Angol kapd elő 9638162155, 9789638162151

Citation preview

tá r s a lg á s i z s e b k ö n y v

ANGOL

kapd elő

társalgási zsebkönyv

A K IE JT É S S Z E R IN T I Á T ÍR Á S Mássalhangzók c c g g j r

k sz g dzs dzs r

s sh sch sp st th'

sz s szk szp szt d

th

t

V w

V u

y z

j z

mint a „kutya” szóban mint a „szabó” szóban mint a „gránit” szóban mint a „lándzsa” szóban mint a „lándzsa” szóban a nyelv enyhén hátrafelé hajlítva a szájpadlásnak nyomódik mint a „szabó” szóban mint a „sátor" szóban mint a „szkafander” szóban mint a „szpíker” szóban mint a „sztereó” szóban a nyelv a felső szemfogakra szorul vagy t a nyelv a felső szemfogakra szorul mint a „vasút” szóban a magyar „v” is elfogadható, egyébként mintha egy egészen rövid „u”-t ejtenénk mint a .játék” szóban mint a „zaj” szóban

clock (kiok) circus (szörkösz) go (gó) George (dzsordzs) joke (dzsók)

right (rajt) sell (szeli) shoe (sú) school (szkúl) spell (szpell) stone(szton) that( d~et) thorn (tóm ) vote (vót)

window (uindó) yes (jesz) zoo (zú)

£ M M T * Sok magyarnak okoz nehézséget az igazi „th” megformálása. Ha sok gyakorlás után még mindig nem járunk sikerrel, az ember nyugodtan ejtheti a ,,th”-t sz-nek is. Más anyanyelvűek is nehéznek találják a „th” t. Sok helyen hallhatunk a „ th ” helyett „d”-t, illetve „t”-t is.

M agánhangzók a a a a a/e e e e i i i 0 0

aa e éj ó a ci í ee i áj ö au ou

0 o 0 u u

o ó a a u

hosszú „a” mint a „kell" szóban mint az „éjszaka” szóban mint az „óra” szóban rövid „e”, mint az „ember” szóban mint a „lett” szóban mint a „bír” szóban hosszú e mint az „itt” szóban mint a „táj” szóban mint a „tölt” szóban mint az „autó” szóban gyors egymásutánban kimondott o és u nyílt „o”, mint a „kos” szóban mint az „óra” szóban mint az „atlasz” szóban mint az „atlasz” szóban mint a „lyuk” szóban

last (laaszt) back (bek) name (néjm) all (ól) about (abaut) Cgg (agg) here (hír) there (deer) sick (szik) nlce (nájsz) first (förszt) how (hau) own (oun) nőt (nőt) short (sört) lőve (lav) bús (basz) sure (sur)

A szó-, vagy szótagvégi „er” (letter)kiejtése inkább „a”-ra, vagy , re hasonlít. Kétbetűs magánhangzók ay; ai ea ea ee ie ou oy 00 00

éj ö í í a au oj u ú

mint mint mint mint mint mint mint mint mint

az „éj” szóban az „ördög” szóban az „ír” szóban az „ír” szóban a „lett” szóban az „autó” szóban a „tolj” szóban a „fut” szóban a „dúl” szóban

pay (péj) carn (örnj lead (líd) see (szí) f'riend (frand) out (mit) boy (boj) book (búk) c o o l(kúl)

M IN D E N M Á S O D IK M O N D A T B A N ELŐ FO R DU LÓ SZAVAK yes no maybe perhaps thank you please and or with without rifíht wrong here there this that Where is ... ? Where are ...?

igen nem talán (lehetséges) talán köszönöm kérem, szívesen és vagy -val, -vei nélkül helyes / pontos helytelen / hamis itt ott ez az hol van a ... ? hol vannak a ...?

jesz nó méjbí pörhepsz tenk jú plíz end ór uid uidaut rújt rong hír dér disz det uer iz uer aar

általános időjelölések day week month date

déj uík mont déjt

nap hét hónap dátum

yesterday tomorrow today

jasztördéjteg nap tumoró holnap tudéj ma

Napszakok (in the) niorning this morning at lunch time in the afternoon evening tonight (in the) night

in d ö móming disz móming at löncs tájm in d i aaftemún ívning tunájt in d ö nájt

reggel ma reggel ebédidőben / délben délután este ma este éjjel

A m agyar változat kiadója és forgalm azója

ASSIMIL H ungária Kft. 1011 B u d a p est, F ő u tc a 56. I./3. Telefon: (06-1) 355-8406 M obil: (06-30) 989-5728

Felelős kiadó: Petrovics K risztina N yom dai előkészítés: C zifra V eronika N yom dai m unkák: T ypoR adius Bt.

13. kiadás © Assimil 2012.

ISBN: 963 8162 15 5

A kiadás alapjául szolgáló kötet: „E nglisch Wor( l'iir W o rt" Kiadója a Reise Know-How Verlag Peter Rump Gtnbl I, Bieli.Ti.ld Copyright Peter Rump

ANGOL kapd elő írta: Doris Werner-Ulrich

a magyar változat Szabó Péter munkája

N yelvi korrekció: K alam ár E szter

illusztrációk

J. L. Goussé

B.P. 25 94431 Chenneviéres-sur-M arne Cedex FRANCÉ

A KAPD ELŐ NYELVKÖNYVEK MÁSOK! | M iért is? Mert valóban arra tanítják Önt, hogy beszéljen, és m egértsen másokat! Hogy miként érik ezt el? Látszólag ugyanolyan eszközökkel, mely­ eket a többi nyelvkönyv is kínál: példamondatokkal, szószedetekkel, stb; a KAPD ELŐ-sorozat köteteit alaposabban megismerve mégis több különlegesség tűnik elő. / A Nyelvtani anyag bem utatása egyszerű nyelven történik, hogy mihamarabb, m agolás nélkül elkezdhessen beszélni - még akkor is, ha azt egyelőre nem is nyom dakészen teszi. / Valamennyi példam ondatot kétszer ültetünk át magyarra: egyszer szóról szóra, másodszor „rendes” , irodalmi m agyar nyelvre. így jól áttekinthetővé válik az idegen nyelv rendszere. Ez azért szükséges, m ert egy-egy idegen nyelv m ondatszerkezete, vagy éppen kife­ jezésm ódja nagymértékben különbözhet a m agyar nyelvétől. Ilyesfajta fordítások nélkül szinte lehetetlen a mondat egyes szavait másikkal helyettesítenünk. / A sorozat szerzői világjárók, akik a nyelvet ott tanulták meg, ahol azt valóban beszélik. Ennélfogva nagyon jó l tudják, hogy miként beszél az utca embere - akinek beszéde sokkal közvetlenebb és egysze­ rűbb, mint például az irodalmi nyelv. / Idegen országban különösen fontos a testbeszéd, a különböző gesztusok, jelek és viselkedésszabályok rendszere, m elynek ismerete nélkül m ég a nyelvet bírók is nehezen kerülhetnek helyiekkel jó kapcsolatba. Éppen ezért térünk a sorozat minden egyes kötetében külön ki a kommunikáció eme nem-verbális formáira. A KAPD ELO-nyelvkönyvek nem tankönyvek, de nem is egysze­ rű m intamondat-gyűjtem ények! Ha rászán egy kis időt és megtanul néhány szót, segítségükkel rövid idő alatt olyan információk birtokába juthat, és olyan élményekben részesülhet, amelyek a „süketnéma” utazók előtt rejtve maradnak!

Előszó

)

B izonyára érezte m ár azt az érzést, am i akkor keríti h atalm ába az em bert, am ikor szabadságon van, de egy kukkot sem ért a h e ly ­ iek nyelvéből. Ilyenkor egészen váratlanul kerü lh et olyan h e ly ­ zetekbe, am elyekből a legvadabb gesztikuláció segítségével sem tudja kivágni m agát. M árpedig hány akkora nyelvzseni van, aki m indazon országok nyelvét ism eri, ahová ú tja viszi? A helyiek term észetesen jó néven veszik, h a az em ber veszi a fáradságot és m egtanul nyelvükön „kérem ” -et és „köszönöm ”-öt m ondani - de ez a tudom ány m ég nem elég ahhoz, hogy a szabadságunk alatt m egism ert benszülöttekkel, vagy éppen m ás országokból érkezett turistákkal beszédbe elegyedjünk. A z angol szerencsére olyan nyelv, m elyet az angol nyelvterüle­ teken kívül is legalább néhányan m egértenek és beszélnek. H a egyszer rászánta m agát az angol tanulására, tudom ányát utazásai során újra- és újra előveheti - sőt, rá is lesz erre kényszerítve. M egéri tehát a fáradság. O lyanoknak szánjuk ezt a K A PD E L O -kötetet, akik angolul eddig m ég nem tanultak, vagy akikből nyom talanul m últ el k oráb­ bi tanulm ányaik em léke is. O lyan o lvasóknak való ez a könyv, akik nem a tökéletes kifejezésm ód elsajátítására törekszenek, csupán éppen annyira szeretnék ism erni a nyelvet, hogy segítségével az utazás során felm erülő valam ennyi helyzetben m egállják helyüket. A könyv könnyen kezelhető, és (rem élhetőleg) felkelti forgatója é rdeklődését tanulm ányainak fo lytatása iránt.

Tippek a könyv használatához A KAPD ELŐ AN GOL NYELVKÖNYV az alábbi részekből áll: -

Nyelvtan Beszédhelyzetek Angol nyelvterületek világszerte A rendhagyó igék listája M agyar-angol szószedet Angol-m agyar szószedet

A Nyelvtani anyag taglalásakor a legszükségesebbekre szorítkozom. Nem ism ertetek olyan részleteket, melyek a boldoguláshoz nem m úlhatatlanul szükségesek, annál is inkább, m ert külföldi beszélge­ tőtársai egy része számára az angol szintén idegen nyelv, s lehet, hogy ennélfogva hibáit észre sem veszik. Ennél sokkal fontosabb, hogy az idegen nyelvvel kapcsolatos kezdeti félénkségüket m iham arabb legyőz­ zék. Ebben nyújtanak segítséget a Társalgási részben található példa­ mondatok. Az egyes fejezetekbe tudatosan egyszerű szerkezetű, könynyen alkalmazható, m ódosítható és kiegészíthető m ondatokat gyűjtöttünk egybe. E célt szolgálják az egyes fejezeteken belül találha­ tó szószedetek, csakúgy, mint a Függelék két Szószedete. Ezek egyen­ ként mintegy 1000 szót foglalnak magukban. Mivel az angol nyelvben a kiejtés nagym értékben különbözik az írásmódtól, helyenként Kiejtési átiratot is feltüntetünk (dőlt betűkkel). M inden olyan szócsoport és mondat mellett, m elynek m agyar megfo­ galm azása nem teljes mértékben egyezik meg az eredetivel, szószerin­ ti átiratot közlünk, m elynek segítségével a mondatszerkc/.cl könnyeb­ ben áttekinthetővé válik. Ennek révén gond nélkül illeszthetők más szavak is a példamondatokba.

Kiejtés / Hangsúly

1

Am ilyen könnyűnek tűnik sokak számára az angol nyelvtan, olyanynyira bonyolult a kiejtés. Ebben még az angol nyelv kiváló ismerői sem tévedhetetlenek. Ezért nem ism ertethetjük itt az angol kiejtés vala­ mennyi lehetséges esetét, különösen azért, mert még szigorú szabályok alól is akadnak kivételek. Nem könnyen tanulható meg az angol szavak hangsúlyozása sem, ezért ahol szükséges, a kiejtési átiratban aláhúzás­ sal jelöltük a hangsúlyos szótagokat. E nehézségek azonban ne tántorítsák el attól, hogy megpróbálkozzék az angol beszéddel. Minél többet használja az ember az idegen nyelvet, annál könnyebben sajátítja el. Más út pedig nincs.

K IE J T É S S Z E R I N T I Á T Í R Á S M ássalhangzók elock (kiok) mint a „kutya” szóban mint a „szabó” szóban circus (szörkösz) mint a „gránit” szóban go (gó) g 8 mint a „lándzsa” szóban G eorge (dzsordzs) dzs g joke (dzsók) mint a „lándzsa” szóban dzs j a nyelv, enyhén hátrafelé r r hajlítva a szájpadlásnak nyomódik right (rajt) mint a „szabó” szóban sell (szeli) s SZ mint a „sátor” szóban shoe (sú) sh s mint a „szkafander” szóban school (szkúl) sch szk mint a „szpíker” szóban spell (szpell) sp szp mint a „sztereó” szóban stone (sztori) st szt a nyelv a felső szem fogakra szorul th d that (det) vagy t * Sok m agyarnak okoz nehézséget az igazi „th” m egform álása. H a sok gyakorlás után m ég m indig nem járunk sikerrel, az em ber nyugodtan ejtheti a ,,th”-t sz-nek is. M ás anyanyelvűek is nehéznek találják a „ th ” -t. Sok helyen hallhatunk a „th” helyett c c

k SZ

„d” . illetve „t” -t is.

th

t

V

V

w

u

y

j z

z

a nyelv a felső szemfogak belső oldalára szorul, az előzőnek zöngétlen párja m int a vasút szóban a m agyar „v” is elfogadható, egyébként mintha egy egészen rövid „u”-t ejtenénk m int a „játék” szóban m int a „zaj” szóban

thorn ( torn ) vote (vöt)

window (uindó ) yes (jesz) zoo (zú)

M AG ÁNH ANG ZÓK a a a a a/e e e e i i i 0 0

a a í ee i

0 0 0 u u

o ó a a u

aa e éj

ó

áj ö au ou

hosszú „a” m int a „kell” szóban mint az „éjszaka” szóban mint az „óra” szóban rövid „e” . mint az „em ber” szóban m int a „lett” szóban mint a „bír” szóban hosszú e m int az „itt” szóban m int a „táj” szóban m int a „tölt” szóban mint az „autó” szóban gyors egymásutánban kimondott o és u nyílt „o” . mint a „kos” szóban mint az „óra” szóban mint az „atlasz” szóban m int az „atlasz” szóban mint a „lyuk” szóban

last (laaszt) back (bek) name (néjm) all (ól) about (cibaut)

egg (agg) here (hír) there (deer) sick (szik) nice (nájsz) first (förszt) how (hau) own (oun) nőt (nőt) short (sört) lőve (lav) bús (basz) sure (sur)

A szó-, vagy szótagvégi „er” (letter) kiejtése inkább „a”-ra, vagy „ö”-re hasonlít.

K ÉTBETŰ S M AG ÁNH ANG ZÓK ay; ai ea ea ee ie ou

éj ö í í a au oj u ú

oy 00 00

mint az „éj” szóban mint az „ördög” szóban mint az „ír” szóban m int az „ír” szóban m int a „lett” szóban mint az „autó” szóban m int a „tolj” szóban mint a „fut” szóban m int a „dúl” szóban

pay (péj) earn (örn) lead f líd) see (szí) friend (frand) out (aut) boy (boj) book (búk) cool (kút)

A hangsúlyos szótagokat aláhúzással jelöljük. Például: expensive

iks7.pens7.if

Az „ou” esetében az „o”-betűt aláhúzzuk annak jelölésére, hogy arra nagyobb hangsúly esik, m int az „u”-ra. Például: go

gou

Alsó kötőjellel jelöljük, ha két egymás után következő szót szünet nélkül, egybetartozóként kell kiejteni. Például: an apple

en_eppl

Függőleges elválasztójellel jelezzük, hogy három egymást követő magánhangzó esetén melyek tartoznak egybe. Például: menstruation

M e g je g y z é se im :

mensztru I éjsön

Minden második mondatban előforduló szavak Értelmes kezdet, ha néhány igen gyakran felm erülő szót gyorsan elsajátítunk. Ismeretük sok helyzetben már most nagy segítséget nyújt­ hat. yes

je sz

igen

no

nó

nem

maybe

m éjbí

talán (lehetséges)

perhaps

pörhepsz

talán

thank you

tenk jú

köszönöm

please

plíz

kérem, szívesen

and

end

és

or

ór

vagy

with

uid

-val, -vei

without

uidaut

nélkül

right

rajt

helyes / pontos

wrong

rong

helytelen / hamis

here

hír

itt

there

dér

ott

this

d isz

ez

that

det

az

W here is ... ?

uer iz

hol van a ... '?

W here are ...?

uer aar

hol vannak a ...?

Nyelvtan

1

A NÉVELŐK Sok idegen nyelven, mellyel magyarként kapcsolatba kerülhetünk, okozhat gondot a főnevekhez tartozó névelők megtanulása. Szeren­ csére az angolban, mivel a főnevek között nemük szerint nem tesz különbséget, sokkal egyszerűbb a helyzet, hiszen valamennyi főnévre egyetlen határozott névelő alkalmazható: a the. the razor d e réjzor a borotva

the soeket d e szokit a csatlakozó

the wire d e uájr a drót

M agánhangzóval kezdődő főnév esetén a the kiejtésének helyes módja dí: the apple

d ía p p l

az alma

Hasonlóképpen valamennyi főnévre vonatkozik az a határozatlan névelő. a cár e kaa egy autó

a brake e bréjk egy fék

a house e hausz egy ház

Az „a" határozatlan névelő ejtése rövid, éppen, mint „egy” szavunk­ ban. Ha magánhangzóval kezdődő főnév előtt áll, „an” lesz az „a”ből: an apple

en_appl

egy alma

A FŐNÉV E

g y esszá m

-

tö bbesszá m

A többesszám képzésének szabályai angolul ugyanolyan egyszerűek, mint a magyar nyelvben: az egyesszámú alak végére -s-et kell illesz­ teni. friend fra n d barát

friends frcindz barátok

word uörd szó

words uördz szavak

Fontos kivételek: child -* children csájld csildren gyerek gyerekek

vvoman -> women uumen uimin nő nők

mán mán férfi

mén mén férfiak

Többesszám ban kis változás következik be azon szavak kiejtésében, am elyeknek egyes számú alakja „s” hanggal végződik. Az írásban jelölt szóvégi néma „e”-t többesszám ban rövid „i”-nek kell ejteni. house -► hauz ház

houses hauzisz házak

purse -> pörsz pénztárca

purses pörszisz pénztárcák

Léteznek olyan szavak is, melyeknek csak egyes-, vagy ellenkezőleg, kizárólag többesszámú alakjuk van. Különösen fontosak az olyan szavak, melyek angolul kizárólag többesszámú alakban fordulnak elő, magyarul azonban egyesszám ú alakjuk hordozza ugyanazt az értelmet. Elsősorban olyan tárgyakat jelölnek ilyen szavak, melyek két egyforma részből állnak (amiként például a nadrágnak éppen két szára van). glasses glaaszisz szemüveg

trousers trauzörsz nadrág

NÉVM ÁSOK Szem élyes névm ások I you he / she / it we you they

áj JU h í / s í / it Ul jú déj

én te / ön / maga o mi ti / önök / maguk ők

Szerencsére az angolban nem kell tartanunk attól a kíntól, am it a magyar nyelvben a helyes m egszólítás kiválasztása okoz. Nem kell sokat gondolkodnunk azon, hogy beszélgetőtársunkat tegezni, önözni, vagy éppen magázni akarjuk-e, mivel a m ásodik személyű megszólítás­ nak csak egy formája van: „you” (te/ön/maga = egyesszám; ti/önök/ maguk = többesszám). Az angol nyelv a „you" szót „az em ber” általános alanyi értelm ének kifejezésére is használja.

B irtokos névm ások my your his/her/its our your their

máj jo r hisz/hör/itsz auör jo r deö

enyém tiéd/öné/magáé övé miénk tiétek/önöké/m aguké övék

d isz dat d íz dóz

ez az ezek azok

M utató névm ások this that these those

A M ELLÉKNEVEK Hasonlóan a magyarhoz, a m elléknév alakja változatlan marad, akár egyes-, akár többesszám ban használják éppen: a nice book e nájsz búk egy szép könyv

nice books nájsz buksz szép könyvek

M elléknevek fokozása Az angol nyelv két módját ismeri a melléknevek fokozásának. Az első lehetőség a melléknév kiegészítése az -er, illetve -est tolda[ékok valamelyikével: melléknév

középfok

felsőfok

cheap csíp olcsó

cheaper csípör olcsóbb

cheapest csipeszt legolcsóbb

A m ásodik lehetőség a m elléknév elé a more (több), illetve a mosl (legtöbb) szavak valam elyikének odaillesztése: melléknév

középfok

felsőfok

expensive ikszpensziv drásra

more expensive m ór ikszpensziv drágább

m ost expensive m ószt ikszpensziv lesdrásább

FONTOSABB M ELLÉKNEVEK nice - ugly expensive - cheap good - bad near - far long - short open - closed rich - poor hot - cold cicán - dirty strong - weak liigh - low dry - wet slow