Amit nagyapáink még tudtak 3. : hasznos és humoros kerti tanácsadó minden kertbarátnak! 9635391714

Citation preview

~. agyapa A nagyapáink sorozat harmadik kötete íúabb 100 h \l II I tanácsot, trükköt ismertet, amelyeket a hobhl k .rl '1. k igen jól tudnak hasznosítani.

ég tudtak

• Mentőtetőt fölülre: fagyvédelem üvegból • Különleges t~keverék: ha el akarjuk űzni a vakondokot • A csírázást segítő nedvesség: a jóból is megárt a sok • Nagyapa tippje ínyenceknek: telepítsünk gesztenyét • A lóbab a konyhából kiszorult, a kertben nagyon hasznos • Hogyan előzzük meg a saláta felmagzását? • A spárga akkor élvezetes, ha friss

IISBN 963539

171 4

iJJ1LllUlj f

, I

CICERO I

634 B9

A mű eredeti címe: Was Grossvater noch wusste

A 16 színes fényképet készítette: Friedrich ]antzen, Arolsen: 38. fent jobbra, 56. fent balra; Reinhard-Tierfoto, Heiligkreuzsteinach-Eiterbach: 17., 18., 35., 36., 37. fent balra, 37. lent, 38. fent balra, 38. lent, 55., 56. fent jobbra, 56. lent

Ill.

Fordította Szabadi Gusztáv © 1993, Franckh-KosmosVerlags-GmbH and Co., Stuttgart © 1998, Hungarian translation Szabadi Gusztáv

A 24 szakrajzot készítette Reinhild Hofmann, München A díszítő rajzok Marianne Golte-Bechtle, Stuttgart munkái

Aborító a Reichert műteremben, Stuttgart, készült: Friedrich Strauss, AulHallertau (borító nagy kép), Reinhard-Tierfoto, Heilig'; kreuzsteinach-Eiterbach (borító két kis Ú k~p), és Eberhard Morell, Dreieich (borító h~tsó oldal) színes felvételeinek felhaszná··l ~ _. asava.I

1 B J S ~] eEG t.

o:':n .•.

_-----

ISSN 1219-4778 ISBN 9635391714 Megjelent a Falukönyv-Ciceró Kiadó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. kiadásában Könyv- és játékraktár, nagy- és kiskereskedelm 1134 Budapest, Kassák Lajos utca 79. Telefon és fax: 129-1619. Fax: 260-1170 Falukönyv-Ciceró Könyvesbolt 2890 Tata, Rákóczi Úl. 8, Tel.: (34)384-154 2040 Budaörs, Szivárvány u. Felelős kiadó: Szamosi Ivánné ügyvezető igazgató Művészeti vezető: Vaisz György Kaposvári Nyomda Kft. - 180226 Felelős vezető: Mike Ferenc

Akönyvben közölt adatokat a tudomány mai állása szerint ellenőriztük. Mivel azonban állandóan friss tapasztalatok bővítik a lehetőségeket, minden alkalmazónak ajánljuk, hogy járjon utána: nem történtek-e újabb fölfedezések. Evégből célszerű a növényvé4elmiés -ápolásiközleményeket, valamint a vonatkozó törvényes előírásokat figyelemmel kísérnie.

A régi kertészbölcsességek kedvelőihez Éppen befejeztük második, nagyapáink megfigyeléseit összegyűjtő kötetünket, amikor arra lettünk figyelmesek, hogy nagyapánk valamit mormog a foga között: "Hiszen ez még messze nem minden, még mennyi sokat tudnék mon· dani. ..", és mi természetesen nagyon kíváncsiak voltunk ezekre is, és mint ahogy meg voltunk róla győződve: A nagyapáink. .. 3. kötete megszületett. Nos, ilyen gyorsan azért nem akart nagyapánk kötélnek állni, mert egyrészt úgy gondolta, hogy csak untat minket, másrészt nem hitt abban, hogy az em· bereket "még érdeklik ezek a régimódi kertészeti fogások". Ez t~rmészetesen óriási tévedés volt, amit Onök, kedves olvasók, a legnagyobb mértékben bizonyíthatnak. Igen, hiszen éppen ebben a pillanatban vannak abban a helyzetben, hogy ennek az állításnak téves voltát saját maguk is megállapíthassák, amikor is a könyvkereskedő bölcs ajánlását megfogadva az eredményes kertészkedés céljából ezt a könyvet megvették. Mindehhez sok szerencsét kívánunk! Nagyapánk - és természetesen ugyanilyen mértékben nagyanyánk ebben a 3. kötetben is sok hasznos ta· nácsot, tippet ad gazdag kertészeti ta· pasztalatai, ismeretei köréből,-amit saját tapasztalataikból szereztek és szüleiktől hallottak a növények telepítése, gondozása, védelme és szüretelése köréből. Mindig újra bebizonyosodik, hogy nagyon sok kerti munka során egyáltalán nincs szükség a különleges

technikai megoldásokra, ha eredm('1l I akarunk elérni. Ha egyszer tudjuk, hoJ.\ milyen körülmények között mely dol. gokat kell feketével, másokat viszont fehérrel befesteni, az eredményt tekint· ve egyáltalán nem kell a világot feketén látnunk (1.22. o.) Azt, hogy hogyan lehetünk viszonylag kicsiny kertben is sok ízletes zöldség és gyümölcs boldog és büszke betakarítói, annak számos fortélyos és ésszerű módját tudták nagyszüleink. Amit saját kertünkben szüretelünk, annak különleges értéke van, és korábban, amikor a szupermarket még nem töltötte ki a két betakarítás közötti időt, a megtermett javak tartósítása igen nagyra becsült művészet volt, amit még ma sem képes pótolni semmilyen korszerű konzerválási technológia. A nagyapáink által megfigyelt kertészeti tanácsok nagy száma mellett egy kicsit vissza is tekintünk, és megnézzük, hogyan is gazdálkodtak őseink. Természetesen nem minden, a régi időkből való szabály és törvény fogja megnyerni a ma kritikus embereinek tetszését, mégis egy jelentős számú és ma is hasznos kertészeti tapasztalat mindig össze fog jönni. Már maga az, ha rájövünk, hogy a kertben sétálva szeretettel nézzük, gondozzuk és ápoljuk a zöldet, a virágokat, más lelkületet, hangulatot ébreszt bennünk, megérte, hogy találkozzunk nagyapáink hagyományaival. Na de ahelyett, hogy fölöslegesen sza· porítjuk a szót, lássuk inkább a jó tanácsokat.*

* Tekintettel a nagy érdeklődésre, az Amit nagyapáink még tudtak. 1. új kiadása a Falukönyv-CiceróKiadónál1998 februárjában, az Amitnagyapáink még tudtak. 2. új kiadá· sa ugyanitt 1998 márciusában megjelent. Kapható a könyvesboltokban és a kiadónál (1134. Kassák 1. u. 79.)

Amit nagyapáink még tudtak 3.

A régi kertészbölcsességek kedvelőihez Mindenekelőtt: a kerti munkák alapja a jó talaj Kávézacc Nr. 3 Növényi trágyák - üzenet Távol-Keletró1 A pamut - szintén értékes trágya Csontliszt - az áldásos anyag.............. Zöld trágyázás: segítség a kelő növényeknek Növekedni és fejlődni hagyni: ez alapszabály! Vajon hogyan bánt nagyapánk a kerti növényeivel? Végre bizonyítva! Védőtető a fejek fölött: fagyvédelem üvegbó1 A csírázást segítő nedvesség: a jóból is megárt a sok Csírázás: a csíráztatóágyban jobban megy Nagyapa tippje ínyenceknek: telepítsünk gesztenyét! Mangold - egy antik modern növény Kányazsombor: egy fokbagymapótló növény Boróka: szüreteljük az értékes bogyókat magunk! Hogyan előzzük meg a saláta felmagzását? Vigyázat, apró szulák! Fékezzük meg a gátlástalan növekedést! Borsókörök, avagy egy számtanpélda . ........

3

7 7 7 8 8 8

9 9 10 10 11 11 12 12 13 13

14 14

Nagyanyáink kis fűszeres mindentudója Korai újburgonya Permetezés - berendezés nélkül Gyümölcsfavirágzás : esóben se csügedj el! Nagyapánk sövénygyümölcsei: minden tenyérnyi kertet jól kihasználtak Fekete vagy fehér? - Ez itt a kérdés Spárgatermesztés lipcsei módra Articsóka: a téli sokk ellen jó meleg köpeny Megelőzés, növényvédelem, növényápolás: a tapasztalt növényorvos munkában Különleges tejkeverék: ha el akarjuk űzni a vakondokot Száz útnak is egy a célja: a levéltetvek megfékezése A lóbab a konyhából kiszorult, a kertben nagyon hasznos A görögibolyát salátával védjük meg a bolháktól A csalán az idó'k változásában Ha a káposzta edzett, ellenáll a kártevó'knek Repcegubacsbarkó - tisztességes elterelő manőver, hogy mindenki jól járjon Ha túlságosan elszabadultak az egerek, engedjük szabadon a macskát

Amit nagyapáink még tudtak 3.

16 19 20 20

20 21 22 23

24

24 24 26 26 27 28

28

29

Kelbimbó: igazán élvezetesek a zsenge, de kemény bimbók Az uborkát és a dinnyét különleges módon öntözzük Csigák ellen speciális tipp A gyümölcsfaneveléshez: csínján a metszéssei, ha szép koronát akarunk.............. A fa törzse körül májusban ássuk föl a talajt Szappannal a hernyók ellen A téli araszolók összegyűjtése csomagoljuk őket gyapjúba A fagyöngy: bár a fa nedveit szívja, kárt mégis alig tesz A cseresznye védelme: fény- és hanghatásokkal zavarjuk el a madarakat Rákos sebek a fákon - a megelőzés jobb, mint a gyógyítás

29 29 30

30 31 31 32

33

33 34

A téli takarást a megfelelő idóben el kell távolítani : 46 Nyújtsuk el a virágzást, hogy hosszabb ideig gyönyörködhessünk 46 Kokárdavirág - kis beavatkozás, szép eredmény 46 Nagyanyánk évelő növényei rövid áttekintés 47 Munkánk gyümölcsei: néhány szót a helyes betakarításról és tárolásról A szárazbab több évig tárolható........ Burgonyát szárítani? - miért ne! Szárítás közben nem kell hogy elvesszen a gyümölcs íze Az alma aromája a helyes tárolástói is függ Rakjuk a nyers gyümölcsöt üvegbe .. Csemege aszalt szilva, régi ínyenc módra A sárgabarack: nemcsak a fán, a szobában is szépen beérik Ribiszke: a szalmába csomagolt bokrokról tovább élvezhetjük a gyümölcsöt

48 48 48 49 49 49 50

Nagyanyánk virágoskertje 39 50 Ollót a szekrénybe, kést a kézbe 39 Hogy sokáig legyen dísze a szobának a virág 39 51 A gladióluszokról és tulipánokról 40 A vágott virágot szurkáljuk meg 40 ]ó tanácsok elődeink mindennapjaiból 52 A kertben nőtt "fölösleges" Nélkülözhetetlen felszerelés karókat is hasznosíthatjuk 41 a kerti szerszámok 52 Rododendron: szabadítsuk ki Kaparófa a drága szerszámokboz az új hajtásokat 41 minden darabot tisztán tegyünk A hortenziák virágzását ne csak a tárolóba 52 várjuk, segítsük is elő! -4-1Almakarikák: magunk csináljuk, Az átváltozóművész - a hortenzia 42 hogy szépek legyenek Kiöregedett éveló'k megifjítása 42 és szépen száradjanak 53 A fukszia: meghálálja a gondozást 43 Körte az üvegben Neveljünk a fuksziából koronás mindenki képes belevarázsolni! ... 54 fácskát 43 Két recept tökkel: Szobanövények - izgalmas terület.... 44 ahogy nagyanyánk csinálta 54 Aki igazán szereti a rózsát, A spárga akkor élvezetes, ha friss 57 a megfelelő helyre telepíti 45

Amit nagyapáink még tudtak 3.

A paradicsom még a szúnyogoktól is megvéd Még egyszer a szobanövényekról: tartsuk megfelelő helyen szép kedvenceinket Az otthoni növénytartás netovábbja a szaporítás A bukszus nem teljesen ártalmatlan, sőt elég veszélyes Levéltetvek a cserepes dísznövényeken: fektessük le a növényeket.. Vessünk egy pillantást nagyapánk kert jére Növényvédelem: néhány tanács nagyon hasznos, de ne feledkezzünk meg a józan ész ítéletéról Gyümölcs: a fajtagazdagság igen nagy érték Talajápolás: ha lent rend van, fönt sem lesz baj Nem minden trágya egyforma A mindenféle lisztekról Rendnek kell lennie!

58

Mindenekelőtt: a kerti munkák alapja a jó talaj

58 59

Növényi trágyák - üzenet Távol-Ke1etról

60

61

62

62 63 64 64 65 65

Három a magyar igazság - gondoltuk, és ezért a tanácsokról szóló részbe harmadszor is felvettük a kávézacc előnyös felhasználását. Már szóltunk róla, hogy a tőzegkedvelő növények számára tőzegpótlóként használható (Nagyapáink 1.), ugyanígy alkalmas metéló'hagyma alá trágyaként (Nagyapáink 2.), most pedig talajlazítóként mutatjuk be. Valóban, tisztességes mennyiséget kell kávézaccból felhajtanunk, ha ezt a talaj lazítására kívánjuk felhasználni. Ezért legjobb presszóban vagy üzemi konyhán érdeklődni a beszerzési lehetőségek felől. Mindenekelőtt ott, ahol a komposzt zavaró lehet (vadvirágok és mediterrán növények), a kávé ivás e mellékterméke igen jó szolgálatot tehet. Ha négyzetméterenként egy kisebb vödör kávézaccot dolgozunk az agyagos talajba, az érezhetően lazább lesz. De homoktalajok is javulnak a hatására: csekély vízmegkötő képességük érezhetően javul. Felhasználásakor ne feledkezzünk meg nagy csersavtartalmáról, ami növényi méreg.

Titokzatos India, csodálatos Kína, hány tapasztalati bölcsességetek hat termékenyítően a mi nyugati talajainkon is! Nem a ti nagyapáitok voltak, akiknek sorában jó kertésznek számított, aki lemondott az állati trágyáról, mert az a gyomok szaporodását segítette? A mi századunk elején jött Európába a Távol-Keletról a növényi trágyák gondolata, amit ma a biokertészek olyan nagyra tartanak. Az indiai és a kínai parasztok növényi trágyájukat a földimogyoró-olaj kinyerése után visszamaradó olajpogácsából készítették (az olaj pogácsa nálunk kiváló fehérjetakarmány - aford.) úgy, hogy vízzel felöntötték és állni hagyták, amíg megerjedt. Ezzel a lével öntözték növényeiket, amelyek ettől jobban fejlődtek és nagyobb termést hoztak. A hinduk a sikeren felbuzdulva számos növénnyel kipróbálták ezt a módszert. A csalán erjesztett levének használatát nagyapáinktói örököltük, és ma nitro· géntrágyaként értékeljük illetve :.asználjuk. Nitrogéntartalma miatt azonban nyilván nem minden növény számára egyformán kedvező. Hallgassunk tehát

Talaj

távol-keleti őseink tanácsára, és készítsünk a legkülönbözóbb növényekből erjesztett oldatot, tekintettel azok trágyahatására, mintegy a mulcs alternatívájaként illetve kiegészítőjeként. E növények, pl. a vad növények értékes beltartalmi anyagai ezáltal kivonhatók és kultúrnövényeink rendelkezésére állnak. Az erjesztés esetén nem is kell annyira ügyelnünk a gyommagokra, mint a mulcs vagy a komposzt készítésekor, mert ezek az erjedés közben legnagyobb részben elvesztik csírázóképességüket.

A pamut - szintén értékes trágya A pamut trágyaértéke talán még, vagy pontosabban már nem igazán ismert. A talajba dolgozott pamut trágyaértékét a csontliszthez lehet hasonlítani. Evvel a megállapítással azonban csínján kell bánnunk: a ma használt textíliák között ugyancsak kevés van, amibó1 a növények értékes tápanyagokhoz juthatnak. Ezzel szemben átlag mintegy 30%-ig erősen mérgező anyagokat tartalmaznak. Trágyázásra tehát csak növényi vagy állati textíliák alkalmasak. Nem árt, ha összetételükkel tisztában vagyunk - és nemcsak kertészeti szempontból.

Csontliszt - az áldásos anyag Nem mondunk semmi újat avval, hogy a virágzó növények alá tegyünk csontlisztet, mert sok foszfort tartalmaz, igen hasznos trágyázóanyag. Még kevésbé új, de ma már kevésbé ismert az a tény, hogy a csontlisztet az előző generációk előszeretettel alkalmazták alap trágyaként a nehéz, agyagos, hideg talajokon. Homoktalajokon viszont nem hat olyan előnyösen, mert forró trágya, és a talaj kiszáradási hajlamát növeli.

Zöldtrágyázás: segítség a kelő növényeknek A fiatal, még gyenge növényeknek igyekszünk minden segítséget megadni, hogy a lehető leggyorsabban növekedjenek, fejlődjenek. A frissen ültetett facsemetékkel a jótéteményeket a következőkkel kezdjük: ősszel kiássuk az ültetőgödröt mintegy 1 m mélyen és 1 m szélességben. A kiemelt talajt két kupac ba rakjuk: az egyikbe a felső, a jobb, a másikba az alsó talajréteget tesszük. Tavasszal, az ültetés idején először a felső talajréteget temetjük a gödörbe, méghozzá olyan mennyiségben, hogy a ráállított fa a megfelelő magasságban álljon (az oltás helye, egy kis vastagodás a törzsön, legyen egytenyérnyire a talaj szint je fölött). Nagyon elő-

Növények--

nyös, ha az ültetéshez jó eróben levő, trágyázott talajt tudunk szerezni. Aztán, ha a fa már áll az extrafinom talajban, két vagy három marék árpát szórunk a gyökerek közé, majd rászórjuk a maradék talajt, amit azonban nem szabad túl erősen ledöngölni, hogy az árpa a levegóbiány miatt ne fülledjen be és ne okozzon fertőzést.

Az árpa kicsírázik, majd lassan elpusztul és elbomlik, ami közben növekedést serkentő anyagok szabadulnak fel. A legszebb az egészben az, hogy az így megtámogatott gyümölcsfák korábban és szebb termést hoznak, mint társaik, állítja nagyapánk. Márpedig akkor így kell legyen.

Növekedni és fejlődni hagyni: ez alapszabály! Vajon hogyan bánt nagyapánk a kerti növényeivel?

Hányszor gondoltunk már csodálkozva arra, hogy az ún. egzakt tudományokban néha olyan ismeretek kerűlnek felszínre, amelyeket normál körűlmények között soha senki sem cáfolt meg, mégis számos észérv hatására szinte a tudatalattiba szorultak vissza. "A gazda szeme hizlalja a rétet", tartja a régi közmondás, és ugyanez lehetne a címe a weihenstephani mezőgazdas ági főiskola szakemberei által lefolytatott tudományos kísérlet eredményének is. Bebizonyosodott ugyanis - és me-

lyik régi kertész csodálkozna ezen? -, hogy pl. a paradicsomnövények a gondos törődést, "szerető gondoskodást" nagyobb terméssel hálálják meg. Azok a növények, amelyeket a szükséges anyagokkal (vízzel és trágyával) elláttak, azok, amelyeket barátságosan "kezel-tek", átlagban három gyümölccsel többet hoztak. Amikor tehát reggel végigmegyünk a vetemények között, ne legyünk morcos ak, álmosak, és ne csak a kertészeti fogásokra korlátozzuk veteményünket. Nagyon sok függ a hozzáállástól!

Növények

Védőtető a fejek fölött: fagyvédelem üvegból

A csírázást segítő nedvesség: a jóból is megárt a sok

A,fagyérzékeny növények egész jól éreztek magukat nagyapáink kertjében. "Különös, különös! - nézte fejcsóválva ~ora tavasszal az élelmes kertész nagy a ~ezdő. ~ertész kétségbeesve az ágyáuvegharangokat vagy fémkeretbe erő- salt. - MI~rt pusztulnak akikelő magonsített üvegbó1 álló miniüvegházakat vett cok, amikor pedig állandóan és szorelő és borított a növényeire. Csak arra galmasan öntözöm ó'ket!" - És kezével ke~lett vigyáznia, hogy napos idóben gye~géd~n végigsimította a nagy rögökmeg kora tavasszal is túlzott meleg lehe- be ~sszeálló talaj felszínét. tett a védőtető alatt: ilyenkor a megfeleEs mivel a baj csak tovább növekelő szellőztetésró1 kellett gondoskodni. dett, megvette magának ezt a kötetet Akinek tehát rendelkezésére áll bár- és mekkora volt a csodálkozása ami~ ~~ ilyen, régen is használt fagyvédő esz- k?r rájött az, igazságra, ami így 'hangkoz, az gondoskodj on a harangok alá ZIk:Igen, valo igaz, hogy a magvak nedtehető lécekről vagy az üvegházakon nyitható ablakokról. Ma a fagy ellen leggyakrabban fóliával és keretekkel védekezünk. Ezek A ~ésői fa~októl üveggel menthetjük meg hasznos és korszerű berendezések kenyes novenyeinket. amelyekkel egész ágyás okat borítha~ tunk be a betakarítás előrehozása céljából. Ezek a fóliák vagy ablakok május közepéig, tehát a fagyosszentekig az ágyásokon maradnak. Nagyapáink módszere azonban egy nem lebecsülendő előnnyel bír: vele e~.~s növény~~, mint paprikapalánták, d,ahak, kardvI~agok néhány napig hatasosan megvedhetó'k a fagyoktóI. Aki nem rendelkezik hasonló eszközökkel r %' ~ használhat e célra nagyobb befőttes~,...~;; uveget vagy csinálhat kis fakeretet amit ", fóli,ával vonhat be vagy beüveg~zhet. A lenyeg, hogy a növény zárt és meleg helyen lehessen.

Növények--

talaj felszíne kevésbé szárad ki. És itt van a komposzt még egy előnye: a humuszban gazdag talaj jobban tartja a nedvességet és kevésbé csomósodik össze.

Csírázás: a csíráztatóágyban jobban megy A kajszi-, a szilvafélék vagy más csonthéjasok nem nevezhetó'k éppen jól csírázÓknak. A megindulás segítésére alkalmas lehet, ha a magvakat korpával keverjük, az egészet megnedvesítjük és megfelelő edénybe (virágcserép) tesszük. A korpa fölmelegedésekor A keltetőágyásokat különös gonddal kell melegágyhatás keletkezik, amely megápolnunk és öntöznünk. Ajól tájolt oldalsó indítja és meggyorsítja a csírázást. Ha a védelem árnyékol a túl erős napsütés ellen. korpa idó'közben kiszárad na, utána kell nedvesíteni. Általában nyolc-tíz nap vességet igényelnek a csírázáshoz. Na- múlva a csíranövényke megjelenik, gyon helytelen azonban, különösen amikor is már elültethető normál talajtűző napon nap mint nap alaposan keverékbe. megöntözni az ágyásokat. A víz és a napfény együttes hatására a talaj felszíne összecsomósodik, és a jó szándék Nagyapa tippje oda vezet, hogy a csíranövénykék többínyenceknek: sége nem tudván áttörni a talaj összeálit, kemény felszínén, nyomorultul el- telepítsünk gesztenyét! pusztul. Más szóval a vetés ne~el ki. Ezért jobb, ha a talajt a vetés előtt ala- Nagyapánknak még nagyon sok türeposan beöntözzük, fellazít juk, végül az lemre volt szüksége, amíg a saját fájáágyást vagy csak a sorokat le árnyé kol- rólleszüretelt első gesztenyét megízleljuk. Erre nagyon alkalmas a finom, vé- hette. A várakozás esetenként akár 20 évig kony mulcsréteg, esetleg állványra helyezett deszkák, lécek: az árnyékban a is eltarthatott. A még ma is ritka cse-

Növények

mege kedvelőinek azonban ma már nem kell ilyen sokáig várniuk: 4-5 évi türelem már elég. Aki enyhébb éghajlatú vidéken lakik (ahol a szó1ő megterem), foglalkozhat a gondolattal, hogy a nemes gesztenyét (Castanea sativa) megtelepítse a kertjében. Ezekre a szép fákra azonban nem csak ősszel, a szüret idején kell gondot fordítanunk, hanem tavasszal, a talaj menti vagy éjszakai fagyok idején is.

Mangold - egy antik modern növény Büszke háromezer évi termesztésre tekinthet vissza ez a növény - ilyen régóta megbecsült csemegéje ez az emberiségnek. Más kultúrnövényekkel ellentétben nem ment teljesen feledésbe sohasem, bár tény, hogy ma kevésbé gyakori a kertekben. A fajtaválasztéka azonban ma is meglehetősen széles: választhatunk zöld vagy piros mangoldot, szármangoldot vastag és hosszú levélnyelekkel, vagy levélmangoldot, amelynek a levelei nagyok. Áprilisban elvetve ez a növény egész nyáron állandóan új leveleket hoz (csak a legszélsőket vágjuk le!), amelyek a legkülönfélébb módon készíthetó"k el: a levélnyelekkel spárgamentes idóben vigasztalhat juk magunkat vagy megfőzhetjük őket főzeléknek; a leveleket megtölthetjük vagy parajhoz hasonlóan készíthetjük el. A piros fajták ezenkívül jól mutatnak az asztalon, a man-

goldvirágok pedig kellemes látványt nyújtanak a szobában egy vázában. És bár a növény meglehetősen sok helyet foglal (20-40 cm tőtáv a fajtától függően) , a következő háromezer évre is elég jó kilátásai vannak akiskertekben.

Kányazsombor: egy fokhagymapótló növény Milyen sok növényről is mondunk könnyelműen általános ítéletet! E csoport egyik kiemelkedő képviselője a közönséges vagy hagymaszagú kányazsombor (Alliaria petiolata és A. of ficinalis), amelyet teljesen igazságtalanul a gyomok közé sorolnak csupán azért, mert gyorsan és erőteljesen növekszik, terjeszkedik. Ennek az Európa-szerte elterjedt növénynek fűszer- és gyógyértékét ma már csak kevesen ismerik. A fokhagymával szemben ennek a finom növénynek van egy nem elhanyagolható előnye: levelei mustárolajat tartalmaznak, ezért mindarra a célra felhasználhatók, amire a fokhagyma, anélkül, hogy az utóbbi élvezetével járó kellemetlen mellékhatásokkal számolnunk kellene. Ha valakit meggyőzött a "semleges szagú" érv; az a telepítés kor vegye figyelembe, hogy a növény a félárnyékot, a tápanyagban dús, nitrogénben gazdag talajt kedveli. A szabadban erdőszéleken, ligetekben, kerítések mellett közönséges.

Növények

Boróka: szüreteljük az értékes bogyókat magunk! Nem kell feltétlenül az otthon borókapálinkát főzó"kszektájához tartoznunk, hogy a frissen szüretelt borókabogyókat a szupermarketben kapható szárított készítménynél többre becsüljük. Aki bokros vagy akár fatermetű borókát akar kertjében nevelni, ne felejtse el, hogy az ismert és élvezhető tobozok a közönséges boróka v.agy gyalogfenyő (funiperus communis) termései. Vásárláskor föltétlenül ügyeljünk a fajra! Más borókafajok is toboztermést hoznak, azok azonban élvezhetetlenek, vagy egyenesen mérgezó"k, mint a nehézszagú boróka (f. sabina). A boróka lassú növekedésű növény: aki gyorsan akar a bogyókhoz jutni, jobban jár, ha nagyobb, idősebb növényt vásárol, bár ez lényegesen drágább. A tobozok érési ideje három év, az éretteket kékesfekete színükró1 ismerhetjük fel (1. 37. o.). Mivel a bokor illetve fa minden évben új termést hoz, mindig találunk rajta éretteket is. Megjegyzés: Vesebetegek a borókával ÍZesített ételekbó1 és italokból c~ak kis mennyiségeket fogyasszanak. Oe még egészséges emberekben is okozhat a boróka veseizgalmat. Élvezetét az íze mellett az emésztés ben betöltött kedvező hatása is indokolja, ami különösen nehezen emészthető ételek ese-

tén előnyös. Használatakor azonban ne feledkezzünk meg a bölcs mértékletesség szabályáról.

Hogyan előzzük meg a saláta felmagzását? Azt, hogy mi, városi emberek sem estünk teljesen a fejünk lágyára, bizonyítja a berlini zöldségkertészek példája. Ezek körébó1 származik a saláta felmagzása elleni védekezésnek egy igen egy-

Egy különleges tipp a saláta felmagzása ellen: a szárat háromnegyed részig vágjuk be.

Növények

szeru és hatásos trükkje: azon salátanövények szárát, amelyeket késóbb kívánnak leszüretelni, felhasználni, a levelek alatt éles késsel háromnegyed részben bevágják. Ezáltal lefékeződik a növény növekedése, anélkül, hogy a föld feletti részeket megfosztanánk a víz- és tápanyag-utánpótlástól. Aki azt gondolja, ho,gy a felmagzást más, egyszerűbb modon, alapelképzelésében zseniális módon - például szakaszos vetéssel is - el tudja kerülni, annak azt üzenjük, hogy amit késóbb vetett, a kedvezóbb időjárás hatására gyorsabban fejlődik ezért a felmagzás veszélye semmikép~ s~m csökken. A tanulság tehát, hogy ha nmcs megfelelő késői fajtánk, fogadjuk meg inkább nagyapánk tanácsát!

ta?ja a növények nagy családjának, csupan esetleg életrevalóbb másoknál. Nos, a kertész viszont szeretne erre a határtalan élet- és terjeszkedési erőre zablát vetni, ezért lehet hasznos a következő ~anács. Amikor azt látjuk, hogy a szulák kezdi indáit szétteregetni, helyezzünk föléje egy üveget (befőttes vagy csavaros üveget), amelynek pere~ét nyo~j,:k r:éhány cm méJyen a tala)ba. Egy ldo utan az indák képződése megszűnik. Ha az üveget egész évben rajta hagyjuk a növényen, annak vad sarjadzási készségét a következő évre is erősen lefékezzük.

Vigyázat, apró szulák! Fékezzük meg a gátlástalan növekedést!

Akorszerű borsófajták növényépítészeti statikája állandóan javuló, erősödő tendenciát mutat, ezért minden okunk megvan arra, hogy optimizmussal tekintsünk a jövóbe. A saját magukat megtámasztó borsó növények ezt már majdnem elérték, nagyapánk büszke lehet kertészutódaira. Elégedetten és öntudattal tekintünk a két sorba szépen, sűrűn vetett és egyenesen álló borsónövényekre. Mivel azonban még van néhány megoldandó problémánk - a mesterségesen szabályozott széltó1 a szárazságon á~ a bet~~rításig -, bizalmas beszélgetest kezdunk nagyapával az ő idejében

Mit használnak a legjobb tanácsok ha a döntő pillanatban egyszeruen ~em lehet ~Ket alkalmazni? Ilyen pillanat pl. az, amlkor valaki azt hiszi, hogy kertjében minden szabályszerűen jó, minden az elképzelése szerint növekszik, és egyszer azt látja, hogy a mindent elnyomó, túlnövő apró szulák robbanásszerű sebességgel ellepte az összes ágyást. Gyomnövény - jut azonnal az eszünkbe, bár jól tudjuk, hogy ez is csak egyik

Borsókörök, avagy egy számtanpélda

Növények--

Többnyire egy sorba vetették őket, ezért a magassági növekedésük nem volt túl gyors, és már az alsó levelek mellett is hoztak virágokat. Az ilyenfajta kertészkedés jutalma a sokkal könnyebb szüret, és még esős idóben is viszonylag száraz öltözék volt, mert nem kellett a nedves és összekuszált növénytömegben turkálni. Nagypánk több termést tudott betakarítani, ha a borsót körökben termesztette. Az ő körei 1 m (kb. 3 láb) átmérőjűek voltak, és mintegy 70 cm (kb. 2 láb) távolságra álltak egymástól. A következő számítással bizonyította igazát: 30 láb hosszú területen 6 kört tudott elhelyezni, egyenként 9 láb kerülettel. Ez összesen 54 láb hosszú veteménysort jelent. Egyenes vetésben a területen csak egy sor fért volna el (= 30 láb). Ha egész pontosan számolunk, a kör Borsótermesztés egészen másként: a kör kerülete valamivel több mint 9 láb, és alakú, drótfonatos támaszokkal helyet taha ebbó1 2 lábat levonunk a bejáratra, karíthatunk meg. marad a teljes hossz 44 láb az egyenes vonalú 30 lábbal szemben, tehát másfélszer hatékonyabban használtuk a terszokásos, nem ágyás okat alkalmazó mőterületünket. És mindezt zsebszáborsó termesztési technológiákról. mológép nélkül. Eközben hallottuk, hogy akkoriban Amikor nagyapa elment, gyorsan kimég három méter magasra, tehát a legmentünk a kertbe, és ellenőrző körmagasabb mai fajtáknál több mint kétútunk végén megnyugodva állapítottuk szer magasabbra növő borsófatmk volmeg, hogy a mi erős szárú növényeink tak. Ezeknek, mint tudjuk, valamilyen támaszra volt szükségük, mégis sok nem dó1tek meg, és mindent összevetve 60%-nál nagyobb veszteséget nem emberbarát tulajdonságukat lehetett kell elkönyvelnünk. felfedezni.

---

Növények

Nagyanyánk kis fűszeres mindentudója Nagyanyánknak még jó dolga volt: egész nyáron gyűjthette a vadon termő növényeket anélkül, hogy félnie kellett volna attól, hogy az erdőszélek és rétek veszélyeztetett növényállományában kárt tesz ezzel. Vagy hogy a begyűjtött vad növényekból készített teákkal, fürdőadalékokkal stb. egész sor vegyi anyaggal mérgezi magát és szeretteit. Elődeink valamikor a régmúlt idóben jöttek rá arra, hogy a vadon termő növények közül melyek azok, amelyek hasznosak, s amelyeket ma - ha szükségünk van rájuk - magunknak kell megtermesztenünk. Egy növénysarok nem elég, mert e növények környezeti igényei nagyon eltérőek. Márpedig ezeket az igényeket célszerű figyelembe venni, mert kultúrában nevelt vadnövények aroma- és hatóanyagai csak megfelelő környezetben fejlődnek ki a megkivánt mértékben. Alapvetően megkülönböztetjük a mediterráneumból és a Közép-Európából származó fűszernövényeket. Az elóbbiek a sovány; köves, tápanyagban szegény talajokon élnek, és kedvelik a napot, mint pl. a kakukkfű. A második csoport tagjai, ahová pl. a lestyán tartozik, tápanyagban gazdagabb talajt igényel, és megelégszik félárnyékos fekvéssei is. A következó'kben felsorolunk néhány fajt, amelyek megérdemlik, hogy a kertben gondozzuk ó'ket.

Orbáncfű (Hypericum perforatum) - egyes helyeken jókedvfűnek mondják, s teaként fogyasztják. Nyugtató, közérzetjavító hatású: a bőrt fényre érzékennyé teszi, ezért nyáron és napozáshoz nem ajálatos. CSJ Jószagú cickafark (Achillea millefolium) - görcsoldó (gyomor- és bélgörcsök ellen, menstruációs zavarokra stb.) és derékfájás el,n is ajánlják. CSJ Ibolya (Viola odorata) - torok- és légúti bántalmak ellen ajánlott, gyulladásgátló. CSJ Pongyola pitypang (Taraxacum officinale) - tavasszal vértisztítóként, vízhajtóként használják; legalább négyhetes kúra ajánlott. CSJ Torma (Armoracia insticana) - segít a köhögésen, serkenti a veseműködést (vízhajtó). Isiász és derékfájás (hexensussz) ellen borogatásként ajánlott (de érzékeny bőrűek vigyázzanak!) . Aki a kertjében fűszernövényekből nagyobb gyűjteményt akar összehozni, annak szakkönyveket kell segítségül hívnia, amelyek a vadon termő növények ismertetésére is kitérnek.

CSJ

17. oldal: Az étkezési vagy nemes gesztenye - nemcsak sütve vagy főzve, de szemre is szép és élvezetes (1. még 12. old.)

Növények

Azokban az id6kben, amikor még egyáltalán nem volt magától értet6d6, hogy a piacon vagy a sarki boltban egész évben megvehetjük mindazt, ami az eszünkbe jut, az emberek sokat kísérleteztek azzal, hogyan lehetne egyes növényélettani folyamatokat meggyorsítani, vagy éppen lelassítani. Az örökké telhetetlen burgonyabarátoknak pl. sikerült a varázslat, hogy az els6 újburgonyát májusban tálalják a család vagy a vendégek elé. Aki hasonlót szeretne, a következ6képpen kell eljárjon: a korai burgonyafajták többnyire már karácsony el6tt csírázásnak indulnak. Ezek közül néhány egészséges gumót kiválasztunk és melegágyba tesszük, vigyázva a csíranövényke épségére. Januárban a gumókat nagy (20-25 cm átmér6jú) csere· pekbe tesszük, és feltöltjük jó földdel. Ezeket védett helyre tesszük (kertben fagymentes helyre, letakarva), ahol a növények lassan fejl6dnek. Amikor aztán februárban elkészítjük a melegágyakat, a cserepeket oda állít juk be.

18. oldal: Fent: Különösen télen jóllátható a gömb alakú fagyöngy a fák koronájában (1. 33. o.). Lent: A süni ritkán látott vendég kertjeinkben.

A leorai újburgonya, ha melegágyban neveljük, már májusban konyhakész termést ad.

A burgonya ettó1 kezdve gyorsan fej16dik. Cserepenként csak egy hajtást hagyjunk meg, hogy a kis gumóktól ne vegye el az er6t. A melegágyat viszonylag szárazon kell tartani, napsütés idején ne feledkezzünk meg a szell6ztetésr6l. Május elejét61 kezdve aztán az étlapot változatossá tehetjük a saját nevelésű legújabb újburgonyával. A melegágy a burgonya letermése után, ha alaposan beöntözzük, még ki-

~) ,

Növények

Növények

elégítő meleget képes szolgáltatni, ezért tovább használható. Akinek nem ennyire sürgős az újburgonya élvezete, a másik variáció szerint is eljárhat, amikor a csíranövényeket kis cserepekben neveli elő, s késóbb a növényt ezekből közvetlenül a melegágyba ülteti; a betakarítás ekkor kicsit késóbbre tolódik.

Permetezés - berendezés nélkül A permetező- és porozógépek választéka elképesztően nagy. Mégis előfordulhat, hogy a kellő pillanatban egyetlen csodagép sem áll a rendelkezésünkre, mert vagy még nem szereztük be, vagy éppen elromlott, esetleg kölcsön adtuk, röviden: itt állunk minden technika nélkül. Nagyapánk ilyenkor sem esett kétségbe. Kézenfekvő és tökéletes megoldást jelent ebben az esetben a sűrű kézikefe (ruhakefe). A kefét belemárt juk a vízbe (oldatba), enyhén kirázzuk, hogy ne csöpögjön, majd egy darab fával vagy a kezünkkel végigsimít juk a szőrös oldalát. Avisszacsapódó szőrszálakról a víz apró cseppek formájában leválik, és a természeti törvényeknek megfelelően a húzás irányával ellentétesen elrepül (ezt nagyon hamar meg is tanuljuk). Ez a módszer sokszor jobb is, mint a drá· ga bonyolult berendezések használata, pl. ha szoba- vagy balkonnövényeket kell vízzel vagy növényvédő szerrel bepermetezni.

Gyiimölcsfavirágzás: esóoen se csüggedj el! Az életben nagyon sok dolog van, aminek egyszer örülünk, máskor viszont még akkor is bosszantanak, ha alapjában hasznosak. Tipikusan ilyen pl. az egészen egysz~~ű eső. A k~rtész ~öbbnyire, örül az esonek. De ha eppe.vakkor viragoznak a gyümölcsfák, az örömbe üröm vegyül. Ha a virágok vizesek, rendkivüli módon lecsökken a megtermékenyülés esélye. Másik oldalról azonban ismerjük az ember alapvető képességét arra, hogy a nem túl vastag fát meg tudja rázni. Ha a vizes fát megrázzuk, ágait rúddal (óvatosan) megveregetjük, a víz lepereg, és a virágok hamarabb megszáradnak. Mivel sokszor elég a megtermékenyüléshez az esóben beálló rövid szünet is, a rázást - eredményét tekintve nem szabad lebecsülnünk.

Nagyapánk sövénygyümölcsei: minden tenyérnyi helyet jól kihasználtak Igen, ez volt a fő oka annak, hogy sö,;ény- vagy kordonművelést folytattak. Es a mai, ugyancsak szűkös kertecskékben is kézenfekvő elővenni ezeket a régi művelési módokat, ha nem· elégszünk meg a miniszürettel.

A kordonműveléshez nagyon gondosan kell az alma-, körte- vagy egyéb gyümölcsfajtákat megválasztanunk, mert a fal, amely mellé azokat telepítjük, égtáji fekvése nem minden fajtának egyformán kedvező. Íme néhány példa: cs;>

A fal déli oldala nagyon meleg és napos, a talaj többnyire száraz: a körtefajok közül az Alexander Lucas vagy a Párizs viseli ezt el; ide való minden őszibarack és szőlő; a kajszibarack enyhe árnyékolás mellett.

cs;>

Az északi oldal hideg, nedves és árnyékos; itt jól fejlődnek a meggyfajok.

cs;>

A nyugati oldal általában nedves, a déli oldalon melegebb, az északin hidegebb; szépen fejlődnek egyes körtefajták, mint a Kongressz, a Gellert vajkörtéje, a Tarka Julikörte; az almák közül ajánlható a Landsberger ranet.

cs;>

Az inkább hűvös, de száraz és szélvédett keleti oldalon használható körtefajok a William Christ, a Clapp kedveltje, Gellert vajkörtéje; az almafajták közül a Lanes Prinz Albert terem szépen ilyen fekvésben.

Mint látjuk, gyümölc~kat nemcsak futballpálya nagyságú területen lehet termeszteni, elég helyet lehet nekik szorítani a legkisebb kunyhó mellett is.

Fekete vagy fehér? - Ez itt a kérdés A tégla- vagy deszkafalakat, amelyek elé gyümölcs sövényt telepítenek, általában befestik - rendszerint fehérre vagy fe· ketére. A szín megválasztását azonban éppen itt nem elsősorban esztétikai szempontok döntik el. Eleink ilyen vonatkozásban energiagazdálkodási szempontokra is figyelemmel voltak, és az évek során felgyűlt tapasztalati tények illetve kísérleteik eredménye alapján a következő ismeretekre tettek szert: A sötét felületek mindenekelőtt energiatárolásra igen alkalmasak. Ezért az olyan vastag falakat, amelyek anyaga valóban képes hőt tárolni, előnyös sötét színűre festeni. Ezáltal ezek nappal felmelegedve magukba gyűjtik az energiát, amit éjjel leadnak. Ezt a tényt a kertészeti technikában figyelembe kell venni. Pl. egy ilyen "erőmű" mellett a fák korábban fógnak virágozni, amit a meleg fal mellett is bekövetkezhető éjjeli fagyok veszélyeztetni fognak. Védelmükról (takarás) tehát gondoskodni kell. Vékony anyagokat, deszkafalakat, amelyek nem képesek számottevő meleget tárolni, világos színűre festünk, mert ezek feladata a fényt és ameleget visszaverni a növényekre. Ezzel pl. elóbbre hozhat juk a szüret idejét. Mindenesetre tekintetbe vehetjük, sőt kell is vennünk az említett hőforrásokat,

Növények

Növények

Articsóka: a téli sokk ellen jó meleg köpeny

Fehér vagy fekete fal előtt nevelt kordonfácska: mindkettőnek megvan a maga előnye.

hogy céltudatosan kihasználjuk azokat az előnyöket, amelyeket jelentenek, és elkerüljük az esetleges hátrányokat.

Spárgatermesztés lipcsei módra A németeknél van egy szólásmondás: lipcsei mindenféle, ami bizony a Lipcse város környékének kertészeti fogásáról vette eredetét. Valamikor régen általános szokás volt itt, hogy egy bizonyos növénykultúrát - eláruljuk: a spár-

gát, amit általában külön kultúrában termesztenek, az ágyásokban a legkülönbözóbb növényekkel termesztettek együtt, illetve egész egyszeruen a spárga közé egész sor egyéb növényt vetetek. A spárgaföld ilyen kettős hasznosításában van valami szász fifika, amit nem árt kipróbálni és utánozni. A társítandó növények közül - ha a spárga közé szánjuk őket - hagyjuk el az erősen trágyaigényes fajokat; salátával, karalábéval, parajjal vagy ezekhez hasonló zöldségekkel azonban, ha Lipcse mellett sikerül, nálunk is sikeres lehet a termesztés. És ha a dolog mégsem sikerül, ahogy szeretnénk, bővebb tanácsért valamelyik lipcsei kertészhez kell fordulni.

Ez a dísz- és egyben zöldségnövény a mi mérsékelt éghajlatunkon két vagy három évig maradhat a helyén. Sajnos a növényt csak a valóban védett, meleg fekvésben tudjuk a keményebb téli hidegtől megvédeni. Minden más helyen téli védelemre van szükség. Aki nem rendelkezik üvegházzal vagy hűvös, száraz pincével, ahol az articsókát homok között átteleltetheti, az kénytelen az ágyásban, lombbal vagy szalmával takartan kint hagyni. Két veszélyró1 nem szabad megfeledkeznünk a teleltetés során: az egérrágásról és a takarás alatt bekövetkezhető befulladásról. Célszeru tehát ismét a generációk hosszú sora által felhalmozott intelligencia tartalékhoz nyúlni, és a következő tanácsot megszívlelni: az első hidegek beköszöntekor az articsóka lombját kevéssel a talaj szintje fölött levágjuk. Ezután a növényre egy megfelelően nagy cserepet helyezünk, és kissé a talajba nyomjuk, majd az oldalát feltöltjük földdel és enyhén

megtapossuk, hogy az esővíz lecsurogjon róla. Így elcsomagolva az articsóka megfelelő védelmet kap a hideg ellen, és a lombot illetve szalmát csak akkor kell ráhordani, amikor az erős fagyok kezdődnek. Az éhes rágcsálók akkor jutnak a növényekhez, ha a takarás valahol hiányos: ezért érdemes a cserepek elhelyezését gondosan és alaposan végezni. Télifagyvédelem az articsókának: a visszavágott növény fölé cserepet borítunk, és az egészet földdel takarjuk.

--

tr~~ -

""\

i

/'~

Növényvédelem

Növényvédelem -

..R~

f'~ .

" • .J">

Megelőzés, növényvédelem, növényápolás: a tapasztalt növényolVos munkában Különleges tejkeverék: ha el akarjuk űzni a vakondokot Eleink, ha még oly türelmesek és természetszeretó'k voltak is, nem mindig bírták idegekkel a vakondok járatkészítő tevékenységét a veteményeskertben. Így aztán három rész tejet összekevertek egy rész tej színnel, és az egészet négy napra meleg, langyos helyre tették, amíg teljesen ki nem fejlődött riasztó aromája. A felhasználás a járatbaöntés nagyon egyszerű technikáját követte - minden túrás alá egy csészényi alvadékot öntve. Ezt a kevéssé gusztusos adagot mintegy fél éven keresztül töltögessük azokba a járatokba, amelyekben még mozgást észlelünk. Tehát aki hisz a módszerben, próbálja ki. Aki nem hisz, természetesen az is megpróbálhatja.

idóben hihetetlen szaporodásra képes vírushordozó kártevó'k már a régi idó'kben is serkentőleg hatottak a kertészek találékonyságár~. Bizonyság az a számos módszer, amelyet nagyapáink ismertek a visszaszorításukra. A következó'kben ezek körül írunk le néhányat, amelyek a természetszerű kertészkedéssei összhangban állnak.

Mivel a levéltetvek inváziójuk kezdeti szakaszában a hajtások csúcsán, a legfiatalabb leveleken telepszenek meg, ha ezeket egyszerűen levágjuk és megsemmisítjük, a tetűinváziót hatékonyan fékezhetjük. Ugyanilyen jó hatású, ha a tetvek által erősen ellepett egyes leveleket eltávolítjuk és eltüzeljük. A tetvekkel szembeni ellenségeskedésünk ilyen megnyilvánulásait minden gyümölcsfán kiélhetjük - kivéve a fiatal oltványokat.

Száz útnak is egy a célja: a levéltetvek megfékezése Van olyan kertész, aki nem ismeri a levéltetveket, és nem gondolna rájuk a legmélyebb gyűlölettel? Ezek a száraz

Nem szabad lebecsülni az egyszerű kefével való ledörzsölés mechanikai hatását sem; a levelekró1 és hajtásokról a

talajra került tetvek zömmel elpusztulnak. Való igaz, hogy ez a módszer nem igazán használható nagy fák vagy kiterjedt gyümölcsös esetén. Itt azonban ugyanilyen jó hatású lehet az erős hideg vízsugár, amely lesodorja a tetveket a talajra.

(Centaurium maznak.

umbellatum)

is tartal-

Hosszú időn keresztül a szappanos vizet tartották a legjobb szemek a tetvek ellen. Az oldat készítése megegyezik a borotválkozáshoz használt szappanos víz készítésével. Az arány akkor korrekt, ha az oldat ecsettel keverve jól habzik. Csak a cseresznye barna levéltetvei ellen kell töményebb oldatot készíteni (több legyen benne a szappan).

A levéltetvek számára halálos a találkozás számos növényi keserűanyaggal, amilyen az~ (Artemisia absinthium) vagy az enciángyökér (Gentiana lu tea, G. pannonica, G. punctata és a G. purpurea) hatóanyaga. Ha ezek hatását használni akarjuk, teát vagy áza- Szappanhabbal nemcsak a szakállunkat távolíthatjuk el, hanem a levéltetvek is ellékot kell beló1ük készíterilii1k. Főzetet 6gy készítünk (elsősorban fás részek- pusztíthatók vele a hajtások csúcsáról. bó1, pl. gyökér!2ŐI), hogy a feladarabolt n~vényi részeket hideg vízbe tessz~ felforraljuk, majd kb. marcI órán át gyenge forrásban tartjuk. Ezu~ jük es megszufJuk. A fertőzött növényi része1{eca kikűlt oluatta1 illetve teával ~ermetezzük. ------.. Olyan mennyiségű forrázatot készítsünk, amit rövid idő alatt felhasználunk, mert néhány nap alatt erjedésnek indul, kellemetlen szagúvá válik, ami gusztustalanná teszi hasz nálatát: pedig a feltaláló ezt igazán nem szeretné. Keserűanyagokat a felsorolt növények mellett még a ~-ál-mosgyökér (Acorus calamus), a .cickafark (Achz1léá millefolium), .-angyalgyökér (Angelica archangelica) és az ernyős ezerióf~

-

Növényvédelem

A felhasználás különböző lehet: ál- védekezhetünk. A babot előveteménytalában megfelelő, ha a szappanos vi- ként termesztjük: a magot február közet durva szálú ecsettel a megtámadott zepén vetjük cserepekbe, és a szobárészekre juttatjuk. Nagyon erős fertő- ban, mdegágyban vagy üvegházban nezés esetén jobb az oldatot szivaccsal fel- veljük elő, majd márciusban ültetjük a vinni, amikor a szivacsot a növényi rész- szabadba. Ott a növények gyorsan tohez szorítjuk. A leggyorsabb módszer, vábbnövekednek, és beérnek, mielőtt ha a felvert habot kézzel visszük fel: a a magasabb hőmérséklet mellett a tetmarkunkba fogott habot az ág tövétó1 vek ellephetnék óKet. a csúcs felé visszük, így az erősen ellepett levélfonák is kiadós habmennyiséget kap. Kisebb ágakat egyszerűen a A görögviolát salátával szappanos vízbe márthatunk. Mivel ez a módszer nem károsítja a védjük meg a bolháktól tojásokat, nem szabad megfeledkeznünk a kezelés néhány hét után való A sárgaviola (Matthiola longifolia) megismétléséró1, amikorra az új genenemcsak kertünk egyik dísze, de a fölráció kikelt. dibolhák egyik csemegéje is. Nagyapánk a következő trükkel nevelte a fiatal violanövényeket, amivel megvédte óKet a bolháktól. A sárgaviola tervezett A lóbab a konyhából helyére a vetést megelőzően két-három héttel sűrű sorban salátát vetett. Amikiszorult, a kertben kor ez kellően "kizöldült", akkor televiszont nagyon hasznos pítette közé a sárga- vagy görögviolát. A viola fejlődésének megfelelően ritA jó öreg lóbab (Vieiafaba), amelyet kította a salátát. Amikor aztán a sárganagyapáink még rendszeresen fogyasz- viola már annyira megerősödött, hogy tottak, mára kikerült a konyhanövények a bolhák nem tehettek kárt benne, az sorából. A kertben azonban nagyon utolsó salátatöveket is eltávolította, hasznos növény, ezért telepítéséró1 kár mint ami megtette a kötelességét. Az lenne lemondanunk. egész úgy működik, hogy a földibolhák A lóbabot kora tavasszal vetjük, és a igencsak kedvelik a salátát, s inkább azt főnövény vetési idejére többnyire be- lepik el. érik. Termesztése közben sajnos a fekete babtetvek jelentenek problémát, amelyek teljesen ellepik a növény fiatal részeit. Ellenük a következő módon

Növényvédelem -

A csalán az idó'K

változásában A csalánnövény

megítélése az utóbbi idóben - nem utolsósorban a hangos reklámozás folytán - a kertészkedők körében alaposan megváltozott. Sokak szemében nagyot nőtt a becsülete, mint lrágyanövény és a növényvédelemben is felhasználható anyag, ezért alapjában megtűrik, esetleg termesztik is ezt a meglehetősen vad gyomnövényt. Minden szimpátiánk mellett is meg kell azonban állapítanunk, hogy e növény hegemóniára törekvő szaporodásmódját kertpolitikai okokból sem fogadhatjuk el. Ha a csalán átterjed azokba az ágyásokba is, amelyeket nem neki szántunk, és ott elnyomja az egyéb növényeket, ajánlatos, sőt szükséges is beavatkoznunk, hogy a kertben a renlet fenntartsuk. Mivel alapjában véve békés természeIŰ emberek vagyunk, és ellenezzük mindenféle fegyver használatát, elvetjük a kémiai beavatkozás lehetőségét, mint amiben semmi fantázia sincsen, 's a permetezés helyett körülnézünk a 16 öreg módszerek tárházában, akkor ls, ha azok több munkát és hozzáértést Igényelnek. ló módszer, de némi türelmet igényel és munkával jár, ha a csalánt gyökerestül kitépjük. Ezt jókor tavasszal k '11 elkezdeni; amikdr a csalán mint('gy 30 cm magasra hőtt, megfogjuk a zárát alul (föltétlenül kesztyűs kézzel),

és lassan kihúzzuk a tövet. A gyors rántással többnyire elszakad szár, és a gyökér bent marad, ami újra kihajt. A csalán gyökerei viszonylag sekélyen ágaznak el a fű gyökérzónája alatt, de gyakran több méter hosszúságban is elkúsznak. Ezért ajánlatos a művelet előtt a kötött talajt be öntözni.

A csalánt kézzel szedték: az égető viszketés ellen kesztyűt használtak.

Növényvédelem

Ha a káposzta edzett, ellenáll a kártevó1mek Kétségtelen, hogy mindnyájan igen jól érezzük magunkat a jól temperált, 23 oC-os vagy melegebb szobában, bár ennek vannak bizonyos káros mellékhatásai is, pl. az első kis szél által kiváltott komisz nátha. Ugyanígy sokan azt gondolják, hogy a növényeknek is a legkedvezóbb körülményeket kell megteremtsék, hogy azok szépen fejlődjenek. Igaz ugyan, hogy a növényeken még nem figyeltek meg orrfolyást és náthát, de a túlzott kényeztetésnek itt is megvan a hátulütője: a kevésbé ellenálló növény könnyebben áldozatul esik a betegségeknek. Anélkül, hogy az edzé si technológiák ideológiájába mélyebben elmerüinénk, leírunk néhány tanácsot a káposztafélék edzésévei kapcsolatban. A káposzta ellenálló képességét az egész tenyészidőszakra meghatározzák a nevelés körülményei. Semmiképp se legyen a talaj, amiben előneveljük, tápanyagban gazdag (erősen trágyázott), a vet?ágy pedig széltól védett és árnyékos. Eppen ellenkezóleg: legyen a talaj sovány, a hely pedig a szélnek és időjárásnak kitett, a nap által elérhető. A termóbely nagyon nagy szerepet játszik abban, hogy a káposztánk erősen, zömöken és edzetten fejlődjön. Ha aztán ezeket a palántákat jó talajba ültetjük, az egészséges növények igen gyors növekedésnek indulnak, és a károsítások-

-------.:.11

nak sokkal inkább ellenállnak, mint a dédelgetve neveltek.

Repcegubacsbarkó - tisztességes elterelő manőver, hogy mindenki jól járjon Ezek az apró bogarak, amelyek tojásaikat a káposztafélék szárának alsó részére rakják, nem kis gondot képesek a gazdának okozni. Különösen a hoszszabb tenyészidejű barna vagy leveles és vörös káposztában igen jelentős károkat idéznek elő. A bogarak lárvái körül dió nagyságú gubacs képződik a száron. Ha egy gubacsot levágunk, jól láthatjuk benne a lárvák járatait a lárvákkalami igen érdekes, ám egyáltalán nem gusztusos látvány. A megfigyelések azt mutatják, hogy bogarunk válogatós, és ez a tény hasznunkra fordítható. Mivel a bogarak a karalábét minden káposztafélék kö:z;öttelőnyben részesítik, célszerű a káposztaágyásba néhány tő karalábét vetni. A bogarak petéiket erre fogják rakni, pedig ebben viszonylag rövid tenyészideje miatt nem képesek kárt tenni, a többi káposztaféle pedig megmenekül tőlük.

Növényvédelem -

Ha túlságosan elszabadultak az egerek, engedjük szabadon a macskát Ha a saját (vagy a szomszéd) macskájának vadászatát eredményessé akarjuk tenni, bizonyos tereprendezést kell végeznünk. Ebben legfontosabb, hogy a füvet, amelyben a kis rágcsálók üregeiket építik, ne hagyjuk magasra nőni. Ha matematikai módon akarjuk magunkat kifejezni, azt mondhatjuk, hogy a vadászat eredményessége egyenesen arányos a fű rövidségéveI.

Kelbimbó: igazán élvezetesek a zsenge, de kemény bimbók Mivel a címben tett kijelentés igaz, a bimbós kelt augusztustói csak nagyon gyengén trágyázzuk. Akinek módja van fahamut kiszórni az ágyásba, az evvel hozzájárulhat a kívánt kemény bimbók kialakulásához.

Különösen az uborka é~a dinnye hálás, ha gyökérzónájukat ilyen módon tartjuk állandóan nedvesen.

Az uborkát és a dinnyét különleges módon öntözzük A helyes öntözésról oldalakat lehetne írni. Most csak az uborka és a dinnye öntözésének különleges módjáról akarunk beszélni: e növényekre nagyon kedvezőtlen, ha leveleikre víz kerül. Ha egy vízzel telt edényt állítunk a növény töve mellé, amelybe egy bevizezett és kötéllé csavart ruhát helyezünk úgy, hogy az egyik fele a vízbe, a másik a talajba érjen a növény gyökérzónájában, a víz a ruhán keresztül folyamatosan szivárog a talajba anélkül, hogy a levelek vizesek lennének.

Növényvédelem

Csigák ellen speciális tipp

Növényvédelem -

A gyümölcsfaneveléshez: csínján a metszésseI, ha szép koronát akarunk

A csigák leküzdéséhez nem ismerhetünk elég receptet - annyi van belőlük _ természetesen csigákból, és olyan nehéz ellenük védekezni. Íme itt is egy Ahhoz, hogy késóbb a saját magunk álrecept ellenük: egy bokornak, az ázsiai tal nevelt gyümölcsfák koronaalakuláálkörmösnek (Phytolacca acinosa) a sát tekintve jól neveltró1 beszélhessünk ügyeljünk rá, hogy fiatal korban ne vág: termései jól felhasználhatók a puhatesjunk le túl sok oldalágat. A nyáron fejtűek ellen. A növény bogyói ún. lődő oldalhajtásokból is hagyjunk meg szaponinokat tartalmaznak, amelyek Az oldalágaktói megtámadják a csigák nyálkarétegét, és mindig néhányat. ezzel elpusztítják ó"ket. Mivel nem találtunk pontos használati leírást, a következő eljárást ajánl- A gyümölcsfák késó7Jbi koronaalakulása juk: gyűjtsük be az érett terméseket, il- szempontjából nagyon fontos a fiatalkori helyes metszés. letve vegyük meg azokat a kereskedelemben. A bogyókat meg kell szárítani és meg kell őrölni. Ebbó1 a porból kell hideg vizes kivonatot készíteni. (2 evőkanál port minden liter vízhez, 30 percig állni hagyni, majd leszűrni). Ezt a szűrletet kell a csigák által látogatott ágyásra permeteznünk. Hogy milyen hosszan tart a hatás, az a kijuttatott mennyiségtó1, a talaj tóI, az időjárástól stb. függ: ezt tehát meg kell figyelnünk. Legjobb az elpusztult csigákat eltávolítani, mert ezek újabbakat vonzanak oda. Még egy megjegyzést a növénnyel kapcsolatban: hazánkban több faját termesztik, de elvadulva is előfordul. Gyakoribb az amerikai álkörmös (Phytolacca americana). Akét növény között a legfeltűnóbb különbség, hogy az ázsiai faj virágai felállóak, az amerikaié pedig csüngőek.

A fa törzse körül májusban ássuk föl a talajt Milyen szép is lenne, ha egyes dolgok maguktól végbemennének - gondolhatja néha a kertész is. És alapjában véve végbe is mennek: a növények minden beavatkozás nélkül terjednek és növekszenek a kertben. Éppen emiatt kell májusban a fák törzse körül a füvet visszaszorítanunk. Ha itt a talajt megássuk, és a hantokat megforgatva tesszük vissza, az elpusztuló és korhadó fű humuszba és tápanyagban gazdagítani fogja talajunkat.

Szappannal a hernyók ellen Ha fáinkat a szövó1epke hernyói támadták meg, a fertőzött ágat le kell vágni és el kell tüzelni, amíg a hernyók szét nem mász nak. Ha evvel elkéstünk, vagy más hernyókat találun\k, az érintett részeket szappanos víz~el (kenő- vagy

Agyümölcsfák törzse körül tányér alakban ássuk föl a talajt, és a hantokat megforgatva tegyük vissza.

mosószappan oldatával) kenjük be, aminek maró hatására a hernyók elpusztulnak. Ha a hernyók olyan magasan vannak, hogy nem érjük el őket, fogjunk egy botot, tekerjük be valamilyen nedvszívó anyaggal (ronggyal), ami sok vizet képes felszívni és megtartani. Ezzel az

Növényvédelem

eszközzel aztán alaposan bevizezhetjük az összes hernyólakta ágat és levelet a fán.

Lent: A hernyókat nagyapánk módján így üldözhetjük el a gyümölcsfáinkról.

Növényvédelem -

A téli araszolók összegyűjtése csomagoljuk ó'ket gyapjúba Mielőtt a gyári enyvgyűrűket forgalomba hozták volna, már védekeztek a téli araszolók ellen. A régi eljárás a következő volt: késő ősszel az érintett fák törzsére birkagyapjúból (tisztítatlan, kártolatlan és fonatlan gyapjú) gyűrűt erősítettek, amelynek hatása hasonlított az enyvgyűrűkéhez. Január végén aztán a gyűrűket levették és "hatástalanították". Régen egyszerűen elégették. Ma szigorúbb előírások vonatkoznak az égetésre. Ökológiai szempontból a mélyen (legalább 1 m) elásás is megfelelő védekezést jelent (ez vonatkozik egyébként a gombáktói megfertőzött gyümölcsre is). Aki egészen következetesen akar eljárni, az megnézi, hogy nem másztak-e a gyűrúbe hasznos rovarok: fülbemászók, katicabogarak stb. Ezeket kiszed· jük és más búvóhelyre (pl. forgáccsal töltött edénybe) rakjuk. Az enyvgyűrűvel szemben ez is előnye a gyapjúnak: ha egy hasznos rovar az enyvbe ragadt, menthetetlenül elveszett.

A fagyöngy: bár a fa

nedveit szívja, kárt mégis alig tesz Egyidő óta egyre többször hallani, hogy .•fagyöngy veszélyeztetett faj. Más szóval a mi éghajlatunk alatt élő fajok életkilátásai nem a legjobbak. Mégis, titkokkal övezett megjelenésük, jó hírük mint h'Yógynövények (az immunterápiában 'lismertek), és nem utolsósorban a virágzó növények kellemes látványa kedvelt növénnyé teszi a fagyöngyöt, amelyet sokan akár saját kertjükben is szívesen látnának.

Egy-egy fagyöngy semmiképpen sem képes egy egészséges fán élősködve olyan kárt okozni, ami azt veszélyeztetné. Ha tömegesen lépnek fel, akkor azonban veszélyeztetik a gazdanövényt (a fát), mert gyökereik annak szöveteibe hatolnak, és a fától elszívják a szükséges nedvességet és tápanyagokat. A túlságosan is megtámadott fa megmentésének egyetlen, radikális módját ismerjük: azokat az ágakat, amelyeket a fagyöngy megtámadott, le kell fűrészelni. Közben abból kell kiindulnunk, hogy a fagyöngy gyökerei a megtámadott helytó11,5 méterre is eljuthatnak.

A cseresznye védelme: fény- és hanghatásokkal zavarjuk el a madarakat ~

Mivel mi magunk legalább annyira élvezzük a friss cseresznyét, mint kertünk l' r r"" / ~ madarai, kénytelenek vagyunk tollas ,r barátaink élvezetét elrontani, és nagy( ( f apánk agyafúrt módszerével távol tartani a torkoskodókat. Ehhez két üveg\" ,~/' palackot úgy erősítünk össze, hogy I /aZok a fára felkötözve a legkisebb szél1, tó1 is megmozduljanak, furcsa zajt és /(/1 ~It ~ '7~élénk csillogást okozva összeütődjef/J ~ II~, ~ ~;rr;'"// nek. Nagyobb fákra ezekbó1 az üvegek/1/ ,Iq; r. 01 ~!1'~ bó1 egész rendszert készíthetünk. Arra '1 /"'( ,,~I' i. azonban ügyeljünk, hogy a dolgot ne vigyük túlzásba, mert az éjjel csilingeA kártolatlan gyapjú jó szolgálatot tesz az lő üvegek a szomszédokat sem fogják araszolók elleni küzdelemben. hagyni aludni, ami különböző konflik-

,~

(1

1

~ II

tt.

~

~(Jie"" ~ ~ ~w/ 'íl' \

jítA

ll,.~(f/ít.

Növényvédelem

tusok forrása lehet, és e konfliktusok elmérgesedve elronthatják a cseresznyeevés élvezetét.

Rákos sebek a fákon a megelőzés jobb, mint a gyógyítás Ez a rettegett betegség nemcsak az emberekre jelent veszélyt, de a gyümölcsfákban is nagy pusztítást képes végezni. A rákos daganatokat a fákról úgy kell eltávolítani, hogy az egészséges szövetekbó1 is jócskán vágjunk ki. Végül a sebet le kell zárni valamilyen sebzáró viasszal (a kereskedelemben többféle is kapható). Ha a seb kicsi, és a környéken levő fák egészségesek, megkísérelhetjük a lezárás elhagyását. A seb magára hagyva valamivel gyorsabban gyógyu', de a fertőzés veszélye nagy! A nyitva hagyott sebet nagyon gondosan ki kell tisztítani, széleit éles késsel kivágni úgy, hogy nedvesség ne állhasson meg benne, a késóbbiekben pedig szemmel kell tartani: ha a széleken megindul a sebzáró szövet képződése, azt gyorsabb növekedésre serkenthetjük, ha éles késsel helyenként kissé bevagdaljuk. Akkor azonban, ha nem tudunk higiénés feltételeket teremteni, vagy a seben bármilyen fertőzés jelét látnánk, azt haladéktalanul el kell zárjuk gombaölő sebzáró anyaggal. (Almatermésűekben a seb nyitva hagyását mindenképpen ke-

rüljük a nálunk is terjedő tűzelhalás baktériumos betegség fertőzésveszélye miatt!) Igen gyakran a nehéz, agyagos talaj vagy a magas talajvízszint a hajlamosítő tényező a rákos megbetegedések fellépésére. Ha semmiképpen sem vagyunk képesek úrrá lenni a betegségen, végső megoldásként ki kell vágnunk a fát, és meg kell kísérelnünk

35. oldal: Fent: Fokhagymanövények - ez az egészséges fűszernövény egyetlen kertből se hiányo=on (1. 12. o.). Lent: A teraszon vagy a balkonon is sokféle fűszernövényt nevelhetünk. 36. oldal: A régi, illatos rózsafajták jönnek.

ismét divatba

37. oldal: Fönt balra: Fukszia - hogyan nevelhetünk magas törzsűfácskát? (1. 43. o.). Fönt jobbra: Csak a fekete borókabogyók érettek (1. 13. o.). Lent: Csodaszépen virágzó hortenziák: a helyes metszés után nem lehet gond a virágzással (1.41. o.).

Virágoskert

38. oldal: Fönt balra: Minden célra más alma- és körtefajta a legalkalmasabb. Nagyapánk sok fajtát nevelt egyszerre. Fönt jobbra: A fekete ribiszke szürete szalmatakarással elnyújtható. Lent: Őszi betakaritás.

a kert másik részén csemetével újratelepíteni a fajtát. Telepítés előtt azonban legalább 1 m mélyen emeljük ki a földet, keverjük meg homokkal vagy kő-

porral, nedves talaj esetén gondoskodjunk drénezésről, hogy a betegségre hajlamosító tényezóKet kiiktassuk. Néhány alma- és körtefajta, amelyekről tapasztalatból tudjuk, hogy kedvezőtlen körülmények között hajlamosak a rákos megbetegedésre, a következóK: Alma: Berni rózsa, Arany ranet, Sampanyi ranet, Landsbergi ranet, Cox narancs ranet, Arany parmen, Ingrid Mária, Ontario, Signe Tillisch. Körte: Gellert vajkörte, Téli nelis, Tongern körte.

Nagyanyáink virágoskertje Ollót a szekrénybe, kést a kézbe

Hogy sokáig legyen dísze a szobának a virág

Ha nagyanyánk valami szép virágot akart behozni a szobába, akkor egész biztosan fogta a - na ki tudja? Igen, nem a metszőollót, hanem a metszóKést. Ugyanis ollóval nem lehet olyan roncsolásmentes, egyenes és szép felületet vágni, m~'nt késsel. A roncsolásmentes felül t pedig előfeltétele a jó vízfelvételne , ami nélkül nem lehet tartós a vágott virág.

Nagyanyánk tanácsa erre: a vágott virág vizét lehetó1eg naponta cseréljük, a vázát állítsuk huzatmentes és árnyékos helyre. Ha a helyiség, amelyben a vázát tartjuk, meleg, éjjelre tegyük a virágokat hűvös, hideg helyre: a hőmérséklet-változás nem árt meg, mert a növényt a szabadban is a napszakoknak megfelelően más és más hőmérséklet veszi körül.

Virágoskert -

Virágoskert

A vízhez adandó anyagokat, amelyek a virágzást meghosszabbítják, a virág fajtája szerint válasszuk meg. Többen előnyben részesítik az ásványvizet, ami - mióta a csapvizet egyre erősebben klórozzák - nem is alap nélkül való. Ennek mindenesetre ellentmond az ásványvíz elég borsos ára, és az a tény, hogy abból esetleg mi is szeretnénk nagyobb mennyiséget elfogyasztani. A vízhez adandó anyagként minden további nélkül beválik egy kis kanál cukor vagy egy csipet fekete tea; egyesek rézérméket tesznek a vízbe, aminek a gyakorlati értéke azonban ~agyon kérdéses. Azt a tanácsot, hogy aszpirinnal vagy más gyógyszerrel kísérletezzünk,

mindenképp vessük el, egyrészt mert ezek a növényeknek nem használnak, a rendszeresen cserélt víz pedig ezek nélkül sem büdösödik meg.

A gladióluszokról

és a tulipánokról A kardvirágot akkor kell levágni, amikor még nem nyílt ki az összes virágja. Ezen túl tovább gyönyörködhetünk a virágokban, ha az alsókat eltávolítjuk a vázába állítás előtt. A tulipánok derült, napos idóben gyakran lekonyulnak, fejüket lógatják. Vajon miért egyenesedik ki a száruk, ha a virág alatt egy gombostűt szúrunk beléjük (és ott hagyjuk)? Kérdezzék meg nagyanyát - de lehet, hogy még ő sem tudja.

A vágott virágot

be szerzett anyagok (pl. bambuszrudak) beszerzési költségeit a legtöbb esetben "fölösleges" karókat is megtakaríthatjuk, ha egyszerűen felhasználjuk a kertben meglevő anyagohasznosíthatjuk kat: pl. az előző évben termett növéKertünk igazi díszei a nagy virágú nö- nyek fásodott és áttelelt szárait. Ilyen ideális támaszkarók lehetnek pl. a napvények, mint pl. a pünkösdirózsák amelyek azonban siralmas képet nyúj- raforgó, a mácsonyák stb. fásodott szárai, amelyeket a következő évben úgyis tanak egy szeles nap után, ha aszáruk kidobnánk. Ésszerű ezeket levágni, száeltörve, virágaik a földön fekszenek megtépve, összekuszálva. A magas vagy raz helyen tárolni, és szükség esetén karóként felhasználni. középmagas növények igen gyakran támaszt igényelnek. A külön e célra

A kertben nőtt

A rúd kihegyezésekor a kést mindig magunktól elfelé mozgassuk.

Rododendron: szabadítsuk ki az új hajtásokat A virágzás után ez a szép bokor magot érlel a hajtásai végén. A termések azonban az új hajtások növekedését gátolják, ezért célszerű a hervadó, hajtást érlelő részek letördelése, amivel szabad utat nyitunk az új hajtások megjelenésének és fejlődésének.

szurkáljuk meg A nagyon vékony szárú virágok, mint a ciklámen, a nefelejcs, a hunyor tovább díszlenek a vázában, ha szárukat perforáljuk. Ehhez a virágokat deszkára helyezzük, és szárukat olyan hosszan, amennyire a vízbe érnek, nem túl vékony (stoppoló) tűvel félcentiméterenként megszurkáljuk. Az ezáltal lehetővé váló nagyobb vízfelvétel megboszszabbítja a virágok élettartamát.

A hortenziák virágzását ne

csak várjuk, segítsük is elő Már megint nem akarnak a hortenziák virágozni? Pedig igazán gondosan visszavágtuk és ápoltuk őket. Sebaj! Talán a jóból ártott meg a sok. A hortenziák az előző évi hajtásokon hozzák virágaikat, és ki tudja, hova lettek ezek? Ha ezeket - teljesen jó szándékkal -

---

Virágoskert

ősszel vagy tavasszal levágtuk, természetesen nem remélhetünk virágot. Ezért a hortenziák metszésévei csínján bánjunk: elégedjünk meg a ritkítással, és erősebben csak akkor nyúljunk bele, ha tényleg túl sűrű a bokor. A helyes metszés megfelelő ideje a tél.

Az átváltozóművész a hortenzia

Kiöregedett évelóK megifjítása Ha már bokrosodó éveló'knél tartunk: ezek közül néhány javíthatatlan vándorlási hajlammal bír, és a kertben minden

Virágoskert

növénynek neveztünk, majd a szélső, hajtásokat hozó részeket leválaszt juk, és az előkészített ültetőgödörbe ültetjük. A maradék csak egyféleképp hasznosítható: komposztként.

velek hónaljából új hajtások törnek elő. Aki ezt a módszert alkalmazza, számításba kell vegye, hogy növényei csak késóbb fognak virágozni.

A fukszia: meghálálja

_

Milyen szép idó'k voltak még azok, amikor mindnyájan valóságos természeti csodáról beszéltünk. Mit gondolhattak vajon nagyapáink, ha a rózsaszínűen virágzó hortenziát (ahogy ezt egész pontosan tudták), kiültették a cserépból a kertbe, s az kék virágokat hozott. A magyarázat kiábrándítóan egyszerű: sok vasat tartalmazó, illetve olyan talajokban, amelyek kőszénhamuval kevertek, a rózsaszín virágok kékre változnak. De miért? Akit a kérdés érdekel, konzultáljon róla egy vegyésszel; a vége úgyis az lesz, hogy megvonja a vállát, és érdekes természeti jelenséget fog emlegetni. Így tehát a hortenziajelenséget felhasználhatjuk talajjelzó'ként _ és arra, hogy gyönyörködjünk benne.

------

a gondozást

Öreg ével6ket t60sztással szaporithatunk; csak afiatal, széls6 részeket ültessük el újra.

irányban továbbterjed. Gyökérsarjaikkal egyre nagyobb helyet foglalnak el. A mind idősebbé váló középső rész pedig fokozatosan felkopaszodik, és minden lesz, csak gyönyörködtető nem. Végül nem marad más a növényból, mint zöld gyűrű, közepén kihalt szemetes üreggel, ami valamikor a szép évelő növény volt. Ilyenkor legfóbb ideje, hogy a növényt megifjítsuk, amit a következőképpen végezhetünk: kiássuk az egészet, amit valamikor évelő

Nagyanyáink korában a fuksziák különösen kedvelt növények voltak. Elsősorban nem vidéki udvarokban, inkább a virágkedveló'k körében terjedtek el, ahol igen nagy gonddal nevelték és gyűjtötték e szép növények különböző fajtáit. Ma közel 2000 fajtát tartunk nyilván, amelyek alacsonyabbak és gazdagabban virágoznak, mint a régebbi fajták. A törődést azonban ezek sem nélkülözhetik. Íme néhány tanács: \%> Ha a fuksziák kizárólag fölfelé nőnek és nem képeznek virágbimbót, talán a talaj a hibás benne, mert túl sok nitrogént tartalmaz. Máskor talán fényhiány lehet az ok, ebben ugyanis a fuksziák válogatósak: a reggeli napot kedvelik, a délutáni tűző napfény azonban árthat nekik. \%> Ha a virágok idő előtt lehullanak, valószínűleg kevés vizet kapnak a növények. Ilyenkor jót tesz a többszöri öntözés és a gyakori vizes permetezés. \%> Különlegesen dús növényekhez jutunk, ha a h~tásvégeket az utolsó levelekkel lerípjük. Ilyenkor a le-

Neveljünk a fuksziából koronás fácskát Ha megkedveltük a fuksziákat, és szép növényeink vannak, megpróbálhatjuk munkánkra feltenni a koronát: koronás fuksziafát nevelhetünk. A kiszemelt fuksziát először hagyjuk erőteljesen növekedni, ezért tegyük nitrogénben gazdag talaj ba. A legerősebb egyenes hajtást kötözzük karó mellé, a többit távolítsuk el. Ha nincs egyenes hajtásunk, az egyik alsó rügyből kell egyet nevelnünk. Ha a vezérhajtáson virágrügyek jelennek meg, ezeket ki kell csípnünk. Az oldalhajtásokat fokozatosan visszacsípjÜk. A második vagy harmadik évben aztán már elég magas és erős lesz a hajtás ahhoz, hogy elbírja a növényt. A csúcsrügyet eltávolítjuk, az oldalhajtásokat pedig megrövidítjÜk. Az ilyen módon való nevelést addig folytatjuk, amíg a korona elég sűrű nem lesz. Ettól az időtől ne kapjon a növény nitrogént, most már a virágzásra készítsük fel. Csontliszttel (foszfortrágyával) érhetünk el gazdag virágzást - és ez teszi fel a koronát munkánkra.

43

Virágoskert

Virágoskert

,)

A fu~szia;fácskák a teraszokon és erkélyeken Isn:et nagyon kedveltek. A rajzon bemt;ttatjuk n.evelésük módját: a kialakítás r:e~ány éVI türelmet és metszési munkát Igenyel.

Szobanövények izgalmas terület Európában a 19. sz. elején terjedt el a szokas, hogy az otthonokba növényeket hozzanak és neveljenek. Előszeretettel neveltek olyan egzotikus növényeket, amelyek nálunk a szabadban nem maradtak meg, de a szobában szépe~ ~ejlőd~ek. E növények tartás ával nydvanvaloan bizonyos izgalom b·zi' . együtt járt, mert senki ' 1 onY.Laansag lS sem ISmerte ezek veszélyességét. Veszélyes,ek ,~z éj~~aká~ voltak: Néhány egzota eJszakaIIllatkibocsátása szörnyű

köv:et~~zményekkel járt; a szerencsétle~ul Jart virágkedvelők közül egyesek ~eg az,utolsó pillanataban felébredve ki tud,tak nyitni az ablakot, hogy a friss levegoben megszabaduljanak a halálosan ható növényi mérgektől. Ter~é~zetesen sokan túlzásba is estek a lelrasokban. A mai szobanövények az~nb~n egyáltalán nem veszélyesek az egeszsegre, s általában könnyen gondozhatók, nevelhetó'k, jól alkalmazkodna~ a sz?ba~e~egóböz. sok ma is megta1alhato noveny között nagyanyáink kedvencei voltak pl.: li' a sztreptokarpuszhibridek (Streptocarpus), amelyek Dél-Mrikából szár-

maznak; hosszú kocsányon ülő virágaik kissé a primulára emlékeztetnek; többnyire ibolyaszínűek; li' a glokszínia (Gloxinia, Sinningia) spec. Brazí1iából származik, és már korábban is nagyon sok színváltozata volt; li' ciklámen (Cyclamen persicum) a Földközi-tenger keleti medencéjébó1 érkezett; ma sokan egyszer virá· goztatják és eldobják; li' a dúsan virágzó muskátli (pelargonium crispum, P.fragrans, P.radens) szintén Dél-Mrikából származik; igen gyakori abalkonládák· ban, ha ott megvédhetők a tartós esó'ktől. Ezek mellett szárnos levéldísznövényt is tartottak nagyanyáink a szobaablakban vagy az erkélyen: li' a viaszvirág (Hoya bella) Indiából és Kínából származik, levelei keskenyek, erősek, átható illatú virágai (ha egyáltalán virágzik) mintha viaszból vagy porcelánbóllennének; li' a csokrosinda (Chlorophytum comosum) Dél-Mrikában honos· szinte mindenhol megél; indái, me~ lyek végén új növényeket képez, hosszan lelógnak, ezért csüngő növénynek (ámpolnába) kiváló; li' a pletyka (Tradescantia alliflora) Amerika trópusi illetve mérsékelt vidékeiró1 származik. Keskeny levelekkel borított szárai méter hosszúságra lelóghatnak, nagyon igénytelen; li' a kakassaiantyú (Plectranthus

fructicosus) nagyszámú indát fejleszt. Ez a kis félcserje rózsaszínű virágokat hoz, és elsősorban molyokat távol tartó illata miatt volt minden szobában megbecsült vendég.

Aki igazán szereti a rózsát, a megfelelő helyre telepíti A rózsák valahogy egészen különleges növények, ezért hadd szóljunk róluk néhány szót elöljáróban. Ma egyre többször halljuk, hogy bizony a régi fajták voltak igazán erősek, télállóak, és az igazi, egész kertet betöltő rózsaillatot is csak azok mellett lehetett érezni. Vajon igazán jó üzletet csináltunk, amikor annyi minden mással ezt is agyonracionalizáltuk? A tények azonban azt mutatják, hogy a mai ízlésünk szerinti kevésbé tövises, tartósabban virágzó fajták előállításával nem mondtunk le a nagyobb felületet is betöltő illatot termelő képességről. A megfelelő tenyészhely természetesen a rózsák számára is döntő fontosságú. Meleg és napos, kissé árnyékos helyet kedvelnek, a falak közvetlen közelsége azonban túl meleg és száraz a számukra. A pangó nedvesség vagy fák, bokrok csurgója gyengíti a növények erejét. A normál kerti talaj megfelelő; a homokos talajt kevés agyaggal, a kötött talajt homok hozzákeverésévei tegyük kedvezóbbé. Aki e néhány szabályt be-

45

---

Virágoskert

Virágoskert

--------I;,~-------

-)

tartja, probléma nélkül gyönyörködhet rózsáiban.

A téli takarást a megfelelő idóoen el kell távolítani Senki se születik úgy, hogy a kisujjában van a kertészkedés minden csínja-bínja, vagy hogy előre megérezze, mikor mit kell tenni. Az ehhez szükséges tapasztalatokhoz a kertbeni történések hoszszú évek pontos megfigyelései által juthatunk; és mindez természetesen szorosan kötődik az időjárás változásaihoz, illetve összefügg azokkal. Annak eldöntésében, hogy a téli takarást mikor bontsuk le az évelő kultúrák ágyásairól, hagyatkozzunk nagyapáink hosszú évek alatt gyűjtött tapasztalataira. E tapasztalatok szerint a talajt legkorábban márciusban tegyük szabaddá - kivéve azokat a helyeket, ahol hóvirágok vagy krókuszok vannak; ott (az időjárástól függően) már februárban vigyük el a téli takarást. Thdnunk kell, hogy a növények, amelyek sokszor már a takarás alatt kifejlesztik első hajtásaikat, a hirtelen változásokra érzékenyen reagálnak. Ezért óvakodjunk attól, hogy ha a kitakarás ideje eljött, azt mosolygó, meleg déli napsütésben tegyük. Ugyanígy várjunk a munkával akkor is, ha csípős, szárító szelek fújnak. De ha borús, szomorú napokon nem tudnánk magunkkal mit kezdeni - nos, ez a megfelelő időpont a téli takarás lebontásához.

Nyújtsuk el a virágzást, hogy hosszabb ideig gyönyörködhessünk Kevés ügyességgel a következőkben leírt fogással megnyújthatjuk a virágzási időt akár egy ágyásban, akár az egész kertben szétszórtan termesztett néhány évelő esetében. Ehhez májusban a flox, a kerti szarkaláb, a különböző krizantémumok csúcsát mintegy 10 cm-rel csípjük vissza. Ettől a levelek hónaljrügyeibó1 új hajtások fejlődnek, amelyek néhány héttel késóbb virágoznak, mint a főhajtásokon levők.

Kokárdavirág - kis beavatkozás, szép eredmény A kokárdavirág (Gaillardia) ma megint nagyon kedvelt növény a kertben: talán a neve is közrejátszik ebben ennek a nem túl hosszú életű kis virágnak. ló tudni, hogy néhány egyszerű mozdulattal jelentősen megnövelhetjük kis virágunk élettartamát. Növényünket szeptember végén a talaj szintjén vágjuk vissza: igen, akkor, amikor még javában virágozna, mert mindennek megvan az ára. Ez a beavatkozás arra készteti a növényt, hogy új levélrózsát hozzon létre, amely még tartalékot termel a télre, és tavasszal nagyon kedvezően befolyásolja a növény fejlődését.

'