Uj magyar lexikon. K. 6. S-Z [6]

Az Új Magyar Lexikon kiadását nem csak az a puszta tény tette szükségessé, hogy a régebben megjelent kis és nagy terjede

188 3 128MB

венгерский Pages [826] Year 1962

Report DMCA / Copyright

DOWNLOAD FILE

Polecaj historie

Uj magyar lexikon. K. 6. S-Z [6]

Citation preview

ate

sete

Fett Ny BORA Na Bh,

a

av

OO NS SESE 7Me

earner,

LEAK

a)

AR tau? CoM ut zaayah

naphacain eee

CAC Ries 2, ines

aan beige Fl eptiy

faring Ave

ny raBath

Literature

Dept -

Lt | SAN

_PRANC

PUBL

ES@O

TC. Pi BRA

RY

sTit KS REFERENCE

BOOK

Not to be taken from the Library

SAN FRANCISCO

HN th

LIC LIBRARY

sil

UJ MAGYAR LEXIKON

Digitized by the Internet Archive in 2023 with funding from Kahle/Austin Foundation

https://archive.org/details/ujmagyarlexikonO006unse

UJ MAGYAR LEXIKON 6 S—Z

AZ

AKADEMIAI

SZERKESZTETTE KIADO LEXIKONSZERKESZTOSEGE

SZERKESZTO Berer ANDoR

BIZOTTSAG

(szerkeszté), Csirnés ZotTAN, ERNST JENO,

Hevesi Gyuta, JuLtEsz Mixi6és, KovAcs IstvAn, RENy1 ALFRED, RENYI PETER, SurANyYI JANos, SziceTI J6szEF, WALDAPFEL J6ZSEF, ZSIGMOND LASZLO

70

if’

37 ay

SAN FRANCISCO P¥BLIC LIBRARY

© Akadémiai Kiadé, 1962

Kiadta az Akadémiai Kiadé, A kiaddsért felelés: Bernat Gyérgy igazgaté6. — A nyomdai munkakat ellenérizte: Koch LAszlé szerkeszté. — Képszerkeszté: Koroknay Istvan, — Miiszaki szerkeszté: Farkas Imre. — A kétésterv

Kondor Arpad munkaja. — A szerkesztés 1962. augusztus 31-én zdrult. — Megjelent 50500 péld4nyban, A/4 méretti 80 grammos didésgyéri famentes offset-papiron, 100 (A/5) papiriv terjedelemben, + 22 melléklet. Betfitipus: colonel

Extended.



A mfi szedése, nyomasa

és kétése

az Akadémiai

Nyomda

munkaja.

réfiai Vallalat készitette, nyomta az Offset Nyomda.

A térképeket

a

Kartog-

S s: 1. beszédhang. A nyelv pereme v. hata és a felséd foghus v. a szdjpadlas legeleje kézt képzett zéngétlen réshang. — 2. (S, s) a magyar abécé harmincadik bettije. Foniciai eredeti. Hangértéke a legtébb latin frdst hasznalé nyelvben — a magyartdél eltéréen — sz. — 3. jelek és

réviditések:

8:

az

elmozdulds,

vit,

{vhossz

jele ;

S dat. sulfur-bél> : a kén elem vegyjele ; S: az elektromos vezetéképesség egységének, a siemensnek a_jele. SA, Sturmabteilung Réhm-

,,hosszi

kések

éjszakéjan” bekévetkezett meggyilkoldsa utdn, noha formalisan nem oszlattak fel, elvesztette korabbi jelentéségét. Saale : foly6az NDK-ban ; 427 km. Vizgytjté teriilete 24114 km?. A Fichtel-hg.-ben ered. Tiiringidn atfolyva

Dessauté]

ENy-ra émlik az EHlbéba. Halleig hajézhaté.

Duzzasztémiivek : Bleilochsperre, Hohenwartetalsperre. Unstrut, Elster, Pleisse. Mellékfolyéi:

Saalfeld : vdros az NDK-ban, a Thiiringiai-erdé EK-i

részén. L: 27000 (1958). Villanymotor- és gépgy., textilipar. Kézelében gydgyforrésok. DNy-ra_ cseppkébarlang (Feengrotten). Saar, Sarre: folyé Franciao.-ban és az NSZK-ban ;_ 246 km. VizgyGjté teriilete 7346 km?. A Vogézek E-i lejtéjén ered, keresztiilfolyik a ~-vidéken és a Moselba émlik. 120 km-en hajézhaté.

Saar, Ferdinand

von

(1833—1906):

osztrdk

realista

elbeszél6. Pesszimista hangulatti novelldiban a pusztulasra itélt Osztrék—Magyar Monarchia jellegzetes tipusait abrazolta.

Saarbriicken; ipari vdéros az NSZK-ban, a Saarvidék k6zig. kézpontja. L: 129 000 (1960). Készénbanyaszat, vasmti, gép- és vagongyartas. Vegyipar. Elektrotechnikai cikkek gyartésa. Folyami kikét6.

hoz valé csatolas elétt) a~ termelése a kévetkezé volt (millié t-ban): feketekészén 16,5, nyersvas 3,1, nyers-

acé] 3,48, cement 0,54 ; ezenkiviil jelentés az iivegipar ; 2,57 milliard kW6 elektromos 4ramot termeltek. — Régi német grdfsag; 1380-td1 Nassauhoz, 1797-t61 1814-ig Franciao.-hoz tartozott. A bécsi béke Poroszo.-nak juttatta, amely az 1824-ben kialakitott Rajna tartomany részévé tette. A versailles-2 békeszerzddés (1919) 15 évre a Népszédvetség bizottsagdanak ellendrzése ala

helyezte, ruhazta. szavazas

szénbaénydinak

kiaknazasi

jogat

Franciao.-ra

1935-ben a nacik dltal erdsen befolydsolt néperedményeként ismét Németo.-hoz_ keriilt.

ATI. vilaghabort utan 1945-t6] 56-ig francia fennhatosag alatt k6zig.-ilag autonédm teriilet volt, gazdasdgilag unidban allt Franciao.-gal. 1954-ben az un. Saar-statitum ideiglenesen a Nyugat-eurdpai Unio ellenérzése ala helyezte,

azonban

a ~

ily

méddon

térténd

,nemzetkézivé”’

tételéré] 1955-ben tartott népszavazas elutasitotta ezt a megoldast, amely a francia gazdasagi tulstly fenntartasa miatt nem felelt meg a nyugatnémet monopoltdékések érdekeinek. Ujabb francia—nyugatnémet targyalds eredményeként 1957. jan. 1-t6l az NSZK része lett, gazdasagi atadasa 1960 elejére fejezddétt be oly mddon, hogy Franciao. egyes banyak kiaknaézdsdra még tovabbi 25 évre jogot kapott. Saba: az dkori sabeus nép egykori orszaga DNyArabiaban. Gazdag kineseiré] ismerték; népe hires kereskedé nép volt. A Biblia szerint ~ kirdlyndéje egyszer felkereste Salamon kiralyt, rejtvényeivel prébara tette bélesességét, majd gazdagon megajandékozta. A tdrténet

miivészi feldolgozasai kéziil Goldmark kirdlynéje c. operadja a legismertebb. Sabae

[sabac],

Szabdcs:

varos

Karoly

Sdba

Jugoszlavidban.

Beogradtél Ny-ra, a Szava partjan. L: 20000 (1953). Cinkkohaszat, vegy-, bér-, dohany- és textilipar. — A Szava partjan allé varat Mohamed térék szultan 1470ben épittette. A magyar seregek egy ideig eredményteleSaaremaa, Szarema, Osel: az Eszt SZSZK-hoz (SZU) ‘niil kisérleteztek bevételével, végiil 1475-76 telén Matyas tartozé sziget a Balti-tengerben. 2714 km?.. L: kbs” < személyes vezetésével nehéz ostrom utan elfoglaltak. A harcot egykori magyar histéria4s ének (—Szabdcs 50 000. Gabona-, len- és kendertermelés. Legnagyobb varosa Kingisepp. viadala) drdkitette meg. A térdk6k 1521-ben visszafoglaltak, és 1717-ig birtokukban volt. Az I. vilaghabort Saarlautern: vdros az NSZK-ban a Saar-vidéken. L: 33 500 (1955). Készénbdnydszat, vas-, fa- és itivegipar. elején (1914. aug.—nov. és 1915. okt.) stlyos harcok folytak birtokdért. Saar-vidék, német Saarland, francia La Sarre [la Sabadell [szavadelj]: iparvdros az EK-spanyolo.-i szar]: az NSZK egyik szévetségi tartomanya (Land) ; Kataléniaban. L: 66 500 (1954). Bér-, pamut- és gyap2600 km?. L: 1072 000 (1961), ebbé] 1958-ban 337 000 jufeldolgozé ipar, papir-, szappan-, Diesel-motor- és volt a bérbél és fizetésbél 616k szama. Kézig. kézpontja elektromosgép-gyartas. Saarbriicken. Egyéb fontosabb ipari telephelyek: V6lkSabahattin, Ali (1907—48): tor6dk ird6d. Mint kommulingen, Dudweiler, Neunkirchen, Saarlouis. Féfolydja a nista haz4jabél menekiilni kényszerilt, a bolgar hatdron Saar, amelyré] a medence a nevét kapta, és részben a lelétték. Antifasiszta regényeket, elbeszéléseket, szatiriMosel. Az NSZK-naka Ruhr-vidék utan legfontosabb szénkus verseket és szindarabokat irt, mély realizmussal és medencéje, kb. 9 millidard tonna elsérendti, kokszolhatd egyiittérzéssel Aabrazolva a szegény nép Cletét. feketekészén-készlettel. A széntermelés évi 15—17 millidé Sabata, Victor de (1892— ): kivalé olasz karmestonna (1959—60). A ~i szén nagy kaloriaértékii lang- és ter és zeneszerz6. A milandi Scala karmestere, 1954 dta gazszén. A szénbanydészaton, kiviil vaskohaszata és acélmtivészeti vezetéje. Zenekari mtiveket, kamarazenét, gyartdsa figyelemre mélté, amely nagyrészt a Réchling operat, balettet stb. irt. nagytékés csal4d tulajdona. 1958-ban (az NSZK-

Sadoveanu

Sabatier

Sabatier [szabatyié], Paul (1854—1941): francia kémikus, egyetemi tanar, a francia tudomanyos akadémia tagja. J. B. Senderens-nal (1856—1936) egyiitt eljarast dolgozott ki szerves vegyiileteknek finom eloszlasti fémek (nikkel, réz, kobalt stb.) segitségével torténd

katalitikus hidrogénezésére, amivel sikeriilt olajok keményitését (zsirokhoz hasonlovaé tételét) elérni. Munkajaért 1912-ben V. Grignard-ral megosztva kémiai Nobeldijat kapott. Foglalkozott agrokémiai kutatasokkal is. Sabena, Société Anonyme Belge d’ Exploitation de la Navigation Aérienne [szosziété anonim belzs dekszplua-

taszjé6 dé la navigaszjé aérien]: belga légiforgalmi vallalat ; telephelye Bruxelles (Briisszel). Féként az Afrika felé irdnyuld forgalomban van nagy jelentésége. 1958-ban 1,3 millidrd utaskm forgalma volt ; 97 repiildgéppel rendelkezett. Sabin [szebin], Albert Bruce (1906— ): amerikai bakteriol6gus. Hredményes méddszert dolgozott ki a jarvanyos gyermekbénulas lekiizdésére (— Sabin-oltas). Sabina,

Karel

(1813—77):

cseh ird, demokrata

poli-

tikus. Az 1830-as évektél tobb titkos egyesiilet alapitdja és tagja. 1845-ben a Repeal nevi titkos radikdélis-demokrata Habsburg-ellones tarsasdg egyik szervezéje. A francia utopista szocializmus hatdsa alatt allt. Részt vett a — pragai felkelésben (1848. jun. 12—17.). Ezért bérténbe keriilt, kiszabaduldsa utan (1857) a liberdlisokhoz csatlakozott. O irta B. Smetana Az eladott menyasszony c. operajanak szdévegkényvét. sabinok ; — szabinok Sabin-oltads ; A. B. Sabin altal kidolgozott védéoltas a jarvanyos —gyermekbénulds (polyomielitis anterior acuta) megelézésére. Lényege, hogy a kérokoz6 virusokat sz6vetkulturakban tenyésztve gyengitik, aminek kévetkeztében azok elvesztik kérokozé képességiiket, de megtartj4k immunizalé hatdsukat. Az él6, de gyengitett virusokat a szajon at (folyadék v. drazsé formajaban) juttatjak be a szervezetbe. A kdérokozék a bélesatornaban felszaporoduak, betegséget nem okoznak, de a szervezetet ellenanyagok termelésére serkentik. Az oltott egyének hosszu ideig székletiikkel tritik a virusokat, igy azok atkeriilhetnek a kdérnyezetiikben 616 mas emberekre, a mikroorganizmusok ezekben is elszaporodnak és védettséget okoznak. A. B. Sabin médszerét az USA-bar dolgozta ki, de ott az oltdanyag gyartasara nem volt

folytatott biréds4gi eljaras az USA-ban. Az amerikai imperializmus reakciés kérei a munkasmozgalom fellendiilése idején a széles munkdstémegek megfélemlitése célj4bél rendezték. 1920-ban hamis gyilkossagi vaddal letartéztattak, majd 1921-ben haldlra itélték Saccét és Vanzettit. Az egész vildgra kiterjedé tiltakozé mozgalom ellenére 6 év multan, 1927. aug. 23-an az itéletet végrehajtottak. Sacher, Paul (1906— ): svadjci karmester. H. J. Moser és I’. Weingartner tanitvanya, a baseli kamarazenekar és a Schola Cantorum alapitdéja. Régi és modern szerz6k

(Barték)

interpretacidival

Sacher-Masoch,

Leopold

von

szerzett

hirnevet.

(1836—95):

lembergi

(lvovi) sziiletésti német ird. Elbeszéléseiben a galiciai zsidék és a lengyel parasztok életérél festett képet. Hosz-

szabb ideig élt Bp.-en. Térténeti regényt irt II. Lajos magyar kiraly korarél. Palydja masodik felében perverzerotikus vondsokkal telitédtek fradsai (nevébél szarmazik bizonyos pszichopatoldgiai jelenségek, a + mazochizmus elnevezése). Sachs, Hans (1494—1576):

jelentésebb

német

niirnbergi

mesterdalnok.

verses elbeszélést, parbeszédet

Tobb

varga,

a leg-

ezer dalt, trufat,

irt. Népi humort,

realista

farsangi jatékai ma is élnek. Haldla utan hosszi idére feledésbe meriilt munkass4gét a — Sturm und Drang fedezte fel ismét. Goethe versben, R. Wagner a Nurnberg

mesterdalnokokban Sachsenhausen: melletti tabor.

6rokitette meg alakjat. a német fasisztak Altal

Oranienburgtdl 1936-t61

45-ig

B-ra

létesitett

200000

foglya

a

Berlin

koncentraciés

volt;

a

német

fasisztak 100 000-et meggyilkoltak kéziluk. Itt végezték ki 1944. jul. 17-én Alpdrz Gyulat. 1961-ben emlékmtivet emeltek

teriiletén.

Sachsenspiegel (ném.): a ,,szdsz tiikér’’ nevet viseld német varosi jogkényv. 1220—35 kézétt keletkezett, ésszefoglalta a szdsz teriiletek szokasjoga4t. A Mo.,-ra bek6lt6z6 németek (—szdszok) révén nagy hatassal volt a mo.-i varosi jog kialakulasara.

Sackij, Sztanyiszlav Teofilovics (1878—1934): pedagégus.

Egyik

elsé

szervezéje

volt

iskolan kiviili neveldintézményeknek

szovjet

Oroszo.-ban

az

; 1905-ben Moszkva

munkaskeriileteiben gyermekklubot, 191l-ben nyari gyermektelepet szervezett. 1919-ben kidolgozta a szov-

jet iskola

oktaté-nevelé

munkajanak

elveit,

melyeket

ahol minden, segit-

bevezetésiik utan a gyakorlatban is ellenérzétt. Az okta-

séget megkapott munkajahoz. A széles kérben végzett oltasok azt mutatjak, hogy a védéoltas teljesen artalmatlan és megfelelé védettséget eredményez. Ez a védettség hoszszu ideig tartd, és a tervszerten, lebonyolitott védéoltasok k6vetkeztében a gyermekbénulas jarvanyszert elterjedése megelézhetéd. — Mo.-on 1959-ben mintegy 2,3 millid gyermek és 300000 felnétt kapott ~t. Az 1960—6l. évben csak a legveszélyeztetettebb korosztalyokat oltottak be. A véddéoltasok eredményeként a gyermekbénulas jarvanyszerti fellépéso Mo.-on megsztint. sablon (fr. ’alakmas’): 1. fabd], badogbdl, papirbdl kivagott minta. — 2. (musz) alakidomszer, madsoldidom; altalaban lemezbél kivagott alakos gyartéeszk6z, amely a kivant idomot testesiti meg; a gépgyartasban tdbbnyire ellenédrzés a célja (—idomszer), ritkabban az idomnak a munkadarabba valo bemunkdalasa (alakoz6). — 3. Atvitt értelemben megszokott forma v. minta, amelyet mereven atvesznek, ismételnek. sabor ; Horvato. és egyes mas délszlav allamok képviseleti szervének neve. Jelenleg is. nak nevezik Jugoszlaviaban a Horvat Népkoztarsasag parlamentjét. Saecchetti [szaketti], Franco (1 30—1400): olasz novellairé, k6lt6. A mindennapi életbd] merité novellai-

tas és a munka ésszekapcsoldsara torekedett. Sacramento [szekromentouw]: 1. Calzfornia allam (USA) fév.-a a ~-f. mellett, San Franciscotél EK-re. L: 190 300 (1960), peremvarosokkal 1/, millis. A Kaliforniai-medence gazdasdgi kézpontja. Elelmiszer-, f6ként gyiimdlesfeldolgozé ipar. Rakétamotor-gyartas. — 2. folyé az USA Ny-i részén ; 620 km. Vizgytjté teriilete 153 000 km?. A Sierra Nevada E-i peremvidékén tavakbol ered. Végigfolyik a Kaliforniai-medencén, és a San

lehetésége,

ezért az SZU-ba

utazott,

val Boccaccio utén a korareneszansz egyik legkedveltebb elbeszéldje. sacco di Roma

: Roma bevétele és kifosztasa V. Karoly nuémet-romai esaszar seregei altal 1527. majus 6-dn. Sacco—Vanzetti-iigy [szakko—vancetti]: Nicola Sacco (1891—1927) és Bartolomeo Vanzetti (1888—1927) bevandorolt olasz anarchista munkasforradalmarok ellen

Franciscoi-6bélbe torkollik. Mellékfolydéja a San Joaquin. 432 km-en hajézhato; hatalmas vizierém&. Sade [szid], Donation Alphonse Francois Marquis de (1740—1814): francia iré. Hirhedt, erotikus és kegyetlen vonasokat elegyité regényei alapjan sziiletett nevébél a

— szadizmus sz. Sadler’s Wells [szédlorz welsz]: Anglia legnagyobb sikert balettegyiittese, 1931 dta all fenn. Korabbi nevén Vic- Wells balett. Alapitasa N. de Valois nevéhez fiizédik. Repertoarjaban t6bb mint 30 balett szerepel. Sadoul [szadul], Georges (1904— ): haladé szellemti francia filmtorténész, filmesztéta,

a Les Lettres

Frangai-

ses egyik szerkesztéjo. Kritikai mellett jelentés maive A filmmivészet torténete. Tanulmdnyt irt a magyar filmmutvészetrél, kényvet szentelt Chaplinnek.

Sadoveanu, Mihail (1880—1961): kiv4lé roman ird, realista irodalom kimagaslé egyénisége. Palyafutasdt a Semdndtorul (Magvetd) folydiratnaél kezdte, ahol fellépett a folydirat nacionalista irdnyzataval és az irodalom dekadens megnyilvdnuldsaival szemben. Felemelte szavat a fasizmus ellen, és ezért mtiveit a IT. vilaga roman

sadowai

haborti

alatt

tevékenyen

Sagvari

csata

elégetésre

itélték.

A

felszabaduld4s

részt vett a tarsadalmi

és irodalmi

utan

életben,

a roman szocialista irodalom uttérdje volt. Elbeszéléseiben (Medveszem, Orvény felett) a parasztok és a kisvarosok egyszerti embereinek életét irja le, a komor hangulatokat lirai elemekkel tarkitva. Tébb mint 120 kétetnyi életmtivében atfogéd képet festett a régmult idék egész roman

tarsadalmarol,

amely

forradalommal

terhes

volt,

a roman nép felszabadulasanak napjaig. A Jétt egy malom a Szereten a 20. sz. kezdetén a hanyatlé bojar tarsadalom életét és a helyét elfoglalé polgarsag elétérbe lépését Abrazolja. A népballad&ék komor stilustban megirt A balta c. regény a parasztok életének egy tragikus epizédjat meséli el. A felszabadulas utan irt legjelentésebb regénye, a Mitrea Kokor utja a parasztok életét abrazolja a IT. vilaghdbort Mihail

alatt

és

utdn,

s a kordbbi

miiveiben szereplé elnyomott és lazadozo parasztfigurak mellett a roman

Sadoveanu

irodalomban elsé izben teremti meg a forradalmar paraszt alakjat. Ezért a mtivéért megkapta a Béke-Vilagtandcs aranyérmét. Kaland a Duna vilgyében c. regényében az uj vildgot épité parasztsdg életét mutatja be. Realista toérténelmi regényeivel (Nyestfiak, Nikora Potkova) © miifaj egyik megteremtéje a roman irodalomban. Miivei k6ziil sokat forditottak le idegen nyelvekre, kéztiik magyarra is. A Béke-Vilagtanacs tagja, a Romaén Népkéztdrsasdg Trész6vetségének elndke és a Roman Népkéztarsasdg Akadémidjanak elnékhelyettese volt. sadowai esata, 1866: —kéniggratzi (sadowati) csata Sadr, Ivan Dmitrijevics (1887—1941): szovjet-orosz szobrasz. Alkotdsai kéziil kiemelkedik monumentdlis

Lenin-emlékmiive, terve,

melyet

tovabb&

k6zbejétt

Gorkij haldla

moszkvai miatt

V.

szobranak I.

Muhina

fejezett be. Magveté 6s Utcaké a proletdérok fegyvere c. szobra a munkdasdbrdzolés meunier-i hagyomdanyainak folytatasa.

Safarik, Pavel Jozef (1795—1861): szlovaék iréd és tudés. A szlav kélesénésség, valamint a cseh és szlovak nyelvi egység gondolatat igyekezett J. Kolldrral egyltt népszertisiteni. Szldv régiségek (1837) c. munkaja a szlav 6stérténet elsé kritikai ésszefoglalasa. Osszehasonlitd szlav nyelvtudomanyi miivet, irodalomtérténetet és néprajzot is irt.

Safary Laszl6

(1910—1943):

karpaét-ukrajnai haladd

heuffelianus) ndélunk is terem. Az dsszel nyilé elé-dzsiai joféle ~ (C. sativus) bibéjét faszerként, élelmiszerek (pl. vaj) szinezésére és a gyégydszatban hasznaljék. Termesztett

ndvény.

safranyos szeklice : — pdorsdfrany saga [szaga] Virgin-szigetek Saint Thomas egyike. Saint Vincent [szont vinszont]: a Kis-Antillak (Szélfeléli-szigetek) egyik vulkdéni szigete; La Soufriére. nevi 1128 m magas vulkanja a Kis-Antillékon a legtevékenyebb. Dombsag jellegti. A kérnyezé apro szigetekkel egyiitt Brit Nyugat-India része. 386 km?; L: 78190 (1958). Székhelye Kingstown. L: 15 000 (1956). Ultetvényes gazddlkodés. Gyapot-, kakad-, cukornad-termesztés. Sais: — Szaisz sajatérték: Ha egy fiiggvényre alkalmazunk egy — operdtort, 6s az eredményiil kapott fiiggvény és az eredeti fiiggvény hanyadosa konstans, ugy ezt a konstans hanyadost az illeté operator ~ének nevezziik.

sajatfiiggvény:

az

Ap=ap

alaki

—differencidl-

egyenlet egyik (nullatél kiilonb6zé) megoldasa. Itt A egy olyan -—operdtor, amely a q fiiggvényre vonatkozédifferencidlast, integrdlast v. algebrai mtiveleteket tarp a ~.

Meghata-

rozasa az elméleti fizika gyakori problémaja. a rezgéstanban, a kvantummechanikdban stb.

talmaz ; a konstans

sz4m, a sajatérték,

Eldéfordul

sajatrezgés : olyan rezgémozgaés, amelyet a rezgésre képes rendszer végez, ha egyszer meglokték, majd magara hagytak. Frekvencidja a rezgé rendszer fizikai sajatossagaitol figg; pl. a kifeszitett hur ~e a hur hosszatol és a feszité erdétél, rezgdkéré az Onindukcid

és a

sajka:

1. —csajka.



2. kis, egyparevezés

csdnak

régebbi elnevezése.

Sajn, Grigorij Abramovics (1892—1956): szovjet esillagasz, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagja. Hosszu idén keresztiil a szimeiszi (Krim) obszervatorium munkatarsa, majd igazgatdédja volt. Jelentéds eredményeket ért elaspektralfotometridban, a csillagok forgé mozgasaval kapcsolatos vizsgdlatokban és a csillagkérék megfigyelésében, ill. fényképezésében.

latta,

amely a termeléeré6k maximalis fejlédésén nyugszik, és igy az anyagi és szellemi javak bdségét teremti meg, biztositva minden ember képességeinek szabad kibontakozasat. Elképzelése szerint a tarsadalom vezetése a termeld osztaly kezébe keriilne; ide sorolta a munkésokon

a

kapacitas nagysagatdél stb. (> még rezonancia).

ban lesz; a szocializmust sziikségszerii fejl6dési szakasznak tekintette. Az elj6vend6 un. pozitiv korszakot a tudomanyon alapuld eszményi

termékbéségnek,

fokanak, a végzett munka szerinti részesedés szocialista elvének és az dllam mint az uralkodé osztaély hatalmi eszkéze megsziintetésének eldreldtdsa. A tarsadalmi fejlddésré]1 vallott elképzelése azonban végsé soron

Saint-Simon

Sajnovics Janos (1733—85): nyelvész és csillagasz. 1768-ban Hell Miksaval, kora egyik legtekintélyesebb esillagaszaval Norvégidba (Vard6 szigetére) utazott

esillagdszati megfigyelésekre. Ez alkalmat felhaszndlva — Hell dszténzésére — a helyszinen fogott hozza a magyar—lapp nyelvviszony kérdésének tisztazasahoz. E nyelvi tanulmanyok alapjan irta meg mtivét, a finnugor nyelvhasonlitas elsé jelentés alkotasat : Demonstratio zcdioma Ungarorwm et Lapponum idem esse (?Bizonyitasa annak, hogy a magyarok és lappok nyelvo azonos’) Koppenhaga, 1770, melyben elsdsorban szdegyeztetésekkel és alaktani elemek egybevetésével bebizonyitotta a két nyelv rokonsagat. — Irod. Zsirai M.: A modern nyelvtudomany magyar Uttédréi. 1. fiizet; S. és Gyarmathi. 1952.

Saj6: 229,4

a Tisza jobb oldali mellékfolydja. Teljes hossza

km,

12708

mo.-i

km?.

szakasza

132

Csehszlovakidban

km.

ered

Vizgytjt6

teriilete

a Szlovak-érchegy-

ségben Dobsina kézelében, keresztiilfolyik a Rozsnydiés a GOmori-medencén, és Banrévénél lép magyar teriiletre. Az Eszaki-kézéphegységen, ill. a Borsodi-medencén széles, teraszos vélggyel vag keresztiil. Atlagos esése magyar teriileten 40—50 cm/km. Hordaléka homokos kavies ; a Szlovak-érchegységbél kiérve hordalékkupot épitett, vélgye ebbe agyazédott bele. Banrévét6dl Mis-

koleig kanyargés, kézépszakasz jellegi. A Bukk hg. és a Zempléni-hg. kéz6tti Miskolci-kapun lép ki az Alféldre, innen kezdve folydsa szétagazd, alsészakasz jellegt, holt medrek kisérik. Mellékfolyéi: jobbrél a Csetnek, Murdny és Rima (csehszlovak szakaszin), a Hangony, a Banpatak és a Szinva;

balrdél a Szuha, a Bodva

és a Hernad.

A Bodvat a Miskolci-kapuban, a Hernadot torkolata elétt veszi fel. Mellékfolyéinak kavicsos-homokos hordaléka részben a Saj6 medrében rakédik le, részben a Tiszdban, ahol zatonyokat épitve akaddlyozza a hajozast. Vize egész mo.-i szakaszan erédsen szennyezett; halgazdasagra nem alkalmas, 6ntézésre azonban hasznalhato. Vizjarasa szélsdséges, a vizszintingadozas kb. 4 m. Arvize néhany napig tart, kb. 20 000 kh-t veszélyeztet. Nagyvizi szabdlyozasdt 1926-ban kezdték meg. Ozdt6l Banréve-Vadndig 19 km tédltés késziilt el. A ~ vélgyében van az orszag egyik legfontosabb banyaés nehézipari vidéke: Ozd (a Hangony mellett), Putnok, Szuhakall6,

kole,

Sajt

10

Sajo

Kazincbarcika,

Kesznyéten,

Onod.

Sajészentpéter, Szikszé,



1241-ben

partjain

Mis-

a Sajé

menti csatdban (mohi csata) verték meg a tatarok (mongolok) a magyarokat.

Sajé6 Elemér (1875—1934): vizépit6 mérnék, a tervszerti vizgazdalkodas uttdrdje. Legjelentésebb munkai : a@ soroksari Duna-4g szabalyozdsa, a csepeli vammentes kik6t6,

a tiszdntuli

Ontdzé6rendszer,

valamint

a keleti

6nt6z6 és hajéz6 féesatorna terveinek elkészitése. (Hmlékérat vizeink fokozottabb kihaszndldsa és ujabb viziigyr politikink megdllapitasa tdrgydban (19380). Sajé6 Laszl6 (1877—?1942): mérnok. Részt

Sajébabony:

~még Magyarorszdg, SAJTO, — folyéstrat, + hirlap, — hérszolgdlat) — Irod. Dezsényi—Nemes :

A magyar s. 250 éve. 1. két. 1954;

latra, a kiaddsért

megismerése.

tok a Périzsban 1661-ben alapitott Journal des Savants és a Lipcsében 1682-ben indult Acta Eruditorum voltak.

gyeldé latja el.

nevéhez

fizddik.

Az

ujsagoknak

eleinte,

kb.

a 19. sz.

elojéig nem voltak rovataik, a hireket az egyes varosok sorrendjében soroltak fel anélkiil, hogy az eseményekr6l véleményt mondtak volna. Az egyhaz és a feudalis allamhatalom a polgdri ~val szemben egyre fokozottabban vette igénybe a cenztra fegyverét. A francia forradalom ezért is iktatta az 1793-i kéztarsasagi alkotmanyba az ,emberi jogok”’ egyik legfébb biztositékaként a sajtdszabadsagot, amely ettél kezdve a polgari forradalmak sarkalatos jelszava lett (Mo.-on 1848. marc. 15-én Petéfi

és tarsai vivték ki).

A burzsoazia, miutan hatalomra ju-

tott, megtagadta a sajté polgari forradalmihagyomanyait, a sajtot iizleti vallalkozassé

valtoztatta,

amely amellett,

hogy hatalmas jévedelmeket biztositott a vallalkozéknak, hamarosan a tOmegek befolydsolasanak és félrevezetésének egyik ieghatékonyabb eszkézévé valt. Vilagméretekben kiépitették a hirszolgdlatot, nagy részvénytdrsasdégokat hoztak létre, amelyek 6sszpontositottaédk a -~ egész anyagi bazisat : a nyomdat, a papirt, a kiaddi és terjesztéi appardtust. Minden térsadalmi ré-

felelés személyre, ill. a felelés szerkesz-

tére vonatkozé adatoknak (impresszum) fel nem tiintetése v. hamis feltiintetése is. sajtéegyezmények : orszigok kézétti megallapodasok a felek sajtéjanak egyiittmikddésérél. Céljuk a hirek gyors kicserélése, a kdlesénés kapcsolatok elmélyitése, kiléntuddésit6k kikiildése révén egymas fokozottabb

ben indult latin nyelvii Mercurtus Hungaricus. A magyar~ nyelvea 18. sz. nagy részében latin és német volt. Az elsé6 magyar nyelvti hirlap, a Magyar Hirmondé 1780-ban indult Pozsonyban. Az elsé6 magyar napilap, a Budapesti Hirad6 1848-ban jelent meg. Az elsé folydiraAz elsé magyar folydirat, a kassai Magyar Museum megalapitasa (1788) Batsdnyi Janos és Kazinezy Ferenc

Maté Gy.: Szikratdl]

lobban a lang. 1956. sajtébiintett : btincselekmény, melyet az kévet el, aki sajat v. mas részére ellenszolgaltatasként elényt kévetel, kér v. elfogad azért, hogy valamit a sajtdban elhallgasson v. kézéljén. ~et képez az olyan sajtoterméknek engedély nélkiili kinyomtatasa, mas mdédon eldallitasa v. terjesztése, amelynek kinyomtatasdhoz, eldallitasahoz v. terjesztéséhez engedély sziikséges, v. olyan sajtétermék terjesztése, amelynek lefoglalasat v. elkobzdsat rendelték el. ~ tovabba — tédbbek k6zétt — sajtoterméken az eldallitas helyére és idejére, a nyomdara v. kiaddévalla-

sajtéfigyelé : olyan

vallalat,

amely

a megrendelék

részére ujsagkivagatokat gytjt dssze és kiild meg a megadott targykéri kézleményekbél. Mo.-on a ~szol-

gdlatot

a Magyar

Hirdeté

keretében

mtkédé

Sajtdéfi-

sajtéhiba-jegyzék : — errata sajtolas ; (miisz) lassi nyoméhatassal munkalas ; lényegében

raulikus présekben

folyamatos

200—400

at

végzett megkovacsolas. A hid-

nyomasti

vizzel

mi-

kéddtetett dugattyu sajtolja dssze a vele kapcsolatos sajtészerszamba helyezett, felhevitett acéldarabot. Ilyen nagy (15—20 ezer tonna) nyomast kifejté hidraulikus présekkel sajtoljak a nagy hajtétengelyeket, agyucsdveket, a nagynyomastii kazantesteket és a hasonlé gyart-

manyokat. — Irod. Gyorskovacsolas és s. 1951; Simon. P.: Hidegsajtolas. 1956; E. Kaczmarek: A _hidegsajtolas gyakorlata. 1958; J. Biliugmann: Zémités, s. 1959. sajtoldanyagok, présanyagok : hé és nyomas hatasara keményttheté mtgyanta kétéanyagbol (hexametilén-tetraminnal kevert fenol-formaldehid novolak mtgyanta, rezol, karbamid gyanta, melamin gyanta, alkid gyanta stb.) és a mechanikai szilardsag névelésére kilénféle vazanyagokbél (faliszt, azbeszt, Orélt papir, celluldz, textilszal, iivegszdl, darabos textilvagdalék stb.) alld termékek, amelyek tébbnyire gyorsitokat, a feldolgozhatosagot javito csusztatd, valamint szinezdanyagokat is tartalmaznak. A ~ban a vazanyagokat olyan téltéanya-

12

sajtologép gok is helyettesithetik, amelyek a mechanikai szilardsagot nem javitja4k ugyan, mas tulajdonsagokat (pl. héallésag, vegyszeralldstg) azonban elényésen befolyasolnak

(csill4m,

talkum,

kaolin,

grafit

stb.).

A

toélté-,

ill. vazanyagok minodségének megfeleléen ptderfinom v. egyenetlen szemcsenagysd4gti porok (sajtolé- v. présporok), ill. szdlas, pelyhes, darabos szerkezetti anyagok.

A ~at feldolgozasuk eldétt tobbnyire tablettazzak, majd elémelegités

utan

stly

szerint

adagoljak

az

e

célra

szolgal6 sajtoldszerszamba. Magasabb hédmérséklet (180—170 C°) és nyomas hatdsara a sajtoloanyag kitdlti a sajtolészerszam tregét, és a mtigyanta térhalésodasa folytan megkeményedik. — A ~at a tomeggyartasban hasznaljak pl. villamosipari berendezések alkatrészeinek, szerelvények, csomagolasi és kézsziikségleti cikkek készitésére. — A-~hoz sorolhatjuk a hére ldgyulé migyantat (pl. polivinilkloridot, polisztirolt, polietilént, celluldzacetatot) és esetleg stabilizatort, lagyitét és szinezéanyagot (ritkén tdlt6anyagot is) tartalmazé fréccsanyagokat. Tébbnyire szemcsés termékek: néhany mm élhosszusagu, ill. Atméréji téglatestecskékbél v. hengerkékb6l allnak. Egyesek mint porok keriilnek a mtianyagfeldolgoz6 tizemekbe. Megkiilénbéztetésiik legfobb alapja, hogy milyen hére lagyuld migyantat tartalmaznak. Feldolgozasukat, felhasznalasukat —mdianyagok cim-

széban. — Irod. Petril.: 1946; Kertész—Zincz:

Sajtolé-porok, sajtolé-anyagok. Mtanyagsajtolas. 1959; Hére

sakk

akaddlyozza a ~ megvaldsuldsét, hogy a sajtéd dénté tébbsége a burzsodzia kezében van, a _ tdkések iraényitjak. Ezenkiviil a nyomdak és a terjesztésre szolgalo eszk6z6k is a nagytéke tulajdonaban vannak és annak érdekeit szolgaljak. A kapitalista 4llamokban, a multban ugyanugy, mint a jelenben, a ~ biztositadsa sokban figg a munkasosztaly erejétél és a munkasmozgalom harcatdl. (— sajto) sajtészemle: az a rovat (Ujsagban, folydiratban, radidban), amely megfelel6 szempontok szerint kivélogatott hirlapok v. folydiratok legijabb szamanak v. szamainak jelentésebb cikkeit ismerteti. sajtétajékoztaté ; olyan désszejévetel, ill. fogadas, amelyre valamely adllami, tarsadalmi szerv v. hivatalos. személy a hirlapok és sajtdiigynékségek tuddsitdit hivja meg, és eldttiik ismerteti allaspontjat elére meghatarozott v. a jelenlevék altal felvetett kérdésekben.

sajtotudésité,

hirlaptuddstid

ujsdg:

a

hirszolgdlati

irodak kiadvanya. Kényomatosnak is nevezik, mert régebben kényomdai ton sokszorositotték. Ma rendszerint stencilen v. rotaprint-elj4r4ssal késziil. Altaldban naponta tobbszér jelenik meg.

sajt6 utjan elkévetett

biintettek : gyijtéfogalomként

azokat a kiilénb6zé btincselekményeket jelolik, amelyek-

nek

elkévetési

médja

adott

esetben

a sajtdban

valdé

k6ézzététel és a sajtdtermék terjesztése volt. Sajté utjan tehat olyan btincselekmények kévethetédk el, amelyek |

cids és hidraulikus ~eket. A munka jellege szerint vannak: kivago (foéleg kérhagy6és), mélyhuzé (féleg forgaty-

megvaldsithatédk szoban és irdsban, tehat jellegiknél fogva sajtéban valé kézzététel és terjesztés Utjan is (pl. becsiiletsértés, ragalmazas, béke elleni biintett, nép? demokratikus allamrend elleni izgatas stb.). sajtétigynokség : — hirszolgdlat sajtévallalat, lapvdllalat : hirlapok készitésével foglalkoz6 szervezet. Legfébb részlegei a — szerkesztéség és a

tyus), lemezalakito (részben forgattyus, részben hidraulikus), kovacs- (részben frikciés, részben hidraulikus)

— kiadéhivatal, Gyakran sajat nyomdaval is rendelkezik. Altaldban tobb lap (napi- és hetilap, reggeli és esti

prések. Az alakitast a gép sajtoldszerszdma végzi, mely 6ntdtt vasbol v. acélbol késziil. A kevéssé tagolt munka-

lap)

lagyuld

mtianyagok

feldolgozdsa.

Szerk.:

Macskasy

H.

1960. sajtolégép ; nyomassal dolgozd, forgadcs nélkil alakité — szerszdmgépek gytijténeve. Meghajtaésuk szerint megkilonbéztetiink

darabok

tébb

kd6rhagy6s (excenteres), forgattyus, frik-

szerszamai

részb6]l

tomeggyartd

egy darabbél,

allanak. gépek,

A ~ek pl.

az

erdsen

Altaldban

tagoltakéi

jellegzetesen

villamosmotor-gydrtésban

a

forgorész-lemezek, szigetelé lemezek stb. kivagasat k6rhagyos és forgattyus prések végzik ; az autékarosszéria

témeggyartasdnal

pedig

hidraulikus

gyorspréseket

hasznalnak. — JIJrod. Gans “A.: Forgdcsmentes hidegmegmunkélas. Sajtolégépek és tartozékaik. 1951. sajtolé hegesztések : a hegeszté eljarasok (— hegesztés) egyik nagy csoportja. olvasztjak meg, hanem

A hegesztendé anyagokat nem csak képlékeny allapotig hevitik fel, majd kilsé erdhatassal, ités v. sajtolas formajaban egyesitik. A ~ k6zé tartoznak: a kovacshegesztés, a vizgazhegesztés, a sajtold termithegesztés, a sajtold gazhegesztés, az ellenallas-hegesztések kilénféle fajtai. Ujabban ide soroljak a kulféldén helyenként mar alkalmazott hideg ~et is, amikor azonos v. kiilénbézé anyagokat igen nagy nyomassal a folyasi hatart tullépve egye-

sitenek. — IJrod. Lakos eljarasok. 1953.

D.: S. h., ellendllashegesztési

Sajtoskal : 6tk., Vas m., sdrvari j. L: 610 (1960). Va.:

Mesterhaza-Tompaladony.

Barokk

r.

k.

temploma

mtiemlék. sajtészabadsag : a szabadsdgjogok egyike, a szdélasszabadsdggal egyiitt a gondolatkézlés szabadsagat

biztositja. A ~ jellemzéi a szocialista allamokban : nines elézetes cenzura, a dolgozék érdekeit szolgalé minden sajtétermék szamara az allami kézben levé eszk6zék Utjan biztositani kell az eldallitas és a terjesztés lehetdségét, sajtéterméket birdi hatarozat nélkiil nem lehet elkobozni,

a sajtétermék

szerzéi,

eléallitdi

és terjesztdi

ellen esak a torvények alapjan és keretében lehet eljarni.

Valétlan tény kézlése, ill. valo tény hamis szinben tér-

tén6 feltiintetése sajtébiintettet képez. A sérelmet szenved6 szerv helyreigazité

mokban

v. személy ilyen esetben kévetelheti nyilatkozat kozlését is. — A tdékésallaa ~ot korlatozéd jogi eszkézékén kiviil az

tartozik

egy ~hoz.

Mo.-on

a legismertebb

talista ~ok a Légrady csalad Pesti Hirlapja, a Kézponti Sajtovdllalat és Miklés Andor Est-lapok volt. Jelenlegi magyar ~ok: Hirlapkiadé Lapkiadé Vallalat, Ifjusagi Lapkiadé Vallalat

kapi-

klerikélis vallalata Vallalat, és Szak-

szervezeti Lapkiaddé Vallalat. Sakai [szakaj]: japdn kikétév. Honshu-szigeten, Osakatél D-re. L: 332 000 (1959). Textil-, vegy-, gép- és

aluminiumipar. sakak, a kinai forrasokban szaik: iradni nyelvet beszélé k6zép-aAzsiai térzsek, eldsz6r az 1. e. 6. sz.-ban emlitik éket. Tébbségiik nomad életmddot folytatott, egy résziik letelepedve élt és foldmitiveléssel foglalkozott. I. Dareiosz perzsa kiraly (ur. i. e. 522—486) leigazta déket és addét vetett ki rajuk. Az i. e. 2. sz.-ban egy résziik

Indiaéba késébbiek

vonult,

mig

folyaman

a kozép-azsiai beolvadtak

torzsek

utddai

a

a tiirk térzsekbe.

sakal nagymester cimért. Hasonloképpen szabalyok irjak elé6 a nemzeti mester és nagymester cimek megszerzésének feltételeit is az egyes orszd4gokban. A sakkozaés 20. sz.-i fejl6désében kiemelkeddé szerepet jatszottak az orosz, majd szovjet ~mesterek. — Mo.-on a ~jaték az Anjouk idején terjedt el a 14. sz.-ban, olasz kézvetitéssel. Kempelen Farkas 1784-ben szerkesztett allitdlagos

salak).

az arabok kéz6tt valt igen népszertivé, akiknél hamarosan

sakkozégépe

vilagszerte

szenzdcidt

keltett.

A

legna-

gyobb sikereket eléré nemzetkézi nagymesteriink régebben Maréczy Géza, ma Szabé Laszlé. A jelenlegi magyar bajnok Portisch Lajos. A magyar ~sport legfébb szerve az 1911-ben alakult Magyar Sakkszévetség.

1894—1921

E. Lasker (Németo.) J. R. Capablanca (Kuba) A. A. Aljohin (orosz) M. Euwe (Hollandia)

19387—46

A. A. Aljohin

1948—57 1957—58 1958—60 1960—61 1961—

M. VV. M. N. M.

(orosz)

M. Botvinnyik (SZU) Szmiszlov (SZU) M. Botvinnyik (SZU) N. Tal (SZU) M. Botvinnyik (SZU)

— TIrod. Asztalos—Ban: A sakkjaték elemei. 1—3. rész. 1952—56; A sakkozas versenyszabalyai. 1954; Bareza—Alféldy—Kapu: A sakkozas vilagbajnokai. 1959; Sakkozds. 1960; Alfdldy L.: Hogyan sakkozzunk?

1960;

Alféldy L.: 33 sakklecke.

1960 ; Paros Gy.:

A sakkmivészet vilaga. 1961. sakkéra: emeltytivel egybekapcsolt két é6ra, melyek k6zil mindig csak az egyik jar. Sakkversenyeken a két jatékos szdmara eldirt lépésidé mérésére szolgal. Salacrou [szalakru], Armand (1899— ): francia dramairé, k6lt6. Harcolt az ellenallasi mozgalomban. Eredeti stflusi és felépitésti dramaiban sokszor szatira-

val dbrazolta a polgadri tarsadalmat. Toérténeti témaba rejtve mondanivaldjat, szdt emelt a hitleri terror uralma ellen, dramaban

Allitott emléket a francia ellenallas hési

korszakanak. (A gytlélet éjszakdja ; Boulevard Durand.) Salado: folyé Argentindban, 1500 km. A Kordillerak K-i oldalan ered, a Gran Chaco atszelése utan a Paranaba

omlik. salak: 1. a tiizelédanyag éghetetlen tartalmanak elégés utdn a ttiztérben visszamaradt és kisebb-nagyobb szemesékké, régékké ésszeolvadt része, amely vasoxidot,

salakolvaszté taja, melynél

kal-

is hasznaélj4k

(—habositolt

tiizelés : a szénportiizelésnek a ttiztérnek

zart kamrajaban

az a faj-

falazattal és eséracesal

a kis légfelesleggel

kohdk6rii-

elégé szénpor

oly

magas (kb. 1500—1600 C°) hémérsékletet idéz eld, hogy a

salak megémlik és a kamra aljan levé nyilason at esorog le egy vizzel telt teknébe.

A hirtelen lehGlé salak megder-

med s apro, 4—8 mm szemnagysagu darabokra pattan szét. Az olvasztédkamrat hatdrol6 csdveket ttizalld anyaggal (krémére, sziliciumkarbid) kell a hé ellen védeni. A~ elénye a régebbi szénportiizeléssel szemben a pernyeképzédés megsztinése. salakzdrvany : az egyik leggyakoribb hegesztési hiba. Keletkezése

elektrdéd-,

ill.

hegesztéstechnikai

hibakra

vezethet6 vissza. Az elektrddbevonat helytelen Osszetétele, nagy fajstlya éppugy eldidézheti, mint az dmledék nagy dermedési_ sebessége v. a hegesztendé lemezélek tisztatalansagai.

sal alkali: — Salamanea, Spanyolo.-ban, Kereskedelmi,

Sakk-vildgbajnokok 1921—27 1927—35 1935—37

készitésére

szalalkéli

az dkorban Salamantica: varos Ny~ tart. székh.-e. L: 88000 (1959). mezégazdaségi, ipari (csokoladégyartas, fémfeldolgozé és vegyipar) és mtvészeti kézpont. Régi egyetem (1254). Salamon: Izrael kirdlya, ur. i. e. kb. 970—930. Uralkodasa idején érte el legnagyobb viragzasat Izrael. A despotikus allam fejlett biirokratikus appardtusanak és az allandé hadseregnek a fenntartasdhoz sziikséges kéltségek fedezése érdekében stlyos adékkal és robotmunkaval sujtotta a lakossdgot. Tamogatta a kereskedelem fejlédését, szdvetségi viszonyban allt Egyiptommal és Fénicidval. Jeruzsdlemben szémos templomot és mas épiiletet

épittetett.

Biblia egyes részeit:

Tévesen

neki

tulajdonfitottaék

a

az Enekek énekét, a Példabeszéde-

ket és Prédikacidkat. Salamon, Arpdd-hazi (1052—?87):

magyar

kirdly, ur.

1063—74. I. Endre fia, akit apja mar 6 éves koraban megkoronaztatott,

hogy

fivérével,

Béldval

szemben

bizto-

sitsa szamara a trént. Endre halala (1060) utan azonban Béla foglalta ela trént, ~ anyjaval egyiitt sdgordhoz, IV. Henrik német csdszirhoz menekiilt. I. Béla haldla (1063) utén német csapatokkal tért vissza s Ujbdél megkoronaztatva magdt elfoglalta a trént. Béla fiai: Géza és Ldszlé, akiknek trdénigényét a szomszéd orszigok uralkodéhazai is tamogattak, kezdetben elismerték ~ kirdlysagat és segitették 6t a kunok és besenyék ellen vivott

csatékban,

késébb

az

uralkoddé

osztdly

harcainak kivjultéval a Gézat tamogatd csoport fell és 1074-ben Mogyordédd és Cinkota kézétt

belsé

keriilt dénté

vereséget mért ~ra, aki Ujbdél a német csdszdrhoz menekiilt

és segitsége fejében hi&bériil ajdnlotta fel az orszagot, de megfelelé segitséget nem kapott. 108l-ben elismerte ugyan I. Ldszlé kirdlysigdt, de nem mondott le a trén

14

Salamon

megszerzésérél. Laszld rédvid ideig fogsagban is tartotta. Ujabb tamadasakor Laszlétél vereséget szenvedett és nyoma veszett. Egyes hagyomanyok szerint a dalmat hegyvidékre bujdosott s ott mint remete élt.

(Vérésmarty

Salamon

c. versében

ezt

a hagyomanyt

dolgozta fel.) Salamon Béla (1885— ): komikus, érdemes mutvész, varieté- és kabarémtisorokban a pesti kispolgar tipusdnak népszert alakitéja. Hej szinmtivész c. kényvében megirta szinészi emlékeit. Salamon Erné (1907—43) : romaniai magyar koltd. Munkassorb6l indult, mar diakkoraéban kapesolatba | kerilt a munkasmozgalommal, az illegalis kommunista parttal és mindvégig aktiv harcosa maradt a forradalmi munkéasmozgalomnak. Részt vett a romaéniai irdk forradalmi mozgalmaiban, munkatarsa volt a kolozsvari baloldali, radikalis Korunk ec. folydiratnak. 1940 utan a magyar fasizmus internalé tdaborba hurcolta, majd munkaszolgdlatra kildte; Ukrajnaban kititéses tifuszt kapott és agyonlétték. Tomor, csiszolt, a népdalok és népballadaék hangulatat idézé, tiszta zengési verseiben a munkasosztaly szenvedéseinek, 6r6meinek, jévébe vetett hitének a megszdlaltatdja. Verseskétetei: Gydnydrit sors (1937), Szegények kiiszdbén (1938), Szegényember fidnak (1945). Osszegytijtétt verseit 1949-ben adtdék ki ugyancsak Gyényéri sors cimmel.

Salernéi-dbol

Kolozsvarott.

Vaskos,

helyenként

durva,

népi

humor

jellemzi.

Salameon-szigetek, Solomon Island [szalomen-ajlendz] : Melanéziaban,

Uj-Guineatédl

K-re;

42500

km?;

L:

140 000 (1956). Nagyrészt vulkani eredettiek. A kisebbek korallszigetek. A hegyes szigeteket stiri éserd6 boritja. Banan-, kakaé-, kauesuk- és kékusztermesztés, féleg a partokon. Aranybanyaszat. A nagyobbik, D-i rész (Guadalcanal

4070

6470

km?, San

és Uj-Georgia

km?,

Ysabel

Cristobal 3470

1758

km?)

4660

km?,

brit

km?,

Malazta

Chosieul

2541

protektordtus.

km?

Fév.-a

Honiara. Bougainville (10 500 km?) a szomszédos kis szigetekkel EK-Uj-Guinedhoz tartozik (Ausztrdlia territériuma). Foszfatbanyaszat. — A spanyol Mendana fedezte fel 1568-ban.

Salandra, Antonio (1853—1931): olasz polgari politikus. Tobb

izben

volt

miniszter,

1914—16

k6z6tt

miniszter-

elnok. Kormanyzasahoz fizédik az I. vildghébort kezdetekor Olaszo. semlegességének bejelentése, majd hadbalépése az Antant oldalan.

salarium, salldriwm

lat. ’sé’ szdbdl>:

sddij, fizetés,

zsold v. egyéb dijazas sdban vald teljesitése. Az dkori romai hadseregben is ismerték. Mo.-on I. Istvantdl kezdve hosszu ideig szokésban volt. Atvitt értelemben az évi v. havi fizetést is jelentette. salata (Lactuca): a fészkesviragzatiak (Compositae)

esztétikus, kritikus, tor-

cesaladjaéba tartozé névénynemzetség. Oshazaja D-Eurdépa,

ténetiro, egyetemi tanar, az MTA tagja. Részt vett a szabadsaégharcban, majd neveléként tevékenykedett, utdbb orvosi tanulmanyokat folytatott. Révid ideig Nagykér6sén volt tanar, 1854-t61 pedig Pesten Ujsdgiré. Gyulai és Kemény k6éréhez tartozott. Térténelmi munkai a pozitivizmus hatasat tiikrézik, erédsen Habsburg-barat szemlélettieck, de adatgazdagsd4guk miatt ma is jelentések. Finom elemzéseket tartalmazdé kritikaéit is forradalomellenes szemlélet jellemzi, az un. irodalmi Dedk-part ideolégusa ( Budapest térténete, 3 k6tet, 1878—88 ; Magyar-

E- és Ny-Afrika. Termesztése legalabb 2500 éves. A szorosan dsszeborulé levelekbél alld ~fejet fogyasztjak. Koratavaszi fogyaszthatésaga, ill. A-, B-, C- és E-vitamintartslma miatt értékes (C-vitamintartalma 20 mg/100 g). Nem melegigényes. Sok vizet és tapanyagot kivan. Nagykérés, Mohacs, Keeskemét és Bp. kérnyékén nagyobb mennyiségben termesztik. Kisebb mértékben az egész orszdég teriiletén foglalkoznak fejes ~ tiveg alatti (melegagyi) termesztésével. Betegségei kéziil a ~ peronoszporadja (Bremia lactucae), fenésedése (Marssonina

orszag a térék héditdéds kordban, 2. kiad. tanulmanyok, 2 kétet, 1889 stb.).

panattoniana),

Salamon Ferenc (1825—92):

Salamon és Markalf: feldolgozott, Eurdépa-szerte

1886;

Irodalmi

nagyrészt parbeszédekben ismert szépprdézai elbeszélés,

kartevéi

kéziil

a

levéltetvek,

a

saldta-

moly, a cserebogarak a leggyakoribbak. A vad ~fajok k6éziil elterjedt a sziklafiives és pusztafiives lejtékén él6 kék ~ (L. perennis), a gatyds ~ (L. viminea) és a szaraz tdlgyesekben taldlhaté cserlevelti~ (L. quercina). Salazar, Salazar de Oliveira, Antonio (1889— Ves

Portugélia

fasiszta

diktdtora.

1930-ban

megszervezte

a

Nemzeti Szévetség nevi fasiszta szervezetet, amelynek segitségével a nagytéke, a nagybirtokossdg és a r. k. egyhaz érdekeinek képviseletében 1932-ben miniszterelnok lett. Magdhoz ragadta a pénziigyi, a hadiigyi, majd a kiligyi tarcadt is, hamarosan diktdtori hatalomra tett szert, és klerikalis jellegi fasiszta rendszert épitett ki. A spanyol polgdrhabort idején tamogatta Franco fasiszta egységeit és a német—olasz intervencidt. 1949-ben bevonta Portugaliat a NATO-ba. Kegyetlen irtéhadjaratot folytat a gyarmati Angola szabadsagért kiizdé lakossdga ellen.

Salda

[sdlda],

Franti8ek

kritikus, irodalomtérténész,

Xaver iré,

(1867—19387):

a modern

cseh

eseh esszéiro-

dalom megteremtéje. Jelentések Shakespeare-rél és Dantérél irt tanulmanyai. Magyarul megjelent miive: A kéltéi mt halhatatlansdga. Salem [széjlom]: 1. varos az indiai Madras allamban. L: 202 300 (1951). Textilipar. Magnezit-, vas- és krémbanydszat. — 2. varos az USA-ban, Oregon Allam fév.-a. L: 49 000 (1960). — 3. véros az USA-ban, Massachusetts allamban. L: 42000 (1950). A 17. sz. végén hirhedt boszorkanyperek szinhelye volt.

Salerno, az dkorban Salernum : kikétévaros D-Olaszo.ban

a Tirrén-tenger

partjan,

a Salerndi-dbdélben.

~

ter.

amely azt mutatja meg, hogyan jar tul a nép furfangos

székh.-e. L: 112 000 (1960). Tengeri firdéhely. Fém-, textil- és papiripar. — A 11. sz.-ban alapitott orvosi egyeteme (1917-ig mutkédott) a kézépkorban nagy tekintélynek 6rvendett. Salernéi-Gbél; a Tirrén-tenger 70 km gzéles dble D-Olaszo. Ny-i partjan, Napolyt6l DK-re, a Sorrentét-

fia a béles kirdly eszén. Magyarra a 16. sz.-ban forditotta

félsziget

ismeretlen

fiirddhelyek.

személy.

Elsé

kiadasa

1577-ben

jelent

meg

és

a

Licosa-fok

kézétt.

Latogatett

tengeri

salétromok : a salétromsav alkalifém- és alkali foldfémsdinak népies neve. Salétromnak Altaldban a —chilei salétromot hivjak. (> még ndtriwmnitrat, + kdliwmmnitrét, — mészsalétrom) salétromossay, HNO,: csak hig vizes oldat alakjaban ismeretes, kézéperéds egybazisi sav. A nitrogénoxid (N,O3) jeges vizben térténd olddsa utjdn Allithaté eld. Elég erélyesen oxidélé hatasi anyag, de erdés oxidaldszerek jelonlétében redukal. Sdi a nitritek. Szerves kémiai szintézisekben féként szerves aminok — diazo-vegyiiletekké

alakitasthoz hasznaljak. salétromsav, HNO,: vizmentes

Allapotban szintelen, nedves levegén erésen fiistélgd folyadék. Vizzel jdl elegyedik. A kereskedelemben kb. 60%-os oldata kaphatd. Erés sav, erésen oxidalé hatasu, a legtébb fémet jdl oldja, a szerves anyagokat elroncsolja. A bérén sdrga szinG foltot hagy hatra. Régebben natriumnitrat (NaNO,) kénsavval térténdéd megbontasdval Allitotték elé6. Ha valtakozéaramti ivfényen nagy sebességgel levegdt favatnak at, a nitrogén és oxigén csekély része nitrogénoxidokk& (NO és NO,) egyesiil, amelyek vizben elnyeletve ~at adnak. Ma nagy mennyiségben 4llitja4k elé amménia (NH,) oxiddlasa utjan. Ammédnia és oxigéngdz

megfelelé aranyt elegyét 700 C° hémérsékleten tartott platina katalizdtoron vezetik 4t, amikor héfejlédés kézben nitrogénoxid és viz keletkezik, amelyek ~va4 egyesilnek. Legnagyobb mennyiségben miitragyagyaértdshoz

hasznaljak.

A szerves vegyipar, kilénésképpen

pedig a

robbandéanyagipar kénsavval elegyitve szerves vegyiiletek nitrdldséra alkalmazza. Az ékszerészek a témény ~at vdlasztéviz

néven

ismerik,

mivel

az

eziistét

és a rezet

oldja, az aranyat viszont nem, ezek tehaét egymastdl ~ban oldva elvalaszthatok. 1 rész tomény ~ és 3 rész témény sdsav elegye a —kirdlyviz ; ez az aranyat is oldja. Salétromsavtermelés

néhdny

orszdgban

1948

APA NGIAO Ges areis avs(atclals dS catnadeesatoo Kanada’. sce si. esse GONE VCLOs = 50:5 sisi s.e's sie SERS YVEYOS 6 ois.0 5 ones si0/0

Nagy-Britannia ..... Olasa0nl aisles tes-se coqannganstads

tonna

385,2 31,8 : 72,3 20,5

1500,0 130,2 243,12 602,5 145,5

1027,7

3008,3

244,0 115,4

Megjegyzés: 100%-os téménységti salétromsavyban mennyiségek. a) 1953-ban. b) 1959-ben.

Salford [szalfod]: remv.-a. L: 164000

— 1919-ben a Magyar Tandcskéztérsasdg szénellatasaban jelentés szerepe s ugyanakkor a csehszlovak burzsoa seregek elleni hési harcok egyik fontos allomasa volt. Banyaszai

1944-ben

a Négradi-csoporttal

egyiitt

részt

vettek a hitleristék és a nyilasok elleni partizanakcidkban; segitségiikkel ~ a partizdnharcok egyik jelentdés gécpontjava valt. — Irod. Magyar partizanok a salgétarjani szénmedencében. 1945. Salgétarjani Acélarugyar : Mo. egyik legnagyobb vasés acélipari tizeme. 1881l-ban alapitottak jelentés kilféldi tékével. — A felszabadulds éta feladata a hideg és meleg megmunkélas. Hideghiizé, hideghengerlé, gazdasagi szerszamgyartdé részlege van. Az acéléntéde hengerés gépéntvényeket gyart. A vaséntéde féleg a kohaszati gépell4tas alapanyagaét biztositja. 1961 végén épiilt fel negyedmilliard Ft kéltséggel uj, automatizalt hideghengermtive.

Salieri, Antonio (1750—1825): olasz zeneszerzé és pedagégus. Bécsben mtikédétt (Beethoven, Schubert, Liszt tandra). Gluck kévetéje, Mozart vetélytarsa volt. Operdkat, hangszeres mtiveket, egyhazi zenét stb. irt.

Salinas Grandes: medence DNy-Argentindban, az Andok K-i labanal. Kb. 8500 km2. Csapadékos idében sés vizzel telik meg. Szaraz idében sds sivatag. Salisbury [szalzbori]: 1. varos D-Anglidban az Avon-f. mellett (Wiltshire gréfsag). L: 34 000 (1951). — A 12. sz.-ban épiilt gétikus székesegyhaz. Mellette Stonehenge 6si druida kéemlékekkel. — 2. a DK-afrikai Rhodesia és Nyasszaféld székh.-e. L: 214000 (1962). Mezégazdasagi és aranybanyaszati ké6zpont. Repildétér. Salisbury, latinul Johannes Saresberiensis (kb. 1120— kb. 80): skolasztikus filozéfus, torténetiré. Parizsban tanult. Th. Becket angol allamférfi tandcsaddja és baratja volt. Becket haldla utan Lajos francia kirdly ~t chartresi puspéknek nevezte ki (1176-ban). Levelei, Becket életrajza, a papai udvart biralo Historia Pontificalis c. mtive a 12. sz. derekanak fontos térténeti forrdsai. angol allamférfi. Indiai allamtitkar (1866—67, 1874—78), killiigyminiszter (1878—80), majd tobb izben miniszter-

elnék

(1885—86,

1886—92,

1895—1902)

volt.

Aktiv

gyarmatosité politikat folytatott, kormanyzasa idején foglalta el Nagy-Britannia Burmdét és Szudaént; ekkor zajlott le az angol—bur hdborw. A belpolitikaban reakcids

308,22 599,8°

(HNO,)

asszonyok éhségfelvonuldséval), az 1929. évi stb. sztrajk.

Salisbury, Salisbury Gascoyne-Cecil [geszkoin szisz1], Robert Arthur marquis of (1830—1903): konzervativ

1960 ezer

(URNA

Sallai

15

salétromok

intézkedéseket

Saljapin, kifejezett

vdros Anglidban, Manchester pe(1958). Gép-, pamut- és gumiipar.

hozott,

Fjodor

tilddézte a haladé

Ivanovies

erdket.

(1873—1938):

eet

vildghirt

orosz énekes, minden idédk egyik legnagyobb basszus énekese. Muszorgszkij mtiveinek, Gounod Faustja Mefiszté szerepének kivaléd telmacsolédja; Bp.-en is tdbbszér

vendégszerepelt. (Onéletrajz). Salk [szalk],



Irod.

Jonas

F.

I. Saljapin:

Edward

(1914—

Ifjuisdgom ):

amerikai

Salféld : ktk., Veszprém m., tapoleai j. L: 270 (1960). Vmh.: Abrahdmhegy. Gétikus templomrom (14. sz.), mutiemlék. Salgs: bazalt tanthegy Salgdtarjantdl EK-re ; legmagasabb pontja 625 m. Cukorsiiveg alalu csticsan fest6i varrom. ENy-i tovében forrds és turistahdz. Salgétarjan :. jjv.. Négrad m. és a ~i j. székh.-e. Banyaszati és nehézipari kézpont, a Salgdé- és Tarjan-

kutaté (USA), a jarvanyos gyermekbénulas elleni megelézé védéoltas egyik méddszerének kidolgozédja (1953—55). Modszere jelentés lépés volt a gyermekbénulas lekiizdésében, de nem zarja ki teljesen a megbetegedés lehetdségét, és csak révidebb idére ad immunitast.

patak egyesiilésénél. L: 27 460 (1961), a keresédk 67%-a a helyi banyakban és ipari izemekben dolgozik. Acélaru-, kdlyha-, tiveg- és téglagyar. A masodik 6téves terv idején hideghengermti €piilt. 1950-t61 megyeszékh., aj kdozépiiletek és lakételepek. 1961-ben hozzacsatoltak Zagyvapal-

munkasmozgalom,

falvat. — A k6kor ota lakott hely. Nevét Salgé vararol és a honfoglalas utan a koérnyéken letelepiilé Tarjan térzsr6l kapta. A Zagyva volgyi mioeén kdészéntelepek feltarasaval a mult szazad masodik felété] fejlédétt ki tébb faluboél, és az 1867-ben megnyilt vastt fellenditette forgalmat. A mo.-i banyamozgalmak egyik kézpontja volt. A nagy banyaszsztrajkokb6] kiemelkedik az 1906. jal.—aug.-i, az 1926. évi (a banydszok és banydsz-

Salkéveskit : 6tk., Vas m., szombathelyi (1960).

Sallai delmi

j. L:

700

Va.: Salkéveskut-Vassurany.

Imre

(1897—1932): a KMP

iskolai diak koraban

a

magyar

forradalmi

kiemelkedé harcosa. Kereske-

tagja lett a Galilei Kérnek.

Magantisztvisel6 volt. Mar az I. vildghabori idején tevékenyen részt vett a szocidldemokrata és az antimilitarista

mozgalomban,

jaba tartozott.

a forradalmi

1918. maj.-ban

szocialisték

csoport-

letartéztattak,

az okto-

beri polgdri demokratikus forradalom gyézelmekor szabadult ki. Megalakulasatél kezdve tagja volt a KMP-nek. 1919. febr. 21-6n a kommunista vezetdékkel egyutt letartéztattak. A Tandcskéztdrsasdg idején a beligyi népbiztossag politikai osztalya vezetéjének: Korvin Ottdnak a helyettese volt. A Tanacskéztarsasag bukasa utan egy ideig illegalitasban dolgozott, a fehér-

terror végiil emigrdcidba kényszeritette. Bécsben sokoldali partmunkat végzett ; 6 szervezte meg 1921 észén az

elsé6 magyar partiskolat, s a Nemzetkézi Vorés Segélyben a mo.-i szekcié képviselédje volt. 1922-ben részt vett Moszkvaban a Kommunista Ifjimunkas Internacionalé Til. kongresszusdn. 1924-t61 a moszkvai Marx—Engels Intézet munkatarsa volt. A part megbizasdbdé]l 1928-ban hazatért, megszervezte az illegélis sajtoapparatust.

1929 végét6l ujbdl az SZU-ban

dol-

gozott, 1931 kora tavaszdn ismét visszatért, a KMP Kézponti Bizottsaga megbizasibdl a Titkarsdg vezetéjeként a partmunka iranyitasdban tevékenykedett. A Kommunista c. illegdlis lapban leleplezte a provoka-

ciéds biatorbagyi merénylet hatterét és ramutatott a kihirdetett statarium kommunistaellenes lényegére. 1932 Sallai Imre majusdban bevalasztottak a Kézponti Bizottsagba. Ugyanez év jul. 15-én a K6ézponti Bizottsag titkarséganak tagjaival egyiitt letar-

‘toztattak, és a statdridlis birdség tizenkét napi kinzas utan — a tomegtiltakozads ellenére — halalra itélte. Jul. 29-én végezték

Irod.

ki harcostarsaval,

Balla

A.-né:

martirhaléla.

Fédrst Sandorral

8S. I. és

1952;

Domokos

First J.:

egyiitt.

Sandor ,,...

szélé6tancosa.

Klasszikus

és karaktertancok

élete



és

emlékezz,

proletar!”, S. I. és First Sandor pere. 1962, Sallay Zoltan (1914— ): az Operahdz

sokoldali

eldaddja.

Sallé [szalé], Marie (1707—56): francia tancosn6, a kifejezé-tane uttdrdje, J. G. Noverre eléfutara. A tancot mimikaval kapcsolta éssze. Legnagyobb sikereit 1733-ban Handel

operdihoz

készitett

Osszeeskivése,

egyfelvondsosai

A Jugurtha-hdboru, Historiae) a romai tor-

ténelem valsdgos szézadat arisztokraciaellenes

mellett

elsdsorban

Allatregényeivel

(Bambi, Bambi és gyermekez stb.) valt ismertté. Saltillo [szaltiljo]: varos. E-Mexikéban, Monterreytél DNy-ra, Coahuila dllam székh.-e. L: 95000 (1960). Gyapot- és gyapjukereskedelem. Kézelében szinesfémérc- 6s készénbanyaszat. Elelmiszer- és textilipar.

Salt Lake City [szalt 1ék sziti]: Utah allam (USA) fov.-a. L: 189 500 (1960), peremvarosaival 410 200. A Nagy-Sést6t6l DK-re fekszik 1400 m-re a tszf. Ontdzott ter.-ek és banyavidék (tarkaérc, készén, és vas) kézpontja. Kéolajfinomitas, szinesfémkohaszat, élelmiszeripar. — A mor-

mon, egyhaz székh.-e.

Egyetem. Salva: dkori kelta teleptilés és rémai taborhely a mai Esztergom helyén. Salvador, El Salvador, Republica de El Salvador : Kézép-

Amerika legkisebb kéztarsaséga a Csendes-dcedn Guatemalaval és Hondurasszal hata-

partjan.

ros. 20900 km?. L: 2,6 milliéd (1960), 70% mesztic, 20% indian, 10% kreol. A hivatalos nyelv a spanyol. Fév.-a San Salvador (L: 222000, 1958). Nagyobb varosai Santa Ana, San Miguel. fay x TERMESZETI VISZONYOK. Két, K—Ny-iiranyban huzéd6 vulkanikus hegyvonulat (részben mtkédé vulSalvador cimere kanokkal) fogja k6ézre az orszag 600 m tszf. magassagban levé termékeny fennsikjat; a térszin az édcedn felé meredeken lejt. Eghajlata trdépusi (csapadékmaximumok majusban és oktoberben). Az évi csapadékmennyiség atlag 1700 mm. Teriiletének jelentés része 88° Gr -t8) Ny-ra

H

tancaival aratta Londonban.

Sallustius, Caius Sallustius Orispus (kb. i. e. 86—35): rémai térténetiréd, Caesar parthive. Miveiben (Catilina

gitja meg

Salvador

16

Sallay

On

BS,

y ©

|Comayagua

a5 w\S.Ana__oChalatenango

Ahudch3panve eras

n Vicente

eques,

éllel vila-

¢

S.Mi

éserdé (mahagoni, cédrus,

egyéb trépusi fak és cserjék). Geoldgiailag még feltaratlan, de jelentés ércés kéolajkészleteket feltételeznek.

GAZDASAGI

(Osszes munkdi).

Salm, Niklas, grdéf (1459—1530): német csdszari hadvezér. 1526 utén I. Ferdindnd magyar kiraly olda-

F —= NICARAGUA

lan harcolt Szapolyai Jénos ellen. 1529-ben Bécs sikeres védelmét irdnyitotta a Szuleyman szultan vezette tordk seregek ellen.

Salvador

ELET.

A keresé népesség 73%-a a mezégazdasagban dolgozik; a gyaripar, banya-

szat és épitéipar 5%-ot, a kereskedelem 6%-ot, a a kézszolgdlat 14%-ot foglalkoztat.

Salmanassar : tdbb asszir kirdly neve. Legjelentésebb TIl. ~ (ur. i. e. kb. 859—825). Szamos hdditdé hadjaratot vezetett, amelyek sordn meghdditotta Sziriat (i. e. 841), és Babilénidra is kiterjesztette hatalmat. salmonellosis

es

(1949-ben

szinhazak. — Kina egyik legrégibb telepiilése, a 12. sz.-t6l fontos kikét6, amely 1279-ben kapott varosi jogokat. 1842-ben- az elsé dpiumhaborti eredményeként megnyitotték a kilféldiek szamara. 1920-ban

pesebb varosa. A Kelet-kinai-tengert6l 70 km-re fekszik, azonban a tengeri hajék a varos kézpontjaig haladhatnak fel, igy 15 km hosszan elsérendtii tengeri kik6t6, az orszag legfébb csendes-déceadni kapuja, hatal-

& w

adta.

gépipara is; elsdsorban szerszimké6olaj-, hidrotechnikai berendezé-

manak kb. 50%-a-~on at bonyolddott le; a népkéztar-

Andokban,

x

a kapi-

sasag megalakuldsa utén a teherszallitas kézpontjai északabbra tolédtak, de a Kinai Népkéztarsasag gazdasagi fejl6désének és kiilkereskedelmi kapcsolata kiszélesedésének mértékében jelentdésége ujbdl névekedik. Egyike a legjelentésebb kinai kikét6knek. Evi forgalma 10 millié BRT (exportcikkei féleg tea, névényolaj, tojas, nyersanyagok). Sza4mos vastit és belvizi hajout k6ti 6ssze az orszag belsejével is. Jelentés légi kozlekedési csomépont.

a Huangpu partjan, Kina K-i részén. 2000 km?. L: 9 millid (1961), a vilag negyedik és Kina legné-

aBe

kiilvarosoknak

zasi kapacitasdnak 3/,-6b dsszpontositja és 28 000 dolgozot foglalkoztat. Jelentés élelmiszeriparanak (malmok, olajiit6k stb.) egyik legfontosabb Aga a halfeldolgozas. A népkéztarsasig megalakulasa eldtt Kina teherforgal-

Jangce torkolatatol D-re, annak jobb oldali mellékfolydja,

N

kiterjedésG

A papiripar és a nyomdak mellett fejlett a vegyipar, a dohanyfeldolgozds; az utébbi az orszag dohanyfeldolgo-

6nallé tartomanyi jogu vaéros a



gyaértanak,

dezéseket,

Dél-Amerikdéban, 5410 m. Heves kitérései gyakran okoznak katasztrofakat. Sanger [szengo], Frederick (1918— ): angol biokémikus, egyetemi tanar. Az inzulin szerkezetének felderitésével kapcsolatos kutatasaiért 1958-ban kémiai Nobel-dijat kapott.

Sanghaj, Shanghai:

hatalmas

talizmustél 6rékélt szegényes jellegét még nem sikerilt teljesen felszimolni. A varos tilzsufoltsigan un. bolygovarosok v. alvévérosok épitésével igyekeznek segiteni. Nagy jelentéségG ipari varos, ahol tébb mint 13 000 ipari vallalat m&ikédik kb. 500000 dolgozdéval. Itt d6sszpontosul Kina pamutipardnak tébb mint 40%-a, e téren elsd helyen All az orszdgban. A selyem- és gyapjuipar jelentés haényadat is itt talaljuk. 1950 éta a nehézipar rohamosan fejlédétt, 1958-ban a varos ipari terme-

Sanhszi, Shansi: E-kinai tart. a Sdrga-f.

a\

mentén. 157 000 km?.. L: 16 millid (1958). Székh.-e: Taijiian. Nagyobb varosai: Ta-

fi -

= : Plautus rémai vigjatékiré Persa c. darabjabdl elterjedt szalloige. Abban az értelemben szObol is ért.

hasznalatos, hogy akinek esze van, kevés

Saporin, Jurij Alekszandrovics (1887—

): szovjet

zeneszerz6. Haéromszoros Allami dijas, az SZU népmiivésze. Zenekari mtiveket (szimfonikus k6ltemények), operat (Dekabristdk), oratériumot (Legenda az orosz

foldért valé harcrél), szimfonikus mezén),

romancokat

stb.

kantatat

(A kulikovdi

irt.

Sapper, Karl (1866—1945): német geografus, egyetemi tandr. Amerikarél irt munkai mellett féleg a vulkanossagra vonatkozé kutatasai jelontdések.

Sappho: gorég kélténd, — Szappho. Sapporo : japan varos Hokkaido-szigeten. L: 484 000 (1959). Ipari és kulturdlis kézpont. Stritett-tej-, szdjabab-,

kender-,

gépgyar.

fa-, bér-

és

kaucsukfeldolgozas,

repilé-

Egyetem.

Saprolegnia, vizi penész : a moszatgombak (Phycomycetes)

osztalyanak

egyik nemzetsége.

Vizidllatokon

és

/novényeken szaporodnak el. Akvaériumban a (fiatal) halak kopoltyuit penészbevonattal tamadjak meg, s azok pusztulasat okozzak. sarabande ([szarabad] : 1. szemfényveszt6, szélhamos,

helyeken, nddasokban élnek. A féldrél szedegetik nydéron

esalé6. — 2. tudatlan, rossz orvos, nagyképti kuruzslo. sarlé : a legésibb kézi kaszaléeszk6z. Korivben hajlitott, beliil élezett vagdpengéje révid fanyélbe van erésitve. Kipergé apré magvu névények vagasdara v. kézi

inkébb rovarokbél, télen magvakbél allo taplalékukat. Elterjedt madarunk az élénksarga fej, vorésesbarna hati cztrom~ (E. citrinella citrinella). Télen a falvakban is eldfordul. Gabonamagvakat, bogydkat fogyaszt, veteményekben kart tesz. A sordély (KE. calandra calandra) a kaszalé elhullott gabonaszemeit és gyommagvait szedegeti. Gyakori ndlunk a nddi~ (E. schoeniclus). Nadasok kérnyékén, vizek mellett, nedves réteken fészkel. Verébszinti ; a ndszruhas him feje fekete. Vizinévények magvaival, apré vizidllatokkal taplalkozik. A nemzetség tébbi fajanak: a sdévény~nak (EK. cirlus cirlus), a kerti ~nak (E. hortulana) és a bajszos ~nak (E. cia cia) eléfordulasa Mo.-on csak szérvanyos.

aratasnal a kévcék gyiijtésére ma is hasznaljak. Sarl6é : a csehszlovaékiai magyar értelmiségi fiatalsdg, f6ként egyetemi A Gémér megyei

hallgatédsAg mozgalma (1928—34). Gombaszégén indult 1928-ban és

késébb

demokratikus,

baloldali

radikdélis

értelmiségi

mozgalomma fejlédétt. Kézpontja Pozsony volt, fidkjai Pragaban és Briinnben mikédtek, de 1930 kériil hatott a Csehszlovakian kiviil 616 haladé magyar értelmiségre, féként az értelmiségi fiatalsigra. A fiatalsag érdeklédését a szocidlis kérdésekre irdnyitotta s a magyarsdg és a szomszédos népek kulturdlis egyiittmikédésén munkalkodott. Alaposan tanulmanyozta és elemezte a csehszlovakiai magyarség gazdasdgi, politikai és kulturalis viszonyait, kilénésen

falukutaté6

munkaét

végzett,

késébb

a

munkassaggal is kapcesolatba keriilt. A mozgalom résztvevéinek folydéirata A Mi Lapunk (Losonc) volt, répiratai Vetés cimmel jelentek meg. Szdmos kidllitast rendezott, szociografiai kérdéiveket bocsdtott ki, s A Sarldé jegyében cimmel évkényvet adott kézre. A mozgalom a 30-as évek kézepén egyre inkabb differencidlodott: leghaladébb tagjai Csehszlovakia Kommunista Partjahoz csatlakoztak, sokan a polgari partok és az allami szervek fellépésére elhagyték a mozgalmat.

sarlé és kalapdes : az SZU Allami jelképe. A kalapacs a munkdsosztaly, a sarlé a parasztsag szimboluma, s e kett6 keresztbefektetése a munkasosztaly és a paraszts4g megbonthatatlan szévetségét és békés munkajdét, a dolgozé nép hatalmara épulé szocialista tarsadalmi rendszert jelképezi. A~ része az SZU cimerének, zaszlajaBarlé és

nak,

tovabba a sz6vetséges

tarsaségok

cimereinek

és autonédm

k6z-

kalapdcs

is.

Sarlé6 és Kalapaes: politikai és szépirodalmi havi folyéirat, az SZU-ban 616 magyar emigransok lapja (1929—37). Illegalis ton rendszeresen eljutott Mo.-ra is. 1934-t61 kéthetenként jelent meg és Proletérirodalom cimmel irodalmi mellékletet is adott ki.

Sarmas, Nagys4armas:

romaniai

telepiilés Erdélyben,

a Maros Magyar Autonédm Tartomanyban, Kolozsvartol K-re. L: 4050 (1960). A romaniai foldgaz egyik legnagyobb leléhelye. A csaknem esévezetékben

tiszta (99%-os) metangaz

jut el Bukarestbe,

Kolozsvarra

nidban,

Erdélyben,

Kolozsvar

tart.-ban

iré 6s demokrata

politikus.

Rosas diktatorral szembeni

tikus irodalom képviseldje, leforditotta W. Scott regényeit és a romantika

védelmében,

irt tanulmanyait.

Sarmizegethusa : a ->-ddkok birodalmanak, majd a romai hdditas (i. sz. 106.) utan Colonia Ulpia Trajana Augusta Dacica ~ néven — Dacia rémai provincia févarosa az dkorban, a mai Gradiste helység (Romania, Erdély) helyén. Magyar és roman 4satasok Altal feltart épiiletei koziil az amfitedtrum, a forum, a Mithrastemplom és a csaszérkultusz papjainak székhaza nevezetesebb.

Sarok:

ktk., Baranya m., mohacsi j. L:

veléje. Szerkesztéje

Géza fejedelem felesége, I. Istudn anyja.

dllam-

és jogtérténet ce. tankényvnek (1957). (Széchenyi és a feuddlis jogrend dtalakuldsa, 1960.) sarlésfeeske (Apus apus apus): a ~-alkattak (Apodiformes) rendjének ~-félék (Apodidae) esaladjaba tartozé, a fecskékre emlékezteté madar. Palearktikus faj; ndlunk

Cluj),

magatartasa miatt ildézést és bortént szenvedett. 1868tél 74-ig az argentin kéztarsasdg elnéke volt. A roman-

Va.: Magyarbdly.

az Hgyetemes

(Reg.

Kolozsvartél D-re. L: kb. 10000. Sarmellék : 6tk., Veszprém m., keszthelyi j. a KvsBalaton mellett. L: 2810 (1960). Malom. Tervbe vették a ~i lap lecsapolasat. Sarmiento, Domingo Faustino (1811—88): argentinai

Sarlés Marton (1886— ): egyetemi tanér, a jogtudomanyok kandidatusa, az allam- és jogtorténet miiés tarsszerzdje

és Maros-

vasarhelyre, valamint a kéles6nés gazdasagi segitség keretében Mo.-ra is (Tiszapalkonya). Sarmasel, Kissdrmas : jelontés foldgdzleléhely Romé-

250 (1960).

Sarolta, Sarolt (térék Saroltu ’fehér menyét’» (?7954—2): Sarolta

kirdlyné-szigetek : 250

km

hosszu

szigetsor

Eszak-Amerikaban, Ny-Kanada partja elétt; 12 215 km?. L: 2400 (becslés). A Kordillerék tengerbe siillyedt Parti-lancdinak fennmaradt darabjai. Legmagasabb részén 1202 m. Nagyon csapadékos, stiri erdével boritott,

Saros-ciklus

Sarrus-szabaly

29

csipkézett, fjordos parti szigetek. Telepiilésre kevéssé alkalmasak. A kanadai Brit Columbidhoz tartoznak. Saros-ciklus [szarosz]: 18 évbdél és 11 napbol Alldé idészakasz, melynek elteltével a napfogyatkozdsok és

holdfogyatkozdsok

szabdlyosan

megismétlédnek.

Egy

szdrny. A 16. sz.-ban a Perényi és Lordni/fy csalad tulaj-

donaban volt, Lordntffy Zsuzsanna révén kertilt 1617ben a Rdkéczi csalad birtokaba. Hires reformatus féiskoldja4t 1531-ben Perényi Péter alapitotta; viragkorat I. Rakéczi Gyorgy idején élte, aki feleségével, Lorantffy

~von belil atlagosan 41 napfogyatkozds és 29 holdfogyatkozas van. Mar az 6 korban (kaldeusok) megéllapitottak,

Zsuzsannaval egyiitt gazdag alapitvanyokkal tamogatta a kollégiumot. 1650—54-ben Comenius is tanara volt.

Sarosd : 6tk., Fejér m., sArbogérdi j. L: Erdégazdasag.

Zrinyi Tlona. 1708-ban a Rakéezi-szabadsaghare egyik orsz4ggytlésének szinhelye volt. A fdiskola 1793-ban megnyilt jogi tanszékén tanult tébbek kézétt Bessenyee

3250 (1960).

Sarosi Gyula (1816—61): kélté; az 1848—49-i szabadsaghare kronikdésa. K6ltéi paélyéjat az eperjesi licoum Magyar Tarsasdgdnak tagjaként kezdte; korai versei az akkor divatos almanach-lira kérébe tartoznak. Az 1840-es évek masodik felében kéltészetét mdr a kossuthi reformeszmék ihletik: gunyolta a konzervativizmust s szabadabb életet kévetelt. 1848-ban csatlakozott a forradalomhoz, Debrecenben kormanybiztosként tevékenykedett, s a kormaényt mindeniivé elkisérte. Ekkor keletkezett legértékesebb mitive is, a Kossuth é6szténzésére készilt Ponyvara keriilt Arany Trombita c. verses krénika (Debrecen,

1849),

szellemben

beszéli

fiiggetlenségi

amelyben

el a

népies

hangon,

szabadsaghare

nyilatkozatig

(a debreceni

forradalmi

eseményeit

a

trénfosztasig).

Kildnésen éles szatiraval tamadja a Habsburgokat. A mt felolvasdésok révén és kéziratos masolatok utjan is széles kérben elterjedt. A szabadsdghare bukasa utan az ésszes fellelheté példanyait megsemmisitették, ~t pedig uldézték. Egy ideig biijdosott, de 1852 végén elfogtak, haldlra itélték. 1855 végén amnesztia révén szabadult, de ezutan is sokat zaklattak, egy verse miatt 1860ban internalték is. (Ponyvdra kertilt Arany Trombita... 1951; S. Gy. Kisebb kélteményei, prézai munkdi és levelezése. 1954. — mindkét munka Bisztray Gy. bevezeté tanulmanyaval.)

Sarosi lengyelo.-i

gréf:

II. Rdkdéczi

és franciao.-i

Sarospatak : 6tk.,

Ferenc

emigracidja

Borsod-Abatj-Zemplén

tartotta eskiivéjét I. Rakdécezi Ferenc

és

Gyorgy, Osokonai Vitéz Mihaly, Kazinczy Ferenc, Nagyvdthy Janos, Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, T'ompa

Mihaly.



Jrod. Harsanyi I.: A galyarabok és a saros-

pataki fdiskola.

Sarospatak,

1926;

Marton

J.: A sdros-

pataki ref. fdiskola térténete (okmanytarral). 1931 ; 8. varosképi és mtiemléki vizsgélata. 1954; Roman J.: A sarospataki kollégium. 1956; Deresényi—Geré: A sarospataki Rak6éezi-var. 1957; Bakos J.: A magyar Comenius. 1957; Roman J.: A habanok Sdérospatakon.

Sarospatak, 1959; Aba I.: Budapest—Tokajhegyalja—S. 1961. sarospataki orszdggytilés, 1708. nov. 28.—dec. 17.: a Rdkoczi-szabadsdghare legradikaélisabb orszaggytlése.

hasznalta.

A stlyosbodé helyzetben Rakéezi meghivta a ~re a megyei kovetek mellett a hadak képviseldit is. A fejedelem dec. 4-i beszédében kifejtette a békét Ahitozd nemeseknek, hogy csak a végsékig vald harccal remélhetik igyuk jobbra forduldsat. Eldterjesztésére szavazta meg a~ a szabadsdghare végéig harcolé jobbagykatonak és esaladjaik felszabaditasat. — IJrod. Thaly K.: Gr. Esterhazy Antal kurue generdlis tabori kényve. 1901; Ké6pecezi—R. Varkonyi: II. Rakéczi Ferenc. 1955. Saroyan [szorojon], William (1908— ): 6érmény szarmazasu amerikai ird. Cseveg6 hangu, laza szerkezett elbeszéléseiben, regényeiben (Hmberi térténet) és dramaiban a szexudlis problémdék domindlnak, hol enyhén

m.,

ironikus, hol szentimentdlis

inkognité idején

1666-ban ~on

neve; sdtor-

aljaujhelyi j., a Bodrog-f. két partjan. L: 12 920 (1960). $z616- és gyiimélestermelés, térzsdllattenyésztés, pincegazdaség, gépdllomas, 4g. Erdégazdasdg. Malom, téglagyar, kalyha- és csempegyar, régen hires keramiaipar. Ré-

modorban.

Tarsadalomabra-

zolasét a valdsagot elleplezé dnelégiilt optimizmus jellemzi. Sarpilis : 6tk., Tolna m., szeksza4rdi j. L: 860 (1960). Hagyomsnyos népviselet, jellegzetes népszokdésok. Sar-planina : hegység Jugoszlavia és Albania hatdrén, a Vardar forrasvidékén. 2700 m. A Dinari-hegység része. Sarrét: harom vizenyéssiillyedékteriilet neve hazankban. — 1. Nagy-~, az Beretty6 kézé6tt. — 2. Kis-~,

Alféld K-i részén, a két az elébbitdél D-re a Sebes-

és a Kettés-Kérés kéz6tt. Hajdan mindketté sikldp volt. Helyiikon ma szantdfdldek, szikes legel6k és rétek teriilnek

el. —

k6z6tt

vizeny6és

L:

3. fehérvdri ~,

a Dundntilon. volgye

Székesfehérvar

Ehhez

tartozik

és Varpalota

a Sdrviz

széles

is.

Sarrétudvari : 6tk., Hajdu-Bihar m., piispékladdnyi j. 4610 (1960). Gépallomas. Malom. Sarréd : 6tk., Gyér-Sopron m., kapuvari j., a Hansdg

Ny-i szélén.

L:

1780

(1960).

Zéldség-,

mak-,

cikéria-

termelés. Gyékényfonds, nadvagas. Sarrukinu, Sargon, Szargén: asszir kirdlyok. Legjelentésebb: II. ~ (ur. i. e. 724—705). Uralkodasa idején érte el Assziria

A sdérospataki var II. Rdk6czi

Ferenc ifjusdga idején

(Rekonstrualt kép)

gebben malomkébanydszata is nevezetes volt. Kézépiskolak, tanitdképz6 intézet. Raékéczi Muzeum. Szdmos mtiemléke kéziil legjelentésebb az r. k. plébaéniahaz, var és kastély a Bodrog partjdn, a Ref. Kollégium stb. 1959ben késziilt el az Gj Bodrog-hid. — Ritka épségben fennmaradt és helyreallitott vdra ma Rakdéczi Muzeum. varispansag ké6zVara mér a 11. sz. kézepén

pontja volt. A tatdrjdr4s utan (13. sz.) épiilt lakotornya ma is All. Legszebb része a 16. sz.-i reneszansz

hatalmanak

tetépontjat.

Seregei elfog-

lalték Izraelt (i. ©. 722), B-Sztridt (i. e. 717), majd révidesen meghoditottak Urartut is. Sarrus-szabaly : a harmadrendti —determindns egyik kiszamitasi mdédja. Az ae Ca

bc eaar i hee

harmadrendti determinanst a kévetkezéképpen szdmithatjuk ki: az elsé két oszlopot a determindns végére irjuk: OC Mi Gb

NK

Woe

i

2

eh

Aa OREN, OE TE

AHO

A nyilak

mentén

allé szdmokat

é6sszeszorozzuk

; a lefelé

mutaté nyilakhoz tartozé szorzatoknak pozitiv,a felfelé mutatokhoz tartozdknak negativ eléjelet rendeliink és ezeket az eldjeles szorzatokat 6sszeadjuk: aei + bfg + + cdh —

gec —

hfa —

idb.

sarszalonka (Gallinago): a lilealkatiak (Charadriiformes) rendjének szalonkdik (Scolopacidee) esaladjéba tartoz6 madarnemzetség. Hosszi, bunkdés esérik van, testik z6mé6k, fejiik viszonylag nagy. Mocsarlakok. A nagy~ (G. media) ésszel és tavaszszal vonul at hazankon,

(G. gallinago

gallinago)

a ~

na-

lunk nedves réteken, mocsarakon kélt. Rovarokkal, mag-

vakkal taplalkozik.Vadaszati szempontbol fontos szarnyasunk. A térpeszalonka (LymSarszalonka nocryptes) nemzetségbe tartoz6 kis~ (L. minimus) Mo.-on maganyosan v. kisebb esoportokban atvonul; meleg forrdsok kérnyékén néha itt is telel. Sarszentagota ; 6tk., Fejér m., sArbogardi j. L: 1780 (1960). Erdégazdasag. Sarszentlérine : 6tk., Tolna m., paksi j., a Sid mellett. L: 2530 (1960). Téglagya4r. Dohdnytermelés, sertéshizlalas. Sarszentmihaly : otk., Fejér m., székesfehérvari j.

L:

2070 (1960).

Sarszentmiklés : 6tk., Fejér m., sdrbogardi j., a Sarréten. L: 3280 (1960). Baromfikelteté 4llomads. Malom. Sarti, Giuseppe (1729—1802): olasz zeneszerzé.

Hazajaban, Daniaban és Oroszo.-ban mikédétt. Az olasz bel canto stilus képviseléje. SzAmos operat, egyhazi miiveket stb. irt. Hatdssal volt Mozartra. Sarto, Andrea del; tkp. Andrea d’Agnolo (1486—1530): firenzei fest6, a firenzei reneszdnsz festészet egyik leg-

jelentékenyebb

képviseléje.

reneszansz

szépségeszmény

(Madonna

delle Arpie,

Miivészetére harmonikus

Uffizi, 1517)

jellemzé

a

megfogalmazasa

s a meleg,

fénnyel

telt szinek alkalmazasa. Jelentések freskdésorozatai : a firenzei S. Annunziata elécsarnokdnak és a Lo Scalzo kolostor kerengéjének falképei. Nagy hatassal volt tanitvanyaira, akik a manierizmus f6 képviseléi lettek, s mtivészete sok tekintetben a barokk eléfutérdnak is tekinthet6.

Sartre

[szartr],

Jean-Paul

(1905—

):

francia

filo-

zofus, iré és kritikus, az —egzisztencializmus ateista szarmydnak képviseléje. Politikai nézeteiben polgaéri demokrata,. 1941—44-ben részt vett a francia cllendllasi mozgalomban. 1953 déta a Béke-Vildgtandcs tagija. frdsaiban és nyilatkozataiban tobb izben hatdrozottan allast foglalt az atomkisérletek, az atomhdborti veszélye ellen ; elitélte a francia imperializmus dltal Algéridban folytatott kegyetlen gyarmati haborut. Filozdfiai fejlédésében bonyolult utat tett meg a Husserl-féle fenomenologiatol, Jaspers és Heidegger filozéfidjan keresztiil egészen a marxizmushoz valé részleges kézeledésig. Egyéniségének, gy is mint a fasizmussal szemben Alldé francia értelmiség képviseléjének nem felelt meg a heideggeri kvietizmus, a mindenbe belenyugvas, ezért igyekszik belevinni az egzisztencialista filozéfidba az aktivitds mozzanatat

Sarvar

30

sarszalonka

is, ezért

emeli

ki a szabadsdgot

mint

cializmus és a humanizmus c. f6 miivében a filozdfia alapkérdését : a lét és tudat egymashoz valé viszonyat a lét és lényeg (jelenség és lényeg) problémajaval cseréli fel, és azt tartja, hogy a lét (egzisztencia) megelézi a lényeg kialakuldsat ; a lét fogalman azonban nem a valésag, hanem az egyén szubjektiv léte értendd. 1957— 58-ban

kéz6lt

munkaéjaban,

amelyben a ,,dialektikus

ész

kritikaja”-nak igényével lép fel, korabbi allaspontjaval szemben elfogadja a dialektikus mdédszert mint az objektiv realités folyamatainak kifejezédését, ugyanakkor azonban kritikai térekvéseinek tartalma: a priori megalapozni a dialektikét mint az antropoldgia altalanos méddszerét, ami annyit jelent, mint visszalépni az idealista dialektik&hoz. — Irodalmi tevékenysége mar a harmincas évek végén antifasiszta iranyba fordult, de mtikdédését hdtranyosan befolydsolta az, hogy novelldiban (pl. A vezér ifjusdga) és dramadiban nagyrészt pszichoanalitikus alapon igyekezett megértetni a fasisztak lélekrajzat. A német megszaéllas idején az ellenallasi mozgalom polgari szarnyanak vilagnézete jegyében dolgozta at az Oresteia tragédiat olyan modon, hogy az a btinnel szembeszegiilést hirdette. A fasiszta elnyomassal szembeni kiilénb6z6 emberi és politikai magatartasok problémajat regényciklusban dolgozta fel. Ennek elsé, magyarul is megjelent kétetében, a Wérfikorban a fasiszta magatartast a tarsadalmi alapok melldzésével a szadizmusbol vezette le. A felszabadulas utani politikai ellentmondasokat ideoldgiai korlatai miatt nem tudta megoldani, ezt nemesak publicisztikaja tiikr6zi, hanem irodalmi munkassaga is. Ekkor is irt azonban haladdé dramakat, mint a Temetetlen holtak és a Tisztességtudo utcalany ; az utdbbi az amerikai négeriild6ézés embertelen-

ségét vetiti elénk. Uj perspektivakat

nyitott ~

bekapcsolddasa

eddig

a

békeharcba.

Az

szdmara

nala

legfel-

jebb alkalmilag megjelené szatirikus elem gazdagon bontakozik ki a Fdbelévendék klubja ce. darabjaban, ahol a sajat propagandaszélamainak hitelt add francia nagyburzsoaziat allitja pellengérre. Ugyanez a politikai tendencia jellemzi az Altonai foglyok c. darabjat, de az egzisztencializmus tételeinek bizonyitasa itt ésszetitkézik a valé élet abrazolasaval. saru: a ldbbelik egyik legrégibb fajtaja; fabdl v. bérbél (Gjabban mtianyagokbéol is) készitett talp, melyet szijjal v. zsinegekkel erédsitenek a labfejhez v. a labszarhoz. Sarud: oétk., Heves m., fiizesabonyi j. L: 2810 (1960). Va.: Poroszlé. Gépallomas. Malom. Sarvar : 6tk., Vas m., a ~i j. székh.-e, Szombathelytél K-re. L: 11020 (1960). Ontézéses mezdgazdasdg. Ag.

Erdégazdaség.

Sertéshizlalé vallalat. Halgazdasdg.

Gép-

az

emberi lét alapveté kategéridjat. Ez a szubjektiv szandék azonban mindig 6sszeiitkézésbe keriil az egzisztencializmus

alapkategoridival

(a ,,nem-lét”’,

a

,,semmi’’

kategéridi) és alapvetéen pesszimista jellegével. A szabadsag gondolata, bar ~nal ez elsésorban a gondolatszabadsagra

korlatozédott,

a fasizmus

elleni

hare

kord&ban

pozitiv jelentéségi volt ; egészében azonban a ~-i szabadsag a valésigban nem létezé, minden tarsadalmitorténeti kérilménytdé] fiiggetlennek elképzelt, teljesen énkényes mddon felfogott ellentmonddsos kategéria. ~ az embert és annak viszonyat a tarsadalomhoz teljesen absztrakt, szubjektivista mdédon fogja fel. Az egziszten-

Sarvar

a

le.

3Z.

tasodik

(Greischer MAty4s

feleben

metszete)

allomas. Cukorgyar, tej- és baromfifeldolgozé, vagdéhid, malom, szeszgyar, gépjavité tizem, hiitégép-, téglagyar, miiselyemipar. Mezégazdasagi szakiskola. Korhaz.

Nadasdy Ferenc Mazeum. — Neolitkori leletek. — A 13. sz. végén épilt varat a 16. sz.-ban a Nadasdyak késére-

Sarviz

31

neszdnsz stilusban atépitették (Dorfmeister freskdi 1769-b6l). Tébb miemlék épilet (klasszicista ev. templom, klasszicista stilusu volt zarda stb.). Nyomdajat 1537-ben

és a Farkasvélgy

E—D

irdnyban.

Siéagdérdndél

émlik

Va.:

a Sidba.

(vegy) tétel, gydrtmany. sarzsi (fr. "megbizott’ szdbdl>: (kat) népies szdhasznalatban katonai rendfokozat.

csér_

jellemzi

6ket. A szirti ~ (A. chrysaétos chrysaétos)pulyka nagysagu, barna szingi madar. EKurdazsia,

mivel kisebb. Mo.-on a K6zéphegység tolgy- v. biikkerdeiben fészkel. A ragesdlékat, de néha a baromfit is pusztitja. A pusztai~ (A. nipalensis orientalis) és a naélunk

(Carex):

egyik Kb.

a

i

z/

nemzetsége. 1000,

elata) az

60

Alféldén

faja

mocsaras

ismeretes.

zsombékosokat

(C. appropinquata)

alkot.

és a bugds ~

a ritkds ~

(C.

remota)

csaladjanak

helyeken

él.

A zsombék~

(C.

A rostostévti ~

(C. paniculata)

kérisligetekben,

(C. brizoides) nedves erdékben mint ,,tengeri ffi”-vet matracok

sashére, horszt, horst huzamos

torési

lapos

szomszédos

a

minden

alacsonyabb

Sasd:

6tk.,

Baranya

a selyem~

tdbbé-kevésbé

m.,

par-

felszabadult

1959;

1957;

Boldog

a ~i

Arnyék,

hajlék,

ére-, sd-, kadmium-, barnakészén-, kéolajbényaszat, (4,8 millié t — 1957), foldgazfeltdras. Fa-, élelmiszer-

és prémipar, kdolajfinomitas. Nagy kiterjedésti préri teriiletein gépesitett buza-, rozs-, len- és arpatermelés.

Kanada

legjelentésebb

Pécstdél

legyengiilt Allatot tamad

Erdégazdasag.

zsidé

kispol-

Elhagyott

A harmadik

szeretd,

elmegy,

1961

ENy-ra.

japén

kikétév.

L:

283000

Kyushu-szigeten,

(1958).

meg.

Sask6: cstics a Matrdban; 900 m. A Kékes K-i nytlvanya. Kiugré szirt meredek, sziklas lejtékkel. saspafrany, sasharaszt (Pteridium aquilinum): a pafranyfélék (Polypodiaceae) csaladjaba tartozo, széles, nagy leveli névény-

faj. 2 m-nél is magasabbra né ; alegnagyobb termett pafranyunk.

Gép-,

vegy- és keramiaipar. Flottatamaszpont. Sasfidk : — Napdleon, 11. Sashalom

: lakételepiilés

Bp., ill. Cinkota

1950 é6ta Bp. XVI. ker.-éhez tartozik. L: 1941-ben

14 000.

Sashegy: Budai-hg.

Elektronikus

kopar,

Ny—K-i

hatdéradban.

1910-ben

mérémiiszergyaér

irdnyt

dolomit

3000,

(EMG).

sasbére

Saskeselyii

néha nagyobb allomanyt alkot.

Nagasaki-

Hajégydrtds.

mezédgazdasdgi folyik.

saskeselyii (Gypaétus barbatus aureus) : a sdlyomalkatuak (Falconiformes) rendjének vagomadarak (Accipitridae) csaladjaba tartozé, dégev6 madar. Hazaja Romania

Ritkabb erdében,erdeitisztasokon

Sasebo:

bizto-

kézéps6 részén. 651 900 km?. L: 913 000 (1960), 1,6%-a indiin. Székh.-e Regina. Arany-, eziist-, horgany-, réz-

j. székh.-e,

stb.)

tél

egyezmény

tdésége, a vizszabdlyozaésok és a szikes teriiletek mtivelésbe vétele éta esdkkent. Hazdankban legutébb 1925-ben volt nagyobb saskajaras. Saskatchewan [Szoszkecsivon]: 1. folyéd KézépKanadaban. 1928 km. 1450 km-en hajézhaté. A Sziklashg.-ben ered, a Winnipeg-téba torkollik. — 2. tart. Kanada

Kinaig terjed. Mo.-on nem fordul elé. Tompa karmaival ecsak beteg,

a kisvarosi

1958;

1960;

kelt nemzetkézi

ENy-i részétél D-Afrikaig és K-re

garségrol rajzol szines, realisztikus képet. (Nyole hold ‘fold, 1930; Szivre hulld ké, 1933; Ruzsinka, 1954; Tavaszodik,

amelyek-

A saskairtas nemzetkézi megszervezését a

1920-ban

a

Gépdllomads.

életérél,

végigsdéprik és a ~at

mérten

hatdrolt,

Sasdi Sandor (1898— ): iré, Jozsef Attila-dijas. Regényeiben és elbeszéléseiben a dundntuli, eisdsorban a baranyai falvakrol, a parasztsag nyomorarol, foldéhségér6l, majd

vandorsaska

drétkefék,

rogdékhéz

oldalrél

helyzetti

(1960).

Keleti

kel a fert6z6tt teriileteket tébbszér

Allattenyésztés.

magasabban kidllé rég. (> még vetddés) ENy-ra. L: 2640 Malom. Téglagyar.

(13. sz.) r. k. temploma

teriilete. Az E-i teriileteken fakitermelés

talalhaté. Az utdbbit téltésére hasznaljak.

~még héjasas, + rélisas, — saskeselyt) SAS, Scandinavian Airlines System [szkandinévion erlajnz szisztem]: skandinav légiforgalmi tarsasag ; telephelye Stockholm. Nagy nemzetk6zi forgalmat bonyolit le Euroépaban, valamint Azsia és Amerika felé. sas

gerincén

Elszaporoddésa klimatikus tényezékté6l, féként a hémérséklett6l és a csapadéktédl fiigg. Afrika hirhedt vandorsaskaja, az egyiptomz sdska (Anacridium aegyp-

f£-Amerika sziklas, magas hegyein él. Mo.-on, a szazad elején Badaesony kornyékén fészkelt; ma mar esak kébor példanyok talalhatoék a tél hénapokban. A parlagi ~ (A. heliaca heliaca) vala-

fekete~ (A. clanga)

Tapolea.

saska (Dociostaurus maroccanus) sziki legel6k6n él. Néha annyira elszaporodik, hogy mindent letarolva nagy gazdasdgi karokat okoz.

sas (Aquila): a sdlyomalkatiak (Falconiformes) rendjének vagomadarak (Accipitridae) csaladjaba tartozé madarnemzetség. Nagy termetti ragadozék. Erés, ivelt kampos

Keskeny

mtiemlék. saskak (Acrididae): az egyenesszarnyuak (Orthoptera) rendjének ugréd egyenesszarnytiak (Saltatoria) alrendjébe tartozd, fejlett ugrolabu, cirpelé szervi rovarok. Az élénkpiros labszara marokkoi

Mellékvizei a Séd és a Gaja. sarzs (fr. ’rakomany’):

karmok,

kéz6tt.

van. Legmagasabb pontja 259 m. Lejtéi igen meredekek és sziklasak, ezeken jellegzetes bennsziil6tt és mediterran névény- és allatfajok (csikéfark, budai nyulfarkfé, ill. pokfajok). Természetvédelmi teriilet. Saska: 6tk., Veszprém m., tapoleai j. L: 510 (1960).

Nadasdy Tamas alapitotta. Itt jelent meg az els6 magyar nyelvii nyomtatott kényv. — Irod. S. varosképi és mtiemléki vizsgdlata. 1952; H. Takacs M.: A sarvari var. 1957. Sarviz: csatornazott folyé6 a Mezéfdldén. 110 km. A Mori-4rokban, ered. Széles tektonikus vélgyben (Sarrét)

folyik

Sassnitz

a

D-i részén, Bp. teriiletén a Németvélgyi-arok

Sassari:

olasz

varos,

Szardinia

sziget

ENy-i

részén,

~ tart. székh.-e. L: 83 200 (1958). Kikétdje Porto Tores. Olom-, wolfram-, réz- és cinkbanydszat. Egyetem (1562). Sassnitz : kikétévaros az NDK-ban, Riigen szigetén. L:

12 300 (1958). A varostél Ny-ra magasan kiemelkedé

jellegzetes krétapartok. gyartas, idegenforgalom. Trelleborgba (111 km).

Halaszat, halfeldolgozds, Vasuti

kompjarat

a

krétasvédo.-i

32

sasszé

chassé (fr. ?vadaszlépés’>: igen gyakori, gasszé, harom lépéses (a masodik csak zardlépés), J] J ritmusti tancmotivum. sasszeg : lényegében dsszehajtott drdtszal v. szeg, a esavarbiztosités egyik eszkéze; a csavarszarra furt lyukon atvezetve és széthajtva megakaddlyozza az anya elfordulasat.

saszla,

chasselas

szatira mufajanak itdliai eldzménye: vegyes tartalmu kélteeredetileg

dsi italiai

népi

jatékoknak

a

goérég

tragédia kezdetleges formdival rokon megnyilatkozasa. Saturnalia: Saturnus isten mitikus uralkoddsdnak emlékére rendezett régi latin, majd rémai tinnep, melyet dec. 17-té] kezdve hét napon at tartottak. Ez id6é alatt

minden aéllami és maganiigylet sziinetelt ; a tarsadalmi kilonbségeket nem ismeré6 —a@ranykor emlékére a rabszolgakat uraik megajandékozték, s szokdsban volt az is, hogy asztaluk mellé iiltették, sét kiszolgdlték 6ket a lakomakon. Saturnus : 1. a vetés és aratds itdliai istene. > Kronosezszal azonositottak, de (ennek gérég mitoszadtdl eltéréen) a romai hagyomaény szerint a fia altal trénfosztott ~

Itdélidba

menekiilt, s ott

tovabb uralkodott. Uralkodasa volt az aranykor, mikor a fold magato6l hozta meg

termését, s az emberi-

ség a hadbortt és a tarsadalmi kiilonbségeket nem ismerte. Ennek emlékére rendezték a romaiak a Saturnalia imnepet. — 2. a Naptd6l szamitott hatodik bolygé. Az déridsbolygok k6zé tartozik: datmérdje

a-~ij. székh.-e, a Sator-hegy labanal, a csehszlovak hata-

székhelye volt. Itt kezdte kézéleti pdlyéjat Kossuth Lajos mint Zemplén vm. fiskdlisa. A munkasmozgalom egyik fontos kézpontja volt, ahol a AMP szervezete mar 1918. dec.-t6] forradalmi t6émegmozgalmakat vezetett. 1919. jum. elején a magyar Vords Hadsereg gyors

mészkében

midjanak tagja, Allami és Lenin-dijas. Az SZU foldtani intézetének volt az igazgatdéja. Vezetése alatt késziilt el az SZU és a szomszédos orszdgok féldkéreg-szerkezettani

m.,

ron. L: 16370 (1961), Hegyalja egyik legjelentésebb, nagy torténelmi multi vasarvarosa. Sz6lé- és gyiimdlestermelés, borpincészet, gépallomas, ag., erdégazdasdgi kézpont. Malom, dohany-, btitor- és fehérnemitigyartas, tejiizem. Bp.-rél attelepitett Fémlemezipari és Epiiletasztalosipari Vallalat. K6zépiskol4k. Technikumi tangazdasag. Korhaz. A varos legszebb mfiemléke a barokk stilusi varmegyehaza (1761). — Elsé ismert magyar neve Satorhalma volt. A tatarjaras utan ~ néven tjjaépiilt telopiilés 1261-ben kapott varosi kivaltsagokat. A 17. sz.-ban a Rakéczi csalad birtokaba kerilt. Zemplén vm.

iddszaki

hévvizek hatdsdra kialakult barlang az esztergomi Nagy-Strazsahegy (309 m) oldalaban. Ma mar szaraz és pusztuld allapotban van. Tipusos hévvizes barlang, szabalyos hidrotermalis formakkal. Satszkij, Nyikolaj Szergejevics (1895—1960): szovjet geologus, egyetemi tanaér, az SZU Tudomanyos Akadé-

mény,

kalanderezik.

Sa Ting (1905— ): kinai ird, a forradalmi mozgalom harcosa. Aranydsék és Hazatérés c. regényeiben a kinai falu életét abrazolta a Kuomintang-rendszer nehéz éveiben, dramai erdvel. Novellaiban sztikebb hazaja, Szecsuan tartomany vilagadt mutatja meg.

legelterjedtebbek,

Saturnus

115 000

km; __ térfogata

750-szer, tomege 95-szor Saturnus nagyobb a Foldénél. A Naptdél 1426 milliéd km k6zepes tavolsagban 29,5 féldi év alatt végez egy keringést. Szazszorta kevesebb hét és fényt kap a Naptol, mint Fél-

diink. Atlagos

hémérséklete

—160

C°. Légkérét

f5ként

metan és ammonia alkotja. 9 holdja ismeretes. Tengelye k6riil 10,5 6ra alatt fordul meg. Gytrtirendszere milli-

ardnyi

apré meteortest

halmaza.

Sau-Alpok

33

Sau-Alpok:

hegység

Ausztridban,

a

Keleti-Alpok

kristélyos vonulatanak tagja a Gurk- és a Lavant-vélgy kéz6tt. Legmagasabb pontja 2000 m, 30 km_hosszu, 15 km széles.

Sauer,

Emil

zeneszerz6. élt.

(1862—1942):

Rubinstein

Kivélé

Chopin-,

és

német

Liszt

Schumann-,

zongoramitivész,

tanitvanya.

Bécsben

Schubert-,

Liszt-,

Brahms-jatékos volt. Gyakran hangversenyezett Bp.-en. Sauer Ignac (1801—63) : orvos, egyetemi tanar. Részt vett az 1848. mdrcius tizendtédiki forradalmi eseményekben, a Ké6zcesendi Bizottmany tagja, késébb az orszdg foorvosa volt. A szabadsdaghare bukasa utan egy évre megfosztottak tanszékétél. Sauerbruch, Ferdinand (1875—1951): német sebész, egyetemi tanar, a korszerti tiiddsebészet megalapozdja.

Sauerland : hegyvidék

az NSZK-ban,

a Rajnai-pala-

hegység E-i része a Mohne és Sieg kézétt ; legmagasabb pontja 841 m. A mélyen bevagodott vélgyek ipari telepulései a Ruhr-vidék folytatasa.

Saumjan, Sztyepan Georgijevics (1878—1918): az oroszo.-1 munkasmozgalom egyik kiemelkedé személyisége. 1898-tdl vett részt a forradalmi mozgalomban. 1900-ban kizartak a rigai egyetemrél és a Kaukdzusba szamutzték, ahol tovabb folytatta forradalmi tevékenységét. 1902-ben emigracidba kényszeriilt. 1907-t61 az OSZDMP megbizasdbél Bakuban miikédétt ; szervezdje volt az 1914. évi bakui sztrajknak. Tevékenységéért tébh izben beb6értonozték, ill. szamiizték. 1917-t61 tagja volt a part Kézponti Bizottsaganak, 1917. dec.-t6l a kaukazusi teriilet népbiztosa, 1918. apr.-tol a bakui népbiztosok tandacsanak elndédke volt. Az angol intervencidsok az eszerek kézremtikédésével a 26 bakui népbiztos kézétt ~t

is kivégeztették. Saussure [szosztir], Ferdinand de (1857—1913) : svajci nyelvész. Indogerman és altalénos nyelvészettel foglalkozott. A nyelvtudomanyban tj korszak megteremtdéje azzal a felfogdsdval, amely szerint egy nyelvnek minden jelensége kézétt dsszefiiggés van. Hirdette, hogy egy nyelvkézésségen beliil 616 nyelv egészének (langue) vizs-

galatét nyelvi latatél, teni a

kilén kell valasztani a nyelvi érintkezésben a eszk6zék egyéni felhasznalasdnak (parole) vizsgatovabba a leiré nyelvvizsgadlatot el kell kil6ninyelvtorténettdl.

Sauvageot [szovazso], Aurélien (1898— ): francia nyelvész. A parizsi keleti nyelvek féiskolajan (Ecole des

Langues Orientales) a finnugor tanszék tandra. Az uppsalai, majd a bp.-i tudomanyegyetemnek volt a lektora. Az elsé6 nagy francia—magyar szdotar szerzdje, tobb magyar mii (Ady-versek, Babits: Timdr Virgil fra stb.) francia forditdéja ; kényveket, tanulmanyokat irt Mo.-rdl és a magyar nyelvrdl. Savaii [szavaji]: a Samoa-szigetek legnagyobbika; 1821 km?. L: 19 000 (1953). Fév.-a Safotu. Legmagasabb esticsa,

a-~ (1837 m)

ma is mtik6dé vulkan sok kraterrel.

savak : sztikebb értelemben

azok a vegyiiletek, ame-

lyek elektrolitikus disszocidciéjakor hidrogén-ionok (— protonok) és savmaradék-ionok keletkeznek. Tagabb értelemben a- bazisokkal sdét képezé, hidrogéntartalmu vegyiiletek. Mads fogalmazdsban: olyan anyagok, ame-

lyek protont képesek Atadni (protolitikus elmélet, Brénsted, 1923). A savas jelleg tehat elvileg nem anyagi sajatossag, hanem a mindenkori reakciépartner protonaffinitdésAtol fiigg. — A ~ annyi bazisiak, ahany kicserélhet6 hidrogénjiik van (pl. a sdésav, HCl egybazisu ; a kénsav, H,SO, kétbaézisu stb.). Vizes oldatuk savanyu kémhatdsit. — A szerves ~ legfontosabb csoportjai a — karbonsavak (—COOH), > szulfonsavak (—SO,—OH), + szulfinsavak (—SO—OH) és a persavak (—COOOH). A szerves ~ alkoholokkal — észtereket képeznek. ~

savamidok ; savszérmazékok, amelyekben a savcesoport (—COOH, —SO,—OH, —SO—OH) hidroxiljat —NH, csoport helyettesiti. A karbon~ a hangyasavamid kivételével szilard anyagok. A kisebb szénatomsz4mutak kellemetlen szagiak. Kénnyen atalakithaték primer aminokk&,

ezért

3 Uj Magyar

szintézisekben

Lexikon

VI.

fontos

kézbensé

termékek.

Savoie

savanhidridek : savakb6él

vizelvondssal

gyiiletek. A legfontosabb szervetlen ~

keletkezé

ve-

a kéndioxid (SO,),

a kéntrioxid (SO,) és a széndioxid (CO,) stb. A szerves kémidban legfontosabbak a karbon~. Ezekre jellemzé a —C—O—C— csoport, amely mindkét vegyértékével

I

|

O O szénatomhoz kapesolddik.

Nagyon

letek,

fontosak.

hollal

ezért

v.

szintézisekben

fenollal

észtert,

reakciédképes Vizzel

ammdéonidval

vegyti-

savat,

és

alko-

aminokkal

savamidot adnak. A karbon~ kéziil legfontosabbak — ecetsav-anhidrid és a:—+ftdlsavanhidrid.

az

Savannah [szoveno]: 1. varos az USA-ban, Georgia allamban, az Atlanti-dcean partjan, a ~ foly6 tdlesér-

torkolataban.

L:

textil-, dohany-,

147500 cukor-

(1960),

?/,-e néger.

Papir-,

Forgalmas

tengeri

és vegyipar.

kikété, £6 kiviteli cikkei:

gyapot,

dohany.

Udiild- és

gyogyhely. — 2. az els6 Amerikaban készilt gézhajo neve; ez szelte at elész6r az Atlanti-dceant (1819). savanyitas : (élelm) zdldség- és fézelékfélék (kaposzta, uborka stb.) idéleges tartésitdsara, tejtermékek (vaj, savanyt tejfélék, turd stb.) készitésére, valamint a szeezes erjedéshez elkészitett —cefrébe és a —kovdszba jutott karos hatast mikrébak elszaporodasanak meggatldsdra hasznalt eljdras. Altalaban tejsavas erjesztés. Zoldségfélék tartositasara ecetet, gyiimdleskészitmények izesitésére

borkésavat,

citromsavat,

ujabban

tejsavat

is

hasznalnak.

savanyu kézetek : a 65%-nal tobb kovasavat (SiO,) tartalmaz6é, vilagos szinti és tobbnyire kisebb fajstlyu kézetek.

sayanyu

sék:

—> sd

sayanyu talajok, /idrogéntalajok: savas (savanyt) — kémhatdast talajféleségek, py;-juk 6,5-nél kisebb. A nagy savtartalom (savanytisdg) és bazishidny kévetkeztében a talajélélények tevékenysége gyenge, a talaj termékenysége kiesi. Ezért a ~at meszezéssel javitjak. Ide tartozik a legtébb —erdétalaj, tébb —ldptalaj, — éntéstalaj és — rétitalaj. savanyutejfélék : tobbnyire pasztéréz6tt tejbél, tejsavbaktérium-tenyészetekkel (esetleg élesztével is, pl. a kefir) eléallitott tejkészitmények. Ismertebb ~ az aludttej, a joghurt, a kefir és a kumisz.

Savaria : 1. jelentdés dkori r6mai kereskedévaros a mai Szombathely

helyén,

Felsé-Pannénidban ; fontos

keres-

kedelmi utak csomdépontja volt (itt haladt el a balti tengerpartrol Italiaba vezeté hires borostydnut is). Feltart épiiletei k6éziil Jupiter, Juno és Minerva templomanak, valamint {zisz szentélyének és Szt. Quirinus keresztény bazilikajanak romjai nevezetesek. A 4. sz.-ban FelséPannonia polgari igazgatasdnak k6ézpontja és piispéki székhely volt, 456-ban fdldrengés pusztitotta el. 2. a Mura folyé romai kori neve. — Irod. Kadar—Balla : S. 1958; Szentléleky T.: A szombathelyi Isis-szentély.

1960. say-haloidok,

sav-halogenidek : olyan

savszarmazékok,

amelyekben a savesoport (—COOH, —SO,0H, —SO—OH) hidroxilesoportjat halogénatom helyettesiti (pl. az ecetsavklorid CH,COCl). lLegfontosabbak a karbonsavkloridok. .Nagyon reakcidképes. vegyiiletek, ezért szintézisekben fontosak. Vizzel savat, alkoholokkal észtert, ammoniaval és aminokkal savamidot adnak. Eléallitasuk savbol foszforpentakloriddal (PCl;), tionilkloriddal (SOCI,) stb. térténik.

Savigny [szavinyi], Carl Friedrich (1779—1861) : német polgari jogtudds, egyetemi tanar, a jogtudomanyban az un. torténelmi iskola megalapitéja. A rémai jog k6zépkori torténetét dolgozta fel. savo : 1. tejsavd: a turd- és sajtgyartas vizben gazdag,

konnyen romlé mellékterméke ; 4,9% tejcukrot, 0,08% zsirt, 0,95%

fehérjét és 0,7%

gyartasra és takarmdnyozdsra save.

sdt tartalmaz.

hasznaljak.

Tejcukor-



2. > vér:

Savoie [szavua], Savoya: torténelmi teriilet, régebben tart. Franciao.-ban, a Francia (Savoyai-)-Alpokban, a

Sealiger

34

svajci

hatar

mentén,

két département tosebb varosai: idiiléhely,

kedik

a

Gonfi-tétdl

pl. Chamonix,

Eurépa

m). Atjaré

D-re.

Ma

teriiletén

(megye) fekszik : ~ és Haute-~. JelenChambéry és Annecy, valamint szamos Azu-les-

legmagasabb

Olaszo.

Baines.

~-ban,

emel-

Blanc

(4810

Berndt-hdgd

és a

csucsa, a Mont

felé a Kis Szent

Mont Cenis-hagé és vastti alagit. — I. e. 121-ben Réma meghdditotta, s Gallia Cisalpina provincia része volt. A ll. sz.-ban a Savoyai-dinasztia altal kialakitott allam (~ és Piemont) része lett, amelynek neve 1416tél Savoyai herceység volt. 1720-ban egyesiilt Szardinidval, s felvette a Szardiniai (v. Szard) Kirdlysag elnevezést. 1860-ban az osztrédk—olase—francia hdboru utan Olaszo. atadta Franciao.-nak. Savoly : 6tk., Somogy m., marcali j. L: 1090 (1960). savolykotés, koperkdiés: legalabb 3 lancfonal és 3 vetiilékfonal alkotta alapkdiés (—>-szévet), melynél a koétéspontok atloiranyban haladnak. Ha a szinoldalon a lancfonalak felttinéek, a szovet lanc-~t, ha a vetiilékfonalak,

elnédke,

a

burberryt.

A

~%

szévetek

a

szévetszerkezet

kévetkeztében tartosak és melegtartdok. Savona [szavona]: kikétévaros E-Olaszo.-ban, Genovatol DNy-ra, a Riviera di Ponente mentén. ~ tart.

székh.-e.

L:

71000

(1958).

Acél-

és gépgyartas,

hajo-

épités, vegy- és textilipar. Savonarola, Girolamo (1452—98): olasz dominikanus szerzetes, prédikator. Ferraraban sziiletett. Bolognaban mtikéd6tt mint hitszénok, majd 1491l-ben a firenzei San Marco-kolostor perjele lett. Fellépett a gazdagok romlottsaga és fénytizése ellen, prédikacidiban tamadta az uralkodé osztdly és a fépapsag erkdlestelen életmddjat. Amikor a népi felkelés 1494-ben elizte

a Medicieket,

és Firenzé-

ben visszadllitottak a kéztarsasagi intézményeket, a hatalom tkp. ~

kezében désszpontosult. Szamos intézkedést hajtott végre, amelyek az egyhaz befolyasat voltak hivatottak megerésiteni, rendszabalyokat hozott az uzsoraésok mitikédésének megsziintetésére, a nagy fdldbirtokosok addjanak emelésére stb. Hatalma csucspontjan 1497-ben VI. Sandor papa —afdpapok életmddjat ostorozd beszédei miatt — egyhazi atokkal Erem Sayonarola stjtotta. Intézkedéseivel magara arcképével vonta Firenze gazdag polgarainak haragjat is, de kévetkezetlen politikajaval nem tudta megnyerni a néptémegek tartds tamogatasat sem. A papa és a Mediciek tamogatasaval az ellene fellép6 erdék 1498ban utcai ésszecsapas sordn elfogtak, birdsdg elé Allitot-

tak ; mint eretneket maéglyahalalra itélték és kivégezték. Egyhazi beszédeit mar életében, a tobbit a 17. sz. masodik felében adtak ki. sdvos szinkép : a molekuldk Altal kibocsdtott — szén-

kén, amely ellentétben az atomok szinképével altalaban nem vonalas, hanem eléggé kiterjedt, az egyik oldalon rendszerint élesen hatdrolt sAvrendszerekbél all. (— molekulaspektrumok) :

Savoya : — Savove Savoyai Jené, Francois-Eugéne

de Savoie-Carignan,

Savoya hercege (1663—1736): francia szarmazdst osztrék hadvezér, dllamférfi. 1683-ban osztrak szolgdlatba _lépett ; a Bécset ostromlé tér6k sereget elfizd csapatok egyik féparancsnoka volt, majd részt vett Buda visszafoglalas4ban (1686). A torok6k felett aratott fényes diadalaival

(Zenta

1697,

Pétervarad

1716,

Belgrad

1717)

hozzajarult Ausztria nagyhatalmi allasanak megszilarditéséhoz. Eredményesen harcolt a spanyol 6rékésédési hdboréban is (Blenheim 1704, Turin 1706, Oudenarde 1708, Malplaquet 1709). 1703-t6l az udvari haditandcs

majd

1724-t6l

Osztrak

Német-

b6él és Piemontbol Allé E-itdliai Allamot. A dinasztia tagjai a savoyai grdéfs4g, majd hercegség késébb a Szardiniai (v. Szard) Kiralysag

(1416—1720), (1720—1860),

végiil Olaszo. (1860—1946) uralkoddéi voltak. A ~bdl utolséként JI. Umberto olasz kirdly —uralkodott (1944—46), akit az olasz k6éztarsasdg létrejottekor lemondattak.

savszélesség : hiradastechnikai

akkor vetiilék-~. ~sel készitik a pamutképert, a gabardint,

1714—15-ben,

alféld (Belgium) helytartéja volt. Erdemeiért Mo.-on birtokul Csepel szigetét kapta (Rackevén kastélyt épittetett). Lovasszobra a budai varban Rona Jozsef alkotasa. Savoyai-Alpok : hegység Franciao.-ban, a NyugatiAlpok mészkéévezetének erésen elkarsztosodott tagja az Isére 6s a Rhone kézétt ; 2000—2500 m. Termékeny v6lgyek. Latogatott kiranduléhelyek a Bourget és Annency tavak kornyékén. Savoyai-dinasztia : uralkodéhaz a 11—20. sz.-ban. Alapitéja, I. Humbert (?970— 21050) hozta létre a Savoya-

szereknek,

késziilékeknek

ill. ezek elemeinek, az erdsitéknek,

nek jellemzé adata ; az altaluk atengedett, kisztirt jelek frekvencidinak az

un.

hatarfrekvencia,

ésszessége.

amelyeken

a

és mt-

savsztrék-

erdsitett v.

A sav két széle jel erdsitése,

ill.

esillapitasa 2-szeresére csékken. A _ hiradastechnikai berendezések annal kéltségesebbek, minél nagyobb a ~ik. A telefonkésziilékek sAvszélessége 300—3400 Hz, a radiédvev6ké

50—5000

Hz, a televizidvevéké

10 Hz—

6 MHz. savsztiré ; a radidtechnikaban és altalaban az atviteltechnikaban szokasos olyan villamos sztirék6r6k elnevezése, amelyek adott frekvenciasdavba es6 jeleket viszonylag egyenletesen 4tengednek, és a savon kiviili frekvencidjuakat pedig kisztrik. Rendszerint két v. t6bb egymassal csatolt rezgékérbé6l v. tébb megfeleléen kapcsolt kondenzatorbol és G6nindukciéds tekercsbél, ill. rezgékvarcot tartalmazé elemekbél allinak. A ~ annal bonyolultabb felépitésti, minél szélesebb az atvitt sav. Savulesecu, Trajan (1889— ): roman botanikus, egyetemi tanar, a Roman Tudomanyos Akadémia tiszteletbeli elnéke, az MTA tiszteleti tagja. Féleg novénykértannal 6s mikolégidval foglalkozik. Névénykértani kézikényvet és monografidkat irt Romania rozsda- és uszéggombairdl.

Sax,

Adolphe

(1814—94):

belga

sziiletésii

francia

hangszerkészit6. 1841-ben feltalalta a szaxofont. Szamos fuvos hangszert tdkéletesitett. A ventileknek a jelzékurtre valé alkalmazasaval megalkotta a ~-kiirtoket. Saxo Grammaticus (kb. 1140—1208): dan krénikas, a Gesta Danorum (Historia Danica) szerzéje. Mtive azonkivil, hogy a dan térténet (1185-ig) értékes forrasa, gazdag anyagot érz6tt meg a skandindév népek monda-

kinesébol. Elséként irta le Hamlet torténetét. Say [szé], Jean Baptiste (1767—1832) : francia polgaéri kézgazdasz, a vulgaris politikai gazdasdgtan egyik legelsé képviseléje. Elvetette a klasszikus polgari kézgazdd4szok tudomanyos szemléletét, f6 feladatanak a tékés gazdasagi rend apologetikus védelmét tartotta. Tagadta az

altalanos tultermelési vaélsdgok lehetéségét, azt Allitotta, hogy minden elkészilt termék sajat értékének megfelelé nagysagban piacot teremt mas termékek szA4mara, s ez biztositja az ujratermelés zavartalansagdét. Nézeteit K. Marx tudomanyosan megcafolta.

Saygun, Ahmed Adnan (1907—_): térék zeneszerzé, és népzenekutatd. Zeneszerzéstanaér Ankaré-

karmester ban.

Zenéjét népi motivumok

kari

mitiveket,

kamarazenét

szévik

at. Szinpadi,

zene-

irt.

Sb : az antimon elem vegyjele. Se: a szkandium (scandium) elem vegyjele.

Seala; Milano vilaghirti operahaza. 1778-ban nyilt meg. Egyiittese tobbszér vendégszerepelt Bp.-en is.

Sealiger: humanista,

1. Juliws filozdfus,

Caesar orvos

~

(1484—1558):

és k6lt6,

Erasmus

olasz

ellenfele.

Hires poétikajaban adott Arisztotelész-magyaraézata: alapjan alakult ki a 17. sz.-i klasszicista dr&mairds har-

scampi

35

masegység-elmélete.



2.

fia:

Josephus

Justus

~

(1540—1609) kivalé filolégus, a szévegkritika, a térténeti

kronoldgia és a numizmatika mestere, a tudomdnyos felirattan megalapozdja. scampi [szkampi], scampo, norvég rak (Nephrops norvegicus) : a tizlabu rakok (Decapoda) rendjébe tartozé

tengeri allat.

A norvég partvidéken és a Féldk6zi-tenger-

ben él. Hasonlo

a folyami

raékhoz,

de nagyobb.

Husa

izletes csemege.

Scanteia : > Searbantia, jelentés rémai helyén. A balti tyanut mentén

Scintera Scarabantia: ési kelta telepilés, majd ipari és kereskedévaéros a mai Sopron tengerpartrél Italidba vezeté hires borosfekiidt. Nevezetesebb emlékei: Jupiter,

Juno és Minerva monumentalis szobrai és az amfitedtrum. Scarlatti, Alessandro (kb. 1660—1725): olasz zene-

szerz6. Carissimi tanitvanya. Romaban

miikédétt, majd

Napolyban udvari karmester lett. Vezéralakja az un. napolyi iskoldnak, mely az olasz zene késébbi hegem6nidjanak kiindulépontja. Szamos és jelentés zenei reformtorekvés ftizédik nevéhez: a da capo dria kévetkezetes alkalmazdsa, szinesebb hangszerelés, a sonata da chiesdbol

kialakitott

gyors—lassi—gyors

beosztasti

olasz

opera-

nyitany, mely a késdébbi szimfénia alapja. Mintegy 115 operaja mellett, melyek nagy része kéziratban lappang, 15

oratériumot,

mintegy

700

kantatdt,

valamint

mas

egyhazi mtiveket stb. komponalt. Scarlatti, Domenico (1685—1757) : olasz zeneszerz6 és cembalomtivész. Alessandro ~ fia. 1715—19 kézétt a romai Szt. Péter-templomban mtkédo6tt, majd végig: utazta

Eurépat,

Londonban,

Lisszabonban,

élt. 1729-t6l

spanyol udvari zongorista volt Madridban. A napolyi iskola legkivalébb instrumentalis szerzéje. Mintegy 560 zongorakompoziciét irt. Ezek az egytételes szondtdk, melyek sokszor jatékosak, néha moeglepden merészek, a klasszikus zongoraszonatéhoz vezetéd ut egyik legfontosabb déllomasdét jelentik. Operakat, oratériumokat,

egyhazi mtiveket stb. is irt. — Irod. Karpati J.: D.S. 1959. Scelba [selba], Mario (1901— ): olasz kereszténydemokrata politikus. Postatigyi (1945—47), majd beliigyminiszter (1947—53), 1954—55-ben miniszterelnok volt. Nevéhez fizédik az 1950. jan.-i modenai vérengzés, amikor a rendéri alakulatok tiizet nyitottak a békésen tiinteté munkdsokra. 1960. jul. é6ta A. Fanfani kormanydéban beliigyminiszter. Schadr Erzsébet (1909— ): szobrdsz, Munkdaesydijas Portréitjd jellemabrazolas, kisplasztikéit a mozgas érzékeny megfigyelése jellemzi. Schacht, Hjalmar (1877— ): német pénziigyi szakérté, reakcids politikus. 1923-ban birodalmi valuta-biztos, 1924-t61 29-ig a Birodalmi Bank elnéke volt. 19380—33ban elémozditotta a nacizmust tamogato un. harzburgi front, ill. a fasiszta kormany megalakulasat. Hitler uralomra jutdsa utdén, 1933-t61 39-ig ismét a Birodalmi Bank elnéke, 1934—37 k6zétt egyuttal gazdasdgiigyi miniszter is volt. Az infldcié ellen irdnyulé politikaéja miatt a fasiszta kormany késébb mellézte, sdt 1944—45-ben koncentraciés tadborban tartotta. A habort utén mint habo-

rus btinéds 1948-ig bérténben volt. 1953-ban Privatbankenhaus Schacht & Co. néven bankot alapitott. Schafarzik Ferenc (1854—1927): geolégus; egyetemi tandr, az MTA tagja. Sokoldali munkassdga a féldtan majdnem egész teriiletét feldlelte. Mar 1880-ban meg-

3%

Scharf szervezte hazankban az els6 rendszeres féldrengés-megfigyelé szolgdlatot. Bp. és kérnyéke fdldtani ismeretét szamos maradanddé tanulmannyal vitte elédbbre. Behatoan foglalkozott Bp. hidrogeoldgiajaval is. Az oktatas teriiletén megalapozta hazankban a geolédgusmérnékképzést. — Irod. Vendl A.: Sch. F. a hazai miszaki féldtan megalapitdja. 1954. Schaff, Adam (1913— _ ): lengyel marxista filozéfus. Egyetemi tanar, a Lengyel Tudomanyos Akadémia tagja. Féként az ismeretelmélet problémaival foglalkozik. (A marzista—leninista igazsdgelmélet néhdany problémdia. 1955.) Schaffer Karoly (1864—1939): ideggydégydsz, agykutatd, egyetemi tanar. Az ideg- és elmebetegségek agyszovettani kutatasa mellett értékes tanulmanyokat irt a hipnozisrol, a zsenikérdésrél, valamint Széchenyi Istvan betegségérél. Schaffhausen: 1. svdjci varos, ~ kanton székh.-e a Rajna partjan, a hires (15—19 m magas) ~7 vizesés felett. L: 31 000 (1960). Ora-, gép-, miszer-, aluminium-

és textilipar. — 2. svdjci kanton a Rajna mellett, 298 km?. L: 66 000 (1960). Schalk, Franz (1863—1931) : kivdélé osztraék karmester, Bruckner tanitvanya. A bécsi operahaz karnagya, igazgatéja. Tobbszér szerepelt Bp.-en is.

majd

Schallhas Kéroly Filép (1767—97): pozsonyi sziileés rézkarcokat készi-

tésti fest6 és grafikus. Tajképeket tett.

Schandl Jdézsef (1885— ): az allattenyésztéstan rotiveléje, nyugalmazott egyetemi tanar, akadémikus, Kossuth-dijas. Az Allattenyésztési Kutaté Intézet vezetéje. Tudomanyos és gyakorlati munkaja az egész magyar Aallattenyésztésben jelentés; kutatdsai kiiléndésen a juhtenyésztés és a gyapjuvizsgalat terén kiemelkedéek.

(Az dllattenyésztés enciklopédidja, 1924; tenyésztéstan,

1948;

A

szarvasmarha

Altaldnos dllat-

tenyésztése,

19438;

A juh tenyésztése, 1947; A sertés tenyésztése, 1948 ; A lé tenyésztése, 1949 ; Gyapju-, tej- és hustermelés a juhdszalban, 1959.)

Schapper, Karl (1812—70): a német és a nemzetkézi munkasmozgalom harcosa. 1846-t6l tagja és egyik vezetéje volt az Igazak Szdvetségének, 1847-ben Mara és

Engels mellett jelentés szerepet jatszott

a Kommunistak

Szdvetsége létrehozasaban. Az 1848—49-i polgari forradalmak idején KélInben tevékenykedett. A német forradalom bukasa utan puccsista allaspontot foglalt el, s a

Kommunistak Szévetsége Marxszal szemben allé sz4rnyéanak tagja lett. Késébb belatta koncepcidjanak hibajat, s felujitotta barati kapcsolatait Marxszal és Engelsszel. Scharnhorst, Gerhard Johann David von (1755—1813) : porosz tabornagy. Mint Poroszo. hadiigyeinek iranyitéja (1807-t61 10-ig hadiigyminiszter ; 1810-t61—13-ig vezérkari f6ndk) jelentés reformokat vezetett be, megalapozva veliik a modern allandé hadsereg kialakitasdt. ~ dolgozta ki az 1813-i Napdleon elleni hadjarat tervét. A hadmiveletek (1813) soran szerzett sebesiilésébe halt bele. Schaudinn, Fritz (1871—1906) : német zooldégus. A véglények megtermékenyitésének, a maldria-kdérokozé életmodjanak, az ember belében é16 betegségokozé amébaknak, valamint a vérbajt okozé Treponema pallidumnak (Spirochaeta pallida) a felfedezése fizédik nevéhez. Schay Géza (1900— ): fiziko-kémikus, egyetemi tanar,

akadémikus,

kétszeres

Kossuth-dijas.

Az

MTA

Kézponti Kémiai Kutaté Intézetének az igazgatdja. Adszorpeiés és reakcidkinetikai, valamint gumiipari kutatasokkal foglalkozik. (A gumi fizikai kémidja, 1952 ; Elméleti fizikai kémia I—II., 1954—55. — Erdey-Gruz T.-ral k6z6sen ; A gdzkromatografia alapjai, 1961.)

Schaffle,

Albert

(1831—1903):

német

pozitivista

szociol6gus. A tarsadalmat 616 szervezetnek fogta fel (— biologizmus). Kézgazdasagi nézeteiben a marxizmus ellen lépett fel.

Scharf, Adolf (1890— 1906-ban csatlakozott

jogasz.

):

osztrék

allamférfi, péart-,

a szocid4ldemokrata

Schedel

hoz ; 1933—34-ben parlamenti képviselé volt. 1945-ben részt vett Ausztria Szocialista Partjanak megszervezésében, 1945-t61 57-ig a part vezetdje s egyuttal alkancellar volt. 1957 déta szovetségi kancellar. Schedel, Hartmann (1440—1514): német humanista, térténetiré. Niirnberg vdros orvosa volt. Vilagkronikaja elébb latin, majd német nyelven 1493-ban jelent meg. Mivét M. Wolgemut és M. Pleydenwurf — tobb mo.-i varat (pl. Budat) és varost abrazold —~ fametszettel illusztralta. Scheele [séle], Karl Wilhelm (1742—86): svéd kémikus és gydégyszerész. SzAmos analitikai mddszert és eldéallitasi médot dolgozott ki. Kora kezdetleges eszké6zeivel is szamos fontos eredményt ért el. Felfedezte az oxigént. J. Priestleyvel (1733—1804) egyidejtileg, de téle fiiggetleniil elészér allitott eld klort. Felfedezte a borkdsavat,

benzoesavat,

almasavat,

oxdlsavat,

még szamos vegyiiletet. scheelit (Scheele svéd kémikus tételi

fehér,

sarga,

barna,

zéld

glicerint

utan):

CaWO,

szinti tetragonalis

és

Harz

Hats6-India,

Scheffel, német

(az NSZK

Josef

ird

és NDK

teriiletén),

Tasmania. és

(1862—86):

népszerfi

Az I. vilaghabortii

kitérése

Finno.,

didkénekek

utdn

szocidal-

soviniszta allaspontra helyezkedett. Az 1918-1 novemberz forradalom alta] létrehozott népi megbizottak tanacsanak tagja, 1919-ben a koaliciéds kormany feje lett. A burzsoazia érdekeinek megfeleléen a forradalom erdi ellen lépett fel, és kegyetlen megtorléd eszkozéket alkalmazott a munkasmozgalom letdrésére (1918. febr.—mare.-i altalanos sztrajk, a Bajor Tanacskéztarsasag leverése stb.). 1920-t6l 25-ig Kassel polgaérmestere volt, 1933-ban emigralt. Schelde, Hscaut [eszk6]: folyé Franciao.-ban, Belgium-

ban és Hollandiaban; nekben

ered,

430 km. Franciao.-ban

Antwerpennél

agakra

bomlik,

az Ardenés

tdlesér-

torkolattal az Eszaki-tengerbe émlik. 333 km-es szakasza hajézhaté, Gentig tengeri hajékkal is. Csatornak kétik éssze

a Somme-mal,

a Sambre-ral

és a Maasszal.

Scheler, Max (1874—1928): német idealista filozéfus és szociologus; a polgari szocioldgia egyik valfajanak, az un. —tuddsszocioldgidnak képviseléje. Az emberi tudat

tartalmanak

problémait,

a tudas,

az

eszmék

legfontosabbnak,

ere-

detét, tarsadalmi gydékereit igyekezett vizsgalni ugy, hogy latszdlag, részlegesen hasznositotta a tdérténelmi materializmus eredményeit, alapjaban azonban melldézte a tarsadalmi-gazdasagi folyamatoknak a _ tarsadalmi tudat alakulasara vald elsddleges hatasdt, s ehelyett inkébb a —mélylélektanra tdmaszkodott. Kévetkezésképpen szélséséges idealista kévetkeztetésekhez jutott.

tarsadalmi

dialektikus gondolatat, e gondolat a tarsadalmi

kérdések-

tél elzdrva a természettudomanyok akkori fejlédési fokén ~nél még rendkiviil kévetkezetleniil és korlatoltan jelentkezett. Nem ismerte fel a természet vilagdnak folyamatos fejlédését, a szintézist mindig egy fejlédési folyamat

tdkéletes

lezarasanak

tartotta,

amely

utan

nem az el6z6 ellentétparok lépnek fel magasabb fokon, hanem valami gyékeresen uj kezdédik. Ismeretelméletében Kanttal szemben azt allitotta, hogy az ész képes a valésag teljes megismerésére, de az ésszerii megismerés, az un. intellektudlis szemlélet csak bizonyos szellermi arisztokracianak all médjaban. Oregkori filozdfidjaban szakitott a természetfilozéfiai fejlédés gondolataval, és

az egyhazi dogmak

irracionalis igazolasara vallalkozott,

a vallas védelmezéjévé lett. Esztétikai nézeteiben irraciondlis, idealista médon — a tudomanyos megismeréssel az emberi megismerés legmagasabb Irracionalis, misztikus filozéfidjat a

(Gaudeamus) szerzdje. Kedvelt olvasmany volt koraban k6lt6i elbeszélése, A sdckingeni trombitas. Ekkehard c. torténeti regénye a magyarok szentgalleni kalandozdsanak koraban és szinhelyén jatszédik. - Scheidemann, Philipp (1865—1939) : német reformista szocialdemokrata politikus. Az1910-es évekt6l] kezdve nagy befolyasa volt Németorszag Szocialdemokrata Part-

ja vezetésére.

a

szemben

késdédromantikus

bordalok,

tekintette

kérdésekkel nem foglalkozott. Ezért bar felveti a fejlédés

rend-



Viktor

k6lté,

szetfilozéfiat

dssze-

szerti asvany. Jelentés wolframérc. Féleg kontaktmetaszomatikusan és pegmatitokban fordul elé. Fontosabb eléforduldsai: az Erchegység (az NDK és Csehszlovakia hatdéran),

Schickedanz

36



tulértékelte

a mtivészi

megismerést,

amelyet

fokanak tartott. német reakciéd a

forradalmiva valé hegeli dialektika ellen hasznalta fel. Schendel [szhendol], Arthur van (1874—1946): holland iré, az Ujromantika képviseldje. Tulfinomult stilust elbeszéléseiben és regényeiben szembefordulva a naturalizmus és a realizmus abrazolasmddjaval a kapitalizmus problémai elél a romantikus 4lmodozas vilagaba menekilt. Schenectady [szkinektedi]: varos New York allamban (USA). L: 98000 (1960). Hires elektrotechnikai ipar (General Electric Company), mozdonygyartas. Radid-addallomas. Schenek

Istvan

(1830—1909):

kémikus,

a

selmeci

Banyaszati Akadémia tandra, az MTA levelezé tagja. Farbaky Istvannal kézésen kidolgozték az é6lomakkumulator-lemez alapveté technologidjat. Az igy elédallitott akkumuldtorokat roluk nevezték el. Schensirém, Carl (1881—1942): dan filmkomikus. Mint a Zoro—Huru paros horihorgas tagja népszerii volt burleszkekben.

Schercer Lajosné (1910— ): a budapesti Kenderés Jutagydr fondndje. 1930 ota vesz részt a munkasmozgalomban. 1932 dota parttag. Az MSZMP Kézponti Bizottsaganak tagja (1957-t6l). Scherer, Wilhelm (1841—86): német germanista. A pozitivista irodalomtérténeti és filol6giai szemlélet egyik megalapozdja.

scherzando

[szkercando]:

olasz zenei mtisz6

=

jadté-

kosan, enyelegve, kénnyedén. scherzo [szkerco] : vidim, mozgalmas hangszeres zenemii. A ciklikus —szondta és > szimfénia jellegzetes tétele. Az elnevezés a 16. sz. dta fordul eld. J.

Haydn

~nak.

nevezte

Beethoven

helyett.

elészér

a

A romantikusoknél

zongorara Schubert,

késziilt

szondta

rendszeresen (Chopin

Mendelssohn,

3., gyors

alkalmazta

mint

a

tételét

meniiett

6nall6 mt toébbnyire

stb.).

Jelentékenyek

Schumann,

Brahms

~i

még

is.

Svheveningen [szhéfoningon]: Hagdhoz tartozé vildghirti tengeri fiirdé és halaszkiké6té Hollandidban. A II. vilaghaboriban

Schiaparelli

nagy

karokat

szenvedett.

[szkiaparelli], Giovanni Virginio

(1835—

Schell, Maria (1926— ): osztrék szinészné, filmszinészn6. Jatékat nemes egyszertiség jellemzi. Ismert filmjei: Almodé szdj, Az utolsé hid, Napédleon, Patkény-

gatdéja. Megadllapitotta, hogy a Perseida meteoréram egy

fogo.

sotét,

Schelling, Friedrich Wilhelm (1775—1854): német objektiv idealista filozéfus, a klasszikus német filozéfia egyik f6 képviseldje. Filozdéfidjaban fejlédétt at a német filozofiai gondolkodas szubjektiv idealista jellegt filoz0fiabol az objektiv idealizmusba. Fejlédésében két szakasz kiilonbéztethet6 meg: a fiatal és az 6regedé ~ filozofiai fejlédése. A fiatal ~ szerint a vilag lényege egy szellemiség, az Abszolutum, amely kiindulva énmagaébél atalakul természetté, majd az emberen at ujra visszatér

esatornaknak nevezett el. Ujabban a nagy tavesévekkel végzett megfigyelések céfoltak az egyenes, esetleg értelmes lények altal készitett Mars-csatornak létét.

oénmagaba.

A szellem

e haérom

fokozata

k6ziil a termé-

1910):

olasz csillagdsz, a milandéi obszervatérium

ust6k6s

szétesése vonalas

Schick

Béla

utjan

jott létre.

képzddményeket

(1877—

):

1877-ben

fedezett

magyar

fel,

igaz-

a Marson melyeket

sz4rmazdsi

gyer-

mekorvos az USA-ban. A diftéria irdnti fogékonysag, ill. a védettség megallapitasdra méddszert dolgozott ki

(Schick-préba). : Schickedanz Albert (1846—1915): épitész, kilfold6n tanult, majd Ybl irodajaban dolgozott. Késébb Herzog Filoppel ké6zésen tervezte a Millendris emlékmtivet és

Schikaneder

Schlegel

neoklasszicista stilusban az Orszagos Szépmitivészeti Muzeum és a Mticsarnok épiileteit. Schikaneder, Emanuel (1751—1812): osztrak szinész, szinigazgaté

és szinpadi iré. 6 irta Mozart

Vardzsfuvola

c. operajanak szévegét (1791), melyet Csokonai forditott magyarra. Schilberszky Karoly (1863—1935): névénypatolégus, egyetemi tanar. A névényi betegségek és rendellenességek tanulmanyozdsdval sz4mos kézleményben foglalkozott. Felfedezte a burgonyarak kérokozdéjat. (A burgonya-

vész gombajdnak ékolégidja, 1928.) Schildkraut, Rudolf (1862—1923):

német

jellem-

szinész. Shakespeare-szerepekben aratta legnagyobb sikereit. Szamos filmen is jatszott. Fia, Joseph ~ ismert filmszinész.

Schill, Ferdinand

von

(1776—1809):

porosz

é6rnagy.

1809-ben megkisérelte a Napdleon elleni altalanos nemzeti hare kirobbantasat.. A felkelés soran Stralsundban utcai harcban esett el.

Schiller,

Ferdinand

Canning

Scott

(1864—1937) :

angol filozéfus, a —pragmatizmus képviseléje. Az un. angol hegelianizmusbol és a perszonalizmusb6l kiindulva jutott el a pragmatizmusig. Kilonésen a logika és ismeretelmélet kérdéseivel foglalkozott. Tagadta az Altala4nosan érvényes objektiv igazsdgok létezését, valamint a kilvilag objektiv, anyagi jellegét. Kétféle igazsagrol beszélt: abszolutrél és emberirél. Az elsé csupan eszmény,

mig

a masodik

a megismerés

konkrét

ténye.

A kétféle igazsag kézé merev valaszfalat emelt, az emberi megismerés szdamara. lehetetlennek tartotta az abszolut igazsagok elérését. Igazsag-elméletében nemesak antidialektikus, hanem a szubjektivizmus és voluntarizmus képviseldje is volt.

Schiller,

Friedrich

Johann

Christoph

(1759—1805):

eszmei, filozdfiai liréjanak legszebb termékei k6zé tartoznak. Ebben a korszakéban irta szimos nagy hatasu balladéjét (A kesztyti, A buvdr, Polykrates gytrije, Ibykus darvai stb.),s Goethével kézésen irtak a Xénidkat, a koruk szellemi-irodalmi életének visszdssdgait, lapossagat ostorozé epigramma-sorozatot. Ezt kévette legnagyobb szabdsi torténeti dramaja a Wallenstein-trilogia (1800), majd a Stuart Maria, Az orleansi sztiz, a Messina menyasszony, végiil utolsé befejezett remekmtive a Tell

Vilmos (1804), a svdjci nép diadalmas szabadsagharcanak drdmdéja. Eredendé idealizmusdanak hatdrain beliil a Wallenstein-trilé6gia utan a Tellben valdsitotta meg leginkabb realista abrazolasmddjat s adott elso izben eurépai viszonylatban példat arra, hogy egy drama eselekv6 pozitiv hése a humanizalt nép. Téredék maradt a Demetrius. Vildgirodalmi, hatdsat tekintve -~nek Shakespeare mellett van a helye. — Irod. Bayer J.: Sch. dramai a régi magyar szinpadon és irodalomban. 1912; Vajda Gy. M.: Sch.; Turdczi-Trostler J.—AlIbert—Szemzé6—Vizkelety : Sch. Magyarorszagon. 1959. Schiller Pal, Harkai (1908—49) : pszicholégus. Cselekvéslélektani vizsgdlataiban elsésorban a mozgasok tanulasAét,

az

wn.

mellékeselekvéseket

(babralast,

firka-

last stb.) és az idegességet tanulmanyozta, allatlélektani vizsgalatokat is végzett. schilling: Ausztriaban hasznadlatos pénzegység; 1~ = 100 groschen, és 0,0341796 g aranynak felel meg. Schillings, Max von (1868—1933): német zeneszerzo. A berlini dAllami operahaz intenddnsa, majd a_berlini Miivészeti Akadémia elnéke. Operdkat, kisérézenéket stb. irt.

Schimanek Emil (1872—1955): mérnok, egyetemi tanar, Kossuth-dijas. A héerégépek elméletének kival6 miiveléje volt. Nevéhez fizédik egy Uj rendszert karburator (un. Esse-karburator, 1913) és egy uj rendszert

német k6lt6, Goethe mellett a német klasszicizmus legjelentésebb képviseléje és eurdpai hatdstii dramairdja. Kispolgari csaladbdél szérmazott, a wiirttembergi katonai akadémian jogi, majd orvosi tanulmdanyokat folytatott. Itt irta elsé dramajat, a Haramidkat (1781). Ez a miive a német nyomortsag, a feudadlis zsar-

hatiitemG gazmotor feltalalasa. Legjelentésebb tudomanyos eredményei k6zé tartozik a vakuummal szemben (1 atm alatti légnyomassal) dolgozé gazturbina terve és ujszerii hulladékhé-hasznositasi javaslata. Schinkel, Karl Friedrich (1781—1841): német épitész és fest6. A német neoklasszicizmus legnagyobb mestere. Az antik mfivészet mély megértésér6él tanuskodd leg-

noksdg

fontosabb

ellen

lazito,

forradalmasité

a

maga

,Sturm

und

Drang”?

kor-

szakat, amelynek kiemelkedé dramai

Schiller

alkotasa a mar kifejezetten politikai © célzatu Armdny és szerelem (1783). Kiméletlen leplezte le udvaroncok ugyanakkor

miivei:

Altes

Musewm,

Hawptwache,

Berlin

(az utdbbi késébb az I. vildghdborti: héseinek emléke). Egy-egy neogdétikus épiiletben és szinpadi diszletterveiben vissza-visszatért kezdeti romantikus térekvéseihez. Festményei és grafikai mtivei nagyobbara tajabrazolasok.

lendiiletével kora haladd szellemt ifjusagdanak hangulatat fejezte ki és viharos sikert aratott. Menekiilnie kellett Wirttembergbél. Hanyatott vandorévek kévetkeztek. Ekkor élte

erével benne a parazita feuddlis osztalyt, az aljassagdt, a gerinctelen kispolgarsagot, a tiszta érzések és a despotizmussal

szemben alld becsiiletesség apotedzisét adta. Jambusokban irt utdpisztikus-politikai dramaja, a Don Carlos kezdeti torténeti és filozéfiai tanulmanyait tikr6zi. 1787-ben révid idédre Weimarba kéltézdtt. 1789-tdl a jénai egyetem térténelemtanara volt. Dénté fordulatot

Schipa [szkipa], Tito (1889— ): vilaghirii olasz operaénekes (tenor). Olasz és francia operaszerepek kival6é eléaddja, az olasz bel canto képviseléje. Bp.-en is vendégszerepelt.

schisma, szkizma schisophrenia,

Schjelderup,

hasaddsos

Gerhard

(1859—-1933):

elmezavar

norvég

zene-

szerz6. Nemzeti jellegti operakat stb. irt.

Schlaf,

Johannes

(1862—1941):

német

ird,

koltd.

A, Holzcal k6zésen irt mtiveiben a naturalizmus elsé képviseléje a német irodalomban. Késébbi énallé6 munkassagaban szimbolista és misztikus vondsok keriiltek eldtérbe.

jelentett életében, hogy barati viszonyba keriilt, Goethé-

Schlegel, August Wilhelm (1767—1845) : német kriti-

vel és 1799-ben végleg Weimarba kéltdézétt. Anyagi gondjaitéd| megszabadulva most bontakozott ki k6ltéi palydjanak leggazdagabb klasszikus korszaka. A géréog

kus, mtivészetelmélet-ird, a korai romantika egyik legjelentésebb elméleti megfogalmazoja és iranyitdéja. Nagy érdemeket szerzett egyrészt a klasszikus k6lték, elsdsor-

kélték

ban Goethe elismertetése terén, masrészt a vilagirodalom nagy alkotasainak: Petrarca, Dante, Calderon és mindenekelétt Shakespeare kivald forditasaval.

tanulmanyozdésén

alapuléd

két

hires

versében,

a Gérégorszdg istenetben és a Miivészekben fogalmazta meg elsé izben uj esztétikai hitvallasat. Esztétikai irasaiban (A kellemrél és méltésdgrél, Az ember esztétikai nevelésérél, A naiv és szentimentdlis koltészetrol) a test és a szellem harmonikus fejlesztését, az esztétikai kulturat jelolte meg mint az emberi szabadsdghoz vezeté egyetlen jarhaté utat, minthogy ugy ldtta, hogy minden politikai kiizdelem eredménytelennek bizonyult. Goethével valo egyiittmtikédése sordn sok nagy kédlteménye sziiletett (Az eszmény és az élet, Enek a harangrél stb.), amelyek

Schlegel, Friedrich (1772—1829):

romantikus

ird, irodalomtérténész, mtivészetelmélet-ird,

német

nyelvtudos.

August Wilhelm ~ Gcese. Miivelédéstérténeti és béleseleti eldaddsai mellett legjelentésebb mive filoldgiai kutatasainak eredményét tartalmazé Az indek nyelvérdl

és bélesességérél

(1808)

c. munkdéja.

nyarspolgdri kézénség felhdborodassal c. ujszerti erotikus regényét.

A korabeli német fogadta Lucinde

Schmid

Sch leicher_

Schleicher

Aladar

(1881—

):

fémkohémérnék,

a

miiszaki tudoményok doktora. 1917-ben tette k6zzé A metallografia alapfogalmai c. munkdéjaét, amely tulajdonképpen a magyar metallograéfiai szakirodalom alapvetd6 miive. Schleicher, August (1821—68): német nyelvész. Indoeurépai nyelvészettel foglalkozott. Megkisérelte az indoeurépai alapnyelv rekonstrualasat.

Schleicher, Kurt von (1882—1934): német reakcids politikus, tabornok, a Reichswehr egyik vezetdje. 1982— 33-ban mint kancellér kisérletet tett arra, hogy a német belpolitikai helyzetet a hadseregre t&4maszkodva stabilizalja, de végiil kénytelen volt lemondani és atengedni a kormanyt Hitlernek. A fasisztak az tn. hosszu kések éjszakéjan a nadci Réhm csoportjanak felszamoldsdval egyidejtileg meggyilkoltak. Schleiden, Matthias Jakob (1804—81): német novénycitolégus és névénymorfolégus. Munkassdga a sejtelmélet terén uttdrd.

Schleiermacher, Friedrich (1768—1834) : német idealista filozéfus és teolégus. A dogmatikus teoldgidéval szemben hirdette, hogy a vallas érziilet dolga. Nagy hatast gyakorolt a romantikéra és a 19. sz.-i teoldgiara. Schlesinger Lajos (1864—1933): matematikus, egyetemi tandr, az MTA levelezé tagja. A differencidlegyenletek elmélete és a matematika térténete teriiletén fejtett

ki értékes munkéasségot. Schleswig— Holstein: tartomany az NSZK E-i részén, az Eszaki- és a Balti-tenger kéz6tt. Danidval hatdros; 15 680 km?. L: 2316 000 (1961). Székh.-e Kiel (L: 271 000, 1960). Felszine K-en siks4g (168 m-ig emelkedik), Ny-felé lejt. Az Eszaki--tenger mentén mélyféldek (marschok), wattok; tavak. Ocedni éghajlat. — Mezdégazdaségi ter., nagy része rét és legel6, magas szinvonali Allattenyéextée (tejipar). Gép- és hajégyartas, halkonzerv- és faipar. Kik6t6varosok: Kiel, Liibeck. A Jylland-félsziget D-i részét vagja at a fontos forgalmi fekvésti > Kiel-csatorna, — Schleswig grdfsag 1035-t61 ddan birtok volt, 1386-ban mint hibért egyesitették Holsteinnel. 1460-t6] perszonalunidban volt Danidval. 1815-ben Holstein csatlakozott a Német Szdvetséghez. 1848-ban Schleswig is tagja lett a Német Szévetségnek, de gyakorlatilag mindkét tertilet Dania része maradt. 1848-ban, Dania kisérletet tett Schleswig bekebelezésére, ami miatt 1848—50 kézétt eredménytelen porosz—daén haborti folyt. Az 1864-1 porosze—osztrék—ddan hdboru eredményeként Schleswig osztrak, Holstein pedig porosz kézigazgatas ala keriilt, az 1866-i porosz—osztrdk hdboru segitségével azonban Poroszo. Schleswiget is megszerezte. A versailles-i békeszerzodés eldirasa értelmében

1920-ban tartott népszava-

zis eredménye alapjdn Schleswig E-i része (Jyllandfélszigeten) Danidhoz keriilt. Schlick, Franz Heinrich, Graf (1789—1862): Habsburg

csaszari

1848.

dec.-ben

altabornagy. Galicia

Krakkéi

felél

tort

kormanyzdé

Mo.-ba,

Kassanal

volt. le-

gy6zte a Mészdros Lazdr vezetése alatt harcolé honvédsereget, a branyiszkoz titkézetben azonban vereséget szenvedett Guyon hadosztaélyatél. A kdpolnai tithkdzet alkalmaval egyesiilt az osztrak fésereggel. A tavaszi hadjarat

sorén

tobbszér

tabornok

vett

szenvedett részt

vereséget.

1859-ben

Mint

a solferindz

lovassdgi

csatdban.

Schlieffen, Alfred, Graf von (1833—1913): porosz taborszernagy. 1891-t61 1906-ig a német vezérkar féndke volt, 1905-ben kidolgozta az un. Schlieffen-tervet. Schlieffen-tery : A. Schlieffen német vezérkari fondék

csata 63 az orosz hadsereg varatlanul gyors akcidja mar

1914. szept.-ben feltarta a terv csddjét. Schliemann, Heinrich (1822—90) : német archeoldgus. Kezdetben kereskedelmi pdly4n mtkédétt ; 1870-ben mint mtikedvelé régész kezdte el vilaghiri dsatdsait, melyeket 1882-t61 W. Dérpfeld (1853—1940) tamasztott ala tudomanyosan. Tréjai (1870—82), mikénéi (1874), orkhomenoszi (1880) és tiriinszi (1884) 4satasainak leletei déntéen Atalakitotték a homéroszi gorégségrél és az 6smed terran kulttrdékrél alkotott addigi tudomanyos nézeteket. Schlosser, Friedrich Christoph (1776—1861): német haladé polgari torténetird. F6 mive k6zérthet6, demokra-

tikus szemléletG 19 kétetes vilagtorténete. Schlézer, August Ludwig (1735—1809): német statisztikus, torténetiré és publicista, egyetemi tanar.

Kiilénésen az dllami statisztika bevezetésében és tovabbfejlesztésében volt nagy szerepe. A statisztikat a torténettudomany részének tekintette.

schliisselburgi eréd : az SZU-ban, a mai Petrokreposzty varos teriiletén 1323-ban Orjesek néven alapitott orosz eréd. 1611-ben Svédo. birtokéba keriilt ; ekkor Gj neve Noteburg lett. Az északi hdboru: soran 1702-ben Oroszo.hoz, keriilt és Schliisselburgnak nevezték el. A 18. sz.-tdl (miutén elvesztette katonai jelentéségét) hirhedt politikai bérténné valt. 1928-ban a ~ben muzeumot létesitettek. A II. vilaghabort idején elpusztult. Schliiter, Andreas (1664—1714): német épitész és szobrasz. A barokk mtivészet kivalod mestere. Lovas emlékszobra (A nagy vdlasztdfejedelem, Berlin) a barokk emlékszobrok példaképévé valt.

Schmalkalden : varos az NDK-ban, a Thiiringiai-erd6 DNy-i részén. szat, acél-

L:

13 000 (1955.) Vas- és manganbaényéa-

és gépgy.

schmalkaldeni habori: V. Karoly német-romai csaszarmnak a schmalkaldeni szévetségbe témériilt protestans fejedelmek ellen inditott habortja. Az un. elsé ~ (1546— 48) sordn a belsé ellentmondasoktol terhes schmalkaldeni szévetség felbomlott, és a habort az V. Karoly vezette katolikus tabor gyézelméhez vezetett. A ~ 1552-ben

ismét kivjult (an. mdsodik ~), s a II. Henrik francia kirdllyal szévetkezett német fejedelmek gydzelmet arattak V. Karoly esaszar felett. A haborut lezaré > augsburge vallasbéke (1555) elésegitette a német-rémai birodalom részallamainak elkiiléniilését, a kézponti hatalom meggyengiilését.

schmalkaldeni szévetség : tobb német protestans fejedelem és varos kéz6tt V. Kdroly német-rémai csdszar és a rém. kat. egyhaz ellen a tiiringiai Schmalkalden varosban 1531-ben létrejétt szévetség, amelynek f6 célkittizése a protestans vallas, és ezzel egytitt a reformacid kiizdelmei soran elért politikai fiiggetlenség megvédése volt. Vezetéi Jdnos Frigyes szasz valasztdfejedelem és Liilop hesseni tartomanyegrof voltak. Bar a ~ kezdetben hatalmas katonai és politikai erét képviselt, a belsé ellentmondasok (a Zwingli-féle iranyzatot kéveté Dnémet és a lutheri tanokat kéveté E-német fejedelmek k6z6tti ellentétek stb.), valamint Moric szasz herceg

druldsa az 1546-ban kirobbant schmalkaldeni hdborua ~ ban 1547-ken vereségéhez és felbomlasdhoz vezetett.

Schmerling, Anton (1805—93): osztrak dallamférfi. 1848-ban a frankfurti parlamentben a nagynémet iranyvonal hiveinek vezetdje, birodalmi beliigyminiszter, majd miniszterelnék volt. 1849-61 51-ig osztrak igazsdg-

I. wildg-

iigyminiszter, majd az oktdberi diploma kiadésa utan 1860-t6l beliigyminiszter. Jelentés része volt az 1861-ben kiadott centralisztikus-liberalis alkotmany, a februdrz pdtens kidolgozasaéban. Miutan az un. provizdrium éveiben féderalisztikus térekvéseit a magyar uralkodé osztélyok ellendllasa miatt nem tudta megvaldsitani, 1865-ben lemondott. Késébb az osztrak felséhaz egyik vezeté személyisége volt.

habori kirobbantésa utén H. Moltke tdbornagy lényegében ezt a tervet prébdlta megvalésitani, de a marne-i

Schmid Rezsé (1904—43) : fizikus és kémikus, egyetemi magantandr. Gerd Loranddal egyiitt a magyar

1905-ben kidolgozott tervezete Németo. kétfrontos habortjara. Lényege az volt, hogy a német hadseregnek a semleges Belgiumon keresztiil kell csapdst mérnie Franciao.-ra,

s a

késébb

,,vill4mhdbortinak”

nevezett

gyors tamado hadmitiveletek utj4n 4—6 hét alatt megsemmisitenie a francia haderét, mielétt az orosz hadsereg befejezhetné

felvonuldsdt

K-Poroszo.-ban.

Az

Schmidt

39

spektroszképiai kutatésok megteremtdje. E témakérbél mintegy 80 tudomdnyos dolgozatot irt. Schmidt Eligius Rébert (1902— ): banyamérnék, a mfiszaki tudomdnyok kandidétusa, Kossuth-dijas. Geomechanikai kérdésekkel foglalkozik. Szdmos térképfelvételezési munkét végzett, az orszdg ivdvizellatasdnak alapos ismerdje. Schmidt Jdézsef (1868—1928): nyelvész, egyetemi tanar, az MTA levelezé tagja. Az indoeurdépai dsszehason-

Schopenhauer megismertetése altal — 6ntudatos személyiséggé fejlesztését ttizte ki feladataul. Az Eétvés-hagyomanyok szellemében irt tanulmanyokat az egyetemek fejlédésér6l, feladatairél és a tanszabadsdgrél (Pedagdgiai dolgozatok, 1900—10). — Irod. Tettamanti B.: A személyiség nevelésének magyar elmélete. 1932.

_ Sehnitzler,

Arthur

(1862—1931):

osztrak

iré, orvos.

Erzelmes erotikaval és dertis irénidval szinezett, a szerel-

kutata-

met a mélylélektan mddszereivel boncolgaté elbeszéléseiben s dramaiban a szdézadeleji bécsi nagypolgari tarsa-

sokat. Fébb miivei: A nyelv és a nyelvek, 1923 ; A szanszkrit trodalom térténete, 1924.

dalom dekadens, tulérett szellemi és érzelmi életének Abrdzoléja (Szerelmeskedés, Anatole, Ut a szabadba, Elza

lit6 nyelvtudomany

teriiletén

végzett

jelentés

Sehmidt Lajos (1893—1957) : sebész, egyetemi tanar, az orvostudomaényok kandidatusa. Tudomaényos munkaéssdga a hasi sebészet problémdira és a rékkutatdsra terjedt ki. Schmidt, 1801):

‘Martin

osztrak

Johann,

Kremser-Schmidt

fest6, a barokk

valldsos

festészet

(1718— termé-

keny, gazdag képzeletti mestere. Féképp Kremsben s kornyékén szamos oltaérképe maradt fenn. O készitette a vaci székesegyhéz mellékoltarait.

Schmidt, Wilheim

(1868—1954) : német idealista r. k.

vallastérténész, nyelvész és etnolégus, egyetemi tanar, a Lateraéni Papai Etnoldgiai Muzeum igazgatdja (1927t6l). A —kulturkér-elmélet egyik £6 képviseldje volt.

Schmidthauer

Lajos

A Nemzeti

Zenede

Egyike az deztek. Schmitt,

elséknek,

Florent

(1881—1956):

orgonamiivész.

és a Zenemiivészeti Féiskola tandra. akik

Mo.-on

orgonakoncertet

(1870—1958):

francia

ren-

zeneszerzé.

J. Massenet, G. U. Fauré tanitvanya. 1936-t61 a périzsi akadémia tagja volt. Az orosz szerz6k6n kiviil zenéjére legink4bb Chopin és a német romantikusok hatottak. Szimfonikus

és kérusmtiveket,

baletteket

(Salome tragé-

didja) stb. irt. Schmitt Jené Henrik (1851—1916): magyar szdrmazasu idealista filozéfus, anarchista. Hlete nagyobb részét Németo.-ban télt6tte, ahol felfigyeltek filozéfiai munkassagéra. Filozdfiai elképzeléseire elsé6sorban a keresztény gnoszticizmus hatott, a szocializmusra vonatkozdé nézeteiben pedig féként Kropotkin anarchizmusdénak, valamint az un. etikai szocializmusnak hatdsa érezheté.

Schmoller, Gustav (1838—1917): német polgdri k6zgazdasz, egyetemi tanar, az ujabb — német térlénelmi iskola egyik megalapitéja. Tagadta a torvényszertiségek létezését a gazdasagi életben, s a gazdasadgi jelenségeknek az egyéb tarsadalmi jelerxégekkel, kiilondsen az erkolesi tényezékkel valéd szores kapesolatat hangstlyozta. Az erkdélesi tényezék érvényre juttatdsaval kivanta az osztalyellentéteket a gazdasdgi életbdl J:kiisz6b6lIni. 1872-ben Verein fiir Sozialpolitik néven egye-

kisasszony).

A

francia

forradalom

idején

jatszdd6

dramaja a Zéld Kakadu. Schnitzler Jézsef (1913— ): sebész, az orvostudomanyok kandidatusa, Kossuth-dijas. Tovabbfejlesztette a tid6- és a csontiziileti tuberkulézis mtitéttanat. Schnorr von Carolsfeld, Julius (1794—1872): német fest6. 1818—27 kézétt Rémaéban a nazarénus festék csoportjahoz tartozott. A miincheni kirdlyi palota Nibelung-mondaké6rt 4brazol6é freskésorozata a német romantikus festészet jellegzetes alkotasa.

Schnorr

von

Carolsfeld,

Ludwig

(1836—65):

hires

német operaénekes (hdéstenor). Julius ~ fia. Kivalé Wagner-énekes. Schober, Johannes (1874-—1932): osztrdk politikus. 1918-t6] 21-ig és 1922-t61 29-ig Bécs rendérféparancsnoka volt. 1919-ben és 1927-ben elsésorban ~ nevéhez ftiz6d6tt a munkasfelkelések leverése. 1921—22-ben és 1929-t61 30-ig szovetségi kancellar, majd alkancellar és kiliigyminiszter (1930—32). 193l-ben Németo.-gal ala-

irta a bécsi jegyzékényvet, a német—osztrék vamunidt.

Schodelné

Klein

amely

Rozdlia

kilatasba

(1811—54):

helyezte

eurdpai

hirt

operaénekesné (koloratur- és dramai szopran). A Nemzeti Szinhaz elsé6 korszakanak egyik legiinnepeltebb tagja volt. Kilfold6n is nagy sikerei voltak. 1850-ben visszavonult a szinpadtol. Schoefft

: magyar

(kb. 1745—1803

(kb.

1775—1850)

(1809—88) Pesten

arcképfest6.

festé, leanya: ~

éltek,

jelennek

mtivészesalad.

A csaladfé

utan) fest6mtivész. Fia:

arcképeiken

Ennek

~

~

Jozsef

Jézsef Agost

fia: ~

Agoston

Borbdla tajképfesté. a

korszak

polgari

Mind tipusai

meg.

Schoepf

Albin

(1822—86):

honvéd

érnagy.

Csaszari

tiizér fohadnagy volt ; 1848-ban belépett a honvédseregbe. A szabadsaghare

bukaésa

utan

emigralt,

az USA-ban

telepedett le. Részt vett az amerikai polgérhabortban ; az északiak seregében mint tabornok ttint ki. schola [szkola] (latin ’iskola’) : a rémai kéztarsasag utolsé éveitél az eleminél magasabb fokt iskolak neve.

elveit

Schola Cantorum : énekesek iskolaja. Az éskeresztény

magukéva tették. Ot és kévetéit > kaledraszocialistéknak nevezték. Schnabel, Artur (1882—1951) : német zongoramiivész. A berlini zenei féiskola tanara volt. 1934-t6] kilfold6n élt. Kul6ndsen mint kittiné Beethoven-jatékos tette nevét ismertté. _ Schneeberg : hegy Ausztridban, a Semmering-hagotdl E-ra, az Osztrak-mészkéalpok tagja, 2075 m. Karsztjelenségek. Schneider-Creuset [...kr6z6]: az egyik legnagyobb francia acélipari konszern. 1836-ban alapitotta Eugene Schneider. Jelentés befolydsa van Vranciao. gazdasagi és politikai életére ; a vas- és acéliparon kiviil a gépgyartasban, a kézlekedésben és a bankéletben is nagy szerepet tolt be. A felszabadulds elétt Mo.-on is — elsdsorban

egyhazban valéban énekiskola volt, késébb igy nevezték az egyhazi énekkarokat. A r6mai ~rél a 430 k6riili id6-

a Hitelbanknal — jelentés érdekeltséggel rendelkezett. 1958-ban Franciao. vas- és acélipari termelésének kb. 30%-at allitotta eld, aktivainak dsszege 210 millié dollar-

jelentékeny mestere, akinek mtivészete Diirerre is hatott. Szinpompas téblaképek (Madonna a rézsalugasban, 1473, Colmar,

Szt.

nak

lentések

széles

stiletbe

t6moéritette

felelt meg,

azokat

a

kutatékat,

kb. 65 000 dolgozdét

akik

foglalkoztatott.

Schneller Istvan (1847—1939): pedagdégus, egyetemi tandr. Neveléselmélete a Herbart-féle iranyzattal szemben az egyéniség megismerését, tulajdonsagainak gondos figyelembevételét és — féleg az emberiség térténetének

b6l szdrmazik

az elsé hiteles

feljegyzés.

Ebb6l

a késébbi hires Capella Sistina. Nevezetes mely Franciao. masodik zenei fdéiskolaja.

alakult

a parizsi ~,

Scholem Alechem ; tkp. Solom Nohumovies Rabinovics és elbeszéléseibon

(1859—1916) : jiddis iréd. Regényeiben

realista tdrsadalombiraélattal rajzolta a zsidésag életét, elnyomott, jogfosztott helyzetét. Hnekek éneke c. mive

két zsidé fiatal mély liraisaggal megirt szerelme. T'dbids, a tejesember c. kisregénye joizti népi humorral abrazolt torténet. Hosszabb deig élt Amerikéban és szatiraval festette az amerikai életformat.

Schongauer,

Martin

grafikus ; Colmarban

a korabeli

(kb. 1430—91): miuikédétt.

Marton-templom) kérben

elterjedt

A

német

német

mellett

festd és

késdgoétika

rendkiviil

rézmetszetei,

je-

melyek

oltarképfestészet mintaképei lettek. Schopenhauer, Arthur (1788—1860): német polgari filozéfus, az —irracionalizmus képviseléje. Mtiveit j6részt az 1848-as forradalom el6tt irta (a Vildg mint akarat

40

Schorlemmer

Schreker

és képzet c. f6 mtive 1818-ban jelent meg), de mar azok areakciés tendencidk jutnak benne kifejezésre, amelyek

viselte a Kommunista Ifjuisagi Internaciondléban. A Kommunista Internacionélé VII. kongresszusa utan

a

Csehszlovakidban

48-as

forradalom

utan

lettek

olmiitz2 oktrojdlt alkot-

mdny (1849. apr.) kiadasdban, amely a forradalom leverése utan Ausztriat centralisztikus alapon akarta atszervezni. 1850-ben elérte, hogy Poroszo. aldirja az olmitzi egyezményt. Schwarzkopf, Elisabeth (1915— ): vildghirtii német operaénekesné (szopran), Ivogiin Maria tanitvdnya. A berlini, bécsi, londoni operahaz, a mildndi Scala tagja. Mint hangversenyénekesné is kivald.

Schwarzschild, 1901-t6l

Karl

a gottingeni

(1873—1916): obszervatérium

német vezetdje,

csillagdsz. 1909-té1

Schwarzwald

43

a potsdami Asztrofizikai Intézet igazgatéja. Kutatasai féleg a fotografiai fotometria, a — stelldrstatisztika és a —relativitdselmélet terén voltak uttdréek.

Schwarzwald : a — Feketeerdé német neve. schwazit, schwatzit: higanytartalmui — fakdérc. Schwechat : jeleonleg Bécs 23. keriilete, nagy forgalmu nemzetk6zi

repul6étérrel.

schwechati ttkézet, 1848. oktéber 30.: a honvédsereg vereségével végz6d6 esata Alsé-Ausztriaban. A Jelaéiéot uld6z6 sereg vezére, Moga Janos altabornagy hetekig vonakodott az osztrak hatar atlépésétél. Ahelyett, hogy az ostromlott bécsi forradalmaérok felmentésére sietett volna, idét adott Windischgraetznek nagyobb erék felvonultatasara. Mire a honvédsereg okt. 28-4n Aatkelt a Lajtan, mar kés6é volt. Schwechat alatt az er6félényben lev6 csdszdri seregektél a honvédek elszenvedték a szabadsagharc elsé vereségét. A magdéra hagyott forradalmi Bécset Windischgraetz masnap bevette.

Schweidel aradi

1848-ban a

Jézsef

vértanik

(1796—1849) : honvéd tdbornok, az

egyike.

Csdszdri

a szabadsagharchoz

pdkozdi

csatdban,

a

huszdrérnagy

csatlakozott.

schwechati

volt,

Részt

titkézetben,

vett

majd



betegeskedése miatt — a hadiigyminisztériumban dolgozott, 1849. maj.-t6l a kormany mindenkori székhelyének katonai parancsnoka volt. A szabadsagharc bukasa utén

k6tél

altali

haldlra

itélték,

amit

Haynau

golyé

altali haldlra valtoztatott. 1849. okt. 6-4n az aradi vaiban agyonlotték. schweinfurti zold : rézarzenit-acetat — pigment. Rovarol6é szer is. Mérgezé, ma mar nem hasznaljak.

Schweitzer, (orvos,

Albert

(1875—

orgonamtvész,

zenetudds,

): német

polihisztor

evangélikus

teoldégus,

iré, Goethe-kutaté stb.), korunk ismert humanistaéja. Strasbourgban egyetemi tanar volt, 5< emellett mint kival6 Bach-interpretator szerzett vilaghirnevet. Elvégezve

az

orvostudomanyi

egyetemet,

1913-ban

misz-

szionérius-orvosként az akkori Francia LHgyenlitéi Afrika (ma Gabon Kdé6ztdrsasig) Lambaréné nevti telepuilésén kérhazat alapitott néger betegek gydgyitasara. Aldozatkész éserdei munkassaga kéltségeit irdi mtiveibél, orgonakoncertjeibél fedezte. Mint zenetudds

is nevezetes

(Bach-esztétika

; Bach-orgona-

miivek kiaddsa). Orgonaépitési tanulmanyai a modern német orgonaépitészet kiindulépontjava valtak. 1953-ban Nobel-békedijat kapott. Ennek dsszegéb61 kiilén telepet rendezett be leprasok gydgyitasara.

Schweitzer, Johann Baptist von (1834—75): német lassalleanus politikus. Lassalle haldla utdn az Altaldénos Német Munkdsegylet elnéke (1864—71), 1865-t61 a Sozialdemokrat ec. lap fészerkesztéje. Lapjaban a Brsmarckkal k6t6tt titkos megegyezése alapjan kormanybarat cikkeket jelentetett meg. A. Bebel és W. Liebknecht leplezték le arul6,

mint

Marx

jellemezte,

,,kiralyi

porosz

szocial-

demokrata”’ politikajat. Schweitzer Miklé6s (1923—45): matematikus. A Horthy-rendszer iskolapolitikaja kovetkeztében nem jarhatott egyetemre. Ennek ellenére a matematikai analizist értékes eredményekkel gyarapitotta ; ezek csak haldla utan (1947-ben) jelentek meg nyomtatasban. A fasizmus aldozataként halt meg. Emlékére a Bolyai Janos Matematikai Tarsulat minden évben ~ matematikai versenyt rendez a legtehetségesebb egyetemi hall-

gatok és fiatal szakemberek szdmara. Schweiz ; — Svdje Schwendener, Simon (1829—1919) : svajci szdrmazasu német

novényanatémus

és morfoldgus,

egyetemi

tanar.

A lichenizmus leirdja, az élettani anatémiai iranyzat megalapitdja. Schwendi, Lazar (1522—84) : esaszari hadvezér. Habsburg szolgdlatban harcolt a német és francia hadszintéren. 1564-ben mo.-i fé6parancsnok lett, de kevés sikert ért el. Meghitsultak a német birodalmi haderé tjjaszervezésére iranyuld tervei is. Schwerin: varos az NDK-ban, a 63 km? teriiletti ~i-to DNy-i partjan. ~ ker. székh.-e. L : 92 500 (1960). Vasuti

Scoccimarro

csomopont.

Erémt,

gépgyartas,

vegyipar, fafeldolgozas,

csonaképités, konfekcid- és élelmiszeripar. Dohanygyar. Zongoragyar. Schwind, Moritz von (1804—71) : német festé és grafikus.

Bécsben

tanult,

Miinchenben,

Frankfurtban,

majd

Bécsben dolgozott. A délnémet romantika egyik jelentés képviseléje, grafikai munkassdga is szamottevé. Schwyz [svic]: a svajci alapité kantonok egyike. A Zirichi-, a Zugi- és a Vierwaldstatteni-t6 k6z6tt fekszik. 908 km?. L: 78 000 (1961). Székh.-e: ~ (L: 10 300). Alpesi allattenyésztés, szévdés fafeldolgozd ipar; idegenforgalom. — Svdje névadé kantonja. Alemann eredetti szabad parasztok laktaék. Késébb a Habsburg grofok birtokaba keriilt. IJ. Frigyes csaszartél 1240-ben szabadsaglevelet kapott, amelyet a Habsburgok nem ismertek el. A Habsburgok elleni harcra 1291-ben Uri

és Unterwalden kantonokkal kététt szévetséget (6rdék v. svajei szévetség). (+ még Svdjc) Scilly-szigetek [szili...]: Nagy-Britannidhoz tartozé

kis

szigetcsoport

az

Atlanti-dcedanban;

16

km’.

L: kb. 2000. Enyhe, de viharos éghajlat. Zéldség- és viragkertészet. Scinteia, 1955-ig Scdnteia: a Roman Munkaspart K6ézponti Bizottsaganak sajtéorg4numa. 1931-ben alapitotték mint a Roman Kommunista Part Ké6ézponti Bizottsaganak lapjat. 1931-té1 1944 augusztusaig illegalisan jelent meg. A lapot a bukaresti ,,Scinteia Haza”’ nyomdaipari kombinatban nyomtatjak.

Scipio: rémai patricius csalad, az ékori Réma politikai életében jelentés szerepet jatszd Cornelius nemzetség egyik oldalaga. Nevezetesebb tagjai: 1. Publius Cornelius~ Africanus (Maior) (kb. i. e. 235—183). A masodik pun hdboru idején i. e. 211-t61 mint a rémai seregek parancsnoka sikeres hadmfiveleteket folytatott Hannibal ellen Hispdnidban, elfoglalta Uj-Karthagét, majd teljesen kiszoritotta a karthagdéiakat Hispaniabol. Késdébb

partra szallt E-Afrikaban, és Zamanal sulyos csapast mért

Hannibal seregére (i. e. 202). — 2. Publius Cornelius~ Africanus (Minor); tkp. Aemzlianus (kb. i. e. 185—129).

A harmadik pun haboru idején i. e. 147-td1 a rémai sereg fSparanesnoka. I. e. 146-ban elfoglalta Karthdgot és fdldig leromboltatta. Scitovszky Janos (1785—1866) : biboros hercegprimas, az 1848—49-i szabadsaghare idején pécsi ptispék, 1849 nyaran (Hdm Janos lemondasa utén) a csaszar esztergomi érsekké nevezte ki. A Habsburgok feltétlen hive, az ellenforradalom és az abszolutizmus egyik vezetdé alakja volt. scleroma (gor.): a ~-bacilus (Klebsiella scleromatis) altal okozott szévetszaporulat. Gydégyulasa heges kétegekkel jar. Az orrban (rhinc~), garatban (pharyngo~) és a gégében (laryngo-~) fordul eld. Kezelése gyégyszeres (vakcina, streptomycin), réntgenbesugarzas, esetleg mii-

téti. sclerosis

multiplex

(gér.—lat.-bdl),

sokfoltu keménye-

dés; idiilt lefolyasu, javuldsokkal megszakitott, tobb gécu idegrendszeri megbetegedés. Oka ismeretlen. Anatdémiai alapjat az idegrendszer fehérallomanydanak ktlonb6z6 helyein fellépé velétlenedési gécok és gyulladasos besztir6dések alkotjak. Tiinetei a gdcok helyét6l fiiggden: kettés

latas, remegés,

dasok stb. Scoccimarro

bénuldsok,

[szkoccsimarro],

az olasz munkdésmozgalom

Kommunista

vizelési

zavar,

Mauro

(1895—

kiemelkedé

harcosa,

zsibba-

az

oe Olasz

Part orszdgos alelndke. Részt vett a kom-

munista part szervezésében (1921), 1923-tdl tagja a K6ézponti Bizottsagnak s hosszabb idén at Titkarsaganak is. 1926-t61 43-ig bértonben, ill. szamiizetésben volt. 1943tol 45-ig a Nemzeti Felszabaditas Bizottsaga tagjaként az ellenallasi mozgalom egyik vezetdje s 1944-ben a nacik altal megszallt teriileten az ellenall6kb6l alakult ideiglenes kormany tagja lett. 1945-t6] 47-ig a koalicids kormaény pénziigyminisztere, 1948-ban a szendtus alelndke volt, azéta a szendtus kommunista csoportjanak vezetdje.

44

seb

Scott, Cyrill Meir (1879— ): angol zeneszerzé. Az impresszionizmusra tamaszkod6 misztikus-egzotikus hangt zenemtiveket komponalt. Féként dalai népszertiek.

Scsipacsov, Sztyepan Petrovics (1899— ): szovjet-orosz kélté, kétszeres Allami dijas. Lirdjaban, poémai-

Zenekari

az épit6munka lendiilete, a szovjet haza és nép szeretete, valamint a béke vagya ibletik. Nagylélegzetti poémat irt Leninr6él. Magyarul megjelent kétete Az ustékés. Sesorsz, Nyikolaj Alekszandrovics (1895—1919) : orosz forradalmér, a polgarhéborti’ hése. 1918-ban belépett az Oroszo.-i Kommunista Partha. A polgarhaborti és intervenciO idészakaban Ukrajnaban megszervezte a hiressé valt Bogunszkij-ezredet, amelynek parancsnoka lett. Tevékenyen részt vett a felszabaditott ukran teriileteken a szovjethatalom létrehozdsdban. Ifji kora ellenére hésiességéért, batorsagaért és a forradalom tigyéhez val6é téretlen hiségéért nagy tekintélyre tett szert mind a hadsereg, mind pedig a lakossag korében. Harcban esett el. Sesukin, Borisz Vasziljevics (1894—1939): szovjet

miiveket,

kamarazenét,

zongoramtiveket

(Indian Szvit), operakat, balettet irt. Scott, Robert Falcon (1868—1912): kapitany, angol sarkutazo. 1901—04-ben expedicidjaval egyiitt nagy nehézségek kézepette a 82° 17’ Dsz.-ig jutott el. 1910—12-i masodik utjan sok viszontagsag utan elérte a Déli-sarkot, de csalddva tapasztalta, hogy Amundsen négy héttel megelézte. Visszatérében tarsaival egyiitt tiizelé- és élelmiszerhidny, valamint betegségek kovetkeztében meghalt. Holttestét 1912. nov.-ben a keresésére kildott mentédexpedicid talalta meg feljegyzéseivel, életének utolsé napjaiig irt napldjaval (Scott utolsd utja) egyutt.

Scott, Sir Walter (1771—1832): skét szdrmazdsi angol ird, kolté, a romantikus térténeti regény legnagyobb mestere. Palyaja kezdetén a skot népkoltészet hatasat mutatéd romantikus elbeszél6 kélteményeket irt. 1814-t61 irt torténeti regényei, a skét—angol kiizdelmek témakérét feldolgozé6 Waverley, Rob Roy, Kenilworth, a k6zépkori angol kérnyezetben lejatsz6dé6 Ivanhoe sth. uj mifajt teremtettek. EH regények érdekes cselekményé-

vel, szines taj- és személyleirdsaival, eleven

parbeszédei-

vel, a torténeti korok elmélyiilt, levegdéjében, kiilsdéségeiben, is hitelességre torekv6 abrazolasaval Hurdpa-szerte ismertté valt és megalapozta e miifaj népszertiségét. A magyar irodalomban elsésorban Jésika Miklésra hatott. — Irod. Lukacs Gy.: A térténelmi regény. 1947.

scottsboréi

iigy : 1931-ben

indult birésagi eljaras az

ban a legnemesebb emberi érzések, a szerelem, a baratsag,

szinész,

filmszinész,

Kiemelkedé totta

az

alkotasait

(Lenin

oktébere,

SZU

a

népmitvésze,

Allami dijas.

Lenin-filmszerepekben

Lenin

1918,

Puskas

nytj-

ember).

Seudéry [szkiidéri], Georges de (1601—67): francia iré. Finomkod6é stilusti regényei, héskolteménye (melyet Boileau szellemes kritikajaval tett nevetségessé) elavultak. Nevét a Cid-vitaban Corneille ellen intézett tamadasa tartotta fenn. Seudéry, Madeleine de (1607—1701): francia iréné, Georges de ~ htga. Szalonja a 17. sz. masodik felében a presziéz nék (—preciozitds) tarsasaganak egyik kézpontja volt. Terjedelmes és. finomkoddé szerelmi regényei ma mar élvezhetetlenek. Clélie c. regényének

USA Scottsboro varosaban (Alabama) 9 néger fiu ellen két fehér lanyon elkévetett erdszaktétel hamis vadjaval. 8 fiit halalra, egyet életfogytiglani bodrténbiintetésre

ismertté

{téltek, ami az USA-ban és az egész vildgon széles kort tiltakozast valtott ki, olyannyira, hogy az itélet végrehajtasat elhalasztottak. Az amerikai munkasmozgalom

tanbul azsiai partjan jelentés peremvaros, > Uskiidar. — 3. t6 a jugoszlav—alban hataron, — Shkodéri-t6.

és a haladdé szervezetek szivés harca eredményeként végul valamennyien kiszabadultak (az utolsé 1950-ben). Seranton [szkrenton]: varos Pennsylvania allamban

(USA), L: 110273 (1960). Antracit- (feketekészén-) banyavidék k6zpontja, textil- és gépgyartas. seraper [szkrépo] féldmunkagépek Seribe [szkrib], Eugéne (1791—1861): francia dramairé. Elsésorban vigjatékaival valt kedveltté. Eréssége a helyzetkomikum itgyes kihasznaélasa, a cselekmény 6tletes felépitése, kittin6é szinpadtechnikaja. Legjobb, ma is

jatszott torténeti vigjatéka az Egy pohdr viz. Szamos operaszévegkényvet (A portici néma, Fra Diavolo, Hugenottak stb.) és elbeszélést irt. Seripps— Howard-konszern [szkripsz hauad-]: amerikai ujsagkonszern, az USA egyik legnagyobb tékés lapkiadé vallalata. E. W. Scripps (1854—1926) alapitotta,

s 1920

utéan

R.

W.

Howard

fejlesztette

tovabb.

Hiusz ujsagot ad ki, amelyek az USA imperialista politikéjanak szdcsévei. serub [szkrab] ang. ’cserjés’>: kemény lombia, tovises, 6rékz6ld cserjés Ausztraliaban. scrubber [szkrabo] gdztisztitds). Sesedrin, Szilvesztr Feodoszjevics (1791—1830): a 19. sz. elsé felének legjelesebb orosz tajképfestdje. Hosszti idén at dolgozott Rémaban, de miivészete itt is jellegzetesen orosz maradt. Egyes késdi mtiveiben mar a plein air festés kibontakozasa figyelheté meg.

Seserba,

Lev

Vlagyimirovics

(1880—1944):

szovjet

nyelvész, egyetemi tanar, az SZU Tudomanyos Akadémiajanak tagja. Munkassaga a nyelvtudomanynak j06forman minden agara kiterjedt, foglalkozott dltalanos és kisérleti fonetikaval, lexikografiaval. A fonéma-elmélet megalapitdja. Seserbakoy, Dmitrij Ivanovics (1893— ): szovjet geolégus, geokémikus, az SZU Tudomanyos Akadémiajanak tagja. Alapveté kutatasokat folytat a ritka fémek és radioaktiv elemek foldtana és geokémiaja teriiletén.

valt

részlete,

A

szerelem

térképe

szerelemhez vezeté utakat magyarazza. Scutari: 1. varos Albdnidban, — Shkodér.

a



boldog

2. > Is-

Seylla és Charybdis : — Szkiilla és Khariibdisz SD, Sicherheitsdienst : titkos

rendéri

alakulat

a fasiszta

Németo.-ban,

Hitler

diktaturajanak egyik terrorszervezete. Az >SS keretében jott létre, eredetileg mint a naci part politikai ellen6rz6 _szerve. A fasizmus uralomra jutasa utan hatalmat az allamapparatus f6lé is kiterjesztette, s fontos szerepet kapott mint a kémtevékenység és a kémelharitas iranyi-

toja. Miutén Himmler, az SS vezetdje 1936-ban kezébe kaparintotta az egész német rendérség iranyitasat, az ~ a —Gestapo cstcsszervévé alakult. A II. vilaghabort idején jelentds szerepe volt a megszallott teriileteken a naci terroruralom kialakitasaban. Se: a szelén elem vegyjele. Sé: otk., Vas m., szombathelyi j. L: 490 (1960). Seaborg [szibag], Glenn Theodore (1912— ): amerikai kémikus, egyetemi tanar. 1961 dta az USA atomenergia-bizottsaganak elnéke. A transzurdnok kémiadjaval kapesolatos felfedezéseiért 1951-ben HE. M. McMillannel megosztva kémiai Nobel-dijat kapott. Felfedezte a pluténiumot, americiumot, forniumot.

kitriwmot,

berkéliumot és kali-

Sealsfield [szilzfild], Charles; tkp. Karl Anton Postl (1793—1864): osztradk iré. Hosszabb ideig az USA-ban és Mexikoban élt. Az amerikai élet, a kialakulé uj nemzetek és a sajatos amerikai kapitalizmus kibontakozasanak kitGné megfigyelésébél sziilettek egzotikus targyu, realista regényei (Tokeah, A tulvildgi adossdg, A vén squatter). sealskin, szilszkin (ang. fokaprém’) : —nemes szérme SEATC, South-Hast Asia Treaty Organization [szausz-

iszt éjso triti égondjzésn]:

— DélkeletAzsiai Szdvetség

Seattle [szietl]: varos az USA-ban, Washington tagallamban. L: 551 500 (1960). Forgalmas tengeri kik6t6

a Csendes-dcean dblében, a Puget Sundben (behozatal: selyem ; kivitel: fa, gabona, hal). Fa-, papir- és malomipar, hajo- és repiilégépgyartas. Flottatamaszpont. seb: valamely szerv v. szévet sériilése erémitivi, hév. vegyi hatas kévetkeztében. A sériilést okoz6 eszk6ztél,

Sebastian

valamint

az

hasitott,

45

erdhatés

mddjatél

szurt, szakitott,

fiiggden

roncsolt ~.

lehet

vagott,

A hé- és rontgen-

sugar égési, a vegyszerek dltal4ban mardsi ~et okoznak. Elsésegély-nytijtaskor fontos, hogy rafertézés (superinfectio) ne toérténjék; a ~et csirdtlanitott (sterilis) gézzel, vattaval lefédve bekétik és stlyosabb sérilés esetén a beteget sebészi gyégyintézetbe szallitjak, ahol a~ végleges ellétasdt sebészszakorvos végzi el. Béséges sebvdladék esetén a genny elvezetésérél szivékétéssel v. drénesével gondoskodnak.

hogy a ~et

megdévjak

a teljes nyugalmat

megtelepedése

szepszissel

6s

a fertézést5l,

és a gydgyuldshoz

biztositsAk ; ezért

(~fertézés)

korszerti

minél

ritkdébban

ellen

aszepszissel,

anti-

sebkezeléssel

védekeznek,

mert

sulyos esetben a fertézés altalanos vérmérgezés (szepszis) forrasiva valhat. — Irod. Ladaényi J.: Gyakorlati sebellatas. 1957. Sebastian, Mihail (1907—45): roman iré, szinmiifrd, irodalomkritikus. Realista draémdiban a pénz uralmatél megrontott polgéri tadrsadalom problémait ic. asete sscoscthcaccetetteeeeree Gry OrstconlOre, einen ie: meter Gyorsvonati(Mo:con) ieee ebn ce see ee Orkén (12-es szélerésség)............. Repiiligép (turbécsavasos)............ Repilégép (sugdrhajtdsos) ............

15

16,7 25,0 25,0 36,9 180 278

| }

Hangsebesség (1 C°-i Lat nyomasti levegijDED) ease Seciaetas cecrdoncien years

eee

Kozmikus

sebesség

eee

Fo.

ci .ccse. deat

|

60 90 90

| | |

650 1000

133

1195

|

464

Kozmikus sebesstg: TL. oc) nsend os one HEM RCD CSSCR eo9ns savas wlpeutie errs, a sk oeeste rs

54

| |

332

Az Egyenlité egy pontjinak forgasi sebes-

BEE

3,6 5 26 47

|

1670

7 912

28 482

11 189 299 796 000

402 800 1079 265 600

sebességvalt6é : géprész, a gép fordulatszamanak és ezéltal miikédési sebességének valtoztatasdra. Felhasznalasra keriil minden olyan gépezetben (pl. gépjarmtben, szerszamgépeken, szévégépeken stb.), ahol annak mtikédéséhez kiil6nb6z6 sebességfokozatok sziikségesek. A mechanikus ~ lényegében, kiilénbéz6 atméréjti, a hajtott tengelyhez csatlakozé fogaskerekekbél all, melyek egy a motor 4ltal hajtott fogaskerékhez csisztathatok v. mas mdédon, kapesolhaték. A kapcsolat révén a hajtott tengely fordulatszama és igy a gép mtikédési sebessége a hajto és hajtott fogaskerekek atmérdéjének aranyaban mddosul.

Sebestény tanar,

az

korszerii

Gyula

(1887—1954):

orvostudomanyok

sebész,

doktora,

egyetemi

Kossuth-dijas.

A

tiidédsebészet hazai megalapitdja.

Sebestyén Irén, Németh Gyulané

(1890—

): nyel-

vész, muifordité, a nyelvtudomanyok doktora. Munkassdganak f6 teriilete a finnugor és urali nyelvek rokonsaganak vizsgélata és az urali édshaza kérdése.

Sebestyén Karoly, Cs. Sebestyén (1876—1956): etnogréfus. Nagy tudomanyos igénnyel vizsgélta a magyar haz és a parasztbutorok kialakulasat és fejl6dését. sebészet, chirurgia, kirurgia : az orvostudomanynak az az aga, amely a test széveteinek folytonossagdt megszakitva, testiiregeket megnyitva sebzéssel orvosolja a betegségeket (— miitét), ill. mfivi sebzés nélkiil gydgyitja a csonttdréseket és {ziileti ficamokat. Az utolsd évtizedekben elért nagy haladdsat

ismeretek

a biolégiai,

kérbonctani,

gyarapoddsdnak,

kidolgozdsanak,

az

az

élettani

aszepszis

érzéstelenités,

és kortani

mddszerei

a mtszerek,

valamint

a miitéti technika tékéletesedésének készénheti. Az eredetileg egységes ~ ma mar tébb agra valt szét ; onalld

tudomanyaggé

valt

a

baleseti,

a

hadi,

az

uroldgiai,

az ortopéd-, az agy-, a tiidé-, a sziv-, az ideg-, a kozme-

tikai, a plasztikai és a szaj~. — A régészeti leletek bizonys4ga szerint mar a legrégibb népek is végeztek sebészi beavatkozasokat, és sokszor meglep6é ismeretekkel rendelkeztek. Idegen testeket és béréléskédéket tavolitottak el, eltért végtagokat szép eredménnyel sineztek, amint ezt pl. a korai kékorszakbol szarmazé csontleletek igazolj4k. Az i. e. 5. évezredben az degyiptomiak a csonttéréseket mar parnazott sinekkel kezelték.. Babilonban az i. e. 3. sz.-ban ismerték a melliireg gennyes izzadmanya lebocsétasanak mddjat, a koriilmetélést (cireumcisio), az érvdgdst, a képiilydzést. Palesztina-

~ét (332 m/sec) atlépni. A fénysebesség 299 796 km/sec. A fénysebességnél nagyobb -~gel.energiat tovabbitani a > specidlis relativitdselmélet tanitdsa szerint elvi okok-

ban

b6él nem lehet. — A~ mérésére tébb mddszert dolgoztak ki, pl. jarmfivek ~ét —tachométerrel, repiilégépekét

kiirtést végeztek. Kindban ugyanebben az idében a bélsebeket 6sszevarrtaék, kasztraciét végeztek, a halyogot

i. e.

1400

kériil

amputadlast,

csdszarmetszést,

lép-

46

sebgyégyulas operaltak, a csonttdréseket eredményesen gydgyitottak. Indidéban az i.e. 2. — i. sz. 8-9. sz.-ban a bélelzarédast hasiiregi mutéttel gydogyitottak, bélvarrast alkalmaztak, a lagyéksérvet visszahelyezték, és a sérvkaput akupunkturaval szikitették. A halyogot az eliilsé szemlencsetok felhasitasa Utjan legelészér Indiaban operaltak, az orr sériiléseit a homlokrél vett bérlebennyel plasztikailag helyreallitottak, ajak- és fiilkagyld-potlast végeztek az arcbér segitségével. Az ékori Gérégo.-ban amputacidkat végeztek, a koponyatéréseket lékeléssel gydgyitottak, a talyogot késsel v. izzé vassal megnyitottak, a rakos

daganatokat

kimetszették, a csonttéréseket

mes-

terien gydgyitottak. I. e. 300 koriil Alexandriaban a boncolas

megkezdése

és ez a ~nek

lehetévé

tette

az

anatémiai

nagy szolgalatot tett:

kutatast,

felismerték az agyi

idegeket, ismerték az érlek6tést, ami késébb hosszu idére

feledésbe meriilt. Rémaban

i. e. 91 kériil a gérég Aszkle-

piadész (i. e. 124— 7) végzett elséként légesémetszést. Az i. sz. 1, sz.-ban Cornelius Celsus De medicina c. munkéja szerint a vérzést mar érkétéssel csillapitottak, ismerték a sériilt végtagok jd elhelyezésének a lehetdségét, az aliztiletek

kezelését,

és pontosan

leirtak

a hdélyageltavo-

litast. A 2. sz. legnagyobb sebésze, Antyllos mar érkioblésédést (> aneurysma) is operalt, a légesémetszést a léges6 kimélése miatt a 2. és 3. porcgytirti kézétt végezte. A 2. sz.-t6l kezdve Galenws (i. sz. 181?—201?) munkassaga utén a ~ hattérbe szorult, fejlédése megtorpant, sé6t mar ismert miitéti eljd4rdsok is feledésbe mentek. A ~ fejléddésében nagy jelentéségii volt A. Vesalius (1514—64)

munkassaga,

aki

kiépitette

az

anatdmiat,

és ett6l kezdve a ~ mar nem is tért le az anatémia alapjairol. Paracelsus (1493—1541) tanitvanyai koztl F. Platier ismét bevezette a bélelzarédas gyégyitasaba a

hastiregi mutétet, és sikeres magas hdlyagmetszéseket (sectio alta) végzett. A nagy francia sebész, A. Paré (1510—90) a ~et a tébbi orvosi szakmakkal egyenranguva tette. Nagy érdeme a veréerek lekétési technikajanak a

kidolgozasa, az amputdcidk végzése egészséges szovetekben, az 1zz6 vas kiszoritésa

a vérzéscsillapitasbol, a forrd

olajé a sebkezelésbél. Felfedezte a 1étt sebek gyégyitasat szaraz

k6téssel;

fdlésleges

ettdl

kinzdsa.

(1560—1634)

elsének

kezdve

sztint

Németo.-ban

végezte

meg

a sebesiiltek

Fabricius

Hildanus

a hénaljaérok

nyirokeso-

moinak eltdvolitésdt emlérdknal, els6nek tavolitott el magnessel vasszilankot a szembé6l, és kévetelte, hogy a

sebészek

az amputacidt

mindig

ép szévetben

végezzék.

A 17. sz.-ban a ~ nem sokat fejléd6tt, mert megoldatlan

volt a fajdalomesillapités problémaja, és a sebfertézések is sok aldozatot kéveteltek. Legelészér 1846-ban G. T. Morton (1819—68) fogorvos végzett eredményes ¢éleraltatast. Késébb kideriilt, hogy éter-altatasban fajdalom nélkil lehet operdlni, és ez dénté mddon segitette eld a ~ fejlé6dését. 1847-ben a francia J. P. Flowrens (1794— 1867) felfedezte, hogy a kloroform altaté hatasa gyorsabb és kellemesebb,

mint

vel az amputdcidk esetében a haldlozasi ardnyt46%-rol 15%-ra csdkkentette. A fenolgéz6k alkalmazasat kellemetlen mellékhatésai miatt el kellett hagyni, de a mttéti eszkézéket tovabbra is fenolban tartva sterilizaltak. A mutét elétti kézmosas és kézsterilezés azonban ekkor még nem vonult be a gyakorlatba, annak ellenére, hogy a magyar Semmelweis Ignac (1818—65), az aszeptikus sebkezelés megalapitéja, mar 1847-ben ramutatott a klérmeszes kézmosdés nagy jelentéségére a fertézések

Atvitelének meggadtolasdban. 1881 tajan R. Koch (1843— 1910) és munkatarsai néhany év alatt feltartak a sebfertézések egész teriiletét bakteriolégiai szempontbdl, ennek eredményeként a kémiai dezinficidlashoz az aramlé forré gézzel és forrdé levegével térténé fizikai fertdétlenités és sterilezés csatlakozott. A német K. Schimmelbusch (1860—95) érdeme, hogy a mitétekhez hasznalt fehérnemtik és eszk6z6k sterilizalasra alkalmas készilékével (gézsterilizdtor) lehetévé tette az aszepszis bevonulasat a ~be. Ezt kévette a miitét eldtti kézmosas és kézfertdtlenités, valamint a steril gumikesztyik hasznalatanak bevezetése. Az aszepszis és a megfelelé érzéstelenités ismeretében a 19. sz. végén kidolgoztak a gyomorcsonkolas, a gyomor-bélegyesités, a strima, az epehdlyag miutétjeinek technikajat, a 20. sz. elsé felében pedig kialakult a mellkasi ~, a — szivsebészet, a — tiiddsebészet,

az agy-, a gerincvelé-, az —- idegsebészet. — Mo.-on a korszera ~ megalapitoja Balassa Janos (1814—68), ismertebb mtiveléi Dollinger Gyula (1849—1937), Polya Jené (1876—1944), Wiénternitzg Arnold (1872—1938), Verebély Tibor (1875—1941), Manninger Vilmos (1876— 1945), Hiltl Humér (1868—1940) és Hutil Tivadar (1885—1956) voltak. — TIrod. Littman I.: Sebészeti miutéttan. 1953; Részletes Soltész—Téth: S. 1956;

infiltrdcids érzéstelenités alapjait. Ezt kévette a vezetéses érzéstelenités modszereinek kidolgozdsa, amit eldsegitett a kokainnaél kevésbé mérgezé novokain és az adrenalin felfedezése. A német A. Bier (1861—1949) Berlinben 1890-ben megalapozta a gerincveldéi érzéstelenités méddszerét. Sikeriilt a ~i beavatkozdsokra veszélyes sebfertézéseket is kikiisz6bélni. J. Lister (1827—1912) angol sebész 1867-t61 kezdédéen a miitéti teriiletet fenolgézokkel elarasztva tisztitotta meg a levegét a baktériués paraffinozott,

fenollal

atitatott

kétéssel

tar-

totta tavol a sebektél a mikroorganizmusokat ; ezzel megalapozta az antiszepszis fogalmat és tanat. Mdodszeré-

s. Szerk.: Hedri J. Thorwald:

E. A

1953; s. év-

szazada, 1959; Nagy D.: Sebészeti anatémia. 1960; Bugyi I.: Gyakorlati s. 1—2. két. 1960—61; Kémar Gy.: Allatorvosi s. (A fej és a térzs sebészete.) 1955; KomarGy.: Allatorvosi s. (A végtagok sebészete.) 1960. sebgyégyulas : regeneraciés folyamat, melynek révén a test valamely részén keletkezett folytonossdgi hiany, a seb kikiiszébélédik. Meggatolja az elvérzést és korokoz6 szervezetek behatolasat. (+ még regenerdcid) Sébor Janos (1890— ): erdémérnék, egyetemi tanar, a mtiszaki tudomanyok kandidatusa. Féldméréstani

kérdésekkel foglalkozik. A hazai fotogrammetria terén végzett uttérd munkat. (Altaldnos geodézia, 1953—55.) seborrhoea (lat. ’faggyi’ + gor. ’folyik’ szdbdél)>: a bor faggyumirigyeinek tulzott mikédése, a bért zsirossa,

maskor korpaszerten hamldéva, gyulladdsra hajlamossa teszi. A fejbér ~ja a kopaszodas gyakori oka. secco, al secco ol. ’szarazra’): a falképfestésnek az a modja,

amikor

a szineket szaraz vakolatra festik enyves

festékkel. Részletezébb dAbradzoldst tesz lehet6vé, ellentéte, a nedves vakolatra festett — fresko.

az éteré. N. I. Pirogov (1810—81)

orosz sebész a kaukaézusi harctéren bevezette a kloroformaltatast a hadi ~be. Késébb a kloroformos altatas lassan mégis tért vesztett, mivel bizonyos mértékben veszélyesebbnek bizonyult, mint az éter-narkdézis. A korszert helyi érzéstelenités a kokain felfedezésével (1884) kezdédott. A német C. L. Schleich (1859—1922) 1892-ben ajanlotta, hogy a mititéti teriilet széveteit rétegenként infiltralj4k hig kokainoldattal, és ezzel megvetette az

moktdl,

Sedlnitzky

mint

secessio sejtfallal ellentétben a sejt 616, aktiv alkotdrésze. A kiilvilag ingerei elészér a ~t érik, az anyagesere folyaman ki- és beéramldé anyagok rajta hatolnak at, és kézvetitésével hat vissza a sejt a kérnyezetére. A sejtek felszinén fizikokémiai tényez6k hatasdra a protoplazma mas szerkezetet alakit ki, mint a sejtek belsejében. A~ felépitésében féleg fehérje- és lipidmolekulak vesznek

A sejt szerkezeti

vazlata

Noévényi sejtek (Az aAllati sejtekkel ellentétben

rs mag, 2. magvacska, 3. maghartya, 4. citocentrum, 5. Golgi-késziilék, 6. chondriosz6ma, 7. vakudélum, 8. sejthartya

szilard celluléz

sejtfal

hatdrolia

a novényi sejteket)

részt,

de itt tébb

a lipidmolekula,

mint

az

endo-

plazmaban. Szerkezetét ugy képzelik el, hogy a fehérjemolekulak, amelyek hossztengelyiikkel a felszinnel parhuzamosan futnak, d6sszefiigg6 réteget alkotnak, a lipidmolekulak pedig a fehérjemolekulak rétege k6z6tt a felszinre merélegesen helyezkednek el. [gy a ~t parhuzamos fehérje- és lipidlamellak épitik fel. Az 616 sejt hatarfeliiletének kiilénleges sajatsaga, hogy datenged olyan anyagokat, amelyek az egyszert fizikokémiai torvények alapjan nem hatolhatnanak rajta at, és visszatart olyanokat, amelyek atjutasa hasonldé élettelen hartyaén mindig bekévetkezik. ~ taldlhaté a sejt belsejében is, pl. a citoplazma és a mag, a kondrioszOmak stb. érintkezési feliiletén, ahol szintén fontos anyagforgalom bonyolddik

le. sejtizmok, myonema gor. ’izom’ szdbdl>: egysejtt allatokban eldfordulé, dsszehuzdddsra képes fonalak. Tobbnyire az ektoplazmaban helyezkednek el. Ingerek hatasara hirtelen megrévidiilnek, majd ujra kinytlnak. Segitségiikkel egyes spdéras fajok féregszertien mozognak. Egyes csillésok (pl. a kiirtdllatkak) sejtizmaikkal testii-

ket hirtelen d6sszehizhatjak, mas fajok (pl. a harangallatkak) izmos nyeliiket tekercsrugé mddjara be tudjak csavarni. sejtkézétti jaratok, intercelluldris jdratok sejtszervek 68 a > szintestek. A ~ek bizonyos élettani funkcidk (anyagesere, ingerlékenység, mozgas, osztédds, nédvekedés stb.) lebonyolitaséra képesek. (még sejtian) — 2. (munkdésmozgalom) a munkaspartok alapszervezetének egyik formaéja. Kuléndésen az

ilegalitasban

mtkédé6

jelentés szerepe. 3—5 tagja volt.

Egy

kommunista

illegdlis

partokban

part~nek

volt

rendszerint

szilard burok ; sejtfal: a névényi sejtet hataroldé a — protoplazma terméke. Kémiai dsszetételét tekintvo foként

cellulézbél

és ligninbél

All, amelyet

hemicelluldz,

pektin stb. kisér. A gombak ~a elsésorban kitint, a nad és a zsurlék ~a kovasavat tartalmaz. Rendszerint nem egyenletes vastagsigban alakul ki, hanem rajta jellegzetes vastagodasok keletkeznek.

4 Uj Magyar Lexikon VI.

niitt hasonld médon megy végbe. Az oxigén a ~ utjan kapesolddik be a szervezet anyagesere-folyamataiba (— légzés). A ~ folyamén a szervezetben egyéb folyamatok soran viszonylag egyszerti szerves vegyitiletekké lebontott tapanyag végsé oxidacidja, ,,elégetése’’ torténik meg. Az oxidacids folyamat még igen egyszerti vegyiiletek esetében is nagyszamu lépésbdl all, fokozatosan megy végbe. Ily mdédon az energia is kis részletekben valik szabadda,

ill. alakul kémiai

energidvé,

ami a szer-

vezet szamara elénydsebb energia-felhasznalast tesz lehetévé. A folyamatban kézponti szerepe van az — acetilkoenzim-

A-nak, mert a felvett taplalék mindéségétdl csak-

nem fiiggetleniil a szénhidratokb6l, zsirokbol, sét a fehérjéket felépit6 aminosavak egy részébél is keletkezhetnek olyan k6zti termékek, melyek a koenzim-A-val acetilkoenzim-A-t képezhetnek. Ez a vegyiilet egy bonyolult, sok lépésb6l alld kérfolyamatba lép be, melyet a folya-

mat részleteinek felderitésében nagy érdemeket két tudésrél

> Szent-Gyorgyi— Krebs-ciklusnak

szerzett

neveznek.

A kérfolyamatban jatszédik le a ~ elsé szakasza. Ebben egyrészt a taplaléklebontas egyik végterméke, széndioxid keletkezik, masrészt megindul a hidrogénaktivalas folyamata oly médon, hogy a kiilénféle dehidrogendz- és flavinenzimek (mint pl. a — borostydnkdésav-dehidrogendz, a —diafordz) az anyagokrél a hidrogént lehasitj4k és koenzimek utjan megkétik. A folyamat masik szakasza a tdpanyagrol lehasitott hidrogén egyesiilése oxigénnel

selejt

50

sejtmag vizzé. A szévetekbe és sejtekbe jutott oxigén az tn. —citokromok utjan jut el a hidrogénnel valé egyesiiléshez. Végeredményben tehat a ~ soran, bonyolult folya-

szodnak le. A ~i vizsgdlatok célja az alaktani leirds mellett ma mindinkdébb a sejtek kialakulasdnak, mtk6-

matokon

-~vi médszerekkel.

keresztil,

sz&mos

enzim

k6ézremtikédésével

a tapanyagok vizzé és széndioxidda alakulnak at. Az oxidacidé jelentés energiatermelé folyamat ; a felszabadult energia kémiai energia formajaban az — adenozintrifoszfdtban halmozdédik fel, melyb6l a sejtek a sziikségletnek megfeleléen tudnak egyéb élettevékenységeikhez energiat felhasznalni. Ha pl. a > piroszdldsav (amely a szénhidratok lebontasa, a > glikolizis soran keletkezik) oxidacidjat

tekintjiik, 6sszesen 15 nagy energiaju foszfatkdtés képzodik adenozintrifoszfat alakjaban. Egy foszfatkétés kb. 12 000 cal energidnak felel meg. sejtmag, nucleus (lat. ’mag’>, karyon (gor. ’mag’): leginkibb a sejt kézepén elhelyezked6, tobbnyire gémbélyt, de gyakran a sejt alakjdhoz alkalmazkod6 testecske. Elében is megfigyelheté specialis mikroszkdépi

désének,

fejlédésének,

anyageseréjének

A~

nyomonkévetése

szoros kapesolatban all a szdévet-

tannal, a biokémidval,

a fejlédéstannal ; alkalmazza

ezek

méodszereit és eredményeit. Minthogy a n6vényi sejtek az éket k6riilvevé szilard sejtfal kévetkeztében zartabb egységet alkotnak, a névényélettan az élettani vizsgalatok egy jelentékeny részét is ~i mddszerekkel végzi (sejtélettan). — A sejt felfedezése az angol R. Hooke (1635—1703) nevéhez fizédik, aki a parafa mikroszképos vizsgdlata kézben (1665) apré iiregecskéket fedezett fel, melyeket sejinek nevezett el. A névényekben ennek a sejtes szerkezetnek dltalanos érvényét hamarosan felismerték, de a sejteket ecleinte tireseknek gondoltak. Az Allati szervezet szabdlytalan kis egységeit (a béka vorés vértesteit) a holland J. Swammerdam (1637—80), majd

az

ember

vorés

vértesteit

honfitarsa,

A.

van

Alkatrészei: a maghartya, amely a protoplazmatdl valasztja el, a magnedv, a kromatinallomany (kromatin, és akromatin) és a magvacska (nucleolus), amelynek valdszintleg a fehérjeszintézisben van, fontos szerepe. Kémiailag a mag tuilnyomorészt dezoxiribonukleinsavat, mig a magvacska ribonukleinsavat tartalmaz. A legtébb sejtnek egy magja van, azonban ismeretesek

Leeuwenhoek (1632—1728) sajdt készitési mikroszképjan figyelte meg elészor. O vizsgalta elészér a kiilénféle egysejtti lényeket is. 1834-ben az orosz F. P. Gorjanyinov (1796—1865) mondotta ki, hogy a sejtes szerkezet a novény- és Allatvilagra egyardnt érvényes. Megallapitasai azonban ismeretlenek maradtak, és a sejtes szerkezet elvének Altaldnositdésa a német T. Schwann (1810—82) nevéhez fiizédik. Ezzel indult el a sejtelmélet, melynek

két-, sét tobb magvu

megalapitasdban M. J. Schleiden német és J. E. Purkyné

eljarasokkal,

és régzités

utani

sejtek is.

kiil6nb6zé

A ~ot

szinezésekkel.

nem

tartalmazdé

sejtek nem tekintheték teljes értékieknek, mert szaporodasra képtelenek. Ilyenek a vérés vértestek és a trombociték. Egyes alsébbrendtii élélények (baktériumok, kékalgadk) morfoldgiailag nem tartalmaznak magot, de biokémiailag a protoplazmaban szétszérédva benniik is

kimutathatéd (magekvivalens). A protoplazma tomege és aw tomege kézétt meghatarozott ardny all fenn, melyet a Hertwig-féle magplazma-relacié térvénye fejez ki.

sejtmagosztédas, kariokinézis (gér. "mag + mozgas’» : a sejtmagvak

szabdlyos

v.

szabdlytalan

rendszerint az egész sejt osztdddsa kéveti.

szaporodasa ; A Hertwig-féle

magplazma-relacié térvénye értelmében, dsszefiiggés All fenn a mag és a plazma térfogata kézétt. Amint az arany a plazma erdteljesebb névekedése folytan megvaltozik, @ mag osztédni kezd. (A térvény ald] szamos kivétel ismeretes.) Ha a sejt osztédasa nem kéveti a ~t. tobb magvu sejtek (plazmédiumok) jénnek létre. ~ bekévetkezik > mitézis,

> meidzis

sejtmagvacska,

és

> amitdzis

nucleolus

esetében.

lat.) : a sejtmagnak

tdbb-

nyire a kézepén elhelyezkedé gémb alaku alkatrésze. Szdma egy v. tobb, gerinctelen Allatokban hianyozhat is. A sejtosztéddsok folyaman feloldédik. Kémiai vizsgalatok szerint nukleinsavakat, elsédsorban ribonukleinsavat tartalmaz, és valdszinileg részt vesz a plazmafehérjék szintézisében. sejtszervek, sejtorganellumok: az allati és névényi sejtek alakos elemei. Bizonyos miikédések elvégzésére kiiléniiltek ki a plazmabdél. Egyesek minden differencidlédott sejtben megtalalhatok, mdsok esak bizonyos életmdd, k6érnyezeti feltételek hatasdra fejlédnek ki. Megjelenésiik kiilénésen gyakori az egysejtti életforma legmagasabb fokaig fejlédott egysejti allati szervezetekben. Majdnem minden sejtben megtalalhaté a — sejikdzepont és a — mitochondriumok, az Allati sejtekben a Glolgi-késziilék; kilénleges ~ a taplalkozasi (sejtszaj) és az anyagcesere- (emésztd, liikteté vakudélumok), a mozgdsz (allabak, esillék, ostorok) és az ingerlékenységi (neuronéma, neurofibrillum) organellumok. sejitan, citoldgia (gér.-bél> : a sejtek alaktani felépitését, szerkezetét, miikédésbeli sajatsagait letrd bioldgiai tudomanyag. Alapjat az 616, de gyakrabban a kitlonbézé régzitészerekkel eldlt és specidlis anyagokkal szinezett sejtek mikroszképos megfigyelése képezi. A szinezd anyagok segitségével a sejt alakos elemei ttinnek eld meghatarozott szinben ; a modern méddszerek segitségével ma mar egyes anyagceserefolyamatok is nyomon kévetheték (citokémia). Igy pl. megdllapithaté, hogy

bizonyos

élotfolyamatok

a sejtnek

melyik

részén

jat-

eseh kutaték is részt vettek. A sejtelmélet abbol indul ki, hogy a sejt az Onalldé életre képes legkisebb 616 egység és hogy sejt csak sejtb6l keletkezhet. A sejtelmélet kialakulasdnak idészakdban éridsi jelentéséginek bizonyult, és Engels joggal sorolta a mult szdzad harom legnagyobb természettudomanyos felfedezése kézé. A _ sejtelmélet tovabbfejlesztéje R. Virchow (1821—1902) német kutaté volt, aki azonban a sejtek vizsgélatat lesztikitette a sejt morfoldégidjaénak és biokémidjanak részleteire és csaknem 100 évig gatolta a~ fejlédését. A sejtkutatas megrekedt, miiveléi nem tudték a ~t atfogd bioldgiai szemléletbe illeszteni. — A korszerti tudomany biralja a sejtelméletet, egyrészt mivel pl. a virusok a sejtnél kisebb, élonek tekinthet6 egységek, mdsrészt, mivel ez a szemlélet tagadja az é16 és élettelen anyag kapcsolataét, valamint magat a fejlédést. — A ~ fejlédésében nagy jelentdéségi volt

a

sejtkértan

megalapozdsa

R.

Virchow

altal,

aki

a betegségek lényegét a megfoghatatlan, misztikus elméletek vildgdbdél a szervezet anyagi részeire, a sejtekre vezette vissza ; ez a maga idejében halado elmélet volt. A magyar kutaték kéziil kiemelkedik arab nyelv, az —etidp nyelvek. E nyelvek minden eltérésiik ellenére is kézelebb Allnak egymashoz, mint az indoeurépai nyelvek. Fébb jellemzéik: kilonleges torokhangok, harommassalhangzés szogy6k6k, idéi jelleg nélkiili

anyaga a selyemlepke babjat véd6 burok legombolyithat6o

6se). 2.az ENy-i~ : arameus (szir, nabateus), kanaanita

igerendszer,

mellérendelé

mondatfizés.



Az

etidp nyelvek kivételével csak massalhangzékat jelélé irdsrendszert haszndlnak. A ~en beszélé népeket séme népeknek (szenitdknak) szokds nevezni. Semjakin, Mihail Mihajlovics (1908— ): szovjet szerveskémikus, az SZU Tudomdanyos Akedémidjanak tagja. Alapveté kutatasokat végez az antibiotikumok, vitaminok és mas természetes bioldégiailag aktiv vegylletek kémiaja terén. Semjén: 6tk., Borsod-Abatij-Zemplén m., satoraljaujhelyi j. L: 850 (1960). Va.: Riese.

Semjénhaza ; étk., Zala m., letenyei j. Va.:

L: 1000 (1960).

Murakeresztur.

semleges

kdzetek,

neutrdlis

kdzetek:

az

52—65%

kovasavat (SiO,) tartalmazé kézetek. semlegesités : (vegy) — kézdmbésités

semleges nem, neutrum lat.) : > nem semlegesség : 1. politikai értelemben annak az allamnak

a helyzete,

amely

nem

vesz

részt az allamok

sem-

milyen katonai jelentéségi tamadd v. védelmi jellegt esoportosulasdban, tdmbjében. Llyenek pl. jelenleg Azsidban:

India,

Indonézia,

Burma,

Ceylon

stb.

Ha-

sonlé a helyzete a legtébb tijonnan fiiggetlenséget nyert afrikai allamnak. »tombon kivili’”?

Szokas még ,,el nem Allamnak is nevezni.

kételezett”’ v. — 2. haéboru

esetén annak az allamnak a helyzete, amely a hadviselék egyikéhez sem csatlakozik és a hadicselekményekben nem vesz részt. A semleges allamoknak a hadviseld allamokkal szembeni jogait és kételességeit a szdrazfoldi és a tengeri habortiban elsé izben az 1907. évi hagai békekongresszuson szabalyoztak. A ~ lényege a tartézkodas mindennemti hadicseleokménytél és a partatlansag a hadviselé felek iranyaban. A semleges allam teriilete sérthetetien,

nem

lehet hadszintér,

a szdrazféldi,

vizi és

légi teriiletére behatolé csapatokat, hadihajékat, repiilégépeket kételes lefegyverezni, ill. leszallasra kényszertteni, a hadviselé felek katondit teriiletére valé behatolas

esetén interndlni. A hagai egyezmény értelmében a semleges dllam nem szallithat fegyvereket és nem nytijthat pénzbeli tamogatast a hadviseléknek. Mind az IL., de méginkabb a II. vilaghaboru idojén a ~nek ilyen értelmt korlatozasat a semleges tékésdllamok zéme nem tette magaéva, és kiilénbéz6 mddon azon hadviselé felet v. hadvisel6é feleket tamogattak, amelyekhez gazdasdgipolitikai érdekeik fizédtek. A II. vilaghabort folyaman alakult ki a ,nem hadviselé allam” allamok tekintették magukat ,,nem

fogalma. Az olyan hadviselé fél’’-nek,

amelyek hivatalosan és aktivan nem vettek részt a hadicselekményekben, de minden mas mddon (anyagiakkal,

fegyverekkel,

élelmiszerekkel

stb.) tamogattak

az érde.

Semmelweis

keiknek

58

megfelelé6

hadviselé

allamot

v.

Trod. Hajdu Gy.: As. 1958. Semmelweis Igndc Fiilép (1818—65): lészorvos,

Elébb

az

orvostudomany

egyik

Allamokat.

magyar

legnagyobb



szii-

alakja.

a béesi sziilészeti klinikan, majd a pesti Rdkus-

(ma ~) kérhaézban dolgozott ; 1855-t61 a sziilészet tandra volt a pesti egyetemen. Erdeme a

gyermekdgyi ldz okémak és megeldézésének felfedezése 1847-ben. Kimutatta, hogy a gyermekagyi laz a kézénséges gennyvériséggel azonos betegség és nem ragalyos fertézés. Klasszikus kényve a gyermekdgyi lazrél Die Aethiologie, der Begriff und die Prophylawe des Kindbettfiebers cimen 1861-ben jelent meg. — Tanitasét csak halala utdan 20 évvel ismerték Semmelweis

emlékmivét megjelélt

el, amikor az orvostudomany

az aszepszis

jelentéségét

felismerte.

Ma ~t tekintik az aszeptikus sebkezelés megalapitéjanak. Bp.-i Strébl Alajos készitette. Emléktdblaval

budai

sziiléhazaban tervezik az Orvostérténeti

Muzeum létesitését. — Irod. Domany I.: S. kiizdelmes élete a tudomanyos igazs4g szolgdlataban. 1958. Semmering : az Osztrdk Mészkdéalpok K-i szarnydnak igen forgalmas hagdéja a Bécsi-medence és a Miirz-Mura volgye k6zétt ; 980 m. Udiiléhely és télisport-telep. semmisségi panasz: els6- v. masodfoku fellebbviteli perorvoslat az alséfoku birdéds4gok térvénysérté hatarozatai ellen. A~ alapjdn ind{tott perorvoslati eljarasban, ha a birdsag megallapitja a térvénysértést, az alsébbfoku birésag hatdrozatét megsominisiti (cassatio). Nalunk ma nines ~, az alsé birésdgok altal elkévetett torvénysérté hatarozatot — fellebbezéssel lehet megtamadni.

Semper, Gottfried (1803—79):

foglalkozott.

Semper, Johannes (1892— ): k6lto. 1940-ben észt mitivelédésiigyi

szovjet-észt ird, miniszter, majd egyéb kulturalis kézéleti funkcidkat téltétt be. Regényeiszinmtiveiben,

de elsdsorban

csiszolt

stilusti lirdja-

ban az Uj élet kibontakozasanak énekese. semplice [szemplicse] discus-sérv.

Servet, Michel; nyol

orvos

és

Miguel Serveto (kb. 1511—53):

reformaétor.

Nagy

hatdst

spa-

gyakorolt

az

unitarius egyhaz alapitéira (Blandruta, David F.). Az inkvizicié elé1 Genfbe menekiilt, ahol Kdlwin kezdeményezé-

sére a genfi allamtandcs mint eretneket Felfedezte a tiidé vérkeringését.

megégettette.

serviensek, szerviensek (lat. ’szolgdlattevék’) : a mo.-i korai

feudalizmusban

az

uralkoddé

osztdélynak

azok

a

tagjai, akik z6mmel a kirdly szolgdlatara voltak kételezettek. A kirdlyi~ csoportja lett a késébbi kéznemességnek, az uralkoddé osztaly egyik szdmottev6 rétegének gerince. Ezek eredetileg csak a kirdlynak, ill. megbizottainak szolgaltak. A kirdlyi birtokok rohamos bomlasa, a feudalis nagyurak hatalmaénak névekedése idején (a 13. sz. elején) a kirélyi ~ket is fenyegette a veszély, hogy maganuri fiiggésbe jutnak. Tiltakozé6 mozgalmuk eredménye az 1222-i aranybulla, amely elismerte a ~ nemesi kivaltsagait. Tovdbbi szervezkedésiik eredményeként jott létre a nemesi vdrmegye és benne a szolgabirdésag intézménye.

Servius Tullius (i. e. 6. sz.) : a hagyomany szerint Roma hatodik kirdlya az etruszk uralom idején. Neki tulajdonitjak az

un.

serviusi

alkotmany

kiadasdt,

amely

a varos

lakossagat nem szdrmazds (nemzetségek), hanem a vagyoni allapot és teriileti elvek szerint rangsorolta (—centuria); ezek szerint tértént a szavazas is. Az alkotmany biztositotta a plebejusok szdmara a szavazati jogot, de szem elétt tartotta a patriciusok érdekeit és megakadalyozta a plebejusok akaratnyilvanitasanak eredményességét. A hagyomany szerint ~ vette kériil a romai hét halmot fallal. Sesonk : a libiai sz4rmazasii X XII. egyiptomi dinasztia tébb uralkoddéjanak neve. Legnevezetesebb : I.~ (ur. kb. i. e. 945—920), eredetileg libiai hadvezér. Kb. i. e. 930ban elfoglalta Palesztinat. be sestertius : rémai eziistpénz az i. e. 3. sz.-tdl. Ertéke 2,5 —as

volt.

Setala, Emil Nestor (1864—1935): finn nyelvész és politikus, egyetemi tanar. Nevéhez fizédik a finnugor

eredetti jellegzetes hangtani sajatossag, a — fokvdliakozds elméletének kidolgozdsa, valamint a magyar és finnugor nyelvészetben haszndlatos hangjelélé iras dsszeallitasa. Legjelentédsebbek hangtérténeti, mondattani munkai, a finn nyelv german jévevényszavairél, a finnugor 6storténeti kérdésekrél és a Kalevaldrdl irt mtivei. A Fannisch-Ugrische Forschungen c. folydirat megalapitoja volt (1901).

Sevilla

Séte [szét], Cette [szet]: kik6t6varos D-Franciao.-ban, a Canal du Midi foéldk6zi-tengeri végpontjanal. L: 35 000 (1955). A bauxittermelés és vegyipar egyik fontos k6zpontja;

borkereskedelem,

szuperfoszfat-

és

bauxit-

kivitel; haldszat. Udiiléhely. Setubal : portugal kikétévdros az Atlanti-écedn partjan, Lisszabontdl DK-re. L: 50000 (1950). Tengeri halaszat és sdleparlas. Halkonzervkészités, cement- és foszfatgyartas. K6ornyékén szdéléés déligyitimdélestermesztés.

Seurat [szora], Georges (1859—91): francia festé, P. Signackal egyiitt a > neoimpresszionizmus (pointillizmus) képviseléje. Technikajat tudomanyos szinelméletekre alapozva, keveretlen aprdé szinfoltok egymas mellé helyezésével

térekedett

janak felkeltésére 84;

a természetes

szinhatas

illuzio-

(Vasdrnap a Grande Jatie-ndl, 1883—

Honfleuri kikété, 1886). Rendszerbe foglalta a szinek

és a formak kifejezé értékét, hangulati jelentését. Késébbi mivei (Cirkusz) sok tekintetben elékészitették az expresszionizmust, a fauvizmust és a kubszemust. Sevesenko, Tarasz Grigorjevics (1814—61l): ukran k6lt6,

az

ukrdn

irodalom

klasszikusa,

fest6,

az

ukran

demokratikus forradalmi mozgalom harcosa. Jobbagyesaladbol szarmazott, foldesura udvari festének tanittatta.

Varsdban

Fr.

X. Lampi,

a pétervari

Akadémian

Brjullov tanitvanya volt. A pétervari mivészk6rék felfigyelve tehetségére kivaltottak a jobbagysorbol. Klasz-

szicista stilusi torténeti képeit s arcképeit késdébb felvaltottak az ukran nép életét tiikrézé realista kompozicidk. A festdi hivatast soha nem hagyva el teljesen, az irodalom felé fordult. Verseiben az ukraén népi énekesek hangjan szdlalt meg, természetes egyszertiséggel és benséséges liraval fejezve ki a jobbagysag keserveit, a szabadsag, emberi élet utani vagyddasukat. Elbeszélé kélteményeiben népének hési multjat idézi. Mtiveiben keményen birdlta az elnyomo rendszert és forradalomra szolitotta népét, ezért irasai nagy része csak kézirasban terjedhetett. Letartéztattak, majd katonai szolgaélatra kényszeritették és az irdstdl eltiltottak. Mégis folytatta tevékenységét. Kapcsolatba keriilt a forradalmi demokrata irdkkal, falurdl falura jarva terjesztette a forradalom eszméit. Masodszori letartéztatasanak szenvedéseibe belehalt. Munkassaga az ukran realista irodalom megalapozasét és elsé felviragzasat jelentette (Kobzos).



Irod. Baty—Dejes: 8S. 1954. Severing, Carl (1875—1952) : német jobboldali szocialdemokrata politikus. 1920-t6] 26-ig porosz, 1928-td] 30-ig birodalmi, majd 19380-t6] 32-ig ismét porosz beliigyminiszter.

1932. jul. 7-én, amikor a Papen-kormany

szét-

kergette a porosz szocialdemokrata kormanyt, tarsaival egyutt engedelmeskedett a felszdlitasnak és lemondott. A habort utén az NSZK-ban a szocidldemokrata part jobboldali vezetéihez tartozott.

Severn:

folyé Anglidban ; 338 km.

ben ered, a Bristol-6bélbe

torkollik.

A Merseyvel, a Trenttel és a Temzével ossze. Severus-dinasztia : — Septimius

Sévigné

([szévinyé],

Madame

A Cambriai-hg.-

80 km-en

hajézhato.

csatornak

kétik

Severus

de;

lednynevén

Marie

de Rabutin-Chantal (1626—96): francia frond. A f6varostél tavol é16 lednydhoz irt szellemes, kézvetlen hangt, klasszikus egyszertséggel fogalmazott leveleiben (melyek csak halala utan jelentek meg nyomtatasban) hi képet festett a XIV. Lajos korabeli udvari, tarsadalmi, politikai és irodalmi életrdl. Sevilla [szevilja], az édkorban Hispalis: varos DNySpanyolo.-ban, a Guadalquivir partjan, Andaliziaban ; ~ tart. székh.-e. L: 417 000 (1957). Kozlekedési esomépont,

forgalmas

kik6té.

Dohany-,

fa-,

fémfeldolgozé,

papir-, tiveg- és selyemipar. Kornyékén déligyiiméles-, olivaolaj-, sz6lé-, zdldségtermesztés. Régi egyetem (1502). Az egykori arab uralom ~ képén, lakossaganak népi szokaésain egyardnt nyomot hagyott. A szamos kis tér és keskeny, gérbe utcak jellegzetesen mor stilusu varosképet adnak. A 14. sz.-ban épilt Alcdzar,

a kirdlyi palota és hires marvanyoszlopos udvara mor eredeti. A 16—17. sz.-ban Spanyolo. legnagyobb kik6tdje, az Amerikaval folytatott kereskedelem kézpontja volt. Késdégétikus székesegyhdzaban Kolumbus siremléke. Murillo sziiléhelye. Mizeum. — A mérok Altal i. sz. 712-ben elfoglalt varost a spanyolok 1248-ban szabaditottak fel. Spanyolo. francia megszallasa idején, 1808t6l a Napéleon elleni hare egyik £6 bazisaként jdtszott szerepet, 1810-t6] 12-ig francia uralom alatt allt. A 19. sz.-ban a spanyol munkasmozgalom fontos gdécava fej-

16dott. Sévres

[szévr]: varos Parizs kézelében. L: 17000 (1954). Vilaghiri, porcelangydrat (—sévres-i porceldn) 1876-ban St. Cloudba helyezték at. A nemzetk6zi mértékhivatal székh.-e (1875-t6l). sévres-i békeszerzédés, 1920. aug. 10.: az Antant allamai és Téréko. kéz6tt Sévres-ben k6tétt béke az I.vilaghabort utan. A Térdk Birodalom minden nem térék lakta tartomanyat, a régi teriiletének mintegy 34-ét (Sziridt, Libanont,

Palesztinat,

Mezopotamidt,

Arabiat)

elvesz-

tette ; eurdpai részét Istanbul kivételével ugyancsak elesatoltak. Flottajat csaknem teljesen megsziintették, korlatoztaék haderejét (50000 fére), s erdditményei lerombolasara kételezték. A tengerszorosokat nemzetk6zi ellenérzés ala helyezték. A tor6ék pénziigyeket nemzetk6zi ellenérzés ala vontak és helyredllitotték a kapitulaciok rendszerét. A ~t az istanbuli kormany irta ala, amely

ekkor

mar

tényleges

hatalommal

nem

rendel-

kezett. A Kemal pasa vezetése alatt all6 ankarai kormany, amely hamarosan az egész orszag ura lett, a békeszerzodést nem ratifikalta. Helyébe 1923-ban létrejott a — lausanne-i szerzddés. sévres-i porcelan : eredetileg Vincennes-ben 1745-ben alapitott porcelangyar, melyet 1756-ban helyeztek at Sévres-be. Készitményeinek (vd4zak, szoborcsoportok, esillarok festett diszitéssel és aranyozdssal) anyaga eleinte attetsz6, lagy porcelan volt, 1769-t61 mar _ ke-

a0

cy

efeured

EE,

@

tNj

th

RF

) evres

“iy

mény porcelant is gyartottak. Viragkora a 18. sz. végéig tartott. A gyar termékei eleinte rokokdé, késébb XVI. Louis-stilusban késziiltek, jellemzéjiik a kobaltkék szin. A figuralis porcelan tervezésénél kivalé szobraészok, pl. Falconet, Pigalle stb. is kézremfikédtek. A gydrat 1876-ban athelyezték St. Cloudba. sevré, chevreau fr.) : > felsdrészbér sex appeal [szekszepil] (ang.): nék nemi vonzereje, erotikus varazsa. sextans : — szextdns

Sextus Empiricus Piirrhén

(i. sz. 200 kériil): kévetéje, az antik

gérég orvos

és

— szkepticizmus el-

méletének rendszerezéje. Bar nem eredeti gondolkodé, miuvei felbecsiilhetetlen forrasok az dkori filozéfia kutatasa szamara.

Seychelles [szesel]: szigetcsoport az Indiai-éceanban ; brit gyarmat, Madagaszkartél H-ra. 144 km?, a kérnyezé korallszigetek csoportjaival egyiitt 405 km?. L: 43 900 (1956); francia nyelvtii kreolok, négerek, maldjok, indiaiak. 34 grdanitmagos korallszigetbél és csaknem 60 korallszirtb6] all6 csoport (92 sziget). Meleg, nedves, egyenletes trépusi éghajlat. Ultetvényeken kékuszdio-, kopra-,

fahéj-,

vaniliatermesztés.

Seyhan ; — Adana térék varos régebbi neve. Seyss-Inquart, Arthur (1892—1946): politikus. 1938-ban Hitler kdvetelésére

lett, s elékészitette

az

Anschlusst.

osztrak fasiszta beliigyminiszter

Schuschnigg

vissza-

vonuldsa utin Géring utasitasa értelmében hivatalosan ~ kérte a német csapatok bevonultatasat. A hitlerista megszallas utan a Német Birodalomhoz csatolt Ausztria, az un. ,,Ostmark”’ birodalmi helytartdéja lett (1939-ig). 1940-t61 45-ig a megszallt Hollandia birodalmi biztosa volt. 1946-ban a niirnbergi perben hozott itélet alapjan mint haborus fébanést kivégezték. Sfax: kikétév. Tunézidban, a Gabési-dbél partjan. L: 66000 (1957). Foszfat-, déligyiiméles-, hal- és borkivitel. Sfintul Gheorghe : — Sepsiszentgydrgy SFIO, Section Francaise de VInternational Ouvriére [szekszj6 fraszez dé léternaszjonal uvrijer]: a Munkas Internacionalé Francia Szekcidéja. A Francia Szocialista Pdrt

hivatalos

neve.

(— Franciaorszdg,

TORTENET.

Politikai partok és szakszervezetek.) Sforza [szfordza]: itdliai hercegi csalad; tagjai a milanoéi hercegségben 1450-t6] 1535-ig uralkodtak. Ose Muzio Attendolo (1369—1424), eredetileg paraszt, majd zsoldosvezér, aki nagy ereje miatt a ~ (leigdzd) melléknevet kapta, majd a papanak tett szolgdlatai elismeréseként bardi cimet kapott. Fia, Francesco ~ (1401—66) szintén, zsoldosvezér volt; 1450-ben feleségiil vette a Milanoban, uralkodé Visconti hercegi csalad utolsdé tagja-

nak leanyat, Biancdt, és 1450-ben Milano hercege lett. 1464-ben hatalma ald vonta Genovat (Korzikaval egyiitt), Lombardia egy részét stb. Zsarnoki hatalmat gyakorolt. Udvaraba gytijtétte kora neves kéltéit, tuddsait és mtvészeit. Az uralkodasban fia, Galeazzo Maria (1444—76) k6évette, aki 1466-ban Milané hercege lett. Kegyetlensége miatt meggyilkoltak. Ennek fia, Giovanni Galeazzo ~ helyett nagybatyja, Lodovico 71 Moro (1451—1508) kormanyzott (1481-t61), aki megmérgeztette Giovannit és megszerezte a hercegséget 1494-ben, de a francidk eltizték Milandébol, 1500-ban elfogtak, és francia fogsagban halt meg. Haldla utan Milaénéd még révid ideig a ~k uralma alatt allt, majd 1535-ben a Habsburgok birtokaéba keriilt. — Giovanni Galeazzo leAnya: BonaI. Zsigmond lengyel kirdly felesége és Izabella magyar kirdlyné anyja volt. Sforza, Carlo, gréf (1873—1952): olasz liberdlis politikus. 1920—21-ben kiiliigyminiszter volt, a fasizmus uralomra jutdsa utan visszavonult, majd emigralt (1926), és részt vett a kilfdldi antifasiszta mozgalom szervezésében. 1943-ben visszatért, tagja lett a Badoglio-kormanynak,

(SEVRES)

Sévres-i porcelanjegyek

filozéfus,

s’Gravenhage

58

Sévres

Oridsteknésbéka-

vadaszat. Gyéngyhalaszat. Fév.: Victoria, Mahe-szigeten (L: kb. 10000). Hivatalos pénzneme: a ~i ripia, 1 rupia = 100 cent.

majd 1945—46-ban a nemzetgytilés 52-ig kiliigyminiszter volt.

sforzato kiemelve. utal.

elnédke,

1947-té1

[szfordzato], sforzando ol.) : zenei mtiszé = Egy

Réviditve:

hang

v. akkord erésebb hangsilyozaésara

sf, sfz.

sfumato sogun Sholapur:

éveiben,

Ter.-e

rikai fizikus, félvezet6k és tranzisztorok elméletével fogBrattainnal és J. Bardeennel kapott.

és skdéciai

hdébori

legna-

a vizallas szerint 356—370 km?. Hossza 50, szélessége 5—18 km, legnagyobb mélysége 12 m. A Moraéa taplalja ; levezetéje a Drin-f.-ba a Bojana v. Buené. Shkumbi: folyé Albénidban ; 147 km. Az Ohridi-tdétdl Ny-ra ered. Durrést6l1 D-re az Adriai-tengerbe émlik. A két alban nyelvjards (geg, toszk) hatara. Shockley [sakli], William Bradford (1910— _ ): amelalkozik.

angliai

Eszak-Bra-

bant tart. székh.-e. L: 72000 (1960). Jelentés ipari kézpont. — A 14—16. sz.-ban épiilt késégét katedralisa ratiemlék. Shetland-szigetek [setlond], Zetland-szigetek: NagyBritannidhoz tartozé szigetesoport az Atlanti-dcednban, Skécidtél EK-re; 1430 km?2. L: 18 000 (1958). Fév. : Lerwick, Mainland-szigeten (L: 6000, 1958). Sziklas, tézegmoha-lapos teriilet ; viharos, rideg éceani éghajlat. Juh-

Sibiu

62

steward ([sapsztjued] : mondas.

a padpdk korondzdsi szertartasdban elhangz6 A kifejezés forrdsa valészintileg Kempis Tamas Krisztus kévetése c. mtive. Azt a gondolatot juttatja kifejezésre, hogy semmi sem 6ro6k.

siculi lat.) : — székelyek siculicidium gazdasdgi romanticizmus kispolgari valfajanak £6 képviseldje. A nemzetgazdasdgian ujabb elmélete c. £6 mivében élesen birdlta a kapitalista gazdasdgot ; a tékés termelés ellent-

vissza

letartéztattdak

mondasos voltat kispolg4ri médon a termelés és a fogyasz-

és 14 évi fegyhazra itélték. 1945. febr.-ban a szovjet hadsereg Altal felszabaditott teriiletre székétt. Csehszlovakia felszabadulasa utdn 1945-t61 53-ig Szlovakia Kommunista Partjanak elnédke 63 a Minisztertandcs elnékhelyettese ; 1950-t61 53-ig kiiliigyminiszter volt. Sirola [sirola], Bozidar (1889—1956): horvat zeneszerz6 68 népzenekutatd, a zagrabi Zeneakadémia igazgatoja volt. Mtuvei népzenei hatasokat mutatnak. sirventes [szirvat]: a kdézépkori provengal (trubadur) kéltészet egyik mtfaja; politikai v. erkélesi tanité célzatau alkalmi versek.

tas felszinen jelentkezé ellontmondasara s az értékesités ebbél folyé nehézségeire vezette vissza. Ramutatott a gazdasagi valsdgok elkeriilhetetlenségére, tiszta tdkés tarsadalomban lehetetlennek tartotta a zavartalan bévitett ujratermelés megvaldsitasdt, mert szerinte lehetotlen az értéktébblet realizdlasa. |Azt hirdette, hogy

Kommunista Partjanak. 1930-t6l a Kézponti és a Politikai

Szlovaékiaba,

azonban

sisak ; a fej védésére

rdvidesen,

szolg4l6

— vértezet.

Az

dkori

népek kezdetben bérfoveget, késébb fémbdél késziilt gombélyt ~ot viseltek. A kézépkorban tébb valtozata alakult ki. A 11—12. sz.-ban tébbnyire kip v. harang alaku, orrvéd6 nytlvanya szilard. A 13—14. gz.-ban az arevéd6 (~rostély) merev, majd le- és feltolhaté. A teljesen zart csdbér-~vok a 16. sz. elejéig voltak haszndlatosak. Ezutaén a spanyol eredeti morion vaskalap, hazdnkban pedig a keleti formaja rdkfarkos ~ terjedt el. A lovagi hadviselés idején a ~ra erésitett jelvény kiegészitette a pajzson 4brazolt jelvényt v. (kiilénésen késdbb) helyettesitette azt, és igy a cimerdbrdzolds kiegészité részévé, a

cimerpajzsra helyezett sisak diszéyé yalt. A léfegyverek

az ujratermelés zavartalanul csak akkor valosulhat meg,

ha a tékésosztaly és a proletariatus mellett tn. harmadik személyek, nem tdkés elomek (kis4rutermelék) is jelen vannak. Tagadta a kapitalista termeléerdék fejlédésének lehetéségét, s a bajok megolddsaként azt javasolta, hogy a tokésallam ,,téritse vissza”’ a munkdsokat kisaruterme16kké, mert kisAérutermelés esetén a termelés és a sziikségletek szoros egységben vannak. Nézeteinek reakcids és utopista volta tehat abban jelentkezett, hogy a kapitalizmussal szemben idealizaélta a kisarutermelést, s a feudalis

viszonyokat kivanta rakényszeriteni a fejlett termeléerékre. A narodnyrkok a 19. sz. végén atvették~ nézeteit, amelyeket Marx utan Lenin is tébb izben biralt.

sisport Szisziphose. Si tacuisses, philosophus mansisses (lat. ’ha hallgattal volna, béles maradtal volna’): szalldige, amely valdszintileg Boetius (470—525) De consolatione philosophiae c. mtivének egyik anekdotajabdl szarmazik. Sitka, Uj-Archangelszk: telepiilés az USA-ban, Alaszkaban. L: 2000 (1950). Szénallomas, haditengerészeti kik6té. Halaszat. Sitke ; 6tk., Vas m., sarvari j. L: 1910 (1960). Kozépkori alapokon é6pilt barokk stilusi r. k. temploma mitemlék. siugras: a sisport egyik versenydaga, a siversenyek legérdekesebb szima. Meredek, lejtés hegyoldalra épitett ugrosanerél végzik, az ugrds nagysaga a sane magasségatol fiigg. Az ugras hosszdt a sanctdl a talajra érkezés pontjaig mérik. Mammut-sdnenak nevezik az olyan ugrdéhelyet, amelyrél joval 100 méteren feliili ugrasokat lehet végezni.

teremt, mint rombol. Brahmdval

K6zép-Téréko.-

Siva

95 000 (1960). Haziipar (bérfeldolgozas, pokréckészités), vasuti vagonépité és javitémihely, cementgyar. Rézbanyaszat. sivatag : a Wold felszinének éghajlati okok kévetkeztében majdnem teljesen novényzet nélkiili teriilete. A~7 éghajlat jellemzéi: kevés a csapadék ahhoz, hogy dllandé néovénytakar6 létrejéhessen, a levegé szdraz, a napihémeérsékleti ingadozas igen nagy, atlagban 20—25 C°, a maximalis napi ingadozés 35—40 C°; a felhézet csekély; a napsiitéses érak szama megkézeliti az elméletileg lehetséges értéket. A téritdk kézelében a zondlis ~okat (pl. Szahara), a szarazféldek belsejében, nagy hegylancok szélarnyékaban 6s magas hegységekkel koriilvett medenfdén

hatdsdra

keletkezé

kontinentdlis

~okat

(pl. Gdbi) kilénbéztetik meg. Nagymértékben méddosulnak a tropusi sivatagok jellemvonasai hideg tengeraram-

lasokkal

érintett

partvidékeken,

(pl. a Namib-~

DNy-

Afrikaban). — A névénytakaré és viz hianya miatt a ~ {6 felszinalakité tényezéi: a mdllds és a szél munkaja, a deflécié. A ritka, de heves zéporok alakjéban hulléd esapadék alakitja ki a jellegzetes ~i szarazvilgyeket, a > vidikat. Ha a felszint szdlban 4llé szikla v. durva k6térmelék fedi, ké~rdl (hammada) beszéliink, ha aprd tormelék, akkor kavics~rél (szerir). Sos ~ok a -sottok (- Afrika). Ezek a ~i lepusztulds teriiletei. A lepusztult anyag a homok- (erg) és agyag- (takir) ~ban halmozédik fel.

Bar

nehezek

az

Siwalik-lanc :

a

Himaldja

eléterében

harmadkori

tiledékekbél A4ll6 gytirt hegység ENy-Indidban. Lejtéit éserd6k boritjik, gazdag allatvilag. 2500 m. Osemlésmaradvanyai hiresek. Siwertz, Sigfrid (1882— ): svéd kélté, realista regényirdéd. A Selamb-csaldd (1920) c. nagy regénye egy hdborus haszonbél meggazdagodott csalad torténetében

a polgari vilag hanyatlasdt Abrazolta. Eletrajzi regénye Piatalnak

lenni.

Sixtus-kapolna, Cappella Sistina : a ré6mai papdk vatikdni hdzi kApolndja. Giovanni de Dolci épitette 1472— 8l-ben. Oldalfalainak freskdéit — jelenetek az O- és Ujszovetségbé6l — a quattrocento legjelesebb mesterei festették

(Pinturicchio,

stb.).

Mennyezotén

nagy

profétdkat

Botticelli, Ghirlandaio,

a teremtés és

térténetét,

szibillAkat

Perugino

valamint

Michelangelo

a

festette

1508—12 kozott. Az 6 mtive az oltarfalon levé Utols6 ftélet is (1543). — A kApolna énekkara (Cappella Sistina), mely hossztt idén At az egyhazi zene legfébb foruma volt, férfiakbdél Allt, a szoprdn szdlamot falzettistak, késébb kasztraéltak énekelték; a 16. sz. végén hanyatlasnak indult, ma mar csak névleg létezik. Sixtus-levelek : azok a levelek, amelyekben IV. Karoly

kirdly sdgora, Siatus

parmai

életfeltételek,

azért

minden

1918. apr. 13-4n nyilvanossdgra

hozta, ami

utén megerésédétt a Monarchia és Németo. vezeté kérei k6éz6tti fesziiltség.

a Kizilirmak-f. mellett. L:

a

dus

reg fejlesztése érdekében irt mtivéb6él vett idézet (,,qui desiderat pacem, praeparet bellum’’) szdlléigévé révidiilt formaja.

Clemenceau

madik személye.

ecékben

teriiletrél indulé folyé vag &t a ~on,

herceg kézvetitésével kiilonbéke kétésére tett kisérleteket. Az Osztrdk—Magyar Monarchidval kétendé kilénbéke esetén felajanlotta, hogy a Monarchia taémogatni fogja a francidk Elzdsz-Lotharingidra vonatkoz6 igényét. Az ajaniatot az Antant nem fogadta el. A leveleket

és Visnuval egyiitt a hindu harmas istenség (Trimurti) harSivas: varos

v. csapadékos

névényzetG odzis keletkezik. Si vis pacem, para bellum

Labod Rinyaszentkirdly 10)

\Somogyydvarhely

)

|

Osztopan

Mesztegnydry

Nemesvid

—=

5

Sig

2

& Lamardi Balatonkitiy © latonféldvar : Kéroshec oe

NS

\

§oS “4 SAU ae,

(heme neo lakzabadiy> Balaton, = es Aer

m

Saree //= 2 diemekbél alld kotétt versképlet,

amelynek felépitését a

+ metrum szabalyozza.

A ~ok

a forgacs

leszakad

sakor, frécessajtolasakor v. fréccséntésekor darabokon, keletkezé kittiremked6 anyagrész.

rola.

a

a

munka-

sorjaz6, szeddvas, Winkel (ném.>: a kéziszedé legfontosabb szerszima. Ebbe helyezi egymas mellé a bettszekrényb6l kiszedett nyomdabettiket, és alakitja azokat sorokka. Sorkifalud : 6tk., Vas m., vasvari j. L: 1010 (1960). Sorkiképolna ; 6tk., Vas m., vasvaéri j. L: 510 (1960). Va. : Sorkifalud. Sorm

Epiiletét Richelieu a 17. sz.-ban ujjaépitette, a 19. sz. végén teljesen atalakitottak. Sorbul, Mihail (1886— ): roman ird, a modern roman drama egyik legjelentésebb képviseléje. Legsikeriiltebb dramaja a Vérds szenvedély c. tragikomédiaja. sorregiszter,

mielétt

[sorm],

Franti8ek

kémikus, a Csehszlovak

zik, aki a parizsi egyetem k6ételékében szegény teolégus hallgaték szamara kollégiumot alapitott. 1554-tél az egész teoldgiai fakultast ~nak kezdték nevezni. Nagy tekintélyre tett szert, s igen nagy hatassal volt a kézépkori teoldégia és filozofia alakulasdra. 1729-ig allott fenn.

soregyen,

szenved,

Rideg anyag forgacsolasakor a feliilet végét alkoto él nem

az MTA kiilsé tagja.

(1913—

Tudomanyos

):

ecseh

Akadémia

szerveselnoke,

Jelentés eredményeket ért el a szesz-

kviterpének csoportjaba tartozé vegyiiletek elkiilonitésében, azonositasaban és szerkezetiik megallapitasaban,. Sormas : 6tk., Zala m., nagykanizsai j. L: 1000 (1960). Va.: Nagykanizsa. Malom. sormetszet, cezira alexandrin, pentameter stb.). Lehet kézépmetszet (pl. a magyaros tizenkettésben, mint Arany J. Toldija), de oszthatja két egyenlétlen részre is a verssort (pl. a jambusi nyolcast 5 + 3 szdtagra).

Sorokin, amerikai

Pitirim szociolégus,

(1889— 1917-ben

):

orosz

Kerenszkzj

szdrmazast titkara,

1923

ota az amerikai polgari szociologia legreakcidésabb szarnydénak egyik vezéralakja. Mtiveiben nagy térténelmi adathalmazzal igyekszik cafolni a tarsadalmi haladdas tényét.

Sorokpolany : 6tk., Vas m., szombathelyi j., a Sorokpatak mellett. L: 990 (1960). Va.: Sorkifalud. Gotikus r. k. temploma mtemlék. Soroksar : telepiilés Bp. D-i peremén, a ~i Duna mellett. L: 1840-ben 4000, 1910-ben 11000, 1941-ben 19 000. 1950 dta Pesterzsébettel egyiitt Bp. XX. ker.éhez tartozik. Textilipar. Vasipar. — A helyén Allott k6zépkori falu (amelyrél 1390-bé1 van adatunk) a térdék hdédoltsag idején elpusztult. A neoacquistica commissio Grassalkovichnak juttatta, aki a 18. sz. elején németekkel

telepitette be. Maria Teréziatél vasar- és mezévaérosjogot nyert. A 19. sz. végén indult rohamos fejlédésnek. Német

anyanyelvii lakossaganak

zémét

a felszabadulds

utan attelepitették Németo.-ba. sorompé : k6zut és vasut szintbeli keresztezédésénél a forgalom biztonsagat szolgal6, a kézutat a vonat

athala-

dasanak

szerint

idejére

lezdré

berendezés.

Szerkezete

lehet kézi v. gépi meghajtast, az uttest £616 leeresztheté, betolhato v. elfordithaté rid, melyet a vasuti személyzet

soros kapcsolas

89

a helyszinen v. tavolbdél vonévezeték segitségével kezel. Ujabban a kézleked6 vonat dltal vezérelt 6nmtk6éd6é ~k is hasznalatosak.

soros kapesolas : (vill) olyan kapcsolds, amelyben két v. tobb éramko6ri elemet (pl. kondenzatort, ellendllast, 6n-

indukcidt) egymas utan kétnek, vagyis minden elemen ugyanazon aramerésség folyik at. Sorosan kapesolt elemek eredé impedancidja a kapcsolasi elemek — impedancidinak ésszege. soros motor: 1. a belsdégésti motorok leggyakoribb faja, melyben a motort alkoté hengerek egymdés mégétt (sorosan) helyezkednek el. A gépjarmi-, vasuti, hajé- és

stabilmotorok tuilnyomé része ~. — 2. soros gerjesztést motor ; egyenaramu motor, amelynek gerjeszté tekercselése a forgérész-tekercseléssel sorba van kapesolva. A gerjesztést tehat a foaram hozza létre. Olyan helyen alkalmazzak, ahol nagy indité nyomatékra van sziikség és uresjards nines (a terhelés nélkiil futé motor megszalad). sorozas: a hadké6telezettségi korhatdrt elért dllam-

polgarok katonai szolgdlatra valé alkalmassdgat elbirald eljaras. A ~t évenként ndélunk erre a célra_ kiilén kijeldlt bizottsag végzi (tagjai katonai, dllami igazgatasi és tarsadalmi szervek képviseléi, valamint orvosok és mds egészségtigyi dolgozok). A bizottsdg az alkalmassdg megAllapitasa mellett, a sorkételezett szakmai képzettségének figyelembevételével javaslatot tesz a jeléltek fegyvernemi beosztasara is. A ~ a >hadkiegészités szerves része. sorozat: azonos v. hasonlo jellegi dolgoknak egymast kévetd, ésszefiigg6 (legalabbis dsszefiiggének ldtsz6) sora. — (mat) véges v. végtelen sok sz4m, pont stb. dsszessége. Fontos specidlis esetei a konvergens ~ok (olyan sorozatok, amelyeknek van véges —> hatdr-

értéke) 6s a monoton sorozatok (—>monoton névé sorozat). — (mtisz) —sorozatgyadritads.— 3. (kat) kézi v. tiizérségi gyorstiizelé fegyverbél egymas utdn megszakitas nélkiil leadott lovések sora. — 4. (nédv) ordo : rendszertani egység; a —+rend megfoleldje a névénytanban. — 5. k6zés, tin. sorozati cimen zart egészet alkoto kiadvanycsoport ; a keretébe tartozé mtivek sajat cimmel is rendelkeznek és 6nalloan is megjelenhetnek (pl. az

Olesé

Kényvtar).

sorozatgyartas : a termék

eléallitasdnak

egyik

for-

sésay

gének.

A ~

szerint

az ilyen lappangd

géneknek

nagy

szerepiik van az ember lelki életében : mivel egyenes uton

nem tudnak megnyilvanulni, meghatérozzaik az egyén valasztdsait (élettars, pdlya stb.), rokon- és ellenszenveit, és ezzel befolydsoljak sorsdt. Az elmélet Szondi Lipot magyar idegorvos és pszichidter nevéhez fizdédik.

Sors bona, nihil aliud inditds startrakéta: a repiilégépek

felszdllasthoz

sziikséges

toloeré atmeneti megnévelésére szolgalé rakéta (— sugarhajtému). A hatrafelé kifavé ~ f6ként a nagy feliileti terhelésti repiilégépek nekifutasdt réviditi meg felszallasukkor. Stassfurt : banyavaros az NDK-ban, Magdeburgtél D-re. L:: 26 300 (1960). Kali- és késébanyadszat. Azbesztuzem, vegyipar, gép- és radidkészilék-gyartas. statarium muszaki norma. statisztikus mechanika: a fizikinak az anyag korpuszkularis felépitésén alapulé aga, amely az anyag makroszkopikus tulajdonsdgaival, elsésorban termodinamikai jelen-

ségek

tanulmdnyozdsdval

foglalkozik

staciondrius

dlla-

poltban. Médszere a mechanika és a > valdsziniségszamitds torvényein alapul. Abbél indul ki, hogy a rendszer

egyenstilyi dllapota a rendszer legvaldészintibb dllapota. A todbbi Aallapot valdszintisége kicsi (— fluktudcid). A klasszikus mechanikara épiil a klasszikus ~, melynek kidolgozasa L. E. Boltzmann, J. C. Maawell és J. W. Gibbs nevéhez fizddik (> Boltzmann-statisztika). A kvantummechanika eredményeinek figyelembevételével kidolgozott statisztikak az un. kvantumstatisztikak (—+ Bose— Einstein-statisztika és —> Fermi—Dirac-statisetika) . stativ : zenei mtiszd. Az olasz opera hatdsos z4ré dridjanak a neve. A 19. sz. dta hasznalatos. Régebben a figdban eldforduléd tématorlodast, az un. sziikmenetet nevezték igy.

Streuvels

[sztréfelsz], Stijn; tkp. Frank Latewr

[la-

tor] (1871— ): belga iré, mtiveivel a flamand nyelvt irodalom egyik megutjitéja. Realista elbeszéléseiben és regényeiben a foldmives nép életét abrazolta miivészi erével (Az aratas,

A munkds, A lenféld, A nagy hid, Priitske).

Strindberg [sztrindberj], August (1849—1912): svéd iré. Zaklatott élete volt ; irdi munkassdgaban kora minden szellemi valsagat beteges tulérzékenységgel kovette nyomon. Keserves gyermekkorat irta meg A cseléd fia ec. mtivében. A vdrds szoba c. regényében a 70-es évek svéd tarsadalmi és muvészeti életérél rajzolt szatirikus képet. Novellaival a naturalizmus egyik els6é svéd kép-

viseléje. Amikor Franciao.-ban, majd Svajcban orosz forradalmar emigransok k6zétt élt, egy idére k6zel keriilt a szocialista eszmékhez. Rossz hazassaga és valasanak hatdsa alatt nogyldlet vett erdt rajta,amiszamos munkéjaban ( Vallomasok), elsésorban drimaiban (Az apa, A pajtd-

sok stb.) jutott kifejezésre. Elfordult a forradalmi gondolattél és mfiveiben Nietzschével rokon, a fels6bbrendti ember 6nzését és gytildleten alapuld erejét elismeré filozofiai elveket hirdetett (A hitelezd, Viharos tengeren), majd

romantikus

misztika,

vallasos

érzés

uralkodott

el

rajta (Inferno, Legenddk). Palyaja végén ismét kézeledett a

szocialista

munkdasmozgalomhoz.

ciklust, szimbolikus, (Husvét, Haldlidnc),

kat

Torténeti

sziirrealista jellegii misztériumdramakat,

drdama-

szinmtiveket mesejétéko-

(Hattyuvér) irt. Szélséségeket végigjart szellemi fej-

ld6dését

irta

Stromfeld

122

Stresemann

meg

az

Hgy

lélek fejlodésében.

Dramainak

egész sorat jatszottak egy ideig nalunk is nagy sikerrel.

stringendo

[sztrindzsendo]

: zenei mtisz6 = egy-

re gyorsulva.

strip-tease [sztriptiz] (ang.>: vetkézészam. Nyugaton az utdbbi évtizedben divatos volt az éjjeli mulatokban.

Strittmatter,

Erwin

(1912—

):

az

NDK-ban

6é16

német ird, kétszeres Allami dijas, a Német [részévetség elsé titkara. Regényeiben, elbeszéléseiben és draméiban a parasztsag életének realista abradzoléja (A csodatevd).

Strébl Alajos (1856—1926) : szobrasz. A szazadforduld tajan a legtébbet foglalkoztatott

magyar

aki mesterét6l, a bécsi K. Zwmbuschtol

szobrasz

volt,

atvett neobarokk

stilusban, de kivételes jellemzé erével és kompozicidés készséggel készitette emlékmtiveit (Arany Janos a Nemzeti Muizeum kertjében, a Zeneakadémiaén, Erkel

Mdtyds-kut a Varban, Liszt az Operahazon, Dobd Istvan

Egerben, Semmelweis-emlékmti stb.). Mtivészetének jellemz6i: az elmélyiilt lélekabrazolas, a realisztikus megfigyelések j6 désszefogdsa, a Ilényeg témér kifejezése, a szobraszi feliilet finom megmintazdsa megfigyelhetok egyéb figuralis miivein, pl. egyik f6 mtvén, a megkapé szépségtit Anydnk c._ szobran (Nemzeti Galériaban), szAmos portréjan (Onarckép, Lote Kdroly, Zichy Mihdly stb.) és élete vége felé alkotott kisebb munkain

is. — Irod. Henszlmann L.: 8. A. 1955. stroboszkép : periodikus mozgast

végz6 testek rezgéssz4manak, ill. motorok fordulatszimanak mérésére szolga4lé mitiszer. Egy valtoztathato fordulatszamti motor tengelyére szerelt lyukas tarcsabdl és egy azt megvildgité fényforrasbdl all. A vizsgalt targy arnyékat a tarcsan athaladd szaggatott fénnyel egy ernyére vetitik. Ujabban a fény szaggatdsat valtakozé arammal vezérelt glimmlampaval érik el. Ha a motort gy allitjak be, hogy a fordulatszdm és a tarcsdn levé lyukak szorzata éppen egyezzen a rezgésszdmmal v. fordulatszAmmal, akkor a fény mindig ugyanabban a helyzetben, fazisban éri a targyat, és ilyen mddon a targy mozdulatlannak ldtszik (~ikus hatds). Ha a fordulatszam kissé megvaltozik, a targy a kilénbségi frekvencidnak megfelelé lassi rezgést végez. J. A.F. Plateau (1836) és Ch. Doppler (1845) egymastél fiiggetleniil talalték fel. Tudomanyos magyarazata H. Helmholtzté| szarmazik. Olyan munkahelyen, ahol forgégépek vannak, a ~ikus hatds miatt fényeséveket csak kiilénleges kapcesolasban szabad alkalmazni. Eléfordulhat ui., hogy olyan lesz a megvildgitas, amely nem mutatja a gép helyzetét, ami szerencsétlenséget okozhat.

stréfa (gér.) : > versszak Stroheim, Erich von (1885—1957): bécsi sziiletést filmrendez6, filmszinész. Az osztrak—magyar hadsereg tisztje volt. 1910 kériil Hollywoodban kezdte filmrendezéi tevékenységét.

Tulfitott romantikaval

sal kevert realista Abrazolasméd,

és naturalizmus-

az uralkod6

osztélyok-

kal szemben keserti igazmondas jellemezte. Késébb Angliadban és Franciao.-ban kegyetlen, sotét szandéku figurdk mesteri alakitasaival timt ki. Ismertebb

filmjei :

1914, A gyilkos arany, Naszinduld, A nagy dbrand. Stromboli : sziget és 4llandéan mtkédé vulkan (926 m) a Foéldkézi-tengerben, az Olaszo.-hoz tartozd Lipariszigetek csoportjaban. Stromfeld Aurél (1878—1927): a Magyar Tandcskéztarsasdg vezérkari fénéke, Landler Jendével egyiitt az — északi hadjarat vezetdje. A Monarchia vezérkari tisztje volt, végigharcolta az I. vilaghébortit. 1918. nov.—dec.-ben a

Ludovika Akadémia parancsnoka, 1919. jan.—mare.-ban hadiigyi allamtitkar, 1918 vége ota az SZDP tagja. A Vérés Hadsereg megszervezésekor mint vezérkari f6n6k vallalta a Tandcskéztarsasag védelmét. Nagy része volt a Vorés Hadsereg sikereiben. A gydzelmes csapatok

visszavonulasanak elrendelésekor lemondott. Az ellenforradalmi katonai birdsag felségsértés és hazadrulas cimén haromévi

bérténre

itélte, megfosztotta

stroncianit

123

ezredesi rangjatol, kitiintetéseitél és nyugdijatol. 1921-ben kiszabadult. Raktarnoki dllast véllalt, majd magantiszt-

stuka

tartas.

A kifejezés azon

a régi téves hiedelmen

hogy a struccmadar veszély esetén nem

alapul,

menekiil, hanem

viselé volt és tevékeny munkat fejtett ki az SZDP-ben, megszervezte a Rendezé Gardat, amelyet katonai kikép-

a homokba

zésben

Struensee, Johann Friedrich, gréf (1737—72): dan Allamférfi, orvos. Mint VII. Keresztély kirdly orvosa és a kirdlyné kegyence, nagy befolyasra tett szert, s 1771ben a titkos kabinet tagja lett. Szinte korlatlan hatalmat arra hasznalta fel, hogy szamos polgari reformot hajtson végre ; feloszlatta a titkos nemesi tandcsot. Reakcids nemesi dsszeesktivés buktatta meg. Az ellenségeibél osszeadllitott birdsag itélete alapjan kiilénleges kegyetlen-

is részesitett.

galis KMP-vel

1923 dta kapcsolatban Allt az ille-

Landler Jené révén,

1925

koriil tagja is

lett a partnak. 1923-ban kommunista szervezkedés vadjaval ujbol letartéztattak, bizonyitékok hidnyaban hat honapi vizsgalat utan szabadon engedték. A KMP megbizasabol irt Késziil ag uj hdbort c. munkaéjat haldla utan Madzsar Jézsef adta ki (1928). A felszabadulds utdn kapta meg a vezérezredesi rangot (1945. maj. 1-én). — S. A. Vdlogatott traésaz (6sszeallitotta és a bevezeté tanulmanyt irta Hetés T.).. 1959. — Irod. Nagy K.: S. A. 1952; Foldes P.: A tulsé partrdl (S. A. életregénye). 1959. stroncianit , SrCO, : ivegfényt, atlatszd6, attetszé, szintelen v. enyhén szinezett asvany. Tobbnyire tis kifejl6dést. Az aragonit izomorf soréba tartozik. Hidrotermélisan és maésodlagosan is képz6dik. Cukorgyartashoz, a pirotechnikdban, az tiveg- és kerdmiaiparban hasznaljak. stroncium, Sr: az —alkdli féldfémek csoportjaba tartozd

fémes

elem.

Rendszima:

38,

atomstlya:

87,63.

A levegén gyorsan oxidalédik. Onallé Asvanyai kéziil fontosabbak a stroncianit (SrCO,) és a célesztin (SrSO,). Természetes sds vizekben is talalhaté. Kimutathatdé az emberi csontban és fogakban (9°Sr) is. Urdnhasadadskor 90-es tomegsz4mu radioaktiv izotépja is keletkezik. Ez atombombaporban gyakran jelenlevé, olesé magreaktorhulladékanyag, szétesési energidja kézvetleniil dtalakithato elektromos a4aramma. Az atombomba robbanasakor keletkez6 Sr feldisulhat a csontrendszerben és rdkot idézhet el6. 87 tomegszamu stabilis izotdpja a 87-es rendszamu radioaktiv rubidium-izotép szétesésekor keletkezik. Ezt a tényt felhasznaljak idés féldtani kort dsvanyok kormeghatarozaséra (~-modszer). — Ilékony vegyiiletei a langot vérdsre szinezik, ezért ttizijatékok vorés fényének (bengali ttz) eldidézésére hasznaljak. Strossmayer, Josip Djuraj (1815—1905) : horvaét politikus, diakovari ptisp6k (1849-t61). Az 6nallo Horvato.-ért szallt sikra 1860-ban a birodalmi gytlésen is. Allast foglalt az 1867. évi osztrak—magyar kiegyezés ellen, 1868-ban Ferenc Jozsef felszdlitasara visszavonult a politikai élettél és két évig Parizsban élt. 1869—70-ben részt vett a vatilkdni zsinaton,

élesen ellenezte

a csalatkozhatatlan-

sdgi dogmat. Piispoki székébe visszatérve tovabbra is egyik vezetédje maradt a horvat nemzeti ellenzéknek. Eredménytelen kisérleteket tett a r. k. és a pravoszlav egyhaz unidjdért. Gazdag adomanyaival megvetette a

zagrabi

horvat

nemzeti

muizeum,

a

horvat

(késébb

jugoszlav) akadémia és a zagrabi egyetem alapjait. Strozzi [sztrodzi], Bernardo, masképp Il Cappuccino v. Il Prete Genovese (1581—1644): itdliai festé. 1598ban kapucinus szerzetes, késébb vilagi pap lett. Mavésze-

tére

Rubens

és Caravaggio

hatott.

Genovaban,

majd

1631-t6l1 Velencében dolgozott. Bibliai kompozicidkon kiviil realisztikus zsdnerképeket festett (N¢é cselldval, Szakdcsné baromfival stb.). Harom képe a Szépmiivészeti Muzeumban van. Strémgren, Elis (1870—1947) : svéd sziiletésti dan csillagasz, a koppenhagai egyetemi csillagvizsgalé intézet

igazgatéja. Kiilénésen a hdromtest-problémaval foglalkozott. Szamitdsokat végzett az istdkdsdk eredetére vonatkozéan is. struce (Struthio camelus): a struccok (Struthiones) rendjébe tartoz6 Allatfaj ; a ma élé legnagyobb madar. Futé

életmdédhoz

alkalmazkodott

laba

hosszu,

izmos,

esak két ujjat visel. Fejével a 2,5 m magassagot is eléri. Gyorsan és kitartéan fut. Szdrnya elsatnyult, repitlni nem tud. Tollai foszlottak. Szarnyanak és farkanak értékes disztollaiért ~farmokon tenyésztették. Feje, nyaka esupasz. Afrika és Ardébia sivatagjain és pusztdin él. A kakas fekete, disztollai héfehérek, a tyuk barna szint.

struccpolitika : a valosag tényeit semmibevev6, tol elzdrkézé6,

az igazat

megismerni

nem

akaré

azokmaga-

semmit,

dugja a fejét azt hivén, hogy ha 6 nem

6t sem

séggel végezték

veszik

lat

észre.

ki.

Strug, Andrzej; tkp. Tadeusz Gatecki (1871—1937) : lengyel ird. Az Ifju Lengyelorszdg irodalmi mozgalom baloldali szarnyanak tagja volt. A cari elnyomas elleni tevékenységéért szamtizték. A Lengyel Szocialista Partban harcolt tovaébb. Mtiveiben a forradalmi mozgalmat abrazolta, leleplezve a nagytékések tizelmeit és az imperialista habortt. Sz6t emelt a politikai foglyok érdekében (Viharos idék, A sarga kereszt). struggle for life [sztragl for lajf] (ang.) : —létért vald hiizdelem struktura hdsugarzds, a > rddidhullémok stb.), a hang, az elektronsugar (— katédsugdr, — béta-sugarak), az —-alfa-részecskéket tartalmaz6 alfasugarak, a > kozmikus sugdrzeds, a radioaktiv sugarak stb. A kvantumelmélet kimutatta, hogy a részecske~ és a hull4mok k6ézétt nines lényeges kiilonbség, ti. minden

részecske

egyszersmind

részecskék.

hullim

is, és a

A ~t két mennyiség jellemzi:

hullaémok

is

a ~ intenzitasa

(a mdsodpercenként 1 cm? feliileten a4thalado energia), és a sugarzas stirtisége (az 1 cm*-ben levé energia mennyisége). A korpuszkuldris ~ra még jellemz6 az 1 em? feliileten dthaladé részecskék sziama. A ~nak nyomasa is van (— sugdrnyomds). — Irod. Vekszler—Grosev—Iszajev : Sugarzdsok

W. Heitler:

vizsgalata

ionizacios

mddszerekkel.

A s. kvantumelmélete.

sugaérzAsok

6rdkléstani

hatdsdt

1952 ;

1959.

sugarzds-genetika, helyesebben sugargenetika:

félo

sujtolég

127

vizsgald

a kiilon-

bioldgiai

tudomany. Az elsé idében Drosophildt (bormuslicat) és néhany 6rékléstanilag jé6l ismert virdgos névényt, ma egyre inkaébb mikroszervezeteket haszndlnak vizsgalati anyagnak. A réntgen-, a gamma-, a gyors neutron- stb. besugarzasok mennyisége és a keletkezett mutansok (— mutdcid) aranya k6éz6tt szoros ésszefiiggés All fenn. Napjainkban az atomenergidnak mind szélesebb k6rt felhasznalasa miatt a ~ kilénésen nagy érdeklédésre tart igényt. sugarzasméré késziilékek : a réntgen- és radioaktiv sugarzasok intenzitasanak, + ddzisdnak és ddzisintenzildasdnak (erésségének) mérésére szolgal6 mtiszerek, amelyek v. egy bizonyos idépontban a késziilékbe jutd egyes sugarrészecskéket regisztraljak, v. szimos sugarrészecske egyuttes hatasat mérik. Megkiilénbéztethetiink ionizdciéskamrds, szamldlocséves, szcintillaéciés, fotoemulzids, kalorimetrikus, kémiai, félvezetds stb. ~et. A mérendsé sugarzas fajtaja, energidja és intenzitasa szerint igen sok valtozata ismert. — Egy kiilén csoportjat képezik a sugarvédelmi célokat szolgalé ~. Négy tipusuk ismert, az egyéni dozismér6k, a ddzisintenzitasmérék, a szennyezettségmérok és a specidlis ~. Az egyéni ddzismérék v. tdltdtollhoz hasonl6 ionizacids kamrdik, v. megfelelé tokban elhelyezett film-doziméterek. Az elézéknél a feltélt6tt kamraknak a sugarzas hatasdra bekdévetkezé téltésveszteségét mérik a kamraba beépitett v. egy kil6én t6ltd-méré késziilékbe elhelyezett elektrométer segitségével, mig az utdébbiaknal az eléhivott film feketedése ad felvilagositast a kapott dozisrél. — A dozisintenzitasmérék ionizacidskamras,

szamldalécsé6ves

v.

szcintillaciéds

késztilékek

a

sugarvédelmi borendezések ellenérzésére és az egyes helyeken eltdlthet6 idé6k moghatarozasara szolgdInak. — A szennyezettségmérék egyes targyak, feliiletek, a levego, ivoviz és élelmiszerek radioaktiy szennyezettségének a meghatarozasara hasznalt igen érzékeny intenzitas-

mér6 késziilékek. — A specidlis~ az emberi testben jelenlevé radioaktiv anyagok mennyiségének és fajtajanak a megallapitasara hasznalt~. — Irod. H. Richter: Radioaktiv sugarzasok elektronikus mérémiiszerei. 1958. sugarzé6 harcanyagok, radioldgiai fegyverek : radioaktiv anyagokat tartalmazo, folyadék, por v. fiist alaku kil6nleges vegyiiletek v. keverékek, amelyeket harci alkalmazas céljabdél allitanak eld. Rendeltetésiik, hogy sugarsériilés, ill. sugarbetegség eldidézésével elpusztitsdk v. harcképtelenné tegyék az é16 erédket. Készitéstikhdz az atomipar radioaktiv melléktermékei, valamint kiilon erre a célra eldallitott radioaktiv izotépok hasznalhatok fel. A terep és a levegé ~kal valé fertézése ilyen anyagokkai téltdtt repul6dbombak, tiizérségi lovedékek és rakétalovedékek segitségével hajthaté végre. Vegyiharcanyagokkal keverten is alkalmazhaték.

sugarz6 h6;

— hdsugdrzds

Suhl

varos az NDK-ban,

[zul]:

Tiringia

D-i részén,

~ ker. székh.-e L: 25 500 (1960). Gép-, varrégép-, irodagép-, kerékpargyartas.

Kozelében

Suhov, Vlagyimir Grigorjevics

sdésfiirdd.

(1853—1939) : szovjet

mérnok, Lenin-dijas. Munkassdaganak teriilete az olajipar technikajara, a hdtechnikara és épitészetre terjedt ki. Megtervezte és megépitette Oroszo. elsé kdolajvezetékét a balahani kéolajmezékté1 Bakuig, faradt forrd gézzel tovabbitotta a pakurat. Suisse [sziiisz]: — Svdje suite : (zene) > szvit Sujszkij, Vaszilij Ivanovices (1552—1612): orosz car ; ur. 1606—10. A Bolotnyikov-felkelés leverésére idoiglenesen egyesitette az uralkodé osztadly erdit; a lengyel intervencio elleni hare soran elszenvedett kudarcok miatt elégedetlen nemesség megfosztotta tronjatol.

sujtélég : (bany) levegé és metdngdz (CH,) keveréke. Képzédhet metdngdzas széntelepekben v. mellékkézeteikben létesitett banyatérségekben, ilyen széntelepekb6él kitermelt szén zart taroldiban, barmilyen banyatizemben, ahol metdneléfordulds lehetséges, tovabba féldgazt termeld, felhasznalé iizemekben és helyeken, kiiléndésen a gazvezeték kilyukaddsakor. Robbandképes, ha a levegé

metdntartalma — normalis légnyomas és levegéésszetétel esetén — meghaladja az 5%-ot, de nem nagyobb 15%-nal. A robbandképességi hatarokat csékkenti a légnyomas névekedése v. egyéb égheté alkatrész (pl. hidrogén, szénmonoxid, egyéb szénhidrogéngaz v. finom szénpor) jelenléte. A levegében nem égheté gazok v. gé6z6k (pl. széndioxid, vizg6z, a normalisnal tobb nitrogén), lebegd Allapotban lev6 nem éghet6 kozetpor jelenléte viszont cesdkkenti, sé6t teljesen megsziinteti robbandéképességét. A robbanas

nyilt lang,

szikra,

villamos

kisiilés

v. izzé

anyag hatasdra kévetkezik be. Gyulladdsi hémérséklete 650 C°, robbanasi hémérséklete max. 2650 C°. ~veszélyes banyakban a-~robbanas ellen ugy védekeznek, hogy megfelel6 szelléztetéssel (Ujabban a metdngaznak a széntelepekb6l és mellékkdézeteikb6l, valamint a felhagyott fejtési tiregekbél furdlyukakon at torténd lecsapolasaval és a banyabdl zart csévezetékben valé kivezetésével) megakadalyozzak a robbandképes ~ képzddését, szigortan tiltjak nyilt lang hasznalatat és a dohanyzast, a stjtolégveszélynek kitett banyarészekben pedig ecsak swjtolégbiztos berendezéseket alkalmaznak. Suk, Josef (1874—1935) : cseh zeneszerzé. A vilaghirG ,Cseh vondésnégyes” tagja, a pragai konzervatérium tanara volt. Kompozicioi a késéromantikat képvisehk. Zenekari

mtiveket,

Sukarno

kamarazenét,

kérusmtiveket

stb. irt.

— Szukarno

Sukoro : 6tk., Fejér m., székesfehérvari j., a Velencei-td

E-i partjan. L: 910 (1960). Va.: Velence. A Nadap felé meno Ut mellett érdekes, un. gyapjuzsak granitsziklak. — Pakozd és ~ k6ézétt all a pdkozdi gydzelem emlékoszlopa. Sulawesi : —Celebesz sziget indonéz neve. Sulla, Lucius Cornelius (i. e. 138—78) : rémai hadvezér és diktator, a rabszolgatart6 arisztokracia érdekeit képviselé optimatdak vezet6 alakja. Marius seregében tint fel a Jugurtha elleni haboriban. Consulként az els6 mithridatészi habortiban (i. e. 88) a romai seregek vezére lett sa haborut gy6zelmesen befejezte. Mint az optimatak vezére

éles 6sszetitk6zésbe keriilt a néppart élén allo Mariusszal, ami véres polgarhaboru kirobbanasahoz vezetett. E kiizdelem soradn i. e. 82-ben elfoglalva Rémat teljhatalmu diktatorra nyilvanitotta magat. Uralmat az arisztokracia ellenfeleinek tomeges kiirtasa, vagyoni megtérése (— proscriptio) jellemezte ; ndvelte a senatus hatalmat. Diktatori cimérél i. e. 79-ben formalisan lemondott, de a hatal-

mat

valdjaban

Sullivan

halalaig

([szalivon],

megérizte.

Arthur

Seymour

(1842—1900) :

angol zeneszerz6. A londoni zeneakadémia tanara volt. Zenekari miveket, operat, egyhazi zenét irt. Nevét foként a vigoperahoz kézel allé operettjei (Mikado stb.) tették ismertté.

Sully-Prudhomme Armand Francia

[sziili priidom];

tkp. René Frangois

Prudhomme (1839—1907): francia k6lté, a Akadémia tagja, Nobel-dijas. A parnasszista

iskola kéltéihez

tartozott, bar tulfinomultsdga,

melanké-

liaba hajlo érzékenysége részben elvalasztotta téliik. Tokéletes formamuvészettel megirt kdlteményei koéziil jegismertebb (magyar forditasban is) A térétt vdza.

Sulu-szigetek

[zulu]:

vulkani és korall szigetcsoport a

Fiil6p-szk. DNy-i részén.

F6 szigete: véenyek. sily:

a

2800 km?.

L: 295 000 (1959).

Jolo. Kaucsuk-, kékusz- és cukornaéd-iiltettestekre

harom eréb6]:

a

Fold

feliiletén

a Fold vonzdsdbdl

hatéd

erd,

amely

(— gravitdcid), a Fold

forgasa kévetkeztében fellép6 centrifugalis erébé6l1 és a levegé felhajto erejébdél tevdédik dssze. A fdldfeliilet mentén igen kis mértékben valtozik. Legnagyobb a sarkokon, legkisebb az Egyenlité mentén. A magassdggal esdkken. — A testek ~a aranyos a testek + témegével, ezért a tomegmérés a sty mérésére vezetheté vissza. Erre a célra mérleget hasznalnak, amely a mérendé

test~t

sulypont

128

Suk

ismert

~u

testek

~aval

hasonlitja

dssze.

Hz

utdbbi testeket is ~oknak nevezi a kéznyelv, ezek vasbél, rézb6l, a kisebbek nemesfémb6]1 késziilnek. Mo.-on az

Orszagos Mértékiigyi Hivatal ellenérzése mellett allitjak el6. Mértékegysége a kilopound.

sulyakkumulator : acélmiivek, magasnyomasu

prések

hidraulikus mitikédtetésére sziikséges nagy mennyiségi és nagynyomast viz tdrolasara és az egyenletes nyomas fenntartaésdara szolgalé berendezés. Lényegében nagy atmér6jti hengerben mozgo dugattyu ; az egyenletes nyo-

mast a dugattyura nehezedé stlyok biztositj4k. Vannak stritett levegével mtik6dé hidraulikus ~ok is. stlyemelés: a nehézatlétika egyik 4ga, olimpiai sportaég. Sportszerii ~r6l csupén az 1860-as évek ota lehet beszélni, amikor Svajeban, Ausztridban és Németo.-ban sorra alakultak az erés emberek atléta-egyesiiletei. A mai szabélyok szerint a versenyek haromfajta ~i mdd dsszetételébél Allnak: a) lékés ; a mellig felhuzott sulyt sipjelre aldugrassal a fej f61é kell lékni; b) nyomas : a stlyt adott jelre a mellig kell emelni, majd Ujabb jelre folyamatosan, megszakités nélkiil a fej £616 kell kinyomni; c)

szakitds : a stlyt adott jelre a foldrél egyetlen lendilettel kell a fej f1é lenditeni. A sulyt mindegyik alkalommal 2 mp-ig kell a fej felett tartani. A verseny végeredményét a lékés, nyomas és szakitas részeredményeinek dsszesitése adja meg. A ~nél kiilénleges szerkezett, valtoztathaté stlyt versenysulyzét hasznélnak. A ~ versenyszamait 7 sulycsoportban rendezik. — Irod. N. I. Lucskin: 8. 1954. sulyfiird6 : gyégyeljaras a ki nem zardédott porckorongsérv (—discus-sérv) gyégyitasara. Lényege, hogy a beteget honaljanal v. fejénél fogva 36—37 C°-os meleg vizben felfiiggesztik, mikdézben a derekara erdsitett széles év6n (dsszesen 15—20 kg) stlyok lognak. Igy a gerine szabad mozgasat megtartva keriil huzds ala. Az izomgoresék a meleg vizben oldddnak, ugy hogy minden eléfeltétel megvan a kinem zarddott porckorong-sérv visszahelyezédésére. Az elért gyégyeredmények jo6k. A méddszert Moll Karoly magyar orvos dolgozta ki.

silylékés:

a

népi

jatékok

kédobasdbodl

kialakult

atlétikai, olimpiai versenyszam. A vasbol v. rézbél késziilt, teljesen sima feliileti, 7,25 kg stlyti golydt 213 em atmér6jG korbél dobjak. A nék 4, ifjusagiak 6, serdilok 5 kg-os golyéval versenyeznek. Sulyok Maria (1908— ): szinészné, Kossuth-dijas, érdemes miivész. A Nemzeti Szinhaz, majd 1951-tél a Vigszinhaz tagja. Dramai és vigjatéki szerepekben egyarant kival6é alakitasokat nyujt: pl. kiralyné (Hamlet), Gertrudis (Bank bén), Arkagyina (Sirdly), Claire (Az Greg hdlgy latogatasa). sulyom (Trapa natans): a sulyomfélék (Trapaceae) esaladjdba tartozd ndévényfaj. Allovizekben, alféldi folyok holtagaiban honos és nagy, de ma mar csékkené mennyiségben talalhaté. A viz szinén tiszé levelei rombosak. Termése kemény héju, négy karomszerti nytlvanynyal; bele lisztes, ize a gesztenyére emlékeztet. Fézve taplaléknak,

ill. takarmanynak

alkalmas.

stlyos testi sértés: 8 napon til gydgyuld teste sértés. stlyozott szamtani kézép : a szdmtani kézép egy Altalanositasa, amelyet akkor elényés alkalmaznunk, ha nem egyforma mértékben eloéforduléd mennyiségek atlagat kell kiszamitanunk,. Tetszdleges @,, a.

M4, M,... zett ~e

a

M, pozitiv szamok kévetkezé

tort:

. -@, szamoknak

adott

(stlyok) segitségével kép-

Ma, + MQ. +

.--

+ My

Mm, + M,+...+mM,

Ha az m; silyok mindegyike éppen 1, ugy a~ azonos lesz az illet6 szamok szdmtani kézepével. Pl. ha egy tizem bérAtlagdt az egyes (kilonb6zé munkaslétszAmu) mtthelyek bératlaganak ismeretében kell kisz4mitanunk, ugy a helyes

atlagot

a mtihelyek

atlagainak ~eként

kapjuk,

ahol az egyes muhelyekben dolgozé munkasok szdmat tekintjik stilyoknak. stlypont, barocentrum ; valamely test ~ja a nehézségi er6 tamadaspontja. Minthogy a test stlya az egyes részecskék silyainak ereddje, ezért a ~ nem egyéb, mint a parhuzamos dsszetevé erék kézéppontja. Fonalon felfiiggesztett test ~ja nyugalmi helyzetben a felfiiggesztési

pont alatt van a felfiiggesztési ponton d4tmené fiiggdleges egyenesen. Egy testet két kiilénbéz6 pontjaban felfuggesztve olyan két egyenest kapunk, melyek metszés-

sly szerinti elemzés pontja a test ~ja. Egy haromszog alaku — ugyanazon anyagbol valé és mindeniitt egyenlé vastagségu

Sumla: — Kolarovgrdd bulgariai varos egyik régi neve. summas: iddszaki mezégazdas4gi munkas, aki tobbedmagaval,

oldalak felezéébsszekété egye-

neseknek (stlyvonalaknak)

metszéspontjaba esik. A haromszég stlyvonalai harmadoljak egymast. stly szerinti elemzés, gravimetria: (vegy) mennyiségi

tavol,

atalanyban

az enzimek kristalyosithaték. 1946-ban J. H. Northroppal és W. M. Stanleyvel kézésen kémiai Nobel-dijat kapott. Stilypont

alkotérész mennyiségét kiszdmitjak. Az elektroanalizis a meghatdrozand6é alkotérészt (legtébbszér fémiont) elektromos aram segitségével valasztja le. — Irod. Erdey L.: A kémiai analizis silyszerinti mddszerei. 1. két. 1960. silytalansag : a testeknek az az Allapota, amelyben k6ézvetlen kérnyezetiikhédz viszonyitva nyugalomban maradhatnak anélkul, hogy tamaszra v. felfiiggesztésre lenne sztikségiik. A —gravitécid Allandé jelenléte miatt Foldiinkén a ~ idében és térben esak erdésen korldtozva valdsithaté meg, ui. olyankor, amikor a gravitAciét valamilyen mas erdével (pl. ivben repiilé repiilégépeken ropitd erével) kiegyenstilyozzuk. Ha kézegellendllds-mentes térben, pl. a vilagtirben egy kisebb test sajdt fékez6, gyors{té

v. porgeté mechanizmusénak mtikédtetése nélkiil a réhato gravitdcios erdk megszabta palydén szabadon repiil,

belsejében gyakorlatilag~ van, tekintet nélkiil arra, hogy a Foéldt6| mekkora taivolsagban és milyen sebességgel mozog. ~ van pl. a szabadon repiilé kutatérakétak és a trhajék —> mesterséges égitestek tartélydban, valamint kabinjaban a gyorsitas befejezése utan egészen a fékezés megkezdéséig. Noha a ~nak van bizonyos zavaré hatasa az egyensulyi szervekre, a szputnyik-trhajéval végzett

4 a 2

Cseho.-ban, a Cseh-medence ési kézetekb6l all6 DNy-i pereme a csehSilyvonal szlovak—bajor—osztrék hatdron, a DomadZlicei-nyeregté1 D-re. 150 km hosszi, 40—50 km széles. Legmagasabb pontja a Velky Javor (1457 m).

A Cseh-erdé folytatasa. Zord éghajlat. Lapok, erdék. A Vitava-f. felsé szakaszdin jelentés viztarolé épiilt az osztrak hatartél E-ra. Sumen, Sumla: — Kolarovgrdd bolgar varos régebbi neve. sumér nyely: az dkori Mezopotamia déli részén lakdé sumérok nyelve. Agglutinaléd nyelv volt, két f6 nyelvjarassal. Az dkori Kelet egyik nyelvével sem hozhaté rokonsagba. Mint 616 nyelv i. e. 1800 k6riil halt ki, de vallasi szertartasokban és a tudomdanyban még évszazadokon at tovabb élt. Ugyanazt a szerepet tdltdtte be, mint nyugaton a kézépkorban a latin. Az emberiségnek elsé nyelve, amelyrél irasos feljegyzések maradtak, Legrégibb emlékei az i. e. 3. évezred elejéré] szdrmaznak. sumérok : ismeretlen eredettii dkori nép Mezopotamia

D-i részén (a mai Irak teriiletén) az i. e. 4—2. évezredben. Az i. e. 3. évezred els6é felében e teriileten jéttek létre korai rabszolgatarté varosdllamaik (Nippur stb.), amelyek az i. e. 24. sz.-ban a semita eredetti nép altal lakott + Akkad uralma ald keriiltek. Az altaluk lakott teriilet késébb Babilénia része lett. A~nak tulajdonitjak az ¢kirds feltaldlasat.

9 Uj Magyar Lexikon VI.

lakdéhelyété]

amerikai biokémikus, egyetemi tanar. Enzimek és biokatalizatorok kutatasdval foglalkozott ; felfedezte, hogy

elemzési eljaras (> analizis, 3.). Az oldatban levé iont kémiai reakcidé sogitségével oldhatatlan vegyiiletté (csapadék) alakitjdk At, az oldattol sztiréssel elkiilonitik, megszaritjak v. kiizzitjak, és sulyat analitikat mérlegen megmérve a keresett ion v.

Allatkisérletek és mind a négy — Vosztok trhajé pilétdinak tapasztalatai igazoltak, hogy lényeges aértalmak még tartés ~ esetén sem lépnek fel. sulyvonal: a haromszég egyik esucspontjat a szomben fekvé oldal felezépontjaval dsszekét6 szakasz. Sumava [sumava]: rdghegység

rendszerint

(,summa”’) megallapitott jaranddsdgért idénymunkara szegodétt el. A tékés mezégazdasdg egyik leginkabb kizsékmanyolt munkasa volt. summerolas : — szindrnyalds Sumner [szamno], James Batcheller (1887—1955) :

~— lemez ~ja a csticsokat az

atellenes pontjaval

Suppé

129

Sumony:

6tk., Baranya m., sellyei j. L:

910 (1960).

Halgazdasag. Sund, Oresund ; a Balti-tengerb6l az Eszaki-tengerbe vezet6

szuik

tengerszoros.

100

km

hosszt,

3,5—25

km

széles, 26 m mély. Partjan épiilt Koppenhaga, Halsingborg és Malmo. Sunderland [szandolond]: kikétévaros Nagy-Britanniaban, az EK-angliai Durham gréfsagban, az Eszaki-tenger partjan, a Wear-f. torkolatanal. L: 190 000 (1961). Hajéépités, gép-, tiveg- és papiripar; kdészénkivitel a kézeli

banyakbél. Sungari : az Amur legnagyobb mellékfolydja, kb. 2000 km. DK-Mandzstridban ered. A nyari arviz nagyon felduzzasztja. Csilint6] hajézhaté (1200 km). Felsé vélgyében nagy viztaroléd épiilt. sungit: az Onyega-to mellett algonkiumi agyagpalak

k6ézt telepiilé, 2 m kGriili vastagsagu, antracit jellegti készén. Suomi (suomaa ’mocsarféld’): + Pinnorszdg finn neve. Supan, Alexander (1847—1920): német geografus, egyetemi tanir. Legfontosabb mtive A fizikai féldrajz alapvonalai, 1910—11. Supervielle [sziipervjel], Jules (1884—1960): francia k6lt6, drama- és regényiré. A német megszallas elé] DélAmerikéaba

menekilt,

1945-ben

tért vissza Franciao.-ba.

Koltészetében a mély emberi érzéseket, gondolatokat a mesék és a mitoszok vilagdnak elemeivel szdétte at. Klasszikus tisztasigu verselés és stilus jellemzi. Magyarul megjelent regénye A gyermekrablo. supinum (lat.>: olyan fénévi természettii igenév a latin nyelvben, amely mozgast jelenté igék mellett accusativusban (pl. ire rempublicam perditum ’megindulni, hogy az allamot elveszitsiik’), néhany szélasban ablativusban (facile dictw’ kénnyti megmondani’) hasznalatos. Hasonld igenéy van pl. az ésszlavban, a litvanban stb.

Supka Géza (1883—1956): polgari radikélis hirlapird, publicista, régész. Az 1918-i oktdberi polgari demokratikus forradalom idején a Kaérolyi-kormany kévete volt Pragéban. Késébb Bécsben élt, majd visszatérve a Magyar Hirlap publicistaja lett s Literatura cimen irodalmi és bibliografiai folydiratot szerkesztett. Az 6 kezdeményezésére rendezték az elsé kényvnapot Mo.-on 1927-ben. Részt vett az ellenallasi mozgalomban, a felszabadulds utan a Nemzeti Mizeum elndke, majd — mint a Polgari Demokrata Part tagja — a Vildg c. napilap szer-

kesztdje s nemzetgytilési képviseld lett. Régészeti mtvei s szamos polgéri demokratikus szemlélett térténeti tanulmanya,

publicisztikai frasa, riportja jelent meg.

Supljikac [supljikac], Stevan (1788—1848): szerb szarmazasi csaszari ezredes. 1806—10-ben az osztrak hadseregben szolgalt, 1810-ben Napdleon szogdlataba lépett. 1814-ben ujbol az osztrdk hadsereg tisztje lett. 1847—48-ban Olaszo.-ban aéllomasozott. 1848. maj.-ban a karlocai szerb nemzeti gytlés vajdava valasztotta, de ~ esak 1848. okt.-ben térhetett haza Olaszo.-bél és mint tabornok a magyar forradalom

ellen szervezett szerb fel-

kelés élére allt (tabornoki rangjét Ferenc Jézsef dec.-ben megerésitette). Az év végén hirtelen meghalt. — Az utolso szerb vajda volt, halala utan a szerb vajda cimet Ferenc Jézsef csaszar vette fel. Suppé [szupé], Franz von, Cavaliere Swppe Demelli (1819—95): dalmat sziiletésti zeneszerzé. Béesben élt. 1841-t61 44-ig Pozsonyban és Sopronban mtikédétt mint

Supplex szinhazi karmester. A klasszikus bécsi operettstilus kivalé képviseléje. Fébb miivei: Kdélté és paraszt, A szép Galathea, A kénnyt lovassdg, Boccaccio stb. Szimfonikus és egyhazi mtiveket is irt.

Supplex Libellus Valachorum

:

ajtdnyilas folotti kerefestményekkel v. dombor-

telt mezé, melyet gyakran mtvekkel diszitettek.

Sur:

6tk.,

(1960). Va.:

Komérom

m.,

komaromi

Bakonyszombathely.

j. L:

2050

Ag. Malom.

Surabaja, Soerabaja [szurabaja]: varos Indonézidban, K-Javan, a Madura-tengerszoros kézelében. L: 1 319 000 (1961). Fejlett ipardban vezeté helyen all a hajoépités, a textil-, fém-, vegy-, gumiipar és az olajfinomitas. Kereskedelmi és haditengerészeti kik6t6. Egyetem. Surakaria, Solo: varos Indonézidban, Kézép-Javan.

L:

452 000 (1961). Onbanyaszat. Rizs-, gumi-, indigo-,

cukornadtermelés. Textilipar és gépgyartas. Surany, Nagysurany: k6ézség Csehszlovakidban, a Nyitra-f. mellett, Nové Zamkytél E-ra. L: 5500 (1955). Cukorgyar. — A 19. sz.-ban malmairél hires kiralyi

birtok

(Malmos,

hanyagolt foglalni.

késébb

varat csak

Malmos-Surany).

lerombolva

A tor6ék6k el-

tudték

1663-ban

el-

gyermekgydgyasz,

az

(1899—1958):

orvostudomanyok doktora. Tudomdanyos munkassaga féleg a korasziilottekkel kapcsolatos kérdések kutatasa terén volt jelentés. (A koraszilétt, 1957; Az ujszilottkor patolégiaja, 1957.) Suranyi Jdnos (1886— ): mezégazdadsz, nyugalegyetemi

Munkassaga nemes

terén

tanar,

kiilénédsen

akadémikus,

a

nagy

jelentéségi. és névényei,

Kossuth-dijas.

kultirnévény-honositas

cirokfélék) és a kukoricatermesztés

modszerei

(A szdntdfildi 1952;

A kukorica,

(pl.

korszertisitése

kettdstermesztés 1955, Mandy

Gy.-gyel; A kukorica és termesztése, 1957.) Suranyi Janos (1918— ): a matematikai tudomanyok doktora, egyetemi tanar. A matematikai logika teriiletén ért el jelentés eredményeket. E targykérbél irt kényve tobb nyelven jelent meg. Suranyi Mikldés (1882—1936): ird. Palydja kezdetén szecesszios hangulatt. mtivekkel jelentkezett. Elsé sikerét A trianoni pava c. 1916-ban megjelent regényével aratta. Késébb konzervativ szemléletti, gyakran bestseller jellegti térténelmi regényeket irt. (A ndpolyi asszony, Hgyediil vagyunk stb.)

Surat:

indiai kikétév. Gujerat allamban a Cambay-

6b6l partidn. L: 288 000 (1961). Textil-, papir- és élelmiszeripar. Az elsé angol kereskedelmi telep Indiaban (1612). Surd: 6tk., Zala m., nagykanizsai j. L: 920 (1960). Va.:

rohamosan

és

nétt,

szeszfSzés

1938—44

(rum).

kézétt

0,5-r6}

Osszkivitelének

(1959) 82%-a bauxit (70%-a az USA-ba, 11%-a Hollan-

didba, 9,5%-a Kanadaba

megy), 6,5%-a fa. A behozatal-

nak 28%-a gép és felszerelés, 7,5%-a kéolajtermék, 16%-a élelmiszer. A behozott 4runak 36%-a érkezik az USA-bdl, 28%-a Hollandiabdl. A f6 kiviteli és behozatali kik6té Paramaribo. Kézlekedése fejletlen. Kisméretti hajé- és légiforgalom. Egy vastitvonal; kb. 1000 km a kézut-

halézat. Hivatalos pénze:

1 suriname-i gulden = 2 hol-

land gulden.

strléd4s: két egymassal bizonyos nyomas alatt érintkezé foliilet egymason valéd elmozdulasat gatld fizikai hatés, amely ésszefiigg a feliiletek — érdességével. Aw kétféle: csuszé ~ akkor lép fel, amikor két szilard test csiszik egymdson. A mozgast gatld ~i eré (P;) aranyos a mozgo feliiletre haté erdnek a feliiletre mer6éleges ésszetevdjével (P,,) : P, = uP, ahol wa~z egytitt-

haté. Gérdiilé ~kor legalabb az egyik feliilet gérbiilt, s a két feliilet egymdason cstszds nélkiil géordtil (kocsikerék). A gérdulé ~ mindig kisebb, mint a csusz6 ~.

Belsé ~ v. — viszkozitdés a folyadékban v. gazban észlel-

Suranyi Gyula

mazott

alatt

Zéhany.

Erdégazdasag.

A copfstilusi

kviria

mi-

emlék.

Suri-dombsd4g : a Bakony hg. EK-i peremén, Kisbér, Veszprémvarsany,

Dudar

és Mor

kézétt ; 180—350

m.

het6, ha az egymas mellett aramld rétegek sebossége kilénb6zé, s a rétegek egymas mozgasat gatolni igyekeznek. A technika a ~t mint tamasztd erdt, a megesiszas elleni biztonsag kedvéért, fékezés esetében ndvelni igyekszik. A csapagyakban viszont, amikor a ~

energia-

fogyasztassal és a csapagy karos felmelegedésével esusz6 feliileotek kenésével v. gérdilécsapagyak nalataval csdkkentik. — Irod. Liszovszkij: Mia s.? Kragelszkij—Vinogradova: A surlddasi tényezé.

jar, a hasz1949; 1961.

surlédasi egyiitthaté: a sirlédé anyagok anyagi minéségétdl és érdességétél fiiggd viszonysz4m ; cstszd surldddsnal a surléddsi eré és a feliileteket dsszenyomd eréd hanyadosa. Surrey [szari]: grdéfsag Nagy-Britannidban a Londonimedence D-i részén; 1869 km?. L: 1733000 (1961). Székh.-e Kingston-wpon-Thames (L: 39000, 1961). Mezégazdasaga jelentés ; gabonafélék és zéldség termelése. Tejgazdasag London ellatasara. Susa, Sus, Shush : romvaros a Tigris alsé folydsdnal, Tran teriiletén, az abadan



teherdni vasit mentén.

Az

okori Hldm fév.-a, késébb a perzsa birodalom uralkodéjanak téli székhelye volt. 33l-ben Nagy Sdndor meghéditotta. — Fontos épitészeti emlékek.

Susa: ktk., Borsod-Abatj-Zemplén m., é6zdi j. L: 360 (1960). Va.: Ozd. Suter, Hermann (1870—1926): svadjci zeneszerz6. Ziirichben és Baselben mtikédétt mint tandr és karmester. Kompozicidi a kés6romantikus stilust képviselik. Zenekari mttveket, kamarazenét, zongoramtiveket, oratd-

riumot

stb.

frt.

Sutlej

131

Sutlej, Szatledzs : folyé D-Azsidban India és Pakisztén ter.-én, az Indus bal oldali mellékfolydja. 1500 km. Tibetben ered a Rakasztal-t6bol. Attéri a Himaldja vonulatat, DK-felé tartva felveszi a Chenab folyét, és Panjanga néven az Indusba O6mlik. Vizét nagyrészt széténtdzik. Suttner, Berta von (1843—1914): osztrdk fréné, Nobel-békedijas.

Regényeivel

(Le a fegyvert! ;

Az em-

beriség fennkélt eszméi) a polgari békemozgalom egyik elinditéja és harcosa volt. Suva: a Fiji-szk. fév.-a Viti Levu-szigeten. L: 37 000 (becslés). Ocednia egyik legfontosabb kézlekedési, postai és kereskedelmi

kézpontja.

Olaj-, fa- és cukoripar, szap-

pangyartas. suvadas : agyaglejték6n fellépé — csuszamlds. esaladjaba tartozdé halfaj. Teste zom6k, oldalrol lapitott. Kopoltyufedéjének széle fogazott.

mtiemlék:

barokk

ferences

kolostor

és templom,

r. k. plébéniatemplom (ahol Maulbertsch szimos freskéja talalhaté),

K7sfaludy

Sandor

klasszicista’ stilusu

szildé-

haza. Kisfaludy-emlékmuzeum, gimnézium. — 1210-ben épult varat a Rakdczi-szabadsaghare idején a csdszari esapatok elfoglalték és szétrombolték. Az 1960-as évek elején helyreallitottak. — Irod. Végvari L.: A siimegi Maulbertsch freskék. 1958; Koppany— Koz4k—Zakonyi: A siimegi var. 1958. Siimegesehi : 6tk., Veszprém m., stiimegi j. L: 840 (1960). Va. : Simeg. Siimeghy Jozsef (1892—1955) : geoldgus, a féldtani és. asvanytani tudomaényok doktora. A hazai_ sikvidéki

Siimegpraga:

6tk.,

Veszprém

m.,

siimegi j. L: 780

(1960). Va. : Siimegi bazaltbanya. Kébanyaszat (bazalt). sunfélék (Erinaceidae): a rovarevék (Insectivora) rendjébe tartozd, erds_ bérizomzatu, szérrel v. tiiskékkel boritott, zém6k testti, révid

Foly6- és dllo6vizeinkben egyarant gyakori. Mintegy fél kg sulyt érhet el. Ragadozo. siiketnémasag : vele sziiletett

ormaénytii Csapé stigér

v.

(Erinaceus

kisgyermekkorban

szervei ellenére sem tanul meg beszélni. Mo.-on a siiketnéma gyerekekkel valé foglalkozdst mar egyes évodakban is megkezdik (Bp., Vac, Szeged, Kaposvar). Iskolas kell adni, ahol a beszédre

emlésék

4 Bey, lefe * ib LEO “2%, . = ™

csaladja.

A nalunk eléforduldé keleti stin

szerzett siiketség kévetkeztében kialakult beszédképtelenség. A gyermek a hallas hianya miatt ép hangadé

intézetbe

Tébb

foldtani kutatas egyik megalapozdja.

siigér, csapé silgér (Perca fluviatilis) : a ~félék (Percidae)

korban

siitéipar

és a beszéd

szAjrol valé leolvasdséra megtanitjak. — A siiketnéma gyerekek a siiketnémak Allami tanintézeteiben (Bp.,

roumanicus)

kondenztej stirité ; > kondenzdtor stirtiség : mindeniitt

egyenletes

anyagelosztasi

wn.

Vac, Sopron, Kaposvar, Eger, Debrecen, Szeged) dltalanos alapfokt oktatassal egyenlé érvényti, de nem egyenld

homogén testnél a tomeg és a térfogat hanyadosa. Inhomogén testnél ez a hanyados csupdn az atlag~, a pontrds

értékti oktatasban részestilInek. Ezek elvégzése utan v. a

pontra vdltozéd ~et pedig a téomeg térfogat szerinti differencidlhdanyadosa adja. Mértékegységei a kg/m%, g/cm’. Ha a test stlyat viszonyitjuk a test térfogatahoz,. a > fajsulyt kapjuk, amely aranyos a test ~ével.

stiketek iparitanuld-intézeteiben (fiuk szamara Sopronban: Siketek Faipari Tanintézete, lanyok szamara Vacott: Siketek Szov6- és Varrdéipari Tanintézete) tanulhatnak tovabb, v. pedig a Siketek és Nagyothall6k Szévetségének iranyitdas4val a normél iparitanuld-iskolakkal kapcsolatban részesiilnek valamilyen szakképzésben. siiketség : a hallas teljes hianya. A stiketnek tartott betegek egy részén hallasmaradvanyokat lehet kimutat-

ni. Teljes halldskiesést tébbnyire a belsdfiil és a halldideg bantalma okoz, kiilsé- és kézépfiil-betegségek

esetén

rit-

kan fordul eld. (> még halldszavar) Siikésd: 6tk., Bacs-Kiskun m., bajai j. L: 4540 (1960). Va. : Baja. Ag. Baromfikelteté allomas. Malom. Paprikaipari célgazdas4g. Rostkender-, zdldség-, faszerpaprika-, sz6l6-, gytimélestermesztés. siildé : névendéksertés neve 5 hénapos koratdé] 1 éves kordig, ill. tenyésztésbe vételéig. — A sonka~ 65—90 kg-os élésily névendék hussertés. (+ még sertés) sullé (Lucioperca) : a siigérfélék (Percidae) csaladjaba tartozé halnemzetség. Fajai ragadozék. Gazdasdgi szempontbél egyik legértékesebb halunk a — fogas-sullo. A Duna és a Tisza alsé szakaszain, valamint a Balatonban az utdébbi 100 év alatt témegesen elterjedt a ké~ (L. volgensis). Eredeti hazaja a Fekete-tenger 6s a Kaszpitenger kérnyéke. Zomédkebb, mint a fogas-siill6, szdjhasadéka csak a szern kézepéig ér. Lassibb névekedést, husa sem olyan izletes. siillyeszté : 1. furatok és homlokfeliiletek megmunkalaséra szolgalé forgdcsolészerszim. Alkalmazasa : a) furt, éntétt v. sajtolt hengeres furatok siillyesztése ; b) csavar-

fejek szdmaéra hengeres bemélyedések kialakitasa ; c¢) kupos belsé feliiletek megmunkéldsa ; d) homlokfeliile-

tek megmunkélaésa. A vele végrehajtott technoldgiai mitivelet a séillyesetés. — 2. a szinpad padlozata alatt elhelyezett gépezet, melynek segitségével a szinpad egyes rész0i lesiillyesztheték v. felomelheték. Siimeg : 6tk., Veszprém m., a ~i j. székh.-e, a Kisalféld legdélibb pereme és a Bakony hatdéran. L: 5940 (1960). Kéb4nydk (bazalt és mészk6). Malom. Meredek

mészkéhegyen g*

(Vdarhegy,

259 m) all a ~i

var romja.

Siiss Nandor (1848—1921) : német szarmazasi mechanikus, a magyar precizids Elébb a kolozsvéri egyetem

mitiszeripar megteremtdje. mechanikusa, majd Buda-

pesten az Allami mechanikai tanmtthely vezetdéje. Tanmtihelyében — késébb 6nall6é gyaérdban — szdmos geodéziai, banyaszati, csillagaszati, tengerészeti stb. miszert tervezott és allitott eld. siités : ételek készitésénél az az eljaras, amikor a hékézléshez — a fdzéssel ellentétben — nem folyadékot, hanem forréd levegét v. forrd zsiradékot alkalmaznak. Ritkébban hékézvetité nélkiil, pardzson is siitnek. A ~

héfoka 120—320 C° kézétt vaéltozhat a kilénb6zé készitményeknek megfeleléen. Siité Andrés

(1927—

): romaniai

magyar

ird. Szer-

kesztette a Falvak Dolgozé Népe c. hetilapot, majd a marosvaésarhelyi Uj Elet c. képeslap fészerkesztdje lett. A Roman Népkéztarsasdg frészévetsége Intézé Bizottsé-

ganak

tagja,

(elbeszélések, 1950),

Aniké

indulnak

Allami 1949),

dijas. Mivei: Mezitlabas

Hajnali

kiizdelem

menyasszony

(szinmt,

néni felébred (elbeszélések,

(elbeszélések,

1950),

1953), Az %j bocskor

Emberek

(elbeszélé-

sek, 1954), Hgy pakli dohdny (elbeszélések, 1954), Tartkaru vilag (elbeszélések, 1960), Hskiivé a kastélyban (szin-

mti, 1960). Siité Kaélm4n (1912— ): k&rpét-ukrajnai magyar parasztkélt6. Az 1930-as években ttint fel Ady hatasdra vallé6 verseivel. A felszabadulds utéan alakult ki egyénké hangja. Kétetei: Lelkeket jéttem venni (1936), Kacagé: faluvégek

(1961).

siitéipar, aga;

siid-

kenyeret,

és tésztaipar; péksiiteményt,

az

élelmiszeripar egyik.

kétszersiiltet,

kekszet,.

tojasos és tojas nélkiili szdraz tésztat stb. allit eld. A felszabadulas elétt kisipari jellegi s az egyik legnehezebb munkafeltételekkel dolgozé iparag volt. A felszabadulas: utan a telepek szima megnétt, a munkakérilmények megjavultak, technikai felszerelésében is jelentds valtozas tdértént. 1960-ban az Allami ~ban 2107 telepers

siitépor

17 969 dolgozét foglalkoztattak (ebbd6l 11916 munkas), és az eldallitott termelési érték 3 milliard Ft volt. 736 ezer t kenyeret, 1,5 milliard db péksiiteményt és 25100 t szaraz tésztat gyartottak. siitépor : vegyszer tészta lazitasdra. Tésztaval keverve

viz jelenlétébon és a siitési ho hatdsdra széndioxidot fejleszt. Leggyakrabban szédabikarbona és borkésav keveréke, ammoniumkarbamat (szalalkdli) stb. Siitté : 6tk.,

Komérom

m.,

dorogi

j., a Gerecse

hg.

labanal a Duna mellett. L: 1800 (1960). Szél6-, bortermelés (neszmélyi borvidék). Mészkébanya. Ag. Erdégazdasdg. — Hataraban romai kori leletek. siiveg : 1. magas, henger alaku v. csticsos férfi fejfed6, rendszerint karimatlan, de felhajtott peremt is lehet. Prémbél, nemezbél készitik. — 2. (bany) fabdl, fémbél v. vasbetonbol rendszerint tamra v. tamokra helyezett tarto, a banyatérség fotéjének (ahol a fejtés folyik) kézvetlen alatamasztasara szolgal. siivegestanc 3 parvalasztdé tancos tarsasjaték (— pdrnatdnc). A tane mai 616 alakja egyezik az Apor Péter Metamorphosisaban. emlitettel. stivolté, északi stindlté, gimpli (Pyrrhula pyrrhula): az énekesmadarak (Passeriformes) rendjének pintyfélék (Fringillidae) csaladjdba tartozé madarfaj. Hata sziirke, feje fekete, a him melle piros. Magvakkal taplalkozik. Magasabb hegyvidékek erdéiben és E-Eurédpaban fészkel.

Hozzank

telelni

jar.

Svab-Alb, Svdb-Jura:

frank-lépesésvidék kasza ; 1015 m.

az

NSZEK

D-i részén,

a SvAb—

Ny-i vizszegény, elkarsztosodott sza-

210 km hosszt,

15—40

km széles. A~on

vonul végig a Rajna és Duna k6zétti vizvalaszto. Svab—hbajor-medence : D-Németo.-ban az Alpok Ei elétere a Dunaig’s a Boden-totol a Hausruckig. Atlagosan 500 m magas, hossza 330 km. Legnagyobb szélessége Regensburg— Rosenheim kézétt 150 km. Hatalmas, az Alpokbol szarmazé, tormelékkel feltditott, a folydktdl felarkolt hordalékkup, lészfoltokkal a Duna k6zelében.

Hiivés, ecsapadékos éghajlat. Nagy jelentéségi mezégazdalkodas, fejlett ipar. Kézpontja Miinchen. svabbogar (Periplaneta orientalis) : + esdtédnyok

Svab—frank-lépesdésvidék : k6dzépkori kézetekbdél felépitett lépesésvidék az NSZK-ban, a Duna, Majna, Schwarzwald-Odenwald és a Cseh-erdé kézétti teriileten. Tagjai:

Svaje

132

Svdb- Alb, Neckar-hegyvidék,

Frankenhohe, Steiger-

wald és tébb medence. A lépcesédk meredek lejtéi Ny-ra néznek. Mezégazdasagi teriilet. Svabhegy: a > Szabadsdg-hegy (a régi nevén Nyékhegy) elnevezése a 18. sz. elejétdl a felszabadulasig. A tor6k6k kitizése utan Budara betelepedett német polgarok birtokairol nevezték igy. svab kéltéiskela : a német romantika végén (1840 k6riil) fellép6, népies hangu, a miszticizmustol jorészt mentes kéltécsoport. A esoport iranyitd szelleme L. Uhland volt, a k6réje csoportosulék k6ziil jelentések J. Kerner

és G. Schwab. svabok: 1. felnémet

nyelvjdrast

Baden

teriiletén

és Wiirttemberg

a svévek nevéb6l ered, akiknek

beszélé,

616 németek.

zdmmel Neviik

egy része az i. sz. 3. sz.-

ban telepedett le a Rajna, Neckar és Duna kézére. 1806 éta Bajoro.-ban, ill. Wirttembergben (NSZK) élnek. {—+ még Svaborszdg) — 2. a 18. sz. folyamaén Mo.-ra be-

telepitettek szdma, tébbségiik Szdszo.-bdl, Pfalzbdél szarmazott. Ennek ellenére a telepeseket s utddaikat ~nak nevezték elsésorban a német irodalom alapjan, amely a@ mo.-i németeket dunai v. banati ~nak, az Altaluk lakott mo.-i — féleg D-mo.-i — teriiletet ,,Schwabische

Tirkei”-nek (svab Téréko.) nevezte. A német imperializmus, kiilénésen pedig a hitleri fasizmus nyiltan igényt emelt a ,,Schwabische Tiirkei’’-re s azzal kapcsolatban a Dundnttl nagy részére (ezt az igényt az NSZK-ban

ujra hangoztatj4k). E cél elérése volt a — Volksbund egyik feladata. Sokakat megszéditett a ~ kdéziil is a naci igérgetés, sokat kéziiliik az SA és az SS kételékeibe vonzott. Ezek gaztettei értheté ellenszenvet valtottak ki a Volksbund irant. A felszabadulas utan a nagy biinéséket felelésségre vontak, de sokan elszéktek ez elél. Az 1945-i potsdami konferencia batarozata értelmében 1946ban a ~ egy részét visszatelepitették Németo.-ba. — A Magyar Népkéztarsasag Alkotmanya biztositja a nemzetiségek (kdztiik a Mo.-on 616 németek) nemzetiségi és kulturdlis jogainak gyakorlisdt. A rossz emlékektél megtisztult ~ Mo. tobbi magyar 6s nem magyar allampolgaraval valilvetve épitik a hazdjuknak vallott Mo.-ban a szocializmust.

Szamuk

mintegy

200 000,

Svaberszag,

Svdbfdld:

az

alemann

(Elzisz, Baden, Wiirttemberg, svdjci kantonok), de a 14. sz.-ban még dsszetartotta ezeket a svdb vdrosok szdvetsége, ill. a 15. sz. végén, a 16. sz. elején a sudb szévet-

ség. A 16. sz.-ban nagy népi mozgalmak (Bundschuh, Szegény Konrad, német paraszthabort) szintere volt. svab szévetség, 1488—1534: a svdbfdldi fejedelmek, vilagi 6s egyhazi rendek, valamint egyes varosok szévetsége. Hadseregét 1519-ben Ulrich wiirttembergi herceg elizésére, 1525-ben pedig a német paraszthabort leverésére hasznaltak fel. A reformaciéd idején keletkezett vallasi ellentétek kévetkeztében bomlott fel. svab varosok szévetsége, 1331—89: eredetileg 14 délnémet vadros szévetkezése. Tagjainak szdma révidesen tébb mint félszazra szaporodott. A rajnai varosokkal egyltt szivos harcot folytatott a tartomanyi fejedelmek és lovagok

ellen.

1388-ban,

nyilt

Svaje, németiil schaft,

franciéul

Schweiz, La

Swisse,

Schweizerische Oonfédération

félddel s tébb évi adémentességgel. A tébb mint 400 hely-

vereséget

HidgenossenSuisse

[kofé-

déraszj6 szitisz], olaszul Svizzera, Confederazione Svizzera [konfederacione szviccera]: sz6vetségi kéztarsasig K6zép-Eurédelkezé kanton dllamszévetsége, 1815 éta nemzetkézileg elismert semlegességi stdtussal. Teriilete:

.ség Uj lakdéi kéz6tt elenyészéen kevés volt a Svébo.-bél

iitkézetben

szenvedett, majd feloszlott. Svachulay Sandor (1875—1955): a magyar repiilés egyik uttdrdje. 1909-ben hegesztett acéleséves repiildgépet készitett. Elészér alkalmazta Mo.-on a felhizhatd futdészerkezetet, az allithaté fémlégcsavart és a leszallas sebességét csdkkent6 berendezést.

paban,

a D-i részekre (Bacska, Banat, Torontal vm.) telepitették

térzs_telepiilési

gei kéziil a Hohensiaufok tébb mint egy évszdzadig a német-rémai birodalom csdszdrai voltak. A 13. sz. masodik felében ~ kisebb tartomanyokra forgdcsolodott

tébb részére a bécsi udvar D-Németo.-bdl hozott kat. vallasi telepeseket a rebellis magyarok ellenstlyozasara. A telepités elsé titemét a 18. sz. clején hajtottak végre,

ajonnan épitett falvakba, kisebb résziik a Duna jobb partjan részben v. egészen olnéptelenedett falvakban v. varosokban (pl. Pécs, Buda, Pest) kapott otthont a régi magyar jobbagyok altal birt jobbagytelkeknél nagyobb

22 000

teriilete, mely a 6. sz. elején frank uralom ald keriilt. A Karolingok kihalasa utan hercegséggé alakult. Herce-

telepitett németek neve. A Rdkdéczi-szabadsdgharc leverése utaén a tordk hédoltsag idején elnéptelenedett teriilet

majd az 1770—80-as években keriilt ujbél sor nagyobb mérett, tervszerti akcié lebonyolitaséra. A -~ nagy részét

de csak

kézilik a német anyanyelvii; tanulmanyaikat érettségiig német nyelven folytathatjak (— nemzetiségi iskola). Német nyelvt hetilapjuk a Newe Zeitung; egyesiiletiik a Magyarorszdgi Német Dolgozdk Demokratikus Szdvetsége (f6titkar Wild Frigyes orszdggytlési képviseld).

25 énkormaényzattal

41 288 km?, L:

ren-

5,4 millid (1962) ;

népstirtiség 128,5 f5/km2. A lakossag 72%-a (az orszdg kézponti és keleti részén) német, 20%-a (Nyon) francia, 6%-a (D-en) olasz és

Svdje cimere

1%-a az éslaké rétoroman (ladin). Mind a négy nyelv hivatalos nyelv. A lakoss4gbél 583 000 kiulféldi, legnagyobbrészt munkasok. Fév.-a Bern. L: (1959) 165 000, a peremvérosokkal egyiitt 222000; nagyobb varosai:

Svaje

133

Svaje

Zurich 440 000 (1960), Basel 206 000 (1959), Genf (Genéve) 174000 (1959), Lausanne 127000 (1961) lakossal. A lakossig 40%-a varosokban lakik.

TERMESZETI VISZONYOK.

Ausztria

és Liechtenstein,

E-on az NSZK,

K-en

D-en Olaszo., Ny-on Franciao.

hatarolja. Teriilete harom, egymastd] jol elkiilénitheté részre tagolédik : az Alpok vidéke, a Svdjci-medence és a

legnagyobb té kézétt szimos kisebb t6 van: a Vierwaldstatteni-,

a Ziirichi-,

aJura DK-i l4baindél a Neuchateli-té

stb. Az orszig DIKX-i részén, részben mar Olaszo. ter.-én van a tdjképi szépségekben bévelkedé Lago Maggiore és a Lugandi-té6. — A természetes névényzet elsdsorban a hegyvidéken maradt meg (hatalmas fenyderdék, kisebb

részben

biikkés6k),

az alacsonyabb

térszinteken

Jura-hg. Az orszdg 60%-dt a fdldtdrténeti k6ézépkor végen felgytrédétt Nyugati- (Svdjci) Alpok EK—DNy-i iranyu lancai boritja4k, amelyek két kristalyos vonulat-

ban

bol és egy iiledékes 6vezetbél Allnak. DNy-on a Wallisi-

déstek

(Valais-i)

tott teriiletek és a természetes legelék. Az alacsonyabb térszinteken a természetes névényzetet mindeniitt kiszoritotta a mezégazdasdgi miivelés. GAZDASAGI ELET. Nem rendelkezik szdmottevé asvanyi nyersanyaggal, mégis Eurdpa és a vilag egyik leg-

Alpok

horn 4505

4000

m

f6lé emelkedé

m) emelkednek,

ettél

Fe

cstcsai

(Matter-

B-ra a Svadjci-Mészké-

21,‘Or, SS

Weer

fx

Bef

:

>

\

fly oe Comét-t6

50%-a az

f° ions 72 NSitBernaten —

KANTONOK: 1 Aargau 2 Appenzell a Ausser

Rhoden

b Inner Rhoden 3 Basel a Basel-Land b Basel-Stadt

4 5 6 7 8 9 10

Bern Fribourg Genéve Glarus Graubiinden Luzern NeuchStel

11 12 13 14

17

Schaffhausen Schwyz Solothurn St.Gallen

15 Thurgau

Unterwalden a Nidwalden b Obwaiden

21 Zug

16 Ticino

22 Ziirich

Svajc

alpok hizédnak. EK'felé csatlakoznak ehhez az érék hoval boritott Berni-Alpok, legmagasabb cstcsaik a Finsteraarhorn (4275), a Jungfrau (4166) és az Aletschhorn (4182 m). Itt van az Alpok leghosszabb, 24 km-es glecsesere, az Aletsch-gleccser. Az orszag K-irészén emelkednek a Tessini-(Ticinéi), Glarusi-, Rati-Alpok (Bernina 4050 m). Az Alpok vonulatatdl ENy-rra ugyanesak KK— D-i iranyban huzédik a Swdajci-medence (Mittelland), az orszag legtermékenyebb, mezégazdasagilag leginkabb rotivelt és legstirtibben lakott teriilete. Ettél ENy-ra, az orszdg ENy-i hataran a Jura-hg. karsztos mészkélaneai sorakoznak. A Svajci-Alpokon vezet at a Nagy

Szent

Berndt-,

a Simplon-

és a Szent

Gotthard-hagé,

amelyeken 4t mar a korai térténeti iddkben megindult a nemzetkézi druforgalom. — Lghajlata nem egységes, a nagyfokua domborzati tagoltsag erdésen befolydsolja. A hémérséklet és a csapadékjaras a hegységek ENy-i és DK-i lejtéin erésen kiilénb6z6. Az évi kézepes hémérséklet a Svajci-medencében 8—9 C°, amely a hegyvidéken a magassaggal erdsen csékken. Az B-i széltél védett D-i teriileteken mediterran hatdsok is érvényesiilnek. Itt

a juniusi kézepes hémérséklet a 30 C°-ot is meghaladja. Az Alpokat 2600 m tszf. magassag felett drok hé boritja. A magashegységekben a felhéhatar felett a napsiitéses érak szima nagy (Davos 2076 ora). Az erés ibolyantuli sugarzds a vildg egyik legfontosabb gyégyaszati, tidiildés sporttertiletévé teszi (Davos, St. Moritz, Lugano,

Locarno stb.). — Vizrajzdra jellemzéek az alpi gleccserekb6l eredé folyék, valamint a gleccsertavak. A folyévélgyek fontos kézlekedési utat biztositanak minden iraény-

ban.

A Rajna

az orszdg £6 vizgytjtéje,

egyben

6sszekété

&4t.

Genfi-tavon

A

az

NSZK

daétfoly6

E-on hatdr és

felé, a Boden-tavon

Rhéne

kériil a

valtozik;

terméketlen,

tdkés

ipari

itt szikl4s

orsz4ga.

a

legnagyobb és



6rék

A ~i

kiterje-

hdval

bori-

financtdke

szoros kapcsolatban All a nagy imperialista hatalmak monopéliumaival. A vilag egyik legnagyobb tékeexportérje, a tékésorszagok k6z6tt ebben a vonatkozasban az 5. helyen All. Az 6sszesen mintegy 4 millidrd dollart kitevé tékekivitel a vila4g minden részébe irdnyul ugy, hogy a nagytéke részt vesz az elmaradottabb orszagok kizsakmanyolasaban annak ellenére, hogy sem gyarmatai nincsenek, sem tengeri utakkal nem rendelkezik. A banyaszat a esekély kdésd-, érc- és kébanyadszaton kiviil jelentéktelen. A mezdégazdasag, bar fejlett, ugyancsak alarendelt jelontéségi. A keresé népességnek mintegy

cot

re)

20%

feilettebb

«

aden seeGalenacter

Fae gl l

és a D-i lejtékon a lomboserdék az uralkoddéak. Az erdé a Jura tertiletének 33%-&t foglalja el, az Alpok-

folyik

Dél-Franciao.-gal

teremt kapcsolatot. Az Inn a Duna mellékfolydja, a Ticino a Pé vélgye felé vezet. A folyék béviztiek és nagy eséstiek. A folyékon épiilt vizierémtivek biztositjak az asvanyi energiahordozékban szegény orsz4g villamosenergiaellatésat, s egyben az elektrotechnikai ipar alapjait. A két

iparban,

17%-a

a mezédgazdasdgban, 17%-a

a kozlekedésben és a kereskedelemben, a pénziigy2 és biztositasi dagazatokban, kézel 5%-a a _ kildénleges jelentéségi vendéglatdiparban, 11%-a kézszolgdlatban dolgozik. — Az zparra jellemzé altalaban a munkaigényes nehézés k6nnytipari agazatok tulstlya. A gyéripari munkdéssdgnak 10%-a dolgozika tébb mint 1000 munkast foglalkoztaté nagyitizemekben, 30%-a a 100—1000 munkast foglalkoztaté tizemekben. A finommechanikai és kénnytipar tébb dégara ma is jellem-

zoek a 10—100 munkast foglalkoztatd kis- és kézépiizemek, amelyek az 6sszes munkavallaldk 35%-dt foglalkoztatjak. A technikailag fejlett ipar tilnyomérészt. a Svajei-medence nagyvarosaiban helyezkedik el. Energiaellatasaban 40% jut az importalt olajra, 30% az ugyanesak teljes mértékben importalt készénre és tébb mint 20% a vizienergidra. A villamos 4ramot (1960ban

20,4

milliard

kW6)

a

vizerémtivek

4llitjdk

el6.

Kohaszata importalt vasérecel, nyersvassal és koksszal dolgozik, jelentds az elektroacélgyartas és az importalt bauxitot felhasznal6 aluminiumkohaszat (1960-ban 35 000 t, telephelyek : Neuhausen, Chippisch). A feldolgoz6 iparban a gépgyartason beliil a szerszamgépgyartas "(szerszamgép- exportja a kapitalista orszagok k6éz6tt a 3. helyen all), kildndésképpen a finommechanikai 4gazatok allnak elétérben (az dsszlétszam 32%-aval). A svajei 6ragyartas kisipari és haziipari keretekbél fejlédétt nagyipari agazatta, foleg nyugaton Genf, Neuchatel, La Chaux-de-Fonds, Le Locle, Schaffhausen

és Solothurn

kantonokban, ill. varosokban. Az draipar 1100 tzemében 60 000 munkast foglalkoztatnak. Az évente exportalt 40—42 millid éra az dsszkivite] értékének 18%-a. Nehéziparanak specialitasa a Diesel-motorok, kilénésképpen a hajomotorok gyartasa és a kazangyartas (Zurich, Winterthur, Basel). Magas szinvonalat ért el az elektromotorok, dinamdék és egyéb elektromos gépek és késziilékek gyartasa (Brown- Boveri vallalat, Oerlikon). Fontos helyet foglal el a finommechanikai ipar; frdégépek, szamolégépek, egyéb irodagépek, hangszerek sth. gyartasa. Fejlott a vegyipar, kilonésképpen a gydégyszervegyészet (a kivitel 17%-a). F6 nagytékés vallalatai a Ciba és a Lonza. A kénnyttiparban az ugyancsak kizdrélag kilfoldi nyersanyagokat feldolgozé textilipar, ezen belitil els6 helyen a pamutipar all. A pamutipar kb. 1,2 millid, a gyapjuipar 224 000 orséval dolgozik, féleg K-~ban (Schaffhausen, Thurgau, Solothurn, Basel, Zurich). Jelentés a selyemipar is, valamint

a ruhdzati és

kdtszovéipar (St. Gallen, Thurgau és Appenzell). A cipéipar legnagyobb vallalata a Bally-cipégyar. A kevésbé jelentés, nagymértékben csokoladét gyarté élelmiszeriparnak nemzetkézileg is legnagyobb vallalata a Nestlékonszernhez tartozik (Vevey). — A mezégazdasdg lehetéségei csekélyek, az orszag a fdbb élelmiszerekben és takarmanyfélékben behozatalra szorul. Az orszag teriiletének 7%-a szanté, gyitimélesés és 82616, 46%-a réb és legeldé, 24%-a erdé; a fennmaradé 23% terméketlen, sziklas és héboritotta teriilet. Uralkoddéak az intenziven miivelt, 10 ha-nél kisebb gazdasagok, amelyekre a fdldteriilet 50%-a jut. A tobb mint 30 ha-ral rendelkezé

gazdasagok a teriiletnek 7%-at foglaljak el. A birtokoknak kézel felén bérlék gazdalkodnak. A mezdégazdasagi termelésnek f6 aga az dllattenyésztés, ezen beliil a kivald minéségi szarvasmarha, f6leg a szimmentali fajta tenyésztése. Az dllomany szimara a hegyi legelék biztositjak a friss zéldtakarmanyt, de szomestakarmanyban behozatalra szorul. A szarvasmarhadllomany 1,7 millié darab, ebbél kézel 1 millid tehén (1960). A tejhozam orszagos évi atlagban meghaladja a 3000 l-t tehenenként. A szarvasmarha-tartason alapul vilaghirt tejipara, 2a tejkonzerv-, sajtgyartas (1960-ban 2 millid liter tej, 34 800 t vaj, 64 800 t sajt). A juhdllomany 0,2, a sertés-

allomaény 1,4 milliéd db (1960).

A szdntdoféldi termelésben

a takarmanyfélék foglalj4k el a legnagyobb helyet, a kenyérgabonak kéziil a buza all elsé helyen (100 000 ha, 3,7 millid q; 1960). Jelentés a burgonya és cukorrépa vetésteriilete, ill. termésmennyisége (12, ill. 3 millid q; 1960). A D-i és Ny-i kantonokban viszonylag nagy teriiletet

foglalnak

el a

szélék,

a

bortermelés

évi

0,5—1

millié6 hl kézétt valtozik. Ugyanitt a legnagyobb kiterjedéstiek a gytimdlcesés6k : alma, korte, szilva, kajszi- és észibarack. A fakitermelés (tulnyomérészt fenyéfa) nem fedezi a sziikségleteket. — A kiilkereskedelem rendkiviili jelentéségG. Legfontosabb szallitéi : az NSZK, az USA, Franciao., Olaszo., Nagy-Britannia, Hollandia és Belgium. A szocialista vilagpiacrél egész behozatalanak 3— 4%-at fedezi. A kivitel orszagok szerinti megoszlasaban is hasonléak az aranyok. Kiilkereskedelmében a behozatal

55—60%-a élelmiszer, takarmany és élvezeti cikkek, nyersanyagok és félgyartményok, 38—42%-a készaru : gépek, késziilékek, gépkocsik. A kivitelben 90—92%ban részesednek a készdruk: orak, gépek, mtszerek és késziilékek, gyédgyszerek és egyéb vegyi termékek, pamut-, selyem- és mtiselyemszévet, konfekcid és kétszovottaru. Csupan 4—5% jut élelmiszerekre (fdleg tejéermékre) és nyersanyagokra. Kereskedelmi mérlege altalaban

passziv,

kivitele

1960-ban

8081

milliéd

svajei

frank volt (1880 millié $), behozatala 9641 millid (2243 millid $). A passziv kilkereskedelmi mérleg ellenére fizetési mérlege aktiv, elsdsorban a kilféld6n elhelyezett 66kék utdn az orszagba éramlé kamat és osztalék, valamint a biztositasi dijak kdvetkeztében, amelyekhez még a nagyaranyt idegenforgalom jarul. — A kédzle-

ikedési hdldzgat str, mtiszakilag igen fejlett. A vasutak kézel 100%-ig villamositottak. A domborzati viszonyok

szaz

megnehezitik

alagit

a vasutak

(k6z6ttik

a

vilag

vonalvezetését,

leghosszabb

tdobb

alagutjai:

Simplon 19,8 km, Gotthard 14,9 km és a Létschberg 14,6 km), hid és vélgyaéthidalas épitését tették sziiksé-

gessé. A vastthalozat hossza 5614 km (1958). A kézuti haélézat hossza 17406 km korszerfi allapotban (1958). A gépjarmtiallomany 429000 személygépkocsi, 72 000 tehergépkocsi (1960). A belvizi hajézds a Rajnan bonyoldédik le (a £6 kik6té Basel), Nyugat-Europa tengeri kik6téi-

vel kéti é6ssze ~ot. Tengerihajé-flottaval is rendelkezik, melynek hajéi a Ny-eurdpai kikétékben dllomasoznak.

A ~i

Légiforgalmi

30%-kal

részesedik.

Tarsasagban

(Swissair)

Ztirich-Kloten

az allam

Eurédpa és a vildg

egyik legforgalmasabb repiildtere. Hivatalos pénzneme a ~i frank, 1 ~i frank = 100 rappen (centimes).

TORTENET. Teriiletén paleolit és neolit kori telepii-

lések

Svaje

134

Svaje

emlékei

maradtak

meg

(cdlépépitmények

stb.);

a vaskorban, az i. e. 1. 6évezred masodik felében a Laténe-

kultira terjedt el. Az

dkorban

lakdi

legnagyobb

rész-

ben a kelta helvétek (a teriilet neve érdluk Helvétia volt), a K-i részen a raetek voltak. A helvéteket, akik Ny felé Gallidba akartak vdndorolni, i. e. 58-ban Julius Caesar legyézte és Réma fennhatésaga ald vetette. I. e. 15-ben a

K-i teriiletek és lakéik is rémai uralom ala keriltek. A népvandorlas soran az i. sz. 5. sz. k6zepén K-i részén a german alemannok, Ny-i részén a burgundok telepedtek le. — 6536-t61 teriiletének nagy része a korafeudalis frank birodalomhoz tartozott, lakéi kézdtt elterjedt a kereszténység. A frank birodalom felbomldsa (843) utén K-i része a Német-Rémai Birodalom fennhatésaga alé& keriilt, a kisebb Ny-i rész a burgund kirdlysdghoz tartozott, majd 1033-61 szintén a német-rémai csdszarsig kételékébo keriilt. A feudalizmus fejlédése ~ teriiletén egyenlétleniil ment végbe: a gazdasagilag lassan fejl6dé hegyes vidékeken az egész kézépkor folyaman megmaradt az énkormanyzattal rendelkezé kézésségekben 616 szabad parasztsag, mig a sik vidékeken a 9—10. sz.-ban nagy feudalis birtokok jéttek létre. Vezetdé feudalis urai a 13. sz. elejéig a Zahringen-, dket kévetéen a Habsburg-csalad tagjai voltak ; jelentés birtokkal rendelkeztek még a savoyai gréfok és az egyhazi féldesurak is. Az Itdlidba vozoté alpesi 4tjardk (elsdsorban a Szent Gotthard-hag6) feletti ellenérzés szempontjabdl a Hohenstauf csdszdrok alatt rendkivil megnévekedett az un. éskantonok (Schwyz, Uri, Unterwalden) jelentdsége. 1231-ben Uri, 1240-ben Schwyz a német-rémai csaszartél nyert kivéltsagok révén ténylegesen fiiggetlenné valt a Habsburgoktdl. A harom déskanton parasztsaga a Habsburgok uralmi térekvései ellen védekezve 6rdk szo6vetséget kotétt 1291-ben (ezt tartjak a ~i szdvetség alapitasi évének). Amikor a Habsburgok fegyverrel akarték fennhatdsdgukat érvényesiteni, a szdvetség 1315-ben a morgarteni csatdban gydzelmet aratott felettik (a ~i nép szabadsagharcaroél szamos monda keletkezett, a legismertebb a Tell Vilmosrél szdlé). 1832—53 k6z6tt Luzern,

Ziirich, Glarus, Zug és Bern is belépett a

sz6vetségbe, amelynek helyzete a Habsburgok felett aratott Ujabb gyézelmek (az 1386-1 sempachi és az 1388-i nafelsi csata) kdévetkeztében jelentésen megszilardult. A Habsburgok kénytelenek voltak a nyole kanton szévetségével békét kétni, s 1460-ig utolsé ~i birtokaikat is elvesztették. A fiiggetlenségi hare sikere egyuttal megrenditette a helyi feuddlis urak hatalmat a varosok és a parasztsag felett. A Habsburgok ellen folytatott hare soran fejlédott ki a hires ~i gyalogsig (—svdjei gdrda). A Merész Kdroly burgundi herceg hédité kisérleteit megsemmisité déntd nancyi gydzelem utan kil6nosen elismertté valt a ~i gyalogsag katonai értéke. I. Miksa német-rémai csaszdr kisérletet tett ~ feletti fennhatdsagénak (amely mar csak névleges volt) biztositasara,

azonban

az

emiatt

1499-ben

kitdrt

habortiban vereséget szenvedett, és a baseli békében kénytelen volt ténylegesen elismerni a ~i kantonok fiiggetlenségét (~ snallésaganak nemzetk6zi elismerésére

csak

az

1648-i

vesztfdliai

békében

keriilt

sor).

1481—1513 k6z6tt Fribourg, Solothurn, Basel, Schaffhausen és Appenzell is csatlakozott a ~i szévetséghez,

amely ekkor kialakult formajaban 1798-ig valtozatlanul fennallott. A teljes jogu, teljes 6nkormanyzattal rendelkez6 138 kanton képviseldéibdél allt a szévetségi gytlés. A ~i allam k6ételékébe tartoztak a kantonokon kiviil a szovetséghez csatlakozott, onkormanyzattal rendelkezé teriiletek (Genf, Sankt Gallen, Valais, Neuchatel stb.) és a kantonok altal meghdditott és kormanyzott, kézésen alavetett teriiletek (Aargau, Thurgau, Ticino stb.). A gazdasagilag fejlett és elmaradott, a varosi és falusi, a teljes jogtii kantonok és az alavetett teriiletek kéz6tti ellentétek,

valamint

a

kantonokon

beliili tarsadalmi

ellentétek (a patriciusok és a varosi szegénység, a féldbirtokosok és a parasztsag, a varosok és a kériiléttiik elteriilé vidék k6z6tt) gyakran vezettek polg4rhabortkra. A 16. sz. elejétd] e kiélezédé kiizdelmek valldshéborik jellegét dltétték, ~ a reformdcioé egyik legfontosabb kéz-

Svaje

pontja lett. Zwingli Ziirichben fejtette ki reformatori tevékenységét, amelynek hatdsa stlyos harcok kézétt atterjedt mds kantonokra is (Basel, Bern, Schaffhausen, Glarus stb.). A kat. kantonok (Schwyz, Uri, Unterwalden, Luzern, Zug, Fribourg, Solothurn) fegyverrel léptek fel, hogy megakadalyozzdk a reformacié tovabbterjedését, és a kappeli csataéban (1531) gyézelmet arattak Ziirich felett. Kdluin tevékenységének szinhelye Genf volt, onnan terjedt 4t a kalvinizmus mds kantonokba is. A harmincéves hébortiban formélisan sermleges maradt, esak Graubiindenben dultak harcok (—Jenatsch). — Kedvezétleniil éreztette hatasdt ~ gazdasagi fejlédésére az Europa szamara alapveté fontossdgu tengeri kereskedelmi utvonalaknak a Féldkézi-tengerrél az Atlantiéceanra valé athelyezése a 16. sz.-ban, aminek eredményeként csdkkent az Itdliabdl az alpesi hagékon dt vezetd utak jelentdésége, és ennek kévetkeztében a kézvetité kereskedelem is. A 18. sz.-ban ipara és kereskedelme ujabb fejlédésnek indult, politikai téren viszont valtozatlanul tovabb éltek a feuddlis viszonyok a kantonok laza sz6vetségében ; a hatalom a patricius oligarchaesaladok kezében volt, amelyek elnyomtaék és kizstkméanyoltak a dolgozé osztalyokat és az aldvetett teriiletek lakossagat. Uralmuk ellen tébb népi felkelés tért ki (1653-ban nagy erejti parasztfelkelés Basel, Bern, Luzern és Ziirich kérnyékén ; 1707-ben plebejus felkelés Genfben P. Patio vezetésével stb.), amelyeket azonban a hatésagok kegyetleniil levertek. A burzsodzia haladé elemeinek az arisztokrata uralom felsz4molasara és kézponti hatalom létesitésére irdnyuld torekvései a nagy francia forradalom hatdsdra megerésédtek. 1798 tavaszan francia csapatok szalltak meg ~ot, és létrehoztak a Franciao.-t6l fiiggé, kézpontositott Helvét Kéztdrsasdgot, megszimtetve a foudalis rendszert. 1799ben ~ a Franciao. és a masodik koaliciéd kéz6tti haboru egyik £6 hadszintere volt. 1802-ben ellenforradalmi felkelés tort ki, amely megbuktatta

ban az un. szovetségévé valamint

a kéztarsasagot.

mediatizdlasi akia értelmében valt (a szdvetséget a korabbi

Sankt

Gallen,

Aargau,

Thurgau,

1803-

19 kanton 13 kanton, Graubiinden,

Vaud és Ticino alkotta), de 1813-ig tovabbra is Franciao.tél fiiggé helyzetben maradt. A béesi kongresszus 1815ben

Genf,

Valais

és

Neuchatel

visszacsatolasdval

a

szovetséges kantonok szamat 22-re emelte, és kinyilvanitotta ~ ,,drék semlegességét”’. Az orszag ismét kantonok laza szévetségévé valt, a legtobb kantonban a régi oligarchikus kormanyzatot allitottak helyre. A politikai és gazdasagi megosztottsag gatolta a kapitalista fejlodést. Kibontakozott a feuddlis viszonyok végleges felszamolasdért, a politikai rendszer demokratizdlasdért és az orszag kézpontositasdért kiizdéd mozgalom, amelynek élén a polgari liberélis — Helvét Tarsasdg allt. Az 1830-i francia forradalom hatdsdéra 12 kanton liberdlis alkotmanyt léptetett életbe. A liberdlis burzsoa és a klerikalis-feudalis elemek k6zétti hare egyuttal egyhazi kérdésekkel is kapesolatban allt (a szerzetesrendek kérdése stb.). 1832-ben

hét

liberdlis

kanton

(Ziirich,

Bern,

Luzern,

Solothurn, Sankt Gallen, Aargau, Thurgau) megalkotta a Siebenbundot (Siebner Konkordat); 1845-ben pedig a hét kat. kanton (Schwyz, Uri, Unterwalden, Luzern, Zug, Fribourg, Valais) titokban létrehozta kilén katonai-

politikai szévetségét, a —NSonderbundot. 1847-ben a liberalis kantonok fellépésének eredményeként a szdvetségi gytilés hatarozatot hozott a Sonderbund feloszlataséra, amely azonban Ausztria és Franciao. tamogatasaban bizva, elutasitotta annak végrehajtasat. Kz még 1847-ben polgarhabort kirobbanasara vezetett, amelyben

Svaje

135

a liberdlis

szévetségi

erdk

G. H. Dufour

tabornok

vezetésével révid idé alatt déntd gyézelmet arattak. A burzsodzidnak a feudalis-klerikdélis erék felett aratott gy6zelmét az 1848-i alkotmany szilarditotta meg, amely ~ot kézpontositott kormanyzattal rendelkezé szovetségi Allamma tette. 1874-ben moddositasokat hajtottak végre az alkotmanyon, még jobban kiszélesitve a kézponti hatalom hatdskérét. A k6ézpontositas eldésegitette a

kapitalista viszonyok gyézelmét, és megteremtette a gazdasagi fellendiilés, a gyors iparosodds feltételeit. Az ipar fejlédésével pArhuzamosan kibontakozott a munkdsmozgalom, amely az 1860—70-es évektd] jelentésen fellendilt, megalakultak az I. Internaciondlé ~i szekcidi.

A munkdésmozgalom ~ban az anarchisték (proudhonisték, bakunyinisték) befolydsa alatt allt. 1888-ban megalapitotték a szocidldemokrata padrtot, amelynek vezetése azonban révidesen a reformistak kezébe keriilt. Semleges helyzete kévetkeztében ~ a 19. sz. masodik harmadatél a demokratikus és forradalmi emigraciék egyik kézpontjavé valt. Szamos orosz, lengyel, olasz, francia stb. forradalmaér taldlt menedéket a politikai ildéztetés

el6l

~ban,

ahol

tdbb

izben

tartdzkodott

hosszabb ideig Lenin is. — Az I. vilaghdboriban meg6rizte semlegességét. A habori alatt nagymértékben romlott a dolgozék helyzete a dragasdg és az ellatasi nehézségek miatt. Fellendiilt a munkasmozgalom, sztrajkmozgalom bontakozott ki, amihez hozzajarult a Nagy Oktdberi Szocialista Forradalom hatasa is. 1918. nov.-ben. 4éltalanos politikai sztrajk zajlott le. 1919-ben a szocialdemokrata pdaértbdél kivaltak a baloldali elemek, és 1921-ben megalakult a kommunista part. — 1919-ben Genfet vadlasztottak a Népszévetség székhelyéiil. 1923ban megaéllapodas jétt létre a ~ és Lrechtenstein hercegség k6z6tti vamunidrél. A ~i kormany 1918-ban megszakitotta a diplomaciai kapesolatokat Szovjet-Oroszo.-gal, 1923-ban pedig V. V. Vorovszkijnak, a lawsanne-« konferencidn részt vevé szovjet delegatusnak a meggyilkolasaval kapcsolatban a ~i hatdsdgok magatartdsa arra kényszeritette a szovjet kormanyt, hogy kimondja ~ bojkottjat, amelyet csak 1927-ben sziintetett meg, miutdn elégtételt kapott. Az 1929—33-i vilaggazdasagi valsag silyosan éreztette hatdsdt ~ban is. Megndtt a munkanélkiiliek szima, megerédsédtek a burzsodzia kérében

a fasiszta

tendencidk,

élesedett

az osztalyharc,

ami az 1932. nov. 9-i genfi véres eseményekben is megnyilv4nult (az antifasiszta timtetdkre tiizel6 rendérék

13 embert megéltek). — A II. vilaghabort kitérésekor ~ kinyilvanitotta, hogy meg kivanja drizni teljes semlegességét. A hdbort alatt nétt a monopdliumok hadiszallit4sokb6l eredé nyeresége. A hadbort idején az imperialista hatalmak hirszerzéinek egyik f6 gyiilekezéhelye volt. Az alapveté demokratikus szabadsagjogokat korlatoztak, 1940-ben betiltotték a kommunista partot. A habort utan a ~i kormany hagyomanyos semlegességének megérzésére hivatkozva nem lépett be az ENSZ-be, de a vilagszervezet tébb szervének (Gazdasadgi és Szocidlis Tanacs stb.) tagja lett. 1946-ban helyredllitotta a diplomaciai kapcsolatokat az SZU-val. Az imperialisték alta] elkezdett fegyverkezési verseny hatassal volt ~ra is, amelynek kormanya az 1950-es években névelte katonai kiadasait. — Sz4mos nemzetk6zi szervezet székhelye, gyakran volt jelentés diplomaciai események szinhelye. — Politikai pdrtok

és

szakszervezetek.

Radikdlis

Demokrata

Part :

1848-ban alakult, a legbefolyaésosabb burzsod part, a monopoltéke érdekeit képviseli, a kormanyzat k6zpontositdsdnak erdsitése mellett foglal allast ; kézponti lapja a Neue Ziricher Zeitung. — Katolikus Konzervativ Pért: 1912-ben alakult klerikalis part, a nagy- és k6zépburzsodzia és a jémédu parasztsdg érdekeit képviseli, erésen a Vatikd4n befolydsa alatt all, a decentralizacidt, a kantonok hatdskérének névelését kivanja. — Szoczdldemokrata Pdrt: 1888-ban alakult, reformista, opportunista politikat folytat. — Paraszt, Iparos és Polgdri Part :

1919-ben alakult, a kézép- és kispolgarsag és a j6mddu parasztsag érdekeit képviseli. — Fiiggetlenek Partja: 1935-ben alakult kispolg4ri part. — Liberdlis Demokrata Part: 1913-ban alakult, a Ny-i kantonok nagyburzsoa-

zidjanak érdekeit képviseli. —

Demokrata és Evangélikus

Part: kispolgdri part, a Demokrata

Part és az Evangélikus Néppart egyesiilése. — Svdjct Munkapart : 1944-ben alakult az 1921-ben alapitott kommunista part és a baloldali szocialista, kérédk egyesiilésének eredményeként, fétitkéra : Edgar Woog ; kozponti lapja: Vota Ouvriére.

— A szakszervezetek a 19. sz. masodik felében alakultak meg. A legnagyobb szakszervezeti kézpont, a t6bb szakszervezeti foderacidt egyesité Svdjci Szakszervezeti Szdvetség 1880-ban alakult, tébb mint 400 000 tagot témérit, a Szocialdemokrata

Part befolyasa alatt all, a Szabad

Szakszervezetek Nemzetkézi Szévetségének tagja. ALLAMSZERVEZET. Szévetségi kéztdrsasig; az 1874. évi alkotmany — tébb fontos mddositas mellett — alapvet6 rendelkezéseiben ma is hatdlyos. Eszerint a kantonok (tagallamok) szévetsége. A kantonok 6nallésagat az alkotmany biztositja, belsé szervezeti felépitéstik elvi azonossaguk mellett is eléggé kiilonbézé. Az éllamszovetség térvényhozoé szerve, a Szévetségi Gytilés (Bundesversammlung) két kamardbdl all. A 44 taga Allam-

tandcsot

(Staénderat,

Conseil

des

Etats)

a

kantonok

valasztjak 1 évre. A 196 tagu’ Nemzeti Tandcsot (Nationalrat, Conseil National) kézvetleniil vdlasztja a lakossag 4 évre (22 000 lakosra 1 képviselé). Ezek megvaélasztasanak méddjat és idétartamat az egyes kantonok maguk szabalyozzak. A szévetséges parlament végrehajté szerve, a tulajdonképpeni kormany a Szévetségi Tanacs (Bundesrat, Conseil Fédéral), amelynek hét tagjat a Szdvetségi Gyilés valasztja négy évre. Egy kantonbél csak egy tagot lehet valasztani. A megvalasztott Szdévetségi Tandcs mandatumanak idétartama alatt nem valthaté le, tagjai maguk k6ziil valasztjak évenként a Szdvetségi Tandcs elnokét és alelnékét. Az elnék tulajdonképpen a Svajci Allamszévetség elndke, dllamfé és kormanyfé egy személyben. Alkotmanymodositast csak népszavazas Utjan lehet eszk6zélni. A kantonok kiilén alkotmannyal, parlamenttel és kormannyal rendelkeznek. A 21 évnél idésebb férfiak valasztdjoggal rendelkeznek, a nédknek mai napig sinesen altalanos valasztéjoguk. A kantondlis vdlasztasokon

1959

kantonban

6éta

Vaud

és Neuchatel,

a néknek valasztéjoguk

KOZOKTATAS.

1960

dta

Genf

van.

A tankételezettség kantononként val-

takozoan a 6. v. 7. életévvel kezdédik. Az alséfoku oktatas intézményei a 8—9 57.

Svaje

136

Svaje

tanévben

évfolyamu

557400

elemi iskolak, az

tanuldval.

Az

elemi

1956—

iskola

5.,

ill. 7. osztdlydhoz csatlakozik a 4, ill. 2 évfolyamt kézépiskola, v. a legtobb kantonban az Un. gimnaziumi elékészit6 iskola. A tobbféle tagozatu gimnaéziumok, valamint a mtiszaki, kereskedelmi, pedagdgiai szakkézépiskolak érettségivel zarulnak, és az egyetemen vald tanulast teszik lehetévé. 1956—57-ben a kézépiskolakban és gimnaziumokban (beleértve a gimnaziumi elékészitéket is) 110 520 tanuld volt. 7 egyetemén: Basel (alapitasi éve 1460), Bern (1834), Fribourg (1889), Genf (1892), Lausanne (1890), Neuchatel (1909), Zirich (1838), 1958—59-ben 14 487 hallgaté tanult. A ziirichi miiszaki

fSiskolanak

(1855)

kereskedelmi

1958—59-ben

féiskolanak

TUDOMANY.

(1898)

3660,

a St.

Gallen-i

646 hallgatéja volt.

Természettudomanyok,

technika.

A

ter-

mészettudomanyok fejlédésének kezdetei a humanizmus hatasara bontakoztak ki. Ekkor mtikédétt a reneszansz legjelentésebb orvosalakja, a kivaléd természettudds, Paracelsus (1493—1541). A 16. sz. sorén a ~i orvosok (T. Zwinger, F. Platter, C. Bauhin) szimos eredménnyel gazdagitottak az orvostudomanyt. A bioldgia teriiletén C. Gessner (1516—65) tudomanyos szintre emelte a természetrajzot, és megalapozta a tudomanyos Aallattant. A 16—17. sz. forduldjan fejtette ki tevékenységét a ~i matematika elsé jelentés képviseléje, J. Biirgz (1552— 1632), aki megszerkesztette az elsé logaritmustablat. A 17. sz. masodik felében a matematika teriiletén Jacob Bernoulli (1654—1705) felfedezto a réla elnevezett szamokat, s a valdésziniségszamitas egyik megalapozdéja volt; a kémidban

J. J. Wepfer (1620—95)

lerakta a kisérletes

méregtan alapjait. A 17—18. sz. forduléj4n Johann Bernoulli (1667—1748) a matematikai analizis teriiletén ért el jelentés

eredményeket,

a varidcidszamitas

melyek

megalapozasa

ko6ziil

fontos,

kiilénésen

de szdmottevé

volt tevékenysége a fizika teriiletén is. A 18. sz.-ban a fizikus és matematikus Daniel Bernoulli (1700—82) a gazok, a folyadékaramlas, a rezgé htrok és padlcdk

mozgésdnak matematikai elmélete kutatasaval tint ki. A legnagyobbrészt Oroszo.-ban miké6d6 nagy matematikus, L. Euler (1707—83) ~i szdrmazast volt ; ugyanakkor ~ban mtikéd6tt a német szarmazasi matematikus, fizikus és esillagdsz, J. H. Lambert (1728—177). Fontos eredményeket

ért el a bioldgia teriiletén

a sztiznemzés,

a regeneracié és az dtalakulds tanulmanyozasdval Ch. Bonnet (1720—98) ; A. von Haller (1708—77) a modern fiziolégia megalapitéja volt. H. B. de Saussure (1740—99) munkassaga a geoldgia teriiletén valt ismertté. A 18—19. sz. forduldjan fejtette ki tevékenységét J. L. Burckhardt (1784—1817) Afrika-kutaté és J. G. Bodmer (1786—1864), aki sz4mos talalmanydval segitette elé a technika fejlédését. A 19. sz. legjelentésebb ~i természettudésai a matematikai analizis teriiletén mtikddo Ch. Sturm (1803—55), a rdla elnevezett sorozatot kiszamité matematikus és fizikus, J. J. Balmer (1825—98) és a sejtosztédasra és a névényi szévetek differencialodasara vonatkozé kutatasairél hires biolégus, C. W. Ndgeld (1817—91). A 19—20. sz. forduléjan a kémia teriiletén A. Werner (1866—1919) megalapozta a komplex vegytletek elméletét. Az orvostudomanyban A. Forel (1842— 1931) az ideg- és elmegydgyaszat, Th. Kocher (1841—1917) a sebészet teriiletén végzett kiemelked6é tevékenységével tint ki. A 20. sz.-ban a kémidban P. Karrer (1889— )a vitaminok szerkezetének kutatdsdval, P. H. Miéiller

(1899— ) a DDT rovarirté feltalalasaval szerzett hirnevet. A biokémia teriiletén a lengyel sz4rmazasu ~i T. Reichstein (1897— ) a mellékvesekéreg-hormonok

szerkezetének

megallapitasaval

tint ki. ~ban

mutkédik

a jugoszlav sz4rmazdst Nobel-dijas kémikus, L. Ruziéka (1887— ) is. — Tdrsadalomtudomdnyok, filozdfra. A torténettudomany kezdetei a 16. sz.-i krénikasok (J. Stumpf, V. Anselm, A. Tschudi) mtkddésével jelentkeztek. Ezzel egy idében az orszag két tényezé folytan is kézponti szerepet jatszott Eurépaban : a nagy németalféldi humanista, Hrasmus letelepedése Baselt a humanizmus egyik fontos kézéppontjava tette, U. Zwingli (1484—1531) ziirichi és Kdlvin J. (Calvin) (1509—64) genfi mtiikédése sorén pedig ~ a reformacid mozgalmanak egyik kiindulépontjava valt. A tarsadalomtudomanyok viragzdsanak masodik korszaka a felvildgosodas idején kovetkezett be, melynek egyik legkiemelkedébb képviseléje a ~i szarmazasu J. J. Rousseau (1712—78) volt. A nemzetkézi jog teriiletén E. de Vattel (1714—67), a pszicholégiaban Ch. Bonnet ért el fontos

eredményeket.

A

teoldgus

és filozdfus

J.

C. Lavater

(1741—1801) misztikus vallasos nézeteket hirdetett a felvilagosodas

és a francia

fiziognémiai tanulmanyai

forradalom

eszméivel

szemben

nagy hirnevet szereztek

;

kora-

ban. A 18—19. sz. forduldjan mikédétt a kiemelkedé jelentéségti pedagégus, H. Pestalozzi (1746—1827) és Ch. S. de Szsmondi (1773—1842), a gazdasagi romanticizmus kispolgdri valfajanak képviseléje a kézgazdasagtanban. A 19. sz.-i ~i tuddésok k6éziil a régészettudomanyban F. Keller (1800—81), a mivészettorténetben J. Burckhardt (1818—97), a polgéri kézgazdasdgtudomanyban M. E. L. Walras (1834—1910) ért el jelentés eredményeket. A 19—20. sz. forduldéjan és a 20. sz.-ban muk6dé6 ~i tudésok kéziil a biintetdéjog teriiletén K. Binding (1841—1920), a nyelvtudomanyban F. de Saussure (1857—1913), J. Gilliéron (1854—1926), J. Jud (1882— 1952) és K. Jaberg (1877— ) tevékenysége szamottevé. MUVESZET. A ~i miivészet fdleg a német mtivészethez, ezen beliil a délnémethez kapcsolddik, a francia, ill. olasz hatar mentén pedig a francia, ill. olasz mtivészethez. A 7—8. sz.-bdl gazdag meroving emlékanyag maradt fenn. Kulénésen jelentdés volt a Karoling-kori mtivészet.

A kor kiemelkedé alkotasa volt a St. Gallen-i bazilika. St. Gallen a karoling kényvmivészetnek is kézpontja volt (Folchard-psalterium ; Psalterium aureum). A karoling plasztika szép emléke a St. Gallen-i Tutilo szerzetes elefantcsontfaragdsa (895—912). A roman mtivészet a lombard, a francia és a német példakhoz k6étédik. Jel-

svajei garda

137

svédek

legzetesek a tessini és graubiindeni roman stilusi harangtornyok. A késéromén és koragétikus jegyek keverednek a ziirichi 6s a baseli démban. A roman plasztika jellegzetes alkotdsa a ziirichi katedrdlis északi kapuzaténak szobordisze. Az détvésség legszebb emléke a Musée de Clunyben 6rzétt baseli arany oltdrtabla. A gédtika emlékeib6l kiemelkedik a neuchdateli

folyaman ~ a gregoridn zenének fontos otthona volt. Itt viragzott fel a 9—10. sz.-ban a sequentia és a trépus-

templom, a genfi és a lausanne-i katedralis. A késégotika igen hosszu életti volt, lényegében a reneszdnsz

német udvarok szolgdlataban allt. Bar a 17. sz.-ban megalakitott Collegium Musicumok a zenei élet fellendiilésé-

idejére is athuzddott (Bern, dominikénus templom, Luzern, ferences templom, berni apatsag), a német példakhoz kapesolédé, esillagboltozatos késégétika pedig ugyszdlvén a népi épitészet részévé valt. A kézépkori falfestészet emléke a montchérand-i templom apszisfreskdja. A gotikus plasztika legjellegzetesebb mtive a lausanne-i katedralis déli kapuzatanak plasztikéja. A 15—16. sz.-i ~i festészet és szobraszat désszefiigg a korabeli német iskolakkal. Pl. a Genfben és Baselben dolgozé Konrad

r6] taniskodnak,

a zeneszerzék

stb.)

sz.-ban

Witz

(1400—

kb.

46) és a Baselben és Luzernben mun-

kalkodé Hans Holbein bein a ~i reneszdnsz

sz. emlitésre

(1497—1543) miivészete is. Hollegnagyobb mestere. — A 18.

mélté festéje,

J. E. Liotard

(1702—89)

a rokoké képviseléje. ~i sziiletési volt Arnold Bécklin (1827—1901) és Ferdinand Hodler (1853—1918) is. A modernek kéziil René Auberjonois (1872— Cuno Amiet (1868— ) élt Svajeban. ~i sziiletésti a modern festészet egyik vezéralakja, Paul Klee (1879—

1940). IRODALOM. Elsésorban német és francia nyelven bontakozott ki irodalmi fejlédés, a 16. sz.-tdl olasz és a

19.

sz.-tdl

rétoromén

nyelven

is sziilettek

irodalmi

alkotasok. — A német nyelvi irodalom a gazdag folklér anyagb6él mar a 13. sz.-t6l fejlédésnek indult. A lovagi szellem képviseléi a 13. sz.-ban tébbek kézétt B. Steinmar von Klingnau, a 14. sz.-ban J. Hadlaub voltak. A 16. sz.-ban a humanizmus gondolatait szélaltattak meg elsésorban dramai mtiveikben P. Gengenbach (kb. 1480— 1525), N. Manuel (1484—1530), T. Stimmer (1539—84). Nagy fellendiilést jelentett a felvila4gosodds eszméinek terjedése a 18. sz.-ban, elsdsorban A. von Haller (1708— 77)

irdi,

S.

Gessner

(1698—1783) kritikusi

(1730—88)

és J. J.

kéltéi,

Brectinger

munkasségaban.

Jelentéds

J. J.

(1701—76) hatast

Bodmer

elméleti,

gyakoroltak

a német irodalom fejlédésére is. A 19. sz. forduldéjan és els6 harmadaban J. von Miiller (1752—1809) tevékenysége volt szamottevd. A kritikai realista irodalom megteremtéi, J. Gotthelf (1797—1854) és a kivalé elbeszélé és regényiré G. Keller (1819—90) a demokratikus eszmék sz6sz6l6i voltak. Keller gazdag stilusu, a szatirdt és a meleg dertit egyarant alkalmazé remekmiveiben a halado, forradalmi polgarsdg kapott hangot. C. F. Meyer (1825—98) és J. Frey (1824—75) realista mtiveikkel hatassal

voltak

a

német

irdkra

is.

A

19. sz. végén

a kéltészetben a szimbolizmus hatott H. Leuthold munkassagara, a realista iranyzat képviseléi voltak J. V. Widmann (1842—1911), C. Spitteler (1845—1924). A haladé szellemt irék csoportj4ba tartozik tobbek k6ézott M. Inglin (1893— ), J. Btuhrer (1882— ), @ fiatalabb generacidhoz tartozé M. Frisch (1911— ) és F. Dirrenmatt (1921—_ ). — A francia nyelvi: irodalom els6 emlékei a 16. sz.-bdl, a lovagi irodalom korabél maradtak

fenn

(O. de Grandson

kélteményei,

J. Servien

kronikaja). Az 6nallé ~i francia irodalom kialakitot kéziil kiemelkedett a ~ban tevékenykedé francia Th. de Béza (Béze ; 1519—1605). Napdleon koraban a ~i francia emigracid, fdleg Mme de Staél és B. Constant kériil felpezsdiilt az irodalmi élet. A 19. sz.-i realista abrazolas jelentkezett R. Toepffer (1799—1846), Ph. Monnier mi-

veiben.

A dekadens

irdnyzat

képviseléje

volt

E. Rod

(1857—1910). A 20. sz.-i ~~i irodalom kiemelkedé egyéni-

sége Ch. F. Ramuz (1878—1947). ZENE. Népzenéje az egyes népesoportoknak megfeleléen

vidékenként

kiilénbézik,

s a szomszédos

orszagok

megfelelé6 népzenéjével rokon. Sajdtos tipusai a jédlizds és a Kuhreigen (havasi pésztorok régi éneke). A kézépkor

kéltészet,

melynek

f6 mesterei

Notker

és Twuotilo voltak

(Sankt Gallen). A tébbszédlamti zene ardnylag késén jelent meg. A 14. sz. végén és a 15. sz.-ban jeles orgonistak mukodtek, és fellendiilt az orgonaépités. A 16. sz. legkivaélébb szerzéje L. Senfl (kb. 1490—1543), aki azonban

még a 18.

(J. M. Gletle, Albicastro

is német

és francia

mintdkat

kévettek. A férfikar-kulttra megalapozdsa A. G. Ndgelz (1773—1836) nevéhez fiizédik. A 19. sz-ban bekévetkezé felviragzast K. Attenhofer (1827—1914) (1841—1927) kéruskompozicidéi nyitottak

és F. Hegar meg. Kiviilik

H. Suter (1870—1926) és H. Huber (1852—1921) nevezetesek. A 20. sz.-ban tébb kivalé zeneszerzé lépett fel : V. Andreae (1879— ), O. Schoeck (1886— )aeWi. Burkhard (1900— __), H. Sutermeister (1910— __), s kiilénoésen F. Martin (1890— ) és R. Liebermann (1910— ), akik a modern iranyokat képviselik. — Az eléadémiivészet legkivalébb képviseléi: E. Ansermet (1883— _), a

Suisse

romande

zenekar

alapitédja

(1918)

és P. Sacher

(1906— _ ), a baseli kamarazenekar megalapitéja karmesterek, tovabbaé E. Fischer (1886—1960), (1889—1946) zongoramtivészek, O. Barblan 1943) orgonamtivész. — A zenetudomany korai a 11. sz.-ban é6lt Hermannus

(1926), E. Frey (1860— miiveléi

Contractus, aki becses zene-

elméleti irasok szerzéje, a hangjegyiras tovabbfejlesztdje volt,

a

16. sz.-i

Glareanus,

ki

a modélis

hangsorokat

a durral és a mollal bévitette ki. Ujabb jelentékeny képvisel6i : Ed. Bernoulli (1867—1927), K. Nef (1873—1955), J. Handschin (1886—1955), A.-E. Cherbuliez (1888— ___), W. Merian (1889—1952), W. Tappolet (1890— +)stb. — Irod. 8. (Kiilkereskedelmi utmutatd.) 1955.

svajei garda: az eurdpai uralkodék testdri és rendes katonai szolgdlatot ellaté svajci zsoldosai (a 15. sz.-tdl), akiket a svajci kantonok szerzédések alapjan szerveztek résziikre.

Féleg a francia kirdélyok alkalmaztak

a ~kat

;

kilénésen ismert 1792. aug. 10-i ellenforradalmi szereplésiik. 1874-ben Svaje a vatikdni ~ kivételével (amely a 16. sz. dta a papa testorsége) a ~kat megsziintette.

Svajci-Mészkéalpok : a Nyugati-Alpok kilsé wledékes dvezete a Genfi- 6s Boden-té kézétt. Legismertebb csticsai a Pilatus 2132 m és a Sdntis 2504 m. Féleg jél karsztosod6 masodkori mészkévekbél all. Svalbard, Spitzbergik : Norvégidhoz tartozé szigetesoport az Eszaki-Jeges-tengerben Norvégidtdl E-ra ; 62050 km?. L: 1300 (1957). Székh.-e Longyearbyen. F6bb szigetek: Ny-~, EK-i-féld, Edge-sziget. Felszine Ny-on idés hegység, K-en tablasvidék, 4/, részét jég boritja. Sarkvidéki éghajlat, a Golf-dramlas csak kis részét érinti. Okori és kézépkori készéntelepek, jelentésebb gipsz-, marvaény-, foszforit-, magnezit-, cink- és azbeszttelepek. A jégmentes részeken tundrdak. Svanholm, Set (1904— __): svéd operaénekes (bariton, majd hodstenor). A stockholmi operahaz tagja, 1957 dta igazgatoja. Wagner-énekes. Bp.-en is vendégszerepelt. Svéd Sandor (1904— _ ): operaénekes (bariton), Kossuth-dijas,

kivalé

mfivész,

kamaraénekes.

1928-td]

40-ig

a bp.-i, 1930-td] 40-ig a bécsi Operahdz tagja volt. 1940té61 50-ig a New York-i Metropolitannél] mtikédétt, majd 1950-61 57-ig ismét a bp.-i Operahdéz tagja volt. Mint vendég Hurdpa és az USA nagy szinpadainak Allandé szerepléje.

szerepeinek Svedberg

Német,

francia

és fdként

kivalé eldéaddja. [szvédberj], Theodor

olasz

(1884—

operdk

f6-

): svéd

kémikus, egyetemi tanar, a svéd tudomanyos akadémia tagja. Alapveté kolloidkémiai kutatdsaiért 1926-ban kémiai Nobel-dijat kapott. Kiiléndsen az dérias fehérje-

molekulékat

tanulmanyozta,

és erre a célra ultracentri-

fugdt szerkesztett. svédboér : — kesztytibér

svédek : Svédo. t6érzslakoss4ga. Lélekszamuk Svédo.ban kb. 7,2 millié (1961) ; nagy szdmban élnek még az

USA-ban

és

Kanadadban

(kb.

1,5

millid),

las, erdsen tagolt partjai kdzelében tobb ezer apro sziklasziget (sérek), valamint a nagyobb Oland- és Gotland-szige-

Finno.-ban

{300 000) és Daéniéban (25 000). Nyelviik a german nyelvek skandindv csoportjaba tartozik. A svéd nép az 1—2.

évezred

forduldjan

alakult

ki K-i german

tek sorakoznak. — Eghajlata az orszig B-i fekvése (Ksz.

térzsekbél.

55—69°) ellenére a Golf-aramlat enyhité hatasa alatt mérsékelten kontinentalis. A hémérséklet E felé csdkken ; itt a nyari nappalok hossztak, a tél viszont hosszan tartd és

A hivé ~ tébbsége lutheranus vallasu. svédhere : — korcshere svéd nyelv : a —germdn nyelvek északi csoportjahoz, a skandindy nyelvekhez tartozd nyelv. Mintegy 9 millid ember beszéli. Fébb jellomzéi: az esé és az esé-emelkedd szohanglejtés, két nyelvtani nem megkilénbéztetése, hidnyos alaktan. Ot nagyobb nyelvjarasteriiletre tagolddik. Legrégibb feljegyzései a runafeliratok, amelyek nyelve erésen eltér az tn. klasszikus ésvéd nyelvtdél. Irodalmi

Svédorszag

138

svédhere

emlékei a 13. sz.-t6l vannak,

hideg. A januari kézéphémérséklet —1,8 C°-ré61 —13,8C°-ra esékken a D-i és B-i teriiletek kézétt, hasonlé csdkkenést mutat a juliusi k6zéphémérséklet is 17,1 C°-ré] 12,4 C°ra. Télen a Botteni-db6l befagy, és csak a DNy-on fekvé kik6t6k koézelithet6k meg. Az évi atlagos csapadék

500—700 ve. —

k6z6tt ingadozik, Ny-rél K felé csékken-

Leghosszabb

az elsék jobbara

jogi szévegek. Az irodalmi nyelv (rikssprak) mellett 616

a Vanernbél

jarult az irodalmi és kéznyelv kézti ellentétek kiegyenlitéséhez. Svédorsza4g, Konungariket Sverige, Sverige, Svéd Kirdly-

gyobbak

maren.

a Skandindv-fsz.-en. -Eurépdban, kirdlysag ség: 449 687 km”, melynek 8,6%-a téfeliilet. Ny-on Norvégia, EK-en Finnorszag, K-en a Balti-tenger, ill. a Bottenidb6l hatarolja, D-en Danidtdél a keskeny Sund és Kattegat tengerszorosok valasztjak el. L: 7,51 millid (1961), 96%-a svéd, 2% dan

millid

a Vanern

ezt

ha

(az

nagysz4mu

a

Vattern,

orszdg

erdé,

Malarn, Hjal-

a keskeny,

ennek

teriiletének

északi

teriilete

49%-a).

Az

22,3

erdé-

vizierémti

pdtolja.

Asvanyi

kincsei:

vas-

ére (pl. Kiruna), valamint szinesfémek (élom, cink, timféld, pirit, wolfram, eziist, titén), Eurédpa legnagyobb aranybanydja Bolidenben ; urdnium stb. Erdéségei az eurdpai kapitalista orszagok kézétt ardnylag a legnagyobb teriiletet foglaljak el.

GAZDASAGI ae ww

noha

S NORV.

Vere

dy

"Ni,

>

ELET. Egyike Eu-

ropa gazdasagilag legfejlettebb tékés ipari-agrérorsz4gainak ; a gazdasdgi fejlédés iiteme viszonylag lassi. A nemzetijévedelem indexe (1950=100) 122 (1959). Gazdas4gdban dénté szerepe van a nagybankokkal (Svenska Handelsbanken, Skandinaviska Banken, Stockholms Enskilda Bank,

Géteborgs Banken stb.) ésszefondédott ipari konszerneknek: SKF (golyésesapagy-ipar), ASEA (elektromechanikai miivek), Elektrolux (ugyancsak

boritotta teriileteken sok a szérvany-

telepiilés. A keresé népesség 42% -dt a banydszat és az ipar, 19,5%-at a mezé- és erdégazdasdg, 15,7%-at a kereskedelem foglalkoztatja. TERMESZETI VISZONYOK. Valtozatos felszini formaéit féleg a jégkorszak alakitotta ki. ENy-i részén a foldtérténeti dkorban felgyirédétt és a harmadkorban lepusztult Skandinav-hg. hazédik. ~ban végz6d6 vonu-

elektromechanikai

mtivek),

Bofors

(hadiipar, fém- és gépipar), Uddeholm (vasérctermelés,

kohaszat, erdégazda-

sag, celluléz- és papiripar, vegyipar), Nobel (robbanéanyagipar), melyeknek kiilf6ldi érdekeltségeik is vannak. A II. vilaghdborti utén jelentés kilfdldi téke (elsésorban USA) vandorolt az orszagba. Amagantéke mellett erds az Allami monopolista téke is, féleg az érebanyaszatban és kohaészatban, vizierémitivekben, a fakitermelésben

papiriparban. S10 Ni

opp SeVastéras ore —

Stina oping ——

=e

Gotland— =

=

A nemzeti

és a

jévedelem-

nek 50%-a az iparbél, 11%-a a mezéés erdégazdasagbdl, 26%-a a kereskedelembél szarmazik. Részesedése a kapitalista vilag ipari termelésébél 1,0%, kiilkereskedelmébé6l 2,2% (1959). Ipara a kedvezé kérilmények k6z6tt

kitermelheté

éreeken,

vizi-

energidn és az dridsi erdéteriileteken kiviil az egyre nagyobb ardnyban importalt fité- és nyersanyagokon alapul. Banyaiparabél a széntermelés

D-~

minden irdnyba lejté, 100—200 m magas felféld (Smaland), melyet a

szerkezetileg Danidhoz tartozé Skanefélsziget zar le. — A Balti-tenger szik-

km?),

B- és Kézép-~ban magas fémtartalmi (60—78%)

f6/km? k6riil ala-

morénateriilettel.

(5500

kivételével

Stockholm (L: 808 000, 1960), 100 000 lakosndl nagyobb varosai: Géteborg (L: 401 000), Malmé (L: 226 000); régi egyetemi varos Uppsala. A népesség 62%-a varosokban él. Az erdé-

tévidékkel,

tovaébbé

allomany 60%-a az eurdpai boredlis erdédvezetbe tartozd tiileveli erdé (Norrlandon és Kézép-~ban), 34%-a vegyes tilevelt és lombhullaté (féleg nyir) D-~ban, majd ennek folytatasaként 6%-ban lombhullaté erdé. — Természeti kincsek: teriilete energiahordozékban szegény,

kul. Az orsz4g E-i része rendkiviil gyéren lakott. Hivatalos nyelv a svéd. Kozig.-lag 25 tartomanyra (Lan) tagolédik (kéziliik egy a fév.). Fév.:

granitbél és gneiszb6l all6 Norrlandfelfdld. Az utébbi 200—500 m magassagu éskori kézetekbd] felépitett, a tenger felé sziklalépesékben lejtd, erésen tagolt régiténkfeliilet, amelybe a folyék mély vélgyeket vajtak. A Skagerrak és a Balti-tenger k6z6tt a Kézépsvéd-siksdg (Svealand) teri el,

Gétaalv,

— Természetes ndvénytakardja

tundra-é6vezet

(fSleg D-~ban); E-~ban finnek és kis sz4mban lappok (szaami), Ny-on norvégek élnek, tovabba bevandorolt népesség (német, észt, lett stb.). A sz4zadfordulén nagy szamban vandoroltak ki svédek Amerikaba. A népstirtiség alacsony: 17 £6/km?, a lakossag eloszl4sa egyenetlen. Stirtin lakottak fdéleg az orszag déli, tengerparthoz kézel esé teriiletei, ahol a

latai legmagasabbra a Kjdlen-hg.-ben emelkednek (Kebnekaise cstics 2123 m), amelyektél K felé a Botteni-6bél partvidékéig hizdédik az orszag teriiletének csaknem felét elfoglalé, foleg

kifolyé

Lulealv, Angermanalv, Dalalv (utébbiakon nagy vizierémiivek). A Vanernen, Vatteren és a Géta-folyén keresztil az orszagot K—Ny iradnyban 4tszeli a Gota-csatorna. — A tavak szama megk6zeliti a 15 ezert, kéziiliik legna-

koznyelvnek (talsprak) sokszor nyelvjarasi szinezete van. A 20. sz. 30-as 6s 40-es éveinek irodalma jelentésen hozza-

népstrtiség 20—50

mm

Folydi nagy eséstiek és kiegyenlitett vizjarastak.

Svédorsz4g

(Hoganiasnél, DK-~) csak helyi igényeket elégit ki, mellette évi 3—3,5 millié tszén- és kokszimportsztikséges, Tézegbanyaszat a Vanern vidékén,

Svédorszag

Uranérctermelés nyersolajat finomitédk

Billingenben

dolgoznak

fel

(Stockholm,

a

és Kvarntorpnél. kikétékbe

Géteborg,

Import

telepiilt

Malmé6),

olaj-

tovAdbbaé

sza-

mottevé az olajfinomitvany- és fitéolajimport (évi 10—11 millid t). Az elektromosenergia-termelés alapja a vizienergia, az dssztermelés 34,5 milli4rd kW6 volt 1960-ban, melynek 90%-a vizierédmtivekbél szdrmazott. Az egy fdre esd elektromosenergia-termelésben negyedik a vilagon (4000 kW6). A legnagyobb vizier6miivek az orszag H-i részén : Stornorrfors (Umedalv) 375 000 kW, Harspranget (Lulealv) 350000 kW, Kilforsen (Angermanaly) 285000 kW kapacitdssal stb. A vizierémivek Aaltal termelt drammennyiség 40%at allami erémfvek termelték. Futé atomorémtivek Stockholm

elévdrosdban

ban.

Ipari

ban

134.

(Farsta),

termelésének A

Svédorszag

139

nehézipar

indexe az

olesd,

atomerémti

Vasteras-

(1953 = 100) kilszini

1960-

fejtésekben

kitermelhet6 j6 minéségt vasércen alapul, mely az egyik legfontosabb exportcikk is. Termelése

1960-ban

21,5 mil-

ipar az orsz4g DNy-i részén (a Vanern vidékén és a kik6tékben) helyezkedik el. Az élelmiszeripar legfontosabb a4gazatai: cukor-, szesz- (fahulladékbdl és a cellulézgyartas

szulfitos

szennyvizébél),

konzerv-,

csokoladé-,

né-

vényolaj-, tejfeldolgozé és htitéipar. — Mezdégazdasdga jo] gépesitett (1958-ban 142 000 db traktor). Elterjedt a bérleti rendszer. A mezégazdasdgi féldteriilet 13%-dn az dsszes birtokosok 50,7%-a osztozik, mig a teriilet tobb

mint 20%-at a birtokosok 2%-a tartja kezében. A magas terméshozamok és az intenziv Aallattenyésztés ellenére sem tudjadk az orszag sziikségleteit kielégiteni. Teriileté-

nek csak

10,6%-a all miivelés alatt (ebbél 8,2% szantd, 0,8°/, kert, 1,6% rét, legeld), a tébbi erdé és mtivelhetet-

len teriilet (1956). Vezeté agazat az Allattenyésztés a mezégazdasag termelési értékének 4/,-ével. A féldmitvelés csak D- és Kézép-~ sik- és dombvidékeire szoritkozik. Fébb terményei (1960) a zab (954 000 t), a buza (700—950 ezer t), Arpa (400—660 ezer t) és rozs a gabonafélék kézul, tovabba burgonya (1,8 millio t), cukorrépa

lid t, masodik helyen a vilagexportban, ~ egész export-

(1,7

janak 8%-at teszi ki. 65%-os vastartalmti magnetitet banydsznak a sarkkértél B-ra Kiruna, Gillivare kédrzetében. Az ére Luleé svéd és Narvik norvég kikotok6n keresztiil keriil exportra. Gyengébb érceket, fdéleg belféldi felhasznalasra ,,Bergslag” (Kézép-~) vidékének banyaiban termelnek (Grangesberg, Blotberget). A féleg min6ségi és nemesacélokat gyartd vas- és acélipar Kézép-~-

70%-an takarmanynévényeket termelnek, de csak részben tudjak az dllattenyésztés igényeit fedezni, mely magas tejhozamt (3,9 millid liter, 1959) szarvasmarhaallomanyaval tiinik ki (1960-ban 2,5 millid) és széles kort vaj-, sajtgyartasnak képezi alapjat. Importalt és csak részben hazai takarmanyon alapul a hussertéstenyésztés (1960-ban 1,9 millid). — Haldszata visszaesében van (fogas 1959-ben 230 000 t). — Kiilkereskedelem: exportjaban vezeté a celluloz, firészdru, papir és vasére (az export 52—54%-kal), celluldzexportban a vilagon elsé helyen all. Az exportnak mintegy 4/,-ét a gépek (hajd, elektromos gép, gépkocsi, irodagép, golydscsapagy) adjak. Az import kézel 1/,-ét a fatoanyagok (szén, kdéolaj, olajfinomitvanyok) alkotjak. Jelentés tétellel szerepelnek még a gyiimdlesfélék, kavé, olajosmagvak és takarmanyok. Legfébb kereskedelmi partnerei Nagy-Britannia (a forgalom 14—16%-dval), NSZK (a forgalom 16—18%-a-

ban helyezkedik el Fagersta, Oxelésund)

(Domnarvet, Bofors, Sandviken, ; importkoksz mellett faszenet is

felhasznaél. A kirunai ére kézelében Lulea Allami kohdi elektrolitikus uiton dllitanak elé nyersvasat. Nyersvastermelés

1,52 millié t, acéltermelés

3,22 millid t (1960).

A szinesfémérc-banyaszat kézpontja a Skellefte-foly6 vélgye réz- (Boliden, Kristineberg), édlom- (Laisvall), arzén-, arany-, eziistbanydszattal és kohékkal. Réztartalmu piritbénydszat

Falunnal,

horganyércé

Ammebergben,

eziisté Salaban. Alumfniumkohaszat Avest&ban (Uppsa14t61 Ny-ra) és Sundsvallban. Termelés 1960-ban 17 000 t. Gépipara specializalt, fbb a4gazatai elsésorban exportra termelnek, lognagyobb kézpontjai a Kézépsvéd-siksagon helyezkednek el. Golyéscsapagy-gyartés (SKF) Goteborg. ban, Boforsban és Halleforsban. Elektromos gépek gyartasa és elektrotechnikai

ipar Stockholmban,

Vastera@sban

stb. Gépkocsigyartas Goteborgban (Volvo), Sédertaljeben (Scania; a Malarn partjan). 1959-ben 17 000 db teherautét, 96 000 személyautét gyartottak. Vasiti kocsikat Malm6ben, Kalmarban,

Motalaban, villamosmozdonyokat Troli-

hattanban készitenek. A hajogyartds kézpontjai Géteborg, Malm6, Halsingborg és Landskrona. Jelentés a

hajéexport, elsédsorban olajszallit6 tankhajobdél. ipar: Bofors, Karlskoga. Fontosabb gépipari

Hadidgaza-

tok még: mezégazdasdgi (Dél-~), fa- és papiripari gépgyartas (Kézép-~). A vegyipar (Trollhattan, Uddeholm, Vinterrik, Malmé, Stockholm) f6bb termékei: kénsav 453000 t (1959), nitrogénmtitragya (89000 t hatéoanyag, 1959) és foszformitragya (97900 t hatdanyagtartalomban, 1959), robbandéanyag, gydgyszer és gumidru. A gyufagydrtés kozpontja J6énképing. Exportra is termel a ké- és maérvanybanyaszat (sztirke és fekete granit Bohuslan vidékén). A cementgyartas az orszag k6ézéps6 és déli részén fejlett. Termelés 1960-ban 2,8 millid t. Mivészi arukat termel az tivegipar (Kronoberg és Orrefors). A pamutipar a DNy-i partvidékre (Boras, Géteborg és Malmé) telepiilt, amig a gyapjiipar kézpontja a K-i parton Norrképing, a konfekcidiparé Stockholm. A textilipar nem fedezi az orszdg sziikségleteit. Termelés : miselyem 8000 t (1959), gyapjuszévet 10 000 t (1959), celluléz alapu vagott szal 20 000 t (1960). Nemzetk6zi viszonylatban is jelentés fa-, celluloz- és papir-

ipara. Az évi fakitermelés 37,7 milliéd m%, melyb6l tobbek k6z6tt

5,5 millié m? épiiletfat,

3,7 millid t cellulézt és 2,1

millié t papirt készitettek (1959). A termelés nagyobb hanyada exportra keriil, legfontosabb piaca Nagy- Britannia. A firész- és a celluldzipar a Botteni-6bél mellett (Sundsvall és Kramfors kérzetében) és a tévidékén, mig a papir-

millid

t;

1959),

repce

és

zdldségfélék.

A

szantd

val), Norvégia, Dania, USA, Franciao. — Kézlekedési hadlézata a D-i és kézépsé lakott teriileteken stiri, E-on

ritka. A vastithalézat hossza 15,6 ezer km. Ennek 47%-a — kéztiik az dsszes févonalak — villamositottak; a teherforgalom 90%-a villamos vontatassal bonyolédik le. A vastit teljesitménye 1959-ben 9,7 millidrd 4rutonnakm,

valamint

5,1 milli4rd utaskm.

Jelentés a ten-

gerhajézas (a kereskedelmi flotta hajétere 1960-ban 3,75 millié BRT volt, a vilag kereskedelmi hajéterének

2,8%-a).

Legnagyobb

forgalmt kik6ték Géteborg,

Mal-

md, Stockholm, Norrképing, Lulea. ~—NDK (Trelleborg—Sassnitz), ~—Dania (Halsingborg—Helsingér, Malmé— Koppenhaga) kézétt allanddé, vasutat is szallitd kompforgalom. Légi forgalma 1960-ban 1012 millid utas-

km. Vezet6 repilétarsasaga a SAS. — Pénzneme a svéd korona ; 1 svéd korona = 100 ére. TORTENET. Teriiletére az i. e. 2. évezred elsé felében valészinileg indoeurdpai nyelvi, allattenyészté népesség hatolt be a kontinensrGl, az i. e. 1. évezred kézepén pedig megkezdédétt a germdnok (svédek, gotok, herulok stb.) torzseinek betelepiilése. A svéd torzsek egyesiilésébél kialakul6d elsé jelentésebb dallamalakulatok az i. sz. 6—7. sz.-ban jéttek létre. Az orszdg stlypontja D-rél fokozatosan a kézépsé teriiletre helyezédétt at (Uppsalaban volt a svédek k6z6s tarsadalmi differencialédas

szent helye). A vagyoni és erédsédése, a szabadok téme-

geinek elszegényedése, a kirélyi (vezéri) hatalom névekedése és ezzel kapcsolatban a helyi kirélyok és a nemzetségi arisztokracia k6z6tt kibontakozé hare voltak az

okai

a svédek

részvételének

a skandinaév

vikingek

(normannok) rablohadjarataiban (a 8. sz. végétdl a 11. sz.-ig). A 9. sz. elejété] nagymértékben fellendilt a svédeknek mar a 7. sz. éta virdgzé kereskedelme az oroszokkal, Bizanecal és az arab Kelettel. A 11. sz. elején a svéd teriiletek egyesiilése itjan kialakult a korafeudalis allam. A kereszténység a 10—11. sz.-ban terjedt el az orszagban. A

14.

feudadlis

sz.-ig

viszonyok

csak

lassan

a legelmaradottabb

alakultak

skandinav

ki;

orszag

~

a

volt.

A 12. sz. kézepén IX. (Szent) Erik svéd kirdly a pogany finnek megtéritését célz6 ,,keresztes hadjarat” tiriigyén megkezdte Finno. meghdditasat. A Novgorod ellen inditott tamadas 1240-ben a névai csatdban a svédeknek Alekszandr Nyevszkijt6l elszenvedett vereségével végzédétt. A Folkung-dinasztia uralma idején (1250—1363) erdés6détt a kirdlyi hatalom (Birger Jarl, Magnus Ladulas alatt). 1364-ben a svéd avisztokracia segitségével a német Mecklenburgi Albert keriilt a trénra. Ennek credményeként kulénésen megeréséd6tt a mar korabban is jelentés német befolyas a kézmtivesiparban, fdéleg pedig a banyaszatoan és a kereskedelemben, amelyben a Hanza-keresked6k szerezték meg a kulespozicidkat. 1389-ben a svéd tronra Margit dan kiralyné kerilt, s kialakult a dan— svéd unid, amely 1397-ben dan—norvég—svéd unidva bévilt. Létrejétt a —+kalmari unid, amely védelmet nytijtott ~nak a német befolyas ellen, de egyidejiileg az union beliil Dania uralkodé helyzetét biztositotta. Ezt jelezték mar Pomeraniai XIII. Erik (ur. 1412—39) uralma alatt a svéd arisztokracia politikai hatalmanak gyengitését célzé torekvések, a svéd parasztsagra kirétt adoterhek novelése és a szabad parasztok fiiggévé tételére iranyulod kisérletek. A kilénb6z6 tarsadalmi rétegek elégedetlenségét tiikrézte az Hngelbrekt Engelbrektsson vezetésével kitért danellenes felkelés (1434—36), melynek tomegeit a parasztok adtdk, és amely csaknem az egész orszdg teriiletén gyézedelmeskedett. 1435-ben a négy rend (nemesség, papsag, polgarsdg, parasztsag) képviseléib6] megalakult az elsé riksdag, megvetve a rendi monarchia alapjait. A svéd nemes Karl Knutsson kirallya

valasztasa VIII. Karoly néven (ur. 1448—57, 1464—70) a kalmari unidé tényleges felbomlasat jelezte. A dan kiralyok

igyekeztek

uralmukat

hatalmat azonban tagjal

visszaszerezni,

a tényleges

1471-té1 a svéd Sture fénemes

gyakoroltak

mint

kormdnyzék.

A

15.

csalad sz.-ban

megindult a gazdasag és a kultura fejlddése. A vas- és rézbanyaszat és kivitel az orszag gazdasagi életének fontos tényezdje lett. Fejlédtek és erdésédtek a varosok (els6sorban Stockholm), eréséd6tt a vadrosi polgarsag. II. Keresztély dan kiraély erészakkal kisérelte meg a svéd nemesség elszakaddsi kisérleteinek mogakadalyozasat (1520. nov., stockholmi vérfiirdé a svéd fé6nemesek k6-

zott), azonban az ennek nyoman kitért népi felkelés 1523ban donté gyézelmet aratott. Vezetdjét, Gustaf Eriksson Vasat I. Guszidv néven ~ kirdlydva valasztottak. A kalmari unid véglegesen felbomlott, ~

visszaszerezte fiigget-

lenségét. I. Gusztav megtérve a korabban a danokat tamogatdé kat. papsdg és a fonemesség egy részének ellenallasdt, megszilarditotta a kirdlyi hatalmat. Nagyban hozzajarult ehhez a lutheri reformacié bevezetése (1527) és az egyhazi javak szokularizdcidja, ami jelentésen meg-

névelte a kiralyi birtokokat. A megerésédé svéd feudalis monarchia harcot kezdett a Balti-tenger és a Baltikum feletti uralom megszerzéséért. I. Gusztavnak sikeriilt Liibeck (a Hanza-szévetség vezet6 varosa) ellen folytatott habortja eredményeként megtérnie a Hanza kereskedelni monopolhelyzetét a balti térségben. Megtijultak a K felé iranyuld svéd tamadasok is, s a

> livéniar hdboru (1558—

83) eredményeként ~ 156l-ben megszerezte Revalt (Tallin) és E-Eszténiat, majd az Oroszo. ellen vivott ijabb habortban 1595-ben Narvat. A Dania ellon viselt — északi

hétéves

hdéboru

Oroszo.

elleni

Svédorszag

140

Svédorszag

(15683—70) kézés

azonban

kiizdelemben

menetileg perszonaluniéban

sikertelen ~

egyesiilt

volt.

Az

és Lengyelo.

At-

(1592—98

k6zétt

Zsigmond uralma alatt), de ezt az ellenreformacié politikajat folytat6é kat. Zsigmond ellen kitort felkelés megszintette. A két orszag kézétt éles kiizdelem bontakozott

ki a Balti-tenger K-i partvidékének

birtokaért.

E hare

kézben a lengyel intervencidsok elleni segitségnytjtads urtigyén 1609—11 kézétt tobb orosz varost atmenetileg svéd csapatok szdlltak meg. — A balti kereskedelem megélénkiilése a 16. sz.-ban elényésen hatott ~ kiilkereskedelmére. A 17. sz. elsé felében jelentésen fejlédétt a banyaszat, kohdszat és fémfeldolgozas. A 17. sz. kézepe tajan megjelentek a tékés manufakturak, és megkezdédétt

a

tdkefelhalmozds.

Mindezt

elémozditotta

a

feudalis

nemesi allam politikdja, kivaltképp ~II. Guszidv Adolf (ur. 1611—32) és a Krisztina kirdlyné (ur. 1632—54) mellett mik6édé A. Oxenstierna kancellar idején (az elsé nagy fegyvergyarté és fémkohaszati vallalatok, az elsd kereskedelmi és ipari tarsasagok Allami tamogatasa stb.). A II. Gusztav

Adolf altal szervezett,

kivaloan

felszerelt

és vezetett hadsereg birtokaban ~ sikeresen kihasznadlta Oroszo., Lengyelo. és Németo. belsé nehézségeit. Az Oroszo. elleni svéd intervencidt lezaré sztolbovdi békében (1617) megszerezte Karélidt és Ingermanlandot, a Lengyelo. ellen viselt haboru (1621—29) eredményeként pedig Hszténia addig lengyelek altal megszallt része,

Livland,

Riga és a K-porosz

kikét6k

birtokaba

jutott.

A Baltikum feletti teljes uralom megszerzésére térd ~ 1630-ban a Habsburg-ellenes koalicié oldalan beavatkozott a —harmincéves hdboruiba (1618—48). A kat. Habsburgok ellen a protestantizmus védelmében fellépé. ~ — Franciao.-gal szévetségben és Lengyelo. ellen

Oroszo. tamogatasat is élvezve — a haboruban jelentés gyézelmeket aratott, és a vesztfdliai békében (1648) értékes H-németo.-i teritleteket (El6-Pomerdania, Stettin,

Wismar, Bremen stb.) szerzett meg. — A vezeté E-i nagyhatalomma valt ~ a 17. sz. masodik felében a Dania és Lengyelo. (1655—60), valamint Oroszo. ellen viselt haborikban megszilarditotta helyzetét és teriiletét tovabb névelte (1660-ban a D-~i Skane megszerzése Dénidtél stb.). A nagyhatalmi politika azonban stlyos terheket rétt a svéd népre. A nemesség ugyanakkor a piaci konjunkturat felhasznalva nagy birtokokat szerzett, amelye-

ket a korondtél kapott féldekkel még tovabb névelt. A feudalis reakcié erdésédése a parasztsag fokozédé ellenallasét valtotta ki (jellegzetes svéd paraszti ellenallasi forma volt a riksdag ilésein fellép6 paraszti ellenzék). A kiilpolitikai sikereket és a nemességgel szembeni ellenzék fellépését kihasznélva X. Kdroly 1655-ben és még inkaébb XI. Kédroly 1680—82-ben visszavette a nemesség (f6ként a fénemesség) kezébe keriilt allami birtokokat (redukcid). A nagy katonai kiadasokkal kapcesolatos pénzligyi nehézségeket azonban ezek az intézkedések nem sziintették meg. A feudalis arisztokracia és az annak érdekeit képvisel6é allamtandcs befolyasanak visszaszo-

ritasaval a kirdlyi hatalom korlatlanna valt, kialakult az abszolut monarchia, ami elédsegitette a kapitalista fejlédést. A Baltikum feletti svéd hegemdnia megtdrésére szévetkez6 Oroszo., Lengyelo., Szaszo. és Dania 1700-ban hdbortiit kezdett ~ ellen (— északi hdboru, 1700—21). Eleinte ~ még katonai és gazdasagi félényben volt, + XII. Karoly csapatai jelentés gyézelmeket arattak, 1709-ben azonban a poltavai csatdban az oroszokkal szemben dont6 vereséget szenvedtek, és a hosszan elhuzdd6, stlyos anyagi és véraldozatokat kéveteld hadbort a svédek vereségével végzédétt. A habort eredményeként ~ masodrendtii hatalomma siillyedt, az Oroszo.-gal kététt nystadti béke (1721) értelmében elvesztette

Livlandot,

Eszténiat,

Ingermanlandot

és

DNy-Karéliat. A nagyhatalmi helyzet elvesztése az abszolutizmus felszamolasdval jart egyiitt. A kiralyi hatalmat korlatoztak a rendi riksdag javara (az 1719—72 k6z6tti

idédszakot

ezért

,,szabadsag-korszak’’-nak

nevez-

ték). 1720—38 k6zétt a nemesség mellett a kisbirtokossag

és polgarsig érdekeit is képviselé6 A. Horn, az un. sapkasok partjanak vezetédje volt kormanyon. Vezetésével tébb, az orszag gazdasagi megerdsitését célzé reformot valésitottak meg, kiilpolitikaja az Oroszo.-gal valé békés kapesolatok megszilarditasara és a Nagy-Britannidhoz ftizé6dé gazdasagi kapesolatok megerésitésére irdnyult. 1738-t6l 65-ig a katonai nemesi korék és a kereskedé nagyburzsoazia érdekeit képviselé tn. kalaposok partja gyakorolta a hatalmat. Politikajukat az Oroszo. elleni revanstorekvések iranyitottak, ennek érdekében kététtek szovetséget Franciao.-gal (1738). Az 1741—43-ban francia tamogatassal Oroszo. ellen viselt habort ~ vereségével és Finno.

DK-i

svédek

kénytelenek

részének

atadasdval

voltak

az

végzédétt,

oroszok

tovabba

a

Aaltal partfogolt

Svédorszag Holstein-Gottorp-hazb6l

szdrmazé

utddlasat biztositani. ~

Adolf

Frigyes

trén-

részvételo a hétéves hadboriban

(1756—68) szintén kudarceal végzédétt. A nemesi partoknak a hatalomért folytatott viszdlykodasat és a politikajukkal szemben megnyilvdnuld népi elégedetlenséget felhasznalva III. Guszidév 1772-ben allamcsinnyel magahoz ragadta a teljhatalmat és tj alkotmaényt vezetett be. A kapitalista rend erésédésének kériilményei kézétt, a rendek hatalmat megtérve, a felvildgosult abszolutizmus szellemében reformokat valdésitott meg (a kinvallatas eltérlése, részleges sajto- és vallasszabadsag, a kereskedelem fejlédésének elémozditdsa stb.), majd az 1780-as évek végén tébb burzsoa reformot vezetett be (a rendek egyenjogusitasa a tisztségek tobbségének betéltésénél, a paraszti foldbirtok atalakitdsa teljes magdntulajdonnd stb.), amelyek segitségével 1789-ben sikeriilt visszadllitania az abszolutizmust. Az 1788—90-ben Oroszo. ellen viselt

haboru eredménytelen sara ~

1805-ben

koalicidhoz.

A

maradt.

csatlakozott

Franciao.-gal

Nagy-Britannia nyoméa harmadik

és

franciaellenes

Danidval

szévetséges

Oroszo. a ~ ellen viselt 1808—09-i habortiban elfoglalta Finno.-ot. A kilpolitikai kudarcok miatt elégedetlen svéd nemesség 1809. marc. 13-4n palotaforradalommal lemondasra kényszeritette IV. Gusztdvot, és XIII. Kédrolyt valasztotta kirdllyé, aki uj alkotmanyt hozva véget vetett az abszolutista

uralomnak.

A fredrikshamni

béké-

ben (1809) ~ végleg Atadta Finno.-ot és az Aland-szigeteket Oroszo.-nak.1810-ben a riksdag Bernadotte francia marsallt valasztotta svéd trénérékéssé (ur. 1818-6] 44-ig, XIV. Karoly Janos néven), akinek vezetésével 1813—14ben ~ részt vett a Franciao. és a vele szévetséges Dania elleni hAbortban. 1814-ben ~ a kieli békében megszerezte Daniatol Norvégidt (amely ezutdin perszonalunidban egyesiilt ~gal), mig a bécsz kongresszus déntése értelmében Poroszo.-nak engedte 4t Pomerdniat, az utolsd svéd birtokot a Balti-tenger D-i partjan. — A 16. sz. végétdél a 19. sz. elejéig folytatott szakadatlan habortk jelentdésen meggyengitették az orszig gazdasdgi helyzetét. 1814 utan azonban tartos békekorszak készéntétt cra, amelyben er6teljes gazdasagi fojlédés kezdédétt, és széleskértien kibontakoztak a kapitalista termelési viszonyok. A burzsoazia megerésddott és aktiv politikai erévé valt. A polgari liberdlis ellenzék erdédteljosebb fellépésének eredményeként az 1840-es évektél fokozatosan tobb reformot hoztak a feudalis maradvanyok felszamolasara. Az 1866ban életbe lépett alkotmaényreform értelmében a riksdag az addigi négy rend gytilésébél kétkamaras orszaggytiléssé alakult at. A dolgozék helyzete a 19. sz. kézepén nagymértékben rosszabbodott. A mezégazdasag kapitalizalodasaval parhuzamosan a kisparaszti gazdasagok té6megei mentek ténkre, és a proletarizalodott agrarnépesség, amelyet a féldbirtokosok és a burzsoazia stlyosan kizsakmanyoltak, a nagyardnyi munkaerékinalat miatt az iparban nem talalva elegendé munkaalkalmat, tomegesen

vandorolt ki az USA-ba. es években szervezetek

Svédorszag

141

A munkdésmozgalom

az

1870-

kezdett szervezett formakat dlteni (szakalakultak, sztrajkok tértek ki). 1889-ben

megalakult a Szocidldemokrata Part, amelynek vezetése azonban révidesen a reformistak kezébe keriilt. A szézadfordulé idején fokozédott a munkasosztaly aktivitasa, erdédsédétt a sztrajkmozgalom. 1902-ben altalanos politikai sztrajk zajlott le, amelyet azonban a jobboldali szocidldemokrata yvezetédk csupan a liberalisok vAalasztdéjogi reformtervezetének tamogatasara korlatoztak. Kilén bonyodalmakat okozott a_ belpolitikaban a norvégek nemzeti fiiggetlenségi harca, amely 1905-ben a perszonélunid megsztintetéséhez vezetett. Norvégia fiiggetlenségének elismeréséhez hozzajarult az is, hogy az 1905—07-i orosz polgari demokratikus forradalom hatdsdra jelentésen fellendiilt a svéd munkasmozgalom, amely az uralkodé osztaly erejét lek6tétte. A forradalmi fellendiilés a megtorlé intézkedések ellenére novekedett. Csticspontjat az 1909-1 nagymérett

altalanos sztrajkban érte el, és az uralkod6 kéréket 1909ben a valasztéjog kiterjesztésére kényszeritette. — Az I.

vilaghabortiban ~ semleges maradt, ami lehetévé tette a svéd burzsoazidnak, hogy mindkét hadviselé féllel jovedelmezé kereskedelmet folytasson. A haboru végén a munkdésmozgalom uj fellendiilése kezdédétt. 1917. maj.ban megalakult a Baloldali Szocidldemokrata Part, amely 1921-ben felvette a Svéd Kommunista Part nevet. Az oroszo.-i februari forradalom és kivaltképp a Nagy Oktdéberi Szocialista Forradalom hatasara ~ban 1917-ben szamos sztrajk és tiintetés zajlott le. A kormanyzdé kérok kénytelenek voltak egy sor tjabb politikai engedményt tenni (1919-ben az altalanos valasztdjog, a nyolcdéras munkanap bevezetése stb.). 1920-ban kerilt hatalomra az els6 szocialdemokrata kormany K. H. Branting vezetésével. Az 1920-as években megerésédtek a svéd monopoliumok mokkal,

kapcsolatai novekedett

a

nagy

nemzetk6zi

az amerikai

és német

monopdliutédke bearam-

lasa, ugyanakkor a svéd tdke behatolasa a_ balti allamokba, Lengyelo.-ba stb. Az 1929—38-i vilaggazdasagi valsag sulyosan hatott ~ gazdasdgi életére is. A munkanélkiliek szima a munkdésosztalynak csaknem a felét tette ki. Erételjes sztrajkmozgalom bontakozott ki, amely 1931-ben érte el esicspontjat. 1932-ben az osztalyhare és a belpolitikai valsag kiélezédésének k6riilményei k6z6tt a jobboldali szocialdemokrata vezeték keriiltek ismét kormanyra P. A. Hansson vezetésével. A IT. vildghaboru kitorésekor ~ kinyilvanitotta semlegességét, de kilonféle tamogatasban részesitette Finno.-ot az 1939— 40-i szovjet—finn habort idején, majd német csapat- és hadianyagszallitasokat engedélyezett az orszag teriiletén keresztiil a fasiszta Németo-.gal szovetséges Finno.-ba és a németek altal megszallt Norvégiaba. A habort alatt jelentésen fokozdédott a svéd kivitel, kiilénésen megnétt a vaséreszallitas Németo.-nak. ATI. vilaghabort befejezésekor a habort altal nem sujtott, nagy teljesitéképességt iparral rendelkez6é ~ volt az eurdpai orszagok kéziil a legelényésebb gazdasdgi helyzetben. Ez tette lehetévé szamara, hogy 1945—46-ban nagy aranyokban névelje kivitelét

és kélesénodket,

hiteleket

nyujtson

tobb

dllam-

nak. 1948-t61 részt vett a Marshall-terv megvaldsitasaban. 1949-ben T. F. EHrlander kormanya_ kiilpolitikai alapelveként a szévetségeken kiviiliséget nyilvanitotta ki, elutasitotta, hogy ~ csatlakozzon az Eszak- Ailanti Sz20vetséghez.

1946 dota az ENSZ

tagja, 1949-ben részt vett az

Hurépa Tandcs, 1953-ban az Eszaki Tandcs megalapitasdban. — Politikai partok és szakszervezelek. Svéd Kommunista Pdrt : 1917-ben alakult Baloldali Szocidldemokrata Part néven, jelenlegi nevét 1921-ben vette fel. EInéke: H. Hagberg ; kézponti lapja a Ny Dag. — Szocialdemokrata Pdért : 1889-ben alakult. ~ legnagyobb taglétszamu partja (a tagoknak kb. a fele szakszervezeti tag, akik kollektiv tagsag alapjan tartoznak a parthoz), jobboldali vezetéi reformista politikat folytatnak. 1932 dta (kisebb megszakitasokkal) a part vezetdi dllnak a svéd kormany élén.

Elnéke T. F. Hriander.



Centrumpdrt:

1913-t61 57-ig

Parasztsz6vetség néven mukédétt. A nagybirtokosok és a kulakok érdekeit képviseli, befolyasa van a parasztsag

jelentés részére. Elnéke: G. Hedlund. — Népi (liberdlis) Part: 1934-ben alakult annak a két liberdlis csoportnak az dsszeolvadasa eredményeként, 1900-ban alapitott Liberdlis Part 1923-ban A nagy monopdliumok érdekeit képviseli, a kézép- és kispolgarsag, a hivatalnokok

amelyekre az kettészakadt. befolyassal bir és az értelmi-

ségiek kérében is. Elnéke B. Ohlin. — Jobboldali (konzervativ) Part: 1904-ben alakult a Konzervativ Part utddaként.

A

monopoltdkések,

féldbirtokosok,

hivatal-

nokok egy részét és a katonai kor6k képviseléit egyesiti. Vezetdi az orszag militarizdlasanak és a NATO-hatalmakkal valod szoros katonai-politikai egyittmtikédésnek

a hivei. A part vezetdje:

G. Heckscher. —

Az elsé svéd

szakszervezet, a stockholmi nyomdai szedék szervezete 1846-ban alakult. Az 1870-es években kezdtek alakulni nagyobb szamban szakszervezetek. A legjelentédsebb szakszervezeti kézpont az 1898-ban létrehozott Swéd Szakszervezetek Kézponti Egyesiilése, amely 44 szakszervezetet tomorit, szocialdemokrata vezetés alatt All, a Szabad

Svédorszag

142

Svédorszag

Szakszervezetek Nemzetk6zi Szévetségének tagja. Kiviile

matika

még néhany mas szakszervozeti egyesiilés is mikddik.

eredményei szdmottevéek. A fizikAban A. J. Angstrém (1814—74) a spektroszképia egyik megalapozdéja volt, J. R. Rydberg (1854—1919) az atomfizikaban és az elemek periddusos rendszerének kutatésaban ért el eredményeket, az aktinometridban K. J. Angstrém (1857—1910), a

ALLAMSZERVEZET.

Alkotmanyos érékletes monar-

chia. Ervényben levé 1809. évi alkotmanydét tébb kiegészité alaptorvény korszertsitette. Allamféje a kirdly, aki egyben a svéd lutheranus egyhaz feje, a hadsereg f6parancsnoka ; kinevezi a kormany (allamtanacs = statsrad) elndkét, formaélisan vétdjoga van a parlament altal hozott torvényekkel szemben. A térvényhozé hatalom a kétkamards parlament (riksdag) kezében van. A lakossag kézvetve a tartomanyi tandcsok (landsting) és a 6 legnépesebb varos tanacsénak utjan valasztja 8 évre a 151

tagu

felséhazat

(ezt nevezik

,,els6 kamaranak’’);

tag-

sagdnak 1/, részét évenként megtjitjak. A lakossdég k6zvetleniil vélasztja 4 évre a 231 tagu alsdhazat (ezt hivjak ,masodik kamardnak’’). A végrehajté hatalom formalisan a kirdly, ténylegesen a parlamentnek felelés kormany kezében van. A helyi kézigazgatas élén a kirdly dltal kinevezett kormanyzok allanak. A 21 évnél idésebb férfiaknak és néknek szavazati joguk van. KOZOKTATAS. Az Altalanos tank6telezettséget 1842-ben vezették bo. Az alséfoku oktatas a 7. életévben kezdédik, altalaban nyole évfolyamu. Folyamatban van az elemi oktatds atszervezése 9 évfolyamti egységes iskolAkkaé. Az elemi iskolak két felsé osztalyaban a tanu16k kétharmada kézépfoki tanulmanyokat végez, egyharmada a negyedik v. hatodik osztaly végeztével kézépiskolaba lép. 1958—59-ben az allami elemi iskolAkban 839 000 tanulé tanult. A legtébb kézépiskola redliskola v. gyakorlati iranyt kézépiskola, amely a k6zépfoku oktatds alsé tagozata. 1959—60-ban 408 kézépiskolaban

215 000 tanuldé, 21 mtiszaki kézépiskolaban

6338 tanuld

tanult. A felsé tagozathoz az egyetemre elékészité és érettségivel zdrulé 3 évfolyamu dltalanos, human és realtagozattal rendelkezé gimnaziumok és a szakmai képzést nytjté mtszaki és kereskedelmi gimnaziumok tartoznak. Négy nagy egyeteme van: Uppsala (alapitasi éve 1477), Lund (1666), Géteborg (1891), Stockholm (1877) ; mellet-

ttik

elsésorban

szakféiskola

Géteborgban

(kereskedelmi,

és

mtiszaki,

Stockholmban orvosi,

tébb

allatorvosi,

fogaészati, erd6gazdasagi és agronémiai) mikédik. 1958ban az egyetemeknek és foiskolaknak 8114 hallgatdja volt. TUDOMANY.

Természettudomdnyok,

technika.

A fej-

lett skandinév hajéza4s hatésara mar a 16. sz.-ban eredményes munka folyt a féldrajztudomany és kartografia teriiletén, melynek elsé jelentésebb svéd képviseldje O. Magnus (1490—1558) volt. A tudomanyos élet fellendiilésében fontos szerepet jatszott az uppsalai (1477), majd lundi egyetem (1668), kés6bb pedig az Uppsalai Kiralyi Tudomanyos Tarsaség (1710) és a Stockholmi Kirdalyi Tudomanyos Akadémia (1739) megalapitasa. A 18. sz.-i svéd tudésok kéziil kiemelkedé jelentéségt volt K. von

teriiletén

M.

G.

Mittag-Leffler

(1846—1927)

meteorolégidban H. Hildebrand-Hildebrandsson (1838— 1925) kutatdsai jelentések. S. A. Arrhenius (1859—1927) a modern

fizikai kémia

egyik megalapozdja

volt, és le-

fektette az elektrolitikus disszocidcié elméletét. A kémiéban A. B. Nobel (1833—96) a robbandéanyagok,L. F. Nilson (1840—99) és P. T. Cleve (1840—1905) a ritka foldfémek kutatdsdban ért el szamottevé eredményeket. A foldrajztudomanyban jelentés eredményt jelentettek A. E.

Nordenskjéld (1832—1901) és A. S. Andrée (1854—97) kutatdsai az Eszaki-sarkon. A technika térténetében, J. Hricsson (1803—89) a gézfecskendé és a tdkéletesitett hajécsavar, C. G. P. de Laval (1845—1913) a tejszeparator és a rola elnevezett gézturbina, J. A. Brinell (1849—1925)

a fémek keménységi foka mérésének feltalalasaval tint ki. A 20. sz.-ban a matematika teriiletén a magyar szarmazasu Riesz Marcel (1886— ) és H. Cramér (1893 — ) tevékenysége kiemelkedé. A fizikaban K. M. G. Siegbahn (1886— ) a réntgensugarzas, a csillagdszatban K. W. L. Charlier (1862—1934) és B. Lindblad (1895— ) a csillagrendszerek szerkezetének kutatdsdval ért el fontos eredményeket. A kémia teriiletén a magyar szdrmazisi Hevesy Gyorgy (1885— ) a nyomozéelemek méddszerének kidolgozasaval, T. Svedberg (1884— ) kolloidkémia:

vizsgdlataival 6s magkémiai kutatasaival ttint ki. Jelentésen hozzdjdrultak a svéd tuddsok a _ biokémia fejlesztéséhez, igy A. Tselius (1902— ) a fehérjemolekul4k kutatdsdval és A. H. Theorell (1903— } enzimkutatdsaival. A biolégidban H. Lundegardh (1888— _), a paleontolégidban H.H.O. Stensz6 (1891— __) tevékenysége szamottevé6. Az orvostudomanyban a magyar szdrmazdsu Bdrdny Robert (1876—1936) a fil élettandra vonatkozé kutatasaival, A. Gullstrand (1862— 1930) a mikroszkopikus szemvizsgalatot lehetévé tevd réslampa megszerkesztésével, H. A. Olivecrona (1891— __} vilaghiri agydaganat-miitéteivel szerzett hirnevet. A féldrajzi kutatasok terén 8. Hedin (1865—1952) azsiai és O. Nordenskjdld (1869—1928) déli-sarki és dél-amerikai expedicidi jelentettek fontos eredményeket. A technika teriiletén a legkiomelkedébb eredményt N. G. Dalén (1869—1937) érte el a réla elnevezett villanéfény-technika

Linné (1707—78) tevékenysége ; 6 rakta le az allat- és novényvilag leir4sdnak és rendszerezésének alapjait.

feltalalasdaval. — Tdrsadalomtudomdnyok. A filozéfia teriiletén E. Swedenborg (1688—1772) misztikus, teozofiai nézetei ismertek. A térténettudomanyban C. G. Malmstrém (1822—1912) a pozitivista polgari térténetfras jelentés képviseléje, R. Kjellén (1864—1922) a reakcids 6s tudomanytalan geopolitika elméletének megalapitéja volt. A polgari kézgazdasaégtudomanyban a 20.

A fizika tertiletén A. Celsius (1701—44) a leghasznalatosabb hémérsékleti skdélabeosztas bevezetésével és (a francia Mauwpertuis-vel egyiitt) a Fold sarki lapultsaganak megallapitasdval timt ki. A kémidban C. W. Scheele (1742—86) G. Priestleytél fiiggetleniil és vele egy idében tiszta oxigént allitott eld, és felfedezett egy egész sor elemet és vegyitiletet, T. O. Bergman (1735—84) kidolgozta a mindségi analizis alapjait ; mindketten jelentdés eredményeket értek el az asvanytanban is, melynek kiemelkedé svéd képviseléje A. F. Cronstedt (1722—65) volt. A zoolégus P. Artedi (1705—35) a halak rendszertandval foglalkozott. A 18—19. sz. forduldjan a svéd polgarsdg nagyaranyu gazdasagi és kulturalis fejl6dése kedvezé talajt teremtett a tudomanyos élet széles kérii kibontakozasahoz. A kémia teriiletén kiemelkedé jelentéségt volt J. J. Berzelius (1779—1848) tevékenysége, aki a modern kémia egyik megalapozdja volt. A botanika teriiletén E. Acharius (1757—1819) és K. A. Agardh (1785—1859) munkassaga ismeretes. A 19. sz. kézepén végbemené ipari forradalom a technika és a természettudomanyok nagy fellendiilését eredményezte. A mate-

sz. elején mikédé stockholmi iskola képviseléi (K. Wicksell 6s kévetéi: HE. Lindahl, G. Myrdal, G. Cassel stb.) kilénésen pénz- és hiteligyi konjunktura-elméleteik révén ismertek. A régészettudomany teriiletén O. Montelius (1843—1921) a torténelem eldtti kor kronolégidjanak egyik megalapozdja volt, 8. Hedin Belsé-Azsidban, J. G. Andersson (1874— ) Kinaéban végzett jelentds feltardsokat. A nyelvtudomanyban K. Wiklund (1868— 1934) és tanitvanya, B. Collinder (1894— ) ért el szamottev6 eredményeket a finnugor nyelvészet teriiletén. — 55 tudomanyos tarsasdga és intézménye kéziil a. stockholmi Svéd Akadémia (1786) és a Nobel-alapitvany (1901) a legjelentésebb. Az orszag 22 kényvara kéziil a stockholmi Kirdlyi Koényvtar (17. sz. eleje), az uppsalai (1620) és lundi Egyetemi Kényvtar (1671), valamint a goteborgi Varosi Konyvtar (1890) a legnagyobb, 14 muzeuma kéztil a stockholmi Nemzeti Mazeum (1792) a legjelentdésebb. IRODALOM. A pogany korbél désszefiiggé irodalmi emlék nem maradt. A 13—14. sz.-i latin nyelvi himnuszkéltészet, misztikus préza és teoldgiai szévegek utdn

Svédorszag

143

Tomas piispok politikai dalaival (15. sz. eleje), népdalokkal, népballadékkal (16—17. sz.) és a Biblia forditasdval (1526—41) kezdédétt a svéd nyelvi irodalom kibontakozaésa. A 17. sz.-ban, az orsz4g nagyhatalmi helyzete idején a zsoltarkéltészet virdgzott, melynek alkotaésai k6ziil sok Atkeriilt a népkéltészetbe, majd visszahatott

a mikéltészet kezdeti fejlédésére, G. Stiernhielm (1598— 1672) és ,,a harmincéves hdbort Villonj&’”-nak, L. Wivalliusnak (1605—69) munkdssdgéra. A 18. sz. elsd kétharmada a gazdasdgi lendiilés jegyében Allt, szakasza

volt

ez

az

és természettudomanyos fela polgdrsdg felemelkedésének irodalomban,

ttleir4sok,

memo-

arok, szatirak, valamint francia, angol, spanyol mintara irt regények keletkezésének ideje. Jellegzetes képviseléje O. von Dalin (1708—63) k6élté és tarcaird, egy moralizaléd jellegi, szatirikus hetilap, a Then Swanska Argus (1732—34) szerkesztéje. A svéd rokok6 kéltészet maéig eleven hatast nagy kéltéje C. M. Bellman (1740—95). A 18. sz. vége a nemesi irodalom

utolsé

klasszicista

ménye

a Kirdlyi

korszaka, Dramai

melynek

Szinhéz

kiemelkedé

megalapitésa

ese-

(1788).

E korszak emlitésre mélt6 alakja J. H. Kellgren (1751— 95) k6lt6, prézairé és kritikus, aki a felvildgosodds eszméit terjesztette. Az 1800-td1 1870-ig terjedé évek a nemzeti

romantika

kibontakozdését,

a

polgdrs4g

irodalmi

vezetd szerepének megszilardulasat hoztak. Az Uj 4ramlat a kereskedé-

és egyetemi

varosokbél

(Géteborg,

Lund)

indult ki. Vezeté alakjai a népi kéltészetbél is merité E. G. Geijer (1783—1847) és P. D. A. Atterbom (1790—1855) voltak. A kor masik jeles kéltéje, E. Tegnér (1782— 1846) nem jellegzetesen romantikus, stilustban, nyelvezetében az addigi svéd kéltészet szintézisét adta. C. J. L. Almgqvist (1793—1866) a romantikus Abrazolasmddbol

indult

latasmod

ki, de késébbi

jellemzi.

miiveit

A korszertii

mar

svéd

erdteljes

elbeszélés

realista

és esszé

megteremtdje, az 1830-ban alapitott polgari-liberalis Aftonbladet c. lap egyik vezeté szerkesztéje volt. Ugyanekkor a svéd uralom alatt 4ll6 Finno.-ban is nagy hatasu, liberalis

szellemtii

svéd

nyelvG

irodalom

bontakozott

ki,

legjobb képviseléje J. L. Runeberg (1804—77), a népies epikus kéltészet miiveléje volt. A kibontakoz6 kapitaliz-

mus korszakanak jellegzetes kifejezdje. Ebb6l emelkedett ki a svéd irodalom egyik legnagyobb képviseldéje, A. Strindberg (1849—1912). Palydja elsé részében lazadd, a szocializmus eszméivel rokonszenvezé munkdssagaval a svéd naturalizmus egyik megteremtdje volt. Késdébbi misztikus,

a

szimbolizmusba

és sziirrealizmusba

hajlé

mtivei a svéd polgari értelmiségi rétegek szellemi valsagat tiikrézték. A szdzadvégi nagypolgari életszemlélet, a nietzschei filozdéfia, a fasizmus igenléséhez vezetd ut irodalmi képviseléje volt C. G. V. von Hezdenstam (1859—1940). A paraszti életet eszményité ujromantikus irényzat

szdlalt

meg

a szdzadfordulén

E.

A.

Karlfeldt

(1864—1931) kéltészetében. G. Fréding (1860—1911) a népdalszerii paraszti témaju kéltészet mtiveldje volt. S. Lagerlof (1858—1940) fréné a svéd monda- és mesevilagb6él szétt, a keresztény eszmeiség jegyében fogant regényeivel ugyancsak az ijromantikat képviselte. A 20. sz. elsé éveiben a regényirodalomban a nagyvarosi élet, kapitalista nagyipar és a nagyipari proletaridtus kialaku-

lasAnak problémai keriiltek a kézéppontba. H. Séderberg (1869—1941), L. Nordstrém (1862—1942), S. Srwerts (1882— ) és a polgaérsdg legészintébb énkritikajat nytjté H. Bergman (1883—1931) ennek a korszaknak kiemelked6 képviseléi. A neoromantikus lira betetdézését jelentette a 20. sz. elején V. Hklund (1880—1950) és a nép-

szerii A. Osterling (1884— hdbori utdni jutdsa idején

) munkdssdga. Az I. vilag-

években a szocidldemokracia jelentés szocialista szemléleti

uralomra, irodalom

sziiletett. A munkdssdg elsé nagy kéltéje D. Andersson (1888—1920); prdzairédi I. Lo-Johansson (1901— )\s E. Johnson (1900— ), V. Moberg (1898— )5 J. Fridegard (1897— ) és J. Kjellgren (1907—48). H. Martinson (1904— ) A. Lundkvist (1906— ) és G. Hkeléffel (1907— ) a modern irdnyzatokat

Svédorszag honositottak meg a liraban. Az expresszionista kéltészet és lirai préza Nobel-dijas mestere P. Lagerkvist (1891— ) — A IL. vilaghébort alatt magas szinvonali antifasiszta mfivek ldttak napvilagot (pl. Moberg, Johnson rogényei). Az 1945 utdéni nemzedék legismertebb alakjai a lirdban E. Lindegren (1910— __), R. Thoursie (1919— ) és L. Forssell (1928— ), a prézéban 8. Arnér (1909— ), L. Ahlin (1915— ), S. Dagerman (1923—54), 8S. Lidman (1923— +) és 'V. Sjéman (1924— < MUVESZET. Roman kori épitészetének kiemelkedé emlékei a lundi katedrdalis (11. sz. kézepe), a gumlései templom,

valamint

a francia

hatasokat

mutatd

warn-

heimi zardatemplom. A gétikus épitészetre az északnémet téglagétika (malméi Peter-templom) mellett a francia katedrdlisok stilusa is hatott (a skarai dém). A svéd gétika legmonumentdlisabb emlékét, az uppsalai katedralist is francia mesterek kezdték épiteni

a 13. sz. végén. A k6zépkori szobraszat legfigyelemreméltébb alkotdsai a lundi katedralis 15. sz.-ban késziilt stallumai. A reneszansz német, németalfdldi mesterek kézvetitésével érkezett ~ba s a 17. sz. végéig uralkod6 stilusforma volt (a stockholmi kiralyi kastély,

melyet N. Tessin kezdett épiteni 1688-ban, a gripsholmi, a wadstenai kastély stb.). A 16. sz. végének két jelentés portréfestéje Anders Larsson és Knut mester volt. A harmincéves haboru idején kiilféldi mivészek jéttek ~ba. A svéd mesterek kézétt legjelentésebb D. K. Ehrenstrahb (1629—98) portréfesté volt. A 18. sz. legnagyobb épitkezése a tiz altal elpusztult stockholmi kiralyi palota fel-

épitése, melyet C. G. Tessin (1695—1771) fejezett be. A kor vezet6 épitésze C. F. Adelcrantz (1716—96), £6 miive a stockholmi Adolf Fredrik-templom s a palladidnus stockholmi Operahaz, melyet 1892-ben lebontottak.

A 18. sz. végének s a 19. sz. elejének épitészetére

a klasszicista stfilus jellemzé (O. Tempelman, 1745—1816; C.F. Sundvall, 1754—1831). A szdzad masodik felében, a stockholmi miivészeti akadémia alapitasat (1733) kéveté évtizedekben nagyobb fejlédés kévetkezett be. Tobb jelentés svéd portréfest6 mtikdédétt : J. Pasch (1706—69), L. Pasch (1733—1805), P. Kraffé (1724—93) s az angol arcképfestészet hagyomanyaihoz kapesol6dé K. F. Breda (1759—1818). Az elsé jelentdés svéd szobrasz J.T. Sergel (1740—1814) volt. A 19. sz.-ban az épitészet is nagyobb fejlédésnek indult. Mig a szazad folyaman egymas utén jelentkeztek a torténeti stilusokat. feliijitd torekvések (pl. a renesz4nsz szelleomben dolgozé. F. V. Scholander,

1806—81,

épitémiivészei a nemzeti kedtek

(I. G. Clason,

mtiveiben),

formanyelv

1856—1930;

G.

a sz4zadforduld

kialakitaséra téreWickman,

1858—

1916; E. Josephson, 1864—1929). A modern miivészeti torekvéseket képviselték E. G. Asplund (1885—1940), a stockholmi varosi kényvtar épiiletének tervezdéje, I. Markelius (1889— ), a helsingborgi koneerthaz épitdje, 8.

Backstrém

(1903—

)

és

L.

Reinius

(1907T—

)

modern lakdépiiletek tervezdi. A szobraszat 19. sz.-i fellendiilésének elsdé jelentés mestere a klasszicizalo A. N. Bystrém (1783—1848) volt. A festészet minden mitifaja kibontakozott: O. J. Sodermark (1790—1848) portréi, C. Plagemann (1805—68) vallasos targyu képei,, N. O. Blommer (1816—58) mitolégiai kompozicidi, F. Fagerlin (1825—1907) csendéletei, G. Rydberg tajképei jelzik a fest6k széles kérii érdeklédését. 1886-ban Mtivészeti

Egyesiiletben

témériiltek azok a mtivészek,

akik a

svéd nemzeti festészet megteremtésén faradoztak. E mtvészesoport legkiemelkedébb képviseléi az impresszionizmusbol kiinduldéd A. Zorn (1860—1920), C. O. Larsson (1853—1919), valamint a szimbolista R. Bergh (1858— 1919) voltak. A modern svéd festészetben a francia neoimpresszionizmus mellett kilénésen Matisse mtivé-

szetének hatasa figyelheté meg (L. Hngsirém, 1886— 1927; N. v. Dardel, 1888—1943; C. Ryd, 1883— ; E. Jolin, 1890—

és I. Grinewald,

1911—

ye

ZENE. Legrégibb emlékei a lurok (bronzkori trombitaék). A csekély szimban fentmaradt modalis hangsorts

és tancritmust népdalok norvég és német hatasrél tantskodnak. A kézépkor folyaman a gregoriaén zene terjedt el sajatos svéd variadnsokkal gazdagodva. A k6ézép- és ujkoron at idegen (németalfdldi, olasz, német, lengyel, francia) zenészek valtottak egymast a kiralyi udvarban, magukkal hozvan az uralkod6 eurdpai zenestilust. A 15. és 16. sz.-ban a népballada (volkvisa) virdgzott. A reformacio énekei német mintakat kévettek. A zenei élet k6ézéppontja az 1526-ban, Stoeckholmban alapitott udvari énekkar volt. A 17—18. sz. muzsikusai k6ziil a Déiben zenészcsalad és J. H. Roman emelkednek ki. A 18. sz. kézepe tajan megélénkiilé zenei érdeklédés koncerteket és operaeléadasokat hivott létre, melyekre mar eredeti miivek is késziiltek. 1771-ben megalakult a stockholmi zeneakadémia, 1773-ban dallanddé operahaz létesiilt. A 19. sz. elejének kiemelkedé svéd muzsikusa a dalszerzé A. Fr. Lindblad (1801—78). A 19. sz. kézepén léptek fel I. Halistrém (1826—1901) és J. A. Sédermann (1832—76), akik minden ébredé nemzeti 6ntudatuk mellett is az altal4nos eurdédpai romantikus irany hatdsa alatt alltak. A. Aallén (1846—1925), E. Sjégren (1853—1918), W. Peterson- Berger (1867—1942) és W. Stenhammar (1871—1927) a népi melodikat wagneri principiumokkal kivantak egyesiteni. H. Alfvén (1872— ) szimfonikus kolteményeiben a hazai tajak poézise jelenik meg. Az I. vilaghabort utan a svéd zenében is az impresszionista, expresszionista és atonalis

Az

olyan

Svizzera

144

svélezés

irany uralkodott,

de mérsékeltebb

komponistak, mint

Rangstrém

(1884—1947),

N.

K.

Berg

formaban.

(1879—

Syed Ne

Atterberg (1887—

i (Ok

A felttinéd uj tehetségek:

Z. Leander, K. Soderbaum,

I.

Bergman stb. hamarosan ugyancsak kilféldre szerzédtek.

G. Molander 1942-ben V. Moberg regényéb6l rendezett Még ma éjjel c. filmjében a svéd parasztok 17. sz.-i németellenes felkelését abrazolta. A. S7éberg 1944-ben késziilt Jdték c. filmje (forgatékényvét Ingmar Bergman irta) kézéppontjaban egy G6rilt latintandr allt a Gestapof6ndk,

Himmler

maszkjaban.

A

II.

vilaghaborti

utan

Ingmar Bergman egy sor érdekes, a modern fiatalok problémaival foglalkoz6 filmet forgatott: Bdértén, Szomjusdg, Mosolygé nyari éjjel stb. Kjellgren vigjatéksorozatanak egyik sikeriiltebb darabja volt a Bum, a katona. Nemzetk6zi

sikert

aratott

A.

Mattson

Egy

nydron

at

tdncolt (1951) c. filmje, U. Jacobssonnalés F. Sundquisttel a fészerepben. Hosszi évek utan a svéd filmmtivészet fejlédése ismét felfelé ivelt. Ingmar Bergman Az élet kiiszébén c. filmje 1958-ban Cannes-ban elnyerte a rendezés nagydtiat. A Ny-berlinifilmverseny ,, Arany Medve”’ nagydijat Anap végén c. svéd film nyerte, melynek f6szerepét az egykori némafilm-rendez6, a hangosfilm

kivalé jellemszinésze, V. Sjéstrém alakitotta.



Evente

atlag 40 jatékfilmet forgatnak ; az orszag flmszinhazainak szama meghaladja a 2500-at. svélezés, svélolas (ném.-b6l>, kis hémérsékleté leparlas, kis héfoku szénleparlds : szén (leginkabb barnaszén) leparlasa viszonylag kis (500—600 C°) héfokon tn. svélkemencében.

Termékei

a szilard

— félkoksz,

a légnemt

svélgaz és a folyékony svélkatrany. Rendszerint katrany eléallitasa céljabol végzik. A katranybol v. fenolokat vonnak ki (pl. Dorogon), v. katranybenzint (— benzin) Allitanak el6 (Csehszlovaékia, Németo.). Svendsen, Johann (1840—1911) : norvég zeneszerzé és karmester. Grieg és Sinding mellett a norvég nemzeti zene harmadik nagy képviseléje. Zenekari mtiveket, kamarazenét stb. irt. Sverma [sverma], Jan (1901—44): a csehszlovakiai

Lindberg (1887— ) munkai tovabbra is megérzik nemzeti vonasukat. Az ujabb generacidbél D. Wirén (1905— ), L. E. Larsson (1908— ) a kiemelkedébbek. H. Rosenberg (1892— ) az jklasszicizmus képviseldje. Az eléadémiivészek kéziil C. A. Henneberg (1901— _ ) karmester, J. Ruthsirém (1877—1944) hegedtimtivész, J. Forsell (1868—1941), N. Larsén-Todsen (1884— 5 Deo Svanholm (1904— _ ) énekesek és mindenek elétt Jenny Lind (1820—1887), a ,,svéd csalogany”’ emlitésre méltdék. A zenetudomany mitveléi T. Norlind, (1879—1947), C. A. Moberg (1896— ), 8S. Walin (1907— __) és masok. SZ{INHAZ. 16. sz.-i latin és gérég nyelvi iskolai szinieldadasok utan a 17. sz.-ban, Krisztina kirdlyné idejében mar udvari baletteléaddsokat rendeztek. 1737-

Nemzeti Felkelés hése. 1921-t6] tagja volt Csehszlovakia Kommunista Partjanak és a esehszlovék kommunista ifjusagi szervezetnek, 1929-t6] pedig a part Kézponti Bizottsaganak és PolitikaiIroddéjanak. 1935-t6l a Komintern Végrehajté Bizottsaganak pdttagja velt. 1935— 38-ban a kommunista part képviseléje a Csehszlovék

t6l az udvarnal, de a kisebb varosokban is holland, francia,

Nemzetgytlésben. 1936-t61 38-ig a Rudé Prdévo fészerkesz-

német és olasz vandortarsulatok jatszottak. Az elsé — még ma is mikédé — alland6é svéd szinhaz Drottning-

téjeként

holmban épilt 1766-ban. Stockholmban a Zenei és Szin-

az SZU-ban élt, és tevékeny szerepet vallalt a csehszlovakiai antifasiszta ellendllasi mozgalom irdnyitdsa-

miivészeti Akadémia alapitasa (1773) utan 1782-ben avat-

munkésmozgalom kiemelked6 harcosa, tjsagiré, a Szlovak

tagjaként

tak fel az Operahazat, majd 1788-ban a prézai Dramatiska Teaternt és a vidam mifaj hajlékat, a Svenska

ban.

Komiska Teaternt. Stockholmban

elesett.

ban

3, Malmoben

2 szinhéaz

jelenleg

mtikédik.

12, Géteborg-

Az

orszdgot

négy nagy faluszinhaz jarja. A harom nagyvaérosban 1—1 szinmivészeti iskola mik6édik; szinhézi mizeum talilhaté Géteborgban és tancmuizeum a stockholmi Opera épiletében. Kiemelkedé rendezé volt a Reinhardtnoévendék P. Lindberg (1890—1940), valamint a fiatalabb generacidhoz tartozo, filmjeirél is ismert Ingmar Bergman

(1918— (1892—

Parizsban,

1944.

évi

1938-ban a part kilféldi irodéjanak 1940—41-ben

Szlovak

Londonban,

Nemzeti

Felkelés

1941-t6l

idején a

Bizottsag Szlovékidba kiildte. A felkelés sordn

Svernyik, Nyikolaj Mihajlovics (1888— ) : szovjet allamférfi. 1905-t61 tagja az SZKP-nek. A forradalmi mozgalomban valé részvételéért tébb izben bebérténdézték. Az Oktdberi Szocialista Forradalom gyézelme utdn fontos part- és Allami funkcidkat téltd6tt be. 1925-té6] a part Kézponti Bizottsdganak tagja, majd 1926—27-ben titkara. 1930-t6l 44-ig a Szakszervezeti Tandcs elsé titka-

O. Molander ) nevét emlit-

hetjiik.

ra volt. 1944-61 az SZU és az OSZSZSZK Legfelsé Tandesa Elnéksége elndkhelyettesének, ill. elnédkének tisztségét tdltdtte be. 1946-t61 53-ig az SZU Legfelsé Tanacsa

FILM. Stockholmban 1897-ben nyilt meg az elsé Allandé filmszinhaéz. 1909-ben késziilt el az elsé svéd jatékfilm, és ekkor alakult meg az els6 svéd filmgyarté vallalat. 1912ben Rasundaban filmvaros épiilt. A svéd filmgydrtds nemzetk6zi viszonylatban is magas szinvonalra V. Sjéstrom (Ingmar fiat, Ut a mennyorszdgba, A haldl fuva-

Elnékségének elnéke. 1953-t61 56-ig a Szakszervezeti Tandcs elnéke volt. 1956-t61 az SZKP ellendrzé bizottsagénak elndke ; 1957 éta a Kézponti BizottsAg Elnékségének tagja. svévek, svébek: german toérzsszévetség. Névaddja egy nyugat-german térzs, mely Julius Caesar kordban a

rosa)

és

). Melletttik jelenleg még ) és 8. Malmquist (1901—

Az

Kézponti

dolgozott.

M.

Stiller

(Arne

ur kincse,

Hrotikon,

Az iram-

szarvas csoddja, Gdsta Berling) rendez6i mtikédésével emelkedett. A 20-as évek kézepén azonban a hollywoodi filmgyartéas magéhoz csabitotta a rendezdk kéziil Sjostrémét, Stillert, Garbét, L. Hansont, K.

a szinészek kéziil Molandert stb. A

G. svéd

filmmtivészet hanyatlasnak indult. A hangosfilmgydartas megindulasa sem hozott jelentésebb fellendiilést.

Majna

vidékén

élt. Késébb

alemann,

kvdd, markomann

stb. torzsek gytijténeve lett. Az 5. sz. elején a Pireneusifélszigetre nyomultak, ahol éllamot létesitettek. Pénzt is vertek. 585-ben a nyugati gétok meghédditottak dllamukat.

Svit : a csehszlovaék volt Bat’a-cipégyar jelenlegi elnevezése és markdja. Svizzera: + Svdjc olasz neve.

Swammerdam

145

Swammerdam, Jan (1637—80): holland természettudés, a mikroszképos vizsgalat egyik uttérdje. A gerinetelen

Allatok,

f6ként

a rovarok

anatomiajaval,

embrio-

nalis fejlédésével, rendszertandval foglalkozott. Vizsgalataihoz kiloén eszk6zéket szerkesztett és uj mddszereket dolgozott ki.

Swan, Sir Joseph Wilson (1828—1914) : angol vegyészés elektromérnék, az Angol Kirdlyi Tarsasag tagja. Fényérzékeny anyagokkal foglalkozott, Edisontdl fiiggetleniil

feltalalta az izzdlampat (1879). Swansea [szwanzi]: kikét6v. Nagy-Britannidban (DWales, Glamorganshire grdéfs4g), a Bristol-csatorna partjan. L: 166 700 (1961). Vas- és acélipar ; importércekb6l

kivitel.

szinesfémkohaszat

Egyetem,

; k6olajfinomitas.

Swaziland [szudzilend]: — Szvdzifdld Swedenborg [szvedenborj], Emmanuel svéd

misztikus

nyokkal

Kdoszén-

jelentés kulturdlis intézmények. és teozéfus.

foglalkozott,

majd

Eleinte

(1688—1772) :

természettudoma-

1745-ben

megalkotta

misz-

tikus teozdfiai rendszerét, amelyrél Egi titok cimmel 8 kétetes munkat irt. Nézeteit els6sorban Kant birdlta.

Sweelinck, Jan Pieters (1562—1621): németalfdldi zeneszerz6. Zarlino és G. Gabrielli tanitvanya. Amsterdamban mik6édétt mint orgonista. utols6 nagy képviseléje. Orgonazsoltarokat stb. irt.

Sweet

[szwit], Henry

A németalfdldi zene és zongoramtveket,

(1845—1912):

angol nyelvész.

Fonetikai és nyelvtérténeti munkaival, valamint kritikai

szovegkiadasaival az angol nyelv kutatasanak egyik megalapitdja. Swierezewski [svjercsefszki], Karol (1897—1947) : lengyel forradalmar, k6ézéleti személyiség. Az intervencid és polgérhaborti idején a Vérés Hadseregben harcolt. A spanyol polgdrhdboriban 1936—38-ban az egyik nemzetk6zi brig4d paranesnoka volt (Walter tabornok néven). A II. vildghdboriban 1941-t61 43-ig a szovjet hadsereg kételékében harcolt. 1943-t6l részt vett az antifasiszta lengyel fegyveres erék megszervezésében az

SZU-ban. 1944-t61 a 2. lengyel hadsereg parancsnokaként a szovjet hadsereg oldalan részt vett Lengyelo. felszabaditasdban. 1945-t61 haldlaig a Lengyel Munkaspart Kozponti Bizotts4g4nak tagja és hadiigyminiszter-helyettes volt. 1947-ben fasiszta terroristék meggyilkoltak. Swieten, Gerard van (1700—72) : holland orvos, egyetemi tanar. 1754-t61 Mdria Terézia haziorvosa és bizalmas

tandcsaddja,

a bécsi

csdszdri

kényvtdér

és az

osztrak

gyogydszati iigyek igazgatéja volt. A felvilagosodas esz-

méit igyekezett terjeszteni. Apja halala utaén fia : Gottfried ~ bard (1739—1803) lett a koényvtar igazgatoja.

Swift, Jonathan

(1667—1745):

ir sz4rmazasi_kivaélo

angol irdé, a vilagirodalom egyik legnagyobb szatirikusa. Egyhazi palydra lépett, de el6menetelét akadalyozta kibontakozé irodalmi munkdssd4ga, melynek szatirikus éle, egyhaz, az éppen els6sorban kritikdja racionalista

a kereszténység ellen iranyult. Hordé mese (1704) c. irasa az oskereszténység tisztasagatd]l meszsze eltért, egymassal marakodé egyhadzakat maréd gtnnyal leleplez6 allegéria. A korabeli partharcokban kezdetben a whigek, késébb ezek haéborts politikaja miatt a toryk oldalin vett részt. A toryk bukasa utan visszavonult Dublinbe, és kiméletlen hangu

répiratokkal harcolt az ir nép nemzeti és tarsadalmi elnyomasa Jonathan Swift ellen. Minden lehetdéséget megragadott, hogy szot emeljen a korabeli hédité hadjaratok ellen. Fé mtive a vildgirodalom egyik legnagyobb szatiraja, a Gulliver utazdsaz (1726). Négy részében hése négy tengeri itikalandjat mondja el (> Gulliver). Lilliputi orszagban koranak torpe viszonyait ginyolta ki, az éridsok kéz6tt a héds kiszolgaltatott és megalazott helyzetében demokratikus egyenléségvagya-

10 Uj Magyar Lexikon VI.

Sylvester nak adott hangot és egytittal megrajzolta egy idedlis tarsadalom képét. Harmadik ttja egy repiild szigetre, a természetmegfigyelék vilagaba, negyedik utja az emberi nem tékéletlenségét hangstlyoz6 vilagba, a tdkéletes tarsadalmi k6riilménycket teremté béles lovak kézé vezeti. Az altudomanyok, a kézéleti korrupcid, az uralkoddi énkény, a pénz mindenek felett vald, elaljasitd hatalmanak, a gyarmatositas embertelenségének gyilkos kritikajat adta. Mavében a birdlatot szolgalo fantasztikumot a részletek realista hitelessége és a stilus szenvtelen targyilagossaga teszi hatdsossé. — Dublini visszavonultsdgéban, elborult elmével halt meg. — Irod. Lutter T.: J. S. 1954. Swinburne [szvinben],Algernon Charles (1837—1909) : angol k6lt6, kritikus, Nobel-dijas. Palyéja kezdetén a preraffaelitdk mozgalmahoz kapcsolédott. Szembefordult a viktoridnus kor vallasi alszenteskedésével, mti-

veit a szabadsag szeretete és kévetelése hatotta dt, szdt emelt a nemzeti kisebbségek védelmében. Gazdag zeneiségu, nagy szokincesel, valtozatos versmértékekben irt kélteményeiben batran adott hangot életszeretetének. Elete végén behddolt Viktdéria kirdlynének és rendszerének.

Jelentédsek

Shakespeare-rel,

Blake-kel,

Ch.

Brontéval stb. foglalkozé esszéi. swing , Schwerzerische Luftverkehr

A.-G. (ném.): svajci kapitalista légiforgalmi vallalat; Eurdpa egyik legnagyobb repiilétarsasaga. 1931-ben alapitottak. Részvényeinek 30%-a a svajci allam és k6éziiletek tulajdonadban van. Székhelye: Zdrich. Sybel, Heinrich von (1817—95) : német polgari térténetiré, politikus. Az tn. ,,kisnémet’’ torténeti-politikai iskola hive volt ;Németo.-nak Poroszo. vezetésével kialakitandé egységéért szallt sikra. Elsének foglalkozott a nagy francia forradalom és az eurdpai orszagok kapesolatival. 1859-ben megalapitotta a Historische Zeitschrift c. torténelmi folydiratot. ; Sydney [szidni]: 1. Ausztrdlia legnagyobb varosa és legforgalmasabb kikétéjo Uj-Dél- Wales allamban, a Port Jackson-6bél partjan. L: 2181000 (1960). Ausztralia legnagyobb ipari kézpontja. Hatalmas acél-, vas-, gép-, jarmt-, fa-, textil- és élelmiszeripar. Hajégyartds. Az ausztraliai gyapjikereskedelem kézpontja. Egyetem, muegyetem, szamos kutatdintézet, nagy mutzeumok, kényvtarak. Flottatamaszpont. — 2. kikétév. a kanadai Uj-Skécia tart.-ban. L: 32 000 (1956). Készénbanyaszat, vas- és acélipar.

Sykes—Picot-egyezmény [szajksz-piko ...], 1916. m4j.: Nagy-Britannia, Franciao. és Oroszo. megegyezése Tordko. arab- és egyes toréklakta teriileteinek felosztasaré6l. Eszerint Mezopotamidt (Médszul nélkiil), Arabia nagy részét, Haifa és Akké kikétéket Nagy-Britannia, Sziridt, Kis-Orményo.-ot, Kilikidt, Kurdisztin nagy részét, Kelet-Arabia egy részét, Anatdlia egy részét és Moszult Franciao., végiil Trapezuntot,

Erzerumot,

Baja-

zetet, Bitliszt, Kurdisztan egy részét és a Fekete-tenger partvidékének Trapezunttdl Ny-ra esé savjat Oroszo. kapta volna a haboru befejezése utan. A sévres-i békében, majd még inkabb a lausanne-i szerzédés keretében lényegesen mddosult.

Sylvester : — Szilveszter Sylvester, James Joseph

(1814—97):

angol matema-

tikus, egyetemi tanar. Féként az algebra teriiletén ért el jelentés eredményeket, de a matematika csaknem minden agaval foglalkozott.

Sylvester Janos (kb. 1504—kb.

1555) : humanista ird.

Krakkéban végzett egyetemi tanulmanyokat, majd Nddasdy Tamas sarvari udvardban lett tanitd, s 1544 k6riil a bécsi egyetem tandra. Erasmus hive volt, s az 6 szellemében késziilt magyarra forditani a Bibliat, elédbb azonban nyelvi tanulmanyokat folytatott. Latin nyelvtant szerkesztett, melyben a magyar nyelv nyelvtani rendszerét is bemutatta (1539). Erasmus kritikai sz6vege nyoman leforditotta a teljes Ujszdvetséget (1541). A Sar-

syndroma

varott megjelent mti az els6 Mo.-on nyomtatott magyar nyelvii kényv. Ujszévetség-forditasdnak verses ajdnlasa (Az magyar nipnek...) az elsé disztichonokban irt magyar nyelvt vers. Az egyhaz altal — tartalmuk miatt — elitélt viragénekekben a magyar kéltészet nagy értékeit latta. — Irod. Balazs J.: S. J. és kora. 1958.

syndroma, szindréma

gor. ’dsszefutas, felgyiilemlés’),

tiinetegyittes, tiinetcsoport : bizonyos betegségekre jellemzé moddon, egyidejtileg megjelenéd tiinetek egyiittese v. csoportja. Ilyen pl. a Basedow-korra jellomzé tn. merseburgi trias (szemkidiilledés, golyva és szivdobogas tiimet-

egylittese) és bizonyos szivbelhartya-gyulladasra (endocarditis lenta) jellemzé Schottmiller-trias (szivbillentythiba, lépmegnagyobbodas és a vizeletben vorés vérsejtek k6lt6,

a kelta

nyelvi

(1871—1909):

és irodalmi

ir

reneszansz

egyik képviseléje. Elsédsorban az ir halaszok életébél meritette témait. Mtivészi stilus4ban az ir irodalmi és tajnyelv keveredett. (A nyugate vildg bajnoka.) Synge, Richard Laurence Millington (1914— ee angol biokémikus. A megoszlasi kromatografiai mdédszer kidolgozasdért 1952-ben A. Martinnal egytitt Nobel-dijjal tiintették

ki.

Syracusa ; — Szdirakusza Syracuse [szirokjusz]: varos New York allamban (USA) az Onondaga-ténal. L: 215000 (1960), peremvarosaival 340 000. Acél-, repiilégépmotor-, gép-, irdgép-, fémaru- és szédagyartas, elektrotechnikai cikkek gyartasa (General Electric). Vasuti csomdpont. Egyetem.

syrinx

Sabac Szabacs viadala (1476 kG6riil) : énektéredék a térdk6k

kezén levé Szabacs

vérdnak

1476-i ostromaérél

és meg-

vételérdl. A historias ének korai képviseléje, a legrégibb magyar elbeszél6 kéltemény. szabadalmazott tarsasagok : a 17. sz. elején alakitott monopoltarsasagok a K-i allamokkal és az tjonnan felfedezett afrikai teriiletekkel folytatott kereskedelem lebonyolitasara. Legjelentésebbek voltak kéziiliik a — keletindiar tarsasdgok. szabadalom : allami engedéllyel biztositott kizardlagos jog +taldimdny ipari eldallitasdra, felhaszndldséra, forgalomba hozatalara. A ~ alapjan a feltalalénak kizaré-

lagos joga van talalmanya gyartasara, sitasara. A szabadalmat az Orszagos

ill. hasznoTalalmanyi

Hivatal engedélyezi, az engedélyt szabadalmi _bejelentéssel kell kérni. A szabadalmi bejelentés az Orszaégos Talalmanyi Hivatalhoz benyujtott s a térvényes feltételeknek megfelelé okirat, amely meghatarozott taldlmanyra vonatkozo oltalom elnyerésére iranyul. A~ védi a feltalalok érdekeit 6s ezen keresztiil a technika fejlédését szolgalja. A szabadalmi oltalom a magyar jogban Az

Orszdgos

Taldlmdnyi

Hivatalhoz

érkezett

bejelentések és a megadott seabadalmak szdmdnak

szabadalmi

alakuldsa

1958 —61-ben

hy

Talalmaényi bejelentések szama, belf6ldi

1958 1959 1960 1961

2135 2112 1858 1847

| kilféldi|

320 439 594 665

dsszesen

2455 2551 2452 2512

Megadott

belféldi

947 887 979 818

szabadalmak szama kulfoldi | ésszesen.

249 267 335 407

1196 1154 1314 1225

Part

a bejelentés napjaétdél szamitott 20 év elteltével jar le. A~ tulajdonosa a szabadalmat akar életében, akar halala esetére egészben v. részben, ingyenesen v. ellenérték fejében masra ruhdézhatja at. Ha a jogosult utan végintézkedés nem maradt, térvényes 6rdklésnek van helye. — A kapitalista orszigokban egyes vallalatok az U} technika versenyének megakadalyozasa érdekében gyakran osszevasérolj4k a szabadalmakat anéikul, hogy azok ipari hasznositasdt tervezmék. — Irod. Kézikényv az Ujitésokrél és taladlmdényokrdl. 1958. Szabadbattyan : 6tk., Fejér m., székesfehérvari j., a Mezéfoldén. L: 3320 (1960). Vasuti elagazas. Pincegazdasag. Hatdrdban fluorit, cink- és dlomérc-eléfordulas. szabadesapat : 6nkéntesekb6l szervezett és fenntartott,

legtébbszér

megjelenésének tiinetegyiittese). Synge [szing], John Millington dramairé,

Szabadelvii

146

nem

hivatalos

jellegi

katonai

alakulat.

Mo.-on az 1848—49-i forradalom és szabadsdghare idején a regularis hadseregen kiviil szervezett népfelkelé alakulatok elnevezéseként honosodott meg. Ismertebb ~ot szervezett Perczel Mér és Miklés (Zrinyi-~), Vasvdri Pak (Rak6éezi-~), Oroszhegyi Jézsa, Cornides Lajos (szepesi szaszokb6l), Noszlopy Gaspar stb. Jelentések voltak a ~ok (Freikorps) Németo.-ban is, pl. a Napdleon elleni 1813— 15-i hadjaratban. szabad dugattyus motor : olyan belsdégést motor, melynek hengerében két ellendugattytii mozog szabadon egymassal szemben. A lépesdéds dugattyuk kisebb atméroji része a motordugattyu, nagyobb atmérdju része a légparna, ill. kompresszor-dugattyu, mely a dugattyut visszal6ki és légstiritést végez. Jo hatasfoku, onmagaban kiegyensulyozott gép, mely kiilondsen alkalmas légstritésre, valamint mint kompound motor gazturbinaval vald kapesolasra.

Az Un. szabad dugatiyus gdzfejlesztonek két-

iitemt, résvezérléstii Diesel-motor része csak a légstiritést végzi, és a hasznos munkat leadéd gazturbinat kipufogé gazai hajtjak. A Diesel-motoros légstrités elénye, hogy teljesitmény-szukséglete kb. ugyanannyi, mint a hasznos teljesitmény, mig magaval a gazturbinaval hajtott légstirit6é csaknem kétszerannyi teljesitményt igényel, mint a leadott hasznos teljesitmény. Mind a szabad dugattyus légstirité, mind a gazfejleszt6 egyre jobban terjed ; az utobbit nemesak stabil telepeken, hanem hajokon, mozdonyokon, sét gépjarmtiveken is alkalmazzak. A motoros repiilés egyik magyar uttdordje: Zsélyi Aladar gépészmérnok (1883—1914) mar a szazad elején épitett szabad dugattyus, gazturbinaval kapcesolt gazfejlesztét.

szabadegyetem: Célja

az

altalanos

a

—népmiivelés

mitiveltség

egyik

szélesitése,

intézménye. a

tudomany,

rmativészet eredményeinek, politikai kérdéseknek ismertetése és értékelése, tudomanyos és mitiszaki tajékoztatd szolgalat. Az oktatas formaja — szeptembertél juniusig — két hetenként sorra keriil6 eléaddsok sorozata. ~ miukédik Bp.-en (> Jozsef Attila Szabadegyetem) és néhany nagyobb vidéki vérosban (Miskolc, Szeged, Eger stb.) a Tudomanyos Ismeretterjeszté Tarsulat szervezé-

sében.

(Bp.-en az 1961—62-es

oktatdsi évben

6t

tago-

zaton 51 féle eldaddssorozat folyt, kéztik huszféle nyelv oktatasa, ésszesen 14 000 hallgatdoval.) Szahadegyhaza: 6tk., Fejér m., sdrbogardi j., a Mezdfoldén. L: 2300 (1960). Szeszgyar. 1948 eldtt a neve Szolgaegyhaza volt. Szabadelvi Part: magyar kormanypért 1875-t6él 1905-ig. 1875-ben a kiegyezés alapjan, az Osetrak— Magyar Monarchia fenntartasa és megerésitése érdekében alakult

a Dedk-part és a balkézép — fuzidjaval. A nagybirtokosok és a nagyburzsoadzia szévetségét képviselte; toémegbazisa. a kézépbirtokos réteg (dzsentri) volt. A nevében szabadelvt part befelé konzervativ népelnyomé, a szabad-~

sdgjogokat messzemenéen korlatozé politikat folytatott. és kiépitette a mo.-i nemzetiségek elnyomésdnak rendszerét. Kiilpolitikajat a balkani terjeszkedés, az osztrak és magyar nagytékések érdekének szolgélata és a Német Birodalom agressziés politikéjanak tamogatasa hatarozta meg (— Bosznia-Hercegovina okkupacidja, — kettdés szévetség stb.). Tisza Kélman miniszterelndksége (1875—90). idején a partban Tisza (akit a ~ban generdlisnak nevez~

szabadelviség tek)

akarata

érvényesiilt,

a

part

,,mamelukok’’-nak

gunyolt tagjai az engedelmes szavazégép szerepét téltétték be. Az 1890-es években a forradalmi munkésmozgalom és a nemzetiségi mozgalmak fellendiilése, a dualizmus

valsagdnak eldjelei a ~ban is éreztették hatdsukat. A tovabbi ~i korményok lényegesen révidebb ideig tudték fenntartani magukat (Szapdry 1890—92; Wekerle

1892—95 ; Banffy 1895—99 ; Széll 1899—1903 ; KhuenHédervaéry 1903. jan.—nov.; Tisza Istvan 1903—05). A dualizmus valsagdnak kiélezédése fokozta a ~on beliil a nagytdkések és az —agrdriusokhoz tartozd nagybirtokosok k6ézétti ellentéteket ; az utdbbiak 1904-ben ki is léptek a ~bél és a Fiiggetlenségi Pdrthoz csatlakoztak. Ezek utan a ~ az 1905-i parlamenti vélasztdsokon vereséget szenvedett és 1906-ban Tisza Istvan javaslatara feloszlott. Tagjainak legtekintélyesebb csoportja Lukdes Laszl6 kezdeményezésére megalakitotta a Nem-

zeti Tarsaskért, a ~ utddjanak, az 1910-ben Nemzeti Munkapdrt néven alakult partnak a magjét. — TIrod. M. Kondor V.: Az 1875-6s partfizid térténete. 1959. szabadelviiség : — liberalizmus szabad energia: (termodinamika) a fizikai rendszer belsé energidjanak az a része, amely allandé hémérsékleten lejaétsz6d6 un. izotermikus folyamatban munkava& alakithaté. Allandé hémérsékleten és térfogaton tartott rendszerekben

reverzibilis

folyamatoknal

a ~

Aallandd,

irreverzibilis folyamatoknal pedig csékken. A ~ minimuma ilyen rendszerek egyenstlyi allapotat jellemzi. Ismerete

a kémiai

fontos,

mert

kéz-

vetlen feleletet ad az —affinitds problémaira.

A ~

termodinamikaban

(P),

a belsé energia (U), az entrépia (S) és az abszolut hémérséklet (1) k6éz6tt a kévetkezé mennyiségi dsszefiiggés all fenn:

f= U—TS

szabad eré : —kényszermozgdst végz6 testre haté erd, amelyhez ha hozzéadjuk a — kényszererdt (ez utdbbi az eldirt feliletre vagy gérbére merdleges), akkor az anyagi pont mint szabad pont mozog. A~k fizikai eredetti erék, amelyeket csak mérésekkel hatarozhatunk meg (pl. gravitacids erdk stb.). A kényszererék geometriai jellegi erdk, ezek a rendszer egyes részei kézétt fennaéll6é, geometriai természetti kényszerfeltételekt6l fiiggnek (alataéamasztasnal, felfiiggesztésnél jelentkezé nyomé- és huzdéerdék stb.).

szabadesés : olyan mozgas, melyet egy test a + nehézségi ero hatasara végez, ha kezdésebessége zérus. Ha egy test nem nagy magassagbol szabadon esik, megtett utja (s) az eltelt idé (¢) négyzetével ardnyos:

s 4 2, ahol

g a —nehézségi gyorsulas. Szabad Eurépa Radié, SZER, Radio Free Europe [rédjow fri juerop] : az USA financtdkései Altal 1949-ben

létesitett ,,Keresztes hadjarat a Szabadsagért”’

(Crusade for Freedom) propagandaszervezet ,,Szabad Eurépa”’ nevi részlegének radidaddéja. 1951 ota muikédik. Az SZU és a népi demokracidk elleni ragalmak terjesztésével zavarkeltésre térekszik ezekben az allamokban. A radiéaddésokon kiviil propaganda-léggémbakcidkkal és hirszerzéssel (pl. a disszidensek kihallgatdsdval) is foglalkozik. A szervezet 28 révidhullami addja tébb orszAgbél sugdroz adast, 6t szekciédja (kéztiik a magyar) Miinchenben mtikiédik. Uszitéd tevékenységével nagy szerepet jatszott az 1956. oktdberi mo.-i ellenforradalmi lazadasban is. Ezzel kapesolatban mind helyzetmegitéléseit, mind jéslatait hamarosan megcafoltak a tények.

szabadfogast birkézas : — birkdzds Szabad Fald : a dolgoz6 parasztsdg részére kiadott hetilap. 1945-ben indult az MKP kiadadsdban. A fdldosztas és a paraszti élet egyéb problémdival, majd a mozégazdasag szocialista Atalakuldsdval s elsésorban a termelészévetkezetek megszilarditdsdval és a mezégazdasdgi termelés kérdéseivel foglalkozik. Kulturdlis rovata is elsésorban paraszti témaju irdsokat kézél. Tébb mint 450 000 példanyban jelenik meg. szabad gazdalkodas, spekulativ gazddlkodds: egyes kapitalista orszagok mezégazdasdgdban szokésos gazdalko‘ddsi méd. Nem tartj4k mega vetésforgdk névényvaltaési

10*

szabad kikoté

147

rendszerét, amely biztositja a talajeré allandé fenntartasat, hanem a konjunkturak figyelembevételével, a piac kévetelményei

alapjain

évenként

hatdérozzak el, hogy a

leheté legnagyobb profit elérése érdekében milyen névényeket termesztenek. Az ilyen gazdalkodés mellett azonban a talaj terméképessége hamarosan kimeriil. szabadgondolkodas : olyan kiilénb6zé eszmei irdnyzatok dsszefoglalé elnevezése, amelyeket a fennalldé vallasos hittételekkel és egyéb dogmakkal szembeni kritikus szellem és az O6nall6 véleményalkotasra valé térekvés jellemez. A dogmak uralma aldl felszabadult gondolkodas a ,,kinyilatkoztatott” igazsagokkal és az egyhaz 4llaspontjdval szemben

6nallé6

a megismerésben

megfigyelésére,

maszkodik,

az észre,

a tények

a megfigyelések ellenérzésére ta-

ésszerti k6vetkeztetéseket von le.

A~

azon-

ban a gondolkodés térténeti fejlédése soram nem vezetett mindig helyes és redélis kévetkeztetésekre ; voltak szabadgondolkodék, akik a dogmak helyébe nem tudtak megfelelé

pozitiv tételeket

allitani,

feltevéseikben

anar-

chisték, utdépisték stb. voltak. A 19. sz. mdasodik felében az egyhazzal és a valldsos hittételekkel szembeforduléd polgari értelmiség egy része, féleg egyes eurdpai orszagokban

szabadgondolkodé

szervezeteket

(Nemzetk6ézi

Szabadgondolkodé

Szévetség

alkotott

1880,

Német

Szabadgondolkodé Szévetség 1881, amelybél 1906-ban kivalt a Haeckel és Ostwald vezette német monista szovetség). Az I. vilaghabori utan még_ szélesebb kérben indult meg a szabadgondolkodék szervezkedése. A polgdéri értelmiség mell6é a munkasosztaly egyes képviseléi is bekapesolédtak a mozgalomba, majd 1925 utan a proletéar szabadgondolkoddé egyesiiletek nemzetk6ézi szervezetbe témériltek. Korunkban, amikor a gondolkodast megk6té dogmak elleni hare legkévetkezetesebb harcosa a marxista filozdfia és

a munkaspartok,

a ~ és szervezeteinek koraébbi jelentdésége lényegesen esdkkent. — Mo.-on a polgari radikdlisoknak is egyik jelszava volt a ~. A magyar szabadgondolkodék tébb kisebb egyesiiletet alakitottak, a legjelentdsebb, az 1905-

ben alakult Szabad Gondolkodék Magyarorszagi Egyesiilete tagja volt a nemzetkézi szervezeteknek. Tagjai a tarsadalom legkiilonbézébb rétegeihez tartoztak; a nézeteiket szintetizalé, 1911—1919. marc. koz6tt megjelent Szabad Gondolat c. havi folydiratuk halad6 ateista jellegti, de sok kérdésben egyoldalu és kevéssé kovetkezetes volt. szabadgyakorlat : a test egyes részeinek (karok, torzs,

labak) v. az egész testnek mozgatdsaval minden eszkéz felhasznalasa nélkiil végzett, ardnylag egyszerti tornagyakorlatok neve (pl. alapallds, terpeszallas, karhtzogatas, karkorzés stb.).

szabad hajdi : > hajduk Szabadhidvég : 6tk., Fejér m., sdrbogardi j. L: 2030 (1960). Szabad Ifjusag : 1. 1944—45-ben (eleinte Szabad Ifjumunkds cimmel) az illegdlis Kommunista Ifjusdgi Szévetség lapja. — 2. a Dolgozd Ifjusag Szdvetsége (DISZ) kézponti lapja. 1950-ben indult hetilapként, 1951-tél naponta jelent meg. 1956-ban sztint meg ; 1957-ben indult a KISZ

lapja, a Magyar Ifjusdg.

Szabad Iskola : > Tdrsadalomtudomdnyok Szabad Iskolaja Szabadka : > Subotica szabad kereskedelem, free trade [fri tréd]: gazdasagpolitikai iranyzat. A kapitalizmus felfelé ivelé szakaszaban uralkodott; altalaban elitélte az allam beavat-

kozasét miumok,

a gazdasagi a be-

és

életbe ; kiilénésen kiviteli

tilalmak

és

a kiviteli a

pré-

védévamok

rendszerét ellenezte (bévebben —gazdasdgi liberalizmus). Szabadkigyéds: 6tk., Békés'm., gyulai j. L: 1990 (1960). Gépdllomds. Mezégazdasdgi technikum, tangazdasag. szabad kikété, punto franco rendi orszdggytlés). Polgari jogokkal csak a ~ polgarai rendelkeztek. Elvben valamennyien egyenl6é

kormanyengedéllyel mtikédétt. Tevékenysége a jétékony intézmények fenntartasan kiviil elsésorban a tagok partfogasaban, azoknak vezeté allasokba valo elhelyezésében Allott, de ténylegesen politikai befolyasuk is volt, amelyet a nagytéke érdekei hataroztak meg. Egyes paholyok — kilénésen az 1908-ban alapitott Martinovics Paholy — a 20. sz. elején tamogatték a polgdri radikalizmus eszméinek, terjesztését. A polgdri radikalisok vezetoi majdnem kivétel nélkiil és egyes értelmiségi szocidldemokrata veze-

jogokkal birtak, valdjaban

tevékenysége — mint az osztdly-egyiittmtkédés leplezett megnyilvanulasa — a Szocidldemokrata Part bal- és jobbszérnya kézétt éles vitakat valtott ki. Az 1919. évi Magyar Tandcskéztarsasag betiltotta a paholyok mukédését. A fasiszta ellenforradalmi rendszer — a kat. egyhaz kévetelését is teljesitve — liberalis politikai jellege miatt megtagadta a szabadkémiives paholyoktdl a mukédési engedélyt.

a ~

vezetésea

meggazdago-

dott polgdrok: a patriciusok kezében volt. 1876 utdin a ~ kiulénleges jogallasdnak jelentésége megsztint. A felszabadulas utan a ~ elnevezést is eltordlték. szabad kéltézés : a jobbagynak az a joga, hogy a féldesura birtokarél elkéltézhessen. A feudalizmus_ kialakulasakor és korai idészakaban a féldesuri fiiggésbe kényszertlt hajdani szabadokat illette meg, szemben a foéldesur régh6z (v. személyhez) kétott szolgaival. Az egységes jobbdgysdg létrejotte soran, a kilonb6zé rétegeknek a fdldestri elnyomas, kizsakmanyolas ellen vivott kizdelme egyebek kozt a ~ joganak biztositasaért folyt. Ez a hare Mo.-on a 13. sz. masodik felére kivivta a~ jogat az egész jobbagysag részére. A hare azonban tovabb folyt ; a foldesurak a 14. sz.-tdl kezdve igyekeztek korlatok k6zé szoritani (engedélyhez, iletékek lefizetéséhez k6tétték), ill. teljesen megsziintetni a ~t. A 15. sz.-ban tébb izben kénytelenek voltak térvényben biztositani a jobbagyok ~ét, de annak idéleges felfiiggesztésére is sor kerilt. A Dézsa-vezette paraszthdboru leverését kévetéen az 1514. évi térvények beiktattak az drékds jobbagysdgot.

A jobbagy

ko6ltdzése

(féldesuranak

valtoztatasa)

ettdl

fogva a nemesi varmegyék kézvetitésével a régi és az Uj foldestr alkujatol, megegyezésétdl fiiggott. A foldesur valtoztatasat a — majorsdgi gazddlkodds széles kérti kibontakozasa egyre jobban megnehezitette. A varmegyék

engedélye

nélkiil elk6lt6z6

jobbagyot

sz6ékétt jobbagy-

nak minésitették, akinek tildézését és régi fdldesurahoz karhatalommal valdé visszakisérését a 16—17. sz.ban tébb térvény szabalyozta. A ~ jogat csak II. Jézsef 1785. évi jobbagyrendelete allitotta vissza, de a lehetéséget, hogy a paraszt élni tudjon e joggal, ténylegesen

cesak az

1848-i

jobbagyfelszabaditas

ték

is csatlakoztak

nagypaholyok egyesitenek. A paholyok és nagypaholyok élén un. mesterek és nagymesterek dallnak. A polgari forradalmak koradban, mintegy a 19. sz. kézepéig pozitiv szerepe volt, azdta azonban altalaban szembe kerilt a haladassal. — Magyarok nagyobb szammal elészér az

1742-ben alapitott bécsi paholy mikddésébe kapesolddtak be, foként a felvilagosodas eszméit vallé arisztokratak és katonatisztek. A 18. sz. masodik felében Mo.-on is tébb padboly alakult, tagjai k6zétt volt pl. Széchényz Ferene gréf, Rdday Gedeon, Kazinczy Ferenc. A pdholvok elésegitették a magyar jakobinusok mozgalmdénak szervezését is. I. Ferenc 1794-ben a forradalmi eszmék terjesztésének vadjaval minden szabadkémtives szervezkedést betiltott a Habsburg birodalom egész teriiletén. Ujraszervezésére az 1860-as évekig nem is keriilt sor. A szabadsaghare bukasa utan az emigracié tébb vezetd tagja kerilt kapcesolatba a ~gel, a Klapka Gyorgy Altal 1860-ban Genfben alapitott Ister Paéholynak elsdésorban magyar tagjai voltak (Horvath Mihaly, Pulszky Ferenc, Puky Miklos, Tdirr Istvan stb.). A hazatéré emigrénsok 1861-t61 tébb paholyt alakitottak ; 1868-tdl a mo.-i ~

ez utdbbiak

szabadkémiives

szabad mfiveldédés : az iskolan kiviili népmivelés egyik elnevezése.

Elé6mozditasdara

Szabadmiivelédési

Mo.-on

Tandcs

létesiilt,

1945-ben

mely

Orszdgos

1948-ig

tevé-

kenykedett.

Szabad

Nép:

kommunista

politikai

napilap.

1942.

februar 1-én indult mint a Kommunistak Magyarorszagi Partjanak illegdlis lapja. Az elsé idében a martirhalalt halt Rézsa Ferenc és Schénherz Zoltan szerkesztették. Masodik szamanak megjelenése utan, 1942 majusaban a rendérség megtalalta a lap nyomdajat, és szerkesztéségének tagjait, valamint az eldallitasaban és terjesztésében részt vevd személyek kéztl sokat letartdztatott. Emiatt a lap megjelenése 1944 szeptemberéig sziinetelt. 1944. szept. és dec. kézé6tt 6t szima jelent meg. Bp. felszabadulasa utén a Magyar Kommunista Part kézponti napilapja lett; elsé legdlis szama 1945. marcius 25-én jelent M. vf.4. szam

Vasarnap 1945. marcius 25

A MAGYAR

KOMMUMISTA

PART

Ara 6O fitter

KOZPGHTSPa eeRAPJA et

————————————— Ate SS Se

HARCOS

biztositotta.

szabadkémiivesség ; az egyetemes emberi dsszetartozast, az emberek testvériségét hirdetd vallasos-etikai szinezetti liberalis vilagpolgar-mozgalom. A 18. sz. elején keletkezett Anglidban, majd hamarosan elterjedt mas orszagokban is. Kiilséségeiben a k6zépkori kémtivesek templomépité céheinek hagyomanyos formait elevenitette fel. Elitélte a vallasi kényszert; politikai téren Altalaban a felvilagosodas liberalis elveit vallotta. Féként a burzsodziabol és a liberalis értelmiségb6l kikeriilé tagjai, akiket titkos szertartasok kézepette vesznek fel, szigort: hierarchia alapjan un. paholyokba tomoriilnek, amelyeket

a-~hez;

COL ema

UTJARA

Pee sag ctecta rey none tere rabid me

See wd ha Hove Seopatban Parte arct Kotaetend 0 om letny em még szabad-

piact ar) szabadpiaci Ar: szocialista gazdasdgban,

ill. a szocia-

lizmus épitése idején a termékeknek a > szabadpiacon a kereslet-kindlat hatdsdra kialakult dra. A -~ak nagysagat a kereslet-kindlat mechanizmusdn keresztiil jelentésen befolyasoljak a szervezett piacon kialakult Arak. (> még dr, — ériéktérvény) szabadsag : 1. (fil) a szubjektum cselekvési, ill. vdlasztasi lehetdésége ; a valésagos ~ a felismert torvényszeriséggel dsszhangban Allé cselekvés. A ~ a — sztikségszeréséggel nem abszolut ellentétes, hanem egymast kiegészit6 mozzanata

a két fogalom Az elhatdrozds,

a valésagnak,

kézétt

az

emberi

cselekvésnek,

dialektikus kélcsénhatds

a cselekvés

~a

ugyanis

nem

all fenn.

a sztikség-

szeriségtdl, a természeti és a tarsadalmi térvényektél val6 képzelt fiiggetlenségben all, nem abban, hogy az ember bérmit barmikor akarhat, hanem abban, hogy e torvények felismerése alapjdn célszertien valaszthat és cselekedhet, abban, hogy az ember gyakorlati tevékenysége sordn felhaszndlja ezeket a torvényeket. Mindaddig, amig az ember nem ismeri a_ sziikségszeriséget,

az

uralkodik

rajta.

Amint

azonban

az

ember megismeri a sziikségszertiségeket, moegtanulja, hogyan lehet urré rajtuk. A ~ tehadt csakis a sziikségszeraség felismerése alapjan lehetséges. Az akarat szabadsaga azt jelenti, hogy hozzdértéssel dénthetiink. A ~ marxista felfogdsa szembenall az -—akaratszabadsdg idealista tanaval, amely abszolut ~ot hirdet és figyelmen kiviil hagyja az adott tarsadalmi-gazdasdgi kériilmények végs6 soron determinaélé hatdsdt az emberek életére, eselekvésére, de nem azonos a mechanikus determinizmus

felfogdsdval sem, amely tagadja a ~ot, tagadja az ember viszonylagos valasztdsi lehetéségét, azon az alapon, hogy a tarsadalomban mindent egyforman sziikségszerinek tart. A valésagos ~ gydékeresen kiilénbézik az — egzisztencializmus misztifikdélt, a tarsadalmi valdsdg realis talajatdl elszakitott ~fogalmatol is. — 2. politikai

értelemben a ~ osztalyok, népek szabad politikai cselekvését jelenti. Polgari értelmezése szorosan ésszefiiggétt a nagy francia forradalom ,,szabadsag, egyenléség, testvériség” jelszavaval. Ez az eszme a feudalizmussal szembeni pozitiv szerepe mellett elsdsorban ecsak az uralkod6é osztalyok, rétegek szamara jelentett tényleges ~ot. Ugyanakkor a ~ fogalmat az un. polgari szabadsagjogokra korlatozték, amelyek jogszabalyokban nyertek elismerést, viszont nem biztositottak a tarsadalom tagjai tébbségének szabad fejlédését és érvényesiilését. A ~ valdjaban a tarsadalom toérténelmi fejlédésének terméke. A magantulajdon kifejlédésével és az osztalytarsadalom kialakuldsaval az emberek sajat tarsadalmi viszonyaik rabjai lettek. Az osztalyelnyomas a kapitalista tarsadalomban éri el tetdédpontjat. Az osztalyelnyomastol a szocialista forradalom szabaditja meg az embereket. A szocialista tarsadalomban a tarsadalmi viszonyok tébbé nem

uralkodnak

szabadsagjogok

149

az embereken,

hanem

lehetévé teszik a

megismert természeti és tarsadalmi térvényszertiségek birtokaban, az ezekkel d6sszhangban allé cselekvés eredményeként az egész tarsadalom gyorsabb eldérehaladasat, s benne az egyének képességeinek szabad kibontakozasat. — 3. a dolgoz6é egészségének és munkaképességének helyreallitasat szolgalé pihendidé. Nalunk a minden dolgozot meg-

illeté rendes fizetett ~ alap~bél (évenként 12 munkanap) és pdt~bol all. A pdét~ idétartama fiigg a dolgozo altal betdlt6tt munkakortél, ill. munkaban

eltéltétt esztendék

szamatél. Kiil6n szabalyozza a Munka Torvénykonyve a sztilést Tot és a tanulmdnyi ~ot. A terhes, ill. a sziilé nét a sziilés elétt és a sziilés utan dsszesen 12 heti sziilési

~ illeti meg. A sziilési ~ rendellenes sziilés esetében hatdésagi orvosi javaslatra 4 héttel meghosszabbithato. Azoknak a dolgozéknak, akik munkajuk ellatasa mellett altalanos

iskolai,

kozépiskolai,

szakiskolai

v.

fdiskolai

tanulmanyokat folytatnak, és az aspiransoknak tanulmanyi ~ jar. A tanulmanyi ~ feltételeit és mértékét a tanulmanyok jellege szerint kilén szabalyok hatarozzak meg. Szabadség: demokratikus napilap. Pest felszabadulasa utan mint az elsé fé6varosi napilap indult 1945. jan. 19-én. Kezdetben a Magyar Nemzeti Figgetlenségi Front adta ki, kés6bb az MKP délelétti lapjaként jelent meg. 1948ban

sztint meg.

Szabadsag és Egyenléség Tarsasaga:

titkos tarsasadg.

A >magyar jakobinusok mozgalmanak keretében szervezte meg 1794 tavaszin Martinovics Ignac. Tagjait a radikélis értelmiség soraib6l toboroztak, igazgatdi a mozgalom legradikalisabb egyéniségei: Hajndczy Jézsef, Laczkovics Janos és Szentmarjay Ferenc voltak. Programja —

amelyet

Martinovies

Az ember

és a polgdr kdtéjdban

fejtett ki — lényegesen messzebb ment a Reformdtorok Tarsusdgdban t6moriteni kivant nemesi reformerek célkitizésén. Az orszag fiiggetlenségének kivivasa utdn polgari demokratikus kéztarsaség megalakitasat, a toérvény elétti egyenléséget tervezték, de sz6 volt a ,,sok joszagnak elvételérél”’ is. A mozgalom korai felszamolasa miatt a ~ tevékenysége nem bontakozhatott ki.

szabadsag, egyenléség, testvériség: a nagy francia forradalom jelszava : — Liberté, Egalité, Fraternité sajtdésza-

badsdg, a gyiilekezési szabadsag (> gytilekezési jog), az egyesiilési szabadsag (— egyesiilési jog). szabadsagvesztés-biintetések : az olyan biintetések osszességének elnevezése, amelyek elzarast vonnak maguk utan. Mo.-on a ~ k6zé tartozott a fegyhaz-, bortén- és foghazbiimtetés ; ma csak a bérténbiintetés van.

Szabad Szakszervezetek Nemzetk6zi Szovetsége: nemzetk6zi szervezet, az — Amszterdami Internaciondlé utdéda. 1949. dec.-ben az egységes > Szakszervezeti Vildgszdvetségb6l kivaélt, reformista vezetés alatt Allé szakszervezetek

alapitotték Londonban. Britannia,

Franciao.,

A ~hez tartozik az USA, Nagy-

Olaszo.,

a skandinav

allamok

stb.

tébb szakszervezeti szévetsége. A taglétszam 1960-ban kb. 50 millid volt. A szervezet titkarsaganak székhelye Briisszel (Bruxelles), f6titkara O. Becu. Vezetéi igyekeznek tAvol tartani a munkaéstOmegeket az osztalyharctdl, fenntartjak az Altaluk létrehozott szakadast a szakszervezeti

mozgalomban,

tamogatjak

az

imperialista

kor-

manyok hideghaborius politikajat. Szabadszallas : 6tk., a Kiskunsdgban,

Bacs-Kiskun

a bp.—szabadkai

m.,

dunavecsei

vastitvonal

j.,

mellett.

L: 8820 (1960). Zdldség-, sz6lé-, gyiimdlestermesztés. Gépdllomas. Ag. Malom. Pincegazdasdg. — 600 éves kun temetd. Szabadszentkiraly : ktk., Baranya

m., pécsi j. L: 860

(1960). Va.: Bicsérd. szabad szerelés: (hidépités) acél- v. eldrefeszitett vasbeton hidak Aallvany nélkiil végrehajtott szerelése. A szerelés a pillérekré] indul ki, és a megépitett, kihorgonyzott részhez kapcesoljak az ujabb részeket. Szabad Sz6: politikai napilap. Szentesen indult 1899ben mint a szocialdemokrata féldmunkasok hetilapja. 1901-t61 Bp.-en jelent meg a Magyarorszagi Ujjaszervezett Szocialdemokrata Part lapjaként, 1908-t6l1 Mezdéfc Vilmos szerkesztette. 1939. jan. 1-té1 Szabé Pal szerkesztésében a népi irdk politikai hetilapja lett s foként a népi irék balszarnyat tomoritette maga kéré. 1941 tavaszatdl a magyar figgetlenségi mozgalom félhivatalos lapja volt. 1944. apr.-ban betiltottak. 1945. marc.-t6l megsztinéséig, 1952-ig Boldizsdr Ivan, majd Darvas Jozsef és masok szerkesztésében a Nemzeti Parasztpdrt kézponti napilapja volt. szabad tance: azoknak az irdnyzatoknak ésszefoglald neve, amelyek a kétdtt elem& eurdpai tancstilus megreformélés4nak gondolatabél indultak ki. Mo.-on ezt a reformir4nyzatot mozdulatmtivészetnek (mozgdsmtivészetnek), kiulféldén természetes tancnak, uj tancnak, kifejezé6, modern stb. tanenak nevezték. A balett torténetét a 18. sz.-tdl kezdve végigkiséri az ilyen iranyt reformtérekvés. Elsé képviseléje M. Sallé volt, aki az 1730-as években inkabb csak 6szt6nésen harcolt az akkori

k6téttségek

ellen. Az

19. sz.-ban

F. A. N. Delsarte

a

gesztusok nyelvét rendszerezte, majd a szdzadfordulén Isadora Duncan lépett fel gordg vazarajzok tanulmanyozasabol meritett mozdulat-elgondolasokkal. Eléharcosai kézé szamitjak BE. Jaques-Dalcroze-t 6s R. Labant

Eurépaban,

szabalyozas

150

R. St. Denis-t és T. Shawnt az USA-ban.

Tovabbi fejlédését illetéen egyesek a jévé tancmtvészetét l4tj4k benne, masok a jévét a ~ és a balett egymast kiegészité 6s termékenyité egyesitésében vélik felfedezni, ismét mésok a~ megjelenését 4tmeneti tiinetnek tekintik. szabadtéri szinhaz: A késérenesz4nszig minden szinjaték (a liturgikus templomi jatékok kivételével) a szabad ég alatt folyt. A 20. sz.-ban elsédsorban M. Reinhardt kezdeményezésére (Salzburg) a szinhazakban tartott eléadasok mellett ismét divatba j6étt ~ak épitése és féleg nyari eléadasok tartasa. Nalunk a margitszigeti és a szegedi~ a legismertebb. szabad témegpont : olyan anyagi pont, mely a tér bar-

mely iranydban elmozdulhat, vagyis mozgasa4t semmiféle kényszerfeltétel nem

korlatozza.

szabad Uuthossz : a molekulak

két egymas utani titk6-

zése k6z6tt befutott egyenes szakasz atlagos hossza. Nagysaga fiigg az 1 em -ben levé molekulak szamatdl és a molekulak méreteitél.

szabad varosok,

Freie Stdidte értéktérvény szabalyozza. Az un. klasszikus kapitalizmus jelszava volt, amikor a feltérekv6é polgarsagnak az allt érdekében, hogy Allami beavatkozast6l mentes gazdasdgi életet kéveteljen. Széles kérben a 19. sz. kézepén érvényesiilt Anglidban, majd mas tékésorszagokban is, de teljesen soha

nem valdsult meg. A termelés koncentracidja és centralizacidja

a ~

ellentétéhez,

a —monopédliwmhoz

vezetett,

A reformtérekvés célja eleinte nem annyira a balett megreformalasa volt, hanem altalaban a tance szabadabb kifejezésformainak feltardsa és emellett pedagdgiai értékeinek kiaknazdsa. Technikdjanak rendszerbe foglalasa és tudomanyos alapokra helyezése érdekében Laban kialakitotta mozdulatrendszerét (choreutika) és tancirasat (kinetografia). Rendszerét K. Jooss fejlesztette tovabb

S aZ —imperializmus idején a monopdliumok jelentésen lesztikitette a ~ tertiletét.

(eukinetika). Daleroze-nak

rombdodekaéder, oktaéder stb.) van. Jellemzé szimmetria-

dolgozé

zenepedagdgiai

mar volt mozdulatelemekkel rendszere

(euritmika).

Mo.-on

ilyen iranyui reformok az 1910-es évek elején indultak meg, amikor Dienes Valéria a duncani gondolatot, Szentpdl Olga Dalcroze, késébb Laban tanitasait 6s Madzsar Alice a tornajellegi Mensendieck-méddszerrel pdrositva Delsarte

hagyomanyait

fejleszteni. alapokon

Dienes nyugvé

kezdte

Valéria

meghonositani,

ill. tovaébb

kifejlesztette tudomanyos (orkesztika). —

mozdulatrendszerét

uralma

szabadvezeték : — légvezeték

szabalyos kristalyrendszer, tesszerdlis kristélyrendszer : (asv) a legnagyobb szimmetridji kristAlyrendszer. Jellemz6 tengelykeresztje 3 egyenlé és egymdsra meréleges tengelyb6] All. Sok valtozatos kristalyformaéja (hexaéder, eleme a 4 Atlos trigir (hdromértékt szimmetriatengely), amelynek 5 kristalyosztélya van.

szabalyozas : (miisz) az iranyitds egyik faja, amely egy miiszaki folyamat elére kivdlasztott jellemzéjét, pl. nyomast,

hémérsékletet,

fordulatsz4mot,

4ramlé

meny-

nyiséget, keverési ardnyt az eldirt értéken tartja és beavatkozik, ha e jellomzé akar belsé (mtiszaki folyamat lizemi viszonyaibol foly6), akar kiilsé zavaré hatas (pl. a

szabalysértés

151

terhelés valtozdsa) miatt eltér az eldirt értéktél. A szabalyozé az eltérést érzékeli, s annak mérvéhez képest a

beavatkoz6 szervvel (pl. szelep) az eltérés kikiiszébélése iranydban méddositja a mtiszaki folyamatot, rendszerint anyag- v. energiadramlast. A beavatkozas eredménye kihat a szabalyozott jellemzére, annak valtozdsét a szabalyozé ismét érzékeli. Az énmiikédé ~ a leirt mtiveletet

emberi

kézremfikédés

nélkiil

végzi

el.



Irod.

Szaday R.: A szabdlyozaselmélet elemei. 1957. szabalysértés: az dallamigazgatas rendjének olyan megsértése, amely nem btincselekmény, de amely miatt az Allamigazgatasi szervek szankcidt alkalmazhatnak ; tulajdonképpen rendbontads, amelynek a tarsadalomra vald veszélyességét olyan mértéktnmek itélik, hogy elkéveté6jét csak pénzbirsaggal sujtjak. Mo.-on ~t torvény, torvényereji rendelet, minisztertandcsi rendelet, valamint tandcsi rendelet allapithat meg. Elbiralasa nem is birésagi, hanem Allamigazgatdsi eljaras keretében térténik ; a birsagolas ténye nem vonja maga utan az elkéveto biintetett eldélettimek valéd tekintését. — Irod. A szabalysértési eljards. 1956. Szabas ; 6tk., Somogy m., nagyatadi j. L: 860 (1960). Vivh.: Kutas. Korhaz.

szabaszgépek ; gépek a ruhazati

a szabds mechanizalasdra szolgald iparban. Kardkéses ~en a darabold

szerszam figgdleges helyzettii kés, amely a vizszintes tengelyti egyfazisu elektromotor altal hajtott forgattyus hajtémt segitségével emelkedé-siillyedé mozgast végez. A kérkéses ~en a vagészerszam kiélesitett vékony, kér- v. kérivekbél dsszetett acéltarcsa. Uzemeltetés kézben a kést készorfszerkezet élesiti.

Szabé

a gorég filozéfia 6s matematika torténetére vonatkozé tanulményai (Homeros, Homérosz vildga stb.). Ifjusdgi regénye: A trdjai hdboru. Szabé Dezsé (1879—1945): ird, publicista. A kolozsvari reformatus kollégiumban és az Hétvés-kollégiumban, majd Parizsban tanult. A vogul szdképzés (1904) c. tanulménydaval mar egyetemista kordban felhivta magara a figyelmet. Publicisztikai munkassdagdt székesfehérvari tandrséga idején klerikalis szellemti, antiszemita cikkekkel kezdte, majd Nagyvaradra keriilve (1908) Juhasz Gyula tandrtdrsa lett és a progressziv irodalmi iranyhoz csatlakozott. Az 1910-es évek elején részt vett a haladé tandri mozgalmakban. Az 1910-es években f6ként aNyugat és a Huszadik Szdzad hasabjain jelentek meg dinamikus stilust, zstfolt, nyugtalan fantdzidra vallé, modoross4gukban is erételjes frasai. Vilagnézeti Alldsfoglalads4t a nietzscheanizmus, az irracionalizmus és nacionalizmus hatdrozta meg. Az 1918-i polgari demokratikus forradalom alatt keriilt Bp.-re, a Tandcsk6ztarsasdg idején az irdi direktérium tagja lett. A prolet4rdiktaturaval azonban hamarosan szembe-

fordult, Az elsodort falu (1919) c. expresszionista stilusi ecsalddregénye a haborti elétti élet torzképe: antikapitalista s egyben antiszocialista mti is, amely a kor bonyolult problémait a magyar faj és a zsiddésag, valamint az idegen téke és a magyar parasztsag harcara szukiti le, ugyanakkor a faji mitoszt és a romantikus parasztkultuszt hirdeti. — ~ a Tandcskéztarsas4g bukAsa utdn az ellenforradalom szészéléja, innepelt irdja és ideolégusa lett, s szélséséges antiszemitizmusaval kel-

tett figyelmet.

1922—23-td1

a német befolyas ellen for-

Szabédi Laszlé (1907—58) : romaéniai magyar k6lt6é, elbeszélé, esztéta. A 30-as években lépett fel népi formakra

dult, publicisztikai frdsaiban és szépirodalmi miiveiben. (Segttség, 1925; Feltamadds Makucskdn, 1932; Az egész

hajlé, intellektudlis ihletésti verseivel (Alkot6é szegénység, Telehold). Elbeszélései Veér Anna alszik, tanulmanyai Esz és btibdéj cimmel jelentek meg. A felszabadulds utan lirdja a szocialista épités tematikajaval gazdagodott ( Valogatott kélteményei, 1952). Verstani mtive: A magyar

ldtéhatdr, 1939 stb.) sajdtos fajelméletbél kiindulva tamadta a Horthy-rendszer politikajat és hivatalos kulturamonddésos

munkdssdga:

romantikus

parasztimddata

ritmus formar.

fiatalstgra,

szabin nék elrablasa : a rdmai hagyomany egyik legismertebb térténete, mely szerint + Romulus menedéket adott Rémaban a kérnyezé teriiletekr6l odamenekiild uldézétteknek, s az ilyen mddon aranytalanul megnévekedett férfilakossag szamara ugy szerzett asszonyokat, hogy tnnepi jatékokat rendezett, s erre meghivta a szahbinokat. A csaladostél érkezé vendégek k6éziil raboltak ezutdn asszonyt maguknak a rémai férfiak. Az emiatt megindult szabin—rémai habori a hagyomany szerint ugy ért véget, hogy a szabin nék kézbenjartak férjeik

szamos

érdekében.

A térténetnek

van. szabinok :

eredetileg

szamos

mtivészi

K6ozép-Italia

K-i

feldolgozasa

teriileteinek

éslakossaga. Réma koérnyéki telepiiléseik az i. e. 10. sz.ban jéttek létre. Az i. e. 5—3. sz.-ban allhatatos harcot folytattak

Réma

terjeszkedése

ellen, azonban az

i.e.

3.

sz.-ban uralma ala keriiltek és i. e. 268-ban rémai polgar-

jogot nyertek. Sajatos életmddjukat

hosszu ideig meg-

6rizték, nyelviik azonban hamarosan beolvadt a latinba. szabirok, szavdrdok : az 5. sz.-ban Ny-Szibéridban élt

tiirk térzsszévetség. Az Irtis—Tobol vidékén feltehetéleg kapesolatban alltak a magyarok dseivel. Egy, a 6. sz.ban elszakadt és perzsa uralom ala keriilt agat, az ,erds ~”’-at (gér. szavartoi aszphaloi) Kénsztantinosz Porphirogennétosz a 10. sz.-ban magyaroknak tartotta. - szablya: hajlitott pengéji, egyéli +kard. Keleti eredetti fegyver, az avarok hozték elészér Eurdpaba. A honfoglalé magyarok fegyverei kézétt is megtalalhatd, bdr nem minden harcosnak volt ~ja. A honfoglalas utani szazadokban a nehéz nyugati fegyverek egy ideig hattérbe szoritottak, és csak a kénnyt lovass4g Ujjasziiletésével a térékdk elleni hare idején, a 15. sz.-ban terjedt ismét el. Szabé Arpdd (1913— _ ): irodalomtérténetiré, klasszikus-filol6gus ; az irodalomtudomany doktora. Munkassdgébé6l

kiemelkednek

Homéroszra,

Hérodotoszra

és

jat, majd

a

30-as évek végét6l a nyilasokat.

s

a

tagjara,

két

fajelmélete, erésen hatott

habort

kéztiik

kézti

a népi frdk



Ellent-

nacionalizmusa, az

fiatal

egy

értelmiségi {ronemzedék

részére

is, 6

maga azonban kétfelé hadakozva, mind balra, mind jobbra tolédé tanitvanyaival is szembekeriilt és elszigetel6détt. — Irod. Nagy P.: Sz. D. induldsa, 1958;

Nagy 1960.

P.: Sz.

Szab6

D. az

Endre

ellenforradalomban

(1849—1924):

iré,

(1919—1923).

hirlapiré,

kivaélé

intifordité. Versei leginkabb politikai radikalizmusukkal és egyhazellenességiikkel keltettek figyelmet. A nemzeti fiiggetlonség és a kéztarsasdg eszméjének szészéléjaként lelkesen kész6ntétte az 1918-i polgari demokratikus forradalmat. Az orosz regényirdék elsé hivatott magyar tolmacsoléja volt. Tolsztoj, Gogol, Csehov, Turgenyev, Puskin, Lermontov, Nyekraszov s maésok egyes miivei mellett leforditotta Dosztojevszkij 6sszes munkdit. Szabé Erné (1900— ): szinész, roman Allami dijas, érdemes mtivész. Bp.-en kezdte palyajat, majd Romaniaba, a marosvasarhelyi Allami Székely Szinhazhoz szerzédétt.

1955-ben visszatért Bp.-re és a Févarosi Operettszinhaz tagja lett. Kivalé jellemkomikus. Tébb filmben is szere-

pelt ; jelentés sikert aratott a Hannibdl tandr ur c. film fészerepében. Szab6 Ervin (1877—1918): a magyar forradalmi munkasmozgalom kiemelked6é alakja, a marxizmus elsé tudomanyos miiveléje Mo.-on, a Magyarorszdgi Szocidldemokrata Part baloldali ellenzékének egyik elsé és kévetkezetesen harcos vezetéje. Jogi tanulmdnyokat folytatott; mar mint egyetemi hallgaté tébb cikket irt a Népszavadba.Tanulmanyai befejezése utdén kényvtaros lett. 1899-ben mint gyakornok az Orszaggytilés Konyvtaraba kertlt, majd a Kereskedelmi

és Iparkamara

megszerve-

zése utén annak kényvtdérdba, amelynek hamarosan vezetdje lett. 1904-ben a Févdrosi Kényvtdrhoz keriilt. 1911-t61 igazgatdéja volt. A kényvtérossagot hivatasnak tekintette és szivés munkdéval a korszerfi tarsadalomtudomanyi kényvtar szinvonaléra emelte a vezetése

alatt alld intézményt, s igyekezett azt a legszélesebb rétegek szamara hozzaférhetévé tenni. A legjobb szakembereket nyerte meg a kényvtar szadmara. Az 1910-es években munkatarsai

voltak



tobbek kézé6tt —

Madzsar Jézsef,

Dienes Laszl6, Kéhalmi Béla, Pikler Blanka.

A Tanacsk6éz-

tarsasag réla nevezte el a kényvtarat, de az altala tervezett széles kori kozmivelédési kényvtarhalézatot csak a felszabadulas utan épithette ki az 1945 dta Ujbdl az 6 nevét visel6 konyvtar. — Konyvtarosi munkaja elvalaszthatatlan a munkaésmozgalmi harcokban kifejtett elméleti és gyakorlati tevékenységét6l ; a tarsadalomtudomanyi kényvtar megszervezésével igyekezett eldsegiteni a mozgalom fejlédését, ugyanakkor elméleti és gyakorlati tevékenységének tapasztalatait hasznositotta kényvtarszervez6 és fejleszt6 terveiben. 22 éves koratél

aktiv tagja volt az SZDP-nek, 4llandé munkatarsa a Népszavanak ; tobb Népszava-, ill. SZDP-kiadvanyt szerkesztett. Fiatal koraban megismerkedett Mara és Hngels miiveivel, a marxizmus elmélete az 6sztonés forradalmart harcos szocialdemokratava formalta, aki koran felismerte az SZDP vezetdségében uralomra juté opportunizmust és biirokraciét és a marxizmus alapjan felvette elleniik a harcot.

3S

ti,

Szab6 Ervin

saval igyekezett a marxista elméletet széles korben elterjeszteni, ugyanakkor részt vett kora haladé polgari gondolkodéinak megmozdulasaban, munkajaval tamogatta a polgariradikalisokat. 1903-t6l1 munkatarsa volt a Huszadik Szdzad c. tarsadalomtudomanyi folydiratnak, egy ideig szerkesztésében is részt vett. Tevékeny tagja és

1906-t6l alelnoke volt a Tdrsadalomtudomdnyi Téarsulatnak. [rasaival tamogatta a Szabadgondolat c. folydiratot, a Vildg c. napilapot. Szoros kapesolatban allt a Galilei Korrel. Széles kori tevékenysége, nagy elméleti tuddsa mély hatast gyakorolt egyes polgéri 6s értelmiségi csoportokra, nagyobb aktivitasra, a demokratikus kévetelésekért folytatott kiizdelem fokozdséra 6szténdézte azok tagjait. A munkastémegekhez mégsem jutott el. Mikézben élesen biralta az SZDP vezetéségének opportunizmusat, a német szocidldemokraéciatél d4tvett egyes médszereket — amelyekkel gondolkodas nélkiil vakon engedelmesked6 gépekké akartak dtformdélni az SZDP tagjait —, a munkasok gazdasagi érdekeinek elhanyagoldsaét, 6 maga az anarcho-szindikalizmus antimarxista nézeteihez jutott el és azok terjesztdjévé valt. Az I. vilaghaborut tamogatdé szocidldemokrata vezetékkel szemben ~ forradalmi humanizmusa mélységesen elitélte és elutasitotta az imperialista habortt. Az 1917-i Nagy Oktéberi Szocialista Forradalom hatasdra az illegdlis antimilitarista mozgalom szellemi vezérévé valt. Részt vett a habortiellenes ropeédulak iradsdban is; sokszorositasukra dtengedte a Poévarosi Konyvtar gépét. Az antimilitaristék gyakorta tandcskoztak lakdsan (Alpdri Gyula, Korvin Ottd, Mosolygo Antal, Révai Jézsef, Sallai Imre stb.). — Fébb miivei: Mara és Engels viélogatott miei, 1—2. kétet.1905— 09; Tarsadalmi és partharcok a 48—49-es magyar forradalomban, 1948. (Elészér 1921-ben Bécsben jelent meg.) Vdlogatott trdsaz. 1958.

Ferenc

(1902—

):

zeneszerz6,

kétszeres

Kossuth-dijas, érdemes mtivész. Munkasmozgalmi tevékenysége miatt emigraciédba kényszeriilt. El6bb Németo.ban, 1932-t61 az SZU-ban élt. 1945-ben mint a Vo6rdés

Hadsereg

tisztje tért vissza.

A Zenemiivészeti

Féiskola

tanara, 1958 ota foigazgatéja. Zenepolitikai tevékenységével és a szocialista-realista zene érdekében folytatott munkdassagaval az ujabb magyar zene egyik vezeté alakja. Zenekari miiveket (Lirai szvit, Moldovan rapszddia, Concerto, Ludas Matyi szvit, Hmlékezteté, szimfdonia, Felszabadult melédidk stb.), kamarazenét, zongoramti-

veket, balettet

dott a tenger), kérusmtiveket

(Ludas Matyi), oratériumot

(Feltéma-

(Lenin meghalt, A farkasok

dala stb.), népdalfeldolgozdsokat, tomegdalokat stb. irt. Szab6 Gyula (1930— ): romaniai magyar ird. Az Utunk munkatdrsa. Mtivei: Gondos atyafisdg (regény, I. k6t. 1955. IL. k6t. 1958), Annyt baj legyen (elbeszélések, 1956). ue Tlonka (1911—45): operaénekesn6é (dramai és koloratirszopran). 1934-t61 az Operahaz tagja volt. Olasz és francia operdk fészerepeinek kivalé tolmacsoléja. Részt vett az ellenallasi mozgalomban. Martirhalalt halt. Szabé Imre (1912— ): a szocialista allam- és Jogelmélet mtiveléje, egyetemi tanar, akadémikus, Kossuthdijas, az MTA f6titkarhelyettese, az MTA Allam- és Jogtudomanyi Intézetének igazgatdja. Fébb mitivei:

Az emberi jogok maz értelme (1948), Népi demokraciank jogi feladataz (1949), A burzsod dllam- és jogbélceselet Magyarorszdgon (1955), A jogszabdlyok értelmezése (1960). Szabé Istvan (1898— ): térténész, a torténettudomanyok doktora. Debreceni egyetemi tanar volt. Féleg a parasztsig térténetével foglalkozik. (Lanulmanyok a magyar paraszisdg torténetébol, 1948.) Szerkesztésében jelent meg az Agrdrtérténeti tanulmdnyok,

1960. Szabé Istvan (1931—

A marxizmust alkalmazta a felvetédé kérdések vizsgdlatéban. Marx és Engels mitiveinek kiada-

Szabé6

Szaboé

152

Szabé

): ird;

Jdézsef Attila-dijas.

Miivei : A ldzadd, 1956 ; Vardzslat kertje, 1961 — novellak.

Szabé Istvan, Nagyatadi: — Nagyatddi Szab6é Istvan Szabé Ivan (1913— ): szobrasz. Zart, dsszefogott formakban portréit és

mintazza realista kisplasztikait, monumentdlis szobrait (Tuénédé

érméit, munkas,

N6i lovas, Marta arcképe). Szabé Jézsef (1822—94) : geolégus, az MTA tagja. Mint a bp.-i egyetem asvanytan-foldtantanara lefektette a magyar

geologia

alapjait

és iskolat

teremtett.

Nevéhez

fazédik Bp. kérnyékének els6é foldtani térképe és leirasa, szamos teriileti-foldtani munka, asvanytani és geoldgiai egyetemi tankonyv. Emlékét a Foéldtani Tarsulat a legkivalobb geolégiai munkakat 3 évenként jutalmazé Szabé Jdzsef Hmlékérem alapitasaval dGrdkitette meg. Szabé6 Jozsef (1874—1937): sztomatolégus, egyetemi tanar. Az els6 tudomanyos szinvonalu magyar fogorvosi tankényv szerzéjo (Gyakorlati fogdszat, 1914). Szab6 Jozsef: — Oroszhegyi Jozsa csaladi neve. Szab6 Karoly (1824—90): bibliografus, tdrténetird, az MTA tagja. 1848-ban Kossuth Hirlapjanak munkatarsa volt, a szabadsagharcban mint énkéntes nemzetér vett

részt;

Vilagos

utdn

bujdosnia

kellett.

Késébb

k6ényvtaros, majd egyetemi tanar lett Kolozsvart. Fé mive a Régz Magyar Kényvidr (1—3. k6ét. 1879—98) e. bibliografia, amely az 1711-ig magyar nyelven, Mo.-on és magyar szerzokt6l megjelent nyomtatvanyokat tartalmazza. (A 3. két. Hellebrant Arpaddal egyiitt.) Mint torténetirénak elsdsorban forraskiadé munkassaga

jelentés (Magyarorszdg torténetének forrdsai, 1860—65 ; Székely oklevéltdr, 1872—76 stb.). Szab6 Lajos (1913—56): alezredes. Pragdéban mint élelmezési munkas kapcsolédott be a szakszervezeti mozgalomba és 1929-ben tagja lett Csehszlovakia Kommunista Partja ifjusdégi szervezetének. Munkat keresve

bejarta

Lengyelo.-ot

és Franciao.-ot.

1937-ben

tért vissza Mo.-ra, Miskoleon bekapcsolédott a munkasmozgalomba. 1944-ben karhatalmi alakulatot szervezett, megakadalyozta tobb szaz levente Ny-ra hurcoldsat és harcolt a fasisztak ellen. 1947-ben a Néphadsereg tisztje lett. 1956. okt. 30-an a Kéztarsasag téri Parthdz védelmében az ellenforradalmar gyilkosok dldozataul esett. Szab6é Laszlé6 : —Szentjdbi Szabé Laszlé Szabo Lorine (1900—57): k6lt6, mtifordité, a 20. sz-i magyar lirai koltészet kiemelkedé formamivésze ; Kossuth-dijas. Fiatalon, mar egyetemista koradban feltint kivételes kéltéi képességével. Palyaéjat lirai miforditasokkal kezdte, 1919-ben forditotta le Babits Mihallyal és Toth Arpaddal egyiitt Baudelaire verseit. Tanulményai elvégzése utan ujsagiré lett, majd 1927—28-ban a Pandora c¢. folydiratot szerkesztette. Elsé, sajdtos hangt,

153

Szabé

intellektualis jellegi verskétete 1922-ben jelent meg Fold, erdé, Isten cimmel. Kibontakozé lirajat erés természetélmény, a kapitalista tarsadalmi rend lazongé, anarchikus gyilélete, a nagyvarosi élet embertelen életformajanak dbrazolasa és gyakran szélséséges érzékiség jellemzi (Kalibén, 1923; Fény, fény, fény, 1925; A Sdtin miiremekei, 1926). A 30-as évek tdjan azonban lehiggadt kéltészete, s ,,kiilinbékét” kététt az addig tamadott, ellenségesnek érzett tdrsadalmi renddel. Szélséséges individualizmusa, valamint éles és pontos onelemzései hiteles kifejezéshez juttattadk kédltészetében a polgari tarsadalom maganyos emberének érzésvildgat scéltalansagat (Le meg a vildg, 1932; Kvlénbéke, 1935). E polgari kiuttalansagbél és zilléttségbél keresve kiutat egy ideig a jobboldali demagégia hatasa ala kerilt ; ex kéltészetén is nyomot hagyott (Hare az tinnepért, 1938 ; Osszes versei, 1940). A II. vilaghabort eseményei mélyen megraztak, s a felszabadulas utan sziikségesnek vélte, hogy felmérje életpaély4jat. Ez a sz4ndék hozta létre egyik legszebb és legjelentésebb mtivét, Tiicséhkzene c. lirai Gnéletrajzat (1947). Padlydja utolsé szakaszanak kiemelked6 terméke A huszonhatodik év c. versciklusa (1956), amelyet egy késdéi nagy szerelem ihletett. Vdlogatott versed 1956-ban jelentek meg. — Nagy forma- és nyelvkulturdja révén valt a 20. sz. kiemelkedé miiforditéjava. Magas miivészi fokon szdélaltatta meg magyarul a vilagirodalom szinte minden nagy k6ltéjét a régi kinaiakt6l a 20. sz.-i modern

kéltékig. Shakespeare,

Goethe, Villon és Kleist jeles magyar forditdsai az 6 tolla alol keriiltek ki. MUforditasainak gytijteményes kiaddésa : Ordk bardtaink (1958). Szabé Lujza (1904—34): kivadlé operaénekesné (dramai- és koloraturszopran). 1927-t61 az Operahdz tagja volt. Delibes-, Verdi-, Erkel-,

Mozart-operdk

f6észerepei-

nek kivalé alakitéja. Szab6 Magda (1917— ): iré, k6lt6, miifordité ; Jozsef Attila-dijas. Palydjdt kéltéként kezdte, szamos versében a haboru szérnytiségeinek és tragikumanak adott hangot (Bdardny, 1947; Vissza az emberig, 1949 ; Neszek, 1958). A modern regénytechnika eszkézeit felhasznald, a lélekrajzra nagy stilyt helyezé regényeiben féként az vj

Szaboleska

Bélesé c. regénytrilégia (1941—42), amelyet a felszabadulas utan Talpalainyi féld cimen atdolgozott, s amelyb6l nagy sikert film is késziilt. Munkassaga 1945 utan Uj lendiletet kapott. Nagy epikai gazdagsdggal és meggy6z6 erével elsébnek abrazolta a magyar falu felszabadulasat Isten malmai c. regényében (1949). Tébb muvében mutatta meg a falu szocialista Atalakuldsat, a szévetkezés utjat valaszt6é parasztsag uj életét és problémait

(Uj fold, 1952;

Tiszdn innen, Dundn tul 1960 — regé-

nyek ; [gy egész a vildg, 1958— elbeszélések ; Nydri zdpor, 1950 — szinmt stb.). Onéletrajzi regényciklusa (Nyugtalan élet, 1955—58) a 20. sz.-i parasztélet kréni-

kaja.

Osszegytijtétt

elbeszélései

Most

és mindorékké

cimmel jelentek meg (1956). Szab6 Pal Zoltan (1902— ): a fdldrajztudomanyok kandidatusa, az MTA pécsi Dunantili Tudomanyos Intézetének igazgatéja. A Mecsek hegység, valamint a karszttal — kilonédsen a karsztvizzel — kapcsolatos jelenségek kutatéja. Elméleti munkassaga hozzajarult Pécs vizellatasi nehézségeinek megoldasahoz. Szab6 Samu (1903— ): szinész, Kossuth-dijas. A Pécsi Nemzeti Szinhaz tagja. Elsésorban operettekben és vigjatékokban arat jelentés sikereket. Szab6 Zoltan (1908— ): fizikokémikus, egyetemi tanar, az MTA levelezé tagja, Kossuth-dijas. Gazreakciédk kinetikajanak vizsgdlataban, valamint a kataliziskutatasban ért el jelentés eredményeket. (Vdlogatoti fejezetek a modern szervetlen kémidbdl, 1959.) Szab6 Zoltan (1882—1944) : botanikus, egyetemi tanar, az MTA tagja. A névények alak-, fejlodés- és rendszertanaval, majd 6rdkléstannal foglalkozott. A kromoszémaés génelmélet mo.-i terjesztédje volt. (A ndvények szervezele,

1923;

Az

dtdréklés,

19388;

Szdrmazds

és Grdkleés,

1942.) Szab6 Zoltan (1912— ): ird, szociografus. A 30-as években a népi irdk csoportjahoz tartozott; falu-

értelmiség problémaival foglalkozik s a régi és Uj tarsa-

kutat6é munkdiban az E-mo.-i szegényparasztsag helyzetét dolgozta fel (A tardi helyzet, Cifra nyomorusdg). 1945—47 kéz6tt a Valdsdg ec. folydirat szerkesztdje volt. 1949-ben disszidalt. Szah6é Zsuzsa (1929— ): zongoramtivészné, Lisztdijas. Az Orszdgos Filharmonia szolistaja. 1957 dota

dalmi erdk ésszelitkézését Abrazolja.

Kocsis

Mtivei kilféldén is

sikert arattak. (Preskd, 1958; Az 6z, 1959; Diszndtor, 1960.)

Ifjusagi regényei: Mondjdk meg Zséfikdnak (1958), Sziget-kék (1959), Alarcosbdl (1961); szinmtive: Kigydmards (1960), filmje: Vdérés tinta (1959). Szab6é Mikléds (1909—): operaénekes (tenor). Lisztdijas, érdemes miivész. 1941—45-ben a bp.-i Operahaznal, majd a vigopera tarsulatandl mtik6détt. 1957 dta a Szegedi Nemzeti Szinhéz tagja. Féként olasz operdk dramai és lirai szerepeiben ttinik ki. Mint hangversenyénekes oratérium-eldaddsokon is szerepel. Szabé6 Pal (1893— ): iré, Kossuth-dijas. Zsellércesaladb6l szarmazott, egy hold féldén gazdalkodott, majd kémfivessegéd lett. Végigharcolta az I. vilaghaborit; a Tanacskéztarsasag bukasa utdn baloldali szervezkedésért birdésag elé allitottak és interndaltak. A 30-as években a népi irék balszarnyahoz tartozott, s egyik alapitéja volt a Nemzeti Parasztpartnak. Szerkesztette a Kelet Népe c. folydiratot 6s a Szabad Sz6 c. lapot. A felszabadulés utén mint a Nemzeti Parasztpart egyik vezeté

tagja, orszaggytlési képviselé, az Elnéki Tanacs tagja, a Hazafias Népfront elnéke, majd mint alelndke vett részt a politikai életben. — Elsé mitivét, 1931l-ben megjelent Himberek c. regényét, amelyben a paraszti életet 41j hangon, k6ézvetlen

ihletéstii

epikaval

szdélaltatta

meg,

Méricz

Zsigmond is lelkesen tdvézélte. Ettél kezdve szinte évenként jelentek meg Ujabb és ijabb regényei, amelyekben a nagybirtoktél szorongatott és a fdldért harcold agrarproletariatus és szegényparaszts4g vergédését, a falusi értelmiség probléméit stb. abrazolta (Papok,

vasdrnapok, Harangoznak,

1933;

Szakadék,

1939;

Oszi vetés, 1940;

1942. stb.). Felszabadulds elétti munkassa-

ganak legjelentésebb alkotaésa a Lakodalom— Keresztel6—

Alberttel

szélé-

és szonata-hangversenyeket

ad.

Szaboles: 6tk., Szaboles-Szatmar m., nyiregyhazi j. L: 770 (1961). Va.: Balsa. — 20—30 m magas sancokkal erésitett foldvarat — a laskor Szaboles vezér varmegye kézpontja és var ma mtiemlék. Szaboleshéka : 6tk., L: 1620 (1960). Va.: (mtiemlék).

hagyomany szerint — a honfoglafoglalta el. A helység a kiralyi a varmegye névaddja lett. A foldSzaboles-Szatmar

Anares.

m., kisvardai j.

18. sz.-i ref. haranglab

Szabolesi Bence (1899— ): zenetudds, akadémikus, Kossuth-dijas. 1945 éta a Zenemtivészeti Féiskola tanara. A régi magyar zenére vonatkozd, valamint a népzene és dallamtérténet teriiletén végzett kutatasai nagy jelentéségiek. 1930-ban szerkesztette (Toth Aladarral) az elsé nagyobb magyar zenei szaklexikont. Fébb irdsai: A zene térténete, A magyar zenetérténet kézikényve, Beethoven, Hurdpai virradat, A melédia térténele, Liszt Ferenc estéje, A magyar zene évszdzadai I. II. stb., tovabba cikkek (Barték-tanulmanyok stb.), kritikak stb. A Zenetudomanyr Tanulmanyok c. sorozat szerkesztdje (Bartha Dénessel egyiitt).

Szabolesi Miklés (1921— ): kritikus, irodalomtorténetiré, az irodalomtudomany kandidatusa; Jdzsef Attila-dijas. Elsésorban a 20. sz.-i magyar irodalommal foglalkozik. Sajté al& rendezte Jdzsef Attila dsszes miveinek (1—3. két. 1952—1958) kritikai kiaddésaét (az 1—2. kétetet Waldapfel Jézseffel egyiitt). Kritikainak és tanulmanyainak gytijteményei: IJrodalom és felelésség (1955), Kéltészet és korszertiség (1959). Szaboleska Mihdly (1862—1930): k6lté, reformatus esperes, az MTA tagja. A népi-nemzeti kéltészet epigonja, konzervativ vidékies lirikus volt. Elsé kétetének (Kélte-

Szaboles-Szatmar megye

154

mények, 1891) megjelenése utan orszigos népszeriségre tett szert a vidéki, konzervativ gondolkodasu uri réteg kérében. A falu vilagat abrazolta hamis idilli beallitasban, de gyakran egyszeri, kézvetlen kéltdiséggel

(Osszes kélteményei, 1929).

;

Szaboles-Szatmar megye: Mo. EK-i hatdran az 1950. évi altalanos kézig. rendezéskor Szaboles-Ung és SzatmarBereg-Ugocsa megyék ésszevonasaval létesiilt. 5937 km?. Székh.-e Nyiregyhaza. Magdba foglalja a Szamoshatat, a volt Ecsedi-lap egy részét, a Tiszahatat, a Nyirséget és

Rétkézt.

Felszine

a K-i

részeken

feltdltott

siksag.

Az

enyhén hullamos felszini Nyirség az 6s-Tisza hordalékkupja; D-i részén a Koportyok 186 m, egyben az Alféld legmagasabb pontja. Innen a térszin KE-i iranyban a Tisza felé lejt. A csapadék~ tulnyom6 részén magasabb az alféldi 4tlagnal. 600—700 mm. Az uralkodé szélirany E-i. A Fels6-Tisza vizgyajto teriiletéhez tartozik. A Tisza ~ H-i részén nagy ivben kanyarodik B-nak a hatarig, majd éles fordulattal DNy-i iranyba folyik tovabb. Dombradtél lefelé hajozhaté. Bal oldali mellékfolydi a Tur, a Szamos, a Kraszna, Ny-on a Lényay-csatorna vezeti le a belvizeket. Tiszal6kté] indul ki a Keletifocsatorna és a Hortobagy folyo. A visszaszoritott természetes ndvényzetre jellemzéek K-en a mocsari, a Nyirségben a homoki, a Tisza mentén az artéri névénytarsulasok. A bdtorligeti éslap jégkorszak elétti természetes névényzetével természetvédelmi teriilet. Ontés- és réti talajok, a Tisza bal partjan folytatdélag laptalajok, a nyirségi homokon savanyu, mezéségi iranyban fejlédé, rozsdabarna erdei talajok, Ny-on lész6n kialakult mezéségi talajok zoénaja term6 szikesekkel tarkitva, a Tisza mentén 6ntéstalajok. — L: 575 000 (1961). A népstirtiség 97,9 f6/km?. A természetes szaporodas 12,2, a legmagasabb

az

orszagban

1000

lakosra).

Igen

(21,1 élvesziiletés,

nagy

az

8,9

elvandorlas,

21°20" Gr.-tél K-re

1240

\\ C6

Sétoraljatjhely oss

haldlozas

jut

évi Atlagban

Szaboles-Szatmar

mintegy 6000 f6, majdnem annyi, mint a természetes szaporodés. — Gazdaségdban nagy szerepe van az élelmiszeriparnak (malmok, dardlék, olajiiték stb.). Legnagyobb ipari uzemei a Nyiregyhdézi Dohanybevalté és Fermentalé Vallalat, a Demecseri Burgonyakeményitégyér, a Nyiregyh4zi Névényolajipari Va4llalat, az Alkaloida vegyészeti gyar Tiszavasvariban (nyersmorfint gyart maékgubobdl). Jelentés a Nyirbogdanyi Koolajipari Vallalat olajfinomitéja, a Tiszaléki Vizierémt Vallalat. A sz6vetkezeti iparban 3400, a magankisiparban 5000 f6 dolgozik. A keresé népesség 65,2%-a mezdgazdasagi, cesupdn 14,2% ipari foglalkozasu. Az allami ipar (nagyrészt helyi ipar) 110 telephelyén 8000 munkas és alkalmazott dolgozik, az orszag ipardban foglalkoztatottaknak mindéssze 0,7%-a. — A mezdégazdasdgi termelés a kedvezé és valtozatos talajviszonyok kévetkeztében sokoldali és erésen specializalt. Az dsszes fdldteriiletbdél (1961, %-ban) 68,3 szantd, 3,6 kert (az orszag kerttertiletének

11,9%-a),

1,0 sz6l6, 4,0 rét, 8,6 legelé, 6,6 erdd

(féleg Tisza menti artéri erd6k), 0,1 nadas,

7,8 foldado ala

nem esé teriilet. Elsé helyen alla kukorica (150 000 kh), biza (117 000 kh), rozs (89 000 kh, — az orszag rozstermelésének 15%-a), burgonya (85000 kh, az orszagos

termelés

22—24%-a,

a felvasdrlas 44%-a), a cukorrépa

(14 000 kh), napraforgé (34 000 kh, az orszag napraforgo-

termelésének

30%-a),

dohény

(12000

kh,

ismertek

a jonathan,

dllomadny

szama

batul

stb.), szilvafa

orszdg

2,3. Az dllat-

nagy, a szamosallat-stiriség

1961-ben

26,4 db/100 kh volt, ebb6é1 174 000 szarvasmarha,

380 000

sertés, 197 000 juh. Az allami gazdasagok 250 000 kh-on,

SZLOVAKIA

igy;

leer%

( Tornyospalca J.”

A

E

a

Ss

ovemate

~

Tiszeszaikas

EL

PeccvaY (Beregszasz

A475

Szerenc >

=o

vy

po

az

dohanytermelésének 43%-a). A terméshozamok meghaladjaék az orszagos atlagot. A tulnyomorészt szakszerien kezelt, elsérendi minédségt, allami nagyiizemi gyiimoélesés gyitimélesfadllomanya (1961, millid db): almafa 2,5, az orszag almafadllomanydnak 20%-a (altalanosan

© Abatjszanto

7

megye

TiszadadaN_—

Na

‘OTiszadob

thie,

Kalmanhaza™., Ko)

=e

| °°"

/

© Hajdunanas

x

Nagiuvadas-

>

oy

1 Uifehertoy

aoa

Nyirbogat

Sah Vala»?

Aporliget io)

NS

Koportyok

~

Js

de i!

S) é a

nh)

?

UY o ~>® AJDUBOSZORMENYQ)

|

pHajdshadnaz 27 v

QNyirbelteky™~ Nyirlugos .

(0)

&

{ S

Diag trp peepale Ava or hy Szaboles-Szatmér

megye

/

Carei fe)

;

(Nagyk aroly)

a

ma iszabecs

SS

Szabolcsveresmart

az Osszteriilet 23,4%-an gazddlkodtak (1960), ami jéval magasabb, mint az orszdgos atlag. — Kdézigazgatasilag 10 jarasra oszlik

mati,

kisvardai,

(baktaléranthaézi,

matészalkai,

esengeri,

fehérgyar-

nagykalldi,

nyiregyhazi, tiszaléki, vasdrosnaményi),

nyirbatori,

233 6tk. és ktk.,

1 jjv. A villamositott kézségek szdma 1960-ban 204 (az 6sszes kézségek 87,2%-a). A varosi lakossdg aranya 9,7%. ~re jellemzék a kézepes nagysdgt falusias telepiilések, amelyek k6ziil varosi jellegi Kisvarda, Nagykallé, Matészalka, Vasarosnamény. A népesség 14,5%-a kilteriileti, tulnyomérészt tanyai lakos; jellemzéek a csoportos tanyak, a tanyabokrok. — Viszonylag stiri vasuti és k6zuti halozat. Teriiletén halad at a Bp.—Szolnok— Debrecen — Nyiregyhaza — Zahony £6vonal. A zahonyi hataérallomas az SZU-bdl érkezé d4ruk atrakoddhelye. F6 vasuti gédcpontok Nyiregyhaza és Matészalka. — T'érténete. Régebben szlavok altal lakott teriiletét a honfoglalaskor — a hagyomany szerint — Szaboles vezér torzse szallotta meg. A 1égi, Szaboles nevi

fdldvar lett a kirdlyi varmegye kézpontja. A feudalis foldmagantulajdon kialakuldsa soran elébb nagy egyhazi (ll. sz.), majd nagyuri birtokok alakultak teriiletén. A Nyirségen a Bathoryak kezében volt a hatalom Nyirbdtor kézponttal, mellettiik (és kiiléndsen a Bathoryak kihalta utan) nagy szerephez jutottak a Kallayak. Birtokuk kézpontja: Nagykdllé (Kall6) 1876-ig Szaboles vm. székh.-e volt. A feudalis kizsakmanyolas ellen tiltakoz6 jobbagyok az 1437—38. évi erdélyi parasztfelkeléssel egy idédben ugyancsak felkeltek fdldesuraik ellen, majd részt vettek az 1514. évi Dézsa vezette paraszthdboruban is. A varmegyei nemesség a parasztok megmozdulasait, igy pl. Csdszdr Péter felkelését (1632) kegyetleniil

leverte. A hét vdrmegye egyike, amely — hosszu kiizdelmek utan — az erdélyi fejedelemséghez keriilt. A 16. sz.ban sokat szenvedett a két kirdaly, ill. az erdélyi fejedelmek és a Habsburg kiralyok k6zétt foly6 harcokban. Teriiletére

Bocskai

hajdukat

telepitett,

akik

mindvégig

jelentés

szerepet jatszottak az erdélyi fejedelmek, majd a II. Rakéczi Ferenc vezette Habsburg-ellenes fiiggetlenségi harcokban. A kapitalizmus fejlédése idején teriiletén kilénésen nyomasztoan érvényesiilt a robotoltaté nagybirtok

sorvaszté

agrarproletariatus

hatdsa,

a

aminek

19. sz. végén

kovetkeztében

az

és a szazadfordulén

tébb izben féldfoglalasokkal igyekezett konnyiteni elviselhetetlen helyzetén. 1919-ben a szabolesi proletarok erételjeson tamogattak a V6rds Hadsereg harcait a Tandcskéztdrsasdg ellen téré esehszlovak és roman burzso& esapatok ellen. — Jrod. Kollega-Tarsoly S.: Parasztsors megyénkben,

Szadeczky-Kardoss

155

1848—1944.

Nyiregyhaza,

1950; Az

ellen-

forradalom Szaboles-Szatmarban. Nyiregyhaza, 1957; Negyven éve. Jubileumi emlékkényv. A Tanacskéztarsasig Sz.-Sz. megyei torténete. Nyiregyhaza, 1959; Szdamvetés az MSZMP kongresszusa elétt. Nyiregyhaza, 1959. Szabolesveresmart :

6tk.,

Szaboles-Szatmar

m.,

kis-

vardai j. L: 2150 (1960). Va.: Kisvarda. szabéméh, rézsaméh (Megachile centuncularis): a hartydssz4rnytiak (Hymenoptera) rendjének méhfélék (Apidae)

csalddjéba

tartozéd

allatfaj.

tiregben,

rdzsalevél-darabkakbdél

Larvait

készitett

esd alaku

bélesokben,

milyen a szabvanyszeri

vizsgdlati mddszer,

csomagolas

stb. A~ban elé lehet irni: a termék anyagat, dsszetételét, alakjat, méreteit, csomagolasdt és egyéb jellemzé tulajdonsagait a cserélhetéség, a célszerti valaszték, mindségi osztalyba sorolads, biztonség, egységesités és egyértelmtség érdekében. A szocialista dllamban a szabvanynak koételezé ereje van; a Magyar Népkéztdrsasagi Orszagos Szabvdnytdl (MSZ, 1957 elétt MNOSZ) valdé eltérésre csak a Magyar Szabvanyiigyi Hivatal elnéke adhat esetenként engedélyt. Hatokor tekintetében megktwlonbéztetiink : orszagos, szakmai és tizemi szabvanyokat. Tokés kézben a szabvanyok hasznalata v. mellézése a verseny sajatos eszkéze. — Irod. Kertes—Ziegler : A szabvanyositas feladatai és méddszerei. 1954; Szelényi Z.: A szabvanyositas jogi kérdései. 1958 ; Szabvanyiigyi ismeretek. 1961. szabyanyositas ; — szabvdny elkészitése és életbeléptetése ; ndlunk ezt a feladatkért a Magyar Szabvanyigyi Hivatal latja el.

szabyanypapiros:

a

szabvanyokkal

meghatdérozott

mérettii papirok gytijténeve. A nemzetkdézileg elfogadott szabvanyok az iwek méretét irjdk eld. Kisebb formdtum ugy jon létre, hogy a téglalap alaku ivek (f6sorozat) a r6videbb oldalakkal parhuzamosan félbehajtva v. félbevagva olyan kisebb iveket adnak, melyek alakja hasonlit a felezetlen ivhez.

szacharin: — szaharin szacharéz : —cukor Szacsvay Imre (1818—49) : forradalmi politikus, iigyvéd, az 1848—49-es népképviseleti orszaggytilésen Nagyvarad képviseléje A kormanypart balszarnydhoz tartozott, Debrecenben a Radical Part tagja volt. Részt vett a ftggetlenségi nyilatkozat megszévegezésében. Haynau a pesti Ujépiiletben kivégeztette. Szacsvay Imre (1854—1939): szinész. Sikeres vidéki szereplések utan 1875-ben keriilt a Nemzeti Szinhazhoz,

ahol

tébbek

kézétt

Shakespeare

draéméiban

(Othello,

Lear kirdly stb.) jatszott nagy sikerrel. 1913-ban visszavonult a szinpadtél ; megirta emlékiratait. Szacsvay Sandor (1752—1815): ujsdgird, szerkeszté, az elsé igazi politikai ujsdgird Mo.-on s a 18. sz. egyik legjelentésebb magyar publicistaja. Rat Matyas mellett a Pozsonyban megjelenéd Magyar Hirmondo segédszerkesztdje, majd 1784—86-ban szerkesztdje, 1787-td1 93-ig a bécsi Magyar Kurir c. lap szerkesztéje volt. Lapjaban, valamint tébb répiratban (Izé purgatériumba valéd utazdsa, Lakkaridsnak, a pdpa titkos iré-dedkjdnak Rémabdl kolt levelei) a felvilagosodds hiveként hevesen tamadta az egyhazat. Mivel a Magyar Kurir elébb burkoltan, majd egyre nyiltabban

besz4molt

a francia forradalom

esemé-

nyeirél, az I. Ferenc trénralépése utan feliilkerekedé reakcid eltiltotta a lapszerkesztéstél. Ekkor Kolozsvarra vonult vissza és ott élt haladldig. szad, seddnytlds: 1. tireg ; valamilyen targy, természeti alakulat nyilasa, szdja (banya, barlang, katlan, kemence,

varsa stb. ~ja). — 2. szovés kézben a szdvégépen a sz6vetek sikjabdl kiemelt és a lesiillyesztett v. lent hagyott lancfonalak kézétti nyilas, amelyen keresztiil a vetiilék a szovetbe keriil. A kiemelést a nyiisték mozgatasaval végzik. Szada: 6tk., Pest m., gédélléi j. L: 2070 (1960). Haziipar. Székely Bertalan volt nyaraléja ma muzeum. Szadeezky-Kardoss Elemér (1903— ): geokémikus, geologus, egyetemi tanér, akadémikus, kétszeres Kossuth-

viragporon és mézen neveli fel. szabotazs , szabotdlds: mindenfajta titkos aknamunka, rejtett romboléd tevékenység. — A _ termelés szandékos akadalyozdsa, megbénitasa a munkaeszk6zok v. a késztermékek rongdlasa, megsemmisitése utjan. — Egyes biintetétérvények — igy nalunk is — megkilonbéztettek aktiv ~t, mely a tervszerii gazdalkodast sért6 v. veszélyezteté rongalasbol és a passziv ~t, mely a termelést feltartéztaté v. akadélyoz6 tevékenységbdl, ill. mulasztasbdl Allott. szabvany : valamely termék megkivant tulajdonsagai-

dijas.~ Gyula fia. Sokoldali munkassdga soran az tiledékképzédés, a készénkézettan, magmas kézetgenetika és a geokémia terén szamos Uj alapvetd dsszefiiggést és torvényszertiséget allapitott meg. (Szénkdzettan, 1952; Geokémia, 1955.) Szadeczky-Kardoss Gyula (1860—1935): geoldgus,

nak, méreteinek,

egyetemi tanar. ~

Lajos éccse. Féként

végzett

és asvanytani

valasztékanak,

vizsgdlati mdédszerének,

Altalaban valamely ismétléd6 miiszaki-gazdasagi feladat egységes és logkedvezébbnek itélt megolddsi mddjanak irdsba foglalt és kézzétett eléirdsa. Meghatarozza, thogy milyen tulajdons4gokkal szabvanyszerti a termék,

kdézettani

Szadeczky-Kardoss

Lajos

Erdély teriiletén

vizsgdlatokat.

(1859—1935):

térténetird,

egyetemi tanar, az MTA tagja. 1895-ben részt vett Zichy

Jen6

k6zép-dzsiai

expedicidjdban,

1903-ban

Thékdély

156

Szadeldi-volgy Imre és Zrinyi Ilona téréko.-i lakéhelyeinek felkutatasaban. Torténeti munkait eréds nacionalista szemlélet és modszertani fogyatékossag jellemzi (Iparfejlédés és a céhek térténete Magyarorsedgon. 2 kétet. 1913 ; A székelyek térténete és alkotmdnya. 1927.). Szadeléi-vélgy : tajképi szépségekben bdvelkedé, jellegzetes alaku sziklak k6z6tt huizodo un. szurdokvélgy Csehszlovakiaban. A Gémér-tornai-karset teriiletén alakult ki ; 300 m mély, hossza 5 km ; latogatott kiranduldés turateriilet. szadfal: vizelzdras v. a fold megtamasztasa céljabol a foldbe mélyen bevert, egymasba kapcsolédé, vékony elemekbol alld fal.

Szadi,

Muszlih

ad-Din

(kb. 1184—kb.

1290): perzsa

k6lté, filozéfus, az irdni, ill. tadzsik irodalom klasszikusa.

A zsarnoksag ellen, a nép jogaiért, a munka elismeréséért kiizd6, batorsagra, de ugyanakkor a béke szoretetére nevelé munkassagab6l kiemelkedik Busztén (Gytiméleséskert, 1257) c. moralizalé, oktaté kélteménye és Guliszidn

(Viragoskert, 1258) c. példazat- és novellagyttjteménye. szadiznaus, sadismus: a nemi 6sztén kéros megnyilvanulasa. A ~ban szenved6k masok kinzasaban talalnak nemi kielégiilést, v. a kézésitiléssel egy idében, a kéjérzés novelése céljabol végeznek fajdalmat okozdé cselekményeket. A szadista cselekményeknek szamos fokozata van ; legstlyosabb megnyilvanulasa a kéjgyilkossag. — A~ Marquis de Sade (1740—1814) francia irérél kapta nevét, aki regényeiben szadista jeleneteket irt le. Szadovyszkij : orosz szinészcsalad. — Kiemelkedé tagjai: 1. Prov Mihajlovies ~

(1818—72):

a ~

esalad ala-

pitoja. 1839-t6l a Moszkvai Kis Szinhaz tagja volt. — 2. Prov Mihajlovics~ (1874—1947): ~ 1. unokaja, szovjet szinész, rendez6,

1895-t61

a

Moszkvai

laig miivészeti

az SZU

népmitvésze,

Kis Szinhaz

vezetdje

tagja,

Allami

dijas,

1944-t61

hala-

a viragok, a nektar és a viragpor illatanak az érzékelését.

A gerincesek kéziil a kétélttiek, a hill6k és a madarak ~a tokéletlen, egyes emlés6ké viszont annyira fejlett, hogy tajékozédasukban fontosabb szerepe van, mint a latasnak (pl. ragadozok, patdasok), masoké gyengén fejlett (fogatlan cetek, foemlésék) v. teljesen hidnyzik (fogas cetek, delfinek). Az ember kifinomultan érzékeli bar ezek kérnyezetének

érzékszerv.

A

gerinctelenek

felismerésében

nem

jelentések. A ~ gyakorlassal fejlesztheté. Ha a szagldszervet huzamosabb ideig ingerlik illatos anyagokkal, megszokasi (adaptacids) allapot kévetkezik be. A ~ intenzitasa a levegé paratartalmatol, homérsékletétdl, a kézponti idegrendszer Allapotatd] fiiggéen valtozik. Bizonyos megbetegedések esetében a normalis ~ eltorzul, ami a szagok irdnti tulérzékenységben, a szagok téves megitélésében v. a szagléképesség csdkkenésében, ill. hianydaban nyilvanul meg. A kellemetlen szagérzetek szédiilést, sdpadast, esetleg hanyadst valthatnak ki. szagloideg, I. agyideg, nervus olfactorius orr nyalkahartyajanak egy része, a szagldham alkotja. A hamban elsédleges érzéksejtek vannak. Az ingeriiletet a + szaglécdeg vezeti az agyba. A halak ~e a szdjnyilas felett, két szagldhammal bélelt bemélyedésben, a szarazfoldi gerinceseké az orrnyilasok és a szdjpadlas kéz6tti légzéjaratok falaban van, A szaglodham feliiletének nagysaga fajonként valtozd, a jO szaglasu allatok orriiregének belsd feliiletét szimos orrkagylé néveli. Az ember szaglasaban az orrnydlkahartya felsé6 részének mintegy 5 cm? nagysagti tertilete vesz csak részt.

szag6 (malaj) : — szdgopdlmdak szagépalmak, cikdszok (Cycadineae) : a nyitvatermék (Gymnospermae) egyik osztdlya. Fosszilis v. ma is éld, palmatermett tropusi fak. A perm idészakban jelentek meg, egyes széntelepek alkotasaban jelentdés szerepik volt. A porzdlevelek pikkely alakuak, a termélevelek szarnyasak. A magvak kemény héjiak. A Cycas circinalis és C. revoluta nalunk csak tiveghazakban él. Tébb faj torzsének keményitében gazdag bélsz6vetébél készitik a szdgdt v. szdgoéliszlet, mely a tropusokon a gabonalisztet pétolja. Emiatt egyes Szag6pélma ~at termesztenek is. Szagdt a torzsaviragzatuak (Spadiciflorae) sorozat palmak (Palmae) csaladjaba tartozdé fajok (Metroxylon rumphii, M. sagus, Arenga saccharifera stb.) torzséb6l is: készitenek, foként a Malaj-szigeteken.

szagosbiikkony,

volt.

szaglas : gazhalmazallapotu anyagok dltal keltett ingerek érzékelése. Szerve a szagloszerv, melyhez a szagos anyagok molekulai az orron keresztiil a belélegzett levegével jutnak el. A ~nak lényeges szerepe van az tzérzésben is. Nagy a jelentésége az allatok életében, mivel segitségével érzékelik a taplalék szagat, ellenségeiket, a masik nem egyedeit. A rovarok jé ~a teszi lehetdévé

a szagokat,

Szahara

illatos

lednek

(Lathyrus

odoratus) :

pillangosviragt (Papilionaceae) névény, hazaja D-Eurépa. Masfél méter magasra is felkuszik. Maj.-tdl] jun. végéig viragzik. Fehér, rézsaszin, piros és halvanykék szin, kellemes illatu viraga mint vagott virag kedvelt. Magrol szaporitjak. Szagy:

6tk.,

Baranya

m.,

sasdi j. L: 410 (1960).

Va.: Sasd. Szahalin: 1. japanul Karafuto : szovjet sziget a TavolKeleten, a Japan- és az Ohotszki-tenger (Csendes-dcean) k6z6tt. 76 400 km?2. E-i harmada siks4g, D-en hegylancok vannak (legmagasabb pontja 1609 m). Zord, kédés, nedves éghajlat. — Lakdinak nagy része orosz. Erdégazdasag, fa- és papiripar. E-on kéolaj, D-en kdészénbanyaszat. Foldmitvelés esak néhany D-i vélgyben. Halaszat, halfeldolgozé ipar. — Irod. Sz. és Kurili-szigetek. 1952; Csehov: Sz. 1956. — 2. ter. az OSZSZSZK-ban. 87 100 km? (~-sziget a Kurili- és a kornyez6é szk.-kel egyiitt). L: 651 000 (1959). Székh.-e Juzsno-Szahalinszk (L: 86 000,

1959) ~

D-i részén. A ter. dsszes termelésének 94% -At celluléz- és

az ipar adja (k6olaj-, kdészénbanyaszat; papirgyartas, halaszat, halkonzervgydrtas).

Szahara : a féld legnagyobb sivataga. Afrika B-i részét kiterje-

foglalja el a RAktéritétél E-ra és D-re. K—Ny-i dése

az

Atlanti-dcean

és a Nilus

k6z6tt

kb.

5000

km,

E—D-i kiterjedése a Féldkézi-tengertél, ill. az Atlaszhegységt6] Kézép-Afrikaéig 1500—2000 km. Teljes teriilete 8 000 000 km?, L: kb. 52 millid (1961), arabok, berberek, D-en kiilonb6zé néger térzsek. Felszine homokkal,

homokkével magassagban kiterjedésG hammadak,

és mészkével boritoti, atlagosan 500 m tszf. fekvé fennsik. Mélyebb teriileteit hatalmas homoksivatagok, kétdérmelékkel boritott kavicstakaré (serirek) és sés-agyagos siva-

tagok boritj4k. Az Algériai~ B-i hatdran elteriilé mélyféldeken sds tavak (sottok). Kézépsé részét a kézépszaharai kiiszéb fennsikjai és tonkhegységei foglaljak el: Ahaggar, Tibesti, Air, Tassili. Eghajlatét a leszalldé passzat légaramlatok hatarozzak meg. A legmelegebb honap — julius — kézepes hémérséklete 24—35 C°, a leghidegebb — januar — 12—22 C°. A napi héingadozas igen nagyfoku a névényzet hianya miatt (nappal 30—40 C°,

157

szaharin

este fagypont koriili a hémérséklet). Teriiletének tulnyomo részén a csapadék harmincéves atlagban nem éri el az évi 50 mm-t, helyenként évekig, esetleg évtizedekig nem esik, s ha igen, a csapadék hatalmas zAporokban szakad le. Ezért alland6o vizhalozata, allanddé folyéi a Nilus és a Niger kivételével ninesenek. A kiszdéradt folyémedrek, a vddik csak az esézések idején telnek meg vizzel. Mélyebb térszineken, ahol a szél a talajvizig kifujja a homokot, — odzisok keletkeztek s mezégazdasag alakult ki, Az oadzisok szamat kutak firdsaval is névelik. Az oazisok nagy része a gazdasagi élet fejlddésével kézlekedési (autéuit) csomdpontokka fejlédik ; jelentéségiik a gazés olajvezetékek épitésével egyre névekedik. Teriiletén fekszik Algériati ~ (melyet 1962-ig Francia Szahara néven 6nkényesen elszakitottak Algéridtdl), Mauritinia Iszlam Kéztarsasdg, Spanyol Szahara, Libia, a Csdd Kéztarsasdg, a Niger Koztarsasdg, a Mali Kéztarsasdg, Szenegal, Szuddn és az Hgyestilt Arab Kéz-

tdrsasdg

(Egyiptom).



Gazdasdgi

szempontbdl

a leg-

ujabb idékig kevéssé értékes teriiletnek tekintették. AIL. vilaghabort utan foleg az 1955-t61 folytatott geoiégiai munkaélatok jelentés vasérctelepeket tartak fel, elsésorban a volt Francia Szahara Ny-i részén, Tindouf és Fort Gouraud kérnyékén. Az 50—60% szinvastartalmu vaséretelepek 300 km?-nyi teriileten huzédnak, a készletek becslések szerint 3—4 milliard t. Innen DNy-ra Akjouitnél a tengerpart kézelében rézércet talaltak. Colomb Bechart-tél D-re mangaénérctelepeket tartak fel, melyeknek készleteit 1,5 milliard t-ra becsiilik. Ugyanitt széntelepeket termelnek ki (1960-ban 300 000 t). Felfedeztek az Ahaggar kérnyékén platinat, nikkelt, wolframot, ont és radioaktiv (uraniumtartalmu) kdézeteket is. Legfontosabb természeti kincse a kéolaj és a féldgaz; feltardsa 1956 déta folyik. Kéolajat tartak fel Libidban és féként a volt Francia ~ban, Ny-on a marokkdi hatar k6zelében, Algéridtél D-re El Golea kérnyékén, Tigenturin mellett,

Tunéziat6l

D-re

Hassi

Messaoudnal,

Edjelénél,

a k6zéps6 részen Salah kérnyékén. Foldgazkészleteket Guerrara, In Salan és Hassi R’Mel kornyékén talaltak nagy mennyiségben. Gazvezetékek: Hassi R’Mel— Arzew—Oran, valamint (ebbél kiagazva) Hassi R’Mel— ‘Orléansville—Algir k6z6tt a kik6t6k felé. Az eddig ismert és a varhaté kéolajkészletek vilagviszonylatban is jelentések. A kitermelés 1958-ban indult meg, még az évben meghaladta a 400 000 t-t, 1959-ben 4,5, 1960-ban 9 millid, 1961-ben 16 milliéd t kéolajat termeltek, a termelés

tovabbi gyors névelését iranyozzak elé. 1960-ban készilt el az els6 kéolajvezeték, amely Hassi Messaoudt6l

kiindulva

Algirtél

K-re, Bougiendl

éri el a tengert.

Masik fontos olajvezeték az 1960-ban épiilt Edjelé és La Skirra k6zétt. Tovabbi olajvezetéket terveznek a leléhelyekt6l a Gabési-db6l (Tunézia), valamint a DNy-i teriiletekr6l az Atlanti-écedn felé. A kdolaj feltérasaban, kitermelésében és szdllitasAban a Compagnie Frangaise deg Pétroles mellett a nagy amerikai és angol olajmonopoliumok, a Standard Oil, Royal Dutch, a British Petroleum és a Mobiloil is részesednek. 1959-té1 az NSZK tékéje is bekapesoléddott a kutatasba és termelésbe. A

.~ kézlekedése fejletlen, £5 kézlekedési eszk6z a terepjaré gépkocsi és repilégép (a ~t atszel6 légi forgalom kézpontja Tamanrasset). A teve még mindig jelentds szerepet jétszik. A tervezett transzszaharai mtut a Féldkézi-tenger és Fort Lamy kézétt esak részben késziilt el. A karavanutak egyik legfontosabb allomasa Tombouctou. — A~ban torténtek a francia kisérleti atomrobbantasok. szaharin, szacharin, saccharin : mesterséges édesitdészerként hasznalt, fehér, kristalyos anyag. Hideg vizben roszszul oldédik. A répacukornal étszazszor édesebb izi. Nem mérgez6, de tapértéke nincs. Kereskedelmi forgalomba Altaldban, vizben jél oldéd6 natriumsdja keriil.

Szaida, az ékorban

Sidon v. Szidén:

kikétév.

DNy-

Libanonban, a Féldkézi-tenger partjan. L : 20 000 (1957). Haldszati kézpont, k6olajkikét6, a Szatid-Ardbidbdl kiindulé kéolajvezeték végadllomasa (kéolajfeldolgozas).

Déligyiimoleskivitel.

(+ még

Sidon)

Szajna

Szaisz, Sais: varos az ékori Egyiptomban. Jelentdésége kilénésen a XXVI. in. ~i dinasztia uralma alatt ndtt meg,

amikor

Egyiptom

févarosa

lett

(i. e.

7—6.

sz.).

Viragz6 kézmitiparan kiviil hires volt Neith istenasszony temploma, amely mellett hires orvosiskola mtikdd6tt. szaj, szajtireg, cavum oris : a gerincesek arckoponyajaban helyet foglald, szabalytalan alaku, nydlka-

hartyaval bélelt tireg; az emésztdrendszer elsé része. El6l az ajkak, két oldalt a pofak, feliil a ~pad, alula nyelv,ill. a nyelv alatti izmok hataroljak, hatra a torokszoroson at a garatiiregbe megy at. A ~ban foglal helyet az alsé és felsé fogsor, valamint a nyelv, és ide nyilnak a nydlmirigyek kivezeté csdvei. Jelentés szerepe van a taplalék felvételében és megmunkalasaban, az ember ~anak pediga beszéd és az arckifejezés kialakitasdban is.

Szajan,

Keleti-

és

Nyugati-Szajdn:

roghegység

D-

Szibéridban, az SZU és Mongolia hataratdl EK-ra (legmagasabb esticsa a Munku Szardik, 3491 m). A fdldtérténeti okor elején gytirédétt fel, nagyrészt kristalyos palakbdl, szienitb6] all. Vasére-, azbeszt- stb. leléhelyek. Sztyep, tajga és hegységi tundra boritja. szajbetegségek : a szajiireg, ill. a benne helyet foglald nyelv és fogak ké6ros elvaltozdsai. Leggyakoribbak a pofak, az ajkak, a nyelv és a foghts nyalkahartydinak heveny és idilt gyulladasai (—szdjpenész, —aphta, fekélyes szdjgyulladds), szdvetfejlédési hibaéi és daganatai, a fogak fejlédési zavarai, szuvasodasa,

a fogbélgyulladas,

a fogakat tarté apparatus gyulladasos és elfajulasos meg-

betegedései, valamint a fogesirabdl kiindulé daganatok. — Irod. Sugar L.: Sz. 1959.

szaj- és kérdmfajds,

stomatitis

epidemica

hészakasz v. jarovizacids stadium és a —fényszakasz. A névények fejlédésiikhéz megfelelé szakaszban és sorrendben igénylik a hémérsékleti, ill. a fényhatast.

Szakes : 6tk., Tolna m.,

dombdvari j. L : 2500 (1960).

Va.: Kocsola. Malom, téglagydr, gépallomas. szaké : rizsb6l készitett szeszes ital, a japanok nemzeti itala.

szakegylet : a szakmak szerint témériilé munkasegyleKezdetben a szakszervezet értelmében is

tek elnevezése. hasznaltdk.

szakérettségi

tanfolyam:

az

1948—49-es

tanévtdél

kezdve azoknak a — kézépiskolai tanulmaényokat nem végzett — munkas- és szegényparaszt ifjaknak egy, majd az 1951—52-es tanévt6l két éven at tartd bentlakdsos tanfolyama volt, akik egyetemre szdndékoztak menni. Az egyes tanfolyamok csak bizonyos egyetemre, annak is meghatdrozott szakara (mérnéki, orvosi, tanari stb.) készitették eld a tanuldkat. Feladata az volt, hogy hozzajaéruljon az vj tipust szocialista értelmiség kialakitasd-

hoz, 6s ezzel jelentés mértékben elésegitette a volt uralkod6 osztélyok kéznevelési kivdltsdgainak felszAmolasat. Rendeltetését akkor fejezte be, amikor a dolgozé osztalyokb6l szdrmazé tanulédknak dltalaénos, majd kézép-iskolat végzett elsé évfolyamai egyetemi felvételig jutot-.

szakértdé

159

tak. 1955 juniusaig allt fenn, mintegy 20000 tanulé végezte el. szakérté : (jogt) olyan szomély, aki valamely hatdésdgi eljarasban szakvéleményével lehetévé teszi valamilyen tény megismerését vos~,

miiszaki

~,

v. kellé hites

értékelését

konyv~

(pl.: fras~,

stb.).

Birdsag

szakmara,

befejezést, ezért dsszeegyeztessék

és helyteleniil

hivatasra, élet-

a szakiskolak arra a ~t az altalanos

matematikai,

fizikai,

és 6nnevel6 munka Elmélyiti a kilonérdeklodést mutato lehetdoséget (irodalbioldgiai,

kémiai

tanar irdnyitja. (~még dnképzdkér) — A népmtivelés keretében féleg a miivelédési otthonokban mtkédnek ~6k, amelyeknek célja az ismeretterjesztés, az 6nmtvelés elésegitése. szakkézépiskela : gyakorlati iranyu szakképzottséget nyujto iskolatipus. Mo.-on az 1961-i oktatasi torvény teremtette meg és a gimnaziumok és technikumok mellett a kozépfoku oktatasi intézmények soraba helyezte. Feladata az altalanos iskolaban szerzett ismeretek bévitése és elmélyitése, és valamely szakmaban befejezett képesités nytjtasa (szakmunkas, alapfoku kdényvel6, statisztikus stb.). A tanulmanyi idé 4 év, az utolsd évfolyam elvégzése utan a tanulok érettségi vizsgat és szakmai képesitévizsgat tesznek. Az érettségi bizonyitvany barmely felséfoki oktatasi intézményben valé tovabbtanulasra jogosit, a szakmai képesitévizsga a tanult szakmaban meghatarozott munkak6ér betdltésére képesit. Jelentésége abban van, hogy a szakmunkasképzést a kozépiskolaban valdésitja meg. Nagymértékben emeli a szakmunkasok kulturdlis szinvonalat és megsztinteti munkdra

elékészit6

A ~

keretében kézismereti

(szamtan, térténelem,

testnevelés), szakmai elméleti (anyagismeret, szakrajz stb.) és gyakorlati oktatas folyik. Az egyes szakmakban eldirt tanulmanyi idéd (1—3 év) leteltével a tanulok vizsgabizottsag elétt a tanult szakma elméletébol és gyakorlatabol szakmunkasvizsgat tesznek, amelyet sikertelenség esetén meg kell ismételni. — Az ipari és kereskedelmi tanuldk képzésének szabdlyozasa elsé izben Mo.-on 1872-ben indult meg. 1884-t61 valt kételezové a tanonciskoldk latogatasa. 1922 dta az ipari és kereskedelmi foglalkozasok legnagyobb részét képesitéshez k6totték, a képzés azonban nem Allott egységes iranyitads alatt, az elméleti oktatads alacsony szinvonalu volt,

a szakmunkasvizsgak az ipartestiiletekben folytak le. 1949-ben lépett életbe az Uj iparitanuldé-térvény. 1950-ben alakult meg a Munkaerétartalékok Hivatala (MTH) azzal a f6 feladattal, hogy az ipari és kereskedelmi tanulédképzés egységes iranyitasat lassa el. Az MTH feladatat 1957-t61 a Munkaiigyi Minisztérium vette at. 1954-t61 az egyes szakminisztériumok, a helyi (tandcsi, szévetkezeti) ipar

laba helyezi at. — Az 1961—62. tanévben az MTH-rend-

stb. ~). Lehetévé teszi olyan készségek megszerzését és gyakorlasat, amelyek fejlesztése az iskolai munka teriletén kiviil esik (mtivészeti és technikai iranyu~). Vezetd

a fizikai

sitést.

folyik az ipari, kereske-

oktataési intézményekben. szakkor: az osztalyon kiviili oktatoegyik szervezeti formaja az iskolaban. b6z6 tantargyak anyagaét a nagyobb tanuldkban és 6nall6 munkara nyujt tdrténeti,

(1960). Ag.

és a magankisipar is bekapcsolddtak a ~be. Az 1961-ben hozott oktatasi térvény a ~t fokozatosan a k6ézépisko-

hogy

delmi, mezégazdaségi tanulédk iskolaiban, a szakkdézépiskolakban, technikumokban, valamint felséfokon a felso-

mi,

munka-

a ~nek

azt allitotta,

nevelé hatdsa nines. Mo.-on ~

megallapitott,

szakmunkasképzés : az ipar, a kereskedelem és a mezé-

k6zépiskolak az oktatas és termelémunka 6sszekapcsolasdval igyekeznek a ~ elemeinek nevelé hatasat érvényesiteni az altalanos képzésen beliil. Fr. Herbarit nyoman szamos polgari pedagdégus elfogultan alacsonyabb rendttartotta

elére

gazdasaég szakembereinek szakmai képzése. ~ folyik a — szakkézépiskoldkban (az 1961. oktatasi térvény életbeléptetése éta),az —- iparitanuld-iskoldkban (Atmenetileg, de még hosszabb ideig), iizemekben a dolgozék tovabbképzésével. Az 5+ l-es rendszerGi gimnaziumokban szakmai elédképzés folyik, az ezt kévet6é megfelelé gyakorlat elvégzése utdn szerezhetnek a tanul6k szakmunkas képe-

muiveltség emelésével. Ugyanakkor az altalaénosan képz6

nek

mellékmunkaira

féleségenként felsorolt bértételek dsszessége. Szakmar : 6tk., Bacs-Kiskun m., kalocsai j. L: 3570

eldtt

palyaéra elékészit6 elméleti és gyakorlati képzés, szemben az altalanos képzéssel, amely a tarsadalom adott sziikségletei és a nevelés célja altal meghatdérozott, minden ember szamara sziikséges ismeretekkel, készségekkel és szokasokkal vértezi fel a neveltet. A ~ Aaltalaban az altalanos iskolai tanulményok végeztével kezddédik. Mivel az altalanos irényt képzés az Altaldnos iskolaval még nem nyerhet térekszenek, hogy

és annak

or-

~ként — orvosi kérdésekben — rendszerint kinevezett igazsagiigyi orvos~t kell alkalmazni. A ~i vélemény elfogadasa a hatésagokra nem kételezé, de ennek figyelembevételével hozza meg az illetékes hatésag déntését v. itéletét. — Irod. Székely J.: A sz. szerepe és feleléssége a biinteté eljarasban. 1959. szakitészilardsag ; a szerkezeti anyagok egyik legfontosabb jellemzdje ; a szakité eré (Pg) hatasara az anyagban keletkezé legnagyobb fesziiltség: og = Pp/Lo (kg/em?, ill. kg/mm?). Meghatdrozdsa huzd vizsgdélattal k6zvetleniil vagy kézvetve keménységvizsgalattal térténik. szakképzés : meghatérozott

szakszervezetek

iskolak

mdasodrendtségét.

szerii tanuldképzés keretében 305 szakmaénak 125 343 tanuléja volt, ebb6él az iparban 80 450, épitdiparban 21 412, mezégazdasdgban 7590, a szolgdltatéiparokban 6707,

a kereskedelemben

9184.

szaknyely : az azonos foglalkozasiak kérében kialakult nyelvhasznadlat. Az egyes szaknyelveket a szakmai fogalmakat

jel6él6 mtiszavaik

és szakkifejezéseik

kiilént-

tik el egymastol és a kéznyelvtél. Ilyenek pl. parabola, tompaszé6g a geometridban, imaginarius szam, gy6ékkitev6 a matematikaban stb. Szaknyér : ktk., Vas m., kérmendi j. L: 160 (1960). Va.: Pankasz. szakéca: a kékor korai szakaszaban hasznalt nagy, rendszerint mandula alaku, durvan pattintott, koréskériil

élezett

és

cstcsos

kovaké

eszkézt

megjelélé

régészeti

szakkifejezés. Eredetileg a téli halaszatnal jéglékelésre hasznalt fejszét hivtak ~nak. szakoktatas : az oktatasnak az az aga, amely valamely szakmara, hivatasra készit el6; lehet alsd- (pl. iparitanuld-iskola, szakk6zépiskola), k6ézép- (technikum) és fels6foku (egyetemek, fdiskolak). Szakoly : 6tk., Szaboles-Szatmdr m., nagykalldi_j.

L: 3340 (1960). Va.: Balkany. Szakony: ktk., Gydér-Sopron m., soproni j. L: 1010 (1960). Va.: Bik. Malom. Teriiletén négyezer éves sirokat tartak fel. Szakonyfalu: 6tk., Vas m., szentgotthardi j. L: 530 (1960). V4. : Szentgotthard. szakszervezetek : tomegszervezetek, amelyeket a mun-

kdsok, valamint a munkasosztaly célkitizéseit magukéva tev6 mas dolgozédk hoznak létre érdekeik védelmére. A tékés tarsadalmi rendben harcolnak a dolgozé6k minden-

Az 1959—60. tanévben néhany altalanos gimnaziumban nyiltak meg a~k kisérleti osztdlyai. Ipari, mezégazdasagi, kézgazdasagi és kereskedelmi jellegi alaptipusa alakult ki. Az 1961—62. iskolai évben 47 kézépiskoldban 81 ~1

napi gazdasagi,

osztaly mikéd6tt mintegy 3500 tanuldval. szakmany : (bény) a banydszatban haszndlatos teljesitmény- és darabbér-tételek d6sszessége, ill. az adott

a munkésokat és a tébbi dolgozot a teljes felszabadulasukért vivott harcra nevelik és mozgésitjak. Marx meghatdrozdsa szerint: az osztdlyharc iskoldi. A munkdasosztaly hatalomra jutasa utdn érdekvédelmi és nevelé

banyaszati munkalatra

(pl. vagathajtasra, fejtésre stb.)

szocialis

kdveteléseiért ; életfeltételeik,

munkakoriilményeik javitasaért ; szakképzettségiik szélesitéséért, miiveltségi szinvonaluk emeléséért. Mindezt

dsszekapcesoljak a munkdasosztaly politikai célkituzéseivel,

feladataikat a megvaltozott k6riilményeknek megfelel6en folytatjak; tevékenységik k6dzéppontjdba a szocializmus, a kommunizmus felépitésének elésegitését helyezik. Lenin meghatdérozdsa szerint: a kommunizemus wskoldi. Munkajukat a marxista— leninista part iranyitasaval végzik, 6sszek6tdé kapesot alkotnak a part és a tomegek kézétt, mozgésitjak a dolgozékat a part altal kituzott feladatok végrehajtasara. — Osszetételiiket lyek egy szakma

tekintve vannak szakmai ~, amemunkasait tomoritik és iparagi ~,

amelyek egy iparagba, ill. népgazdasagi agba tartozd tuzemek intézmények, hivatalok, iskolak kilénféle szakmaju dolgozdit fogjak déssze. Az utdbbiak a szervezettség magasabb fokat jelentik, mert megkonnyitik az iizem, vallalat stb. munkaésainak egységes harcat (+ még szakszervezelt mozgalom). — A magyar ~ a munkdsosztaly legnagyobb, legjelentésebb témegszervezetei. Onkéntes tagsag alapjan, nemzetiségre, partallasra, vilagnézetre, nemre valo tekintet nélkiil egyesitik az ipari és mezégazdasagi munkasokat, értelmiségi dolgozékat és alkalmazottakat. Szocialista szellemben nevelik a dolgozdékat, képviselik a tagsag érdekeit, védik tdrvényes jogait. A felszabadulas utan a magyar ~ az érdekvédelmet a szocializmus épitésének aktiv segitségével kotik egybe : politikai és gazdasagi téren erésitik a munkashatalmat, a munkas-paraszt szdvetséget. A tarsadalmi tevékenység széles kérti szervezése utjan foglalkoznak a dolgozok politikai, vilagnézeti nevelésével, szervezik a népgazdasagi tervek teljesitését szolgdl6 mozgalmakat, a munkaés egészségvédelmet, az altalanos mtiveltség emelését és a sportmozgalmat. Iranyitjak, fejlesztik és ellenérzik az allami tarsadalombiztositast, szervezik a tomegek tarsadalmi ellenérzését, harcolnak a szocialista bérezés megvalésitasaért, segitik a munkaversenyt, s ezen beliil a szocialista brigadokat, az ujitomozgalmat, a szakoktatast stb. Részt vesznek a termelderék fejlesztésében és ennek alapjan a dolgozék életszinvonalanak emelésében, az élet- és munkakériilményeket szabalyozdé rendeletek és torvények kidolgozasaban, és ellenérzik megtartasukat. A dolgozok befolyasa a gazdasagi életre jelentés mérték-

ben a~ utjan érvényesiil. Munkajukat a szocialista épités iranyitéjanak, a magyar munkasosztaly marxista—leninista partjanak utmutatasa szerint végzik. — A demokratikus centralizmus elvei szerint éptilnek fel (ennek mogfelel6en: a vezeté szerveket valasztjak; ezek munkajukat az alapszabaly és a felsébb szervek hatarozatai alapjan végzik és kételesek beszamolni valasztdéiknak, ill. a tagsagnak) és az iparagi szervezkedés elvi alapjan allnak. Ennek megfeleléen : egy tizemben, ill. intézménynél valamennyi szervezett dolgozd egy szakszervezet tagja. A magyar dolgozékat 19 ipar-, ill. népgazdasagi aganként felépitett szakszervezet tomoriti. 1. Banyaipari Dolgozék

szakszervezeti bizottsag

160

szakszervezetek

Szakszervezete ; 2. Béripari

Dolgozék

Szak-

Allanak ; a szakszervezeti csoport vezetdje a seakszervezeti bizalmz. Az alapszervezetek legfelsébb szerve a szakszervezeti taggytilés, amely (kétéves idétartamra) titkosan valasztja meg az alapszervezet operativ vezetd testiiletét, a szakszervezeti bizotisdgot és a szaz fot meghalado alapszervezetben a tdrsadalombiztositdsi tandcsot. Az alapszervezethez tartozé mtihelyekben (osztalyokon) mihely- (oszldly) bizottségokat valasztanak. b) Amennyiben indokolt, megyet, tertileti, jardsi bizotisdgot (valasztmanyt)

hoznak

létre. Egy megyén belil a szakszervezeti

munka

iranyitasara, dsszehangolasara és ellendédrzésére a ~ megyei kézgytilése 4 évenként megvalasztja a Szakszervezetek Megyei Tandcsdt, amely soraibél megvalasztja az elndkséget, a vezeté titkart és titkdrokat. Nagyobb varosokban és kézségekben a szakszervezeti munka hatékonyabba tétele érdekében varosi, ill. kézségi szakmakoza bizottsdgokat valasztanak, amelyek a Szakszervezetek Megyei Tandcsa iranyitasaval mtikédnek. c) Az egyes ~ legfelsébb szerve a kongresszus (legalabb 2 évenként hivjak 6ssze) ; két kongresszus kéz6tti idészakban a kézponti vezetoség, a két kézponti vezetéségi ilés kézott az elnékség (6sszetétele : elnék, alelnék, fétitkar, titkarok és mas elnokségi tagok) irdnyitja a~ munkajat. — A magyar ~ legfelsébb szerve a szakszervezetek orszdgos kong-

resszusa,

amelyet

legalabb

4 évenként

dssze kell hivni.

Két kongresszus k6z6tti idében a szakszervezeti mozgalom elvi iranyitasat a Szakszervezetek Orszdgos Tandcsa végzi. — Irod. Marx—Engels: A szakszervezetekrél. 1961; V.I. Lenin: A szakszervezetekrél. 1959; A Szovjet-

unid Kommunista Partja a szakszervezetekrél. 1958; A magyar sz. XIX. kongresszusa. 1958. Szakszervezetek Orszagos Tanacsa, SZOT: a szakszervezeti mozgalom elvi irdnyitasat a szakszervezetek orszagos kongresszusai kéz6tt ellaté szerv. A~t a kongresszus valasztja. Két wlése kézétt az elvi iranyitdést a megvalasz-

tott elndkség latja el (amely elnékbél, alelndkbél, f6titkaérbél, 4 titkarbél és mas elnékségi tagokbél all). Az elndkség

a

folyé

szervezési

tutkarsdgot valaszt. A~

feladatok

végrehajtasara

elnéke Somogyi Miklos, fétitkar :

Brutyé Janos.

szakszervezeti bizottsag : az egy izemben

(vallalatnal,

intézményben stb.) v. meghatdérozott teriileten dolgozé szakszervezeti tagok szakszervezeti alapszervezetének végrehajté, igyintézd, képviselé szerve, amelyet a 25 ft

meghaladé alapszervezetekben titkos vadlasztdssal két évi idétartamra vélasztanak. A-~ba a szakszervezeti tag kétéves tagsdg utdn vdlaszthatd. Tagjainak sz4mat a szakszervezeti taggytilés, ill. kildéttkézgytilés Allapitja meg ; az elnoék6t és titkart nyilt szavazdssal a tagok k6zul

valasztjék. Részt vesz a vallalat tevékenységének megszervezésében és ellenérzésében ; termelé vAllalatoknal iranyitja az tizemi dolgozdknak a véallalat gazdasdégi iranyitaésdba,

a

termelés

tdrsadalmi

ellendrzésébe

valé

szervezete ; 3. Elelmezési Ipari Dolgozék Szakszervezete ; 4. Epitd-, Fa- és Epitéanyagipari Dolgozédk Szakszervezete ; 5. Helyiipari és Varosgazdasd4gi Dolgozék Szakszervezete ; 6. Kereskedelmi, Pénziigyi és Vendéglatdipari Dolgozék Szakszervezete; 7. Kézalkalmazottak

fokozottabb bevondsa célj4bél alakult dzemé tandcsot; megszervezi és a mtiszaki-gazdasdgi vezetdkkel egyiitt elékésziti a termelési tandcskozast (értekezlet, gytilés); megszervezi, iranyitja és ellenérzi az tizem térsadalmi

Szakszervezete ; 8. Kézlekedési és Szallitaési Dolgozék Szakszervezete ; 9. Mezégazdasdgi 6s Erdészeti Dolgozék Szakszervezete ; 10. Mtivészeti Szakszervezetek Szdévet-

a munkasfiatalok politikai, erkélesi és szakmai nevelésében; iranyitja és segiti a dolgozé nék élet- és munkakértilményeivel foglalkozé tizemi szakszervezeti ndbizott-

sége ; 11. Nyomda-, Papiripar és Sajt6 Dolgozdéinak Szakszervezete ; 12. Orvos-Egészségiigyi Dolgozék Szakszervezete ; 13. Pedagégusok Szakszervezete ; 14. Postasok Szakszervezete ; 15. Ruhazatiipari Dolgozdk Szakszervezete ; 16. Textilipari Dolgozék Szakszervezete ; 17. Vasés

Fémipari

Dolgozék

Szakszervezete ; 18.

Vasutasok

Szakszervezete ; 19. Vegyipari Dolgozék Szakszervezete. — Egy-egy szakszervezet altalaban a népgazdasag egyegy agaban foglalkoztatott szervezett dolgozékat egyesiti. 1961. december 31l-én a bérbél és fizetésbél 616 dolgozék 90,2%-a volt valamely szakszervezet tagja ; dsszlétszam 2 546 860, az alapszervezetek szama 8546. — Szervezeti tagoltsaga: a) az alapszervezetek az egy egységben dolgozé tagokat dsszefogé szakszervezeti csoportokbél

birdésdgat ; kézremtikédik

az

iizemi

KISZ-szervezettel

sagot. Tevékenysége az tizemi szakszervezeti munka alapvetS fontossigdnak megfeleléen nagyon szertedgazd: 1. politikai tevékenysége a part politikajanak eldsegitésére, a dolgozék felvilagositésdra, meggydézésére, a szocializmus épitése célkittizéseinck és tAvlatainak megvildgitdsdra, a szakszervezeti bizalmiak, mtthelybizottsAgi tagok, szak-

szervezeti aktivistak politikai képzésére, a part politikajat sérté biirokratikus intézkedések v. térekvések elleni fellépésre iranyul ; 2. az dzemi demokrdcia érvényesiilése és a vallalati munka megszervezése érdekében a gazda-

sagi vezetdkkel valé helyes egyiittmtikédés alapjdn, az iizemi tandcs és a termelési tandcskozds utjdn segiti a vallalati tervezést, az anyagellatds és a termelés jé megszervezését, mozgésitja a dolgozékat a tervek telje-

szakszervezeti bizottsag

161

sitésére, tulteljesitésére ; nyilv4nos szakszervezeti értekezleteken megtargyalja a gazdas4gos termelés, a takarékossag, a selejtcsdkkentés, a mindség javitésdnak kérdéseit ; szervezi és iranyitja a szocialista munkaversenyt, a vallalat dolgozéi nevében megkéti a kollektiv szerzddést ;mozgésit végrehajtésdra és ellenérzi annak megtartasdét ; 3. mint a dolgozék érdekvédelmi szerve kézremikédik a dolgozdk munkafeltételeinek javitésa és anyagi helyzetiik emelése érdekében a dolgozék élet- és munkakériilményeire vonatkozé jogszabaélyok végrehajtaséban, a dolgozékat érinté kérdések eldéntésében (pl. a dolgozé munkakérének és munkabérének meghatérozasa elétt a ~ véleményét altalaban ki kell kérni, a vallalat igazgatéja csak a ~nak v. megbizottj4nak az elézetes hozzajarulasaval rendelheti el a tulmunka végzését, az osztott munkanapot

v. az egyenlétlen munka-

idét), a dolgozéknak a jéléti szolgaltataésokra vonatkozé jogat a~ érvényesitheti stb. Segiti és ellenérzi a gazdasagos termelésre, a mtiszaki szinvonal emelésére és a mindség javitésdra dszténzé igazsagos munkabérrendszer kidolgozas&t, bevezetését (pl. a vallalat igazgatédja a ~ véleményének meghallgatasa utaén hatéarozza meg, hogy a vallalatnél milyen bérrendszert kell alkalmazni az egyes részlegekben,

szakmaékban,

a nyereségrészesedés az

uzemi

tandccsal

munkak6rékben),

felosztaésanak (ahol

tizemi

részt

vesz

a megallapitasdban

tanécs

nem

mtikédik,

a vallalat igazgatdjaval) egyetértésben ; segiti és tamogatja az Ujitékat és feltalaldkat (pl. az ujité javaslatanak elutasitésa esetén a ~hoz fordulhat, s ha az a hatarozat feliilvizsgélas4t sziikségesnek latja, a vezeté az elutasit6 hatdrozatot

kételes 15 napon

belil

feliilvizsgaélni);

4. a dolgozék egészségének, munkaképességének és testi épségének fokozott védelme érdekében ellenérzi a munka-

védelmi szabdlyok megtartaésdt; neveli a dolgozdékat a testi épségiiket és egészségiiket védé szabalyok megtartasdra ; kézremtikédik

a vallalati

egészséguvédelem

és

balesetelhdritas megszervezésében (pl. az igazgatdé kételes a ~vegal egyetértésben az iizem sajdt egészségvédelmi és balesetelhaéritési szabélyzatét kiadni) ; 5. a tdrsadalombiztosttads teriiletén segitséget nyujt az tizemi egészségiigyi szerveknek ; ellenérzi, hogy a dolgozék idében és pontosan megkapjék a térvény alapjan jaré tarsadalombiztositdsi szolg4ltatasokat ; megszervezi a beteg dolgozdék latogatas4t és kizd a tappénz-, gydgyszervisszaélések ellen ; 6. kulturdlis téren biztositja a dolgozék mtiveldédését az iizemi kulturdlis rendezvényeken, az ismeretterjeszt6 eléadésok megszervezésén, az tzemi konyvtarhdélézat fejlesztésén, a koényvpropagandan keresztiil; a szinhazak,

mozik,

hangversenyek,

muzeumok,

tasok ldtogatésAnak a megszervezésével ; az mtiveltség emelése célj4bdl segiti a felnétt szervezett

kialli-

aAltalanos dolgozék

iskolai oktatdsat ; 7. a sport teriiletén térek-

szik

egyre tébb dolgozét bevonni a testnevelésbe és sportba ; 8. tevékenysége kiterjed tovAbba arra is, hogy

harcoljon

a vaAllalati

munkafegyelem

megszilarditasdért,

a tadrsadalmi tulajdon védelméért, segitse a népi ellenérzési bizottsigok munkajat és kételességeik pontos teljesitésére nevelje a dolgozékat; 9. kézremtkédik a vallalati munkaiigyi viték elintézésében is. — Feladatai ell4tasa kézben ktilénés gondot fordit a fiatalkoru dolgozék és a dolgozé nék érdekeinek védelmére. A ~ Allapitja meg a taggytilések napirendjét, szervezi és biztositja a felsébb szakszervezeti szervek és az alapszervezet hatdrozatainak végrehajtését; irdnyitja és ellenérzi a tdrsadalombiztositasi tandcs, irdnyitja és ellenérzi a bizalmiak és a mitihely- (osztaly-) bizottsagok

munkéjat ; gyakorolja

a Munka

Térvénykonyvében

és

egyéb jogszabdlyokban biztositott jogait ; indokolt esetben a szakszervezeti taggal szemben fegyelmi eljdrdst

folytathat le. A~ hatdérozatképes, ha a bizottsdgi tagoknak legal4bb kétharmada jelen van; hatdrozatait szétobbséggel hozza ; munkdéjarél kételes a tagsAgnak beszdmolni. Feladatai ellatasa érdekében védelemben részesul; tagjait Athelyezni, v. azok munkaviszonyat felmondassal megsziintetni csak a k6zvetlen felsébb szak-

ll

Uj Magyar

Lexikon VI.

szakszervezeti mozgalom szervezeti szerv hozzajarulasaval lehet. — Irod. Szakszervezetek

XIX.

kongresszusa,

A Magyar

1958 ; Weltner

A.:

A magyar szakszervezetek jogi helyzete, alapszabélyai és a szakszervezeti jogok. Jogtudomanyi Kézlény. 1959.

Szakszervezeti Ifjamunkas és Tanoncmozgalom, SZIT: a Szakszervezeti Tanacs Ifjisdgi Titkarsdgdnak kezdeményezésére 1945 elején alakult szervezet az iizemi munkasfiatalsag toméritésére. 1948-t6l a MINSZ keretében a munkasifjusag egységes rétegszervezeteként miikéd6tt

1950

juniusaig

(—+~@fjusdgi mozgalmak

és szerve-

zelek). szakszervezeti kormany : — Peidl-kormdny szakszervezeti mozgalom : a munkasosztaly térténelmi

harca témegszervezeteinek, a szakszervezeteknek létrehozasdéért és ezek keretében a dolgozdk mindennapi gazdasagi,

szocidlis

és politikai

érdekeinek

védelméért,

politikai neveléséért, mtiveltségiik szélesitéséért. A szakszervezetek a kapitalizmus korAban a munkdsosztalynak a t6okés kizsakmanyolas ellen folytatott harca soran keletkeztek ; Nagy-Britannidban a 18. sz. végétél (—trade-union), Franciao.-ban és az USA-ban a 19. sz. elsé felétél, Németo.-ban, Olaszo.-ban, Spanyolo.ban, Belgiumban stb. a 19. sz. kézepétél. Ezek a szakszervezetek megelézték a munkasosztaly partjainak létrejottét, ami szerepet jatszott abban, hogy valdsagos feladataikat

nehezebben

ismerték

fel,

mint

azoknak

az

orszagoknak a szakszervezetei, ahol a mar megalakult munkaspartok szervezték meg a szakszervezeteket és a tovabbiakban is iranyitottak tevékenységiiket. A szakszervezetek forradalmi szerepéért folytatott kiizdelem mar az I. Internaciondlé (1864—76) keretében megkezdédétt az anarchista és proudhonista nézetekkel szemben. 1866-ban az I. Internacionalé genfi kongresszusa kimondotta, hogy a szakszervezeteknek a munkasosztaly felszabaditasdéért vivott hare tamaszpontjaiva kell valniuk. Franciao.-ban, Spanyolo.-ban, Olaszo.-ban, valamint a latin-amerikai allamokban az — anarcho-szindikalizmus,

Nagy-Britanniaban és egyes befolyasa alatt allo teriileteken a trade-unionizmus nyomta ra hosszuidére bélyegét a ~ra.

Azokban

az allamokban,

ahol a szakszervezetek

a szocidldemokrata part szorosabb iranyitasa ala keriiltek, a 19. sz. utolsé évtizedében feliitotte fejét az opportunizmus,

a

revizionizmus,

az

ausztromarxizmus

stb.

Ennek az iranyzatnak a képviseldi a kapitalista rendszer pozicidit védelmezték és a szakszervezetek tevékenységét pusztan a napi gazdasagi érdekek védelmére akartak korlatozni. Igyekeztek megérizni a szakszervezetek faji, vallasi, nemzetiségi tagoltsagat, s megmaradtak a szakszervezetek szakmai szervezésénél az iparagi témoriilés szélesebb és hathatésabb elve helyett. A ~ haladé vezetéi,

akik zé6miikben a szocidaldemokrata partok baloldalahoz tartoztak, ezzel szemben a szakszervezetek tevékenységét kiterjesztették a politikai kérdésekre is, a ~ nemzeti és nemzetk6zi szinten valé egységesitéséért és az iparagi szervezkedés megvaldsitasaért szalltak sikra. A 19. sz. végén megalakultak a — Nemzetkdzi Szakmai Titkarsagok, amelyek nemzetkézileg tomoritették egy-egy szakma munkésait. 1901-t61 muikédétt az Orsedgos Szakszervezeti Kézpontok Nemzetkozi Titkarsaga, a vildg szakszervezeti mozgalmanak elsé6 kézponti szerve. Az I. vilaghdbort kirobbanasakor a szocidldemokrata partok szocidlsoviniszta vezetdi csddbe juttattak a nemzetkdézi ~at is, a Nemzetkoézi Szakmai Titkarsagok széthullottak. A ~ azonban a baloldal vezetésével a habort alatt tovabb fej16détt. 1914-ben a szakszervezeteknek mintegy 15 millid tagjuk volt, ami a habort végére kb. megkétszerezddétt. A szakszervezetek, kiilonésen 1917-ben és 1918-ban nagy sztrajkokat vezettek, amelyek nemegyszer politika tiintetésekhez,

a

haborti

elleni

fellépéshez,

sdét

végsd

fokon tébb orsz4gban a témegmozgalom olyan fellendiiléséhez vezettek, amely mar lehetévé tette a fegyveres felkelés kirobbanasat. Nagy szerepet jatszott a nemzetkézi ~ fejlédésében a Nagy Oktdberi Szocialista Forradalom gyézelme. A II. Internacionalé partjai 1919ben életre hivték az — Amszterdami Internaciondlé

képében a sajat opportunista vezetésiik alatt alld szakszervezeti kézpontot.. A szovjet szakszervezetek az egység érdekében be akartak kapesolédni ennek munkajaba, a reakcidés szakszervezeti vezet6k azonban ezt megakadalyoztak. Ezért megszervezték a — Vérds Szakszervezets

Internaciondlét. Htté] kezdve és kiilénésen az 1929—33-i vilaggazdasagi valsag idejéig tovabb mélyilt a szakadas a ~ban, de ugyanakkor — és {6képpen a valsag alatt — novekedett a munkasok harca az egységes halado szakszervezetek megteremtéséért. Ez a folyamat kiilonésen meger6sd6dottazutan, hogy 1933-ban uralomra jutott Németo.-ban a fasizmus, ami a munkdsosztaly létérdekévé tette az egy-

séges fellépést. Franciao.-ban 1936-ban létrejott az egységes + CGT, s tobb orszagban egyiittmtikédés alakult ki a kiilonféle szakszervezetek kéz6tt a fasizmus és a héboru elleni harcban. A fasiszta allamokban, majd a II. vildghaboru idején az altaluk megszallt v. befolyasuk ala vont orszagokban betiltottak a szakszervezeteket, ez azonban nem

akadalyozta

meg, hogy a kommunistak

vezetésével

illegdlis harcot folytassanak a fasizmus megsemmisitéséért és orszagaik fiiggetlenségének helyreallitasaért. A fasisztaellenes koalicié orszagaiban a szakszervezetek jelentés mértékben hozzajarultak a haboriis eréfeszitések megszervezéséhez,

a termelés

fokozasaéhoz,

a tartalékok

mozgositasdhoz. Mig a habort elétt a szakszervezeteknek mintegy 40 millid, a habort végén kb. 70 millié tagjuk volt. 1945-ben Parizsban megalakult a — Szakszervezets Vilagszovetség, amely a vilag szakszervezeteinek dénté tobbségét magaba foglalta és létrehozta nemzetkozi iparagi tagozatait (+ Szakszervezeti Vildgszévetség Szakmai Szdvetséget). 1949-ben az USA, Nagy-Britannia, a skandinav allamok stb. -~nak jobboldali vezetdéi a szakszervezeti egység megbontasanak Uutjara léptek és elérték, hogy orszagaik szakszervezetei kiléptek a Szakszervezeti Vilagszévetségb6l és az Amszterdami Internacionalé utdéddjaként megalakitottak a reformista vezetés alatt alld —Szabad Szakszervezetek Nemzetkézi Szdvetségét (majd kialakitotték az ehhez tartozd Nemezetkézr Szakmai Titkadrsdgok rendszerét). A Szabad Szakszervezetek Nemzetkézi Szdvetségének vezetéi gyakorlatilag az imperialista monopdoliumok érdekeit védelmezik, tamogatjak kormanyaik agressziv kilpolitikajat és minden médon akadalyozzak a ~ egységének kibontakozdsat. Ennek ellenére a ~ fellendiilése

a II. vilaghabort utan is tovabb tartott. A Szakszervezeti Vilagszévetség taglétszama, amely alakulasakor kb. 70 millié volt, 1961-ben, az V. Szakszervezeti Vilagkongreszszus idején tobb mint 107 millidt tett ki. A Szabad Szakszervezetek Nemzetkézi Szévetsége ugyanakkor mintegy 50 millié tagot szamlalt. Uj szakszervezetek alakultak Afrikdban,

DK-Azsidban,

a

Kézel-

és

K6zép-Keleten.

1956-ban megalakult az Arab Orszdgok Szakszervezeteinek Nemzetkozi Szdvetsége, 1958-ban pedig Fekete- Afrika Dolgozdinak Altaldnos Szévetsége. Ezekkel, a nemzetkézi szervezetekhez nem csatlakozott autonédm szakszervezetekkel, valamint a Keresztény Szakszervezetek Nemzetkézi

Szdvetségéhez tartozd szervezetekkel egyiitt a szakszervezeti taglétszam 1961-ben tébb mint 175 millid fére teheté. E hatalmas vilagmozgalom egyre kiszélesedé kereteivel ésszefogja a vilag munkasait, akiknek a szakszervezeti egység megvaldésitasara

iranyuld

minél siirge-

tébb kovetelése eld] a szakadar szervezetek vezetéi egyre kevésbé tudnak kitérni. — A mo.-i ~ kibontakozaésa 1867 utdn kezdédétt meg. Mar az Altalénos Munkdsegylet (1868) erdfeszitéseket tett szakmai szervezetek létrehozasara. Szakmai szervezetek mdr az 1860-as években is mtikédtek (nyomdaszok, cipészek stb.), megerésddésitk az Altalanos Munkdsegylet keretében 1871-ben kezdédétt,

els6sorban

a févarosban.

A szakmai

szervez-

kedés a nyolevanas években a Magyarorszdgi Altaldnos Munkdaspart keretei kézott folytatédott. Ekkor kezdédétt

meg

a févdrosban

szakszervezeti mozgalom

162

szakszervezeti mozgalom

a vasmunkassag

és épitémunkdasség

megszervezése, A szakmai szervezetek egyben a szocialista politikai agitaciénak is kézpontjai voltak. A szervezkedés elérehaladt és magasabb szinvonaliva valt a

Magyarorszégi Szocidldemokrata Part megalakulasat (1890) kéveté években. A gazdasagi fellendiilés elosegitette a partvezetéségnek a szocialista tomegmozgalom kibonta~ kozdséra irdnyuld eréfeszitéseit. Az 1890-es évek elején a szakmai szervezetek — az ezekben az években sorra

megalakul6é ellendllasi pénztdrak segitségével — eredményekben gazdag kiizdelmet, sztrajkokat vivtak a munkdssig munkaviszonyénak megjavitasdért és a munkasok politikai 6ntudatositasdért. A partvezetéség 1891-ben a szakszervezetek tevékenységének désszehangolasa céljabél létrehozta a Szakszervezeti Tandcsot (Szaktanacsot). Ez azonban a mozgalom szervezeti gyengesége miatt csak évek miulva, tobbszéri Ujjdalakulas utan kezdett mtkédni. A szakszervezetek vezet6i kidlltak ugyan a munkassdgnak a munkaviszonyok megjavitasat célz6 kéveteléseiért és politikai jogaiért, de a forradalmi feladatok vallalasdtol elzdrkéztak. A ~ szervezeti fejlédését jelzi a mo.-i szakmai szervezetek elsé orszagos kongresszusa (1899). Ezzel egyidejtileg ujjaszervezték a Szakszervezeti Tanadcsot, amely ettél kezdve valéban a mo.-i ~ vezetd szervévé valt. Az 1900—1903-i gazdasagi valsag éveiben zajlottak le elsé izben Mo.-on jelentésebb munkanélkiili-megmozdulasok a szakszervezetek tamogatasaval. 1903 utdn jelentésen fejlédétt a ~. 1901 végén még esak kb.

10 ezer szervezett

munkas

volt, 1904-ben

mar tébb

mint 53 ezer, 1906-ban pedig kézel 130 ezer, sdét az 1905 végén megalakult Magyarorszdgi Féldmunkdsok Orszdgos Szdvetségével egyiitt meghaladta a 150 ezret. Ekkor — a banydészokat nem szamitva — Mo. munkassagénak kb. 30%-a volt szervezett ; ezeknek mintegy 50%-a Bp.-en és kérnyékén dolgozott. Az I. vilaghabortt k6zvetlentil megelézé6 években részben a szocialista mozgalom ellen irényulé hatésdgi intézkedések, részben a szocialdemokrata vezet6k megalkuvé politikaja kévetkeztében csdkkent a szervezett munkassag szama és altalaban 100 ezer kériil mozgott. A szakszervezetek tagsaganak zome magyar és német szakmunkasokbdl allott ; a segédmunkasok, napszamosok, mas nemzetiségii munkasok szervezését a partvezetéség elhanyagolta. A szervezett munkassag szakmai megoszlasat tekintve akkor is a vasipari rmounkasoké, épit6munkasoké, famunkasoké, a kivaltképpem

erésen szervezett nyomdaszoké és egyes kisipariszakmaké (asztalos, cipész, siitd stb.) volt a vezeté szerep. A 20. sz. elsé éveiben jelentéssé valt a textilipari munkasok, vasutasok, banyaszok, majd a vegyipari munkasok szervezkedése. Megkezdédétt a szocialista szervez6 munka a magantisztvisel6k és taniték soraiben is. Sor keriilt ifjusagi szervezetek létesitésére (— ifjusdgi mozgalmak és szervezetek). Ezekben az években alakultak meg az egyes szakmak orszagos szervezetei (vas- és fémmunkas-szovetség 1903, épit6munkasszévetség 1904, famunkasszévetség 1904, textilmunkasszovetség 1905). A szervezetek sokiranyu tevékenységet. fejtettek ki. A munkaviszonyok megjavitasaért sztrajkokat kezdeményeztek, politikai tiintetésekre mozgdésitottak a munkasokat, tanfolyamokat szerveztek, segélyezé tevékenységet folytattak, munkaskdézvetitéssel is foglalkoztak. Az SZDP és a szakszervezeti vezetéség opportunizmusa

azonban

mind

az elvi, mind

a szervezeti kérdé-

sekben megmutatkozott. A szakszervezeti vezetdség mind gyakrabban lépett a munkaltatokkal valo megegyezés utjara. Az 1904-i, III. szakszervezeti kongresszuson elfogadott sztrajkszabalyzat a munkdassag harcos. kezdeményezésének korlatozasat célozta. Az SZDP és a szakszervezetek k6z6tt sajatos kapcsolat alakult ki; a szakszervezeteken beliil muk6dé,

a sztrajkok, ttintetések

iigyeivel foglalkoz6é un. szabad szervezetek egyben a part. szervezetei is voltak. Ez a szervezeti kapesolat — amely a part ellenzéki erdinek birdlatat is kivaltotta — gatolta, a munkassag osztalyharcos, élenjard elemeinek kivalasz-: todasat és biztositotta a szazadforduldé éveiben kialakulé szakszervezeti biirokracia partbeli befolyésat. — Az I. vilaghaboru idején az SZDP és a szakszervezeti vezetéség” szocidlsoviniszta iranyvonalat kévetett. A szakszervezetek opportunista vezetdi az ,,osztalybéke” allaspontjara. helyezkedtek,

az imperialista

habort

elleni békeharcrdé},

szakszervezeti mozgalom

szakszervezeti mozgalom

163

hallanisem akartak, ezzel szemben a hdborts termelés fo-

tudatositasa.

kozasara hivtak fel a munkdssdgot. A kormany Altal az uzemekben a vitdas kérdések rendezésére létrehozott

hajtdsdban is segitették a szakszervezetek a tandacsallamot. — A Tanacskéztdrsasag bukdésa utan a fehérterror a szervezett munkasok ellen irtéhadjaratot indi-

»panaszbizottsagok”’-at a munkdassag gydzelmeként udv6zélték, holott e bizottsagok az osztdlyegyiittmtikédés szervei voltak. A vezetéség opportunista politi-

kaja, valamint a hdborts intézkedések, bevonultatasok kovetkeztében a szervezett munkdssd4g szdma nagymértékben csdkkent és 1915 végén alig haladta meg a 40 ezer fot. 1917 folyaman — féleg az oroszo.-i februari polgéri demokratikus forradalom utén — az érle16d6 forradalmi helyzet kévetkezményeként a munkassdg mozgalma Mo.-on is fellendilt. A nagyaranyui — a szakszervezeti vezetdség szandéka ellenére kirobbané —sztrajkmozgalmakat a szakszervezeti tisztségviselék, bizalmi férfiak jelentés része tamogatta. A szakszervezetek taglétsziama rohamosan emelkedett és 1917 végére meghaladta a 200 ezret. A szervezett munkassdg soraiban erjedés indult meg, a szakszervezeti bizalmiak egy része kapesolatba keriilt a baloldali szocidldemokrataék és a forradalmi szocialistdk ellenzéki csoportjaival, és mindinkabb szembefordult az uralkod6 osztélyok imperialista, népellenes politikajaval. Ez a folyamat a Nagy Oktdberi Szocialista Forradalom gyézelme utdn jelentésen meggyorsult. Az 1918. januari altalanos politikai tomegsztrajk soran (—magyarorsedgi munkdsmozgalom) a szervezett munkassag szamottevé része mar nem engedelmeskedett az SZDP és a szakszervezeti vezetdség megalkuv6 intézkedéseinek. Az 1918-i mo.-i oktéberi polgdri

demokratikus forradalom idején a taglétszim ugrasszertien emelkedett. Uj szakszervezetek dec.-ben 721 437 szakszervezeti

van. Ez a~ akkor

éréket, szintén

sok

példatlan ellenséges

ipari

is alakultak. 1918. tagot tartottak nyilfellendiilését tikrézte, ugyan-

elemet,

vallalkozdkat

,,szocidldemokrata

pl.

rendéréket,

is magaban

csend-

foglalt,

szakszervezeteket”’

akik alaki-

tottak. Az opportunista vezeték nem léptek-fel az osztalyidegen erdédk betdéduldsa ellen. A szocializmusrdél mint a tavoli jév6 feladatardl beszéltek és az adott id6szakban igyekeztek megakadalyozni a forradalomnak szocialista iranyban valé tovabbfejlédését. Ezt jelentette a ,,forradalom

rendjének

biztositasa”’, amelyhez

felhasz-

naltak aszakszervezeteket is ; tagjaikbol alakitottak meg a Népérséget, a Vasutas-drséget és mas fegyveres alakulatokat. — A Kommunistaék Magyarorszdgi Partjdnak létrejotte utan forradalmi erjedés indult meg a szakszervezetekben, nagyon sok szakszervezeti tag belépett a KMP-be. Az SZDP és a szakszervezetek dsszefonddasa, a szocialdemokrataknak a kormanyzasban valé részvétele mégis lehetévé tette, hogy a kommunistak ellen 1919 jan.-jaban inditott provokaciés tamadasok részeként hatérozatot hozzanak a kommunistaknak a szakszervezetekb6l valé

kizdrdsdra ; a tagsdg jelentés része azonban nem fogadta el ezt. A kommunistak befolydsa a tamadasok ellenére tovabb erésédé6tt. Ezt mutatta a marciusi nyomdaszsztrajk

is, amikor

tdébbségében

kommunista

sztrajk-

bizottsAgot valasztottak. — A Tandcskéztdrsasdg kikidltdsa, utdn a szakszervezetek taglétsziama révid idé alatt egy millidra emelkedett, a tagsadg dsszetétele azonban tovébb romlott. Tébb szakszervezetbe — pl. épitd,

vasas — beléphettek a munkdaltaték is. A part 6s a szakszervezetek viszonydban a két munkaspart egyestilése utdan nem tértént vdltozds, bar a kommunistak javasoltak a szervezetek kilénvaélasztasat. A jobboldali szakszervezeti vezet6k a legtébb szervezetben a helyiikén maradtak. Mindennek ellenére a szakszervezetekre haruldé uj felada-

tok végrehajtésfban — amelyek a proletarallam megerésitését szolgalték — a szervezett munkasok nagy része aktivan és lelkesen kézremtikédétt. Jelentés volt a szakszervezetek hadseregszervez6 munkdja: gydéri munkasezredek, munkastartalék-zdszléaljak alakultak. A Népgazdasdgi Tandcson keresztiil a szakszervezetek aktivan részt vettek a szocialista termelés szervezésében és ellenérzésében, ezenkiviil feladatuk volt a munkafegyelem biztositésa és a munkéhoz valéd megvaltozott viszony

i ee

A szocidlis

és kulturdélis

tott. A Vasutas Szakszervezet

feladatok

végre-

és sok szakszervezet helyi

szervezetének miikédését betiltottak. 1919 végére 152 ezerre csdkkent a szakszervezeti tagok szama. A jobboldali vezet6k megalkudtak a fasiszta rendszerrel és igyekeztek megakadalyoznia munkdssdég mozgalmait. De mar 1919 szept.-ében banyaszsztréjkok voltak, melyeket fegy-

verrel vertek le. 1920-ban kommunista csoportok alakultak tébb szakszervezetben, banydban, iizemben. Ezek voltak a magjai a késébb fokozatosan erés6d6 szakszervezeti ellenzéknek. Az illegdlis KMP tagjai a szakszervezetekben ébren tartottak a harcos szellemet ; szervezték a bérmozgalmakat és a politikai elnyomas elleni tiltakozast, leleplezték a jobboldali vezeték politikajat, akik 1921 dec.-ében csatlakoztak a hirhedt — Bethlen— Peyer-paktumhoz, amelyben — tébbek kézott — énként lemondtak a kézalkalmazottak és a mezdgazdasagi

munkasok

szervezésér6l.

A KMP

I. (1925) és IL. (1930)

kongresszusa a partmunka egyik f6 feladataként jelolte meg a szakszervezetekben végzett munkat, hangstlyozta a szakszervezetek megerésitésének 6s a szakszervezetek egységéért valé harcnak fontossagat. A szakszervezeti ellenzék a Magyarorszdagi Szocialista Munkdspart mikédésének idején megerésédétt. A jobboldali vezeték kizarasokkal, denuncidlasokkal

probalkoztak védekezni ez ellen, a

Bethlen-kormany pedig 1926-ban a szakszervezetek allamositasanak tervével foglalkozott, amelyet 1927-ben hoztak nyilvanosségra. A szervezett munkasség ellendallasa. azonban meghiusitotta ennek keresztiilvitelét. A kommunistak munkajanak eredményességét, a munkassdg forradalmi hangulatat és egységes fellépését demonstraltak az. 1930. szept. l-inagy tiintetések. — A szakszervezetekbél kizart és kivalt munkasokbdl, az ellenzéki csoportok ésszefogasara alakult meg 1931-ben az — Hgyesiilt Szakszervezeti

Ellenzék (ESZE). Kézpontilapja az Ellenzéki Munkds volt. Az ESZE mitikédésének idészakdban tizezres témegeket. megmozgaté, politikai harcokkal egybek6tétt bérmozgalmak zajlottak le, amelyek soran erés6d6tt a munkasokegységfrontja. Kiemelkedé volt az 1935-i épit6munkassztrajk,, amelyet t6bb mas szakma kévetett. Ez meghitsitotta

munkasainak sztrdjkharca a szakszervezetek ellen a.

Gémbés-kormany 4ltal tervezett tamadast, az tn. érdekképviseleti torvény életbe léptetését. — A Kommunista Internacionalé VII. kongresszusa utan a népfrontpolitika kialakitésa a ~ban is Uj, rugalmasabb médszerek alkalmazasat kévetelte. 1935 decemberében megsztint az ESZB Tanacsanak

mtikédése,

a kommunisték

és az

ellenzéki

munkasok ezentul magukban a szakszervezetekben fejtettek ki baloldali tevékenységet. Ekkorra mar egyes. szakszervezetekben a vezetésbeis sikeriilt betérnie az ellenzéknek. Munkajuk eredményességét mutattak az 1930-

as évek masodik felében lezajlott harcos munkdasmegmozdulasok. A fasiszta kormanyok tjabb és tjabb kisérletet tettek (1938—39-ben) a szakszervezetek feloszlatasara, de végiil is megelégedtek

azzal, hogy tevékenységii-

ket egyre sztikebb korre korlatoztak. bort

kitérésének

90—100

ezer

idején

k6ériil



A II. vilagha-

a szakszervezetek

volt.

taglétszama

A jobboldali szakszervezeti

vezetok eldtt egyetlen cél lebegett : megérizni a szervezetek legalitasat. Elitélték a Horthy-kormanyzat nyilasokat tamogatd politikajat, de lelkesen tdmogatték az. »orszageyarapit6” revizids kéveteléseket. A Szakszervezeti Tandcs 1940. jan.-i deklardciéja nyiltan is kifejezte ezt. A kommunistak kezdeményezésére a famunkasok, az asztalosok és karpitosok szakszervezetének vezetdsége tiltakozott a Szakszervezeti Tandcsné4l a deklaracié ellen. A kommunisték vezetése alatt szakmakézy bizottségok mtkédtek. 1942-ben sok széz_ baloldali munkast, szakszervezeti 6s SZDP funkcionédriust biinteté-

szazadokban a frontra kiildtek. Mo. naci megszallasa utén: még

tovabb

fokozédott

Szakszervezeti Tandcs

az ildézés.

1944

maj.-dban

a

néhany druld vezetdje részt vets

Szakszervezeti Vilagszovetség

azon, az értekezleten, amelynek célja a munkasszervezeteket 6sszefogé fasiszta csticsszervezet létrehozasa volt. A kommunistak figyelmeztették a dolgozékat a szakszervezetek ellen iranyuléd ujabb fasiszta merényletre. Ennek hatadsdra az iizemek egész soréban a munkassag bojkottalta az in. munkaskamarak élére kijelélt személyek megvalasztasat. 1944 észén a kommunista és a szocialdemokrata part k6z6tt létrej6tt. egységmegallapodas alapjan a kommunistak javasoltak, hogy az tizemekben és a szakszervezetekben alakitsak meg az ellenallasi mozgalom: a Magyar Front szervezeteit és bizottsagait. A jobboldali vezeték azonban szembehelyezkedtek a kommunista javaslatokkal : megakadalyoztak, hogy a szakszervezetek az ellenallas kézpontjaiva valhassanak. — A fel-

szabadulis utéan a ~ a népi demokracia épitésének jelentés tamaszava valt. 1945—49-ben az SZDP jobboldali vezetdi igyekeztek a~ban sajat befolydsukat érvényesiteni és felhasznaélni azt a Magyar Kommunista Part ellen vivott harcukban,

és bar kisérleteik tébb helyen at-

menetileg megzavartak a munkdsegységet, a ~ a szocializmus épitését tamogatta. A felszabadulads utdn a ~ jelentéds

allomdsai

kongresszusai: (k6vetelte

az

voltak

a

XVI.

a

szakszervezetek

kongresszus

allamositasokat,

az

orszdgos

1945.

értékalld

dec.-ben pénz

meg-

teremtését, a foldreform megvédését), a XVII. kongreszszus 1948. okt.-ben (kidolgozta a szakszervezetek Uj helyzetébél

adéddé

feladatokat:

vezését, az ipari szervezkedésre

a munkaverseny

szer-

vald attérést, kovetelte a

reakeié eréinek 1953. febr.-ban

felszAmoldsdt), a XVIII. kongresszus (foglalkozott a szakszervezetek ujabb feladataival a termelés segitésében, valamint az alapszervezetek munkajanak eldétérbe helyezésével) és a

XIX.

kongresszus

1958.

febr.-ban.

Ez

a

mar-

xizmus—leninizmus tanitésdnak megfeleléen hatarozta meg a szakszervezetek helyét és szerepét a szocializmus épitésének idején, iranyt szabott a munkashatalom politikai és gazdasaégi erdsitésének tovabbi feladataihoz, a szakszervezetek munkajadnak megjavitasahoz, a téomegek kézétti befolyasuk ndveléséhez. (+még szakszervezetekh) — Irod. Erényi T.: A magyar szakszervezeti mozgalom térténete 1848—1917 k6éz6tt. 1956; Eréss E.: A magyar szakszervezeti mozgalom térténete 1919—1929 kézdtt. 1955 ; Sollner J.: A magyar szakszervezeti mozgalom torténete 1929—1939 kozott. 1956; Horvath J.: A magyar szakszervezeti mozgalom térténete 1939—1945 kézétt. 1956 ; A nemzetk6zi szakszervezeti mozgalom térténete kialakulasatél a masodik vilaghabortig. 1956 ; A magyarorszagi munkasmozgalom 1848—1948. 1—6. kétet. 1957—1960; W. Z. Foster: A vilag szakszervezeti mozgalmanak térténete. 1961; Erényi T.: A magyarorszdgi szakszervezeti mozgalom kezdetei. 1962.

Szakszervezeti

Vilagszévetség:

1945-ben

Parizsban

alakitott nemzetk6zi demokratikus szakszervezeti szévetség. 97 orszagban 107 millié tagot szamlal (1961). Felsé szerve a Szakszervezeti Vilagkongresszus, amely megvalasztja a Fétandcsot 6s a Végrehajté Bizottsagot. A F6-

tanacs valasztja meg a ~ Elnokségét és Titkdrsdgat. Titkarsagdnak székhelye Praga. Tanacskozé joggal tagja az ENSZ Gazdasagi és Szocidlis Tandcsanak. Elnéke

R. Bitossi, fotitkara L. Saillant. Harcot folytat a szakszervezeti mozgalom egységéért, sagi érdekeinek

védelméért,

jogokért, a nemzeti

a munkésosztély gazda-

a demokratikus

és gyarmati elnyomas

szabadség-

megsziinteté-

séért, a vilagbékéért. Megalakulasat kévetéen a szervezetben éles kiizdelem bontakozott ki a forradalmi demokratikus és a reformista iranyzat k6z6tt. A reformista vezetés alatt

alld

alakitotték

szakszervezetek

a

—+Szabad

1949-ben

kivaltak,

Szakszervezetek

és meg-

Nemzetkdzi

Szdvetségét. Ezutén kialakultak a ~. szakmdénkénti Agazatai. A Szakszervezeti Vilagkongresszusok (1949 Milanéd; 19538 Béces; 1957 Leipzig; 1961 Moszkva) kifejezték a vilag munkdsainak szolidaritasdét az imperialista

elnyomas,

a

gyarmati

ris politika elleni kizdelemben.

Szalamisz

164

a

habo-

— Irod. VerokI.:

viszonyok,

A Sz.

V. 1960; L. Saillant: .-A Sz. V. a vilag dolgozdéinak szolgdlataban 1945—1960. 1960.

Szakszervezeti

Vilagszévetség

Szakmai

Szovetségei :

egyes ipara4gak munkdsait nemzetk6zi szinten toméritd szervezetek. Tagsigéhoz tartoznak olyan orszagok munkadsai is, amelyeknek nemzeti szakszervezeti kézpontja nem tagja a —Szakszervezeti Vildgszdvetségnek. Az elsé Szakmai Szévetség 1949-ben alakult meg. 1961-ben tiz Szakmai Szévetség mtikédétt (Banyaipari; Elelmiszer-, Dohany- és Vendéglatéipari; Epité-, Fa- és Epitéanyagipari; Kereskedelmi; Kézlekedési; K6zalkalmazott ; Mezé-

és

Erdégazdasagi;

Pedagogus;

Textil-,

Ruha-

és Béripari; Vegyipari). Szaladin, Salah ad-Din (1138—93): kurd szérmazasu egyiptomi uralkodé, az Ejjubidék dinasztidjanak alapitéja;

ur.

1171—93.

1164-t61

Nureddin

sziriai

szultan

vezéreként harcolt Egyiptom ellen. 1169-ben magahoz ragadta a tényleges hatalmat Egyiptomban és 1171-ben felvette a szultan cimet. Nureddin halala utan 1174-ben hatalmat Sziridra is kiterjesztette. Harcban allt a jeruzsdlemi kirdlysdggal. 1187-ben fényes gyézelmet aratott a keresztesek felett Hittinnél (Palesztina), és még ugyanabban az esztendében elfoglalta Jeruzsalemet. Eredményesen szallt szembe a 3. keresztes hadjarat seregeivel is.

Szalaf6:

6tk.,

Vas

m.,

szentgotthardi

j. L:

580

(1960). Va. : Oriszentpéter. MGemlék jellega népi hazak. Szalai Istvan (1913— ): névényfiziolégus, egyetemi tanar, a bioldgiai tudomanyok doktora. A burgonya élettani és biokémiai problémaival foglalkozik. (Névény-

szervezettant gyakorlatok, 1957. Sarkany S.-ral kézésen.) Szalai Sandor (1912— _ ): filozéfus és szociolégus ; az MTA levelezé tagja. Munkasséga kiterjed a matematikai logika, lélektan stb. teriiletére is. (Tdrsadalmi valésdg és

tarsadalomtudomdny.) Szalajka-patak : a Biikk hg. Ny-i részén, Szilvdsvarad

kézelében. Mélyre bevagédott vélgye festéi szépségt meredek, erdés, sziklas hegyoldalakkal és mésztufagaétas

vizesésekkel (tetaratak). ja) Omlik. A létesitettek.

szalakéta,

~

kékcsdka

szalakétaalkatuak

A Ban-patakba (a Sajé mellékf.-

felduzzasztott

(Coracias

vizéb6l

garrulus

(Coraciiformes)

halastavakat

garrulus):

rendjének

a

-~félék

(Coraciidae) csaladjaba tartozé, cséka nagysdgu Tollazata vilagos kékeszold, hatén fahéjbarna.

madar. Mo.-on

sik- és dombvidéki erdékben gyakori. Rovarokat, békat,

pockot fogdos. Mezégazdasagi szempontb6l hasznos. szalalkali: ammoniumkarbamat (H,NCOONH,) és ammoniumhidrogénkarbonét (H,NHCO,) désszetételai — stitépor. Melegitéskor maradéktalanul illané anyagokra (ammonia, széndioxid, viz) bomlik szét, amelyek siités kézben a tésztat lazitjak. szalamandra (Salamandra): a farkos kétélttiek (Urodela) rendjének szalamandrafélék (Salamandridae) csaladjaba tartozé Allatnemzetség. Karcst, megnyult testti, gyikokhoz hasonldé Allatok. A foltos ~ (S. maculosa) fényes, fekete testét szabdlytalan alaku, aranysarga foltok tarkitjak. Mo.-on dombvidéki erdékben él. Csigdkkal, gilisztaékkal taplalkozik. Mirigyekben gazdag bére a szalamandrin nevi, mérgezé hatasi anyagot valasztja ki, amely nyalkahartyat érintve sulyos gyulladdst, esetleg vaksdgot okozhat. A fekete ~ (S. atra) az Alpokban él.

szalami: htsbdl és szalonnébdl kilénleges eljarassal késziilt téltelékes hentesdru. A téli~ sertéshust (mangalica) és szalonnat tartalmaz, a csemege~ban marhahus is van. Burkolasukra lébelet haszndlnak. A téli~ 30%

vizet, 19% fehérjét, 42—46%

zsirt és 3—4%

konyhasét

tartalmaz. A legtartésabb téltelékes hentesdru. ~t gyar-

tanak a Budapesti és a Szegedi Szalamigydrban. — Mo. 1949-ben 1004 t téli~t termelt, ebbdl 348 t-t exportalt ; 1961-ben a termelés 6493 t, az export 2924 t volt. Szalamisz, Salamis; Gérégo.-hoz tartozd sziget az Egei-tengerben,

Athén

kézelében;

93

km2.

L:

kb.

15 000. 15 km hosszi, 5—10 km széles. Alacsony, termékeny dombvidék; bortermé teriilet. — Elséként Homérosz emliti eposzaban, az Ilidszban. Az i. e. 6. sz.-

szalangana

szalasanyagok

165

ban Athén fennhatdésaga ald keriilt. Itt zajlott le a gorég— perzsa haboruk idején i. e. 480-ban a ~i tengeri iitkézet, amelyben a perzsa hajéhad stlyos vereséget szenvedett. szalangana (Collocalia esculenta) : a sarlésfecske-félék (Cypselidae) csaladjaba tartozd, fecske nagysagu madar.

I. Természetes

1, Névényi eredetti (celluléz alapi)

ktk., Baranya m., pécsi j. L:

750 (1960).

Vmh.: Székéd. Szalapa: 6tk., Veszprém m., siimegi j. L: 450 (1960). Va.: Otvés. Szalardi Janos (1601—66): erdélyi térténetird. Gyulafehérvari levéltaros, majd udvari tisztviselé volt. Siralmas magyar

kroénikdja

az

1526—1662

kézdtti

évek



sa, pamut

magtalanitasa,

len aztatasa,

tilolasa,



raffia gyékény eszpart6 fli stb.

fiiggenek. Altalaban

szi-

la4rds4guk nagyobb a természetes szdélakénal. A szintetikus ~ fajstilya kicsi (0,9—1,4 g/cm*). Héhatasra meglagyulnak és alakithaték, majd uj forméjukban régzithetok. Nedvességtartalmuk

(65%

vadselymek : tusah (tusza) yama-mai eria muga

B) Szervetlen

Asvanyi eredetti azbeszt

II. Mesterségesen A)

elddllitott szdlak

Szerves I. Regenerdlt

2. Szintetikus Polikondenzaciés termék Nylon 6 (perlon rézoxid (Bemberg, Cuprama) danulon, kapron, szilon) Nylon 66 (nylon) acetét (Aceta, Estron) poliamid 11 (Rilsan) triacetat (Arnel, Tricel) Névényi fehérje alapu: poliészter (Terylene) kukorica-zein (Vicara) Dacron

Celluléz alapui (mifiselyem): viszk6z

sz6jabab

_fdldimogyoré-arachin

(Ardil)

Polimerizdciés

relativ légnedvességben)

0—

5%. Gyorsan szdéradnak. Savnak, lignak tobbnyire jol ellendllinak. Penész, baktérium, moly nem kéarositja dket. Rohamos mennyiségi és minéségi fejlédésiiket gazdasagilag eldsegiti korlatlan felhasznaldsi teriiletiik, mert ruhazati, lakasberendezési, mtiszaki stb. cikkek tomegét gyartjak beldliik, éndlldan v. egyéb szdlakkal keverve. — TIrod. Horovitz—Jakab—Sés: Szintetikus szalasanyagok. 1957.

termék:

Allati fehérje alapu:

a) Egyszerti

kazein (Lanital, Triolan) Merinova) Latex alapu: gumi Aliginsav alapt alginat

poli vinilklorid (Pé-Cé, Thermovyl) poli-vinilidénklorid (Saran)

polimerek

poli-vinilidéncianid

(Darvan) poli-vinilalkohol (Kuralon, Mewlcn) poli-vinilacetat poli-akrilnitril (Orlon, ‘ Prelana) polietilén polipropilén (Moplen, Reevon) polisztirol (Styroflex) poli-tertafluoietilén (Teflon) b) Kepolimerek Vinilklorid-akrilnitril kopolimer (Dynel) Poliaddiciés termék: poliuretén (Dorlon)

B) szervetlen

fém tiveg salak

A mesterséges szdlgyartas elsé kisér-

mértékétél

Mirigyvaéladékok : valddi selyem

gerebe-

letei a hernydéselyem utanzdsdt céloztak. Alapanyaguk celluléz volt, késébb fehérjék. Nagy lépést jelentett a szintetikus tton eléallitott szdlak megjelenése. Ma mar tobb sz4z szintetikus szdlféleséget ismeriink, de a természetes celluldz alapu viszkéz szalnak gazdasd4gi okokbél még tovaébbra is nagy szerepe van. — A szintetikus ~ eldallitasat meggyorsitotta a természetes szdlak molekuldris szerkezetének megismerése kb. 30 évvel ezeldtt. A szintetikus titon eléallitott v. természetes polimerek molekulastlydt (8000-nél nagyobb legyen), a lancok hosszat_ (1000—5000 A), oldalkétéseinek szdmat, rendezettségét a szdlgyartas folyaman szabalyozni lehet. Az igy eldallitott szdlak fizikai tulajdonsdgai kémiai szerkezetiktél, ill. a molekulaszerkezet rendezettségének,

irényitottsagdnak

tehénszér ; prémes Allatok szére

kékusz Vegyes :

elsé-

nezése, hernydéselymen a gubo lefejtése stb.). — A mesterséges és szintetikus ~ gyartasanak lényege, hogy a szalképzésre alkalmas, megfeleléen elkészitett, folyékony halmazallapotu anyagot szalképz6 rdozsdn_ keresztiil préselik, majd ismét megdermesztik, megszilarditjak

(— szalképzés).

alapu) Sz6r6k: gyapju keeskesz6r6k : mohair kasmir teveszér teveféleségek szdre: lama alpaka vikunya lész6r

szizal (Agave) Gyiimdlesrost :

sorban Erdély — térténelmét targyalja. Az elsé okleveles forrdsanyagra tamaszkodé, nagyobb igénnyel irt magyar nyelvi torténeti munka (Kemény Zs. adta ki Pesten 1853-ban), foleg a 16—17. sz. forduldjarél k6z6l nagy értékii adatokat. szalasanyagok : a textilipar nyersanyagai; fonal eldallitasara alkalmas szélak, rostok. Az elnevezés az anyag kiils6 megjelenési formajara utal. A szdlak lehetnek rovidek (10—300 mm) és (gyakorlatilag) végtelenek. Vastagsaguk 2—200 pw. Kiilséleg egy sejtbél allénak latszanak, de pl. a gyapjuszdlat a harom kutikularétegb6l 6sszetevéd6 pikkely burkolja, ezen beliil kb. 90 yw hosszu és 4—6 ww vastag orsdsejtekbél all; az utobbiak fibrillikra és tovabb mikrofibrillakra bonthaték. A mesterségesen eldallitott szdlak végtelenek v. megfeleld hosszra daraboltak. Vastagsaguk tetszélegesen szabalyozhato. — A névényi rostok sejtkétegekb6l tevédnek éssze. Hosszuk és vastagsaguk feltardsuk mértékétdl fiigg. Altaldban a sejt hossza 1—250 mm, a rosté 300—500 mm. — A természetes szalak, rostok a névények valamely részében (szar, levél, magtok stb.) v. allatok bérében (gyapju, szor stb.), mirigyében (hernydselyem), v. k6zetekben (azbeszt) talalhatédk. Egyesek fejlédését az ember nemesitéssel, keresztezéssel jobb mindség v. nagyobb hozam érdekében némileg befolyasolni tudja. Feldolgozasuk elétt elékészitést igényelnek (gyapju mosa-

2. Allati eredetti (fehérje

Magszalak : pamut kapok Hanesrostok : len kender juta rami kenaf (Hibiscus) kanatnyik (Abutilon) Szerkezeti rostok : manilakender (Abaca)

A D-azsiai szigeteken él. Tengeri moszatokbdl és levegén megszilarduldé nyalabol készitett fészkéb6l a helyi lakossag levest f6z. (+ még eheté fecskefészek)

Szalanta:

eredetti szdlasanyagok

A) Szerves

Miiselyemszdl-termelés 1938

Orszag

Vilagtermelés

ebbél:

1959

ezer

......c.00esene

453

1098

LOSSES Aes Bore COMODO eID coe

|

AB DOIE a paipainste esa) geae a)stam BAe cacktincs manele meas Nagy-Britannia® ............. OUACTD Smear are tessa iss eyetae eae

| |

97 ; 46 46

65e

|

SHEATICIAQ. sie6 a)cteae isso.cenleeieesrs IE OMPATACIG fans etetorestie! oisiain sav ioie7s

| \

28 9

| |

53 32

4

i \

27 26

INBVAG aah oo soon dpeupn icncns

IAD eae oc COUCROR TOD COC IBYaia teen el ce sieeve suele eetties

117

5

Kamada vast steist.. stc.ckiew oles

Weng yelOspamcis civic

Tndiaveei

OsehsZlovakian

Spanyolonatinc

eovsieetets

a, Pen OCe tn ecicice gyaciwele sicker teak

hides siennaoe

MO carts te xs cts MORE FAT 6

6 :

1960

tonna

|

1139

335

296

116 93 81 74

6 2

1 0,05

| |

73)

|

|

ole

|

a

20

143 106 85 81

cb) 55 34

28 30

20

22

16

21

14

oie (Re

|

|

al

15

16 0,7

Megjegyzés : Celluléz alapt (viszk6z, rézammonium, nitrocelluldz és acetat) vegtelen szal; az adatok nem tartalmazzak a celluléz alaptfonalakat, a hulla-

dékot és kiilén megjegyzés hij4n a szintetikus sz4lakat (nylon stb.). Az orszdgok az 1959. évi termelési terjedelem sorrendjében. Az adatok kerekitettek. a) Nem celluléz alapu (szintetikus) c) Csak SgZo Paulo termelése.

szdlakkal egyiitt.

5) Egész Németo.,

Szalasi

Szintetikus —

ase

szdlak 1948

Wildgtermelés ebbdél:

Fe...

sess ues

Nagy-Britannia NSZK Franciao. Olaszo.

cn eMOH 8 cee ee Gis cats

BIG EMCICL GoaccadoudcrOUDe anon IDENYIATNOl ew aNcoo ddd DODO ON

TROIS, isin cere

SV Al Cie

oee eee

eery rare rieeciee siele.s

=

1959

Er

AOSV Ar Ake RIGO AOO sO OI ho Japan

Peel

termelése

Orszdg

7 anadan

szalképzés

166

1960

80

34,0

577

709

30,0 .

292,7 80,8

307,2 83,8

0,6 0,2 0,6 0,2

39,9 38,4 32,6 25,5

60,9 52,2 45,3 34,3

c

7,0 6,5

Geil 7,8

.

5,0

6,7

0,5 1,2

13,6 13,5

0,2

20,4 16,5

a

TA

Megjegyzés: Az adatok a nem celluléz alapti miisz4lakra, mint nylon, perlon, Saran stb. vonatkoznak, tivegszilak nélkiil. Az orsz4gok az 1960. évi termelési terjedelem sorrendjében.

55-ig az Allami Balettintézetben tanitott. Késébb a milanéi Scala balettmestere.

Szalay Laszl6 (1813—64) : kivalo jogasz, publicista és torténetird, az MTA tagja. Nemesi hivatalnokesaladb6l szarmazott. Jogot végzett, de az iigyvédi vizsga utan szépirodalommal prébalkozott. Kisebb frasaiért az MTA mar 1836-ban levelezé, 1838-ban rendes tagjava valasztotta. 1836—40-ben tobb utazdst tett Kézép- és NyEurépaban. Hazatérése utdn publicisztikai tevékenységet fejtett ki, és részt vett az aj biintetd eljaras kidolgozasaban. 1844—45-ben, Kossuth utdn egy évig a Pesti Hirlap

szerkesztéje volt, hamarosan a — centralistdk egyik vezetéje lett. 1848-ban a Batthydny-kormdny igazsagiigy-

Dedk Ferenc a kodifikald osztaly élére Allitotta. 1848—49-ben a forradalmi magyar kormany k6évete volt Frankfurtban, majd Parizsban és Londonban.

roinisztere,

A szabadsaghare bukaésa utin Svajcban telepedett le, ott irta legnagyobb mtivét, Magyarorszdg térténetét (6 kotet. Lipese és Pest, 1852—62) ; csak a 18. sz. elejéig terjedd rész késziilt el. A kézépnemesség ideoldgiai hanyatlasat tiikrézi. 1855-ben hazatért. 1861-t61 az MTA fétitkara, az

Szalasi Ferenc (1897—1946) : a mo.-i fasiszta + Nyzlaskeresztes Part — hungarista mozgalom vezetdjo. Nyugalmazott vezérkari é6rnagy volt. 1944. okt. 15-én a hitlerista fegyverek hatalomra segitették, 16-an Horthy miniszterelnokké nevezte kis atadta neki az allamf6 jogait is, és ezzel Mo.-ra szabaditotta a nyilas rémuralmat. A Népbirésag mint haborts fébuanést halalra itélte és kivégeztette. — TIrod. {tél a térténelem. A Szdlasi-per. Szerk. : Abraham—Kussinszky. 1946; Rozsnyai A.: A nyilas rémuralom. 1962.

szalastakarmanyek : a szarvasmarha, a lé és a juh legtermészetesebb, legolesébb témegtakarmanyai. Nydron zolden etetik, télire szénava szaritjak v. sildzdssal tartd-

sitjak. Sok nyersrostot tartalmaznak. Kezdetben a természetes gyepek (legelék és rétek) termése volt az egyedili szdlastakarmany. Késébb a szantdféldi ~ valtak

mindinkabb jelentéssé. Ma a szantdéfdldeknek

kb. 1/,-én

termesztenek ~wat. A szantdoféldi ~ kéziil féként a sok emésztheté fehérjét tartalmazé pillangésvirdguak értékesek, melyeknek talajgazdagité hatasuk is jelentés. A nem pillangésok (csalamadék, cirokfi stb.) nagy tomegt, szénhidratban gazdag takarmanyt adnak. Ide sorolhaték a zéldtakarmanyok,

a szénak, a szalmak,

a polyvak, a torekek, a héjak és a lombtakarmanyok is. — Trod. Székely—Téth: Sz. termesztése. 1961. Szalaszend : 6tk., Borsod-Abatj-Zemplén

m., encsi j.

L: 1160 (1960). Vmh.: Méra. — Gotikus ref. temploma mttiemlék (15. sz.). Szalatnai Rezsé (1904— ): ird, irodalomtérténész, mufordité és publicista. A két vildghdbort kézétt jelentés szerepet jatszott a szlovakiai magyar értelmiség haladé mozgalmaiban (Sarlé stb.), egyik megteremtédje volt a esehszlovak—magyar irodalmi kapcsolatoknak. Feldolgozta PetéfiSandor pozsonyi és Juhasz Gyula szakolcai tartézkodasanak esoményeit és Moricz Zsigmond szlovékiai kapcsolatait (Juhdsz Gyula Szakolcdn, 1940; Méricz Zsigmond Szlovdkiaban, 1943 ; Petéfi Pozsonyban, 1954;

Juhasz Gyula hatszdz napja, 1962). Regényt irt Kempelen Farkasrél

(Kempelen,

a vardzslé,

1958). Sokat

forditott

és antolégiat adott ki a cseh és szlovék irodalombdl. Szalatnak : 6tk., Baranya

m., sasdi j.

L: 760 (1960).

Juhtenyésztés. Szalay Andrés (1857—84): cipészmunkas. Frankel Led Mo.-rél valé tavozdsa (1883) utan a Magyarorszdgi

Altalénos Munkdspart megalkuvé vezetésége ellen fellépé forradalmi szocialista ellenzék vezetdje. Az 1883—84-ben megjelené Népakarat c. ijsag szerkesztéje volt. Radikalis politikai nézeteit anarchista tanitasok tették zavarossé. 1884-ben betegagyabol hurcolta el a rendérség. Elfogatasa utén hamarosan meghalt. Szalay Karola (1911— ): balett-tancosnd. 1930-t61 az Operahaz szé6létancosndje volt. Kivalé alakité képességér6l volt hires. Utolsé sikerét 1946-ban Bartdk A csoddlatos mandarin c. tancjatékaban aratta. 1950-t61

1861-i orszaggytilésen

felirati

parti

képviselé

volt.



Sok kisebb térténelmi munkaéja kézitil emlitést érdemel : Magyar térténelmi emlékek (Bethlen Miklés énéletirasaval), 5 kétet. 1856—65; Verancsics Antal minden munkdi, 7 k6dtet. 1856—65 ; Adalékok a magyar nemzet térténetéhez

XVI. sz.-ban. 1859; Leveleit 1913-ban testvérének unokaja, ~ Gabor adta ki. Szalay SAndor (1909— _): fizikus, egyetemi tanar, az MTA

Jevelezé

fizikAval,

tagja, Kossuth-dijas.

nevezetesen

kis energid4j

Kisérleti

atommag-

magfizikai reakciék-

kal, béta-spektroszképi4val és gyenge kélesénhatésokkal, valamint a mo.-i kézetek és természetes vizek radio-

aktivités4val foglalkozik. szald6 : -egyenleg Szalehard, 1933-ig Obdorszk:

(OSZSZSZK),

kikétév. az SZU-ban az Ob f. torkolatanal. A Jamal-Nyenyec

NK székh.-e. L: 22 000 (1959). Nagy halkonzerv-kombinat. Faipar, hajéjavités. Haldszat. Vasut a Pecsoravidékre (Vorkutaba).

szalerdé : magrél

kelt faegyedekbél

4llé erdé.

Igy

nevezik a csemetékkel telepitett erdéket is, mert a cseme-

téket is magrol nevelik. szalfa : a ledéntés

utan legallyazott,

de fel nem

dara-

bolt, egészében meghagyott fatorzs. szalhizas : textilipari célra alkalmas szdlasanyag eldAllitdsa linearis szerkezeti makromolekulds anyagokbdl. (Bévebben — szdlképzés.) szalicilsav, acidum salicylicum (lat.>, orto-omi-benzoesav,

C,H,(OH)COOH: fehér, ti alaki, 156 C°-on olvads, kristalyos anyag. Hideg vizben alig, forré vizben jobban oldédik. A legegyszertibb aromas —oxisav. Fenolos hidroxil-csoport van benne (—fenolok), ezért ferrikloriddal szinreakciét ad. Sdi és észterei a szalicildtok. Antiszeptikus hatdsa miatt nagy mennyiségben hasznalj4k élelmiszer-konzervalasra. Fontos kiindulédanyag

a szine-

z6k- és a gyégyszergyartésban. Legnagyobb mennyiségben a gyégyaszatban igen elterjedt szarmazékainak eldéallitdsdra haszndljAk. Az aszpirin acetilezett ~. Vizben rosszul oldédik. Vizben j61 oldéd6 kalciumsdja kalmopirin

néven gyégyszer. A ~ amino-szdrmazéka a PAS (paraamino-~) néven ismert tuberkulézis elleni gydégyszer. A ~at fenolbdél gyartjak. szali frank dinasztia: a szdli frank torzsbél szdrmazoé német kirdlyi, ill. esaszari uralkodéesalad, amely 1024-tél

1125-ig volt hatalmon. Ose + Konrdd lotharingiai herceg volt, aki

955-ben

az

augsburg:

ellen harcolva esett el. Tagjai:

dtkdzetben

a magyarok

(ur. 1024— 39), III. Henrik (ur. 10839—56), IV. Henrek (ar. 1056— 1106), V. Henrik (ur. 1106—25). Szalka:

6tk., Tolna

II. Konrad

m., bonyhadi

j. L:

600 (1960).

Vimh.: Méesény. Erdégazdasag. szalképzés, szdlhizdés: miszdl kialakitdsa linearis szerkezetti makromolekulés anyagbol. A szdlak készitése rendszerint két szakaszban térténik. Elészér a folyékony

167

Szalkszentmarton

halmazallapotu

szalmacelluléz

(oldott v. 6mlesztett) anyagot az e célra

és a vizet a farész, a szerves anyagokat a hdncsrész szallitja.

szolgal6 berendezés fején (szdlképzd rézsa) keresztii] nyomva, szalla alakitjdk, majd a hitéssel, az olddszer elparologtatasdval v. kicsapassal megszilarditott szdlat erés nytjtdsnak vetik ala. A szalképz6 fej] rendszerint

a tapanyagraktarozast a faparenchima, a szilarditast a farost végzi. A hancsrészben a szerves anyagokat a > rosta-

nemesfémb6] késziil és szamos, szabad szemmel alig észlel-

heté kicsiny nyilas van rajta. A szalképz6 mtanyagokat v. ugy viszik folyékony halmazallapotba, hogy megfelelé oldészerben oldjaék (a nem oldédéakat elézetesen vegyi valtoztatassal

oldhatéva

teszik),

v.

ugy,

hogy

meg-

olvasztj4k. Az oldatbél szal kétféle moéodon Allithatd el6: nedves v. szdraz ~sel. Nedves ~kor az oldatot szalképz6 fejb6l kicsapé fiirdébe viszik, amely a szalképzé anyagot koaguldltatja ; szdraz ~kor a szallal szembe-

dramlé megfelelé hémérsékletti levegd v. oxigénmentes gaz pdrologtatja el az oldészert. A megolvasztott mitianyagbél huzott szdl levegével lehtitve szilardul meg (olvadékos ~). Nedves eljarassal késziil pl. a viszkdézmiisz4l és a réz-mtiselyem, szdraz eljarassal az acetatselyem ; olvadékos ~sel gyartjak a poliamid és poliészter szélakat. — A~ soran a szalképz6 anyag fonalmolekuléai kiegyenesednek, és pdarhuzamosan helyezkednek el. Ek6zben olyan kézel keriiInek egymashoz, hogy hidrogénhidak alakulhatnak ki kéztiik. Emiatt mechanikai tulajdonségaik nagymértékben megjavulnak. Szalkszentmarton

: 6tk., Bacs-Kiskun

m., dunavecsei

j. L: 3660 (1960). Buza-, cukorrépa-, zdldség-, gyimdles-, szélétermelés, juhtenyésztés. Petofi lakhelye 1845—46ban. A késéklasszicista stilusi Tanacshaza mtemlék. szallitas: termékeknek termel6 tizemen belili v. izemek k6z6tti helyvaltoztatasa, valamint a készterméknek a fogyasztds helyére torténé eljuttatasa. F6 agai: a vasuti,

k6zuti, belvizi és tengeri, légi 6s csédvezetéki ~. (> még hézlekedés, — szdllitmdnyozis) Tagabb értelemben személyek szallitasat is feldleli. szallitasi

szerzédés:

szerzé6dés,

amelyben

a

szallito

valamely dltala eldéallitott v. beszerzett termék meghatdrozott idészakban, térténé Atadasara, a megrendeld pedig annak dtvételére és dranak megfizetésére vallal kételezettséget. A szocialista szervezetek (a mezdgazdasagi termelészévetkezetek kivételével) a népgazdasdgi terv megvalésitasdat szolgélé termékforgalom lebonyolitasdra egymassal ~eket kételesek kétni. — Irod. Szallitasi szerzédések a gyakorlatban. Szerk. : Aczél—Gorgey—

Kardtson—Ujlaki. 1953; Krémer M.: A szallitasi szerz6dések és a népgazdasagi tervezés. 1955. szallitmanyozas : meghatarozott dolog (aru) szallitasaval kapesolatos kereskedelmi tevékenység. A szdllitmdnyozd (fuvarozo) gondoskodik arrdél, hogy a szerzédés szerint szaéllitdsra atadott dru rendben megérkezzék rendeltetési

helyére ; kiilkereskedelemben

az drut vam-

kezelteti, sziikség esetén raktdrozdsdrdl is gondoskodik. (+ még fuvarozds, fuvarozdsi vdllalat) szallitéesiga : Omlesztett anyagok legfeljebb 50—60 m tavolsdgra torténé szdllitasdra haszndlatos berendezés. Az anyagaramot a csiga csavarfeliilete tolja elére a valyuban.

szallitéesé : forgd csdé, amelynek belsé feliiletén menetek helyezkednek el. Uzembiztos, mert mozg6 alkatrész a csében

ninesen. Széllitas kézben

keverést, hitést, sza-

ritdst is végez. Nem ragadés, kényes anyagok szallitasara alkalmas. Omlesztett és darabaéruk folyamatos szallitészalag: 4ramban tortén6 szallitdsdra szolgélé, hajlékony hevederen vy. esuklés tagokon szallité berendezés. A szallitdelem szerint megkiilénbéztetimk gumi-, acél- és sodronyhevederes, tovdbbaé csukléelemes ~ot. Legelterjedtebb a gumihevederes, ahol szallitéelemként szévetbetétes gumihevedert alkalmaznak. Legfontosabb részei a hajtédob, feszitédob, szalaggérg6k, terel6dobok. A szalaggéorgék elrendezése szerint sik 6s vélyus szalagot kiilénbéztetiink meg. Beépitett és hordozhaté kivitelben késziil, az 4ruk 25°-os ferde szallitaséra. — vizszintes v. maximum Irod. Zakarids Z.: Szdllitészalagok. 1952. a felsébbrendii névények szallité6 szévetrendszer: testében kifejlédé fa- és hancsrész. A szervetlen anyagokat

A farészben a viz szallitasdt szamos > tracheida, — trachea,

esé szallitja, a kisérdsejt és a hdncsparenchima raktarozza ; a hanesrost szilardit. (+ még edénynyalabok) szallitétartaly, container [kontéjno] : legalabb 1 m? térfogatu, tartds csomagoldeszkéz. Egyes aruféleségek -—>darabdruként valéd szallitdsdra hasznaljdk. A k6zonséges (univerzalis) ~ mellett haszndlatosak

specidlis (htité, tej stb.) ~ok is. szalloda, hotel: uzletszerii vendéglatas

céljabdl

fenn-

tartott intézmény ; kilféldieknek, turistéknak, atutazdék-

nak stb. szallast és kiszolgalast biztosit. — hegyi Gy.: Szdllodai ismeretek. 1962. Szdllodék

legfontosabb

adatai

Irod. Rézsa-

Magyarorszdgon

(1961)

OrszAgosan | Budapesten Szallod4k sz4ma Féroéhelyek sz4ma Vendégek sz4ma ...eusscencseves ebbél: KGMHOldiek +......cecceeeereenene Atlagos tartézkoddsi idé (map) .... ebbél:

IRUOldisk:

|

238 15 715 1 400 233

19 3 580 412 173

274 856

167 878

ete craone at eee

2,2

2,4

3,2 |

3,4

Megjegyés: Osak a ténylegesen nyitvatarté egységek adatai. kal, motelekkel és turistahazakkal egyiitt, az 1961. aug.-ban budapesti Royal Sz4ll6 adatai nélkil.

szalléige:

Aaltalanosan

elterjedt

idézet,

Fogadékmegnyilt

amelynek

eredete, szerzdje ismeretes. Jellemz6 sajatossaga a gondolatok révid, tomor kifejezése. Alakja szerint lehet teljes mondat (Vérésmarty : Lesz még egyszer tinnep a vildgon !),

jelzés szerkezet (gordiusicsomd), igés kapesolat (Canossat jar). Legtébb esetben az irodalombdl v. térténelembol ismert személlyel v. eseménnyel van kapcsolatban. szalma:

a

szemtermésiikért

termesztett

ndvények

eséplése utén visszamaraddé szar és szarrészek gytjt6neve ; sztikebb értelemben csak a gabonafélék (— gabona) szarara vonatkozik, tagabb értelemben a hiivelyesek, pillangés takarmanynovények, fifélék szarara is. Fehérjetartalma esekély, rostban gazdag. A gabona~k koziil a tavaszi vetéstiek tapértéke kb. kétszer akkora, mint az észieké, ezért takarmdnyozasra hasznaljak, foként juhok szamara. Takarmanyszik években liggal v. anélkiil 2—6 atm nyomason fézik v. gézélik (feltards) ; eredményeként tapértéke 2—3-szorosara n6. Javul az emészthetésége akkor is, ha fézés helyett natronlugban aztatjak, v. mésztejjel kezelik. Legaltalanosabban a ~t istadlléban tartott dllatok almozdsara (—alom, 1.) hasznaljak mivel szaraz, meleg fekvéhelyet biztosit az Allatoknak, és j6 nedvszivé tulajdonsaga van. Az uriilékkel keveredett alom tragyazdsra alkalmas. A ~bol az istallétragyaéhoz hasonléd szerves tragya is készitheté ugy, hogy nagy mennyiségii vizzel (100 q ~hoz 300 hl viz) elkorhasztjak, ill. elrothasztjak, majd mindségének javitasa érdekében nitrogénmtitragyat kevernek hozza és leféldelik. 3—4 hénap alatt az istalldtragydhoz hasonlévaé érik. Régebben, féként a rozs~t, jd hdszigetelése

miatt,

tetédfedésre

is hasznaltak.

Mo.-on

a cellu-

lozgyartds egyik fontos nyersanyaga (—szalmacelluldz), de a hazi- és a butoripar is hasznositja. szalmacelluléz: gabona- v. rizsszalmabdl eldallitott papiripari (féként irodai papir gyartdsdra alkalmas) nyersanyag. Gydrtdsakor a gabonaszalmakbdél a celluldz kiséréanyagait, elsédsorban a lignint liggal (mésztej, natronlig), kalcium- v. natriumszulfittal, luggal és natriumszulfiddal v. liggal és kldrral térténd feltardssal kioldj4k. A feltérdst melegitéssel és rendszerint nyomas alatt végzik ; a nyers cellulézt fehéritik. A ~ jelentdésége hazankban is 4llandédan névekszik, mivel faban szegény vidékeken is lehetévé teszi a papiripar fejlesztését.

Jelenleg még esak a Szolnoki Papirgyar (1954 dta) termel ~t (1960-ban 4786 t), mely kb. 2%-a a mo.-i papir-

gyartas nyersanyaganak. ATI. 6téves terv soran Dunatijvarosban

is épiil ~gyar.

szalmadarazsak

(Cephidae):

a

hartyasszarnytiak (Hymenoptera) rendjének egyik csaladja. Larvaik gabonafélék szaraban fejlédnek. Karosak. Legismertebb faja a kézénséges szalmadardzs (Cephus pygmaeus) ; ragasa kévetkeztében a gabonaszar eltérik, a szemek nem tudnak kifejlédni. Szalmas Piroska (1898—1941): zongoramtivészné és pedagogus, a munkésmozgalom harcosa, a rola elnevezett Szalmds-kérus alapitédja (1930). Kérusa, melyet halalaig vezetett, a munkdaésmozgalom fontos kulturaélis intézménye lett, mtisoran mozgalmi dalok mellett politikai szatirak is szerepeltek. Bemutatta Sosztakovicsnak az 6téves tervroél irt kézismert kérusdt is. Zenés szinpadi szatirdkat,

ként

zenésitett

kérusmtiveket,

meg

Jédzsef

dalokat

irt.

Elsé-

Attila-verseket.

Szalmateres: 6tk., Nograd m., szécsényi j. L: 570 (1960). Va.: Szécsény. szalmavirag (Helichrysum): kétsziki, a fészkesek (Compositae) csaladjaba tartozd névénynemzetség. A fészekpikkelyek szarazak, hartydsak, szinesek, s ha a viragot levagjék, nem valtoznak. A homoki szalmagyopdr (H. arenarium) vadon termé. Nyilé virdgai drogul szol-

galnak. Tébb faja disznévény, pl. a szalmardzsa v. ~ (H. bracteatum). szalmiak : az amméniumklorid (NH,Cl) régies neve. szalmiakos elem: — Leclanché-elem szalmiakszesz : — amménia (NH,) vizes oldata. Kiilénb6z6 toménységben keriil forgalomba. A tomény ~ rendszerint 25%-os; a bért marja. Nyitott edénybél az NH, gaz alakjaban a levegdébe tavozik, ezért kellemetlen, kéhoégtet6 hatasu.

A megivott ~

halalt is okozhat.

szalon, salon : 1. fogadészoba, tarsalgészoba.



2. magdnhaznal rendszeresen dsszejév6 politikusok, irdk, mtivészek kore. — 3. néidivataru-iizlet, szépségapold iizem, olykor mas tizletek elékelésk6d6 neve is. Szaloniki, Thesszaloniki : kikét6v. Gorégo.-ban (Mace-

dénia), Vardar-f. dohany-,

az

Szalvai

168

szalmadarazsak

Egei-tenger torkolatahoz.

b6r-, fém-

partj4n, L:

a ~-dbélben,

226 200

(1954).

és textil-kézmtiipar.

Vastiti

kézel a Malom-, csomo-

pont. Elénk kereskedelem. Egyetem (1926). Repiilétér. — Fennmaradtak dkori erdéditményei, valamint tdbb, a 4—14, sz.-bdl szarmaz6 bizanci templom, hires freskékkal és mozaikokkal. szalonka (Scolopax rusticola rusticola): a lilealkatuak (Charadriiformes) rendjének ~félék (Scolopacidae) csaladjaba tartozéd madarfaj. Testes, z6mok termett, feketés szinti. Hosszu, egyenes csére alkalmas a fdld

Szalonna: 6tk., Borsod-Abatij-Zemplén m., edelényi j.. a Bodva volgyében. L: 950 (1960). Mészkébanyaszat és mészégetés. — Roman stilusu ref. temploma mttemlék. szalonnabogar-félék, porva-félék (Dermestidae): a bogarak (Coleoptera) rendjének mindenevék (Polyphaga) alrendjébe

tartozd

allatesalad.

Szalonnaban,

bérékben,

prémekben, kitémétt muzeumi allatokban kart tevé rovarok. Leggyakrabban fordul elé a szalonnabogar (Dermestes lardarius), az igazi muzewmbogdr (Anthrenus museorum) és a szticsbogdr (Assagenus pellio). Szalontai Gyorgy (17—18. sz.): végardéi bird, a

> hegyaljai felkelés egyik vezetdje. szalontanc : —tdrsastanc szalonzene : eredetileg a szalonok

(az irdk, mtivészek,

tuddésok stb. gyiilekezéhelyei) magas szinvonalu, komoly

zenéje (ilyennek tekintheték pl. Chopin zongoramitvei is). — A19. sz. folyaman a kénnyii, tobbnyire szentimentalis

v. tance jellegti, esztétikailag kevésbé értékes zenemtivek megijelolése. Jellegzetes képviseléi : Godard, Wieniawsky, Moszkowski,

Simonetti

stb.

szalonzenekar : kisméretti eldaddegyiittes, melynek szdlamai szdélisztikusak (csak egy-egy muzsikust foglalkoztatnak). Osszetétele: zongora (v. harménium), hegedti, gordonka, iitéhangszerek stb. Kénnyt, szorakoztaté zene, operaegyvelegek, tn. szalonzene eldadasara szolgal. ;

szalpak primszdmtételt is ilyen mdodszerekkel bizonyitottak be elészér. Specidlisan geometriai médszereket hasznél fel a geometriai ~. — Az algebrai ~ az algebrai egész szdmok (—algebrai egyenlet) k6rében felmeriilé analog problémak megoldasaval foglalkozik. — Irod. I. M. Vinogradov: A sz. alapjai. 1953 ;. Erdés—Suranyi: Valogatott fejezetek a szamelméletbél. 1960.

szamelméleti

fiiggvények:

fiiggvények,

amelyeknek

— értelmezési tartomdnya a pozitiv egész szamok dsszessége. Szdmelméleti fiiggvény pl. a faktoridlis. Egy f (x) szamelméleti fiiggvény multiplikativ, ha teljesiil az f(ab) = f(a) f(b) egyenléség minden olyan a, b szamparra, amelyek legnagyobb kézés osztdja 1. Ilyen pl. az un. KEuler-féle g figgvény: gm (a) az a-nab kisebb a-hoz relativ prim természetes szamok szama. Ha

a-nak

1,

Di)

Po, -- +, Pp ® kiil6nb6zé primosztdi, akkor

1 a) Px

1 ia P2

ee

1 (ee) Pn

szamla

170

szamla: 1. részletes elszamolas valamely munkardl, szolgaltatasrol v. aruszallitasrdl, a fizetendd dsszeg feltimtetésével. — 2. > kényvvitel szamlalo : —-tért szamlalécsé : 1. (atomfizika) részecskék szimldlasara hasznalt eszkéz (+még Geiger—Miiller-szdmldlécsé és > proporciondlis szdmldlé). — 2. impulzusok szamlalasara alkalmas elektroncs6.

szamlalé jelfog6 ; elektromos impulzusok szamldlasdra alkalmas késziilék, amelyet pl. telefonbeszélgetések szamanak mérésére alkalmaznak. Elvi mfiikédése a kévetkez6: a —jelfogd a tekercsébe juto 4ram hatadsdra egy mozgo nyelvet huz magahoz, és ez egy > kilincsmu segitségével az un. szamkereket egy meghatarozott nagysagu szoggel, altalaban 36°-kal elforgatja. Tiz ilyen impulzus utdn a szamkerék egy teljes korforgast végez és egyben ismét 36°-kal elforgat egy masik szimkereket stb. A szamkerekeken leolvashat6 az impulzusok szama. szamnéyv, numeralia (lat.): az a szofaj, amely az é16lények, élettelen targyak, elvont dolgok mennyiségét, ill. a sorban elfoglalt helyiik szamat jeloli meg. Lehetnek hatdrozott sedmnevek pontosan meghatdérozott mennyiségek, sorrendi helyek megjeldlésére és hatdérozatlan szamnevek a csak hozzavetdéleges mennyiségek kifejezésére (sok, kevés, elég). A hatdrozott ~ fébb fajai: a té~ ({cardinalia) magat a szamot nevezi meg (egy, nyolc, husz) ; a sor~ (ordinalia) a dolgoknak a sorrendben elfoglalt helyét jeléli meg (els6, nyoleadik, huszadik) ; a tort~ (fracta) azt jeloli, hogy az egész felbontasabol eredé tort egységbol hanyat kell venni (egyharmad, 6tnegyed, nyolcad). Szamo: a Ny-i szlavok els6 ismert korafeudalis allamalakulata a 7. sz.-ban, magaban foglalta a késébbi Csehés Morvao., Szlovakia, Karintia és Krajna, valamint Pan-

nonia teriiletét. Alapitdja Szamo fejedelem (623—658). A fejedelemség eredményesen harcolt az avarok és a frankok ellen, de Szamo fejedelem halala utan szétesett. szaméca, fdldieper (Fragaria): a rozsafélék (Rosaceae) csaladjaba tartozé novénynemzetség. Télgyesekben, vagasokban nalunk 3 faja gyakori és tomeges. Bogyoszeri, nedvdus, joizti piros terméséért szamos kulturfajat termesztik. Legismertebb a nagy termést, Amerikabol szarmazo, termesztett anandsz~ (F. ananassa); ezt a kéznyelv helytelentil —-epernek nevezi. A kerti ~ (F. moschata) és a csattogé ~ (F. viridis) erdei tisztasokon, eserjésekben gyakori. Az erdec~ (F. vesca) kedvelt vadgyuméles, levelét népi gyégyteanak hasznaljak. Vadon term6 alakjabol szamos termesztett fajtat allitottak eld. Termesztési koriulményei megegyeznek az anandsz~éval. Mo.-on

1959-ben

2,4 ezer kh-on

termeltek ~t.

Termés-

mennyisége 1960-ban 4,9 ezer t-ra volt becsiilheté. — Irod. Pethé T.: A sz. termesztése. 1958 ; Mohacsy— Porpaczy: A sz., malna és szeder termesztése. 1959.

szamojédek:

az

SZU

EK-eourépai

és

E-szibériai

teritletein 616 —+nyenyecek (25 000, 1959), nganaszanok (700, 1959), szelkupok (4000, 1959) és enyecek (kb. 300) osszefoglal6 elnevezése. Rénszarvastenyésztésb6l, halaszatbol és vadaszatbol

élnek, sajatos monda-,

szokds-

és

hiedelemvilaguk van. A szamojéd nyelveken beszélnek. A hivé ~ részben animistak, részben pravoszlavok. szamojéd nyelvek : a finnugor nyelvekkel egyiitt az —+urali nyelveket alkoté nyelvesoport. A Jeges-tenger partvidékén a Fehér-tenger és Katanga-6b6l k6zétti teriileten 616 mintegy 30 000 szamojéd beszéli. Eszaki és déli csoportra

oszlanak.

BEszaki ~:

a —>nyenyec

nyelv

(jurak szamojéd), az Ural, a Jenyiszej folyéd és a Jegestenger hatarolta tundrakon, az > enyec nyelv (jenyiszej szamojéd), a Jenyiszej alsé folydésd4naél, a > nganaszan nyelv (tavgi szamojéd) a Jenyiszejtél keletre. Déli~: a — szelkup nyelv (osztjak szamojéd) az Ob felsé szakasz4nak és mellékfolyéinak kérnyékén, a kamaszini szamojéd nyelv (szajani szamojéd) a Szajani-hegység lejtéin ; ezt a torék nyelvek erésen hattérbe szoritottak, Kai Donner finn kutat6 szerint 1914-ben mar ecsak 8 személy beszélte. Ma mar kihalt~ : motor, karagasz, koibal, szojét. —

Az

Szamoskézi

urali alapnyelvtél az i. e. 4. évezred koriil elszakadtak, nyelvi egységiik az 1. e. 1. évezred kézepén bomlott fel. Agelutinalé nyelvek; szdokinesiikben, nyelvtani felépitésiikben sok a hasonldsag. A nyenyec és szelkup nyelvek frasbeliséggel rendelkeznek, a > cirill trdst hasznal-

jak. Legkivalébb kutatéjuk a finn M. A. Castrén volt. Szamojlova, filmszinészné,

Tatjana (1984— a Majakovszkij]

): szovjet szinészné, Szinhaz egyitittesének

tagja. Ismertebb filmjei > Szdllnak a darvak, Az el nem kildétt levél, Alba Regia. szamolégépek : a szamolas alapmtiveleteit mechanikusan végz6 szerkezetek ; céljuk a szamitasok meggyorsitasa. Konstrukcidjuk szerint megkillénbéztethet6k dsszeadé- és szorzégépek, melyek kézi és elektromos meghajtaéstiak lehetnek. A két tipus kéziil az dsszeadédgépek

terjedtek el jobban, és kiilonféle valtozataik alakultak ki. Az egyszerii ésszeaddgépeket kiirdszerkezettel is 6sszekapesoljak, és f6ként kényvelésnél, pénztaraknal hasznaljak. A matematikai szdmitasoknal hasznalt ~ is lényegében todkéletesitett konstrukcidjui dsszeaddégépek. A

szorzds

és az

osztas

ismételt

dsszeadas,

ill. kivonas,

valamint a részleteredmény léptetése utjan végezheté el velik. Az elektromos meghajtasi gépek mikddési elve a kézigépekéhez hasonlé. A mtveletek elvégzése azonban — a kézigép hajtdkarja helyett — gombok benyomasaval térténik. Félautomata gépeken dsszeadds, kivonas és osztas, valamint a léptetés végezhetdé el egyetlen gomb benyomasaval. Automata gépek ezzel szemben a szorzast is gombnyomasra,

automatikusan

végzik el. Tékéle-

tesebb gépeken az alapmtiveleteken kiviil mas mttveletek (pl. hatvanyozas, gydkvonas) is elvégezheték. A szorz6gépek lényege, hogy barmilyen szamjeggyel valé szorzas a hajtékar egyszeri megforgatasaval torténik. Eurdpdban nem nagyon terjedtek el. — Az elsé 6sszeaddégépet B. Pascal készitette 1641-ben. Az elsé, mind a négy alapmiivelet végzésére alkalmas gép megszerkesztése G. W. Leibniz nevéhez fiizddik (1673). A ~ szélesebb k6rt elterjedése a 19. sz. utolsd évtizedeiben indult meg. — A~ lényegesen tovabb fejlesztett formai az — elektronikus szdmologépek és az analog szamolégépek (—analdgiai

rendszer).



Irod.

L.

I.

Gutenmaher:

modellek. 1951; Adam S.: Sz. 1955;

Hlektromos

Kévari J.: Sz.

kezelése. 1960. szamolémiivészek : az elemi aritmetikai mtveletek gyors és esak fejben vald elvégzésében lényegesen atlagon feliili készséggel bird emberek. A szamolémitivészi tehetség figgetlon a komolyabb matematikai képességektél. Szamos, Somes : a Felsé-Tisza bal oldali mellékfolydja. Tébb forrasbol ered Romanidban. A Radnai-havasokban eredé Nagy-~ Dejnél (Désnél) veszi fel a Bihar-hegységben eredé Meleg- és Hideg-~ egyesiiléséb6l keletkezett Kis-~t.

Teljes hossza

411

km,

ebbdél 346 km

RomAénia

teriiletén. Esése a Meleg-~ forrasatdél a torkolatig 1250 m. Felsé folydésanal fekszik Cluj (Kolozsvar), kézépsé folyasanal Satu Mare (Szatmarnémeti). Alsdé folydsa Mo. teriiletén van. Vasdrosnaménynél 6mlik a Tiszdba. Alsé folyasanal jobb oldalrél a Tur egyik Agadt, bal oldalrél a Kraszndt veszi fel. Alsé szakaszan csatornézott, de nem hajézhato. szamosallat : a kiilonb6zé faju, fajtaju, kord és hasznositast allatok k6zés nevezére hozatalara alkalmas statisztikai és izemszervezési szamolasi egység ; altalAban 500

kg éléstlyu allatot jelent. Gyakorlatban az Atszdmitast egységes kulesszamok segitségével végzik. Pl. 1 db tehén 1, 1 db vegyesszarvasmarha 0,8 ~. A ~ok mennyiségét meérlegeléssel lehet megallapitani. Az Allattartés mértékét a teriletegységhez viszonyitott ~-létszammal fejezik ki. Szamosangyalos

: 6tk., Szaboles-Szatmar

m., csengeri

j. L: 610 (1960). Va.: Patyod-Csengerjanosi. Szamosbecs: 6tk., Szaboles-Szatmaér m., csengeri L: 480 (1960). Va. : Csenger. Szamoskér:

6tk., Szaboles-Szatmar

m.,

j.

matészalkai

j. L: 850 (1960). Va. : Tunyogmatoles. Szamoskdzi Istvan, Zamosius (?—1612): humanista torténetiré. Elsésorban a Bathoryak koraval foglalkozott.

szamossag

171

Mint a gyulafehérvari kaptalan levéltérnoka, sok eredeti oklevelet

hasznalt

fel. Latin

nyelvGi

toéredékesen

fenn-

maradt munkajat Szilagyi Sandor adta ki Szamoskézi I. torténeti maradvadnyai c.-mel 4 kétetben (1876—80). szamossag : — halmaz

Szamossalyi: L:

1270

6tk., Szaboles-Szatmdr

(1960).

Va.:

Jankmajtis.

Szamosszeg : 6tk., Szaboles-Szatmaér

j. L:

m., csengeri j.

3010 (1960). Va.:

Nagydobos.

m.,

matészalkai

Malom.

Szamuely

szamtan : — ariémetika szamtani haladvany : szimsorozat, amelyben barmely tagb6él kivonva a kézvetleniil elétte allot, ugyanazt a kiilénbséget (differenciat) kapjuk. Pl. a 2, 4, 6, 8... szamok

~t

alkotnak.

Az

n tagu

Szamostatarfalva : 6tk., Szaboles-Szatmar m., csengeri Csenger. Roman stilust ref.

Sebi OBA

n-ed

ma

(> még sulyozott szdmtani

Szamosz, Samos: gorég sziget, kézig. egység (nomosz) az Vagei-tengerben, 2 km-re Kisdzsia partjatdl; 468 km’. L: 59600 (1951). Felszine hegyvidék (1486 m). Gyakori a -fdldrengés. Mediterrdn éghajlat. Déligyiiméles-, sz6l6-, olajbogyé-, dohanytermesztés. Kikétéje: Vathi. L: 6000 (1951). — Azi.e. 8—7. sz.-ban az idnok gazdag varosallama volt; virdgzdsdt Poliikratész idején az i. e. 6. sz. masodik felében élte. Az i. e. 6. sz. végén perzsa fennhatdsdg ald kertlt, majd az i. e. 5. sz.-t6] Athénhez tartozott. Athénnek a peloponnészoszi habortban elszenvedett veresége utan visszanyerte dnallosagat. Az i. e. 4. sz.-ban Nagy Sandor birodalmanak része volt ; azi. e. 2. sz.-ban Réma fennhatésaga ala keriilt. A k6dzépkorban valtakozva bizanci, velencei, genovai és tor6k birtok volt ; 1832-t61

‘Téréko.-nak adofizetésre kotelezett fejedelemség. Az 1912—13. évi Balkdn-hdboru utan Gorégo.-hoz keriilt. Szamota Istvan (1867—95): nyelv- és torténettuddés. ‘Tanulmanyozta a régi magyar okleveleket és szérvany nyelvemlékeket ; a beldéliik dsszeallitott szdtari gytjteményt halala utan Zolnai Gyula rendezte, kiegészitette és megszerkesztette boléle a Magyar Oklevél-szdtart (1902—06).

alakja:

a,

szamtani kézép, aritmelikai kozép : n szam dosszegének

Szamosujlak: 6tk., Szaboles-Szatmar m., fehérgyarmati j. L: 620 (1960). Va. : Jankmajtis. Géotikus r. k. temploSzamostjvar : — Gherla

Altalanos

2

j. L: 450 (1960). Va.: temploma mtemlék. mtemlék.

~

a+t+d,a+t2d,....,;a-+(n—1) d, ahol a a haladvany elsé tagja, a + (n—1)d az n-ik tagja, d a sorozat differencidja, na tagok szdma. Az n tagiu ~ tagjainak dsszege: San ia e (2—1) d }

része,

pl.

GSE Titers sane nai OpAas ©

kézép)

szamtaresa: az automatikus tavbeszél6kézponthoz csatlakoz6 eléfizet6i késziilékekre szerelt kértaresa alaku szerkezet.

Szamuely Laszlé (1897—1920) : a magyar kommunista mozgalom martirja, ~~ Tibor fivére. Részt vett az oroszo.-1 magyar

hadifoglyok forradalmi szervezésében,

az

OK(b)P

magyar

A

Tandcskéztérsasdég

csoportjanak,

idején

majd

elsésorban

tagja lett

a KMP-nek,

a belsdé

ellen-

forradalmi erék ellen harcolt. A proletardiktatura bukasa utan sajat elhatarozdsdbdél

Mo.-on

maradt, és igyekezett

szervezni a partot. Az ellenforradalmarok 1919 kés6é 6szén tobb tarsaval elfogték, és 1920. jan.-ban kivégeztették.

Szamuely Tibor (1890—1919):

a magyar kommunista

mozgalom és a Magyar Tandcskéztadrsasag kiemelked6 harcosa. Ujsdgiré volt. Mint didk 1905-ben keriilt kapcsolatba a munkaésmozgalommal. 1908-t6l az SZDP tagja

volt. 1915 tavaszan orosz hadifogsagba keriilt. Az oroszo.-i hadifoglyok

kézétt végzett forradalmi

munkaéja miatt a

Szamothraki: gérdg sziget az Kgeitengerben ; 177 km?. 22 km hosszi, 10 km széles. L: kb. 4000. Felszine jobbéra magas hegység (1600 m). Mediterran éghajlat. szamovar : {éként Oroszo.-ban, il. az SZU-ban teafézésre hasznalt, leginkabb vorésrézbél késziilt edény.

szamrendszerek : A valés szamokat akénnyebb attekinthetéség kedvéért mindig valamely természetes sz4m

Szamovar

hatvanyai szerint rendezve irjuk fel. Aszerint, hogy melyik természetes szamot valasztjuk alapul, beszéliink kWJénb6z6 ~rél. Leggvakoribb a 10-es szam-

rendszer. Pl. 5943 = 5-103 + 9-10? + 4-10! -+ 3-10°. A technikaAban (pl. szimolégépek) egyre nagyobb tért hodit a kettes sz4mrendszer, mert abban két szimbdélummal (két

szamjegy: 0 és 1) fejezheték kia szamok. Pl. 5943 a kettes szAmrendszerben kifejezve: 1011100110111 =1.2127-+0.2u

+ 1.210 4.1.29 + 1.28 + 0.27 + 0-26 4 1-254 1.24 + 0-28 + 1-22 + 1.21-+4 1.29. szamusik, Gauss-féle : — komplex szdmok szemléltetésére szolgdlé koordindtasik, melynek abszcisszatengelye a valés sz4mok egyenese, ordindtatengelye pedig egy erre

meréleges, a 0 ponton 4thaladé egyenes, az tin. tiszta képzetes szamok sz&4megyenese. Egy tetszdleges a + bé alakii komplex sz4m képe a -~on az a P pont, melynek koordinatai

a, ill. b.

szamsorozat : véges v. végtelen sok sz4m sorbarendezetb dsszessége. A végtelen ~ok kéziil kiilénésen jelentések azok, amelyeknek

van

— hatdrértékiik, ezeket konver-

gens ~oknak nevezik. A végtelen sorok konvergencidjanak vizsgdlata mindig visszavezethet6 egy alkalmas ~ (az un. részletésszegek sorozatanak) vizsgalatara.

szamszerij : — 7)

Szamuely

Tibor

cari hatésdgok egyik taborbol a masikba hurcolték. A nagyezsgyinszki (ma Szerov) hadianyaggyarban keriilt kapesolatba a bolsevikokkal. 1918 elején Moszkvaba ment,

Kun Béla mellett az OK(b)P magyar csoportjanak egyik legtevékenyebb szervezéje, a Szocidlis Forradalom c. elsé magyar kommunista lap szerkesztdéje lett. Nagy része volt a nemzetk6zi zaszloaljak megszervezésében is. Részt vett az ellenforradalmarok moszkvai felkelésének leverésében, 1918. aug.-tdl a szovjethatalom megvédéséért vivott

harcokban. 1918. aug.-ban Lenin magdhoz hivatta, hogy ~ beszamoljon neki a kazanyi frontrél. Réviddel ezutan a part Berlinbe és Svajcba kiildte. 1919. jan. elején tért haza Mo.-ra, a KMP Kézponti Bizottsdganak tagja és a Vorés Ujsdg

szerkesztéjeként

harcolt

a

forradalom

tovabb-

fejlesztéséért. Febr. 21. utan a part illegdlissé valt munkajanak egyik iranyitdédja volt. A Tandcskéztarsasdag idején helyettes hadiigyi, majd kézoktatasiigyi népbiztos, a lakasbiztossag vezetdje, a rokkantiigyek intézdje, a propagandaiigyek vezetdje (az elsé szabad majus elseje szervezéje), apr.-ban a Frontmégétti Bizottsagok (az ellenforradalmi mozgalmak leverésére szervezett rogtonitél6 torvényszékek) elnédke. Majus elején az 6 vezetésével foglalték vissza a vérés csapatok Abonyt és Szolnokot, majd az ellenséges teriilet feletti kockazatos légiutat vallalva Szovjet-Oroszo.-ba repiilt. Moszkvaban beszamolt Leninnek a magyar tanacsdllam helyzetérél. Tevékenységének kézpontjaban mindenkor a proletardiktatura védelme, az ellenforradalmarok ellen vivott kévetkezetes

hare Allott. Elsésorban ~ szervezte a dunantuli locsa kérnyéki ellenforradalmi megmozdulasok A Tandacskéztarsasag megdéntése utan, amikor kitnaél megkisérelte a hatar atlépését, elfogtak, terror aldozata lett. — Cikkeinek gyfijteménye elészavaval Riadé cimen 1933-ban Moszkvaban, Bp.-en jelent meg.

szamum vidékein

: ismert,

a Szaharaban

forréd,

szdraz,

és Arabia

viharos

és a Kaleverését. Savanyus a fehérKun Béla 1957-ben

sivatagi

erejii szél.

Leg-

gyakrabban a meleg félévben jelentkezik, rendszerint por- és homokviharral jar. szamuraj, samurai : katonai szolgdlatot teljesit6 kisnemesek kasztjanak, ill. a kaszt tagjainak neve a feuddlis Japanban. A ~ok a sogun, ill. a dajmidk (feudalis nagyurak) szolgdlataban alltak. Az 1867—68-i polgari forradalom a ~ kasztot megsziintette. szamvitel ; at bévitett Ujratermelés folyamatanak s a tulajdon aéllaganak szervezett megfigyelése, mérése és feljegyzése. Agai a —kényvvitel, a —statisztika és az — operativ szamvitel. Szanaa,

Szana,

Sana:

Jemen

fév.-a;

magas

fenn-

sikon (2400 m tszf.), Hodeida kikétév.-t61 EK-re. L: kb.

50000

(1954).

arany-,

eziistmtivesség.

Textil-,

bérFontos

és

fegyvergydr.

kereskedelmi

Ekszer-,

kézpont

az

Arab-félszigeten. Hodeidaval autdéut kéti dssze. szanalas (lat.-bél): 1. valamely tdkésvallalat csddjének elharitasdra iranyuld intézkedések dsszessége. — 2. valamely orszag pénziigyi helyzetének rendezése tébbnyire valsdg, inflacio stb. utan. —

Mo.-on ~nak nevezték

az I. vilaghaborut kéveté inflacié lekiizdésére és az allami kéltségvetés egyenstlyanak visszadllitasara tett gazdasagi intézkedéseket. A ~ érdekében vette fel a magyar kormany 1924-ben az un. — népszivetségi kélesént. szanatoérium (lat. ’gyogyitd’ szdbdl>: tdékésorszagokban f6képpen a tehetésebbek igényeit kielégit6 magankérha4z, valamint a tiidébetegek részére szant gydogyintézet. Nélunk jelenleg ~nak nevezik azokat a meghatarozott orvosi célkittizési intézményeket, amelyekben olyan betegeket kezelnek, akiknek kérhazi apolasra nines v. mar nines sziikségiik (munka~, éjjeli ~~, magaslati ~).

Szanda: 1. 6tk., Nograd m., balassagyarmati j., a Cserhatban. L: 1450 (1960). Va.: Magyarnandor. Erdégazdaség. Vara csak 1544—51 k6zétt volt a tor6k6k kezén. — 2. hegy a Cserhat hg.-ben. Legmagasabb pontja 545 m.

Andezitlavabdél

all6, meredek

harmas

kipjanak

Ny-i csticsdn kilat6, a kézépsén nagy kéfejtd, a keletin a régi var romjai. Kiranduldhely. szandal (gér.) : nyitott —ldbbeli. Szandasz6llés : 6tk., Szolnok m., szolnoki j. L:

3020

(1960). Va.: Szolnok. Hataraban fdldgaéz-eléfordulds. szandék : 1. (lélektan) az > akarati cselekvés masodik szakasza,

szantas

172

szamum

beallitédas

a kiildnb6zé

célok koéziili valasztas

és elhatdérozas utan egy bizonyos cél megvalodsitasara; igy irdnyité szerepet jatszik a tulajdonképpeni akarati eselekvésben,

a cél megvaldésitasaban.



2. (erkdlestan)

erkélesi inditék, motivwm, amely a eselekvés konkrét: célja és az elérésére szolgalé eszkéz6k képzetét tartalmazza. Minden erkélesileg pozitiv eselekvés j6 ~bdl ered, de a j6 ~ még nem hoz létre sziikségszertien erkdlesileg pozitiv cselekvést, mert: @) nem minden ~ véalik eselekvéssé, b) j6 ~b6l rossz kévetkezmény is fakadhat, amennyiben a ~ nem az objektiv sziikségszeriség megismerésén

alapult.

Az

erkélesi

tettek

vizsgdlatanak,

el-

birdldsAnak egyik formaéja a ~etika, amely kiindulopontjanak és féelvének egyoldalian csak a ~ vizsgalatat tartja,

szemben

a kévetkezmény-etikaval.

szandékos emberdélés : — emberdlés szandékossag : (jogt) a btinésség sulyosabb

formaja.

Sz4ndékosan az kéveti el a btincselekményt, aki magatartasdnak vy. eselekvésének kéros kévetkezményét elére latja, 6s a kévetkezményt kivanva v. abba belenyugodva. eselekszik. E feltételek hid4nyéban gondatlan bincselekmény valésulhat meg. (— biindsség, + gondatlansdg) — Trod. Viski L.: Sz. és tarsadalomra veszélyesség. 1959. szandzsak, liva : régen az oszman birodalom kdézepes nagysagu kézigazgatasi teriilete volt. Az ejalet v. vilajet tobb ~ra, ezek pedig kazdkra v. naéhijékre oszlottak-

Elén a ~bej Allott. — A 16—17. sz.-ban Mo.-nak térék uralom alatt alld része egy ~ot alkotott.

szangvinikus (lat. ’vér’ sz6bél> : az dkori osztalyozas szerint az egyik > alkattipus. szanidin kapillaraktiv anyagok ; mosohatasuk kolloid jelenségeken alapszik. Nyersanyaguk zsirsav v. allati, ill. névényi zsiradék, tovabba egyes gyantak. Zsirsavbol liggal v. szddaoldattal allitanak elé ~t; a gyakorlatban altalaban az olesdbb szddat alkalmazzak (karbondtos ~ositds). A zsiradékok (zsirsavak glicerin észterei) megbontéséhoz altalaban mardlig kell. Melegen hig liggal is lehet ~ositani. — A ~fézés két, alapjaban eltéré eljarassal torténik: 1. meleguti ~fdzés, 2. hideguti~fézés. Az elébbit a forras hémérsékletén hajtjak végre, és eleinte a zsiradékon és ligon kiviil vizet is adagolnak az tstbe, hogy a kezdetben keletkezé kis mennyiségti~ oldatban maradjon. A hig ~oldat ugyanis — emulgedtorként hat a zsiradékra és a lugra. Az emulzidképzdédés megné6veli a hatarfeliiletet ; igy meggyorsul a ~vosodas és a tovabbi emulzidképzédés (emulzidban vald ~ositas).

A ~osodas

elérehaladasaval

a kezdetben

hete-

rogén tomeg homogénné, attetszévé valik (~enyv), majd a tovabbi ~osodas néhany perce alatt csaknem lezajlik (gyors ~osodds). Az ezt kéveté végelszappanositas rendkivil lassan folyik le. Befejezédése utan kovetkezik a — kisdzds. Ilyenkor az ist tartalma két (esetleg harom) rétegre valik szét ; a felsé réteg a szin~, az alsé az aljlug (az esetleges harmadik réteg a kézbens6 enyvesapadék). A szin~t formakba, ujabban hitésajtoba ontve hitik, megfelelé formara vagjak, majd rendszerint belesajtoljak az eloallito gyar nevét, a ~darab stlyat és minéségét. A~ gyakran téltéanyaggal (viziiveg, bentonit, karboximetil-celluléz stb.) keverve keriil forgalomba. Ujabban egyre inkabb terjed a folyamatos ~gyartas ; ez nagyobb nyomason és hémérsékleten torténik. — Kisebb hémérsékleten toményebb ligoldattal lehet ~ositani (hideguti

~fézés). Ezt 30 C°-on kezdik ; a révid idé alatt végbemen6 ~osodas

kézben a hémérséklet kb. 70 C°-ig emel-

kedik fel. Mind a meleg-, mind a hideguti ~fézés meggyorsul szabad zsirsavak jelenlétében. — A szin~ok v. kemény~ok natron~ok, sok benniik a telitett zsirsav (féleg sztearin- és palmitinsav). A kend~ok zsirsavai tulnyomorészt kéliumhoz k6ététtek, a folyékony ~ok tiszta kélivok.

Kiséz4s

nélkiil

késziilnek,

tehdat

sok

vizet,

glicerint, sdkat és féléslegben lugot tartalmaznak. Hnyv~ok készitésekor a ~enyvet nem sdézzdk ki; ezek legtébbszor erésen tédltve keriilnek forgalomba. Pipere~ok eléallitasara a legtisztabb zsirokbél eldallitott szin~t forgacsoljak, szaritjak, a forgdcsokat O6sszegyurjak illatosité, szinez6, esetleg tulzsirozé anyagokkal és for-

maba

sajtoljak

(pilirozott, helyesebben

pilézett ~).

Az

olesébb pipere~ok hideg uton késziilnek; ugyancsak hideg uton gyartjak a kockaborotva~t is. A ridborotva~

alap-~va rendesen un. félmeleg uton késziil ; kihtilés utan pilirozzdk (pilézik). A ~pehely melegen vékony hartyavaé hengerelt szaritott szin~ felvagdsaval, a ~por v. folyékony ~ porlasztasaval, v. a szaritott ~ porrdérlésével késziil. A -~tartalmti mosdéporok vizlagyité anyagot

és sziksét

hasznaltak,

de a mesterséges

széda

megjelenésével a magyar hazi- és kisipar visszafejlodott, és csak a szazad vége felé létesiilt néhany gyari jellegt ~tzem. 1938-ban 17467 t volt a magyar ~termelés (ebbél 14 273 t mosd-~, 2048 t pipere~), 1960-ban 28 009 t (ebbél 18 481 t mosé~, 6083 t pipere~). Az 1 fore esd. termelés

1938-ban

1,9 kg, 1960-ban

Bene—Hunyady—Vépi:

2,8 kg volt. —

Szappanok

és

Irod.

mosdszerek.

1957. szappanfii (Saponaria) : kétszikt, a szegftifélék (Caryophillaceae) csaladjaba tartozéd novénynemzetség. Lagy szari novények, tébbnyire ~ (S. officinalis) magas

Gydkerét

széles viragokkal. Az orvosi nédvésti ével6 nodvényiink.

szappangyékérként

Eurépa havasain novény.

honos

hozzak forgalomba.

gyepes ~

(S. ocymoides)

A Dszikla-

szappanositas : — észterek elbontasa luggal. Az elnevezés onnan ered, hogy a glicerin zsirsavas észtereinek, a zstroknak liggal torténé fézésekor az észter elbomlik, és.

zsirsavak alkali soi(szappanok)

képzédnek.

Tagabb

ér-

telemben (helyteleniil) nemesak a lugos, hanem a vizes v.. savas behatassal torténd észterbontast is nevezik ~nak. (+ még hidrolizis)

Szapphé,

Sappho

(i. e. 600

kériil):

gérég

kélténéd,.

Alkaiosz kortarsa. Leszbosz szigetén, Miitiléné varosdban. elékelé csaladok lednyait nevelte. A monda szerint ~t és a leanyokat szerelmi kapcsolat ftizte egymashoz. Mas. monda szerint egy Phadén nevit ifjt iranti szerelme miatt. dlte tengerbe magat. Lirdja egyetlen motivumot, a gyengéd félt6 szerelem érzését varialja, de verseinek kristalytiszta formajaval, a kifejezés szépségével a vildgirodalom. legnagyobb lirikusai k6zé tartozik. A gérégék a ,,tizedik.

Muzsa”’-nak nevezték. Aphrodité-himnuszaén kiviil mtivei téredékesen

maradtak

fenn.

szapphéi sor : Szapphordl elnevezett antik versforma, amely 5 spondeussal és pirrikhiussal valtakozé trocheusi utembdl all. 3 ~ és 1 adéniszi sor (1 ciklikus daktilus és 1 spondeus v. trocheus kapesolata) alkotja a szapphéz vers-szakot, amely kedvelt volt a kézépkorban (himnuszkél-tészet), s a humanizmus hatdsdra elterjedt szdmos nemzeti irodalomban is (pl. Berzsenyz D.: Osztdlyrészem) . szaprofagok szem dérativeghez hasonl6 elilsé burka. Felfogja a szem allandé belnyomasat és biztositja a szemnek az éles latashoz sziikséges alakjat. Hatul az inhdrtydba megy At. szaruhartya-atiiltetés : valamilyen betegség kévetkeztében elsziirkilt szaruhartya mitéti gydégyitasa. Az atlatszatlan szaruhartya kozepébél 4—5 mm Aatmérdjti korongot vagnak ki, és helyére azonos nagysagu, atlatsz6 szaruhartya-korongot

Szarvas

178

tltetnek

be.

szaruhartya-gyulladas, keratitis (gor. ’szaru’ szdbdl): konnyezéssel, fénykeriiléssel, kisebb-nagyobb fajdalommal jaré betegség. Leggyakrabban sériilés, kétéhartya-

szaruk6é : tébbnyire szerves eredettii kovakézet, melyben a tilstlyban levé kovaanyagon kiviil mas 4svanyos elegyrészek (homok, agyag stb.) is lehetnek. A Budaihegységben az Ordég-orom kérnyékérél ismert a szarukéves dolomit. szaruszirt, kornubianit, setomolit: agyagos tiledékekbol keletkez6

sziirke, stiri, kemény

kontaktmetamorf

kézet.

Aluminiumasvanyokban gazdag. A Velencei-hg.-ben ismert az andaluzitos ~. szarv: a szarvasmarhafélék homlokesontjan és az orrszarvufélék orrén wlé egy v. két, hatrafelé hajlo szaruképz6dmény (szarutil6k). Ellentétben a k6té-

Szarvak 1 bélény, 2 mosuszdkér, 3 német szarvasmarha, 4 olasz szarvasmarha, 5 magyar marha, 6 gnu, 7 eurdpai bivaly, 8 afrikai bivaly, 9 sdrényes juh, 10 merindjuh, 11 pamirjuh, 12 kudu, 13 elenantilop, 14 kardszarvu antilop, 15 zerge, 16 gazella, 17 zsiraf, 18 orrszarva

szoveti

eredetti,

tomér

aganccsal,

a ~

epidermalis ere-

detti és tireges. A hazidllatok ~anak alakja, nagysaga, szine fajta és ivar szerint valtozd, de a kornyezeti és takarmanyozasi tényezék is befolydsoljak. Ipari nyers-

anyag. Szarvady

Frigyes

forradalom

(1822—82):

eszméinek

és

Mo.

ujsagird,

a

magyar

fiiggetlenségének

lelkes

propagaéléja. Mint tigyvéd 1847-ben Pozsonyban. telepedett le, a Constitutionel (Alkotmany) c. francia lap levelezojeként igyekezett felkelteni az érdeklodést Mo. irant. A forradalom és szabadsaghare alatt kiszélesitette tud6sitdi mtkédését. 1849-ben a magyar kormany parizsi kévetségén titkar lett, Teleki Laszl6val a szabadsaghare utdn is j6 baratsagban maradt. Tevékenysége kiilonésen 1859—60-ban

valt

élénkké,

amikor

a

Magyar

Nemzete

Igazgatésdg megbizasabél dolgozott. Halalaig Parizsban élt. szarvas : — szarvasfélék, — gimszarvas Szarvas : 6tk., Békés m., a ~i j. székh.-e a békési lésztibla szélén, a Korés egyik holtaga mellett. L: 18 950 (1960). Kérnyékén sok a szikes. Talajjavit6 telep. Ontézési

és

rizstermelési

kutatdintézet,

kisérleti

ag. ,

gépallomas. Malom. Téglagyar. Magtisztito utzem. — Itt van az orszag egyik legnagyobb és legszebb arborétuma (Pepi-kert). Tessedik Samuel sfremléke, a nevérdél elnevezett muizeum, gimnazium, felséfoku édvénéképzo6 és mezégazdasaégi technikum, ev. templom a 18. sz.-bdl, kastély (mtiemlék). Sz4razmalom. Tiidégondoz6. — Hataraban a szarvas-kézéphalmi tanyavilagban értékes honfoglalas kori sirleleteket talaltak. A kézépkori mezévaros a tordk hédoltsdg alatt szinte teljesen elpusztult. A 17. sz.-ban az egész Békés varmegyét adomanyként elnyert Harruckern bard bécsi hadseregszallit6 1722-ben telepitette be zémmel szlovak jobbagyokkal. 1769-t6l von fejtette ki > Tessedik Samuel a mezédgazdasag fejlesztése érdekében nagy értéki munkassagat, itt létestitette az els6 mo.-i gazdasdgi és ipari iskolat. — Irod. Sz. varosképi és mtemléki vizsgalata. 1953; Fekete I. :

Pepi-kert. 1960;

A

Vineze

szarvasi F.:

arborétum

Sz. Szarvas,

térténete

és leirdsa.

1960.

Szarvas Gdébor (1832—95): nyelvész, a magyar nyelvmitivelés megalapitédja. Nagy érdemeket szerzett a magyar nyelv tisztasagaért folytatott harcban. 1872ben megalapitotta a Magyar Nyelvér c. folydiratot. Simonyt Zsigmonddal egyiitt szerkesztette a nyelvtorté-

gyulladas, a szaruhartya taplalkozasi zavara, tuberkulézis, vele sziiletett szifilisz okozza.Sokszor fekélyképz6-

neti

déssel jar. A szaruhartya elhegesedése kévetkeztében a latas kisebb-nagyobb mértékben megromlik.

Nyelvtérténeti Szdtart (1—8. két. 1890—93). F6 mitivei:, A magyar igeidék, 1872; A magyar nyelvujitdsrdl, 1875

kutatasokat

nagymértékben

elémozditd

Magyar

Szarvas

Szarvas

179

): kémikus, egyetemi tanar, Szervetlen és analitikai kémiai kutatdsokkal foglalkozik. (Altalénos és szervetlen kémia, Lengyel B.-val és Proszt J.-sal kézésen, 1959.) szarvasbogarfélék (Lucanidae): a bogarak (Coleopa kémiai

Pal

(1909—

tudomanyok

doktora.

tera) rendjének mindenevék (Polyphaga) alrendjébe tartoz6 Allatcsalad. Csapjuk érdes, végizein merev lemeznytlvanyok vannak. Szajszerviik gyakran nedvek szivasara is alkalmas. Nagy résziik trépusi. Az eurdpai bogarfauna legnagyobb faja a szarvasbogér (Lucanus

cervus). Ivarz kétalakusdg jellemzi, a him ragdéja ,,agancses&”’ fejl6dé6tt. Dombvidéki télgyesekben él. A kis szarvasbogar (Dorcus parallelepipedus) a néstény szarvasbogarhoz hasonlit, de jéval kisebb. Ivari kétalakusdga alig van. Télgyesekben, fak kérge alatt él. szarvasfélék (Cervidae) : a patdsok

(Ungulata) rendjének parosujjuak (Artiodactyla) alrendjébe tartozdé dllatcesalad. Kérédzék, testiik nytlénk, farkuk révid. Jellemzé

bélyegiik az agancs ; agancsuk a rénszarvas kivételével csak a himeknek van. Az agancsok a homlokcsonton levé un. rézsatén évenként képzédnek. Lagy sz4rti névényekkel taplalkoznak, de fak, cserjék hajtasait, leveleit, kérgét is megragjik. Ha tulszaporodnak, az erdékkel szomszédos mezégazdasagi teriileteket is kdarositjak. Husuk és bériik miatt vaddszati szempontbél értékesek.

szarvas

ehet6 gomba. Szarvasagancsszerti terméteste miatt egyes helyeken ~nak mondjak a korallgombékat (Clavariaveae) is.

Szarvaskend:

6tk.,

Vas

m.,

kérmendi

j. L:

590

(1960). Va.: K6érmend. szarvaskerep (Lotus corniculatus) : a pillangésviraguak (Papilionaceae) csaladjaba tartozd évelé takarmanynovény. Mélyre hatold, elagazo gydkérzete van. Virdyzata narancsvorés

gombélyt, emésztést

szini.

Hrett

feketésbarna neheziti,

hiivelye

maggal.

zdlden

vorésesbarna,

Mivel

kevésbé

4—6

keserf

izti és az

alkalmas

takarma-

nyozasra, mint szénaként. Avajat sargitja. Mo.-on inkaébb esak f&ikeverékben hasznaljak. Természetes gyepekben k6z6nséges. Szarvaské : 1. 6tk., Heves m., egri j., a Bikkben. L: 530 (1960). Diabaz- és gabbro-kébanyaszat. Készénbanya. Wehrlitel6fordulas. Vara a tordk idékben jatszott szerepet. Ma csak nyomai vannak. — 2, meredek szirt a Bukk hg. Ny-i peremén. Tetején varrom. Kérnyékén kréta idészaki vulkanikus kézetek (wehrlit, gabbrd) is talalhatok. A vulkanikus térszinbe az Eger-patak mély szurdokot vagott. szarvasmarha, marha (Bos taurus): a patdsok (Ungulata) rendjében a parosujjuak (Artiodactyla) alrendjének szarvasmarhafélék (Bovidae) csaladjaba tartozé kérédzé haziallat. Témeges, nehéz test jellemzi. Homlokcsontjai fent szélesek, a koponya hatsd részén szabdlyos szégben hajlanak, a szarvesapok elcsontosodottak és oldalt Allok, az orresont elére elkeskenyedik. Felsé ajka szértelen,

mirigyes. 3 alfajat kilénbéztetik meg:

1. az Eurdépaban,

Kisdzsidban, Irakban, B-Afrikdban honos kézonséges ~ ; 2. a Mongodlidban, Kinaban, Belso- és K-Azsidban 616 turdni mongol ~t ; 3. az Indidban, Arabiaban, K-Afrika-

ban 616 zebut. — Eurdépaban legelészor az ujkékorszaki miveltségi cdéloplakok lakéhelyei k6ériil talaltak a csenevész termetti tézeg-marha csontjait. ValoszinG, hogy az eurépai ~fajtdk az dstuloktél (Bos primigenius Bojanus)

szdrmaznak,

amely

Eurépaban,

K- és Kézép-Azsidban

elterjedt volt, azonban intenziv vadaszata kévetkeztében

kipusztult. Az utolsé éstulkot Lengyelo.-ban 1627-ben ejtették el. A~t az azsiai és Féldk6zi-tenger kérnyéki népek (egyiptomiak, zsidék, gorégok, hinduk) vallasos tiszteletben részesitették. A haziasitas soran szérzete finomodott,

szértakardjanak

a szine

vilagosabb

visszafejl6détt, csontozata vastagabba, Szarvasfélék (Bal oldalon virginiai szarvas, kézépen fent 6rids javorszarvas, lent kancsilszarvas és jobb oldalon pézsmaszarvas)

szarva

valt, feje megrévidiilt, térzse zomékebb, izomzata témegesebb lett, de szivéssagabol vesztett. Tejelékenysége évi kézépen

Legésibb formajuk a javai kancsilszarvas (Tragulus javanicus) ; alig félméteres Allat. Osi faj a pézsmaszarvas (Moschus moschiferus) ; Kézép-Azsia hegyeiben él. A kéldék és a nemi szervek k6ézétt pézsmazacskéja van, melynek mirigyei illatszerkészitésre alkalmas pézsmaillatu vaéladékot termelnek. A D-amerikai fajok k6ziil legismertebb a pampaszarvas (Odocoileus bezoarchicus), E-Amerikaban a virginiai szarvas (O. americanus). Alaszkaban él a 2 m-nél magasabb testti éridsi jdvorszarvas (Alces gigas).

Eurépaban és Azsidban a lombos erdék jellemzé Allata az — 6z (Capreolus capreolus). A —gimszarvas (Cervus elaphus) ésszefiiggé erdékben él, nalunk védett. A + démvad (Dama dapa) ma mar féként esak vadaskertekben talalhaté6. Az B-i teriileteknek lakéja a > jdvorszarvas (Alces alees) 6s a —rénszarvas (Rangifer tarandus). — Irod. Szederjei A.: Szarvas. 1960. pasztdi j. L: 700 Szarvasgede: 6tk., Nograd m., (1960). Vmh.: Jobbagyi. szarvasgombak (Tuberales): a témlésgombék (Ascomycetes) egyik sorozata. Erdei fak gydkereivel szimbidzisban 616, fold alatti gombak. A termétest gum6 alaku, kiviil kéreg boritja. Belseje sziirkés v. sargasfehér, majd biborbarna, vila4gosabb erekté61 marvanyozott. Kellemes illatu. A nydri szarvasgomba (Tuber aestivum) tolgy, gyertyan, bukk és mogyoro alatt terem. A legjobb hazai

12*

lett,

de szivacsosabbaé

500—600

kg-rél 1000—5000

kg-ra nétt. Ellenalléképes-

sége, edzettsége csdkkent. Jelenleg az ember leghasznosabb haziasitott allata. Teje és a tejébél gyarthaté készitmények (tejtermékek) az ember nélkiilézhetetlen taplalékai. Hisa az emberiség 6sszes hisfogyasztasdnak mintegy 20%-at kitevé, nagy taplaldérték élelmicikk. Fogyasztasra nem alkalmas testrészei, mint pl. szére, bére, szarva, vére, mirigyel, csontjai fontos ipari nyersanyagok. Mint kitartd, tiirelmes igasdllat, szdmottevé szolgélatot tesz a mezdgazdasagi termelésben ; jelentdésége e téren a gépesités elterjedése 6ta csdkkent. A viszonylag csekély értékti és csupdn helyi jelentéségt tn. témegtakarmanyok (zéldtakarmanyok, szilazs, répa), gazdasagi hulla-

dékok

(szalmafélék,

kukoricasz4r,

répafej), mezégazda-

ségi ipari melléktermékek (répaszelet, szeszmoslék, melasz, olajpogacsa) a ~ takarményozdéséban kittinden hasznosithaték. Nagy tragyatermelése révén a talajeré fenntartasanak és ezaltal az egész mezégazdasdg belterjesebbé tételének fontos tényezdje. — A nagyszamu ~fajtét altalaban hasznositdsuk szerint osztdlyozzdk tejel6 (friz, jersey, guernsey, angelni, ayrshire stb.), vegyes hasznositdsu (szimentéli, magyar: tarka, borzderes, kosztrédmai stb.), hiistermelé (hereford, angus, shorthorn stb.) és erétermelé (magyar sziirke, sziirke sztyepi, maremann stb.) fajtdékra. Szokdésos még az orszagonkénti csoportositas (angol, dan, svéd, svajci

stb.) is. Mo.-on az é6si magyar sziirke fajta mar csak elenyész6 (3—4) szazalékban fordul eld. Jelenleg az uralkodé fajta a szimentali jellegi magyar tarka. Szérva-

180

SzZarvas

Szas2

A szarvasmarha-dllomany

nyosan fordul elé a borzderes, valamint az egyéb kisebb jelentéségti fajtak és ezek keresztezései. A ~ szinét a bér és a szérzet szine szabja meg ; ez fajtajelleget meghatarozé fontos bélyeg. Szokasos szinmegjeldélések: fehér,

|

,

pirok, fakdé, sdrga, piros, vorés, barna, fekete, sziirke, deres, vérese, borzderes, tarka. A ~k kor szerinti elneve-

zései: szopds borju az elvadlasztasig (3—4 honapos), valasztott borji (4—7 honapos), éven aluli novendék (7—12 hoénapos), éven feliili n6vendék (12—18 hdénapos), kétéves (19—24 hdénapos) stb. Ivar szerinti elnevezések : iisz6 (az elsé ellésig), tehén (az els6é elléstél), fejés tehén (fejési idészak alatt), bika (korra valod tekintet nélkiil a him ~), tind (ivartalanitott bika 4 éves kora elétt), 6k6r (ivartalanitott bika 4 éves kora utdn), sére v. gébély (hizlalt ~). — A ~ tenyésztése nagy jelentdéségi volt nemesak a nomad pasztornépeknél, hanem a féldmiivelésre valé attérés utdn is. Mo.-on a honfoglalas é6ta allandé

volt,

féleg —rideg

marhatartéds

formajéban.

A

mezé-

gazdasagi drutermelés kibontakozdsa soran a marhakereskedelem nagy szerephez jutott nemcsak bel-, hanem kiilkereskedelmi viszonylatban is. A 16—17. sz.-ban a kézép- és Ny-eurdpai varosok piacdra a > tézsérek hatalmas marhacsordaékat hajtottak ki Mo.-rd]. Eleinte a jobbagyok és mezévarosi polgarok foglalkoztak ~tenyésztéssel és marhakereskedelemmel, a 17. sz.-td] kezdve a —>majorsdgi gazddlkodds kialakuldsdval azonban a

nagybirtokosok legfébb jévedelmi forrasava valt. A 17. sz. kézepétél a bécsi udvar tobb kisérletet tett a marha-

kereskedelom

monopolizdléséra

(ami

a

Wesselényi-féle

Osszeeskiivést kivalté féuri elégedetlenkedés

egyik oka is

volt), de csak a 18. sz.-i vampolitikaval sikeriilt céljat elérni; ez a mo.-i ~tenyésztés visszaeséséhez vezetett. A kapitalizél6d6 nagybirtokokon a ~tenyésztés ismét fellendiilt ; a 20. sz.-ban Mo. mezégazdasagi exportjanak jelentés részét adta. — Irod. Hanké B.: A magyar haziallatok térténete. 1954; Schandl J.: Szarvasmarhatenyésztés. 1955; Horn A.: Szarvasmarhatenyésztés. (Allattenyésztési enciklopédia 2. két.) 1959; J. Horvath L.: Vidaém rajzos szarvasmarhatenyésztés. 1959 ; Bocsor G.: A magyar tarka marha. 1960; Kovacs M.: A magyar tarka sz. torténete. 1960 ; Barezi—Bocsor— Mihalka : Gazdasagi Allatok hizlalasa. 1. k6t. Sz. és juh. 1961; Farkas P.: A termelészévetkezetek szarvasmarhatenyésztésének megszervezése. 1961; Hck—Szmodits : Sz.-tenyésztés a mezdégazdasagi termelészévetkezetben. 1961; Szép—Kardevan—Lami: Gyakoribb szarvasmarhabetegségek, szarvasmarhahigiéne. 1961. Szarvasmarha-dllomadny

néhdny

orszdgban

AIL. viléghébortt

eléit

1959—60 | 1960—61

Vilégdllomany ............5. ' ebbdl: Barone hyn ears

TS Aare

|

{

|

eeoeho Rao See

etched te avsfo Siagetacetshove

ezer

690000

1940 | 137 933

1939 | 66029

darab

| s99400 158 6512

| 909 600 :

| 101250

97 139/

74 72 45 43

75 800 73 962 Fi .

SVAUS ig Go Oo Sette Eee OE PIO aro TAMAS ies less woke de aie e,6 Kinai Népk6ézt. .........04. AYCOTUIA arewiaielelereitse e'ei/m\a +16

1940 1939 3 1937

47 40 24 33

800 745 764 207

LEAS RVARAT an qa Lic COOODDOI00

1939

24 444

23 820

24 064

SLOPE Pavcrolcueyetore aye8.sracevore coreress MexR Gitte sais weyers siiiaco ewes iain Franciaorsz€g o..c.ccsceeees BQO AS SINED ep tan Rocio Counce & Kolumbia 2.0 cccsesee recess Torékorszag IN SZARS evap sestevcialcietelts diateeneieviey.s Dél-afrikai K6zt. ..........

5 1940 1938 1939 1938 193 1938 1939

20 11 15 12 9 9 12 11

22 21 18 16 13 13 12 11

P A 19 436 17 332 4 12 435 12 867 :

Nagy-Britannia

0004 591 622 862 018 311 187 852

233 829 900° 398 450 561° 735 5038 390° 076 4804 883¢

............

1939

8 872

8 247

10 497/

11 771/

11 965/

OlaszOrsZhg .ccecescerrrecce Lengyelorsz4g ...i6:sc6s.ee

1939 1938

7 884 10 554

9 399 8 685

9 874 9 160

Mapyarorszag

1938

1 882

1,971

1957

Kanaday.

same ieoatdne «scree

ec ccccene ens

1939

Meyjegyzés: Az orszagok az 1959—60. jében. a) 1952—53-ban. b) 1955—56-ban. egyutt.

¢) 1958—59-ben.

f) Csak

10 905f

évi Allomany nagys4gsorrend+) 1956—57-ben. d) Saarral

a mezdgazdasigi

iizemek

dllomaénya.

AR:

gee

Mo.-on

100 kh mezégazd.°

ebbél tehén? | teriiletre juté

Ev?

szarvasmarha ezer

darab

darab

1935

1911

961

14,5

1950

2 222

1137

17,3

1955 1956 1957 1958 1959

2128 2170 1973 1937 2 004

973 994 972 967 962

16,9 17,3 15,8 15,5 16,0

1960

1971

949

1961

1957

920

|

15,9

15,9

a) Tavaszi dsszefrasok eredményei. b) Az 1935. év kivételével alloménnyal egyiitt. c) Szant6, kert, sz616, rét és legelé teriilete.

eléhasi

szarvasmarhafélék (Bovidae): a patasok (Ungulata) rendjében a pdarosujjtak (Artiodactyla) alrendjének kérédz6k (Ruminantia) osztagaba tartozd Allatcsalad. Nagy testi v. karcsu felépitést, fajokban gazdag csalad; viragkorat a jelenkorban érte el. A csalad valamennyi tagjara jellemzé az altalaban mindkét nemen megtalalhatd, beliil iireges, tiilkés

+ szarv,

amely

megfelelé

elja-

rassal a szarvesaprol lehuzhatd. Fels6 metsz6- és szemfogaik hianyoznak, az alsék megvannak, de alakra nem kilonithet6k el egymastél, vésé idomtiak és szorosan egymas mellett allnak. Legnagyobb résziik nyajban él, egyesek parosdval. A legnagyobb faj- és egyedszimban jelenleg Afrika tertiletén élnek, bar ide Eurdépabdl és Azsidbél vandoroltak be. A ~ kéziil keriiltek ki az ember

leghasznosabb

hazidllatai,

pl. a szarvasmarha-,

a

juh- és a kecskefajtak. Rendszertanilag a villaszergealakuak (Antilocarpinae), az antilopalakuak (Antilopinae), a juhalakiak (Ovinae), a tulokalakuak (Bovinae) és a pézsmatulokalakuak (Ovibovinae) alesaladjaira oszthatok. Szarvasy Imre (1872—1942): kémikus, egyetemi tanar, az MTA rendes tagja. Szamos tanulmanya jelent meg az elektrokémiai és egyéb kémiai iparok targykorébol. Modszert dolgozott ki arzéntelluridok elééllitasara. szassza, sziklaugro (Oreotragus oreotragus): > antilopok Szasszanidak, Szaszaniddk : irani (perzsa) uralkodécsalad 226-t61 651-ig. Alapitéja, J. Ardasir. Birodalmuk, amely magaban foglalta a mai Iran, Afganisztan, Irak és a Transzkaukazus nagy részét, a kés6rémai, majd a bizanci birodalom legerésebb ellenfelévé valt. A ~ dinasztidjabol szdrmazé jelentés uralkodék: J. Ardasir (ur. 226—241), I. Sdhpur (ur. 242—272), I. Khoszrau (ur. 5381—579), If. Khoszrawu (ur. 590—628), az utolsd

Ill. Jazdagird m0

alakulésa

(ur. 632—651) volt.

A ~

birodalmat

a

7. sz. kézopén arab tadmadads déntétte meg, amely Iran 6nalldsagdnak tobb évszdzadra véget vetett. Szasz Imre (1927— _): ird, mtifordité ; Jézsef Attiladijas. Szél a sip ce. regénye (1953) a kurue mozgalmak kordt eleveniti meg. Basa c. regénye (1956) egy kutya-

esalad térténete. Vizparti kalauz és Horgdszbottal irtam cimen a kiilénbézé viziemberekrél (horgdszok stb.) irt karcolatai jelentek meg. Az angol és az amerikai irodalom szamos mitivét tolmacsolta magyarul. Szasz Karoly (1798—1853): wgyvéd, polihisztor. Matematikaval és természettudomdnyokkal is foglalkozott. 1821-t61 a nagyenyedi kollégium jogtanara,

1833-61 az MTA tagja, 1848-ban vallds- és kézoktatdsugyi dAllamtitkar, képviselé. 1851-t61 a Nagyenyedrél Marosvasarhelyre athelyezett fdéiskolan Bolyai Farkas utdda lett. Szasz Karoly (1829—1905): k6lté, mtiforditd, irodalomtérténész, reformatus piisp6k; az MTA tagja, az elébbi fia. Erdélyben élt 1848-ig, ekkor Pestre, majd a kormannyal egyiitt Debrecenbe k6lt6z6tt, ahol minisztériumi fogalmazévaé nevezték ki. Késébb mint katona vett részt a szabadsagharcban. Az énkényuralom idején tébb helyen volt tanar (Nagykérésén Arany Jdnossal

18 1

Szasz

tanitott egyiitt), majd reformdtus lelkész, 1865-ben orszaggyllési képviselé, kés6bb miniszteri tandcsos, 1884ben dunamelléki ref. piispdk lett. — Kéltészetével Arany Janos népies-nemzeti iranyat folytatta, esztétikai nézetei

Gyulaiéval

mtive:

voltak

rokonok.

Jelentés

irodalomtérténeti

A vildgirodalom nagy eposzai (1881—82). Blet-

mtivéb6l sokiranya miiforditéi munkasséga emelkedik ki. Nevéhez fizédik a Nibelung-éneknek, a Divina Commedidnak, Shakespeare nyole dramajanak, Moliére tébb vigjatékanak,

Burns,

Goethe,

Byron,

Schiller,

V.

Poe, Tennyson

Hugo,

Heine,

stb. szamos

Béranger,

kélteményé-

nek magyar tolmacsolasa. (Sz. K. miivei, 1—5. kétet, 1929). — Irod. Gyéry A.: Sz. K. mint k6lt6. Rimaszombat, 1930; Sz. K. Szerk.: Kiss—Turnovsky. 1955. Szasz Pal (1901— ): matematikus, egyetemi tanar, a matematikai tudomanyok doktora. Tudomanyos mun-

kassaga

a hiperbolikus

kapcesolatos.

I—ITI.

(A

geometriaval

differencidl-

és

az

analizissel

és integrdlszdmitds

elemei.

1951.)

Sz4sz-Anhalt,

Sachsen- Anhalt

teritilet Németo.-ban,

az NDK

Rakdczi-szabadsdg-

harcot lezaréd békekétés, amelyet II. Rdkdczi Ferenc tavollétében és hozzajaruldsa nélkiil kététt meg Kdrolyi Sandor grof Pdlffy Janos csdszari tabornokkal Szatmaron (Szatmar-Németiben). — 1710—11 forduldjara a szabadsagharc valsdgos helyzetbe jutott. Rakéczi lI. (Nagy) Péter orosz car segitségében reménykedve, idényerés céljabél hozzajarult, hogy a fegyversziineti feltételeket a rendek megvitass4k. O maga 1711, febr.-ban Len-

gyelo.-ba ment, hogy személyesen targyaljon Péter earral. Tavollétében Karolyi a fejedelem Altal kijelélt Huszt helyett a csdszari seregek dltal kériilvett Szatmarra hivta d6ssze a rendeket és a csdszari feltételeket nem megvitatasra terjesztette elé, hanem elfogadtatta azokat. Majus 1-én Palffyval aldirta a békeszerzédést, és a hadiszemle iiriigyén ésszehivott sereggel a majtényi sikon letette a fegyvert. — A~ben I. Jézsef Habsburg uralkodé nagy altalanossAgban és minden _ biztositék nélkiil igéretet tett a magyar térvények megtartdsdra és a protestans vallasgyakorlat biztositasdra, de azokrél a kévetelményekrél, amelyekhez Raékéczi ragaszkodott s amiért a szabadsaghare folyt (a Habsburg elnyomé uralom gazdasagi és politikai intézkedéseinek felsz4molasa, Erdély 6nallésaganak biztositdsa stb.), sz6 sem esett. A ~ szévege részletesen kérilirta, hogyan kaphatjadk vissza birtokaikat a Habsburgokhtiségére zaros hataridén

beliil visszatéré urak. — A~ Karolyi és az 6nzé osztadlyérdekeiket félt6 nemesek drulasdnak eredményeként jétt létre. II. Rakéezi Ferenc soha nem

ismerte el, elutasitotta

a felajanlott kegyelmet. A ~vel megszil4rdult Habsburg uralom még a békeszerzédésben foglaltakat sem tartotta meg. Tovabb folyta protestansok hattérbe szoritasa, jogaik esorbitasa, templomainak elvétele; az orszagra

nehezedé

gyarmatosité politika gatolta a termeléerék fejlédését.

Szatmari

Nagy

Szatmari Nagy Imre (1920— ): a Hazafias Népfront Orszagos Tanacsanak titkdra (1957. nov.-tél). Mezégazdasagi eseléd, kubikos,

napszamos

volt.

1943-ban

bevonul-

tattak, 1945 elején alakulataval egyiitt letette a fegyvert a szovjet hadsereg elétt. 1945. aug.-tdl 1948 dec.-ig a Kisgazdapart Szentes

Szaud-Arabia

183

varosi

és

Csongréd

megyei

titkara,

1949—5l-ben a DEFOSZ, majd 1951—57-ben az Elelmezéstigyi Minisztérium munkatarsa volt. 1960-ban elvégezte az agrartudomanyi egyetemet. Szatmari-siksag : az Alféld EK-i része, a Nyirségtél K-re és a Keleti-Karp4tok vulkani vonulatdénak lAabaénal, 110—130 m tszf. magassdgban. Folyami iiledékekkel fedett lapdly, peremein a Tisza, a Szamos és mellékfolydik tormelékkupjaival. Ny-i részén az Hesedi-ldp siillyedéke. DK felé mélyen benyulik a hegység kézé (Nagybdnyaimedence). Csak ENy-i része tartozik Mo.-hoz, a tobbi Romanidhoz. Szatmarnémeti: romdadniai varos, — Satu-Mare. Szatmar varmegye: régi kézig. egység. Mo.-hoz tartoz6 része a régi Szaboles vm.-vel alkotja Szabolcs-Szat-

nov.-ben foglalta el a trént, s egytttal a vahabitak szektajanak egyhazfeje lett. Szaid-Arabia, Arabija asz-Szaudija: a Hedzsasz kirélysagbol és Nedzsd szultansagbol létesitett perszonaélunidban 4ll6 abszolut monarchia. Az Arab-félsziget 4/. részét foglalja el. B-on Jorddnia és Irak, K-en a Perzsa-6b6l,

Oman,

Maszkat

és Oman,

D-en

Aden

brit

gyarmat, ill. protektoratus és Jemen hataroljak, Ny-on a Vorés-tenger. 1 600 000 km?. L: 7 millié (1961). Hivatalos nyelv az arab. Fév-a (egyben Hedzsasz févarosa) Mekka (L: 150 000, beeslés) és Hr- Rijdd (L: 150 000, beeslés; egyben Nedzsd févarosa), valamint

Dzsidda (Li: 120000) a,,nyari fovaros’’, akiiliigyminisztérium székh.-e. — Azsiahoz

tartozénak

tekintik,

természeti-

mar megyét. — A hét varmegye egyike volt. Jelentés volt arany-ezustbanyaszata Nagybdnya kézponttal. Mar a ll. sz-tdl telepitettek ide német banydszokat. A karpatukran, roman, német és magyar banydszok jelentés tamogatast nyujtottak a parasztmozgalmaknak, majd a Rakoczi-szabadsdgharenak. Egyik nagy-

féldrajzi és néprajzi szempontbél azonban sokban Afrikéhoz szamithaté. Az orszag felszine 600—1200 m magassagSzatid-Arabia cimere ban fekv6 kopar fennsik, amely fokozatosan alacsonyodik a Perzsa-6bél felé. A V6rés-tengerrel parhuzamosan htzdd6 asszir hegyvidék legmagasabb pontjai megkézelitik a 3000 m-t, lejt6i meredeken szakadnak le a V6r6és-tenger felé. Az orszag DK-i részét teljesen lakatlan homoksivatag foglalja el. Az orszdgon at halad a Raktérité: sivatagi

birtokosa,

éghajlat.

rolyz ban:

a

Rakdczi-szabadsaghare

hadvezére,

Kd-

Sandor birtokénak s egyben ~nek kézpontjaNagykdrolyban folytatott hitszegé targyalasait

Szatmarott fejezte be, itt kététte meg a csaszdri fdparancsnokkal 1711-ben a szatmdri békét és a ~i majlényt (nagymajtényi) sikon tetette le a kurucokkal a fegyvert, Szatmar varat pedig leromboltatta. ~ kiildte 1832-ben a rendi orszaggytilésbe Kédlesey Ferencet, 1834-ben a nagykarolyi megyegytilésen szorgalmazta Wesselényi Mikldés az Grékvaltsagot. Teriiletének 71%-a 1919-ben Romaniahoz keriilt, és székhelye Satu-Mare (az 1715-ben egyesitett Szatmdarnémeti) lett. 1940—44-ben ez a rész 4tmenetileg ismét Mo.-hoz tartozott.

Szatok : é6tk., Nograd m., rétsdgij.

L: 640 (1960). Va.:

Romhany. Szaton Rezsé (1888—1957): a kommunista mozgalom harcosa, a KMP alapitd tagja. Vasesztergalyos volt. Az 1900-as évek elejété] vett részt a munkasmozgalomban, az 1905. évi nagy vasassztrajk egyik vezetdje volt,

szakszervezeti

bizalmiként

az

SZDP _ baloldali

ellenzékéhez tartozott. 1914-t61 harcolt az I. vilaghaboriban, 1917-ben megsz6kétt a frontrél. Ekkor a Gyéri Agytigyarba helyezték, ahol szervezte a munkdsokat, s a mind gyakoribb sztrajkokat. 1918-ban a munkastandcs tagja lett. A KMP megalakitésa utan tagja lett az els6 Kézponti Bizottsiagnak és a vasmunkasok k6ézétt szervezte a kommunista csoportokat. A Tandcskéztarsasdg idején népjéléti népbiztoshelyettes, majd a kispesti jards, azutén a dunantuli teriilet kormanyzétandcsi biztosa volt. A Tandcskéztaérsasig bukasa utan az ellenforradalmarok elfogtak, két évig bérténben tartottak. 192l-ben Vacrdl sikeriilt megszéknie, Ausztridba menekiilt, ahol szervezte a magyar kommunista emigracidt és tevékenyen részt vett az Osztradk Kommunista Part munkdéjéban. 1923-ban az SZU-ba ment, ahol felelds paértmunkaét végzett. 1946-ban tért haza. 1946—55-ben (nyugdijazasd4ig) a MALEYV-nél dolgozott vezet6 beosztésban. Az 1956. oktdéberi ellenforradalmi lazadas utaén — stlyos betegen is — a part elsé soraiban harcolt a konszoliddcidért. — 1921. évi menekiilését Mesterhazi L. Pdr lépés a hatdr c. regényében dolgozta fel. Szatta:

Va.:

ktk.,

Vas

m.,

kérmendi

j. L:

190

(1960).

Nagyrakos.

Szatymaz:

oétk., Csongrad

m.,

szegedi

j. L:

4020

(1960). A szegedi tanyakbdl alakult (1950). Homoki sz616- és gyiimélestermesztés (észibarack). Hataérahoz tartozik a Fehér-t6 (haltenyészt6 gazdasag). Szaud, ibn Abd-al Azizibn Szaid (?1901— ): Szaud-

Arabia

kirdlya.

Atyja,

Ibn

Szadéd

haladla

utan,

1953.

Az esézés ritka, dllandé

folyoi

ninesenek,

mert

csak idészakosan telnek meg vizzel. Csupan az oazisokban és a Vor6és-tenger menti partvidéken van lehetdség mozéogazdasagi termelésre. Az orszag geologiai felkutatasa és asvanyi kineseinek feltarasa az I. vilaghabori utan indult meg, s a kutatdsok soran felfedezett hatalmas olajkészletek alapjaban megvaltoztattaék gazdasagat és nemzetk6ézi helyzetét. A népesség tulnyomdé része mezégazdasagbol él mint nomad és félnomad pasztor, az orszag gazdasagi életét azonban a hatalmas kéolajkészletek kitermelése hataérozza meg. Az olajtermelés az Arabian American Oil Company (ARAMCO) kezében van. A vallalat a nyereség felét az allamkinestarnak fizeti

be,

ami

az

Allami

jévedelemnek

tdbb

mint

90%-dt

teszi ki. Az olajtermelés tulnyomérészt a Perzsa-dbél k6ézelében levé olajmezék6n folyik. Innen 1780 km hosszi cesévezeték vezet Jordanian és Szirian keresztiil a libanoni Szaidaba (20 milliéd t kéolajat szallit évente). Egy masik

vezeték a Perzsa-dbélhéz Damman kikétébe szallitja a kéolajat. A kéolaj nagy részét tankhajék szallitj4k tulnyomérészt Eurédpaba. A termelés 1936-ban indult meg,

azéta

fokozatosan

emelkedett,

s

1960-ban

elérte

a 61,7 millié t-t, a tékés vilag olajtermelésének 6,2%-&dt. Ugyancsak amerikai kézben van az eziist-, réz-, vasére- és énbanyaszat. A Perzsa-6b6l partj4an Ras Tanura hegyfoknal 9 milliéd t nyersolaj kapacitdést olajfinomité épilt. Csupan az dtvenes évek folyamén épultek az elsé kis kapacitasi erémivek Mekkdban és Dzsiddaban, tovaébb&é egy cementgyar. A feldolgozo ipar az olajtermeléssel kapcsolatos segédtizemekbél, gépjavitékbdél 4ll, kismérettii élelmiszeripar, szappan-, bér-, mutragyagyartas. — Mezdgazdaséga a feudalis rendszer mellett primitiv, patriarchélis és térzsi jellegt. A mezégazdasag f6 agazata a nomad és félnomad pasztorkod6 dllattenyésztés. A legfontosabb hazidllat és k6zlekedési

eszk6z

a teve.

3,6 millid juh, 265 000 teve,

56 000 szarvasmarha és 22000 szamar (becslés) van az orszagban. VilaghirG a telivér arab ldtenyésztés. Névénytermesztés csak az oazisokban és a partmenti siksdgon folyik. A gabonafélék kéziil az arpat, rizst és kukoricét termesztik. ~ a datolya egyik legnagyobb termesztdje és exportdérje. Termesztenek fiigét, szdlét, rozsaolajat és zdldségfélét. A Perzsa-dbélben és a Véréstengeren haldszat és gyéngyhaldszat folyik. — Nagyaranyu

Mekkaéba sabb

zarandokforgalom

és

kiviteli

Medindéba. cikke

az

iszl4m

szent

vérosaiba,

A _ kiilkereskedelem

a kéolaj,

ezenkivil

a

legfonto-

datolya,

az

arany, a gyapju, a bdr, az 616 Allat (fdleg a 16 és a teve). A behozatalban a tea, a biza, a cukor és a rizs 4ll-

szavalékérus

184

Szaiid-Arabia

kerult

tronra.

a

Szatd

Ibn

1955-ben

~

dhabrani

megszerzett a

vett

részt

Szaud

fia,

utan

haldla

bandungi

Britannia hatalmaba értekezleten. 1955 dta, amikor Nagyamelyre ~

Buraimi-oazist,

az olajban gazdag

keritette konfliktus all fenn. is igényt tart, ~ és Anglia kozott tamadas idején cia —fran angol elleni 1956-ban, a Szuez vi-

Arabok Altal lakott teriiletét a 16. sz.-

TORTENET.

tamaszpontot,

légi

1946-ban

az

megkapta

évre

nak az elsé helyen, viszonylag csekély a textiléruk és miiszaki 4ruk behozatala. A kézlekedést tevekaravanok bonyolitjak le, cesupaén az olajmezékrél vezet vastitvonal a févarosba és Damman kikétébe. — A lakossdg 90°/)-a analfabéta, a gyermekeknek alig 10%-a jar iskolaba. Hivatalos pénzneme a rial: 1 rial = 11 geres.

ba az olajki ~ ideiglenesen megsziintette a két Allam i kapesolatotelt és megszakitotta veliik a diplomacia miniszterel-

ban a térdk6k foglaltak el. A 18. sz. folyaman Mohamed ibn Abdul Vahhab puritdn vallasi szektat alapitott, amely

atalma kat. 1958-ban Fejszal emir, a teljh a pozitiv semlegesség nok, a kiraly 6ccse kinyilvanitotta li-

célul ttizte ki az arab teriiletek nemzeti onallésdganak helyredllitasdt és 6ndllé arab dllamot szervezett—+ Nedzsd

an eltavo politikajat. 1960-ban Szatid kirdly azonb kezdeményezo mokat refor sdgi gazda elt mérsék a totta az USA wi

teriletén. A kiilénféle, addig a térdkéktél figgd emiratusok (Dzsebel Shammar, El] Hasza stb.) is tébbé-kevésbé fiiggetlenekké vdltak. A 19. sz. végén Dzsebel Shammar uralkoddéja kitizte Nedzsdb6l a vahabitdkat, akik Kuwa-

kormanyt,

alakitott

és maga

Fejszalt

ami

vezetett.

novekedéséhez

befolyésanak

Shiraz——>__ meee)

©

Jaul al-Amr —— i

An -Nafud

Bushire

\Mmar- hg. AL jr LIF

y /

/

+

;

=

ae

CA

Fe

Rakterild ~ SZeRz60—7, = oe oe

“Havel ash-Sam —GMasa f \

oAl-Hadida

==Oasys

—Ferasan =e?

Pend ahreds

| Nt $e

= =Kamar an -

> —\Hodeida

mM =

oOSana

Tarim

Ow

Beer

anar | «

+3211

laiz Grant y 2 SheikhOtman

rae

re

1 = = A ya rs ER es ~Aden(NBr= race YEO Me Jf szomAuipart-—2deb-

|i / Hedzsdszt, részét.

1926-ban

A kévetkez6

pedig

évben

emirdtust, 1924—25-ben

az Aszir

emirétus

Nagy-Britannia

nagy

is kénytelen

volt elismerni 6t Nedzsd és Hedzsdsz uralkoddéjanak. Allama 1932-ben felvette a ~ nevet. 1934-ben az imperialista allamok Altal provokalt Jemen elleni hébortban megszerezte Nedzsran tartomanyt és az Aszir emiratus egész

teriiletét.

Ugyanakkor

~

a

nemzetkézi

tédkés

monopéliumok vadaszteriiletévé kezdett valni. Az 1933ban alakult Arabian American Oil Company (ARAMCO) fokozatosan magdhoz ragadta a kéolajkutatast és kitermelést. ~ nem vett részt a II. vilaghabortban, de 1941-ben megszakitotta a diplomaciai kapcsolatokat Németo.-gal és Olaszo.-gal. 1945-ben az ENSZ tagja lett s belépett az Arab Ligdba. 1951-ben segélyegyezményt kétott

az USA-val,

ennek

keretében

az USA

ujabb

Gt

ALLAMSZERVEZET. kezében

ésszpontosul

rehajté

é6s a birdi

Abszolit

monarchia.

A kirdly

az egész dAllamhatalom ; 6 a vég-

hatalom,

valamint

az

orszag

vallasi

fejo. Térvényhozé hatalom nines. A kiraly altal kinevezett minisztertandcs a kirdlynak felelés. Az orszagot alkoté nagyobb teriileti egységek élén az alkiralyok, ill. a kirdly Altal kinevezett kormanyzék allnak.

Szauder Jézsef (1917—

): irodalomtérténetird, egye-

temi tanar, az irodalomtudomany kandidatusa. F6 kutatasi teriileto a magyar felviligosodas és reformkor irodalma (Faludi Ferenc,

1941;

Bessenyer, 1953;

Kélesey Ferenc,

1955 — monografidk ; A romantika utjdn, 1961 — tanulmanyok). Olasz irodalomtérténettel is foglalkozott. szauna, sauna : lakéhdézban v. kiilén kis épiiletben berendezett gézfiirdé a finneknél. Szava: ktk., Baranya m., siklési j. L: 570 (1960). Szava : folyé Jugoszlavidban ; 712 km. A Juliai-Alpok B-i végénél ered, érinti Zagrabot, Belgradnal émlik a Dundba. 500 km-en hajézhaté. Mellékfolyéi: Kulpa, Una,

Vrbas,

Bosna,

Drina.

szavalékérus : a weimari Németo.-ban sziiletett eléadasi forma, amely 11j szocialista tartalmu tomegmtvészet

szazlabuak

szavaloémivészet

megteremtésével kisérletezett. Lényege, hogy a verseket, esetleg prozai széveget tébb szdlamra bontva, néha dallammal adjék elé. Mo.-on 1925-ben alakult egy, 1927-tél 100% kérus néven ismert ~, mely az Allkoholellenes

Munkas Szévetség keretein beliil mikédétt 5 éven at, betiltasdig. szavalémiivészet : az eldadémiivészet egyik aga, kéltemények v. prozai szévegek eléadasa. Egyetlen mitivészi eszk6ze az é16 hang, diszletek, jelmez, maszk, testmozgas, tébbnyire gesztus és mimika nélkiil. — Irod. Ascher

O.: A versmondas mtivészete és a szinpadi beszéd. 1955. szavanna (indian—sp.>: trdpusi magas gyepti puszta facsoportokkal. A fak lombja a széraz évszakben, nydron hull le. A sivatagok és a tropusi éserd6k 6ve kézétt D-Amerikéban, Afrikaban, Ausztrdliaban jellegzetes.

szavardok:

— szabirok

szavatossag : az claddt terheldé felelésség, hogy az eladott dolog a rendeltetésszerti haszndlatnak megfelel és a megfelelé6 tulajdonsagokkal rendelkezik. A ~ — megfeleléen

eltéré

tartalommal



nemesak

jelélte,

sen

gépek, berendezések, ipari cikkek stb. eldallitdi, bizonyos

szocialista

forradalom

utan

szdmos

ellenforradalmi akciéd szervezdje volt. 1918 utdn emigralt. 1924-ben a szovjet allambiztonsagi szervek illegalis hatardtlépés kézben elfogték és 10 évi bértén-

biintetésre

{télték.

Ongyilkos

lett.

szaxofon, saxophone: faftivds hangszer, fémbél késziil. Egyszerii nyelvsipja a klarinéttal, kup alaku

furata, billentytizete az obodval rokon. Hatféle valtozata kéziil legelterjedtebb az alt~, Hsz hangolasban. Hangterjedelme esz—g?. Feltalaloja,A. Sax 1840 kortil szerkesztette azzal a feladattal, hogy atmenetet képezzen a rézés fafivés hangszerek k6zott. A19. és 20. sz.-ban elvétve operai és szimfonikus zenekarok, Uujabban nazalis, groteszk hatdsokra képes hangja miatt jazzzenekarok hasznaljak, ezek nélkiil6zhetetlon hangszere.

szazad : 1. (kat) 3—4 szakaszb6l allé katonai alegység. Létszima

az adott hadsereg

szervezésétél

hadseregekben

tamadta

a Horthy-rendszer

politikajat.

és a fegyver-

nemtél fiiggden 100—200 £6. — 2. az idészAmitas 100 éves szakasza. Szazadok : a Magyar Térténelmi Tarsulat kézlonye, a magyar torténettudomany k6zponti folydirata. 1867ben indult. 1912-té1 évente kézélte a magyar térténeti irodalom bibliograéfidjat. Megjelenésének elsé évtizedeiben az adatkézlé jellegti pozitivista felfogds jellemezte, az ellenforradalmi fasiszta rendszer idején (1919—44) a szellemtérténeti felfogdst tiikrézé és szélséségesen soviniszta cikkek jutottak benne tilstlyra. — A felszabadu-

last kévetéen, a Tarsulat ujjdszervezése utén a ~ a marxista térténetiras vezeté orgdnumava valt. 1949 déta a Tarsulat igazgaté valasztmanya altal valasztott szerkeszt6 bizottsdg iranyitja. szazados: a féhadnagy és az érnagy k6zotti katonai rendfokozat. Eredetileg a szizadparancsnoki beosztast

szazad-



nacionalista,

1939-ben

esetleg

jobboldah,

a kormany

betil-

totta.

szazalék, percent, %: a > szdzalékszdmitds alapfogalma. A viszonyitasi alapnak valasztott mennyiség szazadrészét nevezziik az alap 1%-dnak. Ennek tetszéleges

k-szorosa

a k%,.

szazalékszamitas : az aritmetikanak

az

az

eljarasa,

amely minden viszonyszamot olyan tort alakjaban fejez ki, melynek nevezéje 100. E tért szdmladldja a szdzalékban kifejezett viszonyszam,

a szamlalé

pedig ugyanaz ezrelékekben kifejezve. osszefiiggései :

A~

tizszerese

legfontosabb

‘4 spalékk s°P s 6ssze g p szazalé ZAZ RSE. oeeeerh 160

adasvételnél,

kisipari szolgaltatasok felelései. A ~i idén beliil a szerkezeti, mtikédési és anyaghibakat a ~ot vallalé intézmény, vallalat v. személy kételes dijmentesen megjavitani. — A gyakorlati életben naélunk gyakran helytelentil garancianak nevezik. Szavickij, Konsztantyin Apollonovics (1844—1905) : orosz fest6, 1872-t6l kidllitdja, 1878-tdl tagja volt a peredvizsnyikek tarsasdganak. Eles szocidlis problémakat felvet6 mtiveiben sokoldalian jellemzett népi tipusokat abrazolt. F6 miivei: Javitémunkdlatok a vasdtvonalon (1874), Az ckon fogaddsa (1878) — mindketté a Tretyakov Képtarban. Szavinkov, Borisz Viktorovics (1879—1925): az eszerek, partjanak egyik vezetdje; 1903—05-ben tébb merényletet szervezett a cari 6nkényuralom képvise16i ellen. Dekadens, miszticizmusra hajl6 regényeket irt. 1917 nyaran az Ideiglenes Kormanyban a hadiigyminiszter helyettese és a vezérkar mellé rendelt politikai az oktdéberi

jelenkori

ellenforradalmi

hanem mas jogviszonyok (bérlet, vallalkozas stb.) kérében is eléfordul. ~ot vallalnak meghatdrozott idére

biztos,

a

zaszloalj- — parancsnoki beosztast tdlt be. Szazadunk : tarsadalomtudomanyi folydirat. 1926-td1 1939-ig jelent meg. VAambéry Rusztem, majd Csécsy Imre szerkesztette. Polgdri radikalis szemléletti lap volt, éle-

s Osszegnek

r rész

100-r

szazaléka ;

8

r rész

100-r

-nek a p szazaléka. P A~t féleg az elemi statisztikaban (viszonyszamok) és a gazdasaégi életben (pl. kamatszamitas) alkalmazzak. szazéves haborti, 1337—1453: Angha és Franciao. kéz6tt révid megszakitasokkal t6bb mint szdz évig duilé hébort, amely féként a 12. sz. kézepétdl kezdédéen Anglia birtokdba keriilt francia teriiletekért, valamint Flandria birtoklasdért folyt. 1340-ben az ango]—flandriai flotta Sluisnal vereséget mért a francia flottara. A francia szdrazféldi haderé Crécynél (1346), majd Poztiers-nél (1856) stlyos vereséget szenvedett. Aj\ hadviselé felek 1360-ban Brétignyben békét k6tdttek, amelyben Anglia biztositotta uralmat Poitou, Guyenne, Gascogne és Calais félétt. A franciao.-i héditasaikat véd6é angolok a 15. sz. elején szévetkeztek a burgund hercegekkel. Az ujra fell4ngolt héboriban V. Henrik angol kirdly seregei az Azincourt-nal (1415) aratott gyézelem utan elfoglaltak Ki-Franciao.-ot és Parizst. A troyesi szerzédésben (1420) a francidk elismerték V. Henrik angol kiraly trénigényét, 1422-t61 mégis VII. Kdroly francia kirdly gyakorolta a hatalmat. A habort sorsat az angolellenes népi mozgalom forditotta meg. >Jeanne d’Arc felszabaditotta Orléans-t az angol ostrom ald] (1429). Sikerei nyoman VII. Karolyt megkoronaztak. 1436-ban a franciak viszszafoglaltak Parizst, majd az E-i tartomanyokat. 1453-ra az angolok Calais-ba szorultak vissza. Az 1475-ben kot6tt béke biztositotta Franciao. sziamara a habort soran és korabban angol birtokba keriilt franciao.-i teriiletek visszaszerzését. A ~ iddszakat mindkét orszagban az osztaélyhare erés kiélezédése jellemezte (jacquerie, Tylervezette parasztfelkelés sthb.). Szazhalombatta:

6tk..

Pest

m.,

budai

j., a

Duna

mellett. L: 1600 (1960). Zdldségtermesztés. Téglagyar. Itt épiil a Dunai Kéolajfinomité évi 2 millid t kapacitassal, amely a Baratsag-kéolajvezetéken szallitott szovjet kéolajat dolgozza fel. Epiilében Mo. legnagyobb,

koéolajfitéses A régi Batta

erdédmive. Romai_ kori _ telepiilés. helység hatdrdban feltart 126 kunhalom valésziniileg az i. e. e teriileten élt keltak sirja ; a magyar hagyomany a hun és a rémai—german seregek Altal vivott tarnokvélgyi csatéban elesett vitézek sirjainak tartja. A sirleletekr6él kapta a helyiség mai nevét. szazlabiiak (Chilopoda): az izeltlabuak (Arthropoda) térzs légeséves izeltldbuak (Tracheata) agazatanak egyik osztalya. Hosszi, vékony testti, igen sok (15—173), majdnem csupa egyforma szelvénybél felépitett allatok, torasszelvényeiken 1—1 par labbal. Legjellegzetesebb képviseléik a Scolopendra-fajok, ezek Eurépaban kis termettiek, de D-Amerikdban az drids szkolopendra 26,5 cm

hosszrira is megné,

szaz nap, 1815. mare.—jun.: az Elba szigetérdl varatlanul visszatért Napdleon szaznapos uralmanak elnevezése, amely megszakitotta XVIII. Lajos uralkodasat. Napoleon mare. l-én kb. 100 fényi csapattal szallt partra

D-Franciao.-ban,

serege

azonban

menet

kézben

allandéan névekedett, Ugyhogy kozeledtének hirére a kiraly elmenekiilt, Napoleon pedig hare nélkiil bevonulhatott Parizsba. Alkotmanyos kormanyzast igért és tinnepélyesen kinyilatkoztatta békeakaratat. Mivel igéreteit nem valtotta valéra, uralmanak megszilarditasahoz nem tudott kell6 mértékti tomegtamogatast biztositani. Az uralmdt megbuktato hatalmak koalicidja azonnal megkezdte eldékésziileteit a tamadasra, Napoleon pedig a szdvetséges csapatok egyesiilésének meggatlasa végett Belgiumba rontott. A waterlod: csatdban elszenvedett veresége (jun. 18.) utan jun. 22-én ujbdol lemondott a tronrol. Szazonov, Szergej Dimitrijevics (1861—1927): orosz diplomata. 1910—16-ban kiiliigyminiszter. Az Oroszo. és a tobbi antanthatalmak k6z6tti szévetség hive; jelentés szerepe volt az I. vilaghaboru elékészitésében és kirobbantasaéban. A Németo. és Oroszo. k6zétti kil6énbéke megkétésére iranyuldéd torekvések elétérbe keriilése miatt 1916-ban lemondott. Az Oktdéberi Szocialista Forradalom utan Franciao.-ba emigralt. 100% : irodalmi, mtivészeti és politikai folydirat. 1927-ben indult Tamas Aladar szerkesztésében mint legalis lap, kiaddsat és szerkesztését a magyar kommunistak irdnyitottak. Eleinte elsésorban kulturalis targyu irasokat k6z6lt, késébb inkabb politikai jellegi cikkei keriiltek elétérbe. Fontos feladatanak tekintette a korabeli haladé

és forradalmi

ban a szovjet irodalom

sokkal

(Babel,

kilfé6ldi irodalom,

megismertetését

Gladkov,

elsésor-

a magyar

Gorkij, Panfjorov,

olva-

Ehrenburg,

Tyihonov, Solohov, Majakovszkij stb. szovjet, Becher, Weiskopf, Tucholsky, Mithsam stb. német, U. Sinclair, Reed stb. amerikai, HaSek, Wolker, Kisch stb. cseh irédk

munkaibol k6z6lt). Szamos irénak a lap hasabjain jelent

meg eloészér magyarul irasa,s tobbiknek a munkdait a 100% kényvtaér szavalékérus-fiizetében is kézreadték s igy terjesztették széles kérben. A lap kilénésen az értelmiség és a munkassag kérében terjedt el és hatott. Munkatarsai

halado Erik,

k6zé

tartozott

irék (Gereblyés Madzsar

a

mo.-i

kommunistak

Laszl6, Gergely Sandor,

Jézsef stb.) mellett

és

Molnar

szimos, emigracidban

616 magyar kommunista is (Bolgar Elek, Lukacs Gyorgy, Révai Jozsef stb.). 1930-ban a szerkesztét a Horthyrendérség letartdoztatta, a lapot pedig betiltottak. szazszorszép (Bellis perennis) : a fészkesek (Compositae) esaladjaba tartozé névényfaj. Ndlunk is honos, kétéves novény. Legelékén, réteken gyakori, de nem jelentés. Tilevelei csucsuk felé gyéren fogasak, hosszi nyélbe keskenyedék. Viragfészke LBellidis flos néven drog. A viragok szine fehér, rdzsaszin v. piros; telt v. félig telt. Telt viragu valtozata szegélyezésre yv. viragagyak tavaszi kitiltetésére alkalmas. Magr6l szaporitjak.

szeenarium

:

a szinhdzi

ren-

dezokoényv, rendezépéldadny, film esetében a szdvegkényv, forgatékényv neve. Mindkét esetben a mii teljes szovegét tartalmazza a minden mozzanatra kiterjedé

részletes

rendezéi

utasitasokkal.

szcenika ; — szinpadtechnika

szcintigram : az orvosi

diagnosztikénak

a radioak-

tiv izotopok alkalmazasaval nyert Uj segédeszkéze; a betegbe bevitt radioaktiv anyag eloszlasdt abrazolja.

A ~ot

specidlis

késziilék,

pl.

a

magyar

Scinticart

késziti oly modon, hogy szcintillaciéds detektora automatikusan végigjar a beteg bedallitott testrésze folott, és az egyes pontokban észlelt sugdrintenzitast papirra régziti.

szcintillacié {lat.): 1. radiolumineszecencia : igen

révid

ideig (10-*—10-® masodpercig) tarté fényfelvillanas, amely egyes anyagokon (un. foszforokon), nevezetesen cinkszulfidon,

BZECESSZIO

186

szaz nap

gyémanton,

ceéziumjodid, kaliumjodid becsapédaésdnak hatdsdra

—antracénon,

natriumjodid,

stb. kristalyokon részecskék jon létre. A jelenséget W.

Crookes (1903) elgondoldsa alapjan részecskék sz4mlalésd4ra alkalmazz4k. — 2. esillagok latszdélagos pislakolasa a horizont

kézelében ; a légkérben

lejatszé6d6

meteorold-

giai jelenségek kovetkezménye. a részecskeszamlalok egyik szeintillaciés szamlal6: fajtaja, amely a részecskék altal okozott felvillanasokat,

az

szcintilldcidkat

un.

méri,

szamlalja,

esetleg

regisztralja. Leglényegesebb alkatrésze egy fluoreszkalo ernyé, amelyen a részecskék felvillanésokat okoznak. Eleinte

mel

ezeket a felvillandsokat

szcintillalo

nagyitétivegen

(szepintarisekop),

szdmldltak

ernyét

1947

at szem-

dota azonban

a

fotoelektron-sokszorozéval

egy

(—-elektronsokszorozé csé) épitik dssze, amely a fényimpulzust 4ramimpulzussa alakitja 4t. A részecske altal keltett felvillands hatdsdra az elektronsokszorozé katédjabdl fotoelektronok lépnek ki; ezek statikus tér segitségével szekunder emisszids dynodék sorozatén haladnak

végig,

ahol

minden

dynoda

az

elektronok

sz4mat

megsokszorozza. Ilyen médon akér milliészoros sokszorozasi tényezd is elérheté6. — A ~t eleinte kizardlag alfa-részecskék szamldlaséra, ujabban azonban elektromosan nem to6ltdtt részecskék (pl. gamma-fotonok, neutronok) szdmldlasara, nagyon rovid élettartamu

izotépok felezési idejének mérésére stb. hasznaljak. A fényfelvillanas erésségéb6l a részecske energidja is meghatdrozhaté ; ezért alkalmazzak magfizikai folyamatok energidjanak mérésére is. A felsoroltakon kiviil szamos téren, pl. a biolégiaban, a kémiaban, a geologidban, a technikaban is alkalmazzdk. Legfontosabb eldnyei: nagy érzékenysége és hatasfoka, révid holtideje. Egyes szerz6k az un. Cserenkov-szamlalékat sugadrzds) is a ~khoz soroljak. Szezecin [scsecin], németiil Stettan: Lengyelo.-ban, az Odera torkolatanal.

(12 700

km?2.

L:

724000, 1959)

(— Cserenkov4 varos ENy-

székh.-e.

~

vajdasag

L:

249 000

(1958). Kohaszat, hajé- és jarmtgyartas, cement-, vegy-, muianyag-, papir- és cukoripar. Kiilker.-i kikété (kivitel: szén, fa, gabona; behozatal: svéd vasérc). Ovarosa mtiemlék. Csehszlovakia sz4mara, szabad kikété. — Mint halaszfalut mar a 9. sz.-ban emlitik. A 12. sz.ban németek telepedtek le az egyre jelentédsebbé vald varosban ; hamarosan Hanza-varos lett. Svédo., Branden-

burg és Oroszo. ismételten haborut folytatott megszerzéséért. 1720-t61 1945-ig Poroszo.-hoz tartozott. Szezecini-ébél ; a Balti-tenger dble az Odera torkolataban. 60 km hosszi, 5—50 km széles. A nyilt tenger felé 3 kijarata van: K-en a Dzivna, kézépen a Swina, Ny-on a Pine. 3—7 m mély. Szczecin kikétéjéhez és dokkjaihoz a sekély 6b6l fenekébe mesterségesen mélyitett esatorna

vezet.

Szebellédy

Laszl6

(1901—44):

kémikus,

egyetemi

tanar. Jelentés eredményeket ért el mikroanalitikai mdédszerek kidolgozdsaban. Eredményesen foglalkozott a nagyon kis mennyiségti fémionok katalitikus hatdsdval és ezen az alapon az egyes fémionok minéségi és mennyiségi kimutatasdval. Megdllapitotta, hogy bizonyos aktivalé anyagok jelenlétében a fémionok katalitikus hatasa még fokozhaté, és ezzel az illeté6 ionok kimutatasi

hatara rendkiviil kis értékig csdkkenthetd. Felfedezésének a nyomelemek kimutatasdban és meghatdérozasdban nagy jelentésége van. Szebeni-havasok, Muntii Cibinului: hegység Romaniéban, a Déli-Karpdtoknak a Véréstoronyi-szorostél Ny-ra, a Lotru- és Céd-patak kézétti része; 50 km hosszu, 35—45 km széles. Legmagasabb pontja 2245 m (Cindrelul).

nah ants 6tk., Baranya 60). Szeberényi Lehel (1921— Regényei

a szocialista

m.,

pécsvdradi

j. L:

960

): ird; Jézsef Attila-dijas.

Atalakulds

problémait,

a dolgozé

emberek mindennapjait dbrézolj4k (A hegyek elmozdulnak, 1951; Hét nap, 1953; Lépesék a felhékbe, 1957). Szatirdiban tarsadalmunk birokratikus kinévéseit, az emberi visszdssdgokat ostorozza (Szalmdcska, 1956). szecesszid, Secessio Ldnchid létrehozasa, amelyen eldszér kételezték a nemeseket hidpénz fizetésére. Az allando hiddal ~ dédelgetett tervét is siettetni kivanta: az orszag févarosivaé emelni PestBudat ; ezt a Szépészeti Bizottmanyban kifejtett mik6désével

maga

Szécsénke

188

Széchenyi

is segitette.

Az

1840-es

években

a Tisza-

szabdlyozds meginditasa, a balatoni gézhajdézds életre hivasa emelkedik ki gyakorlati tevékenységébél. Mikézben gyakorlati munkdaja a polgari kévetelmények kielégitésére iranyult, politikai programjaban egyre inkabb megtorpant, szembefordult a haladas uj és igazibb kévetéivel. Elészér baratjaval : Wesselényivel hasonlott meg, mar az 1830-as évek elején. Az elsé reformorszaggytilés (1832—36) harcaitél tavol tartotta magdét, de Kossuth

Lajos 1841. jan. 2-an meginditott Pests Hirlapja mar nyilt fellépésre késztette ~t Kossuth, valojaban a radikalizdlédas ellen. Kelet népe (1841) c. mtivében a forradalomt6l rettegve vadolja Kossuthot, hogy ,,izgatasaval’’ veszélyezteti a békés reformtorekvéseket, hogy ,»2 szivhez szol, ahelyett, hogy az észhez szélna’’. Kossuth

higgadt, de hataérozott valaszaban visszautasitotta ~ vadjait, ugyanakkor az 1830-as évek ~jéré] megallapitja, hogy ,,Ujjait a kor titderére tevé és megértette liiktetéseit ; és ezért, egyenesen ezért tartom én dt a legnagyobb magyarnak...’ — A polgari atalakulast a fonemesség vezet6 szerepével dsszeegyeztetni kivand ~t, az uralkodohaz és a monarchia hivét a kévetkezé években is mély-

séges szakadék valasztotta el a liberalis nemesség radikalizal6d6 vezetditdl Az MTA 1842-i nagygytlésén tartott iimnepi beszédében a nemzeti mozgalom elérehaladasat elemezve elitélte az erészakos magyarositast.

Ezt a helyes allaspontjat is azonban elsédsorban a monarchia széthullasatol valo félelem diktalta. Kossuth gazdasagi kezdeményezéseit : a Védegylet, a Magyar Kereskedelmi Tarsasdg, a Gydralapité Tarsasdg alapitasait is azért tamadta, mert attdl tartott, hogy ezek a Béccsel valdé oOsszetitkézés és a forradalom felé viszik az orszagot. Amikor Kossuth 1847 elején a Hetilapban levonta az

orvosa

kiséretében

elindult

Déblingbe,

ahol hosszu

éve-

ket téltétt elborult elmével az ideggydégyintézetben. 1857-re deriilt fel annyira lelkének éjszakaja, hogy megkisérelje ujbol papirra vetni gondolatait. Feljegyzéseiben (amelynek Karolyi Arpad a Nagy Magyar Szatira cimet adta) leszAmolt Bécshez fiizétt illuzidival. Rapszodikus parbeszédekben. régzitette gondolatait ; ez a gyilkos vitairat nevetségessé teszi a mo.-i abszolutizmus kegyetlen és ostoba rendszerének kieszeléit. A Nagy Magyar Szatira kéziratban maradt, de lényeges gondolatait felhasznalta a kormaény altal sugalmazott 6s a Bach-rendszer eredményeivel diesekvé répiratra irt valaszaban. A Blick auf den anonymen Rickblick (ném. ’Pillantés a névtelen visszapillantasra’) név nélktil Londonban jelent meg 1859-ben. Az 1859-i osztrék—olase—francia hdbor& utadni kiil- és belpolitikai krizisét é16 Habsburg birodalom ellenfeleinek élvonaldba keriilt a Blick szerz6je. A nyomozds ~t sem kimélte. A rendéri zaklatasok Ujbél felboritottak leiki egyenstilydt, és hosszi hetek tépelddései utdn 1860. dpr. 7-r6] 8-ra virraddé éjjel pisztollyal véget vetett életémek. A hagyatékaban foennmaradt Disharmonie und Blindheit (ném. ’egyenetlenség és vaks4g’) c. befejezetlen munkdéja arré] tantiskodik, ~ eljutott oda, hogy az 1848—49-i magyar tragédidért elsésorban Bécset tegye feleléssé ; az ellenzék reformmozgalmarol itt tébb megértéssel ir, mint életében barmikor. — ~ nagy utat jart be. Osztalyabdl elsének ismerte fel a polgari reformok sziikségességét, s ha nem is k6évetkezetesen, de nyiltan hirdette azokat; gyakorlati tevékenységével segitette megvalésitasukat. Elete végén szembefordult az addig Altala sérthetetlenként tisztelt Habsburg-hazzal is. Hletmtivében sok a kévetkezetlenség. A Habsburg ellenforradalommal kiegyezésre térekv6 nemesség csak a forradalomellenes nézeteit, ill. igy értelmezett gondolatait népszertisitette. A proletarforradalomt6l rettegé véres ellenforradalom pedig egészen szemérmetleniil ~ forradalom-ellenességével igyekezett magat igazolni. Népének szeretete, az emberi haladasba vetett hite, aldozatkészsége, akaratereje, alkotd szenvedélye, szivés gyakorlati munkassaga a magyar tdérténet

nagyjai

soraba

emeli.

(Munkdi.

1884—1905;

Osszes

munkdi. 1921—39.) — Irod. Sz. I. (Az MTA Torténeti Fébizottsiga és a Toérténettudomanyi Intézet tézisei.) TAarsadalmi

Szemle,

Széchenyi

1960.

Zsigmond

2. szam.

(1898—

): vadasz,

Utleird.

Afrikai, indiai, amerikai, valamint hazai vadaszatait tobb

irodalmi

értékfi miben

orszdg, Alaszkdban

Ahogy

Grékitette

vadasztam,

meg.

Nahar,

(Csui, Elefant-

Afrikaz tabortizek,

elkezddédétt stb.)

Széchy

Karoly

(1903—

):

hidépité

és

mélyépits

mérnok, egyetemi tanar, az MTA levelezé tagja, Kossuthdijas. Részt vett a Margit-hid kiszélesitésében, a Boraros

s a jobbagy-

téri hid tervezésében és épitésében, készitette az Arpad-

felszabaditas és a k6z6s teherviselés egyszerro térténd, azonnali megoldasat todrténeti kényszernek nevezte, ~ ezt forradalmi izgatasnak latta és a Politikat programtéredékek c. répirataban parasztlazitassal vddolta meg

hid altalanos terveit és vezette a Il. vilaghabortban a fasiszték Altal elpusztitott kézuti hidak helyredllitasi

1846-i

galiciai parasztfelkelés

tanulsdgait

ellenfelét és felszélitotta, hogy lépjen le a politika mezejér6l. 1847 észén pedig, amikor Kossuth Pest vm. kévete lett, ~ Moson vm.-ben kévetté valasztatta magat, hogy az also tablan ellenstilyozza Kossuth eldtte oly karosnak tetsz6 iradnyitéd szerepét. — Az 1848. febr.—marc.-i forradalmi hullam megrémitette ; anndél nagyobb érémmel fogadta a vértelen forradalom gyézelmét, az uralkodé

altal szentesitett

polgari

atalakulast,

vallalt a Batthydny-kormény

s maga

munkéjéban,

is részt

s mint kézle-

kedéstigyi miniszter nagy energidval latott hozzd4, hogy megteremtse kodzlekedési programjanak elédfeltételeit. Bécs és a fiiggetlen Mo. k6zétti ellentétek fokozédé kiélesedése felizgatta. Bécs ultimatumat, amely meg akarta

fosztani Mo.-ot azokt6l a marciusi vivmanyoktdél,

ame-

lyeket teljes meggyézédésével helyeselt, felzaklatott idegrendszere nem birta elviselni. Egyre hatérozottabban jelentkeztek rajta az elmebaj tiinetei és egy sikertelen Ongyilkossdgi kisérlet utan 1848. szeptember 5-én hazi-

munkdlatait, majd megszervezte és vezette az Uj budapesti fdldalatti vasut épitésdét. Széchy Maria (1610—79): grdof Wesselényz Ferenc feleségo. Szerelmének és hazassagkétésének kalandos torténetét Gyéngydsi Istvan énekelte meg Méarssal tarsalkodé Murdnyi Vénus c. miivében, Petéfi Széchy Maria, Arany Janos Murdny ostroma cimmel stb. — Irod. Acsady I.: Sz. M. 1885. Szécsen Antal, grof (1819—96) : aulikus nagybirtokos, a Konzervativ Part egyik vezetdje. 1848—49-ben Dessewffy Emillel és Jésika Samuval egyiitt a bécsi udvar tanacsaddjaként a szabadsaghare leverését szorgalmazta. Az abszolutizmus idején az dkonzervativok k6zé tartozott, a forradalom elétti rendi alkotmany visszadllitasdra térekedett. Egy ideig a Magyar Térténelmi Tarsulat elnéke volt, de amikor a Tarsulat részt vett Kossuth Lajos halalakor a gyasziinnepségekben, lemondott. Ugyanezért le-

mondott az MTA tagsagardl is. Szécsénke : 6tk., Négrad m., rétsdgi j. L: 460 (1960). Va.: Noégradkévesd,

Szecsenov

189

Szecsenov, Ivan Mihajlovics (1829—1905) : orosz fiziologus, egyetemi tandr, az orosz tudomanyos akadémia tagja. Felfedezte az agy gatlé hatdsat a gerincagy reflexeire és a pszichikai tevékenységet az agy reflexeiként értelmezte. Hangstlyozta a kézponti idegrendszer szerepét a szervezet és a koérnyezet szétvalaszthatatlan egységének fenntartasdban. E megallapitdsa szolgdlt alapul a —nervizmus tananak kiépitéséhez. Szécsény : 6tk., Nogrid m., a-~i j. székh.-e. L: 4430 (1960). Téglagydr, malom, tejipar, haziipar. Gépdllomas. Tangazdasag. Erdégazdasdg. Mezégazdasdgi technikum. — A volt Forgach-kastély (barokk) és a (gétikus) r. k. templom mttemlék. — A Széchenyi csalad névad6 birtoka volt, de 1433-ban,

amikor

a huszitak elfoglaltdk, kiesett

a csalad kezébél. A 13. sz.-ban mar mai nevén emlitik; vara a 14. sz. elsé felében épiilt (ma csak a 15. sz.-ban épitett tornya és két bastyadja all), 1544-t61 98-ig révid megszakitassal a tordk6k kezén volt. A 17. sz.-ban kiralyi var, sokat

szenvedett

a térdk

tamadasoktdl

és a Habs-

burgok ellen a figgetlenségért vivott harcokban. 1705ben ~ben tartottak a Rdkdczi-szabadsdgharc elsé orszaggyUlését. 1709-ben~ meliett stilyos vereséget szenvedtek a kuruc esapatok a csdszariaktdl. Szécsényfelfalu : 6tk., Ndgrad m., szécsényi j. L: 740 (1960). Va.: Luddnyhalaszi.

szécsényi orszaggytilés, 1705. szept. : a Rdkdczi-szabadsdghare elsé6 orszaggytlése. 1705 nyardnak kedvezétlen katonai eseményei miatt a Rdkos mezejére tervezett orszaggylilést Szécsénybe hivta éssze II. Rékéezi Ferenc. Az orszaggytlés feladata az dllamforma és a szabadsaghare célkittizéseinek megallapitasa, valamint a kiizdelem eredményességéhez sztikséges allami és gazdasagi szervek, életre hivasa volt. A fejedelem hivasara 6 piispék, 36 f6 rend és 25 varmegye kovetei (kb. 1000 £6) gytiltek déssze a Borjupastnak nevezett térségen. Rakdczi az orszaggytlés megnyitasa utan kijelentette, hogy nem tekinti magat fejedelemnek, sét a targyalasok idejére vissza is vonul. Tavollétében kiélesedtek a fonemesek és a k6zépnemesek kéz6tti ellentétek. A fénemesekhez csatlakozé Beresényi javaslatara Rakéczi visszatért a gytlésre s — az ellentétek elsimitasdra térekedve — lényegében a f6-

uri part javaslatanak érvényesiilését. segitette eld. Beresényi eléterjesztésére az Allamformat — a fiiggetlen magyar kirdlysig kikidltasa helyett — a lengyel rendi konféderacié

mintdj4ra

a

Magyarorszdgi

Szdvetkezett

Statusok és Rendek Szévetkezésében allapitotta meg, ami a fénemesség eléretdrését jelentette, s a Szdvetkezett Rendek Vezérlé Fejedelmévé kikidltottak II. Rakéczi Ferencet. A kéznemesség terve : Rak6éczi kirdllyé valasztasa széoba sem keriilt.

A ~ig féleg kézépnemesekb6l

alld

udvari tandcs helyett feldllitott Szendtwsban is a klérus és a fonemesség volt tébbségben, s a Gazdasdgi Tandcs vezetdje is fénemes lett. A ~ben a nemzeti egység nem a jobbagytémegek felé szélesedett, hanem a fonemesek szamara biztositotta az elsé helyet a politikai vezetésben. Széesisziget: 6tk., Zala m., lenti j. L: 490 (1960) Va.: Csémodér-Pdka. Malom. Barokk r. k. temploma mtiemlék. szecska: 2—4 cm nagysagura apritott (szecskazott) szdlastakarmany. szecskavagé6 gép: a szdlastakarmanyok apritasara szolgél6 mezégazdasagi gép. Szecsédi Irén (1917— ): operaénekesndé (szopran).

Kétszeres Puccini-,

Liszt-dijas. Verdi-,

Bizet-,

1947

dta

Gounod-,

az

Operahaz Mozart-,

tagja. Gluck-,

Erkel-, Kodaly- stb. operak szerepeinek hivatott eléaddja; mint oratériuménekesné is kivald.

Szecsuan, Sechwan: tart. Kina kézépsé részén. 569 000 km?. L: 73 millié (1958). Székh.-e Csengtu, nagy varosok Csungking, Jipin, Vanhszien. Kézpontja a startin lakott Voérds-medence. Ny-i részén a Tibeti-fennsik eléhegyei 3000 m-ig emelkednek, a Kungkasan (Minjan Ganskar) 7590 m magas. A Vorés-medence éghajlata enyhe, szubtrépusi monszun. Féfolydéja a hajézhaté Jangce. A folydk béviztiek, vizienergia-termelésre alkalmasak. (Itt van Kina vizienergia-készleténck 23%-a.) —F6 termelési aga

szedégép

a fdldmtivelés. Terményei: rizs (a vetésteriilet 50%-an), biza, k6dles, déligyiiméles, ecukornad, kukorica, arpa, tea, dohany, rami és gyapot. Jelentéds allattenyésztés (szarvasmarha, baromfi és sertés). Nagyaranyti k6szén- (Csungking, Jipin), kdéolaj-, féldgaz-, kés6-, azbeszt(Nanesung), foszfat-, vasére- és szinesfémére-banyaszat biztositja a nehézipar gyors fejlddését (fém-, gép-, vegyipar). Szamottevé a textil-, selyem-, élelmiszeripar (cukor-, hus- és teafeldolgozé ipar) stb. Kézlekedési utvonalait gyors iitemben épitik. Csengtubél vasuti fovonal vezet

Csungking

és

Lancsou,

valamint

MHszian

felé.

Epiilében a Csungking—Kuijang és a Kunming—Nejesiang k6dzétti vastitvonal. Szecsuani-medence, Sechwani-medence, Vérds-medence : fiatal stillyedék a Jangce k6ézépfolyasanal D-Kinadban. A vidéket vérés homokké épiti fel. A hegységek megvédik a hideg E-iszelektél, de a monszunesék elérik. Termékeny foldje a vilag legstirtibben lakott teriileteinek egyike. Ujabban nagy készén- és kéolajtelepeket tdrtak fel, nagyaranyu az ipar fejléddése. Kézpontja Csungking.

szédelgés : a mindennapi rosszhiszemt

félrevezetés,

széhasznalatban raszedés,

szandékos

becsapas,

csalas.

(— hazassdgszédelgés ) szeder (Rubus): kétsziki, a rdzsafélék (Rosaceae) csaladjanak erdsen keresztezéd6 nemzetsége. Kuszo eserjék tiiskés hajtasokkal, élvezheté terméssel. Levelei ujjasak, viradgzata fiirtben fejlédik, viragai fehérek v. rozsaszintek. Gyiimélese kisebb-nagyobb terméskékbél all6 terméscsoport. Erdei vagasokban témeges a piros termésii > mdlna (R. idaeus). Ligetekben, cserjésekben terem a hamvas ~(R. caesius) ; leveleit teapdtlénak szedik. Hegyvidéki ~jeinket R. fructicosus néven foglaltak dssze ; termésiik fényes fekete. Ujabban a fekete termést ~ és a malna keresztezése utjan szeder-mdlndt (R. mohacsyana) Allitottak elé, amelynek gyiimdlesében egyesil a két gyiimédles zamata. — Irod. Mohacsy— Porpaczy : A szaméca, a malna és a sz. termesztése. 1957. Szeder Ferenc (1881— ) : jobboldali szocialdemokrata politikus. 1920-ban az SZDP Altal tjraszervezett Magyarorszagi Foldmunkdsok Orszagos Szévetségének titkara, majd elnéke lett. 1922-t6l tagja volt az SZDP vezetéségének, 1943-ban — atmenetileg — a fétitkari tisztséget is betdltdétte. A felszabadulds utan az SZDP fétitkarhelyettese, az MKP-vel valé egyiittmtikédés, majd a munkaspartok egyesiilése ellenzékének egyik vezetdje volt.

szederesira, morula (lat. ’szeder’ szdbdl> : a cstrafejlddés elsé szakasza, a megtermékenyitett petesejt osztddasa (— bardzddlédas) révén jén létre. Sejtjei, a blasztomérak szederszerti halmazt alkotnak. Kialakulasa utan révidesen iireg keletkezik benne, és —hdlyagcsirava (blasztula) alakul at. szederfa : az —-eperfa egyes vidékeken hasznalt — helytelen — elnevezése. Szederkény : 6tk., Baranya m., pécsvaradi j., Pécs és Mohacs kézott. L: 1680 (1960). Va. : Bély. Bortermelés, pincegazdasdg. Névényvédé allomas. Malom. szedés : (nyomdaszat) — betiszedés szedimentacié : (fd6ldt) — uledékképzddés Szedov, Leonyid Ivanovics (1907— _ ): szovjet tudés, egyetemi tanar, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagja. Allami dijas. Aerodinamikai, hidrodinamikai és gazaramlasi elméletek kérdéseivel foglalkozik ; a bolygok6zi koézlekedés elméletének Uttordje. A Nemzetkézi

Asztronautikai Szévetség elnéke. szedé : 1. nyomdaipari szakmunkas, ill. gépszedésnél betanitott munkas. A szakmunkaés ~ képesitését 3 évi (érettségizetteknek 2 évi) tanuldidé letelte utan tett vizsgan szerzimeg. Amo.-i nyomdaiparban 1960. okt. 1-én 1039 kézi~ és 475 gép~ volt alkalmazasban. — 2. (vegy) kémiai laboratériumban —lepdrldshoz (desztillalashoz) hasznalt edény, amelyben a lecsepegé parlatot felfogjak.

szedégép : szdveges nyoméformakat szerkezet.

Ezek

kéziil a Linotype,

eléallitd gép, ill.

Intertype

sorokat, a

Szeged

190

Szedres Monotype~ pedig egyes bettiket 6nt Altalaban élom (67—80%), antimon (28—15%) és én (5—3%) dtvézetébél. A bettifém ésszetétele a szedés mddjatdl fiigg.

s6 kérat —

A — fényszeddgépek a bettifémbdtvézet kikiiszébélésével mukodnek. Szedres ; 6tk., Tolna m., szekszardi j. L: 2360 (1960).

tek,

Sertéstenyésztés.

chenyi tér. A lakosstg megoszlasara jellemzé6 a rendkivil magas nétobblet: 1000 férfire 1123 no jut.

Gépallomas.

szédiilés : az emberi test v. a tér latszédlagos mozgasa-

a Lenin kérit —

zarja le a varos k6zponti

részét, itt emelkednek ésszes fontosabb kézépiiletei, igy a v.-i, a j.-i 6s m.-i tandcs épiiletei, az egyetemi épiilea

torony,

iskola

Fogadalmi

a

stb.

Mora

A

Templom,

Ferenc

belvéros

az

Arpad-kori

Demeter-

Muzeum,

a

Pedagégiai

Fé-

kézpontja

a

parkositott

Szé-

is mutl6

A keresé népességnek 38,2%-a ipari, 5,5%-a mezégazda-

eltérés van a szubjektiv ésaz objektiv térviszonyok k6zétt. A belsé fiilben elhelyezkedé —egyensulyérzés szervének

sagi foglalkozast. Igen nagy az értelmiségiek ardnya, mivel ~ jellegzetes iskolavaros és kulturdlis kézpont. Az

nak

kil6énés

érzés

altal

kisért

atélése,

amikor

Keletkezésének

allami ipar 120 telephelyén 18 000 munkas és alkalmazott

lényege az egyenstly-, a latas- és a végtaghelyzeti érzetek hibas ésszemtikddése, ill. aranytalansiga. Lehet egyiranyu, forgo jellegti, rendszertelen v. csak bizonytalan-

dolgozik. A varos iparaban els6é helyen allnak a textilipar iizemei : az elsé haroméves tervben épiilt Szegedi Textilmitivek pamutfonodaja 1100 munkassal és alkalmazottal, a Kenderfonégyar, a Kender- és Lenszévégyar, a Jutaarugyar, a Rostkikészit6, a Ruhagyar. Az élelmiszeripar két legfontosabb itizeme a Szalamigyar és a Paprikafeldolgozé. A Maroson letsztatott fa alapjan fejléd6tt ki jelentés faipara: ladagyar, butorgyar, gyufagyar stb. Az allami ipart jelentékeny szovetkezeti és magankisipar egésziti ki (pl. papucskészités). A mezégazdasag legfontosabb, orszagos jelentéségti agazata a paprikatermelés. A szegedi édesnemes paprikak6érzet teriilete 5800 kh. — Az orszag egyik legjelentésebb kulturalis kdzpontja. A Tudomanyegyetemen 1960-ban 1300, az Orvostudomanyi Egyetemen 1200, a Pedagégiai Féiskolan 500 hallgato végezte tanulmanyait. 15 kézépiskola (gimndziumok, technikumok). Orszagos jelentéségi a Somogyi Kényvtar 250 000 kétettel. A Beloiannisz téren rendezett nyari unnepi jatékok kulturdlis idegenforgalmi kézpontté teszik. — Vastti gdcpont. Hajddllomés. — Kérnyéke

ingerlése

v.

sag érzetét

koros

allapota

kelté. ~t

idézi

okozhat

az

elé.

agyi vérszegénység,

magas vérnyomas, laz, mérgezés, fiil- és agybetegségek, gyomorrontas stb. is. Forgatassal (k6érhinta) élettani ~ idézheté elé. Pszichikai ~ magasb6l térténé lev. meredek hegyfalra valé felnézéskor jelentkezhet. széf ; — safe

Szefevida dinasztia:

irdni

(perzsa)

uralkoddécsalad

1502-t61 1722-ig. Alapitdja J. Isemail (ur. 1502—24), Azerbajdzsan és Perzsia sahja. Hatalma kiterjedt a mai Iran, Azerbajdzsdn, Afganisztan teriiletére és Orményo. egy részére. Birodalmuk viragkorat >I. Abbdsz (ur. 1587—1628) idején élte. Uralkoddi sikeres kiizdelmet folytattak Téréko.-gal. A mohamedan vallas siita felekezete a ~ uralma alatt valt Iran allami egyhazava.

Birodalmuk az afgan hoditas csapasai alatt omlott dssze. szeg : kapcsoloelem ; hegyezett szdra és tébbnyire feje van. Anyaga fém, kiilénleges célokra fa. Fajtéi: a kor v. négyzet keresztmetszettii > drdtszeg lapos fejjel, négysz6g keresztmetszetti kampés ~ (tébbnyire kovacsolt). Kiilonleges célokra igen sok fajtaja késziil (pl. fiiles-, horgos-, kipos-, kéthegyti, lapos feji, mélyitett feji, menetes ~ stb. szegecs ; lemezek,

szégvasak

stb. nem

oldhaté

kété-

sére szolgalé kétéelem ; egyik végén tartofejjel ellatott, hengerelt fémdarab. Jelentésége a hegesztés bevezetése ota csdkkenében van.

szegecselé

gép:

forgdcs

nélkiil

alakité

szerszamgép,

mellyel gépi szegecseléskor a — szegecs elverését végzik. A tébbféle munkakoritilménynek megfelelden szamos tipusa van. Legelterjedtebben a pneumatikus szegecsel6 kalapacsot hasznaljak, melynél az ismétlé6d6 iitéseket egy levegével mozgatott dugattyu segitségével mérik a cserélheté szegecsel6 alakverére.

6sid6k dota lakott hely volt, az dsatdsok a kékortél kezdve

tartak fel telepiilések leleteit a honfoglal6 magyarok pogany temetkezéseinek emlékéig. Igen béséges hun lelet keriilt eld ; egyesek Attila sirjat is ~~ kérnyékén keresték. A magyarok mar féldvarat taldltak itt a Tisza Arterébél szigetszerten kiomelkedé magaslaton (a sziget szébél ered a varos elnevezése is). Az elsé irdsos emlékek a 12. sz.-ban emlitik. A marosi sészallitas végdllomasanAl létesitett sdraktar orsz4gos jelentéségi volt, hamarosan sékamaravaé fejlédétt. 1241-ben a tatdrok feldultak. Az ujjdépiilt ~ IV. Bélat6l varosi jogokat kapott és adomanyul a szom-

.

szegecskotés : két alkatrésznek (gyakran egy hengerré hajlitott lemez két szélének) nem oldhaté Osszekétése. A szegecslyukat elére kifarjak és a helyszinen méretre dérzsélik (egészen csekély igénybevételG helyeken lyukasztdssal készitik), a szegecset beledugjak és a lyukon kiall6 szardbdl kézi v. légnyomasos kalapaccsal, esetleg folyadéknyomasos préselé szerszammal elkészitik a edrdfejet. Nagyobb méretti acélszegecset vor6sizz6 allapotban szegecselnek (meleg szegecselés). Lagy anyagbol (v6résrézb6l, aluminiumbél) hidegen késziil.

*

44

1OX as | YZ

LRG ty ULLZZZA

Szeged: mjv., Csongrad megye székh.-e. A Tisza partjan, a Maros

torkolatanal fekszik. 112 km?. L: 102 060 (1961). A varos eredetileg a Tisza menti szigeteken és egy magasabb fekvésti, Tisza jobb parti teraszon épiilt. A bel-

x ALSOBANATI FOLDEK

20°| 10° Gr -t61 K-re

Szeged

'

Szegedi

191

szédos Tapét. Az ezutdn gyorsan fejlé6dé varosban pénzverde is mtikédétt. A szigeten épiilt vardt 1321-ben emlitik elészér. A 14. sz. elsé felében tobb izben volt a térék6k ellen késziil6 Hunyadi Janos csapatainak gyiilekezéhelye. A gyézelmes hosszwi hadjdrat utaén ~en ko6tétte meg I. Ulaszl6 és Murad szultén a szegedi békét (1444). Az 1498-1 orszaggyilés a szabad kirdlyi vérosok k6zé iktatta. 1514-ben egy kisebb parasztsereg vereséget szenvedett a jol felfegyverzett ~i polgaroktél. A hagyomany szerint a kivégzett Dozsa Gyorgy fejét ~re vitték, ahol a szegény nép ereklyeként 6rizte. 1526 észén a térdkék ellen fegyverkezé6 Jovan Cerni mozgalmanak kézpontja volt.

1542-ben

meghddolt

a térdkéknek,

akik megerésitették

az 1516-i tizvész és az 1526-i hdborti soran erdésen megrongalodott varat. 1552-ben a térdkék eld] elmenekiilt birdja : Toth Mihaly hajducsapat élén megrohanta és elfoglalta, de elszigetelt erdéit a térék6k hamarosan felszamoltak. 1686-ban foglalték vissza a tordk kiGzésére egyesilt erédk. A térék hodoltsdg alatt teriiletileg megnovekedett hataran tanyarendszer alakult ki. 1715-ben kapta meg ujbél a szabad kirdélyi varosi jogokat. 1738-ig

és 1923 dta a csanddi piispék székhelye. Az utolsé mo.-i boszorkanykivégzés 1728-ban ~en volt. 1772-ben létesitett fenyitéhazanak (1790-t61 bértén) utéddja a hirhedtté valt Csillagbortén. Tiizek és a Tisza drvizei gyakran pusztitottak. Azalféldibetyarvilag kézpontja ~ kérnyékén volt. Az 1848—49-i szabadsdgharc idején Kossuth toborzé utjanak egyik sikeres Allomasa (négy honvédzaszldéaljat Allitott ki), a D-i harcok f6 tamaszpontja, 1849. jul.-ban a Szemere-kormany székhelye. Itt irta al&é Bélcescw és Boliac, valamint Kossuth és Szemere a romanokkal k6tétt megegyezést jul. 14-én. Aug. elején Haynau csapatai szalltak meg. Az 1879-i pusztitd drviz romba dontétte. 5595 lakohazabdl csak 297 maradt lakhaté allapotban. Orszagos kézadakozdsbél kilféldi tamogatassal, G. E. Haussmann elvei alapjan késziilt tervek szerint wujjéépult. 1918. dec.-t6] 1920. marc. l-ig francia megszallas alatt allt. A megszdilldk védelme alatt alakult ellenforradalmi kormany székhelye volt (1919. maj. 29-tdél), innen indult el Horthy és Gémbés irdnyitdsa alatt a fehérterror. A magyar fasizmus ,,szegedi gondolat’’-nak nevezett ideoldgiajat az ellenforradalmarok joggal azonositottak az itt gyiilekez6 ellenforradalmarokkal. — 1929-t61 a ~i fiataloknak jelentés résziik volt a népies falukutat6é mozgalom kibontakozdsdban és a Mdédrciusi Front megalakulasaban. 1944. okt. 11-én szabaditotta fel a szovjet hadsereg. Nov. elején ~en alakult meg a lega-

ifélék

sze,

Hunyadi Janost is hadjarat inditasara. Hz a kelléen elé nem készitett hadjarat a > vdrnai csata katasztrofajahoz vezetett.

szegedi kormany: a Magyar Tandcskéztdrsasdg megdéntésére szervezkedé nagybirtokos és tékésosztalyok képviseléib6l a francia megszalldk védelme alatt ala-

kult

ellenforradalmi

kormany.

Miniszterelnédke

grdf

Kérolyi Gyula, ill. (jul.-t6l) P. Abrahdém Dezsé ; hadiigy-

miniszter, majd févezér Horthy Miklds Szegedinac, Jovan: — Pérd-felkelés

volt.

Szegedi Textilmiivek : az orszag egyik legjelentésebb pamutfon6 tizeme, az elsé haroméves tervben (1949-ben) épult. Kb. 30 000 orséval dolgozik ; 1961-ben kb. 1100 dolgozét foglalkoztatott. Termékeinek jelentés részét exportalja. szegélyzatony, barrier: tropusi tertileteken a part magassagéban v. helyenként afdlé a tengerbol kiemelked6 korallszegély. A parttdl tédbbnyire keskeny lagundk valasztjak el ; a beleémlé folyék zavarossa teszik a vizét és kiédesitik. Szegény Konrad : német parasztszévetség elnevezése; a 16. sz. elején Svabféld6n alakult. 1503-t61 allando szervezete Wirttembergben, féfészke a Hohenstaufenberg alatt volt. A német paraszthdborut megel6z6 egyik legnagyobb megmozdulast, az 1514. évi wiirttembergi parasztfelkelést ~ szervezte. szegényparaszti bizottsagok, komityeti bjednoti or.):

Szovjet-Oroszo.-ban az 1918. juin. 1l-én kibocsatott dekrétum alapjan létrejétt szegényparaszti szervezetek, amelyek a falvakban a proletardiktatura szilard tamaszat képezték. Fontos szerepiik volt a szovjethatalom megszilarditastban, a kuldksdg elleni harcban. Ellenorizték és iranyitottak a gabona, az élelmiszerek, a mez6gazdasagi termeléeszk6z6k elosztasdt; elkoboztak és felosztottak a kulakok féldfeleslegét stb. 1918. nov.-ben,

miutan betdltétték hivatdsukat, egybeolvadtak a falusi szovjetekkel. szegényparasztsag : az agrarproletaridtus, a mez6gazdasagi félproletarok és a kisparasztsdg egyiittes elnevezése

(bévebben

— parasztsdg).

szegénytoérvény, Poor Law Act [pur la ekt] , 1834: a munkanélkiiliekre vonatkozé térvény NagyBritannidban. Kimondta, hogy készpénz-segélyt csak a betegek és a rokkantak kaphatnak, a munkaképes

emberek pedig a térvény Altal juthatnak nehéz testi munka

eléirt —dologhdzakban fejében természetbeni

Figgetlenségi Front. 1944. nov. 30-a4n ~en hirdette meg az MKP Magyarorszdg demokratikus ujjdépitésének és felemelkedésének programjat. 1961 déta Csongrad m. székhelye. — Irod. Gadl E.: A szegedi munkassag harca

ellatashoz. Az angol burzsoazia igy akarta megtakaritani a munkanélkiiliek segélyezésére sziikséges ésszegeket. A ~ altal kivaltott felhdborodas a chartista mozgalom kibontakozasanak egyik tényezéje volt. Szegerdé : ktk., Somogy m., marcali j. L: 460 (1960). Vinh. : Vors.

a Tandcskéztarsasdgért. 1956; Balint S.: 8z. varosa, 1959; A forradalmak szegedi szemtanui. Szerk. : Cson-

kulttrak

liss4 valt MK P K6ézponti Bizottsaga és a Magyar Nemzeti

gor Gy. Szeged, 1959; Sz. Szerk.: Magyar L. 1959; Magyar L.: Budapest—Kecskemét—Sz. 1961. Szegedi Gergely (16. sz.) : reformatus prédikator, kélt6. Debrecenben miikédétt az 1560-as években ; sajtd ala rendezte az 1569. évi debreceni énekeskényvet. Versei k6ziil szép zsoltaratdolgozasai emelkednek ki. szegedi béke, 1444. jil.: a —hosszi hadjdrat utan Murad szultan kérésére tiz évi idétartamra k6tétt béke Mo. és Téréko. kézétt. Az elfogadott feltételek szerint a tor6k6k kételezték magukat a Bulgaria hatarain kivil

szegetalis névények

(lat. ’vetési’) : vetések v. kapas

gyomnovényei.

szegfti (Dianthus) : a ~félék (Caryophyllaceae) csaladjaba tartozé

D-eurdpai

szarmazdst,

népes

névénynem-

zetség. Kurazidban mintegy 250 faja él, ndlunk 11. Szalas, Atellenes levelei a vallukon ésszenéttek. Viraguk piros v. fehér, a termesztett fajoké mas szint is lehet. A csésze als6 részét pikkelyszertii fellevelek boritj4k. Termésiik

tok. A vadon

él6k sz4razsagttirédk. Gyakori

fordulé fajok : szeplés ~

vadon eldé-

(D. armeria), mezei ~

toides), magyar~ (D. pontederae), dunai~

(D. del-

(D. collinus),

elfoglalt fi-balkani teriiletek kiiiritésére és a foglyok kélesonés kicserélésén til 100 000 arany hadikarpétlas fize-

buglyos ~ (D. superbus), késec ~ (D. serotinus) stb. A kerti~ (D. caryophyllus) kedvelt disznévény. Termesztésben legelterjedtebb a Chabaud-fajta. Illatos virdgai

tésére. A~ kedvezé lehetéséget biztositott a torék tamadasok elleni é6sszefogdés megszilarditasara és a védelem jobb megszervezésére, de nem kedvezett a Habsburgok mo.-i, valamint Velence adriai befolydsdinak névelésére iranyuldé terveinek. A papa sem latta szivesen a tordk harcok sziinetelését, amelyeket az egyhazi befolyas kiterjesztésére felhasznadlhatott. A papai kévet, Cesarini bibo-

viragzik. Kiiiltetésre és vagdsi célra termesztik. Magvetéssel és dugvanyozassal szaporitj4k. A Dunantul erdeiben, lapréteken terem a térdék v. szakdllas ~ (D. diutinus) ; nagy csomékban 4llé piros virdgainak csészepikkelyei hosszu, hegyes szdlkajiak. Telt viragu valtozatai kedvelt disznévények.

ros, azzal az érveléssel,

hogy a ,,hitetlennek

adott

hitet

(eskiit) nem kell megtartani”’, rabirta I.Uldszlé kiralyt és

piros, rézsaszin, fehér v. sArga szintiek. Egész nyaron at

szegfifélék (Caryophyllaceae) : kétszikti, szabad

szir-

mu, népes névénycsalad, atellenes, ép levelekkel, szaba-

lyos virdggal, 5 levelti partadval, 5—10 porzéval, sokmagvu, egyrekeszti tokterméssel. A ludhurfélék (Alsinoideae) alcsaladdjaba tartozik a tyukhur (Stellaria) nemzetség,

a habszegflifélék

(Silenoideae)

alcsaladba

a kon-

koly (Agrostemma), az enyvecske (Viscaria), a mécsvirdg (Melandryum), a szegft% (Dianthus), a fdtyoluirdg (Gypsophila) és a szappanfi (Saponaria) nemzetségek. szegftigomba (Marasmius oreades): a lemezes gombak (Agaricaceae) csaladjaba tartozé, apro, sargdsbarna szint gombafaj. Husa fehér. Szegftillatu, joizi, ehet6 gomba. Kizdrolag gyepes teriileteken témegesen terem tavasztdl késo dszig. szegftiszeg (Eugenia caryophyllata, helyesen: Syzygium aromaticum) : kétszikt, a mirtuszfélék (Myrtaceae) esaladjdba tartozd, eredetileg a Molukki-szigeteken é16, bérnemti levelti, végallé virdgzatu fiszernévény. A 19. sz. elején honositottaék meg az egyenlitéi teriileteken. A ~fa biborvérés,

fejlett

bimbdit

kellemes,

rendkiviil

erdés,

16—19% illéolaj-tartalma miatt fliszernek hasznaljak. Szeghalom: 6tk., Békés m., a ~1i j. székh.-e. L: 10 330 (1960). Malom, Allattenyésztés. Tébb ag. Meleg vizi, gyégyhatast artézi forrasok. Tiidébeteg-gydgyintézet. Gimndzium, didkotthon. — Egyike a legrégibb magyar telepiiléseknek ;Anonymus mint honfoglalas korit emliti.

Szegi Pal (1901—58) : kritikus, ujsagird. A Nyugatban, Szép Szdban, Vdlaszban jelentek meg széles kort mtiveltséggel megirt irodalmi, szinhazi és képzémtivészeti biralatai.

Szegilong: 6tk., Borsod-Abatj-Zemplén m., szerencsi j. L:

450 (1960). Vmh.: Erdébényefiirdé. Szélétermelés. szegletes lednek, szeges borséd (Lathyrus sativus) : a pillangésvirdgtak (Papilionaceae) csaladjaba tartozd névényfaj. Kivalé szdrazsdg- és szikttird képessége miatt az Alféld szdraz vidékeinek és a szikes talajoknak legbévebben termé, hiivelyes névénye. Magjat takarményozdésra és étkezésre (fézeléknek) hasznaljak. Tulzott fogyasztasa idegrendszeri zavarokkal jard meg-

betegedést (—latirizmus) okoz. Talajjavito noévény, zoldtragyanak is alkalmas. Szegé Gabor (1895— ): az USA-ban 616 kivalé magyar matematikus. Az analizis szimos fejezetében és hatarteriiletein (ortogonaélis fiiggvénysorok, fiiggvénytan, keriileti értékprobléma, differencidlegyenletek, izoperimetrikus

problémaék

stb.)

teriiletén

ért el jelentés

eredményeket. Kényvei kéziil kiemelkedik az ortogondlis polinomokrél irt monografidja, valamint Pélya Gyérgygyel kézésen irt, a matematikai analizis szimos fejezetét feldolgozé nagy hatést feladatgytjteménye.

szegddmény : — kommencid Szegvar:

6tk.,

Csongrad

m.,

szentesi

j.,

a

Kurca

helye volt.

szegycsont, melicsont, sternum gor.) : a mellkas eliilsé elhelyezkedé,

szeizmoldgia : — fildrengéstan

szeizmomeéter ; — geofon szeizmonasztia ; egyes sejtekben v. szévetekben fellépé —turgorvaltozasra bekévetkez6 névényi helyzetvaltoztaté mozgas. Legtébbszér érintés valtja ki (pl. a mimozénal),

lapos, keskeny,

hosszukas

csont.

Vele izesiil a kulescsont és a fels6 7 par borda. szégyenfa: a k6ézépkorban hasznalt megszégyenitd biintetési eszk6z, két legismertebb formaja a — kaloda és a — pellengér volt; ezekkel fogva tartva allitottak ki kéz-

szemlére a kisebb biintettek elkévetdit. szeizmikus kutatémdédszer : a — geofizikai

kutatémddszerek egyik fajtaja; a kézetekben tovaterjed6 szeizmikus (féldrengési) hullam észlelésén alapul. A hullamot — altalaban robbandoanyag segitségével — mesterségesen keltik. Az asvanyi nyersanyagkutatas legpontosabb, de legkéltségesebb mddszere.

de esdcseppek

iitésére,

razkédasra,

fiist,

hé hatdsdra is bekévetkezhet. szejm [sejm]: a lengyel orszaggytilés neve. — A 16— 18. sz.-ban a kirdllyal szemben nagyrészt a ~ tartotta kezében a hatalmat. A torvényeket egyhangu hatdrozattal

kellett

hoznia,

ellenzés

esetén

az

ilésszakon

kordbban meghozott térvények is érvényiiket vesztették (liberum veto). Ezért idével hatarozatképtelenné valt. Mikédése tkp. a kézponti hatalom gyengeségét tikrozte, és hozzéjaérult_a feuddlis anarchia tovabbéléséhez. — A Varséi Hercegség (1807—12) 63 a Lengyel Kirdlysdag (1815—31), majd 1919-t61 39-ig Lengyelo. parlamentjét is ~nek nevezték. Jelenleg a Lengyel Népkéztarsasag legfébb térvényhozé testiiletének neve. szék : 1. wlébutor.



2. birdskodasi

keriilet, ill. k6z-

igazgatasi egység Mo.-on a feudalizmus idején. Elsdésorban a sajdtos énkormanyzattal bird (sajat birdskodas alatt All6) hatdrér-telepiilések szervezete volt. A szepesi landzs4soknak

nevezett

hatarérék

is ~,

a ldndzsds szék

keretébe tartoztak. Legelterjedtebb volt a ~

a 10—138.

sz.-ban leginkdbb veszélyeztetett K-i orszagrészen, ahol nemesak a — székelyek és a —szdszok, hanem a szabad romaénok is (az utébbiak varkeriiletekhez kapcsolva) ~ekben éltek. Legtovabb a székelyeknél maradt fenn. A roman ~ek (a kiilénleges helyzetti Fogaras kivételével) a szabad romaénok jobbaégysorba taszitasa utan mar a 15. sz. elejére beolvadtak a varmegyék szervezetébe. Székacs Elemér (1870—19388): névénynemesité és kival6 gyakorlati gazda. A magyar tajfajta buzakbdl egyedi kivdlasztassal nemesitette ki a Székdcs-buzdt, amely kiemelte a magyar buzatermesztést a szdzadeleji valsigbé6l (1906). A kompolti ndvénynemesité telep létrehozdja (1918). Megalapitotta a Nédvénynemesitd Szemle c. folydiratot. (Gyakorlati buzanemesités, 1916.)

Székacs-biza : a Székdcs Elemér Altal nemesitett, jo minéségt, értékes tulajdonsagui buzafajtaék elnevezése. A tiszavidéki buzafajtakbdl valogatta ki a legértékesebb tipusokat, ezzel terméképességiiket jelentésen javitotta. Ma mar a > bdnkuti buzdk és a + Fleischmann-buza nagy-

részt kiszoritottak, csak a Székdcs 1055-6s fajtat termesztik szdraz, zord fekvésti teriileteken. Székely : 6tk., Szaboles-Szatmaér

m.,

hazi j. L: 1310 (1960). Va. : Demecser. Székely Arnold (1877—1940): kivaélé és

partjan. L: 6990 (1960). Kendergyar. Fizfeldolgozo. Sertéstenyésztés. Kézelében kékori lakételepet tartak fel. Falumuzeum. — 1722—1883 k6z6tt Csongrad vm. szék-

felszinén

Székely

192

szegftigomba

pedagégus.

Thoman

Zenemitivészeti

Féiskola

Istvan

tandra

baktalorant-

zongoramtivész

tanitvanya.

1907-t6l

a

volt.

Székely Béla (1889—1939) : a magyar munkasmozgalom harcosa. Banktisztviselé volt. 1906 éta tevékenyen részt vett a szakszervezeti mozgalomban és tagja volt

az SZDP-nek. Alapitasakor csatlakozott a KMP-hez. A Tandeskéztarsasdg idején pénziigyi népbiztos, a Népgazdasagi Tanacs tagja volt. A Tandcskéztarsasdg bukasa utdn Bécsbe emigralt, 1930—33-ban Berlinben élt, majd az SZU-ban

kedelemben

telepedett le és a szovjet kilkeres-

dolgozott.

Székely Bertalan (1835—1910): festé, a 19. sz.-i magyar miivészet egyik jelentés alakja. A bécsi Akadémidn, majd Miinchenben tanult. Itt festette fiatalkori £6 miivét, pompds Onarcképét, a magyar festészet egyik remekét. Ugyanekkor késziilt elsé nagy térténelmi kompozicidja, a II. Lajos holttestének megtaldldsa. Ez s tobbi térténeti festménye, az Hgri nék, Dobozi és hitvese, Zrinyt

kirohandsa stb. a magyar térténelem hagyomanyait idézi

szeizmogeolégia (gor.-b6l> : a szeizmikus (fdldrengési) hull4mok terjedési viszonyaibol a fdldtani rétegek elhelyezkedésére és sajatsagaira kévetkeztet6 tudomany. szeizmograf (gér.-bdl), rengésjegyzd : nagy, néha tébb

fel. Nagy térténelmi vasznai mellett szamos kisebb zsénerképet, aktot s megragaddé szépségt tajképet is készitett (Szeptember végén, Tdncosné, Ftirdés utdn, dregkori szadai tajképek), valamint illusztraciédkat Petéfi s Arany

tonnas, igen labilisan felfiiggesztett tomeg; foldrengés ese-

miiveihez.

tén a foldrengéshullamok okozta talajelmozdulast kéveti

dekorativ falképek megolddséra kapott megbizdsokat. Legfontosabb monumentalis munkai az Opera diszitésére

és hozzderésitett

irdszerkezet

segitségével

regisztralja.

Miivészetének

masodik

korszakaban,

1880-t6l

Szék ely

székelyek

193

festett puttd-friz, a pécsi székesegyhaz oldalhajdéinak diszitése (Lotz Karollyal egyiitt), a budavari Matyas-

templom falfestményei s tivegablakai. Jelentés miivészetpedagégiai tevékenységet folytatott mint a Képzémtivészeti Fdéiskola tanara, majd igazgatéja. — Szadai haza Sz. B.-mtzeum.



Irod. Maksay

L.: Sz. B. 1953.

Székely Endre (1912— ): zeneszerzé és karmester, Erkel-dijas. A fasiszta ellenforradalmi rendszer idején hosszabb idén At munkaskérusokat vezetett. 1945 utdn a Varosi Szinhaz igazgatéja, a Radid-énekkar karnagya volt. Nevezetes szervezéi és kulturpolitikai tevékenysége.

gok

(székelykapuk,

kopjafdk),

népkéltészet

kes ban

pedig

legszebb

alkotdésai

kézé

ki a

a

(szdttemagyar

tartoznak,

s érté-

emlékeket d6riznek meséikben és népszokdésaikis. Jellegzetes a székely —rovdsirds. — Eredetiik

kérdését sokan vitattaék. Egyesek ma is a hunok maradé-

kainak tartj4k a ~et, masok a nomad pasztorkodaés soran (kb.

az

5. sz.-ban)

a

magyarokhoz

csatlakozott

rokonnép lesz4rmazottait latj4k benniik. térténettudomanyban elfogadott vélemény

tiirk

A marxista szerint a ~

a honfoglalé magyarok-

Zenekari miiveket (szimfdénia, szvitek, Concerto), kamara-

zenét, radidoperat

asszonyaik

szovés-fondsban és a himzésben ttinnek sek, varrottasok). A székely népballad&ék

(Vizirdzsa), kantaétakat, kérusmtive-

hoz tartoztak; a 10—13.

Székely Gyérgy (1924— ): térténész, egyetemi tanar, a torténettudomanyok kandidatusa. A 14—16. sz.-i magyar torténelem kérdéseivel, kivalt a kozépkori népi mozgalmak és féleg a Dozsa vezette paraszthabort térténetével foglalkozik. (Szerkesztette a Tanulmdnyok a

sz. folyaman telepitették le é6ket Erdélyben, a késébb réluk elnevezett Székelyféldén. Feladatuk hatarvédelem volt (a 11. sz.-bana Ny-i hatarvidékeken is vol-

parasztsag térténetéhez Magyarorszdgon a 14. sz.-ban c. k6étetet, 1953 ; a Magyarorszdg térténete I. kétet, 2. kiadds 1961. egyetemi tankonyv tarsszerzdéje.) Székely Imre (1823—87): zongoramtivész és zeneszerz6. Kulf6ld6n (Londonban, Parizsban) élt. 1853-ban Pestre k6ltéz6tt. Szamos hangversenyt adott, majd a

tak székely telepiilések). Megtelepiilésiik utaén is nemzetségiszervezetben. éltek, féfoglalkozdsuk az allattenyésztés volt. Marhatartasuk emlékét

ket, dalokat

stb. irt.

Székely Gyorgy : —~Dézsa Gyorgy

Nemzeti

Székely

Székely Istvan, Benczédi (?—1563 utan) : reformator, iré6, Mavei kéziil kilénésen magyar nyelvé vilagkronikaja (Krénika ez vildgnak jeles dolgairdl. Krakk6é, 1559) jelentés, melyben elsé izben mutatta be a magyar olvasdknak az emberiség torténelmét a reformacid szellemében. Rokonszenvvel emlékezik a Dozsa-vezette paraszthdborura, sz6l Miinzer Tamasrél és a magyar torténelem legnagyobb alakjaiként abrdzolja Hunyadi Janost és

Matyas kirdlyt. Székely Mihdly (1901— ): operaénekes (basszus). Kétszeres Kossuth-dijas, kivald mitvész. 1923 dta az Operahaz tagja. Repertoarja feldleli az operairodalom szinte

az ,,ok6rstités”’ tartotta

Zenede tanara lett. Zenekari mfiiveket, kamara-

zenét s foként zongoramiiveket irt.

valamennyi

nagy

basszusszerepét.

(Tébbek

k6-

zott a kékszakdllu herceg hivatott eldaddja.) Vilagszerte nagy sikereket arat. Tébb izben szerepelt a New York-i Metropolitanben. Székely Moézes (kb. 1550—1603): erdélyi fejedelem. Bathory Istvan lengyel kirdly magyar gyalogsaganak paranesnoka, 1602-ben a Basta rémuralma elleni felkelés vezére volt. 1603-ban fejedelemmé valasztottak, de a Basta csapatai altal tamogatott Radu Serban havasalféldi vajddval Brassé mellett vivott csataban elesett. Székely Sandor : + Aranyosrdkost Székely Sandor Székely Zoltan (1903— ): hegedtimtivész, zeneszerzé, Hubay és Kodaly tanitvanya. 1935 utén Magyar Vonésnégyesével vilagszerte sikereket arat. 1922 éta Hollandiaban él. székelyek, siculi mddéfalvi veszedelem). Mar korabban is élénk kapesolatban alltak a szomszédos roman fejedelemségekkel, ahova Allandéva valt atkoltézésiik a nyomaszt6 feuddlis kizsikmanyolas és a Habsburg elnyomas el6l. 1848-ban Mo. és Erdély uniéjanak kimondaésa utan a kézszékelyek magukra is érvényesnek tartottak a jobbagyfelszabaditast. Az osztrak csapatok fegyveres tamadasa az 1848—49-i magyar torradalom és szabadsaghare idején a ~ hésies ellendlldsdval talalko-

zott

(-+ Hdéromszék,

+ Gdbor Aron); a ~

jelentés részt

vallaltak —- Bem harcaiban. A kiegyezés (1867) utan Erdély Mo. része lott. A-~ régi szervezeteit 1874—76-ban feloszlattak és kézigazgatasilag a varmegyékhez csatoltak. A magyar uralkod6é osztalyok a ~ magyar nemzeti érzéseit ismételten felhasznaltak az erdélyi romanok elleni soviniszta uszitasban, ugyanakkor stlyos gazdasdgi helyzetukén a kormanyok nem segitettek. A 19. sz. végétdl dllandéva valt kivandorlasuk, z6mmel a szomszédos RomAénidba. Az I. vilaghabort utan a Romaniaval egyesult Erdélyben elsésorban a ~ érezték a roman burzsoé nacionalizmus elnyomasat ; a madsodik bécsi déntés utan Horthyék igyekeztek éket Ujbdl felhasznaini a romanok

ellen. A fasizmus leverése utan a roman népi demokratikus 4llam a roménokkal egyenlé jogokat biztosit az dsszes nemzeti kisebbségeknek, igy a ~nek is. A szocializmus épitésében a roménok és a nemzeti kisebbségek (kéztik a~) k6z6tt erkélesi és politikai egység alakult ki. Aw zéme a— Maros Magyar Autoném Tartomdnyban él, amely 1960. dec. déta viseli ezt a nevet ; a Roman Népkéztarsasdg az 1952-ben kidolgozott alkotmany alapjan 1953-ban szervezte meg Magyar Autonédm Tartomany néven. Székhelye Marosvdsdrhely, szimos kulturdlis intézmény kézpontja (Allami Székely Szinhdz, Allami Székely Egyiittes stb.). — Irod. Orban B.: A Székelyféld

leirdsa. 6 kétet. 1863—73 ; Csutak V. (szerk.) : Emlékkoényv a Székely Nemzeti Muzeum 50 éves jubileumara (bibliografia és tanulmanyok). Sepsiszentgyérgy. 1929 ; Székely Z. (szerk.) : Sepsiszentgyérgyi Tartomaényi Mutzeum Evkoényve. Marosvasdrhely. 1959; Ortutay Gy.: Székely népballadak. 1948 ; Kriza J.: Székely népkéltési gyljtemény. 1—2. kot. 1956; Baktai F.: Sz. tizenik.

1958 ; Kriza J.: Az dlomlaté fi. Székely népmesék. 1961.

Székelyhidy Ferenc (1885—1955) : kivalé operaénekes (tenor) és pedagdogus ; oratorium- és dalénekes. Az Operahaz 6rok6s tagja, a Zenemtvészeti Féiskola tanara volt. Kilféldén is nagy sikerrel szerepelt.

székely iras : — rovdstrds Székelykeresztir, Cristuru-Secuesc [kriszturu-szokueszk]: varos a romaniai Maros Magyar Autoném Tartomanyban, Erdélyben, a Nagy-Kiikillé-f. partjdn. L: 5850 (1960). Fa- és agyagipar. Székelyszabar : 6tk., Baranya m., mohéacsi j. L: 1060 (1960). Va.: Mohacs. Erdégazdasag.

Székelyudvarhely,

Odorhei:

varos

a romdéniai Maros

Magyar Autonédm Tartomanyban, a Nagy-Kiikiilld-f. mellett. L: 14450 (1960). Mezégazdaségi ipar. Konyvtar. — A rémai uralom idején kérnyékén Areopolis nevi telepilés allt. Dak, rémai és népvadndorlds kori régészeti leletek. A 14. sz.-t6l a székelyek egyik féhelye, Udvarhely szék k6zpontja volt. Az 1562. évi székely felkelés leverése utén ~en épitette Janos Zsigmond a Székelytamad varat. Az erdélyi fejedelmek tébb orszaggyulést tartottak itt. 1876-t6] 1918-ig Udvarhely var-

megye

székhelye

volt.

szekér ; négykerekt, f6képpen teherszallitdsra

szolgalo

jarmt. Ujabban rugézdssal és légtémlés gumiabroncsozasi kerekekkel is késziil. Szekeres Laszl6 (1911— ): mezégazdasdgi kémikus, egyetemi tanar, a kémiai tudomanyok kandidatusa. Foleg

analitikaval foglalkozik. (Altaldnos kémia, 1955 ; Fejezetek a kémidbol, 1956.) székesegyhaz, katedrdlis (gor. kathedra ’piispéki szék’), dém

szekwnder

—akkumuldtor

elektronok

kibocsa-

szekurit (lat. "biztonsdgos’ szdb6l> : biztonsdgi

fajta, hirtelen lehtitéssel

késziil. Erésebb itésre

tiveg-

szilank-

mentesen térik. A korszerii kézlekedéstechnikaban (jarmiivek ablakanak készitésére) kiterjedten alkalmazzak. Széky Palma (1904— ): vegyészmérnék, a miszaki tudomanyok doktora, Kossuth-dijas. Munkassaga a fémek metallografiai vizsgdlatainak kérdéseire terjed ki, kiilénés tekintettel az acélok Gregedési vizsgalataira. szél ; vizszintes iranyui légmozgas. Keletkezésének oka a vizszintes iranyban — hémérsékletkiilénbség hatasara — fellépé légnyomaskiilonbség. A levegé a nagyobb légnyomast helyrél aramlik a kisebb nyomast heiy felé, hogy a légnyomaskiilonbség kiegyenlitédjék. Meghataroz6i: 1. az irdny; 2. a sebesség és 3. az erdsség. Az iranyt azzal az égtajjal jelolik, ahonnan a ~ ftj. Az irdnyok jelélésére az égtajak angol nevének kezddbettiit hasznaljak (N, E, 8, W; szélrézsa). Szégfokban is kifejezheté. Az irany megallapitasa szélzdszloval torténik. Ez legtébbszor fiiggéleges tengely koriil forgd, parhuzamosan v. hegyes sz6gben osszeillesztett két lap ; ellensilyuk mutatja a ~iranyt. A sebesség mértékegysége a m/sec,

a km/ora, ill. mérféld/ora. Méromiuszere az > anemométer. Az erésséget legtobbszér a > Beaufort-skdla széler6fokaiban fejezik ki. A legerésebb szeleket az Antarktiszon észlelték ; nagyon eréds szelek fujnak az décedanokon és a sztratoszféraban. A ~nyomds nagysaga a -~sebesség négyzetével aranyos. Jelentésége a természetben igen nagy (tengerdramlasok, a foldfelszin pusztitasa és épitése stb.). Az utjaban levé akadalyok ~ feléli oldalat luw- és ~armyékos oldalat lee-oldalnak nevezik. A ~ ritkan ftij azonos iranybdl és azonos sebességgel, turbulensen 4ram-

hk, a4ramlasa lékések sorozatabol all. A lékéseket a pildték bée-nek hivjak. Nagy magassdgban (sztratoszféra) nines turbulens 4ramlas. — Féldrajzi (térbeli) és id6beli megjelenése, valamint hatasa nagyon kiilénb6zé, napi és évi jarasdban szakaszossag van. A légdramlas, a légkérzés ~rendszerek létrejottét idézi elé ; ilyenek pl. : a passzat-, a nyugati és a sarki teriileteken a keleti ~rendszer ; a helyi ~rendszerek (hegy-volgyi ~, gleceser~, buké~, kulonésen a fon). — Energidjanak kihaszndldsa kiilénésen jelentés szorepet jatszott a vitorlas hajézds kordban ; napjainkban a széler6mtivek szerepe fokozédik, amelyek-

nél a ~ ereje mechanikai v. elektromos energidva alakul at (szivattyu, ~malom, dinamo stb.). Elsésorban Hollandidban,

az

SZU-ban

és az

USA-ban

alkalmazzak.

szélbal ; — szélsdbal szélesatorna : — aerodinamikai kisérletekhez alkalmas levegodramlast létesité berendezés, amelynek méréterében a vizsgalt test (pl. repiilégép) mértanilag hasonld, rendszerint kicsinyitett masdval, az un. kismintdval mérések és megfigyelések végezheték. Szélesendes-szigetek, Leeward-szigetek, Leeward Islands [lived ajlondz]: a Kis-Antillaik egyik csoportja Puerto Rico és a Szélfeléli-szigetek kézott. Brit Nyugat-India

tagja. Hozzatartozik Antigua a Barbuda- és Redondaszigettel (413 km*, L: 57000, 1958; legnagyobb varosa

szélesendév

Szeles-szigetek

197

St. Johns) ; St. Christopher (St. Kitts) — Nevis — Anguilla

elé;

(430 km*®, Montserrat

talmazza. A piritnek kénsavva térténéd feldolgozdsakor az dlomkamrak aljan désszegytl6 iszapban talaljaék, abbdl allitjak elé6. Legfontosabb felhasznalaési teriilete a hangosfilmnél, képtavirénal stb. alkalmazott — szelén-egyeniranyittkban van. Alkalmazzik -+fényelemekben is. Felhasznaljak ezenkiviil az tivegiparban az iiveg szintelenitésére, valamint a gumiiparban vulkanizdlasnal. Egyes vegyileteit, foként a szerves vegyiparban katalizdtorként hasznaljak. szelén-egyeniranyité ; a szaraz egyenirdnyitdk csoportj4ba tartozd zaroréteges félvezeté egyeniranyitd. Egy fémlapra felvitt vékony szelénrétegbdél és a szelénrétegre rafujt vékony fémhartyabdl all. Az egyeniranyitas azaltal jon létre, hogy a félvezeté szelén és a fémréteg k6z6tt un. zdaroréteg helyezkedik el, melybe a fémbél kénnyebben tudnak szabad elektronok atjutni, mint a szelénbél a zarérétegbe. A fémelektrédd az andd, a szelén pedig a katéd szerepét tdlti be. Megfelel6 sz4mu ilyen réteg (cella) sorbakapcsolasdval tetszés szerinti fesziiltség egyeniranyitaséra alkalmas egyeniranyitd készitheté6. A~t a germanium- és sziliciumdiéddak egyre inkabb kiszoritj4k. Mo.-on tébbek k6z6tt a Konverta Egyenira-

L: 59000, 1958; székh.-e (80 km?, L: 14500, 1958;

Basse Terre) ; székh.-e Ply-

mouth) és a Brit Virgin-szk. (153 km?, L:

7600, 1959),

mely azonban nem tartozik Brit Nyugat-Indidhoz, valamint néhany aprdé sziget. — Ultetvényes gazdalkodas

(cukornad-,

gyapot-,

gyiiméles-

és

f6ézelékfélék

ter-

mesztése).

szélcsenddév, doldrum kézelében

fekv6

[daldrom ] 3 az Egyenlité

keskeny

sdv;

gyakori

szélesend

és

valtakoz6é iranyu gyenge szelek s a felszdllé légdramldsok miatt sok esapadék jellemzi. E-rél és D-rél a passzdtok ove hatarolja, ahol a légnyomas mar nagyobb, mint a ~ tertiletén. A Nap évi jarasdval egyiitt valtoztatja a helyét, nydéron északabbra, télen délebbre nyomul.

szeldzsuk birodalom : a 11—12.sz.-ban fenndallé feudaAlapitéi kézép-dzsiai eredetti oguz—

lis dllamalakulat.

tordk (tirkmén) térzsek voltak, amelyeket térzsféjik utan szeldzsukoknak neveztek (igy nevezték az Allam uralkodé dinasztidjat is). Hosszabb-révidebb ideig magdba foglalta Iran, Kézép-Azsia, Mezopotdémia, Sziria, Palesztina teriileteit is. A 11. sz. mdsodik felében

a Bizanct hadserege felett aratott gyézelem eredményeként ura mukat kiterjesztették Kisdzsia nagy részére is. A 12. sz. kézepén szamos kis foudadlis dllamra esett szét.

Szele tanar,

Tibor a

(1918—55):

matematikai

matematikus,

tudomanyok

egyetemi

doktora,

Kossuth-

dijas. Az absztrakt algebra kivalé mfiveléje volt, érdekl6désének kézéppontjaban a végtelen Abel-csoportok allottak. Pedagogiai, tankényvirdi és tudomaényt népszerisit6 tevékenysége is jelentés volt. szelekci6 : 1. kivdélasztés, kivdlogatés. — 2. mesterséges kivdlogatds: a meglevé névény- és 4llatfajték tdkéletesitésére v. Gj fajtdk eldallitdsdra irdnyuld allattenyésztéi, ill. n6dvénynemesitéi tevékenység. A negativ ~ a tovabbtenyésztésre nem kivdnatos egyedek eltavolitasa, a pozitiv ~ a bizonyos célbél legelényésebb tulajdonsagi egyedek megjelélése és sza-

poritasa. — Irod. Szigeti J.: lekcidja. 1959.

Hazidllatok

korszerfi sze-

szelektivitas : radid-vevékésziilékek, sdvsztirés erdésit6k egyik jellemzé adata. Azt méri, mennyire alkalmas a berendezés a venni kivant jel és a nem kivant, zavarod

a pirit (FeS,) gyakran jelentés mennyiségben

tar-

nyité

Gyar gydért ~t. Szelenga : folyé Mongélidban és az SZU-ban. 992 km.

Forrasfolyéi a Khangaj-hg. E-i lejtéin erednek. A Bajkaltéba 6mlik. Alsé folydsa hajézhaté (Szuhe-Batortdl).

szelenografia

:

a Hold fel-

szini képz6dményeinek térképezésével, leirasaval (a hegylancok,

kraterek

magassagaval

és lejtészogével,

a ,,ten-

germedencék”’ mélységével), a hémérsékleti és megvilagitasi viszonyok alakulasaval foglalkozé csillagdszati tudomanyag.

szelenolégia (gér.-bél> : a — Holddal

mint

foglalkozé6 tudomany. A Hold felszinének térképezése a szelenogrdfia targya.

égitesttel leirdsa

és

Szelényi Istvan (1904— ): zeneszerzé, zongoramitvész 6s zeneiré. A Bartédk Béla zenei szakiskola tanara.

Zenekari miiveket (Az dsék nyomdban, Gydrszimféonia, Hommage a Barték, Summa vitae stb. szimfénidk), kamarazenét, zongoramtiveket, oratériumokat (Virata, Spartacus),

kantatat

stb. komponalt.

(Enek

frdsai:

Szdnté

Kovdcs

Jénosrél)

A magyar zene térténete, 1959;

jelek (pl. a venni kivant frekvencidéval szomszédos frekvenciaju radidadas) szétvalasztasara. A radid-vevé-

Gyakorlati

késziilék ~a annal jobb, minél tébb rezgékort tartalmaz. Aw és a hangatvitel egyideji javitasa sdvusztirdvel térténik.

szelep: elzard szelvény. A szelep zardéteste az elzarand6 nyilds sikjara merdélegesen mozog. Csdészerelvényként nagyobb nyomasveszteséget okoz, mint pl. a told-

szelektor

:

szakaszosan

mtikédé fondgép. Négy munkafazist végez automatikusan egy vezérlémti iranyitdsdval (etetés és nytjtas, sodras, ‘visszacsévélés, felesévélés). Orsdi sineken jard kocsira vannak szerelve. Meghajtasa és kapcsolasa szerint megkilo6nboéztetiink: Josephy-rendszeri, Hartmann-rendszeri,

differencidl-szerkezetti

6s elektro-~t.

A

— fésiilt

fonds soraén alkalmazott ~okon az eléfonal megnytijtasat kilon nytjtomt végzi. — Feltalaldja (1764) az angol J. Hargreaves volt; az ugyancsak angol R. Roberts 1825-ben tdkéletesitette. szélfrissités : a konverteres —acélgyartasnal hasznalatos levegébefivasnak szakmai elnevezése. Szeliger-t6: té6 az SZU-ban, az OSZSZSZK-ban, a Valdaj-hatsagon, a Volga forrdsvidékén. Kb. 270 km?. 24 m mély. Novy.-t6l apr.-ig jég boritja. Hajézhatd. Jelentés turisztikai kdézpont, legnagyobb véros a té mellett Osztaskov.

Szelim:

tdbb

térék

szultdn

neve.

Legjelentésebb :

I. ~ Jaruz, Rettegett (1476—1520). Ur. 1512—20. Kegyetleniil tildézte a suzmus kévetdit. Meghoditotta Kurdisztant, Sziriat, Palesztinat, Egyiptomot, valamint az Un. szent varosokat (Mekkat és Medinat).

Szelim-barlang, lang

szdraz,

Szelim-lyuk : hatalmas,

pusztuld

szelkup nyelv, oszijék-szamojéd nyelv: a — szamojéd nyelvek déli csoportja4nak egyetlen ma is él16 nyelve. Az Ob felsé szakasz4nak és mellékfolyéinak k6érnyékén mintegy 4000 ember beszéli. Harom nyelvjarasa van: ket, tima, taz, az utdbbi az irott nyelv alapja. Széll _Kalmén (1845—1915): polgari politikus, Dedk Ferene bizalmas hive, Vérésmarty Mihaly lednyanak, Tlondnak (Dedk gydmlednya) férje. A banktédke és a nagybirtok szoros 6sszefonédasdnak jellegzetes képviseléje. 1867-t61 kormanyparti orszaggytilési képvisel6, 1875—78-ban pénziigyminiszter. Lemondasa utan (a pénztigyminisztersége idején hozott tdrvény alapjan) francia tékével megalapitotta a Jelzdloghitelbankot;

ennek

és

a

Leszd4mitolébanknak

allapotban

Tatabanya mellett a Kéhegyen.

a

termes

Gereese

bar-

hg.-ben,

Osrégészeti leletek.

igaz-

gaté-elnéke lett. A dualizmus valsagos éveiben miniszterelndk (1899—1903). A valsagot belpolitikai kompromisszumokkal és az 1898 dta esedékes gazdasdgi kiegyezésnek E. Kérber osztrak miniszterelnékkel 1902-ben valé megkétésével igyekezett elodazni. 1903. m4j.-ban a hadsereg-fejlesztési térvényjavaslat ellon inditott parlamenti obstrukcid megbuktatta. Lemondasa utan féleg a bankéletben jatszott szerepet. szellemi munka : —/izikaz és szellemi munka

szellemi olimpiai versenyek,

felvételi és leadasi rendszer.

Azsiai

szellemtudomanyos lélektan

198

Szeleste

hivatalos

elnevezése

sze-

rint miivészeti versenyek : az olimpiar jatékok mtvészeti (és az irodalmi versenyeken beliil sporttérténeti) versenyei, melyeket 1912—48 kézétt rendeztek.

szellemkép : a telovizids vétel egyik hibdja, a képesé erny6jén lathaté un. f6képtél jobbra eltolva észrevehetdé masodik, zavaréd kép. Rendszerint az okozza, hogy a késziilékhez kézvetleniil az addbol érkezé radidfrekvencids jeleken kiviil, iddben elkésve, valamilyen visszaveré

feliiletré] reflektalt jelek is érkeznek. Ezek a hullamok rendszerint hosszabb utat tesznek meg, és ebb6l ered az idé6kiilonbség. Mar 25 m utkiilénbség észreveheté ~vet okoz. Rosszul illesztett antennak és hosszabb tapvezetékek is okozhatjak. szellemiérténet : a polgari térténetirdsnak az imperializmus korara jellemzé reakciéds aga. A térténelem alapvet6 mozgato erejének az egyes korokban jelentkezé korszellemet tartja. Gyakorlataban tulnyomérészt szubjektiv idealista médszert alakitott ki. A ~ szerint a térténelem kutatdéja az egyes korokat, a térténeti valtozasokat esak beleélés, beleérzé

megértés,

az intutcid utjan ismer-

heti meg. Alapvetéen haladasellenes ; tagadja a tarsadalmi-gazdasagi fejlédés térvényszertiségét és a gazdasdgi alap elsédlegességét ; a térténeti vdltozdsokat elismeri, de azokat egyedi, a korszellem Altal eléidézett jelenség-

nek fogja fel. — A ~i irdnyzatot W. Dilthey és iskoldja alakitotta ki szemben a polgdri térténetirAs kordbbi, jorészt a pozitivizmus hatas alatt Allé d4gaival, amelyek elsésorban az események, tények, a tarsadalmi-gazdasaégi allapotok leirdsdval foglalkoztak. Téle ered a ,,szellemtudomanyok’’ (ném. Geisteswissenschaft) idealista fogalmanak alkalmazasa a térténelmi és tarsadalmi valésdggal foglalkozé tudomanyokra, ellentétben a természettudoményokkal, amelyekben a térvényszertiség érvényesiilését a ~

nem

tudta

tagadni.



képviseléi

E. Troeltsch,

E. Rothacker, BE. Spranger. Hatdsa kiterjedt a torténelmi-

tarsadalmi tudomanyok mtiveldinek jelentés részére. ill. — elsdsorban a két vilaghéborti kézti Németo.-ban ésa II. vilaghabort utani NSZK-ban — azok zémére; napjainkban kimutathaté Ny-eurdépa és az USA tarsadalomtudomanyaban is. — Mo.-on képviseléi kezdetben féleg a Horvath J. és Thienemann T. Altal 1922-ben inditott Minerva c. folydirat kéré csoportosultak. Legnagyobb hatasi azonban — Szekf% Gyula munkassdga volt az 1913—19-i forradalmak utdn (1935-ig). A marxista térténetirds, amely tébbek kédzétt a ~ elleni harcban fejléddtt ki, elveti mind a ~et, mind a ,,szellemtudo-

manyok” karosat.

fogalmat mint tudomanyosan tarthatatlant és

szellemtudomanyos lélektan:

idealista lélektani irany-

zat, amely a 19. sz. mdsodik felében és fSként a 20. sz. elsé évtizedeiben a korabeli asszocidciés és fiziolégiai

Szellé

199

lélektani irdnyzatok analitikus szemléletével ellentétben a ,,megértés” (beleérzés) mddszerével prdobalta feltérni a lelki élet sajdtos térvényszertiségeit. Ez az iranyzat szorosan kapesolédik a tébbi szelleomtudomanyos irdnyzathoz, amelyek k6zés nevezdje az, hogy a tdrsadalmi folyamatokban és a kilénbézé korokban, kulturdkban valamilyen eszme, szellem megnyilvdnuldsdt latja. Az emberi

szellem,

tudat

elvonatkoztatésdval

és idealista

abszolutizdlasdval prébalta a lelki élet torvényszertiségeit s az ember lelki tulajdonsdgait megkézeliteni, s a — szellemtérténet médszerét alkalmazta a mtivészeti s mds emberi

alkotdésok

,,értékelésére’’.

Dilthey, E. Spranger,

F6

képviseldi:

W.

K. Jaspers.

Szellé : 6tk., Baranya m., pécsvaradi j.

Va.: Pécsvarad. széllékés : viszonylag kis teriileten ségvaltozast okozé légmozgas.

L: 290 (1960).

nagyfoku

sebes-

szell6éz6, ventilldtor (lat. : rotdcids elv alapjanmik6dé, kis (0,1 at-nal_kisebb) nyomdsnévekedés mellett viszonylag nagy levegé- v. gdzmennyiséget szadllitd gép. A radialis atémlési ~ mitikédése és kivitele a turbinaszivattyuénak, az axidlis 4t6mlésté a propellerszivattyuénak felel meg. Termekben, mtithelyekben, épiiletekben a

légesere biztositasara, levegé tovaszallitdsdra haszndlatosak. —JIrod. Pak—Gejer: Banyaszivattyuk ésszelléztetok. 1952; Macskdsy A.: Elétanulmanyok szelléz6 és klimaberendezésekhez. 1952. szelléztetés ; épiiletek helyiségeiben elhasznalt levegd kicserélése megfelelé jé és egészséges levegére. Altaldnosan hasznalt a természetes ~: a levegé ataramoltatasa nyilasokon

(ajté, ablak)

a kiilsé

és belsé

levegé

kézti

fajsilykilénbség kihasznaldsdval. Nappali tartézkodasra szolgalé helyiséget naponta legalabb hdéromszor, alvasra hasznalt helyiséget lefekvés elétt kell szelléztetni. Ha ez a mod nem kielégité, mesterségesen, szell6zékkel (ventillétor) mozgatjuk a levegét, és légesatornakkal biztositjuk a levegé kicserélédését. — Irod. Makszimov—Orlov: Fttés, szellézés. 2. két. Szellézés. 1952. szélmalom: a szél energidjdval hajtott eréforras,

mellyel dérlést, vizemelést stb. végeztek. A perzsdk mar a 7. sz.-ban, Eurépaban a 12. sz. édta ismerték, a hollandok a 17—18. sz.-ban fejlesztették ki. Négy, vaszonhuzattal v. zsalusan kiképzett szarnya tengelyt forgat, melyet kormanylapat iranyit a széljardssal szemben. A német szélmalmok egész faépitménye, a hollandokénak csak a teteje fordul el. Csekély teljesitéképessége miatt ma mar esak a forgalombdl kiesé, rendszeres széljaratti: helyeken hasznalatos. Mo.-on a 100 éves kiskundorozsmai ~ mtiemlék. szélmalomhare: a céltalan, nevetséges kiizdelmek, harcok megjelélésére hasznalt kifejezés ; Cervantes Don Quijote c. regényéb6l szarmazik, ahol a féhdés az ellenfélnek nézett szélmalommal kezdett hadakozni. szélmotor, szélturbina : a szélenergia hasznositasara, a foldszint felett toronyadllvanyon elhelyezett gép, radialisan és ferdén allé forgé lapatokkal (légesavar). Alkalmas szerkezettel a szélaram iranydba beallithatd, ill. viharos szeleknél attél elfordithaté. A hasznosithatd energia aranyos a lapatok altal surolt teriilettel és a szélsebesség kébével. Korldtozza alkalmazdsanak lehetdségét, hogy a szél megbizhatatlan energiahordoz6, gyakran nem sz4mottev6, nagy szelek pedig veszélyeztetik a gépet és Allvanyat.

szelé : valamely gérbét metszé egyenes. Pl. a kér~je a kért két pontban metszi. szélrézsa : a kiildnb6zé égtéjakat feltiinteté vizszintes kérlap. A régi térképeken az égtajak mtivészi rajza virdghoz hasonlitott. A szelek irany4t mar akkor is az égtajjal fejezték ki, innen ered a ~ kifejezés. Hajézasban a tdjolérédzsa 32 vondsra, egy vonds pedig 4 negyedre oszlik. Ma mar a hajék menetiranyat nem vondsokban, hanem fokokban adjaik meg.

szélsébal, nyok

szélbal:

a parlamentaris életben a korma-

legkévetkezetesebb,

ellenzéke.



a baloldal

szélén

ulé, halado

Mo.-on az 1865-i orszaggytlésen kristalyo-

szem

sodott ki a ~on a kiegyezést kévetkezetesen elutasitd politikai csoport, szemben a mérsékelt ellenzéki politikat folytaté balkézéppel. A ~bdl alakult meg 1868-ban a

—+ Negyvennyolcas Part. széls6 érték : (mat) Valamely egyvaltozds fiiggvénynek lokdlis ~e van egy adott helyen, ha az illet6é helyhez tartozé fiiggvényérték nagyobb, ill. kisebb a hely kérnyezetében levé ésszes fiiggetlen valtozdhoz tartozé figgvényértéknél.

Az

elsé

esetben

lokdlis

maximumrol,

a

masodikban lokdlis minimumrdl beszéliink. A differencidlhaté fiiggvények differencid4lhanyadosa — minden olyan helyen, ahol a fiiggvénynek ~e van — 0-val egyenlé, vagyis a figgvénygorbe érintdje a tetd- és mélypontban vizszintes. Fogalma kiterjesztheté tobbvaltozés fiiggvényekre is. Meghatérozdsa (~-szdmitds) a matematika gyakorlati felhaszndlasa szempontjabdl is jelentés, mert segitségével sok esetben lehet egy fizikai, miszaki, gazdasagi stb. probléma végtelen sok Iehetséges megoldasa k6ziil az optimalisat megtalalni (pl. +linedris programo2as). széliités : az —agyvérzés kéznyelvben elterjedt neve. szelvény: 1. (kézg) —kupon. — 2. (mitisz) profil : a) Valamilyen test alakjat jellemzé sikidom ; képzeletbeli metszéssel jon létre. — b) Forgasi feliilotek jellomzdje a tengely~, fogaskerekeké a homlok~. — c) Vasutak, esatornak, folyék stb. dbrazoldsdban a keresztmetszetek és a hosszmetszetek neve. — d) Atvitt értelemben ~eknek

hivj&k

az

allandé

~t,

hengerelt,

huzott,

sajtolt

rudakat, pl. az idomacélokat. — 3. (fdldt) foldtani rétegsorok és szerkezetek abradzolasa fiiggéleges metszetben, a

ké6zet-telepiilésviszonyok

feltiintetésével;

a

foldtani

térkép kiegészitésére szolgal.

szelvényezettség, metameria : az allatvilég szdmos csoportjara jellemzé testalkotas. Egyes kétoldalian szimmetrikus testi allatok (gytrtisférgek, izeltldbiak) teste a fdtengely mentén hasonlé felépitési, néha nagy szdmban megismétléd6é testszakaszokra, szelvényekre (metamer, szegmentum) tagolédik. A ~ tgy is megnyilvanulhat, hogy a test kiilsé6 megjelenésében nem észlelheté (pl. gerincoszlop ~e).

szélvihar : 15 m/sec-ndl nagyobb sebességt, ill. 7-es Beaufort-foknaél (— Beaufort-skdla) erédsebb szél. szélzsak : egyik oldaldn nyitott, textilbél késziilt zsak alaku széljelzé. szem: 1. ldtdszerv, oculus lat.) : a latas szerve; az ember és a gerinces allatok legfontosabb érzékszerve. A ~goly6ébdl és a hozza& tartoz6 mozgaté és védé berendezésekbél all. Az emberi ~golyé nagyjabol gomb alaku, atméréje kb. 24 mm. Fala 3 rétegi: kiviil helyezkedik el az atlatszatlan inhartya (sclera), mely eldl az drativegszertion eléredomborodé, atlatsz6 szarwhdrtydba (cornea) megy at; k6dzépen a festékes hartya, melynek része a szivarvdnyhdrtya

(iris), a sugdrtest

(corpus

ciliare) és az

érhdrtya (chorioidea), beliil az zdeghartya v. recehdrtya (retina), amely a sugartest mogdétt kezdddik és hatrafelé haladva a —> latéidegben (nervus opticus) folytatédik. A szivarvanyhartya kézepén levé kis kerek nyilas a pupilla. Belsejét félig folyékony, kocsonyaszert, atlatszd anyag, az tvegtest (corpus vitreum) télti ki. Ennek eliilsé vajulataban, a szivarvanyhartya mogétt, az ugyancsak atlatszé lencse (lens crystallina) helyezkedik el, melyet finom szalagok régzitenek a sugartest nytlvdnyaihoz. A szaruhartya és a lencse kézétt taldlhaté a csarnokviz-

zel toltdtt eliilsé csarnok (camera anterior), a szivarvanyhartya és a lencse kézé6tt a hdisé csarnok (camera posterior). A -golyo a azsirszévettel kibélelt ~gédérben (orbita) iil. Ebben vannak a ~et elldté erek és idegek, tovabba a ~et

mozgaté

6 ~izom

(dllatoknaél

7). A ~et

az alsé és felsé ~héj védi a kiszéradés és egyéb kiilsé, kéros behatds ellen. A ~gédér kiilsd-felsé6 részében van a kénnymirigy (glandula lacrimalis). Az ebben normélis mennyiségben termelt kénnyet a belsé ~zugban kezdéd6 k6nnycsatorna vezeti az orrba. —

Irod. Weinstein

P.; Szemiink

vilaga.

1958.



2. (all)

személyi kultusz

200

szemafor

egyes alacsonyabb fejlettségi szervezetek (pl. rovarok) fényérzékel6 szervének elnevezése (— fényérzékeld szervek). — 3.a—>rdigy helytelen, de a kertészeti gyakorlatban elterjedt megjelélése. — 4. (mg) a > gabonafélék

termésének elnevezése (~termés). szemafor (gér.-bél>: vasuti jelzé6

és

biztosité

be-

rendezéseknek az a fajtaja, mely egy mozgathaté karral, éjjel fénnyel jelez. A megallj jelzés vizszintes allas, ill. vorés fény, a szabad jelzés pedig ferde helyzet, ill. fehér fény. — 2. hadihajékon hasznalatban dllott, mar elavult egy- v. tébb kart jelzdberendezés tavkézlés céljaira.

szemalkalmazkodas, akkomoddcié (lat.> : az ember és a gerinces Allatok szemének az a tulajdonsdga, hogy a kilénbéz6 tavolsdgban levé targyakat egyardnt élesen latja. Ez ugy valik lehetévé, hogy a kézelebbi targyak nézésekor a szom fénytérése nd, a tavolabbiaknal csdkken. A lencse fiiggeszté rostjai a sugérizom ésszehuzdda-

At a fénysugarak bejutnak a szem belsejébe. Fény hatasara beszukil. szemesézés, granuldlés : por alaki anyag téméritése buzaszem nagys4gi szemcsékké. A — mutrdgydkat pl. megnedvesitve, forgédobban gérgetik szemesékké. Egyes gyogyszereket is szemeséznek tablettazds eldtt.

szemesézett

miitragya:

szemcse

alakra

készitett

tragyaszer. Haszndlatét S. N. Avdonyin javasolta azért, hogy a vetémaggal keverve, kombinalt vetdgép alkalmazdsa nélkiil, sorba lehessen adagolni. Szerves anyag hozz4adésa nélkiil v. szerves anyaggal (komposzttal, tézegfekdllal, istdllétragydval) késziil. Elénye, hogy csékken a talajrészecskékkel érintkezé feliilet, és hogy szerves anyaggal keverve lehetéséget ad a sormutragya-

zasra v. a fészektragydzdsra. Hazénkban bioszuperfosefdt,

a biokomplea

eléallitott ~

és a biokdli.

Szemely : 6tk., Baranya m., pécsi j. L:

a

520 (1960).

sanak foka szerint ellazulnak, a lencse ezaltal domborubba

Va.: Pécsudvard. személy : (nyelvt)

valik, t6r6é ereje névekszik. A halak és a kétélttiek szemének jellegzetes szerve, az érhartydrél a szemgoly6 iiregébe benytilé és a lencséhez kapcesoldédé sarlé alaku nyulvdny (processus falciformis) désszehuzédasra képes, és igy a lencsét elére-hatra elmozditja. — A korral a ~ esékken (— 6regkori tdvolldtas).

nyelvtani kategéria. Megkiilénbdézteti a beszélének sajat (els6) ~ét azétdl, akihez beszél (mdsodik ~), ill. azétdl, akirél beszél (harmadik ~). Egy v. tébb ~rél lehet sz6. Igy a szomélyes névmadsban els6 ~: én, mi; masodik ~: te, ti; harmadik ~: 6, 6k ; — személyragos igékben elsé ~ : varok —varunk ; masodik~: varsz —var-

szemantika (gér.): — jelentéstan,

> szemantikus filozdfia

szemantikus filozéfia: szubjektiv idealista iranyzat a modern polgéri filozéfidban és logikaban ; kiiléndésen az angolszasz orszAgokban terjedt el. Fé képviseldi: Ogden, Korzybski, Morris, Hayakawa és R. Carnap. Szoros kapesolatban, van a — logikai pozitivizmussal ; befolyasa kiterjed a modern polgéri jogtudomanyra, etikaéra és irodalomtudomanyra is. A tudomanyok rendszerében legfébb tudomaénynak a szemantikdt, a nyelvtudomanynak a szavak értelmét és jelontését tanulmanyozoé agat tartja. Felfogdsdban az altalanos fogalmak semmit sem jelenté és semmi valdésdgosat nem tikr6z6 ,,egyezményes jelek”, ebbél kiindulva elveti a tudomanyos elméletek érvényét és megkeriili az ismeretek igazsagdnak kérdését. A filozdéfia feladata a ~ szerint a szavak és kapesolédaésaik

elemzése,

nem

az

objektiv

valésagnak,

hanem a nyelv, a beszéd strukturajanak tanulmanyozasa. Irracionalista médon tagadja az oksagot és torvényszeriséget. Végletekig viszi azt az eszmét, hogy a nyelv nem fejezi ki pontosan a gondolatot, s a nyelv, a beszéd tokéletlenségét teszi meg a filozdfiai tévedések, a politikai nézeteltérések forrdsdva (pl. azt allitja, hogy az osztalyhare oka a ,,kapitalizmus’’ kilonféle értelmezésében keresendé); ezzel leplezni kivanja a tarsadalomban folyé6 osztdlyharcot. Megoldasul az un. ,,metanyelv”’ (,nyelvfeletti nyelv”’) kidolgozasét ajanlja, melyet gyégyirnak tart a tarsadalmi bajokra is. szemarpa:

a szemhéj

baktériumok

okozta, duzzadassal

és f4jdalommal jaré gyulladasa. A kiilsé~ (hordeolum externum) a pillaszér tiiszéjébe nyilé faggyumirigy (Mollféle mirigy) gyullad4sa, amely a szemhéj egy részének elmosdéddott duzzadéséival és kivérésédésével kezdédik, nyomasra érzékeny, majd helyén gennyes pup keletkezik, Felfakadés és a genny kiiriilése utéan 2—3 nap alatt elmulik. A belsé ~ (h. internum) a pillavaézban fekvé Meibom-mirigy elgennyedése ; rendszerint a kétéhartya felé szokott Attorni. Képzédése kezdetén meleg borogatadssal v. parakétéssel siettetheto a gennyedés, de esetleg orvosi beavatkozas v. antibiotikumos kenécs6k alkalmazésa is sziikséges. Kilonleges fajtaja a —+ jégarpa.

Szemasko, szovjet

orvos,

Nyikolaj az

orosz

Alekszandrovics forradalmi

(1874—1949) :

mozgalom

harcosa,

a szovjet egészségtigy megszervezdje. A tarsadalomegész-

ség-tudomany elméleti és gyakorlati kérdéseinek kutatasaval és megoldds4val fejlesztette az orvostudomanyt. Hosszu idén At egészségiigyi népbiztos volt.

szemasziolégia, semasiologia

:

— jelentéstan

szembogar, pupilla még egyéniség szerepe a térténelemben) — Irod. G. V. Plehanov: A sz. torténelmi szerepének kérdéséhez. 1949; Kiss A.: A néptomegek és személyiségek tdorténelmi szerepérél.

1956.

személyiségiélektan : a lélektan

egyik aga, amely a

kutatast a —személyiségre, az egyes emberek lelki életének mint sajdtos egésznek, dsszjellegében és belsé osszefiiggéseiben valéd vizsgaélatara iranyitja. A ~t az egyén lelki sajatossagai ésszességének mint oszthatatlan egésznek felfogasa és tanulmanyozasa kiilonbézteti meg a lelki jelenségek sajatos egyéni eltéréseit, jellemtipusait tanulmaényoz6 karakterolégidt6l. — Egyes pszicholégusok — kiulénésen régebben — tulértékelték a személyiség tanulmanyozésénak fontossagdt s a lélektani kutatas egyedili

feladatat

ebben

lattak;

ezeknél

a

,,személyi-

ség” fogalma a ,,lélek’’ idealista fogalmanak helyettesitéjévé valt. A tudomanyos lélektannak kiizdenie kellett az ilyen ,,perszonalista’’ felfogassal ahhoz, hogy a ~ valéban tudomanyos alapot nyerjen és feladatat betéltse. A ~ létrehozds4nak programjat W. Stern fogalmazta meg perszonalista alapon. A tudomanyos ~ azonban csak a kés6bbi kutatasokban a korabbitél eltér6 materialista elméleti alapon bontakozott ki; e téren jelentés Tyeplov szovjet pszichologusnak és munkatarsainak munkassaga.

személyiségpedagégia : a 20. sz. elején kialakult német

polgdri pedagégiai mozgalom. Az egyéniség és kdzdsség, a tekintély és szabadsdg szintézisét a kultura értékeivel ellatott. egyéniség — a ,,személyiség” — formdalasaval akarta megteremteni (H. Gaudig, 1860—1923 és F. W. Foerster, 1869—1953). Ndlunk legnevesebb képviseldje az erésen valldsos-idealista filozéfiai alapokon alld

Szemere

fel6l ugyanazok a nagytékések tagjai mind a bankok, mind az iparvallalatok igazgatésaganak, masfeldl a nagytéke urai nemegyszer fontos allami tisztségeket is téltenek be, s az déllamappardtus vezetéit bevonjak a monopdliumok igazgatésagdba. (+ még findncoligarchia) — 2. — perszondlunio személymotozds ; btincselekmény v. btincselekmény alapos gyantja esetén alkalmazott kényszerit6 cselekmény, mely a taérgyi bizonyitékok megszerzésére irényul. A binteté elj4radsban a nyomozast iranyitd szerv rendelheti el; az érintett személy ruhazatanak és targyainak atvizsgéldsab6l all. Foganatosithaté a terhelttel és minden olyan személlyel szemben, akiré] alaposan feltehetd, hogy az elkévetett btincselekményre vonatkozdé targyi bizonyitékokat rejt maganal.

személynék, kiralyi: a kirdly jelenlétét képviselé személy a kirdly személyes jelenléti birdskoddsanak fenntartott tigyekben. A 15. sz.-ban fejléd6tt ki a kirdly személyes jelenléti birdsaga, amelynek élén a ~ (lat. personalis) allt. A ~ Grizte a kirdly birdi pecsétjét.

Az els6 vilagi ~ Drdgi Tamas volt Mdtyds kiraly uralkodasa idején. 1507-t6l ezt a tisztséget rendszeresen vilagiak télté6tték be. A 16. sz.-t61 1848-ig a kirdlyi tabla és az orszaggytilés alsé tablajanak elnéke volt. Szemenye: 6tk., Vas m., vasvari j. L: 840 (1960). Va.: Rum. Szemere: ktk., Borsod-Abauj-Zemplén m., encsi j. L: 910 (1960). Vmh.: Felséméra. Juhtenyésztés. Szemere Arpad (1878—1933): operaénekes (bariton) és rendez6. Az Operahdz 6rékés tagja. 1928-t61 f6-

rendezo. Szemere Ellenzéki

Bertalan Part,

majd

(1812—69): 1848—49-ben

a

liberdlis a

nemesi

forradalom

és

szabadsdgharc egyik vezet6 alakja. A Batithyadny-kormany (1848. dpr.—szept.) beliigyminisztere, 1848. okt. 8-tdl a Honvédelmi Bizottmany tagja, 1849. maj.—aug.-ban miniszterelnék és beliigyminiszter. Nagy érdemei voltak az tn. felvidéki védsereg megszervezésében (1848. dec.—1849. apr.), de a debreceni orszaggyflésen szembefordult a baloldallal, kormanyaba nem vette be a radikalisokat, a korményzé-elnékké megvalasztott Kossuth Lajost igyekezett a tényleges kormaényzasbol kiszoritani és a forradalom védelmére tett intézkedések nagy részét felszamolta. 1949. jul. 14-én Kossuthtal, valamint Bdlcescuval és Boliackal egyiitt aldirta a romanokkal valéd megegyezést és 28-4n az elsé mo.-i nemzetiségi térvényt. A szabadsaghare bukasa utan — Uutban Téréko. felé — Orsova kérnyékén elasta a koronazasi jelvényeket. Késébb Franciao.-ba, majd Anglidba

emigralt.

Itt

kapcesolatba

keriilt

Maraszal

is,

aki a Kossuthtal élesen szembeforduléd ~t egy ideig a magyar emigracid balszarnya vezetdjének tartotta, de hamarosan megvaltoztatta rdla alkotott kedvezé véleményét. Gydogyithatatlan elmebaja miatt kapott enge-

déllyel 1865-ben hazatért. — Napldi, levelei Osszes miveiben

(2 kétet,

Szemere

1870) jelentek meg.

Pal (1785—1861),

kolt6, esztéta,

az

MTA

és

a Kisfaludy Tarsasag tagja, Kazinezy tanitvanya, pesti triaszanak leghtiségesebb tagja, Kéolesey baratja volt. Kazinezyt kévette klasszicista izlést kdltéi tevékenységével (szonettek stb.) s nyelvujitdé, szoalkoto munkassagaval

is. Kéleseyvel egyiitt irta a Feleletet a Kazinezyt és a nyelvujitast gyala4zé Mondolat c. ginyiratra. Kéleseyvel

meginditotta Hlet és Literatura

c. folydiratat

(1826).

A Kisfaludy Karoly vezette Uj irodalmi irany térhdditasa idején kitartott Kazinezy mellett. Az 1840—50-es években irt esztétikal irdsaiban elismeréssel szdélt Petdéfi k6éltészetérdl is.

Schneller Istvan (1847—1939) volt. személyi tulajdon, egyéni tulajdon: a tulajdon egyik formdéja; elsédsorban a fogyasztasi cikkek tulajdonara vonatkozik. A — magdntulajdontél (féleg a termeldéeszk6z6k magdntulajdonadtél) eltérden nem teszi lehetévé és nem feltételezi mds emberek kizsékmanyolasat. A~ kére, jelentésége és funkcidja a kiilénbéz6 tarsadalmi formdékban mas és mas.

Szemere Samu (1881— ): filozéfiai iré6. Munkassagéban dénté helyet foglal el jelentés filozdfiai gondolkodék (pl. Hegel, Feuerbach) mtiveinek forditasa, valamint a roluk irt tanulmanyok. Korébbi filozéfiai tanul-

személyi unid: 1. az —imperializmus idején személyi ésszefonddaés a findnctdkén »beliil s a findnctdke és a

manyai (A jelenkori filozdfia fébb wrdnyzatai, 1923; Filozéfiai tanulmanyok, 1941) a polgari filozofiatérténeti

maga

allamappardtusa

k6z6tt.

Jellemzdje,

hogy

egy-

szemléletet tiikrézik.

szeméremcsont szeméremcsont,

202 os pubis

trachoma ellen (1886); ez példaképiil szolgalt a kilfoldnek is. A trachoma elleni védekezés,

a ~1

oktatas

és kutatas,

valamint

az orszdg

szemorvosi ellatasanak fejlesztése terén kimagaslé eredményt ért el Grész Emil (1865—1941), Blaskovics Laszlé (1869— 1938) és Imre Jézsef (1884—1945).

A-~nek fontos

szerepe van az allatok szavatossdgi vizsgdlatdban is, mert pl. a lovak hasznalhatésagat, értékét szemiik Allapota jelentésen befolydsolja. — Irod. Radnét M.: Szemészeti patoldgia. 1951; Kettesy—Imre—Scholtz: Sz.

1953;

Kémér

Gy.: Allatorvosi sz. 1953;

Bartédk L.:

A magyar sz. térténete. 1954; Weinstein P.: A gyakorlé orvos szemészete. 1958. szemeszter lat.) : tanulmanyi félév egyetemeken, f6iskolakon. szemhéjesiingés, ptosis (gér.): olyan Allapot, amikor a fels6

szemhéj

a rendesnél

lejjebb

all. Leggyakrabban

a szemhéjemel6é izom hianyos fejlédése (vildgrahozott ~) v. bénulésa okozza. Mitéttel gydégyithatd. szeminarium

lat.):

1. tanulékér;

a kommunista

és

munkaspartok szervezett ideoldgiai oktatésdnak egyik alapformaja. — 2. az egyetemeken és f6iskolAkon az eléadott anyag begyakorlasdt, elmélyitését szolg4lé kézés

szemléltetés gyakorlat, ill. az

tanitédképz6 _ intézet.

ebben

régebbi

részt vevok

elnevezése.

Szemipalatyinszk : 1. varos az SZSZK-ban, mellett, ~

kézéssége.





3. a

4. kat.

papneveld

SZU-ban,

a Kazah

a bajézhaté Irtis mentén, a Turkszib vastt ter. székh.-e. L: 155000 (1959). Gép-,

poszto-, hus-, bér- és faipar, hajéjavitas, cementgyartas. Szinhéz,

muzeum.

SZSZK-ban.



2. ter.

az

SZU-ban,

a

Kazah

182 000 km?. L: 520 000 (1960). Székh.-e ~.

szemipermedabilis réteg (lat.-bdl>, hemipermedbilis réteg

, félig dtereszid réteg: olyan valasztéréteg, amely egyes anyagokat atenged, masokat nem. Jelentés Szerepe van az — ozmdzisban.

szemipolaris kétés ; —kémiar kotés Szemiramisz: Assziria legendas kirdlynéje. A hagyomany ~ és férje, Ninosz nevéhez kapcsolja az asszir kirdlysag megalapitasat. Az alakja koré szé6tt legenda ~nak tulajdonitja Egyiptom, India és Etidpia meghdditasat, valamint a babiloniai fiiggékertek kiépitését. Altaliban Samuramat kirdlyn6 javal szoktak azonositani.

(ur. i. e. 809—806)

alak-

Szemjonov, Nyikolaj Nyikolajevics (1896— Viz szovjet fizikus és fizikokémikus, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagja, Allami dijas, az MTA tiszteleti tagja. A modern reakcidkinetikai kutatas egyik legkivalébb képviseldéje. Felfedezte a kémiai folyamatok egy uj tipusdt, az elagazé Idncreakcist. Atfogd elméletet Allitott fel mind az elagazé, mind az el nem agazé lancreakciédk magyardzataéra, ramutatva e folyamatok nagy elterjedtségére a kémidban. E téren végzett kutatasaiért 1956-ban L. N. Hinshelwooddal egyiitt Nobel-dijjal tiintették ki. Magyarul is megjelent mitive: A kémiai kinetika és reakcidképesség néhdny problémdja. 1961. Szemjonov, Pjotr Petrovics, Tjan-Sanszkij (1827— 1914): orosz geografus, botanikus, az orosz tudomdényos akadémia tagja. 1856—57-ben atkutatta az addig alig ismert Tiensan hg.-et.

szemkidiilledés,

exophthalmus

lat.

’ki + gér. ’szem’

szObdl>: a szem egy- v. kétoldali rendellenes helyzetvaltozdsa. Egyoldalit leggyakrabban a szemgédér gyulladasa,

vérzése,

trombdzisa

v.

daganata,

kétoldalit

a

Basedow-kér v. leukémia okoz. Mértékének megallapitdsa a Hertel-féle exophtalmométerrel térténik. Nagyfoki ~ esetében a betegnek autészemiiveget kell viselnie, hogy a k6té- és szaruhartya ki ne szdradjon. A szaruhartya védelmének masik médja a szemrés-sztikités, az oldals6 szemzugban talalkozé szemhéjak megfelelé mértékii 6sszevonasdval (blepharoraphia). szemle: 1. a > kritika egyik valfaja; tébb, egy idében megjelont v. egy irdnyzatot képviselé mtirél ad ésszefoglalé attekintést. — 2. (jogt) a birdsdgi eljarAsban a targyi bizonyitékokkal térténé bizonyitdés, amelynek soran a birésag tagjai kézvetleniil a helyszinen szereznek meggyéz6dést a bizonyitékokrél, pl. a baleset helyének megtekintése stb. (> helyszini szemle). — 3. (kat) disze~w : a hadsereg fOparancsnokanak, ill. magasabb katonai hatésagnak v. parancsnoknak a esapatok felett iimnepélyes alkalmakkor tartott ~je. szemléletesség : (nyelvt) az olyan nyelvi kézlés sajatossaga, amely megérzékitéssel, megjelenitéssel v. megszemélyesitéssel tesz szemléletessé elvont fogalmakat, targyakat stb., pl. ,,Sirt az 6g egyik szemével, a masikkal nevetett”? (Arany). szemléltetés : oktatadsi eljaras a targyak, jelenségek, folyamatok megismertetésére. Elénkiti az oktatast, hozzajaérul a tanuldk érdeklédésének felébresztéséhez ;_ segitségével vilagosabban alakulnak ki a tanulédk képzetei, nyilvanvalébbé valnak az ésszefiiggések a tanulmdnyozott tények és jelenségek kézétt. Eszkézei: képek, makettek,

modellek,

film,

televizid,

hanglemez,

rddid

stb.

Fontossagat a pedagdgia térténetében J. A. Comenius (Orbis pictus) ismerte fel, a legnagyobb hatdst azon-

ban rolta.

ez iranyban

J. H.

Pestalozzi

munkdssdga

gyako-

szemlencse

203

szemlencse,

lens crystallina

livegtestének

eliilsé

(lat.—gor.-b6l) : a szem

vajulataban

elhelyezkedé,

kettésen

széna

izmok egyenstlyi zavarat (—kancsalsdg) hasdbos (prizma) iiveggel javitj4k. Ezek a ~tipusok egymassal sokféle mddon kombinalhaték. A bifokdlis, sét ujabban trifokdlis ~ olyanok szimara nagy jelentéségt, akiknek kézelre és tavolra maés-maés ~re van sziikségiik. A felsé rész tor6 ereje rendszerint gyengébb, mint az alsdé. Bizonyos fénytérési rendellenességeket csak olyan ~ekkel lehet javitani, amelyek kézvetleniil a szemre helyezheték (érintkezé ~ v. kontaktiiveg), de elényei miatt ez ujabban egyébként is egyre jobban terjed. Erés napsiités, ill. a kdros ibolyéntuli sugarak kisztirésére szines tivegb6l késziilt ~eket hasznalnak. Az iparban fémszilankok stb. ellen v. a motorkerékpérosok a szél ellen védd~ekkel védekeznek. — Eurépdban az elséd ~et 1300 kériil készitették a murandi iiveggyarban, de

dombort, a szembe juté fénysugarakat dsszegytijté képzodmény. Rugalmassaga miatt fénytéré ereje valtozé ; ezért lehet élesen latni tavolba és kézelbe egyarant. Atméréjo 9—10 mm, vastagsaga 4mm. Részei: a homogénnek latszd lencsetok, a tok eliilsé felszinét bélelé egyrétegti hdm és a lencserostok. Allomanya gyermekkorban egyenletesen lagy, késébb a kézepében lencsemag alakul ki, és 6regkorban egész témegében megkeményedik ; alkalmazkodasi képessége ilyenkor csdkkent (— éregkori tdvolldtds). Ha a ~ elvesziti atlatszdsdgat, elszirkiil, — hdlyog alakul ki. Szemlér Ferenc (1906— ): romaniai magyar k6lté, irdé és mitifordité, a Roman Népkéztarsasdg frészévetsége elnoékségének tagja, az frdszévetség nemzetiségi bizottsdgdnak elnédke, az Allamtandcs titkarsdgdnak titkéra. A harmincas években lépett fel gazdag formakulturaju,

nagyitéiivegek készériilésével mdr az arabok is foglalkoztak, s6t valészini, hogy a kinaiak mar hamarabb feltalalték. — Hazankban a ~lencséket f6ként a Magyar

énéletrajzi elemekkel dtszétt lirai verseivel. Szenvedélyes humanizmusaval] batran tiltakozott a fasizmus embertelen

ret készitettek. Jelenleg minden

vildga ellen

~et.

(Hjszakai kidltés, 1930;

Ldangolé napok, 1943 stb. —

a szocialista

Buvdpatak,

épités témdival gazdagodott.

Allami dijjal

tiintették ki. (Tavaszodik, 1948; Harcolni 1953; Vdlogatott versek, 1956; Szelek tenyerén,

Almok

kézétt,

1961

stb.

1940;

versek). 1945 utdn kéltészete



versek;

hiven, 1960;

Arkangyalok

bu-

Optikai

Mf&vek

Allitja

elé.

OSsszegyfijtétt

miiforditasai:

Mai

roman

p~q

:

szemnyi-borsonyi, kerek, felszini, halvanysdrga v.

a bérbél

kiinduléd,

ki.

kézvetlen

~.

szén:



TIrod.

Aw

ritkan,

fOként

a

didfa oltdsdnal hasznalt modjai a gytirtis~ és abla-

Szemzés

kos

terjed,

amikor

a kévetkez6 tavasszal hajt

mak-

félgdmb alaku, egyenetlen sziirke, megvastagodott és emberre

alvé~,

jak vissza, igy a nemes csak

nyozas.

Emberrél

Eredményes-

az alanyt ~ utdan nem vag-

k6érosan elszarusod6é haémbél allé képzédmény ; sztirheté elé.

90%-at.

végezheté

virus

idézi

kb.

és a szemz6hajtason fejlett riigy legyen. Elterjedt valtozata a juin.—jul.-ban végezhet6 hajtd~ és a jul. kézepét6l szept. kézepéig

kélték,

a Jozsef-hegynek is nevezett részén emelkedik (234 m). Marga, mészké és dolomit épiti fel. Lejtéjén nyilik a ~i-barlang, a Budai-hg. legszebb barlangja. Hoszsza kb. 600 m. Eocénkori nummulinés mészkében hévvizek oldotték ki.

verruca

2,8 millid

ségének feltétele, hogy az alany héja elvaljon a fatél

1940; Otsarku égi csillag, 1959). Szemléhegy : a Rézsadomb E-i része ; legmagasabbra

szemoles,

1960-ban

tizedik ember hasznal

szemiiveges kigyé (Naja): a — kobra nemzetség egyik faja. szemzés : a legegyszertibb és legelterjedtebb oltasmdd. A faiskolék igy szaporitja4k a gyiimélesfak és diszfak

kdsa, 1946; A féldalatti erdd, 1950; A hdrompupu hegy, 1957 stb. — regények.) Igen sokat forditott, féként roman k6ltékt6] (Alecsandri, Jebeleanu, Porumbacu

stb.;

Mo.-on

Jeszenszky

A.:

Oltds,

sz.,

dugva-

1957.

1. carbonium senatus szénbanyaszat ; a — bdnydszat egyik aga; feldleli a fekete- és barnakészén, valamint az antracittelepek felkutatasat,

feltarasat,

kifejtését,

a

szén

kiszallitasat

és

eldkészitését. A kutatds a terilet foldtani felvételével indul meg. A felidrds célja a széntelepek hozzaférhetévé tétele a termelés meginditasara; torténhetik 1. a felszini takardérétegek egyszerti eltavolitasdval (lemtivelésével), ezt mnevezik kilszini fejtésnek, 2. vizszintes tard kihajtasaval, ha a széntelep a vélgy talpa fdlott fekszik, 3. fiiggéleges v. lejtés aknak révén, ha a szén a terepszint alatt teriil el. Kdlszini fejtésnél a letakarast, amelynek vastagsaga lehet a széntelep vastagsaganak tobbszérése is, nagy teljesitményti hernydlanctalpon v. sinen mozgé puttonyos és forgdlapdtos kotrékkal tavolitjak el. Egy-egy 10 lapatos berendezés lapatkerék-atméréje néha elérheti a 10—11 métert,

szénbany aszat

204

lapdtonként

2000

1 frtartalommal.

Tdrébanyd-

szat egymagaban ritkan fordul eld. Legtébbsz6r aknaval kell feltarni a szenet. A fiiggéleges akna k6ér- v. négyszogszelvénnyel kitszertien, a lejtés akna atlésan, 30°-nal kisebb déléssel hatol a fold mélyébe. Az aknabdol szintes folyosékat ,,hajtanak”’ ki a széntelepnek v. széntelepek-

nek szintekre valéd felosztasa és termelésre vald el6ékészitése céljabol. A legmélyebb szint egyben a fészallité folyosé, amelyen a termelvényeket osszegyijtik és kiszallitjak. A tobbnyire gépesitett furdssal és robbantémunkaval, ujabban esetenként teljes szelvényti furdssal végzett feltarast és elévajast a széntelep lefejtése kéveti. Az e célra hasznalatos jovesztégépek tobbnyire vagé- és hamozomunkat végeznek; kézi szerszamként a fejté-

kalapacs is hasznalatos. Alarendelten réseléssel és robbantassal is folyik még termelés. Ma altalanos a térekvés a nagy frontfejtések, napi 100—150 vagon szenet biztositd, tomegtermelé munkahelyek létesitésére. Az ilyen, tobb sz4az méter széles frontfejtés beomlas elleni biztositasara a hagyomanyos — banyafa acsolatok helyett hidraulikus acél- és kénnytifém tamokat, esukldés siivegeket,

lépked6é kereteket hasznalnak, mig a banyafolyosdékat féleg acélivekkel biztositj4k. A hagyomanyos széllitas (l6-, k6télvontatasu csillék) rendszere Ujabban alapjaban megvaltozott. Aladrendelt folyosékban acél- és gumihevederes szallitészalagokat, szalagvonatokat, egysines fiiggépalyakat, Sniiritd esilléket, in. vagatkulikat hasznalnak, mig a fészallitasnal nagy firtartalmt (6000 l-es) kocsik jutnak szerephez, melyeket Diesel-mozdonyok vontatnak. A +téltddllomaésokon a esilléket nem kell szétkapesolni, menet kdzben tolté6dnek meg. Az aknaszallitasnal a folytonos tizemtt (,,paternoszter’”’? felvond jellegt) serleges szallitas egyre nagyobb jelentdéségre

tesz

szert,

rendszerti

a hagyomanyos kasszallitas

1 v.

mellett.

2 szekrényes A

nagy

felvono

kapacitasi

Uj

telepitéseknél dltaliban két aknét mélyitenek, az egyikben a serleges szdllitéberendezés kizarolag szenet szallit,

a masikban

kasokkal

torténik

a medd6

és az anyag

szallitasa, valamint a banydszok be- és kiszallitasa. — A szén a fejlett orszagok iparanak egyik nélktilézhetetlen nyersanyaga és energiaellatastanak fontos tényezdje, noha tjabban a kéolaj és a foldg4z mint energiahordozék — nagyobb gazdasdgossaguk folytén — _ eldretértek. A vilag 6ssztermelése 1959-ben 1,9 millidrd k6- és

0,6 millidrd t barnaszén

volt, ami az energiasziikséglet

52,5%-at fedezte. A vilag szénkészletét

1955-ben

1200 m

mélységig terjedden 4797 milliard t-ra becsiilték, ebbdl 1248 millidrd t az SZU teriiletére esett. Oridsi készlettel rendelkezik Kina is (310 milliard t), Indidban a jo kézepes minéségi szén ugyancsak igen nagy mennyi-

ségben (63 millidrd t) fordul elé. Az USA is igen gazdag k6-

és

barnaszénben

van ; készletét

1345,

egyardnt, a kanadai

antracitja

is

eléfordulasokat

bdven 72 mil-

lidrd t-ra becsiilik. A Ny- és k6zép-eurdpai orszagok, valamint a déli félteke orszagainak széngazdagsaga meg sem kézeliti az emlitettekét (487 milliard t), ezzel szem-

ben az eurédpai medencék jobban vannak feltarva és nagyobb mértékben aknaztak mar ki 6ket. Ez féleg az angliai, valamint a Ruhr-vidéki, belgiumi és francia-o.-i eléfordulasokra

vonatkozik,

m-es

is

akndkat

kell

melyeknél

mélyiteni,

és

mar

700—1300

kdézetnyomassal,

banyagazokkal és nagy héséggel megkiizdeni. — Mo.-on készenet, ill. liaszkori feketeszenet csak a Mecsek hegységben, Pécsett és Komlén banydsznak; a borsodi,

nogradi, esztergomi, tatai, kézép-dunanttli medencékben barnaszenet, a Matraaljan és Varpalotan pedig lignitet termelnek. A mostoha geoldégiai viszonyok miatt a teljesitett ésszes fold alatti és kiilszini mfiszakra, (8 dra) vonatkoztatott termelékenység 1 t kériil mozog.—Feketekészenet csaknem 1000 év ota banydsznak; a barnaszén felszinre hozasa azonban csak a 16. sz.-ban kezdédétt. Rendszeres ~ elészér Anglidban bontakozott ki a 14. sz.-t6l kezdve, ugrasszeri emelkedésére a 18—19. sz.-ban a gézgép feltalalasa utan az —zpari forradalom soran keriilt sor. A vilag széntermelése 1860-ban kb. 136, 1900-ban 700, 1913-ban 1230, 1928-ban 1320 és 1957-ben 1964 millid t-t tett ki. Hosszu ideig NagyBritannia allt a vilagtermelés élén, a 20. sz. elsé éytizedében azonban az USA mégétt a masodik helyre szorult, Németo. pedig megszerezte a harmadik helyet.

Az angol ~ hanyatlasa az I. vilaghdébort utan az elavult technika

és a besztkilt

nemzetk6ézi

piacon

jelentkezé

nagyobb konkurrencia hatasara még inkabb fokozédott, és stlyos valsdgba kerilt. A két vilaghdbord kézétt az USA megtartotta vezetd szerepét, a II. vildghabort utén azonban fokozatosan elvesztette félényét, majd az SZU mégétt a masodik, Nagy-Britannia mogott a negyedik helyre cstiszott vissza.

pedig Kina 1958-ban az

SZU-ban 496,1, az USA-ban 389,35, Kinaban 270, NagyBritannidban termelése

219,3 millid t szeonet banydsztak.

1960-ban

513

millid

t-t, Kindé

425

Az SZU millid

t-t

tett ki. — A szénbdnydszok mint a proletaridtus egyik legrégibb, térzsékés rétege, mindeniitt a munkdésmozgalom élvonaléban haladtak, a téke ellen szdmos nagy jelentéségi sztrajkmozgalmat vivtak, amelyek kéziil kiemelkedtek az 1924-i és az 1926-i angol szénbé-

nydszsztrajkok. — Mo.-on a ~ a 18. sz. masodik felében indult meg. 1765-t61 Brennbergbdnydn volt folyamatos a termelés. Tébb kezdeményezés utdn a Dunagézhajézasi Tarsasig a Pécs vidéki feketekészéntertiletet kezdte megszerezni (1830-td1), de rendszeres ~ra itt is esak az 1850-es években keriilt sor. 1847-ben az ossztermelés alig érte el a 40 000 t-t, 1873-ban pedig mar a 1,6 milliéd t-t is meghaladta. Ennek zémét a Pécs vidéki és a krassé-szérényi (erdélyi) feketeké~ adta, de az 1860-as évekt6l mar folyt az Hsztergom vidéki és a

salgétarjdni barna~ tatabdnyai ~anak

is. 1896-ban

termelése

indult meg a MAK

(Tatabanya,

Alsé- és Felsé-

széneseppfolydésitas Galla, Banhida bdnydiban). mar

Szende

205 1880-ban

9 millié t volt a barna~

1, 1913-ban pedig

termelése,

A wildg dsvdnyiszén-készlete

mig a feketeFeketekészén

széné 0,8, ill. 1,3 millid t. A mo.-i -~ban dénté befolyast szerzett az idegen, els6sorban az osztrak téke. A 20. sz.

elején — Tatabanya kivételével — valamennyi banyéban elavult, primitiv kériilmények kéz6tt folyt a termelés; a biztonsdgi berendezések hidnya, ill. fogyatékossdga (Tatabdnydén a vizveszély) sorozatos katasztrofara vezetett. A~ és a bdnydszok helyzete

HOPGpat Mrctiare store ie ecw eeioreteletene Szovjetunio dsszesen ..........--

az

RGRBE es ORAS OE eee ee

I. vilaghéborti

utén

tovdbb

romlott.

A

,,banya-

barok” sajat és a kiilféldi tékések érdekeit tartva szem elétt nagymértékben névelték a termelést (a ~ 1925-ben 14%-kal termelt tdébbet, mint 1913-ban) elhanyagolva a _ fejlesztést, korszertisitést, gépesitést. A —+bdnydszok harca a kizsdkmdnyolds ellen ennek megfeleléen erésédétt ; a mo.-i sztrajkmozgalom ban mindvégig jelentés szerepe volt a banydszsztrajkoknak. 1944-ben minden jelentés bénydban szabotaltak a termelést ; 1944 é6szén — tébb-kevesebb sikerrel — megakadalyoztak a banyak leszerelését, ill. tonkretételét. Salgdtarjan kérmyékén éppugy, mint Dorog—Tatabanya vidékén a bdnydszok vettek elsésorban részt a partizdnharcokban. — A felszabadult Mo.-on 1945-ben az elsé feladatok k6zé tartozott a széntermelés meginditasa. A banyaszok az MKP vezetés4vel rendkiviil nehéz termelési kériilmények és igen gyenge ella-~ tas mellett sikerrel

vivtéak

meg

az tun. ,,széncsatat’’.

Az

MKP kezdeményezésére az orszaggylés 1946. jan. 1-én Allamositotta a banydkat, megindult a ~ korszertsitése, a termelés technikai feltételeinek javitasa, uj biztonsagi berendezések létesitése, gépesités, tervszertien folytatott ujabb feltarasok stb. Mindezek eredményeképpen 1960ban az orszag széntermelése 26,52 millid t volt az 1938. évi 9,36 millid t-val szemben

(feketekészén

2,85 millié t

az 1938-i 1,04 milliéd t-val szemben). Ugrasszertien javult a banyaszok életszinvonala, amelyr6l az uj banyavarosok, ill. varosnegyedek, banyaszszanatoriumok, egészségiigyi és kulturalis intézmények, a kitiintetett banyaszok nagy szama is tanuskodik. A minden szeptember elsé vasarnapjan (az 1919. szept. 6-1 tatabanyai sorttiz emlékére) tartott bénydsznap a banyamunkasok tinnepe. — Irod. B. A. Rozentréter: Szénbanydszati banyagépek. 1950 ; Nyekraszovszkij: Banyamiveléstan. 1951; Ladai— Egly : Szénbanyaiizemek szervezése. 1952; Teljes automatizalas a szénbanyakban.

1952;

Hont

L.: Ismerkedés

a szénbanyaszattal. 1953; Hont L.: Szén — verejték nélkiil. 1954; Mérei Gy.: Magyar iparfejlédés, 1790— 1848. 1950; Lederer E.: Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarorszagon, 1950; Sandor V.: Nagyipari fejlédés Magyarorszagon, 1867—1900. 1954; Berend—Ranki:

Magyarorsz4g

gydripara,

1900—1914,

ill.

1933—1944.

1955, ill. 1958; A munkasosztdly helyzete a Horthy-rend-

szer idején. Szerk.:

Kadar I. 1956;

Babies A.: A pécs-

vidéki készénbanyaszat tdorténete. 1952; Babics A.: A komldi készénbanyaszat tdrténete. Pécs, 1958; Bardos

L. I.: Banydaszsziv és banyaszok6l. Tatabanya, 1958; Kolossa T.: A szénbaényak Allamositasa ,,Tanulmanyok

a magyar 1955.

népi demokracia

térténetébél”

Asvanyi szenek termelése

c. kétetben.

Magyarorszdgon

ct

Fekete- | Barnaszén szén

|

ts Lignit

Osszes szén

A termelt szén -

osszes

Atlagos

iy flitdértéke

Termelés (ezer t)

= milliard cal

cal/kg

{

1938 1949 1956 1957 1958 1959 1960 1961

1042 1378 2371 2277 2626 2734 2847 38073

7 9 14 15 17 18 19 20

750 722 985 540 779 549 447 387

568 736 3234 3385 3844 4074 4230 4716

9 11 20 21 24 25 26 28

360 836 590 202 249 357 524 176

é 46 70 70 81 84 88 92

787 023 272 363 761 469 952

, 3953 3401 3315 3355 3343 3335 3299

Barnakészén

millié6 tonna

ebbél:

AEC EENU GRETA Sy mn AVSIM

ALIA,

ago dogadoate

TEST Torn feaiaes wee earache ©we

|

339 188 947 000

|

153 000

13 000

794 000

288 000

|

148 330 301 000

547 880

dicen erpatella iets

8 472

72 370

210

1 608 525

645 500

UBSASRUS cs site ate heeies eae Dél-Ameciba ss dauiosfete nined ioe

666 735 4 523

678 370 27 000

Wilh KeSZlebi s sascecciecc nes mettre mies

3 591 346

1 204 982

Tsrak-Amevika

.isccsverxeveneus

ebbél:

Ausztralia, Uj-Zéland

............

13 650

Megjegyzés : 1955. évi becslés, mely az 1200 m telepekre vonatkozik. a) Az SZU nélkiil.

41 600

mélységig

terjedé

szén-

széncseppfoly désitas, szén hidrogénezése : szén atalakitasa kb. 400 C° hémérsékleten, 300—700 at hidrogénnyoméason, katalizatorok jelenlétében folyékony szénhidrogénekké, elsédsorban benzinné. Elsé megvalodsitdja F. Bergius volt (1913). Az eljaras elénye, hogy a szén kézvetlen felhasznalasat teszi lehetévé, és hogy a rossz minéségti barnaszenekre is alkalmazhaté. Az utdbbi fontos tényre Varga Jézsef mutatott ra elészér a magyar barnaszén-féleségekkel végzett vizsgaélatai alapjan. Az eljaras technoldgiaja egyszeribb, ha nem szenet, hanem kaétranyt hidrogéneznek.

Szenezi Miklés (1904— temi

tanar,

az

): irodalomtérténetiré, egye-

irodalomtudomany

kandidatusa.

F6

kutatasi teriilete az angol irodalom térténete. Magyarra forditotta — tébbek kézétt — J. Austen Biiszkeség és balitélet c. regényét. Szenczi

emelkedé irodalom majd

Molnar

Albert

(1574—1634):

magyar mitfordité, 17. sz.-i képviselédje.

Géncén

Karoli

Gaspar

ird, az elsé ki-

a polgarosodé magyar Gyérben, Debrecenben,

mellett

tanult,

s uténa

16

éves koraban kiilféldre ment. Szinte 40 éven at bolyongott Eurdédpaban ; bejarta majdnem egész Németo.-ot, Svajcot és Olaszo.-ot, kapcesolatba keriilt — tobbek kézétt — Bézaval, baratsagot kététt Keplerrel, a vilaghirt csillagasszal. 1624 utan tért vissza Erdélybe. — Munkdival a magyar miivelédés és a mo.-i protestantizmus tigyét kivanta szolgalni. 1604-ben, Niirnbergben jelent meg latin—magyar és magyar—latin szdtara (Dictionarium latino-hungaricum

6s Dictionarium

hungarico-latinum),

amely késébb szémos kiadast ért meg, s a 19. sz. kézepéig a leghasznalatosabb szétar volt. 1610-ben Hanauban adta ki rendszeres magyar nyelvtanat (Novae Grammaticae Ungaricae ... libri duo), amelyrél még a katolikus Pazmany Péter is nagy elismeréssel nyilatkozott. [rt tébb prédikaciéds kényvet, javitott kiadaésokban tette kézzé Ka4roli Gaspar Biblidjat (1608-ban és 1612-ben), szdmos munkat forditott magyarra, kéztuik Kalvin Institutio ec. mivét (Az keresztyéni religidra és igaz hitre val6é tanitas, Hanau, 1624). Legjelentésebb mtive, a Marot és Béza francia zsoltarai alapjan készitett Psalterium Ungaricum (Herborn, 1607), David 150 zsoltaranak magyar forditasa. E munkéjaval jelentékenyen gazdagitotta és tovAbb fejlesztette a’ magyar verselést. — Irod. Dézsi L.: Sz. M. A. 1897;

Tolnai G.: Sz. M. A. értékelésének

kérdése (Irodalomtérténet, A. zsoltarverse. 1958.

1954. évf.);

néhany

Gaéldi L.: Sz. M.

Szend: 6tk., Komérom m., komdéromi j. L: 1150 (1960). Szende Pal (1879—1935): tigyvéd, politikus, publicista, a polgari radikalizmus egyik vezeté alakja. A Huszadik Szdzad c. folydéirat munkatarsa. Részt vett a Tdrsadalomtudomdnyi Tdrsasdg megalakitdésdban. 1908-tdl az

OMKE fétitkara és az OMKE c. lap szerkesztdje volt. Az Orszagos Polgari Radikalis Part alapité tagja. 1918. nov. 25-t61 1919. mare. 21-ig a burzsod-szocidldemokrata koalicids kormaényok pénztigyminisztere. A Tandcs-

kéztarsasag kikialtdésakor Bécsbe emigralt, késébb a bécsi szocialdemokrata emigranscsoporthoz csatlakozott. Jogi és kézgazdasdgi munkakat irt. Szendehely ; 6tk., Nograd m., rétsagi j. L: 1280 (1960). Va.: Nogradveréce. szenderek (Sphingidae): a lepkék (Lepidoptera) rendjének akasztotiiskések (Frenatae) alrendjébe tartozd allatesalad. J6 repiild, erds testi alkonyati v. éjjeli lepkék. Gyakori

a

kacsafarki

v.

nappali

szender

(Macroglossa

stellatarum), az esti pdvaszem (Smerinthus ocellata), az olednderszender (Deilephila nerii) és a haldlfejes lepke (Acherontia atropos). széndioxid, CO,: szintelen, gyengén savanyu szagu és izi gaz, a levegénél kb. masfélszer strtibb. Kénnyen eseppfolydsithatd. Vizben jdél oldddik, azzal részben kémiailag is egyesiil szénsavva (H,CO,). Rendkivil allandé

vegyiilet, csak igen nagy hémérsékleten (2000 C°) bomlik kismértékben fémekkel



Szenegal

206

Szendehely

szénmonoxidra amelyeknek

(CO)

és oxigénre.

vegyrokonsaga

az

Egyes

oxigénhez

igen nagy (pl. magnézium) — az oxigén elvonhaté beléle, elemi szén é6s a fém oxidjdnak keletkezése kézben. Az égést nem taplalja; az allati szervezetek ~gdzban megfulladnak. A levegének kb. 0,03 térfogat%-ban Allandé alkotérésze, zart helyiségben jelentésen felszaporodhat mivel a kilégzett levegé kb. 4% CO,-ot tartatmaz. Féld alatti tregekben, fdldgazforrdsok gazaiban nagyobb mennyi-

ségben is talalhato. Szerves anyagok lassti és gyors égésekor (alkoholos erjedéskor, rothadasi folyamatokban) keletkezik. Laboratériumban kénnyen eléallithaté karbonatok (pl. marvany, CaCO,) savval térténé megbontasa utjan. Ipari célra legolesédbban a féldgazforrdsok gazaibdl allitjak el6. Régebben koksz elégetése v. mészk6 (CaCO,) hevitése utjan készitették. Az ipar nagy mennyiségben hasznalja fel az un. > szdrazjég eldallitasara, amely becses hitoanyag. Nagy mennyiségti ~ot hasznal a Solvay-féle szddagyartas, valamint a —szddaviz-(szikviz) készité ipar. Jelentdésége az él6 természetben igen nagy. A névények ~bol épitik fel szervezetiiket, a napfény sugérzdé energidja és zéld szinanyaguk (—klorofill) segitségével (— fotoszintézis). — Nalunk Mihalyi és Répcelak kérnyékén tér el6 nagyobb mennyiségti ~. Ezt elsésorban ipari célokra hasznaljak ; részben palackozva, részben szdraz-

volt. Jeles népkéltészeti gyGjteménye: Nagyszalontar gytjtés. 1924, Szendrey-Karper Laszlé (1932— ): gitarmtivész. Liszt-dijas. Hangversenyein eredeti gitéarmtiveken kivil nagy mesterek mtiveinek Atiratait is megszdlaltatja. Kamaraegyiittesben is szerepel. 1955-ben Varsdéban VIT-dijat nyert. Szendré : 1. 6tk., Borsod-Abatj-Zemplén

j.. a Bédva vélgyében. L:

m., edelényi

3780 (1960). Ag. Gépallomas.

Dohénytermesztés. Barokk r. k. temploma, kézépkori eredetti ref. harangtornya és a barokk Szt. Jaénos-szobor miiemlék. A kézépkorban épiilt 16—17. sz.-i végvdranak romjai.



Irod.

Sz.

Miskole,

1959.



2.

tdrténelmi

nevezetességti jugoszlaviai varos, + Smederevo. Szendrélad : 6tk., Borsod-Abatij-Zemplén m., edelényi

jo ez 11207 (1960). szendvies, sandwich (ang., a 18. sz.-ban élt Lord Sandwich nevérél>: rakott kenyér ; izesitett, vajjal megkent kenyérszelet, amelyre valtozatos diszitéssel szeleteket, sajtot, halat stb. helyeznek.

Szendy Arpad miivész.

1890-t61

(1863—1922): a

zeneszerzé

Zenemtivészeti

hideg

hus-

és zongora-

Féiskola

tanara,

1y20-t6l a Nemzeti Zenede elnok-igazgatdja volt. Liszt tanitvanya, mesterének eléaddéi és pedagogiai iskolajat folytatta ; miveiben a romantikus-nacionalista iranyt kévette. Zenekari és zongoramtveket, operat (Médria) irt. Szendy Karoly (1911— ): gépészmérnok, a miszaki tudomanyok

doktora ; az Erémt Tervezé Iroda villamos

muszaki osztalyanak vezetdje. A villamos energia Atviteli kérdéseivel, a 3 fazist rendszer altalanos transzformélasaé-

val, energetikai rendszerek szamitésaval

és elméletének

fejlesztésével foglalkozik. Szenegal, République de Sénégal, Szenegdl Kéztarsasdg : figgetlen k6zt. Ny-Afrikéban; a Francia Kézésség tagja; 197000 km?. E-on Mauritania Iszl4m K6ztarsasaggal, K-en Mali Koztarsasaggal (volt Francia Szudan),

jég alakj4ban hozz4k forgalomba. Gydgyadszati célokra és szodaviz gyartasara is alkalmazzak. Az orsz4g ~sziikségletét e két eldfordulas széndiszulfid,

nagyrészt

szénkéneg,

CS,:

biztositja.

szintelen,

erdsen

fény-

tord, 46 C°-on forrd, rendkiviil gyulékony folyadék. Fajstlya 1,3 g/em*, vizzel nem elegyedik. Nem egészen tiszta allapotban kellemetlen szaga van. Zsiroknak, gyantéknak kivaléd oldészere, de gyulékonysaga és mérgezé volta

miatt ma mar extrahalasra alig hasznaljak. Nagy mennyiséget fogyaszt ~bol a viszkézselyem-gyartas.

aE:

A névény-

tanar felesége lett. Versei, napléja, elbeszélései és forditasai lapokban, majd ésszegytijtve a Petéfi Konyvtarban

jelentek

meg:

Petdéfiné

kélteményei

és napldi,

Petéfiné

Szendrey Julia eredeti elbeszélései. — Irod. Szana T.: Petéfiné Sz.J. 1891; Hatvany L.: Feleségek felesége.

1919. Szendrey Zsigmond (1879—1943): néprajztuddés. A magyar néphit 6s népszokasok gytijtéje és elemzéje



"3

védelemben gazositészerként alkalmazzd4k féleg talajlaké rovarok (filoxéra, cserebogarpajorok, létetti), rdgesdlé allatok és magvak rovarkartev6i (zsizsik) ellen. Kéngézéknek izz6 szénen torténd atvezetésével allitjdk eld. Nalunk a Péti Nitrogénmivek gyart ~ot, évente kb. 570—600 t-t. Szendrey Akos (1902— ): etnografus, ~ Zsigmond fia, a magyar néphit és népszokasok kutatdja, a Nép-

rajzi Muzeum osztalyvezetéje. Fébb mivei: A lélekhit, 1949; Hexe und Hexendruck (ném. ’boszorkany és lidérenyomas’), 1958. Szendrey Julia, Petdfi Sandorné (1828—68) : Szendrey Ignace uradalmi tiszttarté lednya, aki apja ellenzése ellonére 1847. szept. 8-an hazassagot kétott Petéfi Sandorral. A nagy kélté haldla utdn Horvdth Arpad egyetemi

Tambacounda

°

-

|

ae

LA\5% 61-161 Ny-ra

ie

o(

50

100Km

east ——— / Se

ee

J

Szenegal

D-en

Guinedval,

Ny-on

az

Atlanti-dcednnal

hatdros.

L: 2,4 millid (1960), tulnyomé részben szudani négerek. Népstirtisége 12 f6/km?. Hivatalos nyelv : francia. A hivé

lakossag z6me mohamedan. Fév.-a Dakar (L: 234 000, 1959), nagyobb varosa még a tengerparti St. Louis. Teriiletére keskeny sAvban benyulik Gambia brit gyarmat és védnokség.

TERMESZETI VISZONYOK. Felszine az Atlantiéce4n partjaitol a kontinens belseje felé fokozatosan emelked6é siksdg. Eghajlata és novényzete E-on szdraz, sivatagi, D-ebbre forré égévi széraz sztyep ; az Atlanti-

207

szénégetés éceén kézelségének

enyhité hatdsdra kilénb6zé6 trépusi

novények, palmafélék stb. is megélnek. Féfolydja a ~, mely hosszu szakaszon egyben hatér is ~ és Mauritdnia

Iszlam K6ézt. kézétt. GAZDASAGI ELET.

Gazdasdga a hosszi gyarmati

uralom kévetkeztében vilagviszonylatban elmaradott ; a kézép-afrikai orsz4gok k6z6tt viszonylag fejlett. Az egyelore csekély mértékben feltart asvanyi kincsek alapjan némi kitermelé ipara van; mezégazdasdgdban dénté az ultetvényes gazddlkodds (a banyak és iiltetvények tulnyomé része francia tulajdonban van); az éshonos lakossdég kezdetleges gazdaélkodast folytat, sajat sziikségletei kielégitésére termel. Foszfattermelése jelentés, 1959ben 95,3 ezer t. A feldolgozé tizemek elsésorban a helyi

mezégazdasagi termékeket hasznaljak fel (ndvényolajipar, hus- és halfeldolgozé ipar, csekély cementgyartds). — Mezégazdasagi termékei kézétt legjelentésebbek: a durra,

arpa, féldimogyoré6, az ultetvényeken datolya, olajpalma, kékuszpélma. — Dakar az orsz4g legfontosabb ipari telephelye, egyben jelentés kik6té (5,12 millié t 4ruforgalom, 1958) ; jelentés nemzetkézi repiilé- és hajézdsi kézpont Afrika legnyugatibb pontjan, a Zéld-foknal. A Szenegal f.-n belvizi hajézds folyik. Ot vastitvonala van ; mtiutjait gyors titemben épitik. — Kiilkereskedelmet csaknem teljes egészében Franciao.-gal folytat, kivitele 1959-ben: fdldimogyordébél 251 ezer t, fdldimogyordolajb6l 106 ezer t, foszfatbél 70,5 ezer t. Behozatala : legnagyobb részt kész4ruk. Pénzneme: az Uj kézépafrikai frank: 1 frank = 100 centimes.

szénhidratok

Szenes Tibor (1908— ): réntgenolégus, egyetemi tanar, az orvostudomanyok kandidatusa. Munkdssaga foként a sugdrartalmak elleni védekezés méddszereinek teriiletén jelentés. Megszervezte a Magyar Néphadsereg rontgenszolgalatat. Szénffy Gusztav (1819—1875): zeneszerzé és zeneird. A magyar romantikus zenei mozgalom egyik jelentés alakja. Az akkoriban divatos verbunkos-palotas zenével szemben a népdalnak hitt Simonffy—LEgressy-féle népies midal, azaz ,,magyar nota’’ apostola volt. Maga is szamos ilyen notat irt. Nagy dsszefoglald mtive, a Magyar Zenekényv csak részben késziilt el.

széngaz:

— szénmonomid

széngyalu:

(bany)

a —/rontfejtés

szénhomlokaén

gépi

erével vontatott, alld v. mozgo késes fejtégép, amely viszonylag vékony és keskeny szeletekben hantolja (j6veszti) a szenet. A jévesztett szén a fronthomlok mentén

felszerelt szallit6berendezésre

keriil, kiil6n rako-

dasra tehdt nincsen sziikség. — Irod. Bocsanezy J.: Széngyaluk alkalmazasi lehetdsége. 1953. szénhidrat-anyagesere : az é16 szervezetek szdmara sziikséges energia f6 forrasa. Két fontosabb formaja ismeretes: a levegé kizdrasaval végbemen6 anaerob Aatalakulds, a fermentdcid és a levegé oxigénjének felhasznalasaval térténd oxiddcid. Mindkét folyamat tébb lépésbél all, melyek soran az energia kisebb adagokban szabadul fel ; ezek egy részét a szervezet felhasznalja, egy részét pedig felhasznalasra alkalmas vegyiiletekben (pl.

lentek meg partjain. Elészér a portugélok, majd 1630-ban a hollandok iétesitettek rajta telepilést, 1659-ben a franciak alapitottak meg St. Louis vérosat, amely a néger rabszolgakereskedelem egyik kézpontja lett. A francia

adenozintrifoszfat) tarolja. A taplalékkal a szervezotbe jutott szénhidrat, melynek tulnyom6o része poliszacharid, a nyal és a bélamilaéz enzim részvételével egyszert cukrokkaé bomlik le. Ilyen formaban a bélfalon keresztiil eljut a véraramba. A vérdram segitségével a sziikségleteknek megfelel6en eljut a kilénféle szovetekbe, ahol tovabbi lebomlasa, kézti anyageseréje (fermentacid, oxi-

gyarmatositok

dacio) torténik. A fermentaciéd végterméke féként tejsav

TORTENET. Teriiletének nagy része a 14. sz.-ban Mali néger allamhoz tartozott. Az eurdpaiak a 15. sz.-ban je-

1677-ben

eltizték a hollandokat,

majd

a

19. sz.-ban (1854-t61) meghdéditotték ~ egész fdldjét; 1895-ben Francia Nyugat-Afrika nevi gyarmatuk részévé tették. A II. vildghaborti utén kezdett kibontakozni a nemzeti felszabadité mozgalom; politikai partok és szakszervezetek alakultak. 1957—58-ban sztrajkok zajlottak

le.

1958-ban, Francia

megalakult

az

Nyugat-Afrika

autonédm

Szenegél

felbomldsa

Kéztarsasag,

utdn amely

1959. jan.-ban belépett a Mali Allamszévetségbe, s ennek keretében 1960. jun.-ban fiiggetlenséget nyert. Politikai vezetéi, L. Senghor (1960. aug.-tdl kéztdrsasdgi elndk), Mamadou Dia miniszterelnédk és masok a szeparatista, egyuttal franciabarat erdket képviselve 1960. aug.-ban bejelentették ~ kivadlasét az allamszévetségbdl. Meg-

alakult az onallé Szenegal Koéztarsasag, amely tovabbra is a Francia Kézésség tagja maradt. ALLAMSZERVEZET. Kéztarsasdg. 1960-i alkotmanya értelmében a 21. éviiket betdltétt lakosok valasztjak a Nemzetgytilés 80 tagjat 5 évre. A kéztarsasdgi elndkét, aki egyuttal a fegyveres erdk féparancsnoka is, s aki kijeléli a miniszterelnékét, egy specialis kollégium valaszt-

ja 7 évre.

KOZOKTATAS.

17,5%-a jar iskol4ba mutikédik,

1959-ben

A hat

éven

feliili

gyermekeknek

(1960). 1957 éta Dakarban

egyetem

860 hallgatdéja volt, kéztiik 500 néger.

szénégetés ; a —falepdrlds kezdetleges formaja. szénelgazositas ; szén Atalakitasa fitégdzza tokéletlen elégetéssel. Térténhet levegdével (—generdtorgdz), vizgoézzel (— vizgdz) v. levegé-vizgéz eleggyel (— keverigdz). Kiilénleges médja a féld alatti ~, amikor megfelelé fold

alatti elédkészités utan, levegé, ill. vizgdz bevezetésével végzik a gazositaést, izy a szenet nem kell kibanyaszni. Ezt elsésorban az SZU-ban és az USA-ban alkalmazzak. szénelokészités, szénnemesités, szénszepardlas : a banyaban termelt nyersszén (aknaszén) nedvességtartalmanak csodkkentése v. az abban levé éghetetlen asvanyi anyagok (medd6) részleges eltdvolitdsa utjan az eredetinél nagyobb fatdértékt, tiizelésre v. egyéb szénfeldolgozasi célokra (kokszolds, brikettezés) alkalmasabb széntermék eld-

allitaésa. —

Irod. Tarjan G. Szénelékészitéstan.

1955.

(bizonyos mikroorganizmusokban egyéb vegyiilet, pl. alkohol v. mas szerves sav), amely még jelentés mennyi-

ségt felszabadithat6é energiat tartalmaz. Ez azonban mar esak az oxidacid kdzbejéttével szabadulhat fel. Az é16 szervezetek kéziil csak az alsdrendiek (mikroorganizmusok bizonyos csoportjai) képesek életmtikédéseiket esupan a fermentacid energiafolyamatai segitségével fenntartani (anaerob szervezetek). A felsébbrendt Allatokban a szénhidrdtnak az a része, amelyre a szervezetnek nines kézvetlen sziiksége, a majba jut, itt > glikogénné alakul at és raktarozdodik. A szervezet igényének megfeleléen a gliikogén ismét egyszeri cukorra alakulhat, ésa majbol a véraram utjan a felhasznalas helyére keriil. Igen sok szénhidratot fogyaszt a m&ik6d6 izom, amelyben nagy mennyiségi energia felszabadulas4ra van sziikség. Az izomban a szénhidratok fermentacidé utjan tejsavva alakulnak, ami ugyancsak a vérkeringéssel a majba jutva, részben ismét aAtalakulhat szénhidratta (Cori-kér). A vércukor szintje az egészséges emberekben eléggé allandé

(100 mg% monok

= 100 mg/100 ml). A cukorfelhasznalast hor-

szabalyozzak,

az

> inzulin néveli, az

> adrenalin

esékkenti. A zsirok elégetéséb6l és a fehérjék lebomlasabél keletkezé anyagokbél sziikség esetén szénhidrat

képzédhet. Az allati és az emberi szervezet a létfontossagt szénhidratok tulnyom6 részét taplalék utjan szerzi meg (a névényevok foként keményitd, a husevék pedig glikogén formajaban), a névényi szervezet anyagcsoréjének jelentékeny részét a szénhidrat-szintézis alkotja, a viz és a levegé széndioxidjanak felhasznalasaval (— fotoszintézis).

szénhidratok ; a —szerves

vegytiletek biolégiai

szem-

pontbdl egyik legfontosabb csoportja. Az eredetileg ide sorolt vegyiiletek mindegyikének ésszegképlete C,H,,0, volt, tehat az dsszegképlet szerint ezek a vegyiiletek ugy foghaték fel, mint szénnek vizzel alkotott vegyiiletei,

azaz hidratjai: C,(H,O),.

Ma a ~ k6zé soroljak a poli-

hidroxi-aldehideket és -ketonokat, tovaébbé rendszerint nagy molekulastlyu kondenzacids termékeiket, valamint mindazokat a vegyiileteket, amelyek az elébbiekbél egy-

szénhidrogének

szeri kémiai mtiveletekkel levezetheték. Leggyakoribb képviseléi a >~cukrok. A ~at harom esoportba osztjak: egyszerl ~ (egyszeri cukrok, monoszacharidok), cukorszeri Gsszetett ~ (oligoszacharidok), nem cukorszert dsszetett ~ (poliszacharidok). A cukorszerii ésszetett ~ (nadcukor, malatacukor, tejcukor stb.) kevés szamu (2—3) egyszerti cukorbdél épiilnek fel, vizben oldédnak, és altalaban

édes iziek.

Az alkatrészek

sz4ma

szerint

di-, tri-,

tetra- stb. szacharidrél beszélink. A nem cukorszertt ~ (keményité, glikogén, celluloz stb.) nagyszamu egyszert cukorbél épiilnek fel, vizben legfeljebb kolloidaélisan oldédnak,

édes

iziik nines.

A ~

mind

az

Allat-, mind

a

néovényvilagban megtalalhatok. A noévényekben — fotoszintézis soran széndioxidbdol és vizbél elébb monoszacharidok keletkeznek, amelyek poliszacharidokka alakulnak.

{gy épiil fel a névényi tartaléktapanyag, a keményitd és a szilardité anyag, a celluléz. E két £6 termék mellett sziamos mas oligo- és poliszacharid is képzédik. A névényi szervezetek szerves anyaganak nagy részét ~ alkotjak. Az emberi és Allati szervezetben végbemené anyagesere fontos tapanyagai (— szénhidrdt-anyagesere). A taplalkozas szempontjabdl legfontosabb a novényi eredetti keményité és a husban lev6 gliikogén. A cellulézt csak egyes szervezetek képesek felhasznalni, igy pl. az ember nem, a kérédz6k is csak a beliikben é16 cellulézbonto6 mikroorganizmusok segitségével. — Irod. Bruckner Gy.: Szerves kémia. 1. két. 2. Aminosavak,

peptidek,

szénhidrogének :

csak

fehérjék,

szén-

szénhidratok.

1961.

és hidrogénatomokbol

alld vegyiiletek. Vannak telitett ~ (— paraffinok) és telitetlenek (— olefinek, —acetilén), nyilt szénlancu (alifas), zart szénlanct (aliciklusos) és aromas ~ (benzol] és szarmazékai).

szén

hidrogénezése : — széncseppfolydsitas

szenilitas (lat. ’G6reges’ szdbdl): a szellemi, részben a testi képességek aggkori csédkkenése. Ha erdédsebb foku, aggkori

elmegyengeséget

érhet el.

Szenkar Dezsé (1894— ): zeneszerz6 és karmester ; ~ Jené fivére. Koénnytizenét, hangszeres miiveket és f6ként szinpadi mtiveket: operetteket, daljatékokat, szinpadi kisérézenét stb. irt. Szenkar Jenéd (1891— ): vilaghiri karmester. 1913—15-ben a bp.-i Népopera karnagya volt, majd Németo.-ban,

szénporrebbanas

208

1934—37-ben

Moszkvaban

mikodétt.

1945

ota Németo.-ban él. Nevéhez fiizédik Barték A csodalatos mandarin c. tancjatékanak bemutatdja (Koln, 1926). Szenkar Mihaly (1897— ): zeneszerzé és karmester; ~ Jené fivére. 1919 dta kilfdldén él. Németo.-ban, az SZU-ban (Harkov) mikédott, 1935 é6ta Buenos Airesben a radid zeneigazgatédja. Zenekari mtiveket, kamarazenét stb. irt. szénkémia : a kémiai technoldgia egyik aga. Olyan eljarasok ipari méretii megvaldositasdval foglalkozik, amelyek célja asvanyi szenekb6l nagyobb értékt és iparilag jobban hasznosithaté vegyipari alapanyagok, masrészt olyan energiahordozék eldallitasa, amelyek gazdasagosabban hasznalhaték fel, mintha a szenet kézvetleniil tiizelnék el (— szénelgdzositas,

+ szénlepdrlas, — széncsepp-

folydsitas). — Irod. Schlattner J.: A szénfeldolgozé ipar jelentésége energiagazdalkodasunk és vegyiparunk szempontjabol. 1952. szénkéneg : — széndiszulfid szénkénegezés : a vegyi novényvédelemben allati kartev6k ellen hasznalt eljards ; vegyszerként szénkéneget (— széndiszulfidot) alkalmaz. A szénkéneget gyakran haszndJjak talajfertdétlenité szerként a szélén kartevé — filoxéra irtasara. A szélétéke kéré szurt lyukakba adagoljak a vegyszert (m?-ként 24 g), melynek parolg6é gézeia lyukak betémése utaén a talajt atjarva fejtik ki hatasukat. Hasznaljak még nagyobb adagokban (800 g) a burgonyabogdr larvajanak pusztitasdra is. A talajfertdétlenitésre hasznalt vegyszert Ujabban szénkénegezé géppel juttatjak a talajba. A gép végzi a lyukak furasat, szabdlyozhatd adagolé szerkezetével befecskendezi az anyagot, majd a lyukat betemeti. — A borsd zsizsiktelenitését szénkéneggel gazkamrakban végzik. A répaakndzé moly ellen

a prizmaba rakott répa k6zé, ragesalok ellen az urge-, pocok- stb. lyukakba helyezik el a mérget.

szénleparlas : szén hevitése levegétdl elzart térben. Hé

hatasdra a szénb6l leparldsi gaz, kamragaz és kdtranyg6z6k keletkeznek, 6s — koksz, ill. félkoksz marad vissza.

Gyakoribb mddja a nagy hémérsékletG, 1000—1200 C°-on végzett lepdérla4s v. kokszolas. A kis hémérséklett 500—600 C°-on végzett lepdérlas — svélezés néven ismertebb. Elsédleges célja v. koksznak és nagy fitdéértékt gaznak (azaz fitéanyagoknak) v. nyilt szénlanca szénhidrogénekben gazdag kaétranynak (azaz fontos kiin-

duléanyagoknak) az eléallitasa. Az elébbiek foként

nagy

héfokui ~sal, az utdbbi kis héfoku ~sal nyerhet6. — Irod. Schlattner J.: Kishéfoki és komplex sz. elmélete és technoldégidja. 1953. szénmonoxid,

széngdz, CO:

szintelen, szagtalan, nehe-

zen eseppfolyésithatdé, vizben igen kevéssé oldéd6 gaz. Levegén meggytjthaté, kékes ldnggal széndioxiddé (CO,) ég el. Nagyobb hémérsékleten redukél6é hatasu ; a fémoxidokat (pl. vasoxidot) a ~ segitségével fémmé lehet Atalakitani.

Egyes

fémekkel

tn.

—+karbonilokat

alkot,

ilyen pl. a nikkeltetrakarbonil, Ni(CO),. Klorgazzal napfény hatdaséra a nagyon mérgezé hatasi — foszgénné (karbonilklorid, COCI,) egyesiil. Rendkiviil mérges gaz. A belsé légzést megbénitja, mivel a vér + hemoglobinjaval nagyon dllandé vegyiiletté: ~-hemoglobinnaé egyesil, amely nem képes a tiidében oxigént felvenni, és igy megszinik a vér oxigént szallité folyamata a test sz6vetei

felé ; lényegében tehat fulladasos halalt idéz elé. Szénnek (v. széntartalmu anyagoknak) kevés levegdé jelenlétében valé égésekor keletkezik oly médon, hogy az eredetileg keletkezé széndioxidot (CO,) az izzd szén redukalja. Elemeib6l tehat kézvetleniil nem képzédik. Mint fontos ipari gdzt nagy mennyiségben Aallitjak eld. (— még generdtorgdz, —vizgdz, — vildgitogaz, — szintézisgdz) Szenna : 6tk., Somogy m., kaposvari j. L: 820 (1960). Va.: Kaposvar. Téglagyar. Késébarokk ref. temploma mitiemlék. szenna-fa (Cassia): kétsziki, a szentjanoskenyérfafélék (Caesalpiniaceae) csaladjaba tartozé novénynemzet-

ség. Az afrikai C. angustifolia és C. acutifolia levelei és termése hashajto hatasi drogot szolgaltatnak. szennyviz : az emberi telepiilések vizzel 6blitett hulladéka,

a varosi

esdéviz

és az

ipari tizemek

tisztatalan,

szennyezett vize. Az egészségre artalmas, fertéz6 v. mérgoz6 anyagokat is tartalmaz, ezért elvezetésérél v. megsemmisitésér6l ugy kell gondoskodni, hogy egészségi artalmat ne okozzon. Kisebb mennyiséget emésztégédérben gyljtenek dssze. Nagyobb mennyiséget, elsésorban a surtin lakott telepiilések ~ét zart, féld alatti csatornarendszerben vezetik a befogadéba v. taroléba. Elé vizfolyas v. td nem

mert

jarvanyokat

alkalmas a tisztitatlan ~

terjeszthet, nagy

befogadasaéra,

kart tehet a halal-

lomanyban, lehetetlenné teszi az {vé-, az ipari és az 6ntdz6viz kiemelését, és fiirdésre is alkalmatlannda teszi. Elézé-

leg a ~et hdromféle méddon tisztitj4k meg. A mechanikai tisztitas a szilard részeket vdlasztja ki rdccsal, ill. wlepitéssel (~-derités). A kémiai tisztitds kilénésen az ipari ~vek désszetételét valtoztatja meg, ill. bizonyos mérgezé anyagokat vegyileg kézémbésit. A bioldgiar tisztitds a lebegé és kolloidalis szerves anyagokat owiddlds utjan szervetlen anyagokka bontja le. Hzt a miiveletet a csepegteté testeknek,

merillé testeknek,

ill. oxiddlé

medencéknek

nevezett mitargyakban baktériumok végzik el. — Irod. Szennyviztisztité berendezések és csatornahdlézatok mitikédése, kezelése és karbantartdésa. Szerk.: Nagy L. D. 1959. szénporrobbands : (bany) a bdnyalevegének és a felkavart szénpor keverékének — szénporfelhének — szikra v. nyilt lang (pl. sujtélégrobbanas langja) hatasdra bekévetkezett felrobbandsa. A ~ eléfeltételei: 1. A szén égheté illé alkatrésztartalma 10%-ndél nagyobb, hamu- és nedvességtartalma viszont 50%-nal kisebb. 2. A szénbél megfelel6 finomsagu, féleg 0,1 mm-nél kisebb szemnagy-

sagt porszén képzédik. 3. A porszén valamilyen kiilsé ok

szénportiizelés (pl. erdés légéram, magasabb helyrél déntés, robbantas v. sujtélégrobbanas kertil,

légnyomasa

vagyis

stb.) hatasdra

szénporfelhd

képzédik.

a levegdbe

4.

A

képzé-

détt szénporfelhében elég nagy a szénpor mennyisége. 5. Ninesenek jelen nagy mennyiségben a szénporfelhé robbandéképességét megsziinteté, nem égheté porok (k6épor)

v. gazok.

6. A robbandképes

szénporfelhé

be-

gyujtasara alkalmas — kb. 600 C° hémérsékletti és megfelelé idétartamon dt hatéd — gytjtd ok (pl. nyilt lang, villamos szikra, sijtédlégrobbands langja stb.). szénportiizelés : olyan tiizelési rendszer, melynél a szén porraé drdlve ég el. A szén ui. kénnyebben gyullad és tékéletesebben

Szentendrei-sziget

209

ég, ha a szénszemese

feliilete a térfogata-

Szentdomonkos : 6tk., Heves m., pétervasari j. L : 690 (1960). Va.: Matraballa.

Szente: 6tk., Négrad m., rétsdagi j. L: 600 (1960). Va.: Magyarnandor. széntégla: redukalé atmoszférajiu kemencék (pl. a nagyolvaszto aknaja) bélelésére hasznalt tiizallé anyag, amelyet kokszdara v. grafit katrannyal kevert masszajabol készitenek. szentek : a kat. egyhdaz felfogasa szerint azok, akik jambor fdldi életiik jutalmaként elnyerik a mennyorszagot. Sztikebb értelemben azokat nevezik ~nek, akiket a papa (haldluk utan legalabb 50 évvel) valldsos erényeik, esetleges vértanisdguk és a kézbenjdrdsukra

hoz képest nagy ; ezenfeliil a porrdé 6rélt szén igen jol keveredik az égési levegével. A kézvetlentil a ttiztérbe

tortént (legalabb 4) allitdlagos isteni csoda miatt szentté avat, s akiknek nyilvanos tiszteletét az egész egyhazban

kertilé szénport ventillator fujja be 50—70 m/sec-os sebességgel. A ttiztér nagy hémérsékletén (900—1400 C°) a szénpor lebegés kézben elég. Nagy teljesitménytt

elrendeli.

széntiizelésti kazan korszerfi tiizel6berendezése. A ~nek az emlitett elényei mellett az a hatranya, hogy a fiistgaz pernyetartalma nagy, kiiléndédsen nagy hamutartalmu szén esetében ; ezért a ~ti kazén utan pernyelevalasztot

kell beépiteni.



Irod.

V. V.

Petrovicsev:

Porszén-

A vet a képzémtivészetben

fejiikon

gldridval

(diesfénnyel) abrazoljak. — A gorég keleti egyhazban a ~ tisztelete a kat. szentekéhez hasonld, de a szentté avatast az egyes nemzeti egyhazak piispOki zsinatjai végzik. A protestans egyhazak semmiféle formaban nem tartanak szentkultuszt, de a vallasos erényeket példés mddon gyakorlé embereket 6k is ~elknek nevezik. Szenteleky

Kornél

(1893—1933):

ird,

k6lté,

mf-

tiizelésG ipari kemencék. 1951. szénpotenciométer : rendszerint egy forgathaté érintkezével ellatott — potenciométer, amelynél a tulajdonképpeni ellendllastestet patké alaku szigetelélemezre ravitt ellenallasréteg, tébbnyire szénréteg alkotja. Mas alkalmazdsokon kiviil féleg radié-vevékésziilékeknél és erésit6knél haszndnak ~t hangerédsség és hangszinszabalyozas céljara.

fordito, a jugoszlaviai magyar irodalom megszervezéje és vezet6 alakja. Irodalmi palyajat a bp.-i Hétnél mint segédszerkeszt6 kezdte, majd az I. vilagh4bort utan hazatért szuléfdldjére, ahol halalaig mint dészivaci orvos mtkédétt. 1928-ban Debreczeni Joézseffel egyiitt Bazsalikom c.-en kiadta a szerb k6lt6k magyar nyelvti antoldégidjat, majd ugyanabban az évben a Vajdasdgi [rds c. folydiratot inditotta meg. 1932-ben ugyancsak 6 inditotta

szénrajz : > rajzmiivészet szénsav, H,CO,: csak hig vizes oldatban ismeretes, kétbazisi igen gyenge sav. Széndioxid (CO,) vizben térténd olddsakor keletkezik. Savanyt séi a — hidrogénkarbondtok, szabalyos s6i a > karbondtok. A ~tartalmu — dsvdny-

Ujvidéken a Kalangydt. FS6 mtivei:

vizek (savanyu-, ill. borvizek) eredményesen alkalmazhaték iv6- és firdékurdban. — A kéznyelvben gyakran ~nak nevezik a széndioxidot.

szent : — szentek Szenta: 6tk., Somogy m., csurgdéi j. L: 920 (1960). Kertimag- 6s gyégynévénytermeszté gazdasdg. Erdoégazdasag.

Szentagothai

Janos

(1912—

):

anatédmus,

egyetemi

tanar, az MTA levelezé tagja, Kossuth-dijas. Tudomaényos munkassaga fdleg az idegrendszer finomabb szerkezetének tanulmanyozasara terjed ki. Az egyensuly-

érzékszerv ideg- és reflexkapcsolatai terén elért eredményei igen jelontések. (Az ember anatémidjanak atlasza, 1951;

Kiss

Ferencel

kézésen.)

Szent Anna-t6, Lacul Sf. Ana: tengerszeom Romaniaban, Erdélyben, a K-i Karpatokban a Tusnadfiirdd

Ugy fdj az élet (el-

beszélések), Isola Bella (regény). szentély : a templomoknak az a rendszerint kiilénallé v. elkiilénitett része, ahol az oltart, az istenség szobrat v.

jelképét elhelyezik, s ahova altalaban csak a papok léphetnek be. A~ek létesitése a legtébb vallas templomaira jellemzé mar az dkortdl kezdve, s a keresztény egyhazakban a reformatus és az unitarius egyhaz kivételével altalanos. Szentendre: jjv., Pest m., a szentendrei j. székh.-e,

Bp.-tél E-ra a Duna mellett a réla elnevezett szigettel szemben, hajddllomassal. A Szikéros patak két részre osztja. L: 10760 (1961), sokan a févarosban dolgoznak. Papirgyar, kéziszerszamgyar, kocsigydr. Malom. Gépallomas. Erddégazdasag. Latogatott iidiiléhely, a Duna-kanyar fontos idilévarosava és turistakézpontjava fejlesztik. — Romai kori leletekben gazdag Ferenczy Karoly Muzeum; k6ézépiskolak. Muvésztelep. Bp.-tel helyiérdekti vasut, hajdjarat és autdbuszvonal kéti éssze.

Szamos

mtiemléke

van

(rémai

dértorony,

szerb

Nyugati-Alpokban a svadjci—olasz hataron, a Rhénevolgyb6l a Dora Baltea vélgyébe vezet (Martigny — Aosta;

puspoki palota és tébb gérég keleti templom stb.). — Rémai kori telepiilés (Ulcisia Trajana). Az avar korbdl értékes sirleletet tartak fel. 1146-ban mint a veszprémi pisp6k birtokat emlitik. A tédrék haborik idején elnéptelenedett mezévarosba 1590-ben szerbek telepedtek be. — Irod. Voit P.: Sz. mtivészeti emlékei. 1958; Horler—Sallay—Kuthy: Sz. 1960; Soproni— Boros—Szombathely : Sz. 1961. szentendrei miivésztelep: 1926-ban alakult mtivésztelep, ahol kezdetben a Réti Istvan vezetése alatt dolgozé fdiskolas fiatalok tomériiltek. Késébb a konstruktivista

legmagasabb pontja 2467 m. 2. Kis-Szent Berndi-hdg6 az olasz—francia hatdron (Bourg—Saint-Maurice), az Isére

torekvésti fiatalok kézpontja lett; az ugyancsak itt mtik6d6 Czdbel Béla és Barcsay Joné festészetének hatdsa

és a Dora Baltea vélgye kézétt fekszik; legmagasabb pontja 2188 m. — Mar a keltaék és rémaiak ismerték a ~kat. A kézépkorban is fontos utvonalak Roma felé.

is érzédik a tagok munkassagan. Hosszabb-rovidebb ideig

feletti Csomdd (1294 m) kraterében, 980 m magassagban. Vize nagyon tiszta, 7 m mély. Szentantalfa : ktk., Veszprém m., tapolecai j. L: 470 (1960). Va. : Zanka-Kéveskal. Szentbalazs : 6tk., Somogy m., kaposvarij. L: 450 (1960).

Szenthékkalla ; 6tk., Veszprém m., tapoleai j. L: 510 Tapolea. Népi jellegii miemlékhaz.

(1960). Va.: Szent

Bernat-h4g6:

1800-ban

Napdleon

1.

Nagy-Szent

a Nagy-Szent

Rerndt-hdgd

Bernat-hagén

a

vezette

keresztiil seregét B-Olaszo.-ba.

Szent

Bertalan-éj:

-> Bertalan-éj j. L:

300

6tk., Baranya m., szigetvari j. L:

620

Szentborbés: 6tk., Somogy (1960). Va.: Dravafok.

Szentdénes:

(1960).

V4.:

Szentlérinc.

gazdasaga.

14 Uj Magyar Lexikon VI.

m.,

barcsi

Allatforgalmi

Vallalat

Cél-

itt muikédétt: Paizs-Goebel Jend, Diener Dénes Rudolf, Amos Imre, Vajda Lajos stb. Szentendrei-sziget : sziget a Dundn Budapesttél E-ra,

A Visegradi-szoros kijdratatél Ujpestig, kb. 80 km, 35 km hosszu, 1—4 km széles. Felszinét (105—120 m) futdhomokbuckak boritjak. 4 kézség épiilt ra (Kisoroszi,

Tahitotfalu, Pocsmegyer és Szigetmonostor). Rendszeres rév- (Szentendre, Szigetmonostor, Pécsmegyer stb.) és kompjaratok. Tahi és Tahitotfalu kozé6tt kozuti hid. Vizisportolék

kedvelt

kiranduléhelye

(Horanyi-telep,

Szenterzsébethegy Suranyi-telep stb.). Szamos ellatasat.

vizmti biztositja

Bp. ivoviz-

Szenterzsébethegy : ktk., Zala m., zalaegerszegi j. L: 390 (1960). Va.: Andrashida. Szentes: jjv., Csongrad

m.,

a-~i

j. székh.-e

a Kurca-

patak (a K6rés régi torkolataga) mellett. L: 30980 (1961). 1950-ig megyeszékh. Régi tiszai atkelohely, kézlekedési csomdpont, tiszai hiddal. Sok kézépilet a kis varosmagban, kiterjedt falusias hatar. Mezdégazdasagi jellegt telepiilés volt, a felszabadulas ota gyors titemben iparosodik. Baromfifeldolgozis. Malom. Fazekasés kosarfonéipar. Téglagyér. Ruha- és kendergyaér. MAV motorjavité tizem. Jelentés haziipar. Itt épult az orszag legnagyobb erétakarmanygydra. — Gépdllomas, pincegazdasag, tangazdasag, sertéstenyészt6 és juh-torzstenyészt6 ag. — Korhaz. Koszta Jézsef Muzeum. Televizios relédllomas (200 m magas). Népi jellegii mtiomlék-szélmalom. Hataraban 4500 éves kdkori lakdételepet

tartak fel. Ref. temploma

mtteralék. —

Irod. 8z. varos-

képi és mtiemléki vizsgalata. 1953; Kovalovszki J.: Régészeti adatok Sz. kornyékének telepiléstorténetéhez. 1957; Szalva P.: A szentesi paprika. 1959szentesités, szankciondlds: az alkotmanyos monarchiak torvényhozasi gyakorlataban az uralkoddé hozzajarulasa az orszaggytilés altal alkotott torvényhez. Az uralkodé ~e nélkiil, amelyet a kormanyf6 ellenjegyez, a torvényt nem lehet kihirdetni, az nem emelkedik torvényerére. A ~ Aaltalaban itinnepélyes formasag: a tdrvény eredeti példdnyara rdvezetett zaradék sajat kezt alairasa. A~t az uralkod6 elvben megtagadhatja, a gyakorlatban azonban

erre 4altalaban nem

keriil sor, mert a tér-

vénytervezetet a legtébb esetben jovahagyja (elézetes szankcionalas).

Szentessy Gyula részében vidéken

mar

(1870—1905): kéltd. volt postahivatalnok.

eldzetesen

Elete nagy Ko6ltészete

Reviezkyével rokon. A munkaslanyok és a szegények életére felfigyelé verseivel a szocialista kéltészet egyik eléfutéra Mo.-on. Kéltészetének tematikai ujszeriségét némiképpen lerontja kifejezésmodjénak avatagsdga : versei érzelgések, nyelve, kifejezésmddja erdtlen. (A rajongéd, 1895 ; Ninon dalai, 1896 ; Gydrilanyok, 1898 ; Vdlogatotit kéltemények, 1900.) Osszes verseit életrajzi bevezetéssel Koroda Pal adta ki: Sz. Gy. dsszes kélteményet (1906). széntetraklorid,

CCl,:

szintelen, kloroformra

emlékez-

tetd szagu, 1,6 g/em? fajsilyd, 77 C°-on forré folyadék. Vizzel

nem

gyantakat

elegyedik.

kivaloan

Szent-Gyérgyi—Krebs-ciklus

210 Malom.

Ag.

Kisebb

vizierémti,

Nem

gyulékony. Az iparban mennyiségben hasznaljak

nagy extra-

esaszdri hadvezér a Képriilii Ahmed vezette tordk sereget, de gyézelmét nem aknazta ki. Szent Gotthard-hagé6: a Nyugati-Alpok egyik legfontosabb Atjdréja Svajcban, a Rhdne és a Ticino vélgye k6z5tt (2112 m tszf.). A villamositott vasit a hago alatt 1155

m

magassagban,

15 km

6tk., Veszprém

hosszi,

75—125

km

széles,

nidban

ki-

sokat tett a sejtlégzés (— Szenl-Gydrgyi—Krebs-ciklus } terén és az izom-biokémiaban. Paprikabol eldallitotta a C-vitamint. Szentgyorgyi Istvan (1842—1931): szimész, a kolozsvari Nemzeti Szinhaz tagja volt. Jelentés szerepei: Oigany, Zajtai (Peleskei nétdérius), Tiborc (Bank ban), Falstaff, Gonosz Pista (A falu rossza). Filmen is szerepelt. Szentgyorgyi Kornél (1916— ): festé. Imre Istvannal kézdésen festett Almasztiret c. festményéért

dijjal jutalmaztak. Az utébbi témakkal foglalkozik. Szent-Gyérgyi—Krebs-ciklus,

években

Kossuth-

féleg munkas-

Krebs-ciklus,

trikarbon-

sav-ciklus : a tapanyagoknak az é16 szervezetekben tébb lépésb6l alld, dsszetett biokémiai folyamatok utjan torténd lebomlaésa.

A

szénhidratokbdl,

fehérjékb6l,

zsirokbdl

elébb egy k6zés bomlastermék, az acetilkoenzim-A kelet-

=

laktak. — Irod. Vajkay A.: Sz. 1959. Szentgaloskér: 6tk., Somogy m., kaposvari j. L: 1140 (1960). Va.: Mernye. A kaposvari cukorgyar célgazdasdga. détk., Vas m., a

vt

mély. Jelentésebb

Turistahaz, kiranduldohely. Szent-Gyérgyi Albert (1893— —): orvos és biokémikus, egyetemi tanar, Nobel-dijas. 1949-ben elhagyta az orszdgot ; az USA-ban dolgozik. Alapveté megallapita-

m.,

farésztelep.

173 m

cében Tapolcdtd] D-re; 414 m. Alapja pannon kori homok, melyen kivalé sz6l6 terem. Meredek bazaltlejtéin, féleg EK-i peremén, gyényéri 30—40 m-es bazaltoszlopok, un. kézsdkok (v. ,,k6orgona’’) alakultak ki. Lapos tetején kiil6n kis kip emelkedik horzsak6bél.

temploma mtiemlék. Oshonos (védett) tiszafas erdé6 (213 ha). — Arpad-kori telepilés; kirdlyi vadaszok (késébb ~i nemesek)

fafeldolgozas,

at,

; 121 km.

kiterjedési hatdérdban Essegvar romja (13. sz.). Késébarokk r. k.

gyar,

halad

Szentgyérgy-hegy : bazalt tanthegy a Tapoleai-meden-

Legelé-, erdégazdasag. Kobanya, mészéget6. Juhtenyésztés. Nagy

Szenigotthard:

alaguton

kétéje Wexford és Waterford. Szent Gyérgy-Duna : a Duna D-i torkolati aga Roma-

veszprémi j., a D-i Bakonyban. L: 3290 (1960). Va.: Herend.

~i j. székh.-e, a Raba mellett, Szombathelyt6l DNy-ra. L: 5400 (1960). Vasuti hatdérallomas Ausztria felé. Kaszagyar, selyem-

hosst

1882-ben nyitottaék meg. — Csak a 13. sz. dta hasznaljak a nehéz megkézelithetéség miatt. A 14—16. sz.-ban gyakran hadittként szolgalt. Szent Gyérgy-csatorna ; az fr-tenger D-i kijarata az Atlanti-dcean felé Wales és DK-Iro. kéz6tt; 175 km

halasokhoz. Iparilag széndiszulfidbdél és klorgazbél allitjak el6. Szentgal:

vagdéhid.

helyén 1748—64-ben épiilt (Dorfmeister-freskék), mtemlék. — Kézelében verte meg 1664-ben Montecuccoli

Zsirokat,

old.

téglagydér,

Gimnazium. Meteoroldégiai allomas. Erdégazdasag. Cisztercita apdtsdg (1183). Barokk r. k. temploma a régt

A szentgotthardi esata (egykoru metszet)

Szentgyérgyi Weisz

211

Szent

Jobb

kezik, melynek ecetsav része egy kémiai kérfolyamat utjan, a ~on keresztiil tovébb oxidadlédik. A folyamat lényegesebb részeit Szent-Gyérgyi 193l-ben mar felismerte. A ~ soran felszabadulé energia — adenozintri-

Hunyadi a ~ utdén kézfelkelést hirdetve fegyverbe hivta az 1437—38-i erdélyz parasztfelkelésben levert parasztokat is. A népfelkelés élén 6t nappala~ utan Gyulafehérvartél nem messze, Vaskapunal megtamadta és megverte

foszfat alakjaban halmozddik fel (— sejtlégzés).

Mezid bég seregét. Szentiras : az — Oszévetség és az >Ujszdvetség dsszefoglalé elnevezése, a — Biblia magyar neve. Atvitt értelemben: wmegfellebbezhetetlen, 6rdékérvényti igazsag,

A ~ az é16

szervezetek oxidativ energiatermelésének fontos szakasza.

Szentgyirgyi

Weisz

Jdzsef

(1824—1901):

orvos,

meteorologus. 1880-ban 6 inditotta el az idéjaras elérejelzését hazankban. Szentgyorgyvar : dtk., Veszprém m., keszthelyi j. L: 680 (1960). Va.: Zalaapati. Szentgyérgyvolgy : ktk., Zala m., lenti j. L: 1010 1960). Va.: Rédics. Erdégazdasag. Tangazdasag.

Szenthdroms4g,

Sancta

trinitas:

a keresztény

egy-

torvény. Szentirmay

Elemér,

csalddi

nevén

Németh

Janos

(1836—1908): ndtaszerzé. Erkel Elekkel és masokkal egyuttmtikédve szdamos népszinmu _ kisérézenéjét (A falu rossza, Sdrga csiké, Piros bugyelldris meg. Egyes dalai népdalként ismertek.

stb.)

irta

hazak nagy tébbségének alapdogmaja, mely szerint az egylényogti Istenben harom személy van: Atya, Fii és Szentlélek. A ~ homalyos dogmajat a 3—6. sz.-ban az eretnekségnek nyilvanitott > arianizmus, késébb pedig a 16. sz.-tdl az > antitrinitarizmus képviseléi tamadtak

Szentistvan : 6tk., Borsod-Abatj-Zemplén m., mezékévesdi j. L: 3680 (1960). Va. : Mezdékévesd.

Jézus ember voltat hirdetve ; a pravoszlav

Lillafiireden. Kb. 300 m hosszt. Forrasbarlang triasz kori mészkében, szép cseppkéképzédményekkel. Az idegenforgalom szdmara kiépitették ; villanyvilagitas.

egyhaz

tant-

tasai szerint pedig a Szentlélek csak az Atyatdél szarmazik. — Hasonld egységet képez a hindu vallasban Brahma, Siva és Visnu isten Trimurli néven, valamint a buddhiz-

musban. Buddha (a Megvilagosodott), Dharma Szangha (a Gyiilekezet).

(a Tan) és

szentharomsag-tagadas : a —népi reformdcio soran kialakult vallasi iranyzat. Lényegében az — antitrinitarizmus és az > unitarizmus elveinek megfeleléen tagadta az Isten hiromszemélytiségét 6s kovetkezetesen hirdette Jézus ember voltat. Népi jellege kovetkeztében egyhazza nem

is szervez6d6tt;

hivei

részben

az

unitdariusokhoz

esatlakoztak.

Szent Ilona, St. Helena : vulkanikus sziget az Atlantiécean D-i részén Afrikaté] 1900 km-re Ny-ra ; 122 km?. L: 4750 (1951). Brit gyarmat. Fév.-a Jamestown. L: 1500. I. Napéleon itt halt meg (1821) szamtizetésben. szentimentalizmus (lat. ’é6rez’ szdbdl): 1. érzelmesség, érzelgésség, szenvelgés. — 2. (irodt) a 18. sz. elsé felének angol irodalmaban kibontakoz6é, majd a legtébb eurdpai nép irodalmaban is gyorsan tért hédité polgari irodalmi irényzat, amely a feudalizmus lelkiismereti kényszerével szemben az egyéniség és az érzelmek jogdt hangoztatja. Egyrészt tiltakozds a hanyatld arisztokracia erkélese és az udvari élet feliiletességei ellen, ugyanekkor azonban szembefordulds a felvilagosult racionalizmussal s_ lemondas a harcias, birdl6 magatartasrél. Legjobb termékei (Rousseau: Uj Héloise, Goethe: Az ifju Werther szenvedései, Mo.-on Karman: Fanni hagyomdnyai stb.) lélektani és természetabrazolasukkal a romantikat készitették el6, de bizonyos mértékig elékészitdi a 19. sz.-i realista lélekrajznak is.

Szentimrefalva : d6tk., Veszprém m., siimegi j. L: 450 (1960). Vmh.: Karakoszéresék. Szentimrei Jené (1891—1959) : romaniai magyar kélt6, elbeszél6, szinmtiir6. A két vilaghabori kézott tdobb romaniai magyar lap szerkesztdje,

1944 utaén a kolozsvari

Allami Magyar Szinhaz igazgatéja, majd a Szentgyérgyi Istvan Mivészeti Foiskola tandra volt. Az 1910-es évek kezdetén lépett fel erdteljes, egyéni ritmust szabad versei-

Szentistvanbaksa :

6tk.,

Borsod-Abatj-Zemplén

m.,

encsi j. L: 540 (1960). Va.: Halmaj. Szent Istvan-barlang : nagyobb mérett cseppkdébarlang

Szentivanfa ; ktk.,

Vas m.,

sarvari j. L:

320 (1960).

Va.: Vamoscsalad. Szentivani Mihaly (1813—42): k6lté, szerkeszté6, politikus. Nemesi esaladbél szdrmazott. Ugyvédi oklevelet szerzett. Az erdélyi reformorszaggytléseken az ellonzék egyik vezéralakja volt. 1834-ben kéziratos tuddsitasokat. adott ki, amelyek Kossuth Orszdggytilési Tudésttdsok c. kéziratos Ujsagjanak mintajara késziiltek. Ellenzéki politikai magatartasa miatt sokat tilddzték. 1840—41ben a Remény c. szépirodalmi almanachot szerkesztette Kolozsvarott. Kélteményei, elbeszélései, utirajzai jelentek meg (Sz. M. munkdi, 1843; Sz. M. dsszes kélteményer, 1930). Szentivan-nap:

junius 24., ,,Viragos Szent Janos” nap-

ja, a nyéri napforduld dsiiinnepe. Ezen a napon a paldécoknal és a Dunénttl D-i vidékein a fiatal parok hagyomanyos parosité nétaékat énekelve ugorjak 4t a magasra rakott tiizet, s az ugras sikeréb6l kévetkeztetnek szerelmtik sorsara. A szokassal kapcsolatban disziil hasznalt finek, viragnak gydgyitd erédt tulajdonitanak. Szentivanyi Lajos (1909— _) : festé, az Iparmtivészeti Féiskola tanara, Kossuth-dijas. Ude szinekben ragyogo, friss atmoszférajui tajképeket és figuralis kompozicidkat fest (Csopaki sztiret, A Kossuth-hid épitése). Szentjakabfa : ktk., Veszprém m., tapolcai j. L: 190 (1960).

Va.:

Zanka-Kéveskal.

szentjanosbogar (Lampyris noctiluca): a bogarak rendje mindenev6k (Polyphaga) alrendjének lagybogarak (Cantharidae) csaladjaba tartozd, cincérre emlékezteté

allatfaj.

Ndéstényének

potrohan

vildgité szerv van. Hjjel repiil, ellentétben az este repiilé kis ~ral (Phausis splendidula).

tekintetes

SzentjAnosbogar szentjanoskenyérfa (Ceratonia (him és néstény) siliqua): kétsziki, a -~-félék (Caesalpiniaceae) csaladjaba tartozé 6rékzéld, szarnyas. level, a Foldkézi-tenger mellékén honos fa. Hosszu hiivelytermései 40—50% nadcukrot tartalmaznak. Szaritva kedvelt csemege.

ur — Kélesey Ferenc életregénye. 1938, stb.). Szinhaztorténeti munkdja Hare az dllandé szinhdzért Marosvasdrhelyen, 1780—1945 cimmel jelent meg (1957). Vallomdsok (1956) — tanulmanyok, birdlatok.

Szent Jobb: a hagyomany szerint I. Isivdn kirdly jobb keze. I. Istvan szentté avatasakor, 1083-ban felnyitott székesfehérvari sirjaban a bebalzsamozott holttestb6l csak a jobb kezet talaltak épséghen. Az ereklye

szentimrei csata, 1442. marc. 18.: Hunyadi Janos kiséretének vereséggel végz6d6 désszetitkézése a Mezzd bég vezette térdk csapatokkal (Maros-)Szentimrénél. 1442 tavaszan Mezid bég vezetésével tébb ezer fonyi portyazé

megorzésére

vel (Azoknak a keveseknek, 1912; Ki kell mondani, 1930 ; Nyers mérleg, — valogatott versek, 1943). Regényeit és elbeszéléseit naturalizmusba hajlé sttlus, eréds mordlis érdeklédés

jellemzi

(Vdrosunk,

sereg tort be Erdélybe.

1925 ; Ferenc

Hunyadi kisszamu kiséretével és

Lépes piispok dandaraval kitért a gyulafehérvari varbdl. A~ban a tilerét6l megrémiilt piispski dandar megfutott (Lépest menekiilés kézben lefejezték). A megmenekilt

j4*

alapitotta

I.

Laszl6

Bihar

vdarmegyében

a szentjobbi benedekrendi apadtsdgot (ma Saniob, Roméania). A t6rdk uralom alatt Bosznidba keriilt, késébb a raguzai domonkosok 6rizték. Kultusza a 18. sz. végén

alakult ki, amikor Maria Terézia a jezsuita toérténészek kezdeményezésére a raguzaiaktdél visszaszerezte és Schénbrunnba, majd Budara szallitotta, ahol az tin. Zsigmondka&polnaban Grizték 1944-ig. A Ny-ra menekiilé nyilasok

Szentjébi

Szabé

a —korondzdsi jelvényekkel egyiitt Németo.-ba vitték. Az USA Mindszenty kérésére — a klerikdélis jobboldal

erésitésének

érdekében



1945. aug.

20-dn visszaadta.

Szentj6bi Szabé Laszlé (1767—95) : kélté, a felvildgosodas hive, a magyar szentimentalis lira egyik jelentés képviseléje. Elszegényedett nemesi csaladb6l szarmazott.

Debrecenben

teologiai

tanulmanyokat végzett, késébb nagyvaradi tanitd, majd nagybanyai tanar lett. IT. Jozsef halaéla utan a jozefinista~~ a reakcidé tamadasai rmiatt elvesztette tanari allasat. Ekkor Pesten jogi tanulmanyokat végzett, utana TelekiSamuel féispan titkara lett. Szentmarjayval és Hajnéezyval

valé

kap-

csolatai révén keriilt kapesolatba a Martinoviesmozgalommal. Halalra itélték,

majd

biintetését

fogsagra

valtoztattak

Kufsteinbe hamarosan

Szentjébi Szabé Laszlé (egykoru Arnykép)

var-

és

vitték, ahol meghalt. —

A nemesi-nemzeti mozgalom eszmekérében indult irdi palyaja. Mdtyds kirdly c. szinmtivében (1792) a nemzeti kirdlysag eszméjét propagalta. I. Mdria magyar kirdlynak élete cimen (1792) torténeti regényt irt, de ez téredékben maradt. Munkassdgénak legjelentékenyebb része kéltészete. Konynyed, sokoldali lirikus volt. Versei egy részét népies forma és hang, masokat szentimentalis lagysdg jellemez. Legismertebb miive Az egytigyts paraszt c. anekdotikus verses elbeszélése. Versei elsé kiadasdt 6 maga rendezte sajté ald: Sz. Sz. L. kélteményes munkdi (1791) ; kritikai kiadasuk Galos Rezs6t6l: Sz. Sz. L. kélteményei (19381).



Irod. Gdlos R.: Sz. Sz. L. 1955. Szentkatalin: ktk., Baranya m.,

sasdi

j. L:

290

(1960). Va.: Abaliget. Szentkereszt-hegység,

Géry Swietokrzyskie: a — Lengyel-kézéphegység masik neve. Szentkiralyi Moric (1809—82) : Pest vm.-i foldbirtokos, a reformorszdggytiléseken Pest vm. ellenzéki kévete (1839-t61). 1847—48-ban Kossuth Lajossal egyiitt képviselte Pest vm.-t.

Egyike azoknak,

akik az adminisztra-

tori rendszer kérdésében Kossuth tudta nélkiil targyalasokba kezdtek a naddorral. 1848-ban egyre jobbra tolddott. 1849 elején Pdzmdndy Dénessel egyiitt meghddolt Windischgraetz elétt. 1865-t61 ismét bekapcsolddott az orszaggyulés munkajaba, tamogatta a kiegyezést, 1867ben a Dodk-part elnoke lett. Szentkiralyszabadja ; 6tk.,

Veszprém

m.,

veszprémi

j. a D-i Bakonyban. L: 1410 (1960). Roman stilusi r. k. teomploma mttemlék. — Arpad-kori telepiilés. Nevében a kiralyi birtokokon 616, foldesuri fennhatdésdg ala nem keriilt szabadok (,,jobbagiones regii’”’?) emlékét 6rzi.



ATI, vilaghabort idején hirhedt munkataébor volt itt. Szent Korona : a magyar kirdlyi korona neve I. Istvdn

szentté avatasa (1083) é6ta. A kiradlyi hatalom jelvénye és szimbéluma (bévebben — korondzdsi jelvények). A feudalis rendi ideolégidban az allamhatalom, késébb az orszag (lat. regnum) szimbdélumava lett. Ezt tovabb fejlesztette Werbdczi a > Harmaskényvben a ~ tandva. Ebben ésszefonddott az orszag és a nemesség mint a ~ teste (az orszag), ill. a ~ tagjai (a rendek), a 18. sz.-ban pedig a jezsuitak — Regnum Marianum elméletével egyiitt misztikus vallasi kédbe burkoltak. Feudalis elméletét a kiegyezés (1867) utan felujitottak és a Mo.-on 616 nem magyar népek nemzeti elnyomasanak kédésitésére igyekeztek felhasznalni. Az ellenforradalmi fasiszta rendszer tovabb fejlesztette a > Magyar Szent Korona misztikus

jelentését ; az

Szent Lérinc-sbol

212

ezzel

kifejezésre

juttatott

dllam-

elmélet a magyar szupremacia hangstlyozasdval a soknemzetiségi allam (,,Szent Istvdn-i birodalom’’) fel-

tamasztasdnak kévetelését,

a magyar uralkodo osztalyok

revizids politikéjat volt hivatva alatamasztani. Szentkozmadombja: 6tk., Zala m., zalaegerszegi j. L: 410 (1960). Va. : Gutorfélde. Szentkuthy Miklés (1908— ): iréd, mfordité és esszéista. Palydja kezdetén Joyce és Powys dekadens formabontaésdnak irdnyzatat kévette regényeiben (Prae,

Szent Orpheus brevidriuma).

Brdeklédése késébb mtivelé-

déstérténeti témak felé fordult gundi krénika, 1959; Doktor

(Divertimento, 1957; BurHaydn, 1960; Hitvita és

Ndszindulé, 1960 stb.). A vilagirodalom sz4mos nagy regényét forditotta magyarra Szentlaszlé : 6tk., Baranya m., szigetvari j. L: 1100

(1960). Gépadllomas. Ag.

Szentlaszlé-hegy : hegy

a Visegradi-hg.

K-i

részén,

Pilisszentlaszl6 mellett. Legmagasabb pontja 590 m. Sara erdé boritja. Szent Laszlé pénze : egyes fosszilis egysejttek (— Nummulina) iledékes kézetekben talalhatd, lapos, kerekded, néhany cm-es formaja (Tordai-hasadék, Bakony, tatai szénmedence). A néphit I. Laszlo kiraly megkdvesedett pénzének tartotta. f Szentlaszléviz : patak a Mezéfold

EK-i részén ; 65 km.

A Gerecsében Héreg mellett ered. Ercsiné] torkollik a Dundba. Vélgye hosszu, egyenes, ENy—DK-i iranyt térésvonalon alakult ki. Szenilélek, Spiritus Sanctus: a keresztény hittételek szerint a > Szenthdromsdg harmadik személye. A legenda szerint Jézus megkeresztelésekor galamb, az elsé — piinkésd alkalmaval pedig az apostolok feje f6lé szallé tiizes nyelvek alakjaban jelent meg, s ezért jelképe a galamb és a tiizes nyelv. Szent Liga:

1. 1511—12:

Spanyolo., Anglia, Velence,

Svaje és a rémai papa Franciao. ellen iranyuldé szdvetsége az — olasz hdboruk idején. Harcai Franciao. hatalm4nak Itdliabdl valé kiszoritasdt eredményezték. — 2. 1684: Ausztria, Lengyelo. és Velence szévetsee Téréko. ellen, amelyhez késébb Oroszo. is csatlakozott. A szerz6dé felek kételezték magukat Tordko. ellen inditanddé egyidej4 tamadasra. Az igy megindult habori folyamdén szabadult fel Mo. a térdék uralom aldl. (+még térdk hadboruk) Szentliszlé : 6tk., Zala m., letenyei j. L: 590 (1960). Va.: Bak. Szentlérine : 6tk., Baranya m., pécsij. L: 3110 (1960). Vasuti eldgazds. ‘iiangazdasag. Gépdllomas. Téglagyar. Sajttizem. Malom. Mezégazdasdgi technikum. — Bronzkori leletek. Szent Lérinc-csatorna : az USA és Kanada legjelentésebb vizittja, amely 1955—59 k6zétt, a folyémedret, a kordbbi csatornakat és a tavakat felhasznalva épiilt ki a Szent Lérine-f. torkolata és az Erie-té partjdn fekvé Toledo k6z6tt, 2100 km hosszusdgban. Tengerjaéré hajék k6ézlekedhetnek rajta ; Atlag 7,2 m mély. 1963-ig a Felsét6 Ny-i partjan fekvé Duluth nehézipari kézpontig épitik ki. Szent Lérinc-foly6: az E-amerikai Nagy-tavak lefolyasa, Kanada leghosszabb folydéja, egy szakaszon hatar az USA és Kanada kézétt. Az Ontario-tdbdl kiIépve hossza

1240 km, a Nagy-tavak

rendszerét

is bele-

értve 3380 km, a Saint Louis- (Minnesota) f. forrdsatdl szamitva. Vizgytjt6 tertilete 1,3 millid km®. A Szent Lérine-dbélbe

6mlik

hatalmas

télesértorkolattal,

mely-

nek legnagyobb szélessége 400 km. Az Ontario-tdébdl kidml6 viz mennyisége 4412 m3/sec. 4—5 hénapon at jég

boritja. Egyenletes vizja4rdsi. Legjelentésebb mellékfolyéja (bal parti) az Ottawa és a Saguenay. A Hudsonf.-val csatorna kéti dssze. A mellette fekvé legjelentésebb varosok: Montreal és Quebec. Szentlérinckata : 6tk., Pest m.,

(1960).

Va.:

nagykatai j. L: 2480

Szentmartonkata.

Szent Lérinc-6b6] : 6b61 az Atlanti-dcednban EAmerika kanadai partjai 6s Uj-Fundland kézétt; kb. 230 000 km?. A nyilt tengerrel Uj-Fundland két oldalén a Belle Isle- 63 a Cabot-szoros kéti éssze.

Szentmargitfalva

213

Szentmargitfalva : 6tk., (1960).

Zala m.,

letenyei j. L: 450

Va. : Csémédér-Paka.

Szentmarjay Ferenc (1767—95) : a magyar jakobinusok mozgalma soran alakitott radikalis Szabadsdg és Egyenléség Tdrsasdgdoak egyik igazgatéja, a mozgalom egyik legradikdlisabb és leglelkesebb szervezéje, a forradalmi atalakulasra torekv6 pesti egyetemi ifjusag vezére. Magyarra forditotta Rousseau Tarsa-

dalmi Social)

Szerzédés c.

(Contrat

mtivét.

1795.

Luxe

Szentmarjay

Ferenc

(egykoru rézmetszet)

Gérég

kereszt alaku alaprajza f6létt dt kupola emelkedik.

Belsé

feliiletét alul marvany berakas, feliil mozaik disziti. Elécsarnoka és féhomlokzata a 15. sz.-ig épiilt. Szentmartonkata : 6tk., Pest m., nagykdtai j. L:

és szélétermesztés.

Ag.,

gép-

allomas. Szent Mihaly lova: annak a hordozhaté lécallvanynak a népies neve, mellyel faluhelyen a koporsét a ravataltdél a sirhelyig viszik. Szentmikléssy Lajos : Molndr Erik Alneve az ellenforradalmi rendszer idején.

Szentpal Olga (1895—

): tanepedagégus

és tanc-

mtivész. Erdemes mitivész. Jaques-Dalcroze tanitvanya. 1917 déta a Daleroze-rendszer mo.-i képviselédje. A Zenemitivészeti Féiskola tandra. Elméleti és térténelmi vonatkozést szakmunkai jelentek meg. Szentpéterfa : 6tk., Vas m., szombathelyi j., a Pinkapatak mellett. L: 1430 (1960). V4. : Kisunyom. Szentpéterfélde : 6tk., Zala m., lenti j. L: 510 (1960). Va.: Gutorfélde. Erdégazdasag. Szentpéterszeg : 6tk., Hajdu-Bihar m., berettyéujfalui j. L: 1890 (1960). Va.: Berettydujfalu. Szent Péter-templom, San Pietro: Rémaban, Péter apostol sirja felett épiilt monumentdlis templom. Az elsé ékeresztény bazilika helyén 1506-ban kezdték épiteni; 132 m magas kupolajat Michelangelo épitette 1546—64 k6zott. Elétte a kétives oszlopesarnokkal k6riilvett tér Bernini alkotasa. Szentpéterur:

6tk., Zala

m.,

zalaszentgrdéti

j., Zala-

egerszegt61 DK-re. L: 1800 (1960). Va: Zalaszentmihaly-Pacsa. Szent-Pétervar : — Leningrdd neve 1914-ig. Szentpétery Imre (1878—1950): térténész, egyetemi tanar, az MTA tagja. Fébb mitivei: Oklevéltani naptar,

1912; Az Arpdd-hdzi kirdlyok okleveleinek kritikai

zéke, I/1.—3—I1/1.

1923—43.

Magyar

oklevéltan

jegy-

(1930)

c. mtivével modern alapokra helyezte a magyar diplomatika mitivelését.

Szentpétery Jézsef (1781—1862) : a 19. sz. legnagyobb magyar d6tvése. Munkai k6ézé6tt diszes kiviteli, remek eziistedények valtakoznak a mindennapi hasznalatra szant evéeszk6zékkel. Nevezetesek eziist- v. rézlemezbél késziilt dombormiivei. — Irod. Mihalik S.: Sz. J. 6tvésmester

élete, dnéletirasa,

szent-

Szentsimon : 6tk.,

Borsod-Abauj-Zemplén m.,

6zdi j.

L: 1130 (1960). V4. : Ozd. Roman stilusti r. k. temploma mttemlék.

Szentszék : 1. Sancta Sedes: a pdpai hivataloknak

(a

Rémai Curidnak ) és a papai birédsdgoknak a neve. — 2. kat. egyhazi birésig. A kat. egyhdz belsé iigyeiben

fokon

a

Ptispéki-~, a Primdsi

~

masodfokon itélkezik,

az

innen

Frseki

~,

fellebbezni

Szent Szdvetség : Ausztria, Poroszo. és Oroszo.

legzetes alkotdsa. 976-1071 k6z6tt épiilt, egy kordbbi templom maradvanyainak

Gyiiméles-

oltari szentség, a btinbanat

lehet a Rota Romanahoz (a pdpai hatédsagok egyike). — 3. dtvitt értelemben a pdpasdg, a pdpai hatalom neve.

mentdalis székesegyhaza, az italiai bizancias stilus jel-

(1960).

(keresztség, bérmalas,

sége, utolsé kenet, egyhazi rend, hazassag). A protestdns egyhazak 2 szentséget (sékramentum) ismernek (keresztség és urvacsora).

harmadfokon

San Marco: Velence monu-

4690

szentségek : a keresztény egyhazak kiilénleges kegyelmet biztositénak hitt és szentnek tartott szertartdsainak neve. A kat. egyhaz hét szentséget (sacramentum) ismer

als6é

maj. 20-4n Martinovicesal és 3 igazgatéd tarsaval a budai Vérmezén lefejezték. Szent Mark-templom,

felhasznalasaval.

szenzibilizalas

mutivei.

1954.

Szentpétery Zsigmond (1798—1858): szinész. Mint vandorszinész Dérynével jarta az orszagot, majd a Nemzeti Szinhazhoz kerilt. Nagy sikeri szerepei: Petur (Bank ban), Nyizé (Viola), Menenius Agrippa (Coriolanus), Falstaff. Alakjat Petéfi A tintdstiveg c. versében orokitette meg.

1815.

szept. 26-an, Napoleon uralmanak megdéntése utdén k6tétt reakciés szévetsége, amely az eurdpai forradalmi mozgalmak egyiittes elnyomasara és a bécsi kongresszuson létrehozott status quo fenntartdsdra irdnyult. 1815. nov.-ben csatlakozott hozz& Franciao. is. Négy kongresszusat Aachenben (1818), Troppauban (Opava; 1820), Laibachban (Ljubljana; 1821) és Verondban (1822) tartotta. Metternich osztrak kancellar és I. Séndor car iranyitd befolydsa alatt szentesitette az osztrdk csapatok beavatkozasét a napolyi (1820—21) és a piemonti forradalom (1821) ellen, valamint a francia egységek spanyolo.-i intervencidjat (1823). A nagyhatalmak ellentétei és a forradalmi mozgalom minden erészak ellenére kibontakozé fejlédése gyengitették a ~ politikajat. Az 1820—30-as évek forduléjan hatalma megingott, de erejét még az 1848—49-i forradalmak, elsésorban a mo.-i forradalom és szabadsaghare leverésében is érvényesiteni tudta. szentté avatas : — szentek

Szentiszi-rend : aszkétikus mohamedan politikai és vallasi szévetség. Alapitédja Muhammed ibn-Alu asezSzenuszi (kb. 1791—1859) volt. A rend f6 célkittizése az iszlam 6si egyszerfiségének visszadllitasa és a hitetlenek, az idegen elnyomok elleni harc. Rendhazai a Foéldkézitenger partvidékét6] Szudanig terjedé teriileten nagy szamban

fellelheték, kiilonésen

pet jatszott a ~ ellen vivott

Libidban.

Jelentés szere-

Libia népének az olasz gyarmatositék

kiizdelmében

1911—32

Szaid Idrisz el-Szenuiszi (1890—

kézétt,

s vezetdjiik,

) 1951 ota I. Idrisz

néven Libia kirdlya. szenvedély : (lélekt, etika) nagy erdvel haté, tartds, az ember egész viselkedését befolydsolé, motivalé érzelem, amely egy sajatos cél felé valé torekvéshez kapcesolédik, s szinte kényszerité erével hat az ember cselekvésére. Uralkodé ~rél akkor beszéliink, ha egy ~ elnyomja az Osszes tobbi érzelmet. Attdl fiiggden, hogy milyen cél eléréséhez kapcesolédnak, vannak pozitiv, az egyéni és a tarsadalmi fejlédést elésegit6 ~ek (pl. a tanulds, az alkotas ~e), de vannak negativ, az egyénre és a tarsadalomra karosan hatéd ~ek is (pl. az alkoholizmus ~e). A ~ek tarsadalmi szerepének vizsgélataval az etika foglalkozik. Ha a ~ lényeges egyéni és tarsadalmi érdekek szubjektiv kifejezédése, akkor az emberi aktivitas egyik hajtderejeként pozitiv szerepet jatszik a térténelemben s az egyén életében egyardnt. A csak individudlis, az objektiv tarsadalmi fejlé6dés kévetelményeivel és érdekeivel szembehelyezked6 ~ azonban ténkreteheti az egyént és kérnyezetét is, azért mind a tarsadalom, mind az egyén szempontjabdl kaéros, negativ. Szenyér : ktk., Somogy m., marcali j. L: 970 (1960). Va.: Bohénye.

szenzibilizalas

:

1. valamely

rendszernek reakcidéra érzékenyebbé tétele. Nagy szerepe van a kilénféle + fotokémiai valtozasokban. — 2. (biol) az a folyamat, amely bizonyos vegyi v. fizikai behatasok kévetkeztében a szervezetet az ismételt kilénleges behatasokra érzékennyé teszi.

szenzualizmus

szenzualizmus

214

:

ismeretelméleti

iranyzat, mely szerint amegismerés egyetlen forrasat az érzékek (érzetek, észleletek) alkotjak. Alapelve: ,,Semmi sines az értelemben,

ami elébb ne lett volna az érzékek-

ben.’’ Ennek az alapelvnek az elfogadasabdl azonban materialista és szubjektiv idealista kévetkeztetéseket is Jehet levonni. A materialista ~ — melyet idealista jellegt kévetkezetlenségekkel Locke és Condillac, k6vetkezetesen pedig Holbach, Helvetius, Feuerbach képviseltek — az érzeteket az objektiv kilvilag érzékszerveinkre gyakorolt hatasa eredményének tartotta, és harcolt a veltink sziileett esemék elmélete, valamint a lélekré6] mint nem anyagi szubsztanciarél szdlé6 elképzelések ellen. Mindez a maga idejében pozitiv torekvést jelentett a skolasztikaval szemben. Az idealista ~ viszont — amelynek f6 képviseldi, Berkeley, Hume, az —-empiriokriticizmus hivei voltak — az érzeteket teljesen szubjektiveknek tartotta,

melyeken kiviil nincs semmi.

A ~

alapjan alkotta meg

az angol David Hartley és kévetéje, Joseph Priestley az un.

— asszocidciés pszichologidt, mely szerint a pszichikai

jelenségek

vele

rokon

érzéki benyomasok

empirizmus,

asszociacidi.

végletes,

A ~,

egyoldali

akar

felfogas

a

az

ismeretelmélet terén, mert lebecsiili az érteimi megismerés

szerepét, az aktiv gondolkodas jelentéségét a valésag megismerésében és megvaltoztatasaban. (— racionalizmus) Szép Ern6 (1884—1935) : k6lt6, ird, Ujsagiro,

a Nyugat

munkatarsa. A tarsadalmi és politikai élett6l tavol allé maganyos mtivész volt, aki a kapitalista rend szoritasabél gyermekkoraba s a mesék vilagaba vagyddott, s gyakran panaszos, dekadens hangon fejezte ki maganyossagat. Szandékoltan naiv, tide verseit gyermekkori hangulatok, érzelmes szomorusdg friss képei jellomzik (Hnekeskényv, 1912; Hmlék, 1917 stb.). Verseinek gytijteményes kétete 1958-ban jelent meg Add a kezed cimmel. — Elbeszéléseiben és regényeiben a févarosi kisemberek, szdzadeleji miivészek és bohémek vilagdt és gyermekkori élményeit 6rékitette meg sok nosztalgiaval, szentimentalizmusba hajléo érzelmességgel, s a szegények iranti mély egyiittérzését fejezte ki (Lila akdc, 1919 — regény stb.). Valo-

gatott novellai: Uriemberek vagyunk (1957). szeparalas : elvadlasztas, elkilonités. szeparatizmus (lat. ’elkiilénit’ szdbdl>: tébb nemzetiségG burzsoa allamokban fellépé6 politikai iranyzat, amely valamely nemzeti kisebbség egyes rétegeinek érdekeit kifejezve a fennalléd allamtol valé elszakadasra és 6nallé Allam teremtésére térekszik. Tébbnyire a burzsoazia azon, rétegei képviselik, amelyeknek gazdasagi érdekeit és politikai jogait az uralkodé nemzet burzsodzidja sérti. A térténeti viszonyoktdl fiiggéen szerepe lehet haladé (pl. ir, norvég ~ a 19. sz.-ban és a 20. sz. elején) és reakcids. A ~ iranyzatanak gy6zelme idézte el6 pl. Nagy-Kolumbia, valamint

a Kozép-Amerikai

Egyesiilt

Allamok

fel-

bomlasat a 19. sz. els6 felében, v. Szenegal kivalasat a Mali Allamszévetségb61 1960-ban stb. szeparator : 1. foként a tejiparban hasznalt folytonos tizemti — centrifuga megjelélése. — 2. (olajbany) levdlaszté: lényegében fiiggéleges tartalyok csoportja, melyben az olajtdl a vizet és gazt a fajsilykilonbség alapjan kiilénitteti el. — 3. (mg) fajstly szerint valogaté magtisztité késziilék. Ritka szévést, enyhén, lejt6, asztalszerti szitalap, mely miikddés kézben lengé mozgast végez; feliiletén lécekkel kiképezett esatornak vannak. A magvakat az asztal lejtése, a longémozgas és az alulrél kapott légaram valogatja szét. Szepesi-Magura, Spisskaé Magura: hegység Szlovakiaban a Magas-Tétraté] EK-re, a Poprad és a Dunajec kozétt ; 40

km

hosszi,

15

km

széles,

legmagasabb

pontja 1267 m. Az Eszaknyugati-Karpdtok homokkévonulatanak része. Szepesi-medence, Spisskd kotlina : Csehszlovakiaban, a —Szepességben a Magas-Tatra (Vysoké Tatry), az Alacsony-Tatra (Nizke Tatry) és a Szlovak-érchegység (Slovenské rudohorie) kézétt, a Poprdd és a Herndd (Hornad) felsé vélgye kérnyékén. Tagolt felszinti. Tobb kis részmedencébél all.

Szépmiivészeti

Mazeum

Zaps : téorténelmi Szepesség, Spi , Csehszlovakidban, a Magas-Tatra és a Szlovakérchegység kézétt. Kézpontja Spisska Nova Ves (Igld), a ahonnan (Poprad), kézlekedési gécpontja Poprad

teriilet

a Hernad

Poprad,

és

Vag

a

vélgyébe

vastt,

vezet

ut. Jelentés, régi kultardval rendelkezé varosai: Levoéa (Lécse), Kezmarok (Késmark), Gelnica (Gédlnicbanya). A Lengyelo.-ba vezeté6 kereskedelmi utak miatt volt kiilénlegesen jelentéds. — Oskortél lakott teriiletén a magyarok honfoglalasa idején jelentdés szlav lakossag élt. A feudalis 4llam megszilérduldsa soran hatarér széket (az un. szepesi landzsds széket) szervezett, majd a Szepesvaralja (Spisske Podhradie) mellett épiilt Szepesvar székhellyel alakult meg a kirdlyi varmegye. A 12. sz. kézepén betelepitett — késébb ztpsereknek nevezett — szdszok 1271-t6l teritleti 6nkormanyzatot élveztek (kisebb megszakitésokkal) 1876-ig. Kézpontja Lécse volt. A Lengyelo. felé iraényulé kereskedelem a 14. sz. folyamaén meggyorsitotta a ~ vérosainak fejlédését. A 24 ~1 varos jogat 1370-ben a szdsz varosi jogkényv (Sachsenspiegel) alapjan foglalték frasba. 1412-ben Zsigmond magyar kirdly 13 ~i vérost 3 mds Szepes varmegyei varossal egyiitt elzdlogositott a lengyel kirélynak. Ezek csak Lengyelo. elsé felosztasakor, 1772-ben keriiltek vissza a ~hez. 1918-ig Mo.-hoz tartozott. Szepetnek : Otk., Zala m., nagykanizsai j. L: 2050 (1960). Va.: Nagykanizsa. Novénytermesztés, allattenyésztés.

Széphalom :; 6tk., Borsod-Abatij-Zemplén m., sator710 (1960). Nevét Kazinezy adta. aljaujhelyi j. L: Neoklasszicista emlékmuzeum Kazinezy-mauzdleum. — mtomlék. széphistoria : a 16. sz.-i irodalmunkban elterjedt vilagi targyu

verses

elbeszélés

neve.

A magyar

nyelvt

vilagi

szépirodalom megindulasaét jelenti a verses epika teriiletén. Tdérgyukat népmondaékbél v. kilfoldi forradsokbdél meritették ; nagy résziik szerelmi térténetet dolgoz fel. Els6 ismert ~nk Istvanfi Pal Volter és Grizeldisze (15389). Nevezetesebbek még: Raskai Gaspar: Vitéze Pranciské (1552), Szendrei Névtelen: Szilagyi és Hajymdsi (1561), Pataki Névtelen: Hurialus és Lukrécia (1577), Llosvai Selymes Péter: Zoldz (1574), Gyergyai Albert: Argirus histéridja (16. sz. vége) stb. — Irod. Magyar széphistoriak. Szerk.: Stoll B. 1955. szépia (gor.>: a —tintahalak feketésbarna nedve, miivészfestékekhez hasznaljak. Szépirodalmi Figyelé : hetilap; Arany Janos szépirodalmi és kritikai szemléje (1860—62). Gazdag, valtozatos tartalommal, magas szinten szerkesztett lap volt. Munkatdrsai kéz6tt az un. irodalmi Dedk-part tagjai (Gyulai Pal, Kemény Zsigmond, Salamon Ferenc, Szasz Karoly) mellett kezdetben, ott volt néhany fiatal ellen-

zéki iré (Zilahy Karoly, Vértesi Arnold, Tolnai Lajos s masok) is, de a konzervativ csoport mindinkabb tulstlyba kerilt. A lap a kézénség kell6 tamogatasanak hidnya miatt két évi fonndllds utan megsztint. — Irod.

Gerencsér K.: Arany Janos folydiratai. 1956. szeplé, ephelis (gér.): sdrga v. sargasbarna, gombostufejnyi,

kélesnyi,

lenecsényi

kerek

folt,

elsésorban

a

napfény hatdasdnak kitett arc, kézhat, masodsorban a ruha altal fedett torzs, felsé végtag és nyak bérén. Lényege a hamrétegben normalisan is jelenlev6 pigmentek (melanin) felszaporodasa, féleg a napfény hatdsara. Az elvaltozas a serdiilékorban éri el kifejlédésének tetéfokat,

késébb

intenzitasa

csdkken.

Kiilénédsen

szdéke

és

voroses haji egyéneken gyakori. Télen a ~k elhalvanyodnak v. elttinnek, tavasszal ismét megjelennek. Gydgykezelése

hamlasztdé,

fagyasztds hiba, btn.

fehérité

alkalmazdsdban

kenécsék,

all. —

esetleg

Atvitt

szénsav-

értelomben:

Szépmiivészeti Mazeum, Orszagos : a kiilfdldi és a régi magyar mtivészet emlékeinek orszdgos kézponti gytijteménye Bp.-en. Anyaganak magva a Széchényz Ferenc-

féle gytijtemény. 1832-ben mogvasdrolték Jankovich Miklos gyGjteményét. Ezzel s a Pyrker Laszlé-féle képtar

szépség

215

anyagaval egyiitt Allitottak ki a gytijteményt a Nemzeti Muzeumban. A kiilénbézé6 adomanyok, hagyomdnyozésok s vasarlasok révén szaporodé anyag legnagyobb nyeresége az Esterhazy hercegek gytijteménye volt (régi kulféldi festmények, rajz- és metszetanyag), melyet az allam vasdrolt meg 1871-ben. Ezt az anyagot a Tudoméanyos Akadémia éptiletében Orszdgos Képtdr néven kiilon kezelték. A kévetkezé évben Ipolyi Arnold gytijteményét s a Pyrker-anyagot az Orszagos Képtarhoz csatoltak. Az Orszagos Képtar élére 1881-ben Pulszky Karoly keriilt, 6 kezdte meg a mtivészeti mizeum szervezését ; tdbb

remekmii vasarlasaval gazdagitotta a képtar anyagat. 1894-ben az un. milleniumi térvény hatdrozta el a ~ létesitését. Epiiletét Herzog és Schickedanz tervei alapjan, neoklasszicista stilusban épitették ; 1906-ban nyilt meg.

Gyjtési teriilete kiterjed az antik és a modern kilféldi muvészet emlékeire is. szépség : a valdsdgnak, a targyaknak és jelenségeknek ama tulajdonsaga, hogy érzékelheté formajuk az ember fejlé6désével, természetfeletti hatalmanak névekedésével kapcsolatos pozitiv tdrsadalmi tartalmat fejez ki, ill. ezzel kapesolatban érzékelteti a targyak, a jelenségek lényegét. A szép forma szemlélése a benne kifejezédé tartalom

révén

kellemes

esztélikai

érzést



tetszést,

gyonyorkédést — valt ki. A ~ élményében a tartalom sohasem jelenik meg tudatosan kifejtett gondolatként, de a tudomanyos esztétikai elemzés mindig kimutathatja. Az elemi v. formdlis szépség esetében ez a tartalom kézvetlentil

szemlélheté

mint

a

forma

elemeinek

térbeli,

ill.

iddbeli elrendezésében megmutatkozé szabalyossdg (szimmetria, aranyossdg, ritmus stb.) v. e formaelemek fénytani, ill. hangtani (a szin- és hangmagassag-viszonylatokban, észlelhet6) térvényszertiségei. A szépség dsszotettebb formai esetében a tarsadalmi tartalmat a szemlélt targyhoz v. jelenséghez sziikségszertien fliz6d6 asszociaciok hordozzak. Ezek a sziikségszerti asszociaciédk a tarsadalmi tevékenység soran alakulnak ki, amely a valosag targyait és jelenségeit atalakitja, tehat objektiven emberi tartalmat ad nekik ; a természet 4t nem alakitott része is mint e tevékenységet elémozditd, ill. akadalyozo6 v. egyszerten kisér6 hattér nyer tartalmat. A targyak és jelenségek szamos esetben olyan tulajdonsagaik révén nyernek pozitiv

emberi

tartalmat

a szemléletben,

mely pozitiv emberi tulajdonsaghoz alkalmasak

arra,

hogy

ezek

amelyek

hasonlatosak,

szimbdélumaiként

vala-

s igy szere-

peljenek, s ezért szépek (pl. az oroszlan a batorsag, a vibar az erd szimbdélumaként szép). A szépség tehat objekitv: az ember tudatdétdl ifiggetlentil] léteznek

a targy v. jelenség ~élményt

kelté, érzékelhetdé

tulaj-

donségai (forma) és a térsadalmi tevékenységben nyert funkcidja is (tartalom). A ~ objektivitasa nem zarja ki a ~ élményébél a szubjektiv tényez6 szerepét: az izlését, amelynek az alapjat a targyakhoz és jelenségekhez ftizédé egyéni asszocidcidk alkotjak, és amely ezért eltérithet az objektive helyes esztétikai értékelést6l ; sokszor azonban a kulénb6z6 izlést kifejezd itéletek csak az objektive helyes értékelés keretein beliili arnyalati eltérést jelentenek. — A~ objektiv tarsadalmi tartalmaénak rejtett, nem tudatosuld jellege azt a latszatot teremti, hogy a ~ élménye az objektiv targy v. jelenség érzékelheté6 formadja és a meghatérozott izléssel bird szubjektum érzelmileg szinezett esztétikai értékelése kéz6tt elemek

fenndllé kézvetlen viszony, amelyben tartalmi nem jdtszanak szerepet. Hrre a latszatra épilt

mind a szubjektiv idealista esztétika (pl. Kant), amely a szépséget teljesen az ,,6rdek nélkiil” értékelé szubjektumba, az objektiv mérce szerint meg nem itélhetd izlésbe helyezte; mind a metafizikus-materialisia esztétika (Diderot, Lessing stb.), amely a targy v. jelenség anyagi tulajdonsdganak tekintette, érzékelheté formajanak tulajdonitotta a ~et. Mindkét felfogds formalista volt, amennyiben nem vette tekintetbe a szépség objektiv tarsadalmi tartalmat. Az objekiww idealista esztétika elismerte a ~ formajdnak és tartalmdénak objektiv iétezését, de mindkettét a természettdl figgetlentl

szeptemberi

felkelés

létezé eszmeként (a szépség ideaja Platénnal, az abszolut eszme Hegelnél) fogta fel, amely a valdsdgos targyakat

és jelenségeket azaltal teszi széppé, hogy testet 6lt benniik. — Jrod. V. V. Vanszlov: A szép problémaja. 1958;

Zolnai V.: Miért

Szepsi

Csombor

szép a szép?

Marton

1962.

(1594—1623):

reformatus

prédikator, ird. Az els6 magyar nyelvti utleiras szerzdéje. 1616 és 1618 k6ozé6tt hosszi kulfdldi utat tett (Dania,

Holiandia, Anglia, Franciao., Németo., Cseho., Lengyelo.). Huropica Varietas c. magyar nyelvi kényvében (1620) igen élvezetes formaban, j6 humorral, a szegény deak szemével nézve irta le a nyugat-eurdépai polgari orszagokban szerzett élményeit és tapasztalatait, a gazdag

keresked6-

és iparosvarosok életét.

Udvari schola cimen

(1623) allamelméleti mtivet is irt. szepszis (gor.), vérmérgezés: a szervezet kilénb6zé kérokozok altal eldéidézett, de klinikai képében hasonldé altalanos fertézése. A korokozok valamely gécban megtelepedve, allandéan v. idészakosan elarasztjak a véraram utjan a szervezetet. Ennek kévetkeztében a szervezet anyageseréje zavart szenved, egyes szervek mtikédése kdrosodik, és esetleg a kiil6nb6z6 belsé szervekben attételes, gennyes gécok alakulnak ki. Tiinetei: hidegrazas, liz, stlyos altalanos allapot, szapora pulzus, megnagyobbodott lép, bevont nyelv, nagy fehérvérsejt-szam, vérkeringési zavarok stb. A k6érokoz6 a keringé vérben kimutathato. Lefolyasa lehet rohamos (egy-két nap alatt halalt okoz0), heveny (1—3 hétig tarto) és idiilt. Korjdslata a kérokozékat tartalmazo géc eltavolithatésagatdl, gyégyszerekkel torténdéd gydgyithatosdgatol és a kdrokozék tamadoképességétél (> virulencia) figg. A gyégykozelés lényege a ~gée eltavolitasa v. meggydgyitdsa szulfonamid készitmények és antibiotikumok adagolasdval, vératomlesztéssel,

a szervezet

erdsitésével,

a vérkeringés

tamogatasaval stb. Korjéslata az antibiotikumok felhasznalasa d6ta lényegesen megjavult. Szép Sz6: szépirodalmi és kritikai havi folydirat. 1936-t61 1939-ig jelent meg. Szerkesztéi kezdetben Ignotus Pal és Jozsef Attila voltak. A folydirat a baloldah,

fasisztaellenes irdkat igyekezett dsszefogni, s harcolt a fajelmélet, a sovinizmus, a reakciéd ellen. Arculatara azonban erésen raényomta bélyegét a polgari ideoldgia, igy az egyes népi irdk nacionalista eszméit birdlva mozgalmuk pozitivumait is elitélte. A lap jelentéségét elsédsorban Jdézsef Attila k6ézremtikédése adja meg, bar 6 a szerkesztdségen belil elszigetelten allott, és nem tudta a lap ideoldgiai ellentmondasait kikiiszébélni. Haladla utan

a

folydirat

tartalma

még

ztirzavarosabba

valt,

zommel polgari liberdlis, anarchista szinezetti cikkek jelentek meg benne. szeptaria: agyagos kézetekben helyileg felddsuld CaCO, altal létrehozott lencse v. csomés alaki marga

— konkrécid, mely kiszaradas kévetkeztében tireges szerkezettivé

repedezett szét.

szeptember lat. "hetedik’>: az év kilencedik hénapja, 30 napos. A rodmai naptarban Julius Caesarig a hetedik hénap volt. Innen a neve. Régen Mihaly havanak is hivtak. szeptemberi felkelés: 1. 1923. szept.:

nalunk

Szt.

antifasiszta

népi felkelés Bulgaridban, amely célul ttizte ki Cankov fa-

siszta kormanydénak megdéntését és demokratikus munkas-paraszt kormany megalakitasat. A felkelést a Bolgar Kommunista Part vezette. Féfészke Bulgdria E-Ny-i tertiletein

volt,

ahol

a

felkelést

kézvetleniil

Dimitrov,

Kolarov és masok iranyitottak. A fasiszta kormany nagy katonai eré bevetésével elfojtotta a felkelést. — 2. 1944. szept. 9.: antifasiszta népi felkelés Bulgariaban, amelynek célja a fasiszta rendszer és a hitlerista) megszallas felszamolasa, Bulgdrianak az SZU-ellenes haborubdl valé kivalasa volt. Miutan az SZU 1944. szept. 5-én hadat iizent Bulgdrianak, a Bolgar Kommunista Part felhivassal fordult a Hazafias Frontba témérilé antifasiszta

erédkhéz,

és dénté

akcidra

szdlitotta

fel dket.

Szept. 6-an sztrajkba léptek a févaros és mas nagyobb varosok tizemeinek munkdasai. Ugyanekkor a tamadasba

szeptemberi

lendiilt

bolgd4r

partizdnosztagok

jelentés

részét,

és szept.

9-én

elfoglalték

orszag

nus torténetszemlélet hatdsa érzédik rajtuk. Kisebb tanul-

Szofiat,

mAanyai, esszéi és cikkei a Gondolatok a kényviarban (1946) és a Hétkéznapok és csodak (1961) c. gyijteményes kétetekben jelentek meg. — Fanyar humorral és irdniaval megirt novelldi és regényei az in. intellektuadlis préza meste-

az

felszabaditottak

amelynek helyérsége a felkelékh6z csatlakozott. A fasiszta kormany megbukott, az orszagban demokratikus népi hatalom jétt létre. szeptemberi forradalom: —/francia

forradalom, 4. 1870.

szeptemvir : a > Hétszemélyes Tabla birdinak elnevezése (1723-t6]1 1884-ig). szeptett : hét hangszeres v. vokélis szdlamra irt zonemii. Osszeallitasa kiilénb6z6 lehet. (> még kamarazene) szeptim lat. ’hetedik’ szdbdl), heted:

mely S$.

——»-—,

Gr =

i

et

az a

hét

térzshang

+ hangkéz,

szomszédos (ill. ezek szar-

mazékai) tavolsagat éri XIN 5 4 kis-szeptin nagy-sz sztilitett -sz at. Akis~ a tiszta oktavnal egészhanggal, a nagy ~ félhanggal sztikebb. A sztikitett ~ a kis ~ félhangnyi szukitésébdél ered.

=!

szeptimakkord : a klasszikus

és romantikus

zenében

hasznalatos tercépitést > négyes hangzat. szer, szeg: egy nemzetséghez tartozdk teleptilésébdl fejlédétt, rendszertelen alaprajzu, kis csoportos telepiilés. Jellemzéje a halmazos belséség, eredetileg tagositatlan hatarral. M..-on a Gécsejben és az Orségben jellegzetes. Szerafimovics, Alekszandr Szergejevics; tkp. Popov (1863—1949): szovjet-orosz regényiré, Allami dijas. Didkkoratél részt vett a forradalmi mozgalomban, 3 évre szamuzték. Ekkor kezdte megjelentetni els6, témor, megdébbenté elbeszéléseit, melyekben a tarsadalom kegyetlenségén hajétérést szenvedé, a nyomortisagban elaljasadott emberek tragédidjat irta meg, ugyanakkor, elsésorban az 1905-i forradalom eseményeirél irt elbeszéléseiben megmutatta azt az erét is, amely szabadulast igér. Vdros a sztyeppén c. regénye (1907—10) az orosz kapitalizmus és az azt kiszolgalé értelmiség rajza. A polgarhabort heroikus korszakanak egyik legmegragadébb mivészi abrazolasat adta Vasdradat (1924) c. regényében, melynek hose az erés kézésséggé kovacsolédott néptémeg. A sztikszavuan, de jellemzé epizddokkal megrajzolt térténet megmutatja, hogyan nétt a forradalom hatalmas aranyi népmozgalomma. A 30-as, 40-es években elbe-

szélésekben, karcolatokban dbrazolta az épités idészakanak eseményeit.

szerafok ; hatszarnyu, tiizes angyalok a Biblidban ; a keresztény mitoldogia szerint az angyalok kilenc karanak els6é rendje. Vezériik Uriel. szeraj ; tordék palotak neve. Elsdésorban a tordk szultan istanbuli hatalmas palota-komplexumaénak elnevezésére hasznaljak. Szerapisz, Szarapisz: egyiptomi istenség. Egyiptomi neve: Oszar-Apisz az — Ozirisszé valt szent > Apiszbikat jelenti. Ozirisszel azonositva az alvilag kirdlyanak és termékenység-istennek

tekintették,

de

> Raval

azo-

nositva napistenként is tisztelték. A -— Ptolemaioszdinasztia uralkoddsa idején a birodalom féistene lett. Fétemploma

riumokkal

a hires memphiszi

kisért

kultusza

kultuszaval egyesitve és Germanidban. Szerb

fordité,

Antal

Serapewm

volt. Miszté-

a hellenizmus

idején fzisz

terjedt el Gérégo.-ban,

Itélidban

iré, irodalomtérténész,

mti-

léje. Mint nagy mtiveltségt, képzett filol6gus (magyar— német—angol szakos tanar volt) a vildgirodalom jelentékeny alakjait és a 19. szazad eleji magyar irodalom problémait vizsgélé tanulmdnyokkal kezdte palydéjat 1926;

rének

Az udvari

ember,

1927;

William

Blake, 1928 ; Kélesey, 1926 ; Magyar preromantika, 1929 ; Voérésmarty-tanulmdnyok, 1930 stb.). Hétkdznapok és csodék c. kétetében a modern polgaéri regényirodalomrél adott képet. Magyar irodalomtérténet (1934) és A vildgtrodalom térténete (1—3. k6t., 1941) c. nagy munkdi a konzervativ és pozitivista hivatalos irodalomtérténet-

fras ellenhatasaként jéttek létre, s a magyar haladé polgari irodalomtoérténetiras jelentés alkotdsai kézé tartoznak, bar a szellemtérténeti médszer és a spenglerid-

mutatjdk

(A

Pendragon-legenda,

1934;

Utas

és

holdvildg, 1937; A kirdlyné nyaklanca, 1943 — regények; Madelon, az eb, 1947 — dsszegyfjtott novellak). — A fasizmus eléretorésével szarmazasa miatt egyre tdobbet zaklattak, majd a hébort alatt munkataborba s a habort vége tajan a nyilasok nyugat felé hurcoltak. A balfi gytjtétaborban halt martirhalalt. szerbek ; Jugoszl4vidban 616 nép. Lélekszamuk 7 066 000 (1953). Legnagyobb szamban Szerbiaban élnek. Jugoszlavian kivil Roménidban, Mo.-on és az amerikai allamokban élnek jelentésebb szamban. Szarmazasukat tekintve kézeli rokonsagban déllnak a — horvdtokkal, akikkel kézés nyelvet is beszélnek (szerb-horvdt nyelv), de t6liik eltéréen a cirill irast hasznaljak. A hivé ~ tobbsége

pravoszlav

vallasu,

kisebb

résziik,

a

sokdcok

és

a bunyevdcok katolikusok. A szerb nép kialakulasa a 7—10. sz. folyamén ment végbe. A tér6k6k balkani eldnyomulasa el61 sokan kéltéztek Mo.-ra. Nagyobb témegben telepedtek le Mo.-on a 17. sz. végén és a 18. sz. elején is. Szerbia

régi latin neve:

Rascia

utan

Mo.-on

a ~et

altalaban rdcoknak nevezték. Szerb-érchegység, Rudne planine : hegység Jugoszlaviaban a Morava és a Timok viélgye kézétt ; legmagasabb pontja

1560

m.

Jobbéra

mészkébél

4ll.

Réz-,

vas-,

dlomérc-, sé- és barnakdészén-telepek. szerb-horvat nyely ; a szlav nyelvek déli esoportjahoz tartozé nyelv. Mintegy 4 millid horvat és 7 millid szerb beszéli Jugoszlaviaban. Nyelvjarasai a Sto (e-z6, je-z6 és i-z6 valtozattal), a éa és a kaj nyelvjaras. K6z6s irodalmi nyelviiket a mult szdazad kozepén teremtették meg V. Karadxé és L. Gaj dsszomtikédésével a Sto nyelvjaras je-z6 valtozata alapjan. Ma az irodalmi nyelvnek két valtozata van: a Sto nyelvjaras e-z6 valtozatat hasznalo szerb és je-z6 valtozatat hasznald horvat. Legrégibb nyelvemlékei a 11—12. sz.-bdl valék. A horvatok latin, a szerbek cirill irast hasznalnak.

Szerb-Horvat-Szlovén Kirdlysag, SHS: 1918. dec. 1-én Szerbia, Horvdto., Szlovénia, valamint Crna Gora vételével alakult dallam, 1929-ben hivatalos neve —

részJugo-

szldvia lett. Szerbia, Narodna Republika Srbija: népkéztarsasag Jugoszlaviaban. Magaban foglal két autondém teriiletet:

a Duna—Tisza—Szava vidékén a + Vajdasdgot (Vojvodinat), D-i részén — Kosovo-Metohijdt (Kosmet), valamint Oszerbidt (Uza Srbija), mely a Dunatdél és SzAvatdl D-re a Morava és mellékvélgyeire terjed ki. 88 400 km? ; L: 7629 000 (1961), legnagyobbrészt szerb ; nemzetiségek: magyar (a Vajdasagban), alban (Kosmetben), horvat stb. Fév.-a Beograd (Belgrad), egyben Jugoszlavia fév.-a is. Jelentés varosok: Ni8, Kragujevac, Leskovac; a Vajdasdgban Subotica (Szabadka), Novi Sad (Ujvidék); Kosmetben PriStina stb. — Felszine fokozatosan emel-

kedik E felél, a Duna—Tisza kézi alféldt6l D felé a Kosmet

(1901—45):

a modern magyar esszéirds kiemelkedé képvise-

(Stefan George,

Szerbia

216

forradalom

1000 m félé emelkedé hegységéig. Eghajlata mérsé-

kelten

kontinentdlis,

a mediterran

hatdas

kevéssé

érvé-

nyesiil. A januari kézéphémérséklet —1 C°, a juliusi +21 C°; csapadéka évenként atlag 500—1000 mm. Természetes nodvénytakaréja a hegyvidékeken erdé, amely a teriilet 20%-at boritja. Legjelentésebb hajézhatd folydia Duna és a Szava. Jelentés asvanyi kinesei a szinesféméreek

(Bor,

Majdanpek,

Rudnik,

Vranje, Valjevo stb.), valamint (Kolubara,

Pozsarevac,

Ra&gka,

Leskovac,

a barnakészén

Kostolac,

Paraéin,

és lignit Aleksinac,

Vranje). — A nemzeti jévedelemben a mezégazdasag részesedése 40%, az iparé 35% (1958). Jugoszlavia teljes mezégazdaségi termelésének 50% -At, az orszag egész buzaés kukoricatermelésének ?/,-At, egész kender-, cukorrépaés napraforgdétermelésének 4/,-6t, egész szélé- és gyii-

molestermelésének sag)

adja.

felét ~

Allattenyésztése

(jelentés is

részben

jelentés,

a Vajda-

Jugoszlavia

217

Szerbia

juhallomanyanak 50%-a, szarvasmarha- és l6dllomany4nak 40%-a talalhatd ~ban. — Ipara fejlédik ; jelentés a réz-, Olom-, cink-, kr6m-, magnetit- és antimon-,

vala-

mint szénbanyaszata. Elektromosenergia-termelése (1957) 1,5 milliard kW6. Feldolgozé iparanak telephelyei: vaskohaszat : Smederovo, szinesfémkohaszat : Bor, Majdanpek, Sabac, Krupanj stb. Gépipara szerszamgépeket, mezdogazdasagi gépeket, banyagépeket, kézlekedési eszk6zoket gyadrt ; jelentés elektrotechnikai ipara is (Belg-

rad,

Ujvidék,

Nis,

Kragujevac).

Vegyipar

Sabacon

Szerbia

kelések Jdncolata osztdlytartalmdét tekintve antifeuddlis parasztmozgalom volt. A kegyetlen elnyomas elé1 az erdékbe menekiiltek térékellenes harca, a nép tevékeny segitségére tdmaszkod6o hajduk-mozgalom (— hajdukok) allandéva valt. — A 17. sz. végétdl ~ az Ausztria és Téréko. k6zétti harcok szinterévé valt. A szerbek az osztradkok oldalan tevékeny részt vallaltak a harcbél. Az 1688-ban visszafoglalt Belgrad eleste utan, 1690-t61 t6bb hull4amban a szerb csaladok tizezrei kéltéztek 4t Habsburg uralom ala: a Szerémségbe, Bacs-

és Szabadkan van. A mezégazdasdg termékeit feldolgozé élelmiszeripar minden nagyobb varosban kifejlédott. — Kdozlekedése jelentés, transzkontinentalis vasutvonal (Belgrad—Ni&’—Szofia és Nis—Skopje—Szaloniki) vezet at rajta; a Duna és a Szdva fontos viziutak ; Boelgradot szdmos repiléutvonal érinti. TORTENET. Teriiletén, amely a kelet-rémai biroda-

kAba,

lom uralma alatt allt, az i. sz. 6—7. sz.-ban a féldmtivelé

— orosz—térék

és allattenyészt6 szlav torzsek, a mai szerbek ései telepedtek meg (—délszldvok). Mar ekkor kialakuléban volt

kezdetén

naluk a feuddlis osztalytarsadalom. Tarsadalmi szervezetik alapja a patriarchalis nagycsalad, a zadruga volt.

felkelés robbant ki Kara Djordje vezetésével. A felkelés téomegeit a parasztok adtak, vezetdje a falusi és a keresked6 burzsoazia volt. Az 1806—12-i orosz—tér6k habort idején a szerbek eredményesen védték meg felszabaditott teriiletiik fiiggetlenségét, az orosz—térdk haborut lezaré bukaresti békében (1812) pedig Oroszo. kiilén pont beiktatasaval autondmidt biztositott ~nak. A kévetkezé évben azonban, amikor Oroszo. a Napdleon elleni habortval volt elfoglalva, a torédk6k ujbdl leigaztak a fokozédo osztalyellentétek altal legyengiilt ~t. 1815 tavaszan

Térzsi

szervezeteik,

a

zsupadk

élén

zsupénok

Allottak.

A 8—10. sz.-ban sztintelen harcban alltak a szerb tertleteket leigazé Bizanccal, a bolgar és a frank birodalommal. A Bizanc ellen folytatott harcban a 9. sz.-ban jelentkezett a déli szerb torzsek els6é Allamalapitasi kisérlete. Erre az idére esik a kereszténység elterjedése. A szervbek megtéritéséért folytatott harcbdél a katolikus egyhazzal szemben a bizanci (pravoszlav) egyhaz keriilt ki gydztesen. Az egyhaz tamogatasaval teret héditéd hibéri rendszer ellen a szabad parasztok elkeseredett harcot folytattak. E hare a > bogumilok eretnek mozgalmaban kapott szervezett

format,

amely

kiilénosen

a 12. sz.-ban

6ltdtt

nagy méretet. A feuddlis rendszer megszilarditasdban érdekelt hibérurakkaé alakuldé térzsf6k egyesitették erdiket, s a szerb torzsek folott hegemodniara torekv6é D-i

(eleinte Diklja, majd Zeta nevi) és E-i teriiletek (Raska, Rascia) k6éziil az utdbbi vezetésével a 12. sz. masodik felében létrejétt az elsé feudalis szerb allam. Nemanja Istvan, Raska nagyzsupanja egyesitette a szerb teriiletek

nagy részét, 6s 1190-ben Bizdnccal is elismertette allama fiiggetlenségét. A magyar kirdlyok a bogumilok megtéritése cimén tébb sikertelen kisérletet tettek arra, hogy ~t is htibéri figgédségbe vonjék. 1217-ben kiraélysag lett. 1219-ben megalakult az 6nallé szerb pravoszlav egyhaz. A szerb htibéri rendszer a 13—14. sz.-ban élte virdgkorat. A 14. sz. k6zepén ~ a Balkan leghatalmasabb dallamévdé valt. Dusdn Istvan car (ur. 1331—55) uralmat kiterjesztette Macedénidra, Epiruszra, Tesszdlidra, Albdnidra és 1346-ban a szerbek és gérégék edérjavé koronaztatta magat. Allamanak tarsadalmi viszonyait tiikrézi rank maradt torvénykényve. Halala utan a feudalis anarchia eréi kerekedtek feliil, ~ nagyszamu hiibéri rész4llamra hullott szét. Az B-i tartoményokra a magyar kirdlyok tartottak igényt. A feudalis széttagolts4g megkénnyitette az uj balkdni héditdk, a tordkék eléretérését. A szerb fourak egy része 1371-ben a Marica-folyé mellett, az E-i teriiletek hibérurai Zsigmond magyar kirdly lovagi seregével egyiitt 1389-ben a Kosovo-Polje-i iitkézetben szenvedtek a tor6k6ktdl vereséget. 1389—1459 kézott ~ fdlétt a tordk szultdn vazallusaként deszpotak uralkodtak. A 15. sz. kézepén — Konstantinapoly elfoglalasa utan — a tordk6k felszamoltak ~ fiiggetlenségének maradvanyait, és a tordk birodalomba olvasztva teriiletét szandzsakokra és pasalikokra

osztottak. A kézel 500 éves térék hddoltsag a szerb nép fejlédését erdsen visszavetette. A fourak, hogy megérizhessék

kivaltsagaikat,

felvették

a mohamedan

vallast és

részben eltérékésédtek. A nép azonban minden elnyomas ellenére hti maradt anyanyelvéhez és a pravoszlav vallas-

Bandtba

és Mo. északibb

(Buda,

Szentendre

stb.)

teriileteire. A 18. sz. elején ~ E-i része osztrdk uralom ala kerilt. E terilet lakdéi silyos adoterheknek és erdszakos katolizdlasnak voltak kitéve. Emiatt a szerbek bizalma mindinkaébb Oroszo. felé fordult. A 18. sz. végén erésddétt a nemzeti felszabadité mozgalom. Ehhez kedvez6 nemzetkézi feltételeket biztositottak a 18. sz. végi

hdboruk.

O6nkényeskedé

a hatalmat,

akik ellen

A

belgradi janicsérok

pasalikban a 19. sz. keritették

1804 februdrjaban

keziikbe

altalanos

népi

ujabb sikeres felkelés robbant ki Milos Obrenovié vezetésével. Oroszo. diplomaciai nyomasaéra a szultan 1830— 33-ban ~nak tekintélyes dsszegti add fizetése mellett onkormanyzatot adott, de a térék fennhatdsag biztositasara ~ varosaiban tovabbra is tordk helydérségek maradtak, a térdk hdbéri féldtulajdont azonban felszamoltak, s a fold tulnyomorészt szerb parasztok tulajdonaba ment at. A gazdasagi fejlédést nagymértékben fékezték a feuddis maradvanyok, amelyeket Milos Obrenovié fejedelem 6nkényuralmi rendszere igyekezett tovabbra is fenntartani. A 30-as években hosszan tarté hare indult a sajat kezében mind tébb vagyont és hatalmat dsszpontositd Milos Obrenovié és a hatalmi torekvéseikben korlatozott gazdag polgarok kéz6tt, amelyet ez utdbbiak az alkotmanyért folytatott harecnak, magukat pedig ,,alkotmanyvédének”’ (usztavobranitelji) neveztek. Az ,,alkotmanyvéd6k”’ 1838-ban elérték, hogy a szultan ~ szamara alkotmanyt adott, amely korlatozta a fejedelem és névelte a gazdag polgarsag hatalmat. A hatalmi pozicidkba keriilt ,,alkotmanyvéd6k”’ lemondattak Milost,

fiat pedig 1842-ben eltizték, és sajat jeldltjiiket, (Karadjordjevic) Sdndort iiltették a fejedelmi székbe (ur. 1842—58). 1858-banaszkupscsina (nemzetgyilés) megbuktatta az,,alkotmanyvéd6k”’ diktaturajat,s a tronra Milos Obrenoviéot hivta vissza. A kialakulé szerb nemzeti burzsoazia liberalis kérei, amelyek 1866-ban az Omladinanevi tarsasagot hoztak létre, torék- és osztrak-, ill. magyarellenes politika folytatasaért szalltak sikra, és kévetelték, hogy ~ sajat vezetése alatt egyesitse a délszlav teriileteket. Politikajuk egyik részeredményeként Téréko. a nagyhatalmak nyomasdra 1867-ben kivonta helyérségeit a szerbiai eréditményekbél. A liberdlis politikat folytatd Mihajlo Obrenovié (ur. 1860—68) 1868-ban gyilkossdg aldozata lett, s Jovan Ristié vezetésével a konzervativok ésa liberalisok jobboldala keriilt hatalomra,akik 1869-ben

konzervativ alkotmanyt fogadtak el. E reakciéds tomb ellen folytatott harcban mind nagyobb népszertiségre tett szert a Svetozar Markovié vezette forradalmi demokrata csoport. Az elnyomott balkani népek felszabadité mozgalma 1875-ben, a hercegovinai felkelés hatasa alatt uj lendiiletet vett. 1876-ban Milan Obrenovié fejedelem

hoz, 6s é6vsz4zadokon keresztiil lankadatlan harcot folytatott a szabadsdgdéért. Ebben a harcban kiilonésen a volt zetai teriilet tint ki, amelyet a tordkéknek sohasem sike-

szenvedett

rilt tartésan leigdzniuk (— Crna Gora). A tordk elleni fel-

iizent Tordko.-nak, ~ ujbdol habortba lépett. Az 1877—78.

(ur. 1868—89)

héborut

vereségek

inditott

miatt

a tdrék6k

azonban

a harcot besziintetni, de amikor

1877-ben

ellen, az

kénytelen

el-

volt

Oroszo. hadat

218

Szerbia

évi orosz—iérék

hdboruban

aratott orosz gyézelem

adta a ~t Crna Goratdl elvalaszté novi-pazari szandzsakot, s megengedte, hogy Bosznia-Hercegovinat — nagyszamu szerb lakossal— az Osztrak—Magyar Monarchia okkupdlja. Az elkeseredést fokozta, hogy a fejedelem és ~ uralkod6é kérei az orszagot fokozatosan Ausztria—Mo. gazdasagi figgvényévé valtoztattak. A kidlezédétt helyzetben (a 80-as években) kikristalyosodtak a szerb politikai partok: a falusi és varosi kispolgarsag érdekeit képviselé radikdalis part, amely polgari demokratikus reformokat és orosz szévetséget kévetelt, a gazdag vallal-

kozék érdekeit képviselé liberalis és a legreakcidsabb foldbirtokos és kereskedé korék érdekeit kifejezé un. halad6 part, amely az osztrak—magyar gazdasagi k6r6kkel valé kapcsolatban taladlta meg szdmitasait. Milan 1882-ben kirallyé koronaztatta magat. Az osztrak érdekek szolgdlataban Bulgaria ellen inditott habort 1885-ben ~ vereségével végzédétt. A kiraly ekkor kénytelen volt megegyezni az erés ellenzéki radikalis parttal. Ennek eredményeként 1888-ban uj alkotmanyt léptettek életbe, amely a kormanyt a szkupscsina eldtt feleléssé tette, és deklaralta az alapveto polgari jogokat. Milan hamarosan lemondott a trénrél fia, Sandor (ur. 1889—1903) javara. A hatalomra keriilt radikalisok programjukat nem valositottak meg és elveszitették a tomegek bizalmat. 1893ban reakcidés Allamesiny tévolitotta el édket a hatalomrdl, amely visszadllitotta az 1869-es alkotmanyt, és rendéruralmat vezetett be. A reakcids uralom elleni harcban

mind jelontésebb szerepet kezdett jatszani a fiatal szerb munkasosztaly. Az osztrakbarat reakcids politikaval magaét lejératott Obronovié-dinasztiat 1903-ban tiszti ésszeeskiivék tavolitottak el, a kiralyt meggyilkoltak és I. Pétert (Karadjordjevic) iiltették a kiralyi tronra (ur. 1903—21). A Pasié vezette Radikalis Part jutott vezet6 az

1888.

évi

alkotmanyt,

a

szerb politika orosz- és franciabarat iranyt vett. Az osztrék tékét ~ban fokozatosan a francia valtotta fel. A munkaésmozgalom 1903-tél vett nagyobb lendiiletet. Ez évben alakult meg a Szerbiai Szocialdemokrata Part és a szakszervezeti szévetség. A szerb polgarsag ebben az idében mind nyiltabban kezdte hangoztatni, hogy a délszlav népek egyesitését ~ hivatdsdnak tekinti. E térekvésnek valora valtasa utjan komoly sikereket is ért el. Eredményesen haritotta el az Osztrak—Magyar Monarchia Altal ellene inditott vamhabortit (1906—11). Bosznia-Hercegovina annektalasa a Monarchia altal (1908) haborts valsagot idézett elé, s ez eldsegitette a Balkdn-szévetség kialakulasét. Tagjai: ~, Crna Gora, Bulgaria és Gérégo. az elsé Balkan-habortiban felszabaditottaék, majd egymas k6ézé6tti habortiban felosztottak a Balkan-félsziget addig tordk iga alatt sinyléd6, nem tordk6k lakta teriileteit (1912—13). ~ teriilete majdnem megkétszerezédétt, lakossaga 4 és fé] milliéra novekedcett. A Balkan-haborik azonban tovabb élezték a vilaghabortté] terhes nemzetk6zi helyzetet. Az Osztrak—Magyar Monarchia ~

hatalmanak szétzuzasara torekedve, tiriigy-

ként hasznalta fel a Szarajevoban Ferenc Ferdinand tronordkésellen elkévetett merényletet és hadat izont ~nak. Ezzel kirobbantotta az I. vilaghaboruit (1914—18). A szerb hadsereg szivés hare utan 1915 végén kénytelen volt a tulerejt ellenség eld] meghatralni. A hadsereg maradvanya, mintegy 120 ezer ember, atverekedte magat az albdn hegyeken, és az Adriai-tenger partjan csatlakozott az antanthaderédkh6z,

és nem sokkal késébb a szaloniki fronton

ujra harcba lépett. Az emigracidban mtik6dé szerb kormany 1917. jul.-ban egyezményt kétott Korfu szigetén az 1915-ben Londonban megalakult Jugoszlav Bizottsag vezetéivel, amelyben megallapodtak, hogy a habort gy6zel-

mes befejezése utan egyesitik ~val a Monarchia délszlav lakta tertileteit. A Monarchia szétesése utan ~ az 1918. december 1-én megalakitott Szerb-Horvdt-Szlovén Kirdlysag része lett. (Tovabbi térténetét, kézoktatAsat, tudoma-

nyat, irodalmat, mtivészetét stb.

~ még Jugoszldvia.)

szerb nyelv : —>szerb-horvdt nyelv

utan

~ elnyerte teljes fiiggetlenségét és nodvelte teriiletét is. Az 1878. évi berlini kongresseus azonban Térédko.-nak

szerephez ; visszadllitotta

Szerelmey

szerbtévis (Xanthium): kétszikt, a fészkesek (Compositae) csaladjiba tartozd ndvénynemzetség. Parlagokon, legel6kén elterjedt a szuréds ~ (X. spinosum),

a bojtorjadn ~

(X. strumarium),

artéri és mocsari gyom-

tarsulasokban, iszapos agyagtalajon az olasz ~ (X. italicum). Téviseik szirdsa igen, kellemetlen ; a legelékon el-

szaporodva azt értéktelenné teszik. Kiszurassal irthaték. Szerda : szépirodalmi, tudomanyos és miivészeti foly6irat. Révid életti lap volt, 1906-ban ésszesen 7 szama jelent meg. A Nyugat kézvetlen elédei k6zé tartozik. Gundel Antal szerkesztette és viselte megjelenésnek kéltségeit. A késébbi Nyugat és a Hét irdi voltak munkatarsai (Ady Endre, Ambrus Zoltan, Filep Lajos, Kaffka Margit,

Ignotus,

Heltai

Jené,

Gellért

Oszkar,

Lukacs

Gyorgy s masok). Szerdahelyi Jézsef (1804—51): szinész és zeneszerzé. Vidéken, 1837-t61 a pesti Nemzeti Szinhaznal mtikodott. Tébb kézismert népszinmi kisérézenéjét irta (Szdkott katona, Csikds sthb.). Szerdahelyi Kalman (1829—72) : szinész, ~ Jozsef fia. Elsének szakitott a patetikus, énekl6-szavalo jatékstilussal. Felesége, Prielle Kornélia egytittal miivészi partnere is volt, Ismertebb szerepei: Tartuffe, Jago (Othello), bolond (Lear kirdly), Bolingbroke (Hgy pohar viz). — Irod. Malyuszné Csaszar E. : Egy szinészhazaspar élete. 1956. szerecsendié (Myristica fragrans): kétszikt, a ~félék (Myristicaceae) esaladjaba tartozd, 6rékzéld, kis, fehér viragu, kétlaki fa. A Molukki-szigeteken honos. Did nagysagi magja és azt kériilvevé sargas magkdépenye (~virag) fuszer. A trdopusokon, foleg hazajaban nagy tertileteken, termosztik. szerecsenek ; a —>szaracénok, — bészdrmények, majd altalaban a mohamedanok, mas értelemben pedig az afrikai négerek k6zépkori eredetti, régies, ma mar csak tréfas értelemben hasznalt neve. Szerecseny : 6tk., Veszprém m., papai j. L: 1300 (1960). Téglagyar. Szerelemhegyi Andras (1762—kb. 1825) : fré és dramaturg. Az elsé magyar szintarsulat karnagya. Zeneszerzéssel is foglalkozott.

szerelés: 1. gépek ~e: a gépek feldllitasaval és alkatrészekkel valé dsszeallitasdval kapcsolatos munkélatok osszessége. A gydri szereldében v. a teljes gépet szerelik 6ssze, v. esak ~i egységeket. A helyszeini~ a gép rendeltetése helyén folyik. Témeggyartasban lehetdéleg olyan alkatrészeket igyekeznek gydrtani, amelyeket minden tovabbi megmunkalas nélkiil dssze lehet szerelni (csere-

darab-gydrtds). Ilyenkor szervezett témeg~ lehetséges, pl. futészalagon sorban, az egymast kévet6 munkadarabokon a szerelédk egymas mellett a résztikre kijelélt ~i munkat végzik el. — HEgyéb esetekben ~kor a darabokat egymashoz kell illeszteni ; az illesztés a géplakatos k6éltséges egyéni munkaja. A szerelé tevékenysége még a géprészek kétése, a szegecselés, a kiegyenstlyozds stb. — 2. (vill) a villamos berendezéseknek rendeltetésszerti iizem szamara alkalmas désszeallitasa. szérelés : fajsilykiilénbség alapjan apré szemnagysdgu

asvanyok eldékészitésére, disitasdra alkalmas, vizdrammal mtik6d6 eljaras. Lényege : altalaban 1 mm-nél kisebb szemnagysagra apritott, egyiittilepedés szerint osztalyozott nyersércet gyenge vizarammal egy enyhén lejtés feliileten — az tn. szérlapon — végigfolyatnak. Aramlds kézben a legkisebb fajstilyu asvanyszemek a legnagyobb, a legnagyobb fajstilyuak pedig a legkisebb sebességgel mozognak a szérlapon, tehat egymastdl elkiiléniiinek. —

Az

iszapolés vizdram

nélkiili osztdlyozds;

a tartalyok

ktlénb6z6 magassagu csapoldsdn vezetik el az osztdlyozott éreet. Szerelmey Miklés (1803—75): mérnék, litogrdfus és feltalalé. 1840-ben Pesten kényom6 intézetet létesitett. Az 6 kiadasdban jelent meg a Magyar hajdan és jelen és a Balaton-album. A szabads4ghare idején Koméromban a bankjegynyomdaét vezette. A var dtadasakor mint

Szerémi

219

ezredes kapitulalt és Londonba emigrdalt. Eljarast talalt fel épiiletkovek mallasdnak megakadalyozasara. Szerémi Gyorgy (16. sz. elsé fele): humanista ird. Jobbagyesaladbol szdrmazott. II. Lajos, majd Szapolyai Janos kiraly udvari kAplanja lett. Verancsics Antal felszolitasdra plebejus szellemti, a kor uralkoddé osztdlyat leleplez6 emlékiratot irt a mohacsi csata kériili évtizedekr6l latin nyelven (1545—47 kézétt). Munkdéja szdmos pontatlan és megbizhatatlan adatot, mendemondat, anekdotat tartalmaz.

Szeremle ; 6tk., (1960). Va.:

Szeremlei

Bacs-Kiskun

m.,

bajai j. L:

1920.

Baja. Erdégazdasag.

Samu

(1837—1924):

hddmezdévasdrhelyi

reformatus lelkész, torténetird, az MTA levelezé tagja. Adatszertisége miatt hasznos munkdéi: A honvédelmi bizottmany keletkezése és a forradalom kitérése 1848-ban. 1867; Magyarorszag kronikdja az 1848—49-i forradalom

adejérol, 2 kk6t, 1867. Szerémség, horvat

Srem,

rdmai

Sirmium : torténelmi

taj Jugoszlavidban, a — Vajdasdgban ; a Drava—Szava kozének Is-i része. A Fruska Gora hg. fekszik teriiletén. Nagyobb varosai: Zemun (Zimony), Sremski Karlovacki (Karléca), Sremska Mitrovica (Szivaszentdemeter), Petrovaradin (Pétervarad), Bescin (Belesény). — A feudalis magyar Allam a bolgar, ill. bizanci fennhatdésag alatt alld tertiletet a 11—12. sz. folyaman szallta meg ; a tovabbi terjeszkedési kisérletek sorén létrehozott bansdgok késébb a t6rdk terjeszkedéssel szemben drvidékek lettek. — Aromaiak déta magas szélékultira, hires borvidék. Fejlett gazdasaga jelentés mezévarosok létrejéttét eredményezte. A 12. sz. dta antifeudalis eretnekmozgalmak {bogumilok, patarénok stb.) kézpontja, majd a mo.-i

huszitizmus egyik legfébb eréssége volt. A ~ben dott

a két huszita

bibliafordité

: Tamas

és Balint

miikédiak,

akik Marchiai Jakab inkvizitori tevékenysége el6él, amelyet nagyrészt a ~ben fejtett ki, menekiltek Moldovaba. A 16. sz. elején torék uralom ala keriilt. A tdr6ék6k kiuzése utan a Habsburgok ~ teriiletét is a > Hatardrvidékhez csatoltak. Polgdriasitasa, (1871—85) utan — Horvdtorszdg része lett. 1918-t6l Jugoszlavidhoz tartozik. szerenad, serenala muszkovit csilliam mikrokristalyos valtozata, mdsodlagosan féleg +fdldpdtokbél keletkezik. szericitpala : szericitbdél és kvarcbdl allé selymes fényt, fehér, palas metamorf kézet. Homokos agyagokbol keletkezik. Rendszerint fillittel egytitt talalhato. szerkesztés : 1. (geom) meghatarozott kévetelményeket kielégit6 geometriai alakzatok eldallitasa megszabott eszkézé6kkel. Megszabott eszkézéknek Aaltalaban a kérz6t és a vonalzét tekintik, vagyis ~ kézben csupan a kévetkezé miveletek vannak megengedve : a) két adott pontot ésszek6t6 egyenes megrajzolasa, b) adott kézép-

pontu és sugarti kor megrajzolasa, c) két adott egyenes v. két adott kér, v. adott egyenes és adott kdér metszéspontjanak, ill. metszéspontjainak kittizése. Az ilyen feltételek melletti ~eket euklidészi ~eknek nevezik. Vannak olyan feladatok is (pl. tetszéleges szég harmadolasa, a k6r négyszégesitése), amelyek euklidészi ~sel nem oldhaték meg. (EK problémak ily médon valé megoldhatatlansagdt mér a 19. sz.-ban igazoltak.) — 2. (mtsz) szikebb értelemben feladatmegoldas rajzban mértani eszk6z6kkel, szemben az algebrai szdmiidssal. Tagabb értelemben szerkezetek, gépelemek, géprészek, gépek meghatarozott feltételek alapjan valéd tervezése és kivitelre alkalmas rajzainak elkészitése. — 3. iddészaki sajtétermékek (folydiratok, hirlapok) és egyéb kollektiv munkadval készil6 kiadvanyok (kényvek, k6nyvsorozatok, szétarak, lexikonok stb.) tartalmi megalkotasa és mii-

janak igazgatdja (1961. szept.-t61). Asztalosmunkas volt.

szaki

1919-t61

tagja a Kommunisia Ifjumunkdsok Magyarorszdgi Szdvetségének. 1921 dta tagja a partnak. Ettél kezdve részt vett az illegAis KMP munkajaban. 1926—31 k6zott illegalis partmunkasként vezeté tevékenységet fojtett ki. Kézben tobb mint 2 évet foghazban tdltdtt. 1929—31 kézott a KMP elsé titkéra volt. 1932-t61 az SZU-ban élt, gazda-

— szerkeszioség) szerkeszt6 : hirlapok, folydiratok, esetleg mas kollektiv munkaval késziilé kiadvanyok (kiadvanysorozatok, gytjteményes munkak stb.) eldallitasanak szellemi vezetdje. A hirlapoknal megkilénbéztetiink felelds ~t, aki a sajtdtorvény értelmében a lap tartalmaért — a szerz6 utan — jogilag felelés, s ezért gyakran a tényleges szerkesztést is

sa4gi funkeidkat téltétt be. 1947-ben tért haza, és 1956-ig

végzi, valamint fé~t, aki a hirlap szellemi iranyat szabja

vesz

részt

a munkasmozgalomban,

akkor

lett

eldékészitése

nyomdaba

adashoz.

(—szerkeszté,

szerkesztéség meg.

A ~ségek

egyes mas munkatarsait

is ~nek

neve-

zik; pl. olvasé~, éjjeli ~~, térdel6~ stb. —~ az a kiad6vallalatoknaél mtk6d6 személy is, aki a kiadvanyokat szerkeszti,

v.

azok

tartalmi

kialakitasaban

s igy tdébbnyire —lektor is. nyomdaba adasat késziti eld. szerkesztéség :

a

A miiszaki

részt

vesz,

hirlapoknak,

hirszolgdlati

irodak

alkalmilag dolgoznak a lap szamara, és cikkenként

kap-

szerkeszté (f6-, ill. felelds all. Munkajaban az egyes Egyes kollektiv munkakiadvanysorozatok, lexi-

konok,

dsszedllitasat

stb.) tartalmi

elékészitését is ~

6s mtiszaki,

végzi.

szerkezet: 1. kompozici6: minden miivészi alkotas egyik legfontosabb eleme. Funkcidja a mit egységének megérzése, az egyes részek k6z6tti helyes aranyok biztositasa, a lényeges mozzanatok kiemelése stb. Sajatsagai (sikeriilt alkotasok esetén) nem a miivész egyéni énkényétél fiiggnek, hanem végs6 soron az abrazolt valésag objektiv torvényszertségeit fejezik ki. (Ezek felismerésében és megragadasaban azonban a miuvész tudatossaganak, vilagnézetének nagy szerepe van.) A tartalom és forma

e dialektikus désszefiiggése hatarozza meg minden mtalkotas kiilénleges, egyedi ~ét, de az egyes mtivészeteknek és mifajoknak vannak bizonyos allanddébb jellegt, altalanosabb érvényt ~i szabalyai is (pl. az irodalomban a drama szerkesztésmdédja merdben eltér az epikaétol, ez utdbbin beliil a regényé a novellaétdl stb.). — 2. (mtsz) a) egymassal osszefiiggé6 alkatrészek dsszessége valamely mtiszaki feladat elvégzésére ; b) meghatarozott igénybevétellel szembeni ellendallasra, annak viselésére osszeallitott fémszerkezet v. épitdanyag-egyiittes.

szerkezeti

anyag,

konstrukcids

anyag:

technoldgiai

(anyagismereti) fogalom, azoknak az anyagoknak gytjt6neve, melyeket valamely iparag gyartmanyainak és azok

tartozékainak eléallitasanal felhasznal. szerk6k (Chlidonias) : a lilealkatuak (Charadriiformes) rendjének siralyfélék (Laridae) csaladjaba tartozd rigé nagysagu madarnemzetség. Farkuk bemetszett. A viz felett, rizsfoldeken szalldosva kapkodjak el a vizi rovarokat, néha aproé halakat is. Leggyakoribb fajuk Mo.-on a kormos szerké (Ch. nigra nigra). Mocsaras teriileteken fészkel. A rizsfoldek és halastavak bioldgiai védelmében nagy jelentéségi. Régen nagy szamban élt az Alfdldén a fattyuszerké (Ch. hybrida hybrida), ma mar esak szérva-

nyosan kélt. A fehérszarnyw szerké (Ch. leucoptera) kisebb szamban

a kormos

szerolégia,

szerk6é telepein kélt.

serologia

:

a

vérsavéban

(vérszérumban) talalhaté ellenanyagokkal foglalkozé, kilonleges bioldgiai, kémiai és fizikai vizsgalé eljarasokat alkalmazé tudomanyag. A legfontosabb, ~i méddszerekkel kimutathato ellenanyagok a kévetkezék: agglutininek, praecipitinek, bakteriolizinek, hemolizinek, opszoninok, bakteriotropinok, komplementet k6té ellenanyagok, reaginok, immobilizinek, virust semlegesité ellenanyagok, hemagglutinacidt gatld ellenanyagok, antitoxinok,

antistreptolizinek, antistafilolizinek, antistreptokindzék, antistreptodornazék stb. A vérsavéban jelenlevé ellenanyagok kimutatasanak kérjelzéstani (diagnosztikai) és jarvanytani jelontésége van. — A~ a mult szdzad masodik felében és a jelen szdzad elején alakult ki, amikor a német E. Behring (1854—1917) és a japdn Sh. Kitasato (1856—1931) 1890-ben a diftéria- és a tetanusz-antitoxint, R. Pfeffer (1858—1945) 1893-ban a bakterio-

lizist, a belga J. Bordet (1870—1939)

1895-ben a komple-

ment-kétést,

Fodor Jézsef (1843—1901)

baktérium6lé

képességét,

1927)

1896-ban

az osztrak

az agglutinacidt,

1896-ban

M. Gruber

a vér

(1853—

az osztraék szArmazasn

amerikai K. Landsteiner (1868—1943) 1901-ben a véresoportokat és a homagglutineket, az angol A. E. Wright

(1861—1947)

1903-ban

Szerov,

Alekszandr

zenekritikus

nak tiszteletdijat. A ~ élén a szerkeszt6) v. szerkeszté bizotisdg rovatok vezet6i tamogatjak. — val késziil6 mtivek (k6nyvek, szétarak

Szerov, 1939-ig Nagyezsgyinsek: varos az OSZSZSZKban (SZU), a Kézépsé-Uralban. L: 98 000 (1959). Minéségi acélaruk gydrtasa (faftitéstii kohd). A varos kézelében két uj nagy vasércleléhelyet tartak fel. — Szinhaz, mazeum.

~ a kézirat

anyaganak szellemi, tartalmi részét dsszeallit6 munkatarsak egyiittese. A belsé6 munkatarsak hivatasos hirlapirok: a lap allando alkalmazottai. A kulsé6 munkatarsak

nyomdai

szerszamgépek

220

az opszoninokat

felfedezte.

és

Nyikolajevics

zeneszerz6.

(1820—71):

orosz

hivatalnok

volt,

Allami

a zenében autodidakta tton képezte nyugati zenei iranyok hive R. Wagner

magat. Mint a zenéjének lelkes

oroszo.-i propagatora lett, Tanulményokon, kritikakon kiviil zenekari mtiveket, operdkat, egyhazi zenét, kdorus-

mitiveket irt. Szerov, Valentyin Alekszandrovics (1865—1911) : orosz fest6, az orosz realista festészet egyik jelentés alakja, A. N. Szerov zeneszerzé fia. Repin tanitvanya volt. 1894-t61 tagja a Vandorkiallitasi Tarsasdgnak. Koraz képeinek optimista hangulata, élményszeri frissesége s plein air térekvései Uj hangot jelentettek az orosz realista festészetben (Ldanyka dszibarackkal, Leany napfényben). Portréit mély pszicholégiai jellemzés hatja at (K. A.

Korovin,

I. I. Levitan,

M.

képei). Figuraélis kompozicidi

A.

Morozova,

torténeti

Gorkij arc-

(Nagy

Péter)

és

mitoldégiai (Odiisszeusz és Nauszika) jelenetek ; tobb képét a forradalommal valé egyittérzés dsztonézte. szerpentin (lat.>: 1. kigyézd vonalban épitett ut ; meredek lejt6ék lekiizdésére magas hegyvidéken gyakori. — 2. kézet; tuinyomdlag két azonos tapasztalati képlettii (H,Mg.Si,O,) asvanynak, az antigoritnak és a krizotinak elegye. A sdtét- v. vilagosabb zéld, sargaszdld szing

~

—olivint

magnéziumszilikdtokbdl,

tartalmazé

kézetekb6l]

tilnyomdéan

keletkezett

kdézet. Szép szini valtozatait diszitékének Mo.-on a Készegi-hegységben talalhato.

sok

metamorf

hasznaljak.

Szerp i Molot, Sarid és Kalapdcs: nagy kohaszati tizem. Telephelye Moszkva. 1883-ban épiilt. Az dtéves tervek folyaman teljesen rekonstrualtak. Féleg nemesacélfajtakat gyart. Szerpuhov: varos az OSZSZSZK-ban (SZU), Moszkvatél D-re. L: 105 000 (1959). Pamut- és gyapjuipar, festékgyartas, fém-, épitdanyag- és élelmiszeripar. — Muzeum. szerszam ; munkadarabok forgacsolé v. forgacsmentes megmunkélasahoz hasznalt gyartasi eszk6z. Osztalyozasa: 1. a muikédtetés mddja szerint: kézi~ és gépi~ ; 2. munkateriilete

szerint:

a) forgdcsolé~ok:

eszterga-

kés, furd, maré, készértikorong stb. és b) a forgdcs nélkiilé megmunkdlas ~ai: kalapacsok, fogdk, sajtold~ok, hajlité- és hazé~ok stb. szerszamélezé gép : kdszériigép, amelyen egy- és tébb

élG szerszimokat (pl. esztergakések, mardék) az eldirt és méretek pontos megtartasaval, szabatosan

szogek

(precizen) lehet haszndlatra szerszamgépek : mindazok

kész allapotra készériilni. a munkagépek, amelyek

szilard v. képlékeny szerkezeti anyagokat (fém, fa, mutianyagok stb.) mechanikai energia felhaszndldsdval alakitanak. Az altaluk megvaldésitott mozgdsok és eréhatasok, a megmunkalt anyag, de leginkabb a megmunkélas jellege alapjan csoportosithaték. Lehetnek forgdcso-

ldssal;

eszterga,

ultraszonikus

leppold,

furd),

tiikrésit6

gyalu,

vés6,

ttregelé,

furd

mard,

(elektrolitikus

(szikraforgacsold, készériilé,

polirozd)

csiszold,

stb.,

vala-

mint forgdcs nélkiil hidegen (vagd, darabolé, leszabd, mélyhuzo, fémnyomé, huzal- és profilhuizd, hidegfolyatd, hideghengerlé stb.) v. melegen (kovacsolé, meleghengerlé, sajtolé stb.) alakité gépek. A mozgasok megvalési-

tasdnak minéségi fokozatai szerint lehetnek: 1. egyetemes (univerzadlis, sokrétti feladatot elvégzé gépek), 2. részben automatizalt egyetemes gépek (pl. a gépen csak az adagolas v. mérés vy. befogas stb. automatizalt), 3. célgépek (meghatarozott darab elkészitésére épitett gép), 4. fél és teljes automatak (adagolds v. betdltés utan énmtikédéen megmunkald), 5. automatikusan mtikédé és valtoztathatd célu célgépek (aggregdtok, automata gépsorok és gépcsoportok), melyeknek az épitészekrény elve szerint varidlhaték az egységei. A gépek meghajtdsa jelenleg altalaban egyedi elektromotorrél térténik (legtobbszér haromfazisi aszinkron v. egyendramt mellék-

szerszamkészité

dramkéri

motorrél),

szemben

{altalaban

gézgéprél

v.

hajtdssal. —

a régi kézponti

robbanomotorrél)

hajtdst

kézlémtives

Bar ~et mar igen régen alkalmaznak (pl.a

vizierével hajtott kovdcsolégépeket, Leonardo da Vinci menetvag6 esztergajat v. a régi keletti faesztergdkat), a~ kialakulasa tulnyomé részben a 19. sz. masodik felére esik. Ebben az idészakban a forgdcsolégépek mind minéségi, mind mennyiségi fejl6désben elérték és jéval tulszarnyalték a forgacs nélkiil megmunkdlé gépeket. (Ez az oka annak, hogy ~en gyakran csak forgdcsolé és ezek kéziil is csak fémforgdcsol6 gépeket értenek.) A forgacs nélkiili hidegalakité ~ az utdbbi évtizedekben értek el jelentés fejlédést, a tomeggyartasban haszndlatuk egyre gazdasagosabbnak és elényésebbnek bizonyul. A ~ mai fejlédési iranyara az automatizdlas jellemzd. A hadi-, de féképpen az autdipar nagyardnyu fejlédése kévetkeztében, amelyben a témeggyartds uralkodik, megjelentek és napjainkban is rohamosan fejléddnek a ~ automatizalasanak elemei, és kialakul

az

automatdk

széles

sora.

Az automatizalas célja az emberi energia és figyelom kimélése, a gyartdsi idék és kéltségek esdkkentése, a gyartas folyamatossé tétele, a korszerti technoldgia megvalésitasa. A fejlédés a lehetéségeket figyelombe véve két irdnyban halad: az egyik iranyzat a munkafolyamat egyes szakaszainak automatizdla4sa, a mdsilk a teljes automatizdlas, amelyre a tomeggyaértdsban nyilik nagy lehetéség. A legfébb szerszamgépgyartd orszagok: az USA, az SZU, az NSZK, Nagy-Britannia, Franciao., az NDK ; a~ exportj4ban vezeté helyen All az NSZK, az USA, Svdjc. — Mo.-on a felszabadulas eldtt

~et a Bp. és kérnyékére koncentrélt kis kapacitaésu, kis hozamut, viszonylag fejletlen ipar gydrtotta. Ma sokféle szerszamgépet gyartunk, nagy szamban és j6 mindéségben, jelentés mennyiségben exportra is. A hazai szerszimgépgyartas féképpen a meglevéd tipusok tédkéletesitésére torekszik, de tervezik Uj tipusok (pl. magyar revolverautomata) kialakitasét is. A magyar gépipar legjelentésebb szerszdmgépgyartd vallalatai: Csepel Szerszdmgépgyaér, Furégépgydr, Esztergomi

Szerszamgépgyar, Bp.-i Szerszamgépgydér, Kébanyai Szerszamgépgyar, Fémaru- és Szerszamgépgyar, Gyéri Célgépgyar stb. — A KGST-orszdagok 1960-ban 275 000 forgacsol6

tottak,

megmunkalasra

ebbél

33 000-et

szolgalé szerszamgépet

150 000-et

Csehszlovakia,

az

SZU,

14 000-et

41 000-et

az

gyar-

NDK,

Mo.

szerszamkészité : szakképzett v. betanitott vasipari munkas ; munkakore: vas és acé] tomegcikkek gyartaséhoz alkatrészek (pl. kules, lakatnyelv, dramutatéd stb.) és miianyag tomegcikkek gyartasahoz matrica (negativ forma) készitése. A ~ képesitést ipari tanuldként 3 év, érettségi végzettséggel 2 év kitdltésével lehet megszerezni. Kisiparos lehet tobb (2—3) évi gyakorlattal az a-~, aki mestervizsgat tesz és iparengedélyt valt. szertorna : —torna

szérum : 1. > olidanyag. — 2. a vérplazmaval lényegében azonos ésszetételi, az alvadt vérbdl kisajtolédé,

vilagossdérga

szint,

atlatszd,

fibrinogénmentes

folvadék. (> még vér, > véralvadds) szérumbetegség : rendszerint lovakban termelt ellenanyagok, ill. gydégysavék ismételt befecskendezését kévetéen

a

beoltott

szerves tragya

221

szervezetben

kialakuld,

allergias

eredetti (—allergia) kérkép. A lovak vérsavdéjaban jelenlevé diftéria v. tetanusz elleni véd6 v. gydgyitd ellenanyagok beoltdésa utan az emberi szervezet tulérzékennyé valik a léfehérjékre. Ha masodik alkalommal ugyancsak lovakban termelt gyégysavot fecskendeznek be ugyanabba az egyénbe, stilyos tulérzékenységi, anafilaxids tiinet, az tn. ~ v. szérumsokk fejlédik ki (olykor ez az elsé oltds alkalmaval is kialakulhat). Megelézése céljabdl tobb Allatfajban termelnek gydégysavokat, az oltaskor nagy elévigydzatossaggal jarnak el, esetleg a szérum befecskendezése elétt a szervezetet megfoleléen eldké-

szitik (deszenzibilizaljak). szery, organum (gér.—lat.): a soksejtt szervezet tobbféle szévetbél felépitett Gnallé egysége ; jellegzetes alaku

és a szervezet miikédésével dsszefiiggésben meghatarozott feladatokat lat el (pl. mozgas-, kivalasztd-, érzékstb. ~ek). Ha hasonlé szerkezetti és fejl6déstani eredett ~ek Osszehangoltan egy iranyi mikddést fejtenek ki, ~rendszert alkotnak (pl. idegrendszer, véredényrendszer). Az

azonos

mtikédési,

de

kilénb6z6

eredettii

szervek

dsszessége a ~késziilék (pl. emészté~-késziilék). Szervanszky Endre (1911— ): zeneszerzé; szeres

Kossuth-dijas,

Erkel-dijas.

A

Nemzeti

két-

Zenede,

majd a Zenemiivészeti Féiskola tanara. A Bartdkot és Kodalyt kévet6 zeneszerzégeneracid egyik kiemelked6 tagja. Miiveit vilagos formdlas, a népzene uralkod6é szerepe és dallambéség jellemzi. Ujabb alkotdsai a tizenkét hangi zenei stilust képviselik. Zenekari mtveket (Szerendd,

vonoszenekarra,

Klarinétszerendd,

Fuvola-

verseny, Concerto Jézsef Attila emlékére, Rapseddia, Hat zenekari darab stb.), kamarazenét (vondsnégyesek, fuvésétésék stb.), kérusmtiveket (Népdalszvit, Petdfi-

kérusok,

Honvédkantdta

stb.),

Petofi, Toth

Arpad

és

Juhasz Gyula verseire dalokat stb. irt. szerves hékézl6: a vegyiparban gyakorta sziikséges nagy hdmérsékletet igénylé eljarasokban kd6zvetlen alatizelés, ill. fiistgazzal torténd melegités mellett ujabban kozvetett

melegitésre

is haszndlatos

szerves

vegyli-

let. A legfébb ~ a Dowtherm v. Diphyl: difenil és difeniloxid eutektikus elegye. Elénye a még aranylag nagy hémérsékleten is kis g6znyomas (pl. a Diphyl forrpontja 11 at nyomason 400 C°). szerves kémia, organikus kémia: a kémianak az a része, amely

a > szerves

vegyiiletek eldallitasaval,

szerke-

zetének felderitésével, tulajdonsdgaival és felhasznadlasaval foglalkozik. — A kémia egyik legfiatalabb aga. Kialakulasa a 19. sz. elsé felére esik. A ~ elnevezést els6ként J. J. Berzelius hasznalta 1806-ban megjelent monografidjaban. Onallé fejlé6désnek akkor indult, amikor F. Wéhlernek elészoér sikeriilt szintetikusan eldallitania olyan anyagokat, amelyeket addig kizardlag névényi v. dllati szervezetbél ismertek (1824, 1828). Tovabbi fejlddését lényegesen meggyorsitotta a kapitalizmus_ kibontakozdsa. Elsésorban a szinezék- és gydgyszeripar siirgette az Uj eredményeket. Az uj vegyiiletek eldallitasa elengedhetetlenné tette e vegyiiletek szerkezetének megismerését. A -~i szerkezetelmélet kialakitésdéban dénté

szerepe

volt

A.

Kekulének,

A. S. Cowpernak

és

A.M. Builerovnak. Tovabbi fejlédést jelentett a szénatom és a szénvegyiiletek elektronelmélete, majd szerkezetiik kvantumkémiai

értelmezése.

A 20. sz.-ban

uj eljarasok

szilettek az anyagok elkiilénitésére és szétvalasztasdra (kromatografia, ultraibolya és infrav6rés spektrografia stb.). E modern eszk6z6k lehetévé tették a legbonyolultabb szerves vegyiiletek szerkezetének felderitését és szintézisiiket. A radioaktiv és nehéz izotépok alkalmazasa uj, még szélesebb lehetéségeket nyitott az elméleti ~i kutatasban. A 20.-sz.-ban emellett rohamosan kibonta-

kozott a kéolajra, féldgazra és ipari gazokra éptlt modern ~1 Ipar. —

Mo.-on a ~

fejlédése hosszt ideig elmaradt

a nemzetkézi fejlédés mdgétt. Csak a 20. sz. elején létesiilt az elsé6 gyégyszergyar (Richter Gedeon Vegyészeti Gyar, ma Kébanyai Gydégyszerarugyar). A két vilaghabora k6ézétt teremtették meg 6naélld ~i iskoldjukat Zemplén Géza (1883—1956) és Zechmeister Laszlé (1889 =

);

Mauthner —

nehéz

). —

Irod.

Sz. k. 1960;

szerves bet

k6ériilmények

Nandor

(1879—1944) Zemplén

Bruckner

k6zott

és

G.: Sz. k. 1952;

Gy.: Sz. k. 1—2.

talajok, huwmusztalajok : 6%

tartalmazé

homok-,

is Ujat alkottak

Pacsu

v.

10%-nal

Jend

(1891

Fodor

G.:

k6t. 1961.

humusznal

téb-

nagyobb humusz-

tartalmt agyagtalaj. 25% szervesanyag-tartalom alatt kotunak, e fdlétt tézegnek nevezik. Néha a > rendzinatalajok humusztartalma

is a kiiszébérték folott van.

szerves tragya: ndvényi és allati eredett szerves anyagokat tartalmazé tragya; teljes értéki tragyénak is nevezik. A talajban bioldgiai és kémiai folyamatok k6vetkezményeként elbomlik, mikézben az oldhatatlan szerves anyagok oldhatékka, a névények szdmara fel-

vehet6kké alakulnak at, gazdagitva a talaj tapanyagkészletét. A ~nak nagy jelentésége van a talaj szerkezetének, fizikai tulajdonsagainak fonntartasaban, kénnyiti mitvelhetéségét, viz- és loevegdé-ellatottsagat, energiaforrast nyujt a novények szamara fontos talaj-éldlényeknek, elbomolva pedig felvehet6 tapanyagot biztosit a novények szamara. Az dllati termékeket tartalmazé ~ serkenté anyagai kedvezéen hatnak a névényekre. A ~kat mitragyakkal szoktak kiegésziteni. A legfontosabb ~

az — istdllotragya,

a +fekalia,

a

> zdldtragya

és

a —komposzt, kisebb jelentéségti a vértrégya 68 egyéb mezégazdasagi, ill. ipari szerves hulladék. — Mo.-on az istallotragya felhasznaélasa évi 20—22 millio t kériil van, egy kh szantdéra mintegy 19—20 q jut. szerves tiveg: atlatszd mtianyag szilikat alapu iiveg potlasara. Elsésorban a metakrilsavas metilészter polimerje (— plexiiiveg) alkalmazhaté erre a célra. szerves vegyiiletek, organikus vegyiiletek : a szén vegyiletei néhany egyszerti szénvegyiilet (karbidok, szénmonowid, széndiomid, szénsav, karbondtok, cidnhidrogén és sdi stb.) kivételével. Leggyakrabban esak négy elemb6l allnak: szénbél, hidrogénbél, oxigénbél és nitrogénbél. A szénvegyiiletek kilénvadlasztasdt a tdbbi, un. szervetlen vegyiiletektél f6képpen harom tény indokolja : l. a szénvegyiiletek nagy szdma (ez a dénté ok), 2. nagyobb érzékenységiik a hére, 3. reakcidik hosszabb idé alatt 6s nem pillanatszertien torténéd lefolyaésa. A jelenleg ismert ~

szerzédés

222

szerves tiveg

sz4ma meghaladja a 650 000-et ; ezek nagy

szervezett piac: a szocialista gazdasagban, ill. a szocializmus épitése idején a szocialista kereskedelem Altal az Allami tervek

keretében,

kon megteremtett

szilard

v. keveset

valtozdé

ara-

kindlat. Ez biztositja a lakossag ella-

tasdnak zémét ; a forgalom jelentés része itt bonyolédik

le. (+ még prac)

szervezbdés, organizdcié : (biol) az 616 szervezeb egyes széveteinek és szerveinek kialakulasa az embriogenezis v. az egyedfejléddés folyaman. szervfejlédés, organogénia : az allatok embriondlis fejl6désének az a szakasza, melyben a szervek kezdeményeibél bizonyos sejtcsoportok (szervtelepek) alakulnak ki. Ezt a fejlédést az adott csirarészek kornyezetébol eredé, un. indukciés hatasok inditj4k meg. szervomechanizmus automatikdban

alkalmazott

szabalyozérendszerek egyik igen gyakran hasznalt csoportja, amelyeknél valamely mozgast szabalyoz6 vezérléjelet egy masik berendezés egyidejtii mérési eredményei szolgdltatjak (an. kéveté szabdélyozads). Pl. ~ok az automatikus radarkéveté berendezések, amelyek a reptilégépet kévetik és réla adatokat szolgaltatnak. A szabalyozott jela radar elmozduldsa, amelyet a repildgép helyzete hataroz meg. Szervorendszer a masoldmardégép is, amelynek helyzetét a mintadarabon végzett meérés szolgaltatja stb. A-~ok elmélete a II. vilaghabort alatt fejlddott ki, eleinte kizarédlag katonai célokra alkalmaztaék. Egyes szerzék nem egészen szakszerten

része mesterséges termék. A vegyiiletek nagy szamat az okozza, hogy a szénatomoka t6bbi atomoktél eltéréen, hosszu laneokat képesek alkotni. E lancok el is 4gazhatnak 6s gytrtiket is alkothatnak. Az 616 szervezeteket felépit6 csaknem valamennyi vegyiilet a ~ k6zé tartozik. Az elnevezés még abbol az idébél (1806) ered, amikor azt hitték, hogy az 616 szervezetben eléforduld vegyiiletek eldéallitasdhoz kiilén életeré (vis vitalis) sziikséges.

nak és a bardétoknak dsszefoglalé neve. Atvitt értelemben ~nek szokas nevezni a keresztény ~hez hasonlé életmodot folytat6é mohamedan —derviseket 6s a buddhista

Az 1830 kériili években sikeriilt bebizonyitani, hogy életer6 nélkiil, laboratériumban is elé lehet Allitani addig csak é16 szervezetben talalt anyagokat élettelen (szervetlen) vegyiiletekbél. (—még szerves kémia)

—+ lémdkat. (+még novicidtus) szerzetesrendek ; a — szerzetesség intézményének kiilénb6z6 formait megvaldsitéd kézésségek. Kialakulasuk a 4—5. sz.-ban kezdédétt, amikor a maganosan é16 > remeték kolostorokat alakitva szigorti szabdlyzattal (reguld-

szervetlen kémia, anorganikus kémia: a kémidnak az az aga, amely a kémiai elemek és vegyiiletek tulajdonsagait, eldaéllittsuk méddjét és felhaszndldsukat targyalja a —szerves vegytiletek kivételével. Az idetartozé vegyiiletek szima jéval kisebb, mint a szer-

val) rendelkezé kézésségeket alkottak. Mig a gérég keleti egyhazban a szerzetesek a >lavrdk lazabb szervezeteiben egyesiltek, a kat. egyhdz a ~et hivatalos egyhazi intézménnyé tevé chalcedoni zsinaton (451) a piispok6k joghatésaga ald helyezte. Vannak azonban kézvetleniil a Szentszék ala tartoz6 un. kivdltsdgos ~ is, melyek sajat

ves

vegylleteké;

lényegében

kb.

egybeesik

40000.

a kémia

Térténete

egészének

a

19.

sz.-ig

térténetével ;

gyors fejlédése a 19. sz. elejére esik, amikor kiilénvalt a szerves kémidtdol. Legjelentésebb allomaésa a periddusos rendszer felallitasa D. J. Mengyelejev altal (1869). A periddusos rendszerben eredetileg tébb elem helye tiresen maradt, ezeket késébb sorra mind megtalaltak a Féldén, sot olyan uj elemeket is sikeriilt magreakciékkal eléallitani, amelyek féldi koriilmények kézétt csak mesterségesen hozhatédk létre (—transzurdnok). Jelenleg 103 kémiai elem ismert. — Irod. Lengyel—Proszt—Szarvas :

Altalanos és sz. k. 1954; k6t.

1956—58;

Szekeres

Na&ray Szabé J.: Sz. k. 1—3.

L.: Sz. k. 1961.

szervetlen tragyak : — miitrdgydk szervezet, organizmus (gor. ’eszk6z’ szdbdl>: 6nalld élettevékenységet folytatéd, sajat magédhoz hasonlékat létrehozé biolégiai egyed.

szervezetlen piac : — szabadpiac szervezett kapitalizmus : fdleg egyes revizionistaék Altal kifejtett helytelen elmélet, amely szerint az > imperializmus koraban a toékésallam (v. egy esetleg kialakulé, mindent feldlel6 monopélium) képes ésszertien megszervezni a termelést, 6sszhangba hozni a piaci sziikségletekkel, ezaltal

kikiiszébélni

a t6kés

anarchidt,

a valsdgokat,

a

munkanélkiliséget stb. Kiilénésképpen a jobboldali szocialdemokratak (Hilferding stb.) hasznaltdék fel fegyverként ezt az antimarxista elméletet az 1920-as évektél kezdve a kapitalizmus megdontésének forradalmi kévetelése ellen. (+ még népi kapitalizmus)

minden

szabalyozo-,

ill.

vezérlédrendszert

~nak

nevez-

nek. — Irod. Chestnut—Mayer: Szervomechanizmusok és szabalyozérendszerek tervezése. 1959. szervomotor ; — bojtarmotor

szerzetesek ; a — szerzetesrendek tagjainak, az apdcdk-

hierarchiaval rendelkeznek. A papi ~ tagjai (legaldbbis zomukben) felszentelt papok, a laikus~ tagjainak tébbsége nincs pappa szentelve. Mo.-on jelenleg a bencés, ferences, piarista rend és a szegény iskolanévérek rendje mukédik). (+még kolostor) szerzetesség: a kat. és a gorég keleti egyhazban létesitett intézmény, melynek tagjai fogadalmat tesznek a szegénység, tisztasig (sztizesség) és engedelmesség utjan a valldsos értelemben vett tdkéletességre vald térekvésre. Szamos szerzetesrend e hdérom fogadalom mellé még egy negyediket is csatol (a karthauziak pl. a némasagot, a kegyesrend a tanitdst, az irgalmasrend a gydgyitast, a jezswitdk a papdnak vald feltétlen engedel-

mességet stb). (+ még kolostor) szerzédés ; két v. tobb személy

megdllapodasa elséSsorban vagyoni természetfi jogok és kételezettségek létesitésérél, mddositasdrél v. megsziintetésérél. Az aruviszony legjellegzetesebb jogi kifejezédése, minden olyan allamilag szervezett tarsadalomban létezik, amelyben arucsere van. Szocialista viszonyok kézétt a népgazdasag tervszerti irdnyitasdnak és fejlesztésének is

eszkéze,

mert

az

allam

a

tervgazddlkoddsba

bevont

gazdasagi egységek (vallalatok, szévetkezetek) kézdtt az egylttmukédést altalaban ugy biztositja, hogy ezek a népgazdasdagi tervbdél folyéd kételezettségeik teljesitése érdekében kételesek a jévahagyott terv alapjan ~eket

k6tmi. Az ilyen ~eket hivjadk terv~ecknek. A ~ a felok akaraténak kélesénés és egybehangzé kifejezésével jén

Szerz6déses

létre.

Egyes

Oman

~ek

223 csak

frasban) érvényesek.

meghatdrozott

Az akaratkifejezés

formaban

(pl.

rendszerint nem-

csak személyesen, hanem képviselé (pl. meghatalmazott) utjan is torténhet. Tartalmat a felek a térvény korlatai

k6z6tt szabadon Allapitj4k meg. Ndlunk semmis az olyan ~, amely jogszabdlyba, nyilvanvaléan a dolgozé nép érdekeibe v. a szocialista egyiittélés kdévetelményeibe alatt

itkézik, j6tt

létre.

zsarol4s

v.

fizikai

Megtaémadhaté

az

kényszer a

~

is,

hatdsa amelyet

fenyegetés, tévedés v. megtévesztés hatdsa alatt kétottek. A szerzédés érvénye megsztinik teljesitéssel, k6z6s megegyezéssel, egyes esetekben egyoldalu eldllassal v. felmondassal. (+ még munkaszerzddés, + nemzethozi szerz6dés) — Irod. Gyorgy E.: A szerzédések jogi szabalyozas4nak atalakulésa a népi demokrdcidban. 1958. Szerzédéses Oman, arab Oman al-Mutaszalih, Szerz6déses Allamok,

régebben

Kaldézpart, angolul Pirate Coast,

Trucial Oman, Trucial Coast: 7 dsszekapesolt sejkség angol fennhatdésag alatt az Arab-félszigeten, 2 Perzsa-dbél mentén. Kb. 83 000 km?, nagy része sivatag, hegyvidék. L: 86000 (1960), részben nomad. Hivatalos nyelv az arab. Székh.-e Dibai (lu: 40 000). Vitds ter. ~ és Szatd-Arabia kéz6tt a semleges Buraimi odzis. — Elmaradott mezégazdasagi orszag. Ontédzéses fdldmtivelés. Datolya-, narancs-, citrom-, sz6lé- és dohanytermesztés. Tevetenyésztés, halaszat, gyéngyhalaszat. A Perzsa-dbdlben a tengerben kéolajkitermelés (British Petroleum Co.). Jelentésebb kiilkereskedelmi forgalmat Indidval, Adennel

és Nagy-Britannidval bonyolit le. szerz6déses termeltetés : szocialista gazdasdgban, ill. a kapitalizmusbél a szocializmusba valéd Aatmenet idején a varos és a falu kézétti szervezett druforgalom egyik f6 formaja; a mezégazdasdgi termények, az Allatok és allati termékek éllami beszerzésének egyik f6 eszkéze. Az allami és szévetkezeti felvasdarld szervekkel a termeld (sz6vetkezet, egyénileg gazdalkod6 paraszt) szerzédésben rogziti a gazdasagi év elején a~ utjan atadanddé termékek mennyiségét, minédségét, a termékek termelését biztosité legfontosabb intézkedéseket, a szallitas hatdridejét és helyét, a dijazds nagysagat, a szerzdd6 felek felelésségét stb. Erésiti a falu és a varos kézétti gazdasagi kapesolatot, amennyiben a szocialista dllam szimara meghatarozott mennyiségi mezdgazdasagi terméket, a termelé szamara pedig az ismeretlen piac és bizonytalan Arak helyett elére ismert vevét és szilard drakat biztosit. (+ még felvdsdrlds) — Irod. Nigriny E.: A termelési szerzddésekbél eredé jogvitak. 1961. szerzoi jog : azoknak a jogszabdlyoknak az ésszessége, amelyek az irodalmi, tudomanyos v. mivészeti alkotasok

(mtivek) létrehozdsdval és felhasznaldsdval kapesolatos jogviszonyokat rendezik. A szerzének v. jogutdédjanak

biztositja



meghatarozott

ideig



a kizardlagos

rendelkezés jogdt, megvédve a mitivet illetéktelen forgalomba helyezés és utanképzés ellen. A szerzé kizardlagosan jogosult mtive k6zzétételére, tobb példdanyban valé eléallitasara, forgalomba hozasara. A ndlunk hatalyban levé ~

részletesen

szabalyozza

a szerz6i

alkotasok

egyes fajait: az irdi mtiveket, a zenemtveket, a képzémivészet ésiparmiivészet alkotasait, a sz6vegképeket, tervrajzokat, 4abrakat és plasztikai mtiveket, afényképészeti és mozgofényképészeti

mtiveket,

a

tancmtivészeti

alkota-

sokat, valamint az tin. mdsodlagos mtveket (pl. atdolgozasok, forditasok), feltéve, hogy ezek 6nmagukban is védelemre igényt tartd alkotasoknak mundédsithetdk. A technika fejlédése az utolsé néhany évtizedben egész sor, korAbban nem ismert kozlési lehotdéséget (radid, televizié stb.) hozott létre ; a ~ rendszerint az e korbe es6 miivek alkotéit is megilleti. A magyar jog szerint a ~ védelme nem fiigg semmifélo alaki feltételtél (bejelentés, nyilvantartadsba vétel stb.), a szerzdi jogi védelemre valé igény a mti létrehozdsaval keletkezik. A szerzét mtivé-

szeszgyartas vagyoni jellegi jog az alkotds kézzétételének és forgalomba helyezésének joga. Az utdbbi jogokat a szerzé szerzodéssel masra is atruhazhatja. A szerzé részére a mutire vonatkozéan kizardlagos jogot biztosit, azonban a mar megjelent mi egyes részeinek hii idézése v. hirlapi cikkek atvétele mas hirlapba megengedett a forrds és a szerz6 vilagos megnevezésével. A ~ védelme nalunk altalanos szabdlyként a szerzé egész életére és haldla utan 50 évre terjed. A védelmi iddt egyes esetekben a jogszabaly ettél eltéréden révidebb idében Aallapithatja meg. Hz idé szerint a fényképészeti muivek oltalmi ideje pl. 15 esztendé. A szerzét megillet6 kizardlagos jogok barmelyikének megsértése szerz6i jogbitorlast jelent, aminek polgari jogi és bintetéjogi szankciédja van. A szerz6 kérheti a birésdgtdl a jogsértés megtérténtének birdi megallapitasat, az abbahagyasra és eltiltasra vald

k6telezést, a megelézé allapot helyreallitasat és vagyont karanak megtéritését. Aki a ~ot szandékosan v. gondatlansagb6dl bitorolja, bintettet kévet el és pénzbiintetéssel

biintetend6. — konyve. 1959.

Irod. Palagyi R.:

A magyar sz. j. zseb-

szesz: — ctilalkohol, + szeszgydrtas

szeszes erjedés : —-alkoholos erjedés szeszes italok: alkoholtartalmu élvezeti szerek. Mértékletesen fogyasztva élénkité hatasuak, javitjak a kézérzetet és elésegitik az emésztést. kilénb6zé

; legtébb alkohol a

Alkoholtartalmul

+ pdlinkdban

és a > liké-

rékben van. Nalunk fogyasztott fontosabb ~: -—~bor, gytimélesborok (— gytimiélcskészitmények) , + sér, + pezsgo, pdlinka, likérik, +rum. Az tn. kombindlt ~ tobbféle szeszes italbdél (likér, pdlinka, csemegebor, pozsgd) cukor, esetleg tojds, friss v. tartésitott gyiiméles hozzaadaésdval késziilnek. Legismertebbek a > cocktail, a — bolé és a > grog.

szeszgyartas : > etilalkohol eléallitasa — alkoholos erjedés utjan kézvetleniil erjesztheté cukrot, ill. ilyenné kénnyen lebomldé ésszetett cukrot v. olyan szénhidratokat tartalmaz6 nyersanyagokbol, amelyekbél bioldgiai v. kémiai médszerrel erjesztheté cukor allithaté elé. Elesztéve) k6zvetleniil szesszé erjesztheté cukorra lebonthatd désszetett cukrot tartalmaz a cukorrépa és a melasz; keményitétartalmu erjesztheté nyersanyagok a burgonya, tengeri és egyéb gabonafélék, celluldztartalmut erjeszthet6 nyersanyagok a fa, szalma, maghéj stb. A cellulézgyartasban nagy mennyiségben keletkezé szulfit-lug erjeszthetd cukortartalma kévetkeztében ugyancsak felhasznalhatd ~ra. Ujabban sok szintetikus etilalkoholt gyartanak etilénbél és acetilénbél is. Nalunk elsésorban — melaszbol, tovabba& burgonyabél és tengeribél allitanak elé szeszt. A melasz eldkészitése az erjesztéshez a kévetkezé lépésekbél all: higitas, részben csirdtlanitas, a sziikséges pyH-érték bedllitdsa és az éleszt6é tapléldsdhoz szitikséges s6k kiegészitése. Feldolgoz4sa az tn. hozzafolyatasos erjosztéssel toérténik. Eleinte az erjesztédkadba csak a megfeleléen felhigitott melasz kisebb részét tdltik be, ezt

megfelelé élesztétenyészettel beoltj4k, majd az erjedés elérehaladdsdaval fokozatosan adagoljak a melasz tobbi részét. A kierjedt cefréb6l a keletkezett szeszt ,,f6zéssel”” nyerik ki (innen a régi szeszfdzde elnevezés). A burgonya~ban a burgonyaban levé keményité cukrositasahoz a —maldta enzimjoit (diasztdz) hasznaljak fel. A gyartas menete : mosds, gézdlés, cefrézés, erjesztés és leparlas. A gézélésre azért van sziikség, hogy a keményité elesirizesedjen és benséségesebben keveredhessen el az enzimekkel. A cefrézés célja az elcesirizesitett és részben feloldott keményité teljes feloldasa és cukrositasa. A cukrositdst nagy diasztaztartalmt szeszmalataval végzik. Utana a cefrét higitj4k, majd laboratériumi élesztdé szintenyészettel beoltjak. Az erjedés befejezése utan a szeszt

természetiit

a kierjedt cefréb6l desztillélj4k. Lényegében hasonlé médon toérténik a tengeri-~ is. — A kilénb6z6 nyersanyagokbél kapott kierjedt cefre legfeljebb 10—20%

jogok 63 vagyoni jogok illetik meg. Szomélyiségi természetti joga pl., hogy nevét a mtivén feltiintessék, hogy miivét engedélye nélkiil nem valtoztathatjak meg stb.;

nyersszeszt még finomitani kell. Ennek célja egyrészt az alkoholtartalom névelése, masrészt a szennyezo anyagok

vel kapcsolatban személyiségi (nem vagyoni)

szeszt

tartalmaz;

a beléle

egyszeri

desztillalassal

nyert

eltavolitasa. b6l

A legegyszertibb

a nyersszeszt

kinyerik,

késziilék, amellyel a cofréaz

un.

kistist,

ezt

ma

mar

mindenhol kiszoritottak az oszlopos desztillalé berendezések. A korszerti, folytonos mtikdédésti szeszleparl6k egy cefreféz6 és egy rektifikalé oszlopbol allnak. A cefrefézé oszlop végzi a cefre szesztelenitését ugy, hogy az oszlop als6 részén eltdvozd szesemoslék teljesen szeszmentes legyen. A szeszes parak a cofreoszlopboél a rektifikald oszlopba jutnak, ahol feldisulnak. Hazai viszonylatban nyersszeszt csak a mezdégazdasagi szeszgyarak termelnek, az ipari szeszgyarak a cefrét kdzvetleniil £6z6-finomité

késziilékkel

dolgozzak

fel.

Végtermék

a

95,5—96,3%

tisztasagu finomszesz. Vizmentes alkoholt vizelvondé anyagokkal v. benzol-szesz-viz elegy desztillacidjaval lehet eldallitani. — Mo.-on 1960-ban dsszesen 325 499 hl szeszt gyartottak. Ebb6l: 6546 hl mezégazdasagi nyersszesz,

szfalerit

224

szeszton

238 463 hl finomitott szesz, 46 532 hl viztelenitett

szesz és 31 958 hl denaturalt

(azaz emberi fogyasztasra

fehérgardista csapatok szalltak meg ; 1920-ban szabadult fel. A Nagy Honvédé Habort idején stlyos harcok szintere volt. 250 napig tarté (1941. okt.-t6l 1942. jul.-ig) védelmi harcok soran ~ hés védéinek ellendllasin megtort a német fasiszta hadvezetés hdérom nagyszabasi tamaddasa. A szovjet csapatok ~t 1942. jal. 3-4n adtdk fel. A vaéros német megszallas ala keriilt; 1944 tavaszan szabadult fel. szevenal : altatdszerként hasznalt — barbitursav-szarmazék. Az epilepszia j6 gyégyszere. Nagyobb mennyiségben haldlt okoz. Kisebb hatéanyagtartalmu valtozata, a szevenaletta nyugtatd szer. Szevercov, Alekszej Nyikolajevics (1866—1936) : szovjet bioldgus, embriolégus, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagja. Munkdiban féként az evoliciés morfolégia, valamint az evoliciés folyamat kérdéseivel foglalkozott. A filogenetikai valtozasok egyediili okanak a k6rnyezet valtozasait

tartotta.

alkalmatlanna tett) szesz. szeszton ; a vizben levé élettelen szerves anyagok (abioszeszton) és élélények (bioszeszton) dsszessége.

Szeverouralszk : Petropavlovszk telepiilésbél 1944-ben alakult ij varos az OSZSZSZK-ban (SZU), a Kozéps6Uralban, a Szverdlovszk ter.-en, Szerovtd] ENy-ra.

Széth: eredetileg a sivatag, a forrdésag, @ vihar és a természeti csapasok istene és — Horusz mellett a faradk véddistene az egyiptomi mitologidban. A mitosz szerint — Ozirise batyja volt, akit meggyilkolt ; ezért késébb a gonosz megtestesitéjének és az idegenek, az ellenség véddéistenének tekintették. A gérég6k + Tuiphdénna azonositottak.

L: 24300 (1959). Kérnyékén nagy bauxit-, vasére- és készénbanyék. Aluminiumkohaszat, acélmt, faipar. szext (lat. *hatodik’), hatod: > hangkéz, mely hat szomszédos térzshang (ill. ezek

tett ~

szétsugarzas: (fiz) a parkeltés forditott folyamata, amely egy részecske — antirészecske par talalkozdsakor jon létre. Pl. egy elektron és egy pozitron talalkozasakor elektromagneses sugarzas keletkezik. A~ folyamatara is érvényes a toltés, a tomeg és az energia megmaradasanak térvénye. — A modern — fizikai idealizmus képviseldi a ~t ugy értelmezik, hogy folyamataban az anyag nem-anyagga alakul at; az ellentétes folyamatot, a parképzédést pedig ugy, hogy akkor a nem-anyagbélanyag jon létre. Mindezzel azt akarjak bizonyitani, hogy az anyag nem 6rék, hanem

elpusztithatdé és teremtheté.

Gondolat-

menetiik hibaja, hogy a részecskét, ill. a nyugalmi tomeggel rendelkezé részecskét azonositjak az anyaggal. Valojaban a nyugalmi témeggel nem rendelkezé sugarzd energia is anyagi megnyilvanulas. Mind a ~, mind a parképzédés soran anyagi megnyilvanuldsok egymasba alakulasa megy végbe. Ennek bizonyitéka, hogy e folyamatokra is érvényesek a megmaradasi torvények. Szevan, Gékcsa: td az SZU-ban (Ormény SZSZK), az Ormény-fennsikon, 1914 m magassdgban, tektonikus drokban. 1416 km?, 99 m mély. A ~ba 28 foly6é torkollik, a td vizét a Razdan-f. vezeti le (vizierémtvek). A Razdan-f. szabalyozasaval a t6 szintjét 50 m-rel siilylyesztik.

Szevasztopol : kikétév. az Ukran SZSZK-ban

(SZU), a

Krim-félszigeten, a Fekete-tenger partjan. L: 148000 (1959). Moszkvabola Krimbe vezet6 vasitvonal végallomasa, a Krim-félsziget D-i partjan vezet6 nagy forgalmu autout kiinduldohelye. Jelentés idegenforgalom. Hajégyartas és javitas, élelmiszer- és faipar. ASzovjetuniéd Tudomanyos Akadémiajanak bioldgiai allomasa, tengeri obszervatorium. Két

szinhaz

és harom

muzeum.



1783-ban, a

Krim-félszigetnek Oroszo.-hoz tortént csatolasa utan kezdték épiteni, jelenlegi nevét 1784-ben kapta. 1804-t6l a fekete-tengeri orosz flotta f6 hadikikétdje. Az 1853—56. évi krimi hadboru egyik jelentés eseménye volt ~ védelme (1854. szept.—1855. aug.). A varos orosz védéi 349 napon at védték

a varost

Franciao.,

Nagy-Britannia,

Toréko.

és Szardinia egyesult hadereje ellen, s ezzel megakadalyoztak behatolasukat a Krim-félszigetre. Az 1905—07. évi polgari demokratikus forradalom idején, 1905. nov.ben ~ban fegyveres matréz- és katonafelkelés zajlott le. 1917. dec.-ben ~ban

(ee

szarmazékai) tavolsagat éri at. A kis ~ a tiszta gags kvintnél félhanggal, a nagy~ egészhanggal nagyobb.

is gyéz6tt a szovjethatalom ; a pol-

garhaboru és intervencid éveiben francia, angol és orosz

ree

és

szext,

kis -szext

Van

bévitett

bovitet!. szext

és sztiki-

is.

szextans : féldrajzi helymeghatdrozdsra szolgalé6 szégméré mtiszer, melyet foként a hajozdsban haszndlnak. Fémbél késziilt, fokos beosztassal elldtott hatodkérivbél, két tiikérbél és egy taves6bél All. Ha a tdvesovon At két fényforras (Nap, esillag és a horizont) képe az egyik tik6ér elforgatasdval fedi egymast, ugy az elforgatas mértékébél a két fényforras kézti latészégre lehet kévetkeztetni. Nappal a Napnak, sztrkiiletben pedig két v. tébb csillagnak a — horizont feletti magassagdét mérik vele. Ebb6l az adatbdél és a — kronométerrel mért észlelési idé6pontbél meghatarozhatd, ill. alkalmas tAbldzatokb6l kiszémithaté a hajohely fold-

rajzi hosszisaga

és szélessége.

szextett : hat hangszerre irt zenemti v. vokalis mtivekben hat énekhang egyiittese (+~még kamarazene).

szexualis hormonok : > nemi hormonok szexudlis neuraszténia megtermékenyitésse] dsszefiiggd jelenségeket is ~nak nevezik.

szexudlpedagégia : a neveléstudoménynak az az aga, amely az ifjtsdg nemi nevelésének kérdéseivel foglalkozik. Problémai: a nemi felvilagositas, a szexualis felelésségérzésre, ésszeri Gnmegtartoztatdisra vald nevelés ; ezek részben

az erkélesi, részben a testi nevelés teriileté-

hez tartoznak. A nemi felvilagositas a sziilék, a pedagogusok,

az iskolaorvos,

ill. a biolédgiaoktatés

igen

nagy

k6riiltekintést, tapintatot igénylé feladata. szezam, indiai szezdm (Sesamum indicum) : a szezamfélék (Pedaliaceae) csaladjdba tartozd, egyéves, lagy szaru olajnovény. Hazdja India, de masutt is termesztik. Magja 47—57%

félig szdradé olajat tartalmaz. A hidegen

préselt olaj kellemes izi, majdnem szagtalan. Szine vilagossarga. Az étolaj- és étolzsirgyartds (margarin) fontos nyersanyaga, de felhasznalja4k a szappangyartasban is. szfalerit (gér.-bél), ZnS : gyémantfényti, gyantasdrga, barna v. fekete szinti, szabdlyos rendszerii asvany. A legfontosabb cinkére. Tébbnyire vasat, kevés mangant

és kadmiumot

is tartalmaz.

A nagyobb

vastartalmi ~

szfenoid

fekete,

ez

225 a

valtozat

a

marmatit.

Féleg

hidrotermalis

eredeti. Hazinkban a Matra hg.-ben, Gyéngyésoroszi ércbanyajaban fejtik. Nagy tdémegben fordul eld lengyelo.-i,

jugoszlaviai

és D-amerikai

érctelérekben.

szfenoid : a gémbfeliiletek gérbiileti sugaranak mechanikus térténd mérésére szolgalé miiszer.

mddszerrel

szfinx, sphinz: emberfejti, oroszlantestti csodalény. Az ékori Egyiptomban a kiralyi hatalom jelképe volt, s a fardék v. (ritkabban) a kirdlynék fejét abrazoltak rajta. A templomokhoz és siremlékekhez vezeté utalk mentén 6rz6kként sz4mos helyen 4allitottak fel ~-sorokat. Leghiresebb a gizehi (El-Giza) hatalmas sziklaba vagott~. Az egyiptomiaktdl a foniciaiak, hettitak, asszirok és gérég6k is Atvették mint mtivészeti motivumot, de az egyiptomi ~ekt6l eltéréen, néstény oroszlannak abrazoltaék néi fejjel és mellekkel, néha sz4rnyakkal. A goérég mitolégiaban Tiiphén lednyaként mint Théba varosdt sanyargatd szorny szerepel, aki minden utast megélt, ha az nem tudta megfejteni talalés kérdését, mig Oidipusz meg nem felelt kérdésére, s akkor elpusztult. Az Ujkorban andi ~ kilénésen a barokk m*tivészetben szerepelt mint diszitéelem. szfinx-szikla : belsé-Azsiai mész- és agyagsivatagokban a szél Altal kialakitott + jardang. Aramvonalas alakja

Szibéria

(Burjét-Mongol ASZSZK), a jakutok (Jakut ASZSZKban) és a mandzsu-tunguz nyelveken beszél6é evenkik és evenek élnek. — Természeti féldrajzilag két nagy tajra oszthaté. Nyugat-~ra és Kelet-~ra. Nyugat-~ legnagyobb részét a Nyugat-szibériai-siksdg siillyedékteriilete foglalja el az Ural, a Kazah-hatsdg,

az Altaj, a

Jenyiszej és az Eszaki-Jeges-tenger kézétt. Kb. 2 millié km?. Féldtanilag egyszerti felépitést, kézép-, harmad- és negyedkori iiledékek boritjdk, enyhén lejt E-felé; esekély (100 m) siillyedés esetén a tenger az egész alfdldet elboritana. Jellegzetessége az drids folyék (Ob, Jenyiszej stb.) aszimmetrikus vélgye, magas jobb, alaesony bal partok. A folyévélgyek szélesek. A rossz lefolyas miatt sok a lap és a mocsar. E-on morénahalmok, hordalékok, D-en loészhatak, parti dtinék teszik egy kissé valtozatossé a térszint. Az Altaj esticsai 4500 m-ig emelkednek ; asvanyi kinesekben gazdag. Kelet-Szibéria a Jenyiszejt6l a Tavol-Kelet vizvalaszt6 hegységeiig és az Eszaki-Jeges-tengert6] a D-i allamhatarig terjedé, Kurdédpa nagysagu tertilet, jérészt hegyvidék. Tajai: az Bszak-szibériai-alfold csaknem az Eszaki-Jeges-tenger szintjében fekszik ; a Kdzép-szibériai-fennstk

6s- és dkori

kézetek-

bél allé tablas vidék ; a Bajkdl-hegység és a Bajkdlontul fennsikokbdél és paérhuzamos vonulatokbdél all. K-felé a Verhojanszki- és Kolima-hegyvidékkel végzédik (Szovjet Tavol-Kelet). — Kontinentadlis éghajlat, kemény téllel. Az H-i félteke hidegpdlusa Ojmjakon kérnyékén (Jakut

ASZSZK) van, ahol —78 C®° hideget is mértek. Az éghajlati tajak évezetesen helyezkednek el. E-on a tél zord, gyakoriak a hdforgetegek. A tavasz révid, legszebb évszak az 6sz. A hétakardé vastagsaga legnagyobb a tajgaévezetben, E- és D-felé csdkken. A csapadék dsszego

h—D

és Ny—K

iranyban

jelentésen eltér (100—500

mm), a magas hegységekben (Altaj, Szajan) 100 mm folétt. A ,,szibériai anticiklon” (DK-~) nagymértékben irdnyitja és befolydsolja az SZU és K-Azsia éghajlatat, még K-Eurdpaban is érezteti hatasdt (téli monszun). — Noévényzete és talaja. B-on tundra, majd dél felé haladva —tajga boritja. D-en és K-en a tajgat az erdés sztyep és sztyep valtja fel. K-~ban a tajga hegyi tajgaba megy at seed esak foltokban, a hegyek k6z6tti medencékben van). E-on allanddéan, D-ebbre részben fagyott a talaj. Uralkod6 talajtipus a sziirke erdei talaj (podzol). — Asvdnyi kincsekben nagyon gazdag teriilet. Az utolsd évtized folyaman a tervszert geoldgiai kutatésok eredményeként a természeti kincsek hatalmas készleteit tartak fel. Oridsi készén- (Kuznyecki- és Irkutszki-medence; Tungusz- és Lena-medence stb.), vasére- (Kuznyeckimedence, Acsinszk), bauxit- (Altaj), arany- (Aldan),

gyémant-

(Jakut

szinesfémérc-,

ASZSZK),

azbeszt-,

csillam-

(Mama,

Aldan),

kdsdtelepek.

GAZDASAGI ELET. Rohamosan fejlédik a nagyipar ;

a szovjethatalom éveiben termelése 1961-ig 187-szeresére emelkedett. Az évenkénti beruhazas az utdbbi eszten-

egyiptomi szfinxre emlékeztet.

dékben

Sziam: —Thaiféld régebbi neve. Szidmi-6b6l: a Dél-kinai-tengernek a Malakka-félsziget 6s a Mekong-delta kézétti sekély része, 84 m mély. sziani incidens: —hsziani incidens

Részesedése az SZU egész ipari termelésében 1960-ban 25% volt, a hétéves terv eldiranyzatai szerint 1965-ben 31% lesz. D-i része mind iparilag, mind mezégazdaségilag egyre jelentésebb tényezé az SZU népgazdasagdban. Két gazdasagi nagykorzete van: Nyugat-~ (kézpontja Novoszibirszk) és Kelet-~ (k6zpontja Irkutszk). — Energiaforrdsai hatalmas jelentéségtek. Kivalé mindségt késze-

szibarita, sybarita: elpuhult, fénytizd sommittevésben é16 ember. A kifejezés az dkori itdliai gérég gyarmatvaros, Sybaris nevéb6él szarmazik, amelynek lakdit féld-

jeik termékenysége és kiterjedt kereskedelmtik olyan pompazé jédmédhoz juttatta, hogy fénytzésiik és elpuhults4guk kézmondasossé4 valt.

Szibéria:

az SZU

Azsiai, az OSZSZSZK-hoz

tartozd

része; az Uraltédl a Csendes-dcedn vizvalasztéjaig, az Eszaki-Jeges-tengertél az Ob és az Aral—Kaszpi viz-

gyijté

vizvdlasztéjdig

és

az

OSZSZSZK

DK-ézsiai

19 200 000 hatérdig terjed. Kb. 10 millié km®. L: (1959), tulnyoméan orosz. ENy-~ népei: a finnugor nyelveken beszélé hantik 6s manysik, tovabba a szamojéd nyelveken beszélé nyenyecek, nganaszanok, szelkupok, a paleoszibériai ketek ; D-~ban térdk nyelveken beszél6 altaji hakaszok, sorok és tuvaiak ; K-~ban a burjatok

15 Uj Magyar Lexikon VI.

az SZU

egész beruhazdsdnak

10%-&t

tette ki.

net banyasznak Donyec-medence

a kuznyecki készénmedencében (a utén az SZU masodik legnagyobb készénmedencéje). Acsinszk kézelében van a vildg legnagyobb barnakészén-telepe (700 km hosszt, 50 m vastagsagot is eléré, felszinhez kézeli telepek). Nagy kédolajfinomité6 mitikédik Omszkban. A fdldgdzt és kéolajat Baskiriabél vezetik csévezetéken Omszkba és Novoszibirszkbe. Oridsi jelentéségi vizierémtivek épiilnek a Jenyiszejen (Krasznojarszknaél 5 milli6 kW-os erédmti) és

mellékfolydéin, az Angardn (Irkutszkn4l 660 ezer kW-os, Bratszknal

4,5 millid

kW

kapacitaési

erémi&),

az

Alsdé-

Tunguszkan, az Ob f.-n stb. Az dridsi erdmtivek olesé energiajara hatalmas uj aluminium- és vaskohdszati

miivek telepiilnek. Nagy vasércbanyak vannak Ny-~ban. Az dtéves tervek hatalmas kohaszati, gép- és vegyipari bazist teremtettek Ké6ézép- és K-~ban (Kuznyeckimedence és Irkutszk vidéke), a gazdag kdszén- és éretelepekre az SZU harmadik nehézipari bazisét épitik tébb nagy, uj vaskohaszati kombindttal Tajset és Nyizs-

nyij Udinszk

vidékén.

Szinesfémkohaszati

kézpontok:

Novokuznyeck (cink), Novoszibirszk (én), Angarszk (Irkutszktél ENy-ra, aluminium). Epiilében a 400 000 t kapacitast aluminiumkohoé Krasznojarszkban. Nagy gépipar van Omszkban, Novoszibirszkben, Novokuznyeckben, Barnaulban,

Krasznojarszkban, Irkutszkban,

Udeben.

vegyipari tizemei vannak

Jelentés

Kemerovénak,

Novokuznyecknek.

Ulan-

Omszknak,

Az Acsinszkban

épiild

cementgyar évi teljesitménye 4 millid t lesz. Az SZU erdéségeinek 70%-a ~ban van, ezen alapul a faipar (Irkutszk). A konnytipar fejlé6d6é agazatai a textil- és élelmiszeripar (Novoszibirszk, Barnaul, Krasznojarszk, Irkutszk, Ulan-Ude). — Mezdégazdasdgi jelentésége az utdébbi esztendékben erdésen megnoévekedett. 1954—1960 k6z6tt tébb mint 10300000 ha sztiz- és parlagféldet hasznositottak.

1965-ig

tovabbi

2,3 milliéd ha-t

vonnak

be a termelésbe. A féldmtivelés hatara messze E-ra tolé-

dott,

a

vetésteriilet

Szamottevé

75%-4n

buzatermesztés

folyik.

a rozs, a zab, a napraforgsd, a rostlen, a bur-

gonya, a takarmanynovények és tjabban a cukorrépa termesztése. Allattenyésztése D-en fejlett (tejelé szarvasmarha,

juh,

Szicilia

226

Szibéria

16 stb.).

B-on

prémvadaszat,

rénszarvas-

tenyésztés, halaszat. Az SZU Tudomanyos Akadémidja 1957-ben ~i Osztaélyt szervezett (14 tudomanyos intézet mitikédik 6000 tudomaényos munkatarssal, kéziiliik 46 az SZU Tudomanyos Akadémiadjanak tagja), amelynek els6-

rendti célja ~ termelderdinek sikeres fejlédését biztositani. Magaban foglalja a K-~i tudomanyos intézeteket, a krasznojarszki

erdészeti

és faipari foiskolat, a burjat

tudomanyos intézeteket, valamint szimos Novoszibirszk-

ben alapitott uj tudomanyos és kutatdéintézetet, amely Novoszibirszk épiilé tudomanyos varosrészében mtkédik. ~ kulturalis jelentdsége allandéan névekszik (1960-ban 63 egyetem és fdiskola mtkédétt 167 000 hallgatdéval). —Ut- és vastthdlézata gyér. Fé kézlekedési utvonala a — transzszibériai vasuitvonal Moszkva és Vlagyivosztok kézott. Ez a Fold leghosszabb kettés vaganyu vastitvonala. Moszkva—Szludjanka kéz6tti szakasza (5500 km) villamositott (1961). lLegjelentésebb elagazdsok Csitatdl DK-re Karimszkoje—Otpor (Haerpinen keresztiil Korea és Peking felé); Ulan-Ude—Nauski (Peking felé); EK felé Tajset—Bratszk—Uszty-Kut ; Krasznojarszk-

tél Ny-ra az Acsinszk—Minuszinszk-vonal; egyik legjelentésebb elagazas Novoszibirszkb6] Barnaul—Szemipalatyinszk felé (—turkszib vasut), amely megsziintette Kozép-Azsia elszigeteltségét a ~i vasttvonalaktdl. A Deél-szibériai vasut kéti 6ssze Kazahszténon keresztiil a Kuznyeck-medencét az Ural D-i részével. Azokon a teriileteken, ahol a vasuthalozatba a telepiilések nincsenek bekapesolva, korszeri autoutakon bonyolitjak le a

forgalmat, pl. Never—Aldan—Jakutszk—Verhojanszk autdutja. Az oriasfolyok gazdasagi jelentésége Allandéan, novekedik. A legforgalmasabb atrakodéhelyek az Irtisen Omszk, az Obon, Novoszibirszk és a Jenyiszejen Krasznojarszk. Az Eszaki-hajéut ~ északi-jeges-tengeri partjai mentén jelentésen megnovelte a folydédk kihasznaélasét. A partvidéken szamos Uj kik6té épilt. Gyorsan fejlédik a nagy tavolsagok miatt a légi kézlekedés.

TORTENET.

Az éskékorban mér lakott teriilet volt.

Azi.e. 1. évezredben D-i részén térzsszévetségek alakultak ki, s ~ az dkori népmozgalmak szinterévé valt. A hunokat (i. e. 2. sz.-t6l) szamos belsé-azsiai nomad nép k6vette, mig a 13. sz.-ban nagy részét a mongolok hdéditotték meg. Az + Arany Horda felbomldsa sordn a 15. sz.-ban a Ny--~i terileteken kialakult a szibériai kaénsdg. A k6ézpontositott orosz allam megszilarduldsa utan indult meg ~ orosz gyarmatositasa, melynek jelentés allomasa volt Jermak expedicidja 1581l-ben; ezt k6vetéen a 17. sz. elejére befejezodott Ny-~ meghdditasa,

majd az orosz Allam fokozatosan kiterjesztette hatalmat ~

K-i teriileteire is;

meghdditdsa

a

19.

sz. kézepén

fejezédott be. A 16. sz. végétd] megindult a lakossdg és elsésorban a parasztsig tomeges attelepiilése ~ba az orszdg k6zponti teriileteirél, amely kulonésen nagy-

méretti volt a 18. sz. masodik felében. Szimos tudomanyos expedicid indult kineseinek felkutatasdra. A 18. sz.-t6l megindult a banyaszati ipar fejlédése (f6ként vasére, szinesfémek, arany) ; gazdasagi életében szamottevé helyet foglalt el a Kinaval folytatott kereskedelem. Tovabbi fejlédése szempontjabdl jelentés volt a ~i vasitvonal megépitése (1891—1905). A 20. sz. elején vérosai és ipartelepei a munkaésmozgalom jeleat6s k6ézpontjaiv’ valtak (—lenai sortiz). A cari kormaényzat ~ban a kényszermunkatdborok egész hdlézatat hozta létre, tébbnyire ide telepitette a szamitizotteket

dalmi

is,

mozgalom

ide

sz&4mtizték

legkivaélébb

az

oroszo.-i

képviseléit,

a

forra-

deka-

bristakat, N. G. Csernisevszkijt, V. I. Lenint és masokat.

— A szovjethatalom 1918. febr.-ban egész ~ban gydzedelmeskedett, de csakhamar az intervencid és a polgarhdborii szinterévé valt. Hosszabb ideig ~ban volt

Kolesak tengernagy ellenforradalmi kormanyanak k6ézpontja, a Tavol-Keletet a japan imperialistak szallték meg. Kolesak ellenforradalmi seregére azonban 1919 végén hatalmas csapast mért a Vords Hadsereg. 1920ban a Bajkdlontuli teriileteken létrejétt a Tavolkeleti Demokratikus Kéztarsasag, amely az intervencios erék maradvanyainak felszimolasa utan 1922. nov.-ben az OSZSZK-hoz csatlakozott. A nemzetiségi kérdés megoldés4ra ~ban autondm kéztarsasagokat, autondm teriileteket és nemzetiségi kérzeteket szerveztek. Megindult ~ iparositasa (1929-t6l) ; 1954-ben megkezdédétt a sziz- és parlagfoldek nagyardényt hasznositasa. Az 1959—65. évi hétéves terv ipari fejlédésének tovabbi fokozasat, hatalmas nyersanyagforrasainak gyors titemben névekv6 kiaknazasat iranyozta eld. Szibériai-alfold : az Ural és a Jenyiszej-f. kézétt eltertl6 hatalmas siksdgi teriilet az SZU-ban. Részei a —> Nyugat-szibériai-sikség 68s a Kolima f.-ig EK-re elnyilé Hszak-szibériai-alféld erésen tundras teriilete. A Féldén itt hatol legészakabbra a fa (vérésfenyé). Az Eszaki-Jeges-tenger partjan a hajézdut biztositasat szolgalé kis telepiilések, vadaszdllomasok vannak.

szibériai vasut : — transzszibériat vasutvonal Szibillak, Sibylldk : Apolldén isten papnéi, hires dkori josnok. A gérdgorszdgiak kéziil legnevezetesebbek voltak a delphoi-i és erithreai, Itéliaban a tiburi és cumaei ~ ; a cumaei Szibilla kalauzolta a monda szerint Aeneast alvilagi utjan. Cumaebél szarmaztak azok a Rdémaban

6rz6tt Szibilla-kényvek is, amelyekhez a rémaiak valsdgos helyzetekben tandcsért folyamodtak. Szibinyani Jank, Szebeni Janko : + Hunyadi Jdénos neve a délszlav népkéltészetben.

Szicilia, Sicilia : a Féldkézi-tenger legnagyobb szigete, Olaszo. autondém ter.-e 25 462 km?2, a kérnyezé Lipari- és

Eigadi-szk.-kel egyiitt 25 707 km?. L:

4833000

(1960).

Székh.-e Palermo (L: 594000 — 1960). Nagyobb varosai: Agrigent, Caltanissetta, Catania, Enna, Messina, Ragusa, Siracusa, Trapani. Az Appennin-félszigettél a 3,5 km széles Messinai-szoros valasztja el. Haromszég alaku. Hossza 275 km, szélessége 70 —100 km. Erésen tagolt felszin. K-on lanchegység (Nerbodi 1975 m), mészkétaéblak 6s régédk alkotjdk. EK-i sark&éban emelkedik Eurépa legmagasabb vulkanja, az Etna (3263 m). Gyakori a féldrengés. Mediterrén éghajlat és névényzet, 6r6kzdld erdé, alatta bokros macchia. Folyéi idészakosak. — Mezégazdasagi jellegi ter., elterjedt a nagybirtokon alapuldéd bérletrendszer. A megmiivelt ter. 2 440 000 ha

volt 1956-ban Olaszo.

(53,7% szdntéfédld, 21,3% kert és szélé).

citromtermelésének

80%-dt, a narancs 60%-at, a mandula 40%-dt és az olivatermelés 20%-dt adja. Jelentés a gabonatermesztés. Haldszat (szardinia, tonhal). Asvdnykincsekben gazdag, kén-, késdé-, kéolaj, aszfalt-, marvanybanydszat. Féleg kénnytipara fejlett,

sziciliai iskela

ujabban fejlédik a vegy- és faipar, valamint a hajégydrtas

és_k6olajfinomitas is. TORTENET. Oslak6i a sicanok és a siculok voltak. I. e. a 8. sz.-ban gérégék telepedtek meg teriiletén, majd a 4. sz.-ban Karthagé, i. e. 264—241 k6ézétt pedig Roma héditotta meg. Az i. e. 2. sz.-ban nagy rabszolgalazadaés zajlott le. I. sz. 440-t6l a vandalok, 493-tdl a keleti gétok, 535-t61 Bizanc, 827-t61 878-ig az arabok birtokdban volt. 1061—91 kézétt a normannok héditott&k meg, akik 1130-ban a Napolyi Kirdlysdggal egyesitve létrehoztak a Sziciliai Kiralysagot, amelynek uralmat 1194-ben a Hohenstaufok szerezték meg. II. Frigyes uralma (1198— 1250) idején fellendiilt a kereskedeleom, a kézmitipar, jelentés tudomanyos élet alakult ki. 1268-ban a francia Anjouk vonték fennhatésdguk ald, uralmuk ellen azonban 1282-ben népi felkelés robbant ki (—szictliat vecsernye). Ezutan Aragénia kirdlya hédditotta meg (1284). 1442-ben V. Alfonz datmenetileg megszerezte Napolyt is, de tartosan csak 1504-ben tudtak a spanyolok a két kirdlysag koronajat egyesiteni. Ettél kezdve ~ és Napoly neve > Szictliai Kettés Kirdlysdg lett. A spanyol uralom ellen 1647-ben Napolyban felkelés tért ki Masamiello vezetésével. A spanyol érékésidést hdborw& utén 1713-ban ~t a Savoyai Hercegség kapta meg, 1720-ban azonban Szardinidért eleserélte az osztrdk Habsburgokkal, akik viszont 1735-ben a spanyol Bourbonok egyik aganak, Karoly parmai hercegnek engedték at. A napédleoni hébortk idején, 1799-ben a francia csapatok néhany honapra megszallték Napolyt; kivonulésuk utan a spanyol reakciéd katonai eréi mészarlast rendeztek a franciabarét lakossag kérében. 1806-ban Napdleon

déccsét,

Jdzsefet,

majd

1808-ban

sdgorat,

J. Murat-t nevezte ki Napoly kiralyavaé, akinek hatalma ora is kiterjedt. 1815-ben a bécsi kongresszus a Sziciliai Kettos Kirélysagban visszaallitotta a Bourbonok reakcids uralmat. Az 1820-ban kitort felkelést csak a Szent Szévetség altal jévahagyott osztrak beavatkozds segitségével tudtak leverni. Az 1848. jan.-ban kirobbant Ujabb forradalmat 1849. apr.—maj. folyaman fojtottak vérbe. 1860-ban Garibaldi 1000 énkéntesével (— marsalai ezer) partra szallt ~ban, s 3 hdénap alatt felszabaditva azt atkelt Kalabriaba, majd bevonult Ndpolyba. 1861-ben a Sziciliai Kettés Kirdlysag egész teriilete Olaszo. része lett, silyos gazdasaégi és kulturalis elmaradottsdga azonban tovébbra sem sztint meg. 1893—94-ben széles kéri parasztfelkelés zajlott le. A II. vilaghébort folyaman, 1948. jul.-ban a szévetségesek végrehajtottak a szzciliat partraszdllast ; ~ stlyos harcok szinterévé valt. A habort utdn tobb évig folyt a nincstelen parasztok fdldfoglalé mozgalma. Az USA haditengerészeti tamaszpontot létesitett teriiletén. 1947-ben autonédm tartomannya szervezték, 1958—59-ben koalicids kormanya volt, amelyben kommunistak és szocialistak is részt vettek. A kormany vezet6jét, a kereszténydemokrata Milazzét tébb kévetéjével egyiitt partja emiatt kizarta soraibdl. sziciliai iskola : JZ. Frigyes sziciliai kiraly (ur. 1198— 50) palermoi udvardba tomoriilt kélték kore. Mtivészetiik az olasz irodalom els6é jelentés megnyilatkozasa, a keresztes haéborik megéneklése és az udvari szerelem lirdja. Mintaképik a francia trubadur-k6ltészet, nyelvik

provanszél és latin elemekkel gazdagitott sziciliai dialektus. A kér legkiemelkedébb tagjai: II. Frigyes, Jacopo da Lentino és Pier della Vigna voltak.

Sziciliai Kettés Kiralysag, Szictliai Kirdlysdg, Ndpolyi Kirdlysdg, Normann Kirdlysédg: 1. A torténetirasban sokszor igy emlitik a Szicilidban, ill. D-Itdli4ban a normannok altal alapitott feudalis kirélysagot (1130— 1284). — 2. Sziciliéban és D-Italidban 1504-t61 1860ig fenndllt kirdlys4g, amely 1860-ban a Szard Kiraly-

sag, majd 1861-t61 az olasz kirdlysdg része lett. (Bévebben — Szicilia.) sziciliai partraszallas, 1943. jul. 10.: az angol—amerikai hadsereg hadmitivelete a II. vilaghéboru folyaman. A 8. angol és a 7. amerikai hadsereg hajtotta végre mintegy 4000 repiilédgép tamogatdsa mellett a Szicilidban

15*

szifilisz “

227

dllomaésozé 2 német és 9 olasz hadosztaély ellenében. Az angol és az amerikai haderé jul. 13-4n Ragusa térségében egyesiilt (DK-Szicilia), ezutan a 8. hadsereg Messina, a 7. hadsereg Palermo iranydban folytatta elédrenyomuldsdt. Aug. 17-re a német erdket kiszoritottak Szicilidbol; az olaszok kapitulaltak. sziciliai vecsernye ; népi felkelés,

amely

1282.

marc.

31-én (husvét hétféjén) Palermo kézelében robbant ki. A felkelés az 1268 éta fennallo francia Anjou-uralom ellen iranyult. Kézvetleniil az valtotta ki, hogy a francia katonak megtamadtak a templom kériil tancold ifjusagot és erészakoskodtak

veliik.

Elmevezése

onnan

szarmazik,

hogy a kirobbanasarol sz6l6 legenda szerint a felkelésre a jelt a vecsernyére hivé harangsz6 adta meg. A felkelés

hamarosan atfogta egész Sziciliat és a franciak kitizéséhez vezetett. A sziciliai kiralysag troénjara Aragéniai Péter kerilt. sziderikus éy : azon iddétartam, amely alatt a Nap valamely Alldcsillaghoz, viszonyitva egy teljes keringést végez. Tartama 3654 6" gm 98,

sziderikus

hénap:

a

Hold

valamely

Alldcsillaghoz

viszonyitott egyszeri keringéséhez sziikséges id6. Tartama

27) gas

Ul.

sziderit, vaspdt, FeCO,: iivegfényti, sdargasbarna, sargasszirke, trigondlis rendszerti, romboéderes kifejlé-

désti asvany. Szine a levegén hosszabb idé6 multan megbarnul. Kittinéden hasad. A kalcit-sor tagja. Tisztan 48,3% vasat tartalmaz.

Gdmbés

valtozata a szferoszide-

rit. Hazankban Rudabdnydn fejtik. sziderézis, siderosis : vastartalmu szinezdanyag, ill. vasrészecskék lerakédasa a szervezet valamely helyén. Szem~ jon létre akkor, ha vasszilank hosszabb ideig tartézkodik a szemgolyéban. Titidd~ alakul ki vasbanyékban dolgozédkban mint vasporbelégzési betegség. Szid6n: —Sidon sziéna ol. Siena varosnévrél>: asvanyi pigment (— okkerek). szienit (az dkori Sztiéné egyiptomi varosrél> : vilaégos szint, lényegileg kalifoldpatbél és szines elegyrészbél all6 mélységi semleges kézet. A szines elegyrész leggyakrabban amfibol v. biotit. Felhasznaélasa a hasonlé, de kevésbé jelentés csekélyebb miatt.

granitokéhoz elterjedtsége

szifilisz, lwesz, vérbaj, bujakér : a Treponema

pallidum

nevti spirochéta altal okozott nemi betegség ; elnevezése

G. Fracastero veronai orvos 1530-ban megjelent Syphilis sive Morbus Gallicus c. kélteményének hése, Syphilus pasztor nevébél szarmazik. A kdérokozé leginkabb nemi érintkezés utjan jut a szervezetbe. Behatolasi helyén 2—4 heti lappangds utan kis csom46, ill. fekély (elsédleges fekély, kemény fekély, primer sclerosis) keletkezik, egyidejileg a nyirokesomék megkeményednek (elsé idészak). Ujabb 4—6 heti lappangds utd4n az egész testen, néha esak par draig lathaté, mas esetben toébbszér kitjulé kiutések jelentkeznek (masodik idészak). Tovabbi 2—20 évi tiinetmentesség utan jelentkeznek a késdéi jelenségek (harmadik idészak): kifekélyesedé6 csomdk, dudorok a béron, csontelvaltozasok, a f6utdér gyulladasa

(aortitis),

mely billentyti-elégtelenséget, silyos vérkeringési zavarokat okozhat. A kézponti idegrendszer két jellegzetes kés6éi ~es betegsége : a — hdtgerincsorvadds és a + paralysis progressiva. A~ a magzati vérkeringés utjan a ~es nd magzatat is megfertézheti: ez a vilagrahozott (helytelenil: 6rdéklétt)~. A~ bizmuttal, salvarsannal, penicillinnel aranylag rovid id6é alatt biztosan gydgyithatd. Felismeréséhez fontos a vérsavovizsgdlat ( Wassermannreakcio, csapadékos reakciék, Nelson-préba). — Vitatott,

hogy a ~ mar az ékorban

létezett-e Eurédpaban

(amire

az Okori sirokbél elékeriilt csontleletek, ill. régi frasok utalnak) v. csak Amerika felfedezése utan tint fel. Tény, hogy Kolumbusz matrézainak visszatérése utén révidesen

Spanyolo.-ban lépett fel, majd spanyol zsoldosok révén elterjedt VIII. Karoly francia kirdly hadseregében (innen

hureolta

eredt

a morbus

Olaszo.-ba,

gallicus

ahonnan

név),

s e hadsereg

tovabb

terjedt

be-

egész

Eurdpadba. 1494-ben Krausz Balint brasséi orvos mar mo.-i el6fordulasdt is emlitette. Gydgyitasara elébb guajakgyantdt, majd higanyt hasznaltak, foként gdzdlés formajdban. Nagy jelentéségt volt 1905-ben kérokozdja-

nak (F. Schaudinn német

zoolégus,

1871—1906),

majd

szerolégiai diagndézisinak (— Wassermann-reakcid) és hataésos gyégyszerének, a —salvarsannak a felfedezése (P. Ehrlich, 1854—1915). Napjainkban a ~ tiinetekben szegény lett, kiterjedt bértiinetek alig lathatok. A nemzbeteg-gondozds, valamint a > prostitucio megsziintetésének

eredményeképpen hazdankban 1960-ban 24374 -~es beteget tartottak nyilvan, de kéziliik csupdn 2 volt friss fertézéses. — Irod. N. Sz. Vedrov: Sz. 1951. szifon: 1. szivdcsé: a szivattyak szivécsévének és szivornyaéjanak, valamint a vizvezeték bizelzardjanak németb6l sz4rmazé elnevezése. Auto~nak hivjak a haztartdsi szddavizgyart6 palackot, — 2. (barlangtan) olyan barlangszakasz, ahol a barlang teljes tiregét viz tolti ki. sziget : vizzel teljesen kériilvett szdrazféld a kontinensek kivételével. A tenger ~ei v. selfeken ul6 kontinentdlis ~wek v. nyilitengeri ~ek. Az utdbbiak tébbnyire vulkaéni eredettiek v. korallépitmények. A vizfolydsok ~ei v. a

foly6 bevagddasa Altal elkiilénitett hordalékokbél felépiilt edtony~ek. A Fold

Sziget

legnagyobb

felszindarabok,

6tk.,

Szigethalom:

Pest

m.,

j. L:

rackevei

(1960). T6k6] kézségh6l valt ki 1950-ben. zoldségtermesztés.

szigethegy : siks4gbél magdnyosan

2830

Kertészet

kiemelked6

és

hegy.

A tanuihegyek gyakran ~ek is. A trépusi~ (amba) az évszakosan valtakozva csapadékos trépusok harang alaku jellegzetes lopusztuldsi formaja. A széraz évszakban a labdndl felhalmozédé lejtétérmelék a nedves évszakban elmallik és elhorddédik. Szigeti Gyorgy (1905—

):

mérmok,

akadémikus,

Kossuth-dijas, az MTA Miszaki Fizikai Kutaté Intézetének igazgatéja. Jelentések a lumineszkalé6 félvezet6k kutatasa terén elért eredményei.

anyagok

és

Szigeti Jézsef (1822—1902): drdmaird, szinész, a magyar szinhdztorténet jelentés egyénisége; az MTA tagja. Jogi tanulmanyait abbahagyva 1844-ben a Nemzeti Szinhéz tagja lett. Kiilénésen vigjétéki szerepekben ki,

1865

és 1880

k6zétt

a

sziniakadémia

tandara,

majd igazgatéja volt. Hgy szinész napléja c. mtivében (1856) szinészi pdlydja kezdetének emlékeit tette kozzé. Mint iré vigjatéki izti népszinmtiveivel aratott elsdésorban sikert (Viola, vagy az alféldi haramia, 1851; A vén

Orszag

Be a

Uj-Guinea—

Papua

(Kalimantan)

Szigeteldanyagok alkalmazdsa villamos gépekben és készulékekben. 1958. szigetelészalag : mindkét feliletén jol tapado szigeteld réteggel bevont, 5—20 mm széles pamutvaszon szalag. Vezetékkétések v. mas csupasz 4ramvezeté-részek k6riiltekeréssel tértén6 szigetelésére hasznaljak.

tint

Grénland Nyugat-Iri4n —

Nagy-Szunda-szigetek|

v.

szigeter

Szigetcsoport

Grénland Uj-Guinea (Irian)

Borned

Szigetvar

228

szifon

2175 600

bakancsos és fia, a huszdr, 1855 ; Osizmadia mint kisértet, 1856 stb.). Rang és méd c. tarsadalmi dramajaban (1882) a kibontakozé magyar polgaérsag életviszonyait realisztikusan Abrdzolta. Dramaéit Bayer Jézsef rendezte sajté

alé és a Kisfaludy Tarsaség adta ki: Sz. J. szinmiivei

(1912).

785 000

Szigeti Jozsef (1892— ): vilaéghirii hegedtiimtivész, Hubay J. tanitvanya. 13 éves kordban kezdett hang-

Indonézia, Sa-

rawak, Hszak734 000

versenyezni. Genfben, majd Parizsban,

Madagaszkar

Malgas Kézt.

589 840

Baftfin-sziget Szumétra Nagy-Britannia Honsht (Hondo) Viktoria-sziget

Nagy-Szunda-szigetek| Brit-szigetek Japan-szigetek

Kanada Indonézia Nagy-Britannia Japan Kanada

512 434 228 228 208

Ellesmere-sziget

Erzsébet kirdlyné-

ban él. Egyike volt az elsé nemzetk6zi hirti mtivészeknek, akik a 20-as években az SZU-ban koncerteztek. Klasszikus és féleg modern mtivek (Bartok, Ravel, Sztravinszkij, Prokofjev) egyik legismertebb interpretatora. Szigeti Jézsef (1921— ): filozdéfus, a filozdfiai tudomaényok doktora, egyetemi tanar, az MTA Filozéfiai Intézetének igazgatéja. Munkassaganak f6 teriilete a marxista esztétika, érdeklédése a marxista filozéfiatérténet lényeges problémaéinak elemzésére is_ kiterjed.

Borned,

Brunei

183 500 300 000 000

Déli-sziget

Uj-Zéland

szigetek Nagy-Szunda-szigetek|

Kanada Indonézia

200 400 179 416

Java Kuba

Eszaki-sziget

Nagy-Szunda-szigetek| Nagy-Antill4k

Uj-Zéland

Indonézia Kuba

126 500 114 449

Kanada

110 677

Luzon Izland Mindanao

Fildp-szigetek

Fiilop-szigetek Izland Fulop-szigetek

Celebesz (Sulawesi)

Uj-Fundland

fr-sziget

Fulép-szigetek

Brit-szigetek

Uj-Zéland

150 525

Uj-Zéland

114 724

Trorszig — NagyBritannia”

Megjegyzés : Osszehasonlitisul

km?. a) A sziget B-i része.

megjegyezziik,

hogy

Szigetbecse : 6tk., Pest m., rackevei j.

105 700 102 819 94 594 82 100

Mo. teriilete 93 030

L: 1210 (1960).

Va.: Rackeve. Szigetesép : Otk., Pest m., rackevei j. L: 1940 (1960). Tangazdasag. szigetelés ; idegen behatds elleni védekezést v. meglevé allapot megtartasdt célz6 berendezés, mely rendszerint burkolatbél all. Van hang~ (-zajvédelem), — hészigetelés, > vizszigetelés, elektromos szigetelés (> szigeteldanyagok). szigeteléanyagok : (vill) olyan anyagok, amelyeknek fajlagos villamos ellendlldsa és atiitési szilardsdga nagy, tehat alkalmasak fesziiltség alatt allé6 vezeték egymastdl

valé elvdlasztasdra,

emellett elvdltozds nélkiil birjdk a

vezetében keletkezett v. a kérnyezeti meleg héhatasat, a mechanikai v. a vegyi hatdsokat, a nedvességet stb. Jellemzéi a fajlagosellenallds, az atiitési szilardsdg és a dielektromos dAllandé. A villamosiparban leggyakrabban hasznalt ~ : porcelan, iiveg, csill4m, gumi, guttapercha, textilidk, papir, olaj, bakelit, PVC stb. — Irod: Eisler J. :

1939 dta az USK.

Fébb miivei: Utban a valdsdg felé, 1948; Diderot, a XVIII. szdzad harcos materialistaja, 1951 (francia nyelven 1962); A magyar szellemtérténet birdlatahoz, 1952;

Irodalni tanulmdényok, 1960. Szigetkéz : a Duna szigete a Kisalféldon, Gydér-Sopron megyében ; kb. 450 km. D felél a kanyargé Mosoni-Duna hatarolja. Termékeny éntéstalajok. Szantdfdldek, sok rét, kiterjedt artéri erdék. Stirt lakossag, 24 kis kézség, 1954

nyaran arviz pusztitotta. Szigetmonostor: szijhajtdsnal alkalmazott

gépalkatrész;

lényegében az alkalmazott —hajtdészijndl valamivel szélesebb (ékszijhajtasnal hornyolt) acélkerék. szik : 1, (all) lecithus (gér.—lat.>, vitellus : a petesejt tartalék tapanyaga, melyet az embrid fejlédése soran felhasznal. Féként fehérjébél és zsirnemii anyagokbol all, amelyek cseppek v. szemesék alakjaban oszlanak el a plazmaban. — 2. (ndv) +sziklevél — 3. > szikes talaj

Szikelianosz, Angelosz (1880—1953): ujgérég Lirai k6lt6, a gordég szimbolizmus f6 képviseldje, az ellenallasi mozgalom harcosa volt. Mivészetét az antik gérég szellem és kultura ihlette. szikes talaj: talajtipus, melyben nagy mennyiségt, f5ként a talajrészecskék feliiletéhez kététt natriumionok talalhaté6k (ndtriumtalaj).Szarazon erésen repedezett, nedvesen kenédé, sét szétfolyé, termékenysége gyenge. Felszinén fehér, oldhaté sdébd6l, szé6d4b6l, amorf kovasavbé6l

(SiO,) alld lepedék taldlhaté. nedves,

Novényzete

jellegzetes ; a

k6tdtt teriileteken szikes rétek, a szaraz hatakon

a sovdny csenkesz (Festuca pseudovina) legeléi alakulnak

ki. A leggyengébb minéségti ~okon, a szikfokon a mézpdzsit (Puccinellia limosa) gyepje, az in. vaksziken csak baranyparéj (Camphorosma annua) terem, Néha a~ sok tapanyagot tartalmaz, de rossz fizikai tulajdonsagai miatt ezeket a névények nem tudjdk felvenni. Szarazabb vidékeken, Azsia, Ausztrdlia sivatagjain igen elterjedt, de a mérsékelt 6vben is nagy teriileteken fejlddétt. Hazank leggyengébben terméd talaja, az egész teriilet 8—10%-4t teszi ki. — Kifejlédése szerint 2 tipusa kiilénbdéztetheté meg: a szolonyec és aszolonesak (régebbi osztalyozds szerint szerkezetes 6s nem szerkezetes szik). A szolonyecekben a sok nagyrészt a talajkolloidokhoz k6tottek. Kiilénb6zé mélységekben elhelyezkedé, oszlopos felhalmozédasi szintje (B-szint) van (—-talajszelvény), amely a talaj rossz fizikai tulajdonsagainak okozdja. Alfoldi ~aink nagy része ilyen. A szoloncsdk talaj felsé rétegében az oldhatéd sdk mennyisége erdésen felszaporodik. A sok kéziil

legkarosabbak

a natriumsdk,

féként

a szdda

(Na,CO,). A szolonesik termékenysége a ndvekvé s6mennyiséggel romlik. — Képzédését kivalthatjak a sds altalajviz, a sds altalaj-rétegek és a talaj anyaganak bomlasa kézben keletkezé oldhatdé natriumsék. A ~ok vegyhatasuk szerint lehetnek ligosak, semlegesek v. savanyuak.A talajjavitas szempontjab6l a ~okat mészben szegény savanyt és semleges, mészben szegény lugos (atmeneti) és meszes-szodas-lugos tipusokra osztjak. A nem nagyon ~ kielégité termést adhat nedves években, de a gyengébb esak javitassal hasznosithatd. A szikjavitas azon alapszik, hogy a eserélik

~ kicserélheté ndatriumionjait kalciumionokra 4t. A mészben szegény savanyt és semleges

szikesek javitdsa szénsavas mésztartalmu — digdfdlddel térténik (digdzés). A mészben szegény, gyengén ligos szikeseket mésszel és gipsszel, a meszes-ligos v. szédas talajokat gipszképorral, gipszhulladékokkal és lignitporral javitjak. — A ~ok vizsgalataban és javitasi mddszereinek a kidolgozdsdban magyar kutatok tevékenyen részt vettek. A mészben szegény ~ok nagyiizemi javitasa Mo.-on tervszertien térténik. Az 1928—37. évek Aatlagaban 7 ezer kh-on, 1960-ban 26,3 ezer kh-on javitottak a ~okat. — Irod. Herke S.: A meszes-szddas szikesek

és azok

javitésa.

1952;

Prettenhoffer

L.: At-

meneti szikesek javitasa kombinalt eljdrassal. 1953; Szaboles I.: Hortobagy talajai. 1954; Arany S.: Asz. t. 1956;

sziklevél

230

szikhek

Gazdalkodas

szikeseinkben.

Szerk.:

Vezekényi E.

1959. szikhek (szanszkrit) : az egyik indiai vallas kévetdi. A szikhizmus a 16.s8z.-ban terjedt el f6ként Pandzsabban, 8 azantifeudalismozgalmak ideoldogiajava valt. Aszikhizmus elveti a tobbistenhitet, s a kasztok isten elétti egyenléségét vallja. Tagadja, hogy az alacsonyabb kasztok tag-

jaival valé érintkezés tisztatalannad

tesz,

s azt tanitja,

hogy a lélekvandorlas lanc4bél nem aszketizmus, hanem a féld6n végzett j6 cselekedetek utjan lehet megszabadulni. Vallasi k6ézésségei a kévetkezé szdazadokban katonai-politikai egységekként a feuddlis urak ollen

léptek fel; késébb azonban benniik is feudaélis uralkodé réteg alakult ki. A 18. sz. végén Pandzsdbban megkezdték sajat feudadlis allamuk kiépitését, amelyet 1819-ben Ranjit Singh kirdlysaggé szervezett, s hatalmat kiterjesztette egész Pandzsdbra és Kasmirra. A szikh Allamot 1849-ben az angolok hosszi hare utén megsemmisitették. 1947-ben, amikor Pandzsabot megosztottak India és Pakisztan k6z6tt,

a Pakisztanhoz

keriilt részb6]

témegesen attelepiiltek Indiaba.Sz4muk ma kb. 5 millid.

Szikiang : — Hszicsiang

sziklagleceser,

kégleccser:

esett. 1917-ben az OK(b)P tagja lett. Mint vérésgardista harcolt az intervenciésok ellen. 1920-t61 kezdve elvégezte

és az egyetemet, Moszkvaban a Nyugati,

a kézépiskol4t

1934-tél a Szverdlov Egyetemen tanitott. 1936—38-ban részt vett a spanyol polgdrhdboriban. A Nemzetkézi Brigéd kivondsa utén Franciao.-ban internalték, majd Afrikaba

szallitottaék.

1943-ban

tért vissza

az

SZU-ba,

az egyik antifasiszta partizdniskola vezetdje lett. 1944 $szén. a szovjet hadseregben harcolva tért vissza Mo.-ra. A felszabadulds utdn kiilénbéz6 beosztasokban végzett felelés partmunkét, majd a hadifogoly-iroda vezetdje lett. 1948—53-ban a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott. 1956-ban a lakésdt mogrohan6 ellenforradalmarok-

kal vivott ttizharcban halalos sebet kapott. diszkertrészlet, ahova sziklakert, alpinétum: olyan magashegységi szikla- v. gorgeteglakd, esetleg sztyepl novényeket (fak, cserjék, féleg gydkértérzses, hagymas, gumés évelé novények és fiivek stb.) telepitenek. A névényeket a természetes eléfordul4s uténzdsara mesterségesen elhelyezett kévek k6zé iltetik.

sziklamdszas:

a —hegymdszdsnak

6nallé

sportként

uizdtt aga. Kifejezett célja a sportteljesitmény : valamely rendkiviil nehezen megkézelitheté szikla v. sziklaesoport megmaszasa lehetdleg masok Altal még nem jart utvonalon.

sziklarajzok: az dskdkor idésebb szakaszdban élt embe-

rek dltal készitett, tobbnyire Allatalakokat, vadaszjeleneteket Abrézolé, barlangok v. szabad sziklafalak feliileteire rajzolt, festett, ill. karcolt képek. A ~ miivészetének elsé szakasza

az aurignaci kultura koréhez tartozik, az ekkor

készitett rajzokat a realisztikus 4brézolasméd és az erds

konturok jéllémzik (Castillo, Pindal barlangdk Spartyéto.ban). A barlangi~ virdgkora a magdaléni kultura, melynek elején a rajzokat a mozgé Allatok abrazolasa és a belsé részletek gazdag szinezése, késébb pedig a konturok elttinése és a szinek eluralkoddsa jellemzi (Spanyolo.ban Altamira, Franciao.-ban Lascaux, Font de Gaume

barlangjai stb.). Az éskékor végén és az tjabb k6ékor elején a ~ egyre stilizdltabbakkdé, jelzésszeribbekké valtak. ValdészinGleg méagikus szertartasok céljabdl

késziiltek (+még dskori miivészet). _ Sziklas-hegység, Rocky Mowntains [raki mauntinz]: Eszak-Amerikéban a Kordillerak K-i lanca, a Jegestengert6l a Rio Grande del Norteig; 5400 km. A Ny-i lancoknal idésebb. Nem ésszefiiggé lanchegység, hanem szakaszokbél

all, kézéttiik

gyakran

tagas medencékkel.

Alaszkaban a Brooks-hg.-gel kezdédik. Kanadaban D—DK irdnyba fordul s magasabbra emelkedve (Mt. Robson 3954 m) alpesi jelleget dlt. Az USA teriiletén elterebélyesedik. E—D-i iranyu lancai itt a legmagasabbak

(Mt. Elbert 4399 m), s tébb parhuzamos lancra oszlik: K-en a Front Range 6s Sangre de Christo, kézéputt a Medicine Bow-hg., Park Range és San Juan-hg., Ny-on a Wasatch-hg. Kéz6ttiik fiatal folyévizi és tavi lerakédasokkal feltéltétt medencék és magas fennsikok taldlhatdk.

Aw a Préri-tabla szintjéb6l falszertien hirtelen emelkedik ki, a Kordillerék Ny-i lancai és a ~ kozétti stillyedékdévezetre meredeken ereszkedik alé. Ez utdbbi a Yukonf. medencéjével kezdédik ; Kanada teriiletén ésszeszikiil;

D-Kanadéban a Fraser-f. medencéjével kezd ismét szélesedni s az USA teriiletén a legterjedelmesebb (Columbiaés Nagy-medence, Colorado-fennstk). Eghajlata Altalaban szarazsagra hajlik, hideg és mérsékelten kontinentalis. Novényzete E-on fenyderdé és tundra, D-en sok a hegyi sztyep. Asvanyi kinesekben gazdag : szén, kéolaj, arany, vas, dlom, cink, molibdén, wolfram,

a sark

k6riili,

ill. magas-

hegységi tajakon az erdéhatar és az dllandéd héhataér k6z6tt a lejték felsé, pusztuld részén a szdlban alld sziklanak kifagy4s miatti gyors aprézédasaébol sz4rmazd, és lejtés gleccsernyelvre emlékezteté alakban lefelé huzod6 durva, nagy ké6vekb6l allé6 térmelék. Sziklai SA4ndor (1895—1956): ezredes, a Hadtérténeti Intézet igazgatéja (1953-t6l). Béresgyerek, mezégazdasagi cseléd volt. 1915. jan.-ban orosz hadifogsdgba

vanadium. Sziklay Laszl6 (1912— ): irodalomtérténetird, az irodalomtudomany kandidatusa. A szlovak irodalom térténetével s a szlovék—magyar irodalmi, szellemi kap-

esolatokkal foglalkozik elsésorban (A szlovak irodalom, 1942; A szdzadvég ellenzéki irodalmadnak térténetébél. Gdaspdér Imre,

1955; A szlovék

irodalom térténete,

1962).

sziklevél cstralevél, kotyledon (gér.) : a magasabb rendtt néovények esirdjanak elsé, tapanyagot raktdérozé szerve.

szikracsapé Csirdzaskor a esiranévényt taplalja. Vannak egy-, kétés tobbsziktiek (fenyék). szikracsapé : a — tizoltdfelszerelések egyike. szikrafog6é : Mozdonyok és gézkazdnok kéményén, ill. a belséégésti motorok kipufogdéj4n keresztiil — fdleg eréltetett tizemnél — izzé szilard égéstermék-részecskék jutnak a szabadba, ahol meggytijthatjak a kénnyen gyuld anyagokat. Ennek a veszélynek csékkentésére kiilénb6z6 rendszerti ~t 6s pernyefogét alkalmaznak.

szikraforgacsolé gép:; szerszimgép kemény munkadarabok kisméretti furatainak, alakos nyildsainak (pl. huzégytrtik) kimunkalasara szikra Altal létesitett nagy héfok felhasznalasaval. — Irod. Réth—Kaldos—Kovaes : Szikraforgdcsolds. 1961. szikrainduktor : egyenaram szagegatasdval nagy fesziiltséget (egyszerti eszkézédkkel 10 000 voltot is) eldallité kapesolas. Az elsé radiéadék (drétnélkiili tAvirdk) szikrakézzel és antenndval ésszekétdétt Yok voltak. szikrataviré : periodikusan ismétlédé, cesillapitott, elektromagneses rezgéseket eldadllits berendezés, mely tavirdjelek vezeték nélkiili tovabbitasdra alkalmas. A mai

radidadék ése. Ma mar csak tengeri hajékon haszndlhatd vészadéként, minthogy haszndlataét nemzetkézi egyezmények tiltjak. sziks6 ; szikes talajokon kivirdgzds forméjaban eléforduld —ndtriumkarbondt. Szikszai Fabricius Balézs, Kovdcs Balazs (1530—74): sarospataki tanar. Nomenclatura sew Dictionariwm LatinoUngaricum cimt, 1561—74 kézétt késziilt latin—magyar

szojegyzéke kéziratos maésolatokban széles kérben elterjedt, halala utan egy masolatét tankényvként hasznéltak. A mii 1641-ig kilenc kiaddst ért meg ; a két utolsd négynyelvti, német és cseh értelmezéseket is tartalmaz. — Irod. Melich J.: A magyar szétérirodalom. 1907.

Szikszé :

6tk.,

Borsod-Abatj-Zemplén

m.,

encsi

j.

L: 6030 (1960). Malom. Baromfikelteté dllomds. Mesterséges Termékenyité Féallomas. Korhaz. Gétikus ref. temploma mtiemlék. — Vara a térdk6k todbb ostromaval dacolt ; végiil 1588-ban révid idére elfoglaltak. Hataraban tobb csata folyt; I. Rakéezi Gyorgy 1645-ben, Thék6ély 1678-ban és Mészaros Lazar 1849-ben itt verte meg a csaszariakat. 1919-ben a Vérés Hadsereg északi hadjaratanak egyik heves csatajat vivta ~ndal. Saiktivkar, 1930-ig Uszty Sziszolszk: varos az SZU-ban (OSZSZSZK),

Sziszola-f.

Kirovtdél

partjan,

fi-ra, a Vicsegda-f.-t6l 3 km-re a

150 km-rel

D-re

a

Knyazs-Pogoszt

allomastol, amellyel autout k6ti dssze. A Komi ASZSZK székh.-e. L: 64000 (1959). Faipar. Kikété.

szikviz : — szddaviz szil (Ulmus): a szilfélék (Ulmaceae)

csaladjaba tartozé novénynemzetség. Erételjes gyokérzett fak, leveleik részaranytalanok. Termésiik hartyas szarnyu, kerekded, egymagvu. Fajuk kemény, ipari feldolgozasra igen alkalmas, féleg a kocsigyarté és az asztalosiparban hasznaéljak. J6 tiizeléfa. Kérgiik gydgyszert szolgaltat. Veszedelmes kartevéjik a ~favész. Erdészetileg jelentések, de disz- és sorfanak is alkalmazzak. Hegyvidéki erdékben gyakori

a hegyi ~

(U. scabra). Sik- és dombvidéken

elterjedt,

erdészetileg igen. fontos a mezei~ (U. campestris). Gyakori valtozata a pards~ (U. c. var. suberosa), vastag paraképzédményt fejleszt. A vénie ~ (U. laevis) vizpartokon él, ritkan

fordul

eld.

Szil : 6tk., Gyér-Sopron m., csornai j., a Rébakdzben. L: 2540 (1960). szila : — halesont Szilady Aron (1837—1922) : irodalomtérténetiré, orientalista, ref. lelkész, az MTA tagja. A nagykérési gimnaziumban Arany Janos tanitvanya volt, Debrecenben és Gottingenben tanult teoldgidt. Térdko.-ban térdék nyelvi tanulmanyokat folytatott. 1893-t6l halaléig az Trodalomtérténeti Koézlemények szerkesztéje volt. Jelentések szévegkiadvanyai

1—9.

két.

Sdndorral

1863—72,

(Z'érék—magyarkori

Salamon

egyiitt ;Régi Magyar

1877—1912.,

Szilagyi és Hajmasi historiaja

231

magyar

Ferenccel Kolték

verses emlékek

Tara.

okmdnytar.

és Szilagyi 1—7.

kot.

a 17. sz. végéig;

Gyarmathi Balassi Balint kélteményet. 1879. , elsé kritikai kiadds a k6lt6 mtiveibél stb.) és irodalomtérténeti munkai (Temesvari Pelbdrt élete és munkdi. 1880. stb.). Szilagy : 6tk., Baranya m., pécsvdradi j. L: 710 (1960). Va. : Hosszthetény. Szilagyi Dezsé (1840—1901): jogadsz, politikus. 1871tél orszdggytilési képviseld (a kiegyezést tamogatta), 1877-td1 egyetemi tanar. Szapary 6s Wekerle kormanyaban igazsdgiigyminiszter. Jelentés szerepe volt az egyhdzpolitikai torvényjavaslatok elkészitésében 6s mas fontos igazsagiigyi reformok, mint a polgari torvénykonyv kodifikdcidja és a birdi és tigyészi szervezet reformja létrehozasaban.

Szilagyi Dezsé (1897— ): Mo. varsdéi nagykévete (1960-t6l). Eredetileg szabémunkas volt. 1914-61 vesz részt a munkdésmozgalomban ; 1918-tél tagja a partnak.

1919-ben a Magyar Véréshadsereg politikai biztosa volt. A fehérterror idején emigralt, 1924-t61 56-ig az SZU-ban élt,

kiilénb6éz6

part-

és

1957-t61 60-ig az MSZMP

tandcsi

funkcidkat

tdltdtt

be.

Kiiliigyi Osztdlyanak vezetdje

volt. Az MSZMP Kézponti Bizottsaganak tagja (1959-t6l). Szilagyi Erzsébet (?—1483) : Hunyadi Janos felesége. A D-i orszégrészen birtokos csaladbél szarmazott, hazassagkétése utaén megerésédé6tt Hunyadi befolyasa D-en és a Szilagyi csalad rokonai révén Erdélyben is. A roppant kiterjedésti birtokok igazgatdésdval, jévedelmik kezelé-

sével tamogatta férje politikajat, majd fia, + Mdtyds — eleinte jingatag — trénjat. — Alakjat Arany J. kélteménye (Mdtyds anyja) ordkitette meg. Szilagyi Géza (1875—1958) : kdlt6, elbeszélé, publicista. A mult sz4zad 90-es éveiben Ady eldfutéraként elsének lépett fel a szerelmi érzés Uj, felfokozott szenvedélyt, erotikus, a testi szerelmet is megéneklé, nagyvarosi lirdjaval. Kéltészetének szenvedélyes hangja s politikai radikalizmusa is az Uj magyar kéltészet egyik uttdrd alakjdva avatja (Tristia, Holt vizeken stb.). Gytjteményes kétetei: Vdlogatott régi és uj versek (1948), Koldusok tancdala (1958). Szilagyi Janos Gyorgy (1918— __): klasszikus-filologus és archeolégus, a tdérténettudomanyok kandidatusa, a Szépmtivészeti Mizeum gérég-rémai gytjteményének vezetdje. Fé kutatdsi teriiletei a gérég archaikus és klasszikus, tovakba

az etruszk és itdéliai miivészet,

vala-

mint a rémai irodalomtérténet. (Atellana. Tanulmdanyok az antik szinjdtszasrol, 1941; Gorég mtivészet, 1954; Htruszk miwvészet, 1960;

A gérdég mivészet vildga, 1—2 két. 1962.)

Szilagyi Lordnt (1908—

__): egyetemi tanar, a torténet-

tudomanyok kandiddtusa. (A magyar kir. szerepe az dllamkormdnyzatban 1458—1526. Anonymus kérdés revizidja, 1937. stb.)

Szilagyi Mihaly (?—1459):

kancelléria 1930; Az

hadvezér, Hunyadi Janos

sdgora, 1456-ban, a tordkék tamadasa elétt Nandorfehér-

var (Belgrad) érségének paranesnoka volt. Mdtyds kiralylyé& vdlasztasa utdn a rendek kormanyzénak valasztottak a kiskorti uralkodé mellé, de Matyas hamarosan eltavolitotta tisztségéb6l. Emiatt a kirdly ellenségeivel szévetkezett, mire Matyas Vilagos varaba zaratta, de hamarosan szabadon bocsdtotta s rdébizta a Délvidék fSkapitanysagat. Egy balsikeri hadjaraton a té6rok6k

fogsdgaba esett, és Konstantindpolyban lefejezték. Szilagyi Sdndor (1827—99): térténetird; a bp.-i Egyetemi Kényvtar igazgatéja (1878-t6l), az MTA tagja. 1875-t61 a Szdzadok c. folydirat szerkesztéjo, a Térténelmi

Tar c. folydirat és a Magyar Térténelmi Hletrajzok kiadvanysorozat

egyik

kezdeményezéje,

térténete c. 10 kétetes, in. millendris

A

magyar

nemzet

térténet elsé kdte-

teinek szerkesztéje volt. Rendkiviil termékeny munkassdganak zéme az erdélyi fejedelemség torténetével (a Rakocziak koraval) foglalkozik. Szilagyi és Hajmasi histéridja, 1560: egyik legszebb

16. sz.-i széphistéri4nk, mely a nép ajkén balladava alakult 4t. A Borsod megyei Szendré varaban keletkegett, ezért szerzdjét az irodalomtérténet Szendrei Neévtelenként emlegeti. A térténetet késébb tébb kélt6 fel-

dolgozta: pl. Vérésmarty Mihaly és Gyulai Pal.

szilagysomlydéi

szilagysomlyéi kines : az egykori Szilagysomlyé (ma Simleul Silvaniei, Romania) erdélyi varos mellett 1797ben, majd 1889-ben feltart keleti got v. gepida eredetti lelet, a 4. sz.-i Pontus vidéki aranyrekeszes mtvesség egyik legjellegzetesebb emléke (rémai aranypénzek, ékszerek, aranytargyak). A leletek egy része a bécsi Kunsthistorisches Museumban, mas része a Magyar Nemzeti Muzeumban van. szilaj pasztorkodas: az Aallattenyésztés kezdetleges formaja ; az Allatokat (szarvasmarha, 16 stb.) egész éven at a legel6n tartjak. Féként a nomad népek alkalmazzak. Jelentésége ma mar csekély. (+még rideg marhatartds) szilanok : a —sziliciwm hidrogénvegyiiletei. Gazhalmazéllapott, esetleg eseppfolyés, bomlékony, szintelen. anyagok. A monoszildn (SiH,) és a diszildn (Si,H,) gaz, a triseildn (Si,H,) és a tetraszildn (Si,H,9) folyadék. Szilard Leo (1898— ): az USA-ban 616 magyar szarmazaésu fizikus, a chicagédi egyetem biofizikai osztalyénak vezetéje. A masodik vilaghabort: kezdetén a szintén magyar sz4rmazdasi Wigner Jend, valamint Enrico Fermi és Albert Hinstein tarsasagaban kezdeményez6jo a Manhattan-terv kidolgozasdnak, amely az urdnhasadasi reakeié hadi felhasznalasara iranyult. E. Fermivel kézésen 6 épitette az elsé urdn-atomreaktort. szilard oldatok: szilard halmazallapotu homogén elegyek, melyekben az egyik alkatrész sokkal nagyobb mennyiségben van jelen, mint a masik (ill. mint a tobbi). Létrejéhetnek, ha egy anyag kristalyracsaba sajat épitéelemei (pl. atomjai) helyébe idegen atomok épiilnek be (— elegykristdly), v. ha idegen atomok a kristalyracsot alkoté elemek k6z6tt levé kisebb-nagyobb, szabalyszerten ismétl6dé hézagokba beékelédnek (pl. az acélfajtak aza- és ay-vasnak szénnel, ill. kiilonb6z6 6tv6zé6-

fémekkel

képzett

értelemben ~

szilardsagi kilsé

tm.

sdganak

beékelédéses

elegyei).

az iivegszerfi (amorf) anyagok

anyagvizsgalat:

erdédhatasokkal

fémek

szembeni

megdallapitasa.

A

és



leggyakrabban

Tagabb

is.

mas

viselkedésének,

anyagok szilard-

eléforduld

legfontosabb vizsgalati médok a kévetkezék:

és

1. szakito-

wiasgdlat: ehhez az anyagbol probapalcat készitenek, ezt

a szakitogép pofai kdzé befogjak, majd egyre novekvé erével addig htizzak, amig elszakad. Kozben egy iréberendezés gérbét rajzol fel, amely a htzderét (P) abrazolja a megnyulas fiiggvényében. Ez a szakitodiagram. A

szakadas

helyén

a

palea

keresztmetszete

csdkken;

a kontrakcié a keresztmetszet és az eredeti keresztmetszet %-ban, kifejezett aranya. A legnagyobb terhelés (Pp) és a probapalca eredeti keresztmetszetének (I) viszonya

adja a seakitészildrdsdgot

(o B).



2. nyomédvizsgdlat :

hengeres, néha hasab alaku probatesten végzik, amelyet gépen tengelyiranyu erédvel dsszenyomnak, mikdzben a terhelést és az alakvaltozast mérik. A nyomdszilardsdg a torést okozé terhelés (Py) és az eredeti koresztmetszet

(F,) hanyadosa. — 3. hajlitévizsgdlat: henger v. hasdb alaku probapalcat két végén alatamasztva, kézépen fokozatosan ndévekv6 erdével terhelnek. A toréskor fellépé fesziiltséget hajlitdszildrdsdgnak (o,) nevezik. — 4. nytroviesgdlat: rendszerint kettés nyirassal végzik. A nyéroszuldrdsag (C,y) @ probatest legnagyobb terhelése (Pny) és az eredeti keresztmetszet (rendszerint ennek kétszerese; ny + 2 Ff) hanyadosa. — 5. csavardvizsgalat: ugy végzik, hogy az egyik végén befogott prébatestet elcsavarjak, mikdézben a csavardnyomatékot (M) és az elesavarodas szogét mérik. Ezekb6] szamitjak ki a csavarészilardsdgot (6 gp). — 6. titéhatds: legzyakoribb a Charpy-féle iitéproba. Hasab alaku, egyik oldalén bemetszett prdébapaleat iitédgépbe helyeznek, majd egy ingaszerkezet kalapacsaval egyetlen iitéssel eltérik. A ki-

lengés nagysdégabol a toréshez hasznalt titémunka meghatarozhaté (mkg/em?). — A ~ foglalkozik még a keménység megallapitasaval (keménységmérés), 6s mivel a legt6bb

szerkezeti

Szilézia

232

kines

alkatrészre

hatd

igénybevétel

ezerszer ismétlédik, a > kifdradds kérdésével is. — Thamm J.: Szilards4gi igénybevételeok mérése. rész. 1955.

sok

Irod. 1—2.

szilardsagtan ; a + mechanika egyik aga, mely az anyagi testre haté eréhatdsok és az azok kévetkeztében a

testben ébredé fesziiltségek, alakvaltozasok stb. torvény-

vizsgdlja.

szeriiségét

hogy

Ismeretes,

ha

szilard

egy

testre egyenstlyban levé kilsé er6k hatnak, ez a hatas a test elemi részecskéin at kézvetitédik, miért is ezek

egymas kézt is egyensilyban vannak mindaddig, amig a rajuk hdramld eréhatast ellenstlyozni képesek. Mihelyt a keletkezé fesziiltség nagyobb, mint a részecskék kohézidja, a kéztiik levé ésszefiiggés megszinik, és torés (repedés) kévetkezik be. A ~ feladata a teherhord6 szerkezetek és eréhatdsok alatt allé géprészek fesziiltségi allapotanak lehetdleg valésaghti jellemzése és a legkedvezétlenebb fesziiltségeknek nagysdg szerinti megéllapitasa, hogy megfelelé anyag, alak és méretek megvalasztasaval a terhelési biztonsdg szavatolhaté legyen. Tovabbi feladata a rugalmas alakvaltozdsok kiszamitasa rugdknal és tartészerkezeteknél,

a tamaszté

tovabba

reakciderék

tébb

tamaszu

megdllapitésa.



A.: Sz. 1951; Muttnyanszky A.: Sz. 1961. szilardsagtani

vizsgalat,

statikac

tartdknal

Kévesi

Irod.

vizsgdlat:

gépalkat-

részek, hid- v. épiiletszerkezotek tervezésénél az egyes tartészerkezetek méreteinek ellenérzése abbdol a szempontbél, hogy hogyan viselik a reéjuk es6 terhelést (er6behatast). szilard test : olyan test, melynek térfogata és alakja esak nagy eré hatdsdra valtoztathat6 meg. A merev test gyakorlati megkézelitésének tekinthetd. Szilasi Méric (1854—1905) : nyelvész, egyetemi tanar, az MTA levelez6é tagja. Finnugor ésszehasonlité nyelvészettel foglalkozott. Fé mtivei: Vogul szdjegyzék. 1896; Cseremisz szétér. 1896; Adalékok a finn-ugor palatdlis hangok térténetéhez. 1904.

Szilaspogony : 6tk.,

Nograd

m.,

720 (1960). Va. : Salgotarjan. Szilassy Jénos (1795—1859):

salgétarjani

pedagdgus,

j. L:

egyetemi

tanar, az MTA levelezé tagja. Eklektikus jellegti mtive az els6 nagyobb pedagégiai rendszerezés volt magyar nyelven (A nevelés tudomdnya I—II. 1827.). szilazs : — sildban erjesztéssel tartdsitott takarmany elnevezése. Szilézia, Slask, Slezsko, Schlesien: az Odera, a Visztula és a Szudétak Altal kézbezart torténelmi tart. Lengyelo. (Katowice, Opole, Wroclaw és Gera vajdasagok) és Csehszlovékia (Ostrava tart.) teriiletén (Felsé-~ Lengyelo.-ban és Alsé-~ Csehszlovakidban). Jelentés vasérc- és készénbénydszat, vaskohaszati, gépgyartdé, és vegyipari

Gliwice,

k6ézpontok

Ostrava

nia Géra,

Zielona

(Katowice,

stb.). Szdmottevé Géra,

Wroclaw).

Sosnowiec,

a textilipar —

Az

i. sz.

Zabrze,

(Jele6. sz.-

ban a szlézidn nyugati szlav térzsek telepedtek meg vidékén, amelyek

990-ben a korafeudalis lengyel allam Allo-

manyaba keriiltek és a lengyel nép egyik alkoté elemévé valtak. A 14. sz. elején a lengyel helyett a cseh kirdly fennhatésagat ismerték el, ugyhogy 1335-ben, a visegraddi kongresszeuson III. Kdézmér lengyel kirdly hivatalosan is leomondott~ birtokardél. A Cseho.-ban uralkod6 német eredetii Luwemburg-dinasztia elésegitette az 1241-1 tatardulas utaén megindult német bevandorlast, ami ~ egyes részeinek germanizalasdhoz vezetett. 1478-ban az olmiitei béke értelmében Mdtyds magyar kirdly fennhaté-

saga ala kerilt, halala utan azonban hercegei ismét a cseh uralmat ismerték el. 1526-ban Cseho.-gal egyiitt az ausztriai Habsburgok vontaék uralmuk alé, majd az oszt-

rak 6rékdsdédési hdboru (1756—63)

(1741—48),

eredményeként

ill. a hétéves hdboru

Poroszo. része lett ; Ausztria

csak kis teritileteket tartott meg D-i vidékébél. Porosz ~ban megindult az erészakos germanizdélas s_ ezzel egyutt a parasztok megfosztasa fdldjeiktél. Az eldrehaladé kapitalizalédasi folyamatot a gazdasdgilag mind jobban elnyomoritott 6s nemzeti elnyomas alatt tartott parasztsdg felkelései és a 18.8z. végén a kialakuléban levé proletaria4tus elsé6 megmozduldsai kisérték. A meginduld gépesités csak fokozta a proletarizdléddst, s kivaltotta a proletaridtus egyik legkoraibb nagyszabési harcat,

Sziléziai-medence

233

a — sziléziai takdesfelkelést (1844). A kapitalizmus kibontakozdsaval a 19. sz. masodik felében egyiitt jart a lengyel figgetlenségi mozgalom erésédése, amely kiilénésen

1918-t6l, a lengyel allam megalakuldsdtél bontakozott ki. A

parizsi

békekonferencidn

az 1919—21

lefolytatott

k6zétt kirobbant

hosszas

vitak,

népi felkelések és azok le-

verése, majd az 1921-i népszavazds utdn végiil is a kikiildott antantbizottsag csak Felsé-Szilézia egy részét adta vissza Lengyelo.-nak. Az Ausztria uralma alatt dllt kerii-

letek egy részét a Saint Germain-i békeszerzddés Csehszlovakianak juttatta. 1939-t61 45-ig német megszallas alatt allt, 1945 tavasz4n a szovjet hadsereg szabaditotta fel. A potsdami konferencia hatdrozata értelmében Porosz ~ teriilete is Lengyelo. része lett.

Sziléziai-medence, Sziléziai-alféld: feltdltott siksag Lengyelo.-ban a Szudétak és a Lengyel-tablasvidék kézt, az Odera mentén. Legmagasabb pontja 255 m. Hullaémos felszinét jégkori iledékek (moréna-anyag és lész) és részben fiatal folyéhordalék boritja. Termékeny, stirti lakossagu teriilet. sziléziai takacsfelkelés, 1844: a munkdsosztdly elsé jelentés, még d6szténés megmozduldsa az akkor Poroszo.hoz tartozé lengyel toérténelmi teriileten, Szilézidban.

Az

1844. jun. 4—5-én lezajlott felkelés sordn a t6kés manufakturakban

dolgozé takacsok szétzizték a munkaeszk6-

zoket, megsemmisitették az drukészleteket. A felkelés, amelyet a porosz katonaség kegyetleniil levert, nagy hatast gyakorolt a német, osztrdk és lengyel, kézvetve az egész eurdpai munkaésmozgalom fejlédésére.

Szilicei-fennsik,

Silicskéd

planina:

a Gémér—Tornai-

szilikonok

hasznaljak fel. Termékeit 3 nagy csoportba osztjak: 1. iivegek és zomancok ; 2. keramiai termékek ; 3. épit6ipari ké6téanyagként hasznalt, vizben szilardulé (hidraulikus) tulajdonsagu anyagok (hidraulikus mész, cement). szilikatok : a Féldén a legelterjedtebb asvanyosztaly tagjai. A fdldkérget uralkodélag (92%-ban) felépitd kézetalkoté asvaényok a féldpatok, csill4mok, piroxének, amfibolok, kvarc sth. Régebben valojaban nem létez6 kovasavakbol igyekeztek a ~at leszarmaztatni. Ma mar ismeretes, hogy minden szilikat kristalyracsat SiO{- tetraéderek épitik fel. Attdl fiiggéen, hogy a tetraéderek egymassal hany oxigén(O-)ion révén kapcsoIédnak,

a ~

5 csoportjét

kiilénbéztetik

dik hdrom

szomszédos

tetraéderhez ; a racs két iranyba

a

bél allé6 nagy kiterjedésti, lapos tetejfi karsztfennsik. Karsztjelenségekben igen gazdag: Silicsk& jaskyna (Szilicei-jégbarlang) stb. DK-i része, a Haragistya és a Nagyoldal (604 m) Mo.-on fekszik, a mély Léfé-vélgy valasztja el a csehszlovak résztél ; végében az idészakos L6f6é-forras. szilicium lat. ’kova’széb6l), Si: a széncesoportba tartozd kémiai elem. Rendszima : 14, atomstlya : 28,09. Sététszirke, kissé fémesen csillogé, kristalyos, nem fémes elem. Kemény, nagy olvadaspontu, az elektromos aramot alig

Ilyen pl. az a- és B-kvare racsa.

a leggyakoribb elem. Eldallitésara a ~dioxidot fém-magnéziummal v. aluminiummal redukaljak.

(SiO,) Elemi

Allapotban féként kohaszati célokra hasznaljak. Fontos 6tv6z6 (ferro~). — A vasgyartés sordén a nyersyas minéségét befolydsolé kiséré6 elem; hatasdra a megdermedé nyersvasban a szén_ grafitlemez formajaban

valik

nyersvas

ki.

A

sztirke

pedig maximum

nyersvas

1,8—3%,

1,2% ~ot tartalmaz.

a

szomszédos

6tv6z6ként is haszndlatos, ilyenkor az

acél ~tartalmat

0,38%-nal nagyobbra noévelik. Hatasa a szakitoszilardsag és a folydshatér nodvelésében (hidszerkezeti és rugé ~acélok) nyilvénul meg. Az eréséramu villamostechnikaban is vasétv6zéként haszndlatos, a vas magneses tulajdonsaégait néveli. A gyengearamti és erésdramu technikaban —/élvezetéként hasznadlatos féként egyeniranyitasra (~ didda). — Irod. Jevsztropjov—Toropov: A szilicium kémidja és a szilikdtok fizikai kémidja. 1951. sziliciumkarbid : — karborundum szilikagél : viztelenitett, nagy belsé feliileti kovasav. J6 adszorbens (—adszorpcid). Leggyakrabban natriumszilikat oldatbél hig kénsavas kicsapassal allitjak eld. F6ként gézok szaritasdra, olddszerek visszanyerésére hasznaljak. szilikatiparok ; azoknak az iparoknak a gytijténeve, amelyeknek nyersanyagai szilikatok, ill. amelyek a sziliciumdioxidot megfelolé atalakitas utan szilikat alakban

tetraéderrel.

Altalanos

képlete

A telitett

tekto~bdl

vezetheté le a Si-ionok 25—50%-anak Al-ionnal torténd helyettesitése révén a féldpatok, foldpatpdotlék, zeolitok stb. racsa (pl. KAISi,0,, ortoklasz foéldpat). — Az ipar szamos szilikdtot haszndl fel szilikAtalakban megfeleldé

miiveletekkel tértént dtalakités utan (— szilikdtiparok). — TIrod. Jevsztropjev—Toropov: A szilicium kémidja és a szilikatok fizikai kémidja. 1951 ; Duderov—Matvejev— Szentyurin : Sz. technoldégidja. 1951; Fauka I. : Szilikat-

kémia.

1959. szilikon lakkok:

szilikon

gyantdkbdél

(— szilikonok)

késziilé fedélakkok. J6l szigetelnek és a nagy hdfokot jél birjak. Melegedé elektromotorok tekercseinek szigetelé-

sére, meleg fémrészek festésére stb. alkalmazzdk. Elterjedésiiket korlatozza, hogy viszonylag dragdk. Nalunk a Nitrokémia Ipartelepek (Fizfégyartelep) allitanak elé ~at.

szilikonok : alkilszilan-triolok vizkilépés

utjan

képzédé

és

dialkilszilan-diolok

polikondenzaciés

termékei.

R = alkil csoport

R | HO—Si—OH | OH

Az acél

tesz szert. Acél-

négy

co (SiO,); a racs telitett, a tér harom iranyéba terjed.

fehér

gyartasa sordn kb. 0,1% ~tartalomra

1. Nezo-

(sikba) terjed ki. Fillo~ a csill4mok co (Si,O,9)*~ Aaltalanos képlettel. — 5. Tekto- v. dllvadny~. Mind a négy tetraéder mind a négy O-ionjaval négy szomszédos tetraéderhez csatlakozik, tehat mind a négy O-ionja k6zés

karszt legjelentésebb darabja Roznhavatdél (Rozsnyotdl) D-re, Csehszlovakiaban, 550—650 m. Tridsz kori mészké-

vezeti, fémekkel kénnyen alkot é6tvézetet. Nem nagyon reakcidképes ; oxigénnel, kénnel, nitrogénnel és szénnel esak nagyobb hémérsékleten egyesiil. Savaknak ellenall. Elemi allapotban a természetben nem fordul eld, vegyiiletei azonban elterjedtek (szilikdtok, kvarc, tridimit, krisztobalit, achat, infuzdériaféld, opdl). Az oxigén utan

meg:

v. sziget-~. A kristdlyrdcsban a tetraéderek fémionok kézvetitésével kapcsolédnak egymashoz. Altalanos képlettik oo SiO4-. Llyen pl. az olivin (MgFe,)SiO,. — 2. Szoro- v. csoport~. Két, ill. harom, négy, hat tetraéder két-két O-ion révén 6nallé csoportt& kapesolddik, s e csoportokat kapesolj&k raccsé fémionok. Ilyen pl. a thorveitit (Sc,Si,O,) és a berill (Be,Al,Si,0,,). — 3. Inov. lénc~. Minden tetraéder két O-ionjaval két szomszédos tetraéderhez kapcesolédik, végtelen lancot alkotva. Nyilt l4ncti ion~ a piroxének oo (Si,O,)4-, zart lanctiak az amfibolok co (Si,O,,)%- altalanos képlettel. — 4. Fillov. réteg~. Minden tetraéder harom O-ionjaval kapesold-

R | HO—Si—OH | R

allxilszilan-triol

dialkilszilan-diol

Az alkil-csoportoktdl és az eldallitas mddjatdél fiiggéen a polikondenzétum olaj-, gyanta- v. kaucsukszert. a) A szilikon olajok viztiszta folyadékok. Héfoktdl alig fiigg6 viszkozitasuk az eléallitas mddjaval széles hatarok k6z6tt valtoztathato. Fagydspontjuk alacsony, forraspontjuk

magas.

Vizben

nem

oldddnak,

vegyszereknek

eléggé ellenallnak. Héatvitelre, hidraulikus nyomasatvitelre alkalmas folyadékok. Hatdsos habzasgatlék. A transzformator-olajat pdtoljék. b) A szilikon zstrok

—40 C° és +180 C° kézétt majdnem azonos viszkozitasu kenéanyagok. mint

viztaszité

Onté-

és sajtoldformdék

feliiletek

kikenésére,

létrehozatalara

vala-

(hidrofdébozds)

alkalmasak. ce) A szilikon gyantak beégetheté lakkgyanta alapanyagok. Nagy héfoknak kitett targyak védé bevo-

nasara j6 >lakkfilmet

adnak.

Villamos szigetelék

lam-, azbeszt-, iivegbevonok).

gumik

Szilvas

234

szilikézis

kiilénleges

célokra

(cesil-

d) A szilikon kaucsukok és

széles

héfokhataérok

kézoétt

diszjunktiv ~ alapjét a szétvdlaszté itéletek altalanos tartalmat alkoté viszonyok képezik. Pl. X betegségének oka v. meghiilés,

v. fertézés.

X betegségének

oka nem

(—75 C° és +250 C°) tartésan alkalmazhaté, kaucsuk rugalmassagu, fényt, dozont, ultraibolya sugarzdst allo

a meghtilés, tehat X betegségének oka a fertézés. Osszetett ~rél (poli~rél) akkor beszélink, amikor valamely

anyagok. Villamos sajatsagaik kedvezéek. Vegyszereknek ellenallnak, esak a vizgéz tamadja meg kismértékben. A vegyiparban tomitéanyagnak, magasan szallo repiildégépeken az alacsony héfok miatt a gumi potlasara hasznaljak. Fémragasztoszerek. Kabelszigetelésre iivegsz6vettel egyiitt alkalmazzak. e) A szilikon véddfilmek iiveg-, keramiai, textil-, papiranyagok feliiletét viztaszitéva

kévetkeztetés zardtételét egy Uj kévetkeztetés felsd tételeként haszndljuk, azaz valamely Uj] ~ elézé ~okon alapul. A tudomaényos gondolkodaés nélktlézhetetlen formaéja. Az dsszetett ~ban mindig van egy k6zés tétel. Amikor a kévetkeztetési mtivelet az el6~td6l halad az

teszik

beszéliink.

(hidrofdbozds).

Laboratoriumi

iivegedényeken

hasznalhatok, valamint villamosipari keramiadkon nagy feliileti ellendllas biztositas4ra. Epitéanyagok, beton feliiletén vizes ndatrium-metilszilikonat-oldatos bekenéssel néhany ora alatt igen jO metilszilikonos védé filmréteget kaphatunk a levegé széndioxidjanak hatasara. — Mo.-on a Nitrokémia Ipartelepek (Fizfégyartelep) allitanak

elé szilikon

olajokat,

zsirokat,

lakkokat

és gumi-

kat. — Irod. Sés F.: Sz. és felhasznaélasuk. 1956. szilikézis, silicosis (lat.-bdl): szabad sziliciumdioxidot (SiO,) tartalmazé kézetpor belélegzése altal eldidézett, foglalkozasi jellogtii — porbelégzési betegség. Kiilondsen képormalomban, kéfejtében, banyaban, cementiizemben, ontddében, esiszolémtihelyben stb. dolgozé munkasoknal gyakori. Hatdsara a tiid6 kétdszévetes allomanya megszaporodik, ennek kévetkeztében a légzdé feliilet megkisebbedik, és az erek egy része elzarddik ; a sziv jobb kamraja és pitvara alland6 tulterheléssel kénytelen mikédni. Fontos a betegség megelézéso az iizem levegdojének tisztitasdval (portalanitas), véddalarccal, a dolgozdk rendszeres ellenérzésével, sziikség esetén mas munkahelyre vald athelyezéssel. — Irod. Karpati—Sods:

Sz. 1960. Szilisaztria : régi bolgdr dunai kikétévéros

Dobrudzsa-

ban, a roman hataron. Jarasi székh. L: 20000 (1956). Fontos dunai atkeléhely. szilitellenallas: 1. a raddidzas kezdetén hasznalt sziliciumkarbid alapanyagi villamos ellenallas. Minésége a mai kévetelményeknek nem megfelelé. Erésaramu technikaban azonban izzitdé kemencékben ma is hasznalnak igen magas hémérsékletet elbiré sziliciumkarbid ffitéellenallasokat. Ujabban gyartanak automatikai berendezésekben hasznalt fesziiltségfiiggé ~t, amelyet varisztornak neveznek. — 2. a radidtechnikusok minden

villamos

tévesen ~nak

ellenallast,

amely

nem

huzalellendllas,

v. réviden szilitnek neveznek.

szillimanit, Al,SiO,: selymes fény4, friss térési feliiletén iivegfényt, sargassziirke szini szilikatasvany.

esillogé

Rombos

rendszerti.

Finoman

rostos valtozata

a fzbrolit.

Kristalyos palak asvanya.

1550 C°-on kovaolvadékka

mullitta (3 Al,O,-2Si0O,)

esik

szét. A samott

és

ttizalld-

sagdt a miullit-tik szévedéke biztositja. szillogizmus, logikai: — kdvetkeztetés, amelyben a kiindulé itéletek logikailag elégséges alapot nytjtanak a

zardtétel

levondsshoz

és igazsagdanak

elismeréséhez ;

igy ezekbél a zardtétel logikai sziikségszertiséggel kévetkezik. Formait és mddszereit Arisztotelész dolgozta ki. Minden ~

tobb itéletben fejezi ki azt a kiinduldé ismere-

tet, amelybél a zardtételt levezetik.

Legalabb

két ilyen

itéletnek kell lennie (egyszerti ~), de lehet tébb is (dsszetett ~). Az egyszeri ~nak harom alapveté fajtaja van :

kategorikus, feltételes és szétvalasztd (diszjunktiv). A kategorikus ~nal a zarotétel logikai sziikségszertisége az egyes és altalanos viszonyanak tulajdonsdgain alapul, amely a fogalmak k6ézétti logikai alérendeltség viszonyéban fejezédik ki, pl. minden gaz bizonyos héfokra

lehtitve folyadékka valik. A hidrogén géz. Tehat a hidrogén bizonyos héfokra lehtitve folyadékké vaélik. Igy a kategorikus ~ a deduktiv kévetkeztetés alapformaja. — A feltételes ~ alapjat a kiinduléd alap és a kévetkezmény viszonyat kifejez6é itéletek képezik. Pl. ha a fémeket melegitjiik, a fémek megolvadnak. Ezt a fémet melegitetttik, tehat ez a fém megolvadt. — A szétvdlasztd,

utéd~ felé — progressziv-ésszetett ~rdél, 6s amikor az uté~tél halad visszafelé, akkor regressziv-dsszetett ~rol

A ~ok egész sora a lanckévetkeztetés. szilon : Csehszlovakidéban gyartott + poliamid miszal (— szdlasanyagok). Szilsarkany : 6tk., Gyér-Sopron m., csornai j. L:

1130

(1960). Szimos

sziluett szilur

mtiemlék

jellegt épiilet.

drnyékrajz : (fdldt) a paleozikumnak a —+kambriumot kéveté idészaka. Az alsé6 ~t ordoviciumnak, a felsét gotlandiwmnak nevezik. Féleg tengeri képz6dmények : homokos-mészkéves és sétét palas wledékek képviselik. Gerinctelen élévilagara féleg a Graptolitak és a Trilobitak jellemzdek. Az elsé pancélos és porcos halak a ~ban jelentek meg. Flérajaban vizinédvényeken kiviil mar tébb felsébbrendt névénytipus is élt. Az utdbbiak részben az déscserjékhez tartoztak, részben hinarszertiek voltak. Jelentés hegységképzé szakaszai: az appalache-i és a kaledéniai felgytrddés. A -~ban a vulkanizmus a hegységképz6 mozgasokkal kapcsolatban gyakori volt. Eurédpaban tipusos kifejléddésben Anglidban, a Skandinav-Balti-tertileten,

Bretagne-ban,

Normandia-

ban, Tiiringiaban, Szdszo.-ban, a Lengyel-koézéphegységben, Cseho.-ban s D-Eurépaban, féleg a Keleti-Alpok és a Pireneusok teriiletén talaljuk meg. Gazdasagilag jelentések a ~idészaki vasére- és sdtelepek. (+még Fdéld, foldtorténeti

tablazat.)

szilva (Prunus domestica): a rdzsafélék (Rosaceae) csaladjaba tartozé, értékes, csonthéjas gyiimélestermé fa. Valdszintileg Kisazsiabél v. Perzsidbél szdrmazik. Bokor v. lombkoronds fa. Gyékérzete a talajban szélesen elterjed. Levelei szért allasiak, a gallyak néha tiiskések. Virdgai fehérek. Termése gdmbélyt v. hosszas tojas alaku, héja sokszor hamvas, magja altala4ban keserti. Hazankban termesztése a hazi kertekben és szérvdnygyumoélesésékben mindeniitt jelentés, de legelterjedtebb a Tisza—Szamos szégben, Zalaban, a Hegyaljan, a Biikk, a Matra, a Borzsény és a Pilis lankdin. Termését frissen fogyasztva, hazilag v. iparilag feldolgozva hasznositjdk. Lekvart, izt, beféttet

készitenek

beldle, v. aszaladssal, ill.

mélyhitéssel tartésitjak. Erjesztve, féleg kisiisti leparlassal, pdlinkét készitenek beldle (szilvérium). Legértékesebb fajtéja a besztercei ~ (magvavaélé, Hungarian Plum), amely hazénkbol terjedt el Kézép- és Ny-Eurépaba, s6t K-Amerikaba is. ~fadllomadnyunk zémét ez teszi ki, de jelentés még a ringlé is. Altalaban ivartalan uton, vad alanyon (mirobalan) tértént szemzéssel szaporitjak. Betegségoi kéziil a monilia, a vérésfoltossdg, a levélrozsda és a ldskdsodds,

kartevéi

kéziil

a ~moly ellen kell védekezni

tin). —

a ~dardzs,

a levéltetii,

(borddi lé, idegméreg, niko-

Mo. ~fadllomanya az 1959. évi dsszeirds szerint

kb. 30,8 milliéd db-ra volt becsiilheté, melybél 23,4 millid

a termdképes. A -~termés 1960-ban megkdézelitéen 98 ezer t volt. — Irod. Mohacsy M.: A sz. termesztése és hazi feldolgozasa. 1960 ; Brézik S. : Csonthéjasterméstick. Sz. —kajszi. 1960. szilvafélék (Prunoidea) : a rézsafélék (Rosaceae) egyik alesaladja. Ide tartozik a —kdkény, a — cseresznye, a — kajszibarack, az + észibarack, a + szilva, a > mandula és a —>meggy.

Szilvagy :6tk., Lenti.

Szilvas : ktk., Va. : Godresény.

Zala m.,

Baranya

lenti j. L: 470 (1960). V4.:

m.,

pécsi j. L: 230 (1960).

Szilvasszentmarton

Szilvasszentmarton : ktk., L:

L:

Somogy

250 (1960). Va. : Kaposvar. Szilvasvarad : dtk., Heves m.,

1970

(1960).

m.,

kaposvari

j.

egri j., a Bikkben.

Mészkébdnydszat,

mészégetés,

fiirész-

telep, erdégazdaség, ag., kedvelt kiranduldhely iidiilékkel. A Szalajkavélgyben természetvédelmi teriilet. Istallésk6i ésemberbarlang, sziklaforrds, pisztrangos tavak. Klasszicista, ref. temploma memlék. Szilveszter, Sylvester: hadrom rémai pdpa neve. Leg-

jelentésebb : II. ~

(?930—1003),

1003-ig papa. Francia 998-t61 ravennai érsek.

tkp. Gerbert.

999-t61

szd4rmazdsi. 992-t61 rheimsi, III. Ottd német-rémai csdaszar

neveldje, koranak mitivelt embere volt, filozdéfidval, mate-

matikaval és irodalommal foglalkozott. ~ van magyar kiralynak a kirdlyi koronat. Szilveszter-nap : december

31.,

az

év

kiildte I. Istutolsé

napja,

melynek estéjén az —wjévbe nytlé vidadm mulatsaggal szokas bucsuzni az elmult esztenddtdél. szilvin : KCl ésszetételi, szabdlyos rendszerti, tivegfényti, szintelen

szimfénia

235

v. vérésre

szinezett,

vizben

jl oldédé

asvany. Egyes késdételepek fedtijében nagyobb mennyiségben talalhaté. Fontos kaélisé. Legjelentésebb eléforduldsi

Dezs6,

Baldzs

Béla, Nagy

Zoltan

stb. irtak szimbolista

verseket. Sz4mos halado iré (pl. Ady is) a ~ kifejezéeszkézeit haladé tarsadalmi és politikai tartalmak kifejezésére hasznalta. — 2. A filozdfia teriiletén egyrészt egyes idealista ismeretelméleti irdnyzatokban, pl. a — hieroglifa-elméletben jelentkezett a ~, amennyiben ismereteinket csak a valésdg jelzéseiként, szimbdélumaiként

fogtak

fel,

mdasrészt

szimbdlumokat

alkalmaz

pozitiv eredménnyel a — matematikai logika a logikai problémak megoldasara. szimbélum (gor. ’ismerteté jel, bélyeg, jogy’> : 1. valamely gondolati fogalmat érzékeltetdé jel, jelkép, amely képzettarsitas folytan nemcesak a kifejezendd fogalmat helyettesiti, hanem vele kapcsolatban kiilénb6z6 érzéseket, hangulatokat, egész gondolatsorokat tud felidézni. Az egyik legésibb dbrdzol4si mdéd. Legszélesebb alkalmazasi

teriilete a kdltészet.

Pl. Adynal

a Magyar

Ugar

a mo.-i térsadalmi elmaradotts4g ~a. — 2. a képz6miivészetben elvyont fogalmak, gondolatok és érzelmek kkifejezése, megszemélyesitéssel, valamint a fogalomra vonatkoz6 jelképes targyak abrazolasdval.

Szimferopol : varos az SZU-ban (Ukran SZSZK), Krim

helyei NDK (Stassfurt), SZU (Szolikamszk), Chile, Peru. szilyérium, szilvapdlinka: szilv4b6l alkoholos erjesz-

ter. székh.-e. L: 189 000 (1959). Gép-, konzerv-, textil- 6s dohénygyartés. Egyetem. Szinhazak, mizeumok. Turisz-

téssel

tikai kézpont. 1962 dta trolibusz-vonal ké6ti dssze Jaltaval. szimfénia (gér. ’egyiitthangzds, dsszhang’> : régi érte-

készitett

palinka.

Szily Aurél (1880—1945): szemész, egyetemi tanar. Szakirodalmi munkédiban féleg a szem fejlédésének és kértananak kérdéseivel foglalkezott. Szily Kalman (1838—1924): természettudds és nyelvész, mtiegyetemi tanar, az MTA tagja, 1889-té1 1905-ig az MTA fétitkara. Ujjaszervezte a Természettudomanyi Tarsulatot,

meginditotta

és szerkesztette

a Természet-

tudomanyi Kézlonyt (1868—98) ; megalapitotta a Magyar Nyelvtudomanyi Tarsasagot (1904) és szerkesztette folydiratat, a Magyar Nyelvet . Legfébb nyelvtudomanyi munkéja A magyar nyelvujitads szdtdra 1—2. 1902—08. szimbiontak : az — egyiittélésben részt vev6 é16 szervezetek elnevezése. szimbidézis: — egyittélés, 1. Szimbirszk : — Uljanovszk szovjet varos neve 1924-ig. szimbolizmus ; 1. a francia irodalombdl és képzdémiivészetbél kiindulé és a mult szazad utolsé éveiben Eurdépaszerte hato, a korabeli valsagfilozdéfiak és misztikus tanok

hatasdt magabaolvaszt6 mivészeti iranyzat, amely a tartalmat szimbdélumok rendszere segitségével kivanta k6zéini.— A képzémiivészetben kézvetlen elédje az angol preraffaelitak mozgalma volt. A ~ hatott a szecesszidra, a metafizikus festészetre, némiképp az expresszionizmusra és a szurrealizmusra is. F6 képviseléi a képzémiivészetben G. Moreaw (1826—98), P. Purvis de

lemben minden tébbszdlamusag és az erre alkalmas hangszer neve ; Ujabban altalaban zenekarra

les (ciklikus) szondta. —

szant tobbtéte-

Az elnevezés 1600 koriil Altala-

ban hangszeres zenemtivet jelélt, szemben a vokdélisokkal, majd nagyobb énekes mtiveken beliili, tisztan hangszeres tételoket is ~nak neveztek (operék, oratériumok, kantatak

bevezeté, ill. kézzenéi). A 17. sz. vége dta a sinfonia

az olasz tipusti gyors—lassi—gyors beosztast operanyitanyt jelentette, de kivételesen egyetlen hangszerre frott egyes tételekre is alkalmaztak ezt az elnevezést

(J. S. Bach héromszélamu invencidi). A 18. sz.-ban a ~ énadllé hangszeres miifajj4 alakult, mely magéba olvasztotta a kor tobbi mtifajanak szdémos sajatsagat. Elsd miiveléi olasz (G. B. Sammartini), bécsi (G. Ch. Wagensezl stb.) és mannheimi (J. Stamitz stb.) mesterek, majd késébb J. Chr. Bach, Dittersdorf és masok. A preklasszikus mesterek iktattak tételei kézé a meniiettet. A bécsi klasszikus zeneszerzéknél, elészér is J. Haydn miivészetében reprezentativ zenekari miifajj4 valt, kialakultak

formai keretei. W. A. Mozart és L. van Beethoven %j zenei kifejezésméd hordozdjavaé tették, sét Beethoven a francia forradalom eszmevildgénak, egy-egy szellemi v.

Chavannes (1824—98), O. Redon (1840—1916), a belga J. Ensor (1860—1949). Részben ehhez az iranyhoz tartozik P. Gauguin (1848—1903) is, akinek ,,Honnan

kéltéi alaptipusnak megszdlaltatasat bizta ra. Formailag is megujitotta, a mentiettet a scherzo tétellel helyettesitette, s az énekhang felhaszndldsAval (IX. szimfonia) pedig tul is lépte mtifaji kereteit. A romantikus

jottink, hol vagyunk, hova megyiink”’ c. képe a szimbo-

mesterek

lizmus egyik £6 miivének tekinthetéd. — Az 1880-as évek francia lirdja4ban felbukkan6 és késébb-egész Eurdédpaéban tért hdédité irodalmi irany. A tuilzdan intellektualis parnasszista lirdtdl eltéréden k6éltdi jelképekbe (szimbdlumokba) stiritve dabrazolja az élet bonyolult jelenségeit, s fejezi ki a puszta értelemmel kevésbé megkézelitheté belsé élményeket. Uttdrdi: Ch. Baudelaire, P. Verlaine, A. Rimbaud és 8. Mallarmé, £6 képviseléi Franciao.-ban

Brahms stb.) a bécsi klasszikusok 6rékségét csak kiilsdségekben vették at, formailag és tartalmilag koruk felfogasat kévették, Berlioznal pedig, majd az 6t kévetd Insztnél a programzene kérébe tartozd programszimféniava, ill. szimfonikus kélteménnyé alakult. A szdzad masodik felében mas nemzeteknél is felvirag-

(Schubert,

zott a ~-irodalom. Borogyin, ciao.-ban

Mendelssohn,

Schumann,

késébb

Oroszo.-ban P. I. Osajkovszkij, A. P.

A. K. Glazunov, Cseho.-ban A. Dvofdk, Fran©. Franck, Finno.-ban J. Sibelius a leg-

rajtuk kiviil : J. Lafargue, P. Claudel, P. Valéry; Belgiumban M. Maeterlinck, Oroszo.-ban D. Sz. Merezskovszkzj, V. J. Brjuszov, A. A. Blok; Németo.-ban BR. Dehmel, S. George, H. V. Hofmannsthal, R. M. Rilke; Anglidban

nevesebb ~-szerzék. A 19. sz. végén bar A. Bruckner, majd G. Mahler mtivészetében méreteiben megnagyobbodott és uj eszkézékkel is gyarapodott, sokat

Ch. Swinburne stb. Az iranyzat egész Kurdédpaéban irodalmi

veszitett

megutjuldst jelentett, a 19. sz.-i naturalista,

kik toébbé-kevésbé a klasszikus és romantikus hagyoményokhoz kapcsolédnak — kitilénésen Ny. J. Mjasz-

akadémista

és epigon iranyokkal szemben tj, modern kifejezéeszkézokkel rendelkezé és Uj mtivészi élményeket adni tudd kéltészetet teremtett. Ugyanekkor jelképeket halmozd, yakran misztikus, individualista irdnyzata bizonyos eltdévolodast

pontja

jelent

a késébb

a

realista

kialakulé

A magyar irodalomban

Abrazolastél

modernista

s kiinduld-

dramlatoknak.

Ady, Juhdsz Gyula, Kosztolanyi

jelentéségébél

Az

ujabb

szerzék

koézil



kovszkij, Sz. Sz. Prokofjev, D. D. Sosztakovics, I. Sztravinszkij, P. Hindemith, A. Honegger mtvei emlitésre

mélt6k. Kézéttiik szamos program-~ van. Masrészt felttiné a kisebb méretezésti és sztikebb eldadé apparatust igénylé szimfonikus mtivek térhdditasa (kamara~). —

A sinfonietia : kis ~.

szimfonikus szimfonikus

koltemény

szimulalas

236

kéltemény:

a

zenekari

— programzene

tipikus mitifaja. A 19. sz.-ban, a romantika idejében alakult ki. Elézménye a programzenei nyitaény (pl. Beethoven Hgmont-nyitdnya) és a szimfénia volt. Rendszerint egyetlen tételbdl all. A klasszikus szimféniaforma felolddsdval (vagy kiilséséges keretté valé lefokozdsaval)

melyik tengelyén haladnak keresztiil. A ~ szempontjabél az Allatokat aszimmetrikus, egyenlé tengely% (homaxon), egytengelyt (monaxon), sugaras (radialis), két-

erdteljes, epikus jellegi

sugaras (biradialis) és kétoldalasan szimmetrikus (bilateralis) alapformakra osztjak. A ndvényi testekben is lehet hasonlé ~viszonyokat megdllapitani. szimmetriakézpont, inverzids centrum , inverzids kézpont: (asv) a kristély kiilsé alakjan észlelheté szimmetriaelem ; a pont szerinti szimmetridt fejezi ki. Azokon a kristalyokon, amelyeknek ~juk van, az iraény és ellenirany azonos, ill. minden kristalylapnak van azonos kifejlédési, parhuzamos parja.

miiveivel (Les Préludes, Hunok csatdja, Tasso, Mazeppa stb.). Betetézdje R. Strauss, aki a zenével vald leiras, abrazolas egyik legnagyobb virtudza (Don Juan, Till Eulenspiegel, Don Quixote stb.). Nevezetes miaveldéi

szimmetriatengely : (asv) > g2r szimonia, simonia : a papa vilagi hatalmanak névekedésével egyiitt elburja4nzé egyhazi korrupcid; a szent-

teljesen

valamely

esemény,

torténés

v.

jelenség

zenei

leirasdt ttizi ki céljaul. Eldfutarai a 18. sz. programszimfénidi (Dittersdorf, Le Sueur stb.). Beethoven VI. szimfénidja és Berlioz Fantasztikus szimfonidja egyengették

kialakuldsdnak

Ferenc

volt szélesre méretezett,

még:

B.

Smetana,

Utjat.

C.

Elsé

nagy

Saint-Saéns,

C.

mestere

Franck,

Liszt

J.

Sibelius, O. Respighi, A. Honegger stb. szimfonikus zenekar: szimfonikus hangversenyek, ill. nagyzenekari hangversenyek eldaddsara szolgald egyiittes, melynél a vonds szdlamokat a hangszerek egész csoportja, a tdbbi szdlamokat egyes hangszerek szolaltatjak meg. Alapjat a vondskar képezi (két esoportra osztott hegedik, tovabb&a mélyhegedtik, gordonkak, nagybégék csoportja). A fafuvdsok (fuvola, oboa, klarinét, fagott) parosaval vy. harmasaval szerepelnek. Az utdbbi esetben a fafivésok magasabb, ill. mélyebb valtozatai is helyet kapnak benne (kisfuvola, angolktirt, basszusklarinét, kontrafagott). A rézfuvdskart altalaban 4 kiirt,

szimmetriasik : (Asv)

— tikérsik

(— buest), valamint az ségek, ill. a ,,btinbocsdnat”’ piispdkségek (apdtsdgok, stb.) javadalmak egyhazi pénzért, ill. anyagi ellenszolgaltatasért valé juttatasa. A 10. sz.-ban a Clunyb6l kiinduléd mozgalom fellépett

elburjanzdsa ellen, de kevés sikerrel. Fontos szerepet jatszott az egyhdzellenes, valamint az egyhézon_beliili megtjuldst kévetel6 mozgalmak indokai kézt. A bucsuszédelgéssel elkévetett ~ volt Luther fellépésének kézvetlen oka, kivaltdéja is. —

az Ujszovetség

Az elnevezés

egyik legendds todrténetéb6l eredt, Simon nevi mdgus pénzért akarta apostoloktél a Szentlélek ajandékat.

mely szerint egy megvasdrolni az

Szimonidész, Simonides : gérég kélték. 1. Amorgosz7~

2 v. 3 trombita, 3 harsona és 1 tuba képviseli. Az dtdhangszerek alkalmazésa valtoz6, az tstdob-paron kiviil gyakori még a nagy- és kisdob, réztanyér, esetleg cseleszta, xilofén, harangjaték stb. Alkalomszertien harfa, zongora és mas hangszer is eléfordul. — A ~ képezi az alapjat a nagyobb szinhazi, elsésorban operahazi zenekari egytitteseknek is. (+~még zenekar)

(Széménidész) az i. e. 7. sz.-ban mikédétt. Gunyos jambusai kéziil leginkAébb az asszonyok hibait felrovo munkaja ismert. — 2. Kedszi ~ (i. e. 556—i. e. 468) kora népszerii kardal- és epigrammakéltdéje, szamos k6élt6i verseny gyéztese volt. Kiiléndésen ismertté valt a thermopiiléi hésdék tiszteletére irt epigrammaja.

szimmetria (gér.>: 1. az un. szimmetrikus alakzat tulajdonséga ; AA’ pontpar egy C pontra vonatkozdélag

Szimonoy, szovjet-orosz

szimmetrikus, ha az AA’ szakasz felezési pontja a C pont. AA’ pontpar egy e egyenesre vonatkozdélag szimmetrikus, ha az e egyenes az AA’ szakasz felezé merélegese. Hasonld moddon értelmezziik egy sikra vonatkozdlag az AA’ pontpar ~jat. Egy alakzat pontra, egyenesre, ill. sikra vonatkozé tiikoérképét (szimmetrikusdt) ugy kapjuk meg, hogy valamennyi pontjat tiikrozziik a pontra, egyenesre, ill. sikra. Szimmetrikusnak neveziink egy alakzatot, ha 6nmaganak tiikérképe. Egy alakzat lehet

fels6

pontra

szimmetrikus

(centrdlszimmetrikus, a C pontot,

melyre szimmetrikus, centrumnak nevezziik), egyenesre szimmetrikus (tengelyszimmetrikus, az egyenes, melyre szimmetrikus, a ¢tengely) és sikra szimmetrikus. Forgdsszimmetrikusnak neveziink egy alakzatot, ha egy bizo-

nyos elforgatas utén fedi 6nmagat. Korszimmetrikus egy alakzat, ha egy pont kériil barmilyen szdggel elforditva az alakzat 6nmagaét fedi. Hengerszimmetrikus alakzat esetén van olyan térbeli egyenes, mely kériil barmilyen szoggel elforgatva az alakzat énmagat fedi. Az alakzat gombszimmetrikus, ha van olyan pont, amelyen atmené barmilyen egyenes kGriil, tetszdleges széggel elforgatva az alakzat Onmagét fedi. Az aszimmetrikus alakzat dnmagéval semmiféle mdéddon nem hozhatdé fedésbe.



2. (biol) részardnyossdg:

az élélények testében meg-

figyelheté, nem szigorian mértani pontossdgu szabalyszertiség. Az Adllatok szervei v. testrészei kevés kivétellel (csupasz testti amdbak, egyes szivacsfajok) szabdlyszertien rendezédnek el valamilyen pontok, tengelyek v. sikok kériil. A ~kézpont (~centrum) a test

azon pontja, mely kériil a szervek azonos tavolsagban megismétlédnek. A pdlusok a testnek olyan feliileti pontjai, amelyekbél meghataérozott sz4mu ~tengelyek indulnak ki (fej-, farok-pdélus). A ~tengelyek képzeletbeli

egyenesek,

melyekhez

viszonyitva

egyes

szervek

szabdlyos helyzetet foglalnak el; a test fdtengelye a két fépdlust kéti déssze. A ~stkok a testet két tiikérképileg egyenlé félre osztja4k; a test kézéppontjan v. vala-

Szimonoszeki : — Shimonoseki japan varos. Konsztantyin Mihajlovies (1915— kélté, regény- és dramairé, az SZU Tandacsanak

kilddtte;

hatszoros

Allami

ye Legdijas.

Elsé kélteményeiben és szindarabjaiban (Legény a talpan) az Uj életet épité uj tipusi szovjet embert abrazolta. A Nagy Honvédé Haborti idején az egyszert emberek énfelaldozdsaban, a nagy harcok h6si epizddjaiban (Orosz emberek — szinmtii; Nappalok és éjszakak — regény) a gyézelem bizonyosségat mutatta meg. Verseiben ég6 gytlélet kapott hangot a fasiszta ellenséggel szemben. A II. vilaghaborti utén a tékés és a szovjet rend kézti ellentétrél, a nyugati sajt6 korrupt mesterkedéseirél irt Orosz kérdés c. darabjaban. A régi értelmiség problémajat targyalja az Idegen drnyék c. szinmtive. Lirai kélteményeiben

a szereleom,

a

bardtsdg,

a munka

szeretete, a béke vagya szdlal meg. Elék és holtak c. regénye érett mtivészi eszkézdkkel tarja fel a Nagy Honvédé Habori idején a bizalmatlansdg légkérétdél szenvedett emberek kiizdelmeit, és megmutatja a htség és helytaéllas gyézelmét. szimpatia (gor.): rokonszenv, egyiittérzés, rokonérzés ; vonzddas,

vonzalom.

szimpatias szemgyulladas, ophthalmia

sympathica (gor.

*szembaj’ ; ’egyiittérzd’) : szembetegség,

amelyben

az

egyik szemnek féként a sugdrtest tajékan térténd Athatold sériilése utan néhdny hét, hénap milva a masik szem is hasonlé gyulladasba jén. A betegséget a sériilt szem gydgykezelésével v. idejében térténéd eltavolitasaval meg lehet elézni.

szimpatikus idegrendszer: a zsigeri szervek mtikédését vegetativ — idegrendszer.

serkenté

szimpézium:

dsszejévetel, tuddésok iilése, tandcskozasa.

szimptéma (gér.), tiinet : valamilyen betegséggel jellegzetesen egyiitt jdrdé kéros jelenség. [gy pl. a tidégyulladasnak

tiinete

a hidegrazds,

laz, rozsdaszinti

kopet,

a

cukorbetegségnek a cukorvizelés stb. — Atvitt értelemben: valaminek az eldéjele, ismertetéjegye, tiinete.

szimulalas (lat. ’tettet’ szdbdl), szinlelés : a betegség tiineteinek megjatszdsa, noha a betegség valéjaban nem

szimultan

szines fényképezés

237

all fenn. Oka rendszerint valamilyen cél elérése (tavol-

rész alkalmazaésa

maradas

tobbes

iskolabél,

hivatalbél,

biintetés

elkeriilése,

ka-

tonai szolgalat aldli felmentés stb.). szimultan : egyideji; egyiitt, egyszerre torténd. — ~ sakkversenynek nevezik az olyan sakkversenyt, melyen egy jatékos egyidejiileg tébb ellenféllel mérkézik. szin; A targyak — anyagszerkezeti sajatsdgaiktdl fiiggden — a rdjuk esé fény egy részét elnyelik, mas részét visszaverik; ez az objektiv alapja a targyak kiilonb6zé ~ének. Maganak a fénynek — az elektromagneses sugarzdsnak — a ~ét hullaémhossza szabja meg. Az emberi szem kézvetleniil csak meghatdrozott hull4mhosszi sugarzdst tud érzékelni (—szinkép), miiszerek segitségével azonban az e hatdrok alatti, ill. feletti hull4amhosszi elektromagneses sugdrzast is ki tudjuk mutatni. — A Nap fehér fénye alkotdéira bontva adja az un. spektral~eket v. szivarvany~eket (—diszperzid). Egy targyat fehér fénnyel megvilagitva a targy ~ét a réla nem egyenlé mértékben visszaverédé6 kilénb6ézé hull4mhosszusagi fénysugarak désszhatdsa adja meg. Fehér ~t az olyan test v. feliilet, amelyrél a rdesé fény teljes egészében visszaverédik. Ha ez a visszaverédés nem tédkéletes, de az anyag minden hullamhosszisagi sugarzasb6l egyenlé részt nyel el, sziirke ~tnek ldtjuk. Toékéletesen fekete az a test, amely a raesé fényt teljesen elnyeli. Ez megkézelitéleg egy beliil feketére festett iireges testtel valdésithaté meg (—abszolut fekete test). — A-~eket két csoportba oszthatjuk: semleges ~ekre, ilyenek a fehér, sziirke és fekete, és tarka ~ekre, mint a voros, zdld, sarga stb. A tarka ~eknél 3 alap~t kiilén-

boztetiink

meg:

vo6rdset,

tobbi ~

ezek keverékébél

adasaval

vilagosabba,

kéket

és sargat.

Az

dsszes

allithatd eld, ill. fehér hozza-

feketével sététebbé,

sziirke hozza-

addsaval tompabbaé tehetd. (— még szinkeverés) Szin: 6tk., Borsod-Abatj-Zemplén m., edelényi j. L: 1050 (1960). Vastitéllomasa az aggteleki kirandulok kiinduléhelye. Erdégazdasag. szinarnyalas, szintorlés, szindérzsdlés, swmmerolds : a domborzatabrazolas egyik mddszere térképeken. Szép plasztikus képet eredményez. Alkalmazasakor fels6 v. oldalmegvilagitast feltételezve, a hegyek oldalait megfelelé6 médon annal sététebbre szinezik, minél meredekebb a hegyoldal. Mérésre csak akkor hasznalhatd, ha a > szintvonalas mdédszerrel egyiitt alkalmazzak.

szindhek : Ny-Pakisztanban é16 nép. Lélekszamuk kb. 5 millié.

Nyelvik

az

Ujind

nyelvek

Ny-i

csoportjaba

tartozik. Kb. 80%-uk mohamedan, a tobbi hindu. szindikalizmus :

jelenség,

amikor

gyogyszer egy idében alkalmazva gatja és erdédsiti.

szinérzékenység : 1. fényre

gydgyszer-

két

kiilénbézé

egymas hatasat tamo-

érzékeny

berendezések-

nek (emberi szem, fotocella, fényelem) az a tulajdonsaga, hogy benniik azonos energiaju, de kiilénb6z6 hull4mhosszusagu sugarzdsok kilénb6z6 mértéki hatdsokat hoznak létre. Az atlagos emberi szem ~i gorbéjének maximuma kb. az 555 my hullamhosszisdgi zéld sugarzasnal van. A fotocellak,

fényelemek,

fényérzékeny

emulzidk fényérzékenységi gorbéje anyaguktdol fiigg. — 2. fényképészeti negativanyagok azon tulajdonsaga, melynél fogva kiilénb6z6 szin& fénysugarak irant érzékenyek. A kézénséges eziistbromid emulziéd a kék és ibolya sugarak irant érzékeny, az ilyen anyagra késziilt felvétel tehat a vilagossagi fokozatokat helytelentil adja vissza. Kiilonféle szinezékeket (eozin, eritrozin) adva az emulzidéhoz elérhet6, hogy az érzékennyé valjon a zold és sarga, valamint a yv6rés sugarakra is. Helyes ~t anyagok ortokromatikus, minden szinre érzékeny anyagok pankromatikus kezelt

elnevezéssel emulzidk

az

keriilnek

forgalomba.

Megfeleléen

infrav6rés

sugarakra

érzékenyek;

kil6én emulziéd késziil az X-sugarakkal (r6éntgen) és az ibolyantuli sugarakkal valéd fényképezéshez. A ~ tom-

pitasara a felvételnél kiil6nb6z6 szinszirék is hasznalatosak, melyek a sajdt sziniiknek megfelelé fénysugarakat elnyelik, a tobbi hatasat pedig tompitjak. szines anyagok: olyan anyagok, amelyek megvild-

gitva a szemben szin érzetét keltik. Technikai szempontbol legfontosabb ~ a > pigmentek, a > szinezékek és a — festékek. A pigmentek altalaban kilénféle szervetlen anyagok, igy egyes fémek (pl. aluminium, réz), 6tvézetek (pl. bronz), fémvegyiletek (pl. titandioxid, dlomkarbonat, vérlugsék) és kiilénféle egyéb szervetlen anyagok (pl. agyag, porcelanféld, korom) finom poralakban. A szerves vegyiiletek k6éziil szinesek (kromogének) azok, amelyekben szint létesité (kromofor) csoportok vannak ; ezek megfelelé helyettesité (aumokrém) csoportokkal

képesek

kilénféle

anyagokat

(textilia,

bér,

papir, toll) vizes oldatbdl kézvetleniil szinezni, vagyis szinezékek. A vizben oldhatatlan (v. ilyen sz4rmazékokka&

alakitott)

szines

szerves

vegyiiletek

pigmentként

alkalmazhatok. A festék a rodgzitésére képes k6té- v. filmképzé anyaggal kevert pigment. szinesfémek : a fémek egy csoportjara nem egységesen hasznalt gyakorlati megjelélés. A legszélesebb értelemben

a vas

és acél kivételével

valamennyi

kohaszati

uton eldallitott fém és étvézetiik (igy pl. az aluminium is) szinesfém. Egyes csoportositasok a nem vas nehézfémeket jelolik ezzel a névvel, és megkiiloénbéztetik télik az un. ,,kénnytfémeket”’ (pl. aluminium). A ~ Aaltalaéban nem

szinesek,

csak érceik azok.

szines fényképezés : a természetes szineket visszaadé fényképezési eljaras. Az elsé szines un. haromszin-elj4ras du Hauron nevéhez fizédik. A felvétel harom negativra késziilt, a hédrom alapszinnek megfelelé sztrével, s utdélagos festékezéssel tették szinessé. Ezt, mddositott for-

maban, ma mar csak a sokszorositdéipar hasznalja. Az uj rendszerii, a kivoné szinkeverési eljarason alapuld szines filmen a hérom alapszinnek (vérés, kék, sarga) megfelelé fényérzékeny réteg van egymas felett elhelyezve. Az emulzié olyan anyagokat tartalmaz, melyek az eléhivé oxidaciéds termékeivel szines vegyiileteket képeznek. Felvétel utan a filmet amidoltartalmt eléhivéoval kezelik,

amikor is negativ jellegii fekete képet kapnak. Ezt fordité elj4rasnak vetik ala; erdés fénnyel ismét megvildgitjak, kioldjak a negativhivasnaél képzéd6tt fekete eziistcsapadékot ; a negativ képbél pozitiv lesz. Ezutan szinhivoba keriil, ahol megjelenik a szines kép. Ez azonban sotét, mert ezistkép takarja ; halvanyitd fiirdében az ezistot

eltiintetve visszamarad

a szines

pozitiv kép,

mely vetitésre alkalmas. Szines papirmasolat eléallitasahoz nem

a fent ismertetett forditos filmet, hanem

szines

negativ filmet haszndlnak felvételre, amely eléhivas utdén, kiegészit6é szint negativot ad (a kék ég a negativon piros). Errél nagyitas utjan készithetiink pozitiv képet szines papirra, melynek emulzids rétege azonos a filmével, csak érzékenysége kisebb. Kidolgozasaéhoz a filmnél hasznalatos eléhivé anyagokat alkalmazzak. — A szines mozgofilm technikaja mas uton indult. A haromszin-el-

jarason alapulé

Gaspar-kolor

utan, a Technikolor-rend-

szer terjedt el, melynél bikromattal kezelt zselatinréteget festékeznek, és atnyomassal viszik a hérom szint a filmszalagra. Ez féként szines rajzfilmek készitésére alkalmas. Az utébbi években tértek at a szines negativ

filmre, melyrél tetszés szerinti pozitiv szines filmmAésolat készitheté6. — Irod. Heller—Vamos: Sz. f. 1957. szines film: a —szines fényképezésnél haszndlatos tébb fényérzékeny rétegti filmek gytjténeve. Mind a fényképészeti, mind a filmtechnikaban hasznalatos. — Irod. Berty I.: Korszerti szinesfilm eljarasok. 1954. szines képes6: szines televizids képek vételére alkalmas képes6. Egyik bevalt tipusa tulajdonképpen haromsugaras + katédsugdresé. Mindegyik sugar kilén fokuszalhatd, és 4rameréssége valtoztathatd aszerint, hogy a pillanatnyilag letapogatott képpont a harom alapszint (vérés, kék, sArga) milyen mértékben tartalmazza. A suga-

rak finoman lyukazott rosta nyilasain haladnak keresztil, és raesnek a csé ernydjére, amelyet a harom alapszinnek megfelelé vilagité6 mozaikkal boritanak. A rostat és a mozaikot ugy helyezik el egymashoz képest, hogy az egyes alapszineknek megfelelé elektronsugarak a rostan keresztiil mindig a megfelelé szinben vilagito mozaikszemesékre essenek. A szines képpontok olyan kézel vannak egymashoz, hogy a kép nem harom kiilénb6zé szinti képnek, hanem egy szines képnek latszik. szines nyomas, 6bb szindi nyomds : a szines nyomatok eléallitasara hasznalatos nyomdatechnikai eljarasok

gyujténeve. szinbontassal

szinezékek

238

szines film

A magas-

és mélynyomdsban

készitik el a nyomdédlemezeket,

az eredetirél ill. a forma-

hengereket. A hérom alapszin (sdrga, vords, kék) egymasra nyomasaval valamennyi szinarnyalat reprodukélhaté (ha4romszinnyomas). A négyszinnyomasban az

alapszineket fekete szinnel egészitik ki. Siknyomdsban (ofszet, litografia) ennél jéval tobb szin nyomasa sztikséges valamennyi szinarnyalat visszaadasara. szines televizid: a kézvetitett képet a természetes szineket megkézelité6 szinekben visszaadé televizid. Az els6 szines képadasok (1925 kériil) alapgondolata az volt, hogy a szinkép szinei a harom alapszinb6l (vérés, sarga, kék) kikeverheték. A kozvetiteni kivant képet un. képpontokra bontottak. A képbontas ugy tortént, hogy a képet (filmet) Atvilagitottak, elétte egy spiral alakban kilyukasztott taresat (Nipkov-taresa) forgattak, melynek nyildsait a harom alapszin sztirdivel lattak el. A nyilaéson mindig a szfrdédvel megegyez6 szini fény jutott at, melyet egy minden szinre érzékeny fotocellara vetitettek. A fotocella dramingadozdsa a vevdoldalon egy fényforras fényét vezérelte, amely elétt egy ugyanolyan taresa forgott. A néz6 a kép fényét kilénb6zé szinsztrék6n keresztiil latta, s igy (a szem tehetetlensége kévetkeztében) egy fordulaton beliil egy teljes szines képet érzékelt. E megoldas elsésorban a nagy fénysziikséglet, masodsorban a sziikséges frekvenciasav, ill. a mechanikus képbontas miatt nem valt be. A berendezés tékéletesitését az un. elektronikus képbontas tette lehetévé. A képet itt harom, szinsztirével ellatott berendezés veszi fel. Hérom elektromos jelsorozat keletkezik, amely a kép egy-egy alapszinének erésségével aranyos. A jel-

sorozat mindegyike a vevékésziilékbe jutva egy-egy képvisszaadé csdvet vezérel, amelyeknek fényét szinszirék6n keresztiil kézés feliletre vetitik, ahol létrején az eredeti szines kép. A legujabb megoldas a képvisszaad6 esé erny6jét pontokbél képezi ki, melyek haromszégben helyezkednek el. Ilyen elrendezésti pontrendszerekbél All a televizids képernyé6 minden sora. A harom pont egy-egy alapszinben vildgit, ha elektronsugar éri. A képes6. harom elektrondégytival rendelkezik, melyeknek elektronsugarai pdrhuzamosan futnak. Az egyes elektrondgyuk sugardnak erésségét az illeté alapszinek elektromos jelei vezérlik. Minden televiziés képsor tehat hérom, az alapszineknek megfelelé sorbdél all. Az egyes képpontoknak a néz6 szemében keltett szinérzetét a hdrom alapszinpontocska fényességének aranya hatarozza meg. Kidolgoztaék az un. ,,dsszeférheté”’ (kompatibilis) rendszer elvét is, amely egyarant alkalmas a szines és fekete-fehér kézvetitésre. Hlterjedését gatolja a készulékek magas dra, amely a fekete-fehér vételre alkalmas késziilékek 4rdnak kb. 3—5-szérése. — Japdnban, Anglidban és az USA-ban 1956 déta folytatnak rendszeres szines televizids addsokat (a hét két-harom napjan), az SZU 1958-ban kezdte meg kisérleti addsait. —

Irod. Nemes T.: Aszines tavolbalatas alapjai. 1955. sainész : a szinhazi eldadas mtivésze, aki a szerepben k6rilhatérolt jellemnek meghatarozott helyzetsorozatokban térténé megelevenitésére térekszik. Mtvészi eszk6ézei a sz6 (hangszin, hangsuly, tempd), az arcjaték, a gesztus és a testmozgas. Mindehhez jarul még a maszk és a jelmez. Néi szinészekkel csak a rémai korban és az ujkori szinészetben talalkozunk. — Mo.-on a szinészképzés a Szinhaz- és Filmmiivészeti Féiskolan folyik. szinezékek : olyan —szines anyagok, melyek szinezéskor vizes oldatbol felhuznak a szdlasanyagra, ill. amelyeket vizben oldhaté anyagokbdl a szalasanyagokon 4llita-

nak eld. Szinezni kétféle médon lehet: 1. altalaban vizes oldatbol (un. szinezé firdébél) és 2. + nyomopépbél. Szinezés kozben fizikai és kémiai folyamatok jatszédnak le. A névényi szalasanyagok (magszalak, szerkezeti rostok) és a regeneralt szdlas miianyagok alapanyaga, a — celluléz a ~eket adszorpceid utjan kéti meg, az Allati eredetti szdlasanyagok (gyapju, hernydéselyem) alapanyaga, a +fehérje kémiailag kapesolédik a ~kel. — Az dkorban névényi és allati eredetti ~kel (alirazin, indigd) szinezték a textilanyagokat. Az elsé mesterséges ~et — anilinbdl, ill. a k6dszénkdtranyban talalhatéd vegyitiletekbél Alli-

tottak

elé6. Innen

ered

anilin-, ill. kdtrény~

a régebben

elnevezés. —

szerkezet v. szinezd mod szerint szerkezet szerinti felosztds néhany 1. nitro~w,

2. azo-,

szarmazékok,

fenilmetan

A ~

hasznaélatban felosztdsa

térténhet.

kémiaz

fontosabb

csoportja:

3. sztilbén-szarmazékok,

4. xantén-

5. antrakinon-szarmazékok,

tipusi

A

volt

kémiat

vegyiletek,

6. di-

7. ftalocianin-~

és tri-

stb.



A szinezé méd (gyakorlat) szerinti felosetds a kévetkezé : 1. Bazisos ~: kémiailag bazisok; bazisos csoportjuk miatt gyapjut kézvetlentil szineznek, celluléz alapu szdlat csak elézetesen savas csoportokat tartalmazé szerekkel (tannin, katanol) torténé pacolas utdn. Szintartdossdgi értékeik (viz- és mosdsdélléség) gyengék. Féleg azovegyiiletek és trifenilmetan-szarmazékok (pl. > fukszin, > malachitzdld). 2. Savas ~ : savas (fdleg szulfo-, —SO;H) csoportot tartalmaznak. Natriumsdéik vizben oldhatok. Fehérje alapi szalasanyagok baézisos csoportjaival sdszerti kétést Iétesitenek, tehdt ezeket kézvetleniil szinezik. Szineik élénkek, mosasdllésdguk viszonylag jo, foénydllésiguk gyengébb. 3. Kézvetlen v. direkt ~, szubsztantiv ~ : pamut szinezésére alkalmas di-, ill. poliazo-csoportos vegyiiletek. Szubsztantivitasuk van a szalhoz (pamutot kézvetleniil szineznek). A szdlra térténéd jobb felhuzds érdekében sét (pl. glaubersdét) kell

hozzéadni. Fénydallésaguk kilénbéz6, mosdsallés4guk altalaban gyenge (pl. + kongévirds). 4. Paéc~: pdcolasra alkalmas csoportjaikon fém- (féleg krém-) séval komplex vegyulet képzdédik, amely vizben oldhatatlan, ezért vizés fonydllésaguk altalaban jé. Pacolé fémként aluminium

szingalézek és réz is szerepelhet. Féleg fehérje alapu szdlasanyagok szinezésére alkalmasak (pl. alizarinvérés). 5. Szdlon fejlesztett v. eléhivott ~: eléadllitdsuk a szdlasanyagon torténik,

Szingapur

239

kétféle

médon:

a) szdlon

térténdé

utdlagos

oxidaciéval (pl. —anilinfekete), b) diazénium-vegyiilet kapesolasaval. Ide tartoznak a régi naftol és az ujabb Naftol AS ~. A naftol komponenssel (in. alapozdval) alapozott aru diazdnium-sé (diazotalt szinezékbazis) oldataba keriil, ahol bekévetkezik a kapcsolas, kialakul a

szin. A naftol-sorozat elsé tagja a Najftol AS (2-oxi-3naftoesav-anilid). Diazénium komponensként diazotalt aminok (pl. p-nitranilin, toluidinok) jénnek szAamitasba. 6. Kén~ : szerves alapanyagbél kénnel v. alkdliszulfidokkal allithaték elé, vizben oldhatatlanok. Lugos kézegben natriumszulfiddal redukalva oldatba viheték. A redukaélt szinezék (lewkovegyilet) felhiz a szdlra, majd levegén oxidalva visszaalakul. Csak celluléz alapt szdlasanyagok szinezhet6k veliik, csdvajuk (a szinezé oldat) erésen lugos, ezért a fehérje alapu szdlasanyagok kdérosodnanak. Mosas- és fényalldsaguk elég jé (pl. a kénfekete). 7. Csdva~ : vizben oldhatatlanok. Kiilénb6zé6 kémiai szerkezettiek (antrakinon-, indigé- stb. szarmazékok). Lugos kézegben ndatriumditionittal (hidroszulfittal,

A II. vilaéghébort utadn fellendiilt a nemzeti felszabaditd mozgalom. Az angol gyarmatositok 1956-ban fegyveresen leverték a figgetlenségre irdnyuld tiimtetéseket, 1959-ben azonban ~ a Brit Nemzetkézésség korlatozott énkormanyzattal rendelkez6 tagja lett. Elsé kormanyat Li Kuang-juval az élen a Népi Akcidpart alakitotta meg. 1961. nov.-ben Nagy-Britannia és a Malajféld miniszterelndkei allast foglaltak olyan d4llamszovetség megalakitdsa mellett, amelyben — Maldjféld,

~,—> Sarawak és + Brunei vennének részt. 1962-ben megAllapodas létesiilt Malaysia dllam (+KIEGESZITESEK, Malaysia cimsz6) létrehozasarél. — Politikai pdrtok és

Coa Chu Kan,

Na,S,0,) redukalva vizben oldhatékkaé teheték. A keletkez6

leukovegyiilet

visszaalakul

az

felhtz

eredeti

a szalra,

majd

oldhatatlan

oxidacidval

szinezék.

Féleg

celluldz alapu szdlasanyagok szinezésére jok (pl. > indzgd). 8. Diszperzids v. acetdt~ : nem oldatbdl, hanem diszperzidbol huznak fel elsésorban hidroféb szalra, igy acetatselyemre,

poliamidra.

9. Reaktiv

~:

a

szadllal

kémiai

k6tést létesitenek, igy kotédésiik igen j6. — Eddig tobb tizezer szinezéket allitottak elé. Mintegy haromezret gyartanak iparilag, ezek k6ozil kb. 6tsziz nagyobb technikai jelentéségi. A természetben talalhaté ~ koziil ma mar csak az alizarint és az indigot allitjak elé iparilag, az Osszes tobbi szinezék szintetikus termék. A ~et a kereskedelmi név utan gyakran bettijelzéssel is ellatjak, szinarnyalatuk megjelélése célj4bdl (pl. B, ném. blausichtig = kékes 4rnyalatu). — A szinezés fontos jellemzéi a szintartosagi értékek. Ezek koziil foéleg a fény- és mosdésallésag fontos. Mig a 20. sz. elején egyes ~ fényalldsaga annyira gyenge volt, hogy a veliik szinezett textilaéruk mar egyszeri viseléskor csaknem

modern

indantrén

feliilmulja a szévetek

szingalézek :

értékiségti

~

elszintelenedtek, a

fénydllosaga

szinte

élettartamat.

Ceylon

toérzslakossagdt

képezd

nép.

Sz4muk kb. 5,6 millid (1953). Nyelviik az indoeurdpai nyelvek ind 4g4hoz tartozik. A hivé ~ tébbnyire buddhistak. Szingapur, Singapore: 1. State of Singapore [sztétov szingapur]: 1959. junius dta onalldé allam a Brit Nemzetkézésség keretében, DK-Azsidban a Malakka-félsziget estcsdhoz csatlakozé hasonlé nevi szigeten és még 59 kis szigeten, melyek kéziil 22 lakatlan. 581 km?. L: 1 634 000

(1960), 76%-a kinai, 14%-a malaj, 9%-a egyéb azsiai, 1%-a eurdpai. Fév.-a ~. Hivatalos nyelv a malaj, kinai,

az angol és a tamil. Egyenlitdi éghajlat Mintegy féliton fekszik India és Kina, k6zdtt,

pont

fontos

kereskedelmi,

(a Tavol-Kelet

kézlekedési

Gibraltarja).

és nédvényzet. ill. Ausztralia és

Gazdasagat

stratégiai

elsdsor-

ban ~ varos ipari és kereskedelmi jelentésége hatarozza meg. Mezégazdasagdban az egyenlitéi éghajlatnak megfelelé6en a kaucsuk, az olajpdlma, a dohany és a trdopusi gyiimélesék iiltetvényes jellegé termesztése all elétérben.

TORTENET.

A kézépkorban

teriiletén fenndllé ~

varos kiterjedt 4tmené kereskedelmet folytatott Kina, India és mas orsz4gok kézétt, a javai Madzsapahit kirélys’g azonban a vadrost szétromboltatta. 1819-ben a szigetet a Brit Kelet-Indiai Tarsaség megvasarolta a johorei szult4ntél, majd Nagy-Britannia 1867-ben Straits Settlements

angol gyarmat

részévé tette. A két vilagha-

bort kézétt erés haditengerészeti és légi t&4maszpontta épitették ki. 1942. febr.-td1 1945. aug.-ig japan megszallas alatt allt. 1946-ban kiilénallé brit koronagyarmat lett, majd 1955-ben bizonyos foku énkormanyzatot nyert.

Ss

=

o

Prilds 1S Per ese

:

:

:

oes

=

:

-

Szingapur

szakszervezetek. Népi Akcidpdrt: 1954-ben alakult antiimperialista polgari part. — Szingapuri Népi Szdvet-

ség : 1958-ban alakult mérsékelt burzsod part. — Szingapuri Egyesilt Maldj Nemzeti Szervezet: a Malajfoldén uralmon lev6 part helyi szerve. — Maldjféldi Kinai Egyesilés : a malajféldi kinai burzsoa part helyi szervezete. — Szingapuri Szocialista Front: 1961-ben valt ki a Népi Akcidpartbol; egységes, fiiggetlen malaj dllam alaktitasara torekszik. — Maldjféld Kommumnista Partja : 193l-ben

alakult,

1948-ban

betiltottak.



A szakszer-

vezetek tobbségét a Szingapuri Szakszervezeti Kongreszszus tomoriti (40 000 £6), a tébbi szakszervezetnek kb. 30 000 tagja van.

ALLAMSZERVEZET.

1959.

jim.

3.

éta

a

Brit

Nemzetkézésség belsé 6nkormanyzattal rendelkezé tagja. Allamféjét a szingapuri kormany javaslatara az angol uralkod6é nevezi ki a malaj nemzetiségi vezeték kéziil. Onkormanyzata rendkiviil korlatozott; a hadiigyek és kiiliigyek intézése Nagy-Britannia szingapuri biztosénak (comissioner)

kezében

van,

aki ,,a brit védelmi

érdekek

veszélyeztetettsége esetén”’ felfiiggesztheti az alkotmanyt. A belpolitikai tigyeket egy 7 tagu belbiztonsagi tanacs intézi, mely Szingapur 3, Nagy-Britannia 3 és Maldj-

fold 1 képvisel6jébél all. Az allamf6 nevezi kia miniszterelnoékét és a miniszterelnok javaslatara a kormany 9 tagjat. A torvényhozé hatalom az 51 tagu Térvényhozé Gyilés kezében van, melyet a 21. évet betdltdtt lakossag valaszt 4 évre. A kormany formailag a Térvényhozé Gytlésnek felelés. — Irod. Thaiféld—Malajféld—Singapore. (Kiilkereskedelmi utmutaté.) 1957. — 2. varos a ~-szigeten, ~ Aallam székh.-e. L: 912000 (1957), a DK-azsiai én- és kaucsuktermelés legfontosabb piaca a sziget déli részén épiilt korszerti kikétével, eurdpai jellegtii uizlethazakkal és lakénegyedekkel. Ipara elsésorban dénkohaszat és gumifeldolgozas, jelentés a hajéjavité ipar, olajfinomitas és cementgyartas. Brit légi- és haditengerészeti tamaszpont. A vilag hatodik legna-

gyobb

kikétéje,

a

Malakka-félsziget

kilkereskedelmé-

nek tébb mint 70%-adt bonyolitja le. Kikétéjében ben 4,9 millid t a4rut

raktak

vitelének

45%-a

kohésitott

6n, 12%-a

1959-

be és 9,2 millid t-t ki.

nyersgumi

és

élelmiszer,

autdabroncs,

Ki-

16%-a

fliszer, kékuszdid

stb.

Behozatalanak 28%-a élelmiszer és élvezeti cikk, 23%-a énére, 18%-a nyersgumi, 8%-a gép. Egyetem, szimos féiskola,

hires botanikus

kert.

szingenetikus éretelep (gor. ’egyiitt + szdrmazas’ bol): a mellékkézetével egykoru éretelep.

szd-

szingularitas mimosz-jatékokkal. A kézépkorban egyfelél a liturgikus templomi jatékok, masfelél a népi vandorkomédiasok (— jokuldtor) tartottak fenn a szinjdtsz4s hagyomanyat. Ekkor alakult ki és évszazadokig viragzott a —commedia dell’ arte mifaja. Az ujkorban kezdett kialakulni a régzitett szdvegre tamaszkod6, allandé szinésztarsulatokkal mtivelt, egyre inkabb az emberi jellemek Abrazolasara torekv6 szinjatszas. Az allanddé szinhazépiiletek épitésével egyiitt fej16d6tt a szinpadtechnika. Az eurdpai ~ ujkori fejlédésének jelentés Allomasa volt a hatasdt messze éreztetd 17. sz.-i francia klasszicizmus, majd az ezt koveté romantikus irdnyzat. A 19. sz. utolsé évtizedeiben és a szdzadfordulén a szimbolizmushoz és a tobbi irodalmi iranyzatokhoz kapcsolédé ~tel allandé kiizdelemben bontakozott ki a realista szinjatszas. (Részletesebben — az egyes

Ede,

Hgressy

Pal

Féiskola:

alakult

vilagositas stb. ésszehangoldsaval a darab eszmei mondanivaléjanak érvényre juttatasa. — A szinjatszds torténetének szdlai az é6skézésségi tarsadalom fokan élt népek kultikus szertartasaiig nytilnak vissza. Az elsé fejlett eurdpai szinjatszdst a gorégék, majd a rdmaiak teremtették meg, egyrészt dlarcosan, koturnusban, dekla-

Szigligeti

tandéra

Gyulai

szinkép

240

szingenetikus érctelep

stb.

Bolond

1917; —

1919;

kénnyek,

A

novellak;

Marion,

1912;

smaragd

Ttzfészek,

1921 stb. —

Hanna,

és egyéb 1916;

1917;

Szivdr-

elbeszélések, Porcellén

1919;

muzsika,

regények.)

Sziniakadémia : — Szinhdz- és Fialmmiivészeti Féiskola szinkép, spektrum lat. ’kép, timemény’>: 1. a fehér fény felbontasakor nyert szinsorozat. A felbontds kiilénb6z6 optikai eszk6zékkel, prizméval v. optikai raccsal torténhet (— diszperzid). A ~ egyes szinei fizikailag az elektromagneses sugarzds hullAmhossz4val jellemezhetok. A lathatdé elektromagneses sugérzd4s ~e a kb. 3600— 7800 -+angstrém (A) hulldmhossztsdgt sdvba_ esik. E tartomany f6 szinei a vérés, narances, sdrga, zold, kék

és ibolya. — A kibocsdté fényforrds alapjan megkiilénbéztetiink: iv-, szikra-, langspektrumot. A ~ — sajat tulajdonsdgai szerint — lehet folytonos és vonalas, ill. sdvos. A folytonos ~ben a szinek a vérést6l ibolydig folytonosan mennek at egymasba, és folytonosan téltik ki a spektrumot. Izzd, szilard és folyékony testek adnak folytonos ~et. A vonalas vy. sAvos ~ egyes vonalakbdl, ill. vonalesoportokbél dll, amelyeket kisebb, nagyobb sdtét helyek vadlasztanak el egymastél. Vildgité gdzok és g6z0k adnak vonalas, ill. savos ~et (— szinképvonalak). A kibocsaétasi, emisszids ~en kiviil a gdzoknak elnyelési, abszorpcids ~e is van. A gazok a rajtuk dthaladd fényb6l elnyelik azokat a ~vonalakat, amelyeket maguk is

Szinhaz

Kinai

I.

szinpad

és szinészek

Rémai vigjatéki Szinész

K6zépkori

misztérium

jelenete

Shakespeare-kori szinhaz Londonban

A commedia dellV’arte egy

Eléadds Richelieu biboros palotaj4ban

Garrick

Bibbiena

diszletterve

(1740)

szinésztipusa

mint IIT. Richard (1746)

Pratt msear oxime.

Ce

Eléadas a Comédie Frangaiseben a forradalom idején

Schiller Orleansi szvizének koronazasi jelenete

A magyar NemzetiSzinhaz elsé szinlapja (1837)

A Nemzeti Szinhaz nézétere a 19. sz. kézepén

Szinhaz

I.

HPN enna WG

~~

A milandi

Scala

Gordon Craig diszletterve egy ,,eszményi szinhaz’’ ré-

~—


.

Nagy Szinhaz

cer

ee We

A Nemzeti Szinhaz épiilete Budapesten

Szinhaz

Bs

Szinpadkép a Comédie Francaise moszkvai vendégszereplésébol

A Vigszinhaz épilete Budapesten

nézétere

A szegedi

a. eléadés Baalbeckben (1961)

ue

Nemzeti

Az Allami Operahaz szinpadénak egy része felemelt Allapotban

Szabadtéri

Szinhaz

Az ujjaépult

A Katona Jézsef Szinhaz Kecskeméten

Madach

Szinhaz

nézdétere

Sy

Bank

ban szinpadkép a budapesti Nemzeti Szinhazban

Az Ujjaépitett Erkel Szinhdz nézdtere

Prokofjev Romeo és Julia cimt balettjének egy szinpadi jelenete az Operahadzban

szinképelemzés

241

képesek kiboesatani. (—abszorpceid, —abszorpcids spektrum) A Nap ~ében levé fekete vonalak is ilyen abszorpeiés ~vonalak. — A ~nek az anyagszerkezeti sajatsagokkal valé kapcsolataét a —kvantummechanika

tarta fel. (— Bohr-elmélet, —+kvantumelmélet) A ~elemz6s (+ spektroszkép) az anyagszerkezeti vizsgdlatok fontos eszkéze. — 2. analdégia alapjan dltaldnositva mas fizikai mennyiségek + spektrumar6l is beszélhetiink. szinképelemzés : a m(«tiszeres kémiai analizis egyik csoportja; a kilénféle anyagok Altal kibocsdtott (emisszids ~), ill. elnyelt (abszorpcids ~) fény dsszetételét vizsgalja és a vizsgdlat eredményét mindségi v. mennyiségi clemzésre hasznalja fel. (B6vebben -+ spektroszkopia.)

szinképvonalak, molekulak geometriai

spektrumvonalak:

Gdazatomok,

ill.

vonalas, ill. sivos —szinképe All ~bol. Nem értelemben vett vonalak, hiszen van véges

szélességiik. Pontosabb vizsgdlat azt mutatja, hogy a ~ szélei felé a fényerésség csdkken. Szélességének objektiv mértéke az a tavolsag, amelynél a maximéalis fényerésség a felére csékken. A ~ kéziil tébbrél sikeriilt nagy felbontdéképességtt + spektroszképpal kimutatni, hogy két, ill. t6bb vonalbdél Allanak. Ezt nevezik a ~ finom, ill.

hiperfinom strukturajanak.

(— finomszerkezet)



A vo-

nalszerkezet magyarazatat és dsszefiiggését az anyagszer-

kezettel a —kvantummechanika adja meg. (— Bohrelmélet, —kvantumelmélet) szinkeverés : Kétféle — egymastél lényegesen kiilénb6z6 — ~t kilénbdéztetiink meg: az additiv ~ a szinérzetre, a szines latas fiziolodgidjara, a szubtraktiv ~ pedig a szinérzet alapjdt képezé spektralis tulajdonsagokra vonatkozik. — Az additiv~ két v. tébb sziningernek a szemre valoé egyidejii v. kézel egyidejti hatasakor lép fel. Ez valésul meg pl. ha kis ldtészég alatt, egymashoz kézel elhelyezett kiilénb6zé szini fényforrasokbol jut fény a szembe, v. ha periodikusan, egymast gyorsan kévetve kilénb6zé sziningerek érik a szemet. Mindezen esetekben egységes szin érzete alakul ki. Kiilénb6zé szinkeverékek ugyanazt a szinérzetot kelthetik. H. Grassmann torvénye szerint minden szinhatds eléallithatd masik hérom szin keveréke altal. — Szubtrakitv ~ az a jelenség, amikor fehér v. altalaban dsszetett fény egy v. tobb szinszfr6én halad at, és ezdltal megvaltozik a fény ésszetétele, mintegy kivonédnak beléle bizonyos szinek, hull4mhosszak.

Szubtraktiv ~

fény valamilyen

lép fel akkor is, amikor

testrél visszaverédik.

szorpciés spektrum)



Az additiv,

a

(— szinkép, > ab-

ill. szubtraktiv ~en

alapszik a szines fényképezés, a tébbszinnyoméas, a szines televizié stb. : (fdldt) szinklinalis > gytirédés szinképa, synkope : 1. a sziv megallasa, hirtelen halél. — 2. a hang idétartamdénak (s hangstlydnak) az titemben vald olyan elhelyezkedése, amelyik nem egyezik meg a metrikai

szinkron motor

szinkron felvétel: (filmtechnika) az egyidejtileg torténd kép- és hangfelvétel elnevezése. Az elészinkronizalas (playback) ének- és zenesz4moknak a képfelvételnél elébb térténéd hangfelvétele. Utdszinkronizalaskor a képfelvétel néman térténik, és utdélag veszik fel hozza a zenei, beszéd- v. zorejhangokat. Utdszinkronizalas az is, amikor valamely kész film szévegérél idegen nyelven uj hangfelvételt készitenek. szinkron generator (gor.-b6l> : 1. (erésdramu technika) kiilsé6 meghajté géppel (pl. turbindval) forgatott aramtermelé gép. Egymastdl nagyobb tavolsagban levé er6miivekben mik6d6 ~ok ugyanarra a haldézatra dolgoznak. Az egyiittmikddés kovetkeztében (azonos polusparsz4m és azonos fordulatszam esetében) rogzitett frekvencidéji valtakozé 4ram keletkezik. A ~ forgdé részét inditaskor a meghajté géppel az eldirt fordulatszamra gyorsitjak fel, majd a gerjesztés fokozdsaval, ill. a ~ magneses mezejének szabalyozdsaval beallitjak a haldzati fesziltséget, és ellenérzik a fazissorrend, valamint a frekvencia egyezését a halozattal. Ha az eltérés csak lényegteleniil kis értéki, a ~t a haldézatra kapcsoljak. A tobbi egyiittmtik6d6 ~ kényszeriti az ujonnan bekapesolt gépet az egyidejti tizemre. A kényszerités abban all, hogy ha az egyik egyiittmikédé ~ fordulatszama valamilyen okbd!l csdékken, a tébbi ~ altal termelt Aram magneses mezeje az illeté6 ~t motorként forgatja tovabb. ~- 2. (hiradastechnika) a televizids stuidid képfelvevé berendezéseinek és a vevdkésziilékeknek egyiittfutasat biztosité jelek eldallitasara hasznalt elektronikus berendezés. Négyszégletes fesziiltség-impulzusokat Aallit elé; e fesziiltség-impulzusokat az un. moduldciéd utjan az elektromos jelekké alakitott mtsoranyag (kép, hang) jeleihez keverik. E jelek biztositja4k a televizids vevékészilék képernyéjén megjelené kép helyzetét, sorainak inditasat, ill. kioltasét. Hiamyuk esetén a televizids kép szétesik, ill. a képerny6n fel- lefelé mozog.

szinkron

gépek:

olyan

valtakozédramu

forgégépek

(generatorok, motorok), melyeknek frekvencidja, ill. fordulatszima kilénb6z6 adatok altal meghataérozott . E gépek mtikédésének lényege az, hogy frekvencidjuk, ill. fordulatszamuk tizem kozben nem valtozhat meg. Az Eurépaban hasznalt 50 Hz frekvencia esetében az 1 pdlusparu, azaz két pdlust gép 3000 percenkénti fordulatsz4mmal forog. (Az USA-ban 60 Hz frekvencidji valtakoz6 aramot haszndlnak.)

szinkrénia

:

a

nyelvtudomanyban

az

a

vizsgélati mddszer, amely valamely adott nyelv vonatkozasAban az egyidej4 nyelvi tényeket és e tények dssze-

fiiggéseit kutatja. (+ még diakrénia) szinkronizalas : egyiittfutas biztositasa.



1. (film-

technika) a kiilénb6z6 hangok és a kép ésszehangolasa, ill. az idegen nyelvt széveg helyett hazai nyelv beiktatdsa, oly méddon, hogy a nézének ugy ttinjék, hogy a film szerepléi a szdmara érthet6 nyelven beszélnek. 1961-

ben Mo.-on 42 jaétékfilmet (6s 13 filmet a TV szdmara)

jazz kedvelt eszkéze. szinkrociklotron: nagy energiajui protonok, alfarészecskék, nehéz atommagok ionjai eldallitasara szolgalé —gyorsité berendezések egyik tipusa, amelyet egyes

szinkronizdéltak a Panndénia Filmstuidiéban. — 2, (erésaramu technika) a kiilonb6z6 generdtorok ésszehangoldsa oly médon, hogy azok azonos frekvencidval azonos fazisban dolgozzanak. A nem szinkronban dolgozé generatorok ui. egymas fesziiltségét leronthatjak. A ~ra kilénleges szinkronizdlé berendezéseket haszndélnak. — 3. (televizidtechnika) a vevé képesévén és az adé képfelvev6 csévén végighalado elektronsugar egyiittfutasdnak

szerz6k

neveznek.

biztositasa alkalmas jelek (— képvdlté jel, + sorvdltd jel)

szinkrofazotron, proton-szinkrotron : protonok és mas nehéz részecskék, ionok gyorsitaséra alkalmas gyorsitd berendezések egyik tipusa. A részecskéket egy allandéan valtozé frekvencidji elektromagneses tér gyorsitja, és egy dllandéan valtozé magneses térkényszeritikérpalyara. Ellentétben a ciklotronnal és a szinkrociklotronnal a ~ban a részecskék pdlydéja nem spiralis, hanem k6r alakt. A szinkrotrontél abban kiilénbézik, hogy elektromos tere nem allandé, hanem valtozé frekvenciaju. A ~ba a gyorsitani kivant részecskéket nagy kezdéenergiaval lévik be.

segitségével. Lényegében hasonlé méddszerekkel térténik a mikrohull4amu sokcsatornés berendezésekben a csatornavaltas.

liiktetéssel.Sajatos, nyug-

talan jellegét a dramai zene mar a 17. sz.-ban

felhaszndlta.

16

Ujabban

—fazotronnak

Gj Magyar Lexikon VI.

¢d d_j\dwes eld

groteszk

hatdsok

J,ibs

fey

keltésére

-

a

szinkronizalé berendezés : — szinkronizdlds szinkron motor: valtakozéaéramu motor, mely egyenarammal gerjesztett forgd részbél és valtakozé érammal gerjesztett alld részbél all, jellemzdéje az dllandé fordulatszam. Az allé rész tekercselését tobb pdlusra képezik ki. A tekercseket tébb fazisti valtakozé 4rammal gerjesztik, s igy un. forgd mdgneses mezé alakul ki. E magneses mez6 fordulatsza4mat a pdluspdrok szama, ill. a haldézati

valtakozé aram frekvenciaja hatdrozza meg. A forgd rész_ tulajdonképpen egy egyendrammal gerjesztett elektromagnes, melyet kiilsé segitséggel (meghajtd géppel v. kézzel torténéd megrantassal) a forgo magneses mez6é fordulatszdmara kell felpdrgetni. Ekkor egyiitt forog a magneses mezével (annak fordulatszamaval), és a tengelyen nyomatékot képes kifejteni. Ha tulterheljiik, leall, és csak ismételt felpdorgetéssel indithaté. Olyan helyen hasznaljak, ahol dllandé fordulatszamra van sztikség. szinkrotron ; nagy energidju elemi részecskék gyorsitasara hasznalt > gyorsité berendezések egyik tipusa. A gyorsitd tér egy allandé frekvencidji nagyfrekvencids elektromos tér. Az elektronok kérpalyaja idében nem dllandé, ellentétben a — szinkrofazotronnal. Fébb részei az elektro-

magnes (amelynek gyri alaku légrésében egy csdében mozognak az elektronok), a nagyfrekvenciés elektromos teret létrehozo generator és a rezondtor, amelyben az elektronok felgyorsulnak. A ~ban csak mar felgyorsitott, kb. 2 MeV-os elektronokat lehet tovaébb gyorsitani, ezért az elektronokat v. egy linearis gyorsitébdél v. a ~nal

szervesen Osszeépitett betatronbdl nyerik. 10—1500 MeV allithato elé6 vele. Magfizikai mérésekre, radiografiai és terdpiai célokra hasznaljak. A vil4gon mintegy 20 ~ mukédik. szinmér6é : mtiszer, amelynek feladata, hogy szémok segitségével jeloélje meg a szinérzeteket,

ill. a két szinér-

zet k6zotti kilénbséget. Szinmérésre hasznalj4k a — spekirdlfotométereket és a specidlis ~ berendezéseket (— kolorimetria). — Irod. Hruska R.: Altal4nos szintan és szinmérés.

1956.

szinmii, kézépfaju drama : a dramanak a — tragédia és a — komédia k6z6tt allé valfaja. Bonyodalma nem végzédik tragikusan : a hésnek sulyos kiizdelmek utan 4ltalaban sikeriil elérnie céljat. Shakespeare egyes miivei (pl. A velencei kalmdr) is ~nek nevezheték. Diderot-nak és Lessingnek a klasszicizmus merev mifaji kategéridival szembefordulé kezdeményezése utan, a 19—20. sz.ban valt a legelterjedtebb dramai valfajja. Az elsé magyar ~ Szighigels Ede Két pisztoly c. mtive (1844). — A mindennapi széhasznalatban a ~ a dramai mitifajok gytjténeveként

szerepel.

Szinnyei

Jdézsef,

idésebb

(1830—1913):

kényvtaros,

bibliografus, az MTA levelezé tagja. Részt vett a szabadsagharcban, s élményeirél naplot irt, amelyet késébb kiadott. Mint kényvtaros felismerte a hirlapok és a folyéiratok jelentéségét a tudomanyos kutatasban, megszervezte az Orszagos Széchényi Kényvtar hirlaptarat és

ennek

vezetdje

lett. Fé

mtive

a Magyar

irdok élete és

munkdi (1—14. k6t. 1890—1914) c. munka, amelyben kb. 30 ezer magyar iré életrajzat és bibliografiai adatait

tette

kézzé.

Egyéb

konyvészeti

mivei:

Hazai

és kiil-

foéldi folydiratok magyar tudomdnyos repertériuma (1—3. kot. 1874—85), Magyarorszadg természettudomanyi és mathematikai kényvészelte, 1472—1875 (1878) stb. Szamos irodalomtorténeti targyui munkaja is megjelent.

Szinnyei Jdzsef, ifjabb (1857—1943): nyelvész, egyetemi tanar, az MTA tagja, iddsebb ~ Jozsef fia. A Magyar Nyelvtudomanyi Tarsasag elnéke, az MTA fé6ko6nyvtarosa, a Nyelvtudomanyi Kézlemények szerkesztéje. Eleinte irodalomtorténettel, majd magyar nyelvtérténettel és finnugor nyelvtudomannyal, ezen beliil foleg hang- és alaktannal foglalkozott. Munkdival hozzajarult a finn—magyar kapcsolatok elémozdités4éhoz.

F6

szint

242

szinkrotron

mtivei:

Az

ezer

té orszdga,

1882;

A

magyar

nyelv eredete, 1883; Finn—magyar szdtdr, 1884; A magyar nyelv, 1887; Magyar Tajszdtar, 1. két. 1893—96 ; 2. k6ét. 1897—1901; tdobb kiadast ért Magyar Nyelvhasonlitds, 1927. c. egyetemi tankényve. szinodikus hénap : I. az ellentétek (—tézis, > antitézis) egyesitése, ill. egyestilése egy magasabb fogalomban, ill. fokon (— tridda). — 2. a mddszernek az —analizissel ellentétes formaja; a logikus gondolkodas egyik mtivelete, amikor a jelenséget részeinek és e részek ésszefiiggéseinek ismerete alapjan ismét egységes egészként fogjuk fel. — 3. (vegy) vegyiiletek mesterséges felépitése elemekbél v. egyszeribb vegyiiletekb6l. Az elemekbél térténé teljes ~ (un. totalis

~~) klasszikus péld4ja a + Haber—Bosch-eljdrds, amely nitrogénb6l és hidrogénbél szintetizal ammodniat.

16*

Szinyei Merse

szintézisg4z : 1. hidrogént és szénmonoxidot

valtozé

ardnyban tartalmaz6é gazelegy, szerves vegyipari szintézisek (pl. metilalkohol, Fischer—Tropsch-szintézis) kiindulasi anyaga. Szénbél, ill. kokszbdél allitj4k elé, a felhasznalas specidlis igényeit kielégité ~-generdtorokban. Vizgazbol és féldgdzbol is gyértanak ~t. — 2, ~ammdéniaszintézishez hasznalt gazelegy ; 3 térfogat hidrogénbél és 1 térfogat nitrogénbél All. szintezémiiszer ; a tereppontok magassdgdnak, ill. magassagkiilénbségének megallapitésdra szolgalé eszkéz ;

Szintezé

mitiszer

lényeges alkatrésze egy geodéziai tdvcsd és egy csdves —libella, mellyel a tavesé irdnyvonala vizszintesre

allithato. Az irényvonal és a tereppont kézti magassdgkiilonbséget

a pontra

allitott,

centiméterekre

fiiggéleges léc leolvasasa

ttjan

kapjuk meg. szintvonal,

tengerszint feletti magassdgau pontokat dsszek6té gorbe vonal a térképen (rendszerint barna szini). A domborzatabrazolas _legkifejezébb mddja. Leggyakrabban a 100, 50 és 10 m-es ~akat hasznaljak. Elészér a francia Ph. Buache (1700—73) alkalmazta.

Szinva: K-i részén.

patak

a Biikk hg.

Lillafiiredt6]

Ny-ra

Szintvonalak

ered. Lillafiirednél egyesiil a Garadnaval, és kettés vizesést alkot. A fest6i Hamorivolgyszorosban Attéri a Bikk-fennsik K-i részét, s Didsgyérétt és Miskolcon 4tfolyva Felsdézsoleénél émlik a Sajéba.

szinvaksag : — szintévesztés szinvaltoztatas : 9— mimikrz Szinyak, Szimjak: hegység az SZU-ban (KaérpatUkrajna), az Eszakkeleti-Kérpétok vulkénos évének tagja az Ung és a Latorca vélgye k6zétt. 50 km hosszt, 24 km széles. Legmagasabb pontja 978 m. Szinyei Merse Pal (1845—1920): fest6, a magyar festészetnek Munkacsy mellett legnagyobb alakja. A mincheni Akadémian tanult, s bar ott egyik mestere az akadémikus K. Piloty volt, mégis G. Courbet friss természetszemlélete,

majd

késébb

A.

Boéocklin

tiszta,

erdteljes szinei hatottak ra. Mivészetében az ember és a taj kapcsolata, a természeti valésag gyengéd szépségeinek 6rémteli megragadasa foglalkoztatta. Az élet szeretetét s a természet szépségét sugarzéd miivei (Anya gyermekével, Szerelmespdr, Hinta, Ruhaszdritds) utan, 1873-ban alkotta élete f6 mivét, a magyar festészet egyik gyongyszemét, a Majdlist. E képe, mely egy domboldalon uzsonnazo tarsasignak minden akadémiai k6tottségtél

mentes

festdi

kérvonalaival

abrazolasa, s

napfénytél

pompaézé sugarzd

szineivel,

oldott

ragyogasdval

a

francia impresszionistak térekvéseit elézte meg. A maga koréban azonban megnemértést s heves ellendllast valtott ki, mely alkotéjat hosszi évekre elkedvetlenitette. A birtokara visszavonult ~ csak ritkan vette kezébe az ecsetet, de olyankor megkapé kompoziciékat alkotott (Lilaruhds né6, Pacsirta, csaladtagjainak arcképei). A Majdélis 1896-i kidllitasa s ezuttal aratott nagy sikere

Sziria

244

Szirak

utén ~ a hazai miivészeti kézélet egyik vezet6 alakja 1905-t61 haldldig a Képzémitivészeti Fodiskola lett; igazgatdéja volt. Késéi alkotasainak plein air torekvésel

Hama 104 000, Homs 146 000. Ny-on Jordania, Irak, D-en

(Aleppo) L: 451 000, K-en fe-on Térdko.,

Libanon és a Féldkézi-tenger hataroljak. Hivatalos nyelv az arab. A lakossdg tilnyomé része (kb. 85%-a) szunnita

keleti,

oOrmény-

katolikus,

jakobita,

(gdrdg

ortodox,

rémai

nesztoridnus,

protestans).

TERMESZETI

VISZONYOK.

driz

siita,

izmaelita,

tobbi:

a

mohamedan,

keresztény

és

Az

orszig Ny-i részén huzodik a Libanon és Antilibanon hegylanc, kozéttik a termékeny

Sziriai-

v.

Orontesz-arok,

\

leg-

ENS)

mezégazdasagilag

orszagnak

az

gazdagabb teriilete, innen K-rea térszin

emelkedik, majd fokozatosan lejt K felé, és a mediterrdn éghajlat helyébe Sziria cimere a zonalis sivatagi éghajlat lép. mezégazdaalapulé Nagybirtokon ELET. GAZDASAGI saggal és fejl6d6 iparral rendelkezé tékésorsz4g. A fodldrajzi tagolddds megszabja az orszag mezégazdasaganak jellegét is, amelyre a Ny-i fdldkézi-tengeri teriileten a

K-en

mezégazdas4g,

mediterran

a nomad

és félnomaéd

dllattenyésztés jellemzd. Az orszag gazdasagi életében mindmaig elétérben all a mezégazdasdg, bar a nagyobb

varosokban fejlett a hagyomanyos kézmiipar. Emellett gyorsan névekszik a korszerii nagyipar is. 1959-ben a nemzeti jévedeleom 50%-a jutott a mezdgazdasagra és esupan 12,5%-a az iparra. Vildgpolitikai és stratégial Ge” Soir BOIS AT?

:

6

z

Gazian* a

Ferenczy t.aroly : Szumyet Merse arcképe (vazlat, 1912)

a nagybanyai iskola felfogdséhoz allnak kézel

das, Oszi taj). — Irod. Lazar B.: Sz. M. P. 1913; M.: Sz. M. P. 1953. Szirak : 6tk., Nograd m., pasztdi j. L:

sAzaz®

LT)

(Hédolva-

Rajnai

=NLatakiao SG (Et Ladniaiye)

u

aleb

FAdio

Vaé.: Ape. Ag. Kisérleti gazdasag. Malom. A barokk stilusu volt Dégenfeld-kastély mGemlék. ): {rd. Elsdésorban a karpatSziraky Judit (1907—

ie)

Py

fA)

Serrin Meskene

Sq F992

oMdarat en-Noman loHama

rete dao yQ2 Sch

oO

Vy es)

1540 (1960).

ukrajnai havasok vilagét, a hegyi szegénység életét drékitette meg erés atmoszféraju, kezdetben expresszionista jellegi novellaiban (Tél Vale-Vinuluiban, Vadltozdsok). Ujabb miiveiben nyelve és stilusa egyszertibbé,

ice? Qameshliyé tas,

7 efuseira.

&

Tadmor

(\Homs

(Palmyra


: igen erés hangok keltésére szolgalé hangforrads. A hang ugy keletkezik benne, hogy tartdlybél v. kompresszorbél jévé levegd (géz) dramlasét egy gyorsan forgé lyukas taresa periodikusan

megszakitja. A hang rezgésszima a tarcsa fordulatszamaval és a lyukak szAmaval aranyos. A légoltalmi ~ a hatésdgi légoltalom jelzéberendezése. Kézponti helyrél elektromos uton tavvezérlik. szirének, gorogiil Szeirénesz : a gérog mitologia szarnyas (v. késébb

halfarku)

n6i alakjai, akik ellendllhatatlanul

csdbité énekiikkel partjaikra csaltak, majd elpusztitottak

az arra hajézékat. A monda szerint Odiisszeusz ugy menekiilt meg téliik, hogy tarsainak fiilébe viaszt toméott, magat pedig az arbochoz kétéztette, az argonautdékat pedig Orpheusz mentette meg azzal, hogy az 6 énekét hallgatték lenyiigézve, nem a ~ét. — Atvitt értelomben : a vonzo, de veszedelmes nék megjelélésére hasznaljak.

_ Sziria, Sziriai Azsidban

az

Arab

Kéztdrsasdg:

Arab-félsziget

ENy-i

k6ztarsasig DNyrészén,

1958-t61

1961. okt.-ig az EAK autondém tart.-a. 184479 km?, L: 4561 000 f6 (1960). Fév.-a Damaszkusz (L: 455 000,

fontossaguak az Irakbdl és Szatid-Arabidbél ~n

athaladd

olajvezetékek,

amelyek

kiinduld,

részben

a

a libanoni

Bejrut (Beirut) és Szaida (Saida), részben a ~i Banijdsz (Baniyaz) kik6té felé vezetnek. Az orszag asvanyi kincseit még kevéssé tartak fel. Foszfat-, vasére-, dlomérec-, rézérc-, antimon-, nikkel- és krémeléfordulasok, amelyek még ki-

hasznalatlanok. Csekély gipsz-, lignit-, aszfalt- és késébényaszat. Az elektromosenergia-termelés 1960-ban mind6ssze 340 millié kW6 volt. A nagyipar az emlitett nagyvarosokban 6sszpontosul, féleg a mezégazdasag termékeit dolgozza fel. A cigaretta- 6s névényolajgyartas mellett a konzerv- és cukorgyartas emelkedik ki. A sértermelés évi 1,5 millié liter. A textiliparban 60 000 munkas dolgozik, a pamutfonaltermelés 1960-ban 26000 t kori alakult névekv6 tendencidval. A vildghiri -~i dohanyfajtakbdl nagyaranyu a cigarettagyartas (3500 t, 1960). amely azonban teljesen manufaktura jellegi. A nehéz-

iparban a cementgyartas all elétérben 1960-ban 89 000 t termeléssel. A haziiparban fontos helyet foglal el a szonyegek készitése. A korabbi feudalis féldbirtokviszonyok megsziintetése az EAK-hoz valé csatlakozas utdn elore haladt, az egyéni tulajdonban levé éntézétt fdldteriilet

fels6

hatdrat

80,

a nem

G6ntdz6tt

foldekét

300

1958 ; 86% arab, a tobbi nomad

beduin, kurd, vaJamint

ha-ban allapitottak meg. A mezégazdasagilag megmitivelt

cserkesz, 6rmény stb.). Nagyobb

varosai

teriilet,

(1958):

Haleb

amely

mindéssze

4 millid

ha, tehat

kevesebb,

Sziria

mint

az

245

dsszteriilet

egynegyed

része,

fdleg az

orszdg

nyugati részére esik. Fétermények a buza (553 000 t), tovabba az arpa (157 000 t), csekély a kéles, a hiivelyesek és a rizs vetésteriilete, ill. termelése. A dohany vetésteriilete viszonylag csekély, évente 7—8000 ha kézétt valtozik. A szfriai doh4ny azonban vildgviszonylatban nem mennyisége, hanem minésége kévetkeztében kiemelkedo jelentéségi (Allami monopélium). 1955 éta gyorsan novekszik a gyapot vetésteriilete, az évi termésmennyiség altalaban meghaladja a 100 000 tonndt. A termés nagy

részét exportaljak.

Az dllattenyésztés

kettés jellegi:

a

mediterran éghajlatu teriileteken tért hddit a belterjes 4llattenyésztés, kiilondsképpen az istall6z6é szarvasmarhatartas, a K-i

mad

teriileteken a kiilterjes, s6t nomad és félno-

Aallattenyésztés.

szarvasmarha,

Az allatéllomadny

(1959):

600 000

97 000 16, 77 000 észvér, 5,9 millid juh és

227000 szamar. Az orszig kézlekedési halézata gyér, csupan a nagyobb varosokat kétik éssze egymassal vas-

utvonalak

és kiépitett mtiutak.

A vasutak

40%-a

kes-

keny vagényt. A nemzetkézi hajéforgalom két f6 kik6téje Latakia és Banijész, az orszag kiilkereskedelmének nagy része azonban a megfelelé és jobban kiépitett

libanoni kiké6ték6n : Bejruton és Szaidén at bonyolédik le. Damaszkusz nemzetk6zi légiforgalmi gécpont. A kiilkereskedelem gyorsan fejlédik. A kivitelben Libanon Franciaorszag

13, az USA

7, tovabbdé Jordania,

14,

Szavid-

Arabia és Olaszo. 6—6%-kal részesednek. A behozatalnak 9%-a Franciao.-bdél, 8%-a az USA-bél, 6%-a Olaszo.bdl, 5%-a Libanonbdl, 4%-a Hollandiabdl, 3%-a pedig Japanbdl sz4rmazik. Az orszdg fizetési mérlegében jelentés tétel az olajvezetékeken At sz4llitott olaj szdllitasi dija. Pénzneme a sziriai font = 100 piaszter. TORTENET. Az i. e. 3. évezred végén és a 2. évezred elején 6nallé rabszolgatarté dllam allt fenn teriiletén, amely a 2. évezred kézepén Egyiptom uralma ala keriilt. Az i. e. 10. sz.-ban, Egyiptom hatalmanak hanyatlasa idején ismét fiiggetlenné lett (székhelye Damaszkusz volt). Az i. e. 8. sz.-ban Assziria, a 7. sz.-ban Babildénia, a 6. sz.-ban Perzsia, a 4. sz.-ban Makedonia kebelezte be.

Az i.e. 3. sz.-tdl az 1. sz.-ig a Szelewkiddk Allamanak kézpontja volt, i. e. 64-ben Pompeius rédmai provinciava szervezte. Az i. sz. 4. sz.-tdl a Kelet-Romai Birodalom része volt. A 7. sz.-ban az arabok szalltak meg ; ettdél kezdve az Omajjddok, a 8. sz.-tdl az Abbaszidak, a 10. sz.-t6l a Fdtimiddk kalifatusdhoz tartozott. A ll. sz. végén (1098) teriiletének egy részét a keresztesek elfoglaltak és 1291l-ig megszallva tartottak. A 13. sz.-tdl

a —>mamelukok 17-ben

a

amelynek

egyiptomi

t6rdk6k

allamdhoz

bekebelezték

a

tartozott.

t6rdk

1918-ig része volt. A 19. sz. masodik

megkezdédétt

a kiilféldi, f6ként a francia

1516—

birodalomba,

felében

téke bedram-

l4sa. Ennek eredményeként gazdasagilag fiigg6 helyzetbe keriilt a kilf6ldi bankoktdél és kereskedelmi vallalatoktél. Ugyanakkor a meginduléd kapitalizdlodassal parhuzamosan polgaéri politikai szervezetek alakultak, amelyek a hazai tékés érdekek védelmében az orszag fiiggetlenségének jelszavaval léptek fel. A 19. sz. végén tordkellenes parasztmozgalom is kezdett kibontakozni. Az I. vildghabort éveiben a német és a tor6k kormany ~t felvonulasi teriiletnek haszndlta a Szuezi-csatorna elfoglaldsdra irdnyuld sikertelen hadmtivelethez. 1918-ban az orszag teriiletét angol, francia és hedzsaszi arab csapatok foglaltak el ; Damaszkuszban Fejszal al Hasim vezetésével arab kormany alakult. A nemzeti felszabadité mozgalom,

amely

elébb

a térdék uralom

ellen folyt, tovabb

folytatédott a megszallé hatalmak erdi ellen. A pdrizsi békekonferencia (1919—20) nem biztositotta ~ fiiggetlen-

ségét, hanem francia uralom ald helyezte. A francia uralom ellen 1925—27-ben ~ lakossdéga nemzeti felszabadité habortt folytatott. Az 1929—33-i gazdasagi vilagvélség éveiben a témegek nyomordval egyitt névekedett a témegmozgalom, amelynek irdnyitasaban jelentés szerepe volt az 1930-ban megalakult kommunista partnak. A II. vil4ghdbort. kirobbandsa utdn Franciao. visszadllitotta a nyilt gyarmati médszere-

Sziria

ket, a kapitulacio utén pedig a vichyi kormanynak el kellett ismernie ~ felett a német—olasz ellenérzé bizottsag legfébb intézkedési jogat. 1941. jun.—jul.-ban NagyBritannia és a Szabad Franciaorsz4g Bizottsdganak csapatai a lakossag tamogatasaval kitizték a fasiszta megszallékat az orszagbol. 1943-ban, egy népi tiintetés utan életbe lépett a fiiggetlen ~ alkotmanya, és megalakult a nemzeti kormany. Megélénkiilt a demokratikus szervek tevékenysége ; a kormany 1944-ben felvette a diplomaciai kapcsolatokat az SZU-val, majd 1945. febr.ban hadat itizent Németo.-nak és Japannak. Kormanya k6évetelte a francia csapatok kivondsdt, amire Franciao. esak~ érdekeit sérté szerzédés megkotése aran lett volna hajlandé. Miutén a sziriai kormény ezt elutasitotta, Franciao. ijabb csapaterésitéseket kiild6tt ~ba, amivel kapesolatban

désszettizések

keletkeztek

a francia

egysé-

gek és a lakossag kézétt. Végiil is a kiilfdldi csapatok kivonasara az ENSZ Biztonsdégi Tanacsdanak hatdrozata alapjan 1946. Apr.-ban keriilt sor. 1947-ben a kormanyban jobbratolédas kévetkezett be, amit 1947-ben a kommunista

part

és a szakszervezetek

betiltdsa,

1949-ben

Franciao.-gal k6tétt pénziigyi egyezmény és kilénféle amerikai cégekkel létrehozott megallapodas k6vetett. 1949-t61 54-ig az amerikai—angol—francia érdekdsszeutkézések t6ébb alkalommal kormanyvalséghoz és pucsesokhoz vezettek, amelyek mégétt az imperialista hatalmak kilénféle érdekeltségei dllottak. 1954-ben széles népi mozgalom eredményeképpen megbukott Sisakli 1951-ben létrehozott diktaturdja, s Uj parlamenti valasztasokat tartottak. 1955-ben~ elutasitotta Tdrdko. javaslatat a bagdadi paktumba

valé belépést

illetéen.

1956-

ban a Szuezi-csatorna ellen intézett angol—francia—izraeli tamadas idején megszakitotta a diplomaciai kapesolatokat Nagy-Britannidval és Franciao.-gal, s Egyiptomot biztositotta katonai tamogatdsardl. 1958. febr.-ban egyesilt Egyiptommal az — Hgyesilt Arab Kéztarsasdgban. 1961. aug.-ban az EAK elnéke, Nasszer rendeletileg feloszlatta a ~i és az egyiptomi kormanyokat, és helyébe k6zponti kormanyt létesitett. A ~i érdekek Egyiptom altal tértént sorozatos megsértése, a terroruralom bevezetése 1961. szept. 28-4n katonai felkelés kit6résére vezetett, amelynek magasrangu ~i tisztekbdl alld f6parancsnokséga bejelentette ~ kivalasat az EAKbol, és ideiglenesen megbizta Mamun Kuzberit a kormany megalakitasaval. tom nem

Néhany sikertelen kisérlet utan Egyip-

fejtett ki ellenallast ~

kivalasaval szemben, az

ENSZ pedig visszadllitotta a Sziriai Arab Kéztarsasag ENSZ-tagsagat. 1961. nov.-ben Kuzberi lemondasa utén Izzat el Nus lett a miniszterelndk,

nyozé

Nemzetgytlés

Nazem

dec.-ben az

el Kudzit

Alkotmé-

valasztotta

meg

k6ztarsasagi elndknek,. 1962. jan.-ban Maarufu Davalib lett a miniszterelnék, majd apr.-ban tn. hivatalnokkormany alakult. Az uj ~i kormdny helyreallitotta tobb,

a

korabban

Allamositott vdllalat magdntulajdonat ;

Nasszer-kormanyzat

idején

iildézétt

Sziria Kommu-

nista Partjdnak (1930-ban létesiilt, f6titkara Haled Bagdas) legalis tevékenységét tovabbra sem engedélyezte. 1962. szept.-ben Khaled El-Azem alakitott kormanyt.

ALLAMSZERVEZET. Kéztarsasdg. A 165 tagt Alkot-

manyozoé Nemzetgytilést 4 évre titkos szavazassal valasztottaék meg ; az Uj alkotmany kidolgozasa utan a Torvényhozé Gytilés nevét veszi fel, ill. annak funkcidit latja el.

A koztarsasagi elndkét az Alkotmaényozé

Nemzetgytlés

tagjai koziil 5 évi idétartamra vadlasztottak ; a végleges alkotmény kidolgozésa utén is hivatalban marad. A végrehajté hatalmat az elnédk a minisztertandccsal egylutt gyakorolja. Az elnék nevezi ki a miniszterelnok6t, aki kijeléli a kormény tagjait.

KOZOKTATAS. a 4—5

évfolyamut

Altaldnos

tankételezettség

elemi iskoldban

az oktatds

Az erre épiilé kézépiskolak kéttagozatuak

All fenn, ingyenes.

(4 évfolyam

altalanos képzés, 3 évfolyam szakiranyu képzés), tébbféle szakiskola is van. 1957—58-ban 2989 elemi iskola, 286 kézépiskola, 20 mtiszaki iskola, 8 tanitéképz6 mik6doétt désszesen 448 960 tanuldval. Egyeteme Damaszkusz-

ban

mtikédik,

hozzAtartozik

a halebi

mérnékiskola

és

a damaszkuszi pedagdgiai intézet is. — Damaszkuszban arab akadémia mukédik. IRODALOM. Az ékori Sziria teriiletén elészér arameus nyelvti frasbeliség keletkezett (i. e. 8—5. sz.), tobbnyire feliratok forméjaéban (Tell al-Halaf, Zakir stb.), majd a kereszténység felvételével egyre inkabb az arameus egyik 6nallé nyelvvé formaélédé nyelvjarasa, a szir valt az irodalom nyelvévé. A szir irodalom, amely elsésorban vallasos jellegti volt, EdesszAban (ma Urfa) a keresztény arameusok kézpontjéban viragzott fel. A Biblia szir forditdsa, az un. Pestita az i. sz. 2. sz. végén sokban hozzajarult ahhoz, hogy a szir nyelv valjék az el6-azsiai kereszténység, Kisdzsia irodalmi kifejezé eszkdézévé. Valamivel késébb keletkezett a 201. évi edesszai arvizrél sz6l6 irodalmi lefras és Mara sztoikus béles filoldgiai szempontbél fontosabb levelezése fidhoz. Jelentdsebb irodalmi alkotésok fizédnek Bar-Daiszdn (v. Bardesanes ; 155—223) edesszai gnosztikus teoldgus nevéhez, akit himnuszaival a szir kéltészet megalapitdjanak tekintenek. A valldsos szir irodalom kiemelked6é képviseldje volt Afrem (Ephraim Syrus, kb. 306—373) himnuszk6lt6, vitairatok és bibliamagyardzatok szerzédie. Az 5. szazadban két egymassal polemizalé valldsi nezet, a nesztorianusok (—nesztorianizmus, duofiziték) és a — jakobitak (monofizitak) képviseléi igen széles kérG vitdzd, bibliamagyaraz6, szénoki, verses és liturgikus irodalmat hoztak létre. Erdekes irodalmi emlékek az un. mértiraktdk, melyek fényt vetnek a legrégibb keresztény kézésségek életére. — Az iszldm elterjedése utan az arab nyelv mindinkabb kiszoritotta a szir nyelvet az orsz4g irodalmi és tudomanyos életébél. A szirnek azonban elvitathatatlan érdeme marad, hogy a gérég irodalom és tudomany egyrészt ezen a nyelven kézvetitédétt az arabsaég felé. A szir nyelvti irodalom utolsé fellobband4sa a 12—13. sz.-han Michael Syrus 6s Bar-Hebri (Barhebraeus, ?—1286) munkassdga volt. Ekkorra azonban egész ~ teriiletén mar az arab nyelv valt altalanossé. A -~ban viradgzé arab irodalom

a

vallasos

e kezdeti

Sziszek

246

Szirmabeseny6é

idészakaéban

hagyomadnyok,

jog,

kifejl6détt

teolégia

és

a nyelvtan,

genealdgia

irodalma és végiil a kéltészet (—arab kultura). Hires sziriai sziiletésti arab térténész és tudés volt Abu Tammam (796—846), Hamaddni (969—1008), k6lté alBuhturi (820—97), Mutanabbi (kb. 915—65), Abu’l Ala al-Maarri (973—1057) és a teolégus al-Ghazdli (1058— 1111). A mongol hddités (1258), majd a tér6k gyarmatositas rombadoéntétte (15. sz.) ~ kulturalis életét. A térék elnyomas t6bb évszézada alatt j6forman alig sziiletett emlitésre mélté mi. Csak a 19. sz. végén meg-

indulé Ebredés (nahda) mozgalma tjitotta meg az irodalmat, Nyugatot bemutatva Keletnek, és lerakva azokat az alapokat, melyekre a modern sziriai arab irodalom épithet. E mozgalom kiemelkedé képviseléi Safik Dzsabré (1880— ), Abi Rist (1900— ), Dzsamil Szaliba (1895— ) 6s a kritikus Mohamed Kurd Ali (1876— 1953). A fiatal irédk és k6lt6k k6ziil kimagaslik Sauki Baghdddi (1929— ), Mavahib al-Kajdli, Szaid Hawrénijja, Bisdra al-Khuri 63 a tébbiek, akiknek egyes mtivei az Arab elbeszélék c. kétetben magyarul is olvashaték. MUVESZET. Teriiletén nem alakult ki egységes mtivészet ; torténeti helyzetétdl fiiggden a féniciai, hettita (—hettita mivészet), babiloni-asszir, perzsa (—TIrdn, MUVESZET), gérog s romai kulturak alakitottak mtivészetét. Az i. sz. 2—4. sz.-ban az dkeresztény miivészet formais ikonografiai kialakitasaban volt jelentés szerepe ; a 4—7. sz.-ban a bizanci uralom alatt kiiléndsen az iparmitivészet virdgzott. A k6zépkorban Szfria az arab mivészetnek volt egyik jelentés képviseléje. Késébb a tordk birodalom provincidjaként nagyrészt annak mtivészete befolydsolta épitészetének alakuldsdét. A 19. sz.-

ban az egyre erésédé francia hatés nyomta ra bélyegét mtivészeti életére. A 20. sz. épitészetében az eurdpai ‘modern épitészeti stilus valt uralkodévé. A festészetben a régi hagyomanyokat az uj formak keresése valtotta fel, a szobraszatban az emberdbrazolas csak a legujabb idé-

ben terjedt el. Az iparmtivészek ma is a hagyomanyos stilusban és a régi formaék felhasznalasaval dolgoznak. — Uut(Kiilkereskedelmi Irod. Sz.—Libanon—Jordadnia. mutatd.) 1955. m., Borsod-Abatj-Zemplén 6tk., Szirmahesenyé: miskolci j., a Sajé mellett. L: 3220 (1960), egy része Miskoleon dolgozik. ) : zeneszerz6. Operetteken Szirmai Albert (1880— (Sdarga dominé, Tancos huszedrok, Mdgnds Miska, Mézeskaldcs stb.) kiviil sanzonokat, tovabba kamarazenét,

zongoramtiveket is irt. Az 1920-as évek 6ta New Yorkban él. Kézponti ): az MSZMP Szirmai Istvin (1906— Bizottsdgénak titkdra (1959-t6l). Eredetileg ujsagird volt. 1929-t6l tagja a partnak. 1929—41 k6z6tt a Kommunisték Roméniai Partja tagjaként — elsésorban Erdélyben — tevékenykedett, tagja volt a KRP Erdélyi Tartomanyi Vezetdéségének és titkdra a Vorés Segélynek. Részt vett az illegdlis kommunista sajto szerkesztésében. 1941-t61 az erdélyi partszervezetek dsszek6téjeként, majd a

instruktoraként

felvidékiek

tevékenykedett.

Mo.-on

1943-ban tagja lett a KMP, majd a Békepart Titkarsagénak. 1943. dec.-ben letartéztattak,

1944. okt.-ben a nyilas

puccs utdn megszdkétt és a kommunista partban vezeté funkeidt tdltétt be. A felszabadulas utén az MKP Délmagyarorszégi Titkarsagdnak helyettes vezetdje, majd vezetdje; 1946-td1 a Kézponti Vezetéség pdttagja és a Kézponti Vezetéség Téomegszervezetek Osztdlydnak vezetdje, 1947-t61 az MKP, majd az MDP Orszdgos Szervezé Bizottsaganak titkara,

1949—53-ban

a

Radid

vezetdje,

1956-ban

az

Esti Budapest szerkesztéje, 1957 elején a Minisztertanacs Tajékoztatasi

Hivatalanak

vezetdje,

1957.

jul.-td]

1959

végéig az MSZMP Kézponti Bizottsaga Agitaciés és Propaganda Osztdlydnak vezetdje volt. Orszaggytlési képvisel6. 1956 végété] az MSZMP Kézponti Bizottsaganak tagja, 1959 végétél a Politikai Bizottsdg pdttagja. szir nyely : a sémi nyelvek arameus csoportjahoz tartozé nyelv. Az Edessza és E-Mezopotamia kézétti teriileten beszélték az ékorban. Az i: sz. 2. sz.-ban kialakult, igen széles kérti, bar kevéssé eredeti keresztény irodalmat

— megkilénbéztetésiil a pogany arameus irodalomtél — szir nyelvtinek nevezték. A 7. sz. é6ta behatoldé arab nyelv erésen hattérbe szoritotta. Ezt kévetéen kb. 6 évsz4zadon keresztiil féleg az irodalom és egyhaz nyelveként hasznalték. Kis kézésségek beszélik még ma is az Urmia-té és Mészul kérnyékén, a Kurd-hegyekben stb. sziromlevelek, petala (gér.) : a viragtakaré belsé kérét (— parta) alkoté képzédmények. Felttiné sziniikkel és illatukkal csalogatjak a rovarokat, igy elésegitik a — megporzast.

Allhatnak

(harangvirag),

v.

szabadon

(rozsa),

hidnyozhatnak

Szir-sivatag : az Arab-tdbla

Osszendhetnek

(kéris).

E-i része. DK

felé lejtd

(800—500 m) kréta idészaki homokké és mészké épiti fel. Novényzete félsivatagi. szirt: 1. (fdldt) tdérsasan 616, mészvazi gerinctelen lények altal felépitett iledékforma. — 2. (foldr) meredek lejt6jG sziklaszal. — 3. (fdldr) kicsiny sziklasziget a tengerben v. a folydkban sokszor a vizszint alatt. szirti sas (Aquila chrysaétos chrysaétos): a sdlyomalkatiiak (Falconiformes) rendjének vagomadarak (Accipitridae) csaladjéba tartozé madarfaj. Pulyka nagysagu, szine sdététbarna. Magas, sziklas hegységekben fészkel. A nyulat, baranyt, kutydét, farkast is legyézi. Nalunk ritka,

védett

madar.

Szirtisz-ébél : a Féldkézi-tenger két dble Afrika E-i partjan, a > Nagy-Szirtisz és a > Kis-Szirtisz. Sziszakjan, Noraj Martiroszovics (1907— _ ): szovjet biokémikus, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagija, Allami dijas. A kloroplaszt enzimrendszerére vonatkozé munkéi nagy jelentéségtek. (Biokémiai problémak a micsurini

biolédgidban,

kémiai problémdi, 1951; fermentmikédése, 1953.)

Sziszek : vdros

1950;

A

A micsurini

protoplazma

Jugoszlavidban,

— Sisak.

bioldégia bio-

szerkezetének

szisztéma

247

szisztéma :

a —szem érhartydjanak eliilsé része; a szaruhartya mogétt, a szemlencse elétt fesziil ki a fényképezégép diafragmajahoz hasonléan. Szine hatarozza meg a szem

szinét. Kézéppontjaban kis kerek, a fény hatasara tagulé vagy szukiil6é nyilas, a —szembogdr van.

szivarvanyhartya-gyulladas, iritis: koénnyezéssel, fénykeriiléssel, fajdalommal jaréd szembetegség. Gyakran a sugartestre is raterjed (iridocyclitis). Sokféle altalanos betegség, sériilés v. a szem egyéb részének gyulladasa okozhatja. Ha a szivarvanyhartya széle a lencsetokhoz n6, masodlagos

zéldhdlyog keletkezhet.

alld ttik

szivarvanynyomas ; — trisznyomds szivarvanyos dkle (Rhodeus sericeus amarus): a légjaratosak (Physostomi) rendjének pontyfélék (Cyprinidae) esaladjaba tartozé apré termetti halfaj. Gazdasdgi

tobbé-kevésbé szilard vazat alkotnak, mely néha nagyon mutatds, pl. a Vénusz kosara nevi kovaszivacs esetében. Néhany szivacs vazat (pl. a mosddszivacsét) rendkiviil szivos és rugalmas anyag, a spongin alkotja. Jelenleg kb.

szempontbdl értéktelen, diszhalként tenyésztik. A gyégyszeripar nemihormon-készitmények hatékonységénak a vizsgalatara hasznalja fel. szivasztma : > asztma

5000

szivattyu : folyadék v. gdéz szallitdsdra, ill. munkaképességének névelésére szolgalé gép. (Gaz szallitasa esetén a ~ szddsszetételként szerepel, pl. lég~.) A ma alkalmazott ~szerkezetek harom nagy csoportba oszthatdk: l. dugattyus-, 2. 6rvény(turbina), 3. kiilénleges rendszerti ~k. — A dugattyus~ ése a Bastir-féle laéncos~ volt, melynél a vizszintes tengelyti lanckerék végtelenitett lancot hajtott. A lancra egymastél egyenldé tdvolsagban dugattytikat erésitettek ugy, hogy a lanc a dugattyuk kézepén haladt at. A kerék forgatdsdval a dugattyukat a lane egy hosszu, fiiggdleges esében huzta felfelé. Mivel a csé alsé vége a vizszint ald nyult, a dugattyuk a folyadékot egymas utdn a csébe szivtdk, majd a esd felsé nyildsdig felemelték. A korszerti egyszeres mitikédést dugattyus ~k beliil sima hengerében téméren zdré dugattyu végez alternaélé mozgast. A hengerbe a befelé nyi16 szivészelep nyilasdn At jut a folyadék, amikor a dugatytyu a térfogatot noveli. Ellenkezé iranyu mozgaésnél a folyadék a csak kifelé nyilé nyomédszelep nyilésdn At a nyomédcsdbe s onnan egy, magasabban elhelyezett tartdlyba émlik. (Kettés mtikédéstii ~naél a dugattyai mindkét oldalan térténik munkavégzés.) — A vizszallitast égwsttel teszik egyenletesebbé. A légiist zart, levegével telt edény, melyben a levegét a nyoméléket alatt a felnyomott folyadék 6sszenyomja ; szivdéléket alatt — amikor a ~ nem. szallit — az dsszenyomott levegé nyoméasa szallitja az elébbi léketben tarolt folyadékot. A légiist térfogata

ostorossejtek mozgasa biztositja. b6z6

szerkezeti,

szivacsfaj

mészbél

ismeretes.

Testiik

falaban

v. sziliciumdioxidbdl

Rendszerezésiik

kiilon-

testiik

fel-

épitése, ttik alakja, szerkezete alapjan torténik. A mész~ (Calearea)

osztalydba

tartozik

a fa alaku

mészszivacs

(Ascissa acufera), melynek telepei a Spitzbergdkon talalhaték és a Foéldkézi-tengerben é16 érdes mészszivacs (Leucandra aspera). A hdromtengelyes ~ (Triaxonia) osztaélydba sorolj4k az Indiai-dcednban 616 Vénusz kosardt (Euplectella aspergJlum) és a Japan kériili mélytengerben 616 wvegszivacsot (Hyalonema sieboldi), a négytengelyes ~ (Tetraxonia) osztalyaba a Barents-tengeri, naranessarga szin, gomb alaku dérids kdszivacsot (Geodia miilleri) és a legté6bb tengerben kozonséges tengeri narancesot (Donatia lyncurium). A hazai allé6- és folyévizekben, a partmenti kéveken bevonatot képezé térékeny szivacs (Spongilla fragilis), a tavainkban 30 em-es, bokor formaju telepeket alkoté tavi szivacs (S. lacustris) és a folyam7 szivacs (Ephydatia fluviatilis) a kova-szarw ~ (Cornacuspongiae) osztdlyaba, a melegebb tengerben 616 mosdészivacs (Euspongia officinalis) és a tablatérlésre hasznalt ldszivacs (Hyppospongia equina) a szaru~ (Ceraospongiae) osztalydba tartoznak. szivar : dohdnyipari termék. 3 részbél all: a belsé részét, torzsét képezé bélbdl, a belet désszetartéd burokbédl és a kilsé takarét képez6 boritékbdl. Egyes ~fajtékat leveles bélb6l, masokat vagott bélbél készitenek. A leveles béllel késziiltek mindig zart végtek, a vagott béllel késziiltek lehetnek zart v. nyitott végtiek. A ~ izét és illatat

szivbaj a

hengertérfogatnak

ugyancsak hogy

a

tdbbszérése.

A

differenciadl~k

az egyenletes vizszallitast szolgaljak azaltal, folyadékszallitds

elosztdsdt

megvaltoztatjak.

A nyomdliéket alatt a dugattyi ugyan teljes keresztmetszetének megfelelé folyadékot nyom ki, de ennek felét az 6sszek6t6 csévin At visszaszivja. Ezt a fél menynyiséget a szivéléket alkalmaval juttatja aztan a nyom6esébe, midltal minden fél loketre jut vizszdllitas. A dugattyus

~

hajtomG

szivdobogas

249

hajtdsa

térténhet

Utj4én motorral

v.

kézi

erdvel,

kézvetleniil

forgattyus

géznyomassal.

rész nélkiili a mammut-~, de ennek tizemben tartasahoz légstrité sztikséges, minthogy keveré tartalyéban a vizet

levegével keveri, és ez a keverék kisebb fajstilya alapjan emelkedik fel. — Feltalaléjanak a gérég Ktészibioszt (i. e. 2. sz., Alexandria) tartj4k. A rdémaiak rendszeresen hasznaltak ~kat, és ezeket légiisttel is ellattak. A k6zépkori Jacopo Mariano (1438), majd Leonardo da Vinet (1452—1519) miivei kézétt tébb, a dugattytis ~

elve szerint dolgoz6, kettés mukédési ~ vazlatat talaltak. Az oOrvény~ O6tlete is Leonardo da _ Vincit6l szarmazik, de megvaldsitasa Papin (1689) nevéhez fiz6dik. — Irod. Fiizy O. : Szivattyuk tizemi jellemzéi. 1952. szivbaj, szivbetegség: a szivbelhartya, a szivizom, a sziv koszorus veréere és a szivingervezet6 rendszer kéros elvaltozasainak 6sszefoglalé elnevezése. Ide tartoznak a sziv vildgrahozott rendellenességei, a — setvburokgyulladas, a —>szivizomgyulladds, a — szivbelhdrtya-gyulladas, a szivbillentytihibak, a — sztvinfarktus, az

— angina pec-

toris, a —sztvelégtelenség, a —sztvidegesség, a — szivelzstrosodds, a > szivtdgulds, a — sztvliltengés stb. — Irod. Fond—Littmann : A sziv és a nagyerek velesziiletett fejlé6dési rendellenességei. 1955 ; Maté S. : Szivbetegek vallomasai. 1959 ; Gottsegen Gy. : Szivbetegek vizsgalatarol és kezelésérél. 1959 ; Gegesi Kiss—Szutrély : Sziv- és vérkeringési betegségek csecsemé- és gyermekkorban. 1960 ; a Z Egyszeres mtikédésti dugattyuis szivattyui 1. tartély,

2. szivészelep,

Orvényszivattyti

3. nyomészelep,

4. labszelep

(Ez utdbbi médon mikédik a kazantdplaldsra még ma is hasznalt Worthington-~.) A dugattyus ~ iizeme kis folyadékmennyiség és nagy széllit6magassdg esetében elény6s ; a szivomagassag legfeljebb 7—8 m (elméletileg 10 m) lehet. A nyomémagassag a 2—3000 m-t is elérheti. —

Az érvény~

f6 része a csigahéz alaku ~hdz,

melyben

tengely k6riil lapatos kerék forog. A szivéesé a tengely iranyadban, a nyomécsé a kerék érintdédjének irdnydban esatlakozik a hazhoz. A gyorsan forgé lapatokon a folyadékrészecskék a — centrifugdlis eré hataéséra kénnyen legordilnek a lapatkerék keriilete felé. A béviilé csigahazban o6sszegyljtott folyadékrészek mozgdsi energidja a nyomécsében nyomasi energidva alakul at. A kiszoritott folyadék maga mégétt légritka teret létesit, s igy a kiilsd légnyomas tovaébbi folyadékrészeket kényszerit a szivé-

Szendei A.: Amit a szivbetegségekr6l tudni kell. 1960 ; Gottsegen Gy. : Szivbetegségek. 1961 ; Szutrély —Tomory : Sz. és zérejek. 1961. szivbelhartya, endokardium, endocardium : az ember és az emldsdk szivfalanak legbelsé rétege. Tapétaszertien béleli a sziv itiregeit (kamra, pitvar). Kettézetei alkotj4k a sziv billentytit. (+ még sziv)

szivbelhartya-gyulladas, gyakrabban

endocarditis

a szivbillentytik,

: a szivizom gyulladdsos megbetegedése. Oka baktériumos (diftéria, vérheny stb.), virusos (maéjgyulladds, influenza stb.), reumas fertézés, mérgezés. A szivizom gyulladasos és el-

fajulasos

megbetegedései

— szivelégielenséghez

vezet-

hetnek. szivkatéter : rugalmas anyagbdél késziilt finom cs6; a kényékhajlati vénan at felvezetheté a szivbe, és segitségével a sziv ktlénbézé részeibél vizsgalat céljabol vérmintdék veheték. A ~ezés a sziven végzett mtitéti beavatkozdsok (— sztvsebészet) elédtt a pontos korjelzés felallitasdhoz legtébbszér nélkiilézhetetlen vizsgalé eljaras.

szivkoszoruér-betegség : — angina pectoris szivécs6é: 1. (fiz) szivornya: meggérbitett esd, mely folyadékatvitelre szolgdl kiilénbézé folyadékszintti edények k6zétt. Abbdél az edénybél, melyben magasabban All a folyadék, a masik edénybe fog a folyadék 4ramlani mindaddig, mig a két edényben a folyadékszint egy magassagba jut. Az alséd edényt elhagyva a folyadék a ~von 4t addig folyik ki, mig a folyadék szintje a esé szabad végével egy szintbe nem keriil. — 2. az Un réstulInyomaésos —vizturbina egyik oldalahoz csatlakozé esévezeték.

szivoférgek : — mételyek szivégazmotor: szilard tiizeléanyag (fa, faszén, szén) elgdzositaésdb6l szdarmazé gazzal dolgozd belsdégésti motor. A tiizeléanyag elgazositasa gazfejleszt6 generatorban torténik. szivékasok : az — egysejtiek egyik osztalya. szivékas rovarok (Rhynchota): a rovarok (Insecta) egyik rendje. Szaéjszerveik szurd-szivdk; szarnyuk egészében hartyds, v. az eliils6 szarny téve megkeményedett és tin. félfedévé (hemielytrummaé) alakult.

ért eré6miivi behatas, zizddas, bels6é vérzés, izgalom, ijedt-

Labaik

ség valthat ki, 2. a szivizom megbetegedése, 3. szivasztma miatti tiidépangas, 4. szivbillentythibak, 5. magas vérnyomas. A ~ jelentkezése azonnali orvosi és gyogyszeres beavatkozast igényel.

v. ragadozé labakkaé is. Tébbségiik névényi nedvekkel taplalkozik, néhany faj vérszivé, ezek az emberen is éldskédhetnek. Hérom alrendjik van: — poloskék, — kabocak, + néovénytetvek. szivéssag : (mtisz) bizonyos alakithaté anyagoknak az a tulajdonsdga, hogy alakitas kézben szilardsdguk megno, vagyis alakitasuk folytatasdhoz mindinkabb nagyobb eré sziikséges. Az anyag szévetszerkezetében az alakitas folyaman végbemené valtozds csak bizonyos hatarig térténhet ; ennek elérésével a ~ megsztinik, az anyag

szivhang : — sziv szividegesség, neurosis cordis Jajla-hegységet mészkéredék és attolédasok épitik fel kevés vulkani kézettel. A felszin karsztos; ma is erdésen szeizmikus teriilet (+ még Kaukdzus, + Kopet-Dag, — Alaj). A kiilénféle geomorfoldégiai kérzetek valtozatos felszinfejlédése soran kialakult természeti kincsek, k6z6ttiik a nagyon gazdag ére-, készén-, foldgdz- és kéolajtelepek szolgaltatjak az alapot a ~~ népgazdasaganak hatalmas aranyu fej-

lédéséhez. — Hghajlatat fdldrajzi fekvése: a tengerekt6l, els6sorban az Atlanti-dceantdél vald tavolsaga és a domborzati tényezék hatérozzak meg. Az éghajlati tdjak a nagy E—D-i kiterjedés kévetkeztében Gvezetesen alakultak ki. Nagy része a mérsékelt dy

E-i felén van, igy éghajlata igen zord (hideg, havas telek). Ezt fokozza a Jeges-tenger felé valé nyitottsaga és D felé valéd zartsdga. Jellegzetes klimaédvei: D-en, a Fekete-tenger partjan, valamint a Kaszpi-tenger DNy-i partvidékén a kis kiterjedéstii szubtrépusi 6v. Sokkal nagyobb teriileten uralkodik a meleg-mérsékelt ov (a k6z6p-azsiai és a Kaukazus-vidék) és az Eurédpdban kb. az 50—68°-os szélességi kérdk kézdtt, Azsidban ennél kissé délebbre huzéd6é hiivés-mérsékelt 6v. Ettél E-ra mar a Jeges-tenger melléki szubarktikus éghajlati 6v kévetkezik. Az tn. Szovjet-Arktisz éghajlati zdéndja a Jeges-tenger szigetvilagéra és e tenger partkézeli szakaszaira terjed ki. Télen a szibériai-mongdliai magas légnyomasti képzédmény magjabél dramlanak szét a levegétémegek Eurépa, ill. Elé-Azsia, valamint a Csendes-dcean és Kina felé (téli monszun). Nydron, az Afganisztan kérnyéki depresszid magja felé Ny—ENy felél 4ramlik a levegé (nyéri monszun). A nydéri monszun szeleivel jelentkezik az eurdépai teriiletek nagy részén, valamint Szibériaban és a Csendes-décean kézelségében is a nyari csapadékmaximum,

a téli monszunnal viszont csak

nagyon kevés csapadék keletkezik és hé alakjaéban hull le. Szovjet Kézép-Azsia legmélyebb részein, az alpida-hegységek labanal, az afganisztani, elé-indiai nyéri monszun szeleinek szélarnyékaban az erés leszallé légmozgés miatt alig hull csapadék, és sivatagi teriiletek kiterjedt foltjai jottek létre. Legszarazabb részei az Aral—Kaszpi-

mélyedés kérnyékén vannak 100—150 mm évi csapadékkal. A legnedvesebb a Fekete-tenger K-i részének partvidéke (Batumi 2400 mm) és a szubtrépusi zéna tobbi része (1000—1500 mm), mig a tébbi éghajlati zénéban egydntettiség jellemzi a csapadékviszonyokat. A Balti-tenger mellékén a tél —5 C°, a Csendesdcean partjan —20 C°, itt erés negativ hémér-

sékleti

anomaliat

okoz

a

Szahalin

mellett

elhaladd

Szovjetuniéd

Szovjetunio

279

hideg

tengerdéramlds. Az EK-szibériai hidegfészekben —45, —50 C° a janudri kézéphémérséklet (itt van az B-i félteke hideg pélusa Ojmjakonban, —78 C°). Ezzel szemben a legmelegebb teli a szubtrdpusi dv (jan. +4, +6 C°). — Vierajz. Nagy folyékban és tavakban nagyon gazdag; a tarsadalom természetatalakité tevékenysége is mindjobban ravési bélyegét a vizhdlézatra. A vizben legszegényebb teriiletek Kézép-Azsia és a Kaszpi-tenger kornyékének félsivatagi, sivatagi tajai. Erre a teriiletre csak az alpida-tipusi magashegységek vidékérél és tavoli tajakrol jut el a folyék vize, és v. a Kaszpi-tengerbe (Volga, Ural) 6s az Aral-téba (Amu-Darja, Szir-Darja) Omlik, v. pedig az oaziskulturak foldmiivelé vidékein hasznositjak, kiilonben a sivatag homokjdéban veszne el,

kiterjedésti fenyveseket vérésfenyé, az eurdpaiakat dltalaban lucfenyé jellemzi, szép nyires allomanyokkal. Zart,

mint ahogyan el is veszett a tarsadalom tevékenységének kezdete eldtt (Zeravsan, Tedzsen). Eurépai részének legnagyobb folydja, a— Volga (3690 km) a Kaszpi-tengerbe 6mlik. Mellékfolydival (Oka, Kama, Szamara stb.) a ~ legfontosabb viziutja, jelentés szerepe van a ~ vizienergia-termelésében. Szaimos mesterséges vizgytijté épiilt a Volgan (ribinszki, gorkiji, kujbisevi, volgogradi), amelyeknek nagy mezédgazdasdgi, és energiagazdalkodasi jelentéségiik van. Tervbe vették, hogy a Peesora, Vicsegda és Kama folyédkat egységes vizhalozatt&é kapesoljak éssze vélgyzdrégdtak, csatornak és mesterséges tavak segitségével, és a Pecsora (jelenleg évente 120 km$ vizet szallit a Jeges-tengerbe) vizének egy részét a Volgaba fogjak vezetni ; igy kb. évi 40 km vizzel fog ndévekedni a Volga vizhozama. Ezaltal a Kaszpitenger vizszintjének siillyedését megallitjak, és a Volga bal partjan nagy teriileteket lehet majd 6ntézni. A nagy tavak (Kaszpi, Aral, Balhas) még az Azsia és Eurépa hatara4n egykor hull4mzé szarmata beltenger maradvanyai. A Fekete-tenger vizgytjtéjének legjelentdésebb folyéja a > Duna (torkolati szakasz), a Dnyeszter, a Bug, a Dnyeper és a Don. Szovjet Tavol-Kelet nagy folydja, az Amur (mellékfolydi): Zeja, Bureja, Usszuri stb.) a Csen-

ben kiterjedt fiives pusztékkal. A talaj itt mar szelidebb humuszti. A meleg-mérsékelt éghajlati zéndban a sztyep a jellemzé (fiives puszta), szdrazsdgtiré fifélékkel. A fitakaré tavasszal virit, a szdraz nyar folyaman kiszérad. A folyék mellékét galériaerd6k kisérik. A talaj, kiléndédsen Ny-on csernozjom, igen termékeny, humuszban gazdag fekete féld. Jellemzé allatok a ragesalék, a k6zép-azsiai sztyepeken a vadszamar, a vadjuh, az antilop stb. Ahol a csapadék kevesebb (300 mm k6riil), kezdédik a félsivatagok 6ve a gesztenyebarna talajokkal, majd a szvatag a sds pusztakkal, homoksivatagokkal és a névényzet teljes elmaradasaval. Jelleg-

des-éceanba Omlik. A szubarktikus é6vben, valamint a magashegységi régidkban, ahol az évi csapadék nagy része lefolyik, legbévizibbek a folydék, de vizjardsuk na-

gyon szélséséges (Ob, Irtis, Jenyiszej, Lena, Ingyigirka, Kolima, amelyek a Jeges-tengerbe 6mlenek). A legbévebb esapadék és az élénk domborzat miatt nagyon béviztek még a szubtrépusi (mediterran) év folydéi is, annak elle-

nére, hogy itt mar elég magas a hémérséklet (Kura, Rion). Ter.-6én kb. 250000 td van. Kiilonésen sok a sztyep dvezetben, Ny-Szibéria mélyedéseiben és a Kazah SZSZK-ban. Legnagyobbak: a Kaszpi-, az Aral-, a Bajkal-, a Balhas-, a Ladoga-, az Onyega-, az Isszik-Kul- és a Szevan-td. Legjelentésebb mesterséges tavak a Ribinszki-, a Kahovkai- és a Cimljanszki-viztérolé. A ~ folydit az eurdpai részen csatornak kétik dssze, igy egységes vizhalozatot hoztak létre. 1933-ban a Fehér-tenger—Balti-tenger (227km), 1937-ben a Moszkva—Volga-csatorna (128 km), 1952-ben a Volga—Don-csatorna (101 km) késziilt el. Sok

kisebb csatorna szolgélja az Ontézést, pl. azépilé

még a hajézast és teszi lehetévé Kara-Kum-csatorna,

az

Amu-

Darja és a Kaszpi-tenger kézétt, a Tiirkmén SZSZK D-i részén (1962-ig kiépitett hossza 800 km). — Természetes névényzet, talajviszonyok, dllatvildg. Oriasi méretti Hee valamint K—Ny-i kiterjedése miatt az éghajlati 6veknek megfelelé névényzeti és talajévek, tovabba a kézép- és a magashegységek lejtéin magassagi iranyban névényzeti és talajrégidk helyezkednek el. Az Arktiszon névényzet nines v. csak elvétve talalhat6, a talajtakaroé is hidnyzik. Gazdag madarvil4g. — Eurdzsia E-i partvidékén és néhol mélyebben is a ~ belsejébe terjeszkedé fatlan, télen fagyott, nyd4ron mocsaras tundraév nagyjabol a szubarktikus éghajlati teriilettel esik egybe; az Anadir-vidéken és Kamcesatkaban nyomul elére a legdélebbi szélességekre, a

sari erd6k, talajuk nedves, podzolos. A tundrénal joval

gazdagabb

4llatvilaga van.

Legjellemzébbek:

szarvas, a jdvorszarvas, az 6z, a farkas,

az iram-

a medve, a réka,

a coboly stb. A fenyvesekhez Eurdépaban és K-en az Amurvidéken vegyes lomboserdé-sdv csatlakozik (nyugaton télgy, gyertyan, nyir, keleten tolgy, hars, juhar). Allatvilaga hasonlit a tajgaéhoz. Szamos fajta csak ebben a sévban taldlhaté (eurdpai bélény rezervaciédkban, vaddiszné ; f6ként az Amur mellékén tigris, leopard, feketeés mosémedve, vadmacska stb.). A zart erdék D-i szegélyén a parkos sztyep jelenik meg nagyobb erdéfoltokkal (erdés sztyep), D-ebbre mar csak facsoportokkal és kéz-

zetes allatok az antilop, a karakal, a saka! ; a varanusz, a

kigyék, a tuzok, a pusztai tyuk stb. A szubtrépusi, bé téli csapadéku v. pedig a minden évszakban csapadékos savon a mediterran és a szubtropusi névényzet jelentkezik vérés szin& talajok kiséretében (Krim, Kaukaézus).

NEPESSEG.

L:

220

millid

(1962);

a lakoss4g

igen egyenldétleniil oszlik el. Az Aatlagos népstrtség 9,8 fd/km?. Az OSZSZSZK kézponti teriiletein, Ukrajnaban és a Kaukaézuson tul a népsiriiség helyenként eléri 6s meghaladja a 100 f6t km?®-enként. Kazahsztanban és Nyugat-Szibéridban 5—6 f6/km?, KeletSzibériaban 1 f6/km?. — Az 1959. évi népszamlalas szerint

a-~ban tébb mint 100 nemzet, nép és népcesoport élt. PORT Or eaters tteore 114,0 WRTAR

cei os am ss 37,3

Csuvas TiebGie:

........ 1,5

Osecsenc ....... 0,4

mie x oraretccets 1,4

EZOEMS

Fo ieeeats 0,4

Bolgar.

fener

Belorusz .......

7,9

Tad

|... 00.0 1,4

Wzber ie. eheer

6,0

Lengyel

....... 1,4

Koreaitras sent 0,3

Patariac.ssicerels Karahi conc Azerbajdzsani

5,0 3,6 2,9

Mordvin ....... 1,3 Tirkmén@s. >< 1,0 Baskin ysscucn< 1,0

GOnOg Mienieriacrare 0,3 Burjaty anaes 0,3 FED srcchord viva 0,2

Ormény

......-

2,8

Griz,

“ieee anes

2,7

Kirgiz ..

1,0

Karakalpak

TGA

Wrote. cioere

2,3

Dagesztan

0,9

Karelitiercetci stelle 2

ZHIOK cats pavkiees Moldovan .....

2,3 2,2

Udmurt Mari... 3.

- 0,6 --+ 0,5

Magyar .......- 0,2 OIGERY? erceses's:s 0,1

Német)

1,6

IOI

fase

Fiszt .....

Reds

0,3

Kabardin ...... 0,2

eo stetatets 0,4

Kalmiik

.... 0,2

....... 0,1

Megjegyzés: Azadatok milliéd fében értendék. A felsoroltakon kiviil sz4z apré, 10—100 000 fényi népesoport él a ~ kéztarsasdgainak teriiletén.

— Osszes vdrosainak szima 1685. A 100 000-nél tébb lakostii varosok szima: 149 (1959). Igen jelentés a nagy varosok fejlédése. Az elmult husz évben féleg a K-i teriiletek vérosainak lakossaga névekedett gyors itemben. 1962-ben hat olyan vdérost tartottak nyilvén, amelyeknek lakossdga a becslések szerint meghaladta az egy millid fét:

Moszkva

(7 208 000), Leningrad

(3 498000),

Kijev

(1 208 000), Baku (1 067 000), Gorkij (1 025 000), Taskent (1 002 000). — Népmozgalom.

A természetes

szaporodas

nagy. A sziiletések szima a ~ minden kéztérsaségéban és minden teriletén igen magas, a szocidlis 6s k6zegészségiigyi intézkedések kévetkeztében a haldloza-

jellegt

sok szamaa vil4gon a ~-ban a legalacsonyabb. Ossz-sz6vetségi viszonylatban a sziiletési aranysz4m 1960ban 24,9, a haldlozdsi ardnyszim 7,2 ezer lakosra szamitva. A csecseméhalanddés4g 1000 élvesziildttre szamitva 35, egyike a legalacsonyabbaknak a vilagon. A természetes szaporodés 17,7 f6 ezer lakosra

(jegesmedve, vizi madarvilag, rénszarvas, sarki rdéka, sarki nyul stb.). A tundraévtél D-re a ttilevelii erd6ék éve (tajga) a Balti-tenger szomszéds4gatd] a Csendes-dceadnig

vekszik. — A belsé vdndorlés igen nagymértékG és két iranyu. Egyrészt a falvakbdél a vdérosok felé, masrészt a

65°-,ill.a 60°-os Esz.-ig. Allatvilaga sarkvidéki

mintegy 1000 km széles sévban htzddik. A szibériai nagy

szamitva ; népessége

évente

kézel

4

millidval

né6-

Ny-i és kézponti teriiletekrél K felé, az Ural, Nyugat-

Szovjetunio A

Szovjetunié

300 000-nél

tébb

lakost

szadmlalé

1939

1959 is

vdrosai

lakossag

pers

4183 3385 847 778 644

| |

ETO TROV cya Rega afe scan ees, ea has sees

MOSK

SOS aoe cup

ose D coe

NovosaibirstZk vo). ci ae es aaj biseyn Git den ttsac sigannaien«= Szverdlovezk . o..cage a casi ONYGCkezeae tayeyd sine cyererereis) #annie SEDIMSZIM aro rs cro sieieetue lseiates Oseljabinsakss i ste xe ivy ¥ kets OORT oe as erase ele ian, sia Dnyepropetrovszk ......-++++ KA ZGM ere laeilaersteierne nia sett ©

POrITiahier

ere

%-aban

5046. 3321 1104 971 942

833

934

10,2

550

912

66,0

|

404 390 423 466 519 273 602 527 398

886 806 779 699 695 689 667 660 647

119,4 107,0 84,0 49,5 34,0 156,0 10,6 25,0 62,3

|

finiey a ctl

306

629

TRAD ieeleedirs raph tense: guesevel cue teas

355

605

70,0

510 445 372

600 592 581

17,0 33,0 56,2

O87 i golem sates ogee ater Wiba Mies rcv taneraceramire siviess tose be chA. ere ORD SEO ORCOGRTE

289 258 237

581 547 509

101,0 111,0 115,8

POLOVEALUS

204

509

150,0

Al rmB A Cal yards. di cri dcinteavenusts ©

222

455

104,6

WOronyersnh is. sanacusssee cra yee ZADOLOZSIO cavers cisisiialee ars)

344 282

454 435

32,5 54,4

ERVOV? CRN ptitercs aot taratece se erecta Krasznojarszk ........0ee9505 RMOSA LAI Soares isi.e em tnus. ste aiehe

340 190 309

410 409 406

20,0 114,4 31,0

IATA A! forse coersuncn wieipeisl ee ee REIVOT EOE Fh cat uch owewee

156 189

398 386

154,8 104,0

166

377

126.4

250 242 285 160

365 358 345 338

46,0 48,0 21,2 111,4

332 322 320

55,5 115,2

312

70,5

311

121,4

Novokugnyeck

........e0000

Bd. gush ae rpc NNT TERED SoC NORIO MAK C}OVE Sy cteyl,sicyere,'s o'ssae neue Sala ek eters eters beso) ate INVaZSni ELA gil t\ge tenes hid ta EV OMOVIO~ « ghais ese s adalaia oe ane PTA ALORS ZR Gtye forint | lniveretiese’e Barnaulecree eect eke eee

KTASZMOGAT?

|

285

|

2020 148

Sema chats eta ht ake

Magnyitogorszk

5 |

183

........++++-

146

Az 6sszes v4rosok és varosi jellegiitelepiilések a fel nem soroltakkal egyiitt...........

| |

Belorusz....|

HisZticans.8

Gra

Kazali

tényleges koézott

1959

|

millidé

oy)

19134 19262

139,3 147,0

100 100

1939

190,7

208,8 218,0 219,7

16

1959 1961 1962

|

a) A II. yil4ghdbort

Az

éssznépesség

14 | 58 |Thiliszi

9,0

4,3 | 47

9 | 27 |Tallinn 3

198,5 63,

eb | 20s

O38 a0

65,2 | 2,9) 33,7 | -2,43|

15) 1,25).

|

... | 17075,4 |110,4 | 57,5 29,8

Tadzsik

....

142,5 |

2,1 2,1

a

|

408,9 |

Ata

1,0 | 14 | 11 | Frunze OWES 33 | Riga

2,7] 2,9.)

1,8] 1,44)

7 | 42 |Vilnius e200 86 |Kaisi-

|117,6 | 56,6|

aleptalle Alef

1,8

1,5]

0,8

2,0 | . 956

22 272,2

6,3!

3,3]

8,1]

nyov

7

7 |Moszkva

0,9 | 39

3,9]

33

als 4

|-61 | Jerevén 14 | Dusanbe

3 |Ashabad | 68 | Kijev

29 | 10 |Taskent

|193,4 |100,0 | 208,8 | 100,0

8

{

| | 9 | |

népgazdasdgi

dgazatok szerint

a Fie

megoszlas

szazalékaranya az egyes

ben

esoportokon —— | 1939 | 1959

Oss7nepesser etree wactancltecesGre 208 827 Keresé népesség (kivéve a kolhozparasztok, munkasok és alkalma-

|

beliil 1959-ben

20k segité csalidtagjait)

130,3

68

100 100 100

100,0 110,0 118,38

48 50 51

108,8 108,0 107,9

52 50 49

{6

ae

eee

az

anyagi termelésben foglalkoztatjak, az iparban foglalkoztatottak szama az O6sszes foglalkoztatottnak 36,9%-a

=

|

........ | 99130

|100,0

FAvOULAREE) Sin eee

aan ate

45

55 |

!180,0 | 52

Ezen beliil az anyagi termelésben | foglalkoztatottak .............-+ 80 862 | 85,6 | 81,6 Hzek kéziil iparban, épitéiparban, sz4llitasban és kézlekedésben .... | 36575 | 30,1 | 36,9 Mezégazdasigban ................ 38 426 | 50,1 | 38,8 Hzen beliil kolhozparasztok (kivéve a mezégazdasagon kiviil foglalkoz-

| 48

53

47

61 46

39 54

31723 | 43,5 | 32,0 | 43

57

Szovhozok és més mezdégazdas4gi vAllalatok és szervezetek munkdsai és alkalmazottai ..........e0.0Heyenl*paraszbok aver western cacee al Kereskedelemben, kézétkeztetésben, beszerzésben, anyagi-mtiszaki szolgaltatasban és eladdsban (elhelyeZESDOM) ISsrernatta, cle Volgograd ..... Caneel a BZAERUOV ak oie is tetele ts ote sae

6:Behera eieiaretotac tele elev ote.

||

és 1959

| k6z6tt) km?

20,1 2,5 30,6 40,7 40,6

|

népessége 1939

|

1959-ig

1939



MOSISVG 1) eos lel 6.5ats she ss a7 1beveweg tell We enone OE aoe GIO Vigett iskaanienitetetnre SotesrecRR Sele Oe terrier sserscerc came Gon tae sraetiatovetesstetr ters p

erdégazdasag,

faipar.

Arzamasz

vegyipar ; btza-, napraforgo-, cukorrépatermesztés, szarvasmarha- és sertéstenyésztés. — 14. Nyugat-balti kézt.-ok (kézpontja Riga): gépipar, hajégyartas,

Q

3 Ardatoy

eSzemilovo Pervomajszk ety es

textilipar, rozstermesztés, szarvas-

marhatenyésztés. ° 5

oDubna

Novomoszkovszk

SZuvoroy



15.

Kau-

kazusontul (Azerbajdzsan, Grizia, Orményo., kézpontja Baku): k6olajtermelés- és finomités, petro-

‘es Stlovo

e Mihajloy

Szapozsok °

kémia, rézérc-, manganbanyaszat,

36°

szubtropikus mezdogazdasag, tea-,

A moszkvai iparvidék

citrom-, narancs-, gyapottermesz-

A teriileti tervezés a népgazdasdgi tervezés szerves részeként a fenndllé gazdasdgi kérzetek egységes és ugyanakkor sokoldali (komplex) fejlesztését tizi ki célul. A c&éri Oroszo.-ban az ipar hérom teriiletre 6sszpontosult: 1. Moszkva kérnyékén (a K6ézponti Iparvidéken),

tés. — 16. Kézép-Azsia (Kirgizia, Tadzsikisztén, Tirkmenisztan, Uzbegisztén ;kézpontja Taskent): kénnytipar, féldgaztelepek, gyapottermesztés, Allattenyésztés. — 17. Kazahszetén (kézpontja Alma-Ata): készénbanydszat, szénvegyészet, vaskohadszat (a ~ _ har-

2. D-en, Ukrajnaban a Krivoj Rog—Donyec-medence— Rosztov térségében, 3. Leningradban és kérnyékén. Az 6téves tervek folyamaén a _ gazdasagi fejlédés a kodvetkezé6 hatdrozott profilu, kompleox gazdasagi nagykorzetek kialakuldsdhoz vezetett: 1. Hszaknyugati kérzet (Leningrad és_ kornyéke, a Karél Autonédm Koézt. és a Kola-félsziget): gépipar, hajogyartas, vegyipari alapanyagok, nikkel eldallitasa. A mezégazdasagban szarvasmarhatenyésztés, rozs- és SRS

madik nehézipari bdazisa); gabonatermesztés (sztizf6dldek). — Belorusszia (kézpontja Minszk) és Moldova (k6zpontja Kisinyov) nem tartoznak a nagy kérzetekhez ; mindketté 6nallé gazdasdgi-kézigazgatasi kérzet. — A~ ipara gazdag energiaforrdsokra és nyersanyagbdzisra

~

:

\

lentermesztés. — 2. Kézponti Iparvidék (Moszkva és a kérnyezé teritZ ‘ “ ne letek): x gép-, vegy- és kénnytipar, 2

tehat rokra_

Z

altalaban a feldolgozé ipaPonies os p specializalva. Mezégazdasa-

gaban

rozs,

len,

herefiives

nehézipar.

Feketeféld oo

kérzet



4.

(kézpontja .

lenakijevod

napraforgé-,

termesztés.



Pervaja

Voro-

||,

A °

é

|

Jelenovka

ipar, D-en buiza, juhtenyésztés, E-on

|

fs

wae

Szverdiovszk

oP

:

alnceh vein

zverd

myke

Nagolcsik Gyakovo

Q@. \

Kutyejnyikow

Cen ee

IGINLA a

x4

SS

Rumen on

ol Oe P

t

BokOvo-Antracit,

os

Se BOS

%)

»

Rosztov

na Donu) : vegyipar, gépgy., élelmiszeripar, buza-, kukoricatermesztés. a = — 7. Ural (kézpontja Szverdlovszk): ércbanyaszat, vaskohaszat, acélgyartas, nehézipar, vegyipar, fakitermelés. A ~ masodik nehézipari bazisa Ny-Szibériaval egyiitt. — 8. Ny-Szibéria (kézpontja Novoszibirszk): vaskohészat, faipar, gépipar, acélgyar-

egies MANNE

pols

a SUS

ul

Moszpino

tés, fakitermelés, erdégazdaség. — 6. || \Saroangiverne

Eszak-Kaukdézus (kézpontja

scare a :

nf

rozstermesztés, szarvasmarhatenyész.

A

Bi

I

fCi2sz

eS3

Dokuc8ajevszk

Sepgy:> fafeldolgozo P : 2 :

Pa

Asrinyicsnaja

9

Alekszandrovka ee

(kéz-

pontja Kujbisev): vizienergia alapjan ¥ © : q kiépiilt vogyipar, a x 5

Mébajevis



ey sane

Borjock

cukorrépa-

5. Volga-mellék

5

t |heAvsveieyy “esovalie

nyezs): feldolgozdéipar, gépgy., buza-,

kukorica-,

&

| novgorouszro$

Kézponte

-.

: G Oe ks SEM ugansck tes ; " / AEE eS Rae. v jovo Szvetlovka ‘ ‘ Sy Nuelenovkag Panizsszkaja : — gyorsiras sztepp :

fényképezési eljards, mellyel térbeli hatasi képek készithet6k. Erre a célra olyan fényképezégép alkalmas, amelyben egymastél 62—65 mm-re két objektiv van. Az objektivek mindegyike ugyanarrél a targyrdél a sajat nézdszégének megfelelé képet vetiti a negativra. Ha az igy létrej6v6, egymas mellett fekvé két képet sztereonézdbe (— setereoszkép) helyezziik ugy, hogy a jobb nézészogbol felvett képet csak a jobb, a bal nézészégbél felvett képet esak a bal szemmel laétjuk, térbeli képet kapunk. — Irod. Karécsonyi—Hiler: Sztereo. Térfényképezés—térlatas.

oroszo.-i munkasmozgalom kiemelkedé személyisége, V. I. Lenin egyik harcostarsa. 1898-ban csatlakozott az OSZDMP-hez. Illegdlis partmunkét végzett

1959. sztereoizomeria ; —térbeli izomeria sztereokémia : a kémidnak a molekulat alkoté atomok

Oroszo.

térbeli elhelyezkedésével foglalkozé aga. A térszerkezetb6él a kémiai és fizikai viselkedésre von le kévetkeztetéseket. -

sz4mos

varosdban.

1905—06-ban

Genfben

élt,

majd Thilisziben végzett bolsevik propagandamunkat. 1912-ben az OSZDMP VI. partkonferencidja a Kozponti Bizottsag pottagjai soraba kooptalta. Forradalmi tevékenységéért tébb izben bebérténézték. 1917-ben tevékeny részt vallalt az Oktdberi Szocialista Forradalom elékészitésében és végrehajtastban. A part VII. és VII. kongresszusan, a Kozponti Bizottsag tagjava valasztottak. Fontos

partfunkcidkat

tdltdtt

be;

1921-tdl

26-ig

a

Kominrternnél dolgozott. 1938-tdél 46-ig a Nemzetkézi trodalom c. folydirat szerkesztdje volt. sztatér (gér.>: kiilénb6zé kisdzsiai (gérdég és perzsa) arany 6s eziist pénzegységek neve az dkorban. satatika ; — statika sztaurolit (gér.-bél>, 2 Al,SiO;. Fe(OH),: tivegfényt, Attetsz6, vérésbarna szinfi, rombos rendszerii asvany. Nyult oszlopos kifejlédést. Kristalyos palak elegyrésze.

Sztavropol : varos az SZU-ban (OSZSZSZK), a Kaukazus B-i eléterében. L: 150 000 (1959). Kérnyékén nagy foldgéztelepek vannak (csévezeték Moszkvaba). Gépgy., textil- és élelmiszeripar.

sztearin (gor. "faggyw’

szobdl>:

sztearinsav és palmi-

tinsav keveréke. Zsirbontaskor keletkez6é zsirsavelegybél kifagyasztassal allitjak el6. A folyékony elaintdl sajtolassal szabaditjak meg. A tiszta ~ hdfehér, szagtalan, iztelen, kristélyos anyag. Féleg gyertya- és szappangyartasra, kozmetikai cikkek (tejkrém, borotvakrém stb.) készitéséhez hasznaljak.

sztearinsavy,

CH,(CH,),, COOH:

szintelen,

70 C°-on

olvado kristalyos anyag. Nyilt szénlancut telitett karbon-

sav. Palmitinsavval egyiitt zsirok, olajok, szappanok egyik f6 alkatrésze. Sztefanova, Nevjana (1923— ): bolgdér kédlténé, mifordité. Festémiivészként kezdte palyajat. Plasztikus,

sztereometria (gér.-bél) : —térmértan sztereomikroszkép : olyan — mikroszkép, amelyben a vizsgalt targy térbelinek latszik, ill. amellyel térbeli hatasi fénykép készitheté. Nagyitasa 10—100szoros. Prepardldsnal, ill. preparatumok ellendérzésére, orvosi célokra stb. hasznaljak. sztereoszkép : a térhatasu képek nézésére szolgél6 késziilék. A szem alapvonalanak (pupillaris tavolség) megfelelé tavolsagban, két prizma v. gyijtdlenese van elhelyezve, és ezek gytjtdésikjan beltil vannak a két kiilénbéz6 nézészégbél fényképezett targy képei. A jobb nézé6sz6gb6l alkotott képet a lencsén keresztiil esak a jobb szemiinkkel, a bal nézészdgbél alkotott képet pedig csak a bal szemiinkkel lathatjuk. Ezért a latékézpontban a valdsagos latasnak megfelelden nem két, hanem egy (virtudlis) képrél keletkezik térszerfi latasérzet. Alkalmazzak csillagallasok megfigyelésére, hegyvidéki terepfelvételekre, polarizalt fényjelenségek, elektromos sugarmenetek vizsgélatara, térhatasi film- és hangfelvételekhez. sztereotipia : 1. (nyomdaszat) magasnyomdé formaéknak a kivant darabszamban, vald kidntése. Oloméntésnél az eredeti formarol préseléssel lemezmatricat készitenek, és ezt dntik le. A rotaciéds nyomashoz a ~ nélkilézhetetlen, mert kérives leomezek esak ezzel az eljarassal készithetdk. Guminyomashoz az eredeti formarél mtanyag matricdt készitenek, melybe préselik és vulkanizdlj4k (— vulkdno2ds) a nyers gumilapot a kivant példanyban. — Irod. Thailwieser A.: Bettiéntés—témontés. 1954. — 2. (orvost) szavak, mondatok v. mozgasi folyamatok tires, céltalan, automatikus

ismétlése.

A tartdsi ~

rendellenes,

Sztéjay

826

azterinek

szokatlan, testtartés felvétele fejjel). Leggyakrabban

(pl. fekvés magasra

emelt

a hasadasos elmezavar tiinete.

szterinek, szterolok : a — szteroidok csoportjaba tartozé egyértékti alkoholok. Részben szabadon, részben észterek alakj4ban nagyon elterjedtek az 616 természetben. Eredetiik szerint feloszthaték Allati (zoo-), névényi (fito-) és gombakban taldlhaté (miko-)~re. Legfontosabb Allati

folyamat alkalmas pl. a Brown-féle mozgaés leirasdra. Minden idében lejdtszddé, véletlen ingadozdsokat felmutaté folyamat (pl. idéjaras, vizdllas, az atomreaktorokban végbemené folyamatok, a kozmikus sugérzas jelenségei, névények, Allatok szaporodaésa, szimos termelési folyamat stb.) ~nak tekintheté, 6s ezen az alapon targyalhaté matematikailag. — Irod. Rényi A.: Valosziniség-

szterin a — koleszterin. A legelterjedtobb névényi~ egyike a szltigmaszlerin. Legfontosabb mikoszterin az — ergoszlerin. szteroidok ; a szerves vegyiiletek egyik bioldgiailag fontos csoportja. Alapszénhidrogéniik a szterdn, ill. az ujabb konvencié szerint gondn. Az e csoportba tartozd vegyiileteket a funkciéds csoportok, tovabbaé élettani hatdsuk szempontjabél hdarom csoportra szoktdék felosztani: 1. szterinek, 2. epesavak, 3. hormonok csoportja (az utébbiba tartozik a nemi hormonok nagy része és a mellékvesekéreg minden hormonja is). Sztészikhorosz, Stesichoros (kb. i. e. 640—i. e. 555): gorog kardalkélté. A homéroszi hagyomanyt és altalaban az epikus mondakér egyes részeit dolgozta fel és adatta el6 zenekisérettel. A sziciliai héroszkultusz hagyomanyaib6l 6 teremtette meg a hésballada miifajat. sztetoszkép (gér.-bél), hallgatécsé : egyszerti akusztikai késziilék ; lehetévé teszi az orvosnak a beteg szervezetében keletkez6 hangok és zérejek észlelését 6s megfigyelését (—-auszkultdcié). Csd alaki; egyik vége télesérszertien kitagul, a mdsik végén szélesebb, a filhéz illeszthet6, tanyér alakii része van. R. T. Hyacinthe Laennec (1781—1826) készitette 6s alkalmazta elészér 1819-ben. Ujabban inkaébb a hangerésitével ellatott + fonendosz-

szamitas.

képot

alapozta.

v. @ hangerésité

nélkili, két fillel

hallgathaté

(binaurikuldris) ~ot hasznaljak. satirax (gor. ’gyantds fa’, sztorax, styrax liquidus: a Kisdzsidban, honos sztoraxfa (Liquidambar orientalis) balzsamvaladéka. A balzsamot a fa kérgébd6l fézéssel nyerik. Hasonlé balzsamot termel az amerikai eldfordul4si L. styraciflua is. Féként az illatszeriparban hasznaljak az illat erdésitésére.

sztirol, vinilbenzol, C,H; -CH = CH,: szintelen, kelleszagu, 145 C°-on forrdéd folyadék. Allads kézben, kiilénésen ha fény éri, gyantaés Sly CH = CH szerti atlatsz6 anyagga poli-

mes

sas

a

merizélédik.

Kinonok, aromas

nitrovegyiiletek

a

polimeri-

zacidt lassitja4k, savak, peroxidok gyorsitj4k. Mas, megfelelé aktivitasu telitetlen vegyiiletekkel kopolimereket ad. A poli~ mfianyagok kiilénésen az elektromos iparban

fontosak.

Sajtolassal

és féleg ->frdéccséntéssel

dolgozzak

fel. Dielektromos allanddéjuk kicsi, mechanikai sajatsagaik j6k, nedvességnek, tomény kénsavnak, lugoknak, alkoholnak,

acetonnak

szénkétranyban gyartjak.

és

ellendallnak.

szamos

A ~

gyantaban.

eléfordul

a ké-

Etilbenzolbdl

saztochasztikus folyamatok : az idében lejatszddé olyan folyamatok, amelyeknél a széban forgé rendszer allapotat egy meghatarozott (¢) iddpontban, jellemzé & (t) allapotjelz6 t minden értéke mellett a véletlentdl fiigg; matema-

tikai szempontb6l— valdsziniiségi valtozék egy paraméteres sokasdga. A ~ a valdsziniségszamitds alkalmazdsaiban nagyon, fontos szerepet jatszanak. A legismertebb ~ a kévetkezék : a) a Poisson-folyamat, amely idében véletlenszertien bekévetkezé események leirasdra szolgdl. A Poisson-folyamat esetében annak valészinfisége, hogy t id6 alatt pontosan k esemény torténjék,

(Ay

et (k = 0,1,...),

kl ahol 4 egy pozitiv sz4m,e pedig a természetes logaritmus alapszima. Ezzel irhatdé le pl. a radioaktiv bomlasjelenség,

ha

a

¢

iddtartam

a

felezési

idéhéz

képest

igen révid. b) A Gauss-féle folyamat, amelynél a véletlenté] fiiggs dllapotjelzé6 névekményei: § (t,) — §& (t,) normalis eloszlasiak és a k6zd6s pont nélkiili idéintervallumokhoz tartozé névekmények fiiggetlenek. Ez a

1954;

Rényi

A.:

Sz. f. mtiszaki alkalmazésai.

1955; Rényi A.: A sz. f. elméletérél 6s annak néhany miiszaki alkalmazasdérél. 1955. mérnék, mtegyetemi Sztoczek Jdézsef (1819—90): tanar, a miiszaki természettan eléaddja, 1856-tdl a Jozsef

Politechnikum igazgatéja, majd 1872-t61 tébb éven at az atszervezett Miegyetem rektora volt. A Miegyetem megszervezése és fejlesztése kériil szerzett jelentés érdemeket.

sztoicizmus determinizmus alapjan Alltak. Erre épitették fel idealista és sok tekintetben reakcidés etikéjukat, mely szerint a legfébb erény a lét zavartalansiga; ezért hirdették a sorsba vald belenyugvast, a k6z6mbésséget (apathia), a szenvedélyek megfékezését.

sztoikus : 1. a + sztoicizmus nevi okori filozéfiai iskola képviseléje v. erre jellemzé allasfoglalas. — 2. az élet viszontagségait béles nyugalommal és bels6 lelki reménységgel elvisel6 ember.

Sztojanovy, Ludmil (1888— ): bolgar kommunista kélté, fré, publicista, a bolg4r tudomanyos akadémia tagja, Dimitrov-dijas ; a Béke-Vilagtandcs tagja. Szimbolista kéltéként kezdte pdlyajat. Az 1923. szeptemberi felkelés forduldpont fejlédésében. A haladdo, antifasiszta mozgalomhoz kapcsolédva a realista irodalom jeles képviseléjévé érett. A II. vilaghdbori alatt részt vett az ellendllasban. A habort ellen irt versei, elbeszélései és regényei kéziil Pokol c. — az I. vilaghdbortrél sz6l6 — regénye magyarul is megijelent. A felszabadulas utén a Bolgar frészovetség elnéke, majd

az Irodalmi Kutatdéintézet igazgatdéja volt, a békehare, az uj élet épitésének énekese. Petdfivel versben is, tanul-

manyban is foglalkozott. Sztojanov, Nyikolaj (1883— ): bolgar névényszisztematikus, geobotanikus. Sz4mos tanulmanya és kényve jelent meg Bulgaria florajardl és novényfoldrajzarol. Sztojanovits Adrienne (1890— ): énekesné (alt), pedagégus. ~ Jené leaénya. Kivaélé leanykaréval vezeté szerepe volt Barték és Kodaly mtiveinek népszertisitése terén. Sztojanovits Jené (1864—1919) : zeneszerzé. A Magyar Zeneszévetség elnéke volt. Tobb kezdeményezés fizédik nevéhez: a Székesfdvdrosi Enekkar alapitéja, févarosi zenetanfolyamok kezdeményezéje stb. Szinpadi, egyhazi miiveket, énekpedagégiai munkat stb. irt. Sztéjay Déme, eredeti nevén Sztojakovics (1883—1946) : Mo.-nak német fasiszta csapatokkal tortént megszallasa

(1944. mare. 19.) utan a Hitler kévetelésére létrehozott babkormany miniszterelndke (mare. 22—aug. 24). Altaébornagy ; 1935-t61 Mo. berlini kévete volt. Szolgaian teljesitette a német fasisztak koveteléseit katonai, gazdasdgi és politikai téren egyarant. Elttirte és segitette a Gestapo jogellenes és embertelen garazdalkodasat, a mo.-i zsid6é lakossag gettédkba kéltéztetését s a mintegy 450 000 fényi vidéki zsidé lakossag német halaltAborokba valé (Auschwitz,

Mauthausen

stb.) deportdlasdt..

Romé-

nianak a habortbol valo kilépése (1944. aug. 23.) uténa

magyar vezeté kér6k — a németek zavarat kihasznélva — lemondattak és a hintapolitikdval valé ujabb kisérletezés érdekében Lakatos Gézat nevezték ki miniszterelnoknek. Mint haborus fébindst a népbirdédsag halalra, itélte, kivégezték. Sztolipin, Pjotr Arkagyevics (1862—1911): reakcids orosz politikus. 1906. apr.-tdl beliigyminiszter, 1906. jun.-t6l a miunisztertanaécs elndke. Nevéhez ffizédik az 1905—07. évi orosz polgdri demokratikus forradalom leverését kéveté véres terrorrendszer meghonositdsa. Az 1906-ban ~ kezdeményezésére végrehajtott agrarreform a carizmus falusi osztalybazisat volt hivatva kiszélesiteni, amennyiben, a rendelet kimondta a f6ldk6z6sségek megsziintetését, és a foldbirtokla4st a kulaksag

érdekeinek megfeleléen szabaélyozta. 1911-ben egy Bogrov nevi eszer forradalmaér meggyilkolta.

Sztoljetov, Alekszandr Grigorjevics (1839—96) : orosz fizikus. A fényelektromos jelenséggel és a gazkisiilésekkel kapcsolatos felfedezései alapvetdek. szt6ma (gor. ’sz4j, nyilas’) : — gdecserenytlas

sztomatolégia (gér.-bél> : — fogdszat sztorné, storno , térlés: 1. helyteleniil kényvelt tétel javitasa ellentétel elkényvelésével. — 2. rendelés visszavonasa,

tigylet érvénytelenitése.

sztotinka ; valtépénz neve Bulgaridban, a haszndlatos pénzegység,

sztrajk

327

Sztolipin

a lexa szdzadrésze.

sztéchiometria (gér.-b6é1)>, alapanyagmérés : a kémidnak az egymasra haté anyagok térfogat- és sulyviszonyaival foglalkozé fejezete.

Szatrabén (i. e. 60—i. sz. 20): gorég féldrajzi ird. F6 miive a Geographika, melyben utazdésainak tapasztalatait 6rékiti meg ; t6redékesen, maradt fenn.

Sztracenai-vélgy,

Stratend

dolina:

Csehszlovékidban mélyebb sztik

(Szlov4kia) a Gélnic helyenként 100 m-nél

kanyargés szurdokvélgye a Dobsinai-jégbarlang (DobSinskd l’adova jaskyntia) 63 Sztracena (Stratena) kézt.

sztrajk, strike

:

szervezett

munkabesziintetés

gazdasagi és politikai eélok kiharcoladsa érdekében; a munkdsosztély harcanak egyik fontos eszkéze a tékés kizskmanyoldssal szemben. A ~oldk a munka megszakitasdval v. a munka megsziintetésével igyekeznek Uj gazdasagi elényéket kivivni (pl. munkanap roviditése, béremelés, emberibb munkako6riilmények stb.) v. a meglevé munka- és bérviszonyokat megvédeni. Az — dltalénos sztrédjk a munka besziintetésének az a neme, amely egy iparag dsszes vallalataira, egy egész helységre, orszdgrészre v. az egész orszagra terjed ki; a gazdasdgi

k6vetelések mellett fontos szerepet tdlt be a proletarforradalom elékészitésében is. — Mar az dkori ipari mihelyekben, majd a k6zépkorban is eléfordultak munkabesziintetések a céhes ipars még inkébb a manufakturék keretében, a ~ok igazi jelentésége azonban a kapitalizmus kordban, a gyarak megjelenése, a nagyiizemi proletariatus kialakuldsa utan, a 18. sz. végén és a 19. sz. elején bontakozott ki. Kezdetben a munkasok észtonos tiltakozdsanak formaja volt a kizsikmanyolas noévelése ellen, késébb a szakszervezetek iranyitasaval- céltudatosan és szervezetten zajlott le. Eleinte csak egy iizemen, majd egy varoson beliil egy-egy meghatarozott iparagra terjedt ki és tébbnyire gazdaségi természettii volt. Az 1830—40-es években a legfejlettebb tékésallamban, Nagy-Britanniaban, jelontkeztek elészér a valasztdjog megadasaért vivott

politikai ~ok a chartista mozgalom keretében (— chartizmus), amelyek azutén minden fejlett 4llamban tért hdditottak. A szocidldemokrata, ill. szocialista partok a 19. sz. végén és a 20. sz. elején tobb allamban szerveztek Altalanos politikai ~ot. Miutan az altalanos ~nak mint

a fegyveres felkelés eldékésziiletének szerepe az 1905— 07-i orosz polgari demokratikus forradalom sordén kibontakozott, a jobboldali szocidéldemokracia igyekezett — végs6 fokon sikerteleniil — visszatartani a proletaridtust az dltalanos ~tél. Oroszo.-ban az I. vilaghéboru idején, az 1916-i és 1917 eleji nagy sztrajkok a tomegek habortellenességét és forradalmi hangulatét juttatték kifejezésre. Az 1917 nyaran egymést kévet6 hatalmas ~ok a bolsevikok politikéjat tamogatték az Ideiglenes Kormany ellen. Az Oktéberi Szocialista Forradalom hatasara vilagméretekben a legnagyobb ~hull4m bontakozott ki. Ezek kéziil a legjelentésebbek voltak az 1918. jan.-ban Ausztridban

és

Mo.-on,

1918.

nov.-ben

Németo.-ban,

1919 elején, Olaszo.-ban lezajlott altalanos ~ok és az altalanos vasutas~ 1920-ban Franciao.-ban. A két vilaghaébori k6zétti idében, amikor a ~ok szervezésében, és vezetésében mar jelentés szerepiik volt az Oktéberi Szocialista Forradalom utén alakult uj tipust forradalmi munkdspartoknak, legnagyobb szabastak az 1926-i angol Aaltalanos, az 1925—26-i hongkongi, az 1934-i franciao.-i ~ok voltak. Jéllehet a fasiszta allamok korldtozték v. megsziintették a munkdsok jogat, egyes a fasisztak megszallasa alatt all6 allamokban — mint pl. Hollandiaban — nagymérett hitleristaellenes tomeg~ok zajlottak le. A II. vilaghaborti utan széles kéra ~mozgalom bontakozott ki a vezeté imperialista orszagokban, az USA-ban (acélipari ~ok) és Nagy-Britanniaban is. Belgiumban és Olaszo.-ban orszégos méretti témeg~ok zajlottak le, rendkiviil jelentéds volt a tébb millids témegeket megmozgaté japan politikai Altalanos ~

1960-ban,

valamint

1962-ben

a francia

4Altala4nos ~,

amely a fasizmus erdinek megfékezésére iranyult. Jelentés ~ok zajlottak le 1962-ben Spanyolo.-ban, Portugéliaban, és Brazilidban is. — Mo.-on is m&r a feudalizmus idején keriilt sor munkabesziintetésekre a bérmunkasként dolgoz6 bdnydszok és a céhlegények korében (ilyen volt az 1525—26-i besztercebanyai banyaszok, késébb 1848.

Sztrajkok adatai a fontosabb tékésorszdgokban USA

Bvi

Nagy-Britannia

Franciao.

Olaszo.

Japan

Elvesz-

Elvesz-

Elvesz-

Elvesz-

Elvesz-

Sztrajtett Sztraj- | kol6k | munka-|

Satrajtett Sztraj- | kolék | munka-|

Sz2trdjtett Sztr4j- | kol6k | munka-|

Sztraéjtett Sztr4j- | kol6k | munka-|

Sztrajtett Sztraj- | kol6ék |munka-

kok sz4ma

sz4ma | napok kok szima | (ezer- | szdma | szima | (ezerben) (ezerben)

ben) 1937 1949 1952

4740 3606 5117

1956

1957 1958 1959

| napok kok sz4ma | szima | sz4ma | (ezer(ezerben)

ben)

1861 3030 3540

28425 | 1129 50500 | 1426 59100 | 1714

3825

1900

33 100

2648

3673 3694 3708

1390 2060 1880

16500 | 2859 23900 | 2629 69000 | 2093

{

| napok kok szima | szima | sz4ma | (ezer(ezerben)

597 433 415

| |

ben)

3413 1807 1792

2616 1426 1749

508

2083

2440

1359 524 646

8412 3462 5270

2623 954 1512

324 4330 1155

ben)

. 7129 1733

. 1159 1558

982

1423

1904

2964 1112 940

4121 1138 1938

1731 1937 1925

|

| napok kok szima szama | szama | (ezer(ezere ben)

: 2894 1472

| napok | sz4ma (ezer-

ben)

. 16 578 3 531

653 554 590

56 1122 1624

353 4 321 15 075

1678

4137

646

1098

4 562

1227 1283 | 1900

4619 4172 9 190

830 903 887

1557 1279 1216

5 652 6 052 6 020

sztrajk

sztratoszférarepiilés

328

Apr.-ban a pesti céhlegények ~ja). A szabadsagharc leverését kéveté abszolutizmus idején, majd a kiegyezés (1867) utén a baénydszok mellett féleg a kisiparban dolgozdé segédek és a kisebb tékésiizemek munkdésainak ~jaira keriilt mind gyakrabban sor (1861 : nyomdaszok, 1863: Drasche téglagyér, 1868: vasutépité munkasok stb.). Az Elsé Magyar Gépgyarban 1870-ben a 10 é6rés munkaidédért inditott ~ot a tékések gyermekmunkasokkal térték le. Az 1871. tavaszi és nyéri-~mozgalom jéformaén minden szakma segédeire kiterjedt a céhek eltdrlésére iranyulé fdkéveteléssel. A gyéri munkdésok (malom, vagon-, fegyvergyar) a letartéztatott vezetédk szabadonbocsatasaéért léptek ~ba. Ezek a ~ok még spontan jellegi, elszigetelt

megmozduldsok

voltak,

de 1871-ben

gatdsdval késziilt — tervét a szakszervezetek feloszlatasara. Az 1930-as években a legjelentésebb a nagy épitéipari ~ volt 1935-ben, melynek szervezdéi és vezetdi k6z6tt jelentés helyet foglaltak el a kommunisték. A Il. vilaghdbortra valdé felkésziilés soran a Teleki Pal Altal 1939. szept.-ben hozatott torvény a kivételes hatalomrél, majd az 1941-ben életbe léptetett honvédelmi munkaszolgélat rendkiviil nehézzé tette a ~ok szervezé6sét. Ennek ellenére ismételten sor keriilt ~okra (1942ben a mezégazdaségi munkdsok, 1943-ban a csepelick,

1944-ben a pécsi bénydszok ~oltak), s az 1944 végi kiiiritési parancsokat megtagadé akcidk (Didsgyér, Csepel, Gyér stb.) lényegiikben altalanos ~ok voltak.

mar

a kialakuld munkdasosztaly szolidaritasa is megnyilvanult. A tékések és az allami szervek kezdettél fogva igyekeztek gatolni a ~mozgalom kibontakozasét. A céheket eltérlé 1872. évi tpartérvény jogellenesnek mondotta ,,a k6-

Bérmozgalmak

Magyarorszdgon Satrajkok szAma

Thy

z6s munkabesziintetés céljabél tértént é6sszebeszéléseket”’

az 1884. évi ipartérvény pedig biintetenddé ecselekménynek minédsitette. Ez a rendelkezés (1922-ben megerdsitve) a felszabadulasig érvényben volt. 1880-ban megtiltottak a ~oldk segélyezését, ~alap létesitését is. A burzsoafoldestri biintetétorvénykényv a kézhivatalnokok ~jait »@ hivatali kételesség megtagadasa’’

cimén biintette. Az

1880-as évek ~mozgalmait a pécsi banyaszok ~ja inditotta

meg

(1882),

1889-ben

munkasainak ~javal zérultak.

a

hadfelszerelési

1890-t61

gydrak

a Magyarorszdgi

Szocidldemokrata Part és a megerésédé szakszervezeti mozgalom segitségével a ~ok szervezettebbé valtak. Ebben az idében, ijbdl és Ujbél fellobbant a mezégazdasagi munkdsok ~mozgalma. Megtorlasul 6s megelézés céljabél az 1898-ban hozott térvény kimondta, hogy karhatalommal kell a munkat megsziinteté munkavallalot visszavinni a birtokoshoz (—agrdrszocialista mozgalmak, + aratosetrajk, -—+rabszolgatérvény). Az imperializmus mo.-i viszonyai kéz6tt a ~mozgalom a forradalmi hullamok idején érte el csticspontjait és egyre gyakrabban és hatarozottabban

6ltétt

politikai

jelleget

(1905,

1907,

1912). A Nagy Oktéberi Szocialista Forradalom hatasara kibontakozott ~hullam két nagy Altalanos politikai témeg~ra vezetett 1918. jan.-ban és jun.-ban. Altaldnos ~

jelezte 1918. okt. 31-én a mo.-i polgdri demokratikus

forradalmat gyézelemre vivé munkdsosztaly erejét is. 1919. marc. 20-an a nyomdaszok ~kal kévetelték tobbek k6z6tt a letartéztatott kommunista vezeték szabadon bocsatasat. A Tanacskéztarsasag bukasa utan a fasiszta ellenforradalmi

rendszer

terrorintézkedésekkel,

torvény-

hozas utjan, a fontosabb vallalatok (fé6leg a szénbanyak) katonai igazgatas ala helyezésével, az SZDP jobboldali vezetéinek felhasznalasaval igyekezett elejét venni a ~oknak, ill. — a kévetelések teljositése nélkiil v. minimalis teljesitésiikkel — mielébb besziintetni azokat. Mindennek ellenére mar 1919. szept. 6-4n ~ba léptek a tatabanyai vidék banyaszai, és csak fegyveres harcban (amelynek 7 bany4asz esett aldozatul) tudtak a csendérék a banydéba kényszeriteni éket. 1920-ban 15 banyatelepen 7 ~ alkalmaval 17 000, 1922-ben 33 banyatelepen 11 ~ban 25070, 1924-ben pedig 103 telepen 67 ~ban mar 46 200 banydsz ~olt. Az ellenforradalmi rendszer idején

az SZDP. és a szakszervezetek jobboldali vezetéinek munkasarulé tevékenysége ellenére jelontés ~okra keriilt sor: Az illegdlis KMP szervezetének megszilarduldsaval fokozédott a ~ok szervezésében a kommunista befoly’s. A sorozatos banydész~ok kéziil kiemelkedik a salgdtarjani banydszok és banydszasszonyok éhségfelvonulasa 1926. apr. 27-én, a pilisvérésvari banydszok éhségfelvonuldsa 1928. dec.-ben, a pécsi banyadszok féld ‘alatti ~ja 1934-ben, a vasasok harcai k6ziil jelentésebbek az 1922. évi 5 hetes ~, a csepeliek (18 000 vasmunkas) 1927. évi ~ja. Nehezebbé valtak a ~mozgalmak a nagy vilaggazdasdgi valsagot kéveté munkanélkiiliség idején. 1935-ben a ~ok is hozzajarultak ahhoz, hogy a munkasosztadly meg tudta akadalyozni Gémbés Gyulanak — azSZDP jobboldali vezetéinek tamo-

1926—1940

Sztrajkol6k és egyéb nem! dolgozé6k

Elveszett munkanapok sz4ma 6sz-

sz4ma,‘

szesen’ b

1926

56

9 580

51 965

1927

81

24 800

294 940

1928 1929 1930

31 63 35

10 290 15 070 5 770

131 170 149 200¢ 79 600

189 780

1931

|

38

11 200

1932 1933 1934

| |

20 31 49

4930 10 370 12 760

1935

|

50

16 670

20 760

232 620

1937 1938 1939

|

89 64 53

25 850 9 390 26 310

160 550 104 650 169 640

35

32 460

370 350

1936

19404

| 192

kézétt®

32 910 125 180 92 156

|

110 970

@) Sztrajkok és kizér4sok egylitt; kerekitett értékek.b) A sztréjkol6k és a sztrAjk folytan egyéb nem dolgozék egyiittes adata. c) A burzso4 statisztika kimutatdsa

szerint az elmaradt

(3 839 648) rigott. d) Az E-Mo,gal teriiletre vonatkozé adatok.

termelés értéke

kézel 4 millié pengére

és K4rp&t-Ukrajn4val

Az 1956. oktéberi ellenforradalom



nagyobbodott

a fegyveres lazadas

szétzuzasa utan — a munkassdg k6zé bekeriilt deklasszalt elemek segitségével a gazdasagi élet megbénitasara igyekezett ~okat szervezni. Az ellenforradalmi elemek 4ltal meghirdetett két napos decemberi (11—12) ~ azonban az MSZMP-t kéveté munkasok alldésfoglalasa miatt mar kudarcba fulladt (+ még magyarorszdgi munkdsmozgalom, — szakszervezeti mozgalom, — épitéipart munkds, — szén-

bdnydszat, -+vasmunkds stb.). sztratégosz még féldtan) sztratoszféra : a zdld szintestek (-— kloroplaszt) lecitinben, fehérjékben és pigmentben (— klorofill) gazdag alapdllomanya, melyben kis, lencse alaku szemesék, grandk helyezkednek el. Sztruma, Sztrimén: folyé Bulgaéridban és Gérégo.ban; 392 km. A Vitosa-hg.-ben ered, az Egei-tenger Orfani-6blébe 6mlik. Vizjarasa szélséséges.

Sztrumilin, Sztanyiszlav Gusztavovics (1877— _ ): kiemelkedé szovjet kézgazdasz, statisztikus, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagja, Lenin-dijas. Féként a szocialista Ujratermelés kérdéseivel, a munka szerinti elosztas elvével, munkaiigyi kérdésekkel és a népgazdasagi tervek metodikajaval foglalkozik. Magyarul megjelent miive: A kommunizmus utjdn, 1959. Sztruve, Pjotr Berngardovics (1870—1944): orosz polgari kézgazdasz és filozéfus, a legdlis marxizmus képviseléje.

A. Nagy

utan emigrélt.



Oktdberi

Szocialista

Lenin szavaival:

Forradalom

,,a legdlis marxista

nézeteitél néhany év alatt az ellenforradalmi nacionalista burzso4 liberalizmusig jutott’’. Malthusianista tanokat

Sztruve, Vaszilij Vasziljevics

(1889—

):

szovjet-

orosz klasszikus-filolégus és ékortorténész. Az orientalisz-

tikanak,

fd6leg

Gérégo.

és az dkori Kelet kapcsolatai-

nak kutatdja. Sztruve, Vaszilij Jakovlevics (1793—1864): német szarmazasi orosz csillagdsz és geodéta, a pétervari és tébb kilféldi tudomanyos akadémia tagja. I. Mikldés orosz cér meghivasara részt vett a pulkovoi csillagvizs-

az alvilagba a holtakat.

Sztyeklov, Vlagyimir Andrejevics (1863—1926) : szovjet matematikus, egyetemi tandr, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagja. Féként a matematikai médszereknek a természettudomanyokban, valé alkalmazasaval foglalkozott. Kutatdsainak nagy része a matematikai fizika kérdéseivel kapcsolatos.

Sztyelmah, Mihail Afanaszjevics (1912— jet-ukran

iréd, Allami

gytijteményei

mellett

és Lenjin-dijas. jelentések

): szov-

Novella-

az ukran

és vers-

falu életérdél,

osztdlyhareairél és szocialista Atalakulasardél irott regényei (Az ember vére drdga; Kenyér és 86; Kiterjedt rokonsdg). sztyep, sztyepp : 1. az alanybol, az egyénbél kiinduléd ; a targyak, jelenségek visszatiikrézédésének formaja az emberi tudatban, ill. az a tudattartalom, amelynek nines megfelelédje az objektiv

330

szubjektiv idealizmus

valésagban, csak az egyén gondolkodasdanak terméke. — 2. egyoldalu, személyes, elfogult szemlélet, magatartas stb. szubjektiv idealizmus : az — idealizmus egyik valfaja, mely abbol indul ki, bogy az emberi észleletek moégétt nines anyagi valésag. Az — objektiv idealizmussal ellentétben nem ismerielaz anyagi vilag objektiv létét, sema benne érvényesilé torvényszeriségeket; ezért a tudomanyokat az emberielme objektiv, tartalomnélkiili konstrukcidinak tartja. A~ az ékorban a szofistaknal (Protagorasz és Gorgiasz) jelent meg, de f6 képviseléi az ujkorban a kapitalizmus koraban éltek. Az elsé jelentés szubjektiv idealista, az angol Berkeley szerint ,,létezni annyit jelent

mint észlelni’’, vagyis a dolgok

érzékeink

komplexumai.

Hume ~a szkepticizmussa] fonddott é6ssze; tagadta a természetben érvényesiilé objektiv oksagi kapecsolatokat, s azokat az érzékletek egymasutanisdgabdl szubjektiven magyarazta. Kant felfogasa a megismerhetetlen

formdban

képzelték

el a ~t;

a

> milétoszi iskola vala-

tiv idealista iranyzatok, melyek azonban csak a ,,régi” ~ tanait élesztik fel, a kévetkezék: — egzisztencializmus, —-empiriokriticizmus, —fenomenalizmus, — feno-

mely konkrét anyag (levegé, viz, t&iz) formajaban, az ujkorban Descartes + dualizmusa két ~t tételezett fel, Spinoza a ~t egységes, anyagi jelleginek tartotta. Az —idealizmus szellemi eredettinek tekinti (Isten, vilagszellem stb.), mig az -agnoszticizmus (Kant) a dolgok ~jat megismerhetetlennek tartja. A maiidealista filozéfia egy részének, az objektiv idealista jellegi iranyzatoknak (pl. neotomizmus, perszonalizmus stb.) alapja valtozatlanul a vildg abszolutizalt szellemi lényegérél, ~jardl vallott felfogds, mig a szubjektiv idealista iskol4k z6me (mint pl.a fenomenalizmus, a neopozitivizmus, az egzisztencializmus stb.) az agnoszticizmus nyoman halad,

menolozia, + fikcionalizmus,— fizikai idealizmus, — imma-

igy a ~t

nens filozdfia, — neorealizmus,

materializmus

»maganvald”

feltételezésével

szintén

~ba _ torkollott.

Egyértelmtien szubjektiv idealista Fichte filozdéfiaja. A ~ legkifejezettebb, abszolit formaja a —szolipszizmus. A modern polgari filozofia a burzsod osztaly hanyatlasanak megfeleléen a 19. sz. masodik felétél kezdve egyre jobban a ~ felé fordul. A legjelentésebb modern szubjek-

+ konvencionalizmus, — neopozitivizmus, + pragmatizmus, — voluntarizmus.

szubjektivizmus : (fil) a tudomany és a mindennapi gyakorlat altal feltart tények, dsszefiiggések stb. elfogult értelmezése az uralkodé osztaly, egy hatalmon levé klikk v. egyes személyek érdekében. A burzsoa objektivizmus lényegében burkolt ~ (— partossdg, —> objektivitds).

szubjektum v

mali) gyiimélesfak dgaiban, a pikkelyes kérisszw (Hilesinus fraxini) a k6érisfaban, a fenydhdncsszu (Blastophagus piniperda) az erdei fenyében ragesal. A bettiz6 szw (Ips typographus) a luc- és a jegenyefenydéket karositja. — Irod. Endrédi 8.: Sz. 1959. szubrett : a késé esti érakban torténd étkezés.

szuper-elv,

szwperheterodin

elv:

alapveté kapcsolasi megoldasa.

nabél jévé,

venni

kivant

—rddidvevdk

egyik

Lényege, hogy az anten-

allomas

fokozat és az tn. helyi rezgéstkelt6

jelét az tin. keverd fokozat

szupravezetés

nyersfoszfatok foszforsavas a

feltdrds

foszforsav

erésitik, majd hangszéréban, hanggaé alakitjak. szuperfluiditas : a folyékony hélium tulajdonséga az abszolut nullafokhoz k6ézeli hémérsékleteken. A 2,19 K° alé h&itétt cseppfolyds —+hélium (He IT) tulajdonségai ui. eltérnek a magasabb hémérsékletG hélium és a toébbi folyadék tulajdonsagaitél. A He II surlédasi tényezdje jelentékteloniil kiesi, olyannyira, hogy a -kapillaritéds miatt a fiiggdleges

falan

felktiszhat

és kifolyhat

az edénybél. Masfajta hang terjed benne, amelyet héhull4mok kézvetitenek. Az elméleti magyarazatara irényulé kutatés a modern fizika egyik igen érdekes és

sokat

vizsgalt

teriilete,

amellyel

P.

allitjak el6. Ha

keverékével

térténik,

foszfatok foszforsavas feltarasdval nyert kettéds ~ot hérmas ~nak nevezik. — Mo. ~-termelése 1961-ben meghaladta a 327 ezer tonnaét (1938-ban

szuperhang : igen erdésségi

nagy

52 ezer t volt).

W/cm?-nél

nagyobb)

hang.

szuperikonoszkép : az televiziéds nevezése.

(l1—2

képfelvevé

—+ikonoszkopnal

érzékenyebb

csé, a +képikonoszkép

masik

el-

szupermolekula, érids molekula: a kétdimenziés (sikhaé-

lés) és h4romdimenziés (térhdlés) vegyiiletek ujabb elnevezése. Mérete a kolloid méretnél (1—500 my) nagyobb. Ha egy térhélés mitanyag a kapcsolddasi lehetdéségek kell6 kihasznalasaval késziil, elvileg egyetlen ilyen ~bdl Allhat. Természetes ~ (térhalés képzédmény) a gyémant.

sgupernova csillagok : a sebb valtozé csillagok. Egy roznak ki, mint a Nap 40 ritkaék, a tejitrendszeren

—movdnal 10 000-szer fényenap alatt tobb energiat suga000 éyv alatt. A ~ viszonylag beliil eddig harmat figyeltek

meg. szuperortikon ; az ortikonnal érzékenyebb televizids képfelvevé esd, a +képortikon masik elnevezése. szuperpozicié-ely (lat. ’foléhelyezés’) : 1. (fiz) a hullam- és rezgéstan alapveté tétele, amely kimondja, hogy tébb egyidejiileg haté rezgés, ill. hullam pillanatnyi értéke a két rezgés, ill. hullam pillanatnyi értékének ésszege. Csak abban, az esetben, érvényes zavartalanul, ha a jelenséget leird differencidlegyenlet elsérendti (linearis); pl. a fényre minden megkotés nélkiil igaz az elv, mert a Magwell-egyenletek linearis parcialis differencidlegyenletek, a hangra azonban csak kis hangerdésség esetén. — 2. (vill) linearis elomekbél 4ll6 4ramkorben, tébb aram-, ill. fesziiltségforrds esetében az 4ramkor egyes pontjain lev6 fesziiltségek és 4ramok egyenl6k az egyes forrasok altal létrehozott fesziiltségek, ill. aramok désszegével.

szuperszonikus sebesség : a hangsebesség 1—5-széréséig (330 m/sec—1650 m/sec) terjedé6 nagysagi sebességek elnevezése

az

—aerodinamikdban,.

szupersztratum : (nyelvt) a beolvaszté nép nyelve, melyben nyoma van a beolvasztott nép nyelvének. szupervevé : olyan radidvevékésziilék, amely a > szuper-elv felhaszndlasdval

mtikédik.

szupport : az esztergagép keresztszdnja. Rajta foglal helyet a kis szupport, az un. késszdn. szupravezetés ; egyes fémek és 6tvézetek azon, tulajdonsaga, hogy az —abszolut nuilafok kézelében ugrasszertien elveszitik villamos ellendllasukat. Az anyagokra jellemzé e hémérséklet, amelyet ugraspontnak v. kritikus hémérsékletnek is neveznek. Néhany fém ugraspontja a kovetkez6 : ;

segitségével

részén, a kézépfrekvencids erésitén halad tovabb. Altalaban a keverést és a helyi rezgéskeltést egyetlen, kombinalt elektronesébél allé fokozat végzi. A kézépfrekvencias jelet demodulaljak, és a hangfrekvencias részt tovabb

edény

feltarasaval kénsav

dusitott ~ot kapnak. A foszforpentoxidban gazdag nyers-

elére meghatérozott, in. + kézépfrekvencidju jellé alakitjak at, amely a késziilék gydrilag elére behangolt erdsité

tart6é

és

L. Kapica

szovjet fizikus is sikeresen foglalkozik. szuperfoszfat : nyers foszfatok kénsavas feltaraésaval késziil6d — miitrdgya. A kettés ~ot

A fém neve

AZ bp

ia

|

INTODIUIO occ mistn elciersra ware Giom NE met rent: Mantaliss «2.7. perrrsa eer EVIGGIV) tresses +)gemsatawisitiare

9,22 7,26 4,38 4,17

Qe

rarery eereserere aiorern ce etriete

3,69

Aldmininma\: Wiese ster Oitakcesqniaiee ates earer care Taft—Hartley-térvény egyik megalkotoja. Taft, William Howard (1857—1930): kéztarsasagi parti politikus, az USA elndoke (1908—13), jogasz. 1904t6l 08-ig hadiigyminiszter volt Th. Roosevelt kormanyaban. Mint elnék partjanak jobboldalat képviselte. 1921ben a Legfelsébb Birdsag elnoke lett. Taft—Hartley-torvény

[...-hatli],

1947:

a

munkavi-

szony szabdlyozdsarél hozott reakcids térvény az USAban. Hatdlytalanitva a hasonlé targyban alkotott 1935-i

térvényt, korlatozta a sztrajkjogot, ndvelte a birédsdgok hataskorét a szakszervezetekkel szemben, megtiltotta, a szakszervezetek pénzének politikai célokra torténé fel-

hasznalasat, 6s szamos egyéb moddon is akadalyokat gorditett a szakszervezetek tevékenysége elé. tagadas tagaddsa, negdcid negdcidja : a —dialektika egyik legfontosabb alaptérvényét, az alacsonyabb rendtitél a magasabb rend felé haladd fejlddést kifejez6 filozdéfiai kategéria. Elsének Hegel hasznalta objektiv idealista rendszerében a fejlodési folyamat progressziv jellegének, az uj és a régi egymashoz valo viszonyanak jellemzésére. Hegel a folyamat szakaszossagat (tézis, antitézis, szintézis) mint a ~ térvényének kiils6 oldalat, a > tridddval kivanta szemléltetni. Marx és

Engels is hasznalta a ~ fogalmat materialista tartalommal, vagyis a természet, tarsadalom és a gondolkodas fejl6dése elérehaladé jellegének szemléltetésére. Szaka-

szai

: J. kiimdulépontja

a tétel, az

allitas

(—>tézis),

amely valamely dologban vy. folyamatban Onmaganalkx és Onmaga ellentétének, az ujnak és réginek még differencidlatlan egysége; 2. ennek tagaddsa az ellentétesbe vald atmenés s ezzel a targy két ellentétes oldalra valéd szétesése (—antitézis); 3. a tulajdonképpeni ~, azaz visszatérés az elsé fazisba, de magasabb fokon (—szintézis), mert ez mar az ellentéteknek egy magasabb foku, differencialt egysége. A tagadds aktusa a fejlddésben tehat nem abszolut értelemben vett tagadast jelent, hanem a régi minéségbél az Uj mindségbe valé atcsapas soran jelenti mindannak a pozitiv, értékes

elemnek (pl. termeléeszkézéknek, haladé kulturanak stb.) megérzését és magasabb fokon, valo kibontakozasat, ami a korabbi egységben a régi minéségt dologban, folyamatban kialakult. tagad6sz6 : az a sz0, amely nem igei alakban a tagadas kifejezésére szolgal, pl. nem. A sem, se tagadast kapcsolé k6t6sz6 ; a nincs tagado ige, a sincs kapesolt tagado ige. tagalok, tagalogok: a Filép-szigeteken (f6ként Luzon szigetén) 616, a negritokkal keveredett népcesoport. Lélekszamuk kb. 4 millid. Nyelviikk az ausztronéziai nyelvek k6zé tartozo tagal (tagalog) nyelv, a Fildp-szigetek egyik hivatalos nyelve. A hivé ~ katolikusok. Taganrog : kikétév. az SZU-ban (OSZSZSZK), az Azovi-tenger partjan. L: 201 000 (1959). Vaskohaszat, cséhengermt (kéolajbanyaszat szamara), hajdjavitas, fa-, bor- és élelmiszeripar. Szinhaz, muzeumok.

Taganyi Karoly (1858—1924) : torténetird, levéltaros, az MTA tagja. Kilonosen jelontés gazdasagtérténeti munkassaga (A fdldkdzdsség torténete Magyarorszdgon, 1894, németiil is megjelent, uj kiadésa Molnar E. elé-

szavaval 1950 ; Magyar Erdészeti Oklevéliar, 3 k6t. 1896). 1894-t61 1901-ig szerkesztette a Magyar GazdasdgZorténeti Szemlét. Tagliavini [taljavini], Carlo (1903— ): olasz nyelvész, egyetemi tanar. Egy ideig a bp.-i egyetemen is tartott eldadasokat.

A balkani nyelvek és a rétoromaén

nyelvjaraskutatas szakértdje. Taglioni [taljéni], Marie (1804—84) : olasz—svéd szarmazasu balett-tancosné, a romantikus balett egyik legki-

valébb alakja. A Sylphide ec. balett (1832) foszerepében lebegésszerii adagiojaval és repiilésszerii ugrdsaival wij korszakot nyitott a balett térténetében. Neki tulajdonit-

jak a spicctanc-technika feltalalasat. Tagore, Rabindranath; tkp. Thdkur (1861—1941) : kival6 Ujind k6lt6, ird, az elsé nem eurdpai iré, akit Nobel-dijjal tiintettek ki (1913). Elékel6 brahman esaladbél

létesitett,

moe-

lyet idével szamos fakultast magaban foglalé temmé fejlesztett egyéni, felvilagosult szellemti gogiai elveinek megvalositasara. Hgyik ujitasa volt, iskolajat nék is latogattak. Beutazta a vilagot,

szarmazott.

egyepedahogy nagy

rokonszenvvel

Birtokdn

nyilatkozott

iskolat

SZU-beli

tapasztalatairdél.

Trodalmi munkdssagdban megujitotta és modern varosias elemekkel gazdagitotta a bengali irodalmi nyelvet. Kotetlen

esetben

ritmust,

maga

Taine

346

tagadas tagadasa

rimtelen

szerzett

verseiben,

dallamot

melyekhez

(Aldozati

énekek,

sok

ext

maga

forditotta

elbeszéléseiben,

angolra),

realista

szimbolikus

regéiyeiben

drdamdiban

(Géra),

(Osz

wnnepe,

Postahivatal, A Sétét Szoba Kirdlya), béleselked6 irasaiban a nemzeti éntudat ébresztdje volt, mélységes humanizmussal allast foglalt a tarsadalmi egyenléség mellett, elitélte a kasztrendszert,

kiizdelemre

buzditott

az

angol imperialista elnyomassal szemben. Szét emelt a _ vildaghdbort ellen. A gazdag 6si ind kulttrat kézel hozta a modern eurdépai szellemi kultrrahoz. — 1926-ban néhany hetet a balatonfiiredi szivszanatériumban t6ltott, ennek emlékét a sétanyon Altala ultetett platanfa és késébb Rabindranath Tagore ott feldllitott mellszobra 6rzi. tagositas : elaprdzddots féldparcell4k Ssszevondsa nagyobb tablakba. A szocialista gazdasagban — és a szocializmus épitése idején — a

tervszerti

foldhaszndélat

megvaldsitasat, a termelészovet-

kezetekben témoriilt fdldtulajdonosok parcellainak a nagylizemi gazdalkodas kialakitasa érdekében térténd dsszevondsdt szolgdlja. — Mo.-on a kapitalizmus fejldédéso soran, keriilt elészér sor ~ra féleg az urbéri viszonyok eltérlése utan.

Tagyon: ktk., Veszprém m., tapoleai j. L: 190 (1960). Va.: Zanka-Koveskal. Taha, Huszejn (1889— ): egyiptomi arab iro és tudés. Munkassa4ga uttoré jelentéségti az ujarab realista elbeszél6

irodalom

megteremtésében.

Napok

c.,

1962-

ben magyarul is megjelent oOnéletrajzi regénye a vak iré élményeiben jellemzé képet fest hazaja tarsadalmarol és a sajadtos keleti kérnyezetrdl.

Tahiti:

sziget a Csendes-éceanban,

Polinézidban;

a

Tarsasag-szigetek tajképi szépségekben bdévelked6, legnagyobb tagja; 1037 km?. L: 36 300 (1956) polinézek, azonkiviil viszonylag sok fehér és félvér. Fév.-a Papeete. Kozig.-lag mint Franciao. tengeren tuli teriilete (tkp. gyarmata) Francia Polinézia (Etablissement Frangais de Polynésie) tagja és kézpontja. — Vulkani eredetti; nagyobbik

részét, Taravaét

keskeny

foldszoros

k6ti dssze

félszigetével, Taiarapuval. A partokat siksag szegélyezi, a sziget belsejében a hegység 2237 m-ig emelkedik (Orohéna-vulkén). A partok elétt csaknem mindeniitt korallzatonyok, ezeken beliil sima tiikri laginak. Eghajlata és ndvényzete trépusi. Gazdasagi élete tropusi jellegti, részben iltetvényes gazdalkoddés. Kokuszpdlma, banan, citrusfélék,

cukorndd,

anandsz,

vanilia

terem;

innen

szarmazik a Fdéld vaniliatermésének kb. 1/,-e. Termesztenek még jamsz-gydékeret, batatat stb. Foszfatbanyaszat. A K-i partok mentén gyéngyhalaszat. Tengeri halfogdsa is szamottevé6. — A Csendes-dcednt atszelé hajo- 6s repiléutvonalak érintik. Jelentés idegenforgalma

van. Oslakdinak és tajainak kiilénés szépségét > Gauguin tette vilaghirivé, aki elhagyva Eurdpat, itt telepedett le. Tahitétfalu : 6tk., Pest m., szentendrei j. L: 2900 (1960). Két kézségbé6l keletkezett, idilé- és kirdnduldhely a Duna jobb partjan és részben a Szentendreiszigeten, hajéallomassal. Va.: Szentendre. Kéztti hid a Szentendrei-szigetrél a Duna jobb partjara. Taijiian : — Tajjiian Tainaron-fok, Matapan-fok: a Féldkézi-tengerbe nyul6é fok Gérégo. D-i részén, a Pelopénniszosz-félszigeten ;mégétte huzddik EF felé a Tajgetose-hg. 100 km-re a ~tdél mérték a Féldkézi-tenger legnagyobb mélységét, 5123 m-t. Taine ([tén], Hippolyte Adolphe (1828—938): francia pozitivista filozéfus, térténész, kritikus. Mtikédésének minden teriiletén a milieu-elmélet elveit érvényesitette (—+kérnyezet, 3.). Ily médon tagadta az osztdlyhare érvényesiilését, nem vette figyelembe a témegek térténelemformalé szerepét, de a térténelmi személyek jelentoségét és egyéni sajdtossigaikat sem. Filozdfiai, féleg

Tairov

34 ~7

filozofiat6rténeti

borough, majd a 19. sz. elején W. Turner és J. Constable

filozdfusat

a modern angol tajfestészet els6 nagy mesterei. Uj fejlédés Utjat nyitotta meg a -festészetben a _barbizoni iskola (Th. Rousseau, Daubigny stb.), Corot, Courbet s az orosz Siskin mtivészete, majd az impresszionizmus (Monet), a plein air festészet kovetkezetes megvalositédja. — Mo.-on idésebb Marké Karoly és kére, majd Mészély Géza, Padl Laszlé, egyes miiveiben Munkacsy és Szinyert Merse, valamint Szdnyi Istvan alkottak a legkiemelkedébb ~eket.

jellemzi,

a

miiveit (pl. Pranciaorszdg klasszikus XIX. szdzadban, 1884) a pozitivizmus

tajping-felkelés

irodalmi

és

mtivészeti

kritikdéiban,

valamint

irodalomtoérténeti méttveiben a kultirtérténeti iskola szemléletét és moddszereit alkalmazta. A pdrizsi kommiin utan irt legismertebb térténelmi munkdja (A jelenkori

Franciaorszdg

alakuldsa,

I—III.

két.

Bp.

1881—82)

tudomanytalanul és ellenségesen elferditi a nagy francia forradalom eseményeit.

Tairoy, Alekszandr Jakovlevics ; tkp. Kornblit (1885— 1950): kiemelked6é szovjet-orosz rendez6, az OSZSZSZK népmtivésze. 1914-t61 a Moszkvai Kamara Szinhazban Kalidasza,

Racine,

O’Neill,

Jacobson,

Gorkij,

Visnyev-

szkij stb. darabjait rendezte. Taivan: — Tajvan Taizz: varos Jemenben, ~ tart. székh.-e, Szandatél D-re. L: 20000 (1956). A kavétermelés kézpontja, haziipar. A 13—15. sz.-ban Jemen f6vadrosa, késébb az imam székhelye volt (1962-ig). Repiilétér. taj: a fdldfelszinnek tébb szempontbdl egységes, a kornyez6 teriilekt6l kiilénb6éz6 része. A kialakitdésdban részes__,,tajalkotd”

tényezék

részben

természetick:

domborzat, éghajlat, névényzet stb., részben tarsadalmiak: telepilés, foldmtivelés. Megkiilénbéztetnek természeti és gazdasdgi, ill. mtitdjat.

Tajesung : varos Kindban (Tajvan, tart.). L: 250 000 (1956). Gép-, élelmiszer-, textil- és faipar. tajegység, régid , rayon : természeti és gazdasagi foldrajzi kézés vonasokkal rendelkezé, kérnyezetébol kivalo teriilet. (+még rayontrozds) tajfajta: valamely vidék gazdasdgi és klimatikus adottsagaihoz, valamint egyéb termesztési v. tenyésztési viszonyaihoz kiilondésképpen alkalmazkodott és ugyanazon fajtéhoz tartoz6 novény- v. allatesoport. Ilyen pl. a magyar tarka szarvasmarhafajta keretén beliil a bonyhadi-~, v. a nagyszénési, bankuti, szarvasi lucerna. tajfun : a trdpusi > ciklon KeletAzsidban hasznalatos neve. A partok kézelében a tengeren keletkezik a 6°—20° Esz.-ek k6z6tt. Tébb szdz kilométer atmér6éjG forgévihar. Belsejében a szélsebesség a 100 m/sec-ot is meghaladja, s felhészakadasszerfi 6mlésben, zivatarral kisérve zuhog az esd. A viharteriileten a tenger hull4amzasa hatalmas méretti. A fenyegetett teriileteken partvédé szolgdlatot szerveznek, amely a ~ haladasarél értesiti a lakosokat és hajdkat. — NyugatIndiéban — hurrikannak nevezik. a

tajga ):

Eurdpa

és Szibéria

H-i

szubarktikus éve, amelyet nagyrészt nyiresek és fenyvesek boritanak (luc-, jegenye- és vér6dsfenyé). Tajgetosz, Pentedaktilon: D-Gérdgo. legmagasabb hegysége a Pelopénniszosz-félszigeten ; 2404 m, 100 km hosszi,

15—25

km

széles.

A Lakéniai-

és a Messziniai-

6b6l k6zétt félszigetszertien nytilika Féldk6zi-tengerbe. — A hagyomdény szerint innen vetették le a spartaiak azokat a csecsoméket, akiket testi hibaik miatt koresnak

tartottak. é Tajjiian, Taijian, Taiyiian, Yangku: varos E-WKinaban, a Fen-f. felsé vélgyében. Sanhszi tart. székh.-e. L: 1 020 000 (1959). Kérnyékén készénbanyaszat. Fejl6odését

a Sanhszi tart.-on végighaladé vastitvonal biztositotta. Jelentés kohdszat, gépgy., vegy-, élelmiszer- és textilipar;

kereskedelem.

tajkép : a természet olykor

ember-

v.

egy részletét abrazolé

Allatalakos

dbrazoldssal,

festmény, de

ezeknek

mindig csak alarendelt szerepiik van

a kompozicidban.

Mar az antik festészetben

téma

Odiisszeusz-képek

is kedvelt

Rémaéban).

A

k6ézépkori

volt (az Un.

mtivészet-

ben, alig talalkozunk ~pel, a reneszinsz kordban, a figu-

ralis kompozicidk v. portrék hattereként fordul el6. A 16.

tajkert : —angolkert Tajmir-félsziget : a Jeges-tengerbe, a Laptyev- és Kara-tenger kézé nyuld félsziget az SZU-ban, E-Szibériaban. Zord tundravidék.} Magasséga a Birranga-hegységben

az 1146 m-t éri el. Kb. 400 000 km?. Legészakibb pontja a Cseljuszkin-fok. Tajmir NK, 1930-ig Dolgan Nyenyec NK: nemzetiségi keriilet az SZU-ban (OSZSZSZK), a Tajmir-félszigeten, az Eszak-szibériai-alféldén, a Jenyiszej és a Hatanga f.-k torkolatanak tundra- és tajgavidékén. 860 200 km?. L: 33 000 (1959), nyenyecek (szamojédok). Székh.-e Dugyinka. Rénszarvastenyésztés. Folyami és partmenti halaszat. Hajézas, foleg a faexport-forgalomban. Asvanyi kineseinek (készén, ércek) kiaknazasa egyelére kismér-

téka. Tajnan, Tainan: kikét6v. Tajvan kinai sziget és tart. DNy-i parjan. L: 287000 (1959). Hajdépités, fémfeldolgoz6 és élelmiszeripar. Kamfor- és teakivitel. USAtamaszpont. Tajo [taho], Yejo, az dkorban Tagus: a Pireneusifélsziget leghosszabb folydja, 1010 km, vizgyijt6 teriilete 81000 km?. Az Ibériai-hegységben, Teruelnél, a Muela de san Juan-hegy alatt ered. Ny felé atszeli a félszigetet szamos szép attdréssel a hegyekben. Az estremadurai siksdgon egy szakaszon hatar Spanyolo. és Portugdla kozott. Torkolati szakasza tektonikusan stillyedt a tengerszint ala: ez a 30 km hosszu, 12 km

széles Lisszaboni-6b6l sds vizzel; kijarata a nyilt tenger felé az atlag 2 km széles ,,Entrada’”’ v. Ria do Tejoesatorna. — A tengerjards Santarémig hatol fel benne ; eddig jarpnak a nagyobb bble

mellett

fekszik

folyami

Lisszabon,

hajék is. —

Torkolati

jelentésebb

partmenti

varosok: Santarém, majd Toledo a félsziget kézepén. tajolas : a térkép v. térképvazlat (térképfelmérésnél a

+ méréasztal) pontos beallitasa E—D-i iranyba. Legpontosabban —tdéjoléval torténik. A természetjarédk ennek hidnydban a Nap Allasa, a Sarkesillag, zsebéra, tereptargyak stb. segitségével is tajolhatjak nagyjabdél térképuket.

tajolé : hajo, repiilégép stb. utiranydnak meghatdrozasara szolgalé miiszer. A magneses ~ irdnyttikkel egybeszerkesztett szélrézsabol, a -~-rdzsdbél all, amely esapszegen fiigg és igy azon vizszintes iranyban elforoghat. Ez a Fold és a hajo magneses terének hatasa alatt a megkézelité B-i iranyt mutatja. A pérgettytis ~ v. girokompasz (—giroszkép) a nagy sebességgel forgé — porgettyt elvén, alapszik.

Tajovsky : — Gregor Tajovsky Tajpej, Taper, Taipeh, Taipak, Tathoku: varos Tajvan sziget H-i részén, a sziget és tart. székh.-e. L: 813 000 (195 8). 2Nagy ipari kozpont : fém-, haj6-, coment-, vegy-, ta-, papir- és cukoripar. Kamforfeldolgozas, kézmittipar. Kamfor- és teakereskedelem. Egyetem.

tajping-felkelés, 1851—64: nagy kinai parasztfelkelés. Kirobbanésaét a kulféidi kapitalista hatalmak gazdasaégi behatolasa, a népt6megek és az idegen eredetti Csing(Mandzsu-)

dinasztia, valamint

a parasztok és a feudalis

foldesurak k6z6tti ellentétek kiélesedése okozta. A felkelés kézvetlen célkittizése a dinasztia uralmanak meg-

sz.-ban alakult ki az 6ndll6 ~, majd a németalféldi mtivészetben léptek fel jelentésebb mesterei (Jan van Goyen, S. 6s J. Ruysdael, M. Hobbema stb.). A 17. sz.tél mint 6nadllé festészeti miifaj egyike a legjeleontdseb-

déntése volt. Kirobbanasdt megelézte egy antifeudalis, utdpista szocialista, ugyanakkor keresztény vallasi tételekkel atitatott ideoldgia kialakulasa, amely kiilén6-

beknek ; elsé legnagyobb miiveléi kézé tartozik a francia Claude Lorrain. Anglidban a 18. sz.-ban Th. ie

veres

sen, gyorsan

terjedt a felkelés megkezdése

kiizdelom

kezd6d6tt

el Hung

1851-ben

Kuanghszi

Hsziu-csuan

utan. A fegy-

tartomanyban

vezetésével.

1851.

jan.

1l-én a tajpingok kikidltottak allamuk, a Taj-ping tienkuo (a Nagy Béke Mennyei Birodalma) megalakulasat, amelynek feje Hung MHsziu-csuan (Mennyei Csaszar) lett. A tajpingok féként parasztokbél alld hadserege tobb vereséget mért a kormany csapataira. 1851. szept.-

ben elfoglalta Jungant (E-Kuanghszi), 1852-ben a Jangce kézépsé folyasa vidékének egy részét, majd 1853 elején bevonult Vuhanba. 1853. mare.-ban, az ekkor mar 1 millids tajping-hadsereg bevette Nankingot, amely ezutan Tiencsin (Mennyei Févaros) néven a tajpingallam f6varosa lett. Nem sokkal ezutan, torvényt hoztak

a féldestri féldek kisajatitasdrdl és a parasztoknak valdé dtadadsdrél. Egyenjoguisdgot biztositottak a ndknek, bevezették a monogam hazassagot. Kiilpolitikajukban a népek egyenjogusaga, a kereskedelem szabadsdga és szigoru d6piumtilalom bevezetése mellett foglaltak allast. 1853-ban sikertelen hadjaratot szerveztek Peking ellen. Ugyanakkor azonban jelentés tertileteket szabaditottak fel a Jangce kézépsé és alsé folyasa mentén. — A~ éveiben Kina mas teriiletén is tébb mandzsuellenes megmozdulas robbant ki, de ezeket a tajping vezeték nem tudtak egységes antifeudalis harcban egyesiteni. 1856-ban, ellentétek keletkeztek egyes tajping vezetédk (Vej Csang-huj, Jang Hsziu-csing, Si Ta-kaj stb.) kozdtt, ami gyengitette a tajpingok korabban egységes taborat. Jdllehet hadseregik a kivalé hadvezér Lz Hsziu-cseng és Csen Jucseng vezetésével tovabbra is tobb csapast mért az ellenfélre,

helyzete 1860-t61 Nagy-Britannia és Franciao.

katonai beavatkozasa (— 6piumhdboruk, 2.) kévetkeztében egyre stlyosabba valt. A kormany csapatai az intervenciédsok segitségével 1864. jul.-ban bevették Nankingot, és a ~t véres kegyetlenséggel leverték.

Tajsan: déskori kézetekbél felépiilt kopar hegység Kina Santung tart.-Aban, a Hoanghdotdél D-re. Legmagasabb esticsa 1545 m. tajsz6 ; egyes nyelvjarasok szdkészletének jellegzetes szava.

Pl. a génc

’kis csomdba

Osszek6tétt

ruhanemt’

dunantuli, térékbuza *kukorica’ erdélyi ~. Az efféle tulajdonképpeni ~kon kiviil vannak olyanok is, amelyek esak alakilag kilo6nbézneka kéznyelvi szavaktol, pl. 6ma ’alma’, masok meg jelentésiik szerint kéznyelviektél, pl. szigoru ’sovany’.

kiloniilnek

el a

magnéziumszilikat. Agyagos tulajdonsagi, fehér v. enyhén zéldes szini asvany. Pordzus fajtai a vizen usznak (innen, szarmazik a neve). Disztargyak, féleg dohanyzocikkek (pipa, szipka) késziilnek beléle. Fébb leléhelyei: Kisazsia, Gérégo., SZU.

tajtékos kabéca:

— kabocak

Tajvan, Formosa: sziget a Kelet-kinai-tenger és a Dél-kinai-tenger kéz6tt. Kinatol a Tajvan-szoros valasztja el (130 km széles, 360 km hosszu). A szorosban fekv6 Penghu- (Pescadores) szigetekkel a Kinai Népkoztarsasag tartomdnya, amely 1949 déta az USA szolgélataban 4ll6 Csang Kaj-sek uralma alatt all. 36000 km?. L: 10 millid (1958), 97,5%-a kinai. Févadrosa Tajpej (L: 813 000, 1958). Nagyobb varosai Kaohsziung, Tajesung, Hszinesu, Tajnan. — Teriiletének nagy része hegyvidék, legmagasabb pontja 3997 m. Ny-on siksag. Tropikus monszun, éghajlat, gyakori a tajfun. Legjelentdésebb banyakinesei: készén, kéolaj és fdldgaz, arany, ezust, réz, késé6. — Japan szamara a megszallas alatt (1895—1945) fontos mezdégazdasagi teriilet volt, 1945 déta az amerikai tdke irdnyitja gazdasdgi életét. Elmaradott mezdgazdasag, uralkodé nagybirtokrendszerrel. Kontos névényei: rizs (1,8 millid t, 1958), batata,

citrusfélék,

bandn,

ananaész,

tea,

narancs, juta, kamfor (elsé a vilégon). Allattenyésztés. A készéntermelés 1958-ban 3 millid t, az acéltermelés 228 000 t volt. A kéolajfinomités kézpontja Kaohsziung (1 millid t évi kapacitas). Hajé-, gép-, aluminium-, cementgyartas, papiripar, nagyaranyui cukortermelés (914 000 t cukor, 1959). Tea- és rizsfeldolgozé tzemek,

Orszagos

konzervgyérak. Halaszat. — Vasutvonalainak hossza 4600 km, kézuthalézata 17 000 km. Nagy atmené légiforgalom.

elsésorban



F6 kiviteli cikkei a cukor, rizs, banan,

Japdnba,

az

USA-ba

tea

és Nagy-Britannidba.

TORTENET. A kinaiak a 12—18. sz.-ban kezdték benépesiteni. Ebben, az idében kézig.-lag egységet képezett Fucsien tartomannyal. Kedvezé fekvése és természeti kincsei miatt a gyarmatosité hatalmak tobb izben megkisérelték elfoglalasat (a 16—17. sz.-ban Hollandia, Portugdlia és Spanyolo., a 19. sz.-ban Franciao., Japan, Nagy-Britannia és az USA), mig végiil 1895-ben a shimonoseki békében Japan szerezte meg. 1945-ben ismét Kina része lett. A Kinai Népkéztarsasag megalakulasa (1949) utan azonban a népi erék altal szétvert kuomintangisték maradvanyai Osang Kai-sek vezetésével ~ra menekiltek, és itt az USA fegyveres védelme ald helyezkedve 1950. mare.-ban Kinai Nemzeti Kéztarsasag néven, megszervezték

babéllamukat,

és a szigetet a Kinai Nép-

koéztdrsasdg elleni aknamunka kézpontjava valtoztattak. 1950. jun, 27-6n az USA~t katonai ellenérzése ala vonta, 1954. dec.-ben, pedig kélesénés megnemtaémadasi szerzd6dést kététt Csang Kai-sek kormanyaval. A Kinara vonatkoz6 nemzetk6zi egyezményeket megsértve az USA szévetségesei segitségével a Kuomintang-klikkre ruhazta a Kinai Népkéztarsasag torvényes jogait, amely a mainapig bitorolja Kina helyét az ENSZ-ben és mas nemzetk6zi forumokon. A Kinai Népkéztarsasag a ~1i kérdés megolddsét szuverén joganak, s megoldasanak mddjat belugyének tekinti. Tajvan-szoros: tengeri atjar6 a Dél-kinai-tengerbél a Kelet-kinai-tengerbe. 130 km széles, 360 km hosszu. D-i részén, vannak a Penghu-szigetek. A nemzetk6zi tenger? hajézas fontos utvonala. Takacs Imre

(1926—

): k6lté, iré;

Jdézsef Attila-

dijas. Verseiben a mai tarsadalom életét és a dunantul tdjakat dbrdzolja (Zsellérek unokdja, 1955; Kéangyal, 1959). Csillagok Grulasa cimt regényében (1960) a dunantuli parasztsag II. vilaghabort elétti nehéz életérdl s a paraszti élet apro 6rémeirél fest valésaght képet. Takacs Jozsef (1884—1961) : féldmunkés, a Féldmunkasok Orszdgos Szdvetségének alapitd tagja, a FEKOSZ titkara, majd elndke, a Vildgszabadsdg

tajszélas : — nyelvjdras tajszétar : — szdtar tajtékk6, szepiolit : bonyolult ésszetételi, viztartalmu

cukornad,

Takarékpénztar,

348

Tajsan

c. szocialdemok-

rata foldmiveslap felelés szerkesztéje volt. A Tanacsk6ztarsasag idején tagja volt a Szdévetséges Kdézponti Intéz6 Bizottsagnak, majd a Peidl-kormdany féldmivelésugyi minisztere lett. Az 1919—45 k6zétti iddszakban a Népszava és a Szocializmus munkatarsa volt. Az SZDP jobbszarnyahoz

tartozott,

a felszabadulas

utan

az egy-

séges munkaspart megteremtése ellen foglalt allast. Az MDP megalakulasa utan visszavonult a politikai élettdl. (A féldmunkdsmozgalom térténete, 1926.) Takacs Judit : ~ Dukai Takdces Judit Takacs Paula (1913— ): operaénekesné (dramai szopran), Kodssuth-dijas, érdemes mtivész. 1948 dta az Operahaz tagja. Olasz (Verdi, Puccini, Mascagni), német (Mozart, Beethoven, Wagner), magyar stb. operak hésndinek kivaél6é alakitéja. Mint hangversenyénekesné is j6} ismert. Sikerrel szerepel kiilf6ld6n. Takacs Zoltan, Felvinezi (1880— ): mtvészettorténész. Foleg német, majd — a Hopp Ferenc Keletazsiai Mtvészeti Muzeum igazgatéjaként — a keletazsiai mtivészettel, a népvandorlas kinai vonatkozdst miivészeti emlékeivel foglalkozik. Tanulmanyai nagyrészt idegen nyelvi folydiratokban jelentek meg. Nagyobb munkdéi: Déirer, 1909; Bardt—Eber—Takacs: szetek térténete, 2. bdvitett kiadds, 1934.

A miivé-

Takaesi ; 6tk., Veszprém m., papai j. L: 1490 (1960). Va.: Vaszar. Malom. Takamatsu: kikétévaros Japdnban, Shikoku EK-i részén, Kagawa prefekttira székh.-e. L: 228 000 (1960). Hajo-, golydéscsapagy-, textil- és élelmiszergyartas.

Takarékpénztarak

és Bankok

Egyesiilete:

— TEBE

Takarékpénztar, Orszagos, OTP: a lakossig megtakaritdsainak takarékbetétként térténd dsszegytijtésével foglalkozé pénziigyi intézmény.; a lakossAg bank-

takarékszovetkezetek

349

ja. A takarékbetétek lehetnek kamatozé, ill. nyereménybetétek. A kamatozo betétek utén a pénziigyminiszter altal

meghatdérozott

mérvii

kamatot

térit;

a

legaladbb

harom honapra lekétott betétek utan magasabb kamatot fizet. A nyereménybetétekre kamat helyett nyeremények keriiinek kisorsolasra. A helyk6ézi takarékbetétforma a betéteknek barmely fidknal valdé elhelyezését, ill. felvételét teszi lehetévé; a lakossag a kézszolgaltatasi dijakat s egyéb rendszeres fizetési kételezettségeit dtutaldsi takarékbetétkonyv utjan egyenlitheti ki. Az tizemi, vallalati dolgozék rendszeres megtakaritasainak dsszegytjtése a Kdélesénés Segité Takarékpénztérakban (KST)

betétek formajaban torténik ; a tanuldifjusdg takarékossigra nevelését az iskolai takarékbélyeg-akcid segiti elé. A természetes és jogi személyek részére csekkszamlakat vezet. A lakossag indokolt hiteligényeinek kielégitésérél gondoskodik. A maganeréb6l folydé lakasépités tamogatasat szolgaélja az altalanos lakasépitési k6lesénakeié. Az tizemi munkassag lakasszdvetkezeti akcidja keretébén, a szovetkezeti lakasok megvasarlasara a ~ hosszilej4ratu, kamatmentes kélesénéket nyujt.

Az allami 6réklakas-értékesitési akcid keretében Bp.-en és vidéken tarsashazakat épittet, melyek 6réklakasait értékesiti. A vételar egy részét készpénzben kell lefizetni, a hatralékot legfeljebb 30 évi részletekben. Fogyasztasi jellegi hiteleket is nyujt a lakossagnak, éspedig elsdsorban, tartés fogyasztasi javak beszerzésére (aruvasarlasi k6lesén). Lebonyolitja a totd és lotté szerencsejatékot. Gondoskodik a belféldi dllamkélcsénok nyilvantartasarol, az allamkélesén esedékes sorsoldsainak lebonyolitasér6l. — Szervezetileg kézpontbé! és fidkhalézatbol all. K6ézpontja, a Pénziigyminisztérium Takarékpénztari F6igazgatosaga allamigazgatasi feladatokat is ellat. A keriileti és megyei fidkok iranyitasa ali tartoznak a totd- és lottészelvények terjesztésével foglalkozé6 toté6—lottd kirendeltségek is. A postahivatalok a ~ megbizasab6l —

elsésorban

a

takarékbetétgyfijtés

terén



kézvetitd

szolgdlatot latnak el. Az orszdgos takarékpénztari halo-

zat keretében a falusi lakossig megtakaritasainak 6sszegyljtését

végzik

a —+takarékszévetkezetek

is.

takarékszévetkezetek : hazinkban a falusi lakossag, elsésorban a parasztsdg szévetkezése abbdl a célbdl, hogy pénzbeli megtakaritasait sajat, 6ndlld pénzintézete utjan is 6sszegytijthesse és 4tmenetileg jelentkezé indokolt hitelsziikségletét a kélesénés segités elve alapjan kézvetleniil kielégithesse. 1959 dta az illetékes foldmtivesszévetkezeti jarasi kézpont (FJK) tagjaként fejtik ki tevékenységiiket. Az egyes ~ 6nallé jogi személyek. Tevékenységiiket a pénziigyminiszter felhatalmazdsa alapjan a Pénziigyminisztérium Takarékpénztdri Féigazgatésdga altal kiadott engedélyokirat birtokéban folytathatjak. A takarékbetétek és kélesénék kezelése, az egyéb iizletagakkal kapesolatos iigyvitel, valamint szamvitel tekintetében a pénziigyminiszter és a SZOVOSZ elnéke Altal egyiittesen kiadott tigyviteli szabdélyzat szerint kételesek eljdrni. Feliigyeletiiket a szervezés, az alapszabalyszert

takarmanydinnye egészit6 szerek is. A kérédzék fehérjesziikségletének kiegészitésére —+karbamidot adagolnak, amely megfelel6 bendémikrofléra esetén az allatok termelésére

(tejtermelés) kedvezé hatasi. A karbamidot a bendé mikrébai jol felhasznaljak sajat testallomdnyuk felépitésére; ez azemésztécs6é kévetkezé szakaszaiban megemész-

tédik és felszivédhat. Ily médon 1 kg karbamiddal 15 kg korpa v. 4,5 kg extrahalt napraforgémag-dara fehérjetartalma pdtolhaté. A ~ok vizbél és szdrazanyagbél all-

nak. A szarazanyag zéme szerves, kisebb része asvanyi eredeti. A ~hasznosités szempontjabél a ~nak fontos jellemzdéje — szdrazanyag-tartalma, — keményitdértéke és emésztheté fehérjetartalma. Ez utébbit a nyers fehérjébdl az emészthetetlen nitrogéntartalmu anyagok levonasaval hatarozzak meg ugy, hogy a vizsgdlandé anyaggal testhémérsékleten mesterséges emésztési folyamatot végeznek. A ~oknak specifikus hatasa, hogy az Allati termékek mindségét és mennyiségét befolydsoljak, pl. a halliszt kellemetien

izt, a pohanka

sétét

szint

ad a husnak,

a

kukorica lagyitja, az arpa keményiti a sertés szalonnajat. Egyoldalu béségben etetve minden ~ befolydsolja az allati termék mindéségét. A ~ hasznadlhatésdga nagymértékben fiigg étrendi hatdsatél. Némelyik ~ étvagygerjeszto hatast (izanyagok jelenléte), masik undort kelté izével esokkenti a ~felvételt. A nagy rosttartalmu ~ok 4ltalaban hashajto, a rostszegények dugité hatdsuak (lassitjak a perisztaltikat). Az emésztécsatornaban gazképzédés k6zben erjedé ~ok (pillangés viragt z6ld~ok) puffasztd

hatastiak, felfivéddst idézhetnek eld. Izletessége sdzas-

sal, pacolassal, porkdléssel javithaté. Az izletesség fokozasa v. az emésztési munka csékkentése érdekében a ~okat feletetés eldtt eldkészitik. Az eldkészités elésegiti azt is, hogy a felhasznalt ~okat jobban 6ssze lehessen keverni és gazdasagosabban lehessen etetni. Fontosabb elékészitési eljardsok: tisztitas, szecskazds, zizas, dardlas, nedvesités, beaztatas, pépesités, feltards, kilugozds, pacolas, fullesztés, csiraztatas, malatasitas. A legtébb ilyen miive-

let ma mar géppel végezhetd (~eldkészité gépek). Az allatok napi ~sziikségletét az egyes allatfajokra kidolgozott takarmdnyozdsi normdk alapjan a -~szabvany tartalmazza. — Mo. ~ellatasa az elmult években Altalaban kiegyenstlyozott volt. Az allatallomany sziikségletét a hazai termelés nagyjabol biztositja, csak egyes esetekben, (aszalyos évek) keriilt sor ~behozatalra. Mo. ~helyzetére jellemzé, hogy a szemes ~ok kézétt kukoricat termesztenek dént6 mértékben. Mivel a kukoricdéban kevés a fehérje, ezért legtébbszér fehérjében szikos az

allatok

fejadagja.

A jobb

fehérjeellatas

utdbbi években fehérjékben gazdag ~okat liszt, vérliszt stb.) importaltunk.

takarmanyalap, évente

takarmdnybdzis:

megtermelt,

ill.

érdekében,

az

(halliszt, hus-

a takarmanyokbédl

rendelkezésre

all6

mennyiség,

amely meghatérozza az Allattartas lehetséges méreteit egy gazdasagban, kézigazgatasi egységben (jaras, megye) v. a népgazdasag egészében.

iigyminisztérium a — Takarékpénztér itjan, valositja meg. takarmany : hazidllatok etetésére, vadgazdasagokban a vadak tapldldsdra szolgdl6 névényi v. allati eredetti

takarmanybors6, mezei borsd (Pisum arvense) : a pillangosviragtiak (Papilionaceae) csaladjaba tartozd termesztett névény. Karédgyékere erdételjes, szara tires, kapaszkodo, ritkan elagazd, a levél honalja altalaban piroslila foltos. Viraga pirosas-lilas, hiivelytermése tobb magvu. Oszi valtozata gabona tamaszténdvénnyel nem nagyon sovény homokon is megterem. {zletes és taplalé szalastakarmany, féként tehenészetekben zélden etetik.

termény, ill. termék.

mukédés,

a

valasztott

szervek

munkaja

tekintetében,

valamint

szdvetkezetpolitikai iranyitdsukat a SZOVOSZ

latja

Pénz-

el.

iranyitasdt,

herefélék,

és

hitelgazddlkodasukat,

valamint

a pénziigyi

F6 ecsoportjai:

hiivelyesek,

(silézott) ~ok

leveles

és

a

ellenérzést

szamvitel

a Pénz-

zéld~ok

(fifélék,

Tavaszi valtozatat

lomb-~ok),

erjesztett

v. arpa tamaszténévénnyel, esetleg kukoricacsalamadéval keverten termesztik. Szénat is lehet késziteni beléle. Mo.-on kb. 40—50 000 kh-on termelik. (+ még pzllangés-

(gyékér-, guméds, egyéb vizenyés ~ok), szénai, szénalisztek),

széndk (fafélék v. egyéb névények

eséplési melléktermékek (szalma, pelyva, térek, terméshé}),

magvak (abrak~, helyteleniil erd~) és egyéb termések (gabon&ék, hiivelyesek, olajmagvak), iparz melléktermékek és hulladékok

keményitégy4ri tejtermék,

(malom-,

olajipari,

termékek)

halliszt,

és

vérliszt,

cukor-,

dllati

szesz-,

s6r-,

eredett ~ok

(tej,

rovarok).

Ide

tartoznak

még a ~s8é6 és a csontképzéshez sziikséges ~mész, valamint az antibiotikum- és vitamin-tartalma ~ki-

— homoki

viradgu takarmdnyok) takarmanydinnye félék

(Cucurbitaceae)

borsénak is nevezik, és zab

(Colocynthis csaladjdba

citrullus): tartozd

a

tdk-

takarmdany-

névény ; a gérégdinnye vastag héju, rostos hist valtozata. Szara és gyékérzete fejlett, termése gémb v. henger alaku, héja vilagoszéld v. csikos. Husa

fehér, nem

édes, magva

261d, piros v. fekete. Melegigényes, szarazsagttiré novény. Osszel, tél elején etetik, fSként tehenészetekben, v. térek-

takarmanykaposzta kel,

kukoricaszarral

sil6zzak.

Termesztése

Mo.-on

nem

terjedtel; azSZU D-i vidékein nagymértékben termesztik. takarmanykaposzta (Brassica oleracea var. acephala) : a keresztesviraguak (Cruciferae) csaladjaba tartoz6, késé 6szi zdldtakarmany. Fejet nem fejleszt, szdra husos, erdsen leveles. A fagyot jd] ttiri, ezért a nagyobb havazasok

bealltaig etethetd. Aranylag sok C-vitamint tartalmaz; termesztése lehetévé teszi a vitamintartalmu zéldtakarmanyozast december végéig, janudr elejéig. Szarvasmarhaval, sertéssel, juhhal etetik. Répaval egyutt etetve a tejelésre kedvezéen hat. Kétéves névény. F6- v. masodterményként allitjak forgédba. Mo.-on néhany ezer holdon termelik. takarmanykeveré : gépi berendezés, amely kilénb6zé darakat, liszteket, esetleg szeletelt gydkérféléket, szecskazott szdlasanyagokat a feletetés elétt szaraz v. nedvesitett allapotban osszekever. A keverdedényben vizszintes v. fiiggdéleges tengely forog, amelyre lemezcsiga v. merédlegesen kialld palcasor van erésitve. Vannak szakaszos és folytonos mtikédést ~k.

takarmanykiiitések : hazidllatokon

az

ekcémanak

és

a borgyulladasnak egyes takarmanyok fogyasztasa utan jelentkez6 alakjai. Szeszgyari burgonyamoslék, napraforgopogacsa, halliszt, vérliszt, melasz, lucerna, ldhere, burgonya etetése utan fordulhat elé. Mas takarmanyok (pl. a pohanka) a bért napfényre érzékennyé teszik (fotoszenzibilizalas), ilyenkor a napon tartdzkod6 allatok bérén, gyulladas keletkezik.

takarmanyliszt : a gabonanemtiek, valamint és borsé malomi feldolgozdsanak (—hdntolds,

a cirok — érlés)

hisztszeri mellékterméke. Nagy keményitdértéke és fehérjetartalma folytan értékes abraktakarmany. Féleg szarvasmarhaval és sertéssel etetik. takarmanymalyva (Malva verticillata) : a malyvafélék (Malvaceae) csaladjaba tartoz6 névényfaj. Jo erdében levé talajon, szaraz idéjarasban, elég tomeges és fehérjében

meglehetésen gazdag zéldtakarmanyt ad. Csak fiatalon kaszalva fogyasztjak az allatok, viradgzas kezdetén, sildzhaté. Elsésorban a szarvasmarha takarmanya, zsenge allapotban sertéssel is etethet6. Nalunk jelentés menny1ségben nem termesztik. Fodros levelii valtozatat, a bodros mdlyvat (M. v. var. crispa) masodterményként vetik.

takarmanyozas : a gazdasagi allatok etetésének rendszere. Minthogy az —dllatlenyésztés Osszes termelési kéltségének 60—70%-at (nagy atlagban) a ~ kéltségei képezik, okszertisége és gazdasagossaga az allattenyésztésnek alapvetéen fontos kérdése. — A takarmdanyozdstan, az Aallattenyésztéstan segédtudomanya élettani alapon vizsgalja, hogy az allatnak milyen és mennyi taplaloanyagra van sziiksége élete fenntartasahoz, ill. a kielégité termeléshez. (+még takarmdny) — Irod. I. Sz. Popov: A t. alapelvei. 1950 ; I. Sz. Popov : Takarmanyozéstan.

1953;

Taksony

350

Csukés

Z.:

Takarmanyozastan.

A -féléket

a kukorica

koztes

terményeként

vetik.



szarazsagtiré képességiik miatt biztosan és béven termé takarmanyok. Magjuk 28—50% étkezésre alkalmas olajat és drogot szolgaltat. Takats Gyula (1911— __): kélté, ird, miiforditd, Jozsef Attila-dijas. Mtiveiben elsdésorban a dunantuli taj szépségeit, a Balatont és kérnyékét s az ott 616 népet abrazolja (Csalddfa helyett,1941 ; Vizetikor, 1955 — Egry Jozset rajzaival ;Az emberekhez,

1955 ;Mézénté,

1958 ; Virdgok

virdga, 1961 — versek ; Polgdrjeloltek, 1945 ; Szinhdz az , ztist kancsdéban’’, 1957 — regények stb.). Takats Mihaly (1861—1913): operaénekes (bariton). Az Operahaz tagja volt. Bayreuthban is nagy sikerre) szerepelt. Wagneren, kiviil féleg Verdi- és Erkel-operak szerepeinek volt kivalé alakitdja. Takats Sandor (1860—1932)

: térténetiro, piarista tanar.

1897-t61 a bécsi udvari levéltarban, dolgozott. 1910-t6} az orszaggytilés levéltaranak vezetdje volt. Termékeny munkaéssaégab6l kiemelkednek az eredeti levéltari forrasokra tamaszkod6, féleg a tor6ék6k elleni hare kérdéseit targyalé mtivek. (Rajzok a térék vildgbdl. 3 két. 1918; Régi magyar kapitanyok. 1923; Magyar nagyasszonyok.

1927; A magyar mult tartéjarol. 1926 ; Mtivelédés-térténets tanulmanyai.

1961.)

taki (mongol’vad16, esédér’>,

dzsiar

vadlo (Equus caballus przewalski): 130 em marmagassagu, erdteljes torzsti, vastag

csonti,

feji

allat.

nagy

Sargas-

barna szinu, de laba,

sérénye és farka sotét. Belsé-Mongolid4ban ma is él. Téle szarmaztatjak a mongol tipust lovakat.

takir kevirek sés iszapjabol kisz4radas utan

keletkezett

agyagos

talaju, sivatagos

felszin.

Takla-Makan: homoksivatag a Tarim-medencében Hszincsiang Ujgur AT-en (Kina). A Tarim-folydtél D-re elteriil6

szaraz,

sivar

teriilet.

boritott, viz és névényzet

Vandorl6

nélkiil vidék.

homokdtinékkel Ny—K-i

irany-

ban 2000 km kiterjedést, kb. 300 000 km?, 800—1500 m tszf. magassagban. Allando vizt, lefolyastalan folydja a Tarim.

takonykér, malleus : az egypatasok, féként a lovak tobbnyire idtilten lezajlé betegsége ; a Malleomyces mallei (Bacterium mallei v. Actinobacillis mallei) okozza. A tiidében és a légutak nyalkahartyajaban, ill. a bérben szétesésre hajlamos géb6k, majd fekélyek keletkeznek.

1956 ; Vuchetich Gy. : Gazdasagos t. 1961 ; Baintner K. :

A betegség fertdézott takarmannyal v. ivévizzel terjed. Nem gyodgyithaté6. Bejelentési kételezettség ald esik.

takarmanyrépa (Beta vulgaris var. crassa) : a libatopfélék (Chenopodiaceae) csaladjaba tartozd termesztett névény. Gydékértermése valamennyi hazidllatunknak kittin6 téli takarmanya, bar jelentésége a sildtakarmanyok terjedésével némileg csékkent; féként a tehenészetek azonban ma sem nélkiilézhetik. Gydkere igen, valtozatos és a fajtara jellegzetes alaku. — Nemesitése a nagy szarazanyag-tartalommal parosult bdséges gy6kértermésre, a kénnyt szedhetdségre és a j6 taroldképességre iranyul. Mo.-on az 1951—60. évek atlagaban 150000 kh-on termesztették, termésmennyisége 2385 ezer t volt.

Védekezni

T. Allattenyésztési enciklopédia

1. két. 1962.

takarmanysilé ; — sild takarmanytap,

kompakt:

allatok

etetésére

tizemileg

készitett abrakkeverék (l6tap, juhtap stb.). takarmanyték : a tokfélék (Cucurbitaceae)

csaladjaba tartozé kiilénféle, takarmanyozasra hasznalt termesztett novényfajok elnevezése. A kdzdnséges tok (Cucurbita

pepo) heveré

sz4ru, merev,

tojasdad, karéjozott levelt

névény. Az é6rids t6k (C. maxima) levele vese alaku, termése lagy husu, dts levi. Ide tartoznak a siitétékfélék is.

a fertéz6tt

dllatok ledlésével, elfoldelésével és

a tartozkodasi helyek fertétlenitésével kell. Kérokozdéja irant a husev6 allatok és az ember is fogékonyak. Heveny alakjaban emberben, is haladlos ; idiilt alakjaban néha lehetséges a gydgyulds. (>még fertdézd betegségek) Takos : 6tk., Szaboles-Szatmar m., vasdrosnaményi j. L: 690 (1960). Va. : Vasdrosnamény. Barokk stilust ref. temploma

mtemlék.

taksa : 1. taza: add, ar, illeték stb. A feuda-

lizmus kori Mo.-on az arunak a hatdéségok Altal megAllapitott dra. — 2. census : a féldestr majorsaégi féldjébél bérbeadott tertilet haszndlataért elére megéllapitott pénzosszegben, fizetett bér.

Taksony : 6tk., Pest m., rackevei j. L: 4170 (1960). Szélétermesztés. Ag. Kosarfonas. Taksony (?—970): magyar fejedelem 947-t61 ; Arpdd unokdja, Géza apja. Az utolsé rabl6habortk soran a magyarok ~ vezetésével Dél-Italiatig és az Atlanti-éceanig hatoltak. A 955-i augsburgi utkézet utan balkani hadjaératokkal kisérelte meg a — kalandozisok folytatasat.

Takta : patak az Alfold B-i peremén,

Miskolectd] K-re.

A Zempléni-hegység D-i részén ered. Szerencsen, keresztiil és Tiszalucnal 6mlik a Tiszabea.

folyik

Taktabaj : 6tk., Borsod-Abauj-Zemplén m., szerencsi j. L: 1000 (1960). Va. : Tokaj. Késdébarokk ref. temploma mtiemlék.

Taktaharkany : 6tk., Borsod-Abauj-Zemplén

m., sze-

rencsi j. L: 4130 (1960). Cukorrépatermesztés, gépallomas, ag. Taktakenéz : 6tk., Borsod-Abauj-Zemplén, m., szerenesi j. L: 1430 (1960). Va. : Taktaharkany. Taktaszada : 6tk., Borsod-Abauj-Zemplén m., szerencsi j. L: 2320 (1960). taktika (gér.) : a > stratégia megvalésitasanak konkrét eszk6ze adott idépontban. Meghatarozza a harcnak azon utjait, eszkozeit és formait, amelyek az adott pillanatban leginkabb megfelelnek a konkrét helyzetnek, és biztositjak a stratégiai cél sikerét. Atvitt értelemben ~nak neve-

zik

a munkasosztély

megvaldsitasanak

forradalmi

konkrét

harcaban

eszk6zeit

taktus (lat. ’érintés’): az —ditem nevezése. Tal, Mihail Nyehemevics (1986—

a stratégia

is.

k6ézhasznalatu

): szovjet

el-

sakk-

nagymester. 1960-ban megszerezte a vilagbajnoki cimet M. M. Botvinnyiktél, de az 1961-ben visszaszerezte tdle az elsdéséget.

Talabor, Ukrajnéban.

talajbiologia

351

Takta

Tereblja: 91

kis

km.

A

folyé6

az

SZU-ban,

Karpat-

Maramarosi-havasokban

ered,

a Tiszaba omlik. talaj, terméféld: a foldkéreg legfelsé, laza rétege, amely talajképz6 tényezék (alapkézet, éghajlat, élé6vilag, domborzat) egymasra hatasanak eredményeként jott létre. Nagyrészt termékeny, azaz képes a novények viz-, levegé- és taplalékigényét folyamatosan és egy idében kielégiteni, ezért alkalmas a mezégazdasdgi névénytermesztésre. A terméketlen ~ok nagy része —talajjavitdssal mitivelésbe vonhatdé. Kialakulasa a kézetekbél a mallési és talajképzédési folyamatok (fizikai, kémiai és bioldgiai mall4s) sordn torténik. Kialakulnak a ~ asvanyi részecskéi, s mint legfinomabb rész, a ~ egyik k6téanyaga, az agyag. Egyidejileg fellépnek a mikroorganizmusok, amelyek kiilénésen, a talajképz6 kézetekbél hidnyz6 nitrogénvegyiiletek kialakitasa és atalakitasa (nitrogénkétés, > nitrifikdlas stb.), majd a szerves k6toanyag, a —humusz létrehozasa szempontjabdl nagy jelentéségtek. E folyamatok végeredményeképpen a k6-

zetekbe foglalt tapanyagok feltaréddnak, felvehetékké valnak a névények sza4mara, amelyek megtelepedve, szelektiv felvev6 tevékenységiikkel kialakitjak a tapanyagoknak a termétalajra jellemzé aranyat. A kiindulasi

z6bb

a

morzsads

szerkezet,

amikor

a ~részecskék

]1—4

mm-es morzsékka tapadnak éssze. Kialakitaésaban a ~ bazisai, kétéanyagai, a névények gydkerei és a ~ apro allatai (—-talajbiolégia) szerepelnek. A ~részecskék szétvalasztasat gatld ellenerdé a ~kéidtiség, ezt kell szantaskor az erégépnek v. igaerdnek lekiizdeni, tehat a ~ megmunkalhatdésagaval szorosan O6sszefiigg; a gyakorlatban ennek megjeldlésére hasznaljak. A k6tdttség mértéke szerint laza v. kénnyt (homok), enyhén kététt, kdzepesen kététt (valyog), erdsen kétott (agyag) ~okat kilénbéztetnek meg. Kémiai tulajdonsagait vegyi dsszetétele, kiilénésen szénsavasmész-tartalma, savanytisdga (pHérték), 6sszes sd- és szddatartalma (szikesek esetében). humuszanyagainak mennyisége és mindsége, nitrat-, foszfat-,

szulfat-,

karbonattartalma

és_

kicserélheté

kationjainak, azaz bdazisainak (kalcium, magnézium, kélium, nétrium) mennyisége hatdrozzadk meg. Fizikai és kémiai tulajdonsagai befolydsoljak bioldgiai folyamatait, hé-, levegé-, viz-, ill. tapanyaggazdalkodasat. Ho0gazddélkoddsa szempontjabol fontos hékapacitasa és hévezet6 képessége. A hékapacitds a ~nak az a tulajdonsaga, hogy hét képes elnyelni; ennek nagysagat a ~ szilard, folyékony és légnemti alkatrészeinek egymashoz valé viszonya szabja meg. A hévezetd képesség a ~nak az a tulajdonsaga, hogy hét képes kérnyezetének atadniNagysagat a ~ban levé viz és levegé mennyisége, ill. szervesanyag-tartalma szabja meg. A ~ vizgazddlkodasa nedvsziv6é képességétél, kétottségétél, viztartd, vizvezetG képességét6l, ill. szerkezeti dllapotatdél figg. Tapanyagkészletének egy része vizben, ill. gyenge savban oldhato, mas része nehezen bomld vegyiiletekben (pl. humusz). van jelen. Az dsszes jelenlevé tapanyagot a ~ tdpanyagtékéjének nevezik. Ennek fel nem veheté része tartalékot képez, amelybél allandéan pdtlédik a felvehet6 készlet ; ezt a nedvesség, a levegé, a hé, a mésztartalom

és a bak-

térium-tevékenység kedvezé allapota biztositja. A feltart tapanyagok egyik részét a névények felveszik, masik része

kiligozddik,

ill. felhalmozédik,

v.

mas

nehezen.

bomldé vegyiiletben, ill. a ~kolloidokon ké6tédik meg. — A ~ jo allapotban tartasa, ill. el6készitése a termesztendd novények szamara a —talajmivelés. A ~ok tulajdonsagaival,

fejlé6désével

és

mezégazdasdgi

felhasznalasaval,

termékenységével a — talajtan foglalkozik. — A ~ képezi az Osszes épitménynek az alapjat, ill. a foldmtiveknek az épitéanyagat. A szemcsés ~ok vizatereszt6k, szarazon v. viz alatt egyarant teherbirék, tomér allapotban alapozasra kivéléan alkalmasak. A homokliszt atmeneti tipus. a szemesés

és a kOtott ~ok

por, nedvesen

k6z6tt ; szdrazon

lisztfinom

némi kohézidja van, vizre igen érzékeny..

A k6tétt ~ok tulajdonsdégai féleg viztartalmuktdl fiigge-

anyag, valamint a talajképzé egyéb tényezék és folyamatok sokféleségének megfeleléen igen sok talajtipus (—-talajzéndk, —talajrendszertan) keletkezik, amelyek

nek. Szdrazon kemények, ha ataznak, teherbirasukat el~ veszitik, vizzarédak. A kévér agyagok nedvesitve erésen. duzzadnak, kisz4radva zsugorodnak. A kététt ~okhoz.

tulajdonsdgai szintezetiségiikben

soroljak még a szerves ~okat is (szerves iszap, szerves: agyag, tézeg); épitési célra alkalmatlanok. A kilénféle

lathaté

kifejezésre.

A ~tipusok

(—talajszelvény) tulajdonsdgai

jutnak

s maguk

a tipusok is Allandé d4talakulasban, valtozdsban vannak ; ezek tényezéi dltalaban az éghajlat-, a névényzetvaltozasok v. maga az ember. Fizikai tulajdonsagai kéziil lényeges a ~ mechanikai dsszetétele v. szdvete, amelyen a ~t alkoté a4svanyi részecskék nagysagrendi closzlasat értik. Ezeket atmérdéjik alapjan a kévetkezdképpen osztalvozzak : [ONTOS abode aon OOe ..e.-. 2 mm-nél nagyobb CULVAE MOTO] FS seieieterevelete PIMOMPOMIO lees, .lelele siete! sc [Ole Ave HEPATOS SomBoGO one

ENOTES 605 bono

0,2—2 mm 0,02—0,2 mm 0,002—0,02 mm

OO BODIE ORO 0,002 mm-nél

kisebb.

A mechanikai 6ésszetétel alapjan a talajokat homok-, vdlyog- és agyag~okra kilonitik (fizikai talajféleségelk). A mechanikai 6sszetétel ismeretéb6l kilénésen a homoktalajok esetében kévetkeztetni lehet a ~ tulajdonsagaira. Talajszerkezeten. a ~régéceskék térbelielrendezédését értik. Ez dont6é tényezdje a ~ levegé- és vizgazdalkodasanak, 8 ezen keresztiil a ~ bioldgiai folyamatainak. Legkedve-

~ok az épitdipar szdmos termékének alapanyagaét szolgaltatjak. (+ még talajmechanika) — Irod.’Sigmond E. ; Altaldnos talajtan. 1934; Terts I.: Terméféld. 1955 = Kreybig L.: Az agrotechnika tényezéi és iranyelvei. 1956; Stefanovits P.: Magyarorsz4g talajai. 1956 : Fekete Z.: Talajtan és tragydzdstan. 1958; Csapo J. 5: Talajtan.

Bukarest,

1958;

di

Gleria

J.:

Mezégazdak.

talajismereti és tragy4zdsi Utmutatdja. 1958 ; di Gleria— Klimes-Szmik — Dvoracsek : Talajfizika és talajkolloidika. 1957;

A t., termelékenységének

feltardsa

és ndévelése..

1962. talajbaktériumok : — talajbioldgia talajbiologia : a talaj élélényeivel, életmodjukkal és a talaj kialakitasdban, anyagforgalmaban betdltott szerepiikkel foglalkozé tudomanyag. A talajmikrébak (talajban él6 nagy mennyiségti baktérium, sugérgomba 6s. gomba) dénté jelentéségtiek a talaj szerves anyagainak a novények sz4mara felvehetd, egyszeri vegyliletekké térténd lebontaésdban, a humuszanyagok képzésében.,

tehat a talaj termékenységének a kialakitéséban. A bak-

352

talajcsévezés

tériumok fontosak a bioldgiai mallasban, a nitrogénkétés-

ben (gydékéren 616 giimtibaktériumok), a moszatok az oxigéntermelésben. Az Allati egysejttiek, a férgek, az izeltlabuak, a puhatesttiek, egyes gerincesek (vakond, uregi nytl) kozvetleniil v. kézvetve kézremtikodnek a szerves anyagok aprézdsaban, bontasiban, kedvezé tulajdonsagu humuszanyagok kialakitasdban, a talajrétegek megmunkalasaban, elkeverésében, a jd —+talajszerkezet létrehozasaban,. Elpusztulasuk utén maradvanyaik jelentésen gyarapitjak a talaj szervesanyag-készletét. — Irod. Fehér D.: T. 1954.

talajcsévezés,

alagcsévezés:

a talaj

viztelenitése

féld

alatti eséhalézattal. Kiilondsen vizenyés teriiletek mezégazdasagi miivelésre vald elékészitésére és repildterek altalajanak szdrazon tartdsdra alkalmazzak. Szivdé- és gytjtécesovekkel torténik. A szivécsévek 4—6 cm belsé Atmér6éji, pordzus, égetett agyagcsévek, amelyeket egymasté] 10—20 m tavolsagban parhuzamosan futd vonalak mentén helyeznek el, s viziiket a nagyobb atméréji (5—15 em) gytijtécs6vekbe vezetik. A gytijtécsévek nyilt arokba — befogadéba —~ torkollnak. A csdéveket fagyveszély miatt legalabb 0,8—1,0 m mélyen kell elhelyezni. ~sel talajszint alatti 6ntdzést is lehet végezni.

talajérettség:

a

kelléen

fellazitott

és

levegéztetett

talajban, a mikroorganizmusok hatasara bekdévetkezé talajallapot. A sdtét szin és a morzsalékos szerkezet jeljemzi. Biztositja a talaj termékenységét és jO terméshozamok elérését.

talajeréziéd : a véd6, eredeti névénytakardjatél fosztott termdtalaj lehordasa (deflacié) altal. Fokozhatja az

meg-

a viz (erdzid) és szél ésszeriitlen gazdalkodas

{rablégazdalkodas). A lepusztulds a teriilet vizmosdsokkal valé teljes felszabdalasdig (—badland) fokozddhat. Hazank dombos tajain is jelentés karokat okoz. Vizmosask6téssel, patakszabalyozassal, erdésitéssel és féként korszerG mtivelésmédokkal (—talajvédelem) védekeznek ellene.

talajeré-gazdalkodas: a talajmtivelés, a tragyazas, a talajhasznalat, a vizgazdalkodas, a talajvédelem és a talajjavitas helyileg valtozé, harmonikus egységének a kialakitasa ; lehetévé teszi a névekv6é terméseredmények elérését. Feladata annak biztositasa, hogy a talaj a termesztett névényeket el tudja latni a sziikséges vizzel, levegével és tapanyaggal. A szerves- és mitragydézas mellett fontos a talaj kedvezé

szerkezetének

talajmaras

talajforgatas : mezégazdasdgi mtivelet, amelynek soran 50—60 cm mélységig megforgatjak a talajt. Gyepek v. évelé takarmanyok feltérésénél, gyomos talajok mitvelésénél, az istdllétragya talajba dolgozésanal, mélymtivelést igénylé névények talajanak az eldkészitésénél alkalmazzak. Kézi v. gépi erdével végezheté6. A gépi ~hoz forgatéekét haszndlnak, melyet megfelelé erdsségti erdgép vontat. A ~t dsszekapcesoljak a kovek, gydkerek eltavolitasaval.

talajhéméré : miiszer a felsé talajrétegek hémérsékletének mérésére. Egyik fajtaéja a megnyujtott és hajlitott nyakii higanyhéméré, amellyel a csekélyebb mélységa talajrétegek hémérsékletét mérik. Maximdalisan 30 cm mélységig haszndlhaté. Nagyobb mélységekben egyenes,

nagy higanyedényti ~ket

a ~ket. Ez a tipus 0,5 m-t6l 4 m-ig hasznalhatdé.

szeribb

talajfagyasztas ;:a banydszatban ideiglenes

talajjavitas, meliordci6 , ameliordci6 : eljaras

elvégzését is. —

mdd.

Talajjavitas :

tulajdonsdgainak,

tovaébba

doritésére iranyulé kutatémunka.

a

feltart

talajrétegekb6l

vesznek,

A.

és

Kosztyakov:

Savanyu}

Szikes =

|Homok | Osszes =

=

talaj javitésa, ezer kh

1928 —374 1951

1956 1957 1958 1959 1960 1961

a) Az 1928—37.

:

7,0

12,6

43,0 47,8 59,7 71,4 70,7

4,2

|

96.2

14,3 15,2 19,8 24,5 26,3

28,9

:

22,8

_

16,8

11 TR 1,2 0,3 8.3 |

4,3

58,4 64,3 80,7 96,2 105,38

| 129,4

évek Osszege.

talajjelzé névények: a talajban eldéfordulé bizonyos sok v. ionok jelenlétét indikalé névények. Vannak nitrogén-, kalcium-, magnézium-, natrium- stb. jelzé névények.

allapotanak és vizviszonyainak fel-

Lehet kézvetlen, amikor

mintékat

N.

Magyarorszdgon

liv

Féleg

le kb. —25 C° hémérsékletre. talajfeltaras ; a talaj rétegzédésének, fizikai

Irod. A. A. Cserkaszov : T.-dntézés

mezégazdasagi vizellataés. 1952; A melioracié alapjai. 1955.

kialakitasa,

nagy mélységi aknak épitésénél hasznaljak, ha olyan vizzel telitett kavics- és homokrétegen kell athatolni, amelyek mas méddszerrel nem viztelenitheték. A lemélyitend6 akna v. munkagédor koriil a talajba furt és k6rvezetékkel dsszekapcesolt esdédkutakban htitdfolyadékot keringetnek ; ezaltal a kutak koriil a talaj a hézagaiban levé vizzel betonszilards4gt, vizzard fall&é fagy dssze. A hitéfolyadék rendszerint alacsony fagyadsponti sdoldat (pl. kalciumklorid), amelyet — rendszerint amm6onidkhitéssel — a térszinen elhelyezett géphazban hiitenek

Legkor-

a villamos ~.

és a mélyépitésben

munkatérbiztositasi

szek-

a kedvezétlen fizikai, kémiai és biolégiai tulajdonsdgaik miatt csdkkent termeléképességti v. terméketlen talajok megjavitasara ; célja ezen talajoknak a mezdégazdasagi termelésbe vonasa, ill. terméképességiik névelése. Korabban e mitiveleteket a hasonlé értelmti telkesités széval foglalték dssze. A leggyakoribb talajjavit6 munka nalunk a nagy kiterjedési mésztelen szikesek mésziszappal és sdrgafélddel tértén6é aldteritése (digdzds, —digdféld), a meszes szikes talajok — meszezéssel egyiitt alkalmazott gipszezése v. feketeféld alateritése, a meszes-sds szikesek gipszezése v. lignitporral torténd javitasa. Homoktalajokon a ~ alj- v. zoldtragyazassal, a kilugozott, tomédétt szerkezetti, rossz levegégazdalkodasu erdétalajokon, a gyengén savanyt réti és éntéstalajokon, a savanyti homok- és laptalajokon meszezésse] torténik. Tagabb értelemben ~nak nevezik a mezégazdasagban alkalmazott agrotechnikai eljarasokat (pl. a vetésforgd, a talajjavito novények alkalmazasa), valamint az tn. meliordcios munkdk (pl. fasitas, erdésavok telepitése stb.)

ill. fenntartasa, elsésorban a talajmtivelés idépontjanak jO megvalasztasaval. — Irod. Kemenesy E.: T. 1959. alkalmazott

haszndlnak, Lamont-féle

rényben,. Ez féldbe asott, négyszdogletes fatokba siillyesztett kihizhat6é rudakbdl all ; alsé résziik vajataba illesztik

s ezeket

laboratériumi vizsgélatnak vetik ala, v. kézvetett, amikor

a térszinen végzett geofizikai mérésekbél kévetkeztetnek a talajviszonyokra. A kézvetlen ~t kutatédgdodrékkel, taréval, aknaval v. legink&ébb kutaté fuirdssal végzik. A kézvelett ~i médszerek geofizikai mérésen alapulnak : a szezzmikus médszernél a térszinen keltett lékésszert impulzus (pl. robbantas) visszaverédésébél, a dinamikus ~nAl a térszinen keltett periodikus rezgések tovaterjedési

sebességébél, az elektromos ~nél a talaj ohmikus ellenallasabél kévetkeztetnek a talaj rétegzédésére és minéségére.

talajkod : 1 m-nél alacsonyabb kédréteg. Kisugaérzdssal keletkezik, és rendszerint a mélyedéseket boritja. talajlégzés : Altal4ban a talajporusok és a légkor k6z6tti gazcesere. Sztikebb értelemben a talaj széndioxidtermelése. Ennek forrdsai a talajban 616 baktériumok, gombak, moszatok és Allatok, ill. a talajban levé magasabb rend& novények gydkereinek légzése, valamint

a talajban végbemené abiotikus folyamatok kézben, felszabadulé széndioxid. talajmaras : a talajmtivelés kiilénleges médja. Talajmaro géppel végzik, amely a haladas iranyara keresztben allé, erégéprél gyorsan forgatott tengelyre szerelt fogakkal v. késekkel aprora lazitja a talajt és gyomirtdst is végez. Utémunkara nines sziikség, a talaj azonnal bevetheté. Inkaébb kertekben alkalmazzdk. — A mai talajmardé

talajmechanika

3538

gép dsét az 1900-as évek elején a magyar Készegi Karoly

lakatosmester készitette. talajmechanika : a talajnak mint épitéanyagnak tulajdonsagaival foglalkozé, tovabba a talaj és a rahelyezett épitmények kélesénhatasat vizsgalé mitiszaki tudomany. Elsésorban a talajok fizikai, mechanikai, szilardsagtani jellemzdivel és azok kisérleti meghatdrozasaval foglalkozik (talajfizika). Az anyagvizsgélat mddszereivel meghatarozza a talajok anyagi jellemzdéit (fajsily, szemesék mérete és eloszlasa), s ezek alapjan megnevezi és osztalyozza a talajokat. Meghatarozza a természetes dllapotjellemzdket (viztartalom, hézagtérfogat, vizzel valo telitettség foka). Vizsgalja a talajban a gravitacios és kapillaris vizmozgds térvényeit, valamint a

talajtorna

anyagokat

az

mossa.

alatt

Szdraz

Hz

alatta

levé

az

felhalmozdédasi

alapkézet,

a

,,C’’

éghajlat alatt a talajoldatok

,,B”’

szint

szintbe

taldlhato.

felfelé vandorolnak

a talajban, a sok kivalnak és az ,,A”’ saint lesz a felhalmozédasi szint, s alatta kézvetleniil az alapkézet ,,C”

szintje helyezkedik el. A szinteken beliil az eltéré tulajdonsagu rétegeket arab szamokkal jelolik, pl. Ay, A,

A; Bis) By stb. talajszerkezet, talajstruktura: a talaj szilard részecskéinek térbeli elrendezédése. Sok atmenete ismeretes a kevés levegét tartalmazé témétt talajtol a kivdélo morzsds

szerkezettig. A szerkezet nélkiili homok szaraz allapotban teljesen laza v. csak gyengén dsszealld. A kététten homokos szerkezetti

talaj

apré

roégécskékké

all

Ossze,

de

ezek

sokkal szemben. A ~nak nagyon fontos fejezete annak vizsgalata, hogy a talaj kilsé erédhatasokkal szemben hogyan, viselkedik, tovabba a belsé elleonallasok (surlédas, kohézié) és az d6sszenyomhatdésig meghatdrozasa. — Irod. Karafidth L.: Alkalmazott t. 1953; Kézdi A.: T.

nyomasra szétporladnak. A 46 morzsds ~et az jellemzi, hogy a nagyobb régék sok apré régéeskére esnek szét, de ezeket mar nehéz szétnyomni. A kélotten morzsds talaj nagyobb régei csak nehezen hullanak széjjel aprébb darabokra. A poliéderesen v. sokszégletien széthulld szerkezetti tala] sima feliiletti kis poliéderekre esik szét.

1—2. két. 1959. talajmikrébak : — talajbioldgia

iranyu, parhuzamos

talaj viselkedését

fagy-,

h6-, vegyi

és elektromos

hata-

A lemezes v. leveles szerkezet a talajnak csupan vizszintes

talajmtivelés : a termesztett novények igényeinek megfelelé talajéllapot kialakitasa és fenntartasa. Befolyasolja a talaj fizikai allapotat, kémiai és biolégiai tulajdonsagait. Ide tartozik a veté6mag esirazasara és a csirandvény novekedésére alkalmas magagy készitése, a talaj megtisztitasa a gyomoktdl, a kulttirnévények kartevdéinek és betegségokozéinak az irtasa. Rendszerint gépekkel végzik. Ezek egyik csoportja forgatja, lazitja és keveri a talajt (eke, taresa, talajmard), masik csoportja lazitja, keveri, de nem forgatja (kultivator), egyesek tomoritik és porhanyitjak (henger), ill. porhanyitjak és keverik (borona). Kiilénleges rendeltetést talajmiivelo gépek a talajsimitok, a fdldgyaluk és a sdncolégépek. — Irod. Razsd I.: Talajmtivel6 gépek. 1—2. rész. 1952; Mezégazdasdgi gépek elmélete. Szerk.: Razso I. 1. kot. 1958 ; Lammel K.: Talajmtivelé gépek és alkalmazdsuk. 1960. talajporozitas ; a talaj szilard részocskéi k6z6tti tiregek, hézagok; a talajrészecskék ugyanis nem téltik ki hézagmentesen a rendelkezésiikre alld teret. A hézagok térfogatanak désszegét hézagtérfogatnak v. péorustérfogatnak nevezik. Szdmszertien a talaj térfogatanak szazalékaban fejezik ki, ezenkiviil fontos a hézagok nagysagrendi eloszlasa. A ~ a talaj viz- és levegdgazdalkodasanak fontos tényezdje.

talajprofil ; + talajszelvény talajrendszertan ; a talajok osztdlyozdsanak

tudomanya. Kordbban a talajokat egyes tulajdonsagaik alapjan, majd az alapkézetet is figyelembe véve osztalyoztak. V. V. Dokucsajev az egyes talajtipusokat 5 talajképzédési tényez6 (éghajlat, anyakézet, névényzet, domborzati viszonyok, kor) eredéjének tekintette. Az 6 nyoman a talajok eredetét, rokonsagat tiikrézé genetikai talaj-

osztdlyozdsok fejlédtek ki. A Stefanovits P.-féle genotikai osztalyoza4s haz4nk talajait a kovetkez6 tipusokra osztja : I.

Vdztalajok:

homokok, jok. II. talajok,

jok

1. kéves, sziklas teriiletek talajai, 2. futd-

3. gyengén humuszos

homokok,

4. 6ntéstala-

Hrdétalajok: 5. faké erdétalajok, 6. barna erdé7. rozsdabarna erdétalajok, 8. sziurke erddtala-

(podzol),

9. sétét szin& erdétalajok. III. Réti tala-

jok: 10. réti talajok, 11. szikes altalaji réti talajok. IV. Mezéségi talajok: 12. mezéségi talajok, 13. szikes altalaja mezdéségi talajok. V. Szikesek: 14. mésztelen szikes talajok (szolonyecek), 15. meszes szikes talajok (szolonesdkos szolonyecek), 16. meszes-sds_szikesek (hazai szoloncsdkok). VI. Laptalajok: 17. kotus laptalajok, 18. tézeges laptalajok.

talajszelvény, talajprofil : a talaj felszinét6l az anyak6zetig v. alapkézetig tarté terméréteg fiiggdleges metszete. Morfoldgiailag elkiiléniild szintekb6l All, amelyeket elsésorban az éghajlati hatdsok, a névényzet és a talajviz alakitottak ki. A mérsékelt égév csapadékos részein, erdétakaré alatt humuszos

szint) alakul, amelybél

a csapadék

23 Uj Magyar Lexikon VI.

,,A”’ szint (kilugozasi

a sdékat és a k6to-

lemezekre

valé szétvalasat, az oszlo-

pos szerkezet a fiiggdleges képzé6dmények kialakuldsat jelenti. Dids szerkezetti az a talaj, melynél a poliéderek legémbély6dék és kb. did nagysdguak, porszerti, amikor a talaj természetes dllapotban laza por jellegt. A tomott talaj semmilyen szerkezetet nem mutat és nehezen aproézhaté fel. — A ~ a talaj viz- és levegégazdalkodasat, a talajélélények tevékenységét, a talajban lejatszédé kémiai folyamatok iranydét nagymértékben befolyasolja. Ezért a névénytermesztés szempontjabdél legkedvezébb j6 morzsds

~

kialakitdsa és fenntartasa

a talajmtvelés,

ill. a fdldmiivelés legiontosabb célkittizése. talajszilarditas : a talaj fizikai tulajdonsagainak megjavitasa azaltal, hogy az eredeti fekvésében marado tala] porusaiba hézagkitolt6 v. kétédanyagot juttatnak be. Fontosabb médszerei : cementbesajtolas (injektalas), bitumenes emulzid besajtolasa, talajkdvesités vegyi anyagok (viziiveg + Na-sdoldat) felhasznaélasaval. Alkalmazasi teriilete : épiiletalapok alatti tiregek kitdltése, laza talajok teherbirdsinak fokozasa, alagutfalazatok mogotti haéttr kitdltése, vizzdrd ,,fliggény”’’ létesitése aAtereszté talajban stb. talajtan, pedoldgia seabadalom, + ujitds) talalos kérdés : tarsas S6sszejéveteleken hagyomdnyosan alkalmazott tuddspréba v. tréfds fejtérd. A népkéltészet egyik

gazdag

miifaja.

talalt targy : olyan birtokba vett ingé dolog, amelyet tulajdonosa elvesztett v. elhagyott. A talélé 8 napon beliil k6teles a ~at tulajdonosdnak visszaadni v. a rendérhatdésagnak beszolgdltatni. Talasi Istvan (1910— _ ): etnogrdfus, egyetemi tanar, a néprajzi tudomdnyok doktora. A magyar népi Allattartast és fdldmiivelést a rokonteriiletek széles kértt bevonasaval vizsgdlja. Tudomanytérténeti munkdssaga is jelentés. (A Kiskunsdg népi dllattartdsa, 1936; A kiskunsdgi pdsztorkodds, 1936; Az anyagi kultéra néprajzi viesgdlatanak tiz éve, 1955.) Talbot [talbot], William Henry Fox (1800—77) : angol természettudés, a fényképészet uttdréje. 1839-ben Daguerre-rel egy idében felfedezte a papirra valé fény-

355

talentum

képezést és a papirnegativok szamara alkalmas eldhivot, majd kidolgozta a rdla elnevezett fényképsokszorosité eljarast (Talbotypia v. Calotypia, 1841). 1843-ban készitette az elsé fényképnagyitasokat, és 1848-ban adta ki az elsé fényképekkel illusztralt mivet. talentum gor.) : a legnagyobb névértékt gérég pénzés sulyegység az dkorban. Nagysaga helyenként és koronként

valtozott.

Az

tn.

atickai ~

értéke

60

mina,

ill.

100 drachma volt, silya helyenként és koronként valtozott. A babiloniaiak, egyiptomiakésmas dkori népek is hasznaltak. — Atvitt értelemben: tehetség. Taliandérégd : 6tk., Veszprém m., tapoleai j. L: 1120 (1960). Va.: Tapolea. Roman stilusi templomrom és barokk stilusi r. k. temploma mtemlék. talicska ; kézzel tolhatéd, egykereki, fabdl v. acélbdl késziilt, régéta hasznalatos teherszallité eszkéz. Talien, Dairen, Dalnyij: kiké6t6évaéros a kinai Liaoning tart.-ban, a Liaotung-félszigeten, Lita kézigazgatasi egység részo. EK-Kina legnagyobb kikétévarosa. L : 1,2 millid (1953). Olajfinomité, elektrotechnikai, gépgyartd-, textil- és élelmiszeripar. A— Csangesun vasut végallomasa. Szdja-, gabona-, vasére- és szénkivitel. Egyetem. — 1898-t61 1904-ig orosz, 1905-t61 45-ig japan, 1945-té1 50-ig k6z6s szovjet—kinai igazgatds alatt allt. talizman : az —amulett perzsa neve.

talk telen,

arab), fehér

v.

szteatit,

zsirkd,

halvanyzéld

Mg,(OH),(Si,0,,) : szin-

szinfi,

monoklin

rendszert

asvany. Egyike a leglagyabb Asvanyoknak, a Mohs-féle relativ — keménységi skala elsé tagja. Leveles, pikkelyes, héjas kifejlé6désG. Kittinéen hasad. Zsiros tapintasa miatt nevezik zsirkének is. Kristalyos palak (— pala) fontos elegyrésze. Piperecikkek, gydégyszer és kozmetikai cikkek késziiinek beléle, de gumi-, festék-, szappangyaértashoz stb. is felhasznaljak.

talkpala ; vilagos szinti, fehér v. zéldes, zsiros tapintasti, pal4s metamorf kézet. Fé asvanya a talk. Ultrabazisos magmas kézet v. magnezit metamorfozisa utjan keletkezik.

Tém6tt

féleségeit szabdkrétanak,

szobraszati

nyersanyagnak, pordét témitéanyagnak, hintépornak, ken6é-tisztit6, izolalé anyagnak hasznalj4k. Naélunk csak a Készegi-hg.-ben (Felsécsatar) talalhato. tallér : régi eziistpénz. A 16. sz.-tdl a leg-

jelentésebb

pénz

volt

Eurépdéban.

1484-ben

Tirolban

vertek elészér ~t aranyforint értékben, az aranyforint helyettesitésére. Mo.-on 1499-ben készitettek eldszér

és 1867-ben utolj4ra. A Mdria Terézia uralkodasa éta vert (és réla elnevezett) ~ vilagszerte elterjedt, és — fdleg az elmaradottabb orszagokban — még a 20. sz.-ban is forgalomban volt. — A spanyol gyarmatositék réyén atkeriilt Amerikaba, ahol neve dolldrra valtozott. Talleyrand, Talleyrand-Périgord [talejra-périgér ], Charles-Maurice de, herceg (1754—1838) : francia diplomata, politikus. Arisztokrata csaladbdl sz4rmazott, papi palydra ment, s 1789-ben mint Autun ptisp6két az Alkot-

maényozé Nemzotgytilés tagjava valasztottak. Kezdetben a forradalom oldalara allt, amiért a papa 1791-ben kikézositette. A kirdly haldlra itélése utén elhagyta Francia-

0.-ot,

1792-té]

96-ig

emigradciédban

élt.

EzutAn

mint

kiligyminiszter kiszolgdlta a Direktériumot (1797—99), majd Napédleont (1799—1807). Mint kiiltigyminiszter egylittmtikédésre térekedett Nagy-Britannidval és Ausztriaval,

ami

miatt

ellentétbe

keriilt a csészarral.

Miutén

elvesztette Napdleon kegyeit, visszavonult birtokéra, majd Sdndor orosz cérral 6s a Bourbonokkal keresett kapesolatot. 1814-ben, a koalicié parizsi bevonuldsa és Napéleon lernondatdésa utén a Bourbonok visszatérését siirgette. Az elsé restaurdcié idején ismét kiiliigyminiszter (1814—15), sét egy ideig egyttal miniszterelnék is volt. A béesi kongreszszuson (1814—15) ~ képviselte Franciao.-ot, s elérte helyzetének jelentés javitasat. Napoleon szd4znapos uralma idején emigraélni kényszerilt, a waterlooi csata utdn rédvid ideig ismét kiiliigyminiszter, majd 1830-t61 34-ig Lajos Ftlép londoni kévete volt. Franciao. kiilpolitikai térekvései érdekében mesterien haszndlta ki a tébbi hatal-

23*

taip

mak ellentéteit; eszkézédkben nem valogatdés politikdjaval, tigyes és ravasz diplomaciai fogasaival a burzso4 diplomacia egyik legjellegzetesebb képviseldje volt. — Irod. J. V. Tarle: T. 1959. Tallien [taljé], Joan-Lambert (1769—1820) : az 1789— 94-i francia forradalom résztvevéje. A Konvent és a Kézjoléti Bizottsag tagja, a Parizsi Kommiin titkara volt. 1793-ban, mint konventbiztos Bordeaux-ban mtkddétt. Szembefordult Robespierre-rel, s jelentés szerepet jatszott a jakobinus diktaturat megbuktato thermidori ellenforradalmi puccsban. Mint az Otszazak Tandcsanak tagja, a reakcié egyik vezére lett. Részt vett Bonaparte Napoleon egyiptomi hadjarataban. Tallinn, Tallin, azelétt Reval, Revel: véros az SZU-ban,

az Eszt SZSZK févarosa, a Balti-tenger fontos kikétdje, a kézt. legnagyobb ipari és kulturélis kézpontja. L: 305 000 (1962). A kézt. ipari termelésének 40%-at adja. Vezeté

helyen

all

a

gép-,

hajé- és elektrotechnikai léz-,

butor-,

textil-

és

mitszer-,

cikkek béripar.

elektromosgép-,

gydrtdsa, Kohtla

papir-, celluJarvébél

fdld-

gazvezeték. — Eszt Tudomanyos Akadémia, egyetem, opera, 3 szinhdz, mizeumok (a Kadriorg-parkban I. Pétermuzeum). Ovarosaban sz4mos mtiomlék. Televizids adéallomaés. — A helyén 4llé észt lakost helység 1219-ben kapott vdrosi jogokat az Eszto. egy részét elfoglalé dan kiraélytél. 1285-ben csatlakozott a Hanza-szévetséghez. 1346-ban Dania eladta a Német Lovagrendnek, 1561-ben Svédo. szerezte meg. Az északi hadbort utdn, 1721-tdl

Oroszo.

észto.-i

Eszto.,

1940-tél

kormanyzdéséganak az Eszt SZSZK

k6ézpontja,

fdvdrosa.

1918-tdl

1941-t6]

44-ig

német megszallas alatt allt, a szovjet hadsereg 1944. szept. 22-én szabaditotta fel. Tallis [telisz], Thomas (kb. 1505—85): angol zeneszerz6. A kirdlyi kérus orgonistaja volt. Az elsé nagy ujkori angol mester. Mivészetében az angol hagyomanyokat a németalféldi polifoniaval egyesitette. Muvei latin és angol nyelvG motettak, anthemek. tallium (gor. ’z6ld ag’ szdbol>, Tl: a galliumecsoportba tartoz6 kémiai elem. Rendszama: 81, atomstlya: 204,39. Az édlomhoz

hasonld, kékesfehér szinf, puha fém.

Viszonylag ritka elem. A kénsavgyartasnal az dlomkamrék iszapjaban gytlik 6ssze, ebbdél Allitjak eld. Ujabban ~tartalmu szulfidok pérkdlésekor kapott szalléporbol gyartjak. A fémet elektromos

bizonyos

6tvézetekben

kisiilési esévekben,

alkalmazzak.

Illd

vegyiiletei

a langot zdldre szinezik. Vegyiiletei igen mérgezéek ; egér- és patkanyirtészernek, néha gyégyszerként hasznalatosak. Hajhullast okoznak, ezért szértelenitésre is alkalmazzak dket.

Tallya : 6tk., Borsod-Abatj-Zemplén

m., szerencsi j-

L: 3660 (1960). Hegyalja torténelmi borvidékéhez tartozo telepiilés. Andezit-kébanyaszat. Erdégazdasag. Pincegazdasag. Malom. Mtiemlékek: barokk ref. templom, r. k. templom, Rakoczi-kuria, copfstilusi Baloghkuria, zsinagéga.

Talma, Francois Joseph (1763—1826) : francia szinész, Napéleon kedveltje volt. Szakitott az addigi merev jatékstilussal. O jatszott elész6r romai targyut szinmtivet korht kosztiimben. Legnagyobb sikereit Corneille, Racine és Voltaire tragédidiban aratta. Talmud kétdészévet,

a > porcszivet

és a —>csontszévet. (OSZSZSZK),

Moszkva-

t6] DK-re.~ ter. székh.-e. L : 170 000 (1959). Mezégazdasagi kézpont fejlett iparral. Gépgy., vegy- (mtikaucsuk-, festékgyar) és élelmiszeripar. Szinh4éz. Mutzeum. — ter.

az

SZU-ban,

(OSZSZSZK);

34300

km?.

L:

1 547 000 (1959). Székh.-e ~. tambura : hosszui nyaku lant, melyet pengetdével szdlaltatnak

meg.

k6z6tt,

a

Perzsa

eredetii, de Indidban,

Kaukazusban,

a

délszlavoknal

az é6rmények is

elterjedt.

Mo.-on mint népi hangszer a délszlav tipus honosodott meg. Egyes vidékeinken a citerat nevezik igy.

tamburin ; hosszikas

dobfajta.

Rendszerint

egy

kis

fuvolaval egyiitt hasznaljak. fgy hivjak a dobok és magas

fafavok egyiittesére irt darabokat is. Tamerlan ; — Timur tamfal; falszerkezet, amely valamely,

oldalrdl

ered6 fdldnyomadsnak 4ll ellen. Ut-, vastitvonalak bevagasos szakaszén, nyilt 4rkoknaél, csatorndknal v. egyéb épitkezéseknél valik sziikségessé. Régebben kizardlag un, sulyfalak épiiltek, ezek a fdldnyomas kiborité hatasanak kizdrélag énstlyuk révén dlltak ellen, és ezért kevéssé voltak gazdasdgosak. Ujabban kevesebb anyagot igénylé ~szerkezetek (vasbeton lemezfal, talpas~, tampillérek, k6zé foglalt, eléregyArtott lemezek) hasznadlatara térnek at. tamilok ; D-Indidban (f6ként Madras allamban) 616 nép. Lélekszamuk Indidban kb. 30 milliéd (1956). Nagyobb szamban laknak még Ceylon és Mauritius szigetén, Malajféld6én és D-Afrikéban (kb. 2,5 millid). Nyelviik a dravida nyelvek k6zé tartozik. Vallasuk a hinduizmus, f{6ként Visnut és Sivaét tisztelik. tamiv: a gotikaban a boltozatok oldalnyomasat a —+tampillérekre k6zvetité iv.

Tamm, IgorJevgenyevics (1895— ) : szovjet fizikus, az SZU Tudomanyos Akadémiajanak tagja, Allami dijas. A magerékkel kapcsolatos problémak elméleti targyalasara kézelité6 modszert dolgozott ki, amellyel jelentés eredményeket ért el a nukleonok k6ézti kdélesénhatasra,

valamint

a mezonok

szdérdsdéra

vonatkozdéan.

6 adta meg (Frankkal egyiitt) a Cserenkov-sugarzds klasszikus fizikan alapuléd elméleti magyaradzatat, amiért 1958-ban Nobel-dijat kaptak. Szdmos_ elméleti fizikai munkaja ismert. Jelenleg az elemi részek elméletével foglalkozik.

Tammany

Hall

Tampere, svéd nevén Tammerfors: Finno. harmadilk nagy varosa, az orszig DNy-i részén. L: 125 000 (1961). Textilipari kézpont. Fejlett szévé-, papir-, bér- és gépiparét (mozdonygyartas) a kézeli Tammerkoski-zuhatag vizier6miive latja el energiaval. Radid-addallomas.

Tampico : jelentés kikétévaros Mexikdéban, a Mexik6i-

Tambovy : 1. varos az SZU-ban,

2.

tanaesek

[temoni],

Tammany:

a Demokrata

Part New York-i kd6zpontjanak, ill. ennek alapjan NewYork-i szervezetének elnevezése az USA-ban. Az amerikai fiiggetlenségi habort idején egy legendds indian térzs-

fonok neve utan tdbb varosban Tammany Society alakult (New Yorkban 1789-ben), amelyek késébb a Demokrata Part kd6zpontjaiva valtak. Idével a jelentéségét egyediil megérz6 New York-i szervezetre inkabb a székhaz nevét alkalmaztak. A 19. sz. kézepétél a ~ egymast é6r6 botranyaival (megvesztegetések, gvilkossagok stb.) egyre jobban lejaratta magat. Ma a kifejezést elsdsorban atvitt értelemben jelolésére hasznaljak.

a korrupcidk,

panamak

meg-

Tammsaare, Anton; tkp. Hansen (1878—1940): észt ird. Parasztcsaladbol szarmazott. Realista mtiveiben az észt parasztsag kiizdelmes életét és az értelmiség problémait, a burzsoa tarsadalom fejlédését és felbomlasat mutatta meg (Az erdddrki gazda). Tammuz: a mezopotamiai vallasokban a f6isten (Ea, Anu) ,,igazi fia’’, a névényi vegetacid és a termé-

6bol partjan. L: 106 500 (1959). Az orszag legfontosabb olaj- és érckiviteli kikdtdje. Kéolaj-kitermelés, fémfeldolgoz6 ipar, olajfinomitas. tampillér : gétikus templomok s egyéb épiiletek kiilsé falan, a boltszakaszok hatarvonalanal elhelyezett négyzetes keresztmetszetti falmegerésités, a boltozat oldalnyomasanak felvételére. tampon : sebk6ét6zé gézbdél készitett csik v. gézbél és vattabdl késziilt parndeska ; vérzéscsillapitas céljabdl sebiiregek v. sebesatornak kitémésére hasznaljak. tamtam: gongszertii itdhangszer. Nagyobb, homoru rézkorong hatdrozott hangmagassdég nélkil. Hangja tompa, de athatd ereji. Kelet-dzsiai eredett, ahol egész egyiitteseket alkot (gamelan-zenekar). Nalunk a szimfonikus zenekarokban alkalmazzak. tanacsi bizottsagok: a —tandcsok Aaltal tagjaikbdol valasztott testiileti szervek; k6ézvetleniil az illetékes tandesnak vannak aldrendelve, az iranyitja munkajukat, tagjaikat ba4rmikor visszahivhatja. Feladatuk a tanacs munkaéjanak segitése 6s a lakossdg problémaival vald folyamatos foglalkozdés. Munkajukba a lakossag széles rétegeit is bevonjdik, és ilyen mddon a tanacsok témegkapesolatanak egyik legjelentésebb és leghatékonyabb formajat valdsitjdk meg. Javaslattevé, kezdeményezé és ellenérzé6 szervek, a tandcsi szervekre kételezé hatéroza-

tokat nem hozhatnak. A ~ javaslatait a végrehajtd bizott-

sig kételes megtdrgyalni, ill. a bizottsagok kivansaga esetén a tandcsiilés napirendjére felvenni. Elikén a tandcs altal vdlasztott elnék all. A végrehajto bizottsag tagja nem lehet a tanacsi bizottsag tagja. A tandcsok az allandé feladatok ellatasdra allando bizottsagokat k6telesek alakitani, a ktilénleges feladatok megoldasara ideiglenes bizottsagokat is kiktildhetnek.

tanacsi vallalatok: a kisebb teriileti egységek helyi sziikségleteinek kielégitésére termelé, a helyi tanacsok irdnyitdsa alatt Allé iparvallalatok elnevezése (bévebben —helyi vitaminok, asvanyi anyagok, viz) ; 3. jadrulékos ~ (zamatanyagok, allomanyjavitok stb.). tapesére, klistér : az allatok és az ember mechanikai érzékszerveinek egyik csoportja ; az idegen testekkel v. a test sajat részeivel térténé érintkezés altal kivaltott ingerek felfogasara alkalmasak. A test feliiletén levé ~ a kilvildgb6l eredé mechanikai

taplalkozas

365

saguk 1 m. Testiiket rovid szér fedi. Ormanyuk révid, lefelé hajlé és igen mozgékony. Brazilia 6s Guayana folyéparti dserdeiben 61 az egyszint& (sztirkésfekete) amerikaz

ingerek, a test belsejében elhelyez-

ked6k (propriorecepliv érzékszervek) a test sajat részeinek (izmok, iziletek) k6lesénés érintkezésébél keletkezé nyomas v. huzas érzékelésére szolgdInak. A szivacsok kivételével minden soksejtti allatban megtaldlhaték. A gerinctelen dllatokban, részben a bérben, levé elsdédleges érzéksejtek, részben szabad idegvégzédések formaéjdban jelennek meg, melyekhez gyakran kiilénleges segédszervek (pl. szér) csatlakoznak. A bér tapintdésejtjei elszortan helyezkednek el, v. meghatdrozott pontokon, féleg egyes testfiiggelékeken (tapogatodk, csApok, végtagok, szajszervek stb.) tomdériiInek. A gerincesekben (3 Vad szabad idegvégzédések v. kiilénb6z6é szerkezetti idegvégtestek. A bérben allatesoportonként mas-mas testrészen tdémoériilnek, pl. egyes halak bajuszszdlain, a gyikok, kigy6k nyelvén, a madarak csérén, egyes emlé-

Azsiai tapir

sdk ormanyan. A tapintast szolgdlj4k egyes emlésék szinuszszorei is. Ezek nagyobb, merevebb, a_ testbél jobban kidllé szérszdlak, melyeknek tévén nagy vér6blék vannak ; a mechanikai inger a vérébl6khéz fekvé idegvégzédésekre tevédik at a szérsz4l elmozduldsakor.

tapir (Tapirus terrestris), Hdtsé-Indidban és Szumatra szigetén az dzsiai v. indiai tapir (T. indicus) ; ez felerészben vilagossziirkés, felerészben fekete. A hegyi tapir (T. pinchaque) a D-amerikai Andok lejtdéin él. taplalék : mindazon anyagok Gsszefoglalé megjelélése, amelyek az élélények életének fenntartasdhoz, novekedéséhez és szaporodasdhoz sziikségesek. (— még tapanyagok, — tapérték) taplalkozds : élettevékenység, mellyel az élélények a szervezetuk felépitéséhez sziikséges anyagokat és az egyéb élettevékenységeikhez sziikséges energiat biztositjak. Szorosabb értelemben ~nak csak a taplalék meg-

A test belsejében, az izmokban, inakban, iziiletekben stb.

szerzését

talalhaté ~ az izom- és inérzés kézvetitéi : ezek a kiilénféle mozgaskor jelentkezé nyomas v. huzas ingerét fogjak

mig a taplaléknak a szervezetben, torténd kémiai atalakitasa az > anyagesere. A-~ szempontjabol az élévilag két, egymastdél alapvetéen kiilénb6zé csoportra oszthaté: 1. a névények tobbsége szervetlen anyagokat (széndioxid,

fel. — Emberben a ~ a bérben helyezkednek el mint tapintétestecskék (Merkel-, Meissner-féle tapintdtestek) a hamban v. a ham alatti k6tészévetben. Eloszlasuk és igy a bér tapintas iranti érzékenysége a kiilénb6zé bérfeliileteken igen valtozo ; legsirtibben, az ujjak hegyén, legritkabban a hat bérében helyezkednek el. Két inger egy idében toérténd alkalmazdasakor az ujjak hegyén 2—3 mm, a hat bérén 60—70 mm tavolsagnak kell lennie ahhoz, hogy az ingerek megkiilonbéztethetdék legyenek. Tapid ; kis foly6 a Duna—Tisza k6zén, a Zagyva jobb oldali mellékfolydja ; 75 km. A G6d6lléi-dombvidéken, Isaszegt6l K-re ered. Torkolata Ujszdsz kézelében van. Tapiébiecske ; otk., Pest m., nagykatai j. L : 3810 (1960).

Va.: Nagykata. Szélétermesztés. Malom. — 1849. apr. 4-én, ~nél Klapka kellé elékésziilet nélkiil megtamadta Jelacvié hadtestét. A biztosnak latszé vereséget Damjanich hadtestének beavatkozasa haritotta el. A honvédek végiil is fényes gydzelmet arattak. Tapidgyérgye : 6tk., Pest m., nagykaétai j. L: 4550 (1960). Dohanytermesztés. Malom. tapidka : a > manidkabol késziilt liszt.

Tapidsag : 6tk., Pest m., nagykatai j. L: 2810 (1960). Va.: Tapidszecsé. Tapidsap : 6tk., Pest m., monori j. L: 3340 (1960). Va.: Siilys4p. — A volt Grassalkovich-vadaszlakban lakott egy ideig Petéf/i Sandor a szabadsdgharc napjaiban. Tapidsiily : 6tk., Pest m., monori j. L : 3340 (1960). Va. : Siilysdp. Haziipar, féleg gobelinkészités. Tapidszecsé : 6tk., Pest m., nagykaétai j. L: 5370 (1960). Szélétermesztés. Hrdégazdasag. Tapidszele ; 6tk., Pest m., nagykatai j. L : 5610 (1960). Gyiiméles- és szélétermesztés. Erdégazdasag, pincegazdasag, kisérleti gazdasdg. Gépallomas. Malom. — Szdmos mtiemlék jellegti épiilet. Muzeum, régészeti kiallitasa a szkitak hazankban talalhaté emlékeit mutatja be (pl. Amon-szobrocska).

TApiészentmarton : 6tk., Pest m., nagykatai j. L: 6820 (1960). V4. : Nagykata. Szdlétermesztés. Tapiész6llés : 6tk., Pest m., nagykdatai j. L: 3270 (1960). Va. : Tapidszele. tapirfélék (indian) (Tapiridae) : a patasok (Ungulata) rendjének paratlanujjiak (Perissodactyla) alrendjébe tartoz6

Allatcsalad.

Testhosszuk

2—2,5

m,

marmagas-

viz,

sdk)

és felhasznaldsara

hasznal

alkalmassaé

fel, ebbdél

tételét

nevezik,

épit fel kilénb6z6

szerves

anyagokat (autotrof szervezelek), melyek az élévilag masik csoportjanak is taplalékul szolgdInak ; 2. az ember és az dllatok szerves anyagokkal taplalkoznak. Az éllatok novény-, huisevék v. vegyesen taplalkozék lehetnek. A mikroorganizmusok, a gombdk ugyancsak kilénféle szerves anyagokat haszndlnak fel (éléskdédék, szimbiontak, korhadékevék). Ide sorolhaték az éléskéd6 névények is. Az ilyen szervezeteket heterotrdfoknak nevezik. Az 61é6lények ~ tekintetében egymasra vannak utalva, minthogy a heterotrof szervezetek szerves tapanyagai a novényvilagb6ol szarmaznak, mig a névényi autotrdf ~hoz szikséges széndioxid a heterotrof szervezetek anyageseréjének terméke. A névényi ~, a szervetlen anyagok atalakitasa szervessé a —fotoszintézis utjan a Nap fényenergiajanak a felhasznalasaval térténik. Egyes mikroorganizmusok (pl. a kén- v. vasbaktériumok) a fényenergia helyett kémiai folyamatok energiajat hasznaljak fel szerves anyagok eléallitasthoz (— kemoszintézis). — A szorosabb értelemben vett ~ (evés) az allatvilagban fokozatos fejlédésen ment keresztiil. Az egysejttick testiik egész feliiletén vehetnek fel folyékony (ozmozis utjan) v. szilard tdplalékot (— fagocitdzis). A fejlédés soran kiilén szery, ill. szervrendszer alakult ki aera, melynek sajatsagai nagymértékben fiiggnek a ~ mddjatol. Ez altalaban esé alaki; bemeneti nyilasa alkalmas lehet a taplalék megragadasara és feldarabolasara. Az ezt kéveté szakaszban kémiai feldolgozds téorténik kiil6nb6z6 enzimek segitségével, majd a részlegesen lebontott tapanyag felszivédik és eljut a test kiilénbozdé részeibe, ahol felhasznalodik. A végsé szakaszon torténik a szervezet szamara fel nem hasznélhaté anyagok kiiiritése. — A ~ mértékét a szervezet sziikséglete, ill. a felvett tapanyagok tapértéke szabja meg. A tapértéket az adott tapanyag energiaszolgadltatasanak mértékével szokas jellemezni. Kaloriméterben, valdé elégetéskor 1 g zsir 9,3, 1 g szénhidrat 4,1 és 1 g fehérje 5,6 (élettani haszonértéke 4,1) kilokaldria energidt szolgaltat. Ennek ellenére

nem

kézémbés

pl. az emberi

szervezet

szAmara,

hogy

ezekbé] a tdpanyagokbél milyen araényban részesil. A tdpléléknak mindig kell tartalmaznia megfelelé

mennyiségtii 6s minéségt fehérjét, mert ebbdl szerzi meg a szervezet azokat az + aminosavakat, melyeket 6nmaga

nem képes eléallitani (esszencedlis aminosavak). Sziikséges emellett, hogy a taplalék elegendéd mennyiségben tartalmazzon tn. jarulékos taépanyagokat (vitaminok), amelyekre ugyan kis mennyiségben van csak sztikség, de hianyuk kilénféle stilyos zavarokat okozhat. Az ember atlagos napi igénye a {6 tapanyagokbol: 70 g fehérje, 50 ¢ asir és 500 g szénhidrat (— élelmiszerek). Ezek menynyisége a szervezet igénybevételével ardnyosan né,. — A szervezet a felvett taplalék egy részét elhasznalt anyagainak pdétlasdra, anyagainak gyarapitasara (— né-

vekedés), egy részét kilénféle giasziikségletének fedezésére

élettevékenységek enerhasznalja fel. A k6zvetlen sziikséglet kielégitésére fel nem hasznalt anyagokat a szervezet tarolni képes (gliikogén, zsirok), s ezért elviseli a ~ hosszabb-rovidebb ideig

térténd

szinetelését

(éhezés).

Ilyenkor

a _ raktadro-

zott tapanyagok nagy része felhaszndlédik. Hosszabb ideji éhezést a szervezet mar rosszul visel el, mert mar egyéb, a szervezet felépitésében sziikséges anyagok is felhasznalédhatnak. A szervezet az energiadt is képes tarolni kilénb6z6 nagy energiatartalmu foszfatok (pl. — adenozintrifoszfat) alakjaban. — A ~sal, ill. az emberi élelmezéssel kapesolatos kutatasokkal Mo.-on az Orszagos Blelmezés- és Tapldélkozastudomanyi Intézet foglalkozik.



Irod. Kolta E.: Belgyégyaszati dietetika és a taplal-

kozastan alapismeretei. 1955; Lamm Gy.: Mit egyen a gyermek? 1958 ; A t. Szerk.: Pélos I. 1959 ; Tangl H. : A t. élettana. 1962. taplalészévet : a magvakban kialakuld és a csiranévény fejlédéséhez sztikséges tapanyagot tartalmazé névényi szovet. Olykor két rétegre, a kiilsé perispermiumra és a belsé endospermiumra tagolédik. Az elébbi a magkezdemény —> nucellusabél, az utébbi az — embridzsak megtermékenyitett masodlagos magjabol fejlédik (— kettés megtermékenyités) . Taplanszentkereszt : dtk.,

Vas

m.,

szombathelyi

j.,

a Gyoéngyés-patak mellett. L: 2150 (1960). A sdrvari cukorgyar cél- és kisérleti gazdasaga. Malom. taplé: 1. +taplogombék. — 2. a taplogomba husos anyaga; tizgyUjtashoz hasznalték abban az iddben, amikor kovaval, acéllal csiholtak a tiizet.

Ma kiilonb6zé

arucikkek (pl. sapka, taska stb.) késziilnek beldle. taplégombak (Polyporaceae) : a hartyagombaék (Hymenomycetes) sorozataba tartozdé, részben talajon, részben fan 616, altaldban nagy termetté, likacsos termérétegi gombak. A legtébb kart okozé > faronté gombdk is k6zéjiik tartoznak. Kalapjuk tébbnyire vastag husu, tdleséres, olykor rétegszertien szétteriilé. Husuk megkeményedo. Leggyakoribb a lombos fakon 616 pisztric-taplé (Polyporus squamosus), a kénsdérga taplé (P. sulphureus) és a fehér csertaplé (P. irpex).

Tapolea : 6tk., Veszprém m., a ~i j. székh.-e. L: 8580 (1960). Kézlekedési csomépont. A kérnyékbeli borforgalom és kébanyaszat kézpontja. Tejfeldolgozé iizem. Malom. Pincegazdasag. Téglagyar. Gydégyité hatast tavas

barlangja védett természeti teriilet. Korhaz.

K6zépisko-

14k. R. k. temploma a 15. sz. végén épiilt (mtemlék), a 18. sz.-ban megnagyobbitottak. Batsdnyi Janos sziiléhelye. Badacsonyi emlékmtzeum, benne a Batsanyi

Emlékszoba. vonal



A Balaton E-i partj4n végigfuté vasit-

végallomasa.

Tapoleafé : 6tk., Veszprém m., papai j., a Bakonyalja peremén. L: 1160 (1960). V4. : Papa. Karsztforrasa latja el Papat ivdovizzel. Téglagyar. Tapolcai-medence : medence a Dunantuli-k6zéphegység DNy-i részén. A Balatoni-felvidék, a Keszthelyi-hg. és a D-i Bakony k6z6tt teriil el. Tektonikus siillyedék. D-i része a pleisztocénban még a Balaton odble volt (tézegtelepek), ma vizenyés rétegekkel. Peremein pannon homok

és

Tar

366

taplalészévet

szarmata

mészkérétegek

(Tapolcai-tavas-

barlang) is talalhaték. Felszinébdl kilonallé szigetekként emelkednek ki a bazaltsapkas tanthegyek: Badacsony, Szenigyérgy-hegy, Osobdnc, Guldcs, Haldp stb.

Tapoleai-tavasbarlang : Tapolca

kézség

alatt

a

D-i

Bakony karsztvizei 6s hévvizek altal szarmata mészkdben kialakitott barlang. Kb. 150 m hosszu, egy részét 5—7 m mély viz boritja, ahol csénakazni is lehet. Az idegenforgalom szd4mara_ kiépitették (villanyvilagitas). Levegdéje gydgyité hatdsu. Védett teriilet.

Tapoly, Topla: folyé Csehszlovakiaban (Kelet-Szlovakia) ; 124 km. A Kérpdtokban (Minesol) ered, az Ondavaba 6mlik. tappénz : a beteg dolgozdt munkabérveszteségo potlasaként megilleté ésszeg. Ndlunk ~ igénybevételére az a dolgozé jogosult, aki betegsége miatt munkateljesitési k6telezettségének nem tud eleget tenni. Egy éven at, gimékéros betegség esetében pedig két éven at illeti meg a dolgozét. Ha azonban a dolgozé betegségét kézvetleniil megelézéen, egy, ill. a giimékéros betegség esetében, két évnél révidebb ideig allt folyamatos munkaviszonyban, ~t csak a folyamatos munkaviszonyaval megegyez6 idén At kaphat. Ez a korldtozdés a fiatalkori dolgozékra nem vonatkozik. Folyamatos a munkaviszony, ha azt 30 napnal hosszabb ideig nem szakitottak meg. ~re jogosult az a dolgozé anya is, aki egyévesnél fiatalabb — egyediil allé anya esetében kétévesnél fiatalabb — beteg gyermekének 4poldsa miatt nem lathatja el munkaéjat. Ezekben az esetekben a ~ legfeljebb 60 napon at és csak akkor

jar, ha a gyermek apolasat az anyaval k6zés haztartasban allé mas alkalmas csaladtag keresetveszteség nélkiil ellatni nem tudja. Rokkantségi nyugdijban v. baleseti jaradékban (> nyugdtj) részesiilé dolgozé naptari évenként legfeljebb 90 napon at kaphat ~t. Az a dolgozd, aki 2 év ota megszakitas nélkil munkaviszonyban all és legalabb egy év dta szakszervezeti tag, 75%-os ~re jogosult. Egyéb esetekben a ~ a munkabér 65%-a. Korhazi Apolas alatta dolgozé ~ének 50%-aAt, ha eltartasra szorulé

csaladtagja van, 80%-dt kapja kézhez. tappont ; villamos energiaellatd halozatnak az a pontja, ahova nagy- v. kézépfesziiltségi villamos energia befut, s ahonnan az energia altalaban, kisebb fesziiltséggel (tehat transzformalas utan) az elosztéd vezetékeken kereszttl a fogyasztékhoz jut. ~okat altalaban nagy varosok, ipartelepek és villamosvasutak villamosenergia- . ellatasdhoz létesitenek. tapso ; 1. a talajban finom eloszlasban talalhaté névényi taplaloanyag, féleg kalium- v. ammdédniumnitrat, ill. foszfat. — 2. cserepes viragok taplalésara szolgalé kereskedelmi készitmény. _ Tapsony : 6tk., Somogy

m., marcali j., Kaposvartdél ENy-ra. L: 1580 (1960). Va.: Bohdénye. Gépadllomas. Erdégazdasag, gyiimdéles- és takarmdanytermesztés. Tapszentmiklés : é6tk., Gyér-Sopron m., gyéri j. L: 1170 (1960). tapszer : kénnyen emésztheté, nagy kaldriatartalmt élelmi anyag. Tébbnyire tejport, cukrot, tejcukrot, tojast, malatakivonatot, oldhatébba tett fehérjét és keményitét, pelyhesitett gabonat stb. tartalmaz. Kedvelt a vitaminokkal dusitott ~ is. Elsésorban mesterséges taplalasra szoruld csecsemék (gyermek~), emésztési v. mas anyageserezavarral (cukorbetegség) kiizdék (diétas ~), tovabba legyengilt v. tul erdsen igénybe vett egyének szamara készitik. taptalaj : altalaban szilérd, néha folyékony ké6zeg, amely mikroorganizmusok, dllati v. névényi szévetek névekedéséhez, szaporodasahoz biztositja a sziikséges anyagokat, a gazcseréhez sziikséges feliiletet és sziikség esetén szilard tamasztékot.

tapvonal, tdpvezeték : a tavolabb varosok

eloszté

haldzatat

az

levé fogyaszték, pl.

erdémiivel,

tadpponttal

v.

aldllomdssal ésszek6t6 vezeték. A vastti felsévezeték tavolabbi pontjai ~on kapjak az energidt. — Irod. D. P. Linde: Antennak és tapvezetékek. 1956. Tar: 6tk., Nograd m., pasztédi j. L: 2470 (1960). Malom. Barokk r. k. temploma mttemlék. Tar Istvan (1910— ): szobrdsz, Munkdécsy-dijas. Expressziv, a formak konstrukciéjat hangstlyozdé korai stilusa (Munkds) realista abraézolasmddda fejléddtt

367

tara

(Grandtvet6, Szent Istvan tara

Zrinyi

Horgaszfin, kéruton).

,

Miklés

mellszobra

burkolatsuly:

az

a éru

burkolata ; géngydleg, gongystly; a csomagoléanyag stlya az aru tiszta (netté) sulyaval szemben. A nettdéstly és a~ adjak egyiittesen a bruttdsulyt. Réviditése : Ta. Taradbulusz es-S4m : libanoni véros, > T'ripolisz. Tarac, Tereszva : folyé az SZU-ban (Karpat-Ukrajna) ;

tarcesazas

Taraszova,

Alla Konsztantyinovna

(1898—

) 3 SZOV-

jet szinészné, az SZU népmiivésze, négyszeres Allami dijas, az SZU Legfelsé Tanacsanak kildotte. 1916 dta a Moszkvai Mivész Szinhaz tagja. Legjobb alakitdésait Csehov, Osztrovszkij, Schiller, Gorkij stb. darabjaiban nyujtotta.

Filmekben

is szerepel

(Nagy

Péter).

omlik.

Tarbagataj : réghegység az Irtis forradsvidékén Kozépzsidban, az SZU és Kina hatardn. Atlagos magassaga 1700—2000 m, legmagasabb pontja 2991 m. Oskori és ékori kézetekb6él all.

tarack : 1. (név) stolo (lat.) : erédsen megnyiult, hosszti szartagu fold alatti hajtas. A vegetativ szaporodast segiti

a Lécsei-hegységben

85

km.

A

Méaramarosi-havasokban

ered,

a

Tiszdba

elé6 oly mdédon, hogy szarcsoméiban riigyek képzdédnek, s ezekbél uj egyedek fejlédnek. — 2. (név) —tarack-

Tarca, Torysa: folyé Csehszlovakidban, 120 kim hosszu ; (KoSice)

(Levotské

alatt, a hatarhoz

pohorie)

kézel

torkollik

ered

és Kassa

a Hernadba,

szégben

bal oldalrél. Mellette fekszik Kisszeben (Sabinov), Eperjes (PreSov).

tiizelé + léveg. Olyan (pl. domb mégétti) célok lekiizdésére is alkalmas, amelyekre a lapos réppalyaju a4gyti nem tud

tarea: 1. rendszerint bérbél késziilt, kényvszertien osszehajthaté, tébb részbél allé rekeszes tartd, amelyet

léni. Szerkezeti

iratok, papirpénz stb. elhelyezésére haszndlnak. — 2. eredetileg a hirlapok egyik rovatanak, majd az e rovatban megjelent irasoknak az elnevezése. Az jsag egyéb rovataitdl eleinte vastagabb vizszintes vonallal valasztottak

buza —

3. (kat) haubic:

révid csévti, meredek

felépitése az dgyu%éhoz hasonld.

tarackbiza, tarack (Agropyron) : a pazsitfifélék (Gramineae) csaladjaba tartozé névénynemzetség. Leggyakoribb faja a szantoféldeken nehezen, irthaté ~ (A. repens). Evelé gyom, az allandé gyepekben is gyakori. A talajt illet6en igénytelen, szarazsagtiré, ezért sovany homoktalajokon a legel6k hasznos névénye ; j6l megkéti a mozgé homokot, kevés, de taplalé takarmanyt terem. Hosszan kusz6, sarga tarackja drog, pérkélve pétkavénak hasz-

naljak. A taréjos buzafi (A. cristatum) kaszdlékra, legelékre,

szdraz,

k6tott

talajokon

hasznosithaté

névény.

A deres ~ (A. intermedium) mészkedvelé, siksdgi-hegyvidéki gyom. A szdlkés ~ v. bolondbuza (A. caninum) vegyes erdékben, arnyas gyomtaérsulasokban él.

tarajos géte (Triturus

cristatus):

a farkos kétélttiek

(Urodela) rendjének szalamandrafélék (Salamandridae) csaladjaba tartoz6, megnytlt testi dllatfaj. Farka oldal-

rol lapitott, alul és feliil Uszészegélyt visel. Barna szinti testét fekete foltok tarkitjak. Hasa sarga. Himje parzds idején a hata kézepén végig huzédo, magas tarajt visel. Mo.-on az allé és lassan folyé vizekben mindeniitt megtalalhaté tavasszal ; nydron és ésszel szarazon, él. Halastavakban a halivadékot és a halak természetes taplalékat pusztitja. tarantella ol.) : 1. (all) (Lycosa tarentola) a pdékok (Araneidea) rendjének fépokok (Araneimorphae) alrendjébe tartozé allatfaj ; D-Eurépaban talalhaté. Mohdban, foldbe furt lyukakban, él, rovarokkal taplalkozik. Csipésébél a néphit szerint ugy gydogyultak ki, hogy egyre gyorsabb tempdban tancoltak; mas valtozat szerint éppen a csipés okozott tancdiihot. — 2. (tanec) igen gyors

tempdju, °/,-os v. 3/,-os titemfi ugrdsmotivumokbdl allé olasz népi tanec. Nevét allitolag Taranto D-olasz varostdl, mas feltevés szerint a hasonléd nevi poktdol nyerte. — A miizenében a romantikus szerzék kedvelt tanctipusa (Rossini, Liszt stb.).

tarantizmus : tdncdtiih, beteges tancroham, amely tomegekre terjedhet ki és az érjéngésig fokozédhat. Taranto, az dkorban Tarentum: kikétévaros D-Olaszo.ban, a ~i-6b6l partjan. ~ tart. székh.-e. L: 192 000 (1960). Hadikik6té. Hajéépités. — I. e. 705-ben spartai gorég gyarmatosok alapitottak Zarentum néven; az ékorban, virdgz6 kik6té- és kereskedévaros, és egy ideig a terjeszkedé Rémanak is ellenfele volt, amig a rémaiak 123-ban el nem foglalték. A kézépkorban bizanci, longobard, arab,

majd

normann,

hdditék

birtokoltak.

Tarant6i-6bél : a Féldkézi-tenger nagy éble D-Olaszo.ban, Salentina 6s Calabria félszigete kézott. 150 km hosszu, 100 km széles, 2657 m mély. Tarany : 6tk., Somogy m., nagyatddi j., Kaposvartdl DNy-ra. L: 1940 (1960). Va. : Nagyatad.

tarar (fr.> : fajsuly szerint osztdlyozé magtisztitd gép. Zart csatornajaban a silydanal fogva fiiggdélegesen lefelé haladé szemetes maganyagot elleniranyi légarammal valasztja szét ; a kénnyti fajsilyu részeket (por, homok, pelyva, apré szalma) a légaram magdéval ragadja. A felfelé irdnyulé légdramot szivé v. nyomé ventilldtor kelti. Rendszerint motorhajtasu.

el, ezért

,,vonal

alatti

rész’’-nek

is szoktak

nevezni.

A Journal des Débats c. francia lap teremtette meg 1800-ban ; Mo.-on Kossuth Pesti Hirlapja nyoman terjedt el. A tarcarovat kezdetben szini- és kényvbiralatokra, irodalmi tanulmaényokra szoritkozott, késébb a francia lapok — s hatdsukra az 1870-es évektél a magyar sajto is — folytatasos regényeket és novellakat is k6z6lt a ~ban, (innen

a ,,tarcaregény’’,

,,tarcanovella”’

elnevezés).

Ma Altalaban az ujsagok szinesebb, olvasmanyos, irodalmi igénnyel megirt anyagat nevezik ~nak. — 3. miniszteri iigyk6r, hivatal. Tareal: 6tk., Borsod-Abauj-Zemplén m., szerencsi j. L: 4080 (1960). Andezit-kébanyaszat. Hegyalja térténeti borvidékéhez tartozd régi telepiilés. Szdlészeti kisérleti gazdasdg a hires Rakdczi-pincével, pincegazdasig. Ag. Cukorgyari célgazdasdg. Téglagyar. Miemlékei: gotikus és barokk r. k. templom, barokk Rakéezi-haz. Nevét — Anonymus szerint — a honfoglalaskor a ~ vidékét elfoglalé magyar vezért6l kapta. A hatarbol elékeriilt leletek tantisdga szerint kordbban is lakott hely volt. A tatarjaras idején elpusztult, fel-

épitése utdn a IV. Bélétdl nyert kivaltsagok alapjan viragzé mezévarossa fejlé6détt. A tordk hoditék a 16. sz. végén lerombolték. A 17. sz. elejétél ismét fellendilt az ujjaépitett mezévaros élete. 1849. jan, 22—23-an~ mellett folyt le az un. bodrogkereszturi csata, amelyben Klapka Gyérgy csapatai megverték F. Schlick csaszari tabornok seregét. tarcanélkiili miniszter: a kormany olyan tagja, aki teljes jogu tagként részt vesz a kormanynak mint testiiletnek a tevékenységében, ellatja a kormany altal rabizott meghataérozott teendéket, azonban nem vezeti az allamigazgatas egyetlen dgazatat, egyetlen munisztériumat sem. Mo.-on > dllamminiszter. (~még miniszter) taresa: gépalkatrész ; kerek lap v. keskeny henger; tengelyrél v. tengelyre torténd erdatvitelre szolgal (pl. SZij~, kétél~, telefonkészilék szim~aja stb.).

taresds talajmiivelé gépek: gépek, melyekre gombszelet alaku, lyen helyezkednek szoget zarnak be, nak, a talajt jél

kilénféle

mezdgazdasdgi

az jellemz6, hogy a talaj muvelését éles acéltarcsaik végzik. A tarcsak tengeel, ugy, hogy a tengellyel valtoztathato és a tengellyel egyiitt szabadon, forogdtlazitjd4k, keverik, porhanyitjak és a

gyomokat elvagjak. Hatdsuk f6ként a k6tétt, nehéz talajokon, elényos. Felépitéstik alapjan egysoros és kétsoros taresasborondkat, oldalazé tarcsat, egy iranyd tarcsat és tarcsas ekét kiilonboéztetnek meg. taresazds : 1. automatikus tavbeszélékézpont allomasthoz tartozé késziiléken térténd telefonhivas. A hivosz4m szimjegyeinek a szdmtarcsin valé egymas utani forgatdsdval torténik. — 2. a talajt porhanyité, porositd, kever6é

talajmtivelési

méd.

Az

USA

szaraz

éghajlatu

tajain, mintegy 50 évvel ezelétt terjedt el. Mo.-on az I. vilaghébort elétt ismerték meg, és azdta alkalmazzak.

tarisznyarakok

Tarezy-Hornech

Sekély munkara az egy- és kétsoros taresasborona alkalmas, mélyebbre az egy iranyut taresa (tarcsas eke). K6tott, szdraz talajok mélymitivelésére jobb a szantasnal. Szaraz idéjarasi viszonyok k6éz6tt a ~ ma mar nélktilézhetetlen. Tarezy-Hornoch Antal (1900— ): banyamérnék, a drezdai egyetem diszdoktora, az MTA rendes tagja, Kossuth-dijas ; egyetemi tanér, az MTA Geodézia és Geofizikai Kutaté Laboratériumaénak igazgatdédja. Kutatasait az alsdéd és felsé geodézia, banyaméréstan és geofizika tertiletén végzi. Nemzetkozileg elismert eredményeket ért el a kiegyenlité szamitasok és a geodéziai miszerkészités terén. Sz4mos tudomanyos mut szerzdje. Tard: 6tk., Borsod-Abautj-Zemplén m., mezdékévesdi j. L: 2340 (1960). Va. : Mezdkeresztos-Mezényarad. Tardieu [tardjé], André (1876—1945): francia jobboldali polgari politikus. 1902-té1 14-ig a Temps c. napilap befolydsos kiilpolitikai szerkesztéje, 1914-t6] mint parlamenti képviselé Clemenceaw kézeli munkatarsa volt. Francia kildéttként jelentés szerepet jatszott a parizsi

jogkérdést zattal.

itélettel

v. az iigyet befejezé

egyéb

hataro-

targyas ige: —dthatd ige targyatlan ige ; > dt nem hat ige targyeset, accusativus (lat.) : — eset targyi felelésség : a jogellenesen kart okoz6 személy v. jogi személy kartéritési kételezettsége, akar vétkes volt a kar eldidézésében, akaér nem. Csak akkor nem k6telezhet6 kartéritésre, ha bizonyitja, hogy a kart a karosult sajat hibdja okozta. A ~ alapjan kotelesek kartéritésre pl. a vasutak, a légi kézlekedési vallalatok stb.

targyi képzés, materidlis képzés : oktatasi elmélet a polAz iskola feladatat egyoldaluan a

géri pedagdgidban.

hasznos ismeretek atszarmaztatasaban latja, és a szellemi

erék fejlesztésének szempontjat az alaki képzéssel ellentétben, hattérbe szoritja. Akaddélyozza az onalld, kritikai gondolkodas fejlédését. targyilagossag ; a dolgoknak olyan megitélése, amely a valésdgos tényeknek megfelel, montes a személyes

1170 (1960). Tardos Béla (1910— ): zeneszerzd. Erkel-dijas. Munkasségénak kézéppontjaban sokaéig a tomegdal 4llt.

vonatkozaésoktél, érzelmi allasfoglalastdl, elfogultsagtol. targylemez: altalaban 7,5 2,5 cm nagysagu, 0,8— 1,5 mm vastagsdgu tiveglemez. A mikroszk6pi vizsgalatra elékészitett anyagot rahelyezik vy. raragasztjak, majd fedélemezzel lefedik. tarhonya: sajatos magyar szaraz tésztaféle. Finom lisztb6l vizzel, kevés séval, esetleg tojassal késziil kézi gyurassal, morzsolassal (gombdélyitéssel). A gydri~ eldé-

Zenekari mtiveket, kamarazenét, zongoramtiveket, kanté-

allitasa gépekkel torténik.

tékat (kéztiik Jézsef Attila A vdros peremén c. versére) stb. irt.

1954-ben

békekonferencian.

1919-t61

tdbbsz6r

volt

miuniszter,

1929—30-ban és 1932-ben mint miniszterelnék élesen szovjetellenes politikat folytatott. Késébb Franciao. fasizalasanak hive lett. Tardona: 6tk., Borsod-Abatj-Zemplén m., dzdi j. L:

Tardosbanya,

1954-ig

Tardos:

tatai j., a Gerecse hg.-ben. L: Mészké-,

6tk.,

Komaérom

1620 (1960). Va.:

,,vérésmarvany’’-banyaszat;

mar

m.,

Tata.

a 12. sz.-ban

is fejtettek. Erdégazdasag. taréj: a tyukfélék fejtetdjén fejl6détt vérdus, vérés szinfi, ham- és kétészévetbél allo bérkettézet. Alakja és szindrnyalata az egyes fajtakra jellemzé. A kakasoké altalaban nagyobb, mint a néstényeké. Tarentum : — Taranto targonea : raktdrak, vasiti teherpdlyaudvarok anyagmozgatasanak elvégzésére szolgalé szallitéeszk6z. Teherbirdsa

500—2000

kg.

Kézi,

akkumulatoros,

robbano-

motoros, Diesel-elektromos meghajtast tipusai hasznalatosak. Rakfeliilet, ill. tehermegfogas szerint van normal rakodélapos, emelélapos, emelévillas és kilonleges ~.Mo.on 1,5 és 2 t teherbirast, akkumulatoros tizemti ~k hasznalata terjedt el. Mindketté villamos~.

targy, objektum : a mondatban az igei allitmany v. barmely mondatrészként hasznalt igenév bévitménye. Kifejezheti azt az élélényt v. dolgot, amelyre a cselekvés iranyul (pl. nézi a tornyot), megnevezheti, amit a cselekvés eredményez (pl. nyugidl ir); ritkabb esetben megjeldlheti a cselekvés bizonyos k6ériilményeit (helyét, idejét, méddjat stb., pl. jarja a hatdrt). Elemzéskor az igei (igenévi) mondatrész

elé tett kit?, kiket?, mit?, miket? kér-

déssel keressiik meg. A ~ lehet hatarozott (pl. Matyi kivdlasztja a fat) v. hatdrozatlan (pl. Matyi kivdlaszt egy fat); a hatarozott targy mellett targyas, a hatarozatlan mellett alanyi igeragozdst hasznélunk. Szdfaja szerint lehet fonév v. fénévi szerepi mas sz6, ragja rendszerint

-t, de van ragtalan ~ is (pl. Nyisd ki a szemed/). targyalas : 1. (biinteté porben) a biinteté eljaras egyik szakasza. A ~on torténik a ténydllas birdi kideritése, az elkéveté és a eselokmény tarsadalomra valé veszélyességének feltardsa, a btinésség megallapitasa, a cselekmény minésitése, a biintetés

kiszabasa

v. —

ha a vadlott

artatlannak minésiil — felmentése. A birdsdg a felek és képvisel6ik meghallgatasa, ill. a — bezonyitds folvétele utan kihirdeti az — itélelet, amelyet a ~on megvizsgaélt bizonyitékok szabad mérlegelése alapjaén hozott. Régebben

fétdrgyaldsnak

is nevezték.



2. (polgdri

perben)

a legjelentésebb eljardsi szakasz, amelyen a birdsag a feleket meghallgatja, inditvanyaikat, kérelmeiket, nyilatkozataikat megvizsgalja. A birdsdg a bizonyitasfelvétel utén

a ~on

deriti

ki a ténydllast,

és dénti

el a

Tarhos:

6tk.,

Békés

alakult

Békés

m.,

békési

j. L:

kiilteriiletébél.

2270

(1960).

Nagy

park. Novényvédé allomas. Gyégypedagégiai intézet. Tarhos, Tarkos, Tadrkdny (8—9. sz.): Arpdd koran elhalt fia. Nevét Kénsztantinosz Porphiirogennétosz jegyezte fel.

tarifa (arab—fr.), dijszabds ; a kiilonféle szolgaltatasokért fizetend6é dijak ésszegének és fizetési médjanak megAllapitasa, ill. a dijak ésszege, valamint az ésszegeket feltiinteté tablazat, kimutatas. F6 fajtai: fuvarozasi és kézlekedési vallalatok ~i, postai, vam-, adé- és illeték~

stb. — A vasiti ~k tébbnyire tartalmazzak a fuvarozasi teljesitmények drat, a fuvarozasi feltételeket stb. A nagy nemzetk6zi tarsasigok tébbnyire kéz6s ~t allapitanak meg (pl. a folyamhajézasnal a Dunai Egységes Dijszabdas). A tengerhajézasnal a ~t a hajdébérleti szerzédések tartalmazzak. Tarifa-fok, Marroqui-fok : a Pireneusi-félsziget és egyben, Eurépa legdélibb pontja a Gibraltdri-szorosban, a 36°0’ B-i szélességen.

Tarim:

folyé Bolsé-Azsidban, Kina Ny-i részén. Kb.

1200 km, a Tarim-medence f6 vizgytijtéje. A Jarkand és Kasgar folyék ésszefolydsabél keletkezik (azokkal egyiitt 2000 km). Vizével a Lop-nor tavat taplalja. Héolvadaskor nagy arhull4ma van. Folyasat és torkolatat dllandéan valtoztatja. Tarim-medence : nagy tektonikus medence a kinai Hszinesiang Ujgur AT-en, a Tiensan, a Pamir és a KunLun k6z6tt fekszik, Kézép-Azsia legnagyobb medeneéje ; 1300 km hosszu, szélessége 520 km. Kb. 500000 km?. A k6rnyezé 6000 m-es hegységekhez képest alacsonyan, 780—1400

m-en,

fekszik.

Teljesen

lefolydstalan,

szélséségesen kontinentadlis éghajlatu teriilet. Takla Makdn sivatag tipusos barkdnokkal,

szdraz,

Belseje a maradék-

gerincekkel stb. K-i részén van a helyét gyakran valtoz-

tatéd Lop-nor to. A peremhegységek csapadéka dltal taplalt folyék (pl. Tarim.) nagy része elvész a homokban. Mezégazdasagi mtivelésre alkalmas odzisok csak a hegyek labanal vannak (pl. Kasgar, Jarkand, Khotan stb.). K6olaj- és urdnére- eléfordula4s. — Fontos karavdnutak vezetnek a ~n_ keresztiil (selyemut); autdéutépités az SZU felé. tarisznyarakok : a tizlabu rdékok (Decapoda) rendjének maszérakok (Reptantia) alrendjébe tartozé, legink&bb tengeri allatok. Csékevényes, lapos potrohukat fejtoruk ala rejtik. Tébb fajuk eheté, pl. a nagy lengeri pék (Maja Squinado), a nagy tarisznyardk (Cancer pagurus), s az

Tarjan

eurdpai partokon néha todmegesen eléforduléd parti tarisenyaradk (Carcinides maenas). D-Eurdédpa, Kisdzsia folydiban, tavaiban él az 5 em hosszusdagu folyamz tarisenyardk (Potamon fluviatile). Ide tartozik a ma é1é6 legnagyobb rakfaj, a japdni oérids rdk (Macrochira kampfferi) is, amely kiterjesztett labaival 5 m-t is elérhet. Tarjan:

L:

6tk., Komarom

m., tatai j., a Gerecse hg.-ben.

2880 (1960), egy része Tatabanyan

dolgozik (30%).

Vé.: Tatabanya. Ag. — Barokk r. k. templomat Fellner Jakab épitette ; mtiemlék. Tarjan : Anonymus szerint a honfoglalas kori hét térzs egyike. A~ nevet szamos mo.-i helység viseli (Gyéngyéstarjan, Salgdtarjan stb.). Tarjan Gusztav (1907— ): banyamérnoék, egyetemi tanar, az MTA levelezé tagja, Kossuth-dijas. A komldi szén, az urkuti manganére és mas asvanyok elokészitésével,

valamint

a

hidrociklonnal

végzett

eredményei nagy jelentdéségtek. Tarjan Imre (1912— ): fizikus, a fizikai

tarogaté

369

tudomanyok

kandidatusa,

kutatdsainak

egyetemi

tanar,

Kossuth-dijas.

Fé-

ként az allalihalogenid-kristalyokban lezajlé elektronfolyamatokat, valamint az optikai és magfizikai célokra alkalmazhaté mesterséges kristalyokat kutatja.

Tarjan Robert (1913— ): orvos, az Orszdgos Elelmezéstudomanyi Intézet igazgatdja, az orvostudomanyok kandidatusa. Kutatasai féleg a taplalék fehérje- és vitamintartalmanak szerepével, valamint a csontosodassal kapesolatosak. (Helyes gyermektdpldlads és napkézi élelmezés, 1952, Fekete L.-val kézésen; Kézétkeztetési druismeret, 1955 ; Diétas szakdcskinyv, 1957 ; Tapanyagtabldzat, 1959, Lindner K.-lyal.) Tarkany : 6tk., Komérom

m., komaromi

j., a Kisalfold

szélén. L: 2910 (1960). A neszmélyi borvidékhez tartozik. Sajtiizem. tarkarézére : — bornit tarkony, tdérkonydrém (Artemisia dracunculus): kétszikt, a fészkesek (Compositae) csaladjaba tartozd, kellemesen ftiszeres illé olajat tartalmazé kerti névény. Leve1ét és sz4rdt salatak, savanyusagok izesitésére fuszerként és a gydégyadszatban hasznositjak. Tarké : a Biikk-fennsik D-i peremének legmagasabb pontja; 950 m. D felé hatalmas, 200 m magas, helyenként fiiggdéleges sziklafallal szakad le. Gyényéri kilatas

tarlérépa,

kerekrépa

(Brassica

rapa):

a

keresztes-

virdguak (Cruciferae) csaladjaba tartozé névény, a réparepce megvastagodott gyékeri valtozata. Hazdink csapadékos vidékein mint masodnévényt takarmanynak termesztik ; a kaposztahoz hasonléan savanyitva fézeléknek is fogyasztjak. Magja kb. 30% olajat tartalmaz. tarlésémér : — gombds bérbetegségek tarlovetés : altalaban gabonafélék, esetleg egyéb, kora nyaéron betakaritott termények aratdsa utdn a teriilet bevetése valamilyen révid tenyészideji névénnyel. Célja leginkabb magnyerés, szdlastakarmdény-termesztés v. zoldtragyazas. Eldfeltétele a gyors talajelékészités. Tarn: folyéd D-Franciao.-ban, 375 km hosszi; ~ département-on (megyén) halad at. A Montagne de la Losére-ben

ered,

Moissac

alatt

Omlik

a

Garonne-ba.

Kb. 50 km-es szakaszon szép kanyénvélgyben folyik. Tarna: folyé az Eszaki-kézéphegységben, a Zagyva

bal oldali mellékfolydéja, 100 km. VizgyGjtéjo 2116 km?. Két agbol ered a Matrantuli-dombsaégon. Siroknél sztik volgyszorosban attdri a Darndi-hegyet. Verpelétnél kiér az Alféldre. Torkolata Jaszjakéhalmanal van. tarna: (bany) —¢dré. A kéznyelvben elterjedt helytelen kifejezés. Tarnabod: 6étk., Heves m., hevesi j. L: 1140 (1960). Va.: Kal-Kapolna.

Tarnalelesz : 6tk., Heves m., pétervasari j. L: 2240 (1960). Va.: Matraballa. Erdégazdasig. Malom. Tarnaméra : 6tk., Heves m., hevesi j. L: 2190 (1960). Va.: Ludas. Mesterséges termékenyité dllomas. — A kés6 barokk volt Almassy-kastély (ma iskola) mtemlék. Tarnaérs ; 6tk., Heves

m., hevesi j. L:

2640 (1960).

Malom. Haziipari szényegszévés. — A barokk stilust volt Orezy-kastély mtiemlék. Tarnaszentmaria: 6tk.,

Heves

m.,

egri

j. L:

650

(1960). Kébanyaszat. — A 11. sz.-beli roman stilusu r. k, templom altemplommal mtemlék. Tarnaszentmiklés ; 6tk., Heves m., hevesi j.

(1960). Gépallomas. Tarnay Alajos (1870—1933):

zeneszerzé.

L: 1690

A Zenemii-

vészeti Féiskola tanara, kézismert zongorakiséré6 mtivész

volt. Zongoramtiveket és tobb szaz miidalt irt. Tarnazsadany : 6tk., Heves m., hevesi j. L: (1960). Va.: Ludas. Dohanytermelés. Malom.

2140

éves

tarnok, tdrnokmester: k6zépkori eredetti orszdgos méltosag ; kirdlyi jovedelmek kezelésével megbizott

Tarle, Jevgenyij Viktorovics (1875—1955): szovjet torténész és k6zéleti személyiség. Tagja volt az SZU (1921-t6l) és tébb mas orszdg tudomanyos akadémidjanak; 1913-t6l a jurjevi, 1917-t6l a petrogradi, majd a moszkvai és leningradi egyetem professzora. Kutatasai kézéppontjaban Franciao. torténete allt az 1789-i polgari forradalom és a napéleoni haboruk korszakaban ; jelentds munkassdgot fejtett ki a diplomacia térténete teriiletén és Oroszo. kilpolitikéjanak vizsgalataban is. Fébb miiveit a levéltéri anyag gazdag felhasznaldsa, mélyrehatd

tisztviselé (— kincstarté) volt. A kincstartésdg kialakulasa

D felé. Kirdnduldéhely. leletekkel.

Barlang,

tobb

szdzezer

marxista elemzés és stilusgazdagsdg jellemzi. F6 munkai: Franciaorsedg munkdsoszetdlya a Forradalom idésza-

kdban, A kontinentdlis blokdd, Napdleon, Talleyrand, A krimi hdboru, Az orosz flotta és I, Péter kilpolitikaja stb. Az SZU Tudomanyos Akadémidja osszes miiveit haldla utan 12 kétetben adta ki. tarld: a sdrti vetéstii egynydari névények termelési teriiletének elnevezése azok learatdsa utdn a talaj megmiiveléséig. Tagabb értelemben minden gazdasagi novény terméhelye a betakaritas utan. tarléhantas : a korszerii nyari talajmitivelés alapveté munkaja; lényege a gabonafélék felso talajrétegének kézvetleniil az aratas utan végzett porhanyité miivelése. Célja a talajérettség megtartasa és fokozdsa, a talaj nedvességének megérzése, a gyomok irtdsa, a kipergett magvak csirazdsdnak eldsegitése, egyes kartevék petéinek és Aledinak elpusztitasa, a tovabbi talajmunkaék megkénnyitése, a tarlovetések szimara jd vetddgy készitése stb. Leggyakoribb eszkéze a tdrcesa, a kultivdtor és a sekélyen szdanté eke (hantdéoeke).

24 Gj Magyar Lexikon VI.

utan szerepe formalissa valt, ill. egyes iigyek (pl. az un.

tarnoki varosok pereiben, valé biraskodas) intézésére korlatozdédott. Tarnok: oétk., Pest m., budai j. L: 4180 (1960). Malom,

Tarnokréti : 6tk., Gyér-Sopron m., csornai j. L: 450 (1960). Va.: Bésarkany. Tarnopol : — T'yernopol K-galiciai ukran varos régebbi neve. Tarnovo, Tirnovo, Trnovo: varos E-Bulgaridban, a Jantra-f. partjan. ~ keriilet székh.-e. L: 27 000 (1960). Elelmiszer-, textil-, béripar. Selyemhernydtenyésztés. Nagy idegenforgalom. Bulgaria egyik legszebb varosa. — A 12—14. sz.-ban févaros volt. Tarnéw [tarniv]: varos D-Lengyelo.-ban, a Dunajecf. vélgykijarataban. L: 62000 (1958). Vastti csomépont. Gépgyartas, élelmiszer-, kerdmia-, konfekcidipar. Nitrogénmiivek. — Bem Jozsef sziiletési helye. taréd: a kilszinrdl, domboldalbdl, hegyoldalbdl kiinduldéan kihajtott, majdnem vizszintes banyatérség a kitermelendé hasznos asvanyeléfordulas megkozelitésére ;

biztositja a kézlekedést (jaras, szallitas), szelléztetést, vizelvezetést stb. A ~hajtas a banyaszati feltaras munkdlatai k6zé tartozik.

A ~t

beomlas

ellen fadcsozattal,

bor-

dazott vaslemezekkel vy. végleges kiépités esetén beton-, vasbetonfalazattal biztositja4k. ~val torténik az alagutszelvény fejtése is. tarogaté : a klarinétfélékhez tartozé nyelvsipos faftivos hangszer ; haromféle hangolésban késziil: B, Asz, Hsz.

tarolasi betegségek

370

Hangterjedelme b—c’. Hangja kissé nyers, banatos. Legjobban, szélohangszerként hasznalhaté, f6ként a kuruckor dallamainak hivatott eléadéja. — Valdszintileg k6zépazsiai eredetti tabori sip, s mar a honfoglalé magyarok ismerhették, majd feledésbe ment. Kés6bb a tor6k6kt6l vettiik at Gjbdl (,,t6rdksip’’, oboa tipusti fivokaval), ciganyzenekarok hasznaltak. A 19.sz. k6zepén prébaltak rekonstrualni. Schunda V. Jézsef 1889-ben klarinétszerti formaban, elevenitette fel, s azédta ebben az alakjaban hasznalatos. tarolasi betegségek, rakidrozdsi betegségek,

thesaurismosisok

(gér. ’raktar’ szébdl):

anyag-

esere-betegségek, amelyeknek folyaman olyan anyag raktarozédik kérosan aszervezetben, amely = egyébként ott rendes kériilmények k6zt is eldé[| fordul. Igy pl. a calcinosis kalcium, a lipoidosis lipoid anyagok, a wanthomatosis koleszterin, ae a haemochromatosis vas raktérozdsdval jar. Térogaté taroloképesség : — kapacitds Tarpa: 6tk., Szaboles-Szatmar m., vasdérosnaményi j. L: 3980 (1960). Va.: Fehérgyarmat. Gyiimélestermesztés. Malom. — A Bathoryak altal épitett gdtikus ref. templom a 15. sz.-bél mtiemlék. — A hegyaljai felkelés

leverése

utan

a ~i

Hsze Tamas

vezetésével

ujabb

fel-

kelésre szervezkedé jobbagyok kézpontja. Az 6 kezdeményezéstikre nyerték meg Esze és tarsai II. Rakdcz Ferencet a szabadsaghare meginditdsdra. A fejedelem hajduszabadsdgot adott ~nak, amelytél a reakciéd megfosztotta. tarpan (Equus caballus Gmelini): a hazi 16 egyik ése, termetre a taktihoz hasonlé. Egérsziirke szinti. Labai hossztiak és vékonyak, feje nemesebb a takiénal. Hurépa-

Tarpadn

ban, és Azsidban élt, utolsé példanydt 1876-ban, ejtették el. A mai poni és hegyi lovak egy részét, valamint arab lovat téle szarmaztatjak.

az

Tarpataki-vizesés, Orids-vizesés, Obrovsky vodopdd : a csehszlovaékiai Magas-Tatra 20 km hosszu, a Popradba 6ml6 legszebb patakjanak vizesése a Lomnici-cstics alatt, 1600

m

magasan.

tarpeji szikla:

a Capitoliwm

egyik meredek

szirtje.

A rémai monda szerint Tarpeia, Spurius Tarpeius rémai vezérnek, a Capitolium parancsnokanak lednya a szabin hdboruk idején beengedte az ellenséget a varba azzal a kikétéssel, hogy a szabinok neki adjak azt, amit a bal karjukon hordanak (t. i. arany karpereceiket). Ehelyett azonban a szabinok az 4ruldéd lanyt az ugyancsak bal karjukon hordott pajzsaikkal agyonverték. Romulus kirdly a lany atyjat ledobatta egy szirtrél, melyet attdl kezdve ~nak (saxum Tarpejum) neveztek, s a haldlra itélteket sokéig innen letaszitva végezték ki.

Tarquinius : rémai kirdlyok. 1. ~ many szerint Roma

Priscus:

a hagyo-

6tédik kirdlya ; a rémai kronolégia

uralkodasi idejét az i. e. 7. sz. végére, ill. a 6. sz. elejére

helyezi. Uralkodasa az etruszk uralom kezdetét jelentette Rémaban. A hagyomany uralkodasa idejére helyezi az Allamigazgatas teriiletén végrehajtott valtoztatasokat, szamos fontos épitkezés (cirkusz, csatornahdldézat stb.)

tarsadalmi

iskola

megvalésitasaét, a forum létesitését, valamint a latinok és

szabinok ellen viselt sikeres hadjaratokat. — 2. ~ Superbus: a hagyomany szerint Roma utolsd (hetedik) kirdlya. Eltérélte apdsdinak, Servius Tulliusnak reformjait, és egész uralkoddsaval a romaiak elégedetlenségét valtotta ki. A felkelé6k elizték Romabdl i. e. 510- v. 509-ben ; a kirdlyi hatalmat megdontotték és kéztarsasagi rendszert vezettek be. Tarr Imre (1900—37):

a

kommunista

mozgalom

harcosa. Szegényparaszt csaladbél szarmazott. Az I. vilaghabori idején bekapcsolédott az antimilitarista mozgalomba. 1919-ben a Vérés Hadsereg soraiban, harcolt a Tandcskéztarsasdgért. Az ellonforradalom elél atszokétt a jugoszlav megszallas alatt allo Pécsre, majd emigralt.

Két év milva visszajétt Mo.-ra illegdlis munkara. 1923 nyaran Gyérétt elfogtak, 3 évi bértonre itélték. Kiszabadulésa

ut&én

kivdndorolt

Franciao.-ba,

ahol

a

Francia

Kommunista Part magyar szekcidjaban tevékenykedett. 1936-ban Spanyolo.-ban harcolt a fasizmus ellen, mint az egyik zaszléalj politikal megbizottja. A Huesca koruli harcokban esett el. : Tarragona, az dokorban, Tarraco: kikétévaros EKSpanyolo.-ban, a Féldk6zi-tenger partjan ; ~ tartomany székh.-e. L: 40 000 (1957). Textil- és élelmiszeripar.

Tarrés: ktk., Baranya m., sdsdi j. L: 210 (1960). Vimh.: Vasdrosdombo. tarsadalmi birésag : a tarsadalmi egyiittélés szabalyait megsérté6 vétkes személy cselekedeteinek elbiralasara alakitott,

esetenként

mtikd6d6,

a szdban

forgo érdekelt

tarsadalmi csoport, ill. tarsadalmi szerv képviseléibél allo testiilet. Nalunk a 300 dolgozét meghalado létszamu vallalatoknal a vallalat dolgozdi egy éves idétartamra valasztjak. Hataskorébe altalaban, a munkafegyelem stlyos megsértésével, a tarsadalmi tulajdon megkéarositasaval, a szocialista egyiittélés szabalyainak az tizemen beliili megsértésével, a személyi tulajdon ellen az iizemen beliil elkd6vetett cselekményekkel kapcsolatos tigyek tartoznak. Jelentés szerepiik van a dolgozék nevelésében. A jévében szerepiik fokozédik ; egyre tébb olyan tigy fog tartozni elbirdlasuk ala, amelyet ma még rendes birésdgaink targyalnak. Ma még sem kialakult eljarasi szabalyzata nines, sem a _ kiszabhaté biintetésekben nines pontosan kialakult allaspont. Mig a rendes birésdg elsédsorban allami kényszerintézmény, amely a térvénybe foglalt jogszabalyokat alkalmazza, a ~nak elsésorban a megtévedt dolgozéknak a kollektiva segitségével valdé nevelését kell szolgalnia, és ebbél a célbdl a torvényben elé nem irt nevelési intézkedéseket is alkalmazhat. (— birdsdgok)

tarsadalmi egészségtan : — szocidlhigiénia Tarsadalmi Egyesiiletek Szdvetsége, THSZ:

az ellen-

forradalmi rendszer idején az irredenta, revizionista, fajvéd6, titkos és nyilt tarsadalmi egyesiiletek kézponti szerve, melyet hattérb6] a kormaény irényitott. Vezetéi

k6zé tartozott pl. Teleki Pal gréf, Zadravecz Istvan stb. is.

tarsadalmi-gazdasagi

alakulat,

tdrsadalmi

formédcié :

a tarsadalmi termelés térténelmileg meghatdérozott rendje, —termelési mod 68s az ennek megfelelé felépitmény

(—-alap és felépitmény). A ~ok f6 tipusait a legdéntébb. meghatarozé tényezd, a termelési kul6nboztethetjik meg egymastdél.

viszonyok szerint A kiilénb6z6 ~ok (— éskézésség, -—+rabszolgatarté rend, — feudalizmus, + kapitalizmus, — szocializmus) az emberi tarsadalom fejlodésének egyes lépeséfokai. Minden ~nak megvannak a maga sajatos torvényszertiségei. Az egyikbél a masikba valé atmenet a régi tarsadalomban kifejlédé ellentmondasok kibontakozasa kévetkeztében az antagonisztikus osztaélytarsadalmakban a tdrsadalmi forradalmakhoz vezeté osztalyhare utjdén torténik. — TIrod. Fr.

Engels: 1949;

A csalad, az allam és a magantulajdon Politikai gazdasdgtan.

Tankényv.

eredete.

1959.

tarsadalmi iskola: a 19. sz. végén kialakult polgdri kézgazdasagi iranyzat. Képviseléi szerint a gazdalkodas tarsadalmi formai térténelmi koroktél fiiggéen valtoznak, és ezt a fennallé jogrendbél vezetik le. Tehdt a fel-

tarsadalmilag sziikséges munka épitményt tekintik meghatarozénak az alappal szemben. A gazdasagi életben az oksdgi ésszefiiggések helyett a teleologikus ésszefiiggések fontossagat hangstlyoztak. Az iskola alapitéja Stammler, neves képviseléje Stolzmann.

tarsadalmilag

sziikséges

munka:

valamely

termék-

fajta egységének eldallitasdhoz v. altalaban valamilyen tarsadalmilag sziikséges eredmény létrehozdsdhoz a technika és a munkaszervezés tarsadalmilag adott fokan dtlagosan sziikséges munkamennyiség. Ez hatarozza meg az aruegység értékét. Atlagos termelési feltételnek tekinthet6 az atlagos technikai szinvonal, a dolgozdk atlagos iigyessége és munkaintenzitasa. A ~ tulajdonképpeni mértéke a munkaidé. Magantulajdonon alapuldé arutermelés viszonyai k6zott a ~id6 spontén mddon, az arutermel6k

k6z6tti

konkurrenciaharcban

alakul

ki, s

ennek megfeleléen a termékek ara a ~, vagyis az érték k6riil ingadozik. Az a tdkésvallalat, amely a ~iddénél kevesebb

munkaid6ét fordit terméke

eldallitasara, > kiilén

érltéktébbletre tesz szert. Az egyéni és a ~idé kézétti eltérés a t6ke koncentracidjahoz és centralizacidjahoz vezet. A munkatermelékenység ndvekedésével a ~idd esékken. Szocialista gazdasagban a ~raforditasok alakulas4t az allam tervszertien befolydsolja. Szakadatlanul emelkedik a munka termelékenysége, s_ ezaltal tervszerten csédkken a ~ mennyisége. tarsadalmi lét — tarsadalmi tudat: a tarsadalom anyagi léte és szellemi élete kézti viszony ; a tarsadalom és a torténelem vizsgélatanak f6 kérdése. A materialista torténetfelfogas szerint a tarsadalom anyagi léte az elsédleges, meghatarozo ; a tarsadalom eszméit végsé fokon a

tarsadalom anyagi léte hatarozza meg, ezért csak ezen, az elvi alapon értheté6k és magyarazhatok meg. Az idealista térténetfelfogas a tarsadalom eszméibél indul ki, a tudat elsédleges, meghatarozé voltat vallja. A torténelmi materializmusban a tdrsadalmi lét kategoriaja a tarsadalom anyagi életfeltételeinek 6sszességét, rendszerét jeléli, amelyben elsédleges, dénté jelentéségi az anyagi javak termelésének médja. A tarsadalom anyagi léte emellett feldéleli a tarsadalom valamennyi anyagi viszonyat, igy tartalmazza a tarsadalommal Osszefiiggé természeti (f6ldrajzi stb.) és népesedési viszonyokat is. A tarsadalom a természet része, mégpedig sajatos része. Mivel a tarsadalom élete és termelése a természettel kapcsolatban van (féldrajzi, éghajlati stb. viszonyok, melyek a tarsadalom életének mintegy keretét adjak), ezek a viszonyok is a tarsadalom

létfeltételei

kézé

tartoznak,

de nem

ezek

a

dénté, meghatarozé elemek. Ugyancsak nem dénté elem a népesedés, a lakossdg siirtisége, szaporoddsa sem, de ez a tényez6

is a tdrsadalom

létfeltétele,

hiszen

,,minden

emberi térténelem elsé eldéfeltétele természetesen az, hogy él16 egyének léteznek”’ (Marx—Engels). A fdldrajzi, népesedési viszonyokat gyakorta helyteleniil elétérbe Allitjak mint a tarsadalmi mozgas Allitdlag déntdé tényezéit (f6ldrajzi iraényzat a szociolégidban, geopolitikai nézetek, Malthus-féle népesedési elmélet, szocidldarwinizmus) elterelve a figyelmet az anyagi javak termelési médjatél és az ebben beallé valtozdsoktél, amelyek a tarsadalmi lét eréit alapvetéen meghatdrozz4k. — A tdarsadalmi

tudat a tarsadalom egész gondolatvilaga egy adott korban, a szellemi élet kiilénbézé teriileteit kifejezé térsadalmi tudatformdknak désszessége, amely a tarsadalmi létet tiikrézi vissza. Az emberek tarsadalmi tudatét végsé soron alapvetéen osztalyhelyzetik, életfeltételeik, tevékenységiik és térekvéseik hataérozzdk meg. Amennyiben ezt elismerik,

és ez nézeteikben tiikrézédik,

helyes a tarsadalmi tudatuk, amennyiben ezt nem ismerik fel dszt6nésen, ill. tudatosan eltorzitjak a valddi helyzetet, hamis a tarsadalmi tudat tartalma, hamis

ideolégia alakul ki benniik. Osztdlytarsadalmakban a tarsadalmi lét antagonisztikus és nem antagonisztikus ellentmondasai tiikrézédnek a tarsadalmi tudat ellentmondasos voltéban, kiilénédsen annak felépitmény,

osztdly jellegi tudatformaiban (pl. filozdfia, ideoldgia stb.). A tarsadalmi tudat nem mechanikus kévetkezménye a tArsadalmi létnek. A tarsadalmi lét a tarsadalmi tu-

24*

tarsadalmi termékmérleg

371

datot csak végsé soron hatarozza meg ; az utdbbira egyéb tényezék is hatnak: a tarsadalom megelézé eszméi, az egyes tudatformak kélesénhatasa. Ennek eredménye, hogy a tarsadalmi lét altal meghatdrozott tarsadalmi tudat viszonylagos 6nallésdgra tesz szert: lemaradhat és elére is szaladhat a tarsadalmi léthez képest. A viszonylagos dnallosdgbél kévetkezik a tarsadalmi tudat aktiv szerepe: visszahat a tarsadalmi létre, pozitiv v. negativ szerepet jatszhat a tarsadalom fejlédésében. — Az ideoldgia, a jog, a filozofia, a politika stb. a tarsadalmi tudat felépitmény jellegi része. Az ideoldgia kilénésen aktiv szerepet jatszik a tarsadalomban. A szocialista ideolégia a szocializmus épitésének fontos tényezéje. Ugyanakkor nem minden tudatforma felépitmény jellegi (pl. a természettudomany alapjdéban véve nem az). A tarsadalmi tudat nem vag teljesen egybe az egyéni tudattal: az egyéni tudatot ugyan a tarsadalmi tudat hatja at, alakitja ki, de olyan elemekkel is rendelkezik, amelyek egyediek, a tarsadalmi tudattdél

eltéréek. — Irod. K. Marx:

Bevezetés

a politikai gazda-

sagtan birdlatahoz. 1951; Marx—Engels: A német ideoldgia. 1952 ; V. I. Lenin: Kik azok a népbaradtok és hogyan hadakoznak a szocidldemokratak ellen? 1949 ; A marxista filozéfia alapjai. 1959 ; A marxizmus—leni-

nizmus

alapjai.

1960.

tarsadalmi munka: — munka tarsadalmi munkamegosztas: — munkamegoszids tarsadalmi regény : a regénynek az a valfaja, amely az iro korabdl, jelenéb6él meriti targyaét. A ~ek — akar kritikai, akar

szocialista-realista

alkotasok



altaldban

széles kori k6rnyezetrajzot tartalmaznak, a kor tarsadalmi viszonyait v. egyes tarsadalmi osztalyok és rétegek koriilményeit széleskértien, részletezve abrazolj4k, és rendszerint erdés tarsadalomkritika érvényestil benniik. A~ nagy mesterei H. Balzac, E. Zola, Stendhal, G. Flaubert, L. Ny. Tolsztoj, Ny. V. Gogol, Th. Mann, M. A.

Solohov, a magyar irodalomban Mikszdth K., Méricz Zs. stb. (+még regény) Tarsadalmi Szemle : 1. 1931-td61 33-ig megjelend tudomanyos marxista folydirat. A 100% c. lap volt munkatarsai inditottaék, Madzsar Jézsef és Sandor Pal szerkesz-

tette. Legdlisan jelent meg, de az illegélis kommunista part iranyitotta. A mo.-i politikai és gazdasaégi helyzettel, a vildgpolitika kérdéseivel, az SZU eredményeivel stb. foglalkozott s fellépett az imperializmus és a jobboldali szocialdemokracia ideolégidja ellen. 1933-ban a Horthyrendérség a lap szerkesztéségének a tagjait lefogta, s a folyéirat megszint. — 2. 1946. jan.-t6l a Magyar Kommunista Part, az egyesiilésté] a Magyar Dolgozék Partja, 1957. maj.-t6] a Magyar Szocialista Munkdéspart elméleti és tudomanyos folyéirata. Havonta jelenik meg. tarsadalmi termék, tdrsadalmi dssztermék : adott orszdgban és meghatarozott idészakban, a megtermelt termékek (anyagi javak) osszessége. E termékek egy része a termelésben

elhasznalt

termeléeszkozék

pdtlasdra

szolgél;

a

fennmaraddé rész a nemzeti jévedelem. Természetbenidologi formdaban termelési eszkézékre és fogyasztdési cikkekre oszlik /—+elsé (I.) és mdsodik (II.) osztdly]. A termeldé szféraban foglalkoztatott dolgozdk munkdéja hozza létre.

tarsadalmi termékmérleg: a népgazdasdgi mérlegrendszer egyik mérlege. A tarsadalom 4ltal adott idészakban megtermelt hasznalati értékek dsszességének mozgasat tiikr6zi a termeléstd] a felhaszndlasig. A bévitett ujratermelés folyamatdt a hasznalati érték oldalardl jellemzi. Formaéja miatt sakkidblamérlegnek is hivjdk. Kevéssé részletes bontas esetén a mérlegtéblazat egy-egy sora az ipar, épitdipar, mezégazdasdg stb. teljes termelését tartalmazza, feltiintetve, hogy a széban forgé aga-

zat termeléséb6l

melyik

agazatban

mennyi

keriilt

fel-

hasznélasra. Egy-egy oszlop ennek megfelelden megmutatja, hogy az illeté agazat mennyit hasznalt fel mas agazatok termékeibdl. Részletesebb tdblanél az ipar

felbomlik iparagakra, a mezdgazdasdg a noévénytermesztés és az Allattenyésztés termelésére stb. s a mérlegtabla-

tarsadalmi

zat részletekben soronként mutatja az egyes 4gak termelésének felhasznalasat. Ennek megfeleléen a tabla oszlopai a termelofogyasztast ugyanolyan részletes bontasban mutatjak, mint amilyenben a tabla sorai a termelést szemléltetik, feltiintetve a nem termeld fogyasztast

(tehat a lakossag és a nem

termeld intézmények anyag-

fogyasztasat), a beruhazdsokra, felijitasokra, készlet- és tartalékvaltozasra torténd felhasznalast is. Természetesen az elkészités soran figyelembe veszik a mérleg forrasainaél az importot és a feilhasznaélasnal az exportot is. — A-~, bar jellegénél fogva a tarsadalmi 6ssztermék mozgasat hasznalati

értékoldalarél

mértékegységben,

hanem

késziil.

teszi

Lehetévé

jellemzi, nem

értékmutatdk az

természetes

felhasznalasaval

ujratermelési

oldali elemzését, igy elsésorban

folyamat

a termelés

sok-

és a termeld-

fogyasztas négyzetes alaku tablazata a termeléagazatok k6z6tti termelési kapcsolatok elemzésére nyujt tag lehetdéséget, és alkalmas a végs6 felhasznaélas és a termelés k6zétti ésszefiiggések, a végs6 felhasznaélas struktura-

janak vizsgdlatara. Gyakorlati alkalmazdsa

mind a ter-

vezésben, mind a statisztikaban nagy jelentéségu. A tervezésben e mérleg koordinald szerepet télt be az egyes tervfejezetek kézétt. A mérleg alapjan tdorténd elemzéseknél,

szamitasokné4l

matematikai

méddszereket

kell

igénybe venni, elsédsorban a matrixalgebrat. — A ~et eldszér az SZU-ban az 1923—24-1 népgazdasdgi mérleg kidolgozasakor készitették el. Ebbdl kéles6nézve a mérleg felépitésének alapgondolatat dolgozték ki az USA-ban s még néhany kapitalista orsz4gban az un. enput-output mérleg szisztémajat s vezették be e mérleg elemzésére alkalmas matematikai méddszereket.

tarsadalmi tudat : — tdérsadalmi lét — tdrsadalmi tudat tarsadalmi tulajdon : a termeléeszk6z6k és a munkatermékek kéztulajdona a magdantulajdonnal szemben. A szocialista forradalom teremti meg a tédkés termelési

viszonyok és a kiséru termelés felsz4moldséval, termeldeszk6z6k

létrehozdsaval

Allamositdsaval,

és a szocialista

a dénté

a termelészovetkezetek

tervgazddlkodas

kialaki-

tasdaval. Két formaja : az — dssznépi tulajdon és a — szdvet-

kezeti tulajdon.

tarsadalmi

tulajdon elleni biintett:

az allam, allami

vallalat, sz6vetkezet v. mas kéziilet tulajdondban, hasznalataban, v. kezelésében lev6 vagyontargyak eltulajdo-

nitasa, hiitlen v. hanyag kezelése, megrongdlasa, megsemumisitése. A tarsadalmi tulajdon alapvet6 fontossdga, a szocialista gazdasagi rendben betdltott szerepe miatt nalunk és a t6bbi szocialista allamban stlyosabban biintetik, mint a személyi tulajdon elleni bintettet. A 200 Ftnal nagyobb kart nem okozo lopast, sikkasztast v. rongaélast

altalaban

nem

~ként,

hanem

szabalysértésként

uldézik. tarsadalom : az objektiv valésag jelenségeinek egyik nagy csoportja, az emberi egytittélés viszonyainak dsszessége, tdrténelmileg valtozd alakja. Tarsadalmi viszonyokon, az emberek, ill. embercsoportok k6zétti bonyolult, a tarsadalmi egyiittélés kéletkezése dta létezé és

toérténelmileg sziikségszeriien valtozd viszonyok egységét értjik. A tarsadalmi viszonyok kézil elsédlegesek a termelési viszonyok, amelyekkel Allandéd kélcsénhatasban, kézvetlenebb v. kodzvetettebb kapcsolatban Allanak

az

politikai,

egyiittélés

ideoldgiai,

viszonyok.

egyéb

kulturdlis,

A tarsadalmat

teriiloteit

jellemzé

jogi,

etikai, tudomanyos

a természet

fejlédése

stb.

soran

a létfenntartas sziikséglete hozta létre, ezért kialakuldsa-

ban

és

fejlédésében

mindig

dénté

szerepet

jatszott

a munka, az anyagi javak termelése, azok a kélesénhatasok, amelyek az emberek k6z6tt anyagi életiik tjra-

termelése

sordn

tarsadalombiztositas

372

tudat

kialakulnak

(—termelési

médd).

Az

ember mint tarsadalmi lény visszahat a természetre, megvaltoztatja azt s egyuttal 6Gnmagat is mint a természet részét. A ~ az anyagi vilag legbonyolultabb, miné-

ségileg legmagasabb rendi része, ami megnehezitette tényleges fejlédéstorvényeinek felismerését és a tarsadalmi jelonségek objektiv magyarazatat. A torténelem menetének feliiletes, a latszatbol kiinduléd vizsgdlata

a polgdri filozdfiaban a tarsadalmi jelenségek hamis értékeléséhez s a tarsadalmi fejlédés idealista alapon torténd felfogasahoz vezetett. A tarsadalmi jelenségeket véletlen, jelenségek désszefiiggéstelen halmazanak tekintették, amelyben csak egy-egy kiemelked6 személyiség, nagy ember v. eszmedramlat teremt egységet és rendet. Hegel torténelemfelfogdsa mar elismerte a ~ban objektiv torvényszertiségek érvényesiilését, de ezeket nem tekintette a ~ belsé térvényszertiségeinek, hanem az abszolut eszme érvényesiilésének. A tarsadalmi fejlédés magyarazatanak ugyancsak hamis utjat képviselik azok a felfogasok, amelyek alacsonyabb rendti mozgasformakra igyekeznek mechanikusan visszavezetni a magasabb rendt tarsadalmi folyamatokat (pl. a szocidldarwinizmus). A ~ fejlédésében ténylegesen déntd szerepet jatszd tényez6k feltérasthoz az emberi gondolkodasnak és maganak a ~nak hosszti fejlédése vezetett a 19. sz. kézepén. A —térténelmi materializmus feltarta, hogy a ~ban is a tudattal szemben, elsédleges az anyagi lét, hogy a ~ anyagi létfeltételei (a foldrajzi kornyezet, a népstrtiség és az anyagi javak termelésének méddja) k6ziil az utédbbinak van dénté, determinald szerepe. Feltartak és bebizonyitottaék tovabba, hogy a ~ban is objektiv térvényszertségek érvényesiilnek mint az emberek tevékenységének eredéi (pl. az osztalyhare torvénye az

osztalytarsadalomban ; a

termeléerék

és

termelési

viszonyok kézétti kételezé ésszhang torvénye mint a ~ fejlédésének egyik legaéltalanosabb torvénye stb.). E térvényszertiségek megismerheték, és az ezek ismeretére épilt ~elmélet és politika elvezet a tarsadalmi valtozasok

tudatos amely

irdnyitdésdhoz, a kommunista

az

igazi

térténelemalakitashoz,

tarsadalomban

teljesedik

tarsadalombiztositas : gondoskodas

a

ki.

dolgozordl,

ill.

esaladjarél, amikor az — akaratan kiviil — keresetképtelenné valik, tehat: betegség, rokkantsag (beleértve a baleset okozta rokkantsdgot is), dregség, sziilés, halal esetén. — A munkdésok 6nkéntes biztositasabdl (betegsegélyzé-, temetkezési segélyegyletek stb.) fejlédétt ki. A kapitalista tarsadalom viszonyai k6zétt a dolgozdék, elsésorban, az ipari proletarok hosszi kiizdelmet vivtak a ~ elemeinek megvalésitasdért. Elész6r Németo.-ban

vezették

be

ugyancsak

a

kételezé

itt hoztak

betegségi

elészér

biztositast

térvényt

az

(1883),

dregségi

és

rokkantsagi biztositasrél (1889) és a baleseti biztositasrol. Mas vezet6 kapitalista allamok ezeket az intézkedéseket

is csak

jéval

késébb



Franciao. pl. 1930-ban — erdteljes harcot kell munkanélkiliek mini-

emelték térvényre. Kilénésen vivni a munkdsosztélynak a malis

biztositaésdért.

biztositast ban,

csak

1911)

vezették

sikeriilt

be.

A

munkanélkiiliség

a 20. sz.-ban kiharcolni,

Szamos

elmaradottakban

(elész6r az

USA-ban

tdékésdéllamban,

napjainkban

esetére

szdlé

Nagy-Britanniaé1933-ban

kilénésen.

is ismeretlen,

v.

az

rendki-

vil

korlatozott. — A munkaésbiztositas intézményei Mo.-on is a munkaésmozgalom szivés harcanak eredményeként épiiltek ki (b6vebben — munkdsbiatositas). Az agrarproletariatus biztositasdt az 1900-ban felallitott Gazdasagi Munkds-

és Cselédpénztér

még

megkézelitéen

sem

oldotta meg olyan mértékben, mint az 1907-ben Allami feliigyelet al& helyezett Orszdgos Munkds Betegsegélyezd és Balesetbiztostté Pénztdr. Az egységes ~ megszervezése a Magyar Tandcskéztarsasdg elsé intézkedései k6zé tartozott ; kiterjesztette a betegségi és baleseti biztositast

minden, munkasra, a mezégazdasagi munkdésokra és az alkalmazottakra is. A fasiszta ellenforradalom felfiiggesztette az Orszagos Munkdés Betegsegélyezé és Balesetbiztosit6

manybiztost

Pénztér

Allitottak

o6nkormdnyzatat;

s hosszi

huzavona

élére

utdn

kor-

1928-

ban, megszervezték az Orszdgos Tdrsadalombiztostté Intézetet (OTI) és a magantisztviselék ellatdsdra a kordbbi Budapesti Kereskedelmi Betegségi Biztosité Intézet helyett a Magdnalkalmazottak Biztosité Intézetét (MABI). Kiulén biztositéintézetet létesitettek az Allamvasuti alkal-

mazottak,

Ez

egyben

a postésok,

azt

a kézalkalmazottak

a célt is szolgdlta,

hogy

stb.

részére.

a kilénbézé

Tarsadalomtudomdinyi

373

tarsadalomlélektan

alkalmazotti rétegeket elvdlassz4k a munkdésoktdl, hang-

néplélektana,

stlyozzik

giai irdnyzata (pl. Talcott Parsons, Mead stb.), amely a tdrsadalmi jelenségek pszichikus oldalait hamisan szemléli s jelentdéségét a tdarsadalom fejlédésében tulértékeli. A tudomdnyos, materialista alapokon nyugvé lélektan és a marxista szocioldgia nem tagadja a tarsadalmi jelenségek szubjektiv, pszichikus oldala tanulmanyozasdnak sziikségességét, a polgari szocidlpszicholégiaval szemben azonban hangstilyozza, hogy a ~i kutatasnak feltétleniil egyrészt a tudomdnyos lélektanra, masrészt a marxista szociolégidra kell tamaszkodnia.

azt, hogy

Amig

az 1930-as

ellat6

OTI-nél

pengd

6k a munkésosztaly

évek végén a zémmel

az

volt,

egy

addig

tagra

a

jutdéd

felett Allnak.

a munkésokat

orvosi

kézalkalmazottak

kéltség

7,79

OTBA-janél

9,84, a MABI-nal 11,62, a postatakarékpénztar biztosité intézményeinél pedig 13,65 pengd volt. A mintegy 50 betegbiztosité intézmény a lakossagnak alig egyharmadat latta

el. Teljesen

biztositas

gazdasagi munkaésok.



nélkul

maradtak

Az SZU-ban

a mezo-

1933 ota a szak-

szervezetek intézik a ~t, amely kiterjed az egészség-, anya- és csecsemdvédelemre, minden dolgozé6 — mezégazdasagiak is — O6regségi, rokkantsdgi, betegségi és balesetbiztositasdra. — A II. vilaghdbort utaén felszabadult és a népi demokracia utjara lépett orszdgok fokozatosan megvaldsitottak és fejlesztik a szocialista ~t. Mo. 1949. évi alkotmaénya alapjan szervezte meg a Szakszervezetek Orszdgos Tandcsa a Szak-

szervezetti Tarsadalombiztositdst Kézpontot, az SZTK-t. Az SZTK gondoskodik a dolgozék és csaladjaik egészségvédelmérél, a betegek gydégykezelésérél s ugyanakkor anyagi ellatasukrdl is. Kereséképtelenségiik idejére a dolgozok +tdppénzt kapnak, amely egy évig, tuberkuldzis esetén két évig illeti meg dket. Az egyévesnél, egyediil alld n6é esetén kétévesnél fiatalabb gyermekét apold anya is kap a gyermek betegségének idejére tappénzt. Az —anya- és csecsemdvédelemhez tartozik a sziilési szabadsag 6s segély. A tébb gyermekes csaladoknal jelentés anyagi segitség a progressziv >csalddi pétlék. A mun-

kab6l

kidregedett dolgozék éregségi

keretébe szetesen

tartozik; tovabbra

— Magyarorsedg,

HELYZET.)

— nyugdija is a ~

az 6regek gydgykezelésérél terméis _ gondoskodik a ~. (Bévebben,

EGESZSEGUGYI

A tarsadalombiztosttas Tarsadalombiztositasban részesiilék szama®

ES

{ébb adatai

Egy

biztositottra

jut6

potlék® | Ebbél egy

juttatas

1938

2,8

1949

3,8

41

117,70

35,80

1959 1960

7,2 8,5

72 85

538,40 554,70

1961

9,4

94

567,80

a) Csaladtagokkal

jutott®

sviilési | szer | millid | ay Ft

Yo-Aban

|

esalAdra

yosy-

| tappénz

381 | 18,99

2,808 | 8402]

264

54,80 54,80

199,30 199,80

1142 1349

2192 2435

56,40

| 210,00

1351

2385

c) A termelészévetkezeti

:

csalidok,

ill. azok részére tértént kifizetések nélkiil.

Tarsadalom- és Természettudomanyi Ismeretterjeszté Tarsulat, TTIT: —+Tudomdnyos Ismeretterjeszid Tarsulat tarsadalomlélektan, szocidlpszicholégia bdnhidai erdmivel. Bacs-Kiskun

m.,

bajai

Mélykut.

fajamsz:

az

1756-ban

Tatdn

alapitott

mazas-

cserép-gyart6 manufaktura készitményeinek gytijt6neve. J6 minéségi -/fajanszainak mintaskdéléja a _holicsi fajanszokéval rokon, de nem olyan gazdag. Jellegzetes készitményei a plasztikus vérés rakokkal diszitett, un.

rakos tanyérok voltak. Az tizem a 19. sz. elején > keménycserép-gyartasra tért at, s a szdzad madsodik felében megsztint. — Irod. Révhelyi E.: A tatai majolika térténete. 1941. Tatai-vélgy : ENy—DK-i iranyd tektonikus siillyedék a Vértes és a Gerecse hg. kézétt. Osi kézlekedési titvonal. Nagy dharmadkori készéntelepek. Tatar

ASZSZK:

autonédm

kézt.

az

SZU-ban,

az

OSZSZSZK-ban a Volga—Kéma mellékén. 1920-ban alakult ; 68000 km?. L: 2,95 millid (1961), fdleg tatar és orosz, azonkiviil csuvas, udmurt, baskir, mari, mordvin. Fév.-a Kazén. — Alacsony, hullémos felszint

erdés

sztyepvidék.

Kontinentalis

éghajlat,

hideg

téllel

(jan. —14 C°). Féfolyéi a Volga és a Kama. Kb. 17%-at boritja erdé. Asvdnykinesei: kéolaj, féldgdz, készén, gipsz. — Gazdasagi életében kiemelkedik a kéolaj és a féldgaz jelentdésége (fdleg Almetyevszknél): termékeiket esévezetéken szallitj4k Szaratovba, Kujbisevbe

Nagy

Oktdéberi Szocialista

nagyaranyu

geoldégiai

Ufaba, Omszkba, Gorkijba, és Permbe. A kitermelés a

Forradalom

felmérések

utan

megindult

eredményeként bonta-

kozott ki, és ma elsé helyen 4ll az SZU-ban. A feldolgozé ipar Kazanban dsszpontosul (gép-, textil-, épitdanyag- és malomipar). A mezégazdasag f6 aga a rozs-, burgonya-, kukorica- és takarmdnytermesztés. Allatallomany (1961): szarvasmarha 936000, sertés 872000, juh és kecske 220 900. — A kézlekedésben a vizi és vasuti forgalomnak van nagy jelentdsége. Tatar-hag6 : az Eszakkeleti-Kdrpdtok fontos atjardja a Maramarosi-havasokban, Kérésmezénél (Jaszinya), az SZU-ban, Karpat-Ukrajnaban, a Tisza és a Prut felsé volgye kdzott, 931 m magasan. tatarjaras, 1241—42: a feuddlis magyar allam teriiletét

ért nagyaranytt

timadas

és pusztitds.

A Dzsingise kan

felé menekiiléket

viszont

ellen

késziiltek.

Ezzel

a hirrel.

a kunok kivonultak az orszagbolA feudalis anarchia megakadalyozta IV. Bélat a sziikséges katonaier6 dsszegyljtésében, a nagyurak pedig nem vették komolyan a. varhaté mongol tamadast, holott: Batu és Szubutaj seregei Kijev elfoglalasa utaén mar megverték a lengyel csapatokat is. 1241

harcoltak a ,,szénesata”’ siketermelés kibontakoztatasdért.

hajt. Teljes tizemét

a kun

szovetségesei, és 1241-ben meggyilkoltak kiralyukat: Kotonyt, mire

Tatabanyai Héerémii Vailalat : azelsé Stéves terv keretében, épiilt vallalat ; a tatai égdpalara (31 kcal/kg) alapitott héerdmévet iizemelteti. 8 db 48 t/d 400 C°-u 30 at teljesitményti kazanja 4 db, dsszesen, 65,8 MW kapacitdsd gozturbinat

ami

Egyes térzseiket

tért vissza Julidnus barét masodik oroszo.-i utjardél 1237-ben. IV. Bélanak a kunok befogadasaval nyert segitséghez fizétt reményei nem valtak be. A nagyurak a kunokat. megvadoltak, hogy a mongolok

Banydszsziv és banydészékél. T.

Sztdlinvaros,

a Ny

haderét,

vezetett.

IV. Béla kiraly fogadta be Mo.-ra segitségiiket remélve a mongolok ellen. 1236-ban Dzsingisz kan fia, a hatalma egy részét 6rdkl6 Batu kan és a hires mongol vezér : Szubutaj vezetésével a mongolok megverték a volgar bolgarokat, sorra elfoglaltak az orosz varosokat és rész-

munkasmozgalmanak térténete a bdanyanyitastdl a felszabadulasig, 1896—1945. 1958; Weiner—Valentiny— Visontai:

orosz—kun

torzsszévetség felbomlasdhoz

tavaszan,



gondos

eldkészités

utan — tobb oszlopban megindultak

Mo.

ellen.

A Vereckei-szoro-

son benyomuldé fésereg megallitasat a nador a sietve d6sszeszedett erével eredményteleniil kisérelte Batu kan meg. Batu seregei nehézség nélkiil (Egykori kinai raiz) nyomultak az orszag belsejébe, és apr. 11—12-én a Saj6 menti csatdban (a hagyomany szerint: Mohinal) megsemmisit6é vereséget mértek a magyar kirdly gyenge csapatara. A csatabol maga IV. Béla is nehezen, tudott megmenekiilni. Mas seregrészek ezalatt Erdélyben. és fi-Mo.-on at nyomultak be, a kortaérsak szerint orszagszerte rettenetes pusztitast okozva. 1241—42 telén a befagyott Dunan atkelve a Dunantult is végigdtltak. A k6b6l épiilt varak bevételével nem téréddve Dalmaciaba igyekeztek. IV. Béla ugyanis Ausztrian 4t (ahol helyzetével visszaélve Frigyes osztrak herceg segitségnyutjtas helyett ott-tartézkodasaért megzsarolta) a dalmat partvidékre menekilt, hiaba kérvén segitséget a német csdszartol és a papatol is. A mongol seregek mar a Trau szigetére menekilt kirdly nyomaban voltak, amikor varatlanul visszafordultak és kivonultak Mo.-rdél. Egyes. vélemények szerint azért, mert Batu részt akart venni az. Ogédej nagykan, haldlét kévet6 nagykan-valasztason, mas. vélemények alapjan a visszavonulas oka valdszintileg az volt, hogy a D-oroszo.-i teriileteken akartak megerésiteni uralmukat (— Arany Horda). Kivonuldsuk utaén az orszag népe hamarosan, helyrehozta a pusztitasok okozta karokat. IV. Béla levonta a ~ tanulsagait, a nagyurakkal szemben a varosokra igyekezett tamaszkodni és tamogatta fejlédésiiket. Kiuilpolitikajaban, pedig Mo. orosz és lengyel szomszédaival igyekezett a mongol veszedelem elleni szévetséget kiépiteni. A~t a kortars Rogerius irta le személyes élményei alapjan. Carmen Miserabile c. latin nyelvt prozai munkaéja 1488-ban, jelent meg, magyar fordttasa pedig 1861-ben. — Irod. A t. Magyarorszagon és a nemzetkézi politika. 1952. tatarka : — pohdnka Tatar Kiss Lajos (1911— ): orszdggytilési képviselé6. K6tszévésegéd volt, 1944. nov.-tdé] vesz részt a

munkasmozgalomban és tagja a partnak. 1948-tdl 51-ig Hajdu-Bihar megye alispdnja, 1951-té] 60-ig a Hajdu megyel tandcs végrehajté bizottsdganak elnéke, 1960—

6l-ben a SZOVOSZ

ben

a Borsod

igazgatésagdnak elndke,

megyei

tanacs

végrehajté

1961—62-

bizottsaganak.

378

tatarlone

elnéke volt. Az MSZMP Kézponti Bizottsaganak tagja (1959-t6]). tatarlone (Lonicera tatarica): a bodzafélék (Caprifoliaceae) csaladjaba tartozd, koran lombosodd, erés novést cserje. Hazdja Azsia. Maj.—jtin.-ban, hozza fehér v.

rozsaszin

viragait.

Termése

sarga

v.

piros

bogy6.

Maganosan, v. csoportosan, tiltetik. Szaporitasa dugvanyozassal torténik. tatar nyelvy : a —tordk nyelvek kiposak agahoz tartozd nyelv, amelyen a Tatar ASZSZK-ban, Ny-Szibéria egyes teriiletein és az SZU mas részein dsszesen 5 millid ember beszél. A tatar nevet gyakran esak a teriiletileg szétszért és kiilénb6z6 neveken szereplé nyelvjarasok 6sszefoglalé elnevezéseként hasznaltak; a nyelvjarasok térténeti Osszetartozasara, az elnevezés jogossagara csak az tjabb kutatasok mutattak ra. A tatar irodalmi nyelv a kazani tatarok nyelvjarasdn, alapszik. Elsé dsszefiiggé emlékei a 16. sz.-b6l maradtak

fenn,

de

irodalmanak

térténete

szempontjabol a régi kipesak irodalmi emlékek is fontosak. 1917 utan az arab iras modositott valtozatat, majd egy latin bettis abécét hasznaltak. 1939-ben ezt a cirill {ras valtotta fel. tatarok: 1. A Tatar ASZSZK térzslakossagat képezé torék nép. Elnek még a Baskir ASZSZK-ban, a Volga vidékén,

Kazahsztanban

és Szibériaban

is. Lélekszamuk

az SZU-ban, 4 969 000 (1959). A hivé~ tébbsége szunnita mohamedan. — 2. a -mongolok egy régi torzse, amely mar a turk kagandtus idején (6—8. sz.) 6nalloan szerepelt. Egyes kételékeit a 9—10. sz.-ban Kan-szuban és a kinai hatarvidéken jelezték. Az eurdépai forrasok késébb a mongolokat nevezték ~nak. Tataros, Trotus : foly6 Romanidban, Erdélyben, részben a Maros Magyar Autonédm Tartomaényban. 150 km hosszu, a Csiki-havasokban (Muntii Ciucului) ered, attér a Gyimesi-szoroson (Ghimes Palanca), Moldovdban a

Szeretbe

(Siret) Omlik.

Tatarszentgyérgy : 6tk., Pest

m.,

dabasi

j. L:

2430

Tauchnitz

tartoz6, forrtszirmti novényesalad. Partajuk gyakran kétajku, terméstik rendesen tok. Ide tartoznak az 6kérfarkkor6é, a gyujtovanyfi, a veronika, a gytiszivirdg, az oroszldnszdj stb. nemzetségek. A csaladnak mintegy 2700 faja ismeretes. tatorjan (Crambe tataria): kétsziki, a keresztesviragtak (Cruciferae) csaladjaba tartozd novény, fehér illatos viragokkal és hosszt vastag gydkérrel. K-i pusztakrol szArmazik,

hazankban

ma

csak Balatonkenese

k6ril

lathaté vadon. Gydékerét inséges idédben a k6zépkorban kenyér helyett fogyasztottak. Tatra: — Alacsony-Tétra, (Nizke Tatry) és > MagasTatra (Vysoké Tatry). Tatrafiired: — Vysoké Tatry, 2. Tatrai Vilmos (1912— ): hegedtimfivész. 1940 dta a Székesfévarosi Zenekar (Allami Hangversenyzenekar) hangversenymestere. 1946-ban alakitotta meg kivalé vonésnégyesét, amely mint a modern magyar mtivek tolmacsoléja kilféldén is szerepel. 1957-ben megalakitotta a karmester nélkiili Magyar kamarazenekart, melynek azdéta vezetdje. Vondsnégyes tarsasdga Liszt- és Kossuth-dijat kapott. Jelenlegi tagjai: ~ Vilmos, Szdécs

Mihadly, Konrdd Gyorgy, Banda Ede. Tatranska Lomnica, T'diralomnic : magaslati iidiiléhely Csehszlovakidban, a Magas-Tatraban. Turista és télisport-kézpont. A 2632 m magas Lomnici cstesra (Lomnicky Stit) drétkdtélpalya (lanovka) vezet ; a Poprad és a Csorba-t6 felé vezeté elektromos vontatasi vasutvonalak kindulohelye. Tatranska Polianka, Tdtraszéplak : hely

Csehszlovakiaban,

a

magaslati

Magas-Tatraban,

a

udul6Felka-

vélgytél K-re. A Csorba-toval és Tatrafiireddel elektromos vontatast vasit k6ti dssze. Tattarescu, Georgiu (1818—94): roman festé. Réméban, és Parizsban tanult, 1864-t6l a bukaresti mtivészeti iskola tandra volt. Egyike volt az els6 roman festéknek, aki paraszti témat abrazolt festészetében. Tanit-

(1960). Va.: Orkény. Tatar-szoros : a Szihote-Aliny hegység és a Szahalinsziget kéz6tt 7 km-re elkeskenyed6é atjaréd a Japan- és az Ohotszki-tenger kdzétt. Hossza 530 km, szélessége

vanyaival egyiitt Romania szamos templomi falképének

10—340 km; 230 m mély. Télen gyakran nagy része befagy. Tatay Sandor (1910— ): ird; Jozsef Attila-dijas. Az

tok, lokiallitasok rendezésére szolgalo intézmény, melyben, a lovak gondozasat, belovaglasat, kélesonzését s a lovag-

1930-as

években,

jelentkezett

a ,,népi’’ ideoloégia hatasat

mutatd novellaival. Zdpor c. regényében, (1941) a két vilaghaboru kozti paraszti életet, a Hushagydkeddben (1943) a korabeli Budapest tarsadalmat dabrazolta. A Simeon-csaldd c. trilégidja (A Simeon-hdz, 1955 ; A médsodik ledny, 1956; Kenyér és virdg, 1959) egy uri esalad széthullasa torténetének a hatterében a 20. szdzadi magyar

tarsadalom

atfogdé

abrazolasdra

tett

kisérletet.

Vulkan c. regényében (1958), amelybél a San, Francisc6-i fesztivalon nagydijat nyert Hdz a szikldk alatt c. film (1958) késziilt, a felszabadulas utani forrongdé idészakot mutatja be. Egyéb miivei: Kinizsi Pdl, 1955; Fehér

hinté, 1960; Puskdék és galambok, 1960, regények ;Enek a széléhegyrél, 1955, valogatott elbeszélések stb. Tatika-csoport: bazalt tanthegyek csoportja, a Keszthelyi-hg.-t61 E-ra Siimegig. A Keszthelyi-hg.-t6l a 4sidi-medence valasztja el. A pannonkori homokalapzaton a Tapolcai-medence tanthegyeinél nagyobb kiterjedést bazalt lavatakarédk vannak. Részei: Tdtika 413 m, esticsan, festéi varrommal, Kovdcsi-hegy 356 m, Ldz-hegyek az uzsapusztai nagy kdéfejtével és Szebike, 404 m. Ossze-

fiigg6 tolgyes boritja. Kedvelt kiranduldohely.

Kisfaludy

Sandor Regék a magyar eléidékbdl c. ciklusanak madsodik részében (T'dtika) Tatika vardhoz fiz6d6 romantikus szerelmi torténetet énekelt meg. Tatler, The [tétlo, do]: az egyik elsé6 angol hetilap (1709—11).

Richard

Steele

inditotta,

munkatadrsa

Joseph Addison, a 18. sz. egyik legjelentésebb publicistaja. Folytatasa a The Spectator volt.

volt

angol

tatogatéfélék (Scrophulariaceae): kétszikti, a sokmagvu cséviragtak (Solanales, Personatae) rendjébe

alkotdéja, emellett arcképeket, tajképeket szellemti térténeti kompozicidkat festett. Tattersall

s romantikus

; fedett lovarda ; léarverések, lovasbemuta-

las tanitasat is vallaljak. Az elnevezés Richard~ (1724— 95) nevébél szarmazik, aki elséként alapitott ilyen intézményt Londonban. — A Kerepesi uton levé budapesti ~ régebben tomeglatvanyossagok, népgytilések céljaira is szolgalt és szamos forradalmi tomeggyilés szinhelyeként valt nevezetessé. 1944-ben a nyilas terror aldozatainak egyik gytijtétabora volt. Ma a Népstadion kezelésében van. Tatu: hegyi folyé6 Kinadban (Szecsuan tart.), 909 km hosszu. Jelentés vizierémtiivek. — A kinai Vorés Had-

sereg 1935-ben, a + hosszu menetelés idején, hésies énfelaldozas a4rdn kelt 4t a folyoén. A Kuomintang-erék felgyujtottak az Ansuncsang varoskanal levé hidfé kiserddjét. A Vords Hadsereg egyes csapatai attortek a langokon, és elfoglaltak a hidat, mas résziik az ellenségtél elfoglalt komp segitségével hajtotta végre az Atkelést. Tatum, Edward (1909— ): amerikai bioldgus. Az

ordkléstani jelenségek biokémiai mddszerekkel térténd tanulmanyozasdaért, a génmikédés, valamint a génmutaciok 6rdkléstani lényegének feltardsdért 1958-ban G. W. Beadle-lel és J. Lederberggel megosztott orvosi Nobel-dijat

kapott.

Tatung : varos K-Kindban. nyékén

van,

Kina

egyik

L:

355 000 (1959). Kor-

legnagyobb

készénmedencéje.

Textil-, élelmiszer-, fémipar, cementgyartas. Tauber, Richard (1892—1948): vildghirti osztrdk opera- és operetténekes (tenor). A drezdai operahaz tagja volt, 1933-ban Angliaba emigralt. Lirai szerepek (kiilén6sen Lehar-operettek) kivaldé eléaddja. Tauchnitz: német kényvkiadé vAallalat; 1837-ben Christian Bernhard ~ (1816—95) alapitotta Lipesében. 1952 dta Stuttgartban miukédik. Féleg angol nyelva, oles6 kényveket ad ki. Leghtresebb sorozata, a Collection

Tauern-hegység of British and American k6tetet

authors eddig tébb mint

6000

foglal magaban.

Tauern-hegység : — Alacsony-Tauern, > Magas-Tauern Tauffer Vilmos (1851—1934): sziilész, egyetemi tanar. Meghonositotta Mo.-on az operativ négydégyaszatot ; 6 készitett els6nek a vilagon, uréter-varratot. A sziilészeti rendtartas kidolgozasaval és bevezetésével Mo.-on, valositotta meg elészér a sziilészeti események orszagos

szambavételét. Taunus ; hegység Németo.-ban, a Rajnai-palahegység DK-i része, a Majna, Rajna és a Lahn, k6zétt ; legmagasabb

pontja 880 m.

Taurinus Istvan, eredeti neve Stierdéxel Istvan (?1480— 1519): morva szarmazési humanista ird. Egy ideig Bakocz Tamas szolgaélataban allt. Gyulafehérvari kanonok koraban megirta az 1514. évi paraszthabort torténetét Stauromachia (Keresztes habort) ¢c. latin eposzaban (Bécs, 1519). Dozsaval és parasztjaival szemben ellenséges szellemben, az uralkod6 osztaly szemszogéb6l abrazolta a felkelés eseményeit. Munkaja ennek ellenére sok szempontbol forrdsértékti, mert szAmos hiteles torténelmi eseményt is megériz. — Irod. V. Kovacs 8.: A Dozsa-haborti humanista eposza. (Irodalomtoérténeti Kézlemények, 1959. évf.)

Tausig, Karl (1841—71): osztrdk zongoramtivész. Liszt tanitvanya. Eurdpa-szerte nagy sikereket aratott, egy ideig Berlinben mesteriskolat vezetett. Zongoramtveket (etiidéket, Atiratokat stb.) irt. Ertékesek pedagégiai

kiadvanyai. tausirozas, fémberakds, damasquinage, agemina: nem nemesfémnek nemesfémmel valo diszitése. A diszitendd targy feliiletét a minta rajza szerint véséssel v. maratassal kimélyitik, s a mélyedésekbe hideg eljarassal, kalapalassal régzitik a nemesfém drotjait v. lemezkéit. Ezt a technikat legkivalébb mtiveléjérél, a velencei Paolo Azzimindrol(16.sz.) lavoro all’ Azziminanak isnevezik. Amohamedian, mtivészetben, (kardpengéken, edényeken) gyakori. Tausz Janos (1911— ): belkereskedelmi miniszter (1956. apr. éta). Magantisztviselé volt. 1929 ota vesz részt a munkdésmozgalomban,. 1931-t6l tevékeny tagja volt a Maganalkalmazottak

Szakszervezetének,

1933-tol

az

SZDP-nek. 1941—44-ben, munkaszolgdlaton és gytjtétaborban volt. A felszabadulads utan tagja lett az SZDP, majd a két munkaspart egyesiilése utaéan az MDP Koéz-

ponti Vezetdségének. 1950—56-ban belkereskedelmi allamtitkér, majd miniszterhelyettes. 1949 ota orszaggytlési képviseld.

Taunt: német épitészcsalad. 1. Bruno (1880—1938) : német épitész. A Jugendstilb6él kinév6 stilusdnak elsé jelentés

eredménye

modern

lakételepeket

tavaszi hadjarat

379

a

ké6lni épitett

iiveghaz

(1914).

Berlinben,

Késébb

Britzben

és

Tavasi Lajos (1814—77): pedagégus, a reformkor és a forradalom nevelési mozgalmainak egyik iranyitdja. Nagy érdemeket szerzett Pestalozzi népnevelési eszméinek terjesztése és a korszerfi pedagégiai kézvélemény megteremtése terén; az intézményes testnevelés mo.-i meghonositasénak egyik kezdeményezéje. Meginditdja és 1846—48-ban szerkesztdje az els6 magyar nyelvi pedagogiai szakfolydiratnak, a Nevelési Hmléklapoknak. Tanoda és Egyhdz c. munkajaban, (1848) az egyhaz és az iskola elvdlasztasanak sziikségességét hirdeti. Szervezémunkajanak eredményeképpen iilt 6ssze az elsé egyetemes tanitogytilés (1848), ennek végig egyik vezetdje, a pedagogusok forradalmi szarnyaénak megszervezéje volt. — Irod. T. L. valogatott pedagégiai miivei. Szerkesztette és bevezetéssel ellatta Oroszné Murvai Margit. 1955. tavasz: 1. csillagdszati ~: a Fold H-i féltekéjén a tavaszi napéjegyenléség napjatol (marc. 21) a nyari napforduléd napjaig (jin. 22) tarté évszak. — 2. meteoroldgiat ~ ; dtmeneti évszak a tél és a nydr kézétt. Az E-i féltekén a marcius, aprilis és mdjus honap. Nalunk ~szal

a hémérséklet kb. 3 C°-rél 20 C°-ra emelkedik, a fagyok megsztinnek, s a napos é6rak szama haéromszorosara n6.

tavaszi hadjarat, 1849. apr.: a forradalom és szabadsdghare 1849 tavaszan cainak Osszefoglalé

vivott, gyézelmekben gazdag harelnevezése. Az apr. 1l-én Egerben tartott haditanacs elfogadta Vetter terveit Klapka javaslataival kiegészitve, amelyek az ellenség felmorzsolasdra iranyultak, de sok kockazatot is rejtettek magukban. A ecsdszériak nem tudtak, honnan varjak a f6 tamadast. A Schlick vezette csapatok Hortnal varatlanul szemben, talalték magukat a honvédekkel s visszavonultak Hatvanba, ahol Gaspar Andras ezredes csapata érzékeny veszteségek mellett mar-mar vereséget szenvedett, amikor Damjanich paranesdra a lengyel légid (J. Wysocki ezredessel az élén) visszavonulasra késztette a csdszariakat, majd Kiss Erné honvédei apr. 2-a4n fényes gyézelemmé

vAltoztattak a hatvani dtkézetet. Apr.

kezdeményezett

iitkézet.

Nagy

Sdndor

Jozsef huszarai

Tapidsapig iildézték Jeladié seregét. A tépidbicskei utkozet azonban megmutatta a honvédség f6 erdinek elhelyezkedését, s ezért Jelati¢ apr. 6-an Isaszegnél felvette a harcot. Tamogatasara 7-én, megérkeztek Schlick csapatai is. Az wsaszegi utkézetet Damjanich és Aulich honvédeinek hésiessége — amellyel harcba lenditették Klapka hatralé hadtestét is — fényes gyézelemmé valtoztatta. Ez azonban, nagyrészt kihaszndlatlan maradt; Gaspar tétlenkedését kihasznalva Windischgraetz Géddéllérél vissza tudott vonulni Pestre. A honvédsereg gydézelmei miatt az udvar Windischgraetzet visszahivta s helyébe

Zehlendorfban. Epitészetelmélettel is foglalkozott. Elete

Ludwig

végén Térdko.-ban dolgozott mint az épitészeti oktatas egyik vezetdje. — 2. Testvére, May (1884— )is a modern német épitészet egyik jelentés alakja (a Német Kényvnyomdaszok Szévetségének székhaza, Berlin; a Szakszervezeti Székh4z Frankfurt am Mainban stb.). tautolégia (gér. ’szdismétlés, az elébb elmondottnak megismétlése’> 1. logikai hiba, amikor valamely fogalmat v. itéletet 6nmagaval akarnak meghatdrozni, ul. bizonyitani. Pl. nevetséges az, amin nevetni lehet. — 2. (nyelvt) a stilisztikaban felesleges szdszaporitas, szdfecsérlés, ugyanannak a fogalomnak sziikségtelen, ismétlése azonos jeientésti szavakkal.

7-én, bevonultak Géddllére a honvédesapatok,

tautomeria (gor. ugyanaz + rész’ szobdl): az a jelenség, amikor valamely szerves vegyiilet két kiilonb6z6 szerkezettel vesz részt reakcidiban. Pl. a barbetursav a koriilményekt6l fiiggéen az alabbi keto-, ill. enol-szerkezettel képes reagalni:

NH—CO gen’: CO CH, ees NH—CO keto-szerkezet

N=C—OH Ledal HO-—C CH ll | N—C—OH enol-szerkezet

2-dn

Tapidbicskénél is gyézelemmel végzéd6tt a Klapka altal

elndklete adatavaé

Welden

baré

tdborszernagyot

alatt megtartott Pest

kérilzardsdt,

haditanacs a III.

nevezte

ki. Apr.

sa Kossuth

a II. hadtest fel-

és az

I. feladatava

Komérom felmentését, majd a Dunan atkelve E-Dundntuilon a dénté iitkézet megvivasat tizte ki. Damjanich k6ril is zarta Vacot és apr. 10-én megfutamitotta az ellenséget, de az — Klapka késlekedése miatt — Uujbol kicsuszott a bekerités eldl. A kb. 26 ezer fonyi sereg z6me ezutan, Ipolysagon és Lévan, 4t a Garam felsé folyasa felé haladt s apr. 19-én atkelt a folyon és még aznap folényes gyézelmet

aratott

(Damjanich

és Klapka

vezetésével,

Nagy Sandor huszaérainak részvételével) Wohlgemut tdbornok csapatai felett, amelyek Ersekujvdrig menekiilve megnyitottak az utat Komaromba (> nagysalldi csata). A mare. 20. ota k6riilzart varba apr. 22-én, bevonultak a honvédek. — Welden, a csaszari féerék Pest térségében valdé bekeritésétél tartva feladta Pestet (apr. 22.) és Hentzi parancsnoksagaval a budai varban hagyott védok kivételével Ny felé vonult. Gérgey azonban késlekedett, Uj hidat veretett a Dunan, és a sereg apr. 26-4n kelt at. Még aznap megiitkéztek Komarom-Oszénynél Welden csapataival, de haromdéras hare utan — ldészerhiany miatt — Gorgeynek csapatait vissza kellett vonni. Nem tudtak elérni a tervezett déntést, az ellenség megint el-

tavaszi napéjegyenléség menekiilhetett.



380

Bar a ~

az egyes utkézetekben

tavbeszélé-késziilék

ki-

vivott gyézelmek ellenére sem érte el a kittz6étt célt, jelentés eredménnyel jart. Az orszag belsé részén tila Dundntul E-i teriiletének nagy része is felszabadult. Gérgey azonban nem hasznalta kia kedvezé helyzetet és nem teljesitette az idékézben, kormanyzo-elnoknek megvalasztott Kossuth utasitasait. Az ellenség uldézése helyett visszafordult s Buda ostromaval a szabadsdghare értékes heteit pazarolta el, ezzel médot adva a cari intervencid és a forradalmi erék elleni uj tamadas eldékészitésére. tavaszi napéjegyenléség : — napcjegyenloség tavaszpont : az—> ekliplikaés az égi egyenlité (> Hgyen-

liié) azon metszéspontja, ahol a latszdélagos évi mozgast végz6 Nap mare. 21-én tartozkodik és az égi egyenlitén

A tdvbeszélés fébb adatai Magyarorszdgon

TAvbeszél6-

liv

Bekapcsolt f6| 2llomaésok szima

Bekapcsolt mellékallomasok

Kezdeményezett be-

vonalak

(ezer)

szima (ezer)

szélgetések

nese ae

6ssze- | ebbdl]

éssze- | ebbdl

es

sen

1937 1949 1956 1960

27 28 39 43

664 109 527 031

1961

43 715

Bp.-en

sen

Bp.-en

111,8 70,3 36,8 30,4 91,1 56,3 47,5 40,0 192,3 |. 117,0 | 155,4 97,9 243,4 | 144,3 | 174,38 | 102,8

178,6 187,1 463,2 538,0

255,0

58,1

151,6

183,9

106,0

D-rél B felé halad at.

Tdavbeszélé-dllomdsok szima néhany orszdgban

tavbeszélés, telefondlds ; két, egymast6l tavoli_ személy beszédkapesolata vezetéken tovabbitott villamos energia felhasznalasdval. A beszéd hangenergiajat egy atalakité (mikrofon) villamos energidva alakitja at, ezt vezetéken, a masik

fél tavoli késziilékéhez

erésité6t

helyeztek

el

(— tdévbeszélé-berendezések,

— tavbeszélé-késziilék). A ~ek lehetnek helyiek és tavolsagiak. Helyi beszélgetést ugyanazon halozaton kapesolt, tavolsagi beszélgetést pedig a kiilénbdzé halozathoz kapesolt dallomdsok hasznaldi folytatnak egymassal. Dijegységen nalunk a nappali érakban, folytatott, 3 perces, k6zonséges beszélgetés dijat értik. A 3 perenél hosszabb tavolsagi beszélgetéseket percenként szamitja fel a posta. A stirgés beszélgetési dij ennek kétszerese, az igen, siirgésé haromszorosa, az azonnalié pedig tizszerese. jszaka (22—7 ora k6z6tt) a nappali dijszabas felét kell fizetni.



Irod. Kozma

Taraba

és tavjelz6

berendezések.

1952;

Balazs B.: A taviro és tavbeszélé torténete. 1952; Koczky

L.: Tavbeszélékésziilékek és gépelemek. 1953 ; Simon F.: Tavbeszélétechnika. 1960. tavbeszélé-allomas : a — tdévbeszélé-kézponttal vezetékes uton, 6sszekotott

mények

— tavbeszéld-késziilék, v. izemek,

esetén

alkézpont.

Az alkézpont

tobb

intéz-

mellék-

dllomassal rendelkezik, melyeket az alkézpontban, dolgozé kezel6é személy rendszerint kézi kapesolassal kéthet dssze

a hivo féllel. tavbeszélé-berendezések : a tdvbeszélést lehetdvé

tevé

késztilékek k6zés neve, amelyek rendeltetésiik szerint két nagy csoportra oszthatok: a kdzhasendlatu és az tizemi cre. A k6zhasznalati tavbeszél6-allomasok kétfélék : eldfizetdi és nyiludnos tavbeszéld-dllomdasok.

A

tavbeszélés

(telefon)

elterjedisége

a

vildgon

1960-ban

Taévybeszélé-allomésok Vilagrész

NMS ots Spey hetata akenreeasaves feveress Gain a o¥-e Graieterenter ebbél VACEELOven etapapevevetseererehe ceetaterere:Sievers hiss (afs.servexetenl

sAnmerika Pees

creer

ae) cee

megoszlasa

(maillidé)

(%

141,7

100,0

2,0

1,4

79,8

56,6

aa, 3,3

0,8 2,3

Azsia (SZU és Tordko.

..........

9,1

6,4

........

43,2

30,3

nélkiil)

Eurépa (azSZU-val és Toréko.-gal)

eee

szAma

OA So-pWReelOlom oO OLEOUDE GE oe om no Cec We AIM Creag Ga aie victenue kone pslactare siete ieerere

Oceannians

INTeINAWEN

SHAD ORONO AOS Fa ee

BO lAG a Reem IC ae eer Te SATESZUEIEN S ovcieta psc micas et aeeterare rae Belem Ahyerstarevsicter ceorets oerstetere

Braziligin

wisstasis cen eeenemitere eran

3,2

Megjegyzés : Mik6d6 tavbeszélé-Allom4sok sz4ma ;? becslés.

2,2

1960

x hee pom

377

679

1 296

595 280% 394

963 351 602

2164 TOL 1137

,

1 023

s...:eyeie:eseres oeiscsiecsis

221

351

1015

425

644

1072

Dél-afvikai Koz. sos csse.se ves BrancinOendaaetis: 3,/futderémiben termelt g6zzel, meleg v. forrd vizzel torténéd kdézponti fatése, esetleg melegvizszolgaéltatassal egytitt. A hét csdévezetéken keresztiil héhordozé kézeg (forré viz, nagy nyomast g6z) segitségével juttatjak el az egyes épiiletekbe, ahol az

haditechnikaban

és a vilagirkutatasban

is.

tavirat, siirgény : a posta altal felvett, tdvirdn tovabbitott és rendeltetési helyén kézbesitett kézlemény. A posta a ~ot a postahivatalban, irasban v. tavbeszélé-eldfizeté allomasarél is felveszi és a cimzettnek a szolgadlati idé alatt kézbesiti. Folytonos szolgalatot tarto hivataloknal a cimzett kérheti, hogy éjjel is kézbesitsék v. éjnek idején, még az éjjeli jelzést és siirgés tartalmt ~ait se kézbesitsék, kérheti tovabba, hogy a cimére érkez6 ~ot a posta tavbeszél6n, kézbesitse (Bp.-en csak eldjegyzett roviditett taviratcim esetében). Mo.-on a ~ot latin bettikkel és arab szimokkal, tovabba olyan irasjelekkel kell megszerkeszteni, amelyek tovabbitasara megfelelé jelzések vannak. Ha a feladonaka ~ kezelésére vonatkozdlag kilonleges kikétései vannak, azokat réviditett alakban a

cim elé kell irni. A ~i szolgaltatasokért a posta a ~i dijszabasban megallapitott dijat szedi be. Mo.-on 1960-ban 7 398 000 taviratot adtak fel (1938-ban 2 625 ezret). tAvirati iroda, hirszolgdlati iroda : — hirszolgdlat taviré, telegrdf : impulzusokka atalakitott jeleknek és bettiknek elektromos tton vald tovabbitasara szolgalé berendezések dsszessége. Két fajtaja van : a vezetékes és a vezeték nélkiili ~. Az elébbi v. légvezetékes, v. kabeles osszek6éttetésii lehet. A vezeték nélkiili dsszekdttetést rendszerint nagy tavolségok esetében, hasznaljak. — Az amerikai

S. Morse

1832-ben

készitette

el az elsé olyan

tavirdkésziiléket, mely a kézvetitett jeleket régzitette. Az elsé6 Morse-féle taviré-dsszekéttetés 1844-ben Baltimore és Washington kézétt jétt létre. Mo.-on 1847-ben helyezték tizembe az elsé taviréberendezéseket. (még — tdvirdgép, +tavirdtechnika) szél6 torténete.



Irod. Balazs B.: A t. és a tavbe-

1952 ; Lajké—Varaljai:

Tavirotechnika.

1—2. rész. 1954—55.

taviréabécék : tdvirdjel-impulzusok

olyan

csoporto-

sitasa, amellyel betti- és irasjeleket villamos uton a legegyszertibben és leggyorsabban tovabbithatunk. Leg-

(->Morseismertebb és igen elterjedt a Morse-dbécé jelek). taviré-code [...kdd] (fr.) : taviratok kéltségének és a tavirévonalak foglaltséganak csdkkentésére szolgalé jelkules. Ezek lényegében megegyezésben rogzitett betticsoportok, amelyek esetleg egész mondatokat jelezhetnek. A tavirat szévegét az illeté ~-hoz tartozé szétar segitségével allitjak dssze és fejtik meg. taviréegyenlet, telegrdfegyenlet : parcidlis differencialegyenlet, mely az elektromos térerdésség vezetdk mentén val6é terjedését irja le:

2

4

ot?

ot

Cc

ahol E a térerésség, L, C, ill. R a vezeték egységny! hossziisdgut darabjanak dnindukcidja, athidald kapacitasa és ellendllasa. A ~ a nagyfrekvencias technikaban jelentés.

tavirégép : taviratok elektromos uton valé tovabbitasara és vételére szolgalé gépi berendezés. Megkiilonbdztetimk jeliré és bettinyomé gépeket. Az utdbbiak lehetnek szinkronjarastak (Hughes-gép, Siemens-gyorstavir6) és aritmikusak (Creed-gép, Siemens-tavirégép). A tavirdvezetékek kihasznalasa szempontjabdol megkwulonbdztetink még egyszeres és tobbszérés rendszereket, az utdbbiak tébb tavirat egyideji tovabbitasat teszik lehetdvé. tavirékézpont : taviratokat tovabbito kézponti tizem. A tavbeszél6-kézpontokhoz hasonld ~ok felallitasa a szolgdlatot gyorssé teszi és a vonalak jé kihasznalasat biztositja. A kézi kezelési v. automatikus ~ok elvi felépitése majdnem azonos a_ tavbeszélé-kézpontokéval. A hozzdjuk kapesolt tavirdgépek tavirdjellel adott hivasara a ~ kezeldje létesiti a kivant dsszekéttetést. A felépitett kapesolaton at a hivogép kozvetleniil a rendeltetési helynek adja le a taviratot. Automatikus ~ban a hivé szamtaresaval leadja a kivant tavirdallomas hivészamat, majd tavirdgépével magdat a taviratot. A forgalomban nemesak a postai tavirdhivatalok gépei, hanem maganeléfizet6k is részt vehetnek. A tavgépirék (telewek) elterjedésével a ~ok forgalma és fontossaga megnétt, az automatikus szolgalat a vallalatok, intézmények k6zoétti levelezést konnytvé teszi, sét kozvetlen, nemzetk6zi tavirddsszek6éttetések létesitése is lehetséges. tavirétechnika: a hiraddsiechnika egyik aga. Targya mindazon mddszereknek, tasa és megvaldsitasa,

berendezéseknek stb. kutaamelyek hireknek, értesi-

téseknek -—tdvird segitségével térténd tovabbitasaval kapcsolatosak. — A vevéallomason az _ impulzusokat jelirassal v. rendes bettifrassal papirra rogzitik, ritkabban hallhato hangjelekké alakitjak

A

Morse-tdvird

adodszerkezete

az

vn.

taviro-bil-

lentyt% (Morse-kulcs), amelynek lenyomasaval hosszabb (vonas) v. révidebb (pont) aramimpulzusokat kiildhetink a vezetéken At a vevéh6z. Az dramimpulzusok a vevé elektromdagnesének horgonyaét meghtzzak, ezaltal egy emeldékarra erésitett irén az eldtte egyenletes sebességgel elhaladéd papirszalagra az impulzusoknak megfeleléen, vonasokat v. pontokat ir. Morse a pont-vonas jelekbél Abécét allitott d6ssze (— Morse-jelek), ily médon teljes széveget lehetett taviratozni. Teljesitménye kb. 120 betti/perc. A kéktré-tdvirdgépnél az irdnt festéktartd

valyuba

jeleinek megfelelé lyuk(perfordtor) a Morse-dbécé kombinaciékat egy papirszalagra elére kilyukasztja, melyrél az adészerkezet nagy sebességgel tapogatja le és adja ki a vonalra a Morse-jeleket. Az adét tobb szalaglyukasztoval taplaljak, és igy a folytonos és gyors adas a tavirévonal j6 kihaszndélasdt biztositja. A jeleket a vev6oldalon gyors mtikédéstt irészerkezet, a hulldmiro v. undu-

liétor veszi fel és irja papirszalagra. A hatasfok javitasanak mds megolddsa a multiplex rendszer; ebben egy vezetéken egyidejtileg tébb ado és vevé dolgozhat. Az adék is, a vevék is egy-egy kérgytrt egymastd] elszigetelt,

ZE ot eh = Le AE

at.

tavirétechnika

382

tavir6-code

meriilé, éles szélti korong helyettesiti. A tdvird-

kopogonal a jeleket nem rogzitik, hanem a vevémagnest rezonans szekrénybe helyezik és a horgony kopogasabol hallas utan, veszik a jelet, és azt kézzel irjak le. Az elsé hazai Morse-gépes tavirdiizem Pest és Bécs kéz6tt 1850.

szept. l-én kezdte meg mtikédését. — A Morse-gépes uzemnél a taviratozds sebessége, vonal- és gépkihasznalasi foka alacsony, mert a gépet és vonalat egyidejtileg csak egy kezelé hasznalhatja. Szimplew kapcsoldsnal két vezeték kozil az egyik csak adasra, a masik csak vételre hasznalhaté. A duplex kapcsol4soknal egy vezetéken egyidejiileg mindkét iranyban Ilehet taviratozni. A gyorstdvirdnal a leadand6é taviratot a kezelé szalaglyukaszté késziilékkel

rézb6l

késziilt

korcikkeire

(kommutator)

vannak

kapesolva. Annyi kércikk van a gytrtin, ahany gép egyidejtileg dolgozhat. A két kércikk tengelyei, a kefék forognak és stroljd4k a kércikkeket. A két kefe a tavirdvonallal van ésszekétve, egyezé nagy sebességgel forognak, 6s geometriai helyzetiik is mindig azonos. Forgas kézben az adé-vevé parok révid idére dsszekapcsolédnak és ezalatt torténik a jel adasa, ill. vétele. A Morsejelekkel dolgozé tavirdtizemet lassitja a vett sz0veg Atirdsa bettikre, ennek elkeriilésére szerkesz-

tették

a

bettinyomd

tdvirdgépeket.

Két

ecsoportjuk

a szinkrongépek és az altalanosabban hasznalt aritmikus gépek. Szinkron mikddésti a Hughes-gép, aritmikusak a korszerii tavgépirdk (Creed, Olivetti, Sve-

mens stb.). Hazankban 1867 dta hasznaltak Hughesbettitavirédgépeket. A szinkronizmus kényessége miatt lassan kiszorulnak, helyiiket az aritmikus tavgépirdk

veszik at. — A Polldk—Virdg-féle gyorstavir6 a magyar Pollak Antal és Virag Jézsef 1898-ban késziilt talalmanya. A széveget elébb lyukasztassal papirszalagon régzitik, az adé a lyukasztott szalagot letapogatja és megfelelden kiilénb6z6 erésségi és iranyu aramldokéseket kild ki a vonalra. A vev6nél az aram két telefonhallgato membrdnjait mozgatja. Az ezekre szerelt tikrok egy fényforrdsbol reAjuk es6 vékony fénynyalabot téritenek ki. A fénynyalab fényérzékeny papirszalagra irja a zsinoriradshoz hasonlé, kissé szé6gletes bettket. A papirszalagra vetitett széveget maga a gép hivta eld, régzitette és a tavirat végén levagva kidobta. Bar ez a leggyorsabb

taviratozasi rendszer, bonyolult és draga szerkezete miatt a gyakorlatban nem valt be. A rendszer egy korszertibb valtozatat, tekintettel nagy sebességére, kisérletként a légi forgalom iranyitasdéban alkalmazzak. A Hellféle tavgépiré nem az irégépeknél hasznalatos bettinyomtatas elvével mtkédik. A bettik, ill. jelek irasdhoz a vevészerkezet egy késélben, végzddé magneshorgonnyal (vev6magnes) és egy allanddé sebességgel mozgo papirszalaggal, valamint egy dllanddé fordulatszammal forgd hengerrel rendelkezik, az utobbinak palastjan a papirszélességgel megegyez6 menetemelkedésti éles menet helyezkedik el. Ha a papirszalagot a késéli horgony a forgé henger menetéhez szoritja, akkor azok egy ponton érintkeznek. A henger festékezve

van, és forog, midltal

az érintkezési

pont a papir lassi mozgasa folytan egy enyhén ferde vonalat rajzol a papirra. A papirszalagot a késéli horgony az adédbdl érkezé aramimpulzusok iitemében,

nyomja a hengerhez. Az add impulzusaddja és a vevé nyoméohengere szinkronban, forog, és az ado impulzusanak megfeleléen a késélti horgony nyomja a papirt a hengerhez. Az impulzussorozat és a szinkronizmus eredményeként egymassal parhuzamos vonalakbdol kialakitva az

Atvitt betti képe

jelenik meg

a

papiron.

A Hell-féle

tavgépird erésen zavart vonalakon, mozgd allomasokon, (katonasag, rendérség) és radiddsszekéttetéseken at jdl hasznélhato. A tavirdvonalak j6 kihasznalasa céljabol kifejlesztették a vdltakozddramu tdavirdberendezéseket (VT), amelyek a jeleket a beszédsavba esé vivifrekven-

cids

+ csatorndkon

tékésszekéttetés

tévé.



at tovabbitjak, tobbsz6rés

A hazdnkban

laban, kilf6ldi gépeket

és ugyanazon

kihasznalasat

mtkédé (Creed,

teszik

vezelehe-

tavirérendszerek

Alta-

Olivetti, Siemens)

hasz-

nalnak. A Beloiannisz Hiradastechnikai Gyar foglalkozik a tavirdvonalak jobb kihasznalasdt célzd vdltakozédramu tdvirdberendezések (VT) gyartdsaval.

tavirézgsa (Nuphar): kétsziki, a_ timdérrézsafélék (Nymphaeaceae) csaladjanak egyik nemzetsége. 7 faja k6ztl nalunk allovizekben a sarga viragi ~ (N. luteum) él a viz szinén uszo, elliptikus levelekkel.

tavkabeltechnika ; a hiradastechnika hangfrekvencias atvitellel foglalkozé aga. A ~ba tartozd ésszekéttetések lehetnek egyiranytiak (pl. zenekézvetités, tavird) v. kétiranytiak (pl. tavbeszél6 aramk6rék). Rovid tavolsagra az atvitel lehet erdsitetlen, nagy tavolsagok athidalasara kb. 60 km-enként kézbens6 erdésitéket kell elhelyezni. Az erésiték elektroncsé6ves kapcsolasok, melyek

esak egy iranyban erésitenek. Kétiranyt dsszekdttetés esetén az atviteli iranyokat tn. villadramkérék valasztjak szét, amelyekkel lehetévé teszik a két irany kil6én erdsitését. Az erdsitédket dsszek6t6 vezeték lehet légvezeték v. kabel. Az utdbbi esetben az erdsitéd szakaszok novelésére pupinozast (—pwpincséve) szoktak alkaltavkézlés : hiranyagnak (beszéd, hang, jelek, irasjelek és képek) vezetéken at v. vezeték nélkiil tavolba vald atvitele. A-~ magaban foglalja a hiradastechnikat és az atviteltechnikat is. — Irod. Bajev—Jegorov: Nagytavolsagu t. alapjai. 1952; Bognar G.: Iranyitott sugarzasi tavkézlési rendszerek. 1952 ; Rényi A.: Az informacidelmélet néhany alapveté kérdése. 1960.

tavkézlési technika : — hiraddstechnika tavlat: 1. a képnek az a sajatossaga, amely érzékelteti, a szemléléh6z

kézelebb,

mi

van

téle tavolabb.

A miszaki rajznak a valodi mérett beallitas miatt rendszerint nines tavlata (egyoldali kép). A paralel perspektiva mar tavlatos, bar torzit, a centralis perspektiva a fél szemmel val6é latast nagyon, j61 megkézelité képet ad, a kétszemes latds tékéletes tavlatos hatasat a térlattato képparok biztositjd4k. — A fényképezésben, a hosszabb gyujtétavolsagu objektivvel tobb méter tavolsagrdél készitett felvétel tavlata ad hG valdésdgabrazolast, az egészen, kézeli felvételeknél az arany eltolodik ; a kézeli targyak képe ardnytalanul megno a tavolabbiakhoz képest. Helyes tavlatot akkor kapunk, ha a felvételt a targy mélységi kiterjedésének tizszeres tavolsagabdl készitjiik. — 2. a képzémtivészetben — perspekiiva, 2. tavlati terv : — perspektivikus terv

tavlovaglas : — lovassport tavmérés: olyan mérés, amelynél a mérést végz6 személy v. berendezés és az észlelési hely egymastdl tavol van, és emiatt olyan atalakitast kell a mérés eredményét szolgaltaté méréjelon végrehajtani, amely egyébként magdénak a mérésnek az elvégzéséhez nem volna sziikséges. Egy telephelyen beliili ~ megoladsaval késziilnek a korszerti tizemek kézponti vezénylétermei, ahol a miszertablan, az iizem valamennyi mértékad6 jellemzdje leolvashaté. Minthogy az atvitel altalaban villamos uton torténik, a ~ feladata mennyiségek villamos

is.

valé hatdsanak kézvetitésében a kézdtttik levé kézegnek semmi szerepe nincsen, vagyis az ilyen hatas terjedésé-

hez nem kell idé. Faraday mondotta ki eldszér, hogy az ilyen ~ lehetetlen, és az elektromagneses hullamok felfedezése be is bizonyitotta a ~-feltevés helytelenségét. Tavol-Kelet, Dalnij Vosztok: 1. az SZU gazdasagi-féldrajzi szempontbd] jelentds, a Csendes-dcean mentén 4,5 ezer

km

hosszi,

E—D-i

koérébe tartozik a nem villamos mennyiségekké valé atalakitasa

A mérést Altalaban fesziiltség v. aramerdsség mérésére

vezetik vissza. Nagy

tavolsagu ~

(km nagysdagrendben)

rendszerint nagyfrekvencids atvitellel térténik frekvencia- v. impulzusmodulacidéval, a hiradastechnikaban kifejlesztett mddszerek és berendezések felhasznalasaval. tavméré : (optikai) valamely targy és egy fix pont (mtiszerdéllaspont) tavolsaganak mérésére szolgélé optikai miszer. A ~ket féleg a geodézidban, a harcdszatban és a fényképezésnél alkalmazzék. Azon az elven, épiil fel, hogy egy haromszég két ismert szégébél és egyik oldalabél (alapb6l) a hdéromszég tébbi adatai kiszamithaték. Az alap lehet a targynal v. a miszernél. tavmiikédtetés, telemechanika: valamely muszaki folyamatba tavolbél valé beavatkozas. Rendszerint villamos uiton térténik, de eléfordul olaj- v. légnyomasi ~ is (pl. vasiti légfék). Kiegészitése a tavjelzés és a tavmérés. tavolbalatas : —- lelevizid tavolhatas : a mult sz4zadban a — gravitdci6 terjedésének Newtontél sz4rmazé elképzelése alapjan elterjedt hipotézis, amely szerint a téltések és dramok egymasra

iranyban

elnyuld

teriilete;

a Tenger melléki és a Habarovszki tart.-okat és az Amuri, a Kamesatkai, a Magadani és a Szahalini teriiletet foglalja magaban. 3,1 millid km?. L: 4,3 millid (1959). — Tdalnyomdan hegyvidék. A Kamesatka-félszigeten mak6dé vulkanok. Eghajlata E-on zord (tundra, tajga ; vadaszat, rénszarvastenyésztés), D-en mérsékelt (vegyes erdé, Usszuri tajga ; sztyep). 1958-ban az SZU ipari 6sszterme-

lésének 2,4%-at adta, 62-szer tébbet az 1913. évi termelésnél. Vezeté helyen alla hajégyartas, a kohaszat (Komszomolszk-na-Amure),

mazni.

mi van,

tavprognozis

383

tavirézsa

Jelentés

valamint

a

halkonzervgyartas.

celluldz- és faipar (Poronajszk, Tomari,

Dolinszk,

Komszomolszk-na-Amure).

Csehov,

Szinesfémére-,

k6-

szén- és kdolajtelepek (Oha, Ehabi, Katangli). Legnagyobb ipari és kulturdélis kézpontja, egyben nagy csendeséceani kikétéje Vlagyivosztok ; Ujabban jelentds kikétdje Nahodka. — 2. ~, Far Hast [far iszt] , Eaxtréme Orient [eksztrem oria] : az Azsiai kontinens K-i részének

Altal4nosan

hasznalt

elnevezése

(K-Kinat,

Koreat, Japant, a Fiilép-szigeteket és Szovjet ~et szamitjak ide). Tavol-keleti Kéztarsasag : 1920—22-ben K-Szibériaban és a Tavol-Keleten fennallott ideiglenes demokratikus allamalakulat. V. I. Lenin a bonyolult kilpolitikai helyzetre és a szovjetéllam nehéz belsé viszonyaira valo tekintettel javasolta létrehozasat, azzal a céllal, hogy elkeriilje a nyilt haborus konfliktus kirobbanasat SzovjetOroszo. és Japan kézétt. Megalakuldsdt 1920. apr. 6-d4n mondtak

ki, ekkor alakult meg a kommunisték

vezetésé-

vel elsé kormanya is. Févarosa eredetileg Verhnyeudinszk (ma Ulan-Ude), majd Csita volt; teriilete 1,5 miullid km?*-re terjedt ki 1,8 millid lakossal. 1922. nov.-ben, miutan a népi forradalmi hadsereg szétzizta a helyi ellenforradalmi erék és az éket tamogatdé japan intervencidsok csapatait, a ~ népgytilése megszavazta a k6ztarsasag felszamolasat és beolvadasét az OSZSZSZK-ba. tavollatas, tullidtosdg, messzeldtas, hypermetropia : a szem optikai hibaja. Lényege, hogy a parhuzamosan, beesé fénysugarak az ideghartya (retina) m0ogott egyesiilnek. A szem igy a tavoli targyakat csak akkor tudja élesen latni, ha a szemlencse t6rdé erejét

fokozza

(— szemalkalmazkodds). Ilyenkor a szem alkal-

mazkodé képessége tavolbanézéskor is igénybe van véve, a szem maximalisan kénytelen alkalmazkodni olyan, targyakhoz is, amelyek a végtelenen beliil, de a normalis kézelpontnél messzebb helyezkednek el. Hatranyos, mivel az alkalmazkodasi izmok allanddé igénybevétele kénnyen tuleréltetéshez és kifadradadshoz vezethet. Ehbhez jarul még a lenese téré erejének az sdregedés soran,

bekdvetkezé

csdkkenése,

bar

tor6 ereje amugy is nagyon kicsi. (konvex) szemiiveggel torténik.

a

tavollatd

Javitasa

szem

domboru

tavolsag : két pont kézé esé szakasz hossza. Pont és egyenes ~a a ponttdl az egyenesre bocsdtott merdleges hossza, pont és sik ~a a ponttdl a sikra bocsatott merdéleges szakasz hossza. Két parhuzamos egyenes ~a az egyik egyenes valamely pontjanak ~a a masik egyenestdl. Két parhuzamos sik ~a az egyik sik egy pontjanak tavolsaga a masik siktdl. tavolugras : atlélikai versenyszim. Lényege: tetsz0leges rohammal, megadott helyrél (dobbantdgerenda) minél messzebb elugrani. Népszerti olimpiai versenyszam. Magyar cstics : 776 cm (Féldesy Odén, 1953) és 623 em (Gyarmathy Olga, 1953), vilagcsucs: 831 cm (I. TerOvaneszjan,

SZU,

1962)

és

653

em

(L.

Scselkanova,

SZU, 1962). tavprognézis: az —iddjdrds elérejelzése hosszabb iddtartamra (fél v. egy hénapra, egész évszakra).

tavszedégép, nélkil

teletypesetter

mik6d6,

:

szedéautomataval

felszerelt

gépszedd

ban 1014 (1954: 536) ~val rendelkezett. Bp.-en a ~for-

sorszedé-

galom 1953-ban, 30,9 millid kocsikm, 49,7 millid utaskm, 1960-ban 57,7 milliéd kocsikm, 91,2 milliéd utaskm volt.

gép (—szeddgép). Irdgéphez hasonld perforalé gépen az egyes bettiknek megfelelé lyukkombinacidkkal készitett lyukszalag iranyitja. A lyukszalagkombinacid, tavirati

uton

szedégépekhez

tovabbitva,

mds

varosokban

mtikod6

is felhasznalhato.

tavuszas ; — uszds tavvezérlés ; helyhez kététt v. mozgd gépek mtikodtetésének olyan méddszere, melynek segitségével a kezel6 személy az illeté géptél tavol, vezetékes v. vezeték nélkiili Gton irdnyitja a gép mikddését. A vezetékes ~ térténhet ugy, hogy a gépet meghajté elektromotor kapesoldjat hosszabb vezetékkel vezetik ki, és a kezelé személy ezt a kapesolot kézben tartva indithatja v. allithatja meg a gépet (pl. a sinen futd kis elektromos emelégépek, az un. ,,futdmacskak”’ vezérlése). Legegyszertibb esete a mechanikus ~. E megoldasnal a ~ acélhuzalok meghuzasaval v. elengedésével térténik ; pl. vastiti szemaforok v. sorompok mitikédtetése. Mindkét mdodszer oles6 ugyan, de idejét multa. A modern vezetékes ~ egy vezetékparon kiil6nb6zé idétartamt elektromos jeleket, ,,impulzusokat”’ juttat a mtkédtetni kivant géphez. A gépnél levé érzékelé berendezés ezeket a jeleket osztalyozza és lehetévé teszi a gépi miivelet egyideji

elvégzését.



Thiliszi

384

tavszedégép

A vezeték nélkiili ~

radidhullamok

utjan

torténik. A vezérelni kivant gép mukédtetéséhez sziikséges parancsjeleket egy, a géptdl tavolabb elhelyezett radiédadé-berendezésben eléallitott elektromagneses hullamok juttatjak el a gép érzékelé berendezéséhez. Ezek mutikédtetik a meghajto elektromotorok kapesoloit (pl. elektromos daruk, szallit6gépek v. az Un. automata gépsorok). — Ha a ~ segitségével egy mozgé gép korményzasat, irdnyitasdt végezzik el, —tdviranyitdsrdl beszélink. — Irod. V. N. Loginov: Radidtavvezérlés. 1951; Sz. D. Klementyev: At. 1952. tavvezeték: 1. nagy villamos energiamennyiseg atvitelére szolgalé — légvezeték. A villamos er6mt rendszerint nem telepitheté kozvetleniil a fogyasztdé (varos,

taxis (gor. ’odadllitas, rendezés’): (biol) kiilsé inger Altal irdnyitott helyvaltoztaté6 mozgas. A kilsé inger mindsége alapjan kemo-, foto-, geo-, termo-, elektro- és hidro~ kiilénbéztetheté6 meg. Az ingerhatas iranyaban térténd mozgas a pozitiv, az ellenkez6 iranyt a negativ~. A névények kéziil csak az egysejttieken, sejtkoloniakon, esetleg a talajban é16 szervezeteken, az allatok esetében az egysejttieken és a szervezetben, szabadon mozg6é vandorsejteken, figyelhet6 meg. taxonok (gor. ’rendez’ szébdl>: > rendszertani egységek Taylor [téjlo], Brook (1685—1731): angol matema-

tikus, egyetemi tanar, az angol Kirdlyi Tarsasag titkara, a matematikai analizis egyik megalapozoja. A rezgo hur problémajanak matematikai targyalasat adta. Taylor, Frederic Winslow (1856—1915): amerikai mérnék, gydrigazgatd, tizemszervezé ; a hirhedt Taylorrendszer kidolgozéja. Mddszerét eldszér 1899-ben a Betlehem Steel Co. iizemben, vezette be. Bérezési rendszerének lényege, hogy a munkasnak kifizetett bér a teljesitmény szinvonalatdl fiiggéden valtozd aradnyban no, gyenge v. kézepes teljesitmény esetén a bér a teljesitménynél lassabban, az atlagosnal nagyobb teljesitmény esetén gyorsabban né. Az Aaltala bevezetett rendszer lényegében csékkené tételi akkordrendszer, mely a kizsakmanyolas fokozasat a munkaintenzitas nagymértéka novelésével ériel. Az I. vilaghabort utan a tokésiizemekben, erdsen, elterjedt.

Taylor-sor (mat)

a

tuberkuldzis T-bevonat, reflexidcsékkenté réteg: felileten

valo visszaverédésének

j. L:

Ob-

3000

a fény sima tiveg-

csdkkentésére

szolgalé

bevonat. A lenesék és prizmak minden levegével érintkezé feliilete a raesé fénynek mintegy 4%-at visszaveri. E fényveszteség csdkkentésére az iivegfeliiletet az iivegnél kisebb térésmutatdéju atlatszé réteggel, pl. litiumfluoriddal, magnéziumfluoriddal stb. vonja&k be ugy, hogy a rétegvastagsag a beesé fény hullamhosszanak egynegyede legyen. A lencsén és prizman atmené képalkoté sugarzds a ~nélkiiliekhez képest névekedni fog. A ~nak kiilénésen

a fényképészetben, tovabba a tavesévek sziirkiiletben valé hasznaélatanal van jelentdésége. Tiikréknél hasonlé elv szerint érheté el reflexidnévelés.

Thiliszi, Tiflise: a Griz SZSZK fév.-a (SZU), a Kura-f. vélgyében. L: 743 000 (1962). Vastiti csomépont, muut

vezet

a

Kaukaézuson

at. Gép-, elektrotechnikai,

fa-, textil-, élelmiszer- és béripar. Szdmos gydgyfiirdd (kénes hévforrasok). Egyetem, Tudomanyos Akadémia, 11 féiskola (erdészeti és mezdégazdaségi féiskola stb.). Szinhazak,

muzeumok.

épitkezés kévetkeztében

Az év4ros

keleties képe a sok Uj

megvaltozik.



A varos

a 4.

Te

technika

sz.-ban, épiilt katonai eréd kériil alakult ki. A 6. sz.-ban, K-Gruzia fejlett gazdasdgi, politikai és gazdasagi kézpontja. A 7—11. sz.-ban az arabok, kazarok, szeldzsukok pusztit6 tamadasai érték. 1122-t61, a szeldzsukok kidzése utan, Gruzia fovarosa lett. A 13—18. sz.-ban

utén keriilt at Jaévaba és Ceylonba, majd késébb az SZU

sorozatos mongol, perzsa, tordk tamadas érte. 1801-ben K-Gruziaval egyiitt Oroszo.-hoz keriilt. 1893-ban itt kezdte meg mikddését a Meszamedaszi szocialdemokrata csoport. 1917. noy.-ben itt alakult meg Gruzia ellenforradalmi mensevik kormanya. 1921-ben jéttek létre a szovjethatalom szervei 6s ~ a Griz SZSZK (egyben 1922-t61 36-ig a Kaukazusontuli Foderativ Kéztarsasag) févarosa lett. Te: a technécium elem vegyjele. Te: a tellur elem vegyjele. tea: a —teacserje szakszertien, kikészitett, agvégi kifesl6 levélriigyei és zsenge levelei. Atlag 1,5% koffeint, jelentés mennyiségi csersavat, teofillint és illé olajokat tartalmaz. Készitési mddja szerint haromféle f6 kereske. delmi tipust kilonboztetnek meg : erjesztett (fermentalt) fekete ~t, nem erjesztett, hanem sajat gézében athevitett (g6éz6lt) zéld ~t és félig fermentalt sdrga (oolong) ~t. ~ A ~levélb6él forrazassal (infuzid) késziil a ~ital. Legtébb

a Tanacskéztarsasag bukdésa utan a findnctéke érdekeinek védelmére alakitott érdekképviseleti cstiesszerv. Egyik alapitdéja és 1925-t6l elndke Hegediis Lérant volt. Mikédése a bankok dllamositasa utaén megsztint.

Kaukazuson tuli, Fekete-tenger menti vidékeire. teakfa : + tikfa

Téba: dkori egyiptomi varos, TEBE, Takarékpénztérak és

+ Théba. Bankok

Egyesiilete :

tébolyodottsag : a — paranoia kéznyelvben hasznalatos elnevezése. Tebriz, Tabriz, Tabriz: varos Iran ENy-i részén 1500 m tszf. magassdgban. L: 319000 (1960). Az irdni azerbajdzsdnok politikai, gazdasagi és kulturdlis kézpontja. Textil-, bér- és élelmiszeripar, szényeggyartas. Fontos tit- 6s vasuti csomdpont.

Egyetem.



787-ben alapitot-

tak. Sokszor pusztitotta fdldrengés. tebrizi szényeg, tebrisz szényeg: finom csomozasu, régi mintakat utanzd, tobbnyire nagyméretti Féleg az irani Tebrizben, késziil.

perzsaszényeg.

az infuziéd ideje hosszabb, mert igy tartalmasabb lesz az ital. Forrazasra a lagy viz alkalmasabb. A ~italt Kinaban, kb. 5000 év ota fogyasztjak, Eurépaban csak a 17. sz.-ban, ismerték meg. — ~pdtlék: a valodi ~ pdtlasara

iechnécium : az édes tej] megalvadasat eldidéz6 enzim. Szopds borjak oltégyomrabdl sés_ vizzel vonjak ki, megfelelé tisztitas utan vakuumban szaritjak, és mint port hozzak forgalomba. tejpor : bestiritett, majd szaritott, nem romlékony tej ;

vizzel keverve rosszul oldédik ; féleg félézétt tejbdél Allitjak el6. A porlasztésos ~ egyenletes szemcsékbél alld, laza por, vizben, j6l oldédik, f6léz6tt és teljes tejbdl egyardnt készitheté. A hengerszaritasos ~t elsédsorban az édesipar, a porlasztdsost az édes-, a siitd-, a tapszer- és a gyégyszeripar hasznalja fel. Egy 1 teljes tejhez 10—13 dg ~ és egy 1 viz sziikséges. A ~t badog v. impregnalt karton dobozokban, falidaban hozzdk forgalomba. A magyar tejipar 1960-ban 9796 q ~t Allitott eld. tejsay, acidum lacticum, CH, —CH(OH)—COOH : szin-

telen, szagtalan, szirupszertii folyadék. Egybazisu alifas oxi-karbonsav. Vizzel minden, arény szerint elegyedik. Gyenge sav, sdi a laktdtok. Aszimmetrids szénatom van benne, ezért jobbra és balra forgaté médosulat, tovabba nem forgaté racemaét létezik. A textilszinezé iparban pacok készitésére, a ecserzéiparban a bér mésztelenitésére hasznaljak. Jelentés mennyiséget fogyaszt az élelmiszeripar is. Szénhidratokbdél képzédik ~baktériumok 4ltal eldidézett erjedés sorén, (aludttejben, savanyt kaposztaban, savanyu uborkaéban stb.). Iparilag keményitd hidrolizisével eldallitott szdélécukorbél ~baktériumos erjesztéssel nyerik. (> még tejsavas erjedés) tejsavas erjedés ; anyageserefolyamat, melynek sordn 616 szervezetek cukrokat tejsavvaé alakitanak at anaerob kérilmények k6zétt. A~ szolgaltatja a mik6d6 izomban a > gliikogén lebontasa utjan, (— glikolizis) a munkavégzéshez sziikséges energia tekintélyes részét. Az izomban keletkez6 tejsav (hustejsav) a véraram utjan a majba jut és részben ismét gliikogénné alakul. Mikroorganizmusok segitségével az iparban a ~ segitségével tejsavat allitanak el6 (erjedési tejsav). A ~nek tulajdonithatd a te] megsavanyodasa, mely rendszerint egyiitt jar a tej —alvaddsival is. A ~t hasznalj4k fel a gyakorlatban a —silézdsra 68s a > savanyitdsra. (> még erjedés) tejszeparator : — fdldz6 gép tejszin : nagyobb mennyiségi tejzsirt tartalmazo tejtermék. Teljes tejb6l1 lefolozéssel készitik. A kévetkezé

termékeket allitja4k el6 beléle: hab~ (30—35%), kdvé~ (16%), képii~ (25%), plasztikus ~ (75—80% zsirtartalommal), tejfel, ~sajtok, ~fagylalt. tejtermék ; olyan élelmiszer, amelynek nyersanyaga a tej. Folyékony~ a tejfél, a stritett tej és tejszin, a kefir és a joghurt, szildrd~ a vaj, a sajt, a turd, a tejfagylalt, a tejpor stb. Tejut : > Tejutrendszer Tejutrendszer, Galaxis munkatermelékenység). — 3. (bany) a banyamunka idéegysége ; az egy miuszak alatt végzett banyaszati munka (pl. kihajtott vagathossz, kitermelt kézetkébméter v. kitermelt szénsuly) mennyisége. Ennek az egy dolgozéra vonatkoztatott értéke az un. fej~. A fold alatt foglalkoztatott ésszes dolgozéra vonatkoztatott ~ az un. fold alatti ~, a kiilszini és fold alatti banyamunkasok désszességére vonatkoztatott ~ az tn. d6ssz~, pl. a miiszakonként termelt szén tonnajaban kifejezve. teljesitménybér: a — munkabér egyik f5 formaja, amely a munkas keresetét v. annak egy részét munkateljesitményétdél teszi fiiggévé. Tékés viszonyok kézétt a modern tékés bérezési rendszerek alapja; a munkaintenzitas fokozdséra késztet, megkénnyiti a munkasok ellenérzését, s elleplezi a kizsdkmanyolast. Szocialista gazdasdgban a —munka szerinti elosztds eszkéze. Biztositja a a munkdésok anyagi érdekeltségét a munkatermelékenység fokozdsaban, a gépek, a berendezések, a nyersanyag és munkaidé minél maradéktalanabb kihasznélésdban;

a munka és termelés minél jobb megszervezésére 6sztbnoz, eldsegiti az uj munkamédszerek alkalmazésdt s a szocialista munkaverseny kibontakozését. Legdltalénosabb formaja a darabbér. A darabbér mellett a munkas keresete az idéegység alatt elddllitott termékek mennyiségétdl, ill. a teljesitett mtiveletek szimAtdl fiigg. A darabbér lehet egyenes darabbér, amikor minden egyes elkészitett munkadarab utén azonos bért fizetnek, tekintet nélkiil arra, hogy a munkdsok milyen mértékben teljesitik v. teljesitik tul a megdllapitott normdt. Prog-

teljcsitéképesség

399

temesvari iitkézet

ressziv darabbér esetén a norma tulteljesitéséért progressziven emelkedé bér jar. Degressziv darabbérnél egy bizonyos teljesitményszint fdlétt a bér a teljesitmény-

Telmanyi Emil (1892— ): kivalé hegediimivész és karmester; Hubay tanitvanya, 1912-t61 Eurdpaszerte sikerrel szerepel, 1919 dta Danidban él. Féként

nél kisebb aranyban névekszik. A ~ masik formadja a prémiumos iddbér, amelynél a prémiumot gyakran mennyiségi kévetelményekhez kétik, maskor anyag- v. eaergia-megtakaritashoz stb. Néha a darabbért is kombinaljak a termék minéségétdl, ill. az anyag- v. energiamegtakaritastél fiiggd préniummal (prémiumos darab-

mint

bér). teljesitéképesség : valamely energiadtalakité gép v. berendezés altal kifejtheté teljesitmény. A névleges ~ az a teljesitmény, amelyet a miszaki szamitdsok a gépek v. berendezések huzamosabb idejii mtikédése esetére megallapitanak. Felsé hatara az a legnagyobb teljesitmény, amely az illeté gépbdl v. berendezésbél kiveheté anélkil, hogy annak tizemi jellemzdi lényegesen megvaltoznanak. (Pl. Diesel- v. elektromotornaé) az a legnagyobb kivett teljesitmény, mely jelentés fordulatszAamesékkenést nem okoz.)

teljes termelés értéke : a szocialista mejési

volumenét

(mennyiségét)

értékbeli mutatdszam.

iparvallalat

kifejezé

egyik

ter-

fontos

A befejezett termelésen kiviil tar-

talmazza a félkész és befejezetlen termékeknek az adott idészakban bekévetkezett allomadnyvaltozaésat is. Ennek

novekedése

v. csdkkenése

eredményezi

a ~

eltérését a

befejezett termelésétél.

teljes visszaverédés, totdlis reflexid: Ha egy nagyobb térésmutatdju kézegbd) kisebb térésmutatdju anyagba lépé fénysugar

garirany

beesési

egyre

szégét néveljiik,

kézeledik

a

a

megtért

hatarfeliilethez,

su-

végil

a

megtért sugér mar nem lép at a masik kézegbe, hanem a tordleliileten halad tovabb. Ebben az esetben a beesési széget hatdrszdgnek nevezzik. Ennél nagyobb beesési szog mellett a fény hatarfeliiletré] visszaverédik az eredeti kézegbe. A ~ kevesebb {ényveszteséggel jar, mint a tikr6ézés, ezért sok esetben alkalmazzak optikai eszk6zékben (pl. képfordité prizmak). Telki:

6tk., Pest

m.,

budai

j. L:

300

Torbagy. Telkibanya : 6tk., Borsod-Abauj-Zemplén

(1960).

Va.:

m., encsi j.,

a Zempléni-hg.-ben. L : 1370 (1960). Va. : Gone. A kézépkorban hires arany- és eziistbanyéi kimeriiltek, ujabb leléhelyek

felkutatésa

folyik.

Kaolineléfordul4s.

Erdé-

gazdaség, udiiléhely. — Gdétikus ref. temploma miuemlék. Tell Vilmos: svajci mondai hés, a svdjci kantonok 14. sz.-i Habsburg-ellenes felszabadité harcanak jelképes alakja. Allitélag Biirglenben (Uri kanton) sziiletett. Miutaén megszegte Gessler Habsburg kormanyzénak azt az utasitasat, hogy tisztelegjen a pdoznara tizdtt osztraék hercegi kalapnak, a kormanyzé arra itélte, hogy nyilaval 16jon le kisfia fejérél egy almat. A monda szerint ~ késébb megélte Gesslert, s ezt a tettét a svajci nép felkelése kévette. Alakja torténetileg nem hitelesi-

tett; legenddja Schiller ~ c. dramaja nyoman valt Altalanosan ismertté. A monda nyoman késziilt Rossini ~ ¢. operdja. Teller Ede (1909— ): az USA-ban 616 magyar szarmazasu fizikus. Legfébb eredményei a magfizikaval kapcsolatosak. G. Gamowval kidolgozta a B-bomldas elméletét. bomba

Jelentés

gyértasaban.

szerepe —

van

atyjanak” nevezik, és kézismert ellenzé6, haborts politika hive.

tellur tartozéd

az

Az USA-ban

amerikai

hidrogén-

a »hidrogénbomba

mint

Bach,

veinek

Mozart,

eléaddja

Beethoven,

Brahms

és Barték

miti-

nevezetes.

telomerizacié : a — polimerizdcid

kilénleges

fajtaja,

amelyben a lancreakcid Un. lancatadassal fejezédik be. A névekvé molekulalane energiaja egy masik molekulavak addédik at, mikézben 6maga stabilizalédik. Az energiaatvitel nemcesak a monomer molekulat, hanem idegen molekulat is képes aktivalni. Amennyiben az idegen molekula alkalmas a polimer végesoportjanak kialakitasara (vagyis Un. telomer), igy aktivalas utan lezarja a polimer gy6k6t, megakadalyozza alanc tovabbi névekedését, A ~s reakcidk k6éziil soknak igen nagy az ipari jelentésége, mivel egy lépésben viszonylag jo kitermeléssel lehetévé teszik bonyolult gyégyszer-, szinezékés muanyagipari kézbensé és végtermékek szintézisét.

Telstar: amerikai mesterséges égitest, mely kontinensek k6zétti televizids és tdvbeszélé hiradés kézvetitésére szolgal. 1962-ben bocsatottak fel. Alakja 72 lappal hatarolt, kézel gomb alaku, 88 cm-es

dtmérdji

poliéder

(soklap), 60 lapjan helyezték el az energiaforrasul szolgal6 napelemeket, ezek 15 W teljesitményt adnak. Mikédéséhez lényeges foldi berendezés a 18 m atmér6éjG iranyithaté parabolatanyér, amely a mf watt nagysagrendti érkezé jeleket kiilénleges télesér-anten-

nakkal fogja fel. Egy

~ral

egy

kérilfordulasa

sordn

mintegy negyedéras folytatélagos kézvetités lehetséges. A ~ jellegi mesterséges égitestek lancolata a késébbiek folyaman a tengerfenéken fekvé kabeleket potolhatja. teluguk, andhrak: MIndidban, Andhra Pradesh és Madrasz allamok teriiletén 616 nép. Szadmuk 33 millidé (1951). Nvelvik a dravida nyelvesaladhoz tartozik. Foldmivelé6k, kulttradjuk fejlett, irodalmuk a é6ta ismeretes. Vall4suk a hinduizmus, f6ként

11. sz. Visnu

istent tisztelik. Kisebb résziik mohamedan. téma : mtivészeti v. irodalmi alkotaés targya. Csupén a mutialkotas legelvontabban felfogott magvat jelenti; ugyanazt a ~t kiil6nb6z6 szemlélett, vilagnézetti irdk és mtivészek egészen eltéré mddon dolgozhatj4k fel. — A zenemti kézépponti gondolata, kisebb tagolt rész, mely eléggé jellegzetes ahhoz, hogy az ismétlésnél felismerheté és a varidlasnaél, a feldolgozdsnaél k6vetheté legyen. Nem azonos a molivummal, mely csak a zenei gondolat csirdjat hordozza, de nem alkot zart

egészet.

A~

ismétlés, varidcié v. polifoénia utjan keriil

kifejtésre. Temes, Tims: jugoszlav

folyé az Alféld DK-i részén, roman és

teriileten ; 346

km,

ebbél

241

km

Romania

teriiletén; vizgytjté teriilete 2706 km? A Krass6Sz6rényi-hegyvidéken (Muntii Carag-Severinului) ered és jugoszlav teriileten, Pancsovanél (Panéevo) 6émlik a Dunaba. A mellette fekvé jelentédsebb varosok : Karansebes (Caransgebes) és Lugos (Lugoj). — Jol kiépitett,

esatornazott

folyé, ktilénésen felsé szakaszan,

ahol vizienergiajat felhasznalva erémt épitését tervezik. Temesvar ; — Timisoara Temesvari Pelbart (1435 kériil — 1504): ferencrendi hitszonok és egyhazi ird. A krakkdéi egyetemen tanult, késébb Budan volt tanar. Prédikacié-gyijteményeit (Stellarium, Pomerium) a nép igényeihez alkalmazkodva példakkal, legenddkkal szinezte. Latin beszédeit gyakran

a lefegyverzést

ultették At magyar nyelvre kddexirodalmunk névtelen szerz6i. Rosarvum c. mive a skolasztikus tudomany rend-

, Te: az oxigénesoportba kémiai elem. Rendszama: 52, atomstlya:

szeres 6sszefoglalasa. Eurdépa-szerte ismert teolédgus volt, munkai a 16. sz. végéig szamos kiaddsban, jelentek meg (Hagenauban, Velencében, Strasbourgban, Parizsban).

127,61. Sziirkésfehér szind, fémfényt, igen rideg, konnyen

porrd térhetdé. Fizikai és kémiai tulajdonsdgai alapjan Atmeneta fémek és a nem fémes elemek kézétt. A levegén hevitve meggyullad és kékeszdld langgal ~dioxidda (TeO,) 6g el. Elemi dllapotban ritka asvany. Hatszéges, o6nfehér kristélyokat alkot. Féként arany- és eztistércekben, fordul elé. Egyes 6tvézetekhez hasznalatos. Vegyiileteit tiveg- és porcelanszinezésre hasznaljak.

temesvari

titkézet,

1849.

aug. 9.:

a

szabadsaghare

utols6 utkézete. A Szegedtél hatra4l6 magyar sereget, melynek parancsnoksagat a tétovazd Dembirskitol Kossuth felszdlitastra Bem vette at, Temesvarnal érte utol Haynaw taborszernagy az osztrak féerék élén. Egy

varatlanul tamado osztrak hadosztély megakadalyozta, hogy Bem serege Gorgey hadtestével egyesiiljon. A heves

Temesvar

templom

ostroma

hare soran Bem lovardl lebukva sulyosan megsebesiilt, ami fejvesztettséget okozott a vezér nélkiil maradt honvédek kézétt. A ~ teljes vereséggel végzédétt. A sereg szétszorodott, a honvédek ezrei estek fogsagba. Négy nap mulva Gorgey Vildgosnal letette a fegyvert. Temesvar ostroma: 1]. az 1514. évi paraszihdboru esucspontja. A parasztsereg alfoldi és Maros vélgyi sikerei, az egész Temesk6éz elfoglalasa utén a D-vidéki urak a jOl megerésitett, erds tiizérséggel ellatott Temesvar varaban, gyitilekeztek. A parasztsereg juin. elején ért Temesvaér ald. Tébb eredménytelen rohammal megprobalta bevenni a varat, majd rendszeres ostromhoz

fogott,

amelyet

jun.

9-t6!

Doézsa

Gyérgy

személyesen

vezetett. A var védelmét Bdthory Istvan (a késébbi naddor) vezette, aki szorongatott helyzetében politikai

ellenfelének, Szapolyat Janosnak a segitségét kérte. Az urak a parasztok elleni dsszefogas érdekében félretették ellentéteiket. Szapolyai jul. 15-én hatbatamadta az ostromlok seregét. A dédnt6 iitkézetben szerepet vallalt Tomort Pal és Werbéczi Istvan is. A parasztsereg — melynek derékhadat Dozsa Gyérgy, szarnyait Mészdros Lérine és Dézsa Gergely vezette — az erdés tiizérségi tamogatas ellenére is visszaverte a nemesi seregek tobb rohamat, de a sorozatos tamadasok végiil is felérélték erejét. Mészarosnak sikeriilt elmenekilnie, a megsebesiilt Dézsa és tobb mas parasztvezér, koztiik Dézsa Gergely is az urak fogsagaba keriilt, akik kegyetlen kinzasokkal alltak rajtuk bosszit (bévebben — paraszthdboru, 1514). — 2. a térdk héditok 1552. évi tamadasanak els6 nagy utkdzete. A tordk csapatok Ahmed pasa vezetésével jun. 24-én kezdték meg a var ostromat. Kapitanya, Losonczy Istvan temesi grof hésiesen, védekezett, de idegen zsoldosai cserbenhagytak, s kénytelen volt szabad elvonulas feltétele mellett feladni a varat. Jul. 27-én az igéretiiket megszegdé torék6k elvonulas kézben, Losonezyt kiséretével eogyiitt lekaszaboltak.

~t a kortars Tinddi Lantos Sebestyén énekelte meg. Temesvary Janos (1891— ): mélyhegedtiimtivész. Erdemes mtivész. Hubay tanitvanya. A Zenemtivészeti Féiskola tandra, az Operahaéz tagja, a Waldbauer— Kerpely vondsnégyestarsasag mélyhegedtse volt. temetkezés : az emberi tetemek végs6 elhelyezése. Az emberiség torténetének kezdetén a holttesteket valdésziniileg egyszertien sorsukra hagytak; elterjedt lehetett és szorvanyosan, sokaig fennmaradt az a szokas, hogy a halottat hozzdtartozdi v. legyéz6i megették (— emberevés). A ~ szokasa a —halotikultusz egyik formaéjaként keletkezett, kezdetei az dskékor kézepén élt Neandervolgyi Osembernél taladlhatok. Elsé és azéta is legelterjedtebb formaja az elfdldelés; kezdetben a halottakat altalaban felhtzott karokkal és labakkal oldalukra fektetve féldelték el (zsugoritott~), a halottak ma szokasos, kinyujtéztatva, hatukra fektetve tdrténd temetése

késébb (Eurdpaban, csak a vaskortél) terjedt el. A népvandorlas koraban gyakori volt a halott wlé helyzetben tdrtén6 eltemetése is. A holttestek konzervalasa (— mumia) az i. e. 3. évezred dta ismeretes. A sir f61é emelt emlékek

kéziil

az

6skékor

végét6l

a

vaskorig

terjedé

idébél szarmaznak a — megalitek. A siremlékek épitészete kilonoésen magas szinvonalra emelkedett az dkori

Egyiptomban

(piramisok,

Jellegzetes temetkezési

masztabak,

sziklastrok

stb.).

mdéd volt a romai és ékeresztény

katakomba-rendszer. A magasra emelt sirdombok (kurganok, tumulusok, kunhalmok) a vaskorban, és a népvandorlas koraban terjedtek el. A kézépkorban kialakult ~i szokasok szerint az elé6kel6ek a templomban, a tdbbiek pedig a templom kézelében temetkeztek. A ma elterjedt elfdldelési mddok k6ziil az egyszeri sirba vald ~t6l megkilénboéztetik a ecsaladi kriptédkba valé ~t, valamint az egyes orszagok kivalésagai szamara létesitett mauzdleumokat, ill. Pantheonokat. (még stremlék) A habortk soran egyszerre nagy szamban, elpusztultakat, ill. kivégzetteket koporsd nélkiil, un. tomegsirokban szokas

vasztds

eltemetni.

els6

A~

nyomai

masik

az

mddozata,

tijabb

kékorb6él

a

> halottham-

sza4rmaznak,

Eurépaban a bronzkorban terjedt el. Sajatos mddja volt a ~nek a viz alé merités is, kilénésen a hajésnépek kézétt

(a wikingek pl. a halottakat felgytjtott hajokon vizre bocsdtotték). Egyik kilénés formdja a holttest vadmadarakkal térténé felfalatasa a — Hallgatds tornyarban. — A ~t é6sidékt6l fogva meghatarozott mitikus szertartasok szerint végezték ; az egyhazak pontosan megszabték vall4suk ~i szertartasait. Ezek mellett napjainkig fennmaradtak kiilénb6z6 népszokasok is (siratas, halotti tor stb.). A szocialista tarsadalom — a munkasmozgalom hagyomanyaira tamaszkodva — kialakitja a sajat ~i szertartasait. Ez Mo.-on is egyre inkabb kiszoritja a ~nél az egyhazi szertartasokat. temetébogar (Necrophorus): a bogarak mindenevéok (Polyphaga) alrendjének dogbogarak (Silphidae) csaladjaba tartozéd rovarnemzetség. Fajaira jellemzé, hogy kisebb Allati hull4k alédl kikaparjaék a fdldet, fdldbe slillyesztik és petéiket bele helyezik. A kikelé larvak a hullabél tadplalkoznak. A kézénséges ~ (N. vespillo) fekete szing, szarnyfeddit két narancssdrga harantesik disziti. A nagy ~ (N. germanicus) nagyobb, fekete szint rovar. temperafestés (ol. ’vegyit’ szdbél>: szdradds utdn vizben tébbé nem oldédé kétéanyagot (tej-, tojassargaemulzié) tartalmazé festékekkel valo festés. Az olajfestés elterjedése elétt alkalmazadsa altaldnos volt. A temperafesték gyorsan szdrad, arnyalatok érzékeltetésére kevéssé alkalmas.

temperéla4s

lat.

’mérsékel’

sz6bdél>:

olyan

han-

golas, mely a gyakorlati zene kévetelménye és a tiszta akusztikai hangviszonyok kézt mutatkozo eltérést mérsékli. A természetes hangolas szerint a c-b6] kindulva 12 tiszta kvint egymas mellé helyezése utan (— kvint-

kér)

nem

c-re,

hanem

egy

magasabb

vissza. A temperalt hangolas, mely csak kézt tartja meg akusztikailag tisztan, emberi hallészervnek kis eltérések iranti az oktavot 12 egyenlé félhangra osztja félhang, vagyis a szomszédos fokok

hisz-re

jutunk

az oktav hangfelhasznalva az tiréképességét, fel (a temperalt frekvenciajanak

12>

viszonyszama

1

ool

ie sztikebb

kvintjei folytan

olyan

kvintkért képes alkotni, melynek egyes pontjainaél az enharmonikus hangok magassaga megegyezik (pl. fise = = gesz, ¢c= hisz stb.). Ez az tn. egyenletes lebegést ~ teszi lehetévé a zongoran és mas billentytis hangszeren barmely hangnem alkalmazasdt és az enharmonikus modulaciéd hasznalatat. Az egyenletes lebegésti ~ kezdeményezdje A. Werckmeister (1700 k6riil); egyik elsé

terjesztéje J.S. Bach volt (Das wohltemperierte Klavier). A tébb ~i kisérlet k6éziil emlitésre mélt6 M. Mercator 53 foki (1675) és Janké Pal 43 fokui beosztasa (1901), tovabba léteznek még 19 és 31 fokui szisztémak is. temperéntvények ): olyan vaséntvények gytijténeve, amelyek — a sziirke 6ntvényektdél eltérden — grafitmentesen szilardulnak meg. Nyerséntésti allapotban ridegek és nehezen, megmunkalhatok, széntartalmuk rendszerint 2— 3.4%,

Si-tartalmuk

0,8—1,2%,

szévetszerkezetiik

lede-

buritos és perlites. Megfelelo hdkezeléssel a nyers ~ szivéssé, kénnyen megmunkalhatova és kismértékben kovacsolhatéva vadlnak. Semleges légkérben térténd hékezeléskor az éntvényben lev szén temperszén alakjaban valik ki; az igy kezelt 6ntvény torésfeliilete fekete, és ezért neve fekele temperéntvény. Oxidald légkérben térténd hékezeléskor az Ontvénybél a szén részben v. egészen kiég, és az Ontvény torésfeliilete vilagosszirke

lesz ; ezt nevezik fehér temperéntvénynek. — Irod. Chapé6— Lamm—Gerédy: T. 1961. Temple [tapl]: eredetileg a templomos lovagok rendhaza Parizsban Az 1789-i francia forradalom idején foghaz volt. Itt érizték 1792—93 telén XVI. Lajost és esaladjat. templom : istentisztelet céljara emelt épiilet. Az antik ~ a kultusztargy, istenszobor és a fogadalmi ajén-

Li

A budapesti televizid addtornya a Szabadsag-hegyen

A kékesi televizids adéAllomas antennatornya

A szabadsag-hegyi

televizids asztala

ad6é ellenérzé6

méré-

5

A televizié helyszini adast kézvetité kocsija

A televizid

Kézvetlen kézvetités szinhazi adasrél (Vidém Szinpad)

kocsijaénak

eld-

belseje

Fépréba a magyar televizid studidjaban

Televizids mtitédlampa operacidk kézvetitésére (III. sz. sebészeti

A magyar televizid kapesolasos adasa a margitszigeti teniszstadionbdl

A hallgaték a tanteremben nézik a mutétet (III. sz. sebészeti klinika)

klinika) eY/7 Winx ee

VédéhartyAval

vonjaék be a képcsévek tat (Egyesiilt Izzd)

fényporbevona-

Televizids

képcséveket

eldallité automatasor Izzé)

(Egyesiilt

Textilipar

Gyapottisztitd (Goldberger

aggregat

Elofonéd

Textilmtivek)

..

>

:

Az elsO magyar gyartmanyu gytrtsfondgép (Magyar Pamutipar)

Selyemfeldolgozasa Magyar Selyemipar Vallalat Pipacs Szovogyaraban

a Kaposvari

Gytirtisfonoda

a Szegedi

Textilkombinatban

Textilmtivekben

Y

Csipkeszév6 gép a Habselyem- és Ko6téttarugyarban

Szévégép a Készegi AgyteritéButorszovetgyarban

_

Automata szévogépek a Budakalaszi Textilmtivekben

eee Filmnyomoiizem az Obudai berger Textilmtivekben

Futdoszonyeg-szovés a Tatai Szényeggyarban

Harisnyak6t6 automata az Obudai Harisnyagyarban

Gold-

Korkotégépek a Zugldi Kotottaérugyarban

A Mosonmagyarévari K6téttérugyér k6ototerme

templomeréd

401

dékok befogadasara szant épiilet volt. Az dldozat bemutatasa a ~ elétt felallitott oltaron, a szabad ég alatt tértént. A gorég ~ természeti kérnyezetben, allt. Fébejarata keletre

nézett, formaja az é6si lakéhdzbél,

a

— megaron-

bol alakult ki. A r6mai~ fejlédésére etruszk és hellenisztikus gorég eldképek hatottak. A keresztény ~ a rémai — bazilikabél jott létre. A keleti egyhazi épitészetre a centralis, kupolas ~tipus jellemz6, melynek legmtivészibb példaja a Hagia Sophia. A nyugati ~épitészet megmaradt a hosszhajés elrendezés mellett (roman kor, gotika), a reneszdnsz emellett a centralis tipust is alkalmazta (S. Pietro, Réma). A barokk épitészet kialakitotta az egyhajos, kapolnaékkal kisért ~ tipusdt. A modern épitészet a ~épitészetben is a legvaltozatosabb megoldasokkal kisérletezik (Le Oorbusier, A. Perret, Brewer M. ~ai).

templomeréd : védémiivekkel

ellatott

v. ilyenekkel

koriilvett templom. A koézépkorban, gyakori, kiilénésen kisebb, var nélkiil helységekben. Tamadasok idején a

lakossag védelmét szolgalta. templomosck : a szentfdldi keresztes allamok védelmére 1119-ben alakult egyhazi lovagrend tagjainak neve, amelyet székhelyiikr6l kaptak; ez a hagyomany szerint a

jeruzsdlemi templom helyén, épiilt. Kozép- és Ny-Eurépaban sok birtokot szereztek s nemzetkézi méretekben foglalkoztak bank- és uzsoraiizletekkel. A Kézel-Keletrél kiszorulva katonai szerepiiket elvesztették. Népszertitlenségiiket felhasznalva IV. Fiildp francia kirdly lofoglalta vagyonukat, s a ~ vezetéit eretnekség cimén elitéltette ; a papa 1312 -ben feloszlatta a rendot.

tempé ol.) : Lidétartam, idémérték ; a mozgas titeme, sebessége. — 2.a zenemifi v. részlet motrikai liktetéseinek a mértéke. A leglassibb kb. 40, a loggyorsabb kb. 200 liktetés percenként. Jeldlésére olasz miszavak haszndalatosak : largo, lento, adagio, andanie, moderato, alleyro, vivo,

vivace, presto. Pontos meghatarozasara a > metrondm szolgal. A~

méddosulasaival

az agogika foglalkozik. —

A ~t

jelz6 miiszavak csak a 18. sz.-ban terjodtek el. A 17. sz. el6tt nem ismerték a ~jelzést. — 3. tébb értelmt sport-

sza kkifejezés. Egyes sportagakban, elsésorban a futasnal az iram erésségét, az uszasnal a teljes mozgasegységet jelenti. A kiizdé sportagaknal a ~akcid kifejezést hasznaljak a tamadas és védekezés kedvezé pillanatban térténé

végrehajtasanak megjelélésére. — magatartasa,

4. valakinek bizonyos

szokéssa.

Tempora mutantur et nos mutamur in illis. (lat. ’vdltoznak az idék, és mi is vellik valtozunk’): a 9. sz.-ban élt I. Lothar frank csaszartél eredé szalldige. Temps, Le [16 ta]: a francia harmadik kéztarsasdg tekintélyes napilapja, a francia nagytoke ,,félhivatalos”’ organuma. 1861-ben indult, 1942-ben sztnt meg. Temze, Thames [temz]: folyéd D-Angliaban; 336

km. Vizgytijt6 tertilete 15 300 km?. A Cotswold Hillsben ered. Ny—K-i iranyban folyik. London alatt 100 km hosszu télesértorkolattal az Eszaki-tengerbe 6mlik. Londonig a legnagyobb tengerjaré hajok is felmehetnek. — A ~ mellett fekvé jelentésebb vadrosok még: Oxford, Reading, Windsor és csaknem a tengerparton

Southend on, Sea. Tenasserim, Taninthaji: vidék D-Burmadban a Martaban-6b61 K-i partjan. A hatsd-indiai Kézpontihegység oldalgerincei meredek szirtfokokban végzédnek, részben pedig sz4mtalan, aprd, sziklas szigetté bomlanak szét

Elelmiszer-

legmagasabb

hegye

a Pico

de Teide

tenesmus

(gor. ’székrekedés’):

(3718 m)

is mikédétt.



fajdalmas, eredmény-

telen, székiritéssel nem jaré székelési inger. Leginkabb hasmenéssel kapcsolatos betegségekben (kolera, vérhas, bélhurut) fordul eld. tengelic (Carduelis carduelis): az énekesmadarak (Passeriformes) rendjének pintyfélék (Fringillidae) csaladjaba tartozd, élénk szint, apro termetti madar. Fehér, fekete, sdrga, barna, piros szinek tarkitja4k. Eurdpaban, Azsiéban tobb alfaja ismeretes. Mo.-on gyakori, féleg ligetekben, gyiimélesdésékben, fasorokban fészkel. Osztol tavaszig csapatokban kéborol. Foleg gyommagvakkal és egyes fak (fenyé, nyir, éger) apro magvaival taplalkozik.

Tengelic ; 6tk., Tolna m., szekszardij. L: 3800 (1960). Erdégazdasag. Malom. — Bronzkori leletek. tengely : 1. szimmetria~ : olyan egyenes, amelyre egy alakzat tiikros, azaz az alakzat barmely pontjanak a ~re vonatkoz6 tiikérképe ugyancsak pontja az alakzatnak. Pl. a kérnek ~e barmely a kor sikjaban fekvé és a kér kézéppontjan athaladé egyenes; egyenes koérkup ~e a estcsbol az alapsikra bocsatott merdleges egyenes stb. — 2. kulénb6z6 vonatkozasi rendszerek (koordinata-rendszerek) nevezetes (kitiintetett szerepti) egyenesei, amelyek segitségével térbeli alakzatok helyzetét jellemezziik. Pl. koordinata-~, képsik~ stb. — 3. a forgd mozgast végzd test mozdulatlan vonala. — 4. > gépelem, forgd alkatrészeket tart v. ugy, hogy rajta forognak (allo ~), tehat a tengelyen vannak csapagyazva, v. veliik egyiitt forog, azaz a~ van csapagyazva. A ~ energiakdzlé is lehet; tovabbitja a forgéd mozgast, pl. az egyik végén levé — szijtarcsérél a réerésitett tébbi szijtarcsara v. fogaskerékre stb. tengelyhatalmak : —-,, Berlin—R6ma tengely” tengelykapcesolé : két tengely kapcsoldsara, ill. oldasara szolgalé6 gépelem ; régebben elsdsorban az igen hosszu kézl6mtitengelyeknek a korlatozott hosszisdgti darabokbol valé ésszetolddsanal, ma inkabb a hajté és a hajtott gép tengelyénok ésszekétésénél hasznalt, igen valtozatos kiviteltii alkatrész. Lehet merev, ha pl. a forgatényomatékon kiviil hajlitényomatékot (szijtarcsa stlyat) is el kell birnia ; mozgékony, rugalmas, sét hajlékony is, a nem egész pontosan egy magassagban levé gépek dsszek6téseire, a héfokvaitozasi terjeszkedés lehetévé tételére, a lékésok

enyhitésére, végiil egymashoz kisebb v. nagyobb sz6gben fekv6 tengelyek ésszekapcsolasara. Vannak menet kézben nem oldhat6, kikapesolhaté és ki-bekapcesolhaté ~k. A folyadékaramldsos (hidraulikus) kapcsol6k nemesak a rugalmas kapcsolast oldjak meg, hanem a sebességvaltoztatast is.

tengelykereszt : (asv) 3 dimenzidju koordinata-rendszer ; a kristaly térbeli régzitésére szolgal. Egyes tengelyei (iranyai) a kristalytani tengelyek. A tengelyek iranya a kristaély kiilsé alakjan valamely jellemzé éllel, racsszerkezetében, pedig az elemi cella éleinek iranyaval egyezik. A ~ lehet 3 v. 4 tengelyfi. A kristalytani tengelyek egységeinek egymashoz viszonyitott nagysaga és a bezart széogek a kilénbézé kristélyrendszerekben kilénbozok.

tenger:

1.

Altaldban

a

vildgtengerrel

dsszefiiggé,

35°/,) koriili sétartalmu dllévizek 4ltalanos neve. Ossze-

On-, dlom, vas- és wolframércbanydszat.

tételekben : a vilag~ dceannal kisebb, 6nall6 medencével bird részeinek neve (pl. Balti-~, Antilla-~). A vilag~t a szdrazfoldek és fenékviszonyok alapjan — dcednokra 6s ~ekre, a ~eket mellék~ekre, ezen beliil féld-

Trdépusi

éghajlat

és

és faipar.

Tenda-hag6,

esoport

vulkan, amely gyengén még 1909-ben 2. varos > Santa Cruz de Tenerife.

névényzet.

(Mergui-szk.).

Rizstermesztés.

tenger

Colle di Tenda, Col de Tende:

hagé a

Liguri-Alpok és a Tengeri- Alpok kézétt, 1870 m magasan, Tenda kézség felett. Olaszo.-bél Franciao.-ba vezet. A Torino—Nizza k6z6tti vastitvonal 3,4 km-os alaguttal visz 4t alatta 1320 m magassagban.

kézi ~ekre: bel~ekre (pl. Balti-~), perem~ekre (pl. Ohotszki-~), Oblékre és tengerszorosokra osztjuk. A ~

valamely jelonség fejlédési iranyzata. Tenedosz : — Bozcaada sziget régi neve. Tenerife, Teneriffa: 1. a Kanéari-szigetek legnagyobb

a partszegéllyel (+> part) valik el a szdrazfoldtél. A ~rel eléntott foldség (kb. 200 m mélységig) neve self. A selfet a viszonylag meredek kontinenidlis lejié valasztja el a mélytengeri fenékszintt6l (3—4000 m). A fdldfelszin 40,7%-at 4000 m-nél mélyebb dceani fenék-

Szigete;

szint

tendencia

:

1946 km?.

L:

26 Gj Magyar Lexikon VI,

irdny, cél;

kb.

200000.

térekvés,

hajlam ;

Az egész sziget-

alkotja,

amelybél

hdtak,

kiiszébok,

padok,

zdto-

nyok és szigetek emelkednek ki. Legmélyebb részek a mélylengert drkok. Az wledékfelhalmozddas és az élévilag szempontjabol a tengerfenék litordlis (partszegélyi), neritikus (sekélytengeri, 200 m-ig), hemipelagikus v. bathyalis (kézépmély, 200—3000 m) és ewpelagikus (mélytengeri) 6vekre tagozédik. Az elsédkben a szdrazfoldrél szarmaz6 anyagok tulnyomdéak. A mélytenger tledékei féleg szerves eredettiek (korall-, diatomds, pteropodas

és radiolaris iszap). Nagy teriileteket borit a mélytengeri vorésagyag. A sdk kéziil a ndtriumklorid 27,2, a magnéziumklorid 3,8, a magnéziumszulfat 1,6, a kalciumszulfat 1,3, a kdliumszulfat 0,9, a kalciumkarbonat 0,1, a magné-

ziumbromid 0,1°/ 9-kel részesedik. A vizhémérséklet a felszini

rétegekben

—2,8 és 36,5



kézétt

imgadozik.

A

tengerfelszin 53%%-an a felszini viz hémérséklete 20 C° felett van. 2,5 O°-nal legstrtibb a -~viz. Fajstlya ilyenkor 1,0275; 1,7 és —2 C° kézétt fagy meg. A befagyott

~en

ugyanazok a jelenségek

(riands,

turolds,

zajlds) észlelhet6k, mint a szarazféldi vizeken, csak sokkal nagyobb méretekben. A zajl6 ~i jeget wszadékjégnek (pack ice) nevezik. A ~viz szél hatdsdra keletkezé mozgasai a > hulldmzds és a > tengerdramlds. Kozmikus hatasra vezethet6 vissza a —lengerjadrads. A mozgé ~wviz alakitja a partokat (—abrdzid). Gazdasagi szempontbdél mint nyersanyagtermelé hely (— haldszat, séfézés stb.) és mint forgalmi utvonal (— hajézds) egyardnt els6rendtii fontosségi. — Az éldévildg elsédleges élettere, ezért tulnyomorészt elsddleges vizidllatok és névények élnek benne. Az Allatok elterjedésének a viz hémérséklete szab hatart. A nagy mélység miatt a fenéklaké allatok széma elenyészé az utszd-lebegé lényekhez

képest.

A

nagy

sdtartalom

k6ovetkeztében

az allatok kevés izomerével és szilardité6 vazzal tudnak lebegni a ~ben, ezért itt talalhatok a legnagyobb emlésék, a cetek és a legtérékenyebb allatok, a meduzdk. Az ésidé6k dta szinte valtozatlan ~ben élnek a fejlédés alacsonyabb fokan megrekedt szzvacsok, csaldnozok, puhatesttiek, halak stb. Csak a ~ben élmek a tiskésbértiek

és szamos

kisebb

Aallattérzs tagjai.

Novényvilé-

gat elsésorban a kiilénféle moszatok, hindrfélék (tengeri fG) stb. alkotjak. — Irod. G. A. Arisztov: A féld és a t. 1950; V. G. Bogorov: Tengerek és dceanok. 1950; V.

G.

Bogorov:

Blet

a

tengerben.

1960;

H.

Hass:

Vadaszok a t. mélyén. 1957; Cousteau—Dumas: A csend vilaga. 1958; A. Piccard: A t. mélyén. 1961. — 2. (jogt) A nemzetkozi jog szempontjabol a nyilt tenger

egyetlen, allam teritiletéhez sem tartozdé, de nem is okkupalhato teriilet, s a tengerek szabadsdganak a 17. sz. eleje déta érvényesiilé elve értelmében minden nemzet kereskedelmi és hadihajdéi elétt nyitva all. A szarazféld mellett huzddd 3—18 mérfold szélességti parti tenger a parti allam teriiletének kiegészité része és a parti dllam szuverenitasa ala tartozik, de a parti tenger szélessége tekintetében altalanosan elfogadott nemzetkézi szabaly

nincs.

tengeralattjaré, buvdrnaszdd : a viz felszine ala meriilé és ‘merit

tengerhajézas

402

tengeralattjaré

allapotban,

huzamosabb

ideig

haladni

tudo

hadihajé. F6 fegyverzete a torpedd, de a viz felszinére emelkedve 1 vagy 2 lovegébél tiizet is tud nyitni; ujabban az SZU és az USA rakétakilév6 berendezéssel ellatott ~vkat is épit. A viz alatt akkumuldtorok Altal taplalt villanymotor, a viz felett pedig rendszerint Dieselmotor hajtja. Ujabban atomenergidval hajtott ~kat épitenek. A meriilési tartdlyok vizzel valé megtdltése, valamint a vizszintes kormanylapatok lefelé Aallitasa révén meril le a kivant mélységig. A felemelkedésnél siritett levegével szoritj4k ki a vizet a meriilési tartalyokbol. Azelhasznalt levegé felfrissitésére oxigénadagolé és szénsavlek6té szerkezeteket alkalmaznak. — A ~ els6 kisérletei a 18. sz.-ban indultak meg: 1724-ben J. Lefim Nyikonov, 1776-ban D. Bushnell, 1801ben R. Fulton, 1834-ben az orosz K. A. Silder szerkesztettek -~kat, 1915-ben M. P. Naljatov akna-

fektetésre is berendezte 650 t-4s ~jat. Az I. vildghabortiban a ~-haborut a németek ind{tottak el (1914. szept. 22); a 344 német ~ kéziil 129 elpusztult, elsiillyesztettek

15 millid t drut.

1920—39

kézétt

500—

1500 t-As ~k épiiltek. A II. vildghdbort idején a németek, Altal inditott ~-hdbortit a szdvetségesek radarelharitasa a habort utolsé éveiben hatdstalanna tette. Legujabban mélytengeri kutatésokat is végeznek ~val. tengeraramlas : a tenger vizének tartdés, egy irdnyba tovahaladé mozgasa. Sebessége 20—30, hataresetekben 120 tengeri mérfdld (37,0—55,6, ill. 223,4 km) naponta. Lehet felszini és mélységi 4ramlds, hideg v. meleg viztomegeket szallit6. Oka a helyi stirfiség-kiilonbségeken kiviil féleg az dllanddé szeleknek a felszinre gyakorolt nyomasa. A zondlis szélrendszerek (passzit, monszun, Ny-i szél) hatdsdra az écednokban a kontinensek éghajlatat erdésen befolyasolé (pl. Golf-Aram, Labrador-4ram stb.), szabdélyos aramlaskérék alakulnak ki. Legjelentésebb,

a szarazféldi

életben

is erésen

érezheté

Sok:

a

Golf-, a Labrador-, a Kuroshio(Japan partjainal), a Humboldt-d4ramlés (Peru mentén) stb. Tengerész Henrik (1394—1460): portugal herceg, — Henrik. tengerhajéz4s : tengeri kézlekedés a partok hosszdban (partmenti + hajézds) v. a nyilt tengeren, pl. a kontinen-

sek kéz6tt (hosszujaratu v. transzécedni hajézas). Féleg aru- és személyszallitdssal foglalkozik, lehet vonaihajézas (régzitett menetrenddel) és transzécedni hajézds (alkalmi utvonalakon). A kontinensek egyre névekedé kapesola-

taval, a vele ja4rd forgalom névekedésével fejlédtek ki a ~ kézlekedési eszkézei az evezés barkdtdél és a vitorlasoktol a vasbdl és acélbél épitett + hajékig, melyeknek hajtaésdra gézgépet, majd Diesel-motort, st napjainkban mar atomenergidt is haszndlnak. Jelentdsége a személyszallitasban a repiilégép-forgalom névekedése kévet-

keztében csdkkent. — A ~ a belvizi, ill. partmenti hajézdsbdl fejlédétt ki egyes folyék (Tigris, Indus, Nilus, Duna, Hoangho stb.) torkolatatél a lathaté partok men-

tén. Fejlédése a vitorlazat és az dllandé szelek felhasznala-

sival kapcesolatos; mar i. e. 3000 évvel folyt Kréta, India, az Ibériai-félsziget kérzeteiben, a — monszunszelekkel Arabia, K-Afrika, Elé- és HatséIndia, Kina vizein. I. e. 1500-ban a Fold-

kézi-tengert gorégék és

E-on

a fdniciaiak jartdk, majd a rémaiak léptek helyiikbe;

a normannok

ttintek

ki.

A k6ézép-

korban a ~ban D-en az itdliai vérosdllamok: Genova, Velence, H-on a 14—16. sz.ban a -»Hanza uralkodott. A hajéépités, a nautikai eszkézdk tdkéletesitése lehetdvé

tette a partoktédl

messze

is a ~t,

amia tengeren tuli szdrazfdldek felfedezését eredményezte. A felfedezésekben a portu-

galok,

olaszok,

angolok, Tengeralattjaré oldal- és feliilnézeti metszete 1. aknaelbarité, 2. periszkép, 3. parancsnoki torony, 4. lakétér, 5. hatsé torpedécsé, 6. iranykormany, 7. hatsé torpedétér, 8. elektromotorok, 9, Diesel-motorok, 10, akkumulatorok, 11. mellsé

torpedétér, 12. mellsé torpedécsé, 13. mélykormany,

14. olajtartaly, 15. siillyeszté tartily

kinaiak,

spanyolok, oroszok

A gézgép, a hajécsavar, égésti motorok kifejlédése

hollandok,

emelkedtek

A chs a7 kalmazasa es 19. sz.-ban, inditotta

egész

ki.

majd a_belséés hajézdsi al-

Féldre kiterjedé vildg-~t.

Mes.

22

tengeri

tengeri liliomok

403

150° fm Hideg-aramlds fet Mele g-dramlas

|

PISA, LS

y & AS EE

Wa

pramlds

titrélas végpontjat) rendszerint segédanyagok (— indikdtorkitevéje az ekvivalenciapont kézelébe esik; b) kiszorttésos titrdldsndl a meghatdérozandé anyag egy gyenge savnak (ill. gyenge bazisnak) erés bazissal (ill. erés savval) alkotott sdéja, a mérévldat pedig erés sav (ill. erés bazis), amely a gyenge savat (ill. gyenge bazist) a titralas reakcidjaban kiszoritja (pl. Na,CO, + 2 HCl =

= 2 NaC] + H,CO,). 2. Oxiddcids és redukczds titrdldsok : a) az oxidimeiria oxiddléd hatdsi méréoldatokkal titral. A bromatometria kaliumbromat (KBrO,), a cerimetria a négyvegyértékG cérium szulfatja4nak (Ce/SO,/,),

a kromatometria

kaliumbikromaét

(K,Cr,0,),

a perman-

ganometria kéliumpermanganat (KMnO,) vizes oldatat hasznalja méréoldatként ; b) a reduktometria redukalé hatési mérdéoldatokkal titrél. A jodometria egy kémiai reakcié soran az oldatban keletkezett jéddot ndétriumtioszulfit (Na,S,O0,) méréoldattal titralja. Az aszkorbinometria

aszkorbinsay

(C,H,O,,

C-vitamin),

a

merkuro-

metria az egyvegyértéktt higany nitratjanak (Hg,/NO,/,), a titanometria a haromvegyértéki titén kloridja4nak (TiCl,) vizes oldataét hasznalja méréoldatként. 3. A csapadékos titrdla4s a meghatérozandé alkotorészt tartalmazé oldatot olyan méréoldattal titralja, amelynek hatéanyagaval oldhatatlan vegyiilet (csapadék) keletkezése k6ozben reagal. Legfontosabb

aga, az argentometria klori-

dok, bromidok, jodidok, cianidok és rodanidok meghata-

rozasara ismert toménységti eziistséd mérdéoldatot hasznal.

4. A komplex vegyiiletek képzddésén alapuld méddszerek egyik gyakran hasznalt aga, a kelatometria (komplemono-

metria)

terhesség

408

terepfelmérés

méréoldatul

az etiléndiamintetraecetsav

dindt-

riumséjanak (Komplexon III, Trilon B, Na-Versenat) oldatét hasznalja. E vegyiilet sok fémionnal nehezen disszocidl6 komplexet (—hkeldtok) szolgaltat, amely kémiai reakeié végpontjét kiilénleges indikatorok (Eriokrémfekete T, murexid) segitségével jelezni lehot. A gyakorlatban, legink&bb viz keménységének meghatarozésara hasznalj4k. — Irod. Erdey L.: Bevezetés a kémiai analizisbe. 2. rész. Térfogatos analizis. 1958. térgirbe : gérbe, amelynek nem minden pontja esik egy sikba. A >stkgérbét a ~ specidlis esetének szokas tekin ten. térhatasd film, sztereofilm, plasztikus film: specidlis technikai eljérdssal késziilt film, amelynél a vetitett mozedfényképnek

nemcsak

szélessége és magassaga,

ha-

nem mélységo is lathatd. A latott kép térbeli kiterjedését a kétszemii l4tds biztositja. A két szem kb. 65 mm-es tavolsaga kévetkeztében, a két szemben leképzett képek esak magassAgukban fedik egymast ; oldaliranyban a két kép egymashoz képest eltolt. Az eltolédas mértéke annal nagyobb, minél kézelebb van, a szemhez a szemlélt targy. Térhatésu képet tehat ugy lehet eldadilitani, ha két felvétel

késziil

két,

a

szemek

tdvolsagdban

levé

objektiven

keresztiil, és a szemlélés, ill. vetités alkalmaval gondoskodunk arrél, hogy a bal szem csak a bal oldali, a jobb

szem csak a jobb oldali képet lassa. Ez vonatkozik mind az

alldképekre,

mind

a

mozgdéfényképre

(filmre).



A képek elvélasztésdra szamos médszert alkalmaztak. A polarizdll fény tulajdonségait hasznalta fel a Barabas — Bodrossy-féle rendszer, amellyel a bp.-i Toldi filmszinhazban 1954-t6] 55-ig vetitettek.

térhatdsa hang : olyan hangélmény, mely a természetes hangeseményhez hasonléan a hangforrdsok térbeli elhelyezésének érzését kelti. Altalaban a kétfili hallas kévetkezményének tekintik. Az elektroakusztikai atvivé rendszerek (telofon, radid, lemezjatszé, magneseshang-

késziilék) még idedlisan torzitasmentes kézvetitéskor sem hozzdk létre a ~ élményét. A hang mindig ugyanarrél a helyrél (hangszéré) indul ki, s igy pl. egy kiterjedt

zenekar minden egyes hangja ugyanabbol az iranybdl, s6t esctleg tavolsAgbél is hallhaté. A térhatas visszanyerése végett idék folyaman a hangfelvétel, a hangrégzités és visszaadas megolddsdra kilénb6z6 sztereofon rendszereket Golgoztak ki. A jelenleg leginkabb elterjedt sztereofon, rendszer kétcsatornas, vagyis a felvétel két megfelelé elhelyezési mikrofonnal torténik, s a jelet két fiiggetlen, erdésité csatornan keresztil, két azonos tulajdonséigt hangszéréra (hangszérérendszerre) viszi ; a hangszoérdkat megfelelS tdvolsagban (bazis) elhelyezve a

szimmetriatengelybon és annak kdrnyezotében ~ot észlelink. Ujabban gyakran harmadik (tin. hatés) csatorna folhaszndlasaval novelik a térhatast. terhelt : (jogt) biimteté eljarasban az a személy, aki ellen a biinteté eljdrds folyik (> még vddlott). terheltség : az az allapot, amikor egy egyén vilagra hozott, esetleg 6réké6lt mdéddon hajlamos bizonyos korélettani megnyilvanuldsokra ; az elényés tulajdonsagok (pl. mtivészi hajlam) ordkléséhez hasonléan ily mddon, elénytelen, lelki tulajdonsagok joéhetnek létre. Az elénytelen lelki tulajdonsagot is — amennyiben, az az elddékben, bizonyithatéan megvolt, az utéddokban, pedig ugyanugy ismétlédve megnyilvanul —, a kézmegértés kedvéért ~nek nevezik. — A ~gel nem azonos fogalom az elme- és ideghetegségekre valéd hajlamossdg (a hajlamos egyén ugyanazon, kilsé artalomra kénnyebben betegedik meg, mint mas ; a hajlamossag lehet vilagra hozott v. szerzett) és az 6roklékenység (egy betegség az utddban megnyilvanulhat, az utdd az atlagndl veszélyeztetettebb, de a betegség fellépése nem térvényszert).

terhesgondozas : — anya- és csecsemdvédelem terhesség, graviditas (lat.): a fogamzast megeldzé, utolsé havi vérzéstél a magzat megsziiletésdig terjedé id6é, amely hozzavetélegesen, 9 naptari v. 10 holdhonap, 40 hét, azaz 273—280 nap. Mélyrehaté alaki v. mikédési elvaltozasokat hoz létre a néi szervezetben, amelyek esetleg az egész szervezet miikddési egyenstlyat megval-.

terhességi reakcidk

409

toztathatjak ; ezek ellenére azonban a ~ nem foghatdé fel betegségnek, hanem Atmeneti Allapotnak az egészség és a betegség kézétt. Az anya teste és a magzat kézétt harmonikus kapcsolat alakul ki. Az elvaéltozdésok legfelttinébbek

a nemi

szerveken,

ill. azok

mtikédésében,

néstény nyulak fiilvénajaba 3 alkalommal a vizsgaland6o napon, a nyul petefészkeit terhes n6t6l szarmazott, a

de

testek

érintik a szervezet teljes egészét is. A magzatot, annak burkait és a méhlepényt magadba foglal6 méh erésen mognagyobbodik, a normalisan 50—60 g stlya 1000 g-ig, falanak vastagsaga 1 cm-rél 2,5 cm-re, urtartalma a normdalisnak kb. 500-szoroséra névekedik.

Alakja

aszimmetrikussé

vdélik,

mivel

az

megduzzadnak,

elétejet

termelnek,

az

erésen szinezett foltok figyelheték meg. A sziv atmenetileg megnagyobbodik, a szervezet vérerei kitagulnak, a vér-

nyomas kissé emelkedik, a rekeszi tipust légzést bordai tipust valtja fel; a légzés-sz4m emelkedik. A gyomorbélrendszerrel kapcsolatban a ~ kezdetén gyakran émelygés, hanyinger, hanyds, étvagytalanség, gyomorégés, a belek puffaddsa, székrekedésre valé hajlam észlelheto. A vese koncentralé képessége kissé csékken, vize-

lési inger gyakran jelentkezik. ma

csdkken,

az

iztiletek

A

fogak

szuvaso-

dasra erdsen hajlamosak. Az agyalapi mirigy megnagyobbodik ; a pajzsmirigy is megné és fokozottan mtkédik. Mas esetben a szervezet egyes rendellenességei éppen a ~ kévetkeztében mtlnak el. — A szervezet ezen elvaltozasainak eredete ismeretlen. Valdszinti, hogy a k6zponti idegrendszerben és a belsé elvalasztasi rendszerben, ill. ezek mtikédésében létrejétt elvaltozasok eredményei. Ezek a valtozdésok az anya és a magzat részére biztositjak a ~ megtartasat, a magzat fejlddését és a sziilés lefolyasat. Az elvaltozasok a magzat megsziiletése utan fokozatosan megsziinnek, és visszadllnak a ~ eldtti viszonyok. — A sziilés varhatdé idépontjat az utolsd —+menstrudci6 elsé napja, az elsé6 magzatmozgasok és

a méhfenék leszallisa alapj4n lehet kiszamitani (~7 zdoszdmitds). A ~nek gyants, valdszini és biztos jelei vannak. Gyanitani lehet a ~et nydéladzasbél, hanyingerbél, hanydsbol,

kivandss4

bol (sirds, bisulds havi

vérzés

valasbdl,

v. tulzott

elmaradadsa,

az

pszichés valtozasok-

jokedv). Valdszina

emlék

a ~i

kertlhetnek, és maga a ~ is stilyos botegségeket okozhat. Ha ezek stlyosbodnak és a terhes életét veszélyeztethetik, a ~et meg kell szakitani (+ abortusz). — A megallapitott be

kell

jelenteni

a

helyi tanacs

békareakcié

haladd

radid-

a Hazai Féstisfoné és Szévégyaér 1960 dota Terlyster néven gyart gyGrédésmentes szévetet dolgozott poliészterbél.

gyapjuval

keverten

fel-

TERIMPEX Allat- és Terményforgalmi Kiilkereskedelmi Vallalat : feladata vagott baromfi,

é16 allatok,

allati termékek

tojas, 16tt vadak),

(é16 és

konzervek, szaritma-

nyok, mélyhtitétt aruk, gomba kivitele és behozatala. 1949-ben alakult. tériszony, agorafobia : a > kényszerneurdzis egyik formaja. Lényege, hogy a ~os egyén tomegben, utcan,

nyilt téren

nem

mer

kézlekedni,

és ilyenkor

le-

kiizdhetetlen félelmet érez. Konnyen, elkeriilhetdé allapot a magaslati iszony, amely abban nyilvanul meg, hogy egyesek emeletrél, toronybol, meredek hegyoldalrdél nem szeretnek lenézni. Nem minésiil betegségnek.

tériték ;az Bgyenlitét6l

+231/,°-nyira levé szélességi

k6ér6k, amelyeken, beliil a Nap delelési magassaga elérheti a 90°-ot. A Féld ~ k6zé esé része az Un. trépusi zdna. Nyari napforduld idejében, a Raktéritén (északi félteke),

téli napforduld idejében, a Baktéritén, (déli félteke) éri el a Nap a zenitet. Az E-i félgomb6én a nappal hossza a nyari napforduld napjan, a legnagyobb, a téli napforduld idején a legkisebb.

terjedési sebesség : Altalaban a hulla4m Allando fazisu pontjainak (pl. egy hullamhegy) sebessége. Erre az un. fazissebességre (cf) fennall a kévetkez6 osszefiiggés : cr = vA, ahol »y a rezgésszam és A a hullamhossz. A fazis-

sebesség fiigg tehdt a hullamhossztél

(diszeperzid). Mint-

hogy az egyes hullamok sebessége kilénbézhet egymastdl, igy a tobb hullaéambol allé hullamesoport sebessége is kilénbézik az egyes hull4mok sebességét6l. Ezért beszéliink kiilon csoportsebességrél (C,,), ahol: de ezzel terjed a hullam energidja is. Cp, = Cp —A 3

jele a

megduzzadasa,

foltok megjelenése, pozitiv ~i reakcid. Biztos jele a magzatmozgas, a magzatrészek tapintasa, rontgenarnyék. A ~ alatt célszeri a terhes né orvosi ellenérzése, mert ilyenkor az addig rejtett betegségek konnyen napvilagra

~vet

Galli—Mainini-féle

huilam, mely az ionoszférabol visszaverédve jut vissza a Foldre. Kedvezé esetben, tébbszérés visszaverddés is eldallhat az ionoszféra és Féld k6ézott. Rovidhullamt radiddsszekéttetések szinte kizdrélagos, kozéphull4amu ésszek6ttetések éjszaka lehetséges mddszere. terilén : kiilénlegesen gytirddésmentes textilanyagok megjelélése. A név az angliai I.C.I. gyar Terylene néven védjegyzett poliészter szdlasanyagatol szarmazik. Nalunk

A csontok kalciumtartal-

fellazulnak.

A

terhesség-megszakitas : — abortusz térhull4am : antenndbél ferdén, felfelé

emlé-

megvaltozasa, verejték-elvalasztas, a hasfalon vo6rdéseslila ~i esikok, néha az arcon, v. a szervezet mas helyén is

ki.

dezik be a vizsgdlanddé vizeletet, és terhesség esetében 1—8 éra elmiltaval a béka kloakajabol nyert valadékban, mikroszkép alatt onddosejteket lehet kimutatni.

petevezet6 beszajadzisa tajan félg6mb alakban eldédomborodik, majd a ~ végén gémbdlyded, felfelé szélesed6 ovoid alakot vesz fel. Osszehizddd képessége nagymértékben fokozédik. A hiively a ~ alatt hosszabba és tagaboa valik, nydlkahartyaja fellazul. Az emlék mirigyallomanya erés fejlédésnek indul, az emlék megnagyobbodnak,

alakultak

oltjak be egyetlen nap alatt vizeletet, majd a kovetkez6 megvizsgaljak. Ha a vizelot petefészekben nagy vérzéses

esetében him keeskebéka hati nyirokzacskdjaba fecsken-

egyik

bimbo és bimbéudvar megn6, az utdbbi szine sdtétebbé valik. Az idegrendszer mikédését bizonyos labilitas jellemzi: hangulati ingadozdsok, nyugtalansag, ételek bizonyos fajtainak megkivandsa, mas ételektél vald idegenkedés, ingerlékenység észlelhetd. A testsily 6— 16 kg-malné6. A bérén a szinezettség fokozédasa, a szérzet

térkép

egészségiigyi osz-

talyanak. — Az allatok hasonlé allapota a — vemhesség. terhességi reakeiék : laboratériumi vizsgaléd médszerek, amelyek a vizsgalandé né vizeletében a méhlepény altal termelt — gonadotrop hormonok megszaporodasat mutatjak ki; ebbél — bizonyos megszoritasokkal — a terhesség fennallasara lehet kévetkeztetni. Az Aschheim—Zondekféle egérreakcié lényege, hogy a nemileg éretlen, néstény fehéregorek bére ala 3 napon at tébb alkalommal terhes

térkép : a Fold felszinének v. egyes részeinek (—terep) aranyosan kisebbitett abrazolasa sik feliileten, megadott szempontok és szabalyok szerint. Felhasznalas szerint van: 1. katonai~ (katonai célokra készitett helyszinrajzi alap~) és 2. polgari ~. Polgari ~ek : a) tudomanyos ~ek (f6ldtani,

domborzati,

vizrajzi,

gazdasagféldrajzi,

nép-

rajzi, éghajlati stb. adatok és tények dsszesitett abrazolasa), b) kézigazgatdsi (megyei, kataszteri) ~ek, c) kézlekedést (vasuti, autd-, hajozasi és légiforgalmi) ~ek, da) iskolaz

(atlaszok,

e) turista~wek. adbrazolni;

~



fali-,

ezt fejezi ki a

mértékaranya

vak-,

A fdldfelszint 1:1000

dombor-

csak

> mértékardny.

és

1: 2880.

stb.)

~ek,

kicsinyitve

lehet

Pl. a kataszteri

Az

iskolai ~ek

legtébbjének mértékaranya tébb milliés. — A felszint legrészletesebben, a felmérést ~ abrazolja. Matematikai és mértani szabalyok szerint készitik a fdldfelszin sik képét: a vetitiletet. A > geoid felszin és a sik kép k6zotti

dra

k6zvetit6 felulet szerint lehet kip-, henger- és sikvetiilet.

elteltével az allatok potefészkeiben vérpontok és friss sargatestek figyelheték meg. A Friedmann—Lapham-féle nytlreakeio alkalmaval himektél szigoruan elktilénitett

A megkézelitéen gombfelszin esak torzitassal viheté at a sikra. A legkisebb vetiileti torzulasnak megfeleléen van, tertilet-, tavolsdg- és szdgtarté vetiilet. A szerkesztett vetii-

n6tél

szarmaz6

vizeletet

fecskendezve

be,

96—100

térképszelvényezés let fok-

v.

egyéb

hdaldézatat

a helyszini

terepfelmérés

(topografia) tdlti ki részletekkel. Felmérési ~ekbél a kartografia alkot ésszevontabb, kevésbé részletes fold-

rajzi~eket. Az elkészitéshez sziikséges mtiveletek a szerkesztés

(vetiilet,

az

Abrazolandéd

tartalom

désszeirasa,

a jelkulecs ésszeallitasa), a tervezés (a ~ tartalmanak rajzos osszeallitasa) és a rajzolas (tébbnyire sokszorositasra alkalmas rajz, tobb szin esetében kiilon-ktlon rajzok elkészitése). — A ~ tartalmanak két nagy csoportja: a vonalakat, jeleket és névrajzot feldlelé sikrajz és a térbeliséget, a fiiggdleges tagoltsagot érzékelteté domborzatrajz, az utdbbi lehet szintvonalas ; a szintvonal az egyenlé abszolit magassagban fekvé térszini pontokat k6ti 6ssze ; a szintvonalak magassaganak abszolut értékei tobbnyire kerek vagy pedig szamolastechnikailag kénnyen hasznalhaté szamok:

5-tel,

10-zel,

2,5-del

oszthaték

stb.;

a szint-

vonalas térkép (melynek nagyobb hasznalhatésagara a napoleoni haboruk utan jéttek ré) annal pontosabb, a felszin kisebb egyenetlenségeit akkor tiinteti fel a legkifejezébben, ha minél kisebbek a szintvonalakkal abrazolt rétegmagassagok. A domborzatrajz régebben csikozott, ma inkabb arnyékolt, magassagi szinezésti, esetleg vegyes. A kereten kiviil elhelyezett magyarazé, tajékoztat szoveg és rajzok dsszefoglalé neve: gydmrajz (cim, mértékarany, lejtéalapmérték, aradnymérték, magneses elhajlas, helyesbités idépontja stb.). — A ~ek sokszorositésa lehet nyomdai (siknyomas v. tobb szint nyomé offset-eljaras) v. fényképészeti. Hazankban, a kataszteri ~eket

az

Allami

Féldmérési

és Térképészeti

Hivatal,

a

felmérési és foldrajzi ~eket az AFTH Kartogrdafiai Vallalata késziti. — A legrégibb ~ az i. e. 2200-b6l fennmaradt babiloni agyagtabla, amely az addofizetd teriileteket mutatja. Papiruszra rajzoltakmar II. Ramszesz farad koraban (i. e. 1317—1251) a nubiai aranybanyak (Afrika) ~ét. Az elsé kartografus a milétoszi Anavimandrosz (i. e. 7. sz.) volt. Kgtajakat elsé izben Dikaiarkhosz tiintetett fel.

Hratoszthenész

mar

fokhaldézatot

is szerkesztett,

s

ezzel a kartografia tudomanyanak megalapitdja volt. A legmagasabb technikaval rendelkezé dkori térképész,

Ptolemaiosz mar kipvetiiletet is szerkesztett. — A rdomaiak mitiveibél csak egy utitérkép (itinerarium) masolata, az un. Tabula Peutingercana maradt fenn (i. sz. 2. sz.). A kézépkor alig mutat térképmtveket ; az elsé az angliai Herefordi ~ (1260). Fejlédés csak a reneszansz koraban, (15—16. sz.), a nagy fodldrajzi felfedezésekkel kapcsolatban indult meg. Szerephez jutott a matematikai fdldrajz, elsé jelentés mtiveléje Apianus volt. Toscanelli tenger~ének nagy szerepe volt Kolumbus felfedezé utjaban. Nevezetesebb ~ek ebben az idében: Waldseemiller,

Martin

Behaim

miivei.

(1512—94)

hengervetiiletét

hasznéljak.



el a kartografia

sini, Bonne,

A

A

ujkorat.

flandriai

hajézasi

hadromdimenzids

Mollweide

termelés

410

célokra

abrazolas

Uj vetiiletekben,

stb.) mar

Mercator

ma_

(Sanson,

a domborzat

is

inditotta Cas-

mérheté

abrazolasara torekedtek. A holland Snellius alapitotta meg a— héromszégelést. Hurdpa és a vilag kartografiai kézpontjaa 19. sz. elejéig Parizs volt. Innen — Humboldt munkassiga kévetkeztében, — Németo.-ba keriilt. Gauss és Bessel meghatarozta a Féld adatait, majd Delambre és Méchain fokmérést hajtott végre Dunkerque és Barcelona kézétt ; ennek eredményeként lépett életbe a méter mint hosszmérték. Ujabban, a fotogrammetria és a modern, sokszorositasi technika lenditett nagyot a térképészeten. — Mo.on, a legrégibb ismert ~et Lazar deak készitette kb. 1500

és 1510 kézétt. Ugyanebbél a szaézadbdl szarmazik a brasséi Honterus Janos Erdély-~e. A régi magyar térképészet nagy nevei kézé tartozik még Zsdmboki Janos, Hell Miksa csillagasz és Sajnovics Janos lappkutaté tuddsunk. A felvidéki szarmazasi Mikoviny Samuel (1700—50) nevéhez fizddik térképezésiink reformja. Tébb megyetérképe maradt fenn. Torténelmi értékti Lipseky orszig~e (1: 469 772, 1806-bdl). A ~metszdk kéziil Karacs Ferenc emelkedett ki. — A Habsburg uralom idején a katonai ~eket Bécs készittette (az elsé felmérést II. Jézsef rendelte el). A magyar katonai tér-

képészet fejlesztése Téth Agoston ezredes (1812—89) 1848—49-i, majd 1869 utdni mtkédéséhez fizddik. Topografiai térképek részletes felvétele csak az I. vilaghdboru utdn indult meg Mo.-on az Allami Térképészeti Intézetben. A 20. sz. elején, a Magyar Foldrajzi Intézet fellenditése és a térképészet tigyének elébbrevitele Kogutowicz Mano nevéhez fazddik. térképszelvényezés: a helyszinrajzi (katonai) térképeken, az abrazolt teriiletek koriilhatarolasa hosszusagi és szélességi vonalakkal. A térképszelvényeket a koénnyebb megtaldlhatés4g céljébdél névvel és szammal elldtott rendszerbe foglalj4k. Hazankban két ~1 rendszer ismeretes : a régibb a poliéder rendszerben és a sztereografikus vetiiletben, az ujabb a

Gauss—

Kriiger-vetiiletben

szerkesztett térképekre vonatkozik. térképtan : a —térképtudomdny egyik aga. Magaban foglalja a térkép szerkezetének ismertetését, a térképmérés egyszerti eszkézeit, valamint az abrazolas eszkézeit és modjait.

térképtudomany : a térképek eléallitasdhoz és felhasznalasthoz sziikséges ismeretekkel (tereptan, terepfelmérés,

térképolvasas,

térképtan,

térképszerkesztés,

tér-

képrajzolés, térképsokszorositas, térképtorténet stb.) foglalkozé tudomany. term : az atomfizika egyik fontos fogalma. Minden, atom, ill. molekula szinképvonalainak hullamszamai eldaéllithaték az illeté atomra, ill. molekulara jellemz6é valamely szdmsorozat két tagjanak kilénbségeiként. A szdmsorozat tagjait nevezziik ~eknek. A ~ek egyszerti ésszefiiggésben allnak az atom, ill. molekula lehetséges ~érték,

energiaallapotaival : H

az energiaérték,

H

amass

h a Planck-féle

ahol T allando,

a c a

fénysebesség. (Molekulaknal a negativ jel elmarad.) terma :a hévvizes forrasok gérog eredettii neve. termék : a természet anyagaibél emberi munkaval létrehozott jészig. Az anyagigényes ~ eldallitasahoz viszonylag sok v. kilénésen értékes anyag, de kevés 616 munka sziikséges. Ellentéte a — munkaigényes termék. — Atvitt értelemben beszéliink szellemi ~rél is. termékesere ;: — kézvetlen termékcsere termékenység, fogamzdképesség, fertilitas munkatermelé-

kenység ) termelés : olyan munka,

amely a természet targyait emberi sztikségletek kielégitésére alkalmassa alakitja; olyan anyagi javak eldallitasa, amelyeket az emberek v.

kézvetleniil

elfogyasztanak,

v. tovabbi ~re

hasznélnak

fel. Mindig tarsadalmi jellegii, amennyiben meghatarozott tarsadalmi alakulat keretein beltil meghatarozott termelési viszonyok kézétt valésul meg. Két oldala van :

a tarsadalom termelderédi (—+termeléerdk) és termelési viszonyai (—termelési viszonyok). Az emberek — mondotta Marx — ,,...hogy termelhessenek, meghatdrozott vonatkozésokba és viszonyokba Iépnek egymassal és behatasuk

a természetre,

a tarsadalmi

vonatkozdsok

termeléstik

csak

és viszonyok

ezek

k6zétt

k6zétt

folyik

termelési-agazati elv

411

le.’ A kiilénbéz6 tdérsadalmi-gazdasdgi alakulatokban tehaét mas és més a ~ médja is, amely a termeléerék és a termelési viszonyok egysége. A ~ alapjéban meghatarozza a tdrsadalom elosztaési, csere- és fogyasztasi viszonyait is, mikézben az utdédbbiak fejlédése visszahat a ~re. A termelési mdd jellege hatérozza meg végsd soron az adott tarsadalom eszméit, elméleteit, politikai nézeteit és intézményeit is. termelési-agazati ely: az igazgatasnak a termelés agai szerint vald felépitése, szemben, a funkciondlis igazgatassal, amely a vezetés kiilonb6zé funkcidira épiil fel. termelési alapok, termeld alapok: a tarsadalom vagyonanak egy része, a népgazdasag, ill. egyes agai és egységei (vallalatok) termeléeszkézeinek désszessége. Termelé — dlléalapokra és termelé termelési anarchia:

— forgdalapokra —anarchia, 2.

oszlik.

termelési 4r: a tdkés gazdasagban a termékegység — 6nkéliségének és a lekététt tke aranyaéban rea esé Atlagprofitnak az dsszege, a piaci 4ringadozas kézéppontja. Az érték atalakulasa ~ra a tékés termelés térténelmi fejlédésének eredménye. A kereslet és a kinalat szabad verseny esetén csak olyan, Arak mellett keriilhet tartdsan egyensulyba, amelyek a termelés valamennyi agaban azonos évi profitot (atlagprofitot) biztositanak a szdéban, forgd termelési agban atlagos hatékonysaggal befektetett téke minden egysége utan, (—dllagprofitrdta). Az iparagak kézotti t6kés konkurrenciahare kévetkeztében, ett6l eltéré arak esetén az dtlagos profitratanal alacsonyabb hozamot hozo termelési agakb6l ataramlik a téke a magasabb profitot nyujté agakba, elébbiekben csdékkentve, utdbbiakban névelve a kinélatot, mindaddig, amig a profitok az atlagprofitrata szintjén nem egyenlitédnek ki. Az igy kialakult Atlagos profitok 6sszege egyenlé az ériéktdbbletel osszegével, és az arak ésszege az értékek dsszegével. A ~ tehat az értékbé6l

levezetheté,

de nem

azonos

vele:

ala-

csonyabb nadla ott, ahol a téke szerves dsszetétele az atlagosnal alacsonyabb, v. ahol a téke megtériilése az at-

lagosnal gyorsabb, mert itt az évi értéktdbblet az atlagosnal magasabb, de nem realizdlédik teljesen. Magasabb nala a magas szerves dsszetételi v. lassabban megtériilé agakban, mert ezek sajat értéktdbbletiiknél tobb profitban részesednek az elébbi agakban nem realizalt értéktébblet szamlajara. A tékés tdérsadalom tendenciaja, hogy az araranyok a ~wak ardnyainak megfeleléen alakuljanak ki. — Az > imperializmus idején a monopolvallalatok a ~nal joval magasabb — monopolaron, értékesitik termékeiket. — Irod. K. Marx: A téke. 3. kétet 1961; K. V. Osztrovityanov: Atlagprofit és t. 4. 1950; Politikai gazdasagtan. Tankényv.

1959. termelési ciklus : az az idészak, amely alatt a munka

targya (nyersanyagok és anyagok) — a gyartas megkezdésétél a késztermék elkésziiltéig — a termelési folyamat-

termelési kéltségvetés termelési kapacités : a termelé berendezések teljesitéképességének

adott

idépontban

ismert

felsé

hatdra,

amelyet a termelé berendezések gazdasagosan, megengedhet6

maximéalis

terhelésével,

a termelési

teriilet

leheté

legjobb kihasznaéldsaval, a legfejlettebb technoldgia és munkamddszerek bevezetésével, valamint a munka jobb szervezésével lehet elérni. A népgazdasag gyors fejlddése megkéveteli a ~ok minél teljesebb kihasznalasdt a termelés

és a szocialista

felhalmozas

névelése,

valamint

a

termelékenység és az énkéltség kedvezé alakuldsa érdekében. Kihasznadldsa lehet 1. eatenziv, amikor a mik6dé termel6 berendezések munkaérdinak szamat névelik ; 2. intenziv, amikor emelik a termelé berendezés egységnyi munkaid6 alatti teljesitményét, amely fiigg a berendezés mutszaki allapotatél, a termelésifolyamat szervezettségétdl és a dolgozék munkaintenzitaésatél. Kapitalista gazdasagban, a tékés termelés ellentmondasai kévetkeztében, allandé jelenséggé valt a termelési kapacitas kihasznalatlansaga, kiilénésen ami az idébeli kihasznalast illeti. — A szocialista orszagok tizemi berendezéseiket sokkal nagyobb

mértékben

hasznaélj4k ki, mint a tékésorszagok.

ellenére e tekintetben

még

igen

nagy

Ennek

tartalékokkal

rendelkeznek. Igy az SZU gépiparénak az Aatlagos miszakszama 1,4 k6riil van; vagyis 7 6ras munkaidé mellett a berendezéseket naponta minddssze 9,4 oran at foglalkoztatjak, ill. a naptarilag lehetséges heti 168 drabdél 58,8-at (35%-ot) hasznalnak ki. Hasonlé a helyzet hazankban, és a tobbi szocialista orszagokban is. Kiilénésen, fontossa valik a berendezések extenziv kihasznalasanak a novelése a munkaido tovabbi esdkkentésével kapcsolatban. A technikai fejlé6dés fokoz6d6 gyorsulasa is arra késztet, hogy a gépi berendezések minél gyorsabb amortizacidjara torekedjenek.

termelési készletek : a vallalatok termelési eszk6z6kbél, nagyobbrészt a munkatargyakbol alld készletei, amelyeket a raktarban, tarolnak a termelési folyamat zavartalan, biztositasa érdekében. Nalunk a ~ tervezésekor minden vallalat részére napokban kifejezett hészletidé-normdkat allapitanak meg a legfontosabb alapanyagokra, valamint segéd- és fitéanyagokra is. A ~ két részb6l] Allnak: folyd készletekb6l (a folyamatosan, felhaszndlasra keriil6 készlet) és biztonsdgi készletekbél (ezeket normalis feltételek mellett nem hasznaljak fel és esak akkor veszik éket igénybe, ha a szdllitasban, fennakadas tortént). (+ még tartalék) termelési kdltség : a termék eldallitasara forditott és az elhasznalt munkatargyakban és munkaeszk6zokben megtestesiil6 holtmunka, valamint a munkatargy atalakitasara forditott élémunka dsszege; a tadrsadalom szamara végs6 soron mindig munkardforditds, tékés viszonyok k6zott marxi jeloléssel c + v + m, ahol a ca termék eléallitasara forditott holtmunka (munkatargy és munka-

ban van; a késztermék eldallitasdhoz sziikséges idétartam. A munkaperiddusboél és a munkaperiédus egyes részei kézotti megszakitasokbol tevédik 6ssze. A termelési eszk6z6k kihasznaltsaganak fokat az donti el, hogy a~ és a munkaperiddus k6z6tt milyen nagy az eltérés, milyen idétartamutiak a megszakitasok. — A~ a termelési periddusnal révidebb idészak, minthogy a termelési idé magaban foglalja azt az iddszakot is, amely alatt a vallalat forgoéalapjai termelési készletek formajaban a vallalat raktaéraban, fekszenek. termelési eszkéz: —termeldéeszkdz

Av + matermékre forditott él6munka. Az dru tarsadalmi ~e 6s a termék értéke tehat azonos nagysag. A vallalkozé v. vallalat szdmara viszont csak az > 6nkéltség (¢ + v) jelent ~et. — Szocialista gazdasagban is a tarsadalmi termelési kéltségek egyenléek az aru értékével, a vallalati kéltségek az 6nkéltséggel. A ~ek esdkkentése az aruk értékének és 6nkdéltségének csdkkenését feltételezi. A ~ek a kapitalizmustél eltéréen azonban nem spontan, mddon alakulnak ki, hanem a szocialista gazdasag torvényeib6l

termelési gyakorlat : a technikumok és a felsdoktatasi intézmények névendékeinek k6ételezé, sokszor a nyari

befolyasolja

sziinidéd egy részében tartott tizemi gyakorlata. Célja, hogy a tanulék szakmaéjuknak megfeleléd gyakorlati (izemi) ismereteket és készségeket szerezzenek: a specialis szakképzés elékészitése, a palyavalasztas szempontjabdél fontos tajékozédas eldsegitése, a termeldé-

eszk6z), a va raforditott munkabér, az maz

és feltételeib6l kiindulva,

a szocialista

nagysaguk

értéktdbblet.

4llam tervszerten,

alakulasat.

termelési kéltségvetés : olyan kimutatas, amely rendszerezi és pénzformaban, kifejezi az éndllé elsedmoldsban mtk6d6 vallalat 6sszes termékeinek eldallitasdra fordi-

gazdag lehetéségeinek értékesitése, a gyakorlati termelémunka készségeinek, j6 hatdsainak kialakitdsa a fiatal-

tott kdltségeket; az é6nkoltségi terv része. Tartalmazza a vallalat teljes termelésének onkoltségét a koltségnemek (anyag, bér, amortizaciéd és egyéb) szerinti bontasban, tovabba kimutatja a befejezett termelés eredményeképpen elérendé nyereség dsszegét is. A~ alapjan hatdrozzak meg a termelés teljes énkéltségét és gyartasi 6nkdltségét,

saigban.

a

munka

tapasztalatokban,

és erkélesi nevelé hatdsokban,

forgdeszkéz-sziikségletet,

az

értékesités

eredményét

termelési

stb. Mutatdészamait 6ssze kell egyeztetnia tobbi tervfejezet mutatdival. termelési mod ; az emberek létéhez, a tarsadalom életé-

hez és fejlédéséhez sziikséges anyagi javak (termelési eszk6éz6k és fogyasztasi cikkek) megszerzésének méddja. Magaban, foglalja a tarsadalom termeléeréit (— termelder6k) 68 az emberek termelési viszonyait (—termelési viszonyok). A~ két oldala allanddéan fejlédik ; a fejlédés a termeléerék, mindenekelétt a munkaeszk6z6k fejl6désébél indul ki. A termelési viszonyok eldsegithetik v. gatolhatjék a termeléerék fejlédését. Elésegitik akkor, ha a termelési viszonyok megfelelnek a termeléer6k fejlettségi fokanak. A termeléerék és termelési viszonyok dsszhangja megbomlik, ha a termelési viszonyok elmaradtak a termeléer6k fejlédése mégétt, de ez az allapot egy

bizonyos valtdsa

idé utén tarthatatlanndé ujjal a fejlettebb

termelési

viszonyok

valik.

termeléerédk

k6zétti

A régi ~ és az

fel-

elmaradé

ellentmondasok

désének elkeriilhetetlen kdvetkezménye. lentmondasok magantulajdonon alapuléd

kifejlé-

Ezek az eltarsadalmak-

ban, az osztalyharcban, keriilnek felszinre, és + forradalom-

mal oldéddnak meg. —

A szocialista tarsadalomban, a ter-

meléer6k és termelési viszonyok k6zétti ellentmondas nem antagonisztikus, méd van a termelési viszonyoknak a fejl6dé termeléerékh6z valé tudatos és tervszerti hozzaalakitasara. — Meghatarozé szerepet jatszik a tarsadalomban,; amilyen a ~, olyan maga a tarsadalom is, olyanok

a

tarsadalom

eszméi,

politikai

nézetei,

intéz

ményei. A~ valtozisa maga utan vonja az egész tarsadalmi-gazdasagi alakulat megvaltozasét. Az emberiség térténetében St, egymast felvaltd ~ volt: — dskézdsség, —rabszolgatarté6 rend, —feudalizmus, —kapitalizmus, — szocializmus. Korunkban megy végbe az a folyamat, amikor a szocialista ~ vilagméretekben, felvaltja a tékés ~ot, és az SZU-ban megkezdédétt a + kommunizmus épitése. termelési periédus, fermelési idé: a > termelési ciklusnak és annak az idének az osszege, amely alatt kapitalista viszonyok k6z6tt a termelésbe befektetett téke termelési készletek formajaban van, jelen ; Marx altal hasznalt kifejezés. A szocialista gazdasagban az az idészak, amelyben a szocialista vallalat eszk6zei a termelés teriiletén tartdézkodnak. Magaban foglalja a —munkaperiddust és a munkafolyamat megszakitasait (e ketté egytitt a termelési ciklus), valamint azt az idészakot, amely alatt a nyersanyagok, a tiizelé- és segédanyagok termelési készletek formajaban, a vallalat raktaraban fekszenek. — A technika fejlédésével, a munkatermelékenység emelkedésével a ~ esokken. termelési szerzédés : megallapodas, amelyben a mezégazdasagi termelé arra vallal kételezettséget, hogy meghatdrozott fdldteriileten, meghatdrozott termel és a termést atadja a termeltetének,

pedig

arra

kotelezi

magat,

hogy

a termést

novényeket a termelteté

atveszi

és

ellenértékét megfizeti. (+még szerzddéses termeltetés és — szdllitasi szerzddés) — Irod. Medve Zs.: A mezégazdasagi termelési szerzédések a gyakorlatban. 1957. termelési tényez6k : a termelési folyamat személyi és targyi eldfeltételei ; ezek: a természet, a munkaeré és a termeléeszk6z6k. A polgari kézgazdasagtan a termelési folyamat e fontos feltételeit fold, munka és téke néven foglalja 6ssze, mikdzben, 6sszekeveri a munkaerdét a munkaval

és

a

termeléeszkézéket

alapon, a tékés megmagyarazni

termelési viszonyok

412

méd

a

tdkével,

6s ezen

az

kizsdkmanyolast védelmezve igyekszik a fdldestri és tékésosztély munka

nélkiili jovedelmét. A 20. sz.-ban a polgari kézgazdaszok egy része a ~ szamat tovabb szaporitotta, és a gazdasagt6l idegen, jogi, erkélesi stb. elemeket is ké6zéjiik sorolt. termelési tery: szocialista gazdasdgbaa az egész népgazdasag és minden egyes vallalata szamara a gyartandd termékek mennyiségét, valasztékat, minédségét és a termelés iitemezését természetben (haszndélati értékben) és

értékben eldiréd terv; a tervezés rendszerének legfontosabb része. Az anyagi termelés harom nagy teriiletén : az iparban (épitéiparral egyiitt), a mezégazdasdgban

és a koézlekedésben meghatérozza a termelési feladatokat, ill. azoknak minéségi, mennyiségi és idébeli kévetelményeit. Elkészitését meghatarozzak a népgazdasagi sziikségletek, a rendelkezésre allé kapacitas, a felhasznal-

haté anyag és energia mennyisége, valamint a rendelkezésre all6 munkaeré szama. — Osszedllitasa a gyakorlatban négy O6nallé fejezetben (ipari, épitdipari, mezégazdasagi, kézlekedési) térténik értékbeni és természet-

beni mutatdék segitségével. A legdltalanosabban hasznalt értékbeni mutatész4mok : teljes termelés értéke forgalmi adéval és anélkiil, valamint a befejezett termelés értéke. A felhasznalt anyagkéltség nélkiili (anyagmentes) termelési érték mutatdsz4mat elsédsorban az épitdiparban hasznaljak. A mezégazdasdgban a névény- és allattenyésztési termékek ésszmennyiségi mutatdjan, beliil jelentos az drutermelés mutatészama és az egy egységnyl teriiletre v. allatra vonatkozé hozamok alakulasa. A kézlekedésen, beliil a szallitasi terveket felbontjak személy- és teherszallitasra. Mo.-on a hirkézlést a kézlekedéssel tervezik annak 6nallé fejozeteként. — Mo. tervezési gyakorlataban a termelési tervet orsz4gos szinten éves mutatdszamok alapjan hagyja jov4 a Minisztertanacs. Ezek alapjan a minisztériumok

dolgoznak ki az adott teriilet saja-

tossaégainak megfelelé negyedéves bontast, amely a vallalatokra kételezé. Negyedévi terviiket a vallalatok bontjak hdénapokra és dekddokra. A ~ idébeli bontasaval egyidejileg a termelés valasztékat is régzitik, felsd szinten, egyes népgazdasagilag fontos, kiemelt cikk (pl. a szén, a mozdony, a lakas stb.) kivételével a jovahagyas cikkcsoportonként térténik. Ahol erre lehetéség van, ott a pontos cikkmeghatarozas mellett a minéségi feltételeket is eldirjdk (pl. a szallitasi szerzédésben a kereskedelemnek dtadott 4rukbdl az I. és II. oszta-

ly éruk aranyat). termelési viszonyok ; az embereknek az anyagi javak tarsadalmi termelése folyaman létrejév6 kélesénés kapesolatai, amelyek a javak ujratermelési folyamatanak résztvev6it a szikebb értelemben vett termelés, a termékek

elosztasa és (ahol ez csere formajaban, bonyolddik le) a esere folyamataéban egymashoz fizik; ez a termelési méd egyik oldala. E viszonyok rendszerében meghatérozé elem a termel6é eszk6z6k tulajdonéanak formaja, amelytd6l fiiggéden alakulnak ki az emberek kézétti ~ egyéb oldalai, igy tevékenységiik kélesénés cseréje, a termékek elosztasi formaéi is. A termeléeszk6zék tulajdonformaja meghatérozza az osztalyok létét és a termelés folyamata-

ban elfoglalt helyzetiik kiilénbézdéségét v. a tarsadalom osztalynélkiiliségét. Az osztaélyok viszonyai a termelés folyamataban jellegiik szerint lehetnek : az uralkodas és elnyomads viszonyai (magéntulajdonon alapuldéd osztadlytarsadalmakban), a kélesénés segitség és egyiittmtikédés viszonyai

(a szocializmusban),

de

lehetnek

Atmeneti

viszonyok is. A~ kérébe tartoznak az osztdélyok viszonyan kiviil kisebb egységek, csoportok egymaés kézti gazdasdgi viszonyai is. A~ egyes oldalainak absztrakcié altal nyert, gyakran ugyan a dolgokhoz kapesolddé, de a dolgokhoz ftizédé6 emberi kapcsolatokra vonatkozé elméleti titkrézédései kiilénb6ézé gazdaségi kategéridk (pl. dézsma, dru, érték, pénz, terv stb.). A ~at megkiilénbéztetjiik a jogi viszonyoktdél, melyek az elsddlegesen, létrejétt ~

védelmére,

szabdlyozadsara, szentesitésére

keletkeznek. A termeléerékkel kézvetien kapesolatban, s kélesénos fiiggéségben fejlédnek. A szocializmus el6tti tarsadalmakban a ~ kialakuldsa alapjdban véve elemi erével,

dszt6nésen,

spontdnul

térténik,

a

szocializmus-

ban Altalaban tudatosan, de a ~ lényeges vondsainak megléte egy-egy adott gazdasd4gi rendben mindenkor objektiv sziikségszertiség. Ennek kévetkeztében a ~ fejlédésének menetét minden tarsadalomban, objektiv tarsadalmi térvények hatdérozzak meg. A tdrsadalmi_termelés legdltalanosabb gazdasagi térvénye: a termelési viszonyok és a termeléerék jellege kézétti désszhang térvénye (+ még termelési mod). — A ~ osszessége alkotja azt a reaélis alapot, melyen a felépitmény nyugszik (+alap és felépitmény). — Irod. K, Marx; A politi-

termelés programozasa

413

termeldszéveikezet

kai gazdasagtan, birdlatahoz. 1953; F. V. Konsztantyinov: At. v. és a termeléerédk jellege kézétti feltétlen osszhang torvénye. 1954. termelés programozasa, operativ naptdri tervezés: a + villalati terv termelési feladatainak idébeli és térbeli részletezése. Az idébeli részletezés (honapokra, dekadokra

A népgazdasag fejlddésével iddnként sziikséges a ~rendszer feliilvizsgdlata. Az Onkéltségben bedallott valto-

v.

zasok

mutszakokra)

a termelés

szerkezetétél

és szervezési

szinvonalatdl fiigg. A térbeli bontas a feladatoknak a vallalaton beliili termeléegységek szerint részletezett meghatarozasat jelenti. A ~ keretében a feladatokat mindenkor természetes mértékegységben, hatarozzak meg, tehat gyartmanyban, fazistermékben v. valamilyen, gyartmanyrészegységben (pl. alkatrészben). A ~ soran figyelemmel kell lenni a termelési terv teljesitését befolyasolé konkrét k6riilményekre (pl. elézé idészak lemaradasa, anyaggal valé ellatottsag), s biztositani kell a terv realizalasahoz szikséges feltételeket. Részei: a nagyvonalu programozds, melyben, a leglényegesebb gyartasi és gyartaselékészitési fazisok (pl. technolégia kidolgozasa, elégyartas, forgacsolas, szerelés stb.) kezdeti és befejezési idépontjait hatarozzak meg a termék kibocsdétasi hataridejébél kiindulva ; a hatdériddzés, melyben mar miveleti mélységig tisztazzak az egyes keresztmetszeteken, jelentkezé terheléseket, szembeallitva a keresztmetszetek idéalapjaval; végiil a munkaadagoldés, amelyben az egyes keresztmetszetek terhelését konkrét naptari idépontra titemezik. A~ a konstrukcids és technoldgiai dokumentacidra épiil, leglényegesebb alapszamitasai pedig a programozandé volumen meghatdrozasa, a keresztmetszetenkénti terhelés és Atbocsatd képesség szembeallitasa és az atfutasi idédk meghatarozasa. A programozas mddszerét Agazati sajatossagok mellett déntéen a gyartas tipusa és rendszere befolydsolja. Legrészletesebb a ~ folyamatos gyartasi rendszerben, lefolytatott tomeggyartas, legelnagyoltabb mthelyrendszerii gyartasban végbemendé egyedi gyartas esetén. termeléer6ék : a termeléeszk6zok, amelyek segitségével az anyagi javakat termelik, és a termelési tapasztalattal, munkéban, valdé jartassaggal stb. rendelkez6 emberek, akik a termeléeszkézéket az anyagi javak eldallitasa érdekében, mozgésba hozzik. A termelési mdd egyik oldala. Az embernek az anyagi javak termelése soran a természet targyaihoz és erdihez valé viszonyat fejezik ki. A~6n belil a fejl6dést illetéen a munkaeszk6z a legmozgékonyabb elem, ennek fejlédése hatarozza meg elsdsorban a tarsadalom termeléeréinek fejlédését. A munkaeszk6z és az ember fejlédése kélesénésen hat egymasra. Altaldban gyorsabban fejlédnek, mint a _ termelési viszonyok, hatasukra végbemegy a termelési viszonyok fejlédése, megvaltozik a termelési mdéd sa tarsadalom egész gazdasagi és politikai rendje. termeléeszkéz, termelési eszkoz: a termelési folyamat targyi tényezdéjo, a termelés anyagi feltétele. A — munkatdérgyakbol és a > munkaeszkoz6kb6l tevédik 6ssze. A ~6k tulajdonformai hatarozzak meg az egyes tarsadalmak jellegét. A kapitalista gazdasagban egyes tékések v. monopolista egyesiilések magdntulajdondban, vannak, s t6keként kizsAkmaényoldsra hasznaljak fel. A szocialista gazdasdgban, tarsadalmi tulajdonban, vannak, s a termelési alapok dologi tartalmat alkotjak. (+ még eisd (I.)

és mdsodik (II.) osztdly) termeléfogyasztas : a termeléeszkozok (munkaeszk6zék, nyersanyagok stb.) elhaszndlisa a termelés folyamataban, pl. a gépek kopasa, a nyersanyag és az energia felhaszndlésa; az anyagi termelés folyamatdnak szerves része. A szocialista gazdasagban népgazdasagi terv allapitja meg a termeldi eszk6zék felhaszndldsi normait, s minden,

vallalat

arra

torekszik,

hogy

az 6sszes termeldi

eszk6zéket a leghatékonyabban, hasznalja fel. termeléi ar : a szocialista gazdasagban, az ipari termék vallalati (kibocsdétasi) ara ; nagysagat az allam hatarozza meg. A vallalat termékeiért ezt az drat szamithatja fel a vevéknek, ill. a felhasznaloknak. Tartalmazza

séget, valamint

adé

formaéjaban,

a nyereség és a meghatarozott

a

tarsadalmi

tiszta

az 6nk6lt-

forgalmi

jovedelem

egy

részét.

A

szocialista

allam

a

-~akat

gazdasagpoli-

tikai célkittizéseinek megfeleléen régziti. Igy a hatosagilag rogzitett arak mindenkor az darmeghatérozaskor

feltételezett népgazdasagi aranyokatis

miatt

a

valtoztatasokat

egyes

tiikrézik.

kirivé esetekben,

azonnal v. altalanos ~rendezéssel oldjék meg. Mo.-on a szocialista iparban eldszér 1950-ben, rendezték a terme16i drakat. A fejlédés soran a termelés szerkezetében bekévetkezett valtozdsok és az 1957. évi béremelés sziikségessé tette a ~rendezést, amelyet 1959-ben hajtottak végre. Ez az arrendezés a termeldéi és fogyasztdéi arszintet

is kézelebb hozta egymashoz.



Az allam gazdasagi cél-

kitizéseit csak kiilén termeléi és kiilén fogyasztdi arrendszer kialakitasaval tudja megoldani (— még drpolitika,

— fogyasztéi dr). Az elmult évek tapasztalatai bebizonyitottak, hogy helyes a két arszintet kézelebb hozni egymashoz és a ~akban, a tarsadalmi tiszta termék nagyobb részét realizalni. Az arképzés alapjatol fiiggéen elképzelheté dnkéltségen, értéken és termelési drakon alapuld termelési arrendszer. A szocialista orszdgok altalaban a fogyasztoi és termeldi ar elhatarolasdn alapuld énkéltségi arrendszer kilénb6z6 formait alkalmazzak. Ebben a rendszerben a tarsadalmi tiszta jovedelem nagy részét az allami tulajdon k6réb6l kikeriil6 termékeknél, vagyis a fogyasztasi cikkek értékesitése soran realizaljak. termelémunka : az anyagi termelésben végzett munka, amely k6zvetleniil anyagi javak termelésére iranyul. (bévebben + munka) termelészévetkezet : a proletarforradalom gy6ézelme utan a falu szocialista atalakitasanak, majd a szdévetkezeti parasztsag kommunizmusba vald atvezetésének tarsadalmi-gazdasagi formaja. A szegény- és kézépparasztsag szocialista utra vald atvezetésének eszkézeit és méddszereit V. I. Lenin jelélte meg az SZU-beli kériilmények alapjan, de mindazon orszagok szimara Altaldnos érvénnyel, amelyekben a mezdgazdasdg _ szocialista atalakitasanak eldestéjén a paraszti kisdrutermelés szerepe jelentdés, ill. tulsilyban van. Eszerint a szocializmusba valo atmenet idészakaban a kisarutermelé parasztgazdasagok beszerz6, értékesité és szolgaltaté szévetkezetei felhasznalhat6k a kisdrutermelés ellenérzésében és tervszerti befolydsolasaban, bizonyos termelési munkaék kollektiv

elvégzésének

szervezésében,

a

szdvetkezeti

alapok képzésében, a mezdgazdasagi termelés fejlesztésében és a parasztsag helyzetének javitasdban. Ezek pozitiv mikédésének tapasztalatai, valamint a szévetkezés gyakorlati el6nyei megbaratkoztatjak a parasztsdgot a szovetkezetekkel,

és ezadltal megkénnyitik

minéségileg magasabb parasztsag

anyagi

Onkéntes

tamogatdsdval

belépését

foku szocialista ~ekbe, tarsuldsdval,

fokozatosan

a

szocialista

jonnek

a

melyek a déllam

létre. Ipari

kisdrutermel6k és szolgaéltaték is alakitanak a szocializmusba valéd atmenet idején ~eket. — A _ szocialista ~ olyan kollektiv nagyiizem, amelynek 6nkéntesen szovetkezo tagjai kézésen végeznek termeldé v. szolgaltatd tevékenységet és a kollektiva szamlajara gazdalkodnak. A paraszts4g ~ei jellemzéen mezdégazdasdgi

tevékenységet folytatnak, de gyakori, hogy sajat termelésii termékek ipari feldolgozasaval is foglalkoznak. A szocialista gazdasagban, az ipari termelé és szolgaéltaté szo6vetkezetek tevékenysége is fontos, de szerepik a mezégazdasagi ~ekhez képest alarendelt jelentéségt. A szévetkezeti tagok a ~i kollektivaba lépve magaénérutermel6é tevékenységiikkel felhagynak, és egyidejileg létrehozzdk a k6z6s termelés anyagi alapjait. A nagyuzemi szdvetkezeti gazdalkoddsban, is hasznosithatd termeléeszkézeiket : a foldet, az erd- és munkagépeket, az igas- és haszonallatokat, a bevitt allatallomany tartasdhoz az uj termésig sziikséges termékeket stb. atadjak a szovetkezeteknek. A mezégazdaségi ~ek az SZU-ban allami, a népi demokratikus orszagokban, pedig a parasztsag magantulajdonaban levé fdoldeken alakultak meg. A féldek szévetkezeti haszndlatba valo adasa a féld-

tulajdon-viszonyokat nem valtoztatta meg, de a foldeket mindkét esetben ugy hasznositjak, mintha azok a szdvetkezeti kollektivak tulajdonaban lennének. A szévetkezeteknek atadott tobbi termeléeszk6z viszont teljesen a szovetkezeti tagok kollektiv tulajdonaba megy At. A népi demokratikus orszagokban a szévetkezetekbe valdé belépés megkénnyitése végett a bevitt termeléeszk6z6k napi értékének jelentés részét a szévetkezet révidebb v. hosszabb idé alatt a tagoknak megfizeti. Nalunk az utébbi években, a gazdalkodas elsé évének végéig a szévetkezetekbe bevitt termeléeszk6z6k értékének 75 szazalékat fizették ki a tagoknak az allam Aaltal folydsitott hitelekb6él, a tovabbi 25 szazalékot pedig a szévetkezeti termelési alapokhoz valé hozzajarulasként szamoltak el. Termelészévetkezeteink jelenleg a foldalap mellett oszthatatlan tizenvi (takarmany- 6s vet6mag), valamint szocidlis és kulturdlis alapokat is képeznek. Az oszthatatlan, alap a szovetkezetekbe bevitt és a szévetkezeti felhalmozasbél vasaérolt Alldeszkézékben, az iizemi alap pedig a termelés forgéeszkézeiben, testestil meg. Elvileg nemesak az alloeszk6z6k, hanem a forgdeszk6z6k sem oszthatok fel a tagok kézt. A~ek szocidlis és kulturdalis alapja a sz6vetkezeti tagok szakmai képzettségével és kulturalis helyzetével kapcsolatos létesitmények épitésére, tovabba az idélegesen, munkaképtelen és az alacsony jévedelmt nyugdijas szovetkezeti tagok segélyezésére szolgal. — Aw tagjai és azok kézvetlen hozzdtartoz6i munkaerejének felhasznéldsdval gazdalkodik. Szerzédéses alkalmazottat

kivételesen

alkalmazhatnak,

elsédsorban

szakmai

iranyitéssal kapesolatos munkatertileteken, pl. agrondmusokat, kényveldket. A szévetkezetnek a tagok és hozzatartozdik lehetéd legteljesebb foglalkoztatasardl kell gondoskodni, amit azonban nem egy ~ben, akadalyozhat az egységnyi teriiletre jutOo magas munkaerdstrtiség.

Ugyanakkor

a k6z6s munkaban

vald részvétel

elémoz-

ditaséra kételezévé teszik az orszagos iranyszamok alapjan megszokott minimalis szami munkaegység teljesitését. — A ~ szervezete demokratikus alapelveken nyugszik. Legfels6bb szerve a tagok rendszeres idék6zd6kben

megtartott kézgytilése, amely egyébként allami iranyelv alapjan minden, egyes szévetkezetben jovahagyja mik6désének

alapszabdlyzatat.

A kozgytlés

valasztja

meg

a

~i vezetoket is, kéztiik a szévetkezeti elnokot. A vezeté-

ség a kézgytilésnek

termelészévetkezet

414

termelészévetkezet

kételes beszdmolni

a termelési

ter-

vekrél, a gazdalkodds menetérél és eredményeirél. A lakoéhely szerinti ~nek minden dolgozé paraszt tagja lehet, ha a szdévetkezeti alapszabalyzatot megtartja ; ha pedig megsérti, akkor a szovetkezetbél kizarhatd. Hazaénkban, a szocialista atszervezés elsé idészakdban (1950—58) a kuldkok kizsikmanyol6 voltara és a szévetkezeteken, beliili esetleges aknamunkajukra hivatkozva a kulékoknak nem tették lehetévé a ~ekbe valdé belépést. Késébb az MSZMP ezt az Aallaspontot elvetette, s az utdbbi évek tomeges atszervezésének idején a kézgytilés hozzdjarulasaval a volt kuladkokat is felvették szévetkezeti tagnak, de vezetéségi és feliigyelébizottsagi tagok

Ezenkiviil kézpontilag iraényitott traktoros brigddot is szerveznek akkor, ha a szévetkezetnek sajat gépallomanya van, A brig&adok szervezésének legfébb alapelve az Allandésag, ami azt jelenti, hogy lehetéleg évrdl évre ugyanazok legyenek a brigdd tagjai, ugyanazon, a féldteriileten dolgozzanak és alland6 jelleggel kapjak meg a munkajukhoz sziikséges termelési eszk6zé6ket is. A munkabrigadok a brigddvezet6 iranyitasdval — aki rendszerint egyben, vezetéségi tag is — kézésen végzik munkajukat. — A ~ek terv szerint gazdélkodnak, a helyi tanacsi szervek mezégazdasdgi osztalyanak irdnyitésa mellett évr6l évre

kidolgozz4k

a termékek

termelésének

és fel-

haszndldsdnak, valamint a pénzbevételeknek és a kiadasoknak tervét. Ezekben, a tervekben, a termelési adatok mellett megtervezik a szévetkezeti tagok természetbeni és pénzbeni részesedését, valamint az egy munkaegységre fizetett részesedés értékét is. By végén zdrszdmaddést készitenek, amelyben a termelés tényleges eredményeirél, az egész évi gazdalkodas végs6, tn. gazdasagi eredményérél (brutté jévedelmérél) szamolnak el. A ~eknek az utédbbibdl kell fedeznitik az allo- és forgéeszk6z6k novelését, a szocidlis és kulturdalis alap képzését, valamint a szévetkezeti tagok kézés gazdasagban végzett munkdjénak dijazdsat is. A gazdalkodasi eredmény ilyen értelmtt felhasznalasdrél a vezetéség javaslata alapjan a szévetkezet kézgytilése dént. A ~ek tobbségében, év végén a tagok munkaegységben nyilvantartott munkaja alapjan, osztj4k el a munkadijazasra szant k6z6s jovedelmet, s év kézben, a teljesitett munkaegység szerint havi eldéleget folydésitanak. Vannak olyan, ~ek, amelyek a tervezett munkaegységérték eldre meghatérozott részét garantaljdk, s ezt az 6sszeget a jévairt munkaegységek utén havonta fizetik ki, s az év végén — haa~ tényleges jovedelme lehetdvé teszi — kiegészité munkadijat fizetnek. A szévetkezeti tagok bevitt foldjiik utdn, foldj4radékot is kaphatnak, de ez nem haladhatja meg a ~ 6sszes jévedelmének 25%-dt. Korabban elsésorban, az agrarproletérokbél alakult mezégazdasagi ~ek egy része nem fizetett foldjaradékot. A szévetkezeti mozgalom 1959. évi fellendiilés idején a k6zépparasztsAg szdvetkezeti tdémériilésének elémozditasa végett az dllam kételezévé tette a féldjaradék fizetését. A ~ek jévedelmébél legalabb a tagok részesedése10% -dnak megfelelé désszeget a szévetkezeti alapok névelésére kell forditani. A ké6zés gazdalkodas mellett a sz6vetkezeti tagok haztaji gazdalkodast is folytatnak. Erre a célra esal4donként legfeljebb 1/,—1 kh féldet, 1 tehenet, 1—2 nédvendékmarhat, évente 3—4 hizdsertést,

szamu

1—2 anyakocat malacaival, 5 juhot v. kecskét, korlatlan

baromfit, hazinyulat és méhesaladot

tarthatnak

meg. Ma és még hosszt ideig a ~ekben, a ~1 parasztsag anyagi helyzete szempontjabdl igen nagy szerepe van a haztaji gazdasagoknak. Mo.-on az orszdg szantoteriiletének 10,6%-a tartozik a haztaji gazdasagokhoz. —

A~ek hazai fejlédése soran I. és II. tipust ~i, valamint

a ~b6l ki is léphetnek. Karpotlasukra a szévetkezetbe bevitt féldet a szévetkezettel hataros teriileten adjak ki egyenértékti féldbél. A bevitt termeléeszk6z6k ki nem fizetett értékét pedig a szdvetkezet jovedelmébél téritik

szakcsoportokat is szerveztek. Az I. csoportban néhany novényi termék v. az egész novénytermelés talajelékészit6, vetési és novénydpolasi munkdlatait végezték kéz6sen. A betakaritasi munkalatokat minden ~i tag egyénileg végezte a vetésteriiletbél rajuté teriileten. AIT. esoportban, a betakaritési munkaékat is k6z6sen, végezték,

meg, mivel az oszthatatlan alapot megtestesité termelési eszk6z6k ilyen, esetben sem adhaték ki. A szévetkezeti vezetéség tevékenységének ellenérzésére a kéozgyitilésen feliigyel6bizottsagot valasztanak. Feligyelébizottsagi tagnak — csakugy, mint vezetoségi tagnak — a szévetkezet minden, egyes tagja megvalaszthaté azzal a megszoritassal, hogy nem lehet feliigyelébizottsagi tag a szévetkezeti vezetdoségi tag hozzatartozdja v. rokona. A ~ munka-

laga és a sz6vetkezeti tag vetéstertiletének nagysaga szerint osztottak fel. A ~1i csoportokban, felmeriilt kéltségeket a tagok vetésteriiletiik ar4nydban viselték, s a k6z6s munkabol is eszerint vették ki résziiket. A szakesoportokban, a tagok a mezégazdasagi termelés egy-egy specidlis 4gdban, elsésorban a sz6lé- és gyiimélestermesztésben, szovetkeztek. A munkakat ritkan végezték kézé6-

esak két éves tagsag utan, lehetnek. A szévetkezeti tagok

szervezetének legjellomzébb formaja a munkabrigad és ezen, beliil a munkacsapat. Altal4ban, 1000 kh szdntéteriiletre szerveznek egy 46—60 tagbol allé novénytermesztési brigddot és az Aallatallomany tényleges szama alapjan Altalanos dAllattenyésztési brigadot, amely munkacsapaokra bontva valamennyi Allatfaj gondozasat ellatja.

8 egy-egy termék éssztermését az adott termék termésat-

sen, a szovetkezés altalaban, a termelési eszk6z6k beszerzésére 8 a termelt termékek értékesitésére korlatozédott.

A~i és a szakcsoportokban a szovetkezeti tagok kisérutermelé tulajdonviszonyai csak fokozatosan, alakultak at esoporttulajdonna. — A szévetkezeti mozgalom szambeli fejlédését és gazdasagi megszilardulasat az Allamhatalom

415

termelészévetkezet gazdasagpolitikajaval anyagilag sokoldalian aldtamasztotta. A szdvetkezetek szervezésével egyidejiileg allami

eszk6z6kb6l kiépitette a gép- és traktorallomasok haldzatat. A gép- és traktordllomasok elsésorban a ~ek n6vénytermesztésében, biztositottak a nagytizemi eré- és munkagépekkel valé ellatast akkor, amikor a ~ek maguk a gépi eszk6z6k beszerzésér61 gondoskodni nem tudtak volna. A gép- és traktordllomasok szolgaltatasait a ~ek kedvezményes, legtébbszér az énkéltségnél is alacsonyabb arakon vehették igénybe és alacsonyabb arakon, mint az egyéni gazdasagok. A ~ek egy jelentés része ma mar Onerébél is képes a mezégazdasagi munkak gépesitésére, ezért engedélyezték szamukra a mezégazdasagi gépek

beszerzését. Egyes gépdllomaésok egész gépallomanyat eladtak a ~eknek. Bulgariaban, Csehszlovékiaban és az NDK-ban — az SZU-ban is — a gépadllomasokat atalakitottak gépjavitd és karbantarté dllomasokka, gépeiket eladtak a sz6vetkezeti gazdasAgoknak. Hazankban a ~ek sajat gépallomanya

mellett tovabbra

is jelentés szerepe

van, az allami gépallomdésoknak. A mezégazdasdg szocialista atszervezésének egész idészakaban kedvezményes volt a ~ek allami beadasi és adéterhelése is az egyéni gazdasagokéhoz viszonyitva. Tovébbé az allam évrél évre jelentés dsszegti hosszi-, kézép- és rovidlejaratu hitelt

folydésit és rendszeresen

hitelelengedést

nytjt

a

~eknek, A hitelezés és a hitelelengedés célja a nagy ésszegti boruhazasok

megvaldsitdsanak,

tehénistallok,

6nt6z6-

telepek, névényhazak épitésének segitése, a termelés és az arutermelés névelésének désztézése, valamint a ~ek sajat felhalmozasi lehetéségeinek mozgésitasa. Kiilénésen a k6z6s allatallomany feltételeinek megteremtéséhez nytjtottak hathatés segitséget allami eszk6z6kb6l. Az utdbbi években, az allami kedvezmények nytjtasdnak alapvetd kritériuma a termelés adottsdgaival szimold termelési és arutermelési feladatok teljesitése, valamint az uj beruhazasok kihasznalasa. 1959-ben, vezették be a ~i tagok nyugellatasdt és tarsadalmi biztositasat. A munkaképes koron tuli ~i tagok havi 260 Ft-os nyugdijat kaphatnak ; a termelészévetkezeti parasztsdg orvosi ellatasa és gyégykezelése ingyenes. — Hazdnkban a féldreform utaén

alakult ugyan néhdny ~, a termeldi csoportok és ~ek iranyitott szervezése azonban, csak 1948 masodik felében kezdéd6tt meg s 1950-ben, és 1951-ben vett nagyobb lendiiletet. Ekkor még a ~i csoportok és szakcsoportok szama volt jelentésebb. Ez utébbiak 1952-ben, mar jelentés szamban, alakultak At mezégazdasagi ~ekké, egy résziiket pedig alapszabalyellenes mikédés miatt feloszlattak. 1952-t61 kezdédéen a ~i csoportokkal szemben, a mezégazdasigi ~ek szervezésének jelentdésége ndétt meg. Fejlédésiik és elterjedésiik azonban nem volt téretlen,. A szervezésben megsértették az énkéntességet, a kételezd beadas és ado tulzott megterhelést rétt a ~ekre, s az alla-

mi tamogatas sem tartott lépést a szervezés titemével, a ~ek megszilarditasa nem torténhetett meg. A szervezésben, megnyilvanuldéd szektés tilzdsok s ezek jobboldali felnagyitésa 1953 mdsodik felében és 1954-ben, majd 1956-ban az ellenforradalmi lazadaés idején a ~i mozgalom megtorpandsaét és visszaesését okoztaék. Ennek ellenére a-~i mozgalom mély gyékeret vert a magyar falvakban. Az ellenforradalom leverése utan az MSZMP vezetésével révid idé alatt sikeriilt megszilarditani a munkasparaszt szdvetséget és meggyézni az egyénileg dolgozd parasztsdgot a nagyiizemi szévetkezeti gazdalkodas elényeirél. Az MSZMP vezetésével 1959 elején megindult a mezdgazdasdg témeges atszervezése. — 1961 elején az orszag egész paraszts4ga a szévetkezés Utjara lépett, s a mezdégazdas4gban is uralkoddéva lettek a szocialista termelési viszonyok. A szévetkezetek nagyobb része megszilardult, a tomeges atszervezés hdrom évében, (1959— 60—61), az ezt megelézé harom évhez képest a mezégazdasagi termelés 8,5, a felvasdrolt termékmennyiség pedig 1948-hoz képest 13,3 szdzalékkal nétt. Az atszervezéssel egyidejtileg megnétt a mezégazdasig gépdllomanya, benne a ~eket kiszolgalé erd- 6s munkagépek szdma ; pl. 1958-ban 26 645, 1960-ban pedig mar 41015 volt a

termelészovetkezet

mezogazdasagban, alkalmazott traktorok szama. A ~ek megszilarditasa érdekében a gépesités tovabbfejlesztése mellett biztositani kell a gépek fokozottabb kihasznalasat; tovabb kell fejleszteni a ~i tagok munkadijazasat, szélesiteni kell a premizaélas, a garantalt és nem utolsdé sorban a pénzbeli munkadijak alkalmazasat; a novénytermesztésben, és az Allattenyésztésben egyardnt haladébb nagyiizemi

termelési

demokratikus

mddszerekre

orsz4gok

kell

attérni.

mezdgazdasaganak



A

népi

szocialista

atszervezése a mo.-ihoz hasonldéan tortént, bar az atalaki-

tasnak orszagonként voltak bizonyos sajatossagai. A mezégazdasag szocialista atalakitasat elséként Bulgaria fejezte be. 1948-ig jelentés dsszegt, a szévetkezet dsszes jovedelmének 40%-at kitevé féldjaradékot fizettek. Ez késébb esdkkent, s ma mar teljesen meg is sztint. Csehszlovakiaban, és Lengyelo.-ban hasonléd tipusi ~eket alakitottak mint nalunk. Romanidban, is az utdbbi években, a féldjaradékot fizeté ~ek szervezése keriilt elétérbe. Sajatos szévetkezési formak alakultak ki az NDK-ban, ahol a névénytermesztés kollektivizdlasat allitottak eldtérbe. A ~ekI. sz. formajaban kimondottan, csakanévénytermesztést kollektivizalték, a II. sz. formaban, pedig az igdsallatokat is atadtak a sz6vetkezeteknek. A novénytermeszté szévetkezetekbél fokozatosan, fejlesztik ki a foldjaradékot fizeté6 mezégazdasdgi ~eket, amelyekben mar a kozés allattenyésztés is megvaldsul. Az eurdpai népi demokratikus orszigok tébbségében a mezégazdasag szocialista atszervezése befejezddott. 1961. évi adatok szerint Bulgdriaban a szantdteritilet 99, Mo.-on 95,6, Csehszlovakidban 91,3, az NDK-ban 94,6, Romaniaban

85,6% tartozott a szocialista — dllami és szévetkezeti— szektorhoz. Az atszervezés egyediil Lengyelo.-ban nem ért el ilyen, fokot; ott 1961 végén a szanto teriiletnek 14, 14,4%-a tartozott

a szocialista szektorhoz,

a ~ek

része-

sedése pedig alig tobb mint 2%. A tdbbi eurdpai népi demokratikus orszagok mezédgazdasagaban is nagy szerepe van, a haztaji gazdasagoknak. Bulgariaban 7,9, az

NDK-ban

5,7,

Csehszlovakidban,

5,0,

Romanidban

3,9 szazalékat teszi ki a haztaji gazdasagok teriilete az orszag szantoteriiletének. — A mezégazdasag szocialista atszervezésében, az azsiai népi demokratikus orszagok is jelentés elérehaladadst tettek. Kinaban kezdetben 5—10 gazdasag sz6vetkezésével kélesénés segité esoportokat szerveztek. A kévetkezé lépésként a félszocialista ~eket

szervezték

meg,

amelyekben

a kollektivizalas

a

novénytermesztésre terjedt ki. Ez utdbbiak 1954 végére az egész orszag mezégazdasagat atfogtak, 1955-ben és 1956ban, ,,artyel” tipusti ~ekké alakultak at. Ezekbél alakultak meg a népi kommunak, amelyek kezdetben, egy-egy k6rzet egész termelési tevékenységét egyesitették, ma mar azonban csak a mezégazdasagra és a mezégazdasaggal szoros kapcsolatban all6 mas népgazdasagi agak tevékenységére terjednek ki. A népi kommtnakban a munkabér és az ingyenes juttatasok elosztasi rendszerét alkalmazzak. Koredban és Vietnamban kezdetben — miként Kinaban — kélesénés segité csoportokat szerveztek, 1957 dota azonban, ,,artyel” tipusu ~eket alakitanak. A Mongol Népkoéztarsasagban, az ,,arat”’ gazdasagok mezégazdasagi egyesiilésekbe tomoriiinek. Ez utdbbi tkp. nem mas, mint allattenyészté ,,artyel” tipusi ~.



A mezégazdasdg szocialista atszervezése természetesen nem korlatozodik csak a szocialista termelési viszonyok létrehozasara. A szévetkezeti nagytizemeket fokozatosan a modern technika alapjara helyezik. A jelenlegi ~ekben — abbdl kévetkezéen, hogy fejlédésiik a kisarutermeld gazdasagoktol ordklott termeloeszk6z6k alapjan indult meg — a szovetkezeten, beliili munkamegosztasban is és a jovedelemelosztasban, is megtalalhatok a kisdrutermeld viszonyok maradvanyai. Ezek abban a mértékben ttinnek el, amilyen mértékben, megszilardul a gépi nagyiizemi technika. A termeléerék fejlédésével egyiitt atalakulnak a ~ek tulajdon- és elosztasi viszonyai, kiiléndsen a kommunizmus épitésének kibontakozdsaval. A k6z6s gazdasagok fejlédésével a haztaji gazdasdg jelentésége csdokken, a ~i tulajdon déssznépi, kommunista tulajdon

termelészévetkezeti jog szinvonalara vald felemelésével a ~ és vele egyiitt a haztaji gazdasag is megsztinik. A szdévetkezeti termelés alapjan kifejlesztett termeléerék magas fejlettségi fokan megsztnik a varos és a falu, a parasztsag és a munkassag, a szellemi és a fizikai munka k6zti lényeges kiilénbség, s a mezégazdasagban is at lehet majd térni a munka szerinti elosztasrél a dolgozék igényeinek sziikségletek szerinti kielégitésére. — Irod. V. I. Lenin: A szévetkezetekrol. 1959;

Erdei F.: A szévetkezoti iton.

1956;

A mezé-

gazdasagi termelészévetkezetek mukddésének szabalyai. 1959; Fekete F.: Bévitett ujratermelés a mezdégazdasagi termelészévetkezetekben. 1959; Hrdei F.: Mezégazdasdg 6s szévetkezet. 1959; Munkaszervezés és jovedelemelosztas a termelészovetkezetekben. 1960— 61; A Horvath

termelészévetkezetek gazdalkodasa. Szerk. A termeldszévetkezetek megszilarL. 1961;

ditasaért

és fejlesztéséért.

1961; Dobi I.: Emberek

demokracia

a

Seres:

termelészévetkezeti

A

termeszek

416

termeldszévetkezetekben.

1961;

torvény.

és

Nagy—

1961.

A

t.

megszilarditasanak fébb jogi kérdései. Szerk.: Seres I. 1962; Mezégazdasagi termeldszévetkezetek ellendérzése. 1—2. két. 1961; Augusztinovics—Csakany—Kovaces : A termelészévetkezeti jovedelemrészesedés méodjai. 1961 ;

A termelészévetkezetek gazdalkodasa. Szerk.: Horvath L. 1961; Vereckei—Magyarvary: Mezédgazdasagi termelészévetkezetek pénziigyi terve, pénz- és hitelgazdalkodasa. 1961; Witthen B.: A jévedelmezéség vizsgalata a termelészévetkezetekben. 1962.

termeldszévetkezeti jog : a termelészévetkezetek

ala-

a mag

nem

hull ki, hanem

a ~sel

egytitt terjed el. Az

elterjedést, ami tdbbnyire allatok kozreomikdédésével térténik, a ~falban felhalmozdd6 zamat- és tapanyagok segitik elé (gyitmélesok). A szdraz ~ lehet zart, pl. makk (télgy), kaszat (napraforgd) v. felnyild, pl. hiively (bab). A ~ek fejlédhetnek egy (tiisz6, hiively, szem, aszmag, csontar), két (becé, kaszat, lependék) v. tobb (tok, makk, narancs, kabak) termélevelti — termébél. A zart ek kéziil egyesek részekre hasadnak (malyva, komény, juhar). — 2. (mg) az emberi v. allati fogyasztasra alkalmas v. ipari alapanyagnak felhasznalhato betakaritott novényi részek ésszefoglal6 elnevezése. terméselemek : a természetben, elemi allapotban eléfordulé6 kémiai elemek asvanytani Gsszefoglald neve. Két nagy csoportjuk: a) fémes ~ (arany, eziist, réz, platina stb.), b) félfémek és nem fémes~ (gyémant, grafit,

kén, stb.). termeszek (Isoptera) : a ragesalo rovarok (Corrodentia) rendjének egyik alrendje. Fénykeriilé, fehéres szint, hangyaszerfi dllatok (ezért — helyteleniil — fehér hangydknak is nevezik éket). Vékony bériikén szerveik attetszenek. Allatallamokban, élnek, amelyekben tébb, egymastol alakilag is kiil6nb6z6 kasztot lehet megkiilénbéztetni (szocidlis polimorfizmus). A teljes értékti ivaros

egyedek, a néstények és a himek

(kirdalyné, kirdly, pdt-

néstény, pothim) mellett esdkevényes ivarszervi egyedek, sz4rnyatlan munkdsok és katondk is vannak. Altalaban kiesinyek, a katonak legfeljebb 2 cm hossztak, de a kiralyné petékkel telt potroha 12 cm nagysdégtra is

kuldsara, szervezésére, gazdasdgi tevékenységére vonatkoz6 jogszabalyok dsszessége. Termelészévetkezeti Tanacs : a Minisztertanacs mellett

megduzzadhat. Bolyaikat kovek alatt, fatorzsekben v. a foldben, készitik ; ez esetben, hatalmas épitmény emel-

a

téséhez foldet, fat, nydlukat és itiriilékiiket hasznaéljak fel. Mindenevok, f6 taplalékuka celluléz, ezért mind az 616 fa torzsét, mind a fabol késziilt szerkezeteket szétragjak.

termelészévetkezetek

élenjaré

képviseléibé]

és mezé-

gazdasdgi szakemberekbél alld, tarsadalmi iranyité szervként mikédé intézmény. 195l-ben hoztak létre a termelészévetkezetek megnéovekedett feladatainak eldsegitése céljabél. Elnéke, titkara és 11 tagu elnéksége van, 101 tagbol All. Az elnékét az Elnéki Tandcs, titkarat a kormany nevezi ki, tagjait 4 éves idétartamra ugyancsak a kormany valasztja. Negyedévenként rendes iilést tart. Feladatkére: javaslatok kidolgozasa a termelészévetkezetek vezetésére, a munka dijazdsara és elszamolasara. Felhivasokat intézhet az érvényben levé térvényes rendelkezések keretei k6z6tt a termelészévetkezetekhez a helyes mtikédési rend kialakitasa érdekében, eldsegiti a termelészévetkezetek alapszabalyszerii miikodését, ellen6rzi a termelészévetkezetekkel kapcsolatos hatarozatok és intézkedések végrehajtasat stb. — A~ és az elndkségo altal hozott hatarozatokat a titkarsag, valamint a meeves megbizotti halézat utjan, hajtjak végre. termelétéke : tékés gazdasdgban az > ipard téke aca funkciondlis alakja; az a termeldeszkéz- és munkaerdmennyiség, amelyet a tékés megfelel6 aranyokban, vasarol pénz- ' tékéjéb6l, hogy a termelés e két tényezdjét osszevonva uj értéket termeltessen és ezzel értéktébbletet nyerjen.

térmértan,

szlereometria

tdébbnyire

zarva

A cellulézt azonban, csak a beliikben, 616 ostoros egysejtiek Aaltal termelt enzimekkel tudja4k megemészteni. A faépitményeket ugy fogyasztjak el, hogy kiviil egy vékony réteget meghagynak; emiatt az épitmény

épnek latszik, de ha hozzanyulnak, ésszeomlik. Egyes fajok a bolyban taplalék céljara gombat tenyésztenek. Fajaik tébbsége tropusi v. szubtrépusi. Igen sok kart okoznak. Mo.-on nem élnek, de D-Eurépaban néhany faj eldfordul. Az Ausztralidban 616 darwin-termesz (Mastotermes darwiniensis) primitiv feljettségi reliktumfaj. DEurépaban él a sdrganyaku termesz (Calotermes flavicollis), az Al-Duna kornyékén a szédlétermesz (Leucotermes lucifugus). Legfejlettebb és gazdasdgi szempontbél az egyik legveszélyesebb faj az Afrikdban mindenititt elterjedt harcias termesz (Bellicositermes bellicosus) ; egyedei tobb m magas épitményekben, laknak.

: a geometridnak térbeli alakzatokkal foglalkoz6é részo. termés: 1. (n6v) a termdbél, esetleg mas viragrészbél a megtermékenyités utan, fejléd6, egy v. tobb magot magaba zaré szerv; védi a magvakat és elterjesztésiikre is szolgal. Valédi akkor, ha kizarélag a virag termdéjébél fejlédik; ha egyéb virdgrészek is részt vesznek kialakitasdban (lepellevelek, vacok), akkor —dltermésnek nevezik. Eretten hisos allomanyti (sz616 bogydja) v. szaraz (mak tokja). A husos ~ érés utan

kedik felettitik. Az épitmények fala igen kemény ; elkészi-

marad,

s

L

1. tiiszd,

2. hiively,

3. becd, 4. fogakkal

Szdraz termések nyilé tok, 5. kopdcsokkal

ny{fl6 tok, 6. makk,

8. ikerlependék, mh kaszat, 10. ikerkaszat

7. lependék,

] pee termések 1, bogy6, 2, kobak, 3—4. csonthéjas termések, - almatermés, 6. csoportos bogy6, 8. ras Altermés dgazata

csonthéjas termés,

7. csipke-

417

természet

természet : az objektiv valésag, a kilvilag, amely a tudaton kiviil és attél fiiggetloniil létezik, végsé soron tag értelemben, véve az anyagi vilag egésze. Idében és térben végtelen ; allandé mozgasban, valtozdsban, van ; zart rendszereire, folyamataira pedig nem az elszigeteltség és valtozatlans4g, hanem az dllandé kélesénhatas és a

—fejlédés

dialektikus

térvényszertisége

az

altalanosan

jellemzé. Jelenségeinek minéségi sokfélesége a ~ belsé térvényszerliségei szerint végbemendé valtozasok eredményeként jon létre. A -~i folyamatok, jelenségek fejlédésé-

ben dridsi minéségi valtozdst jelentett a szerves élet kialakuldsa a szervetlon anyagbol, valamint az él6 anyag fejlddésének egy bizonyos fokan a —+tudat, az emberi —tarsadalom szikségszerti keletkezése mint a ~ legmagasabb rendi megnyilvanulasa. A tarsadalom igy maga is része a tag értelemben vett ~nek, az anyagi vilagnak, de fejl6désében a ~ legaltalanosabb térvényszertiségei kulonleges, specifikus formaban érvényesiilnek. A tudatnak, a tarsadalomnak a ~hez valdéd viszonyat Uj tipust kapesolat és kélesénhatas jellemzi, amely mar nem meriil ki a kilvilaghoz valo bioldgiai alkalmazkodasban, hanem képes a ~i folyamatok térvényszertiségeinek megismerésére

6s

ennek

folyamatok

birtokdban

aktiv

Atalakitasdra,

értelemben

~en

csak

az

visszahatasra,

felhaszndlasara. élettelen



a ~i

Sztikebb

és 616 vilagot

értik,

amelyek tanulmanyozdsaval a —természettudomdnyok foglalkoznak, mig a tadrsadalom fejlédését és jelenségeit a —tdrsadalomtudomdanyok kutatjak. Természetbaratok Turista Egyesiilete, 7TH : a magyar munkdsok

és

alkalmazottak

természetj4r6

szervezete.

A nemzetkézi munkaésmozgalom fejlédésével kibontakozott természetbarat-mozgalom szerves részeként alakult meg 1910-ben harmine taggal. Taglétszama egy év alatt 2600-ra nétt. Célja volt: felébreszteni a munkésokban a természet szeretetét, a turista élet kapcsan (gyalogtura, hegymaszas,

evezés stb.) megkedveltetni veliik az egész-

séges szérakozés formait és a természetjarads soran béviteni természettudomanyi, fdldrajzi, térténelmi, néprajzi stb. ismereteiket. A munkds-turistamozgalom kibontakozasaét akadadlyozta a sok tilos teriilet, lezart erdei ut,

a munkasok altal igénybevehoté menedékhazak, strandok stb. hidnya. Ezt a ~nek lelkes tagjai a pilisv6résvari és felségallai banyaszok segitségével oldottak meg: sajat munkajukkal felépitették a kevélynyergi, késébb a biikkszentkereszti,

az

egri-felsétarkanyi,

a

mecseki,

a

természetes

szaporodas

szat, fiirdégydogyaszat) feladata, a kiilénb6z6 gyégyhelyek klimatikus tényezéit a klimatoterdpia, a napsugaérzds gyogytényezéit a helioterdpia hasznalja fel.

természetes

kivalasztas,

natural

selection

divergencidja), s ily médon uj valtozatok, alfajok stb. jénnek létre, ami uj fajok keletkezéséhez vezet. A ~nak mint fejl6déstorténeti alapelvnek érvényességét az > drdkléstan Ujabb iranyzata, a mikrobidlis genetika kisérleti iton is igazolta. természetes logaritmus: -—-e alapra vonatkozdé logaritmus.

természetes radioaktivitas ; — radioaktivitas természetes reakciék tana: (nev) az a tanitas, amely szerint nem kell a gyermek helytelen cselekedeteit megakadalyozni v. azok miatt biintetést kiszabni; ezok kévetkezményeikkel maguk téritik a helyes utra a gyermeket (J. J. Rousseau, H. Spencer, L. Tolsztoj). E tanitas figyelmen kivil hagyja azt, hogy nem minden helytelen eselekedet biinteti meg elkévetéjét, viszont sok esetben az elkévetett hiba nem 4ll ardnyban a ,,természetes”’ biimtetéssel. természetes rendszer, fejlédéstérténeti rendszer: az 616

szervezetek (névények, allatok) olyan rendszere, amely az élélények csoportositasat torzsfejlédésiikre, ill. természetes rokonsagi kapcsolatukra alapitja. Kialakitasahoz Ch. Darwin szarmazaselmélete adta az alapot. Az élélények osztaélyozasat, ellentétben, a mesterséges rendszerrel, nem valamely kiragadott bélyegiik alapjan végzik, hanem az egész szervezetet és annak fejlédését figyelembe véve az é6sallattan,

az

kérnyezettan

anatdmia,

az

megallapitdsai

élettan,

a fejlédéstan

alapjan. Mivel

az

és a

éldévilag

torzsfejlédését tiikrézi, ~ elvileg csak egy lehet. (> még rendszertan, > rendszertani egységek) természetes szamok

: pozitiv egész szamok:

1, 2,3,...

frankhegyi és a hideghegyi menedékhazakat. A Tanacskéztdrsasdg leverése utan létesitették a természetjarast elésegité menedékhazak mellett a szigetmonostori strandtelepet. Ez hivatalosan a Magdntisztvisel6k Szévetsége ~ szakosztélyénak kezelésében allt, val6éjaban a munkés-

természetes szaporodas : népességstatisztikai fogalom ; egy bizonyos teriileten 616 népességnek a sziiletések és haldlozasok kiilonbozete révén mutatkozé szaporodasa, esetleg fogyasa. A ~t leggyakrabban a népesség ezer féjére jutd viszonyszammal szoktak kifejezni.

mozgalom, kiilénésen az illegdlis kommunista mozgalom résztvevéinek taldlkozéhelye lett, mint a menedékhazak és a~ kilénb6zé turdi is. Az utébbiak keretében

Természetes szaporodas néhany eurdpai orszdgban 1960-ban

a résztvevéknek eldaddsokat, szeminaériumokat tartottak. 1935-ben 25 éves fenndllés4t mint a legnagyobb magyar

turistaegyestilet innepelte meg. Igen jelentés volt a ~ben az ifjumunk4asok részvétele, egy idében Sagvari Endre irAnyitasdaval. A mo.-i fasizalédas soran névekedett az tildézés, de a ~

tevékenységét,

amelyben

Martos

Flora,

Braun, Eva, Vandor Sandor stb. is részt vettek, nem tudtak

felszimolni. — A felszabadulds utdén a természetjardsportmozgalom részeként folytatta tevékenységét. 1948tél Magyar Természetbarat Szévetség (1951—57 kézott nem mtikédétt) ; a testnevelési és sportmozgalom egyik legnépszertibb és legnagyobb létszdmu szervezete ; 196l-ben 56 241 tagja és 871 szervezete volt. 1960. jul. 3-4n, a szigetmonostori strandtelepen tmnepelték meg étvenéves fenndallasat. természetes gyégymédok : olyan gydégyitd eljardsok, amelyek a természet erdinek, ill. fizikai eljardsoknak a gydégyitds céljdra valé felhasznalasan alapulnak. Ide tartozik az tn. fizikoterapia, a hideg- és a meloghatasok

Elvesziiletések

ezer

a

massz4zs,

a

A gyogyfiirdék alkalmazdsa

Dik Uj Magyar Lexikon VI.

torna,

a

villanykezelés

lakosra

17,8

12,7

5,1

Bulgéria® Osehszlovila .....-.seeeeeee Daria Wyse soe telateatelelw eleelele:s

ie) 15,9 16,6

7,9 9,2 9,6

10,0 6,7 7,0 6,6

Belgium

16,8

12,9

3,9

Rinno abe cottercea eae

18,4

8,9

RUEATICIAG che tectsirisrs/eie es erent cise.

18,0

11,4

7,3

IDL

HOM ANGIA cai 6 sale cisiceaenews eIUIZOSZIA VAG rates tofalt/sistoiwis: sieisieiele MGOTILVClOscatetsieie eke seuele/ais evepeiwiexs

20,8 23,0 22,9

rf 9,7 7,7

13,7 13,3 15,2

WMOsmiirevareitislera tiereisiaverese eres creretene

14,6

10,2

4,4

Nagy-Britannia ............. ANA DUES Pry inicnd Ob HORRORS TIC TTOO INSZ ave(oro 4 0 cinlsisisis a:ossho,syeriets (QENYAD S oesdedasonboospnste Portugalia: SIs 25 shee were es EVOMS DIA aieierossselareiernia sistenerar care SPAN YVOLOs a cysicters feiss oye: qenctaiake

17,5 17,0 17,7 18,5 23,4 19,1 21,9

11,5 13,6 11,4 9,7 10,4 8,7 8,7

6,0 3,4 6,3 8,8 13,0 10,4

13,7 24,9

10,0 ak

3,7 17,8

Gorocomeceer ets ccm eee

stb.

a balneoteradpia (vizgyégys-

Természetes szaporodas

Ausztria

alkalmazasa, a diatermia, a rdvidhullam, a fénykezelés, a kvarcolds,

4 semaine

Megjegyzés : a) 1958-ban.

19,0

17,6

9,7

9,5

13,2

7,9

természetfilozéfia : a régi filozéfiai gondolkodas egyik £6 teriilete, melynek targya a természet egésze ; kisérlet egy eleve spekulativ uton megalkotott filozdéfiai rendszer alapjan a természetrél alkotott ismeretek lezart rendezésére.

Az ékorban

keletkezett, amikor a természet-

tudomanyok még nem valtak el a filozéfiatél. Az dkori természetfilozéfusok a természet d6sztonds dialektikus és materialista szemlélete alapjan, sokszor fantasztikus feltételezések mellett, zsenidlis megsejtésekhez jutottak (pl. az Okori —atomisatika). A reneszansz idején az olasz ~ >B. Telesio és + G. Bruno felfogasaban csicsosodott ki: érdeme a természeti erék anyagi egységének, a vilag végtelenségének hangstilyozasa, de egészében még mindig a kézvetlen természetszemlélet s a naiv dialektika alapjan. A természettudomanyban akkor legfejlettebb mechanika filozéfiai hataésa a 17. sz.-ban > F. Bacon és —>R. Descartes ~jaban oltott testet. A német ~ idealista alapon zsenidélis dialektikus gondolatokat vetett fel (pl. I. Kant kozmogéniai hipotézise, G. W. F. Hegel elmélete a mozgdsformaék egymasba valé atmenetérél stb.). A tudomanyok specializalodasaval, valamint a dialektikus materializmus létrej6ttével megszfint a ~ létjogosultsaga. A dialektikus materializmus feladatat nem abban, latja, hogy bevigye a dialektikus fejlédéstérvényeket a természetbe, hanem abban, hogy megtalalja azokat a természetben, és abbdl fejtse ki éket (F. Engels). Ezért a dialektikus

materializmus

szamara,

mint

a

konkrét

természettudomanyok fejlédésével allandé kdlesénhatasban allé vilagnézet szamara, feleslegessé valik minden, a konkrét természettudomanyokon, kiviil alld, lezart rendszert alkoté ~. — A ~ idealista iranyzatai azonban, napjainkban, is tovabb élnek a — kreacionizmus, a — preformizmus, a —fizikat idealizmus és —energelizmus elméleteiben.. természeti féldrajz: a f6dldrajzi burok természeti jelenségeit 6s folyamatait kdlesénhatdsaikban és fejlédésiikben természettudomanyos mddszerekkel vizsgald féldrajzi tudomany. Altaldnos és leiré részre tagolédik. — Trod. Altalanos t. f. Szerk.: Bulla B. 1—2. k6t. 1958—54. természetjards,

turisztika

:

sportszert,

testi

és lelki feliidtilést nyujté rendszeres testmozgas a szabadban.

Fébb

formaéi:

gyalogos,

evezdés,

sizé,

kerékparos

turdk, sziklamdszds, barlangjaras stb. A természetjard, un. tajékozédési versenyeket (orientacid) sportszert

keretek k6z6tt rendezik ; a tajékozédassal szerzett pontozés és idémérés alapjan Allapitj4ak meg az egyéni és csapatgyézteseket. Hazankban a 17. sz.-ban indult meg a rendszeres természetjaré tevékenység. 1888-ban megalalkult a Magyar Turisték LEgyesiilete, 1908-ban a Munkas Testedz6 Egyesiilet turista szakosztalya, 1910ben a Természetbaratok Turista Egyesiilete. A hazai ~t 1913—44 kéz6tt a Magyar Turista Szévetség, 1948 ota a Magyar Természetbarat Szdvetség irdnyitja. —

Irod. N. N. Adelung: T. 1951; 1954; At. versenyszabalyai. 1954.

A

t. alapismeretei.

természetjog : a polgari felfogas szerint a tételes jog fdl6tt All6, az emberi

természettudomany

418

természetfilézéfia

természetbél:és

értelembél

leveze-

tett jogelvek ésszessége. Az ember vele sziiletett, természetes jogait hangoztatdé felfogas nem felel meg a tudomanyos allaspontnak, de a feudalis 6nkénnyel vivott hareban, haladé szerepet jatszott (klasszikus ~). A kapitalizmus megszilardulasa utan a burzsodzia mindinkabb a polgari allam és jog igazolasara, 6rdkérvénytségének bizonyitasara hasznalta fel a ~ot, amely igy fokozatosan reakcidssé valt, s napjainkban a kapitalizmus ogyik ideologiai tamasza. természettan : a felszabadulds elétt a +/fizikdnak a kézoktatasban, hasznalt neve.

természettudomany : a tudomanyok egyik f6 csoportja, a szikebb értelemben vett természet objektiv torvényszertiségeit kutaté tudomanydgak ésszessége. Azon, megfigyelések elméleti Altalanositasan, feldolgozdsan és rendszerezésén alapul, amelyeket az ember gyakorlati tevékenysége folyaman gytjt és felhalmoz. A természet lényegének és a folyamatok torvényszertiségeinek meg-

ismerése és

a

révén

egyrészt

természet

a

dialektikus

filozdfiai

materializmusnak

szemléletének

tapasztalati,

masrészt az ipari és mezégazdasagi technika, valamint az orvostudomany elméleti alapjait teremti meg. — A ~os kutataés fejl6désének kiil6nb6z6 szakaszait ktlénféle médszerek alkalmazdsa jellemzi. Az egyes szaktudomanyok fejlédésének kezdeti, tények 6s adatok dsszegytjtésére és leirdsdra iranyulé szakaszaban, foként a 16. és 17. sz.-ban dltalanosan, elterjedt volt a metafizikus modszer alkalmazdsa, mig ugyanezen szaktudomanyi agak fejlédésének elméleti rendszerezé korszakaban a torvényszertiségek feltérasat egyediil biztosité — dialektikus médszer szikségszeriisége hddit tért a tudomanyos kutatésban. A ~ok legfontosabb részmédszerei, eljarasai — amelyek komplex alkalmazasa eredményes — a kévetkez6k : a kézvetlen megfigyelés, a mérés, a leirads, a kisérlet, az dsszehasonlitas, az ismeretek Altalanositasa (indukeié és dedukcié titjan), az absztrahalas, az analizis

és szintézis, a logikai kévetkeztetések és a tudomanyos hipotézisek. A ~ Altal felallitott elméleti eredmények helytdélléséganak végs6 kritériuma a gyakorlat, a termelés. — A természet megismerése szakadatlan torténelmi folyamat, elvdlaszthatatlanul kapesolédik az emberiség gyakorlati tevékenységéhez, amely viszont feltételezi a ~ fejlédését. A természetrél valé ismereteink terjedelme és mélysége, ezen, ismeretek tudatos felhasznélasanak foka az egyik legfon,tosabb tényezé a tarsadalmi termelés szinvonalanak meghatdrozésaban. — A ~oknak nines Altalanosan, elfogadott osztalyozasa. Legfontosabb nagy teriiletei az anyag azon, mozgasformajaban kilénboznek egymastol, amelyet tanulmanyoznak. Ilyenek : a— fizika, a > csillagdszat,a—>kémia, a >féldtan és a — bioldgia. E klasszikus 4gak mellett egyre inkabb kifejl6dnek az un. hatartudomanyok, mint a —fizikai kémia, — biofizika, —geokémia stb. A legijabb rendszerezések szerint a + matematika nem tartozik a~ok

k6zé, de nélkulozhetet-

len, segédeszkéze szdmos ~i agnak és a > miiszaki tudomanyoknak. A ~ a tarsadalomtudomanyok kéziil a — filozdfidval

all szorosabb

kapcsolatban,

mert

egyrészt

a tudomanyos igénnyel fellépé vilagnézetnek mindenkor egyik f6 jellemzdéje volt az a tény, hogyan viszonyult a korabeli ~ok eredményeihez és problémaihoz, masrészt a ~ok fejlédése, a kutatas szabadsaga és 6sztonzése, az ered-

mények gyakorlati felhasznalasa nagymértékben, figgvénye volt a kor uralkodo filozofiai felfogasanak. A modern ~ok és a dialektikus materializmus kapcesolatara az altalanos és az egyes elvalaszthatatlan egysége a jellemzé. A dialektikus materializmus a természet legdltalanosabb torvényszertiségeinek feltaraésaban az egyes ~ok adataira

és specifikus torvényszertségeire tamaszkodik, ugyanakkor az egyes ~ok tovabbfejlédésiikben, nem nélkiilézhetik a szilard materialista elméleti alapot és a dialektikus mddszer tudatos alkalmazdsat. — A ~ gydkerei az

ékorba nytlnak vissza. Kezdeti szakaszdban, legvilagosabb kifejezését az dgdrég filozédfusok tanitdsaiban kapta, akik azonban, a vilagot szétvaélaszthatatlan egésznek tekintették és ezért nem juthattak el a jelenségek szétbontasaig, az analizisig.

A féldmtivelés, kereskedelem

és hajézas fejlédésével kapcsolatosan elséként a csillagészat alapjainak tisztazdsa keriilt napirendre, majd a geometriaé és a mechanikaéé, amelyek kialakuldsdt az elébbieken kiviil az épitészet és kézmitipar fejlédése is szikségessé tette. Egyes agai azonban, csak a kapitalista termelési viszonyok létrejéttének kértilményei k6éz6tt

kezdtek 6nall6 lettebb

tudomanyokkaéa

tudomanya,

a

vaélni. E korszak

mechanika

rényomta

legfej-

bélyegét

valamennyi t6bbi tudomanyagra (mechanisztikus szemlélet). Uj szakasz a ~ok fejlédésében, a 18. sz.-ban kezdédétt, a kapitalista ipar és mezégazdasdg fejlédésének meggyorsitasaval kapcesolatban. A természet megmereve-

dett voltardl alkotott nézet a 18. sz. masodik felétdél kezdett megvaltozni, de a fejlédés gondolata csak a 19. sz. elején kezdte athatni a ~t. A mechanikai mozgas mellett tanulmanyozni kezdték az anyag més mozgasformait; a vizsgdlati mddszerekben az analizis helyét

Természettudomanyi

Kézlény

419

mindinkabb a szintézis foglalta el. A 19. sz. kézepének ~a négy tudomanyos felfedezést mutat fel; ezek: az energia megmaradasénak és Atalakuldsdnak torvénye, az 616 szervezetok sejtelmélete, Darwin evolucids elmélete és a fdldkéreg evolucids fejlédésének elmélete. Az ipar rohamos fejlddése a mult szazad 90-es éveitél kezdve elésegttette a ~ok Uj forradalmanak kibontakozasat. A modern ~okban, szervesen 6sszekapcsolédik két ellentétes folyamat: egyrészt a ~ok szakadatlan, differencialédasa egyre szukebb tudomanyteriiletekre, masrészt ezeknek az elkiilénilt tudomanyteriileteknek szoros dsszekapcsolodasa, integracidja. Sok tudomanyos probléma csak a résztudomanyok egész soranak komplex szemléletével oldhatoé meg. Egyre altalanosabb& vaélik a ~os kutatas teriiletén is a nemzetk6zi egyiittmtikodés. A ~os kutatas legnagyobb fellendiilését a kapitalista termelési viszonyok felszamolasa biztositja, mert ledénti azokat a korlatokat, amelyeket ezek a termelési viszonyok a ~oknak az iparban és a mezégazdasdgban, vald széles kora és sokoldali felhasznalasa elé allitanak. Szocialista termelési viszonyok kézétt a tdrsadalom rohamosan novekv6é igényei és a technika gyors fejlédése a ~okat soha nem latott fejlddésre é6szténzik. A ~ mindimnkabb kozvetlen termelderévé valik, a termelés pedig a korszerii tudomany technoldgiai alkalmazasa lesz. (> még tudomany, 6s az egyes természettudomanyi agakrol szd1é6 cikkeket) Irod. Szentmihalyi J.: A természettudomanyok torténetének tanulmanyozasdhoz sziikséges segédkényvek valogatott bibliografidja. 1954 ; W. Hollitscher: A természettudomanyos vilagkép. 1961; A modern természettudomanyok filozéfiai problémai. 1962.

Természettudomanyi

Kézlony:

1841

ota

a Magyar

Természettudomanyi Tarsulat ismeretterjeszté folydirata. 1953-t61 a Tudomanyos Ismeretterjeszté Tarsulat kiaddsdban, jelonik meg. Cime iddkézben, tébbszor valtozott (Természet és Technika, Természet és Tarsadalom, Természettudomdny) .

termédinamika

foldjein alakul ki, s a Nap jarasa szerint szakadatlanul mozgasban van. termikus elektronemisszié : — Richardson-effektus, > lermoemissz26

termikus

elem:

olyan

—galvdnelem,

melynek

elekt-

rolitja a szokdasos taroldsi hémérsékleteken szilard halmazallapoti és a villamossagot nem vezeti; az elektrolit olvadaspontjanal nagyobb hémérsékletre hevitve azonban villamos energidt tud szolgaéltatni. termikus fémvédelem: fémtargyak védelme_ korrdzid é8 héhatas ellen oly mddon, hogy a védéfémet hékezeléssel kapesolj4k az alapfémhez. Kivitelezése torténhet: a) a védéfém olvadékaba valéd bemartassal (pl. ttizi ~ horganyozds, + édnozds) ; b) fémporba agyazva

végzett hevitéssel (pl. > alitdlds, > serardirozds) ; c) a védéfémnek a védendé targy feliiletére valé ragézélogtetésével (— fémgdzélés, + katédporlasztds). termikus gerjesztés: egy atomrendszer magasabb energiaju allapotba vitele azdltal, hogy a rendszert melegitjik. Az dtadott hémennyiség hatdsara ugyanis a homérséklet emelkedik, ami a hémozgas energiajanak emelkedését jelenti. [gy a megnivekedett energidjt atomok egymasba valé gyakoribb iitkézése az atomok elektronjait magasabb —energianivékra juttathatja, esetleg az atom kételékébél ki is szabadithatja (— ionizdci6, + Richardson-effektus). termikus neutronok: olyan —neutronok, amelyek

kinetikus

energidja

az —atomreaktor

fékez6

anyagdban

(moderator) levé6 atomok hémozgasbol szarmazé kinetikus energidjaval egyenlé nagysdgrendtii (0,025 eV). termikus zaj : az un. Johnson-zaj masik neve (> Johnson-hatds).

terminator

:

a

Nap

Altal

meg-

természet

vildgitott égitestek feliiletén a fényes és sdtét részeket elvdlaszt6 vonal. Alakjabol kévetkeztetni lehet arra, hogy a megvilagitott égitestnek van-e légkore. termindeyiza-iigylet, haidridés devizatigylet : megallapodas egy devizadsszeg adasvételének meghatdrozott

tudomanyos és kulturdlis jelentéségi targyainak, teriileteinek, jellegzetes tajrészleteinek megérzésérél és fenn-

késébbi idépontban, a megallapodas napjan kikotétt arfolyamon, valé lebonyolitasara (bévebben, > hatdridéd-

tartésér6l gondoskodo tarsadalmi szervezet. Mo.-on elsé {zben, 1935-ben, rendelték el a felallitasdt, gyakorlatilag azonban, csak 1949 dta miikédik. Mtikédése kiterjed a vadon, tenyész6 allat- és névényfajok (hasznos és kipusztulé6ban, levé ritka madarak, emlésék, egyes 6reg fak, erd6-

tigylet).

Természetvédelmi

részek),

forrdsok,

Tamacs,

patakok,

Orszagos:

tavak,

a

mocsarak,

lapok,

hegyek, sziklék, kézetek, barlangok stb. védelmére. A védett targyakat és teriileteket a ~ Természetvédelmi térzskényvben, tartja nyilvan. — 1962-ben megszervezték a természetvédelem legfébb allami szervét, az Orszdgos

Természetvédelmi Hivatalt. természetvédelmi teriilet, rezervdtum

et A

rey

:

Pv oh

o

Oh

“oy noaters

TO |s

a© 0]

Cg

o

7

eNO

F

° ©

oP os

8

ee

=

eS 3}.

eS

>

Bnezsi1g

(498eScs

920

ot

a1210P530

2 oe

——o

Q

=:

e

a

;

Cos

Ae sazsadunyO

y

:

is

ey

: cpaetOouESOe 9 ne

ieae

“e

a

a} °

of

° 0f aee

e

seyeYyUNysSINO

8

®

aK

0

i...

Q ON

© *

v1

Ps)

tk:

Chg

oyesyasoow~

?

peqo

ar

fae

=

Oo ioe Ouccek

T

gadelO !aoA euazs MIs TAN = 5 =~) ° ud

ay,

Ajouzsay

Sl

:

’, ist

4.

Ia Pre

oi)

31

2 v

Ofhrawequiozs

oo AGNES)

aes fe) ch

GS S

oom

cogs >“EN

noe

‘\ =)

q /uadosO

:



Tart \S ~—>

sage

myPremes

=aS

72)\h 5)

aysajez: ge (\e a1s9}

5

ramsey

ere

seandeyJ

4

.

5

ie

.

Bs)

e 0] & BRO akuuasz O asa

6ewnsoo gihehy

WwW

ea Wy

es Ons ipewje-g

Qh

Rae

EaVT eowewry (%%|(o- eile)".

Aue

Cory

Jp

Rot

ef loqoH so1eg 146, °% MPMBEN r pak (Kuew6ojaw) oe W S.ae Beth AN

0: ;

SON

efusreqeucrsieg &

ich he

O 9j0Aua4

2

5

i2sejeHy

JPAJOP2H

OV ZSHOUVADVIN

IHQSAALAZSANAAL

Auozs

h

"2112 O a)

Cerin

reebeeas

go

on

oF oe Sime)

wae

no al

ie w ae 3 UF of > WP-zoveduen

houee

if

Biel!

Apt us

proleg ie dons OVD

Sy

Bes iGOR

“1S3dVvANg*,. -

es09 0

5

1940

NG huesseyBen

3 3g9eras bye A ° 3pHO we0.onvereeg BReLO2©) SFRuenudesio

St

aay

e498,

oP 0

G

7

HAI

xyEODoie regetCo OL

2

ise ue WUats

a

Qi19POD O

00

ezeyhBaseAN O

en

AL

eJ0U0W

fee od)

nehe: Ro)

game

pers

ee

ORIN

soesequny O ich

ae

2610",

Tho

AdaAmnd

Sas

ae

PReg ofhy

Wee

4

0° Onae68y

5)

Se

Si

VN

SS

Opeieasenyizg

De Ae.

\ of

@

e

@,

ee

g

yenea 10)

6

ohvayzs2491

Bortiabgy

4, Ss

eee so46s0 O D Seid

i)

seasezs O

OsokBiypeqezs

A,

SS wy¥00} 08 09

¢

/ .

2

ON

“A

a y>

t

Ko)

A

5 Xovms

#

oe

ae 0 >

3:

S

oe

x 16)

hae je)

ew eng ne Wn, Eg 4ny, ONY

e)

Ror

Hy

6 sume

uJ

ieoren

if

;

S (deiso a)

o61

a)

ualwesoliey

NYoR

srtesasin e)

ean SK eal oe iB/O “ed epolesgGO Wy Age

oguepbaseg wer

¥?

ie

RS \ 1

/

esa san2? 5

=

[23]

ar Vy

deol winjosoqs Vy +3

ehjoyoya|

BYIZS

se104

Bue



5 4 ae

ae’

5S e

“onan O1961pody

“SR

os

1Str?. VADVW

:

Ajayojayzse4

IVZVa 4

.

2 ~

AC.

am! a

c

7

_ BeseyysAusron

AueapesewseQ 7 ;

1wWlepeAle| 392194

teriilet természetvédelmi

420 természetvédel mi teriilet

termedinamika

elsé fététele

421

folyamatok ~i kutatasa (— zrreverzibilis folyamatok termodinamikaja). — Irod. M. H. Karapetyane: Kémiai t. 1951; Horvath J.: T. és statisztikai mechanika. 1960. termodinamika elsé fététele: az energiamegmaradas térvényének

altalanos

(Q) kézt tér-

termoelektromos jelenség, héelektromos jelenség: H két kiilénb6z6 fémet désszeérintiink és az érintkezés! helyet melegitjiik, akkor a két fém kéz6tt kb. 107° V-nyi fesziiltségkiilonLség lép fel. Az ilyen berendezést héelemnek (termoelem,, a jelenséget ~nek nevezziik. Magyarazata, abban keresendS, hogy a fémekben a vezetést végz6 elektronok sza4ma és mozgékonysaga kitl6nb6zé. A tapasztalat alapjan a fémeket héelektromos (termoelektromos) fesziiltségsorba lehet rendezni; ez a kévetkezé.: Sc, Sb,

AQ, ahol az A ardnyos-

Fe, Sn, Cu, Ag, Au, Zn, Pb, Hg, Pt, Ni, Bi. Ha két tagjé-

megfogalmazadsa.

Alapja

az

a

felismerés, hogy ahé az energia egy fajtéja. Térténetileg elész6r azt mutattak ki (R. Mayer, J. P. Joule), hogy a mechanikai

munka (L) és a hémennyiség

vényszerti kapesolat van:

L =

sagi tényezé a h6 mechanikai egyenértéke

(— hdegyenér-

ték). A ~ azt mondja ki(R. Clausius), hogy egy rendszer energiatartalma csak befektetett munka (dL) és atadott hémennyiség (dQ) Utjan valtozhat: dH = =dL-+

AdQ,

ahol

dH

a

rendszer

energiavaltozdsa.

A rendszer bels6é energidja (EH) lehet elektromos, kémiai v. barmilyen energiafajta. — A tétel mas megfogalmazasa : lehetetlen olyan gépet szerkeszteni, amely minden energiabofektetés nélkiil munkat Allitana elé. Az ilyen gép o6rdkmozg6é, elsé fajii perpetuum mobile lenne. Masodfaju perpetuum mobile szerkesztése a + termodinamika mdsodik fététele értelmében

lehetetlen.

termodinamika harmadik fététele : —- Nernst-tétel termodinamikai Allapotfiiggvények : olyan mennyiségek, amelyek az —dllapothatdrozék egyértelmt fiiggvényei. Adott makroszkopikus allapotban (amikor az allapothatarozék is adottak) a ~nek is egyértelmtien meghatarozott értékiik van. Valamely folyamat alatt bekévetkezé valtozdsuk csak a kezdé és végallapottol fiigg ; fiiggetlon attél, hogy a rendszer a kezdé allapotbél milyen kézbiilsé dllapotokon keresztiil jut a végallapotba. Fontosabb

+ szabad

~

: a —belsdé energia,

energia,

termodinamikai

> entalpia,

+termodinamikai

> entrépia,

potencidl.

hémérsékletskala : — Kelvin-féle

hd-

mérsékleti skdla

termodinamikai potencial : —-termodinamikai termoelektromos jelenség termoelem, h4elem: két kilénb6ézé ésszeillesztett fémbél allé6 berendezés, amely a —termoelektromos jelenséget

hasznositva alacsony hémérsékletek mérésére szolgal. termoemisszié ; elektronok kilépése izzd fémbél. A hémérséklet emelésével (izzitas) a fém elektronjainak kinetikus energidja nagyobb lesz a kilépést megakadalyozé un. — potencidlfal magassaganal, és ezaltal lehetévé valik a fémbél (katédbdl) valé kilépés. termograf , hémérsékletird: mutszer a léghémérséklet regisztralasara. termokémia : a hé- és a kémiai energia dsszefiiggéseivel foglalkozé tudomanyag. Tagabb értelemben nemcsak a kémiai, hanem egyes fizikai folyamatokban (pl. olvadas,

pdrolgdés stb.) fellépé hdévadltozdsok mennyiségi fiiggéseit is vizsgdlja. Alaptoérvénye — Hess tétele. termokolor

dllapottal valésithaté meg. Egy makroallapot eléfordulas, valoszintisége annal nagyobb, minél tébb mikrodllapottal allithaté elé6. (+még Boltzmann-statisetika, — entropia,

— Boltzmann-dlland6) termodinamika masodik fététele: a természetben végbemen6é energiadtalakulasok iranyat leird torvény. A + termodinamika elsé fététele, ill. az > energiamegmaradas térvénye csak azt mondja ki, hogy zart rendszerben, az energiaédsszeg Allandéd, de nem ad felvilagositast az

Az energiadtalakulasok soran

igen sok esetben keletkezik hé (pl. strlédasi h6, kémiai reakciéhé, elektromos 4ram héhatasa stb.). A -~nek tartalma: a kiilénbéz6 energiafajtak teljes egészében atalakulhatnak hdvé, de nem lehetséges olyan folyamat, amelynek egyetlen eredménye az volna, hogy a hé teljes egészében atalakul vele egyenértékii mechanikai munkava. Az ilyen folyamatot megvaldsité szerkezet lenne a médsodfaju perpetuum mobile. A~ tehat a masodfaju perpetuum mobile megvaldésithatatlansaganak elve. A~ tartalmazza azb az allitast is, hogy a természetes folyamatok irreverzibilisek, meg nem. fordithatok, mivel a természet-

festékek,

szinvdliéd

festékek,

déssze-

hdjelzd festé-

kek; olyan anyagok, amelyek természetiik altal megszabott hémérsékleten sziniiket vdaltoztatjak (pl. a higany és eziistjodid kettéds sédja 45 C°-on sargabdl narancsba csap at, a higanyé és rézjodidé 70 C°-on vorésbél feketébe). Egyesek lehtiléskor visszakapjak szintiket. Van tdébb héfok-Atesapdst jelzé festék is. A gyakorlatban hasznélatosak.

fdleg

veszélyes

melegedések

jelzésére

termométer ; — héméré termonukleaéris reakciéd , termonukledris dtalakulds: az (helyesebben zet6

termodinamikai valésziniiség : a — statisetikus mechanikdban a makrodllapot jellemzésére szolgald szam, arnely megadja, hogy adott > makrodllapot hany — mikro-

Atalakuld4sok irdnyaér6l. —

term osztat

atommag-energia)

reakcidknak

azon

lat. ’mag’ atomenergia felszabaduldsdhoz ve-

csoportja,

amelynek

soran

kénnyi atommagok igen nagy hémeérsékleten egyestInek (ftizids reakcid; —fuzid). Az egyesitendd atommagok — egynemti téltéstiek lévén — nagy erdvel taszitjak egymast. Ezért a hémérsékletnek olyan, nagynak kell lennie, hogy a részecskék hémozgasa, kinetikus energidja legyézze ezt a taszitd hatast. A sztikséges hémérséklet figg az anyag stiriségétél, a magreakcidban (— magfuzid)

részt vevé

elemek

sajétsagaitél

és az el-

sugérz4s okozta energiaveszteségektél. A ~ létrejottéhez sziikséges feltételek a Nap és az allécsillagok belsejében vannak meg. Ezekben az égitestekben igen nagy az anyagstirtiség (a Napnal kb. 80 g/cm?) és a hémérséklet tébb tizmillié C°. — Az energiafelszabadulas szempontjabél a fuzids reakcidkban a legnagyobb szerepe a hidrogénizotépok (deutérium és tricium) héliummda valé egyesiilésének van, (héliumszintézis). — Féldi viszonyok

k6z6tt esak a ->hzdrogénbombdban, sikertlt eddig ~t eléidézni. Itt egy atombomba robbandsa kelti azt a hémérsékletet, amelyen a deutérium- és triciummagolk: egyesiiIni tudnak. E reakcid adta lehetéségeket még nem sikeriilt a békés energiatermelés szolgalataba allitani. termoregulator : — hészabdlyozd termosz, termoszpalack ; — hépalack termoszifon htités: vizhtitést, radidtoros

belsdégést

ben végbemené folyamatoknal a hé6mennyiség nem csék-

motoroknaél

kenhet:

viz kérforg4s4t a motorban felmelegedett 6s a htitében lehfilt viz fajsilykitilénbségébé6l adéddé nyomasktlénbség

v. valtozatlan

marad,

v. nd.



A ~nek

elsé

megfogalmazasa R. Clausiustél szarmazik (1850). Ugyanesak 6 értelmezett egy —termodinamikai dllapotfiggvényt a folyamatok irreverzibilitasanak leirdsara (— entropia). Késébb L. Boltzmann adta meg ezen Aallapotfiiggvénynek, ill. a ~nek statisztikus értelmezését. (—+még statisztikus mechanika, —-termodinamikai valdsziniség)

alkalmazott

biztositja. Kiilénésen szerii és jo hités. termosztat: olyan

htitési

kisebb

rendszer,

motoroknél

berendezés,

amely

melyben

hasznalt egy

zart

a

egytér

hémérsékletét > hészabdlyozd segitsé gével v. egyéb médon, az eléirt értéken tartja. A zdrt tér nagysaga a laboraté-

riumi néhany dm®-tél szobanagysdgig valtozhat. A — belséégést motoroknal alkalmazott ~ hideg motornal csékkenti,

meleg motornaél néveli az 4téaramldéd hitékézeg (levegé, viz) mennyiségét. termé, pistillum (lat. : a virdg védett elhelyezkedést,

n6i ivarjellegi része. Egy v. tébb ~levél alkothatja, melyek lemezesek (nyitvatermék) v. Onmagukkal, ill. egymassal zart szervvé forrtak déssze (zdrvatermék). A ~tdj egyetlen v. tébb ~bél all. A ~ estiesa a viragpor felfogdsdra szolgaldé, valtozatosan kialakulé — bibe. Folytatasa a hosszabb v. révidebb bibeszdl ; ez gyakran hidnyzik. A ~ alapi része a tdobbnyire kidblésédé

+ maghdz. Ebben, képzédnek egyesével v. tébbesével a + magkezdemények. (+még megtermékenyités, —> kettds megtermékenyités ) terméfaegység: a kiilénbézé gyiimdlesfak kézés mértékegysége ; az a terméfeliilet (fakorona), amelyet téli permetezéssel 15 1 permetezé folyadékkal lehet megpermetezni 8 atm kezdényomast battérias permetozégéppol. terméfold : —talaj terméhely : egy névényfaj szamara a megfeleld életfeltételeket biztosité kérnyezet. A~ és a novénytarsulasok k6z6tt szoros kapcsolat all fenn. Kialakulasat az alapk6ézet, a talaj, a klima (ezen beliil kilénésen, a mikroklima) és az erézié szabja meg. — Leléhelyen azt a fdldrajzilag meghatdérozott pontot értik, ahol a-nodvényt talaljak. terméréteg : 1. (mg) a talaj felsd, névényi gydékerektdl Atjart rétege ; a felszintél az anyakézetig v. a gyékerek szimara atjarhatatlan rétegig terjed. Amennyiben 1,5 m-nél vékonyabb, alsé hatarat sekélyen elhelyezkedé talajhiba alkotja. Az ilyen talajon rovid tenyészideji, alacsonyan gydkerezé, kis vizigényti névényeket lehet esak termeszteni, v. Ontdzéses gazdalkodast kell folytatni. — 2. (ndv) hymenium +sdrgatest, vords~, a esecsemémirigy Hassal-féle

keztében, a normalistdl eltéré anatémiai v. mtikédési adottsagokkal rendelkezik. Hnnek kévetkeztében az egyén teljesité-, alkalmazkod6-, esetleg életképessége is a normalishoz képest tdbbé-kevésbé csdkkent értékt. (+—még rokkantsdg) testi mevelés : a nevelés egyik alapveté aga. Feladata a szervezet erdsitése, a helyes testi fejlédés eldsegitése, a testi képességek tdkéletesitése, az egészséges életmddra

~vei, a bérben talalhatéd tapinté~vek stb.). — 3. (algebra) olyan elemek ésszessége, amelyek kézétt a k6-

b6z6

testi fogyatékossag, nyomoréksdg : az az Allapot, amikor egy egyén vilagrahozottan,

v. sériilés, ill. baleset

kévet-

valé készségek, szokdsok kialakitésa, elsésorban a kilén-

testgyakorlati

agak

(torna,

atlétika,

jA4tékok stb.)

427

testi sértés

tetania

alkalmazaésaval a testi tigyesség fejlesztése. Az iskolaban a~ szolgdlataban alld tantargy a testnevelés. testi sértés ; mas embernek sériilést okozé bantalmazasa v. egészségének megrontasa 6lési szandék nélkil. A 8 napon belil gydégyuld sériilés v. betegség okozaésa

és a testfal kézétt elhelyezkedé tireg. Van elsddleges és masodlagos ~. Az elébbit kézvetleniil a bélfal és a testfal hatarolja, az utobbinak sajat fala van. testiiregesek (Coelomata): a soksejttiek (Metazoa) allatkérében, a szévetes dllatok (Eumetazoa) tagozata-

kénnyt ~, az azon tul gydgyuld stlyos ~. A sériilést v. egészségrontast nem okozd bantalmazas becsiiletsértés lehet. Ha a stlyos ~ hosszan tartdé betegséget, valamely

nak egyik altagozata

testrész

szimmetrikus. Ide tartoznak az — dsszdjuiak és az > vjsedjuak, tehat valamennyi sz6vetes allat a csaladnozdk

v. képesség

elvesztését,

a sértett

elesufitasat,

a

hivatas folytatasara valé képtelenségét v. halilat eredményezi, a biintetés megfeleléen stlyosbodik. Enyhébb a bimtetése az erés felindulasban elkdévetett ~nek. testmagassag, termet: az emberi test egyik jellege; nyugodt, nem feszes testtartas mellett mérik antropométerrel a talajtol a fejtetdig. Az atlagos férfitermetet 165 cm-re becsiilik. Az egyének szerinti normdlis élettani

ingadozds

met

altalaban

100—190 10—12

cm

k6ézétt

cm-rel

van.

magasabb,

A

férfiter-

mint

a

ni.

fallal

bird

esatorna

(— rendszertani egységek).

bélesatornajuk

k6éz6étti

tireg

a

van;

a _ testfal

testtiireg.

Testiik

Kiilon

és

a

bél-

kétoldalian

kivételével.

testiiregnélkiilick

(Acoelomata):

a soksejttiek (Meta-

zoa) dallatkérében, a szdévetes dllatok (Humetazoa) tagoza-

tanak egyik altagozata

(— rendszertani egységek). Testiik

belsejét egyetlen wtireg (gaszirdlis treg) foglalja el ; kil6én testiiregiik és kiilén emésztéiiregiik nincs. Ide tar-

toznak a > csaldnozék és a > bordds meduzdk. test-vérkér : —nagy vérkér testzarlat : villamos berendezés hibdéja, amely

Az utobbi 50 évben az atlagos ~ noévekedése figyelheté meg ; ezt a higiéniai és szocialis viszonyok javulasa-

akkor kévetkezik be, ha annak valamelyik fesziiltség alatt all6

val magyarazzak. A 190 cm-nél magasabb termettii embereket dridsoknak (— dridsnévés), s 100 em-nél ala-

része mechanikai sériilés v. szigetelési hiba miatt a beren-

esonyabbakat térpéknek (—térpe névés) nevezik. testméretek : az emberi test jellegét meghatdrozé pontok (mérépontok) k6zé6tt mért tavolsdagok adatai. A mérendé egyént vizszintes lapra allitva konnyed és egyenes testtartadsban mérik, lenyulo karokkal, befelé néz6

tenyérrel,

sz6gben,

zart

allitva.

tavolsagok

sarkokkal,

Jellemzéek

(a testmagassag,

a

két

labfejet

a fdldtél

mért

a vall, a koldék,

45°-os

fiiggéleges a kény6k-

iziilet, a térdiziilet stb. magassaga), a keritletméretek (mellkeriilet nyugodt légzés, erds belégzés esetén, felkar-, alszar-, combkertilet), valamint az ilémagassdg, a vallszélesség, a csipdszélesség stb. Az abszolit adatokat kifejez6 ~bél

relativ

méreteket,

jelzdket szamitanak ki,

ezek két, tobbnyire egymasra merdédleges tostméretnek egymashoz valdé szazalékos viszonyat fejezik ki. A jelzék az alakrél és a részardnyokrél adnak felvilagositast. A méreteket az erre a célra szerkesztett embertani mérémiszerekkel (antropométer) allapitjak meg. testnedvek : a —vér, a >nyirok és az agy-gerincvelé-folyadék (—liquor cerebrospinalis) dsszefoglald elnevezése. Testnevelési Féiskola : testneveléd tanérokat, edzdket, ill. sportvezetéket képz6 felsdfoki tanintézet. A tanar-

dezés egyébként 4rammentes fémes részeivel v. burkolataval érintkezik. Ilyen dllapotban a berendezés véletlen érintése életveszélyes lehet, ami ellen a vaz v. burkolat allandé féldelése v. szigetel6anyaggal valé boritasa nyvjt védelmet. TESZ: —Tdrsadalmi Egyesiiletek Szévetsége

Teszarsz

Karoly

(1855—1916):

vasdntd,

szakszer-

vezeti vezeté, a vasénték szervezetének alapitdja, a vasés fémmunkasok lapjanak szerkesztéje, a Vas- 6s Fémmunkésok

Orszagos

Szévetségének

elndke,

a

Magyar-

orszagi Szakszervezetek Orszagos Szévetsége Végrehajtd Bizottsdgdnak tagja. Nagy érdemei vannak a mo.-i szakszervezeti mozgalom kifejlesztésében, de hamarosan a szakszervezeti biirokracia képviselédje lett.

teszt

:

1.

laboratdériumi

(bioldgiai,

kémiai,

orvostudomaényi) vizsgdlatok v. reakcidk megjelélésére hasznalatos, az angolszd4sz szakirodalombél Atvett kifejezés. — 2, (lélekt) préba, standardizalt eszkéz pszichodiagnozis célj4ra. Pontosan kériilhatdrolt feltételek kézott teljesitendé feladatot tartalmaz, amelynek megoldasa szamszertien,

kifejezheté

és

nagyszému

embercsoport

végzése utén a hallgaték valamennyi iskolatipusban tanitasra jogosité, egyszakos k6ézépiskolai tanéri oklevelet kapnak. Az edzdi és sportvezetéi szakon a tanulmanyi

atlagos teljesitményéhez viszonyithaté. A viszonyitott teljesitményb6l a prébdnak aldvetett személy tudasara, képességére v. személyisége egyéb jellegzetességeire kévetkeztethetnek. A helyes kévetkeztetés feltételei: l. a préba megolddsd4nak specifikus, déntdé feltétele az altala kimutatanddé lelki mikédés v. jellegzetesség; 2. a vizsgdlt személy a standardizdlés alapjaul szolgalé

idé

nagyobb

szakon

a képzés

3 év. Testnevelési

tarsadalmi

iddtartama

Tudomanyos

szervezet,

8 félév, melynek

Tandcs:

melynek

testneveléstudomany:

1954-ben

feladata

sporttargyu tudomanyos munka tasa és tamogatasa. Folydirata Sport és Tudomdny.

sikeres

el-

létesiilt

a testnevelési

és

megszervezése, iranyia havonta megjelend

a testnevelés

kiilénb6zé jelensé-

geivel kapcsolatban feltart és rendszerezett ismeretekkel foglalkozé tudomany. Agai a_testneveléstérténet, a testneveléselmélet, a sportegészségtan, a sportélettan, a sportlélektan, a sportszervezés, az egyes testgyakorlati

agak (sportégak) elmélete stb. — Mo.-on a ~ fejlesztésének feladatat az 1959-ben létesiilt Testnevelési Tudomtnycos Kutaté Intézet latja el. testérség : uralkoddék,

allamf6k,

hadvozérek

személyes

fegyveres védelmére rendelt katonai dresapat. (— még magyar testorség) testszéglet ; olyan specialis +térszdg, amelyet kézés ponttal rendelkezé sikok hatarolnak. A k6zé6s pont a ~ sz6gpontja (esticspontja). Ha a hatdrolé akkor a ~vet triédernek nevezziik.

sikok szama

3,

tartozik,

szémi azaz

embercsoporttal

a vizsgdlat

homogén

szempontjabdl

csoportba

azonos

feltéte-

lek meilett dolgozik. E két feltételnek teljes mértékben, megfelelé feladatot szerkeszteni rendkiviil nehéz, ezért a legjobb ~ sem lehet teljesen megbizhatdé és érvényes ; igy sok félreértésre és visszaélésre nytilik lehetdéség. — Az els6 ~eket Catiell (1890, értelmi prédbak), majd H. Ebbinghaus (kombinacidé) szerkesztette; az elsé ~sorozatot 1905-ben a francia A. Binet és Simon alkalmazta gyermekeken az értelmi képesség vizsgalatara. — Vala milyen, ~ alapjan, a vizsgalt személy életkériilményeinek részletes ismerete nélkiil nem vonhatd le az illetére nézve megbizhatéd kévetkeztetés. A ~vizsgalat célja, hogy adalékot, ellenérz6tt finomabb megfigyelést nytijtson a személyiség egészének v. egyes vondassinak diagnosztizalasdhoz. — A ~ tipusai: 1. intelligenciavizsgaélatok és specidlis képességeket kimutaté ~ek; 2. tudast vizsgald (jartassagi, pedagogiai, ,,tan-

targy”-)

~ek;

— intelligencia,

Tét:

3. személyiség~vek. > képesség,

(> képességvizsgalat,

— tehetség)

dtk., Gyér-Sopron m., gyéri j. (a Kanya-patak

testulet ; tobb személybél allo szervezet, amely vala-

mellett), a Kzsalféldén. L: 4880 (1960). Erdékitermelés.

mely feladat egyiittes elvégzése céljabol alakult; kollek-

Gépadllomas, sajtiizem, malom. Kérhéz. — Kisfaludy Karoly sztiletési helye. Kd6zépkori templomrom.

tiven, hozza dontéseit altalaban a tdbbségi elv alapjan. testiireg, coeloma (gor. ’iiresség, tireg’>: a fejlettebb tobbsejtti Allatokban, (testtiregesek) a bélcsatorna fala

tetania (gor. ’feszit’? szdbdél): 1. a kézponti idegrendszer 6s a kérnyéki idegek fokozott ingerlékenysége kévet-

tetrarchia

428

tetanusz

keztében, kialakult tiinetcsoport. Megtartott oéntudat mellett izomgéresék jelentkeznek, sajatos kéz- és ujjtartas (,,6zfejtartas”’) figyelhet6 meg. Oka a mellékpajzsmirigyek csékkent miikédése. Ennek kévetkeztében a kalcium-anyagforgalom megromlik, azaz a vérsavd kalciumtartalma

csé6kken,

foszfor-

és

kaéliumtartalma

emelkedik; ez maga utdan vonja az ideg-izomingerlékenység nagymértékii fokozédasat. Kivalto oka lehet a mellékpajzsmirigyek meghbetegedése, sériilése, leginkabb pajzsmirigymiitéttel kapcesolatban, erdltetett légzés, a vér kémhatdasanak ligos irdnyba térténd eltolédasa

(—-alkalézis) pl. étrend

k6évetkeztében,

terhesség, gyo-

morszajszakilot stb. A gyermekkori ~ legtobbszor az —angolkér gyégyulasakor, az elsé6 hdrom életévben

gerészek kézétt terjedt el. Németo.-ban a fasizmus idején a haldltdborok foglyait tetovalt szamokkal jelélték meg, az SS tagjaira pedig a véresoportjuk jelzését tetovaltak ra, hogy megsebesiilésiik esetén elsdként kaphassanak vér“e Atomlesztést. tetécserép : jO minéségi, marga- és mészesomomentes formazzak, Csigasajton feddelem. késziilé agyagbél leveg6n, széritjdk, majd zsugorodési hémérséklet alatti

héfokon, kiégetik. Viztartonak és fagyallénak kell lennie. és

alakban

Kiilénbéz6

méretben

korabban,

késziil,

a

hédfarkii ~ volt a legelterjedtebb, ma a gazdasagosabb ~-termelése Mo. hasznaljak. tetécserepet hornyolt Atszamitva) eserépre egyiitt hornyolt (kapeseréppel

1961-ben 1,8 millidrd db volt (1938-ban, 0,6 milliard db).

adagolasaval

az épiilet felsd, legkiilsd rétegét alkoto, tetéfedés: lécezésre, deszkdézatra v. mas szilard aljazatra emelt, a

torténik. — 2. méh~ : a méh géresés, sziinet nélkiili ésszehuizédaésai, ami rendszerint a fenyeget6 méhrepedés jele. Mélyaltatassal sztintetheté meg.

Magaban foglalja a cserépfedd, a mtipalafedé (eternit) és a kiilénb6z6 ragasztott, ill. forrasztott (bitumenes papir-

észlelhet6.

jela

Gydgyitasa

kalcium, D-vitamin,

— ergoszlerin-szarmazék

tetanusz,

merevgdrcs,

(Tachysterin)

tetanus:

a

az

,,AT. 10”

Clostridium

tetani

nevii baktérium altal eldidézett — fertdzd betegség. A korokoz6, ill. annak

sporai a foldben, az utca és utak pora-

ban, az dllatok és emberek székletében, tragyaban vannak jelen, és sériilések alkalmaval porral, folddel keriilnek be a balesetet szenvedett emberbe. Itt elszaporodnak, és nagyon erés hatast mérget termelnek. A méreg a k6zponti idegrendszert taémadja meg. Lappangasi ideje 6—14, esetleg 3—42 nap. Legfontosabb tiinete a fokozatosan kialakuléd izommerevség (sz4jzar), amelyhez rohamokban jelentkez6 izomgércsék tarsulnak. Gydgyitasa részben sebészeti, részben gydégyszeres kezelésben All (~ elleni gyégysavé, az idegrendszer ingerlékenységét esdkkenté gyégyszerek). Megelézése céljabol a lakossagot védéoltésban részesitik olyan oltdanyaggal, amely a

Clostridium

tetani

toxinjét

méregtelenitett

allapotban

tartalmazza, ill. minden balesetet v. sériilést szenvedett emberbe ellensavét fecskendeznek, hogy a _ betegség kifejlédését meggatolj4k. — Jrod. Mincsevy—Zoltan :

A t. 1951.

tetarata (maori):

— mésztufagdt

tétel, pozicié: 1. (fil) Allitas. A formAélis logikaban az— itélet egyik formaéja, amelynek révén valamelyik ismérv, ill. tulajdonsag jelenlétét allapitjuk meg a targyrol. A filozofiaban szélesebb értelemben, a ~t a — tézis értelmében, is hasznaljak, amely a —tagadds tagaddsa szerint a fejléddés kiindulépontja. — 2. (mat) bizonyitott matematikai Allitas. — 3. (zene) a) hosszabb, ciklikus mttvek viszonylag lezart, befejezett része, b) zenei gondolatok konkrét megszolaltatasanak moddja (pl. kétszdlamu ~, polifén ~). tetemrehivas : a k6zépkori istenitéletek egyik neme ; alapja az a vélekedés, hogy a meggyilkolt sebéb6l buzogni kezd a vér, ha teteméhez a gyilkos kézeledik. Tétény, Tuhutum, Tohdtd6m (9—10. sz.): Anonymus

szerint a hét vezér egyike volt. A honfoglalé magyaroknal gyakori név emlékét szamos telepiilés 6rzi.

Tétényi-fennsik : alacsony

fennsik

a Budai-hg.

D-i

részén, attdl a Kéérpatak volgye és a Budadérsi-medence valasztja el. Legmagasabb pontja 267 m. Lépcsésen dsszerepedezett miocénkori kavics, lajta- és szarmata mészkérétegek épitik fel. E-i oldala igen meredek, D-i lankésabb lejtdin gyiimélesésék (észibarack- és sz6l6termesztés). Teteje kopar mészkéfennsik.

Tetétlen: L:

6tk., Hajdu-Bihar

m.,

piispdkladdnyi

j.

2210 (1960). Va.: Kaba. Hataraban a ~i halom tkp.

kunhalom,

foglalas

melyrél Arany Janos irt, itt 1896-ban

emlékére

oszlopot

a hon-

emeltek.

tetovalas : az emberi bérnek maradando6 jelekkel térténé diszitése v. megbélyegzése. F6 formai: a pont~, melynél a mintakat tisztirdsokkal viszik ra a bérre, majd szinezéanyaggal bedorzsolik, valamint a heg~, melynél diszhegeket hoznak létre ugy, hogy a bérén sebeket ejtenek. AW~ féként a fejlédés alsébb fokan allé népeknél divatos; célja altalaban, a férfiak ékesitése v. a harcosok elrettentébbé tétele, esetleg a tarsadalmi hovatartoz4s megjelélése. Eurédpdban leginkabb a ten-

csapadék

behatolasdt

megakadadlyozé

héjazat készitése.

lemezfedé munkdékat.

lemez, fémlemezek) Axe DeLOGIs



Irod. Seidl

tetrachord perrolin nyomds). A tovabbi fejlédés soran a > reliefnyomassal kialakult a folyamatos ~. Modern méddszerei a — hengernyomas és a +filmnyomds. Nyomasi eljarasok szerint megkilénbéztetnek —direkt nyomdst, > marényomast 6s > rezeronyomdst. — Irod. Palotai Gy.: Az indigétol az indantrénig. A szines t. térténete. 1951 ; Veber Z.: A t. technologiaja. 1953. tezauralas (gér.-bél>: a feldolgozatlan v. érme alaku nemesfémeknek v. egyéb pénznek a forgalombél valdé kivonasa és gyljtése. A tezauralt pénz varatlan idében és varatlan, helyen bukkanhat fel vasdrldeszk6zként. (— még kincsképz6 eszkdz) tézis (gor. ’tétel’>, pozicid, télel : a dialektikus triddban, a kiindulotétel

Thaiféld

— szin-

Hats6é-indiai- 6s Malaj-félszigeten. D-en a Dél-kinaitenger Sziami-déble, DNy-on az Andaman-tenger hatérolja. A ~h6éz tartozd szigetek kéziil a legnagyobbak: Phuket,

Pa

Ngan,

Samui.

D-i

részén

200,

egyes

Burmaval,

és D-en millio orszag siksag

helyeken

EK-en

Malajfélddel

k6zel

1000 f5/km?. A lakossfég 74%-a thai és a

veliik

rokon

laoszi

és

sar,

20%-a

kinai, azonkiviil malaj, vietnami, khmer és indiai; a hivé lakossag nagy része

buddhista, a maléjok mohamedan

valla-

Thaifold

stak. — A vérosokban a lakossdég 10%-a él. Févadrosa Krung Thep (Bangkok).

cimere

L: 1,3 millié (elév4rosokkal: 1,8 millid, 1961). Kézig.lag 71 tartomanyra oszlik. Hivatalos nyelv a thai.

TERMESZETI

a tdrium (thorium) elem vegyjele.

ENy-on

Laosszal, DK-en Kambodzsaval hataros. 514000 km?. L: 27,9 (1961) népstrisége 50 f6/km?, az gazdasagi kézpontjaban, a Menam

VISZONYOK.

Az

orszdg nagyobbik

legnagyobb realista prézairdja. [rdi pdlyafutasat Nemes Barry Lyndon ur emlékiratai (1844) c. mtivével kezdte. A Punch ec. népszert élclap munkatarsaként a sznobok kiil6nboz6 fajtait, az angol kozéposztaly jellegzetes figurait tollhegyre tuzé karcolatsorozatot jelentetett meg, melyet késébb kényvalakban is kiadtak (Sznobok kényve, 1848). A

részét a Menam-siksag és az alacsony Korat-fennsik (160—600 m, homokké6) teszi ki ; a grénitbél, mészk6éb6l, kristdlyos és agyagpaldbdl felépult ko6zépmagas hegyek ENy-on és Ny-on hizdéddnak. Legmagasabb hegyesticsa az Angka (Inthanon), 2576 m. D-i része a Kra-féldszoroson 4t mélyen a Malaj-félszigetbe nyulik. — Kghajlata trépusi, monszun, jellogi. Legmelegebb honap a majus. Az orszig H-i részén haérom évszak valtja egymast: meleg-széraz (téli EK-i monszun), forré-szdraz (két

40—50-es

monszun

Thackeray -[szekori], William angol

ird,

alkoté

a

évek

évei.

a Hiusdg cime:

viktoridnus

Makepeace

korszaknak

(1811—63):

Dickens

mellett

legtermékenyebb

Ekkor

vdasdrdt

(1847—48);

al-

,,Regény hés nélkiil’’, a sziir-

ke hétkoznapok regénye, kora és a kézelmult angol tarsadalmanak, a

teriileten

kutatja

a bajok

tadrsadalmi

okait,

sem

a

hoztak

szdmara,

elsésorban

az

USA-ban.

Térté-

neti targyu, a 18. sz.-i Anglia életét abrazoléd regényo a Henry Esmond térténete (1852). Minden irasat valasztékos nyelv, vilagos, gérdiilékeny stilus jellemzi. — Irod. Ungvari T.: T. 1962. Thaer, Albrecht Daniel (1752—1828) : német mezdégazdasz, egyetemi tanar. A tudomanyos mezégazdasagtan, egyik megalapitdoja.

thai-csuang nyelyek : DK-dzsiai nyelvesoport, amelybe tébbek

k6z6tt

a kévetkezé6

1000—1800

nyelvek

tartoznak:

a thai

és ENy-Vietnamban,

a khamti

a

E4 zB

eyed

eas§\

j)Tha Khek

Ss

=

cs

{

10

oo

>

AG

:

=e Moulmeia

Maslamun

=) {——}". | Fil ae

+1965

M. Nakhon Sawan,

ae

oye Tava

=

=s

KGppa. > vietnami

hegyekben

2576

tajle DNy-Jiinnanban, a san K-Burmaban, a khamti és a

és fehér tai, a tajna, a tajlo, a san,

a

Prabang

(régi nevén, sziami) a Thaiféld6n, a lao Laoszban, a fehér és

fekete tai E-Laoszban

mm,

aruang

megol-

das, a fejlédés lehetdéségeit nem keresi. Harom felolvas6 korttja alkalmabol sziiletett tanulmaényai a 18. sz.-i angol humoristakrol és A négy Gyérgy kirdly nagy sikert

(ny4ri DNy-i mon-

Legfontosabb folyék a Menam, a laoszi hatéron a Mekong

fels6bb osztalyok egoizmusanak és alszent erkdleseinek illazidktdél mentes rajza, az emberi gyarlésagok és bGin6ék pesszimista lehangold képe. Komor szinekkel rajzolt a részben Thackeray bnéletrajzi jellega Pendennis térténete (1849—50) is. A felsé tizezer életérél ad érdekes képet Newcomes c. regénye (1853—55). A sznobsagot, az érvényesiilési harcot, az emberi hitvanysagot realizmussal és irénidaval feltard mtiveiben azonban sehol sem

kézétt), forrd, csapadékos

szun); a Maldj-félszigeten két évszak: forrdé, erdsen, esapadékos (nydri hénapok) és forré, kevésbé csapadékos (téli hénapok). Az évi csapadékmennyiség a sik

irta £6 mtivét,

a muong-

nak a~ k6zé valo tartozasa vitatott. Vitatott az is, hogy aw a tibeli-kinai, az ausztrodzsiai v. az ausztronéziai nyelvek k6zé tartoznak-e. A ~et (a vietnamit és a muongot nem szimitva) kb. 25 millidan beszélik.

2

=

%

ai

:

haromszdégi,

parkannyal

szegett

+> oromzat.

timsé6k : egyvegyértékti fém szulfatjabol (a leggyakrabban, kaliumszulfatbol, K,SO,) és haromvegyértéki fém szulfatjabol (leggyakrabban, aluminiumszulfatbdl, Al,(SO,),, esetleg krom-, vas-, kobalt- v. mangaénszulfatbol) alld kettés sdk. A szabdlyos kristalyrendszerben, kristalyosodnak, minden ardnyban elegykristalyokat kepezhetnek. A természetben féle%® mint a szulfidok mélldsi termékei fordulnak elé. LegiSmertebb a ~ kéziil az altalaban t70msénak nevezett kaliumaluminiumszulfat (KAI(SO,), - 12 H,O). Ez szintelen, fanyar izt, jol fejlett kristalyokat alkot. Vizes oldata gyengén savas kémhatasu. Hevitve

kristalyvizében,

megolvad,

majd

megszilardul

és fehér porrad esik szét (égetett timsd). Régebben béreserzésre 68 a papiriparban alkalmaztak, ma mar csak mint kozmetikumot hasznaljak. Természetes eldfordulast ~ még a tschermigit, halotrichit stb. Timur, Timur Lenk, Tamerlan (1336—1405) : mongol szarmazast uralkod6é és hdédité. 1370-ben legydzve ellenfelei ellendllasét, Szamarkandban,

kiéltatta

ki magdét.

emirré

20 hadjarata

soradn

hatalmat kiterjesztette Horezm, Afganisztan, Ir4n, Irak, Azerbajdzsdan, Or-

ményo.,

Timur (Hgykoru metszet)

>,

.,

Grizia teriletére.

Pusztito

ta-

madasokat intézett az Arany Horda, Toérdko. és India ellen. Az 1404-ben Kina ellen inditott hadjdrat kézben halt meg. Halala utén lazan dsszefogott birodalma részekre hullott. — ~ alapitotta a K6ézép-Azsia egyes teriiletein 1507-ig uralkodé.. Timurida

Tinctoris, Johannes (1446—1511):

dinasztiat.

.~

flandriai zeneszerzé

és zeneird. A napolyi udvarban mfikédétt mint karnagy. Az

elsé

zenei lexikon

szerzéje.

Mtivét

Beatrix

magyar

kirdlynének ajanlotta. Zoneszerzéstant stb. is irt. tinktura: (lat. ’szinez’ szdbél): a Magyar. Gydégyszerkényv szerint névényi v. allati drogokbdl készitett alko-

Pest

m.,

budai

j. L:

1210

(1960)

tind : az ivartalanitott bika elnevezése 4 éves koraig. Tinédi Sebestyén, (kb. 1505-10—56): vandorénekes, énekeihez dallamot is maga szerzett, s valdszintleg lantkisérettel adta elé dket (ezért Tinddi Lantosnak is nevez-

részét

33 617 km2, 500 km

i;

tintahal

444

timol

16.

sz.

legjelentésebb

iskolaét

végzett,

magyar

korszerii

énekmonddja irodalmi

isme-

retekkel rendelkezett. Tébb magyar f6ur (Té6rdk Balint, Istvanffy Imre, Werbéczi Imre, Nadasdy Tamas, Bathory Istvan, Tor6k Janos, Bethlen Farkas)

szolgdlataban, allt. A 16. sz.-i epikus k6ltészet minden miifajat miivelte: irt bibliai histéridkat (Ddvid kirdly, Judit asszony histéridja stb.), széphistoriat (Jdzon és Medea), de legjelentésebb miivei a tordk elleni magyar harcok eseményeit megdérékité historias énekek (Eger var viadalyarol valé ének, Buda veszésérdl és Terek Balint fogsdgdarél, Erdéli historia, Szegedi veszedelem, Budai Ali basa histéridja stb.). {rt erkélesi tanulsagokat summaézé

kélteményeket is (Hadnagyoknak tanusag, Sokféle rész6gosrél, Az udvarbirdkrél és kulesdrokrol stb.). Historias énekeit Cronica cimen nyomtatta ki (1554) Kolozsvarott ; az igazsag moegirdsara torekedett benniik; tdrténeti szempontbél forrdsértéktek. Ferdinand kirdly k6ltéi munkasségaért nemességet adomanyozott neki. A népdalok és egyhazi népénekek sza4mos dallamat atvették. — Irod. Mészély G.: T. S. Nagykéros, 1906; Dézsi Lajos: T. S. 1912; Szabolesi Bance: T. dallamai. 1929; T. emlékkoényv. Szerk.: Horvath I. K. és Naszados

I.,

Szombathely,

1956.

tinédrugombak (Boleteae): a kalapos gombak (Agaricaceao) csaladjanak egyik alcsaladja. Tobbnyire nagy termetti, hisos allomanytii gombak. Kalapjuk dombort, mely ellaposodhat. Fonakan a terméréteg cséves szerkezetG. Husuk gyakran megkékiil, megzdidiil, ill. megszurkil (feketedik). Kittinéd, eheté gomba az ehetd varganya (Boletus edulis). Kalapja és tonkje barnas szini, ténkje halozatosan, recés. Erdék talajan terem. Nalunk vitka a mérgezé sdtdntinéru (B. satanas), gyakoribb az ugyanesak mérges farkastinéru (B. pachypus). A vidltozékony tinéru (B. luridus) nyersen mérgezé. tinta: irasra, rajzolasra alkalmas, kilénb6z6 vegyi ésszetételfi szinezett folyadék. Az antracén~ vastannatot (csersavas vasat) tartalmaz6é oldat, amely gyengén savas kézegben anilinszinezékkel szinezett ; az iras a levegé és fény hatdsara feketére oxidadlédik. Az antracén~ idé- és fényallo, kémiai hatasoknak is ellenall oly mértékben, hogy az iras eltavolitasa a papir megsértése nélkiil nem lehetséges. A ¢6ltétoll~ anilinszinezék vizes oldata, amelyben kil6nb6z6 vegyi anyagokkal biztositjak a ~ Allandésagat és szaradasat. A szines v. fém~k elnevezése onnan, ered, hogy a megszaradt iras feliilete fémes hatast kelt. A fém~ kiilénb6z6 anilinszinezékek vizes oldata kétéanyag és tartdsitdszer hozzaadasaval. tintagomba (Coprinus): a kalapos gombak (Agaricaceae) csaladjanak lemezes gombak (Agariceae) alcsaladjaba tartoz6 nemzetség. Kisebb termetti, kipos kalapti gombak. Lemezeik fiatalon fehérek, majd megfeketednek és tintava folyédsodnak. A sporapor feketo. Féleg tragyan, korhado faanyagokon csoportosan, teremnek. Egyik leggyakoribb gombank a rozsdaszinut, fak téve kériil nagy tomegekben névé kerti ~ (C. micaceus). A gyapjas ~

(C. comatus)

kalapja

hofehér

szini

és stirtin

pelyhes.

A radncos ~ (C. atramentarius) sargassziirke termétestébol régen tintat készitettek. tintahal, szépia (gér.) (Sepia officinalis) : a labasfejtiek (Cephalopoda) osztalydnak négykopoltyusok | (Tetrabranchiata) alosztalyaba tartoz6 puhatestti allat. Nagysaga 20—30 cm. Az Europa ko6riili tengerekben, altalanos. Husdért halaszTintahal

szak ; meszesed6 vdzabdl fogport, csiszoléport, kanérieleséget készitenek. Végbelével kapcesolatos tintazacskéjanak valadéka a szépia ; festéknek hasznaljak. Tintoretto, tkp. Jacopo Robusti (1518—94): velencei fest6, a velencei barokk jelentés mestere, révid ideig Tiziano tanitvanya. Mesterének hatasa alatt késziilt mitivek festett

utan (Bemutatads a templomban) az 1548-ban, Szent Mark megszabadit egy rabszolgdt c. képe (Velence, Accademia) a perspektivikus 4brazolas merészségével, a fény-arnyék eréds kontrasztjaival mar egyéni, jellegzetes stilusat képviseli. Bibliai kompozicidit (A kdnai mennyegzd, 1561, Velence, S. Maria della Salute)

olykor a festdi taj keretében London,

National

abrazolta

(Szent Gyérgy,

Gallery) ; 1559-t6l haldlaig a velencei

Scuola di San Rocco szimara mintegy 56 monumentalis kompoziciot jelenetekkel.

festett Krisztus és Maria életébél vett Kés6i korszakanak festészetét a lehiggadt,

osszehangolddott szinkezelés jellemzi. Festészetébdél kiemelkednek nyugodt, pdz nélkiili, mély jellemzéerével athatott portréi (pl. Pietro Loredano doge arcképe, amelyet 6t festményével egyiitt a Szépmiivészeti Muzeum ériz).

Tinyanoy, Jurij Nyikolajevics orosz

liceum

ird, torténész ; térténeti



Puskinrél;

elbeszéléseket,

(1894—1943): regényeket

A kévet haldla

irodalomtérténeti



szovjet-

(Arina

és a

Gribojedovrol),

tanulmanyokat

stb. irt.

tioalkoholok : — merkaptdnok tioéterek : szerkezetileg az — éterekhez hasonldé vegyiiletek, oxigén helyett azonban kén k6ti 6ssze a szénatomokat. Tioéter pl. a + mustdargdz. tiofém : szintelen, 84 C°-on forré folyadék. A benzolhoz fizikai és kémiai sajatossdgaiban nagyon, hasonlé, aromas jellegi — heterociklusos vegytilet. Egyes készénkatran yokban, benzol mellett fordul elé. A benzol ~mentesitése kémiai uton, torténik toémény kénsavval. Szintetikusan, is eléallitj4k. A ~ és szdrmazékai katalizatormérgek | (> katalizdtorok). Nitroszarmazékait korrézié elleni védelemben, polimerjeit vinilpolimerekben plasztifikatorként alkalmazzak.

tiogliikolsay, HS—CH,—COOH:

kénnyen, mar leve-

gon oxidadlédé folyadék. Fontos a szinezékgyartasban. A fodraszatban hideg tartéshullam készitésére hasznaljak. Kl6érecetsavb6él (CICH,—COOH) allitjak eld. tiosavak : azoknak a savaknak az désszefoglalé neve, amelyekben, az oxigént egészben v. részben kén, helyettesiti. Pl. a szénsavaknak (H,CO,) megfelelé tiosav a tioszénsav (H,CS,), a kénsavnak (H,SO,) a tiokénsav

(H,8,05).

tiosdk:: a tiosavak sdi. Nevezetesebb kéziiliik a tiokénsav (H,S,O,) natriumsdja, a — ndtriumtioszulfdat (Na,S,03). tipizdlas : 1. tipikussé tevés, 2. meghatadrozott sajatsagok szerinti osztalyozas, 3. olyan, > szabvdnyositds, amely a gydrtmanyt, ill. a létesitményt minden jellemzdéjével meghatarozza. Fejlett foka a ~nak az, amikor elére megszakott féjellemzésorok (paraméterek) alapjan, korszerti konstrukcidkra és technologiara épiilve, megszabott anyagvalaszték és tipustechnolégia alkalmazasaval fejlesztik a gydartmanyok rendszerét, minél tébb kézés alkatrész, épitékockarendszer, ill. gya4rtmany-

esaladely felhasznalasaval. — Irod. Pavé E.: T. A gyartmanyegységesités

elmélete

és gyakorlata.

1955.

tipografia (gér. ’veret + irds’ szdbdél> : 1. konyvnyomdaszat. — 2. a késziilé6 nyomtatvanyok bettszedésének kialakitasa a tartalom jellege és az esztétikai formdk kévetelményeinek figyelembevételével. — 3. magasnyomé eljaras (magasnyomas), magasnyomast hasznalo nyomdaiizem. tipolégia : 1. tipustan. — 2. a lélektani kutatasoknak az az aga, amelynek feladata a lelki sajatossagok terén az egyéni varidcidkban az egyéni kiilénbségeken, tuli hasonlésag, tipikussag feltarasa. A személylélektan és a differencidlpszicholégia kimutatta, hogy az emberek lelki életében sajatos egyéni varidciédk

sajatsagok

tipus

445

Tintoretto

vannak,

ezekben,

hasonlésdga,

azonban

csoportosuldsa,

bizonyos

lelki

tipikussaga

nyilvanul meg. A ~i felosztasok tdrténhetnek egyegy megnyilvanulds, képesség v. teljesitmény alapjan (igy pl. az emlékezet lehet wizudlis, auditiv v. motorikus tipust), és toérténhet tébb személyiségjegy, tobb lelki sajatossag komplex vizsgalata alapjan. A ~ifelosztasok az é6korban a Hippokratész altal felallitott 4 vérmérsékleti (szangvinikus, kolerikus, melankolikus és flegmatikus) tipussal indultak meg. A~ikutatasok kiilénésen a 20. sz. 20-as, 30-as éveiben élénkiiltek meg. Jellegzetes képvisel6i ez idében

Kretschmer,

Jaensch,

Jung, akiknek

kutatasai

még nélkiilézik az egzakt tudomanyos modszereket. Komolyabb fejlé6désnek indult a ~i kutatas I. P. Pavlov és kévetéi (ezek k6éziil elsésorban, T'yeplov) ilyen iranyti munkassdgdban, amely uttdr6 jellegi, mert egzakt tudomanyos médszereket alkalmaz. A polgari pszicholdégia tulértékelte aw szerepét és az egyes tipoldgiai felosztasokat a lélektani kutatdsban. A ~i felosztésoknak kilénésen az alkalmazott

lélektan

kiilénb6z6

teriiletein,

elsdsorban

a

pszichodiagnosztikaban van szerepiik. tipometria, tipogrdfiai pontrendszer :

1. tiirelmesség.

vallasi, politikai nézetei irant tanusitott

tiirelmes

Masok maga-

tartds. Allami vallAspolitika, amely tarsadalmi-gazdasagi okokb6l elttiri, hogy az uralkodé v. a kivaltsagos vallas mellett az dllampolgarok mas vallasgyakorlatot is folytassanak ; korlatozott jogokkal biztositja a ,,szabad”’

vallisgyakorlatot (pl. az erdélyi fejedelemség). Kat. orszagokban, féleg a protestans és a zsidé vallastiakkal szembeni magatartas értelmében terjedt el. Mo.-on a —tiirelmi rendelet szabdlyozta 1781-ben. — 2. (miisz)

iuirés, jovaéhagyott

méreteltérés.

toll: 1. (all) a madarak testét boritd, szarus bérfiiggelék ; a ham és az irha egyiittesen hozza létre. A kifejlédott ~ a bér csontszerli mélyedésének (~tiisz6) aljdn lev6 irhaszemélesén til. Szaruanyagbol alld alkatrészei az irhaszemoéles hamrétegébél szarmaznak. A ~azat legnagyobb része tn. kontur~vakbol all. A kontur~ tengelyrésze a gerinc, ennek also, tireges része a cséve,

amely részben, a bérbe mélyed. A cséve a tomér ~szdrban folytatédik ; ennek a két oldalan, egy sikban, parhuzamosan, futd ~dgak erednek, melyekbél egymast keresztez6 ~sugarak indulnak ki. Az érintkezési pontokon a ~sugarak kis horgoeskakkal 6sszekapaszkodnak s ésszefiigg6, rugalmas feliiletet, ~zaszl6t alakitanak. A kontur~ fajtai

a

testet

fedé

fedd~ak,

a

szdrnyakon

talalhatd

evezo-~vak és a faroktajékon levé kormany~ak. A fedé~ak alatt talalhatok a pehely~ak, ezeknek nincs ésszefiigg6 zaszlojuk. A toNazatnak a test védelmében, a hészigetelésben és a repiilésben van jelentésége. — Bizonyos madarfajok fed6- és pehely~a paplanok, dunyhak, meleg ruhanemtiek bélelésére hasznélhaté. Leginkabb a hattyu-,

lud- és kacsafélék ~a jelentés a kereskedelemben. Felhasznalas elétt a ~at megszabaditjak szilardabb anyagu éokjatél (~fosztds). A fehér ~ értékesebb a szinesnél. Kiuilénésen a lid ~wa értékes. A lid évenként 130—150 g pehely~at és 200 g fedé~at termel. Mo. ludtolltermelése

(feldolgozott)

1960-ban

1805

t, kivitele

1569 t. — 2.

drétoll : rugalmas acélszalagbél késziilt, ~szdrban régzithet6 irdeszkéz, amely tintaba martas utan folydirasra alkalmas. Osei: a stylus és a lud~. Fajtai: a hegyes végi, a gémbdélyitett végti és a vagott végt

iré~ak, hegyes végti rajz~ak, rond~, plakatird~ ; a redisz- 6s a tanyérka végt ~ témbirdshoz és szabadkézi vazlatok kihizdséhoz; csd~ a bettisablonnal valdé témbirashoz, vonalzé melletti kihizdshoz és szabadkézi

felirasokhoz.

Toll, A:

szépirodalmi

és kritikai

hetilap.

1914-ben

indult, Bolza Gyérgy, majd Kaczér Vilmos szerkesztette. Munkatarsai k6zé tartozott szamos haladé iréd (Brédy Sandor, Gabor Andor, Juhasz Gyula, Nagy Lajos, Somlyé Zoltan, stb.). A lap a héborti miatt a 21. szam utan nem jelent meg. Kaczér Vilmos 1929-ben, ujbd6l meginditotta, saz 6,majd Zsolt Béla szerkesztésében, 1938-ig megjelent. A régi munkatarsakhoz csatlakoztak — toébbek kozt — Jézsef Attila, Kridy Gyula, Sarkézi Gyérgy stb. is. A fasizmus idején a lap a haladé polgari irodalom organuma

Tolna megye

459

toll

volt.

Toller, Ernst (1893—1939): haladé szellemti, expreszszionista német iré6. A Bajor Tandcskéztarsasagban vallalt szerepe miatt 5 évi boérténbiintetést szenvedett. 1933-ban a Hitler-fasizmus elé1 az USA-ba emigralt, majd éngyilkos lett. Versei mellett jelentések antifasiszta, habortiellenes és a forradalom szellemében sziiletett dra-

mai. Kéziiliik a Géprombolékat Komjat

Aladar forditotta.

tolmaes: egymas nyelvét nem ismerék k6zétt é16szoval kézvetité fordit6. Mo.-on a ~ok tevékenységét szabalyozé kormanyrendelet szerint csak olyan személy lehet, aki k6ziileti szervnél munkaviszonyban All, v. kiilon ~igazolvannyal rendelkezik.

Tolmaes : 6tk., Nograd m., rétsagi j. L: 1160 (1960). Gépallomas. Tolman, Edward Chace (1886—1959): amerikai pszichologus, a > behaviorizmus képviseléinek egyike. Elméleti programjaban a viselkedés célravezeté jellegét és ennek altala felallitott valtozéinak (kérnyezeti hatasok, fizioldgiai hajtoerék, 6rdklés, gyakorlas, érés) kutatasat vette alapul. A viselkedés legfébb mozzanatanak a célra valé beallitottsagot (purposiveness) tartotta. Ezért elméletét operdcids lélektannak is nevezik. Tolna: 6tk., Tolna m., szekszardi j. L: 8750 (1960). Erdégazdaség, ag., szdlo-, gyiiméles-, kukoricaés

paprikatermesztés. Gépadllomds. Haldszat, sertésés selyemhernyétenyésztés. Selyemfon6d, pamutszév6, vagohid,

malom,

szeszfézde.

Gimndézium.

Vizmti

épitését

kezdték meg 1961l-ben. — A rémai uralom idején Alta Ripa légiés varos. 1526 elétt tobb rendi gytlés szinhelye volt. A térék hdédoltsag alatt elnéptelenedett, a 18. sz. elején német telepesekkel telepiilt ujbé6l be. A Duna szabalyozasa utan a ~i Dunadg eliszapolédasa miatt a 18. sz.-ban fejlédésnek induldé hajdjavito ipara elsorvadt. Tolnai Gabor (1910— __): irodalomtorténetiré, kritikus, egyetemi tanar, akadémikus ; Jozsef Attila-dijas. 1957t61 1962-ig szerkesztette a Kortdrs c. folydiratot. Irodalomtérténeti munkdiban, els6sorban az erdélyi emlékiratirékkal, a 17. 6s 18. sz.-i, valamint a 20. sz.-i magyar irodalom kérdéseivel foglalkozik. Tébb tanulmanyt irt Garcia Loreaérél. (Erdély magyar irodalmi élete, 1933; Rége magyar fourak, 1939; manyok

Végzeles esztendék,

; Vdzlatok és tanulmdnyok,

1945 —

1958 — tanulmanyok, cikkek stb.) Tolnai Lajos ; csaladi neve Hagymdssy 1902):

regényiré,

a

tanul-

1955 ; Evek-szdzadok,

dualizmus

Lajos (1837—

kordban

kibontakoz6

magyar kritikai realista prézairodalom jelentés alakja. Elszegényedett nemesi csaladbdl szarmazott. A nagyk6rési gimndziumban Arany Janos tanitvanya volt, majd Pesten elvégezte a reformaétus teoldgidt. Egy ideig a pesti reformétus gimnazium tandéra volt, majd 1868-ban Marosvasarhelyre keriilt reformatus lelkésznek. Tizenhat évig élt itt; 1876-ban megalapitotta a marosvasdrhelyi Kemény Zsigmond Tarsasagot. Osszeférhetetlen természete s a helyi viszonyokat biral6 trasai miatt szembekeriilt a varos és a reformatus egyhaz vezetdivel s hivei nagy részével is, 1884-ben lemondott allasdr6l és Pestre kéltézétt csaladjaval. Allast nem kapott,

eleinte

frasaibél

élt.

1887-ben

Irodalom

cimen

lapot

inditott, amelyben élesen tamadta a hivatalos irodalom vezet6 személyiségeit (Gyulai Palt, Bedthy Zsoltot, Aranyt stb.) és intézményeit (az Akadémiat, a Kisfaludy Tarsasdgot stb.). 1889-ben polgari iskolai tandér, majd igazgaté lett. 1891-t6l a Képes Csalddi Lapokat szerkesztette. — Irodalmi munkassdga fontos dllomaés a magyar realista irodalom térténetében. Eletmtive — Jdkai anekdotizalé realista frasai utan — a magyar irodalom kritikai realista ag&hoz tartozik, s konyértelen, szatirikus

Abrazolasmédja

révén,

egyéni

indulatossagaiboél

fakado

torzitasai ellenére is a 20. sz.-i kritikai realizmus, Moricz

tarsadalomabrazolasa

felé mutat. Mint k6élté kezdte palydjat ; Aranyt kéveté balladaival (7. L. kélteményei,

1865), majd novelldival

(Beszélyek,

1867;

LHletképek,

1867; Az én ismeréseim, 1872) tint fel. Iréi tehetsége marosvasarhelyi lelkészkedése idején bontakozott ki. Tisztan, latta s regényeiben kiméletlen kritikaval abrazolta a kiegyezés kori Mo. kézéleti és tarsadalmi visszassagait. Szenvedélyes szatiraval, gyakran személyeskedve ostorozta

a hanyatld,

zillott

arisztokraciat,

a kisvarosi

kapzsi polgarsdgot, a dzsentri élésdiségét. A mese bonyolitasdban, és a szerkesztésben nem mindig talalékony, s helyenként jellemzése is sablonos, de az 1880-as években, nagy hatasa volt kortarsaira s késébb a realista utékorra is. Tébbek k6zé6tt Ady Endre és Moricz Zsigmond adéztak elismeréssel emlékének. Fontosabb miivei: Az urak, 1872; A bdrdné ténsasszony, 1882; A nemes vér, 1882; A polgdrmester uir, 1885; A falu urai, 1885; Az uj

féispan,

1886;

Hladé

A sétét vildg —

birtok,

1886

stb.



regények;

6néletrajzi regény.

Tolnai Vilmos (1870—1937): nyelvész és irodalomtérténész, egyetemi tandr, az MTA tagja. (Magyarito Szdtdr,

1900;

A

dalomtudomdnyba,

szdldsokrél,

1922;

1910;

Bevezetés

A nyelviijitas,

az

iro-

1929.)

Tolna megye: K-Dunanttil k6zépsé részén, a Dune jobb partjan helyezkedik el; 3584 km?. Székh.-e Szeksedrd.

K-i

Mezéfild

része,

a Sid

helyenként

(Dunaféldvar,

Paks),

és a

vastag masutt

Duna

(40—60

k6ézétti

m)

homokkal

teriilet

a

losztakaréval boritott

D-i

nytilvanya. E—D-i tengelyében, a Kapos és a Sid kézétt

emelkedik (250—280 m tszf.) a vélgyekkel, szakadékok-

Tolnay

Tolna megye

Foe

18°

) 15°40 NE

| ThtNe Kt R

r eb IKE: Cece Zonet Ng Simonnsriva 1

| 46°4

Q

{

;

+

Nasyszokoly

'

Iregszémcese Ireg

\-

id



ZX

ies

ta0, Nagykonyi3

Be

S

It}

.

Cee

\

4

to)

if Kajdacs™ FH Y Tengelic e } 9 ue

:.

$ .

{

=O\Y

i=



|

I

Ralfao

Sdarszentl6rin

®

fopsolany ba

iO

Pincehely 4

pe

Sos tS

-_

Tolnanémedi,

kien

TY

UB ifost

sc

“ey

v

forintot

forditottak, ebbél kb. 20% jutott az ipari és 50% a mezégazdasagi beruhazdésokra. Az dllami iparban, foglalkoztatott munkdsok és alkalmazottak szama 1960-ban 11 000

A nagybirtokos 1905—07-ben.

~ben

szamos

aratdsztrajk

zajlott

le

Tolnanémedi : Stk., Tolna m., tamAasi j., a bp.—domb6vari vasttvonal mellett, Pakstél ENy-ra. L : 2140 (1960). Sz616- és dohanytermosztés. Kenderrostkikészit6 tizem. Sertéstenyésztés.

Tolmay Klari (1914— ) : szinészné, kétszeres Kossuthdijas, kivald mitvész. 1949-ig a Vigszinhaz, majd a Madach Szinhéaz tagja. Kiemelkedé szerepei : mostohalany (Hat szerep keres egy szeredt), Mariska (Liliomfi), Laurencia

(Héds falu),

Julia

(Romeo

és Julia),

Nora,

Donna Diana, Liubov Andrejevna (Cseresnyéskert), Irina (Hdrom névér), Beatrice (Pillantds a hidrol). Szamos filmben szerepelt. Tolnay Sandor (1747—1818): orvos és allatorvos, egyetemi tanar. Széles kérii irodalmi munkassagot fejtett ki-

toldhajé

461

Tolsztoj

toléhajé : folyami teherhajézas céljaira éptilt géphajd, amely a mereven egymashoz kapcsolt 2—4—6 uszdlyt

nyolc,

az erre alkalmasan,

értelmiség utkeresését abrazolja a forradalom igazsaganak felismeréséig. Jéoval gyengébb szinvonalii mtive az e trilogiaja cselekményéhez csatlakoz6, a személyi kultusz jegyeit magan hordozé Kenyér (1937). Masik nagy mtvén, I. Péter c. térténelmi regényén tizenhat évig (1929— 45) dolgozott ; halala megakadalyozta a mt befejezését. A kor és annak képvisel6i abrazolasdval mesterien eleveniti meg a 17—18. sz.-i Oroszorsz4got. E miivébol filmforgatékényvet is irt. Igen népszeri ~ Aranykulesocska c. ifjisagi kényve. A harmincas években, de kilonésen, a II. vilaghaboru idején szamottevé antifasiszta tevékenysége; jelentés ekkori publicisztikai munkassaga. A habort alatt irta Rettenetes Ivan c. torténelmi dramajat, valamint az orosz nép erkélcsi folényét bemutatd elbeszéléseit (Orosz jellem). — Irod. V. Seserbina: Alekszej T. 1952; Lanyi 8.: Alekszej T. (Szovjet Irodalom, 1959.). Tolsztoj, Lev Nyikolajevics (1828—1910) : kivalé kritikai realista orosz irdé, a vilagirodalom egyik legnagyobb fréja. — Jasznaja Poljanaban sziiletett, grdofi csaladbdl. Ifjukora élményeit, neveltetését, az eldkelé fiatalember laték6rének fokozatos kitagulasat drékitette meg elsé

kiképzett

tompa

orraval maga

eldétt

tolja. A~ és az uszalyok k6ézétt kételek v. mas csatléberendezés segitségével kapcsolat nem létesiil ; a ~ az irdnyitasban kormanylapat médjara mtikédik. Elénye, hogy az altala megtolt uszdlyokon semmiféle személyzetre nines sziikség, és azokon

a kormanyszerkezet

is elmarad,

tovabba lényegesen, kisebb hajtéeré kell meghajtésdhoz, mert az orvényellenallas a vontatott hajékéhoz képest jelentésen kisebb. Gyartasa Mo.-on is megkezdédétt, magyrészben,

exportra.

toléhid : — mozgathaté hid tolémér6, toldmérce, subler (ném.): a leggyakrabban hbasznalt mtihelyi mérémiiszer. A mért méretet (M) a mércén, kézelité pontossaggal kézvetlenul lehet leolvasni, a noniusz skdldn pedig a beosztas tértrészeit is. Az eltolhatd szanon lev6 tapintok kialakitasa olyan, hogy a beosztason, kiil-, bel- és mélységméret egyarant mérhetdé. toloncolads ; a felszabadulds elétt Mo.-on, érvényben volt renddérségi intézkedés, amely a kézbiztonsag szempontjabol gyanus személyeket rendéri feliigyelet alatt — iletéségi helyiikre szallittatta at. A kitoloncoltakat elébb a tolonchdzban gyljtotték dssze; ott tartottak, amig a hatosagok a tovabbi eljarasrol (vademelés v. ~) dontottek. Jelenleg nalunk nem alkalmazzak. — A mun-

1928,

mutatja meg

Borus

reggel,

a forradalom

1941)

az

orosz

és a polgarhaboru

nép

sorsat

éveiben, az

kasmozgalom kibontakozaését6l kezdve, kiilénésen a fasiszta ellenforradalmi rendszer idején gyakran alkalmaztak a mozgalom résztvevéire, hogy a mozgalombdl kikapesoljak, a munkastomegektél eltavolitsak 6ket. Az illetéségi hely megallapitasa tag teret engedett a hatdsagi onkénynek : az illeté sziiletési, korabbi lakdohelye, az apa v. @ nagyapa sziiletési helye kéziil a legkisebb, legeldugottabb helységet valasztottak, ahol nem voltak mozgalmi

szervezetek,

a tolonccal

érintkezéket

konnyf

volt

megfigyelni. Az illetéséginek kijelélt helyen a megélhetést megnehezitette, hogy szakmajabeli ipari munkat nem kapott, rendszerint csak alkalmi munkakbol tengédhetett.

tolépad ; nagyobb vasiti javité6 mthelyekben, gyariizemekben a vasutti jarmivek szallitasara szolgald, a vaganyon, kerekeken mozgo hidszerkezet, melyen a vasuti jarmtiveket az egyik vaganyrél a vele parhuzamos masik vaganyra lehet keresztiranyban atszallitani. tolézar : csdelzaré szerelvény. A zardétest a vele elzarhato nyilas sikjaban mozog, igy iranytorés nélkil, egyenesen a4ramolhat at rajta a kézeg, ezért kevesebb nyomasveszteséget okoz, mint mas tipust esdelzdrd. A hasonld elv szerint mik6dé szabdlyozé és vezérlé elemeket tolattytinak nevezik. Tolsztoj, Alekszej Nyikolajevics (1882—1945) : szovjet-orosz ird, a szovjet irodalom egyik kiemelkedé egyénisége. Gréfi csaladbél szarmazott. Gyermekkori élményeit a Nyikita gyermekkordban, (1920) dolgozta fel. Elébb verseket irt, majd végleg a proza mellett dontott. A nagy orosz klasszikusok példajat kovette, de mar korai elbeszéléseiben is érz6détt a kor nyugtalan intellektualis szelleme (Sdnta féldesur, 1912). 1914-t6] 16-ig hadituddsitéként a fronton volt. A habort

alatt tébb mtvet

irt,

Tolsztoj

nagy

mtivében,

ralt, de révid

dialektikaja”’-t.

emigracié igazi arculatat

megismerte

(késébb,

a fehér-

193l-ben Hmigransok

ce. mtivében irodalmi formdban is feldolgozta kiilféldi tapasztalatait), szakitott veliik, s 1923-ban visszatért

haz&jaba.

Ugyanebben

az

évben

jelent

meg

Aelita

c.

modern, fantasztikus regénye. Masik hasonléd tipusi miivében, a Garin mérnék hiperboloidjdban (1927) élesen, biralta a kapitalizmust. Két legnagyobb, legismertebb mtivében, az orosz térténelem nagy forduldpontjait jeleniti meg. Még az emigracidban kezdett dolgozni az oktéberi forradalom Oroszorszdgat bemutat6 nagyszabasi regénytrilégidjan, a Golgotén. A mii hérom

kétetében

(Nédvérek,

1918,

Hzerkilencszdztizen-

(Gyermekkor

elbeszélésekben (1855) irta meg. Eszrevette a katonaruha

emberi

miutén

trildgiajaban

alatt az embert s a harcosok hésiességének leirasa mellett nem hallgatta el a habort borzalmait sem. Csernisevszkij mar e korai mivekben is meglatta az fréd ujszerti alkoté-

els6sorban szindarabokat, amelyekben a cari rendszer és a kapitalizmus rothadtsagat a&brazolta. A Nagy Oktoberi Szocialista Forradalomtél visszariadt: kilféldre emigidé milva,

Gnéletrajzi

1852 ; Serdiilékor, 1854; Ifjusdg, 1857). Részt vett a krimi haboriban, jelen volt az ostromlott Szevasztopolban. Megismerte a habort igazi arcat, s ezt a Szevasztopolt

modszerének egyik legjellegzetesebb vonasat : az élet, az sorsok

mozgasban, 1855-ben,

valé

abrazolasat,

Pétervarra

a_

,,lélek

kélt6z6tt ; tevéke-

nyen, részt vett az irodalmi életben. Onéletrajzi motivumokat is tartalmazé novellajaban, A fdldesur reggelében (1856)

mesterien

dbradzolta

az

orosz

falu

ellentéteit,

s esirajaban mar itt is feloukkant a késébb ré annyira jellemz6 irdnia sajat osztalyaval, a nemességgel szomben. Kiulfdldi tartézkodasa alatt szerzett benyomAasait tiikrézi

Luzern c. elbeszélése (1857) : elitélte a kapitalizmust, de azzal egyiitt a civilizdciét élésdiségével, felelésséget,

is. Szakitani

kivant

osztdlya

6s btintudatot érzett a néppel

szemben. Jasznaja Poljana-i birtokaéra kéltéz6tt, ahol iskolat szervezett a parasztgyerekeknek. Ekkor mar Haboru és béke c. nagy regényén (1863—69) dolgozott.

46 2

Tolsztov

E nagyszabast mt az 1812-i, Napdleon ellen viselt haborat eleveniti fel, emberi sorsokban mutatja be a nép és a népben, bizék, a hozza k6zel allék erkélesi folényét. Helyesen emeli ki a nép jelentéségét, ugyanakkor tagadja a nagy egyéniségek szerepét a torténelemben. A régi patriarkalis faluval kapcsolatos illuzidi is kifejezésre jutnak a regényben,. A mii vilagsikerét elsésorban, kivalé jellemabrazolasanak, a tarsadalom és az egyének élete mély elemzésének készoénheti. Masik £6 mtivében, az Anna Karenindban, (1877) az emberek egyéni boldogsaga és a tarsadalomhoz valé viszonyuk k6zétti dsszefiggést mutatja meg két szerelem egymashoz kapesolédé és egymassal dsszefiiggé tdrténetében, élesen biralva

kora

tarsadalmat.

A

sok

tekintetben

az

keresése

illuzidit idézi.

A tragikus

mtiben

ird

Levin

egyéni

motivumok

sorsa,

ut-

problémait,

elétérbe

keriilése,

a miinek a Hdboru és békéhez képest sokkal sététebb alapténusa mar a ~ szomléletében végbemené valtozasokat jelzi. Vallomads (1880—82), Hat mit is tegytink? (1882—86) és mas mtiveiben ~ szakitott az uralkoddé osztalyok orkélesi felfogasdval, meghirdette uj tanait.Tagadta a féldmagantulajdon, jogossagat, egyediili hasznos munkanak a fizikai munkat, foként a mezégazdasdgi munkat tartotta. Elvetette az egyhazi dogmakat, de a krisztusi szeretetet hirdette. Tagadta az allamot és annak intéz-

ményeit, igy a birdsagot, itélkezhet,

a

mert ember ember felett nem

hadsereget

mint

az

emberirtas

eszk6zét.

Szerinte nem erédszakkal, hanem meggy6ézéssel kell a tarsadalmat megvaltoztatni. ,,Ne allj ellen a gonosznak er6szakkal’’? —

1960; ‘.-bibliogradfia. Tolsztojrél. 1960.

megvaltozik,

akkor

keri

egyén

sor a tarsadalom

Atalakuldséra. Vilagnézetének forrasait elemzé cikkeiben Lenin rémutatott arra, hogy ~ miiveiben a régi tarsadalmi rend megrendité ereji birdlata és a kittkeresés naiv, vallasos, a realitastol tavol all6 médja egyarant a parasztsag patriarkalis szemléletét tiikrézi. — Az 1905—07-i polgari forradalom idején elitéléen nyilatkozott a forradalmarokrél (akiket legtébbszér a terroristékkal azonositott), a forradalom bukasa utan azonban bator hangt cikkekben (pl. Nem hallgathatok tovabb) tiltakozott a forradalmarok kivégzése és lddzése ellen. Jelentdések esztétikai irasai is. Mi a miivészet? (1897—98), Shakespeare-rol és a drdmarél c. cikkeiben alldst foglalt a nép szamara értheté és hasznos

Orosz

és

szovjet

szerzék

L.

Tolsztov, Szergej Pavlovics (1907— ): szovjet néprajztudds, régész és torténész, az SZU Tudoményos Akadémidjanak és az Uzbég SZSZK Akadémidjanak tagja, az SZU

Tudomanyos

Akadémiaja Néprajzi Inté-

zetének igazgatéja. Allami dijas. Kézép-Azsia néprajzaval, régészetével és térténetével foglalkozik. F6 mtive : Az 6si Horezm,

1948.

toltékok : K6ézép-Mexikdéban Nyelviik

a nahua

nyelvek

k6zé

élt, kihalt

indida

nép-

tartozott. Elsé nyomaik

a 6—8. sz.-b6l valok, v4rosaik (Teotihuacan, Cholula stb.) térzsszévetséget alkottak, melynek févarosa Tolldn volt. Fejlett kulttrdjuk (ismerték a fémek olvasztasat, monumentaélis piramisokat épitettek, csillagdszati ismereteikrél hires naptaruk tanuskodik) a 7—9. sz.-ban élte virdgkordt, mikor az osztalytarsadalom kialakult ndéluk. Tébbistenhivé vallasukat a napimadas és az emberaldozat jellemezte, s kézponti szerepe volt benne legendds papkirdlyuk, Quetzalcoatl (947—7?) isteni tiszteletének. Birodalmuk a 11—13. sz.-ban a belhaboruk és az —aztékok

héditésa

kévetkeztében

felbomlott,

s a ~

nagy része a mai Yucatan és Guatemala tertiletére vandorolt, ahol részt vettek a + maydk birodalmanak és kulttrajanak létrehozdsdban, a tébbiek pedig beolvadtak az aztékok k6zé. Toluca: varos Mexikéban, szovetségi allam székh.-e. L: malomipar.

toluidinek, H,C—C,H,—NH,

tanitotta ; a belsdé, erkdlesi tokéletesedést

tartotta egyediil helyesnek, mert csak ha minden kilén-kiilén,

Tombouctou

2680 62000

m tszf. Mexiké. (1960). Textil- és

: az > anilin homoldgjai.

Harom izomer (0, p, m) toluidin van. Kémiai sajatsagaik az anilinéhoz hasonlék. A szinezékipar fontos alapanyagai. Iparilag a megfelelé nitrotoluolbd] redukélassal

allitjak Sket eld. toluol, toluén, metilbenzol,

zolszagi,

C,H,—CH, : szintelen, ben-

mérgezd, 110 C°-on forré folyadék. Vizben nem

[6

oldédik, vizmentes alkohollal elegyedik. A — benzol elsé homolodgja, tulajdonsdgai hasonlé6k a benzoléhoz. Oldé6szernek és szintézisek kiinduldanyaganak hasznaljdk. Nalunk n-heptan és n-oktan ciklodehidrogénezésével gyartjak, valamint barnakdészén-katranybol frakcionalt loparlassal. tolvajnyelv : az anyanyelv elferditésével alakult — csoportnyelv, melyet a nyelvkézésségnek egy rétege beszél. Az elferdités célja eredetileg az, hogy mondanivaldjukat a nyelvkézésség tobbi tagja ne értse. Sok kifejezése keriil

kritériumava a vallasos eszméket tette. Szépirodalmi mtiveire kiiléndsen a 90-es évekt6l kezdve a: valdsag

at a varosi > kéznyelube. ~i szavak pl.: srenker, hekus stb. Toma, Alexandru (1875—1954): roman kélté6. Mar

kiméletlen

paly4ja kezdetén tobb szocialista folydiratba dolgozott. Az I. vilaghaébort utén gyermekfolydiratokat alapitott. Az 0 vezetésével megjelent Lectura c. népi iranyzatu folydirat kézdlte az elsé6 roman forditasokat a szovjet irodalomb6l. Kélteményeiben a kizsdkméanyolds, a habord, a tarsadalmi igazsagtalansagok ellen emelte fel szavat. A felszabadulds utani verseiben a szocializmus épitésében eiért eredmények tiikrézédtek. Magyar nyel-

miivészet

mellett,

jdllehet

i

hp)

odosz

| Ee

Kita g

Tuz-Gotil

iAtyorNe®6

aa

SK eh a A

yoSatranbolu

Samsun S

Gankin

Eskigohit :

"

= See=TENGER®

RB

Kitahy®) é

ioral 2mir .

ES)

w =

Balikesir

oBergama

1) Chio —=

ember

beszél. A~ genetikaidsszetartozasa kétségtelen,Waeceepa az is

EF= EK

oes 2

lezett altaji nyelvcsaladba |=5—Mra ene y Azsiaban és

ezek részben nomad élet-

irodalmak

[& E

e f

a

»

Mosul:

\ i y

=e

|

sales

ae

Maete

3 Et

&

arKirkuk

5 *

1

OO

Gr.-t61 K-ra 40° '

“A



100

ey

300kim

Torékorszag format folytatnak. A tdbbi nemzetiségek k6ziil szimban jelentédsek még az arabok, kaukazusi népek (pl. cserkeszek v. adigék), 6rmények, zsidék, gérégdék. A hivé lakosség nagy tébbsége (98%) a szunnita mohamedan vallast kéveti. Az orszag atlagos népstrtisége 35 f6/km?, a legstirtibben lakott teriiletek az orszag europai része, tovabba Nyugat-Anatdolia és a tengerpart. A lakossag 28,5%-a varosokban él. A févaroson kiviil legnagyobb varosok: Istanbul (1 720 000 lakos — 1960), Izmir 371 000, Adana

230 000, Bursa, Eskisehir.

igazgatasilag 67 tartomanybol

TERMESZETI

(vilajetbél)

VISZONYOK.

Az



Ké6z-

all.

Aazsiai

Térdko.

(Anatélia) legnagyobb részét kézépmagas fennsikok és hegységek alkotjak: a félsziget tertiletén az Anatdliaifennsik, az orszdg keleti részén pedig az Ormény- és a Kurd-hegyvidék. Ezeket a fennsikokat hegylancok szelik at, amelyek koz6tt 800—1500 m magas medencék teriilnek el. Mind az Anatdliai-fennsikon, mind az Orményhegyvidéken emelkedé magaslatok egy része kialudt vulkan. Ezek k6zé tartozik az érmény hegyvidéken az Arardt (5156 m), Téréko. legmagasabb esticsa, az Anatolia-fennsikon az Hrciyas (3916 m) stb. Az Anatdoliai-fennsikot magasabb hegylancok hataroljak, amelyek nagy része a tengerpartokkal parhuzamosan, huzddik, és igy elzarja az orszag belsé teriiletét a csapadékot hozo tengeri szelekt6l. E hegylancok kéziil a legjelentésebbek : E-on a Pontusi-hegység (3937 m), D-en a Toros- (Taurus) hegység (legmagasabb pont 3734 m) és a Kara Dag (4168 m). Téréko. dzsiai részén gyakoriak a foldrengések. Eurdpai része dombvidék. Az Anatdliai-fennsik és az Orményhegyvidék éghajlata szdraz, kontinentalis, kivéve az Anatéliai-fonnsik Egei-tengerhez kézel esé6_ teriileteit. Ny-Anatélidban és a tengerpartokon mediterran, jellegt szubtropusi éghajlat uralkodik. A tengerpartokon, az atlagos évi csapadékmennyiség eléri a 600—1000 mm-t, a

belsé

Torokorszag

483

fennsikokon,

csupin

200—400

mm,

Mivel

egész

teriiletén a nyar forré és szdraz, mindeniitt 6ntézésre van, szukség. A folyék tébbsége nydron kiszarad v. erésen leapad ; egyik sem hajézhatd. Folyéi mint energiaforrasok szdmottevéek, éntézés szempontjabol jelentések. Az orszag legnagyobb folyéja a Fekete-tengerbe 6mlé Kizil Irmak, ~ban ered az Hufrdtesz 6s a Tigris f. Legjelentésebb tavaia Van és a Tuz. A novényzet a belsé teriileteken sztyep v. félsivatagos jellegti, a hegyek tengerek felé

1960-ban, 7,5 milliéd ha-on, termeltek, az évi termelés 8,6 millié t-t tett ki (7. helyen a vildgtermelésben). Arpat 2,7 millid ha-on

termelnek,

az

évi termelés

vilagtermelésben, az 5. helyen). Az

tertilete az Anatdliai-fennsik.

3,7 millid

t (a

arpatermelés legfébb

Fontos

terménye

még

a

kukorica (1 millid t) az orszag E-i és Ny-i részein, rozs (0,63 millié t, a vilagon, a 8. helyen) Kelet-Anatdéliaban és

az Ormény-hegyvidéken, zab Kézép-Anatélidban, rizs az Egei-tenger melletti siks4gokon. Az ipari névények kéziil jelentés a dohany- és a gyapottermelés. A dohanytermelés legfébb teriiletei az Egei- és a Fekete-tenger partvidéke (a vilag dohdnytermelésének 3%-a;. 0,13 millid t) ; 0,2 millid t (1960) gyapottermeléssel a vilagtermelés 2%-At adja, legjelentésebb teriilete az Adanai-medence (D- Anatolia). Az olajosnévények ké6ziil kiemelkedik a napraforgd termelése Anatdédlidban (a vilagtermelés 4%-a), az olajbogyé az Egei-tenger partj4n (a vildgtermelés 6%-dval az 5. helyen),; a szezim a Fekete- és a Féldkézi-tenger partvidékén; jelentéds tavaébb& a cukorrépatermelés

(Ny-

és: f-Anatdlia).:

A

tenger-

parti vidékek, elsésorban az Igei- és Marvanytenger partjaa legfébb szélé- és gytimélestermé. teriiletek

a vildg

termelésének

szélétermelésének

20%-dval.

5%-dval

A gyiimélesék

és

mazsola-

kéziil jelentés.

a fiige termesztése (Kgei-tenger partvidéke); a vildgtermelés 11%-at adja. A D-i partvidék az orszdg leg-. fontosabb narancstermé teriilete. Mogyordétermesztésben: elsé a vilagon, a vilag mogyordéexportjanak felét adja. —

Kiilterjes allattenyésztés. Juhdllomanya 33,6 millid (1959), ezzel a 9. helyen all a vilagon. A legjelentésebb juhtenyészté teriiletek Anatdélia k6zponti és K-i része. 25 milliés kecskeallomanyabol 6,1 millié (1959) az értékes angorakecske, amelyet Kézép-Anatdélidban tenyésztenek (a vilag angérakecske-dllomanydnak: 40%-a). Az egész

orszaghan, tenyésztett szarvasmarha-dllomanybél (14,3 millid) 1,2 milliéd bivaly. 1960-ban 45,5 ezer t juhgyapjut és 8,5 ezer t angorakecskeszért (mohair) allitottak eld. A Marvany-tengerben és kisebb mértékben, az Egei-tenger-

ben haldszat. — Az ipar fejlettségi foka igen alacsony, a nemzeti jévedelemnek csupdén 15%-at szolgaltatja; jellemzé

az

allami

téke

magas

részesedése.

Az Allami

szektorhoz tartozik a készén-, vasére- 6s rézércbanyaszat,

kohaszat, dohany-, cukoripar, hadiipar,; az elektromosenergia-termelés, a celluléz- és papiripar, a mtiselyem~ipar, tovabba a gyapju- és pamutipar nagyobb része, a

es6 lejtéin szubtrépusi erdék. Az erddéségek (85% Allami tulajdon) az orszdg teriiletének kb. 15%-adt foglaljak el, a legelterjedtebb fafajték 400—1200 m kézétt a tolgy

kromérebanyaszat, a cementipar 1/,-a iparagban, tovabba a fafeldolgozdsban,

és bukk,

1200—2000

ket gyarté iparban nagy a kisipar és kézmittipar ardnya. Az.

iparral.

A mezégazdaség adja a nemzeti jovedelem 56%-

GAZDASAGI

m kézétt a fenydfélék.

ELET.

Agrdrdllam,

gyengén

fejlett

at. Erések a feuddlis maradvanyok, nagy a kiulfdldi (amerikai, nyugatnémet, angol) téke befolydsa, elsdsorban az _ elektromosenergia-termelésben, vegyiparban, vaskohdszatban, az épitdiparban, élelmiszeriparban.

Az orszdg termeléerdinek kibontakozasat az éridsi fegyverkezési kiadasok is gdtolj4k. A féldteriilet 70%-a a kissz4mu féldbirtokos és kulak tulajdonaban, van; az 1945 dta végrehajtott féldreform sordn, a parasztoknak

esupan 11%-a kapott fdldet. Az orszagban most is tobb mint félmillié fold nélkili paraszt és térpebirtokos van. Ezek egy része részes bérlé, mas része mezdgazdasagi bérmunkas. Az utdébbi években nétt a bérmunkaésok szama, a kapitalista viszonyok a mezégazdasagban, tért nyertok. Sok féld dllami tulajdonba keriilt. A gépesités esekély (1959-ben, 42 000 traktor), az agrotechnikai szinvonal igen alacsony, és bar az utdbbi években valamelyest fokozédott az éntdzéses gazdalkodas, az 6nt6zési technika kezdetleges. Rendszeresen megmtivelt teriilet az 6ssz-

teriiletnek ha,

az

csupdén

Osszteriilet

szélétermesztés

az

kézel

!/,-a. Szdntofold

28%-a,

ezenkiviil

Odsszteriilet

1,8%-an,

21,9

millid

gyiiméles-

és

olivaiiltetvé-

nyek 0,5%-adn. A rét és legelé az dsszteriilet 37%-adt, az erd6 nem egészen 15%-dt foglalja el. A vetésteriilet felén, gabonaféléket termesztenek, ezen beliil vilagviszonylatban is jelontés a buza- és az arpatermesztés. Buzat

OL

stb. A legtébbvastémegcikke-

ipar legjelentésebb agazatai a banyaszat és a textilipar. Banydszataban, vezeté helyen all a krémércbanydszat (0,6 millid t, 1960), amellyel ~ az elsé helyen all a kapitalista

vilagban.

A

krémérctermelés

legfontosabb

telephelyei Ergani és Fethiye, Eskigehir; DK-~ adja a kromérctermelés felét. A krémércet kis mennyiségben dolgozzdk fel, legnagyobb részét’ az USA-ba. és az NSZK-ba_ szallitjik. Vasérctermelés K-Anatéliaban

Divriginél

folyik,

1960-ban

0,8

millid

t-t

tett

ki; mangénére-banyészat viszonylag kis mennyiségben. Az orsz4g K-i részén, K-Anatélidban Erganinél és az Ormény-hegyvidéken Murguln4l rézércet banydsznak..

Murgulnal egy kisebb rézkohé is mtikédik. Kismértékt) dlom- és cinkbanydszat Ny-Anatdélidban. Az energiahordozék kéziil legjelentésebb a készénbénydszat a. Fekete-tenger parti Zonguidak kérnyékén (1960-ban 6,3: millié t), 1,7 milliéd t lignitet is banyésznak Ny-Anatdlidban. Kismértékti kéolajbanydszat DK-en, Mersinben 1960ban évi 3,5 milliéd t kapacitési kéolajfinomité épiilt. A tengerparton, Izmirnél és a tavakban sékitermelés. Eskisehirnél van a vildg legnagyobb tajtékkitermeld: helye. Karabiknél (a Zonguldaki-szénmedence szomszéd-

sdgdban) van az orszig egyetlen: vaskohaszati tizeme (1960-ban 240000 t nyersvas, 260000 t acél). A villamosenergia-termelés kismérett (1960-ban 2,6 milliard kW6), 70%-at héerémtivek szolgdltatték. A gépipar fejletlen. Mozdony-.é3 vagonjavité “tizemek a k6ézép-

anatéliai Sivasban é3 Eskisehirben, az ENy-anatdliai Adapazariban, vagon- és mezégazdasaégi gépgyar, hajdgyar Istanbulban és Izmirben ; Istanbulban, és Eskisehirben, villamossagi gépeket gyartanak. A vegyipart kénsavgyarak, szuperfoszfat- és nitrogénmitragyagyarak képviselik. ENy-Anatdlidban,

Izmirben,

Karabiikben,

Kiita-

hydban, és Iskenderunban. Gyorsan fejlédik a cementipar (1960-ban, 2,0 milliéd t) ; a lognagyobb cementgyarak Hskisehirben és Ankaraban mtikédnek. A k6énnytipari agazatok kéziil legfejlottebb a textilipar, ez egytttal egyben az egész gyaripar vezeté aga; a textiliparhoz

tartozik

Térékorszag

484

Tordkorszig

a gydriizemek

45%-a.. A textilipari

agazatok

forraésa ugyanakkor nyon, 6s hadisarcon

a habori volt, amely a zsdkmatil lehetévé tette a timaér-birtokra vard szpahik kielégitését, birtoktesteik s igy a feudalis kizsAkmanyoldsbél eredé jovedelmiik tovabbi gyarapitasat is. A birodalom katonai erejét névelte az I. Murad szultan alatt létesitett kézponti hadsereg, a janicsdrtestiilet is. A birodalom fejlodését és teriileti gyarapodésat a 14. sz. elején Timur anatdliai hadjarata, az azt kévet6 trénharcok és paraszthabort esak révid idére akaddlyoztak. II. Murdd (ur. 1421—51) folytatta a hédité eurdpai hadjaratokat, amelyeknek a balkani és

K-eurédpai orszigok tartés dsszefogas hijan nem

tudtak

k6ziil magasan kiemelkedik a pamutipar, a pamutszévettermelés csupan, az allami tizemekben eléri a 160 millidé

gatat emelni. IJ. Mohamed (ur. 1451—81) 1453-ban bevette Konstantindpolyt, amely a birodalom févarosa

m-t. A pamutipar legjelentésebb kérzete D- és KézépAnatolia. A gyapjuszévettermelés az allami izemekben 5

lett ; az

milliéd m. A gyapjuipar £6 kérzete ENy- és Ny-Anatdélia (Istanbul, Izmir, Kiitahya, Bursa), fontos gyapjuipari kézpont Ankara is. Kisebb jelentéségi a selyemipar (Bursa, Ankara), Bursa egyben a mohairfon6- és szévéipar legjelentésebb kézpontja. Orszagszerte fejlett a szényegkészit6 hdziipar. A szényeggyartés kézpontja Izmir {szmirnai szényeg). Az orsz4g 15 cukorgyaraban 1959ben, 455 ezer t cukrot termeltek. Fejlett a dohanyipar, k6ézpontok: Istanbul, Izmir, a Fekete-tenger partjan Samsun, Trabzon, D-Anatélidban Adana. — Kézlekedésé-

ben a belsé szallitésok 70%-adt vastiton, 10%-at kézutakon, 20%-at tongereken, bonyolitjak le. A vasutak 6sszes hossza 1959-ben 7800 km. A vasttvonalak tulnyom6é része egyvagényu..Legfébb kikéték: Istanbul (a forgalom

3%-aval), Izmir,

Mersin, Iskenderun

és Samsun;

Zonguldak a készénkivitel kikétéje. A tengeri kereskedelmi flotta (fele Allami kézben) 1959-ben 752 000 BRT. Iskenderun haditengerészeti tamaszpont. Adana mellett a NATO f6 légitémaszpontja a K6zép-Keleten. A légi kézlekedés Allami tulajdonban van. — A kiilkereskedelem szerkezete (1960, %-ban): export: dohany 13,4,

friss

és

szdritott

gyiiméles

krémére 4,9, nyersanyagok

96. Import: mékek

gépek és berendezések

25, vegyszer

kiilkereskedelem

29,4,

gyapot

és élelmiszercikkek

és gyégyszor

irdnya (1960,

17,

d6sszesen

44, ipari készter-

8, fitéanyagok

%-ban):

import:

12. A

USA

25,9, NSZK 20,9, Olaszo. 6,8, Anglia 12,0. Export: USA 16,9, NSZK 14,9, Nagy-Britannia 10,0, Olaszo. 7,7, Franciao. 5,9. A szocialista orszdgok k6zil a leg-

nagyobb kiilkereskedelmi bonyolitja le. Pénzneme kurus = 4000 para.

TORTENET.

a

forgalmat Csehszlovakiaval tdrdk font (lira) — 100

A térék népek Belsé-Azsidbdl valé ki-

rajzasa soran a ll. sz. elején az oguz torzsek jelentdés részo Anatdélidba nyomult, a szazad végén pedig a szeldzsukok jelontek meg, akik a 12.sz.-ban Konya kézponttal kiterjedt birodalmat alapitottak. A 13. sz.-i mongol héditaés nyoman a szeldzsuk birodalom kis hercegségekre bomlott. A konyai hercegség egyik Ny-i hatarérhelyén é16 torzs telephelye I. Oszman uralma, alatt (1288—1326) 6nAll6 hercegséggé alakult, 6s megkezdte terjeszkedését a gyengiilé Bizdne, ill. az anatdliai hercegségek rovasara. Orhdn (ur. 1326—59) elfoglalta Brusszat és megvetette ldbdét a Marvany-tenger eurdpai partjan is. I. Murdd (ur. 1359—89) meghédditotta K-Traékiat és Drindpolyt {ma Edirne), amely a névekv6 birodalom székhelye lett. Az 1389-i rigémezet csata utdan az Oszman-dinasztia

Szerbidt is adofizetéjévé tette. I. Bajazid (ur. 1389—1402) uralkoddsa alatt Bulgaria, Makeddénia és Thesszalia elfoglalasdval a t6r6k6k gyakorlatilag bekeritették Bizancot. A 13—14. sz.-ban kialakult a sajatos t6r6k katonai feudalizmus. A fold az allam tulajdona volt, s jelentés részének kezelése is az allam, ill. az ogyhaz kezén maradt. A magan foldbirtoklaés legfontosabb formaja a katonai szolgalat ellenében elnyerheté timdr-birtok volt. Ez nagy katonai er6t biztositott a kézpontositott allamhatalomnak, mely a katonaféldbirtokos sepdhik erejére tamaszkodva idélegesen, elejét tudta venni a foudalis anarchidnak. A katonai-feudélis réteg ogyik legfontosabb jévedelmi

1456-i

ndndorfehérvari csaldban Hunyadi

Janos

csapataitél elszenvedett vereség csak Mo. felé valé elérenyomuldsdban gatolta meg ; a Balkan félszigetet teljesen uralma

ald

hajtotta;

fiiggé

viszonyba

kényszeritette

Moldovat, Havasalféldet és a krimi kansagot. Eredményesek voltak Anatdlia egységesitésére iranyuld akcidi is. Az Oszman, Birodalom hodité haborti a 16. sz.-ban érték el csicspontjukat: I. Szelim uralkodasa alatt (1512—20) Sziria, Palesztina és Egyiptom, II. Szulejmdn uralkodasa alatt (1520—66) a Kaukazus, Irak, Tripolisz, Algéria, Mo. egy része is torék uralom ala keriilt. Szulejman uralkodasa egyben a feudalis viszonyok, a birodalomnak az eurdpai orszagokhoz fizéd6 politikai és kereskedelmi kapesolatai megszilardulasdanak, a szellemi és irodalmi élet felvirdgzasanak kora. A 16. sz. vége felé azonban egyre jobban kititkéztek a birodalom belsé ellentmondasai: a vezeté feudalis kéréknek az a4rutermelé nagybirtok kialakitasara iranyuld térekvése aladsta a szpahi-birtokrendszert, ami bomlaszté hatassal volt a birodalom katonai erejére ; a szultani udvarban, ahol a hatalom gyakorlasa fokozatosan, a hivatali-papi réteg kezébe cstszott at, egyre jobban, érezheté lett a janicsar-rend befolyasa is ; a kézponti hatalom rovasara novekedett a tartomanyi fondkék (pasak) hatalma; erdsdd6tt a parasztsag antifeuddlis mozgalma ; az iparos-keresked6 rétegtdél befolyt jévedelem nem volt elegendé a birodalom megnovekedett kiadasainak fedezésére. Mindezek a problémak a 17. sz. derekan, mar stlyos belsé valsagga érlelédtek : a birodalom egyre nagyobb gazdasdgi, pénztigyi és katonai nehézségekkel kiizd6tt. Elsé stlyos vereségét a lepantdz tengert csatdban, (1571) szenvedte el; ez a tordk tengeri hegemonia végét jelezte. A szdrazféldi habortik azonban még teriiletnyereséggel zdrultak: az évtizedeken At hiz6d6 tér6k—perzsa hdborad eredményeként Tebriz vidéke tor6k uralom ala keriilt; a mo.-i tizendt éves hdboru megszilarditotta

a

birodalom

helyzetét

e

teriileten;

a

Foldkézi-tenger medencéjében, Ciprus, Kréta és Tunisz tor6k kézre keriilt. A valsagga mélyiilé belsé nehézségek megoldésat a birodalom a 17. sz. mdsodik felében ujabb eurépai hédité hdborikban kereste. Atmenetileg megszerezte Lengyelo.-t61 Ukrajna egy részét és Poddlidt. Az 1660—63-i habort és az 1683-i bécsi hadjdrat azonban kudarceal végzédétt : Sobieski Janos lengyel kirdly seregei felmentették a varost, ezt kévetéen megkezdédétt,

majd a karldcai békével (1699) lényegében véve befejezédétt a tér6k6k Mo.-bol valé kitizése (a temesi bansdg és a Szerémség kivételével). A birodalom ugyanakkor Lengyelo. javara

lemondott

ukrajnai

teriileteirél

és Podédlidrdl

is,

Moreat pedig dtengedte Velencének. A szpdhirendszer teljes felbomldsa stlyos csapdst jelentett a védekezésre szorult birodalom katonai erejére. A feudalis anarchia novekedése, a gyakori janicsdrlazaddsok gyengitették a kézponti hatalmat. Az elmélyiilé pénziigyi nehézségek miatt novekv6 terhek fokoztak a néptémegek elégedetlenségét, ami 1730-ban a Patrona-Halil-féle janicsdrldzaddshoz vezetett. A 18. sz. elején elért katonai sikerek — Oroszo. (1711—13) és Velence (1715) ellen — tiszavirdgélettioknek bizonyultak. Az 1717—18-i osztrédk—torék hdbort tovabbi teriileti veszteséggel zdrult (pozsarevdci béke,

1718), az

veszitette

Azov

1735—389-i

vidékét

orose—térék

(belgrddi

hdboridsban ~

békeszerzédés,

el-

1739).

A perzsakkal folytatott hdbort soran kénytelen volt lemondani Tebrizrél és Hamadanrél. A meggyengiilt birodalom fokozatosan a nagyobb befolydsra, ill. teriiletrablasra

gazdasdgi és politikai térekv6 nagyhatalmak

érdekellentéteinek haléjaba keriilt. Az Oszman, Birodalom feldarabolisat jelenté keleti kérdés masfél évszazadig a nagyhatalmi érdekelleontétek gyujtdpontjaban allt. A francia diplomacia biztatasara Oroszo. ellen inditott habort (1768—74) sulyos vereséggel zarult: a Kiicstik Kajnardzsi-i békében ~

védnékségét kereskedelmi

Tordkorszag

485

Torokorszag

elvesztette Krimet, elismerte Oroszo.

Moldova és Havasalféld felett, az orosz tengerhajézds szdmara biztositotta a szo-

zés, az alkotmany kihirdetése azonban az udvar részérél esak taktikai lépésnek bizonyult:: az események II. Abd ul-Hamid diktaturajaba (ur. 1876—1909) torkolltak. Az 1877—78-i orosz—toérdk hdbortit lezdré San Stefand-i béke

(1878), mért

ill. a a

berlint

roskadozé

kongresszus

birodalomra:

(1878)

ujabb

Szerbia,

csapast

Romania

és

Montenegro elnyerte a teljes, Bulgaria a részleges fiiggetlenséget ; ~ K-en tébb tartomanyt atengedett Oroszo.-

nak ; Ciprus angol ellenérzés ald kerilt.

A nagyhatalmak,

melyek kiilénféle koncesszidk (dohany: Franciao. ; vastitépités : Németo. stb.) birtokaba jutottak, folytattak a félgyarmati helyzetbe keriilt birodalom feldarabola-

rosokon valé athaladast. 1787-ben, az angol diplomacia biztatasara kévetelte a békeszerzédés revizidjat. A kipattant habortban, azonban az Oszman Birodalom ismét vereséget szenvedett ; a jassyi béke (1792) ujabb teriileti veszteségekkel jart. A 18—19. sz. forduldjan a tordk vezeté kérék bizonyos reformokat hajtottak végre, amelyektél a birodalom hanyatlasanak feltartoztatasat,

ifjutérdkék vezette polgdri forradalmi mozgalom, és 1908ban, forradalmi akciéba kezdett. A Macedéniabol kiinduld mozgalom -jelentés politikai és tarsadalmi reformokat

katonai

igért, s igy széles néptémegek rokonszenvét nyerte meg.

erejének

névekedését

remélték.

III.

Szelim

(ur. 1789—1807) alatt léptették életbe az ,,4j rend” néven ismert reformsorozatot, amely elsdsorban, a hadsereg megtjulas4t célozta (a katonasdg ujjaszervezése, Uj katonai

oktatdéd

rend,

a flotta

megerdésitése,

katonai

iizemek létrehozasa stb.). A reformok a feudalis és egyhazi

k6r6k, tovaébba a janicsdrok részér6l nagy ellendllasba utkoztek, a veliik jaré nagy gazdasdgi terhek miatt pedig nem nyerték meg a néptémegek tetszését sem. A belsé elégedetlenséget is

(az

1804-i

Napéleon

fokozték nemzeti

1798-i

a kiilpolitikai felkelés

egyiptomi

sikertelenségek

Szerbiaban,

akcidja,

az

Bonaparte

1805-i

orosz—

térdk szévetség felbomldsa). A janicsérok megmozdulasa igy kénnyen, véget vetett a reformokat tamogatoé III. Szelim (1807) és Bajraktar Musztafa Pasa nagyvezér (1808) uralmanak. A kilpolitikai nehézségek azonban, fokozdéd-

tak: az 1806—12-i orosz—térék hdboru Besszarabia elvesztésével, Szerbia részleges autondmidjanak elismerésével, ill. Moldova és Havasalféld é6naéllésaganak megerésitésével ért véget (bukaresti béke, 1812). A szerb figgetlenségi mozgalom hamarosan tovabbi engedményeket kényszeritett ki (1815). Az 182l-ben kirobbant goérég

nemzeti felkelés tovabb gyengitette ~ balkdni pozicidit. Az 1828—29-i orosz—té6r6ék habortban elveszitette a Fekete-tenger K-i partvidékét, ill. kaukdazusi teriileteit, és

kénytelen

volt

elismerni

Gdérégo.

figgetlenségét

(drindpolyi béke, 1829). II. Mahmud uralkodasa (1808— 39) idején Ujbél elétérbe keriiltek a reformtdorekvések, 1826-ban brutalis médon felszdmoltak a janicsarsagot; véget

vetettek

a katonai

szervezet

feuddlis

forméinak;

Uj polgéri kézigazgatadsi rendet vezettek be stb. Kilonés jelentésége volt az 1839-i un. giilhanei nyilatkozatnak, amely

az

Uj

reformsorozat,

az

un.

tanzimat

kezdetét

jelentette. Ez a birodalom valamennyi polgaranak — nemzeti és vallasi kiilénbségre valé tekintet nélkil — egyenlé jogokat biztositott, garantalta a lét- és vagyonbiztonsdgot. E reformok megvaldsitasat azonban a belsé reakcié eréi nagyrészt megakadadlyozték. A tanzimat ellen, felléptek a ~ megerésddésétél, sajat gazdasagi és politikai pozicidik meggyengiilésété] tartd eurdpai nagyhatalmak is. A t6r6k birodalom fokozatosan a nagyhatalmak vadaszteriiletévé, marakoddsanak targyava valt.

Az 1853—56-i krimi hdéboru s az ezzel kapcesolatban felvett. kélesénék ~ot egyre jobban Nagy-Britannidhoz és Franciao.-hoz lancolték. A nagyhatalmak 1856-ban ~ot nyilatkozat kibocsdétasara kényszeritették, amely szélesre tarta a kapukat az idegen téke befolyasa elétt ; biztositotta az orszag gazdasagi és politikai ellenorzését a nagyhatalmak részéré6l. Mindez fokozatosan, félgyarmati helyzetbe juttatta ~ot. Ugyanakkor a sziiletében levé nemzeti burzsodzia a szulténi 6nkényuralom megfékezésére torekedett, hogy igy alkotmanyos politikai kereteket teremtve biztositsa a hatalom gyakorlasdban valo részvételét. Ez a térekvés hivta életre az tin. ifjutdrdk mozgalmat, amely az orszag belsé és kiilsé helyzetének konszolidalasdt tizte ki céljaul. A kikényszeritett tronvalto-

sdnak politikéjat : 1881-ben Franciao. Tuniszt, 1882-ben Nagy-Britannia Egyiptomot szdllta meg; 1912-ben ~ kénytelen volt utolsé afrikai birtokairél Olaszo. javara lemondani. A szdzadforduld tajan megizmosodott az

Aszultan kisérlete, hogy a mozgalmat elfojtsa, hidbavaldnak bizonyult : teljesitenie kellett a mozgalom kévetelését, az 1876-i alkotmany proklamalasdét ; kihasznalva azonban, az ifjatérék mozgalom gyengeségeit, idegen tamogatassal ellenforradalmi akcidba kezdett. Az ifjutérék6k urrd lettek ezen a kisérleten ; az Uj szultan, V. Mohamed (ur. 1909—18) garantalta az alkotmanyt ; a politikai hatalom ténylegesen, az ifjatordk6k kezébe keriilt (1909). A gydéztes ifjitérék forradalom azonban, nem teljesitette korabbi igéreteit, a régi keretek fenntartasdra irdnyuldé nemzetiségi politikaja miatt pedig teljesen, elvesztette a birodalom nemzeti kisebbségeinek kezdeti szimpatidjat. A belsé és kiilsé problémak tovabbra is megoldatlanok maradtak. gy a reakciéds eréknek 1911-ben ismét sikeriilt a hatalmat atmenetileg magukhoz ragadniuk, amelyet az ifjatérék6k esak az 1912-ben kirobbant Balkén-habori eseményeinek sodraban tudtak visszaszerezni. Az 1912—13-1 Balkdn-hdboruik tovabbi csapast mértek a birodalomra: a balkéni tartomanyok k6ziil esak K-Trdcia maradt térék kézen. A politikai események az ifjutordk vezeték, Hnver pasa, Talaat pasa és Dzsemal pasa diktaturajahoz vezettek. Vezetésiik alatt ~ a kéz-

ponti

hatalmak

oldalin

belépett

az

I. vildghdboruba.

Az elszenvedett vereségek, a hébortiis megprobaltatasok nyoman, stilyos belsé nehézségek alakultak ki. Az érmé-

nyek fizikai

megsemmisitésére

szervezett

irtdakcidé

fel-

szitotta az elmyomott nemzetiségek mozgalmat ; nétt a tordk dolgozék és a hadsereg elégedetlensége is. Az Enver-féle katonai diktatura nem fogadta el SzovjetOroszo. bardti jobbjat, hanem megszegve a bresztlitovszki békét, intervencids haborit kezdett a szovjet allam ellen a Kaukazusban (1918). A tér6ék hadsereg ugyanakkor stilyos vereségeket szenvedett a macedoniai és palesztinai fronton. 1918 dészén a szultan véget vetett Enver pasa és tarsai katonai diktaturajanak és fegyversztinetet kért az Antanttdl. Az 1918. okt. 30-1 mudrosi fegyversziinet egyben az Oszman Birodalom megsztinését is jelentette. Az ifjat6rdk mozgalom vezetdéi kilfdldre széktek ; a part formalisan

is feloszlott;

a politikai élet

vezetése az imperialista nagyhatalmak és a komprador burzsoazia érdekeit kiszolgalé jobboldali csoport kezébe keriilt. Az antanthatalmak ~ tédbb tartomanyat megszalltak ; segitségiikkel a gérégék is megvetették labukat Ny-Anatéliaban. Az orszag feldarabolasara késziilé imperialistak megjelenése nagy népi ellendllast valtott ki. A mozgalom alaperejét az anatdliai parasztsag adta,

vezetéje

a nemzeti

burzsodzia

és a polgari

értelmiség

volt. A megszallék ellen fellangolé paraszti partizanhare

fokozatosan katonailag és politikailag is szervezett mozgalomma terebélyesedett. A mozgalom elsé fontos, a tényleges politikai hatalom gyakorlasanak atvétele szempontjabol lényeges lépésére a fiiggetlenségi szervezetek

1919 dszén Szivaszban megtartott kongresszusan keriilt sor, ahol a katonai és politikai igyek vezetésére ideiglenes bizottsdgot jeléltek ki, vezetéjének pedig Musztafa

Toérékorszag Kemdlt valasztottak. A szultani udvar koriil esoportosult jobboldali erék sikerteleniil probalkoztak a kemalista mozgalom felszdmoldsaval. Az Gj szultan, VI. Mohamed (ur. 1918—22) a fiiggetlenségi mozgalom kévetelésére kénytelen volt ésszehivni a parlamentet, amelyben Kemal hivei nagy tébbséget szereztek. Az 1920. jan.-ban Istanbulban désszeiilé6 parlament deklardlta ~ fiiggetlenségét és terileti integritasat. Az imperialista nagyhatalmak e lépésre katonai akcidval feleltek: az angol flotta sz6vetségesei taimogatdsdval 1919. marc.-ban elfoglalta Istanbult. A parlament feloszlott. A szulténi udvar és a vezeté6 egyhazi kérék mellett tomoériiléd reakcids erdk elérkezettnek lattak az idét, hogy nyiltan is fellépjenek a nemzeti felszabadit6é mozgalom ellen. Anatdlidban Kemal-ellenes

felkeléseket szitottak, s megkisérelték egy

ellenforradalmi hadsereg ésszekovacsolasat. Mindez azonban, nem tudott gatat vetni a nemzeti felszabadité moz-

galom fejlédésének : az 1920. apr.-ban Ankaraban ésszeulé6 Nagy Nomzetgyfilés magét a torvényes hatalom egyetlen

birtokos4nak

deklaradlta,

elnédkének

Kemalt

valasztotta. A szultani udvar 1920. aug. 10-én az antanthatalmakkal

elfogadta

aldirta

az

orszdg

a sévres-2

békeszerzédést,

imperialista

amelyben,

felosztasdnak

tervét,

Ugyanakkor a Ny-Anatdliaban allomasozé gérég katonai

erék tamadadsba indultak a térék nemzeti felszabadité mozgalom elfojtasdra. Ez az akcié egyben a Gorégo. szamara rendkiviil elényés felosztaési terv végrehajtasat is célozta. Nagy erkélesi és ugyanakkor jelentés katonai segitséget jelontett ~ szdmara a Szovjet-Oroszo.-gal 1921. mare.-ban megkététt bardtsagi egyezmény. A nemzeti er6éknek 1921 6szén a Sakarya folyénal stlyos harcokban, sikeriilt feltartéztatniuk a gdrégdk elérenyomulasat ; 1922 nyaran, pedig Dumlupinarnal, majd Izmirnél déntd -esapast

mértek

a betolakodékra.

Az antanthatalmak

a

lausanne-t szerzddésben. lomondtak~ felosztasanak korabbi tervérél és elismoerték fiiggetlenségét. A nemzeti felszabadité hdbort, amely véget vetett a feudalis és egyhazi

k6r6ék, valamint a komprador

burzsoaézia érdekeit kép-

viselé szulténi uralomnak, megnyitotta a polgari fejlédés utjat. ~ polgaéri kéztarsasagg4 alakult (1923. okt. 29.), elnoéke Kemal lett. 1924-ben megsziiletett az Uj alkotmany. A kemalista mozgalom politikai partta szervezodétt, és 1924-ben a. Népi Kéztarsasdg Part nevet vette fel.

A tor6k nemzeti burzsodzia érdekeinek megfeleléen célul

tizte ki az ipar fejlesztését, a nemzeti téke erdsitését, az allamrend polgari kereteinek kiépitését, reformok életbeléptetését az orszig eurdpaizdlédasdnak érdekében. A gazdasagi élet teriiletén megsziintették, v. visszaszerezték az idegeneknek nyujtott koncessziédk egy részét. Eletrehivtak a Kézponti Kéztarsasigi Bankot, amely a nemzeti gazdasagi vallalkozasok egyik fontos kézpontja lett. Uj ipari intézmények létesitésére torekedtek, amihez

az SZU-t6l is tamogatast kaptak. Reformok egész sorat léptették életbe. Felszimoltaék az egyhazi birtokokat, oktatasi intézményeket és birdsdgokat (1924), majd a dervisrendeket és kolostorokat (1925); uj polgari térvénykonyvet és perrendtartast dolgoztak ki (1926) ; bevezették az eurdpai 6ltézkédést és idészamitast (1925) ; attérteka latin abécé hasznaélatara (1928); biztositottak a nok valasztéjogat (1934) ; bevezették az eurdpai mintaju vezetékneveket (1934) stb. A kemalista mozgalomnak e torekvésekben, jelentés ellendlldssal kellett megkiizdenie. A feudalis, egyhazi kérék, ill. a komprador burzsoazia eréi szembeszegiiltek a reformokkal:

felkelések, morényletek

sorozata jelezte tevékenységiiket. Kemalnak és hiveinek esak 1930 koriil sikeriilt tevékenységiiket véglegesen felszamolni. Etté] kezdve a Kéztarsasagi Néppart ~ egyetlen legalisan mtik6dé. politikai partja volt. A kemalista kormanyzat még erélyesebben, és kegyetlenebbiil lépett fel a fejl6dé munkasmozgalommal szemben,. Az 1920-ban,

megalakult Tér6k Kommunista Partnak az elsé perctél kezdve a terror és az elnyomas teremtette kériilményekkel kellett megkiizdenie. 1921-ben brutaélis kériilmények k6zott meggyilkoltak a part f6titkarat, Musztafa Szubhit és 14 tarsat.

Torékorszag

486

A terrorakciék lényegében

1923-tél kezdve

illegalitasba kényszeritették a partot. A kemalista kormaényzat megakaddélyozta a szakszervezeti mozgalom kibontakozasat is. Megtiltottak a munkassag mindennemtt szervezkedését ; megfosztottak a sztrajk jogatol is. A kiilpolitikdban egy ideig észrevehetéek voltak az antiimperialista tendencidk, az orszag gazdasadgi és politikai ondllésdga megévasdnak érdekében, j6 kapcsolatot tartott fenn az SZU-val, amelyet a két orszag k6z6tti egyezmények egész sora erdésitett meg (1925, 1929, 1931, 1935). Ugyanakkor a nemzeti és a komprador burzsodzia kézeledése és gazdasagi egytittmikddésének fokozatos kiépiilése a nemzetk6zi imperialista kérékkel valé ésszhang kialakuldsdt 6s az antiimperialista torekvések hattérbe szoruldsat eredményezte. 1928-ban ~ magara vallalta a szulténi id6k dllamadéss4gainak rendezését. 1934-ben belépett az imperialista sugallatra létrejétt balkani antantba. 1936-ban, a szorosok iigyében osszehivott montreux-t konferencidn az imperialista hatalmak érdekeit képviselve lépett fel az SZU ellen. Fokozatosan nott ~ban, a fasiszta Németo. gazdasagi és politikai befolyasa, de ugyanakkor erésédtek az angol imperialistékkal valé kapesolatok is. 1937-ben Irakkal, Irannal és Afganisztannal aldirta a sedddbddi egyezményt, amely dsszhangban allt az angolok kézép-keleti terveivel. 1938-ban, Kemal haldla utan Inéni koriilt a kéztarsasagi elnoki székbe. Ez mind bel-, mind kiilpolitikai téren a reakcid megerésddését hozta magaval. A II. vildghdboru kitérésekor ~ szerzddésileg elkételezte magdt Nagy-Britannianak és Franciao.-nak, bar tartézkodott minden kévetkezmények-

kel jaré katonai és politikai lépéstél. [gy nem teljesitette a megtémadott balkéni dllamok, Gérdgo. és Jugoszlavia megsegitésére vonatkoz6 szerzédési kételezettségeit sem.

A hitleri agressziéd elsé, sikeres szakaszaban k6zeledni probalt Németo.-hoz, s azzal baratsagi és megnemtdamadasi szerzédést kotétt. Az SZU elleni fasiszta tamadas megindulasakor deklaralta semlegességét, bar a kormany egy ideig kacérkodott az SZU megtaémadasanak gondolataval. ~ csaknem a habort egész tartama alatt Németo. nyersanyagszallit6ja maradt. E kapcsolatokat csak 1944 tavaszan szakitotta meg a szdvetségesek kévetelésére. 1945 tavaszdn, formalisan hadat is tizent Németo.-nak és Japdénnak. A haboris évek igy is sulyos gazdasaégi nehézségeket jelentettek ; a dolgoz6k helyzete és kereseti viszonyai jelentésen rosszabbodtak. A ndvekvé elégedetlenséget a kormanyzat a terror fokozasaval,

a munkas-

mozgalom még erdszakosabb elnyomasaval igyekezett el-

fojtani. A politikai tevékenységet teljesen megbénité kététtségeken csak a vilaghabort befejezését kovetéen lazitottak, ami csak a polgari politikai csoportosulasok szémara nyijtott mozgasi szabadsdgot. [gy alakult meg ban a burzsoazia Uj politikai partja, a Demokrata amely 1950-ben tdébbséget szerzett a parlamentben, 10 évre kormanyz6 parttaé emelkedett. A kéztarsasdg ke

Celal

Bayar,

a miniszterelndk

Adnan

Menderes

1946Part, s igy elnélett.

1947-ben elfogadta a Truman-elvet ; 1948-t61 rendszeresen részesiilt amerikai gazdasdgi segélyben, ami fokozatosan, az orszagnak az amerikai politika jarszalagjara keriilését eredményezte. 1950-ben az amerikaiak oldaldn csapatokat kiild6tt Koredba; 1952-ben belépett a NATOba; 1955-benaz USA sugallatara Irakkal, Irdnnal és Pakisztannal létrehozta a tamadd jellegi bagdadi paktumot

(— CENTO).

Az évek soran az SZU elleni katonai tamasz-

pontok egész sora létesiilt ~ban; ezek nemegyszer bazisul szolgéltak az amerikai imperialistak kézép-keleti akcidi szimara. Mindez karos hatdéssal van ~nak az SZU-hoz,

a

népi

demokracidkhoz

és

részben

az

arab

orszdgokhoz fizédé6 kapesolataira. A hdéborts politika sulyos megterhelést okozott az orsz4gnak; az USA novekv6é gazdasagi befolyasa a ténk szélére juttatta a tordk gazdasagi életet ; a nehézségeket a demokrata parti politikusok stlyos gazdasagi korrupcidja is névelte. A kormany az orszag legreakciédsabb rétegeire taémaszko-

dott, aktivizalta a szultandtus uralkodé csoportjainak maradvanyait. A néptémegek névekvé elégedetlenségével szemben, a kormany fokozta a terrort. Az Altalanos tar-

Torokorszag sadalmi elégedetlenség politikai végrehajtéja a hadsereg lett, amely 1960. méaj.-ban eltdvolitotta a Mendereskormanyt. A hatalom gyakorlasat a katonatisztekb6l allé

Nemzeti Egység-Bizottsdg vette at C. Gursel tdbornok vezetésével. A megigért tarsadalmi és politikai reformok azonban, ismét elmaradtak, az ideiglenes kormany csak az Uj alkotmany kidolgozdsdt és a bukott politikusok birdsag elé Allitdsdt tudta eredményként felmutatni. Ez utdbbi eredményeként az 1961. szept.-ben hozott

itéletek alapjan 14 demokrata parti politikust kivégeztek. 1960 észén a burzsod politikai kérékkel valé mielébbi megegyezést egyengeté Giirsel a Nemzeti EgységBizottsagbél eltdvolitotta a bizonyos reformokat kévetelé, radikalisabb katonatiszteket. Az 1961 d6szén megtartott parlamenti vadlasztasok és a kormanyalakitas a katonai junta és a polgari politikusok k6z6tti kompromisszumkeresés jegyében zajlott le. 1961 telén Inénii vezetésével koalicids kormany alakult, a katonai vezeték azonban uj pozicidkba keriilve megérizték befolydsukat. Giirselt kéztarsasdgi elndkké valasztottak, a Neomzeti Egység-Bizottsagban mtikéd6 katonatisztek jelentés politikai funkcidkhoz jutottak. Az uj kormaény mind a kul-, mind a belpolitika teriiletén elédei politikajat folytatja. A tordk politikai élet problémdéinak megoldatlansagat, a néptomegek és a hadsereg elégedetlenségét az 1962. febr.-ban kirobbant tjabb sikertelen katonai puccskisérlet is jelzi. — Politikai pdrtok és szakszervezetek. Kéztdrsasdgi Néppdrt: 1923-ban, Kemal alapitotta, 1950-ig kormanyon volt, 1960—6l-ben ellenzékben. A kereskedelmi és ipari tékések, a fdéldbirtokosok és gazdag parasztok érdekeit képviseli. Vezetdjo I. Indnii. — Koztdérsasdgi Paraszt Nemzeti Part: 1958-ban alakult konzervativ nagybirtokos part. — Nemzeti Part: 1962ben az elébbibél valt ki. — Uj Térékorszdg Partja: 196l-ben alakult polgari liberdlis part. — Igazsdgpdrt : 1961-ben

létesiilt

reakcids

szervezet,

1962-ben

kivalt

beldle a fiiggetlenek csoportja. — Hgyesilt Munkdspart: az 1960-ban alakult Szocialista Pdrt és az 196l-ben szervezett Térék Munkdspart osszeolvadasa utjan 1962ben létrejétt kispolgari csoportosulads. — Térdkorszdg Kommunista Pdrtja: 1920-ban alakult, 1923 dta illegalitasban van. — A szakszervezetek kb. 244000 tagot egyesitenek, legnagyobb résziik az 1952-ben létesiilt Toérék Munkasszakszervezetek Szovetségéhez tartozik, amely a kormanyzat befolyasa alatt all, s 1960 éta a Szabad Szakszervezetek Nemzetk6ézi Szévetségének tagja.

ALLAMSZERVEZET.

Az alkotmanyozé nemzetgytilés

altal 1961. maj. 27-én elfogadott és a népszavazas altal 1961. jul. 9-én jovahagyott uj alkotmany szerint a térvényhozé hatalom a Nagy Nemzetgytlés kezében van, a végrehajté hatalom a kéztarsasagi elnék és a miniszter-

tanacs kezében, dsszpontosul. A Nagy Nemzetgyilés két hazbdél all: a Nemzetgytilésbél és a Szendtusbdl. A Nemzetgytilés 450 tagjat négyévenként a lakossag valasztja. A Szenatus 165 tagja kdoziil 150-et kétévenként a lakossag valaszt, 15 tagot a kéztarsasdgi elnok nevez ki. A nemzetgytilési megvalaszthatésag korhatara 30 év, a szenatusi megvalaszthatésdg korhatara 40 év. A k6ztarsasagi elnékét 7 évre valasztjak a Nagy Nemzetgytilés 40 évet betdltétt tagjai kéziil. Nem lehet ujravalasztani. A miniszterelnokét a kéztarsasagi elnok a Nagy Nemzetgyulés tagjai kéziil jeldli ki, a minisztertanacs tobbi tagjat a miniszterelnok javaslatara a kéztarsasdgi elnok neveziki.

KOZOKTATAS, TUDOMANY. Az 4ltalanos tankéte-

lezettség 7-t61 12 éves korig tart. Ennek ellenére a hét éven, feliili lakossig 55%-a analfabéta ; a vidéken 616

gyermekeknek részben,

Torokorszag

487

csupdn

allamiak,

a fele jar iskolaba.

részben

magaénkézben

Az

iskolak

vannak.

Az

1958—59. tanévben, 21 464 elemi iskola volt 2 404 977 tanuléval. Az elemi iskolakra épiilnek a 3 évfolyamu, szakképzést elékészité iskolak, a 3—6 évfolyamu, kiilonb6z6 irényti szakiskolék (1958—59-ben 581 iskola 133 141 tanuldval) és a 4 évfolyamu, egyetemre eldkészit6 felsébb iskolak (623 iskola 262 297 tanuldval). A nem mohamedanok részére kil6n iskolak vannak

Istanbulban. Ankara

A fels6oktataés

2, Izmir

és Erzerum,

6 egyetemen

(Istanbul

1958—59-ben,

37 545 hall-

2,

gatoval) és mintegy 30 fdiskola jellegii intézményben folyik. — A tudomanyok mtivelésének szolgdlataban all 31 tudomanyos tarsasag és kutatdintézet, 37 nagyobb koényvtar, kéztiik az ankarai nemzeti koényvtar (360 000 kétet) és az ankarai egyetemi kényvtar (326 000 kétet), valamint 11 jelentésebb muzeum (etnografiai, archeoldgiai Ankardban, archeoldgiai Istanbulban stb.). IRODALOM. Az oszman-torék irodalom gydkerei

a ll. sz.-ban az Anatdlidt meghdditd oguz eredeti szeldzsukok irodalmaig nytlnak vissza. Az anatdéliai t6r6k irodalom ekkor, sét a késébbi szazadok folyaman, is szoros kélesénhatasban allt a tébbi toérdk nép irodalmaval. Az anatdliai torékségnek a 11—12. sz.-ban az iszlam révén erés arab és perzsa hatas ala keriilt kulturcentrumokban, meg kellett kiizdenie a torék nyelv elismertetéséért a mtivelt kérékben, mig a 13. sz. folyaman © a torék nyelvet elfogadtak allami, kancellariai nyelvként is. Ez lehetdévé tette a tordk nyelvii irodalom nagyobb aranyut kibontakozasat. Elsé6 termékei a perzsa misztikus kéltészet hatdsa alatt sziilettek. Dzseldl ed-Din Rummal (1207—73) még esak néhany tér6k sor maradt fenn. Fia, Szultan Velet (1226—1312) azonban mar térokiil verselt. E kor jeles kélt6i Ahmet Fakih (13. sz.), Sejjdt Hamza (13. sz.), tovabbé Junusz Emre (?—1307), aki a misztikus

viladgszemlélet

tanait

népi

formaba

éltdztetve

tolma-

csolta, és nagy hatast gyakorolt a népi irodalomra. A miivelt rétegek irodalma és a népi irodalom szétvalasat nyelvi és formai tényezdék is elésegitették: az eldébbi (divan-irodalom) egyre inkébb az arab és perzsa nyelv, ill. irodalmi formak hatasa ala keriilt. A 14—15. sz.-ban Anatélia fokozatos politikai egységesiilése kedvezé feltételeket teremtett az irodalom fejlédéséhez is. Mtiveldéi kapesolatba keriiltek az Oszman-dinasztia kulturcentrumaival. A divén-kéltészet legkivalébb mesterei : Turszeun

Fékih (2?—1325), Asik Pasa (1271—1332), Neszimi (?—1417), Ahmedi Ddi (14. sz.), Sejhi (?—1325), Ahmet Pasa (?—1407), Ahmedi (14. sz.), Kddi Burhdneddin (14. sz.), Hamdi (?—1509). Miiveikre a perzsa irodalom hatott, a tdrék nyelvtél fokozatosan eltavolodtak. Sza4mos forditas, didaktikai jellegi prézai mi is maradt fenn té6liik. A 15. sz. végén és a 16. sz. folyaman az oszman-t6r6k6k politikai hatalmanak deleléjén a k6lték és a tuddésok a szulténi udvar, a vezirek és elékelék partfogasat élvezték. A keleti misztika hatasa alatt fejlédott divaén-irodalom fénykorét élte. Legjelesebb mesterei : Baki, a k6ltékiraly, Nagy Szulejman szultan udvari

k6ltéje (1526—1600), Ruhi (?—1605), Neft (?—1634), Nailt (?—1666), Nabt (1642—1712). Nagy hatast gyakorolt a kor irodalmara az azerbajdzsani szarmazasi Fuzuli (1502—62). A népi irodalom e szazadokban vald fejlédését csak kézvetve ismerjik. Emlékei zommel a 16. sz.-t6l maradtak fenn. A népi irodalom legjelenté-

sebb

képviseléi:

Pir Szultaén

Abdal

(16. sz.), Kéroglu

(16. sz.), Hajali (16. sz.), Oksztiz Dede (16. sz.), Uszktidari (17. sz.), Gevheri (17—18. sz.), Asik Omer (17. sz.),

Karadzsaoglan (17. sz.). E lantos kélt6k mfveiben harca

elevenedik

meg

a feuddlis

hatalommal

a nép

szemben,

a béke, a nyugalom dhaja csendiil ki. Tematikajukban jelentés helyet kapnak a szerelem, sét a misztikus gondolatok is. A 18. sz.-ban a néptél mar teljesen eltavolodott divan-irodalom hanyatlasnak indult: egyre érezhetébbé valt a tematika és forma klisészerfisége, élettelensége. Kiemelkedé mesterei még: Nedim (?—1730), Sejh Gdlip, a klasszikus kéltészet utols6 nagy mestere (1757—98), Izzet Molla (1785—1829), Enderunt Vaszif (?—1824). A birodalom hanyatlasanak terheit magan visel6 nép gondolatainak, vagyainak a lantos k6lték, Dadaloglu (19. sz.), Bajburdlu Zihnt (18—19. sz.), Hrzu-

rumlu Emréh

(18—19.

sz.), Asik Dertli (18—19.

82.)

adtak hangot. A 19. sz. a torék reformkor idészaka. A kor

jelszava az eurdpaiasodds, megtjhodas az élet minden teriiletén. Az e gondolatok jegyében, meginduld polgari demokratikus mozgalom azonban szemben talalta magat

a szultani 6nkénnyel, és a 20. sz. elején forradalmakba torkollott. Ez a mozgalom ekkor az irodalom legfontosabb ihletéjo. Képviseléi: Ibrahim Sindszi (1826—71),

Zijé Pasa (1825—80), Naémik Kemdl (1840—88), Semszeddin Szamt (1850—1906), Ahmet Mithat (1844—1913), Abdulhak Hamit (1844—1913), akik nemesak az Uj gondolatok szész6léi, hanem tj irodalmi mifajok megteremtéi, a tordk Ujsdgirds megalapozdi is voltak. Szerepiik volt az Gj irodalmi nyelv normdinak kialakitasdban, az arab és perzsa elemektél valé megtisztitasdban is. A szultani 6nkény miatt omigracidba kényszeriilt irdk révén szoros kapesolat alakult ki a nyugati, kiilonésen a francia irodalommal. Ezek az irék az élet, a sajat koruk problémdainak Abrazolasdra térekedtek, s ennek jegyében alakult a Szervet-2 Fiinun (A tudomanyok tarhaza) c. folyoirat és a kériildtte létrejott irdi csoportosulas is. Legjelen-

tésebb képviseléi a lira teriiletén : Tevfik Fikret (1867— 1917),

Dzsenap

Sehdbettin

(1874—1934) ; a proza

terii-

letén: Hiiszejn Rahmi Gélpinarli (1864—1944), Halit Ziya Usakligil (1866—1945). Jelentés szerepet jatszott a mas irodalmi kérhéz tartozé6 Omer Szejfeddin (1884— 1920), Ahmet Hdsim (1885—1933), Faruk Nadfiz (1898— ) és Jahja Kemdl (1885—1950) is, akiknek munkéssaga a kévetkezé korszakra is 4tnytlik. A pant6r6k gondolatok tolmacsoléja, Ziyad Gékalp (1875—1924) is nagy hatdssal volt kortarsaira. A tor6k polgari forradalmak, a nemzeti felszabadité harc, majd a koztarsasag

létrejétte uj feltételeket teremtett az irodalom szdmara ; az irdk uj problémakkal talaltaék szemben magukat.

Mehmet

Emin Jurdakul (1869—1944) 6s Mehmet Akif

Erszoj (1873 —1935) hazafias kéltészete a kor torekvéseinek hi kifejezéje. E korra esik Ndzim Hikmet (1902— ) fellépése is, aki

a munkdsosztaly

kéveteléseit,

a szocia-

lizmus eszméit juttatja kifejezésre. Mtiivei formai szempontbol is forradalmat jelentenek, a modern versformak elétt nyitjak meg az utat a tordk kéltészetben. A tordok proza mestere, Resat Nuri Giintekin (1892—1956) mtveiben a valdsdghoz kézeled6é abrazolasra torekszik. Jeles regényiré Jakuf Kadri Karaoszmdnoglu (1888— ). A realista térdk préza megteremtédje Szabahattin Ali (1907—48) volt, ez a térekvés nyilvanul meg Szdet Fdzrk, Orhan Kemdl, Jasar Kemal, Kemal Tahir és az emigracidban 616 Fahri Hrdincs és Zija Jamacs regényeiben, és novellaiban. A kapitalista rend, a t6r6k burzsoazia gyil-

kos kritikaéjat adja a szatirikus novellista, A

halad6é

irdk

Térékorszag

488

Tordkorszag

a

20-as,

40-es

években

Aziz Neszin.

a Reszimli

Aj

(Képes Hénap) és a Tan (Hajnal) c. lapok koriil esoportosultak, amelyeket a jelenleg emigracidban é16 Zekerja és Szabiha Szertel adott ki. A legujabb tor6k irodalom legjelentésebb orgdénumai a Varlik (Lét) és a Jeditepe (Hét domb). — Irod. Szenvedélyek tengere. A tordk kéltészet antoldgiaja. 1961. MUVESZET. Sztikebb értelemben a tordk mitivészet a kisdzsiai és az eurdpai tordkség miivészete. A 11—13. sz.-ban, a szeldzsuk

térék

birodalom

févdérosanak

(Iko-

klasszikus kor formai elemeit alkalmazta az épitészetben,

(Kemdleddin épitész mtivei Istanbulban). — Szobraszati alkotdésaik k6ézé tartozik elsésorban az épiiletplasztika, melyben a névényi abrazolas mellett nagy szerep jut az arab irds kalligrafikus alkalmazaésdnak is. Onalld szobraszati alkotasoknak csak a sirk6veket tekinthetjiik. —

A

festészet,

elsésorban,

a miniattirafestészet

a

16—

17. sz.-ban, virdgzott. A francia és olasz barokk iskolak hatasdra meghonosodott a freskéfestészet is. A 20. sz.ban az erésédé eurdépai iranyzatok hatasdra a modern stilustorekvések képviseléit is megtalaljuk a tordk festok k6z6tt (H. Dikmen, N. Berk, az impresszionista I. Csall, a sziirrealista A. Dino, a realistaS. Akdik stb.). — A tordk iparmtivészeti alkotésok kézétt — melyek a térdk mtivészet legmagasabb fokat képviselték — legnagyobb jelentoségti a fazekasség (az izniki fajanszedények), a fém63 textilmtivészet (6tvdstargyak, szényegek). ZENE. A torék népzene valdszintileg kézép-azsiai eredetti. Erre vall tébbek kézt a pentatdénia jelenléte.

Osi stilusét 6rzik a parlando-rubato dallamok (uzun hava = hosszi dallam), melyeket ma féként a vandorlantosok (dsik) énekelnek a nép k6ézétt kobuz- és dombrakisérettel, 68 az alkalmazkodé ritmusi tempo giusto dallamok (kirik hava = darabos dallam). A torok folklor kutatdsa a 20-as években kezdédétt meg. Kutatdéi kézétt volt Barték Béla is. — A janicsdérmuzsika (t6r6k taébori muzsika), mely régebben Eurdépa szamara a to6rdk zenét jelentette, a tordk varosi népies miizenére vezethetd

vissza. A janicsdérzene a 16—17. sz.-i térdk haborik alatt lett ismert Kézép-Eurépaban, és nagy hatassal volt az eurdépai mitizenére (a janicsdrmuzsikét utanozd6 — alla turca — zenemtivek, térdk indulék, tordk targyu operdk), a Bécstél keletre esé teriilet k6z6s zenei nyelve lett, 6s a magyar verbunkosra is befolyassal volt. Hangszere, a zurna (tordksip, a tarogaté egyik dése) hozzank is eljutott. A janicsarzenekarok jellegzetes eldadasmédja, melyet zajos itdhangszerek és sipok hasznalata jellemez, mintéul szolgalt az eurdpai katonazenekaroknak. — A tér6k mitizene viszonylag késén fejlédétt ki. Neves miiveléi leginkaébb dalkélték: Hamami-zade Iszmail (1777—1848), Tamburi Dsemil bej. Dsemal Resid a tér6ék szinpadi zene uttdrdéje. Az 1923-ban létesiilt istanbuli konzervatérium tanarain (Sziirejja bej, Rauf Yekta, Ekrem Beszim, Mahmud Raghib) kiviil nevezetes zene-

szerz6k

még Ulvi Cemal

Erkin

(1906—

) és Adnan

Saygun, az els6 térék opera szerzdéje. SZINHAZ. 1071-b61 valé az elsé adat arrél, hogy hadseregmulattatédk és kisebb céhcsoportok jelenetekkel szérakoztattak a katondkat. A 17. sz.-ban a Mo.-ot is bejart Evlija Cselebi is beszémol ilyen jatékokrdél. A nagyrészt régténzésre alapuléd eléadasmdd Altalaban jellemzé a tordk népi szinjatékra. E jatékok szovegeinek feltérasdban, dsszegyfijtésében Kunos Ignac magyar turkolégus kutatasainak jelentés szerepe volt. A 19. sz.ban, a térdk csaszari udvarban elterjedt a nyugati eredeti

nium, ma Konya) épiiletei a keleti épitészet kimagaslé emlékei. A konyai Ala-uddin dzsami (1220) a tordk és

operak divatja. A szazad masodik felében alakult meg az ,,ifjutérdk mozgalom” eredményeképpen a Sark

perzsa

Tiyatrosu (,,Kelet Szinhaza”’), amely 1851-ben mutatta be az elsé hazai nyelvii dramat. Jelentés fejlé6dés azonban

belsé

miivészet

kélesénhatasét

diszitéseként

gyakran

tiikrézi.

alkalmaztak

Az

épiiletek

fajanszot,

az

épiletplasztikaban a névényi ornamentika mellett szerepet jatszott a diszitésként hasznalt felirat is. A szeldzsukok mtivészetét az oszmaén-t6r6k6k folytattak. Bizane

elfoglalasa utan épitészetiikben erdsen érezheté a bizanci hatés, kiilonésen a centralis térképzésben. Epitészetiik klasszikus

korszaka

a

16. sz.

és a

17. sz.

eleje, ekkor

mukédétt Szindn épitész, az istanbuli Sahzdde dzsami alkotéja. A 18. sz.-t6] az eurdpai stilusok, a barokk s az empire is eljutottak Téréko.-ba, ahol keleti elemekkel vegyiilve sajatos stilust hoztak létre. A térdko.-i empire legszebb alkotésa a Dolma Bagese palota, melyet Karabet épitész készitett 1853-ban. Az empire-t a 19. sz. 70-es éveiben, a neoklasszikus stilus valtotta fel. A szazad végén, alakult ki az épitészetben egy jellegzetes keleti eklek-

ticizmus

(a konyai Aziziye dzs4mi, 1871). A nemzeti hatasaként az épitémtivészet az oszman

mozgalmak

esak az 198-i alkotmany kihirdetése utén indult meg. Ekkor Parizsbél meghivték A. Antoine-t, a kivalé szinhazi szakembert, aki sokban hozzajarult a modern térék szinjatszas kibontakozasahoz. 1918-ban jelenhettek meg elészér nék a tordk szinpadon ; addig fiuk jatszottak a n6éi szerepeket is. 1936-ban Kemdl Alattirk Nemzeti Konzervatériumot alapitott a vendégként meghivott C. Ebert és P. Hindemith vezetésével, majd az iskola novendékeinek kozremiikddésével 1941l-ben megnyilt a Nemzeti Szinhaz Ankaraban. Jelenleg ez a szinhaz hat épiiletben mikddik ; Izmirbe és Bursdba is ellatogat. A térék szinhazmtivészet nagy nemzeti alakja Muhsin Ertugrul, a nagy szervezé és rendezé ; jelenleg Istanbul hat vérosi és egy magaénszinhazat vezeti. Az ankarai nemzeti szinhazak igazgatéja Odneyt Gokger. — Irod. T. Kilkereskedelmi utmutatdé. 1956.

tordkparadicsom

489

térékparadicsom : — padlizsin térdkszegfi (Dianthus barbatus) : a szegfifélék (Caryophyllaceae)

csaladjaba

tartozd,

kézép-eurdpai

eredetti,

kétnyari novény. Megnyult szdron, fejlédé dlernyés viragai kiilénb6z6 szintek, tarkak ; jim.-t6l aug.-ig virdgzik. Vagott virdgnak és kitiltetési anyagnak termesztik. Magvetéssel szaporitjék. Tordkszentmiklés : jjv., Szonok m., a ~i j. székhelye. L: 23 570 (1961). Buza-, kukorica- és takarmanynévénytermesztés. Ag., gépdllomas. Malomipar. Baromfifeldolgoz6. Téglagyar. Mezégazdasagi gépgyar. Gimnazium, mezégazdasagi technikum, tangazdasag. — A klasszicista ref. templom, valamint a szélmalom mtiemilék. térésdarazsak (Scoliidae) : a rovarok (Insecta) hartyasszarnyuak (Hymenoptera) rendjének fullankosok (Aculeata) alrendjébe tartozé dllatesala4d. Tulajdonképpeni hazajuk a tropusok, nalunk csak néhany fajuk él. Larvaik a lemezes csapu bogarak larvdéiban, fejlé6dnek. Ide tartozik legnagyobb darazsunk, az drids térésdardzs (Scolia flavifrons var. haemorrhoidalis) ; a szarvasbogar és az orrszarvi bogar éléskédéje. A virdg- és findncbogarakban éléskédik a sdtétszdrnyu térésdardzs (S. hirta) ; az Alféldon kézénséges. téréttvonal ; egymashoz csatlakozé szakaszok dsszessége. Zart, ha kezdépontja egybeesik végpontjdval. A zart ~at poligonnak is nevezik. Egyszerti a ~, ha barmely két nem szomszédos oldalnak nines k6z6s pontja. torpe : mesék, mondak rendkiviil apré névést szerepldje, rendszerint hegyes sapkaval, ész szakaéllal 4brazoljak; egyarant lehet jé- és rosszindulatu. Részint a térpe népekre (+ pigmeusok) v. —térpe ndvésti emberekre vonatkozé tapasztalatokbdél, részint pedig a gérég és a german, mitologia alvilagi lényeinok emlékeibé] alakitotta ki a népek képzelete.

torpecsillagok : olyan csillagok, amelyeknek jellemzé tulajdonsaguk, hogy atméréjiik viszonylag kicsi ; abszolat fényességiik altalaban gyenge. A — Russell-diagramban az azt keresztben atszel6 agban, (térpedg v. fag) helyezkednek el. — Lényegében a Nap is torpecsillag. térpeegér (Micromys minutus): az egyszerimetszéfoguak (Simplicidentata) alrendjének egérfélék (Muridae) csaladjaba tartozé ragesalé. Mindéssze 13 cm hosszt; az egerek kdz6tt is a legiigyesebb kusz6. Bundaja felii) vordsbarna, alul fehér. Okélnyi fészkét 0,5—1 m magasan,,

sdsbol, fib6l szévi. Egész Eurdpdban és -Azsidban megtalalhaté, nalunk nedves réteken, nadasokban,

ken, gabonaterm6é

vidéken,

erdészéle-

él.

torpefenyé (Pinus montana v. mugo) : a feny6k (Coniferae) osztalydnak feny6félék (Abietaceae) csaladjaba tartoz6, alacsony termetti novényfaj. Kozép-Eurdépaban 1500—2000 m-es magassagok k6zé6tt dvet alkot. Parkjaink gyakori disznévénye.

térpeharesa (Amiurus nebulosus) : > harcsa térpe névés : 1 m-nél alacsonyabb emberi termet,

az

agyfiiggelék, pajzsmirigy, nemi mirigyek csékkent mutkédése, az agyvelé, a csontok megbetegedése, angolkor v.ismeretlon ok kévetkeztében. A tudomanyos iroda-

lomban ismert legkisebb tdrpe, az egyiptomi Hilany Agybe 60 éves koréban csupén 38 cm magas volt. torpe viamii : vizikerekes v. turbindés erémti, amelynok

teljesitménye a 60 kW-ot nem haladja meg, és csak helyi energiasztikséglet kielégitésére szolgdl. Ide soroljuk a vizienergidt kézvetlen mechanikai munkava atalakité vizimalmokat és a kisebb telepiilések sajat aramsziikségletét kielégité kis erémtiveket. Olesdsaguk miatt szere-

puk jelentés a kis vizhozamu hegyi patakok vizienergiakihasznalasaban.

janak

Z

P

tort : két egész szim hanyadosa. Jelélése —.

A ~vo-

térténelmi materializmus

Tortel : 6tk., Pest m., ceglédi j. L : 5530 (1960). Dinnyetermesztés. Sertés-, juh- és baromfitenyésztés. Hataraban kéolajeléfordulas. Térténelmi Térténelmi Emlékbizottsag: — Magyar Emlékbizottsag

térténelmi

iskola : (kézg) —német térténelmi iskola térténelmi materializmus : a tarsadalom Altalanos fejlé6déstérvényeivel és kategoéridival foglalkozdé filozofiai tudomany, a marxista filozéfia szerves alkotorésze. A tarsadalmi tudomanyok (politikai gazdasagtan, jogtudomany, térténelemtudomany stb.) a tarsadalmi élet egyes oldalait, a tdrsadalmi viszonyok meghatarozott

jelenségeinek

és fajtainak

fejlédését

A ~

a tarsadalmi

élet

viszont

kélesénhatasat

és

tanulmanyozza,

felhaszndlva

manyok

tanulmanyozzak.

valamennyi

legdltalanosabb

eredményeit.

A

az egyes

~

oldalanak

térvényszertségeit

,,elészér

tarsadalmi tette

tudo-

lehetdvé

a tudomanyos szociolégiat” (Lenin). Tudomanyos értékt szociologiai kutatas csakis a materialista tarsadalomelmélet, a ~ alapjan fejlédhet ki. Szoros egységet alkot a

dialektikus

materializmussal,

mert

a _ dialektikus

materializmus alapelvei és térvényszertiségei a tarsadalom teriiletén is valosagosak, de ugyanakkor a ~ feltarja a torvényszertiségek specidlisan, a tarsadalomra jellemzé érvényes formait. A ~ az ember létfenntartasdhoz sziikséges anyagi javak —termelési médjaban, talalja meg azt a £6 erét : az anyagi alapot, mely meghatarozza az egész tarsadalom életét, fejlédését. Megallapitja, hogy a tarsadalom anyagi léte az elsdédleges, s a tarsadalom eszméit, tudatat végsd soron a tdrsadalmi lét hatarozza meg. Nem lehet helyesen megérteni a politikai intézmények, eszmék, elméletek lényegét, ha nem a gazdasdgi alapbol indulunk ki (>alap és felépitmény). Marx szavaival : »Eletiik

tarsadalmi

termelésében

az

emberek

meghata-

rozott, sziikségszerti, akaratuktol fiiggetlen viszonyokba, termelési viszonyokba lépnek, amelyek anyagi termelderéik meghatérozott fejlédési fokanak felelnek meg. E termelési viszonyok désszessége alkotja a tarsadalom gazdasagi szerkezetét, azt a redlis alapot, amelyen, a jogi és politikaifelépitmény emelkedik, és amelynek meghatarozott tarsadalmi tudatformak felelnek meg. Az anyagi javak termelési médja hatarozza meg a tarsadalmi, poli-

tikai és szellemi életfolyamatot altalaban.” A tarsadalom fejlddését

a

természet

fejlédéséhez

hasonlédan

nem

az

emberek szubjektiv kivansdgai, nem 6nkény, hanem az emberek akaratatdl és tudatatdl fiiggetleniil létezé objektiv torvények hataérozzik meg. Az emberek ezeket a torvényeket felfedezhetik, megismerhetik, felhasznalhatjak sajat érdekiikben, korlatozhatjak egyes térvények hatokérét, de nem semmisithetik

meg,

s nem

hozhatnak

létre

ujakat. A torvények felismerése és felhasznalasa a hozzajuk valo alkalmazkodas révén teszi lehetévé céljaink megvalésitasat. A ~ szerint az emberiség térténete progreszsziv, elérehalado fejlédési folyamat, mely felmeriilé és feloldéd6

ellentmondasokon

keresztiil az tj, haladé

tarsa-

dalmi erdknek a régi reakciés, 6nmagukat tulélt erdk ellen, vivott osztalyharcan és gyézelmén keresztiil valésul meg. A fejlédés eléidézdéje tehat a tarsadalmon beliil is az ellentétekharca, amely az osztalytarsadalmakban, az osztalyhare torvényszertségében, nyilvanul meg. Az uj és a régi, az elhald és a sziileté k6z6tti hare a belsé ellentmondasok kibontakozasat, felszinre térését és megoldédasat jelenti ; torvényszertien, vezet el a régi megsemmisitéséhez és az uj gydzelemre

jutasdhoz.

A tarsadalom

anyagi termelé-

er6i fejlédéstik bizonyos fokan ellentmondasba keriilnek a termelési viszonyokkal, amelyek kozé6tt addig fejlédtek. A termelési viszonyok a termeldéerdék fejlédési formaibdl azok béklydiva vaélnak. Ekkor kévetkezik be a tarsadalmi forradalom korszaka (evolucid—revolucid). A ~on, alapszik a tarsadalom tudomanyos megismerésa és a forradalmi cselekvés tudomanyos elmélete és mddszere. — Mare eldtt a tarsadalom jelenségeit lényegében

nal folotti szim (p) a ~ szdmldldja, a ~vonal alatti (q) a nevezdje (—raciondlis szdmok). tértek egyszertisitése és hévitése : az az eljaras, amelynek sordn, a tortnek a szamlaldjat és a nevezdjét is ugyanazzal a szammal osztjuk, ill. szorozzuk. A tért értéke

idealista mddon, vizsgaltaék, a tarsadalom

szellemi, tudati

viszonyait emelték ki meghatarozékként

(Platén, Arisz-

mindkét

totelész, Aquinéi Tamas,

esetben

valtozatlan

marad.

Kant,

Hegel stb.). A materia-

térténelmi

490

materializmus

lista torténetfelfogas egyes elemei, a ~ ideoldgiai eldzményei azonban mar korabban, fellelheték egyes, altalaban idealista koncepcidkban. Arisztotelész pl. megsejtette az Allamformak valtozdsai mégott a tarsadalom egyes rétegeinek, osztalyainak harcat. A 17. sz. végén Vico is az osztalyok mozgasat érezte meg a tarsadalmi valtozdsokban, de a tarsadalmi fejlédést korforgas formajaban magyarazta. A 18. sz. francia felvilagositoi, materialistéi (Holbach, Helvétius, Diderot) a természet és tarsadalom kélesénhatasat lattaék meg. A klasszikus angol kozgazdasagtan, képviselé6i (Petty, Smith, Ricardo) a munkaértékelmélet alapjait raktak le, megkdézelitve a tarsadalom gazdasdgi viszonyainak tudomanyos magyarazatat. Hegel a térténetiség szerepét ismerte fel, a restauracié korabeli francia torténetirdk pedig az osztalyharcot. Bar a Marx elétti materializmus térténete soran egyes gondolkodé6k megkisérelték a materialista szemlélet kiterjesztését a torténelem vizsgalatara (pl. Montesquieu,

Diderot

stb.),

mechanikus,

metafizikus

térténettudomany

térténeti kép : térténelmi, mondai v. mitolégiai eseményeket Abrazolé festmény, esetleg dombormti. A mivészet torténetének egyik legrégibb miifaja. Sz4mos d6kori emléke maradt meg (pl. az i. e. 4. sz.-i Philoxenosz gérdg fest6 Nagy Sdndor és Dareiosz csatdjadt dbrazolé6 kompoziciéjanak pompeji mozaikmasolata), jelentdéds mitivészeti 4g volt a reneszansz (P. Uccello csataképei, Michelangelo, Leonardo kartonjai), majd a barokk (Veldzquez, Rubens), s végiil a 19. sz. folyaman (David, Ingres, Gros, Delacroix, Verescsagin stb.). Mo.-on, Madardsz Viktor, Szé-

kely Bertalan és Than Mor voltak legkivalobb képviseldi.

tértémetiség : a jelonségeknek

mozgdésukban,

keletke-

zésiikben, — fejlédésiikben, és sziikségszerti elmulasukban,

az 6ket létrehozé konkrét térténelmi feltételekkel valo ésszefiiggéstikben valé vizsgélata. E dialektikus vizsgaélat elengedhetetlen feltétele az un. térténeta mdodszer, amely a kérdéses folyamat megtérténése lefolyadsanak tényleges sorrendjében valé tanulmanyozaésara irdnyul.

térténeti

segédtudomanyok:

kilénféle

Gnallé

tudo-

szemléletiikkel mégis idealistak maradtak a tarsadalom teriiletén. A marxista filozéfia osztalytartalma és kialakulasanak tarsadalmi és elméleti feltételei képessé tették a~ megalkotoéit, Marxot és Engelst arra, hogy a materia-

mdnyégaknak — a térténeltudomdny szempontjabél helyesebben kiegészité tudomadnyoknak nevezett — dsszefoglalé

lista szemléletet

megismertetésével foglalkoznak. A torténettudomanynak fontos kiegészité tudomanya a targyi emlékekkel foglalkozé régészettudomdny (archeoldgia), az embertan (antropolégia), az éremtan (numizmatika), a tdrgyi népraje; az tratlan hagyomdnyokkal foglalkozé néprajz (folklér) és a nyelvtudomany; az trott forrdsokkal foglalkozé felirattan (epigrafia), irdstérténet (paleografia), oklevéltan (diplomatika), pecséttan (szfragisztika), cimertan (heraldika), kortan (kronoldgia). Ujabban nyertek jelentéséget a kényvtdr- és levéltartudomdny eredményei (bibliografiak, segédletek), az archeografia és egyes kiilénleges forrasanyagot feldolgozé ~ (pl. a hivataltérténet,

a tarsadalom

és a dialektikus

jelenségeinek

mddszert

vizsgdlatara.

kiterjesszék

Marx,

Engels,

Lenin alapveté, iranymutatdé tételei mellett nagy jelentéségi Mehring, Plehanov, Lafargue stb. elméleti mun-

kassaga A

a ~

torténelni

kifejlesztésében.



materializmusrél.

Irod.

Marx—Engels :

1948;

Marx—Engels :

A német ideoldgia. 1952 ; G. V. Plehanov : A materialista torténelemfelfogasrdél. 1948 ; Sandor P.: A t. m. térténete

1. kényv.

1945; Rudas

L.:

T.

m.

1950;

Molnar

E.: At. m. ideolégiai elézményei. 1952; Molnar E.: A t. m. filozéfiai alapproblémai. 1955; At. m. Szerk. : F. V. Konsztantyinov. 1955. torténelmi regény : a regénynek az a fajtaja, amely témajat nem az irdéd kor4bdl, hanem a térténelmi multbdl meriti. Bar a miultat dabrazolja, rendszerint tartalmaz aktualis mondanivalét, sz6l a sajat korahoz is. A kor alapvet6 mozgatdéerdéit a valésagnak megfeleléen mutatja be, a mfivészi hatas érdekében azonban, a kisebb jelontéségii térténelmi eseményeket v. a mellékszerepl6k vonasait szabadon alakithatja. A 19. sz. elején keletkezett, amikor a francia forradalom és a napdleoni haborik nyoman Eurdépa-szerte megélénkiilt a torténelem iranti

érdeklédés. A ~ mesterei kéziil legjelentésebbek : W. Scott, L. Ny. Tolsztoj stb., a magyar irodalomban Jésika M., Hétvis J., Jékai M., Méricz Zs. stb. (+ még regény) — Irod. Lukacs Gy.: A térténelmi regény. 1947. torténeti fdldtan, fdldtérténet: a —foldtannak a Fold és a rajta 616k alakulasaval, valtozasaival, életével, fejl6désével foglalkozé6 aga. A fdldtani képzédmények egymasutanjat idébeli és térbeli (rétegtani, sztratigrafiai) szempontbol tagolja. A tagolas rendszere az 1881-ben tartott bolognai nemzetkézi féldtani kongresszus Aaltal megallapitott alapelvek szerint alakult ki. Az idé- és térbeli fokozatok parhuzamositasat az alabbi tablazat mutatja : Id6fokozatok

Fajélté (hemera)

Rétegtani, térbeli

fokozatok Ov (z6na)—szint

Példa Congeria

balatonica

szintje

Korszak

(heliek)

Kor (epocha)

Idészak (periddus)

Emelet

Szarmata

Sorozat (széria)

Dogger

Rendszer (szisztéma)

Devon Szilur Kambrium

146

Csoport

Kainozoikum Mezozoikum Paleozoikum

elnevezése. sorolj4k,

A ~ amelyek

keretébe a

azokat

toérténeti

a ldrténeti statisetika)

a

forrdsok

tudomanyaéagakat feltérdsaval

és

stb.

térténeti statisztika : az a tudomany, amely a térténeti forrdsok

szamszerii

adatait

statisztikai

méddszerrel

dol-

gozza fel. Médszertani sajatossaga, hogy az eredetileg mas célokra késziilt d6sszeirasok adatait Ugy csoportositja, hogy azok a statisztika modern méddszereivel feldolgozhaték legyenek (lényegében szamlaldlapokat Aallit dssze). — Irod. Palffy I.: A magyar t. forradsai. 1934; Palffy I.: A t. s. 1938; At. s. forrdsai. Szerk.: Kovachich J. 19657.

térténettudomany : az emberiség lom)

fejlédésével,

(az emberi

felemelkedésével,

tarsada-

eldérehaladdésanak

dialektikus térvényszerti folyamataval foglalkozé tudomany. Eredményeinek irdsos régzitését (ill. tagabb érte-

lemben

az emberiség fejlédésének koraébbi szakaszaiban,

a megorzésre méltonak itélt jelenségek, események frdsos feljegyzését is) torténetirdsnak nevezik. Elézményeinek tekintheték az irast még nem ismeré tarsadalmakban a szajhagyomany utjan terjesztett hdsi énekek, mondak, mitoszok, melyek kezdetben, egy-egy kézésség életében kilénleges fontossaginak latsz6 eseményre, a kézésség munkajara, az azzal kapesolatos tiszteletben alld targyakra, személyekre, elédékre, ill. elédként tisztelt képzelt lényekre stb. vonatkoztak, majd az 6skézésség bomlasi idészakéban féként az allandé rablé-kalandozé habortikban, kittint vezérek és vitézek tetteit dicsditették (pl. Ilidsz), amit az osztalytarsadalom kialakuldsa utaén altalaban az uralkodék magasztalasa valtott fel. — A legrégibb irott forrasok az ékori Egyiptombél, Babilonbél, Assziri4bél és Perzsidbél maradtak fenn kébe

vésett és cserépiratos szérvanyok, majd részletes leirasok formaéjaban. A tulajdonképpeni, céltudatos ~ az dgérég Hérodotosszal (i. e. kb. 484—425), amint nevezik ,,a torté-

netiras atyjaval’’ veszi kezdetét, akinek szemléletében, azonban, még igen sok volt a mesés elem. A gérég ~ estcsat jelenté Thukiididész (i. e. kb. 460—400) mar az oknyomozé modszert alkalmazta, tudatosan kutatta az adatokat és forrasait bizonyos kritikdval kezelte. A roémai térténetirdk a gdrég eredményeken indultak el, s a cesaszarsag idején fellépett legjelentésebb térténetirdk:

térténettudomany

491

T. Lnvius (i. e. 59—i. sz. 17) és C. Tacitus (i. sz. 55—117) azokat emelték magasabb fokra. Kindban a_ térténetirés alapjait Sze-ma Osien (i. e. kb. 163—85) vetette meg. Az Okori térténetirasra jellemzé volt a tanitd, példdt mutatd torekvés és kifejlett alakjaban a dolgok, események redlis okainak keresése. — Az eurdpai feudalizmus idején a katolikus egyhaz szellemi privilégiuma hosszu ideig ranyomta bélyegét a ~ra is. Az okori eredmények leginkabb még Itdlidban és Bizancban, éltek tovabb (Béles Led, Kénsziantinosz Porphiirogennétosz, I. Dukasz stb.). Italidban, a 6. sz.-i F. M. A. Cassiodorus (kb. 468—552) volt az elsé, aki vilagkrénikaja mellett hivatali tevékenysége kérébél forrdsgytjteményt allitott 6ssze. A k6ézépkori Ny-eurdpai ~ kézpontijai részben, a kolostorok, részben a kirdlyi udvarok s egyediili miiveléi a papok, elsésorban a szerzetesek voltak. A k6zépkori térténetszemlélet kézpontjdban, mint mindennek végs6 oka, az isten allt ; a torténetirék nem is keresték a dolgok, események valédi okait, megelégedtek a tudomasukra jutott események egyszerti regisztralasaval. A korai kézépkor forrasértékti emlékei az eseménye-

ket idérendben régzité — évkinyvek (pl. Altaichi Hvkonyvek), valamint az események puszta felsoroldsdn tul mar valamelyes csoportositasokra is térekv6 — krénikak és a tébbnyire krénikas jellegi gestak, életrajzok, ill. legendak. Mindezekben a vallasos szemléleten alapuld, vulgaris latin nyelven irt emlékekben sok a mesés, csodas motivum, amelyektél a kézépkor legjelentésebb térténetirdi

(Toursi

Gergely,

Bede,

Paulus

Diaconus,

Frei-

singent Otto, Liutprand) sem tudtak megszabadulni. A latin nyelvt krénikairas tetéfokat a francia Guillawme de Tyr (Tyrusi Vilmos, kb. 1130—83 utdén) és az angol Matthews Parisiensis (?—1259) m*ivei jelentették. A nemzeti nyelven kibontakoz6 ~ mar _ sokoldalibb 6s gazdagabb volt. — A _ térténetszemlélet tudoményos alapjai, az események magyarazatanak racionalis

elemei,

ill.

a

szorosan

vett

toérténetkutatas

mdédszerbeli kévetelményei azonban csak a renesednsz idején kezdtek kibontakozni. E torekvések hazdja Italia volt, amelynek fejlett varosaiban eldszér kezdtek kialakulni a korai kapitalizmus viszonyai. A _ térténetirds k6dzéppontjaba az alkotéd, cselekvé ember keriilt, a torténetirédk

kezdték

kritikaval

kezelni

a for-

rasként felhasznalt szévegeket, kialakitottaék a sz6veghtiség megallapitasanal hasznalhatdé filoldgiai médszereket,

irodalmi

stilusra

térekedtek.

E

korszak

ki-

emelkedé torténetirédja a német N. Cusanus (1401—64), az angol Reginald Peacock és az olasz Ae. S. Piccolomini (1405—64) utén N. Machiavelli (1469—1527), akinek torténetszemléletében mintegy dsszegezddtek a reneszansz torténetiras £6 eredményei. sagot tulajdonitott a térténelemben

Machiavelli fontosaz emberek kézétti gazdasagi érdekellentéteknek, s helyesen felismerve Italia gyengeségének okait, eréds kézponti hatalom kiépitése

mellett foglalt allast. A reneszdnsz torténetirdinak szévegkritikai

médszerét,

amelyet

az egyhaz

ellen forditottak

és amely kifejezésre jutott a reformacidé torekvéseiben is, a tovabbiakban a katolikus egyhaz is kénytelen volt fel-

hasznalni sajat védelmére. A 16—17. sz.-ban kibontakozott jelentés forraskutatd, kiadé és kritikai tevékenység kezdte kifejleszteni a -—ddrténeti segédtudomdnyokat, kiilondsen az oklevéltant, az irastérténeti vizsgalddasokat

torténettudomany a polgarsag megszerezte az uralmat, ill. azon volt, hogy rohamot inditson a hatalomért, a polgari tdrténetiras

legjobb képvisel6i, mint A. Thierry, F. P. G. Guizot, F. A. M. Mignet — bar korlatozottan, kizardlag a feudalis eré6k megdéntése tekintetében — felismerték az osztalyhare szerepét a torténelemben,. J. Michelet hangstlyozta a népi tomegek harcanak jelentéségét, de nem vette figyelembe tarsadalmi differencidltsagukat. A torténetiras kovetelményévé valt a miivészi forma, egyelére mint

a térténelem mozgédsitd erejének eszkéze. A francia torténetirék e csoportja utén az orosz V. G. Belinszkij, A. I. Hercen, Ny. G. Csernisevsekij és N. A. Dobroljubov

térténetszemlélete

kdzelitette

meg

leg-

inkaébb a gazdasagi tényezék és a néptémegek forradalmi harcanak megértését. Ezzel a polgari ~ eljutott legmagasabb

cstcsaig.

Jdllehet

még

szdmos_

jelentés

tényanyagot feltaréd polgari munka keletkezett, amelyek sok elméleti és féleg mddszertani szempontbdl hasznalhat6 felismerést hoztak, a polgéri ~ legmagasabb szinvonalan sem emelkedett fel addig, hogy a torténelmi fejlédés alapveté dsszefiiggéseit, dialektikus torvényszeriségeit felismerte volna. Az osztalyhare esetenkénti bemutatasa ellenére nem talaltak meg ennek helyes magyarazatat, szerepét egyes korokra, ill. egyes vonatkozasokra korlatoztak ; dltalaban véve tulzott jolentdséget tulajdonitottak egyes személyeknek, hésdknek, s nemegyszer ezek tevékenységének ismertetésére korlatoztak a torténelmi folyamat bemutatasat.

Az allamnak osztaly

feletti létet tulajdonitva idealizalték a burzsod allam szerepét ; els6dlegesnek tekintették a tarsadalom békés, evolicids fejlédését. A 19. sz. derekan és masodik felében, elterjedt az A. Comte (1798—1857) Altal mar a szazad elsé felében meghirdetett pozitivizmus filozofiajahoz k6zel alld » pozitivista’’ torténetirdi mddszer,

amelya kézvetlen okok

és okozatok rendszerén nyugodott, s ennek aprdlékos bemutatasara torekedve, gyakorlatilag mellézte a mélyebb osszefiiggések, kodvetkeztetések, torvényszertségek ku-

tatasat. Ez az iranyzat, féként Franciao.-ban s néhény mds orszdgban még a 20. sz.-ban is uralkoddé szemlélet

maradt,s



noha

nem

hatolt

a

torténelmi

folyamatok mélyére — a tények tisztelete és feltarasa altal sok értékes anyaggal gyarapitotta ismereteinket f6ként a gazdasdgtorténet teriiletén (EK. Lavisse, 1842—1922; H. Pirenne, 1862—1935 stb.). A 19. sz. kdzepe tajan uralkodéva valt Németo.-ban az tn. nagynémet torténelmi iskola, amely tikrézve Németo. nagyhatalmi torekvéseit, f6ként a politikai és diplomaciai torténettel foglalkozott, egyuttal elutasitva a felvilagosodas tdrténetszemléletének leghaladébb hagyomanyait, igy a torvényszertiség, ill. a haladds gondolatat. A széles anyagfeltaras és mietivészi elédadasmdéd szempontjabdl legkivalébb képviselédi: Th. Mommsen (1817—1903) és L. Ranke (1795—1886). A kultura torténetének kutatasaban, hasonlé koncepcidt érvényesitett a reneszansz rhntiveltség feltarasaban egyébként uttord jelentdéségi J. Burckhardt. — A-~ban is Uj korszakot jelentett Marx és Engels fellépése, a dialektikus materializmus szemléletének és médszerének a tarsadalomra valé alkalmazasa. Marx és Engels a —térténelmi materializmus elméletét, amelyet altalanossagban az egész emberi fejlédésre ki-

dolgoztak, konkrét térténeti munkdaikban alkalmaztak is,

tudomanyos alapokra helyezte. A kor kimagaslé gondolkodéinak (Voltaire, J. J. Rousseau, Ch. Montesquieu stb.) szemlélete athatotta a torténetirast is. Racionalista torté-

igy Engels A munkdsosztdly helyzete Anglidban ; Forradalom és ellenforradalom Németorszdgban ; A német paraszthdboru ec. miveiben, Marx Oszidlyharcok Franciaorszdgban ; Louis Bonaparte brumaire tizennyolcadikdja ; Polgarhaboru Franciaorszdgban c. és mas munkdaikban. Az osz-

netszemlélet

talyhare erésédése,

stb. Az oklevéltant a 17.sz.-ban J. Mabillon (1632—1707)

alakult

ki, a térténetet

mar

a tarsadalom

torténeteként fogtak fel, s kutatni kezdték a valtozasokban kimutathatod torvényszertségeket, ezeket azonban még az addig megismert természeti torvények analdgiajara mechanikus méddon értelmezték. G. Vico (1668—

1744) felismerte az emberi térténetben az anyagi valdsag jelentéségét, s a tarsadalmi valtozast fejlédésként fogta fel. A francia forradalom (1789—94) utan, a polgari forradalmak Eurdédpéjaban, abban a korban, amikor

a marxizmus

szemléletének

elterje-

dése a 19. sz. végén eszmei valsagba juttatta a polgari ~t. A pozitivizmus az osszefiiggések, a torvényszeriiségek objektiv létének v. felismerhetéségének tagaddasaba csa-

pott at, ill. kezdték kiszoritani a szellemtérténeti iranyzatok, elsésorban, az tn. neohegelidnus iskola W. Dilthey (1833—1911) és a neokantidnus iskola H. Rickert (1863— 1936) vezetésével. Szellemi elédeiknek kizadrédlag negativ, haladasellenes vonasait kiemelve az emberiség torténel-

torvény

492

térténettudeomany mét a vilagszellem, ill. altalaban a szellemi tényezd térténetére redukaltadk, a fejlédés helyébe a valtozas fogalmat voluntarizmussal. A természeti és a tarsadalmi~ekben a k6zés objektiv jellegen til eltérés tapasztalhatéd abban, hogy mig a természeti ~ek vakon, elemi erével érvényestilnek,

addig a tarsadalomban a ~ek érvényesiilése az emberek tevékonységén, keresztiil torténik, v. igy, mint a sok ellentétes emberi akarat és tevékenység ereddje (osztalytarsadalmakban), v. igy, mint a tarsadalom tagjainak egységes térekvése (szocialista és kommunista tarsadalomban). Az osztdlytarsadalmakban, Uj ~ek érvényesiilése esak a forradalmi osztalyhare utjan mehet végbe. A természetben is, a tarsadalomban is megkiilénbdéztethetiink Altalanos és specifikus ~eket. A specifikus ~ek alapja az anyagi mozgds mindédségi sokfélesége. — 2. (jogt) a legfontosabb jogszabdélyok elnevezése; rendszerint k6telezé érvényt altalanos magatartasi szabalyokat tartalmaz, de eldfordul, hogy tinnepélyes kijelentéseket is ~be foglalnak. A szocialista dllamban a legallandébb jellegi és a politikai és gazdasdgi rend szempontjabdl legjelentésebb viszonyokat ~ szabdlyozza. ~t kizardélag az allamhatalom legfelsébb szerve alkothat. Kiemelkedé jelentéségi

az alkotmany,

az allam

alap~e.

A Magyar

Népkéztarsasagban csak az orszdggytiiésnek van ~alkotasi joga. ~t az Elnéki Tanacs, a minisztertandcs és barmely képviselé kezdeményezhet. Az orszdggytilés altal

elfogadott ~t az Elnéki Tanacs elndke és titkara irjak ala és a Magyar Kézlényben hirdetik ki. Jelélése az évszam és azon, beliil a létrehozds sorrendjét kifejezé rémai

szamjogy alkalmazasaval térténik (pl. : 1961. évi IV. tv.). A szocialista dllamokban a ~ tervezett szévegét az orszaggyllési targyalast megelézéen gyakran széles kérti

térvénycikk

493

népi vitara bocsatjak.

(+ még alkotmdny,

— jog, > térvé-

nyesség)

torvénycikk, articulus: az egyes —térvényck régebben haszndlatos elnevezése (pl.: 1946. évi I. térvénycikk Magyarorszag allamformajarél) ; réviditése tc. volt. Népkoztarsasagi alkotmanyunk hatdlyba lépése éta nem hasznaéljuk. térvényerejii rendelet ;: a Népk6ztarsasag Elnoki Tanaesa altal kiadott jogszabaly formaja. Minthogy az orszdggytlés két Wlése kézdtt az Elndéki Tanades az orszaggytlést helyettesiti, mddosithat.

az ennek keretében hozott ~ térvényt is A Magyar Kézlonyben, kell kihirdetni. Az

orszaggyiilés iilésén minden kézben hozott ~et be kell mutatni jovahagyas végett. toérvényes képviseld : Altalanossagban olyan személy, aki térvénynél

fogva jogosult mas

személy nevében

el-

jarni. A csalad kérében a kiskori gyermek ~je rendszerint a sziild. Ha a sziil6k nem élnek, v. jogaikat valamely okbdél nem gyakorolhatja4k, a kiskori gyermek gondozasara gyamot rendelnek ki, s 6 lesz a ~ is. A gondozasra szorulé nagykori személy ~je a gondnok.

torzs

térvénygyujtemény : a térvényeknek a kiilénb6z6 jogagazatokat feldlel6 Osszefoglal6 gyjteménye ; Altaldnosan, hasznalt elnevezéso Corpus Juris.

térvényhatésag : a felszabadulas

elétti Mo.

terileti-

k6zigazgatasi rendszerének egyik formaja. Térvényhatésagi jelloggel miikddott a varmegyék és az un. torvényhatosagi varosok ké6ézigazgatasi szervezete, amelynek onkormanyzati jelleget adtak. Legfontosabb testiileti

szerveik

voltak

bizoltsdgok ;

a varmegyei

a korményt

és varosi

a ~ban

torvényhatésdgi

a féispdn

képviselte ;

az Onkormanyzatok elsé tisztviseléje a térvényhatdésagi bizottsag altal valasztott alispan, varosokban a polgarmester volt. A ~ok kézvetleniil a kormdénynak aldrendelten tevékenykedtek. A varmegyei ~ok iranyitottak a kézségek és a megyei vdrosok gazdasdgi és politikai életét.

Vérvénybatésagi Tudésitdsok : Kossuth

Lajos kényoaz elsé

matos, ill. kézzel sokszorositott lapja. 1836-ban

reformorszdggytilés berekesztése utén az akkor megsztint —> Orszaggytilést Tuddsitdsok folytatasaként jelent mog. Fontos szerepe volt a vm.-kben kialakult ellenzéki

térvényes Gréklés: a hagyaték atszallasanak rendje abban, az esetben, ha az elhalt személy részéré] végintézkedés,

ill.

végrendelet

nincsen.

(— 6rdklés,

tdérvé-

nyes) toérvényesség, Jlcgalités : tdgabb értelemben jogossiég, valamely cselekedet, magatartds, mozgalmi tevékenység jogos, térvényszerii volta; szukebb értelemben az allamhatalmi és dllamigazgatasi szerveknek a mindenkori térvények alapjan gyakorolt tevékenysége, ill. a térvények megtartdsa és megtartatdsa az dllam valamennyi hatdésdga, szerve, intézménye és polgara altal. — A ~nek ez a két oldala, vagyis a torvények megtartésa egyrészt az Allami hatdésdgok, masrészt az allampolgérok Altal csak a szocialista térvényesség fogalmaban jut egyforma hangstllyal kifejezésre. Ez lényegében azt jelenti, hogy a~ kovetelményeit az allamigazgatési szerveknek minden iranyi tevékenységikben

maradéktalanul érvényesiteniiik kell, és az dallamigazgatasi szervek munkdéjanak mindenkor hatalyos jogforrasokra kell épiilnie. Mas széval az allamigazgatdsi szerveknek mindig pontosan meg kell tartaniuk a jogszabdélyokat, ugyanakkor az allampolgarokkal is minden vonatkozasban meg kell tartatniuk a szocialista dllam rendelkezéseit. Az dllampolgari fegyelem biztositasa a ~ megvalositasanak elvalaszthatatlan része. A ~ biztositdsa az allamigazgatas teriiletén igen sokrétti, felelés feladat, ugyanis a lakossag legtdébb iigyének intézésében, elsésorban az Aallamigazgatasi szervekke] keriil kapesolatba. A szocialista dllamigazgatasi munka sokrétti feladatainak megfeleléen a ~ érvényesitését biztosité szervek és intézmények is sokoldaldan szervezettek. Ezt szolgdljak: az dllami és tarsadalmi ellenérzés kiilénb6z6 formai, az iigyészi altalanos feliigyelet, a birédsAgoknak az dAllamigazgatas ~ének biztositas4ra irdnyuléd tevékenysége, a déntdbizottsagok mitikédése, az dllamigazgatasi hatarozatok ellen iranyuld jogorvoslatok és panaszjog, a hivatalos személyek biintetdjogi, fegyelmi és vagyoni feleléssége stb. — Irod. Szamel L.: Az Aallamigazgatas térvényességének jogi

biztositékai. 1957. térvényességi 6v4s: polgari perben az a rendkiviili jogorvoslat, ill. biimteté perben, az a rendkivtih perorvoslat, amellyel a legfébb iigyész v. a Legfelsébb Birésag elnoéke barmely polgari tigyben hozott jogerés hatdrozat v. badrmely biinteté iigyben hozott jogerés itélet ellen azon, az alapon, élhet, hogy az torvénysérté v. megalapozatlan. — Irod. A térvényességi Ovasok gyakorlata.

1961. térvényességi amelynek

,

igt

Cit icybel vena -tn

Oye

~~

ss

LLRs Fike LaRaces op nate Ker asin aoe

here

FAG Coed oerae

Aetpu ls belektr 6

.

10h

y

a As Wopen tm

aeane, alah ap oe 4h al Che

2 lbam

tm bore rey lam

Cap mee ogeradee. 9.

A Toérvényhatésdgi Tudésitdsok egy levelének

.

fejresze

vélomények orszigos kézvéleménnyé szélesitésében,..A szer-

kesztéség tajékoztatasdnak tokéletesitésére vidéki levelezék halézatat épitette ki. Az aulikus reakcidé el akarta Kossuthot hallgattatni, de a vm.-k védelmiikbe vették.

Metternich

birodalmi

kancellar,

elsésorban

Pdlffy

Fidél gréf kancellar unszolasdra

1837-ben a lapot betil-

totta, majd amikor

is megjelent, elfogatta

az tovabbra

Kossuthot. Ezutéan a lap megsztint. Térvényhozé Gyiilés, Assemblée Législative [aszablé lézsiszlativ] : a torvényalkoté testilet elnevezése egyes korszakokban Franciao.-ban. — 1. Az 1789—94-i francia forradalom idején 1791. okt.-ben az Alkotmanyozd Nemzetgytilést valtotta fel; a monarchia felszamoldsa utdan, 1792. szept.-ben hataskérét a Konvent

vette at. — 2. Az 1848—49-i francia forradalom idején, 1849. m4j.-ban az Alkotmdnyozé Gyulés tevékenységének befejezése utan ismét ~t hivtak egybe, amely III. Napoleon allamesinyéig, 1851. dec. 2-ig allt fenn.

térvényi tényallas : —- ténydllas toérvényszék : régi birdsagi szervezetiinkben a masodik fokozatu birdsag volt. Elsé fokon nagyobb horderejéi iigyeket targyalt és a jardsbirdsagok déntései ellen elsdé fokon hozz& lehetett fellobbezni. Altaldban a mai megyet birdsdgnak felelt meg. térvényszéki elmekértan: — igazsdgiigyi elmekdortan torvényszéki orvostan : — ~gazsdgtigy? orvostan térvényszentesités : — szentesités

térvénytelen

gyermek:

— hdzassdgon

kiviil

sziiletett

gyermek

perorvoslat:

rendeltetése

a

rendkiviili

torvénysérté

perorvoslat,

jogerdés

itéletek

kijavitdsa, a térvények egységes értelmezése és alkalmazasa. ~ot ndlunk a legfébb tigyész (— digyéseség) v. a Legfelsébb Birésag elndke inditvanyozhat (térvényességi

évas), s azt a Legfelsébb Birdésagbiralja ol.

térvivas ; — vivds térgs: 1. (biol) phylum .: rendszertani fogalom, az osztalynal (classis) nagyobb egység. — 2. (anatdémia) truncus (lat.>: az ember és a felsdrendt dllatok testének azon, része, amelyhez a nyak és a végtagok csatlakoznsk. Vaza a gerincoszlop. — 8. (ndv) az évelé hajtasos

novények fasodott szara, amely a koronat dsszekoti a gyokérzettel. — 4. (mikrobiolégia) als6bbrendt szerveze-

tek

toérzsszovetség

494

Toérzs

(baktériumok,

gombék)

tiszta

tenyészete.



5.

(allattenyésztés) valamely neves apaallattél szarmazdé allatok csoportja. — 6. (nédvénynemesités) egy anyanovény magrol vetett utddszaporulata. Az elsé évi szaporulat az A ~,a tovabbi évek szaporulata a B, C stb. ~vek. — 7. —tdrzsi szervezet Torzs Jené (1887—1946): szinész. A Thalia-tarsasag tagja volt, majd kisebb megszakitasokkal a Magyar

tenyészértékének felismerése érdekében. Az adatokat. torzskényvekben, 6s ezek segédjegyzékeiben tartjak nyilvan. A zdrt térzskényvet bizonyos idépontban lezarjak, és csak azzal az allomannyal, ill. annak ivadékaival foglalkoznak

tovabb,

amelyet

ebbe

a torzskényvbe

mar

Szinhazban jatszott. 1945-ben a Nemzeti Szinhaéz szerzodtette. Klasszikus dramakban, és modern tarsadalmi

felvettek (pl. zart az angol telivér lovak torzskényve, amelyet 1793-ban elséként létesitettek). A nyitott torzskényvbe bizonyos fajtajellegbeli tulajdonsagokkal és termeléképességgel rendelkezé allatok veheték fel. Jelenleg a legtébb torzskényv nyitott. A ~t ndalunk 1949-ig az allattenyésztd egyestiletek és szévetkezetek végezték, ellenédrizték a teljesitményeket és iraényitottak

szinmtivekben,

a

egyarant

kivald

Legjelentésebb szerepei:

Richard,

A

néma

Dr. Kelemen

alakitasokat

nytjtott.

Hamlet, Sasfidk, Peer Gynt, III.

levente,

Feleky

(Hivatalnok

urak),

(A farkas) stb. Ismertebb filmje : Meseauto.

torzsallattenyésztés ; nagy termelékenységi eldallitasara alkalmas tenyészaéllatok nevelése az mel6 (hus, tej, tojas stb.) Allattenyésztés szamara. aze célra szervezett téresdllattenyésztd dllomdsok

dAllatok aruterNalunk iranyit-

jak.

térzsbér ; — alapbér torzsfejlédés, filogenezis alaki, szerkezeti

monofilelikus szarmazdas, vagyis az élélényeknek egyetlen kézés ést6l vald leszarmazasanak a gondolata, ellentétben a > polifiletikus torzsfejlodéssel, amely szerint az 616 szervezetek kiilénféle 6si formakbol szdrmaztak le. A ~sel, ill. az egyes rendszertani csoportok leszarmazdsi viszonyaival, rokonsagi kapesolataival s ezek kialakulasanak térvényszertiségeivel a ~tan (filogenetika) foglalkozik. A ~ zsenialis megsejtdi voltak Anaximandrosz (i. e. kb. 611—546), Hmpedoklész (i. e. kb. 495—435) és T. C. Lucretius (kb. i. e. 98—53), 6k azonban nem taéamaszkodtak tudomanyos alapokra. Elsé valodi képviseléi J. B. Lamarck (1744— 1829) és Ch. R. Darwin (1809—82) voltak. Az egyedfejlédés és a ~ kapesolatat E. Haeckel (1834—1919) német zoolégus a ->biogenetikat alaptérvényben fogalmazta

meg. torgshang: az eldjegyzés nélkiili hangsorok, azaz toreshangsorok nem médositott hangjai (pl. a zongora fehér billentyui). (> még hangelnevezések) térzsi szervezet : az Oskdzdsségi tarsadalom bomlaésanak idészakara jellemzé, a magantulajdon, kezdeteivel dsszefiggésben kialakulé kételék. A magaéntulajdon kialakulésaval, a —nagycsalddok létrejéttével meggyengiilt a > nemzetségek erejo; a nagycsaladdokra szétaprézdédott nemzetségeket fogta d6ssze a ~ ; kézdsségi formajara a k6z6s nyelv, az egyiivé tartozast kifejezé torzsi név és meghatarozott teriilet jellomzé. Elén a térzsfé allt, a torzs »legidésebb”,

azaz

szerveket.

T oreskényvi

leghatalmasabb

s ezzel

egyet

jelen-

Jelenleg

Allami

szervek

Tv

ellendrzés alatt alld dllatallomany Magyarorszagon (1960. év végi adatok) Tehén

Anyakoca

Kanea

Anyajuh

darab

valtozdésoknak a lancolata,

melyeken, az élélények a féldtérténeti mult soran, az élet keletkezését6l napjainkig, a legfejlettebb szervezetti n6vények és allatok, ill. az ember kialakulasaig Atmentek. A ~

térzskényvezé

(megyei ~i feliigyeléségek) végzik. — A névénytermesztésben az Allamilag elismert nemesitett fajtakat torzskonyvezik (térzskényvezett fajta).

1952 1958 1959 1960 1961

50 96 103 114 123

Toreskinyvi

338 483 311 765 211

|

36 34 39 46 41

679 422 615 325 924

26 35 30 27 24

234 115 397 289 218

44 49 63 67 74

ellenérzés alatt dlé dllatdllomdny

554 836 410 684 994

arénya

szdzalékban" |

1952

5,8

1958 1959 1960 1961

10,8 11,5 oan 14,7>

|

:

9,4 8,8 13,5 8,7

|

9,4

8,3

11,8 10,0 10,2 11,7

5,7 aa 7.0 7,0

a) A tavaszi Allatésszeiras anyadllomanydnak szazalékaban.

térzsszam ; — primszam térzsszévetség : katonai jellegi szervezet, amelybe tdbb-kevesebb tdrzsi szervezetben €16 népcsoport k6zés védelem és kézés — tamadd, zsakmanyolé — hadjaratok inditasa céljabol egyestilt. Fennallasanak idejére az egyes torzsek testvéri szovetségre léptek egymassal ; a magyarok — vérszerzédése is ezt a toérzsek k6zétti vérbosszu kikuiszobélése érdekében kététt szévetkezést jelentette. A kialakulé magantulajdon alapjan létrejév6 osztalyviszonyok kezdetleges fejlédése soran jott létre leginkaébb rokon térzsek szévetkezésébél, de gyakranidegen népcsoportok is esatlakoztak hozzd 6nként v. az erds ~ kényszeritésére. Egyes erésebb ~ek nomad birodalmat is alkottak (pl. > bolgdr-térokok, —+kazdrok). A legtekintélyesebb (leggazdagabb) térzsfé6k k6éziil valasztottak a ~ katonai

vezet6jét,

hadvezérét,

aki mellett

a biraskodast

esotleg egy masik térzsi tisztségviseldé latta el. A szilard szervezetté alakult ~

feje altalaban uralkod6i dinasztidt

téen: legvagyonosabb nemzetségének feje. Kezdetben a fontosabb tigyekben a népgytilés déntétt, késébb a térzsf6 tisztsége drdkletessé valt, és mellette kialakult a tébbi vagyonos nemzetségféb6l a térzsi arisztokraécia. A szomszédos teriileteken 616 térzsekkel kiélezéd6 gazdasdgi ellentétek gyakori haborikhoz vezettek, amelyeket a térzsf6 mint hadvezér iranyitott, a régi nemzetségek pedig hadda alakultak. — Kiilénésen a harcos nomad pasztornépeknél (— nomddok) alakult ki erés ~, igy a vandorlas soran a magyarokn4l is. Az osztaélytaérsadalom elemeinek fejlé6désével a legerésebb térzsek vezetése alatt — térzs-

alapitott. Fennallasa eldésegitette a térzsi szervezetben, él6 népesoportok egy néppé valasat, amelybe gyakran. nem rokon térzsek is beolvadtak (pl. a magyar népbe a kabarok). Megszilardulasa utan a nép nevévé a legerésebb, a vezetévé lett torzs neve valt (a magyar nép név a Megyer térzs nevébél). — A magyarok vandorlé ései az 5.

szdvetségek jottek létre. —

ket ; vezérré a Megyer torzs fejének, Almosnak

~ben

élve

kiilénb6z6

A magyarok

nomad

ései az 5. sz.-tdl

térzsszévetségek

keretei

sz.-t6l torzsi szervezetben,

keretei kézétt

éltek.

kuil6nb6zé6 nomad

A besenyék

tamadasai

birodalmak

miatt a 9.

sz.-ban kivaltak a kazdr bérodalombol és Ny-ra vandorol-

tak. A 9. sz. utolsé6 negyedében a besenydktdél elszenvedett vereség hatasara Hielkézben ~ben, egyesitették erdiArpddot

valasztottak,

88l-ben

és 892-ben

a fiat:

Arnulf német

k6zé tartoztak. A 9. sz.-ban a besenyék tamadasa miatt kivaltak a kazdr birodalombdol, és Levédidban 6nallé torzsszovetséget alakitottak.

herceg szovetségeseiként harcoltak Szvatopluk nagymorva

térgskonyvezés : a gazdasdgi Allatok termeléképességével kapesolatos 6r6kléd6 tulajdonsagok és az ezek kialakitasdban jelentés tényezék nyilvantartdsa az allatok

magyar nép sorsdénté honfoglalasat (895—96-ban). Tébb mint fél évszdzadig eredményes rablohaborukat folytattak (> kalandozdsok), amelyek gyorsitottak az antago-

fejedelem, 895-ben, pedig, Bizanccal szévetséghben Simeon bolgar car ellen. Arpdd vezérletével hajtottak végre a

torzstenyészet

495

trachit

nisztikus osztalyellentétek kialakuldsaét, ami végiil is sziik-

foltos. Ndlunk 616 2 faja kéziil a tavaszi ~

ségessé tette a feudadlis allam megalapitdsat (— dllamalapitas). torzstenyészet : 1. (allattenyésztés) pepinéria Cfr.-bdl), elit-tenyészet: olyan kivalé Allatdllomany, amelyben kialakult esaladok és > vérvonalak vannak ; termelékenység és tenyészérték szempontjabdl felette all a fajta datlaganak. Rendeltetése elsésorban az orszdg Allattenyésztésének ellatasa j6 minéségi apadllatokkal. — 2. (névénynemesités), pedigree-tenyésztés (fr.-bdl—ang.) : az anyatéparcellék szaporulatainak rendszeres valogatasdval létrehozott, elkiilénitett tenyészet. Tottds : 6tk., Baranya m., mohacsi j. L: 1020 (1960). Va.: Boly. té6véghangzé6 : a magyar torténeti szédalaktanban a jelenleg massalhangzés végti szavaknak bizonyos toldalékos alakjaiban szereplé tévégi révid magdnhangzdja,

erdés, nyirkos helyeken, féleg Ny-on, diszlik; a késébb nyilé nydri ~ (L. aesticum) az Alféld folyéinak arterein

pl. haz-, hazat, hazak stb. alakokban

az a hang.

tovis: névények méddosult hajtésa; a szdr v. az oldalhajtasok tenyészékupjanak fokozatos mtikédéscsékkenése utjan jon, létre. Sejtjei megnyultak, erédsen megvastagodott faluak. Megkiilonbéztetnek dg~t (kékény), levélke~t (sdskaborbolya), pdlha~t (akdc) stb. Egyes trépusi névényeken

a gydkér mddosul ~sé.

Tovis : — Teius tovisfarkuak (Xiphosura):

a csépragds

izeltlabuiak

(Chelicerata) altérzs rakszabdstak (Merostomata) osztalyaba tartozé allatrend. Potrohukhoz egy hosszu, kard alaki nytlvény csatlakozik. E-Amerika és DK-Azsia tengerpartjai kornyékén élInek. Legnagyobb kéztiik a

60 cm hosszura megnévé molukki rdk (Limulus polyphaemus).

tovisszur6é

gébies:

— gébics

tézeg, turfa: lapos teriileteken bomléd névényi anyagbol felhalmozéd6, nagy viztartalmii szerves iiledék. Allandéan, erésen Atnedvesedett talajon, kevés oxigén, jelenlétében, lefoly6 bomlas eredménye. Névényi alkatrészei még felismerhetédk benne. A kitermelt ~et 30% nedvességtartalomig szaritjak. Tiizeléanyagként hasznéljék. Ujabban gazgenerdtorokban elgdzositjak v. leparoljak (~koksz, ~katrany, leparlasi géz). Az épit6iparban, a ~b6l késziilt lemezeket hé- és hangszigeteldnek hasznaljak; hédszigetelé képessége megkézeliti a parafaét. Huminsavak, csomagoldanyagok, sdét papir is késziil beléle. Jelentés mennyiség szolgal talajjavitasra, tragyalé felitatasaval szerves tragyadk készitésére stb. — Hazankban, a legnagyobb ~telepek a Hansagban, a KisBalatonnaél,

a Sarréten

stb. vannak.

tézegmoha (Sphagnales) : a lombosmohaék (Musci) osztalyanak egyik alosztalya. Fajai hamuszintiek. Hajtasuk ustékszertii agesomdéban végzédik, gyékérszéreik — ellentétben, a tdbbi lombosmohaval — ninesenek. Savanyt lapok,

sarrétek

és laperdék

lakdi.

Az

fi-i vidékeken,

a

tundrakon, nagy tomegben élnek. Elhalt maradvanyaikbél tézeg keletkezik. Az erdés tézegmohalapokon a Sphagnum fuscum, a lapos tézeglapokon a Sphagnum rubellum az uralkod6 faj. Hazankban, ritkak, elsdsorban maradvanylapokban (pl. a keleméri Mohos-tavak, a csarodai lapok stb.) fordulnak el6é. tézegmoha-lap, dagaddlap, sphagnum-lap, Sphagniherbosa : hegyvidékeken és hivoés éghajlatu, savanyt talaju teriileteken, a t6zegmoha (Sphagnum) fajok vizfelhalmozé képessége k6évetkeztében csapadékvizzel kialakult lap. Mivel belseje a névényzet névekedése és elhalasa kovetkeztében, egyre vastagodik, feliilete dombort lesz. Jellemz6 novényei a gyapjassas-fajok, hangafélék, torpecserjék, az erdei fenyé és a lapi nyir. Az elhalt, als6 moharétegek lassan, Atalakulnak tézeggé és talajat képezik a kévetkez6 moharétegnek. A ~ban, felhalmozédé sok viz olykor aradatként tor ki és elonti az alacsonyabban, fekvé teriileteket (ldpkitorés). — fro.-ban, Nagy-Britannidban (Cumberlandben, Skdéciéban) gyakori.

tézike

(Leucojum):

egyszikti,

az

amarilliszfélék

(Amaryllidaceae) csaladjaba tartozd névénynemzetség. Egyforma 6 lepellevél jellemzi, ezek csuicsa zéld v. sarga

(L. vernum)

terem.

tézsde: tdkés gazdasagban kiilénleges mddon szervezett és szabalyozott, meghatarozott helyen és idében rendszeresen, mikédé piac. Fajtaéi: 1. Aru~: ezen elsésorban egyenletes mindédségii tomegarukat adnak és vesznek nagy tételekben, drumintak v. elfogadott miné-

ségi szabvanyok alapjan. Lehet altalanos v. specidlis (pl. gabona-, gyapot-, kdvé- stb.) ~. 2. Hrtékh~: az aru~k mintjdra létrehozott, kilénféle értékpaptrok (legféképpen, dllamadéssdgi kétvények, ,,fdld’’-zdloglevelek és — ma kiilénésen — részgvények) tomeges adasvéte-

lére szolgalo piac. A kapitalista tarsadalomban jelentdés szerepe van, elsésorban, a befektetésre vard szabad t6kék mozgésitasaban, masrészt lehetdséget ad az un. ~i spekuldciéra, s ezzel eldsegiti végsé soron a tdke koncentracidjat és centralizacidjat. — Az elsé nomzetkézileg ismert ~t Londonban, Th. Gresham angol kézgazdasz alapitotta 1566-ban Royal Exchange néven. A 17. sz.ban, Antwerpenben, majd Amsterdamban, jottek létre un. vilag~k. Mindkét fajta ~t egyesitette a volt Budapest: Aru- és Ertéktézsde. 1864-ben, nyilt meg a Pester Lloyd Tarsulat Gabonacsarnokanak utédaként. Elén, 30 taga ~tandcs allt. Bp.-i Szabadsdég téri épiiletét (Tdzsdepalota, ma

Technika

Hdza)

1905-ben

Alpdr Ignac tervei

alapjén épitették. — A~ a szocialista gazdasagban mint a tékés spekulacid fellegvéra megsztinik, Mo.-on 1948-ban zartak be.

tézsér

(arab

tuddZar,

tiiddzar

*kereskedé’

szdbdl):

marhakereskedé. Az arutermelés fejlédésével fellendilt mo.-i marhakereskedelmet a 16—17. sz. folyaman nagyrészt paraszti és kisnemesi sz4rmazasu, gyorsan, gazdagodé

~vek tartottaék keziikben. A 17. sz. derekan azonban a Habsburg uralkodék monopolizaltak és idegon vallalkozoknak adték at a marhakereskedelmet, ami a magyar ~eket tonkretette. (+ szarvasmarha, — Keleti T'drsasaq) Trabzon, Trapezunt: fekete-tengeri kikétév. BKToroko.-ban. L: 53000 (1960). Textil- és dohanyipar. Dohany-, kukorica-, bab-, mogyorékivitel. Hadikik6t6. — Az i. e. 8. sz.-ban gérég telepesek alapitottak. Az i. e. 2. sz.-ban a rémaiak héditotték meg. Az 5. sz.-tdl a bizanci birodalom egyik tartomanyaénak székhelye. 1204-t6l 61-ig a trapezunti csdszdrsdg székhelye. 1461-ben a torék6k foglaltak

el.

trachea (gér.): I. (all) a szdrazféldi rovarok, szazlabiak és egyes pdkfajok légzdészerve. Az allat testébe szelvényenként benytld, elagazd, kitinnel bélelt bérbetiiremkedésekbél dallnak, melyek csérendszert alkotnak és egy-egy nyildssal (stigma) nyilnak a test feliiletére. Benyomulnak minden, szery belsejébe, sdt a sejtekbe is és ott vékony fali agacskakban végzdédnek, melyek lebonyolitjak a légeserét. — 2. (all) a tiidédvel lélegzé gerincesek

és

az

ember

tiidejét

a

garattal

dsszek6t6

vezeték (—légcesd, 1.) — 3. (nov) tobb sejt fuzidjabdl létrejév6, vastagodott falu, plazmat nem tartalmazé vizszallité cs6. (> még szdllité szdvetrendszer) tracheida : a esérés Dinosaurusok (Ornithopoda)

alrendjébe tarto-

z0, két labon jaro, névény-

evé kihalt ésdllat. Allkapesaiban a mtikéd6é fogak mégétt tébb sorban pdtfogak is voltak. Egy ~ban 2075 fogat szamoltak meg. Hires a wyomingi (USA) felsé-kréta tledékekb6l el6keriilt ~mumia, amely a pikkelyekkel boritott bdr lenyomatat is megoérizte. Testhossza kb. 10 m.

trachoma

(gér.), egy¢p-~

tomi szembetegség:

kezdet-

ben alig észrevehetd tiinetekkel, kisfoku kénnyezéssel, valadékképzédéssel jar6 Trachodon fert6z6 betegség. A szemhéji kotéhartya egyenletesen megvastagodik, felszine bar-

sonyos lesz, benne, féleg a felsé athajlasi redékben apré, gombosttifejnyi csomdk képzédnek. A folyamat a szaruhartydra is raterjedhet. Késébb a kétéhartya hegesedik, ami az Athajlasi redé megrévidiilését, szemhéjbefordulast,

a k6t6- és szaruhartya kiszaradasét okozhatja. Leginkabb a trépusokon terjedt el, de a mérsékelt égév alatt is, fé-

ként régebben,

sokfelé eldfordult.

dllandé rendszeres atvizsgalasaval, dekezéssel meg lehet akadaélyozni

A fertézétt

lakossag

a fertdzés elleni véa betegség terjedé-

sét. Régebben nehezen bofolyésolhaté, hénapokig, évekig tart artalom volt, ma sokkal jobban és révidebb idé alatt gyégyithatd. — Irod. Radnét M.: T. 1956. Tracia, Thrakia :; torténelmi teriilet a Balkén-hegység K-i részén, az Egei-, Fekete- és Marvadny-tenger kézétt. Oslakéi a trakok. A kereskedelem szempontjabél kedvezd

foldrajzi fekvést és természeti kincsekben gazdag teriilet birtoklasdért hosszi szazadokon at d4daz kiizdelem folyt. Az i. e. 6. sz.-ban perzsa fennhatdésag, majd az i. e. 4. sz.-ban Makedoénia uralma ala keriilt. I. e. 46-ban hosszi kiizdelem utan

Rdéma terjesztette kira hatalmat ; a biro-

dalom kettévalasa utan, a kelot-ré6mai birodalom birtokéba keriilt. Az i. sz. 4—5. sz.-ban a gétok, majd a hunok pusz-

titd tamadasai érték. Az 5—6. sz.-ban teriiletére szlav térzsek aramlottak be. Bizanc és a bolgar birodalom k6z6étt ~ birtoklasdért folytatott kiizdelem soran a 9. sz.-ban K-i teriiletei a bolg4r birodalomhoz keriiltek. A 10—11.

sz.-ban Bizane bittoka volt, majd a 13. sz. elején dtmenetileg a Latin Csdszdrsdg fennhatédsdga ald jutott. A 14—15. sz.-ban a tor6k6k hoditottak meg. Az 1877— 78-i orosz—téroék haborut lezardé San Stefand-i békeszerzédés értelmében EK-i teriilete a bolg4r fejedelomség része lett; 1885-ben, teriiletének egy részét (K-Rumélia) Bulgariahoz csatoltak, mig nagy része Téréko. birtokaban maradt. Teriiletének birtoklasdval kapcsolatban a Gorégo., Téréko. és Bulgaria kézé6tt fennallé vitas kérdéseket a gérég—térék hdborut kéveté 1923-i lausanne-i konferencia tisztazta (K-i része Térdko., Ny-i része Gérégo., ill. egy kis része, tengerkijaré

birtokaéba

keriilt).

Alexandroupolisz,

Jelentésebb

nélkiil

kikétév.

transzkontinentdlis

Bulgaria

Gérégo.-ban

vasuttal.

Tracy [trészi], Spencer (1900— ): amerikai filmszinész, az amerikai filmmtvészet egyik legjobb jellemszinésze. 1937-ben elnyerte az Oscar-dijat. Ismertebb filmjei: harmadik,

Pik A

Traetta

496

Trachodon

varosa, Olajvaros, Az asszony, az orvos és a hetedik

kereszt,

Az

Greg halasz

és a tenger.

trade-union (ang. trade ’szakma’ + union ’egyesiilés’ : az angol szakszervezetek és a Brit Nemzetkézésséghez tartozé egyes toriiletek szakszervezeteinek elnevezése. Nagy-Britannidban a 18. sz. folyaman alakultak, elsé

orszagos kongresszusukat

1868-ban tartottak. Tagjaikat

nem iparagi, hanem szakmai szervezési alapon egyesitik. Az angol példa nyoman tébb volt és jelenlegi dominiumban és gyarmaton, a szakszervezetek hasonlé szervezeti elvek alapjan létesiiltek, s ugyanezt az elnevezést viselik. — A-~ok eredetileg a munkasosztaly harcos szervezetei voltak, amelyek sz4mos jelentés sztrajkot vezettek a munkdésok gazdasdgi és politikai érdekeinek védelmében. A 19. sz. kézepén azonban kialakult a trade-unionizmus, a ~ok fokozatosan jobboldali reformista vezetés ald keriiltek, s szakképzett munkasokat tomorité céh jellegi egyestiletekké valtak, amelyek elvesztették forradalmi

vondésaikat. Az 1880-as években fellép6 wj-trade-unionok, amelyek a betanitott ésrészben szakképzetlen munkasok felé fordultak, ezen, a helyzeten alapjaban véve nem tudtak valtoztatni. Miutdn, 1906-ban megalakult a Munkds Part, a ~ok tagsdga automatikus parttagsaghoz jutott ; a szakszervezeti és a partvezetéség d6sszefonddott és a munkdésosztaly soraiban a burzsoazia érdekeinek eléharcosavé valt, amely a proletaridtus harcos megmozdulasait Ujbdl és Ujbdl elérulta (pl. az 1924-1 szénbanyasz-sztrajk, az 1926-i Altalanos sztrajk stb. esetében). Nagy-Britannidban jelenleg kh. 650 ~ mtikédik, amelyek nagy részét a Munkas Part irdnyitasa alatt 4ll6 Trades Union Congress (Szakszervezeti Kongresszus’) fogja dssze 8,25 millid taggal (a teljes szakszervezeti tagsag mintegy 10 millid). Elén az évenként vadlasztott 35 tagi Kézponti Tanacs (General Council) all;

1949 éta a Szabad Szakszervezetek

Nemzetk6zi Szévetségéhez tartozik, amelyben jobboldali vezetéi — E. I. Hill, G. Woodcock — dénté befolyassal rendelkeznek. A Szakszervezeti Kongresszus baloldali szarnyénak vezetdje F. Cousins, a Kézponti Tanacs

kommunista tagja W. Paynter. trade-unionizmus : a szakszervezeti mozgalom egyik reformista iraényzata, amely elnevezését az angol szakszervezetek, a trade-unionok neve utaén kapta. Az iranyzat a 19. sz. kézepén, az angol munkdsarisztokrdcia megjelenésével egyidejtien, annak szemléletét tukrézve és érdekeit képviselve lépett fel, majd annyira megerdésddétt, hogy képvisel6i fokozatosan teljesen keziikbe kaparintotték a trade-unionok vezetését. Csak a jél fizetett szakmunkasokat vonték be a szakszervezetekbe, ame-

lyek szik kérti szakmai csoportosuldsokka valtak; az élik6n, 4llé fizetett funkcionariusok hivatalnoki munkat végeztek, s a trade-unionok tevékenységét a munkasarisztokracia anyagi jolétének biztositasat célz6 akcidkra korlatoztaék. Ezt a politika4t, a ~t Marx és Engels mint opportunista, a munkdsosztaly érdekeit eldruléd iranyvonalat bélyegezték meg. A 19. sz. utolsd évtizedeiben megjelené wj-trade-wnionizmus fellépett a sztik kort céhszellem

ellen, s tomériteni

toérekedett

a betanitott

és

részben, a szakképzetlen munkasokat is, az angol szakszervezeti mozgalomban azonban dénté valtozast nem tudott elérni. A Munkas Part (alakult 1906-ban) vezetdivel ésszefonddott szakszervezeti vezeték a brit burzsoazia tamaszaiként a munkasmozgalom leszerelésére téreksze-

nek, tamogatjak a brit imperializmus gyarmati politikajat 6s kilpolitikajat. Az I. vilaghdébori éveiben a ~ reformizmusaval szemben, fellépett a szakszervezeti mozgalom keretében az tuzemi bizalmiak (shop stewardok) forradalmi mozgalma, amely 1920-ban a szovjet hatalom védelmében megszervezte a nagy hatasu ,,El a kezeket Oroszorszagtdél!” akcidt. Az angol kommunista part — amely a szakszervezeti mozgalomban aktiv tevékenységet fejt ki — az idék folyaman, egyes trade-unionokban jelentés befolyasra tett szert. A baloldali befolyas erés6dése ellenére a trade-unionok tébbségében, dénté mértékben érvényesiil az oppoitunista ~ politikaja.

tradicié,

traditio

):

hagyomany,

hagyomanyos

szokas, felfogas.

Traetta, Tommaso (1727—79): olasz xzeneszerzé. Italidban, Szentpétervdrott, Londonban mikédétt. Az olasz

opera

seria és opera

buffa mestere.

A

Gluck-féle

antikizalé, a dramat hangstilyozé reform egyik elékészi-

téje. Operdin kiviil egyhazi zenét stb. is irt.

Trafalgar-fok

497

traktor

Trafalgar-fok : hegyfok D-Spanyolo.-ban (Sevilla tart.) az Atlanti-dceén partjan, Gibraltartél Ny-ra. trafalgari csata, 1805. okt. 21.: angol—francia tengeri

allattenyésztés mellékterméke. Az Allattenyésztés takarmanyalapjat viszont a novénytermesztés 4llitja elé, de erre csak bdséges tragyafelhaszndlas esetében

utkézet Spanyolo. D-i partjan a tengerbe nyilé Trafalgarhegyfok magassagdéban. A H. Nelson angol admiralis vezérlete alatt alld brit flotta 27 hajéja meglepetésszert rajtaiités utan megsemmisitette a franciadk és a hozzajuk csatlakozott spanyolok 33 hajébol alld hajorajat. A francia flotta veresége meghitsitotta Napdleonnak a NagyBritanniaban vald partraszdllasra irdnyuld terveit. A esataban Nelson elesett, Vzllenewve francia tengernagy fogsagba keriilt, Gravina spanyol tengernagy halalos sebesiilést szenvedett.

képes. (+még_ istdlldtrdgya, —miitradgydk, > szerves tragya) — Irod. N.Sz. Avdonyin: Fejtragyazas. 1955 ; Kreybig L.: Tragyazastan. 1955 ; Fekete Z.: Talajtan és tragyazastan. 1958; Kemenesy E.: Talajerégazdalkodas. 1959 ; Talaj- és tragyavizsgaélati mdédszerek. Szerk. : Ballenegger—Di Gleria. 1962. Trahtenberg, Joszif Adolfovics (1883—196C): szovjet kézgazdasz, az SZU Tudomanyos Akadémiajanak tagja

tragédia : szomortjaték, a drdma egyik valfaja. Cselekménye egy kibékithetetlen ellentmondast tiikréz6, tragikus —konflikiuson, alapul, mely a hés bukasdval végzodik (> tragikum, —katarzis) — Fénykorai egybeesnek a dramaéival. A mitologiai targyakat feldolgozé ogorég ~ mesterei: Aiszkhiilosz, Szophoklész, Euripidész. A 16—17. sz. kiemelkedé ~irdi: Shakespeare, Lope de Vega, Calderon, Corneille, Racine voltak. A 18. sz.-ban — megdontve az addigi gyakorlatot, mely

szerint a ~

hése csak elédkelé személy lehet —

létrejéott

a polgari ~. Elsé jelentés mtiveléi Lessing és Schiller voltak. A 19. és a 20. sz.-ban kiemelkedé ~k szerzéi Kleist,

Hebbel,

O’Neill

stb.

Bank

Ban

A ec.

Hauptmann,

legnagyobb miive.

Ibsen,

magyar

(A ~

Shaw,

~

térténetét

A.

Miller,

Katona

Jdzsef

részletesebben,

— drama.) tragika (gér.>: tragikus szerepkérben jatszd, tragédiak hésnéit alakito szinészno. tragikomédia : a —drdmdnak az a fajtéja, melyben tragikus és komikus elemek vegyiilnek (—tragikum, —+ komikum). Hésén, nevetiink, de ugyanakkor szdnalmat,

részvétet is érziink iranta. Moliére tobb vigjatéka ~nak tekintheté (Mizantrép, Dandin Gyérgy stb.). tragikum katarzist valt ki.

tragy4k : a talaj termékenységének névelésére alkalmas szerves v. szervetlen anyagok. Lehetnek — szerves tragydk, dsvdnyi v. > mitragyak 6s kozvetve hatd ~ v.

talajjavité

anyagok.

A k6ézhaszndlatban

— istallotrdgydt értenek ; ez valéban leginkébb hasznalt tragyaféleség.

tragyalé : nitrogénben,

kdliumban

~on,

altalaban

a legfontosabb

és serkenté

és

anya-

gokban (névényi hormonokban) gazdag, tragyakazlakbél elszivarg6 csurgaléklé. Zéldségesek és rétek tragyazdsara kézvetleniil is hasznaljdk, de féleg —istdlldtrdgya és —+ komposztok 6nt6zésével hasznositjak.

tragyazas : agrotechnikai tevékenység a tala} taplaldanyag-készletének kiegészitésére és a terméssel kivont tapldléanyagok pdtldsara. A ~ sordn a tragydkat a talajba, a talaj felszinére v. a novényzetre juttatjak. Sziikségessége régéta ismert, és a mezégazdasadg fejlédésével jelentésége a névénytermesztésben egyre novekszik. Kiilénésen nagy lépést jelentett az istallotragya széles k6érii elterjedése és F. Liebig kutatdsa nyomén a mult

szazad kozepén megkezdett mti~. A mezégazdasadgi termelés mai szintje csak ~sal tarthaté fenn, és a tovabbi fejlédésnek is egyik dénté tényezdje vilagszerte a tragyafelhasznalas néovelése. Az istaéllétragya szoros kapcsolatot létesit a névénytermesztés és az allattenyésztés k6ézétt,

mivel nagy terméseredmények esak béséges istallétragyaval 32 Uj Magyar Lexikon VI.

a névénytermesztésben érheték el, amely az

volt.

Féként

a tékés

Ujratermelési

ciklus,

a hitel

és a

tultermelési valsagok kérdéseivel foglalkozott. Tobb irasa magyarul is megjelent. Traianus, Marcus Ulpius (53—117): rdémai csaszar (ur. 98—117). Hispanidban, sziiletett. A rémai birodalom bels6 rendjének megszilarditasara térekedett. Atszervezte a Rajna és Duna menti rémai légidkat ; engedékeny politikat folytatott a provincidkkal szemben (rémai polgarjog kiterjesztése stb.), rendelkezéseket hozott a mezégazdasagi valsag lekiizdésére ; tamogatta az épitkezéseket.

Dacia, Armenia, Parthia stb. meghddi-

tasaval a rdmai birodalom uralkodasa idején, érte el legnagyobb kiterjedését. Dacia meghdditasdnak emlékét 6rzi a romai ~-oszlop és a Kazdn-szoros jobb parti sziklafalaba vésett emléktabla. Trajnyin, Ilja Pavlovics (1887—1949): szovjet jogtudés, az Allamjog és a nemzetiségi kérdés szakértdje, 1939 dta az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagja, 1942 utan az SZU Tudomanyos Akadémidja Jogtudo-

manyi Intézetének igazgatoja. 1947-t61 a német fasisztak és a veliik egyiittmtikdd6k haborus btineselekményeinek kivizsgaldsara alakult allami bizottsag tagja volt. Trak], Georg (1887—1914): osztrék k6lt6é, a korai expresszionista lira jeles képviseléje. Pesszimista hangulatu,

virtudz

kélteményeiben,

természeti

képeiben

a

hanyatlé polgari vilag magdanyat, tehetetlenségét és embertelenségét juttatta kifejezésre. (Vdlogatott versek, 1959.) trak nyely : indoeurdpai eredetti nyelvy, amelyet az okori trakok a Balkan félsziget K-i felében beszéltek. Az i. sz. 6. sz. folymén kihalt. Néhény ~% foldrajzi és személynév, valamint Erzerovoban (a bulgariai Filippopoli mellett) talalt aranygytrtire gorog jellegt irassal vésett feliratok maradtak fenn, megfejtésik még bizonytalan. Kozel allt hozza a frig és az alban nyelv. trakok : szaémos balkéni és részben kisazsiai nép osszefoglaléd elnevezése. A még nemzetségi szervezetben, él6 ~ az i. e. 8—T. sz.-ban, gérdég befolyds ala keriiltek. Az i. e. 5. sz.-ban létrejétt az elsé korai rabszolgatartd allamalakulatuk, amely azonban a szazad végén részeire hullott, s az i. e. 4—3. sz.-ban, majd az i. e. 2. sz.-tdl ismét Roma uralma alatt allt. Az erdteljes gérég-rémai

hatas utdn beolvadtak a népvandorlas kori népekbe. trakta : Bonaparte Napéleon altal alapitott, Franciao.-tél figgd kéztarsasag

Transpluto Itdliaban.

499

Napdleon

1796-i

olaszo.-i

hadjdrata

idején

Lombardia teriiletén hoztak létre. 1797-ben a + Cisalpin Koézlarsasdg

része lett.

Transpluto

algebrai egyenlet). Ilyen, tobbek kézt pl. a z, a kor keriiletének és 4tméréjének viszonya;

v. @, az un. természetes logaritmus alapszama.

transzcendentalis : filozdéfiai mtiszé6, a kanti filozdfiaban a megismerésnek —-a prior7, az emberi tudatban

eleve meglevé,

majanak jelélésére.

a tapasztalattdél fiiggetlen

Kant

~nak

for-

tartotta a teret és az

idét (mint az érzékiség formait) s az értelem kategériait (oksag, sziikségszertiség, mennyiség, minéség stb.). transzdukeié (lat. ’Athelyezés, dtvezetés’) : egyiranytt

génatvitel baktériumsejtben kialakult bakteriofag altal. Egyes 6r6ékl6d6 jellegek fertézés Utjan atviheték mas 6rék16d6 tulajdonsagokkal rendelkezé sejtbe. transzduktor : — mdgneses erdsité transzfer lat. ’dtvisz’ szdbdl>: 1. pénz tényleges atszallitasa

orszagbo6l

egyik

pénzintézetbél

a masikba.

a

Kilénésen

mdsikba

kiilféldi

v.

egyik

pénztartozas

kiegyenlitése kilféldi p6énznemben. — 2. addvégrehajtasi elj4rds ; az addéhatralék fedezetéiil lefoglalt ingésagok

elszallitasa. — 3. tékés gazdasdgban névre sz6lé értékpapir atruhazasa. transzfermoratérium : esedékes tékevisszafizetések és kamatok dtutalaséra engedélyezett haladék; tébbnyire kulf6ldi tartozasok fizetésének elhalasztasa. transzformaciéd: 1. (geom) egy egyenes, egy sik v. a tér olyan, 6nmagara valé kélesénésen egyértelmti — leképezése, amelynél bizonyos geometriai tulajdonsdgok valtozatlanok

maradnak.

A

w~kat

aszerint

osztélyozzuk,

hogy milyen tulajdonsagokat hagynak valtozatlanul. Az egyenestarté ~kat projektiv, a pdrhuzamossagtartokat affin, a szégtartékat

pedig

izometrikus

konformis,

~knak

a tavolsagtartékat

nevezziik.

Az

izometrikus

~knala megfelelé alakzatok egybevagék. — 2. (biol) egyiranyu genetikai Atvitel baktériumokban.

Az egyik geno-

tipustii térzs bizonyos jellegei, annak dezoxiribo-nukleinsavaval,

dAtviheték

egy

masik

térzsbe

(genotipusba).

transzformator : gépkocsi részére szolgalo vamhatar-atlépési okmany ; egyévi idétartam alatt két szomszédos orszig kéz6tt, tetszés szerinti szamu alkalommal teszi lehetévé a vamhatar atlépését. Az okmanyt a gépkoesit nyilvantarto orszag valamely nemzetkézileg elismert automobilklubja allitja ki. triptofan, f-indolilalanin : aromas > aminosav. Az em-

Julius Caesar és Pompeius egymassal valé szembefordu-

bernek nélkiilézhetetlon.

(vasuti jaérmiijavitd), élelmiszeripar (cukor- és szeszgyartas, sdrfézés, malmok). Sz4mos mtiemlék a k6zépkorbdl, féleg a 14. sz.-bdl (Szent Miklés-templom, Varostorony stb.). — Vastti csomdpont. Kézelében, Jaslovské

Atalakuldsi

allati és az emberi szervezetben hidroxiszarmazéka,

a

termékei

kéziil az

jelentés a triptamin,

szerotonin,

amely

a

ill.

vérnyomast,

gyulladasok esetében a szévetek permeabilitdsat szabalyozza. A szerotoninhoz hasonlo szerkezetti vegyilet a B-indolilecetsav (— heleroauxin), mely névényi noveszeto

anyag. Tripura : India k6zponti igazgatasa ala tartozo terilet, Asszam és Kelet-Pakisztan hatdran, a Bengal-alfold K-i részén. Legnagyobb része erdével, bambuszdzsungellel boritott teriilet ; 10 442 km?,

L:

1,1 miullid (1961), fdleg

tiparak. Fév.-a Agartala. Rizstermesztés. tris6: kémiailag trindtriumfoszfat; 12 molekula kristalyvizzel kristalyosodik (Na,PO,-12H,0O). Szddabdol és foszforsavbol allitjak eld. Jo vizlagyito és tisztitdszer. Tristan, Trisztdn : a kozépkor szamos eposziv. regényformaéban feldolgozott lovagtérténetének hdse, a sorsszerti, halalos szerelem jelképes alakja. Leghiresebb torténete szerint ~ nagybatyja, Marke kiraly szamara megkérte Izolddt, majd szerelmi varazsital hatasara halalthoz6 szerelemben egyesiilt vele. A kelta mondabdl szarmazo és szamos valtozatot képez6 torténetek igen nagyszamu k6ozépkori és ujkori verses és prozai feldolgozasai k6ziil a legismertebb R. Wagner operaja. Tristan da Cunha: szigetcsoport Nagy-Britannia fennhatosaga alatt az Atlanti-dcedn D-i részén, a Jo6reménység-fokt6l DNy-ra. ~, Gough, Inaccessible és Nightingale szigetekb6l all, de csak a 98 km? kiterjedésti ~ f6 szigeten, volt 1957-ben 290 fényi lakossag, akiket 1961. okt. 10-én, a szigeten lev6 2060 m magas vulkan kitdrésekor akaratuk ellenére Nagy-Britanniaba k6oltdztettek. Eghajlata

zord, allandé viharos szelekkel. Meteoroldgiai

megfigyelé- és tavirdallomas. trisgacharidok : harom egyszertt cukorbél felépitett dsszetett + cukrok. Legjelentésebb a raffindz. Trit6n: halfarku, férfi-felsétesttii tengeri istenség a gordg mitolégidban ; Poszeidén és Amphitrité gyermeke. Kagylotrombitajat fujva veri fel v. esendesiti le a tenger hullamait. Késébb a kéltészetben tobb

~ rol is beszéltek,

s a képzdémiivészetben elél két lolabbal is (kentaurotritonok v. ikhthtiokentauroszok). A és barokk kutak szoboresoportjainak gyakori tritonus : harom egész hang altal sag, azaz bévitett kvart. ~

abrazoltak reneszdnsz alakja volt. atért tavol-

van pl. a dur hangnem

IV.

és VIT. foka k6zétt (C-durban, f—h). A -~-lépést a klasszikus osszhangzattan mint nehezen, énekelhetét tiltja (Diabolus in musica = 6rddg a zenében). A lid hangsornak viszont éppen, f6 jellegzetessége az I. és IV. foka k6zti ~-hangk6z.

triumphus, iriwmfus : gérdg-romai idédmértékes verslab (1 hosszt,

1 révid:



vu). Ereszkedé

sorképleteket alkot

mind a klasszikus, mind a nyugat-eurdpai verselésben, (Vérésmarty : Szép Ilonka). . Trockij, Lev Davidovics, tkp. Bronstein (1879—1940): politikus.

1896-t6l

részt

vett

az

oroszo.-i

forradalmi

mozgalomban. Az OSZDMP megalakulasa utan 1903-ban a mensevikekhez csatlakozott. 1912-ben t6bb kisebb antileninista csoportot egyesitve létrehozta a bolsevik iranyvonallal szemben, fellép6 augusztusi blokkot ; centrista Allaspontot foglalt el. 1917. marc.-ban, sokévi emigracid utan visszatért Oroszo.-ba, majd 1917. aug.-ban cesoportjaval egyiitt csatlakozott a bolsevik parthoz. 1917. nov.-t6l kiliigyi népbiztos volt. 1918 elején a — Breszt-Litovszk-1 béke megkétésekor mint a szovjet kilddttség vezetdje Lenin intelmeivel és a partvezetés allaspontjaval ellentétes tevékenységével hozzdjarult a k6zponti hatalmakkal k6t6tt béke feltételeinek sulyosbitasdhoz. 1918-t6l hadiigyi népbiztos volt. Tovabbra is kitartva az altala mar korabban felallitott, un. permanens

forradalom elmélete mellett, amely tagadta a szocialista forradalom gyézelmének, ill. a szocializmus felépitésének lehetéségét egy orszagban, szembefordult a partnak a szocialista iparositas végrehajtasdra iranyuld politikajaval. 1926-ban a zinovjevistakkal egytitt blokkot alakitott a part iraényvonalanak megvaltoztatasdra. 1927-ben, frak-

clés tevékenységéért kizarték a partbdl és Alma-Atéba, 1929-ben pedig kilféldre szdmtizték. 1932-ben megfosztottak szovjet allampolgarsagatél. Kilféldén élve ~

Trécsanyi

509

trolibusz

tovabbra is folytatta az SZKP elleni harcat és kisérletet

kiszinezett

tett a nemzetkézi kommunista mozgalommal, a ITI. Inter-

(—tréjai mondakér). Az i. e. 11—9. sz.-ban trak torzsek

nacioniléval szemben, allé IV. Internacionalé létrehozasara. 1940-ben Mexikdédban merénylet aldozata lett. — Trockizmusnak nevezik a nemzetk6zi munkasmozgalomban a ~ és hivei antileninista nézeteit tiikr6z6 politikai dramlatot.

népesitették be, majd azi. e. 9—8. sz.-ban gérég telepilés

Trécsanyi

Zoltan

(1886—

):

formaban a gérég mondak

Nemzeti

1935-t6l

Mizeum

NM

"aWy

zee

irodalomtérténetird,

45-ig

k6ényvtaranak

szerkesztette

folydiratot. Szimos

a

munkatarsa

Magyar

irodalomtérténeti,

volt,

Kényvszemle

c.

meg

eee fl \IHhMMi ) y

=aSN

miifordité, nyugalmazott egyetemi tanar. Az MTA, majd a

G6rékitették

SN

yas

Nit

\

a oS ‘

we C7

torténeti, miveld-

Eszakkeleh ae3

WW,

déstérténeti, nyelvészeti, kényvtorténeti stb. munkaja jelent meg (Magyar ritkasdgok és furcsasdgok, 1924—25 ; A régi falu, 1933; Kirdéndulds a magyar miltba, 1937 ; Régi vildg, furcsa vildig, 1958; Régi magyar vilag, 1958 stb.). Félieg orosz irék (Puskin, Gogol, Lermontov, L. Tolsztoj, Turgenyev, Dosztojevszkij stb.) mtiveibdél for-

We NS

x

ditott.

Troelstra [trulsztra], Pieter Jellas (1860—1930) : holland szocidldemokrata vezet6. 1894-ben jelentdés szerepe volt a szocialdemokrata part megalakitaséban, majd hivatalos lapjanak (Het Volk) kiadasdban. 1925-ig a part parlamenti frakcidjat vezette. Az 1900-as évek elején szakitott az internacionalista allasponttal, 1909-ben a baloldal kizarasét kévetelte. Az I. vilaghabort idején és azutan, jobboldali, szocidlsoviniszta, opportunista politikat képviselt. Troeltsch [tréles], Ernst (1865—1923): német protestdns teolégus, filozdfus és szociologus. Filozéfidjaban az + ujkantizmus badeni iskolajahoz és az > ujhegelianizmushoz kapcesolédott. Szociolégiajaban Max Weber kévetéje, akinek tanitésdt még inkabb az trracionalizmus és szellemtérténet iranydba fejlesztette. Nem tudott teljesen kitérni

a marxi

torténelmi

materializmus

hatasa

eld];

igy pl. a valldsi jelenségeket igyekezott dsszefiiggésbe hozni a gazdasaégi fejlédéssel, de a k6zéttiik levé oksagi viszonyt fejtetére allitotta. Tagadta a tarsadalmi térvényszertségek létezését. Késébb nyiltan is harcolt a marxizmus ellen. Szociolégiaja a fasizmus ideolégidjaéhoz vezet6 német irracionalizmus egyik megnyilvanulasa.

tréfea (gér.): 1. vaddszemlék ; pl. az elejtett vad aganesa, kit6émott feje stb. — 2. az ellenségtd] harcban elragadott zaszlék, fegyverek stb. (még trophaeum)

Troger, Paul (1698—1762): osztrak barokk festé, Milénéban tanult; G. B. Piazzetta és Fr. Solimena hatottak iiucenebere! Mint freské- és oltdarképfesté Ausztridban, (Salzburg, Melk stb.), tovabba Pozsonyban és Gy6érétt dolgozott.

Trogir, Trax:

varos Jugoszlavidban,

a Horvat

Nép-

k6zt.-ban, a dalmaét tengerparton, Split (Spalato) kézelében. L: kb. 14000. Toérténeti nevezetessége, hogy a tatarjaras idején vara adott menedéket IV. Béla magyar kirdlynak, akit idaig ildéztek a tatarok. troglobiont szervezetek (gor. ’iireg, barlang + é16’ sz6bol):

sdététséget kedveld, barlangokban

é16 névények

és

allatok. Trohgornaja Manufaktura: az SZU egyik legrégibb és legnagyobb textiliizeme ; 1799-ben épiilt Moszkvaban. F6

termékei:

vaszon,

szatén, batiszt,

troilit ; a meteoritokban

jelenlevé,

pamutszdévet

FeS

stb.

dsszetételt,

hexagonalis rendszerti vasszulfid. Tréja, Ilion: dkori varos Kisazsia E-Nyi részén. Homérosz eposza (Ilidsz), valamint a 19. és 20. sz.-ban végzett asatasok (Schliemann, Dérpfeld, Blegen) nyoman valt ismertté. A varost valészintileg az i. e. 4—3. évezred fordulédjan alapitotték ; hamarosan Kisdzsia jelentds gazdaségi és politikai kézpontjavaé valt. Lakossaga az égei-tengeri szigetvilag lakdival rokon, nép volt. Az i. e. 2. évezred elsé felében a felbomldé dskézésségi tarsadalomban, megindult a korai rabszolgatarté viszonyok kialakuldsa ; létrej6tt a korai rabszolgatarté ~i dllam. Az i.e. 12. sz. elején (mas vélomények szerint az i. e. 13. sz. végén) az Agamemnon vezette akhaéj torzsek hdditottak meg (a birtoklésdéért dulé hdbort eredményeit erdésen

Ly

yh Se

Wri

Ge

if Aio l e 2

MN)MyHHwy NY \ WA ei , a aIN ZA NW

msesOe 4 hatodik réteg marsavanes

ay

Zit

coca

4 masodik réteg maradvényai

we

le

Tréja Az dsatasok két legérdekesebb rétege a mdsodik és a hatodik. Az elébbit Schliemann tévesen a homéroszi var maradvényainak tartotta. A hatodik a homéroszi var romja,

lett. Kb. az i. sz. 5. sz.-ig volt lakott. Késébb helyén puspoki székhely keletkezett. Véglegesen a térdkék pusztitottak el vidékét a 14. sz.-ban. tréjai falé : drids méretti, tireges testl, fabdl készitett 16, melyet a tréjai mondakér szerint Odiisszeusz tanacsara készitettek a T'rdéjdt kilone éve hidha ostromlé gérégék. Harcosaikat a ~ gyomraba rejtve azt szinlelték, hogy felhagynak az ostrommal, s a lovat a trdjaiaknak ajandékoztak. A trdjaiak Laokodn tiltakozésa ellenére varosukba vontatték a hatrahagyott orids szobrot, s a 16 gyomrab6] éjszaka eléronté gér6g6k elpusztitottak Trdjat. — Atvitt értelemben olyan ajéndék v. baradti lépés, amely mogoétt leigazas veszélye v. mas fondorlat rejlik. tréjai mondakér ; a goré6g mondaknak

a trdjai hébort

kériil csoportosuld része. Legteljesebb és egyben legkerekebb feldolgozasa a két homéroszi eposzban olvashaté: a Tréja ostromanak utolsé szakaszat megjelenité Ihdsz alkalmi utalasokkal az elézményeket is megvilégitja és Trdja tovabbi sorsara is céloz, mig az Odisszea az ithakai kiraély, Odtisszeusz bolyongasainak és hazatérésének mesteri dsszefoglalasa. A rank maradt két eposzon, kiviil még sok foglalkozott a ~ egyéb részleteivel; a ~h6éz kapesolédik Vergilius Aeneise, valamint a kés6i (4. sz.) Quintus Smyrnaeus Posthomericaja. A Homérosznal esetleg csak mellékesen emlitett részleteit szivesen, formaltak kiilon-kilén, remekekké a gérég tragédiakélték

is.

trojka:

a harmas

lovasfogat,

ill. a harmas

fogatti

szekér v. szan, orosz neve.

trokarozas : — benddszurds trolibusz (ang.): sinhez nem kététt, felsd vezetékes kézuti villamos jarmi%, autdbuszhoz hasonlé, gumiabronesokon, futo kocsiszekrénnyel és egyetlen, a padldé alatt elhelyezett, 100—150 LE-s kettés gerjesztésti (kompound), ritkabban, soros gerjesztési egyendramu motorral. Felsé vezetékéhez képest jobbra-balra kb. 4,5 m-t kitérhet. Kettés felsé vezetékre van, sziiksége, mert az dram visszavezetésére is a felsé vezeték szolgal. A kormanykerék

kezelése miatt a vezet6 labpedallal végzi a kapcesolasokat. Onkéltsége

a

kézuti

villamosvasiténal

nagyobb,

de

beruhazasi kéltsége jelentékenyen kisebb. Uzemkéltsége viszont kisebb az autdédbuszénal ; kilondsen dombos v. hegyvidéki palyan alkalmasabb. — Bp.-en az els6 ~jarat 1932-ben Obudan indult meg. A felszabadulds utdn a fovarosi ~halézat jelentdsen kiterjedt. 1962-ben 94 km-es vonalszakaszon 11 jaratban 216 db ~ bonyolitott le forgalmat. Mo.-on ~okat az Ikarus Karosszéria- és Jarmtgyar és a Csepel Autdégyar gyart. Trollhattan : véros DNy-Svédo.-ban, a Géta-f. mentén a hires, 32 m magas ~-vizesés mellet. L: 30 200 (1960). Itt van az orszag legnagyobb vizier6mtive: kapacitasa

220 000 kW. Energiadja részben, D- és Kézép-Svédo. aramellatasat, részben a helyi ipart szolgalja. (Villamos fémkohaszat, gép-, vegy- és cellulozipar.) A vizesést megkertil6é Trollhatte-csatorna a Géta-csatornaba vezet.

tromba kovagumo. Kiilonleges keménységéért és éles széli toréséért mar az déské-

korban hasznalta az ember készerszam készitéséhez és ttizesiholashoz. — 2. a > lantaniddék kloridjaibol eldallitott elegyfém és 18—30% Foe dtvdézete; kevés Mg-ot, Zn-et,

Al-ot

lepattand

és Cu-ot

részecskéi

is tartalmaz.

a

levegén

Acélhoz

dérzsdélve,

meggyulladnak

(piro-

foérosak). Ongyujtékban szikra keltésére hasznaljak. tiizoltas : a keletkezett ttiz gyors és hathatds elfojtasara iranyuld ténykedések dsszessége, mely kiterjed az élet- és

vagyonmentésre is. A ~ a —tuzoltdsdg feladata. Célja, hogy a rendelkezésre allé erével a legrévidebb idén, beliil, a legkisebb karral eloltsa a tiizet. A tiz oltasa az égés feltételeinek megsziintetésével térténik. Ez harom elven, alapszik: a) az égheté anyag eltavolitasa ; b) az oxigén (leveg6) elzdrasa, elvonasa a ttizt6l; c) az égd anyag lehiitése az égési hémérséklet ala. A~ legtobbszér nemesak egy, hanem egyidejileg tobb eldfeltétel megsziintetésével torténik. A kilénb6zé ég6 anyagok oltasahoz oltéanyagok szikségesek. Legelterjedtebb ttizolté anyag a viz. Az égé feliiletre jutott viz felforr, gézzé alakul at, kézben olyan nagy mennyiségi hédt von el az égé anyagtél, hogy a gyulladési héfok ala hiti, és _ ezzel megsziinteti az égést. A hdelvondé hatast a viz porlasztasdval névelik. A vizzel oltas hatranya, hogy a viznél kénnyebb, tizveszélyes folyadékok oltdasd4ra nem lehet hasznalni, mert ezek a viz felszinén tovabb égnek. Nem

szabad hasznaélni olyan helyen, ahol a vizzel hevesen reagalé vegyszer (pl. témény kénsav, fém-naétrium stb.) van. Ugyancsak nem hasznélhatdéd elektromos berendezések és vezetékek kézelében az a4ramiités miatt, tovabba

olyan helyeken, ahol a viz hasznélata kart okoz. Az oltéhab (léghab) levegébél, vizbél és a benne oldott léghab-

képz6 anyagbol

all. A vegyi habban

a levegé helyett

tweed

534

tuzolté feeskend6é

vegyi titon fejlesztett széndioxid van. Az oltéhab a tiizet takardssal és hfitéssel oltja. A pornak takaré hatdsa érvényesiil, ezenkiviil hé hatasara vegyileg atalakul, ez a folyamat hét von el a tiztéi, a keletkezé anyagok (CO,, vizg6z) szintén, oltdhatast fejtenek ki. Legmegfelelébb a ndtriumhidrokarbonat. Olyan szilard anyagok égésénél alkalmazzak, amelyek a vizkar miatt vizzel nem olthatok.

talalhatok. Késébb Augustus rémai csdszar tartott fenn kb. 7000 fonyi rendér-~ot. Az elsé énkéntes 6s szervezett ~ Németo.-ban alakult 1846-ban. Mo.-on a debreceni kollégium didk~a volt az elsé szervezett ~, amely az 1664—

A gdazzal tértén6 oltasnadl a levegénél nehezebb, alacsony

~okat szerveztek, a kézségekben pedig d6nkéntes, ill. k6ételezett Yok alakultak. A varosi ~okat 1946-ban 4llamositottaék. Ezzel megvalésult a ~ egységes vezetése és

forrdspontu, kénnyen, gézzé vaéldé, égést nem taplald gaz (metilbromid, széntetraklorid) v. g6z elzdrja a levegét a ttiz feliiletétél. Altalaban zart helyiségben keletkezett tiuzeknél,

elektromos

berendezéseknél,

motoroknal

stb.

hasznaljak. A szénsavhé tizolté hatasa azon, alapszik, hogy a sugarcso6v6n, (hészérécsévén) kilévellt folyékony szénsav

hirtelen kiterjedése kévetkeztében —78 C° hémérsékletre hiil és szénsavkéddé v. szénsavhéva fagy meg. A szénsavho a h6é hatasara gazzd alakul, tehét h&itd és takaré hatast fejt ki. — A szdrazoltds lényege, hogy az égés szinhelyének légterét kézé6mbés gazokkal annyira megtelitik, hogy ott a tiz énmagatdél elfullad. A kisebb tiizek oltasara tiizolté késziilékeket haszndlnak. Két fajtaja van, : kézi

és

hordozhatoé

tizolté

késziilék.

Oltéanyaga

gaz,

szénsav v. oltéhab. Tiizveszélyes helyekeu (iizemekben, aruhazakban, raktarakban, hajékon stb.) kelotkezé tiizek oltasdra beépitett tdizoltd berendezések szolgdlnak. tiizolt6 fecskendé : ttizoltashoz vizsugarat kibocsdté szivattyuszerkezet.

A

vizvezetékbél,

kitbdél,

folydébél,

viztartalybol v. egyéb vizforrasbél nyert vizet kézi muk6dtetésti dugattyus v. gépi mikédtetési centrifugalszivattyu emeli a sziikséges nyomdémagassdgra. Kézi muk6dtetési ~ a vizipuska, a vederfecskendé és puttonyfecskendé, tovabba a kocsifecskend6, a kocsirél lemozdit-

haté mozdonyfecskendé és a viztartallyal ellatott, ugyan-

esak kocsira szerelt lajtfecskendé. A ttizolté kismotorfecskendé hordozhaté vy. kétkerekii targoncdval kénnyen szallithaté, belséégésti motorral egybekapcsolt, légtelenité berendezéssel elldtott centrifugalszivattyu, amely az oltévizet a vizforrasbdél felemeli, 6s a tizolt6 nyomét6ml6k6n keresztiil megfelelé nyomassal a ttiz helyére jut-

tatja. Haromféle — 200, 400 és 800 l/perc teljesitménytii — kismotorfecskend6 van, hasznélatban. A téizolté gépjarmtifecskendé olyan tiizolté gépjarmt, amelynek alvazara {altalaban, hatul, a jarmi végén) a gépjarmti motorja altal meghajtott tizolté szivattyut épitenek; felépitményén, ill. felépitményében pedig a fecskendé tartozékai 6s egyéb, a tiz- és kareseteknél sziikséges felszerelési targyakat helyeznek el. A gépjdrmiifecskendé szivattyuja altalaban 1000, 1500 és 2500 = I/perc teljesitményt. A gépjarmiifecskenddét 1200 v. 2500 1 befogaddéképességti viztartéllyal is felszerelik. Ennek vizét tizeseteknél a kezdeti beavatkozasra hasznaljdk fel.

tiizoltéfelszerelések : A legegyszertibb tiizoltéeszkéz a veder és a szikracsapé (nyéllel ellatott, seprti alaki oltéeszk6z, amely a magasabb helyeken levé kisebb tiizek szétverésére szolgal). A ttizhorog (csdklya) hegyes és kampos végti vasszerszam kb. 3 m hosszi nyéllel. A ttizolt6k személyi felszerelése: a ttizoltédsisak, vizmentes ruha,

kézibalta,

maszdév

stb.

alkotjak a maszéeszk6z6k

A ttizoltésag

felszerelését

(tiézoltdlétradk), mentéeszk6z6k

74-es

évek

tdjan alakult.

létesitette az elsé Gnkéntes

Ezutén

Bp.-en,

majd

Bp.-en

Széchenyi

Odon

tizoltdegyesiiletet

a vidéki

vdérosokban

gréf

1870-ben.

hivatasos

korszerti fejlesztésének lehetésége. A ttizoltasi feladatokat varosokban és nagyiizemekben, az dllami ~, tizemekben az tzemi hivatdsos v. 6nkéntes ~, kézségekben a kézségi o6nkéntes v. hivatésos ~ latja el. — A ttizvédelem mo.-i és egyetemes fejl6désének emlékeit az 1957-ben létesiilt bp.-i Tuzolté Muzeum gyijti. tiizoltésagi jarmtivek : a tizoltas céljara v. annak elésegitésére szolgélé jarmtivek. Legfontosabbak: a gépjarmtifecskendé (— ttizolté fecskendé), a vizszallité lajt ; szerkocsi: kocsi a létra és a ttizoltdlegénység szallitdsdra; a miiszeaki mentészer a ttizoltdsdg miszaki beavatkozdsdhoz sziikséges felszereléseket s7Allitja. A ttizoltésag ezeken a jarmtiveken kiviil aramfejleszt6

gépjarmtivet (generdtorszer), darukocsit, sebesiiltszallité jarmitivet stb. is hasznal. tiizolt6témlék ; a vizet a vizforrastol a tizolto fecskendéig (szivétémlék), ill. a fecskend6tél a tizhéz szallitjak (nyomdtomlék). tiizsziinet : a hadmiiveletek

felfiiggesztése a hadviseld Az kilénbézteti meg a fegyversziinettél, hogy altalaban atmeneti jellegt, a felek legtébbszér azért hozzak létre, hogy a ~ ideje alatt nyugodtabb légkérben targyaljak meg a rendezésre vard vitas kérdéseket. tiiztavlat : (vasut) gézvontatasi vasitvonalak mellett a ttizbiztonsdg érdekében, kijelélt, a gyulékony anyagoktol mentesitett, parhuzamos védésav. A vasut tengelyétdl szamitott 8 m-en beliil semmilyen idegen épitmény nem allhat, 20 m-en beliil csak ttizbiztos fedést épiilet létesit-

felek

megallapoddsa

alapjan.

heté, 60 m-en beliil a szalma- és nadfedés, szériiskert tilos.

tiztér: a kazdnnak a tiizelé6anyag elégetésére szant tere. Falazata tizallé téglabol késziil. A nagy fajlagos terhelési ~ falazatat az elgézdlteté rendszerhez tartoz6 eséracs védi a besugarzds ellen (hitott tiztér). tiizvezetés : a legfontosabb parancsnoki tevékenység a tiizérségnél. Célja, hogy a tiizérség hatastiizét a harefeladatokkal ésszhangba hozza. Lehet harcdszati és lovésszaki. A harcdszati ~ magasabb egység tiizérparancsnokanak a feladata, lévésszaki szempontbdl esak a figyelérendszert és a tlizrendszert szervezi meg. A~ egységét lévésszakilag rendszerint az titeg képozi. Az titegparancsnok ~e a kiilénb6z6 ldfeladatok szabatos és célszerti megolddsdra terjed ki: kiosztja a célokat, megAllapitja a léelemeket, szabdlyozza a belévést, meghatarozza a ttznemet, kiszamitja a ldszersziikségletet és kiadja a lovés végrehajtasara a luézparancsot.

TV:

a —televizid rdviditése.

Tvardoyszkij,

szovjet-orosz

Alekszandr

kélt6,

Trifonovics

haromszoros

Allami

(1910—

dijas,

):

Lenin-

menték6tél). A fiisttel és az egészségre artalmas gazokkal telt helyiségben valé mikédéshez elengedhetetlen a CObetétes (széndioxid-mérgezés ellen védé) gdzdlarc, valamint a légedkészilékh. (még tiizoltds, —tuézoltd fecs-

dijas. Egyéni hangt, keresetlen stilusu, képekben és gondolatokban gazdag kéltészete a néphez szdl a nép problémairél. Lirajaban és nagyobb szebast elbeszélé k6élteményeiben, a falu életének gyékeres atalakulasat, az uj élet kérdéseit, a Nagy Honvédé Habort idején a szovjet katona becsiiletes, hési helytallasdét abrazolta ( Palusi

kendé)

krénika

(ugroponyva,

mentétémld,

csiszdponyva,

téiizolt6 késziilék : — tuzoltds tiizoltélétrak ; a ttizrendészeti

eléirdsok

mentézsdk,

alapjan

az

épiletek falaba épitett vaslétrak, ill. a tizolté gépjarmtveken elhelyezett v. azokra szerelt, helyhez nem k6tétt létrak (dugélétraék, kihtzdlétrak, tolélétrak, horoglétrak). A jelenleg nélunk hasznalt leghosszabb acél toldlétra 45 m-es.

tiizoltdsag : a tz

oltasdra szakszerien

képzett ttz-

olték testiilete. Elsé nyomai mar az egyiptomiaknal meg-



versek;

Nekeresd

orszdg,

Vaszilij

Tyorkin,

Haz az ut mellett — elbeszél6 kéltemények). Egyre meszszebb c. filozdfikus poémajaban a szovjet emberek mai problémairél, a habort és béke kérdéseirél, a mitvészetr6] mondja el gondolatait. TVK: —Tiszai Vegyi Kombindt

Twain tweed Enyhén, feliilete

Mark : — Mark Twain [tvid] (ang.>: ritka szovésG, mintas textilanyag. kallézzak (— kallézds), hogy a szévet bolyhos a kétéshézagokat elfedje. Ezutan gézélik, s igy a

ty

535

sz6vet meleg, puha fogdsti, nyiras és préselés utdn sima foliletti és tompa fényt lesz. ty: 1. beszédhang. Zéngétlen palatalizalt massalhangz6, zarréshang, melynek képzésekor a nyelv hata nagy teriileten érinti a kemény szajpadlast. — 2. (Ty, ty) bettikapcsolat, a magyar abécé 33. bettije. Tyeplovy, Borisz Mihajlovics (1896— ): szovjet pszicholégus. Foglalkozott érzékeléslélekteni vizsgalatokkal (szinkeverés, érzékelési kiisz6b6k valtozdsa stb.), ezen, beliil kiilonésképpen az érzékszervek kélesénhatasasanak problémajaval, tovabbaé a zenei hallas és a képességek, valamint a lélektani kutatas méddszertani problémiaival. Legjolentésebbek a tipoldgia terén munkatarsaival egyiitt végzett vizsgalatai, amelyek a személyiség problémajat a magasabb idegtevékenység kutatasi mdédszerei alapjan tanulmaényozzaék. Tyernopol, Tarnopol: 1. varos az SZU-ban (Ukraén SZSZK), Lvovtdél K-re a Szeret-f. partjan,~ ter. székh.-e.

L:

52000

(1959).

Elelmiszer-

és textilipar.

Szinhaz,

mtzeum. — 2. ter. az Ukran SZSZK-ban. 13 900 km?. L: 1086000 (1959). Székh.-e ~. Tyihomiroy, Mihail Nyikolajevics (1893— ): szovjot torténész, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagja. 1934-t61 a moszkvai egyetem professzora. Kutatadsai f6ként Oroszo. kézépkori térténetére iranyulnak. Fébb miivei a kézépkori orosz varosok fejlédésével, ill. a varosi osztalyharccal foglalkoznak (A kézépkori Moszkva, 1957 ; Paraszt-, és vérosi felkelések a régi Oroszo.-ban,

XI—XIII.

ézdzad, 1955 stb.). Szamos forréskiadvanya jelent meg. Tyihonov, Nyikolaj Szemjonovics (1896— ): szovjet-orosz

kélté,

az

SZU

Legfels6

Tanacsanak

kildotte,

héromszoros

Allami dijas, Nemzetkézi

Lenin Békedijjal

kitiintetett,

az

elnéke,

SZU

Béketandcsanak

a

Béke-

Vilagtanacs tagja. Részt vett a polgarhabordban, ekkor jelontek meg elsé frdsai. Kéltészete a nagy harcok lendiiletét, az épités erdfeszitéseit, a népek baratsagat és békevagyat tiikrézi. A Nagy Honvéd6 Habortban sziiletett egyik legjelentésebb poémaja, a Kirov veliink van. Kivdlé miifordité, Petéfi egyik jeles orosz tolmaesoldja. Tyihov, Gavril Adrianovics (1875—1960): szovjet esillagdsz, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagja. Az asztrobotanika egyik megalapozdéja. Tébb vizsgalati méddszert dolgozott ki az asztrometria és a spektrofotometria teriiletén.

Tyimirjazev, Kliment Arkagyevics (1843—1920) : orosz névényfizioldgus,

a

pétervdri

tudomanyos

akadémia

elnéke. Feltarta a fotoszintézis energetikai torvényszeriségeit, amelyek nagy jelentéségtiek a holt és az 616 anyag kapesolatardl és egységéré] szdlé tanitas megalapozasdban. Bebizonyitotta, hogy a novények a levegé széndioxidjabdl a napfényenergia hatasdra asszimilaljak a szerves anyagot, és hogy a klorofill zéld szine a napfény energiajanak megkotésére szolgal. Munkdssaga kiterjedt fejlédéstani 6s sz4rmazastani problémakra is. Ch. Darwin kévetéje és a —darwinizmus Tyimirjazev oroszo.-i népszerisitéje volt. Tudomanytértéveti munkdinak nagy hatasa volt az altala alapitott élettani iskola fejlédésére. Tyitov, German Sztyepanovics (1935— ): repildérnagy, a masodik szovjet Grhajés. A Vosztok 2 Grhajéval 1961. aug. 6-4n, 25 ora 18 perc alatt 17-szer keriilte meg a

Féldet.

Ezalatt 700 000 km-es

pdlyét futott be. Utjan

megfigyeléseket végzett arra vonatkozéan, hogyan hat az

emberi szervezetre a hosszabb tirrepiilés, és hogyan alakul az ember munkaképessége tartéds stlytalansag esetén. Tyl, Josef Kajetan (1808—56): cseh dramairo. A népéletb6l merité szinmiiveivel, szinészi és rendezéi munkas-

sagaval a cseh nemzeti szinjatszds egyik megalapozdja. A cseh nemzeti

himnusz

szerzdje.

Tyler vezette parasztfelkelés, 1381: lés Anglidban. — Kirobbandsénak

antifeudalis felkekézvetlen okai a

tyuk

II. Richard uralkodésa kezdetén 1377-ben kivetett fejadé névekedése és a behajtésdval kapesolatos visszaélések voltak. A felkelés Anglia DK-i részén 1381 tavaszan robbant ki és gyorsan atterjedt Anglia nagy részére. A parasztokhoz a legtébb helyen csatlakozott a varosok plebejusrétege is. A felkelés legfébb vezére Watt Tyler (?—1381) falusi tetéfedé volt. A felkelés legszervezettebb a Londonnal szomszédos gréfsagokban, Essexben és Kentben

volt, ahol a parasztok élén a lollardok vezetdje,

J. Ball allt. Az essexi és kenti felkelék a varosi szegények tamogatasdval elfoglalték Londont, és kényszeri-

tették

II. Richardot,

parasztok

sek

hogy

képviseldivel.

(,,Mile

End-i

Mile Endnél

taldlkozzék

a

Az altaluk atnyujtott kévetelé-

program’)

a jobbagyi

allapot meg-

sziintetését, a robot eltdrlését, egységes, nem magas pénzjaradék megszabasat stb. tartalmaztak ; kévetelték még a kereskedelom szabadda tételét, valamint amnesztidt

a felkelés résztvevdéinek.

A programot,

amely féként a

parasztség vagyonosabb részének kévetelését tiikrézte, a kirdély elfogadta. A paraszts4g szegényebb rétegei ezutén sem hagytdk el Londont, s a kirdlytél kikényszeritett

masodik

taldlkozdson,

Atnytijtotték

az

tn.

smithfielde

programot, amely tovdbbi kévetelésként az egyhazi foldek elkobzését és a parasztok kézétt vald felosztasat, a hibérurak kivaltsdgainak eltérlését, a rendek egyenlévé tételét stb. régzitette. A Smithfielden folyéd targyaldsok idején orvul meggyilkolték W. Tylert. A parasztokat hamis igéretekkel ravették arra, hogy elhagyjék a varost. Az ezt kéveté kirdlyi felhivas elrendelte a felkelés fel-

szamolasat. A felkelés vezéreit (pl. J. Ballt) és a felkelés szamos résztvevéjét kivégezték, a formalisan elfogadott kévetelések végrehajtésdt megtagadtak, s ezzel visszaallitottak a felkelés elétti allapotot. Tylor [tajlo], Sir Edward Burnett (1832—1917): angol etnologus, egyetemi tanar. Osszehasonlité néprajzi tanulmanyaiban az evolucionizmus hive volt. Elséként tarta fel az —--animizmus jelenségét ; a vallasi képzetek fejlédéséré1 sz616 elmélete nagy hatast gyakorolt.

Tyndall-jelenség

[tindl...]:

a fény szérédésa olyan

részecskéken, amelyeknek mérete a fényhullémhosszal ésszemérheté. Ezt tapasztalhatjuk akkor is, ha erdés fényt olyan folyadékon (pl. + szolokon) vezetiink at, melyben idegen részecskék lebegnek. Oldaliranyu megvilagitasnal a fénynyaldb Uutja ilyen esetben ldthatéva valik. A szért fény mindig poldros, erdéssége pedig a részek térfogatanak négyzetével aranyos (— fényszdrds).

Tyne [tajn]: folyé Anglidban; 129 km. Két agbdl a Cheviot- és a Pennine-hg.-ben ered. Newcastle alatt télesértorkolattal az Eszaki-tengerbe émlik. Alsé szakasza hajozhato. tyrannis : — tidrannisz

Tyre; ->Szur libanoni varos régebbi neve. Tyrode-oldat : fiziolégids sdoldat ; bioldgiai kisérletekben foleg szévettenyésztéshez hasznaljak. NaCl-t, KCl-t, CaCl,-t, MgCl,-t, gliikézt, NaH,PO,-et 6s NaHCO,-t tartalmaz.

Tyrus : — Tirosz Tyszka-Jogiches ; — Jogiches-Tyszka tyuk (Gallus domesticus): a tytkalkatiak

(Gallifor-

mes) rendjének facdnfélék (Phasianidae) csaladjaba tartoz6 haziasitott madarfaj. Ose a ma is vadon 616 bankiva ~. Valészintleg Indidban haziasitottak 2000—3000 évvel ezelétt, innen, terjedt el. fzletes husa és toja4shozama miatt ma mar az egész Féldén tenyésztik. Evszdzadok alatt szamtalan fajtajat tenyésztették ki. Az egyes ~fajtdikat a szarmazds, a test 6s a teréj alakuldsa, a foldrajzi elterjedés, a természetes és mesterséges eredet, valatmint

a hasznositaés szerint szoktaék csoportositani. A legelterjedtebb a testnagysdg szerinti csoportositas. A kis lesté fajtdk silya kifejlett korban 1,5—2 kg, vérmérsékletiik élénk, j6 élelemkeresék, fejlédésiik gyors, jé tojasterme16k, kotlasi hajlamuk gyenge. A kézépnagy testt fajtdk stlya 2,5—3,5 kg, tojas- és hustermelésiik kedvezé. A nagy testa fajtak silya 3,5—4,5 kg, nyugodt vérmérséklettiek, gyenge élelemkeresék, egyoldali hustermelésre

Tyutcsey

tyikalkatiak

Tyuikdllomany i

WV

Magyarorszagon Tytikféle

Atlagos

ezer darab | tojashozam darab

1935

17 869

66°

n9o1S 1957 1958¢

16 640 21 790 22 950

70 81 82

19594

24 100

85

1960

25 226

83

1961

25 473

1962

26 245

Megjegyzés:

A

tavaszi

AllatésszefrAsok

adatai. a) Evvégi becsiilt dllomany. b) 1938ban.

¢)

1957.

dec. 3l-én. dec. 31-én.

ad)

1958.

Tytkfajtak Felsé sor: bankiva tyuk és kakas, burma kakas, kopasznyaki alsé sor rhode-island tyik, plimut tyik és kakas, orpington

alkalmasak, igényesek, tojashozamuk gyenge. Legismertebb ~fajta nalunk a magyar parlagi ~, melynek ését a honfoglalé magyarok valdészintileg Azsidbél hoztak. Nagy, egyszert, farészelt turéj, finom, baérsonyos tapintatu alllebeny és élénkpiros fiillebeny jellomzi. Hatvonala egyenes, melle telt, széles 6s dombort,

hasa hossztkas és telt.

Farktollai erésen fejlettek. Labszira révid, vékony. Edzett, igénytelen, jé élelemkeresé. Hibéja, hogy kis testt és tojashozama gyenge. Szamos valtozatat allitottak eld, foként kiilféldi szarmazasu ~okkal

sel. Fontosabb,

Mo.-on

is tenyésztett

valé keresztezés-

ktlféldi ~fajta

a

leghurn, a rhode-island (rédejlend), a plimut, az orpington stb. — A ~ok tartasa szdraz, meleg, vilagos, jél szellézhet6 ~olban torténik. AlaptaplaJékuk magtakarmany (zab, arpa, kukorica, borsd, kéles stb.), ezenkiviil korpa,

olajpogacsa, liszt, de dllati eredetti taplalékokra is sziikséguk van (hus- és hallis7t, kagylé, békahiis, féldigiliszta, rovarok stb.). A kiilterjes nagyiizemi gazdalkodasban v. az egyéni gazdasagokban a szabadjdra engedett ~ok megtalaljak az allati taplalékot, dsszeszedik a gyom- és kipergett magvakat, sét névényvédelmi szempontbél a rovarok és pajorok ésszeszedésével hasznot hajtanak. A nagyiizemi gazdalkodasban a tojasok keltetését keltctégépekkel végzik. — Mo.-on a ~ok nemesitésével és a ~tenyésztés elméleti és gyakorlati probléméival a Kisdllatlenyésztési Kutaté Intézelben (Gédéll6) foglalkoznak. tyukalkatiak (Galliformes): a madarak (Aves) osztalyanak egyik rendje. Tébbségiikben féldén 616 madarak. Labuk erés, négyujju, szdrnyuk révid, nehézkes repiil6k. A himek gyakran élénk szintiek. Fiékéik fészekhagyék és pelyhesek. Tojasaik rendszerint fehérek v. egyszintiek, esetleg pettyesek és foltosak. Valamennyi féldrészen

elterjedtek. Az eurdpai tajok a — fajdfélék és a — fdcdnfélék csaladjaba tartoznak,.

Tyukod:

6étk., Szabolcs-Szatmaér

kakas és tyuk; kakas és tyuk.

m., csengeri

j. L:

3830 (1960). Va.: Porcsalma-Tyukod. Gépallomas. tyukpestis ; a baromfipestis (—- baromfibetegségek) névvaltozata.

tyukpoloska : — dvantag tyukszem, clavus : kiilénb6z6 életfeltételek kéz6tt egyaradnt 616 fajok (pl. szamos gyomn6vény) jelzdje. uborka, ugorka (Cucumis sativus): a tokfélék (Cucurbitaceae) csaladjaba tartozé termesztett novényfaj. Egyéves, a talajon szétfutd, érdes szari névény. Porzds viragai csoportokban, a termés viragok magaénosan 4llnak a levélhénaljakban. Termése megnyult, hengeres kobak. Oshazdja India, Kina, Elé-Azsia. Egyiptomban

mar i. e. 2000 kériil termesztették, majd atkeriilt Gérdgo.ba és Itélidba. Az akkor termesztett valtozata kesernyés iz és ardnylag nagy termésti volt. Termesztése Eurdpaban csak a 16—17. sz.-ban valt altalanossé. Jelenleg az SZU-ban, Csehszlovékidban, Hollandidban és Mo.-on

termesztik nagyobb mennyiségben. Hé-, viz-, para-, fény- és tapanyagigénye nagy. Termesztési mod szerint dveg alatti és szabadféldi, bioldgiai érettségiik idején nyert sziniik szerint sdrgdn és zdlden éré, felhasznaélas szerint

Udaipur:

lett, ~

varos

az

indiai

tart. székh.-e. L:

83000

Radzsasztan

Uffiziba

és

allamban,.

(1960). Gép-, selyem-,

bor- és buitoripar. Fontos vasuti gdcpont. Udmurt ASZSZK: autonédm kézt. az SZU-ban, az OSZSZSZK-ban, a Kama folyétél Ny-ra. 42 100 km?. L: 1370000 (1961), 52%-a udmurt (votjdk), a tébbi orosz, mari és tatar. Fév.-a lzsevszk. Ter.-e jérészt domb-

vidék

(330 m), 40%-a

erdé, kontinentalis.

éghajlat.



Asvanyi kinesei: tézeg, épitéanyagok, készén, kéolaj. — Szdmottevé fdldmivelés. Vetésteriilete 1 335 700: ha (1960), kukorica, rozs-, burgonya- és lentermesztés ; szarvasmarhatenyésztés (384 500, 1961), sertés 388 400 (1961). — Erésen fejlédik a gép- és fémipar, k6zpontjai: Izsevszk (motorkerékpaér-, gépgy.), Votkinszk, Kambarka. Jelentés a fa- és béripar Szarapulban. — Az 1960—6l-es tanévben 244 200 didk tanult az altalanos

iskol4kban,

értéke

ben részben, 1558-ban teljesen Oroszo. birtoka lett. Lak6éi jelentés szerepet jatszottak az 1773—75. évi Pugacsov vezette parasztfelkelésben. A Nagy Oktdberi Szocialista Forradalom utén a szovjethatalom terjedését. az ellenforradalmi erék akaddlyoztak; ellendllasuk lekiizdése utén 1920. nov. 4-é6n mondtaék ki az Udmurt Autonom Teriilet megalakulasat ; 1934. dec. 28-an alakult meg az~. udmurt nyelvy, votjik nyelu: a — finnugor nyelvek permi Agahoz tartozé nyelv. Kb. 600 000 ember beszéli, féképpen az Udmurt ASZSZK-ban. Legkézelebbi rokona a komi (zirjén) nyelv. Erés csuvas-t6ré6k hataés alatt fejlédétt. Nagy nyelvjaradsi kilénbségek ninesenek, nyelvi szempontbol a tébbi finnugor nyelvnél ardnylag egységesebbFejlett a névszéragozdsa (17 esete), a birtokos személyragozasa és az igeragozasa, gazdag igenévrendszere

95%-a

viz.

Salatanak

v.

savanyitva hasznalj4k fel. Tartositasa egyszerti, ezért a konzervipar nagy t6megben hasznélja fel. A savanyitdson, kiviil tjabban mélyhiitéssel is tartdsitja4k. Folds mennyiségét Allatok takarmanyozésara hasznaljak. — Legfontosabb ~termeszt6 tajaink Nagyk6éros, Kecskemét kérnyéke és Heves megye. Betegségei kéziil a szégletes levélfoltossdg, az ~-lisztharmat, az ~vész, az~ mézgas varasoddsa, kartevéi kéziil a gydkérfondlféreg, a levél-

tetvek, a takdcsatkdk és a dohdnytripsz a legartalmasabbak. — Jrod. Borka S.: Uborkatermesztés. 1959. Ubrizsy Gabor (1919— __): botanikus, a novénykortan miiveléje, a Névényvédelmi Kutatdé Intézet igazgatdoja, a bioldgiai tudomanyok doktora, Kossuth-dijas. A kilénbézé6 mezégazdaségi kulturék vegyszeres gyomirtasi eljardsaival, gyomnévény-cénoldgiai vizsgdlatokkal, nagygombék és faronté gombék cénoldgiai vizsgdlataival foglalkozik. 1958;

(Névénykértan,

Névényvédelem

1952;

gyakorlati

Vegyszeres gyomirtas kézikényve,

1960.)

Ubsa-nor: lefolyastalan sésté Mongélia ENy-i hatarvidékén, 759 m tszf. magassdgban ; 3350 km?. F6 tap1416 folydja a Tesz. Ucayali: folyé a perui Andokban, Dél-Amerikaban. Az Amazonas egyik forrésdga, 1900 km hosszu, 1400 km-en hajézhato.

amely

eldbb

iskolakban

birodalom,

majd

Teriilete,

és felséfoku

és hosszu fajtakat kiilénbéztetnek meg. Termésének tap-

mivel



k6zép-

kb.

jelentéktelen,

20000.

a

saldta-, kovdszos és ecetes, a termés szerint firtds, félhosszu

a kazaéni tatar kénsag

a kamai része volt,

bolgar 1489-

van. Az udmurt irodalmi nyelven tébb jelentés alkotas jelent meg. udmurtok, régebbi orosz neviikén votjékok: az Udmurt.

ASZSZK

torzslakossaga.

Kisebb

csoportjaik

a Baskir, a Tatar és a Mari ASZSZK-ban

élnek még

és az OSZSZSZK

gorkiji, kirovi és szverdlovszki teriiletén. Szamuk az. SZU-ban 623000 (1959). Nyelviik a finnugor nyelvek

k6zé tartozik. Oseik az ujabb kékor dta itt éltek a Vjatka és a Kama

folyé k6zétt ; az udmurt nemzet kialakuldsa.

Uganda

538

udvar

a 16—18. sz.-ban ment végbe. Hagyomanyos halaszvadasz kulturdjukat a szocialista viszonyok k6zétt a foldmfivelés és allattenyésztés valtotta fel. Gazdag népi

Ny-rél a Kongéi Kézt., B-rél Szudén, K-r61 Kenya, D-rél Tanganyika 6s Rwanda hatdrolja. L: 6 845 000 (1961),

hagyomanyokkal, népkéltészettel rendelkeznek. A hivé ~ pravoszlavok ; egy résziik a 20. sz. elején még megorizte a kereszténység elétti, 6si hiedelmeiket, melyeket az 636k tisztelete jellemzett.

hez tartozék. A varosokban él 65 000 azsiai (fdleg indiai,

70%-a

bantu

néger,

ezenkiviil

egyéb

Pee

udvar : 1. a haztelek (belséség) be nem épitett része. —

k6zpontja

volt.

A

korai

népek35°

° 4 oPadibe

2. udvartartds: az uralkodé lakhelye, az uralkoddé Altal lakott var v. palota és a személyes szolgdlatra rendelt személyek dsszessége. A feudalis orszagokban az allam-

kormanyzat

néger

rw,

“A

Kaabong

-F

¢

pag

°

ve Pajule

1904

oKotidar,

bo,

feudalizmusban

.

folytonosan, iton, volt (udvarh4zt6l udvarhazig), majd az Allandé székhely kialakulas4val megtelepedett. A fejlédés

&.

Morotoe

(~i kancellaria, ~i kamara

°

°

soran, kialakultak az ~i méltésagok (s azok meghatarozott rendje, Mo.-on pl. naddor, orszagbird stb.), az ~i hivatalok

y

Nabllatuk

stb.) és a kételezé

~i szertartasok. — Mo.-on a Béesben székel6 ~ utaén nevezték a Habsburg kiralyok kérnyezetében folytatott politikat ~i politikanak, a Habsburg kormanyzatot pedig

=

\

lamasagali

Dien

~nak.

Udvar : 6tk., Baranya m., mohacsi j. L: 300 (1960). Va. : Mohacs. Udvardy Tibor (1914— ): operaénekes (tenor), Lisztdijas, érdemes miivész. 1939 dta az Operahaz tagja. Olasz, francia stb. operak szerepeinek kivalé eléaddja. Mint oratoriuménekes is nagy sikereket arat. udvarhaz : nemesi udvar, kuria. Az elnevezés legtovabb Erdélyben maradt fenn.

Udvarhelyi

Miklos

(1790—1864):

szinész,

a magyar

szinjatszas fejlédésének egyik uttdrdje. Vandortarsulat igazgatoja, majd késébb a kassai Magyar Szinhaz, végiil 1837-t61 haldldig a Nemzeti Szinhaz tagja volt. 6 vitte elészér szinre Katona Bank banjat. Udvari : 6tk., Tolna m., tamasi j. L: 1140 (1960). Va. : Keszéhidegkit-Gyénk. udvari bolond: fejedelmi udvartartdsok jellegzetes alakja, to6bbnyire torpe, pupos figura. Feladata uranak mulattatasa, de eldjoga volt a szabadszajusag, sdét az dszinte véleménymondas is. Eldirasos 6ltézete a vérdés ruha csorgésipkaval. udvari szinhaz : a 16. sz.-ban kialakult és a 19. sz.-ig divatos szinhaztipus, fejedelmi személyek és udvartartasuk szorakoztatasara. Tébbnyire a palotaékban v. kastélyokban kapott elhelyezést. Ufa : varos az SZU-ban (OSZSZSZK), a Baskir ASZSZK

fév.-a, Permtél D-re, a hajézhatd Bolaja-f. mellett. A hozzacsatolt Csernyikovszkkal egyiitt L: 610000 {1961). Ké6olajipari kézpont, jelentéds fémfeldolgozd, gép-, fa-, textil- és élelmiszeripar. — Egyetem, 4 szinhaz, muzeumok. — 1586-ban alapitottak. A polgdrhaboru

idején, 1918. jul.-tdl dec.-ig fehérgardistak kezén volt. 1918 6szén az ellenforradalmi partok itt alakitottak meg ideiglenes kormanyukat, az ~i direktdriumot. 1919. marc.-t6] jtin.-ig Kolesak szallta meg ; a varost Csapajev hadteste szabaditotta fel. 1922. jun. 14-tél a Baskir ASZSZK févarosa.

Uffizi

[ufici],

Galleria

degli

Uffizi:

legjelontésebb mivészeti gyfijteménye.

masodik

felében épiilt G.

Firenze

egyik

Epiilete a 16. sz.

Vasari 6s Buontalenti

tervei

szerint. A képtar alapja a Medici csalad gytijteménye, mely a szazadok folyamaén vasarlasokkal s egyéb szerzeményekkel gyarapodott. A gytjtemény legjelentésebb része az olasz festészet anyaga, melyben az olasz miivészet fdiranyai s legjelentésebb miivészei gazdagon vannak képviselve (Cimabue, Giotto, Raffaello, Michelangelo,

Leonardo da Vinci, Botticelli, Bellini, Giorgione, Tiziano,

Veronese sth. képei). Kisebb jelontéségti német, németalféldi és francia festészeti anyaga is van. Jelentés az antik szobor- és grafikai gyijteménye. Gyijti a mivészek onarcképeit (15—20. sz.). UFOSZ : —Ujbirtokosok és Féldhézjuttatottak Orszdgos Szévetsége Uganda: fiiggetlen allam K-Afrika-ban, a Brit Nemzetk6zosség tagja; 243410 km? (ebb6l 35431 km? belviz).

Uganda

pakisztani és arab), 8 000 eurdpai, féleg angol. A lakossag legnagyobb része D-~ban d6sszpontosul. Fév.-a Entebbe (L: 9000, 1960), gazdasagi kézpontja Kampala (L: Port Boll kikétével 70 000, 1960). Koézigazgatasilag 4 tartomanyra oszlik : Buganda (néger kirdlysdg), Eszaki, Keleti és Nyugati (Ankole, Toro, Bunyoro néger kirdlysagokkal) tartomanyok. Vall4si megoszlas (1961) : a hivéd lakoss4gnak t6ébb mint fele térzsi valla4sok hive, 1,5— 2 millié keresztény, 0,8—1 millid mohamedan. Hivatalos nyelv az angol.

TERMESZETI

VISZONYOK.

1000—1500

m_

tszf.

magassagban fekvé, k6zponti részén hullamos, Ny-i felén enyhén emelkedé felszina fennsik, a Viktéria-té medencéjének folytatésa. Ny-i hataran a meredek fala EK—DNy-i irdnya Kelet-Afrikai-arokrendszer szakasza huzddik, melynek K-i peremén Toro és Bunyoro magasfoldjei s Kigezi termékeny talajii lavamezéi emelkednek ki (a Ruwenzori masszivum 5130 m-es Margheritaesucsaval ~ legmagasabb pontja). K-i hataran csticsosodik az Elgon (4321 m) vulkanikus tombje. — Eghajlata trépusi, D-en és Ny-on 1500 mm-t is eléré, K és E felé 750—500 mm-re csédkkenéd csapadékmaximummal. Az évi atlagos kézéphémérséklet 20 C°. — Vizrajz. Folyéhaélézatanak gerincét a Fehér-Nilus alkotja, melynek Kagera nevi forrésaga ~ D-i hatéran émlik a Viktériatéba, majd mint Viktdria-Nilus a Kyoga és Albert tavakon folyik 4t és Albert-Nilus néven hagyja el az orsz4g teriiletét. DNy-~ban az Edward-té teriil el (2200 km?). Névényzete 16 125 km?

nagyrészt fiives 6s parkos szavanna. erdével boritott, ennek fele jellegzetes, zart trépusi dserd6. A tavak és a folyék partvidéke, de kiilénédsen a Kyoga-téd kérzete erdsen elmocsarasodott, papiruszsas- és naderdékkel. A hosszti ideje tart6 nagyardanyi vadaszat ellenére Allatvilaga jelenleg is igen gazdag. Jellegzetes afrikai nagyvadak

élnek itt (elefant, orrszarvu, antilop az Erzsébet Kiralyné és a Murchison

stb.). Ny-~ban Nemzeti Park,

valamint a Toro és a Kigezi rezervatumok

deti novény- és Allatvilagot. alatt ;DNy-~ban



védik

réz, kobalt, én,

K-~ban

GAZDASAGI

ELET.

Gyengén

mezégazdasaggal,

ere-

foszfattele-

pek. Ezenkiviil arany-, vas-, nikkel-, azbeszt-, fordulasok.

monokulttras

az

Asvanyi kincsei feltards

fejlett

elsésorban

krémelé-

agrarorsz4g gyapot-

63

Uganda

kavétermesztés. K-Afrika legnagyobb gyapot- és kavétermeszt6, ill. exportér orszdga. A néger parasztok kézott az értékesité és ujabban termelészévetkezeti mozgalom fejlédében van. Feldolgozé ipara fejletlen. — Mezégazdasaga a nemzeti jovedelem legnagyobb részét és az export értékének tébb mint 90%-at szolgaltatd legfontosabb gazdasdgi agazat. A legfontosabb exportnovények termesztése: gyapot fdleg Buganddban és a Kyoga-to

{1960);

kérzetéber,

gyapotmag

daban,

az

Uglies

539

Elgon

633 000

144000

lankain,

t

60 000

ha

teriileten,

(1960); ha,

65 000

kavé

108 000

t

Bugant (1960);

tea — Bugandaban és Torédban — 6000 ha, 5600 t (1960), szezam 95000 ha, 33500 t (1959); dohany Ny-~ban 6000 ha, 8100 t (1959). Belsé fogyasztasra termelt névények: kukorica 150 000 t, foldimogyoréd 170 000 t, bab 120 000 t, kilénféle arpafajtak 800000 t, batata 2— 2,5 millié t évente, tovabba cukornad, manidka és banan. A cukornadat, a tedt kizarélag iiltetvényeken termesztik {ezek legnagyobb része a brit—holland United Africa Company birtokaban). Jelentés mahagénifa-kitermelés. — Allattenyésztése, mivel ~ egy része ceceléggyel fertéz6tt teriilet, korla4tozott. Szarvasmarhat (féleg zebut)

zémmel B- és Ny-~ban tenyésztenek (3,6 millié db, 1959), keeske 2,8 millid db (1959), juh 1 millié db (1959). A belvizeken tavi halaszat ; fogas 56 000 t (1959). — Banyaszatanak legfontosabb terméke a kobalttartalmu réz Kilembénél ; termelés: 14 800 t (1960). Tororo mellett foszfat, 2930 t (1959); a tavakbdé!l (Katwe, nyi) 1959-ben 9000 t sdédt nyertek, ezenkiviil

Kasejelen-

téktelonebb mennyiségben wolfram (12 t, 1959) és berillium (171 t, 1959); Kagerdndl déntermelés, Jinjanal az Owen-vizesés energiajat kihasznalé vizierémt, kapacitésa 120000 kW (1959). Az _ elektromosenergiatermelés 398 milli6 kWo6 (1960), 99,1%-at az Owenvizesés erédmtive szolgaéltatja. A termelt energia 4/,-ét Kenvaba exportalj4k. A tébb évtizedes gyarmati elnyomas kévetkeztében a jinjai rézkohén, valamint a torordi cementgyaron, kiviil (utdbbi termelése 72 000 t, 1960) kizdrdlag koénnytipari iizemek mikddnek. Textilgyar Jinjdban (évente 11,8 millio m pamutszévettermeléssel), Kakiraban és Lugaziban cukorgyar {termelés 102 000 t, 1960). Vastitvonalainak hossza 750 km (1961). Fé 4ga a K—Ny-i iranyti Kasese— Kampala— Tororo szakasz, mely Nairobin keresztiil a kenyai Mom-

nek értelmében, 1962-ben életbelépett -y fiiggetlensége. AZ 1961. marce.-i torvényhozogyilési valasztasokon a Demokrata Part aratott gydézelmet, s a kormanyt ennek vezetéje, B. Kiwanuka alakitotta meg. — Politikai pdriok és szakszervezetek.

Ugandai

Demokrata

Part:

kult, az afrikai tékések és birtokosok

1956-ban

ala-

érdekeit képviseld,

a kat. egyhazra tamaszkod6 part ; vezetdje : B. Kiwanuka miniszterelnodk. — Ugandai Népkongresszus: 1960-ban létrehozott, a bennsziilétt — fdként protestans — tdkéseket és birtokosokat képviselé part. Vezetdje: A.

M. Obote. — Ugandai Nemzeti Kongresszus: 1952-ben alakult reakciés part. — A szakszervezeteket az Ugandaz Szakszervezeti Kongresszus egyesiti, amely a Szabad Szakszervezetek Nemzetk6ézi Szdvetségéhez tartozik.

KOZOKTATAS.

Az iskoldk nagy részét a misszioné-

riusok tartjak fenn. Kilén

afrikaiak

és azsiaiak

iskol4k vannak az eurdpaiak,

szimara,

a néger

gyermekeknek

esak 36%-a jar iskoldba.

1958-ban 5169 afrikai alsofoka

iskola 452 475 tanuloval,

109 azsiai

12 eurdpai

15 195 tanuldval

1083 tanuloval mikédétt.

és

250 afrikai k6zép-

iskolaban 24 309 tanuld, 38 dzsiaiban 4897 tanulé tanult.

Makerere egyeteme K-Afrika elsé fels6foki oktatasi intézménye, 1959-ben 890 hallgatéjabol 300 ugandai volt, ugyanakkor 360 ugandai kulfoldi egyetemeken tanult. ugar ; az adott gazdasagi évben (v. ennek egy részében) hasznositatlan, de altalaban megmiivelt szantoféld. Célja a talaj elgyomosodottsaganak lekiizdése, a talaj nyers tapanyagainak feltarasa és szaraz vidékeken két év csapadékaénak az ésszegyfijtése a kulttrnévények szamara. A teljes v. fekete ~ miivelése az aratés utdni tarldhantassal kezdédik, és egy év terméskieséssel jar. A részleges ~ az a teriilet, melyet az eldvetemény lekeriilése és az ezt kévet6 névény vetése kézétti idében kilénb6zé talajmiivelésben, részesitenek. Ez lényegében, nem ~, mert minden évben van rajta valamilyen termés, pl. a z6ld ~on a zéldtragyanak alaszantott novény. A fekete ~nak nédlunk csak k6t6tt szikeseken v. elgyomosodott rizsféldeken, a zéld ~nak pedig humuszban szegény, sovany homokon van jelentdésége. A > belterjes gazddlkodas elterjedésével a teljes ~ok jelentdésége lényegesen csdkken. — Az ~ nem azonos a miivelés alatt nem allé — parlaggal.

Ugarit : Okori rabszolgatarté allam Ny-Sziria teriiletén

Egyetlen nemzetk6zi légikik6téje Entebbében van. — Kiilkereskedelmi mérlege tébb éve pozitiv. Kenya brit gyarmattal és Tanganyikaéval vamszévetségben ll. Fébb kiviteli és behozatali cikkek (értéksorrendben),

az i. e. 3. évezred végétdl a 2. évezred kézepéig. Létezésére az 1929-ben megindult dsatasok deritettek fényt, amikor az allam ési févarosa (Ugarit) helyén allé RasShamra arab telepiilés kérzetében végzett feltarasok soran felszinre keriilt az uralkodék gazdag kényv- és levéltara. A gazdag rabszolgatarté allam, amely kereskedelmi kapesolatban allt Egyiptommal, D-Sziriéval, Kisazsiaval stb., az i. e. 15. sz.-ban Egyiptom uralma alé keriilt. Az i. e. 14. sz.-tdl a hettita birodalom része

export:

volt.

basa

kikét6varosig

vezet.

Uthdlézata

18 900 km

(1960),

Kampalabol sugarszerten agazik ki, 5500 km egész évben jarhatoé,

900 km

mint

Nilus

a

aszfaltozott.

tébb

nyerskavé,

A nagyobb

szakaszan

rendszeres

nyersgyapot,

réz,

tavakon,

vala-

hajéjaratok.

takarmany,

tea,

nyersbér ; import: k6énnytipari cikkek, foleg pamutsz6vet, gépek, fiitéanyag, élelmiszer. Fontosabb kiil-

kereskedelmi

partnerei

Nagy-Britennia,

USA,

Kenyan India,

pénznem a K-afrikai shilling. =

TORTENET.

és Tanganyikan NSZK,

Japan.

kiviil:

Hivatalos

100 cent.

A 19. sz. mdsodik felében, amikor az

els6 eurdpaiak vidékén megjelentek, tébb feudalis allam Allt fenn teriiletén: Buganda, Toro, Bunyoro és Ankole. 1894-ben a Buganda kiralysig, majd 1904-ben az egész teriilet brit protektoratus lett. A II. vilaghabort befejez6dése utan erés sztréjkmozgalom bontakozott ki, amelyet tamogattak a parasztok felkelései. A sztrajkot és a felkelést vérbe fojtottak. 1953-ban az angolok a fiiggetlenség kévetelése miatt deportaltak a bugandai kiralyt, 2

év

milva

megengedték

visszatérését.

1958-ban

a

bugandai kormany ismét siirgette fiiggetlensége haladéktalan elismerését. Buganda bojkottalta az ez évben, tartott torvényhozdtanacsi valasztasokat. 1960. jan.-ban K-~ban sikertelen angolellenes felkelés zajlott le. 1960. dec.-ben Buganda kinyilvanitotta fiiggetlenségét, ezt azonban, az angolok nem ismerték el. Az 1961. szept.— okt.-i londoni konferencian egyezmény jétt létre, amely-

ugartyuk

(Burhinus

oedicnemus

oedicnemus) : a lile(Burhini-

alkatuak (Charadriiformes) rendjének ~félék dae) csaladjaba tartoz6, a galambnal nagyobb termett madarfaj. Dél- és Ké6ézépEurdépaban él. Vonuléd madar. Mo.-on a homokos terileteken, ugarokon v. kéves platékon talalhatéd. Kizardlag allati

anyagokkal

(rovarok,

gyikok, egerek) taplalkozik. A burgonyaféldek bioldgiai védelmében jelentés. Hasznos, védett madar. Uglics: véros az SZU-ban (OSZSZSZK) a Volga partjan, Jaroszlavité] Ny-ra. L: 28000 (1959). Vizierémt. Ora- és gépgyartas. — A 8. v. 9. 8z.-ban alapitott ési orosz varost elészér 1148-ban, emlitik. 1293-ban mongolok dulték fel. 159l-ben itt halt meg mindmaig nem tisztazott kérilmények k6zétt IV. (Rettenetes) Ivan fia, Dmitrij cérevics (halal4t az ekkor keletkezett legenda alapjan Borise Godunovnak tulajdonitottak).

Ugod : 6tk., Veszprém

m., papai j., a Bakonyaljan.

L: 1980 (1960). Erdégazdasag, telep, furésziizem.

erdégazdasagi

kisérleti

ugor népek : a viszonylag egységes finnugor ésnép felbomlasa (i. e. 3. évezred) utan a még huzamosabb ideig (kb. i. e. 500-ig) egyuittmaraddé magyar, manysi (vogul) és hanti (osztjak) népek déseinek dsszefoglalé neve a tudomanyos irodalomban (— még finnugorok). ugor nyelvek: a > finnugor nyelueknek az a csoportja, amelybe a magyar, a manysi (vogul) és a hanti (osztjak) nyelv tartozik. Az utdbbi kettét az ~en beliil obz-ugor nyelveknek nevezik. E harom nyely a finnugor egység felbomlasa utaén a finnugor alapnyelv keleti nyelvjarasaibdl az i. e. 3. évezred utan keletkezett, s k6zds fejlédésiik az i. e. 1. évezred elejéig tartott. Ezt kévetdéleg indult meg a magyarsag elédeinek kivalasa. Az ugor alapnyelvben a hangtant, az alaktant és a szdékészletet illeté valtozasok kévetkeztek be, pl. a finnugor alapnyelv jésitett s hangja egyszeri alveolaris réshanggaé lett, Uj ragok (-t helyhatarozérag), képzdék (-1 miiveltetd képzé : forral; -h igeképzé: btinhédik) keletkeztek ; tovabba irani, permi, részben paleoszibériai és térdk nyelvek hatdsa mutathatdéd ki. ugras : 1. az allatok helyvaltoztatasanak egyik mddja, amelyet rendesen az erésebben fejlett hatsd végtagpar (pl. a békaéé) hajt végre. A végtagok mellett az ~ elvégzésére mas szervek is mdodosulhatnak ; igy pl. a rovarok k6ziil az ugrévillasak (Collembola) hasi villajukkal, egyes hangyak olldéikkal, egyes fémfiirkész-darazsak csapjukkal

székellnek. A legtébb futé emlés ugrani is tud: az oroszlan 5 m-t, a versenyparipa vagtaban 15 m-t is ugorhat. Egyes emlésék, pl. a kenguru, ugrdegerek csak ~sal valtoztatjak helyiiket. — 2. + magasugras, — tdvolugras.

ugrasszeriiség a fejlédésben:

filozdéfiai kategdéria

a fej-

lédés folyamén a folyamatoss4g megszakadasanak, a mindségi valtozdsok formaéjanak kifejezésére, amikor megszakad a menynyiségi valtoz4sok addigi lassu felhalmozédasanak folyamata, a fejlédés viszonylag meggyorsul, intenzivebbé valik, és az igy bekévetkezett minéségi valtozas Uj dolgot, jelenséget eredményez. Az ~ a természetben és a tarsadalomban egyarant objektiv térvényszertség. A fejlédés e tudomanyos felfogasa szemben, all az > evolucionizmussal. Az ~ létezésének és jelentéségének elismerésébél kévetkezik a forradalmi valtozasok szikségességének elismerése (— mennyiség, > mind-

ség, — mérték). Ugrin, Ugron, Ogulin (?—1241) : kalocsai érsek (1219t61). Részt vett II. Endre keresztes hadjarataban. A Sajé menti csaidban esett el. Ugron Gabor (1847—1911) : liberalis politikus, publicista.

Uitz

540

Ugod

A francia—porosz

hdbor&u

meyinduldsakor

(1870)

az impresszionisték s Bastien-Lepage hatottak ra. Hollandiai utja utén Fr. Hals modordban festett képeket (Oregasszony séréskorséval). Fest6i hirnevét megalapité valldsos targy képein a Biblia alakjait egyszeri embereknek abrazolta, szegényes paraszti kérnyezetben,

(Engedjétek

hozedm

a kisdedeket).

miivészeti Mizeumban

Harom

Uher Odén, idésebb (1859—1931): fényképész, film-

gydros, a magyar jaétékfilmgyartas egyik uttdrdje. Mttermében késziilt 1912-ben az elsé6 magyar jatékfilm,. a Noévérek. 1915-ben alapitotta az Uher-gyarat. Fia, afjabb ~ egy ideig apja filmgydrdban, majd sajat vallalkozaséban filmrendezéssel és filmtechnikaval foglalkozott. Késébb a német Messerschmidt tizem tervezdje lett és a filmezést abbahagyta.

ratikus Németo.-ért harcolt. Népies hangt, egyszert lirai dalokat és balladdékat irt. Uttdré jelentéségtek a régi német és az ofrancia irodalom teriiletén végzett filologiai kutatasai és tanulmanyai. Nagy érdemei vannak mint tudés népdalgytijtének is. Hatdsa érezheté a korabeli magyar népies irodalomban is, elsésorban Garay és

Bajza munkasségaban. Uhrl, Frantisek (1794—1862):

morva

fel. Hazatérése

utan,

1872-ben

Allott Najddok kutjdét, a gydéngyési Orezy-kastély k6oroszlanjait. Dolgozott a pesti Varoshaza, a régi Vigadés a régi Nemzeti Szinhaz szobraszi diszitésén. Ubta : véros az SZU-ban, a Komi ASZSZK-ban, az Eszaki-Uraltél Ny-ra. L: 36 000 (1959). Kérnyékén gazdag kéolaj- és fdldgazleléhelyek. Kéolajfinomitas, fém-, épitd- és faipar.

UIR, Union Internationale de Radiodiffusion [iinje& éternaszjonal dé radjodifiizjé] : 1925-ben alakult nemzetk6zi radidszervezet. Célja a radiézds érdekeinek elé6mozditasa.

Feladata nemzetkézi mtisorcserék lebonyo-

litasa, a radidzassal kapesolatos statisztikai adatok gyitjtése és feldolgozasa, hullamhossz-kérdések és a tagdllamok k6z6tti vitas igyek eldéntése. 1946-ban az —

valé kézeledést szorgalmazta,

balk6zép-

Az 1880-as

évektél kezdve tobb izben alakitott frakcidt a Fiuggetlenségi Partban (a delegdciéd kérdésében, az un. egyhdzpolitikat vitaék alkalmaval). Mind Tisza Istvan, mind

Fejérvary Géza kormaényaval

szemben

ellenzéki maga-

tartast tantsitott. ugroés : 1. férfi néptanc-motivum s réla a tane neve. — 2. csardasban, a friss rész neve. — 3. Sarkézben, népi tancmotivum

neve,

az

ugrasok

sz4ma

szerint

egy-,

kél- és

harom~. Uhde, Fritz von, (1848—1911) : német festé, a német plein air és impresszionizmus egyik Uttdréje. Parizsban, Munkdcesy tanitvanya volt s egy ideig kévetéje, majd

OI RT meg-

alakuladsakor a szocialista orszigok — kéztiik Mo. is — kivaltak a szervezetbél. 1950-ben az ~ atalakult, s a régi célkittizések alapjan UHR (Union Européenne de Radiodiffusion) néven mikédik tovabb. Székhelye Bruvelles. Uitz Béla (1887— ): fest6 és grafikus. Fiatalkori rézkarcaival és festményeivel, amelyek a formaék szerkezetét hangsulyozé figuraélis kompoziciédk, az I. vildghabort elétt féllép6 konstruktivista irdny élvonaldba

parti programma] vdalasztotték meg képviselének, de a fuzio utan a Piggetlenségi Parthoz csatlakozott. Helytelenitette az Osztrak—Magyar Monarchia kiilpolitikajat s a hadrmas szdvetség helyett az Oroszo.-hoz és

Franciao.-hoz

szarmazast

szobrasz. A 19. sz. 30-as éveiben, Pestre jott s itt élénk tevékenységet fejtett ki. O készitette a Ferenciek terén.

lélte a pdrizsi kommiin harcat, de igazi jelentéségét csalk ismerte

repiilégép-

Uhland, Ludwig (1787—1862) : német k6ltd, a német romantika jelentés képviseléje, a — svdb kélidiskola vezéregvénisége. Mint liberdlis politikus az egységes, demok-

tobb izben fellépett az Osztrak—Mayyar Monarchia — Poroszo. érdekében alld — semlegessége ellen, majd Garibaldi légidjanak tagjaként a német vonalakon At eljutott a k6rilzart Parizsba. 1871. apr. elejétd] innen kildte riportjait a mo.-i lapoknak. Rokonszenvvel szemkésébb

képe a Szép-

van.

Uitz Béla: 1919 siratasa (rézkarc)

ujabb kékor keriilt.

541

Késébb

esoportosuléd

a

Tett, majd

forradalmi

a

Ma

folydiratok

miivésvtarsasag

egyik

kéré

kiemel-

kedé tagja lett. Részt vett a proletardiktaturaért folyé miivészeti harcokban, Vérés katondk eldre! c. szuggesztiv plakatja a Tanacskéztarsasag egyik kiemelkedé mivészeti alkotasa. Mivészetéve] és irdsaival isa Magyar Tanacskéztarsasag igyét szolgalta. A Tanacskéztarsasdg bukasa utan Bécsbe emigralt, itt fejezte be a Haldszat s EHEmberiség c. freskékartonjait. Ezutan Parizsba keriilt, majd a nagy hatdsi expresszionista General Luddc. forradalmi rézkaresorozaténak elkészitése utédn az SZU-ban

telepedett

le, ahol monumentalis

ujév h6éz juttatott ujbirtokosok érdekeinek védelmére alakult szervezet. 1948 végén beolvadt az akkor alakulé Uj paraszti szervezetbe, a DH FOSZ-ba. Uj-Brunswick, angol New Brunswick [nju-branzuik]: tartomany Kanadaban, a Szent Lérinc-6bél Ny-i mellé-

kén, a Gaspé-félsziget és Uj-Skécia k6zétt ;72 473 km?2. L: 596000 (1960). Székh.-e Fredericton. L: (1960). Kikétéje és legnépesebb vaérosa Saint a Fundy-6b6l partjan. Az éghajlatot hideg tél és nyar jellemzi. A Fundy-dbélbe nyomul az dcean

18 300 John, hivés legma-

gasabb dagalya (,,Tidal Bore’’). Szén-, vasére- és wolfram-

banyaszat.

Az erdékb6l

kitermelt

fat a St. John

River

falfestési feladatokkal foglalkozik. 1930-ban az SZU érdemes mitivésze cimmel tiintették ki. Szamos portréja, plakatja, hatalmas freskétervei, a moszkvai mezégazdasdgi kidllitas részére késziilt munkdéi mutatjak alkoté

vizén usztatjak le St. John kikétéjébe. Papiripar. Halaszat, halfeldolgozas. — 1784 eldtt a francia Acadiadhoz

tevékenységének széles k6rét. ajabb kékor, neolitikum, neolit , helyteleniil

Ujesalanos : 6tk., Borsod-Abatj-Zemplén m., szerencsi j. L: 910 (1960). Va. : Hernadnémeti-Bées.

esiszoll kékor: a kékor masodik, az éskékort befejezéd dtmeneli kékor utén k6vetkez6 szakasza. Eurdépaban i. e. 5000—2000 k6zé esik, de iddtartama nem egységes;

Uj-Dél- Wales, angol New South Wales [nju-szauszuélz]: az Ausztrdliai Allamszovetség tagdllama a kontinens

kilénb6z6

Fév.:

teriiletek gyorsabban

v. lassabban

fejlédtok ;

Mezopotamiaban a korszak kezdete i.e. 6000, s néhol i. e. 1800-ban v. késébb is hasznaltak még esiszolt készerszamokat. A-~t fejlettebb életformaja valasztja el az elétte lev6 koroktél: az elsé6 termelé foglalkozdsok, a kapas foldmitivelés és allattenyésztés mellett hattérbe szorult a régebbi vadaszat. Az ~ embereinek tarsadalmara

minden

valdszintiség szerint a — matriarchdtus volt jel-

lemz6. Az Uj gazdalkodas kévetkeztében az ember letelepult életmdodot folytatott, egyre nagyobb teriileteket népesitett be, és foglalkozdséval egyiitt szerszamai is meegvaltoztak. A kéeszkézéket esiszoltak, furtak (kapdk, nvél-lyukas baltafélék, vésék stb.), a lakéhéznak szamos formajat épitették, ismerték a sz6vés-fonast, 6s az agyagedények szamtalan valtozatat készitették. A régészet az edények formaja, diszitése stb. alapjan kil6niti el a nagyobb miiveltségi koérdket (ezek ugyanis gyorsabban valtoztak, mint a szerszamok) és a helyi, kisebb kultura-

esoportokat.



A dunai kulttirak kérében Altalanos volt

a névénytermesztés (buza, arpa, kdles) és az dllattenyésztés. Az E-i miveltségekben elsdédsorban hatalmas kévekb6l épitett strkamraék, folyosés sirok és egyéb

vallasos céli kéemlékek ismertek. A D—DK-eurdpai miiveltségek régészeti emlékei kézil a festett agyagedények, a diszités sokféle stilusa emelkedik ki. A fejlettebb életforma igen sok kulttira-csoportot és szdémos keveredést eredményezett, egyuttal magasabb rendt

szellemi életet alakitott kordébban

az

tn.

ki. Mo. teriiletén az ~ban

Kérés-kultura

jelent

meg,

leg-

amelynek

népe a Balkan felél vandorolt be a Tiszdntulra. Ezt kévette az ~ végén az un. tiszai kuliura, amely az egész Tisza mentén megtalalhatd. Nagy kiterjedést telepein sdr-, ill. paticsfala kunyhdékban laktak; jellemzéek kerAmia-maradvanyai, melyek diszitése szé6vésmintékat utdnoz és fejlett szévéstechnikat jelez. Vele egy iddben volt honos Mo. EK-i és Szlovdkia K-i hegyvidékén az

tn. biikke kultura, melynek népe dombtetéket és barlangokat valasztott lakéhelyiil, s melyben a kivalé fazekasmesterekre vallé, diszes keramia jellegzetes. A bikkivel rokon, kulttraju nép lekta az ~ban a Dunantult, valamint az utdbbitél Ny-ra és ENy-ra es6 teriileteket. Ennek

kultvrdjdt az edények diszitése utan a vonaldiszes keramia miiveliségének

nevezziik.

Uj Aurora : eschszlovékiai magyar irodalmi almanach (1922—32). Meginditéja, Dobai Janos szerkesztette Jankovics Marcellel 1927-ig, majd megsztnéséig Reinel Janos. A Pozsonyban megjelent almanach munkatarsai elainte csak csehszlovakiai magyar irdk voltak, do 1928tél a romaniai, 1929-t61 meg a Jugoszlaviaban 616 magyar k6lt6k is elkiildték frasaikat az évkoényvnek.

Ujharokk : ktk., Fojér m., bicskei j., a Vértesben. L:

450

(1960). Vmh.:

Szdr.

Bauxiteldéfordulas.

Ujbirtokosok és Féldhézjuttatottak Orszigos Szévetsége, UFOSZ: 1946. szept. 15-én a foldreform soran féld-

tartozott ; ezutan

Kanada

tartomanya

Uj-Buda : — New- Buda

DK-i

részén ; 801 339

Sydney

(L:

km?.

2181000,

lett.

L:

3828000

(1960).

1960),

népesebb

varosai

még Newcastle és Wollongong. K-i felén az erdés Keletausztraliai-hegység gytirt lancolata emelkedik, ennek — s egyben Ausztraélianak is — legmagasabb estcsa a Mount Kosciusko (2234 m). Ny-on, a Darling- és a Murray-folyd tagas sikjan, a Riverimdn gyapjut add juhtenyésztés folyik, a keskeny partsévon szarvasmarhat legeltetnek.

Ausztralia legjobb mezdégazdasagi teriilete ; buzdn kiviil ujabban gyapotot termesztenek. Szenet Newcastle vidékén banyésznak. Broken Hill baényéi a vilag leggazdagabb dlom-, horgany- és eziistbanydéi k6zé tartoznak. Ausztralia vezet6 ipari dllama. A Snowy f.-n vizierémt

épul. A hegyvidéki szénbanydék k6ézelében a nehézipar lendiilt fel. Port Kembla és Newcastle a fémkohaszat k6ézpontjai. Legforgalmasabb tengeri kik6tédk: Sydney, Newcastle, Port Kembla és Port Macquarie. A vasut- és uthalozat legstiribben a tenger mellékén épilt ki. — 1770-ben, James Cook vette Anglia birtokaba ~ néven Ausztraliat. 1788-ban fegyenctelep létesiilt Sydney mai helyén (Botany Bay). 1824-ben ~ brit koronagyarmat, 1901 dta szévetségi allam. D-i részéb6l szakitottak ki 191l-ben

Canberra,

Ausztralia

févaros4nak

kilén

terii-

letét. XIgazgatasa ala tartozik Lord Howe szigete, a partté] 650 km-re. Uj Elére: az USA-ban megjelend magyar nyelvi politikai napilap. 1921-ben indult New Yorkban az ottani magyarok kommunista partszervezetének organumaként. A kivandorolt magyar munkdsokat tajékoztatta a nemzetk6zi munkdaésmozgalom eseményeirél, biralta a Horthy-fasizmust és ébren tartotta az 1919-i proletardiktattira emlékét. Egyik fé6munkatarsa Lékai Janos volt. Késébb cimét Magyar Vildgra, majd Magyar Jdévére valtoztatta. Ujépiilet, Neugebiude: kaszarnya, hirhedt bértén.

II. Jozset rendeletére épitették (1786) az akkori Pest kilvaroséban, a mai Szabadsag tér helyén. 1849-ben a szabadsaghare leverése utén Haynau tomegesen zaratta az ~be a magyar hazafiakat ; koziilik tébbeket (Batthyany Lajost, Osdnyi Laszlét, Perényi Zsigmondot) az ~ udvaran, végeztek ki, a kivégzés helyén 6rékmécses hirdeti a martirok emlékét. 1851-ben az ~ben raboskodott tébbek k6zétt Kossuth édesanyja és névérei, és a hadi-

torvényszék itéletéig Ledvey Klara, Teleki Blanka is. A rosszemlékti épiiletet csak 1898-ban bontottak le. uujév : az év elsé napja. A rdmaiaknal kezdetben, marcius l-én, majd januar 1l-én kezddéd6tt az esztendd. A k6zépkor idején Eurdpaban tébbféle évkezdetet hasznaltak (december 25., januar 1., marcius 1., marcius 25., huisvét

szombatja

stb.);

a ma

haszndlatos

januar

1-i

évkezdetet a XIII. Gergely altal 1582-ben megreformalt Julianus-naptar tette altalanossé. Az évkezdethez minden népnél szimos hagyomanyos szerencsehoz6, gonosz4z6 népszokdas fizédik, a magyar népszokasok ké6ziil a legismertebbek az dévet jelképezé szalmababu féldbe

Ujevié

ujgrammatikusek : a nyelvtudomany térténetében nagy fellendiilést jelenté pozitivista nyelvészeti iranyzat képviseldéi a 19. sz. végén és a 20. sz. elején. Tanitasuk egyik legfontosabb tétele annak kimondasa, hogy a hangvaltozdsok kivétel nélkiilick. E tételiik szigord alkulmazasa minden merevsége ellenére is sok uj eredményt hozott az 6sszehasonlité és a térténeti nyelvkutatasban. A hangtérténeti kutatasokkal parhuzamosan kiil6udsen fontosnak tartottak a fonetikat. Hangsilyoztak az analégia fontossagét is. Tanitasaik nyoman fejlédétt ki a todrténeti mondattan. Legkiemelkedébb koéziiliik: Karl Brugmann, Berthold Delbriick, August Leskien, Hermann Paul. A magyar nyelvészek k6ztil az ~ k6vetéje volt Simonyi Zsigmond, Szinnyei Jozsef, Gombocze Zoltan,. Uj-Guinea, Irian , New Guinea [nju gini}

asdsa (téltemetés) v. az Gregembernek 6ltdéztetett legény kitizése a falubdl] (télkiverés), tovabba a termékenységvarazsl6

kongdzds,

kdntdlés,

koleddlas

és

a

kiilénb6z6

joslasok.

Ujevié

[ujevity],

Tin

(1890—1955):

horvdt

Az I. vilaghabort elétt a ,,zhorvat modernek”’

kélté.

mozgalma-

val tant fel. Az érzések sokféle Arnyalatat megszdlaltatd, esiszolt stilusi verseivel a modern horvat kéltészet kiemelked6 egyénisége (Jobbagy sirama, Szomjaské a forrdsndl). ujeziist ; az —alpakka egyik névvaltozata. Ujfalussy Jozsef (1920— ___): zeneird és esztéta; Erkeldijas. 1955 éta a Zenemitivészeti

Féiskola tandra. Munkai:

Bartok-breviarium, Debussy, A valdsdg zenet képe, valamint tanulmanyok, kritikék.

jfehérté : 6tk., Szaboles-Szatmar m., nyiregyhazi j. L: 14 870 (1960), nagy hatart tanyas telepilés. Dohany-, dinnye- és almatermesztés. Ag. Gépadllomas. Kertimagés gydégynéovénytermeszté gazdasdg. Malom. Ujfold : tobb magyar térképen > Novaja Zemlja kettés sziget

magyar

Uj-Fundland,

’az ujonnan Amerika

neve.

New Foundland

partvidéke

képez DK-Azsia és Ausztrdlia kéz6tt. 785 000 km?, L:

[njufaundlond] : az 6shalak kivételével a legtébb halfajban megtalalhatd, fajsilyukat szabdlyozé wn. hidroszlatikai szerv. A vizben vald lebegést teszi lehetévé. Hgységes v. két részre tagoIédott,

fol6tt,

gazzal

telt,

vékony

a testtiregben.

Egyes

fali

hdlyag

halakban

a

bélesatorna

nyitott

vezeték

k6ti 6ssze a béllel (nytlt ~os halak), madsokban a vezeték elzardédott (zart ~os halak). Uszpenszkij, Fjodor Ivanovics (1845—1925): orosz torténetire, bizantinolégus, az oroszo.-i polgari torténetfras egyik kiemelkedé képviseléje. 1900-t6l az Orosz Tudomanyos Akadémia tagja volt. Konstantinapolyban,

megalapitotta az Orosz Archeoldgiai Intézetet, amelynek egy ideig igazgatéja volt. Kb. 200 miive jelent meg, melyek kéziil a legfontosabb A bizdnci birodalom térténete (3 kot. 1913—18).

ut

Uszpenszkij, Gleb Ivanovies

(1843—1902) : orosz for-

radalmi demokrata gondolkodasu irdé, elbeszélé. Karcola-

taiban, és elbeszéléseiben leleplezé képet festett a varosi és falusi szegénység életérél. Paraszti targyu irasaiban a kapitalizmus kialakulasdnak bomlaszt6é hatasat dbrazolta a patriarchalis falu életében. A nép felemelkedésének utjat a miiveltség terjesztésében, latta. Uszta Gyula (1914— ): altébornagy, miniszterhelyettes, a Magyar Honvédelmi Sportszévetség orszagos elnoke. Erdéér volt. 1943 dota tagja a partnak. Részt vett az SZU-ban, Fjodorov egységében, majd a KarpatUkrajnaban, mtikéd6é Rékéczi-csapat parancsnokaként a Mo. felszabaditasdaért folyé antifasiszta partizanmozga-

lomban. A felszabadulds utan felelés partfunkcidkat toltdétt be; egy ideig Zemplén megye féispanja volt. 1948-tdl a néphadsereg tisztje. Orszdggytilési képviselé, az Elnéki Tanacs

tagja. Az MSZMP

Koézponti Bizottsaganak tagja

(1957-tél). usztasak ; a horvat fasiszta mozgalom fegyveres alakulatai.

Elsé6

egységei

az

I. vildghdboré

utdn

kilfoldén

szervezédtek. A Gémbdés miniszteremék tudtaval Mo.-on, kiképzett ~ gyilkolt4k meg Marseille-ben, IJ. Sdndort, Jugoszlavia kiralydt (1934). 1941-t6] a német tamogatassal létrehozott fasiszta horvat dllamnak az SS mintajara kialakitott

fegyveres

eréi, melyek

embertelen

terrorral

igyekeztek a horvat népet leigazni és a hitleri Németo. szolgdlataba allitani.

Uszty-Kamenogorszk:

varos

az

SZU-ban

(Kazah

SZSZK), az Irtis-f. mellett. Kelet-Kazahsztan ter. székh.-e.

L: 117 000 (1959). Kézelében az Irtisen vizierémit. Szinesfém-kohaszat. Gép-, fa-, butor- és textilipar (selyem). Uszty-Ordai Burjat-mongol NK : nemzetiségi keriilet

az SZU-ban (OSZSZSZK), K-Szibéridban, Irkutszktél Era; 20900 km?. L: 133 000 (1959), burjatok. Székh.-e Uszty Ordinszkij. A lakossig féfoglalkoz4sa az erddékitermelés

és

allattenyésztés ; a

fdldmivelés

jelentéktelen,.

— DNy-i részén halad keresztiil a transzszibériai vasut. Hajozas az Angaran. Autéutjainak hossza kb. 700 km.

Usztyurt-fennsik ; tablas rog az SZU-ban, tenger 170 000 az un. ut:

épitett

a Kaszpi-

és az Aral-td k6zétt, 200—370 m tszf., kb. km2-es agyagsivatag. Meredek peremvégzédései csinkek. a kézuti forgalomban részt vevék kézlekedésére

pdlya.

Az

wihdldzat

egy

vildgrész,

orszag.

ill.

igazgatasi egység teriiletén levé utvonalak dGsszessége (pl. eurdédpai, orszagos, megyei, varosi Uthaldzat). Az utak osztalyozhaték: J. A jogiszemély szerint, amely az

ut épitésérdl és fenntartaés4rél gondoskodik. Mo.-on van: a) allami, b) varosi és kézségi és c) belsé gazdasagi (pl. gyartelepi, erdégazdasagi) ut. Elsérendt fé kozlekedési Allami kézutak: 1. Bp.—Hegyeshalom(— Wien) ; 2. Bp.—Balassagyarmat(—Fildkovo) ; 3. Bp.—Hernadnémeti(—KoSice); 4. Bp.—Zdhony(—Uzsgorod); 5. Bp.—Szeged(— Beograd); 6. Bp.—Bares; 7. Bp.— Letenye(—Zagreb); 8. Bp.—Rdhbafiizes(—Graz). IT. A rajtuk lebonyoléd6é forgalom jellege szerint: autdpalyak, vegyes forgalmu Allami és gépjarmtivek egyiittes kézlekedésére szolgdlé fSutvonalak, ill. f6 kézlekedési utak. Az utdédbbiakhoz sorolj4k a transzkontinenidlis utakat; Mo.-on vonul 4t a Balti-tenger kikétéit az Adriai-tenger kikétdivel ésszek6té ttvonal a 3. és 7., és az

Atlanti-dcednt a Fekete-tengerrel ésszekét6 (Calais— Istanbul) utvonal az 1. és az 5. sz4mu fd kozlekedési uitjaink felhasznélésaval. III. A mitiszaki jellemzék: a terep jellege szerint van sikvidéki, dombvidéki és hegyvidéki it. Epités, tervezés és az épitési kéltségek szempontjabdl lényeges eltérések vannak e hdérom utfajta kéz6tt. Az —vutburkolat lehet makaddam, tégla, keramit, fa, beton, bitumen, katrany, aszfalt. Az ut szélessége a

forgalmi igények szerint alakul, két-, h4drom- v. t6ébb nyomu lehet. IV. Végiil aszerint is osztdlyozzak az utakat, hogy varosokon, ill. kézségeken vezetnek-e at, v. pedig

azokon

kivil

haladnak;

ennek

megfeleléen

vannak dikelési és kiilsé utszakaszok. Az elébbiek lakott terileten vezetnek keresztiil, ezeken jelentdés helyi for-

Ut galom is bonyolddik Je, az Atkelési szakaszt ennek a kilénleges helyi.igénynek megfelel6en kell kialakitani. Nagy gépjaérmtiforgalom esetén, kiilén, csupén az utdbbiak sziméra szolgdl6 tn. autédpdlyékat létesitenek, amelyeknél 1. a kézuttal és a vasuti vonallal a szintben valo. keresztezést

kikiisz6bélik

; 2. a forgalmi

iranyokat

egymastdél] elvalasztjak ; 3. a becsatlakozasokat rejtett keresztezések nélkiil alakitj4k ki ugy, hogy az autdpalydra'feljo6v6é v. arrdl eltévozé kocsik az 4tmené gépkoesik menetsebességét ne csékkentsék ; 4. a palyat olyan vonalvezetéssel, burkolattal és latétavolsaggal épitik, hogy a kiépitésnél alapul vett gépjarmt-sebességet a palya minden részén teljes biztonsaggal fejthesse ki a gépkocsi. — Azelsé utak az emberek, majd a teherhorddé allatok altal kitaposott nyomok voltak. Hosszui idé utén ezeket a kezdetleges, kétkerekG s méginkabb a négykerekti jrmfivek vagta nyomok valtottak fel. Evszdizadok folyamaén az orszigokat behéldzé utak rendszere fejlédott ki Kindban (selyem-, teautak), Egyiptomban, Perzsidban; Lengyelo.-ban és Oroszo.-ban fa- (dorong-) utak

épiiltek. Az Utépités toérténetében jelentdéds szakasz a rémai birodalom kialakulasanak kora (i. e. sz.-td6] i. sz. 4. sz.-ig). A kéburkolattal készitett rémai utak helyenként még ma is felismerheték (egyesszakaszai t6bb helyen, pl. Szombathelyen épségben feltarasra keriiltek). A feudalizmusban kezdetben uralkodé naturalgazdalkodas idején elhanyagolték az utépitést és a meglevék karbantartasat. Az arucsere fejlédésével elsdsorban a nagy varosokat dsszek6t6 utak épiiltek ki a jobbagyok robotmunkajaval. Ujabb lendiiletet a tékés fejlédés adott az utépitésnek. Az elsé Utigyi fdéiskolét Franciao. Allitotta fel 1747-ben. Napdleon tj utakat épittetett (a Mont Cenis-, a Simplon-, a Szt. Berndt-hagén dtmend, a Rajna menti és a dalmaét utakat). A 19. sz. elején Anglidban Th. Telford (1757—1834) és Adam Mac (1756—1836) foglalkozott tudomanyos alapon az utépités kérdéseivel. A vastti kézlekedés mellett a gépkocsiforgalom egyre fokozédé igényeit a beton- és aszfaltutak, transzkontinentalis utak és autdésztradak épitésével elégitik ki. — Mo. tthaldézata a 14—15. sz.-ban az akkori altalanos eurdpai helyzethez képest j6l karbantartott volt, részben a rémai utakat hasznalték. Ezeken bonyolédott le az észak- és k6ézépeurépai kereskedelem Levante felé. A tengerhajézds fejlddésével a szarazféldi Gtvonalak jelentdsége és igy az emlitett Utvonalaké is hattérbe szorult. Az 1723-ban felallitott Helytartétandacs kezdett el foglalkozni rendszeres utépitéssel és fenntartdssal, azonban

az utak minéd-

sége a robotmunka

volt

Széchenyi

Istvan

kévetkeztében

gréf

1848-ban

nem

utépitési

kielégité.

programot

dolgozott ki, az utépités nagyobb ardnyokban azonban esak 1850-ben, szdmottevé mértékben pedig csak a kiegyezés (1867) utan indult meg. Korszertisitésére csak joval az I. vil4ghébort utdn, a gépkocsikézlekedéssel kapesolatban keriilt sor. A kézutak hossza 1950-ben 28,3, 1960-ban 29,0 ezer km volt, az utépitésre és karbantartasra forditott dsszeg 1950—60 k6zétt 7,7 millidrd

Ft-ot tett ki. 1950—61l-ben 475 km hossztségti 337 bekété ut épiilt. Ut, Az: marxista szellemt kulturpolitikai és irodalmi folydirat. Csehszlovékidban jelent meg 1931-té1 1935-ig Fdbry Zoltan szerkesztésében. Mo.-on, illegdlisan terjesztették. Jelentds szerepe volt a szlovakiai magyar irodalmi életben,

de

részt

vett

a mo.-i

irodalmi

frasainak nagy részét éles antifasizmus

Utah

Utica

566

harcokban

is.

jellemzi.

[juta]: az USA kézép-Ny-i tagadllama, nagyrészt

a Nagy-medence

(Great Basin) K-i peremén ; a + mormo-

nok alapitottak. 219932 km?. L: 1850-ben mindéssze 11 000 volt, 1960-ban 890 600. Fév.-a Salt Lake Otty. A mormonok kézpontja, 1340 m tszf. magasségban. Jelentésebb varosa még Ogden, kézlekedési gécpont. — EK-i részén a Szikl4s-hegység erdds vonulatai (Wasatch, Uinta)

sivatagos lefolydstalan medencében a Nagy-Sds-té (Great Salt Lake), D-ebbre az Utah és Sevier Lake séstavai gytijtik a kevés vizet. Eghajlata szdraz, kontinentdlis, bévebb csapadék csak a hegyvidéken van. A vélgyekben helyenként 6ntézéses foldmtivelés folyik (gabona, burgonya, cukorrépa, gytiméles, takarmdanynévények). Juh- és

szarvasmarhatenyésztés. Legjelentésebb asvanyi kincsei és azok bdnydszata: arany 9543 kg, eziist 163 609 kg (1958), urdnium 1 182 000 t, vanadium és réz 189 184 t, szén, 6 786 000 t, dlom 40 355 t, cink 44 981 t, sd 183 000 t, vasére 3580000 t (1959). Egyéb asvanyi kinesek: gazdag

foszfattelepek,

gaz. A kohaszat

horgany,

és fémipar

molibdén,

kézpontja

kéolaj,

féld-

Salt Lake

City,

Provo és Geneva (acélgyartas). — Kézlekedési itvonalanak jellegzetessége, hogy H-on a Pacific-vasitvonal k6zéps6 Aga a Nagy-Sds-t6 vizébe épitett gaton halad. utalész6 : szétarban, lexikonban, targymutatokban, katal6gusokban az a sz6, amely a keresét a cimszéhoz, vagyis oda utasitja, ahol a részletes magyarazatot, a részletes felvilagosit6 adatokat talalja.

Utamaro, Kitagawa

(1754—1806):

japan festé és fa-

metsz6, Hokusaz mellett Eurédpaban a legismertebb és legtébbre értékelt japan mtivész. Egyéni stilusa a 18. sz. 80-as éveiben, bontakozott ki. Kagylék, Rovarok és Madarak ec. szines albumaiban, a természet életht abrazolasara torekedett. A kilencvenes években, figuralis kompozicidkkal eztist hatterG képes albumokat

adott ki, melyek

a ja-

pan fametszetek legszebb alkotasai k6zé tartoznak. Kiil6nosen a néalakokat abrazolta megragaddéan. Tobbnyire sokszini,

20 szindiccal

késziilt

fametszeteket

készitett.

utanvétel ; postai teljesitmény. Ajanlott levélpostai és értéklevelet, értékdobozt és csomagkildeményt a posta a feladé megbizasa szerint meghatarozott 6sszeg beszedése ellenében

kézbesit,

6s a beszedett

dsszeget

a feladéhoz

v. az altala megjelélt pénzintézethez juttatja. utaskilométer, wlaskm: a személyszallitas teljesitményének mértékegysége ; 1 ~ egy utas egy km tavolsagra tértén6 szdllitasat fejezi ki. Mo.-on 196l-ben a kiilénféle kézlekedési 4gak egyiittes teljesitménye 27,5 milliard; ebb6ol

a vasutaké

14,3

milliard ~

volt.

utaszok ; kiloénleges mtiszaki alakulatokhoz tartozd katondk elnevezése. Feladataik k6zé6 tartozik : a folyami Atkelések

elékészitése,

akadalyok

létesitése,

hadihidak

ill. rombolasa

létesitése,

miszaki

stb.

Utburkolat : az > wt alapzatanak felsé rétege, mely a jarmiivek terhelését viszi az alépitményre. Az iranta tamasztott kévetelmények : tartés és alakjaét nem valtoztatd feliilet, melyen a jarmtivek a legkisebb gérdiilésurlédas mellett k6ézlekedhetnek ; bizonyos mértékig érdes feliilet a biztonsag szempontjabdl ; sima, de nem sikos burkolat a dinamikus erdéhatasokat okoz6 zékkenések,

lékések

elkeriilésére.

Az

~ot

a

burkolat

szerint szoktak osztdalyozni. Vannak féld-, makadam-, ké-, beton-, aszfalt-, kdtrdny-(fekete)

anyaga zuzoitkd, és kilén-

leges burkolati utak. Az elsé két ~tal késziilé utak alapot nem igényelnek, maguk viszik 4t a terhelést az altalajra, a tobbi megkivanja az alapot. A forgalom nagysaga, ill. a burkolat vastagsdga szerint van kénnyiti, k6zép- és nehéz burkolat. Hézagos ~ az idomké és beton ~, hézagmentes pl. a hengerelt aszfalt ~.

U Thant (1909— ): burmai politikus, az ENSZ fétitkara (1961-t61). Eredetileg tanar. Politikai pélyafutésat a II. vilaghdboru utan mint az Antifasiszta Népi Szabadsag Liga tagja, majd egyik vezetdje kezdte, 1947-benakormany sajtofénéke lett. 1957-t61 nagykéveti minéségben képviselte Burmat az ENSZ-ben, 1961-ben a kézgytilés alelnéke és a Kong6i Koéztarsasag kérdésével foglalkozé bi-

ja, a Green River, a Colorado-fennsik mélyen szabdalt v6l-

zottsag tagja volt. 1961-ben az ENSZ iigyvezeté fétitkarava valasztottak. Tébb pedagégiai és torténelmi targyu k6nyvet irt. Utica : féniciai alapitasi kereskedévaros E-AfrikAban (Karthagétol kb. 9 km-re) ; kb. i. e. 1000-ben jétt létre mint a foniciai Tiirosz véaros gyarmatvérosa. Falai k6z0tt lett éngyilkos a Julius Caesarral szemben, alld ifjabb

gyeiben. ENy-on, a szdraz, félsivatagos, helyenként sés-

—+ Cato. — A varosban silyos kérokat okozott a vandélok

huzdéddnak (legmagasabbra a King’s Peak cstics emelkedik,

4114 m). DK-en 4tvagja a Colorado-f. és nagyobb mellékf.-

Utica

567

tamadasa, majd i. sz. 7-ben az arabok pusztitottak el. Romjai k6zé6tt fennmaradtak a vizvezetékhaélézatok, romos allapotban templomok, valamint egy szinhaz és egy kb. 20000 ember befogadéséra alkalmas amfitedtrum maradvanyal.

Utica [jutike]: vdéros New York dllamban (USA). L: 100000 (1960), peremvarosaival 331000 (1960). Kétszévé- és gépipar (hadiipar). utiffi (Plantago) : kétsziki, az ~félék (Plantaginaceae) esaladjaba

tartozd

ndvénynemzetség.

Barna,

virdgzatuk tékocsanyuk csucsan all. Kb.

fizéres

200 faja kéziil

nélunk 10 terem. A réteken, legel6k6n névé landzséds ~ {P. lanceolata) és az utak mentén, tarldkon tenyészé,

nyeles, tojasdad leveli nagy ~ (P. major) kiilénésen gyakori. Az utdbbi levele és az agas sza4ru homoki ~ {P. indica) drogot szolgaltat. utilitarizmus : nem létezé, idedlis, elképzelt tarsadalom leirasa. A sz6 Th. Morus hasonlo cimti frasabdl ered, melyben, a szerzé leirja az Utopia szigetén elképzelt tarsadalmi rendet. Ismertebb ~k még Bacon Nova Allantis, Campanella Napdllam, Cabet Utazds Ikdridba c. mive. Az ~k tarsadalmi tartalma a legkiilénfélébb lehet. A nagy tarsadalmi hatast gyakorolt, egyenlésité-aszketikus tartalmuk ellenére is haladdé ~k a feudalizmus és elsésorban, a kapitalizmus biralatabol nottek ki. (+ utdpista szocializmus) — Atvitt értelemben: megvaldsithatatlannak latszo elképzelés, elérhetetlen

vagy,

terv,

cél.

utépista szocializmus : a 18. sz. végén és a 19. sz. elején, fellép6 filozdéfiai és kézgazdasagi iranyzat, amelynek képvisel6i élesen biraltak a kapitalizmust, és egy eljévend6é szocialista tarsadalomrél 4brandoztak. Szerintiik a kapitalizmus a tdrsadalmi fejlédés sziikségszerti lépesdéfoka, de nem jelenti a tarsadalmi fejlédés csticspontjat, mert a fejlédés a szocializmus irénydba halad. A szocializmus sziikségszerti bekévetkezésérél és utjardl alkotott elképzelésik utdpisztikus volt, mert a munkdésosztalyban akkori gyengesége és szervezetlensége miatt nem latték meg azt az erdt, amely képes a fennalldé tarsadalmi viszonyokat megvaltoztatni. Hlutasitottak az osztalyhare gondolatat, s gy véltek, hogy az uralkodokat, a tékés tarsadalom vezetéit meg lehet gyézni a szocializmus félényér6él. Ez azzal a helytelen elméleti allaspontjukkal kapesolatos, amely szerint a tarsadalom fejlédéstérvényeit az emberi é1telem fejl6désébdl kell levezetni. Nagy érdemiik mégis, hogy a kapitalizmus birdlatéval hozzdjdrultak koruk forradalmasitasthoz, @ szocializmust pedig a tarsadalmi termelés magas fokon térténéd megszervezésének kérdéseként vetették fel. — Pedagégiai nézeteikben a tankételezettségen nyugvo allami iskolarendszer hivei voltak ; a k6z6sséget és a termel6émunkaval egybekapcsolt oktatast tekintették a leghatékonyabb neveld tényezének. — Fé képviseléi: T. Campanella, Saint-Simon, R. Owen stb.

Th.

Morus,

F.

Fourier,

utétag : a zenei formatanban a — periddust lezard, elézményt (—eldtag) feltételezé rész (félperiddus). Terjedelme altalaban 4 iitem. uté6véd : rendszerint eréds tiizérséggel megerdésitett esapat, melyet a visszavonulé egységek biztositasara, az uild6z6 ellenséges csapatok késleltetésére hoznak létre. Utrecht:

1. v4ros

Hollandidban,

~

tart. székh.-e az

als6 Rajnénak egyik kanyargé aga (Kromme Rijn) mellett, amely itt kétfelé (Vecht, Onde Rijn) agazik. L: 254 200 (1960.) Egyike Hollandia legrégibb varosainak. K6zépkori kiilsejti é6varos. Sz4mos mtemlék. 13. sz.-ban épiilt dém (103 m magas, harangjétékos toronnyal), tobb muzeum és az 1636-ban alapitott nagyhirG egyetem, ahol egykor sok magyar is tanult. A varos a —> janzenizmus kézpontja volt. Ipara gépeket, f6ként vasuti kocsikat gyart, gyapjut, dohanyt, fat dolgoz fel és vegyi termékeket allit eld. Kozleokedési és kereskedelmi gécpont. —

A rémaiak idejében neve Traiectum ad Rhenum (,,atkeléhely a Rajnan’’) volt, késébb a frizek és frankok Wulta-

burgnak nevezték. Lotharingidhoz, majd Németo.-hoz tartozott. — 1713-ban itt k6totték meg a spanyol 6r6k6sddési habortt befejezé — utrecht békét. — 2. Hollandia stiriin lakott, legkisebb tartomanya, az IJssel-tétd] D-re. 1324 km?. L: 673 600 (1960), népstirtisége 509 f5/km?. Marsch- és poldervidékének termékeny sikja kittiné mezégazdasaégi teriilet. utrechti béke: az 1701—14-i >spanyol 6drékésédési hdéborut lezaré szerzédések kéz6s neve, melyeket egyfelél

Franciao. 6s Spanyolo., masfel6] Franciao. ellenfelei : Anglia, Hollandia, Savoya és Portugdlia k6ététtek (a Német-Romai Csdszarsdggal 1714-ben a —rastatti béke

létesiilt). 1713. Apr. 11-én Utrechtben irtaék alé az angol— francia, 1713. jul. 13-4n az angol—spanyol, 1714. jun. 26an a holland—spanyol, 1715. febr. 6-4n a portugél— spanyol békeszerzédést. — Az -~ értelmében a hatalmak elismerték Bourbon V. Flép jogét a spanyol trénra, de mind a maga, mind utddai nevében le kellett mondania a francia

tronrol.

Franciao.

elismerte

a

Hannoveri-haz

uralmat az angol trénon, dtadta Anglidnak Uj-Fundlandot,

Uj-Skéciat

és a Hudson-ébél vidékét. Anglia meg-

szerezte Spanyolo.-t6l Gibraltart, Menorca szigetét és azt a jogot, hogy az amerikai spanyol gyarmatokat 6 lathatja el néger rabszolgdkkal. Az ~ Savoya grofjat kiralyi cimmel ruhazta fel és birtokaba adta Sziciliat. Az olaszo.-i spanyol birtokokrol a rastatti béke rendelkezett. — A ~ nagymértékben megnévelte Anglia tengeri és gyarmati hatalmat, megnyirbalta Franciao. kordbbi befolyasat, Spanyolo.-t

harmadrangti

hatalomma

siillyesztette.

Utrechti Unié, 1579. jan. 23.: Németalfdld hét E-i

tartomanyanak

(Holland,

Seeland,

Utrecht,

Geldern,

Overijsel, Friesland és Groningen) szévetkezése a + németalféldi polgari forradalom (1566—1609) idején a Spanyolo. és a belsé klerikalis reakcié elleni hare céljaval. Alapja volt a fiiggetlen Hollandia megalakuldsénak ; tagjai 1581-ben, formalisan is megfosztottak IJ. Fiulép spanyol kiraélyt uralkoddi jogaitdl. Utrillo [iitrillo], Maurice (1883—1955): francia posztimpresszionista festé. Fehér-zdldes

ténusban,

a szerkezet

erdételjes hangstlyozds4val festette 6szténés ségre torekv6, sajatosan realista varosképeit.

primitiv-

Uttar Pradesh : az Indiai Kéztarsasdg legnépesebb tagallama

a Himalaja

D-i labanal;

293 800 km?.

L:

73,7

milliéd (1961). Hivatalos nyelve a hindi. Fév.-a Lucknow. A lakossag féfoglalkozasa a féldmiivelés.

uttoréhazak : egy-egy nagyobb teriilet uttérdéletének k6zpontjai. Sokoldalu segitséget nyujtanak az uttdrdécsapatok munkajahoz. A gyerekek sz4mara hasznos elfoglaltsagot, szérakozast, tanulasi lehetdséget biztositanak ; széles kérG

technikai,

mtivészeti,

természettudomanyos

és

sporttevékenység folyik benniik. Az 1961—62. tanévben Mo. 52 uttéréhazaban mintegy 100000 gyermeket foglalkoztattak.

ban, az NDK-ban,

uttorék postaszolgaélatot latnak el felnétt postaalkalmazottak irdnyitdsdval. A csillebérci Uttéré Nagytdborban, a bp.-i Uttéré Aruhazban és az uttdrévasut dllomdsain mukédik. uttdrészervezet, Magyar Ultérék Szévetsége : az uttoréesapatokba 6nként tomoriilt gyermekek G6nallé témegszervezete, amelyet a Magyar Kommunista Ifjuisdgi Szévetség vezet. Feladata, hogy tagjait a szocialista haza, a part iranti szeretetre és hfiségre, proletér nemzetkéziségre, feladataik, iskolai kételességeik teljesitésére, sziileik, neveloik és a felndétt dolgozék tiszteletére, egymas megbecsiilésére, a KISZ-tagsagra méltékké nevelje. Munkaéjat az uttdrdelnékségek irdnyitj4k, amelyek a KISZ-bizottsagok szervei. Alapszervei az wttdrdéesapatok, amelyek alakulhatnak iskoldban és Uttoréintézmények mellett. Tagjai IL—VII1. osztalyos dltalanos iskolai tanulok. A II—IV. osztdélyosokat kisdobosoknak, az V—VIII. osztdlyosokat Uttorédknek nevezik. A csapat rajokra, a rajok érsékre tagozédnak. Egy érs 6—12 kisdobosbdl, ill. utt6réb6l, a raj 2—4 é6rsbél All. A szévetség lapjai: Pajlds, Tdbortiz, Kisdobos, Dérmégé Démétér, Uttérdvezetd. Az 1961—62. tanévben 5005 uttdrécsapat volt az orszagban 498 892 uttdrdvel és 271 013 kisdobossal. — A magyar ~hez hasonlé testvérszervezetek mtikédnek giumban, Bulgariaban,

Albdnidban, Ausztridban, BelCsehszlovakidban, Finno.-ban,

Ghandaban,

Guinedban,

Kinaban, Koredban, Kubaban,

Jugoszlavidban,

Lengyelo.-ban, Mongélia-

Roménidban,

az SZU-ban

és a Viet-

nami Demokratikus Koztarsasagban. UttGrévasit : keskeny nyomtavu személyszallitdé vasut, melyen, a forgalmi szolgélatot 10—14 éves uttordk latjak el. Bp.-en, Gyéngyésén, Dunatjvarosban, Székesfehérvarott és Pécsett mtikédik. Legjelentésebb az 1948—50ben épiilt bp.-i, a Széchenyi-hegy (446 m tszf.) és a Hiivésvélgy (213 m tszf.) koz6tt. Hossza 11 km, nyomtavja 760 mm. Az ~ mellett vasutas és postas uttordesapat mikédik.

Utunk : irodalmi és mitivészeti hetilap, a Roman Nép-

kéztarsasdg [részovetsége magyar tagozatanak orga4numa. 1946-ban indult Kolozsvarott Gadl Gabor szerkesztésében; 1958 éta Létay Lajos szerkeszti. Elsésorban a romaniai szocialista magyar irodalom alkotasait kézlhi, s aromaniai magyar irodalmi és kulturalis élet eseményeit ismerteti.

Utiigyi egyezmények : allamok kézti megdllapodasok, melyek 1949-ben Genfben, jéttek létre abbol a célbdl, hogy a nemzetkézi forgalmat a kézutakon egységesen rendezzék és szabdlyozz4k. Ez feléleli a hataratlépési okmany hasznalatét, a nemzetkézi forgalomban hasznalt kifejezések egységesitését és a kézuti forgalom rendjének egyes kérdéseit, mint pl. sebesség, eldzés, els6bbségi jog, parkolas, vilagitas, kerékparforgalom, uti jelzések és forgalmi jelzések, vezetdigazolvany, stily stb. Utyeszenics, Djordje: — Frdter Gyérgy csaladi neve. Uzgnadze, Dmitrij Nyikolajevics (1886—1950): szovjet-griz pszicholégus. Fé munkaja a valamely feladat

megoldasara valé beallitédds kialakuldsdval, mechanizmusaval és kiilénb6z6 pszichologiai folyamatokban jatszott szerepével foglalkozik. Jelentések az érzékletek ésszehasonlitasdval, az ingerviszonyokkal és a tapintasnak a megismerésben betdéltétt szerepével kapcsolatos vizsgalatai. uz nyely : kihalt torok nyelv. Az Aral-to vidékén laké oguzok k6éziil kivalt, a 8—9. sz.-ban a K-eurdpai sztyepeken Uz néven jelentés szerepet jatszd nép nyelve; Mo.-ig is eljutottak. Emléke nem maradt.

Uzsai

Kébanya:

bazaltbanyaja,

Uttéréposta : olyan postai intézmény, ahol 10—14 éves

Franciao.-ban,

uzsoratéke

568

Utrechti Unié

az orszag legkorszerfibb

195l-ben

az

elsé

6téves

terv

gépesitett keretében

helyezték izembe Uzsapusztan, Lesenceistvdnd hatéraban. Evente 500 000 t bazaltot termel ki és dolgoz fel, kb. 400

dolgozét

foglalkoztat.

Uzsgorod, Ungvar: varos az SZU-ban, az Ukran SZSZK-ban, az Ung-f. mellett. Karpat-Ukrajna székhelye.

L: 47000 (1959). Fém-, fa- és élelmiszeripar. Szinhaz, egyetem. Vara a ll. sz.-t61 Ung vm. k6ézpontja volt. A 14. sz.-t6l mezév. A 11. sz.-tél 1918-ig Mo., 1938-ig Csehszlovakia,

1938—44-ben

ismét

allt. 1944-t61 az Ukran SZSZK-hoz vara a 14. sz.-ban épiilt.

Mo.

uralma

alatt

tartozik. Ma is Allé

Uzsoki-hag6 : a Keleti-Beszkidekben,

(SZU) az Ung

vélgyébél a Sztrij vélgyébe vezeté atjaréd. Vastitvonal Csopr6l Lvov felé. 889 m. — Az I. vilaghdbortiban, 1914. szept.—1915. apr. kéz6tt véres harcok folytak birtokéért. uzsora : felttinden ardnytalan elény kik6tése, ill. szerzése; leggyakrabban, a megengedettnél magasabb kamatra nyujtott pénzkdélesénzés formajaban jelentkezik. Atvitt értelemben a megszorultsag kihaszndlasa. uzsoratéke : a — kéleséntéke korai, ,,oz6nviz eldtti” for-

maja (Marx). A gazdasagi fejl6désnek abban, a szakaszaban, lép fel, amikor még igen kevés az egyesek kezén, felhalmozott kikélesénézheté pénz. Monopolisztikus szerepe a kapitalista gazdasdgban sztint meg azdltal, hogy ez szabad té6kék nagyobb mennyiségét hozta létre. A pénzk6dlesénz6 szerepét a modern, tékésbankok vették at, de az ~ ma is él, elsédsorban a gyarmati, félgyarmati orszagokban, ahol a parasztsig kizsdkmanyoldsdnak jelentés eszkéze.

ti, ti: 1. beszédhang. Fels6é nyelvallasu, ajakkerekitéssel képzett palatalis, révid, ill. hosszi magé4nhangzé6. —

2. (U, i, U, ui), a magyar Abécé 36. és 37. bettije. Az a bettit

vallalat évi tervteljesitése mennyire eredményes, tehat a nyereségrészesedésb6l milyen, dsszeget tud e célra forditani. A Szakszervezetek Orszagos Tandcsa altal szerve-

mai alakjaéban, a 17. sz.-ban kezdték hasznalni, az u-t a 19. sz. elején.

zett~~ a munkaviszonyban, allé dolgozok szamara biztositott, ezért az ilyen idilékben tulnyomorészt nem csala-

tibermensch (ném. ’felsébbrendti ember’) : a korldtlan

dos ~ folyik. A hivatali és vallalati iidiilékbe csaladdal egyiitt mehet a dolgozé iidiilni. Kedvelt ~i forma az utobbi években kialakuld és egyre fejlédé, a Szakszerve-

hatalmat megszerezni és megtartani akard, erkélesi gatlasokt6l

mentes,

fékteleniil

individualista

ember;

kifejezés F. Nietzschétél szdrmazik. iiditd italok: természetes v. mesterséges

az

~

zetek Orszigos Tanacsa altal szervezett kilféldi idiiltetés. alapanyagok-

bol, f6ként gyiimolesbél erjesztés nélkiil késziilt, gyakran, szénsavval telitett italok. Fontosak az emberi szervezet-

nek véd6é tapanyagokkal valé ellatasdban, valamint az alkoholfogyasztas elleni kiizdelemben,.. iidiilés : a munkaeré regenerdlasdra szolgalé v. betegséggel kapcesolatos huzamosabb ideig tarté pihenés. Térténhet sajat kdltségen is, a szocialista térsadalomban azonban, Altalaban allami tamogatassal (kedvezményes ~). A felszabadulds eldtt Mo.-on nem volt intézményesitett, kedvezményes ~, csupdn néhany nagyobb szakszervezet és egyes gydrak, intézmények szerveztek dolgozoik részére hétvégi pihenét, ill. ~t. E kedvezményekben, részesiil6k szima olyan, alacsony volt, hogy a ma iidiilék sz&maval nem hasonlithatd déssze. A tdkésorszagokban az-~t ma is altalaban sajat anyagi eszkézeikb6l fedezik, ezért ebbél a dolgozédk nagy része ki van zarva. A felszabadulas utan kezdetben

csak a vallalatok,

intézmények szerveztek sajat dolgozdik részére ~t, 1948—49-ben azonban a Szakszervezetek Orszdgos Tanacsa vette at a dolgozék szervezett iidiiltetését. A Munka Torvénykonyve leszégezi, hogy a ,,Szakszervezetek Orszagos Tanacsa a dolgozdék egészségének és munkaképességének fenntartasa céljabdl, az allam anyagi tamogatasdval megszervezi a dolgozék iidiiltetését.” Ezutan, a kedvezményes ~ tjabb formai, most mar szervezettebben,

mint

1945—49

kézétt, széles teret kaptak,

igy elsésorban a k6ltségvetési szervek, hivatalok (minisztériumok,

tanacsok

stb.),

a

vallalatok

(az idiltetéssel

1962-t61 kezdve a_ kiilféldi csere~en kiviil kilféldi turista~t, autdbusz-vandor~t és turista hajé~t is szerveznek. A foglalkozasi megbetegedések megeldézésére, gy6gyitasara, valamint mas betegségek v. miitét utani felerésitésre szanatériumi ~t is szerveznek. A mozgasszervi megbetegedésben, szenvedéket Hévizre, a gyomor- és emésztészervi megbetegedetteket Paradra, a sziv- és keringés-rendszeri megbetegedetteket Balatonfiiredre utaljak be. A szanatoriumi beutalas orvosi javaslat alapjan, torténik. — A dolgozé és csaladtagja évente legfeljebb egy alkalommal, 14 napi idétartammal részesiilhet kedvezményes ~ben. Az iidiilébe torténd beutalas a helyi szakszervezeti szervek feladata. — A felnéttek kedvezményes udiltetésével parhuzamvusan, széleskértien biztositott a gyermekek

(6—14 éves korig) és a fiatalkortiak

nyari iidiiltetése és taborozasa is. A gyermekiidiiltetésben kb. 130 000 £6 vesz részt évente, az ifjisagi taborokban kb. 100000. A gyermekek és a fiatalkortiak ~ét, ill. taborozasat, igen nagy kedvezménnyel, a Mtivelédésiigyi Minisztérium és a Magyar Kommunista Ifjusagi Szévetség szelvezi meg és bonyolitja le. Az ipari tanuldk ~ét a Munkaiigyi Minisztérium biztositja. A kedvezményes ~ven, kiviil sajat kéltségen, torténéd ~re mindenkinek van lehetésége turistahazakban, idegenforgalmi létesitményekben,

kilféldi

tdérsasutazdsokon

stb.

1960

végén

Mo.-on 1379 idiilési létesitmény mUk6édétt (kéztiluk 221 SZOT-idiiléd és 922 vallalati). Ugyanekkor a kedvezményes idiilésben részesiiltek szima meghaladta az 503 ezret (kéziiliik 197 ezer volt a SZOT A4ltal tdil-

kapesolatos kiadasokat a nyereségrészesedésbél v. az igazgatdi alapbol fedezik), tovabba a szévetkezetek (az idiil-

tetett).

tetéssel kapcsolatos kiadasokat a szévetkezeti alapbol fedezik) tdiiltetése. Mig 1937-ben csupan 133 idiildépiilet allt rendelkezésre nem kedvezményes ~ céljara

katonai rendszer szerint szervezett vallasi-emberbarati nemzetk6zi szervezet a tdékésorszagokban. Alapitdja és

jelenleg az udiiléépiiletek szdma megkézeliti az 1400-at. Az idiilék tobbsége (56%) a Balaton mellett, ill. magaslati helyen (13%), gyégyforrés mellett (10%), a Duna-

szervezni, s céljdul az elesettek testi-lelki tamogatasat ttizte ki latvanyosan megrendezett jdtékonysagi akcidk révén. Mai nevét 1878-ban kapta. Hivatalos lapja a War Cry, székhelye London. Tevékenysége, amely a tékések adoményaira is taémaszkodik, megneheziti, hogy a nyomorba taszitottak a tarsadalmi problémak valdédi okait felismerjék. iidvéziilés: a keresztény egyhazak hittételei szerint az 6rék élet, a mennyorszag elnyerése. Lehetdségét Jézus Krisztus szenvedései és kereszthalala nyitotta meg a legenda szerint, s ezért 6t Udvdzitének is szokdés nevezni. iigetés : a 16 mesterségesen idomitott jarasmdédja, mely az atlés labaknak egyszerre térténé haszndlata révén jon létre.

kanyarban, (10%), a tébbi Budapesten és mas helyeken telepilt. Jelenleg a munkaviszonyban, 4llé dolgozoék, valamint a szovetkezeti tagok (mezégazdasagi termelészévetkezeti tagok nélkiil) kb. 12%-a tidiil kedvezményesen évenként. A dolgozok részére nytijtott kedvezmény az ~ formaja szerint valtozé. Legnagyobb a kedvezmény a Szakszervezetek Orszagos Tanadcsa Altal szervezett

~ esetében, (az egy fére esd teljes kéltségek 80%-at az allam fedezi). Hasonl6 mértékti a kedvezmény a k6ltségvetési szervek Altal lebonyolitott ~nél is. A vallalati ~ téritési dijanak a mértékét az hatarozza meg, hogy a

Udvhadsereg, Salvation army elsé6 tabornoka,

W.

Booth

[szelvésn Ami] :

1865-ben,

Londonban

kezdte

iigetéverseny ; a —ldverseny

egyik

aga,

melynél

a

kilonleges, kénnyt, kétkereki kocsikba fogott lovakat hajt6k iranyitjak. A lovaknak mindvégig meg kell tartaniuk az —dgelés jérasmddjat. ~eket 1600—3000 m tavon rendeznek.

iigyelé ; allando szinhaézi alkalmazott, aki az ~kényv v. vezérkonyv alapjan a kulissza4k még6tt irdnyitja az eldaddis menetét, jelzi a szereplék belépését, iranyitja a fiiggénymozgatast és beinti a kiilsé zajokat. tigyész: a polgdri Allamokban kialakult birdsdgi tisztség, a biintetd eljérasban a vad képviseldje (tin. kézvaddlé6). Az uralkodé osztalyok érdekeit képviselte; gyakran — a fasizdlddas soran egyre erdteljesebben — a kormany utasitasai szerint jart el. — A szocialista orszagokban az~ a torvényesség ére; tevékenységének lényege, hogy a jogszabalyok altal részére biztositott eszk6z6k felhasznalasaval (pl. nyomozas elrendelése, vadirat benyujtasa, iigyészi évas eldterjesztése stb.) meginditja a

torvénysértések

kikiiszébélésére

iranyuld eljarast, részt

vesz azok lebonyolitasdban és tamogatja azok sikeres befejezését. Mikodésében fiiggetlen az allamigazgatasi szervekté6l és az allamhatalom helyi szerveitél is. Hazankban az tigyészeket a Magyar Népkoztarsasag Legfébb Ugyésze nevezi ki. Ugyésszé olyan magyar dllampolgart lehet kinevezni, aki politikailag és erkélesileg feddhetetlen, jogi egyetemet végzett, legalabb két évi joggyakorjattal rendelkezik és ezt ké6vetéen sikeres szakvizsgat tett. Az iigyészek csak a Legfébb Ugyész jévahagydsaval veheté6k Grizetbe, veliik szemben nyomozasi cselekményeket és biinteté eljdrdst csak a Legfébb Ugyész jévahagyasaval lehet lefolytatni. ligyészség : a polgari dllamok biintetd eljaérasdban a vdaelv alapjan a vad képviseletére létrehozott szervezet. A burzsoa iigyészség tevékenysége lényegileg a _ biintet6é eljarassal kapcsolatos funkeiékra sztikiilt, a kézvadaat képviseli a biintet6 iigyekben; mindeniitt a kormanyzat szerveként miikédik, és altalaban az igazsagiigyminiszternek van alarendelve. Mo.-on 1871-ben szervezték meg, f6 feladata a kézvad képviselete volt. — Az egységes szocialista dllami szervezet sajatos része, amelynek feladata a tdérvényesség biztositasa az allami és tarsadalmi élet egész teriiletén. Hazankban az ugyészi szervezet élén a Magyar Népkéztarsasdg

Legfébb Ugyésze All, aki elsé helyettese és helyettesei segitségével egyszemélyes felelésség mellett irdnyitja az egész iigyészi szervezetet. Orszagos szerve a -—>Legfébb Ugyészség, helyi szervei a megyei (févdrosi) f6ugyészek altal vezetett megyei (févarosi) fSiigyészségek,

tovabba

a jarasi, varosi, févarosi kerileti

amelyeknek

élén

a

vezetéd

tgyészek

igyészségek,

dallanak.

Egyes

varosokban 6sszevont varosi, jarasi tigyészségek mtikédnek. Az iigyészségi szerveken beliil iigyészségi fogalmazok, tigyészségi nyomozék és > digyészek, valamint egyéb ligyészségi dolgozék tevékenykednek. Az igyészségek feladatai: a) é6rk6dnek a minisztériumok és a Minisztertanacsnak alarendelt mas szervek, tovabbaé az dllamhata-

lom és az allamigazgatas helyi szervei, valamint a vallalatok, szovetkezetek és tarsadalmi szervezetek Aaltal kiadott rendeletek, hatarozatok, utasitasok és egyéb intézkedések

térvényessége, tovabba afelett, hogy a hivatalos személyek és az allampolgdrok ne sértsék meg a jogszabalyok rendelkezéseit (dltalénos térvényességi feliigyelet) ; 6) biztositjak a bineselekmények gyors feltdrdésat, az elkévet6k kinyomozasat, feliigyeletet gyakorolnak a nyomozdészervek tevékenysége felett (btiniigyi nyomozdsok torvényességi feliigyelete) ; c) 6rkédnek

afelett,

hogy

a

Magyar Népkoztarsasdg birédsdgai helyesen alkalmazzak a térvényeket (a birdsdgok tevékenységének térvényességi

feliigyelete)

; d)

iigyvéd

570

iigetéverseny

6rkédnek

a

biintetés

végrehajtasdra

vonatkozé térvények és szabalyok megtartadsa felett (a bintetés-végrehajtads térvényességének feliigyelete). — Elézetes letartéztatast csak az tigyész jévdhagydsdval lehet

elrendelni. A birdsag elétt a biinteté tigyekben az iigyész a vadat képviseli. Mindenféle birdi tigyben jogorvoslatot terjeszthet el6. Maga is megindithatja a pert, ha

az allami, gazdasagi v. térsadalmi szervezetek, tovabbaé ha az dllampolgdrok védelme ezt megkivanja. Kételes nyomban szabadlaibra helyezni azt, akit térvényes alap nélkil tartanak letartéztatéd intézetben. Az iigyészek térvénysértés esetén hivatalbdl k6ételesek eljarni. — TIrod. Szénasi G.: A toérvényesség 6rhelyén. 1958 ; Hatadlyban levé legfébb iigyészi utasitasok. 1960; Szilbereky J.: Az ii. a polgdri perben. 1960.

iigyfél ; a hatdésdgi eljarasban részt vev6 természetes v. jogi személy, akinek allitélagos jogaéra v. jogviszonyara, cselekményére vonatkozéan folyik az eljaras, illetéleg akinek jogos érdekeit az itigyben hozand6 hatarozat védheti. A biinteté eljardsban pl. tigyfelek: az tigyész (a kézérdek képviseléje), a maganvadld, a vadlott stb. A polgari eljardsban ~ a — felperes és az —alperes. Az eljarasban szerepl6 nem minden személy ~, igy a meghatalmazottak, a tanuk, a szakérték nem iigyfelek, mert nem az 6 jogailkrol van sz6 az eljarasban.

iigykezelés: az iigyiratok iktatdsa, nyilvdntartasa, masolasa, a hatdrozat elkiildése, az elintézett ugyirat megérzése

(irattarozasa,

selejtezése

stb.),

valamint

az

ezekkel kapcsolatos technikai cselekmények. iigynék, dgens (lat.> : 1. tékés gazdasagban tizletember, aki dijazds fejében, hivatasszertien, mas vallalkozé nevé-

ben, és dllandé megbizas alapjan kereskedelmi tigyleteket kézvetit. Tevékenységéért jutalék (provizid) illeti meg, esetleg kéltségmegtéritést is kap. Van aru-, tdzsde-, biztositasi és utazé~. Hasznaljak néha ezt a fogalmat az uigyleteket sajat nevébon megkdété bizomanyos megjel6lésére is. — Az ~ munkakore bizonyos teriileteken, (pl. biztositas, kényvterjesztés, kiilkereskedelem) a szocialista gazdasdgban is megmarad. 2. Atvitt értelemben kém. iigyndkség : 1. valamely tokésvallalat igyn6oki teendéinek ellatasara létesiilt szervezet. (bédvebben — tigyndk)

— 2. sajté~nek nevezik a — hirszolgdlat szervezett intézményeit, a hirszolgalati irodakat. — 3. Atvitt értelemben : valamely idegen orszdg megbizasabd6] kémkedést, felforgaté cselekményeket végzé szervezet. iigyrend: valamely intézmény v. hivatal feladatait, szervezetét és legfontosabb mukddési eléirasat dsszefoglalé szabalyzat ; magdban foglalja az adott szerv tigykezelésére és tigyvitelére vonatkozo rendelkezéseket. Az allamigazgatasi szervek ~jét altalaban az_ illetékes miniszter allapitja meg. A testiileti szervek mtkédésére

vonatkozé ez

eléiradsokat is altalaban ~ben

tartalmazza

az

alakulas

mdédjat,

a

szabalyozzak : hatarozatképes-

séget, a tandcskozasi rendet, a szavazast, a testiileten beliil mik6dé v. azt segité szerveket stb. Ilyen ~je van az orszaggytilésnek, az Elnéki Tanacsnak, a tanacsoknak stb. (> még tigyvitel) iigyvéd : az allam Altal elismert hivatalos jogi tanacsado, aki meghatarozott dij ellenében az iigyfeleket (az allampolgarokat és jogi személyeket) egyrészt jogi tanacsesal latja el, masrészt a hatdsagok (birdsdgok) elétt képviseli. Az ~ség az igazsdgszolgaltatasi szervezet egyik tényezdéje; altalanos feladata, hogy elémozditsa az allami szervek jogalkalmazé tevékenységének eredményességét. A ~i hivatast az a magyar allampolgar gyakorolhatja, aki egyetemi jogi képesitést szerzett, két évi ~jelolti joggyakorlatot folytatott, az ~i-jogtandcsosi vizsgat letette, dllando v. ideiglenes lakasa van, erkélesi-

leg feddhetetlen, biintetlen eldéletti, és mindezek alapjan a teriiletileg iletékes ~i kamara tagként felvette. Az ~i kamarék az ~ség onkormanyzati alapon megszervezett,

hatdsagi

feladatokat

is ellaté

tdarsadalmi

szervei,

amelyek tagfelvételi, torlési, tagdijkivetési, fegyelmi stb. iigyekben dontenek, altalaban iranyitjak és ellenérzik az ~vek munkaéjat, képviselik az ~ség testiileti érdekeit; a teriileti elv alapjan mikédnek Bp.-en és egyes megyei székhelyeken. — Az -~ség orszdgos 6nkormanyzati szerve az Orsedgos Ugyvédi Tandcs, amely masodfokon dont a kamarak altal hozott déntések ellen, benyujtott jogorvoslat esetén, s egyben az igazsdgiigyminiszter tandcsadé szerveként mikédik. Az ~ség feletti legfébb feliigyeletet az igazsagiigyminiszter latja el. — Amig a

tigyvédi munkakézésség

571

iltetés

burzsoa ~ek nagy része a tékések érdekeit szolgalta és kézremtkodétt a dolgozék kizsdkmanyolasanak jogi eszk6z6kkel valé biztositasdban, addig a szocialista ~ség

nyezete szabja meg. Eszerint megkiilénbéztetnek szarazfoldi (terresztrikus), levegébé1 leiilepedett (anemo-

alapveté feladata kézremtikédni a szocialista torvényesség biztositasdban, kiilénédsen az egyének térvényes jogai-

(akvatikus,

nak védelmében. iigyvédi munkakozésség : tigyvédek Onkéntes egyesiilése alapjan létrejétt jogi személy, amely mint a benne tomorilé iigyvédek egységes szervezete a kollektiv munka elényeit érvényesitve itigyvédi tevékenységet folytat. A megbizé iigyfelek vele lépnek jogviszonyba, a a megbizasokbél szarmazé jévedelem a munkak6ézésséghez folyik be, és az osztja szét a hozz& tartozé igyvédek k6zétt. Szervei a taggytilés és a vezeté, akit az tigyvédi kamara jovahagydésaval a taggytlés vadlaszt. A ~ az ugyvédség alapfoku igazgatasi szerve is, amely tagjai iranyaban, az ugyvédi munkat illeté egyes itigyekben

intézkedik. Az~ felett a feliigyeletet az Ugyvédi Kamara

latja el. Hazankban az igyvédek munkakézésségekben fejtik ki tevékenységiiket ; az Ugyvédi Kamara javaslatara azonban az igazsdgiigyminiszter kivételesen engedélyezheti egyes tigyvédek szimara a magdéngyakorlat folytatasat. iigyvitel: a hivatalon beliili tigyintézés szervezett rendje. Megallapitja az iigyek elintézéséhez sziikséges érdemi

tennivalék

sorrendjét.

iigyvivé, diplomdciai

ugyvivd:

diplomata.

Az

Allam

dllandé ~t — a kévetnél alacsonyabb rangt diplomatat — kild kilképviseletének vezetésére olyan allamba, amellyel fennalld kapcsolatai nem indokoljak nagykévet v. kévet kiildését. Az edeiglenes ~ a nagykovet v. kévet tavollétében — ill. az ilyen allas betdltéséig — a kiilképviseletet vezetd diplomata. iildGztetési mania, paranoiditas (gér.—lat.-bdl) : érzékeny, zarkdzott, gyanakvé személy valamely kimutathato behatasra v. anélkiil kialakuld képzelédése, hogy 6t ellenségek veszik koriil, akik hatraltatjak, ildézik, akarata ellenére befolyasoljak. Kiilénbéz6 elmebetegségek esetében nyilvanul meg, ill. azok tiinete lehet. iiledékes kézetek, szediment kdzetek még vdllalati terv) uizemtipus : a mezégazdasaégi tizemek valamely csoportjara jellemzé tizem. Aszerint, hogy a csoportositas milyen ismérvek alapjan, torténik, az ~ok iskiilénbézéek. Amez6gazdasagi tizemeket leggyakrabban a tulajdonviszonyok,

a teriiletnagysdg, a termelési szinvonal, a belterjesség és a termelési irany (profil) szerint csoportositjak. Az igy kialakitott csoportokba tartozé tizemek tobbségére leginkébb hasonlité tizem, amely lehet tényleges v. csak elképzelt (modellszerti), tekintheté a csoport ~aénak (tipusiizem). Az ~ok jelentésége a mezégazdasdgi termelés szakositésanak terjedésével novekszik. iizemviz-csatornazés : ipartelepek, vizierémiivek stb. lizemeltetéséhez sziikséges viznek a mth6z vezetése nyilt v. zart csatornaval. A ~ a vizsziikségletet v. a sziikséges viznyomast hivatott biztositani. Az élévizb6l egy duzzaszt6mti v. volgyzéré gat, esetleg zsilip, tiltd utjan terelik

az

tizemvizet acsatornéba,

amely

a felhaszndélas

helyére vezet; a vizlépcesét kéveté csatornaszakasz ismét a folyéba v. mas befogadoéba szallitja a kihasznalt vizet. iizlet : 1. helyiség, ahol kereskedelmi tevékenységet folytatnak. — 2. aruk adasvételével foglalkoz6 kereskedelmi tevékenység; tdkés gazdasdagban haszon szerzésére iranyul.

Vv v: 1. beszédhang. A felsé és az alsé ajakkal képzett (bilabidlis) zongés réshang, massalhangzd. — 2. (V, v) @ magyar abécé 38. bettije. Mai alakj4ban a latin v-bdl, amaz pedig a gorég y-bdl alakult. — 3. jelek és réviditések : v: asebesség jele; V: a volt réviditése; V: a rémai sz4mokban az 6t jele; V: a vanddium elem vegyjele.

Vaal:

folyé a Dél-afrikai Kézt.-ban, az Oranje jobb

oldali mellékvize;

680

km.

A Butr-magasféldén

egyen-

letes eséssel folyik végig. Vizjérasa ingadozé. Hajdzdsra nem alkalmas. Vaasa, Vasa : kikétévaros Ny-Finno.-ban a Botteni-6bél partjan, ~ tartomany székh.-e. L: 44 000 (1960). Elektrotechnikai és textilipar. Raddid-adoallomas. va banque [vabak, vabank] : a szerencsejaték-

ban

az a valtozat,

jéték.

Atvitt

amikor

értelemben:

az egész rendkiviil

bankra

megy

kockdzatos

a

vallal-

kozas. Wac: jjv., Pest m., a ~i j. székh.-e, a Duna bal partjan. L: 26700 (1961). Gyarvaros. Széles kért textilipar (finompamutfondés cérndzdé, selyemszévéés k6téttarugyar). Hajégyara féleg vizibuszokat gyart. Jelentés fotokémiaiipar (Porte). Hiradaéstechnikai Gyar (tele-

vizids képesé stb.). Epiilé Dunai Cement- és Mészmi.

Kébanyaszat. K6zépiskolak.

Szamos

Erdégazdasag, technikumi tangazdasag. Vak Bottyaén Muzeum helyi emJékekkel.

kézépiilete és temploma

mttemlék

a 18. sz.-bdl

(barokk r. k. székesegyhaz, ferences templom,

plébaniatemplom, Siiketnéma eredetileg neveldintézet volt.

Diadaliv,

Intézet stb.). Fegyhaza Hajddllomés. — A ké-

és bronzkort6l folyamatosan lakott hely volt, a honfoglalas idején teriiletén szlavok éltek. Az I. Istvan 4ltal alapitott piispékségek egyikének székhelye. A tatarjarés utén IV. Béla ujjaépittette. 1485-ben orszdggytilés szinhelye volt. 1541—95-ben és 1684—86-ban tér6ék uralom alatt allt. Maria Terézia 1777-ben (ldtogatasara

épult a Diadaliv) a Duna partjan nemes ifjak szaémara neveldintézetet épittetett (ennek épiilete lett 1855-ben a ~i fegyhaz). 1849. jan. elején néhdny napig Gérgey fohadiszallasa. {tt adta ki jan. 5-én hirhedt vdci nyilatkozatét, amelyben elhatdérolta magét a szabadséghare forradalmi vezetditdl. A honvédseregek eredményteljes —tavaszi hadjdrata sorén, az Apr. 10-én vivott vaci utkdzetben Damjanich hadteste fényes gyézelmet aratott. A mo.-ielsé vasitvonal a pest— ~i vonal (1846). volt — A fasiszta ellenforradalmi rendszer idején fegyhazaban témegesen szenvedtek a forradalmi munkasmozgalom harcosai; a politikai foglyok éhségsztrajkjai k6ziil kiemelkedik az 1929-i (ennek sordn gyilkoltak meg Lowy Sadndort). — Irod. Huba L.: V. és

kérnyéke. 1959; Dercsényi—Granasztéi: V. 1960. Vachottyan: 6tk., Pest m., vaci j. L: 810 (1960). Va.: Orszentmiklés-Vacbottyan. A barokk stilust volt palos

kolostor

ma

kulttrotthon,

mtiemlék.

Vacduka : 6tk., Pest m., vaci j. L : 890 (1960). Vmh. : Vacratét. Nevelé Otthon. A volt Latinovich-kastély (barokk) ma iskola. Vacegres : 6tk., Pest

m.,

aszddi

850

j. L:

(1960).

Vuh. : Erdékertes. Vachartyan: 6tk., Pest m., vaci j. L:

Gépallomas.



A késdébarokk

Rudnay-kastély

volt

1440 (1960). Gosztonyi-, majd

mtiemlék.

Vachott SAéndor (1818—61): kélté, az MTA levelezé tagja ;Vahot Imre batyja, Petéfi baratja. Gyéngydésén és Eperjesen tanult. A szabadsdghare alatt egy ideig Kossuth titkara volt, ezért Viladgos utén egy évre bérténbe zartak. Rédei birtokén menedéket adott az uldé-

zott és bujkalé Sarosi Gyuldnak, emiatt ujbdl bebérténézték. A borténben megérilt. Nagyrészt lirai verseket irt, eleinte

az almanachlira

hangnemében,

majd

Petdfi

népiességét kévetve. Fé mtive A kiilféld rabja ce. verses elbeszélés, amelyben Lovassy Laszlénak, az orsziggytilési ifjusag bebortonzétt vezérének emelt emléket. A szabadsaghare eseményeit, majd Vilagos utén a nemzeti gydszt is megénekelte, de hangot adott a jévé reményeinek is. (V. S. kélteményei, 1866.) — Irod. Agner L.: V.S. élete

és kéltészete.

1901.

Vaci Mihély (1927— ): k6lté, Jézsef Attila-dijas. Kéltészetébél a sziiléféld, a nyirségi élet szeretete csen-

dil ki; komoly felelésséggel Abradzolja mai életiink problémait (Hreszalja, 1955; Ninesen szdmodra hely, 1957; Bodza, k6tetek).

1959;

Mindeniitt

otthon,

1961,

verses-

Vackisujfalu : 6tk., Pest m., aszédi j. L: 490 (1960). vacok,

torus

:

a

nodvények

virdgkocsdnydnak

révid szartagt része, melyen a virdglevelek helyezkednek el. Gyakran tanyérszertien kiszélesedik (pl. a fészkesviragzatuaknal). Vacratét : 6tk., Pest m., vaci j. L: 1580 (1960). Botanikai Beas

Vac ostroma (1686) (egykoru metszet)

Kutatéd

Intézet.

Arborétum

(Lase Sze): Vacszentlaszlé6 : 6tk., Pest (1960). Va.: Tura. Malom.

m.,

(27

ha),

géddélléi

vizimalom

j. L:

1890

Vaeczi

582

WVaezi

Lajos

(1917—

):

mikrobiolégus,

orvostudomanyok

egyetemi

tanér,

az

kandidétusa.

féleg a szerzett Vacezy levelezé felének

baktériumoknak az antibiotikumokkal szemben ellenalldképességére vonatkoznak. Janos (1859—1918) : irodalomtérténész, az MTA tagja. Féként a 18. sz. mdsodik és a 19. sz. elsdé magyar irodalomtérténetével foglalkozott pozi-

tivista

szellemben

(Berzsenyi

Ddniel

Kutatésai

életrajza,

1895;

Tompa Mihdly emlékezete, 1908 ; Kazinczy Ferenc, 1909 stb.). Osszegytijtétte és kézzétette Kazinezy Ferenc levelezését

(Kazinczy

Ferenc

levelezése,

1—21.

két.

1890—1912.). vad: neve.

vadon

é16

emlds-

Tartézkoddsi

és szarnyas

helyiik

~at ktlénbéztetnek meg. kodas)

szerint

allatok

erdez,

gytjié-

mezei

(— még vaddszat,

és vizi

— vadgazdal-

vad: a biinteté perben a birdsag tevékenységének Altalanos feltétele. A — vddlénak abban a tevékenységében jelentkezik, amelynek alapjan az eljdrast lefolytatjak. A kéz~

a kozésség érdekében

tetdper lefolytatasdt. Vadai,

Wadai,

szorgalmazza

a biin-

(+ még magdnvdd)

Ouadai:

vidék

Kézép-Szudénban

a

Szahara és a Chari forraésvidéke k6zétt. Hullémos ténkfeliiletét szigethegyek és kisebb, idés kézetekbdl alld, erdésen felszabdalt

k6zéphegység

tarkitj4k.

Legnagyobb

része bozétos sztyep. A 17. sz.-t6l 1899-ig 6nallé Allam. Jelenleg a Cs4d Kozt. teriiletéhez tartozik. Vadallé-kévek : 10—20 m magas sziklatornyok a Visegradi-hg.-ben, a Kesertis-hegy egyik kopar oldalgerincén, Démdésté] D-re. Kirénduléhely. Sziklamaszék gyakorlohelye. vadalma

(Malus

(Rosaceae) esaladjaba

silvestris):

kétszikti,

a

rdézsafélék

csaladjiba, az almafélék (Pomoideae) altartozéd névényfaj. Szdraz erdékben, cserjé-

sekben, legelékén term6, rendszerint kissé tévises fa kerekded levelekkel. Termése kicsi, fanyar, nem élvez-

het6.

Nemes

almak

alanydul hasznaljak.

Vadas testvérek : ~ Marton (1900—20) és ~ Andor (1902—20) a kommunista ifjamunkés-mozgalom martirjai. Mint didkok kapesoléddtak be 1918 végén a kommunista ifjisagi mozgalomba. A Tanacskéztarsaség idején a vordskatonak soraiban harcoltak. A proletardiktatura bukaésa utén Bécsbe emigraltak, de hamarosan illegalis munkéra visszaszéktek Mo.-ra. 1920 elején a fehérterroristak elfogtak és tébb hetes kinzds utan febr. 20-dra virradé éjjel — Mészéros Gaborral egyiitt — meggyilkoltak és a Dundba dobtaék dket. Wadasz Elemér (1885— ): geolégus, egyetemi tanar,

akadémikus,

kétszeres

Kossuth-dijas.

A Magyar

Tanacskoztarsasag 1919-ben egyetemi tanaérra nevezte ki, ezért 1919 észén megfosztottak tanszékétél, amelyet csak a felszabadulas utan foglalhatott el Ujbdél. Bauxitféldtani és készénféldtani d6sszefoglal6 munkai mellett a bakonyi manganércek rétegtani és iiledékfdldtani felismerése fazédik nevéhez. Széles kérti szakirodalmi, tudomanytorténeti, ismeretterjeszté és pedagdédgiai munkassaga k6rébél f6 miivei: Hlemzé féldtan, 1955; Féldtérténet és féldfejlédés,

1957;

Magyarorszdg

féldtana,

1960

(2.

kiadas). — 1957-t6l a Magyar—Szovjet Tarsasag elnéke, 1960. dpr.-td1 alelnéke. vadaszat : a vadallatok hasznos célbdél v. sportszeri keretek k6z6tt todrténd elejtése. Tagabb értelemben a — vadgazddlkodds megjelélésére is hasznaélj4k. Mint elsé ésfoglalkoz4s az emberi gazddlkodas kezdetén a gytijtégetésbdél (aprdébb allatok, madarfidkaék stb. d6sszeszedésével) fejlédétt ki. Nagyobb Allatok elejtésére az ember kezdetben csak k6zés erdvel, csapatokba szervezkedve vallalkozott. ~i tudoményat késébb védelmi célokra is felhasznalta, kiilénésen Allatallomanyanak és (letelepedése utén) mezdgazdasdégi terményeinek vadallatoktdél

val6 megévdsa

végett.

kozés

sztik

ma

mar

A ~

térre

mint

szorult,

életfenntartdé csak

foglal-

a gazddlkodaés

kezdeti fokan 616 népek kérében talélhat6é meg. Keresetszertien tizik a prémes Allatok vaddszatét Eurdédpa és Amerika

északi

vidékein.

Kiilénben

a ~

szdérakozassé,

vaddiszné sportta alakult 4t, gazdasdgi jelentdségét azonban sem veszitette el. A~i

médok

szerint van:

maig

hajtd-, kér-,

eserkészé ~ (amikor a vadasz egyedil v. kutyajaval keresi fel és ejti el a vadat), les~ stb. Lofegyver nélkili ~

a falka~

és a solymaszat, valamint

vadéllomanyunkban

leggyakoribbak

az agardszat.

a

Mai

vaddiszné,

a

szarvas, az 6z, a damvad, a nyutl és a kis szormés vadak, tovabba a facan, a fogoly, a vadliba, a vadkacsa és az

apré vizi szarnyasok. A hasznos vadaéllomany csodkkenésének megakaddlyozéséra szolgdlInak a kiulénb6z6 ~i tilalmak és vadgazddlkodasi rendelkezések. A -~ gyakorlas4hoz nélunk vaddszjegy sziikséges, amely meghatarozott vadaszteriiletre érvényes. Legfébb szervezete a Magyar Vaddaszok Orszdgos Szévetsége. ~ céljdbdl szamos kilféldi vendég keresi fel az orszigot; ezeknek szima 1960-ban elérte az ezret. — Irod. Bertoti I.: Vadgazdalkodaés és v. 1956; Szederjei A.: Vadcsapason. 1961. vadaszlegyver : kézz léfegyver apré- v. nagyvad elejtésére. Szerkezete tdbbféle lehet: csdéve altalaban lehajthaté a tdltények behelyezéséhez ; cséveinek szama egy, kett6 v. harom. Aprévad elejtésére sima csévii ~+t hasznalnak ; ennek papirbiivelyti vadasztéltényében, kiil6nbéz6 nagységu és mennyiségti sdrét van. Nagyvadra huzagolt csévt, golyés ~rel vadasznak.

vadaszkutyak : az embernek a vadaszatban segité kutydék. A vizslék felkutatj4k és 4llva jelzik a vadat, a vérebek

kévetve utén

a rosszul

kutatjak

keresik

sebzett

fel.

a vadat,

nagyvadat

a

vérnyomon

A hajtékutydk szimattal, felzavarjak

és

erdédsen

nyom

csaholva

a vadasz felé hajtj4k. Az agarak maguk tzik és fogj4k meg a vadat; agardszainal léfegyvert nem haszndélnak. Ez dési sport, féként nyulra v. rékara, léhaton v. gyalog alkalmazzak. A kajtaté kutydkat foleg hegyes, stiri bokros terepen hasznaljak ; a vaddszok elétt

létavolsagban,

keresnek,

a lapuléd

vadat

felverik,

esaholassal jelzik, de tovdabb tznitikk nem szabad. Az apportirozé kutyék a meglétt vadat dsszeszedik és a vadaszhoz szallitj4k. A kotorékebek a rékdkat, borzot stb. vackaikbol, tiregeikbé] kihozz&k vy. ott megfojtjak. A

~

betanitasa,

idomitésa

hosszi

tiirelmes

munkaét

igényel, melyet mar k6ly6kkorukban meg kell kezdeni. — Irod. id. Jilly B.—ifj. Jilly B.: A vaddszkutyaék ido-

mitasa. 1962. vadaszkiirt : természetes — kiirt. vadaszrepiilégép : kilénleges, elsdsorban

védelemre,

elharitasra alkalmas katonai repiildgép. Tamadé hadmiiveletekben a bombazé erdket biztositja az ellenséges légvédelemmel szemben. A ~ek a korszerti légierdék leggyorsabb gépei, jelenlegi (1962) sebességiik 2000—2500 km/éra kériil jar. 1—3 pere alatt emelkednek 12 km magassdgba, és 25—35 km csticsmagassdg elérésére képesek. Az ellenséges repiildgépek megsemmisitésére a ~ek géppuskaval és gépagyukkal, valamint iranyithaté rakétalévedékekkel vannak felszerelve. A raddidfelszerelés és repiilésbiztositas tékéletességété1 fiiggden meg-

kulonbéztetiink nappali és éjjeli, ill. minden idéj4r4sban haszndlhaté ~eket. A ~ és bombazégép kombinécidja az tn. vaddszbombdazd. A szovjet légierdk legfontosabb vadaszgépeit Mikojan és Szuhoj tervezték (Mig—15, Mig—17, Mig—19, Mig—21, Szu—3, Szu—4), az amerikai és a NATO-légierék legfontosabb ~ei a Lockheed F—104 és a Northrop N—156. Az angol légierdk a korszerti Lightning, a francia légierdk pedig a Mirage ~ekkel rendelkeznek. A ~et jelentés mértékben helyettesithetiiranyitott szarnyas v. rakétalévedék is.

vadaszugratas : — dijugratds vadbeszéd : a vadképviseléd (iigyész v. magdnvaédld) altal biintet6perben a bizonyitasi elj4rds befejezése utan mondott beszéd, amelyben ésszefoglalja a targyalds eredményeit és ezek alapjén eléterjeszti inditvanyait. Irod. Perényi—Kovaes: A v. 1959.

vaddiszné



(Sus scrofa): a pataésok (Ungulata) rendjé-

ben a parosujjuak (Artiodactyla) alrendjének a disznéfélék (Suidae) csaladj4ba tartozd nem kérédzé Allatfaj ;

583

vadelv

hazi sertéseink dse. A jdl fejlett kan testhossza 2 m, vallmagassaga 95 cm, stilya 2 q. A térzs mellsé része fejlettebb. Csoportosan él. Mindenevé; féleg éjjel jar taplalék utan. Kulturteriileteken kérokat okoz. Hazaja Eurépa és

B-Azsia.

Hazdnk

nagyobb

erdeiben,

gyakori. Rokona a D- és DK-Azsidban {S. vittatus).

vadelv:

a

amelynek

biintetd

értelmében

eljérésban

nadasaiban

is

é16 estkos disend

érvényesiilé

alapelv,

a birdésag csak toérvényesen emelt

—vdd alapjén jarhat el. Kovetkezménye, hogy a vadképviseletet és az itélkezést egymastol fiiggetlen szervezet, ill. személy (uigyészség v. magdnvadldé és birdsag) latja el, a bizonyitasnal a vad és védelem képviseldi egyenrangu felek, s a birdsag — a sziikséges felvilagositasok, kiegészitések bekérése utan — a felek vitaja alapjan és csupan ebben a keretben dont az ugyben (vdd-

elidrads). A polgari biraskodasban alakult ki. Hazai biintetd eljérasunk, — mint a szocialista allamoké altalaban — atveszi a ~ egyes haladéd elemeit, részben tovabb is fejleszti, de elveti annak ttlzdsait. Lehetdévé teszi példaul, hogy a birdsdg a térvényben meghatérozott ké-

rilmények k6zétt olyan biintett miatt is feleldsségre vonja a vadlottat, amelyre a vddirat nem terjeszkedett ki. vademecum : zsebk6nyv, vezérfonal,

tanacsad6,

tajékoztaté ; utikalauz.

vadevezés : — vdndorevezés vadgalamb : a galambalkattuak (Columbiformes) rendjénuek galambfélék. (Columbidae) csaladjaba tartozd — 6rvés galamb és a kék galamb (Columba oenas) népies elnevezése. A kék galamb ENy-Afrikété] Eurépaban a 60. szélességi fokig és K felé Turkesztanig é] mint k6]t6 madar. Mo.-on mindeniitt megtalalhaté, de nem témegesen. Magevé; a gyommagvak pusztitasdval mezégazdaségi szempontbél hasznos. Vonulé madar.

vadgazdalkodas : a hasznos

vadallomany

fejlesztésére

és a vadéllomaény hasznositésdra iranyuléd tevékenység. Hasznos vadaknak azokat a vadfajokat nevezik, amelyek

letmédjabdl van.

v. vadaszatabdl

A fontosabb

zé6k:

szarvas,

a népgazdasagnak haszna

Mo.-on 616 hasznos

daémvad,

muflon,

vadak a kovetke-

mezei

nyul,

facan,

fogoly, furj, tuzok, siketfajd, csdszarmadar, haris, gerle, vadgalambfélék,

szalonkafélék,

récék,

vadludak,

vetési

varju. Ezeknek a vadaszata idészaki korlatozds ala esik (—tilalmi

idé),

amelyet

minden

évben

hirdetmény

utjan tesznek kézzé. Korldtozds nélkiil vadaszhaté a kartékony vad v. duévad, melynek mezé- és erdégazdasdgi kartétele a hasznadt jelentés mértékben felitilmulja. Fontosabb kartékony vadfajok : vaddiszn6, réka, borz, vadmacska,

gérény,

vidra, héreség,

menyét,

hermelin,

iirge, tiregi nyul,

nyest,

nyuszt,

pézsmapocok,

dolma-

nyos varju, szarka, szajké, galambaszhéja, barna rétihéja, karvaly, barna kanya, sarki bivar, északi buvar,

sziirke gém és — tégazdasdgokban — a szaresa. Testnagységuk, gyakoriséguk és vadaszati értékiik k6zés désszevetéséb6l kialakult a nagyvad és az aprovad fogalma.

Hazai

szérmés

szarvas,

az

vadjaink

6z,

a

kéziil

ddémvad,

a

nagyvadnak muflon

és a

szdamit

a

vaddiszno;

a szdrnyasok kéziil asiketfajd és a tuzok. — A ~ vadaszteriileteknek, nevezett ~i egységeken folyik. ~t haszonbérléd és termelészévetkezeti vadasztarsasdgok folytathatnak (szimuk Mo.-on 1961-ben 750), valamint egyes Allami szervek (dllami erdégazdasdgok, kisérleti, cél- és tangazdas4gok, dllami vadgazdasagok). Az Allami vadgazdas4gok a ~t f6 tizemagként gyakorol-

vadludak

diszné okozza, fdleg a kukoricéban, a zabban és a tavaszi vetésekben, erddégazdasagi vadkart a szarvas a fak kéreghantasaval, ragasdval. Helyes ~ mellett a vad népgazdasagi haszna kartételét sokszorosan meghaladja. A ~ népgazdasagi jelentdésége foként exporthozamaén

mérheté

le ; ezenkiviil

a kiilféldi fizeté,

,,bér-

kilév6”’ vadaszvendégek is jelentés hasznot hajtanak. Evi vadexportunk valutahozama kb. 10000 szarvasmarha v. kézel 30 000 sertés exporthozamaval egyenlé értékti. — Irod. Bertétil.: V. és vadaszat. 1956. vadgesztenye (Aesculus) : a vadgesztenyefélék (Hippocastanaceae) csaladjaba tartozéd ndévénynemzetség. Fas névények, atellenes, ujjasan dsszetett levelekkel, dus viragzattal, husos tokterméssel. Legelterjedtebb faja a fehér-~ v. légesztenye (A. hippocastanum) ; Elé-Azsiabdl és a Balkanro] szarmazik. A 16. sz. végén terjedt el Eurépaban, majd Amerikaban. A nem trdépusi teriiletek egyik legszebb diszfaja; a paras helyeket kedveli. Szurds toktermésben fejl6d6 magja sok keménytiot és szaponint tartalmaz, lisztje ezért szappanhatast. Magjabél dexirint nyernek, de vadeleségnek is alkalmas. Fiatal kérgét és magjait drogként gytijtik. Viraga mézelé. Faja finom szovete miatt fafaragésra alkalmas. A prros ~ (A. pavia) K-amerikai eredetti, alacsony diszfa v. eserje, piros viragokkal. Tokja nem tiiskés. A korcs~ (A. carnea) az eléz6é két faj hibridje. Viraga halvanypiros, tokja

gyengén

tiiskés.

A sdrga ~ (A. octandra) E-amerikai

diszfa. Viraga sérga. — Egyes vidékeken bokrétafdnak is nevezik. vadhis: 1. (orvost) sériilések v. labszarfekélyek esetében ttlburjanzé, félésleges mennyiségti sarjszévet. — 2. (élelm) 16tt vadak husa. Izomszivetében kevés zsirt, a rossz elvérzés kévetkeztében tébb vért tartalmaz, ezért

sététebb vG6rés szinti. Erése gyakran enyhe feliileti bom-

lassal kapesolédik dssze, aminek kévetkeztében jellegzetes ize van. Fehérjében, izanyagokban gazdagabb, mint a nagy vagdéadllatok husa. vadi, wadi , oued : sivatagi vizmosas, idédszakos vizfolyasvélgy, szarazvélgy. Rovid idd alatt lehulld nagy mennyiségtii csapadék lezidulasa vagja be. Az év nagy részében szaraz, viz csak az esds évszakban v. az idészakos csapadék hullasakor van benne. A meder altalaja némi talajvizet tartalmaz. Néha régi valddi foly6vélgy maradvanya. Ilyenkor lehet teraszos is. Afrika sivatagos, félsivatagos teriiletein tipusos. vadirat: a biintetd eljaérasban az eldédkészitdé eljards (— nyomozds v. — vizsgdlat) befejezése utan szerkesztett okirat, amelyben a >vddlé a nyomozas adatai alapjan megjeléli azokat a btincselekményeket, amelyek miatt a biimtet6per meginditasdt inditvanyozza s eldtarja ésszes bizonyitékat. vadkacsa : —>tdékés réce vadkérte, vackor (Pirus pyraster): a rdzsafélék (Rosaceae) csaladjanak almafélék (Pomoideae) alcsaladjaba tartoz6, kézepes termett, tovises fa. Levelei tojasdadok, viragai fehérek. Termése

fanyar iz, a téli tarolas idején

megpuhul és élvezhetové valik. Tébb helyen ecetet készitenek beldle. Faja igen finom szévetti, ezért esztergalyosmunkara,

valamint

fafaragdsra alkalmas.

Mo.-on minde-

jak, mig a tébbi vadaszatra jogositott dllami szerv mellékuzemégként. — A ~t hossztlejératu (10 éves) és egy-

nutt megtalalhat6. vadlé : a biintetd eljards meginditdésdhoz és lefolytatasahoz sziikséges eljérasi cselekmények teljesitésére (vadképviselet) jogosult személy (pl. tigyész, magdnvadl6). vadlott : az a gyanusitott, aki ellen vddiratot adtak be. vadlovak : mai léfajtaink dsei. Idetartozik a jelenleg

éves

is él6, belsé-Azsiai

nos

terv

alapjén

vadallomany

mindségi

szinten

folytatjék.

Legfébb

feladata

a hasz-

szdzadban

D-Oroszo.-

ban

tartdsa,

vadludak, Judak (Anser) : a lidalkatuak (Anseriformes) rendjének récefélék (Anatidae) esaladjéba tartozé madarnemzetség. Fajai altalaban nagy testtiek, szinezetiik szurkésbarna. Vizi madarak ; legtébbszér nagy tomegben, csapatosan mennek taéplalkozni a szdrazféldre. Vizes helyeken, féldén fészkelnek. Jelentdéségiik a vadgazdalkodasban nagy. Taposdsukkal és az észi vetés csipegeté-

amit

véddstirtik

(esenderesek)

biztositasdval, téli etetéssel (szdlas- és szdraztakarmaénynyal), a kArtékony vad elszaporodés4nak meggatlasaval, vadgazdaségi

+ taki, a milt

fejlesztése és megfeleld mennyiségi és

és vadaszati

berendezések

(etetdk,

s6zok,

vadféldek, lesek, cserkészutak stb.) létesitésével, ill. izemeltetésével és okszerfi vaddszattal érnek el. — A legjelentésebb mezdgazdasdgi vadkdrt Mo.-on a_ vad-

kipusztult

—+tarpdn,

a Przewalski-lé

stb.

sével helyenként a hazi

vagat

584.

vadmacska

kart okoznak.

A nydri lid (A. anser)

> lid dse. Mo.-on ma mar csak kis sz4mban kOlt,

ezért vadaszata

tiltott. A nagy lilik (A. albifrons

frons)

Azsia,

Eurdépa,

Amerika

tundrdin

k6lt.

albiTélen

cesapatosan lepik el rétjeinket, sz4ntdédinkat. A legfontosabb vizi vadunk. A kis lilik (A. erythropus) kisebb testt madar. Koltési teriilete a tundra. Mo.-on legnagyobb szamban a Hortobaégyon taldlhaté ; az ottani vadlidAllomany 5%-at teszi ki. A vetési lid (A, fabalis) fekete

vad

ald helyezte,

Emellett

elutasitotta.

vadiratot

v. a

felettes hatésdga volt a vizsgalobirénak. Naélunk jelenleg nincsen; a ~ e jogkorét az eljéré birdsag az eldhkészitd tilésen gyakorolja.

Vaduz : Liechtenstein hercegség fév.-a, a Rhati-Alpok

labanal. L: 3300 (1960). Textilipar, kérnyékén sz6l6termelés. Régi fejedelmi kastély. Nagy idegenforgalom. Postamuzeum. vadzab: —-héla zab

yae victis : Leviws rémai

csorén sarga v. piros gytiri talalhaté. E-Eurdépéban és h-Azsidban kélt, hozzank telelni jn. Szamuk egyre csékken. Az indiaz lud (A. indicus) mo.-i eléforduldsarél csak

kat i. e. 390-ben, amikor a habortban,

néhaény adat ismert. vadmacska (Felis silvestris) : a ragadozék (Carnivora) rendjének macskafélék (Felidae) csaladjaba tartozd, a hazimacskanal nagyobb testti ragadozé. Szine a

a gallok szemére vetették, hogy a legyézéttektél szedett hadisare lemérésekor hamis mértéket hasznaltak. Abban az értelemben, hasznaélj4k, hogy a gydéztes kénye-kedve szerint banik a legy6zéttekkel.

cirmos

hazimacskéhoz

hasonlit,

farka

azonban

nem

fokozatosan vékonyodik, hanem tompan lecsapott és dus szérzetti. Az ésszefiiggé, ember altal alig latogatott erdéket kedveli. Eurépdban és DNy-Azsidban 61. Hazankban az artéri, domb- és hegyvidéki erdékben otthonos, de szimuk egyre cesdékken. Vadna:

O6tk.,

Borsod-Abauj-Zemplén

wm.,

ézdi

j.

L:

660 (1960). Varrom. Vadnay Karoly (1832—1902) : ird, szerkeszt6, az MTA tagja. A szabadsagharcban 6nkéntesként vett részt; Vilagos utan elfogtak és besoroztaék az osztraék hadseregbe. Tirolban, majd Olaszo.-ban szolgalt; itteni emlékeit orékitette meg A besorozott c. kisregényében (1895) és tébb. elbeszélésében. Regényeit gyorsan elfelejtették, az irodalmi életben mint a Hélgyfutdr (1856—64), majd a Févdrosi Lapok (1867 —92) szerkesztéje jatszott szerepet és emlékirataival (Himult idék, 1885) szerzett tartédsabb hirnevet. Vadnay Laszlé (1906— ): filmforgatékényv-ird, humorista. Nevéhez fizddik a Hacsek és Sajé humoros parbeszédek G6tlete és sok szévege. Tébb amerikai dij nyertese, ismertebb filmjei: Meseauté, Hz a villa eladé, Hotel

Kikelet, Egy frakk torténete. Az USA-ban él. Vadosfa: ktk., Gyér-Sopron m., csornai (1960). Va. : Pali-Vadosfa.

j. L:

230

vadézus viz: olyan féld alatti viz, mely részt vesz a hidrol6giai kérfolyamatban ; a csapadékviz egy része beszivérogva a mélybe, a talaj- és rétegvizforrasokon keresztiil ismét a felszinre keriil.

vadrepce,

mezei

mustdr

(Sinapis

arvensis):

kétsziku,

a keresztesviraguak (Cruciferae) csaladjaba tartozd, igen elterjedt gyomnévény. Viraga sarga, négyszirmu. Magja olajnyerésre hasznalhaté fel. A rosszul mtivelt féldeket, szantékat sokszor egészen elboritja. Az altala eldidézett terméscsékkenés gyakran 50%-os. Ujabban hormonos gyomirtdészerekkel is eredményesen irthato. vadrézsa : —7rdzsa »Vadrézsapor” : > Kriza Janos Vadréesdk c. (1865) székely népkéltési gytijteménye kériil a roman folklérkutatékkal kialakult vita arrdl, vajon egyes balladék magyar v. roman valtozata a régibb. Mai felfogasunk szerint az egyes népek folklérkincse egymassal szoros kapesolatban aAllandéd k6élesénhatasban fejlédik, egyes motivumaik pedig egymastdél fiiggetlentil kiilénbézé népeknél is jelentkezhetnek.

vadsag : a tarsadalom fejlédésének els6é szakasza, amelyet Engels — Morgan nyomén — A csaldd, a magdntulajdon és az dllam eredete c. munkaéjéban a tulnyoméan kész

természeti

javak

felhasznéldsdnak

korszakaként

jellemez. (> még dskézdsséq) vadszolé (Parthenocissus): a szdéldéfélék (Vitaceae) esaladjaba tartozd névénynemzetség. A kézdnséges ~ (P. inserta) E-amerikai szarmazdst, 5 m magasra is felkusz6 eserje. Sététkék bogydk, désszel vérésre szinezidéd lomblevelek

jellemzik.

A japdn ~

(P. tricuspidata)

és

a tapadéd ~ (P. pubescens) szintén felfutd diszcserje. Keritések, lugasok befuttataséra hasznaljak. vadtanacs : birdsagi szerv, amely stlyosabb esetekben felilvizsgalta a —vddiratot,s ennek alapjan a terheltet

térténetird szerint Brennus gall hadvezér mondta e szava-

Vag,

Vah:

folyé Csehszlovakidban.

toje 10641

km?.

(Fehér-Vég,

Biel¥

Kirdlyhegyen

Két

4gbdl

ered,

V&h), ill. az

vesztes

rémaiak

390 km,

a

vizgytj-

Magas-Tatraban

Alacsony-Tatraban,

(KraIova hola; Fekete-Vag,

a

Cierny Vah).

Meredek sziklafalakkal szegélyezett teraszos vélggyel vag: At az ENy-i Karpadtok vonulatai kézétt. Komaromnal (Komérno) émlik a Dunaba mint a Kis-Dunaval egyesult Vag-Duna (Povazsky Dunaj). Seredtdl (Szered)

hajézhaté.



Csehszlovaékia

villamosenergia-termelésé-

nek egyik legjelentésebb forraésa; Krpelanyté6l Maduniceig egymast k6évetik az utébbi években épitett vizierémtivek. Mellékfolyéi: az Arva és a Turéc, az eldbbi

felduzzasztésdval hoztak létre az Arvai Duzzasztémtvet (Oravsk& priehrada). Ennek és a ~ vizierémtiveinek elektromosenergia-termelése

1959-ben

3,9 milliard

kW6

volt. — A mellette fekvé jelentésebb varosok : Rdézsahegy (Ruzomberok) papirgyarral ; Zsolna (Zilina), amely egyre fejléd6é iparvidék kozpontja ; Trencsén (Trenéin), Postyén (PieStany), Galgéc (Hlohovec). Vélgyében szamos, térténelmi nevezetességi var és vdrrom: Sztrecsndé (Streéno), Trencsén (Trenéin), Becké (Beckov) stb.

Vag : 6tk., Gyér-Sopron m., csornai j. L: 1150 (1960). vagabundus, vagans, vagantes = a kézépkorban helységrél helységre vandorléd didkok, papok, mesterlegények, zsoldosok gytijténeve. Vagans kdltészetnek nevezett szatirikus dalaikban (—Carmina

Burana)

HEurépa-szerte

gunyolték

a papat, az egyhazi

erkélcséket, a papsagot. Vaganova, Agrippina Jakovlevna (1879—1951) : szovjet balettmesterné, koreografus, Allami dijas tancpedagégus. Leningradban mtikédétt. A klasszikus balett alapjaz c. mtivében régziti az orosz iskola technikajat, a balett-

képzés

mddszerét.

vagany: (mtisz) talpfakra v. vasbeton aljakra sinszeggel v. csavarokkal erdsitett vastti —sinpar. A két parhuzamos sinszal élének k6ze a >nyomtdvolsdg.

vaganyhidmérleg : vasiiti

vaganyzatba

beépitett

és

1—1 vastiti kocsi rakomd4nyaénak mérésére alkalmas: + hidmérleg. vagas: (mtisz) a forgacs nélktili megmunkdélés ama fajtaja, amelynél a munkadarab nyiro igénybevétel utjan nyeri el kivant alakjat. A nyirast kiilénleges géppel: olldval v. kilénleges, sajtolégép alta) mukédtetett szerszammal végzik. — Irod. Szabé A.: A v. elmélete. 1952.

vagasfordulé : az erddédgazdalkodésban

az az iddszak,

amely alatt a fadllomany gazdasagilag éretté gyakorlatilag két vagas k6z6tti iddszak azonos Hazankban a legfontosabb fafajokra szalerdé alabbi ~kat alkalmazz4k: tolgy 80—100 100—120

év, erdeifenyé

80—90

fejlddik ; terileten. esetén az év, bikk

év, nyar és akac 30—40

év. A sarjerdék ~ja révidebb.

Vagashuta:

ktk.,

Borsod-Abauj-Zemplén

m.,

sdtor-

aljatjhelyi j. L: 340 (1960). V&.: Pdlhaza. vagat, vdjat: (bany) kériilbeliil vizszintes, viszonylag keskeny, de hosszii

térség.

Rendeltetése



henger, ill. hasab alakii —

szerint

lehet:

szallité,

banya-

jaré-, lég-,

esé-, szalag- (szallitészalag-), tomedék-, cstszda- (szallité esuszdaval felszerelt) stb. ~. — Irod. Sz. A. Fedorov :

Banyanyité

és feltaréd vagatok.

1952.

vagathajtas

585

vagathajtés : (bany) vdgat létesitése. Munkamenete a kévetkezé munkafolyamatok egymas uténi — kivételesen részben egyidejti — végzésébél és azok szakaszos megismétlésébél

All:

jévesztés,

rakodaés,

széllitds

és

biztosités. Fébb mellékmunkélatai: a vajatvége szelléztetésének biztositasa (pl. a légesérakat meghosszabbitaésa), vizcsorga-kiképzés, a szdllitéberendezés (pl. gumiszalag, csuszda stb.), ill. a vagdnyzat és az energiavezeték (kabel v. a stritett levegé vezetéke) meghosszabbitasa stb. Vagi Istvan (1883—1940): a mo.-i forradalmi munkasmozgalom harcosa. Acsmunkas volt. Az 1900-as évek elején a szakszervezeti mozgalomban kapcsolatba keriilt Bokdnyi Dezsével. 1905 utan széles kér& agitaciéds munkat végzett és szimos sztrajk szervezésében vett részt. A Magyar Tandeskéztarsasdg idején a Vérés Hadsereg III.

hadteste MEMOSZ zészléaljanak politikai biztosa volt. Az 1920-as évek elején az SZDP gyéri, majd pécsi szervezetének titkara. Ellenzéki magatartésa miatt 1924-ben kizartak az SZDP-bél. 1925-ben részt vett a Magyarorszdgi Szocialista

Munkdspdrt

szervezésében,

melynek

titkdra

és az illegdlis KMP tagja volt. 1927-ben az MSZMP vezetdivel egyiitt letartéztattak és négy évi fegyhazra itélték. Egyik szervezéje volt a sopronkéhidai fegyhazban az 1929. évi éhségsztrdjknak. Szabaduldsa (1932) utan az SZU-ba emigralt. vago: egyéli kéziszerszim kiilénb6ézé élhelyzettel (laposvagé, keresztvégd), vékony anyagok (lemezek, rudak) darabolasara, ill. kivagé6munk&k

elvégzésére.

Vag6é Béla (1881—1939): a mo.-i forradalmi munkasmozgalom harcosa. Magéntisztviselé, majd a Nép-

szava

szerkesztéségének

tagja.

1905-té1

a

szociadlde-

mokrata baloldal egyik vezetdje. Szoros kapcsolatban allt Szabé Ervinnel. Az I. vil4ghéboru idején egyik szervezdje volt az antimilitarista mozgalomnak s ennek sordn

Szab6 Ervinhez ftizédé kapcsolata tovabb mélyiilt. Megalakulasat¢él kezdve tagja volt a Kommunisték Magyarorszagi

Pdrtjdnak

és

a part

Kézponti

Bizottsdganak.

1919. mare. 21. elétt a bp.-i munkdstandcs kommunista frakcidjanak vezetdje. A Magyar Tandcskéztarsasdg idején beliigyi népbiztos, majd a Vérés Hadsereq I. hadtestének

parancsnoka

déntése

utaén

volt.

emigralt.

A Tandcskéztarsasag

Bécsben,

Berlinben,

meg-

majd

az

SZU-ban dolgozott. Vago Jozsef (1877 —1947) : épitész, a magyar szeceszszié jeles mtivésze. Budapesten tanult, egy ideig Lechner Odénnél dolgozott, 191l-ig fivérével, Laszléval egyiitt tervezett.

A

Tandcsk6éztarsasig

idején

az

épitészeti

direktérium vezetédje volt, majd emigraciédban Olasz- és Franciao.-ban élt. 1926-ban 6 nyerte a genfi Népszovetségi Palotara kiirt tervpalyazat egyik elsé dijat, késébb tobb mas palyazat nyertese lett. Fébb mtivei: a volt Lipdtvarosi

Kaszinéd

Gorkij

Szalon, a Gutenberg Vagé

Laszlé

Jelentések

fasori

haza,

téri Nyomdasz

a

(1875—1933) : épitész, ~

vdrosrendezési

tervei:

volt

Nemzeti

Otthon stb. Clark

Jdzsef batyja. Addm_

tér,

Roosevelt tér, Vigad6é tér. Szinhazépitészettel is foglalkozott (a volt Varosi Szinhaéz belsé kiképzése, a volt Magyar Szinhaz dtalakitasa).

Vag6 Pal (1854—1928) : festé. A miincheni Akadémia stilusdban festette anekdotdzé életképeit (Jar a baba, Gytk stb.). Nagyméretti térténelmi festményei (A huszdrsdg diadala, Budavar bevétele 1849-ben, A magyarok Kijev elétt stb.) Madarasz és Székely térténeti képeinek szara-

zabb utanérzései. Szamos illusztracidt is készitett. vagéhid : a vagddllatok htisdénak szakszerti kitermelésére szolg4lé ipari izem. Itt torténik a vagddllatok gytjtése és vagas elétti pihentetése, az Allatok ledlése, husuk

elsédleges feldolgozasa és htitése, ezért rendszerint htt6uizemmel is rendelkezik. A ~on a hus kitermelésén kivul més husipari nyersanyagok (zsir, faggyu, zsigerek, vér, organoterapias szerek, bél, bdr, szaru, szdér) kitermelése

és gylijtése, ill. esetleges tartdsitdsa és Atmeneti tarolasa is folyik. Az artalmas (elkobzott husok, fertézétt szervek)

és hulladékanyagok szakszerti kézvetitése egyéb (fehérje-, takarmAnykészit6) iizemekhez is a ~ feladata. Az egész-

vahabitak

ségigyi ~ a fertézd beteg v. erre gyants vagdallatok levagasara létesitett, a rendes ~t6l elkilonitett ~. — A kézfogyasztés célj4ra vdgddllatokat az emberi és allati megbetegedések elkeriilése céljabél csak c~on szabad levagni (~-haszndlati kényszer), ahol a hust rendszeres

Allatorvosi

(kérbonctani,

bakteriolégiai)

vizs-

galatnak vetik ala. Ez aldél csak kényszervagas és néhany mas indokolt esetben adnak felmentést. vagépisztoly, vigdégd: vasanyagok hegesztdlanggal valdédarabolasdra, leélezésére szolgal6é szerszam. A vagdégo: lényegében a hegesztéégének egy nagynyomast oxigén. vezetésére alkalmas csdvel valé egyesitése. A vagasi hely kezdetét hegesztélang melegiti eld az anyag gyulladasi héfokéra, majd ennek elérése utan tiszta oxigénsugarat bocsétanak rd, amely a felhevilt anyagot elégeti és kifujja. vagyon: mindazon anyagi javak ésszessége, amely valamely jogi v. természetes személy (Allam, vaAllalat,. szévetkezet v. egyén) tulajdona4ban van. A ~i viszonyok, tkp. a termelési viszonyoknak megfelelé tulajdonviszonyok. (Bévebben -—-tulajdon, —-tulajdonjog, + nemzett vagyon, + személyi tulajdon.) vagyonad6:

személyek

érték utan. szant ; a

adénem,

fizetnek

amelyet

altalaban

a tulajdonukban

természetes:

levé tiszta vagyon-

A Magyar Népkoztarsasagban 1952-ben megszocialista

Allamok

kéziil

csak

Lengyelo.-ban,

és az NDK-ban alkalmazzak, és ott is egyre csékken& mértékben. vagyonbiztositas, kdrbiztosités: természetes v. jog személyek vagyondt éré elemi csapésok és véletlen események okozta kar megtéritésére szervezett — bizto-

sitas. vagyonelkobzas:

jelenleg

a

magyar

biintetdjogban

a mellékbiintetések egyike ; vonatkozhat az elitélt egész vagyondra, a vagyon meghataérozott részére, v. egyes vagyontérgyakra. A ~ a térvény altal meghatarozott esetekben (Allam elleni btintettek, béke és emberiség: elleni

btintettek,

pénzhamisitaés,

tizérkedés

stb.)

keriil

alkalmazadsra ; kz kell mondani, ha a birdsag a tettest halallal v. 5 évet meghaladé szabadsdgvesztéssel sujtja ; ki lehet mondani, ha a biréség a tettest 3 évet meghaladé. szabadsagvesztéssel sujtja és a-~t a tarsadalom védelme megkivanja. A Népkéztarsasag Elnoki Tanacsa teljes. v. részleges ~t mondhat ki azzal szemben, akit magyar Allampolgérségaté6l megfoszt. — A~ a legrégibb bintetési nemek egyike, mar az ékorban is ismerték. A politikai hare egyik gyakran hasznalt eszkéze volt. A htbériség korszakaéban az uralkodék politikai ellenfeleikkel szemben alkalmaztaék, egyrészt sajat vagyoni helyzetiik megerésitése érdekében, masrészt azért, hogy az elkobzott birtokok egy részével az dket tamogatd nemeseket jutalmazzak. Mo.-on ugyanilyen értelemben jelentkezett: (jészagvesztés). A magdntulajdon szentségére épild burzsoé Adllamban a ~ sztikebb kérre szorult, de megint névekszik jelentésége az imperializmus koraban. Az. imperialista éllamokban gyakorta felhasznaljak a haladé: szervezetek ellen folytatott kiizdelemben, pl. a szakszervezetekkel szemben. vagyon elleni biincselekmények : a vagyoni jogot sérté btincselekmények ésszefoglalé elnevezése a mindennapos hasznalatban. Biintetétérvénykonyvink ezt a csoportositast nem haszndlja, mert a vagyon, ill. a tulajdom elleni btncselekmények kilénbézé jellegii bincselekmény-csoportokban szerepelnek (pl. lopads, tarsadalmi tulajdon

elleni btincselekmények,

iizérkedés

stb.).

vahabitak, vahhdbitadk: a 18. sz.-ban Arabiaban keletkezett puritan mohamedan szekta tagjai. A szektat Mohamed ibn Abdul Vahhab (?1703—87 v. 92) alapitotta, kovetéi



Nedzsd teriiletén létrehoztak sajat alla-

roukat, s a 19. sz. elején valld4sukat, amely a ,,tiszta’” szunnita

hit visszadllitasdt

hirdette,

és amely

egyuttal

az arab egységmozgalom ideolégidjéul is szolgalt, elterjesztették csaknem az egész Arab-félszigeten. Mehmed Ali egyiptomi helytarté az 1810-es években kiinduldépontjukra szoritotta éket vissza,

ahol

1831l-ben

Rijadh

lett a févarosuk. Ujabb terjeszkedésiik a 19. sz. utolsd harmadaban kezddédétt, Dzsebel Sammar uralkoddja azonban kitizte dket Nedzsd teriiletérdl. K6ézpontjuk ezutan Kuwait lett; innen indult héddité utjara a 20. sz. elején Ibn Szaud, akinek hosszii harcok utaén sikeriilt

uralma alatt egyesitenie Arabia nagy részét, és 1932-ben létrehozta Szaud- Ardabidt. Vahot Imre (1820—79) : iréd, szerkeszt6,

Vacholt Sandor

décese. Eperjesen tevékeny tagja volt az iskolai magyar onképz6 tarsasdgnak. Lovassy Laszlé elitélésekor tiltakoz6

Vaja

586

Vahot

faklyaésmenetet

szervezett,

ezért

beborténdzték.

térve

blanquista

szervezetet

hozott

létre,

amely

a

cuesdeistakkal egyestilve 1901-ben létrehozta Franciaorszag Szocialista Partjat. Miutan ez a part 1905-ben egyestlt a Francia Szocialista Parttal, a vezetdségben kordbban is helyet foglal6 ~ az alapveté politikai kérdésekben opportunista Allaspontra helyezkedett. Vaillant-Couturier [vaja-kutirijé], Paul (1892—1937) : francia kommunista harcos, iréd. Eredetileg jogasz. 1918ban baloldali szocialistaként parlamenti képviselévé valasztotték, 1920-ban részt vett a kommunista part megalakitaésiban, 1921-ben a Kézponti Bizottsag tag-

1844-6] 48-ig szerkesztette a Pesti Divatlapot, amelyben Kossuth eszméit, az ellenzéki politikat és a népies kélté-

ja

szetet tamogatta. Segédszerkesztéje 1844—45-ben egy ideig Petdéfi volt. Tagja lett a Nemzeti, majd az Ellenzéki Kornek is. Ujsdgcikkeivel a magyar szinjAtszdst s a Nemzeti Szinhaz iigyét tamogatta. Vigjatékait is a nemesi szabadelviiség szolgdlataba Allitotta (Orszdggytilési szdltas, 1844, Még egy tisztujitds, 1844, Eljen a hon !, 1845 stb.). Részt vett az 1848—49-i eseményekben: a Pesti Divatlapot 1848 méasodik felében Budapest: Divatlap

yvaj: tejszinbél édesen v. tejsavbaktériumokkal tortént beoltads és érlelés (savanyodas) utan — képiiléssel eld6-

cimen

folytatta, Nemzetér c. hetilapjaban szembefordult

lett.

1926-t6l

fészerkesztdje

a

l’Humanité

szerkesztdje,

1935-t0l

volt.

Allitott, legaldbb 79% zsirtartalmu, plasztikus tejtermék.

A tejszin olyan — emulzié, amelynek a diszperziés kézege viz, a diszpergaélt részecskék a zsirgolyécskak, a ~ diszperziés kézege a zsir, a diszpergalt fazis a viz. Hzt az Allapotvaltozést (fazisfordulast) idézik elé6 a kuloénbézé képiilé elj4rasok. A nagyiizemi ~készitésnél a pasztér6zott és kilénféle vajbaktériumok tenyészetével

Pet6fi radikalis-plebejus nézeteivel. Az osztrakok — Pest

(Streptococcus

elfoglalasa utén, majd Vildgos utaén ujbél —

vorus és L. paracitrovorus) beoltott tejszint 1000—3000 1 urtartalmu érlelébarkékban 16—18 éran At savanyitjak,

bebértonézték.

elfogtdk és

Visszaemlékezései (V.I. emlékirataz,

1880)

lactis,

Str.

eremonis,

Leuconostac

citro-

és Petdfi-életrajza (P.S. élete és miivei, 1884) haldla utan jelentek meg. Vahs: a Pamirban eredé folyé az SZU-ban (Tadzsik

majd 8—12

SZSZK), a Pjandzs mellékfolyéja. Kb. 800 km. Vélgyében

szinezik.

dntézérendszer, 1960-ban nagy vizierémti épiilt, s tovabbi vizierémtivek épitését tervezik. Vahtangov, Jevgenyij Bagratyionovics (1883—1922) :

a~at édvatosan moss4k, majd addig gyurjak, mig felilete teljesen széraz lesz. A ~gydrté gépekben nagyobb zsirtartalmu tejszinb6l masodpercek alatt lehet ~at késziteni. 100 1 tejbél altalaban 4 kg ~ nyerheté. A ~

szovjet-orosz

rendezé.

k6évetéje. Palyajat

Sztanyiszlavszkij

tanitvanya

és

a Moszkvai Mtivész Szinhazban kezdte

mint kivalé jellemszinész és rendezd, késébb 6nAlldé studidt, a késébbi Vahtangov Szinhdzat vezette. Az Uj forradalmi tartalomhoz modern kifejezési format keresett. Vaida-Vaievod, Alexandru (1872—1950) : roman reakeiés politikus, nagybirtokos ; 1906-té1 18-ig a magyar orszaggytlésen az erdélyi roman nemzeti part képviseloje. 1919—20-ban Romdnia miniszterelnéke volt. Politikajat a munkas- és demokratikus mozgalmak elnyomasa jellemezte. Mint a Maniu-kormény beliigyminisztere 1933-ban letérte a vastti és olajmunkdsok sztrajkharcat. Eldsegitette a fasiszta szervezetek szervezését és mtik6dését Romanidban.

Vaihinger, Hans (1852—1933): német idealista filozofus. Filoz6fiéja az ujkantizmus egyik machista szinezeta valfaja, amely az emberi fogalmakat, kategéridkat az érzékletek rendezésére szolgaél6, az emberi célok érdekében 6nkényesen megalkotott fikcidknak tartja ; ezért tanitasdt fikeionalizmusnak nevezik. Vailland [v4ja], Roger (1907— ): francia kommunista ird. Ujsdgiréként, a sziirrealizmus balszarnyéhoz kapesoléddva kezdte palyajat. Elsé regénye, a Kiilénds jaték (1945) értelmiségick

az ellendll4si mozgalomhoz csatlakozott Utjaét rajzolta meg. A hideghdbort lég-

C®°-ra lehiitve kb. 45 pere alatt kiképtilik.

Kopiilés elétt a megkivant ~szinarnyalat biztositasara a tejszint névényi szinezé anyagokkal (orlean, karotin) A ~régék

és orvos.

— pdrizsi kommiin harcaiban.

Mint

a k6éznevelési bizottsag vezetéje megkezdte a kéznevelés demokratizalasat, bevonta a dolgozé témegeket az iskolaszervezésbe, az iskolat elvdlasztotta az egyhaztél, megszintette az iskolai vallasoktatést. A kommiin bukdésa utén londoni emigraciéj4ban az I. Internaciondlé Fétanacsanak tagja lett. Az 1880-i amnesztia utan haza-

leengedik,

0,8% g ~

biolégiai okok idézik elé (—-avasodds). Hutohazakban, 0 C° alatti hémérsékleten hénapokon 4t frissen tarthatd. Szoktak sézdssal is tartésitani. — A legnagyobb mennyiségben a mérsékelt égév alatt gyartjak és fogyasztjak. A legtébbet

Dania,

Hollandia,

Ausztrélia

és Uj-Zéland

exportalja. Vajtermelés néhany orszdgban 1935

1958 ezer

1959

1960

tonndban

| SACI ESS SAB DC on San it ODOC ES IOSAv er osrietiniee iste eet tee irene NSZIRS waite crocs aie cine ois areca, mous

155 740 2

Branciaorsaig

ewes). 2auee eis ene

Wi sZtlend Pass. ice eaee ta nkepre PETA CREW gino BOO DCUMC MOcrc

DAMIAN Geers nena

wee ete Cee re

NDR vecchtren acer e toate aaee

BUNHOVSZAS ss. sis healers ae

részt vett a

irdt

szervezet A- és D-vitaminellatasanak ; a nydron készitett ~ vitaminokban gazdagabb. — Romlasat kémiai és

élesen antiklerikalis, Woster ezredes btindsnek vallja magat

Aktivan

az

kaldériaértéke 730 kcal. Nagyon fontos forrasa az emberi

TSORYCLOVSZAS

szocialista, Blanqui kévetdje, eredetileg mérnék

utan

viztartalma 16—20% ; kb. 85% zsirt, legfeljebb tejcukrot és legfeljebb 0,7% fehérjét tartalmaz.1

k6rében jatszédik az Hgészséges mint a makk (1950) ec. regépye. Ibsen-dijas Héloise és Abélard c. szindarabja ce. dramaja a habort elleni kiizdelem nagy hatést megnyilvénulasa. A francia tarsadalomban a két vildg ésszeutkézésének drémai erejti regénye a Szép Maszk (1954). Térvény ce. regénye (1957) Goncourt-dijat kapott. Ertékesek szinhazi és irodalomtérténeti tanulmanyai és Uutirajzai. Vaillant [vajai], Edouard Marie (1840—1915) : francia

ésszedllasa

ECRRIACS

«cieisistaSoucocardeats ernislxte oneness

Beloiime

cicsaisieke tia socal dsiesehels

as.ccectcon went eee Ow ey

oy

Hollandia tn, bisa cananhestraca antes SVEGQORSAG eo pivirs.nm syerars onto

Magyarorgzaga tenes)

aR

659 630° 362

722 605¢ 374

737 623 406%

2084

340

310

398

171 186

222 176

225 194

214 198

1 Bae

161

175

152

149

:

88

93

95

24

7d

82

89

1732

;

159

109

62

90

1018

92

168

86

80

167 146

89

100

63

86

78

3

Se

emda,

16

16

toetsbinenrur acre

Megjegyzés : Altalaban az ipari tizemek vajtermelése, a gazdasdgok termelése (az SZU-ban a kolhozok termelése) nélktil. a) A Saar-vidék termelésével egyiitt. 6) Teljes termelés, gazdas4gok és ipari tizemek egyiitt. c) Hgész Németo. Saar-vyidékkel egyiitt 312000 t. d) 1937-ben. ¢) A teljes termelés 1958-ban 685, 1959-ben 653 ezer t.

Vaja:

étk.,

Szaboles-Szatmdr

m.,

baktalérAnthazi

j.

L: 3730 (1960). Malom, szeszgy4r, 4g., dohanytermelés. A barokk volt Vay-kastély (R&kdéczi-muzeum) és a gétikus ref. templom mtiemlék. — 1711. jan.-ban Vay Adam kastélyaban talalkozott II. Rékéczi Ferenc fejedelem gréf Pdlffy Janos csdszdri tabornokkal. A békekétés eldkészitésére teljhatalommal felruhézott Palffy

vajang

58 oy

eredményteleniil kisérelte meg a fejedelmet a békekétésre rabeszélni.

telen,

vajar : képesitett banydszati szakmunkds. Képesitését megszerezheti banyaészati szakiskola (~iskola) elvégzésé-

gyakorlati vizsga alapjan v. legaldbb csapatesillési gyakorlat utaén tett ~vizsg4val. A ~ok sz4ma 1960 végén volt, ebbél 35 700 a szénbanydszatban

vajda, voevod, vojevoda vezet6.

:

A szlav népeknél, késébb

1. hadvezér,

az orosz

tében:

wjszertien

fejezi

ki

kévetelé,

érzéki,

emésztd

szenvedélyét, majd élete vége felé lecsillapodott, remény-

vajang: jdvai eredettt bdbjatékfajta, > wayang. Vajansky, Svetozér : — Hurban- Vajansky vel és ezt kéveté kétéves banyabeli képz6 tanfolyami Mo.-on 38 200 f6 dolgozott.

Vajda

de dszinte

érzéseit

(Husz

év milva,

Harminc

év

utén). Az 6nkényuralom nemesi térsadalmat plebejusi alaprol tamadta, elitélte a terméketlen és céltalan paszsziv rezisztenciat, a tétlen ,,hazafiaskoddés’’ eselekvést, mtivelodést, polgdérosoddést tartott

gesnek.

A nemesi

helyett sziiksé-

tétlenségnél még az Ausztridval

valdé

katonai

dllamban

is (a

18. sz. elejéig) katonai eldlj4ré. Kénsztantinosz Porphiirogennétosz szerint a levédiai magyarok vezérének cime, — 2. a helyi kormaényzat vezetdje Oroszo.-ban a 16. sz. végétd] 1775-ig, a feuddlis Lengyelo.-ban a tartomaényi vezet6k cime. — 2, fejedelem. Elsésorban a roman fejedelmek hasznaéltaék. — 4. magyar méltésdg, az Erdély élén allé orszagnagy cime (a 16. sz. végéig, az Onallé erdélyi fejedelemség megalakulasdig).

Vajda Endre (1914— ): kélté, iré, kritikus és mifordité. Vigydz6 szemetek Pdrizsra vessétek cimen (1958) regényes életrajzot irt Batsdnyi Janosrél. Sz4mos forditasa jelent meg. Vajda Gyorgy Mihdly (1915— ): irodalomtérténetiré, kritikus. Erdeklédési kore féképp a 19. sz.-i német irodalomra terjed ki (Schiller, 1953; Lessing, 1955. — monograéfiak). Vajda Janos (1827—97): kélté, ird és publicista, a

19. sz. maésodik felének egyik legnagyobb magyar lirikusa, Petéfi forradalmi-plebejus eszméinek Apoléja, Ady Endre kéltészetének eléfutadra. Pesten sziiletett 1827. majus 27-én. Plebejus szérmazdsu, atyja jobbégysorbél emelkedett uradalmi erdésszé. Gyermekéveit a Fejér megyei Valon téltétte, Székesfehérvarott végezte gimnaziumi, majd Pesten egyetemi tanulmadnyait, itt Vajda Péternél lakott. Petéfi példdjéra 1845-ben szinésznek Allt, uténa

vidéken

nevelé,

gazdatiszt, 1847-ben

Pesten

Vajda Janos (Boldogfai Farkas Imre rajza)

kiegyezést is jobbnak tartotta. E nézetei jutottak kifejezésre 1862-ben Arisztidesz néven irt két politikai rép-

Pilvax-k4véhazi

irataban, az Onbirdlatban és a Polgérosoddsban. A plebe-

koréhez, 1848-ban a maérciusi fiatalok t&bordhoz tartozott. Részt vett a szabadsdgharcban, a kézlegénységtél

jus hagyomanyok tovabbfejlesztését s a polgdérosodaést hirdette irodalompolitikai frasaiban is. Ezért fordult szembe az 1860-as évektél a Petéfi kéltészetét meghamisit6 epigonokkal, a ,,népnemzeti’’ irodalom eszméjével, s biralta az Akadémia konzervativizmusdt. Politikai és irodalompolitikai elvei miatt a hivatalos taérsadalom ki-

kistisztviselé

lett.

A

forradalmi

irédk

a hadnagyi rangig emelkedett. Vilagos utan biintetésbél besoroztak az osztrak hadseregbe, mint kézlegény szolgalt egy évig Olaszo.-ban. Hazatérése utan elé6bb Kiskunhalason, majd Budan telepedett le s ett6l

lett kistisztviselé, 1853-ban Pesten kezdve, lemondva hivatalarél, az

irodalomnak és a publicisztikanak élt. 1857-6] 63-ig a Novildg c. szépirodalmi lapot, 1863 elsé felében a Magyar Sajto ce. politikai ujsdgot szerkesztette. 1869-ben orszaggytilési képviselévé, 1870-ben a Kisfaludy Tarsasag tagjavé valasztottak. Bp.-en halt meg 1897. januar 17-én. — Irodalmi munkassdgat az 1840-es évek kézepén kezdte, elsé versei 1847-ben jelentek meg az Hlethképek és a Pesti Divatlap hasdbjain. Kéltészete 1849-ig Petdfi hatésa alatt 4llt, 6t tekintette emberi és kéltdi példaképének. Radikdélis, nemességellenes Allasfoglalasanak adott hangot, a nemzet szabadsagvagyat fejezte kis mar 1846-ban a forradalom eljéveteléré] szélt (A hondruldkhoz).

taszitotta,

neve

és kéltészete

az

irodalmi ellenzéki kez-

deményezések zaszlajéva valt. Amikor 1867 utdn latta, hogy a nemesség a kiegyezést nem a polgari haladds kezdetének tekinti, hanem az 1848-as hagyoményokat tagadja meg, harcos, szenvedélyes versekben utasitja el a kiegyezés megalkuvé politikajat (Luzitdn dal), Egy honvéd napléjébél c. emlékiratéban (1869) pedig a forradalom és szabadséghare emlékét idézi. Béleselked6 lirajaban vilaégnézeti kérdésekkel foglalkozik, bonyolult attételekkel voltaképpen az egykorti demokratikus értelmiség eszmei iranytalanségét és magényét fejezi ki. Pesszimizmusa abbél ered, hogy a polgérosodasért vivott maganyos harcét sokszor reménytelennek

és a szabadsaghare

érzi (Az tistokés). Epikaéjibdl az Alfréd regénye és a Taldl-

szolgalataba allitotta, megérékitette a honvédek hdsiességét, elitélte Franciao.-ot, amiért tamogatta Ausztridt az olasz szabadsagmozgalmak leverésében (A _ vérds sipkds, Franciaorszdgnak). A szabadsaghare leverése

kozdsok emelkedik ki, értékesek novelldi és publicisztikai frasai is. Blete végéig kiizddtt visszhangtalanul és maganyosan, sokszor reményteleniil is a dualizmus rendszere ellen. Igazi jelentéségét csak a 20. sz. elején ismerte fel Ady Endre, aki ,,szent elddjének”’ tekintette. 1926-ban

1848—49-ben

utén

verseit

a forradalom

eleinte kétségbeesését

szdlaltatta

meg

(Meghason-

las), de a kesertiség, a pesszimizmus mellett hamarosan bizakodé hangok, a jévébe vetett hit, egy Ujabb forradalom

varasa is helyet kapott kéltészetében

t6k, Siramok V.). Pesszimizmusa,

(A virrasz-

amelyet az elnyomatas

idészakinak embertelen légkére valtott ki beldle, akkori gondolati, filozéfiai verseiben is gyakran megnyilvanult. Az 1850-es évek k6zepén ért szerelmi csalddasa ihlette Gindhoz irott szerelmi verseit, amelyeket Szerelem dtka és Gina emléke cimen foglalt két ciklusba. Szerelmi kéltészete uj korszakot jelent

a magyar

szerelmi lira térténe-

emlékére Vajda Jdénos Téarsasdg alakult. — Irod. Riedl Fr.: V., Reviczky, Komjdthy. 1932; Béka L.: V. J. 1941 ; Komlés A.: V. J. 1954 ; Sétér I. : V. J. (Romantika és realizmus,

1956).

Vajda Lajos (1908—41): fest6, a modern mtivészet egyik jelentés alakja. A Képzémtivészeti Féiskolin és Parizsban

végezte

tanulmdnyait.

1934-t61

nyaranta

Szentendrén dolgozott. Expresszionista portrékat, csendéleteket

készitett.

s

élete

utolsé

éveiben

sziirrealista

rajzokat

Vajda Vajda

Péter

(1808—46):

kolto,

ird,

demokratikus

gondolkodé ; az MTA levelez6 tagja. Jobbagycsaladbol szarmazott. Soproni és gyéri didkévei utan orvosi tanulmanyokat folytatott, tobb kilféldi utazast tett, végil @ Szarvasi evangélikus liceum tanara lett. Harcos plebejus egyéniség volt, tébbszér keriilt dsszeiitkézésbe a hatosagokkal. Petofi Vajda Péter haldla c. versében (1846) a ,fiiggetlenség bajnokénak”’ nevezte. Verseket, k6ltdi prozat, elbeszéléseket és regényt (Vdresei Bende) irt. Misztikus természetszeretet, a szabadsag és egyenldség kultusza jellemzi romantikus szemléletti irasait. Kora kivél6 természettudomaényos képzettségti gondolkod6jaként nagy szerepet jatszott a Természettudomanyi Tarsulat létrehozdsdban,

Szarvason a nagy

amelynek

1842-ben

titkara

lett.

nyilvénosség szamara 1843-t6l felvila-

gosité eldaddsokat, Erkélesi

beszédeket

tartott,

amelyek-

ben demokratizmusat, panteista viladgnézetét tikr6zd eszméit és természettudomanyos nézeteit fejtegette. (Kéltemények prozdban, 1958., valogatott irasok.) — TIrod. Hanzoé L.: V. P. Békéscsaba. 1958.

Vajdacska : 6tk., Borsod-Abauj-Zemplén m., sdtoraljaujbelyi j. L: 1910 (1960). Va. : Sarospatak.

Vajdahunyad : —- Hunedoara Vajdasag, Vojvodina : autonédm tartomany (pokrajina) a Szerb Népkéztarsasdgon beliil, Jugoszlavia E-i hatdrvidékén,

az

Alfold

D-i részén,

a Duna

bezdén—baziadsi

szakaszatél és a Szdva alsé folydsdtél E-ra. 21 506 km2, L: 1850000 (1961) ; fele szerb, negyede magyar, a tobbi

horyat, roman és egyéb nemzetiségt. Székh.-e Nowi Sad (Ujvidék), L: 102400 (1961). Népesebb varosok : Subotica (Szabadka) 74000, Zrenjanin (Nagybecskerek) 48 900, Panéevo (Pancsova) 40700, Sombor (Zombor) 37 800, Kikinda 34000, VrSac (Versec) 31600, Senta (Zenta) 25 000, Beéej (Becse) 25 000 lakossal. — A Duna és Tisza k6z6tti Bacska (Baéka), a Tiszaté] K-re — a Béga és a Temes vidéke — a Bansag (Banat) és a Duna és Szava k6ézti Szerémség (Srem) alkotja. Nagy része az Alféld termékeny siksaga. Beldle legmagasabbra a szerémi Fruska Gora (Crveni Cot, 539 m) szigethegysége emelkedik ki. A Duna—Tisza kézének bacskai buckasaga a Ferenc-csatornatél (Veliki Kanal) E-ra a Telecska peremében végzddik. Titel mellett szigetszerien, 50— 60 m-re magasodik ki az Alfold egykori loszfelszinének megmaradt darabja. A Bansag DK-i lapalyan a Deliblatihomokpuszta (Velika PeSéara, 249 m) erdés buckai 70 km hosszisagban és 25 km szélességben boritjak a vidéket. A sik teriiletek feketeféldje és lecsapolt mocsarvidéke igen termékeny: a termés egyharmada buza

és kukorica,

sok

a cukorrépa,

a kender,

a napra-

forgé és a dohany. A lejt6kén gyitiméles és kittind szdlo terem. A Frugka Gora sz6léjéb06!] késziil a hires karlécai urmés (Karlovaéki bermet). Féként szarvasmarhat, sertést és baromfit tenyésztenek. Iparral csak a népesség 8%-a foglalkozik. Vezeté iparag az élelmiszeripar (malom- és tejipar, cukorgyartas), a textilipar (kenderipar, selyemszévés), a gépgyartas (Subotica, Novi Sad, Kikinda, Zrenjanin, Indjija) és a mtitragyakészités (nitrogénmitragyagyar épiil Panéevon). Papir- és cellulézgyar van Mitrovicdn, Beoéinban cementgyar. A Bansagban jelentés mennyiségt kéolajat és foldgazt talaltak (Hlemir,

Jermanovei);

fdldgazvezeték

éptil

Kikindardol.

Jugoszlavidban a ~ vastthaldzata a legstrtibb: 100 km?re atlagosan 9,6 km vastt jut. Nemzetkézi fovonal a Subotica (Szabadka)—Novi Sad (Ujvidék)—Beograd és az ebbdl Indjijanal Vinkovei felé kiadgazé zagrabi vastittvonal. Az autdutak hossza 4700 km. Horgos és Beograd k6zétt itt vezet at a london—istanbuli Utvonal. Nagy forgalmat bonyolit le a dunai és a tiszai hajozds. Epil a nagy Duna—Tisza—Duna-csatorna: a Ferencesatorna folytatasa a Bansagon at a Karas torkolataig. — Torténet. Teriiletére a magyar fejedelemség, majd a feudalis magyar éllam a Bizanccal vivott haboruk (10—12. sz.) soran

vajsav

588

terjesztette ki

uralmat,

bansagokat,

varme-

gyéket szervezett. A Mo. D-i hatarait fenyegeté torék6k elleni védelem jelentés bazisa volt, 1526 utén azonban

a torok6k egész teriiletét elfoglaltak. A 16—17.

sz.-ban

szerb lakossdga az E-Szerbidbdl ide telepiilt csaladokkal

megnévekedett.

1690-ben a térék uralom

ald] felszaba-

ditott tertileteire Cernovié patridrka vezetésével tovaébbi 40 000 D-szerbiai csaldd menekilt. Lipdt cs4szar patenseiben széles kéri igazgatési jogokat, egyhazi autondmidt és alvajda vélasztast biztositott a letelepedett szerbeknek, akik kivdlts4gaik birtokaban ellenalltak a magyar féldbirtokos nemesség azon térekvésének, hogy éket jobbagysorba siillyessze. Ellenall4suk eredményes-

ségét eldsegitette, hogy a bécsi udvar a ~ egyes részeit a térdk elleni védekezés célj4bél a — Hatdrérvidékhez csatolta és kivette a magyar megyék igazgatdsa aldl. Aw D-i szegélyének kivételével a Hatarérvidék szervezetet a 18. sz. végére megsziintették. Ezzel a ~ magyar varmegyék igazgatésa al4 kerilt, amivel egyiitt jart a szetb parasztok jobbagysorba siillyedése. A szerbek 1790-ben Temesvarott tartott gytilésiikon eredményteleniil kérték

kivaélts4gaik

megerésitését,

ill. azt, hogy

,szabadalmakkal és kivdlts4gokkal felruhazott Uj szervezetet’’, szerb vajdasagot alkothassanak. 1848. méaj.ban Karldécén a szerb papsag, nemesség és a hatarérvidéki tisztek kimondték a szerb vajdasag felallitasat (— karlo-

cai kongresszus)

és Stevan

Supljikac hatarér

ezredest

szerb vajdavaé vadlasztottak. Bécs szorongatott helyzetében megigérte a szerb kivansagok teljesitését ; ennek reményében a szerbek a csészart tamogatva a magyar szabadségharce ellen fordultak. A szabadsagharc leverése utén 1849. nov.-ben a bécsi udvar megszervezte az Un. Szerb Vajdasdégot és Temesi Bansagot, de a szerbek nagyvajdaja cimet maga a csaszar vette fel. 1860. dec.ben a csész4r megsziintette a Szerb Vajdasag és Temesi Baénsaég kiilénallé kézigazgatasi teriiletét és beolvasztotta a magyar vérmegyékbe. Ettdél kezdve a karlécai kongresszusok kézponti kévetelése a szerb vajdasag felallitasa volt, amit

all4sa

azonban

a magyar

meghitsitott.

széthullasa

utan,

1918.

Az

uralkod6

osztdlyok

Osztrak—Magyar

nov.

elején szerb

ellen-

Monarchia

csapatok

szall-

tak meg a ~ teriiletét, és 1918. nov. 25-én az Ujvidéki szerb szkupsesina kimondta a ~nak Mo.-t6l valdé elszakadaésaét és a Szerb-Horvat-Szlovén Kiralysaghoz (1929tél Jugoszlavia) valé csatlakozasat. A teriilet szerb és horvat lakosség4nak ekkor megvaldsitott autonédm jogait mar 1919 elején eltdrélték. 1941. Apr.-ban a ~ teriletébél Bacskat és Baranydét magyar csapatok szalltak meg, Szerémséget a fasiszta Horvato.-hoz csatoltak, mig a Banat formalisan Szerbiahoz csatolva kézvetlen németfasiszta uralom alatt volt. A lakossaggal szemben a fasiszta német és magyar megszallédk véres terrort al-

kalmaztak

(ujvidéki és zsablyai vérengzés,

— Novi Sad).

A jugoszlav népek felszabadité6 harcanak keretében a ~ népei is kivették résziiket a fegyveres fasiszta-

ellenes harcbél és megvetették az autondm ~ alapjait. Teriiletét 1944. okt.-ben szabaditottak fel a szovjet hadsereg csapatai. Mint a Szerb Népkéztarsasaghoz tartozé6 Autonédm Teriilet (Autonomna pokrajina Vojvodina) azéta a Jugoszlav Szdvetségi Népkéztarsasag

része. Vajgacs:

szovjet sziget

Novaja

Zemljatdl

D-re,

a

Kara-kapu fontos hajézout mentén. 3383 km?. Tundra, rénszarvastenyésztés, halaszat. WVajk : I. Isivén neve a kereszténység felvétele elédtt. A kortérs Thietmar merseburgi pispok krénikAéja emliti. Tébb

helynévben

is fennmaradt.

Vajnonen, Waszilij Ivanovics (1898— ): orosz balettmester. Kétszeres Allami dijas, az OSZSZSZK népmtvésze. Leningradban, 1939-t6l1 Moszkvaéban mitkédik. Aszafjev-, Csajkovszkij- stb. balettek koreografidit

alkotta. Bp.-en is mtikédétt, ahol a Didtdréd és Pdrizs langjati c. balettek 1950-ben Altala tértént betanitasdval megindult a legjobb orosz és szovjet koreograéfidk Atvételének

nagy

jelentoségti

folyamata.

vajolat: — kannelura vajsav, acidum butyricum, C,H,COOH : nyilt szénlancu telitett karbonsav. Két izomer ~ van. Az el nem 4gazé

Vajszlé lane

589

szintelen,

kellemetlen

izzadsdgszagu,

162

C°-on

forré folyadék. Cserzésnél bér mésztelenitésére, észtereit pedig az illatszeriparban haszndlj4k. Szabad Aéllapotban eléfordul az érett sajtban, izzadsdgban, glicerinészter alakja4ban a vajban, mas észterek alakjaban kuldénféle

novényi és Allati olajokban. Cukrokbdél keletkezik megfelel6 baktériumok hatésaéra az un. vajsavas erjedéskor.

Vajszl6 : ktk., Baranya m., sellyei j., Pécstél DNy-ra. L: 1810 (1960). Gépallomas. Erddgazdasag. Malom. _ Vajta: 6tk., Fejér m., sérbogardi j. L: 1270 (1960).

Allattenyésztési célgazdasag. Erdégazdasag. SZOT-udiild. Vajta Miklés (1911— ): gépészmérnok, a miiszaki tudomaényok

getikai A

doktora,

Kutatéd

Kossuth-dijas ; a Villamos

Intézet

tudomanyos

villamosenergia-atvitel

és

a

Ener-

osztalyvezetdje.

nemzetk6zi

villamos-

energia-egylittmtikédés kérdéseivel foglalkozik. Vajthé Laszlé (1887— ): irodalomtérténetiré, az irodalomtudomany kandidatusa. Magyar Irodalmi Ritkasdgok c. kiadvanysorozaténak 63 kétetében (1930—44) — k6zépiskolai tanuldkat nevelve tudoményos munkéra -—— a régi magyar

irodalom

szamos

értékét tette kézzé.

Trodalomtérténeti mtivei : Reviceky Gyula (1939), Bessenyet (1947) stb. Tanari és irodalmi emlékezései: Huszonét év a Markoéban (1946)vajvirag, szddorgo (Orobanche): kétszikti, a ~félék (Orobanchaceae) csaladjaba tartoz6 névénynemzetség. Zold szinanyagot nélkilézé, mas gazdanévények gydkerein élésk6d6 névények. Nalunk 14 faja honos. A dohdnyfojté6 ~ (O. ramosa) dohdényon és kenderen, az ujabban

elterjedé békoléd ~ (O. cumana) napraforgén, a léhere ~ (O. minor) és a sdrga ~ (O. lutea) lédherén és lucernén élésk6dik.

vakuum

sal (génnélés) is. Kiilsé feliileteken a~ mére

szolgal,

ezért

~ok

kilénleges

iddjaérasallénak

kézuzalék

a falazat védel-

kell

és festék

lennie.

kevert

Nemes

anyagabol

készulnek. vakondokfélék (Talpidae): a rovarevé emlésék (Insectivora) rendjének egyik csaladja. Apré szemi v. vak, rovid fiili, z6moék testi, vizi v. fold alatti életmddot folytaté Allatok ; arcorruk megnyult. Féként rovarokkal

taplalkoznak.

Mells6

labuk

széles

asdlabba

fejlédétt.

Turdsokkal stirtin jelzett fold alatti jaratokban élnek. Mo.-on egyetlen fajuk él, a vakond (Talpa europea);

a cserebogérpajor Kertekben hengeres

és a létetti pusztitasa miatt hasznos.

a névények

; finom,

kiturasaval

puha,

toémo6tt

kart is okoz. szdérzettel

Teste

boritott.

Gereznaja értékes. Kimélend6 allat. Az SZU D-i részén és Ny-Azsidban él a dezmdn (Myogale moschata). Vizek

partjain, vizben szerzi taplalékat. Rokonuk amertkai vakond (Scalops aquaticus).

az

észak-

vakrepiilés: a repiilégép helyzetének megitéléséhez, tovabba a biztonsagos magassag és tavolsag tartasahoz nem elegendé latastavolsag esetén végzett repiilés a megfelel6 repiilénavigdaciéds mitiszerek (miiszerrepiilés) és radidiranyitas segitségével. vaksag : a latéképesség Atmeneti v. végleges hianya a szem legkiilonbézébb részeinek kéros elvaéltozdsa kévetkeztében.

Tudomanyos

értelemben

az

a

vak,

akinek

szemében fényérzés nincs, gyakorlati értelemben az, aki kézvetien kérnyezetében sem tud tajékozdédni (a beteg egyik szemével sem tudja 1m tavolsdgrdél a kéz felmutatott ujjait megszamolni). Latdsi képességét elveszitheti az egyik v. mindkét szem, de gyakorlati értelemben csak mindkét szem latadsképtelenségét nevezik

szallitas,

~nak. Szakmai ~r6l beszélnek akkor, ha a beteg gyenge

kézlekedés és légvezetés céljaira szolgald, kiilszini nyilds-

latasa miatt munkakoérét nem tudja ellatni (ennek hatarai kilénbézéek, altalaban az olvaséképesség elvesztését jelenti). A latédképesség elvesztése Atmeneti v. végleges.

vakakna:

banyabeli

szintek

dsszekétésére,

sal nem rendelkezé akna. vakanesosok : Debrecen vidékén (féként Boda, Bidesgud és Zelemér egykori, a térék dulds idején elpusztult telepiilések helyén) élt erdélaké szegényemberek. Féldbe vajt kunyhdékban tengédtek, s nyomortsaégukban a régi hagyomanyos gyiijt6geté, vadfogd, erdé- és tuskdkitermelé eszk6z6k és eljéraésok sz4mos elemét érizték a felszabadulasig.

vakar : —tengerjaras vakbél, coecum : a gerinces Allatok és az ember vastagbelének kezdeti része; nevét alsé, vak végérdl kapta. Emberben bal oldalon nyilik bele a vékonybél alsé részlete, a csipdbél (ileum). Hatsé fal4bdédl indul ki a —féregnyulvdny. — Az allatok k6ziil elészér a rovarokban jelenik meg, rendszerint tobbes sza4mban, a kézépbélhez csatlakozéan. A gerinces Allatok, fdleg a - nem kérédzé névényevé emldsédk vakbelében jelentdés emésztési folyamat megy végbe szimbionta baktériumok és egysejttiek segitségével. vakbélgyulladas : az —-appendicitis helytelen, a k6znyelvben haszndlatos elnevezése.

Vak

Boityan:

— Bottydn

Janos

ingeriiletet kivaltani, tehat a targylatas hianyzik. vaklészer, vaktéltény: gyakorlé és szoktaté célra alkallészer,

melynek

lévése

az

éles

lészerével

meg-

egyezé hanggal jar, de ninesen lévedéke. Csak téltényhiivelybél All, amelyben megfelelé fojtés alkalmazasaval kilénleges léportdltetet helyeznek el. vakok irasa: — Braille, Louis vakolat : falakat, mennyezeteket

réteg.

Anyaga:

mész-,

cement-,

szaruhartya-gyulladés,

bevonéd —> habarcsgipszhabarcs. Vastag-

sdga Altalaban 1,5 cm, és két rétegbél all: a) vakoldkandllal racsapott durva és b) simitdéfaval eldérzsélt finomabb rétegbél; késziilhet gépi raélévellé eljdras-

—glaukéma

és

lité és oktaté intézetekben szakemberek Utjan térténik. A~ nem jelent teljes munkaképtelenséget, mivel sokféle olyan foglalkozasi 4g van, amelyekre vakokat is meg lehet

tanitani: olvasds a Braille-féle irads segitségével, gépirads, Braille-rendszerti irdgépek hasznaélata, kosarfonds, kefekétés, zene, zongorahangolas, masszirozas és ujabban gyaérakban gépi munka. — A vakok ugyeivel nélunk az Egészségiigyi Minisztérium keretei kézétt a Vak- és Siikketnémaék Allami Feliigyelésége, a Miivelédésiigyi Minisztériumban a gyégypedagégiai osztaly foglalkozik. Nevelésik és oktatésuk gyédgypedagégiai mddszerekkel, gyogypedagégusok kézremtikédésével a Vakok és Csékkentlaték Intézetében torténik. A felnétt vakok tarsadalmi szerve a Vakok Szévetsége. — Irod. V. P. Filatov: A v. gyégyitdsa. 1951. vakszik : fehér,

vakeina : —oltdanyag vakcinaci6, vaccinatio : — védéoltas vakcinoterapia, vaccinotherapia: — oltdanyag vakfolt, Mariette-féle folt, élettani skotéma: a szemfenéken a latdideg belépésének helyén taldlhatd teriilet, amelyen a pigmentréteg és az érzdsejtek hidnyoznak. Ennek koévetkeztében a fénysugarak itt nem tudnak

mazott

Leggyakrabban

sérilések okozzak. Az egész vilagon kb. 4 millid vak él. — A gydégyithatatlan vakok gondozdsanak lényege a munkaképesség helyreallitasa, ami iskolakban, gyamo-

kovasavas

homoklepedékkel

bevont

(porszik) v. sdkiviragzdsos terméketlen szikes, amelyrél a talajerézié lehordta a feltalajt v. annak jelentdés részét. Az elébbi a TiszAantul szikeseire, az utédbbi

k6zi

szikesekre

a Duna—Tisza

jellemzé.

vakuélum, vakudla (lat. ’iiresség, tireg’ szdbdl> : a sejt differencialddasakor a plazmaban keletkezé treg. A legtébb nédvényi sejt protoplazmajaban megtalalhatd; szama egy v. tobb, mérete és alakja valtozé6. Kiildnféle anyagesere-termékek (szénhidratok, szerves loidok, gliikozidok, sék stb.) vizes oldatét

savak, alkatartalmazza.

Az egysejtti allatokban v. névényekben talalhaté tap~ az emésztést, a liikteté ~ a kivdlasztadst végzi. vakuum

vdlds). valorizacié : valamely pénzkovetelés dsszegének teljes v. részleges korrekcidja az idékézben végbement pénzromlas figyelembevételével, vagyis a pénz arfolyamcsékkenése altal okozott veszteség csokkentése, ill. megsziintetése. Valorizdlhaté maga a

pénz (pl. Mo.-on 1927-ben a korona helyett a pengé bevezetése), de pénz~ nélkiil az értékpapir, addssag stb. is. valosag: a tudatunktdl fiiggetleniil létezé anyagi vildg, a természet és tarsadalom elnevezése. Tagabb értelemben ~ az egész vilagegyetem. (Bévebben — objektiv valésdg.) Valésag:

1. irodalmi

folydirat,

a kommunista

didk-

mozgalom féllegdlis lapja. Egyetlen szima jelent meg 1932-ben Jozsef Attila szerkesztésében. — 2. szépirodalmi és kritikai havi szemle. 1945-6] 48-ig jelent meg, kezdetben a MADISZ, késébb a NEKOSZ kiaddséban. A fiatal baloldali értelmiségieket kivanta maga koré gyujteni. — 3. a TIT tarsadalomtudoményi folyéirata. 1958-ban indult s idészerii tarsadalmi,

mint tudomanyos

A hivé

is,

napon Uj korszak kezdédik a vilag térténetében.”’ valédi napid6: a Nap kézéppontjanak — 6raszdge Altal mért idé. Egysége a valédi Nap-nap, mely a Nap

meleg vizekben él. Akvaériumok kedvelt névénye. Vallone, Raf (1917— __): olasz filmszinész, filmkritikus. Fébb szerepeket jatszott a Keser, rizs, Réma 11 éra, Szerelem, asszonyok, katonadk, Angéla névér, Thérese Raquin, Egy asszony meg a lanya c. filmekben. vallonok : Belgium D-i és Franciao. ENy-i részén 616, kelta-romdn-germaén eredettii nép. Nyelviik a francia nyelv egyik nyelvjarasa. Lélekszimuk kb. 3,5 millié

és féldmtivesek.

A ~

Goethe

,,Ezen a helyen, ezen a

viz alatt 616 kétlaki, tarackos névény, hosszt levelekkel ;

(1955). Féként ipari munkdsok ~ todbbsége katolikus.

tette a kéztar-

tovabbfejlédését.

vildgnézeti, vala-

és mtivészeti kérdésekkel

foglalkozik.

valés fiiggvénytan: daltalaban a matematikai — analitzisnek a valdos valtozékat tartalmazdé — fiiggvények elméletével

foglalkozé

része,

sztikebb

értelemben

ennek

a

+ halmazelméleti médszereket kiterjedtebben alkalmazé aga. Legfontosabb fejezete a hosszusdg, teriilet, kobtartalom stb. fogalmaét Altaldnosité mérték, s az ezen

alapulé, a klasszikus Riemann-integrdl messzemend Altalanositasat nyujté Lebesgue-integrdl elmélete. Ez az analizis szamos fejezetében, elsésorban a —konstruktiy

fiiggvénytanban

a

és

a

—funkciondlanalizisben,

> valésziniségszdmitdsban

nélkiilézhetetlen.

tovabba



Irod.

Veress P,: Valdés fiiggvények. 1934; P. Sz. Alekszandrov: Bevezetés a halmazok és fiiggvények Altalanos elméletébe. 1952; Szdkefalvi-Nagy B.: Valds figgvények valés

és fiiggvénysorok. 1954. szamok: a raciondlis és

irraciondlis szimok osszessége. A ~nak megfelelé pontok a — szdmegyenesen helyezkednek el és azt mindeniitt strtin téltik ki. valészintiség : (matematika) Egy véletlen esemény ~ve egy 0 és 1 k6zé esé szam, amely megadja, hogy az illeté esemény az eseteknek kb. hdényadrészében kévetkezik be. A lehetetlen események ~e 0; a bizonyos eseményeké 1. Egy véletlen esemény ~e a kéritlmények megvaltozasaval megvaltozhat. Egy esemény ~érdél tehat csak a k6riilmények bizonyos ésszességére (komplexumara) vonatkozdélag beszélhetiink (— felltételes valdszinuség). Ha egy esemény bekévetkezése v. be nem kévetkezése a kériilmények bizonyos komplexuma mel-

lett a véletlentél fiigg, ez azt jelenti, hogy a kéritlmények szdban forgs komplexuma nem _ tartalmazza. mindazokat az okokat, amelyek az illeté esemény bekévetkezésére (ill. be nem kévetkezésére) hatast gyakorolhatnak. A kauzalitas (oksag) elve az esetben abban a formaban érvényesiil, hogy az adott kéritImény-komplexum éppen azért, mivel nem teljes, csak részben hatarozza meg azt, hogy mi fog toérténni: csak azt hatdrozza meg, hogy az eseteknek kb. hanyadrészében fog bekévetkezni az esemény: vagyis az esemény ~ét. Afigyelembe nem vett kérilmények valtozdsa az oka annak, hogy a véletlen esemény

néha

bekévetkezik,

néha

nem.

~rél

mint

az

események és a koriilmények kézétti kapcsolat objektiv és kvantitativ jellemzéjérél csak olyan véletlen eseménynyel kapcsolatban beszélhetiink, amelynél a figyelembe vett kériilmények

lényegében

valtozatlanul,

korlatlanul

reprodukalhaték. Az ilyen véletlen jelenségeket véletlen témegjelenségeknek nevezziik. A véletlen témegjelenség ellentéte az egyszeri véletlen jelenség: ilyenekkel kapcesolatban a mindennapi életben gyakran hasznaljuk a ,,valdszinw’’ v. ,,valészintitlen’’

jelzéket ; az ilyen szubjektiv

itélet azonban csak egyéni véleményt fejez ki és csak kvalitativ (nem jellemezheté sz4mmal). Szamos természeti torvény csak ~eket ad meg: pl. egy radioaktiv anyag felezési idétartama, amely alatt az illeté6 anyag minden, egyes véletlen

1

atomja ranted elbomlik. Azon, hogy egy

esemény ~e

megadja,

az esetek kb. hanyadrészében

hogy

az illeté esemény

kévetkezik be, a kévetke-

zoket értjik: ha nagyszimti N esetet figyeliink meg, amelyeknél a figyelembe vett kérilmények teljestiInek és amelyek egymastol fiiggetlenek (az egyes esetek kimenetelei egymasra semmilyen hatdst nem gyakorolnak), és a széban forgé A véletlen esemény az N eset koziil K esetben kévetkezik

gyakorisdgdnak, relatiy

be, akkor a K sz4mot

K es

hadnyadost

gyakorisédganak

lesz. Ha

nevezziik

az A esemény

pedig az A a szdban

esemény

megK figyelés-sorozatban. As hdnyados értéke szintén a fi véletlentél fiigg (un. — valdsziniségi vdltozd); a meg5 K figyeléseket ujabb N esetben megismételve értéke

Altal4ban mas

forgé

as azoban WN elég nagy

ae K. szam, 8

4ltal4ban kézel lesz.az A esemépy ~/éhez, P (A)-hoz, mégpedig altalaban annal k6ézelebb lesz hozzé, minél tdbb esetet figyelttink meg. A~ és a relativ gyakoriség fogalmai

tehdt

valészintiségeloszlasok

597

valés szamok

szoros

kapesolatban

allInak,

azonban

a

kett6 nem azonos. Egy esemény ~e az az (elméleti) Allandé érték, amely k6riil az illeté esemény gyakoriséga

ingadozik. Egy esemény ~ének meghatdrozésa igen egyszerti esetekben, pl. szerencsejatékok esetében a

~ klasszikus kisedmitasi médja alapjan térténhet. Ha egy kisérletnek » sz4mu kimenetele lehetséges és ezek mind egyforman valdszintiek, tovabba az A esemény bekévetkezésére

nézve

a kisérlet

kimenetelei

kéziil

k kedvezé,

a tobbi n — k kedvezétlen (vagyis a kisérlet kimenetelei kéziil k szimut bekévetkezése esetén az A esemény is bekévetkezik, a tébbi kimenetel esetében

azonban nem),

akkor

~e

az

kedvezé

A esemény

bek6vetkezésének

egyenlé a és az egyes esetek szamanak

esetek szamanak

hanyadoséval,

vagyis

P(A) =

— (pl. ha két kockaéval n dobunk, amelyek mindegyike geometriailag szabalyos és

anyagaban homogén, és ennek olyan ~gel eshet mind a hat 1, 2, 3, 4, 5, 6 szi4mok

kévetkeztében ugyanlapjara, amelyeken az

vannak

feltiintetve, akkor

a két

kocka dobasabdl allé kisérletnek 36 lehetséges kimenetele van, amelyek mind egyforman valdszintiek). A — valdsziniségszdmitads tételei lehetévé teszik, hogy bizonyos egyszerti események ~e ismeretében ésszetett események ~ére matematikaiszamitassal k6vetkeztethessiink. A szémitasok kiindulaspontjat képezéd ~ek meghatdrozasa azonban konkrét esetekben altal4ban tapasztalati uton térténik. ~ek tapasztalati uton valéd (kézelité) meghatarozasa a — matematikai statisztika médszereivel térténhet. A ~sz4mitas tételei felvilagositédst nyujtanak a relativ gyakorisagnak a ~ kGriili véletlen ingadozasainak jellegérél is, erre vonatkoznak a —nagy szdmok térvényei, amelyek a ~szdmités gyakorlati alkalmazds4nak alapjat képezik. Ugyanis, ha igen nagy szimu esetrél van szo, akkor a nagy szimok térvényei szerint a relativ gyakoriség altal4ban olyan kevéssé fog eltérni a ~tdl, hogy az eltérés gyakorlatilag elhanyagolhaté lesz. A megfelelé ~ek ismeretében a véletlen tsmegjelenségek lefolyasa nagy vonalakban eldre lathatd. Ily médon a ~szamitaés tételei lehetévé teszik a véletlen témegjelenségek teriiletén sziikségszerti torvények megallapitasat. Kiilénésen igy van ez az atomfizikaban, ahol szinte mindig olyan nagy szamu

atomrdél van

szé, hogy

a nagy sz4mok

térvényei

mar igen nagy pontossaggal érvényesiilnek. A ~ek meghatarozasabol levont gyakorlati kévetkeztetések legtébbszor abban allnak, hogy igen kicsiny ~ti eseményt gyakorlatilag

kiza4rtnak,

masrészt

az

l-hez

eseményt gyakorlatilag bizonyosnak

igen kézeli ~t

tekintiink.

valészintiségeloszlasok : a & > valdszintiségi vdltozo jellemzéi, amelyeket Altal4ban a valdszindtiségeloszlas-figg-

vénnyel, meg.

vagyi az

F(a) x-nek

nos fiiggvénye, séges értékeinek

ségeloszlasét hetséges

F(x) = P (x> &) fiiggvénnyel adnak monoton

nem

csékkené, balrél

F (—co) = 0, F(+c) halmaza

diszkrétnek

értékei

Ly,

Ha & lehet-

megsz4mladlhaté,

€ valdészinti-

nevezik.

Wy,

folyto-

=1.

---,

Ez esetben, ha & le&

valdszintségeloszlasa

jellemezheté a py, = P(&=2x,) szdmsorozattal, ahol k=1, 2,.... A py sz4mok akkor alkotnak valészintségeloszlast, ha nem negativok, és ésszegiik 1. Nevezetes diszkrét valdészintiségeloszl4sok: J. A binomidlis eloszlas, amely megadja annak a _ valdszintségét, hogy egy p valdsziniségi A esemény n figgetlen

kisérlet kéziil

megadott

k szimu

kisérletnél

kévet-

kezzék be. Ez a valdszintiség a pk (1 — p)"-k(k =0, 1,...,”)..

A

eloszlaés

binomiélis

np,

—+sz6rdsa

Vnp

p =

| esetben

a

(1 —

p). A

-»+Galton-deszkdn

.

2.A Poisson-eloszlds, Dy =

eeu i

-—vdrhatd

binomiélis

lehet

értéke eloszlast

s7zemléltetni.

(k-= 0, .1,...), amely,

a binomidlis eloszl4s hatdrértékeként lép fel, ha m > co és

p>

0, oly médon,

hogy

np+

A>

0.

A

Poisson-

eloszl4s varhaté értéke A, szérésa VA. 3. A polinomidlis eloszlds megadja~ annak valdszintiségét, hogy .egy kisérletet, amelynek lehetséges kimenetelei az A,, A,, ., A, egymast kiz4réd események, melyek valészinti-

valészintiségi mezé ségel P,, Py. +--+» Pr n-Szer egymastdl fiiggetlenti] megismételve az A; esemény k;-szer kévetkezzék be (k,+ +h,+...+ kh, =n). Ez a valészintség n!

k k k TOTO 6cocGore

k,! ke! ...k,!

teremtédje, A. N. Kolmogorov (1903— ) a~t a halmazés mértékelmélet szilard alapjaira helyezte és axiomatikusan épitette fel. A ~ ma 4ltalanosan elfogadott Kolmogorov-féle elmélete abbél indul ki, hogy egy

véletlentél fiiggé kimenetelt kisérlettel kapcsolatos minden esemény reprezentdlhaté a kisérlet egymast kizaré

Ha f(z) folytonos, a valdszintiségeloszlast folytonosnak nevezzik. Ha F(a) abszolit folytonos, derivaltjat, az

f(w) = F’ (x) figgvényt & valdsziniség-stiriiségfiggvényének nevezziik. Néhany nevezetes folytonos valdészintségeloszlas : 1. a normdlis eloszlds, amelynek a valészintségszamitasban és annak alkalmazaésaiban kézponti szerepe van, strlségfiigegvénye :

ahol m, az eloszlas vaérhaté értéke tetszdleges valdés szim, o az eloszlas szérdsa tetszdleges pozitiv szim. E fiiggvényt abrazolva harang alaku gérbét kapunk (Gawss-féle haranggorbe). 2. az exponencidlis eloszlds, melynek

figgvénye F (x) =0,

valsag

598

eloszlas-

F(a) =1—e*, ahol A>0, ha x > 0 és hax kémiai kédtés), az OSsszes

atomkételékben

marad,

esupdn

az

atommaghoz viszonyitott Atlagos helyzetiik tolddik el kisebb-nagyobb mértékben. A ~ harom fé részbél tevédnek 6ssze: 1. a dipdlus molekulaék ellentétes pdlusai k6z6tti vonzasbél; 2. az egyes molekulak dipdlusai altal a szomszédos molekulakban indukalt dipdlusok vonzasabol ; 3. azn. diszperzids erdkbél. A ~ okozzak a + redlis gézok molekuldi kézétti vonzdst, a gazok cseppfolyésodasat, ill. a nem ionokbdl alld folyadékok, valamint a molekulardcsbél 4ll6é kristalyok Gsszetartasat.

Van de Velde:

— Velde

Vandor Sdndor (1901—45): zeneszerzé, karmester, a forradalmi munkasénekkarok kiemelkedé fejlesztdéje. 1919-ben a Tanacskéztarsasag idején a miskolci gimnazium didktandcsanak elnéke volt, tevékenysége miatt az ellenforradalom az orszag valamennyi kézépiskolajabél kizarta. Zenei tanulmanyait Lipcsében végezte, majd Olaszo.-ban, utdbb Németo.-ban dolgozott. A hitlerizmus uralomra jutésa utdn visszajétt Mo.-ra. 1936-ban a KMP — kézvetve — megbizta, hogy munkasfiatalokbél

all6

kérust

kérus

szervezzen

mellett

tébb

banyaszkorusokat

(> Vdndor-kérus).

szakszervezet

vezetett.

A

kdérusdt

Vandor-

is tanitotta,

Kovetkezetesen

propagalta

Bart6k és Koddly mtiveit.

Jézsef Attilaéhoz szoros

esolat

1944.

fltizte.

A

nyilasok

Sopronbanfalvan halt meg vandorevezés, vadevezés:

nov.-ben

kap-

elhurcoltak;

1945. jan. 15-én. a sportszerii evezésnek

az a mddja, melyet tulnyomdé részben egyleti kételéken kivil és nem kifejezetten versenyzési céllal tiznek. Eszkéze leggyakrabban a kétpdrevezés, kormdényos turaesénak, a kielboot.

Vandorkiallitasi

Van Gogh

604

der Waals-erék

Tarsasag:

- > peredvizsnyikek

Vandor-kérus: kiemelkedé6 magyar munkasénekkar, amely egyarant mtsoran tartja a kdérusmtivészet régi mestereinek mtiveit, Barték és Koddly kérusait, a magyar népzenét, mas népek népdalait, a mozgalmi induldékat, forradalmi versekre irt kédérusokat. Ifjimunkdésokbdl

szekereken vandoroltak, s egy-egy helyen addig jatszottak, amig a kézénség érdeklodése tartott. A szinpadokat tobbnyire maguk dcsolték dssze koecsmak ivdjaban v.

vendégfogadék tanctermében. Mo.-on 1790-tdél, Kelemen Laszlé6 szintérsulatanak megalakuléséval bontakozott ki a ~. 1815-t6l, a pesti Rondella lebontasatél 1837-ig, az elsé Allandé Pesti Magyar Szinhéz megnyitasdig a magyar szinjdtszdst csak a ~ képviselte. A magyar ~ térténetének legszebb leirdsa Déryné Napldia. vandorsz6 : olyan nyelvbél a masikba,

idegen eredettii szé, amely egyik onnan a harmadikba keriil és igy

tovabb. Pl. az algebra sz6 az arabbdél, a Ny-i nyelveken at

keriilt a magyarba ; a kinin az indidnok nyelvébél spanyol és mas nyelvek révén keriilt hozzank stb. vandorvese, vesestillyedés, nephroptosis : az altalanos szervsillyedés (gyomor- és bélsiillyedés, visceroptosis) részjelensége. Olyan Allapot, amelyben a vesék

szokasos helyiikén lazan vannak régzitve és ennek kévetkeztében Jesiillyednek. A sillyedés fokaval a panaszok ninesenek ardnyban. Tiinetei: neuraszténids panaszok. deréktaji

hizé

fajdalom,

tapinthatéd

vese-, gyomor-

és

bélsiillyedés, esetleg rohamokban jelentkezé vesetaji fajdalmak. Gydgyitéséra nyugtatéd gydgyszereket, a szervezet

felerdésitését,

hizlalast, haskétét, fizdt, tornaz-

tatast, esetleg mtitétet alkalmaznak. Van Dyck [van dajk], Anthonis (1559—1641): flamand festé. Hendrik van Balen tanitvanya volt, igazi mestere azonban Rubens lett. Nagy hatadssal voltak ra Giorgione és Tiziano, akiknek mitivészetét olasz utja alkalmaval tanulmanyozta. Tébb izben dolgozott Anglidban, 1632-ben I. Karoly angol kiraly meghivta udvari festéjének. Bibliai és mitolégikus taérgyu kompozicidéin (Krisztus

bevonuldsa

Jeruzsdlembe,

Részeg

Szilénosz,

Sdmson és Delila, Az érckigyé) Rubens hataésa érvényesiil ennek erdteljes érzékisége nélkiil. Igazi teriilete az arcképfestés volt ; ezen a teriileten a mai napig mint a mitivészettorténet egyik legnagyobbjat tartj4k szimon. Arcképein tjszerii volt pszicholégiai megfigyeléseinek felhasznalésa az abrazolt jellemzésében. Modelljeit rendszerint

nem

statikusan,

hanem

eselekvés kézben abrazolta

valamely

mozdulat

v.

(I. Karoly angol kirdly vada-

Sandorrdl

szaton, I. Kéroly gyermekei). Mint tinnepelt udvari festé

Vdndor Sandor Tanitvdnyai Enekkara néven. Politikai és mtivészi tekintetben egyarant az illegélis KMP célkittizéseinek megvaldsitasat tizte maga elé. Tagjai aktiv

Rubens haldlakor tért haza, hogy annak 6rékét atvegye. Dicséségvagya és kéltséges életmédja észténézték, hogy minden megrendelést elvdllaljon, ezért késébb nagy részben segédei festették a megrendelt képeket, maga a mester csak az utolsé simitésokat végezte rajtuk. fgy korabbi legértékesebb tulajdons4ga, pszicholégiai megfigyelései elsikkadtak s csak bravuros, rutinos festésmddja érvényesiilt. Tanitvanvai és metsz6i segitségével

alakult

1936-ban,

elsé

vezetdjérél,

Vdndor

politikai munkaét is végeztek, a ~ban tartott illegdlis szeminaériumokon marxista mtiveltséget szereztek. Fontos kulturélis szerve volt az antifasiszta fiiggetlenségi mozgalomnak. Jelentés hatast gyakorolt mas munkdsénekkarokra s a Magyarorszagi Munkas Dalegyletek Szévetsége miisorpolitikajara is. 1944-ben Mo. német fasiszta megszall4sa megakadalyozta mtikddésének folytatasat. A

felszabadulads

utan

az MKP,

ill. az MDP

keretében,

majd népi egyiittessé bovitve a Szabadsagharcos Szévetség, késébb a Foévarosi Tanacs kereteiben folytatta tevékenységét. 1957 dta ismét ~ néven miukédik. A nemzetk6zi kérusversenyeken is jelentdéds helyet biztosit a forradalmi munkdasénekkar hagyomanyainak (1949-ben Bp.-en — holtversenyben — elsd, 1961-ben Franciao.ban — Gisors, Normandia — vandorké : az elére mozgé

masodik lett). jégtakaré Altal

(pl. a jégkorszakban Skandinavidbdl

messzire

a német és lengyel

multaval kiolvadt a jég. Szokatlanul nagy, sokszor m3-es

darabok.

szarnyuak

dea)

(Orthoptera)

alrendjébe

tartozé

el-.

tébb

.

vandorlas : (biol) — migrdcid, 2. vandorlé levél (Phyllium siccifolium): rendjének

Ikonogrdfidjat,

nevezetes

kortarsai

Van

Eyck:

-—-Hyck,

van,

testvérek

kinai polgdri politikus.

Szun Jat-szen segitétarsa, haldla utan egy ideig

a Kuomin-

tang balszdrnydnak egyik vezetdje. 1930-td] jobboldali, japanbarat politikat folytatott, Csang Kai-sek vetélytarsa volt. 1938-ban a japdnokhoz székétt, 1939-t6] 44-ig a japdnok szolgdlatéban a nankingi kinai babkormény feje volt.

az

egyenes.

botsésk4k

kelet-indiai.

hires

arcképsorozatat, melybél tébb kiaddés is megjelent, az utolsé mar Anglidban bekévetkezett haldla utan. A Szépmtivészeti Muzeum 6rzi Hdzaspdr képe, Férfiképmds és Szent Jdnos evangélista c. mtiveit, az Ikonografia két lapjahoz készitett grisaille-portrékat, valamint még két ~-képet,melyek szerzdésége kérdéses. — Jrod. E. Fromentin: Rubens és V. 1905; Hoffman E.: Mtivészfejek. 1945.

Vang Csing-vej (1885—1944):

siksagra) szallitott szikla, amely alél a jégkorszakok szaz

készitette

(PhasmiAllatfaj. Széles,.

lapos, zdld szinti teste levélhez hasonlit.

vandormadarak : — maddrvonulas

vandorpatkany : — patkany vandorsaska : —> sdskdk vandorszinészet : a szinészet térténetének az a korszaka, amikor a szinészek helységrél helységre, ekhdés

Van Gogh, Vincent (1853—90): holland sz4rmazdst fest6 és grafikus, Cézanne.és Gauguin mellett a modern festészet egyik legnagyobb

alakja.

Harmincéves

kordig¢:

mitikereskedé és hitszénok volt. Autodidaktaként kezdte a rajzolast

és festést, majd

az

antwerpeni

rajziskolan,

késébb pedig Mauve-nal tanult. Elsé korszakAban a banyaészok és parasztok kézétt élve féleg az 6 életiiket festette sotét szinekkel, sétét hangolast, kifejezd kompozicidkban (Krumplievék, A kosdrfoné). E korszakanak

Vanguard mtveiben Israels s féleg Millet hatasdt lathatjuk. Dénté fordulatot jelentett szdmara, hogy fivére, Theodor segitségével és kézvetitésével megismerkedett a francia impresszionizmus és pointillizmus eredményeivel, Ettél az id6t6l kezdve mtivészetén a francia mtivészet hatdsa érezheté (Onarckép, Chatou-i hid). Az impresszionista festészet mellett a szines japdén fametszet tanulmdnyozasa és Gauguinnal valé baraétsdgdnak hatésdra koraébbi sotét

szinskélaja

kivilagosodott,

1888-ban

a

francia

délvidéken, Arles-ban telepedett le; itt ideggyengesége fokozédott s egy driiltségi rohamdban Ongyilkossd4got kévetett el. — A posztimpresszionista korszak egyik fé mestere alkotta

volt, f6 mitiveit élete utolsé6 éveiben Arles-ben (Napraforgék, Kdvéhdz éjjel, Az arles-i kérhdz,

Roulin postas arcképe, Gabonaféld ciprussal stb.). ~ lényegében tullépett az impresszionizmuson és szenvedélyes ecsetkezelésu mtivein az objektiv Abrézolds eszkézét a bels6 lelki térténés dramai kifejezdjévé valtoztatta. Expressziv szineivel, valamint a tdrgyak emocionalis szemléletével megelézte az expresszionizmust, mely

6sének vallja ét. A Szépmtivészeti Muzeum A nueneni kert télen c. korai tusrajzét é6rzi. — Irod. David K.: V. G. 1957. y Vanguard : az amerikai — mesterséges égitestek egyik tipusa, amelynek {6 jellegzetessége a 3000 km-es magasségot meghaladé palya és az ennek megfelelé évszdazados élettartam. Felbocsdtadsdéra csak az

Haplorer

1

utdén, 1958.

maj. 17-én

keriilt

sor.

A ~

holdak kis témegiik miatt csak kevés tudomdédnyos muszert visznek magukkal, jelentdéségiik az volt, hogy

palyéjuk megvaltozas4bd6l a Féld pontos alakjéra kévetkeztettek

vissza.

Vang Vej (699—759) : kinai kélté, festé és kalligrafus, a tajképfestészet uttordje, a tajfesté kéltészet mestere. vanilia (Vanilla planifolia): egyszikti, a kosborfélék

(Orchidaceae) honos,

csaladjaba

tartozé,

Mexiké

K-i

részén

felfuté névény. Hosszi

toktermései szolgaltatjAk a kellemes illati ~-fliszert. A trépusokon termesztik. Az illatanyagot elsésorban a benne levé vanillin adja. ( vanillin,

3-metowi-4-oviben-

zaldehid :

fehér,

illatos, kris-

talyos vegyiilet. A vanilia termésének illatanyaga. Mas novényekben (kulonféle mas kosborfélékben, a burgonyaviragban,

a

perubalzsamban

stb.) is eléfordul kis menynyiségben. Az illatszerés élelmiszeripar egyik fontos alapanyaga, ezért nagy menynyiségben allitjak el6 mester-

ségesen

is.

induléanyaga tovabba

Gyartasanak

Van-ié : t6 Téréko,

DK-i

részében

az Ormény-fenn-

sikon, 1662m tszf. magassdgban, tektonikus medencében.

3764 km?, Lefolyasa a Tigris felé a torténeti idédkben sztnt meg ; vize

csak

kevéssé

sés.

Haldszat.

Hajézhatd.

Vantus Ké4roly (1879—1927): a mo.-i forradalmi munkésmozgalom harcosa, a KMP alapitédinak egyike. Acsmester, 1896 utan kezdte meg Nagyvaradon a szakszervezetek szervezését. Eveken At a Magyarorszdgi Szocialdemokrata Part nagyvaradi szervezetének titkara, a Nagyvaéradi Munkdsujsag szerkesztéje, 1907-t6l az SZDP egyik kézponti titkara volt. Az I. vilaghébort idején orosz hadifogsdgba esett, itt ismerkedett meg a bolsevik eszmékkel, tevékenyen részt vett a hadifoglyok k6z6tt folytatott forradalmi propagandamunkaban. Az Oroszorsz4gi Kommunista Part magyar csoportjanak vezetéségi tagja, a magyar hadifoglyok kommunista csoportjanak szervezdje, a Szocidlis Forradalom c. magyar nyelvi kommunista hadifogoly-Ujsag egyik szerkesztdje volt. 1918. nov.-ben hazatért, egyik alapitéja volt a KMP-nek és tagja a Kézponti Bizottsagnak. A Magyar

Tandcskéztérsasdg idején féldmiivelésigyi népbiztos és a Szévetséges Kézponti Intézé Bizottsdg tagja. A Tanacskéztérsasdg leverése utén az ellenforradalmi birésag haldlra itélte. 1922-ben a fogolyesere-akciéd révén az SZU-ba keriilt. Vanyarce : 6tk., Négrad m., pasztéi j. L: 1615 (1960). Va.: Galgaguta. Vanyola : 6tk., Veszprém m., papai j. L: 1210 (1960). Va.: Nagygyimot. vanyolas : 1. (béripar) eljaras, melynek soran a vizben aztatott béréket naponként egyszer-kétszer mechanikai uton, toméritéssel is puhitjak. Ez torténhet forgé6dobban v. kalapdcsos vanyoléval. — 2. (text) + kalldzas Vanzetti [vancetti], Bartolomeo (1888—1927): az USA-ba kivandorolt olasz munkdsforradalmér. Aktivan részt vett az USA munkdésmozgalmaéban. 1921-ben Saccéval egyitt letartéztatték és hamis vadak alapjan a vilag munkasséganak tiltakozé6 mozgalma ellenére halalra itélték. Az itéletet 1927-ben hajtotték végre. Vapearov, Nikola Jonkov (1909—42): kivalé bolgaér k6ité. Munkdassziilédk gyermeke. A bolgar ellenallasi mozgalom harcosa volt, mélységes humanizmussal athatott verseivel a szocialista rendért kiizdétt (Pdrviadal— versek). K6ltéi példaképének Majakovszkijt tekintette. Forradalmi tevékenységéért kivégezték. 1952-ben a Béke-Vilagtandcs posztumusz Béke-dijjal tiintette ki. vaphiéi aranyserlegek: a D-gorégo.-i Vaphidban talalt, dombormtives jelenetekkel diszitett, i. e. 1500 kériil készult két aranyserleg, melyek a krétai kultura legszebb étvésmtivei

kézé

tartoznak

(Athén,

Nemzeti

Muzeum).

vapiti (Cervus canadensis) : a parosujji patasok (Artiodactyla) alrendjének szarvas-

félék (Cervidae) csaladjaba tartozé allatfaj. Amerikaban

Vanilia (viragos 4g és termés)

ki-

lehet a — szulfitcellulozgyartas

anyaligja,

+ gvajakol, izoeugenol stb.

Vanini, Lucilio (1585—1619): Bruno

vapiti

605

legjelentésebb

olasz filozéfus, Giordano

kortarsa ; eretnek

nézetei

miatt

kivégezték. A vallast papi népbutitasnak tartotta. vanitatum vanitas : bibliai eredetti szdlldige (a Predikétor kényvébél). Kélesey Ferenc 1823-ban irt versének cime. Azt a pesszimista gondolatot fejezi ki, hogy a féldi életben minden muland6o és hidbavald. Wankoé Richard (1915— ): gépészmérnék, egyetemi tandr, Kossuth-dijas, a Bdanydszati Tervezé Intézet aknaszallité osztélyanak vezetéje. Eredményeket ért el a banyagépek tervezése terén.

Van’t Hoff, Jacobus Henricus (1852—1911): holland fizikokémikus, az MTA kiilsé tagja. A modern fizikai kémia wUttdrdje, a sztereokémia egyik megalapitdja. Alapveté munkaét végzett a reakcidkinetika, termodinamikai egyenstilyok, a hig oldatok és az ozmdzisnyomas kutatdsa teriiletén. 1901-ben kémiai Nobel-dijat kapott.

Vapiti

és Azsidban szdmos alfaja ismeretes. Kszak-amerikai alfajai régebben témegesen éltek ; szimuk ma mar nagyon

megcsappant.

var:

a sérilt

nedvekbol

bdrteriiletet

és

borité,

megalvadt

véralkotdérészekbél

Aallé,

szdvetbeszaradt

lepedék. var: védelem céljabdél emelt erdditmény, megerdésitett

épiilet, ill. épiiletcsoport. Epitésének helyét a védekezés szukségessége,

a

tdmadas

valdszinisége,

a

kedvezd

természeti kérilmények kihasznéldsa stb. hatarozta meg. Rpitéanyaga — az épitészeti technika és a helyi adottsagok mellett — elsésorban a varat épit6é nép (népesoport) anyagi mtiveltségének fejlettségétdl figgdott. Kezdetleges formai a foldvdrak (avargytirik). Az allando telepiilések létrejétte utan a fontosabb gazdasdgi (kereskedelmi) k6ézpontok, valamint az uralkodék székhelyének védelmére épiltek az dkori nagy rabszolgatart6 birodalmak varai,

ill. varszertien

erdéditett

varosai,

tették a késébbi varépités alapjait (pl. sokszoglettii massziv falakkal akkora amelyen az Orség, ill. a varos lakossaga falak szégletein véddtornyokkal : kor

amelyek

megve-

Babilon). Négy- v. teriletet Oveztek, elférhetett. A var(rondella) v. négy-

szog alaku bastyaékkal névelték a falak védelmét. Az erdés kaput (varkapu) kulén kaputorony (egy v. t6bb) védte. A hegyeken, meredek magaslatokon (Varhegyeken) épult varakhoz a feljarast kilén erdéditésvonal (fal, bastyak) biztositotta. Sik teriileten a falakon kiviil mély arok évezte a varat, amelyet természetes v. mesterségesen odavezetett vizzel toltéttek meg (Babilont egyik oldalrol pl. az Eufratesz védte). A kaputoronyhoz az arkon at felvonéhiddal kézlekedtek ; ennek védelmét csapdakkal, un. farkasvermekkel is biztositotték. Az d6regtorony (donjon) jelentette a varbeliek végsé menedékét, egyébként pedig az 6rség és a varur (esetleg csalédja) lakdhelye volt. Nagyobb varakban belsé v. fellegvarat

(citadella,

—Kreml)

6pitettek

a

var

ura

(uralkoddé,

késébb feuddélis nagyurak) és csaladja lakdépiiletéil s egyben a varbeliek végsé6 menedékéiil. Ahol lehetett, titkos féld alatti utakkal biztositotték ostrom esetén a kulvilaggal a kapcsolatot v. a véd6k menekilését. A gérég varakrél az i. e. 1000 k6riili idékb6l van tudomaésunk (Troja, Miikéné) ; varosdllamaikban fellegvarakat épitettek (Athén: Akropolisz), gyarmatvaérosaikat pedig jelentés mértékben megerdésitették (Sztirakuszai, i. e. 7—5. sz. Pergamon, i. e. 3—2. sz.). A varépités tovaébb fejl6détt a rédmai birodalomban ; tkp. minden -—>castrumot — még az ideiglenes taborokat is — varszertien erdsitettek meg. Kiulénésen jelentés varakat épitettek a — limes mentén. Gyorsan fejlédétt a varvivas technikaja (— ballisztika, —+katapulta). — A varak fénykora a feudalizmus

kordban

volt,

kiilénésen

a

feudalis anar-

chia, a feudadlis szétdaraboltsag idején. Tovabbfejlesztették a varépités technikajat, a védelmi rendszert, ugyanakkor a var a vartr 4llandéd lakéhelyévé is valt, és tartozéka lett a kApolna v. a templom, a lovagterem stb.is. Az dkori nagy varosok varainak hivatésat téltétték be a nagy fellegvarak (Z'ower, London, 11. sz.; Kreml, Moszkva, 11—15. sz. stb.). Az +inka birodalom

és az inkéknak meg nem hddolt perui fejedelmek varai (fdleg a 11—14. sz.-bdl) fejlett erdditéstechnikajukkal vetekedtek az okori klasszikus varakkal. Hasonldé monumentalis varra utalnak az afrikai Zambabwe romjai. Kinéban

a

Ming-dinasztia

vaérai

a

14—17.

sz.-ban

épiltek. Jellegzetes a tibeti kolostorvarak stilusa. Japanban

a

Varad

606

var

feudaélis

katonai

diktatura

idején,

a

16—17.

sz.-ban emeltek nagyszeri kévarakat (Nagoya, Osaka stb.). Az indiai maharadzsék és radzs4k erdédditett lakéhelyei mar az eurdpai feudalizmus késébbi szakaszaéra jellemz6é varkastélyokra emlékeztetnek. — A titizfegyverek elterjedésével (15—16. sz.) a ~ak jelentdésége hattérbe

valtottak

szorult,

fel. Mar

a varakat

egyes

—eréddk,

abszolit

— eréddrendszerek

monarchidk,

utébb

a

burzsoé allamok a kézponti hatalom ellenfelei Altal felhasznélhaté varakat le is romboltattaék. A mitivészettérténeti szempontbdél legértékesebb varkastélyépitkezés

hagyomanyait a kastélyok épitéi folytatték, — Mo.-on a honfoglalé6k szamos — vandorldsaik sorén mér megismert — féldvarat talaltak, ilyeneket maguk is épitettek.

ostroma

Az dllamalapités soran elsdésorban ezek lettek a kiralyi varak, a kirdlyi varmegye kozpontjai. A Ny-i hatarszélen a német csdszarség tamadasai ellen azonban mar kévarakat emeltek (Pozsony, Léka). A kiralyi székhelyeken megindult a kirdlyi varpalota épitése (Hszlergom, 11—13. sz.; Székesfehérvdr, 11—12. sz.). Nagyobb aranyu varépités a tatarjards utdn, a 13. sz. masodik felében kezdodétt. Megindult a fontosabb varosok erdditése is (Sopron, Gy6ér, Pécs stb.). Tébb helyen a varban csak laké6torony épilt (pl. Visegrdd, az un. Salamon-torony, 13. sz.). A

14—15.

sz.-ban

a

tébb

sarokbastyas,

kiilsétornyos

nagyuri var (Hédervar, Nagyvdazsony, Sarvar, Siklés stb.) mellett féleg a kirdly és kirélyné varai (Tata és Didsgyér) fejlddtek. I. Kéroly, majd Matyas kiraly tovabb épittette Visegradot,

Zsigmond

és Matyas Budat. A 3 év-

szazadon at fejlesztett Budavar volt a legkomolyabb erédditmény Mo.-on. A 16. sz.-ban a térék hdditédk meg-

Allitasdra épilt véguarak zbme messze elmaradt az eurdpai védelmi technika egykoru szinvonalatdl. Buda bevétele 1686-ban kemény prébara tette a hdditék kitizésére egyesult seregeket. A tor6k habortkat és a Rakéczi-szabad-

sagharcot

tébbé-kevésbé

épségben

atélt

varak

zomét

III. Karoly a 18. sz. elején leromboltatta. A megmaradt varak k6éziil egyesek jelentds szerepet jatszottak az 1848— 49-1 szabadsagharcban

is (pl. Buda,

Komdrom).

A sza-

badsagharce leverése utan a Habsburgok épitették Mo.-on az utolsé varat, a gellérthegyi Citadelldt. — Irod. Varju E.: Magyar varak. 1932; Rozsa Gy.: Régi varképek. 1955 ; Geré L.: Magyarorszégi varépitészet. 1955.

Varad:

1. ktk., Baranya m., sellyei j. L.: 220 (1960).

Va.: Kétujfalu-Szentmihaélyfapuszta. — 2, — Oradea, Nagyvarad neve a 19. sz. kézepéig. Varadi Péter, Vdrdai (?— 21500) : humanista, kalocsai érsek (1480-t61). Vatéz Janos partfogoltja volt. Mdtyds kirdly elnyben részesitette a fopapi stallumokat sziiletési eldjogon kévetelé nagyurakkal szemben. Ot bizta meg Janus Pannonius k6]t6i miiveinek ésszegytjtésével. 1484ben kegyvesztett lett, Matyas elfogatta. Matyas halala utén visszanyerte szabadsagét, de a politikai élettdl visszavonult. Leveleit Petri de Varda Hpistolae cimmel 1776-ban Wagner K. adta ki.

varadi béke, (1526)

utani

1538.

belharcok

febr.

24.:

a kettés kirdlyvdlaszids

megsziintetése

érdekében

Szupo-

lyui Janos és I. (Habsburg) Ferdinénd kézétt Varadon létrej6tt szerzddés. A ~ értelmében mindkét fél megtartotta a kirdlyi cimet és az orszagnak azt a részét, amelyet birtokolt, azzal a megkétéssel, hogy Szapolyai haléla utan a magyar kirdlysag teljes egészében (Hrdélylyel egyiitt) a Habsburgok uralma ala keriil. Szapolyai 1540-ben fiat, Janos Zsigmondot (aki apja haldla elétt néhény nappal sziiletett) 6rdkésének deklardlva érvénytelenitette a ~ megallapodasait. Varadi Regestrum, Regestrum Varadinense : latin nyelvtii jegyzék, amelyet 1208—35 k6ézétt a varadi székeskaptalan — mint hiteles hely — elétt tett bevallasokrél és a kaptalan elétt folytatott birdsdgi elj4rasokrél (pl. tiizesvas-prébaék) vezettek. A korszak tarsadalmi viszonyainak értékes forrdsa. 600 helység és 2500 ugyfél nevének feljegyzése miatt jelentés szdrvany-nyelvemlék is. A napjainkra elveszett jegyzéket eldszér Frater (Martinuzzi) Gyorgy adatta ki (Kolozsvar, 1550). Legjobb kiadaésa: Karacsony J.—Borovszky S.: Az iddrendbe szedett varadi tiizesvaspréba-lajstrom. 1903.

Varadi

Szabé Janos

(1783—1864):

pedagégus,

Pesta-

lozzt elsé magyar tanitvanya, eszméinek terjesztdje. Tessedik Samuel utdn eldszér készitett tervezetet az oktataés és a munka k626s megszervezésére. Kényvet irt a népoktatas fejlesztésérél (1817). Varad ostroma: 1. 1514. aug.: az 1514. évi paraszthdboru utolsé jelentés csataja. — Mészdros Lérine — akinek sikeriilt Temesvar aldl elmenekiilnie — a Dézsa Gyérgy kivégzése utén Vdradra (Nagyvarad, Oradea) visszatért Tomori Palt és csapatait ostrom ald vette. A heves harcban mintegy 3000 ember esett el. Tomori a mér korabban is bevalt eszkézzel kisérelte meg a

Varady

607

parasztsereg egységének megbontasat: fegyverletétel esetén szabad elvonulast igért. Ezt a parasztok egy része el is fogadta,

Mészdéros

azonban

téredék

erejével

Bihar-

ban tovabb folytatta a harcot, de a feudalis sereg elfogta, Szapolyai maéglyan végeztette ki. —

2. 1598: a jél erdédi-

tett, fontos varat, melyet Nydry Pal védett,

1598 dszén

a torék6k eredményteleniil ostromolték. — 3. 1660: a Il. Rakéczi Gyorgy vereségét és halalat kéveté zavaros helyzetben a kapitaényaétdl és helydrsége nagy részétél elhagyott varat Ali pasa tér6ék fovezér tébb mint 50 ezer fényi sereggel vette ostrom ala. A védésereg az Onként esatlakoz6

parasztokkal,

didkokkal,

nemesekkel

is csak

850 fot tett ki, mégis jul. 13-t6] aug. 27-ig Balogh Maté alkapitany vezetésével hdsiesen ellendlltak, végiil azonban erejiik kimerilt, s a szabad elvonulas feitételével feladtak a varat.

Varady Jézsef (?—1854):

szabadsagharcos,

1849-ben

honvéd féhadnagy, tigyvéd. A szabadsdéghare bukaésa utdn emigralt. Az emigracidban keriilt kapcsolatba Makk Jézseffel,

a + Makk--Jubdl-szervezkedés

vezetdjével,

aki

~t a székelyféldi szabadcsapatok szervezésével bizta meg. Mikor 1853. okt. 2-4n egy kisebb csapattal meg-

szdllta Erddévidéket (az Olt felsé folyasa és a NagyKukull6é k6z6tti teriletet), maroknyi csapatat az osztrakok elfogtak. ~ elmenekiilt, de 1854-ben elfogtak. 1854. apr. 6-4n az altala szervezett erdélyi mozgalom 12 résztvevojével egyiitt halalra itélték. Nyole elitélt biintetését varfogsagra valtoztattak; ~t és harom tarsat kivégezték. Varalja : 6tk., Tolna m., bonyhadi j. L: 1610 (1960). Banyasztelepiilés a szaszvar—nagymanyoki szénmedencében. Kébanya. — Jellegzetes népviselet. Varanasi,

Benaresz,

Banaras:

varos

az

Indiai

Kézt.-

ban (Uttar Pradesh 4llam), a Gangesz-f. partjan. 1956-ig hivatalos neve Benaresz volt. L: 574 000 (1961). Textil-, vegy-, kézmti- (ékszer, rézaru), élelmiszer- és béripar. — A 7 szent indiai varos egyike. Evente kb. 1 millié zardndok keresi fel templomait. A Gangesz partjan diszes lépeséépitmények szolgdlnak a ritudlis fiirdésre. SzAmos mtiemlék. HEgyetem (1921). Hatalmas hindi nyelvi konyvtar. varangyeos békak, varas békak (Bufo) : a farkatlan kétélttiek (Anura) rendjének varangyos békafélék (Bufonidae) csaladjaba tartozéd nemzetség. Neviiket bibircses, szemolesés bériikré! kapték. Testiik zomdék, eliilsé és hats6 labuk hosszisiga majdnem egyforma. Fogaik

ninesenek. féldiek,

a

Bériikben vizbe

csak

méregmirigyek szaporitani

vannak.

térnek

Szaraz-

vissza.

Rijel

szerzik meg rovarokbdél, férgekbdél, csigdkbdél allé taplalékukat. Minden féldrészen megtalalhaték. Nalunk két fajuk él. A barna varangyos béka (B. bufo) hata féldszini, zdldesbarna foltokkal. Szivarvanyhartyaéja voérés v. narancssérga. Karos rovarok, férgek pusztitasaval pagy hasznot hajt. Télen féldbe vajt lyukakban téli Almot alszik. Az emberek — helyteleniil — irtj4k. A zéld varangyos béka (B. viridis) teste feliil 26ldessziirke, fekete szegélyt zdl]d foltokkal. Szivarvanyhartyaja zold. Eletmédja az elézé fajtaéhoz hasonld.

Varasd : — Varaidin varasodas: 1. (orvost) > var képzédése. — 2. (gyiimdlestermesztés) — fuziklddiwm

Varaszlé6 : 6tk., Somogy m., marcali j. L: 440 (1960). Va. : Komarvaros. Varasz6 : Otk., Heves m., pétervdsadri j. L: 870 (1960). Va.: MAtraballa. Roman stilusi r. k. temploma mitiemlék. Varazdin, Varasd: véros Jugoszlavidban (Horvatorszag),

a Drava

mellett. L: 21 000 (1958). Textil-, bér-,

fa- és élelmiszer- ipar. — Délszldv zsupanség kézpontja volt. A var koril II. Endre (120%, ill. 1217) szervezte meg Varasd varmegyét. A varispanok comesek, foispanok lettek. Soraikbél kiemelkedik a nagyhatalmu bard, Cillez Ulrik. A 19. sz. elsé felében a horvat nemzeti mozgalmak kézpontja volt. varazsige : a — mdgia egyik eszkéze, olyan szé v. mon-

dat,

melynek

kimondasétél

a

természetfeletti

lények

Varenius

megidézését, szolgdlatba Allitasaét v. egyéb csodads eseményeket vartak. varazslas : — mdgia varazslé : a kezdetleges vallasok papjainak (sdmdnok) és a néphiedelem szerint természetfeletti erével rendelkezé személyeknek

sok, boszorkdnyok, vezése.



A

rendelkez6é

(tdltosok,

javasok,

garaboncidsok

népmesében

személy,

kuruzslék,

nagyhatalmu,

tébbnyire

buibdjo-

stb.) dsszefoglalé

elne-

vardzserével

rosszindulatu

(,,gonosz

PLP,

varazsszem:

hangolasjelz6

-+elektroncsé,

melynek

segitségével a radidkésziilék a venni kivant allomasra szemmel (vizudlisan) pontosan raéhangolhatd. varazsszerek : olyan eszk6z6k, melyek segitségével a —mdgidt izédk valamilyen csodés eredményt vélnek elérni. Mar az — 6skori miivészet sziklarajzai k6z6étt fellelheté6k

a

vardgesképek,

melyek

abbél

a

hiedelembél

szarmaztak, hogy amit az abrazolassal tesz az ember, az torténik az abrazolttal. Ide sorolhaté a —ronidsra hasznalt rontébébu babonaja is. Az éskézdsség felbomlasa idején keletkezett —-samanizmus varazsléi kiilénb6zé hangszerek (dob, kereplé stb.) segitségével véltek 6nkiviileti 4llapotban érintkezni a természetfeletti lényekkel.

Hasonlé

melyeket tasra,

célt

szerelmi

karokozadsra

szolgaltak

a

varazslasra stb.

kiilénféle

(bdjital)

is hasznaltak.

vardzsitalok,

v.

Az

atvaltozta-

dkorb6l

szar-

mazé ~ k6ziil a legismertebbek : a vardzsvesszé, mely a féld ala rejtett kincseket v. vizereket mutatja meg ; a vardzstiikér, melyben multat, jelent s jovét egyarant meglathat

az ember

; a vardzscsomd,

mely titokzatos eré-

vel tartja megkétve azt, akiért kotik. K6zépkori eredetti hiedelem ftizdédik a lathatatlannaé tevé vardzeskopenyhez s a vardzsbothoz, mely tetszés szerint atvaltoztatja azt, amit v. akit megérintenek vele. A — boszorkdnyhiedelmek varazsszerei kéziil a legismertebbek a repiilésre hasznalt targyak (sepré, szénvon6, piszkafa stb.) és a boszorkényszombatok

extazisdt eldidézé kendédcs6k, italok. A~

k6zé

sorolhaték tovabbé a bajtél megévé —amuletiek, talizmdnok és a -+j6sldés kiilonb6zé babonas eszkézei. Varbalog : 6tk., Gyér-Sopron m., mosonmagyarévari j. L: 1100 (1960). Va. : Mosonszentjanos. Varbé:

6tk.,

Borsod-Abatj-Zemplén

m.,

miskolci

j.

L:

1290 (1960). Va. : Sajészentpéter. Erdégazdasaég. Varbéc:: ktk., Borsod-Abatj-Zemplén m., edelényi j. L: 280 (1960). Vmh. : Perkupa. Varda : 6tk., Somogy m., kaposvari j. L: 680 (1960). Vardar, Aviosz: folyé6 a Balkan-félszigeten, Jugoszla-

vidban és Gérégo.-ban ; 368 km, vizgytijtéje 28 096 km. Jugoszlavidban (Macedénia) a —+Sar-planindn ered. A Szaloniki-6bélbe 6mlik.

Varday Pal; Vdradi (1483—1549): esztergomi érsek (1526-t6l). 1527-t61 I. Ferdinand hive, 1542-t61 kiraélyi helytarté volt. Miutan Hsztergomot a t6rék6k elfoglalték (1543), az érsekség székhelyét Nagyszombatba helyezte at. Vardomb : 6tk., Tolna m., szekszardi j. L : 1250 (1960).

Va.: Sarpilis-Vardomb. Gépallomas. varégek : a —normannok gérég és dszlav neve. varég ut: a varégektdl (normannoktdl) a gérégékig (Bizdne) vezet6, tkp. a Balti-tengert a Fekete-tengerrel dsszek6té viziut-rendszer neve. Utvonala a Balti-tengertél a Névdn,

a Ladoga-tén,

a Volhovon,

az Ilmeny-tén,

a Lovatyon és a Dnyeperen dt a Fekete-tengerig haladt. Az Uj fdldk6zi-tengeri kereskedelmi utak létesitésével a 11—12. sz.-ban koraébbi jelentdéségét elvesztette. Varela, Alfredo (1914— ): haladé szellemti argentin ird, ujsdgiré. Realista mtiveiben a tea- és dohdnyiiltetvények munkaésainak nyomortsdégos életét Aabrazolja, hazaja figgetlenségéért és a békéért emel szdt. Ismertek a II. vilaghdbort: alatt irt versei, amelyekben a szovjet hadsereg héstetteit énekelte meg. 1948-ban az SZU-ban jart ; élményeibél irott napléjaért borténbe zartak. Kiszabadulésa éta emigracidban él. Varenius,

geografus. természeti

Bernhard,

tkp.

Varen

(1622—50):

Geographia generalis c. mtive az féldrajz elsé dsszefoglalasa (1650).

holland

Altalanos

Varfdlde : 6tk.,

Zala

m.,

letenyei

j. L:

490

(1960).

Va. : Csémédér- Paka.

varffi (Knautia):

kétsziki,

a macsonyafélék

(Dipsa-

caceae) csaladjanak egyik nemzetsége. Réteken gyakori a lila viragu mezei ~ (K. arvensis), a Dunantulon tenyészik a piroslé viragi magyar~ (K. drymeia). Hegyvidéki, k6zép-eurdédpai bikkésékben élé6 faj az erdec ~ (K. silvatica).

varga : labbelik készitésével és javitésaval foglalkozé kézmtves régebbi elnevezése. Varga : ktk., Baranya m., sdsdi j. L:: 390 (1960). Va. : Sasd, Varga Gyorgy (1923— ):a SZOT titkara (1957-tél). 1945 utan részt vett az MKP varpalotai szervezetének megalakitasdaban és munkaéjaban. 1951—57-ben a banyaszszakszervezet titkara volt. Varga Gyula (1902— ): fiil-orr-gégész, egyetemi tanar,

az orvostudomanyok

kandidatusa.

Jelentés

érde-

meket szerzett a nagyothallaés gyégyitésaban a hallasjavité mtitétek mo.-i meghonositasaval. (dil-, orr-, gégegyogyaszat, 1961.)

Varga

Gyula Andras

(1890—1959) : kommunista

for-

radalmar. Katonatiszt volt. Az I. vilaghabortban orosz hadifogsa4gba esett (1915-ben). Az imperialista haboru ellen a hadifoglyok kéz6tt folytatott felvilagosité munkajaért, forradalmi tevékenységéért a cdri kormany 1916ban letartéztatta és az odesszai bérténbe zarta. Az 1917-1 februari polgari demokratikus forradalom szabaditotta ki. Részt vett az 1917-i Nagy Oktéberi Szocialista Forradalomban, megalakulésatél (1918. mare.) tagja volt az Oroszorsz4gi Kommunista Part magyar csoportj4nak. Az intervenciéd és a polgarhabort: éveiben kiemelkeddé szerepet tdélt6tt be a hadifoglyokbdl allé internacionalista csapatok szervezésében és vezetésében. A harcok soran tébbszér megsebesiilt. 1947-ben tért vissza Mo.-ra és mint a Magyar Néphadsereg nyugalmazott altabornagya hadtoérténetiréd tevékenységet fejtett ki. Varga Jené (1879— ): magyar szdrmazdsi szovjet kézgazdasz, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagja, az

MTA

tiszteleti

tagja.



Pékmunkas

volt,

majd

kereskedelmi dolgozéd. Keépzettségét felnott koraban szerezte és kereskedelmi iskolai tanaér lett. A Tarsadalomtudomanyok Szabad Iskolajanak egyik Allanddé eléaddéja volt. 1906-ban belépett a Magyarorszdgi Szocidldemokrata Padritba, 1907 utén a Népszava kézgazdaségirovatanak munkatarsa, majd szerkesztdéje volt. O

elemezte elész6r marxista alapon a magyar kartellizalas folyamataét (A magyar kartell, 1956). Az 1918-i oktéberi polgdri demokratikus forradalom idején egyetemi tanar, az 1919. évi Magyar Tandcskéztarsasdg pénziigyi, majd szocidlis termelési népbiztosa, a Népgazdasagi Tanacs elndke, a Szdvetséges Kézponti Intézd Bizottsag tagja volt. A Tandcskéztarsasdg idején valt kommunistava. Az ellenforradalom elé] Bécsbe emigralt. 1920-ban

Vargha

608

Varfolde

Moszkvaba

ment,

ahol

a Kommunista

Inter-

nacionaélé munkatarsa volt. 1927—47 k6zétt a moszkvai Vilaggazdasagi és Vilagpolitikai Intézet vezetdjeként miik6d6tt. 1946-ban részt vett Mo.-on a stabilizacidét eldkészit6 munkaban. — Elsdsorban a mai kapitalizmus, a modern tokés vilaggazdasag és az Ujratermelési ciklus kérdéseivel foglalkozik. Magyarul megijelent fébb mtive: Az imperializmus gazdasagdnak és politikajanak {6 kérdésez. 1958.

Varga Jézsef (1891—1956):

kémikus, egyetemi tanar,

akadémikus, kétszeres Kossuth-dijas. Eleinte féként a k6é-

szén nagynyomast hidrogénezésével foglalkozott. Ezen a téren nagy jelentdségti, elismert eredménye az tn. kénhidrogéneffektus kidolgozésa. Alapveté megallapitésa, hogy — a korabbi feltételezéssel ellentétben — a készenek, katranyok és kéolajok hidrogénezésekor a felszabaduldé kénhidrogén nem csékkenti a katalizdtor hatékonysagat, hanem bizonyos katalizitorokét elényésen befolyasolja. Jelentés munkassagot fejtett ki nagy aszfalttartalmt asvanyolajok és katranyok kézépnyomést hidrogénezése terén és kidolgozta e célra az tn. hidrokrakk

eljarast. Kutatésainak tovabbfolytatasdra alakult a Magyar—Német Varga Tanulmanyi Tarsasag. (Részben posztumusz mtive: Kémiai technoldgia, 1/1., I/2., 11. — Polinszky Ka4rollyal k6zésen.) Varga Jézsef (1903— ): gépész- és kozgazdasigi mérmok, a muszaki tudomanyok doktora, egyetemi tanaér. A vizgépek fejlesztésével és az 4ramlastan elméletével foglalkozik.

Varga Katalin (1802—52 utén):

az

Erdélyi-érchegy-

ség romén banyaszjobbagyainak magyar vezetdje. Erdélyi szegény kisnemesi csalad tagja, koran ézvegyen maradt. Sajat peres igyének sorén ismerte meg az erdélyi

és a bécsi feuddlis

hatésagok

népellenes

intézkedéseit.

Eredménytelen bécsi Utja utan (1840-ben) keriilt kapesolatba a zalatnai kinestéri uradalom kérvényezé akcidét folytat6é banyaszjobbagyaival és élére allt az uradalmi tisztek jogtalan kéveteléseivel stlyosbitott feudélis kizsakmanyolas elleni kiizdelmiiknek. Amikor vezetésével az évekig folytatott kévetkezetes hare a parasztfelkelés kiiszébére ért, a kancellaria és a kincstar kérésére A. aguna gorog keleti piispéki helynok az alispannal 1847-ben elhurcoltatta és bortonbe vetették. Kozel négyévi ,,vizsgélati’”’?

fogsdg utén héromhénapi

elzaérasra itél-

ték, majd sziléfaluj4ban (Halmagy, Fogaras vm.) rendéri feliigyelet ala helyezték. A parasztok emlékezete szerint itt élt halalaig. Alakjat St. Szdnyi roman festd draémai hatasti alkotasa is megorékitette. Romaniaban a halmagyi (Halmeag) roman és magyar parasztok termeloszévetkezete,

Mo.-on

iskolak

és intézmények

viselik

nevét. — Irod. I. Téth Z.: V. K. 1951. Varga Matyas (1910— ): iparmtivész, festd, diszlettervez6,

Kossuth-dijas,

érdemes

mtivész.

A

Nemzeti

Szinhaz diszlettervezdéje. Szamos film szamara is tervez diszleteket. Varga Nandor Lajos (1895— ): réskarcold, rajzolé és fametszé, a rézkarce mtfajanak egyik jelentés miiveldje. Jelentések a rézkarc, a réz- és fametszet technikajat targyalé kényvei is. Varga Ottd (1909— ): matematikus, egyetemi tanar, az MTA levelezé tagja, Kossuth-dijas. Tudomanyos eredményei differencidlgeometriai terek elméletével, integrélgeometridval kapcsolatosak.

Varga Pal (1908—

): karmester, Erkel-dijas. 1929-tdl |

operai korrepetitor, 1947-t6l1 karnagy. Féleg az olasz és francia repertoar dirigense. Az operahaézi tagokbdl alakult Budapesti Kamarazenekar alapitédja (1959) és karnagya.

Varga

Tibor

(1921—

):

hegedtimtivész.

Flesch

és

Hubay tanitvanya. 6 éves kora éta hangversenyezik. Londonban a Kirdlyi Zeneakadémia tanara.

varganya

(Boletus

edulis):

a

bazidiumos

gombék

(Basidiomycetes) osztalyanak kalapos gombak (Agaricaceae) csaladjaba tartozd —+tindrugombék egyik faja. Kalapja nagyméretti (15—40 cm), néha ragadés, sziirkés v. vorésbarna, Cséves része eleinte fehér, majd sérgaszoldes szinti. Hasas ténkje vildgosbarnaén recézett. Kemény husa fehér szini. Lomb- és fenyéerdékban egyformaén term6, kivaélé, eheté6 gomba. Hazankban frissen és

szaritva keriil forgalomba. Vargas [vargas], Getulio brazil politikus. 1930-ban hatalomra,

s_

korlatlan

Dornelles Allamesiny

diktatérikus

(1883—1954) : Utjdn jutott

uralmi

rendszert

valdsitott meg. 1945-ben lemondott, kispolgéri jellegté un. munkéspartot alapitott, 1951-té1 haldélaig (éngyilkos lett) ismét 4Uameln6k volt. Vargesztes: O6tk., Komérom m., tatai j. L: 470 (1960). Va.: Kérnye. K6ézépkori var romjai. Vargha Gyula (1853 —1929) : k6ltdé, m&fordité, az MTA tagja. Jogi tanulmanyokat végzett, 1901-t61 a Statisztikai Hivatal igazgatdéja, 1914-t61 17-ig a Tisza-kormany

Allamtitkéra volt. Mint kélt6 az Aranyt kéveté konzervativ nép-nemzeti lira szdmottevé alakja. Politikai verseiben az uralkoddé osztdélyoknak a valtozdsoktdél, a jovét6l valéd félelme, pesszimizmusa tiikrézédik. Szerelmi, a csalddi élet melegét és a természet szép-

Vargha

609

ségeit megénekl6é versei kiemelkednek

a korabeli konzer-

vativ kéltészetbdl. Impresszionisztikus képei a modern polgari kéltészet felé mutatnak (Dalok, 1881. stb.). Vargha Laszlé (1903— ): kémikus, az MTA levelezé tagja, Kossuth-dijas. A Gydégyszeripari Kutaté Intézet igazgatéja. Nagy jelentéségtiek szénhidratkémiai és gyogyszerkémiai, tovabba a furdnvegyiiletekkel kapcsolatos kutatasai, valamint Uj citosztatikus hatasu vegyiiletek szintézise terén elért eredményei. Wargyas Lajos (1914— ): népzenekutaté. Magyar és 6sszehasonlité népzenével és széveg-folklérral foglalkozik.

Mivei:

Aj

falw zenei

élete,

A

magyar

vers

rumusa, Ropilj, pdva, répiil) (magyar népballadék, Csanadi I.-vel egyiitt) stb. varhaté érték: 1. (valdészintiségszamitas) egy > valdszintségi vdltoz6 véletlen ingadozésainak jellemzésére szolgal6

legfontosabb.

szamadat.

Elavult

elnevezése :

matematikai reménység. Ha a & valdszintiségi valtozé diszkrét eloszladsu (— valdsziniségeloszladsok) és az 2,,

variaciészamitas

kritikéval s féleg bizantinolédgidval foglalkozott (Bélcs Leé taktikdja, 1898 ; A classica-philologia encyclopaediaja, 1906; A gdrég tudomdny az bkorban, 1911; Klasszika filologidnk, 1927. stb.). variacié :

1. valtozds, valtozatossag, valtozat.—

2. (biol) megvdltozds: egy adott faj v. szdérmazéksor (populacid) egyedei k6z6tt a kulsd megjelenésben (pl. levél, virég stb.) észlelhetd eltérés. Lehet kérnyezeti v. genetikai, mindédségi v. mennyiségi, alternalé v. paralel stb. — 3. (mat) n elembél kivdlasztott és meghatérozott sorrendben elrendezett k tag, az illeté m elem egyik k-ad nl osztaélya ~ja. Ezek szama = . Amennyiben meg(n—k) |

engedjiik, hogy egy-egy elem tébbszér is szerepeljen a kivalasztott k elem k6éz6tt, akkor ismétléses ~r6l beszéliink.

Ezek szama = n*. Pl. egy egyhasabos totészelvény dsszes lehetséges kitdltéseinek szama 3 elem 12-ed osztdlyu ismétléses ~inak szima:

312 =

531 441. — 4. (zene) vala-

2X py, a jatékos varhaté nyereségét k=1 jelenti. Egy jaték akkor méltdényos, ha M (€)=0. Az

mely zenei téma (motivum, alapgondolat stb.) melodikai, ritmikai v. harmodniai szempontbdl valdéd atalakitasa v. k6riilirasa oly médon, hogy a megvaltozott formaban az eredeti gondolat mégis felismerheté maradjon. A klaszszikus zenei formélés fontos alapelve. A szondatatétel kulénésen az tn. feldolgozdsi részben alkalmazza. T6bb ~ egymasutanja (~-sorozat) valamely ciklikus forma onaéllé6 tétele (pl. Beethoven IX. szimféniajanak zarététele) v. akar egész mtialkotas is lehet (pl. Kodaly: Felszdllott a pdva). A klasszikus szerzék inkébb a k6t6tt ~ formaéjat alkalmazzak, melynél a dallam és a figuraécid

Altalanos esetben, ha & eloszldsfiiggvénye J (x), € varhaté

valtozik,

Ly,

....

akkor

értéket

~én

p,, p,, ....

Pye, Sor

valdszintiséggel

Osszegét

veszi

fel,

értjik, feltéve, hogy az

k=1

abszolut konvergens. A & valdszintiségi valtozé ~ét M (&)-

vel jeloljuk. Ha

&€ egy jatékos véletlentdél fiiggé nyere-

ségét jelenti valamilyen jatékban, tehat v,, @, .... a lehetséges nyereségek és p,, Py,.... ezek valdészintségei,

akkor

M

(§€) =

+ co

i\ xd F(a). Egy & valészintségi valtozd

az iitemek

balett-tancok

~e tehdt esak az eloszlasfiiggvénytél figg. Az M (&) ~képzése linearis operdcié, vagyis ha & és n valészintségi valtozék,

a

és

b Allandék,

akkor

M

(a

€+6yn)

=

=aM (€)+ bM (n). Haaé és 7 valdszintiségi valtozdk fiiggetlenek és varhaté értékeik léteznek, akkor M (&y) = = M(é)M(n). — 2. (kvantummechanika) egy fizikai mennyiséghez rendelt operdtor ~e (atlagértéke) a fizikai mennyiség legvaldszintibb értéke. Varhegy : a, Budai-hg. tagja a Duna partjan ; 167 m. Meredek lejtével emelkedik a Duna és a Vérmezé kézétt, a kialakuldsi folyamatok miatt erdzids szigethegynek nevezik. Alapja oligocén ,,budai marga’’. Ezen jégkorszaki

Duna-kavics

(IV. szimu

Duna-terasz)

és 10 m vastag

mésztufa takaré van,amely megvédte a kavicsréteget a lepusztuldstél. A mésztufa lerakédasakor keletkezett természetes tiregeket mesterségesen dsszek6totték és kitagitottak. Igy keletkezett a tobb km hosszi ~i barlangrendszer. — Eredetileg a magyar kiralyok birtoka volt ;

a tatarjérds (1241—42) utan 1255 koriil JV. Béla itt kezdte meg a budai var épitését. Az 1410-es években Zsigmond német és francia épitészekkel a varat Gj szarnyakkal és

épiiletekkel bévitette (Friss-palota). A~en (Szent Gyorgy tér) fejeztették le ellenfelei Hunyadé Laszlét 1457. maj. 14-én. Mdtyds reneszansz palotaja a térok uralom alatt elpusztult. Maria Terézia uj palotat épittetett a~en, amely I. Ferenc Jozsef idején nyerte el végleges formajat. A barlangrendszert védelmi célokra is hasznaltak, pl. 1686-ban a torék6k és 1849. m4j.-ban az osztrakok, az 1945. jan.— febr.-i ostrom idején a hitlerista és a nyilas hadvezetdség. ATI. vilaghabortban a német fasisztak barbarsaga miatt ar~ szenvedte a legtébb kart. — Torténelmi emlékeit a felszabadulas utén kezdték meg méddszeresen feltarni. A helyreallitdés utaén a régi var, az erédditményrendszerek rekonstrualt

v.

restauralt

részei,

az

eredeti

stilusban

ujjaépitett lakéhdzak a ~ térténelmi multjat idézik a gazdag Vdrmuzeum anyagaval egyitt. A helyredéllitas ideje alatt is nagy idegenforgalmat vonz ; az épitkezések befejezése utén pedig a szocialista orszag févarosanak tudomanyos és kulturaélis kézpontja lesz. Vari Rezsé (1867—1940): klasszikus-filol6gus, egyetemi

tandr,

az

MTA

tagja.

39 Uj Magyar Lexikon VI.

Gérég

nyelvészettel,

széveg-

szima

és a harmoniai

vaz azonban

megmarad. A romantika édta a szabadabb és lényeghevagébb atalakitasok is megjelentek. — 5. (balett) a (sz6l6é, pas de deux stb.) els6é részében eld-

fordulé motivumok bonyolultabb és figurasabb valtozata. variaciészamitads : a matematikai —analizis aga, a funkciondlanalizis fejezete, amely a tébbieknél sokkal korabban fejl6détt ki. Médszereket tanulmanyoz funkcionalisok (— funkciondlanalizis) legnagyobb és legkisebb értékeinek megkeresésére. Az ilyen, Un. varidcids feladatokkal a matematikusok és a mechanika miiveléi mar régen talalkoztak,

sét néhanyat

meg

is oldottak.

Altala-

nos figyelmet a kutatdék részér6l azonban esak a brachisztochronra vonatkozé feladat (pontszertii fizikai test a nehézségi eré hatasa alatt adott pontbdl melyik gérbén jut leghamarabb

masik

adott pontba) keltett, melyet

1696-

ban Johann Bernoulli (1667—1748) vetett fel. Hamarosan k6z6lték a feladat harom megoldasét, amelyek 1. Newtontéd| (1642—1727), Jacob Bernoullitédl (1654—1705) és G. F. H. de L’ Hospitaltd] (1661—1704) eredtek. Ismerte a megoldast (ciklois-iv) a feladat kittizdje is. A legérdekesebb Jacob Bernoulli megoldasa volt, akinek ugyanezzel a médszerrel sikeriilt néhany mas varidcids feladatot is megoldania. Etté] kezdédétt a ~ gyors fejlédése, de csak az L. Huler (1707 —83) altal végzett alapvet6 vizsgélatokkal alakult at a kiilonféle feladatok megoldasanak gyiijteményébél 6naéllé6 méddszerekkel rendelkezé matematikai tudomanyagea. Az altala alkalmazott tn. direkt médszerek (visszavezetés tdbbvdltozds figgvények szélsdértékére) nehézkes szamitasokra vezettek, és ezért azokat fokozatosan a J. L. Lagrange (1736—1813) altal felfedezett

hajlékonyabb, Un. varidcids méddszerrel cserélték fel. A szélséérték sziikséges feltételenek levezetése mas feladatoknal Lagrange, M. V. Osztrogradszkij (1801—62), S. D. Poisson (1781—1840) és K. F. Gauss (1777—1855) nevéthez ftizédik. Az elégséges feliételeket a legegyszertibb

varidcids feladatnaél A. M. Legendre (1752—1838), precizebben K. G. J. Jacobi (1804—51) vizsgélta. Mas, altalanosabb szemponthdl K.

Weierstrass

az elégséges feltételek vizsgalatat

(1815—97)

és D. Hilbert (1862—1943)

vé-

gezték el. A 20. sz. 30-as évei dta ismét széleskértien fejlddtek a direkt mddszerek. Ezek kidolgozasa, megalapozasa,

alkalmazdsa

és

az

tn.

kvalitativ

médszerek

dolgozdsa nagymértékben L. A. Ljusztyernyik (1899— I. G. Petrovszkij (1901— ), M. A. Lavrentyev (1900—

ki-

___) +),

varmegye

610

variancia

Ny. Ny. Bogoljubov (1908— _), N. M. Krélov (1879 —1955) stb. mtive. — A ~ alkalmazdsainak jelentésége igen nagy. A mechanika és fizika szimos alapveté elve togal-

szine fekete ibolyas fénnyel. Facsoportokban néha ezres telepekben fészkel. Taplaléka bogar, sAska, pajor, nytl-

mazhaté

ben nagy kart okozhat, de kététt talajon nagy szerepe van a pajorok elleni bicldgiai védekezésben. Jelenleg Mo.-on védelem alatt All, telepei esak engedéllyel ritkithaték. A dolmdnyos ~ (C. cornix cornix) felerészben sziirke, ill. fekete. Szdlerdék szélén teleptil. Tobb Allati eredetti tapldlékot fogyaszt, mint a vetési varju. Mo.-on 1945 dta nagyon elszaporodott, igy a vadakban és a baromfiban. is kart tesz. Szamanak csékkentése kivanatos. A kormos~~ (C. corone corone) mo.-i eléfordulasaré!l csak néhany adat ismeretes. A nemzetséghez tartozik még a —holld.

meg

variaciéds

elvek

alakjdban

; szamos

olyan

nagy jelentdéségt feladata van a > malematikai fizikdnak, amely variadciéds mddszerek segitségével oldhaté meg. A varidciéds médszerek fejlédése a fizikaban és mechanikaéban egyutt haladt a ~ fejlédésével. — Hazdnkban Kirschak Jozsef (1864—1933) és Haar Alfréd (1885— 1933) foglalkozott ~sal. — Irod. Lavrentyev — Ljusztyernyik: V. 1953. variancia : — szdrds varians : valtozat.

varicositas, variw

varju, a + csdka, a

sokszor

szatirikus

jeleneteket,

sanzonokat,

(paleozoikum) dési szakasza

tanc-

dkor

karbon-perm iddészakaénak hegységképzésordn felgytirédétt hegységrendszer. Az

kukorica.

A

vetések-

Varju Elemér (1873—1944): mtivészettdrténész, az MTA tagja, a Magyar Nemzeti Mizeum Régiségtaranak

tagokon észlelheté gytijtéértagulas. Oka elsdsorban a gyljtoerek falanak vele sziiletett gyengesége. Szdvédményei: labszarfekélyek, a gytijtéér gyulladasa, megrepedése, rogdsédése (—trombdzis) és érdugasz (— embdlia) kialakuldsa. Az aranyérnek és az onddzsinér gytijtéeres tagulasdnak is ez az oka. varietas : (biol) — vdltozat varieté : vegyes miisoru szinhaz, amelyben rovid,

produkcidékat és artistamutatvanyokat adnak eld. variola: emberi — himld. varispan, comes castri : —ispdn variszkuszi hegységrendszer: a fdldtorténeti

csirazé6

vezetdje

volt

térténettel,

1924-ig.

Kézépkori

heraldikaval

mtivészettel,

foglalkozott.

viselet-

Szerkesztette

a

Turul c. heraldikai lapot és az Archeoldgiai Ertesitét. Fontosabb mtivei: A gyulafehérvari Batihyanyi-kényvtar. 1899 ; Magyar varak. 1932. az énekesmadarak (Passerimadaresalad. Ide tartozik a

+ szarka, a

> szajkd, a havasi varju

és a fenydszajké nemzetség. Varkeszé : 6tk., Veszprém m., papaij. L: 480 (1960). Vumh.: Rabahid. Varkonyi Istvan (1852—1916): féldmunkas, politikus.

1889-ben belépett a — Magyarorszdgi

Altalénos Munkas-

EK-i iranyban. A karbon-perm iddészak két f6 gytirédési vonulatat, az ENy—DK-it (armorikai) és a DNy—EK-it (varisztikus) Osszefoglal6 néven armorikai-varisztikus, masképpen variszcida (francia nevezéktan szerint her-

partba. 1896-ban az SZDP vezetéségének tagja. Az SZDP opportunista politikaja késébb szembeforditotta a partvezetdséggel és megalapitotta forradalmi demokratikus programmal a — Fidggetlen Szocialista Pédrtot. A parasztsdg alapveté kéveteléseit felismerte, de a munkds-paraszt szévetség jelentéségének megértéséig nem

coniai) névvel jelélik. Eurédpéban Anglia D-i teriileteirél

jutott el;

DK-felé, Franciao. D-i teriileteire huzédik. Az armorikai-

nyilvanult meg. 1905—6-ban a koulicié ellen foglalt allast és kapcsolatot létesitett az Achim Andras vezette parasztmozgalommal, hiveinek tébbsége csatlakozott a Magyar-

el6z6, un. kaledéniai

gytirddéstél

D-re

huzéddik

DNy—

varisztikus hegységképzédés, a Féld kéregszerkezeti fejlédésmenetének negyedik nagy gytirédési idészaka, egész Eurazsidéban és Eszak-Amerika K-i részén nyomozhaté. A ~ legnagyobb része ma mar nines a felszinen. Kézép- és Ny-Eurépa féldtani szerkezetének alapvondsai a~ képzédésével alakultak ki. Tébb kutaté feltételezése szerint a ~hez tartozott a Mo. teriiletén Tiszia néven ismert 6dshegység is, amelynek helvét lasst lesiillyedése utaén az és +» dldk6zi-tenger”’, a Thetis foglalta el. Varjas Béla (1911— _): irodalomtérténetird, az irodalomtudomany kandiddtusa. Elsésorban a régi magyar irodalom kérdéseivel foglalkozik. Tébb irodalomtérténeti szévegkiadast készitett (Balassi-kddex, Petéfi Sandor

elméleti

nézeteiben

szamos

anarchista

vonas

orszdgi Parasztpdrthoz. Az 1. vilaghéborut megelézé években visszavonult a politikai élettdél. Varkonyi Zoltan (1912— ): szinész, szinhdzi és filmrendezé, kétszeres A Nemzeti Szinhaz

Kossuth-dijas, érdemes mtivész. tagjaként kezdte, a Vigszinhaz f6-

rendezdje. 1945 utan a Muvész Szinhaz igazgatdja volt. Kiemelked6 rendezései: A két Bolyai, Kormos ég, Bar-

bara érnagy, Tisztujitds stb. Jelentésebb szerepei : Mosca (Volpone), Jarovoj (Ljubov Jarovaja), Leon (A Glembay csaldd), bolond (Vizkereszt). Ismertebb filmjei: Nyugati dvezet, Simon

Menyhért sziiletése, Kiilénis ismertetéjel,

Az

Osszes miivei, kritikai kiadds stb.). varjobbagyok, jobbagiones v. milites castri : a mo.-i korai feudalizmusra jellemzé vérmegyeszervezetben

utols6 vacsora.

a kiralynak alarendelt varnép elékelé, katondskod,

1875-t6] a pétervari Alekszandr-szinhaz tagja volt. Legjobb alakitésait Gogol, Shakespeare, Moliére, Lope de Vega vigjatéki szerepeiben nyujtotta. Varlin [varlé], Louis-Eugéne (1839—71): francia forradalmar, a + pdrizsi kommiin egyik vezetdje. 1865ben belépett az I. Internaciondléba, s a parizsi szekcid aktiv szervezdje lett. Proudhon befolydsa alatt Allott,

eset-

leg tisztségviselé rétege. A 13. sz.-ra beolvadtak a nemességbe. varja (Corvus): az énekesmadarak (Passeriformes) rendjének varjifélék (Corvidae) csaladjaba tartozd

Varlamovy, Konsztantyin Alekszandrovics (1848— 1915): orosz

szinész,

a

realista

orosz

szinjdtszds

mestere.

egy idében kézeledett a bakunyinistékhoz. 1870. Apr.-ban az I. Internaciondlé Parizsi Szekcidi Féderaciéjanak elnéke

Dolmanyos

és vetési

varju

madarnemzetség. A legnagyobb termetti énekesek. Rendszerint feketék, esetleg sztirkével vy. fehérrel tarkAzottak. Csériik nagy, erds. A vetési ~ (C. frugilegus frugilegus)

lett, szakszervezeteket

szervezett,

tobb

sztrajkot

vezetett. 1871-ben a Nemzeti Gdrddk Kézponti Bizottsaganak tagja, mare. 18-a utén a pdrizsi kommiin tagjaként a pénziigyi, majd a katonai bizottsAgban mtikédétt. Parizs ostromakor mint a 6. és 11. keriilet védelmének parancsnoka hésiesen kiizdétt a barikA4dokon. M&j. 28-A4n a versailles-iak meggyilkoltak. varmegye, comitatus : 1. kirdlyi vdrmegye :Mo.-on a korai feudalizmus idején a kiterjedt kirdlyi birtokok (varbirtokok) szervezeti egysége ; a — vdrmegyerendszer alapja. Jelentés kirdlyi varak k6riil jéttek-létre, a kirdlyi varak voltak a ~k kézpontjai. Eliikén az —ispdn (varispdn, comes) allt, aki irdnyitotta a ~ teriiletén a terményadok begytijtését (ebbél kétharmad a kirdlyi

varmegyerendszer

611

udvart, egyharmad 6t illette meg), hAbort: esetén pedig vezette a ~ hadviseléd népét, a varkatonaségot (var-

varos

indult;

janak fiirdéi, korszeri szalléi és vendéglatéipara sok idegent vonz (féként K6zép-Eurdpa tenger nélkili vidékeirédl). — Az dkorban Odesszusz gérég gyarmat-

a kirdélyok egyre tébb varbirtokot, sét kirdlyi varat is eladomanyoztak a feudaélis uraknak. A tovdbbra is az ispén hatdskére al& tartozé varjobbagyok és kirdlyi

igazgatasi keriilep (okrug) Bulgariaban, a Dunai-alféld (Dunavszka ravnina) K-i részén. Hozz& tartozik a

jobbdgyokat).

A

12.

sz.

folyaman

bomldsnak

varos;

szamos

emlékét

6rzi

— serviensek felléptek a kiralyi birtokokat megszerzé feudaélis urak dket is fiiggésbe kényszerité térekvései,

Varnai-t6 és a Kamesij-f. Fekete-tengernek mintegy

oOnkényeskedései ellen, e mozgalmak eredményeként alakuit kia 13.sz.folyaman a nemesi ~. — 2, nemesi varmegye : a 11—13.sz.-ban létrejétt nemesi 6nkormanyzati szerv. Kezdetben a f6 cél a sajat birdskodds kivivasa volt. A feudadlis urakkal szemben a~ védelmet nytijtott a lesillyedés, a fiiggé viszonyba kényszerités ellen;

helyének,

~

varosénak

a ~i

mtzeum.



2. k6z-

torkolati, dombos vidéke, a 70 km hosszt partja. Szék-

tertilete

nélkiil

3711

km?,

L:

192 700 (1959). — Itt folyt le 1444-ben a — vdrnar csata.

Varnai Zseni (1890—

): kolténé;

Jozsef Attila-dijas.

Az 1910-es évek elején keriilt kapcsolatba férje, Peterdi Andor révén a munkésmozgalommal. A Szocialdemokrata Part k6riil to6mGriildé irdk k6zé tartozott, elsé versei a Népszavaban jelentek meg. A magyar munkasség 1912.

lehetéséget adott a kéznemesség kialakulasdhoz. Flén tovébbra is a kirdély dltal kinevezett ispén (késébb

majusi megmozdulasa (a Vérvérés Csiitértok)

foispan)

tisztviseldi

tonafiamnak c. hires versét, amely az I. vilaghéboru, majd

a — szolgabirok voltak. Orszd4ggytilési kévetkiildési jogu-

az 1918—19-i forradalmi harcok idején is forradalmasité szerepet jatszott. 1914-ben megjelent elsé kétete is ezt a

allt;

a~

nemességének

valasztott

kat IV. Béla 1267-ben ismerte el, érvényesitéséért azon-

ban még a 15. sz.-ig Allandé kiizdelmet kellett a ~nek folytatni. A kézponti hatalom erésitésére térekvé uralkod6k erdsitették a ~t; a ~kre mint a kéznemesség intézményére tamaszkodva igyekeztek a bdérék hatalmi tulsulyét ellenstlyozni. I. Mdtyds 1486. évi térvénykényve a ~ hatdésdga al& rendelte a teriiletén fekvé nagybirtokokat is, s ezzel véget vetett annak, hogy a foispanok sajat familidrisaik k6ziil kinevezett alispdnok-

kal az egész ~t befolydsuk, hatalmuk alé vonjak. Az alispant ettd] kezdve — a szolgabirdkkal egyiitt —- aw nemessége valasztotta. Szervezete és 6nkormdnyzata a 16—17. sz. folyamaéu fejlédétt ki. Maradéktalanul a ~ hataskérébe keriilt a helyi igazgatds : az ad6é kivetése és behajtaésa, a jobbégyok feletti birdskodds (az uriszéktél a ~hez fellebbezett itigyekben); a —nemesi felkelés kihirdetése és megszervezése. A rendi orszdggytiléseken

kévetek képviselték a ~ket. voltak,

a

nemesség

A feudalis rendszer bastyai

érdekeit

védték,

a

jobbagysdgot

kiméletleniil elnyomték. A feuddlis rendszer makacs védelme miatt egyre inkdébb fékezték a haladast, a bécsi udvar politikajaét szolgai mddou kiszolgélé aulikus féurakkal szemben

azonban

jelszavuk a nemzeti

fiigget-

lenség védelme volt. Ezért igyekeztek a — municipalistak — éliikén Kossuthtal — a~ 6nkormaényzataét a polgari dllam szervezetébe dtmenteni a kézpontositott kézigazgatas birodalmi érdekeit tamogaté — centralistakkal szemben. A kiegyezés (18857) utan fennmaradt a nagy-

birtokrendszert

tdmogatéd

feuddlis

~szervezet.

On-

cimet viselte. Késébbi

ihlette Ka-

verseiben és 6néletrajzi

frasaiban

is a nyomortsagos munukassorsot abrazolta,s békevagyanak és szocialista forradalmi meggydézdédésének adott hangot (Gracchusok Vérés tavasz, V. Zs.

anyja, 1916; Anyasziv, forradalmi versei, 1919;

1918; Fekete

bdrdny, 1935 ; Hn nem mondok le soha a reményrél, 1940. stb. — versek ; valogatott kiadésok: Vdlogatott versek, 1954; Igy égtem, énekeltem, 1958 stb. ; 6néletrajzi irésok: Egy asszony a millidk kéziil, 1942; Mint viharban

a

varnai

falevél,

csata,

1943;

1444.

Fényben,

nov.

viharban,

10.:

1958

stb.)

J. Uldszlé magyar

és

(III. Wiadislaw néven) lengyel kiraély vezetésével a térék6kkel vivott, katasztrofalis vereséggel végzddé iitkézet. A — hosszu hadjdrat sikerei utén 1444. jal.-ban igen kedvez6 feltételekkel 10 évre k6tétt szegedi békét Uladszld

a papa,

ill. kévete,

Julian

Cesarini

kévetelésére

meg-

szegte és megtaéamadta a torék birodalmat. A tamadas sikerének katonai feltétele volt, hogy a papa, Velence, Genova és mas Ny-i hatalmak igéretiik szerint flottdjukkal akadadlyozz4k meg a t6ér6k6k Kisaézsidban tar-

tézkodé féerdinek atkelését a tengerszorosokon. Ez igéretekben bizva Hunyadi Janos is tamogatta a hadjaratot s annak egyik vezére lett.

A Ny-i hatalmak azonban nem

tartotték meg igéretuket.



A szultan a tamadas hirére

akadaélytalanul atszdllitotta Eurédpdba a kisdzsiai erdket ; Vadrnandl elvagta Uldszlé seregének ttjdt, a sereg hata mogétt portyazé csapatokka] akaddélyozta meg a visszavonulast. Az igéretek megszegése (Marz szavaival

kormanyzatat — elvben — a felszabadulasig, ill. az 1949-i

a ,papai tréfa”) kovetkeztében Ulaszlé serege ecsapddba

alkotmanyig megérizte, gyakorlatban az allami kézponti iranyitas egyre erdsebben érvényesilt. Kiilonvalasztottak a kézigazgatastdél a birdskodast, majd a torvényhatosdgok

kerult, és kemény hare utén stlyos vereséget szenvedett. Elesett a kiraly, Cesarini, Hunyadi pedig menekiilésre kényszeriilt. A t6ré6k6k a ~ eredményeként nagyobb nyomaést gyakorolhattak szomszédaikra, kézéttik a Balkan még fiiggetlen népeire. Mo.-on a kirdly haldéla

rendezése (1870) cimén feldJlitotték a torvényhatosaégi bizottsdgokat, amelyek a fdispannal egyiitt az allami igazgatas érdekeit szolgaltak. A szaktisztviseldk kinevezése is az allam (beliigyminisztérium) hataskérébe keriilt. Egyik legfébb feladata — amelyet maradéktalanul be is télt6tt



a

nagybirtokosok

szegényparasztok

érdekeinek

és az agrarproletérok

sénak biztositasa,

a magyar

védelme,

a

kizsakmanyola-

és kiJ6énédsen a nem

ma-

gyar dolgozék elnyomésénak fenntartésa, megmozdulasaik kiméletlen letérése volt. varmegyerendszer : a feudalis dllam gazdaségi, katonai, jogi rendjének

biztosités4ra létrehozott szervezet.

Kiépi-

tését I. [studn kirély kezdte meg az dllamalanitis fontos részeként. A feuddlis viszonyok megszilaérduldsaval az egész orszAgban kiépiilt. Varna: 1. Bulgaria legnagyobb kikétévarosa a Feketetenger Varnai-éblének (Varnenszki zaliv) partjan. 1949— 56 kézatt neve Sztdélin volt.

A ~

ker. székhelye;

186 km?,

L: 138 300 (1959). Az orsz4g 3. legnépesebb varosa, K-i részének, kulturélis kézpontja ; egyeteme, operadja, dramai szinhéza és rddidaddédja van. Ipara jelentés: hajdépités, gépgyartads, textil- és élelmiszeripar. Itt finomitjak a dobrudzsai, tyulenovéi olajkutakbdél csdévezetéken

érkezé

39%

nyersolajat.

,,Aranyhomok”

nevi

tengerpart-

utan ujbdl fellobbantak

a ligaharcok, amelyek egy ideig

lehetetlenné tették minden kezdeményezését a tér6k6k

—térok hdborvk) Varnalisz, Késztasz

(1884—

jelentés harci cselekmény ellen. (—+ Hunyadi Janos,

): Ujgérég lirikus és

forradalmar, szatirikus iréd, Nemzetkézi Lenin Békedijas. Elesen birdlja a polgdri demokracia hibdit és az idealista

szemléletet.

Jelentéds dégérég filolégiai munkdssdga. Varong: 6tk., Tolna m., dombdévari j. L: 420 (1960). Va.: Kocsola. varos: nagyobb léleksz4mu, tébbnyire iparral, kereskedelemmel, kulturalis és szocidlis intézményekke] rendelkezé telepiilési forma: valamely tdjon beliil a lakossag tarsadalmi, gazdasaégi, kulturdlis életét illetéen kézponti szerepet tolt be; az allami szervezeten beliil helyi egység. Hazdnkban jogall4dsuk szerint megkiilénbéztetjiik : 1. a fovarost (Budapest) ; 2. a négy megyei jogt ~t (Miskole, Szeged, Debrecen, Pécs), amelyek az dllami szervezetben a megye jogaéllas4nak megfelelé Allami szervekkel

rendelkeznek

és

~i

keriiletekre

tagozédnak

3. az 58 jérdsi jogu ~t, amelyeknek jogéllasa az allami szervezetben a jarasok jogallasanak felel meg. — LEpité-

;

varos

612

varos

szeti szempontbdl a ~ias jelleg fébb ismerteté jegyei a zart soru és a vertikalis iranyi épitkezés, a portalan utak, a gondozott parkok, a jé kodzvilagitas. A lakosok szama szerint megktilénbéztetheté : metropolis v. vilagvaros, nagyvaros (100 ezren feliili lakossal), kézépvaros (20—100 000 lakossal), kisvaros (20000 lakoson alul). — A-fejlédés alapjait a munkamegosztas elérehaladasa és a rendszeres arucsere vetette meg. A kereskedelmi utvonalak gécpontjain vasarhelyek létesiiltek, amelyekb6l hamarosan létrejétt a vasartér k6riil kiépiilt ~ok. Az

(épitkezés) és a lakossdg életmddjaban is kialakitotta a ~1 jelleget. Mar koran ~sd alakultak a vérosiasodas értelmében is a kizdrdlag kézmtivességbél, kereskedelembél v. elsédsorban banyadszatbdé! él6 _ telepiilések. A kiilsé ellenség, ill. a feuddélis urak tamadasai ellen falakat épitettek, gondosan Grizték a ~kaput (éjjelre bezartak), ~toronyban (varoshaz v. templomtorony) 4l-

landé érség tartédzkodott. Az adott teriileten a fejlédé> emeletes hazak épitését kévetelte, az utcak keskenyek gorbék voltak. Ugyanakkor a legelemibb egészségtigyi beren-

dkori rabszolgatartéd birodalmak nagy ~ai a kereskedelem mellett sajat kézmtives iparuk tejl6désének eredményeként alakultak ki. A legnagyobbak egyben az uralkod6k székhelyei is voltak. A tamadasok elleni védekezés miatt ezeket a ~okat olyan erdditményekkel védték (eréd~ok), hogy azok lényegiik ben egy-egy nagy — varra valtak. A fejlett kézmtivesipar helyenként ~aéllamokka fejlesztette a ~t (kiilonGsen az dkori gér6g ~okat), amelyekben a kultura is jelentés fejl6désnek indult. A féniciaiak tengeri kereskedelme hozta létre a7 elsé nagy kikété~okat.

szemételhordas, ill. tarolas. A patriciusok sokszor mlivészi épiiletei a szennyes féldutcékra nyiltak. A fejlédés itemét kévetve megindult a terek, utcak burkolasa (k6, tégla, fa), de nagyon hosszu ideig hidnyzott a rendkivul szik utcakban a gyalogjaré. Aszennyviz elvezetésére nyitottv. részben fedett csatornakat készitettek. Nem ismerték a k6zvildgitast ; besdététedés utaén mindenki sajat lampajaval k6ézlekedett. — A vaérosiasodasban magas szinvonalra legelébb Itélia ~allamai (reneszansz ~ok ; de még ezek

A rémai birodalom

sem

fejlett arucsere-

provincidkban is elémozditottak

és pénzviszonyai

a ~ok

alakulasat;

a

azok

a légiés taborokkal] egyiitt a r6mai uralom témaszpontjai voltak. A ~ok fejlédése magas fokot ért el egyes K-i

orszigokban (Kinaéban, Indidban) is. Az arabok katonai taborai

mellett, Iranban,

majd Indiaban

a templomok,

kolostorok k6riil alakultak ki a ~ok, amelyekben a kultura fejlédése viszonylag magas fokot ért el. Eurédpdban a feudahzmus kialakulasa kezdetén uralkodé — naturdl-

gazddlkodds mellett csak az uralkodék megerésitett székhelyeit tekinthetjik ~oknak; ezek jelentéségét nagyrészt az orszag igazgatasdban elfoglalt kézponti szerepuk, ar. k. egyhaz fépapjainak székhelye adta; gazdasagi jelentéségiik kezdetben igen ecsekély volt. Egy résziik a kilféldré] behozott fénytizési cikkek, arusitasanak en-

gedélyezésével kialakult vasdruk révén indult gazdasagilag is fejlédésnek, mas résziik — elsdédsorban az itdliai ~ok a 9—11. sz.-ban — a tengeri kereskedelem, a K-rél hozott 4ruk vasarai és a helyi kézmtvesipar rohamos fellendiilése révén. A 10—11. sz.-ban jelentés volt Flandria,

Franciao.

és

Anglia

~ainak

fejlddése,

bar

nem érték el az itdliai ~ok szinvonalaét. A gazdasdégi megerdsédéssel egylitt megindult a ~ok harca a htbérurak ellen. Egyik formaja ennek a ~ok szévetsége volt (pl. a Lombard Liga a 12—13.sz.-ban,

a Hanza, a spanyol

Hermandad a 13. sz.-ban; a délnémet szovetség a 14. sz.-ban ; a rajnai, svab stb. ~szévetség a 15. sz.-ban.). Hey



résziiknelk,

nagyobb

sikeriilt



6nkormanyzatot

résziiknek

kivivnia,

tdbb-kevesebb

mas

kivaltsag

(kiemelés a foldestr biradskod4si hatalmabél, szabad bir6-,

ill. tandcsvalasztas, arumegallité jog, nagyobb vasaérok tartasanak joga, kereskeddinek vammentesség sth.) jutott. Ezeket késébb a ~ok bels6 igazgatasi szabalyaival egyutt a ~i jogkényvekbe foglalték. A legfejlettebb italiai

~ok

~Allamokkd&

alakultak

Pisa stb.). A kézponti hatalom

(Velence,

a feudalis

Genova,

nagyurakkal

szemben témogatta a ~okat,s a ~ok viszont a kézponti hatalom tdmaszaivé valtak. A gazdasagi fejlddéssel egyiitt kidlesedett a hare a ~okban a patriciusok és a céhek k6z6tt, ami a legfejlettebb kézmtivesiparral rendelkezé ~okban a céhek gydzelmével végzdd6tt (138—15. sz.). A kézmiivesipar fejléddése, a nemzetkézi kereskedelem

kibontakozdsa,

majd

a tékés

termelés

csiréinak

jelentkezése adott lékést a bdnya~ok fejlédésének (Kézép- és K-Eurdépaban 13—15. sz.). A ~i osztélyhare a 14—16. sz.-ban Eurdpa-szerte a plebejusok és a patriciusokkal t6bbé-kevésbé dsszeolvadt céholigarchia k6zott folyt (pl. a ciompdk lazaddsa, 14. sz.), de a ~i polgarsag uralmat ezek a harcok nem ingatték meg. A feudalizmus kori ~ok legtébbjében a fejlédé kézmtivesipar ellenére a kereskedelem (a vasar) jelentésége volt az erdsebb.

— A fejlédéssel egyiitt megindult a vdrosiasodds. Ez a gazdas4gi-tarsadalmi fejlettségtdl, helyi adottsagoktdél stb. faggden orszagonként, sét orszagrészenként is valtozott ; elébb v. késébb, tébbé v. kevésbé kiilsé formaéjaban

dezések

hianyoztak.

érték

el az

Nem

dkori

volt vizvezeték,

Réma

~ainak

szinvonalat),

és Kézép-Eurdépa egyes ~aiemelkedtek. —

sokszor

nagyobb

lakossagu



csatornazas,

Ny-

Az agrar jellegt

mezdvdrosok

falusias

telepiilési formadkat driztek meg. — A kapitalista tarsadalomban a kereskedelem mellett a ~ok fejlédését egyre inkabb a tdkés ipar fellendiilése segitette el6. Modern értelemben vett ~okka az ipar~ok valtak: a gyapjuipar fejlesztette nagy varossé Anglidban Manchestert, a vas- és acélipar Sheffieldet, a textil- (selyem-) ipar Franciao.-ban Lyont stb. A termelés koncentracidja a ~i lakossdag szamanak gyors névekedéséhez vezetett. A nagy ipar~okban

valtak

legnyilvanvalébbakka

a

kapitalizmus

tarsadalmi-gazdasagi ellentétei, s ennek kévetkeztében a ~ok lettek a munkésmozgalom kézpontjai. A ~okban elkulonilt a burzsoazia lakta rész (rendszerint a kézpont) és a gyérak kézelében épilt munkaés~részek. Ezek k6zétt

kirivéak voltak az ellentétek. — A falak lebontaésa utan megvaltozott a ~ képe. Beépiiltek a falak helyén épult parkokhoz, széles utakhoz (pl. Ring) kapcesolédé teriiletek. Megindult a kézmtivek épitése, az elvdlasztott jardak és uttestek burkolasa, a kézvilasitas bevezetése stb. A munkasokat a burzsoazia lakbérpolitikaja kikéltozésre kényszeritette a Belvdrosok részeivé vaAlt ~részbél. A polgari lakossag Altal lakott belsé keriiletekben a régi kulturalis intézmények mellé tjak keriiltek ; kiil6nésen sok kézép- és felséfoku iskola épiilt, kdrhazakat, szanatériumokat stb. emeltek. A munkasnegyedeknek legfeljebb templomok és — a létsz4mhoz viszonyitva is kevés — elemi iskolak jutottak. Az itizlethalézat is féként a belsé keriiletekben épiilt ki. A munkdslakdsok épitését is a profitszerzés diktalta. A bérkaszdrnydk magas lakbéri szoba-konyhaés lakasaibdl hidnyzott a vizvezeték, a WC (az udvaron v. emeletenként a folyosén allt esak a lakédk rendelkezésére). A bérhdzak mellett a maguk Altal dsszetakolt visk6k nyomortelepein lakott a munkasok

zéme. Sok esetben a~

v. az dllam maga

is

»epittetett”’ ilyen telepeket (Bp.-en pl. az 1950—60-as években lebontott Maria Valéria-telep). Még erédsebben kiélezte a kapitalista vdrosiasodas a falu és a~ k6zotti ellentétet. A szocializmus épitése sordn gyors iitemben néd a~ok lakossagdnak aranyszima, megvAltozik a ~ arculata, fokozatosan gyengil, majd elttinik a falu és a ~ k6z6tti kirivé ellentét. — Az 1960-as évek elején a vilag 10 varosanak lakosséga haladta meg az ot milliét (peremvérosokkal egytitt): New York 14 650 000, Tokyo 10169000, Sanghaj 7216000, Peking

9000000, London 8172000, Moszkva 7000000, Los Angeles 6 743 000,

Chicago 6 518 000, Caleutta 5 501 000, Parizs 5 155 000. Az egymillié lakost meghaladé ~ok sz4ma (a fentebb felsoroltak

nélkiil) 93, ezek kézitil 34 Azsiai, 30 amerikai,

24 eurdpai, 3 afrikai, 2 ausztrdliai és éceAniai. — Mo.-on az els6 ~ok a folyék atkelési helyein (Pest; a Maros torkolataénal a sékereskedelmi kézpont: Szeged) és a kirdlyi, valamint egyes piispéki székhelyeken létesiilt vasarhelyekb6l alakultak (pl. Hsztergom, Székesfehérvar,

varos és falu ellentéte

613

Gyér). A ~fejlédés a 13. sz.-ban a kirdlyi hatalom tamogatasdval lendiilt fel, a kereskedelem és a kézmtivesipar kibontakozisa a 14—15. sz. folyamdn megszildrditotta dket. A kézel ezer kivadltsdgolt helységbél

mindéssze 25—30 fejlédétt igazi ~s& és vivta ki az un. szabad kirdlyi ~ jogallasat (az un. tdrnoki ~ok, melyeknek fohatésaga a tarnok volt, a kirélyi személynok

hatdésaga ala keriiltek),

agrar jellegi

mezdévdros

mig a tébbi megrekedt

szinvonalan.

az

A szabad kirdlyi

~ok vezetésével indult meg a-~ok renddé szervezédése a kirdlyi hatalom (Zsigmond) tdmogatdsdval. K6zpontosité politikajukban a Hunyadiak a mezé~okat is erdsitették. Kilénleges jogaéllast élveztek az erdélyi és a szepességi szdszok ~ai és egyre nagyobb_ jelentéséget nyertek (fdleg a 14. sz.-tdl) a banya~ok. A 15. sz.-ban fejlédésnek indult mezé6~okat az 1514. évi paraszthabort tamogatdsa miatt ujbdél fdldestri figgéségbe vontak. A haérom részre szakadt orszdg-

ban a ~ok fejlédése mas-maés fejedelemség ~ai megerdsddtek,

iranyt vett. Az erdélyi az un. kirdlyi Mo. E-i

és Ny-i hatéran a harcoktél kevésbé veszélyeztetett helyeken a ~ok lasst iittemben fejlédtek tovabb, mig a t6rék hddoltsag teriiletén a nagy mezd~ok mezdgazda-

sagi kézpontokkaé valtak. A Mo. gazdasdgi fejiédését elnyomé bécsi politika miatt a 18. sz.-ban és a 19. sz. elején jelentésebb fejlédést csak Pest ért el és a polgaéri forradalom kézpontjava, fovarossé valt. A kapitalista ipar egyes magyar ~ok fellendiilését is elésegitette, de legfoképpen a kiegyezés utan (hivatalosan 1872-t6l) févarossaé lett Bp.-é6t. Bp.-en a nagy Ny-i ~okat kévetve kUl6n ipari (és ezzel egyiitt munkas) ~részek épiiltek (Angyalféld, Ujpest, Kébanya, majd Kispest, Csepel); Mo.-on is Bp. munkaskeriiletei vaJtak a munkdsmozgalom kézpontjaiva. A felszabadulas déta erdteljesen folyik a vidéki szocialista ipar~ok megerésitése, tjak kialakitasa. Miskolc, Gyér mellett ipari ~okké fejlédnek pl. Debrecen, Szeged, Székesfehérvdr; aj ~ok Dunaujvaros, Komld, Kazincbarcika stb. A mezdégazdasag kollektivizdlasdnak befejezése utaén a~ és a faiu ellentéte is gyorsabb titemben esékken. Mo.-on 5 varos lakossdga haladja meg a 100 000 ft, ezek : Bp., Miskole, Debrecen,

Pécs, Szeged.

Az orszag népességének 40%-a él a vérosokban. — Irod. Perényi S.: A varosépitkezés térténete. 1961. varos és falu ellentéte : a tarsadalmi munkamegosztasbdl fakadé, a varos és a falu k6z6tti kilonbség megnyilvanulésa az antagonisztikus osztalytarsadalmakban. A tarsadalom osztalyokra bomldésaénak folyamataban alakult ki, a vaéros uralkodé osztdélyainak és a falusi lakossag dolgozéd témegeinek érdekellentétében jelentkezik ; legmagasabb fokot a tdékés gazdasagban ért el. A ~nek gazdasagi alapja a parasztsag kizsakmanyoldsa a varosi tdkésosztaly Altal, tobbségének tonkretétele hitellel,

uzsoraval,

adéval

és

féként

azaltal,

hogy

el-

szivjak a parasztsag Altal termelt érték jelentés részét. A mezégazdasag egyenldtlen fejl6dése eredményeként a falu gazdasagi, politikai és kulturalis téren mindinkabb elmarad a varostd6]. Mind a falusi, mind a varosi dolgozék kizs4kmanyolaésénak fokozédasa lehetévé és sziikségessé teszi a

— munkds-paraszt

szivetség kialakuldsat

és erdésé-

dését. — A szocialista gazdasagban a termelési eszk6z6k tarsadalmi tulajdona alapjan megsztinik a-~, mivel mind a munkdsosztalynak, mind a parasztsagnak k6zés érdeke a szocializmus, ill. a kommunizmus alapjainak lerakasa, de nem sztinnek meg a varos és falu kéz6tti Iényeges kiilénbségek. Ezek a kiilonbségek a tulajdon két formajaban, ® munka

tarsadalmasitasénak,

a technika

fejlett-

ségének eltérdé szinvonalaban stb. jelentkeznek. A lénye-

ges kilénbségek

falu és véros k6zétt meg.

a kommunizmus

6tk.,

Bacs-Kiskun

m.,

kecskeméti

j.

ve 2230 (1960). Kecskemét hatarabdl alakult 1952-ben. Srpoet gaz:

készén szdraz lepaérldsdval allitj&k eld (— szénlepdrlas). Az igy nyert termék kétféle lehet: kdzénséges ~ v. kokszgaz. A nagyobb varosokban mtikédé gazgyarak f6 termékként allitj4k eld a ~t; a retortas kemencében keletkezé un. kamragdzhoz generdlorgadzt, vizgdzt, esetleg féldgdzt kevernek. A nyersgazt tobb szakaszban tisztitjak meg

a benne

haztartasi és ipari fitogaz. Azelétt varosi

vildgitdsra szolgalt (vildgitégadz néven); ma mar erre a célra ritkan hasznalja4k. A sztikebb értelemben vett ~t

levé

katranytdél,

naftalintédl,

ammdnidtdl,

kénhidrogéntél, széndiszulfidtél és hidrogéncianidtdl. Elészér htitéssel kondenzaljak a katrany- és vizgézdket, majd kdatranyolajokkal kimossék a naftalin maradvanyait. Ezutén abszorberekkel elnyeletik az ammoniat, a széndioxidot és a kénhidrogén egy részét, majd k6ézépolajokkal térténd mosdssal v. aktiv szénnel a benzolt.

Végiil vashidroxid segitségével megk6tik a kénhidrogént és a hidrogéncianidot. — A kokszg4z a kokszolékban értékes melléktermékként keletkezik a vaskohaszati célra gy4értott kchdékoksz eldéallitaésakor. Ezt részben a helyszinen hasznaljak fel a kokszolé kemencék ftitésére, részben ftitégazként elvezetik esévezetékben. (Igy vezetik pl. a dunatjvdrosi kokszg4zt Bp.-re.) — A ~ ftto-

értéke nélunk eldirdsszertien 4000 kcal/m3. Ujabban barnaszénbél és butan—levegé elegybél is allitanak eld ~t. — A bp.-i~ Atlagos désszetétele: hidrogén 26%, metén 21%, szénmonoxid 18%, széndioxid 5%, nehéz szénhidrogén 1%, nitrogén 29%. — Mérgezdé hatasat a

benne

levé

varosi

kézlekedés:

szénmonoxid

okozza.

vadrosok

(>~még

teriiletén

gdz,

2.)

lebonyolédé

szabalyozott kézlekedési forgalom; f6 jellegzetessége a forgalom strtisége mellett ritmikus volta. Az utca-

szinten valé kézlekedés

nehézségei mar a 19. sz. végén

elinditotték a féldalatti és a magasvasutak épitését. A gépjarmtiforgalom rohamos elterjedésével gyorsuldé forgalom kévetelményeinek a régi nagyvarosok utcahdlozata altalaban nem tudott megfelelni. Az utcaszélesitések magas kéltségei miatt célravezetébbnek mutatkozott Uj, korszeribb utakat épiteni szintbeli keresztezések nélkil. Amig erre nem keritlhet sor, meg kell elégedni a fejléddés folyamén kialakult forgalomszabalyozdési eszké6zékkel: 1. egyes utcdkon egyiranyt forgalom alkalmazésa; 2. a parkolés szabdlyozdsa és ellenérzése ; 3. a jarékelék szimara megfelelé atkelohelyek (alul- és feliilj4rék, mozgélépesék stb.) épitése; 4. 6nmtik6dé forgalmi jelzéberendezések alkalmazasa ; 5. gépjérmtivek megélldsdnak eltiltésa ; 6. a munkaidé kezdetének lépesézetes szabdlyozésa stb. — A varosi kézlekedési eszk6z6k sebessége lassan, de fokozatosan n6; ma a kozuti vastt dtlagos utazasi sebessége (ktlén palyatest, jobb kocsiszerkezet, kevesebb megalldéhely stb. folytén) kb. 20—30 km/6, az autédbuszé 25—40

km/é6, a gyorsvasutaké 35—45 km/6, a személygépkocsiké a varos belsejében 30—50 km/6. Gazdasdgossdg szempontjabdl legolesébb a kéztiti vastt; nagyobb a trolibusz és az autdédbusz tzemkéltsége. — Jelentdés a vizi jarmtivekkel lebonyolitott helyi forgalom a nagy kikétévérosokban, a belvizi tavak mellett és a nagy folyamok mentén fekvé varosokban. Bp.-en rendszeres helyi hajéj4ratok 1875-ben indultak; akkor a Dunagozhajéz4si Tarsas4g, 1894-t61 a MFTR hajdi a Boraéros tért61 Ujpestig kézlekedtek. Leguijabban az tn. ,,vizibuszok”’ és a dunai Atkelési j4ratok, kisebb motoros ‘hajdi segitik a ~ problémaéinak megoldasat.

varoskép: egy vdros v. varosrész épitémtivészeti megjelenése. Kilénbézé korok épitészeti alkotasainak egylittese, a térténelmi fejlédés eredménye. Rendszerét létrejéttének kériilményei hatdrozz4k meg: Jehet hoszszas fejl6dés eredménye (ndtt varos), v. egységes terv gyors megvalésuldsa (telepitett vdros). A ~et jelentésen befolydésolja a beépitett és beépitetlen részek aranya

felsé fokén.szinnek Varosfold:

varosklima

és

az

rajzi adottsagok

épiiletek

magassdga,

valamint

a

fdld-

is.

varesklima : vdrosokban

kialakult

mezoklima

(— ég-

hajlat). A varosi felszin sajdtos héhaztartasa, az épiletek okozta domborzat, a fiités stb. hozza létre. A nappali felmelegedés erdsebb, az éjszakai lehtilés gyengébb, mint

a kérnyezetben.

A légnedvesség altalaban kisebb.

614

Varosliget Varosliget:

park

Bp.

belteriiletén

(XIV.

ker.),

a

Dézsa Gyérgy ut, az Ajtési Diirer sor, a Majus 1 ut és a Vagany utca k6ézétt, sz4mos mtiemlékkel (Szépmtivészeti Muzeum, Miucsarnok, a Vajdahunyad vara és a Jaki templom masa, Millenniumi emlékmt, Anonymus-szobor,

Miivész-sétany stb.), Févarosi Nagycirkusz,

szdérakozdéhellyel (Vidam Park, Mijégpdlya a ~i tavon), az ujjaépiléd Kdézlekedési Mtzeum, Széchenyi gydgyfiirdé (75 C°-os gyégyvizzel), Allat- és Novénykert. A Féldalatti Villamos Vasut végdllomdsa. Itt tartjak a Budapesti Ipari Vasért. — A Pest hatardban elterulé,

tébb mint

300

holdas,

részben

mocsaras,

varrogep

épilt

vara

volt,

véddi

mat

(kapitanyai

az

1566.

a

16.

sz.-ban

ismételten

orszdgos

verték

k6éziil

évi védelem

jelentéségi

vissza

kiemelkedik

vezetdje).

a

végvar

torék6k

Thuri

1593-ban

ostro-

Gyorgy,



a nyol-

cadik ostrommal — tudték csak a t6r6k6k elfoglalni. Eitél] kezdve 1628-ig tébbszér eserélt gazdat, 1628-tdl 87-ig azonban a térékék kezén volt. A Rékdczi-szabadsdg-

részben

futéhomokos teriilet fasitasat 1755—57 kézétt kezdték meg, elébb fiz-, majd akac- és eperfakkal. Az igy létrejétt Varoserdé parkositasa Bordros Janos (Pest varos fébiraja 1785—1834 k6zétt) kezdeményezésére és szorgalmazasara az 1820—30-as években indult meg. A 19. sz. kézepén még a mai Alsé-, ill. Fels6erdésor utcdkig terjedt. Mai formaéjat tkp. a millenniumi iinnepségekkel (1896) kapesolatban nyerte. A bp.-i mdjus elsejék unnepségeinek hagyomanyos szinhelye. — Irod. Csengeryné Nagy Zs.: V. 1956; Thaly T.: A 200 éves

V. 1958. Varosléd : 6tk., Veszprém

(1960). Kéedénygyér.

m., veszprémi j. L:

Ag. Bauxiteléfordulas.

1820 We

varosrendezés : a varosépitészet kérébe tartozé feladat.

Varpalota 1686-ban

Lényege a varosrészek és az épiiletek (utak, utcak, terek)

olyan elrendezése, mely a térténeti fejlédésben kialakult telepiilésviszonyokat az Allandéan névekvé uj varosrészekkel v. tj épiiletekkel hozza harmonikus egységbe. Feladata amellett a mtiemlékek megérzése, uj megfeleld jellegi varosrészek, utcdk, terek létesitése, a forgalom rendezése. Az Uj hazak beépitését nemesak alaprajzukban, hanem magasségukban is szabalyozza, hogy ezaltal az épitészetileg jelentés részek a varosképben kiemelkedjenek. Tervszertségét a ~2 (telepiilésrendezési) terv biztositja, amely meghatérozott idére (tervezési idészakra)

megallapitja a telepiilés fejlédésének dsszhangja4t. Van dltalénos terv, mely a teriiletfelhasznalasré| (lakéteriilet, ipari teriilet, kézintézmények stb.), a kézmthaldézat, kézlekedési halézat, Utvonalak kiépitésérél stb. dént. Idétavlata

15—20

év, azonban messze azon tulmenéen is

szamitasba veszik a telepiilés varhatdé fejlédését un. tartalékteriiletek nyilvantartasaval. A részletezd terv a funkciondlisan dsszefiiggd, Un. szomszédsagi egységek, tehat egy telepiilés kisebb részeinek fejlesztését taglalja. Altalaban népgazdaségi tervidészakonként készitenek ujat. — Bp. ~i tervét tiz évig készitették el6, 1960-ban fogadta el a Minisztertanacs ; végrehajtdsa folyamatos. — A ~i, ill. teriiletrendezési tervek féhatésdga az Epitésugyi Minisztérium ; elkészitésiikkel kiilénb6zé vallalatok foglalkoznak: Bp.-tel kapcsolatban a Budapesti Varos-

épitési Tervezdé VAllalat (BUVATI), Altaldnos orszdgos viszonylatban a Vadrosépitési Tervezd Vallalat (VATI), helyi viszonylatban még a Miskolci, a Pécsi, a Gyéri, a Debreceni Tervezé Vallalat. Szamos megyei tanacs mellett

is muk6ddik Tanacsi Tervezé Iroda. Gy.:

A ~

korszerti kérdései.

jjv., Veszprém a

Sarrét

Irod. Korompay

1942 ; Faragé K.:

és falurendezés alapveté kérdései.

Varpalota:



A varos-

1956.

m., a veszprémi j.-ban, a

Bakony

és

hatarén.

Péifiirdé 1954-ben

és Inota kézségekkel. L: 1949-ben 16 000, 1961-ben 22850; tébb mint

1952-ben

egyesitették 11 000, kéthar-

mad részben banyasz és iparban foglalkoztatott. A gazdag miocén idészaki lignittelepek a helybeli (péti, varpalotai és az inotai ,,November

7’’) erémiiveket

latjak

el fitéanyaggal. Péten nitrogénmiitragya-gyar (— Péti Nitrogénmivek) és kéolajfinomité. Inotén aluminiumkohé (—Inotai Aluminiumkohé). Erdégazdasdg. A harom varosrész tj lakételepekkel és kézépiiletekkel béviil, épulében a varos Uj kézpontja. — Kérhaz, uj gimnazium, Ifjusig Haza, Mivelédési Haz. — Gazdag leletanyagébél (az Ujabb kékortél kezdve) kiemelkednek a rémai kori emlékek:

158

falfestményes,

m

hosszu,

vizvezetékes

4,5

m

magas

villék.

A

duzzasztémiti ;

15. sz.

kézepén

hare idején is ismételten és eredményesen Allta a csaszari csapatok ostromaét. 1711 utan szivés, de eredménytelen harcot vivott féldesurai ellen varosi jogaiért. Banyaéjat a II. vilaghdbort kitérése utan kezdték intenzivebben mutveltetni. Mo. hitlerista megsz4lldsa (1944. marc. 19.) utan tébb bombatamadas érte. 1945. marc. 2]1-én — erds harcok utén — szabaditotta fel a szovjet hadsereg. A felszabadulas utan valt Mo. gazdasagi életében orszdgos jelentéségtivé. — Irod. Zolnay V.: V. 1952; V. Szerk. : Zakonyi F. 1956; Szij R.: V. 1960. varrat: 1. (bonc) szomszédos lapos csontoknak, pl. a koponya csontjainak (homlok-, fal-, halanték-, ék-, nyakszirtesont) kapcsol6désa egymassal; csecsemdkben és kisgyermekekben még k6tdészévetes jellegtit, de késébb elesontosodik. — 2. (orvost) a szervezet kilénféle széveteinek sériilés v. mfitét kévetkeztében létrejétt folytonossagi hianyanak megsziintetése oly mddon, hogy a szomszédos sebszéleket a sebész specialis sebészeti varrétuk és varréanyagok (selyem, ketgét, mtianyag stb.) segitségével egyesiti. — 3. (miisz) a hegesztési eljarasok alkalmazasa soran alap- és hozaganyagokbdol képzédé kétéelem, amely anyagaban és szévetszerkezetében az eldbbiektdél tobbé-kevésbé eltér. ~nak tekintheté tagabb értelemben véve a sajtolé eljarasoknal a hé- és erdhatds egyiittes alkalmazdsaval létrehozott kétés helye is, amely az alapanyag vegyi dsszetételével megegyezik, mindéssze szovetszerkezetében és technoldgiai tulajdonsagaiban mutat eltéréseket.

Varré6 Gyorgy (1922— ): a Kilkereskedelmi Minisztérium fdosztalyvezetdje (1961. jun.-tdl). Lakatos volt. 1945 éta tagja a partnak. 1942-t61 — kisebb megszakitassal — a Beloiannisz Hiradastechnikai Gyaérban dolgozott ; kiilénbéz6 gazdasdgi és pdartfunkcidkat téltott be. Az MSZMP Kézponti Bizottséganak pdttagja (1957-tél). Varro, Marcus Terentius Reatinus (i. e. 116—27): romai iré, grammatikus. A latin nyelvrél irt (De lingua

latina) 25 kétetes sz6l6 munkajanak

mtivébél 6 kétet, a fdldmtivelésrél (De re rustica libri TIT) mind a 3

kétete, a Satirae Menippeaebédl

600 sor maradt

rank.

varrégép : szerkezet, melynek segitségével a varras gépi uton végezheté el. A labhajtdsos ~ Atlagos fordulatszama 600—800 fordulat/pere ; motormeghajtdssal 1200— 3600 fordulat/pere érheté el. Ujabb ipari tipusokn4l ez a sebesség 8000 fordulat/percig is fokozhaté. Egy fordulat egy dltésképzésnek felel meg. A kiilénféle ~ek déltésképzése két alapdltésrendszerre vezethetd vissza: hurokdltésre és lancdltésre. Szévetek Ssszeerdsitésére a hurok-

vars0i szévetség

615

varrottas

A gépi varrdsnél két fonalrend-

Népkéztarsasag kormanya nvyilatkozatot tett kézzé arrél,

szert haszndlnak : a felsdé cérna, amelyet a fenn elhelye-

dltés a legalkalmasabb.

hogy egyetért a~ tartalmaval és tamogatja azt. — A~ védelmi szévetség. Létrehozasat sziikségessé tette a haborus veszélynek a > pdrizsi szerzédések aldirasa utaén beké-

zett csévérél a ttibe fiznek, a ttiszal v. felsé sz4l ; az alsd cérna a szévet alatti sikon az alsé csévérél fejtédik le. —

Az elsé hasznalhaté varrdgépet az amerikai E. Howe szerkesztette (1845). — Mo.-on a Osepeli Varrégépgyar és a bp.-i Lampagyar Aallit elé haztartasi és ipari ~eket. 196l-ben 57160 haztartdsi és 3000 ipari ~ késziilt. — Irod. Kéves—Vavrovices: Varrégépismeret. 1956. varrottas : himzéssel diszitett vaszonnemti (parnavég, lepedészél, kend6). Az elnevezést féleg Erdély egyes vidékein hasznaltak. Varsad : 6tk., Tolna m., tamasij.

L: 990 (1960). Va.:

Keszéhidegkut-Gyénk. Varsany: O6tk., Négrad m., szécsényi j. L: 1750 (1960). Va.: Szécsény. Varsanyi Gyérgy (1921— ): fizikokémikus, egyetemi tanar, a kémiai tudoményok doktora. Abszorpcids spektroszképiai kutatasokkal foglalkozik. Varsanyi Irén (1878-1932): szinészn6,

a modern

magyar

szinjdtszds- egyik wUttdrdje. — Mint a Vigszinhaz tagja ~ francia bohdzatok érzelmes | nodalakjaival vonta magara © a figyelmet. Késdébb tarsa- | dalmi dramak hésndit alakitotta

nagy

mitivészette]l,

Vars6: — Warszawa, Lengyelo. fév.-a. Varséi Nagyhercegség : a napdleoni haébortk idején az 1807. évi tilsiti békében kététt megdllapodassal 6sszhangban a kordbban Poroszo.-hoz tartozé lengyel teritletekbél létesitett Allamalakulat. Teriilete 1809-ben a korabban tartozd

lengyel

teriiletekkel

béviilt.

Elén

A Franciao.-gal szemben

fiiggd helyzetben levé ~ a napdleoni hadsereg f6 felvonuldsi teriiletévé vAlt az Oroszo. elleni habort elékészité szakaszAban. Az itt szervezett lengyel légiédk részt vettek

Napéleon hadjarataiban. Az 1814—15. évi bécst kongreszszus

teriuletét

Ausztria,

totta fel. varséi szerzodés,

Oroszo.

Varsdi

valamint

a nyugati

imperialista

lalt

elutasité

magatartésa.

Ilyen

kériilmények

kézétt

sziikségessé valt, hogy a békeszeret6 Allamok megfeleld intézkedéseket tegyenek biztonsdguk biztositasa és az eurépai béke fenntartasa érdekében. A zart katonai esoportosulasokkal ellentétben, a szerzéd6 Allamok a ~t nyilt

szerzédésnek

nyilvanitottak,

amelyhez

csatlakoz-

hatnak tdrsadalmi és Allamrendszeriikre valé tekintet nélkiil mindazok az dilamok, amelyek a szerzddésben valé részvételiikkel készek hozzaéjarulni a békeszeret6 allamok erdfeszitéseinek egyesitéséhez a béke fenntartasa és a népek biztonséganak megérzése érdekében. Ugyanakkor leszégezték, hogy egy altalanos eurdpai kollektiv biztonsdgi szerzddés aldirasa esetén a ~ érvényét veszti. A szerzédé allamok megallapodtak abban, hogy nemzet-

kérdésben;

az

Frigyes Agost sz4sz kirély allt.

nédvekedése,

k6zi kapesolataikban — az ENSZ Alapokmanyaval désszhangban — tartézkodnak az erdvel valdé fenyegetéstol, il]. annak alkalmazdsatd6l, tanacskoznak egymassal valamennyi, a szerz6d6 feleket k6zdsen érinté nemzetkézi

érzelmek rendkiviil gazdag skélaj4t nyujtva. Legnagyobb sikereit Ibsen, Csehov, Shaw, Brdéddy, Herczeg és Moln4r darabjaiban aratta. . — Irod. RibiS.: V.I. 1957. Varsanyi Pal (1902— __): grafikus. Szabadiskolaban tanult. A grafika minden Varsényi Irén A4gdt miiveli, kiil6nésen a fa(Vadd4sz Miklés rajza) metszésben ért el jelentés eredményeket. Mutivészetében a munkdsosztaly igazdért szallt sikra. Ismert alkotésai k6zé6 tartoznak Petdéfi-, Ady-, és Jézsef Attilaillusztraécidi.

Ausztridhoz

vetkezett

hatalmaknak a katonai tomb6k felszamolasa és a kollektiv biztonségi rendszer megteremtése kérdésében elfog-

és Poroszo.

Bardtsdgi,

k6z6tt

osz-

Hgytittmiikddési

és

Kélesénos Segélynyujtast Szerzddés: az SZU, a Lengyel Népkoztarsaség, a Roman Népkéztdrsasig, a Német Demokratikus Kéztdrsas4g, a Csehszlovék Szocialista Kéztarsasdg, a Magyar Népkéztarsasag, a Bolgar Népkéztdrsasd4g, az Alban Népkéztarsasag k6z6tt, a megnevezett Allamok varsdéi tandcskozésén 1955. maj. 14-én aldirt bardtsdgi, egylittmtikédési és kélesénés segélynyljtdsi szerzédés. (Ténylegesen 1955, jun. 5-én a ratifikéciés okmanyoknak a Lengyel Népkéztarsasag kormanyanAl valé letétbe helyezésekor lépett életbe.) A ~t 20 esztendére kététték azzal, hogy mindaddig, amig a felek a szerzédést a lengyel kormdnyndél fel nem mondjak, automatikusan ujabb 10 évre marad érvényben. Az NDK kormanyanak a szerzédés alairésakor tett nyilatkozata. értelmében az egységes német Allam létrejétte utan hataélyukat vesztik akét német Allamnak az egyesiilés elétt bar-

mely katonai-politikai szerzédésben, ill. megdllapodaésban vAllalt kételezettségei. A szerzédés aldfrasakor a Kinai

az

dOszinte

egyiittmtikédés

szellemében

készek részt venni minden nemzetk6zi akcidban, amelynek célja a nemzetkézi béke és biztonsdg biztositasa, torekedni fognak olyan hatékony intézkedések elfogadasara, amelyek az altalanos leszerelést és a tomegpusztité fegyverek betiltasanak ugyét szolgaljak. A~ alairdi kételezték magukat arra, hogy nem vesznek részt olyan koalicidkban, ill. szévetségekben, amelyek céljai nem AllInak

ésszhangban

a ~

céljaival,

valamint

arra, hogy

térekedni fognak az eurdédpai kollektiv rendszer létrehozasara. A szerzddés 4. cikkelye kimondja, hogy amennyiben ,,... valamely Allam vagy Allamcsoport LEurdépaban fegyveres tamadast intéz a szerzédésben részt vevé egy vagy tobb Aallam ellen, a szerzédésben részt vevé minden dllam az Egyesiilt Nemzetek Szervezetének Alapokmanya 51. cikkének megfeleléen, az egyéni vagy kollektiv énvédelem jogd4nak megvaldsitasaképpen egyenként és a szerzédés tébbi tagallamaval valéd megeg yezés szerint minden sziikségesnek mutatkozé eszk6zzel, a fegyveres erdk alkalmazasat beleértve, azonnali segitséget

nyujt

a megtamadott

allamnak

v.

Allamoknak.”’

A szerzédés végrehajtasava] kapcsolatban felmeriilé kérdések megvizsgélasa céljabél megalakitotték a ~ tagAllamainak Politikai Tanacskozé Testiiletét. Létrehoztak a ~ tagdllamai Egyesitett Fegyveres Erdéinek egyesitett parancsnoksagdét (1960-t61 a féparancsnok: A. A. Grecsko, az SZU marsallja). A foparanesnok mellett mtik6d6 térzskar székhelye Moszkvaban van. A szerzéd6 Allamok kételezték magukat, hogy a ~ védelmi céljain tul fejleszteni és erdsiteni fogjak a tagdllamok gazdasdgi és kulturalis egyiittmtikd6dését. — A~ tagallamai a békés egymas mellett élés politikajat kovetve, szamos konstruktiv javaslatot tettek a nemzetk6ézi fesziiltség enyhitése érdekében. [gy a Politikai Tandcskozé Testiilet nyilatkozatai tobbek kézétt felvetették az eurdépai kollektiv biztons4gi rendszer megteremtésének sziikségességét, tamogattak az SZU kormanyanak az Altalanos és teljes leszerelés

kérdésében

tett

k6zép-eurdpai atommentes

erdfeszitéseit,

valamint

Svezet létrehozdsénak

a

tervét

(— Rapacki-terv), javasoltak a NATO-orszdgok és a ~ tagallamai k6z6tt megnemtamadasi szerzddés megk6étését,

a

katonai

t6émb6k

kélesénés

felsza4moldsdt

stb.,

amelyek mind az eurépai, mind pedig a vilaghéke biztositasat kivanjak szolgalni. varséi szdévetség, 1707: JI. Péter orosz car és II. Rdkéczi Ferenc szévetsége. 1707. szept. 15-én k6totték meg Varséban. Ettél kezdve II. Rakéczi Ferenc Allandé kévete I. Péter udvar4ban a ~ szellemében tartotta fenn a kapcsolatot a szabadsdghare és Oroszo. kéz6tt. I. Péternek a poltavai gyézelem utdn lehetdésége nyilt,

hogy katonai segitséget helyezzen kilatasba. Rakdezi 1711 elején a segitség részleteinek I. Péterrel valé megtargyalasara utazott Lengyelo.-ba. A kézben tudta nélkiil megk6tétt szatmdri béke, XIV. Lajos elzarkdézasa az orosz—francia szovetség gondolata elél s a térék6k tamadasa I. Péter ellen végleg meghitsitotta a ~ terveinek valdéra valtasat. — Irod. PerényiJ.: II. Rakéezi Ferene és I. Péter diplomaciai kapcsolatainak kezdetei. A magyar—orosz torténelmi kapesolatok. 1956. Varszinhaz : az elsé allandé készinhaéz Bp.-en, a budai Vérhegyen. A karmelita rend feloszlatasa utan II. Jdézsef rendeletére a karmeliték templomat 1786-ban szinhazza alakitotték

tarsulat

at Kempelen

jatszott

benne.

Farkas

tervei

1790-t61

96-ig

szerint.

Német

idénként

fel-

lépett Kelemen Laszlo elsé magyar tarsulata is. 1800-ban Beethoven budai hangversenyét itt tartottak. A pesti

Nemzeti Szinhéz megnyitasatél, kiilénédsen a nagy pesti szinhazak mtiké6désének meginduldsatél 1924-ig kilénb6z6 tarsulatok hosszabb-révidebb ideig tarté vendégszerepléseinek, kamaraeldadasoknak stb. szinhelye volt. A Var ujjaépitésével a ~at tervezik Buda allandé szinhazavaé atalakitani. Varus,

Publius

Quintilius

(kb.

i. e.

53—i.

sz.

9):

rémai hadvezér. I. sz. 7-ben Germania provincia helytartdéja lett. A rémaiak erdszakos uralma a helyi lakoss4g felkelését valtotta ki, amelynek vezetdje Arminius volt. I. sz. 9-ben ~ seregét a felkeldk a teutoburgi erddébe esaltak és szétzuztak ; ~ dngyilkos lett. Varvilgy : 6tk., Veszprém m., keszthelyi j. L: 2030 (1960). Va.: Lesencetomaj. vas, Fe: a vascsoportba tartozé kémiai elem. Rendszama: 26, atomstlya: 55,85. A legfontosabb fém. Az ember régéta ismeri és haszndlja (— vaskor). Tiszta allapotban fényes, fehér, lagy, j6l nyujthatd. Felhevitve mar olvadaspontja (1535 C°) alatt meglagyul, kovacsolassal alakithatéd, a kovdcsolt darabok désszehegednek.

A hémérséklet valtozdsdval ved; 768 O°-ig az alfa-~

mddosulatvaltozast szenallandd, ez magnesezheté

(ferromdagneses), 768 C°-on magnesezheté tulajdonsagat elveszti (paramdgnessé valik). 906 C°-on, majd 1401 C°-on kristalyszerkezete megvaltozik. Sok elemmel 6tv6zheté, legfontosabbak szénétvézetei. A megolvadt ~ sok szenet képes oldani, a kialakul6 ~—szén 6tvézet tulajdonsagai részben a szén mennyiségétdl, részben a keletkez6 kristalyszévet-elemektél fiiggden nagyon valtozatosak. Kémiai szempontbdl nem ellenalléd elem. Szaraz levegén hevitve csak 1000 C° k6riili hémérsékleten ég el vasoxiddaé (Fe,O,), nedves levegén azonban viszonylag gyorsan oxidalédik (— rozsddsodds). A rozsda nem alkot osszefiigg6 bevonatot a ~targyak feliiletén, ezért nem véd, a folyamat a rozsdaréteg alatt tovabb halad, mig a ~targy esetleg teljes egészében vasoxidhidratta (FeO - OH) alakul at, és vérdsbarna szinti porra hull szét. Az izzds hémérsékletén a vizet elbontja, savakban hidrogénfejl6dés

kézben

Vasarhelyi

616

Varszinhaz

oldddik.

Vegyiileteiben

két-, harom-,

néha

hatvegyértéku. Kétvegyértékt vegyiileteit ferro-, a haromvegyértéktieket ferrivegyiileteknek is mnevezik. Egyike a természetben legelterjedtebb elemeknek, szinallapotban azonban csak a Féldre hullott meteoritok-

ban talalhaté. Legfontosabb ércei a vérdés-~érc (— hematet), kémiai nevén ferrioxid (Fe,0,); a mdgnes~ére (— magnetit), kémiai nevén ferro-ferrioxid (Fe,O,), a

—+limonit, valtozé viztartalma ferrioxid (Fe,0O,.H,0), a~pdét (— sziderit) ferrokarbonat (FeCO,). ~gyartasra kézvetlenul nem hasznalt ~ére még a —> pirit, ~diszulfid (FeS,). — Hlédllitdsa érceibél a legfontosabb nehézipari folyamat, lényegében a ~oxid redukdéldsa szén segitségével (— kohdészat). Ipari célokra nem tiszta ~at,

hanem széntartalmu és kilénb6zé fémekkel 6tvéz6tt ~féleségeket gyartanak (—nyersvas, —acél). Szin~ kohaszati uton nem 4llithaté eld, csak vegyészeti eljarasokkal, kisebb mennyiségben. Kohaszati uton eldallitott, gyakorlati szempontbdl tiszta ~ pl. az —armco-vas, amelynek ~tartalma kb. 99,85%. (> még vasércbdnyéseat, — éntétt vas)

Vas Istvan (1910— ): kélté, mifordité ; Kossuthdijas. Elsé verskétete Oszi rombolés cimmel jelent meg 1932-ben. Versei éles tiltakozdssal vdlaszoltak a kizsak-

manyolas, a fasizmus uralmi rendszerére. sdgrol,

1935;

Menekiil6

Muzsa,

(Levél a szabad-

1938).

Felszabadulas

utdn megjelent verskétetei: Kettés érvény (1947), Rémai pillanat (1948), A teremtett vildg (1957 — valogatott versek), s az eszmei fejlédéséré1 taniskodé Rapszddia egy 6szi kertben (1960). Mtiforditéi munkassd4ga sokoldalu és kiemelkedé (Villon, Racine, Shakespeare, Goethe, Schiller, Thackeray,

A. France, Apollinaire,

O’ Neill stb.;

lirai mtiforditasainak gytijteménye: Hét tenger éneke, 1957). Egyéb mtivei: Hlveszett otthonok (1957) — énéletrajzi visszaemlékezés ; T'risztén (1957) — drama (Lllés

Endrével tott

egyiitt);

esszék,

Vasa:

Bvek és mtivek (1958) —

kritik&k,

tanulmanyok

dsszegytij-

stb.

— Vaasa

Vasad:

6tk., Pest m., monori j.

L: 1810 (1960). Va. :

Monor. Mezdégazdasagi szakiskola. Vasa-dinasztia : svéd uralkodécsalad

1523-t6l 1654-ig. Elsé képviseldje I. Gusztav (ur. 1523—60), utolsé Krisztina (ur. 1632—54). A~ I. Gusztav unokaja, III. Zsigmond és fiai révén Lengyelo.-ban is uralkodott (Waza) 1587-t61 1668-ig. Utolsé lengyelo.-i uralkoddéja II. Kazmér volt. 1606-td1 székhelye Vaasa volt. vasalas: 1. (text) szévet nedves v. szaraz hé6megmunkdélasa gytirddések eltavolitasa, ill. a feldolgozis kézben egyes alkatrészek, egyes varrasi mtiveletek elékészitése és a végsé forma kialakitésa céljabdél. Elektromos v. gézfitést, esetleg gézélés kézi vasalékkal, Ujabban ho-

mérséklet-szabalyozé vasalékkal, elektromos présekkel és gézprésekkel végzik. — 2. (mtisz) fabdl készilt szerkezetek

vas

vas

alkatrésszel

szerkezeti

szegezése,

elemek

hordéra

valé

megerésitése,

felszerelése.

vasabrones

Pl.

ill.

ladara

szerelése,

azokra

vaspant

ajtokra,

abla-

kokra vas forditépantok, z4rak stb. felszerelése. Gytijtéfogalomként az ilyen felszerelendé szokas ~nak nevezni.

vasszerkezeteket

is

Vasalja: 6tk., Vas m., kérmendi j. L: 570 (1960). vasar : eredetileg az a hely, ahol az eladok és a vevok meghatdrozott idédkézénként adasvétel céljabdl dsszegyltiltek. Az idészakos, legtébbszér vallasi innepek alkalmabdél rendezett (orszagos v. nemzetk6zi) ~oknak kiul6nésen a kereskedelem kezdeti korszakaban volt nagy jelentéséguk, amikor az eladék és a vevék kézétti rendszeres érintkezés nehézségekbe titkézétt. A kapitalizmus fejlédése sora4n a nagybani kereslet és kindlat a tézsdén. dsszpontosult, és igy a ~ elvesztette elsddleges jelentdé-

ségét a gazdasagi élet alakulasa szempontjabdl. Bizonyos fajtéi azonban napjainkig megmaradtak: igy pl. a heti és orsz4gos ~ok, amelyek egy-egy varos és kérnyéke életében mind a termelék, mind a fogyaszték szempontjabé] fontosak. A nemzetkézi kereskedelemben ma is lényeges szerepiik van a kidllités jellegi nemzetkize ~oknak,

az éruminta~oknak.

Ezeken

az eladé

és vevé

cégek a kiallitott mintaék alapjan kétnek egymassal adasvételi szerzédéseket (> még piac). Bp.-en minden évben ipari ~t tartanak, a leghiresebb nemzetkézi ~ a lipesei. vasaresarnok : fedett csarnok nagyobb varosokban, Altalaban élelmiszerek és fontosabb héztartdsi cikkek adasvéielére. Elénye a nyilt vdsdrtérrel szemben, hogy kénnyebbé teszi a higiénia kévetelményeinek megvaldsitasdt,

az

Arusitott

élelmiszerek

minéségének

megdéva-

sat, hatdésdgi ellendrzését, s a vasdrlékat és eladédkat megévja a kellemetlen iddjdrastél. (+ még szabadpiac) Vasarhelyi Andras (?—1526): énekszerzé, ferences szerzetes. Verse (Angyeloknak nagysdgos asszonya..:, 1508) a Jagellé-kori magyar nyelvti valldsos kéltészet legszebb alkotasa.

Vasarhelyi

Boldizsar

(1899—

):

mérnék

és kéz-

gazdasz, egyetemi tanar, a mtiszaki tudomanyok doktora, Kossuth-dijas. Kiterjedt szakmai munkasségot fejt ki az Ut-, vasutépités és tervezés targykérében, valamint a kézlekedés alapveté tudomaényos kérdései terén.

Vasarhelyi

617

vasheton

Vasarhelyi Pal (1795—1846) : a legjelentésebb magyar

Samuel szerkesztésében jelent meg 1834-t6]1 48-ig Kolozs-

mérnékék egyike, a Tisza-szabdlyozds tervének elkészitdje, Széchenyi munkatérsa és mitiszaki tandcsaddja, az MTA tagja. Elébb a Kérésék, majd a Duna vizrajzi térképezésén dolgozott (1826-té1), 1832-ben meginditotta az Al-Duna hajdézhatéva tételének munkAlatait, majd az al-dunai Széchenyi(vontatd) ut épitését

varott. — 2. vegyes tartalmu képes hetilap, a 19. sz. masodik felének egyik legelterjedtebb és legnépszertibb sajtédorganuma. 1854-ben inditotta Heckenast Gusztav.

(1832—37). 1833-ban készitette el élete f6 mtivét, a Tisza szabalyozasanak és a Tisza-vélgy Armentesitésének tervét. Megvalésitasdra a 19. sz. mdsodik felében keriilt sor;

2,3

millid

kh

korabban

haszndlhatatlan

teriiletet

biztositott a mezdgazdasagi termelésnek. A hidroldgia terén is jelentés elméleti tevékenységet fejtett ki. — Irod. Horvath A.: A reformkor mérnéke. 1956. Vasarhelyi Zolt4n (1900— ): zeneszerzé és karmester,

Kossuth-dijas,

vanya,

1942

éta

a

érdemes

mtivész,

Zenemtivészeti

Kodaly

Fédiskola

tanit-

tandra.

1938—48 k6zétt kiilénféle munkdsénekkarokat vezetett és a Munkés Dalegyletek Szévetsége orsz4gos karnagya volt. 1947—50

kézétt ardla

elnevezett

~-kérus,

Pakh Albert (1854—67), Nagy Miklés (1867—1905), majd megsztinéséig (1921l-ig) Schdépflin Aladar kézremukddésével Hoitsy Pal szerkesztette. Irodalmi része eleinte igen szinvonalas volt, munkatarsai k67é tartozott a korszak szamos jelentés irdja (Jédkai Mdér mint fémunkatars, Gyulai Pal stb ). Politikai kérdésekben igyekezett elkeriilni a hatérozott allasfoglalast. Népszertsége a 20. sz. elejété] fokozatosan csékkent, bar Schépflin Aladar révén a szazadeleji haladé irodalommal is kap-

esolatba keriilt. 1885-té] 1909-ig Politikait Ujdonsdgok cimen melléklapot adott ki. Wasarosbéc: 6tk., Baranya m., szigetvari j. L: 900 (1960). Va.: Henese-Hedrehely. Vasarosdombé6: ktk., Baranya m., sdsdi j. L: 910

(1960).

Vasarosfalu:

1949-tdl

ktk.,

260 (1960). Va.:

Gyér-Sopron

m.,

kapuvari

j. L:

Beled.

52-ig a Honvéd Miivészegyiittes, 1953—54 kézdtt a Beliigyminisztérium Enek- és Tancegyiittesének karnagya, 1955-tél 58-ig a Radiéd énekkaranak m4iivészeti vezetdje volt. Miivei: szimfénia, kdérusmtivek, népdalfeldolgozasok stb. Instruktiv mtivei: Hegediiiskola (Gabriel F.-cel egyiitt) és Az énekkari vezénylés médszer-

torkolata alatt. Malom. Téylagyar. Erdégazdasag. Térzslla*tenyészté Allomas. Mesterséges Termékenyité Fé-

tana.

allomaés.

Vasari, Giorgio (1511—74): firenzei festdé, épitész és muvészeti iréd. Andrea del Sarto tanitvanya volt, majd

Vasdrosmiske : 6tk., Vas m., sdrvari j. L: 740 (1960). Vasarosnamény: 6tk., Szaboles-Szatmar m., a ~i j. székh.-e. L: 3810 (1960). Atkeléhely a Tiszin a Szamos

Pietro

Aretino

tamogatta,

Roémaban

Michel-

Gimnaézium,

kérhaz.

kézigazgatdsilag

banyasztelepiilés.

1954-ben

Uj, modern

Pécshez

csatolt

lakételepek.

Vasas Kozponti Miivészegyiittes : vegyeskarbdl,

a Mediciek szolgdlataba allt. Szamos helyen megfordult, Velencében



Vasas: karbél,

felnétt-

és

gyermektanckarbél,

zene-

valamint

kis-

angeléval keriilt szorosabb kapecsolatba. Festett arcképeket (Lorenzo il Magnifico portréja), freskékat (Firenze, Palazzo Vecchio) és oltarképeket (Szt. Rdkus, Arezzo), melyeken a manierizmus hatasa figyelheté meg. Fonto-

opera-egyiittesbd] a4ll6 mtivészegyiittes. Az 1903-ban alakult Vasas Dalkérbél fejlédétt szakszervezeti kézponti egyuttessé (1950). A fasiszta ellenforradalmi rendszer

sabb

vett a szakmai

épitészeti tevékenysége:

a rémai

Villa Giulia, a

firenzei Palazzo Vecchio belsejének Atalakitasa és a firenzei Uffize palotajanak épitése. Hirnevét kilénésen irodalmi

munkasséga

tartotta

fenn.

A Le

Vite de’ piu

eccellenti Architetti, Pittori e Scultori Italiani (A legkivalébb olasz épitészek, festék és szobraszok élete) c. mtive (megjelent elészér Firenzében 1550-ben, majd kibévitve 1568-ban) az olasz muvészet torténetének egyik legfontosabb forrdsa, a muvészettérténeti tudomany elsé jelentés eredménye. Magyarul szemelvényesen jelent meg: Honti R.: G. V. A renaissance mesterei.

vasarjog:

a

feudalizmusban

kialakult

— regélélk

egyike; a kisebb kirdlyi haszonvételek k6zé tartozott. Vasart csak az uralkodé Altal adomanyozott ~ alapjan

lehetett tartani meghatarozott helyen és idében. A kapi-

idején

az

énekkar

lelkesité

énekével

rendszeresen részt

politikai megmozdulasokban, bérharcokban, eseményekben. Bartédk és Kodaly mtvein kiviil

szovjet kérusmtiveket

is megszdélaltatott.

1941l-ben

a

Jézsef Attila Favdgé c. versére irt kérus (Ottéd Ferenc zenéje) miatt a Zeneakadémidra hirdetett elédaddsukat betiltottak. 1944. marc. 19-e, Mo. néci megszallasa utan az énekkart is feloszlattaék, vagyondt elkoboztak. — A felszabadulas utén a Vasas-énekkar mar 1945 telén jelentkezett a Zeneakadémia romos termében. Az 1948-i centenariumi versenyen az Acélhanggal holtversenyben keriilt az elsé helyre. Enekkara egyre komolyabb fela-

datokat old meg. Operaegyiittese a rddid- és televizidk6zvetitéseken is sikert ért el (pl. Haydn és Mozart operaival). Vasasszonyfa:

6tk., Vas m., szombathelyi

j. L:

620

(1960). Va.: Salkéveskut-Vassurany. vasbértérvény : D. Ricardo munkabérelmélete nyoman F. Lassalle altal az 1860-as években megfogalmazott

talizmus kor4ban a vasérok engedélyezése az Allam (az illetékes minisztérium) kezébe keriilt. vasarlasi alap, vdsdridalap: adott idépontban a lakossag pénzbevételeinek aruk vasarlasara fordithaté része.

helytelen tétel, amely szerint a kapitalizmusban a munka-

Nem tartozik ide a szolgadltatasok megfizetésére, addfize-

bér

tésre, tagdijakra, megtakaritasokra stb. szolgalé jévedelemrész. Szocialista gazdasdgban az —drualap (a lakossag rendelkezésére bocsdétott arumennyiség) és a ~ egyenstlyat tervszertien biztositjak. vasarliéeré6: 1. a pénzegységért megvasdérolhaté arumennyiség. — 2, a pénzben kifejezett — vdsarlési alap ellenében megvasdrolhaté &arumennyiség. Arutermelés viszonyai k6zétt a kereslet alakulasa elsdsorban a ~ szinvonalatdél fiigg.

létfenntartaséhoz

vasarnap—hétf{6-vonal: — détumvélaszté

a

Csendes-dédceant

atszeld

vonal.

vasarnapi iskola : angol credetti, vallasoktatdst pdtlé intézmény. Hazdnkban az elsé 1846-ban létesiilt. A protestans egyhdzak ~i foglalkozdson a vasarnapi istentiszteletet pdtolték az iskolés gyermekek szamara. Jelentés szerepe volt (és egyes kapitalista orsz4gokhan ma is van) 2 x-allasos nézetek terjesztésében, az egyhazak befolyés4nak rdvelésében.

Vasarnapi Ujsag: tobb magyar hirlap cime. Fontosabbak: 1. ismeretterjeszté hetilap, amely Brassai

atlagos

nagysaga

nem

feltétleniil

haladhatja

szikséges

meg

a munkas

eszk6z6k

mini-

mumat, mert ennél nagyobb bérek esetén a munkdsok gyorsan szaporodnanak, és a novekvé munkaerékindlat leszoritané a munkabéreket a létminimum szinvonalara. Valdjaban a bérek alakuldsdt nem lehet a munkdsosztaély gyorsabb v. lassibb természetes szaporodésaval magyarazni, Ssa berek nagysaga tékés viszonyok kézétt meghaladhatja a létminimumot. Lassalle a ~ felallitasaval tagadta, hogy a munkdsosztaly gazdaségi harca eredmépyes

col

lehet, mert szerinte

munkabére

minimum

emeléséért,

felé tendél.

A ~t

a munkdsosztaly

hiaba har-

az

sziikségszertien

K.

Marx

biraélta

a A

1ét-

gothai

program kritikdja c. mtivében. — A lassalle-i ~ elmélete az 1870-es években Mo.-on is elterjedt. vasbeton : betonbdl és a betonba agyazott betonacélbd] all6é épitéanyag, amelyben a két anyag érintkezésé-

nél fellép6 feliileti kétés (tapadds) biztositja a szerkezet megkivant szilardsaég4t ; a nyomdst a beton, a hajlitast és a huzdst a betonacél vesri fel. Ezaltal a-~ minden igénybevételre alkalmas, egy darabbdl allé (monolitikus)

vasbeton

vasércbanyaszat

618

alj

A vildg vasérctermelése orsedgos bontdsban, az egy fényi lakossdgra vonatkoztatva és az dssatermelés sedzalékaban

épitédanyag, amely gazdasdgossdga folytan a vasszerkezeteket igen sok esetben kiszoritja. Elényei: konnyt formaézhatdésag, ttizbiztonség, vizzel szembeni ellenalléképesség, kis fenntartési kdltség; hatranyai: nagy énstly, repedési veszély, hé- és hangvezetés. Feszitett betonacélhuzalok

alkalmazdséval

feszitett ~

elemek

Orsz4ag

1956 —38 k6zti

elétt v. utan végzik, elé- v. uté-

Os OE COG pein oeeereietiads

statikai egylittmtikédését.

Bulgaria see

az elébbi

volt alkalmazottja — honositotta meg hazdnkban a 20. sz. els6é éveiben. A ~ szerkezeteket a magas- és mélyépitésben egyarant alkalmazzak lemez, bordaslemez, oszlop, gerenda stb. formaéjaban épiiletvazak, teherhordé szerkezetek,

fodémek,

hidak

stb.

épitésénél.

vasbeton alj : vasuti — talpfa helyett alkalmazott korszeri

vasbeton

gerenda,

melyhez

az

acélsin

faékkel,

esetleg kemény gumialatéttel és csavarokkal kapcsolddik. A~ asint az Aagyazathoz koti, ezzel biztositja a keréknyomas atadasat és egyben a sinpar kézeinek régzitését. Az eredetileg keményfabdl késziilt aljakat a tartésabb, gazdasagosabb ~ fokozatosan kiszoritja. vasbeton hid : olyan hid, melynek fétartéja vasbetonbdl késziil. — Irod. Béleskei—Csaba— Lang — Miticzki : Vasbetonhidak. 1959. vasbeton

oszlop:

korszerti,

nagy

szilardsdgu.

Vasco

da Gama:

ktk., Zala m., zalaegerszegi Egervar-Vasboldogasszony.

—Gama,

Vasco

j.

da

Vasegerszeg : 6tk., Vas m., sérvari j. L: 600 (1960). — Barokk stilust r. k. temploma mtiemlék. vasércbanyaszat: az a tevékenység, melynek soran a féldkéreg vastartalmu Asvanyait kitermelik és 6sszegylijtve Atadj4k a —kohdszatnak feldolgozds cé)jdbdl. A vas (Fe) a szilard féldkéreg negyedik leggyakoribb eleme; a fdldkéreg atlagos vastartalma a _ becslések

szerint mintegy 4,5%. A féldkéreg kilénféle tektonikai valtozdsai és a viz mozgasa helyenként feldusitjak a vastartalmat, s igy a foldkéreg kisebb, kérilhatarolt teriiletein a vastartalmu asvanyok koncentracidja eléri azt az értéket,

mely

kohaszati

uton

valé

k6ati

1000

...+.+%

Belgium

ecle
orsé

vezérérnagy ; a legalacsonyabb tébornoki rendfokozat, amely az ezredes

utén kévetkezik.

a ,,dandartabornok”’

elnevezéstii

a ~i rendfokozatnak. vezérsejt, csvicssejt ;a névényi

Egyes hadseregekben rendfokozat

felel

test névekedé

meg

ecsticsén

elhelyezkedé vékony falu, dus plazmatartalmu sejt. Gyors osztédéképességével eldsegiti a névekedést és a testgyarapodast. vezetékanyagok : (elektrotechnika) nagy villamos vezetéképességti (kis fajlagos ellenalla4su) anyagok, legink&abb vorésréz

v.

kdbelek,

aluminium,

sinek.

olesés4ga miatt

ill. a

TAvirdéd-



és

belélik

késziilt

huzalok,

tavbeszéldvonalakhoz



amelyhez

a rddidmtisort

nagy

teljesitményt

erd-

sitével taplalt vezetékhaldzattal juttatjak el dltalaban a helyi kézpontok studidjabél. Ezek a stuididk 6nalldé mtisort

is adhatnak,

Altalaban

azonban

a radidvevé-

készilékiikén vett kézponti addst tovabbitjak. vezetékjog : az energiatérvényben biztositott jog, melynek alapj4n a villamos mi az iizeme folytatasdhoz szlukséges

vezetéket

ingatlanoken

oly

és berendezéseket

médon,

hogy

azok

vezetéktarté oszlop, vezetékoszlop: szabad vezetékek tartészerkezete, amelyekre a vezetékeket porcelan- v. livegszigetelék kozvetitésével erdsitik fel. Anyaga katranyolajjal telitett fenydéfa, vas v. vasbeton. A vasoszlopok legelterjedtebb tipusai a racsos szerkezetti egyés kéttérzst kiviteliek. vezetési elektronok: szabad elektronok, amelyek elektromosan vezeté kristalyokban az aram hordozdi. A szabad elektron elnevezés arra utal, hogy a kristalyracs atomjai kézétt mintegy szabadon mozoghatnak. Ilyen értelemben jé kézelitéssel elektrongézként foghatdk fel.

Pontosabb targyalas esetén érielmezni kell a ~ un. kézepes szabad uthosszat. Egy fém elektromos vezetéképessége annaél nagyobb, minél. nagyobb a ~ szama és minél nagyobb ezek kézepes szabad withossza. (— még vezetése sév)

.

vezetési sav: elektromosan vezeté kristaly legmagasabb energiasavja. — A szabad atom (ill. ion) meghatarozott

diszkrét

energiaju

elektronokat

feldllithat

egyes

rendeltetésszert

haszndlatat tartésan ne akaddlyozza. A ~ ingyenes, de az engedélyes villamos mii kartéritéssel tartozik a veze-

tékek, ill. berendezések megépitésével és izemben tartasdval kapcsolatban az ingatlan tulajdonosdéra haruldé _karért.

vezeték nélkiili hiradastechnika : — rdédidtechnika

tartalmaz,

azaz

diszkrét energianivékkal rendelkezik (—» Bohr-elmélet, +kvantumelmélet). Kristélyos anyagban — amely nagysz4mu atombdl, ill. ionbdl épiil fel — a kb. azonos energianivék savokat alkotnak. Hgy-egy ilyen savhoz meghatérozott szamu elektron tartozhat (— Pauli-elv). A megengedett savokat un. Uliltott zédnak valasztjak el egymastol. A ~ legalsé energianivoit téltik esak

az

be elekironok,

elektronok

ezért kiilsé

képesek

elektromos

energidt

térbél

ezek

ami

4ltal

felvenni,

a kristaélyban szabadon elmozdulhatnak és — mint szabad elektronok — hordozdéi lehetnek az elektromos dramnak (— vezelési elektronok). Szigeteléanyagban a ~ teljesen tires, és az alatta levé teljesen betdltott, un. valencia- v. vegyérték-sévtdl olyan széles tiltott zdéna valasztja el, hogy nem juthatnak fel elektronok a ~ba. —

Félvezetdknél

is tres a ~,

de a valencia-savbdél



pl.

hémérsékletnévelés hatasara — felkeriilhetnek elektronok a~ba. (Ezért csdkken a hémérséklet névekedésével a félvezet6ék elektromos ellenallasa.) vezetéaramlas, fulddramlés; nagy sebességa, a troposzféra kézépsé rétegeiben uralkodé Altalanos levegéatvitel a mérsékelt

Ov frontalis

teriiletei

felett, kb.

magasségban. Iranyaéban vonulnak évi ciklonok és anticiklonok. vezet6k : (fiz) olyan

hévezetés),

hangot,

anyagok,

ill. az

8—10

a mozgé

melyek

elektromos

km

mérsékelt

a hdt

aramot

(> még

vezetik.

A rossz ~vet szzgeleléknek nevezziik. Az elektromos ~ — két kilonb6zé fesziiltségdi pont k6ézé iktatva — az aramot atengedik. Kiilénb6z6 anyagok kiilénb6zé mértékben j6 ~~. A vezetés mériéke az — elektromos vezetéképesség, melynek reciprok értéke az -—ellendllés. A tiszta fémek fajlagos ellenéliésa 10-* 2 cm nagysagrendt. J6 vezeté az

stb.

eziist,

A szigetelék

a réz, az aluminium,

fajlagos

ebonit, gyanta stb.). es6 anyagok a fél~.

ellenéll4sa

A 107-4—107-7

vezetéképesség : — elektromos

vashuzalt is hasznélnak.

vezetékes hiradastechnika : a hiraddstechnikaénak az a része, amely a hiranyag vezetéken térténé tovabbitasaéhoz sziikséges berendezésekkel és eljérasokkal foglalkozik. vezetékes radié : hangerészabadlyozéval ellatott hangszor6,

vezuyian

az

1019

2 cm

elektrolitok

2

cm

(iiveg,

tartoményba

vezetéképesség

vezir : arab, térdék méltdsdgnéyv. A tordkéknél a nagyvezir utani legfelsébb méltésdgok, az Allamtandcs tagjainak cime volt. Vezseny : 6tk., Szolnok m., szolnoki j. L: 1210 (1960). Veztiv, Vesuvio: mikidd vulkan D-Olaszo.-ban, Na5

poly kézelében;

1277 m.

Ve Gro)

Utolsé heves kitdrése 1914-

1

ben volt. 608 m magassagban

vulkanolégiai

megfi-|%

72 Se

gyeldéallomas. I. e. 73-ban ‘iorgio kérnyékén szélesedett ki a] Aw By Spartacus-féle rabszolga- |=SeKesi felkelés. I. sz. 79-ben kité- |=>7—

3

rése elpusztitotta Pompejit |Z és Herculaneumot. vezuvian, ?diokrész: uveg-, gyantafényt, sarga, sérgaszold szint, bonyolult

W\,

page

@

A Veztiv

yh

| Hf

V-fegyverek dsszetételti,

tetragondlis

rendszeri

zomok, prizmas v. piramisos kontakt-pneumatolitos Asvany.

szilikat.

Altalaéban

kifejlédést.

Jellegzetes

V-fegyverek : a németek Altal a II. vilaghdbort végén alkalmazott, nagy hatétavolsagt lovedékek, amelyekkel féleg Londont és mas angol varosokat tamadtak. A V- 1 (fau egy) piléta nélkiili robotrepiilégép, a V-2 (fau kettd) pedig folyékony hajtéanyagu rakétalévedék volt.

Via Appia : Rémabél Brindisibe vezeté dkori ut, melyet i. e. 312-ben kezdtek épiteni. Roma mellett siremlékek szegélyezték,. viadukt , voélgyhid : vélgy felett Atvezeté, leggyakrabban arkad- v. pillérsorokbdl allé hid. K6b6], acélbdél, vasbetonbél épitik. Legnagyobb nyilést az ,,Hurdépa-vélgyhid”’ 198 m-es, acélbdl késziilt k6zépnyilasaval (Ausztria) és a louisville-i (USA, Ohio 4llam) 196 m. Mo.-on a veszprémi ~ 45 m-es vasbeton ivhid.

Viala, Pierre (1859—1936): francia szdédlész (ampelolégus). Kwulénésen a filoxéra elleni hare meginditasaval és az amerikai szélévesszék franciao.-i meghonositasdval szerzett érdemeket. Fontos szdélészeti miveket irt.

Viareggio

[vidredzso]:

tengeri

fiirdé

és kikétévadros

K6zép-Olaszo.-ban a Ligur-tenger partjan, Lucca tart.ban. L: 45 400 (1960). Hires homokstrandja és szalléinak sora 3 km hosszan nyutlik el a tengerparti sétany mellett, folytatédik a szomszédos Lido di Camaiore és Forte dei

Marmi felé. Kézelében (5 km-re D-re) van Torre del Lago: Puccini villaéja a zenekélté sirjaval. viasz: alacsony olvadaspontu, szobahémérsékleten szilard, hidegen térékeny, melegen gyurhatdé, tapadds, fényes, a viznél kénnyebb anyag. Fé alkatrészei nagy molekulastlyu, egybazisi — karbonsavaknak nagy molekulastlyu, egyértéki —alkoholokkal képzett észterei. Ezeken

kiviil rendszerint

szénhidrogén

is van

szabad

benne.

sav, szabad

Kiilénbézé

alkohol

eredetti

és

fajtai

vannak. Legismertebb Allati eredeiti viasz a méh~, amelyet a méhek viaszmirigye termel és amely a lépek épitoanyaga. Fé alkotérésze a > palmitinsavnak egy 31 szénatomos alkohollal képzett észtere. A fehér, szagtalan, kristalyos kinai ~ az Ericerus pel-la és a Ceroplastes ceriferus nevti pajzstetvek terméke. A vizidllatok fartomirigyének valadéka és a cetveld is tartalmaz ~t.

A névényi ~ névények testének feliiletén kivalé sejtfaltermék ; a test védelmét szolgalja (viaszbevonat). Egyes névények béségesen valasztanak ki ~t, ilyen a karnauba~ (a Copernicia cerifera levelébél), a gondang~ (a Ficus cerifluabdl), a pélma~ (a Ceroxylon andicoldbdl) stb. A ~ gyertya, gyufa, lakkok, firniszek, padldé- és cipépaszta stb. készitésére hasznalhaté. viaszminta : precizids szoboréntvények stb. formaézaésaéhoz hasznaélt minta.

viaszmolyok : a mézelé méhet kaérosité rovarok. A nagy viaszmoly (Galleria mellonella) a lepkék (Lepidoptera) rendjének fényiloncék (Pyralidae) csaladjaba tartozik. Hossza 16—17 mm. A hazi méh legkartékonyabb ellen-

sége ; hernyédja a lépek megragdsaval,

a fiasitas kériil-

halézasaval nagy kart okoz. A kis viaszmoly (Achroea grisella) kartétele hasonlé, de a masik fajnal sokkal ritkabb. Erés méhesalédok alakitasaval, a kaptarak gyakori

tisztogataésaval, a tartaléklépek kénezésével

védekeznek

ellenik. viaszosvaszon : pigmentekkel

kevert lenolajkencével bevont pamutszévet. Feliiletére fényes lakkréteget szoktak felvinni. A mtanyag fdélidk és a mtanyaggal bevont textilanyagok fokozatosan kiszoritjA4k a hasznalatbdl. viasztabla : szélein kiemelkedé peremmel elldtott, belsé feliiletén

Vicenza

662

méhviasszal

bevont,

rendszerint

fa-, de

néha

igen diszes nemesfém vy. elefantcsont tabla. A feliiletet borité viaszra fém v. elefantesont irdvesszével irtak. A gérégoék és a rémaiak is hasznaltak. A kézépkor végéig, sét szérvényosan a 17. sz.-ig is haszndlatban volt.

Viborg [vibor]: 1. ési varos Daniaban, a Jylland-félsziget kézepén. Keriileti székhely. L: 23 300 (1960).

Roman stilust dém (12. sz.). Gép-, textil- és dohanyipar. — 2. Vupuri: kikétévéros az SZU-ban (OSZSZSZK), a Finn-6bél és a Szajma-csatorna partjan, Leningradtél

ENy-ra. L: 51000 A Szajma-csatorna

(1959). Fém-, fa- és élelmiszeripar.

k6éti 6ssze

a finn

tévidékkel.



A

12. sz.-ban alapitottak és a novgorodi feudalis kéztarsasag kereskedelmi telepe volt. 1293-t6l svéd birtok, az északi hébortu (1700—21) eredményeként Oroszo.-hoz keriilt. Jelentés forradalmi kozpont volt. 1917. szept. 17-t6l okt. 7-ig itt rejtézdtt V . I. Lenin. 1918-ban Finno.hoz keriilt. A szovjet—finn héborut lezaré békeszerzédés értelmében 1940-t6l az SZU része.

vibracié,

vibratio

):

mechanikai

— rezgémozgés

(>még vibrdtor). vibrafon: behangolt fémlapokbdél (acéllemezekbdl) 4ll6 iutéhangszer, melyet verdvel szdlaltatnak meg. A lemez elhaléd hangjat az alaerdésitett s vele rezonalé fémcs6 légoszlopa vibralva tovabb bugja. Jazz-, Ujabban film- és operettzenében is hasznaljak. vibrato » : az énekhang, valamint vonds és fuvdés hangszerek kitartott hangjanak hullamoztatasa, melyet az eldadé a hangmagassag csekély mértékt,

de szaporan ismétl6d6

megvaltoztatasaval

idéz

elé. Nagy befolyassal van a hang szinére és meleg hangzasara. A hangvételt érzelmesebbé mazasa érzelgdsen, kellemetlentil

teszi, de tulzott alkalhat.

vibrator : 1. szén- és érceldkészitésné] hasznalt gépi berendezés, lényegében sikjara merdlegesen mozgatott szita.

nagy rezgésszammal Teljesitménye nagy,

(500—3000/perc) mert a szitalap

ddélésszége a 25—35 fokot is elérheti. Fdéleg kis, 2 mm alatti szemnagysagok jé hatasfokkal torténd elkilénitésére alkalmazzak. — 2. egyes radidberendezések, kiilénosen autdéradidk energiaellatasat fedezé tapegységek alkatrésze. Tulajdonképpen rezgérugés dramszaggatd,

amelynek segitségével az akkumulator 4ramat masodpercenként kb. szazszor megszakitjak, ill. a tapegység transzformatoréra raékapcsoljak, v. arrdl lekapcsoljak. A transzformator ily médon a szaggatott, ill. atkapcsolt akkumulator-egyenfesziiltséget képes feltranszformélni és nagyfesziltségti valtakoz6 fesziiltséget Allit eld, amelybél egyeniranyitaés utjan (amit sziikség esetén ugyanazon ~ egy masik rezgé érintkezdje is elvégezhet) a késziilék muik6édtetéséhez sziikséges egyenfesziiltség eldéallithatd.

Minthogy a szaggataskor erés szikrazas lép fel, a~ rezgé érintkez6i rendszerint wolframbdl késziilnek. — 3. (ép) mechanikus v. pneumatikus razast kifejté épitéipari gép. Hatdsara a megrezgetett anyagban csdkken a feliileti fesziiltség és az anyagszemek belsé strldddsa, ezaltal az tomorebbé, sirtibbé vaélik. Alkalmazzaék

vaganyok rétegeinek

a betonutak,

talajanak, f5-, kavicsagyazatanak téméritésére,

oszlopok,

csévek

és burkoldleverésénél,

bunkerek iiritésénél stb. Vica : 6tk., Gyér-Sopron m., kapuvari j. L : 390 (1960). Va.: Beled. vice- : szddésszetételek elétagjaként a vele osszetett

fogalom

alarendelt

voltat

jelzi;

segéd,

he-

lyettes.

Vicente [viszeti], Gil (1470—1536): portugdl kélté, dramairé, a portugdél nemzeti dramairodalom megteremtéje. Negyvennél tébb szindarabj4nak kisebb részét spanyolul, nagyobb részét portugél nyelven irta. Vigjatékainak kivdlé jellemdbrazoldsaiban, szellemes parbeszédeiben, fordulatos cselekményében sokszor éles szatiraval adott kifejezést tarsadalombiraélatanak. Vicenza

[vicsenca]:

varos

#-Olaszo.-ban,

a

Monti

Berici E-i labéndl, a Bacchiglione-f. partjaén. ~ tart. (2722 km?, L: 615 500, 1961) székh.-e. L: 97 100 (1960). A fallal 6vezett évarosban sok mtiemlék, kézvik a gdt stilust székesegyhaz (12. sz.), a Teatro Olimpico faépiilete (Andrea Palladio terve szerint 1583-ban épiult), a Museo Civico ; a varos feletti kilatéhegyen a Basilica di Monte Berico. Fém-, gép-, textil- (selyemszévés), épitéanyag-, dtvés-, élelmiszer-, len- és kenderipar, butor-

gyartas, Vastti és kézuti csomdpont.

Vicenzai- Alpok

663

Vicenzai-Alpok,

Vicentini- Alpok: Olaszo.-ban a Keleti-

Alpok D-i szakasza, az Adige- és a Brenta-vélgy k6z6tt ;

2263

m.

Vichy [visi]: véros K6zép-Franciao.-ban, az Allier-f. mellett. L: 30400 (1959). Vasas-alkalikus hévvizérél ismert gydgyfiirdé. Itt alakult meg a II. vilaghabort idején Franciao. kapituldcidja utan a németekkel egyiittmutk6d6

kormény.

vichyi kormany: a II. vilaghabort idején Franciao. kapitulalasa (1940. jan.) utén a fegyversziineti feltételek értelmében az orszag D-i, Németo. Altal 1942. nov.-ig

meg

nem

szallt

teriiletén

alakult,

a németekkel

egylttmtk6édé babkormany (1940—44). Székhelye Vichy varosaban volt, élén Pétain elnék és egy ideig miniszterelnék,

valamint

Laval

miniszterelnék

Vickers— Armstrongs

lourn, Maffra) és feketeszénnel (Wohthaggi) ldtja el a fém-, gép-, vegy- és élelmiszeripart. Kdolajat talaltak Lakes Entrance vidékén. A mult szdzadban Bendigo aranybanyaészata lenditette fel. A vasut- és uthdlézat stra. Victoria, Tomaso Ludovico de; Vittoria (kb. 1548— 1611) : spanyol zeneszerzé. Olaszo.-ban élt, majd 1589-tél a madridi udvar karmestere volt. Mtivei az un. ,,Palestri-

na-stilus’’-t kévetik, de a sajatos, sétét spanyol hangot is megorizték. Miséket, motettékat, himnuszokat stb. irt. Leghiresebb mtive 6regkori Requiemje. Victoria regia : kétszikt, a tiindérrézsafélék (Nymphaeaceae) csalddjaba

Allottak.

Ltd. : a legnagyobb

ipari és repulégépgyart6

Vidats

monopoltékés

angol hadi-

csoport ; magjat

1867-ben Vickers Ltd. néven alapitottak. Szoros kapcsolatban all a Barclay-bankkal. 1927-ben szimos lednyvallalata alakult Nagy-Britannidban és kilféldén. 1959ben 473 millid dollaér aktivaval rendelkezett, 75 000 munkavallalét

foglalkoztatott.

Vico, Giovanni Battista (1668—1744) : olasz filozéfus, térténész és jogdsz. Térténetfilozéfidjaban megalapozta a k6rforgés elméletét. Az emberiség fejlédésés hdrom szakaszra

osztotta:

az istenek,

a hés6k

és az

emberek

korszakara. Ez utdébbi szakasznak a demokratikus kéztarsasag v. a monarchia és az emberek térvény el6tti egyenldsége felel meg. Az utolsé szakasz lezdruldsa utan szerinte ujra kezdddik az elsé. E térténelemszemlélet

egészében véve metafizikus és korlatolt, azonban haladast jelentett benne a tarsadalom egységes fejlédésének, valamint a torténelem objektiv térvényszertiségének elve. Ertékesek nyelvfilozdfiai megfigyelései, a népkéltészetrél vallott felfogasa is. Az ujkori Homérosz-kutatdsok egyik elsé 6sztonzdje volt.

Vicsegda : az Mszaki-Dvina mellékfolydéja az SZU-ban,

Victoria

regia

(levelek és virag)

tartozé, novény.

a dél-amerikai Amazonas f. holtagaiban honos Hatalmas, néha 2 m atmérdét is elérd, felkunko-

rod6 szélti, viz szinén uszé levelei és 25—40 cm atmérdjt illatos

virdgai

vannak.

A

virdgok

kinyilaskor

fehérek,

masodszor kinyilva halvany rézsaszintek, harmadik és utolsé kinyil4ésukkor pirosak. Nélunk csak botanikus kertek meleg vizti tiveghazaiban lathatd. vicuna, vikunya (Lama vicugna): a patasok (Ungulata) rendjének tevefélék (Camelidae) csaladjaba tartozé

kérédzé emldésfaj. Vadon él D-Amerika fennsikjain. A bennsziiléttek ési idék éta vadasszak ; sz6rébd6l szévetet készitenek. Vid : 6tk., Veszprém m., devecseri j. L: 290 (1960).

1130 km. Vizgytijtdje 122 800 km?. A Tyiman-hg.-ben ered. 959 km-es szakasza hajézhato.

Va. : Somlévasarhely.

vicsorg6é (Lathraea) : kétszikt, a tatogatdfélék (Scrophulariaceae) csaladjaba tartozd, levélzéld nélkiili n6vény. A halvénypiros viragt, husos szaru L. squamaria

Vida, Gheza (1913— ) : roman szobrasz, Allami dijas. Eleinte festének késziilt, mtivészi tanulmanyait Nagybanyan végezte. 1937-ben részt vett a spanyol polgar-

a féldbdl alig emelkedik ki, bukk, gyertyan, mogyoré stb.

hdboriban,

gyokerein

és grafikai munkdsséga egyardnt forradalmi szellemit. Monumentalis formakra térekv6 dinamikus alkotdsai a

éléskédik.

majd

Franciao.-ban

internalték.

Szobraszi

Victoria: 1. a gydzelmet megszemélyesité istennd a rémai mitolédgidban, a gérég —Niké megfeleldje. Temploma i. e. 294-ben épiilt a Palatinuson. — 2.

jak. Fontosabb

~

ddja (1957, relief), Ndtdzdk (1957), Parasztfe) (1957), Ba-

kirélyné

— Viktoria.

Victoria [viktério]: 1. varos Kanada Ny-i részén, Brit Columbia tart. székh.-e. Forgalmas kik6té a esendesécedni Juan de Fuca-szoros belsé végén, a Vancouver-

sziget DK-i partjan. L: 54 600, peremvarosaival egyiitt 125 500 (1956). Gép- és hajégyartas, faipar. Haldszat és halkonzervipar. Turistakézpont. Kozelében Esquimalt haditengerészeti kikété6. — 2. Hong Kong (kinai: Hsziang Kang) brit gyarmat févarosa a hongkongi sziget

E-i partjan. L : 1 000 000 (1959), tébbségitk kinai. Sokan élnek lakébarkdkon. A teraszosan épiilt modern véros a Victoria Peak (551 m) lejtdéin helyezkedik el. Szabad

kikétéje (~ Harbour) Kinaval élénk 4tmené kereskedelmet bonyolit le és a parti hajéz4s kézpontja. Brit haditengerészeti tamaszpont. Légikikétdje Kai Tak. Egyetem. — 3. az Ausztraliai Allamszovetség legkisebb tagdllama, a kontinens DK-i partvidékén. Ujabb adatok szerint

tertilete

227619

km?.

L:

2875400

(1960).

Ausztrdalia

népességének egynegyede él itt. Fév.-a Melbourne. L: 1 777 700 (1959), kik6t6varos a Port Phillip Bay partjan.

Népesebb vérosok még: Geelong, Ballarat (Ballaarat) és Bendigo. A Murray-f. alféldje és a termékeny parti sik-

modern

roman

szobraszat munkéi:

legjobb Felkelés

mtiveldéi k6zé sorol(1958),

Pintea

balla-

nydsz (1960).

Vidal de la Blache [... d6 14 blas], Paul (1845—1918) : francia geograéfus és kartografus. A rdéla elnevezett tajkutaté leirdéd féldrajzi iskola megalapitdja.

Vidats Istvan (1802 —83) : kézmtivesbél lett gépgyadros, az elsé mo.-i mezégazdasagi gépmthely, ill. gyar alapitéja. Lakatosmtthelyét Banat-Komldsrél (ma Comlosul Mare, Romania) 1842-ben Pestre helyezte. Ugyanakkor Réck Istvannal egyiitt vaséntémthelyt is alapitott. 1853-ban mar 2 vas6éntd és egy mezdégazdasdgi gépeket gydrté6 mtihelye volt, amelyet 1854-ben gyarra szervezett (80—90 munkast foglalkoztatott). Ekéket (az altala korszertisitett és széles kérben hasznaélt ekéket),

kaszakat,

rostaékat,

malmok

és

Vidats-

szeszfézdék

szamara gézgépeket, az 1850-es évek végén cséplégépeket, gézmalom-felszereléseket is gyartott, az 1860-as években pedig szivé-nyom6 szivattyukat is. A gyar vezetését

1858-ban

atadta

fidnak, Janosnak

(akinek

1873-i

halala utaéan a gyaér hamarosan elsorvadt), 6 maga kiilfoldi utazdsok utén 1862-ben Craiovdban (Romania) ala-

sabb hegye a Mount Bogong (1984 m) az Ausztral- Alpokban. Az éghajlat szubtrépusi. A Murray-folyon hatalmas viztérol6 (Hume Reservoir) épiilt. Gabona és gyiiméles terem a siks4gon, a belsé teriileteken Allattenyésztés és

pitott gazdasagi gépgyarat és gézmalmot. 1876 utan ez a vallalkoz4sa is hanyatlasnak indult. Vidats Janos (1826—73): a mdrciusi fiatalok egyike, honvéd szazados, negyvennyolcas parti politikus. Részt vett az 1848. mdrcius tizendtédiki pesti forradalomban, a Kézesendi Bizottmdny tagja volt, végigharcolta a

erdékitermelés

szabadsagharcot.

sag (Gippsland)

kivételével erdés hegyvidék.

folyik.

A banyaészat

Legmaga-

barnaszénnel

(Yal-

A bukaés utan révid varfogsagot szen-

664

videos

vedett, majd 1858-ban atvette apjatdl, ~ Istvantdl a gyar vezetését. 1865-tdl az orszaggytlés szélsébaloldalahoz tartozott, részt vett a honvédegyletek szervezésében. A kiegyezést kévetéden bekapesolédott a pénziizletekbe, az 1873-1 gazdasagi valsag okozta veszteségek miatt 6ngyilkos lett. video- : szdésszetételek elsé tagjaként egyes hiradastechnikai, a televizidtechnika kérébe tartozé megjeléléseknél hasznaélatos kifejezés, pl. videocsatorna==

képesatorna, videoerdésité = széles s4vu, hangolatlan erésité, vidikon = képbonté csé stb. vidikon : televizids képfelvevd csd, amely érzékenységében eléri a képortikont, de annal lényegesen egyszertibb felépitést, tehat olesébb is. Szemben a korabbi felvevécsévekkel fényérzékeny elemét nem a fény hatdsara elektronokat kibocsaté fotocella alkotja, hanem egy fotovezet6 réteg, amelynek villamos vezetédképessége a fény hatdsdra valtozik ; ez a valtozds hozza létre a képjeleket.

Vidin,

Viddin,

kikétév.

Bulgaria

torténelmi

magyar neve Bodony: a Duna jobb partjan,

ENy-i részén,

a romaniai Calafattal

szemben.

~

jaérds (3099 km?;

Vietnam

Vierwaldstatti-t6, Vierwaldstdttersee [firvaldstetterz6] , Lac des Quatre-Cantons [lak-dé-katr-kato ; a 4 kanton tava] : alpi t6 SvAje kdzepén, a négy erdés

kanton

Unterwalden



A

habort,

a@ nyomor,

a megoldatlan

munkanélkiliség

tarsadalmi

foglalkoztatték

jében (Big Parade, Mindennapi kenyeriink, Eszaknyugati dtjaéré, Hdboru és béke).

113,4 km?, 38 km hosszu, 1—6

Vidor

Mikléds

(1923—

):

ké6lté,

ird,

film-

mGfordité ;

Jézsef Attila-dijas. Kéltéként kezdte palyéjat az 1940-es évek

elején

(Félszdll

a

kéd,

1942;

Hatdéron,

1947;

Magdnbeszéd, 1958 stb. — versek). Regényei elsésorban a habortban felnétt nagyvarosi fiatalsdg életét érékitették meg

(Szdkédr,

1954 ; Kék korldt, 1955 stb.). Idegenek

c. regénye (1958) a II. vilaghabort idején Mo.-ra szakadt lengyel menekiiltekrél szdl. vidra (Lutra lutra): a ragadozék (Carnivora) rendjének menyétfélék (Mustelidae) csaladjaba tartozd, 1,5 m hosszisagot, 35 em vallmagasségot is eléré, karest termetti,

kurta

novényzettel békAk

prémje

labi

bendétt

mellett

értékes.

vizi

emlés.

meredek

£6 taplaléka

Eurdépdban

Folyék,

partjain

patakok

a hal. Témétt,

(Mo.-on

stiri

él. Vizirovarok, barnds

szinti

is), Azsidban,

B-

Schwyz,

km széles és 214 m mély.

sagbél 4ll6 orsz4g DK-Azsidban, a Hats6-Indiai-félsziget K-i részén. A két

L:

Halleluja,

(Luzern,

Viéte [viet], Frangois (1540—1603) : francia matematikus. Algebraval és geometridval foglalkozott. Altalanossa tette a bettikkel valé jelélést. Foglalkozott egyenletek grafikus megoldds4val, szerkesztési feladatokkal. sik- és gémbhéromszégtannal stb. Vietnam, Viet Nam: jelenleg két Allambdl: a Vietnami Demokratikus Kéztdérsasdgbdél és a Vietnami Kéztarsa-

Allamot a 17. Esz.-t6l D-re az 1954-i genfi szerzédésben kijelélt demarkacids

) hatarvonal vdlasztja el egymastél. E-on a Kinai

Népkéztarsasag,

Ny-on Laosz

és Kambodzsa hatdrolja. Ujabb adatok szerint

30

kérdések,

tébb



Szertedgazé 6blei (Alpnacher See, Kiissnachter See, Luzerner See, Urner See) messze benytlnak a helyenként 2000 m fdlé magasodéd hegységbe. Igen szép részei a Rigi és a Pilatus kilatéhelyeirél tekintheték at. K-i partjain fut a Gotthard-vasut és az Axenstrasse autdutja. A tavi hajézd4s f6 kik6téi (Luzern, Weggis, Vitznau, Brunnen, Fliielen, Stansstad, Kiissnacht) latogatott idulé- és kiranduldhelyek.

188 100 1959-ben) székh.-e. L: 29600 (1960). Iparosodé kereskedévaros. Mezégazdasdga féként dohdnyt és sz6lét termel. Haldszata és haziipara jelentés. — Régi telepiilés a ré6mai Bononia helyén. Sok emléke maradt az 1396-t6l 1878-ig tartott térék uralomnak. Vidor, King ; tkp. Wallis (1894— ) : amerikai filmrendez6. Palydéjét Th. Ince és. D. W. Griffith mellett kezdte.

,,Waldstatten’?

és Uri) hegyei k6zétt, 437 m magassagban,

terilete

millid

(1960

329600

évi

km?.

beeslés).

L:

kb.

Atla-

gos népstirtiség 92 fd/km?. A Vietnami

A Vietnami Demokratikus Kéztadrsasag cimere

K6zt.-hoz tek is.

tartoznak

a

Condor-szige-

TERMESZETI VISZONYOK. Ny-i hatéran, 2000— 2200 m tszf. a Vietnami-hegység lanca huzédik E—D-i iranyban. Legmagasabb pontja a kinai hatéron vonuld hegylancban a Phan-Si-pan (3142 m). A magas hegyvidéket R-on a Vorés-folyé vagja ketté, D-en a Mekong-delta részben mocsaras teriilete z4rja le. K-en keskeny parti siks4g huzdédik. A rendkiviil termékeny siksAgok (0— 200 m tszf.) teszik ki teriiletének 43% -At és itt 61 a lakos-

sig 93%-a.



Eghajlata a DK-azsiai

monszun

hatdsa

alatt Allé trépusi éghajlat. Jellegzetessége, hogy féléves esapadékos idészakot (Aprilis—oktéber) féléves szAérazabb idészak kévet. A csapadék évi dtlaga a siksAgokon 1500—2000 mm, a hegyvidékeken helyenként meghaladja a 3000 mm-t. A hémérséklet évi ingadozdsa E-on 12 O°, D-en csak 4 C°. Folyéi béviztiek, zémmel nagy esésti, révid hegyi folyék. Két legnagyobb folyéja

a hatdrokon

kiviil

ered.

FB-on

a

Voérés-folyd

(Song-Koi) 475 km, D-en a Mekong 220 km _hossztsdgban folyik teriiletén. Felszinének kézel felét trépusi éserdék boritj4k. Ertékes haszonfai: vas-, kAmfor-, babérfa stb., nagy bambuszerdék. A magasabb régiékban a mérsékelt Svi lombhullaté erdék és a fenydk is megjelennek. — Asvdnyi kincsekben gazdag. Szénkészlete

cink-,

tulnyomé

6n-,

részében

mangén-,

vas-,

antracit.

Jelentés

wolframkészletek

arany-,

vannak

teriiletén.

Afrikéban taldlhato. A Csendes-dcein E-i partvidékén él a tengeri~~ (Latax lutris) ; értékes prémjéért mar majdnem kipusztitottak. Vienne [vien]: folyé Franciao.-ban, 372 km. A Francia-kézéphegység ENy-i részén ered, Saumur felett torkollik a Lotre-ba. Vientiane: Laosz févaérosa a Mekong-f. bal partjan. L: 138000 (1959). Kereskedelmi (fa, mézga, gyanta,

gyapot, selyem, brokat) kézpont. Textil-, fa- és élelmiszeripar. Hiresek pagodai. Laosz legfontosabb légikikétdje. Vierkandt ([firkant], Alfred (1867—1953): német kulturfilozéfus és szociolédgus ; sokoldali rendszerezé munkdjaval hosszu idén at a német polgari szociolégia vezet6 alakja volt, a nagy hatdsi Szocioldégiai Szdétar szerkesztdje.

TORTENET. A~i nép ései kb. azi. e. 1. évezred derekAn

vandoroltak

be E-~ba,

ahol

az i. e. 3—2.

sz.-ban

megalakult a Nam Viet dllam, amely azonban révidesen kinai fennhatdésag al& keriilt. A 10. sz.-ban a kinai uralmat felsz4molték, s a 11. sz.-t6l az Ujonnan szervezett

Daj Viet dllam DK-Azsia egyik legerésebb kirélységa lett. A 16-18. sz.-ban azonban a feudalis anarchia meggyengitette, a kirdlyok kézponti hatalma megrendiilt, s a tartomdény urak kezébe keriilt a tényleges hatalom. A 18.sz. végén nagy erejti parasztmozgalom bontakozott ki, a felkelések kéziil a Tajson testvérek vezetése alatt

4ll6 volt a legjslentésebb. A 19. sz. elején Gia Long kirdlynak

(1802—20)

sikeriilt helyredllitania az orszag egysé-

gét, s azt ~nak (Dél orszdga) nevezte el. 1858—85 kézétt a franci4k meghdditotték és 3 részre osztottak ; D-i részén létestilt Kokinkina (Nam Bo) gyarmat, kézépiitt

Vietnam

Annam

665

(Bak

Bo)

protektor4tus,

E-on

Tonkin

(Trung

Vietnam

vé tették. A ~i nép ellendllasa a francia gyarmatositékkal szemben 1913-ig nem sztint meg, s ujbol fell4ngolt az

tében stlyos éhinség pusztitott. 1944-ben megkezdédétt a@ ~i néphadsereg szervezése, és széles kori partizanhare bontakozott ki. 1945. marc.-ban a japanok eltavolitottak a francia hivatalos személyeket és az annami csa-

I. vilaghdéboru

szar, Bao-Daj uralma alatt proklamé]tak ~

Bo). 1887-ben valamennyit az Indokinai Szévetség részéidején (1916).

1925-ben

széles kért, szer-

vezett nemzeti felszabaditéd mozgalom kezdédétt, amelyben mar a fédldért harcoléd parasztsAg mint té6megerd mellett lassan a mozgalom vezetdjévé valé proletariaétus is részt vett. 1930. jan.-ban megaJakult Vietnam Kommunista Partja, amely nov.-ben felvette az Indokina Kom-

“SN

Dien

eZ,

>

Bien Ph

,

pee as

ee

5

2 te Hanoi @

‘, SS

Re

:

i= ye

ene Haiphong—

Nam Din PES

Ninh ein

gy, a

7) if .% ———s

Ne

7 ti

©

i

py ee

Vat

VIETNAMI

Lung Prabang + 2213, 37 Thanh Bos A

2817 7

2

(0)

‘N

(Avge

Nong Khar

\\

Sa

Bye

sa

70M Loe

'

Fegyversziineti vonalgs |

SE=

(1954)

=

. ona Muong NongNona AMsHuelaSA S HS

4

ee ome

/ pangrek

—{“

Poulo

or

Sa

05FCr cto Ware

Vietnam

munista

Partja nevet.

1930. szept.-ben Tonkinban

nép-

felkelés zajlott le a kommunistaék vezetésével, tandcshatalom alakult, amelyet a franciék a feudélis urakkal szovetkezve levertek. Ebben az évben a felszabadité hare

ujabb. hull4ama kezdédétt, amelyet a francia gyarmati hatdésagok esak a legvéresebb eszk6zékkel tudtak leverni. A francia népfront 1936-i gyézelme utan a kommunista part egy idére legalissé valt. Franciao. kapituldcidja (1940. jun.) utan ~ot a francia kézigazgatds fenntartdsa mellett Japan szallta meg, ami egyiitt jart a japan im-

perialistak érdekeinek fokozott érvényesitésével. A demokratikus erdk harcot folytattak a japan megszaéllék és a francia gyarmatositdk ellen. 1941. m4j.-ban a kommunista part kezdeményezésére

fel, majd

kényszeritették,

csapatok

nyomultak

be,

majd

1949-ben

visszaiiltették

a trénra

az

hogy

a ,,szennyes

haborut”’

befejezésére

és az indokinai kérdés rendezésére elfogadja a békés nemzetkézi targyaldsokat. 1954. jaJ.-ban a —genfi értekezlet rendelkezései értelmében ~ot az Esz. 17°-a mentén

tésa

=

angol

zoéndra

osztotték,

s eléirtak,

hogy

két

éven

beliil

altalanos népszavazast kell rendezni az egység helyreAllitasdrdl. A hdbort besziintetése utan E-~ban a Vietnami Demokratikus Kdéztarsasag nagyaranyu békés épitémunkat kezdett és 1956-ban’ befejezte az 1953-ban elfogadott fdldreformtérvény végrehajtasat. 1961-ben megkezdédétt az elsé étéves terv végrehajtasa. — Ugyanakkor D-~ban a kormany az USA-ra tamaszkodva az orszag végleges szétszakitasat célzé politikaba kezdett. Bao Daj csaszar lemondatasa és a kéztarsasag megalaki-

Nakhon Ratchasima oe

D-en

allitottak

két

+7

(Korat)

mintang,

szept. 23-4n a francia csapatok megkezdték az orszag megszallasét. Elfoglalték Saigont, majd D-~ nagy részét. Ennek ellenére az 1946. jan.-ban tartott elsé orszagos valasztasokon a Viet Minh szerezte meg az abszolut tobbséget. Mare.-ban Ho Si Minh vezetésével megalakult a kormany. 1946. marc.-ban és szept.-ben megegyezés jott létre, melyben Franciao. elismerte ~ figgetlenségét a Francia Unidé keretei kézétt. 1946. dec.-ben azonban a francia hadsereg Ujabb Altalanos témadasba kezdett, amelynek soradn megszallték az orszag jelentdés részét. 1948-ban az elfoglalt tertileten franciabarat ellenkormanyt 1945-ben eltizétt Bao-Daj csdszart. A néphadsereg egységei azonban iddkdézben megerdsédve — technikai felszerelésiik elmaradottsaga ellenére — egyre stlyosabb csapasokat mértek a francia gyarmatierdkre és 1950 dészétél keziikbe ragadték a kezdeményezést. A stlyos francia veszteségek és kiilénésen az 1954. maj.-ban Dien Bien Phunal elszenvedett vereség a francia kormanyt arra

a:

Vr

,,fiiggetlensé-

gét’’. 1945. aug.-ban altalanos népi felkelés robbant ki, melynek eredményeként szept. 2-4n kikidltottak a Vietnami Demokratikus Kéztarsasag megalakulasat. Nem sokkal késébb a japan csapatok szétverésének cimén E-on kuo-

létrejétt a hazafias erd-

ket téomérité Viet Minh szervezet (Vietnami Figgetlenségi Liga). 1944—45-ben a japan rekviréldsok kévetkez-

utén

Ngo

Dinh

Diem

mint

az

un. Vietnami

K6z-

tarsasag elnédke gyakorlatilag diktdtori hatalmat szerzett. 1956. marc.-ban a genfi egyezménnyel ellentétben nem. tartottak meg az orsz4g egyesitésének kérdésérél a népszavazast, hanem ehelyett kilon alkotmanyozdé gytilési vdlasztasokat rendeztek. Altal4nos hajsza kezdédott a baloldali szervezetek és személyek ellen. Miutdn 1956. apr.-ban a francia katonaségot kivontaék, a kormany — melyet mar ekkor is szoros szdlak fiztek az USA-hoz — kijelentette, hogy nem hajlandé teljesiteni a francia kormany 4ltal a genfi egyezményben vaAllalt kételezettségeket. Ngo Dinh Diem kormanya leverte a franciabarat elemek 1956-i lazadasdét, majd deklaralta kilépését a Francia Unidbdl. 1959-tdl nagy erejii népmozgalom bontakozott ki az USA-ra tamaszkodé kormany ellen, amelynek eredményeként az 1959. okt.-i tomegmészarlas és az 1960. nov.-i felkelés leverése ellenére 1961. apr.-ban az orszag jelentdés része (Mekongtorkolat) a partizénok ellenérzése ala keriilt. Az USA kiilonleges katonai egységeket és jelentés segélyt bocsaétott a kormany rendelkezésére helyzete megszilarditasa érdekében. Az 1962-ben mar 10000 fdényi amerikai , tanacsadéval”’ kiegészitett dél-vietnami hadsereg egyre szélesebb

kéra,

de eredménytelen

hadmtiveleteket

foly-

tat a kormaény megdéntéséért és a ~ demokratikus egyesitéséért kiizd6 partizanalakulatok ellen. IRODALOM. A DK-azsiai orszAgok kézé6tt az egyik legrégebbi hagyomaényokkal rendelkezé irodalom. Fejlé-

dése négy korszakra az i. e. 2. sz.-t6l

az

tagolhaté. i. sz.

Az elsé szakaszt, amely

10. sz.-ig

tartott,

a kinai

aldrendeltség jelleomezte. Az ekkor sziiletett legenddk, mesék, népdalok még csak szAjhagyomanyban éltek. Az

666

Vietnam

els6 iraésos emlékek, versek 6s poémdék a masodik, un. fiiggetlen fejl6dési periddusbél (10—19. sz.) maradtak fenn, a 13—14. sz.-ig még kinai, késébb évietnami nyelven. A harmadik korszakra (19. sz. végét6l 1945-ig) a gyarmatositas nyomta ré a bélyegét. Az irodalom éle

ekkor az idegen és a bels6 feudalis elnyomas ellen irényult. A demokratikus kéztarsasig megsziiletése éta tj, realista, szocialista tartalmu irodalom bontakozik ki. Nalunk is ismert egyik jeles képviseléje, Nguyén van Bong, az Oszvér c. regény irdja. MUVESZET. A mai Vietnam miivészetének legkorbbi emlékeit a samok ma mar kihalt népe alkotta Annam terlletén. Ez a mtvészet, akar a samokat leigazé khmereké, India kulturaéjéhoz kapcsolddik. Annam teriiletén a koran kifejl6détt téglaépitészet elsé6 emlékei a 7—10. sz.-bél

valék,

az un. klasszikus

korszakbdl,

igy Miszong

varos tébb tucat templomromja (kéztiik a Bo-Khat ReSzoa pagoda a 7. sz.-bdl). Az épitészet emlékei mellett gazdag szobraszati emlékanyag is fénnmaradt: a 7. sz.b6l Miszongban és Kratieban ; Dong-Duong buddhista kolostoranak maradvanyai a 9—10. sz.-bdél valék. BinhDinh kérzetében szimos torony alaki templom, ill. szentély, un. kalan épilt a8—12.sz.-ban. A mai Vietnam északi

vidékein,

Eszak-Annamban

és Tonkinban

kiala-

kult mtivészet viszont a kinai kultura eréds hatasdt mutatja. lit az épitészet a 13—14. sz.-ban virdgzott fel, legjelentésebb emléke a Nagy Buddha Temploma a 13. sz.-b6l Hanoi mellett. Akkor mar a faépitkezés az uralkodé: a Fat-Tik pagoda (15—18. sz.), a Dien-Bo pagoda és a Csung névérek pagoddéja Hanoiban. A

vietnami keraémia viragkora — akar a kinaié — a 13—16. sz.-ban volt. A mai népmtivészet még O6rzi a hagyomanyos diszitémtivészetek — fémmtvesség, fa- és csontfaragds, fa- és lakkberakas, lakkfestés, gyékényfonds, valamint a himzések — technikajat és formakincsét. A fédlszabadult Vietnam festéi(Nguen Van Szang, Huynh

Van Gam stb.)a tradiciédk és az eurdpai eszkézék

dtvé6-

zésével modern, szocialista mtivészetet hoztak létre. 1. Vietnamt Demokratikus Koztdrsasdg, VDK, Viét-

Nam Dén Chu Céng Hoa: népkéztarsasig DK-Azsidban a Hatsé-Indiai-félszigeten. E-on a Kinai Népkéztarsasaggal, Ny-on Laosszal, D-en a Vietnami Kéztarsasdggal hatdros. K-i hatdra a Dél-kinai-tenger. Ujabb adatok szerint teriilete 158 750 km?. L: 16 100000 (1960), f6ként

vietnami

(annamita),

tovabba&

thai, meo,

kinai

és

Vietnam

90%-a témoriilt termelészévetkezetekbe

(1960). Az ipar

és a mezégazdasdg termelésének aranya 35 : 65 (1959). — Mezégazdasdg. Teriiletének 60%-at trdpusi dserd6 boritja, ahol értékes haszonfak és fafélék kitermelése folyik (bambusz, teakfa, babérfa, kamfor stb.). Erdégazdasaganak egyik f6 terméke a sellak. Az orszag teriiletének 12%-at kitevé szdntdéféld tulnyomérészt a V6érés-f. medencéjére koncentraléddik. A megmtivelt fdldterilet 80%-an

rizst termesztenek

(5,5 millié t, 1961), amelynek

egy része exportra keriil. Az Ontézdtt teriilet kézel 2 millid ha. Fontos mezégazdasagi termékek még: cukornad (0,5

millid

t,

1960),

kukorica,

juta,

kaucsuk,

batdta

(1,2 millid t, 1961), manidka, fliszerfélék és déligyiimélesék.

Allatéllomanya:

szarvasmarha

2,3

millié,

sertés

3,6 millid (1960). Nagy jelentéségt a lakossag élelmiszerellatasdban a tengeri halaszat is. — Ipardban vezetdé agazat a nehézipar. A nehézipar és a kénnytipar aranya az ipar teljes termelésében 71 : 29 (1960). A nehéziparon beliil legfejlettebb Aagazat a banyaszat, elsdsorban a Hongai-medence szénbanyaszata (2,6 millid t, 1960). Jelentés banyatermékei:

és a kiilénb6z6 emelkedik

én, cink, foszfat, apatit, vasére

acélnemesité

a szines

ércek.

és kénnytifémek

Nehéziparadban

ki-

kohaszata, valamint

a gyorsan fejlod6 gépgyartas, nehézvegyipar (mtitragyagyartdés) és épitéanyagipar (cementgyartaés). Epiilében van az orszag elsé vaskohaszati iizeme (Thai Nguyen). Ké6énnytiparanak vezeté agazata a textilipar (gyapotés selyemipar).

Jelentdés

a fafeldolgozé

és élelmiszeripar.

Nagyiparanak zéme a Vorés-f. deltajaban helyezkedik el. Az ipari termelés 13%-a a kézmtiiparbdl szarmazik. — A habort alattelpusztult kézlekedési haldzatat 1954 éta csaknem teljesen helyredllitottak. vonalak hossza kb. 800 km (1959). F6

Haiphong. mi

Ezen

keresztiil bonyolddik

forgalmaénak

nagy

része

is.

A vasittkik6tdje:

le kilkereskedel-

Kiilkereskedelmében

70%-kal részesednek a szocialista orszigok, elsésorban a Kinai Népkoztarsasag. Fo kiviteli cikkei: mezé- és erdégazdasagi

termékek

(rizs,

korica, fa), asv4nyi termékek valamint cement és haziipari

kavé,

tea,

fliszerek,

(kdszén, szines (népmtivészeti)

ku-

fémek), cikkek.

Behozatalanak 3/, részét termelési eszk6z6k teszik ki. Pénzneme: 1 dong = 100 xu. Politikai pdartok és szakszervezetek. Vietnami Dolgozék Partja:; 1951. mare.-ban alakult, az 1930-as alapitasu

laoszi. Népstiriség: 102 f6/km?. Fév.-a Hanoi (L: 644000, 1960). Népesebb varosa még: Haiphong 369 00 (1960). A~ kozigazgatasilag 21 keriiletre, 2 keriileti jogui varosra (Hanoi és Haiphong) és 2 autonédm teriiletre oszlik (Thai Meo és Viet Bac).

Indokina Kommunista Partja utédaként. A VDK vezeté szervezete. 1960-ban 500000 tagja volt. A Kézponti Bizottsag elnéke Ho Si Minh, a Kozponti Bizottsdg Titkarsagdnak tagjai: Le Duan (els6 titkar), Pham Hung, Le Duc Tho, Nguyen Chi Thanh, Hoang Anh, To Huu, Le Van Luong. — Vietnamz Demokrata Part: 1944-ben ala-

szocializmust épit6 mezégazdasagi orszag, gyorsan fejlédé

kult polgari, kispolgari part; Demokrata Part programjat.

GAZDASAGI

ELET.

Gyarmati

sorbdl felszabadult,

iparral. Gazdasagi fejl6dését megnehezitette tizedes gyarmati uralom, a II. vilaghébort

a sok évés a tébb

éves francia—vietnami gyarmati habort pusztitasa, tovabba az orszag kettészakitasa. A gazdasagi élet normalizdl6désa csak az 1954. jul. 21-i genfi szerzédés utdn bontakozhatott ki. Az SZU 1954-ben 400 millié rubel kélesént nytjtott a VDK-nak a gazdasagi élet helyreallitasara és fejlesztésére. A gazdasdgi és mtiszaki segély-

nytjtasban az SZU mellett a tobbi népi demokratikus orszag is részt vesz. 1954—56 koz6tt demokratikus féldreformot hajtottak végre. Allamositotték a banydkat, a ké6ézlekedést és a bankokat, valamint a francia tulajdonban volt ipari tizemeket. 1958-ban indult 3 éves terve (1958—60), melynek sorén az ipar 86%-kal, a mezégazdasdg 74%-kal névelte termelését. A 3 éves tervben 96 nagy ipari objektum épilt. Az 1961— 65 kézétti 5 éves terv iddszakaban az ipar fejlesztése a legfontosabb feladat. A VDK gazdasagi életében 5 szektor kilénbéztethet6

meg:

allami, szévetkezeti,

félszocia-

lista, kisA4rutermelé és kapitalista. Az dllami szektor részesedése a gyériparban 80%, a kilkereskedelemben

98%, a nagykereskedelemben 89%, a kiskereskedelemben 63%, a baénydszatban, kézlekedésben 100% (1959). A mezégazdasagban és kézmutiparban a dolgozék mintegy

Hien.



Vietnami

Szocialista

tamogatja Fdétitkara Pdrt:

a Vietnami Duong Duc

1946-ban

alakult,

féleg értelmiségi elemeket témérité part. Fdétitkara Nguyen Xien. — A szakszervezeteket az 1946-ban létre-

jétt

Vietnami

Dolgozdk

a Szakszervezeti tage van, elndke

Altaldnos

Szévetsége

Vilagszévetséghez Hoang Quoc Viet.

LLAMSZERVEZET.

tartozik,

témoriti ; 300000

Népi demokratikus kéztarsasaég.

Az 1959. dec. 31-i alkotmany értelmében a 18 éven feliili férfiaknak és néknek szavazati joguk van. A lakossdg 4 évre valasztja az dllamhatalom legfelsébb szervét, az

egy kamarabdl

4llé6 nemzetgytilést

(50 000 lakosonként

1 képvisel6). A nemzetgyilés tlései kézédtt a legfelsébb allami szerv az elndkbél, az elnékhelyettesekbél (jelenleg 5), a fétitkarbdl, a tagokbdl (jelenleg 13) és pdéttagok-

bél

(jelenleg

tartoz6

3) all6,

Allandé

a nemzetgytilésnek

Bizottsdg.

Elnéke

a

felelésséggel nemzetgytilés

elnéke. A nemzetgytilés vdlasztja tagjai sordbél 2/,-os tobbséggel 4 évre a kéztarsasdg elnékét, aki egytittal a hadsereg legfébb parancsnoka, a nemzetvédelmi tandcs elnéke és a nemzetgytilés tagjai kéziil kinevezi a minisz-

tertanécs

elndkét. A helyi hatalom képviseléi a népamelyeknek végrehajté bizottsAgai a helyi hatalom feladatait l4tj4k el. Az alkotmany kiemeli, hogy egész Vietnam egységet képez és hogy a Vietnami tandcsok,

Vietnam

667

Demokratikus

Kéztdrsasdg

Vietnam

egyesitését

ttizi ki

célulés a szocializmust épiti. KOZOKTATAS. 1945 dta az eremi iskolaioktatas ingyenes, az analfabétak szama erdsen csdkken (1941-ben 95%,

1960-ban 34%). 1956—57-ben 5027 elemi és kézépiskolaban tébb mint 1 milliéd tanuléd tanult. A kozépfoki szakiskolakba 7749 tanuléd jart. Az analfabétizmus felszamolasaéra inditott tanfolyamoknak 631 638 tanuldja volt ugyanabban a tanévben. Egyetemén (Hanoi) és 9 mas fdiskoléj4n 1960-ban 12 300 hallgaté tanult,

Vigneaud

ALLAMSZERVEZET. Kéztarsasdg ; az 1956. oktéber 26-1 alkotmany az 6t évre valasztott allamfét széles kérti hatalommal ruhazza fel, aki egy személyben a kéztarsasag elnoke, a miniszterelnék és a fegyveres erdk legfébb parancsnoka; kinevezi a kormany tagjait. Az egykamaras nemzetgytilés 123 tagjat a 18 éven feliili lakossag 5 évre

valasztja.

A kéztarsasag

elndke

a nemzetgyitlés

ezenkivul 2000 vietnami hallgaté tanul még a kiilénb6z6 szocialista orszagok egyetemein. 2. Vielnami Kéztdrsasdg, Viét Nam Céng Hoa: kéztarsas4g a Hatsd-Indiai-félsziget DK-i részén. E-on a Vietnami Demokratikus Kéztarsasag, Ny-on Laosz és

hataérozatai ellen évassal élhet. KOZOKTATAS. 1959-ben 5028 Allami és magan elemi iskolaban 963 644 tanuld tanult, 182 Allami és magan kézépiskola mikédétt 69 656 tanuléval. Sok az analfabéta. Egyetemének (Saigon) 1959-ben 2800 hallgatdéja volt. — Irod. Az indokinai események 1940—1954. 1954 ; F. Jensen: Vietnami feljegyzések. 1955; A viz meg a hal. Vietnami kélt6k antoldgidja. 1956; Patké—Rév:

Kambodzsa,

V. 1960;

valamint

a Szidmi-6b6l,

K-en

a Dél-kinai-

tenger hatarolja. Gjabb adatok szerint teriilete 170 850 km?. L: 14,1 millid (1960), tulnyoméd tébbsége vietnami, tovabba kinai, kambodzsai, moi és muong. Fév.-a Saigon (L: 2,5 millid, 1961, ikervéros4val Cholon-nal). Nagyobb varosai (1000 fében) Da Lat 250, Da Nang (Tourane) 101, Hué 100, Long Xuyen 148, Quinhon (Binh’ Dinh)

147 (1956). Népstirtiség tartomanyra oszlik.

89 f6/km?.

Kozigazgatasilag

34

GAZDASAGI ELET. Kiilféldi (francia és egyre inkabb amerikai)

tékétél

fiiggdé,

feuddlis

maradvanyokkal

ter-

helt mezégazdasagi orszig. Gazdasdgdnak vezeté Agazatait és kiilkereskedelmét néhdny tékés monopoltérsaség ellenérzi. Megmiivelt féldteriiletének fele feuddlis nagybirtok v. kilféldi kézben levé iiltetvény, a masik fele 3 millié kisparaszt kéz6tt oszlik meg. — Mezdégazdasdg. Tertiletének 31%-At trépusi éserdé boritja. Az orszdg 18%-at kitevé szdntéteriilet foként a Mekong-f. deltéjan és teraszain helyezkedik el. Az orszdg teriiletének 22%-a még megmiivelheté, de mtivelés al4 nem vett teriilet. Fé mezégazdasagi terméke a rizs (5,4 millid t, 1960), valamint a kaucsuk (a vildgtermelés és export 3%-dval), tovabbi fontos mezégazdaségi termékei: dohdny, cukornad, gyapot, fliszerek és kopra. Allatallomanya : szarvasmarha 380 000, sertés 2,5 milliéd (1960). A D-i orszdgrészben selyemhernyétenyésztés. Jelentés tengeri halaszat. — Iparaban vezeté agazat a kitermelé ipar: k6szén-, foszfat-, arany- és dlombanydszat. Feldolgozé iparanak fé Aga az élelmiszeripar; az ipar legnagyobb része a fdvarosban helyezkedik el. Egykor jelentdés cukorés textilipara az amerikai_ ,,segélyprogram”’ kévetkeztében erdsen visszaesett. — Kédzlekedésének legfontosabb aga a vizi kozlekedés. Vasuthalézata fej-

letlen.

Nemzetk6zi

repiilédtere Saigon.

Kiilkereskedelmé-

nek darudsszetételében legjelentédsebb kiviteli cikkek : a kaucsuk (65%) és a rizs (26%), behozatali cikkekben a fogyasztasi javak behozatala foglalja el az elsé helyet. Kiilkereskedelmében az elsé helyen Franciao. (a kivitel 51 és a behozatal

26%-Aval),

masodik

helyen

az

USA

(a kivitel 9,5, a behozatal 24%-adval) All. Jelentés kereskedelmi forgalmat bonyolit le még Japannal, Indonézi-

aval és az eurdépai orszagok kéziil az NSZK-val. Reakcids kormanyzata tiltja a VDK-val folytatott kilkereskedelmet. Pénzneme: 1 dong v. piaszter = 100 centimes. Politikai partok és szakszervezetek. ,,Munka és Humanizmus” ; kis taglétszimt uralkodé part, a nagybirtokosok, a komprddor burzsodzia, a magas tisztikar érdekeit képviseli. USA-barat politikét folytat, ellenzi ~ békés egyesitését. Vezetdje Ngo Dink Nhu fétitkar. — Szabadsadjharcos Mozgalom : liberdlis értelmiségi csoportosulas, amely egyes kérdésekben biraélja a kormany politikajat. — Vietnami Szocialista Part : kispolgari szervezet, amely alapjaéban véve tamogatja a kormanyt. — Demokrata Blokk: mérsékelten ellenzéki, amerikabarat polgari part. — Szabad Demokrata Part: ellenzéki part, 1958-ban valt kia Demokrata

Blokkbél, 1960 éta illegalitasban van.



A demokratikus szakszervezetet betiltottaék. Az engedélyezett Vietnami Altalénos Szakszervezeti Szévetség és a Keresztény Munkdsok Szévetsége a kormany ellenérzése alatt all.

Harmat E.: Mi térténik Dél-Vietnamban?

1962.

Vietnami-hegység, Annami-hegység : roghegység Hats6India K-i peremén. Legmagasabb pontja 2598 m. Granit, gneisz, bazalt, masodkori tiledékek. Trédpusi monszun éghajlat. Szaraz monszunerd6k, a vélgyekben szavannak. vietnami nyely, annami nyelv: Vietnam lakdéinak nyelve; kb. 20 millidan beszélik. Egyszétagu, izolalé nyelv sok kinai jévevényszéval. frésa elébb a kinai (14. sz.-t6]), majd a latin (17. sz. édta). Rokonsaga tisztazatlan. (+ még thai-csuang nyelvek) Vietorisz-kédex, Hsterhdzy-énekeskinyv : kéziratos énekesk6nyv ; a 17. sz.-bdél szarmazik. Tartalma: magyar

vilagi énekek, magyar és kilféldi tancdarabok stb. A régi magyar zene becses emléke. Az MTA kezirattara 6rzi. Vieuxtemps [vjota], Henri (1820—81): viladgjaréd belga hegedtimtivész. Mint csodagyermek ttint fel, Szentpétervarott mtikédétt, majd a briisszeli konzervatérium tanara lett. Virtuédz hegedtimtiveket irt. vigané : a 18. sz. végén és a 19. sz. elején divatos ndéi ruba. Derekaét és aljat egy darabbdl szabtak.

Vigano, koreografus, hatasaéra,

Salvatore (1769—1821): olasz taéncos és az olasz baletidrdéma megalkotéja. Noverre

de annal

taneszertibben

és a témegek

hutdso-

sabb szerepeltetésével Bécsben és a milanédi Scala szinpadan balettelédadaésokat rendezett. Beethoven 1801-ben szerzett Prométheusz teremtményei c. balettjét ma is az 6 eredeti elképzelése szerint jatssz4k. 1794-ben Mo.-on is szerepelt. O vitte elészér szinpadra a magyar verbunkos tancot.

Vigantpetend: 6tk., Veszprém m., tapoleai j. L: 420 (1960). Va.: Tapolea. vigjaték, komédia : a +drdma egyik, a —tragédidval ellentétes valfaja. Konfliktusa valamilyen nevetséges

jelenségen

alapul

(—komikum),

és

todbbnyire

szerencsésen oldddik meg. A — bonyodalomban nagy szerep jut a jellem- és a helyzetkomikumnak (gyakran mind a kettének). Abrazolasmédja lehet szatirikus, humoros

és

ironikus

jellegti

(—szatira,

—humor,

—irédnia).

A jellem~ komikuma elsésorban a szerepl6k egyéniségéb6él addédik, mig a helyzet~ fdleg a nevetséges, képtelen helyzeteket aknazza ki. A kizardélag szérakoztaté célzatu, szélséséges helyzetkomikumon alapulé ~ a — bohdzat. — A~ fénykorai egybeesnek a drama fénykoraival. Az ékor legjelentésebb ~irdja a gorég Arisztophanész, a latin ~ kivalé6 mitiveldi: Plautus és Terentius inkaébb az tn. attikai komédia (f6 képviseléje Menandrosz) hagyomanydt folytattak. Az Ujkori~ nagy mesterei: Shakespeare, Moliére, Goldoni, Gogol, Shaw stb.; nevesebb magyar vigjatékirédk : Bessenyei Gyérgy, Csokonai Vitéz Mihaly, Kisfaludy Karoly, Nagy Ignace, Szigligeti Ede, Csiky Gergely, Molnar Ferenc stb. Vigneaud [vinyé], Vincent ; du Vigneaud (1901— ): amerikai biokémikus, egyetemi tandr. Féként az inzulin, a hormonok, az aminosavak és peptidek, a biotin és

penicillin biokémidjaval foglalkozik. Felderitette az agyalapi mirigy hatsélebeny-hormonjainak szerkezetét, szintetikusan eldallitotta kéziiliik az oxitocint. EKhormonok kutatdsa terén elért eredményeiért 1955-ben kémiai Nobel-dijat kapott.

Vignola Vignola

[vinyola];

tkp. Giacomo

Barozzi da Vignola

(1507—73): olasz épitész, a rédmai barokk épitészet Uttdré mestere. Festészettel, majd épitészettel és perspektiva-tannal foglalkozott. Jart Parizsban és Fontainebleauban, késébb Bolognaban. 1550-t61 Rémaban dolgozott, 1566-t6] a Szt. Péter-templom vezetd épitésze volt.

Foglalkozott Palazzo

villék épitésével

Farnese,

Gesu-templom

Caprarola),

(1568-ban

is (Villa F6

Giulia,

mtve,

kezdték

a

épiteni,

Réma ;

rémai

[1

Giacomo

della Porta fejezte be 1575-ben) a barokk templomtipus elsé klasszikus megfogalmazésa. Elméleti mtive (La Regola delli cinque d’architettura) Vitruvius nyomén az oszloprendeket targyalja. Vigny [vinyi], Alfred de (1797—1863): francia kélté, drama- és regényiré, a francia romantika egyik legjelentésebb képviseldje, az Académie Francaise tagja. Erédsen béleselked6 jellegti kéltészetét kidbrandult pesszimizmus, de a kiizdést ennek ellenére vallalé6 sztoikus magatartas jellemzi. Gondolatait mnagyszabdést, gyakran bibliai szimbolumokba foglalta. Egyetlen, prézdban irt dramaja szigoriuan klasszikus forméban kevés cselekménnyel lélektani problémakat targyaJ. Térténeti regénye, a Cing-Mars ésszeeskivése az elsé trancia térténeti regény. Tébb Shakespeare-dramat iltetett At francidra. Vigo : kikétévaros Spanyolo. ENy-i részén, az Atlantiéceanbél 30 km-re benyulé 6bélben (Ria de Vigo), a galiciai Pontevedra tart.-ban. L: 165 700 (1960). Erédékkel védett haditengerészeti tamaszpont, kereskedelmi és halaszkik6t6. A bdéséges szardinia- és tonhal- fogdst a konzervipar dolgozza fel. Hajdépités, fém-, bédr-, papir- és vegyipar. — A rémai korban Vicus néven varos volt. Az angol—holland hajéhad 1702-ben az Amerikaébél érkez6 un. spanyol eziistflottat — eziisttel, arannyal telt galyakat — itt siillyesztette el.

vigogne

[vigony] : eredetileg 50% gyapju és 50%

pamut keverékébél hulladékbdl kdrtolt

készilt fonal. Ma a pamutgyartasi fondssal késziilt fonalak szokdsos

neve. vigor , hibrid-vigor: keresztezésb6l sz4rmazé utédok életképességének fokozédésa. A keresztezett ivadékok nagyobb termeléképességével, pl. a —heterdzishatas kialakitésdval fiigg dssze. vihar : viszonylag révid ideig tarté, gyakran csapadék (es6, jégesdé, hd), zivatar (vill4mlds, dérgés) kiséretében fellépé rendkiviil erés, 15 m/sec-nél nagyobb sebességt, ill. a

Beaufort-skéla

fok4n&l

erdsebb

szél

vihar). A szé] altal tovaszéllitott

anyagok

szerint meg-

kilonbéztetiink

7-es

hé-, homok-,

(— szél-

por- stb. ~okat.

viharagyuzas: 1. a felsébb légrétegek felé iranyitott széles szajQ mozsarakbél térténd aégyuzds, mellyel a viharfelbdéket kivantaék szétoszlatni légturbulencia el6éidézésével. A 20. sz. elejéig kisérleteztek vele. Ma nem hasznalatos. — 2. régebben a «ézeledé vihar jelzésére szolgalé kis mozsaragyt elsiitése a Balaton mellett. Ma jelzérakétékat lének fel. vihardagaly : a tenger felél fujé viharerds szél Altal rendkiviili magassd4gra felduzzasztott székéér. A partvéd6é mtivek Attdrése esetén a lapos partvidékeken sok-

szor tébb sziz km?-nyi teriiletet elpusztit. Az Eszakitengeren kiilénésen gyakori. Viharsarok: a, Tiszanttlon a Tisea— Maros— Kérés kézét magéban foglalé teriiletnek régebbi elnevezése. Kézigazgatasilag Békés, Csandd és Csongrdd megye teriletét jelélte. A térék uralom alatt erdsen elnéptelenedett teriilete a 18. sz.-ban nagybirtokosok kezére kerult. A mnagybirtokrendszer a 19. sz. méasodik a “7 felében egyre erdédsebben fojtogatta szegényparasztsagat és gyorsan nédvekvé fdldmunkdéstémegeit. Az 1889-ben megindult szociéldemokrata szervezkedéshez széles témegek csatlakoztak. Az 1890-es években kibontakozé6 ~ban langoltak fel (Oroshdza,

Viktéria-t6

668

Békéscsaba,

-—agrdrszocialista legelészér és a Battonya,

mozgalmak a leghevesebben

Hddmezévdsarhely,

Szdnt6 Kovdes Jaénos fellépése stb.). Nevét a nyugodni nem tudé szegényparaszt—fdldmunkaés

megmeg-

mozduldsokr6él elhanyagolt

kapta. Késébb agrarkérdéseket

tomegbazisdva.

Elfojtott

a ~

valt az SZDP

zdszlajukra

ttizé

forradalmisaga

Altal

partok

1918--19-ben,

a forradalmak idején felszinre tort. A Tanacskéztaérsasag bukaés4t kévetéden az SZDP jobboldali vezetdi ujbdl eserbenhagytak az egész parasztsaggal egylitt a~ népét is, amely 1937-ben ismét — aratosztradjkokkal kovetelték a nagyobb darab kenyeret. Az illegdlis KMP befolyasa

egyre jobban megerdsédétt a ~ban, 1944. febr.-ban a Parasztszdvelség Orszagos Féldmunkas Szakosztalyanak Vésztén tartott értekezlete orszagos f6ldmunkas-kongresszus jellegét dltdtte. Viborlat, Vihorlat: hegység Csehszlovékid4ban és Karpat-Ukrajna (SZU) hataran ; 1076 m. Az EszakkeletiKarpatok vulkénos 6vezetének tagja. Vikar

Béla

(1859—1945):

etnografus,

mtifordité

és

népzenekutaté, az MTA tagja. A magyar népdalgytijtés Uuttdrdje: 6 vezette be a fonograffal valé gytijtést. Kalevala-forditasaért a finn tudomanyos akadémia tagjava valasztotta. vikend, weekend 1941 okt.-dec -ig 0



,villamhaébort”

gyézelme

E08

200km

|

A Szovjetunié

elleni

német

agresszid

1941—42-ben

amerikai

elnédk

aldéirték

az

Allanti

Chartét,

amelyhez késébb az SZU is csatlakozott, majd az 1941. szept. 29—okt. 1-i moszkvai értekezleten az SZU: az USA és Nagy-Britannia képviseldi megegyeztek tébb, a Németo. elleni habortval kapcsolatos gazdasdégi kérdésben. A kialakuléd szovjet—angol—ameikai koaliciédhoz csatlakoztak a fasiszta agresszorok Altal megszallt, ill. veszélyeztetett orsz4gok népei

is. és

A

koalicidban

kiilénbézé

tarsadalmi,

gazdasdgi

politikai rendszerti orsz4gok egyesiltek, amelyek kdzott eltérés volt ugyan a haébort vitelének és a vilag hdbori utdni rendjének kérdéseit illetdéen, egyittmtikédésiik szempontjabél azonban dénté jelentéséggel birtak a fasiszta allamok blokkja ellen vivott harecuk kézés érdekei. — A szovjet—német fronton 1941. aug.—szept.-ben a szovjet csapatoknak tébb izben sikeriilt Atmenetileg megszakitaniuk a német eldnyomulast

(szmolenszki

és dec. 6-4n sikeres ellen-

A

adott

V6rés

Hadsereg

egész

Eurépéban

fontos

teriiletet

moszkvai

a német héditék elnyomasa alatt 616 népek ellenalldsi harcdnak, a — partizénmozgalom kibontakoz4sdénak. — 1941. dec. 7-én Japan hadiizenet nélkiil megtémadta az USA, Nagy-Britannia és Hollandia csendes-dceani birtokait és tamaszpontjait. A —- Pearl Harbor-i témadds eredményeként a csendes-éceani amerikai flotta jelentdéds része megsemmisiilt, dec. 10-én pedig a csendes-dcedni angol haditengerészeti erdk szenvedtek stilyos veszteséget. 1941. dec. 8-4n az USA és Nagy-Britannia hadat uzent Japannak, dec. 11-én pedig az USA hadiallapotba keriilt Németo.-gal és Olaszo.-gal. Miutén a ~ a Csendes-écednra is kiterjedt, Japan fél éven beliil elfoglalta Malajfoldet Szingapurral egyitt, Indonéziét, Burmat, a Fulop-szigevalamint

t6bb

mas

és

tovabb

utkozet,

Leningrad

védelmének

kez-

dete stb.). 1941. okt. 2-4n a tulerében levé német csapa tok t&amadasdval megkezdédétt a -—+moszkvai csata,

az 6 javukra

kezdtek

megvaltozni

és az els6

gyézelmeket aratték a japéanok felett (sikeres tengeri utkézet ma&j. 7-én a Korall-tengeren, jun. 4—7-én a Midway-szigeteknél, aug. 7-én az amerikai csapatok partra szdlitak a Salamon-szigeteken stb.). A japan megszall4s al4 keriilt teriiletek népei fegyveres harcot kezdtek a héditédk ellen, akiknek nagy veszteségeket okoztak a kinai népi felszabadité hadsereg egységei is. — Eszak-Afrikaéban vaAltozé sikerti hadmtiveletek folytak az angol és a német—olasz csapatok kézétt egy 60 km szélességti tenger menti sévon, amelyekben mindkét fél részérél csak korlatozott erédk (10—14 hadosztaly) vettek részt. 1941. dec.-ben az angol csapatok ismét benyomultak Libidba, azonban az 1942. maj.-ban megindult német—olasz ellentamaddés mélyen visszavetette dket Egyiptomba, egészen Hl Alameinig. — 1942 elejére a II. ~ nagymértékben kiszélesedett, és az antifasiszta koalicidban az emberiség tébbségét képviselé 26 dllam téméorilt. A szovjet kilpolitika sikeres erdfeszitéseket tett a koalicid megszil4rditaésa érdekében. 1942. maj. 26-4n megkététték a —szovjet—angol szerzddést, jun. ll-én pedig a -—szovjet—amerikat egyezményt. Az USA és Nagy-Britannia megdllapodtak az SZU-val, hogy 1942-ben megnyitj4k a + mésodik frontot Eurépaban,

tamogatésérél biztositotta az SZU-t. 1941. jul. 12-én megkototték a —+szovjet—angol egyezményt, aug. 14én W. Churchill angol miniszterelnodk és F. D. Roosevelt

tervét.

lendiiletet

viszonyok

2

e

haderdt,

novelte héditasait Kin4ban is. Az USA és Nagy-Britannia védekezésbe szorultak, 1942 kézepétdl azonban az er6é-

ali yingrad)» PO

a német

tamaddsba menve At 1942. jan.-ig széles frontszakaszon helyenként tébb mint 400 km-t nyomultak elére Ny-felé, stlyos veszteségeket okozva a németeknek. Ez volt a II. ~ban a német hadsereg elsé nagy veresége, amellyel a Vorés Hadsereg végkép meghitsitotta az SZU elleni

teket,

B Ee =KGhigsberg < 25

toérniik. A szivésan védekezé szovjet csapatok azonban

ez

azonban

ekkor

nem

tértént

meg,

mert

az amerikai és angol uralkodéd kérék azt vartak, hogy Németo. és az SZU_ kdélesénésen legyengitse egymast. — 1942 nyarén Németo. csapatai, az eurédpai mdsodik front hidnydt kihaszndlva, nagy tamaddé hadmitiveletekbe kezdtek a szovjet front D-i szarnyén az SZU gazdasagilag rendkiviil fontos D-i terileteinek (elsdsorban a kaukdézusi olajmezék) elfoglalasa célj4val, mikézben nem mondtak le a Moszkva elleni tamadas tervérél sem. A nagy erdvel tamadéd német csapatok 1942. maj.—jun.-ban Harkov és a Krim térségében jelentés sikereket értek el, Voronyezsnél azonban a szovjet erédk megallitottaék

éket, ezutan

f6 erdik D felé,

Sztalingrad (ma Volgograd) irénydban tértek elére. 1942. jul.-ban a német csapatok betértek E-Kaukazusba, ahol dec.-ig tartottak az elkeseredett harcok, amelyek eredményeként sikerilt tamaddsukat megadllitani és visszavetni. 1942. jul. 17-én megkezdédétt a déntd jelentéségt — sztélingrddi csata, amely szept. kézepétol magaban a varosban tombolt. Sztalingrad kitarté védelme lehet6vé tette a Voérés Hadsereg aktiv hadmitiveleteit mas frontokon és nagy tartalékok dsszpontositésat az ellentamadas meginditésahoz. — A~ harmadik szakasza (1942. nov. 19.—1943. dec.) 1942. nov.-ben a szovjet—

vilaghabora német fronton volt Németo.-nak és szévetségeseinek 266 hadosztalya (a németek ésszes erdinek 3/, része). 1942. nov. 19-én megindult Sztélingrédnél a szovjet csapatok nagy erejti ellent4amaddsa, amelynek sordn nov. 23-4n bekeritettek 22 ellenséges hadosztdlyt (330 000 ember).

A bekeritett német erdék felszimoldsa 1943. febr. 2-ra befejezédétt. A sztdlingradi ellent4madds a Véorés Hadsereg 1948. marc.-ig tartéd 4ltal4nos téli taémadasava fejlédétt Leningrédtél a Kaukazusig, amelyben a német csapatokat egyes szakaszokon 600—700 km-re verték vissza Ny felé (megsztint a Volg4t és a Kaukaézust fenyegeté veszély, az ostromzdr Aattdrésével helyreaéllt Leningraddal a vasuti dsszekédttetés stb.). A szovjet csapatoknak a sztdlingrddi csatdéban aratott gy6zelmével gyékeres fordulat kezdédétt, a hadaszati kezdeményezést

ragadta

az

magdéhoz.

a@ partizan-

és az

SZU,

ill.

az

Mindeniitt ellenall4si

antifasiszta

nagy

koalicié

lendiiletet

mozgalom;

vett

a felszabadité

hare szervezdi és vezeté erdi mindeniitt a kommunista partok voltak. A német megszallék elleni harcban lelkesité péld4t mutattak a népeknek a szovjet partizanok,

akik

a sztdlingradi

csata

idészakatél

a

Voérés

Hadsereg hadmiiveleteivel ésszhangban nagyméretti tamaddéd miiveleteket kezdtek az ellenség hétdban. A partizénok harca jelentés német erdket kétdtt le. — Mivel

a sztaélingradi

angol haderék

csata

elvonta

E-AfrikAban

Németo.

t4maddst

f6 erdit, az

inditottak.

Az

1942, okt. 23-4n kezdédétt Hl Alamein-i csatéban aratott gydézelmet kihaszndélva az angol csapatok gyors utemben nyomultak Ny-felé, nov. 12-én felszabaditotték Egyiptom egész teriletét és Libidban folytatték elényomulésukat. 1942. nov. 8-4n amerikai és angol csapatok szdlltak partra Algéridban és Marokkéban. A két oldalrél folytatott tamadasok az FK-afrikai német—olasz

csapatokat

Tunisz

B-i részébe

szoritottak,

ahol 1943. maj. 12-én utolsé egységeik is letették a fegyvert. — A szovjet—német fronton a pancélosokkal nagymértékben megerésitett német csapatok 1943. jul. 5-i tamadasdval megkezdédétt a —kurszki csata. A szovjet hadsereg jul. 12-én ellent4madasba ment At, amely széles arcvonalon kibontakozé altalanos tamadassé fejlédétt és véglegesen magdhoz ragadta a kezdeményezést ; a tamadas hérom hénapja alatt tébb sz4z km-re elényomult Ny

felé,

fronton

felszabaditotta

elérte

a

a

Dnyepert,

Donyec-medencét,

19438.

nov.

széles

6-d4n pedig

felszabaditotta Kijevet. Németo. vereségei a szovjet— német fronton eldésegitették, hogy az USA és NagyBritannia sikereket érjen el mds frontokon. 1943. jul. 10-én az amerikai—angol csapatok partra szalltak Sziciliaban, amelyet aug. 18-ig teljesen elfoglaltak. A Mussolini bukdésa utdén hivatalba lépett Badoglio-kormany

19438. szept. 3-dn feltétel nélkiil fegyversziinetet kététt. Ezzel

egy idében

az amerikai—angol

csapatok

partra

szélltak D-Olaszo.-ban és megkezdték lassi elényomuladsukat az orszdg németek Altal megszallt kézépsé és E-i része felé, ahol erdéds partizinmozgalom langolt fel. Olaszo. fegyverletételével megkezdédétt a fasiszta Allamok témbjének széthull4sa. — A Csendes-dédceén térségében 1943 mdasodik felében az amerikai—angol fegyveres erdk megkezdték a Japan altal a habort elején elfoglalt szigetek visszafoglalaését. — 1943 folyamaén a sikeres hadmtiveletek eredményeként megerédsédétt az antifasiszta koalicié6. Az 1943. okt. 19—30-i moszkvai értekezlet eldkészitette az SZU, az USA és NagyBritannia kormanyféinek — teherdni konferenciajat (1943. nov. 28—dec. 1.). A konferencia el6bmozditotta a harom nagyhatalom tovabbi egyiittmtkédését, és a Ny-eurdépai

masodik front megnyitésdnak végsdé hataridejét 1944. maj. 1l-ben jelélte meg. — A II. ~ negyedik szakasza (1944. jan.—1945. maj. 8.). Az 1944. évi szovjet tamadéd hadmitiveletek eredményeként a német haderdk arevonala a Barents-tengertél egészen a Fekete-tengerig dsszeomlott, az SZU teriilete felszabadult és a harcok Németo.

teriiletére tamadasa

vilaghébora

677

tolddtak at. A Vérés Hadsereg téli-tavaszi 1944. jan.-ban Leningradnal és Novgorodnaél

kezdédétt. A sikeres hadmtiveletek eredményeként Leningrad teljesen felszabadult az ostromzar aldl és a szovjet csapatok a német egységeket Ny felé tizve meg-

kezdték Eszto. felszabaditasdt.

1944. jan. végétdl apr.

elejéig a szovjet csapatok felszabaditottak Ukrajnanak a Dnyepertél Ny-ra elteriilé legnagyobb részét, behatoltak Szovjet-Moldovaba, majd a Karpatok eléhegyeibe, kettévagva a német seregek arcvonalat. Apr.-ban a szovjet hadsereg tébb mint 400 km-es szakaszon elérte a szovjet— roman és a szovjet—csehszlovak hatart, és a hadmitiveleteket roman teriileten folytatta tovabb. A V6rés Hadsereg ukrajnai tamadasa 1400 km szélességben és 500 km mélységben bontakozott ki, és nagy német erdket (63 hadosztaly) zazott szét. 1944. mare.—maj. 12. kézétt a szovjet csapatok felszabaditotték a Krim-félszigetet. — Az amerikai, angol és kanadai csapatok 1944. jun. 6-a4n megkezdték a + normandiai partraszdlldst, majd a létrehozott hidf6é kiszélesitése és megszilarditésa utan jul.-ban erételjes tamadésokkal attérték a német védelmet.

A Il. ~ f6 frontja a maésodik front létrehozdsa utan is a szovjet—német front maradt, tovabbra is azon 6sszpontosultak Németo. f6 erdi. 1944 nyaran Németo.-nak és szovetségeseinek 259 hadosztalya kiizdétt a szovjet— német fronton, mig ugyanakkor Franciao.-ban, Belgiumban és Hollandiaban 60, Olaszo.-ban pedig 26 német hadosztaly mtikéd6tt. A méasodik front megnyitadsa azonban mégis jelentés esemény volt, mert hozzajarult a Németo. elleni habort gyézelmes befejezésének meggyorsitasdhoz. — A szovjet hadsereg 1944. évi nagy nyé&ri és észi tamadassorozata Karélid4ban kezdédétt. A szovjet esapatok jun.—jul. folyamdn felszabaditottak Viborgot elérték a szovjet—finn hatart és a német és finn egységeket Finno. belsejébe vetették vissza. A V6rés Hadsereg 1944. jun.—aug.-i nagyaranyu belorusz hadmitveletével szétverte a német csapatok kézponti csoportjat, teljesen felszabaditotta Belorussziat és Litvania nagy részét. A mintegy 1300 km hosszi arcvonalon 550—600 km mélységben végrehajtott tamadds eredményeként a szovjet csapatok K-Poroszo. hataéréhoz értek, valamint elérték a szovjet—lengyel hatart és az SZU-ban megalakult lengyel egységekkel egyiitt harcolva megkezdték Lengyelo. felszabaditas4t. 1944, jul.—aug.-ban a szovjet egységek felszabaditottak Lvovot és egész Ny-Ukrajnat, a német csapatokat a Visztulahoz vetették vissza. 1944. aug.—szept.-ben a szovjet hadsereg szétzizta a német esapatok D-i szarnyaét. A Kisinyov—Iagi térségében aratott gydézelem utaén felszabaditottak egész Szovjet-Moldovaét és gyorsan nyomultak elére Romaéniaban. 1944. aug. 23-4n a Roman Kommunista Part 4ltal vezetett felkelés megdéntétte az Antonescu-kormanyt, Romania kilépett a haborubdl, hadat tizent Németo.-nak,

és a roman csapatok a szovjet hadsereg oldalan részt vettek a tovébbi harcokban. A Vérés Hadsereg révidesen kitizte a német megszallékat Romania teriiletérdl. A szovjet kormany 1944. szept. 5-én hadat iizent a németeket kiszolgalé bolgar kormanynak, és a szovjethadsereg ezutan Bulgaria teriiletére lépett. A bolgar nép a kommunista part vezetésével kirobbantotta a szeptemberi felkelést (1944. szept. 9.) és megdéntétte a monarcho-fasiszta diktaturat. Bulgaria felszabadult, a bolgar csapatok is részt vettek a szovjet hadsereg oldalan a tovaébbi hadmtveletekben. Az arcvonal E-i részén a szovjet hadsereg 6szi sikeres baltikumi tamadasainak eredményeként felszabadult Eszto. és Letto. nagy része, Finno. pedig, a fasiszta blokk oldalan viselt hdbortbdl kilépve, 1944. szept. 19-én fegyversziinetet k6tott az SZU-val, ami utan okt. folyamdn a szovjet csapatok jelentés német egységeket semmisitettek meg E-Finno.-ban és E-Norvégiaban. A hadszintér D-i részén a német egységeket iildézve a szovjet csapatok Jugoszlavia

ahol a Jugoszlav

Népi Felszabadité

teriiletére értek,

Hadsereg

az orszdg

teriletének jelentés részét mar felszabaditotta. A szovjet és a jugoszlav csapatok 1944, okt. 20-4n bevették Belgra-

dot. 1944. okt.-ben a szovjet csapatok az SZU teriiletén alakult csehszlovék csapatokkal egyiitt 4tkeltek a Karpa-

uglaya sniduew rere

uegsniun! “py6l 2

a

0s

'

"eld

~mww@wars

om

abiaquewM\

Ae)

weesocecee

a ali el

(0) OO! w400Z eAues yeulesepewe} yoyedesd yolaozs y > esezoyjejey yebosespey sab9s}eA0zs Y

ueqienuel ‘Sr6l »

ugBga soquiojdezs ‘br6l>

EPG! Sno! ualaja

ueqiensgas'pv6l ©

uglap!

Ud-G] J8QWIBAOU ‘ZHEl —

ioe

a> =

sepewe} jowau e eserey giunjelAozs

WOO!

vere

Paired

ee

— oy ‘ouened

(2nejsijes

AUOSZO, .**

-|

Sn

epzaig D

Sajaspeu soe ©

ep

~

{ Binquapueuqnary

ro)|

1109) ZHR

-— "6

‘pabazs

NS

LOY zi0eh neisa1g

oSt

(uepsaiq)

.

J |

wepsiog

ssesg

peiyo

sy © So¥s 1)

(mejor M)

(peiburAuiey OG FN

k

reo

In|Q) oO

*.Z1@IWOPUeS,

ua2e1999

ma gienesienYE

?

;

(niqis) eo}

(ygesnong) oysaeyng

4

(noses8) A

.

)

VLVSO INITY3a8 V Bisqueniml Zl ONT SN

Ra 4 Bunquepuewg

op. (Sg

D

fee Syzsins908 \,

Sy jopog-22UOLLA: le.

i X nOI'BOW

s'

° On Lint.

uaqazsh6en TieoIoy

§udaebnea

a"

~

‘ 8sodr7

ae

oa ——_, i}

(6:zdja77)

|EUOADIE uglaja

(MORIA)a

oneray

Blacsbiuo 4x

“et2)

yOSepewe)}

uljieg

N |ZSOAO!

SE-GPEL 19}-AOW’ FET ToJO[AAUIpeY Sorespuy yofaozs y

})nosza

ynyyuesy

Ved

oYh [QIUDIMUZIIO 84- Punjais

\

> (Qy2IMusa1© .9€

XN 0, \

S) yp0jsdz eMO

t)\f %

Bouespey ay

Zsn10jog °Z

“de OWAjalA0ZS Sy6)

wa

OS wHOO! eAues! yeulesedeso yoyedesd yalaozs y

@SNG}07 oat

ey Boues i

=!

I

oJ

uglaja ‘Zy61 ge} jeuoadue zy

VIVSD oO

zy jeuonzie 161 28P ue-9

vilaghabora 678

vilaghaboru

yzsuelgo

viléghdbora tokon és Karpét-Ukrajnat felszabaditva megkezdték Csehszlovakia felszabaditésdt. A szovjet hadsereg gydézelmei

lehetdévé

tették

az

alb4én

nép sz4mara,

hogy

1944.

nov.-ben a kommunisték vezetésével a német megszalldkat kiizzék Albdniabdl. Ily médon valtlehetévéazE L ASZ szamaéra is, hogy 1944. okt.-ig felszabaditsa Gérégo. szarazféldi teriiletét ; ezt az angol csapatok partraszallasa kévette. Az arcvonal D-i részén végrehajtott tamadé hadmiiveletek

eredményeként

a szovjet

csapatok

meg-

kezdték Mo, felszabaditasat. 1944. okt.-ben nagy pancélos esata utan elfoglaltaék Debrecent, majd a Duna— Tisza

k6zén

és a

Dundnttlon

elényomulva

1944.

dec.

26-4n befejezték Bp. kériilzérésdt. A szovjet csapatok a német egységek egy részét a fovdrostél elvagva a Dunakanyarban bekeritették és 1944. dec. 30-ig megsemmisitetiék, a Bp. felszabaditasdéra kiildétt német csapatok Attérési kisérleteit visszaverték és Bp. felszabaditasAt 1945. febr. 13-ra befejezték. 1944. dec. 21-6n Debrecenben osszeult

a magyar

Ideiglenes

Nemzetgytilés,

dec.

22-én

megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormdny, dec. 28-An a fasiszta témb oldalan viselt hadboribdl kilépve Mo. hadat iizent Németo.-nak. Partraszall4sa utaén az amerikai és angol hadsereg 1944 masodik felében sikeresen nyomult elére Franciao.-ban. 1944, aug. 15-én amerikai és angol egységek szdlltak partra D-Franciao.-ban Marseille

és Nizza

k6zott.

A francia hazafiak,

élikén

a

kommunistékkal, tevékenyen részt vettek a német megszallék elleni harcban és Franciao. felszabaditasAban. 1944, aug.-ban még az amerikai—angol csapatok bevonuldsa elétt, népi felkelés eredményeként felszabadult Parizs. Az amerikai—angol erdk megkezdték Belgium felszabaditasat, és 1944. szept. kézepén kijutottak Németo. hatdréhoz, ahol azonban az tn. Siegfried-vonalon megszervezett német ellendllds megakasztotta eldnyomuldsukat.

A

németek

1944.

dec.

16-4n

inditott

ellentémadasaval megkezdédétt az +ardennes-i amelyben az amerikai és angol csapatok veszteségeket

szenvediek,

és kénytelenek

csata, stilyos

voltak

visz-

szavonulni; ezarra késztette Churchillt, hogy Sztélinhoz intézett iizenetében a szovjet hadsereg tAmaddsdénak mielébbi meginditésdt kérje. A szovjet hadsereg megadta a segitséget, jéval a tervezett idépont eldtt, 1945. jan. 12-én Altaladnos tamadast inditott, amelynek hatdsdra a németek kénytelenek voltak a Ny-i fronton is visszavonulni. — Az olaszo.-i hadszintéren

1944-ben

angol—amerikai

folytatédott

csapatok

az

}

lassti

|

elényomuldsa Kézép- és B-Olaszo.

felé. 1944. mare.—méAj.-ban heves

|

pas

j

4-én elfoglaltak Rémat, aug. 12-én pedig Firenzét ; ezutdn az arcvonal nagyjaébél megmerevedett.

folyamaén

egyre

nagyobb

méreteket 6ltétt a partizdnok tevékenysége a németek Altal

megszallt

E-Olaszo.-ban.

seket, valamint titkos megaéllapodast k6téttek arrol, hogy

az eurdpai haboru befejezése utan 2—3 hdnappal az SZU hadba lép Japan ellen. A szovjet hadsereg 1945. jan. 12—14-én hatalmas méretti tamadast kezdett a Baltikumtol a Karpatokig terjed6 1200 km-es fronton, s egyidejileg erdteljes harcot folytatott Mo. teriiletén is. A szovjet csapatok 1945. jan.—4pr.-ban elfoglaltak K-Poroszo.-ot, jan. 17-én a lengyelcsapatokkal egyiitt felszabaditotték Varsét, jan.—febr.-ban megsemmisitették a Visztulét6| az Oderaig huzédéd megerdésitett védelmi

szakaszon

ellenall6

német

erdket;

bd! eltéritse a szovjet erdket, 1945. marc. 6-4n a Balaton térségében ellentamadast inditott, ezt azonban a szovjet

esapatok megallitottak, és marc.

16-4n ujbdl tamadasba

mentek at. 1945. Apr. 4-re a szovjet hadsereg felszabaditotta Mo. egész teriiletét, apr. 13-an elfoglalta Bécset. 1945. febr.—Apr. folyamén a szovjet csapatok eldéretértek

Pomeraniéban,

Szilézidban,

dasba lendiiltek, marc.-ban atkeltek a Rajnan, elfoglaltak

a Ruhr-vidéket és egyre gyengiilé ellenallassal talalkozva gyorsan nyomultak K felé. E-Olaszo.-ban 1945. Apr. masodik felében 4ltalanos népi felkelés tért ki és m4j. 2-ig egész Olaszo. felszabadult. A partizanok a székni probalé Mussolinit elfogtak és kivégezték. A szovjet csapatok 1945. Apr. 16-4n harom oldalrél megkezdték dént6 eléretérésiiket Berlin felé, megkezdddétt a > berlini csata, Magaéban a varosban az utcai harcok apr. 21-én kezdédtek meg, Apr. 25-én befejezédétt Berlin bekeritése; Hitler Ongyilkosséga utdn, maj. 2-4n a berlini né-

=\Szahalin—

“"%° °°"™’°*

|

\ Csungking

— Kantona= | }

nyaran a japén hadsereg nagyaranyu tamadast inditott Honan-

ban és a kanton—vuhani

vasiut-

vonal menién, amivel megnévelte

a

K6zép-Kinéban

megszéllasa

-alatt allé teriiletet és biztositotta Kina teriiletén keresztiil az

E—D-i

irényt:

szdrazféldi

kéz-

lekedést a Dél-kinai-tengerhez. Mig a Kuomintang-csapatok fon-

rs Port ¢:

Darwin"

i

100°

Gr=16K=re-

Brandenburgban

és apr. végén elérték az Elbat, ahol talaélkoztak a szévetséges amerikai és angol egységekkel. A szovjet hadsereg tamadasa Altal teremtett kedvezdé feltételek k6zétt az angol és amerikai csapatok 1945, febr. 8-161 ismét tama-

| Japan hdditas hatara | (Sts

|

ered-

tére tevédétt at. A szovjet hadsereg tdmadasainak f6 célja Berlin volt. A német hadvezetés, hogy ebbél az irany-

fo}

geee

ennek

ményeként felszabadult Lengyelo., valamint Csehszlovakia jelentés része, és a hadszintér Németo. teriile-

77, Amerika

A

esendes-dce4ni hadszintéren az amerikai és angol fegyveres erdék 1944. febr. 2-4n partra szalltak a Marshall-szigeteken, juin. 16-An a Mariana-szigeteken stb., majd okt. 1¥-én Leyte szigetén ; ezzel megkezdédétt a Fildép-szigetek visszafoglalasa.. Kindban 1944

tos teriileteket feladva visszavonultak, a kinai népi felszabadité6 hadsereg sikeres tamaddsokat folytatott a japan hadsereg féderdi ellen. — A szovjet hadsereg nagy téli offenzivajanak idején iilésezett az SZU, az USA és Nagy-Britannia kormanyféinek -— jaltaz konferencidja, amelyen megtargyaltaék a Németo. elleni habort befejezésével és az azutani békés helyzettel kapcsolatos kérdé-

ee

#=——>» Japan

harcok folytak Cassinénal, jan. | 1944

vildghabort

lod

AUSZTRALIA 140°

Ujz Ss2 5

“Kaledonia-

A csendes-dceani hadmtiveletek a II. vilagh4boru idején

Vilaghy

vilagirodalom

680

met csapatok letették a fegyvert. Berlin eleste megpeesételte a tébbifronton harcolé német csapatok sorsaét is és a fasiszta Németo. képviseléi 1945. maj. 7-6n Reimsben, maj. 8-4n pedig Berlinben kénytelenek voltak alairni a feltétel nélkiili fegyverletételré] szél6 okményt. 1945. maj. 5-én megkezdédétt a —prdgaz felkelés, amelynek segitségére siettek a szovjet csapatok és Praga 1945. maj. 9-én, s ezt kévetéden egész Csehszlovékia felszabadult. A német fasizmus szétzuzasa befejezéd6tt, az eurdpai hdbori véget ért. — 1945. jul. 17. és aug. 2. k6ézétt megtartottaék az SZU, az USA és Nagy-Britannia kormdényféinek — potsdami konferenciadjat, amelyen hatdérozatokat hoztak all. ~ befejezésével és a héboru utani helyzet rendezésével kapcsolatos kérdésekrél] (Németo. demilitarizdlasa, nacitlanitaésa, demokratikus dtalakitésa stb.). — A csendes-édceani hadszintéren 1945 elsé felében az amerikai fegyveres erék befejezték a Fiilép-szigetek birtokbavételét, apr. 1-én partra szalltak Okinawa szigetén, és stlyos harcok, valamint a japan flottara mért nagy vereség utén jun. 21-ig elfoglaltak. Az angol csapatok kinai egységekkel

ill. eszk6z6k alkalmazdsa. Harcba vetették az elsé rakétakat és atombombaékat. Nagyméretti tengeri és légi deszant mtiveleteket hajtottak végre. Ugyanakkor beigazolédott, hogy a technika jelentéségének novekedésével parhuzamosan dénté szerepe van az embernek, amely birtokaba veszi a technikat. Nagymértékben novekedett a gazdasagi és erkélesi tényezék szerepe. A II. ~ bebizonyitotta, hogy a gyézelem szempontjaébél meghatérozé jelentéséggel bir a hébortban részt vevé orsz4gok tarsadalmi és allami rendje, a habort jellege és a kiizdé felek céljai. Az SZU-nak a II. ~ban a fasiszta Németo. felett aratott gydézelme a szovjet szocialista tarsadalmi és Allami rend szilards4gdnak és életképességének, a kapitalista renddel szembeni félényének toérvényszert kévett kezménye volt. Beigazolédott, hogy a szovjet rendszer biztositja a legjobban az dsszes erdk, az egész nép mozg6sitasdnak és az ellenség visszaverésének a feltételeit. AII, ~ kimenetele eredményeként jelentésen megvaltoztak a nemzetkézi erdviszonyok a szocializmus javara. Meggyengilt a kapitalista vilagrendszer, amelyrdl levalt egy sor orszig Eurépaban és Azsidban. Ezeknek az

egytittmtikédve,

orszagoknak a népei létrehozték a népi demokracia rendszerét és a szocializmus épitésének utjdra léptek;

az elézé évben Indidbél inditott tama-

dast folytatva, Burma teriiletén vereséget mértek a japan esapatokra. — A IX. ~ befejezd szakasza (1945. maj. 9—szept. 2.). A fasiszta Németo. fegyverletétele utan folytatédott a szévetségesek harca Japdn, az agressziv hatalmak t6mbjének utolsé, még harcoldéd tagja ellen. Az SZU — a jaltai egyezmény értelmében — 1945. Apr. 5-én felmondta aszovjet—japan semlegességi egyezményt 6s 1945. aug. 8-A4n hadat iizent Japannak. Az ameri-

kai légieré 1945-ben, amikor a Japan elleni habort mar a végéhez

kézeledett,

atombombét

dobott

le

Hiroshima

(aug. 6.) és Nagasaki (aug. 9.) japan varosokra, sok tizezer békés lakos pusztulasat okozva. 1945. aug. 9-én kezdédtek meg a szovjet hadsereg hadmiiveletei a még nagy harcereji japan szdrazféldi erdk ellen. Aug. 10-én az SZU oldalan hadba lépett Japan ellen a Mongol Népkéztarsasag. Aug. 1l-én altal4nos tamadasba lendiilt a japan héditék ellen a kinai népi felszabadité hadsereg is.

A szovjet csapatok tamadasai aug. 9—19.

kézétt BK-

Kinéban (Mandzstria) dénté csapast mértek a Kvyantung-hadseregre és megkezdték E-Korea felszabaditasat. A szoyvjet hadseregnek a japan szérazféldi fegyveres erék derékhadan aratott gyézelmét és gyors eldnyomulasat kovetéen Japan képviseldi 1945. szept. 2-A4n aldirtak a

eltétel nélkiili kapitulaciorél sz6l6 okmanyt.

A IT. ~

az

antifasiszta koaliciéd vilagtérténelmi gydzelmével véget ért. — AII. ~ méreteivel feliilmulta az ésszes korAbbi habortkat. Az elézé legnagyobb habortval, az I. ~val ésszehasonlitva kittinik, hogy méretei jéval nagyobbak voltak, hosszabb ideig tartott, sokkal nagyobb pusztulast okozott (2,5-szer nagyobb emberveszteség : a hadmtiveletek,

a

fasiszta

koncentracids

taborok,

a

jarvanyok,

a légitamadasok stb. halalos 4ldozatainak szima 6sszesen kb. 50 millié f6), leényegesen tobb nép és orszag vett benne részt. A két viléghéboru fontosabb

Hadiélapotban

levé dllamok

.......

Allamok, amelyek teriiletén hadmiiWeletek-fOlytak 0.6 cals ede ge ores

|

| II. vilaghabori

33

|

72

|

14

|

40

Kézvetlen

tt

74

i

110

(milliérd

|

GOUAry ae ene estat: emacs Haborus -pusztitasok értéke (milliard

katonai

kiadasok

|

COMAH)) cereus wcters. cevbapheswatm es oie

80

valamely megfigyeléhely zénaidejére. Ennek forditottja is érvényes: ha egy jelenség zénaidébeli értékét leolvassuk az orardél, a fdldrajzi hosszisdg ismeretében a zdonaidét atszamithatjuk ~re. Vilagifjusagi Talalkozé, VIT: a - Demokratikus Ifjusdgt Vildgszévetség dltal 1947—59 kéz6tt két-, azdta szinpompas iinnepségek, mtisorok, mtivészeti és sportversenyek keretében fejezik ki békeakaratukat. Szinhelye 1947-ben Praga, 1949-ben Budapest, 1951-ben

260*

emberi * Csak

Eurédpaban

(beleértve az SZU

teriiletét, amely ebbdt 128),

amelyek fiataljai

vilagirodalom : az emberiség kiemelkedé irodalmi alko-

1384 |

tudomanyanak mitivelédje. Fébb mtivei: A gazdasdgi jog problémaja (1951), Magyar polgdri jog (1962). vilagidé : megegyezésszertien kivélasztott ido ; egyenl6 a greenwichi iddvel, masként a nyugat-eurépai zdnaidével. A csillagaszati jelenségek iddépontjait ebben az egységes idében adjak meg ; csillagdszati évk6nyvekben is ezt hasznaljak. A ~ben megadott idépontokbdl a féldrajzi hossziség ismeretében mindig attérhetiink

tasainak szerves egészet adé dsszessége. A fogalom Goethétél szarmazik. Olyan irodalmi mtivek vdlnak részévé, melyek helyi (nemzeti) értékeken, pillanatnyi idészertiségen stb. tul — bar tdlik nem fiiggetleniil — egyetemes

1

208

Gyeborin: A masodik v. 1961; Karsai E.: A berchtesgadeni sasfészekt6l a berlini bunkerig. 1961. — Magyar vonatkoz4si mivek: Magyarorszag és a mdésodik y. (Adam M. — Juhadsz Gy. — Kerekes L.). 1959; Horvath M.: A 2. magyar hadsereg megsemmisiilése a Donnal. 1959; Diplomaciai iratok Magyarorszag kiilpolitikajahoz 1936—1945. I. k.: A Berlin—Roma-tengely kialakulasa és Ausztria annexidja 1935—1938. 1962. Vilaghy Miklés (1916— ): egyetemi tanar, az allam- és jogtudomanyok kandidatusa, a polgari jog

Berlm, 1953-ban Bukarest, 1955-ben Varsé, 1957-ben Moszkva, 1959-ben Bécs, 1962-ben Helsinki volt.

5

A -hareolé 4llamok fegyveres erdéinek létszama (millié {6).......... Seek

kezdéd6tt az imperializmus gyarmati rendszerének felbomlésa. Megnétt a kommunista partok tekintélye. Kibontakozott a béke hiveinek mozgalma. — Irod. Okményok és adatok a méasodik v. eldzményeirdl. 1—2. kot. 1949; Sztdlin wzenetvdltésa az Egyesilt Allamok és Nagy-Britannia kormaényféivel, 1941—1945. 1—2. k6t., 1948; A niirnbergi per vadbeszédei. 1955;

haromévenként rendezett fesztiv4lok neve, seregszemléin a. vilag kiilénb6ézé6 népeinek

adatai

I. vilaghdborti

a szocializmus vil4grendszerré valt. Hatalmas méreteket dltStt a nemzeti felszabadité mozgalom fellendiilése, meg-

-

AII.~ kezdetéig és féleg a habort folyaman jelentésen fejlodétt a haditechnika és a hadmtivészet. Nagy jelentoségre tett szert a mozgékony csapatok, harckocsik, a légier6, valamint az ezek elharitasdéra szolgalé esapatok.

egész

szintre

tudnak

emberiség

értékeket.

Az

emelkedni,

szimaéra egyes

is

népek

melyek

tartalmaznak kézti

tehdt

az

irodalmi

kapcsolatok

fej-

lddésével egyiitt az irodalmi kélesénhatdsok is erdésédnek, s a ~ fogalma ennek révén is mind szélesebb teriiletet dlel fol. — A ~ déramlatai eldli elzrkézas az irodalmi — provincializmus.

vilagitastechnika

vilagitastechnika :

a

természetes

és

a

mesterséges

vilagitésra vonatkozé ismeretek gyakorlati alkalmazdsaéval foglalkozé tudomanydg. Kére kiterjed a fényforrasokra, lampatestekre, ~i anyagokra,

technikai

kérdésekre

fénymérésre, latas-

(pl. kaprazds,

éleslitds

stb.),

a

jo vilagitds feltételeire, mtihelyek, irod4k, mozik, kulturtermek, druhazak, kirakatok, lakdsok, kérhdzak, ut-

cak, terek, sportpalydk, palyaudvarok, repildéterek, szobrok, jarmtivek stb. vildgitaséra, az infravérés és az ultraibolya sugarzds alkalmazdsdra,

valamint

a vildgitas

uzemviteli és gazdasagi kérdéseire. — Irod. H. Medek B.: Villamosenergia felhasznélésa. Vildgitastechnika. 1953; Palké A.: Gydéz a vildgosség. 1953. vilagité anyagok : — luwmineszcencia vilagit6é felhé: kb. 80 km magassdgban, csak éjjel lathaté kékesfehér fényti felhd. Anyaga és eredete ismeretlen ; feltételezhetd, hogy jégkristalyokbdl All. vilagit6 festékek, luminoforok: sététben tartdsan fényt sugdrzé anyagok. Megvildgitas utan sugdéroznak az un. foszforok (—alkdli féldfémek v. cink szulfidja csekély mennyiségti nehézfémmel mint. — katalizdtorral keverve).

Megvilagitas néliiil vildgitanak a radioaktiv ~ (cinkszulfid, esekély radioaktiv anyaggal keverve). A flworeszkdlé ~ a lathaté fény hull4mhossz4ndl kisebb hull4mhossztsaégi sugarzdst (pl. ultraibolya sugdrzds) alakitj4k at lathatd fénnyé. Ilyen pl. a Lumogen L., amelyet a II. vildghabortiban lépesék, oszlopok, utkeresztezések jelzésére hasznaltak. (— még lumineszecencia)

vilagitégaz : a — vdrosi gaz elnevezése abban az idében, amikor elsdédsorban vilagitdsra hasznalték. vilagitéhajé : tengeri hajézéutak jelzésére szolgélé kilénleges épitéstii hajéd. Veszélyes helyeken (homokzétony,

folyamtorkolat

Vilagossag

681

stb.

eldétt)

horgonyoz.

Jelzését

vilagité- és kédkiirtberendezéssel adja. Gyakorta mentéés révkalauz-allomas szerepét is betélti. vilagitészervek : néhdny szdrazféldi és tébb tengeri éldlény fényt kiboecsété szervei. Azok az élélények tekintheték vilagiténak, melyek a vildgité anyagot maguk termelik. Ennek alapveté tulajdonsdga, hogy a benne levé6 kémiai energia fényenergidva valtozhat At. A~ Altal termelt fény sokféle szinti (zéld, kék, fehér, sdrga, voroés), de altalaban a szinkép kézépsé részébe tartozd sugarakat gerjesztik. A termelt fény intenzitasa kilénb6z6; pl. az egyik dél-amerikai bogaér (Pyrophorus noctilucus) fénye mellett olvasni lehet. Ujabban megAllapitotték, hogy a fény a kibocs4té sejtekben a luciferin oxidaécidja révén keletkezik, melyet

a luciferdz en-

zim katalizal. A vilagit6é allatok féként a tengeri halak, labasfejiiek, r&kok, rovarok, szivacsok és egysejttiek k6rébél keriilnek ki.

vilagitétorony : a hajdzds

biztonsdgdt

szolgélé

erds

gondolkodasnak, kiilénésen a haladé filozéfiai eszméknek. A ~ nem elvont elméleti jelentédségi, hanem a mindennapi gyakorlatban az emberek, osztalyok eselekvésének allandé vezérfonala, ezért van rendkivil nagy szerepe a haladéd ~2 nevelésnek. A tarsadalom anyagi életfeltételeinek kiilénbézdéségéb6l fakadéan osztalytarsadalomban a ~ osztdly jellegi, a haladéd és reakcids osztalyok ~i harca a tarsadalmi haladadsért folyéd kiizdelem egyik legfontosabb teriilete. Korunk tudomanyos ~e a —dialektikus materializmus. — Irod. A tudomanyos v. alapkérdései. 1961.

vilagnézeti

nevelés:

a vildgrédl, az embert

kérnyez6

természeti és tarsadalmi jelenségekrél] alkotott legegyetemesebb nézetek, elvek s ezekkel kapcsolatos meggy6z6dések kialakitésa a tanulék tudatéban olyan méddon, hogy az magatartésukban, gyakorlati tevékenységiikben is érvényesiiljén. A szocialista nevelés — a burzsoé nevelés idealista vildgnézetével szemben — a dialektikus materializmus kévetkezetesen tudoményos vilagnézete alapjan all. A felnévekvé nemzedék vilagszemléletének kialakitasdban a f$ médszer az ismeretanyagok mindenféle idealista ferditésté1 mentes tudomanyos feldolgozasa, s ennek megfelel6 oktat4si és nevelési médszerek alkalmazésa. Nagy jelentéségi az iskola és a csalad egyiittmtikédése a ~ eredményessége szempontjabdl. — Trod. A v. n. kérdéseirél. 1—9. rész. 1959.

vilagnyelv:

a vilag egyes nagyobb teriiletein a kilén-

béz6 anyanyelvi emberek k6éz6tt a tdrsadalmi, diplomaciai, tudomaényos v. kereskedelmi érintkezés nyelve. — A legrégibb ismert ~ a babildéniaiak nyelve, a sumér nyelv volt Elé-Azsidban az i. e. 2. évezred masodik felében. Ennek helyébe lépett az i. e. 4. sz.-ig az arameus, majd az i. sz. 7. sz.-ig a godrég, Elé-Azsidn kivil a féldkézi-tengeri Allamokban is. ~ volt a latin a Féldk6zi-tenger Ny-i vidékén az i. e. 2. sz.-t6l a 17. sz.-ig, az

arab az iszlam héditésainak idejében E-Afrikéban, Nyés D-Azsidban,

a

szanszkrit

Elé-

és

Hatsé-Indidban,

Indonézidban és Kézép-Azsidban az 1. évezredben. Jelenleg féleg az angol, orosz, spanyol, francia és a német nyelvet lehet ~nek tekinteni. (+~még nemzetkézi nyelvek ) Vilagos : — Siria Vilagos-hegy : kiléndll6 hegy a Matra D-i részén, Gyéngyéstarjantél ENy-ra, 709 m. Lejtéi meredekek, kopaérak és szikldsak (kéfolydsokkal). Valdészintleg régi vulkanikus kitérési kézpont maradvanya. vilagosi fegyverletétel, 1849. aug. 13.: az 1848—49-i forradalom és szabadsdgharc végét jelenté6 esemény. Gérgey Artur, aki a céri seregek parancsnokaival az érint-

kezést mar korabban felvette — sz4ndékat elhallgatva —, aug. 11-én magéra ruhdztatta a teljhatalmat és 13-4n

fényforraésti toronyszeri épitmény. MRendszerint jdl lathaté helyre, a part kiugré részére, szigetre v. sziklaszirtre épitik. Pontos helyét és a kibocsdétott fény jellegzetességét a tengeri térképek megadj4k. Van dillandd,

aldirta a feltétel nélktli fegyverletételré] sz6l6 okiratot. A honvédesapatok kisebb része a ~ eld] térék féldre menekiilt ; zéme a vildgosi (Siria, Romania) varhegy

felvillané és megszakitott fényt ~. vilagkiallitas: ipari, kereskedelmi, tudomanyos v. miivészeti alkotdsok Allandé v. idészakos nemzetk6zi bemutatadsa. A kereskedelmi célokbdél szervezett, rendszeres idékézénként tartott nemzetk6zi a4rucikkbemutaté a >nemezetkizi vasdr. Az elsé ~t 1851-ben Londonban

vilagositas : szinhazakban a jatéktér megvilagitasa. Az 6- és kézépkorban napfénynél jdtszottak, a 18. sz. végén gyertydval vildgitottak, a 19. sz. els6 harmaddban pedig bevezették a szinhézakba a gazt. A villanyvilagi-

rendezték. Hiresek voltak a bruxelles-i, a parizsi ~ok. vildgnézet : a vildgrdél, az embert kérnyezé természeti

és tarsadalmi jelenségekrél alkotott nézetek, elképzelések 6sszessége.

E nézetek,

elképzelések

forrasat

az emberek

életkériilményei, tevékenységiik viszonyai képezik, ezek tiikrézédnek vissza helyesen v. hamisan az emberel< tudatéban. Alakuldséra ezenkiviil a kiilénbézé korokban ktlénbézé mértékben hatdst gyakorolnak az egyes tarsadalmi tudatformak (pl. vallas, tudomany, jog, filozéfia miivészet stb.), de altalanos térvényszertiségként érvényesiil a tarsadalom anyagi életfeltételeinek, végsé soron determin4lé hat&sa az emberek ~ére. A ~ tisztézdsAban,

az 6szténésségté] a ben minden korban

tudatossdghoz valéd felemelkedésnagy szerepe volt a filozdfiai

alatt, a szdllési mezén

tas mar szabdlyozhaté,

tette le a fegyvert.

irfényithaté

és szinezhetd.

A ri-

valda- és szuffitavilagités, a vildgosit6 tornyokbdl, hidakrdl és a nézétérrél irdényitott reflektorok fényhatasa ma mar a diszlettel egyenrangt miivészi szerepet jatszik az eléadésokon. Teljes sététséget is csak a villany bevezetése déta tudnak teremteni. A vildgitést a rendezé utasitasa szerint a vildgitémester iranyitja. Vilagossag : 1. a mo.-i szabadgondolkod6ék havi foly6irata, majd a Szabadgondolkodék Térsaségénak hivatalos kézlénye. 1904-t61 1907-ig jelent meg. — 2. politikai napilap. 1945-ben indult mint a Magyar Szocidéldemokrata Pdrt délelétti lapja. A két munk&éspart egyesiilése utén megsztinéséig (1948-t61 1952-ig) a Magyar Dolgoz6k Partja bp.-i napilapjaként jelent meg. — 3. a TudomAnyos Ismeretterjeszté Tarsulat havi folydirata. 1960ban indult, fészerkesztéje Matrai Laszlé. A valldsos

vilagpénz

vilagnézet, az idealista filozéfia kilénféle megnyilatkozasai ellen harcol, feleleveniti a magyar irodalom és tudomany ateista és antiklerikdélis hagyomAényait. vilagpénz: a pénz egyik funkcidja; a nemzetkézi egyenlegek fedezésére Altalanos fizetési eszkézként v. a hitelkapcsolatok megbomlasa esetén kiilféld6n hasznalt altalanos vasarléeszkozként mtikédik. Szerepét ma kizérolag egyetlen fém, az arany télti be fémrudak forméjéban ; korlatoltan helyettesiti ebben a szerepében pl. a dollar és a rubel is. vilagpiac : a kapitalizmussal egyiitt kialakult, tobb orszag nemzeti piacdt magaban foglalé nemzetk6zi — pzac. A nenazeti piacok tébbé-kevésbé szoros kapcsolatban allanak egymassal azdltal, hogy sokiranyu, szévevényes forgalom alakul ki kéztiik, s ezért dralakuldsuk is tébbékevésbé egységes v. parhuzamos. Bizonyos tomegcikkek ~1i ara az értékesitéstik szempontjabdl dénté fontosségu varosok

Arutézsdéin

alakul

ki,

més

témegcikkek

~i

forgalma kevésbé koncentraltan, de az a4rak szempontjabol mégis nagyjaébél parhuzamosan alakul, mig ismét mas cikkeknek — s kézttk témegcikkeknek — egyAltalan nines megkézelitéleg egységesnek tekintheté nemzetk6zi aruk. A korabban tébbé-kevésbé egységes ~ a II. vilaghébori utdn két pd&rhuzamos, mAés-més gazdasagi toérvények szerint fejl6dé6 ~ra bomlott. A szocialista ~ a szocialista nemzetkézi gazdasdgi kapesolatok alapjan fejlédik. Ezek a kapcsolatok a szabad, egyenjogu és szuverén szocialista orszagok bar&ti egylttmtkédésére és kélesénés_ segitségére épiilnek. A két ~ kézétti gazdasdgi kapesolatok erésitése a békés egymas mellett élés fontos feltétele. vilagpiaci 4r : valamely adott idépontban a nemzetkézi kereskedelemben értékesitett druért Altal4nosan fizetett ar. ~

elsésorban

azoknél

nagy

tomegben,

meghatérozott

az 4ruknél

alakul

ki, amelyek

szabvanyoknak

megfe-

lelé6en, kézpontositott piacokon, a nagy nemzetkézi arutézsdéken (New York, Chicago, London, Amsterdam stb.) kertilnek eladdsra. Ezek féleg kiilénb6z6 mezégazdasagi termékek és nyersanyagok. Tagabb értelemben beszélnek ~rél minden olyan 4rucikkel kapcsolatban, amely jelentés mennyiségben képezi nemzetkézi Arucsere targyat. — A kapitalista ~ nagysdg4t elvileg az d4ruk nemzetkézi értéke hatérozza meg. A valdésdgban kialakulé ~ak azonban ettd] jelentésen eltérhetnek és erdéds ingadozdsokat mutatnak a tdkés piacra jellemzé spekulacié,

a nemzetk6zi

monopéliumok

arbefolyésolé tevé-

kenysége, a tékés konjunkttra hosszabb-révidebb ideig tartd valtozdsai kévetkeztében. — A szocialista vilagpiac arai a szocialista mnemzetkézi munkamegosztas folyamatéban kialakul6d nemzetkézi értékeket hivatottak kifejezni. A szocialista vilagpiacon is a tékés ~vakat

alkalmaztak,

de az ingadozdsokté]

valé mentesi-

tésre torekedve tébb évre régzitett formdban. A szocialista nemzetk6zi

vill4m

682

munkamegosztas

tékéletesitése

sordn

végbe-

megy a szocialista vilagpiac sajat Arbdzisdnak, sajat ~vainak kialakitasa. Vilag proletarjai, egyesiiljetek!: a kommunista partoknak a proletar internacionalizmust kifejezé jelszava. Marz és Engels 1848-ban megjelent mtivének, a Kommunista Kidltvédnynak befejezé mondata. vilagrész : a Fold egyes szarazulatainak hagyomanyos megjelélése; azonos értelemben haszndlatos, mint a — fildrész. vilagtajak : az — éqldjak névvaltozata. vilagtengely : a Féld forgadstengelyének képzeletbeli meghosszabbitésa. Az égbolt a Féld tengelyforgdésa kévetkeztében azt a benyomast kelti, mintha e koriil végezne forgast.

vilagtenger : —»-dcean vilagiir : a —vildgegyetemnek a Fold légkérén kiviil esd része. vilajet : az oszmdn birodalom és a mai Téréko. legnagyobb kézigazgatasi egysége. Elén régebben a pasa, ma a véli all. A 16—17.. sz.-ban ejaletnek, a 18—19. sz.ban pasaliknak is nevezték,

Vilar, Jean (1912— ): francia rendezdé, az avignoni nyari jatékok szervezdje, 1951-1461 a Théatre National Populaire igazgatdéja, amelynek mUsoran és modern darabok egyarant szerepelnek.

klasszikus

Vilde, Eduard Jurjevics (1865—1933): észt iréd, dramairé, a kritikai realizmus kivaélé észt képviseldje. 1905-ben részt vett a forradalmi megmozdulasokban. Regényeiben, szatirikus szindarabjaiban, pamfletjeiben a parasztsag proletarizaléda4sét Abrazolta a kapitalizmus kibontakozdsa idején. Térténeti trilogidt irt a 19. sz.-i parasztlizadésokrél (A hegyfalvi tejes ember, regény).

Viljamsz, Vaszilij Robertovics (1863—1939): szovjet talajkutaté, az SZU Tudomanyos Akadémiajanak tagja, Lenin-dijas. Egységes talajfejlédési elméletet dolgozott ki az SZU talajaira. Az Altala kidolgozott fives vetésforgé alkalmazdsAnak széles kérti elterjesztése nem valtotta be a hozzé fiizé6tt reményeket. (A féldimitivelés alapjaz, 1950 ;

Talajtan, 1950.)

villa még villamos hdésugarzo) re villamos generatorok, dramfejleszid gépek: az indukcid

elvén alapulé villamos forgégépek, villamos aram fejlesztésére. Az egyenédramu generdtorban nyugvé magnestérben tekercseléssel ellatott armaturdt forgatnak. Ennek vezetdiben valtakozé fesziltség indukéldédik, amelyet a kommutdétor valtoztat at egyenfesziiltséggé.

villamos gépek

villamos héfejlesztés

685

A vdltakozé dramw generdtorban az indukciénak kitett tekercselés kérgytirti alaki vastest belsé feliiletén helyezkedik el. A magnesteret e gytirii belsejébe szerelt, tengely kériil forgathaté két v. tébb sarku elek-

és méretben ~ buraiig.

késziil

villamos hajtas : villamos energia dtalakitésa mechaA ~ fogalm4éhoz hozzatartozik a

szikséges

Gottwald Villamoss4gi

Villamoshajtasok

Gydrban

gydrtanak

generatoro-

pedig 150

MW

teljesitményt

generdtorokat

is fognak

gyartani.

villamos

gépek:

egyendéramu

vy.

vdltakozé6

dramt

energiadtalakité szerkezetek a célnak megfelelé, igen eltéré kivitelben. Lehetnek forgé gépek v. mozgé rész nélkiliek. Forgo gépek: generdtorok, amelyekben a mechanikai munkaval fenntartott indukeidé révén villamos fesziiltség (villamos energia) létesiil; motorok, amelyekben a halézatb6l vett 4ram és a magnestér forgat6 nyomatékot (mechanikai energiat) tamaszt ; dialakité gépek, ameltyek a villamos energia jellemzdéit valtoztatjak meg. Ezek Allhatnak kétgépes gépcsoportbdél v. egyetlen egységbol. A mozgo rész nélkiili gépek : transzjormdtorok, higanygézés és egyéb szelephatast egyenirdnyit6k. — Irod. Liska J.: V. g. 1—5. két. 1951—60; Kovaes K. P.: V. g. uzemtana. 1955; Jekelfalussy — Krisch—Szita: V. g. 1962.

Villamosgép- és Kabelgyar : Mo. jelentés villamosgépgyéra; a felszabadulas elétt Magyar Siemens—Schukkert Miivek Villamossdgi Rt. 1902-ben alapitottak. Telephelye Budapest. Villamos gépeket (aszinkron motorokat, daru-, felvoné- és dobmotorokat), hegesztégépeket, villamos késziilékeket, kapcsoldé- és elosztéberendezéseket, villamos

kdébeleket,

villamosipari

kemencéket

allit elé. Termékeinek jelentés részét exportalja. ben kb. 3800 dolgozét foglalkoztatott.

stb.

1961-

villamosgépipar : a nehézipar egyik aga. Ide tartozik a villamosipari gépek és késziilékek, a hiradastechnikai gépek és késziilékek, a vakuummechanikai termékek gyartasa, valamint a villamosipari gépek javitasa. Mo.-on a 19. sz. mdsodik felében kezdett kifejlédni. Kialakulasatél kezdve export-iparag volt; a kiemelkedé magyar talalmanyok és szabadalmak alapjan a kiilfdldi vallalatokkal fel tudta venni a versenyt. A felszabadulaés utén a ~ jelentésen fejléd6tt, technikailag tdkéletesedett, termelése 1929-hez képest az tizemek szamat tekintve megotszérézédétt, a foglalkoztatottak sz4ma csaknem megtizszerezédott. Teljes termelési értéke 1949-hez

képest tobb mint megotszorézédbétt. 1960 végén az Allami ~ O6sszesen 174 teleppel rendelkezett. Foglalkoztatottainak szama kézel 81 ezer f6 (k6éziilik 60 ezer munkas) volt. Teljes termelési értéke (folyé aron, forgalmi ad6é nélkiil) meghaladta a 10 milliard Ft-ot. Ez utdébbibdl a

villamosipari

gépek

és készilékek

gyartdsa

termékei (1960): 18 turbdédgenerator (1251 kVA felett), 98170 db (egyiittesen 357 ezer kVA teljesitéképességtt) zart

aszinkron

motor,

24

db

10000

kVA

feletti és 54 db 2001—10000 kVA teljesitéképességt transzformator, egyilittesen mintegy 83 millidérd kW6 kapacitasa savas akkumulator, 245 ezer radiédmtisorvevé (1961),

178

ezer

televizids

mtsorvevé,

villamos

motorok

fordulatszam-szabalyozasa

szabalyozé

F.—Lomb

berendezések

P.: Villamos

hajtésok.

tervezése.

is.



1953;

és a hozzé

Irod. V. K.

Lomb Popov:

1953.

villamos halézat : villamos vezetékek és berendezések rendszere,

amely

a

villamos

energidnak

a

fejlesztés

helyétél a felhasznélés helyéig valé vezetésére szolgal. A nagyfesziiltségi rendszer megfelelé pontjain transzformator-dllomadsok vannak, amelyek a bejévé vezeték fesziiltségét (100 kV és tébb) kézépfesziiltségre alakitjak at (5—35 kV). A kézépfesziiltségt halézat juttatja el a villamos energiat a felhasznalas stlypontj4ban levé tapponthoz, ahol a fesziiltséget ismét esédkkentve (380/220 V-ra) a villamos energidt a kisfesziiltségi halézaton keresztiil a fogyasztékhoz vezetik. Mo.-on a villamosenergia-ipar 1960 végén 32 261 km hosszu nagyfesziiltségt vezetékhalézattal (ebb6l 29 244 km szabadvezeték és 3017 km kabel) rendelkezett. A kisfesziltségi halézat hossza 31 083 (ebbdl 29 241 km szabadvezeték, ill. 1842 km k&bel) km volt. — Irod. Sziraki Z.: Villamoshalézatok és berendezések gazdasd4gos kihaszndldsa. 1952; A. M. Fedoszejev: Villamosgépek és halézatok védelme. 1954;

Tordk

méretezése.

B.: Eloszté

halézatok

és szabadvezetékek

1956.

villamos hangszer: zenei hangoknak megfeleldé villamos rezgések eldallitasat szolgaléd késziilék. Jelentds kisérlet volt az un. dinafon (1928-ban Bp.-en is bemutattak), amely két kulonb6z6 rezgés interferenciaja altal vj szinezeti,

abszolut

tisztasagi

Az egykori kritika —

hangokat

hozott

létre.

kilonésen a magas regiszterekben

elért tisztasaga miatt — éteri zenének nevezte. Aw Uj lehetdségeivel a zenei vilag ma még kevéssé él. Nagyobb jelentésége van kombinacidinak,

a hagyomanyos amelyekben a

és villamos megoldads hangot alakitj4k dat

villamos jellé és villamos uton adja&k meg hozz& a megfelelé hangszint és a sziikséges erdsitést. villamos haztartasi késziilékek: villamos dérammal melegitett v. hajtott kisebb készilékek, amelyeket a haztartésban lehet felhasznalni. Van villamos ttizhely,

mosdégép, melegité,

htitédszekrény, vasalé, vizforralé

edény,

test-

meritdforral6é, kavégép, kenyérpirité, hajsz4rité, inhalator, hajsiitévas-melegitd, bér- és kalapvasaléd, enyvf6éz6, porszivé és padlékefélé, kézifuré stb. Fontosabb

villamos hdztarlasi gépek gydrtasa Magyarorszdgon

|Nips Moségéeta |

ifSke

| Huité-

Baas Porsziv Orpen

Padlé-

szekrény ; | kefélé

alos ;

| Ville

ttizhely

¥

6 milliard

Ft-tal (60%-kal), a hiraddstechnikai gépek és késziilékek gyartasa 3 milliard Ft-tal (30%-kal) részesedett. Fobb

valtédramu

a fodradsziizemek

nikai munka végzésére.

tromagnes létesiti. Ennek forgatdsa 4ltal a kiilsé gytraben fekvé vezetékben indukeid folytén nyerik a kivaént valtakozé fesziltséget. — Mo.-on a Klement

kat. Jelenleg féleg 80 kVA-es Diesel-meghajtdést kisgeneratort és 50 MW (50000 000 watt) teljesitményti generatort gyartanak, 1963-ban 100 MW, 1965-ben

a kis kézi ~td]

72

millid

db

izzdlampa (1938-ban 25 millid), 2,8 millid fényesé (1955ben 968 ezer), 11 millid rdadidvevéesé (1938-ban 2,4 millid), 124 ezer db haztartasi mosdégép (1961 ; 1955-ben 13 ezer) stb. A szévetkezeti ~ telepeinek szima 1960 végén 102 volt, dsszesen 2346 fot foglalkoztatott (k6ziiluk 1836 munkadst), teljes termelési értéke (folyé dron,

forgalmi adé nélkiil) 252 millid Ft volt. villamos hajszaérit6é : villamos késziilék. Motoros szel16z6 segitségével villamos fitdtesten levegét hajt keresztiil, amely ezalatt felmelegszik. A nedves hajra rafujt meleg levegé azt gyorsan megszéritja. Tobb valtozatban

darab

ra

LODGE ee ae

|

12507

Bae aS eo GBS Be recere inca T9595 Gee ees | DOGO St x | TOG eetaccrats 2

50 572 127 990 85 505 144 311 124568

|

a

we te

| 483 | 783 | 8 479 | 8 775 | 12023

|

7 892 9 943 13 662 15 486 16729

e

|

sabi! 2828 10946 15927 23 009 34 496

\

; | 7021 | 9 043 +} 14171 | 18 825 11 066

{

villamos hegesztések : a villamos dram héhataésdn alapuld hegeszté eljaérasok. Az ellendlldshegesztéseknél a hegesztend6é anyagéleket csak képlékeny Allapotig hevitik fel 4tmeneti ellenallas létesitésével ; tvhegesztéseknél az elektromos iv melege olvasztja meg az alapanyagot és a hozaganyagot egyarant. Az iparban mindkét eljarast

alkalmazzak kézi és gépi kivitelben egyarant. (— hegesztés)

villamos

héfejlesztés:

a villamos

alapulé hevité eljaras. Fajai:

dram

hdhatdsan

az ellenallasos, elektrdédos,

indukcids, iv- és dielektromos ~. Az ellendlldsos héfejlesztésnél a nagy fajlagos ellenallast vezetén athaladé aram a keletkez6 Joule-hével heviti fel a vezetét, amely a kelet-

villamos hésugarzé kezett hot a melegiteni kivant kézegnek adja at. Az elektrédds hdfejlesztésnél maga a hevitendé anyag az ellenallas. Indukeiés melegitésnél a vezeté anyagban keletkezé 6rvényéramok hevitik az anyagot. Ivkemencékben a ho az ivkisilésnél keletkezik és sugarz4s utjan addéddik At azanyagnak. Dielektromos héfejlesztésnél a kondenzator szigeteloanyagaban dielektromos veszteségek alakulnak at hdévé. villamos hésugarzé: villamos fiitdtest. Az izzdészadl keramiai anyagbol késziilt hengeres testre van tekereselve. Ezt a flitétestet hordozhaté allvanyra erésitett, Allithaté fémtikér gyujtépontj4ba helyezik. Az 500 wattos ~t helyiségek kisegit6é v. Atmeneti fitésére hasznaljak.

villamos hiitészekrény : — hiitészekrény villamositas,

elektrifikdlds:

mindazon

tervek,

intéz-

kedések stb. gytijtOneve, melyek célja az elektromossagnak mint korszerfi energiahordozénak nagymértékt,

egyre altalanosabb felhasznaélasa a népgazdaségban és a kézszolgéltatésokban. LHldéfeltétele nagy mennyiségi villamos energia termelése és az elosztaéshoz sziikséges megfelelé halézat kiépitése. Az elektromossdg az elsé helyet foglalja el az — energiahordozék k6zétt, minthogy eldallitasa viszonylag egyszert, kevés veszteség mellett nagy tavolsagokra szallithatdé és kénnyen szabalyozhatd.

Altala lehetévé vélik a természeti kinesek széles kérének felhasznalasa, a termeléerdk fejlesztése, a gépesités fokozésa, az automatizalas, a termelékenység gyors

névelése,

a hiraddstechnikai

és haztartdsi

célokat szol-

gal6 villamos berendezések gyors elterjedése. — Az elektromos energia termelése és fogyasztasa a 19. sz. vége dta vilagszerte gyors titemben emelkedik. Vilagtermelése 1900-ban még csak 15, 1914-ben 40 milliard kW6-t tett ki, 1938-ban 460 milli4rd kW6-ra emelkedett,

1960-ban pedig mar csaknem 2300 milli4rd kW6 volt. Aszocialista orszagok kilénésen nagy gondot forditanak a ~ra,

amelynek

elsé

korszakalkoté

tervét

az

SZU-ban

(> GOELRO-terv) még 1920-ban dolgozték ki Lenin iranyitasa alatt, aki a ~ fontoss4gat abban a hires meghatarozasban

fejezte

ki,

amely

szerint

,,kkommunizmus

=

== szovjetek + elektrifikalas.’? Az elektromosenergia-termelés az SZU-ban a szovjethatalom korszakdéban szazhuszszorosan, az utolsé harminec év alatt negyvenszeresen emelkedett. (1913-ban 2 milliard, 1929-ben 6 millidrd,

1938-ban

39 millidrd,

1950-ben

91

milliérd,

1961-ben

326 milliard kW6-t tett ki.) — A~ terén a felszabadulas dota nagy eredményeket ért el Mo. is: a villamosenergiatermelés

hatszorosara

nétt (1938-ban

1,4 millidrd,

1961-

ben 8,4 milliard kW6). Az elektromos energidnak egyre nagyobb szerepe van az ipari termelésben. A szocialista ipar egy munkasaéra jutdé villamosenergia-fogyasztasa is jelentésen emelkedett, 1960-ban az SZU-ban 9 000 kW6, Mo.-on pedig 6715 kW6 volt. Egyre nagyobb mértékben noévekszik a haztartasok villamosenergia-fogyasztasa is (195l-ben

Mo.-on

G6sszesen

162

millid

kW6-t

tett ki,

196l-ben mdr 615 kW6-t). — Sztikebb, kézhasznalati értelemben a ~on féleg a falu és a vasut villamositasat értik. Mo.-on 1960 végén a kézségek 92,4%-Aban volt mar villanydram és 1962 végére a — faluwvillamositas befejezédik. A villamositott vastitvonalak hossza csaknem 470 km. — A~ folytatasahoz sziikséges, megfelel6 mennyisé-

gt villamos energia biztositasa és a villamos ipar (erdsaramu és hfraddstechnikai egyardnt) termelésének fejlesztése

érdekében a masodik 6téves terv eldirja, hogy az 1958. évi

6,5 millidrd kW6-hoz képest 72—75%-kal névekedjék a rendelkezésre Allé villamosenergia-mennyiség, €s az erdsd4ramu ipar termelésének 40%-os, a hiraddstechnikai ipar termelésének 70% -os névelését iranyozta eld. A MAV korszertsitése soran befejezéshez kézeledik a jelenleg mar Vamosgyérkig villamositott budapest—miskolci févonal ~va is. — Irod. V. I. Lenin: A nehézipar fejlesztésérél és az orszdg villamositasaérdl. 1956; Magyarorszd4g varosés faluvillamositasi

villamos motorok

686

kézikényve.

Szerk:

Zsidai J. 1957 ;

Mayer — Mikecz—Sibalszky: Elektrotechnika és a mezégazdasag villamositasa. 1961.

villamos iv: két d4ramto6l Atjdrt és dsszeérintett, majd széthuzott szén- v. fémrid k6ézétt keletkezé vakitd, iv-

szerii fényjelenség. Fenntartasdhoz egyenaramnal legalabb 40 V, valtakozé 4ramnA4l 33 V fesziiltség sziikséges. (Egyendramnél az aramforraés pozitiv pdlusdval dsszek6tétt szén erdsebben fogy, mint a negativ szén, és kraterszeri, fehéren izz6 mélyedés keletkezik a csucsan.) A ~ben igen magas, 4000 C° kériili hémérséklet allhat eld, Széleskértien alkalmazzak vilagitdsi és ipari célokra, igy filmstididkban, filmvetitésnél, fénymasol6 tuzemekben,

ivkemencékben

vas-

és

fémolvasztdsra,

tovabba

hegesztésnél és fémek vagds4ndl (—ivldmpa). A tudomanyban is alkalmazzék, pl. a spektroszképidban (— wvspektrum). villamos jelzéberendezések : késziilékek az éptileten beliili hirkézlések, jelzések addsdra: csengék, tavbeszélohalézat, hangszéré, hivéberendezések, kézponti iddjelzé érahdlézat, vész(ttiz)jelzé berendezések stb. villamos kemencék : — kemence villamos késziilékek : kapcsolék, biztositék, szabalyozé és ftité ellendllésok, tulfesziltséglevezeték, fojtotekeresek, kondenzatorok stb. gytjténeve. villamos kisiilés : két kiilonb6zé toltést vezetd kézott szikra alakj4ban végbemené tdéltéskiegyenlitddés. villamos megosztas, influencia : valamely tél1és erdterébe helyezett semleges vezetdben a vonzé és taszité eréd hatdsdra létrejévé téliéselkiiléniilés (polarczéc76). Vezetédkben ui. a téltéshordozék a legkisebb eréhatdsra elmozdulnak. Ha a vezetdét foldeljuk (megérintjuk),

a

taszitott

semleges

testek

tdltések

,,eltavoznak’”’.

,,feltéltheték”

~

Altal

(— elektrofor,

tehat

— inflwen-

cia-gép). villamos mérémiiszerek : az dramkérékben eldforduld villamos mennyiségek nagysdgaét teszik észlelhetdvé. Ezek a mennyiségek elég sokfélék, és a ~ is eszerint tagozodnak. Leggyakrabban eléfordul6 mérendé mennyiségek: a fesziiltség, Aaramerdsség, ellendllas, teljesitmény, munka,

a frekvencia,

fazissz6g,

induktivités,

kapacitas.

Az emlitett mennyiségek mérésére alkalmas ~ mtikédése az aram valamely hatdsén alapszik, és ehhez igazodik

azok szerkezeti felépitése is. Igy lehet szé lagyvasas, Allandéd magneses (lengé tekercses), elektrodinamikus, indukcids, hédrétos, elektrosstatikus és vibracidés rendsze-

ri muszerekrol. A hasznalatban az egyes ~ annal ériékesebbek, minél nagyobb a pontossaguk, ill. érzékenységik. A pontosség mértéke 0,1% —2,5%-ig terjedhet a hasznalati cél szerint. Ez a szamadat a jelzett érték és a valddi érték k6zotti eléfordulhaté eltérést (a szazalékos hibat)

jelenti. Az érzékenység azt fejezi ki, hogy mekkora kitérést ad a miiszer mutatdéja a mérendé mennyiség egységének hatasara. A csillapitas annal jobb, minél kevesebb lengéssel éri el a mUszermutatd végleges helyzetét. — — Mo.-on az Elektromos Mérémiszerek Gyara készit jelentés mennyiségben ~et.

villamos motorok : a villamos Aram mégneses hatdsa alapjan mtikédé energiadtalakité késziilékek. Szerkezetiik All: a) Allé részbél, mely sziliciummal 6tv6z6tt vaslemezekb6l

késziil;

henger, melynek Ezekbe

kialakitaésa

v.

pdlusszerti,

belsé falaba hornyokat

a hornyokba

keriil

a tekercselés,

v. beliil

alakitanak

tires

ki.

mely az Aram

hataséra magneses teret létesit. A vaslemezek alkalmazasa azért sziikséges, hogy a vasmagban — 6rvényaramok és ezzel veszieségek ne keletkezzenek (a vaslemezek egymast6l szigetelve vannak). b) Forgé részbdl, mely henger alaku vastest, szintén lemezekbél késziil, palastj4n tengely iraémya hornyokkal és a tengelyére szerelt kommutdétorral rendelkezik. A hornyokba keriil a forgé rész tekereselése, melynek végeit a kommutdator

rézszeletkéihez forrasztjuk. c) A csapdgyakat tartd ontéttvas ,,pajzsokbél’’, d) éntéttvas burkolatbdl. A kommutdtoros motorok egyardnt haszndlhaték egyen- és valtakozé a4ram esetén is, ezért azokat univerzélis gépeknek is nevezik. Mukédési elviiknek lényege az, hogy az allé6- és forgérésztekercsekbe vezetett dramok magneses mezeje kélesénésen egymasra hat, igy forgaté nyomaték

villamos mozdony keletkezik,

68 wy7

a forgé rész

elfordul.

A folyamatos

forgdst

a kommuldeiéd biztositja. A vadltakozé 4rami ~nal —forgdéram segitségével forgé6ma4gneses mezét hoznak

létre, ez képezi e motorok

miikédési

elvét

(— szinkron

motor és —aszinkron motor), ~at 30—40 W-tdl tébb ezer LE-ig gydrtanak. Mo.-on tébb tizem, kézéttiik a

Klement

Gottwald

Villamosségi

Gyadr,

a Villamosgép-

és Kabelgyar készit ~at. Felhasznaladst nyernek mind kisebb haéztartdsi gépek (daralék, porszivék), mind nagyobb ipari gépek (esztergapadok, gyalugépek) meghajtadsanal.

villamos mozdony : villamosvastti

vontatésnél

hasz-

nalt + mozdony. A vastti voniatas a nagy stlyt vonatok

meginditaséhoz és felgyorsitasdhoz a mozdonyoktdl nagy vonderdt kivan. A szazadfordulén alkalmazni kezdett ~hoz ebben az idében harom ilyen motortipus allott rendelkezésre és ezért harom villamos mozdonyfajta volt szerkesztheté: 1. az egyenéramu mozdony

soros motorokkal, 2. ugyanilyen jellegii motorokkal épilt a 16 2/3 Hz-es valtakozé dramu mozdony és 3. a tobb fazist valtakoz6 4rammal taplalt indukeids motorral felszerelt mozdony. Az egyes orszigok vasltjai mas-mas mozdonyfajték alkalmazasa mellett déntéttek, és a mozdonyok energiaellataséra ennek megfeleléen alakult ki kezdett6l fogva harom villamos vontatdsi rendszer. A mozdonyok teljesitménye az akkori idék kivanalmai szerint nem volt nagy; a mozdonyokba csak egy-két nagyobb méretti motort épitettek be, amelyek a gézmozdonyokhoz hasonléan hajtérudakkal voltak a mozdony kerekeivel kapcsolatban. A rudazathajidsu villamos mozdonyokkal szemben a korszerii mozdonyokon egyeshajtést alkalmaznak, itt a mozdony kerekeit fogaskerékAttétellel hajtja egy-egy motor. A mozdony teljesitményét a kifejtett vonderd és sebesség szorzata hatérozza meg. Nehéz tehervonatokhoz nagy vondéeré sziikséges, viszont a tehervonatok kisebb sebességgel kézelekednek. A konynyebb személy- és gyorsvonatok esetén kisebb a vonderdsziikséglet, de nagyobb a vonatok sebessége. Ezért ugyanakkora mozdonyteljesitményre épitheté tehervonati v. nagyobb sebességti gyorsvonati ~, de ha a mozdony megfelel6 vontatasi sajatsagokkal bir, minden célra hasznalhaté egyetemes ~ is. Tolatasi célra — ahol nagy vonéeré sziikséges ugyan, de a sebesség mindig kicsiny — kisebb teljesitményti tolatémozdonyokat épitenek. A ~ok beépitett teljesitménye rendeltetésiiknek és a pdalyaviszonyoknak megfelelden igen tag hatérok k6z6tt ingadozik. A legtébb févonali villamos mozdony teljesitménye 2500—4500 léderé k6zétt van, de pl. a svdjci vasutakon 6000 ideréds ~ok is vannak iizemben. A sebesség Altalaban 100—140 km/6 kézétt vdltozik, azonban a francia vasutakon talélunk 180 km/é sebességre szerkesztett ~okat is, ugyancsak francia pdlyan kisérletképpen 331 km/6 sebességet is elértek. — A ~ok kifejlesztésében Mo,-nak mar a kezdetben jelentés szerepe volt. A Kandé Kalman Altal szerkesztett hdéromfazisi mozdonyok, amelyeknek elsé péld4nyait a magyar ipar készitette el, alapul szolgdltak Olaszo.-ban egy Uj villamos vontatasi rendszer kifejlesztésére és ugyanott kiilén e mozdonytipus eldaéllitasa végett létesitett gya4rban 16bb szaéz ilyen mozdony gyartdsdéra. — Mo. 1912-ben megnyilt elsé szabvanyos nyomkézti villamos vasutvonalanak (Réakospalota—Ujpest—Veresegyhaéza—Vac) 4 mozdonya és 11 villamos motorkocsija kilféldén késziilt. Kiemelked6 jelentésége volt a villamos vontatds kiilféldi fejlédése

szempontjabdl is az elsé vilaghabort utén Kando Kalman hazai munkassagénak, amikor megszerkesztette és a magyar ipar elkészitette az elsé févonali szolgdlatra szant 50 Hz-es ~t. Az 1922-ben elkésziilt prdbamozdony szamara Budapest-Nyugati palyaudvar—Alag k6z6étt

ideiglenesen

villamositott

prébaszakaszt

rendeztek

be.

A prébamozdony 2000 Ilderés teljesitményre késziilt rudazatos hajtési mozdony volt. Két tébb fazisu induk-

ciéds motorral volt felszerelve, ezért az egyfazisu vezeték és a tobb fazist motorok k6zé egy atalakité gépet kellett beépiteni, amely a fazissz4mot megvaltoztatta. Errdél

villamos szdmolégép a gépegységrol nevezték a mozdonyt fdzisvalté6s mozdonynak. A vontatémotorok fordulatszamat pdélusdatkapcsolassal lehetett valtoztatni, igy a mozdonynak 33, 50 és 67 km/6 gazdasagos sebességfokozata volt. — A tébb éven At tarté prébak alapjan szerkesztette meg Kandé a Bp.— Hegyeshalom vonalra sz4nt ~okat. A 188 km-es vonal teljes hosszan 1934-ben indultak meg vildgszerte elészér az 50 Hz-es valtakozé Arammal rendszeresen vontat6d villamos mozdonyok. A magyar ipar két fazisvalté6s mozdonytipust gyartott. A V40 sorozatti egyetemes mozdony teljesitménye 2500 Ideréd (Atmenetileg 3500 Iderd), gazdasagos sebességfokozatai 25, 50, 75 és 100 km/d, egyetlen nagyméretti indukciés motorja rudazattal hajtja a mozdony kerekeit. A mozdony a legnehezebb gyorsvonatokat is 100 km/6é sebességgel tudja tovabbitani. A V60

sorozati

elébbivel

tehervonati ~

teljesen azonos,

villamos

azonban

berendezése

az

16, 33, 50 és 67 km/é

sebességre késziilt. Mivel a rudazatos hajtasi ~okat a fejlédés idékézben tulhaladta, a MAV az ipartdél egyeshajtésu mozdonyok kifejlesztését kérte. Az elsé ilyen prébamozdony, amely a II. vilaghaboru alatt készilt el, nem bizonyult megfelelének. Ahaborti utanmegkezdédott a budapest—miskolci vonal villamositdsa, ezért ujbdl felmeriilt egyeshajtésti 50 Hz-es villamos mozdonyok gyartasanak sziikségessége. Ennek a V55_ sorozatjeli mozdonynak 6t indukcidés hajtémotorja van, a motorok fordulatsz4manak vAaltoztatdsdra Ujabb Aatalakitégép : a periddusvélté szolgal. Az elsé ilyen mozdony 1950-ben késziilt el. A IL. vilaghabort utan az 50 Hz-es ~ok fejlesztése

kiilféldén

is lendiiletet

vett;

vontatdsi

célra

e

mozdonyokon is legjobbnak bizonyult az egyenaramt soros motor. Ennek alkalmazasa azonban csak ugy lehetséges, ha a valtakozé adramu felsévezeték és a motorok k6zé ismét Atalakité keriil beépitésre, amely a motorok

szamara egyendramot szolgaltat. Az atalakité elsé megvalésitasaban forgéd gép volt (Ward—Leonard-hajtas), majd a higanygdéz-dtalakit6k (ignitron, excitron), legutébb pedig a félvezeté egyeniranyiték (germanium, szilicium) fejl6dtek ki. Ma a legkorszertbb villamos mozdony az egyeniranyités ~. Hazankban 1955-ben kezdéd6étt meg egyenéramu motorral felszerelt 50 Hz-es villamos mozdonyok gyartasa. Ezek a mozdonyok — mint

&tmeneti

tipus



még

Ward—Leonard-atalakitéval

késziiltek. A V41 sorozatjelti mozdonyokat csak személyvonati

és tehervonati

szolgélatra

szantak,

ezért sebessé-

guk 80 km/6, teljesitménytik pedig 1450 Iléderéd. — A kulf6ld6én kifejlesztett legkorszertibb 50 Hz-es_ sziliclumegyeniranyités mozdonyokbdél import titjan 7 db keriil 1962-ben szallitasra; a jévében kiilféldi szabadalom alapjan folytatédik belféldi sorozatgyaértasuk. E mozdonyok teljesitéképessége 3000 lderd, sebességiik 130

km/6. villamos mii: villamos energia termelésére, dtalakitasara v. elosztasdra létesitett berendezések, valamint ezek létesitésére, Uuzemvitelére, fenntartdsdra alakitott

vallalat.

Feladatkérébe

tartozik

még

a fogyasztéknak

eladott energia mérése, elszimolasa stb. is.

villamos 6ra: villamos 4ram altal mozgésban tartott éra. Makédtetésének egyik mdédja, hogy t6bb~ kézponti fédédraval vezérelt drahalézatba kapcsolédik. A fédra

villamos felhazdst v. hajtést ingadéra. A vezérelt mellékérak szerkezete elektromagnes mozgé vaszdrral. Aramzaraskor a maégnes a z4rat magéhoz rantja és ezzel a mutatdét egy-egy perccel tovabb mozditja. Masik mddjaa szinkron

éra, amelyet

a valiakozé

4ramut

villamos

haldé-

zat hajt. Az éraéban kis szinkron motor van,, amely a halézat periddussz4méanak megfelelé fordulatsz4mmal jar. Ezt a fordulatsz4mot fogaskerékattétellel viszik at a mutatdékra. A szinkron~~ pontos jarasdnak feltétele az, hogy a halézat periddusszama ne valtozzék.

villamossag :

— elektromossag

villamos szamolégép: olyan —szémoldgép, amelyet beépitett és a hélézatrd] taplalt kis villamos motor hajt. Miukédése lényegesen gyorsabb és megbizhatébb, mint a kézi hajtast szamolégépeké.

villamosszék : a haldlbiintetés végrehajtdsanak egyik eszkéze. A ~re k6tézdtt elitélt testébe nagyfesziiltségu Aramot

vezetnek,

1888-ban,

New

mely

York

azonnali

Allamban

egyes Allamaiban ma villamos targonca:

haldlt

okoz.

alkalmazték.

Eldészér Az

USA

is haszndlatos. -—>-targonca

villamos tengely : villamos kapcsolasi rendszer, amely az iizemszertien

Villanyi-hegység

6858

villamosszék

egyiittmozgé

részek

k6z6tt

a nyomatékot

anyagbdl késziilt tengelyhez hasonléan, de villamos titon viszi at. Biztositja a forgé részek egyiittjarasdt olyankor

is, amikor nagy tavolség v. mds ok miatt mechanikai tengely nem alkalmazhatéd. ~+t nyerhetiink kézés villamos halézatrdél taplalt indukciéds motorok forgé részének villamos désszekapcsolasaval. A ~ alkalmas egyiittforgas biztositasara papir- v. nyomdaipari gépeknél, daruknal, zsilipeknél v. széghelyzet atvitelére tavvezérlé és tavméré berendezésekben. villamos testmelegité : flanellpAérna, amelynek _belse-

forrdsok felhasznélas4val. yen fényforrasok az izzolampa, az ivlampa, a fényesd, a parazslampa, a neoncsé stb. villamos vontatas ; villamos energia felhasznalasa vontatasra. Az Aram az —aldilomdshél — felsdvezetéken v. harmadik sinen és —dramszedén keresztiil jut a jarmt motorjaiba, majd az acélvazon, a kerekeken és a sineken at folyik vissza az aldllomdésba.



A k6zuti,

helyiérde-

ka, fdldalatti és bdAnya-villamosvasutak elterjedését esak az tn. kénnyt vontatds tette lehetévé. Ez 550— 1000—1200 V egyendéramot és soros motorokat hasznal. — A nagyvasuti vontatdst a szénfogyasztas csdkkentése érdekében vezetik be. A gézmozdony ui. a szénben rejlé energidnak csak 5—8%-at hasznositja és j6 mindségt,

nagy fitdértékG szenet igényel. A — villamos mozdony az —erémuében

eltiizelt

szén

energidjanak

15—16%-at

sutébél Osszeépitett késziilék. A szokdsos haztartasi ~veknek két v. haérom fézdélapjuk és egy siitéjiik van. Osszes teljesitményfelvételik kb. 5 kW. Kérhazak,

hasznositja, és a villamos energia eléallitasara gyengébb mindségti szenek is felhasznélhaték. Az orszagos energiagazdélkodaés szempontjabél tehat a szénmegtakaritas jelentés. A felsévezeték és az Allomasok miatt a ~ beruhaézasi kéltségei jéval nagyobbak, mint a géz- v. Dieselvontatasé, ezért azokon a nagy forgalmu vonalakon vezetik be, amelyeken a — villamositassal elérhet6 évi szénomegtakaritas nagyobb, mint a beruhazasi kdltségtobblet évi terhe. — A nagyvastiti ~ rendszerei : 1. Nagyfesztiltségt egyendramu rendszer. A felsévezeték fesziilt-

iizemi étkezdék szamara kilonleges kivitelti nagykony-

sége 3000 V, ritkabban

hai

tékrél indité ellenallaéson keresztiil kézvetleniil a soros gerjesztésti motorokba jut. A legelterjedtebb rendszer.

jében szigetelt,

k6d6

hajlékony

fokszabaélyozéval

villamos

fitétest

latjak el, hogy

van.

tiizet

ne

Onmii-

okoz-

hasson.

villamos

ttizhely : villamos

fdézdlapokat,

istéket

Allitanak

fézdélapokbdl

zsdmolyfézdlapokat,

elé. Egy-egy

és villamos

siitédket,

f6z6-

ilyen ttizhelyberendezés

teljesitményfelvétele 4—40 kW k6zétti. villamos vasalé : villamos flitdtesttel melegitett vasald. Ujabban héfokszabdlyozéval késziil, amellyel a vasalds legkedvezobb héfoka bedéllithaté. A 2—3 kg-os, 500—800 wattos haztartasi ~kon kiviil késziilnek 6—8 kg-os szabévasalék, tovabba kiilénleges bér- és kalapvasalok is. A kisebb méreti utivasalé6k kiilo6nbézdé fesziiltségre kapesolhaték at. villamosvasutak : A villamos energia felhaszndldsa atterjedt a vastti kdézlekedés teriiletére is. Ennek oka elsdsorban az, hogy az energiahasznositaés lényegesen jobb, mint géziizem esetében. Hatranya viszont az igen kéltséges vonalépités. Aramnem szempontjdbél két rendszer terjedt el: a) egyenéramu rendszer, melyet féleg a k6zuti villamos vontatasnal, tehat kis tavolsagu vonalaknaél (vdroson beliil) hasznélnak; b) valtakozé aramu rendszer; fdleg a nagyvastti villamos vontatasnal szokésos. Néhany orsz4gban a nagyvasuti villamos vontatasnél is hasznéljék az egyendéramt rendszert. A kézuti~ Bp.-en 500 V,a helyiérdekt vasutak 1000—1200

V egyenfesziltséggel mtikédnek. Az egyenfesziiltséget egyeniranyitok utj4n a valtakozé déramu haldzatbdl nyerik és t6bb ponton taplalj4k a ~ vezetékeibe. A k6zuti ~ motorkocsijainak tengelye fogaskerék-Attétel utjan kapesolédik a meghajté egyenéramt (soros) motorhoz. E motor igen nagy indité nyomatékkal rendelkezik,

ami

lehetévé

teszi

a révid

utszakaszon

térténd

felgyorsulést. A fékezés mechanikus és villamos uton térténhet. A valtakozé 4ramu~ teriiletén a magyar mérn6k6k szerepe jelentés. 1902-ben a felsé-olaszo.-i Valtellina vélgyében készitették el —Kandéd Kalman tervei alapjan Eurdépa elsé villamos nagyvasitjat. A Kandoé-

rendszerti villamos mozdonyok kivitelezését a bp.-i Ganzgyar végezte. Mo.-on 1932-ben létesitették az elsé nagy tavolsigt villamosvasutat Bp.—Hegyeshalom k6zétt ; jelenleg befejezés elétt All a bp.—miskolci vonal nagyvasuti villamositasa. — A villamosvasutak minden vonalon valé elterjedését gatolja a felsé vezeték épitésének kéltségessége. A Diesel-elektromos mozdonyok alkalmazaésa kisebb forgalmi vonalakon megoldja ezt a problémat. A Diesel-elektromos mozdony lényegében egy —> Diesel-motorral meghajtott -—+ Ward—Leonardhajtasi gépegység. Az dram termelése tehdt magdn a mozdonyon jon létre, igy felsé vezeték hozz& nem sziikséges.

villamos vilagités : a villamos dram alkalmazasa vildgités

céljéra,

erre

alkalmas

fénykelté

eszkézék,

fény-

Eurépaban Lengyelo.,

az

SZU,

Belgium,

1500 V. Az 4ram

Olaszo.,

Hollandia,

a munkaveze-

Franciao.,

Spanyolo.,

Csehszlovakia

alkalmaz-

za. — 2, Hgyfazisk valtakoz6 dramu rendszer. A felsévezeték fesziiltsége 15 000, 16 000 vagy 25 000 V. 162/, perid-

dust Eurépéban Németo., Ausztria, Svajc, Svédo. és Norvégia, 50 periddust (Kandé-rendszer) Mo. és 1950 éta Franciao. alkalmaz. Ujabban az SZU-ban, Anglidban és mas orszigokban is bevezetik. 162/, periddust egyfazisi mozdonyokon az aram a munkavezetékr6él — transzformdtoron keresztiil jut a kommutdtoros soros motorokba. Az 50 periéddusti egyfazisi mozdonyokon haéromfézisu indukeiés motorok v. egyendramu soros motorok v. ritkabban egyfazisi kommutatoros soros motorok vannak. Ez utébbi eset kivételével a motorok 4ramaét Atalakité

segédgép szolgaltatja, amelyet transzformdtoron keresztiil a fels6vezetékrél levett aram hajt. A segédgép az indukeiés motorok részére — fdzisvdlié (Kandé-mozdony) v. fazis- és periddusvadlté (Ganz—Kandé-mozdony), az egyenéramu motorok részére motordinaméd (Ward— Leonard-rendszertii mozdonyok) v. egyeniraényité (ignitronos mozdonyok). — 3. Hdromfdzisu rendszer. A legrégebbi nagyvasuti rendszer. Kandé Kalman dolgozta ki és vezette be 1902-ben E-Olaszo.-ban a Valtellina-vasuton. A munkavezeték fesziiltsége 3400 V, periddusszama 162/,. A kettés munkavezeték miatt ma mar nem alkal-

mazzik. — 4. Akkumuldtoros mozdony. Felsévezetékkel el nem latott vaganyokon is kézlekedhet. villanéfénylampa, villandfény: a fényképezésnél hasznadlatos, révid ideig tarté, de igen nagy erésségti fényforras. Régebben erre a célra fém-magnéziumpor, kéliumklorét,

stronciumnitrat

keverékét

haszndlték,

amely

meggyujtaéskor a masodpere tértrésze alatt nagy fénnyel ég el. Az utébbi idében

az

un.

,,6rdk

vaku” terjedt el:

zart iivegburdban elektromos dram hatdsdra tébb ezer lumen fényerejti elektromos kisiilést idéznek elé. Villany : 6tk., Baranya m., siklési j. L: 2780 (1960).

A ~i borvidék kézpontja, vérés borardl hires. Ag., gépaéllomas. Pincegazdasag. Malom. Ké-, bronz-, vas- és r6mai kori leletek. — Irod. Kovacs A.: V. Pécs. 1959. Villanyi-hegység : alacsony régcsoport a Dunantul DK-i részén. Legmagasabb pontja K-en 442 m. Tridsz és jura idészaki mészkébél és dolomitbél felépitett lapos tetejli, keskeny hat. Tetejét és H-i oldalait erdék, D-i oldalat sz6l6k boritjak. Elszakadt darabja a siklési Var-

hegy k6zépkori varral és a Beremendi-rég (cementgyar). D-i peremének térésvonala mentén vizek fakadnak (Harkdényfiirds).

gydégyhatdsti:

hév-

villanyi kadarka villanyi

689

kadarka: oporto és nagyrészt kadarka bogydézdssal és héjon erjesztéssel ké-

szoléfajtékbél, szitett,

vorés

sdtétvorés

szint,

jellegzetes,

finom

zamatu

bor.

villanykapcsolé : a villamos 4ramkér megszakitdsara, ill. a villamos fogyaszték ki- és bekapcsoldséra szolgaélé késziilék. Az egyszerti ~kat a lakdsvilagitasi fogyaszték : esillarok, fiiggélampak stb., valamint kisebb teljesitményt villamos haztartési gépek: porszivék, dardlék stb. be- és kikapesolasdéra hasznélj4k. Az automata v. magneskapcsolék nagyobb teljesitményti villamos gépeknél hasznaélatosak. Ezek kiképzése olyan is lehet, hogy a mtikédtetett villamos gépet meghibdésodas (zérlat) esetén 6nmtikédéen lekapesolj4k a villamos hAalézatrdl. Villanykévesd : 6tk., Baranya m., siklési j. L: 480 (1960). Szdélétermesztés. Téglagyar. villanypasztor, elektropdsztor, elektromos kerités : szigetelés nélkiili 4dramvezeté huzal, amely a hozz& tartozd aramszaggatdé és transzformaétor stb. berendezéssel villamos

uton

biztositja

az

Allatok

érzését.

Aramforrdsa

rendszerint 6 V-os akkumulator. villanyszérelé : villamos szereléssel foglalkozé szakképzett szak-, ill. betanitott munkas. Szakképzettségét 3 év (érettségi végzettséggel 2 év) tanuldidé utdn nyeri el. Mo.-on (1960) az 4llami iparban szakmunkés 20 193, betanitott munkds pedig 779, a szévetkezetekben 1041 és a maganiparban 1217 ~ dolgozott. . villanyujsag : mozgé fényreklam, amelynél a cégtablakhoz hasonlé izzélampatéblan az izzdlampdkat bettalakban és balrél jobb felé haladva folyamatosan, idébelileg egymas utén gyUjtjék fel. Ezdltal hirek, kézlemények és reklémsz6vegek kézélheték a jardédkelékkel vilagit6é felirat formajéban, amely az izzdlampak emlitett felgyujtésmédja kévetkeztében azt a latszatot kelti, mintha szalagszerien mozgatva folyamatosan tovabb haladna. A széveget a kezeléfiilkében elére beallitj4k és villamos motorral hajtott kilénleges kapcesolékésziilék segitségével viszik 4t az épilet izzélampatablara.

villanyzongora:

kilsé

1. sipladaszerti

falan elhelyezett

szerkezet,

a tiiskés

henger v. lyukasztott korong forgas kézben emeltytiket hoz mozgésba, melyek egy zongordt szdlaltatnak meg ; a kezelé legfeljebb a hangerdésséget és a tempdt mddosithatja. A henger (korong) v. tisztan mechanikus készit-

mény, v. egy miivész jatékanak alkalmas technikai eljérassal valé6 megrégzitése (pl. papirtekercsre). — 2. kildnleges, rezonator nélkiili zongora, mely a huroknak nem is hallhaté rezgését elektromos rezgésekké alakitja At; ezek hangszéréval szdlaltathaték meg. Gramofonfelvételre és radiédkézvetitésre igen alkalmas. Villard [vilar], de Honnecourt (13. sz. kézepe) : francia épitész, akinek neve a parizsi Bibliothéque Nationale-ban érzétt vazlatkényvébé] maradt rednk. Rajzait utazdsai k6ézben

készitette,

megfordult

szamos

francia

varosban,

Mo.-on is jart. A régebbi kutatds a kassai székesegyhaz tervezését fizte személyéhez, ujabban a budavari Nagyboldogasszony-templom épitésével hozzék kapcsolatba.

villaskules : — csavarkulcs villdsreggeli, dezséné: délelott elfogyasztott kénnyt étkezés. Tébbnyire tojdsételbél, hideg siiltekbdl All. Villehardouin [vild4rdué], Geoffroi de (1148 v. 50— 1218) : francia térténetiré. Részt vett a 4. keresztes hadjaratban és Konstantindpoly bevételében (1204). Ennek térténetét irta meg a kézépkor egyik legkivalébb térténeti munkéjdban, a Histoire de la conquéte de Constantinople-ben (Konstantinapoly bevételének tdrténete).

villédzasi zaj, Plicker-zaj: oxidkatdédos elektroncséveknél igen kis frekvencian fellép6 zérej. villogas : I. villogé targy Altal keltett

fény v. fényjelenség. — 2. tavoli villamoknak a felhékén ldthaté visszfénye. 50—100 km tavolsagti zivatarok is észrevehet6k ily médon, ezek dérgésének hangja'azonban nem érkezik hozzdnk. Villon [vijé], Francois (1431—63 utan): francia kdltd, a k6ézépkor végi kéltészet eurdpai jelentéségtii képvise-

44 Gj Magyar Lexikon VI.

Vilmos léje, az egyéni élményeket és érzéseket tolmécsol6 ‘lira egyik megteremtdje. Eletére verseibél és biniigyi iratokbol deriil némi vilagossag. A parizsi egyetemen klasszikus

miiveltséget szerzett, de ismerte a népi énekmondok kéltészetét is. Zsivanybandaval keriilt kapcsolatba, t6bbsz6ér bérténbe jutott, haldlra itélték s csak partfogdi révén nyert kegyelmet, 1455-ben egy verekedés és gyilkossAég miatt bujdosésra kényszeriilve irta Kis Testamentum

c. miivét.

1460

utan

ismét

bérténben,

haldlos

itéletét varva irta a Nagy Testamentumot. Ebben a koréban kedvelt kéltéi keretben meghdkkent6 dszinteséggel vetett szamot életével, bardtaival és ellenségeivel:. A ballad&k formaéja a 13. sz.-t6l Spanyolo.-ban és Franciao.-ban divatossa valt, eredetileg tancdalforma,

4 soros

ajanléssal.

Balladdéiban

szerepel

a végén

a jellegzetes

k6zépkori téma, a halal, a halaltanc-motivum.

De nala a

halal a tarsadalmi kiilénbségeket kiegyenlité erdédként jelenik meg. Ez a szemlélet részben feloldja nyers észinte- séggel elmondott élményeinek lazadé hangjdt. Kéborlasai soran az élet legnyomortsagosabb rétegeivel megismerkedett k6lt6 nyers dészinteséggel elmondott élményeinek forrongdé, lazadé hangja a halal minden tarsadalmi kiilénbséget kiegyenlité szemléletében oldddik fel.. 1463-ban egy haldlos itélet utaén kegyelmet kapott, de 10 évre sz4mizték Périzsbél. Ett6él kezdve nem tudunk tdbbet életérél. — (Osszes versei.) Mtiveinek magyar forditéi: Téth A., Kosztolanyi D., Jozsef A., Szabé L., Vas I. stb.

villézés : régi magyar népszokas. Iskolas leaényok feldiszitett fuzfaaggal jarjak be a falut s a hazaknél énekelnek.

Vilma,

Wilhelmina

(1880—

):

1890-t61

1948-ig

Hollandia kirélynéje, az Oraniai-dinasztia tagja. Nagykorusagéig anyja, Umma gyukorolta a hatalmat. Hollandia német megszallasa utan a kormannyal egyiitt Londonba emigralt. 1948-ban lanya, Julianna javara lemondott a trénrol. Vilmany: 6tk., Borsod-Abauj-Zemplén m., encsi j. L: 1420 (1960). Gépdllomas. Gétikus ref. temploma muemlék. : Vilmon Gyula (1897— ): orvos, egészségiigyi miniszterhelyettes, az orvostudomanyok kandidatusa, Kossuth- -dijas. Tudoményos munkassaga az egeszségiigyi szervezés elméleti és gyakorlati kérdéseit dleli fel. Vilmos, William: tébb angol kirély neve. Jelentéseb-

bek: I. ~, Hédité (1027 —87) ; ur. 1066-t6] 87-ig. 1035-t61 Normandia hercege. Rokoni kapcsolatokra hivatkozva Edward angolszdsz kirdly haléla utén magdénak kévetelte az angol koronat. 1066-ban feudalis seregével partra szallt D-Angliaban és a hastingsi csatdban gyézelmet aratott az uujonnan megvdlasztott II. Harald angol kiraly felett. Ezzel Anglia térténetében kezdetét vette a normann korszak. Megkoronaztatésa utan a vezeté méltésdégokbél

kiszoritotta az angolszész arisztokraciat, s helyébe normannokat helyezett. Névelte a kézponti hatalom tekintélyét. 1086-ban féldbirtok- és parasztésszeirdst rendelt el (Domesday Book); ezzel sz4mos, kordbban szabad paraszt jobbagyi fiiggésbe keriilt. — III. ~, Ordniat (1650—1702): 1672-t61 1702-ig Hollandia helytartdja,1689-t6l Anglia és Skéto. kirélya, az Ordniai-dinasztia ‘ tagja, II. Ordniai Vilmos németalfdldi helytarté fia.-Az 1678-i nymwegeni békében megvédte Hollandia figgetlenségét. Az 1688-i Un. ,,dicséséges forradalom’’ utén hivta meg a whig és tory part feleségével, Maridval,Il. Jakab leanydval egyiitt az angol trénra. Maria halalaig (1694) tarsuralkoddéként, majd egyediil uralkodott. Elfogadta a-— Bill of Rights-ot (1689), 1690-ben leverte az ir felkelést, majd bevonta Anglidt a franciaellenes koaliciéba. Halala elétt kiadta a trénérékésédési térvényt (1701), amely II. Jakab fiatalabb lanyénak, Anndnak, majd a Hannoveri-héznak biztositotta az angol trént. —

IV. ~

(1765—1837) : 1830-t61 Nagy-Britannia és fro.

kirdlya, IIL. Gyorgy fia. Batyja, IV. Gyérgy haldla utdn kerilt a trénra. Uralkodasa idején harcolték ki a whigek. a parlamenti reformot (— Reform Bill) 1832-ben és a rab-

Vinogradov

690

Vilmos

szolgasdg eltérlését 1833-ban. Mivel térvényes gyermeke nem volt, a tronon testvérének lanya, Viktéria kévette. Vilmos, Willem: hollandiai helytarték és kirdlyok neve. Jelentésebbek : Ordniai ~ (1533—84): az Ordniai-haz alapitéja, 1579-t61 Hollandia helytartéja, a holland kéztarsasg megteremtdje. V. Kdroly német csdszaér szolgélataban allt, majd 77. Fulép spanyol kirély kinevezte az f-i németalféldi tartomanyok korményzdéj4vé. Orange, majd Nassau hercege lett. A protestansok tildézése miatt szembeszAllt a spanyol udvarral s a németalféldi polgdri forradalom egyik vezetdje lett. 1567-ben kénytelen volt Németo.-ba menekiilni. Tébb eredménytelen betérést hajtott végre Németalféldre, majd 1572-ben sikeriilt megvetnie labat holland féldén. 1576-ban a gente pacijikaciéban egyesitette egész Németalfdldet. Miutan 1579-ben a D-1 tartomaényokban helyredllt a spanyol uralom, létrehozta az utrechti unidt, amelynek alapjén 1581-ben IT. Fiilép is elismerte Hollandia figgetlenségét. Balthasar Gerard spanyol ugynék gyilkolta meg. — I. ~ (1772—1843) : 1815-t61 40-ig holland kirdély. A bécsé kongresszus hatdrozata értelmében kertilt Hollandia és a vele egyesitett Belgium trénjara, s egyuttal Luxemburg nagyhercege is lett. 1830-ban Belgium elszakadt kirdlysagatdél. 1840-ben fia javara lemondott a trénrél. — II. ~ (1792—1849) : 1840-t61 49-ig Hollandia kirdlya és Luxemburg nagyhercege. Az 1848-as forradalom hataséra elfogadta a liberalisok alta] kidolgozott alkotmanyt. —

Vilyvitany : 6tk., aljatjhelyi j. L:

rosa. L: 107000 (1960). Villatelepiilés, tengeri fiirdd, sportpalyék, jatékkaszind. Vinar: ktk., Veszprém m., papai j. L: 240 (1960). Vincennes [venszen]: Parizs K-i peremvarosa, Franciao., Seine département. 1929 dta tartozik a févaroshoz. L: 650400 (1954). Régi kastély-eréditménye (1337-bdél) egy idében a francia kirdlyok székhelye volt, 1745—56 k6z6tt a sdvres-i porcelangy4r mtk6édétt benne, ma arzendl. 52 m magas értornya bértén is volt. Katonai iskola, kérhaz és a legfébb katonai térvényszék dllomashelye. Ipari vdros: vegy- (illatszer- és gumi-), fém- és hadiipar. Hatalmas parkja a Bors de Vincennes, laktanyakkal, gyakorldétérrel, ldversenypalydval és stadionnal, Vinci

[vincsi], Leonardo (1690—1730): olasz zeneszerz6. A népolyi zskola jelentés mestere, kivalé vigoperaszerzO. Mintegy 40 operat, egyhazi mtiveket, 2 oratériumot stb. irt. Vindhya-hegység : Indiaban a Maiva-fennsik D-re nézé pereme a Narbada vdigye felett; 881 m. Dekkaén si kézeteinek fedetlen darabja. Trépusi monszunerddék. Vindobona: kelta telepiilés ; erdditett rémai tdbor és

Vele kihalt az Ordniai-haéz férfidga. Vilmos, Wilhelm: két német csdszér neve. I. ~ (1797— 1888) : 1861-t6] 88-ig porosz kiraly, 1871-t6] 88-ig német esdszar. 1848-ban a forradalmi események miatt Anglia-

300 (1960). Va.:

sajat

kezébe

akarta

venni,

ezért

1890-ben

elbocsdtotta

Bismarckot. Jelentés szerepe volt a német fegyverkezésben és flottaépitésben, agressziv kijelentéseivel fokozta a 20. sz. eleje éta egyre névekvé nemzetkézi fesziiltséget, majd kézvetleniil részt vett az I. vilaghdbort kirobbantasaban. 1918. nov. 10-én a német forradalom hatdséra Hollandiaba menekiit, s nov. 28-4n lemondott a trénrdél. Vilnius, Vilnyusz, Vilna: varos az SZU-ban, a Litvén SZSZK févarosa, a Vilija-f. mellett. L: 264 000 (1962).

Jelentés iparvaros, a kézt. ipari termelésének kb. 25% -at adja.

Gép-,

fém-,

elektrotechnikai,

fa-, bér-,

textil-

és

élelmiszeripar, gyufagyartds. A litvan tudoményos akadémia székh.-e. Egyetemét 1579-ben Bdthory Istvan alapitotta. 3 szinhaz, muzeumok. Televiziés addédllomés. Kozelében épiilt Litvania legnagyobb csillagaészati obszervatériuma. — A 13. sz.-ban indult fejlédésnek, 1323-ban a Litvan Nagyfejedelemség févarosa lett. 1794-t61 1915-ig orosz kormanyzéségi véros. 1915-té] az I. vildgh4bort végéig német csapatok tartottaék megsz4llas alatt. 1920ban a szovjet Vorés Hadsereg elfoglalta, majd a szovjet— litvan békeszerzédés

Litvéanianak juttatta, 1920. okt.-ben

azonban Lengyelo. megszallta. A Népszévetség az un. vilnai konfliktusban hosszas targyal4sok utén Lengyelo.hoz tartozdsa mellett déntétt. 1939. szept.-ben, Lengyelo. ésszeomldsa utan visszakeriilt Litvanidhoz. 1941-t6l 44-ig német megszallas alatt volt.

Vilonya:

d6tk., Veszprém

m.,

veszprémi j. L: 640 Roman stilust

(1960). Va.: Vilonya-Kiraélyszentistvan. ref. temploma mtiemlék.

Vilt Tibor (1905—

): szobrasz.

Portrékat, figura-

lis kompozicidékat, épiiletplasztikat, siremlékeket (Csinszka stremléke, 1936—37; Hunyady Sdéndor siremléke, 1943) készit. Egyiittmtikddétt a Szocialista Képzémivészek Csoportjdval. 6 készitette 1957-ben a Tiszaléki Vizierémti monumentalis néalakjat.

sdtor-

vimperga ; — wimperga del Mar [vinya-del-mar]: varos Chilében, a Csendes-décedn partj4n. Valparaiso kikété EK-i peremva-

varos a mai Bécs

Kirélly4 koronazadsa utén 1862-ben Bismarckot tette kancellarra, akinek Atengedte az Allamiigyek iranyitasat. Az 1870—71-i francia—porosz habori utén csdszdrré proklamalték. — II. ~ (1858—1941) : 1888-té] 1918-ig német csaészar és porosz kiraly. A német junker-burzsoad imperializmus érdekeinek képviseléje. A kormaényzdst

m.,

Vina

III. ~ (1817--90) : 1849-t6] 90-ig holland kirély. Uralma idején épilt ki a parlamentiaris kirélys4g 4llamrendszere.

ba menekilt ; 1849-ben a badeni felkelés leverését vezette.

Borsod-Abatj-Zemplén

780 (1960).

(— Wien) helyén az i. sz. 1—5.sz.-ban,

Vindornyafok : 6tk., Veszprém

m.,

keszthelyi

j. L:

Keszthely.

Vindornyalak ; 6tk., Veszprém m., keszthelyi j. L: 230 (1960). Va.: Keszthely. Vindornyasz6llés : 6tk., Veszprém m., siimegi j. L: 700 (1960). Va.: Zalaszentlaszld. vinilacetat, CH,—COO—CH—CH,: szintelen, jellemzé szagu, 75 C°-on forré folyadék. Savak, peroxidok hatésara kénnyen poli~1a polimerizél. Ecetsav és acetilén egymasra hatésaval gyartjak, vinilacetilén, CH, = CH—C=CH: két molekula —-acetilénbél képzédé6 vegyiilet. Koénnyen polimerizalhaté olyan termékké, amelyben kettéds kétések vannak, és ennek kévetkeztében szdraddsra képes (szintetikus széradé olaj).

vinilklorid, CH, == CHCl: az etilén klérsz4rmazéka. Szobahémérsékleten gézhalmazdllapott. A klératom reakciékészsége, mint minden kettés kétést szénatomhoz kapesolt halogén atomé, kicsi. Erélyes ligos hatdsra acetilén keletkezik beléle. Kénnyen polimerizdlhaté (— polivinilklorid). Dikloretanbdl és acetilénbél gyartjak. Vinkovei: szerémségi varos Horvato.-ban (Jugoszlavia). L: 20 700 (1953). Faipar. Vasuti csomdépont.

Vinnyica: 1. véros az SZU-ban (Ukrén SZSZK), a Déli-Bug parijan. L: 121 000 (1959). Elektrotechnikai cikkek gyartésa, vegy-. épitéanyag-, textil-, fa- és élelmiszeripar. Szinhaz, mizeum.



2, ter. az Ukran SZSZK-

ban. 26700 km?. L: 2141000 (1959). Székh.-e ~. _ Vinogradov, 1946-ig Sevljus, Nagyszélldés: varos az SZU-ban (K4rpat-Ukrajna), a Tisza és a romdn—szovjet hataér kézelében. L: 15800 (1959). Kénnytiipar, — 1918-ig Mo.-hoz, 1939-ig CsehszlovAkidhoz, 1939—45ben Mo.-hoz tartozott. Vinogradov, Alekszandr Pavlovics (1896— ): szovjet geokémikus és biokémikus, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak levelezé tagja, kétszeres Allami dijas.

A tengerviz, az élélények, a kéolaj és a talajok nyomelemeinek kutatésdval, izotépok geokémiai eloszldsAval és féldtani kormeghatérozdéssal foglalkozik. Vinogradov, Ivan Matvejevics (1891— ): wmatematikus, az SZU Tudomanyos Akadémidjénak tagja, Allami dijas, az MTA tiszteleti tagja. A szdmelmélet vildghiri mtiveldje.

Leghiresebb

eredménye

az évszéza-

dok éta eldéntetlen Goldbach-sejtés egyik (pdratlan egész szamokra vonatkozé6) esetének bebizonyitasa. Vinogradov, Viktor Viagyimirovics (1895— ): szovjet nyelvész, az SZU Tudomanyos Akadémidjénak tagja,

Vinogradszkij Allami

dijas.

Az

orosz

irodalmi

nyelv,

az

orosz

uyelv-

térténet és nyelvtan kutatdja.

Vinogradszkij, szovjet

Szergej

mikrobiolégus,

Nyikolajevics

talajbioldgus.

(1856—1953) :

Az

anyagok

ill. ebben

kér-

a baktériu-

mok szerepét. Felfedezte a kemoszintézist. de

Jos

[vincul

de

zsesz],

Alvine:

telepiilés

Roméniéban, Erdélyben, a Maros-f. bal partj4n, Gyulafehérvartél (Alba Iulia) DNy-ra. L: 4400 (1960). — Hatéraban rémai kori leletek, rédmai utkeresztezédés. Az

alvinci

utkézetben

(1849.

A kisebb testi barna,

forgésat vizsgdlta a természethben,

Vintul

virag

691

febr.

12.) Bem

t&bornok

hasa

rékosréti v. kurta vipera (V. ursinii) hata

s:iirke,

fekete

follokkal.

Szérvaényosan

for-

dul elé6 Rakos, Kaposztasmegyer, Fét, Bugac és a Ferté koérnyékén ; a Hansagban gyakori. Mérge erdésebb, mint a keresztes viperaé, de nyugodtabb természete miatt kevésbé veszélyes. A homoki vipera (V. ammodytes) az Al-Duna mentén és Somogyban fordul elé. Vipper, Robert Jurjevics (1859—1954): szovjet tér-

ténetird, egyetemi tanar,az SZU Tudomanyos Akadémiajanak tagja (1943-t6l). Féként az egyetemes 6- és kézép-

Egykor neves

kori térténelem kérdéseivel foglalkozott. Magyarul megjelent mtivei: Rettegett Ivan (1947); Réma és a korai

Vintyer, Alekszandr Vasziljevics (1878—1958) : szovjet mérnék és tudés, az SZU Tudoményos Akadémiéjanak tagja. Nevéhez fuzddik a saturai erémt (Moszkva kérzet) épitése; 1927—37-ben a Dnyeper-vizierbmt épitésveze-

kereszténység (1956). virag : mddosult levelekbél 4ll6, korlatolt névekedést, rovid szdrtagu hajtds; a fejlettebb névények szaporité szerve. ~riigybél v. vegyes riigybdl fejlédik, révidebbhosszabb ideig tarté bimbdéddélapot utéan. A ~levelek

fényes gyézelmet aratott az osztrékokon. erdélyi miivelédési kézpont volt.

tervezését

takarélevelekre és ivarlevelekre esoportosithaték. A takardlevelekhez tartoznak a lepel-, acsésze- és a

iranyitotta.

sztromlevelek,

viola: 1, (Matthiola): a keresztesviraguak (Cruciferae) csaladjaba tartozé névénynemzetség. Ismertebb faja

him jellegt porzdtéj és a néi jellega termétéj. Ha a ~ban a takaré-

a kerti ~ (M. incana); a Féldkézi-tenger kérnyékérdl szarmazik. 30—70 cm magas, erédsen bokrosodé diszné-

levelek és az ivarlevelek hidnyta-

vény.

ha valamelyik

toje. Foglalkozott az SZU energiatartalékéanak kutatasaval, az energiarendszerek ésszertibb kialakitasaval.

A

kujbisevi

és

Illatos

volgogrédi

viraga

fehér,

vizierdmtivek

krémszinti,

lila

v.

piros.

Viragdégyakban, vdgdsi célokra és cserepes értékesitésre termesztik. Magvetéssel szaporitj4k. A gdrég ~ (M. bicornis) vadon él6, mediterran faj. — 2. (zene) régi eurdpai vonos hangszerek ésszefoglal6 neve, melyek a 16—17. sz.-ban élték fénykorukat. Tobbféle magassagban, 5—7 hurral késziiltek. Két f6 tipusuk a ~ da gamba

még gennyvérdiség)

visszértagulas:

kitagulésa

kévetkezté-

ktak, kiboltosodék (varicosus). — A~ a vénak falainak legt6bbszér vele sziiletett gyengesége és a vénak tartds v. alland6é vérteltsége kévetkeztében alakul ki. Eldéidézheti: 1. hosszu ideig tarté vérpangas gyenge szivmtik6dés miatt, 2. helyi vérpangaés az alséd végtagok gytjtdéereiben

(terhesség,

kévetkeztében),

daganat,

3.

a

szoros

végbél

harisnyakét6

~Andl

a

stb.

bélsartémegek

nyomasa, székrekedés, ulé életmdd hatasara, 4. a vénafal

kéros elvaltoz4sa.

Leggyakrabban

az alsé végtagon for-

dul eld, féleg az alsz4ron, amely a bér alatt kékes, vaskos,

kanyargés kétegként mutatkozik. Féként 4llé foglalkozasu egyéneken alakul ki. A yégbél véndinak a tagulasa az + aranyér. Az alsé végtag-~a és az aranyér gyakran sebészeti gyégyitdst igényel. visszhang, echdéd : a hang hallhatdéd visszaverddése falrél, hegyoldalrdél, erdészegélyrél stb. A visszaveréd6 feliiletnek a hangforrdstél legalabb 17 méterre kell lenni, hogy a visszhangot kiilén halljuk. — Mo.-on nevezetes

a

tihanyi

~ ; erejébél

igen

sokat

vesztett

a teriilet beépitése kévetkeztében. (— még echd) visszhangos mélységméré: — echo-lot

visszhangos tavolsagmérés : tavolsagmérésre alkalmas eljaras. Ultrahang v. elektromagneses hull4amok visszaverdédésén alapul (sonar, radar). A természetben is talalkozunk ~sel, pl. a denevér ultrahangimpulzusok kibocsétasaval észleli az akaddélyokat. visszleszAmitolas, reeszkompt, rediszkont: tékés gazdasdgban

a —leszdmitoldssal

szerzett

nek Ujabb leszdmitoltatésdval szerzés végett. vis vitalis életerd Visz:

6tk.,

Somogy

m.,

valténak,

kévetelés-

valé tovdbbadaésa

fonyédi

j. L:

pénz-

470 (1960).

Va.: Balatonlelle. Viszak : 6tk., Vas m., kérmendij. L: 490 (1960). Va. : Pankasz. viszketés : sok bérbetegség tiinete ; nem 6nallé bérbaj. Kéroktana még nem teljesen tisztazott. Valdészintleg a hamrétegi ideghdlézat izgalma hozza létre kiilsd hatasra (bérizgaté vegyiletek, rovarok) v. bels6é szervekbél eredé anyagok hatdsara. viszkéz : celluldézxantogenaét vizes oldata. Celluldzbdél keletkezik, ha azt natronliggal és szénkéneggel kezelik. Hosszabb 4llas (,.érlelés’”’)

utén

eléri a szalképzésre

alkalmas

viszkozi-

tast. A stirtin folyé6 ~t megfelelé fondfejen at savas v. gyengén lugos fiirdébe nyomva hidrdtcelluléz sz4l (~selyem és miszdl) v. hartya (csomagoldsra hasznalatos cellofan) képzédik. Szivacs is késziil ~bédl. — Mo.-on a nyergesujfalui Magyar Viscosagydr allit elé ~ alapt mtiselymet,

mtiszdlat,

kisebb

mennyiségben

cellofant

és

rv -szivacsot.

viszkoziméterek : a viszkozitas mérésére szolgalé eszk6z6k. Dyenek : a kapilléris ~, a rotéciés ~~, es6 v. gurulé golyés ~, ujabban az ulirahang-~. A kapilléris ~nél] valamely folyadékt6meg kapillaris ecsév6n folyik le két jel kéz6tt. Megmérve a lefolyds idejét a mtiszer és anyag adataibél, esetleg ismert viszkozitési anyaggal valdé ésszehasonlitas alapjan a viszkozités meghatdérozhatd.

A rotaciés ~ kétfélék. Az egyiknél a folyadékot tartalmazé edényt forgatjék, és.a folyadékba torziéds szdalon belehelyezett hengerre a folyadék forgaté nyomatékot fejt ki, amelyet a fiiggeszté sz4l forgaté nyomatéka egyenstlyoz ki. A masiknaé] a henger v. a kup forog a folyadékban,

visszérgyulladas, phlebitis (gor. ’ér’ szdbd6l> : a gyfjté-

a gytijtéerek

ben létrejévé kéros allapot. A tagul4s lehet egyenletes (diffuz) v. kériilhatdérolt. Az elsé esetben a véndk rendszerint elvékonyodnak és csavaros lefutastiva vdlnak (phlebectasia). A kérilhataérolt vénatégulatok zsdk ala-

és az

egyenletes

forgdshoz

sziikséges

for-

ér falanak gvulladdsa, amelyhez rendszerint az ér tiregé-

gaté6 nyomatékot mérjiik. Van olyan eszk6z is, amelynél a mérendé folyadékban a henger v. korong csillapitott

ben (lumenében)

lengé mozgésait mérjiikk. Ezekbél az adatokbdl és a mé-

kialakulé

fertézétt

vérrég csatlakozik

viszkozitis

vitalis festés

698

rendé anyag adataibdél szamitassal kapjuk a viszkozitast. Viszkézus folyadékban gurulé v. es6é golyék adataibdl és az esés idejébél ugyancsak ki lehet sz4mitani a viszkomitast. Az ultrahang-~ a hangelnyelésbél allapitjék meg a viszkozités mértékét.

ségaéra v. (kéfejtd, arok, t6, folyé stb.) mélységére vonatkozé, a kérnyezd terephez viszonyitott sz4madat. viszonylagos nyilas, relativ nytlés: lencsék szabad

viszkozitas, helsé swrlddds: eré, amely a kiilénbézé halmazallapotu anyagok belsejében az alakvaltoztataéssal szemben hat. Aramldé folyadékok, ill. gazok esetében az egyes szomszédos rétegek a ~ kévetkeztében egymas mozgésat gatolni igyekeznek. Ha az dramlas sehessége (v) esak egy iranyban valtozik, akkor a szomszédos folyadékréteg altal egységnyi teriiletre kifejtett erd ardnyos a

tak kifejezni.

sebesség adott irany szerinti differencidlhanyadosaval. Az aranyossagi tényezé (yn) a ~i v. belsé strlédasi egyltthaté, az anyag nyuldss4géra jellemzé sz4m: dinamikai~nak is szokték nevezni. A folyékonyabb anyag ~va

kisebb,

mechanika a

gaz

a stirtibbé

nagyobb.

Gaézokra

eredménye

szerint:

7 =

strtisége,

t

a

molekulék

a, statisztikus

os eta,

Atlagos

a szabad uthossz. A kinematikat ~: v = a . @

egysége mérni.

a — poise.

Szokés

tn.

ahol

o

sebessége,

A

A~ mérték-

Engler-fokban

(E°)

is

celluléz alapi miszéil (—szdlas18%-os naétronliggal megduzzasztott

cellulozt finoman felapritva néhany napig eldérlelik. Ezalatt a celluléz-molekula részben lebomlik. Az igy el6készitett celluldz széndiszulfid hataéséra ndtriumcelluldézxantogenattaé alakul (—wantogendtok), amely vizzel nagy viszkozitésu oldatot ad (innen kapta nevét). A keletkezett strti oldatot (a visekdzt) utdéérlelik, hogy viszkozitasa a szdlhuzdshoz a legmegfelelébb legyen. Az igy elékészitett viszkézt szivattyuk segitségével szalk6pz6 rézsakon keresztiil savas oldatba (kicsapéfirdd) sajtoljak. A kicsapdfiirdében a xantogendt elbomlik és visszaalakul a vékony szaél alakj4ban megszilardulé celluléz. Ezt a fiirdé savas maradékai, ill. a szalakon kivalé kén eltdvolitésdra tisztitj4k, mossdk,

majd avivélja4k (—avivdld szerek) 63 puhitj4k. A ~ gyakorlatilag végtelen hosszi. MtiszAl készitéséhez a végtelen sz4lakat révid darabokra (viszkdzszdlla) vagjalk. — Nagy elénye, hogy az olesé facellulézbél is eldallithat6. Gyakorlatilag a szdlasanyagok minden alkalmazasi teriiletén felhasznaljak.

Viszl6 : ktk., Borsod-Abatj-Zemplén m., edelényi j. 930 (1960). V4.: Bdédvavendégi. Visznek: O6tk., Heves m., gyéngyési j. L: 1960

Pl.

1: 3,5 ~

azt jelenti, hogy

a kérdéses

objektiv gytjtétavolsaga 3,5-szér akkora, mint a szabad Atmérdéje. A~ egyutttal az objektiv fényerejére is jellemzd. A ~nak elméletileg lehetséges legnagyobb értéke 1 : 0,5. viszonyszim ; két mennyiség aranyaét mutatdéd szém. A statisztikaban a leggyakrabban hasznalt ~ a szézalékszam. Fajtéi: 1. a kilénb6z6 idépontok désszetartozé

adatait

dsszehasonlité

sz4mok

a

dinamikus

~ok

(pl.

hogy 1962-ben az ipari termelés az 1961. évi termelésnek

haény %-a volt). 2. A tervben eldirt és a tényleges teljesités ardnydt kifejezé adatok a tervteljesttési ~ok. 3. A részeknek az egészhez valé aranyat kifejezé adatok a megoszlési ~ok (pl. az orszag lakossagabdél hany % é1 bérbél és fizetésbol). 4. Nem egynemti sokasagok egymashoz valé aranydét (pl. 1 km?-re juté lakosok szim4t) kifejezé adatok az intenzitasi ~ok. viszonysz6 : a mondatbeli viszonyok kifejezésére alkalmas

szé, ilyenek

Visztula, Weichsel

viszkézselyem: anyagok). A kb.

L:

Atmérdjének a gytjtétavolsaghoz valé viszonya. A ~ra jellemzé szimot a gyakorlatban reciprok formaéban szok-

a

Wasia

(ném.):

+ névutd,

+ néveld,

— kétész6.

[viszva]

,

Vzsela

Lengyelo.

legnagyobb

folydéja. Hosz-

,

sza 1092 km, vizgyGjté teriilete 193000 km?, dtlagos vizhozama mp-enként 1120 m3, A Ny-i Beszkidekben, 1106 m magass4gban ered; eldbb E-nak folyik, majd

EK-nek fordul, Krakkénél kijut a Sandomierz felé széle-

sedé siksdgra, E-nak fordulva attér a Lengyel-kézéphg.

és a Lublini-hdtsdg

Varson zowsze

kozétt,

ENy-i

irAanyban

atfolyik

(80 m tszf. magassagban), felhaszndlja a Maés a Kijawy dsfolyamvélgyeinek vonalat, majd

ismét E felé, a balti hats4g pomorzei és mazuri tévidéke kézott

Atfolyva,

a Zulawy mélyféldjénél

széles deltaval

éri el a Balti-tenger Gdajski-6blét. Krakkétdél kezdve magas vizallaskor, Varsdtél pedig csaknem Allanddéan hajézhat6, kivéve télen (dec. kézepété] febr. kézepéig befagy). Bal oldal nagyobb mellékfolyédi: Nida (179 km), Pilica (342 km), Bzura (166 km), Brda (217 km)., Wda (168 km); jobb oldaliak: Dunajec (251 km), Wistoka (157 km), San (444 km), Wieprz (312 km), Ny-i Bug (814 km) a beleémlé Narewvel (438 km) és Osa (198 km). Csatornék kétik éssze az Oderdval és a Wartaval. Nagyobb vaérosok a ~ mellett: Krakké (Krakéw), Varso (Warszawa), Torut, Tezew és Gdansk. Visztula-ébél, Zalew Wislany [zalev-vislani] ,

Viszlinszkij

zaliv

: 1. életerd, életrevaldsag, életképesség; elevenség. — 2, életképesség: (biol) — biocénoldgiai fogalom. Azt fejezi ki, hogy mennyire kedvezéek az életfeltételek meghatarozott tarsulasban valamely faj szAmara. vitalizmus : idealista iranyzat a biolédgidban és a filozofidban, mely az életet nem az anyag térvényszerii fejl6dési fokanak tekinti, hanem valamely titokzatos, természetfeletti

,,életerd”’

(vis vitalis)

hatasdbdél

vitaminok

ves

anyagok

a kézponti

asszimilalasarél,

idegrendszer

valamint

Pavlov

vezeté szerepérél.

tanitasa

Ma

a ~t

a

vallasi filozéfia és a teologia, valamint az un. ,,biolégiai”’

idealizmus céljai érdekében hasznaljak fel. vitaminhiany : — avitamindzis vitaminok : az ember és az 4allatok életfolyamatainak zavartalan fenntartésdhoz sztikséges, a taplalékban kis mennyiségben jelenlevé vegyiiletek, amelyek hiénya az életfolyamatokban zavarokat okoz. A szervezet altalaban nem képes sajét maga eldallitani, de ez fajonként nagyon

vezeti

le. Szerinte a szerves és a szervetlen természet k6zétt szakadék van, s a szervezetek életfolyamatait az anyag felett all6 erék iranyitj4k. Szoros kapcsolatban volt és van a —>teleolégidval. Filozdéfiai alapjait Platénnak és Arisztotelészenek a ,,végokokrél” és az entelekheiérél sz61é tanitasai vetették meg. Mindig a bioldgia megoldatlan problémait hasznalta fel nézetei ald4tamasztdsdra. Ma a neo~w alakjaban jelenik meg (f6 képviseléi Uexkuell és Driesch; +még holizmus), mely a szervezeteknek életjelenségeikben megnyilvanuléd egységét igyekszik ter-

valtoz6, pl. a C-vitamint a patkaény szervezete elé tudja allitani, az emberé nem. A ~ kémiai szempontbdl nagyon eltéréek. Kezdetben nitrogéntartalmu anyagoknak tartotték

déket,

késébb

azonban

kideriilt,

hogy

csak

kevés amin van kézéttik. Ha a taplalék valamely vitamint a sziikségesnél kisebb mennyiségben tartalmaz, jellemzé kéros tiinetek jelentkeznek: vitaminszegénység (hipovitaminézis), ill. vitaminhidny (avitaminézis). A kilénbézé ~ bizonyos 1aplalékféleségekben egyiittesen

Vitaminok A

3

.

vitamin

( | |

neve

Az ember napi sziikséglete

|

Hl6forduldsa

|

)

A-vitamin, axerophtol Eléanyaga: karotin

1500—8000 egység? |

B,-vitamio, tiamin

aneurin,

|1,5—3 mg; a felvett | Bleszté, gabonamagvak | szénhidrétokkal né

B,-vitamin,

riboflavin,

nemzetkbzi

Halmajolaj, m4j, tej, vaj, tejfe!, | Bér, ny4lkahértyik életében, latébibor felépitésében vesz részt tojéssarga ; névényekben karoHianya: -—/farkasvaksia, a szaruhdrtya kiszérad4sa, a bdér tinok szérazsaga

1,5—2 mg?

laktoflavin

héja |

Eleszt6, tej, tojas |

|

| Kb. |

10--18

{

mg

|

|

Pantoténsav

|

| 5—20 mg

mg?

koenzimje,

hianybetegsége

nem

nélkiilézhetetlen

hidrogénitvivé ismert

|

Bleszté, gyiimdlesék, fézelékek, tej |Az anyagesere-enzimek koenzimje Bélbaktériumok termelik Hiénya: —pellagra, szij, gyomor,

Koenzim-A Hianya:

/

‘ fekélyei,

bél gvulladasa,

a kézponti idegrendszer zavarai

|

B,-Vvitamin, adermin, piri-|2—4

Hmberben

Maj, éleszté

|

doxin

Szénhidratok elégetéséhez, idegek mfikédéséhez Hidnya: —beriberi, idegmtikédés zavarai

A sérga légzéferment

}

Nikotinsav és amidia, pellagraellenes vitarnin

Hatasa, illetve hidny4nak kévetkezmeényei

|

felépitése emberben

névekedése megéll

nem

ismert,

dllatokon

észiilés,

csirkék

Bleszté, zsigerek, izom, tojassarga |Novekedésserkenté

}

|

ismert, patkanyon

pellagra

Biotin

| kb. 0,01 mag? |

Minden névényi és dllati sejtben |Novekedésserkenté Hidnya: a bér zsfros degeneracidja,

Folsav

| |

Zéld névényekben, levelekben Bélbaktériumok termelik

| Nélkiilézhetetlen a vdérdsvértest-képzéshez, a mtiké6déséhez; bizonyos vérszegénységet gydgyit

C-vitamin, aszkorbinsav, antiskorbut vitamin

| 50-125 mg; szoptato nek 150 mg

Névényi

| Altalanos sejtanyagcsere-serkenté ; nélkiilézhetetlen a szdvetek | anyageseréjében, fertézések, mérgek elleni védekezésben

0,1 mg?

| |

antirachitis

400—800 nemzetko7i LG

ergoszterin

né-|

bélsdr, iszap, sugargombak

nem

| 0,5—1 |

Eléanyaga:

M4j,

emberben

B,,-vitamin, kobaltamin, antiperniciosa tényezé

D-vitamin, vitamin.

mg?

Hidnybetegsége

és

Allati

sejtekben;

zéld névények, gyiimélesdk, | zdldpaprika, csipkebogy6, bur| gonya, citrom i | Majolaj, vaj, tej, tojassarga \ |

|

H-vitamin, tokoferol, antisterilitasos vitamin

| 10—25

mg

| Névényi magvak és olajok, 2dld| fézelékek, salaték, tei, vai

| Linolsav és mas telitetien wsirsavak (F-vitamin)

| ?

K-vitamin, antihaemorrhagids vitamin, phyllo-

| 4 my?

| Vordsvértest-képzéshez és az idegmfikiédéshez nélkiilézhetetlen Hidnya: —vészes vérszegénység

| |

|

Hiénya: —skorbut, sag, vérzékenység

tavaszi f4radékony-

: Csontosodésban, csontnévekedéshen nélktilézhetetlen. Hidnya: gyermekeken —angolkér, felnétteken csontlagyulas.

|

csonttérékenység;

|

tuladagol4s

wavarok fejlédhetnek Ki

~

esetén

(hipervitamindzis)

is

Allatoknak az idegrendszer, az izomzat, a here normdlis mtikodéséhez, vemhesség kihord4sé4hoz fontos; emberben hidnybetegsége nem ismeretes, de a gyégykezelést bizonyos esetek-

és dllati zsirok

Bélbaktériumok

termelik

|

| Vitamin jellegti nélkiilézhetetlen zsfrsavak, amelyeket a szer| -vezet nem tud felépiteni; furunkuldézis, ekcéma, csecsemdk tejkititése esetén j6 hatasti Hianyuk: névekedésleallas, majkarosodas, bérgyulladés | Maj protrombintermelése. Hidnya: a vérben protrombinhiany, vérzékenység, véralvadas-

chinon vitamin,

Méller—Barlow-kér,

tapcsatorna

ben témogatja

| Noévényi | |

P-yitamin,

seborrhoea kifejlodése

csékkenés permeabilités-

citrin

w) 1 nemzetkézi

bevitielre nincs sziikség.

| 30 mg

|

egység = 0,3

| ug

A-vitamin,

Paprika, csipkebogy6, ribizli, cit- | Az

rom, narancs, levelek

0,6 ug karotin,

¢) 1 nemzetkézi egység = 0,025 ug.

b) Normalis

esetben

erek falanak

az emberi

normAlis

atereszté képességét

bélfléra elegendé mennyiségben |

biztositja

Allitja eld, kiilsé

vitorlas hajé

Vitasek

fordulnak elé, ezért az egyoldali taplalkozds esetében jelentkezé kéros allapot gyakran tébb vitamin egyidejui hidnyanak

kévetkezménye.

A vitaminhiany

tiineteinek

megsziintetésére, a taplalék kiegészitésére vuitaminkészttményeket hasznalnak, melyek egy v. toébb vitaminbél a napi sziikséglet tobbszérését is tartalmazhatjak. Ezeket gydégyszerkészitmények, tapszerek formaéjaban hozzak forgalomba. — Két csoportba: a vizben oldédé és a zsirban oldéddé ~ csoportjaba oszthatédk. Vizben oldédnak

a B-~

és a C-vitamin,

zsirban az A-, D-,

E-

és K-vitamin. A napi sziikségletet dltalaban naponta kell felvenni a taplalékkal, mert a szervezet nem tarolja éket, ezért kiilénésen a tél vége felé érezhetdé a hidnyuk (kiil6nésen a C-vitaminé). A~ tuilnyomédan névényi termékek. Néha csak eléanyaguk (> provitaminok) jut be a szervezetbe a névényi taplalékkal és itt alakul at hatdsos vitaminné. Egyes ~at, mint pl. a B-csoport néhany tagjata bélben él6 baktériumok termelik, Altaldban a zoldfézelékek és a gyiimélesék a leggazdagabbak ~ban, ill. prowban. A valtozatos taplalkozas altalaban fedezi az ember vitaminszikségletét. Az anyageserét fokozdé folyamatok : munka, terhesség, fertézé betegségek stb. a vitaminigényt a tobbszérésére névelhetik. — Azokat az anyagokat, amelyek kémiai szerkezete valamely vitaminéhoz hasonlé és ezért a vitamin hatasat gatoljak (vitaminszegénységet v. vitaminhianyt okoznak), anti~nak nevezik. Ilyen hatdst gyakorolnak pl. a szulfonamidok a baktériumokra, az aminopterin a fdlsavra, a dikumarol a K-vitaminra stb. — A ~ tédbbségének hatasa abban All, hogy az anyagesere egyes meghatarozott folyamataiban saj4tos mddon vesznek részt. [gy pl. a B-csoport tagjai kiilénféle enzimek koenzimjei, a Cvitamin a szervezet oxidacids-redukciés folyamataiban, az A-vitamin a fényérzékeléshez sziikséges latdébibor kialakulasdban jelentés. Egyes~~ hatésénak mdédja még nem ismeretes. (+ még A-vitamin, B-vitaminok, aszkorbinsav, D-vitamin, H-vitamin, K-vitaminok, P-vitamin). — Irod.

Tangl H.: A v. szerepe étrendiinkben, az élelmiszeriparban, a mezdgazdasagban. 1953; Tangl H.: A v., hormonok és antibiotikumok szerepe az allattenyésztésben. 1956 ; Resofszki P.:

VitaSek, grafus,

Mindennapi

Frantisek

a Csehszlovak

tagja, egyetemi

tanar.

(1890—

kenyeriink.

):

1958.

esehszlovék

geo-

Tudomanyos

Akadémia

levelezé

A természeti

féldrajz, kilénésen

a geomorfoldgia teriiletén ért el kimagaslé eredményeket. 1962-ben a Magyar Féldrajzi Tarsas4g tiszteleti tagjava valasztotta. Viterbo : varos

Olaszo.

kézépsé

részén,

Rématdl

65

km-re ENy-ra, 327 m magassdgban. ~ tart. (3610 km?, L: 262 300, 1961) székhelye. L: 48 600 (1960). Etruszk eredetti dsi varos. Csipkézett varfalak, tornyok és kapuk fogjak kériil. K6zépkori vaéroskép, a tereken mivészi

kutak. Etruszk régiségek a vArosi muzeumban. Erdekesebb

mtemlékei:

San Sisto-templom

(9. sz.), a roman

stilus székesegyhaz (12. sz.), pdpai palota (13. sz.), gét harangtorony (Campanile, 14. sz.), a podesta palotaja (14. sz.), Textil-, Sz6lok, olajerd6k. Vitéz Janos

papir- és béripar, szappangyartas. — A rédmai korban Vicus Elbzi.

(? 1408—72):

humanista,

kancellar,

esz-

tergomi érsek, biboros. Hunyadi rokona és fiainak neveldje, az 1430-as években kirdlyi jegyzé, majd Zsigmond, Albert és Ulaszlé kirélyok, 1444 ut4én Hunyadi titkdra, 1445-tél varadi piispék, a Hunyadiak hive és diplomataja. Jelentés része volt Métydés kirdllyé vdlasztasAban, aki kancellarjanak nevezte ki. 1465-t6] esztergomi érsek, még abban az évben létrehozta Pozsonyban az Academia Istropolitanat, egy négy karbdl allé féiskolAt, tanszékeire

neves humanistakat hivott meg. Esztergomban reneszénsz puspoki palotat épittetett; kényv- és képtéra gazdagsag4rél volt hires. Matyas Ny-i hadjdrataiban a térékellenes politika megtagadésat ldtta. Ezért, és a fépapi jovedelmek megnyirbaélasa miatt 1471-ben csatlakozott a Kazmeér lengyel herceget tamogatd, a kézponti hatalom ellen fordulé nagyuri ésszeeskiivékh6z. Maty4s révid idére

Visegradon,

majd

érseki

székhelyén

tartotta

.,tisztes

fogsagban’”’.

Unokascesét,

Janus

Pannoniust

6 nevel-

tette. Humanista leveleit és beszédeit Fraknd7 V. adta ki. — Jrod. Kardos T,: A magyarorszagi humanizmus kora.

1955. Vitéz

sine Laszl6:

a régi magyar

oh

babszinjéték népi hése,

a paprikajancsi elédje. Vakmerd, duhaj, népen. mindig segiteni kész és az urak

az elnyomott eszén tuljérd

katona.

vitézi intézmény : Horthy Miklds Altal 1920-ban Vitézi Rend néven létesitett feuddlis jellegi ellenforradalmi szervezet, amely az I. vilaghabort, de legféképpen az ellenforradalom és a fehérterror fegyveres harcaiban ,erdemeket”’

szerzett

személyeket,

fdleg

tiszteket

és

altiszteket volt hivatva témoériteni. A felvétellel elidegenithetetlen vitézi telekadomény jart, ill. a meglevé féldbirtokot vitézi telekké mindsitették. 1940-ben a vitézek

létszama k6zel 21 000 volt, zsmmel régi féldbirtokosok, tisztek, 4llami hivatalnokok. Uj birtokként vitézi telket alig negyedrésziuk

kapott.

1941-161

ugrasszertien

meg-

nott a ~ erdsitése a vitézi cimek adomaényozasaval. Ezek — ha féldbirtokot nem is kaptak — _ jelentés elényékhéz jutottak az eléléptetéseknél, a hadseregben és az Allamilag tamogatott maganvallalkozasoknal, majd a zsidétérvényekkel kiszoritott tzletemberek helyeinek betdliésénél stb. Tagjai a fasiszta ellenforradalmi rendszer, Horthy s nagy szamban a nyilasok gatlastalan kiszolgaldi voltak.

Vitéz Mihaly:

— Mchdly,

Vitéz

Vitka : 6tk., Szaboles-Szatmar

m., vaésérosnaményi j.

L:

1800 (1960). Vitkovies Mihdly (1778—1829): iré, kélté, a 19. sz. eleji Uj irodalmi toérekvések tamogatdja. Szerb csaladbdél szarmazott. Jogi tanulmanyainak elvégzése utaén Pesten nyitott igyvédi irodét; mellette volt juratus pl. Deak Ferenc is. Kazinczyhoz barati kapcsolat fizte, tamogatta nyelvujité és irodalmi programjat. Haza a pesti és vidéki irédk talalkozéhelye volt ; az irédk a magyar irodalom és nyelv, a szinészet, a kényvkiadés és a tudomany fej-

lédésének probléméit vitattak meg itt. Elete végén részt

vett az MTA alapitdés4t elékészit6 munkdélatokban. — Magyar és szerb nyelven irt. Népdalaival az irodalmi népiesség egyik fontos kezdeményezdéje: Uj szint hozott irodalmunkba a szerb népkéltészet targyainak és

forméinak Aatiiltetésével. Sajét koréban népszertiek voltak meséi; irt epigrammakat, episztolakat és édékat is (V. M. meséji és versei, 1817). Leforditotta szerb nyelvre Karman Jézsef Fanni hagyomdanyai c. munkajat. Osszegyjtott mivei (V. M. miivei.) 1879-ben jelenteh meg. —~ Jrod. Kosztolanyi Z.: V. M. élete és iréi munkdssaga. 1901. vitla : — csérlé Vitnyéd : 6tk., Gyér-Sopron

m., kapuvari j. L:

1740

(1960). Zodldség- és maktermesztés, baromfitenyésztés. Haziipar. Vitnyédi Istvan, Vitinyédi (1612—70) : soproni igyvéd, Sopron varos orsz4ggytilési kévete, Zrinyi Miklés bizalmas tandcsosa és iigyésze. Zrinyivel egyetértésben kisér-

leteket tett az erdélyi fejedelemség és az adriai kikéték k6éz6tti kereskedelem kiépitésére. Egyik f5 szervezdje volt a —» Wesselényi-dsszeeskiivésnek. Vitoria : varos Spanyolo. E-i részén, a Cantabriai-hg.

K-i végén. Alava baszk tart. székh.-e.

L: 65 000 (1959).

Termékeny fennsikbdél kiemelkedé magaslaton (525 m), az Ebro felé igyekvé Zadorra-f. bal partj4n épilt. Odon hazain jellegzetes az iivegezett erkély. (mirador). Gédt stilusu székesegyhaza a 12. sz.-bél valé6. Fém-, robbanéanyag-, bor-, butor- és kerdmiai ipar, szappan- és gyertyagyartas. A Parizsbdl Irinon 4t Madridba vezeté vasuti févonal allomasa. vitorla : hajé, csénak arbocéra felszerelt sarti, kiilénb6z6 alaku és erdésségti vaszon v. egyéb szévetfeliilet. Kifeszitve felfogja a szelet, amelynek erejét igy a hajé hajtésara lehet hasznalni. vitorlas hajé : aszelet hajtéerdként haszn4lé tengeri v. belvizi hajé. Tipusai Arbocozat, vitorlazat és hajéalak

|e vivas

701

vitorlazas szerint kiilénbézéek ; a haromarbocos

teljes vitorldzatu

mindeniitt haszndlatos. A sloop és ketch Eurédpa, a felucca,

A francia—orosz szévetség megszilarditaséra, az orosz— japan habort eldestéjén a fegyveres konfliktus.megakadalyozds4ra torekedett. 1906-ban visszavonult az aktiv

tartana

politikai

hajo,

a

—barkhajd,

brigg,

és trabaccolo

brigantin,

a Ydéldkézi-tenger,

—séner, az

—kutler

arab

dau,

a

kinai + dzsonka pedig a keleti tengerek ~i. A sport ~k v. tékestlyosak v. uszonyosak. A nemzetkézi versenyeken a nemzetk6zi szovetség altal eldirt osztaélyhajék vesznek részt (olimpiai jolle, sadrkdny, csillag stb.). A balatoni versenyeken a Magyar Vitorlas Yacht Szévetség a vitorlafelilet alapjan a ~kat 3 csoportra osztja: a 8—30 m?-es uszonyos hajékra, a 22—40 m?-es tSkesuilyos hajékra és a

45—75 m?-es versenycirkdlikra, vitorlazas : hajék muozgatdsa a széleré kihasznéldsdval. Az arbocra szélfogé feliiletet, + vitorlit vonnak fel. A szélirany és a hajé haladési iranya k6ézétti szég szerint a vitorla Allasa kiil6nbézé. A ~ térténhet szélnek v. élesen, oldalszéllel, kedvezd széllel és hdtszéllel. Ujabban a szél iranyaénak a hajé haladasi iranyéhoz viszonyitott helyzete szerint negyed-, fél-, haéromnegyed- és’ hatszéliranyt kulénbéztetnek meg. Szél elleni ~ : lavirozds. A sportszerti~ a 18, sz.-ban alakult ki. Mo.-on Széchenyi Istvan volt az uttdrdje

(a Balatonon

és a Ferté-tavon).

Maia

hazai vitorlassport k6zponti szerve a Magyar Vitorlds Yacht Szdvetség. — Irod. Démék—Hamvas—Szénasy : A v. alapismeretei. 1956; Gall E.: V. 1957. vitorlazat : egy hajé dsszes vitorl4ja. Az arbocozat, k6télzet és a ~ egyiitt alkotja a vitorlamtivet. Régebben esak az arbocra keresztben 4llé vitorlarddra fizétt keresztvitorldt ismerték. Ma féleg az drboc felsé részébél ferdén felfelé all6 dg v. csonkarud és az arboc alsé részéhez eré-

szereplést6l. Emlékirataiban ITI. Sandor és IT.

Miklés uralkodaésanak idejét. rajzolta meg. Vittorini, Elio (1908— ): olasz antifasiszta iré. Milanéi rapséddia ec. regényében az E-olaszo.-i ellenallasi mozgalomnak 4llitott emléket.

vitustane, chorea minor : az are- és végtagizmok aprdé, gyors, akaratlan mozgasnyugtalans4ga az izomfesziilés csédkkenésével ; lelki ingerlékenység, nyugtalansag kiséri. A kézponti idegrendszer allergids megbetegedése, Altalaban mandulagyulladéssal, szivbelhartya-gyulladassal, iziileti lobbal jelentkezik. Leggyakrabban gyermekkorban a 6. év és a pubertads k6zétt, vala-

mint fiatal néknél a terhesség ideje alatt fordul eld. Vityebszk : 1. varos

az SZU-ban,

a Belorusz

SZSZK-

ban, a hajézhaté Ny-i-Dvin amellett. ~ ter. székh.-e. L: 148 000 (1959). Textilipari kézpont. Fém-, gép- és faipar. Szinhaz. — 2. ter. az SZU-ban, a Belorusz SZSZK-ban. 39 700 km?. L:: 1 276 000 (1959). Székh.-e ~.

. Vitzliputzli :.— Huicilopohtli vivace [vivacse] ¢ol.): zenei miiszé = élénken, gyorsan. Vivaldi, Antonio (kb. 1675—1741) : kiv4lé olasz zeneszerz6 és hegedtimtivész. Féként Velencében mtikédétt mint a Szent Mark-templom szdéléhegedtise és konzervatériumi tanar. Concerto grossdékat, program-koncerteket (pl. A négy évszak), kiilonb6zé hangszerekre, fdleg hegedtire irott

versenymiveket,

tridszondtdékat,

szondtakat,

boc) és az orrdrboc kézétti héromszégletti vitorldk neve :

operdkat (mintegy 45-6t), 2 oratériumot, kantdtékat, aridkat stb. komponalt. Koraban mint operaszerzé volt hires. Zenekari mivészete alapjan a késébarokk legkivaélébb olasz mestere. Kompozicidit J. S. Bach is nagyra becsiilte, néhany hegedtiversenyét At is irta orgonara, ill. zongorara, formai megoldaésdt maga is kévette a Branden-

a

burgi koncertekben.

sitett vitorlafa v. éregfa k6zé fizott és élével az 4rbochoz simuldé hosszvitorldt (dg- v. élvitorldt) hasznaéljak. Az 4rboe keresztvitorlaéi alulrdl felfelé : tdrzs- (alsé és felsé), derék-, sudar- és felsé suddrvitorla. A hosszvitorla4k neve arbocok szerint: eld-, fé-, hdtsd- v. farvitorla. Az eléarboe (> dr-

belséé

tdarcs-,

a

kiilséké

orrvitorla.

Hosszvitorlazatu

hajon az 4g v. csonkardd feletti vitorla a csucsvitorla. vitorlazé repiilés: a sdrkény rendszerfii repiilégépek motor nélkili repiilése. E gépek a kérnyezé levegdhéz képest altalaban siillyedve siklanak. A levegében azonban sok helyiitt vannak emelkedé dramlatok; ezeket kihasznalva, a kis stlyt és aerodinamikailag megfelelé kialakitaési motor nélkiili repiilégép, melynek siillyedé sebessége az dramlat emelkedési sebességénél kisebb, hosszui ideig a levegdben maradhat. Ilyen emelkedé aramlat lehet: 1. +termik, 2. a hegyek lejtéjére rafujé szél, 3. a troposzféréban

uralkodé

erés szélbél keletkezé

emel6 hullém, 4. a viharfrontok elétti emelés. Az indulashoz sziikséges sebességet és magassaégot a lejtéré] gumik6téllel térténd kihuzdssal, csérléssel v. motoros repiilégéppel valé vontatassal lehet biztositani. — A ~ hazaénkban az ifjusag széles rétegeit foglalkoztatja. — Irod. Karsay E.: V.r. 1954; Jereb G.: Suhandé szarnyak. A v. alapismeretei. 1956. Vitosa: hegység Bulgdridban, Szdfidtél D-re ; 2290 m. A Rodope-masszivum tagja. vitrin : iivegfalu szekrény. ‘vitriol : a témény kénsav népszerti neve. vitrit : egynemivé valt névényi sz6vetb6ol sz4rmazo tiveges fényti készén-elegyrés7. Vitruvius (i. e. 1. sz. masodik fele) : r6mai épitész, hadimérnok, épitészeti ird. Vizvezetékeket, hajitéfegyvereket tervezett. 10 kényvbél all6é Az épitészetrél (De architectura) cimen irt munkdja hatott a reneszansz épitészetére is.

VIT-sportiinnepség:

a

nemzetkézi

—+ Vildgifjusdgi

Taladlkozékkal kapcsolatos sportbemutaték és versenyek ésszessége. Rendezdjiik a Pragéban székel6 Nemzetk6zi Didkszévetség. Bp.-en 1949-ben és 1954-ben volt ~.

Vitte,

Szergej

Juljevics,

gréf

(1849—1915):

orosz

allamférfi. 1892-t61 1903-ig pénziigyminiszter, 1905 —06ban miniszterelnék. 1887-ben pénzreformot hajtott végre, amellyel névelte a rubel vasarldéértékét ; 1905-ben javaslatéra adta ki II. Miklés cdr a polgari szabadsagjogok korldtozott gyakorld4sdt engedélyezé okt. 17-i kidltvanyt.

vivariumok : kisebb gerinces és gerinctelen Allatok tartdsdra, esetleg tenyésztésére szolgalé tartélyok.

Viziallatok tartasdéra ivegfalu meden-

céket, akvdriumokat, szérazféldiek sziméra ivegdrétszitafali laddkat, terrdriumokat haszndlnak.

és Az

akvaterrdriumokban vizmedence is van. Rovarok tartéséra kisebb terraériumokat készitenek ; ezeket inszektériumoknak is nevezik. Hangydkat iivegesévekkel ésszekapesolt iivegekben (Wasmann-fészek) v. bddogdobozban elhelyezett gipszt6mbben tartanak és tenyésztenek (Janet-fészek). Ezek a formikdriwmok. vivas : 1, szurdé- és vagédfegyverekkel (kard, tér, parbajtér) folytatott kéziharc. — 2. sportszerti péros kiizdelem, melyben a cél a szabalyok Altal meghatérozott médon kizdve az ellenfél testén taldlatot (tus) elérni. A modern ~ 3 fegyvernemet ismer: a dért, a pdrbajtért és a kardot. A tor és a parbajtér csak szurdéfegyver, a kard egyben vagéfegyver is. A kiizdelem (csdrte) soran a néi tér~ban 4, a tobbi fegyvernél 5 talalat elérése jelenti a gyézelmet. A ktizdelem a tér~ban

12 m, a parbajtér-

és kard~ban

24 'm hosszu, 1,80—2,00 m széles pdéston folyik: Ervényes taldlati feliilet a férfi tor~ban az egész torzs, nbi tér~ ban

a torzsnek a nyak és az 6v vonala k6zé esé része, a parbajtérben pedig a vivé teljes alakja. A tér- és parbajtér~ban a taldlatok tényét és helyét tébbnyire elektromos jelzokésziilék jelzi, mig a kard~nél a versenybirék allapitj4k meg. — A békés, vértelen, sportszerti ~ az egykori lovagi és katonai parviadalokbdl (ill. a késébbi parbajbél) fejlédétt ki. A sportdg elsé vildgbajnoksagat 1937-ben Parizsban rendezték, nemzetk6zi szévetsége a > FIFE. Hazankban 1824-ben kezdte meg mtikédését a Pesti Nemzeti Vivdéiskola, de a mai értelemben vett vivosport csak 1895-ben indult meg a MAC (Magyar

-Atlétikai Club) elsé vivéversenyével. Mindharom vivénem, a kard-, tér- és pérbajtér~ mar ott szerepelt az elsé ujkori olimpia programjdn. Egyes orszagokban mint kiilénleges vivénem szerepel még a bot~ és a bajonet~ is. Nemzetk6zi vonatkozdsban

a legeredményesebb

magyar

a 02

Vives —

ate

ee

ee

sportég; kardvivdink 1908 dta viladgviszonylatban rangelsék. Ujabban nagy sikerrel szerepelnek térvivéink és néi térvivdink is. A magyar vivésport kézponti szerve a Magyar Vivé Szdévetség. — Irod. Rerrich—Tilli: A magyar

v. kézikényve.

1954;

A v. versenyszabdlyai.

1954; V. Szerk.: Rozgonyi Gy. 1960. Vives, Johannes Ludovicus (1492—1540): spanyol humanista filozédfus és pedagégus. A tapasztalat és a kisérlet szerepét hangstlyozta. Jelentés a skolasztika felett gyakorolt kritikaja. vivianit, kékfold, Fe,(PO,),-8 H,O0:

iiveg-,

a hasadasi

lapon gyéngyhazfényti, monoklin rendszerti, szintelen asvany. A levegén gyorsan megkékiil. Kristélyai piramis v.

tablas

termetitiek,

de féldes

szemesés

halmazokat

is

alkot. Mésodlagosan képzédik éreteléreken, azonban mocsarakban is képzédhet. Egyes agyagok kék szinezédését ~ okozza. viviszekcié , élveboncolds: 616 allaton végzett miitéti beavatkozds v. boncolas. Ma mar az ilyen kisérleteket legtébbszér altatott v. helyileg érzéstelenitett allatokon végzik. Néhany orszagban, fdként Anglidban az Allatvédé Egyesiiletek tiltakoztak alkalmazésa ellen. vivo, vivace dit, —~ for-

mérséklettel

rds, 1.,

nem

v&dltozik egyenletesen, mint mas

folya-

dékoké. A legstirtibb +-4 C°-on. Megfagyva térfogata kb. 8%-kal megnévekszik, igy stiriisége annyira csékken,

+ vizerémi)

viza (Huso huso): a porcos vérteshalak (Chondroganoidei) rendjének tokfélék (Acipenseridae) csaladjaba

Vizenyo

703 tartoz6 halfaj. A Fekete-tengerben él és ivaskor a folyékba vandorol. A mutltban hazdnk teriiletén nagy szimban fogték, a Vaskapu szabélyozésa déta azonban sz4muk nagyon

megfogyatkozott.

_ Altalaban

2—4

m

hosszu,

200—300 kg stlyu. — Uszéhdlyagjét (~hédlyag) az erjedési iparok tisztitészerként, a gydégydszat angoltapasz készitésére hasznalja. vizagyu : —-vizdblitéses foldmunka vizallas, vizszint: valamely vizfolyas v. alléviz vizszinének egy adott vizmérce nullpontjaté| mért magassaga. A nullpont sem a meder fenekével, sem a legkisebb ~vsal nem esik egybe. A~okat altaliban naponta eyyszer olvassak le és jegyzik fel, de rajzol6 mtiszerek (limnigrafok) lehetévé teszik folyamatos észlelését is. Ismerete fontos

a hajozas,

az arvizvédelem,

a vizierdtelepek

és

szivattyutelepek mikédése szempontjabél, ezért a fontos sabb vizmércéken mért ~okat ~jelentés alakjaban naponta kézlik radién és a sajtéban. A meglepetések elkeriilése végett az arvizvédelmi szervek szimara fontos, hogy a varhaté ~okat néhany nappal elére tudjak. Erre szolgal a ~-elérejelzés, amelyet a lehullott csapadék, a hé olvadasaénak iiteme, valamint a feljebb fekvé vizmércéken mért -~ok ismeretében végzett szamitaésok alapj4n k6zélnek. vizallomas : a gézmozdonyok (-—-mozdony) vizellatésanak biztositdséra szolg4l6 berendezés nagyobb vasutAllomasokon. vizbetérés : (baény) nagy mennyiségi viznek varatlan és hirtelen bedmlése a banyatérségekbe a kilszinbél v. vizzel telt fold alatti ttregekbél v. vizduis kézetekbél. Ellene hosszt eléfurdsokkal és a viz elézetes lecsapolasaval v. védépillér hagyasaval védekeznek. A ~ veszélyének kitett bany&ékban

a munkahelyeket

riasztdéberende-

zésekkel szerelik fel, hogy a dolgozékat kellé idében lehessen figyelmeztetni a banya elhagyasara, ill. biztonsagos helyre (pl. magasabb szintre) valé6 menekiilésre.

vizbontaés:

viz

felbontdésa

-+elektrolizis

segitségével

alkotéelemeire : hdrogénre és ogigénre. Bizonyos koriilmények k6éz6tt a hidrogéngyaértés gazdasdgos méddja. Oxigént a gyakorlatban -+-levegé cseppfolydsitésdval olesébban lehet eldéllitani. Vizeaya [viszkaja], régiesen Biscaya , Biscaye {biszkéj] : a baszk tartomanyok egyike Spanyolo. -i részén, a ~7-6b6l partvidékén. 2217 km?,

L: 722 000

(1959). Igen sirtin lakott: atlag 327 f6/km?. Székh.: Bilbao, L: 281 500 (1959). Térténelmi varosa Guernica. A Cantabriai-hg. E-i szakadékos lejtéit nagy részben erdék boritj4k, a terméféld kevés. Fejlett az ipar: a kérnyék vasércét Bilbao és kérnyékének nehézipara dolgozza fel. Tengeri kikétdéje Portugalete. — A Francoféle fasiszta rendszer elleni hare egyik f6 erdssége. A tobbi

+ baszk tartomanyokkal egviitt 1937-ben a frankéista csapatok elfoglaltak és elvesztette autondédmidjat. 1947-ben Bilbadban,

1953-ban

az

egész

tartomdényban

Aaltalénos

sztrajk zajlott le. 1962-ben ~ volt az orszd4gos sztrajkmozgalom kézpontja. Vizeayai-bbél, Biscayai-dbil, Gascogne-i-dbdl: az Atlanti-dce4n nagy nyilt éble Franciao. és Spanyolo. partjai elétt, 500 km széles, legnagyobb mélysége 5099 m. Gyakori, hirtelen témadé erés viharai hirhedtek. Kikoték: Franciao.-ban Bayonne, Spanyolo.-ban San Sebastian,

Jelentés

elékikétével

fiirdéhelye

Bilbao,

Santander,

Franciao.-ban

Gijon

stb.

Biarritz.

Vize, Vilagyimir Juljevics (1886—1954):

szovjet geo-

grafus, Allami dijas, az SZU Tudomanyos Akadémiéj4nak

levelezé tagja. 1912-tél 37-ig 7 izben tett északi-jegestengeri utazdst, ahol oceanoldgiai, meteorolégiai, glaciolégiai megfigyeléseket végzett. vizedényrendszer:

tobbnyire

sugaras

4 + tiiskésbériek

szimmetridju,

testét

behalézd,

folyadékkal

telt

csd-

csatorna nyilik. A sugaércsatorndbél a bérén at 6sszehuzhaté un. ambulakrdlis

labacskék nylnak

szerint tapadékoronggal elldtott csévek.

ki;

ezek rend-

A ~béi beléjiik

préselt tengerviz hataésa alatt hosszira kinyuilnak, majd az alzathoz tapadnak és megrévidiilnek. Az dllat igy valtoztathatja helyét.

vizelet, urina : a gerinces 4llatok és az ember kivdlaszté szerve (— vese) dltal termelt folyadék, amely a kul6nb6z6 kivdlasztott bomldsi termékeket (exkrétum)

oldott

v. szuszpenzélt

Allapotban

tartalmazza.

Ossze-

tétele igen valtozd6. Elsdésorban a fajtdl, a testi Allapottdl és a taplalék dsszetételétél fiigg. Az édesvizi halak ~e nagyon hig, a tengeri halaké viszont tomény oldat. A kétélttek, a hiillék és a madarak ~e az iiledéktél zavaros, a klodkaban a bélsarral keveredik, semleges v. lugos kémhatasu.

Az

emlés6k

k6ziil

a husevéké

vildgos,

erdsen

savanyu, a mindenevéké vilagossérga, kissé savanyu, a novényevoké a levegén megsététedik és ligos kémhataésu. Az ember Atlagosan naponta 1,5 1 mennyiségi, szalmasarga, atlatszé, savas kémhataést, jellegzetes szagu~et urit. Mennyisége a felvett és mas Uton (széklet, verejték) kivdlasztott vizmennyiségté6l fiigg. A ~tel tavoznak a szervezetbél a fehérjeanyagesere nitrogéntartalmu termékei, a méregtelenitett anyageseretermékek, a@ Sszerves savak, az enzimek, a vitaminok, a hormonok,

a

szinezékek, a gyégyszerek, a szervetlen ionok stb. A vese altal folyamatosan kivdlasztott ~ a hugyhdélyagban gyulik déssze. A vizelés folyamatat reflexmechanizmus valtja ki. — A ~ tajékoztatast nyujt a hugyutak megbetegedésérél, a vese mikddésérél és a kozti anyagesere zavararol.

E célbdl vizsgalj4k a ~

szinét, szagadt, atlat-

szosagat, fajsulyat, genny-, fehérje-, cukor-, vér-, epeurobilinogén-, fehérvérsejt- és baktériumtartalmat. Uledékében mikroszképpal kristalyokat, fehér és vérés vérsejteket, a hugyutakrdl levélt hamsejteket, baktériumokat figyelnek meg. A hormontermelésre a ~b6l wriild hormonokbél kévetkeztetnek. vizellatas : a telepiiléseknek ivévizzel, az ipartelepeknek ipari vizzel val6é ell4tasa. A felmeriil6 miszaki feladatok a sziikséges mennyiségtii viz biztositésdval (vizseerzés), a viz kellé mindségét biztosité tisztitasdval, valamint

vezetésével,

szétosztasaval

és térolasdval

kap-

csolatosak. Vizszerzés szempontjabél a helyi geoldégiai adottsd4gok déntéek, a talajviz, a forrasviz, a folyék természetes kavicsrétegben megsztirt vize, artézi viz, karsztviz és végsé esetben a folydébdél kézvetleniil szivattyuzott viz jOhet szamitasba.

A viz eredete szerint a vizszerzés

céljara sziikséges mtitargyak lehetnek kutak, forrdsfoglalasok, karsztakndk v. szivatiyutelepek. A viz vezetésénél és szétosztasénél dénté szempont a csdvezetékek gazdasagos méretezése, vagyis megfelel6 nyomaést és mennyiségt viz szdllitasara alkalmas cséhalézat tervezése a legkisebb beruhazési és tizemkéltség mellett. A tisztitassal szintelen, szagtal , kellemes izti és az egészségre, valamint a vezetékre artalmas anyagokat nem tartalmazo, kell6 lagysagu, baktériummentes vizet Allitanak eld. Eizért a tisztitas folyaman — a nyers viz mindségétdél és az elérni kivant vizmindségtél figgéen — deritést, vastalanitast, mangdéntalanitast, szénsavtalanitast, lagyitast és fertétlenitést végeznek. A tarold4s szerepe egyrészt az egyenletes viztermelés és a napszakonként erdédsen ingadozé fogyasztaés k6ézti kilénbségek kiegyenlitése, masrészt a ttizesetek alkalmaval eléforduléd rendkiviili vizfogyasztashoz sziikséges tartalék biztositasa. A tdroldst hegyvidéken magas fekvésti féldbe siillyesztett szolgdlati medencékkel, sik vidéken viztornyokkal oldjék meg. Kis telepiiléseken viztorony alkalmazdsa nem gazdasagos, ehelyett nyomdlégisitel (hidroforral) biztositj4k a sziik-

séges nyomast. — Trod.

kodnak.

lemez) kezdédik, majd a kécsatorndban folytatédik. Ez a

hézagokban (ddéma) és a testiiregekben (hidropsz). Oka lehet pangas, senyvesség, toxinok, gyulladés, vesebeteg-

kézponti

ség stb.

gytrtiscsatorndba

levé rostalemeznél torkollik,

(madrepora

melybél

5

sugdr-

csatornazasa

Ballai— Marton :

A vizellatds térténete.

Miskole,

A hati oldalon

1952;

Jakab A.:

rendszer; a helyvdltoztatds, a légzés és a kivdlasztas szolgdlatéban All. Rendszerint tengerviz éramlik benne, melynek mozgatdsdré] ésszehuz6d6 tagulatok gondos-

és gazellatasa.

vizeny6 : (orvost)

Epiiletek

vizellatasa,

1957.

savo felhalmozdédasa a szévet kézti

{ PR!

vizépités : a viz felhasznalasaval,

a felesleges v. kdros

vizek levezetésével és a természetes vizek medrének rendezésével kapcsolatos épitési tevékenységek dsszessége. A~ (segéd- és alaptudomanyaival: a hidroldgidval, hidrometridval, hidraulikdval, hidromechanikdval egyltt) a mérndki tudomanyok 6néllé, kiilonleges kép-

zést igényl6 aga. — Irod. Karolyi Zs.: A vizhasznositas, vizépités és vizgazdalkodas torténete Magyarorszaégon. 1960; Mérn6éki kézikényv. Szerk.: Palotds L. 4.

k6t. 1962. vizeréhasznositas :

a vizben

rejld energiék

munka-

végzésre térténd muiszaki felhasznalasa. A ~ térténhet elenyész6 mértékben kézvetleniil (pl. a vizimalom kerék-

lapatjainak)

v.

kézvetve

a

vizerdturbinéknak

meg-

hajtasaval, amikor a turbinéval kapesolt generator villamos energidt termel. — Jrod. Mosonyi E.: Vizerdéhaszno-

sitas. 1—2. két. 1952—58. vizer6mii : — vizierdmi vizérték : kalorimetrids méréseknél a kaloriméter esékapacitésanak megfelel6 vizmennyiség. A _ kaloriméterrel k6zélt hot a kaloriméter vizmennyiségébdl és a bekévetkezett hémérséklet-valtozasbél lehet kisz4mitani. A hékézlés kévetkeztében a kaloriméter is felmelegszik valamennyi alkatrészével egyiitt, ezért a hé kisz4mitasanal a kalorimétert felmelegité homennyiséget is sz4mitasba kell venni. Meghatarozasa v. a kaloriméter-részek hé-

kapacitasdnak Osszegezésével v. a kaloriméter kalibralasdval térténhet. vizesés : a foly6meder

vetdédéssel, glacidlis erézidé altal

v. hatravagédassal keletkezett lépcséjén fiiggdlegesen lezuduldé viztomeg. Minden~ hatral, minél keményebb az alapkézet, anndl lassabban (a Niagara-~ az utolsdé jégkorszak éta csak 11 m-t vagédott vissza). A~ labanal az érvénylés hatalmas iistodket hozhat létre, alamossa a felsébb kézetrétegeket. — Ha a meder alapjat képezé kézet nem alkalmas a lépesé megtartasara, a ~ a visszavagédas (hatralds) kévetkeztében egyre alacsonyabb lesz, a folyé6 zuhatagossaé vadlik, végiil a felszin szintkiilonbsége teljesen kiegyenlitédik.

vizfejiiség, agyvizkér, hidrokefdlia : az agykamraék kitagulasa és a benniik levé folyadék erdés megszaporodaésa. Lehet vele sziiletett és szerzett. Az elébbi oka legtébbszér ismeretlen, az utdédbbit zés, daganat, ciszta stb. idézheti eld.

gyulladas,

vér-

vizfesték : vizben oldédé kétéanyag (filmképzck) keveréke — pigmentekkel. Kétéanyaga javarészben mézga, de lehet mész (mészfesték) v. kazein is. Lagyitasara dextrint, glicerint is adnak bele. Gomb- v. téglaalakban késziil vizfestés (akvarell) céljara. vizfolyas : a fdldfelszinen természetes v. mesterséges mederben mozgé viz. Csapadékvizbél és forrdsokbdl taplélkozik, és végs6 fokon v. allévizbe torkollik v. sivatagban a toérmelék kézt elszivérog és elparolog. Nagysag szerint van: —csermely, — ér, + patak, — folyd, — folyam. Elhatérol4suk nem éles. A Féld legnagyobb folyamait ériasfolyamoknak nevezik. Mesterséges ~ a a csatorna és az drok. Az a teriilet, amelyr6él a vizek egy ~t taplalnak, a —vizegyijt6 terilet. Hatara a vievdlaszt6. Egy ~sal egyesilé kisebb ~ a mellékfolyé (mellékviz). Tébb mellékfolyéval egyiitt a ~ vizrendszert alkot. A vizrendszert alkoté folyék hosszdnak és a vizgytjté teriiletnek aranya a folyéstiriiség. A vizszallitastdél fuggéen lehet allandd v. idészakos

vizgy égykezelés

704

et gS 5

vizepites

(vizmosds, creek, fiumara, torrens, vddi). A le-

foly6 vizmennyiségté] fiigg a + vizhozam. A mederben folyé viz szintjének magassdga a — vizdllds. A vizallas valtozdés4ban megmutatkozé6 és rendszerint a vizgyGjté teriilet éghajlati viszonyait tiikrézé torvényszertiség a vizjdrds. A ~ medrében nemesak vizet szallit, banem a vizzel egyiitt oldatokat és szilard kézettérmeléket, hordalékot is. Mivel a viz a mederhez, sot a levegéhéz is surlédik, leggyorsabban folyé része a vizfelszin alatt kis mélységben tovahaladé —sodor. A ~ szakadatlanul alakitja kérnyezetét, medrét egyre valtoztatva vdlgyet v4j, v. hordalék4bdél szigeteket (zatonyokat) alkot. A sziikséges energidt a meder esésétél fiiggden a viz

helyzeti energidja szolgaltatja. FelszinalakitOo munkajat a szallitott hordalék elésegiti (—-erdz26). Ha a ~munkaképessége akkora, hogy minden hordalék elszaéllitésan kiviil vonalas eréziéval mélyiti is vélgyét, felsé szakasz jellegt. Ha a hordalék 6s munkaképesség egyenstlyban van, akkor kézép szakasz jellegi, kanyarog erdéziéval letarolja kérnyezetét. (— meander).

és oldalazé Ha munka-

képessége kevés a hordalék elszallitasdhoz, lerakott hordalékan alsé szakasz jelleggel szertedgazva (mellékagak) volgyfenekét feltdlti, hordalékkupot épit. Ha a~ szakaszjellege ismételten megvaltozik, teraszok jénnek létre, ha

pedig

a meder

esése

keletkezik.

hirtelen

megnévekszik,

— vizesés



Vizf6-forras : bdvizti, nagy karsztos

forras a Mecsek

f-i peremén, Orfti kézségté! K-re. Legnagyobb ma 1951-ben 30 600 I/pere volt.

vizhoza-

vizféldtan : a —féldian egyik Aga. A féld alatti viz tulajdonségaival, elhelyezkedésével, szarmazdsaval, mozgésd4val, valamint ezek ismeretében a féldkéregbeli viz feltérasdval és kinyerésével foglalkozik. vizfiités, melegvizfilés : a kézponti flitésnek az a fajtaja, amelyben ahéta kazaéntd] a fitétestig meleg viz szallitja. A vizet 100 C°-ig melegitve melegviz-ftiésrdl, ennél magasabb hémérséklet esetén forrdviz-fitésrél beszéliink. Ha a fitéviz keringését a csévezetékben a faj-

stlykiilénbség biztositja, akkor gravitacids, ha szivattyu keringteti a vizet, akkor szivattyus futésnek nevezziik a ~-rendszert.

Legjobban

elterjedt, egyszerti, j61 szaba-

lyozhaté fitési rendszer, hatranya a fagyveszély. vizgat, kofferdamm Tiszaléki Vizierémt a legnagyobb (11,5 ezer kW). — Irod. Mosonyi E.: Kisesést v. 1949; Mosonyi E.: Korszert folyami v. 1952; Mosonyi E.: Vizierdhasznositas. 1—2. k6t. 1952—58.

vizi fatyolkak (Megaloptera): a recésszarnyutak (Neuroptera) egyik alrendje. Dombort szarnyaik nyugalomban haztetdészertien allnak. Larvaik vizben élnek. Ide tartozik a vtzi fétyolka (Sialis lutaria) ; 14—16 mm hoszszu, barnas szint rovar. Szarnyai is barnan pettyesek.

vizikerék : a vizenergia hasznositésanak legdsibb gépe. Az alulesapott ~et a viz mozgaési energidja, sebessége (folyami vizimalom), a felilesapottat a viz helyzeti energidja, sulya mozgatja. Az energiadtalakités hatasfoka igen rossz: 0,5—0,75%. A gép lassi (2—10 fordulat/perce), nagy és nehézkes, mindig fogaskerék-attételt igényel. Ma marcsak elvétve alkalmazzak. — A ~et az ékori indiai, asszir, egyiptomi, kinai népek is ismerték, els6 leirasa iddédszamitésunk elejérél szarmazik. Az alulesapott~ azi.sz. 4.sz.-ban valt ismertté. A kézépkorban a ~veket malmok hajtasara, banyaviz emelésére hasznaltak. A 18—19. sz.-ban a gépi kovacskalapdcsokat is hajtottak ~kel. vizilabdazas, vizipdélé : angol eredetti, csapatban jatszott labdajaték. Anglidban 1876-ban dolgoztak ki nagyjaban ma is érvényben levé szabaélyait. Mo.-on 1896-ban

viziléfélék ismerték meg. 1904 dta olimpiai versenysz4m. Nyitott v. fedett uszdmedencében két kapura jatssz4k. A jatéktér 27 X 18 m-nél nagyobb nem lehet, a viz mélységének legalabb 1,50—2 m-nek kell lenni. A kapu szélessége 3 m, vizszint feletti magassaga 90 cm. A labda 68 cm keriilett, gumibelseji borlabda, stlya 450—500 g. A csapat 7 tagbol all. A jatékiddé 4 x 5 perc. A jatékvezetén kiviil gdlbirak és idémérék is kézremtikédnek a mérkdézéseken. Egyike a legnagyobb magyar sikereket hozé sportégaknak. Hazai Ujjaszervezéje Komjddi Béla volt. — Irod. A v. versenyszabalyai. 1953; Sehlenker—Sarkany— Nédas: A v. alapismeretei. 1954.

viailofélék

vizkészlet

706

(Hippopotamidae):

a patdsok

(Ungulata)

rendjének parosujjiak (Artiodactyla) alrendjébe tartozd, nem kérdédz6 csalad. Kézepes v. nagy termett allatok. Erés végtagjaik négyujjtak, bdriik csupasz, farkuk

folt van. Mo.-on mindenitt elterjedt. Apré halakkal, békaékkal tdplalkozik. A tégazdasagok szempontjabdl karos. vizi siklészin : deszkalap, melyet hosszt kotélen motoresénak vontat maga utan. A sportoléd a deszkan allva fogja a vontatdékételet. A deszkat két széles talpu siléccel is szoktak helyettesiteni. vizi skorpiéd ; — vizi poloskék viziszony ; — veszettség vizit (lat.—ném.): ldtogatas ; orvosi latogatas, orvosi vizsgalat. vizitacid, vizitélas (lat.-bdl>: vizsgalat, ellenérzé vizsgalat, megvizsgalas. vizi termesztés : —hidropdnikus termelés

vizitiid6, téddfa : a viz oldott oxigénjének felvételére szolgalé tiidédjellegti szerv. eld.

vizityak

Nilusi vizilé

kiesiny. Szemfogaik jdl fejlettek. Névényevék. Két faja kéziil a térpe vizild (Choeropsis liberiensis) Ny-Afrika moesaras erdeiben él. A kifejlett nilusi vizild (Hippopotamus amphibius) testhossza 380—400 cm, silya 20 q, Afrika folyoiban és tavaiban él. vizimalom : vizfolyds altal hajtott kerekes

malom;

a

viz a kerék lapatjait v. feliilrél (feliilesapéd ~) v. alulrdél (alulesapé6 ~) mozgatja. Mo.-on ma mar csak muzealis jelleggel tartanak uzemben néhany vizimalmot (— hajémalom). vizié : latomas,

jelenés, rémkép ; érzékcsalddas,

képrazat, a felizgatott képzelet jatéka. viziorgona, hydraulis : az orgona ési alakja. Lefrasbdl és rajzbél ismerjik a gérég Ktészibiosz ~jat kb. i. e. 170-b6l, melynél viznyomas szabalyozta a légd4ramot. Nevezetes az Aquincumban taladlt ~ az i. sz. 3. sz.-bdl. vizipélé : — vizilabddzdas vizi poloskak (Hydrocoridae): a szivék4s rovarok (Rhynchota) rendjében a poloskaék (Hemiptera) alrendjébe tartoz6 rovarok. Viz alatt is tudnak uszni. Ragadozok. A halivadékban kart tesznek. Ide tartozik a lapitott testt, all6vizekben é16 vize skorpié (Nepa rubra), a megnyilt ellipszis alaku hdtonusz6 poloska (Notonecta glauca), a vizfenéken élé torpe buvdrpoloska

(Micronecta scholtzi)

stb. vizirigé (Cinclus cinclus orientalis) : az énekesmadarak (Passeriformes) rendjének ~félélk (Cinclidae) csaladjaba tartozé madarfaj. Hata sédtétsziirke, melle fehér. Gyors folyaést patakokban a viz fenekén keresi rakokbdl, tegzes larvakbol, vizibogarakbdl, ritkan halivadékbdl allé tap14lék4t. Eurépaban, Azsidban, H-Afrikdban él. Kizardélag

hegyi patakok kérnyékén ben,

a Matraban,

tartézkodik.

a Bérzsényben

és az

Mo.-on

a Biikk-

Eperjes-Tokaji-

hegységben talalhatd. vizisi, hidroskt : a siléchez hasonlé kiképzést, kb. 2 m hosszu, gumibdl, vaszonbdl és fabdl désszeallitott, levegével teli uszdtest, melyet a sportold labaira erdésitenek, aki

ezek segitségével (rendszerint motoresénak vontatasaval) halad a vizen. Ugrodeszka segitségével ugrasokat is hajtanak végre ~vel. A ~sport fejlédése kezdeti stadiumban van, elsé vilagbajnoksagat 1956-ban, Torontéban. rendezték meg. Kezdeti fokon Mo.-on is mtivelik. vizisiklS (Natrix natrix): a pikkelyesek (Squamata) rendjének kigyédk (Ophidia) alrendjébe tartozé hilldfaj. Hejének két oldalan egy-egy félbold alaku, fehér v. sarga

A tengeri uborkaékban

(Gallinula chloropus chloropus):

fordul

a darualka-

tuak (Gruiformes) rendjének guvatfélék (Rallidae) csaladja4ba tartozéd fogoly nagysagu madar. Zédldesbarna, esak homlokaét disziti vérés bérpajzs. Vizinovényekkel benott tavakon uszkdlva keresi névényekbol és rovarokbol Allé taplalékat. Az egész Fdéldén elterjedt, Mo.-on is gyakori. A telet Afrikaban télti. Gazdasdgi jelentésége nines. vizjegy, vizjel: egyes papirosfajtakon lathaté attetsz6 Abra, betti v. betticsoport. A papirgyartas fejlédésének kezdetén a hig rongypépet dréthaélokkal merték ki (melynek kézepére mintdékat fontak) s a papirt ezutan préselték és szdritottaék. A minta helyén a papir vékonyabb lett, és Atvildgités esetén (pl. vilagossag felé forditva) a minta lathatéva vaélt. Ezek a ~ek a papirgyarak jelzéseire szoledltak, s a régebbi irasok v. nyomtatvanyok korara és keletkezési helyére koévetkeztethettink belolik. A legrégebbi ves papir, melynek gyartasi évét ismerjiik, 1282-b6l szarmazik. A gépi papirgyartas elterjedése utan a finomabb papirokat tovabbra is ell4ttak védjegyként szolg4l6 ~ekkel, bar ezeket mar utdlag préselték be a nedves papirba (+ mdrka). Ma a ~ek leginkabb értékpapirok, bankjegyek, bélyegek hamisitésanak megnehezitésére szolgalnak. vizjelzé szolgalat : a folyék és tavak napi vizallasainak kézzétételével, a vizallas elérejelzésével foglalkozé hivatalos szolgadlat. Hazankban a Vizgazdalkodasi Tudomanyos Kutaté Intézet feladatkérébe tartozik.

vizkapacitas, viztarto képesség, VK; az a vizmennyiség, melyet a tala] a Fold nehézségi erejének leszivarogtatdé hatasa ellenében meg tud kétni, azaz vissza tud tartani. Nagysaga talajonként valtozé, de a szemesenagysag, a szerkezet, a kicserélhet6 kationok mindsége és mennyisége, valamint a pdérusok mérete és szama is_ befolyasolja. Homokos és humuszszegény talajokban kisebb, k6té6tt, humuszban gazdagabb talajokban mindenkor nagyobb. Névénytermesztési szempontbdél az a legkedvezobb, haa talaj a ~ ériékének atlag 80% -aig van telitve.

vizkeménység : a viz dsszes alkaliféldfém-

(Ca és Mg)

tartalma. A valtozéd keménységet hidrogénkarbondtok, az Allandé keménységet a vizben oldott egyéb kalcium- és. magnéziums6k (szulfatok, kloridok stb.) okozz4k. Fokokban szokas megadni. Nélunk féleg a német keménységi skdlat hasznaljak. Hasznélatos még az angol és a francia keménységi fok. 1 német keménységi fok (nk°) az a~,. amelyet 10 mg kalciumoxiddal egyenérték& oldott kalcium- v. magnéziumvegyiilet okoz 1 liter vizben ; ez megfelel 1,25 angol és 1,79 francia keménységi foknak. Kemény vizben rosszul habzik a szappan, a kazénban

— kazdnké rakédik le beléle. Vizldgyitdssal sziintethetd meg. vizkészlet : valamely nagyobb teriiletegység (orszdg v. orszagrész) felszini és fold alatti vizeib6l nyerheté és. felhasznalhaté vizmennyiség, amelynek folyamatos kitermelése sem az illeté teriilet vizhaztartasi mérlegének egyenstlyat, sem az egyes vizgazddlkodési 4gak érdekeit kérosan nem befolydsolja. Meghatérozdsdra egyelére csak beeslés jellegti elj4rdsokat allkkalmaznak.

vizkiszoritas

vizkiszoritas, déplacement hidropdnikus termelés). vizlagyitas : a viz keménységét (> vizkeménység) okozé vegyuletek részleges v. teljes eltdvolitasa. A valtozé keménység forralassal, az allandéd keménység kémiai levalasztassal v. ionkicseréléssel sziintethet6 meg. A kicsapé eljdrdsok vegyszerek adagolds4val oldhatatlannd alakitjak a keménységet okozé vegyileteket, és igy azok letilepitheték. Ilyen a mészvizet és szdéddaoldatot alkalmaz6 mész-szodas és a +trisdoldattal lagyité foszfatos

eljaras. Ioncserélé eljaras a permutitos és a mtigyantés ~ (— ioneserélok).

vizlépes6 : a vizfolyasok vizszintjében eldallitott mesterséges

magassagkiilénbség.

vizienergia-termelésre

Duzzasztdmiiveknél

hasznosithatéd

esés

Vizmosadskétéseknél,

patakszabdlyozdsokné4l,

nal a talajelsodrast,

kimosdst

okozé

célja

vizmentesités : (bany)

a banyaban

eld,

amely

mar

A~

fakasztott

a vizét forrasbél,

vizek

nem

okoz,

allévizbol

(td,

vilgyzarégét mégétt tdrold), folyébdl, vizdus altalaji rétegekbél kutak utj4n nyeri; végiil a csapadékvizeket ciszterndkban gytijtik dssze. Kiegészité kellékei szivattyutelepek, tisztitd berendezések, térol6medencék, viztornyok és a féld alatti vizvezetékes6-halézat. A ~nek minden fogyaszté részére kell6 mennyiségt (2—2,5 t) és

45*

szolg4Inak

a viz-

nek (oldott oxigén és széndioxid tartalmtnak), kellé hémérséklettinek kell lennie. Az ipari vizekkel szemben az a kovetelmény, hogy a felhasznalas szerint megkivant tisztasaguak, vegyi alkatrészeket (pl. vasat) nem tartalmaz6k, bizonyos keménységtek legyenek. (Az ivdéviz fogyasztas Bp-en atlag napi 100 1/f6.) Azelosztast a féld alatt 6ntéttvas v. acél-, beton- v. Ujabban mtianyag csévekbol 4ll6 h&élézattal biztositj4k. A nagyobb lakdételepek (varosok) ivéviz-ellatasdban a legnagyobb kérdés a kellé mennyiségti és mindségtii viz beszerzése. — Mar az asszirok, egyiptomiak, gdrégék, rdmaiak is épitettek és hasznaltak ~veket; emlékeik maig fennmaradtak (igy pl. Aquincumban). A 15. és 16. sz.-ban facséves vezetékeket épitettek (Matyds kiraly vezetéke a Varhegyre). Az Ontéttvas esd bevezetésével (17. sz.) indult meg Eurépa Ny-i varosaiban a-~nek nevezhet6é berendezések alkalmazadsa. Mo.-on 1960-ban a ~haldézat hossza 5609 km, az 4ltaluk termelt viz mennyisége 319 millié m3, ebbdl haztartasok részére 111 millid m3 jut. Bp.-en a megfeleld szamok a kévetkezédk: 2669 km, 198, ill. 71 millid m3, vianyelés ; vizturbinakon az iddéegység alatt ataramld

viz mennyisége

(Q m3/sec).

és

s agdtak évrél évre torténé feljebb falazésaval a ~ fokozatosan feltdéltheté. A kemény kézetekben képzéd6~t, mely sok gérgeteget szallit, vadpataknak, torddnak is nevezik. vizmfi: varosok, telepek ivé-, ill. ipari vizellatasat szolgalé iizem. A szolgaltatott ivéviznek az egészségtigyi feltételeknek, az ipari viznek vegyi és fizikai feltételeknek kell eleget tennie.

kell biztositania ; erre

csatornék-

nagy eséstii meder

kimosdst

vizet

tornyok és a magasabb helyen telepitett tarol6medencék, melyekbe a vizet szivattyukkal emelik fel. Az ivéviznek szagtalannak, csiramentesnek, kellé lagysdgunak, uditd-

biztositasa.

ésszegyljtése (zsompokban) és kiilszinre vezetése, ill. emelése. Mélymtivelésnél — a tard banyaszat kivételével — vizgyljt6 zsomp v. zsomprendszer felett létesitett szivattyukamrakban elhelyezett szivattyukkal, fdleg centrifugaélis szivattyukkal térténik. vizméré, vizora: a vizmtiben termelt v. fogyasztdé egységeknél az elfogyasztott vizmennyiséget méré késziilék. A esévezetékben épitett egyszerti mérében az atfolyé viz kis lapétkereket hajt. A kerék forgasat fogaskerék-attétel a szamlalémth6éz tovabbitja, amelyrél az elfogyasztott viz mennyisége leolvashaté. A ~t a telek hataratél 1 m tavols4gon beliil szerelik fel két elzaré szerkezet k6zé. vizmosas, horhos, aszé: idészakos vizfolyAsok révid, tébbnyire meredek falu, szdraz medre. (Sivatagi, félsivatagi teriileteken > vddinak nevezik.) Laza kézett dombés hegyvidékeken keletkezik. Csak csapadékos id6jaéras idején vezet vizet. Ilyenkor egyre hatrabb vagddik a magaslatban és egyben mélyiil. Kézben nagy mennyiségti talaj pusztul el. Az elsodort talaj a ~ torkolatanal tormelékkwp alakj&ban rakédik le. Sokszor megmitivelt szantoféldet tesz ténkre. Rombolasanak megakadalyozasara ~koté gdétakat épitenek, amelyeknek csak felsé élén tud a viz A4tbukni. A gét mégétt, a gétudvarban a viz folyaésa meglassul, a hordalék letilepedik (hordalékfogs) s a gdtudvart feltdlti. Gatak sorozataval olyan lépesdz6tt Allitanak

nyomast

viznyelé, ponor, ravaszlyuk: mészkéhegységben, karsztos felszineken, tébbnyire repedések mentén kialakuldé

helyett rovid, kis esést szakaszokbdl ésszetett (lépesézétt) meder eldallitasa céljaval épitik ; a csatorndzott folyékban és a hajécsatornak hajdzsilipjeinél pedig a hajdézasi vizmélység biztositasa érdekében.

medret

vizrajz

707

> korrézié

révén

a felszinen

télesérszertien

kitaégult,

dombort lejtéjG, a felszini vizeket elnyelé nyilaés. Gyakran —dolinébdl keletkezik. vizoblitéses foldmunka, hidraulikus féldmunka: a viz munkéjanak felhasznalasa a fold fejtéséhez, szallitaséhoz és beépitéséhez. A mddszer féleg a vizépitésben (folyamkotras, gatépités, csatornaépités stb.), tovabba

a banya-

szatban (elhagyott tarédk beiszapoladsa, kilszini fejtésnél a meddé takaré réteg eltavolitasa) terjedt el ; tehat ott, ahol nagy féldt6émegek gazdasagos kitermelését és szallitasat kell megoldani,

s a feltéltésbe

épitett fold témor-

sége, teherbirasa csak masodlagos kérdés. A féldfejtés eszkéze a vizdgyu. Ez egy nyomévezetékkel (5—20 atm) taplalt iranyithatdé sugarcsd, amely a kilévellt nagy sebességti (10—30 m/sec) vizsugarral a talaj szerkezeiét megbontja. Féleg homok- és gyengén k6ététt iszaptalajokban tud eredményesen dolgozni. Egy vizagyt teljesitménye 40—200 m3/dra. A keletkezé féld és viz keverékét (zagy) nyilt gravitaciéds csatornaban v. nyomdvezetéken szallit-

jak a beépités helyére.

A feltéltésben

a zagy szétteriil,

sebessége csékken, s az addig lebegtetett hordalék letilep-

szik. A felesleges viz lecsapolé aknaékon keresztiil tavozik. vizézon : szamos dkori és a fejlédés alacsonyabb fokén él6 nép kézott kiilonb6zé valtozatokban elterjedt mitosz, mely szerint egykor az isten (v. az istenek) hatalmas aradast bocsAtott a btinés vildgra, s ez elpusztitotta az éléket néhany kivételezett személyen és lényen kiviil, akik a ~ elmdldsa utdn Ujra benépesitették a fdldet. A ~-mitosz egyarant ismert volt a zsidék, babildéniaiak, asszirok, szirek, gorég6k, valamint az amerikai, ausztra-

liai és dcedniai

népek

kézétt;

legismertebb

valtozata

—+ Noé térténete a Biblidban és a > Gilgames-eposz ~leirasa. E mitoszok valdészintien nagyobb d4raddsok emlékét tartottaék fenn.

vizrajz,

hidrogrdfia:

1. a leird féldrajzban

valamely

teriilet all6vizeinek, vizfolydsainak és féld alatti vizeinek egytittese és a rajuk vonatkozé adatok. — 2. a hidrologiéban a felszini vizek mitiszakilag fontos adatainak médszeres feldolgozasaval foglalkozé tudomanyag, melynek célja a vizi épitkezések tervezéséhez, épitéséhez és luzemben

tartdasdhoz

sziikséges

adatok

szolgaltatasa,

hidrolégiai jelenségek bekévetkezésének eldrejelzése, valamint a hajézds részére sziikséges adatok kézlése. Alapadatait a > hidrometria mérései nytjtjak. Feldolgozasukban nagy szerep jut a matematikai statisztika és a valdsziniségsz4mités mddszereinek.

vizsérv, hydrokele (gér.): a here savés burka kézétt felhalmozdédott izzadmany ; latszatra a heresérv benyomasat kelti. vizsga : valamely tantargy, meghatdrozott ismeretkér anyaganak szamonkérése, azzal kapcsolatos feladatok, gyakorlatok megoldésa annak megillapitaésdra, hogy a vizsgazé ismeretei, készségei, jartassdgai megfelelnek-e az eldirt kévetelményeknek. Legadltalanosabb formaja a szobeli és frasbeli ~, bar vilagszerte vannak kisérletek alkalmasabb mddszerek kidolgozdsara. Oktatdsi rendszeriinkben legfontosabbak a zard~vk: a k6ézépfoku iskolakban az érettségi ~, képestté ~, az egyetemi, ill. foiskolai tanulmanyokban egy-egy nagyobb targykért lezar6 szigorlatok, egyetemeken, féiskolakon az éllam~k, egyes iskolatipusok felvételi ~i. vizsgalat: a biintetdjogban a targyaldst eldkészité eljaras egyik szakasza, amelynek soran az erre felhatalmazott birdi szerv (a vizsgalébird) feliilvizsgalta a nyomozodszervek Altal felderitett és 6sszegyUjtott bizonyitékokat,

és v.

intézkedett

azok

kiegészitésérél,

v.

azok

alapjan megtette a tovabbi sziikséges intézkedéseket. Hazankban 1950-ben a vizsgalatot és a vizsgalébirdi intézményt megsziintették. A buiniigyr viesgdlat ma is hasznalt fogalom a nyomozas befejezé szakaszanak megjelolésére, azonban ez a szakasz a nyomozadson beliil

jogilag nem kiiléniil el. (> nyomozds) vizsgalati fogsag : a terhelt személyes a vadtanacs,

ill. az itélébirdsAg

rendelhette

el,

de csak a vadlott kihallgatésa utan. Mai jogunk a ~ot mint ilyent nem ismeri, az intézmény beleolvadt az > eldzetes letartéztatasba.

vizsgalobiré ; a

biintetdpert

eldkészité,

viesgdélatot

lefolytato birédsagiszemély ; rendszerint évenként jelélték ki éket. Hatdlyos jogunk szerint nélunk nines kiilén ~. vizslak : olyan vadaszkutyak, amelyek a vadat szimat utan felkutatjak v. fiirkészve megtalaljak, eldtte megallnak és t6ébbnyire eliilsé labuk felemelésével v. farkuk merev tartasaval jelzik. Jé szagléérzék és keresédkedv jellemzi éket. Ilyenek pl. a sarga magyar vizsla, a némot ~ (révid, hosszt és szalkas szérti), a weimari és a wiirttembergi ~, az angol ~ (ir, gordon, skét szetter) stb. Vizslas: 6tk., Ndgrad m., salgdtarjani j. L: 1350 (1960), tulnyomérészt banyasz.

Vizsoly : 6tk., Borsod-Abatj-Zemplén m., abatijszantdi j. L:: 1450 (1960). Va. : Korlat-Vizsoly. Késéromaén-gétikus ref. temploma mtiemlék. 1590-ben itt adta ki Kérola

Gaspar a teljes magyar nyelvé Bibliat. vizsolyi biblia : az elso teljes magyar protestans bibliaforditas, + Kéroli Gaspar munkaja. Megjelenése helyér6l kapta elnevezését.

vizszabalyozas ; folyék és Allévizek kartételének megakadalyozasat

v.

a

vizi

koézlekedés

eldsegitését

célzd

vizmérnéki munkdalatok. Ilyenek: arvizvédelmi gaétak épitése, zatonyok kotrasa, éles kanyarok atvagasa, parhuzamos mitivek, sarkantyuk beépitése jobb vizfolyds és jobb hajézémeder kialakitasara, jégtorlasz képzédésének elkeriilése, a meder tisztitasa a lefolyast akaddlyozé novényzettél, a partok burkolasa elmosas ellen, mocsarak

lecsapolasa. vizszigetelés ; az épiiletszerkezetnek a légkGri csapadék (esé, hd, para), az épiileb hasznaélatabdl

iiveg haszndlatosak). — Ircd. Bachmann A.: Vizszigetelések kérdései. 1952. vizszin : a viznek a ra haté erdrendszer hatasara kialakult feliilete. A nyugalomban lev6 alléviz feliilete » Vizszintes’’, vagyis egybeesik a nehézségi erd valamelyik potencialfeliiletével (nivdfeliiletével). Szabalyos medrt, Allandé

szirmazdé

uzemi

viz és a talajban levé nedvesség (talajviz, talajnedvessée) elleni védelme. Célja: megakadalyozni a nedvességnek a falazatba v. mas épiiletszerkezetekbe torténd beszivargasdt. Lehet vizzdré és vizhatlan. Az eldbbi viszonylagos szarazsagot biztosit: kevesebb nedvességet enged At, mint amennyit a feliilet masik oldala elpdrologtat (ehhez vegyi anyaggal kevert vizzardé betonokat, burkold vakolatokat stb. hasznélnak). Az utdébbi a viz hidrosztatikai nyomasa mellett is teljes sz4razsagot nytjtd, réteges szigetelés (ehhez bitumenes és katranyos anyagok, kilonféle tapadéd kenés v. tébbszorés rétegezés, tovabba takarérétegként alkaimazott fémlemezek v.

vizhozamu

vizfolyasok ~e

j6 kézelitéssel

ferde

sikot alkot. Duzzasztémtivek mégétt homort, gérbe feliiletti, leszivasok helyén (pl. szivattyuzas k6zben a kutak k6riili talajvizben) felilrédl tekintve domboru feliilett. vizszint : — vizdllas vizszintes irany: a —/fuggéleges iranyra merdleges egyenes, ill. sik iranya. vizszintes mérés: foldi pontok egy alapfeliiletre esé vetiileteinek egymashoz viszonyitott helyzetét meghatarozé mérés, vizszintes szég: vizszintes sikban fekv6 szég, a geodéziai helymeghatarozas egyik eleme. Mérésére szolgalé miuszer a —>teodolit. vizszintmér6, vizmérték : gépek tengelyének, egyenes vezetékeinek, épiiletrészek (fal, ajtétok stb.) vizszintes v. fiiggélyes helyzetbe allitasara szolgalé eszkéz. Legegyszeribb kivitele egy négyzet keresztmetszetti falécbe vizszintesen és vertikdlisan beagyazott — Izbella. Pontosabb

szabadsdganak

itélet elétti korlatozasa, mely a vizsgélat céljainak érvényesiilését hivatott elémozditani, ill. biztositani. A vizsgalébiré,

viztisztitas

708

ViIZSE€rv

beallitéshoz

doboz-libellakat,

csdves

libellakat

hasznalnak. viztarolas : a viznek valamely térben (medence, td, viztorony stb.) toérténd allandé v. idédszakos gytijtése, amely lehetévé teszi a viz tarolasa és fogyasztasa k6ézti idé- és mennyiségbeli eltolodasok kiegyenlitését. A vizierémitivek vizfelhasznalasi igénye éves viszonylatban majdnem alland6, viszont a rendelkezésre alld viz menynyisége az iddjarastél (csapadék, olvadas) fiiggden igen valtozo. Hzért vélgyzardgatak mégott taroljak a tavaszi nagyvizek egy részét, s ezek az aszalyos iddben felhasznalhatok. Hasonio a helyzet az Ontozés céljara térténd tarolas esetében. Az ivévizellatas keretében a viz termelése majdnem egyenletes, viszont a fogyasztas a esticsterhelés 6rajaban hatszorosa is lehet a legkisebb fogyasztasu éjjeli dranak. Ezért az éjjel termelt vizfelesleggel fel-

toltik

a viztornyokat,

tarolémedencéket,

amelyek

igy

a nappali tobbletfogyasztast fedezni tudjak (—hidraulikus térolés). — Irod. Mosonyi E.: A tarozds hidroldgiaja és a természetes tarozédas jellemzése. 1953 ; Magyarorszag vizkészlete. 3. Vizidrozasi lehetdségek. Szerk.: Puskas T. 1958. vizielenités, talajviztelenités, drénezés, drainage : az allam altal kilfdldi szamara adott engedély, amely 6t az dllam teriiletére vald belépésre, ill. atutazdsra (diutazo~) jogositja. A magyar vizumot az illetékes magyar kilképviseleti hatésagok allitjak k1. viztités ; a vezetékben folydéd viz hirtelen elzardsakor keletkezé nagy nyomds. Oka az 4ramlasban levé nagy viztémeg lendiilete. Stlyos kaérokat okozhat a vezetékben és szerelvényeiben. viziiveg : zoldes szini, ivegszert anyag, vizben oldédé natrium-

v. kéliumszilikat.

Vizes

oldata

sirti folyadék;

all4s kézben fehér, kocsonydés anyaggé, kovasavgéllé alakul v. tivegszerti, torékeny tomeggé szarad be. Az un. kettés ~ naétronés kéli~ keveréke. Langmentesité anyagként, a papir- és selyemiparban, ragasztdészerként, tojaés konzervalasdra stb. hasznaljak. vizvalasaté : a vizgyUjtd teriileteket hatarolé s a szomszédos vizrendszereket elvdlaszté képzeletbeli vonal. Iiyen pl. a Karpaétok gerince csaknem teljes egészében, a Valdaj-hatsag stb. Vizvar : 6tk., Somogy m., baresi j. L: 1270 (1960). Malom. Erdégazdasag Zsitfapusztan.

Vizvari Gyula (1841—1908) : szinész. Vidékrél keriilt a Nemzeti Szinhazhoz 1873-ban. Elsésorban tragikomikus alakitasaival szerzett nagy népszertiséget. Hires szerepel : bolond

(Lear

kirdly),

sogor (A bor). Vizvari Mariska leAnya.

Révid

Szellemfi

(Liliomfi),

(1877—1954):

megszakitassal

élete

Durbints

szinésznéd, végéig

~ a

Gyula Nem~zeti

Szinhaéz tagja volt. Féleg Moliére darabjaiban, de magyar szinmtivekben is (Bizdne, Légy 46 mindhaldlig stb.) nagy sikereket aratott. SzAmos filmen is szerepelt (Nem élhetek muzsikaszé nélktil, Az én lényom nem olyan, Gyurkovics fiuk stb.). vizvezeték, vizvezetéhi csdhdlézat: a vizmti altal termelt vizet az egyes fogyasztéhelyekig nyomés alatt szallité

A csé Atmérdjét a szdllitdsra kertiléd viz falvastagsdgat pedig az dtméré és a viz

nyomésa alapjan hatarozzik meg. A nyomast Altaladban viztoronnyal, hegyvidéken pedig a hegyoldalba épitett tarol6medencékkel biztositjak. Két f6 részbél All : a kézteriileten levé halézatbdl és a telken (létesitményen) beluh fogyaszt6éhalézatbdl. Az elébbit a fagyveszély miatt a fagydshatdar ala, a féldbe fektetik, az utdébbit az épiileten belt a pince mennyezetére v. a pince padldja ala szerelik. Hidegviz-vezetéknek altalaban 6ntéttvas, horganyzott acél, dlom,

vérésréz,

szerelvények zarok,

teszik

PVC

csévet

haszndlnak.

tizemképessé

visszacsapo-szelepek,

Kiilénféle

és iizembiztossd:

writék,

légteleniték,

beszurdk stb. vizviragzas: aAllévizekben a plankton nagymértékt felszaporodasa ; ezek témege

ellég-

szervezetek a vizet sar-

gara, zoldre, vordsre, barnara stb. szinezi. yenkor

1 cm

vizben tébb millié szervezet él. A kék alg4k k6ziil féleg az Aphanisomenon, az Anabena és a Melosira fajok, az ostoros moszatok kéziil a Ceratium és a Peridinea fajok,

a z6ld moszatok

k6ziil

az

Euglena,

a Clorella

és

a Scenedesmus fajok okozzak. Erés ~ hajnali oxigénesédkkenést v. hianyt eredményez. Ez a haltenyésztésre karos ; meszezéssel,

vizcserével

védekeznek

ellene.

vizvisszanyomas: (olajbany) — mdsodlagos melési eljaras: vizsajtol4s nagy nyomassal tarolé

rétegekbe.

Akkor

alkalmazzak,

amikor

kéolajtera kéolajaz

elséd-

leges termelési mddszerrel — az eredeti rétegenergia (gaznyomas) csdkkenése miatt — mar nem termelhetd ki az olaj. vizvizsgalat : laboratdriumi eljaras, melynek célja a viz hasznalhatésaganak

védelmi,

Ontdzési,

A vizet kémiai,

a megallapitasa ivasi, ipari, novény-

haltenyésztési

bakteriolégiai

stb.

szempontbdl.

és plankton-vizsgilatokkal

minésitik. A kémiai vizsgdlat kiterjed a viz zavarossagara, szinére, szagara, az Osszes szilard alkatrészre, a vas, klorid, szulfat, szulfid, nitrit, nitrAt, valamint

az ammdo-

niumionok mennyiségére, a lugossagra, az dsszes keménységre és az oxigénfogyasztasra. A bakterioldégiai vizsgdlat sordn a baktériumszamot és a kdli-titert, a planktonvizsgélat soran a vizben lebegé élettelen szerves anyagokat, tovabba a benne é16 Allati és névényi szervezeteket hatarozzak meg. vizvonal: a hajé —merdlési vonala. A hajé oldalan rendszerint jelzik az tresmeriilési ~at (rakomany, wizemanyag és utasok nélkiil) és a terhelési ~at (a legnagyobb maegengedheté meriilés vonala). Vizgary : (mUtsz) az acetiléngdz-fejleszték legfontosabb biztonsdgi berendezése ; feladata megakadalyozni a lang visszacsapasat, az oxigén visszadramlasdt és a levegé

beszivaésat a fejlesztébe. telt acélhenger, melybe

Lényegében 2/, részében vizzel a gazfejlesztébdl aramlé gazt

esév6n a vizréteg aljara vezetik, és az a vizen Athaladva kerul a viz feletti gaztérbe és az onnan kivezetd csdtolda-

ton 4t a hegesztdépisztolyhoz. Igy a visszadramlé gaéz (oxigén, levegd) v. a visszacsapé lang csak a gaztérbe juthat, ahonnan megfelelé berendezés a szabadba vezeti. A gazfejleszté tipusainak megfelelden kis- és nagynyomast ~ak vannak tizemben. Vjatka : a Kama-f. jobb oldali mellékfolydja

ban. 1367 km. Vizgytijtd teriilete rendszeresen hajozhatdo. vilach:

a

kézvetitéssel

kelta

eredetti

volcus

az SZU129 200 km?. Kirovig térzsnévbél

german

kialakult szlav szé, amellyel a szlavok Alta-

l4ban a szomszédsagukban é16 nem szlav népeket, népesoportokat illették. Elsésorban a neolatin nyelvi népesoportok neveként valt tartédssA (a szlovénben a viah olaszt, az dcseh v. frank vlach francidt, a mai lengyel whoch olaszt jelent), a bolg4r, szerb és ukran nyelvben a szomszédos balkani romanizdlt népesoportokra szukult

le. Legszélesebb kérben a romdn nép ~ elnevezésébol szarmazott latin valachicus név és a havasalféldi roman fejedelemség Valachia (Vlachia) neve révén terjedt el és maradt fenn az Altal4nos eurédpai széhasznaélatban az 1850—60-as évekig (a havasalfdldi és a moldovai fejede-

viadajai felkelés

lemségek egyesiiléséig). A magyar nyelvben oldhra modosult, tébbes szamu alakja pedig olaszra. Az olah szot a magyar uralkod6é osztalyok tagjai a 19. sz.-ban uralomra jutott soviniszta politika idején gunyos, lekicsinyl6é értelemben hasznaélték a roman név helyett. vladajai feikelés, 1918. szept.: a bolgér hadsereg katondinak felkelése az I. vilaghéboru idején (a felkelés egyik kézpontjardél, Viadajarél nevezték el). — A hadsereg katonai k6rében a haborts terhek, a hadsereg rossz ellatasa kévetkeztében fokozédé elégedetlenséget tovabb névelte a bolgar hadseregnek a szaloniki fronton 1918. szept. 15-én elszenvedett veresége. A tovdbbi ellendllas hidbavalénak mutatkozott, de a kormany ennek ellenére nem tett lépéseket a habort befejezésére. A rendezetleniil

visszavonuléd katonék kérében szept. 22-én felkelés robbant ki; megtémadték a féhadiszdllast. Szimuk hamarosan elérte a 30 ezer fét. A felkelék szept. 27-én elfoglalték Radomir yarost és kikidltotték a kéztarsasagot. A kialakult helyzetben Ferdinand kiraly szept. 29-én fegyversziinetet k6t6tt az antanthatalmakkal, majd erejét a felkelés elfojtésdra forditotta. 1918. okt. 2-4n a kormanycsapatok elfoglalték Radomirt ; a~ elbukott. Wladeasa, Vigydzd : — Kalota roman neve.

Viadigerov,

Pancso

(1899—

): bolgar zeneszerzé;

kétszeres Dimitrov-dijas, a Bolg4r Népkéztarsaség népmuivésze. 1921-t61 Berlinben M. Reinhardt szinhazénél zenei vezet6, 1932 éta a szdéfiai konzervatérium tanéra. Zenekari

mtiveket,

kamarazenét,

zongoramtiveket,

ope-

rat (Kalojan cdr), balettet (Legenda a térél), dalokat stb. irt. Vladimirescu, Tudor (kb. 1780 —1821) : romaén szabadsaghés. 182l-ben térék- és bojdrellenes népi felkelést szervezett Havasalféldén és Moldova egy részén. Sikeres tamadas utan a felkelék elfoglalték Bukarestet. A térékellenes hare folytatasa érdekében a Hetéra (heléria) nevi titkos tarsasagra tamaszkodott. A tarsasdg vezetdje, A. Ypszilanti és ~ k6zétt fennalléd véleménykiilénbségek miatt Ypszilanti hivei elfogték és meggyilkolték. — Rola nevezték el az SZU-ban 1943 végén megalakult roman 6nkéntes hadosztdlyt, amely részt vett Mo. felszabaditasaban is. Wiady, Marina; tkp. Poljakov (1938— _ ): orosz szarmazasu francia filmszinészn6. Ismertebb filmjei: Hiitlen asszonyok,

Ozinviz

elott, Elsé

szerelem,

atélet. Vlagyimir : 1. varos az SZU-ban vatél

K-re,

Traktor-

a Kijazma-f.

és

Boszorkdny,

Az

(OSZSZSZK), Moszk-

mellett.

L:

autéalkatrészgyartas,

vegy-,

154000

(1959).

elektrotechni-

kai és textilipar. Szamos térténelmi mtiemlék. — 2, ter. az SZU-ban (OSZSZSZK). 28900 km?. L: 1 402 000 (1959). Székh.-e ~. Vlagyimir : kijevi nagyfejedelmek. 1. ~ Szvjatoszlavics (?—1015)

; ur. kb. 980—1015.

Jelentésen névelte a Kijevi

Nagyfejedelemség teriiletét. 988 kériil felvette a kereszténységet és megkezdte a keresztény vallas erdédszakos terjesztését. Székhelyét, Kijevet szamos épiilettel diszitette. Halala utan szentté avatték. — 2. ~ Vszevolodovies,

Monomach

(1053—1125);

ur.

1113—25.

A Kijevi

Nagyfejedelemség széthullasanak idején keriilt a fejedelmi székbe és Atmeneti iddére sikeriilt egyesitenie az orosz fejedelemségeket. Kora nagy miiveltségti embere volt ; nevéhez

fizédé irodalmi emlék a fiainak irt ,,Intel-

mek gyermekeimnek’’. Vlagyimircov, Borisz Jakovlevics (1884—1931) : szovjet nyelvész, egyetemi tanar, az SZU Tudomanyos Akadémiajanak tagja. A mongol filolégia mtiveldje ; jelentés a mongolok tarsadalmi alakulataival foglalkozé mtive. Vlagyivosztok : az SZU legnagyobb csendes-éceadni kikétévérosa (OSZSZSZK) Tavol-Keleten, a Japéntenger partjan. A Tengermellék tart. székh.-e. L : 283 000 (1959). A Nagy Péter-dbdlbe nyuldéd hosszu, keskeny félszigeten épult. Kikétdje jégtérék segitségével egész télen at nyitva tarthatd. A transzszibériai vasit végdllomasa. Flotta-

és légitamaszpont.

feldolgozéd

és

Vogézek

7 10

yy

malomipar.

Hajé-,

gép-, textil-, fa-, hal-

Hatalmas

htitéhdazak.

Egye-

tem, mtiszaki fiskola, a Szovjet Tudomanyos Akadémia Szibériai Osztdlyanak tdivol-keleti részlege. Szinhazak, muzeumok. Televizids adéadllomas. — 1860-ban alapitottak ; 1903-tédl

kézvetlen

vastti

Gsszekéttetésben

All

Moszkvaval. A szovjethatalom révid fennallasa utan 1918. jan.-ban japén és amerikai tamogatassal a hatalmat az ellenforradalmi erdédk ragadték magukhoz, amely aldl 1922. okt.-ben szabadult fel. Viahuta [vlohuca], Alexandru (1858—1919): roman k6lt6 és iréd. Parasztesaladbdél szdrmazott. Lektizdve a korabeli Eminescu-epigon kéltészet pesszimizmusat, a kritikai realizmushoz kézeledett. A népies irdk folydirata,

a Semdndtorul (Magveté) egyik szerkesztdje volt. Miveiben mélté emléket Allitott az 1907. évi parasztfelkelésnek smegbélyegezte az uralkoddé osztdlyok és a kiraly

népelnyomé politikéjat

(Hléskédék, arcképsorozat;

Dan,

regény). Vlaminck [vlamék], Maurice de (1876—1959) : francia fest6. Fejlédésének korai szakaszdban a fauvizmus egyik jellegzetes képviseléje volt. Ekkor szokatlan, szélséséges szinhatést képeket festett (A piros fak, 1906). Késébb

Cézanne hataséra konstruktiv kompoziciékat készitett, majd az expresszionizmus felé fordult. Egy Virdgcsendélete a Szépmtivészeti Muzeumban van. Vlara-szoros, Vidrsky priesmyk: a Fehér-Karpatok (Biele Karpaty) forgalmas atjarédja Csehszlovakiaban, Trencsén kézelében, a Vag és a Morva volgye k6zétt. Ut- és vastitvonal vezet 4t rajta Brno (Briinn), ill. Gottwaldov felé.

Viissingen : holland kik6té és tengeri fiirdé, Walcherenszigeten a Ny-i Schelde torkolataban. L: 26 600 (1955). Hajdjaratok Anglia felé. Vloré, Vlona, Valona : alban kikétév. DNyAlbéniéban, az Adriai-tenger partjan. Korzeti székh. L: kb. 20000 (1955). Rizshaéntolé, halkonzerv- és dohanygyar, erdmti. Qyteti Stalinnal (Kucové) olajvezeték k6ti 6ssze. Vitava, Moldva: folyé Csehszlovaékiéban ; 435 km. Vizgyljtdje 28088 km%. A Sumavdban (Cseh-erd6) ered. Két partjan épult Praga. Mélniknél torkollik az Elbaba (Labe). 84 km-en hajézhaté. Tébb duzzasztémti. Slapynal vizierémt. V-motor: -—>belsdégésti motor. Két henger v. hengersor egymassal széget zar be, és a szemben levé hengerek hajtérudjai kézés forgattyucsapra dolgoznak.

vocabularium : 1. szdjegyzék. — —

3. (idegen

nyelvben)

2. — szdtdr

sztkincs.

vodka: féként az SZU-ban gyartott szeszes ital; vizzel higitott, kétszer finomitott gabona- v. burgonya-

szesz-ké6zépparlat. Vogel Sebestyén Antal (?1779—1837) : asztalos, belsd berendezéd. 1805-ben létrejétt buitorgyd4raban késziiltek empire buttormtivészetiink remekei. 1811-ben kapott

megbizds alapjan 6 készitette a Pesti Német Szinhaz belsé berendezését, az 1831-ben kapott megbizds alapjan pedig a Pesti Vigadé belsé berendezésének egy részét. Nagyszabasa mtithelyének alkotaés maradt rank.

termékei

kéziil kevés hiteles

Vogézek, Vosges [vézs]

us

> / ff

/A Volgogrdadiviztarolo

— my

|

korszarA Volga

vizgytijt6

teriilete

Hay

;

Volksbun

712

volgai bolgarok Nagy részét csatornézték. Hogy vizjérasat kiegyenlitsék, hatalmas viztaérolékat épitettek (ivankovdi, uglicsi,

és kereskedelmi kézpontjava fejléd6tt. A varosban 1917. nov. 4-én (17-6n) gyéz6tt a szovjethatalom ; a polgar-

ribinszki,

hdbort

gatjain

gorkiji,

kujbisevi,

épiiltek

az SZU

volgogradi).

jelenleg

mitivei (kujbisevi, volgogradi). Méria-csatorna-rendszert

balti-tengert

vizititon



A

viztarolék

legnagyobb

vizierd-

Az 1808-ban elkészult

Atépitették és helyén, a volga—

tengeri

hajédk

is

kézlekedhetnek

Gore

aprcteckvte tern Sci anai eaeaate

| |

peli pee tee neateeet jemiaracree ae

176 m’/mp

|

2940 m3/mp

ARaNBT ONC oo NE enon eee CORIO Volgooradnalnt seicjcck «vee ecewe « Asrtrahenndl He cacysciss sews = a |

7680 m*/mp 8150 m3/mp 8000 m%/mp

(256 km /év) (252 ki éy)

F6 kik6ték: Kalinyin, Ribinszk, Jaroszlavl, Gorkij, Kazan, Kujbisev, Szaratov, Volgograd, Asztrahan.

volgai bolgarok : — bolgér-térékok volgai-finn nyelvek : a finnugor nyelvek volgai 4gd4hoz tartozé mari (cseremisz), mordvin, valamint a kihalt merja é& muroma nyelv k6zés neve. E nyelvek a finn-

volgai (volgai finnugorok és balti-finn nyelvek) alapnyelvbdl] az i. e. 1—2. sz.-ban elkiléniilt volgai-finn alapnyelvnek az i. sz. 7. sz. kériil végbement bomldasaval jottek létre. Volgai-viztarolé, Moszkvai-tenger: viztarold a FelséVolgan,

Moszkvatél

ENy-ra,

Ivankovondl,

327

km?

(Kalinyin ter.). Kézepes mélysége 3,4 (legnagyobb 19) m.

velga—urali kdolajvidék,

mdsodik

Baku: kb. 500 000

km? kiterjedésti kéolajvidék az SZU-ban, az Uraltdl Ny-ra, féleg a Baskir ASZSZK és részben a Tatar ASZSZK ter.-én. Fontos szerepe van az urali iparvidék energiaellatasaban.

Tujmaz,

A kitermelés

Buguruszlan,

Csévezetékek

Az

1929

a

fé teriilete

Kujbisev

finomitédkhoz

ota feltart mezék

kb. 66%-at adjak. Velgin, Vjacseszlav

Perm

és kérnyéke,

és kérnyéke, (Ufa,

az SZU

Petrovics

Perm,

Isimbaj. Kujbisev).

kéolajtermelésének

(1879—1962):

szovjet

térténész, egyetemi tandr, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagja. 1899-t6l részt vett a forradalmi mozgalomban,

ezért

tdbbsz6ér

bédrténbiintetést

szenvedett.

1919-t6l 29-ig az Allami Tudomanyos Bizotts4g tagja, 1921—23-ban a felsdoktatasi tanacs elndke volt. 1930-t6l 35-ig az SZU Tudomanyos Akadémidjanak titkara, 1924-t61 53-ig alelnéke volt. Fébb mtivei: A szocialista esemék térténete (1928—31), Pérsadalmi-politikai eszmék Franciaorszagban a forradalom elétt, 1748—1789 (1940), A térsadalmi gondolat fejiddése Pranciaorszdgban a 1s. sedzadban (1958).

Volgegrad:

1.

1925-ig

Caricin,

1925—61

kézdtt

Setélingréd: varos az SZU-ban (az OSZSZSZK-ban), kik6té a Volga alsé folyaés4n, a ~i ter. székh.-e. L: 649 000 (1962). Az SZU egyik legjelentdésebb ipari varosa, vezeté iparagai a vas-, fém- és gépipar. Az ipari termelés 1940-hez viszonyitva 1958-ra a négyszeresére névekedett. Vasmti,

Dzerzsinszkij

Traktorgydér,

kéolajfinomité.

Alu-

minium-, épitédanyag-, régi hires fa-, textil- és élelmiszeripar. A Lenzn-csatorna kiindulépontja. Vastti csomdpont.

~t6l H-ra épiilt a vilag egyik

legnagyobb

vizierOmtve

(22 turbina, 2 530 000 KW, évi 14 milliard kW6 kapacitassal), 1960-ban készitilt el. A ~i vizidrolé 3470 km?,

33,5 km’ viztémeggel. A vizlépcesé jolentésen megjavitja a hajézdsi lehetdséget, mivel a Volga vizszintjét 26 m-rel emeli meg. — 1589-ben alapitottak; a 18. sz. végéig katonai eréd volt. A 19. sz. elejétél Oroszo. jelentos ipari

szintere

jian.-tdl

(1919.

56 gyar, ill. tizem, 4] ezer lakéhaz pusztult

el (a lakdteriilet 85%-a). A habort: utani években ujbdl felépitették. — 2. ter. az SZU-ban, az OSZSZSZK-ban. . 114 100 km?2. L: 1 849 000 (1959). Székh.-e ~. Volhinia, Voliny: térténelmi teriilet az SZU-ban, EUkrajndban a Bug és a Pripjaty folyék k6zétt. Erdékben gazdag dj, fejlett mezégazdasaég, fa- és élelmiszeripar. Rovno,

Luck,

Kovel,

varosai:

Jelentésebb

Leningradig, ill. a fehér-tengeri csatornaén keresztiil a Fehértengerig. AVolga—Don-esatorna (Lenin-csatorna) a Donon at a Fekete-tengerrel kapesolja éssze. Szamos kisebbnagyobb csatorna (pl. a Moszkva-csatorna) lehetdévé teszi, hogy Moszkva 6t tenger kikétdje legyen. — Gazdasagi jelentésége tovabb névekszik a volga—kdmazi vizierdmilépesé megépitésével (— Szovjetunid), alséd és torkolati szakaszAn az Ont6zhetd teriiletek névekedésével. Az SZU folyami hajdoszallitasanak ?/, része bonyolddik le a ~n.

harcok

stilyos

jal.—1948. febr.) stlyos, hési harcok soran itt mért a szovjet hadsereg déntd vereséget Hitler csapataira, ami fordulépontot jelentett a II. vilagh4bort: menetében. A harcokban

A Volga vizhozama ReaP VSL.

éveiben

1920. jan.-ig a fehérg4rdisték kezén volt). A II. vilaghdbori idején lezajlott — sztdlingradi csatéban (1942.

I. és IL. vilaghaébort folyamdn volt.

Zsitomir.

Az

szinhelye

stlyos harcok

volhiniai laz : — lovészdroklaz Kelet-eurdpai-alfdld Volhinia—Podéliai-hatsag : a az SZU-ban, granitalapzatanak megemelkedett része az Ukran SZSZK-ban, a Karpatok, a Poleszje és a Dnyeper kézétt. Legmagasabb pontja 472 m. Hozza tartozik a Dnyepertél K-re az Azovi-hdtsdg. Felszinét lész boritja,

a folyék erésen feldarabolték. Nagy részén termékeny csernozjom talaj alakult ki. Csaknem egészében mivelt teriilet. zeneszerzd. német (1815—83): Robert Volkmann, Lipesében, majd Pragdban élt, 1841-t6] (megszakitassal) haldléig Bp.-en mtikédétt (orgonista, majd zeneakadeémiai

tandr).

Mendelssohn,

Liszt

és

Schumann

hatasa

iranyat alatt Allt. Klasszicizil6 térekvése Brahms elélegezi. Legismertebb kompozicidit kénnyed, dertis lira jellemzi. Néhény mtivében (Visegrad, Hét maayar vézlat, Unnepi nyitény stb.) magyaros témakat dolgozott fel. Zenekari mtiveket (2 szimfdénia, III. Richard nyitény, versenymtivek, 3 vondésszerenéd stb.), kamarazenét

(vondésnégyesek,

b-moll

triéd

zongoramtveket

stb.),

(Héndel-variéci6k), kérusmtiveket férfikarra stb. inte

Volkey, Fjodor Grigorjevics szinész,

Belinszkij

1750-ben

az

orosz

Jaroszlavlban

(1729—63) : kivalé orosz szinhaz

szervezett

atyjanak szinhazat,

nevezte. 1756-ban

A. P. Szwmarokovval megalapitotta, majd vezette az elsé pétervari Allandé,

nyilvanos

szinhazat.

A realista,

nem-

zeti jellegi jatékstilus kialakitasara torekedett. Volksbund, Volksbund der Deutschen in Ungarn (ném. ’a mo.-i németek népi szévetsége’>: a mo.-i németek fasiszta politikai szervezete. Elddje az 1924-ben Bleyer Jakab és Gratz Gusztav 4ltal alapitott, a pangermanizmus elveit, a hirdeté Ungarléndischer

németek Deutscher

kulturdlis félényét Volksbildungsverein,

UDV (ném. ’mo.-i német népmiiveld egyesiilet’) volt. Hitler uralomra jutdsa utan megindult az UDV-ben a ndcik szervezkedése. 1936-ban Basch Ferenc csoportjaval kivélt és megalakitotta a hitleri eszméket nyiltan hirdeté Volksdeutsche Kameradschaft ( egzisztencializmusban. A szubjektivizmus szoros kapcsolatban van a~sal. — A-sal ellentétben ¢ marxizmus a természet és a tarsadalom térvényszerti fejlédésének allaspontjéra helyezkedik ; a marxista partok politikéjaban esetlegesen eléforduléd ~ az objektiv térvények kellé figyelembe nem vételében s abban a nézetben nyilvénul meg, hogy a szocialista A4llam megvaltoztathatja azokat.

voluta : épitészeti tagozat, csigavonalu végzédéssel, az iédn oszlopfejezet lényeges alkotédeleme. Mint esigavonalu diszité motivum a barokk mtvészetben is eléfordul. von : a Koreai Népi Demokratikus Kézt. pénzegysége ; 1~ = 100 csou. — 1962. jin.-t6l ~nak nevezik a Koreai Kézt. 1:10 ardnyban leértékelt hvanjat is. vonadékanyag, extrakt, extractum : élelmiszerek nem illé, oldhaté anyagtartalma. Olddszerrel kézvetleniil v. elézetes kezelés (feltaras, cukrositas stb.) utan vonhaté ki. vonal: (mat) térbeli (esetleg sikbeli) alakzat, két —feliilet k6z6s része. Térbeli — koordindta-rendszerben ~=a(t), y =y(t), 2 =2(t) alaku paraméteres rendszerrel jellemezhetd.

egyenlet-

vonalas szinkép : > szinképvonal vonaldiszes keramia: K6zép-Eurépa ujabb kékori lakossaga egy csoportjanak agyagmtivessége. Nevét bekarcolt spiralis v. meandrikus vonalu diszeiré] nyerte. A Dunantulon is fellelhets. Itt, ugyszintén Szlovaékiéban fiatalabb csoportjat zselizi tipusnak is nevezik.

vonalintegral:

a

-—-haidrozott

integral

fogalmaénak

egyik 4ltalanositasa tébbvaltozés fiiggvényekre. Olyan — hatdrérték, melynek kézelité dsszegeiben egy — rektifikdlhaté gérbe mentén értelmezett fiiggvény és (a részintervallumok hosszusaga helyett) a gérbén felvett osztépontok koordinaéta-kulénbségeinek szorzatai szerepelnek. Fontos szerepe van a matematika fizikai és mitiszaki alkalmazdsaiban. P]. egy nem homogén erdtérben levé gorbe palyan haladé test altal végzett munkét ~ok segitségével lehet kisz4mitani. vonalvezetés : (k6zl) az Ut v. a vasuti pdlya tengelyvonalanak a helyszinrajz alapjan térténd megallapitasa. Alkalmazkodnia kell a vidék domborzati, vizrajzi, geologiat és meteoroldgiai viszonyaihoz. Figyelembe kell vennie a kdézlekedés biztonsdgdt és a jarmtivek mozgasé-

(— csdvoltmé-

nak mechanikai torvényeit is. Sztikebb értelemben ez utébbi kévetelmények hataérozzik meg a ~t. — Helyszinrajzilag a palya kérivekbél és egyenesekbél All. A korivek sugara akkorara valasztand6, hogy a kérpdlydn valdé

ter) elénye igen nagy belsé ellenallasuk, vagyis az, hogy sajat dram fogyasztésuk kicsi. Az elektrosztatikus fesziltségmérék — elektrométerek.

hatdsaval szemben a jarmtivek Allékonyak maradjanak. A biztonsag névelése célj4bdl az ivek kiilsé oldalan

hatéranak kiterjesztésére is. A csdévoltmérék

Volturno : folyé D-Olaszo.-ban ; 175 km. Az Appenninekben

ered,

a

Gaetai-dbélbe

(Tirrén-tenger)

6mlik.

Capua alatt hajézhaté. — A~ vonalanal vivta Garibaldi marsalai ezerje a hozz&i csatlakozott Magyar Légiédval az 1860. évi hadjarat utolsé csatait. Az 1860. okt. 2-4n Caserta Vecchidnaél kivivott gydzelem utdén Szicilia és D-Olaszo. az egységes Olaszo. tagja lett. volumetria : —térfogatos elemzés voluntarizmus : a filozdéfia

Szélséségesen idealista aramlata, mely szerint az akarat

mozgasnal fellépé centrifugdlis erd kiborité, ill. elesisztaté

a palyat (utburkolatot, kiilsé sinszdlat) tulemeléssel épitik meg. Az ives és egyenes szakaszok k6z6tt a zdkkenésmentes, sima atmenetet fokozatos gérbilett tin. dimenets dw kozbeiktatasdval oldj4k meg. A magassdgi ~nél két egymassal ellentétes kévetelményt kell désszehangolni. Egyrészrol az alépitményi féldmunka csédkkentése a terep-

hez valé alkalmazkodast kivanja meg. Masrészré] azonban a vonéeré teljes és egyenletes kihaszndldsa, vagyis a megépult vasut iizemi (vontatdsi) kéltségeire tekintettel a tereptdl jobban fiiggetlenitett egyenletes emelkedéjt ~re kell térekedni sokszor még az épitési kéltségek

715

vonat

névelésével is. Az alkalmazhaté legnagyobb emelkedé értékét a jarmt vonéereje, il. a jarmt kerekei és a palya k6zti surl6das (adhézid) hatarozza meg. Hegyi palyakon gyakran eldfordul, hogy a kittizétt cél (pl. hagd) még a legnagyobb emelkeddvel sem érheté el. Ilyenkor a vonal mesterséges meghosszabbitasdra tn. vonalkifejtésre van sziikség. Jellegzetes vonalkifejtés a szerpentin vonal, : A vasutak

legnagyobb

emelkedéi*

Szabadsig-hegyi Pilatus-vasiit

aN

Gooe Be ae

Mb

Ne

ee ae

fogaskerekti ............eceeeeeee

(Svajc,

3—6%o 15%, 25% 40% 60%

Joost

van

den

tasara Ae

480% q

m pflyahosszon.

(1587—1679):

holland

kélté,

a holland irodalom aranykoranak kiemelkedé dramairéja. A vallasi és politikai élet fonéksdgait szatiraval birald, de

a

reformaciédval

szemben

4llé, katolikus

szemléletti

béleselkedé kélteményeket, bibliai és térténelmi dramai miveket irt (Luczfer).

és kiszolgélasa, a vontaté jarmtivek iizemi

és muszaki feliigyelete, iddszakos javitasai, a szolgélat ellatasdhoz és oktatésa.

targyu

Vondrak, Vaclav (1859—1925) : cseh nyelvész, egyetemi tanar, az dszlav nyelv kutatdja és az dsszehasonlité szlav

szolgal,

6nmaga

zott Utvonalon

val

2602

tett lészérkéteg van erdsitve. A surlédas intenzitaésénak fokozésara és kiegyenlitésére a ~ szdrzetét gyantazzik. Indiabdl ered. A legtdkéletesebb ~kat a parizsi Tourte készitette a 18. sz. végén. Minél nagyobb a hangszer, annél révidebb a~ja.

20 600,

1 sec

ru, szogletes testti violdk uralkodtak. A 16.sz.-ban a vonds lirdbol, ill. a viola da bracciobdl sziilettek meg a négyhuros hegeduifélék : a mélyhegedt, hegedt és a gordonka (a nagybégébél hegedti és violatipus is késziil). Készitéstik a 17. sz.-ban a bresciai és féleg a cremonai iskoléban (Amati, Stradivari, Guarneri, Ruggieri) érte el a tékéletesités tetéfokat. A 18. sz. édta inkaébb a hegedtk tipusa az uralkodé. Ma hasznalt fajtai: a hegedt, a mélyhegedt, a gordonka és a nagybégé alkotjak a szimfonikus zenekar gerincét, az Un. vondskart. vondsnégyes, kvariett: 1. két hegedt, egy mélyhegedt és egy gordonka egyiittese. Neves magyar ~ pl. a Waldbauer-~ ; napjainkban a Kossuth-dijas Tdtrai-~. szant

zenemt,

a kamarazene

legtipikusabb és egyben leggazdagabb irodalmu miifaja. Formaja rendszerint négytételes (ciklikus) szonata. Elsé nagy mesterei a bécsi klasszikusok voltak. Nevezetes magyar mtiveléi Barték, Koddly, Weiner Leo stb.

Vonszan, Wonsan, Wensan, Gensan: kikétév. a Koreai Népi Demokratikus Kézt.-ban, a Keleti-tenger partjan. Kanvon tart. székh.-e. L: 122000 (1955). Fémfeldolgozé, hajdépits, vegy- és élelmiszeripar. Halzsirfeldol-

goz6 tizem. Haldszat.

Kozlekedési

kézpont.

uszémtivek,

teher

szallitasd4ra

nem

vonulnak,

és onnan

L: 1020 (1960). — Klasszicista r. k. temetdkapolnaja mitiemlék. Vorarlberg : szdévetségi tartomany (Land) Ausztria

hajlitott, késébb (18. sz.) egyenes fapalea, melyre kifeszi-

alatt végzett munka lderékben kifejezve. MezégazdasAgi jarémunkaknal a kerekes traktorok ~e nagy Altaldnossdégban a motorteljesitmény 50%-a, a lanctalpasoké 10%-a (+ egységtraktor). vonés hangszerek : a huros hangszerek egyik csalddja ; hurjukat vonéval surlédas révén hozzak rezgésbe. Eredetiik részben az arab—perzsa zenekulturara vezetheté viszsza. Eurépaban a koraik6zépkor idején ttntek fela kelta chrotta és a kézép-eurdpai fidula formajaban, mely az antik lyra leszdrmazottja. A 15—17. sz.-ban a sokht-

azonban

tdvoli teleléhelyiikre

hurjait surlédas altal rezgésbe hozza. Régebben ivszerten

2. az erre az egyiittesre

v. mas

v. parti (gépi, allati

a fajra jellemzé idékézékben visszatérnek. Ilyen madar pl. a gélya, a feeske stb. (+ még maddrvonulds) Vonyarevashegy: 6tk., Veszprém m., keszthelyi j.

Ny-i hatarvidékén,



3. hajék

géphajé

alkalmas. Kivétel a nyerges~~, mely a potkocsin szallitott teher egy részét maga hordja, hogy adhézidéstlya s igy szallitéképessége ezzel is ndvelhetd legyen. Kerekes ~nal az ésszkerékhajtast szerkezet adja a legnagyobb vonéderdt. Terepen és laza talajon a lanctalpas kivitel a legalkalmasabb. vontesévii fegyver, huzagolt csdvi fegyver : olyan fegyver, melynek csévét huzagoldssal készitették. (> még huzagolas) vonul6 madarak, kdéltézd madarak: olyan madarak, amelyek kéltéhelyiiket évenként megismétlédé szabalyos idék6zékben elhagyjak, tébbé-kevésbé meghataro-

nyelvészet mtiveldje. vond, arco : eszk6z, amely a vondés hangszerek

vonéhorog-teljesitmény : a traktor vondéhorgan



vizsgélatai és kisebb sziikséges személyzet

v. emberi) vonéeré segitségével. vontat6é : gépjarmti, mely pdétkocsik, agyuk stb. vonta-

vonat : egymassal zart egységgé dsszekapcsolt vastti szerelvény (mozdony v. motorkocsi vasuti kocsikkal) v. sinautdébusz. vonatkozdsi rendszer: fizikai folyamatok leirdsd4ra szolgalé6 —- koordindta-rendszer. (még _ inercia-rendszer; — specidlis relativitdselmélet ;— dltalanos relativitdselmélet) Vondel,

karbantartasa

esetleg tutajok mozgatadsa

80%

DOS

fogaskereki) .............005

a) 1°/,, = 1 m emelkedés 100

vontatas : 1. 6nmagatdl nem mozgé személy- v. teherszallitasra szolgal6 berendezés v. munkat végzd szerszam (pl. eke) huzasa gépi v. allati (ma mar egyre ritkabban: emberi) erével. — 2. a vasuti tizem fontos szolgalati aga. Feladata a vonatok vontatdé jarmtiveinek eldkészitése szolgdlatra, ill. a vontaté jarmtivek gondozasa,

biztositasa

PALLET SrinsnbaKeiRevie sieaiale saints ine ciatiorelemiwareveniee Dom DyAGEIT WASTIEAN oan aiasaiaaye’s abaiasniniieso% inte eine! crores GEM VICOKT VASMUAK ©< soicsars cs sate avotersrerctalaiticisin hire Keskeny nyomtd4vui hegyi vasutak................ Budapesti, WillamOsvasiby os,§:+ sree

AERAS TCE Li OR ORe eae

Voronov

a Boden-té

felé haladé

Rajna

és az

Arlberg-f. kézétt. SvAjccal, Liechtensteinnel és az NSZKhatdros,

km?.

K-en

L:

1959)

Tirol

206000 a

osztrak

(1959).

Boden-téd

tart.-nyal

Székh.-e

partjan.



érintkezik.

Bregenz Teriilete

(L: az

alpi Rajna, a belédmlé Ill és a Bregenzer Ache vé6lgyeibél és az Alpok kérnyezé hegyvidékébél (Ratikon, Silvretta, Bregenzer Wald) All. Teriiletének 26%-a erdé, 55%-a rét és legeld. Gazdasdganak f6 aga a szarvasmarhatenyésztés és a tejipar. Dornbirnben textilipar. Az Il-f.-n vizierémti (Ill-Werke). A természeti szépségek élénk idegenforgalmat vonzanak. Tirol tartomdnnyal magas hégdék (Arlberg 1802, Bieler Héhe 2032 m) és a Lech-f. felsé vélgye k6ti éssze. Az Arlberg-hag6 alatt, Langen és a tiroli Sankt Anton telepiilések k6z6tt vasuti alagut (10,2 km). az

Vorkuta : banyav4ros az SZU-ban, B-i Uraltdl Ny-ra, a sarkkér6én

az OSZSZSZK-ban, til 16 km-rel. L:

56 000 (1959). Készénbanyészat, banyafelszerelések gyartasa, fa- és épitéanyagipar. A Pecsora-vasut régi végallomasa. Vorlander, Karl (1860—1928): német filozdéfus ; az —+ujkantizmus marburgi iskoléj4nak képviseldje, egy ideig a Német Szocidldemokrata Part vezetd filozdéfusa. A marxizmus és a kantizmus ésszebékitésén dolgozott,

s Kant etikAjanak alapjén kidolgozta az erkdlesi 6nt6kéletesedés marxista

elméletét. Ebbél kiindulva — az osztalyharc elméletével szemben — az etikai szocializmus

elméletét képviselte. fejlddéstérvényeinek

Tagadta a térténelem objektiv létezését s a tarsadalmi élet magyardzataban teleologikus elemekre tamaszkodott. Vormiarz

,

,,mdrcius

elékészitése’’:

a német és az osztrak térténelemben és irodalomban az 1848-i forradalmat megelézé korszak elnevezése. Voronoy, Gennagyij Ivanovics (1910— ): szovjet politikus, mérnok. 1931-tél tagja az SZKP-nek. 1937— 38-ban Tomszk vdros Kirov-keriileti partbizottsaganak, 1948-tél 55-ig a csitai teriileti partbizottsd4g titkdra. 1955—57-ben a fdldmitivelési miniszter helyettese. 1957—61l-ben az orenburgi teriileti partbizottsdg elsd titkdra volt. 1952-t61 tagja az SZKP Kézponti Bizott-

sdg4nak; 1961. jan.-tdl a part Elnékségének tagja, 1961. nov.-t6l az Elnékség tagja.

pdt-

Voronov, Szergej (1866—1951): orosz fiziolédgus. Az ember + megfiataliidsa céljabél majommirigy-atiltetési kisérleteket

végzett,

de ezek

nem

valtottak

be a hozza

fuizott reményeket. Voronyezs : 1. véros az SZU-ban, az OSZSZSZK-ban, Moszkvatol DK-re, a Don-f. kézelében. ~ ter. székh.-e.

L: 516 000 (1962). Mezégazdasdgi kézpont, gép-, mtgumi-, keramia- és élelmiszeripar; vastiti muthelyek. Vastti csomdpont. Egyetem. Szinhézak, miizeumok. — 1586-ban katonai erédként alapitottak. 1725-tél a ~

kormanyzésag

kozpontja.

hadmtiveletek

szintere,

1943.

melyek

jan.—febr.-ban soran

a fasiszta

parancsnoka volt. 1919 tavaszan hadseregparancsnokként harcolt Ukrajnéban, majd 1919—21-ben az 1. lovashadsereg forradalmi katonai tanacsanak tagja. 1921— 24-ben az E-kaukézusi, 1924—25-ben a moszkvai katonai

k6rzet parancsnoka és az SZU forradalmi katonai tanaesdnak tagja volt. 1925-td] 34-ig hadiigyi és tengerészetugyi népbiztos, 1934-td61 40-ig honvédelmi népbiztos, 1940-t61 a Népbiztosok Tanacsaénak elndkhelyettese. A Nagy Honvédé Habort éveiben (1941—45) az Allami Honvédelmi Bizottsdg tagja, az ENy-i hadseregesoport féparancsnoka, ill. a féhadiszallas meghbizottja a leningradi és a volhovi fronton, valamint a tavol-keleti hadseregesoportnal. 1945-td! 47-ig a Mo.-on mtikédé Szévetséges Ellenérzé Bizottsdg elndke. 1946-t6]1 53-ig az SZU minisztertanacsanak elndkhelyettesi, 1953-td] 60-ig az SZU Legfelsé Tanadcsa Elnokségének eln6ki tisztét tdéltétte be. Az SZU Legfelsé Tanacsa Elnékségének tagja. — 1921-t6] 61l-ig az SZKP Kd6zponti Bizottsaganak, 1926-t6] 61-ig Politikai Irodajanak, ill. Elnékségének (1952-t61) volt tagja. A part XX. kongresszusa (1956) utan csatlakozott a Molotov, Kaganovics és masok altal szervezett partellenes csoporthoz; 1957-ben azonban kivalt k6zilik. Vorovszkij, Vaclav Vaclavovics (1871—1923) : szovjet a bolsevik

part

régi harcosa. Mint egyetemi hallgaté 1893-ban keriilt a forradalmi mozgalomba. 1902-ben emigralt. 1903ban csatlakozott a bolsevikokhoz; az Iszkra munkatarsa, majd a bolsevik lapok egyik szerkesztdje volt. 1905-ben

visszatért

Oroszo.-ba,

ahol

élénk

irodalom-

kritikusi munkaésségot fejtett ki. Tébbszér bebért6nozték. 1915-t6] a part megbizdsabdl kilfdldén dol-

gozott;

1917-ben

a

Partjanak heti-

Vos, Cornelis de (1585—1651) : flamand festé. Antwerjeleneteket festett, de az antwerpeni polgarsag kérében kiilénésen mint arcképfestét kedvelték. A Szépmivészeti

szervezett, majd a D-i fronton harcold 5., ill. 10. hadsereg

publicista,

NSZK-ban Németo. Szocidldemokrata lapjaként jelenik meg.

haderdé

Székh.-e ~. Voronyihin, Andre] Nyikiforovics (1759—1814) : orosz épitész, az orosz klasszicizmus kimagaslé alakja. Jobbagy szarmazasu. Moszkvaban V. J. Bazsenovnal, majd M. F. Kazakovnal tanult. Elsé6 munkait volt féldesura, A. Sz. Sztroganov szdmaéra készitette (palotaj4nak atépitése, villa és haz tervezése). F6 miive a pétervari Kazany székesegyhaz (1800—11). Vorosilov, Kliment Jefremovics (1881— ) : szovjet politikus, az SZU marsallja (1935-td]). 1896-t61 vett részt a forradalmi mozgalomban ; 1903-t6l az SZKP tagja. 1904-ben a luganszki bolsevik bizottsdg tagja volt. Az 1905—07. évi polgari demokratikus forradalomban valé aktiv részvétele utan 1907-t0] 14-ig tébb izben bérténbiintetésre és kényszermunkara itélték. Tevékenyen részt vett az oktdéberi forradalomban. A polgarhabort és intervencid idején, 1918 tavaszan Ukrajnaban partizanosztagot

irodalomkritikus,

knecht szerkesztette. A 20. sz.-ban egyre inkabb a szocialdemokracia jobboldali, reformista Aallaspontjat képviselte. 1933-ban, a fasizmus uralomra jutdésa utan betiltottak. 1945 éta Németo. Ny-i 6vezetében, majd az

penben mtikédétt, Rubens hatott ra. Mitoldgiai és zsaner-

habori utani években Ujjaépitették. — 2. ter. OSZSZSZK-ban ; 52 200 km?. L: 2 369 000 (1959).

diplomata,

Vorwirts : Németorszdg Szocidldemokrata Partja k6zponti napilapja. 1876—78-ban Lipesében jelent meg. 18906] Ujbél kiadtak Berlinben. 1890-t61 1900-ig Wilhelm Lzeb-

fontos

altal részben megszallt varost 19438. jan.-ban a szovjet esapatok felszabaditottak. A ~i hadmitiveleteknél semmisllt meg a német fasiszta haderéd oldaién harcoldéd 2. magyar hadsereg. A stlyos kaérokat szenvedett ~t

a az

vocsok

716

Voronov

Kd6zponti Bizottsdig kulféldi Az oktdberi forradalom

irodéjanak tagjavd4 valasztottak.

utén a szovjet kéztarsasagok képviseletének vezetdje a skandindv Allamokban (1917—19), majd Olaszo.-ban

(1921— 23). Részt vett a genovai és a lausanne-i konferencian. Lausanne-ban egy fehérgardista merényletének esett Aldozatul.

Muzeumban

egy befejezetlen

Csalddi képe s egy feltehe-

téen neki tulajdonithatéd Ndi képmdsa van. Voss, Johann Heinrich (1751—1826): német kolté, a + Hainbund k6ltéi csoport tagja. Verseiben a klasszikus hexameter format a vidéki, kisvdrosi idill festésével egyesitette. Birdlta a junker-tarsadalmat és a jobbagyrendszer igazsAgtalanségét. Nagy jelentéségtiek Homérosz-, Vergilius-,

Horatius-,

Tibullus-

stb.

forditaésai.

Vossler, Karl (1872—1949) : német romanista. Kulénés érdemeket szerzett az olasz és a spanyol irodalom kutatasdban. Tudatosan harcolt az Ujgrammatikus nyelvészek mechanisztikus szemlélete, a pozitivizmus ellen.

Vosztok : tébb szovjet trhajé neve; ilyeneken repilt elészér ember a vilagtirben. A Vosztok 1 4725 kg stlyu, 3 lépesdés tirhajdé, Gagarin érnaggyal 1961. Aprilis

12-én

9b 7’-kor szdllt fel. 148 perce alatt,

foldkézelséggel

és

302

km

fdldtavolsaggal

175 km

megkeritilte

a Foldet és viszatért az SZU teriiletére. Két radidadéval érintkezett a Félddel, ahonnét utj4ban radié-telemetrikus és televizids mtiszerekkel kisérték. A ~~ minden tekintetben megfelelt feladatanak. — A Vosztok 2-vel T'yitov

srnagy

1961.

aug.

6-4n

25 dra

18 perce alatt

17-szer

keriilte meg a Féldet. — Az 1962. aug. 8-4n felbocsatott Vosztok 3 (Nyikolajev Srnaggyal a fedélzetén) és a kévetkezé napon fellétt Vosztok 4 (Popovics alezredessel a fedélzetén) hajtott végre eldszér az emberiség torténetében k6ételékben trrepilést. A Vosztok 3 64-szer, a

Vosztok 4 48-szor keriilte meg a Féldet és 95, ill. 71 érat toltott

a vilagurben.

votjak nyely :—udmurt nyelv votjakeck : az —+udmurtok régebben

hasznalt,

orosz

elnevezése.

vét nyelv: a finnugor nyelvek balti-finn csoportjaéhoz tartozé nyelv. Az Ingriadban é16 legkisebb finnugor nép (kb. 500 f6) beszéli. Vouet [vue], Simon (1590—1649): francia festdé, a francia barokk jellegzetes mestere. Hosszii iddt tdltdtt Olaszo.-ban, ahol Caravaggio mtivészete hatott ra. 1627-ben visszatért hazdjaba. Szamos francia kastély falképeit festette és gobelinterveket készitett. Apollo és a Muzsdk c. képe a Szépmtivészeti Mazeumban van. Voznyeszenszkij, Nyikolaj Alekszejevics (1903—50) : szovjet politikus, kézgazdész, az SZU Tudomanyos Akadémiajanak tagja (1943-tdl). Az SZKP tagja volt

1919-té61. 1938-ban az Allami Tervbizottsdg elndke lett.

1939-t61 a Népbiztosok Tandcsdnak elndkhelyettese, 1941-té1 az Allami Honvédelmi BizottsAg, 1943-t61 a kormany mellett mikédé ujjéépitési bizottsag tagja. 1939-t61 tagja volt az SZKP Kézponti Bizottsdgdnak, 1947-t6] Politikai BizottsAganak. 1950-ben koholt vadak alapjan kivégezték. — A Szovjetunid hadigazdusdga a Nagy Honvédé Haboru éveiben c. munkaéja magyarul is megjelent (1949). Vockond : ktk., Zala m., zalaegerszegi j. L : 220 (1960).

Va. : Kemendollar. véesék (Podiceps): a vécsdkalkatuak (Podicipitiformes) rendjének vécsékfélék (Podicipitidae) csaladjaba tartoz6 madarnemzetség. A kis~ (P. ruficollis ruficollis) Amerika kivételével az egész vildgon elterjedt ; ndlunk mindentitt

nyékén

gyakori.

Tavak,

telepszik meg.

holtdégak,

Rovarokkal,

halastavak

ké6r-

apré halakkal

tdép-

lalkozik. A files~~ (P. auritus) a sarki tertileteken honos,

Volesej

717

nélunk csak szérvanyosan fordul eld. A feketenyaku ~ (P. caspicus caspicus) nalunk gyakori, bar az utdébbi évtizedekben megfogyatkozott. A vérdsnyaku ~ (P. egriseigena griseigena) Mo.-on elterjedt, de az désszes ~faj k6ziil a legritkébb. A nemzetséghez tartozik még a — bubos vdesék. Kz utdébbi kivételével a ~féléknek gazdasagi jelentéségtk nincs.

Volesej : 6tk., Gyér-Sopron {1960). Va. : Lové. volgy : két

szembefordult,

m.,

nagyjaban

futé lejt6vel hatarolt, hosszan nyitott fdldfelszini mélyedés. (erézids ~)

munkaja

tomegmozgasok

soproni

730

pérhuzamosan

elnytlé, egyik végén Tulnyoméan folydviz

altal keletkezik,

(korrézids ~),

j. L:

jég

de létrehozhatjék

(glacidlis ~)

és a

vordseliclédas

Vérés Imre (1903—

): gépészmérnék,

egyetemi ta-

nar a muszaki tudomaényok kandiddétusa, Kossuthdijas. Féleg a fogaskerekek elméleti problémaival kapesolatban ért el eredményeket. vordsagyag : mélytengeri agyagos tiledék. Szine a benne levé6 haéromvegyértékG, vasat tartalmazé vasoxidhidrattél szarmazik. Kalciumkarbonat-tartalma viszonylag

kicsi (20% alatt). Az 50. szélességi fokok kéz6tt a kontinensekt6l tavol esé6 mély édceanok fenekének jelentés hanyadat boritja. Lassu képzédése miatt a tengerbe hullé — meteoritok viszonylag feldusulnak benne. vordsaruk : huspépbdl és ipari szalonnabdl nagyobb viztartalmu, révid ideig eltarthatdéd hentesaru.

Legismertebb

a virsli,

a parizsi,

készitett, tédltelékes a szafaladé

szél (defldcids ~) is. Sok ~ irdnydt eredetileg a felszin szerkezete szabta meg (szerkezeti ~ek). A szerkezettel parhuzamos a hosszanti ~, merdleges a kereszi~. Két hegység kozt huzdéddik az interkollin ~. Ha szerkezeti mélyedésekben (pl. szinklinélisban) alakul ki, akkor

és a krinolin. vordsbegy (Hrithacus rubecula rubecula): az énekesmadarak (Passeriformes) rendjének rigéfélék (Turdidae) csaladjaba tartozé, veréb nagysagu madar. Begye rozsda-

konkordéns~~ (szinklindlis ~ ), ha a szerkezeti emelkedés (pl. antiklindlis) helyén keletkezik, akkor diszkorddns ~, antiklindlis ~ a neve. A vizfolya4s munkaképessége

patak koézelében telepszik meg. gydkat is eszik. Védett madar.

s annak alapjan szakaszjellege szerint a felsészakasz jellegi bevagéd6 vizfolyas ~e V alaku, a kézépszakasz jellegié talalaku. A jégvajta~ek U alakuak. Ha a vizfolyas szakaszjellege tobbszér megvaltozik, lépesézétt

toni-felvidéken. Vé.: Balatonalmadi. L: 13870 (1960). — 13.sz.-i fallal kérilvett gétikus templom, barokk stilust r. k. templom, romkutti duzzasztégaét (rémai kori) és Ftizfépuszta mellett az egykori Mama kozség roman stilusu, 12. sz.-i templomanak maradvanyai mtemlékek.

lejt6éju teraszos ~ keletkezik. volgyhid : — viadukt Vélgység : a Dél-dunantuli-dombvidék része : a Hegyhat és a Mecsek kézétt. Atlagos magassdga 200—250 m. Pannonkori rétegeit tobbnyire vastag lésztakaré boritja. Szantéfdldek,

pulése

erddfoltok.

Kis

falvak ; jelentdédsebb

tele-

Bonyhdd.

volgyzaro gat: volgysztiktiletben elhelyezett gat, amelynek a korondéja mégétt fekvé vélgy nagy mennyiségti viz tarolasdéra alkalmas. Célja lehet vizerdéhasznositas, vizellatas, tégazdasag, G6ntdzés v. A4rmentesités. Kisebb (15—20 m) magassagig tobbnyire féldbdél késziil, mig a nagyobb, néha tébb sz4z m magas ~ak betonbdl v. vasbetonbél épiilnek. Epitése teherbird és vizzaré talajt, ill. kézetet igényel. Stabilitasat énstlya (tamfalszelvényi gat), a boltozati hatas (ives ~) v. a ketté kombinacidja (pilléres-ives ~) biztositja. Fontos szerkezeti elemei: a fdlés vizek elvezetését lehetévé tevd tulfolyéd és a

tarolétér teljes kitiritését, hordaléktdl valé megtisztitasat biztosito fenékkiuritd. Volkischer Beobachter : 1920-td6]1 45-ig a német naci part hirhedt kézponti lapja. Miinchenben és Berlinben, 1938-t61 Bécesben is megjelent. 1925-té1 33-ig kiaddjaként Hitler szerepelt ; egyik fdideolédgusa A. Rosenberg volt.

Vélklingen : ipari varos az NSZK-ban, a Saar-vidéken, Saarbriickentél 8 km-re Ny-ra. L: 42 800 (1958). A Saarf. jobb partjan épiilt varosban van a vidék legjelentésebb vas- és acélmtive (Réchlingsche Hisen- und Stahlwerke. Készénbanyaszat, kokszolémti, fém-, iiveg- és vegyipar. Vélsung : a german hésmonda kézponti alakjanak, — Siegfriednek térzse. Négy nemzedékének torténetét egy 13. sz.-i izlandi saga szévege drizte meg, amely a Nibelung-ének szimos részletével parhuzamos eseménysorozatot tartalmaz. Vonock : ktk., Vas m., celldémélki j. L: 1280 (1960). Vénéezky-Schenk Jakab (1876—1945): ornitolégus, a Madartani Intézet igazgatéja. A madargytirizés mo.-i bevezetéje. Kutatasa foként a madarvonulas és a meteorolégiai tényezék kapcsolata, valamint a magyar solymaszat toérténete terén jelentds. vorheny : — skarldat Vords Géza (1899—1957) : festd és grafikus. A huszas

években

Nagybanyan

dolgozott.

Mint

a KUT

kiallité

miivésze a haladé polgdri festékhéz kapcesolédott. Foleg figuralis kompoziciékat készitett. Finom hangu mtvészetében francia utjanak s féként Modiglianinak hataésa figyelheté6 meg. Emlékkidllitasat 1961-ben rendezték meg.

voros,

hata

olajbarna,

hasa

fehér.

Bokrosabb

erdékben,

Rovarokat,

dsszel bo-

Vorésberény : 6tk., Veszprém m., veszprémi j., a Bala-

vorés bor : kék szél6ébdl

késziild, altalaban

lagy, kissé

savanykas, kellemesen fanyar izti, kézepes alkoholtartalmu bor. A fehér bortdl eltéréen héjakon és magvakon (térkély6n) erjesztik. Szinét a héjakban lev6 szinanyagtol, finom fanyarségét a magvaktd] kapja.

Vérés Brigad: magyar partizancsoport. 1944. nov. 15—20. k6zétt alakult. Alapitéi kommunista és szociéldemokrata, tagjai katonaszékevény, _ baloldali gondolkodést fiatalok voltak. Részt vettek a nyilashaz lefegyverzésében, sikeriilt megmentenidk tébb intézmény felszerelését az elhurcoldsté] stb. Eldésegitették a szovjet hadsereg gyorsabb elérenyomulasat. 1945. jan. 6-4n a Gestapo és a nyilas terroristak (az tn. szamonkéré szék tagjai) az egész parancsnoki térzset elfogték, a Varba hurcolték és 20 napon keresztiil vaélogatott kinzésok kézepette vallattak. A kinz4sok utén is életben maradt 11 ifja hdst (kézéttiik Braun Evat és Rénar Ferencet) a var teraszin jan. 26-4n agyonlétték, holttesteiket a mélységbe taszitottak. Martirhala4luk 17. évforduldéjan Allitottak fel a Kerepesi temetédben a ~ héseinek emlékmtvét. Vorés Csillag Traktorgy4r: Mo. egyik legnagyobb mezégazdasagi gépeket gyartdé vallalata, az allamositas elétt Hofherr—Schrantz—Clayton—Shuttleworth Magyar Gépgyari Mavek Rt. 1858-ban alapitottaék. Telephelye: Budapest.

Az

1948-ban

bekévetkezett

dllamositas

utén

itt dsszpontositottaék az orsz4g egész traktorgyartasat. Az elsé dtéves terv sorén évi Atlagban 4200 dolgozdét foglalkoztatott. Fé gyértmanyai évi atlagban 2800— 3000 db kilénféle traktor, 900—1000 db démper stb. véréseltolédads : szinképvonalak eltolddaésa a vd6rdés felé. Bekévetkezhet

akkor,

ha a fényforras

az észlelétél,

tavolodik (— Doppler-effektus), ill. eréds gravitaciés tér hatds4ra, amikor ugyanaz az atom kisebb frekvenciéju sugarakat bocsdt ki, mint gyengébb gravitaciés térben

(— dltalénos relativitéselmélet). Extragalaktikus csillagrendszerek szinképében kisérletileg kimutatték a ~ jelenségét.

Nem

sikeriilt

azonban

még

egyértelmtien

eldénteni, hogy ez az adott csillagrendszerek tavolodasibél sz4rmazik-e, v. egyéb, a gravitacids tér 4lial okozott hatasbél.

A modern

— fizikai idealizmus

a ~

kisérleti

tényébél a vilagmindenség tadguldséra kovetkeztet, ez azonban nélkiilézi a tudomanyos megalapozottsagot, mar esak azért is, mert az egyes csillagrendszerek egymastél val6é tavoloddsa nem zaérja ki més csillagrendszerek strtsddését. A jelenleg is végbemené csillagtarsulasi folyamatok ténye kézvetlen cdfolata a vilagmindenség tagulasara vonatkozé allitasnak.

voroseztistércek : sdtétvérés,

ill. vil4gosvérés,

hidro-

termalis keletkezésti Ag-Aasvanyok. Trigondlis és monoklin rendszertek.

Trigonalis

a —proustit

és

a

— piraryirit,

monoklin a proustitnak megfelelé wanthokon és a pirargiritnak megfelelé pzrostilpnit. Fontos eziistércek. Az Ag-ércetelérek felsé szintjein képzddnek. vorosfekvé, Rotliegendes (ném.): a német- és eseho.-i perm foldiérténeti idészak alsé része ; tulnyomdan szarazféldi tormelékes

kézetekbél,

durva homokk6ébdél,

arkézd4s

homokk6b6l, konglomeratumbél, homokké- és agyagpalabdl allé rétegésszlet. Helyenként vékony készéntelepeket is tartalmaz. Tulnyomdéan véréses szinezédése szaraz, meleg éghajlatot jelez. vérésfeny6 (Larix decidua) : a toboztermék (Coniferae) osztalyanak fenydfélék (Abietaceae) csalidjaba tartozé fa. Tulevelei részben egyesével, részben pedig révid hajtasokon

20—40-es

csomdékban

Allanak,

télen

lehullanak.

Toboza kicsi, gsmbélyt. Az Alpokban és a Kaérpaétokban a lucfenyével vegyes allomanyokat alkotva témegesen él. Kemény faja voréses, igen értékes butorfa. Gyantajabol nyerik az tn. velencei terpentint. Vorés-foly6, Songkoi, Jiancsiang: folyé a Vietnami Demokratikus

Vizgytjtdéje

Ké6ézt.-ban

120000

kinai-tengerbe

km?.

és

Kindban;

kb.

Deltatorkolattal

(Tonkini-dbélbe).

A

1200

km.

6mlik a Dél-

delta

E-i részén

Haiphong jelentés kik6té, tengeri hajék Hanozig jutnak fel (175 km).

Deltdjaban

jelentdés rizstermesztés

folyik.

Vérés Garda: az oroszo.-i proletaridtus fegyveres testiilete. Eldsz6r az 1905—07. évi polgari demokratikus forradalom idején jétt létre. Szervezése késébb az 1917. évi februari forradalom napjaiban indult meg, de nagyobb erdvel csupan 1917. okt.-ben bontakozott ki. A bolsevik

part vezetése

alatt mtkédé

~

eredményesen

kiizdétt

az Oktdéberi Szocialista Forradalom harcaiban. Tagjainak tébbsége (kb. 100 ezer fd) volt az 1918. jan.-ban meg-

alakult Vorés

Vérés Hadsereg magja. Hadsereg : 1. Szovjet-Oroszo.,

ill. az SZU

had-

erejének elnevezése 1918-t6] 46-ig. Megalakitasat az 1918. jan. 15- (28)-én Lenin 4ltal aléirt kormanyrendelet mondta ki. Elsé eréprébaja az 1918. febr. 23-4n a németek ellen vivott gydéztes pszkovi csata volt ; ezért febr.

23-At a ~ megalakuldsanak napjaként tinneplik. Szamos vilagrasz6lo gydzelmet aratott az intervencid és a polgarhabort (1918—20), valamint a II. vilaghabort frontjain. 1946-ban nevét Szovjet Hadseregre valtoztattak. — 2. a Magyar Tandcskéztarsasédg védelmére alakult haderd. A Forradalmi Korményzétanacs 1919. marc. 25-i rendelete hivta életre. A régi hadsereg katonai és tisztjei mellett nagy szamban jelentkeztek soraiba a szervezett

munkasok. Sz4mos gyarban munkasezredek, zdszldéaljak, szazadok alakultak. A magyar alakulatok mellett nemzetk6zi ezredek is kuzdéttek a ~ben az intervencids esapatok ellen. Legjelentésebb fegyverténye a dicséséges

— északi hadjérat, kiemelkedé vezetédje — —

tédbbek kézétt

Stromfeld Aurél és Landler Jené volt. —

Irod. Hetés

T.: A magyar V. H. 1919; Liptai E.: A magyar V. H. hareai. 1919. véréshagyma (Allium cepa): a liliomfélék (Liliaceae) esaladjaba

tartozd,

fiszernek,

salatanak

és zéldfogyasz-

tasra termesztett fontos zédldségféle. Vadon féleg Azsia kézépsé részén fordul elé. Mar az egyiptomiak termesztették. Hazankban igen régen ismert, a 17. sz.-ban mar kiviteliink is volt beléle. C-vitamintartalma nagy, féként a zéldhagymaé. Vizelethajié és féregtzé szer, de a népi gyégyaszatban epebantalmak és léguti betegségek gyogyitaésdra is hasznaljaék. Kétéves novény. Levelei esévesek, hengeresek. H6- és vizigénye kézepes. Nem

talajigényes. kérnyéke

Vordsmarty

718

vordseztistércek

Fé termétadja ndlunk

Maké

és a Ferté-té

; 6sszesen kb. 10 000 kh-on termesztik. Termés-

hozama 60—80 q/kh. Tartdésitasa csaknem kizardlag szaritassal torténik. voréshere, Jéhere (Trifolium pratense): a pillangdsvirdgtak (Papilionaceae) csaladjaba tartozé takarmanynovény. Vadon 616 tipusai Eurdépa, Azsia, B-Afrika és Amerika nagy teriiletein megtalalhaték. Kulturfajtainak

nagyfokii elterjedése a 18. sz.-ra esik, ekkor keriilt hazankba is. Sz4ntéféldén a 16. sz.-ban Spanyolo.-ban kezdték termeszteni. Erés, vastag gydkérzett, levélzete harmas, levelei tojasdad alaktak, virdgzata lilaspiros gombvirégzat. Hiivelytermése egymagvt ; magja élénksarga, lila szinezédéssel. A lucernénaél kevésbé szarazsagt+ird. Zolden és szénavaé szdritva elsésorban a szarvasmarha takarmanya. Nélunk a kétkaszélasa ~t termesztik, amely j6 sarjat nevel. Féleg hivésebb és csapadékosabb teriileteinken vdlt be. Az Gntézéses gazdalkodas

elterjedése néveli jelentéségét. — Betegségei k6zott legkArosabb az ibolyaszini gydkérpenész és a léherevész. Legismertebb virdgos éléskédéje nyar derekan az — aranka. Oszt6l tavaszig a mezei pocok pusztitja és a vetést bagolypille. (+még pillangésvirdgu takarményok) vérés iszap: a >timféldgyartas mellékterméke. Tobb mint 50%-ban vasoxidbdl all. Nagy vastartalma miatt, megfelelé elékészités utan, darabositva a nagyolvasztd elegyébe adagolhatéd. A bauait titantartalma a ~ban dusul fel és beléle kinyerheté. Vérés festék gyartasara is hasznaljak. vérdskAposzta (Brassica oleracea, var. capitata f. rubra): a keresztesviraguak (Cruciferae) csaladjaba tartozé névény. A fejeskAéposzta vorés levelti alakja, de annal sokkal igényesebb és kevesebbet terem. Nyersen (salataként) és parolva (kéritésként) egyarant fogyasztjak. Termesztése Mo.-on jelentéktelen. Voréskereszt : — Nemzetkizi Vérdskereszt, — Magyar Voréskeresat

Vorésk6-szik a: Leanyfalunal,

hegy

a Duna

a

Visegraddi-hg.

felett, 521

m.

K-i

szélén,

Féloldalasan

kibil-

lent rég. K-i oldala igen meredek és sziklas. Kiranduldhely. — A fasiszta ellenforradalmi rendszer idején illegalis kommunista 6sszejévetelek szinhelye volt. Ezek emlékét emlékoszlop hirdeti. A felszabadulds éta minden aprilis 4-én turistaversennyel egybekététt innepségeken emlékeznek meg a hési harcokrél és a felszabadulassal megvAaltozott életiinkrél.

Vorés

Lobogé:

politikai

és irodalmi hetilap. Franyé

Zoltan szerkesztésében jelent meg 1918. dec. 26-tdl 1919. jun. 18-ig. Vérésmarty Mihaly (1800—55): kélté és dramairdé, a magyar romantika és a reformkor kéltészetének egyik legnagyobb alakja, az MTA tagja. 1800. dec. l-én sziiletett Kapolnasnyéken elszegényedett kézépnemesi csaladbél. Apja gazdatiszt volt. Gimnaziumi tanulmanyait Székesfehérvarott (1811—16) és Pesten (1816—17) végezte, majd apja haléla (1817) utan a Perczel csaladnal vallalt neveldi dllast. 1820-t6l a csalad Tolna megyei birtokan, Bérzsényben tanitotta a haérom Perczel-fidt, k6ztiik Perezel Mort, a késébbi honvéd t&borno-

kot. Neveldi tevékenysége

mellett

a pesti egyetemen jogi tanulmanyokat végzett. 1823-t61 Tolna vm. alispanja mellett,

tott

Gérbén

joggyakorlatot,

folyta-

majd

1824-

ben ugyvédi vizsgdt tett, de neve-

ldi aAllasét 1826-ig megtartotta. Ett6l kezdve Pesten csak az irodalomnak élt. 1828-t6l 32-ig szerkesztette a kor legjelentékenyebb tudomanyos folydiratat, a Tudomanyos Gytijteménytés szépirodalmi mellékletét,

a Koszorut.

Vorésmarty

Mihaly

Az 1830-ban megalakult MTA az

elsék k6z6tt vala sztotta tagj4vé. Részt vett a magyar helyesiras szabalyait megadllapité6 akadémiai munkélatokban,

folytatott.

szdétar-

és

nyelvtankészitési

Az irodalmi kézvélemény

tevékenységet

Kisfaludy Karoly

halala (1830) utén 6t tekintette a magyar irodalom vezéregyéniségének. 1837-161 43-ig Bajza Jézseffel és Toldy Ferenccel szerkesztette az Athenaewmot, a kor

vezet6 kritikai és irodalmi folydiratat. Sokat faradozott a

magyar

szinészet

létrehozdsdért,

fejlesztéséért,

amelynek

(mint

a

Nemzeti

Szinhaz

Pesti

Magyar

Szinh4z-

VGrésmarty

719

nak) megnyitésakor (1837) Arpdd ébredése c. proldgusét jatszotték. Késén hézasodott (1848), Bajza Jézsef sdgorndjét, Csajdghy Laurdt vette feleségiil. A reformmozgalom politikai és kulturdlis kiizdelmeiben élénken részt vett; hozzdszélt pl. Széchenyi és Kossuth vitajahoz, asztaltarsasagabdl fejlédétt ki a Nemzeti Kor (késébb Ellenzéki Kér), amely az 6 javaslatéra adta ki 1844-ben Petéfi elsé verskétetét. 1848-ban Eétvés Jézsef vallas- és kézoktatdsiigyi miniszter felajanlotta neki a pesti egyetem irodalmi tanszékét, de azt nem fogadta el. Ez év nyaran a bacsalmasi keriilet orsz4ggytilési képviselévé valasztotta, majd 1849-ben, a Habsburg-haz

Vérésmarty és Eger (1828) c. elbeszélé kédlteményeivel, amelyekben a magyar torténelem két olyan eseményét énekelte meg, amikor a hdsiesség gyézelmet aratott az idegen hdditdékon. Mult felé fordulasat taplalta a romantika is, amely k6ltdi Abrazolasmdédjat is nagymértékben befolydsolta: bator nyelvalkotasaéhoz, gazdag kéltéi képeihez, képzeléereje csapongasaéhoz innen kapott dszténzést, s késébb részben a romantika hatasdra fordult a nép élete és a mesék, a fantazia vilaga felé is (Ttindérvdlgy, 1827 ; Délsziget, 1831). A nemesi fiiggetlenségi mozgalom visszaesése az 1825—27-i orszaggytilés utan kidbranditotta

e mozgalombdl,

vilagnézeti

kévetkezményeként

valsagba

elfordult

a

sodorta.

k6zésségi,

témaktoél, multat idézé mtiveiben sem

Ennek

tarsadalmi

a régi iddk dicsé-

ségét idézte, hanem egyéni, csaladi tragédiakat, a feudalis multat

abrazoléd, borzalmas

térténeteket

dolgozott fel

(Széplak, 1829; A két szomszédvdr, 1832) s béven élt a szélséséges romantika eszkézeivel. Mindjobban eltavolodott a valésagtél s olvasdit a mesék vilagaba vezetve kereste az egyén, majd a tarsadalom boldogsagat is. (A rom, 1831). A kézéleti érdeklédés lankadtaval személyi probléméai keriiltek elétérbe. Ezeket szdlaltatta meg kézvetlen liraisaggal s emelte egyuttal a filozdfiai altalanositas magaslatara nagy dramai k6lteményében, a Csongor és Tiindében (1831). A m& forrdsa 16. sz.-i széphistéria, Gyergyai (Gergei) Albert Argirus historiaja. A filozédfiai elemekkel atszétt mesedrama hése a boldogsagot keresi s ezt egyediil az igaz és észinte szerelemben talélja meg. A gazdag kéltdéiségi:. mti szamos népmesei elemet tartalmaz s Balga és Ilma személyében realisztikus népi alakokat is szerepeltet. A nép iranti érdeklédés az 1820-as évek végétdl mutatkozott meg -~ndl. Népdalokat és népies életképeket, helyzetdalokat is irt (Haj, széj, szem, Puszta csérda,. A bus legény stb.) s kisebb elbeszélé kélteményeiben

mondai

eredetti témakat

dolgozott fel (A buvér Kund,.

Szilagyi és Hajmdsi stb.). Ez a kézeledés elsé fokozata volt annak a fejlddésnek, amikor a nép felemelésének sziikségszeriségét politikai tudatossdggal vallotta. A Széchenyi Istvan fellépése nyomaén megélénkiiléd politikai élet, majd az 1832—36-i reformorszaggytlés hatasara érdeklédése egyre inkébb a kor Vo6résmarty kézirdsa (A Zalén futdésdnak elsé fogalmazdsa)

trénfosztésa

utan

Kossuth

a

kegyelmi

toérvényszék

biraja4va nevezte ki. A kormanyt Debrecenbe, Szegedre, Aradra kévette, Vilagos utén hosszabb ideig bujdosnia kellett.

Kézben

egyik

leénya

meghalt,

egészsége

meg-

tarsadalmi

és

nemzeti

kiizdelmeire,

a

kdézélet

problémaira terelodétt. 1836-ban irt Szdzat c. kélteménye fordulépontot jelentett palydjan: a mult észtonzé példait idézve buzditott s igyekezett er6. adni. a reformkiizdelmekhez ; a magyarsag multjat az egész emberiség torténete részének tekintette. A szinpad — mint a nemzeti mozgalom eszkéze — kezdettél vonzotta. Korai

dramai

(Salamon

kirély,

1827;

A bujdosék,

1830:

romlott, s ezért 1850-ben hazatért csaladjahoz és jelentkezett az osztrak hatdésdgoknal. Haynau ugyan meg-

stb.) Shakespeare térténeti szinmiveinek hatasat mutat-

kegyelmezett

stb.) a francia romantika befolyasa érzddik. 1837-ben, a Nemzeti Szinh4z megnyitdsdra irt Arpdd ébredése c. eléjatéka is a nemesi reformmozgalom eszmekérében fogant, amely mar a népet is be akarja fogadni az alkotmany sdncai kézé. Az 1840-es években keletkezett hazafias édai, szatirai a reformpolitika valtozatos kiizdelmeit kisérték. Szimos versében foglalkozott a kulttra és a haladas kérdéseivel, a nagy belsé vivédasok utén

egyre

neki,

sulyosbodé

de

a

bukas

betegségétdél

miatti

fajdalomtdél

és

lelkileg és testileg dssze-

térten részben Pesten, részben sziildféldjén, a Fejér megyei Baracskén és Kapolnasnyéken élte le élete hatralev6 részét. 1855. nov.

19-én halt meg Pesten.



Koran,

mar 15—16 éves koraban kezdett verselni. Kdltészetének els6 termékein a nemesi hazafiassag patosza érzédik. Maradandébb értékt els6 verseit tanitvanyainak névére, Perezel Etelka irént érzett szerelme, majd a ferenci

abszolutizmussal szemben megindulé nemesi fiiggetlenségi mozgalom ihlette. Szerelmi verseit a reménytelenség érzése, a lemondas, a beteljesiiletlen vagyakozas hatja at. E pesszimisztikus életérzéséb6l ragadja ki az

a

bizakodaés,

amelyet

a

nemesi

mozgalom

ébreszt

jak, a késébbiekben

hive

(Honszeretet).

nyomékat

irant kéz6mbé6s

A

nemzeti

fiiggetlenség

szellemében fogant elsé jelentékeny alkotdsa, Zalan futésa c. eposza (1825) is, amelyben a honfoglalé ésék hési példdéjaval, a dicséd mult felidézésével serkentette kora nemességét, ,,a tehetetlen kort”? a jévé érdekében folytatandé Habsburg-ellenes harcra. Ugyancsak a nemzeti fiiggetlenség kivivasara lelkesitett Cserhalom (1825)

Marét

bén,

1838.

a kényvtérban). A Kossuth hirdette érdekegyesitésen alapuléd, a népet is magdban foglal6 nemzeti egység szerepet

forralt...).

1833;

az ember céljaul az utdpikus szocializmussal rokon szellemben elképzelt igazsagos, békés jovdért valé kiizdelmet jelélte meg (A Gutlenberg-albumba, Gondolatok

fel benne. Versben fordul a Szent Szdvetség zsarnoki uralma ellen s forradalommal fenyegeti az el-

(Mit

(Vérndsz,

szant,

magyartalan

nemességet

A

reformmunkdéban

ostorozta

hélgyhéz,

Az

a

hazafiatlan

uri hélgyhéz).

a ndknek ndket

A haza

arisztokraciat s a szik laétékért,

kiméletlenil

A sors és a magyar

ember,

gunyolta

(Mt

Mi baj?). Az

is (A

tigye

maradi

csindlunk?) 1846-1 galiciai

parasztfelkelés elészér megdébbentette, rovid iddére reménytelennek ldtta a fejléddés utjat (Az emberek), de hamarosan felismerte, hogy az ilyen vérontés csak a jobbagysag felszabaditasa révén keriilheté el (Orszdg-

Voros-medence

hdza). Jdslat c. versében mar az egyre erdsddé, haladé taébor reményeinek adott hangot. — Csajaghy Laura irénti kései szerelme szenvedélyes hangokat szdlaltatott meg lirdjdban (Abrénd, A merengéhéz). — 1848-

ban

versben

tdvézédlte

a

sajtdszabadsag

kivivasat

(Szabad sajtd), majd kéltészetét a szabadsdgharc szolgalataba allitotta (Harci dal). A vildgosi bukés mélyen megrenditette (Hmlékkiényvbe), de nem torte meg. Bujdosdsa idején Atok c. versében fordult Gérgey ellen, a nemzet bukasdért ot tette felelédssé. Az 6nkényuralom alatt irt Hldész6

ce. kélteménye

a marciusi

napok

boldog

hangulatat idézi, majd a fiiggetlenségért vivott harcrél s a bekévetkezett elnayomas szérnytiségérél sz6l. A krimi habora idején keletkezett rapszédidja, A vén cigany (1854), a Bach-korszak borzalmai s az Uj hébort veszedelmei miatti kétségbeesés és vivéddsok utdn ujra megszdlaltatja a jobb jévé reményét. — Mint miiforditd is kiemelked6: leforditotta Shakespeare Julius Caesar, Lear kirdly s toredékesen Romeo és Julia c. szin-

miiveit. (V. M. Osszes munkdi, 1—8. két., sajtd ala rendezte Gyulai P. 1884—85; V. M. Osszes mtiver. Kisebb kéltemények. 1—3. kot. Sajtd ala rendezte

Vérés Ujsag

720

Horvath

K.

és Téth

D.

1960—61.



A

16

k6tetre tervezett kritikai kiadds els6 hdérom kétete.) — TIrod. Gyulai P.: V. életrajza. 1866; Babits M.:

szolidaritas szellemében egyesitse a reakcid, a fehérterror, a fasizmus ellen; azok aldozatainak anyagi és erkdlesi segitséget nytijtson tekintet nélkiil politikai és szakszervezeti

hovatartozdsukra.

A kommunistak

Vérés Szakszervezeti Intermacionalé, Profintern, 1921— 37: az Amszterdami Internacionélén kivil allé forradalmi szakszervezetek nemzetk6ézi egyesiilése. Hozza tartoztak a szovjet szakszervezetek, valamint Csehszlovakia, Franciao., Indonézia, Hollandia, Kanada, Kina és mas

orszagok forradalmi szakszervezetei, tovabba a reformista szakszervezetek egyes ellenzéki csoportjai. Az elsé voérés szakszervezetek a kapitalista orszagokban 1918—21 k6z6tt alakultak. A~ nagy erdfeszitéseket tett a nemzeti és a nemzetkézi szakszervezeti mozgalom forradalmi alapokon nyugvdé egységének megteremtésére, harcolt a burzsoazidval valé osztalyegyiitimtikédés ellen, az imperialista habort elékészitése ellen. Az akcidegységre tett szamos javaslataét azonban az Amszterdami Internacionalé vezetdi elutasitottak. 5 kongresszust tartott: 1921-,

1922-,

1924-,

1928-

és

1930-ban;

Az ifja V. — A férfi V. (Irodalmi problémék, 1917); Lukacsy S.—Balassa L.: V. M. 1955; Horvath J.: V. (Tanulmanyok, 1956); Waldapfel J.: V. és kora — V. halalanak centenariumaén. (Irodalmi tanul-

Moszkvaban.

A IIT. Internacionélé

utan,

a forradalmi

manyok,

szakszervezetekbe,

1957);

Toth

D.:

V. M. 1957.

Vorés-medence: a — Szecsuani-medence masik neve. vérdsmoszatok (Rhodophyta, Rhodophyceae): a névényvilag egyik térzse. Ide tartoznak a legmagasabb fejlettségu moszatok. A tengerekben nagyon eiterjedtek. A sekélyviziek halvany rézsaszintiek, a nagyobb mélységekben élék vérések piros szinanyaguk (fikoeritrin)

miatt.

Legfontosabb

Chondrus,

nemzetségek:

Gracilaria.

Az utébbiak

Bangia,

Gigartina,

Vords mare.

a

munkas-

egység megteremtése céljabdl elveiket fenntartva fokozatosan beléptek a szocidldemokrata vezetés alatt alld a ~

is feloszlott.

vorés szemoldéktiek : Kinadban az i. sz. 1. sz.-ban lezajlott parasztfelkelés résztvevéinek elnevezése. (A felkel6k a megkiilénbéztetés jeleként vérésre festették szemodldékiiket ; innen

az elnevezés.)

A felkelés

a trén-

bitorlé Vang Mang esaszar ellen iranyult, aki intézkedéseivel a ttrhetetlenségig névelte a parasztok kizsikményolasat. A felkelés 18-ban Santung tartoményban Fau Csung vezetésével robbant ki. Megdéntétték Vang Mang csaszar uralmat, de felkelésiiket Liu Hsziu esdszar,

Orség: a Magyar Tandcskiztérsasdg fenntartaséra a Beliigyi Népbiztossdg

belsd 1919.

a Keleti Han-dinasztia alapitéja 27-ben leverte. Vorés-tenger: az Indiai-dceén melléktengere az Afrika és

szerv.

Arabia k6z6tti hatalmas tektonikus 4rokban. Teriilete ujabb adatok szerint 450 000 km2, 2604 m mély. Az Indiaiécednnal a Bab-el-Mandeb-szoros k6ti dssze. E-on a Sinai-félsziget az Akabai- és a Szuezi-dbélre osztja. A Szuezi-csatorna megnyitasa éta a vilagforgalom egyik legfontosabb utvonala. A legmelegebb (nydéron 36 C°) és legsésabb (40°/,,) viz tenger. Voros tér, Krasznaja ploscsagy : Moszkva varos fétere. Valdszint, hogy a 15. sz. végétél vasartér volt ; a 16. sz.tol innepi szertartésok szinhelye. Jelenleg hasznalt nevét (krasznaja = kraszivaja =szép) a 17. sz.-ban kapta. A ~et minden oldalarél nevezetes épiiletek sora zarja be: a Kreml, a sok kupoldju Vaszilij Blazsennij-székesegyhaz, a Torténeti Muzeum, valamint a 19. sz.-ban épult kereskedelmi épiiletek (ma GUM 4ruhaz). A~en All

26-i

rendeletével

feldllitott

karhatalmi

hogy atvette a régi rendérség és csendérség

Allomanyé-

nak nagy részét tisztjeivel egyiitt. — Irod. Kovacs N.: EN, os (Ols ANG}. vords dv, Ceinture Rouge [szétir rizs] (fr.>: a Parizs k6rul kialakult peremvarosok féleg munkadsok lakta dve‘zete, ahol tulnyomérészt kommunista varosi tandcsokat valasztanak.

Vanves,

szakszervezetek

kongresszusa

alap-

Jelentés szerepe volt az ellenforradalmi megmozduldsok leverésében, bar feladaténak végrehajtésdban gatolta

Villette

amikor

valamennyit

VII.

az —agar-agar

anyagat szolgaltatjak. rendjének

iranyita-

sival mtikédé szervezet széles tomegeket mozgositott, munkatarsaibél szimos kommunista harcos valt. — Mo.-on a ~ munkaéjibdél kiemelkedik Hdmdan Katd, Martos Eléra, Vamos Ilona tevékenysége. A fasizmus tobb millid bebérténzétt aldozatanak nyUjtott segitséget.

Ide

tartoznak

Bagnolet,

pl.:

Charenton,

Colombes,

Gentilly,

Clichy,

la

Montrouge,

Issy, Malakoff stb.

Vords Segély, Nemzetkézi : a forradalmérok megsegitésére alakult nemzetkézi tomegszervezet. A Kommunista Internacionalé IV. kongresszusénak hatdrozata alapjan 1922. dec. 6-4n, mo.-i szekciédja 1923-ban alakult meg. Arra térekedett, hogy a néptémegeket a nemzetkézi

a

Lenin-mauzdleum.

A

temették

el a szovjet

vezetdit,

valamint

a

Kreml

dllam

falénal,

és az

nemzetk6ézi

SZKP

ill.

falAban

kimagaslé

munkaésmozgalom

szimos kiemelkedé képviseléjét. — Unnepélyes alkalmakkor itt tartjak a gytiléseket és felvonuldsokat, ill. a katonai diszszemléket. Vordst6: ktk., Veszprém m., veszprémi j. L: 240 (1960). Va.: Asz6fé-Tihany.

Vérdstoronyi-szoros, szurdokvélgye AUNKASL ANYOK © “~AUNKASASSIONYOR’

SARCCUATON & TOKES MUZSANMANYOLAS ELLEN? HARCOL GATOR @ FASIS2) orK TAT

Re ELLEN? HAR IATOK 0.2 iePER ALIA tAaoR. ELLEN? PARCOLUATOK 4 PROLETAR- POLITINA! ee

BORIONZOTTEK

VOROS

KISZABADITASACAT: SZERVEZIETER &



A magyarorsz4gi

SEGELYT*

Vorés

Segély illegdlis réplapja

Pasul

Romanidban,

de Turnu a

Fogarasi- (Muntii Fagarasului) és (Muntii Cibinului) kézétt; 350 m. vezet Erdélybél a Romdn-alféld felé. vordstérékenység: kénnel v. rézzel tulajdonsaga. Meleg megmunkdlaskor rabon

repedések,

szakaddsok

Rosu:

az

Olt

Déli-Karpdtokban,

a a Szebeni-havasok Ut- és vasttvonal

szennyezett acélok

a vorésre izzott dakeletkeznek.

VGrés Ujsag, 1918. dec. 7—1919. aug. 3. : azelsé Mo.-on megjelent kommunista ujsag. A K MP hivatalos lapjaként indult 1918. dec. 7-6n (1962-t61 ez a nap a Sajté Napja

Vorésvari-arok

721

Mo.-on). Eleinte hetenként kétszer, majd 1919. jan. kozepét6l| haromszor jelent meg, a Tandcskéztarsasdg kikialtasa utén az egyesiilt munkdspdrt (1919. marc. 21-61 a Magyarorszaégi Szocialista Part, majd jun.

Vuillaume

tételezett szigetet, de csak 1867-ben fedezte fel T. Long amerikai baélnavadasz, aki ~rdl nevezte el. Vrangel, Pjotr Nyikolajevics, bard (1878—1928) : orosz cari tabornok, a polgarhabort idején a D-oroszo.-i ellenforradalmi erdék egyik vezetdje, 1920. apr.-tdl féparancsnoka volt. 1920. nov.-ben, miutan a Vérés Hadsereg

egységei dént6 csapast kilfdldre menekiilt.

mértek

hadseregére a Krimben

Vrbas, Verbdsz: folyé Jugoszlaviadban; 253 km. Vizgy(jtdje 6400 km?. Bosznidban, a Dinardban ered. ASzavaba Omlik. Magas vizdll4snaél Banja Lukatdél hajézhaté. Vrehlicky, Jaroslav; tkp. Emil Frida (1853—1912): eseh k6lté, ird, irodalomtérténész, egyetemi tandr, miifordité.

A késéi romantikat

idézé, széles

k6rG

irodalmi

tevékenységével nagy hatast gyakorolt kora cseh irodalmara. A vilagirodalom szémos jelentés kélt6jétél, kéztiik Petofitol, Aranytdél és Madachtdl is forditott. Vries: —-de Vries Vries, Theun de: holland kommunista irdéd, —de Vries, Theun.

Vrsac [vrsac], Versec: varos Jugoszlaviadban, a Vajdaség banségi vidékének DK-i szegletében. L: 32000 (1961). Szélémtivelés (vérés bor). Gépgyartds, fa- és tejipar. Kézelében koolajat talaltak. Vastti gdcpont. — A Va4rhegyen (407 m) épiilt k6zépkori varabél ma mar csak a Zsigmond-torony all. Vrubel, Mihail Alekszandrovics (1856—1910): orosz fest6. A pétervaéri Akadémian tanult. Késébbi munkéin dekadens hatdsok is érzédnek. Jelentések arcképei és illusztracidi. Vritky, Ruttka : telepiilés Csehszlovakidban, a Turécimedencében (Turéianska kotlina) Zsolnatél (Zilina) DKA Vérés

Ujsdg elsé szima

14-t61 a Szocialista-Kommunista Munkdésok Magyarorszagi Partja) délutani hivatalos lapja volt. Szerkeszté bizottsdg szerkesztette, melynek élén Rudas Laszlé, majd Szamuely Tibor, ill. Végé Béla, Kun Béla, Ldszlé Jend és

Janesé Karoly allt. Rendszeres munkatarsai k6zé tartozott — tébbek kézétt — Alpdri Gyula, Aranyoss: Pal, Bolgar Elek, Révai Jézsef. — A kommunista mozgalom mo.-i kibontakozasa és a proletérdiktatura hési korszakanak nehéz koriilményei k6z6tt a munkdsosztaly harcos lapjaként terjesztette a marxizmus—leninizmus eszméit,

lelkesitette

és mozgésitotta

a

munkasosztélyt

a

forradalmi célok elérésére, a forradalom vivmanyainak védelmére. Utolsd, 151. szama 1919. aug. 3-4n jelent meg.

Vérésvari-arok : térésvonalon kialakult ENy—DK-i iranyt arkos siillyedés a Pilishg. és a Budai-hg., ill. Gerecse hg. k6z6tt. vérds vasoxid, Fe,0O,: a természetben hematit néven v. agyaggal keverve vo6rds bolusz néven eldforduld — pigment. Mesterségesen is nagyban gyartjak kiilénb6zé arnyalatokban. Az olajfesték-, cement- és gumiiparban hasznaljak. vérés zaszl6: a forradalmi felszabadité hare szimbéluma. Eurépéban a 16—17. sz.-i népi felkelések idején

jelent meg. A pdrizsi kommiin (1871) é6ta a proletérmozgalom jelképévé valt. Voérs: dtk., Somogy m., fonyddi j. L: Hataraban longobard temetét tartak fel. Vraca, régebben

Vratca:

forradalmi

890 (1960).

varos Bulgaria ENy-i részén,

Széfidtél 58 km-re EK-re. L: 29800 (1960). A ~i kerilet (4155 km?, L: 311 000, 1960) székh.-e. — A Ny-i Balkan hegyeinek és a dunai alféldnek talalkozasanal épiilt. Itt

All

Hriszto

Botev kélté

emlékmitive.



Elelmiszer-

és faipar. Fellendiilé textilipar, foként selyemszévés és kenderipar. Uj cementgydr létesiilt (1962-ben 800 000 t). A kézelben élmot és horganyt banyasznak.

Vrangel: Csukes-tenger

sziget az SZU-ban, kézétt.

A

a Kelet-szibériai-

szarazféldt6]

a

és a

Long-szoros

valasztja el. 7300 km®. 1100 m-ig emelkedé hegyvidék. Meteorolégiai 4llomés. — 1823-ban F. P.~ kereste a fel-

46

Uj Magyar Lexikon VI.

re. L: 6200 (1955). Fontos vasuti gécpont. — 1944-ben a szlovdk nemzeti felkelés idején a német fasisztakkal vivott stlyos harcok szintere volt. Vucsang, Wuchang: — Vuhan kinai varos egyik része. Vucsetics, Jevgenyij Viktorovics (1908— ): szovjet szobrasz. A II. vilaghaébortban a harctéri mtivészek cso-

portjaban, a Grekov-studidban dolgozott. Szimos szovjet tabornok portréjat készitette el. Mtivészi palydjanak legkimagaslébb alkotasa a habortban elesett szovjet katonék berlini emlékmtive (1949) és a Kovdcsoljunk kardokbél c. monumentalis szobra (1958).

Vuhan, Wuhan:

ekevasat

a

varos D-Kinaéban, a Jangce és a Han

f.-k ésszefolyésénaél. Hupej tart. székh.-e. L: 2,2 millié (1957). Harom varos egyesiiléséb6l keletkezett; ezek E-on Hankow (Hankow), Kina tengeri hajéval is elérheté

legnagyobb belvizi kikétdje, jelentés nehéz- és kénnytiiparral, kereskedelemmel. Ny-on Hanjang (Hanyang) fejlett acél- és gépgyartassal. D-en Vucsang (Wuchang) Hupej tart. k6zponti intézményeivel, vaskohdszattal és textiliparral. — A Peking—Kanton-vastt hidja ~nél ivel 4t a Jangcén. Egyetem. Mezdégazdasaégi, pedagégiai intézetek. Vuhszi: vdros Kindban Sanghajtél ENy-ra, a Nagyesatorna mellett. L : 620 000 (1959). Jelentés gépgyartas, textil-

(selyem),

Vuhu: 273 000

(1959).

Elelmiszer-,

Vuillard

élelmiszer-

és bdripar.

kikétévaros K-Kinaban Kina

textil-,

egyik

papir-,

rizspiaca.

fémipar.

[viijar], ‘Edouard

fest6, a modern

a Jangce partjan. L:

legjelentésebb

(1868—1940):

francia

francia mUivészet egyik jelentds alakja.

Az impresszionizmus s Gauguin hatott ra, a Nabis esoport tagja volt. Legkézelebb Bonnard mitivészete allt hozzé. Finom érzékenységt portrékat, interieurdket festett s litografiai sorozatokat készitett. Vuillaume [viijém], Maxime (1844—1925): francia Ujsdgiréd, a pdrizsi kommiin részvevéje. Tamadta III. Napdleon bonapartizmusaét, a parizsi kommiin idején kiadta a kommiin egyik legnépszertibb lapjat, a Le Pére Duchéne-t, s részt vett az igazsagiigyi bizotts4g munkajaban. Miutaén tavollétében halalra itélték, Svajeba emigralt. 1880-ban, az amnesztia kihirdetése utan hazatért és a radikélisokhoz csatlakozott. Emlékiratai a parizsi kom-

miin térténetének

értékes

forrasai.

Vukovar, Vukovar: varos Jugoszlavidban, Horvato.ban, a Duna jobb és a Vuka-f. mindkét partjan. L: 25 800 (1961). Szamos mtiemlék. J6 bortermé vidék. Vasitvonal Eszék (Osijek) és Vinkovce felé. Folyami kik6t6. — 1918-ig Szerém vm. székh.-e volt. Vukovics Sebé (1811—72): szerb sz4rmaz4si magyar fdldbirtokos, a reformorszaggytlések ellenzéki politikusa, Temes vm. alispanja. Az 1848—49. évi forradalom és szabadsdgharc idején a Temesk6z, majd az egész Délvidék kormanybiztosa. miniszter.

A

Szemere-kormdnyban

A szabadsdghare

bukaésa

igazsagigy-

utdén emigralt,

1861-

ben in contumaciam halalra itélték. Londonban telepedett le, ott fejezte be emlékiratait (1894-ben adtak ki). 1869ben hazatért ; mint orszaggytilési képviselé a balkozéphez tartozott.

Vuleanus : itdliai

tizisten;

a gérég

etruszk

> Héphaisztosenak megfeleld

eredetti

neve

ma

is él a ttiz-

hanyot jel6lé ,,vulkan”’ széban. vulgaris ): mindennapi, k6zénséges ; népszertisité szandékkal leegyszertisitett, felszines, mélyre nem hatolé. — Vulgarizdlds: valaminek a tulzott leegyszertisitése.

vulgaris kézgazdasdgtan: alakult

polgari

1. a 19. sz. elsd felében ki-

kézgazdasagtani

(Say, Malthus, Senior,

iranyzat;

képviseloi

Bastiat, Carey stb.) még a klasz-

szikus polgari kézgazdasagtanhoz kapcsolddtak. Tarsadalmi rendeltetése a tudomanyos polgari tanok vulgarizdlasa, az osztadlyellentétek és a kizsakmanyolas elleplezése volt. — 2. a 19. sz. masodik felében a marxizmus fellépése utén kibontakozé modern polgari kozgazdasagtani iranyzat. Képviseléi még a klasszikus polgari kézgazdak vulgarizaléinak nézeteit sem fogadtaék el, s a marxizmus céfolatara térekedve uj — tdbbnyire szubjektiv — alapokon épitik fel a polgari kézgazdasagtant. A kapitalizmus altalanos valsagat és kilénésen az 1929— 33-i nagy vilaggazdasdgi valsdgot megelézé iddszakban képviseléi nem ismerték el a kapitalizmus egyre élesedé ellentmondasait,

a szabad

verseny

elvét hirdették,

s azt

allitottak, hogy az egyén gazdasagi cselekvéseinek alapvet6 motivuma a legkedvezébb helyzet elérésére iranyuld térekvés, s ez kedvezé egyenstlyi allapothoz vezet a gazdasagi életben. A vilaggazdasagi valsag utan a polgari koézgazdaék nagy része mar nem tartotta fenn a tdkés gazdasag harmonikus voltanak elméletét, a gazdasagi folyamatok felbomlésdnak okaival, a gazdasagi élet zavaraival kezdtek foglalkozni, s a kapitalista rendszer apologetikus védelmére térekedve a tékésdllam gazdasdgi beavatkozasat igyekeznek elméletileg alatamasztani, mint amely alkalmas a kapitalista gazdasdg ellentmondasainak kikisz6bélésére.

vulgaris latin nyelv : a r6mai birodalom latin nyelvi lakossaga

4ltal beszélt

kéznyelv,

amely

a nyelvfejlédés

sordn egyre inkabb eltavolodott a klasszikus mintékra tamaszkodo latin irodalmi nyelvtél. Beldle fejlédtek az —ujlatin nyelvek.

vulgaris materializmus : a mechanikus

materializmus

durvan leegyszertisitett formaja, mely a tudatot az anyag olyan kézvetlen,

konkrét

termékének

tartja, mint

pl. a

m4j termékét, azepét. Ezen az alapon azonositja a tudatot az anyaggal,s még durvabban tagadja az eszmei oldal létezését és visszahatasat az anyagi oldalra, mint Altalaban a mechanikus materializmus. Képviseldi a 19. sz.-beli Németo.-ban:

L.

voltak.

jellemzé, hogy a bioldégiai térvényszert-

A ~ra

ségeket mereven,

Bitichner,

K.

mechanikusan

Vogt

és J.

Moleschott

Atviszi a tarsadalomra ;

a jelenkori burzsoa filozéfia egyes iranyzatai (pl. a szocidldarwinizmus) emiatt nytlnak vissza a ~hoz, A ~ egyike volt a dialektikus materializmussal szemben 4llé kései polgari filozéfiai 4ramlatoknak. Vulgata: a Szentirds latin nyelvti, legnagyobbrészt Szent Jeromosté]

sz4rmazé,

i. sz. 400 k6riil keletkezett

forditasa, melyet a kat. egyhaz 1546-ban a tridenti zsinaton hitelesnek nyilvdnitott. vulkan

vulkan

722

Vukovar

vulkdnossdgnak nevezik. Vulkan: 1. Muni Vulcani: hegység Roménidban, Erdélyben, a Déli-Karpatok egyik hegycsoportja a Zsil-f. (Jiul) két Aga k6z6tt, Hunyadban (Hunedoara). Hatalmas

erdéségek, havasi legelék boritjak. Legmagasabb Vulcan:

csticsa

a Strdzsa (1870 m). —

2. Pasul

ban, a ~-hegységben;

hagéd Romania-

arajta vezetd, viszonylag nehezen

jarhaté utvonal Erdélyt és a Roman-alfdldet kéti dssze.

vulkanfiber : hidratcelluléz alapd mtianyag. Cellulézlapokat meleg cinkklorid-v. kénsavoldattal duzzasztanak, majd sajtoldssal Gsszetapasztjak. Fajstlva 1,1—1,45 g/em3. Szivés anyag, vizzel kissé duzzad. Ezért rendszerint vizdll6vé impregnaljak. Lemezeket, rudakat, cséveket, témitéseket készitenek beléle, tovabba fogaskerekeket és utazétaskakat. Hasznaéljék elektromos szigeteldanyagként is (Atiitési szilardsaga 1—10 kV/mm), ehhez azonban a sot ki kell mosni és Ujra préselni az anyagot. vulkani bomba: ttizhdnydé kit6résekor kidobott lavalepényekbdl, foszl4nyokb6! megszilardult vulkaéni termék. A gyorsabban megmerevedé kézetek bombainak kérge kenyérhéjszertien megrepedezik (kenyérbomba).

vulkani k6ézetek : — kidmlési kézetek vulkanizmus: a — vulkdnossdg névvaltozata. vulkanolégia : a vulkdnok felépitésével, alaktani tulajdonsaégaival és mtikédésével foglalkozé tudomanyag. vulkanossag, vulkanizmus: altalaban a Féld mélyében evé kézetolvadéknak (—- magma) felszinre térésével kapesolatos jelenségek. A féldfelszin alatti kézetrétegekben megrekedé magma jelenségei a plutonizmus és a szubvulkdnossdg korébe tartoznak. (Ez esetben mélységi v. plutonikus, ill. rejtett v. kripto~rdél van szdé.) A szorosabb értelemben vett ~on a magma, ill. lava felszinre térésével kapcsolatos jelenségeket értik. Ebben a felfogdsban tehat a ~ csak része a magmatizmusnak. A Féld belsejének felszinre vezeté nyilésain, a vulkéni esatornékon keresztiil Allandédan v. iddészakosan nagy héfoku, kilénféle halmazdllapoti anyagok térnek fel. A kitérések elmulta utaén a ~ csak lassan sztinik meg. A mélységben kihtild magmatémeg még sokdig szol-

galtat forréd gézdket és gdzokat (— ewhaldcid, + gejzir, — hévvizes forrds), Ezek az anyagok tjabb felfogaés szerint _ talnyomé részben a kérnyezé iiledékes dsszlet felhevitett és mobilizdlt kénnyen illé anyagaibél szdrmaznak. Ezt ésszefoglaléan vulkéni uldmikédésnek nevezik. A ~ elterjedésébél megdllapithaté, hogy az a hegységképzddési folyamatok kiséré jelensége. Lakott teriileteken a fdldrengésekkel

kisért heves

katasztréfakat

vulkani

kitérések

olykor nagy

okoznak (pl. a Krakatau, az Hina, a Vezwv

stb. kitérései). vulkanozas, vulkanizdlds : kaucsuk Atalakitésa finom kénporral lagy v. kemény —gumiva. ~kor a kauesuk molekuléi egy v. tobb kénatom kézvetitésével ésszekapcsolédnak egymAssal, és ezdltal az egész kaucsuktémeg térhaléds szerkezetti éridsmolekulavé valik. A ~ lassan megy végbe, 150 C°-on is éraékig tart. Gyorsiték

(— katalizdtorok) jelenlétében a kénfelvétel meggyorsul. A régebben hasznélt szervetlen gyorsitékat (élom-, cink-,

magnéziumoxid

stb.)

kiszoritottéak

a

szerves

készitmények, amelyek 70—80 C°-os ~# is lehetdvé tesznek, az idétartamot pedig 5 percre csékkenthetik. Ismereis. szerek dolgozéd dénvulkdnozd tesek szobahéfokon

A gyakorlatban a ~t dltaléban melegen (110—145 C°-on)

présformaban, hdélég- v. g6zkaz4nban végzik. Kénklorir-

rel (S,Cl,) hidegen is lehet vulkdnozni (vékony lemezeket a gézével, formadarabokat 2—3%-os benzines, széndiszulfidos oldatéba martdssal). Az igy vulkénozott éruk

46*

Vyx-jegyzék

723

Vulkan

kevésbé tartésak, mint a melegen vulkénozottak.

Egyes

mtikaucsukokat magnézium- v. cinkoxiddal vulkénoznak. — Ameleg ~t Gh. Ggodyear (1800—60) amerikai technikus

talalta

fel

1839-ben,

a

hideg

~t.

A.

Parkes

(1813—90) angol kémikus 1846-ban. Vuoksi: folyéd D-Finno.-ban; a Saima-tdé lefolydésa. 165 km. Vizgyiijtdje 60 000 km*. A Ladoga-téba émlik. Hires vizesése az

>

Imatra, amely mellett a hasonlé nevi

telepiilés fekszik.

Vurgun, Szamed;

tkp. Vekilov (1906—56).

szovjet-

azerbajdzsan kélt6, dramairé, mtfordité, az Azerbajdzsdn

SZSZK népmiivésze, az Azerbajdzsin Tudomanyos

Aka-

démia tagja, azSZU Legfelsé Tanacsa kiildétte, kétszeres

Allami dijas. Hési romantikéval Athatott drdmaékat, hazafias, antifasiszta és az Uj élet épitését éneklé lirai kélteményeket irt. vurstli : toémegszérakoztatast szolg4lé hely mutatvanyos bédékkal, babszinhazakkal, panoptikummal és mas létvanyossagokkal, kérhintakkal,

céllovéldékkel,

hullam-

és

barlangvasutttal

stb.

Bp.-en a V4rosligetnek a kiils6 Népkoztarsasdg utjatdl Ny-ra esé teriiletét foglalta el. Egy részét a felszabadulas utan a Vidém Parkhoz csatoltak. Vvegyenszkij, Borisz Alekszejevics (1893— Ne szovjet tudés, azSZU Tudomanyos Akadémiajanak tagja, Allami dijas. Radiéfizikaval és radiétechnikdval foglalkozik. Megallapitotta az ultrarévid hull4amok terjedési torvényeit a féldfelszin kézelében (1928). Vizsgalta a centiméteres és méteres hull4mok tengerfelszin feletti terjedését. Vvegyenszkij, Nyikolaj Jevgenyevics (1852—1922): orosz fiziolégus, egyetemi tanaér. Féleg az ingerelt szévetekben végbemend désszegezddés és gatlas jelenségeivel, valamint a parabidzissal foglalkozott. Vydra, Vaclav (1876—1953) : kivalé eseh szinész, ren-

dezé és publicista, népmtivész, 1922-t6] a pragai Nemzeti Szinhaz tagja, 1945-t6] mtivészeti vezetdje, ill. igazgatéja volt. Elsésorban vigjatéki szerepekben nytjtott emlékezetes alakitdsokat. Onéletrajza jelentés kor- és szinészettérténeti dokumentum.

Vysoké Tatry: 1. kézigazgatdsi egység Csehszlovakidban, a — Magas-Tdirdban. Részei: Uj- és Otdtrafiired

(Novy- és Stary Smokovec), Alsdétatrafiired (Dolny Smokovec), Felséhagi (Vysné Hagy), Stola, Tatraszéplak (Tatranské Polianka) és még néhany telepiilésrész. L: 15 000 (1960). Klimatikus gyégyhely, turista- és télisport-kézpont. Keskeny vaganyu villamosvasut Popraéd,

TAtralomnic és a Csorba-té felé ; drdétk6tél vontatdst keskeny v4gdnyt vasut visz a Hrebienokig (Tarpataki vizesés). — 2. a Magas-Tdtra csehszlovak neve.

Vyx-jegyzék :

a parizsi békekonferencia

1919.

febr.

26-i wlésén elfogadott hatarozat, amelyet marc. 20-an Vyx alezredes, francia katonai megbizott nyUjtott at a magyar korménynak. A réviden ~nek nevezett antant-

jegyzék

k6ézélte

a konferencia

Altal

megallapitott

4}

demarkaciés vonalat, tjabb magyarlakta teriiletek kiuritését és az antantcsapatoknak valé 4tadasat kévetelte. A semleges zéna hataérait a Tiszaté] kezdve a Vasdrosnamény — Debrecen— Dévavanya— Oroshaza— Héddmezévasdrhely—Szeged vonalté] Ny-ra Allapitotta meg. Ez a tiszA4ntuli teriilet nagyobbik részét jelentette. A kiurités kezdetét a 20-4n Atnyujtott ~ ultimétumszertien k6zdlte: az antantcsapatok 23-4n megkezdik a kiiiritett teriiletek megszdllasdt és 24 éras hataridével kért valaszt arra, hogy a magyar csapatok mikorra hagyjak el a széban forg6 teriiletet. — A Berinkey-kormany lemondott és szocidéldemokrata kormany alakuldsat javasolta, azonban a szocidaldemokraték nem vallaltak a felelésséget a ~ elfogadéséért, de a nép témogatasa hidnydban azt elutasitani sem merték. A kritikus helyzethen Kdrolyi Mihdly — beldtva bel- és kilpolitikajanak esddjét és felismerve, hogy az orszégot csak a dolgozé nép védheti meg — lemondott kéztarsasdgi eln6ki tisztségérdé] és atadta a hatalmat Mo. népei proletaridtus4nak. (+ még

Magyar

Tandcskéztérsasdg)

W w: L. beszédhang. Kiejtése a magyarban a v hanggal egyezik. Szamos idegen nyelvben, igy az angolban felsé nyelvallast, a két ajak kerekitésével képzett (bilabidlis) zongés réshang. — 2. (W, w) a teljesebb magyar abécé v-t kévetd bettije, idegen szavakban (wolfram) és régi

esaladnevekben W

fordul

elé.



3. jelek és réviditések :

a wolfram elem vegyjele; W a watt réviditése. Waadt: a svajci Vaud kanton német neve.

Waal: a Rajna egyik torkolati 4ga Hollandidban. A Maas-f.-val egyestilve émlik a tengerbe. Wachau:

a

Duna

4ttdrési

vélgye

Ausztridban,

a

Waldviertel erdés hegyvidékén (legmagasabb pontja 712 m, Aggstein), Melk és Krems k6zétt. Erdék, gyiimélesés6k,

sz6l6k

k6zé6tt

vonulé,

33

km

hosszt,

tajképi

szépségti sziklavélgyében a Duna esése 15 m. Festéi varromjaiboz (Aggstein, Diirnstein) mondék ftizédnek. Wadi Halfa, Halfa: hatarvdros Szudén B-i tartomény4éban, a Nilus jobb partjén. L: 11 600 (1956). Az egyiptomi Hs-Sellai vasuti végallomasté] idéig hajéval lebonyolitott nemzetkézi forgalom Aatszall6-, ill. 4trakdéhelye a ~—Khartoum szudani vasttra. Wagner, Adolf Heinrich (1835—1917): német polgar kézgazdasz, egyetemi tanar. A koézgazdasagi és tarsadalmi jelenségeket a jogrenddel vald désszefiiggésiikben vizsgaélta és magyarazta. A kézgazdasagtan un. tarsadalomjogi iskolajahoz tartozott. Nagymértékben hatott ra K. Rodbertus. Munkassaéga féleg a bankiigyek és a pénzugytan teriiletére terjedt ki. Wagner, Otto (1841—1918): osztrak épitész, a neoreneszansz stilusbél indult ki, majd a bécsi szecesszids épitészet vezeté mestere volt. Egyéni diszité rendszere és a szokatlan

anyagok

(csempe,

szines

k6) alkalmazdsa

jellemzé mtivészetére, mely igen nagy hatast volt.

Wagner,

Richard

(1813—83):

német

zeneszerzé,

a

drémai zene nagy mestere. Magdeburgban, Kénigsbergben, majd 1837-t61 Rigaban volt karmester. Itt irta elsé ismertebb operdjdt, a Spontini hatdsdt tiikrézé Rienzit. Angliai viharos hajéutja alatt fogant meg benne elsé reformmtive, a Bolygé hollandi, melyet az 1839—42. évi sikertelen parizsi tartézkodasa alatt fejezett be. 1843-t61 Drezddban az udvari opera karmestere, ahol befejezte és eléadatta a Tannhdusert (1845) s kidolgozta az opera megreformélds4ra vonatkozé elméletét. Lohengrin c. operaja (1847) mar ezt az Uj felfogdst tiikrézte. Az 1849-i forradalomban valé részvétele miatt menekiilnie kellett. Weimarban Liszt Ferenc baratsagat nyerte el. 1849—60 k6z6tt javarészt Svajcban élt, ahol elméleti munkak egész sorat irta, s belekezdett a Nibelung gytrije c. tetralégia

megalkotdséba. Szoros baratsdgot kététt a Wesendonck esaladdal és Mathilde Wesendonck iranti szerelme jelentés szerepet jatszott néhany mtivének keletkezésé-

ben az

(Trisztén amnesztia

meto.-ba,

és Izolda, lehetévé

s kordbbi

Wesendonck-dalok). 1860-ban hogy visszatérjen Né-

tette,

forradalmi

4ll4spontjat

feladva

a

reakciéhoz csatlakozott és ilyen szellemben folytatta publicisztikai tevékenységét is. Hangversenyutjai soran Pestre is eljutott és két nagysikeri koncertet rendezett.

1864-ben II. Lajos bajor kirély meghivaséra Miunchenbe ment és megszervezte az ottani operaeldadésokat. Itt keriilt bemutatasra a Niirnbergi mes-

terdalnokok nyat, mester

(1867)

Cosimét, felesége

c. mtive.

Noil

vette

Liszt

lea-

ki elébb Hans von Biulow karvolt. 1872-ben Bayreuthba k6ltézétt,

ahol 1876-ban a bajor kirdly tamogatas4val megnyitotta a mitivei szaméra épitett iinnepi szinhazat. Az itt rendezett iinnepi jétékok nemzeti (késébb nemzetk6zi) eseménnyé valtak. Elete utolsé éveiben betegeskedése miatt tobbszor

jart

Olaszo.-ban,

a

Parsivalon

dolgozva,

melyet

1882-ben fejezett be. Velencében érte a halal. — Mitvészete, mely a Berlioz és Liszt altal is képviselt iranyhoz tartozik, a zenei romantika tetédpontja. A romantikus dallamés harmdéniavil4got tovabb fejlesztve, mesterien alkalmazta a szinpadi 4brazolas, a lélek- és kérnye-

zetfestés szolgdlataban. Kromatikus (s ezzel az egész romantikus zene

harméniarendszere harmdoniavilaga) a

Trisztdn és Izolda c. zenedramaéjaban (1859) teljesedett ki. Operai, melyek szévegét is 6 maga irta, a kilénb6zé

miivészetek egyesitésébdél All6 zenedramak. Reformjénak lényege, hogy elveti a zart formakat (dria, duett, finale stb.) s helyettiik a drama folyamatossaganak megfeleld, az aria és recitativo ellentétét feloldé aridzus éneket és éles tagolts4g nélkiili, hatalmas zenekari apparatust mozgaté, dllandéan tovahull4amzé zenét alkot, melyben a vissza-visszatéré un. vezérmotivumokat alkalmazza. Ezek a régebbi emlékezteté motivumok helyett az egész

dréman, sét dramasorozaton végigszétt dallamok egész rendszerét képezik s a cselekmény logikai és pszicholégiai hatterére utalnak. Elsé operai (Bolygé hollandi, Tannhauser, Lohengrin) a megvaltésmotivumot dolgozzak fel kuloénféle formaban. Az ési német Nibelung-ének alapjén irta trilégidjat, a Nibelung gytirtijét (Walkir, Siegfried, Istenek alkonya és a Rajna kincse mint eldjaték), melyben a mondat a reakcids ideoldgia hatdsa alatt dolgozta fel. Tovabbi zenedrémainak sajdtos hangja: a Triszidn és Izolda extatikus szenvedélyessége, a Nirnbergi mesterdalnokok béles dertije és a német céhek jellegzetes légkére, v. a Parsival valldsos atszellemiiltsége ~ dramairdi tehetségének sokoldalisdgérél tanuskodik. Zenekari mtiveket (Faust-nyitdny, Siegfried-cdyll stb.) és néhaény més kompozicidt is alkotott. Mint esztétikai ird is jelentés mtikédést fejtett ki. Mivészetének nagy hatdsa volt egész Eurépdban, R. Strauss, Bruckner és mdsok zenéjében mély nyomokat

hagyott. — Irod. H. Lichtenberger—Haraszti E.: W. R.; W.R. és Magyarorsz4g 1916; Molnar A.: W.-brevidrium. 1924;

G. de Pourtalés:

W.

1943.

Wagner Richard (1902— ): klimatolégus, egyetemi tanér, a féldrajzi tudomdnyok kandidatusa. Féleg mikroklima-kutatasai jelentések. (A kiilénbéz6é ékoldégiai viszonyu

teriiletek

mikroklima-mérési

médszerei,

1955.)

Wagner Sandor (1838—1919): festé. Bécsben, majd Miinchenben P%loty mellett tanult. Elsé jelentés képe, a

Dugowmes Tituse festészet

(1859)

jellegzetes

a magyar

alkotdsa.

nemzeti

1866-ban

romantikus a

miincheni

Wagner

725

Képzémitivészeti Akadémia tandra lett, s bar néhany képen még igyekezett hazai témaékkal foglalkozni (Huszdrbravur, Debreceni csikésverseny, Mdtyds legydzi Holubdrt, panné a Vigadé szimara), mtivészete az idegen légkérben elsekélyesedett, tiressé valt. Wagner, Siegfried (1869—1930): német zeneszerzd. Richard ~ fia, Humperdinck tanitvaénya. 1896-tdél a Bayreuthi Unnepi Jatékok rendezdje és karmestere volt. Operaiban német népmeséket dolgozott fel.

Wagner-Jauregg,

Julius

(1857—1940):

walesi

das

koraval,

Katona

irodalom

Joézseffel, Vérésmartyval,

Madach

Imrével s a 20. sz.-1 szocialista irodalommal (Jdézsef Attila, Komjét Aladar) foglalkozott behatéan (Olven év Buda és Pest irodalmi életébél, 1780 —1830. 1935 ; Katona Jozsef, 1942; Forradalom eldit, 1948 ; A magyar irodalom a felvildgosodds kordban, 1954; Gorkij és Maddch,

1958

stb.).

Valogatott

Irodalmi

tanulmdnyok,

trodalmt

dérékség,

tanulmanyai, 1957;

1961. Sajté

cikkei,

Szocialista

ala

kritikdéi: kultiira

rendezte

és

(Szabolesi

osztrak ideg-

Mikldéssal) Jozsef Aitila Osszes miivei kritikai kiaddés4nak

orvos. 1917-ben bevezette a malarialaz-kezelést a paralysis és a hdtgerincsorvadds esetében, ezért 1927-ben orvosi Nobel-dijat kapott.

1—2. kotetét (1952). Waldbauer Imre (1892—1952): hegedtimtivész. Atyja ~ Jozsef (neves hegedtitpedagégus), majd Hubay J. tanitvanya. A Zenemtvészeti Foiskola tandra volt. 1909-ben alakitotta meg a nevét viselé, késébb vildghirt

Wagner-tirvény, Nemzeti Munkaviszony Térvény, 1935.; a munkaviszonyokat szabalyozé halad6é térvény az USAban F. D. Roosevelt elnéksége idején; alkotdjardl, Robert Ferdinand Wagner (1877—1953) szenatorrdl

nevezték

el.

A + NIRA-naél

hatdérozottabban

biztosi-

totta a munkasok szervezkedési jogat, korlatozta a munkéltatédknak a szakszervezetek szétziillesztésére iranyul6é tevékenységét, a kollektiv szerzédések kételezettsége aldli kibuvast. A nagytdékések elkeseredetten harcoltak

a ~

ellen, amelyet

1947-ben

vissza is vontak.

Wagner-tuba: rézfivdés hangszer. Kiilénleges — tuba, mely Wagner utasitasa szerint a Nibelung gytiriije eldadasara készilt mélyfekvési motivumok megszélaltatasara.

wagrami csata, 1809. jul. 5—6.:

az I. Napdleon altal

vezetett francia seregek gydzelmes harca a Karoly féherceg vezénylete alatt alld osztrak erdk ellen; az 5. koalicié ellen vivott habort dénté iitkézete. A sikertelen mAj.-i asperni csata utan Napédleon elkeseredett kiizdelem aran kikényszeritette az atkelést a Dunan és a Bécstél 18 km-re fekvé6 Wagram alsé-ausztriai kézség térségében megsemmisité vereséget mért az osztrakokra. A~t az 1809-i bécsz béke kévette. A csata szinhelyén emlékmié all.

Waigeo, elétt;

Waigeuw:

3223 km?.

L:

sziget

Uj-Guinea

ENy-i

partjai

kb. 7000, melanéziai.

Wajda, Andrzej (1927— ): lengyel filmrendezé. Ismertebb filmjei: Csatorna, Hamu és gyémdnt, Kisvdrosi Lady Macbeth. Honshu-szigeten, Wakayama: japan kikdétdévaros Osakatél D-re, a ~ prefektura székh.-e. L: 282 000 (1958). Textil-, vegy- és faipar. Wake [vék]: magdnyos korallsziget a COsendeséce4nban,

Hawaii és a Mariana-szk.

k6zétt ; 7,6 km’, a

k6érnyezé kis korallatollokkal 12 km?. L: kb. 400. Az USA birtoka ; haditengerészeti és légierdtémaszpont.

Waksmann [uékszmen],Selman Abraham (1888— __): orosz szarmazast amerikai kutaté. A streptomycin felfedezéséért 1952-ben orvosi Nobel-dijat kapott. Walbrzych [vavbzsih], Waldenburg: varos DNyLengyelo.-ban, a Szudétdék H-i részén. L: 117 000 (1960). Iparvidék kézpontja: szénbdénydszat, kohaszat, textil-, liveg- és porcelanipar. Walcheren: keskeny fdldszorossal a kontinenshez kapcesolédé félsziget Ny-Hollandidban, Seeland tart.-ban. A Nyugati-Schelde, a Keleti-Schelde és az Eszaki-tenger fogj4k kériil. Kézpontja Middelburg és Vlissingen ; az utdbbit vasttvonal k6éti dssze az orszag belsejével. Wald Béla (1904—60): radiolédgus, az orvostudoma-

nyok kandidaétusa, az Orszdgos Onkolégiai Intézet tudomanyos igazgatdéja, a mo.-i onkoldgiai hal6zat megszervezdje. (Onkolégia, 1953; Réntgenolégia, 1954; Hajdu I.-nal és Ratkéezy N.-ral kézésen.) Waldapfel Janos (1866—1935): pedagdégus, gyakorl6 gimnaziumi, majd féiskolai tandr. Jelentés munkassdgot fejtett ki a gyakorlati tandrképzés érdekében, valamint az Orszdgos Kézoktatési Tandcs kézépiskolai reformmunkdélataiban. Fr. Herbart és Karman Mér pedagégidjabd] kiindulva eredetiségrél és széles kérti miiveltségr6] taniskodé tanulmanyokat irt. : ): irodalomtérténetiré, Waldapfel Jézsef (1904— egyetemi

tandr,

akadémikus.

Kutatdésai

a

magyar

irodalom térténetének szinte minden idészakét feldlelik, de kiilénésen a 16. sz.-dal (Heltai, Balassi), a felvildgoso-

vondsnégyesét,

(Bartok,

mely nemcsak

Kodaly

sikereket, hanem

stb.)

a magyar

bemutatdsaval

kamaramtivek

aratott

jelentés

a kamarajatékban iskoladt is teremtett.

Waldeck-Rousseau [...rusz6], Pierre (1846—1904) : francia polgari politikus. 1899-tdé1 1907-ig miniszterelnék volt, harcolt a klérus politikai befolyasa ellen, az egyhaz és az allam elvalasztasaért, az oktatds Allamivaé tételéért. Waldmiilier, Ferdinand Georg (1793—1865): osztrdk fest6, a bécsi biedermeier jellegzetes képviseldje. 1820-té] a bécsi Akadémia

tanara volt. Dertis, szines zsénerképei,

életteljes portréi, napos téjképei az Akadémia hiivés élettelenségével szemben a valdésdgdbrazolasnak haladottabb fokat képviselték. A Szépmtivészeti Mutzeum-

ban van A panordma c. képe. Wales [uélz] , Cymru , Cambria Schutzbend egyik vezetdje, tevékenyen részt vett az osztrak munkdésok 1934. febr.-i fegyveres felkelésében. A felkelés leverése utdn elfogtak és kivégezték. Wallon, Henri (1879— ): francia pszicholdégus; a haladé Ny-eurdpai gyermeklélektani iranyzatnak, a genetikus-funkciondlis pszicholégiai iranyzatnak — Cla-



mdéd,

elsésorban a metodista himnuszk6lté, William Walliams és a firikus Ann Griffith munkaéss4gdban. A 19. sz.-ban fel-

lendult az irodalmi tevékenység, de kiemelkedé jelentéségu alkotas kevés sziiletett. Két prdézaird mélté emlitésre: Emrys ap Iwan és Daniel Owen.

Walhalla: 1. a skandinav (ill. germd4n) mitolégidban Odin (Wotan) germén féisten palotdja. A legenda szerint itt gytiInek 6ssze lakoméra a harcban elesett hés6k, kiket a walktirék (Odin amazonjai) szolgdlInak ki. — 2, 1830—42 kézétt L. von Klenze altal épitett mdr stilusi marvaénytemplom Regensburg kézelében, a Duna erdés, magas partj4n, a német nemzet nagyjai emlékének megérékitésére. walkirék, valktirok: a germdn népek hiedelemvilagéban harci istennék, a pusztulds démonai. Utébb askandinév népeknél Odin szolgdlatéban a Walhalla héseinek szolgaldi. — R. Wagner a Nibelung gytiriije c. zenedrama-

paréde

és

Piaget

mellett



legkivdlébb

képviseldje.

A gyermek

pszichikus

fejléddésének menetét

szertiségeit

legink&bb

a

megfigyelés

és

és térvény-

az

iranyitott

jatszik. Wallace [walisz], Alfred Russel (1822—1913): angol természettudés, zoolégus, utazdé. Szamos gytjtéutat tett.

beszélgetés mddszerével vizsgélta, amelyet a nyugati gyermeklélektanban pontatlanul klinikai médszernek neveztek. A gyermeki személyiség fejlédése tényezdinek

A

felfogdésiban~ végsé soron dialektikus materialistak6vetkeztetésekre jutott, ugyanakkor elhatérolja magat Piaget és m4sok egyes idealista nézeteitél, valamint altalaban az idealista polgdri pszicholégidtél. A gyermeki fejlédést hdrom iranyban: a mozgas, az érzelmek és a gondolkodas terén vizsgélta. Legjelentésebbek a gyermeki gondolkodas fejlédésében feltart szakaszokra, mindségi valtozasokra vonatkoz6 kisérletei. Wall Street [ualsztrit]: New York egyik utcdja, a tézsde és a nagybankok kézpontja. — Atvitt értelemben:

fajok

eredetére

vonatkozé

értekezése

vetette

fel a

természetes kivdlogatédads gondolatat, igy annak Ch. Darwinnal egyiitt egyik megalapitéja. Allatféldrajzi tanulmanyai igen értékesek. Wallace, Henry Agard (1888— ): amerikai mezégazdasagi szakember és politikus. F. D. Roosevelt elnéksége idején 1933-td] 40-ig mint demokrata parti foldmivelésiigyi miniszter a — New Deal mezdgazdasdgi intézkedéseinek kidolgozdéja. 1941-t6] 45-ig az USA alelnéke, 1945-t6] 46-ig kereskedelmi miniszter, 1948-ban a Haladé Part egyik alapitdja és elndkjeldéltje. Késébb visszavonult a politikai élettol. Mezégazdasagi munka&k szerzdje. Wallach, Otto (1847—1931): német kémikus. Az aliciklusos vegylletek terén végzett Uttoré munkasségdért 1910-ben kémiai Nobel-dijat kapott. Wallas, Graham (1858—1932): angol szociolégus ; a polgari szociolégia un. lélektani iranyzatanak egyik uttér6

képviseléje,

aki

a

kilénbézé

lelki

tényezdk

(dészt6n, tudat) és a tarsadalmi kérnyezet kélesénhatasa4bél igyekezett levezetni a tarsadalmi fejlédést. Wallasey [ualoszi]: ipari varos Ny-Anglidban, Liverpool kézelében. L: 103 000 (1959). Wallaszky Pal (1742—1824): irodalomtérténetird. Evangélikus lelkész, majd féesperes volt. Conspectus reipublicae litterariae in Hungaria... c. latin nyelvt miive (1785) elsé kisérlet Mo. tudomany- és kualturtérténetének targyalésara, boven szdl az iskolazasrdl, a koényvtarakrél, a konyvkereskedelemrél s a tudomanyos és kulturélis élet mas teriileteiré] ; ebben a keretben sorolja fel a hazai irdkat is. Wallenstein, Waldstein, Albrecht, herceg (1583 —1634)

hatdséra

II. Ferdinand

visszahivta

ban

1634-ben

a

csdszdr

hazadrulas

vddjaval

findncoligarchidja,

a

monopoltéke

vezeto

regényeket

(Francis

Herries,

irt.

Nagyszabasu

Judith

Paris,

tetralégiajaAdam

Paris,

Vanessa Herries) egy angol csalad és vele az angol tarsadalom térténetét kéveti a 18. sz. kezdetétdl az 1930-as

évekig.

Walpole, Robert, Earl of Oxford (1676—1745):

angol

whig parti Allamférfi. Hadiigyi allamtitkar (1708—10), majd a tengerészet kinestartéja (1710—11) volt. 1715-t6l

:

és ujbdél

rabizta a hadseregét.1632-ben Liitzennél vereséget szenvedett.

USA

fantasztikus

esészari hadvezér, a — harmincéves hdboru egyik kiemelked6é katonai egyénisége. 1604-ben Basta seregében Mo.-on harcolt. 1606-ban katolizdlt ; a fehérhegyi csata (1620) utan a protestans csehek birtokaibél meggazdagodott és révidesen Cseho. leggazdagabb féura lett. 1625tél mint a csdszari seregek fOparancsnoka, fényes gydézelmeket aratott IV. Keresztély dan kirdly csapatai felett. 1627-ben Tully hadaival egyesiilve sikerrel harcolt a protestans német fejedelmek ellen és elfoglalta Mecklenburgot, Holsteint, Schleswiget és Jiitlandot. 1630-ban a esaszar — a fejedelmek kévetelésére — szolgdlatébdl eltavolitotta. A kévetkezé évben a svédektél elszenvedett

vereségek

az

k6rei. Walpole [ualpdél], Horace, Earl of Oxford (1717—97) : angol ird. Elékelé csalad gyermekeként sokat utazott, részt vett kora politikai életében. Emlékiratai és levelezése értékes kulttirtérténeti dokumentumok. Kézépkori tém&t feldolgoz6 regényével a romantikus rémregény mitifajanak egyik megteremtdje. Walpole, Sir Hugh Seymour (1884—1941): angol polgéri iréd és irodalomkritikus. Elbeszéléseket, térténeti és

illette ;

a eseho.-i Eger varaban csaszari tisztek meggyilkoltak. Alakjanak és hadvezéri tevékenységének Allitott emléket Schiller nagyszabaést, haromrészes ~ c. dramajaban.

Wallis: a svadjci — Valais kanton német neve. Wallis [ualisz], John (1616—1703): angol matematikus, egyetemi tandr. A matematikai analizis egyik

17-ig és 1721-té1 42-ig a kormany élén 4llt. Minisztereln6ksége alatt jutott az alséhdz elsé6bbségre a Lordok Hazaval szemben. Hosszi kormdényzasa idején alakult ki a kétpartrendszer Anglidban, azéta valt szokassa, hogy a parlament tdébbségi partjanak vezetdje legyen a kabinet feje. Kormdnyzasa alatt szélesen elterjedt a valasztasi korrupcio.

Walpurgis-éj : a szentté

avatott

német

apdtnének,

Walpurgisnak timnepét (majus 1.) megeldézé éjszakan tartott tavasziinnep. A német néphit szerint a varazs-

latok, a boszork4nyok éjszakaja. — Goethe Faustjanak egyik része. Walras, Marie Esprit Léon (1834—1910) : svAjei polgari kézgazdasz, egyetemi tanar, a lawsanne-i iskola alapitdja. Jevonsszal és K. Mengerrel szinte egy iddében, de tdliik figgetleniil allitotta fel a javak ritkasdégan alapuld szubjektiv érték-, ill. hatarhaszon-elméletét. Erdeklédésének kézéppontjaban az dralakulds kérdése allt, melyet a szubjektiv értékelméletb6l kiindulva az un. gazdasagi egyenstly Aallitdlagos feltételeire tamaszkodva, matematikai médszerekkel vizsgalt. Fé mtive : Blements d’économie politique pure, Paris, 1874—77.

Walsall: nehézipari kézpont Kézép-Anglidban, Birminghamt6] E-ra. L: 117800 (1961). Szén- és vasére-

Walsingham

727

banyaszat, kohdszat, gépipar. Ipari kidllitasok és vasérok

szinhelye,

Walsingham

[walszingeam],

Francis,

Sir

(1530—90) :

angol allamférfi, 1573-t61 Hrzsébet kirdlyn6é Allamtitkara. F6 térekvése a Spanyolo. elleni francia—angol szévetség megteremtése volt. Jelentdés része volt az anglikan egyhaz megszilarditasdban. Tamogatta Amerika angol gyarmatositasat. Waltari, Mika (1908— ): finn fréd, kélté. Regényeiben, elbeszéléseiben és dréméiban elsdésorban a finn varosi polgarsag kialakulasét és életét Abrazolja. Filmforgatékényvet és verseket is irt (Az asszony és az edegen, Antero nem tér vissza, regények).

Waltenhofen-inga:

a -—- Foucault-dramok

kimutata-

séra szolgal6 kisérleti berendezés. Kozénséges inga végére rézlemezt kétnek. Ha az ing&t ezzel a rézlemezzel egy erds magnes pdlusai kézé helyezik (indukcids inga),

a lengések azonnal

lecsillapodnak

a fellépé

Foucault-

aramok kévetkeztében. Walter, Bruno (1876—1962):

német karmester, 1901—12 kézott bécsi operaigazgaté, majd Miinchenben, 1925-t6l Berlinben, 1930-td61 Lipesében (a Gewandhaus-

zenekar élén), 1933-t61 Parizsban, késébb az USA-ban muk6édott. Kivalé6 Mozart-interpretdtor, baratja, Mahler

muveinek hivatott tolmacsoldja. Walter Rozsi (1901— ): operaénekesné (dramai szopran). Az Operahéz 6rékés tagja. Paélydéj4t mint balett-tancosné kezdte. Mint énekes 1921—48 kézoétt muk6détt

az Operahdznal.

Olasz, francia, német operdk

kivalé eléaddja. Walthamstow [ualszomsztou]: K-angliai véros, NagyLondon része. L: 108 800 (1961). Ruhazati és butoripar. Erdészeti iskola. Walther, Johannes (1860—1937): német geoldégus, egyetemi tanaér. Az dsszehasonlitéd iiledékféldtan és a gerinctelenek paleobiolégiai vizsgdlatanak egyik megalapozdja.

Walther

von

der Vogelweide

(kb. 1170—kb.

1230):

kézépfelnémet k6lt6, a kézépkori lovagi kéltészet egyik legnagyobb képviseléje. Munkassdga a Minnesdnger lira kiteljesedését, de népies kézvetlen hangjdval, szerelmi dalainak élményszertiségével — megtérve a lovagi ndi eszmény és az udvari illemtan szabta kereteket — tovabbfejlesztését is jelentette. Az udvar kegyét elvesztve vandoréletre adta magaét, bejarta egész Eurdpat, s verseit szinnel és élettel téltétte meg a sok tapasztalas és emberismeret. A német nemzeti gondolat uigye mellett s a csaszarsag védelmében, a papasag ellen dlldst foglaléd verseivel a német politikai kéltészet elinditéja. (Walther von der Vogelweide vdlogatott verse.) Waltmer Kaédroly (1894— ): gyermekgydégyasz, egyetemi tandr, az orvostudoményok kandiddtusa. Féleg a csecsemék tapléldsdéval kapcsolatos kutatasai jelentések. Walton [ualtn[, Ernest Thomas Sinton (1903— yiks ir atomfizikus. Gyorsitott elemi részekkel végzett uttdrd atommag-atalakitasi kisérleteiért 1951-ben Cockcrofttal k6z6s fizikai Nobel-dijat kapott.

‘Walton,

Sir

William

Turner

(1902—

):

angol

zeneszerz6. Mivészetében a modern atondlis irany mellett romantikus érzésvilag is megnyilvanul. Angol Hindemithnek nevezik. Zenekari miiveket (szimfdénia, hegedtiverseny, Scapino nyitany stb.), kamarazenét, operaét, vokalis mtiveket (facade stb.), valamint filmkisérézenét (Ham-

Warszawa

Warburg, Otto Heinrich (1883— ): német biokémikus, egyetemi tanar. Az oxigénszallité sarga ferment izoldlasa,

fizikokémiai

természetének és hataésmechaniz-

musénak tisztazdsa terén elért eredményeiért 1931-ben orvosi Nobel-dijat kapott. Részletesen tanulmanyozta a rakos szévetek anyagcseréjét is. Tébb alapvetd biokémiai mdédszer megalkotdja. Warburg-féle respirométer : a sejtek (egysejttiek), a szovetek, ill. a szervek légzésének intenzitasat oxigénfogyasztasuk v. széndioxidtermelésik alapj4n manometrikusan méré késziilék. Ward, Frank Lester (1841—1913): amerikai polgari szociolégus és botanikus. Comte és Spencer hatasa alatt a természet-

és térsadalomtudomanyok

foglalatat

add,

univerzalis igényt szociolégiai rendszert igyekezett kidolgozni, amelyben az egyes tdrsadalmi sajdtossagokat és torvényszertiségeket elsésorban pszicholégiai tényezokre probalta visszavezetni. Ward, James (1843—1925): angol idealista pszichoIdgus és filozéfus ; harcolt

a materializmus

ellen, kil6-

nésen élesen tamadta Th.H. Hugleyt materialista nézetei miatt. Szubjektiv idealista nézeteivel Mach és Avenarius filozéfidjahoz allt k6zel. Ward—Leonard-hajtas: lényegében kiilsé gerjesztésti egyendramu villamos generatorbol és errél taplalt egyen4ramu motorbél 4ll6 meghajté berendezés olyan gépek meghajtés4ra, melyeknél fé kévetelmény a gyors inditds, a fordulatsz4m-szabélyozas és a reverzalhatdésag. E feladatokat a generator gerjesztésének valtoztatasaval érik el. A rendszer mintegy 30 éve alakult ki Svajcban, igen jé hatdsfokkal mtikédik, azonban a tébb gépbél ésszeépitett rendszer kéltséges. A kévetelmények fennforgdsa esetén banyafelvondék, hengermtivek és szerszamgépek hajtés4n4l hasznadlatos, de késziiInek ilyen rendszerti villamos mozdonyok is. Hazankban a villamos vontatas terén ujabban a Kandé-rendszer helyébe lépett. Warga Janos (1804—75): pedagdégus, az MTA levelezé tagja. Behatédan foglalkozott a tanitéképzés ugyével. Az elemi iskol4k sz4mara F. Pestalozzi elveit kéveté vezérkényvet irt. Egyike volt Hegel elsé mo.-i kévetéinek. (Vezérkényv az elemi nevelés és tanitdsra, 1—2, két. 1837—38; Bélesészeti eldtan. 1873.) Warga Livia (1913— ): operaénekesné (dramai szoprén). Az Operahdz tagjaként Wagner- és Verdioperék hésnéinek kivaélé alakitéja volt.

Waring-sejtés

[weoring-]:

a szamelmélet egyik tétele,

amely szerint lehet tal4lni minden k természetes szamhoz olyan n természetes szimot, hogy minden természetes szam eldallithaté legyen legfeljebb darab k-adik hatvany ésszegeként. Hilbert oldotta meg bebizonyitva, hogy ilyen sz4mok valéban mindig léteznek. Warnemiinde: tengeri fiirdéhely, haldsztelepiilés, a Il. vil4ghébort utdn erds utemben fejlédé kik6té az NDK-ban, —- Rostock kézigazgatasi része és elékikdtéje a Balti-tenger mecklenburgi partjan, a Warnow-f. tdlesértorkolatéban. L: kb. 7000. Hajdépités; a WarnowWerft (hajégvar) évi 16 hajé épitésére alkalmas. Vasuti kompjarat a daniai Gedser felé. warrant, zdlogjegy : —kézraktari jegy

Warski, Adolf; tkp. Warszawski- Warski (1868 —1937):

szénkikété a Rajna—Herne-csatorna mentén. Bochum B-i

lengyel forradalmér, publicista, 1893-ban részt vett a lengyel szociéldemokrata part megalapitasaban. 1918-ban egyik alapitédja volt a lengyel kommunista partnak; tagja volt a part Kézponti Bizottsaganak és Politikai Trodéjaénak. 1930-tél az SZU-ban emigracidban élt. 1937ben alaptalan vadak alapjan kivégezték. Warszawa [varsava], Varsé : 1. a Lengyel Népkéztarsasdg févdrosa, vajdasdgi székhely a Visztula mindkét

peremvarosa.

partjan. 446 km?, L:

let)

irt. Wanne-Eickel :

Rajna—Vesztfalia L:

ipari

véros

az

NSZK-ban,

tartomanyban, 110000

szénkémia, nitrogénmtivek, gdzvezeték Bochum és_

a

Eszak-

Ruhr-vidéken,

(1959). Készénbanyaszat,

ké-

fémipar, gépgyartas. MetanGelsenkirchen—Essen felé.

Gydégyfirdd. Wannsee

lesedése

pusztitdsai

része



1180 000 (1962). ATI. vilaghabort

é6ta helyreallitott

az eredeti

képében

Miasto), Wola, Mokotow, : t6, a Havel-f. fenyvesekkel k6riilvett kiszé-

Berlin

DNy-i

peremén.

A

Ny-berlini

dorfhoz tartozik. Strandfiird6, vizisport.

Zehlen-

varos

magva

Ujjdépitett

Zolibérz



és nagyobb

Ovdros

(Stare

a Ny-i, magasabb

bal parton, a kisebb Praga vdrosrész, Grochéw

és Zeran

a folyé K-i, jobb partj4n fekszik. A két részt négy hid k6éti déssze. A bal parti v4rosrész tengelye a Visztulaval

nagyjabél modern

paérhuzamos

Marszalkowska

széles

laké- és tizlethazakkal, hivatalokkal.

sugaritja Ettél K-re

épul a fovaros Uj kozpontja Muranéw varosrészben, de masutt is gyors titemben halad az tj lakét6émbék épitése (1962-ben 13 000-nél tobb lakas épiil). Az orszag tudomanyos és mitivészeti életének (egyetem, tudomanyos akadémia,

tobb

fdiskola,

hazak) kézpontja. many Palotéja az ban

a stadion,

mizeumok,

kényvtaérak,

szin-

A 200 m magas Kultura és TudoSZU ajandéka. Wierzbno elévaros-

Komordédw

mellett

filmvaros.

Ipara

sok-

2 Kult: ésTud. palotdja 3.tazienki (park)

Et | 4 Nagy Szinhéz B| 5 Nemzeti Mizeum

(Orszaggy.épillete )

8 Zsigmond-oszlop

3

a

De BBA Areas

Wi en » Y=

: |

i GER:

*FALENIC aN

Lo PK

aa

HOR

oldalu : kohaszat,

fémipar, finommechanika, személy~ autégyd4r (Zeran), traktorgyartas (Ursus), tiveg-, bor-, textil-, gyégyszer- és élelmiszeripar. Elénk kereskedelmi és kézlekedési gécpont. Itt futnak dssze sugarasan a

és az autdéutak.

A visztulai

hajozas

folyami kikétéje Zeran. Légikikétéje, Okecie élénk nemzetkézi forgalmat bonyolit le. — Osi telepiilés ;; eldszor a 13. sz. elején emlitik. A mazdviai fejedelmek birtoka, ill. 1413-t6l székhelye volt. A mazéviai fejedelmek birtokaival egyiitt 1526-ban a lengyel allamhoz kertilt. 1572-t61 itt folytak a kirdlyvdlasztasok ;1596-ban a lengyel kirélyok székhelye, Lengyelo. fdévarosa lett. 1707. szept. 14-6én ~ban kététték meg II. Rakéczi Ferenc és I. Péter cdr megbizottai a varsdi szdvetséget. Lengyelo. felosztésa

utén

km?.

teljesitményegység ; méasodpercenként 1 joule munkat végzé gép teljesitménye. Ugyancsak 1 W teljesitményt fejt ki az 1 amper erdsségi egyenaram olyan vezetékben, melynek két vége kézétt 1 volt fesziiltségkiilénbség van. A gyakorlati életben a villamos teljesitmény egysége a kilo~w (kW) = 1000 W, 1 mega~ (MW) = 1000000 W = 1000 kW. — 2. (féldr) (ném.»: iszapos, homokos, éldlényekben rendkiviil gazdag tengerfenék tengerjarasos lapos partokon. A kézepes dagalyés apalyszint k6z6tt valtakozva szarazra

és viz ala keriil. Jellegzetes ~vidék Németo., északi-tengeri partjai (NSZK). Watt, James (1736 —1819): angol technikus. 1769-t6l a régi Newcomen-féle gozgépet tédkéletesitette tobb vonatkozasban is. A dugattyunak kézvetWatt gdzgépe len gézzel valdé hajtasdval (kettés hatasu expanzids gdozgép), a gdzstrité (kondenzator), a forgattyu (1782) és a forgattyus gézszabalyozé szerkezet (centrifugaélis regulator, 1784) feltalalasaval megteremtette a modern goézgépet. Watteau [vaté], Antoine (1684—1721) : a francia rokoké legjelentésebb festdje. Koranak érzékeny, tulfinomult, élvezetvagyé s ugyanakkor megcsémérlétt vilagdt tiilkrézi, mely a halaltél szorongé, tiiddbeteg mtivész tolmacsolasdban békés, szomorkas aélomvilag képét 6lti magara.

Sokaig nem ismerték fel dsszetett, sokrétti mtivészetének igazi tartalmét. Korai mtiveiben a régi hollandok és a Le Nain testvérek hatdsa érezhetd (A verklizé

savoyard

fit).

Késébb

megismerkedett

Rubens

és

a

velenceick mtivészetével. A flamand mester arad6 érzékisége és a velenceiek gazdagon pompaz6 eldadasa azonban néla elfinomulva, gyengéd eziistés szinharménidkka szelidilt. Kedvelt témadja volt a galans tnnepségek abrézolasa (Vidéki Grémék, Békés szerelem, Szerelmi lecke, Reggeli a szabadban), Indulds Cytherae szigetére

c.

képével

1717-ben

elnyerte

a

Akadémia

tagsagat.

Miivészetét erdsen befolyésolta a szinhaz, kiuloné6sen az olasz komédia. Ez nemesak témaban jelentkezett nala (A szerelem a francia szinpadon, A szerelem az olasz szinpadon), hanem képeinek szinpadszerii

hatterében és alakjainak ruhazatéban

is. Gilles-t,

a bohdédcot abrazold képe a francia festészet egyik remeke. Rengeteget rajzolt természet utaén. Korabban esak rajzaiban jelentkezé realista inditékai tortek ujra felszinre utols6 mtivében és legnagyobb remekében, a Gersaint mtikereskedé sz4mara néhany nap alatt festett cégtabl4ban (1720). A Berlinben érzétt képtablat kettéfurészelték ; bal fele képek csomagolasat, masik része pedig képeket nézé és vdlogaté elékelé tarsasagot abrazol. A Szépmitivészeti Mizeum egy rajzaét 6rzi. waitméré : a villamos teljesitmény mérésére szolgald villamos mérémtiszer. Két A4ramkére van: az éramtekercs kére, amelyet amperméré méddjara kell kapcsolni és a fesziiltségtekercs A4ramkére, amely voltméré médjaéra kapcsolandd. Szerkezetét tekintve rendszerint elektrodinamikus rendszeru.

Wat Tyler [wat tajlo]: +Tyler vezette parasztfelkelés Waugh [v6], Evelyn Arthur (1903— _ ): angol ird, a neokatolikus iranyzat képviseléje. Utolsd létogatas c. regénye az angol nagypolgari tarsadalom szellemes, esipés birdlatét adja. A megboldogult az amerikai életforma szatiraja. Wavell [vével], Archibald Percival, Earl (1883— 1950): angol taborszernagy. Az angol—bur haborutol

kezdve részt vett a brit gyarmati kiizdelmekben, az I. majd a Il. vildghébortban. Az utébbiban a Kozel- és a Tavol-Keleten kiizdétt. 1943-t61 47-ig India alkiralya volt. Wawel: Krakké Vérhegye (bdvebben > Krakow). wayang, vajang: jdvai eredetti babjaték- és babszerkezetfajta. A babu feje boton v. botra szerelt mozgatészerkezeten nyugszik, testét a vallnél régzitett textilanyag alkotja (mely a babjatékos kezét is takarja),

a két kar irényitdsa két kiilén péleaval torténik. A szazad elején keriilt Eurdpdba és R. Teschner béesi és Sz. V. Obrazcov szovjet babmtivés eh mtikédésével honosodott meg.



~ wong:

beszéddel

kisért

pantomimikus tanc-

drama Java és Bali szigetén, a kézel 2000 éves indonéz szinpadmiivészet jellegzetes formaja. Walder Gyula (1884—1944): épitész, restaurator, 1928-tél mtiegyetemi tanar. Sajatos neobarokk stilusban orszagszerte sokat épitett. Jelentésebb mtivei: a bp.-1 Villanyi Uti templom és gimndzium, a BSZKRT Akacfa utcai székhdza, a balassagyarmati muzeum, az egri pénziigyigazgatésag, a gyéngyési tuzoltédlaktanya, a miskolei zeneiskola, a kisvardai gimnaézium, az egri Korona szallé stb. Webb [web], Sidney James (1859—1947) és Beatrice (lanynevén Potter; 1858—19438): angol szociolégus és kézgazdaész hazaspar. A Fabianus Térsasdg alapitdi, a Munkds

Part elméleti vezetéi, szamos reformista irany-

zatu kézgazdasdgi és szociolégiai mi szerzdéi, Sidney ~ 1922-t61 parlamenti képviselé volt, részt vett MacDonald elsé, in, munkaéskormanyaban. Munkdésdemokracaa cimen magyarul is megjelent munkajukat (2 k6t.; 1909) részben Lenin forditotta orosz nyelvre. Az I. vildg-

habort idején szocidlsoviniszta all4spontot foglaltak el. 1932-ben az SZU-ban tett utazasuk utén tébb miiviikben

(Soviet

Communism:

a New

Civilisation?



Szovjet

kommunizmus: Uj civiliziciéd?; The Truth about Soviet Russia, — Azigazsag Szovjet Oroszorszdgrél) nagy egyiittérzéssel ismertették a szovjet eredményeket. Weber Antal (1821—88): épitész. A bécsi Képzémitivészeti Akadémidn tanult. Romantikus stilusban

Weber

731

Wehrmacht

épitette a vérésvaéri Erdédy-kastélyt (1862). Késébbi épuleteit reneszdnsz formaadassal alakitotta : az egyetem svanytani Intézete (Muzeum kértt.); az Orvoskari Egyetem Ulldi uti épiilete, a Févarosi Takarékpénztar palotaja (most Belkereskedelmi Minisztérium). — Irod. Ybi H.: W. A. 1958. Weber, Carl Maria von (1786—1826): német zene-

nytlik mélyen a 78° D-i szélességig, az Antarktiszba. Mélysége E-i részén 5000 m-ig, D-i részén 500 m-ig terjed; az utdébbi részét selfjég boritja, melynek 300 km hosszu pereme meredek fallal szakad le a tengerre. A jégviszonyok a hajézds szamara rendkiviil kedvezét-

szerz6. 18 éves koraéban a boroszldéi szinhaz karmestere, 1806-t61 Wiirttembergben zeneintendans, hercegi titkar,

Weddel

1813-t61 udvari

Pragéban szinhéz

operadirigens ; 1817-tdé1

karmestere,

ahol

nagy

a

hatast

drezdai gyakorol

a fiatal Wagnerre. Utolsé éveit Anglidban téltdtte. — Miuvészete a korai romantikéhoz tartozik. Legjelentésebbek szinpadi miivei. Ezekben Wagner legnevezetesebb eldfutéranak bizonyul. Operdiban a zene és drama

szorosabb

egységére

torekedett

vumokat

hasznalt.

Nyitanyaiban

a

és vezérmoti-

drama

lényegét

az opera témainak felhaszndlasaval szimfonikus egységbe foglalta. Fé mtiive a német mesevilég romantikajat megszdlaltaté Buvis vaddsz (1821), mellyel

a német népies nemzeti daljdtékot teremtette meg. Az Huryanthe (1823) a romantika hédsi, lovagi vilagat vitte szinpadra. Utolséd munkéja, az Oberon (1826) a romantikus tiindérzene egyik elsé példéja. Kamarazenéje éppugy, mint egyéb hangszeres mes, de nem elmélyiilt.

muzsikaja szelle-

Weber Henrik (1818—66): festé, Bécsben tanult, eleinte zsdnerképeket (A menyasszony 6ltdztelése, Viragvasarnap),

késébb

térténeti

kompozicidkat

festett

(Salamon kirdly a bérténben, 1852). Koranak kivalé arcképfestéje volt (Mosonyi Mihaly zeneszerzé és felesége portréja, A pesti polgar). Tébb képét és rajzat a Nemzeti Galéria érzi. Weber, Max (1864—1920): német polgari szociolégus és gazdasdgtorténész. A —> pozitiviemus és a — szellemtorténet szempontjait egyesité, un. megérté szocioldgia alapjén vizsgalta a tarsadalmi-gazdas4égi formaék és a szellemi élet, ill. ideolédgia alakulasanak désszefiiggését. A tarsadalmi jelenségeket 6nkényesen un. idealtipusokra osztotta és az alap és felépitmény valdsagos viszonyanak idealista megforditasaval a szellemi életbdl, az ideoldgiabol magyarazta a tarsadalmi-gazdasagi alakulatokat. Nagy targyi tudasa révén miivei vilagnézeti elfogultsaga ellenére is figyelemre mélték; idealisztikus felfogasa marxista részrél éles birdlatban részesiilt. Hatdsa a mai polgari szociolégidra jelentés. Weber,

Wilhelm

Eduard

(1804—91):

német

fizikus,

egyetemi tandr. Gausszal egyiitt szamos elektromos és magneses miuszert (elektrodinamométer, tiikrés galvanométer stb.)szerkesztett, és 6k allitottak fel az els6 elektromagneses tavirdt. ~ mtive az elsé elektromos mértékrendszer

ésszedllitésa,

amely

késébb

az abszolut

mérték-

rendszer alapja lett. Webern, Anton von (1883—1945) : osztrak zeneszerz6, a modern zene egyik vezéralakja. Schénberg tanitvanya. Expressziv, epigrammaszerti t6émorséggel fogalmazott mtivek utan 1924-t6l kezdve a dodekafon irany kévetdje lett, melyet tovabb fejlesztve az un. punktualista kamarazenét,

irt.

stilust alakitotta ki. Zenekari mtveket, zongoramtiveket, kantatakat, dalokat stb.

1922 —34 k6éz6tt a bécsi

certek

karmestere

volt;

munkaés

toébb

Blank

verse-ben

irt,

a

Stdjer-Alpokhoz

tengeri

angol

madarak.



bdalnavadész,

1822—23-ban

utazd

fedezte

James fel,

rdla

nevezték el.

Wedding:

Berlin

forradalmi

hagyomanyairél

ismert,

»VOrés ~’’-nek nevezett munkaskeriilete Nyugat-Berlin teriiletén. Wedekind, Frank (1864—1918): német dradmaird, szinész ; az expresszionista drama eléfutara. Fejlédésére elsésorban

a naturalizmus,

Hauptmann,

Ibsen,

Strind-

berg mtivei hatottak. Londonban, Parizsban, Miinchenben élt. Egy mtivészkabaréval két éven at jarta Németo.-ot. 1906-ban Reinhardt szerzédtette tarsulatdhoz. Erotikaval és naturalista vondsokkal telitett szindarabjai (A tavasz ébredése, A féld szelleme, A kamaraénekes,

Pandora

szelencéje)

az

érzékek

szabadsagat

hirdették,

egy Uj, felszabadult individualista erkéles nevében taémadva az alszent polgari erkélcséket. Wedgwood [wedzsvud], Josiah (1730—95): angol keramikus, a keménycserépgyartés terén ért el nagy eredményeket Burslemben, majd Newcastle-ban és Chelsea-ban feldllitott gydraiban. Hasznalati és diszedényeit gyakran Uj anyagok felhasznaéldsaval az antik formak tanulmdnyozésa nyoman alakitotta ki.

Weerth, Georg (1822—56): német kélté, Hngels szavaival ,a német proletariatus elséd és legjelentékenyebb kéltéje” ; Marx és Engels baratja és harcostarsa, a Neue Rheinische Zeitung egyik szerkesztdje volt. Jelentések tdrsadalombirél6 humoreszkjei, elbeszélései és munkasdalai. Wegelius, Martin (1846—1906) : svéd sz4rmazasu finn zeneszerz6. A helsinkii konzervatérium alapitdja és igazgatéja volt. Nevezetes zenei nevel6 munkassagot fejtett ki. Jelentések tankényvei is. Wegener,

Alfred (1880—1930) : osztrak meteoroldégus,

geofizikus, a paleoklimatolégia kiemelkedé alakja. A kontinensvandorlds elméletének felallitéja. A felhdék fizikajara vonatkozé vizsgélataival megelézte korat. Wegener, Paul (1874—1948): német szinész, filmszinész,

rendezé.

Reinhardt

tarsulataéban

jatszott klasz-

szikus jellemszerepeket. A miuivészi német uttdrdje volt mint rendezé és filmszinész didk, A gélem, ctb.).

A fdrad hitvese,

Monna

film egyik (A prdgai

Vanna,

Vanina

Wehnelt, Arthur Rudolph (1871—1944) : német fizikus, egyetemi tanér. Tudomanyos eredményei a réntgentechnikaval és az elektronikaval kapesolatosak. Rdéla nevezték el az elektroncsévekben hasznaélt oxidkatédokat (~-csévek).

Wehner

Tibor

(1918—

):

zongoramtivész.

Liszt-

dijas. Dohnényi tanitvaénya. 1942-t6l a Zenemitivészeti Foiskola tandéra. Fdéleg romantikus zongoramtivek eldéaddja; kulféldén is hangversenyezik.

wehrlit:

a

telitetlen

—- féldpdtmentes kézet.

kédzetek

csoportjdba

tartozd

Asvanyos elegyrészei az — olivin,

szimfonikus

kon-

—diallag,

szer-

irtak le elészér a Bukk hegységbeli Szarvaskérél, ahol —gabbré kézettel egyiitt talalhatéd. Nagy ferroferrioxid (29%), titandioxid (14%) és vanddiumpentoxid (0,8%) tartalmu, de ezen fémek érceként kis mennyisége miatt nem hasznaljak. Wehrmacht : a fasiszta Németo.

kittinden

szerkesztett,

borzalmas eseményeket halmozé tragédiait komor fenség és szarnyalé kéltéi képzelet jellemzi.

Wechsel:

— Allatvilaga gazdag : rozmarok, balndk, cetek,

pingvinek,

munkasdalegyletet

vezett és vezetett. Webster, John (kb. 1580—kb. 1625): angol dramaird, az Erzsébet-kor egyik jeles szinpadi szerzéje. Tébb darabjat a kor divatja szerint més dramairékkal k6zésen irta. Onall6 miiveinek tdrgy4t leginkAébb olasz forrésokbél meritette.

lenek.

tartozd

hegycsoport

Ausztridban a Semmeringtél DK-re ; legmagasabb pontja 1738 m. Weddel-tenger: az Atlanti-dcedn legdélibb része, melléktengere ; mintegy 8 milliéd km? teriiletti 6bélként

1935.

--amfibol,

marec.-ban

—-ilmenit

létrehozott,

és

—magnetit.

altalanos

Mo.-on

hadkételezett-

ségen felépulé hadserege, melyet az egyidejileg feloszlatott + Reichswehr helyett alakitottak. A II. vilaghdboru alatt egész Eurdépaét végigdulta, mérhetetlen anyagi és erkélesi kérokat okozott a megszallt orszagok népeinek ; a szovjet és a szévetséges haderék a habort folyaman szétzuztak. Fétiszti Allomaényénak jelentés részét az NSZK jelenlegi hadserege (Bundeswehr) alkalmazza.

Weichinger

weismannizmus

732

Weichinger Karoly (1893— ): épitész, Kossuthdijas, 1922-t61 az Iparmtivészeti Fdiskola, 1945-téla mttegyetem tandra. Fébb mitivei: Pécs varosrendezése, a bp.-i Szilagyi Erzsébet leanygimndézium stb. Weierstrass, Karl (1815—97): német matematikus, egyetemi tanar. A matematikai analizis addigi eredmé-

Weindl Gaspar (17. sz.) : selmecbanyai banyasz (izemvezet6). 1627. febr. 8-4n a szélaknai Felsébiber tarébanm a vildgon elészér alkalmazta a lédport a banyaészatban

kézetrepesztésre. ; Weiner Led (1885—1960) : zeneszerzé és zenepedagoKossuth-dijas,

kivalé

mtivész.

1908-t6)

gus;

kétszeres

nyeit a definicidk és mddszerek szabatossaga szempont-

59-ig

a

jabol kritikailag Atdolgozta. Onallé kutatasi eredményei az analizis (komplex fiiggvénytan, variacidszamitas, differencialegyenletek) és az algebra kiilénb6zé probleémaival kapcsolatosak. Weigel, Helen (1900— _ ): német szinészné, kétszeres Nemzeti dijas; B. Brecht felesége. 1933-ban a hitleri fasizmus elél emigralt. 1948-ban hazatért és férjével egyltt iranyitotta, majd férje haldla (1956) dta vezeti a Berlini Egyiittest (Berliner Ensemble). A Német Mivészeti Akadémia alapité tagja. Weihaiwei: — Vejhaj kinai varos névvaltozata. Weil, Edmund (1880—1922): cseh orvos, egyetemi tanar. A kiiitéses tifusz szeroldgiai kdrjelzésében felhasznaélhaté Weil— Pélin-reakcié egyik kidolgozdéja (1916). Weil Emil (1897—1954): orvos, Kossuth-dijas; a magyar munkdésmozgalom harcosa. Mint orvos sikraszallt a munkdsok életkériilményeinek Jjavitasdért. 1928-ban tagja lett az illegalis KMP-nek. Az illegalis partnyomda vezetését és a sajté terjesztésének megszervezését biztak ra. 1936-ban forradalmi tevékenységéért

mély liraisdg, szellemesség, felttinden szines hangszerelés és biztos formaalkotés jellemzi. Iranya késéromantikus,,

tizévi

boérténbintetésre

itélték,

ennek

nagy

részét

a Margit kériti katonai foghazban téltdtte, ahol nehéz kériilmények k6z6tt végzett orvosi munkaéjaval szdmos elvtarsa életét mentette meg. A felszabadulas utan az

Orvosszakszervezet és az LEgészségiigyi Tudomanyos Tanaes elnéke, orszaggytilési képviselé lett. 1950—53ban Mo. washingtoni kévete, 1953-tdl halalaig az egészségiigyi szervezési tanszék egyetemi tanara volt. Weil-féle betegség, icterws infectiosus, leptospirosis icterohaemorrhagica: Leptospira nevti kérokozé Altal (amelyet A. Weill, 1848—1916, német orvos fedezett fel) eldidézett megbetegedés ; altalaban ragesdlékon fordul elé6. Az ember patkany, egér wtriilékével v. vizeletével szennyezett viz, ill. élelmiszer fogyasztasaval fertézddik. Tiinetei kézétt nagy laz, sargasag, vérzések, gyakori agyhartyagyulladasos tiinetek és vesegyulladas jelentkezése a legfontosabbak. (+ még leptospirdzisok)

Weill, Kurt

(1900—50):

német

zeneszerzd.

Humper-

dinck és Busoni tanitvanya. A fasizmus eld] emigralt, 1933-t61 Parizsban, majd New Yorkban élt. Nevezetes B. Brecht szévegére komponalt Koldusoperdja (1928). Hangszeres miiveket, operakat, sok filmzenét irt. Weimar: vaéros Ilm-f. mellett, L:

az NDK-ban, 64000 (1960).

Erfurt keriiletben, az A 18. sz.-ban szellemi

kézpont — a ,,német Athén’” — volt, késébb is jelentdés kulturkézpont. Itt tevékenykedett Goethe, Schiller, Herder, Wieland, késébb egy ideig Liszt Ferenc is. Ennek a korszaknak szamos emléke maradt: a Goethe-haz (nemzeti mtzeum), Goethe kerti haza, a Schiller-haz (muzeum), Goethe és Schiller sirboltja a Fiirstengruftban, a Liszt-mtzeum

(lakéhazdban),

tavolabb

a Tiefurt-park

és a Belvedere kastély. A régi Residenzschloss és Fiirstenhaus a szasz-weimar-eisenachi nagyhercegek, ill. szasz kirdlyok székhelye volt. ~ban élt Nietzsche is. Ma nemzeti szinhaza, épitészeti és zenei fdiskolaja, mutizeumai, csillagvizsgéloja van. — Elektrotechnikai, finommechanikai, szerszamgép-, optikai és textilipar, cipd-,

porcelén-, papirgyartas. hirhedt

koncentrdciéds

megeyilkolték

weimari



Kdézelében volt Buchenwald

taébora,

ahol

Ernst

Thdlmannt

(1944).

kéztarsasag,

1919—33:

az

1918-i

novemberi

forradalom utdn létrehozott német polgari kéztarsasag elnevezése. Weimarban ilésezé alkotmdnyozé gytilése fogadta el a kéztarsasdgi alkotmanyt, amely a monopoltéke és a nagybirtok tulajdondnak és hatalmanak érintetlensége mellett kinyilvanitotta a formalis polgaéri demokratikus jogokat. Hitler hatalomra jutasaval (1933.

jan.) megsztint. Térténetét —

Németorszdg, TORTENET.

Zenemtivészeti

de sokszor magyar

Féiskola

tandra.

Kompozicidit

népzenei elemeket hasznal.

Zenekari

(Szerendd, Farsang, Szvit, Pastoral, fantazia mtiveket és fuga, Concertino, divertimenték stb.), kamarazenét, a Osongor és Ttindéhez kisérézenét zongoramtiveket, (melybél késébb balett is késziilt) stb. irt. Zeneelméleti irasai: Blemzd dsszhangzattan, A hangszeres zene

formas

stb.

miive.

1959.



Irod.

Gal

Gyorgy

S.:

W.

L.

élet-

): épitész, Ybl-dijas ; jelentés Weiner Tibor (1906— szerepe van Dunatijvaros vaérosképének kialakitasaban és a varos fejlesztésében. Weinert, Erich (1890—1953): német kommunista k6lté, a Német Mtivészeti Akadémia alapité tagja, két-

szeres Nemzeti dijas. 1918 utén Lipesében politikaz kabarét szervezett. 1933-ban emigralt a hitleri fasizmus elél, részt vett a spanyol polgdrh4boriban — kényvet is irt réla

—,

majd az SZU-ban

élt. 1946-td] halalaig részt

vett a demokratikus német politikai és kulturdlis életbenAgitativ erejii politikai forradalmi kéltészetét jdizt humor és éles szatira jellemzi. Népszeri munkasinduldja a Vérds Wedding.

Weingartner, Felix von (1863—1942) : német karmes-

ter, zeneszerz6. Liszt tanitvanya. A német zeneélet egyik vezetd egyénisége volt. Tébb német varosban karmester, 1908-t61 11-ig és 1934-t61 36-ig a bécsi Operahaz igazgatdoja. 1927-t61 egy ideig konzervatériumi igazgaté és karmester Baselben. Beethoven mtiveinek kivaélé tolmacsoldja-. Miivei a romantikus irdnyt kovetik. Tanulmanyokat. is irt. ;

Weininger, zofus. Sokat

Otto

(1880—1903):

vitatott,

mélyen

osztraék

polgari filo-

tudomanytalan

Geschlecht

und Charakter c. mtivében (magyarul is megjelent Nem és jellem cimen) a férfi etikai és szellemi magasabbrendtségét prébalta bebizonyitani. Weiser Istvan (1873—1957): vegyész, egyetemi tanar. Az Allati anyagforgalom, a takarmdnyozas kérdéseivel, kilénésen a hazai takarményok dsszetételével foglal-

kozott. (Takarmdnyozdstan, 1952.) Weiskopf, Franz Karl (1900—55) : német ird, riporter, kézéleti személyiség, a Német Muvészeti Akadémia tagja. Csehszlovékiéban élt, de mtiveit, a munkdésmozgalom,

a

szocializmus

célkittizéseiért

harcoléd

regényeit,

karcolatait, riportkéteteit német nyelven irta. 1927-ben az SZU-ban tett utjaérédl kényvben szamolt be. A szocialista Csehszlovékia nagykévete volt tébb orszdgban. weismannizmus: August Weismann (1834—1914) német biolégusnak, a neodarwinizmus megalapitéjanak 6rékléstani elmélete, az un. csiraplazma-elmélet.

hogy

a csirasejtek,

tartalmazz4k,

melyek

nemzedékrél

az

6rdkletes

nemzedékre

Lényege,

sajatsagokat. vaAltozatlanul

adédnak aét (csiraplazma-kontinuitds). Minthogy az egyedeket ért hatdsok a csiraplazmara hatdstalanok, az egyedi élet folyaman szerzett tulajdonsagok nem 6r6klédnek, és az élélények sajatsagai a nemzedékek szimos generacidjan keresztiil valtozatlanok. Az egyes sajatsagok csak akkor valvozhatnak meg, ha a csiraplazmaban lev6 6réklédési kezdemények, az idek v. determindnsok a csirasejteken beliil folyé természetes kivdlogatéddas kévetkeztében megvaltoznak

(germindlis szelekcid). A~-

nak ma mar csak tudomaénytérténeti jelentésége van,. allitasait a kutatasok nem igazolték. — A-~t felhasznaltak és néha még ma is felhasznaljak a fajok dllanddéséganak, megvaltoztathatatlanséganak az aldétamasztdsara. (pl. ,,alacsonyabb rendt’”? emberesoportok megkiilénbéztetésének az igazoldsara). Ellentétben 4ll a materializ-

Weiss

musnak

733 a szervezet

egységérél,

ill. a szervezet

és k6r-

nyezet kapcsolatardl szd6lé elméletével. Weiss Manfréd (1857—1922): nagyiparos, a mo.-i findncoligarchia egyik vezeté alakja. 1882-ben batyjaval (Bertholddal) Pesterzsébeten konzervgyérat alapitott, 1886-ban télténytérakat is gydrtott. 1892-ben Csepelen megalapitott tdlténygyéraval vetette meg a Weiss Manfréd

Acél- és Fémmiivek

Rt., elsésorban

hadi-

anyaggyartasra berendezett iparvallalat alapjait. 1918ban barésagot kapott. Weiss-féle keriiletek : ferromdgneses kristalyokban kialakulé magneses tartomanyok, amelyekben a mdgneses momentum iranya teljesen rendezetlen, ezért egymas

hatas4t kozémbésitve nem hoznak létre kiilsé6 maégneses teret. Szerepuk a ferromagneses anyagok magnesezésénél jelentds. Weiss Manfréd Acél- és Fémmitivek Rt. : ma — Csepel Vas- és Fémmiivek, a felszabadulds elétt Mo. legnagyobb

vas- és acélipari tzeme. Az ellenforradalmi Mo. legnagyobb financtékés csaladi konszernjének (Weiss, Chorin, Kornfeld, Mauthner csaladok) tulajdona volt. 1944 tavaszan, Mo.-hitlerista megszallasa utén

a csaladi

konszern

atadta az SS-nek hivatalosan 25 évi bizalmi kezelésre (Treuhand) azért, hogy a németek a csalad tagjait jelentés vagyonukkal repiilégépeken kimentsék Svajeba, ill. Portugéliaba. — Irod. Karsai E.—Szinai M.: A W. M.vagyon német kézbe keriilésének torténete. Szdzadok,

1961. Weiss-térvény : a amely

szerint

a Curie-pont forditva

Curie-térvény

a —> szuszceplibilitds

médositott

alakja,

a Curie-ponton

és az abszolut hémérséklet

feliil

kiilonbségével

a forradalmi munkdésmozgalom harcosa. Vasmunkas volt ; a mo.-i munkanélkiliség miatt 1925-ben Franciao.ba ment. Périzsban a Renault-gyarban esztergdlyosként a baloldali szakszervezetekbe tomériilt magyar munké-

sok egyik vezetdje lett. A II. vilaghdbort kitérésekor a Francia Kommunista Pdrt magyar csoportjanak vezetdje volt. Részt vett a francia ellendllési mozgalomban. A Gestapo elfogta és haldlra kinozta. Weiszfeiler Gyula (1902— ): mikrobiolédgus, az MTA levelezé tagja. A tuberkuldézis baktériumdnak vAltozékonységaval, valamint a tuberkulézis és a gyermekbénulds elleni véddéoltas problémaival foglalkozik. Weitling, Wilhelm (1808—71): német utépista-kommunista iré, a Marx eldtti német szocializmus jelentés képviselédje. Az >Igazak Szévetségében nagy befolyasra a kézmtivesek

nézeteit

tikr6zé,

az

déskeresz-

ténységre alapitott és Altalanos egyenléséget hirdeté elméletével. Az 1848-i forradalom bukasa utén Amerikaba emigralt, ahol megkisérelte kommunista kéz6sségek létrehozdsat.

Marx

kormany megalakitasdval ;ennek bukdsakor

és Engels



elismerve

érdemeit



harcoltak hibas nézetei ellen. Weizmann, Chajim (1874—1952): izraeli biokémikus és cionista politikus. 1929-6] 46-ig a + Jewish Agency vezetdje volt, 1932-ben a jeruzsélemi Héber Egyetem elnoke lett. Izrael elsé kéztarsasagi elndke (1948—49-ben ideiglenes elndk) 1949-t6] 52-ig.

Weizsacker, Carl Friedrich (1912— _ ): német fizikus, egyetemi tanar. A csillagok energiahdztartasdval és a bolygérendszerek keletkezésével kapcsolatos hipotézisek fizédnek nevéhez.

(1910-ben)

visszavonult a politikai élett6l, Harmadszor a dualista Mo. utolsé kormanyanak (1917—18) miniszterelnékeként sikertelen kisérleteket tett a Monarchia felbomlasénak megakadalyozaésara.

Welden, Ludwig, baré (1792—1851): osztrak taborszernagy, az 1848. évi bécsi oktdéberi forradalom leverése utén Bécs kormanyzéja. A magyar szabadsdghare 1849-i +tavaszi hadjérata soran elszenvedett vereségek miatt

levaéltott

— Windischgraetz

seregek féparancsnoka. levaltottak ; utdda

Buda

utddaként

az

visszafoglalasa

> Haynau

osztrak

utan dt is

lett.

Welf-dinasztia : német (svab) hercegi csalad. Birtokaik a

11—12.

sz.-ban

Karintidra,

Bajoro.-ra,

Szaszo.-ra

és

egyes svab teriiletekre terjedtek ki. Kevély Henrik idején tort kia~ harca a Hohenstaufok ellen, amelynek jelentdés folytatéi Oroszlén Henrik, majd a 13. sz. elején Olttd voltak. A kiizdelemben Itéliaban a > guelfek tamogattak dket a csaszarparti > ghibellinekkel szemben. A 17. sz.ban a Welfek Braunschweig hercegséget és Hannover valasztéfejedelemséget birtokolték. A hannoveri 4g 1714-ben az angol trénra keriilt (— Hannover-hdz), 1866-ban elvesztette Hannovert. A braunschweigi 4g 1884-ben kihalt. Weller, Thomas Huckle (1915— ): amerikai orvos. A gyermekbénulés

kérokozé

virusanak

sz6vettenyészté-

séért 1954-ben J. F. Endersszel és F. C. Robbinsszal egyltt orvosi Nobel-dijat kapott. Welles [veloz], Orson (1915— _ ): amerikai filmrendez6

és filmszinész.

Aranypolgar,

PE

Sh filmjei:

Az éra kérbejar,

Wellington : Uj-Zéland

aranyos.

Weisz Janos, Petit Jean (fr. "Kis Janos’) (1902—42):

tett szert

Wells

Othello,

Macbeth,

A sanghaji asszony.

févarosa

és masodik

legna-

gyobb kikétéje az Eszaki-szigeten, a Cook-szoros kis d6blében (Port Nicholson Harbour). L: 124000, peremvaérosaival 151 000 (1961). Az 6b6l kG6riil emelkedé erdés hegyoldalon teraszosan épilt. Az Uj-zélandi parlament,

a kormany és a Viktéria-egyetem székh.-e. Muzeum, képtar, szinhazak. Hajdégyara, vas-, textil-, malom- és huskonzerv-ipara van. Az dceani hajézasnak forgalmas kiviteli kik6tdje (vaj, sajt, hus, gyapju), a szigetk6ézi és a parti hajézds kézpontja. Komphajé visz a Déli-sziget Picton kikétéjébe. Flottatamaszpont. Két légikik6étdje: Paraparaumu és Rongotai. — 1840-ben alapitottak, 1865 déta févaros.

Wellington

[welingten],

Arthur

Wellesley,

Duke

of

Wellington (1769—1852): angol hadvezér és Allamférfi. 1808-t61 3l-ig a Pireneusi-félszigeten I. Napédleon seregei ellen harcolé angol haderék féparancsnoka volt. A porosz Bliicher mellett nevéhez fizédik a waterloot csatéban a franciak felett aratott gyézelem. Utana a franciao.-i megszallé erédk féparancsnoka lett (1815—28). 1828—30 k6z6tt miniszterelnédk, majd a Peel-kormany kiligyminisztere (1834—35). Vezetésével verték le az 1848-i londoni chartista tiintetést.

Wellington-szigetek : Chiléhez Ny-Patagéniéban ; 6750 esatorna valasztja el.

km?;

tartozé a

szigetcsoport

szarazfoldtdl

fjordos

Wellmann Oszkaér (1867—1943): az Allatorvostudomany és az dllattenyésztéstan mtiveldje, egyetemi tanar, az MTA tagja. Kidolgozta a szarvasmarhak korszert torzsk6nyvezési rendszerét, s ennek orszagosan egységes alkalmazasa jelentésen fellenditette szarvasmarhatenyész-

tésiinket.

A rachitis

kutatésdban

uttérd

volt.

(Alta-

Wekerle Sandor (1848—1921): polgari politikus. 1870-t61 a pénziigyminisztériumban fejtett ki széles kért tevékenységet, 1886-t61 Tvsza Kalman miniszterelnok és pénziigyminiszter mellett mint Allamtitkar ténylegesen 6 volt a pénz- és gazdasagiigyek intézdje. 1889—92ben pénziigyminiszter. Nevéhez fazdodik az aranyvaluta bevezetése (1892), majd miniszterelnéksége (1892—95)

lénos dllattenyésztéstan, 1921; A rachitis kortani, anyagforgalmi, kérfejlédéstani, kérbonctani és klinikai vonatkozasaiban, 1930. Marek J.-fel egyiitt.)

idején az un.

beszélgetést folytatott Leninnel, és elismeréssel irt tapasz-

> egyhdzpolitikai

torvények

meghozatala.

Wells [uelsz], Herbert George (1866—1946): angol ird. Szegény sorbdl kiizdétte fel magat ; tanar lett, majd ujsagird. Mint a Fabianus Tarsasag tagja szocialistanak vallotta magdt ; két izben (1920, 1934) jart az SZU-ban,

(Az elsé polgari szarmazasu miniszterelnék volt Mo.-on.) Altalaban a polgérsdg, de elsésorban a findnctdékések és

talatairél, de az osztdlyhare gondolatat elvetette, reformok hive volt. A technokrdcza elvét hirdette,

a veliik ésszesz6véd6tt nagybirtokos réteg érdekeit kép-

iranyitasra a mérnékéket, tuddsokat tartotta alkalmasnak. Tudomanyos fantasztikus regényeiben (A léthatat-

viselte. Ferenc Jézsef 1906-ban 6t bizta meg a koaliczds

a az

734

Wels

lan ember, Az idégép,

Emberistenek,

Héboru a levegdben,

Ember a Holdon stb.) a tudomany népszertisitése mellett sok a tarsadalombiral6 elem. Megmutatta a technika fejlddése

és a nép nyomordnak

névekedése kézti ellent-

mondast és a technikanak a rombolas szolgdélataba allitasAt a kapitalista viszonyok kézétt. Egyes irdsaiban a kis-

emberek életét abrazolta humoros, néha tragikomikus hangon (Mr. Lewisham és a szerelem, Mr. Polly lézadasa, Kipps,

Tono- Bungay

stb.).

Wels: vadros Felsé-Ausztridban a Traun-f.-ndl. L: 38 100 (1960). Mezédgazdasdgi és ipari kézpont. Gép-, bér-, papir- és élelmiszeripar; fdldgazkutak. Vasuti csomdépont. Welser csalad : augsburgi patriciuscsalad. A 13. sz.-tdél kezdve kiterjedt kereskedelmet folytattak, nagy vagyonukat elsdsorban mint

— pénzvdltok szerezték.

A 15. sz.-

t61 Kézép-Eurdépa legjelentésebb bankarai, szoros iizleti kapcsolatban alltak a Fuggerekkel. A 16. sz.-ban bekapesolédtak az antwerpeni tdzsdetigyletekbe és a gyarmati kereskedelembe. Gazdasagi jelentéségiik a 17. sz.-ban erdsen csdkkent ; a csalad tagjai a fonemesség soraba keriiltek. Weltmer Andor (1910— _ ): egyetemi tanar, az Allamés jogtudomanyok doktora, a munkajog tudomanyanak miiveldje. Fébb mtivei: A demokratikus gazdasdgi munkajog (1947), A magyar munkajog tankényve (1955 és 1960— 62), Az érvénytelenség és orvoslasa a munkajogban (1960),

A szocialista munka-jogviszony és az tizemi demokrécia 1962). Weltmer Jakab (1873—1936): jobboldali szocialdemokrata

politikus.

Asztalos

volt, 1898 és 1905

k6zétt

az MSZDP kézponti parttitkara, 1909-t61 a Népszava helyettes, 1918-ban felelés szerkesztéje. Egyik kezdeményezéje volt az SZDP opportunista politikajanak ; élete végéig kitartott emellett. A Tandcskéztérsasdég idején az egyesiilt part vezetdségének tagjaként részt vett az ellenforradalmi aknamunkaban. A _ fehérterror eldl emigralt. 1924-ben hazatért, a Népszava szerkesztéje és az SZDP egyik vezet6 politikusa lett. 1931-t6l orszaggytilési képviselé6. Nagy publicisztikai tevékenységet

fejtett ki. (Onéletrajza :Millidk egy miatt, 1927.) Wembley L: 126000 stadion.

[wembli]: London ENy-i peremyarosa. (1959). Szazezer személyt befogaddé sport-

Wenckheim

Béla,

bard

liberdlis polgaéri politikus.

(1811—79):

nagybirtokos,

Részt vett a szabadsagharc-

ban, emigralt, de hamarosan kegyelmet kérve hazatért. A kiegyezés (1867) utan beliigyminiszter (1869-ig). 1871t61 79-ig felség személye ké6riili miniszter. 1875-ben (a

— fuzi6 idején) révid ideig miniszterelnék is volt. Wendel Konszern, de Wendel Konszern: nagy francia vas- és acélkohaszati monopolvallalat. Magj4t 1704-ben J. Martin von Wendel alapitotta Lotharingidban. 1959-ben 190 millid dollar aktivaval rendelkezett, 22000 munkavallalét foglalkoztatott. Wenker, Georg (1852—1911): német germanista, a nyelvféldrajz megalapitéja. Kidolgozta a német nyelvatlasz tervezésének alapelveit.

Went Istvan (1899— ) : fiziolégus, egyetemi tandar, levelezé tagja, Kossuth-dijas. Az azoproteinre

az MTA és

a

szervezet

ellenregulaciéjara

vonatkozé

kutatadsai

nagy jelentéségtiek (Elettan, 1958). Wenzel Gusztév (1812—91): jogdsz, térténetiré ; egyetemi tanar, az MTA tagja volt. Jelentés forraskiadé

tevékenységet

fejtett

ki.

(Arpddkori

Uj Okménytar,

12 kot. 1860—74 ; Szalay L.-val: Verancsics Antal dsszes munkdai, 12 kot. 1857—75. stb.) Szamos térténeti tanul-

manyt és jogtérténeti feldolgozast irt banyaszaténak kritikat torténete, 1882). Weéres

Sdndor

(1913—

):

kélté,

(Magyarorsedg miifordité6.

Mar

14 éves koréban megjelentek kivételes formakészségérél tantskodé versei. Elsé verseskétete Hideg van cimmel 1932-ben ldtott napvilagot. Kéltészetét nagy kéltdéi kultura, a legkilénbézébb stilusok kivdlé ismerete, ragyog6é verselési és ritmikai készség jellemzi. Tartalmi-

Werner

lag és vildgnézetileg az élettél valéd elfordulds, a kinzé problém4k eld] az irracionalista filozdfidkhoz valé menekiilés, az élet értelmetlenségének hangoztatasa, szubjektivista vilagszemlélet, gyakran nihilizmus nyomja ra

bélyegét szinte teljes életmtivére (A hallgatds tornya, 1957 — verseinek gytijteményes kiaddsa). Kittiné mifordité. A régi indiai eposzoktdl T. 8. Eliotig szAmos k6ltét fordit

(Po

Csii-ji,

Csii-Jiian,

Rusztaveli, Sevesenko,

Burns, Shelley, Goethe stb.). Muforditasainak gytijteménye: A lélek idézése (1958). Werbdeczi Istvan, Verbdéczy (?—1541 v. 42): a magyar feudalis jog ésszefoglaléja, a feudalis kizsakmanyolas és, a népelnyomas megtestesitéje. Koznemesi csaladbdl szarmazott, jogi és politikai tevékenységében — elsdsorban — a kéznemesség képviseldje. 1505-ben orszagbirdi itélémester, a Szapolyai Janos érdekében hozott:. 1505. évi orszaggytilési hatdrozat megfogalmazdéja. 1514-ben Szapolyaival legfébb szervezdje a nemesi csapatoknak a paraszthabort leverésére. A parasztok elleni gytilélete vezette arra, hogy a II. Ulaszlétél korabban nyert megbizdsa alapjan elkészitett — Harmaskényvébe — régi szokasnak tintetve fel — beiktassa a jobbagyok réghdzkétését is. Jelentds része volt az 1514. évi Un. vérestérvény s az orszaggytlés azon hatarozatanak meghozatalaban, amely Szapolyainak lekététte a kiralyi jovedelmek nagy részét parasztellenes szolgdlataiért, erdsen gyengitve ezzel is az orszag erejét. 1516-t6] személynok, 1518-ban Velencével és a papaval, 1521-ben Wormsban a német birodalmi rendekkel targyalt a varhatd térék tamadas elleni segitségrél. 1525-ben a Hatvanba dsszehivott orszaggytilésen a kédznemesi part Bathory Istvan helyett nadorra valasztotta. Ezutan személyesen vett részt a besztercebanyai banyaszok felkelésének elfojtaésaban ; a mozgalom vezetdit kivégeztette, a banyatarsladat — magancéljaira — lefoglalta. A fourak s azok

hatasara II. Lajos ez idé alatt lemondatta a nadorsagrol. Sértddétten varaba vonult vissza és sem a mohacsi csata idején, sem azutan nem tett semmit a térdk6k ellen. 1526-ban a kirallyaé valasztott Szapolyai Janos kancellarja lett. A Budat 1541-ben elfoglalt térédk6k a varos f6birajava tették. Werckmeister, Andreas (1645—1706): német akusztikus. Mint orgonista mtikédétt tébb német varosban. F6 mive: Musicalische Temperatur (1691), mely mai egyenletes lebegésG zenei temperalasunk alapvetése.

Werfel, Franz (1890—1945) : pragai sziiletésti osztrak k6lté, dramaés regényird. Pdlydja elsé szakaszdt expresszionista versek és dramak, lélekelemzé, a pszichoanalizis médszereit alkalmazé novellék jellemzik. Tarsadalmi és kortérténeti regényei kéziil kiemelkedik Verda ce. életrajzi mtve. 1938-ban a hitleri fasizmus elél Franciao.-ba, majd az USA-ba emigralt. Musa Dagh negyven napja c. torténeti témaju regénye nagy erejti humanista tiltakozas a fajiildézés ellen. Utolsé, valldsos taérgyu miiveit panteista, misztikus vondsok szévik at. Wergeland [verjelan], Henrik (1808—45): norvég k6lt6, kritikus, a szabadsA4gmozgzalmak lelkes hive, a francia forradalom eszméinek képviseléje. Harcolt a dan kultura térhdéditaésa és a svéd unidpolitika ellen. Nagyszabasu filozéfiai elbeszélé6 kélteménye a Teremtés,

az ember és a Messids. Werner, Abraham Gottlob (1750—1817) : német geoldgus-mineraldgus,

egyetemi

tandr.

A

,,leird

fdldtan

atyja”’-ként emlegetik. Az asvanytan, kézettan és telep. tan Uuttdrdje. A neptunista foldtani iskola (neptunizmus)

képviseldje volt. Werner, Alfred

(1866—1919):

nosen

vegytiletek

a

komplex

svdjci kémikus.

szerkezetével

Kiilé-

foglalkozott.

Felallitotta a rdla elnevezett koordindciéds elméletet. A szervetlen szerkezeti kémia terén elért eredményeiért 1913-ban kémiai Nobel-dijjal tiintették ki. Werner, Gregorius Joseph (kb. 1695—1766) : osztrdk zeneszerz6. Mint az Hsterhézy herceg kismartoni zenekaranak vezetdje J. Haydn elédje volt. Kamarazenét, kantatakat, egyhazi mtiveket irt.

Wernher

Wernher német

der Gartenaere

kélté.

Meier

(13. sz. kézepe):

Helmbrecht

c. verses

kézépfel-

elbeszélése

els6 német falusi térténet, realisztikus képet hanyatldé, szétzill6 lovagvilagrél, a 138. sz.-i parasztok életérol. Wertheimer,

Max

Westinghouse Electric Corporation

735

der Gartenaere

(1880—1944):

német

Zrinyi

Péter

horvaét

ban,

Nddasdy

Ferenc

orszagbirdé

az

és Frangepdn Ferenc) a francia kirdly ajanlataira épitve

fest a német

I. Lipdt abszolutisztikus uralmaval szemben lényegében a fourak egyéni hatalman nyugvé rendi 4llamot akartak

pszicholégus,

visszaallitani. 1666-ban a stubnyai (E-Mo.) megbeszélé-

sen

az — alaklélektani iskola egyik megteremtdje. A mozgaslatasra vonatkozo hires és értékes kisérleteinek eredményeképpen revideadlta az érzékelés addigi mechanisztikus elméletét. Rairanyitotta a figyelmet a targyi egészek fontossagara a lelki folyamatokban Wundt

I,

Rdkoczi

Ferenc

valasztott

erdélyi

fejedelem,

EK-Mo. legnagyobb birtokosanak megnyerése a mozgalom tovébbi teriileti és tarsadalmi kiszélesedését eredményezte. Vitnyédi szervezobmunkaja nyoman 1669-ben $zamos megye is csatlakozott a ~hez. — Zrinyi Péter és Nadasdy Ferenc, akik Wesselényi nador haldla utén

korabbi, tulzottan analitikus, részekre bontészemléletével

a szervezkedés iranyitdéi voltak, a tordktdl kértek segitsé-

szemben.

iskola tobbi képviseldi, az ellenkezé véglethez, az ,,egész-

get. A tdrdk porta azonban k6zélte Zrinyiék kérését a bécsi udvarral. Zrinyi Péter pedig, 1670-ben ahelyett,

jelleg”, a ,,belsé struktura”’

hogy

Ugyanakkor

azonban,

mint

az

szélséséges

alaklélektani

tulértékeléséhez

a

felkelék

élére

Allt

volna,

Bécsbe

ment

jutott. Ebbdol fakadt, hogy tagadta a logikai formul4k tényleges jelentéségét a gondolkodasban. Weser : folyé6 Németo.-ban (az NDK-ban és az NSZKban) ; 440 km. Vizgytjtdje 38 000 km*. A Német-k6ézéphegységben (NDK) két agbdél (Werra, Fulda) ered.

kegyelmet kérni. I. Rakéczi Tokaj csdszdri parancsnokét

70 km hosszu télesértorkolattal Bremen alatt az EszakiBremenhaven (tengeri kik6té). - Wesselényi Ferenc, gréof (1606—67) : nador (1655-tdél). Protestans volt, a jezsuiték visszatéritették a r. k. hitre. Fiatal korat6l kezdve katondskodott, elébb a lengyel kiraly, majd a Habsburgok szolgdlataban. 1644-ben az erdélyi orségt6l csellel elfoglalta Murdny varat, feleségiil

Zsofia ellenreformacids érdemeiért 400000 Ft-tal és varainak atengedésével megvalthatta fia szabadsagat. A felkelésben részes kéznemesek a Partiumba menekiiltek és a —bujdosdk k6z6tt inditotték meg a fegyveres megmozdulads szervezését, ami a kuruc felkelésekhez vezetett. Az udvar a ~ megtorldsaként az orszdg élére gubernatort Allitott. — Irod. Pauler Gy.: Wesselényi Ferenc nador és tarsainak ésszeeskiivése 1664—1671. 2

vette

két. 1876.

tengerbe Omlik.

a

var

Jelentés

urndjét,

varosok

Széchy

mellette

Maridt,

még

amiért

megvételére

elnyerte

a

», Murany 6rokés gréfja”’ cimet. 1647-ben Fiilek kapitéuya, fouri tabor Zrinyi Mikléssal szemben nadorra valasztotta. A vasvéri béke utan eladésodva és betegen részese, majd Zrinyi halala utan feje annak a Habsburg-ellenes ésszeamelyet



bar kibontakozasa

sig DNy-Angliaban a 6—10. sz.-ban. A fdldmtivelés uralkodéva valasdval itt haladt elére a leggyorsabban a feudalis jellegt osztaélytarsadalom kialakulasa. A 9. sz. végén Anglia egyesiilésének magva volt.

és leleplezése

dsszeesktivés) .

Miklés, bard (1796—1850):

erdélyi nagy-

birtokos, reformpolitikus. Elébb az erdélyi, késébb a mo.-i

— rendi orszaggytilések liberalis nemesi ellenzékének egyik kiemelked6 vezetédje, az MTA tagja. Széchenyi Istvan tarsasagéban nagy Ny-eurdépai tanulméanyutakat tett, majd Széchenyivelegyitt a forendi reformerek élére, késébb a Széchenyi—Kossuth-vitaban Kossuth mellé allt. Erdélyben az orszaggyllési targyalasokrol kiadott kényomatos tuddsitasa és Mo.-on Szatmar vm. 1834. évi gytlésén az 6rékvdltsdg ugyében elmondott bdtor hangtii beszéde miatt perbefogték. Borténbiintetése megkezdése elétt 1838-ban a pesti drviz idején szdzak életét mentette meg. Wesselényi Miklés A budai varbérténben tdltd6tt biintetése utan ismét bekapcsolédott a politikaba, de egyre romlé s végiil is vaksaggal végzdd6 szembaja miatt mar nem volt jelentés szerepe, bar igyekezett részt vallalni az 1848-i forradalom feladataibél. 1848. szept.-ben Grafenbergbe kéltézétt ; 1850-ben hazajévet az uton sulyosan meghilt és Pesten meghalt. Jelentéds tevékeny-

séget fejtett ki a kisdedévds zése,

a

szélesebb kérG

selyemhernyodtenyésztés

ndvelése

megszerve-

érdekében,

s

altaldban a féldmtivelés és Allattenyésztés javitasdért. Szémos irdsa kéziil legkivélébb a Balitéletekrél (1833; ebben a polgdri atalakuldsra vonatkoz6 nézeteit fejtette ki), 6s a Szdzat a magyar

és szeldv

nemezetiség

kéznemese-

hallgatni kell stb.) szerzett népszertiséget. Wessex (ang. ’a nyugati szaszok’»> : angolszasz kiraly-

elétt meghalt — az utdkor réla nevezett el (+ WesselényiWesselényi

a felkel6

Nadasdyt, Frangepant a csaszari itélte, Raékdédcezi anyja: Bdthory

Wessely, Paula (1908— ): osztrak szinészné, filmszinészn6. Reinhardt tarsulataban jatszott, majd a Burgtheater tagja lett. Fdleg klasszikus alakitdsaival és filmszerepeivel (Igy végzédétt egy szerelem, Epizdd, A sziunek

majd az észak-mo.-i banyavidék fdékapitanya lett. Az 1655-1 orszaggyUlésen az udvar és az aulikus-katolikus

eskivésnek,

indult, cserbenhagyta

ket. Zrinyi Pétert, birédség fejvesztésre

Hameln,

Ferenc is, miutdn elfogta és Onod, Kallé, Szendré

tigyében

(1843), a magyar nacionalizmus egyik legjellemzébb reformkori megnyilvanulasa. Wesselényi-isszeeskiivés, 1664—71: magyar féurak szervezkedése a Habsburg abszolutizmus ellen. A vasvare béke utan Zrinyi Miklés kezdeményezésére, de lényegében esak haldla utaén sz6v6d6 ésszeeskiivés résztvev6i ( Wesselényi Ferenc nador, Lippay Gyorgy esztergomi érsek,

West

End:

—-London

Ny-i

varosrésze,

a Temple-t6l

Ny-ra. Itt vannak a kirdly és a fénemesség palotai, muzeumok, kényvtérak, kézépiiletek. Legelékelébb részei: a Mayfair (a Bond Street és a Park Lane k6zétt), a Belgravia (a hasonlé nevi térrel), a Tyburnia és a Bayswater a Hyde Park mellett, valamint — Westminster. Westermarck, Eduard Alexander (1862—1939): finn mordalfilozéfus, szociolégus és etnografus. Idealista filozofidjaban a tarsadalom fejlédésének alapjéul az erkdlesi nézetek

valtozdsat

tette

és ezt nem

tarsadalmi,

hanem

biolégiai okokkal igyekezett magyardzni. Szocioldgidja féleg a hazassag és a csalad fejlédési problémait kutatta. A maga idealista nézeteit szembedllitotta a hazassagnak és a csaladnak Morgan és Engels altal felfedezett materialista fejlédéstérvényeivel. Nagy anyagot gyljt6tt az dstarsadalom fejlddésére vonatkozéan. Western Australia ang.) : + Nyugat-Ausztralia Westfalen : — Vesztfdlia

német

neve.

West Ham [uest hem]: London D-i peremvarosa. L: 164000 (1959). Jelentés vegyipar, nagy dokkok és teherpalyaudvarok.

West Indies, The : — Brit Nyugat-India Westinghouse [westinghauz], George (1846—1914): amerikai mérnok és gyéros, a réla elnevezett l6gnyomasos fék (1867) és az Snmtk6éd6é vasuti jelzéberendezés

(1882)

feltalaléja. 1872-ben az USA-ban gyérat alapitott. Az elektrotechnika — kiilénésen a valtakozé 4ramu gépek és elektromos vasutak — terén is jelentés ujitasokat vezetett

be.

1905-ben

Olaszo.-ban,

a

Savona

Vadéban villamosmozdony-gyérat alapitott haéromfazisi mozdonyok gyartaésaéra. Westinghouse

house

Electric

Electric Corporation, korabban

& Manufacturing

Company:

melletti

a Kand6-féle a

Westing-

méasodik

legnagyobb elektromosipari monopolvallalat az USAban. A Rockefeller findnctékés csoport érdekeltségi kérébe tartozik. 1872-ben alapitotta G. Westinghouse

amerikai mérnok. Telephelye: Pittsburgh. Elsdésorban elektromos erémtiveket, generdtorokat, ujabban atomerdmiti-berendezéseket gyart. Szamos leanyvallalattal ren-

delkezik.

Aktivainak Osszege 1959-ben 1410 millié dollar,

munkavillalaldinak szama 114 000 volt. Westminster [westminsto], City of

Westminster:

London

Buckingham-

keriilete

a

—+» West

Endben,

a

palotadval,a~ katedralissal (a 19. sz.-bdl), melynek érseke a nagy-britanniair. k. egyhaz feje, valamint az anglikan Westminster Abbeyvel. . Westminster Abbey [wesztminszte ebi]: gdét stilusa anglikan székesegyhaz Londonban. A 7. sz.-ban alapitottaék, a dan betérések utén a 10—11. sz.-ban ujjaépitették. 1245-ben kezdédétt az uj gdtikus épiiletrész emelése.

Kereszt

alaprajzi

bazilika, kérbefuté

kérussal,

kadpolnékkal. Nagy részét 1258-ban befejezték, de a hosszanti hajék épitése a 16. sz. elejéig tartott. 1503—19

k6z6tt a kérustél K-re VII. Henrik kaépolndja épiilt a jellegzetes emelték

perpendikuldris stilusban. 1722—40 k6ézétt a tornyokat. A kereszthajé D-rél nyolcoldala szentéllyel zarul. — Az angol kiraélyok korondzé- és temetkezéhelye ; Nagy-Britannia nagyjainak panteonja.

westminsteri statutum, 1931. dec. : a megrendilt angol gyarmatbirodalmat atszervezé szerzddés, amely a Brit Birodalom

helyén

(Commonwealth).

létrehozta

Elismerte

a

a

Brit

Nemzetkdzdsséget

dominiumok

Anglidval

val6 egyenjogusagat és szabdlyozta egymaéshoz vald viszonyukat. Kiegészitéje a birodalmi preferencidlis vamrendszert bevezet6 — ottawai egyezmény. Weston-elem : — normdlelem West Point (ang. ’nyugati pont’> : az USA hadseregének tisztképz6 intézete New

York allamban, a Hudson-f.

Ny-i partjan, Peekskill és Newburgh kéz6tt. Hivatalos neve: U.S. Military Academy. Eredetileg erddnek épiilt 1778-ban, az amerikai fiiggetlenségi habort idején. 1795-ben

Whipple

736

Westmintser

katonai

iskolava

alakitotték ; az

akadémia

(— Sedszorszdg). Ebbdl az agbdl szér-

szisz hercegségre mazott

a Szdsz-Koburg-Gotha

és a Szdsze-Koburg-Kohary

csalédd, amelynek tagjai a 19. sz.-ban Nagy- Britannia, Portugélia, Belgium és Bulgaria trénjara jutottak. Albert

dgdnak lesz4rmazottja:

I. Frigyes Agost 1806-ban fel-

vette a szdsz kirdlyi cimet, amelyrél 1918-ban III. Frigyes Agost mondott le.

Wetzlar: varos az NSZK-ban Hessen tart.-ban, a Lahn-f. mellett. L : 33 500 (1960). Kohaszat, optikai ipar (Leica-mtivek). Hires mtiemlékek a roman és a korai got stilusi dém. Weydemeyer, Joseph (?1818—66): a német és az személyisége ; kimagasl6 amerikai munkaésmozgalom eredetileg tiizértiszt. Briisszelben ismerkedett meg Marwszal és Engelsszel, halalaig hi barétjuk és kovetdojuik

maradt. Aktiv tagja volt a Kommunisidk Szdvetségének, részt vett az 1848—49-i német forradalomban, majd ennek bukdsa utén az USA-ba emigrdlt, ahol jelentés szerepet jatszott a marxizmus eszméinek terjesztésében. Az amerikai polgdrhdboriban (1861—65) az északiak oldalan harcolt. Weyden, Rogier van der (kb. 1400—64) : németalfoldi festé, a 15. sz. egyik legnagyobb németalféldi mestere. Mivészete a Van Hyck testvérek gétikus hagyomanyaibol indult ki. Korai mtive, a Keresztrél val6é levétel (Escorial) reliefszertien kiteritett, dramai hatasu kompozicid. Olt4rképei (mirafloresi Maria-oltar, Szt. Janos-oltar stb.),

portréi a késdgétikus realizmus jelentdés alkotdésai. Weygand [veg4], Maxime (1867— ) : francia tabornok.

1914-t6]

23-ig Foch marsall térzskari féndke,

1920-

ban a lengyel hadsereg tandcsadéjaként a szovjetellenes tamadas tényleges irdényitédja. 1940. m4j.-ban a francia hadsereg féparancsnokévé nevezték ki, Parizst hare nélkiil 4tadta a németeknek (jun. 14.) és kapitulalt eléttik. 1940-ben a Pétain-kormdny honvédelmi minisztere, 1941 —42-ben Algéria fékorményzdja volt. Az Afrikaban Allomasozé francia haderdédk ujjaészervezése érdekében hozott intézkedései miatt 1942-ben a németek letartdéztattak és 45-ig internélé taborban tartottaék.

1802-ben kezdte meg mtkédését. Westsik Vilmos (1883— ) : mezégazdaész, a névénytermesztés mtiveléje, az MTA levelezé tagja, Kossuthdijas. Munkassaga nagy jelentéségti a homoktalajoknak vetésforgédk Utjan torténd javitdsdban. (Az alfdidi futdohomok talajok okszerti mezégazdasdga, 1927; Okszer& névénytermelés, 1928 ; Laza homoktalajok okszeri miivelése, 1951 ; Homokz vetésforgékkal végzett kisérletek eredményei, 1951.) West Virginia : — Nyugat- Virginia Weszelszky Gyula (1872—1940): kémikus, egyetemi tandr. Féleg szervetlen kémiai és a radioaktivitassal kapesolatos kutatésai jelentések. Nagy érdemeket szerzett a gydgyszerészképzés teriiletén is. Weszely Odén (1867—1935): pedagdégus, egyetemi tanér. A tanitdk tovabbképzésére megszervezte és vezette a Févarosi Pedagdégiai Szeminariumot (1911—18 kéz6tt). Megalapitdja volt a Népmiivelés (1906), szerkesztéje a Magyar Pedagogia (1907—12) oc. folydiratnak. Eklektikus iranyt pedagégidja a hagyomanyos nevelési rendszert prdbalta egybehangolni a reformpedagégia

kapesolas, amelyben egy aramforrés négy éaramk6ri elemet (pl. ellendllasokat) taplal. Az ellenélla4sok megfelelé értéke mellett a hidkapcsolas két pontja kézott fesziltségegyenléség All be. Lényegtelen médositassal a kapacitds és az 6nindukcié mérésére is hasznalhaté (— vdltakozé

mérsékelt iranydval. Fébb munkéi:

éramu méréhidak).

A modern pedagdgia

utjain. 1917; Bevezetés a neveléstudomdnyba. 1932; A korszerti nevelés alapelwei. 1935. Weszprémi Istvan (1723—99): polihisztor, szdmos orvosi és irodalomtérténeti mii szerzéje. A magyar orvostudomaény tdrténetét dsszefoglalé életrajzgytijteménye (Succincta medicorum Hungariae et Transsylvaniae biographia, 1774—84) jelentés forrasmu. Wettin : német (szd4sz) uralkodécsalad. Az eredetileg svab szArmazaésut csalad a 10. sz.-ban szerzett grdéfsagot, nevuket a 1]. sz.-ban birtokukba keriilt Wettin vara utén nyerték. A 12. sz.-ban kialakitott4ék a meisseni brerdfségot, 1423-ban megszerezték a szdsz valasztdfejedelemséget. 1485-ben a csalad két agra valt, Hrnest kapta a szdsz valasztdfejedelemséget és Tiiringia nagy részét, Albert a meisseni érgréfsdgot és E-Tiiringiat. 1547ben a valasztéfejedelmi méltésag Albert agaéra szallt.

Ernest

4gdnak

birtoka

szétdarabolédott

szimos

apré

Wheatley

[witli], Phillis (kb. 1753—kb.

94): amerikai

k6lténé, az USA elsé néger iréndje. 1761-ben rabszolgaként hurcoltdk be Afrik&bdl. Gazdaja tanittatta. 1773-ban felszabadult. Elsé versei a fiiggetlenségi hdboru idején jelentek meg. Bejérta Anglidt, és ott jelent meg egyik kétete. Verseiben a nemzeti fiiggetlenség és szabadsag cszméjének lelkes szdészdldja. Wheatstone [witszten], Sir Charles (1802—75): angol fizikus, az elektrotechnika Uttdréje. Legismertebb talalmanya a ttivel muik6d6é gyorstaviréd (1823 és 1837) és az elektromos ellendll4s mérésére szolgal6 Wheatstone-hid

(1843).

Wheatstone-hid : villamos ellenallas mérésére szolgalé

pontosabb,

mint

A ~dal valé mérés mindig lényegesen

mas

eljéras

alkalmazasa.

whig (skét whiggamor ’marhahajesér’>: az angol Inberélis Part elédének és tagjainak (whig, whigs) elnevezése.

Eredetileg

a skét presbiteridnusok

guinyneve

volt,

majd kiterjedt azokra az angol ellenzékiekre is, akik a torykkal szemben ellenezték a katolikus Jakab yorki herceg (késébb II. Jakab) tronutdédlasi joganak elismerését. Az 1688-i un. dicsdséges forradalom utan csoportjuk uralomra jutott, s a 17. sz. elején mint a kereskeddé nemesek, a pénzemberek és a varosi polgarok partja szervezodétt meg. Az idék folyaman egyreinkabb a varosi ipari tékések érdekvédelmi szervévé valt. Az 1830-as években mint a liberaélis reformokért inditott hare vezetdje, felvette a —Liberdlis Part nevet. Whipple [wipl], Hoyt George (1878— ): amerikai

patolégus. A vérszegénység esetén alkalmazhaté majterapia felfedezéséért 1934-ben orvosi Nobel-dijat kapott.

whisky

737

Wieland

és 4rpamalata erjesztésével eldallitott, lepérolt és finom, jellegzetes fistés zamatu angol pdlinka. Belsé oldalukon

egész szamu tébbszérései, ill. tértrészei képezték az Atmérésorozat és a vele ésszefiiggd menetemelkedés alapjaét. A méterrendszer nemzetkézi hasznélata kévet-

elszenesitett hordékban

keztében

whisky

részben

[wiszki]:

ské6t eredett, rozs-, biza-, kukorica-

taroljék, aromaja részben ettél,

a nyersanyagtol

szarmazik.

Whistler [wisztlo], James Mac Neill (1834—1903): ir szérmazési amerikai festé. Elete nagy részét Parizsban és Londonban téltétte. Parizsban Veldzquez és a japan

miivészet hatasara vilagos szinharméniaju, impresszionisztikus jellegi képeket festett. Legismertebb képei: A fehérruhés lény, melyet egy idében 4llitott ki Manet Reggeli a szabadban c. képével; Anyja arcképe, Th. Duret portréja stb. A litografidnak és a rézkarcnak is kivaélé mestere.

White

[wajt], Walter Francis (1893—1955):

amerikai

néger ird. Regényeiben és publicisztikéjaban a faji megkilonbéztetés ellen, a négerek egyenjogusitasaért kiizdétt. Erdekes dnéletrajzi regénye. Whitechapel [wajtcsepl] : London EK-i vdrosrésze az East Endben; szegényes munkaslakonegyed. Whitehead [uajthed], Alfred North (1861—1947) : angol filozéfus és matematikus; B. Russell-lel egyiitt a modern + matematikai logika kidolgozdéja. Filozdéfiaja az empirizmus és a szubjektiv idealizmus eklektikus parositasabdl indult ki, ugyanakkor a matematikai logika egzaktsaga, tudomanyos latszata m6gé rejtézve ,,metafizikaellenességét”” hangoztatta. Elete késébbi szakaszéban — az USA-ba valdé atkéltézése utén — a platdni idealizmushoz kézeledett. Matematikai logikai dolgozatait a logikai szimbolizmusra valé térekvés hatotta At. Whitehead, Robert (1823—1905): angol feltalal6é és gyaéros. Fiuméban telepedett le, megismerte a magyar Luppis Janos 1864-i talalmanyat s azt tovabb fejlesztve 1866-ban megszerkesztette és szabadalmaztatta az elsd, rola elnevezett 35 em a4tmérdju torpedot, melyet 1876-ban a. korményhajtémiivoén alkalmazott szervomotorral tokéletesitett. Whitehorse [wajthdész]: v4aros Kanaddban, a Yukon-f. mellett.

Yukon

territérium

székh.-e.

L:

2600

(1960).

Az alaszkai Skagwayjel vast kéti éssze. A nagy alaszkai autdut dllomasa. Whitman [witmon], Walt (1819—92): kivalé amerikai k6lté. Egyszertii farmer fiaként kevés iskolat végzett. Korén kapesolatba keriilt az Ujsagirassal, egy ideig tanitédskodott. Mint a Demokrata Part tevékeny tagja cikkek sordval harcolt a rabszolgas4g embertelensége ellen. Szemléletében egyre demokratikusabba és radikaélisabb& valt, szembekeriilt pArtjaval, Allaésai sorozatos elvesztése és a nyomor sem 4llitottak meg harcdban. Fejlédésében fontos allomas volt a polg4rhabort, amely kézeli kapcesolatba hozta a tomegekkel. 1855-ben jelent meg Piszélak c. kétetének elsé kiaddsa. Elészava egy Uj kéltészet célkittizéseinek nagy jelentéségi megfogalmazasa. E kiadésrél kiaddsra béviild és alakulé kétet végiil egész kéltéi munkasségat feldleli. Szénoki elemekkel atsz6tt, gondolatritmussal tagolt rimtelen szabad versei az egyszerti emberek szeretetét, az ujat teremtdé technika diadalat, a minden emberi lény abszolut egyenléségét éneklik. A kibontakozé amerikai kapitalizmus ellentmonddsainak

felismerése

és kiméletlen

birdlata,

a szerelem

témajanak merészen észinte, sokszor nyers megszdlaltatdsa miatt sok tamadas érte. Tarsadalombirdlatanak és esztétikai elveinek prézai megfogalmazaésat adta tanul-

manyaiban Whittier

[witio], John Greenleaf (1807—92):

amerikai

k6lté, ujsagiréd. Quaker farmercsaladbél szdrmazott. Cikkeiben és lfréjaban egyaradnt a rabszolgdék felszabaditasanak szenvedélyes harcosa volt. Népszertek voltak az amerikai paraszti életet Sbrazolé balladai. gépészmérnok,

[uitwosz], feltalalé.

Sir Joseph

(1803—87):

Szerkesztett

angol

vaslemezsajtdét,

automatikus gyalugépet, szdgecselét, utcaseprdé gépet; muszaki iskolatis alapitott. Nevéhez ftiizédik a csavarmenet elsé norméjaénak kidolgozésa és standardizaélasa. A ~-csavarsorozatban a coll (hiivelyk, 1” = 25,4 mm)

47 Uj Magyar

Lexikon VI.

coll

rendszerti

~-csavarsorozat

elavult,

és

(metrikus menet) vezették a ~-menetek hasznaélatat —

a csédmenet

1952.

kivételével



dec.

31-t6l

tilalmazza,

kivéve a korébban gyartott v. importaélt szerkezeteken levé ~-csavarok pdtlasat. WHO, World Health Organization [uald helsz é6genajzésn]: > Hgészségiigyi Vildgszervezet Wichita [uicsita]: varos az USA-ban (Kansas 4llam), L: 343000 (1960). Olajfinomité, malom- és husipar, gépgyartas. Wichmann, Yrj6 (1868—1932): finn nyelvész, egyetemi tanar. Igen gazdag nyelvi, népkéltészeti és néprajzi anyagot gyujtott az udmurtoknél (votj4kok), a komiknal (ziirjének) és a marikndl (cseremiszek). Cs4ngé nyelvjarasi gytjteményét haléla utén Cstry Balint és A.

Kannisto adta ki. Igen jelentések a finnugor hangtérténetre, a mari, a permi nyelvekre, a cs4ngé nyelvjaérdsokra vonatkozé kutatadsai. Wicksell, Johann Gustav Knut (1851—1926): svéd polgéri kézgazdasz, egyetemi tandér, a hatdrhaszoniskola jelentés képviseléje. Féleg a pénz- és az elosztdsi elmélettel foglalkozott. Kisérletet tett E. Béhm-Bawerk

kamatelméletének toérténd

a matematikai

médszer

segitségével

tovabbfejlesztésére.

Widal, Fernand Georges Isidor (1862—1929): francia orvos, aki a M. von Gruber (1853—1927) német higiénikus és H. E. Durham (1866—1945) angol bakteriolégus Altal felfedezett agglutinacids mddszert elészér hasznalta fel a hastifusz szerolégiai kimutatasdra. Jelentések a vérés vértestek torékenységére és a vizenyé kéroktandra vonatkozé kutataésai is. widia : a forgacsoldsra hasznalt szerszdmactlok egyik faja (— kemény-

fémek). Widmark-modszer:

a vér alkoholtartalménak

meg-

hatérozdsara szolg4l6 mikrodesztillaciés eljarés, melyet E. M. Widmark (1889— ) lundi vegyésztanér dolgozott ki 1919—21l-ben. Nagy pontosséga miatt vildgszerte elterjedt. Igen csekély véralkohol-mennyiségek meghatérozdséra is alkalmas. (+ még véralkohol-vizsgdlat) Widukind : 1. (8.sz.) asz4szok hercege 782-t61. Eveken at védte a szdszok fiiggetlenségét I. (Nagy) Karoly héditasai ellen. 785-ben déntdé vereséget szenvedett. Miutén felvette a kereszténységet, I. Karoly nagy birtokokkal

jutalmazta. — 2. ~ (10. sz.) német benedekrendi apét. Kronikéja a magyarok kalandozaésainak (924, 933 és 955) értékes forrasa. Wiechert, Ernst (1887—1950) : haladé szellemti német iréd.

Romantikus,

sét

sokszor

misztikus

vondsokat

is

mutatéd regényei, elbeszélései és meséi pesszimista szinekkel festették a porosz tarsadalom életét. Antifasiszta nézetei, beszédei és irdsai miatt

1938-ban

koncentraciés

taborba kerilt. Ott szerzett tapasztalatairéd] megr4zé leleplezé6 konyvet irt. Utolséd mitivei vilégtdél elfordult, toéprengé magatartast tiikroéznek. Wiedemann, Ferdinand Johann (1805—87): észt nyelvész. Tébb finnugor nyelv szdtaérat és nyelvtandt allitotta dssze.

Wiedemann—Franz-térvény (1826—99)

(Demokratikus tdévlatok).

Whitworth

a

helyette a métermenetet be. A magyar szabvény

és R. Franz

Meteorolégiai Vilagszervezet

rukat viselt Hollandia versenytaérsaival. 1672-ben monar-

Wodan: —- Wotan Wolf, Friedrich August (1759—1824): német klaszszikus-filol6gus ; Prolegomena ad Homerum c. hires kényvével (1795) a homéroszi kérdés koriil fell4ngolt vita elinditdja. Wolf, Friedrich (1888—1953) : német irdé, orvos ; Nemzeti dijas, a Német Mtivészeti Akadémia tagja. Palydja kezdetén expresszionista tarsadalomkritikai dramakat irt

chista ellenfelei ellene uszitotték a kézhangulatot. mondasa utan, 1672. aug. 20-4n meggyilkoltak.

(Cidnkdéli,

1929;

a fasizmus

eld] az SZU-ba

Wittelsbach : német uralkoddcsaléd.

Liutpold

Le-

(Luit-

pold) érgréftél szarmazott, aki 907-ben a magyarok ellen

A cattardi

matrézok,

1930).

1933-ban

emigralt, részt vett a Nagy

Honvédé Habortban. Antifasiszta dramaja a Mamlock professzor (1934-ben és 1938-ban megfilmesitették). Tér-

Wolf

743

téneti dramaja a Thomas Miinzer (1953). Forgatékényvébél késziilt az Istenek tandcsa c. film (1950). Wolf, Hugo (1860—1908): osztraék dalkélté. Salzburgban és Bécsben élt. A német dal egyik legnagyobb mestere, az irodalmar-zenész megtestesitédje. Elébb Schubert és Schumann stilusdt folytatta, majd Wagner iranydéhoz csatlakozott.

Geibel,

Hichendorff,

Dalokat (Mérike, Goethe,

G. Keller,

Scheffer,

stb. verseire), kantatékat, operat miiveket

(Olasz szerendd)

Heyse,

Michelangelo

(Corregidor),

zenekari

irt.

Wolfe [vulf], Thomas Clayton (1900—38): amerikai iréd. Részben 6néletrajzi jellegi regénysorozataban a két vilaghébort k6z6tti amerikai tarsadalomrél és az eszményt, célt keresé fiatals4grél rajzolt atfogé és redlis képet.

Wolff, Christian

(1679—1754):

német

idealista filo-

zofus. Leibniz tanitdsainak ellapositéja. A német filozofiai nyelv megalapozdja. Wolff, Wilhelm (1809—64): német munkA4sforradalmar, ujsagiré. 1834-t61 38-ig ifjusdgi szervezetekben kifejtett forradalmi ténykedése miatt bérténben tartottak. 1848-ban tagja lett a Kommunistdk Szévetsége vezetéségének, 1848—49-ben részt vett a Newe Rheinische Zeitung szerkesztésében. A forradalom bukdésa utdn Svajcba, majd Nagy-Britannidba emigrélt. Szoros barat-

sag fizte Marzhoz és Hngelshez. Wolf-féle szamok : —-napfoltok Wolf-Ferrari, Ermanno (1876—1948): olasz zeneszerz6, a régi olasz vigopera hagyoményainak modern folytatéja. Operdkat (A kivdncsi asszonyok, A négy hdzsadrtos, Susanne titka stb.), zenekari mtiveket, kamara-

zenét stb. is irt. wolfram, volfrdm, W: fehéren csillogé, kemény nehézfém. Olvaddspontja magas (3380 C°), forrdéspontja 6000 C° felett

van.

Kémiai

hatésoknak

eléggé

ellenallé,

na-

gyobb hémérsékleten ~oxidd&é (WO,) ég el. Savak hatésdénak jél ellendll, ligok azonban megtémadjak. Legfontosabb dsvaényai a wolframit (MnFe)WO, és a scheelit (CaWO,). Eldallitésdra az ércet dusités utdn szédaval (Na,CO,) feltarjaxk, és igy vizben oldhaté natriumwolframatot (NaWO,) Allitanak elé. Az oldatbdl savval a-~savat (H,WO,) kicsapjak és hevitéssel ~oxiddé (WO,) alakitj4k at. Az oxidot azutén hidrogéngdzaramban izzitj4k a fém eldallitasdéra. A vaékuumtechnikdban nagy teljesitményti addédcsévek katédjainak, kisebb elektronesévek

ftitdészdlainak,

izzdlampék

izzdészdlainak,

réntgencsévek antikatédjainak stb. készitésére hasznéljak. Az acél legfontosabb G6tvézéanyaga. Erre a célra ferrowolfram 6tvézet alakjaban hasznaljak. Karbidjabél készul a widia. Jelenleg a legfébb wolframérctermeldé a Kinai Népk6ztarsasag, de jelentés mennyiségi ércet termelnek az USA, Dél-Korea és Portugalia, a szocialista

orszagok

kéziil az SZU

wolframit

és a Koreai

(MnFe)WO,:

gyémantfényu,

zsirfényt,

sététbarna-fekete

Népkéztarsasaég

is.

a hasaddsi

lapon

szinti, monoklin

rend-

szerii Asvany. Kristdélyai zé6m6k prizmas_ termettiek. Ferberit (FeWO,) és hiibnertt (MnWO,) elegyébél All. Pegmatitos-pneumatolitos dénkételepek jellegzetes 4svanya. A legfontosabb wolframére 60% W-tartalommal (Kina, Erchegység, Indonézia). wolframlampa: a wolframszdlas izzélampa egyik elnevezése. Wolfram von Eschenbach (kb. 1170—kb. 1220): kézépfelnémet k6lt6é, a kézépkori német lovagi kéltészet (+ Minnesang) kivalé képviseléje. Gondolati gazdagséga, tudatos mitivészi szerkesztésmddja, humorral fiszerezett,

élettel

teli

Abrdzolasa

és

témé6r

stilusa

Dante mellett a kézépkor legjelentésebb epikus kéltdéjévé emeli. A lovagi szemlélet és a vallasos érzésvilag désszehangoldsdra t6rekedett. Fé mtive az > Artus mondakérhéz kapesolédé Parzival. Forrasa elsésorban a francia Chrétien de Troyes Perceval c. mtive, de Parzival kildetése ndla mélyebb értelmet nyert, a > grélt szimbédlummaé emelte. {rt néhany minnedalt is.

Wolf—Rayet-esillagok : az eddig ismert legmagasabb hémeérséklett csillagok. Szinképiikben felttinédek a fényes

Woomera

és széles

héliumvonalak.

Féleg

gdzkédékkel

tarsulva

talalhaték, ahol a kérnyezé gazfelhéket vilagitasra gerjesztik. Wolgemut, Michel (1434—1519): német festé. Németalféldi hatésra realisztikus sz4rnyasoltérokat (zwickaui oltér

1476—79,

a schwabachi

féoltaér

1505—08

stb.) s

arcképeket (Hans Tucher) készitett. H. Pleydenwurffal k6zés mtive a Schedel-krénika szamara készitett 650 fametszet. Tanitvanyai k6zé tartozott Direr is. Wolin : sziget a Balti-tenger DNy-i partvidékén, Lengyelo. szczecini vajdaségéban. 251 km?; 47 km hosszu, 18 km széles. L: kb. 18 000. A Ny-on szomszédos Uznamszigettel egyiitt az Odera-torkolat szczecini éblét kiléniti el a tengertél. Ny-on a Swina, K-en a Dziwna — az Odera két torkolati 4ga — hatdrolja. Partja tagolt, dtinéi magasak (102 m). Allattenyésztés, haldszat. Legnagyobb telepiilése ~. Az E-i parton Miedzyzdroje tengeri fiirdd.

Wolker, Jiti (1900—24): cseh szocialista k6lt6, a cseh proletérkéltészet egyik megteremtdje és elméleti megalapozéja. Mint fdiskolai hallgaté részt vett a baloldali értelmiségi, majd a munkdésmozgalomban. Jézsef Attila forditott verseibdél. Wollongong [vulangang]: kikétév. Ausztraéliéban, Uj-Dél-Wales Tasman-tengeri, Illawarra nevi partvidékén, Sydneyté61 80 km-re DNy-ra. L: 100 000, peremvdrosaival 125000 (1959). Vasére- és készénbanydszat. Tejipar. Kikétéje Port Kembla, a fdldrész legnagyobb acélmtvével. Wolsey [vulzi], Thomas (1475—1530): angol 4llam-

férfi, VII. Henrik udvari képlanja. 1506-ban kovetként jart Miksa csdszérn4l. 1514-t61 yorki érsek, 1515-tdél biboros. VIII. Henrik kancelldérjaként (1515—29) Anglia bel- és kiilpolitikAéjanak korlaétlan hatalmu intézdje. Tehetséges

politikus volt, akit azonban

gyakran

egyéni

érdekei iranyitottak. 1529-ben kegyvesztett lett ; szémtizték. Felségsértéssel vadolva Londonba vitték; utkézben meghalt. Wolverhampton [vulvohemton]: ipari varos NagyBritannidéban, a kézép-angliai Staffordshire gréfs4gban

(Midlands), Birminghamté] 20 km-re ENy-ra. L: 150 000

(1961). A Black Country iparvidék kézpontja. Miszaki egyetem. Szén- és vasércbanydszat. Az angol acélipar egyik fé helye. Nehézipar, gépkocsi- és repilégépgyartas, miiselyem-, gumiabrones-, késgyartds, vegyipar. — Szent Péter-temploma 994-bél valé: II. Edgar névére, Wulfruna emeltette. A temetében a Dane’s Cross faragott oszlop 12. sz.-beli normann emlék. — Vonszan koreai varos névvaltozata. Wonsan:

Woog, Edgar (1898—

): asvdjci és a nemzetkézi

munkésmozgalom harcosa. 1917-ben kapcsolédott be a szocialista mozgalomba. 1919-ben a kommunistakhoz csatlakozott és részt vett Mexiké Kommunista Partjanak alapitasdban. 1924-ben a III. Internacionalé Végrehajté Bizottséganak tagja lett, 1927-t61 35-ig az Internacionalé apparatusdban dolgozott. 1935-ben hazatért, 1944-ben Munkaspart létrehozdsdban, jelentés szerepe volt a Svdjei amely a kommunista pArtot és a baloldali szocialistakat egyesitette. 1946-t61 49-ig a Kézponti Bizottsag alelnoke,

Woolf

1949

dta

fétitkara.

[vulf], Virginia

(1882—1941):

angol

f

irénd.

Thackeray unokaja. Az idé és tér korlétait atszakito, a hagyomanyos forma és a valdszintiség kereteib6l is kitord, kisérletezé, impresszionista regényeivel Proust és Joyce Utjat kéveti. Mtiveiben a valdésag hései tudataban, benyomasaiban jelenik meg. Orlando c. regényének (1928) hdse 300 évet jar be, alakjat és nemét tébbszér valtva, de elézé énjei tudatat végig megérizve. Magyarul

ue megjelentek még Flush és Evek c. regényel. Woolwich [vuluics]: Londonnak a Temze D-i partjan L: 150 000 (1961). Tiizérségi kézpont 3 fekvé K-ikeriilete. tiizérségi iskola (Royal Military raktdrak, arak, fegyvergy Academy, Artillery College). ee

Woomera [vumera]: kisvaros D-Ausztraélia sivatagjaban, Adelaide-tél 430 km-re ENy-ra. L: 5000 (1960).

Wroclaw

744

Worcester

Mellette brit rakétakilévéhely és nukledris fegyverek kisérleti telepe létesiilt. Worcester [vuszto]: 1. ipari véros Nagy-Britannia angliai orszagrészében, a Severn-f. bal partjan, Birminghamtél 40 km-re DNy-ra. Worcestershire grdéfsdg (1812 km?, L: 569000, 196l-ben) székh.-e. L: 65 900 (1961). K6ézépkori dévaroséban gét stilusi katedrdlis (eredetileg 680-ban épiilt) All, benne normann sirbolt (11. sz.). Porcelangyara (Royal Porcelain Work) nevezetes. Konzervgyar. Gépipar, kesztytikészités. Kézelében van Droitwich Spa gyégyfiirdé. — 2. ipari v4ros az USA Massachusetts 4llamaban, a Blackstone River jobb partjan, Bostontél 58 km-re Ny-ra. L: 186600, peremvarosaival 316 200 (1960). Egyeteme a Clark University (1887). Amerikai ujs4gok mizeuma. Textilgépgyartas,

szaporitasdval

vasipar,

német mivészettorténész. Jakob Burckhardt tanitvanya volt. Baselben, majd Berlinben, Miinchenben és Ziirichben volt egyetemi tanar. Szellemtorténész. A mtivészet lényegének megismeréséhez a formai analizis médszerét

cipd-

Wordsworth

és hangszerkészités.

[wédzudsz], William (1770—1850) : kivalé

angol kélt6, a > Tavi iskola tagja, az eurdpai romantikus kéltészet egyik eléfutaéra. Pdlydja kezdetén Franciao.ban megismerkedett a forradalmi eszmékkel. A napdleoni haéboruik alatt radikaélis politikai nézeteitél konzervativabb szemlélet felé fordult, de mtivészi programja mindvégig demokratikus maradt. Az egyszerii emberek mindennapi életének koltészetét hirdette és az egyszerti kéznyelvet emelte kélt6i rangra. Erre vonatkozé gondolatait

az angol kéltészetben uj korszakot nyité, Coleridge-dzsel egyiutt irt Liraz balladék elétanulmanyaban fejtette ki. E ballad&ékban nagy részben a népkoltészet formait és stilusat hasznaélja. Emelkedettebb hanguak a természet

szépségeit dieséré és hazafias gondolatait kifejté szonettjei és dddi. Onéletrajzi jellegti, kéltéi fejlédésének rajzAt adja Hldjéték c. hosszabb blank verse-ben irt mive. Worms: varos az NSZK Rajnavidék-Pfalz tartomanyaban, a Rajna bal partjan. L: 60 200 (1960). A felsé-rajnai Wonnegau szdlévidékén épiilt. Az egyik legrégibb német varos. Szamos mtiemléke van: a roman stilusi dém (1181), muzeum az egykori Andras-templom-

ban, a varosfal maradvanyai. Niebelung- és Lutheremlékmti. Gépgyartas, fémfeldolgozas, gyapjuszévés, bér- és vegyipar, papirgyartas, dohany- és élelmiszeripar (cukorgyartas, pezsgdékészités). Vidéke borardél hires (Liebfrauenmilch). Vasuti gécpont, rajnai kik6été.

Worms, René (1867—1926):

francia polgdri szociolé-

gus; az emberi tarsadalom egyoldalu bioldégiai szemléletének képviseldje. Az elsé6 nemzetk6zi szocioldgiai folyé-

irat, a Nemzetk6zi Szocioldgiai Szemle szerkesztéje volt. wormsi konkordatum, 1122: V. Henrik német-rémai esdszar és II. Caliatus papa megegyezése az invesztitura

kérdésében. A ~ kiilénvalasztotta a fopapok egyhazi és vilagi beiktatés4t; kimondta, hogy a piispék6t mint egyhazi méltésagot a papa kildéttje, mint htibérest, a pusp6ki birtokok urat a csd4szar képviseléje iktatja be.

Ez a kompromisszumos eljéras csak &tmeneti megnyugvast teremtett az > invesztitura-harcban. Worthington [wodingten], Henry Rossiter (1817—80) : amerikai mérn6k ; a szivattyuk fejlesztése terén végzett jelentés munkaét. Legfontosabb talalmanya a gézszivattyu (1840) és a kettésszivattyu

(1857).

Wosinszky Mor (1854—1907) : régész. 1895-ben megalapitotta a szekszardi muzeumot. Fébb mtivei: Leletek a lengyeli dskori teleprél (1886—90), Tolna varmegye térténete az Oskortol a honfoglalasig (1896), Az dskor mészszerint

mint

fdisten, a holtak seregének vezére, a kultura, a hazassdg

és a varazslé eljdrdsok védészelleme. Az f-i germénoknal Odinnak

A

nevezték. ,

Woynarovich Elek (1915— ): zoolégus, hidrobioldgus, egyetemi tanar, a mezdogazdaségi tudomanyok doktora. Az édesvizek produkcidés bioldgiai kérdéseivel, halaszatbiolégidval, kiil6nédsen a halak mesterséges

foglalkozik.

vizen

halészat,

(Pontytenyésztés

ktviili halikra-keltetés

Halgazddlkodés,

1961



halgazdasdg,

Rékos

1962

Z.-nal



rizsfoldén,

technikéja,

1952 ;

kézésen;

Ribidnszky

Hal,

M.-sal

k6z6ésen.) Wéhler, Friedrich (1800—82): német kémikus, az MTA kils6é tagja. Elészér sikeriilt szervetlen anyagbol

szerves vegyiletet eldaéllitania (1824). Ezzel Gj korszakot nyitott meg a szerves kémia fejlédésében, és jelentdésen hozzajarult az czomeria fogalmanak tisztazasahoz. Jelentések a benzoilgyékkel kapcsolatos (J. Liebiggel kézésen végzett) kutatésai, valamint az aluminium eldallitasara kidolgozott eljarasa, amelyet H. E. Sainte-Claire Deville fejlesztett tovabb. Woalfflin, Heinrich (1864—1945): svajei sziiletést

probalta

alkalmazni.

Worthi-t6,

Worther See (ném.),

az ausztriai medencében, hosszu,

1,6

Vrbsko jezero parliturdjanak O6sszevont atirata zongorara (két v. négy kézre). zoolégia : —dllattan zootechnika : a gazdasdgi Allatok tenyésztésével, tar-

ill. vétel4r-eléleg elnevezése. zéldike (Chloris chloris chloris): az énekesmadarak (Passeriformes) rendjének pintyfélék (Fringillidae) csaladjaba tartozé, veréb nagysagu, sargasz6ld szint madar. hh- és Kézép-Eurdédpaban honos, Mo.-on is elterjedt. Lige-

tasaval,

tekben,

szaporitasaval,

felnevelésével,

takarmanyoza-

saval és hasznositasaval kapcsolatos tevékenységek, ill. ismeretek dsszessége. (+ még allatlenyésztés) Zorkéezy Béla (1898— ): gépészmérnék, egyetemi tanar, a mtszaki tudomanyok kandidaétusa, Kossuth-dijas. Hegesztéstechnikai és hékezelési tudomanyos modszerek kidolgozasaval foglalkozik. Zorn [szorn}], Anders Leonard (1860—1920): a legismertebb svéd festék egyike. Hosszu ideig élt Parizsban. Alakos kompoziciékat, portrékat, tajképeket és aktokat festett széles ecsetkezeléssel, élénk szinekkel. Anya és gyermeke c. képe a Szépmiivészeti Muzeumban van. Zoro: — Schenstrim Zoroaszter-vallas, zoroasztrizmus : K6ézép-Azsia (Azerbajdzsan, Iran) ékori népeinek az i.e. 1. évezredben kelet-

kezett thustra

vallasa, melyet a hagyomany szerint — Zara(Zoroaszter) alapitott. Tanitasai szerint a vilag két, egymassal kitizdé részre bomlik: a fény vilaga a legfébb és egyetlen isten, Ormuzd (Ahura Mazda)

szellemei, az amsaszpandok vezetésével kiizd a sdtétség vilaga, a gonosz lélek, Ahriman és szellemei, a daivak ellen. Szertartdsaiban

a tizimadas

erés hatasa észlelhetd,

jellegzetes temetkezési médja a holttestnek a > Hallgatas tornyaiban valéd felfalatasa madarak Altal. A vilag végérdél, a sziz altal szilt megvaltérél szd6lé6 tanai nagy hatast gyakoroltak a zsidé vallasra és a kereszténységre. Szent konyve az — Aveszia. A Szasszaniddk birodalmanak bukasa, az arab hoditaés utan a~

attértek

a

mohamedan

k6vetdi kevés kivétellel

vallasra;

kisszamu

kévetdi,

akiket pdrsziknak neveznek, a 8. sz.-ban Indiaba vandoroltak, s most Bombayban éinek (kb. 150 000). Parsziknak szokaés nevezni a~ Irénban 616, megmaradt kévetdéit, a tkp.-i gebreket is (kb. 10 000 lélek). A parszizmus (melyben egy reformista és egy ortodox iranyzat kiilénb6ztethet6 meg) a~ dualisztikus hittételeit az egyistenhit iranydban fejlesztette tovabb. Zotmund, Buvdr Kund; I. Wndre harcosa. Krénikékban fennmaradt hagyomany szerint III. Henrik esdszar 1052-ben Pozsony ellen intézett tamadasakor meglékelte az ellenséges hajékat és ezzel elésegitette a magyarok gydzelmét. zoldar : a kés6 tavaszi és nyari drvizek népszeri neve. ZLiid=fok, Cabo Verde [kavu vérde] port.>: Afrika legnyugatibb pontja Dakar kézelében, a Szenegal és Gambia

torkolata

kéz6tt.

Esz.

14°45’,

Nyh.

17°32’.

Zildfoki-szigetek, Ilhas de Cabo Verde [iljasz-de...]: szigetcesoport az Atlanti-dceanban, Ny-Afrika Zéld-fokétél 450 km-re Ny-ra. Portugdlia un. tengeren ttl teriilete,

Mo.-on is) a még l4bon 4llé gabonatermésre nyujtott hitel,

kertekben

zoldkévesedés, teknek, foleg

él. Magev6,

fiait is magvakkal

propilitesedés:

+ andeziteknek

egyes

+ kidmlési

eteti.

kdze-

és > ddcitoknak tulnyomdéan

szubvulkéni, azaz 2 km-nél kisebb mélységben a felszallé viztartalmi g6z6k hatdsdra végbement elvaltozasa. Az

eredeti

+ féldpdt

és a szines

szilikatok

atalakuinak

epidotta, kloritta, szerpentinné, kalcitta és esetleg zeolctta. A piroxénbol néha amfibol is keletkezik. Az egész k6zetben elhintve apré piritkristalyok képzédnek. A fiatal szines érctelepek rendszerint zéldk6vesedett kézetekben vannak.

zoldmalata

: maldtaszériin v. gépi csiraztatéban csiraz-

tatott nedves malata. A szeszgyartasban csak ilyen malatat haszndlnak, mert ez diasetdzban gazdag és hatdképesebb. zéldmoszatok (Chlorophyta): a ndvényvilag egyik térzse. Klorofillté] zold szini, egysejti, egyszera v. elagaz6é fonalas szervezetek. Fajaileginkabb az édesvizek felszinén Altalaban 30 m mélységig, a véros fény zdonajaban mint planktonszervezetek t6megesen élnek, de megtalalhaték a talajban, béforrasokban is. Mo.-on gyakoriak, fajaik szama kb. 500. A vizek legfontosabb haltaplalékszervezetei ; egyes tengeri fajokat a tengerparti népek fogyasztanak y. allatokkal etetik. Nagy jelentéségtek a vizek

6ntisztulasaban

és a szerves iszap kialakitasaban

;

a talajban fokozzak a termelékenységet. Az dsiddkben élt ~ részt vettek a kdszén, a grafit, az antracit és a kéolaj képzésében. Volvocales, Chloroccales, Ulotrichales, Si-

phonocladiales és Siphonales rendekre (+még jérommoszatok, — csillarkamoszatok )

oszthatdk.

zoldpala, praisinit: zold szint, finom szemti, gyakran palas, atalakult (metamorf) kézet. Hazankban kisebb

lenesék alakjaban a Kdszegi-hg.-ben és a Bukk hg.-ben talalhaté. zoldségtermesztés, konyhakerli névénytermesztés : azoknak a lagy szart névényeknek a termesztése, melyek féld feletti v. fold alatti szaranak (gyékerének), termésének, ill. magvanak fogyasztasa frissen szedett Aallapotban, fézve v. tartdsitott formdban jelentés. Biolégiai értékik vitamin-,

szerves

sav

és sdétartalmuk,

valamint

kedvezé

étrendi hatésuk miatt nagy ; egyesek kalorikus taplaldéanyagot is nyuljtanak. A termesztett zdldséeféléket foként a felhaszndlt névényi részek alapj4n csoportositjak. Legfontosabbak a kdposetafélék (fejes k&poszta, kelkaposzta, v6réskaposzta,

és

gumoés

zéldségfélék

retek, cékla stb.)

karfiol, karalabé stb.), a gydkér-

(sargarépa,

a burgonyafélék

petrezselyem,

(paradicsom,

zeller,

paprika,

lan sziget. Ma csak a Pico de Fogo (2829 m) vulkén mtiké-

tojasgytiméles, burgonya), a kobakosok (sdrgadinnye, gorégdinnye, uborka, spargaték stb.), a hiivelyesek (borsé, bab stb.), a hagymafélék (vorés-, fok-, metél6hagyma stb.), a csemegekukorica, a levélzdldségek (fejes salata, spendt stb.), az éveld zéldségek (sparga, séska, rebarbara, torma, articsédka stb.) és a csiperkegomba. Régebben elsésorban konyhakertekben termesztették ezeket, ma mAr azonban jelentésebb résziiknek a termesztése nagyiizemi, szAntéfoldi formaéban térténik. A termesztés méddja szerint szaraz és 6ntdzéses ~t kiilénbéztetnek meg. A szdraztermesztés esetében a talaj vizkészlete szabalyozza a termés-

dik. Trépusi éghajlat ; meleg, szaraz, egy esds évszakkal.

Stlagokat, ezért azok kicsik ; a teriletet itt egyszerre csak

gyarmata. 4033 keveréknyelven

km? L: 195000 (1959); beszélé négerek (28%) és

portugal mulattok

(69%), 3000 fehér, foként portugal. A lakossAg 80%-a

frdstudatlan. Székh.-e Praia. L: 12000 (1960), Sao Thiago szigetének D-i 6blében. Mindelo kikété Porto Grande szigetén az écedni hajézas fontos tizemanyagallomasa. — Vulkani eredetti, kilenc lakott (legnagyobb a Sao Thiago, 991 km?, Santo Ant&éo, Boa Vista, Fogo, Sao Nicolau, Sal, Maio, SAo Vicente, Brava) és hat lakat-

egy névénnyel hasznositjak. A munkaeré-felhasznélas kicsi, a gépek alkalmazdsa kénnyebb. Az Ontézéses ~ Ujabban nemcsak a nagyvarosok kérnyékén, hanem a termotajakon is egyre inkabb terjed. Nagyobb munkaerdigény, tragyafelhasznalas és terméseredmény jellemzi. A ~ a palantaneveléssel kezdédik, amely meleg, langyos, hideg és szabadfoldi palantanevelé agyakban torténhet ; ezt koveti

velése.



Mo.-on

felszabadulas

a palantak

kitiltetése, majd

a zéldségfogyasztas

é6ta —



Allandéan névekszik

mt-

kiilénésen

a

; ez részben

a

varosi lakosség szaporodasaval, Uj ipari kézpontok létesitésével, részben mind a varosi, mind a falusi lakossag igényeinek névekedésével magyarazhatd. Az élelmezéstudomany megallapitésa szerint az a helyes, ha a felnottek Osszes tapanyag-sziikségletének 15% -At a zéldségfélék teszik ki. Ez a mennyiség egy fére évi 140— 150 kg zoldségfogyasztast jelent. A jelenlegi fogyasztas nalunk ennél azonban még mindig lényegesen kevesebb.

A termesztett zéldségfélék 75%-a frissen, ill. tartésitva kertil fogyasztasra, 259%-at exportaljak. Szdntéfdldi ~i tertletiink

1962-ben 210 ezer kh;

ennek

85%-a

termeld-

sz6vetkezeti, 5%-a dllami gazdaségi és 10%-a egyéni terulet. A termeléteriilet

a felszabadulds

utadn kétszerese,

az Ontdzéses tertlet négyszerese lett a régebbinek. 1962-ben a zdldségtermé teriilet 18%-a 6ntdzdtt ~i tertilet. A ~ gépesitését szolgdlja a termeldészévetkezeteknek 1961-ig juttatott kb. 1000 eszkézhord6 traktor és 720

Zrinyi

773

zoldszilvani

palantazdgép

Veteményeskert.

(> paldnia).

1954 ; Somos



A.:

Z.

Irod.

Virag

1—2.

rész. 1955;

G.:

Somos—Angeli: Zoldséghajtatas. 1956; Bessenyei Z.: Zoldségnévények termesztése. 1957; Zoldség- és virdgmagtermesztés. Szerk: Tiborez Gy. 1959; Kertészek kézikonyve. Szerk.: Katona J. 1961. zoldszilvani: koran beéré, keveset termd, de kittind fehér bort add, igényes széléfajta. A legjobb mindéségt ~ a Balaton E-i partjan, a Rajna mellékén és Erdélyben terem. Mo.-on a soproni és a balatonfiiredi— badacsonyi borvidéken nagyobb mennyiségben termesztik, de masutt is megtalalhato. zold szintest : — kloroplaszt

zoldtakarmany : — takarmdny,

—> szedlastakarmdnyok

zoldtragya: a talaj szerves anyagénak gyarapitdsa céljabdl termesztett, majd teljes egészében alaszantott novény ; a —Sszerves trdgydk egyik fajtéja. A névények aldszantasdval a talaj szerves és gyarapodik, amelyek elbomlds vehet6kké vdlnak. Elsésorban homoktalajokon és szikesen van

A4svényi tapanyagokban utjan fokozatosan fel-

gyenge termékenységti nagy jelentdésége, azon-

ban olyan helyeken is célszert alkalmazni, ahol kicsi az Allatéllomany, ill. ennek kévetkeztében az istdlldtragya.

Ha a~ pillangds névény, a talajt nitrogénben is gazdagitja. A szerves tragy4zdson kivill a ~ alkalmazésénak haszna még az is, hogy astirtin vetett~ elnyomja a gyomnévényeket és futéhomokon csdkkenti a szélerdézidt. Baérmelyik gazdasdgi névény hasznélhaté ~nak, ha zdld Allapotban és a magvak beérése elétt szdntjak le, de elsé-

zongétlenedés : valamely zéngés hangnak zéngétlenné valasa. Mai kiejtéstinkben pl. a dob szé véghangja p elott elzéngétlenedik : doppergés

zougétlen

hangok:

a

képzett beszédhangok. szétnyilnak,

(irva:

dobperges).

hangszalagok

rezgése

nélkil

Képzéstik kézben a hangszalagok

s kéz6ttiik

(pl. a t, k, sz, f ejtésekor

stb.)

30°-os szég, ill. (a h képzésekor) 10°-os szég keletkezik. zongétlen maganhangz6k: hangszalagrezgés nélkiil képzett maganhangzék. Magyarban csak suttogés kézben ejtjiuk éket igy. Némely nyelvben azonban, pl. a francia-

ban massalhangzé csoporttal végzod6 szavak végén (impossible) normélis beszédben is eldfordulnak. zorej : — hang

Zr: a cirkénium (zirconium) elem vegyjele. Zrenjanin [zrenyanin], Nagybeeskerek, 1930 Veliki

Betkerek,

1930—47

k6z6tt

Petrov

Grad:

eldtt varos

Jugoszlaviaban, a Vajdasag banségi részének legnépesebb telepiilése, a csatornazott Béga mellett. L: 52 100 (1961). Buzatermé vidék. Elelmiszer- (malom-, cukor- és konzervipar, sorfézés), gép-, textil-, béripar, folyami hajogyar. Torontaéli szényegszévés. Vasuti csomdpont. — A kézépkorban Becsekereke. A tor6k6k kitizése utan a 18. sz.-ban telepiilt be magyar, német, francia és szerb lakossaggal. Az I. vilaéghaébort végéig Torontdél vm. székh.-e volt. Zrinyi Ilona (1643—1703): Munkaécs hés véddje, II. Rakéczi Ferenc anyja, a kélté-hadvezér ~ Miklds unokahtga. Apjét: ~ Pétert és anyai nagybatyjat: Frangepdn Ferencet a Wesselényi-dsszeesktivésben vald részvételiik miatt a csdaszar 1671-ben lefejeztette. 1667ben I. Rdkéczi

Ferenc

felesége lett. Férje, majd

anyésa,

Bathory Zséfia haldla utan a hatalmas Rakécezi-birtokok urndje, 1682-t6] Thékdély Imre felesége. Miutan a csaszari esapatok ttulereje 1685 dszére felmorzsolta a kurucok ellendllasét, Munkdcs érségének élén tébb mint két évig védte a varat (1685. nov. 21-té] 1688. jan. 17-ig), amelyet végil sajat fSemberének druldsa miatt kellett feladnia. Béesbe vitték, zardaban driztették, gyermekeitél elszakitottak. Thékély

a zernyesti csatdban

(1690) elfogott két

esaszari generalisért kivaltotta. Etté] kezdve a Thokélyemigracié

sorsaban

osztozott ; Nikodémidban

halt meg.

Zrinyi Miklés (1508—66): horvat ban (1542-t6l), a szigetvari hés. Erészakos birtokfoglaldsairél, onkényeskedéseiré] hires oligarchia volt ; vitéztil harcolt a tor6k6k ellen. Allandé kiizdelemben Allt a bécsi udvarral és az osztrak tébornokokkal, mert nem tamogattdk, sét gyakran akaddélyoztak térdkelleers arse es nes v&allalkozdsait. Emiatt lemondott a bani tisztségrél,

de

elvallalta

Szigetvdr

kapitanysagét. 1566-ban a Bécs ellen indulé szultani sereget aug. 5-t6] szept. 7-ig feltartéztatta. A romma lott vérbél kitérve maradék csapataval hdsi halalt halt. Maradandé emléket déduno-

sorban a nagy zdldtémeget add, erdteljes fejlettségi névényeket alkalmazzdék ilyen célokra. A pillangésok kézal leggyakoribb ~-névény a csillagfiirt (savanyu talajon), a somkéré (meszes talajon), a szdszdésbtikkény (meszes és savanyt talajon egyardnt) ; kevésbé jelentés

kdja,

a biborhere,

a 17. sz.-i magyar irodalom legnagyobb alakja, a kézpontositott nemzeti kiZrinyi Miklés a hadvezér ralység hive és szdészdldja. 1620. m4j. 1-én sziiletett Ozaly véaraban. A graci jezsuita kollégiumban, majd Bécsben és Nagyszombatban tanult ; 1636-ban olaszo.-i tanulmaényutjan megismerkedett az olasz mtivészettel és irodalommal. A Zrinyi csalad horvato.-i és D-dunaéntuli birtokainak védelmében Allandé harcot folytatott a térék ellen. Latta, hogy a Habsburg

a pannonbikkény,

a lébab,

a homoki

bors,

a szeradella, a nyuilszapuka, a lednek stb. A nem pillangésok kéziil

legalkalmasabb

a napraforgd,

a rozs,

a fehér

mustar, a repce, a fodroslevelti takarmanymdlyva stb. A ~ kedvezé hatadsa az els6 évben a legkifejezettebb, de a hatas homokon 2—38, k6ététt talajon 3—4 évig kimutathatd. Mo.-on az 1959—61. évek Atlagdéban 23 700 kh-on ~ztak. zéngés hangok: a hangszalagok rezgésével képzett — beszédhangok,

pl. a b, d, g stb.

zongésiilés: valamely zéngétlen hangnak zéngéssé valésa. ~ folytdn lett pl. a térék kiiren szébél a gorény, a tir szébél a nyelvjaérdsi dir. Mai kiejtésiinkben pl. a kép szé véghangja a -ben rag elétt zéngésiil: kébben

(irva:

képben).

a

kélté-hadvezér

~

Mikldés allitott neki Szigeti veszedelem c. eposzaban.

Zrinyi Miklés (1620—64) kélté, hadvezér

elnyomés

és politikus,

a térékék

bér 1646-ban

elleni harcot

tdbornok

is akadalyozza,

lett s a kirdly 1647-ben

b&énnak nevezte ki, szembefordult

ezért,

horvat

a bécsi udvarral, nem-

zeti partot szervezett, mely II. Rdakdéczi Gyorgy erdélyi

Zrinyi

fejedelem k6zpontositott magyar kirdlysagét készitette elé. A Habsburg kormanyzat és magyar hivei egyre nagyobb ellenszenvvel figyelték tevékenységét, és Palffy Pal halala utén, 1655-ben a korabeli magyar haladé er6k tamogatasa ellenére megakadadlyozték mndadorrd valasztasat. II. Rakdéczi Gyorgy bukdsdval a fiiggetlen kirdlysag terve egy idédre hattérbe szorult; ehelyett a tordk birodalom megerdésédése, a Képriilii nagyvezircsalad tamadé tervei miatt a térdk veszély keriilt eldtérbe. ~ 1661l-ben a bécsi udvar tiltakozdsa ellenére énéll6 katonai kezdeményezésbe fogott: felépitette Uj-Zrinyivarat

dasokat.

asalya

774

(Uj-Zerinvar),

Ugyanakkor

éles

visszaverte

birdlatban

a tordk tama-

részesitette

az

tracta, 1646—48; Vitéz hadnagy, 1650—53). Amikor végképp csaléddnia kellett a bécsi udvarban, Hunyadi Matyast, a nemzeti uralkod6 eszményét Allitotta példaképiil népe elé (Matyas kirdly életérdl valé elmélkedések, 1656—57). 1660—61 telén irta meg legragyogébb mun-

kdjat:

Az térdk Afiwm ellen valé orvossdg c. ropiratat,

amely dllandé magyar hadsereg felallitasdt surgette. Amt az érzelmi hatdsra szdmitéd szerkesztés remeke: mardé guny, szég yenérzet, a jévébe vetett hit és nemzeti biiszkeség valtakozik benne. ~ kisebb répiratai és levelei révén arégi magyar publicisztikanak is klasszikus alakja. Prdézaimtivei

— elsdésorban ,,Az torok Afium’’ — halala utaén

kéziratban terjedtek (az utébbi 1705-ben meg is jelent, Forgéch Simon kuruc tdébornok adta ki IJ. Rdkdczi Ferenenek ajanlva). A nemesi olvasékézoénség a 17. és 18. sz.-ban ~vel

szemben

Gyéngyésit helyezte eldétérbe,

~ munkésségéra a felvilagosodés és a reformkor irdi (Raday, Kazinezy, Kélesey, Vordsmarty, Petéfi stb.) hivtdék fel Ujra a figyelmet. (Gr. Z. M. miivez, 1941; Z. M. levelei, 1950; Vdlogatott mtivei, 1952; Z. M. Hadtudomdnyt munkdi, 1957). — Irod. Sik S.: Z. M.; Kla-

niczay T.: Z. M. 1954. Zrinyi Péter (1621—71): horvat ban, a k6lt6 Zrinys Miklés éccse, a Wesselényi-dsszeeskiivés egyik vezetdje. Bar maga

kivégezték.

fedte

fel

az

désszeeskiivést

Batyja, Miklés

szabadon horvatra get adott.

a

csaszar

el6tt,

Szigeti veszedelem c. eposzat

forditotta. Az eposznak

horvat

jelle-

Zrinyi csalad : horvat fonemesi csalad. Eredeti neve Subté volt. Ezen a néven elsé tagjat 1066-ban emlitik. I. Lajos magyar kirdly 1347-ben Subié Gergelynek és unokaécecsének, Gyérgynek dalmaciai birtokaiért Zerin varat és tartozékait adomanyozta. Erré] nevezték magukat Zrinyinek. Tébb tagja kiemelkedé alakja a horvat, ill.

a magyar torténelemnek

(kiilénésen a két Zrinyt Mik-

lés 6s Zrinyi Lona).

Zrinyi-hegység : Jugoszlaviaban,

Zagrabtdl

D-re,

az

Una bal partj4n ; 615 m. Zrinyi-vers: a magyaros tizenkettés (— magyaros verselés) sajatos valtozata, melyben a felezé6 metszeten (6,6) kiviil ardnylag gyakran eléfordul a 7,5, ill. 5,7 tago-

las is. Feltételezheté,

hogy

az dllandé

metszet

nélkili

tizenkettésbél fejlédétt, melynek dallamaét, mint Argirus A Zrinyidsz els6 kiaddsdnak cimképe

Erdélyt veszni engedé Montecuccoli halogaté hadviselés modorat. Az 1663—64. évi habortiban szimos kivalé fegyvertényt hajtott végre, 1664 eleji téli hadjaratanak sikerét egész Eurdpa tinnepelte. A bécsi kormany mégsem bizta ra a vezetést, és a haborti a szégyenteljes vasvdri békével végzddétt. Habsburg-ellenes szervezkedését (XIV. Lajos francia kirély tamogataésat igyekezett megszerezni) megakadalyozta tragikus haldla: 1664. nov. 18-an, vadaszaton egy felbdsziilt vadkan aldozata lett. Bar Bethlen Miklés tanija volt halaélanak, a kortarsak a bécsi udvar Altal szervezett orgyilkoss4grél beszéltek. — Eletének f6 célja, politikai koncepcidja az volt, hogy a magyar népnek maganak kell fegyverrel kivernie a térékéket Mo.-rél, de ugy, hogy egyuttal erdt képviseljen a Habsburgok ellen is. Ezek a célok meghatérozték hadvezéri tevékenységét, politikai lépéseit és egész irdi mtikédését. Ezt szolgalta az 1645—46. év telén irt eposza, a Szigeti veszedelem is, amely hési halalt halt dédapja, a szigetvari hés, Zrinyi Miklés emlékét 6rékiti meg. Alapeszméje: Isten a magyarségot bineiért a térdk hdditdsaival binteti, deSzigetvar véddi hésies énfeléldozdsukkal kiengesztelik s megmutatjak a magyarsagnak a felemelkedés utjat. A szimos realista és népies vondst tartalmazd, kittinden szerkesztett héskéltemény formaja a felezé tizenkettésékben irott tn. > Zrinyi-vers. A forangt lirikusok, Balassi és Rimay Janos kévetéi nyoman irt kisebb lirai (szerelmi, vall4ésos és hazafias) verseket is. Eposza és lirai versei Adriai tengernek Syrenaia cimen 1651-ben jelentek meg Bécsben. Hadtudomanyi munkéiban a korszerti hadviselés elméletét fektette le (Tdbori kis

historidjdnak nétajat, a nép ajkan Kodaly Zoltaén talalta

meg. . Grumetzky Dezsé (1884—1917): épitész, Lechner Odén nyoman Kés K4rollyal s tébb mas épitésszel egyiitt a magyar népi épitészet, kuléndésen az erdélyi fatornyos épitkezés sajatossagait kutatta. — Kédssal egyiitt tervezte

a bp.-i Allatkert épiileteit (1908—12), majd dndlléan tébb iskolaépuletet és villat. zs: 1. beszédhang. A nyelv pereme v. hata és a felsé foghus v. szajpadlas legeleje k6zétt képzett zédngés réshang. — 2. (Zs, zs) bettikapcsolat, a magyar Abécé 40. bettije. zsablyai vérengzés : a magyar fasiszta csapatok — Novi Sadon és kérnyékén (igy Zsablya, Zabelj vajdasdgi helységben is) 1942. jan.-ban végrehajtott témeggyilkossaga.

Zsadany : 6tk., Békés m., sarkadi j. L: 3530 Va.:

Komadi.

(1960).

Malom.

Zsaka: 6tk., Hajdu-Bihar m., berettydéujfalusi j. L: 3140 (1960). Va.: Berettyéujfalu. Malom. GépAllomas. zsakallatok : — eldgerinchurosok zsaluzas, mintadeszkdzat: a beton-

zetek épitéséhez hasznalatos, b6él

acsolt

mintadllvanyzat,

és vasbetonszerke-

deszkAbél v. Ujabban fémamely

a

belecsémészdlt,

képlékeny betonnak megadja a formaéjat. A beton megszilardulasa utdn lebontj4k, ujabb mddszerek szerint készitve — legalabbis részben — Ujbdl felhasznalhatd. zsalya (Salvia): kétszikti, az ajakosok (Labiatae)

esaladjaba tartozé novénynemzetség. Tébb mint 500 faja a mérsékelt 6s meleg égévek alatt él, ndlunk 8 faja

Zsambék

775

zselé

tenyészik. Viraga kétporzdéds. Kézénséges réti ndvény a kék viragu mezei ~ (S. pratensis), a rézsds v. ibolya-

elk6veté

szint ligeti ~ (S. nemorosa) és a vildgos sdrga, pettyezett enyves ~ (S. glutinosa). Kertekben tenyésztik a szép, vorosszirmu paprikavirdgot (S. splendens) és a kerti ~t

soran az elk6vet6 emberdléssel, testi sértéssel, gyujtogatassal v. mas hasonldé stlyos hatrannyal fenyeget, v. ha a cselekményt hivatalos személyként e jelleg fel-

(S. officinalis). Az utébbi 1 m magas, illatos féleserje. Lila

hasznalaséval

viragai jun.—jul.-ban nyilnak, a szdrazsagot jdol tiri. Gyégynovény. Evelé dgyakba, nagyobb csoportokban, napos helyre iiltetik. Szaporitasa: magvetés, dugvanyozas. Zsambék : 6tk., Pest m., budai j. L: 2860 (1960). Va.: Herceghalom. Bp.-t61 DNy-ra, a ~i-medencében

koveti

fekszik, mezégazdasaga szolotermesztés.

fejlett. Gabona-,

Tejfeldolgozas,

takarmdny-

malom,

és

mészkébanya,

gombgyar. Termeldszévetkezeti Elnékképzé Iskola. — Nevezetes mtiemléke 12. sz.-i temploménak romja. — Irod. Tombor I.: Zs. 1955 ; Javorka P.: Zs. és ‘Ke REA KOR RAD kornyéke. 1961.

Zsambéki-medence : haromszég alaki kis sullyedék a Budai- és a Gerecse hg.-ek k6zétt, 140—240 m tszf. Pannon rétegeit lésztakard boritja. Ny-i és DK-i peremén szarmata mészk6bél allé, meredek

Zsambok:

:

Pest

2840

(1960). Va.:

Stee eae SD

sabb eseményeit, sajté al&é rendezte Janus Pannonius és Bonfint munkAait. Jelentéds 158l-ben Mo.-rél készitett

térképe. Zsamboky Miklés (1890—1961): gordonkamtivész. Popper D. és Schiffer A. tanitvanya. A Nemzeti Zenede, 1921-t61 a Zenemiivészeti Fodiskola tanaéra. Kivaldé kamaramuzsikus, tébb egyiittes tagja.

Bacs-Kiskun

m.,

kiskunhalasi

j. L:

2100 (1960). Va.: Kiskunhalas. 1952-ben alakult Kiskunhalas hatarabdél. Malom. zsandarsag : a Habsburg abszolutizmus nép- és nemzetelnyomé uralmanak egyik meg.

Az

szervezete.

elsé zsandérezred

Felallitasét

Haynau

kezdte

Pdlffy

Méricz

parancsnoka

grof volt. Az 1850. jan.-i rendelkezések szerint a zsandarok ellenérzési joga polgaéri és katonai személyekre egyarant kiterjedt. A zsanddéruralom idején napirenden voltak

a

hazkutatasok,

zaklatasok,

férfiak

és

nék

bantalmazdsa. A kiegyezés (1867) utén Mo.-on feloszlattak (a Mo.-gal egyesitett Erdélyben tovabbra is fenntartotték). 1881-ben Tisza Kalman —csenddérség elnevezés alatt ujjaszervezte. zsamer, genre: —>életkép zsanerkép, genrekép: az — életkép francia zsargon

hivatalos

biinszdvetségben is, ha az elkévetés

megbizds

szinlelésével

el.

Zsarolyan : 6tk., Szaboles-Szatmar

m., fehérgyarmati

Kis Szinhaéz tagja. Sokszor szerepel filmen is (Ut az életbe, I. Péter,

Maxim

visszatérése,

Viborgi

vdrosrész).

Zsdanoyv, 1948-ig Mariwpol: kikétévéros az SZU-ban (Ukran SZSZK), az Azovi-tenger partjan. L: 284 000 (1959). Vaskohaszat, nagy hengermti és gépgyar ; vegyés élelmiszeripar. Kivitele szén és gabona. Zsdanoy, Andrej Alekszandrovics (1896—1948) : szov-

1934-t6l

a Kézponti

Bizottsdg

Zsebehaza : 6tk., Gyér-Sopron

dorlas utan mint udvari Zsamboki Janos torténetird és orvos élt (egykorti fametszet Bécsben. A 16. sz. legegyetemesebb és a legtébbre tartott magyar tuddsa volt; feldolgozta a 16. sz.-i magyar térténelem legfonto-

legbrutdlisabb

az esetben

titkara,

ill. Kirov

a leningradi front katonai tanacsanak tagja volt. 1945-t61 halalaig a kézponti partappardtusban tdltdtt be felelds tisztségeket. — Mint a kulttrpolitikai élet egyik iranyitoja, hozzajarult a személyi kultusz légkérében gydkeret vert szektds-dogmatikus szemlélet elterjedéséhez az irodalom és a mtivészetek teriiletén.

Tura.

6tk.,

cselekményt

j. L: 530 (1960). Va. : Nagyszekeres. Zsarov, Mihail Ivanovics (1899— ) : szovjet szinész, az SZU népmtivésze, haromszoros Allami dijas. Palyajat 1919-ben a Frontszinhazban kezdte. 1938-t6l a Moszkvai

tagja,

Zsamboki Janos, tudds nevén Johannes Sambucus (1531—84): humanista tudés. Eurdpai van-

Zsana:

a

halala utan a leningradi teriileti és egyidejtileg a varosi partbizottsdg titkara volt. 1939-ben a Politikai Iroda tagja lett (1935-t61 pdéttag). A II. vilaghabort idején

gerin-

6tk.,

v.

v.

abban

jet politikus. 1915-t6l tagja volt az SZKP-nek. Az Oktdberi Forradalom utan kiilénb6zé part- és Allami funkcidkat tdlt6tt be. 1930-t6l a part Kézponti Bizottsaganak

cek huzdédnak.

m., godoildi j. L:

visszaesé6

kéveti el, tovabb&

: 1. mindazoknak

megjeldlése.

a szavaknak,

kifejezé-

seknek, terminus technicusoknak désszefoglalé neve, melyek a nyelvkézésségben nem mindenki, hanem csak egy bizonyos csoport (pl. egy szakma) szamara érthetok. Szakmai ~ pl. az orvosi nyelv, a jogi nyelv stb. — 2. az idegen elemekkel kevert nyelv, pl. régen a keleteurdépai zsidé lakossag korében kézkeletti un. jiddis-német. zsarolds : vagyon elleni bincselekmény ; az kéveti el,

aki jogtalan haszonszerzés célj4bél mast erdszakkal v. fenyegetéssel valaminek tevésére v. ttirésére kényszerit és ez Altal kart okoz. Stlyosabban biintetik a ~t, ha az

(1960).

Va.:

m., csornai j. L: 300

Magyarkeresztur-Zsebehaza.

zseblampa : kis alaku kézil4mpa, amelyben kis szarazteleprél (zseblampaelemrél) taplalt, tiikrés fényvetdébe helyezett izzdlampa vildgit. Az elemet, az izzdlampat és a kapesolét befogadé tégla alaku v. hengeres tok badogboél v. mianyagbdl késziil. zseblampaelem : egy v. tébb sorba kapesolt egységb6l all6 szaérazelem. LElektrddjai a horganyhenger 6s a bele épitett szénpélca. Az elektrolit szalmidksdéoldat, melyet

a két

szivatnak

elektréd

k6ézti

fel. Fesziiltsége

nedvességtarté

anyaggal

1,5, 3 v. 4,5 V szokott

lenni.

Zseb6k Zoltan (1908— _ ): radiolégus, az orvostudoményok doktora, Kossuth-dijas. Féként réntgen- és izotépdiagnosztikai, valamint réntgenanatémiai kérdésekkel foglalkozik. A ttéidé réntgenanatémidja c. konyve (1959) tébb nyelven jelent meg. zsebradié : kisméretti hordozhaté radidé-vevékészilék. A rendszerint tranzisztoros késziilék kiilénlegesen kicsiny szarazelemmel mukédik. zsebrakok : kisebb fegyveres huszita csoportok elnevezése. Miutan —Jiskra a Habsburgok, majd 1462-ben Métyds kirdly szolgdlataba allt, maguk Eszak-Mo. (a mai Szlovdékia) Ny-i részein igyekeztek megvetni labukat, de a katonai szervezet felbomlésa kévetkeztében vezet6 nélkiil maradva a lakossagot fosztogatték. Matyas hadai kiirtotték oket.

Zsédeny : 6tk., Vas m., sarvari j. L: 400 (1960). Va. : Zsédeny-Rdézsamajor. zselatin : csontbdl v. egyéb, a husiparban melléktermék-hulladékként addddé, kollagén tartalmu, lagy nyersanyagokbol eldallitott termék. Az éikezési ~t élelmiszerek kocsonyasitasara, a bor- és sériparban deritésre, a gydgyszeriparban kapszulék készitésére, valamint tébb gydégyszer- és kozmetikai készitmény alapanyagaként hasznaljak. A foto- és technikai ~t a fényképészeti, a papir-, a nyomda- és a textilipar alkalmazza. Sok ~t hasznalnak fel a laboratériumok bakterioldégiai taptalajkészitésre. zselé : 1. gyiiméleskocsonya ; pektindus gytimdl-

esékbél eldaéllitott gyiiméleskészitmény. — 2. vizzel parolt gyitimélesék kocsonyésitasra szdnt, attort, atszirt

Zselic

leve (~-1é v. zselirozé 1é). — zamatositott,

zsidok

776

3. cukor~: aromaanyaggal v.

citromsavval

borkésavval

izesitett

cukoralapanyagbol étkezési pektinnel eldallitott kocsonyas édesség. Zseliec, Zselicség: dombsdg, a D-dundénttli dombvidék része a Mecsektél ENy-ra, Kaposvartél DK-re. Legmagasabb pontja 357 m tszf. Pannon idészaki rétegeit toébbnyire lésztakaré fedi. Erésen feldarabolt térszin. Zselickisfalud : ktk., Somogy m., kaposvari j. L: 520 (1960). Va. : Kaposvar.

Zselickislak : étk., Somogy m., kaposvaéri j. L: 540 (1960). Va. : Kaposvar. Zselicszentpal : 6tk., Somogy m., kaposvari j. L: 440 (1960). Va.: Kaposvar. Zseljabov, Andrej Ivanovics (1850—81): orosz forradalmar, a narodnyik mozgalom egyik vezetdje. Az 1870-es évekté] vett részt a mozgalomban. 1879-t6é1 a Narodnaja Volja (Népakarat) nevti terrorista narodnyik szervezet

Zsenminzsipao : — Renmin m.,

Vas

ktk.,

Zsennye:

Ribao vasvari

J. L:

(1960).

260

Va. : Rum. Szép parkjdéban (14 ha) all a mtemlék jellegt volt Bezerédy-kastély (romantikus barokk stilus), ma Alkotéhaz. zsibbadads, paraesthesia : az egyes testrészeken, végtagokon jelentkezé, tliszurashoz, hangyamaszashoz hasonléd érzés (elhalés). Néha fajdalmak kisérik. Neurézisoknak, érrendszeri, gyulladasos megbetegedéseknek egyarant tiinete lehet. Zsibé : > Jibou

L: 590 (1960).

Zsibot : 6tk., Baranya m., szigetvari j. Va. : Szigetvar. Zsidi-medence : kicsiny, szabélytalan

a Keszthelyi-hg. 200 m tszf.

Zsidd AT:

alaku sillyedék

és a Tatika-hegycsoprt

kézétt,

170—

autondém ter. 1928-t6] az SZU-ban (OSZSZ-

SZK), a Tavol-Keleten,

az Amur-f.

mellett, Habarovszk-

végrehajt6 bizottsaganak tagja volt. O készitette eld a II. Sandor car ellen sikeresen végrehajtott merényletet (1881. marc. 1.). Letartéztattak, kétél dltali halalra

tél Ny-ra. 36000 km?. L: 163000 (1959). Székh.-e Birobidzsan. Erdés teriilet, terjeszkedé mezogazdasaggal (53 000 ha vetésteriilet, 1959) : buza- és szdjatermesztés ;

itélték, kivégezték. zsellér : jobbdgytelekkel nem

szarvasmarhatenyésztés.

Jelentds

vasére-,

dlom-,

grafit-

rendelkezé, mas jobbagy telkén v. a féldesur allédiuman 616 jobbagy. A jobbagyparasztsag differencialéddésaval egyiitt kezdédétt meg a, zselléresedés folyamata. Egyes jobbagyok — kilénb6zé

eléfordulds. Szinesfémkohaszat, épitoanyag-, fa-, papir-, textil- és élelmiszeripar. Transzszibériai vasut, hajozas az Amuron. — Népi Szinhaz Birobidzsanban. zsid6 irodalom : —héber irodalom, — jiddis irodalom,

okok

+ TIzrael, IRODALOM.

kévetkeztében



elvesztették

telkiiket,

mdsoknak

mar nem is jutott. Az utdébbi eset Altaldban az 1/, nagysagt jobbagytelek tovabbi oszthatatlansdga miatt kévetkezett be. A telek elvesztését altalaban a jobbagy termel6eszk6zeinek elvesztése (Allatok elpusztuldsa v. elrablasa stb.) okozta. Igdsdllatok hidnyaban a ~ gyalogrobotot teljesitett ; ez altalaban az igdsrobot kétszerese volt. A fejl6dé kézmtivesipar bérmunkdsai legelészér a ~ek soraibdl keriiltek ki. Nagyobb arényokat a zselléresedés a fdéldesuri arutermelés névekedésével dltétt (— majorsdgi gazddlkodds). — A ~ek szima Mo.-on a 14. sz.-ban kezdett emelkedni ; a majorsdgi gazdalkodas elterjedése utan a 18. sz. végére elérte, a 19. sz. elsé felében pedig

mar meg is haladta a telkes jobbagyok szamat. Soraikat névelte az igasallataikat elvesztett, tdredéktelekkel (1/,—1/,,) rendelkezé jobbagyok szima is. Ugyanakkor a fejletlen ipari manufakturak bérmunkas-kereslete messze a ~vek szama alatt maradt. Az 1848-i forradalom az wrbériség eltérlésével a ~eknek nem juttatott fdldet. A paraszti telkeken él6 ~ek a nagygazdak, az un. majorsagi ~ek pedig a nagybirtokosok mezégazdasdgi cselédjeivé valtak. A volt ~ek alkotték a kapitalista Mo.-on az agrarproletariatus zémét.

Zsemajtye, Julia Antonoyna, tkp. Zsimantene (1845— 1921): lett irdné, kézéleti személyiség. Realista, a nép

zsid6k : szemita

nép, mely az i. e.

14—12.

sz.-ban

— Palesztina teriiletére vandorolt, azi.sz. 2.sz.-ig zbmében

e teriileten élt s tobb Allamot alapitott. Szétszérédasuk (diaszpéra) fdként Mezopotamia és Egyiptom iranyaban mar az i. e. 6. sz.-ban megindult és az i. e. 2—1. sz.-ban jelentés méreteket 6ltétt. Palesztina rémaiak altal tortént meghdditaésa utan a tdbb izben fellazadt ~ egy részét hadifogolyként a rémai birodalom kilénb6z6 részeibe (Italia, a Pireneusi-félsziget, a Rajna és a Duna vidéke) hurcoltaék, a lakossAg td6bbsége pedig az wtlddztetések elél] menekiilve a korabbi diaszpdérahoz csatlakozott. Nagy résziik Babilonban telepedett le, de vandorlasuk sora4n jelentés sz4mban eljutottak Arabiaéba, Afganisztanba,

Perzsidba,

Kisdazsiaba

és a Kaukazus

vidékére,

sét Indidba, Kindba és Japanba is. A Fekete-tenger mentén 750-ben a kazér térzs egy része attért a zsidd hitre, s ez lett a — kazdrok birodalmanak uralkodé rétege. Aw 6nA4llé kulturdja kilénésen a Pireneusi-félszigeten és az ujperzsa birodalomban ért el magas szinvonalat, melynek Perzsidban az 5. sz. masodik felében kezdddé uldéztetéstik, majd az arab hdditas (661), a Pireneusifélszigeten pedig az inkviziciéd altal tortént kitizetéstik (Spanyolo.-bé] 1492-ben, Portugaliab6é] 1496-ban) vetett véget.

A

Pireneusi-félszigetré]

menektlé6

~

(az

Un.

nyelvén irt tdrsadalombiradlé, antiklerikdlis szellemt elbeszéléseiben, karcolataiban, vigjétékaiban a lett falu

szefard ~) a Foldkézi-tenger partjain (Italia, Marokké, Algir, Tunisz,

Szaloniki)

élete elevenedett

Eurépa-szerte

gyakran

zsendice :

meg.

juhgomolya

(—gomolya)

készitésekor

a

sajtanyagrol lecsurgéd, felforralt édes savd; taplalé ital. Albumin- (fehérje) részek uszkdélnak benne (—orda), melybél lesztirés utan sajtot v. turdt készitenek. zseni, genie : langész ; kimagaslé —tehetség, aki tarsadalmi szempontbdl rendkivil jelentéset alkot, valamilyen fontos teriileten Uj iranyzatnak, uj szemléletnek veti meg alapjat. A zsenialitds nem mindig nyilvanvalé a kortarsak szamara, pyakran csak az utdédkor fedezi fel azt a tobbletet, amely a tehetsdges emberek k6z6tt a ~t megkilénbézteti. Sok polgari gondolkodé — kiilénésen a polgari személyiséglélektan tébb mtiveléje — a zsenialitast tévesen az driiltséggel tartja rokonnak, sét szélsé-

ségesen megfogalmazva a zsenialités okat az elmebetegségben latja. A ~k életméddja ugyan gyakran eltér a hétkéznapi emberek életmdédjatél, s valéban vannak k6ézttik olyanok, akiknek elméje a tutlzott terhelés, a kivant és vallalt feladatok stlya alatt megbomlik, ez azonban nem ok, hanem kévetkezmény, rendkiviil

érzékeny idegrendszeriik felfokozott mtikédésének kévetkezménye.

telepedtek

uldézték

le. A k6zépkorban

a ~at;

a 12. sz.-tdl

kezdve megszégyenité megkilénbéztetésben részesitették (—gettd, +sdrga csillag) s gyakran lemészaéroltak (— pogrom)

v. kitizték

éket.

Kiilénésen

kegyetlen

irté-

hadjdratokat vezettek elleniik 1096-ban és 1146-ban a keresztesek Németo.-ban és Cseho.-ban ; ekkor menekiiltek innen nagy tomegekben Litvanidéba, Lengyelo.-ba,

Galicidba és Oroszo.-ba (az tn. askenazgi ~). Féldbirtokot nem szerezhettek ; foleg kereskedelemmel, pénzvaltéssal és egyes kézmtives mesterségekkel foglalkoztak. Egyenjogtsdgukat elséként a 17. sz.-ban az északamerikai gyarmatokon ismerték el, az eurdpai orszagokban a polgaéri forradalmak idején lettek teljes jogu Allampolgarokka (elséként Franciao.-ban 1791-ben, utoljara Oroszo.-ban 1917-ben; Mo.-on 1848, ill. 1867ben, teljesen 1895-ben). Ugyanakkor a 19. sz. madsodik

felét6] az uralkoddé osztalyok, hogy a témegek figyelmét eltereljék a kapitalista tarsadalom valdédi bajairol, egyre nagyobb méretekben terjesztették az > antiszemitizmus ideolégiajat. A fasizmus idején a ~ minden korabbit feliilImulé kegyetlen tildézést szenvedtek, amelynek soran kb. 6 millié zsidé pusztult el, toébbséguk

zsid6 nyely

777

zsidé vallas

a hirhedt — koncentrdcids taborokban. Az antiszemitizmus ellenhataésaként keletkezett a 19. sz. végén az eurdpai orszagok zsidé burzsoazidéjénak nacionalista mozgalma, a —cionizmus, melynek propagandaéjara az 1900-as évekt6] megindult a ~ bevdndorldsa Palesztindba, s ez az 1917-i un. + Balfour-nyilatkozat utan tomegessé valt. 1948-ban az ENSZ-hatdrozattal kettéosztott teriilet egyik felén megalakult — Izrael zsidé allam. — Az dkori Palesztinabdél szétszéréddott — antropoldgiailag mar eredetileg sem egységes — zsiddség csoportjai a torténelem soran szdmos néppel keveredtek, s nagyobb nem zsidé szarmazasu csoportokat (pl. a kazdérok, Mo.-on a —szombatosok) is magukba olvasztottak. Tébbségiik annak az orszagnak a nyelvét beszéli, melyben lakik; emellett a Kézép- és K-Eurdpaban élé6 ~ kézétt a felnémet eredetti > jiddis nyelv, a spanyolo.-i és portugéliai ~ leszarmazottai k6zétt pedig az dspanyol eredetii

6korban ez ellen csak néhény szekta, pl. a holt-tengeri k6zésség harcolt), de 1000 tajan Rabbi Gersom ben Jehuda megtiltotta. A kiralysdg létrejéttével alakult ki a zsidék vallasdban a mindenek félétt uralkodé személyes Isten fogalma. Az Isten igazi nevét (jhwh massalhangzoéb6ol all, nagy valészintséggel Jahve-nek olvasand6) tilos volt kiejteni, helyette az Adondj (Uram) szét mond-

spagniol

Ideolégiajanak

nyelv is elterjedt.

A Kézép-Azsidban

616 ~

tadzsik, a dagesztani ~ tat, az etidpiai ~ agaw nyelven beszélInek. Az Izraelben 616 ~ hivatalos nyelve a —> héber nyelv (ivrit) ; az édhéber nyelv a vallasos ~ k6ézétt mint szertartasi nyelv ismert. Kulturajuk legnagyobb részben szintén az dket befogadé orsz4g kulturdja. Lélekszamukat

milli6

kb.

az

12 millidra

USA-ban

beesiillik,

(1953),

kb.

(1959) él. zsid6 nyelv : —héber nyelv zsidétérvények : az ellenforradalmi német

fasisztak nyomasara,

ebbdél

2

tébb

millié

mint

5

Izraelben

faji felsébbrendtség

a tomegek

gondolaténak

intézkedések.



figyelmének

a

jegyében hozott anti-

1. Az elsé zsiddtérvény

(1938.

XV. te.) ,,a tarsadalmi és gazdasdgi élet egyenstlyanak hatalyosabb biztositasaérél’ cim alatt kiilénféle anti-

szemita rendelkezéseket vezetett be. A zsidék aranyét a sajtd-, film-, szinmtivészeti, valamint az tigyvédi, mérnéki és orvosi kamardékban 20%-ra korlatozta. A tiznél tébb értelmiségi alkalmazottat foglalkoztaté vaAllalatoknal

a zsidédk aranyat szintén 20%-ban allapitotta meg. — 2. A mdsodik zsiddtérvény (1939. IV. te.) célja mar nyiltan

nak

is ,,a zsidédk

korlatozdsa’”’

kézéleti

volt.

és gazdasdgi

Eszerint

zsidénak

térfoglalasa-

tekintendé,

aki v. sajdt személyében zsidd, v. egyik sziildje, v. két nagyszuldéje zsidéd. A zsidénak tekintett személyek nem lehettek Allami tisztvisel6k, tanitédk, tandrok. Az egyetemekre felvehet6 zsidé szdrmazdsi hallgaték aranydat, valamint

dék

szamaét

az

iparengedélyek

6%-ban

kiadds4n4l

Allapitotta meg.

A

a

azsi-

torvénykor-

latozé rendelkezéseket tartalmazott a zsidénak tend6é Aallampolgérok valasztédjoga tekintetében

tekinis. —

3. A harmadik zsiddtorvényt 1941-ben iktattak térvénybe (1941. XV. tc.), ,,a hazassdgi jogrdél szd61é6 1894: XXXI.

te. kiegészitésérdél]

és mddositésdrél,

valamint

az

ezzel kapcsolatban sziikséges fajvédelmi intézkedésekrél”’ cimmel. Ez a térvény mar teljesen a niirnberg? faji tirvények szellemét kévette és megtiltotta a zsiddék, ill. a masodik zsiddétérvény értelmében zsidénak tekintendé személyek és nem zsidék k6ézétti hazassagkétést. — A ~ Mo. fasizalédasét ttikrézték, alapot szolgdltattak a zsidék

teljes

jogfosztasara és az elleniik hozott késébbi rendel-

kezésekre, amelyekkel a Sztéjay-kormany, majd a > nyzlas rémuralom fizikai megsemmisitéstikre tért. zsid6 vallas, judaizmus: a — zsiddék vallasa. Szent iratai az —Oszdvetségben vannak ésszegytijtve. Ezek kéziil kil6nés tiszteletnek O6rvend a —T'éra. Nagy tekintélyti tovabba a —Talmud és a kézépkori kommentatorirodalom. — Az dkori zsidé térzsek 6ési vallds4rél alig All forrds a rendelkezésiinkre, térténetileg hiteles forrdsaink esak az i. e. 2. évezred végérél valék. A ~ban ekkor az 6si pdsztorelemek

(totemizmus,

Hléhim, valészint,

lasat,

s az Osszes

t6bbi istennek

Ez a kultuszkézpontositas

hozta

kialakulaséban

a — profétdknak.

A

-—-babiléniai

emelt

oltar szétdulasat.

létre a monoteizmust.

jelentdéds fogsdg

szerep alatti

jutott és utdni

idészakban alakult ki a zsidé vallasban a — Messidsba vetett hit. Ugyancsak e korszakban keriilt a ~ az irdni vallas hatdsa ala. A > Zoroaszter-valldsbél atvette a dualista vilagfelfogast, amely szerint a vilaég a jé (az isten) és a rossz

(a sdtan)

harca, s a halottak

feltamaddsdnak

hitét. Az idészamitaésunk kezdete k6riili iddkben a ~ differencialédni kezdett. Az egyik legkorabbi, térténeti-

leg is ismert szekta a haszidoké, akik az i.e. 2. sz. elején rendszer idején, a

szocialis problémakr6l valdé elterelése céljabdl, a fasiszta szemita

tak és olvastaék. Az Isten mdsik neve

hogy e mogétt eredetileg egy Onallé, Jahvétdél élesen kilénb6z6 Isten alakja allt. Jahve eleinte csak a héber torzsek védéistene volt. A vallasi felfogas szerint a héber néppel k6tétt szovetséget, kivalasztotta éket magdénak. I. e. 622-ben Jédsisas (Jésijahu) kirély a kézponti kiraélyi hatalom megerésitése érdekében elrendelte Jahve valamennyi Jeruzsélemen kiviili szentélyének lerombo-

magia, animizmus)

foko-

zatosan béviltek a Kanaanban talalts jelentés részben a zsidésagba olvadt térzsek vallasabdl, folega foldmtiveléssel kapesolatos kultuszokbdél atvett elemekkel. A tébbistenhit nyomai is kimutathaték e korszakban. A zsidé vallasi torvények a polig4midt megengedhetének tartotték (az

a vilagtdé] elhuzdédé, a hivatalos papsaggal szembeszegiild életet folytattak. A szaddukeusok a Téra betti szerinti megtartasat kivantak, nem hittek a lélek halhatatlansagaban és a test feltamadasdban, tagadtak az eleve elrendelést. A farizewsok szektaja a torvénymagyaraézék, keresked6k, iparosok, kézmtivesek k6rébél keriilt ki. Zart kozosségben éltek, a Iélek halhatatlansagaét, a test feltamadasat

vallottaék,

varték

a

Megvaltdt,

a

vildg

végét és az Oszovetség szelleméhez ragaszkodva felléptek a szaddukeusokkal

tasukré6]

Maété

esszeusok

szemben.

(Alszentségiikr6l,

evangéliumanak

félreesé

telepilésekben

egy

helye

éltek,

képmuta-

szdl.)

zart,

Az

szigort

szabélyokat tartéd k6zdésségben ; kézésen dolgoztak és imadkoztak. Valdszintleg az esszeusokkal azonos a — Holt-tenger parti tekercsekb6l ismert zsidé vallasi szekta. A ~ egyik szektajaként kezdett kialakulni a

— kereszténység is. —

Jeruzsalem elpusztitasa, a fotemp-

lom lerombolasa (i. sz. 70) utén a vil4g minden taéjdra szétszérédott zsidédk a —zsinagogdk k6éré tomoriltek. Az oszévetségi szovegekre vonatkozé szébeli magyarazatokat a 3. sz. tajan kezdték irasba foglalni. E gytijtemény neve: Misna. A Misna magyarazatait Gemara

névvel jelélik. A Misna és a Gemara egyiitt a Talmud. A Talmud mellett az dszévetségi konyvekre vonatkozé legendak és ezek értelmezésének gyltjteménye a Midras. A talmudi vallasoss4g kicsinyes pontossaggal szabalyozta az élet minden teriletét ; a ~ban igy fokozatosan a for-

mak megtartaésa keriilt elétérbe. E merev szemlélettel szemben kialakultak a teozdfikus elmélkedés kiilénb6zé iranyzatai, amelyekben nagyrészt az Ujplatonikus filozofia hatasa érvényesiilt. Mezopotamiadban a 6. sz. tajan alakult

ki

a —kabala,

amely

a szimmisztika

és a bettik

titkos értelmezése révén igyekezett behatolni az isteni vilagba és uralmat szerezni a fdldi élet dolgai felett. A karaitak szektaja, amelyet 750 téj4n Anan ben David alapitott, az Oszévetségen kiviil minden frdsos anyagot elvetett. A 13. sz.-ban a filozdfus Maimonidész (1135— 1204) osszeallitotta a ~ legfdbb dogmait, s ezeket Arisztotelész tanaival prébalta ésszeegyeztetni. A haszidizmus szektaja a 18. sz. elején keletkezett Lengyelo. teriiletén. Alapitéja Rabbi Jiszraél ben Eliézer (1698— 1795). A haszidok gyiilekezeteinek vezetése egy-egy caddiq (igaz) kezében volt, az egyenldséget, a vallas kiegyenlité szerepét hirdették. A 19. sz. végén alakult kia~ két fé iranyzata. Az ortodoxok a Talmud vallasi eldiradsaihoz ragaszkodnak. A neolégok (reformaltak) szamos tilalmat elvetnek és a modern kor kévetelményeihez igyekeznek alkalmazni a valldsi formékat.

zsid6

A liberdlisok e két iranyzat kézétt foglalnak helyet. A ~ legfédbb tnnepei: pészach, rés hassénd, jom kippur, hanukka, purim. Az Istennek szentelt szombati nap (Sabbat) megtartasat szigort elétrasok szabdlyozzék. Jellegzetes a -—kériilmetélés szokésa és az étkezés szabalyozasa. zsidé zene : a zsidé kultusz és zene mar a bibliai idékben

szorosan

kapesoléddott.

istentisztelet alkalmaval uralkodott,

hogy

az

Az

imakat,

énekelve

ének

az

a tdérdt

stb.

az

adtaék eld. Az a nézet

embereket

k6ézel

emeli

az

Istenhez. De vilagi zenét, gydzelmi dalokat, készénté énekeket, siratékat stb. is ismertek. Az dkori zsidék zenéje részben hangszeres (errél tantiskodnak a salamoni templom trombitasairél sz616 hagyomanyok, a zsoltarokban emlegetett ktlénféle hangszerek), részben vokdlis (pl. zsoltaréneklés) volt. A kérnyezé népek zenéjének nagy részét magaba olvasztotta, majd tovabbadta a kereszténység korai dallamstilusdnak, a gregoridn zenének. Alexandriai Kelemen (i. sz. 200 kériil) az egyhazi zene példaképének tartja. Osi dallamairél leginkabb a Jemen kornyéki hagyomany alapjén nyerhetiink képet. Jellemz6 vonasal: gazdag ornamentika, a moddlis hang-

nemek uralma és recitalé hajlam. Régi pengetés hangszerei (kinnor, nebel és dszor)

tulnyomérészt

elé-dzsiai erede-

tiek. Kiuilénféle utd- és fuvds hangszereket is ismert. Jellegzetes kiirtje (sdfdr) mdig haszndlatos. Eléadasa valtakozé kérusokkal (antifondlis), ill. széléénekes és kdérus felelgetésével (responzoridlis) ment végbe. A jeruzsalemi templom szétrombolasa utén (i. sz. 70) a hangszeres zenét kirekesztették a liturgiadbdl. A szétszdérdédas utan a ~ szamtalan dialektusra bomlott. A kultikus éneket, melynek Ny-on mar csak ecsekély kéze van az ési zsidé dallamkineshez, szinte a legujabb idokig csak a szajhagyomany dérizte. A tradicionalis dallamok gytj-

tése csak a 19. sz.-ban kezddédétt meg. A ~ legdsibb rétegének tudomanyos feltaradsa A. Z. Idelsohn (20. sz.) nevéhez ftizédik. zsigerek, viscera : az anyagesere és a fajfenntartas szolgélataéban allo szervek. Kiil6nb6z6 testiiregekben helyezkednek el, de mtikédés szempontjabdl a kévetkez6 egységes rendszereket alkotjak : emészté-, légzé-, hugy—ivar-rendszer, bels6 elvalasztaési mirigyek rend-

szere. Zsigmond német-rémai

(1361—1437):

magyar

és

cseh

csdszar, a Luxemburg-dinasztia

kirdaly,

utolsé ural-

koddéja ; Karoly cseh kiraély (I.) és (IV.) fia. 1379-t6l I. Lajos magyar jegyeseként a magyar udvarban élt. gil az apja tronjat 6rékl6é Maridt, polyi rokonai akartak megszerezni.

német-rémai csaszaér kirdly leanya, Maria 1385-ben vette feleséakitél az uralmat naA délvidéki nagyurak a trénkéveteléket tamogatva Mariat fogsagba vetették ; a kiralynd hivei viszont 1387-ben kirallyaé koronaztak ~ot. A trénért folytatott kiuzdelemben eleinte kizarolag a nagy bardékra tamaszkodott. A Mo. D-i hatarvidékeit fenyegeté t6r6k6k ellen Ny-i lovagsereget szervezett, de Nikdpolynal (1396) stlyos vereséget szenvedett. 1397-ben a Temesvarra dsszehivott orsziggytlésen kisérletet tett a megyel nemesek megnyerésére (megyénként 4—4 nagyobb birtoku nemes meghivésdval)

és a honvédelem

érdekében

elrendelte

a — telek-

katonasdg felallitasat. Mindez azonban eredménytelen maradt. A ligaharcokat folytaté baérédk nyomésaéval szemben

Zsigmond

778

zene

kulféldi

hivekre

(ilyenek

voltak

pl.

— Ozoraz

regvumot, kiadta a —placetwm befordulva 1404-ben 1405-ben pedig tébb, a vadrosok fejlédését eldsegitd dekrétumot hozott. Miutan 1410-ben német kirdllyé valasztottaék, tevékenységét még fokozottabban a Ny-i, ill. a kézép-eurdpai kérdések (Németo., a papasag) k6tétték le. A 15. sz. elején meginditotta a buda-

vari kirdlyi palota épitését. ben a 13 szepesi vdros 1414-ben

Aachenben

német

Anyagi nehézségein 1412elzdlogositasaval segitett. kirdlly4 koronéztak,

s ettd6l

kezdve a husziték ellen fellépé eurdépai reakciés erdk vezére lett. Az 1414-ben elsésorban~ kezdeményezésére dsszeilt + konstanzi zsinat a ~ védlevelével megidézett + Husz Janost maglyahalallal kivégeztette. A biborosok kollégiumaval elismertette a magyar kirélyok un. — fékegyuri jogat. 1419-ben batyja, Vencel haladla utan 6 6r6kélte a cseh trént, de az egyre erdteljesebben kibontakoz6 —+huszita mozgalom miatt csak 1420-ban tudta magat Pragdban megkoronaéztatni. A huszitaék ellen indi-

tott keresztes hadjaratok idején a t6rdkék elfoglaltak Galambéc vaérat (1427), amelyet a kévetkez6 évben ~ hidba kisérelt meg visszavenni, 143l-ben Italiaba ment és Lombardia kiralyava, 1433-ban Rémaban német-rémai esdszarr4 korondztatta magdt. Kezdeményezésére Osszeult a bazeli zsinat (1431—39), amely alkudozdsokat kezdett a huszitékkal és sikeriilt is megosztani erdiket. 1437-ben kitért a huszita ideoldgia hatas4t is tiikrézé —erdélyi parasztfelkelés. A husziték fegyveres leverése utan ~ inkvizicidt inditott a huszitizmus ellen. Mo.-on az inkvizitor, Marchiai Jakab fdleg Erdélyben és a Délvidéken mtikédétt. — 1437 végén Cseho.-ban halt meg; kivansagdéra Nagyvdradon temették el. Hosszu magyar kirdélysdgéra a nagyurak hatalmi tulstlya, a ligakormanyzat,

a haladé mozgalmak elfojtasa jellemz6.

Ugyanakkor uralma, hatalma megerdsitése érdekében tett egyes intézkedéseivel — kiilOnésen a mo.-i varosok taémogatasaéval — lehetédvé tette Mo.-on azoknak az erédknek a névekedését, amelyek a feudalis rendi-képviseleti Allam kiépitésére voltak hivatottak. Zsigmond, Zygmunt: tobb lengyel kirdly neve. Jelenté-

sebbek : IJ. ~ Ur. 1548—72

Agost (1520—72), a Jagellé-dinasztidbdl. ; formdlisan mar

1530-t6l. Uralkodasa

ide-

jén. indult meg a Lengyelo. és Oroszo. kézétt dulé livdniat hdborw (1558—83) ; az 1569-ben megkététt lublini unidval Lengyelo. és Litvania egy allamban egyesult.



III. ~ (1566—1632) a Vasa-dinasztidbdl. 1587-t6] 1632-ig lengyel, 1592-t61 98-ig egyben svéd kiradly. Az 1600-as években kisérletet tett az orosz trén megszerzé-

sére, de prébaélkozdsai kudarcot vallottak. Erételjesen tamogatta az ellenreformacidt. Zsigmond Ede (1916—44): kéltdé, a két vilaghaboru k6z6tti magyar szocialista kéltészet tehetséges képviselédje.

a

Proletéresaladbdél

szdrmazott,

munkdésmozgalomban,

fiatalon

kapcsolata

volt

részt

az

vett

illegalis

kommunista parttal is. Mint munkaszolgalatos ismeretlen kériilmények k6zt a fronton pusztult el. — Versei munkdskélték antolégidiban, a Szép S26, a Magyar Csillag és a Vadlasz c. folydiratban jelentek meg. Kéltészete a polgari humanizmustd] az antifasizmusig, a szocialista humanizmusig fejlédé6tt. Az élet szépségének védelmében tiltakozott a fasiszta barbarsag ellen, s esiszolt formaéju versei egy részében kiizdelemre buzditott,

maskor

azonban

a

pusztulés

miatti

débbenet

tandcsaddéi

pesszimistava tette. Bletében kiadott verskétete: Hlszdntan és szeliden (1938). Verseinek vdlogatott gytjteménye ugyanezen a cimen jelent meg 1961-ben.

elbocsétaését kévetelték és a vonakodéd ~ot fogsdgba vetették (Visegrad, Siklés). Szabadségdét és trénjat a leghatalmasabb barékkal k6tétt alku mentette meg.

tanar, Kossuth-dijas. Az uj- és a legijabb kori egyetemes torténet mtiveléje, tudomanyos tevékenységének targy-

Pipo és a délnémet kereskedé tokések) prébalt tamaszkodni.

~

A

elvette

magyar

bardédk

Cillec Herman

1401-ben

kiilfdldi

egyik leanyaét, az orszdg kor-

manyzdsa a Cillei—Garai-liga kezébe keriilt. Miutdén 1402-ben elnyerte a cseho.-i helytartésagot, mo.-i helytartéj4vé — a nddori méltdsag fenntartésa mellett — Albert Habsburg herceget nevezte ki (1403), akivel mar 1402-ben 6rékésédési szerzédést k6tétt. A Cillei— Garai-liga ellenfeleit tamogatéd papdval nyiltan szem-

Zsigmond

Laszl6

(1907—

):

térténész,

egyetemi

k6re: a nemzetkézi munkdésmozgalom és a diplomacia torténete. Fébb mtivei: A német imperializmus és militarizmus ujjdélesztésének gazdasdgi és nemzethdzi tényezdr 1918 —1923, 1961; A diplomdciai iratok Magyarorsedg kiilpolitikdjdhoz 1936—1945 (szerk.). 1. kétet: A Berlin—Réma-tengely

1935—1938,

1962.

kialakuldsa

és

Ausztria

annexidja

Zsigmondy Zsigmondy,

779

Richard

(1865—1929):

magyar

szarma-

zasu osztrak kémikus. Kolloidkémiai kutatasaiért és az ultranvikroszkép ilyen iranyt tovadbbfejlesztéséért 1925ben kémiai Nobel-dijjal tiintették ki. Zsigmondy Vilmos (1821—88) : banyamérnok. 1848— 49-ben Resicabaénya gondnokaként a resicai tizemek termelésével segitette a szabadsagharce fegyvergyartasat. Ezért a Habsburg ellenforradalom bebérténézte. Kiszabadulasa utan maganmérnéokként szamos hazai banya fejlesztésében vett részt. Artézi kutak furdsat és hévvizek hasznositésat kezdeményezte. Legjelentésebb alkotdésa a margitszigeti (1867) és a 970 m mély vdrosligeti artézi kut (1876—78).

Zsigray Julianna (1901— _ ): ird. A kézéposztély uri vilagat

megér6kit6

bestseller jellegtiek Péliékenység, 1941;

és

dzsentri-romantikajui

(Sztits Ldzadd

regényei

Mara hdzassdga, 1931; sziv, 1943 stb.). Ujabban

nagy zeneszerz6kr6l irt életrajzi regényeket : A Sugdr-uti palota (1957; Erkel Ferencrél), Tragikus keringé (1959; Lehar Ferencr6l).

Zsiguli, helyteleniil Zsiguli-hegyek:

dombsag

a Volga

kujbisevi kanyarulataban. 370 m. Itt épiilt a kujbisevi duzzasztégat és erdmut. Zsil, Jiul: foly6 Romaniaban ; 349 km, vizgytijtdje 9210 km?. A Déli-Karpadtokban két 4gbdl ered, keresztiil-

folyik a petrozsényi készénmedencén, a sztik Szurdokszorosban tor at a Karpadtokon és a Dunaba émlik. zsilip: a nagyobb méretti, mozgathatéd, mederelzdré szerkezetek gyujtoneve. A csé~ valamely csatorna arvizvédelmi téltés alatti atvezetésére szolgal. A esd folyéd fel6éli oldalan leereszthet6 ~tabla akadalyozza meg az arviz Atjutasat a tdltés alatt. A bardt~ halastavak vizlevezetését lehetévé tevé miitargy. A kisméreti ~ neve

uulto. Zsiljardi, Dementij Ivanovics Gigliardt

(1788—1845):

; Domenico di Giovanni

olasz sz4rmazaést

orosz

épitész,

a klasszicizmus kivélé képviseléje. Apjanal, Giovanni ~nal — aki 1787-t6l Oroszo.-ban élt —, késébb Milanoban tanult. Jelentés szerepe volt Moszkva varosképének ldalakitésaban. Az 1812-1 tizvész utan atépitette az egyetem épiiletét (1817—19), tervezte az orvosi akadémia épuletét (1823—26), valamint a Gagarin-palotét (ma Gorkij Muzeum). A kert- és parkmtivészetnek is jeles mestere volt.

zsinagéga : a zsid6é vallas k6vetéinek imahaza. A zsid6 vallasban aldozat bemutatdsa a jeruzsdlemi templomon kiviil tilos volt. Miutén ezt a rémaiak leromboltaék (i. sz. 70), a zsidd6k vallasi kultusza a-~kban folyt tovabb ; itt imadkoznak, olvassdk a szent iratokat, de 4ldozatokat

nem mutathatnak be. zsinat : a nagyobb keresztény egyhazi gytléseknek a rémai polgaéri kézigazgatasbol atvett neve (latin nevik ?concilium’ is). A kat. egyhaéz tanitasait illet6 kérdésekben az Un. egyetemes (é6kumenikus) ~on eleinte elvileg a fépapsdg, a papsdg és a hivdk egyiittesen, majd késébb a piispék6k és a papsdg déntéttek. A legutdébbi egyetemes ~ az 1870-i vatikani ~ volt, 1962 végén ugyanott tartj4k az uj ~wot. Vannak egyhazmegyei ~ok is, ezek azonban ecsak egyhazkormanyzati és fegyelmi jellegtiek. A gérég keleti és protestans ~oknak vilagi tagjai is vannak.

Zsinké Vilmos (1911—38) : a magyar és a nemzetk6zi kommunista mozgalom harcosa. Ifjumunkasként csatla-

zsiradékok

zsinordiszes

keramia:

Lengyelo.,

Cseho.

és Németo.

K-i teriiletein élt rézkori lakosség agyagmtivessége. Jellemzdje , hogy az edények feliiletét zsinegek lenyomata disziti. zsinériérgek (Nemertoidea) : a laposférgek (Platyhelminthes) térzsének egyik osztalya. Fonadlszerien megnyult és hat-hasi iranyban mérsékelten lapitott testt Allatok. Jellemzé a toémldészert, kesztytiujj mddjara kifordithat6, esetleg méregmiriggyel kapcsolatos védekez6 és tamad6 szerviik, az ormdny. Valtozé nagysagu, altalaban tengeri Allatok. Az drva ~ (Anopla) alosztalyba tartozik az drids zsindrféreg (Lineus longissimus) nevi fajuk, amely 30 m hosszura is megnd, s igy a leghoszszabb test gerinctelen allat. A mi faunankban eldfordul a szuréd ~ (Enopla) alosztalyba tartozéd négyszemi v. édesvizit zsindrféreg (Stichostemma graecense). zsinérpadlas : a szinpad felso, a k6zénség eld! eltakart része, ahol csigakon jaré kételekre vannak felfiiggesztve a diszletek és hattérfiiggény6k. Ezeket a rendezé utasitasa szerint a zsindérmester engedi le a szinpadra. zsir : szaérazfdldi allatok zsirszévetébdol nyert, k6z6nséges hémérsékleten szilard halmazallapotu — zsiradék. Nyersanyagai: szalonna, haj, cseplesz (elzsirosodott hashartya-kettdzet), faggyu, csont. — A frissen vagott allatbdél kézi erédvel kifejtett ~szdéveteket apritjak, tisztitjak

és

hiitik.

A ~t

széraz

v.

nedves

olvasztassal

nyerik. A visszamaradé tepertét kisajtolj4k v. kifézik, esetleg olddszerrel extrahaljék. Az extrahalt tepert6é fehérjedis takarmany. Az igy nyert ~t esetleg még a —+névényi olajokhoz hasonlé méddon tisztitjak, néha kristdlyositéssal és sajtoladssal szilard és folyékony részre valasztjak szét. — A sertés~ szalonnabol és haéjbdl késziil. A szarvasmarhabdl és juhbol termelt faggyut étkezési és ipari célokra hasznaljak. Elterjedt még a félszilard halmazallapotu kacsa- és liba~ hasznalata. A csdéves és lapos csontokbdl étkezési és ipari — csontzsirt gyartanak. Mivel lebomlasakor nagy mennyi-, ségti kaléria termelédik, taplalkozaési és takarmanyozasi szempontbél alapveté jelentéségi. Mo.-on a sertészsirtermelés 1960-ban 45 000 t volt, az egy fore esd sertészsirfogyasztaés pedig 19,8 kg (az 1934—38. évek atlagaban 13 kg). — Jrod. Libermann—Petrovszkij: A zsirgyartas kézik6nyve. 1954. Zsira: Otk., Gyér-Sopron m., soproni j. L: 1210 (1960). Va. : Répcevis. A barokk stilusu volt Gyiilevizi— Pejachevich-kastély ma szocialis otthon. zsiradékok, gliceridek: a glicerinnek nagyobb szénatomsz4mu — karbonsavakkal képezett észterei. Kémiailag nem egységes vegyiiletek. Sajatsagaik a karbon-

savlanctél fiiggenek. Ha az telitett (palmitinsav, sztearinsav), a vegyiletet, amely szobahdémérsékleten Altala4ban szilard, zstroknak nevezik. Ilyen az Allati eredetti ~ tdbbsége (sertészsir, marhafaggyu). Ha a

karbonsav telitetlen sav), olajok jénnek

kétéseket tartalmaz (pl. olajlétre, ezek k6zénséges homér-

sékleten folyékonyak. Telitetlenségitk mértéke az Un. jodszdmmal jellemezhetd, amely megadja, hogy 100 g anyag haény g jédot két meg. Ha a karbonsav tébb telitetlen kétést tartalmaz, a keletkezé olaj levegén oxi-

dalédni képes és kémiailag is dtalakul Az emberi szervezet ~at

nem

képes

(szdrad6 olajok).

a tdbb telitetlen kotést tartalmazé

szintetizdlni,

szamara

ezek

vitamin

jellegtiek. Felhasznalasuk igen széles kéri. A taplalkozasban nélkilézhetetlenek (zsirok, vaj, étolaj, valamint a nodvényi olajok hidrogénezése, keményitése utjan

kozott a munkdsmozgalomhoz 1926-ban. 1928-ban a KIMSZ tagja lett. A Watt-féle elektromos késztilékek gyaraban 1930-ban megszervezte az ifjumunkdésok (a tanoncok) 6néllé sztrajkjat. Ezutan a KIMSZ titkarsdganak tagja lett. 1930 végén egyévi bérténre itélték a tiintetésekben valéd részvétele miatt. 1932 nyaradn részt vett Moszkvaban a Kommunista Ifjimunkas Internacionalé végrehajté bizottsaganak ilésén. A spanyol

szappangyartdés alapanyagét képezik. A névényi olajokat felhasznélj4k kilénbézé kényes motorok kenésére (pl. ricinusolaj). Szimos kéziliik a gydégyaszatban nyer alkalmazdst (pl. ricinus, halmaéj, szarvasfaggyt stb.). A festékiparban a szdéradé olajokat alkal-

polg4rhabort kitérése utan Spanyolo.-ba ment, a Nemzet-

Stris:

kézt Brigdd soraiban harcolt. Az ebrdéi fronton halt hési halalt 1938. aug.-ban.

rete. 1952; 1954.

eldallitott

margarin).

Ipari

felhasznalasuk

mazzak. (+ még zsiranyagesere) Nodvényi

Zsirok

olajok

és

sokféle.

A

— Irod. Jaky— Meister —

4llati

zsirok

gyartdsisme-

és olajok kémidja és technoldgiadja.

zeiraft

asizsikfélék

780

gsiraf pérosujja

(Giraffa camelopardalis): a patdsok (Artiodactyla) alrendjének ~félék (Giraffidae) csaladjaba tartozo kérédzé emlds. Testhossza 2,25 m, vallmagassaga 3 m, fejmagassaga 5—6 m,stlya 500 kg. Hosszt labu és nyaku, révid térzst al-

Ilyenek a —foszfatidok, amelyek a neutralis zsirokhoz hasonlédak; anyageseréjik is hasonlit a zsirokéhoz. A -—karotinoidok a novényi taplalékkal jutnak be az Allati, ill. az emberi szervezetbe. A normalis életmtkédésekben nélkiilézhetetlenek (— A-vitamin),; anyageseréjuk kevéssé tisztazott. A szlerdnvdzas vegylletek a szervezetben kiilénféle feladatokat toéltenek be (pl. > Dvitamin, + epesavak, ~+hormonok). A taplalékkal jutnak be a szervezetbe, v. a szervezetben keletkeznek ,,aktiv

lat. Vilagos alapon s6téten foltozott. Az afrikai fiives puszték lakdja. zsiraffélék (Giraf-

ecetsavbél”’? (—acetilkoenzim-A). zsirdaganat, lipdma : zsirszovetbdl felépuld, sdérga szinti, puha, rugalmas daganat; kulleme meg-

lip

yy,

,

Nm kos -

fidae): a parosujju patasok (Artiodactyla) alrendjének egyik csaladja. Kihaléban levo , esoport, fajal ma mar esak Afrikaban élnek.

ih Sy M4 a, wy

ao)

ray AY a

ey

WY, VY,

(AG

WS-

egyezik a bér alatti zsir sz6vetével. Kérnyezetétdl élesen elhatdrolt, kdtdészévetes tokja van. Nagysaga emberfejnyi is lehet. Alakja gémbélyded v. tojasdad, esetleg lapitott, szélein lebenyes; a lebenyek ujjszertien elagazddnak. Kocsdnyos (1. pendulum), polipézus (1. polyposum), szétterjedé (1. diffusum), eldgazddé (1. arborescens)

és tébbszérés (1. multiplex) ~ok

kiilénbéztethetédk meg.

Féként a nyak, a tarkéd, a hat, a deréktaj, a kar és a comb

bér alatti kétdészévetében

talalhaté,

valamint

az izmok

vont csontesap van. Ide

k6z6tti

tartozik

hartya alatt, ritkabban a vesében, a szivben, az emlében és a nyirokcsomékban. A leginkabb jdindulatu daga-

a

zsiradf

és

a

Kongé vidékén 616 okapi (Ocapia johnstoni). Hz utdbbi

kisebb

révidebb antilopok,

tandr,

népekkel

Atmenetet

képez

a 16félék

k6zétt.

valamint

Zsirai Miklés temi

natok

Zsiraf

termett,

nyaku.

(1892—1955):

akadémikus,

és nyelvekkel,

a

zsirdfok

és

az

finnugor nyelvész, egye-

Kossuth-dijas.

elsdsorban

az

kétdédszovetben,

A

finnugor

obi-ugor

nyel-

vekkel foglalkozott. Alapvet6 munkaja a Pinnugor rokonsdgunk. 1987; kiadta Reguly Antal és Pdadpay Jdézsef osztjak gytijtésének egy részét: Osztjadk Hosénekek. I. 1944 ; Osztjadk (chanti) hdsénekek. II. 1951. Jelentésebb muvei még: Jugria, 1980; A modern nyelvtudomdany magyar uliérdi, Sajnovics és Gyarmathi. 1952. zsiralkoholok : a 10—18 szénatomot tartalmazé telitett, egyértékt, el nem agazé szénlanct alkoholok elnevezése a gyakorlatban. A név onnan szarmazik, hogy zsirok katalitikus hidrogénezésekor keletkeznek. Savanyt kénsav-észtereik nétriumséi (— zstralkohol-szulfdtok) szintetikus mosdszerek. — 1961 harmadik negyedévében kezdte meg mtikédését Pétfiirddén a Péti Nitrogénmtiveknél egy évi 3000 t kapacitést zsiralkoholgyar. zsivalkohol-szulfatek : a zstralkoholok savanyt kén-

k6zé

tartozik,

névekedése

k6étészévetében nevezik. Zsitkovszky

stb. Béla

Kéoros

a szervezetben

térténd

lebomlasdt

és keletkezését.

lasst, attételeket

felszaporodasat

(1867—1930):

vilaghabort

nek

bélnyalka-

nem

elhizasnak

filmoperator,

a ma-

gyar filmgydrtds egyik uttdrdje. 1901-ben sajat készitést felvevégépével fényképezte a Tanc c. elsé magyar filmet. A szézad elsé évtizedében szamos hirad6é és dokumentumfilmet, majd késébb pedagogiai oktatdéfilmeket készitett.

rokbé6l a szervezetben

zsirok keletkezhetnek (pl. sertéshizlalas kukoricaval). A szévetekben levé ~ Aaltalaban igen gyors és a zsir allandé cserélédését eredményezi. Egyes szévetekben a zsirok raktarozédhatnak, és még nagyfoku éhezés esetén sem valtozik ]ényegesen mennyiségiik (pl. talpon, tenyéren). A ~ben kézponti szerepe van a majnak, a ~ zavara a maj elzsirosodasat okozhatja. A ~hez soroljak még néhany mennyiségileg kevésbé jelentés, de a szervezet normalis mtikédésében nélkitlézhetetlen vegyiilet-

a

ben a bor és a savas hartyék alatt, a +csepleszben, a bélfodorban, a vesetokban, a csontvelében, az izmok

Ismertebb jatékfilmjei:

ill. szénhidratokbdl

iziiletekben,

képez, eltAvolitaésa utén nem Ujul ki. zsir6, giro : a fizetési forgalomnak az a része, amely bankétirds wtjan bonyolédik le. A ~forgalom alapja a folyész4mla. Jelentés készpénzmegtakaritassal jar. — Szocialista gazdasigban az Un. — egyszdmlarendszeren keresztiil valésul meg. zsirsavak : — karbonsavak zsirszéyet, tela adiposa lipdzok hatds4ra indul meg. A lipazok a glicerideket a megfelelé zsir- (olaj-) savakra és glicerinre bontjak. A zsirsavak a sejtekben oxidativ uton 2—2 szénatomonként bomlanak tovabb, koenzim-A (— koenzim) részvételével. A keletkezett acetilkoenzim-A a zsirsavrész teljes lebomlasat okozza, de zsirsavvaé vald ujboli felépitésében is részt vehet. Az acetilkoenzim-A kézvetitésével kapcsolddik egymashoz a ~ és a szénhidratanyagesere. Mivel a zsirok és szénhidratok atalakulasakor egyardnt keletkezik acetilkoenzim-A, a zsiszénhidratok,

az

Lyon Lea, Taifun, Tuzproba stb.

Zsitomir: 1. véros az SZU-ban (Ukran SZSZK), Kijevtél Ny-ra. ~ ter. székh.-e. L: 105000 (1959). Gép-, fa- és élelmiszeripar. Régi kereskeddévaros. Szinhaz. Muizeum. — 2, ter. az Ukran SZSZK-ban. 30 000 km?. L: 1603000 (1959). Székh.-e ~. “sitva : folyé Csehszlovékidban ; kb. 100 km hosszu. A

Vtéénik

labanal,

a

Nagy-Fatraban

ered,

Kom4érom

(Komarno) kézelében a Nyitraba 6mlik. zsitvatoroki béke, 1606. nov. ll.: a -+tizendt éves hdborut lezardé béke. Rudolf kirély Bocskai kézvetitésével k6totte meg a tordkékkel. Mindkét félnek meghagyta a tizenot éves habort alatti hdditasait, de megsziintette a Habsburg kirélyok részéré] a tordknek fizetett évi adot.

Zsivkoy, Todor (1911— _ ): bolgaér politikus, a bolgar munkasmozgalom vezeté személyisége. Eredetileg nyomdasz volt. 1932-t6] tagja a Bolg4r Kommunista Partnak.

1934-61

sz4mos

fontos

éveiben

partfunkcidt

aktivan

részt

téltétt vett

az

be.

A IT.

ellendllasi

mozgalomban, a partizanhare egyik szervezdje volt. 1947—48-ban a szdfiai teriileti partbizottsAg mAsod-, 1948—49-ben

a varosi

partbizottsdg

elsé

titkAra,

majd

a part kézponti appardtusdban dolgozott. 1948-tdl a part Kézponti Bizottsdgdnak tagja, 1950-t6l titkara volt. 1951-t61 tagja a part Politikai Iroddjanak. 1954-tél a Bolgér Kommunista Part elsé titkéra. 1945 déta képvisel6, tagja a Nemzetgytilés Elnékségének. zsizsikfélék

jének

egyik

(Lariidae):

csalddja.

a bogarak

Fajai

néhany

(Coleoptera)

mm

rend-

nagysdguak.

Zsofia

Fejuk

781

megnyutlt,

ormanyszert.

Petéiket

a

pillangdés

viragu névények hiivelyeire rakjak, melyekben a mag mar fejlddésnek indult. A larva befurakodik a magba, itt a sziklevelekbél taplalkozik és atalakul babba. A magvak tarolasa esetén a bogar gyakran mar a magtarban kifejlédik és a felhalmozott magvakat ragja, kaérositja a magvak mindségét és mennyiségét. DDT-s porozdssal v. a raktarban —szénkénegezéssel irthatd. Fontosabb Mo.-on 616 faj a borsdézsizsik (Laria pisorum), a, lencsezsizsik (L. lentis) és a babzsizsik (Acanthoscelides obtectus).

Zsizsik

néven

ismeretes

a gabonazsizsik

és a

rizs-zsizsik is; ezek azonban az —ormdnyosbogarak esaladjaba tartoznak. Zséfia fohercegné (1805—72): I. Miksa bajor kirdly leanya, Ferenc Karoly osztrak foherceg felesége, I. Ferenc Jozsef esaszar és kiraly anyja. Erdszakos, hatalomvagyé asszony, a kamarilla kézponti alakja volt. zsoké, jockey : hivatasos versenylovas. zsoldos : pénzfizetés

(zsold) ellenében

katonai

zsouzsanok

garsag életét abrazolta gyakran leleplez6 szatiraval. A reakcidét, a fasiszta politikat éles gyunnyal mutatta meg. A felszabadul4s utani munkdiban a habort és a hitleri idék témaéival fovlalkozott. (Hdzassdggal végZbdik, 1926; Gerson és neje, Kakasviadal, 1939; Kilenc

Eletmtvéb6l

antifasiszta

publicisztikaja.

Zsolt Nandor (1887—1936): zeneszerzé és hegedtmutivész. Koessler és Hubay tanitvanya. 1908—09-ben a londoni

Queen’s

Hall-zenekar

hangversenymestere,

1919-

tol a Zenemtivészeti Fdiskola tandra volt. A Budapesti Hangversenyzenekar alapitdja (1930) és haldlaig elndékkarnagya. Virtudz hegedtidarabokat, kamaramtiveket stb. irt. zsoltar,

psalmus:

az Otestamentumbeli

David

kirdly

vallasos éneke. A Szentirds 150 ~t foglal dssze egy kényvbe (eredetileg 5 kényvre oszlott). Tébb ~ felirata Davidot,

szolga-

kiemelkedik

1930; Villamcsapds, 1937 ; koffer, 1947 — regények.)

masok

Salamont,

szerzdjét

Moézest

viszont

beus-korabeli ~ok szok, kényérgések,

stb.

nem

vallja

szerzdjének,

ismerjiik. Vannak

Makka-

is. Miifajilag kiil6nbéz6ek : himnutanitédkéltemények, zarandokénekek,

latot vallalé harcos. A~ hadsereg elénye a hosszu ideig szolgalatot teljesit6 harcosok magasabb képzettsége, hdtranya a gyengébb erkdlesi érték. A 14—16. sz.-ban a haladast képviselték, mert a kézponti hatalom meg-

siralmak, atok~ok. A keresztény egyhaz atvette dket és mint valtakozé éneket (szdlista és hivék valtakozé6 éneke)

erdsitésére

ismeri. Napjainkban a katolikusokna] a misén (Introitus,

térekv6

anarchidval

kirdlyok

témaszai

szemben. Ilyen ~

voltak

a feudalis

hadsereg volt J. Mdtyds

(1458—90) fekete serege is. A harmincéves hdborw utdn altalanossé valt; az altalanos hadkételezettség bevezetése hattérbe szoritotta.

Zsolna: — Zilina Zsolnay Vilmos (1828—1900): a Pécsi Porcelangyar alapitéja. A testvérétd] 1865-ben megvasarolt keramiauzembél fejlesztette ki a ~-féle Porcelangyarat, amelyet kulénésen haérom talalmanya tett hiressé: 1. a ,,porcelanfayence”, a disztargyak keménycserép-anyaga, 2. a pirogranit, fagydllé6 épiiletker4mia, 3. a Wartha Vince segitségével

eldallitott femes

féenyii zomance, az eozinmaz.

Miszaki célokra un. durvakeramiat is készitett. A vallalat gydrtmanyai vilagszerte nagy sikereket értek el. 1948-ban Allamositottak. — TIrod. Pataky Dénesné:

Graduale, Tractus,

Offertorium

stb.) kiviil a

— zsolozsma

horadiban (részimadsagaiban) is megtalalhaté, a protestansoknal a gyiilekezeti éneklésben van nagy szerepiik. A ~ok hatasa az egész vilagirodalomban nyomon kévetheté. A magyar irodalomban a protesténs korszak egyik jellegzetes miifaja a ~forditas és utanzds (Sztarai M., Balassi

B., Bogdthi

zsoltaroskonyv:

Fazekas

M., Szenczi

1. psalierium:

Molnar A. stb.).

a bibliai

zsoltérok

kényve. — 2. a magyar reformatus egyhaz zsinata 4ltal k6telezé hasznélatra megadllapitott énekeskényv. Zsoltaérokat tartalmaz, melyeknek szévegét Bézga és Marot (francia reformaétus hittuddédsok) francia és Lobwasser német versfeldolgozasa alapjan Szenczi Molndr Albert dolgozta 4t magyar nyelvre ; dallamaik francia eredettiek Cl. Goudimel (1505—72) feldolgozasAban. Kiuilénbézé idékb6] szarmazé dicséreteket és néhany alkalmi imadsagot is tartalmaz.

Zsoltovszkij, Ivan Vlagyiszlavovics (1867—1959): szovjet épitész, az SZU Tudomanyos Akadémidjanak tagja, Allami dijas. A pétervadri Miivészeti Akadémian végezte tanulmaényait. Korai munkassdgaban a rene-

ADE Zsolnay

k°ramiajegyek

A Zsolnay-kerémia. 1955; Ruzsas Gyar torténete. 1954; Nikelszky miuvészete.

Pécs,

It HUNGARY

L.: A pécsi Zsolnay G.: A Zsolnay-gyar

1959.

zsolozsma: a szerzeteseknek és naponként k6zésen végzett kdtelezd sajat templomukban

a kanonokoknak imadsdga, melyet

kell elmondaniuk,

ill. elénekelnitik.

Hordknak nevezett részei: vigilia (éjjeli ima), laudes matutinae (hajnali dicséret), prima, tertia, sexta, nona (a nap els6é, harmadik, hatodik és kilencedik é6rdjaban mondott ~részek), vecsernye (esti ima) és completorium (befejezé ima). Ezekhez jaérul a napi mise is. A~ énekeit az antiphonariumnak, szovegeit a breviartwmnak nevezett

szertartasi kényvek foglalj4k magukba. Zsolt Béla (1895—1949): polgari radikalis publicista, k6lt6, ird. Fiatalon lett nagyvaéradi Ujségiré, az 1920-as években Bp.-re keriilt ; a Vildg, majd a Magyar Hirlap és a liberélis Ujsédg munkatdrsa s A Toll c. radikélis polgari hetilap fdészerkesztdje volt. 1942-ben munkaszolgdlatra vitték Ukrajnaba, majd 1944-ben Németo.-ha

deportalték. szerkesztette.

1945-ben tért haza s a Haladds c. hetilapot A

Magyar

Radikalis

Part

vezeté

tagja-

ként orszaggytilési képviselé6 volt. — A kor embertelensége miatti pesszimizmus jellemzi kéltészetét (Zsolt Béla verseskinyve, 1915; Igaz kényv, 1923). Regényeiben, novelldiban és szindarabjaiban foként a zsidé pol-

szansz épitészet motivumait alkalmazta (Moszkva, Taraszov-haz 1909—10). 1925—26-ban a milandéi nemzetk6zi

kidllitas szovjet pavilonjat tervezte. A harmincas években klasszicista stilusban k6ézigazgatasi éplleteket épitett Szocsiban. 1950-t6] tervei alapj4n nagyszabaésu lakéhazépitkezés folyt Moszkvaban. Elméleti munkdéssagaban féleg a reneszansz épitészettel foglalkozott. zsombék : nedves helyeken csoportosan term6 sads- v. mohafajok elhalé részeibél, gydkereibol kialakulé halmocska. A mélyebhen fekvé semlyékben vizinévények, pl. vidrafii (Menyanthes) tenyészik. Ha a talaj dllandéan

vizenyéds,

a teriilet

lecsapolasaval,

ellenkezd

ben a~ok felégetésével, majd szantassal tehetd Zsombé: 6tk., Csongrad m., szegedi j. (1960). Va.: Szatymaz. Kiskundorozsma alakult (1950). Pincegazdasag. zsomboly : a szabadba nyilé aknabarlang,

eset-

termdvé. L: 2120 tanyaibdl

mely atmeno barlangok mennyezetétdl a karszt felszinéig vezet, majdnem fiiggélegesen. Ha még a felszin elérése eldtt zarul,

aven

a neve.

Zsombolya:

— Jimbolia

zsonglér, jonglewr : eredetileg népi énekmondé a k6zépkori Franciao.-ban, aki hangszerrel kisérve énekét, lirai és epikai mfiveket adott elé. Késébb mindenféle

komédids,

vdsdéri

mutatvanyos

(ttizevd6,

4llat-

mutogatéd, kardnyelé stb.) d6sszefoglal6 elnevezése. A sz6 mai értelmében kéziigyességével és egyenstlyozé érzékével mesterked6é artistat jelent.

zsouzsanok,

zsuan-zsuanok :

belsé-Azsiai nomad

nép.

A 4. sz.-ban Kina szomszédsagaban kialakult birodalmuk

zsugorodas leigazta a mongol térzseket, az eftalitdkat és allanddé tamadasokkal zaklatta Kinat. A birodalom élén a kan allt, tarsadalmi

életiikben

jelentds

szerepe

volt

a térzsi

arisztokracianak. Uralmukat a 6. sz.-ban a tirk torzsek dontétték meg. (+tiirk kagandtus) zsugorodas: 1. (orvost) contractura —Zwingli. 1859-ben itt k6tétték meg az osetrdk—olasze—francia hdborut lezdré

miluk, zulukafferek : a Dél-afrikai Kézt.-ban, Natal, Oranje Szabadéllam és DK-Transvaal teriiletén é16 bantu néger nép. Lélekszimuk 2 700 000 (1955). Féldmtiveléssel és Allattenyésztéssel foglalkoznak. A 19. sz. elején vezériik, Tsaka (1787—1828) vezetésével sokéig

békét.

sikeresen kiizdéttek az angol és bur gyarmatositék tulerejével. 1887-ben az angolok leigdztak és rezervatumokba zartak dket. Aktivan részt vesznek az antiimperialista nemzeti felszabadité6 mozgalomban. Zumbusch, Kaspar Clemens (1830—1915): német szobrasz, a 19. sz.-i akadémizmus jellegzetes képviseldje.

(1960),



2. kanton

93%-a

Svdjcban,

németiil

beszél.

1729

km?.

L:

Legjelentdsebb

981 000

folydi:

Rajna, Limmat, Reuss. A lakossag fofoglalkozasa az ipar (gépgyartas, fémmegmunkalaés, gyapot- és selyemfeldolgozas). Jelentds a gyiimélestermelés, a havasi réteken

pedig a tejgazdalkodas. ziirichi

Miinchenben, majd Bécsben élt, ahol az Akadémia tanara,

k61t6, a modern polgari szlovén lira egyik megteremtdje. Gyermekverseket és egy tragédidt is irt. A II. vilag-

~at,

vékonyabb falui, emésztévaladékot termelé miérigyes gyomorhoz kapesolédik. Belsé felszinét kemény, szarunemti bevonat fedi. Féleg a magevé madarakban fejlett. ziimmd6g6, berregé: Snszaggatéval elldtott egyenara-

zuhatag : természetes — vizesés. 5 Zuiderzee [zdjdorzé] : az Eszaki-tenger

késébb rektora lett. Fontosabb mtivei: Gydzelmi emlckmu, Augsburg ; Beethoven, Maria Terézia-emlékmt, Bécs. Zupanéié [zsupdnesics], Oton (1878—1949): szlovén

bokros

rina) és lombos~at, pl. a téddzwemé (Sticta pulmonaria) lehet megkiilonbéztetni. Tébb fajuk vitaminokat, antibiotikumokat termel. zuzédas : tompa erdhataésbdél szarmazé, kérilhataérolt duzzanattal, esetleg bor alatti vérzéssel jaré — sérdlés. zazéogyomor, 2uza: a madarak izmos falu gyomra ; a

©

béke,

1859.

A ~i-té partjan halaszat. okt.:

az

1859-i

osztrdk—olasz—

francia hdborut lezaré békeszerzédés, amely az 1859. jul.-i —villafrancai fegyversziineti egyezmény helyébe lépett. A-~ szerint Ausztria d4tadta Franciao.-nak Lombardiét, Franciao. pedig Atengedte azt Szardinianak. Modena és Parma osztrak uralom alatt maradt. Az olasz allamokat a pApa vezetése alatt alld dllamszévetséghe

Ziirichi-t6

Zworykin

784

a

tomoritették.



A feltételek kéziil csak a Lombardiara

vonatkoz6 lépett életbe, mivel Modena és Parma 1860ban csatlakozott a Szard Kiradlysaghoz, a papa vezette allamszévetség pedig nem jétt létre. : Zurichi-t6, Zirichsee: sarlé6 alaku t6 Svaéje EK-i részén,

409

m

tszf.

88,5 km?,

hossza

40, szélessége

3,8

kilométer, 143 m mély. Kisebb patakokon kivul a Linth-f. taplalja, lefolya4sa a Limmat. Erdés, sz6l6- és gyiimdlesterm6 dombok telepiilések

veszik k6éril, partjat csaknem

(Ziirich,

Thalwil,

Horgen,

egybeépilt

Wadenswil,

La-

irt (Grisa érmester, 1927; Verdun iskoldja, 1935 stb.). Jelentések novelléi, kritikai tanulmanyait. Magyarul megjelent mtivei még: A wandsbecki bard, Nyugati kronika, A parancs. Zweig, Stefan (1881—1942): osztrék iré. Novellaiban és kisregényeiben érdeklodéssel foglalkozott az emberi lélek furcsa, sokszor beteges jelenségeivel (Az amokfut6,

Az érzések zetirzavara, Sakknovella).

szines, vildgos széles korrajzra

Mozgalmas,

stilus jellemzi. Eletrajzi regényéiben toérekszik, de szemlélete pozitivista és

chen, Rapperswil, Zollikon stb.) szegélyezik. K-i negyedét 1878-ban morénan épiilt toltés (Seedamm, 931 m) és

szellemtérténeti, a térténeti eseményeket lélektani okokra vezeti vissza (Maria Antoinette, 1932; Stuart Maria,

hid kiléniti el; vasut vezet at.

1935; Magellan, 1988 stb.). Sz&4mos irodalomtoérténeti esszét és kortarsi arcképet irt. Bucsu a tegnaptél (1943) c. 6néletrajzi munkdéja a korabeli bécsi, s6t Ny-eurdpai irodalmi és mitivészeti életr6l ad jellemzé Attekintést. 1938-ban a hitleri fasizmus el6] Braziliaba emigralt, majd 6ngyilkos lett. Zwickau [cvikau]: ipari varos az NDK-ban, KarlMarx-Stadt keriiletben, a Mulde-f. Jobb partjan, az Erchegység lejtéin. L: 129000 (1960). Készénbanyaszat, bényamérnoéki fdéiskola. A szénbanydszaton kiviil izzéés banyalampak, gépek, gépjarmtivek gyartasa, gyapot-

ezen

Pfaffikon

és Rapperswil

kézétt

zixrjének : a — komik régebbi elnevezése. ziurjén nyely : — komi nyelv Zveno-csoport: Bulgdridban az 1930-as

években a Zveno (Lanc) ec. folydirat kéré tomérilt és a kirélyi diktaturaval szemben alld, foként értelmiségiekbél és katonatisztekb6l All6 haladé csoport. A Il. vilaghabort idején magaba foglalta az antifasiszta burzsoaziat, értelmiséget, katonatiszteket. 1942-ben csatlakozott az antifasiszta eréket téomoritéd Hazafias Fronthoz. Az 1944. évi szeptemberi felkelés gydézelme utan létrehozott elsé koalicids kormany

elnédke

a ~

vezetdje,

Kimon

Georgijev

lett.

1949-ben feloszlott és beolvadt a Hazafias Frontba. Zvezda : a szovjet irdszovetség leningradi havi folydéirata. 1924 dta jelenik meg. Zvojnimir,

Zvonimir

(11. sz.):

a korafeudalis

horvat

allam kirdlya (ur. 1076—89). Orszagat papai htibérré tette. Felesége I. (Szent) Laszl6 magyar kirdly névére, Tlona volt. Haldla utan belviszdlyok tértek ki; I. Laszlé megszallta Horvaéto. nagy részét és Mo.-hoz csatolta.

Zvolen,

Zélyom:

varos

Csehszlovakiaban,

a K6ézép-

szlovakiai tart.-ban, a Garam- (Hron) f. vélgyében. L: 19 600 (1961). Ftrésztelepek, buttor-, élelmiszeripar.

Vasuti gdcpont. Repiildtér. Erdészeti és Faipari Fdiskola. Varkastély a 14—16.sz.-bdl. — A Garam- és a Szalatna-f. egyesiilésénél épiilt kirdlyi var (Pusztavdr) koriil alakult ki a varmegye; az alatta eltertilé varos 1244-ben IV. Bélat6] kapott kivaltsAgokat ; a 14. sz. elsé felében Uj kiralyi var épilt. Jelentésége Besztercebanya (Banskd Bystrica) nagyaranyt fejlédésével hattérbe szorult. 1620-t6l a régi Zélyom vm. székhelye is Besztercebanya lett. A fasiszta uralom aldl vald felszabadulas (1945) utdén Utjbdl fejlédésnek indult. Zweig, Arnold (1887— ): német ird, Nemzeti dijas, Nemzetk6ézi

Lenin

Békedijas,

a Német

Miivészeti

Akadémia tagja. 1933-ban a hitleri fasizmus eld] emigralt, 1948-ban tért haza, az NDK-ban él. Palyaja kezdetén stiluséra az expresszionista

iranyzat

hatott,

mtveit

el-

mélyilt lélekelemzés jellemzi. Sok mtivében foglalkozott a zsidésag problémaival. Mély humanizmussal athatott, sokszor iréniaval atszétt realista irasaiban a polgari tarsadalom biraélatat adta. Az I. vilaghabort eseményeit dolgozva fel, nagy hatdsu antimilitarista regényciklust

szovés,

kerémia.

D-i peremvaroséban

(Planitz)

fehér-

nemtit, szévétt és k6tdtt arut gyartanak. — HRobert Schumann zeneszerz6 sziilévarosa. Zwinger : 1. falszoros, a kilsé és belsé varfal, ill. vérosfal kéz6tti tér. —

2. D. Péppelmann

tervei

szerint épitett barokk palota s diszudvar Drezdaban (1711—22), ma a drezdai képtar épiletegyiittesének része.

Zwingh,

Ulrich

(1484—1531):

a német

Svaje

leg-

kiemelkedébb reformatora. Jémédu parasztcsaladbol szarmazott, 1518-td6l ziirichi pap. — Hrasmus lelkes hive volt, de tanait lutheri eszmékkel fejlesztette tovabb és igy inditotta meg az 1520-as évek elején Zurich varos és kanton reformacidjét, amelynek példajat tobb nagyobb svajci varos és kanton sorra kévette, bar épp a legrégibb kantonok tovabbra is ragaszkodtak a kat. hithez. A vallasi ellentét, amely mégétt a fejléd6 varosi polgarsag és az elmaradt parasztsdg tarsadalmi-gazdasdgi érdekellentéte

allott, polg4rhdborutra

vezetett,

amelyben

~ a kappeli csatamezon életét vesztette. — Humanista képzettsége és platonikus filozdfiai tanulmanyai Luthernél sokkal szabadabb gondolkodéva tették. A kettdjiik reformatori iranya k6z6tt még életiikben nyilvAnvalévaé lett a csaknem szakadésig mend eltérés. Tarsadalmilag azonban ~ sem tudott feliilemelkedni a polgari osztalyérdekeken, s a reformaciéd plebejus irdnyai, féként —anabaptlisidk irant értetlen, sét kegyetlen volt.

Zworykin, sziletésti

Vladimir

amerikai

legjelentésebb

Kosma

(1889—

kutatémérn6ék,

uttérdje. Szimos

intézmény vezetdje. Iconoscope (televiziés (teleyiziéds vevécsd).

):

a tavolbalataés

az

orosz egyik

amerikai rAdid, televizids

Kutatasai alapj4n készilt az felvevdkésziilék) és a Kinescope

KIEGESZITESEK

AZ UJ MAGYAR

LEXIKON

1—5. KOTETEHEZ

Az itt kozolt kiegészitések csak a lényegesebb vdltozdsokat és helyesbt éseket tartalmazzdk.

Abatjalpar : 1962-ben Atkeriilt az abatjsz4ntdi jarasbol az encsi jarasba. Abaujkér: 1962-ben bdl az encsi jarasba.

atkeriilt

Abatjlak : 1962-ben

atkeriilt

az abatjsz4ntdéi

jards-

a szikszdéi jarasbdl

az

encsi jarasba. bél a szerencsi jérasba.

Abatijszolnok : 1962-ben Atkeriilt a sziksz0i jarasbol az encsi jarasba.

Abatjvar: 1962-ben atkeriilt az abatijszantdéi jarasbél az encsi jarasba. Abbasz, Ferhat: 1961. aug.-ban lemondott a kormany elnékségérél. 1962. aug.-ban az Alkotmanyozé Nemzetgyulés elnéke lett. Abbud, Ibrahim (1900— ): szudani Allamférfi, tabornok. A szdvetségesek oldalan mint hadmérnok vett részt a II. vilaghdbort idején E-AfrikAban a német és olasz egységek elleni harcokban, 1954-ben a szudani hadsereg féparancsnok-helyettese, 1956-ban foparancsnoka. 1958-ban katonai puccs Utjan hatalomra kerilt, az 4llam feje, miniszterelnék és honvédelmi miniszter lett.

Katonai diktaturaét gyakorol, a kilpolitikaban a semlegesség elvi alapjara helyezkedett. Abraham Ambrus Andor: 1960-ban akadémikus lett. Abraham Pal: 1960-ban meghalt. Adler, Friedrich : 1960-ban meghalt.

Adony : 1957-t61

nem

jarasi székhely ; a dunatjva-

TORTENET.

konferencidn.

1959-ben

1955-ben

részt

vett

a

gazdasagi és technikai

egyiittmtk6dési egyezményt k6tétt az SZU-val. 1961ben Pakisztannal megszakitotta a diplomaciai kapcsolatokat az afyan kisebbség jogainak megsértése

miatt.

Afrika : TORTENET. 1961-ben fiiggetlen 4llamma valt Sierra Leone és Tanganyika, 1962-ben Ruanda-Urundibdél két Allam alakult ; Rwanda

Koztarsasdg és Burundi

Ki-

rdlység. 1962. mare.-ban megegyezés jott létre az algériai ideiglenes kormaény és a francia kormany k6z6tt az 1954 dta tartéd algériai hdbort befejezésére, 1962. jul-

ban megalakult a fiiggetlen Algériai Kéztdrsasdg (+ még Algéria). 1961-ben a Dél-afrikai Unidé, amelynek fajiildézé politikajaét a mnemzetkézésségi tagdllamok tébbsége elitélte,

kivalt

a Brit

k6ziil

Ghana,

Allamszévetséget

Nemzetkézésségbél

és felvette

a

Dél-afrikai Kéztarsasdg nevet. 1961 folyamaép a nemzeti felszabadité kiizdelem Angola portugaél gyarmaton 6lt6tt

50 Gj Magyar Lexikon V1.

tartoznak

az

antikolonialista

Guinea

és Mali

Iétesitett

Afrikaz

1961.

jun.-ban

Allamok

laza

Unidja

néven. A casablancai 4llamok, amelyeket egyes kérdésekben Etidpia, Libia, Szudan és Tunézia is tamogat, 1961. jan.-ban a casablancai konferenciadn elfogadtak az Afrika Charta nevi okmanyt, amely semlegességi politikat hirdet és k6veteli valamennyi

mindenféle kolonializmus megsziintetését, afrikai gyarmat felszabaditasat, valamint a

katonai tamaszpontok felszimoldsét. A brazzaville-1 csoport allamait lényegesen szorosabb szdlak ftizik volt gyarmatosité orszagukhoz mind gazdasagi, mind politikai

téren,

igy

antikolonializmusuk

is sokkal

mérsé-

keltebb. A csoport lényegében a volt francia gyarmatokbdl all (az elébbi csoporthoz tartozék kivételével), amelye-

ket egyes kérdésekben Libéria, Nigéria, Sierra Leone és Togo is tamogat. Az e csoporthoz tartozéd Dahomey, Elefantcsontpart, Felsé-Volta és Niger 1959-ben létrehoztak az Afrikai Antantot (Szdhel-Bénin Unio), Csad, a Kozép-afrikai Koztarsasag és a Kongdéi Kéztarsasag pedig 1960-ban a Kézép-afrikai Kéztarsasdg Unidjat. A csoport kézés szerve az 1960—61l-ben kialakitott Afro-Madagasz Unid nevi politikai szer-

Aggtelek :

Koéztarsaségban. A kézponti bank alkalmazottja volt. 1956-ban a Szocialista Akciéd (ma Néppart) elnékhelyettese, majd a Kongéi Nemzeti Mozgalom elnékhelyettese lett. 1959-ben a part szakadasakor a jobbszarnyhoz csatlakozott. 1960-ban szenator lett, 1961 elején a toérvénytelen Kaszavubu-kormany beliigy-, iil. hadiigyminisztere, 1961. aug.-ban a kézponti kormény elndkévé valasztottak.

Afganisztan :

csoporthoz

politikat folytaté A4llamok, igy az Egyesiilt Arab Kéztarsaség (Egyiptom), Ghana, Guinea, Mali és Marokké.

vezet.

tartozik.

Adula, Cyrille ; Adoula(1921— _ ): politikus a Kongéi

bandungi

casablancai

Ezek

Abatijszanté : 1962-ben Atkeriilt az abaujszantdi jéras-

rosi jardshoz

a legszélesebb méreteket. — A fiiggetlen afrikai 4llamok alapjaban véve két csoportban témériiltek. Az Un.

1962-ben

Atkeriilt a putnoki jaradsbdél az

edelényi jarasba.

Aidit, Dipa Nuszantara: néz

1962-ben tagja lett az indo-

kormanynak.

Ajka: 1959-t61 jarasi jogu varos. Ajtai Mikléds (1914— ): az Orszdgos Tervhivatal elndke (1961. szept.-t6l). Vegyész; évekig a Chinoin gyarban dolgozott mint kutaté, majd mint izemmérnoék, 1943-ban

1944

kerilt

kapcsolatba

dota tagja a partnak,

a

munkdésmozgalommal.

részt vett a bp.-i partizan-

harcokban. A felszabadulds dta feleléds Allami beosztasokban dolgozott, 1956-t6l1 a Tervhivatal elnékhelyettese volt. Az MSZMP Ké6zponti Bizottsdgénak tagja (1961. szept. dta).

Akmolinszk:

a

varos

és

a

terilet

neve

1961-tél

Celinograd.

Albert

Janos

(1896—

):

vegyészmérnék,

a mt-

szaki tudomanyok doktora, Kossuth-dijas; az Epitéanyagipari Kézponti Kutaté Intézet kutatémérnoéke. Az épitéanyagipar, valamint a hdszigetel6 anyagok kutatasa, tovabba ezek gyartastechnikajanak elmélete és gyakorlata terén ért el eredményeket. Aldebré : 6tk.,

Heves

m.,

fiizesabonyi

j. L:

1240

(1960). 1958-ban alakult Tédebré kézség egy részébdl. Alekszandrov, Georgij Fjodorovies : 1961-ben meghalt. Alféidy Zoltan : 1962-ben Kossuth-dijjal tiintették ki.

Algéria :TORTENET.

1961. maj.-ban

megkezdddétt

a francia kormany és az algériai ideiglenes kormany k6zotti targyalas Evianban a fegyversziinet létrehozasa céljaboél. A ,,francia Algéria’’ jelszavaval fellép6 OAS fokozott

terrorcselekményeket

mind Franciao.-ban.

kezdett mind

Algériaban,

De Gaulle imperialista politikaja és

az ultrakkal szembeni erélytelensége a targyalasok felfluggesztésére vezetett. 1961. aug.-ban az ~i ideiglenes kormany elnoéke F. Abbasz helyett Ben Khedda lett, két helyettese pedig Krim Belkaszem és Ben Bella. Az Uj kormany okt.-ban javaslatot tett a megszakadt targyalasok folytataséra. Nov. 2-4n kb. 4000 Franciao.-ban visszatartott, azaz fogsagban tartott algériai, kéztuk az ideiglenes kormany 5 tagja éhségsztrajkot kezdett, amelyet nov. 20-4n csak azutan sztintettek be, hogy a francia kormaény garantalta kéveteléseik teljesitését. A targyalasok ezutan felijultak és 1962. marc. 7-én befejezddtek. Az > eviand egyezmény alairasdara 1962. marc. 18-an keriilt sor. Ez kimondta, hogy a két kormany tuizsziinetet rendel el, elismeri a Franciao.-gal egytttmuk6d6 figgetlen Algéria megalakitaésanak sziikségességét, amelynek eldkészitése érdekében 3—6 hdénapon beliil népszavazast kell rendezni. Az egyezmény értelmében Franciao.-nak 3 éven beliil ki kell vonnia csapatait, kivéve

Mers

el-Kebir

haditengerészeti

bazist,

amelyet

15 éven at tovabbra is hasznalhat. Az egyezmény alafrasat az OAS minden addigit feliilmulé terrorhadjarata kévette, ami a francia kormanyt néhaény OAS-vezeté (Jouhaud, Salan) letartéztatdsdra és elitélésére kényszeritette. Az igy kialakult fesziilt helyzetben a félrevezetett és megfélemlitett eurdpai eredetti lakosok jelentds része elhagyta~t. A jul. 1-én tartott népszavazdson a szavaz6 algériai lakossag tobb mint 97%-a Algéria fiiggetlenségére szavazott. Ezzel megalakult a fiiggetlen ~, amelynek ideiglenes kormanya jul. 5-ét nyilvanitotta a fiiggetlenség napjanak. Ezt kévetéen az ~i fiiggetlenségi mozgalom vezetdi k6zott tamadt ellentétek belpolitikai nehézségeket

tamasztottak,

1962.

aug.

ellentéteket sikeriilt Athidalni. tasokon Nemzeti

atomsuly

786

Algéria

elején

Az

azonban

ezeket

az

1962. szept.-i valasz-

az FLN (Front de la Liberation National; Felszabaditasi Front) abszolit tébbséget szer-

17—19-én az ~ korményszervei ellenforradalmi katonai tamadast kezdeményeztek Kuba ellen és ennek kudarca

utdn ujabb agresszi6t készitenek el6. Laoszban az~ katonai intervencidt szervezett, késébb azonban tudomasul vette a laoszi megegyezést és a semlegességre torekvé koalicids kormany megalakulasat (1962. jun.). 1961. maj.-ban

az USA specialis katonai alakulatokat kuldott D-Vietnamba a partizanmozgailom elleni harcra,amit formalis amerikai—D-vietnami katonai egyezmény megkétése k6vetett.

Az 1961. jan.-ban

hozott

tn.

McCarran-térvény,

amely eldirja a kommunista part tagnévsoranak bemutatasat, sulyosan sérti a demokratikus jogokat. 1962. mare.-ban,

miutén

tagnévsort

nem

a kommunista

bocsatja

part kézdélte, hogy a

a kormany

rendelkezésére,

G.

Hallt, a part fotitkarat és B. D. Davist, a part titkarat Atmenetileg letartéztattak. Angola: Felszabadité6 mozgalma a II. vilaghdbort idején

kezdett

Angola

kibontakozni,

Népeinek

Szévetsége

1954-ben

nevi

Ilétrejott

szervezet,

amely

az

a

gyarmati uralom felszimolasdt kéveteli. 1960. dec.-ben a portugal afrikai gyarmatok k6z6s szervezete (A Portugal Gyarmatok Nemzeti Felszabaditasanak Forradalmi Afrikai Frontja) hataérozatot hozott a gyarmati uralom elleni hare meginditéséra.~ ban 1961. febr 4-té] belhaboru folyik, amelynek soran a portugal gyarmati haderdk a legkegyetlenebb eszkézéket hasznaljak a felkeldék ellen, a partizanharcot azonban nem tudtak felszimolni.

Antos Istvan: 1960-ban meghalt. Apathy Imre: 1960-ban meghalt. Apré Antal: 1961 szept. dta miniszterelnék-helyettes. Argentina: TORTENET. Az 1958. méj.-ban hivatalba lépett A. Frondizi elnodk kormaényzaténak munkAsellenes intézkedései és korabbi igéreteivel ellentétben folytatott USA-barat politikaja 1959. jan.-ban nagyarényu altalanos sztrajkot valtottak ki, amit a kommunista part betiltasa kévetett. 1960-ban ~ teriiletén az izraeli rendorség elfogta a naci tomeggyilkos A. Hichmannt. Az 1962. elején tartott valasztasokon az ellenzéki (kéztiik a Perént tamogato) partok szereztek tobbséget. 1962. marc.ban katonai allamcsiny zajlott le, Frondizi elnok6t dérizetbe vették, J. M. Guido, a szenatus elnéke lett az Uj elnék,

zett. 1962. aug. 25-én az Alkotmdényozé Nemzetgytilés proklamalta az Algériai Demokratikus Népkéztarsasag megalakitasat. A Nemzetgytlés Ben Belldt nevezte ki miniszterelnokké.

akinek kormanya megsemmisitette a vadlasztasok eredményeit, felfuggesztette a demokratikus szabadsdgjogokat és a tartomanyok 6nkormanyzatat. argon: atomstlya: 39,944.

SZU-ban. Eredeti elnevezése Sztdlin-dij volt (az 1935-ben megsziintetett —+Lenin-dij helyett létesitették). 1962-ben visszamenOlegesen valtoztattaék ~ra. — 2. a tudomany,

encsi jarasba.

AMNlami dij: 1. 1939-t61 1956-ig kiosztott legfébb dij az

a technika, az irodalom és a mtivészetek terén elért ered-

mények elismerésére létesitett legmagasabb dij neve egyes népi demokratikus orszigokban (igy pl. Csehszlovékiaban, Lengyelo.-ban, Roméanidban). Almassy Gyorgy (1919— ): a miiszaki tudoményok kandidétusa,

Kossuth-dijas;

a

Tadvkozlési

Kutatdé

Intézet tudomanyos osztalyvezetéje. A mikrohull4amu muszerek megalapozasa terén végzett kutatémunkat.

Alsészuha ; 1962-ben Atkeriilt a putnoki jérdsbdl az ézdi jarasba. Alsévadasz: 1962-ben atkeriilt a szikszdi jérdsbdl az encsi jarasba. ;

Amerikai

Egyesiilt

Allamok:

TORTENET.

J.

F.

Arka:

1962-ben atkeriilt az abatijsz4ntéi jardsbdél az

Arpadhalom: 6tk., Csongrad m., szentesi j. L: 1660 (1960). 1956-ban alakult Eperjes, Nagymagoes és Székkutas hatarabdl.

Asbéth Oszkaér: 1960-ban meghalt. Aszalé : 1962-ben Atkeriilt a szikszdi jArdsb6l az encsi jarasba. Asztalos Istvan: 1960-ban meghalt. atombomba: 1958. mare.-ban az SZU egyoldaltian felfliggesztette atomrobbantasait, aminek hatasérakésébb az USA és Nagy-Britannia is kinyilatkoztatték, hogy meghatarozatlan id6re besziintetik légkéri kisérleteiket. 1960-ban azonban Franciao. is az-~gyarté 4llamok soraba

lépett, s harom robbantaést hajtott végre a Szahardban. Miutaén az SZU ujabb, 1961-i leszerelési javaslatai nem vezettek eredményre, és az imperialista Allamok fokozték

Kennedy hivatalba lépése (1961. jan.) utaén ismét jelentésen megnovekedtek a katonai kiadésok (1961-ben

haborus fenyegetézéseiket, az SZU 1961. aug.-ban bejelen-

53 milliard

tobb légk6ri robbantast hajtott végre. Ugyanakkor 1961. nov.-ben és 1962 elején tébb konstruktiv javaslatot terjesztett el6. Ennek ellenére az USA az 1961-ben megkezdett fold alatti robbantasi sorozat mellett 1962. Apr.-ban ujabb légk6ri robbantasokat is elkezdett. Ez arra kényszeritette az SZU korményét, hogy folytassa a nukledris

dollar), valamint

az egyes

elmaradott

orszé-

gok gazdasagi és politikai ellenérzését szolga4lé Un. ,segélykésszegek’”’. A szocialista és kapitalista tabor kéz6tti érdések (berlini kérdés, leszerelés stb.) békés elintézését gatolja az ~nak tovabbra is a fegyverkezésen és tamaszpontrendszeren alapulé kilpolitikaja, valamint az elnék 1962. marc.-i bejelentése utan végrehajtott légkéri

és

magaslégkéri

atomrobbantdsi

kisérletek

sorozata.

Latin-Amerikaban az ~ a gazdasagi, politikai és katonai nyomaés minden eszkézét felhasznalja a kubai forradalmi eredmények és a kubai Ut kovetése ellen. 1961. apr.

tette

kisérleteinek

felujitasdt,

és 1961.

szept.—nov.-ben

fegyverkisérleteket. atomstily : (A cikk végéhez.) A Nemzetkézi Kémiai Unié 1961-ben megszivegezett definicidja kikiiszébélte a

kémiaiés fizikai ~ok kézétti kiilénbséget azdltal, hogy az ~skala alapjaként a 12 témegsz4mu szénatomot adta meg.

Auenbrugger

787

Auenbrugger, Leopold (1722—1809): osztrak orvos. Nevéhez fizédik a —kopogtatds médszerének bevezetése az orvosi diagnosztikaba. Auezoy, Muhtar Omarhanovics: Lenin-dijjal tiintették ki. 1961-ben meghalt. Ausztria :TORTENET. 1959-ben az Eurdpai Szabadkereskedelmi Tarsulas tagja lett, 1960-ban pedig belépett a

Duna-bizottsdgba.

1959 dta vita folyik Olaszo. és ~ k6-

zott a D-Tirolban

é16 osztrak

kisebbség

jogairdédl.

1961.

apr. éta A. Gorbach a szévetségi kancellar. Targyalasok folynak ~ csatlakozdsarél az Eurdépai Kézés Piac szervezetéhez, ami ~ semlegességének tényleges megsértését jelentené. Babolna:

6tk., Komaérom

m.,

komaéromi

j. L:

1910

(1960). Va.: Nagyszentjanos. 1958-ban alakult Bana kilteriileti részeibél. — Térzsallattenyészt6 ag. (lotenyésztés). Bacsalmas : 1962

éta nem

jarasi székhely,

atkeriilt

a

bacsalmasi jérasbdl a bajai jarasba. Bacssz6llés: 1962-ben atkeriilt a bacsalmasi jardsbdl a kiskunhalasi

jarasba.

Balatonaliga: 1961 dta Balatonvilagoshoz tartozik. Balatonbozsok : 1961-ben atkeriilt az enyingi jarasbdél a székesfehérvari jarasba. Balatonfenyves: 6tk., Somogy 2390

(1960).

fiirdé,

1958-ban

alakult

Balatonkeresztur

Fiirdé- és tidiiléhely

m.,

fonydéddi

Fonyéd,

j. L:

Balatonmaria-

és Somogyszentpal

hatarabdl.

a Balaton D-i partjan. Ag. Tézeg-

kitermelés.

6tk.,

Veszprém

Balaton EK-i részén. L: Vorésberény,

Papkeszi,

m.,

veszprémi

j., a

4040 (1960). 1958-ban alakult Kirdlyszentistvan

kenese

egyes

Balaton

mellett firdételep, nyaralohely.

teriiletrészeibél.

Vegyipar, —

és

Balaton-

papirgyar.

A

Hatardban,

a

Fuzféi-6bélben a MAV 3 km-es vastti palyaszakaszat athelyezték 1961 folyaman a Balatonba; a munkdélatok soran 180 000 m?-nyi teriiletet tdéltdttek fel. Balatonvilagos: 6tk., Veszprém m., veszprémi j. L: kh. 980. 1961-ben alakult Balatonfékajar teriileté-

bél. Udiiléhely a Balaton D-i partjan. Balazs Sandor (1883— ): iréd. Regényeiben és elbesvéléseiben elsdsorban a régi kisvarosi élet sivarsagat, a kilénb6zé kispolgari tipusok jellegzetes képviseldit Abrazolta (Kisvdros, 1920, regény; Ptiggény legérdil, A Baké-lényok, 1948, elbeszélések ; Az idegen 1958, valogatott novellak). Ismertebb szinmtvei :

A feleségiink (1913), Alarcosok (1921), Dardzsfészek (1954; Szabé Pallal egyiitt), Hrettségi utdn (1958) stb. Ban Aladér: 1960-ban meghalt. Bandaranaike, Sirimavo (1916— _): ceyloni politikusnod. Miutan a reakcids erdk 1959-ben meggyilkoltattak férjét, Solomon ~t, Ceylon miniszterelnékét, 1960-ban a CeyloniSzabadségpart (Shri Lanka) vezetdje, majd Ceylon miniszterelnéke lett. A semlegességi politika hive. Banhorvati: 1962-ben Atkeriilt a putnoki jarasdé] az 6zdi jarasba. Banréve : 1962-ben Atkeriilt a putnoki jarasbdl az ézdi jarasba. Barany Tamas (1922— ): ird, Jézsef Attila-dijas. Koltéként kezdte paly4j4t, de hamarosan az elbeszélé mitifajokra tért At. Térténelmi regényeiben (Rdkdcze zdszléi, 1955) a hazaszeretet témait, tarsadalmi regényeiben és novelldiban korunk tdrsadalmdnak valtozasat,

erkélesi problémait targyalja 1947; Husz

(Hs megindulnak a hegyek,

év, 1954 ; Cstgalépesd, 1956, film is késziilt be-

léle; Uzétt vad, 1959, regények; Sirds, 1957, elbeszélések).

Baratsag-k6olajvezeték : az SZU-bél

a Volga menti,

tatarfoldi, baskiriai és kujbisevi kéolajnak Lengyelo.-ba, Csehszlovakidba, a Német Demokratikus Kéztarsasagba és Mo.-ba vezetésére épiilt, kb. 4500 km hosszt kéolajvezeték. Mo.-on a vezeték hossza 137 km, 1962. majus

l-re késziilt el. Az olajat az épul6é szazhalombattai Dunai Kéolajfinomité

fogja

feldolgozni;

Szénybe szallitj4k ; 1962. okt. tésének. 50*

Bargyin, Ivan Ivanovics: 1960-ban meghalt. Barsy Sarolta (1903— ): névénynemesité, Kossuthdijas, Uj,

kittiné

tulajdonségi

annak

elkésziiltéig

13-4n adtdk at rendelte-

burgonyafajték

eldalli-

tasdval szerzett érdemeket. Bask6 : 1962-ben atkeriilt az abaujszantdi jardsbdl a szerencsi jarasba.

Baszutéfold: 1959-ben Uj alkotmany lépett életbe, amelynek értelmében 1960. jan.-ban térvényhozé tandacsi valasztasokat tartottak. 196l-ben védndkségbél gyarmati statusba keriilt. 1961-ben megalakult Baszutdféld Kommunista Partja és a Baszutofildi Szakszervezeti Kongresszus.

Bathy Anna:

1962-ben meghalt.

Bayar, Celal: Rendszerét a Girsel tabornok Altal vezetett katonai felkelés 1960-ban megbuktatta. Menderes volt miniszterelnékkel egyiitt birdédsag elé allitottak és haldlra itélték, majd itéletét életfogytiglani bérténbiintetésre valtoztattak at. Becsuanafold : 1961. jan.-ban a ~ protektoradtusban uj alkotmany lépett életbe, melynek értelmében Térvényhozé Tanadcs és Végrehajté Tanacs létesiilt. 1961. dec.-tdl gyarmati statusba kerult. Beczassy Judit: 1961-ben meghalt. Beebe, William: 1961-ben meghalt. Beecham, Sir Thomas: 1961-ben meghalt. Beke Dénes: 1961-ben meghalt. Beke Odén: 1960-ban Kossuth-dijjal tiimtették ki. Békésy Gyérgy: 1961-ben orvosi Nobel-dijjal tiintették ki. Béke-tavvezeték : 220

Balatonftizf6 :

1921, pénz,

Ben Bella

kV-os

elektromos

tavvezeték,

mely az SZU-bdl szallit 4ramot; mo.-i szakasza Sajészoged és Bp.—Zuglé kézétt huzéddik. A KGST tagallamok kézés energiarendszerének része. 1962 majus l-ére késziilt el, a mo.-i szakaszt aug.-ban kapcsoltak be.

Béke-Vilagtanacs, Elnéke F. Joliot Curie halala (1958) utén J. D. Bernal professzor lett. Belecska: 1962-ben Atkeriilt a tamasi jarasba.

Belkaszem, Krim (1922—

gy6nki

jarasbél

a

): algériai politikus. 1945-

ig a francia hadsereg kételékében harcolt, 1947-t6] az algériai szabads4gmozgalom egyik vezetdje. Tavollétében a francia hatés4gok halalra itélték. 1954-ben a francia uralom elleni fegyveres hare megszervezdi kozé tarto-

zott. 1958. szept.-ben az akkor alakult ideiglenes kormany miniszterelnék-helyettese és hadtigyminisztere, 1960. jan.-ban kuligyminiszter, majd 1961. aug.-ban beliigyminiszter lett. A Nemzeti Felszabaditési Front részérél ~

vezette

az eviani targyaldsokat,

késébb

azon-

ban ellentétbe keriilt Ben Belldval és nem vett részt a kormanyalakitasban. Benamy Sandor (1899— ): ird, Ujsdgird. 1920-61 kilénb6z65 roméniai magyar lapok munkatdrsa volt,

1934-ben Bp.-re kéltézétt.

vel ttint fel (Wien, szavaval jelent meg. ben, 19386; 1958 stb.),

Kalandozds

munkaékat

a

nagyvilagban,

1957.

stb.),

szociografiai

(Allampolgar voltam Kézép-Eurépdban,

Keserti

1930;

H. Barbusse eld(Szerelem albérlet-

Vdlsdgok évei, 1987; A gombénté haldla, Utirajzokat (Mieldtt belepi dket a por, 1939;

teljes kiad4sa:

1952;

Hurépdtél— Azsidig c. mtivé-

1925), amely frt regényeket

Fordulé

vildg,

1948;

kenyér, 1953 stb.) és szinmtiveket

Fordulat,

1956

1941,

Amerikdban

stb.) is. 6 forditotta

éltek,

(Kajiit,

le elészér

Solohov A csendes Don c. regényét (1935—36). Ben Bella, Ahmed; Benbella (1918— ): algériai politikus, a nemzeti fiiggetlenségi mozgalom egyik legtekintélyesebb vezetdje. A II. vilaghabortban a francia hadsereg tisztjeként harcolt. 1945 utan az algériai szabadsdgmozgalom egyik élharcosa lett. 1949-bena franciahatésagok életfogytiglani fegyhazra itélték, de 3 évmulvamegszok6tt,

s 1954-ben az algériai felkelés vezetdje, a harcoldé

egységek keriilt,

szervezdje

a bérténbél

lett.

1956-ban

a francidk

1962-ben szabadult ki. Kézben,

kezébe 1961.

aug.-ban kinevezték az algériai ideiglenes kormany miniszterelnék-helyettesévé. Egyes kérdésekben szembefordult az ideiglenes kormaény elnékével, Ben Kheddaval. 1962. szept.-ben miniszterelnék lett.

Benczir (Nograd

Gyula:

Nyiregyhazin

m.), ahol hosszabb

halala utan Benccurfaludnak

sziiletett.

Doldnyt

ideig élt és ahol

meghalt,

nevezték el.

Benelux: Tagadllamai 1958. febr.-ban egyezményt k6tottek a gazdasagi unid 5—7 éven beliil torténd megvalositasarél. Ez legalabbis formalisan biztositja a szabad ssemélyi forgalmat, dru- és tékedramlast, a belsé gazdasagpolitika és a kiilkereskedelem désszehangolasat. A folzozatosan életbe lépé, eddig esak részlegesen megvaldsitott egyezmény

végrehajtasanak

iranyité szerve

a Miniszteri

Tanacs, amely az egyes orszdgok minisztériumainak 3—3 delegaltjabél All. Benke Valéria: 1958—61-ben mfivelédésiigyi miniszter volt. 1961. szept.-t6l a Tdrsadalmi Szemle szerkeszt6 bizottsaganak vezetdje. Benkei Andras (1923— ): az MSZMPSzaboles megyei Partbizottsaganak elsé titkéra (1956. nov,-tél). Géplakatos. 1948-ban jott haza hadifogsagbdél. 1948—49-ben mint

Brit Nyugat-India

788

Bencziur

munkas,

1949—5l-ben

szakszervezeti

beosztasban

dolgozott. 1951—56-ban a Szaboles megyei Partbizottsag osztalyvezetdje, majd a nyiregyhazi varosi Partbizottsag els6 titkéra volt. Orszaggytlési képviselé. Az MSZMP Kézponti Bizottsaganak tagja (1959-tdl). Benkhard Agost: 1961-ben meghalt. Benk6é Lorand (1921— ): egyetemi tanar, a nyelvészeti tudomanyok doktora. Munkassaganak f6 teriilete a magyar nyelvféldrajz és a magyar nyelvjarasok kutatasa. F6 munkdja: A magyar irodalmi trasbeliség a felvilagosodds koranak elsé szakaszdban, 1960. Benoit, Pierre: 1962-ben meghalt. Berend T. Iv4n (19830— ): a térténettudomanyok kandiddétusa, egyetemi docens. Rénki Gyorggyel kézésen irt munkéikért 1961-ben Kossuth-dijat kaptak. (Magyarorszag gydripara, 1900—1914, 1955; A monopolkapitalizemus kialakulasa és uralma Magyarorszdgon,

1958 ; Magyarorszag

a fasiseta

Németorszdg

1933 —1944,

életierében,

1933—1939, 1960.) 1962-ben jelent meg Ujjdépités és a nagytoke ellent hare Magyarorszdgon c. mive. Berente: Kazincbarcika része, vegyipar, hoerdmut. Beresztéczy Miklés: 1961. okt.-t6l az orszaggytlés alelnéke. Berlin: Az SZU 1961 folyamén az NDK kormanyaval egyetértésben a két Németo.-gal kétendé békeszerzodés alairasat siirgeté javaslataban megismételte Ny-Berlin szabad varossa nyilvanitésara mar kordbban tett ajanlatat. Az NSZK Adenauer Altal vezetett kormanya azonban tovabb névelte~ K-iszektordban kémtevékenységét

és provokacidit, ezért az NDK kormanya — a Varsoi Szerzédés tagallamainak k6zés elhatarozdsa értelmében — 1961. aug. 13-4n lezarta a Ny-berlini hatart. A Ny-i imperialista hatalmak mereven visszautasitottak az SZU javaslatat, amely azt célozza, hogy Ny-~ az ENSZ ellenérzése alatt all6 szabad vdros stadtusdt nyerje el, és Ny-~t — ahol tovabb folytatédnak az NDK és a szocialista orszagok elleni provokaciédk — ma is a NATO tamaszpontjaként hasznaljak fel. A demokratikus erék tovabb folytatjak harcukat Ny-~nek szabad, demilitarizalt varossaé valé atalakitasdéért. Bernal, John Desmond: Az MTA tiszteleti tagja.

Bevan, Aneurin:

1960-ban meghalt.

Birkés Lilian (1920— ): operaénekesnéd (szopran), Liszt-dijas. 1945 déta az Operahéz tagja. Olasz, német orosz, angol stb. operdk szerepeinek kivaélé elédaddja. Biszku Béla: 1957—6l-ben beliigyminiszter volt. 1961. szept.-t6] miniszterelnék-helyettes. Blaha Béla (1915— ):a Banyaipari Dolgozdék Szakszervezetének fétitkara (1951-t61). 1945—47-ben mint banyasz (vajar) dolgozott. 1947—48-ban az ézdi kérzeti banyaszszakszervezet titkara, 1948—5l-ben a Borsod megyei Partbizottsag osztalyvezetédje volt. Orsziggytilési képviselé. Az MSZMP Kézponti Bizottsaganak tagja

(1959-61). Blas-Roca, Francisco Vilfredo Calderio (1908— ): a kubai munkaésmozgalom harcosa. 1929-ben lépett be a kommunista partba, 1939-té] 44-ig az 1939-ben

ennek utddjaként létrejétt Forradalmi Kommunista Szovetség fétitkara volt, 1944 dta az ennek helyébe lép6 Népi Szocialista Part fotitkara. Az 1962. marc.ban alakult Egyesitett Forradalmi Szervezetek egyik vezetdje. Az MTA tiszteleti Blohincev, Dmitrij Ivanovics: tagja. Bogardi Janos (1909— ): mérnék, az MTA levelezé tagja. A folyami hidraulika és a hordalékmozgas, a kismintavizsgalat mddszertana és a korrelaciészamitas terén végez kutatomunkat. Bognar Géza 1961-t6l az MTA fotitkarhelyettese. Bognar Jozsef: 1961. okt.-t6l a Kulturdlis Kapcesolatok Intézetének elnéke. Bognar Rezsé: 1961. okt.-t61 az Elnéki Tanacs tagja.

Bogoljubov, Nyikolaj Nyikolajevics : 1958-ban Lenindijjal tiintették ki.

Boldogkéujfalu : 1962-ben Atkeriilt az abatjszantdi az encsi jarasba. Boldogkévaralja : 1962-ben Atkeriilt az abaujszantdéi jarasbol az encsi jarasba. Bolvary Géza: 1961-ben meghalt. Borka Attila: 1956—59-ben az MSZMP Budapesti Partbizottsaganak egyik titkéra volt. 1959 éta a Kézponti Népi Ellenorzé Bizottsag elndékhelyettese. jarasbol

borvidék: Mo. 1959-ben hivatalosan megallapitott ~ei: alféldi, badacsonyi, balatonfiired-csopaki, balatonmelléki, barsonyos-csész4ri (Komérom megye), egri, matraalji, mecseki, méri, somldi, soproni, szekszardi, tokaj-hegyaljai, villany-siklési.

Borzage, Frank: 1962-ben meghalt. 1927-ben (elséként) és 193l-ben Oscar-dijat kapott. O rendezte a Hemingway regényébél késziilt Bucsu a fegyverektél c. filmet. Bohm, Jaroslav (1901— ): cseh régész, a todrténettudomanyok

doktora,

a Csehszlovék

Tudomaényos

démia Régészeti Intézetének igazgatéja.

Aka-

1952—57-ben

a

Csehszlovak Tudomanyos Akadémia masodik alelnéke. 1955 ota az MTA kiilsé tagja. Boézodi Gyorgy (1913— ): roméniai magyar ird,

folklorista és szociolégus. 1939-ben Baumgarten-dijat kapott. Fébb mtivei: Székely bdnja (szociolégiai tanulmany),

19388;

Bukarest,

A

1958

tréfds ember, 1942;

(Bagyi Janos

Az

meséi ~

eszis

gyermék,

lejegyzésében);

Haza felé (valogatott elbeszélések), Marosvdsarhely,

1958.

Brazilia: TORTENET. 1961. aug. 25-én az USA impe-

rialista kéreire tamaszkodé

reakcids

erdk, éliikén a had-

sereg vezérkaraval, lemondasra kényszeritették J. Quadros elnék6ét. 1961. aug. 30-4n J. B. M. Goulart lett az elnék, akinek jogk6érét azonban az alkotmdny méddositasa utjan megszoritottak. Brentano, Heinrich

von:

Az

1961-i

vdlasztdsok

utén lemondott a killigyminiszteri tdrcdrdél. Azdéta a Kereszténydemokrata Uniéd parlamenti csoportjanak vezetdje. Brezsnyey, Leonyid Iljics: 1956-td1 60-ig az SZKP Kézponti Bizottsagénak titkdra volt. 1960-t61 az SZU Legfelsé6 Tandcsa Elnékségének elnéke. Brit Nemzetkézésség : 1961—62-ben Allami fiiggetlenséget nyert és a~ tagdllamavaé valt Sierra Leone (1961. apr.), Tanganyika (1961. dec.), Nyugat-Szamoa (1962. jan.). Brit-Kamerun E-i része a fiiggetlen Nigéridhoz, D-i része Kamerun KéztdrsasAghoz csatlakozott. Brit Nyugat-Indiabél (1958 éta Nyugat-indiai Szdvetség) 1962-ben kivalt a fiiggetlenséget nyert Jamaica, valamint Trinidad és Tobago, ugyanakkor megallapodas létesiilt Nagy-Britannia és Malajféld kéz6tt arrdél, hogy Malaysia néven

Malajféld,

valamint

Singapore,

Eszak-Borneé,

Sarawak és Brunei részvételével Uj, formailag fiiggetlen aéllamokbdl allé Allamszévetség alakul. 1962. okt.-ben fiiggetlenséget nyert és a~ tagja lett Uganda, 1961-ben a ~b6l kivalt a Dél-afrikai Kéztarsasdg.

Brit Nyugat-India : 1958-ban

elnyerése

Dominika,

utén

10

Grenada,

tartomany: Jamaica,

a belsé

Snkorményzat

Antigua, Montserrat,

Barbados, Saint

Cris-

Broniewski

topher (St. Kitts)-Nevis-Anguilla, Saint Lucia, Saint Vincent, valamint Trinidad és Tobago részvételével megalakult a Nyugat-indiai Szdvetség (West Indies Federation), amelynek egyes tagjai 1959-ben Uj alkotmanyt kaptak. Legjelentésebb tagjai, Jamaica, Trinidad-Tobago 1962. aug. —szept.-ben fiiggetlenné valtak és kiléptek a Nyugatindiai Szovetségbél. Broniewski, Wladyslaw: 1962-ben meghalt.

Bruty6 Janos: 1959-t6l a SZOT fotitkaéra ; 1961. okt.t6l az Elnéki Tandcs tagja. Budé Agoston: 1960-ban akadémikus lett.

Bulla Béla:

1962-ben meghalt.

Burma: TORTENET. Az 1962. marc. 2-4n Ne Win té-

bornok vezetésével lejatszédott katonai allamesiny megdéntétte az U Nu-kormanyt. Ne Win, a hadsereg féparancsnoka a parlament Altal megszavazott teljhatalom alapjan egyelore diktatorikus uralmat gyakorol. Burnet, Frank Macfarlane (1899— ): ausztraliai orvos, egyetemi tanar. Bértranszplantacids kisérleteiért,

melyek alatamasztjak P. B. Medawar immuntoleranciaelméletét,

Dél-afrikai Unié

789

1960-ban

orvosi

Nobel-dijat

kapott.

Csikéria : 1962-ben Atkeriilt a bdcsalmdsi jérdsbdl a kiskunhalasi jaérasba. Csinan: Santung tartomany székhelye. Csobad : 1962-ben Atkeriilt a szikszéi jardsb6l az encsi jarasba.

Csék Istvan : 1961-ben meghalt. 1962-t61 Hddmezévdsdr-

Csongrad megye: székhelyét helyr6l Szegedre helyezték at. Csorva: — Ruzsa

Csuhraj, Grigorij (1921— ): szovjet filmrendezé, Lenin-dijas. M. Romm tanitvanya. Filmjei nemzetk6zi elismerést szereztek (A negyvenegyedik; Ballada a katondrél — 1960-ban Cannes-ban a legjobb kolliektiva dijat nyerte ; Tuszta égbolt — 1961-ben a moszkvai fesztival megosztott nagydijaval tiintették ki). curium: az Uj kémiai helyesiras szerint ktirium.

Czibere Tibor (1930— ): gépészmérnék, Kossuthdijas; a Ganz-MAVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyaér tervezO mérnéke. Az dramldstechnikai gépek lapatozdsaval kapesolatos elmélet kidolgozasa terén ért el eredményeket. Czinege Lajos (1924— ): honvédelmi miniszter (1960. maj.-tdl), vezérezredes (1962. marc.-tdl). Tizenkét

Burundi : — Ruanda-Urundi belga igazgatas alatt alld volt ENSZ gyémsagi teriilet egy részén (Urundi) 1962. jal. 1-én fiiggetlenné valt Allam. Foévarosa Usumbura. Allamformajét tekintve monarchia. Az 1961. okt.-ben

kovacsmesterséget tanult. 1944 é6ta vesz részt a munkas-

megegyilkolt

mozgalomban,

miniszterelnédk,

Rwagazort

herceg

utdda

Muhiroa herceg lett. Az ENSZ hatarozata értelmében a belga csapatoknak legkésébb 1962. aug. l-ig el kell hagyniuk ~t. Buzagh Aladar: 1962-ben meghalt. Calvin, Melvin (1911— ): amerikai kémikus, egyetemi tanér. Radioaktiv nyomjelz6k segitségével (— zzotopos indikdciéd) tisztazta a fotoszintézis egyes lépéseit ; ezért 1961-ben kémiai Nobel-dijjal tiintették ki. Camus, Albert: 1960-ban meghalt. Carpenter,

Malcolm

Scott

(1925—

):

amerikai

kor-

vett-kapitany, az USA masodik tirhajésa. 1962. majus 24-én ,,Aurora-7”’ nevi, Mercury tipust frhajdéjan 4 dra 27 perc alatt 3-szor keriilte meg a Foldet.

Gastro, Fidel (1927— ): bai Egyesitett Forradalmi valasztotték. kapott.

1961l-ben

1962. marc.-ban a KuSzervezetek f6titkarava

Nemzetkézi

Celinograd : —-Akmolinszk

4j neve

Lenin

Békedijat

1961-tdl.

Ciudad Trujillo : dominikai varos, neve 1961-ben ismét Santo Domingo lett.

Collinder, Bjérn: Az MTA kiilsé tagja. Cooper, Garry: 1961-ben meghalt. Cortot, Alfred: 1962-ben meghalt. Csanadi Gyérgy : 1962-ben ismét a MAV vezérigazgatdja lett. Gsékvit : 1961-ben Padraggal Padragkut néven egyesilt. Cserenkov, Pavel Alekszejevics (1904— ): szovjet fizikus. Allami dijas. 1934-ben felfedezett egy sajdtos optikai jelenséget, a rédla elnevezett ~-(v. ~—Vavilov-) sugérzdst. Ezért 1958-ban I. E. Tamm és I. M. Frank szovjet fizikusokkal k6zésen fizikai Nobel-dijat kaptak. Cservenkov, Viko: 1961-ben, mivel nem jarult hozza a személyi kultusz légkérében elkévetett hibaék kiktisz6béléséhez, kiz4rték a part Politikai Bizottsagabdl és felmentették miniszterelnék-helyettesi tiszte aldl. Cseterki Lajos (1921— ): az MSZMP Borsod megyei Partbizottsagdnak elsé titkéra (1961. végétdl). Tanitd volt. 1944-ben &tment a szovjet csapatokhoz ; az antifasiszta iskola elvégzése utén mint elédadé mtikddott

1947-ig. 1947-t6l a bp.-i SZOT-iskola eldaddja. 1950—51a partfdiskola tandra, 1951—53-ban a pedagdégus

ben

szakszervezet

fdtitkara,

1954—56-ban

a SZOT

titkara.

1956. nov.-ben a Forradalmi Munkas-Paraszt Kormany Fejér megyei ésszekétéje, 1957—61-ben az MSZMP Fejér megyei Partbizottsdgdnak elsé titkéra volt. Orszdggytlési képvisel6. Az MSZMP Kézponti Bizottsaganak

tagja (1959-tdl). Csibart : 1962-ben Atkeriilt az abaujszantdi jarasbdl az encsi jarasba.

éves koratél mezogazdasagi

cselédként

dolgozott, majd

1945 éta tagja a partnak. A felszabadulas

utan az ifjusagi mozgalomban dolgozott, 1947-6] 51-ig kWl6nb6z6 partfunkcidkat +tdltdtt be. 1951-td] 54-ig mint alezredes a Néphadseregben szolgalt, 1954-tdl az MDP Kézponti Vezetésége adminisztrativ osztalyanak helyettes vezetdje, majd vezetdje volt. Részt vett az 1956. oktdberi ellenforradalmi lazaddés leverésében. 1957—60-ban az MSZMP Szolnok megyei Partbizott-

saganak elsé titkara Az MSZMP Politikai

volt. Orszaggytilési képviseld. Bizottsaganak pdttagja (1961.

szept.-tdl).

Dabrowski, Jan: Az MTA kiilsé tagja. Dahomey : 1959-ben Elefantcsontparttal, Fels6-Voltaval és Nigerrel egyiitt létrehozta az Afrikat Antantot (Szdhel- Bénin Unio) és vamszovetségre lépett a volt Francia Nyugat-Afrika tébbi autonédm k6ztarsasagaval. 1960. aug.-ban fiiggetlenséget nyert és az ENSZ tagja lett. Ugyanebben az évben teljes vamunidra lépett Togéval.

Damao:

1961.

dec.-ben

tottak a portugal uralom

Darabos Ivan

(1911—

indiai alél;

csapatok

felszabadi-

India része lett.

): 1957—61-ben az MSZMP

Zala megyei Partbizottsdganak

elsé titkara volt. 1961-té]

az MSZMP Ké6zponti Bizottsdga Tudomanyos ralis Osztélyanak vezetdje.

és Kultu-

Darvas Szilard: 1961-ben meghalt. Davies, Joseph Edward: 1958-ban meghalt. Debré, Michel: Az algériai ideiglenes kormannyal 1962. marc.-ban

létrejétt eviani egyezmény aldirasa utan, 1962.

apr.-ban lemondott a miniszterelnékségrdl. Debye, Peter: Az MTA kiilsé tagja. Dédestapolesany : 1962-ben Atkeriilt a putnoki jarasbél az ézdi jarasba.

Deésy Alfréd:

1961-ben

meghalt.

Dég: 1961-ben a székesfehérvari jardsbol atkertlt a sarbogardi jarasba. Dékany Andrés (1908— ): ird, Jézsef Attila-dijas. Kalandos életet élt, sokat jart kulféldén; volt tengerész, gyéri munkdas, ujsdgtudésité, tisztviselé. Elsé regényeiben németo.-i munkasélményeit dolgozta fel (Gydr, 1932; Rwhr, 1933), dnéletrajzi regényeiben szamolt be kalandjairél (Matrézok, hajék, kapitényok, 1957). Dudas Matyi cimen (1939) népi jatékot, Csinom Palké cimen (1951; Farkas Ferenc zenéjével) daljatékot irt.

Dél-afrikai

Unié :TORTENET.

H. F. Verwoerd kor-

manya egy 1959-ben hozott térvény alapjén megkezdte a négerek

rezervaciés

telepitését. A Sharpeville-ben

tiintetéseket

teriiletekre,

in.

faji térvények ellen és mas vd4rosokban

a kormdény

vérbe

bantusztanokra

1960. marc.-ban lezajlott »békés

fojtotta.

1961.

miéarc.-

90

Delbos

ban a ~ kilépett a Brit Nemzetkézésségbél, mivel a tarsorszagok tobbsége altal vallott faji ezyenjogusag elvét és az —apartheid megsziintetésére iranyuléd kéveteléseiket nem volt hajlandé elfogadni. 1961. méj.-ban

kéztarsasagga alakult és felvette a Dél-afrikat Kéztarsasdg nevet.

Delbos, Yvon: 1956-ban meghalt. Demokrata Part: Az 1960-i elnékvadlasztaésokon a ~ jeléltje, J. F. Kennedy szerezte meg — kis szavazattobbséggel — a gyézelmet Nixonnal, a Kéztarsasagi Part jeloltjével szemben. Dénes Gyérgy: 1962-ben meghalt.

Dennis, Eugéne: 1961-ben meghalt. Devin, Dévény: Kozigazgatasilag Bratislavahoz

tar-

tozik.

Dicsészentmarton,

Dicsd, Tirnaveni

:

varos

Romanidban, Erdélyben, a Maros-Magyar Autonédm Tartomaény DNy-i vidékén, a Kis-Kukull6 (Tirnava Mica)-f. jobb partjan, Marosvasarhelyt6l (Tirgu-Mures) 32 km-re DNy-ra. L: 14 900 (1960), magyarok és romanok. A szép parkkal k6rilvett régi megyehaza ma a tanacs

székhelye.

Kérhaéz,

tobb

iskola.

A 8 km-re

DK-re

levé Magyarsaros (Saros) foldgazat esdvezeték szallitja a varos ipari izemeibe. Vegyipar (nitrogéngyar), iveggyartas, épitdanyagipar. A Balazsfalvarél (Blaj) Parajd (Praid) felé vezeté vasttvonal allomasa. — Az egykori Kis-Ktikiil6 vm. székh.-e volt. Dienes Andras (1904—1962): ird, irodalomtérténész ; az irodalomtudomaény kandiddtusa. Elsésorban Petdfikutatasokkal foglalkozott, szamos cikke, tanulmanya, monografidja jelent meg (A Petéfi-titok, 1949; A legendak Petdfije, 1957; Petdfi a szabadsdgharcban, 1958 ;

Petéfi utjdn, 1960; Az utolsdé év, 1962). Dinnyés Lajos: 1960-ban meghalt. Didsherény : 1962-ben a gy6nki jarasbol

atkerilt a tamasi jarasba. Diu: 1961. dec.-ben indiai csapatok felszabaditottak a portugal uralom aldl; India része lett. Dobi Istvan: 1962-ben Nemzetkézi Lenin Békedijjal tiintették ki. Emlékezései 1962-ben Vallomds és térténelem (2 k6t.) cimmel jelentek meg. Dominikai Kéztarsas4g : TORTENET. Hector Trujillo elnok (1952-t6l) reakciéds diktaturadja ellen 1959. jun.-

ban fegyveres

felkelés tort ki, majd ennek

vérbefojtésa

utan partizanhare kezdddott. A belsd ellentétek kiélezodése és a latin-amerikai kézvélemény nyomasa 1960. aug.-ban H. Trujillo bukaéséhoz vezetett. Utéda J. Balaguer lett. 1961-ben R. L. Trujillo tabornokot, a hadsereg foparancsnokat meggyilkoltak. 1961. nov.-ben a parlament hatarozatot hozott arrél, hogy a Trujillo esalad valamennyi tagjanak el kell hagynia a orszdgot. 1962. jan. 16-4n sikertelen katonai pucces zajlott le, ami utan R. F. Bonnelly lett az elndk. 1961. nov. dta a févaros

neve:

Santo

Domingo.

Donhoffer Szilard: 1961-ben Kossuth-dijjal tiimtették ki. Donyeck, 1924-ig Juzovka, 1961-ig Szidlino: 1. varos az SZU-ban

(Ukran SZSZK), a~

ter. székh.-e.

L: 1926-

ban 77 000, 1962-ben 760 000. Jelentés vasipari és készén-

banyaszati

kézpont

a Donyec-medencében.

Kohaszat,

gépgy., vegyipar, cementgyartas ; élelmiszer-, ruhdzati ipar. — Pedagégiai és orvosi intézet, szinhazak, muzeu-

mok. Televiziddllomés. — 2, ter. az Ukran SZSZK-ban. 26 600 km?. L: 4 265 000 (1959). Székh.-e ~. Dorticos,

Osvaldo

(1919—

):

kubai

politikus,

1959

éta Kuba elnéke. Ertelmiségi csaladbdl szd4rmazott, jogot végzett. Részt vett a Batista-rendszer elleni mozgalomban, s szoros kapesolatot tartott fenn a F. Castro Altal vezetett iWlegélis csoportokkal. 1958-ban letartdéz-

Eichmann

Dubics4ny : ézdi jarasba.

1962-ben

Dunaijvaros,

1951-t61

a putnoki jarasbol Atkeriilt az

61-ig Sztdlinvdros:

jjv., Fejér

m., a dunatjvarosi j. székh.-e (1957. szept.-t6l), a Mezéféld

K-i peremén, a Duna jobb partjan, kik6tév. L: 35 000 (1961). Az Uj szocialista varos épitése az elsé dtéves terv folyaman indult meg, mint az orsz4g masodik nehézipari bazisAnak telephelye, Dunapentele kézség hatdraban. Tkp. két telepiilésbél all: a régi falusi jellegd Dunapentele, s téle D-re a korszerti lakénegyed és a Dunaz Vasmu% uzemei. A varost erdésAv valasztja el az izemektdl. A lakénegyedek egységes tervek szerint, sorozatban épitett hazakbdl 4llnak. F6 utvonalan vannak a kézépiletek, uzleth4zak,

szdllod4k,

vendéglatéipari

tizemek

sth.

Az Allami ipar 32 ipartelepén tébb mint 10 000 dolgozét foglalkoztat. A keresé népesség tulnyomé része a Dunai Vasmti

uzemeiben

dolgozik

(kokszolék,

martinacélmu,

héerémt, ttizdllétéglagyar, kisegité tizemek, gépjavité mtithelyek stb.). Gazgyaértas (Bp.-re csévezetéken szallitanak gazt ~bdl). A hengermti a masodik 6téves terv folyaman késziil el, egy része mar tizemben van. Elelmiszeripar, férfiruhaés posztdé-, szalmacellulézgyar. Kérhaz.

Muzeum,

Uttérévastit.



gimnazium,

Kézelében

kohdéipari

—Intercisa

technikum,

és 11—12.

magyar telepilés emlékeit tartak fel. Dusanbe, 1929—61 k6ézétt Sztdlinabad: SZU-ban, a Tadzsik SZSZK féyv.-a 824 m tszf. ban.

L:

1926-ban

30000,

1962-ben

sz.-i

varos az magassag-

260000.

Kérnyé-

kén jelentés vizierémtivek. Textil-, fémfeldolgozé ipar, textilgépek, elektromechanikai cikkek gyartasa és élelmiszeripar. Egyetem, Tudomanyos Akadémia, szinhazak, muzeumok. du Vigneaud, Vincent (1901—

): +Vigneaud,Vincent du

Eek Imre (1930— ): tanemtivész, Liszt-dijas. Az Operahaz szélétancosa volt. Féként karakterszerepekben tint ki. 1960 déta a pécsi Nemzeti Szinhaz balettigazgatdja.

Ecuador : TORTENET.

manyaval

szemben,

C. P. Enriquez reakciéds kor-

amely

1956-ban

tébb

egyezményt

kététt az USA-val, széles ellenzék alakult ki. 1959. febr-. ban nagyszabasu, sikeres Altalanos sztrajk zajlott le a beboérténzott kommunista szakszervezeti vezetédk sza-

badon

bocsatasa

érdekében.

1960. szept.-ben a volt re-

akcidéds diktator, J. M. Velasco

Ibarra

lett

az

elnék,

aki

azonban nov.-ben a hazafias erdk nyomasdéra kénytelen volt lemondani. Utdéddjat, C. J. Arosemena Monroyt 1962. apr.-ban a hadsereg reakciéds vezetdi arra kényszeritették, hogy Kubaval, Lengyelo.-gal és Csehszlovakiaval szakitsa meg a diplomaciai kapcsolatokat.

Egyed Laszlé: Egyesiilt Arab Egyesiilt Arab

1960-ban az MTA levelezé tagja lett. Allamok: 1961-ben megszitnt. Kéztarsasag : TORTENET. 1960-ban

900 millid rubeles kéles6nt kapott az SZU-tdl, 1961-ben Ujabb k6dlesénéket szerzett Jugoszlaviatdl, az USA-tél és

az NSZK-tél. 1961. jul.-ban 400 nagyvallalatot 4llamositottak, majd uj fdéldreformtérvényt fogadtak el. 1961. aug.-ban feloszlatték a tartomanyi korményokat és a kézponti kormanyban nagyobb stlyt biztositottak Egyiptom képviseléinek, mint a sziriai minisztereknek. A nemzeti elnyomas egyéb megnyilatkozdsai mellett ennek a ténynek is szerepe volt az 1961. szept. 28-4n Sziridban kirobbant katonai Allamesinyben, amelynek eredményeként az ~ (amely ezutan csak Egyiptomra terjed ki) okt. 5-én elismerte a fiiggetlen Sziria megalakuldsdt. Az ~ 1961-ben felbontotta a Jemennel fennallé Allamszévetséget. Egyesiilt Nemzetek Szervezete : TaglétszA4ma 1961-ben Tanganyika felvétele utan 104-re emelkedett, D.

Hammar-

skjéld haldla utan iigyvezet6 féotitkarava U Thant burmai

tattak, de sikeriilt Mexikéba széknie. A kubai forradalom

politikust

gydézelme gazdasaégi jul.-ban a Doyény jarasba.

Jamaica, Trinidad-Tobago és Algéria felvételével tagjainak szama 109 lett.

utén a forradalmi térvényhozds minisztere, és Allamositastigyi miniszter volt, majd 1959. k6éztdrsasag elnoke lett. : 1962-ben a putnoki jaradsbdl atkeriilt az ézdi

valasztottaék.

1962-ben

Kichmann, Karl Adolf (1906—62):

nadci tomeggyilkos, haborus nak és kiirtésdnak egyik

Rwanda,

Burundi,

osztraék sz4rmazdsu

btinés, a zsidék deportalaséf6 szervezéje. 1937-ben az

Einaudi

791

Franciaorszag

ausztriai SS szolgdlatava allt. Az Anschluss utan elébb Bécsben, majd 1939-ben Prégdban szervezte a zsidék uldézését, késébb a Gestapo tn. zsidé emigracids osztalyénak berlini kézpontja élére keriilt. 1944-ben személyesen

francia

iranyitotta Bp.-en a zsidék deportélas4t. Kb. ember meggyilkolaését szervezte meg. A naéci

tagja. Fehér miivész.

osszeomlasa

utan

5 millid Németo.

a felelésségre vonds elé] megszékétt.

1961-ben az izraeli rendérség Argentindban ratalalt, letartéztattak és Izraelben birdsdg elé Allitotték. A Jeruzsdlemben felallitott kilénleges birdédsdg k6tél 4ltali halélra itélte. Az itéletet 1962. maj. 31-én végrehajtottak. Einaudi, Luigi: 1961-ben meghalt. Eisenhower, Dwight David: 1960-ig volt az USA elnéke. Kisler, Hans: 1962-ben meghalt. Elefantesontpart:

1959-ben

Dahomey,

Felsé-Volta,

Niger és ~ részvételével megalakult az Afrikaz Antant (Szdhel-Bénin Unidé), majd a volt Francia NyugatAfrika autonédm kéztarsasagaival vamkézésség létesiilt. 1960. aug.-ban~ Allami fiiggetlenséget nyert, de tova4bbra is tagja maradt a Francia Kézésségnek. 1961-ben az ENSZ tagja lett. Koztarsasagi elnédkké F. Houwphouet-Boignyt valasztottaék. 1961. jan.-ban Felsé-Voltaval k6zés vamtertiletet létesitett. Ember Ervin (1902— ): kélté, ird. Kassék Lajos Ma c. folyéirataban, a Tandcskéztarsasag idején jelentek meg elsé versei. Késébb bécsi emigrans lapok (Ek, Akasztott ember) munkatarsa volt, majd hazatérése utan hazai foly6iratokban és a Népszaviban lattak napvildgot versei, amelyek az I. vilaghabort utani avantgardista kéltészet jellegzetes termékei (Témegek az uj vashidakon, 1927; Versek, 1930).

Ember Gyézd: 1961-ben akadémikus lett. Enying: 196l-ben az enyingi jardsbdl atkerilt a székesfehérvari jarasba. Eorsi Gyula: 1962-ben az MTA levelezé tagja lett. Erdékertes : 6tk.,

Pest

m.,

vdci

j. L:

2409 (1960).

Erdés Pal: 1962-ben akadémikus lett. Etiépia : TORTENET. 1960-ban a kormany Eritredt tirsdllamb6l autonédm tartomaénnyé valtoztatta. 1960. dec.-ben eredménytelen, a semlegességi politikat folytat6 kormanyzat megdéntésére iranyulé puccskisérlet zajlott le. Eurépai

Piae,

Huropean

Common

Market,

ECM : 1961-ben Gérégo. esatlakozott hozzé. 1961-ben Nagy-Britannia és az Hurdpai Szabadkereskedelmi Tarsulas tébb tagallama bejelentette csatlakozasi dhajat; errél hosszadalmas targyalasok indultak meg. eviani egyezmény, 1962. marc. 18.: az algériai ideiglenes kormany és a francia kormaény k6zétti megegyezés az 1954 dta tarto algériai habort megsziintetésérol és Algéria fiiggetlenségének elismerésérol. A targyala-

sokat Algéria részéré6]1 Krim Belkaszem, Franciao. részérél L. Jove, az algériai iigyek minisztere vezette. Az ~ ttizsziinetet hirdetett, s elrendelte, hogy Algéria figgetlenségének kimondasaérél 3—6 hdnapun beliil népszavazast kell tartani. A szerzédés szerint a fiiggetlen Algéria garantdlni fogja az eurdpai telepesek jogait ; Franciao. gazdasagi és technikai segitséget nyujt Algéria szamara és

Gounod)

Fedoszejev, Pjotr

stb.

operak

szerepeinek

kivalé

Nyikolajevics:

Az MTA

tiszteleti

Pal (1900—59): operaénekes (tenor), érdemes 1946 utén az Operahaéz tagja volt. Olasz (Verdi,

Leoncavallo,

Puccini),

német

(Beethoven,

R.

Strauss,

J. Strauss), magyar (Kodaly), orosz (Csajkovszkij) mtivek szerepeinek kivaéldé eléaddja volt.

Fejes-Téth

Laszlé:

1962-ben

az MTA

stb.

levelezé tagja

lett. Fekete Zoltan: 1962-ben meghalt. Felnémet: 1961-ben Hgerhez csatoltdk. Felsédobsza : 1962-ben a szikszdéi jardsbdél Atkeriilt az encsi jardsba.

Felsékelecsény : 1962-ben atkeriilt a putr oki jérdsbél az edelényi jarasba. Fels6nana: 1962-ben bonyhadi jardsba. Felsényarad : 1962-ben edelényi jarasba. Felsovadasz : 1962-ben encsi jardsba. Fels6-Volta Kéztarsasag

a gyénki

jdrdsbdl

Atkeriilt

a

Atkeriilt a putnoki jardsbdl az a szikszdi jardsbdl atkeriilt az

: 1959-ben az Afrikai Antant (Sz4hel-Bénin Unidé), majd a volt francia nyugatafrikai tagdllamok vamunidjanak tagja lett. 1960. aug.ban a Francia Kézésség keretében fiiggetlen Allami statust nyert, kéztarsasagi elndke és miniszterelnéke M. Yameogo. 1961-ben az ENSZ tagja lett. 1961. 4pr.-ban katonai, gazdasagi és kulturalis egyezményt k6tott Franciao.-gal, jun.-ban megsziintették a ~ és Ghana k6zétti vamhatart.

Flandin, Pierre Etienne: 1958-ban meghalt. Flynn, Elizabeth Gurley (1890— ): az amerikai munkdasmozgalom harcosa, az Egyesiilt Allamok Kommunista Partjanak elndke. 1906-té6l vesz részt a munkésmozgalomban, jelentdés szerepet tdltdtt be tébbek kézétt a Sacco és Vanzetti védelméért szervezett harcokban, a szakszervezeti volt.

munk4ban.

1955-tél

3

évig

bérténben

A part alelnéki tisztét tdltétte be, 1961-ben

elnéke

a part

lett.

Fock Jenéd: 1957—6l-ben az MSZMP Kézponti Bizottsaganak titkaéra volt. 1961. szept.-t6l a minisztertandcs

Kozés

(Bizet,

eldaddja. Faulkner, William : 1962-ben meghalt.

elnékhelyettese.

Fony: encsi

1962-ben az abaujszantdéi jarasbél atkeriilt az

jarasba.

Foster, William halt. Foldessy Gyula: lett.

Zebulon:

1961.

1960-ban

az

Franciaorszig : TORTENET.

szept.-ben

meg-

levelezé

tagja

Az atomcsendet

meg-

MTA

szegve a francia kormany 1960-ban a Szaharaban atomrobbantasi kisérleteket hajtott végre. 1960. jun.ban az algériai ideiglenes kormany megbizottaival megkezdett targyalasok nem jartak sikerrel, s az 1961. jan.-i népszavazas De Gaulle algériai politikajardl a sziikséges tébbség elnyerése ellenére jelentdéds szamu szavazat

elvesztésével

zdérult

1958-hoz

apr.-ban az ultrak puccsot robbantottak

képest.

1961.

ki Algéridban,

ridban népszavazaést tartottak, amely tobb mint 97%-os tébbséggel kimondta a fiiggetlenséget. Fagerholm, Karl August: 1958-ban révid ideig ujbdl

ezt a kormany a francia dolgozék tdmogatasaval (12 millids tiltakozé sztrajk) apr. 26-4n felszamolta. Az 1961. ma&j.—jun.-i Ujabb targyalaésok (Evianban és Lugrinban) Franciao.-nak a Szaharara iranyulé kévetelései miatt ismét eredménytelenek maradtak. Ugyanez év jul.-ban kirobbant Tunézidval Bizertakitiritése kérdésében a valsig, amely szept.-ben a korabbi allapot helyreallitasdval ért véget. Az 1961 végén ismét feltjitott targyalasok az algériai ideiglenes korménnyal 1962. marc.-ban

miniszterelné6k

sikerre vezettek,

a két orszag egyiittmtikdodik a szaharai olajmez6k kiaknazdsdban.

Franciao.

kételezte

magét,

hogy

csapatait

3 éven beliil kivonja Algériabdé] (Mers el-Kebir haditengerészeti bazist kivéve, amelynek hasznalatat Algéria 15 évre atengedi). Az~ értelmében

Fanfani,

1962. jul. 1-én Algé-

volt.

Amintore : 1960.

jul.-t6l ismét

miniszterel-

nok. Faragé Andrads (1919— ): operaénekes (bariton), Liszt-dijas. Az Operahaz tagja. Magyar (Erkel, Bart6k), olasz (Verdi, Puccini), német (Mozart, Wagner),

marc.

18-4n a két fél aldirta az Algéria

fiiggetlenségét biztosité eviani egyeeményt. A targyalasok utolsé6 szakaszaban kibontakozé6 OAS-merényletsorozat a francia népi tomegek erdteljes tiltakozasat valtotta ki. Az eviani egyezmény megkétése utan az OAS féktelen terrorhadjarata ellen a kormaény — hosszas vonakodas

utén — bizonyos intézkedéseket hozott, igy egyes vezetdéit (Jouhaud, Salan) letartéztattaék, néhany terroristét kivégeztek stb. 1962. apr.-ban Pompzdow lett a miniszterelnédk ; kormanydnak De Gaulle egyeduralmi torekvései miatt

a

parlament

bizalmatlanségot

szavazott,

parlament feloszlatasat és Uj valasztaésok kiirasat maga

ami

a

vonta

utan.

Frank, [ja Mihajlovics (1908— ): szovjet fizikus, egyetemi tandr, az SZU Tudomaényos Akadémiéjénak levelezd tagja, kétszeres Allami dijas. A Cserenkoveffektus felfedezéséért és elméletének kidolgozdsdért 1958-ban P. A. Cserenkovval és I. E. Zamm-mal kézésen fizikai Nobel-dijat kapott.

Frank, Leonhard: 1961-ben meghalt. Friss Istvan: 1960-ban akadémikus lett. Fulép Viktor: 1962-ben Kun Kossuth-dijjal tiintették ki.

Zsuzsaval

megosztott

Fiisi Jozsef:

1960-ban meghalt. Gable, Clark : 1960-ban meghalt.

Gadna: jarasba.

Guérin

792

Frank

1962-ben a szikszdi jérasbé! atkeriilt az encsi

Gador Béla (1906—61): ird, Ujsagiré ; Jdézsef Attiladijas. 1947-té] halalaig a Lwdas Matyi c. szatirikus hetilap munkatarsa, 1953-tdl fészerkesztéje volt. Szatirikus trasaiban k6zéleti visszassagokat tett nevetségessé. Mivei: Nevess jobban ! (1949), Nehéz szatirdt irni (1955), Sot vegyenek (1959), friam mérgemben (1961) — humoreszkek,

szatirikus frdsok ; Néhdny elsé szerelem térténete (1958) — novellak stb. Tébb szinmtivét (Alomlovag, Lyuk az életrajzon stb.) bemutattak. Filmforgatékényveket is irt. Gagarin, Jurij Alekszandrovics (1934— ): szovjet urhajos-piléta alezredes, a vilag elsé tirhajésa; 1961.

Ghana:

TORTENET.

1960. dec.-ben megdllapodast

két6tt Guinedval és a Mali Kéztarsasdggal az Afrikai Allamok Unidjdnak létrehozdsérél. Az 1961. jul.-ban nyilvanossdgra hozott alapszerzédés a harom allam katonai, gazdasagi, kiilpolitikai és kulturdlis egytittmtk6odését iranyozza eld.

Ghosh, Adjoi Kumar (1909—62): 19388-td6l (kisebb megszakitasokkal) tagja volt India Kommunista Partja

Politikai Bizottsagdnak. 1951-t61 60-ig és 61-t61 halalaig (1962. jan.) a part fétitkara volt. Gizenga, Antoine (1925— ): politikus a Kongoi Kéztdrsasagban. Haladé politikai tevékenysége miatt kizartak a leopoldville-i egyetemrél. 1959-ben az imperialistaellenes Afrikai Szolidaritési Part elnékévé valasztottdk. 1960. jan.-ban Lumumba kézponti kormanyaénak miniszterelnék-helyettese lett, majd Lumumba letartdztatdsa utan Atvette a kormény vezetését és székhelyét ideiglenesen Stanleyville-be helyezte at. 1961. aug.-ban a targyalasok eredményeként megalakult egységes k6zponti kormany miniszterelnék-helyettese lett, Adula kormanya azonban 1962. jan.-ban letartéztatta. Glaser, Arthur

Donald

(1926—

):

amerikai

fizikus.

A modern atomfizikai vizsgélatokhoz nélkilézhetetlen buborékkamra megalkotdéja. Ezért az eredményéért 1960-ban Nobel-dijat kapott. Glenn, John (1921— ): amerikai tengerészezredes, az USA elsé trhajdésa. 1962. febr. 20-4n egy tébb lépesds Atlas-rakét4val 16tték ki ,,Baratsag 7” trhajdéjat. 4 d6ra 56 perenyi utja alatt 3-szor keriilte meg a Féldet. Goa: 1961. dec.-ben az indiai kormany csapatai fegyveres harccal szabaditottak fel. 1962. marc.-ban hivatalosan India részévé nyilvanitottak.

apr. 12-én a — Vosztok nevi trhajén | dra 48 perc alatt a vilagirben megkerilte a Féldet.

Gombaszégi Frida:

1961-ben meghalt.

Goossens, Eugéne:

1962-ben meghalt.

Gorbach,

(1898—

Alphons

):

osztrak

népparti

Gala Galactién: 1961-ben meghalt. Galambos Jézsef: 1959—60-ban az MSZMP Kézponti Bizottsdganak pdttagja volt, 1960-tél tagja. 1961-tdl beliigyminiszter-helyettes, 1962-t61 vezérdérnagy. Gaspar Sandor: 1958—6l-ben az MSZMP bp.-i Bizottsaganak elsé titkaéra volt. 1961. szept.-tél az MSZMP Kézponti Bizottséganak titkaéra. Georgia : az USA tagallama az Atlanti-dce4n partjan. 152 600 km’, L: 3943000 (1960), 1/,-a néger; kb. 50% varoslak6. Fév.-a Atlanta. Nagy része parti siksag ;

politikus. Keresztényszocialista programmal kezdte politikai pdlyaj4t 1928-ban, 1934—38 kézdtt a Hazafias Front elnevezésti Hitler-ellenes szervezet elnéke volt.

HK-i részén az Appalache-hg. nytlvanyai. Roévid, bévizt, sok helyen mocsaras folyéi részben hajézhaték. Eghaj-

nok lett. Az 1960-1 valasztasokon ismét aleln6kké valasz-

lata szubtrépusi. Gazdasagi életében uralkodé a mezégazdasag, foleg a gyapottermelés (16 000 t, 1958), ezen-

esoékkentett hataskorrel iktattaék be elndknek. Gémirsz6llés : 1962-ben az dézdi jérdsbdél Atkeriilt a putnoki jarasba. Géne: 1962-ben az abatijszdntdéi jérdsbdl Atkerilt az encsi jarasba. Géncruszka: 1962-ben az abatijszantdi jarasbdl Atkeriilt az encsi jarasba.

kivil

kukorica,

dohadny,

fdldimogyord,

déligyiiméles

termesztése. — A feldolgozé ipar féként Atlant&ban és Savannah kikétév.-ban ésszpontosul; itt van az USA gyapotfeldolgozdsanak 14%-a; fa-, papir-, celluldéz-, vegyipar; repulégép- és autébuszgyaértds ; atomipar. Erémtiveinek désszkapacitésa 1,9 milli6 kW, ebbdl a vizierémitiveké 493000 kW (1955). Vasttvonalainak

hossza 10 000 km (1955). Gerla: Va.: Békéscsaba. Gerlachfalvi-cstics, Gerlachovka tit, Ferenc esucs, 1949—62 kozétt Sztdlin-csuics, Stalinov

Az

Anschluss

utén,

1938-tdl

43-ig, majd

koncentraciés taéborban tartottak. Néppart elnéke, 1961. aApr.-ban lett.

Goulart, Joao (1918—

): brazil Allamférfi, a kispol-

géri Brazil Munkaspart elnéke. paly4ra,

1953-ban

tottaék, J. Quadros

munkaiigyi

elndk

1945-ben lépett politikai miniszter,

megbuktatasa

Magas Tatra (Vysoké Tatry) és egyben Csehszlovakia legmagasabb cstcsa; wjabb mérések szerint 2655 m. Meredek granitorom. Geré Erné : az MSZMP Kézponti Bizottsdga 1962. aug. 16-4n megallapitotta, hogy az 1949—53 k6ézétt koholt vadak alapjan létrejott térvénysérté perekért a legnagyobb politikai felelésség — az 1956. nov. 4-e éta partjogaik gyakorléséban felfiiggesztett — Rdkosi Matyast és ~t terheli. Ezért a Kézponti Bizottsig Rakosi Matyast és ~t kizarta az MSZMP tagjai sorabdl. Geszti Jézsef (1878—1944 ): gépészmérnék. Az anyagok nagy nyomés alatti viselkedése érdeklédését a geofizika felé forditotta. Leglényegesebb vizsgélatai ezen a téren a kontinensek és az éce4nok kialakuldsdnak kérdésével kapcsolatosak.

1955-ben

utan,

alel-

1961-ben

Gérégorsz4g : TORTENET. 1961-ben csatlakozott az Eurépai Kézés Piachoz. Az 1961-1 valasztasokon széles k6érti terror alkalmazdéséval a szavazatok

Jézsef§tit: a

1944—45-ben

1960-ban az Osztrak szévetségi kancellar

49,6%-At s ezzel

a manddtumok abszolut tébbségét a Nemzeti Radikdlis Unid (HERE) szerezte meg. Grecsko, Andrej Antonovics : 1961-t61 az SZKP Kézponti Bizottsaganak tagja.

Grisin, Viktor Viktorovics : 1961-tél az SZKP Kézponti Bizottsiga Elnékségének pdttagja. Grozosz, Aposztolosz (1892— ): a géré6g munkasmozgalom kiemelkedé személyisége. A Gorég Kommunista Part tagja 1920-td6l. 1946-t6l1 a gérégo.-i dohdnyipari munkasok szévetségének fétitkara s az Altalanos Munkdsszévetség nemzeti tandcsdnak tagja. 1945-ben a part Kozponti Bizottsaganak tagja lett. 1949. okt.-ig a demokratikus ideiglenes kormanyban munkaiigyi miniszter. Forradalmi tevékenységéért tébb izben bérténbiintetést szenvedett. 1957-t6l a part Politikai Irodéjanak, tagja, a Kézponti Bizottsdg elndke.

Grész Jozsef: 1961-ben meghalt. Guérin, Camille: 1961-ben m eghalt.

Guinea

793

Guinea: TORTENET. 1960—61-ben Sekou Touré targyalasokat folytatott, ill. egyezményeket irt al4 Ghana és aMali Koztarsasdg politikai vezetdivel a hérom 4llam katonai, gazdasagi, kiilpolitikai és kulturdlis egyiittmt-

k6désérél. guiden: 1961-ben 0,245 489 g aranynak

felemelték felel meg.

aranytartalmaét,

1 ~

Guszmann Jézsef : Kossuth-dijas.

Giirsel, Cemal (1895— ): t6rék t&bornok, politikus. 1960. m4j.-ban az Altala szervezett katonai puces megdéntétte a reakcids Bayar—Menderes-rendszert, amelynek szamos képviseldjét birdsdg elé Allitotta és kivégeztette. 1961. jan.-ban korményt alakitott, majd 1961. okt.-ben kéztarsasdgi elnékké valasztottak. Gyagyovszky Emil (1881—1961): k6élté és Ujsdgird, a mo.-i munkaskéltészet egyik uttordédje. Gyari munkas volt. 1904-ben a Népszava munkatdrsa lett. Miveiben a proletariatus elnyomottsagdt curzum irasmddja az Uj kémiai helyesirads szerint.

Lajoskomarom:

1961-ben az enyingi jéradsbél Atkeriilt

a sérbogaérdi jardsba. Laosz: TORTENET. Az 1961. mAj.-ban létrejétt ttzsziineti egyezmény utan a harcok gyakorlatilag megszintek. Helyreallitottak a Nemzetk6zi Ellenérzé Bizottsag tevékenységét ; ~ statusanak meghatdérozdsaval az 1954-i genfi hatarozatokat kidolgozé allamok képviseldinek tizennégyhatalmi konferenciéja foglalkozik, amely allast foglalt az dsszes kilféldi katonai erék kivonasa

gépészmérnék,

Linder Béla: 1962-ben meghalt. Lux Kalmaén: 1961-ben meghalt. Madaras: 1962-ben a bacsalmasi magneses pélus:

jarasba.

):

az

MTA

levelezé tagja, Kossuth-dijas; nehézipari miniszterhelyettes. A héerdmtivek kialakitésa, az energetikai miuszaki-gazdasdgi vizsgdlatok terén ért el eredményeket. Libby, Willard Frank (1908— ): amerikai kémikus, egyetemi tandr. Eljérast dolgozott ki a szén 14-es izotépjanak (Cl*) felhasznalasara az archeoldgiai, foldtani, geofizikai stb. kutatdésokban; ezért 1960-ban kémiai Nobel-dijat kapott.

1962-ben a bacsalmasi jarasbdl atkeriilt a

1961.

az encsi

): operaénekes (bariton), Lendvai Andor (1901— érdemes mtivész. Az Operahdz tagja volt. 1951-td6l a Kiilénésen karakterZenemiivészeti Féiskola tanéra. szerepek (Mefiszté, Scarpia stb.) alakitasdval tint kiokt.-ben J. V1961. Lenin— Sztaélin-mauzédleum: Sztdlin holttestét a Kreml falanaél temették el. A mauzoleum neve ismét Lenin-mauzdleum lett. 196l-ben az enyingi jardsbdl atkeriilt a Lepsény:

bajai jarasba. Madarasz Emil:

Kunffy Lajos: 1962-ben meghalt. Kupa: 1962-ben a szikszéi jarasbol atkeriilt az encsi

Kuwait:

a szikszéi jardsbdél Atkeriilt

1962-ben

jarasba.

megosztva

Kossuth-dijjal tiintették ki.

Kunbaja:

Léh:

Akadémia

székesfehérvari jarasba.

1955—61l-ben

titkaéra volt. 1961. okt.-t6l az Elnéki Tanacs tagja és 1961. nov.-t6l a Magyar—Szovjet Baradti Tarsasag f6-

Kuba:

Magyar Tudomanyos

796

Kdlesd

jarasbdl Atkeriilt a

1962-ben meghalt. 2. annak a Féld tengelyében fekvé

fiktiv magnesridnak pdlusa, amely ugyanazt a magneses teret kelti mint a Féld. A ~ok fontos szerepet jatszanak a Féldet, mint egészet érinté magneses jelenségekben. {gy kézéppontjai a sarki fény egyenlé gyakorisagut helyeit dsszek6t6é Un. izochasma vonalaknak. A ~ok nem esnek egybe a fdldrajzi pdédlusokkal (sarkokkal) és idék folyaman kisebb mértékben helyiiket vAltoztatjak. Bawer szamitasai szerint 1922-ben az egyenletesen magnese-

zett

foldgémb

pontban, volt.

a

északi

déli

pdédlusa a 78,5°

ennek

megfelelé

Magyar Hajo- és Darugyar: ben alakult a Gheorghiu-Dej Kazangyar,

az

Obudat

E és 290,9°

Atellenes

K

pontjaban

orszagos vallalat ; 1962-

Hajogydr,

Hajogyar,

a

a Ganz Daru-

Balatonfiiredi

és

Hajo-

gyar, a vaci Dunai Hajogydr és a Csepeli Hajégydr valla-

latokbdl. Magyarorsz4g : ALLAMSZERVEZET. A Minisztertanaes elnédke 1958—61-ben Miinnich Ferenc volt. 1961. szept.-tdl Kdddar Janos. Magyar Szocialista Munkdspart : a Politikai Bizottsdg tagjai: Apré Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jené, Kddar Janos, Kdllai Gyula, dr. Mtinnich Ferenc, Nemes Dezsé, Rénat Sandor, Somogyz Miklés; pdttagjai: Ozinege Lajos (1961. szept.-tél), Gaspar Sandor, Komécsin Zoltan, Szirmai Istvan. A part titkérai: (elsé titkaér), Fehér Lajos, Gdspdr Sandor

Kdddr Janos (1961. szept.-

mellett. Souvana Phouma, Souphanouyong és Boun Oum hercegek hosszt targyalasok utan 1962. jin.-ban koalicidés

tél), Nemes Dezsé (1961. szept.-tél), Szirmai Istvan. Magyar—Szovjet Barati Tarsasag: Elnéke Rénai

kormanyt alakitottak.

Sandor (1960-t61); fotitkara Kristéf Istvan (1961. nov.-tél).

Laziciusz Gyula: A nyelvészeti tudomanyok doktora. Lechner Jenéd: 1962-ben meghalt. Lefévre, Theodor (1914— _ ): belga politikus, a Keresztényszociélis

Part

egyik

vezetdje.

Eredetileg

1946 dta képviseld, 1961. apr. édta miniszterelnék.

jogasz.

Magyar Tudomanyos

Akadémia:

Az MTA-nak

1962-

ben 158 rendes, ill. levelezé (89 rendes, 69 levelezd) és 42 tiszteleti, ill. kiilsé tagja volt. Az osztalyok szama a

Biolégiai Csoport osztally& szervezésének kévetkeztében nyole lett. Az atszervezés utén a IV., Agrdrtudomdnyok

Malawi

Nemzetkézi Gyermeknap

Oszidlyanak rendes tagja Erdei Ferenc, Kotlan Sandor, Manninger Rezsé, Mécsy Janos, Schandl Jézsef, Somos Andras, Surdnyi Janos, levelezé tagja Horn Artur, Mathé

Imre, Obermayer Erné, Porpdczy Aladar, Sdlyi Gyula, Westsik Vilmos. Az V., Orvosi Tudomdnyok Osztdlydnak rendes

tagja

Babics

Imre, Issekutz

Antal,

Gegesi

Béla, Ivanovies

Pal,

Haynal

Gyérgy, Jancsé

Kiss

Miklds,

Lissak K4lmén, Miskolezy Dezsé, Petényi Géza, Rusznyak

Istvan, levelezé tagja Balé Jézsef, Gémori Pél, Haranghy Laszlé, Kellner Béla, Kerpel-Frénius Odén, Kérnyei

Istvan, Radnét Magda, Rajka Odon, Sés Jézsef, Weiszfeiler Gyula és Went Istvan. A VIII., Bioldgiai Tudomanyok Osztélyénak rendes tagja Abrahém Ambrus Andor,

Imre

Ernst

Jend, Sod

és Zimmermann

Rezsé,

Straub

Agoston,

F. Brund,

levelezé

tagja

Tord

Dudich

Endre, Kolosvaéry Gabor, Szentdégothay Janos és Zélyomi Balint. A Biolégiai Tudomdnyok Osztély4nak titkara Straub F. Brundé. Az akadémiai intézetek szma 39 volt.

1962-ben

Malawi: 1962-t61 — Nyasszaféld 4j neve. Malaysia: 1963-ban létrejévé szévetségi Allam

Azsidban.

Nagy-Britannia

megallapodaésa Singapore,

alapjan

és

jén

Maldjféld

létre

Eszak- Borneo, Sarawak

1962.

Maldajfild,

DK-

aug.-i

tovabbé

és Brunei részvételé-

vel. A tagallamok formailag fiiggetlenek, az dllamszévetség tagja marad

a Brit Nemzetkézésségnek.

Malgas Kéztarsasag : TORTENET. francia

nyelvi

Afro-Madagasz

afrikai

A4llammal,

az

1961-ben

11 mas,

1960-ban

alakult

Unité tagjaival védelmi szerzédést

kététt

és megallapodott bizonyos kézés kiilpolitikai és gazdasdgpolitikai elvekben. Az orszég szdamszertileg legnagyobb partja az 1956-ban alakult Madagaszkari Szocidlde-

mokrata

Part, amelynek

vezetéje Ph. Tsiranara kéztar-

sasagi elnék és miniszterelndk. A legjelentésebb szakszervezeti kézpont a Madagaszkdri Dolgozdk Szakszervezelt Szdvetsége, amely 1956-ban jétt létre, kb. 35 000 tagja van, a Szakszervezeti Vildgszévetséghez tartozik.

Mali

Kéztarsasig:

TORTENET.

1960.

dec.-ben

Mélykut : 1962-ben a bacsalmasi jdrasb6l d&tkeriilt a kiskunhalasi jarasba. MEMOSZ, Magyar Epitémunkdsok Orszdgos Sziivetsége : az épitdipari munkdsok 1904-ben alakult szervezete. Vezetésében az 1930-as évek folyamdén megerdésédétt a kommunisték befolydsa. Az 1935. évi négyhetes nagy sztrajlk szervezésében jelentés része volt Rajk Laszld, Apré Antal, Fodor Gyula és mésok tevékenységének. 1940 aprilisban a ~ szervezte az épit6munkdsok 48 éraés

altalanos sztrajkjat. Menderes, Adnan; Menderesz : 1961-ben halalraitélték és kivégezték. menyhal (Lota lota): a zart uszdhélyagosak (Physoclisti) rendjének tékehalfélék (Gadidae) csaladjdba tartozé, Mo.-on is él6 halfaj. A haresara emlékezteté szinezetu és alaku Allat; abban kulénbézik tdle, hogy 2 hosszu hatuszdja és egyetlen bajusza van. Husa szaélkatlan.

Ragadozo.

Mesterhazi Lajos: 1962-ben Kossuth-dijjal tiintették ki. MeStrovié, Ivan: 1962-ben meghalt. Mészéros Pal (1913— ): a Vasuti Tudomanyos Kutatéd

Intézet

tudomaényos

fémunkatarsa,

Kossuth-

dijas. A vasuti forgalom korszerti lebonyolitésdnak elméleti és gyakorlati kérdései terén végez eredményes munkat. Mez6é Ferenc: 1961-ben meghalt. Mezékomaérom: 1961-ben az enyingi jaérdsbdél dtkerult a sarbogardi jarasba.

Mezoszentgyérgy : 1961-ben az enyingi jarasbdl atkerult a székesfehérvari jérasba.

;

Mezészilas: 1961-ben az enyingi jarasbdl atkeriilt a sarbogardi jarasba. Miszla : 1962-ben a gy6énki jéradsbdél atkeriilt a tamasi jarasba. Mogyoréska : 1962-ben az abatjszantdi jarasbdl atkerult az encsi jarasba. Monaj: 1962-ben a szikszéi jérasbdél Atkeriilt az encsi jarasba.

megallapodast kététt Ghandval és Guinedval az Afrika Allamok Unidjénak létrehozdsdrél, amelynek 1961.

Miéssbauer, Rudolf (1929— ): az USA-ban 616 német fizikus. 1961-ben Nobel-dijat kapott a gamma-sugarzas

jal.-ban nyilvénossdgra hozott nyozza a harom Allam katonai,

alapszerzédése eldiraégazdasagi, kilpolitikai

rezonancia-abszorpcidjaval

és

A

kulturalis

egyiittmtikodését.

és az értelmiség Szudéni

nemzeti

burzsoadzia

Unid nevii partja van uralmon

Modibo Keita miniszterelnékkel az élen. Legkiterjedtebb tomegszervezete a Mali Nemzeti Szakszervezeti Szdvetség, amely a Fekete-Afrika Dolgozdinak Altalénos Szévetségéhez tartozik. Malyinka : 1962-ben a putnoki jardsbdél atkeriilt az 6zdi jarasba. Marokké : TORTENET. 1961 végéig kivontdk az addig ~ban 4llomasozé spanyol és francia csapatokat, egyes amerikai tamaszpontok azonban a két kormany k6zott létesult egyezmény értelmében egyelére megmaradtak. A baloldali erédk eléretérésétdl félve a kormany 1959-ben

betiltotta

Marokké6

Kommunista

PAartjat,

1960-ban pedig V. Mohamed kiraly sajat kezébe vette a kormany iranyitasat. Haldla utan fia, J7. Husszein lett az uralkodé és a kormany feje. Marosan Gyorgy: az MSZMP Kézponti Bizottsaga 1962. okt.-ben felmentette

titkaéri funkcidja ald], vissza-

hivta a Politikai Bizottségbél és kizarta a Kézponti Bizottsag tagjai sordbdl. Matételke : 1962-ben a bacsalmasi jardsbol atlheriilt a bajai jarasba. Matoles: 1961-ben Tunyoggal Tunyogmatoles néven egyesult.

Matrai Ldszl6: 1962-ben akadémikus lett. Matyasdomb: 1961-ben az enyingi jaérasbdl atkerilt a székesfehérvari jarasba.

Maucha Rezsé:

1962-ben meghalt.

Meister, Richard (1881— ): osztrak pedagégus és kulturfilozéfus, egyetemi tandr. 1937 é6ta a MTA kiilsd tagja. 1951 dta az Osztrak Tudomanyos Akadémia elnéke. Melis Gyorgy: 1962-ben Kossuth-dijjal tiintették ki.

ezzel kapcsolatos effektus.

kapcsolatos

az altala felfedezett

vizsgdlataiért ; és a nevét viseld

munkasérség : Megalakulds4tél 1962. febr.-ig orszagos parancsnoka Halas Jézsef volt. Utéda Papp Arpad. Muszala: 1950—62 kézétt Sztdlin-csucs: a Balkdnfélsziget, egyben Bulgaria legmagasabb csucsa a Rilahg.-ben ; 2925 m. Nagybarea : 1962-ben a putnoki jarasbdl atkeriilt az ézdi jarasba.

Nagykinizs : 1962-ben a szikszdéi jarasbél Atkertlt az encsi jardsba. Nejedly, Zdenék:

1962-ben

meghalt.

Nemzeti Szinhaz: Mo. legnagyobb draémai szinhaza (Bp.). 1837. aug. 22-én nyilt meg az elsé Allanddé Pesti Magyar Szinhaz, mely 1840-td6l viselia ~~ nevet. 1884-ben egylittesébél kivalt és dnéllésult az operai tarsulat. 1908-té61 mtikédik jelenlegi helyén, az egykori Népszinhaz éptiletében. Elsé igazgatéja Bajza Jézsef volt. Fejlédésének nagy korszakai fizédnek Paulay Ede és Hevesi Sandor igazgatasdhoz. 1945-t61 Major Tamas vezette, akit6] 1962-ben Meruk Vilmos vette at az igazgatast. Miuisordt mindenekelétt a magyar és a kiilfoldi klasszikus szinmtivek hatérozzik meg, de bemutatja a kortarsi irodalom kiemelkedé alkotasait is.

Nemzetkézi Gyermeknap, jun. 1.: a vilag békeszereté dolgozéinak emlékeztetdéje arra, hogy nemzeti hovatartozastél fiiggetlentil mindnydjan felelések a gyermekek boldogabb jévéjéért. A Nemzetk6ézi Demokratikus Nész6vetség 1949-ben Moszkvéban tartott tanacsiilésén hataroztak el a vilag haladé asszonyai, hogy minden évben jun. 1-én (ill. esetenként megallapitva maj. utolsé v. jun. elsé vasérnapjan) ~ot tartanak, amelyen fokozottabban felhivjék a figyelmet a gyermekek nemzetk6zi

védelmének ugyére. A gyermekek szimaéra tinnepségekkel, kulonféle szérakozasokkal teszik emlékezetessé. Nkrumah, Kwame: 1962-ben Nemzetk6ézi Lenin Békedijat kapott. Ugyanebben az évben a reakcids erdk tébb eredménytelen merényletet kiséreltek meg ellene.

Novokuznyeck, 1932-ig Novo-Kuznyeck,

1932-t61

1961-

ig Sztdlinszk: varos az SZU-ban (OSZSZSZK), a Kuznyecki-medence vasipari kézpontja. Rendkiviil gyorsan

fejlddik. L:

1926-ban

4000,

1959-ben

377000.

Koha-

szat, nagy fémipari kombinat, hengermti, mozdony-, vagon- és gépgyartas, vegy- (hatalmas uj mutanyaggyar), aluminium- és élelmiszeripar. Szinhaz.

Novomoszkovszk, 1934-ig Bobrik, 1934-t61 1961-ig Szidlinogorszk: varos az SZU-ban (OSZSZSZK), Moszkvatél D-re, Tula szomszédsagaban. L: 107 000 (1959). KGornyékén készén- és vasérebaénydszat. Vas- és acélgyartas, vegy- (nitrogénmiivek), Szinhaz.

épitédanyag-

és

élelmiszeripar. Z

Novosztyi : az SZU tarsadalmi szervezeteinek hirszolgalati irodaja. 1961-ben alapitottak. Nyésta : 1962-ben a szikszdi jérasbdl atkeriilt az encsi jarasba.

Nyikolajev,

Rwanda

798

Nkrumah

Andrijan

Grigorjevics

(1929—

): szov-

jet Urhajéspildta, édrnagy, a harmadik szovjet tirhajés. A Vosztok 3 nevi tirhajéval 1962. aug. 11-én, moszkvai

Béketanacs elnékévé vadlasztottak. 1962-ben Nemzetkézi Lenin Békedijat kapott. Pogogyin, Nyikolaj Fjodorovics: 1962-ben meghalt. Pompidou, Georges (1911— ): francia bankar, politikus, irodalomtérténész. 1954-ben a Rotschild-bankhaz vezérigazgatdéja, majd a bank szamos érdekeltségének igazgatétanacsi tagja lett. 1961-ben részt vett a francia— algériai targyalasok eldkészitésében. 1962. apr.-ban De Gaulle miniszterelnédkké nevezte ki. 1962. okt.-ben a parlament bizalmatlanségot szavazott De Gaulle egyeduralmét elékészité politikajanak. Popovics, Pavel Romanovics (1930— ): szovjet urhajdéspiléta alezredes, a negyedik szovjet tirhajés. A Vosztok 4 nevi trhajéval 1962. aug. 12-én, moszkvai idé szerint 11 dra 02 perckor szdllt fel és 1962. aug.

15-én 10 éra 01 perckor ért féldet az SZU teriiletén. szesen 71 6dran at keringett és 48-szor keriilte a Foldet. Urrepiilése sordn radidkapesolatot tartott az elézé nap (1962. aug. 11-én) felszallt Vosztok hajésaval, A. G. Nyikolajev drnagegyal.

Oszmeg fenn 3 tr-

Portugdlia: TORTENET. 1961. febr.-ban legjelentésebb

gyarmatan, Angolan fegyveres felszabadité hare kezdédétt, amelynek f6 erdit csak 4pr.—ma4j. folyamén tudtak a portugaélok szétszérni. — 1961. dec.-ben ~ elvesztette

Portugdl

Indidt

(Goa,

Diu

és

Damao),

amelyet

idé szerint 11 déra 30 perckor szallt fel és 1962. aug. 15-én 9 éra 55 perckor ért fdldet az SZU teriiletén. Osszesen 95 éran at keringett és 64-szer keriilte meg a Fdoldet.

India felszabaditott és sajat teriiletéhez csatolt.

Urrepiilése sordn radidékapesolatot

orsz4gos sztrajk zajlott le. Portugal India: 1961. dec.-ben a hozza tartozé Goa, Diu és Domao gyarmati teriileteket India felszabaditotta ; ~ megsztint, szigetei Indidhoz tartoznak.

(1962. aug. 12-én) felszdllt R. Popovics alezredessel.

Nyugat-Irian; ben a Holiand tett,

1628-ban

TORTENET. Kelet-Indiai

létesitett

Vosztok

a mdasnap

4 Urhajdésaval,

P.

Teriilete, amelyen 1602Tarsasag telepet létesi-

Holland India tartomanya

lett. A fiigget-

len Indonézia megalakuldsa (1949) dta igényt tart ra. Az indonéz kormény a Hollandiaval valéd békés megegyezésre tett tobb kisérletének eredménytelensége utan 1962. jan.-ban ~t Indonézia részének proklamalta. Hzt kévetéen targyalasok indultak a két érdekelt orszag k6z6tt, amelynek eredményeként 1962. aug. elején ~ Indonézidhoz vald visszakeriilését biztosité elézetes megAllapodas létesilt. Nyugat-Szamoa: — Samoa-szigetek Onga: 1962-ben a szikszdi jaérasbdl atkerult a miskolci jarasba.

Oravecz Pél: 1962-ben meghalt. Orban Laszlé: 1957—61-ben az MSZMP Kézponti Bizottsaga Tudomanyos és Kulturalis Osztalyanak vezetéje volt. 1961-t6l az Agitacids és Propaganda Osztaly vezetdje. Orbeli, Joszif Abgarovics: 1961-ben meghalt. Ormos Imre: 1962-ben Kossuth-dijjal tintették ki. Pach Zsigmond Pal: 1962-ben az MTA levelez6 tagja lett.

Pal Lénérd: 1962-ben Kossuth-dijjal tiimtették ki. Palfa : 1962-ben a gy6nki jarasbdl atkeriilt a paksi jarasba. Palotas Laszlé: 1962-ben Kossuth-dijjal tiintették ki. Panyok : 1962-ben az abavijszantéi jarasbdl atkerilt az encsi jaérasba. Pere: 1962-ben

az abaujszantdi

jarasbol atkeriilt az

encsi jarasba. Péterfi Istvén:

halasi jarasba. Piszkéstet6 : a Matra fégerincén levd kettdés estics Galyatetét6l Ny-ra. 946 m. 1962-t6] csillagdszati obszervatérium mtik6édik.

Pless Weiner

Laszlé

(1905—

Led és Fleischer

):

karmester,

Kossuth-dijas.

Antal tanitvanya.

1931

déta az

Operahaz tagja, 1947 éta karigazgatd. 1947-td] 49-ig a Nemzeti Zenede, 1949-té] 53-ig a Zenemtivészeti Féiskola tanara volt. Poblete de Espinosa, Olga (?— ): chilei egyetemi tanar,

neves

kézéleti

személyiség.

1960-ban

a

Chilei

1962.

jan.-ban a Salazar-rendszer ellen sikertelen Allamesinykisérletet hajtottak végre, 1962. maj.-ban nagymérett

Prieszol Jézsef : 1961. dec.-td6] kézlekedés- és postaiigyi miniszterhelyettes. Putnok:

1961

éta nem

jarasi székhely,

1962-ben

az

é6zdi jarasba keriilt.

Quadros, végzett. 1954-t6l

allamférfi.

Jogot.

1953-td] Sao Paulo varos polgarmestere, 58-ig Sao Paulo tartomany kormaényzéja.

Janio

majd 1958-

(1917—

):

brazil

ban a Szévetségi Kongresszus tagjava, 1960-ban Brazilia elnékévé

valasztottaék.

Semleges,

a szocialista

AJlamok-

hoz és Kubaéhoz kézeledé politikéja miatt 1961-ben az USA Altal tamogatott reakciés katonai pucesal megbuktattaék. Révid ideig emigraciéban tartézkodott, 1962-ben visszatért Brazilidba. Radhakrishnan, Sarvepalli : 1962-ben India elniéke lett-

Raffy Adiém: 1961-ben meghalt. Ragaly : 1962-ben a putnoki jérasbél Atkeriilt az edelényi jarasba. Rakosi Matyés: az MSZMP Kézponti Bizottsaga 1962. aug. 16-4n megallapitotta, hogy az 1949—53 kézétt koholt

vadak

legnagyobb

alapjan

létrej6tt

politikai felelédsség

térvénysérté



perekért

az 1956. nov.

4

a

éta

partjogaik gyakorlasaban felfiiggesztett — ~t és Geré Ernét terheli. Ezért a K6ézponti Bizottsig ~t és Gerd Ernét kizdrta az MSZMP tagjai sorabdl.

Raman, Chrandrasekhara Venkata: Az MTA kiilsé tagja. Rapai Gyula: 1959—6l-ben az MSZMP Kézponti Bizottsaga Agitaciéds és Propaganda Osztdélydnak vezetéje volt. 1961. szept.-t61 az MSZMP Baranya megyei Partbizottsaganak

1962-ben meghalt. Piccard, Auguste: 1962-ben meghalt. Pirté : 1962-ben a kiskérési jarasbol atkeriilt a kiskun-



titkara.

Rasonysapberences : 1962-ben

a szikszéi jdrdsbdél At-

keriilt az encsi jarasba.

Rauss Karoly: Kossuth-dijas. Regéc: 1962-ben az abatjszantdi jarasbél Atkeriilt az encsi jarasba.

Reményi Béla: 1962-ben meghalt. Ruanda-Urundi: Teriiletén 1962-ben két fiiggetlen fllam alakult, ~ Burundi és + Rwanda. Rwanda: - Ruanda-Urundi belga igazgatas alatt allé, volt ENSZ gyamsagi teriilet egy részén (Ruanda) 1962. jul. 1-é6n fiiggetlenné valt Allam. Févadrosa Kigali. Allamformdéja kéztarsasag, amelyet 1961. jan.-ban proklamaltak. Az ENSZ hatarozata értelmében a belga csapatoknak legkésébb 1962. aug. 1-ig el kell hagyniuk.

AZ UJ MAGYAR

LEXIKON

Aponyi IvANn

Bora

Acs

Boros ADAM Boros IstvAn Boross MARIETTA BorzsAK IstvAn Bozé LAszi6 Bozoxy LAszu6 B6SzORMENYI ZOLTAN

MaGapa

AczEL JANOS ApAm LAszx6 AHI JOLAN ALLODIATORIS IRMA AtMAR IvAN AtmAst JANOS ANDOR LORANT ANDRAS LASZLO AnprRAsy IstvAN ANDREANSZKY GABOR ANGELI LAMBERT AntTAL LAszxi6 ARADI NORA ARATO ENDRE | BACHER

Bata |

BAcsKat TamAs Bacso NANDOR Bascst EpE Baxos FERENC BaxktTay ERVIN BaLassA

IMRE

Bauassa IvAn BaLAzs GyYORGY BatAzs JANOS BAtint ANDOR

GYULA

Bupar

ArpAp

Bueyi IstvAN BuKOvSzKY FERENC |Butta

BELA

Csapopy

VERA

CsdszArR

Akos

CsaTARI DANIEL CsAt1 ErRNG

Csato (CzINNER) TAMAS

[CsEPE Csmx Janos | MAaGpa CsIZMADIA ANDOR Csoncor BarRNAaBAS CsuKkA ZOLTAN Cstry IstrvAn CzEGLEDY KAROLY Czrpor

JANOS

BALLENEGGER ROBERT BatocH JANOS

CzInE

MinALy

BAN

Damé ELEMER DANIEL Lagos DeLy OLIviER GyoOrGyY Dreme LASZLO DESTEK ENDRE DetTRE LASZLO Drvart GABOR DEZSENYI BELA DIENES GEDEON DIENES VALERIA Doxsos LAszui6

ImMrRE

BANHEGYI JOZSEF BANKUTI IMRE BaraBds JANOS

BaraBAs

JENO

BaRANYAI Eva BArczI GHZA BArozi GuszTAv Barxkoczi LAszi6 BaRNA PETER Barta ANTAL Barra IstvAn Barta JANOS BArtTFat BELA BartHa DENES Bartucz Lagos BatAr ATTILA BErBRIts ANNA BEER JANOS BELAY VILMOS BenDA KALMAN Benx6 LorAND

BrrEczkyY

NORA

BERECZKY

ODON

BEREND T. [vAN BERES IstvAN

BERINKEY

LAszi6

BERNATH TIVADAR BERNDORFER ALFRED

Brerrotr LAszié BETLEN OSzKAR Brré GABOR Birte PAL BopndAr GyOrGY Bopo ZauLAn Boproci TrBor BopROGLIGETI ANDRAS Boca IstvANn BoaertAR Lagos Boenhkr MAtyAS Bocsou LAszxi6 Bor KALMAN

Dosost

ZoLTAN

DogBossy Domoxos

LAszxi6 LAszL6nzrE

DomoxKos SAMUEL DORFLINGER ENDRE DupAs GYULA DupicH ENDRE

Dut

DEzsénzE

Dux

ErRix

Eeyvep LAszxi6 EIsLeR JANOS ELBERT JANOS ELEeKES Lagos EL6p1 PAL EmpBer Gy6z6 Erper LAszué ErRpDODI JOZSEF Erpés PETER Erpés TIBoR Ertnyi TrBor Er6éss EMMA FABIAN PAL Fautus ROBERT Farkas GABOR FarKAS HENRIK Festr KLARA Freny6 IsrvAn FERENCZY GHZA Firz JOZSEFr

MUNKATARSAI

FLORIAN ENDRE Fopor LAszLonE ForeAcs MAarcEeL | FOLDI

GuszTAv

|

FRATER ROzSA FREUD GEzANE Frey TamAs FRIED ERVIN Fritz GusztAv FuxdAsz Gyorey FULrp FERENC FULOP GEzA

GAsor GABRY

SANDORNE GYORGY

GADOR ENDRENE GAIZLER GYULA GAupr LAszL6é

Igsas

IstvAn Lagos

ANTAL

ILLENYI

InczE

ANDRAS

Mrx1io6s

InmMEpI-MoLnAR LASZLO

JAKAB ZSUZSANNA Jakucs PAL

JAUSZ

BELA

JAVORKA

EVA

JAVORKA

SANDOR |

JEMNITZ

JANOS

J6zsA

SANDOR

JuHASZ

FERENC

V. KAvAR EMOKE KApAr LAszxi6

[ Gauia Emit

Garat LASZLO GELLERT ELEMER GERELYES EDE GERMANUS GYULA GortTvay GYORGY GozmAny LAszLé Gonczy Bia Gunpa ANTALNE GunpA BELA Gunst PETER GYENES Lagos GYERGYAI ALBERT Gy6rRFFy BARNA GyorFry GyOrey GyORKOS ERZSEBET GyOry GyOrRGY Haprovics LAszié Hann Emin Haun Grza Haun IstvANn Haspu HENRIK Hasptv PETER Hawtm TrBeor HanAk PETER Hanxkiss ELEMER

Hanko

HuszAr HuszAr

BELA

KApas

KALMAN

KAxrosy

LAszi6

N. Kaxuk ZSuzsA KAtMAN ENDRE

Katocsay

KALMAN

Karpos Lagos KArpATr ZOLTAN

Karsat

ELEK

KaszaB

ZouTAN

Karus LAszi6 KELEMEN JOZSEF KeEenbDE

IstvAN

KenvDE

JANOS

KENYERES AGNES Kerex MraAny KeEeREKES PAL KERESZTURY DxEzs6 KERPELY KALMAN

Kersert

JANOS

Krviczky

LorANDNE

Kez ANDOR Keézp1

ARPAD

KrrAty KrrAty

IstvAn JENO

KirAty

PETER

KisMAarty-LECHNER. LorAND

Kiss ANTAL

Haraszty ARPAD HarRMatTTa JANOS HArsine LAszié HAszprRA OTtd Hazat GyOrRGY HeGEDUs ANDRAS HecEepDts Grza

Kiss ArPAD N. Kiss IstvAn Kiss Lagos Kiss TIBor

HEcEDUs

Kocou LAszio6 Kocu SANDOR Kocsis SANDOR KoozxAs SANDOR

Marcit

HELLER AGNES Hepr FERENC HerA ZOLTAN

HerczeGc GYULA HERMAN JOZSEF HERMANN IstvAN Hocu ROBERT Honry Imre HorAnyi MAtyAS Horn ArtTUR Horii J6zZSEF Horvusitzky KERENC HorvAtH KAROLY HorvAtH Lagos HorvAtse TIBOR

Hunyapy

Lagos

KiszeELy

GyOrGY

KLANICZAY TIBOR. Kocu FERENC

KonosvAry GABOR. Koura JANOS Kotray PAL Kontra GYORGY Koraco Mor KormAny LAszi6 Koroxnay IstvAN KorpdAs Emin KovAcs ENDRE

KovAcs

|KovAcs KovAcs

Eva

FERENC | Gyorey

800 {XKOVALOVSZKY Mrx16s KOVANECZ ILONA K6HALMI BrLA

Ko6prcz1

BELA

KORNER

Eva

K6vAc6

LAszxi6

Kvusovics Imre Kuucshr Zsuzsa KuULIN GyOrRGY Kumorovirz Lagos

Laczx6

LAszxi6

Lagra

ANDOR

|

Lagta Epir Lasral VERA

LANG LAnG

GEZA IstvAN

LAne

SANDOR

LAszi6

GYULA

LazAnyi

IstvAN

LAzAR

GYORGY

Loxsa

IMRE

Lucossy

Emma

Mapas ANDRAS Maeyar BALINtT Magszix LAszié6nih Maxkat MARIA Maxxart LASZLO MatAn MInALY MAnpby GyoOrGy Markos GYOrGyY MArxus LAszi6 Maros IstvANNE MaroshAn Lasosni MArton JANOS MatrEska MArcrus MArrar LAszu6 MAtTrRat TIBOR MAtyAs ANTAL MAzor LAszi6

MELLY J ézsnr| M®rEI FERENC MERKA GEZA MeEzEer MARTA Mezzey LAszi6 MinAtyr FERENC Mrxiés PA Moécsy ANDRAS MoéczAr LAszi6 Mépos ELEMER MoxeriuvupER VILMOS Mortiay KARony

|MoLtnAr

Avenrt |

MoitnAr ENDRE MounAr JOZSEF Moravecsixk GYULA Muzstay LAsz1ié NApor GyOrGY NaGy Erné O. Nagy GABOR Nacy GYULA Nacy Lagos B. Nagy LAszxio Nagy LAszu6 Naay Mrx1i6s

Nacy TamAs NEMESKERI JANOS NEMESKURTY IstTvVAN NEMETH ENDRE NEMETH GYULA NtmetH Lagos NitmetH LAsz1io N&mMETH SANDOR Nirsony Ort AUREL Nyir6é Lasos OBAL FERENC OxAty1r IvAn ORAVECZ BELA OrpDoépyY JANOS

OrszAGH LAszi6é OrtTUTAY GYULA PacuH ZstamMonp PAL PatAcyr TIvADAR PAutFFY ENDRE PAtrry ILonNA

Panords

LAszxi6

PAMLENYI ERVIN PANozEL Lagsos PARNICZKY GABOR Patay PAL Prost MArtTon Pécst MARTONNE PkozELY BELA PETERI ZOLTAN Petrues IvAn PODHRADSZKY GyORGY PésaLaKky ZoLuTAN PétrH IstvANn Pozsonyi GABOR

Punay

GABOR

Putnoky Putnoxy

Rapo

GYULA IstvAnnié

GyorGy

Ravo SANDOR RapDocsay DENES RasEczKY BENJAMIN RANKI GYORGY RAsonyi LAszi6 Ravasz JANOS REpEY IstvAN RetvkEsz Imre Rezs6 Marerr Riesz Mrxx6s ROKA GEDEON Rozegonyi IvAn Rézsa ZouTAN RuBINyYI M6zEs RUHMANN JENO RuttTKay ANDRAS : Rurrray KALMAN

Scutrz ODON SEBESTYEN OLGA SEBESTYEN PAL SrERES JANOS Srxit6s ANDRAS SILBERSDORFF LASZLO Simon BALINT SIMON GYULA Simon TIBOR Simonovits IstvAN SINKA JOZSEF SinkK6 KAROLY Somrart LAsz1L6 Somocyr SANDOR Somoey1 ZsIGMOND Sod RxEzs6

Sods AGNES Sods ArPAp Sods J6ZSEF So6s Lasos Sé6s J6zSEF SPIRA GYORGY STaupD GEZA STEFANOVITS PAL Srraus F. Bruné StUxosp M1rHALy SULE JENG SvrepD LAszi6 SZABAD GYORGY SzABO DENES SzaBo EpE SzaBo IMRE SzaBo JANOS . SzaBoLes Orrd SzABOLCSI LASZLONE SzaBoLcst MrL6s SzaLal SANDOR

SzZALATNAI

REzSO

SzALAY Mirx16s SZAMUELY TIBOR SZARKA JOZSEF SzAsz FERENCNE SZAUDER JOZSEF

Szzc6

FERENC

SzEKELY ARTUR SzEKELY GyYORGY SZEKELY M1x16s SZEKERESNE ORMOS

MARriA SZELKE

ARPAD

SzENczI

M1rx1L6s

SzpENDREY

LASzLO

SArKANY SANDOR SarLos MARTON Sass TrBor

ScHEIBER

ReEzs6

Tarnoczy TamAs TELEGDY KovATS LASzLo TERPLAN SANDOR Totnart Lasos TomPa J6ZSEF TomPpal FERENC TopAL GyOrRGY

Torpay

KALMANNE

Toto AUREL TétH IMRE TO6KEI FERENC TOROK ENDRE TOROK LASZLO Torrossy CsSABA TOvisvARY OLGA

TurAx

LAszL6né

TurczEL

Lagos

Tur6czI-TROSTLER JOZSEF UBrizsy GABoR UpDVARHELYI KAROLY Uncer MAryAs Uray Giza VapAsz ELEMER VAGI FERENC Vaspa GyOrey Mrnhty Vaspa PAL VaLLo IstvAn VARGHA VILMOS VALYI Rozst VAMOS GYORGY

VARI GyORGYNE

R. VArRKony1I AGNES VASARHELYI BoLpizsAR

AxKos

SzhPE GyORGY SZERDAHELYI IstvAN SzixLtay LAsz1L6 Szi~AGyi IstvAN SzirAGyi JANOS GyORGY SZLAMENIOCZKY IstvANn

VitAGHY

Mrx1dés

VILLANYI AGOSTON Vitmos ENDRE 8. VinezE

Eprr

ViskI KARoty Visk1 LAszu6é Virnhz IsrvAn Vusicsics D. SzrosAn

ARPADNE

SALAMON AGNES Sateé LAszué SALLAY GEZA SANDOR IstvAN

SANDOR

TargAN

VEGH JOZSEF VERMES Mrxiés VERTES O. ANDRAS VERTES LAszu6

SZOMBATFALVY SAer KARoLY

TaKxAcs JOZSEF TamAs ATTILA TamAs GYORGY TamAs Lagos TANGL HARALD TArczy-HORNOCH ANTAL Tarpi Lasos TaRISzNyAS GYORGYI

SANDOR

Es sokan

|SzonDY

Gy6RGY

|

Sz6croezK1 LAszxié Széey1 Zsuzsa SzOKE GyOrGY SzOLLOsy KAROLYNE SzranKkoozy Gy6rey SzunyocgHuy JANOS Sztcs Mrxxiés

mdsok

Wako WEBER

GyYORGY KAROLY

WERNER GyORGYN Wirte ApAm WITTMANN TIBOR ZALAI

GYORGYNE

ZIBOLEN ENDRE ZOLDHELYI ZSUZSA

PON Gite

NOUMIR

SHAR

NL *

Seu Wee ely

¥,

et

SAS iat

AK

NNO Wait

me be)

Ce raa Me i vi Hiitens Ht, bunnies

Bi

MARR

ee anh 0

NASO

NMC :

a

KES RIOR LRN hth

AA aii

ke i NNe LO i

ay

“i i

fm

ie