Uj magyar lexikon. K. 4. K-Me [4]

Citation preview

Sean

SURI leul{e nietis

0

Maney se

fet Met

Ra

GC

eN eg

ae

hee

iba

LUA

ee

Ride onaatiatunsia yeiacunt oe

Sarina

a ociess

abieinet ntuecta

Literature Dept.

|| SAN PU

FRANCISCO

BE RC

i hea,

ELLs. REFERENCE

BOOK

Not to be taken from the Library

rae

5

>

°

LW) sai

sues J =

' @

Va

PX

rh

‘

=

UJ MAGYAR LEXIKON

Digitized by the Internet Archive in 2023 with funding from Kahle/Austin Foundation

https://archive.org/details/ujmagyarlexikon0004vari

UJ MAGYAR LEXIKON K—Me

MASODIK,

LENYEGEBEN

VALTOZATLAN

LENYOMAT

SZERKESZTETTE AZ

AKADEMIAI

KIADO

LEXIKONSZERKESZTOSEGE

SZERKESZTO Berer ANDoR HEvEs!

GyuLa,

SuRANYI

Jutesz

BIZOTTSAG

(szerkeszt6), Csirés

Mixués,

ZottTAN, Ernst JENG,

KovAcs IstvAn,

JANOS, SzIGETI JézsEF, WALDAPFEL

RENy1

ALFRED,

SAN

Kiadta az Akadémiai

PETER,

LASZzL6

FRANCISE6

PUBLIC

© Akadémiat Kiadé

RENYI

J6zsEF, ZSIGMOND

L, BRAK Y

1962

Kiad6. A kiaddsért felelés: Berndt Gydrgy igazcat6.— A nyomdai munkdkat ellenérizte:

Koch Laszl6 szerkeszt6. — Képszerkeszt6: Koroknay Istvan. — Miszakiszerkeszt6: Farkas Imre.— A kétesterv Kondor Arpad munkdja. — A szerkesztés 1961. Apr. 1-én zdrult. az utdnnyomdsé 1962. apr. 1-én.

Példinysz4ma 50001—90000-ig. papiriv

terjedelemben,

Megjelent A/4 méretit 80 grammos,

+ 23 melléklet.

az Akadémiai Nyomda munkdja.

Retiitipus:

A térképeket

colonel

didsgyéri famentes offset-papfron, 79 (A/5)

Extended.

mG

szedése,

nyomdsa

és kétése

a Kartogrdfiai VAllalat készitette,

—

A

nyomta

az Offset

Nyomda.

K k: 1. beszédhang. A nyelv hata és a szajpadlas kézéps6 v. hatsé része kézdtt képzett zéngétlen zarhang.. — 2. (K, k) a magyar abécé tizennyoleadik betiije. Foniciai eredeti. — 3. Jelek és réviditések: & a kilo. réviditése; K, a kdliwm vegyjele; K°: a Kelvin-fok jele. K,: a + Dapsang egyik. neve. — Jrod. A. Desio: A vildg masodik

hegyesucsa,

a K, meghdditasa.

1957.

Kain Karoly (18671940): erdémérnék, az MTA tagja. Az Alfdld-fasitas atfogé megoldasat kezdeményezte. Nevéhez fizédik az allami erdédk Ujjaszervezése és a természetvédelmi térvény megalkotasa. (A természeti emlékek. védelme, 1909; A Magyar Alféld, 1927; Alféldi kérdések, 1931; Természetvédelem és természeti emia 1931.)

Kaba:

6tk.,

Hajdu-Bihar

m.,

piispékladanyi

j. L:

6940. (1960). Dohdny- és dinnyetermesztés. Gépallomas. Foldgazeléfordulas.. Hataraban 1857-ben szerves anyagokat tartalmazé meteorké hullott le. ‘Kaba, Kaaba arab ’kocka’): négyszégletes épiilet a .mekkai mecset udvardn; a faldba illesztett fekete ké (valészinuleg meteorit) a mohamedan = vallasgyakorlat legfébb szentsége. A mohamedanok feléje fordulva mondjak imaikat. _Kabacsnyik, Martyin Izrailevics (1908— ): szovjet szerveskémikus, az. SZU. Tudomanyos Akadémiajanak rendes tagja, Allami dfjas. A.szerves vegyiiletek tautomeridjaval és szerves foszforvegyiletek, vizsgaélataval

foglalkozik.

R be

Kabai Marton: reformatus prédikator, —+hegyaljai felkelés egyik vezetdje.

az

1697.

évi

kabala, kabbala drama, amelyben a kar lassan hattérbe szorult, Egyéb alfajai: a hiimnosz, a paian, a hiiporkhéma (tanckisérettel eldéadott ~), parthenion (sziizek ~a), thrénosz (gyaszdal), epithalamion és hiimenaiosz (menyegzdi ének), enkémion diesdité ~), epinikion (gydzelmi ének) és szkolion (bordal).

Vdzlatok,

esszék, kritekak).

Kardos Pal (1900— _): irodalomtérténetiréd, kritikus, az irodalomtudomany kandidatusa. Féként a 20. sz. magyar irodalmaval foglalkozik

(Nagy Lajos élete és miwvet, 1958).

Kardos Tibor (1908— ): irodalomtérténetiréd, egyetemi tanar, az MTA levelezé tagja, Kossuth-dijas. Fé mtive: A magyarorszdgi humanizmus kora; egyéb miuvei: Kézépkori kultura, kézépkort koltészet, Matyas kirdly stb. kardoshal, kardhal (X1iphias gladius): a csontoshalak (Teleostei) rendjébe tartozé6 2,5—3 m_ hosszu, karesu ragadozé hal. Fegyvere a teljes hosszanak har-

=

madat tevé kardnytilvany,

Z

amellyel 45 em vastag gerendat is at tud défni. Husaért halasszak v. szigonyozzak.

Kardoshal

Kardoskut

45

Kardoskiut: 6tk., Békés m., oroshazi j. L: 2070 (1960). Hédmezévasarhelyi tanyékbdl alakult 1950-ben. Ag. kardtane: karddal a kézben jart fegyvertane. Szimos népnél (pl. a kinaiaknal, a grizoknal, az angoloknal stb.) megtalalhaté. Hacsaturjan Gajane c. balettjének egyik részletét is ~nak nevezik.

kard-testvérek: 1202-ben alapitott német egyhazi lovagrend. Nevét a lovagok képenyén viselt kardjelvényrél nyerte. A Balti-tenger K-i partvidékének, majd az orosz féldek meghdéditasara toérekedett. 1234-ben az orosz esapatok Jaroszlav novgorodi fejedelemmel az éliikén sulyos csapast mértek a ~re; ezt kévetéen

1236-ban a litvan

és mas balti népektél szenvedtek nagy vereségeket. Maradvanyaik 1237-ben egyesiiltek a —német lovagrenddel. kardvirag (Gladiolus): a nésziromfélék (Iridaceae) esaladjaba tartoz6 ndvénynemzetség. Ose Afrikaban honos. Elénk szin& virdgai miatt kedvelt kerti névény. Elterjedt a kerti ~ (G. gandavensis). Tébbnyire vagott viragként keriil forgalomba. Szaporitaésa sarjhagymardél torténik. A hagyma fagyérzékeny, télire fel kell szedni és htivés helyen tarolni. Vadon 616 faja a lapréteken talalhaté réti ~ (G. imbricatus). kardvivas: a vivdsport egyik versenyszima. Célja, hogy a vivo ellenfele testfeliiletén szuirdssal v. vagassal érvényes talalatot érjen el. A ~ndal érvényes taldlati feltilet a testnek az a része mely a vivdéallasban elhelyezkedé vivé combja és térzse kéz6tt képzédé6 hajlat felett van, tehat a fej, a mell és a karok. A ~ a szdzadfordulén terjedt el nagyobb mértékben. Az elsé nagyobb nemzetk6zi kardvivé verseny az 1896-i olimpidn és az ugyanakkor Bp.-en tartott millenniumi emlékversenyen volt. Hazankban 1900-ban rendezték meg elsé izben a kardvivé bajnoksagot. A magyar kardvivédk az 1908-i olimpiaté] kezdve azokon az olimpiai és vilagbajnoksagokon,

melyeken

értek

el.

részt vettek,

Legtébb

kiemelkedé

bajnoksagot

eredményeket

nyert

kardvivéink:

Gerevich Aladar, Kovacs Pal, Karpaéti Rudolf, Kabos Endre. A ~ nemzetkézi szévetsége a > FIN. — Trod. Ozoray Z.: A modern magyar k. 1958.

Kardzsali:

varos

DK-Bulgéridban,

a Rodope-hg.-ben,

az Arda-f. mellett; jarasi székh. L: 21000 (1956). Szinesfémkohaszat (élom—cink). Kézelében nagy vizieromu. Kornyékén termesztik a legjobb bolgar dohanyt, a

,,dzsebel

baszma’’-t.

karéjbucka:

a szél

Utjaban

z0d6, helyhez k6tétt, futdhomokforma.

Karél

ASZSZK,

Karjala:

OSZSZSZK-ban,

a Fehér-tenger

172400

orosz.

Székh.-e

elétt

a —barkdhoz

kép-

hasonlé

a fdiskolakban 1749 hallgaté végzett. 13 tudomanyos intézet mukédik, kéztiik az SZU Tudomanyos Akadémiajanak helyi szervezete. — Térténet. A 9—12. sz.-ban teriiletének egy része az dorosz allamhoz, a 12—15. sz.-ban a novgorodi feudalis kéztarsasaghoz tartozott. 1478 utan az egységes orosz allam része volt. A 17. sz. elején az Oroszo. elleni svéd intervenciéd eredményeként Svédo. megszerezte a Karéliai-foldszorost és a Ladoga-té E-i partvidékét; ezeket a teriileteket Oroszo. csak az északi hdboru utan, 172l-ben szerezte vissza. A Nagy Oktdberi Szocialista Forradalom utan 1920-ban megalakult a Karél Autoném Teriilet, amelyet 1923-ban Autonédm Kéztarsasagga szerveztek at. 1940-ben hozzacsatoltak a szovjet—finn hdborut befejezé szerzédés értelmében szerzett teriileteket,ésugyanebben az esztendében Karél-finn Szovjet Szocialista K6ztarsasagga alakitottak. A II. vildghdboru idején teriiletét német és finn csapatok szalltak meg; 1944 dészén a szovjet esapatok felszabaditottak. 1956-ban ~-va alakitottak.

Karél-féldszoros: a Finn-dbél és a Ladoga-té kézétti erdés vidék az OSZSZSZK-ban. Felszine dombos siksag, sok a jégkori eredetti té. A Finn-6bél partjan szamos iidiilé van. Karélia, Karjala: a Ladoga-té és a Fehér-tenger k6z6tti teriilet. A karélok (karjalaiak) lakjak. Szellemi kézpontja a térténelem folyaman Viborg (Viipuri) var

volt. Teriiletén a politikai hatar strtin valtozott. Keskeny Ny-i savja Finno.-hoz tartozik; legnagyobb része az SZU-hoz tartozd + Karél ASZSZK. karélok: északi finn néptérzs, a Karé] ASZSZK toérzslakossaga. Elnek még az OSZSZSZK kalinyini teriiletén és Finno.-ban is. Lélekszamuk az SZU-ban 167 000 (1959). Népmiivészetiikben kiilénésen a fafaragas fejlett. (+ még karjalai nyelv) Karenni, Karen: Burma tagallama, a Salween-f. mentén. 30000 km? L: 578400 (1957). Kézpontje Paan. Onés wolframbanyaszat. MRizs-, cukornad-, dohanytermesztés, erdégazdasag, fafeldolgozas.

karfiol ¢ol.-b6l), kelvirdg (Brassica oleracea var. cauliflora): a —kdposzta alakkérébe tartozd nédvény. Oshazaja a Féldkézi-tenger vidéke. Még ki sem fejlett, elhusosodott viragzati kezdeményeit (rdézsait) fogyasztjak. Paras, hivdésebb éghajlatot, béséges vizet, sok tapanya-

got kivan. A korai fajtak termése 40—80 q/kh, a késdieké 120—140 q/kh. kargé, cargo : tengeri hajék teherrakomanyanak a nemzetkézi kereskedelemben szokasos elnevezése. karhatalom: fegyveres eréd, amely az adott tarsadalmi

rend

Karélia,

a finn hataron. finn,

allé6 akadaly

alakjaban

kariatida

km®

autonédm

kézt.

és a Ladoga-téd

L: 649000

Petrozavodszk.

az

kézétt,

(1959), karél,

Felszine:

a

Balti-

pajzs K-i része jégesiszolta dombos siksag; a Fehértenger, a Ladoga- és az Onyega-té mellékén alféld. Eghajlata mérsékelten hideg. A csapadék évi atlaga 500 mm k6riil van. Sok a tdé (kb. 50000; legnagyobbak a Ladoga és az Onyega) és a mocsar. Talaja az erdében podzol, masutt tdézeges-mocsaras. Asvanykincsei: csill4m, vasére, pirit, szines fémek, granit, marvany. Ter.-ének 62%-at erdd boritja, melynek °/,,-ed része fenyd, a tébbi nyir- és nyarfa. — Gazdasdgi életében vezet az erdégazdasag és a fafeldolgoz6 ipar (az dsszipari termelés t6bb mint 60%-a). Ipari termelése 1959-ben 4-szerese volt az 1940. évinek. Szamos_ vizierémtive van (elektromosenergia-termelése: 1,2 milliard kW6, 1958). Fakitermelés 1958-ban 16,5 millid m%. Celluloz-, papir- (239 200 t, 1958), butorgyartas, fejlédé szinesfémkohaszat. A mezogazdasag kevésbé jelentés. Teriiletének minddéssze 6%-a

a hasznositott ('/,-a szantd, °/,-a rét és legelé). 1953—57 k6zétt 20000 ha mocsarat csapoltak le. A Fehér-tengerben és a tavakban jelentés a halaszat. Vastthalézata 1671 km (1958); legfontosabb a — Murman-vasit. Vizi kézlekedés a Fehér-tenger—Balti-tenger k6z6tti csatornan; tavi és tengerhajéz4s. — 1960/6l-ben az altalanos iskolaknak 117 000 tanuldja volt (1914/15-ben esak 16 000),

a kézép- és felsé6foku szakiskolakban

11 000 tanulé tanult,

és kézrend

hiusitasara

megsértésére

és leverésére

szolgal.

iraényuléd

kisérletek

A karhatalmi

meg-

feladato-

kat altalaban a rendérség, a csendérség, a katonasag v. milicia rendszerti fegyveres testiiletek oldjak meg. A hadsereg nagyobb egységei csak rendkiviili kériilmények k6z6tt vesznek részt a karhatalmi szolgdlat ellatasaban, normalis k6riilmények k6z6tt csak egyes kisebb egységeikkel nyujtanak esetenként segitséget a rendéri szerveknek. — Az 1956. okt.-i ellenforradalom leverése utan a szocializmushoz hi tisztekbé] és kommunista dolgozokbol alakult egységeket a rendérség és a hadsereg sorainak rendezéséig és a munkdsorség megalakulaséig ~nak (karhatalmi ezredek) nevezték. Karia: torténelmi teriilet Kisazsia DNy-i

partvidékén. Nevét dslakditél, a karoktdél kapta. Az i. e. 1. évezred elején teriiletén az 16nok és a doérok koldéniakat szerveztek. Jelentésebbek voltak: Milétosz, Halikarnasszosz, Magnészia stb. Az

Priéné, i. e. 6.

sz.-ban perzsa uralom ala keriilt, i. e. 333ban Nagy Sdndor héditotta meg. I. e. 129tél a romai Asia provincia része lett. kariatida (gor.): parkanyzatot tartd, oszlopot helyettesité all6 néalak, fején kis parnataggal és fejlemezzel. Az elnevezés az Okori gérégo.-beli Karia varosatdél ered, ahol Artemisz Kariatisz itmnepén a varosbeli fiatal lanyok fejiikén viragkosarakkal

5

y

| Kariatida

gf

Karinthy

Karib-Andok

hosszi sorban vonultak fel. ban a gorég épitémtivészet

A ~kon, amelyeket elsésoralkalmazott, a kosarat az

oszlopfé6 pdtolta. Karib-Andok:

hegység Dél-Amerikaban, Venezuela tertiletén, az Antilla-tenger partvidékén. Legmagasabb cstcsa 2265 m. Homokké, mészk6 épiti fel. Lejtéinek als6é részét ttiskés bozét, magasabb részét lombhullaté erdék, hegyi legelé6k boritjak. karibok, karaibok: Dél-Amerika E-i részén (legink&bb Venezuelaban és Guayandban), valamint Brazilia kézépsé teriiletein 616, egy nyelvesoporthoz tartozdé, kb. 90 indian térzs dsszefoglalé elnevezése. Az Antilla-szigeteken a spanyol gyarmatositék kiirtottak éket. Harciassagukrdél hiresek. Féldmiiveléssel és halaszattal foglalkoznak, zomiikben animistak. Karib-tenger : az — Antilla-tenger masik neve. karibu: az H-amerikai —rénszarvas indian eredeti elnevezése. Karikal, Carical: kiké6tév. Indiaban, Madras allamban. L: kb. 23 000. 1954-ig francia gyarmat volt. Karikas Frigyes (1891—1938): ird, kommunista forradalmar. Szegény falusi esaladbdél szarmazott, vasmunkas volt. Bp.-en kapesolédott be a munkasmozgalomba. Az I. vilaghaboru idején, 1914 decemberében hadifogsagba esett. 1917 novemberében Moszkvaban fegyverrel harcolt a proletarforradalom gydzelméért, majd az internacionalistak soraiban a szovjethatalom megvédéséért. 1918ban magyar kommunista hadifoglyokkal tért haza, részt vett a KMP megalakitasaban. A Tanacskéztarsasag idején a magyar Vords Hadsereg harminckilences dandarjanak politikai biztosaként harcolt. A proletarforradalom leverése utan Bécsbe, majd Moszkvaba emigralt. Egy ideig Berlinben és Parizsban is végzett kommunista partmunkat. 1931-ben visszatért Mo.-ra illegélis munkara, de 1932-ben letartéztattak, s a birédsag bdrtdnbiintetésre itélte. 1935-ben, szabadulasa utan ujra Moszkvaba kertilt. — Sajat élményein alapuld, izes nyelven megirt muvekben allitott hiteles emléket a magyar Vérés Hadsereg harcainak, az osztalyéntudatra ébredt egyszert parasztoknak és munkasoknak, a tizenkilences kommunistaknak és a polgarhaborii héseinek. (A jdratos ember és mds elbeszélések. 1957; A harminckilences dandar. 1959, elbeszéléseibé]1 ilyen cimmel film is késziilt; Vdlogatott elbeszélések. 1959.) — O volt Ha&ek Svejkjének elsé magyar forditdja. karikas ostor: a magyar pasztorok ési terelé szerszama. Bérszalagokbél font s a végén — rendszerint 1észorbél készitett — csapdval elldtott hosszi ostorrészét

régebben karikak, ujabban bérszijhurkok kétik dssze a rovid keményfanyéllel. Tobbnyire cifra faragas és szines bédrdiszek ékesitik. Pattogtatasaval terelik az allatokat. karikatara (ol.): gunyoros, elttulzott, a lényeget humoro-

san kiemelé mtivészi abrazolas, rajz. Mar az ékori mtvészetben is népszerti mufaj volt. Jelentésége kiiléndsen a kapitalizmus koraéban fokozédott, amikor sokszor a legnagyobb muvészek (Hogarth, Goya, Daumier) a politikai hare eszkézeként haszndltak a reakcié, a klerikalizmus és

a

kizsakmanyolds

karikaturisték:

Janké

képviseléi Janos,

ellen, Vértes

Ismert

magyar

Marcell,

Major

Henrik stb. Népszeriségét az ujsagok, folydiratok fokoz6d6 elterjedése és nagyszamut, foként ~kat tartalmazé élclap megjelenése biztositotta (Franciao.-ban Charivari, La Caricature, Angliaban a Punch, hazankban a Bors-

szeem Jankd,

Ustékis,

Bolond

Isték, Ludas

Matyi stb.).

Karimata-szoros : a Dél-kinai-tenger és a Java-tenger (Borned és Belitung) kézétti, kb. 200 km széles atjard

a Bornedhoz (Kalimantan) tartozé kis Karimata-szk.-kel. Karinthy Ferenc (1921— ): ird, riporter; Kossuthdijas. Karinthy Frigyes fia. Elbeszélései és riportjai {6ként a felszabadult Bp. életét, gyakran a munkasélet problémait aAbrazolték. 1956 dta miivészetében térés mutatkozik.

nyek;

Mtvei:

Szellemidézés,

sok, riportok

stb.

Kentaur,

Ezer

Budapesti

év, dramak;

tavasz,

Hazai

regé-

tuddstid-

Karinthy Frigyes (1887—1938): kivaélé6 regény- és novellairé, kélt6, Ujsagird, mufordité. Hrtelmiségi csaladbdl sziiletett, Bp.-en. Tanarnak késziilt, de 20 éves koraban ujsagiré lett. Késébb a Nyugat munkatarsa volt. A polgari humanizmus szellemében felemelte szavat az I. vilaghabor& embertelensége ellen. A forradalmat lelkesen tidvézdlte, tagja lett a Vordsmarty Akadémianak és az

Karinthy Frigyes: foy trtok ti (az elsé kiadds cimlapja)

iréi direktériumnak.

A

proletardiktatura

utan

a Pesti

Naplé munkatérsa volt; frasain eréds kiabrandultsag érzédétt. Elete utolsé szakasz4t stlyos betegen téltétte, agydaganattal operaltak. Sidfokon halt meg. — Erdésen filozofikus hajlamu, sokoldali iré volt. Eletmtivében a polgari vilagnézetet vette irdi bonckése ala, megmutatta valsagat, s kiméletleniil biralta a feudalis maradvanyokkal terhelt magyar polgari tarsadalom értelmetlen konvencidit és biirokraciajat, de nem tudott tulmutatni rajtuk. Trasainak nagy részét kesernyés meghasonlottsag hatja at, amely sokszor feloldatlan paradoxonokban fejezédik ki. A 18. sz. végi francia gondolkod6ék racionalista filozéfiaja a korabeli polgari filozéfusok idealista gondolataival keveredik mtiveiben, nézetei sokszor ellentmondasosak. Erésen érdeklédétt a természettudomanyok irant. Muvészetfelfogasa legteljesebben toy trtok ti (1912) ©, élete végéig bévitett irodalmi travesztia-gyujteményében bontakozott ki. A tulzds felnagyitva torzito eszkézével kiméletleniil kigtinyolta a hivatalos irodalom nagysagait, de megmutatta a Nyugat irdinak modorossigait és Oneéli_ kiilénckédéseit is. Sajat kdltészetének f6 ihletforrasa a szerelem és a kor

valsiga

(Nem

a palackban,

mondhatom 1939).

el

Novellaiban

senkinek, finom

1929;

Uzenet

érzelmes

roman-

tika, kéltoiség, jatékos képzelet parosul gondolatgazdagsaggal s igényes stilussal (Két hajé, 1915; Tandr ur kérem, 1916; Krisztus vagy Barabds, 1918). Tébb szaz szatirikus vidam tarcaja modern irodalmunk egyilk legnagyobb szatirikusanak mutatja, aki nevetve és nevettetve gunyolta ki kora tarsadalmanak fondksagait, az emberi gyengeségeket, baratait, ellenségeit és 6nmagat. Dramai (A btivos szék, 1917; Holnap reggel, 1921) és regényei (Utazds Faremidoba, 1916; Capilldria, 1922; Utazas a koponyam kériil, 1937) a fantasztikus elem alkal-

Karintia

47

mazasaival s a rendkiviili helyzet kiélezésével lepleznek le tarsadalmi hazugs4gokat. Mint miifordité megszélaltatta magyarul — tdébbek k6zott — Swift Gulliverét, Heine és Mark Twain néhany munkajat. — Jrod. Kardos L.: K. F, 1948; Szalay K.: K. F. élete 6s munkassaga. 1956. Karintia, Kiéirnten: szévetségi tartomany Ausztridban. A Magas-Tauren, Karni-Alpok és Karavankaék vidékén Jugoszlaviaval és Olaszo.-gal hataros. 9534 km.

L:

479000

(1955;

kb.

6%-a

szlovén).

Székh.-e:

Klagenfurt. WHegyvidék; dombokkal dévezett kellemes éghajlata tévidékek (Wé6rthi-t6, Millstatti-td stb.). Féld-

muvelés, havasi tejgazdasag; a teriiletnek kb. 1/3-a rét és legelé, tébb mint 40%-a erdé. Fa- és papiripar. Asvanyi nyersanyagai: barnaszén, vas; gazdag dlomés cinkére-eléfordulasok. Idegenforgalom. — Eredetileg szlay lakosti teriilete 1335-ben lett Habsburg birtok, 1849-ben Ausztria Onall6d tartomanya. karitasz:

— caritas,

— Caritas

Karjalainen, Kustaa Fredrik (1871—1919): finn nyelvész és etnologus. Fontosak hanti (osztjak) nyelvi és etnologiai vizsgalatai. karjalai nyelv, kardl nyelv: a —balti-finn nyelvekhez tartozé nyelv, a finn nyelv legkézelebbi rokona. Mintegy 300 000 ember beszéli, féként a Karél ASZSZK-ban. Nem irott nyely. Irodalmi nyelvként Altalaban a finnt hasznaljak. Karkemisz, Karkamisz, Gargamisz: ékori varos ESziriaban, birodalom

a mai egyik

szir—tordk hatar kézelében. A hettita fontos kereskedelmi kézpontja volt.

I. e. 717-t61 Assziridhoz tartozott. I. e. 605-ben falai alatt mért megsemmisité csapast Nebukadnécar az egyiptomiak altal tamogatott asszir hadseregre. — A Biblia tébb izben tesz emlitést ~rél. karkhasz, karchas: — horka Karlfeldt, Erik Axel (1864—1931): svéd kolté, Nobeldijas, a svéd ujromantika egyik legismertebb képviseldéje.

Liréjaban a civilizaciétél érintetlen paraszti életet eszményitette, sziiléfoldjének szépségét énekelte. Kedves kéltéje volt Petdfi, mar diak koraban cikket irt rola. karlista habori, 1833—40 és 1872—76: a —karlistak altal kirobbantott két polgarhabori Spanyolo.-ban. A formalisan dinasztikus okok miatt vivott ~kban lényegében a spanyol feudalis és kapitalista erék harcoltak egymas ellen. — Az elsé ~ 1833-ban, VII. Ferdinand spanyol kiraly halala utan tort ki. VII. Ferdinand a trént kiskori leanyara, Izabelldra hagyta. A _ kiraly dccse, —+ Don Carlos azonban az 6t tamogatdé feudalis elemek, a karlistadk segitségével polgarhabortit robbantott ki a trén megszerzésére és az abszolut monarchia visszaallitasa érdekében. A karlistak a régi kivaltsagok (fueros) védelmének és az autondmia biztositasanak jelszavaval az orszag E-i részeinek (baszk tartomanyok, Navarra, Katalénia egy része) tamogatasat szerezték meg. Veliik szemben a burzsoazia tébbsége és a liberalis foldbirtokosok Izabellat tamogattak. Valtakozé sikerti harcok utan a karlistak vereséget szenvedtek. — A IJ. Izabelldt elUz6 1868-i forradalom utan a karlistak a masodik ~ban (1872—76) ujbdél megkisérelték, hogy megszerezzék a hatalmat és a trénra Don Carlos azonos nevi unokajat iiltessék. A baszk tartomanyokban, Katalénidban, valamint Aragoénia és Valencia egy részében atmeneti folénybe jutottak, azonban harcuk vereséggel végzédétt. karlistak, carlistdk: reakcids klerikalis, abszolutista iranyzat képviselé6i Spanyolo.-ban, akik — Don Carlos trénkévetel6, majd utddai trénigényét tamogattak (innen elnevezésiik). A papsagra, a hadsereg fels6 kéreire és a fdldbirtokosok egy részére tamaszkodva két izben polgarhaborit. robbantottak ki (—karlista _hdboru). Az 1936—39-i spanyol polgarhdboru idején a szélsdségesen reakciéds ~ a kéztarsasag ellen harcoltak. Karl-Marx-Stadt: 1. 1953-ig Chemnitz: varos az NDK-ban, az Erchegység ENy-i peremén. ~ ker. székhelye. L: 286 300 (1961). Nagy ipari, kulturalis és tudo-

manyos kézpont. Régi textilipara hires. Szerszaim- és irodagépek

gydrtdsa,

autéd-

és mozdonygyartas,

textil-

és

Karlsruhe

nyomdaipar.

Gépipari

intézetek. — 2. kérzet L: 2112000 (1961),

fdiskola, szakiskolak, tudomanyos az NDK székh.-e

D-i részén, ~. Uran-

6000 km?, wolfram-,

bizmutbanyaszat, szinesfémkohaszat. Hlektrotechnikai és optikai muszerek gyartasa. Banyavarosok: Freiberg, Aue. Azelétt Szaszo.-hoz tartozott. jugoszlaviai Karléca: mai nevén Sremski Karlovei, kézség Novi Sadtdl (Ujvidék) DK-re. karlécai béke, 1699. jan. 26.: a térék haboruik idején elpusztult

Karléca

falu mellett

kétdtt

béke a tordék6k és

a Szent Ligaba témériilt hatalmak (Ausztria, Velence, Oroszo. és Lengyelo.) kézétt. A t6ér6k6k kénytelenek voltak lemondani a Maros—Tisza kdzének és Temesvarnak a kivételével minden magyar hddoltsagi teriiletrél. Ezzel lényegében megszint a Mo.-ra nehezedé masfélévszazados térdk hddoltsag.

karlécai

kongresszusok:

1741-t61 a Habsburg

biroda-

lom teriiletén é16 szerbek egyhazi gytlései. A karlécai gorég keleti szerb metropolita (patriarka) vezetésével tartottak. Kezdetté] fogva hangot adott a szerbek nemzeti

kéveteléseinek

és

O6nalldsagi

tdrekvéseinek.

Maria Terézia (a magyar rendek befolyasara) 1779-ben a metropolitatél megvonta vilagi jogait. Az 1848. maj. 13—15-i kongresszus kikialtotta a szerb vajdasagot, amelyet a Habsburg abszolutizmus 1860-ig katonai igazgatas alatt tartott. A magyar uralkod6é osztalyokkal valé kiegyezés

érdekében

az

1864-ben

ujbdol dsszehivott

kong-

resszuson az osztrak kormanyzat csak egyhazi és iskolai kérdések targyalasat engedélyezte. A dualizmus koraban (1867—1918) tartott ~ is elsdsorban ezekkel foglalkoztak,

bar

léseket

ismételten

felvetették

a szerb

nemzeti

kdvete-

Jugoszlaviaban

a Kul-

is.

Karloyac,

Karolyvaros:

varos

pa-f. mellett. L: 28100 (1957). Elektrotechnikai textilipar, bdrfeldolgozas. Kézelében szénbanyak.

és

Karlovszky Bertalan (1858—1938): festé. A miincheni Akadémia stilusaban festett rutinos, tetszetés arcképei igen kedveltek voltak az arisztokracia és a tehetdés polgarsag kérében. Hosszu ideig féiskolai tanarként mtk6dott. Karlovy Vary, németiil Karlsbad: vilaghirtii fiirdévaros Csehszlovékidban Plzenté] ENy-ra 381 m_ tszf. magassagaban, a Tepla és az Ohie f.-k dsszefolyasanal, L: 44600 (1959). 14 gydégyforras, alkali-, glaubersds melegforrasok (Viidlo 72 C°). Porcelan- és papiripar, mutragyagyartas. Karlsbadisé-export. Kdézelében wolframbanyaszat. Nemzetk6zi filmfesztivalok. — Az 1325ben elédszér emlitett ~ 1370-ben I. Karoly cseh kiraélytoél

kapott varosjogot. Itt gydégyittatta magat tobbek kdz6tt Beethoven, Goethe, Schiller, Gogol, Turgenyev, valamint tébb izben Marx és a klasszikus magyar irédk kéziil Arany

Janos.

Karlovy Vary-i filmfesztival: évenként,

azdta

2 évenként

1949-ben eldészér, 1958-ig rendezett

nemzetk6zi

ver-

seny. Célja a legjobb filmek bemutatasa, a filmmitvészet szakembereinek ismerkedése, mtivészeti és filmforgalma-

zasi

kapesolatok

fejlesztése.

dijakkal tiintetik ki. karlsbadi s6, kdrolysé:

A

fehér

kiemelkeddé szinti,

alkotdsokat

keserf,

sds

és

kissé lugos izG, vizben jél oldédé por. Eredetileg a Karlovy Vary-i (németiil Karlsbad) asvanyvizek beparlasaval nyerték. 44% natriumszulfatot, 36% natriumhidrogénkarbonatot, 18% natriumkloridot és 2% kaliumszulfatot tartalmaz. Mesterségesen is hasonld dsszetételben allitjak elé6. Hashajtédként, valamint az emésztérendszer megbetegedéseiben ivékurahoz hasznaljak. Karlskrona: Svédo. legnagyobb hadikikétdje, Blekinge tart. székh.-e. A Balti-tengerbe nyuld félszigeten és 5 szomszédos szigeten épillt. L: 33 700 (1957). Hajégyartas, fémfeldolgozé, porcelan- és gyufaipar; granitbanyaszat. Karlsruhe: varos az NSZK-ban a Rajna f. vélgyében, Mannheimtél D-re (Baden-Wiirttemberg tart.). L: 230 000 (1958). Gép- és jarmtgyartas, elektrotechnikai, gyégyszer- és vegyipar. Muszaki féiskola. Vasiti csomépont. — Az NSZK un. Alkotmanybirésaganak székhelye,

Karmacs

48

Karmacs: ktk., Veszprém m., keszthelyi j. L: 1200 (1960). Va.: Keszthely. A temetdben gét stilusi templomtorony, muemlék. Karman Jozsef (1769—95): ird. Losoncon sziiletett és halt meg. A pesti, majd a bécsi egyetemen végezte jogi tanulmanyait, 1791l-ben tigyvéd lett Pesten. Koran a felvilagosodas eszmevilaganak hatasa ala keriilt; ez vitte a szabadkémtivesek k6zé is. Pestet irodalmi kézpontta akarta tenni, s e cél, valamint kulénésen

karékatona egyenes darabjainak dsszeillesztésénél kétéelemként haszndlnak; cséidomként belsé menettel van ellatva. karmazsin (arab): kissé kékes arnyalatu élénkpiros szin. Karmel, Dzsebel Karmel: kb. 20 km hosszu, 550 m magas, erdés mészké6 hegyvonulat Jzraelben; Hatfa mellett éri el a tengert. Eszaki csticsan helyezkedik el a —karmelitak hires kolostora. karmelitak, karmelita rend: szigori szerzetesrend. Tkp. Berthold kalabriai keresztes lovag alapitotta a palesztinai Karmel-hegyen 616 remetékbél 1155 k6ril (innen a neviik). A 13. sz. kézepén Eurdpa-szerte elterjedt. Kiilénb6éz6 reformmozgalmak utaén alakult ki a sarutlan ~ rendje. Bar a nagy francia forradalom idején feloszlattaék, napjainkban is vannak ~, a legtébben éppen Franciao.-ban. Mo.-ra 1697-ben telepedtek be. karmester, karnagy, dirigens kvarcvaltozat.

karneval: a —farsangot lezdré ldtvanyos felvonulas. Az dkori Rémabodl szarmazé népi imnepség. Elnevezését

Fanni

arcképe

az

valészinileg arrdél a hajét abrazolé szekérrél (lat. carrus navalis) kapta, melyet az alarcos és allati alakokat 6lté tomeg vidam dalokat énekelve és tréfakat fzve vontat

Urdénidban

végig.

a n6i olvasdkézénség nevelése érdekében 1794-ben Urdnia cimen folydiratot inditott. A lap bevezetdjében és A nemzet csinosodasa ce. tanulmanyaban Bessenyet felvilagosult miivelédési programjat fejlesztette tovabb. Biralta a feudalis magyar tarsadalom kulturalis elmaradottsagat. A szépirodalomnak, elsdsorban az eredeti magyar nyelvG miveknek igen nagy fontossagot tulajdonitott a m*tveltség terjesztésében. Irodalmi programjat £6 mtivével, a Fanni hagyomdnyai c. napldés levélformaban megirt szentimentdlis regénnyel is megprobalta valéra valtani. A mt a lélekrajz és az ujabbkori muvészi elbeszél6 prdédza egyik elsé sikerilt kisérlete irodalmunkban. (K. J. vdlogatott mtwei, 1955.) — Irod. Waldapfel J.: K. J. (A magyar irodalom a felvilagosodas koraban, 1954); Galos R.: K. J. 1954.

Karman

Mér

(1843—1915):

pedagdédgus,

egyetemi

tanar. A dualizmus korszakanak ismert kulturpolitikusa, pedagogiai életének vezetdje, a polgari neveléstudomany képviseldje. Szélesk6ri elméleti és gyakorlati mukddést fejtett ki: megalapozdja lett Mo.-on az F. J. Herbart német pedagdgust kédvet6 iranyzatnak, elgondolasai alapjan vetették meg az egyetemi tanarképzé intézet és a bp.-i gyakorlé gimnazium alapjat. (Pedagégiai dolgozatok, 1909; A kézoktatds egysége és a tanulmdnyok szervezete, 1911.) — Irod. Felkai L.: Adalékok K. M. oktatastanahoz. 1957.

Karman

Tédor

(1881—

): az USA-ban

616 magyar

szarmazasu fizikus. Neve a turbulenciaval és a repiiléstechnikaval kapesolatos munkai révén valt ismertté. A Il. vilaghaboriban az amerikai légierdé altabornagya volt. Jelentés része van a ballisztikus rakétakkal kap-

esolatos problémaék vizsgalataban. karmantyi: 1. —muff. — 2. (mtsz) muff: egyenes irreges henger, melyet csévek, csévezetékek és kabelek

A

felvonulast

tébbnyire

tanemulatsag

kéveti.

Féleg délvidéki orszagokban divatos, a leghiresebb ~okat Olaszo.-ban és Franciao.-ban rendezik. — Nalunk ~nak nevezik altalaban a farsangi idészakban rendezett tancos mulatsagokat.

Karni-Alpok: 100

km

hataron,

hosszi

a

a Keleti-Alpok szakasza

Gail-f.

bal

az

D-i mészkévonulatanak olasz—osztrak

partjan;

(Karintia)

legmagasabb

cstcsa

2780 m. Eghajlata csapadékos. karé: fdldbe erdédsitett kb. 0,80—1'/, m magas szalfa, amelyet bizonyos fajta nédvények (bab, paradicsom, malna, sz6l6, egyes viragok stb.) megtamasztasara hasznalnak. karébahizas: a k6zépkorban alkalmazott halalbiintetési nem, mely Hurdpa-szerte (Mo.-on is) gyakorlatban volt. Az elitéltet kihegyezett végu, féldbe erdsitett szalfara tltették, és keresztiilnyarsaltak a testét. karékatona, kormoran (Phalacrocorax): a gddényalkatuak (Pelecaniformes) rendjének ~félék (Phalacrocoracidae) csaladjaba tartozé6 madarnem. Nalunk leginkabb eléforduld faja a Ph. carbo sinensis;

a récénél nagyobb, hosszti nyaku és cs6ri madar. Tollazata fekete. Kitartéan uszik és bukik. Kizarélag halakkal taplalkozik, bol rendkivil kaéros. Nalunk madar.

Karékatona

halgazdasaégi szempontma mar ritka. Vonuld

Karok és Rendek

Karok és Rendek, KK és RR, latinul Status et Ordines: &® mo.-1 —+rendi orszdggytilések (1848-ig) tagjainak megszolitasa. Latinul a 17. sz. eleje éta, magyarul a 19. sz. elsé felében hasznaltak.

Karoli Gaspar

(1529 kériil—1591):

goénci ref. prédika-

tor. © forditotta le elészér magyar nyelvre a teljes Biblidt (1590), s ezzel megvaldsitotta a reformaciéd haladé kévetelését, a nemzeti nyelvii bibliaforditast. Mavét — megjelenése helyérél — vizsolyi bibliaként emlegetik (Vdlogatott munkdai, 1958.). — Irod. Harsanyi A.: K. G. életmunkaja. 1940. Karolina-szigetek, Caroline Islands: USA gyamsagi teriilethez tartozd szigetcsoport a csendes-éceani Mikronéziai-szigetek k6z6tt. A tébb mint 900 vulkani és korallsziget teriilete 1300 km?. L: 42 600 (1955), mikronéziai. A nagyobb szigetek (Rota, Saipan, Palau, Yap, Truk, Ponape) vulkani eredettiek, amelyeket korallzdtony 6vez; legnagyobb magassag 870 m; a_korallszigetek alacsonyak. Az éghajlat trépusi, a csapadék 2000—4500 mm, gyakoriak a forrdéévi ciklonok. A névényzet trépusi erdé és szavanna. Fé termények a kdékusz, cukornad, szagépdlma és batdta. Asvanyi nyersanyagok: foszfat, bauxit, vas- és manganére.

Karoling-dinasztia,

Carlovingiens,

Carolingiens:

frank

uralkodéhaz a 8—10. sz.-ban. Nevét a legnagyobb Karolng uralkodérdél: Nagy Kdrolyrél nyerte. A csalad tagjai eredetileg a Meroving uralkodék major domusai (udvarnagyok) voltak. Kis Pippin, — Austrasia major domusa az egyhaz segitségével 751-ben lett kirdly. Egyesitette a frank allamot és kiterjesztette hatarait. Fia: Nagy Karoly (ur. 768—814) hatalmas birodalmat szervezett, és 800-ban csaszarré koronaztatta magat. A 9. sz.ban a ~ birodalma az elérehaladé feudalizalddas és a nyelvi kiilénbségek alapjan harom részre bomlott: az olasz-lotharingiai ag 875-ig, a német ag 911-ig, a francia ag pedig 987-ig uralkodott. karoling iras: Nagy Karoly udvaraban a 8. sz. végén bevezetett s innen egész EKurdpaban elterjedt iras. Nagy Karoly megbizasabél Alkuin angol szerzetes alakitotta ki az eredetileg csak nagybettikbél all6é — latin tras egyilx valtozatabdél. Jellegzetességei: az egyes bettik teljesen fiiggetlenek egymastdl, a bettiformak szabalyosak és egyenletesek, a fel- és lenyuld bettiszarak nagysaga aranyos. Ezt a bettitipust nevezik karoling minuszkuldanak. Alkuin frasreformjabol alakult ki a latin fras azéta altalanosan elterjedt kisbetuje. Karoly: tébb magyar kiraly neve. — I. ~ Robert (1288—1342). Az Anjou-dinasztia napolyi agabdl szar-

mazott,

néagon

az

Arpdd-hdz

ivadéka.

Uralkodasat

~ hivei és a torténetirdk egy része is 1301-tdl: az Arpadhaz férfi aganak kihaltatél szamitotta. Valdjaban csak 1308-ra tudta elérni, hogy a magyar rendek elismerjék. (Koronazasra csak 1310-ben keriilt sor.) Az interregnum (1301—08) zavaros éveiben nehéz harcokat vivott mas

trénkévetelékkel (elsdsorban Vencel cseh és Ottd bajor hercegekkel), s az orszag szétdarabolasara térekv6é feudalis nagyurakkal. Hz idészakban a papa, a mo.-i egyhazi birtokosok és a kisebb nemesek tamogattak; pénzzel a firenzei és a sienai bankarok lattak el. Hatalmanak megszilarditasdban a fejl6dé varosokra is tamaszkodott, és segitette a varosok megerésédését. Miutan megtérte az oligarchdak tartomanyuri hatalmat, uj, a kiralyi hatalmat tamogaté nagybirtokossag szervezésére tdérekedett. A feudalis gazdasag és tarsadalom viszonyai kézétt azonban nem tudta meggatolni, hogy az Uj nagybirtokosok maguk is részhatalmat,

mintegy

,,Allamot

az allamban”’

ne képez-

zenek. Atmenetileg ellenstlyozta hatalmi térekvéseiket, maganseregeiket igyekezett az orszag szolgdlataba Alli-

tani.

(—bandérium,

Karoly

49

baderidlis

hadrendszer);

a

papai

befolyaést az egyhazi nagybirtokok adomanyozasanal (f6papi kinevezéseknél) nem engedte érvényesiilni. Fontos ujitdsok térténtek uralkodasa alatt a nemesérebanyaszat, ezzel dsszefiiggésben a pénzverés (aranyforint), az adézds (a telkenként eleinte 18 dénar désszeg-

ben kivetett kamara haszna v. kapuadé a régi pénzrontas 4 Uj Magyar Lexikon IV.

helyett), valamint

a kiilkereskedelem terén. —

A cseh—

lengyel—magyar dsszefogas, amely Bécs monopol helyzetének, drumegdllité joganak kikeriilésére iranyult, 1335-ben Visegrddon, ~ székhelyén jétt létre. Az dsszefogas egyuttal gatat kivant emelni a Habsburgok Mo. és Cseho. ellen s a német lovagrend Lengyelo. ellen iranyuldé terjeszkedési politikajanak is. A magyar kiralyok hédité és az egyhaz téritd tevékenységével fiigg dssze ~ hadjarata Basarab munteniai (havasalféldi) roman fejedelem ellen. 1330-ban sikeriilt meghdéditania a szdérényi bansdagot, a roman és kun seregek azonban végiil is a havasalféldi Posadanal szétverték csapatait. Harmadik felesége: Erzsébet, Ulaszlé Lokietek lengyel kiraly leanya volt. 1339-ben a lengyelek fiat: Lajost tréndrdkésnek ismerték el. Fiatalabb fiat: Endrét Johanna napolyi kiralynével hazasitotta dssze. Viszonylag jé6l megszervezett feudalis allamot hagyott fiara: I. Lajosra. — Il. ~ (Kis) (1354—86) a napolyi Anjouk durrazzdi agabol szarmazéd trénkévetelé J. Lajos 6érékésével, Maridval szemben. Lajosnak tett eskiije ellenére partot szervezett, 1385-ben haddal jétt Mo.-ra és megkoronaztatta magat. Néhany héttel azutan a kirdlyné parthivei meggyilkoltak. — III. ~ (1685—1740), I. Jozsef Scecse és utéda, a Habsburg-dinasztia utolsé egyenesagi férfisarja. 1711-t6l 40-ig magyar kiraly és német-rémai esaszar (VI. ~ néven). A spanyol Grékésédési hdborut 1713-ban lezaré utrechti, ill. az 1714-i rastatti béke értelmében az osztrak Habsburgoknak le kellett mondaniok Spanyolo.-rdl. Helyette megkaptak tébb egymastol és az osztrék 6rékés tartomanyoktél tavol fekv6 orszagot: a déli Németalfdldet (a mai SBelgiumot), Napolyt, Szardiniat, kisebb Rajna menti és toszkanai teriileteket, és megtarthattak Milanét és Mantuat. — Az uralkodasa elsé napjaiban alairt szatmari békével Mo.-on befejezédott a Rdkéczi-szabadsdgharc. Mo.-on a f6énemességre és a tdér6k6ktél visszafoglalt teriileteken nagy latifundiumokat mnyert idegen szarmazasi féurakra tamaszkodott (— neoacquistica commissio). Uralkodasa idején a lakatlan v. gyéren lakott teriiletekre nagy szamban kéltéztettek idegen telepeseket a régi mo.-i jobbagyokénal kedvezébb

feltételekkel;

a

fokozéddé

kizsakmanyolas

ellen felkel6 jobbagyok mozgalmait vérbe fojtottak; a protestansokat megfosztottak szabad vallasgyakorlatukt6l (Carolina Resolutio, 1731). Mo. teriiletének kormanyzati egységét nem allitotta helyre, sdt a t6dré6kékt6l 1716—18-ban visszafoglalt teriileteket katonai igazgatas ala rendelte (— Hatdrérvidék). Kormanya megszervezte az allandéd hadsereget; a magyar egységeket mas orszagokban allomasoztatték, Mo.-ra idegen csapatokat hoztak. Mo. egyes iigyeinek intézésére felallitottaék a Pozsonyban miik6d6 Helytartétandcsot. — Bar ~ koronazasi hitlevelében halala utanra biztositotta Mo.-on a szabad kirdlyvalasztdst, a Habsburgoknak az 6rékés tartomanyokkal elfogadtatott hdzitérvényét: a > Pragmatica Sanctidt (amely biztositotta a néag utddlasat) Cseho. és Erdély utan 1723-ban a magyar rendi orszaggytléssel is elismertette. — Az 1718. évi pozsarevaci békében megszerzett teriileteket a t6rdk6k ellen viselt masodik haboriban elszenvedett vereség utan 1739-ben (belgraddi béke) a Bansag kivételével elvesztette. Haldla utan leanya: Maria Terézia kévette a trénon. — JV. ~ (1887—1922): Ferenc Ferdindnd meggyilkolasa utan tréndréké6s (1914-t6l), I. Ferenc Jozsef halala utan (1916. nov.) Mo. kirdlya és (I. ~ néven) Ausztria csaszara, az utols6 Habsburg uralkodd. A trént az I. vilaghabort idején foglalta el. Az Osztrak—Magyar Monarchia megmentése érdekében igyekezett bizonyos engedményeket tenni az elnyomott nemzeteknek, szorgalmazta a valasztdjog némi kiterjesztését, a régi politika

leggyuldltebb alakjat: Tisza Istvan grdfot levaltatta stb., de a forradalom kitérését megakadalyozni nem tudta. 1918. okt. végén a Monarchiat alkoté nemzetek elszakadtak; Ausztridban

nov.

12-én kikialtottak

az osztrak

kéz-

tarsasagot. A nov. 13-i, un. eckartsaui levélben ~ lemondott a magyar allamiigyekben valé részvételrél, és csalad-

Karoly

javal egyiitt Svajeba kéltézétt. beszélésére

1921-ben

A magyar legitimistak ra-

két alkalommal

is visszatért Mo.-ra,

és eredménytelen kisérleteket tett a trén elfoglalasara. A méasodik alkalommal, amikor fegyveres csapatokkal indult a févaros ellen, Horthy Miklés kormanyzo és kormanya az Antant kévetelésére Budaérsnél szétverette az 6t tamogatd alakulatokat; magat ~t letartdztattak, majd angol hajén Madeira szigetére (Funchal) szallitottak. A magyar torvényhozas 1921. novemberben megfosztotta a Habsburg-hazat a magyar kiradlyi tréntdl és az uralkodoi jogok gyakorlasatdl.

Karoly: angol kiralyok. — I. ~ (1600—49): 1625-t61 49-ig angol kirdly, a Stuart-uralkodéhazbol. Feudalis abszolutista politikat folytatott, ami ellentétben Aallott a burzsoazia és az uj nemesség érdekeivel, és egyre szélesebb témegek elégedetlenségére vezetett. Névekvé tiltakozast valtott ki parlament nélkiil valéd kormanyzasa (1629—40), a stlyos addék, a puritdnok ildézése, sikertelen politikaja, eredménytelen haborti a katolikus hatalmak (Franciao. és Spanyolo.) ellen, majd kézeledése feléjik. Pénzhiadnya, ami miatt a fellazadt Skécia ellen viselt haboriban (1639—40-ben kudarcot vallott, arra kényszeritette, hogy 11 évi sziinet utan 1640. apr.-ban osszehivja az un. Révid Parlamentet, majd 1640. nov.-ben az un. Hosszi Parlamentet. Az ekkor elkezdéd6tt + angol polgart forradalom soran az 1642—46-ban és 1648-ban vivott polgarhaboriban vereséget szenvedett, és a forradalmi hadsereg fogsagaba esett. 1649. jan. 30-an a parlament altal létrehozott legfelsé birdédsag itélete alapjan lefejezték. IJ. ~ (1630—85): 1660-t6l 85-ig angol kiraly, I. Karoly fia. Az angol polgari forradalom idején Franciao.-ban, majd MHollandiaban élt emigracidban. 1660-ban a birtokos osztalyok az 6 trdénra iiltetésével restauraltak a monarchiat és a Stuart-dinasztiat. A parlamenttel val6 megegyezését eldsegitd, a trén elfoglalasa elétt adott bredai nyilatkozataval (1660) ellentétben uralomra jutasa utan a legreakcidsabb nemesi k6rékre tamaszkodva ellenforradalmi terrort vezetett be. XIV. Lajos francia kiralytd] rendszeres anyagi tamogatasban részesult, s Franciao.-nak fontos engedményeket tevé ktlpolitikat folytatott. A burzsoazia és az uj nemesség érdekeit sért6 reakciés intézkedései élesed6 politikai valsagot idéztek elé, amely utdédda, IJ. Jakab uralkodasa alatt

tovabb

fokozdédott,

s annak

bukasahoz

vezetett.

Karoly, I.: cseh kiraly (ur. 1346—78), mint IV. ~ német-rémai csaszar, a Luxemburg-dinasztiabdl. Az egyhazra tamaszkodva igyekezett Cseho.-ban erésiteni a k6zponti hatalmat. Tamogatta a kereskedelem és az ipar fejl6dését, de a varosokban kiilénésen a német patricius rétegre tamaszkodott. Cseho.-ot, mely a Luxemburgdinasztia 6rékletes birtoka volt, a német-rémai birodalom legerésebb orszagava kivanta fejleszteni. 1348-ban Pragaban egyetemet alapitott. 1356-ban kiadta az aranybullat, amely szabalyozta a német kiralyvalasztast és a valasztofejedelmek jogait. Leanya, Margit I. Lajos magyar kiraly felesége volt, fia, Zsigmond magyar kiraly lett.

Karoly:

Karoly

5

tobb

frank

uralkodé

neve.

Jelentésebbek:

~ Martell (lat. martellus = kalapacs) (ur. 715—741): frank major domus, a frank birodalom tényleges uralkoddéja. 732-ben a Poitiers melletti donté wttkdzetben megverte az arabokat, s ezzel megakadalyozta tovabbi elérenyomulasukat Eurdépaban. Harcolt a szaszokkal, bajorokkal és alemannokkal, és uralma ala vetette a frizeket (737). — Kiterjesztette a —benificium rendszerét; a fdldeket elsdsorban az engedetlen egyhazi és vilagi nagyurak fdldbirtokainak rovasara adomanyozta hiveinek. Ezzel egyrészt erdésitette a kézponti hatalom tamaszat jelenté kézépbirtokosok rétegét, masrészt jelentésen ndvelte az orszag katonai erejét. Utdda fia: Kis Pippin lett, aki 75l-ben megszerezte a kirdlyi hatalmat. — I. ~, Nagy (768-t61 814-ig kiraly, 800-t6l csaszar), a Karoling-dinasztia kiemelkedé alakja. Hatalmas_ birodalmat hozott létre: leigazta a longobdrdokat (773—774), 18 hadjarat soran megtérte a szdszok ellenallasat (804),

legyézte az avarokat, harcolt az arabok és a szlavok ellen. Mint az igy létrejétt hatalmas birodalom ura a papa tamogatasaval 800-ban rédmai csaszarra koronaztatta magat. A leigazott népek torekvése fiiggetlenségiik visszanyerésére, a feudalis féldbirtokosok megerdésédésével parhuzamosan a k6ézponti hatalom gyengiilése Nagy. ~

halala utan birodalmanak gyors felbomlasahoz vezetett. Uralkodasanak idészakét a kultura fellendiilése jellemezte (,,karoling reneszansz”’: iskolak alapitasa, az frasbeliség terjedése, épitkezések, a r6mai kor emlékeinek dsszegyujtése és tanulmanyozasa). — II. ~, Kopasz: Ny-i frank kirdly a Karoling-dinasztiabél (ur. 840— 877). A verduni szerzédés értelmében a felosztott frank birodalom Ny-i részét kapta (a mai Franciao. nagyobb része). Két hadjaratot vezetett Italia ellen, és 875-ben romai csaszarré koronaztatta magat. — III. ~, Vastag, K-i frank kirély (ur. 876—887). 881-t61 rémai csaszar. Atmenetileg egyesitette Nagy ~ birodalmat, 885-tél a Ny-i frankok kiralya. A normannok tamadasat nem tudta feltartéztatni, és azok 886-ban elfoglaltak Parizst. A német

887-ben

hibérurak

ésszeeskiivést

megfosztottak

Karoly:

t6bb

szerveztek

ellene,

és

a tréntdl.

német

uralkodéd

neve.

Jelentésebbek:

IV. ~ (ur. 1346—78) német-rémai csaszar és > I. Karoly néven cseh kirdaly. V. ~ a Habsburg-dinasztiabdl. 1519-t61 56-ig német-rémai csaszar, 1516-td6l 56-ig mint

I. ~ o.-i

spanyol kiraly. Birodalmahoz Habsburg

birtokok,

tartoztak

Németalféld,

a spanyol-

D-Italia,

Szicilia,

Szardinia és az tjonnan felfedezett amerikai spanyol gyarmatok. Hatalmas birodalma, amelyben az ismert mondas szerint sohasem nyugodott le a nap, lazan dsszekapesolt, egységes gazdasagi alapot nélkiilézé allam volt. Az abszolut hatalom megerésitésére tett erdfeszitései s a katolikus vilagbirodalom megteremtésére iranyuld kisérletei belsé és kiilsé ellenallasba iitkéztek. Harcolt az uralkodasa idején Németo.-ban kibontakozé reformacio ellen és a nagy német paraszthdbori leveréséért (1525). Vilaguralmi terveinek megvaldsitasa soran dsszeltkdézésbe keriilt I. Ferenc francia kirallyal, és az itdliai varosok felett valé hegemdnidért tébb hadjaratot viselt

ellene.

Occsét,

I. Ferdindndot,

aki

az

osztrak

6rékés

tartomanyok felett uralkodott és 1526-ban magyar kirallya lett, tamogatta a torékd6k elleni harcban, majd Tunisz és Algir ellen viselt eredménytelen habortit (1535, 1541). A schmalkaldeni hdboriban — kezdeti sikerek ellenére — nem tudta megtérni a Franciao.-gal szdvetkez6 német protestans fejedelmek ellendllasat, és 1555ben az augsburgi vallasbéke megkétésére kényszeriilt. Politikai programjanak csdédje 1556-ban lemondasra kényszeritette. -— Birodalma feloszlott: a csdszari koronat és az 6rékés tartomanyokat I. Ferdinand 6r6kélte, mig Spanyolo.-ot, Németalfédldet birtokokat fia, I7. Filip kapta meg.

Karoly: V.

~,

tdbb

Boles

(ur.

francia

kirdly

1364—1380),

neve. a

és

az

itdliai

Jelentésebbek:

Valots-dinasztidbol.

Az angol fogsagba keriilt Jé Janos helyett 1356-td1 trén6rékésként kormanyozta az orszagot. Az 1358 majusdban kirobbant parasztfelkelés (jacquerie) el61 menekiilve elhagyta Parizst, ahova csak a felkelés leverése utan,

szeptemberben tért vissza. Szerenesésen harcolt az angolok ellen, s a 70-es években csaknem teljesen kitizte dket Franciao. teriiletérél. — VI. ~, Oriilt (ur. 1380—1422), a Valois-dinasztiabél. Uralkodasdt allandé belsé feudalis partharcok jellemezték. A szdzéves hdbor% ujra fellangolé harcaiban vereséget szenvedett, és V. Henrik angol kiralyt trénérékdésének ismerte el (1420). — VII. ~ (ur. 1422—61), a Valois-dinasztiabél. Az 1429-ben —Jeanne d@’Are vezetésével megindult angolellenes népi felszabadité6 mozgalom tette lehetévé kirdlly& koronazasat.

Allandé hadsereget szervezett, és 1453-ban kiszoritotta Franciao.-bé] az angolokat. 1438-ban a paépasagtdl fiiggetlenné nyilvanitotta a francia egyhazat.

—

IX.-~

(ur.

1560—74) a Valois-dinasztiabél. A kormanyzas :valdjaban anyja, Medici Katalin kezében volt. Uralkodasa idején zajlott le a hugenottak témeges lemészarlasa a Ber-

Karoly talan-éji vérengzés. — X. ~, 1824-t61 30-ig francia kirdly, a Bourbon-uralkodéhaz tagja. Trénralépéséig az Artois grofja cimet viselte. A nagy francia forradalom kitérésekor

emigracidba

ment.

A

forradalmi

Franciao.

elleni

kulf6ldi intervencié szervezésében részt vevé ellenforradalmi emigraécié egyik vezetdje volt. A restaurdcié kezdetét6l, batyja, XVIII. Lajos uralkodasa alatt kériildtte csoportosultak az arisztokracia és a fépapsag szélséségesen

reakcids

elemei,

az

Un.

wlirdk

v.

ultraroyalistak.

A troénra jutva e sztik réteg érdemeinek megfelelé reakcidés politikat folytatott, ami a burzsodzia egyre névekvé elégedetlenségét valtotta ki. Az 1830-i juliusi forradalom megdoéntotte uralmat, Angliaba emigralt. Karoly: napolyi kiralyok. 7. ~ (1226—85), VIII. Lajos francia kiraly fia, az Anjou-dinasztia megalapitdja. 1265-ben a papa — hogy gyengitse a Hohenstauf német-

romai

csaszarok

hatalmat

—

elismerte

Napoly-Szicilia

(> Sziciliai Kettés Kirdlysdg) kiralyanak. A francia katonak 6nkényeskedései és ~ kegyetlenkedései miatt 1282-ben kitdért lazadas (— sziciliat vecsernye) eltzte. Rokonsagban allt az Arpdd-hdzzal (fia: Sdnta Kédroly felesége V. Istudn magyar kirdly leanya; lednya: Izabella pedig IV. Laszlé felesége volt). — II. i Sdnta (1254—1309), I. ~ fia. A trént csak 1289-ben foglalhatta el; azutan is allandéd harcbhan 4llt érte Aragonidval. Az Arpdd-hdzi Mariaval kétott hazassagdbdl szdrmazé fia, Martell ~ (1271—95) igényt tartott a magyar trénra, amelyet azonban csak II. ~ unokaja, T. Karoly (Robert) tudott megszerezni. FO Se Durrazzo (ur. 1382—86): + Kdroly magyar kiralyok,

IT,

(Kis) ~. Karoly: roman

kiraélyok. I. ~, Hohenzollern,

1866-t6l

fejedelem, 1881-té] 1914-ig romania elsé kirdlya. Cuza fejedelem detronizdlasa utan a burzsoa féldestri reakcid tamogatasaval keriilt a trénra. A térék uralom _ felszamolasat kédvetel6 kézvélemény arra_ kényszeritette I. ~t, hogy Romania Oroszo. oldalan vegyen részt az 1877—78. évi orosz—térék hdboriban, amelynek eredményeként Romania Onallé kirdlysag lett. Reakcids, népellenes belpolitikat folytatott, kiilpolitikai vonalon a terjeszked6 politika hive és németbardt volt. 1883-ban esatlakozott a harmas szévetséghez. — II. ~, Hohenzollern (ur. 1930—1940). Mint trénérék6s dsszetitkézésbe keriilt a nemzeti liberalis parttal, amely arra kényszeritette, hogy lemondjon a trdénrél (1926). Azonban 1930-ban a financoligarchia egyes kéreinek tamogatdsaval trénra kertlt,

és

a

demokratikus

erék,

kiilénédsképpen

pedig

a Roman Kommunista Part tevékenysége elleni elnyomd intézkedéseivel Romania fasizalédasanak reakcidés politikajat kévette. 1938-ban fasiszta tipustii személyi diktaturat vezetett be. II. MN és kormanya nemzetellenes politikat folytatva 1940-ben elfogadta a masodik bécsi

déntést, amely E-Erdélyt a horthysta Mo.-nak adta At. A nagyburzsoazia és a nagybirtokosok reakciéds vezetdéi, akik Romaniat egyre inkabb a hitleri Németo. befolyasa ala helyezték és szovjetellenes habortt készitettek eld, ~ ae diktaturajat 1940 szeptemberében Antonescu militarista fasiszta diktaturajaval valtottak fel. I. lod lemondott a trénrdl fia, Mihaly javara. Karoly: tébb spanyol uralkodé és herceg neve. Jelentésebbek: I. ~, 1516-t61 56-ig spanyol kiraly: + V. Karoly német-rémai csaszar. III, ~, 1759-t61 88-ig spanyol kiraly, a Bourbon-dinasztia tagja. 1734-tdl 59-ig a Szictliai Kettés Kirdlysdg uralkoddja, az elsd Bourbon a napolyi trénon. Spanyolo.-ban uralkodasa alatt haladé miniszterei és fdéhivatalnokai (Aranda, Campomanes, Floridablanca) tébb reformot vezettek be a felvilagosult abszolutizmus szellemében. Birodalma részt vett Franciao. oldalan a hétéves haboruban és az amerikat figgetlenségi hdboriban Anglia ellen. — IV. ~, 1788-tdl 1808-ig spanyol kiraly, III. ~ fia. Uralkodasa-alatt a tényleges hatalom az udvari kamarilla felesége, Maria Lujza és annak kegyence, M. Godoy kezében volt. A nagy francia forradalom hatasdra visszavonta apja refornjait, és kudarceal végz6d6 haborut viselt a forradalmi Franciao. 4*

Karolyfalva

51

ellen (1793—95). A napdleoni Franciao.-gal szévetségbe kényszeriilt orszaga részt vett annak haboruiban, és teljesen elvesztette dnallésagat. Az 1807-ben kezdédétt francia megszallas ellen 1808-ban népi felkelés tért ki, melynek hatasdra lemondott fia, VII. Ferdinand javara. — A spanyol kiralyi csalad egyes, mas ~ nevu tagjai k6ziil a nevezetesebbek — Don Carlos.

Karoly:

tdbb

svéd_

kiraly

neve.

Jelentésebbek:

X. ~ Gusztav (ur. 1654—60). Agressziv nagyhatalmi kilpolitikat folytatott E- és EK-Eurdpdban. (Lengyelo. és Dania ellen). A lengyelek ellen viselt habortiban egyik szovetségese II. Rakéczi Gyorgy erdélyi fejedelem volt. — XI. ~ (ur. 1660—97). Mint abszolit uralkod6 korlatozta a fénemesség térekvéseit tamogatd allamtanacs hatask6rét (1680). 1680—82-ben tett intézkedései megfosztottak a fonemességet a korabban birtokolt koronajavaktdl; igy szerzett j6vedelmeibél erds hadsereget és flottat szervezett. — XII. ~ (ur. 1697—1718). Koranak kivalé hadvezére. Svédo. nagyhatalmi helyzetének megszilarditasa érdekében, eréds hadseregre tamaszkodva agressziv tervekkel lépett fel Kézép- és K-Eurdépa orszagaival szemben. Uralkodasa idején zajlott le az északi habort (1700—21) Svédo. és az északi szévetséghez tartozd Oroszo., Lengyelo. és Dania kézétt. XII. ~ a haboru kezdetén, kiiléndsen a rendkiviil gyors kénnytlovassagara tamaszkodva, egymasutan fényes gydzelmeket aratott: 1700-ban kapitulalt Dania, majd. utana az

orosz

seregekre

mért

csapdast

Narva

alatt.

Ezutan

Lengyelo. ellen fordult, szétverte az egyesiilt lengyel— szasz hadakat, és lemondasra kényszeritette II. Agost lengyel kiralyt (1706). 1708—09-ben Oroszo. ellen intézte a f6 csapast, Ukrajnan at Moszkva felé akart vonulni, azonban 1709-ben a poltavai csatdban Nagy Péter car stlyos csapast mért seregére. XII. ~ Téréko.-ba menekilt, ahol ravette a portat, hogy hadat tizenjen Oroszo.nak. 1714-ben visszatért Svédo.-ba, és hadserege atszervezéschez kezdett; az orosz seregek szarazféldi és tengeri gydzelmei azonban béketargyalasok megindita-

sara végia esett és az XIV.

kényszeritették. 1716—18-ban kisérletet tett Normeghdditasara, e hadjarat folyaman hare kézben el. Kalandos vallalkozasai kimeritették a hadsereget orszagot, Svédo. elvesztette nagyhatalmi allasét. — ~ (ur. 1818—44) Svédo. és Norvégia kiralya,

— Bernadotte.

Karoly, Merész: az utolsé6 burgundi herceg (ur. 1467—77), a XJ. Lajos francia kirdllyal szemben alld feudalis koalicid vezetdéje. Haborut folytatott Hlzdsz és Lotharingia. megszerzéséért; Nancy ostromanal azonban a svajciak szétverték seregét, ~ a harcokban elesett. Birtokai egy részét a francia kiralysag kebelezte be, masik részét egyetlen leanya, Maria 6rékdélte, J. Miksdval k6tétt hazassaga révén ezeket a birtokokat a Habsburgok szerezték meg.

Karoly

Irén Jézsef (1854—1929):

fizikus, gimnaziumi

tanar. A radidtechnika magyar uttdrdje. Mar 1895 tavaszan sikeres kisérleteket végzett a drétnélkiili taviréval. 1896 szeptemberében, néhany hdnappal a réntgensugarak felfedezése utan, megnyitotta Nagyvaradon az elsdé magyar rontgen-laboratdériumot.

Karoly

Albert

(1798—1849):

1831-t61

49-ig

szard

(piemonti) kiraly. 1848-ban a forradalmi. fellendiilés nyomasara liberalis alkotmanyt léptetett életbe Piemonté ban, és 1848. mare.-ban hadat tizent Ausztridnak. Kezdeti sikerek utan a jul. 25-1 custozzai csatdban vereséget szenvedett, utana fegyversziinetet k6tdtt. A nemzeti felszabadit6 .mozgalmat Piemont itdliai hegemdniajanak megteremtésére akarta felhasznalni, de a nép forradalmi mozgalmaté6l megrémiilve ingadozdé, majd aruld. taktikat k6évetett. 'Ennek eredményeként a hadmiveletek kiujuldsa utén hdrom nappal, 1849. mare. 23-4n a novarai esataban megsemmisit6 vereséget szenvedett az osztrakoktoél, ami-utdén le ‘kellett.mondania fia, IJ. Viktor Emanuel javara. - . 4

Karolyfalva:.-.6tk, :Borsod-Abauj- etl eae satoraljaujhelyij. L: 590 (1960). Shy

Karolyi Amy (1909— ): kélténéd és miuforditd, Weores Sandor kélté felesége. Mivei: Szegezzetek a Féldhz,

csillagok;

Holdistenné

stb.

Karolyi Antal, gréf (1732—91): nagybirtokos, tabornok, Karolyi Sandor gréf unokaéja. Részt vett a hétéves haboriban. 1787-t61 a nemesi testérség kapitanya volt.

Karolyi

Arpad

(1853—1936):

torténetird,

a

bécsi

allami és udvari levéltar (Haus-, Hof- und Staatsarchiv), késébb a Bécsi Magyar Térténelmi

Intézet igazgatdja, az

MTA tagja. Munkai a magyar kd6zépnemesség toérténeti szerepét eszményitik. Jelentésebb mitvei: Buda és Pest visszavivasa

1686-ban,

1907; Gr. 1922—23;

pore,

1886;

Bocskai

és

a

bécsi

béke,

Széchenyi Istvan déblingi trodalmi hagyatéka, Gr. Batthydny Lajos miniszaterelnok fdbenjaro

1—2,

két.

1932.

Karolyi Gabor, grdéf (1841—95): liberdalis politikus, 1859-ben énkéntes Ttirr Istvan és Klapka Gyorgy olaszo.-i magyar légidjaban. 1887-t6l fiiggetlenségi parti képviseld. — Eétvés K.: K. G. gréf emlékiratai. 2. kdtet. 1901. Karolyi Gyula (1914— ): zongoramtivész. 12 éves koraéban tunt fel virtudédz jatékaval. 20 éves kora dota vilagszerte sikerrel hangversenyez. Kittiné Chopin-jatékos. Tébb nemzetkézi dijat nyert. Kiilfoldén él. Karolyi Gyula, grédf (1871—1947): nagybirtokos, ellenforradalmi politikus. Az 1919 majusaban, a Magyar Tanacskéztarsasdg idején Aradon alakitott s hamarosan Szegedre atkdlt6zétt ellenforradalmi kormany miniszterelnédke. Masodszor Bethlen Istvan kormanyanak lemondasa utan alakitott kormanyt (1931—32). Bethlen politikajat folytatta. A k6ézalkalmazotti fizetések és a szocialis kiadasok csdkkentésével, valamint +pomoran (pomerdn) nyelv maradvanya. kasza: szalastermények levagdsara, gabona aratasara szolgalé kézi szerszim. Kovacsolhatd acélbdl késziilt, kb. 1 m hosszu, 6—7 cm széles gorbitett kés alaku pengébél és az ehhez erdsitheté, fabdl késziilé, 1,5—1,8 m hosszi nyélbdl all. A penge a nyélhez kb. 60°-os szégben csatla-

kozik.

Elesitése fendkdvel

térténik,

idénként

a pengét

ki kell kalapalni (nadolni). A ~las egyike a legfarasztébb mezdgazdasagi munkaknak, ezért gépesitése egyre inkabb elterjed (—kaszdlégép). — WHazankban a szentgotthardi ~gyar allit elé ~t. kaszak6: kasza és sarld élesitésére hasznalt — fendkd.

kaszal6: az évenként csak egyszer kaszalhat6 gyepes Els6 termését lekaszalva és szaritva takarmé-

teriilet.

nyozzak, a sarjut legeltetik. —rétnek is nevezik.

A kéznyelvben

helyteleniil

a fdldén hagyja. Vagdszerkezete hajnyiré géphez hasonI6an mikédik. Fogatos, traktoros és magajaré tipusa hasznalatos. A traktoros ~ lehet vontatott, félig fiiggesztett és raszerelt kiviteli. Nalunk jelenleg a félig fiiggesztett traktoros ~ a legelterjedtebb. kaszalé-rakod6é gép: mezégazdasagi gép; a terményt (altalaban szalastakarmanyt) lekaszalja, és a vele egyiitt haladé kocsira rakja. Elénye az elszérdédasi veszteség és a szennyezédés csékkentése, ami kiiéndésen pillangésviragtak silézasaban fontos. A kaszaldé szerkezet felszedével is felcserélhet6, renden fekvé termény (pl. répafej) felszedésére. Kaszaper: 6tk., Békés m., mezdkovacshazi j. L: 2530

(1960). Kaszapovics Andras (1916— ): a Baranya megyei katolyi Uj Elet termelészévetkezet elnédke (1949-t6l). Mezégazdasagi

gép; a szdlastakarmanyt levagja és szényegrenden

1945-t61

tagja

a partnak.

Kaszatkin, Nyikolaj Alekszandrovics (1859—1930): szovjet-orosz fest6. Képeinek targyat az orosz munkasosztaly életébdl meritette. Kaszavubu, Kasavubu, Joseph (?1910— ): kongdi néger politikus. Papnévendékbdél tanar, majd allami tisztvisel6 lett. 1955-ben a térzsi szervezetbél politikai

partta

alakult

Abako

mozgalom

elnékévé

valasztottak.

1959. jan.-ban a belga gyarmati hatésagok néhany hénapra letartoztattak, majd 1960 elején részt vett a briisszeli kerekasztal-konferencian. Kongé fiiggetlenné valasakor, 1960, jun.-ban ké6ztarsasagi elnédkké valasztottak. A Kongo iigyeibe beavatkozé kiilféldi imperialisték és a reakciéds elemek befolyasa alatt 1960. szept.-ben a nemzeti_ fiiggetlenség kdvetkezetes megvaldsitasanak politikajat folytat6 Lumumba ellen fordult, és részesévé valt a kongdi nép harcosai ellen elkévetett btindknek.

kasziné,

casino

elektroncsé (ilyenek a hexdda, heptdéda, pentagrid és az oktdda).

kevertgaz: ipari fitégdz. Fatéértéke kb. 1500 kcal/m’. — Gdzgenerdtorban allitjak elé, ahol izzé szénre levegé és vizgéz elegyét fuvatjak (— szénelgdzositds). Ekkor a — generdtorgdz- és a > vizgdzgyartas reakcidi is végbemennek. kevir: Iran sivatagi és félsivatagi teriiletein idészakosan szaraz, sds tavakkal kitélt6tt medence, a szaraz

a massalhangzék pl. ketté, hallom, kalander. nyelvész, a baltij. L: 880 (1960).

szentgotthardi

kéve: levagott és altaldban 5—15 rakott szdlastermény (gabona, kender, ricaszar, szdlévenyige stb.) .

j. L: 320

(1960). Va.: Szentgotthard. 1950-ben Ritkahdza és Vashegyalja egyesiilésébél alakult. Kéty: otk., Tolna m., bonyhadi j. L: 1000 (1960). Va.: Szakaly-Hégyész. keuper [kajper] Kieli-csatorna kijarataban. Egyetem (1665), tengerészakadémia.

kielboot [kilbdt] konfliktus megoldédik. A valéban szervesen kell kévetkeznie az elézmé-

— exhaldcid

kigyaszélyv (Circaétus): a sdlyomalkatiak (Falconiformes) rendjébe tartozé madarnem. Siklékkal és mérges

nacionalista elemek témériilését, akik késébb létrehoztak a III. Internaciondlét.

Kienzl [kinzl], Wilhelm (1857—1941): osztrdk zeneszerz6 és karmester. Szinpadi mtivei kéziil legismertebb A biblids ember (1895) ce. operaja. Zenekari és kamaramuveket,

kérusokat

és dalokat

is irt.

Kiepura, Jan (1902— ): hires lengyel operaénekes (tenor). A bécsi operahazban, a milandi Scalaban, a New York-i Metropolitan Operdban stb. énekelt, és mint énekes filmszinész is jelentés sikereket aratott. Bp.-en is vendégszerepelt. Eggerth Marta férje. Az USA-ban él.

Kierkegaard

[kjergogar],

Soéren

(1813—55):

dan

idealista filozdfus és teolégus, az — egzisztencializmus el6futara. Gondolkodasdt pesszimisztikus szemlélet és mély vallasossag félelemmel;

hatja at: szerinte az élet értelmetlen, tele a lét kérdései csak irraciondlisan, a valldsos

érzelem révén oldhatédk meg. Munkassdganak hatdsdt mutatja a protestans teolégia (a Karl Barth-féle wn. dialektikus teolégia), valamint az egzisztencializmus vallasos iranyzata (Jaspers, Martin Buber). Kiev: —> Kijev

kifagyas: az dszi vetések kipusztuldsa miatt. Szokatlanul kemény v. hdtakaré szokott

bekdévetkezni.

Elsésorban

a téli nélkili

a gabonafélék

fagy télen

fagynak

ki, A helyi éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodott télallé6 fajtak termesztésével lehet védekezni ellene. kifaradas: 1. (élettan) —fdradtsdg. — 2. (anyagvizsgalat) ingadozé terhelésnek aldvetett szerkezeti anyagok ellenaéllé6 képességének fokozatos csédkkenése. A terhelés ingadozasa, azaz a terhelés és a terheléscsékkentés ismétlddése munkafogyasztaéssal jar, amit az anyag szévetszerkezetének kell elviselnie. A ~ vizsgélatanak legfontosabb feladata a ~7 hatar megallapitasa. A kiféradasi hatar az a legnagyobb fesziiltséglengés, amelynek egy megadott kézépfesziiltség kériili végtelen sok ismét]édése még nem okoz térést v. meg nem engedett alakvaltozast. Ha a fesziiltség egyenlé nagységi + és — érték kézétt valtakozik, a ~i hatart lengészildrdsdgnak, ha pedig a feszultség 0 és a maximum k6zétt valtozik, likteté szilardsdgnak nevezziik. A ~i hatart a férasztévizsgalatok eredményeibél szerkesztett gérbébél (Wéhler-gérbe, o kg/ mm?/N - 10°, ahol N az ismételt igénybevételek szdma) allapitjak meg. — A farasztévizsgélatot hajtogatassal (a gép fordulatszama maximum 20000 fordulat/perc) v. ismét16d6 hiuzé-nyomé igénybevétellel (2000—2600 igénybevétel/pere) szoktak végezni, néha csavarassal v. hajlitas-

sal is. kifejezés: 1. az élészdébeli v. frott szévegnek olyan, rendszerint tébb szdébol allé részlete, amely jelentéstani v.

stilisztikai

szemponthdél

egységnek

tekintheté.

Pl.

képes ~; idegenszer ~. — 2, az a tevékenység, ill. megnyilvanulas, amelynek eredményeképpen gondolataink, lelki allapotunk masok szamara érzékelhetévé valik (pl. arc~ stb.). kifejlet: a —drdma (tagabb értelemben az epikai mivek) utolsé szerkezeti egysége, melyben a — bonyodalom 8*

Kigyaszélyv

kigyékkal egyarant taplalkozik. A ~ (C. gallicus gallicus) faj nalunk szdlerdékben fészkel. Vonuléd madar. kigyéfarm: kigyédméreg elleni szérumokat termeldé intézetek és a trépusokon létesitett kigyétenyészté telepek neve. Ilyen pl. a braziliai Sio Paulo kilvarosaban, Butantanban levé ~. kigydk (Ophidia): a hiillék (Reptilia) osztalyanak egyik rendje. Hosszu testi, vallév és végtag nélkiili allatok. Testiik nagy részét pikkelyek, fejiket és hasukat tébbnyire pajzsok fedik. Nyelviik kétagi. Allkapesaik esak lazan kapcesolddnak a koponyahoz, ezért szajukat rendkiviil nagyra kitéthatj4k. Szajukban nemesak az allkapesokon, hanem a szajiireg mas csontjain is talalunk fogakat. Egyes csoportoknak méregmiriggyel dsszekéttetésben allé un. méregfogai vannak, amelyek v. barazdésak (pl. mérges sikloké), v. csdvesek (pl. viperaféléké és csérgékigyéké). Az elsé esetben a fog oldalan egy kis barazda. fut végig, a masodikban a fog belsejében csatorna huzdédik. Ezeken keresztiil jut a méregmirigy altal

kivalasztott

sarga

szini,

opalizald

valadék

az

aldozat

testébe (— kigyémards). A méreg dsszetétele és hatasmédja kigyéfajonként mas és mas. Igy pl. a kobrak mérge az idegkézpontokra, a viperadké a sziv mukédésére és a légzékézpontokra hat. Tébbnyire é16 allatokkal taplalkoznak. Aldozatukat mérgiikkel v. izomerejiikkel lik meg. Leginkabb tojasokkal szaporodnak, melyeket altalaban a nap melege kélt ki, de vannak elevensziilék is. Kb. 2500 fajuk ismert, ezeknek kb. 17%-a mérges kigyé. Legismertebb csaladjaik az dridskigydfélék, a siklofélék, a viperafélék és a csérgdkigyofélék. Foként a tropusokon és szubtrépusokon élnek. Bériikbél kisebb disztargyak késztilnek. Megkezdédétt a kigyéméregnek a gydgyaszatban k6ziil

térténdé felhasznalasa

a keresztes

vipera,

is. Hazankban

rakosréti

vipera,

a mérges

homoki

~

vipera,

a nem mérges fajok kéziil a haltenyésztés szempontjabdl kaéros

vwizisikléd

és kockds

siklé6,

a nalunk

ritka

haragos

sikléd és erdet sikld, valamint a gyikpusztitd, kartékony rézsiklé él. kigyékarféak (Ophiuroidea): a —tiiskésbértiek egyik osztalya. Alakjuk a tengeri csillagokéhoz hasonlit, karjuk azonban élesen elvalik a testkorongtdél. Egyes fajok elevensziilék. Osztédassal is szaporodhatnak. Korhadékokkal, apré allati és névényi szervezetekkel taplalkoznak. Tobb vilagité faj is van kézottik. kigyémards: a mérges kigydk méregmirigyei Aaltal termelt valadék bejuttatasa az aldozat testébe. A méreg v. helyileg hat, ilyenkor a maras helyén gyulladas, daganat, szdvetelhalds jelentkezik, v. pedig a sziv mukddését, az ideg- v. légzdkézpontokat bénitja. A ~ hatasa fiigg az allat nagysagatdl, ingeriiltségétél, az iddjarastdl] (nagy melegben veszélyesebb), a megmart testrész helyétél

kihagas a szervezet ellenallasatd] s a védekezé beavatkozas gyorsasagatél. A kigyé méregfoganak szurasa egy v. két, egymastél kissé tavolabb allé pontban latszik; a beldle kibuggyant vér gyorsan megalvad. A ~ utani elsé teend6 a seb kivéreztetése, a maras helyének kiszivasa (nem sebes szajjal), a seb kimosdsa kaliumhipermanganatos vy. neomagnolos oldattal és a megmart egyénnel kevés (1—2 poharka) témény palinka v. feketekavé itatasa. A megmart egyént siirgésen orvoshoz kell vinni. Legbiztosabb védekezés az ellenszérummal idejében végzett védéoltas. ~ elleni szérumot legnagyobb mennyiségben a braziliai Butantanban Aallitanak el6 Calmette eldirasa szerint (> kigydfarm). A védé szérum v. csak egy kigy6faj marasa ellen véd (monovalens), v. t6bb faj marasa ellen (polyvalens). Egyetemes ellenszérumot még nem sikeriilt el6allitani. kihagds: nalunk a legkevésbé stlyos bincselekmények megijelélése volt a _ btintetétérvényekben. A magyar biintetédjog a ~ fogalmat 1955 dta nem ismeri, néhany stlyosabb ~t azdta biintettnek, a legtébbet, amelyeknek tarsadalmi veszélyessége csekély, szabdlysértésnek tekintenek. — Irod. A szabalysértési eljaras. 1956. kihajlas: a kézpontos nyoméderével terhelt egyenes tengelyt, karcsi ridnak kigérbiilése oly un. kritikus erd hatasara, amelynél a radnak egyenstlyi helyzete bizonytalanna (labilissa) valik. A kritikus eréd a rid geometriai adataitol, anyagatél, a megtamasztas mddjatol fiiggé érték. Ha a terhelé eré ennél kisebb, az eredetileg egyenes rid egyenes marad, ha ennél nagyobb, a rtd kigérbiil, hatarallapotban mindkét helyzet lehetséges. Hasonlé jelenség a lemez behorpadasa, a gerenda kibicsaklasa stb. kihajtas, hajids: (bany) banyatérség (vagat stb.)

létesitése banyaészati méddszerekkel. kihalas: a névény- és az allatvilag valamely csoportjanak elttinése az é16k vilagabdél. A — parakmét befejezé szakasz. A ~t Uj, erdteljes csoportoknak az adott teriiletre térténé hirtelen betérése, a nagymértéki specializacié és az alkalmazkodé képesség hanyatlasa kévetkeztében csdkkent ellenallé képesség idézi el6. Darwin miveiben ismételten kifejtette, hogy az eléregedett formak ~a és ujak megjelenése a legtébb esetben fokozatos folyamat, de az Uj tipusok megjelenésének és szétterjedésének folyamata sokkal gyorsabb, mint a ~. A Féld miultjaban nagy alakgazdagsagban élt, lényegében kihaltnak tekintheté allatesoportoknak nem egy esetben a mai éldévilagban is vannak szérvanyos maradvanyai. — A _ kihalt 6snévényekkel, ill. allatokkal az ésnévénytan és dsdllattan foglalkozik. Jelenleg az emberi tevékenység kévetkeztében pusztulnak ki egyes csoportok. Fennmaradasukat

természetvédelmi teriileteken igyekeznek biztositani. kihallgatas: 1. (jogt) birésagi, tigyészségi v. dallamigazgatasi eljarasban hatdsagi személy altal megejtett, jegyz6kényvbe foglalt rendszeres kikérdezés. — 2. diplomaciaban — audiencia. — 3. (kat) a mindennapi katonai életnek az a mozzanata, amelyben a katonak jelentik a

szolgalat

Kijevi Nagyfejedelemség

116

ataddsat-atvételét,

elédadjak

kérelmeiket,

esetleges panaszaikat, ill. a parancsnok meghallgatja a fegyelmezetlenség miatt odarendelt katonak jelentését. ~t szazadparancsnok és annal magasabb parancsnokok tartanak. — 4, hadifoglyok kikérdezése. kihirdetés: 1. t6rvények, rendeletek — hatdlyossdgdhoz sziikséges kézzététel. Mo.-on v. a torvény, ill. rendelet intézkedik a hatalyossag életbelépésének idépontjardl, v. a Magyar Kézlényben valé kézzététellel, a ~ napjaval lép életbe. A kifejezés a kézépkori szébeli kézhirrétételbél ered. — 2. polgaéri allamokban a hazassagkétést meg-

eldzéen a hazassagra lépni szandékozék nevének k6zzététele. A polgari jogok az egyhazi jogbdl vették at, legfébb célja az volt, hogy a ~sel megakadalyozzak az érvénytelen hazassagok megk6tését. kiizesités, enucleatio Duna,

Csepeli

kikété.

—

Jogi

vonatkozasban

a

szabad ~ (punto franco) vamteriileten-kiviiliséget jelent. kikujuk: Kenyaban 616 bantu néger térzs. Léleksz4muk kb. 1 millid, féldmtiveléssel és allattenyésztéssel foglal-

utdn

Parizsba

ment,

ahonnan

hazatérve

Ujra elfogtak. 1938-ban szabadult bértdénébdl. 1939-ben a part Ujbdél kijuttatta az SZU-ba. Részt vett a Nagy Honvédé Hdboriban. Mint az egyik ejtéernyés partizdncsapat vezetéje a Karpdtokban hési haldlt halt. Rola nevezték el az 1961-ben elterjedt ~ Testnevelési Mozgalmat, valamint a KISZ altal szervezett, az ifjusag politikai és gyakorlati ismereteinek bévitését szolgalé6 Kilian-

probat.

felelés

beosztaésban.

Az

MSZMP

VII.

kongresszusa a Kézponti Bizottsag tagjava valasztotta. kiliazmus: — chiliasmus Kilikia: dkori tartomany Kisdézsia DK-i partszegélyén, Kiiprosszal (Ciprus) szemben. Székhelye Tarszosz volt. Az dkorban sok lakosa foglalkozott tengeri kalézkodassal. K-i felében Isszosznal (i. e. 333-ban) aratott gyézelmet Nagy Sdndor a perzsa sereggel szemben. Kiliman: 6tk., Zala m., nagykanizsai j. L: 490 (1960). Va.: Gelse. Kilimandzsar6, Kilimandjaro, Kilima-Ndzsdré Szuacth=

FEPCSi Ranteritd- © ness

ATS

santou

NG os7 ool af

E R -szk

2 Pratas)

bokrokkal,

fajokkal. ENy-i

A

része

vényvilag

0

sivatagos,

a

no-

képvi-

GAZDASAGI ELET. A terme-

dllama. Asvanyi kincsei és egyéb természeti adottsagai alapjan igen gezdag orszag, mégis 1949-ig, a népi hatalom uralomra jutasaig népgazdasaga rendkiviil alacsony fejlédési fokon allott, és gazdasagi életében a kilféldi téke (1937ben a ~ban eszk6zélt tékebefek-

tetések 75%-a az angolok, amerikaiak, japénok kezében volt) jatszotta a vezet6 szerepet. Elsdésorban egyes banyaszati agazatokat fejlesztettek; ktilondsen szembesz6k6 volt a feldolgozé ipar és a nehézipar elmaradottsaga. Az ipar szerkezete félgyarmati jel-

SE oni tok = Oluanpi-fo

| 200

is

lés mennyiségét tekintve az SZU utan a szocialista tabor masodik

Sesh 5-520 70S 100

sdkedvelé

‘Tibeti-magasféld

és az allatviladg

=

wake

v.

seldéi alig jelentkeznek. D- és DKTibetben és szomszédsdgaban viszont szép alpesi névényzet fejlédétt ki, j6]1 tagolt magassagi 6vekben. DK-en a fa alaki Rhododendronok tavasszal rdézsaszinti viragaikkal nagyon jellegzetesek (4900 m magassigban még 9 m magasra is megnének).

:

Csangse ysoxida eof

wedéjadg

hat

esenevész

{= net a = Sat ToOR

Se

(alluvidlis

zeges humuszos talajon. A félsivatagi-sivatagi teriileteken a névényzet gyér fiivi, sokszor csak

Bidiang

~ FA Pojang -té

ie 3 ts Hsziangtan iS)

Hszinhua

rn

mate BSH Nantung=

KS $1860 12, a ng) eh Uy Huangs MSen ge

PingSziang® 9)

=a psu) dijang

5) Ancsing

2.

A

So

Nafking

§

ae,

SCS,

te)

Csangt6 Ao

Juan, Se.

Se te cas

Jicsang

13QoZs 1)

Hofey_ 3Pukouag

ees

H

wa

2 oN

i8¢

Vv

P Hszinjang

Jang¢Sot

termékeny

lészos). A htivés-mérsékelt no6vényzeti dv és a mandzsu erdés sztyep EK-~ban, az Amur vizgyfjtéjén terjedt el, podzolos, t6-

=

val

'

sok az iiltet-

vény (tea, bambusz, olajfa stb.). A meleg mérsékelt6vi névényzeti ov északabbra a lészvidéken terjedt el, ahol kevés erd6é van (belterjesen mtvelt mezdédgazdasdgi teriilet: gabonatermelés, mérsékelt6vi gyiimdlesfélék); a _ talaj nagyon

feTeak

re

@Muajnan —

ee

Keoki

4

oH

yo}

KK

VG

|

rfitcrs he

| \ sHsziicso Sujang ¥ IK sat S Syestuesian Sojang

Csoukou ( MAC oss 2 |

O

—355

ae

Sr fh©

Sancsiu

Rane ‘

ice

gas

§ AY

E—

hajézhaté

Csinlingsan szélességi vonalaig szubtrépusi a ndvényzet, talaja vorés, sarga, sargdsbarna, erdéfoltjai (cédrus és egyéb fenyéfé-

ae ty

y

htzédé

terites. Kb. a Raktérit6t6l H-ra a

recent

AO?

iranyban

Nagy- v. Csaszar-csatorna a leghosszabb a vilaégon (1782 km). Kiterjedt az éntézécsatornak halézata is (rizstermelés). — Névényvilaga nagyon gazdag. D-en tropusi déserdék, a tengerpartokon mangrovéval. Talajuk vé6rés la-

Var,

=

EXsins zien

|(Port Anupte{Dainyn Desires)

Lingpao

®

D-i

_LUsan oom

. g®,

qv

sivatagi sdstavak, vandorlé tavak,

viziit, igy a Kinai-alfoldén

402

Kusan 94 = u

xy

Pees

(\ = Tangku=-

NS SLY

O* “Jjancsia

oO

cS)

s

©)

Bingtin gtingsan Taijdan

ing

Hlencsing,

Paoting

DS”

\

&

Pajcseng

WA anhajkuan Csinhuangtao

3

-

Uognuse

~ Jinkouf

f=

4

O

Ky,

raxos tavak, elsekélyesedé,

mint pl. a Lop-nor). A lefolyasos tavak kéziil a legnagyobbak a Tungting és a Pojang a Jangce alsé folyasanal. Sok a mesterséges

1aajang iS)

4

We RS

X Baten as

¢

fas

y

a8

$2! ie ~ (Mukden)

@ gue

an

ee

na

ee Csinhszio

pantenanhua

duh-Hoto

Za

—

\

&

ZA Senjang

gazdag. Tavainak tekintélyes része lefolyastalan (tibeti sdés- és bo-

300%

Kina

keleti része

Kina

122

Kina

legti volt: a nyersanyagtermelés és a félkész4ruk gyartasa, a kdénnytipar (ezen beliil féleg a_ textilipar) vezet6 szerepe, szémos modern ipardg (szerszimgépgyartas, gépkocsiipar stb.) hiadnya jellemezte. (1949-ben a gépipar az ipari termelésnek csak 1,7%-dt adta.) Az ipar telephelyei a tengerparton, ill. a tengerparthoz kézel fekvé teriileteken voltak; a gydéripar elmaradt a kisipar mégott (1 : 3-hoz araényban); csekély volt a kohaszat és a villamosenergia-termelés (a népkéztarsasag megalakulasa elétt elért legnagyobb eredmények: nyersvas 2 millid t,

lés 1958-ban 66%-kal nétt, tébb mint 1000 nagyipari létesitmény épitése kezdédétt, és mintegy 700 Uj nagyiizem termelése indult meg (45 az SZU _ segitségével épilt), tébbek kézétt banyagépgyartas, golydéscsapagy-

acél 1 millid t, villamos

erémtivek kapacitdsa 2,3 millis kW-tal nétt; egy év alatt tizembe helyeztek 104 nagy és 14 500 kis vizi-, ill. héerémiivet. A mezégazdasagi dssztermelés értéke egy év

energia

6 millidrd

kW6,

készén

65 millid t). A mezégazdasag is igen elmaradott, feudalis jellegi volt. A mezégazdasagi lakossag '/,)-ét kitevé féldbirtokos- és kulakréteg rendelkezett a megmiivelt teriilet 80%-aval, mig a tulnyomé tébbségben levé szegény- és kézépparaszti réteg csak 20%-aval. Az utébbiak birtokai igen kicsinyek voltak, atlagban 1—30 mu k6ézétt (1 mu =

1/1, ha).

A parasztsig

kb.

70%-a

naturalgazdélkodast

folytatott. Igen nagyok voltak a paraszti terhek is: nagy

féldjaradék

(a termés

'/,-e, ?/3-a), dridsi

addédk, olykor

3—400%-os uzsorakamat, ajandékok a féldestirnak stb. ~t gazdaségilag a tobb évtizedig tarté polgdrhabort is visszavetette. A felszabadulas utani rohamos gazdaségi

fejlédés eredményeképpen 1949—52 k6zdétt megtértént tasa, a nagyipar,

ipari-agrar orszaggdi valt. a gazdasdgi élet helyrealli-

kézlekedés, bankok

allamositasa, a fdld-

reform; kidolgoztak az elsé, egész ~ra kiterjedé kéltségvetést. A foldreform végrehajtasa az orszag nagy teriilete, a nemzeti kisebbségek sajatos viszonyai stb. kévetkeztében viszonylag hosszi idét (3 év) vett igénybe. Ennek soran mintegy 300 milliéd paraszt kapott féldet; ugyanakkor a parasztsag megszabadult évi kb. 500 millid q gabona beadasatdél (féldbérleti dij). Az 1950-es években végbement atalakulas eredményeképpen a népgazdasagban az alabbi szektorok alakultak ki: 1. Az dssznépi tulajdonban levé termeléeszk6zék felett rendelkezé dllamti

szektor

(volt

kiilféldi

kézen

levé

vallalatok,

az

arulé szerepet jatszott belféldi nagytékések allami tulajdonba

vett

bankjai,

ipari és kereskedelmi

vallalatai,

az

ésszes természeti kinesek, az dsszes Uj ipari és kézlekedési létesitmények); ez a szektor valt a gazdasagi élet vezetd erejévé. 2. A szévetkezetd szektor (ipari, mezégazdasagi, kereskedelmi, fogyasztasi szdvetkezetek); 1957 végéig a parasztsag 98%-a tomoriilt mezdégazdasagi termeldszovetkezetekbe. 1958-ban megindult a népi kommiundk mozgalma. A népi kommiuna 20 000—50 000 fét kitevé gazdasagi és k6ézigazgatdsi egység, amely egyesiti a

termelés, rendérség

lott naban

k6zigazgatés, kézoktatés, funkcidit. 1959 elejéig az

750000 egyesiilt;

termelészévetkezet ezek

a

honvédelem és eldézéleg fennal-

26000

népi kommt-

parasztgazdasagok

99,1%-at

foglaltak magukban. Tovabbra is fennallnak ipari, kereskedelmi, hitel- és fogyasztdsi szévetkezetek. A varosokban is alakultak népi kommutnadk, amelyek a nagyobb tizemek és intézmények altal nem foglalkoztatott lakossagot téméritik. 1957 végéig a kézmtivesek 92%-a tomoriilt sz6vetkezetekbe. 3. Kisdrutermelé szektor : a még egyénileg dolgozé parasztok és kézmtivesek viszonylag szik rétege. 4. Magdniékés szektor. Féként 1957-t6l rohamosan visszaszorult; ma csak maradvaényai vannak, 1957 végén az Aallami és szévetkezeti szektor adta a népgazdasagi termelés 95%-at, a kisArutermelék kb. 5%-at, a magantékés szektor 0,01%-at. — Az elsé 5 éves terv (1953—57) célja a szocialista iparositas alapjainak megteremtése, a mezédgazdasag és kézmtipar szévetke-

zetekbe valé téméritése volt. A tervidészak alatt az ipari termelés évi atlagos névekedése 18%-ot, a mezégazdasagé 4,5%-ot ért el. Szamos uj ipardg létesiilt; gépkocsigyartas, repulégépipar, erémtiberendezések, banyagépek, hiradastechnikai felszerelések stb. gyartasa. — A masodik 5 éves terv (1958—62) célja az orszag iparositasanak folytatasa, az egész gazdasagi élet szocialista dtalakitasa volt. Az 1958 és 1959 folyaman bekévetkezett ugrasszerti fejlédés lehetévé tette, hogy a tervet két év alatt 1959 végére (f6bb mutatdéiban) teljesitsék. Az ipari Gsszterme-

gyartas (Lojang), (Vuhan); tizembe

univerzdlis nehéz szerszamgépgyartaés helyezték ~ legnagyobb kohdjat és

Martin-kemencéjét Ansanban stb. Megkezdték tébb mint 80 Uj termékfajta gyartasat: villanymozdonyok, 5000 t-s tengerjarék, 25000 kW kapacitasi héerémii-berendezések,

alatt

komplex

hengersorok

25%-kal

tovabbi

stb.

névekedett.

39,3%-kal,

eléallitasat.

1959-ben

a mezégazdasagi

az

A

villamos

ipari

termelés

termelés 16,7%-kal

nétt. Tébb mint 1300 nagyipari létesitmény épitését kezdték el (befejeztek 671-et). A nemzeti jévedelem egy év alatt 21,6%-kal névekedett, és az 1950. évinek 4,2-szerese volt. 1959-ben és 1960-ban ~t rendkiviil stilyos természeti

csapasok stjtottak, amelyek gazdas4g és a kénnyttipar fejlédési 18,5

titeme

millid

1960-ban

t-ra

célokra

is gyors

emelkedett),

kévetkezményeit ipari

erédsen kihatottak a mezdtermelés¢ére; a nehézipar

figyelembe

kevesebb

volt

A

(az acéltermelés

természeti

véve,

beruhazast

csapasok

1961-ben

a

nehéz-

forditottak,

és

az

eréket els6sorban a mezégazdasag megerésitésére, valamint a kénnytipar nyersanyagellatasanak és a lakossag élelmiszerellatasdnak megjavitasara ésszpontositottak. — ~ gazdasdganak helye a vilagtermelésben az utdbbi 10 évben tértént déridsi fejlédés nyoman lényegesen megvaltozott; acéltermelésben 1949-ben a 26., 1960ban a 6., széntermelésben 1949-ben a 7., 1960-ban a 2., elektromosenergia-termelésben 1949-ben a 24., 1959-ben

a 11. helyet foglalta el. Az ipar és mezégazdasdg egyiit-

tes

termeléséb6l1

az

ipar

1949-ben

30,1%-kal,

1959-ben

az ipari termelés

(a

1959-ben

kézmitiparral 67,6%-kal

13-szorosa,

egyiitt)

részesedett.

a mezégazdasagi

termelés 2,7-szerese volt az 1949. évinek. 1952-td1 1960 elejéig mintegy 10000 Uj ipari létesitményt készitettek

el; ebben a hatalmas épitémunkdéban nagy segitséget nyujtottak a szocialista orszagok, elsdsorban az SZU. Megvaltozott az ipar szerkezete is. 1949-ig az elmaradott iparban legfontosabb ag a kdnnyfi- és kézmitipar volt; ma az ipar termelésének zémét (60%-at) a termeléeszk6zok termelése adja, és a gydéripar termelése az dsszipari termelésnek mintegy felét teszi ki. Nagyardnyu valtozasok mentek végbe az utdbbi években az ipar teriileti elhelyezkedésében is. A felszabadulas elétt az ipari termelés

70%-dt

EK-

és K-~

szolgaéltatta;

az utébbi

évek-

ben nagyaranyt ipari fejlédés kévetkezett be a régebben elmaradott tertileteken (Szecsuan, Kujesou, Kuang-

tung, Hszinesiang tartomanyok és Belsé-Mongélia) is. — Nyersanyagokban

a

Fold

egyik

leggazdagabb

orszaga:

feketeszén-, kéolaj-, vas-, mangan-, wolfram-, molibdén-, antimon-, réz-, dlom-, cinkérc-, bauxit- és vizienergia-

készletei vilaggazdasagi jelentéségtiek. Az energiahordozok k6éztil legfontosabb a feketeszén (becsiilt készlet 1,2 billid t, 1958); a szénben leggazdagabb teriiletek:

Sanhszi, Senhszi, Hopej tartomanyok és EK-~. A kéolajtermelés (becstilt készlet kb. 3 milliard t, 1958) £6 teriiletei ENy-~ban vannak Hozinesiang Ujgur AT-en, Kanszu és Csinghaj tartomanyokban. A gyorsan névekvé elektromosenergia-termelés alapja féként a szén; a vizienergia részesedése 17%. lLegnagyobb vizierémtivek a Szungari-, a Jungtingho- és a Jalu-folyén vannak. 1958-ban megkezdte mtkédését az elsdé kisérleti atomreaktor. A vas- és acélgyartas f6ként az orszdg EK-i teriiletein talalhatd gazdag vasércleléhelyeken alapul (becsiilt készlet mintegy 15 millidrd t, 1958). A vasérebanydszat f5 telephelyei: EK-~ban, Belsé-Mongélia-

ban,

Csingtadté6l

ENy-ra,

Csungkingtél

D-re,

Kujesou

tart. teriiletén és Hajnan szigetén vannak. A vaskohaszat és acélgyartas kézpontjai: Ansan (a termelés 50%-dval), Penesihu,

Paotou,

Taijiian,

Vuhan,

Tansan,

Huanghszi

Peking,

Csunking,

(a kézépsé

tjabban

Jangcen).

123 Fontosabb

ipari termékek termelése

8zén (millié t)

K6olaj (millié t) ..

Villamos energia (millidrd kW6

| 1949

| 1952

31,5

66,5

0,1

0,4

4,3

Nyersvas (millié t)

Legfontosabb névény a rizs, amely a f6 népélelmezési cikk. A rizstermelés f6 teriilete a Jangce vélgye és az |

7,3

1960 425,0

5,5

55,5

0,25

1,9

27,5

Acél” (milli6't) (2 orice ess

0,16

1,35

18,5

Hengerelt aru (millié t) .

0,12

py

2,9

16,0

Papin (asliG Os

0,1

0,5

2,3

Conrent (anillio:t) Pierceene ieeus Aare ebetalers apeoyslavste azar

Pamutszévet (millidrd m) ..............

0,7

1,6

|

eg

6,0%

7,5°

a) 1958-ban. b) 1959-ben.

A ktlénb6z6 szines és ritka fémek érceinek banyaszata jelentés. A wolframbényaszat kézpontja Tajuj (Csianghszi), az antimonbanydészaté Hszinhua (Hunan), az 6nbanyaszaté Kecsiu (Jiinnan), a rézbdnydszaté Helung (Csilin), Lancsou (Kanszu), a bauxitbanydszaté Futing (Fuesien) és Csangtian (Santung) kérnyéke, a higanyé Tungzsen

(Kujesou)

kérnyéke.

Aranybanydszat

HK-~-

70400 t volt. 1959 ben az aluminiumtermelés ban. A gépipar ma mar a legkiilénfélébb gépek gyartasara alkalmas, beleértve sugarhajtasos repiilégépek, gépkocsik, hiradastechnikai cikkek, automatizalt szévégépek stb. db _ szerszamgépet, 90000 1960-ban is. eldallitasat 205 000 t kohaszati felszerelést, 1958-ban 630000 db varrogépet gyartottak. Vasiti mozdony- és kocsigyartas (32 000 tehervagon, 1960) Liitaban, Csingtaoban, Csicsihaerben, gépkocsigyér Csangesunban (1959-ben 19 400 ipar elektrotechnikai Lojangban, traktorgyar db), (3,3 milli6 kW6 kapacitasi erdmtiberendezés eléallitasa 1960-ban)

Sanghajban,

Senjangban,

Kina

Haerpinban,

hajé-

gyartas Sanghajban, Liitaban. A vegyipar féként kénsavat (1,06 millid t), mitragydt (1,33 millid t, 1959), kulénféle muanyagokat, mtigumit gyart. Régi hagyomatermelés jelentés papirgyartds; visszatekinté, nyokra 1959-ben 2,13 millid t (ebbél gépi uton 1,7 millid t). Lancsouban. Sanghajban, Liitaban, K6olajfinomitas ~ egyik legfejletebb iparJelent6s a cementgyartas. aga a textilipar, kiilénésen a pamutipar (a textilipar 98%-a); a textilipar kdézpontja Sanghaj termelésének (a pamutipar termelésének 40%-daval). ~ egyik legrégibb iparaganak, a selyemiparnak f6 telephelyei Hangcsou, 138,7 millid m 1957-ben Sanghaj, Csingtao, Kanton; selyemszévetet termeltek. Az élelmiszeripar legjelentésebb (14,6 millid az étolajgyartds agazatai a malomipar, q, 1959), cukorgyartas (1959-ben 11,3 millié q), konzervipar és rizshantolas. Telephelyei féleg a tengerpart menti nagy varosokban vannak. A fejlett dohanyipar kézpontja Sanghaj. Vilaghiri a kis- és kézmuipar, amely az ipar és mezégazdasag egyiittes termelési értékének 9%-at adja: kdzsziikségleti cikkeken kiviil mtivészi kiviteli porcelan-, lakk- és selyemarukat allit el6. — Mezdgazdasaga a természeti adottsagok kiilénbézésége folytan igen mig az orszag Ny-i részén mezdégazdasagi sokrétu; muvelésre alkalmas teriilet alig van, addig a K-i teriileteken, a Hoanghotoél és kiilénédsen a Jangcétél D-re rendkiviil intenziv mezégazdasagi mtivelés folyik. A kedvezo éghajlat D-~ban évi 2—3 termés betakaritasat

teszi lehetévé. Az orszdg teriiletének kb. 15%-At mtivelik, 20%-a rét és legelé, 8,2%-a erdd, 10%-a miivelésre alkalmas szuzféld. ~ mezégazdasagaban désidék éta igen nagy jelentésége van a vizgazdalkodasnek; a kinai térténetiras 2155 év alatt (i. e. 206-tdl i. sz. 1949-ig) 1029 nagy arvizet és 1056 nagy szarazsagot jegyzett fel. 1949 és 1958 k6z6tt az 6ntdzdtt teriiletet megnégyszerezték. Jelenleg a szantonak kb, 57%-at Ontdzik, az Gntdzétt teriilet nagysaga (kb. 66 millid ha) legnagyobb a vilagon; tébbek k6zd6tt ez tette lehetévé, hogy az orszag az 1959—60-as rendkiviil stlyos szarazsag és arvizek ellenére el tudta keriiini az éhinséget.

attdl

D-re

fekvé

vidék.

Termés

1957-ben

866

millid

q;

elsé a vilagtermelésben. A masodik legfontosabb névény a buza, melynek nagy részét a Kinai-alféldén és EK-~ban

termelik

(1957-ben

250

millid

q), a vildgtermelésben

a masodik, tovaébba az arpa (1957-ben 190 millidé q), elsé a vilagtermelésben. Tovabbi fontos termékek: kaoliang cirok

EK-~ban,

kukorica

a Kinai-alféldén

és

D-~ban

szdjabab és burgonya. Az ipari névények kéziil legjelentésebb a gyapot, féleg a Kinai-alféldén, a vilagtermelés

1/,-ével a masodik helyen all. Tovabbi fontos ipari névény a dohany (Hoangho alsé folyasa, EK-~), a foldimogyoré, cukorrépa, cukornad, juta és kenaf (egyiittesen 3,1 millié q, 1958), rami, repce; Kézép- és D-~ban nagy tungafaiiltetvények vannak, tungaolaj-termelése 2,2 millid q (1958), a vilagtermelés 90%-a. ~ gazdasagaban fontos szerepet jatszik a vilaghiri teatermelés, melynek nagy része exportra keriil; a teatermelés f6 teriiletei: Cseesuan, a Jangce alsé folydsa és az attdél D-re esd teriiletek. A teatermelés 1960-ban 1,5 millid q-t tett ki. Jelentés a kilénféle gyiimélesék (mandarin, banan, ananasz, did, kérte stb.) termelése. A kinai selyemhernydétenyésztés f6 teriiletei: a Jangce alsd folyasa, Kanton (Kuangcsou) kérnyéke, Szecsuani-medence, Santung-félsziget, Liaoning tart.; selyemgubdtermelés 1,4 millid q (1958). —

Fontosabb

mezégazdasdgi termékek termelése 1949

|

milliéd GeDOnaICIORS oasi escapes wigs 20m chat ends Szola babies ctr daieeiemineistee rsnisearere eters Gyapot... Gyapotmag .

|

98,4 5,1 0,4 1,7

Dohany .... BOMAWNORYV GEG? ote gce ek ceGics tae et kes eee GEROLrenat Tere eee tree eivialviw salelo ieele

0,04 1,3 0,2

Gukormadwceientceee tt)«olin Peet

2,6

Az

dilattenyésztés

altalaban

viszonylag

1959

t 270,0 11,5 2,4 3,3 0,4 3,1 3,7

} 21339

gyengén

fejlett,

de f6 termelési Agazat Belsé-Mongéliaban, a Hszincsiang Ujgur AT-en és Tibetben; ezeken a tertileteken f6ként keeskét, juhot, tevét, lovat és jakot tenyésztenek. Sertés- és baromfiallomanya elsé helyen all a vilagon; a szarvasmarhadllomanyt f6ként igavonasra haszno-

sitjak. Allatdllomdny 1959-ben (milli6 darabban) Sertés

A nagyrészt tiileveli erdék 60%-a ~ E-i teriiletein diszlenek. D-~ban nagy kiterjedési bambuszerdék vannak, amelyek népgazdasagilag igen fontosak. 1959ben 18,5 millié ha teriileten erdésitettek. Epiiletfatermelés 41,2 millid m? (1959). Nagy jelentéségi halaszat; fogds 40,6 millid q (1958). — Kézlekedési halézata a felszabadulas elétt igen gyér volt. A vasuti halézat 1937-ben 20 000 km-t tett ki. A népgazdasdg fejlesztése soran erésen noévelik a vastti halézatot; hossza 1960-ban 35 000 km-re emelkedett. 1959-ben a vastti szallitas 542 millid t volt; ~ teherforgalmanak 25%-a. Epil Ny-~ elsé vasutvonala, amely az SZU Turkszib vonalabdl indul ki Aktogajnaél, és Urumesin keresztiil halad Lancsouig. Az uthalézat hossza 606000 km (1960). A hajézds is

Kina

Kina

nagy iitemben fejlédik, 1958-ban az aru- és személyszallitasok 25%-at bonyolitotta le. A hajézhaté viziutak hossza 170000 km; ebbél gézhajékkal jarhatéd 40 000 km, a tdbbi vitorlas dzsunkakkal. A legfontosabbak: Jangce, Hoangho, Hszicsiang, Szungari, Huaj, a Nagy(Csaszar-) csatorna. A legfontosabb tengeri kik6ték:

bukott, s helyét véres belhdbori utan a Han-dinasztia (ur. i. e. 206-t6l i. sz. 220-ig) foglalta el. Uralmanak elsé felében, az tn. Elébbi v. Nyugati Han-korban a birodalom uj févarosa a Csinek régi székhelye mellett Csangan

Sanghaj, Tiencsin, Kanton,

funkeiékat is betélté csdsz4r allt, aki mint a nemzeti formakat megérz6 déllamrend feje elvben tulajdonosa volt a birodalom ésszes féldjeinek. Ebbé] hivatalnokainak tartésan, de csak haszonélvezetre juttatott birto-

Csingtao,

Santou, Csinhuang-

tao, Jentaj, Vencsou, Liita; uj kikétdk: Tangku (Tienesin elékik6tdéje), Csanesiang (D-~ban). Tajvan f6 kikétéje Csilung. A légi utvonalak hossza 33000 km (1958). — ~ kilkereskedelme a népkéztarsasag megalakulasa eldtt évtizedekig passziv volt (elészér 1950-ben keriilt egyenstlyba). Kivitelében a multban elsédsorban mezégazdasagi termények, asvanyi nyersanyagok, valamint haziipari termékek, behozatalaban pedig iparcikkek, gépek szerepeltek. Az exportnak csaknem fele Japanba és az USA-ba iranyult. A forradalom gyézelme utan a kiilkereskedelmet allamositottak, déntéden megvaltozott szerkezete és

iranya.

1956-ban

az export 1/,-At mar iparcikkek tették

ki, de tovabbra is nagy a jelentésége a mezdgazdasagi termékek (gabonafélék, szdjabab, névényolaj, tea, déligyiimolesé6k stb.) és a kiilénbézé ércek kivitelének; szamottevé még a népmitivészeti cikkek exportja is. 1958-ban a behozatal tébb mint 90%-a gép és gépi berendezés, félkészaru és nyersanyag volt. 1955—58 kéz6tt a behozatal és kivitel 6sszvolumene csaknem 3-szorosara emelkedett. Az utdbbi években a kivitel értéke az ipari és mezdogazdasagi dssztermelés 4%-a volt. 1958-ban a kiilkereskedelmi forgalom 75%-at szocialista, 16%-at azsiai és afrikai, 9%-at Ny-eurdpai és amerikai tékésorszagokkal bonyolitotta le. 1958-ban 93 orszaggal (kéz6tte 54 azsiai és afrikai orszag) folytatott kiilkereskedelmet. Kiilkereskedelmi forgalma Mo.-gal 1959-ben megk6zelitette az 1 milliard DFt-ot. Pénzneme: jiian = 10 csiao = 100 fun. — A forradalom gyézelme déta a szocialis viszonyok driasi mértékben megjavultak. A munkanélkiiliség megszint, bevezették a tarsadalombiztositast. TORTENET. A ~ban végzett régészeti feltardsok tanusaga szerint az orszag teriilete a tdrténelem elétti idékben is lakott volt. — A térténelmi hagyomanyok az i. e. 3. évezredig, a legendakban é16 Hszia-dinasztiaig nyllnak vissza. A bronzkor els6 emlékei a 2. évezredben

uralkodé

Sang-

(v. Jin-) dinasztia korabdl

keriiltek eld.

Ugyanebbél az idébél szarmaznak a kinai irds legrégibb emlékei, az un. feliratos csontok v. jéslécsontok. A dinasztia uralkodéi mint térzsszévetségi fejedelmek hatalmukat a mai Honan, Hopej, Santung, Anhuj, Sanhszi és Senhszi tartomanyokra terjesztették ki, Uralmukat az le. 2. évezred végén a Csou-dinasztia déntédtte meg. Uralma elsé felében, az un. Nyugati Csou-korszakban — a torténetiras kordbbi felfogdstval szemben, amely szerint ez iddben ~ egységes volt — valdszintileg sz4mos térzsi dllam keletkezett, amelyek csak igen lazin fiiggtek éssze. Az i, e. 770-ben kezdédé un. Keleti Csou-kor masodik felét (az i. e. 5. sz. utolsé harmadatél 221-ig) a kinai térténeti hagyomany a hadakozé dllamok kordnak is nevezi. Ekker zajlott le a hare a legnagyobb fejedelemségek kéz6tt ~ birtokéért. A Keleti Csou-korban keletkeztek a kinai irodalom (Csii Juan) és filozéfia (Konfuciusz, Mo-ce, Hsziin-ce) elsé6 alkotasai, s ekkor alakult ki egy sajatos értelmiségi réteg, amely a kés6bb Eurépaban mandarin néven ismert tudés-hivatalnok csoport ése volt. I, e. 221-ben a Csin (C’in) fejedelemség uralkodéja egész ~ egyesitésével az ékor Uj szakaszdt nyitotta meg. COsin Si Huang-ti (,,Az Els6é’”) csdszar az orszig egyesitése céljdbél leromboltatta a fejedelemségek k6z6tti erddfalakat, dsszeszedette fegyvereiket, és elégettette a helyi torténeti, kéltészeti és filozéfiai mttveket. Az E-on tamadé azsiai hunoknak is nevezett Asziungnuk elleni védekezésiil megépitette a Nagy Falat (végleges alakjat a 15. sz.-ban nyerte), elkezdte a Nagyv. Csaszar-) csatorna épittetését, amely a Huanghdt és a Jangeet, azaz E- és D-Kinat k6tétte dssze, éntdzé-

esatornaékat és utakat épittetett. Halala utan a parasztlazaddsok

miatt

meggyengiilt

dinasztia

hamarosan

meg-

(ma Hszian) néven alakult ki. E korszakban alapozédtak meg a ~i dllam formai. Elén az ,,Eg Fia”, a fpapi

kokat,

akik ezért adéval

haritottak

a

nagyrészt

tartoztak

neki. Az addt tovabb

falukézésségi

rendszerben

ad6z6, robotmunkét végzé és katondskodé A varosi arisztokracia, a kereskedéréteg

éld,

parasztsagra. sokaig meg-

vetett maradt, s ki volt zarva a hivatalviselés jogabdl is, de némely képviseléje kezében nagy gazdasagi hatalom ésszpontosult. Ekkor alakult ki a konfucianizmus elvei alapjan az dllami szertartésok rendje is. Tovabb fejl6détt

a csatornaépités. A korszak nagy uralkoddja, Vu-ti (ur. i. e. 140—86) elébb kutaté expedicidt, majd hadjaratokat inditott Belsé-Azsiaba. Hédditott a mai Korea és Vietnam teriiletén is. A korszakot a trénbitorlé Vang Mang uralma (i. sz. 8—23) zarta le, amelyet a ,,v6r6és szemoldéktiek” taoista szektaja altal vezetett parasztfelkelés déntétt meg. Az ettdél kezdéd6 Késébbi v. Keleti Han-korszakban Lojangba tevédétt at a birodalom székhelye. Terjedni kezdett a buddhizmus. A feudalis viszonyok kialakulasanak kezdeteivel jard parasztfelkelések megingatték a Han-dinasztia uralmat, amelyet végiil a ,,sarga turbadnosok”’ altal vezetett parasztok i. sz. 220ban megdéntéttek. — Az i. sz. 3. sz.-ban vette kezdetét

a ~i kézépkor térténete, amelynek folyaman ~ sajatos feudalis allammaé alakult, a feudalis fdldtulajdon kifejléddése mellett megérizve a nemzetségi féldtulajdon maradvanyait is. A Han-dinasztia bukasa utan az orszag harom részre oszlott, amiré] a korszakot a hdrom kirdlysdg kordnak is szokas nevezni. HE kirdlysagok harcabol a Csin- (Cin-) dinasztia (ur. 265—420) keriilt ki gydztesen, amely egy idére (280-t6l 313-ig) Ujra egyesitette ~t.

A kévetkezé korszakot (420-t6l 589-ig) a kinai térténetiras a hat dinasztia kordnak nevezi, mivel hat fejedelemséget ismer el térvényesnek mint a régi csaszarok jogutdédait. Nevezik e kort a déli és északi dinasztiak kordnak is, mert Csin hatalmdnak megsztinése utan E-on nomad népek (hsziungnuk, hszienpejek, topak v. masként tabgacsok)

tértek

be

és

alapitottak

dinasztiakat,

mig

a régi uralkodé réteg D-re menekiilt, s ott szervezett allamokat. ~ egységét a Szuj-dinasztia (ur. 581—618) allitotta helyre, a kévetkezé Tang-dinasztia idején (618—907) pedig bek6észéntétt a feudalizmus viragkora. ~ a vilag legnagyobb birodalma lett. Hozzatartozott

Korea, Csangan

Vietnam millids

és

Belsé-Azsia jé része. Févarosa, fejlédétt, melyben arab,

vilagvarossa

szir, perzsa, japan, koreai, tiirk, vietnami, tibeti, indiai, indonéziai kévetek fordultak meg. Kapcsolatba keriilt

Bizanccal is. A fejlett kereskedelem korakapitalista jellegi varosi kulttira kialakulasAthoz vezetett. 751l-ben az arabokkal vivott Talasz vélgyi csata elvesztése, amely megallitotta a belsé-dazsiai terjeszkedést, a dinasztia hatalmanak hanyatlasat jelezte. Ezutan a tibetiekkel folytatott haborik meritették ki az orszagot. 755-ben An Lu-san felkelése EK-~ban napfényre hozta a stilyos adék és a haborik miatt lazongdé parasztsag elégedetlenségét. A felkelést a dinasztia kiilsé segitséggel tudta csak leverni. A Huang-Csao vezette nagy parasztfelkelés (874—884) adta meg a végsd lékést a Tang-dinasztia bukasahoz, — Ezutan az egyenként egy évtizednél alig tovabb uralkodé 6¢ dinasztia kora (907—960) idején ~ ujbél részekre esett szét, s bar az egység az ELszaki Szung-dinasztia kordban (960—1127) ismét helyreallt, ~ régebbi hatalmat nem tudta visszaszerezni. E-on belséazsiai népek alapitottak gyorsan elkinaiasodé fejedelemségeket: igy a tibetiekkel rokon tangutok Szi Hszia (1032—1227), a kitajok Liao (907—1211), a dzsiiresik Kin (1115—1234) néven. Kin Allam révidesen egész H-~

Kina

ura

125

lett, s a Szung-dinasztia

kénytelen

volt

székhelyét

1127-ben D-re Hangecsouba attenni. Ezzel kezdetét vette a Déli Szung-dinasztia kora (1127—1279). Az egyre fenyegetébb E-i tamadasok ellenére a D-re_ szorult Szung-birodalomban felviragzott a gazdasagi és kulturalis élet. Cswu Hszi megreformalta a konfucianizmust, Vang An-st nagyméretti centralizaciédt valdésitott meg,

Ss a parasztsag helyzetén kénnyiteni akard, de csak Atmeneti jelentéséggel bird gazdasagi reformokat hajtott végre. DK-~ tengerpartjat rendszeresen latogattak arab

és perzsa hajésok, a ~i kereskedék pedig eljutottak Afrikaig. A 13. sz. elején a mai Mongol Népkéztarsasdg tertiletén felttmtek a mongolok, akik a tangutok, kitajok és dzsiiresik legyézése utan a Szung-birodalom ellen fordultak, Kubildj (Kublaj kan) uralkoddsa idején Pekingben Jtan néven Uj dinasztiat alapitottak, majd 1279-re egész ~t meghdditottak. A Jiian-dinasztia (ur. 1279—1368) ~t a mongol birodalom részévé tette, az orsza4got mongolok, ujgurok, kitajok s egyéb, mongol szolgdlatban Aallé idegenek kormanyoztak. E korban jartak elészér nagyobb szamban eurdpaiak ~ban, kéztiik Marco Polo velencei kereskedé, aki néhany évre a nagykaén szolgdlataba is szegédétt. Ebben az idészakban Pekingben, az orsz4g Uj févaroséban katolikus piispédkség alakult. A mongol birodalom bomlasa idején felkelések tértek ki, mig végiil az idegeneket sikeriilt az orszagbél kitizni. A népi felkelék vezére Ming néven alapitott dinasztiat, amely 1368-t6l 1644-ig uralkodott.

Az uj nemzeti dinasz-

Kina

kelést (1851—64), a vilagtdrténelem egyik legnagyobb parasztfelkelését. Hung Hsziu-csuan vezetésével a tajpingok megteremtették parasztallamukat. Legfébb céljuk a fold és a javak egyenlé elosztasa volt. A Csingdinasztia — részben a tajpingok belsé ellentétei miatt — az eurdpai hatalmak segitségével végiil is leverte a felkelést. — Ett6l kezdve az agressziv hatalmak a dinasztia részér6l1 egyre kisebb ellenallasba iitkéztek. Hittériték, keresked6k 6z6nléttek ~ba a gyarmatositas eléérseiként. A nagyhatalmak a ~tdél htibéres viszonyban alld orszagokat, s6t egyes ~i hatarteriileteket is sorra leszakitottak, az 1884-i kinai—francia habortiban elszakadt Indokina,

az 1894-i japdn—kinai hdboriban pedig Korea és Tajvan; Tibet egyre inkébb angol befolydés alé keriilt, Hszinesiang és Mandzsuria a cari Oroszo. érdekteriiletévé valt.

A 19. sz. végére ~ félgyarmatta valasanak folyamata lényegében befejezédétt. A nép sorsa romlasanak okat elsésorban az idegen hdéditékban latta. Igy robbant ki 1900-ban az imperializmusellenes —jéhotuan felkelés (,,boxerlazadas’’), amelyet nyole nagyhatalom fegyveres beavatkozdsa fojtott el. Ez betetézte ~ leigazasat.

Gazdasagi téren a 19. sz. kézepétél a kiilfoldi aru be6zénlése, majd a szazad végété] a nyersanyagkivitel, valamint a feudalis uralkodé réteg elnyomd politikaja meggatolta a kinai nemzeti t6ke erdteljes fejlédését. Igy jott létre ~ban az imperializmustdél fiiggé elmaradott félgyarmati gazdasag, amelyet az egyenlétlen jogut szerzodések régzitettek (legfontosabbak a tiencsind szerzddések,

tia kereskedé és hdédité céllal hajérajokat inditott ttnak

1858 és 1885; a peking? szerzédés,

Indonézia,

kényv, 1901). — Megérett a gondolat, hogy a régi ~t meg kell reformalni. 1898-ban Kang Ju-vej és Liang Ci-csao vezetésével kibontakozott az tn. szaznapos reformmoz-

Ceylon,

Afrika

felé, és ~

hatalma

ala vonta

Tibetet. 1577-ben Makadéban portugél keresked6ék telepedtek meg. A Ming-korszak végén mar a kapitalizmus esirai is fellelheték (csdszari manufaktura-iizemek), kibontakozasukat azonban a merev feudalis rendszer gatolta. A dinasztia uralmanak hatalma parasztfelkelés

(1628—45) vetett véget. A korrupt kézigazgatas és a feudalis kizstkmanyolas névelése miatt felkelt parasztok vezére, Li Ce-cseng 1644-ben bevette a févarost. Az utolsé Ming-csaszar 6ngyilkos lett. Az ugyanakkor tamadé mandzsu sereg ellen kiilldétt Vu Szan-kuj hadvezér behddolt a mandzsuknak, majd k6ézésen indultak a parasztfelkelés elfojtasdra. A mandzsuk 1644-ben elfoglaltak Pekinget. A kinai 6s mandzsu feuddlis urak szévetségre léptek a parasztok ellen. Az igy trénra keriilt Csing- (Mandzsu-) dinasztiza (ur. 1644—1911) Aatvette a Mingekt6él a feudalis allamrendszer formaéjat és intéz-

ményeit. A 17. sz. végén és a 18. sz. elején fokozatosan kiterjesztették hatalmukat az egész Ming-birodalom teriiletére; htibéri viszonyba kényszeritették Koreat, Vietnamot, s6t Burmat is. Gyakoriak voltak a parasztsag és a kiilénbézé elnyomott nemzetiségek felkelései.

Legjelentésebbek

az

ENy-

és

DNy-kinai

mohame-

danok, a miao nemzetiség (Kézép-, D-Kina), a tajvaniak (1644—88), a titkos —Fehér Loétusz-tdrsasdg felkelései, melyeket a mandzsuk egyenként levertek. A 18. sz.-ban a kinai mezégazdasag és kézmttipar némileg fellendtlt. Novekedett a megmivelt teriilet, csdkkent az ad6. Felviragzott a porcelanégetés és a kényvnyomtatas. — A 18. sz.-ban a portugdlok és spanyolok nyomaban holland és angol kapitalista kereskedék is eljutottak ~ partjaira.

Fdéleg

selymet,

teat

és porcelant

vasaroltak,

sa ~i eziist felvasarlasa érdekében nagy ardnyban adtak el, ill. csempésztek az orszagba épiumot. A csdszarsag radikélisan véget akart vetni a ttirhetetlen dllapotnak. Lin Cé-hszi csaszari megbizott a kantoni kikétében 20 000 lada épiumot égettetett el 1839-ben. Az angolok kihasznélva a birodalom gyengeségét, fegyverrel tortek ~ra. Az 1840—42-i —dptumhdboriban ~ vereséget szenvedett, és az elsé egyenlétlen jogt szerzédés (nankingz békeszerzédés, 1842) megkétésére kényszeriilt. Az elmara-

dott és belsé

tarsadalmi

ellentétekkel

kiizdé

csdszarsag

képtelen volt az egymas utan tamado agressziv hatalmaknak

ellendllni.

A

stilyos

a kinai fdldesurak vallaira nehezedett.

hadisarcok,

a

draga

dpium

és

kéltekezésének terhe a parasztsdg Ez robbantotta ki a —+tajping-fel-

1860; a ,,boxer”’ jegyzd-

galom, amely azonban a reformaétoroknak a néptél valdé elszigeteltsége miatt nem vezetett eredményre. Ennek az

eszmének legtudatosabb képviseléje, Szun Jat-szen 1905-ben Tungmenghuj néven forradalmi szervezetet hozott létre a dinasztia megdéntésére. 1911-ben kitért a —kinat polgari forradalom, amely megdéntétte a Csingdinasztiat, de a régi feudalis félgyarmati rendszert lényegében érintetleniil hagyta. Szun Jat-szen 1912-ben Kuomintang néven nemzeti forradalmi partot alapitott.

A hatalmat az E-i militarista Jian Si-kaj ragadta kezébe,

aki a demokratikus eréket hattérbe szoritotta. Haldla utan még jobban széthullott a birodalom. A tartomanyok kormaényz6i, az Wn. —militaristak, akik jelentés katonai erével rendelkezé, reakciés, feuddlis urak voltak, foly-

tonos habortskodasaikkal alddst&k az orszig erejét. Az egyre gyengiilé, kézponti hatalom nélkiili ~ az imperialista hatalmak szabad prédajavaé valt; behatolasat elésegitette a veliik szoros gazdasagi kapcsolatban all6 -—-komprddor burzsoazia tevékenysége. A kibonta-

kozdst jelenté forradalmi mozgalom kézpontjava az orszag D-i tartomanyai valtak, amelyek fiiggetlenitették

magukat

a reakciéds E-i kormanytdl;

1916-ban

szévet-

ségre léptek, majd 1917-ben megalakitottak a kantoni kormanyt (—Kanton). — A Nagy Oktdbert Szocialista Forradalom ~ban is megnyitotta a felszabadité forradalmak

korat.

»valasz

volt

Az

1919-i a

tm. mdjus

4. mozgalom

vildgforradalom,

az

orosz

—

amely

forradalom,

Lenin hivasara”’ (Mao Ce-tung) — vilagosan kifejezte ezt. A kinai munkassag, diaks4g és a kispolgarsag imperialistaellenes megmozdulasaival tiltakozott a parizsi békekonferencia

igazsagtalan

hatarozata

ellen, amely

a volt

santungi német koncesszidkat Japannak s nem jogos tulajdonosénak, ~nak juttatta. Ebben az idében megalakultak az els6 marxista csoportok, amelyek 1921. jal. 1-6n megtartott elsé kongresszusukon Kina Kommunista Partjdban tomoriiltek. 1922—23-ban egyre nagyobb aranyokat dltétt a forradalmi munkas- és parasztmozgalom. 1922. maj.-ban megtartottak a Kinai Szakszervezetek I. orszagos kongresszusat. 1923. febr.-ban zajlott le a peking—hankaui vasitvonal vasutasainak nagyszabast sztrajkmozgalma. A militaristak kegyetlen megtorlasat, az un. februari mészarlast szamos helyen sztrajkok, szolidaritési akcidk kévették. Ebben az idében alakultak az

szétzizdsdra

iranyulé terveket, s hogy élére allhasson a japanellenes nemzeti felszabadité haborinak — elhatdrozta a K6ézép- és D-kinai forradalmi tamaszpontok fi-ra valé Athelyezését. A Vordés Hadsereg e célbél végrehajtott 1934—36-i legendas hiri —-hossz%i menetelése

elsé6 parasztszévetségek is. A kinai forradalmi erék eldétt allé f6 feladat ez idében az imperializmus és a feudalizmus uralmaénak megsziintetése volt. A kommunista part minden antiimperialista, antifeudalis erének széles nemzeti egységfrontba téméritését tizte maga elé célul. A péart III. kongresszusa 1923. jan.-ban hatdérozatot hozott, amelynek értelmében a kommunisték — a part politikai és szervezeti 6nalldsaganak megtartdsa mellett — beléptek a Szun Jatszen vezetésével ujjaszervezett Kuomintangba, és tamo-

befejeztével

forradalmi

tamaszpontot

szerveztek,

A

és a fegyveres

harcra.

1927.

21-én

a sanghaji munkasok megdoéntétték a militaristak hatalmat, és felszabaditotték a varost. Az angol—amerikai imperialistak 1927. marc.-ban fegyveres agresszidt hajtottak végre Nankingban és Sanghajban. A munkasok és

parasztok forradalmi harca a Szun Jat-szen halala (1925) utan

Csang

Kat-sek

vezetése

ala keriilt Kuomintangban

pani félelmet valtott ki. A Csang Kai-sek altal képviselt komprador burzsoé elemek, amelyek megszervezték a Kuomintang nankingi kormanyat, 1927. apr.-ban felbontottaék az egységfrontot. A Kuomintang baloldalibb csoportjai altal létrehozott vuhani kormany, amely

kezdetben szembehelyezkedett Csang Kai-sek politikajaval, belsé ellentétekkel kiizdve végiil behddolt a reakcids esoportnak, és jul.-ban szintén elhatarozta a kommunista parttal valo szakitast. A komprador burzscazia és

a

nemzeti

burzsoazia

egy

része

osztalykivaltsagait

féltve szdvetségre lépett a kilféldi imperialistakkal és a hazai feudalis kérékkel. Felbomlott az altalanos nemzeti egységfront, a forradalom ideiglenes vereséget szenvedett. — A mdsodik forradalmi polgarhdboru idészakaban (1927—36) az osztalyerék atcsoportosuldsa ment végbe.

A nemzeti burzsoazia zé6me atmenetileg elpartolt a forradalomtol. Ugyanakkor a parasztsag harcanak fokozdédasaval kibontakozott az agrdrforradalom. 1927. szept.-ben Hunan és Csianghszi tartomany parasztjai felkeltek a népelnyomé rendszer ellen (Oszitermés Felkelés). Az itt harcolé egységek Mao Ce-tung vezetésével egyesiiltek a Csu Te vezette nancsangi katonak fellazadt alakulataival. Ezzel létrejétt a Munkas-Paraszt Vérés Hadsereg

I. hadosztalya. 1927. dec. 11—13-an a kantoni proletariatus hési felkelésének eredményeként kikidltottak a kantont kommint, amelyet fegyveres erével csakhamar

levertek.

Az

ellenforradalmi

Kuomintang

és

a

kulféldi imperialistak a varosokban még nagy fdélényben voltak. Igy a forradalmi munka stilypontja a falusi k6rzetekre helyezéd6tt at. 1927 észén Hunan és Csianghszi tartomanyokban létrejéttek az elsdé forradalmi tamaszpontok,

amelyek

a kévetkezé

években

nemzeti

burzsodzia

szegiilé Csang Kai-seket

létrehoztak

marc.

Uj japdénellenes

tamaszpontok

és

a

kuomintangista

tisztikar

tébbsége a polgdarhaborti befejezését és a japanellenes nemzeti egys¢gfront megteremtését kivanta. A szembe-

a nemzeti-forradalmi hadsereget. 1926. jul.-ban a kantoni kormany utasitasara a nemzeti-forradalmi hadsereg megkezdte az tn. —>észak? hadjdratot, a legreakcidsabb északi militarista, Vu Pej-fu ellen. A kinai burzsoazia a hadjaratot csupan katonai akciéra akarta korlatozni, a kommunistak viszont arra térekedtek, hogy a hadjarat soran mozgésitsak a parasztés munkastémegeket

a politikai

E-Kinaban

alakultak. A japan elleni nemzeti egységfront megteremtése a kinai nép tilnyomd részének kévetelése lett.

gattak a forradalmi kantoni kormanyt. Ezzel a Kuomintang a munkasosztaly, a parasztsag, a kispolgarsag és a nemzeti burzsoazia blokkjanak szervezete lett. — Az elsd forradalmé polgdrhaboru idészakaban (1924—27) jelentés gyézelmet arattak a forradalmi erédk, Kuangtungban

Kina

126

Kina

jelentésen

kiterjedtek. 1931. nov.-ben ésszetilt a Munkas- és Parasztkuldéttek I. orszagos kongresszusa. A mintegy 50 millid lakost szamlalé felszabaditott teritletek képviseléi megalakitotték a munkas-paraszt kormanyt, élén Mao Cetunggal. 1931. szept.-ben a japan imperialistak megtamadtaék EK-~t (Mandzstria) azt remélve, hogy a polgarhabortban szétforgacsolt orszagot, az imperialistak addigi kézés félgyarmati zsdkmanyteriiletét kizdrdélagos japan gyarmatté valtoztathatjak. A Kuomintang — a fenyeget6 nemzeti katasztréfa ellenére — 6t egymas utani bekerité6 hadjaratot vezetett a felszabaditott forradalmi tamaszpontok teriilete ellen. Kina Kommunista Partja — hogy meghitsitsa a forradalmi erék

az un.

-+heziand imcidens

soran

1936. dec.-ben letartéztattdk, és csak az egységfront elfogadasa utéan bocsdtotték szabadon. — A japan csapatok 1937. jul.-i lukoucsiadi tamadasa (Peking kérzetében) a japan imperializmus elleni —kinai—japdn haboru (1937—45) kezdetét jelentette. Kina Kommunista Partja a japanok elleni nemzeti harc széles kereteinek biztositasa,

a Kuomintanggal

valé egyiittmtikédés

érdekében

hozza-

jarult ahhoz, hogy a féldesuri féldek azonnali elkobzasanak jelszavat ideiglenesen a fdldbérleti dijak csdkkenté-

sének kévetelésével helyettesitsék. Ugyanebben a szellemben a Vérés Hadsereget > Nyolcadik Népi Forradalmé Hadsereg, ill. ~Uj Negyedik Hadsereg néven a kommunista vezetés biztositésa mellett atszervezték. Mindezek ellenére a Kuomintang jobbszérnya~ megkisérelte az 1927-i 4rulds megismétlését. A japan agresszorok helyett 1939

végén,

1942-ben,

majd

1943-ban

a

kommunista

vezetés alatt alld Senhszi—Kanszu—Ninghszia hatarteriilet ellen inditottak tamadast. Vang Csing-vej, Csang Kai-sek helyettese végleg atszékétt a japanokhoz, és Nankingban baébkormanyt alakitott. A kinai reakcié arra szamitott, hogy mikézben a kommunista erék az egyenlétlen,

kétfrontos

érintetlentil befolydsa

harcban

Atmenti

azonban

felmorzsolédnak,

a hdborti allandéan

végére.

sajat

erdit

A kommunistak

névekedett,

a part taglét-

szama a nagy veszteségek ellenére az 1937-1 40 000-rd6l 1942-ben 1 210 000-re névekedett. Felfegyverezték a lakosségot, és a 910 000 fényi 4. és 8. hadsereggel parhuzamosan tébb mint 2 milliéds partizanhadsereget szerveztek. A kommunista vezetés alatt alld egységek a II. vilaghabort végére kézel 100 millid lakost teriiletet szabaditottak fel. — A kommunista part 1945. apr.-ban tartott VII. kongresszusa kidolgozta a haborui utani uj ~ fejlesztésének programjat, amely legsiirgésebb feladatnak a béke helyreallitasat, a polgarhaboru folytatasanak megakadalyozasét tekintette. A kongresszus javasolta, hogy a kommunista part és a Kuomintang képviseléibél all6 koalicids kormany egyiittes erdvel fogjon hozza, a lerombolt, elmaradott orszag tapraallitasahoz. Az USA képviseléje, Marshall tabornok latszélag kézvetitéként lépett fel. Valdjdban azonbanWedemayer tabornokkal egyiitt tamogatta Csang Kai-sek csoportjanak valtozatlan kommunistaellenes politikajat. Amerikai repiil6gépek szdllitottak a Kuomintang-egységeket a stratégiailag fontos helyekre, s az USA mintegy 6 milliard dollar értékben segélyt és hadianyagokat bocsatott a Kuomintang rendelkezésére. Miutén ily médon Csang Kai-sekék biztositottnak vélték a gyézelmet, meginditottak

az

Uj

kommunistaellenes

tamadast,

amivel

kezdetét vette a harmadik forradalmi polgarhdbori (1945—49). Az ellenforradalmi erék, kiilénésen a fegyverzetet tekintve, kezdetben nagy fdlényben voltak, és igy jelentés felszabaditott teriiletet elfoglaltak. A kommunista part és a +Kéinat Népi Felszabadité Hadsereg

oldalan

Csou Tun-jé (1017—73) tekintheté; legnagyobb dsszefoglalé rendszerezéje pedig Csu Hszi (1130—1200). Egyes e korbeli filozéfusok, pl. Csang Caj v. ~Csang Csaj (1020—177)

zik. 1958 végén a KTA kézvetlen iranyitasa ala 91 tudomanyos kutatast folytatéd intézmény tartozott csak a technikai és természettudomanyok teriiletérél, az egész orszagban pedig dsszesen 848 tudomanyos kutatdéintézet muUkédétt 118000 munkatarssal, akik kéziil 32 500 volt a kutaté és technikus. Kialakult a szeizmikus

s ehhez a 4. sz.-ban még a buddhizmus

materialista

nézeteket hirdettek, de a neokonfucianizmus

fejlédésében késébb teljesen az idealizmus valt uralkodéva. A neokonfucianizmust a Ming-dinesztia idején — a kinai tarsadalom fokozéddé megrekedésének. titkrézéseképpen — Vang Jang-ming (1472—1528) tovabb kézelftette a buddhizmushoz, s lényegében szubjektiv idealizmuss& torzitotta. A konfucianizmusnak ez utdébbi formaja volt a vallasi szertartaésokkal dsszefondéddé hivatalos ideolégia ~ban egészen a mandzsu dinasztia bukasdaig, 191l-ig. — A tdrsadalomtudomanyok az dkori és k6ézépkori ~ban tédbbnyire a filozdéfia részei maradtak. Leginkabb Gnallidsult a térténetiras, amelynek alapjat a Csoukori krén kairodalom utan Sze-ma Csien (i. e. 163— 85 k6riil) vetette meg Térténeti feljegyzések c. mtivével, melynek nyoman két évezred alatt tovabbi 24 hatalmas térténeti mii sziiletett. Ezek mindig a megeléz6 dinasztia torténetét tartalmaztak, s annak sok valdésdgos ellent-

mondasat és problémajat tarték fel. A méhében kifejlé6dtek a féldrajz, a néprajz, torténet,

is. —

az irodalomtérténet

és mas

A kommentarirodalombél

toérténetirds a gazdasag-

tudoményok

csfrai

még az dékor folyaman

kifejl6détt a nyelvtudomany és a filolédgia. Kiilénféle szotarak késziiltek. A 7—8. sz.-t6l1 kezdve ismételt eréfeszitések térténtek a fennmaradt frasbeliség enciklopédikus ésszegytijtésére. — A 17. sz.-ban, az ujkor elején ~

tarsadalmi elmaradottsaga

ehhez

jarult

még

az

1644-i

mar igen nagymérvti volt; mandzsu

hdditas,

amely

ujabb évszizadokra konzervalta a régi kinai tarsadalmi rendszert. — A tudomanyok megtjulasanak ~ban is volt elékészitéje:

héditas

elleni

a

17.

sz.-i filozéfia,

kiizdelem

konfucianizmusbél.

folytan

mely

kiszakadt

a mandzsu

a hivatalos

Huang Cung-hszi (1610—96)

és Vang

Csuang-san (1619—92) demokratikus és materialista mozzanatokat tartalmazé ideolégiajat a kinai térténészek a kinai felvil4gosodds mfivének tekintik. Nyomukban Taj Csen (1723—177) dolgozott ki alapjaban materialista rendszert, majd Kang Ju-vej (1858—1927) és Tan Sze-tung (1865—98) reformmozgalma (1898) épitette

rajuk az elméletét,

jelentésen

felhasznalva ugyan-

akkor az-eurdépai természettudomanyok akkori eredményeit is. A reformerek mtivét folytaté Szun Jat-szen (1866—1925) mar eljutott a demokratikus forradalom gyakorlataig és a kommunistékkal valé egyiittmikédésig. — A 17. sz.-i filozéfia fordulatatél kezdve, jérészt Ku Jen-vu és Tuan Jii-caj munkassdga nyoman, felviragzott a kinai filolédgia, melynek szévegértelmezéseit a modern tudomany sem nélkiilézheti. Hatalmas miiveket hozott létre az enciklopédikus gy&jt6émunka is. — A marxizmus els6 tudomanyos terjesztéje Kinaban a Kinai Kommunista Part vértanthalalt halt egyik alapitédja, Lz Ta-csao (1888—1927) volt, aki sokat kizdétt a Hu Sz terjesztette Dewey-féle burzsoé pragmatizmus 9 Uj Magyar

Lexikon

IV.

obszervatériumok

halézata.

Szovjet

segitséggel

felépiilt

~ban Azsia legnagyobb atomreaktora (1956), és létesftettek egy 25 MeV-os részecskegyorsitét is. Az orszag legnagyobb kdnyvtara a Pekingi Nemzeti Ké6nyvtar (1912), allomanya tébb mint 2,5 millid kétet. — Ma é16 neves kinai tudésok: Hua Lo-keng matematikus, Csien Vej-cseng matematikus, Vang Kan-csang fizikus, Csu Ko-cseng (Coching Chu) meteoroldgus és geografus, Hszia Naj (Shia Nae) régész, Hou Vaj-lu térténész és filozdfiatérténész, Csten Szan-csiang fizikus, Csuang Csang-kung kémikus, Csang Ju-csé esillagasz, Paj Hszi-can biolédgus, Hou Té-feng geolégus, Hu Ning fizikus. IRODALOM. Elsé fennmaradt emlékei a Csou-korbdl valdék (i. e. 1. évezred). A lirai kéltészet elsé nagy, népdalokbél, 6édakbdél, himnuszokbél allé6 gytijteményét, a St king-et (Dalok Kényve) a hagyomany szerint Konfuctusz valogatta éssze. Ez a kinai kéltészet példaképe, s egyben a konfucidnus filozdéfia egyik szent -k6nyve. Versei, mint

kinai

a kinai versek altalaban,

filozdéfiai

iskolik

alapvet6

rimesek.

mivei

kéziil

Az dkori

irodalmi

értéke révén kiemelkedik Lao-ce Tao Te king (Az Ut és Erény kényve) cimt filozdéfiai kélteménye. Kévetédje, Csuang-ce k6lt6i hasonlatai és anekdotai kéziil nem egy maig él a kimai irodalomban. A korszak krénika- és kommentarirodalmabél kiemelkedik a Co csuan. E korszak végén élt az els6 nagy kinai kdélté, Cst Juan (i. e. 340—278), akinek miivei a Csu ce (a Csu fejedelemség versei) c. gytijteményben maradtak fenn. Li szao (Szamtizetés) c. nagy elégidjaban mar a kinai tarsadalom fejlédésének tragikus megrekedését énekelte meg. — A Hankorban (i. e. 206—i. sz. 220) alakult ki a valtakozé szétagszamu,

rimes,

ritmikus

kinai_,,szabadvers’’-forma,

a fu, amely legtébbszér elmélkedé és leiréd kéltemények versformaja. Legnevesebb miveléje Sze-ma Hsziang-zsu (?—i. e. 118). Uj lendiiletet adott a Mrdnak a Jo-fu (Zenei

Hivatal)

nevi

intézmény

mitikédése,

kiilénésen

a kilénbézé6 vidékek népdalainak gytijtésével. Az Uj k6lt6i iskola az 1—2. sz. forduléjan a kinai lira egyik aranykorat teremtette meg; legnagyobb kéltéje Cao Cse (192—231). — A 3. és 6. sz. k6z6tt szd&mos k6ltéi

iskola

egyrészt

alakult

folytatédott

a kéltészet,

amelynek

ki. Kéziiliik

a

a legfontosabbakban

fu hagyomaénya,

Cao

Cse

masrészt

volt elsé mestere,

az tjra

meg ujra a népkdltészethez fordult inspiracidért. Hz utébbi fejlédésvonalbédl kiemelkedik Tao Jtan-ming (masképpen Tao Csten, 365—427), a visszavonultsdg és természetszeretet kéltéje, és Pao Csao (420—466), aki

a parasztok szenvedéseit éntdétte dalba. A kinai esztétika elsé jelentés mtiveléi Lu Cst, Liu Hszie és Csung Jung. A 4. gz.-t6l megjelent prézai gytijtemények tébbnyire rovid, fantasztikus kisértet-histéridi és legendai a késébbi kinai novella csiradinak tekintheték. — A Tang-dinasztia kora (618—907) a kinai lira egyik leggazdagabb korszaka. Ekkor alkotott Lz Taj-po (masképpen Li Po, 701—762),

Tu Fu (712—770), Po Csii-ji (Bo Cjuj-7; 772—846) és sokan masok. A Tang-korban alakult ki az ,,uj verselés”’ (csin-ti), amelynek Ujdonsaga, hogy ritmusa a szavak

zenei hangstlyanak szabdlyos valtakozdsan alapszik. A miivészi szinvonalra fejlédétt, klasszikus nyelven frott elbeszélés-irodalombél kiemelkednek Jtian Csen (T79— 831), Po Hszing-csten (800 kériil) és masok szines meseelbeszélései. A kinai esszéirodalom két klasszikusa a konfucianus Han Ji (768—824) s a buddhista Liw Cunqg-juian (773—819).

A korszak

mikaju, dallamokra

(masképpen

Szu

végén

terjedt el a bonyolult

irott uj versforma,

dinasztia uralkodésa felviragzott a lira;

Sz;

a ce. —

(960—1279) idején leghiresebb kéltéje

1036—1101).

rit-

A Szung-

még egyszer Szu Tung-po

A kereskedelem

fel-

lendiilése fordulatot hozott; megjelentek az utcai mesemondék szAmara a mindennapi élet nyelvén irt szdvegkényvek, amelyek kézétt szimos kitiiné realista elbeszélés akad. — A mongol Jiian-dinasztia koraban (1279— 1368) bontakozott ki a kinai dramairodalom (az un. »€szaki drama”). Eredete ugyancsak a vasari szdérakoztatdshoz nytilik vissza, s nyelvezete ennek is a k6éznyelv. A kinai drama tulajdonképpen opera; a szinjatszasban igen jellegzetes a jelmezek és a maszkirozas szimbolikaja és a koreografia. A kor legnagyobb dramairéja Kuan Han-csing; 6 irta a legjobb kinai tragédiat, a Tuo O drlailan haldidt. Eurépaban is ismert a Hszi Hsziang cst (A nyugati szoba) c. szerelmi térténet, Vang Sz-fu mitve. — A Ming-korban (1368—1644) az elbeszélések mar

nagy terjedelmti regényekké fiizédnek dssze. A Szan-kuo jen-jt (A Haérom Kiralysag térténete) torténeti legendakat dolgoz fel, a Suj hu csuan (Vizparti torténet) szegénylegények kalandos harcairé] szé6lé regényszerti térténet, a Hszi ju cst (Nyugati utazds) népmesék és buddhista legendak dsszeolvasztasaval komponalt szines meseregény. A Csin Ping Mej c. regény a kor erkdlcsi romlottsaganak

realista

un. déli drama

igényi

rajza.

még epikusabb

A

kor operadramaja,

az

és még liraibb, mint az

északi. Nagy terjedelmti mtivei kéziil kiemelkedik Tang Hszien-cu (1550—1617) Bazsardézsa-lugas ¢c. mtive. — A mandzsu Csing-dinasztia (1644—1911) uralkodasanak elején a hdditédkkal szembeni ellenallds talajan jétt létre Ku Jen-vu (1613—82) és tarsainak szellemi mozgalma, amely az irodalomban is az elmélyiiltebb tarsadalombiralatra torekedett. A klasszikus kinai irodelom legnagyobb novellistaja, Pu. Szung-ling (1630—1715) Lzaocsaj cse-j¢ (Liao-csaj furcsa histéridi) c. novellagyfijteményének fantasztikus térténeteiben a régi kinai tarsadalom gyilkos szatirajat irta meg. Vu Csing-ce (1701—54) Az trastudok ligetének térténete c. regénye a konfucidnus hivatalnok- és tudésvilag szatirikus kritikaéja. A legtébb-

re értékelt kinai regény, Cao Hsztie-csin (1722—63) A vérés szoba dlma c. miive egy tragikus szerelmi térténettel a kézéppontjaban a patriarkalis kinai csalad és a régi

~ rothadasat abrazolja, s elkeriilhetetlen. pusztulasat josolja meg. 1726-ban jelent meg Ku csin tu su cst cseng cimmel az 1628 kétetes nagy enciklopédia, majd Csdenlung esaszar (1736—95) parancsara Sze ku csiian su cimmel tizezernél tobb kinai miivet tartalmazé gytjteményt allitottak é6ssze. A mult szazad végi polgéri demokratikus reformmozgalom (1898) ideolégusainak, Kang Ju-vejnek (1858—1927) és Tan Sze-tungnak (1865—-98) mtivei mar a kinai forradalom eldészelét jelentik. A modern kinai irodalom

Kina

130

Kina

az

1919-i

,,Majus

4.” mozgalom

utan

féképpen

a nagy forradalmar, Lu Hszin (1881—1936) mitveivel szuletett meg. A—Q hdteles térténete c. elbeszélése (1921) az 1911-i polgdri forradalom elvetélésének okait tarja fel realista mtivészi eszkézékkel, kézértheté6 nyelven. Mellette a modern kinai irodalom két legjelentésebb alakja

a realista epikaban kivald Mao Tun (1896— vanes a verseirél] és toérténelmi dramairéd] ismert Kuo Mo-zso (1892— ). Emlitést érdemelnek Pa Csin és Lao S6 regényei, Cao Ji dramai. A felszabadult ~ irodalmi fejlédésére az olvasdtabor kiszélesedése és termékeny irodalmi vitaék jellemzék. 1950-ben a Lu Hszin Aaltal mivelt szatirikus mitifaj kérdéseinek tisztazasa soran altalaban is korvonalaztak az Uj irodalom feladatait. A vé6rés szoba dlma ec. regény kériil tamadt vita kiterjedt a haladé hagyomanyok. értékelésére. 1956-ban a part

»Viragozzék sziz virag, vitatkozzék sziz iskola” jelszéval meghirdetett kulturdlis programja ujabb gyiimélcséz6 vitaék sorat inditotta meg, melyek kéziil az egyik legjelentésebb 1957-ben a reelizmus problémait tisztazta. A jelszéval visszaélé és a szabad vitakat partellenes tamadasra felhasznaélé frék csoportjat a part kizarta

soraibél és az irdészévetségbél is. — irodalombd!

kie nelkednek

A szocialista-realista

Csao Su-li, Kang Cso, Li Csun

stb. elbeszélései, Lao Sd, Csen-Cst Tung stb. szindarabjai, Kuo

Mo-zso,

Cang

stb. versel.

MUVESZET.

Ko-csia,

Li

Csi,

Jian

Csang-csing

Legrégibb emlékei az i. e. 3. évezredbél

valék: a Sarga folyam kézépsé6 és alsé folydsa mentén kialakult nemzetségi kulttrdk szines és fekete (zsindérdiszes) eserépedényei mar mtivészi igénytiek. Az 1. e. 2. évezredbél igazi mtialkotaésok keriiltek elé6 a Sang- (v. Jin-) dinasztia févarosanak dsatdsaibél (a mai Anjang kérnyékén): bronz és nefrit mtitargyak mellett fejlett épitészeti kulttira nyomai is napvildgra keriiltek (fejedelmi palota alapjai). — A Csou-korbdl, az i. e. elsé évezred

derekaté]

~ban

tébb

bronzedények

és

szertartédsi

targyak

vallanak az 6s6k kultuszinak pompéjarél. Ujabban Kmintas

helyen

keriiltek

selyemszévetek,

el6

festett

Csou-korbél faszobrok,

szarmazdé

lakkdobozok

figurélis festményekkel, apré keramiafigurak. — A Hankor (i. e. 206-té1 i, sz. 220-ig) az ékori kinai kultura egyik virdgkora. Fejlett a bronzmtivesség, s készitettek bronz ékszert és disztérgyat is (bronz tiikrék). A nefrit targyak k6éz6tt ugyanesak vannak aldozati eszkézék (kés, bivés korong) és disztargyak. A szobraészat mar monumentalis alkotasokat is hagyott reaénk a Han-korbdl: siremlékeket (Ho Csii-ping tabornok sirja Hszian mellett, a Vuliang-ce sirkamra Kelet-~ban, bejaratot ékité készobrok). Elékeriiltek olyan sirkamrak, amelyeket eredeti szines falfestmények diszitenek (a mai Korea teriiletén és az északkeleti tartomanyokban). A Han-kornak és

a rakévetkezé évszazadoknak festészetét a fejlett vonalkultura és a hii valésagabrazolasra valé térekvés mellett (életnagysagti

emberalakok,

hadsereg

félvonulasa,

f6tri

haz életének jelenetei sth.) a sikkompoziciérél a térbeli abrazolasra valé attérés jellemzi. — A Han-kor utan jelent meg ~ban a buddhizmus, s ez az egész kinai mtvészetre ranyomta bélyegét. Tunghuangban, a hatarszéli varoskaban a 4. sz.-ban vandor szerzetesek kezdtek elész6r indiai mintdéra remetecelldkat vajni a hegyfalba,

s ezeket falfestményekkel és szobrokkal templomma, ékesitették. A tunghuangi ,,Hzer Buddha Barlangtemplomok”’ 500 cellajanak falan az 5—11. sz.-i buddhista festmények valésagos muzeumot alkotnak. ~ belsé részében is megszulettek a barlangtemplomok: a buddhizmust allamvallassaé) tevé, idegen eredetti Vej-dinasztia alatt (5—6. sz.) a Jtinkang és Lungmen barlangtemplomaiban késziilt készobrok ma is allanak. Ju Kaj-cst hires festményei azt mutatjak, hogy a festészet még nem Génalld, .esak illusztralja az irodalmi alkotasokat. — A Tang-dinasztia idején (i. sz. 618—907) monumentéalis mtialkotdsok j6ttek létre: hatalmas, festményekkel és szobrokkal ékesitett templomok, amelyekrél csak féljegyzésekbél tudunk. A hatalmas kézépiiletekbél is alig maradt az utdkorra (pl. a két Jen-torony Csanganban, a mai Hszianban, az akkori févarosban). A Tang-kor — a kézépkori kinai kulttira legragyogébb korszaka — a vildgi mtivészetekben is viragzast hozott, kiilénésen a 7. sz.-ban. Hatalmas méretti Buddha-szobrok, nagyméretti sirszobrok keletkeztek. A mazas keramiaszobrokat (sirleletek) kifejezé

eré és valdésaghtt részletek jellemzik. A valldsos festészet mellett kialakult az 6naéllé6 téjkép, majd a zsanerkép; e mtivekbél kevés maradt fenn. A kor legnagyobbjanak tisztelt Vw Tao-ce képeit csak feljegyzésekb6l ismerjiik (egyarant festett vallasos témakat és tajképeket), de fennmaradtak Vang Vej és Csang Csien-san tajképei, Csou Fang udvari életképei és a tunghuangi falfestmények. Az elsé fametszetet a valldsos mtivészet hozta létre: fametszett,

illusztralt

buddhista

szutra

(szent

kényv)

maradt fenn a 9. sz.-bdél. Fejlett volt az iparmtivészet is.

‘Kina

A kor mtivészetét a lendiiletes kifejezés mellett a természet hii visszaadasara valé torekvés jellemzi. — A Szungkor (960—1279) elején az eléz6 nagy kor mdsodviragzésaként nagyszerti mtialkotasok jottek létre. A festészetben tajképek (Tung Jiian, Ma Jiian, Hszia Kuj), életképek (Li Tang, Csang Ce-tuan), madar- és viragfestmények (Cuj Po, Huj Cung csdszdr) életkézelséget mutatnak. Huj Cung csdszar megalapitotta a csdszari festdakadémidt, amvly a bekeriilt festéknek magas udvari méliésigot nytjtott; ugyané alapitotta a hires csdszdri migytijteményt is, amelynek katalégusa fontos mé-

torténeti forrdsmunka. Az énitészet fejlettségérdé] sok, maig allé épitmény tanuskodik. A birodalom bomlasa azonban a mitivészetet is leziillesztette: a valdésaghti mtivek helyét elfoglaltak a dekorativ pompaju, de semmitmondé képek és a nagyméretti, de faradt szobrok. — A Szung-dinasztiat idegen hdditédk déntétték meg, a mongolok, akik atvették a kinaiak kulturajat. A festészet teriiletén ebben a korban még nagy tehetségti miuivészek dolgoztak (Csao Mong-fu, Huang Kung-vang), a szobraszatban azonban megindult mar a_hanyatlas. Viszont ekkor viragzott fel a kerdmia: a _ kiil6n-

b6zé6 ket

vidékek

mthelyei

folytattak,

egyre

gazdagodtak

merészebb _ kisérlete-

szineik,

s

mar

felttint

a porcelan is. — A Ming-dinasztia (ur. 1368—1644) koraéban a festészetben mar csak kevés eredeti mtivész lépett fel (ilyen kivétel Csow Jing). Az épitészet és szobraszat Ming-kori alkotasait mindeniitt megtalalni ma is ~ban. — A kinai épitészetre jellemzé a természettel valé szoros kapcsolat. Jellegzetesek a palotak és templomok k6riil gyakran mesterséges vizmedencékkel, dombokkal, hidakkal, barlangokkal diszitett fest6i parkok. Az épiiletek felépitése, elrendezése szigori szabalyok szerint tértént. A legjellemzébb kinai épiilettipus az egyemeletes, deréksz6gi vonalakkal hataérolt alaprajzi pavilon, az un. tien.

Kiilénésen

felviragzott

az

iparmtivészet;

a csaszari

udvarban kilén hivatal irdnyitotta a birodalom mihelyeit. A korszak reprezentativ mifitargyai porcelanbdl késziiltek; Csingtécsen esaszdri kemencéi mellett kisebb mutthelyek is valtozatos, gazdag anyagot termeltek. Az

Stvésség és textilmtivészet kiilénésen fejlett volt. A széles téomegekhez juttatta el a mtivészetet a fametszet: szines és egyszini képek, illusztralt kényvek késziiltek a fametsz6

és sokszorosit6é

nasztiat

felvalté

mtthelyekben.

idegenek,

—

a mandzsuk

tovabb

halovanyabb

szinekkel,

kevesebb

dalom

Q*

harera hazafias témegdalokkal buzditott tébb haladdé zeneszerz6. Nalunk is ismert a Fehérhaju ldny ec. opera. A Kinai Népkéztarsasagban egyre viragzobb a zenei élet. Két konzervatérium, népzenei kutatdintézet s mind tébb alsébb zenei iskola muk6dik. Minden nagyvarosban élénk a hangversenyélet. Kinai eléadémtivészek tébb nemzetk6zi zenel versenyen szerepeltek nagy sikerrel. SZINHAZ. Mar az i. e. 2. évezredbél fennmaradt egy esaszari tilalom a vilagi jellegi szinjatszas ellen. A Siking versgyijtemény szamos parbeszédes jellegu dalt érzott meg. I. e. 827-ben ismét csaszari tilalom utasitotta ki az udvarbol a. szinészeket. A jangko elnevezést népi dalos-tancos elédadas formai is ez idé tajt alakultak ki. — A hivatasos szinészképzés kezdete Hsziian-cung csaszar

(713—756) hires ,,KGrtefak alatti iskold’’-jatél szamithato.

erével.

fajokban, melyeket teriiletenként v. a zenei kiséret jellege alapjan osztalyoztak, a tanc, énekszéveg, dialégus, s6t akrobatika jél d6tvézdtt egysége lett a kikristalyosodott szinjatsz6 forma. A dobogd-szinpadon diszletek nélkiil, gazdag jelmezekkel eléadott mtiveket szimbolikus, hagyomanyos mozdulatokkal, andi szerepekben is férfi szinészek jatszottak, bar késébb alakultak néi tarsu-

latok is. A kinai szinhaz érdekes jellegzetessége, hogy bizonyos régzitett szerepkérék és azoknak megfeleld, k6ételezden dllandé maszkok és gesztusok alakultak ki. — A 19. sz.-t6l a gazdag (térténeti és mitolégiai targyu) repertoarral rendelkezé ,,pekingi opera’? mellett egyre

a kinai forra-

zso, Tien Han, Hung Seng, Cao Ji, Hszia Jen stb. Ebben

Az iparmivészet, amely a szdzad elsé évmajdnem teljesen elpusztult, csak 1949,

az idészakban keletkezett az Uj kinai opera is. A japan hdéditék elleni habori idején vandortarsulatok aktualis problémakat targyalé szinmtivekkel jartak az orszagot.

(Zsen

Po-nien,

Vu

Az eurdpai stilusi fametszet

Vu

Legjelentésebb Ji, Hua

els6 forradalmi zenei csoportot 1932-ben szervezték meg Nie Er és Lit Csi zeneszerzék. A japan hdditdék elleni

Az i. sz. 10. sz.-ban jelent meg a csukungtiao, a parbeszéddel, énekkel, tanccal elédadott elbeszélés. Mintegy kétszaz év miulva alakult ki az ,,északi’’, ill. ,,déli”” opera. Az elébbiben egy szinész, az utdbbiban az dsszes résztvevé énekelte a betéteket. Ett6l kezdve a klasszikus mt-

Csang-st,

a forradalom gyézelme utan éledt Ujjé (f6ként a porcelan, a textilszévés, a gobelin). Az olajfestészet, mely ~ban mindéssze 40 éves multra tekint vissza, nagy eredményeket ért el a népi ~ban. Cs¢ Paj-st festé és mas mesterek mitive a Béke himnusza c. kép. Az Uj technika élenjard mesterei

a tobbi hang az elemeket, évszakokat stb. szimbolizalta. Hagyomanyos eléadasa a magas mtivészi fokon levé tancjatékok keretébe illeszkedik. Jellemzé vonasa a heterofonia, gyakori kvart- és kvintparhuzamokkel (polifonia nyomai). Egyiitteseiben iité- és zdrejhangszerek uralkodnak: dobok, csdérgék, kerepl6k stb. HEzenkiviil fuvolafélék, oboak, pansipok, a hiun nevu okarinafajta, a selyemhuros kin (citera), a cse (gitarféle) és a cseng (szajorgona) méltédk emlitésre. Szamtalan zenei dialektusabol kiemelkedik az ereszkedé dallamvonali és kvintvalté (félsorokat 6t hanggal mélyebben megismétléd) meldédiak csoportja, melyek a magyar népzene legdésibb dallamaival — sokszor konkrét egyezés formajaban is — rokonsagot tartanak. A csaszari konzervatoriumokban mar kb. a. 8. sz. dta rendszeres zeneoktatas volt. — Az

(Li Hua, Ku Juan,

is

reprezentativ mtivészetévé né

Jen Han). tizedeiben

szimbolikaja a birodalom rendi megesontosodasat tiikrozte. Alaphangja a Sdrga Harang a csaszar hangja,

nagyobb teret engedtek az eurdpai szinjatszas hatasanak. A ,,Majus 4.” mozgalom utan fellendiilt a dramai (prézai) szinhaz fejlédése. A korszak kivalé dramairdéi: Kuo Mo-

tusfestészet

Ost Paj-si).

ZENE. ~ zenéje Kézép-Azsia félhang nélkiili pentaton stilusainak dsszefoglaléjaként alakult ki. A kinai zene torvényeit (Li) allitdlag i. e. 2700 koriil allitottak dssze. Ez a szilard hangolas alapjan alld rendszer az elméletileg lehetséges 12 foku hangkészletb6l a gyakorlatban 5 hangot hasznal: f (kung), g (csang), a (kio), c (cse) és ad (yu). Az idédk folyaman ezekhez tn. pien-hangok: e (csung ’kOzvetitd’) és h (ho ’vezetd’) jarultak. Hang-

di-

A festészetben felttint egy kétetlenebb, a hagyomanyokkal szembefordulé iranyzat Csu Ta és Si-tao remeték nyoman. A korb4] szimos épiilet maradt fenn, ezeknek falfestményei és szobrai azonban nem _ vetekedhetnek az el6z6 korokéval. — A 19. sz. derekan az eurdpai festészet és szobraszat hatdsa figyelhet6 meg ~ mitivészetében. Megériztek azonban egyes hagyomanyos nemzeti elemeket, mint pl. a hajlitott tetédt. A 20. sz. elején sokan tanultak szénnel rajzolni, olajjal, akvarellel festeni kiilfoldi akadémiakon, majd a hiszas évektél az uj tipust, ~ban létesiilt eurdpai mintaja iskolakban. Az eurdpai realizmus 19. sz.-i mesterei és a 20. sz. modern térekvései egy idében hatnak ~ban. Az eurdpui iranyzat (Hszi Pej-hung, Vu Co-zsen) mellett azonban tovabb él a hagyomanyos

grafika mellett a hagyomanyos kinai mifajok (tusfestmény, ujévi kép) is az Uj élet abrazolasara térekszenek.

alapitott

A nemzeti altal

Csing-dinasztia uralma idején (1644—1911) a hagyomanyok fennmaradtak, és az elézé kor iparmtivészete fejlédétt

Kina

131

Co-zsen,

Lo:

Kung-liu,

plakatmtivészek

Csiin-vu,

Mi

Ku

és

Vang

Si-kuo

stb.

karikaturistak

Sao

és Je Csien-jii.

A festészet

6s

A ,,hosszi menetelés” alatt kialakult Uj szinhazi mtfajok

kéziil egyik legnépszeribb taté jangko-hszi,

dallal

a jangko hagyomanyait

és taneccal

élénkitett,

foly-

kezdetben

egyfelvonasos, késébb tédbbfelvonésossé nétt, haladdé szellemt szinmti. 1938-ban Jenanban. megalakult a Lu-

Hszing miivészeti akadémia, mely sok kivalé dramafrét és szinhazi szakembert nevelt ki. Az Uj mufajok kialakf-

kinai—japan habort

132

kinaeziist tasa mellett nagy gondot forditanak a hagyomanyos kinai szinhaz tovabbfejlesztésére, misora4nak mai targyu darabokkal valéd gazdagitasara. A 20. sz. legnagyobb kinai szinmtivésze Mej Lan-fang. 1960-ban 3500 szintarsulat és mivészegyiittes mtikédétt. Pekingben és Sanghajban sziniakadémia van. — Kiilén emlitést érdemel a kinai arnyszinhdz, mely a 7—9. sz.-ban jelent meg, és mai formajat a 10—13. sz.-ra alakitotta ki, A kezdetben

lasukban térdk-mongol, tibeti és tunguz-mandzsu népek vettek részt. A férfiak és nék Altal egyerant hordott népviseletiik révid kabatbdél, kaftanbdl, képenybél és nadragbdél all. Nyelviik a kinai-tibeti nyelvesaladhoz tartozik. A hivé ~ taoisték, buddhistak, csekély résziik keresztény, mohamedaén és zsiddé; elterjedt a konfucianizmus. ' Kinai-alféld: siksig Kindban, Azsia egyik legnagyobb

papirbdél, késébb bérbé6l fa- stb. figurak arnyéka

jelenik meg. A mozgathatd végtagi emberalakokat harom hozzaerésitett palcikaval mozgatjak. Az eldadast

alfdldje az Eszak-kinai-hegyvidék és a Huaji-hg., valamint a Sarga-tenger és a Kelet-kinai-tenger k6zé6tt. Kiterjedése E—D-i iranyban 1000 km, K—Ny-i iranyban 700—900 km. ENy-i peremén sok a lész, de zémében

zene és egyrészt

folyévizi hordalék boritja, kézepe tajan Santung tart.ban réghegység (legmagasabb pontja 1545 m) szakitja

kivagott ember-, allat-, haz-, hatulrdi megvilagitott vasznon

énekszé kiséri. Az arnyszinhaz musoranyaga a babszinhazak, masrészt a klasszikus kinai

szinhaz repertoarjabdl merit. FILM. Az elsé6 nemzeti filmvallalkozas 1910-ben létesilt, de az I. vilaghabort végéig a kinai mozilk z6mmel amerikai, angol és francia filmeket jatszottak. A 20-as évek elején melodramak és naturalista lélektani problé-

mak megfilmesitésével, alacsony mtvészi szinvonalon indult a nemzeti filmgyartas. A haladé gondolatok kifejezését gatolta, hogy az iranyitas a komprador burzsoazia kezében volt. A fejlé6dés a japan imperializmus elleni ktizdelem idészakaban lendiilt fel. A legjobb kinai rendezok (Cah Csu-seng, Szung Ji, Si Tung-san stb.) és filmszinészek

(Jian

Ling-jti,

Vang

Seng-mej

stb.)

realista

abrazolasra térekedtek. Megrézé filmekben mutattak meg a habort borzalmait s a kinai katonak hdsiességét. A pesszimizmustol felszabadult, valéban forradalmi alkotasokat: elsésorban dokumentumfilmeket a szabadda valt teriileteken hoztak létre. A Kinai Népkéztarsasag megalakulasa utan Ling Ce-feng, Csaj Csiang, Si Tungsan, Cson Jin és mas kivalé rendezék filmjei.a hési harcokrél és a gyézelem nyoman megindult uj élet épitésér6l szdlottak. Filmre dolgozzék fel a térténeti mult

eseményeit, a kinai parasztok sorsat, kiizdelmeit a feudalis elnyomas alatt és az irodalom legszebb hagyomanyait.

1953-ban

sikerfi, ndlunk

készitették

is ismert

az elsé szines filmet.

alkotaésok

a Nehéz

Nagy-

napok,

AlI-

ruhdban az ellenség kézétt, A sanghaji professzor, a Tigriskolyok, A fehérhaju lany (egy népi legenda és az azt feldolgozé opera filmvaltozata) és az Ujéei dldozat. — Kiilénésen nagy szamban készitenek dokumentumfilmeket. Szovjet—kinai koprodukciéban késziilt A kinai nép gyézelme és A felszabadult Kina c. film. Evente 55—60 jatékfilmet forgatnak. Pekingben filmmiivészeti fdiskola létesiilt. 1959-ben vandormozikkal egyiitt mintegy 50000 filmszinhazban tartottak elédadadsokat. — TIrod. Mao Ce-tung: Valogatott mtivei. 1—4. k6t. 1952—1954; Mao Ce-tung: A kinai forradalom diadalmas Utja. 1950; Mao Ce-tung: A szévetkezeti mozgalom kérdései Kinaban. 1955; A Kinai Népkéztarsasag alkotmanya. 1954; K. Kommunista Partjanak VIII. kongresszusa. 1956; A Kinai Kommunista Part VIII. orszagos kongresszusénak masodik iilésszaka. 1958; K. Kommunista Partja a munkastilus megjavitasdért és az elhajlasok ellen. 1958; A népi K. 1958; Miao Csu-huang: A Kinai Kommunista Part rédvid térténete. 1959; G. F. Jefimov:

kK. ujkori és legujabbkori térténete. 1951; K. révid toérténete. 1960; Hu Hszi-kuj—Hszii Thi-hszin: A kapitalista ipar és kereskedelem békés atalakitasa Kinaban. 1958; A kinai nép uj irodalma, 1951; Snejerszon: K. zenekulturaja. 1954; Tékei F.: A kinai elégia sziiletése.

1959;

Obrazcov:

A

kinai

szinhaz.

1960;

Miklés—

Tékei: A kinai irodalom révid térténete. 1960. kinaeziist: — alpakka kinafa (Cinchona): a buzérfélék (Rubiaceae) csaladjaba tartozé névénynem. Tébb fajanak (C. succirubra, C. calisaya, C. ledgeriana) kérgébél allitjadk elé a + kinint. Oshazaja a D-amerikai Andok vidéke. Kiilénésen Javéban, Indiaban és Jamaican termesztik.

kinaiak, sajat elnevezésiik szerint hanok: mongoloid nép, Kina térzslakossaga. Lélekszamuk Kinaéban 1953ban 555 millié volt, ezenkiviil kb. 12 millié élt DK-Azsia orszagaiban és az USA-ban. A ~ Kina éslakdéi; kialaku-

meg az alfdldet. Eghajlata télen szaraz hideg, nyéron nedves, meleg monszun éghajlat, évi 500—1000 mm esapadékkal. Az alfdldet nagy folyék — Hoangho, Jangce, Vejho stb. — és a Nagy- (Csdszar-) csatorna szelik keresztiil Sok a td is (Kaujui-, Hungcesiangi-t6, Pojanghu). Talajanak termékenységét nagyszamu 6ntdz6berendezés fokozza. Az orszag f6 mezdgazdasagi terii-

lete, kb. 200 millid ember

él itt. Az dtlagos népstriség

300 f6/km?, helyenként azonban a 600-at is meghaladja. Sok a nagy varos: Sanghaj, Peking, Tiencsin, Nanking, Csinam stb. kinai iras: a kinaiak szdtrdsa, a vilag egyik legrégibb frasrendszere. Nem hangirds, hanem fogalomiras; szimbolikus képekbél és képesoportokbol all, pl. két fa: erdé6, madar és sz4j: ének. Ha tobb szonak azonos a hangzdsa, de jelentése eltéré, akkor értelmezé jeleket is haszndlnak a kiilénb6zé jelentések feltiintetésére. Az frasjelek szama mintegy 50 000, de mivel a fogalmakat ma mar tilnyomérészt

két v. tébb jel kapcsolataval jelélik, az allandéan hasznalt jelek szama 2500—3000-re korlatozddott. A jelek szerkezete altalaban igen bonyolult. Bar

képekb6él sz4rmaznak, a sok valtozas kévetkeztében nem ismerheté fel, hogy mit abrazolnak; elsajatitasuk igen nehéz és hosszabb iddt vesz igénybe. A ~t oszlopokban irjak, fentrdél lefelé, az oszlopok jobbroél balra haladnak. Mivel ez az irasrendszer a hangalaktdél fiiggetleniil jeloli a fogalmakat, az egyetlen nyelvi kapocs volt Kinaban, amely az igen jelentés nyelvjarasi kiilénbségeket athidalta. Az Ujabban bevezetett frasreform lényegesen egyszertsitette a jelrendszert; elékésziiletek

térténnek

a latin

bettiket

alkalmazé

fonetikus

RS>a Ht re

x oft E®

yin} {rds

iras be-

vezetésére. — A kinai frasbeliség elsé6 termékei az i. e. 2. évezredbél valéd jésl6 csontok, amelyekre kiilénbéz6 joéslatok eredményét vésték. A jelenlegi ~ idészamitasunk kezdetén jelent meg.

kinai—japan habori: 1. 1894—95: —japdn—kinai hdboru. — 2. 1937—45: Kina nemzeti felszabadité haboruja az orszag gyarmatositasara térekv6 imperialista Japan ellen. A japan imperialisték 1937. jul. 7-én a Peking kézelében fekv6é Lukoucsiao térségében tamadast inditottak Kina ellen, elfoglaltak Pekinget, majd Tienesint és Sanghajt. A nagy nemzeti veszély és a széles néptomegek nyomasa a Kuomintangot arra késztette, hogy 1937. szept.-ben hozzajaruljon a Kina Kommunista Partja altal tett javaslat alapjan az egységfront megalakitasthoz, amelynek létrejétte nagymértékben hozza-

jarult ahhoz, hogy Japan terve Kina gyors lerohanasara és meghdditasara kudarcot szenvedett. Jéllehet 1938-ban a japan egységeknek sikeriilt elfoglalniok a nagyvarosok egész sorat (Szucsou, Hankou, Hanjang, Vucsang, Kanton), tamadasuk megakadt, s a megszallt kérzetekben is esupan a nagy kézpontokat tudték keziikben tartani. 1937. aug.-ban az SZU megnemtdémadasi egyezményt

k6t6tt Kinaval, a kormanyt. A

s jelentés tamogatasban részesitette kommunista part vezetése alatt alld Nyoleadik Népi Forradalmi Hadsereg és az Uj Negyedik Hadsereg, valamint az egész orszag teriiletén mutk6dé partizanosztagok stlyos csapdésokat mértek a megszallédkra. A Kuomintang vezetésége azonban — amely

Kinai Nagyfal a japanok Pearl Harbor-i tamaddsa, az USA, valamint Nagy-Britannia Japan elleni hadbalépése utén mind nagyobb tamogatast kapott a szévetségesekt6l — ahe-

lyett, hogy fokozta volna a japan agresszorok elleni harcot, tébb izben a népi erdket tamadta meg, s legjobb egységeit

a haborti

hadjaratra

utanra

tartogatta.

tervezett

1939-t61

kommunistaellenes

alléhabort

alakult

ki,

a japénok tébb fzben megkisérelt ujabb tamaddsa nem vezetett sikerre. A népi erédk viszont egyre jelentésebb teriileteket szabaditottak fel, amelyeken demokratikus kormanyzatot létesitettek. Az un. Felszabaditott Kérzetek 1945-ben mintegy 100 millid lakost egyesitettek. Ugyanebben az idében a kommunista part altal vezetett erék a japan hadsereg 69%-dt kététték le. 1945. aug. 8-an az SZU hadat iizent Japannak, s a szovjet hadsereg gyorsan megsemmisitette az EK-Kindban felvonultatott japan Kvantung Hadsereget. Japan feltétel nélkiili kapitulaciéja szept. 2-4n Kina megszallt teriileteinek felszabadulasat is jelentette.

Kinai Nagyfal: toronyerddékkel megerésitett varfal f-Kindban. Hossza tébb mint 4000 km. A sGrtin lakott E-Kinat és a Ny-ra vezeté ,,Selyem utja”-t védte a pusztai nomad népek tamadasai ellen. A maiétdél részben eltéré vonalakon mar az i. e. 3. sz.-t6l kezdédéen tébb fal is épiilt. A ma is alld fal a Ming-dinasztia idejébél (1368— 1644) valé. A Sarga-tenger 6blétél indul ki Sanhajkuan varosnal. Ny-i szakasza futéhomokban vész el, BelséAzsidban a Nansan-hg. ENy-i libdéndl is megtaldltak

folytatasat. magassaga

fold. —

Atlagos 7—10

méretei:

alul 7, feliil 5 m_ széles,

m. Anyaga tégla v. k6éfal kézé déngélt

Atvitt értelemben kinai fal a kiilvilagtél, idegen

gondolatvilagtdél stb. valé elzdrkdézdst jelenti.

Kinai

Népi

Felszabadit6

MHadsereg:

1927. aug.-ban

a nancsangi felkelés idején jétt létre, zsbmében munkasokbél és parasztokbél. Kezdetben Munkds-Paraszt Vérds Hadsereg néven kiizdétt a Csang Kai-sek altal vezetett hajtotta

Kina Kommunista

133

Kuomintang erédi a hdsi —hosszk

ellen. 1934—36-ban végremenetelést, amelynek sordén tamaszpontjat D-Kinabél ENy-Kindba helyezte At. 1937-t6l, a Kuomintang és a kommunista part kézti japanellenes egységfront létrejétte utan, a japdénok altal megszallott teriileten + Nyolcadik Népi Forradalmi Hadsereg néven vette fel a harcot a japanok ellen; ugyanakkor Kézép- és D-Kindban az > Uj Negyedik Hadsereg

hamar kiterjedt Kina nagy részére, mindenekelétt

utolsé6 mandzsu

az

irodalomban

is a

1919-i ,,Majus 4.”” mozgalom

beszélt

nyelv

az

déta

egyeduralkodo,

szemben az addig hasznalatban volt és téle sokban eltéré klasszikus nyelovel. A Kinai Népkéztarsasag nagy er6feszitéseket tesz a pekingi nyelvjarason alapuld, egységes

nemzeti nyelv elterjesztésére.

kinai

polgdri

forradalom:

1911.

okt.

10-én

a Szun

Jat-szen altal alapitott Tungmenghuj (Forradalmi Liga) befolyésa alatt Vucsangban kirobbant felkeléssel kezdé6détt, a Csing (Mandzsu-) dinasztia uralmanak megdéntését és az orszag demokratizalasat tiizve ki céljaul. Csak-

Szun

Jat-szen

kinai porcelan: — porcelan kinai szényeg: durva csomdézast,

részben haziiparilag késziilt, tartés hasznaélati szényeg. Anyaga féleg gyapju. Novényi (l6tusz, bambusz, barackvirdg stb.), geometrikus v. allatalakos mintai élénk arany, bibor, kék és sarga szineikkel eliitnek a sziirkés vy. sargasfehér halvany alaptol.

Kina

Kommunista

a Nagy

Oktdéberi

PaArtja:

1921.

Szocialista

jul.

Forradalom

1-én

alakult

hatasara

létre-

jott marxista csoportokbdél. Megalakulasaté] kezdve a marxizmus—leninizmus elvei alapjan miikédik. Elére allt a Kina demokratikus atalakitaséért folytatott népi harenak, s 1924-ben a forradalmi erék ésszefogasa érdekében szervezeti és politikai énalldsaganak fenntartasaval belépett

az akkor

még haladé

— Kuomintangba.

Az elsé

forradalmi polgarhabort idején (1924—27) a kinai tarsadalmi viszonyok és a fiatal part tapasztalatlansaga kévetkeztében érvényre jutéd opportunista elhajlasok, elsésorban Csen Tu-hsziu fétitkar revizionista, a part vezetd szerepét tagaddé és a mar reakcidéssa val6 Kuomintangnak behddold. politikaja hozzéjarultak a forradalom idéleges ° vereségéhez. Miutan a Kuomintang felbontotta az egy- | ségfrontot, s a népi erdk ellen fordult, ~ a masodik forradalmi polgarhabort: idején vezette a parasztok agrarforradalmat, megszervezte a Munkés-Paraszt Vorés Had-

létre,

Az

Pu-ji lemondott,

vezetett.

altal tamogatott csapatai ellen. Féparancsnoka Csu Te, helyettese Peng T6-huaj volt. Gyézelmes harcai soran

a fucsoui, a kantoni.

csaszar,

pedig nemzetk6zi bonyodalmaktol tartva atadta a kéztarsasagi elndki tisztet Jiian Si-kajnak, aki mint a féldbirtokosok politikai képviselédje megszerezte a kilféldi imperialista allamok bizalmat és tamogatasdt. Az Uj kéztarsasagi elndk, tisztségének elfoglalasa utan, eltérdlte a forradalom demokratikus vivmanyait, és diktatorikus rendszert vezetett be. A ~ a burzsoazia gyengesége kdévetkeztében ugyan nem oldotta meg a demokratikus forradalom feladatait, de megddntétte a monarchidt, utat nyitott a nemzeti kapitalizmus fejlédésének, és a demokratikus eszmék széles kérii elterjedéséhez

sereget,

600 millidan beszélik Kindban, K- és DK-Azsia tébb mas orszagaban, E- és D-Amerika egyes Allamaiban. K-Azsia legrégibb kulturnyelve. Jellegzetességei kézé tartozik, hogy a szavak nagy része egytagu, a kiilénbézé jelentéseket a szavak ktil6nb6z6 hangmagassagaval kidénbéztetik meg egymastol. Ragozasa nines, a szavak egymashoz valé6 viszonyat a mondatban a szérend szabdlyozza. Legrégibb emlékei az i. e. 2. évezred végérél maradtak fenn. Fébb nyelvjarasai, melyek az érthetetlenségig eltérnek egymastdl: az északi (a Hoangho és a Jangce valasztévonalaig beleértve még Jiinnant is), a sanghaji,

a D-i

teriiletekre. F6 erdit a népi témegek, a demokratikus kispolgarsag és a liberalis polgarsag képezték. Miutan DKina a forradalmarok hatalmaba jutott, 1911. dec.-ben kikialtottéak a Kinai Kéztarsasagot, és Szun Jat-szent ideiglenes elndékévé valasztottak. 1912. febr.-ban az

szervezte a japanellenes haébortit. 1946-t6l1 ~ néven kiizd6tt Csang Kai-seknek az amerikai imperialistak felszabaditotta az orszagot a Kuomintang reakcids uralma aldol, aminek eredményeként 1949. okt. 1-én megalakulhatott a Kinai Népkéztarsasag. kinai nyely: a ¢ibeti-kinai nyelvcsalddba tartozé nyelv, rokonnak tartjak a thai-csuang nyelvekkel is. Tébb mint

Partja

az orszag D-i részén

manyokban

k6ézponti

Fucsien

forradalmi

s ennek védelmében

és Csianghszi

tarto-

tdémaszpontot

hozott

visszaverte a Kuomintang

meg-

ismétl6dé tamadasait. Ebben az idében Vang Ming, Li Li-szan és Po Ku ,,baloldali”’ opportunista allasfoglalasa, | a. realis eréviszonyoktél elszakadt, allanddé felkeléseket ' és sztrajkokat, valamint a nagy varosok ostromat erdltetd kalandorpolitikaja

okozott

stilyos

karokat

a forradalom

ugyének. A part altal vezetett— hosszu menetelés (1934—36) ° idején a K6ézponti Bizottsdg Politikai Irodéjanak 1935-i, ° Cunjiban

tartott

opportunistak Ce-tunggal

tlése

kivette

kezébél;

az

a vezetést

uj Kézponti

az élen szembefordult

a ,,baloldali’”’

Bizottsag

az albaloldali

Mao:

politika-

val. A part részt vett a hsziani incidens (1936) megoldamajd

kévetkezetes

japanellenes

séban,

egységfront

vezet6

szerepe

felszabadité6

volt

harca

a japdn

habortiban.

eredményeként

létrehozdsaét.

megszallédk

1945—49-ben

elérte

1937-t61

elleni vezette

a

45-ig

nemzeti és

gy6-

zelemre vitte a reakcidssa és az USA imperialista csoportjainak kiszolgaléjava valt Kuomintang ellen a harmadilk forradalmi polgarhaébortit, melynek eredményeként 1949. okt. 1-én megalakult a Kinai Népkéztarsasdg. ~ vezeti

Kinaban cot.

A

a szocializmus épitéséért folyé6 eredményes kinai

demokratikus

diktatuira

vezeté

har-

erejeként

dénté szerepe volt azokban a harcokban, amelyek utat nyitottak a kapitalizmustdél a szocializmus felé vezetd atmenethez. Kezdeményezte azokat a demokratikus reformokat,

amelyek

a

feudalizmus

maradvanyainak

fel-

szamolasat céloztik, majd ttmutatasai alapjan kezdédétt meg a szocializmus alapjainak lerakdsa az elsé (1953— ° 58), ill. a rendkiviil

gyors

iitemben

megvaldsitott

ma-

sodik

kinematografia

134

kinalat

5 éves

terv

keretében.

A

proletardiktatura

esz-

kézeit Kina sajatos feltételei szerint alkalmazva, ~ nagy eredményeket, ért el a régi uralkodé osztalyok ellenallasanak letérésében, a munkasosztaly és a nem proletar dolgozé rétegek, elsésorban a parasztsag szdvetségének megszilarditasaban,

és a nép legszélesebb

rétegeit

moz-

egymassal, és igy a két test egymashoz képest csak kényszermozgast végezhet. Az allandé érintkezést erdhatassal v. a kinematikai elemek kialakitasaval (kinematikai k6téttség) biztositjuk. — TIrod. Terplan Z.: Mechanizmusok,.

kinematikai

1959,

lane:

'

kinematikat

pdrokkal

kapesolt

gositotta azokban a nagy politikai tomegkampanyokban, amelyek a biirokracia lektizdésére, a jobboldali ideoldgiai aramlatok felszamoldséra, a munkastilus megjavitasara stb. iranyultak. A part taglétszama 1959. szept.ben (tagjeléltekkel egyiitt) 13 960 000 volt. Elnédke Mao

testek dsszessége. Ezeket a testeket a ~ tagjainak nevezzuk. A ~ot kényszermozgdstinak nevezziik, ha a tagok barmely pontja az dsszes tébbi taghoz képest meghata-

Ce-Tung,

fényképek felvételére (filmfelvevd gép), masrészt azok vetitésére szolgalé késziilék (filmvetité gép) ma mar ritkan hasznalt elnevezése.. A ~ elnevezés Le Roytdl szarmazik (USA, 1895). Igy nevezték a Lumiére testvérek is Uttdré jelentéségi vetité késziilékiiket, mellyel 1895.

Csu

elnékhelyettesei:

Te, Csen Jiin és Lin

Liw

Sao-csi,

Piao.

Fétitkara

Csou

En-laj,

Teng Hsziao-

ping. Kézponti lapja a Renmin Ribao. kinalat: — kereslet és kindlat kinesképz6 eszkéz: a forgalombdél kivont, felhalmozott pénz, amely barmikor aruva valtoztathatod at, s mint ilyen a tarsadalmi gazdagsag altalanos megtestesitéje. Aranypénzforgalom esetén a kincesé merevedett pénz lehetévé teszi a forzalomban részt vevé pénzmenynyiség megfeleld ndévekedését vagy csdkkenését; ha a .forgalom pénzsziikséglete esdkken, a pénz egy, része kineesé valtozik, ha viszont a pénzsziikséglet né, a sziikséges tdbblet a felhalmozédott kinesbél a forgalomba aramlik.

Ma

az

aranykines

foleg a kézponti

bankokban

k6zpontosul. kinestar, fiscus: az allampénztar régebben kézkeletu elnevezése. Az allamvagyont, valamint az allamot mint az elébbit birtoklo jogi személyt értették rajta. Eredetileg a kiralyi vagyont, majd a kirdlyi jévedelmeket érizték és kezelték a ~ban. :

_kinestarjegy:.

a

tdkésallam

révid-

v.

kézéplejaratu

hitelsziikségletének legfeljebb egy évre szdlé fedezési eszkéze. Csak nagyobb désszegekr6é] szoktak kibocsatani, mert elsédsorban a nagy bankok tékéinek révidlejaratu elhelyezésére szolgal. Altalaban fix kamatozdsi kételezvény. Atmenet a kinestdri vdlté (amely az allam .altal kibocsatott, par hdnapra szdlé addslevél) és a hosszulejaratu (4—10 évre szdl6) kinestari utalvany k6z6tt.

Szolhat névre v. bemutatdéra.

Az utdbbi esetben

altala-

ban tézsdei forgalomba is keriil. kinestart6é, thesaurarius “i

Utiranyjelz6 tabla

g

Utvonaljelz6 tabla

SZOLNOK

Iskola

segélyallomas

Muszaki

Kérhaz

Helységnévtabla

Balrakanyarodas

sarga nyilra

Eldjelz6 tabla

A

Potkocsivontatas

Olajmez6 Azerbajdzsanban

Szovjet elektromos mélyfurdégép

Olajtorony

a lovaszi

Furdécsévek

a budafai

ese rélése

A gytjtéallomas

olajmezon

a lovaszi

tartalyai

olajmez6n

PND BG:

PO

Aktfvszenes

gazolinlevalaszto

telep

lyersgazolin-levalaszt6

telep

a

a

Termel6kutak

befutécsévei

kozegészségiigyi feliigyelet

Koézép-Amerika

249

a teleptilésegészségiigy, a munkaegészségiigy, az élelmezésegészségiigy 6s az iskolaegészségugy. — A tdkés tdrsadalomban a ~i kévetelmények gyakorlati megvaldsitasa gyakran athdghatatlan nehézségekbe itkézik; fdleg a jarvanyok terjedésének megakadélyozdsdra iranyuld

ismerjiik az eredményként kapott kézelité érték —abszolit hibdjanak v. —relativ hibdjanak egy (lehetdleg nem nagy) felsé korlatjat. — Jrod. Ja. Sz. Bjezikovics: K. sz.

1952;

Kantorovics—Kriilov:

~i intézkedésekre helyeznek stlyt. A felszabadulds elétt

k6zelité6 médszerei. 1953. Kézel-Kelet: az eurdpai

hazankban

lomban

az

—Orszdgos

Kdézegészségiigyt

Intézcten

és

néhany fidkdéllomdsén a megyei, jardsi és varosi tisztiorvosok — laboratériumi vizsgdlati lehetéségek nélkiil — esekély szakképzettségi egészségérék segitségével végezték a ~i munkat. A ~i kévetelmények mind teljesebb érvényesitésére csak a szocialista tarsadalom nyujt lehetéséget. Hazankban ma mar az Orszagos Kézegészségiigyi Intézeten kiviil az Orszdgos Munkaegészségiigyi Intézet, az Orszdgos Elelmezés- és Taplalkozastudomanyi Intézet, a megyei és a megyei jog varosi kézegészségugyi—jarvdnytigyt allomdsok, tovabbé& a jardsi és a varosi kézegészségiigyi—jarvanyiigyi csoportok Allnak a kézegészségiigy szolgdlataban. — Irod. Kézegészségtan és jarvanytan. Szerk.: Rudnai O. 1958; Znakovszky E.: Kézegészségiigyi

bibliograéfia

1945—1954.

1959.

kozegészségiigyi feliigyelet, allami: a tandcsi végrehajté bizottsag egészségtigyi osztélyainak (csoportjanak) szervezete keretében mtikédé, kézvetlen intézkedési jogk6rrel rendelkezé szerv. Ahol — Kézegészségiigyi—J arvanytigyt Allomds van, annak keretében mtikédik. Ténykedésében esak a felettes ~nek felelés. Elsésorban elézetes kézegészségiigyi ellenérzést gyakorol (az épitkezések, atalakitasok, mtiszaki fejlesztés tervezése stb. szuropréobaszertien, folyamatosan is ellenérzi

féle lak,

létesitményeket vizmtvek,

gyobb

tizemekben

(iizemek,

munkasszéllasok,

élelmiszeripari

és az

sordn), de a kiil6én-

tizemek

épitkezéseken

isko-

stb.).

kiilén

Na-

~

szer-

vezheté.

Kozegészségiigyi

Intézet,

OKI:

—-Orszdgos

ségtiqyt Intézet

Kézegészségiigyi— Jarvanyiigyi Allomas,

Kézegész-

KOJAL:

a

kézegészségiigyi, jarvanyligyi és fertétlenitési feladatok ellatasara nalunk a févarosban, a megyeszékhelyeken és a megyei jogu varosokban mtikédé egészségiigyi intézmény. Feladata a tudomanyosan kidolgozott kézegészségiigyi iranyelvek és normak végrehajtésa és a végrehajtas ellenérzése a telepiiléseken, épitkezéseken, az élelmiszertermelés és forgalombahozatal sordn, a gyer-

mekintézményekben és iskolakban, az tizemekben és munkahelyeken. Vizsgalja a lakossdg egészségét veszélyezteté és karosité kérnyezeti artalmakat, és intézkedik azok megsziintetésérél. Végrehajtja a fertézé betegségek terjedésének megakaddlyozdsara vonatkozé jarvanyligyi rendelkezéseket, s a lakossag fert6z6 betegségek elleni védettségének biztositasdéra szervezi és irdnyitja

a védéoltasok végrehajtasat, a fertétlenitést, a rovar- és ragesaldirtast. Iranyitja és szervezi a lakossag egészségligyi nevelését és felvildgositasdt, dsszehangolja a népmiivelési szervek, a tarsadalmi és toémegszervezetek ilyen iranyu tevékenységét. Igazgatdéja hatdésagi jogkérrel rendelkezik,

s biintetést

szabhat

ki azokra,

akik

a kéz-

egészségiigyi—jarvanyligyi rendelkezések megszegésével a lakossag egészségét veszélyeztetik. kézegészségiigyi norma: az egészségtudomany, a technika és a népgazdasag adott fejlettségi fokanak megfelelden megallapitott atlagkévetelmény, amelyet az egészség fenntartasa érdekében meg kell valdsitani (pl. az-egy fore esd vizmennyiség, a munkasszallason egy fére esé légkébméter stb.). kézelit6 szamitas: matematikai eljaras, szimolasi v-. szerkesztési médszer, melynek végeredménye gyakorlati szempontbdl kevéssel tér el valamely ismeretlen és kere-

sett mennyiségtél. pontossagi

Példak:

kiszémitasa

a

fiiggvényértékek megfelel6

kézelité

hatvanysor

vala-

melyik részletésszegébél; a hatarozott integral megkézelitése (trapéz-szabaly, Simpson-szabaly); egyenletek gydkeinek, differencidlegyenletek megoldasainak megkézelitése stb. Lényeges kévetelmény, hogy mindig beeslést tudjunk adni a kézelités pontossagarél, vagyis

meghonosodott

A

felsébb

gazdasagi

analizis

és politikai iroda-

.elnevezés;

Kdézel-

és

Kézép-

Kelet v. Kézép-Kelet néven is hasznalatos. Azokat a teriileteket foglalja magdban, melyek Eurépa, Azsia és Afrika

taldlkozdsanaél

leten.

L:

téré6k6k,

mintegy iraniak,

Orszagai:

fekszenek,

kb.

7 millid

millid,

féleg

arabok,

70

kurdok,

Adeni

6rmények,

Protektordtus,

EAK (Egyiptom, Jemen, Kuwait,

Sziria), Katar,

km?

terii-

ezenkiviil

gérég6k,

zsiddék.

Bahrein-szk.,

Ciprus,

Iran, Irak, Izrael, Libanon,. Muszkat

Jordania, és Oman,

Szaud-Ardbia, Térédko. Sokszor Afganisztant, Etidopiat és Szudant is ide soroljék. Helyzeténél és természeti kineseinél fogva hatalmas gazdasagi, politikai és katonai jelentésége van. Vizi- és szdrazfdldi utjai a K—Ny kézétti forgalom kézvetitéi, részint az afrikai kontinens belsejébe vezetnek. A _ vilaggazdasagban — egyéb fontos asvanyi és mezégazdasagi kincsei mellett (krém, réz, vas, gyapot, dohény stb.) — elsdsorban nagy mennyiségti kéolaja miatt van rendkiviil fontos szerepe. 1959 elején a Kézel- és Kézép-Kelet olajkészleteit 23,5 milliard tonnara becsiilték, ez az egész kapitalista vilag tartalékainak 69,2%-a. Kitermeltek ebbdl 1960-ban 267 millié tonnat (a kapitalista termelés mintegy 25%-at), ebbél exportra keriilt kb. 200 millid tonna nyersolaj és olajipari termék; a kapitalista vilagpiac forgalmaba

Eurdépa

keriilt olajnak ez tébb mint a fele. Nyugat-

sajat sziikségletét

olajtermelés

Kuwait,

80%-ban

~rdél fedezi.

Szatd-Ardbia,

Iran

és Irak

A ké6terti-

letén a legnagyobb. A ~i nyersanyagforrdsokért és piacokért évtizedek dta éles hare folyik a vezeté imperialista hatalmak kézé6tt. Az I. vilaghabort utan NagyBritannia befolyasa volt tulnyomé, de azdéta eléretért az USA (részesedése ~ asvanyolajtermelésében 1958-ban

57% volt, Nagy-Britannidé csak 33%) és az NSZK, amely révid idé alatt megsokszorozta részesedését a ~i orszagok kiilkereskedelmi forgalmaban. A ~i orszagok importjuk 28%-at Nagy-Britannidbdél, 28%-at

bol, 20%-at az NSZK-bodl,

1958-ban az USA-

9%-at Olaszo.-bdl és 7%-at

Franciao.-bél fedezték. A nemzeti fiiggetlenség Utjara lépett ~i allamok orszdgaik semlegességének biztositdsara iranyulé kiilpolitikat folytatnak, és egyre szélesebb kort

gazdasagi és kulturalis kapcsolatokat épitenek ki a szocialista orszagokkal. kézellatésag: —-rdvidldtds

K6zép-afrikai-arok: —Kelet afrikat-drokrendszer Koézép-afrikai Foéderacié: —-Rhodesia és Nyasszaféld K6zép-afrikai Koztarsasag, République Centre-africaine [répiblik sz&trafriken]: a Francia K6ézésséghez tartoz6. kéztarsasag a Kongdéi Koéztarsasag, Szudan, Csad, Kamerun

L:

és Kongé

1,2 millid

kéztarsasagok

(1960),

szudani

k6éz6tt.

és bantu

617 000 km?.

néger.

Fév.-a

Bangui (Li: 82300), az Ubangi-folyé mellett. — Rizs-, cirok-, kukorica-, fédldimogyordés gyapottermelés. Allattenyésztés. Arany-, gyémanteléfordulas. — Négerek Altal lakott teriiletét 1890—94 k6zétt a francidk meghdditottak és Kongé gyarmathoz esatoltak. 1910-ben UbangiSari néven Francia Egyenlité¢ Afrika része lett. 1958-ban vette fela ~ nevet mint a Francia Kézésség autoném

tagallama. 1960-ban fiiggetien lett, de a Kdézdsségnek tovabbra is tagja maradt. Koalicids kormanya élén David

Dacko,

a

Fekete-Afrika

Szocidlis

Fejlédésének

Mozgalma nevi part vezetdje all. 1960-ban a Kongé Csad

Kéztarsasagokkal

megalakitotta

Kéztdrsasdgok Unidjat, amely vamunidt kozépagy: —agy

Koézép-Amerika:

a Tehuantepect-

a

-és

Kédzép-afrikaz

képez.

és a Panama-fold-

szoros kéz6tt elnyulé féldhid és a Nyugat-indiai-szigetek 6sszefoglal6

neve;

d6sszekéti

Eszak-

és

Dél-Amerikat.

1 millié km*®. L: kb. 35 millid. Természeti és gazdasigi viszonyait —Hszak Amerikdnal. Teriiletéhez tar-

Kézép-Azsia toznak:

Mexiké

D-i

része,

Brit

Nyugat-India,

Costa

Rica, Dominikai Kéztarsasag, Guatemala, Haiti, Honduras, Kuba, Nicaragua, Panama, Salvador, tovabba

a Bahama-szigetek, Brit gyarmatai); Guedeloupe, tokai);

Holland

Honduras Martinique

Antill4k;

Tadzsik, magaban

az

SZU

(az USA

azsiai

birtokai).

teriiletébdl

az

Uzbég, teriiletét L: 22,7

milli (1959). A Kaszpi-tengerté] a részben még ide szamitott Belsé-azsiai-magashegységekig (Tien-San a 7439

m,

Pamir

a

Sztalin-cstccsal

7495 m), Irantdél és Afganisztanté] az Aral—Irtis vizvalasztéjaig terjed. Legnagyobb része lefolydstalan, szaraz (évi csapadék 80—300 mm), erdésen kontinentalis jellegi teriilet, kiterjedt sivatagokkal (KizilKum, Kara-Kum). Gazdag asvanyi kinesekben (réz, szines fémek ércei, készén, kéolaj, foldgaz). A mezégazdasagilag hasznosithaté teriiletek, ktlénédsen az utdbbi években

a sztizféldek

feltérésével

béviiltek;

~

az

SZU

legtébb gyapotot, selymet és karakul juhot adé része, nagyaranyu gabonatermelése is. A nyersanyagok és a vizieré hasznositdsaval gyorsan fejlé6dik az ipar. (A régebbi és a kilféldi fdldrajzi irodalomban ~t Turdn és Turkesztan néven is emlitik.)

kézépbéli mirigy: rakok, puhatesttiek kézépbelébe nyildé fiiggelékes szerv. Részint emésztémirigyként, részint felszivé szervként mtkédik. Kézép-csehorszagi tartomany, Stredocesky kraj: Praha tart.-bdl alakitottaék az 1960. jul. 1-én életbe lépett kézigazgatasi-gazdasagi teriiletrendezéssel. 11435 km? L: 1 257 000. Székh.-e Praha.

K6zép-dunantili

Iparvidék: ipari jellegi tertilet, mely

a Dundntili-kézéphegység nagy részére (Gerecse, Vértes, Bakony, Velencei-hegység) és a Mezéféld északi és kézéps6 vidékére terjed. Kézig.-lag nagyjaban Veszprém, Komarom és Fejér megye teriiletét foglalja magaban, kb. 11 840 km2, kereken 1 millid lakossal. Legnagyobb varosa Székesfekérvir. Fontos ipari kézpontok: Veszprém, (aj vegyipari egyetemmel), Dunaijvaros, Tatabanya Dorog, Ajka, Varpalota, Almdsfizité. — A tervgazdal kodas soran kialakitott gazdasdgi profiljat a héerémtvekre tamaszkodé aluminiumkohaszat és nehézvegyipar hatdrozza meg. Jelentés mennyiségti asvanyi nyersanyagokkal rendelkezik. Energiatermelésének alapja az ajkai, tatabanyai, dorogi szénmmedencék barnakészene (az orszag szénvagyonanak 42%-a, a szénbanydszati termelésnek 49%-a), tovabbé a varpalotai és herendi lignit. Az orszdg villamosenergia-termelési kapacitasanak kb. 45% -at a ~ erdémtivei (inotai November 7. Erémit, ajkai, tatabanyai,

banhidai,

dorogi,

dunaujvarosi)

képviselik.

Itt Ssszpontosul teljes egészében az orszag bauxit- és manganbényaszata (Gant, Iszkaszentgyorgy, Nytrad, Halimba, Széc, ill. Urkit és Eplény); a timféldgyartas 90%-a (Almasfizité, Ajka), az egész aluminiumkohaszat (Inota, Tatabénya, Ajka). Aluminiumhengermi van Székesfehérvaérott. Az orszag kéolajfinomité kapacitasanak tébb mint fele a ~en d6sszpontosul (Almdsfizitd, Szény); fejlett még a mitragyagyartas (Pét), a szénvegyészet (Tatabdnya, Dorog, Dunaijvdaros), mianyaggyartas (Nyergesijfalu) is. Vaskohaszata a Dunat Vas-

mt, teljes kiépitésével az orszig nehéziparaban egyre nagyobb jelentéségre tesz szert. Balatonfiireden hajogyar, Esztergomban

szerszamgépgyartas,

Pdpdn

haztartasi

gé-

pek gyartasa. Epitéanyagipara az orszig mész- 6s cementgyartasanak tébb mint felét adja (Ldbatlan, Tatabanya); iiveggyartisa (Tokod, Ajka) pedig kb. 4/,-6t. Kiemelkedé a porceldnipar is (Herend); kéedénygyartas (Hsztergom). A Tapolcai-medencében van az orszig bazaltbanyaszatanak 98%-a. A ~ az orszag erdében egyik leggazdagabb vidéke. A szdntdféldi termelés csak az alfdldies jellegi teriileteken szdmottevé (Mez6féld). A sajatos éghajlatu Balatoni-Riviéra sz6lé6- és gyiimélestermelése mellett a somldi,

méri,

neszmélyi

borvidékek

fo (‘“ SAC)

in

Ovezet,

Kirgiz, Tiirkmén 6s Kazah SZSZK_ foglal6 rész K. 1,2 millid km*%

Gyézelem-csticesal

kézépérték: tébb szdmhoz tartozé olyan szam, mely a megadott szimok legkisebbike és legnagyobbika kézétt van. A leginkaébb hasznaélt kézépértékek mind

(Nagy-Britannia (Franciao. bir-

Panama-csatorna

Puerto Rico, Virgin-szigetek

Kézép-Azsia:

kézépid6

250

jelentdések.

+ 1n))

n

alakban irhatédk, ahol y—=f(x) monoton fiiggvény, x = f-! (y) pedig e fiiggvény znverz fiiggvénye. A gyakorlati alkalmazdésok szempontjabél legfontosabb ~eket ebbél az altalanos képletbél a fiiggvény specidlis valasztasaval nyerjiik: ha f(x) =a, a —>szdmtani kézépértéket; 1

ha f(x) + In 2 a — mértani khézépértéket; ha f(x) = a

-harmonikus

kézepet;

ha

f(a) =a,

a

hatvanykéze-

peket kapjuk. K6ézép-Eurépa: Eurdpa kézépsé teriilete, amely Aatmenetet képez a K-i (kontinentdlis), Ny-i (dceani), H-i (hideg) és D-i (mediterran) részek kézétt. L: kb. 120— 130 millid (1960). — Kériilhatdrolasa eltéré; altalaban Németo.-ot, Svajeot,

Ausztridt,

Csehszlovakiat

és Mo.-ot

szamitjak ide; egyes német forrdsok a Rajna torkolatvidékét (Belgiumot és Hollandiat) is. Legjelentésebb, tobb orszigot dsszeftizé folyédja a Duna. — Az I. vilaghdabor& idején a német imperializmus ~ jelszava alatt igyekezett a vele szévetséges orszdgokat, igy Mo.-ot is imperialista politikajaéhoz lancolni; a geopolitika nyugatnémet képviseléi tovabbra is ilyen értelmet igyekeznek adni ennek a fogalomnak.

kézépfoku oktatas: az alsdfoku és a felséfoku oktatas intézményei kézétt elhelyezkedé iskolarendszer. Mo.-on a multban a ~hoz a —kézépiskola (gimnazium, realgimnaézium, redliskola, leanygimnazium, leanyliceum, leanykollégium), a -—~olgdri iskola, a kiilonb6z6 szakiranyti kézépiskolak (ipari, kereskedelmi, mezégazdasagi, tanitéképzé, dvénéképzd) tartoztak. A felszabadulas utan a polgari iskola megsztintével a ~hoz tartoznak a gimnaziumok és a szakiranyi kézépiskolak (techniku-

mok),

amelyek

egységesen

négy

évfolyamu

intézmé-

nyek. kozépfrekvencia, KF: 1. a szuperrendszerti (—szwperelv) radidkésziilékekben eléallé, a késziilékekben helyileg keltett és a venni kivant bejévé allomasbdél érkezé jelfrekvenciak kiilonbsége. Az ily médon eldallé ~s jelet erésiti tovabb a kdézépf{rekvencids eréstté, amely a vevé-

késziilék teljes erdsitésének legnagyobb részét biztositja. Minthogy a ~s erésit6é gyarilag elére behangolt, egymassal esatolt rezgékéréket tartalmaz, a legmegfelelébb Aatviteli és erésitési tulajdonsdgai (szelektivitas, sdvszélesség) vannak; a sziikséges erésitést6l fiiggden 1 v. 2 erésitécsdvet, 4—8 hangolékért tartalmaz. — Modern késziilékek ~ja kb. 450—480 kHz, a frekvenciamodulalt vevoékésziilékeknél 10,7 MHz.

kaban

az

500

Hz-tél

a

14

— 2. az erédsdramu

kHz-ig

terjedé

techni-

frekven-

cia. kozépfiilgyulladds, ofztis media 6éraszégével mért idé. A fogalom bevezetésére azért van sziikség, mert a valédi Nap mozgdsa nem lévén egyenletes, a hozza igazod6 érak jardsa sem lenne az. Kézépnap az ily médon

kozépiskola elképzelt Nap két delelése kézétt eltelt id6. A ~ mindig egy fdldrajzi hely hosszisagéra vonatkozik, ezért — helyi idé.

A

gyakorlatban

mutatnak.

é6rdink

nem

~t,

hanem

— zdnaidét

(— idészdmitds)

kézépiskola:

magasabb

Altalanos,

ill.

szakképzett-

séget nyujto iskola, amely rendszerint egyetemi és f6iskolai tanulmanyokra is elékészit. A kilénb6zé6 orszagokban eltéré szamu évfolyama van. — Az dltaldnos mtwveltséget nytjtd kézépiskola torténetileg az egyetembdl, mint arra elékészité intézmény, lefelé fejlédétt. Az elsé kiilén térvény Mo.-on a ~rdl (1883) a mar térténetileg kialakult két ~¢: a gimnaziumot és realiskolat régziti. A gimnazium a klasszikus tanulmanyokat, a redliskola a modern nyelveket és a természettudomanyokat allitotta elétérbe. A gimnaziumi érettségi valamennyi fdiskolai felvételre, a realiskola csak a mtiegyetemre, a tudomanyegyetemek természettudomanyi szakaira, a banyaszati, erdészeti és gazdasagi akadémidkra valé felvételre jogositott. A Tandacskéztarsastg 1919-ben a kézépfoki oktatas uj rendszerét hivta életre: a nyolcosztalyos népiskolara Gtosztdlyos ~, ill. négyosztalyos szakmunkasképzé iskolak (ipari, mezdégazdaségi, kereskedelmi) megalkotasat kezdte meg. — Az ellenforradalom alatt 1924-ben hozott rendelkezés a ~i tipusokat tovabb differencialta: a gimndzium gérégét, latint tanitott, és elsésorban klasszikus tanulmanyokat nyujtott; a redlgimndzium a latin és német mellett egy modern nyelvet (angol v. francia, v. olasz) vett fel, s a gimndéziumnal valamivel bévebb teret nyuijtott a természettudomanyos oktatasnak;

a redliskola

a német

mellett

egy

modern

nyelvet

tanitott, és elsédsorban a természettudomanyos képzésre forditott gondot. A legelterjedtebb a realgimnazium volt. — Ké6zel félévszazados kisérletezés utan kétfajta leanyk6ézépiskolat szerveztek: egyetemi, ill. fdiskolai felvételre egyarant jogosité leaAnygimnaziumot és leanyliceumot, valamint leanykollégiumot, amely csak igen korlatozottan képesitett féiskolai tanulmanyokra. 1934bana

~

Kozép-szibériai-fennsik

251

egységes

neve

gimnazium

lett. A ,,honvédelmi

ismeretek” cimui tantargy bevezetése és az un. nemzeti targyak névekvé hangstlya a sovoniszta célokat szolgalé vilagnézeti-politikai nevelés segitségére voltak. A természettudomanyos oktatas hattérbe szorult. — A felszabadulas utan kialakult az uj k6dzépiskola: az altalanos iskola nyole osztdlyara épill6 négyosztalyos gimnaézium latinnal, szabadon valaszthaté é16 idegen nyelvvel, és a természettudomanyos targyak oktatasanak elétérbe helyezésével. 1950—51 dta a gimnazium természettudomanyos (realis) és nyelvi-térténeti (humanus) tagozatra oszlik (—gimndzium). A ~ a felszabadulas elétt a vagyonos osztalyok iskolatipusa volt: a gyermekeknek mindéssze 7%-a juthatott kézépiskolaba, a munkasés szegényparaszt-szarmazasu tanulék létszama a ~kban mindéssze 5,1% volt, ezzel szemben az 1961—62-i tanévben 40% munkasszarmazasti, 16,3 % dolgozdparaszt-szarmazasu

tanuld

tanult;

a

tanuldk

szama

283 747 (ebbél 170 933 nappali, 34 485 esti, 78 329 levelezé tagozat) volt, kézel négyszerese az 1938. évinek. —

A ~k

méasik nagy csoportja, a magasabb szakképzettséget nytjté6 szakirdnyu ~k a felszabadulasig jellegiiket tekintve nem tartoztak a ~khoz (— szakoktatds). 1950-ben keriilt sor a szakoktatas altalanos reformjara, amelynek soran ipari technikumok, kereskedelmi ~k és mezdégazdasagi technikumok létesiiltek. 1952-ben a kereskedelmi ~kat kézgazdaségi technikumokkaé szervezték at. 1959-ig a szakiranyt kézépiskolak k6zé tartoztak a ma mar felséfoki oktatasi intézményekké atszervezett tanitd- és dvdnoképzék is. Az 1961. évi oktatasi térvény megteremtette a ~ Uj tipusdt, a szakkdzépiskolat. — A w~k mindegyike képesit valamely fels6foki oktatdsi intézményben valé tovabbtanuldsra a sikeres érettségi (gimnaézium) v. a képesité (technikum) vizsga utan.

Kozép-Kelet: — Kézel-Kelet Koézép-Kong6é, Congo Moyen: 1958-ig francia gyarmat; ebbél alakult a Francia Kézésséghez tartozé kézép-afrikai — Kongé Kéztarsasdg.

k6ézépkor: felfogasbdl

térténelmi eredé

korszak.

elnevezés

az

Humanista

térténet-

,,dkor’’ és ,,ujkor”

kézti

idészak jelélésére. A marxista tdrténetiras lényegileg a —feudalizmus korszakaét érti rajta. Kezdetét a feudalis viszonyok kialakulasa, a r6mai birodalom hanyatlasa és a népvdndorlds un. barbar népeinek eldretérése jelzi; a feudalis jobbagytarté rendszer szétesésével, a tédkés termelési méd kibontakozasat biztosité polgari forradalmak gydézelmével ér véget. A marxista értelemben vett ~on beliil harom fé korszakot szokas megkiilénb6éztetni, melyek idéhatarai az egyes népek, orszdgok fejlettségi fokatél fiiggéden valtozdk: 1. A feudalis termelési mdd altalanossa valasa, amit a naturdlis gazdasag, a tarsadalmi munkamegosztas fejletlensége, a varosok hianya

jellemez. Eurdpa térténetében ez a korszak az 5—11. sz.ra tehetdé, — 2. A fejlett (viragzé) feudalizmus korszaka, amelyet a termelderék fejlédése, a tarsadalmi munkamegosztas elérehaladasa, az ipar kiilénvalasa, a varosok kialakulasa jellemez. Eurédpaban a 11—15. sz.-ra tehetd. — 3. A feudalizmus bomlasanak kora, amikor az Uj, kapitalista termelési mdd kezd kialakulni, s az Uj osztaly: a polgarsag éles osztalyharca a parasztsagra tamaszkodva polgari forradalmakhoz vezet. — Az angol polgari forradalommal (1640—49) szokas jelezni az ujkor kezdetét. Sok orszagban a fejléddés lassibb iiteme miatt azonban csak a 18—19. sz.-ban érnek meg a polgari forradalmak feltételei. — A régebbi térténetiras a tarsadalmi fejlédés

torvényszertiségeitél

fiiggetleniil allapitotta meg a tdrté-

nelmi korszakok hatarat. Egyesek szerint a ~ a keresztény iddszamitassal (Jézus_ sziiletésével), masok szerint a rédmai birodalom bukasaval (476) kezdédik; a ~ végét v. Konstantinapoly elestéhez (1453), v. Amerika felfedezéséhez (1492), v. a németo.-i reformacid fellépéséhez (1517) k6étdtték. Ez a mesterséges korszakbeosztés nem veszi_ kelldéen figyelembe a ~i tarsadalom és gazdasag fejlédésének jellegét és jelentéségét, a ~ anyagi és szellemi eredményeit. K6zéporosz-hatsag: a -—> Kelet-euwrdpai-alfold Ny-nak lejt6 boltozédasa a Don és Dnyeper kézé6tt; 280 m. Sok aszévélgy (oroszul: ovrag) tagolja. Termékeny esernozjom talaju, erdés sztyep, csaknem teljesen mtvelés alatt all.

kozépparaszt: — parasztsag kozéppont, centrum : (geom) olyan pont, amelyre egy alakzat tiikros (szimmetrikus), vagyis az alakzat barmely pontjanak a ~ra vonatkozé tiikérképe ugyancsak pontja az alakzatnak. A -~tal rendelkezé alakzatot centralisnak nevezziik..Ilyen pl. az ellipszis, a paralelogramma, a gomb. kozépponti szég: (geom) egy kériv két végpontjahoz tartozé sugarak hajlasszoge. Kétszer akkora, mint a kér-

iven nyugvo barmelyik keriileti szég. kozéprétegek: a kapitalista tarsadalomban az uralkod6é osztalyok és a termelési eszkézeikt6l megfosztott osztalyok kézétt elhelyezkedé tarsadalmi rétegek szokasos elnevezése. A kisiparosokon, kiskereskedék6n, k6zépparasztokon — tehat a tulajdonképpeni — kispolgarsdgon — kiviil még ide szoktak sorolni az értelmiséget, elsésorban a szabadfoglalkozastakat, valamint a kdézepes jovedelemmel rendelkezé allami és maganalkalmazottakat is. A ~ szdmos orszagban a lakossag jelentés hanyadat alkotjak. Hamis az az allitas, hogy ddnt6 szerepre tesznek szert a modern tarsadalomban; valdjaban politikailag mindig valamelyik alapveté osztaly (a proletariatus vagy a burzsoazia) tartalékanak szerepét jatszszak. A munkasosztaly arra torekszik, hogy a ~et szdvetségesiil nyerje meg a monopoltéke uralmaval szemben. kozépsor: — hengerlés

K6zép-szibériai-fennsik: d6s- és dkori kdzetekbdl alld tabl4s vidék a Jenyiszej, Lena, Eszak-szibériai-alféld és a Szajan kézt; kb. 6,5 millid km®. Tulajdonképpen az ési Angapaumassetoum fennmaradt darabja. ENy-rdl (Putorana-hg. 2037 m) DK felé lejt. Kozepes magassaga 500—700 m. Szélsdséges kontinentalis éghajlat. A k6zéphémérséklet jan.-ban —380 O°, jul.-ban 15 C°% A talaj

Kézép-szlovakiai tartomany nagyrészt allandédan fagyott. Tajga s részben tundra boritja. Fakitermelés exportra is (Igarka). A féldmtivelés az

Esz.

65°-ig

hatolt.

Vaddszat.

Rénszarvas

és prémes

allatok tenyésztése. A teriiletp asvanyi kinesei foként a hatarolé folyédk vélgyében talalhaték. Kdszén (Cseremhovo, Kanszk, Szangar); kdsé (Viljujszk, Uszolje); grafit (Kurejka); arany (Bodajbo, Szevero-Jenyiszejszk). Talalhaté még szines fém, vasére és csillam. A ~on van

a Tunguszkak

vidéke,

a vilag

egyik

legnagyobb

szén-

telepe. Vizienergia-készlete igen szdimottevé (az egész SZU vizienergiajanak 35%-a, 1957). Az Angara-folyén, Bratszknal épiil a vilag legnagyobb vizierémtive. Kozép-szlovakiai tartomany, Siredoslovensky kraj:

Banské Bystrica (Besztercebanya) és Zilina (Zsolna) tart.-okbdl] alakitottak az 1960. jul. 1-én életbe lépett k6zigazgatasi-gazdasagi teriiletrendezéskor. 18021 km’. L: 1 203 900 (1959). Székh.-e Banska Bystrica. kézéptermék: valamely adott asvanyelékészité (dusitd) eljarassal v. ezek sorozataval eldallitott, a nyers asvanynal talmu

kisebb,

termék.

de a végterméknél Tébbnyire

kézgazdasdgtudomanyok

252

tovabbi

nagyobb

elékészitésre

meddétarkeriil, de

esetleg kdzvetleniil is értékesitheté (pl. a szénelékészités szempontjabdl a gyenge minéségi szén, amely kazanfatésre felhasznalhato). Kozép-Tiszavidék: a Tisza kézépsé6 folyasa mentén K-re és Ny-ra kiterjedé teriilet, mely magaban foglalja a Jdszsdgot és a Nagykunsdgot, kézigazgatasilag fdleg

takaréréteg vastagsagatél, mert kézrejatszanak még a fedékézet szilardsdgi viszonyai és vastagsaga, az alagut v. banyatérség alakja és méretei is. A ~ a banyanal jelentkezhetik iranya szerint mint fdte-, oldal- és talpnyomds. Ep kézetben 3—10 t/m®, agyagban 50—100 t/m? nyomast is mértek. — Irod. Jaray J.: Kézetnyomasok okai és méréstik médjai. 1953; Ladai J.: Banyabiztositas — k. 1960. kézetrések, litokldzisok tizemi éthezdék haldzatara. kézeinyomas: az alagutak falat és a banyatérségbe beépitett biztosité szerkezeteket k6riilvevé kézetek altal kifejtett terhelés. Eldidézheti a beépités folytan v. mas okbdl (pl. dtnedvesedés, atharitott nyomas) bekévetkezé kézetmozgas, valamint az alagut v. banyatérség és a kiilszin k6ézétti kézetrétegek Onstlya, melyeknek hatdsa kohézidval bird kézetek esetében azonban egy bizonyos hatéron til csak részben fiigg a létesitmény f6létti

a 19. sz.-ban kiléniilt el az addig egységes foldtanbdl o6nallé6 tudomanyként. Eleinte féként a petrografia fejlddott, az utdbbi idék kutatasaiban mind nagyobb szerephez jut a petroldgia. — IJrod. Vendl A.: Geoldgia. I. viztartalmu

laza iiledék atformalédasa

az eredetileg témo6rebb,

nagy szilard

—tiledékes kézetté. Az iiledékes kézetek képzédésének utolsé szakasza. Uralkodéan kémiai folyamat. Legtdébbszor a kénnyen oldddé elegyrészek atkristalyosodasa (pl. mésziszapbél mészké) és a viz kipréselédése (pl. agyaghdl agyagpala) szilarditja kézetté a felhalmozddott, ill. letlepedett laza iiledéket. kézetiiveg: a felszinre 6ml6é lava rendkiviil gyors lehtilésekor keletkezé tulhttétt kézetolvadék. Mivel instabilis allapotban van, késébb lassanként kikristalyosodhat. Ezt a paleovulkani kézetekre jellemzé folyamatot tivegtelenedésnek (devitrifikdciénak) nevezik. kozgazdasag: — népgazdasag; — nemzetgazdasag Kozgazdasagi Szemle: 1. 1895-t61 1949-ig megjelend tudomanyos havi folydirat, a polgari kdzgazdasagtan kiilonféle iranyzatait képviselte. — 2. az MTA Kézgazdasagtudomanyi Intézetének havi tudomanyos folydirata; 1954-t6l jelenik meg. Elemzi a gazdasagi jelenségeket, és ismerteti a kapitalizmus és szocializmus politikai gazdasagtananak ujabb eredményeit. Elédje az 1949— 1954-ben megjelend Magyar—Szovjet Kdézgazdasagi Szemle volt.

kozgazdasagtudomanyok:

a

tdrsadalomtudomanyok

egyik legfontosabb csoportja. Alapjuk a politikat gazdasdgtan, amely mindenekelétt a termelési (gazdasagi) viszonyok fejlédéséré1 szdlé, altalanos elméleti jellegt tudomany; feltarja az anyagi javak termelésének és elosztasanak az emberi tarsadalom kilénb6ézé_ fejlédési fokain érvényesiilé torvényeit. A politikai gazdasagtan mellett alakult ki a gyakorlati sziikségleteknek megfelel6en a ~ rendszerébe tartozé tébbi konkrét kézgazdasagtudomanyi ag. Ilyenek a népgazdasag egyes agai gazdasagi torvényeinek feltérasaval és azok felhasznalasaval foglalkozé dgazati gazdasdgtanok: ipargazdasagtan, agrargazdasagtan, kdzlekedési gazdasagtan és a kereskedelem gazdasagtana; a — pénztigytan (a pénziigyi és hitelrendszer tudomanya); a mnépgazdasdg tervezése (tdrsadalmi

kozgyilés

253

ujratermelési

aranyok

kialakitas4ra

és a tervezési mdd-

szerekre vonatkozé ismeretek); az —> tizemgazdasdgtan (iizemi szervezés és tervezés). Ezek feladata, hogy a maguk

tertiletén tanulmanyozzak érvényesiilését,

a gazdasdgi torvényszeriségek

felhasznalasuk

lehetdéségét, s ezen

az ala-

pon kidolgozzak a gazdasagi tervezés, szervezés, vezetés helyes mddszereit és eszkézeit a gazdasdgpolitika szaémara. — A ~on beliil egyre inkabb 6nallé tudomanyagegd kuléniill el a kézgazdasdgi elméletek térténete. A ~hoz tartozonak tekinthetjiik a + gazdasdgtorténetet is. Gazdasagi jelenségekkel foglalkozik a szdmvitel és tuilnyomérészt a statisetika is, azonban erdésen ~ kGrébe tartoznak-e. (+még

kézgyiilés: sasigok,

szerve,

a jogi személyeket

egyesiiletek,

amely

vitatott, hogy ezek a politikai gazdasdgtan)

alkotdé testiiletek

szdvetkezetek

a tagsag allaspontjat

stb.)

(tar-

legfelsébb

kifejezd déntéseket

hoz. Nagyobb taglétszimu testiiletek alapszabalyokban meghatérozott mddon

tagjai — az — valasztott

kiud6éttek utjan képviseltetik magukat a ~en (kiildétt~). Kézgyulésnek nevezik az + Hgyesiilt Nemzetek Szervezete legfelsébb szervét is.

koézhely:

olyan

Allandésult

kifejezésmédd,

amelyet

pontosabb tartalmi mondanivalé nélkiil, nemritkan a hianyzé gondolati tartalom helyettesitésére altalanosan hasznélnak,

mint szinesnek latszé, de lényegében erétlen,

szintelen, elkoptatott kifejezést. Pl. ,,az emberi kor legvégsé hataraig’’. koézhivatalnok: — kézszolgdlati alkalmazott kézigazgatas: — dllamigazgatds kézigazgatasi birésag: az kinetografia) megalkotéja. A szazadfordulon a kiilénb6z6 szakmakban hasznalt munkamozdulatokat, majd Delsarte dramatikai kifejezésrendszerét tanulmanyozva az 1920-as évek elején megalkotta tancrendszerét, a choreutikat. Németo.-ban szervezte meg elsé mozdulatkérusait. Tébb elméleti miive jelent meg a tancrdol.

Il: 1. beszédhang. Zéngés réshang (—oldalréshangok). — 2. (L, 1) a magyar abécé tizenkilencedik bettije. Fontciai eredetti. — 3. jelek és réviditések : 1: a liter réviditése; Ll: (vegy) révidités balraforgaté (lat. laevus *bal’) vegyiiletek neve elétt (—optékat tzomeria). — L: rémai szamokban az 50 jele. La: a lantdn elem vegyjele.

Laaland: —Lolland dan sziget. lab: 1. (All, orvost) tagolt belsé v. kiilsé szilard vazzal bird, valé

Laban:

maztathato

alakulasu,

épitése

megragadasa).

nagymértékben

A rovarok

életmddjukto6l

~anak

figg:

futd,

felugrd,

gal, de mddosuly

Bo

Q%

hat is (pl. a hal uszdéja, a madar szarnya, a denevér repité6 ~a), v. elesékevényesedik (kigydk, labatlan gyikok).

,

rk Aa

Az emberi A sipesont

alsé vége a bokaiziilettel,

a labté-

A szarazfoldi gerincesekre jellemz6 az 5 ujja ~ti-

lab csontjai

és ldbkézépcsontok,

a sarokcsont,

Dee

az ujjpercek

Az

emlé-

SOk (Gn. négylabtiak, Tetrapoda)

két par ~a altalaban nagyjabél hasonlé felépitési. A mellsé ~at a vall6v, a hatsédt a medencedv kapesolja a térzs vazahoz. Az ember két ~ra allasa kévetkeztében a mells6 ~ a munka végzésére alkalmas —felsé végtaggi mddosult. —

Sztikebb

értelemben

csak

az

ember

allatok mellsé és hatséd végtagjanak

hatsdé,

az

emlés

a bokaétél az ujjak

hegyéig terjedé6 szakaszat nevezik -~mnak (lat. pes). Ennek a talajjal érintkezé feliilete a talp (planta pedis).

Részei:

a

~t6,

~kézép

és az

szamos iziilet k6ti Gssze, feszesen tartjak, midltal

helyezkednek ~boltozat

el.

nem

A

csontokat

ezeket az erdsitéd szalagok a ~ csontjai boltozatosan

Mechanikai

tédkéletes,

ujjpercek.

mert

szempontbd] megfelelé

azonban

alaku

a

csontok

zart épitménye helyett csupan néhany csont, in és izom alkotja.

A

Jlabboltozat

meglazulasa

-—-ludtalpat

Izsdk

feleségének,

menektilt

két lanyat, Ledt

apja bosz-

és Rdchelt

vette

ered-

ményez. (még ldbszdr) — 2. régi, de Angliaban még ma is hasznalt hosszmérték. 1 ~ =12 hiivelyk; 1 hiivelyk = 12 vonas. 1 bécsi ~ = 0,316 m, 1 angol ~ = = 30,48 cm. — 3. —versldb.

az

idegen

zsoldost zsoldos

(ném.

Lanzer)

katonakat

jelentette.

nevezték

~nak,

hamarosan a Habsburg-parti magyarokat is. A kuruc haébortik utaén is hasznalték Habsburg-, németbarat értelemben.

labas: vasbél,

részt jarasra szoluy wie Hed

és ~

a landzsas

Kezdetben

Uisz6, asd, gyljt6 stb. ~tipusokat ismeriink. A gerincesek ~a _ tulnyomo-

“ oD \( WA

szerint Hozza

17. sz. végén, a kuruc haboruk idején terjedt el; eredetileg talan

sok eset-

ben a helyvaltoztatastd1 lényegesen eltéré feladatokhoz médosult, mint pl. a rakok Allkapesi labai (taplalkozas) és olléi (zsakmany

legenda

feleségiil. labancok: a magyar fiiggetlenségért harcolé kurucok Habsburg szolgdlatban Allé ellenfelei. Elnevezésiik a

a féreglabuak tagolt felépitésii ~a. Az izelt-

mar igen fejlett, valtozatos

bibliai

a testvérbatyja.

szuja elé1 Jakob,

fiiggelék vy. végtag. Alakulasa rendkiviil valtozatos. Fejlédéstérténetileg a gytirtisférgek k6érében megjelend még tagolatlan csonk~ra vezetheté vissza. Ebbél szarldbtakon

a

Rebekkdanak

izmok segitségével mozgathatdé, a szilard alzaton helyvaltoztatasra (jaras, kiszas) alkalmas _ test-

alacsony

f6z6edény;

vaslemezb6l,

cserépbél,

aluminiumbél

stb.

rézbél, késziil.

dntétt Régente

s egyes vidékeken ma is harom labbal készitették és kézvetleniil a nyilt tiz f6lé helyezték. labasfejtiek (Cephalopoda): a puhatesttiek (Mollusca) térzsének egyik osztalya, tengeri allatok. Labuk a fejet koszort alakban kériilvevé, hosszu, nagyon mozgékony, fogasra alkalmas ,,karokka”’ alakult at. A nyole- és tizkartak karjain eréds tapaddkorongok vannak; ezek szivéerejével tapasztja magdéhoz az allat a karjaival megragadott zsikmanyt. Ragadozok, féként halakkal és rakokkal élmek. Valédi haza csak igen kevésnek van (Nautilus,

Spirula). Vannak

kéztiik

aprék,

de dridsok

is;

ezek kinyijtott karokkal elérik a 20 m-t. Egyes mélytengeri fajok vilagitanak. Legismertebb tagjai a—kalamdajé (Loligo), a —tintahal v. szépia (Sepia officinalis) és a kézonséges —polip (Octopus vulgaris).

labashaz: boltives pillérekkel v. oszlopokkal fellazitott varos-

homlokzatii arkadsoros haz; a régi -mo.-i épitészetben igen gyakori (b6vebben —drkdd).

Labass

Juci

(1896—1933):

operettszinészn6.

Legna-

gyobb sikereit a Kiraly Szinhazban aratta. Ismertebb szerepel: Marica gréfnd, Sybill, Boccaccio. Tébb némafilmben is jatszott.

Labatlan:

6tk., Komérom

m.,

labanal, dunai rakodd. L: 4710

dorogi j. a Gerecse hg.

(1960) az 1950-ben

hozza-

esatolt Pszkével egyiitt. Ipari telepiilés. Cement- és mészmuvét 1954 utan nagy beruhazasi kéltséggel rekonstrualtak, és az orszig egyik legnagyobb épitéanyagipari vallalatava fejlesztették. Epiletelemgydr. Papirgyaér. Piszkei »vorésmarvany”. Mészkébanyak. Kéfaragétizem. Hataraban van a piszniced barlang. — stilust ref. temploma mtiemlék.

A 15. sz.-ban épiilt got

labatlan gyik, tdrékeny gytk, térékeny kuszma (Anguis ~ok (Anguidae) esaladjaba tartozdé allatfaj. Megnyult, végtag nélkiili testével a kigydkhoz hasonlit. 40—50 cm hosszi. Hazdnkban fragilis): a térékeny gytkfélék v.

labatlan kétéltiiek

297

erdés, bokros vidékeken gyakori. Gilisztaval, taplalkozik, tojas-elevensziil6 (ovovivipara). allat.

labatlan kétéltiiek

(Gymnophiona,

csigakkal Hasznos

Apoda):

a kétéltti-

ek (Amphibia) osztalyanak egyik rendje. Kigyé formaju, fold alatt 616 allatok. Végtagjaik teljesen hianyoznak. Amerika,

Afrika és Azsia trépusi vidékein honosak.

labazat, gérég baszisz, latin socculus:

az épitészetben

az oszlop, pillér stb. formailag kihangstlyozott alsdé része. labbelik: a lab védelmére szolgalé bér-, gumi-, textil-,

fa- v. mianyagbdl készitett ruhazati cikkek. A felsérész szerint megkiilénbéztetink félcipét, magas-

magassaga

szart cipé6t és csizmat,

a rendeltetés

szerint hazi, utcai,

nyari, téli, foglalkozasi, védé- és sport~et. labdahaz: nagymérett, kiilsédleg is diszes

csarnok. Ilyenek a 15—18. sz.-ban ugyszélvan minden nagyobb varosban épiiltek. A kivaltsagosak a legkiilonbézébb labdajdtékokkal szérakoztak benniik. — A _ versailles-i

~ban (Jeu de Paume) iilésezett 1789-ben a harmadik rend (—francia forradalom 1.). labdajatékok: az emberiség kulttirdjaval egyidés, szorakoztaté és testnevelé jatékok. Mar a legrégibb dkori feljegyzéseken és Abrdzolasokon is talalkozunk veliik. A mai sportszerti ~ nagy része Anglidban fejléd6tt ki. A labda a korszerti testnevelés egyik legfontosabb és legvaltozatosabb formaban alkalmazott nevelé- és sporteszkéze az iskolakban sportpalyakon egyarant. Ugyszolvan minden népnek megvan

a

maga

nemzeti,

szert labdajatéka. labdarézsa (Viburnum lus .var.

roseum):

opu-

a_bodza-

félék (Caprifoliaceae) csaladjaba tartozé bangita (Viburnum) nemzetség egyik fajanak (kdnyabangita, V. opulus) termesztett valtozata. Kedvelt cserje. G6mb alaku viragzataban

minden

zoldesfehér

iiltetik.

Labdarézsa

Maganosan

Szaporitasa:

fds-

és

zolddugvanyozas. labdartigads, futball, football: csapatban jatszott labdajaték. Mai sportszerti formajaban Anglidban alakult ki. Két 11—11 tagbdl allé csapat kiizd egymas ellen azzal a szandékkal, hogy minél tébbszér rigja be a labdat a masik kapujaba. A labddt kézzel csak a kapuvédé érintheti.

A jatéktér legfeljebb 90 X 120, de legalabb 45 X 90 m. A kapu hossza 730, magassaga 240 cm. A labda keriilete 68—70 ecm, stlya 370—430 g. Hazankban 1897 dta jatsszak, kézponti feliigyeleti szerve a Magyar Labdarugé Szdvetség. A legnépszertibb sportok egyike;~ 1961-ben 109 ezer igazolt labdarugé-jatékos volt Mo.-on A ~ legfontosabb magyar mérk6zéssorozata a 3 osztalyban jatszott nemzeti bajnoksdg (NB), melynek mérkézései 1901 dta folynak. Mo.-on ez idé szerint nem tesznek kiilénbséget amatér és hivatdsos (profi) jatékosok k6zétt.

Két orszag labdarigdé-csapatainak

egymas elleni mérké-

zése a vdlogatott mérkézés. Az orszigok k6z6tti mérkézéseken kiviil tartanak még nemzetkézi kupamérkézéseket (Eurépa-kupa, K6zép-eurépai Kupa, Balkan-kupa stb.), valamint egyesiiletek k6zétti mnemzetk6zi, varosok

kéz6tti, ifjisdgi és utanpdtlds-valogatott mérkézéseket is. 1908 déta az amatér labdarigdé-csapatok négyévenként az

olimpiai

bajnoksagért

kiizdenek.

A

Nemzetk6zi

Labdartigé Szévetség (FIFA) 1930 éta ugyancsak négyévenként vilagbajnokségokat rendez. —Jrod. Sebes G.: A magyar 1. 1955; Féldessy J.: A magyar 1. 60 éve. 1958; Tabak E.: A zdld gyepen... Jatékvezetdk és labdarigék

kényve.

1959;

Csanadi

Key

Lele oem icott

1960; Féldessy J.: A magyar 1. és a 60 éves MLSZ. 1961. Labe: az —- Elba folyé cseh neve. labialis maganhangz6k