Politikatudomány és politikai elemzés 978 963 7340 43 7

Citation preview

C sizm adia Ervin

Politikatudomány és politikai elemzés Elmélet, történet, tudósközösség, műfaj és gyakorlat

Csizmadia Ervin

POLITIKATUDOMÁNY ÉS POLITIKAI ELEMZÉS Elmélet, történet, tudósközösség, műfaj és gyakorlat

Századvég Kiadó Budapest, 2008

TANÍTANI A Századvég Kiadó tankönyvsorozata

ISSN 1586 1481

© Csizmadia Ervin, 2007 © Századvég Kiadó, 2007

nka P Ä

N em zeti K u ltu rá lis A lap

OtpDCMK

SZERENCSEJÁTÉK ZRT.

A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap, az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. és a Szerencsejáték Zrt. támogatta.

TARTALOM

Bevezetés ............................................................................................... 9

TÖRTÉNET ÉS ELMÉLET I. fejezet. Kontextus és környezet: tradíciók, kihívások, reflexiók. ... 21 A kontextus és a környezet fogalma.............................................................. 21 A tudósközösség nézőpontja mint kontextus.................................... 21 A környezeti kölcsönhatások dinamikája......................................... 24 A kuhni paradigma és mai hasznosíthatósága...............................................26 Kuhn-kritikus ellenérvek.................................................................. 26 A tudománytörténeti nézőpont.........................................................29 Nyugat-európai hagyományok.................................................................... 33 Ismeretelméleti és racionális megalapozás ........................................33 A politika „irracionális” mozgástere.................................................. 37 Iskolák és paradigmák mint hagyományok.......................................39 Jelenkori társadalmi és politikai környezet................................................... 46 A társadalmi kihívás új természete................................................... 46 A politikai kihívás rétegzettsége....................................................... 51 Tudomány és önreflexió: történészek és politológusok......................................58 Történészi önreflexiók...................................................................... 59 Politológusi önreflexiók .................................................................... 63

5

II. fejezet. A politikatudomány fejlődése Magyarországon ........ 69 A kilencvenes évek önreflexiós vitái .......................................................... 69 A rendszerváltás utáni történészi önreflexiók.................................. 70 A rendszerváltás utáni politológusi viták ....................................... 74 A hazai politikatudomány demokrácia előtti hagyatéka................................ 82 A hagyományfogalom behatárolása.................................................. 82 Hazai megalapozási stratégiák és átörökítési mechanizmusok........ 87 A magyar politikatudományi elemzések két iránya a kilencvenes években ........94 A baloldali politikatudomány jellegzetességei................................... 94 A jobboldali politikatudomány alapjainak lerakása.......................... 99 Politikatudomány és politikai elemzés a 2000-es években ......................... 105 A konzervatív politikaelmélet sarokpontjai 2002 után ................. 106 Mediatizáció, médiapolitológia és politikai elemzés ..................... 109 Vita a politikai elemzésről és a médiapolitológiáról....................... 113

MŰFAJELMÉLET III. fejezet. A politikai elemzés mibenléte..................................... 121 A műfajelméleti nézó'pont ....................................................................... 121 Politikatudomány és politikai elemzés........................................... 122 A politikai elemzés műfaji vizsgálatának szükségessége................ 127 A politikai elemzés normái és szintjei....................................................... 132 Műfajkeveredés és/vagy műfaji körülhatárolhatóság..................... 133 A politikai elemzés sajátszerűsége................................................. 135 Műfajon belüli elemzési ágak és szintek........................................ 140 A politikai elemzési irányzatok..................................................... 143 A politikai elemzői szerep ...................................................................... 145 A politikai elemzői és az értelmiségi szerep konfliktusa................ 145 Elemzői szerep és identitás Magyarországon................................ 151

6

Szervezeti-intézményi keretek és tematikai kínálat ................................... 157 Az agytrösztszervezetek létrejötte és intézményesedése............... 158 Az elemzőszervezetek tematikái és projektjei............................... 163

GYAKORLAT IV. fejezet. A politikai elemzés praktikum a................................171 Az elemzői önmeghatározás három gyakorlati szintje ................................ A szakmai tradíciókhoz való viszony............................................ Választás a politikai elemzői szerepek közül ................................ Az értékrend kialakítása ...............................................................

172 173 175 179

Az elemzés mint írásmű......................................................................... Témaválasztás és felkészülés......................................................... Az elemzés felépítése, szerkezete és megírása............................... Az elemzés utóélete: visszacsatolás és önkorrekció........................

183 184 187 190

Elemzés és kommentárok ...................................................................... 193 A képviseleti és a részvételi demokrácia vitája.............................. 194 A 2006. október 1-jei parlamenti miniszterelnöki expozé...............203 Befejezés..............................................................................................213 Irodalom ..............................................................................................215

7

BEVEZETÉS

Ha fellapozzuk a nemzetközi politikatudomány nyom tatott termé­ keit, s ha beleolvasunk a hazai nyilvánosságban megjelenő szövegekbe és nyilatkozatokba, valamiféle élénküléssel találkozunk: a politológu­ sok mintha intenzívebben kezdenének foglalkozni szakmájuk megke­ rülhetetlen alapkérdéseivel. Ez fontos fejlemény; Nyugat-Európában több, Magyarországon eddig még kevesebb kézzelfogható eredményt hozott. Mindenesetre a tudósközösségen belüli élénkülés összefüg­ gésben áll valamiféle - divatos szóval - identitáskereséssel: a régi tu­ dósszerepek mellett újakat (elemzési módokat, eljárásokat, közéleti szerepeket stb.) keresünk, hiszen a világ is változik körülöttünk. E vál­ tozásokra ki-ki tudományos alapállása, meggyőződése, vérmérséklete szerint reagál, vagy éppen marad közömbös. Számomra ez a könyv a válasz. E rövid bevezetőben hadd foglaljam össze, miért is vállalkoztam a megírására. Először röviden magáról a címválasztásról szólnék, utá­ na a könyvet meghatározó három fontos alapkérdésről. Ezt követően azokról a szemléleti premisszákról, amelyek meghatározzák gondol­ kodásomat és végigvonulnak a könyvön. Majd a könyv szerkezetéről, logikai felépítéséről. Megemlítek néhány releváns művet, természete­ sen csak érintve, s töredékét annak, amelyet az irodalomjegyzékben talál az olvasó. Végül köszönetemet fejezem ki támogatóimnak és a kiadónak, s rövid ajánlással útjára bocsátom a könyvet. (A címadásról) „Politikatudomány és politikai elemzés”. Mint majd az olvasó látni fogja: bőségesen foglalkozom a cím mindkét elemé­ vel: a könyv első két fejezetében a politikatudománnyal; a második kettőben a politikai elemzéssel. Úgy ítélem meg, hogy a két fogalom szervesen összetartozik, az egyik nélkül ma már a másik nem érthető meg; kölcsönhatásban állnak egymással. Amellett hozok fel érveket, hogy míg története nagyobbik részében a politikatudomány hatékony szakmai versenytárs nélkül állott (noha régebben is sokan és sokféle­ képp elemezték a politikát), a politikai elemzői műfaj megjelenésé­

9

vei - Nyugaton évtizedekkel, nálunk évekkel ezelőtt - professzionális „kihívót” kapott. A politikai elemzés mint műfaj egyfelől számos te­ kintetben követi a politikatudomány által megalkotott tudományos, paradigmatikus és fogalmi kereteket, sok mindent átvesz belőlük; másfelől azonban el is tér tőlük, teljesen új utakra tér, s ezzel új ön­ meghatározásra készteti a politikatudományt is. A főcímben kulcsnak tekinthető tehát az „és” kötőszó, mert arra a minőségi kapcsolatra utal, amely összehasonlíthatóvá teszi ezt a két szemlélet- és eljárásmódot. Ugyanakkor persze a könyv nem is feszíti túl az összehasonlítás kere­ teit. Ugyanis mindkét szakterület esetében az a fontos, hogy vannak szabályai. A politikatudomány esetében e szabályokat - lévén a tu­ domány története régebbi s e szabályokról rengeteg önreflexió szüle­ tett - jobban ismerjük. Kevésbé vagyunk azonban tisztában a politikai elemzés mibenlétével. Ha nagyvonalúak lennénk, azt mondhatnánk: a politikáról születő minden megnyilatkozás politikai (mert hiszen arról szóló) elemzés. Csakhogy ez elfogadhatatlan megközelítés. A politi­ kai elemzés attól az, ami, mert arra törekszik, hogy körülhatárolja ön­ magát, és szabályokat alkosson e műfaj művelésére. Épp e szabályok megismerése lesz a célunk a könyv második felében, bár akkor sem veszítem szem elől a politikatudományt, a politikatudósok közössé­ gét, amelybe - Magyarországon mindenképpen - a politikai elemzők is beletartoznak. (A könyv három alapkérdése) Végül is melyek azok a kérdések, ame­ lyek ott lappangtak bennem, s életre hívták ezt a könyvet^ Milyen problémákkal akartam feltétlenül szembenézni