Zöldségtermesztés a házikertben
 9632302575, 9789632302577

Citation preview

dr. Balázs Sándor — dr. Filius István

Zöldségtermesztés a házikertben

Mezőgazdasági Kiadó • Budapest, 1977

A Növényvédelem és a Vegyszeres gyomirtás c. fejezetet DR. FARKAS KÁROLY írta

Lektorálta DR. MOLNÁR FRIGYES és DR. HODOSSI SÁNDOR

© DR. BALÁZS SÁNDOR — DR. FILIUS ISTVÁN, 1977

ETO 635 (021) ISBN 963 230 257 5

Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat • Felelős kiadó dr. Sárkány Pál Felelős szerkesztő Lelkes Lajos • Szerkesztette W. Nagy Ágnes Műszaki vezető Korom Ferenc • Műszaki szerkesztő Csákvári Attila A táblaborító Hódosi Mária munkája • A rajzokat Szappanos István, a fotókat dr. Farkas Károly (46-62 fotók) és Tóth István készítették Nyomásra engedélyezve 1977. V. 19-én Megjelent 60 000 példányban, 22,4 (A/5) ív terjedelemben, 163 ábrával Készült az M SZ 5601-59 és 5602-55 szabványok szerint MG 2598 — h — 7780

77-0037 — Dabasi Nyomda, Budapest—Dabas Felelős vezető Földes György igazgató Szedte a Nyomdaipari Fényszedő Üzem (77.9051/08)

Egészséges táplálkozás, több zöldségféle

A zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban Társadalmunk fejlődése, a nehéz fizikai munka arányának csökkenése, az egészségesebb életmód iránti igény fokozódása következtében kevesebb kalóriában gazdag élelmiszert igénylünk, ugyanakkor több fehérjét, gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk, melyek biológiai hatása kedvezőbb. A zöldségfélék legfőbb táplálkozási értékét a vitaminok, az ásványi sók és kedvező sav—lúg arányukon kívül változatos, kellemes ízük és illatuk adja, amelyekkel ételeinket kívánatosabbá tehetjük. Előnyük az is, hogy általában könnyen emészthetők. Fogyaszthatók nyersen, főzve, sütve és párolva, magukban vagy más zöldségfélékkel és egyéb élelmiszerekkel együtt, melyek sokféle elkészítési módot kínálnak. Tartósítással akár konzerválva, akár mélyhűtve vagy szárítva fogyasztási idejük és tárolhatóságuk meghosszabbítható, ily módon táplálkozásunk biológiai értéke is növelhető. A zöldségfélék táplálkozási jelentőségét a következő be/tartalmi értékek adják. A zöldségfélék szárazanyag-tartalma 5-25% között ingadozik, fajtól, fajtától és a termesztési körülményektől függően. Szárazanyag-tartalmuk túlnyomó része szénhidrát. Ásványianyag-tartalmuk 1 % körül van. Legjelentősebb a paradicsom szárazanyag-tartalma, melyből sűrítményeket készítenek. Az előállítás gyártási költsége legjobban a szárazanyag-tartalomtól függ. A kevés magvú vagy mag nélküli paradicsombogyók szárazanyag -tartalma nagyobb. A túlöntözés és túltrágyázás, valamint a hűvös érési időszak csökkentik a szárazanyag arányát. Tévhit azonban, hogy az öntözés és trágyázás rossz hatású ebben a tekintetben. Az érés folyamán a biológiai érettség állapotáig növekszik, majd a túlérés és a tárolás idején —főként a hőmérséklettől függően — csökken a szárazanyag-tartalom. A legtöbb zöldségféle fehérjében szegény, de néhány faj, mint pl. a borsó, a bab és a földimogyoró 4-6% fehérjét is tartalmaz. Vitaminok csak növényekben képződnek. A zöldségfélékben az A-, B12- és D-vitamin kivételével az összes vitamin előfordul. A zöldségfélékben levő karotin az emberi és állati szervezetben A-vitaminná alakul. Az egyes zöldségfajok átlagos B 1 -13 2 és C-vitamin-tartalmát az 1. táblázat mutatja. A karotinban leggazdagabb zöldségfajok a következők : sárgarépa petrezselyemlevél piros paprika sóska zöldhagyma spenót fejes saláta paradicsom

1 0,0 mg% 1 0,0 mg% 1 0,0 mg% 8,0 6,0 5,0 2,5 2,0

mg% mg% mg% mg% mg%

5

1. táblázat. A zöldségfélék vitamintartalma

( mg/100 g) Zöldségfaj Zöldpaprika Paradicsom Burgonya Sárgadinnye Görögdinnye Uborka Spárgatök Sütőtök Zöldborsó Zöldbab Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karbol Bimbóskel Fejes saláta Spenót Sóska Vöröshagyma Sárgarépa Petrezselyem Zeller Cékla Hónapos retek Nyári retek Spárga Csemegekukorica Csiperkegomba

B1 ... 0,10 0,10 0,04 0,06 0,06 0,05 0,05 0,20 0,20 0,04 0,12 0,05 0,06 0,20 0,06 0,08 . . . 0,03 0,08 0,05 0,05 ... 0,10 0,08 0,15 ... 0,05

B2

0,05 0,10 0,04 0,03 0,05 0,10 0,04 0,15 0,20 0,08 0,15 0,05 0,10 0,08 0,10 0,20 0,10 0,10 0,06 0,05 ... 0,03 0,03 0,15 .. . 0,10

C 100,0 30,0 20,0 25,0 7,0 5,0 8,0 30,0 20,0 15,0 40,0 60,0 60,0 60,0 90,0 20,0 40,0 40,0 1 0,0 2,0 . . . 0,8 13,0 20,0 20,0 25,0 . .. 2,0

A zöldségfélékben általában sokkal több karotin van, mint a gyümölcsökben. Szénhidrátok csak néhány zöldségfajban találhatók jelentősebb mennyiségben. Ezeket túlnyomórészt a cukrok képviselik. Legtöbb cukor (8-9%) a sárga- és görögdinnyében, valamint a zöldhagymában található. A sárgarépa, a zöldborsó és a káposztafélék 4-6%, a paradicsom 2-3% cukortartalma szintén jelentős. A zöldségfajok érése során általában csökken a keményítőtartalom és növekszik a cukor részaránya. Kivétel a zöldborsó, a zöldbab és a csemegkukorica, melyek cukortartalma az érés folyamán nagyrészt keményítővé alakul át, ami élvezhetőségüket rontja. Ez a folyamat alacsony hőmérsékleten lassabban megy végbe, és az egyes fajták között lényeges eltérések tapasztalhatók. Pl. a kifejtőborsók cukortartalma gyorsabban alakul át keményítővé, mint a velőborsóké. Figyelmet érdemel az is, hogy a kifejtett zöldborsóban sokkal gyorsabb a keményítő képződése, mint a hüvelyekben. A savak elsősorban a termények ízének meghatározásában játszanak szerepet, ez nem okoz mindig savanyúságérzetet. Pl. a sóska és a spenót szárazanyagának egyaránt kb. 10%-os a savtartalma, de ez a spenótban kötött állapotban van, ezért nem ízlelhető. A sóska kivételével - mely oxálsavat tartalmaz - a többi zöldségfaj savtartalmának nagyobb része almasav, ill. citromsav. Az érés folyamán a savtartalom általában csökken.

6

A zöldségfélékben levő ásványi anyagok könnyen emészthetők és lúgos jellegűek. Az ásványi anyagok közül a kálium fordul elő legnagyobb mennyiségben. Ezt a foszfor, a kalcium, a magnézium, a nátrium és a vas követik. Káliumból a spenót és a kelkáposzta, foszforból a borsó, kalciumból a spenót, magnéziumból a spenót és a borsó, nátriumból a cékla és a spenót, vasból pedig a spenót és a kelkáposzta tartalmaz legtöbbet. Mint látható, a spenót az ásványi anyagokban leggazdagabb zöldségfaj.

Zöldségtermesztés családi ellátásra A házikerti, háztáji zöldségtermesztés szerepe a családi szükségletek kielégítésében többféle lehet. Elképzelhető az összes zöldségszükséglet megtermelése, de adott esetben érdemes csak néhány zöldségfaj termesztésére szorítkozni. Ez utóbbi főleg akkor indokolt, ha nincs elegendő terület, vagy a talaj, illetve annak fekvése csak egyes zöldségfélék termesztésére alkalmas. A zöldségtermesztés magában foglalja a hajtatást is, amire még csak kevés házikertben készültek fel. Érdemes és érdekes 2. táblázat. Ajánlatos zöldségfejadag és vetésterület személyenként, évente

Zöldségfaj

Fejadag (kg/fő)

Terület ( rn zif,5)

Fejes káposzta Kelkáposzta Karalábé Karfiol Sárgarépa Petrezselyem Zeller Retek - hónapos Retek - nyári Retek - téli Cékla Paradicsom Zöldpaprika Fűszerpaprika - csöves Sárgadinnye Görögdinnye Uborka Spárgatök Sütőtök Zöldborsó Zöldbab Vöröshagyma Fokhagyma Zöldhagyma Fejes saláta Spenót Spárga Sóska Egyéb

1 0,0 2,0 2,0 2,0 7,0 4,0 0,8 0,8 0,4 0,5 0,6 1 5,0 12,0 0,5 6,0 8,0 10,0 2,5 4,0 6,0 3,0 9,0 0,3 0,4 2,0 1,0 0,5 1,0 8,7

5,0 1,5 1,5 2,0 3,5 4,0 0,8 0,8 0,2 0,2 0,4 5,0 6,0 0,5 5,0 4,0 1 0,0 1,0 1,0 10,0 5,0 5,0 0,5 0,6 2,0 3,0 2,0 2,0 7,7

120,0

90,0

Összesen

7

Co

3. táblázat. Zöldségfélék szabadföldi érési időszakai házikertben (hónap, dekád)

Zöldségféle

Érési időszak Ill. 1.-111. 3. 111. 3.-V. 1. III. 3.-V. 1. IV. 1.-V. 3. IV. 1.-V. 3. IV. 2.-VI. 3. V. 2.-V1. 3. V. 2.-V11.1. V. 3.-X. 3. V. 3.-VI. 3.

Sarjadékhagyma Sóska Zöldhagyma Spenót Hónapos retek Spárga Zöldborsó Rebarbara Fejes saláta Korai burgonya

/

Zöldségféle Karalábé Spárgatök Fejes káposzta Karfiol Lóbab Új-zélandi spenót Sárgarépa Tépősaláta Petrezselyem Uborka Patisszon Paradicsom Csemegekukorica Sárgadinnye Zöldpaprika Vöröshagyma

Érési időszak VI. 1.-X. 3. VI. 1.-1X. 2. VI. 2.-X. 3. VI. 2.-X. 3. VI. 2.-VII. 2. VI. 2.-IX. 1. VI. 2.-X. 3. VI. 3.-X. 3. VII. 1.-X. 3. VII. 1.-VIII. 3. VII. 1.-1X. 1. VII. 2.-IX. 3. VII. 2.-IX. 2. VII. 2.-IX. 1. VII. 2.-IX. 2. VII. 2.-IX. 2.

Zöldségféle Tojásgyümölcs Görögdinnye Fűszerpaprika Spenót Sütőtök Földimogyoró Cékla Bimbóskel Kínai kel Póréhagyma Zeller Téli retek Torma Mángold

Érési időszak VIII. 1.-1X. 1 . VIII. 1.-1X. 2. VIII. 3.-IX. 2. IX. 1.-X. 2. IX. 2.-X. 2. IX. 2.-X. 2. IX. 3.-X. 3. X. 1.-X1. 3. X. 1.-XI. 3. X. 1.-XI. 3. X. 1.-X. 3. X. 1.-XI. 3. X. 1.-X1. 3. X. 2.-X. 3.

is hajtatással foglalkozni. A kezdőket a siker mellett sok kudarc is érheti, de vitathatatlan, hogy a zöldségfélék hajtatása az alkotás örömét és eredményeinek élvezetét is jelenti. Sokkal nagyobb kedvvel fogyasztja el az ember saját munkájának friss, maga által kiválasztott gyümölcsét, mint az üzletben vásároltat. Különösen érvényes ez olyan fajokra, melyek főzés nélkül, friss állapotban kerülnek fogyasztásra. De a főzésre kerülő, zsenge állapotban leszedett zöldségféle is vetekedhet az üzletek ömlesztett tömegárujával. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a leggondosabb szállítás és tárolás mellett is veszítenek kellemes ízükből, illatukból. Különleges rendeltetésűek a hétvégi pihenést szolgáló kertek, melyekben főként az ott-tartózkodás idejére szükséges friss zöldségeket érdemes termeszteni. Ezek gondozása egészséges testmozgást biztosít, termésük pedig változatosabbá teszi étrendünket. Természetesen az sem hátrány, ha jut hazavinni, esetleg értékesíteni való is. Sok kellemetlen csalódástól kímélhetjük meg magunkat, ha a veteményezés előtt gondosan felmérjük a terméshozam feltételeit. Ezek közül különösen fontos a gyomirtás, az öntözés, a vadkároktól, kórokozóktól és kártevőktől való védelem. Előre meg kell ezeketfontolni, nehogy egy sikertelen próbálkozás kedvünket szegje. Kellően mérlegelt elhatározás után azonban legyünk következetesek ! H ajtsuk végre tervünket még olyankor is, amikor esetleg kellemesebb lenne tétlenül pihenni. Egy család egész évi zöldségszükségletének kiszámításához személyenként a 2. táblázatban szereplő fejadagokat ajánlatos figyelembe venni. A táblázatban feltüntettük azt is, hogy közepes termésátlagokkal mekkora terület szükséges a fejadag előállításához. Természetesen teljes önellátásra kevés kiskerti termesztő vállalkozik. Megfelelő átszámítással azonban mindenki — igényeinek megfelelően — kiszámíthatja belőle saját termény- és területszükségletét. A család friss zöldséggel való folyamatos ellátását könnyíti meg a 3. táblázat, mely az egyes zöldségfajok érési idejét tünteti fel. Március első dekádjától november harmadik dekádjáig, tehát lényegében a teljes fagymentes időszakban szedhető valamelyik zöldségfaj, de a legtöbb júniusban és júliusban fogyasztható.

9

Termeljünk zöldséget a házikertben!

A hazai zöldségtermelés helyzete és fejlesztése A táplálkozási igények kielégítésére hazánkban a IV. ötéves terv alatt mintegy 120 000 ha nagyüzemi területen évente 1,3 millió tonna, a házi, a háztáji kertekben pedig 0,4 millió tonna, összesen tehát 1,7 millió tonna zöldséget termeltünk. Ez a zöldségtermelés az ország szántóterületének mintegy 2%-át teszi ki. A zöldségtermelés évi bruttó termelési értéke ebben az időszakban 4,2 milliárd Ft volt, a mezőgazdasági növénytermelés értékének 7%-a, tehát a vetésterületi arányánál sokkal nagyobb értéket képvisel. A nagyüzemi zöldségtermelés 70-80%-a a termelőszövetkezetekben található. Az állami gazdaságokban csak a zöldborsó, a zöldbab és a paradicsom vetésterülete jelentős. Nagyüzemi zöldségtermelésünknek csak 25%-a öntözött, ami nehezíti a termésátlagok további növelését és csökkenti a termelési biztonságot. Üvegházaink területe 60, a fóliával borított üzemi felület pedig 300 hektárnyi. Legnagyobb területen termelt zöldségféléink a következők : zöldborsó paradicsom zöldpaprika vöröshagyma fűszerpaprika fejes káposzta

28 000 1 5 000 1 2 000 9 000 8 000 7 000

ha ha ha ha ha ha

Az egyes zöldségfélék jelentőségét általában vetésterületük mutatja, de mivel a legtöbb zöldségfaj mással nehezen helyettesíthető, a kis vetésterületű fajok (pl. retek, saláta stb.) hiánya is komoly ellátási zavarokat okozhat. Az egész népgazdaság és ezen belül valamennyi ágazat, így a mezőgazdaság területén is előtérbe került a termelékenység fokozása, amiben kiemelkedő szerepe van a gépesitésnek. A búza, a kukorica és sok egyéb faj termesztésének teljes gépesítése a korábbi töredékére csökkentette a kézi munka felhasználását. A zöldségfélék közül még csak kevés faj gépesítéséről (pl. zöldborsó, zöldbab) lehet ugyanezt elmondani. Okai lehetnek többek között a zöldségfélék különleges tulajdonságai (sokféle, könnyen sérülő, folyamatos érésű), valamint vetésterületük kis aránya is. Belátható időn belül nem is várható az összes zöldségfaj termesztésének teljes gépesítése, különösen nem a kis vetésterületű és friss fogyasztásra termelt fajoké. A házi és háztáji zöldségtermesztés szerepe ma elsődlegesen ezeken a területeken jelentős. Fontosak a kiskertek még a gépesített nagyüzemi termelésre alkalmas fajok terén is az önellátás biztosításában, mert tehermentesíthetik a központi árualapokat és friss zöldséget adhatnak a helyi piacokra. Kiemelkedő szerepük lehet a korai zöldség termesztésben, mert a ház körüli védett területeken korábbi éréskezdet érhető el. A zöldséghajtatásban szintén jelentős a háztáji tevékenység, különösen a fóliával fedett hajtatóberendezések használatával.

10

A megtermelt zöldség 40%- át a tartósítóüzemek használják fel, melyek termékének fele exportra kerül. Frisszöldség-exportunk az összes termés 2-3%-át teszi ki. Zöldségféléink termésátlagai lassan növekednek. Az utóbbi években a főbb zöldségfajok a következő átlagterméseket adták : paradicsom paprika zöldborsó fejes káposzta vöröshagyma uborka zöldbab sárgarépa petrezselyem

150-180 q/ha 1 20-150 q/ha 30— 40 q/ha 160-180 q/ha 1 00-150 q/ha 60— 80 q/ha 30— 40 q/ha 160-180 q/ha 80-100 q/ha

Az 1976-ban kezdődött V. ötéves tervben 130 000 hektárra tervezzük növelni a szántóföldi zöldségtermelés területét. Ezzel egyidejűleg 2,5 millió tonna zöldséget kell évente előállítani, ami az 1975. évihez viszonyítva több mint 40%-os növekedést jelent. Ebben a tervidőszakban a kertekből várjuk a teljes zöldségtermelés 25%-át. Az összes termésből a belföldi felhasználást 36%-kal, a frisszöldség-exportot pedig 1 00%-kal tervezzük növelni. A terv teljesítéséhez kormányzatunk sok segítséget nyújt a termelőknek. Legjelentősebb az öntözés, a gépesítés és a korai termesztés állami támogatása. A IV. ötéves tervhez viszonyítva 1980-ig 100%-kal, mintegy 50 000 ha-ra tervezzük növelni a zöldségtermelés öntözött terület arányát. Jelentős előrehaladást kívánunk elérni a gyökérzöldségfélék, a vöröshagyma, a zöldbab, a konzervparadicsom és a fűszerpaprika termelésének teljes gépesítésében is. A többi zöldségfaj szántóföldi termesztésében főleg a betakarítás gépesítését kívánjuk fejleszteni. A konzervipari zöldségtermelést elsősorban a nagyüzemekre kell alapozni, de jelentős szerepet játszhatnak benne a kiskertek is, ha a gyárak jól meg tudják szervezni a termeltetést és különösen a zökkenőmentes, biztonságos felvásárlást. Erre már most is akad több jó példa. A zöldségtermelés műszaki alapjainak fejlesztése mellett döntő feladat a fajtaösszetétel korszerűsítése, nagy hozamú, jó minőséget adó, betegségeknek ellenállóbb fajták bevezetésével. A gépesített betakarításnál különleges igény a fajtákkal szemben a rövid érési időszak. Ugyanakkor gondoskodni kell a kiskerti termesztés igényeit kielégítő, friss fogyasztásra alkalmas fajták forgalmazásáról is. A kisüzemi termelés támogatására államunk javítja a vetőmag- és palántaellátást, kisgépeket és műanyag fóliát biztosít és megfelelő kis csomagolásban műtrágyát és növényvédő szereket hoz forgalomba. A kiskertekben megtermelt, értékesíthető zöldségfélék felvásárlása máris sokat javult, de még további elősegítő intézkedések várhatók. A mezőgazdasági nagyüzemek is egyre több támogatást nyújtanaktagjaik, ill. dolgozóik kiskerti zöldségtermesztésének fejlesztéséhez.

A kiskerti zöldségtermesztés fejlesztése A zöldségtermesztés népgazdasági jelentőségét és helyzetét áttekintve világosan kitűnik, hogy az igények jobb kielégítésében fontos szerep vár a kiskertekre mind az önellátás, mind az árualapok bővítése terén. Az ország zöldségtermelésének 25%-át a kiskertek adják. A választék bővítésében szerepük még nagyobb, mert kényesebb, munkaigényesebb fajokkal gazdagítják a kínálatot. Kormányzatunk ennek tudatában a közelmúltban több olyan termelés- és kereskedelempolitikai intézkedést tett, melyek ösztönzik a kiskerti zöldségtermesztés fejlesz-

11

tését, népgazdasági érdekként érvényesítik a házi- és háztáji kertek zöldségtermesztő kapacitásának kihasználását. A megtett intézkedések a termelési kedv növelésével, a termelési és értékesítési biztonság fokozásával a lakossági ellátás tökéletesítése mellett az ipari és a külkereskedelmi zöldségigények kielégítésének javítását is szolgálják. E fontos politikai jelentőségű népgazdasági érdekek érvényesítése akkor valósítható meg eredményesen, ha a közösség érdeke találkozik az egyéni érdekkel. A kormányzat intézkedéseinek végrehajtásában a termelőkön kívül még sok szerv, ill. e mber összehangolt munkájára van szükség az igények fel mérésétől és közvetítésétől kezdve, a termeléshez szükséges sokféle eszköz zavartalan biztosításán keresztül a megtermelt termény veszteség mentes felvásárlásáig és célhoz juttatásáig. A termelési érdekek legfőbb kifejezője ajövedelmezőség, mely arányos a termelésre fordított munka értékével, a hozzáértéssel és a kockázattal. Az eddigi intézkedések máris számottevően javították a házi kerti zöldségtermesztés feltételeit. Sor került egyes zöldségfélék felvásárlási árának emelésére, sokat javult a vetőmag -, gép- és vegyszerellátás. A kereskedelmi szervek megfelelő időben kötelesek tájékoztatni a termelőket az értékesítési lehetőségekről és követelményekről, továbbá kötelesek minden fogyasztásra alkalmas zöldségféle átvételére. Javítja a termelési biztonságot az is, hogy a házikertek művelői is köthetnek több évre szóló termelési szerződést és ösztönző felárakban is részesülhetnek. A zöldségtermesztés számára rendkívül kedvezőtlen 1976. évi időjárás ellenére is— a kormányzati intézkedések hatására — sikerült elkerülni az ellátás még nagyobb mértékű gondjait. Az 1976. évi újabb intézkedések tovább fokozzák a kiskertek művelői nek termelési kedvét és biztonságát is a termeléshez szükséges eszközök jobb ellátásával, a felvásárlási árak további növelésével, valamint a kereskedelem korszerűsítésével és különféle ösztönző kedvezményekkel. A kiskerti termelőket a nagyüzemek is támogatják : kötelességük segíteni a termelés feltételeinek biztosításában és az értékesítésben. Fontos szerepet játszhatnak a nagyüzemi palántanevelő telepek a kistermelők megbízható származású, egységes, jó minőségű palántával való ellátásában is. A termelés közvetlen ösztönzése a kereskedelmi szervek feladata, melyek kétoldalú kapcsolatban állnak a termelőkkel : zavartalanul ki kell elégíteniük a termelés anyagi és műszaki igényeit és maradéktalanul, kölcsönös érdekeltségi alapon kell eljuttatniuk a megtermelt terményeket a termelőtől a fogyasztóhoz. Ebben legfőbb szerepük a helyi áfészeknek van. A kistermelők intézhetik dolgaikat egyénileg is, de megkönnyíti munkájukat, ha bekapcsolódnak a zöldségtermesztő szakcsoportok munkájába, valamint részt vesznek a kertbarátmozgalomban is. Ezekben a közösségekben sok hasznos ismerethez juthatnak és anyagi-erkölcsi támogatásban is részesülhetnek. Magyarország nem nagy, ám különbséget kell tennünk az egyes országrészek zöldségtermesztésének fejlesztésében. Az ország középső és déli része inkább alkalmas a melegigényes zöldségfélék termesztésére a korai időszakban is. A nagyüzemek szervezésekor ezt feltétlenül figyelembe kell venni. Mindegyik országrészben vannak azonban kedvező fekvésű és talajú kisebb területek, ahol eredményesen lehet helyi ellátásra meleg igényes és korai zöldségféléket termeszteni, különösen az épületekkel védett házikertekben. Ezen adottságok hasznosítása igen sokat javíthat a helyi ellátáson. Zöldségtermelési átlagunk növelésének egyik akadálya az öntözött területek kis hányada. Az öntözött nagyüzemi területek növelése nagy beruházást igényel, ezért költséges. Ugyanakkor majdnem minden lakóépületben vagy udvarban van kút vagy egyéb vízforrás, mely a zöldségfélék öntözésére is hasznosítható. A kistermelők érdekében egyre több helyen szerveznek szakmai tanfolyamokat és előadásokat, melyek mind a termesztés sikerét, mind a beszerzési és értékesítési gondok megoldását segítik elő. Kívánatos, hogy ezeket minél több termesztő látogassa saját és népgazdasági érdekből.

12

Piacból és piacról élünk!

A zöldségfélék piaci forgalma és áralakulása Az önellátáson kívül fontos népgazdasági szerepet játszik a kiskertek terménye a piaci forgalomban is mind a mennyiség növelése, mind a választék bővítése tekintetében. A zöldségfélék többsége idénycikk a piacon. Az év minden időszakának megvannak a jellegzetes zöldségféléi. Idényjelleget ad az is, hogy ugyanannak a zöldségfajnak hajtatott vagy szabadföldi terménye is eltérő jellegű. Télen a hajtatott paradicsom, zöldpaprika vagy zöld hagyma más jellegű igényeket elégít ki, mint a nyári tömegtermelésből származó termények. Ennek megfelelően értékesítési módjuk és áruk nagymértékben ingadozó. Aki piacra is akar vinni terményeiből, annak jól kell ismernie a változó píaci igényeket és értékesítési lehetőségeket, hogy termelő tevékenysége jövedelmező legyen. A zöld gfélék árának alakulásában időszakonként fontos tényező a kereslet és kínálat egymáshoz való viszonya. Különösen a korai zöldségfajok ára változik gyorsan a forgalomba kerülő mennyiségtől függően. Néhány nap alatt 50-100%-os árváltozás is jelentkezhet. Minél korábban tudja valaki terményét a piacra vinni, annál nagyobb bevételre számíthat. Hasonlóan több bevételre számíthat az is, aki a főidényen túl járul hozzá az igények kielégítéséhez, akár kései termesztéssel, akár a termények tárolásával. Természetesen a főidényen kívüli termesztés vagy a termények tárolása többletráfordítással jár, de ezek szakszerű, jó kivitelezése haszonnal párosul. A következőkben hét csoportba foglalva tekintjük át a főbb zöldségfajok piaci igényére jellemző idényárak alakulását az 1971-75. évek piaci átlagárai alapján, aminél a felvásárlási árak természetesen alacsonyabbak. A hüvelyesek (1. ábra) közül a zöldborsó és a zöldbab játszik jelentős szerepet a forgalomban. A zöldborsó áprilistól novemberig található számottevő mennyiségben a piacon. Fő szezonja júniusban van. Hajtatni általában nem szokták, mert mélyhűtött vagy konzervált állapotban megfelelő minőséggel, olcsóbban elégíthetők

40 —

30 —

20

10

1. ábra. A hüvelyesek piaci átlagárai



1

I

I

I

I

I

I

jan febr mára clpt rnáj. jún. júl aug. szept akt nov dec.

13

ki a fogyasztási igények. A korai szabadföldi termények gyorsan felmelegedő, főként déli lejtőkön fekvő talajokon szedhetők leghamarabb. A korai termés őszi vetéssel isfokozható, de ez kockázatos az előforduló téli fagykár miatt. A nyári-őszi hónapokra növekszik az ár, mert ilyenkor a nagy meleg és a szárazság veszélyezteti a termést. A zöldborsót nem lehet tárolni, mert elvénül. A zöldbab idénye rövidebb, júniustól novemberig tart. A zöldborsóhoz hasonlóan jól tartósítható, tehát csak különleges esetben érdemes hajtatni. Fő idénye júliusra esik. Mivel igényes a levegő páratartalmára, a nyári hónapokban csak nagyon gondos öntözéssel termeszthető eredményesen. Tárolásra szintén nem alkalmas. A hagymafélék (2. ábra) közül jellegzetes idénycikk a zöldhagyma, mely a tavaszi hónapok fontos vitaminforrása. Hajtatása és korai termesztése viszonylag egyszerű, csak tisztítása és csomózása munkaigényes. A nyári hónapokban, amikor sok egyéb finom zöldségféle is van a piacon, kevésbé keresett. Ősszel és télen ismét nő a kereslete, de ez könnyen kielégíthető. Zöldhagymaként jól értékesíthető a vöröshagymán kívül a metélő-, a póré- és a sarjadékhagyma is, melyek fokozzák a változatosságot. A vöröshagyma és a fokhagyma a háztartások és az élelmiszeripar által egész évben folyamatosan igényelt ízesítő zöldségféle. Viszonylag jól tárolhatók, ezért termelésük nem igényel változatos technológiát. Évi áringadozásukban a tárolás többletköltségei jelennek meg. A csapadékos idő után betakarított hagyma rosszul tárolható, nagy a romlási vesztesége. Ilyen években május—június hónapokban az új étkezési hagyma megjelenése előtt különösen magasak az árak. A khagyma ára részben kisebb termésátlaga és nagyobb termelési költsége, részbe nehezebb tárolhatósága miatt lényegesen drágább a vöröshagymánál. Éves átlagáruk mindezeket figyelembe véve a legegyenletesebbek közé tartozik, kivéve a nagyon kevés termést adó éveket követő tavaszi—nyár eleji hóna pokat. Ilyenkor különösen jó értékesítési lehetőség nyílik a teljes beérés előtt felszedett, úgynevezett vágott főzőhagymára. A káposztafélék (3. ábra) szintén egész évben fogyaszthatók, de sokkal változatosabb termelési eljárásokkal termelhetők. Minden káposztafélét hajtatnak, de legjelentősebb a hajtatott karalábé. Hajtatásukat előnyösen befolyásolja, hogy kevés meleget kívánnak és fényigényük biztosítása sem probléma. A hajtatáson kívül elterjedt szabadföldi korai, nyári és kései termesztésük is. A fejes káposzta, a karalábé és a kelkáposzta tárolva is nagyon jelentős. A karfiol csak rövid ideig tárolható megfelelő minőségben. Ft/kg 30

—•—•—•

25

• 20

N

N



•, ""%.



.‘•••1.,

\ %

15 —

fokhagyma .•

/1.

.%■..

\ \ zUldhagyma \/

10 —

5

••• "