Szerződési jog - Különös rész 9789633122921

Fuglinszky Ádám és Tőkey Balázs az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának főállású oktatói. A szerzők a szerződéstípusok ha

151 20 92MB

Hungarian Pages [809]

Report DMCA / Copyright

DOWNLOAD FILE

Polecaj historie

Szerződési jog - Különös rész
 9789633122921

Citation preview

ELTE JOGI

KARI TANKÖNYVEK

_

········································�����:!! .....,.-.··································

.J/i---� ...... . 'ff!\\I TEirl•

A 1a

' f,,

.

-�,.�� ��

-

������ f,,.....:.4,u,,,;_,.;

��--� .

i

.....a::�.• --� .......: -----· ·

..:,,·,;.

--?',

. '/ ..

.

-

ELTE Jogi Kari Tankönyvek 17. Sorozatszerkesztő: VARGA ISTVÁN

17.

Fuglinszky Ádám - Tőkey Balázs

'VÁN

Szerződési jog Különös rész

Budapest, 2018

E l T E EÖTVÖS KI ADÓ

A kötet szerzői:

Előszó (Fuglinszky Ádám) Első rész Bevezetés a szerződési jog különös részéhez (Tőkey Balázs) Második rész A tulajdonátruházó szerződések (Tőkey Balázs) Harmadik rész A vállalkozási típusú szerződések (a fuvarozás kivételével Fuglinszky Ádám; a fuvarozásról: Tőkey Balázs) Negyedik rész A megbízási típusú szerződések (Tőkey Balázs) Ötödik rész A használati szerződések (Fuglinszky Ádám) Hatodik rész A letéti szerződések (Fuglinszky Ádám) Hetedik rész A forgalmazási és a jog bérleti (franchise) szerződés (Tőkey Balázs [forgalmazás] és Fuglinszky Ádám Uogbérlet]) Nyolcadik rész A hitel- és a számlaszerződések (Tőkey Balázs) Kilencedik rész A biztosítási szerződések (Tőkey Balázs) Tizedik rész A tartási és az életjáradéki szerződés (Fuglinszky Ádám) © Fuglinszky Ádám, Tőkey Balázs, 2018

Tartalom

Előszó ................................ Rövidítések jegyzéke ..... ...

ELSÓ RÉSZ: BEVEZETÉS ;... �

1. fejezet: A szerződések t PIZ

1. Tipizálás a jellegado ("o 2. További tipizálási sze

II. fejezet: Nevesített szerzóo

1. A ptk. által nevesrtet: i

2. Különös jogszabalyol{ a

Ill. fejezet: Atipikus szerzoaei

1. Az atipikus szerzódese 2. Vegyes szerződések

3. lnnominát szerzodeser1

IV. fejezet: Az egyes szerződ

1. Az egyes szerződésekr

ISBN 978-963-312-292-1 ISSN 2060-6494

2. Az adott szerződest pt szerződések eseten

MÁSODIK RÉSZ: A TULAJOC

E l T E EÖTVÖS

K I AD ó www.eotvoskiado.hu Felelős kiadó: Hunyady András ügyvezető igazgató Projektvezető: Sándor Júlia Felelős szerkesztő: Kiss Ernő Csongor Szakszerkesztők: Borsos-Szabó Ágnes és Bérci Ildikó Tipográfia: SzépKönyvek Borítógrafika: Táncos László Borítóterv: Csele Kmotrik Ildikó Nyomdai kivitelezés: Multiszolg Bt.

1. fejezet: A tulajdonátruhazc

1. A tulajdonátruházo sze

2. A tulajdonátruházo sze

II. fejezet: Az adásvételi szer:

1. Az adásvételi szerzóde

2. Az adásvételi szerzóae

3. Az adásvételi szerzóae

4. A tulajdonjog fenntart.

5. Hasznok, kárveszely, 11

28/4830 Tartalom

/-1_

....

��� �

Elószó ................................................................................................................................... 15 Rövidítésekjegyzéke ............................................................................................................ 21 ELSŐ RÉSZ: BEVEZETÉS A SZERZŐDÉSI JOG KÜLÖNÖS RÉSZÉHEZ ................................ 25 1. fejezet: A szerzódések tipizálásának szerepéról................................................................ 27 1. Tipizálás a jellegadó (fó)szolgáltatás szerint ............................................................... 27 2. További tipizálási szempontok .................................................................................... 28

ázs [forgalmazás] és

II. fejezet: Nevesített szerzódéstípusok................................................................................ 31 1. A ptk. által nevesített szerzódéstípusok .................................................................... 31 2. Különös jogszabályok által nevesített szerzódéstípusok............................................ 35 Ill. fejezet: Atipikus szerzódések........................................................................................... 37 1. Az atipikus szerzódésekról ......................................................................................... 37 2. Vegyes szerzódések ................................................................................................... 37 3. Innominát szerzódések ............................................................................................... 38 IV. fejezet: Az egyes szerzódésekre alkalmazandó normák meghatározásáról................... 39 1. Az egyes szerzódésekre alkalmazandó normák meghatározásának lépései ............. 39 2. Az adott szerzódéstípusra vonatkozó normák meghatározása atipikus szerzódések esetén .................................................................................................. 40 MÁSODIK RÉSZ: A TULAJDONÁTRUHÁZÓ SZERZŐDÉSEK ................................................. 41 1. fejezet: A tulajdonátruházó szerzódések szabályozása és csoportosítása ....................... 45 1. A tulajdonátruházó szerzódések szabályozása a ptk.-ban ......................................... 45

J .'il

.-'t.1-vi.�

2. A tulajdonátruházó szerzódések csoportosítása ........................................................ 47 II. fejezet: Az adásvételi szerzódés és általános szabályai ..............................: .................... 49 1. Az adásvételi szerzódések általános jellemzói ............................................................ 49 2. Az adásvételi szerzódések lényeges tartalmi elemei. ................................................. 51 3. Az adásvételi szerzódésekre vonatkozó formai megkötések ..................................... 58 4. A tulajdonjog fenntartása ........................................................................................... 60 5. Hasznok, kárveszély, költségek és terhek .................................................................. 63

61

TARTALOM

6. Az adásvételi szerződés megszűnése......................................................................... 65

7. A szerződés teijes :es.

7. Fogyasztói adásvétel. .................................................................................................. 65

8. A szerződésszeges eg

9. A vállalkozási szerzoo Ill. fejezet: Az adásvétel különös nemei................................................................................ 71 1. Az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog közös szabályai.............. 72

Ill. fejezet: A vállalkozas sze

2. Az elővásárlási jog....................................................................................................... 78

1. A tervezési szerzódes

3. A visszavásárlási jog ................................................................................................... 90

2. A kivitelezési szerződ

4. A vételi és az eladási jog ............................................................................................. 92

3. Kutatási szerzódes

5. Az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog összehasonlítása ........... 93

4. Utazási szerzodés.

6. A részletvétel .............................................................................................................. 94

5. Mezőgazdasági va:.aio

7. A megtekintésre és a próbára vétel. ........................................................................... 95

6. Közszolgáltatas1 sze!"2

8. A minta szerinti vétel .................................................................................................. 98 IV. fejezet: A fuvarozas sze IV. fejezet: Az adásvételi szerződés altípusai ..................................................................... 101

1. A fuvarozási szerzóde.

1. Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele .................. 101

2. A fuvarozási ágazatOt

2. Mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés ............................ 104

3. A fuvarlevél .......•.

4. A főszolgáltatás. a ku V. fejezet: Csereszerződés .................................................................................................. 109

5. A fuvardij.......... .....

6. Veszélyes áru fuvarw V I. fejezet: Az ajándékozási szerződés ................................................................................ 111

7. A feladó tovább joga

1. Az ajándékozási szerződés általános jellemzői........................................................... 111

8. Felelősségi szabalyok

2. A c/ausu/a rebus sic stantibus elvének megjelenése az ajándékozási szerződés szabá-

9. A fuvarozási szerződ;;

lyai között................................................................................................................. 114 3. Az ajándékozási szerződés kapcsolata az öröklési joggal ........................................ 124

NEGYEDIK RÉSZ: A MEGB,

HARMADIK RÉSZ: A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK .......................................... 129

1. fejezet: A megbízási tipus 1. A megbízási típusu sz

1. fejezet: A tevékenységkifejtő kötelmek fajtái: eredmény- és gondossági kötelmek ....... 133

2. A megbízási típusu sz

1. Tevékenységkifejtő kötelmek.................................................................................... 133 2. Eredmény- és gondossági kötelmek ......................................................................... 133

II. fejezet: A megbízási sze:-:

3. A vállalkozási típusú szerződések mint eredménykötelmek ..................................... 134

1. A megbízási szerzóde

4. A vállalkozási típusú szerződések szabályozása a Ptk.-ban ..................................... 137

2. A megbízott főkote e:

3. A megbízó főköte eze II. fejezet: A vállalkozási szerződés és általános szabályai. ................................................ 139 1. A vállalkozási szerződés általános jellemzői.............................................................. 140

4. A megbízott tovab0t

5. A szerződés megsz r

2. A vállalkozási szerződés elhatárolása más szerződéstípusoktól ............................... 141 3. A főszolgáltatás: tevékenységgel elérhető eredmény (mű) ...................................... 146

Ill. fejezet: A bizomány; sze

4. A megrendelő főkötelezettségei (a mű átvétele és a vállalkozói dO megfizetése) ...... 150

1. A bizományi szerzodé

5. A vállalkozó egyéb jogai és kötelezettségei.............................................................. 162

2. A bizományos fokote

6. A megrendelő egyéb jogai és kötelezettségei .......................................................... 167

dologra vonatkozo a

TARTALOM

i

...................................... 65

7. A szerződés teljesítése: átadás-átvételi eljárás ......................................................... 174

.....,. ............................. 65

8. A szerződésszegés egyes kérdései a vállalkozási szerződés kapcsán ..................... 177 9. A vállalkozási szerződés megszűnésének speciális szabályai ................................... 185

................................... 71

l közös szabályai.............. 72

Ill. fejezet: A vállalkozási szerződés nevesített altípusai .................................................... 191

··•································ 78

1. A tervezési szerződés ............................................................................................... 192

· •·•····......................... 90

2. A kivitelezési szerződés ............................................................................................ 201

.............................. 92

3. Kutatási szerződés ................................................................................................... 230

, osszehasonlítása........... 93

4. Utazási szerződés ..................................................................................................... 234

................................ 94

5. Mezőgazdasági vállalkozási szerződés...................................................................... 270

········••··.................... 95

6. Közszolgáltatási szerződések ................................................................................... 276

··••••·············............ 98 IV. fejezet: A fuvarozási szerződés ..................................................................................... 285 ............................. 101

1. A fuvarozási szerződés fogalma, ptk.-beli szabályozása és elhatárolási kérdések ..... 285

; adásvetele .................. 101

2. A fuvarozási ágazatok és szabályozásuk ................................................................. 288

-zooés ............................ 104

3. A fuvarlevél ............................................................................................................... 290

......................... 109

5. A fuvardij................................................................................................................... 294

4. A főszolgáltatás: a küldemény továbbítása .............................................................. 291 6. Veszélyes áru fuvarozása ......................................................................................... 296 .............................. 111

7. A feladó további jogai ................................................................................................ 297

... . ....................... 111

8. Felelősségi szabályok a fuvarozási szerződésben .................................................... 299

lé'i,et is tartalmaznak rende CLV. törvény (a to,ább többek között azt rögz1 az „eladási árat, a. azonosíthatóan és tbzt az „eladási árat e! kivételével - a szolgai a fizetőeszköz nemet [(4) bekezdés];

Az adásvételi szerződés és általános szabályai 1 67

állalkozás, nem minősül zerüen a fogyasztói adás-

�a.sztók jogairól, a 93/13/ -� tanác�; irányeh- módo­ európai parlamenti r .25-i 2011.183/EU

:or száll át a ve­ ba veszi a dolgot. a fuvarozót a vevő 1elephelye, ebből

= vevöhöz történő az eladó ajánlotta. :mbeni késedelmét ,13Ilyában, az eladó hannin1.. napon belül

idő eredménytelen a Yállalkozásnak

l

E normával kapcsolatban két dologra kell felhívnunk a figyelmet. Egyrészt a Ptk.-nak 93 a felek eltérő megállapodására való utalása nem azt jelenti, hogy e kifejezetten fogyasz­ tóvédelmi rendelkezéstől a 6:100. § (fogyasztói jogot csorbító feltétel semmissége) ellenére a fogyasztó hátrányára is eltérhetnek. Az eltérés lehetősége természetesen itt is csak a fogyasztó javára lehetséges - ilyen például a rövidebb határidő előírása. Másrészt az eladó vállalkozásnak az eladott dolgot a meghatározott határidőn belül csak a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani, ami alapvetően birtokátruházási kötelezettséget jelent. Tehát annak nincs akadálya, hogy e határidőt meghaladóan is tulajdonjog-fenntartással éljen az eladó, ha a vevő csak később fizeti meg a vételárat. A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés - miszerint az eladó késedelme esetén a vevő 194 póthatáridőt tűzhet, melynek eredménytelen eltelte esetén elállhat a szerződéstől - az általános szabályokból (6:154. §) is következik. Természetesen e szabály semmilyen korlátozást nem jelent a fogyasztó vevőre nézve, tehát az általános szabályok által biztosított egyéb lehetőségekkel is élhet (például a teljesítés követelése). A különös szabálynak mindössze annyi jelentősége van, hogy így a 6:100. § (fogyasztói jogot csorbító feltétel semmissége) alapján e jog nem zárható ki, és nem korlátozható érvényesen fogyasztói adásvétel esetén. A (3) bekezdés szintén az általános szabályok egy részét ismétli meg, amikor úgy 95 rendelkezik, hogy a „vevő póthatáridő tűzése nélkül jogosult a szerződéstől elállni, ha a) az eladó a szerződés teljesítését megtagadta; vagy b) a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva a meghatározott teljesítési időben - és nem máskor - kellett volna teljesíteni". Ezzel a normával kapcsolatban ugyanúgy megállapíthatjuk, hogy az semmilyen korlátozást nem jelent a fogyasztó vevőre nézve, tehát az általános szabályok alapján akkor is elállhat póthatáridő tűzése nélkül, ha az érdek múlását egyébként bizonyítani tudja. Tehát e különös szabálynak is csak annyi jelentősége van, hogy így a 6:100. § (fogyasztói jogot csorbító feltétel semmissége) alapján e jog nem zárható ki és nem korlátozható érvényesen fogyasztói adásvétel esetén.

l

b) A fogyasztói adásvétel Ptk.-n kívüli szabályozása

A fogyasztói adásvétellel kapcsolatban nemcsak a Ptk., hanem egyéb jogszabályok 196 is tartalmaznak rendelkezéseket. Ezek közül a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 14. §-a rendelkezik az ár feltüntetéséről. E szakasz többek között azt rögzíti, hogy: az „eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni" [(3) bekezdés]; az „eladási árat és az egységárat, illetve - a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás kivételével - a szolgáltatás díját Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve, a fizetőeszköz nemét (forint) vagy annak rövidítését (Ft) megjelölve kell feltüntetni" [(4) bekezdés];

á

681

A TULAJDONATRUHAZÓ SZERZÓDESEK

a „termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás dijaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tar­ talmazó árat kell feltüntetni" [(5) bekezdés]; ha „a termékre vonatkozó kereskedelmi kommunikáció megjelöli a termék eladási árát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik -, az egységárat is meg kell adni" [(6) bekezdés]; „több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a feltüntetett legalacsonyabb eladási ár vagy szolgáltatási díj felszámítására" [(7) bekezdés]. A Ftv. 15. §-a pedig a termékek csomagolásával foglalkozik. Ennek (1) bekezdése alapján a „terméket úgy kell csomagolni, hogy a csomagolás óvja meg a termék minő­ ségét, könnyítse meg szállítását, ne befolyásolja hátrányosan a termék minőségét vagy mennyiségét". Meg kell még említeni a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényt (a továbbiakban: Fttv.) is. Ennek 6. § (1) bekezdése szerint, többek között, megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat is, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körü Iményére - olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alka!mas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az áru létezése, természete, lényeges jellemzői, ára, díja stb. tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. Az Fttv. 3. § (3) bekezdése alapján egyébként a megtévesztő vagy agresszív kereskedelmi gyakor­ lat tisztességtelen. Emellett a Fttv. melléklete kifejezetten tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként nevesíti többek között az alábbi eseteket: „áru meghatározott áron való vásárlására felhívás annak elhallgatásával, hogy a vállalkozásnak alapos oka van azt feltételezni, hogy az adott vagy azt helyettesítő árut a kínált áron nem fogja tudni - az árura, a vonatkozó kereskedelmi kommunikáció hatókörére és az ajánlati árra figyelemmel - megfelelő időtartamig és mennyiségben szolgáltatni vagy más vállalkozástól beszerezni (csalogató reklám)"; „áru meghatározott áron való vásárlására felhívás, majd a) a felhívásban szereplő áru fogyasztóknak való bemutatásának visszautasítása, b) az árura vonatkozó megrendelés felvételének vagy az áru ésszerű időben való szolgáltatásának visszautasítása, vagy e) hibás példány bemutatása egy másik áru eladásösztönzésének a szándékával (bait-and-switch reklám)"; ,,a fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan állítása, hogy az áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, vagy bizonyos feltételek mellett csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, és ezáltal a fogyasztó megfosz­ tása a tájékozott döntéshez szükséges időtől és alkalomtól";

az „áru »ingyenes«. »duuu.s..�-s sa, ha a fogyasztónak a ke•m;to�

is fizetnie kell"; „olyan hamis beny e men ni, vagy meghatározott (díjat, jutalmat vag) azzal eg)enért nyeremény, vagy a n)eremen) én é1 meghatározott pénzó,szeg megfize A Fttv. 15. § (1 bekezdese alap_ ság, MNB és G\ ll) e!Nu eljárá-,c szenvedett fél a kere:,kedelmi g), igényét közvetlenül a bíróság elöt1 rögzíti, hogy a „bíróság előtti eljárá lítás valóságának bizonyítása a , a körülmények és az adott g),,. érvénytelensegére vagy ritkáh Végül röviden utalunk „ szabályairól szóló 45/2014 l fogyasztót adásvételre is " automatizált üzlethelyise"' ségek mellett a fogyasz: van. Az egyik egy szan, esetén megilleti a fog)" hozza kedvezőbb hel) � fog)i n) i ké téséhez kapcsolódó ,. ilyennek tekinti azt a · e sztó. és késedelme esetén a : "'· tó póth mert azt olyannak inteni, rr máskor- kellett v bÍteni. A ,tt (példá• üzlethelyiségen kí duláson") és távo e, Között (tel dóan a fogyaszt• ; mt.; llető, indok adásvétel esetén „ terméknek; töbl gáltatása eltéro d pontban történt vagy darabbol á.ió termék esetén a terméket me5·,atározott időszaki gáltatásnak a fogyasztó vagy az ált általi átvételének napjától számítot

Az adásvételi szerződés és általános szabályai 1

ltatá:, díjaként a fogyasztó b kötelezö terheket is targjelöli a termék elad ási egy�égárat is meg kell esetén a vá llalkoz ás ;i díj felszámít ására" Ennek (1) bekezdése �. a termék mi nő­ minóségét vagy tessegtefen kereskedelm i blfun· Fttv.) is. Ennek :e_eskedelmi gyakorlat is, ��1 megjelenésének

=1elen kereskedelmi ,llgatásával, hogy m1 kommu nik á ció me nny iségben

túsának visszautasít ása, ésszerű idöben való

•-switch reklám)"; annak valótlan állítása, :: bizonyos feltételek a fogyasztó megfosz-

69

az „ áru »ingyenes«, »díjtalan«, »térítésmentes« vagy hasonló jelzőkkel való leí rá­ sa, ha a fogyasztónak a kereskedelmi gya korlatban való részvétellel és az áru birtok­ bavételével, illetve fuvaroz ás ával összefüggő elkerülhetetlen költségeken felül bárm it is fizetnie kell"; ,,olya n hamis be nyom ás keltése, hogy a fogyasztó m ár megnyert, meg fog nyer­ ni, vagy meghat ározott cselekmé ny megtétele révé n fog meg nyerni egy nyereményt (díjat, jutalmat vagy azzal egye nértékű egyéb előnyt), miközben valój ába n nincs ilyen nyeremé ny, vagy a nyeremény érvényesítése, illetve igénybevétele a fogyasztó szám ára meghat ározott pénzösszeg megfizetéséhez vagy költségek viseléséhez kötött". A Fttv. 15. §(!) bekezdése alapján a különböző hatóságok (fogyasztóvédelmi ható- 199 s ág, MNB és GVH) előtti elj árások „lefolytat ása nem z árja ki azt, hogy a sérelmet szenvedett fél a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségére alapított polgári jog i igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesítse". Ezzel kapcsolatban a (2) bekezdés rögzíti, hogy a „bíróság előtti elj árá sban a kereskedelmi gyakorlat részét képező té nyállít ás valóság ának bizonyít ása a v állalkozást terheli". Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó a körülmények és az adott gyakorlat függvé nyében elsősorban a megkötött szerződés érvé nytelenségére vagy ritk á bban szerződésszegésre h ivatkozhat. Végül röviden utalunk a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes too szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletre, melyet értelemszerűen a legtöbb fogyasztói ad ásvételre is alkalmazni kell ( kivételnek számít például az automata vagy automatizá lt üzlethelyiség útj án kötött szerződés). A különböző tájékoztat ási kötelezettségek mellett a fogyasztót megillető elállási jogot kell megemlíteni. En nek két esete van. Az egyik egy szankciós jellegű elállási jog, amely valamenny i fogyasztói adásvétel esetén megillet i a fogyasztót. A Ptk. szabályaihoz képest [951 a Korm. rendelet annyival hozza kedvezőbb helyzetbe a fogyasztót, hogy ha a teljesítés ideje a szerződés megkö­ téséhez kapcsolódó valamennyi körülményre figyelemmel alapvető fontosságú, vagy ilyennek tekinti azt a fogyasztó, és erről tájékoztatta a vállal koz ást, akkor a vállalkoz ás késedelme esetén a fogyasztó póthatáridő tűzése nélkül jogosult el állni a szerződéstől, mert azt olyannak kell tekinteni, mint amit a meghatározott teljesítési időben - és nem m áskor - kellett volna teljesíteni. A másik esete a fogyasztót megillető elállási jognak az üzlethelyiségen kívül kötött (péld ául a fogyasztó lak ás án vagy termékbemutató „kirán­ duláson" ) és távollévők között (telefon, inter net stb.) kötött szerződésekhez kapcsolódóan a fogyasztót megillető, indokolási kötelezettség nél küli elállási jog. Ez fogyasztói adásvétel esetén a terméknek; több termék ad ásvételekor, ha az egyes termékek szol­ gáltat ása eltérő időpontban történik, az utolj ára szolgáltatott terméknek; több tételből vagy darabból álló termék esetén az utolj ára szolg áltatott tételnek vagy darabnak; ha a terméket meghatározott időszakon belül rendszerese n kell szolg áltatni, az első szol­ gáltat ásnak a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától sz ámított t i zennégy napon belül gya korolható.

l

III. fejezet Az adásvétel különös nemei 1. Az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog közös szabályai................................... 72 a) Az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog alapja: jogszabály vagy szerződés .............................................................................................................................. 72 b) Az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog hatálya ........................................ 73 e) Az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog formája ....................................... 75 d) Az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog időtartama ............... , ................. 76 e) A visszavásárlási, a vételi és az eladási jogra vonatkozó közös szabályok .............................. 76 2. Az elővásárlási jog ............................................................................................................................ 78 a) Az elővásárlási jog gyakorolhatósága az egyes értékesítési formák esetén ........................... 79 b) A vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosulttal..................................................................81 e) Az elővásárlási jog gyakorlása .................................................................................................. 84 d) Az elővásárlási jog megsértésének jogkövetkezményei .......................................................... 87 3. A visszavásárlási jog ...................................................................... , ......................., .......................... 90 4. A vételi és az eladási jog ................................................................................................................... 92 5. Az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog összehasonlítása ................................ 93 6. A részletvétel.................................................................................................................................... 94 7. A megtekintésre és a próbára vétel .................................................................................. , ... , .......... 95 a) A megtekintésre vétel .............................................................................................................. 95 b) A próbára vétel ......................................................................................................................... 96 e) A megtekintésre és a próbára vétel további közös jellemzői ................................................... 9 7 8 . A minta szerinti vétel ....................................................................................................................... 98

A Ptk. az adásvétel külön nemei alatt elsősorban olyan sajátos eseteket szabályoz, 1 101 amelyeknél a szerződéskötés módja eltér a klasszikus módtól. Ezek többsége vala­ milyen hatalmasság, azaz az egyik fél egyoldalú nyilatkozatával képes befolyásolni vagy az adásvételi szerződés létrejöttét (például vételi jog [1671), a megszűnését (például próbára vétel (1871) vagy a szerződéses partner személyét (elővásárlási jog (1221). Az adásvétel különös nemei között azonban kivételt képez egyrészt a rész­ letvétel [174), amely nem más, mint egy sajátos, a kölcsönjogviszonyhoz [1969] is közel álló teljesítési mód, másrészt a minta szerinti vétel [195), amelynél a felek az adásvétel tárgyát határozzák meg egy különös módszerrel.

72

1 A TULAJDONÁTRUHAZÓ SZERZÓDESEK

1. Az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog közös szabályai 102 I Mind az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog hatalmasság, amely alapján az egyik fél az egyoldalú nyilatkozatával tudja befolyásolni az adás­ vételi szerződést. Az elővásárlási jog alapján e jog jogosultja megveheti a dolgot, ha azt a tulajdonosa harmadik személynek el akarja adni. A visszavásárlási jog alapján a korábbi tulajdonos (eladó) az új tulajdonoshoz (vevőhöz) intézett egyol­ dalú nyilatkozatával a dolgot megveheti, visszavásárolhatja. A vételi jog alapján a jogosult a dolgot a jogot alapító szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja. Az eladási jog alapján pedig a jogosult a dolgot a jogot alapító szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal eladhatja a kötelezettnek. Ahogyan az adásvétel tárgya sem csak dolog lehet, így e jogok tárgya is lehet más vagyontárgy (például jog, lásd többek között az üzletré­ szen fennálló elővásárlási jogot, 3:167. §). a) Az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog alapja: jogszabály vagy szerződés

103

104

I

I

E jogokban többek között az a közös, hogy alapulhatnak jogszabályon vagy szer­ ződésen. A Ptk. szabályozási modellje alapvetően a szerződésen alapuló jogviszo­ nyokra épül. Ugyanakkor a 6:226. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az „elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jogra vonatkozó rendelkezéseket a jogszabá­ lyon alapuló elővásárlási, visszavásárlási, vételi és eladási jogra is alkalmazni kell. A jogszabályon alapuló elővásárlási, visszavásárlási, vételi és eladási jog a szer­ ződéses elővásárlási, visszavásárlási, vételi és eladási jogot megelőzi". E jogok közül jogszabály leginkább elővásárlási Jogot létesít [lásd például közös tulajdon esetén a tulajdonostársak elővásárlási jogát (5:81. §) vagy termőföld esetén a Tft. 18-22. §-ait]. Ha az adott esetben több személyt is elővásárlási jog illet meg különböző jogsza­ bályok alapján, akkor az egyes jogszabályok adnak iránymutatást azzal kapcsolat­ ban, hogy e jogok milyen sorrendben gyakorolhatóak. Így az 5:81. § (4) bekezdése alapján a „külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonos­ társat e törvény alapján megillető elővásárlási jogot". Ugyanakkor a Tft. 20. § b) pontja úgy rendelkezik, hogy a Tft.-n alapuló elővásárlási jog nem áll fenn többek között „a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adás-vétel" esetén, tehát ilyenkor nincs két versengő elővásárlási jog, mert ez eset­ ben a külön jogszabályon alapuló elővásárlási jog nem is áll fenn.

A jogszabályon alap mindig megelőzi a s::erz típusú jogokról van szó. lj zi a szerződéssel alapítot A szerződéssel alaptt zásában szabályozza a 6. követően több szemel�'Il tak az elővásárlási {?'O jogukat". E rendelke:21. a si és visszavásárlási � = a jogukat különböz· természetesen eltérhetn elővásárlási vag:r \ éteh hanem azokkal eg} oro lya, hogy valamenn� mely alapján a késob1 Ha pedig több elő\a.-..rlJ nos, akkor a gyakorlá a lehetőséggel, akkor a1 A szerződésen a/ örökölhetőség kérdé,e tóság, sem az örökölhe jogok - ha szerződé�en sulti, mind kötelez1:.,t1 megszűnésekor is .... a jogátruházás szab...11) sára nincs szükség. b) Az elővásárlasi, a

Az elővásárlási, a\ i jellegíi. Az előbbi ért utóbbi esetben \iszo Ez lényegében azt je nem hat ki a tulajdon kori tulajdonost köte mények harmadik s METZINGER Peter: Az !!la

Az adásvétel különös nemei

•s az eladási jog rási j ,g hatalmasság, l befolyásolni az adás­ 'ia meg\·eheti a dolgot, A ,·iss::.arásárlási jog :,óhöz) inté::.ett egyol­ A vételi jog alapján rételáron egyoldalú a jogosult a dolgot rdalú nyilatkozattal sak dolog lehet, így e obek között az üzletré-

c.nasl jog alapja:

ályon vagy szer­ ·n alapuló jogviszo1z ..elővásárlási, eket a jogszabá­ lkalmazni kell. eladási jog a szer­ megelözi". E jogok például közös tulajdon nnófö.d esetén a Tft.

1eg különböző jogsza­ .tást azzal kapcsolat­ �-�!. § (4) bekezdése 1egelózi a tulajdonos­ :or a Tft. 20. § b) = nem áll fenn többek nteté�ét eredményező .árlási j ,g. mert ez eset­ fenn.

i

A jogszabályon alapuló jog a Ptk. fent idézett 6:226. § (3) bekezdése alapján mindig megelőzi a szerződésen alapuló jogot. Ez akkor is így van, ha különböző típusú jogokról van szó. Így például a jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződéssel alapított vételi jogot. 6 A szerződéssel alapított jogok sorrendjét a Ptk. csak az elővásárlási jog vonatkozásában szabályozza a 6:221. § (2) bekezdésben. Eszerint ha „a tulajdonos egymást követően több személynek enged ugyanarra a dologra elővásárlási jogot, a jogosultak az elővásárlási jogok keletkezésének sorrendjében gyakorolhatják elővásárlási jogukat". E rendelkezés azonban megfelelően alkalmazandó a vételi jogra is (eladási és visszavásárlási jog esetén nem igazán fordulhat elő több jogosult úgy, hogy a jogukat különböző sorrendben gyakorolhatnák). Megjegyezzük, hogy a felek természetesen eltérhetnek ettől a jogszabályi rendelkezésétől, így úgy is alapítható elővásárlási vagy vételi jog, hogy az a később alapított jogokat nem megelőzve, hanem azokkal egy sorban gyakorolható. Ráadásul emellett annak sincs elvi akadálya, hogy valamennyi érintett fél beleegyezésével olyan megállapodás jöjjön létre, mely alapján a később alapított jogot a korábbit megelőzően lehessen gyakorolni. Ha pedig több elővásárlási vagy vételi jogot egyszerre alapít szerződéssel a tulajdonos, akkor a gyakorlás sorrendjét ő maga határozhatja meg, ha pedig nem él ezzel a lehetőséggel, akkor azok azonos rangsorban gyakorolhatóak [149]. A szerződésen alapuló jogosultságoknál merül fel az átruházhatóság és az örökölhetőség kérdése. Mivel az 1959-es Ptk.-val szemben a Ptk. sem az átruházhatóság, sem az örökölhetőség kapcsán nem tartalmaz semmilyen korlátozást, ezért e jogok - ha szerződésen alapulnak - szabadon átruházhatóak, valamint mind jogosulti, mind kötelezetti pozícióban örökölhetőek (és jogi személy jogutóddal való megszűnésekor is átszállnak a jogutódra). E jogok átruházására értelemszerűen a jogátruházás szabályait kell alkalmazni (6:202. §), tehát a kötelezett hozzájárulására nincs szükség.

73

l rns l 106

l 107

b) Az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog hatálya

Az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog lehet dologi vagy kötelmi jellegű. Az előbbi értelmében a jog a jogosultat mindenkivel szemben „ megilleti", az utóbbi esetben viszont csak azzal szemben, aki a jogot a jogosult javára alapította. Ez lényegében azt jelenti, hogy egyrészt dologi hatályú jog esetén a jogosultságra nem hat ki a tulajdonos személyének megváltozása (az adott jogosultság a mindenkori tulajdonost kötelezi), másrészt a jogosultság megsértése esetén a jogkövetkez­ mények harmadik - például elővásárlási jog esetén a jog megsértésével jellemzően METZtNGER

Péter: Az elővásárlási és a vételi jog konkurenclájáról. Hitelintézeti Szemle, (2016) 1., 1-4. o.

l rns

741

A TULAJDONÁTRUHÁZÓ SZERZŐDÉSEK

tulajdonossá váló - személyre is kihatnak. Ezzel szemben a kötelmi hatályú jogo­ sultság csak a jog eredeti kötelezettjével és annak általános jogutódaival szemben érvényesíthető, ennek következtében az adott jog megsértésnek a jogkövetkezmé­ nyeit csak a jog kötelezettjével szemben lehet levonni, azok további személyek- így például elővásárlási jog esetén a jog megsértésével jellemzően tulajdonossá váló személy - helyzetére nem hatnak ki. Az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog akkor dologi hatályú, ha jogszabályon alapul, vagy ha közhiteles nyilvántartásba bejegyezték. A jogsza­ bályon alapuló jogok közhiteles nyilvántartási bejegyzéstől független dologi hatálya abból következik, hogy „a jogszabály erejénél fogva mindenkivel szemben érvé­ nyesül, aki a vonatkozó jogszabály hatálya alá tartozik" [2/2009. PK vélemény 4. pontjának indokolása]. 1101 A szerződésenalapuló elővásárlási, visszavásárlási, vételi és eladási jogok viszont jellemzően kötelmi hatályúak, tehát csak a felekre hatnak ki, harmadik személyekre nem. Ugyanakkor ebben a formájukban ezek a jogosultságok nem túl erősek, hiszen megsértésük esetén - eltérő rendelkezés hiányában - a harmadik személy jogszerzése ( például zálogjogot szerez a dolgon, vagy elővásárlási jog esetén ő veszi meg a dolgot az elővásárlási jog jogosultja helyett) akkor sem vitatható, ha egyébként rosszhiszemű volt (azaz tudott, vagy tudnia kellett volna a mást megillető jogosultságról, amelyet sért az ő jogszerzése). Tehát a sértett fél legfeljebb szerződésszegés alapján léphet fel a jog kötelezettjével szemben. Ezekben az esetekben azonban meglehetősen szűkös a szerződésszegési eszköztár, hiszen például nehéz lesz a kárt bizonyítani. Gondoljunk csak az elővásárlási jog megsértésére: a jogosult ugyan nem tudta jogát gyakorolni, de a vagyonában változás jellemzően nem következett be: nem szerezte meg az érin­ tett vagyontárgyat, de annak pénzbeli ellenértékét sem kellett kifizetnie. Éppen ezért a jogosult érdekében érdemes az ilyen jogot alapító szerződésekben kötbért kikötni. 1111 Ennek megfelelően van különös jelentősége annak, hogy a feleknek lehetősé­ gük van arra, hogy a szerződésen alapuló jogosultságot dologi hatályúvá tegyék. Ezt akkor tehetik meg, ha az érintett vagyontárggyal kapcsolatban van közhiteles nyilvántartás, és abba a jogosultságot bejegyeztetik. Ebben az esetben ugyanis már a közhitelességből kifolyólag a nyilvántartásba bejegyezett jogok a vonatkozó nyil­ vántartási rendelkezések szerint harmadik személyekkel szemben is kikényszeríthe­ tőek. Ezért is rögzíti a 6:626. § (2) bekezdése, hogy ha „az ingatlanra szerződéssel létesített elővásárlási, visszavásárlási, vételi vagy eladási jogot az ingatlan-nyilván­ tartásba, továbbá a közhiteles nyilvántartásban nyilvántartott ingóságra szerződéssel létesített elővásárlási, visszavásárlási, vételi vagy eladási jogot a közhiteles nyilván­ tartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ilyen dolgon valamely jogot szerez". Ilyen közhiteles nyilvántartásban lajstromozott ingóságnak minősülnek például az úszólétesítmények, amelyek lajstromába e jogo­ sultságok bejegyezhetők [lásd a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény

11. § (3) bekezdésének J, tásba bejegyezhető joga megkötésével jönnek �t zik őket. A bejegyzés "lt: A kötelmi és dologt lágítani. Az első esetbe, vételi jogot. Mivel a 1e szükségszerűen csak ö val és az általános Jogu abban az esetben, ha a f nek, a vételi jog jogo :u hatja, és csak az eredeti A második esetben amelyet bejegyeznel,. az tulajdonosa egy é\\el • sultja nem gyakorolJa e terhelve szerzi meg „z még négy évig meg1l et donos az elővásárlas JC jog jogosultja az új \ e, heti az ingatlant [156).

Megjegyezzük. hog) ményez a társasháza} szerint a társasház al tulajdonban álló. nem sárlási jogot bizt~ t közvetetten kelet ezt podásának tekinthet csak akkor lesz dolZemélynek sem ,ásárli:b, Jog jogosult­ h:.etlegesen megvalósuló

rendelkezést. Így , ha jogszabály az '.trész (65)), egyéb­ ngatla'1 esetén nincs '.Ítet kellékekkel is tetrejöttének, hanem : feltétele. Így ilyen­ e alapján. Emellett tén a közlés formá-

t eladási ajánlat alap­

elővásárlásra jogosult •a. a s:::er:::ődés közöttük

i

jön létre". Mint már fent is utaltunk rá, az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó határidő anyagi jogi jellegű, ezért a megjelölt határidő utolsó napján az ajánlat elfo­ gadására vonatkozó nyilatkozatnak meg is kell érkeznie a tulajdonoshoz. A kése­ delmes elfogadás következményeire az általános szabályok (6:68. §) az irányadóak. Az elővásárlási jog gyakorlása természetesen csak jogosultság, és nem kötelezettség. A jog gyakorlása elmaradásának jogkövetkezményeit a 6:222. § (3) bekezdése rögzíti: ha „a jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem tesz elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos a dolgot az ajánlatot tevő harmadik személy ajánlatának megfelelően vagy annál az eladó számára kedvezőbb feltételek mellett eladhatja". Az elfogadás tartalmával kapcsolatban az 1959-es Ptk.-n alapuló bírói gyakorlat azt a követelményt támasztotta, hogy az elővásárlási jog jogosultjának a vele közölt ajánlatot teljes terjedelmében, feltételek nélkül kellett elfogadnia (2/2009. PK vélemény 7. pont). A 6:222. § (4) bekezdése ugyanakkor csak annyit tartalmaz, hogy ha az elővásárlási jog jogosultja a tulajdonos ajánlatát elfogadja, akkor a szerződés közöttük jön létre. Ebből azonban a 6.67. § (2) bekezdése alapján - mely szerint az ajánlattal való egyetértést kifejező jognyilatkozat elfogadásnak minősül akkor is, ha lényeges kérdésnek nem minősülő, azt nem érintő kiegészítő vagy eltérő feltételt tartalmaz - az következik, hogy az elővásárlási jog jogosultja csak a lényeges kérdések tekintetében van kötve az ajánlathoz az elfogadás során. Tehát az egyéb kérdések tekintetében úgy élhet kiegészítő vagy eltérő feltételekkel, hogy ettől függetlenül a felek - az eladó tulajdonos és az elővásárlási jog jogosultja - között létrejön a szerződés. Emel lett legfeljebb csak az lehet kérdéses, hogy a kiegészítő vagy eltérő feltételek a szerződés részévé válnak-e (6:67. §). Tehát a korábbi bírói gyakorlat a továbbiakban nem tartható fenn. Az elfogadással egyidejűleg - az eredeti vételi ajánlatra tekintettel - az elővásárlási jog jogosultjának a teljesítőképességét is igazolnia kell (BH 2002, 107.). Értelemszerűen a teljesítőképességnek a jogosulti elfogadó nyilatkozat megtételekor kell fennállnia. Az ajánlathoz hasonlóan az elfogadás kapcsán sem rögzít különös formai követelményeket a Ptk. Tehát itt is az általános szabályokból kell kiindulnunk. A Ptk. 6:70. § (1) bekezdése alapján, ha az adott szerződés írásbeli alakhoz kötött, akkor az elfogadó nyilatkozatot is írásban kell megtenni. Ebből kifolyólag az elővásárlási jog jogosultjának az elfogadó nyilatkozatát akkor kell írásban közölnie, ha jogszabály az adott szerződésre (például ingatlan, üzletrész 1651) kötelező írásbeliséget ír elő, egyébként más formában (például szóban) is közölheti. Ezért ingatlan esetén nincs szükség arra, hogy az elfogadó nyilatkozat az lnytv. 32. §-ában rögzített kellékekkel is rendelkezzen, hiszen ezek megléte nem a szerződés érvényes létrejöttének, hanem a keletkező jog ingatlan-nyilvántartási bejegyezhetőségének a feltétele. Így ilyenkor is elégséges az

85

l 145

l 146

l 147 l t48

86 1

A TULAJDONÁTRUHÁZÓ SZERZÓDESEK

egyszerű írásbeliség a Ptk. 6:215. § (2) bekezdése alapján. Ugyanakkor az elővásárlá­ si jog jogosultja egyoldalú kérelme alapján a tulajdonjog az ingatlan-nyilvántartásba csak akkor jegyezhető be, ha az eladó az elővásárlási jog jogosultja javára a bejegy­ zést megengedő nyilatkozatot (bejegyzési engedélyt) megadja (3/2007. KPJE). Emellett megjegyezzük, hogy termőföldre vonatkozó elővásárlási jog esetén az elfogadó nyilat­ kozat formájára különös rendelkezéseket tartalmaz a Tft. 21. §-a. Az elővásárlási jog gyakorlása kapcsán még arra a kérdésre kell kitérnünk, hogy mi a következménye annak, ha több olyan jogosult is van, aki gyakorolná e jogát. Az egyes elővásárlási jogok jogosultjainak rangsorára vonatkozó szabályokat már korábban, az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog közös szabá­ lyai között kifejtettük [106]. Az azonos rangsorban fennálló elővásárlási jogok gyakorlásának a módját azonban a Ptk. 6:222. § (5) bekezdése rendezi. Eszerint ha „ugyanazon dologra nézve több személyt azonos rangsorban illet meg elővá­ sárlási jog, és közülük többen tesznek elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos késede­ lem nélkül köteles erről a jogosultakat tájékoztatni, akik a tájékoztatás hatályossá válásától számított nyolc napon belül elfogadó nyilatkozatukat visszavonhatják. E határidő leteltekor az adásvételi szerződés a hatályos elfogadó nyilatkozatot tett jogosultakkal jön létre. Az elfogadó nyilatkozatot tett jogosultak egymás közötti érdekeltségük arányában szereznek közös tulajdont. Ha az elfogadó nyilatkozatot tett jogosultak érdekeltségének aránya nem állapítható meg, a jogosultak egyenlő arányban szereznek tulajdoni hányadot a dolgon." Ebből kifolyólag a vonatkozó korábbi bírói gyakorlat a Ptk.-ra már nem irányadó. A 2/2009. PK vélemény 3. pontja ugyanis úgy rendelkezett, hogy az elővásárlási jog azonos rangsor­ ban lévő jogosultjai az egymás közötti megegyezésüknek megfelelően élhettek az elővá­ sárlási jogukkal, megegyezés hiányában pedig a több egy sorban jogosult és a jogával önállóan élő személy közül az eladó választhatott. E gyakorlatból egyébként az követke­ zett, hogy amennyiben több elővásárlásra egy sorban jogosult közül az egyikük tett olyan vételi ajánlatot, amely az eladó számára elfogadható volt, akkor az eladónak nem is kellett közölnie a vételi ajánlatot az elővásárlási jog többi jogosultjával. A korábbi bírói gyakorlatot felülíró módosítás mögött elsősorban az a jogalkotói szándék állt, hogy az azonos rangsorban álló elővásárlási jogok jogosultjainak egyenlő esélyt biztosítson a joguk gyakorlására. Ez az új megoldás azonban számos kedvezőt­ len mellékhatással járhat. Először is a választás lehetőségének a megszüntetése tovább bonyolítja az elővásárlási jog gyakorlásához kapcsolódó, egyébként sem túl egyszerű eljárást. A Ptk. alapján ugyanis a tulajdonosnak már nincs lehetősége arra, hogy ne közölje a vételi ajánlatot az elővásárlási jog többi jogosultjával, ha közülük az egyik teszi meg azt. Másodszor, a Ptk. által választott megoldás dogmatikailag ellentmondásos: a szerződés a vonatkozó szabály alapján akkor jön létre, ha az elfogadó nyilatkozatot

a meghatározott hatánd megtételével szükségszi tényektől legfeljebb a s� a 6:21. § alapján elévü.e is kezdődhet (attól függ< csak bizonytalan lehet" ződés. Negyedszer, eg: érdekének. Ugyanis a· düli tulajdonosként ki,, tenni abban az esetbeII tot? Valamennyien , L� zés kockázatát. Hata!) személy fogja megszer az elővásárlási jog J >g vélhetően ritkán fog e lényeges esetre a vonal tulajdon esetére az 5. a 3:167. § (2) bekezde

d) Az elővásárlási j� Az elővásárlási jog me szerű előfeltétele az e )' zettségeket a 6:222. u - a harmadik szemel lemben való közlése. - megfelelő hatánd maz az ajánlat az el; = - azonos rangsorb�t1 közülük többen teszne hogy a tájékoztatá� hi nyilatkozat vissza, n.l Ha e kötelezett � terjedelemben vag_ e túlságosan rövid hatar csak abban az esetbet a jogkövetkezmén� �tt sultja meg akarta e� n ul abban az esetben.

Az adásvétel különös nemei

:yanakkor az elővásárlángatlan-nyilvántartásba ;osultja javára a bejegy­ :)}2007. KPJE). Emellett ·setén az elfogadó nyilat­ -a

e kell kitérnünk, hogy i gyakorolná e jogát. :ozó szabályokat már dási jog közös szabá­ ló el0\'ásárlási jogok :ése rendezi. Eszerint rl>an illet meg elővá­ a tulajdonos késede­ ;ékoztatás hatályossá viss::amnhatják. E -=�dó nyilatkozatot tett '.tak egymás közötti elfogadó nyilatkozatot ,, a jogosultak egyenlő

nem irányadó. A 2/2009. ;i jog azonos rangsor­ d oen élhettek az elővá­ . iogosult és a jogával egyébként az követke­ az egyikük tett olyan eladónak nem is kellett ,rban az a jogalkotói

1ban számos kedvezőt­ a megszüntetése tovább :ént sem túl egyszerű ,betösége arra, hogy ne közülük az egyik teszi 11-ailag ellentmondásos: az elfogadó nyilatkozatot

i

87

a meghatározott határidőig nem vonják vissza. Ugyanakkor az elfogadó nyilatkozat megtételével szükségszerűen létre kellene jönnie a szerződésnek, és a későbbi jogi tényektől legfeljebb a szerződés hatálya függhetne. Harmadszor, a nyolcnapos határidő a 6:21. § alapján elévülési jellegű, ráadásul az egyes jogosultak esetén más időpontban is kezdődhet (attól függően, hogy mikor érkezik meg hozzájuk a tájékoztatás), így igen­ csak bizonytalan lehet annak megállapítása, hogy mikor és kikkel jön létre végül a szer­ ződés. Negyedszer, egyáltalán nem biztos, hogy ez a szabályozás megfelel a jogosultak érdekének. Ugyanis a vagyontárgy jellegétől függően elképzelhető, hogy azt csak egye­ düli tulajdonosként kívánják megszerezni az elővásárlási jog jogosultjai. Mit fognak ők tenni abban az esetben, ha értesülnek arról, hogy többen tettek elfogadó nyilatkoza­ tot? Valamennyien visszavonják azt, hiszen nem akarják vállalni a közös tulajdonszer­ zés kockázatát. Hatályos elfogadó nyilatkozat hiányában pedig a harmadik kívülálló személy fogja megszerezni az érintett vagyontárgy tulajdonjogát annak ellenére, hogy az elővásárlási jog jogosultjai közül többen is megvették volna a dolgot. Ugyanakkor vélhetően ritkán fog ez a szabályozás a gyakorlatban érvényesülni, mert a legtöbb lényeges esetre a vonatkozó jogszabály különös rendelkezést tartalmaz: például a közös tulajdon esetére az 5:81. § (3) bekezdése, üzletrész esetére a 3:166. § (2) bekezdése és a 3:167. § (2) bekezdése, valamint termőföld esetére a Tft. 22. § (2) bekezdése.

d) Az elővásárlási jog megsértésének jogkövetkezményei

Az elővásárlási jog megsértésének jogkövetkezményei alkalmazásának szükségszerű előfeltétele az elővásárlási jogból eredő kötelezettségek megszegése. E kötele­ zettségeket a 6:222. § nevesíti: - a harmadik személytől származó, elfogadni kívánt vételi ajánlat teljes terjede­ lemben való közlése; - megfelelő határidő tűzése az ajánlat elfogadására, ha konkrét határidőt tartal­ maz az ajánlat az elfogadására [138); azonos rangsorban lévő több jogosult esetén tájékoztatás adása arról, hogy ha közülük többen tesznek elfogadó nyilatkozatot, és figyelemfelhívás nyújtása arról, hogy a tájékoztatás hatályossá válásától számított nyolc napon belül az elfogadó nyilatkozat visszavonható. Ha e kötelezettségek bármelyikét megszegi a tulajdonos (például nem teljes terjedelemben vagy eltérő tartalommal, illetve egyáltalán nem közli az ajánlatot, túlságosan rövid határidőt tűz az ajánlat elfogadására stb.), akkor az értelemszerűen csak abban az esetben ad lehetőséget arra, hogy az elővásárlási jog megsértésének a jogkövetkezményeit érvényesíteni lehessen, ha egyébként az elővásárlási jog jogosultja meg akarta és meg is tudta volna venni az érintett vagyontárgyat. Ezért például abban az esetben, ha kötelezően írásban megkötendő szerződés esetén szóban

l 1s2

l 1s3

88

1 A TULAJDONATRUHAZÓ SZERZŐDÉSEK

közlik az elővásárlási jog jogosultjával az ajánlatot, az ugyan nem felel meg a Ptk. előírásainak, de ez a kötelezettségszegés érdemben nem akadályozza meg a későbbi szerződéskötést (ingatlan esetén úgyis közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják a végleges szerződést a vevő tulajdonjogának ingatlan-nyil­ vántartási bejegyezhetősége végett). Ezért önmagában ez a körülmény nem lesz alkalmas arra, hogy az elővásárlási jog jogosultja az elővásárlási jog megsértésének jogkövetkezményeit érvényesítse, ha az elővásárlási jog jogosultja nem akarta vagy a fizetőképesség hiánya miatt nem tudta volna megvenni az érintett vagyontárgyat. Emellett a jogkövetkezmények alkalmazásának másik feltétele az, hogy a tulaj­ donos és a harmadik személy kösse meg az elővásárlási jogot sértő szerződést. Tehát lényegében csak ebben az esetben beszélhetünk az elővásárlási jog megsértéséről. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az elővásárlási jog jogosultja - abban az esetben, ha tudomást szerez a jogai megsértésével fenyegető helyzetről - ne tehetne addig semmit, amíg a tulajdonos és a harmadik személy meg nem köti a szerződést. Például a 2/2009. PK vélemény 8. pontjának - dogmatikai szempontból ugyan vitatható indokolása szerint a nem közölt vételi ajánlat is elfogadható. Tehát ha az elővásárlási jog jogosultja értesül arról, hogy a tulajdonos az ő megkerülésével harmadik személy­ nek kívánja eladni az érintett vagyontárgyat, akkor megkeresheti a tulajdonost, és megpróbálhatja rábírni arra, hogy vele kösse meg az adásvételi szerződést (ha pedig ismeri a konkrét feltételeket is, akkor akár elfogadó nyilatkozatot is tehet). Így a jogát sértő szerződés megkötése előtt is felléphet az elővásárlási jog jogosultja, bírósághoz viszont csak akkor fordulhat, ha a jogait sértő jogellenes szerződés létrejött. Az elővásárlási jog megsértésének tényleges jogkövetkezményei elsősorban attól függnek, hogy kötelmi vagy dologi hatályú az elővásárlási jog. Ha kötelmi hatályú az elővásárlási jog, akkor a megsértése esetén a harmadik személy (a vevő) jogszerzése nem vitatható, és a sértettfél legfeljebb szerződésszegés alapján léphet fel a tulajdonos eladóval szemben [110]. A dologi hatályú, tehát a jogszabályon alapuló vagy szerződésen alapuló és köz­ hiteles nyí Ivántartásba bejegyezett elővásárlási jog megsértésének jogkövetkezmé­ nyeit a 6:223. § rendezi. Ennek (1) bekezdése alapján ha „a tulajdonos az elővásár­ lási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan". A relatív hatály­ talanság jelen esetben azt jelenti, hogy az elővásárlási jog jogosultja kikényszerít­ heti azt, hogy az az adásvételi szerződés végül közte és az eladó között jöjjön létre. Ennek feltételeit a (2) bekezdés tartalmazza: a „ hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét. A hatálytalan­ ságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított három év elteltével nem érvényesítheti."

Tehát az elővásárlá, Ezzel kapcsolatban k � az elővásárlási Jog m� mindvégig fenn kell a megállapítását. hog) aJánlatot elfogadó fi) ennek folytán az ad ,élemény 8. pont). A érvényesítheti 1gén)e nem mondja kt ife melletti alkalmazásáh határidő ,iszom e e, Ezzel kapc,ola jog jogosultjának a határidő, mert ez utób! táridö a Ptk. szennt a jogát sértő szerzóde ilyenkor a szerz.ód n) ilvám aloan riem t Éppen ezért el,o epe a szerződés tartal Ja. Íg) elsősorban fe a tulajdonos nem� Például az ln)1,. 6tartalma. amel) a JO zerzödés is a Jog a kérelmező ira ban jogszabál)on ,'3�} ges. Végső e,etben J: ,égett. Addig. am::: röl ,aló tudomá szer tartalmát. a kereset n) ugszik. Hang u } napjáig meg I kell e Előfordulhat az terje,ztheti elö azo közötti csere, zerzód lelt. mert az elo, a H0'1WH'1H �

1. fejezet: A tevékenységkifejtő kötelmek fajtái: eredmény- és gondossági kötelmek ....................... 133

b) Lehete er

1. Tevékenységkifejtő kötelmek .................................................................................................. 133

e) A vállalkoz.c

2. Eredmény- és gondossági kötelmek ........................................................................................ 133

9. A vállalkozási s:z.

3. A vállalkozási típusú szerződések mint eredménykötelmek ................................................... 134

a) A megre

4. A vállalkozási típusú szerződések szabályozása a Ptk.-ban .................................................... 137

b) A vállalkozc

II. fejezet: A vállalkozási szerződés és általános szabályai ................................................................. 139

Ill. fejezet: A vállalkoza!

1. A vállalkozási szerződés általános jellemzői ............................................................................. 140

1. A tervezési szer

2. A vállalkozási szerződés elhatárolása más szerződéstípusoktól............................................. 141

a) A terveze

a) Vállalkozási szerződés és megbízási szerződés elhatárolása .......................................... 141

b) A szerzoc

b) Vállalkozási szerződés és adásvételi szerződés elhatárolása .......................................... 141

e) Az ellensz

e) Vállalkozási szerződés és munkaszerződés elhatárolása ................................................ 143

d) A szerzoae

d) Vállalkozási szerződés és felhasználási szerződés elhatárolása...................................... 145

2. A kivitelezesi sz

3. A főszolgáltatás: tevékenységgel elérhető eredmény (mű) .................................................... 146

a) A kivite ezE

a) A tevékenységgel elérhető eredmény (mű) ..................................................................... 146

b) A kivite ez1

b) A mű tárgya és tartalma, a többletmunka elvégzésének kötelezettsége ...................... 148

e) A szerzóce

e) A szerződés tárgyának egyoldalú megrendelői módosítása: a pótmunka ...................... 148

d) A vállalko

4. A megrendelő főkötelezettségei (a mű átvétele és a vállalkozói díj megfizetése).................. 150

e) A megre

a) Vállalkozói díj - visszterhes és ingyenes szerződések ..................................................... 152

f) A vállalKoz

b) A vállalkozói díj esedékessége ......................................................................................... 152

g) A szerzóc�

e) A vállalkozói díj meghatározásának módja....................................................................... 153

h) Egyéb '91,

d) A vállalkozói díj biztosítéka: a vállalkozó törvényes zálogjoga......................................... 159

3. Kutatási szeoZ ·

e) A „késleltetett tulajdonátszállás" mint a vállalkozói díj sajátos biztosítéka .................... 161 5. A vállalkozó egyéb jogai és kötelezettségei ............................................................................ 162 a) A tevékenység megszervezése........................................................................................ 162 b) Az anyagok beszerzése.................................................................................................... 163

a) A kutatas b) Szeme es

e) A kutatas 4. Utazási szeoZ

e) Figyelmeztetési kötelezettség ......................................................................................... 163

a) Az uta

d) Egyes további jogok és kötelezettségek ......................................................................... 166

b) Az utazas!

6. A megrendelő egyéb jogai és kötelezettségei ......................................................................... 167

e) A szerzóc·

a) Utasítási jog ..................................................................................................................... 167

d) Az uta

b) Ellenőrzési jog .................................................................................................................. 168

e) Az Ut

e) Tevékenység végzésének helye alkalmas állapotban való rendelkezésre bocsátása ...... 170

f) Az utazas

d) A gazdaságos és összehangolt munkavégzés feltételeinek megteremtése több vállalkozó

5. Mezőgazdasa_

munkavégzése esetén..................................................................................................172 7. A szerződés teljesítése: átadás-átvételi eljárás ....................................................................... 174

-

a) A mez b) A szerz

a) A vállalkozási szerződés teljesítése ................................................................................. 174

e) Elsza

b) Az átadás-átvételi eljárás fogalma és tartalma ............................................................... 175

6. Közszolga

:a=

e) Az átadás-átvételi eljárás időtartama ............................................................................. 175

a) A kö

d) Az átadás-átvételi eljárás kimenetele .............................................................................. 176

b) Ako=o,

8. A szerződésszegés egyes kérdései a vállalkozási szerződés kapcsán .................................... 177 a) Vállalkozási szerződések hibás teljesítése ....................................................................... 177

"ejezet: A . Afuvarozas S2

··.;

�lmek ....................... 133

b) Lehetetlenülés a vállalkozási szerződés szabályai szerint............................................... 180

································133

c) A vállalkozási szerződés esetében különösen releváns általános részi szabályok .......... 183

··········•··············....... 133

9. A vállalkozási szerződés megszűnésének speciális szabályai .................................................185

,............................... 134

a) A megrendelő objektív elállási (felmondási) joga.............................................................185

•·······························137

b) A vállalkozó speciális, szankciós jellegű elállási joga........................................................ 189

•························....... 139

Ill. fejezet: A vállalkozási szerződés nevesített altípusai..................................................................... 191

•·······························140

1. A tervezési szerződés .............................................................................................................. 192

································ 141

a) A tervezési szerződés szabályozása................................................................................ 192

································ 141

b) A szerződés tárgya: tervezőmunka elvégzése és a tervdokumentáció átadása ............ 193

:............................... 141

c) Az ellenszolgáltatás.......................................................................................................... 197

··············.................. 143

d) A szerződésszegés egyes kérdései ................................................................................. 198

,............................... 145

2. A kivitelezési szerződés.......................................................................................................... 201

�······························146

a) A kivitelezési szerződés szabályozása............................................................................ 201

•.. ···························146

b) A kivitelezési szerződés és az ahhoz kapcsolódó más típusú szerződések alanyai ....... 208

t:sege ...................... 148

c) A szerződés tárgya: építési, szerelési munka .................................................................. 210

-=······················148

d) A vállalkozói dij és megfizetésének speciális szabályai ................................................... 216

lizetese).................. 150

e) A megrendelő további fontosabb kötelezettségei........................................................... 219

···························152

f) A vállalkozó további fontosabb kötelezettségei. ............................................................. 221

•·····························152

g) A szerződés teUesítése: átadás•átvétel.......................................................................... 224

······························153

h) Egyéb (gyakrabban előforduló) rendelkezések a kivitelezési szerződésben.................. 228

··························159

3. Kutatási szerződés ................................................................................................................. 230

�::eka .................... 161

a) A kutatási szerződés fogalma, eredménykötelmi jellege ............................................... 230

························162

b) Személyes teijesítés .........................................................................................................231

······························162

c) A kutatás eredményeinek hasznosítása......................................................................... 232

............................... 163

4. Utazási szerződés ................................................................................................................... 234

·····························163

a) Az utazási szerződés jogforrásai .................................................................................... 234

················•·············166

b) Az utazással kapcsolatos szerződések fajtái a kormányrendelet szerint ...................... 237

.............................. 167

c) A szerződő felek, illetve a szerződés(ek)hez kapcsolódó más személyek...................... 243

···························167

d) Az utazási csomagra vonatkozó szerződés szabályai .................................................... 245

·······················168

e) Az utazási szolgáltatásegyüttesre vonatkozó szabályok ............................................... 263

1e5-e bocsátása...... 170

f) Az utazási szolgáltatásra irányuló (egyéb) szerződések szabályai. ................................ 265

:-:ese több vállalkozó

5. Mezőgazdasági vállalkozási szerződés ................................................................................... 270

·····················172

a) A mezőgazdasági vállalkozás fogalma, elhatárolások .................................................... 270

···················•··········· 174

b) A szerződés lehetetlenné válásának speciális szabálya ................................................. 272

.. •·•························· 174

c) Elszámolásra vagy előlegként adott szolgáltatások (értékének) visszafizetése ............274

............................... 175

6. Közszolgáltatási szerződések ..................................................................................................276

;..•........................... 175

a) A közszolgáltatási szerződések fogalma, fajtái, szabályozása........................................276

, ••........................... 176

b) A közszolgáltatási szerződések egyes tartalmi sajátosságai ......................................... 280

·· ·················•··········177

IV. fejezet: A fuvarozási szerződés..................................................................................................... 285

·······························177

1. A fuvarozási szerződés fogalma, Ptk.-beli szabályozása és elhatárolási kérdések................ 285

2. A fuvarozási ágazatok és szabályozásuk ............................................................................... 288 3. A fuvarlevél ............................................................................................................................. 290 4. A főszolgáltatás: a küldemény továbbítása .............................................................................291 a) A fuvarozás megkezdése.................................................................................................291 b) A fuvarozás időbeli teijesítésére vonatkozó szabályok .................................................. 293

I. fejezet A tevékeny eredmény-

e) A küldemény megérkezése ............................................................................................. 294 5. A fuvard(j................................................................................................................................. 294 a) A fuvard(j és az állásd(j igényelhetőségéről. .................................................................... 294

. Tevékenyseg �---

b) A fuvard(j és a költségek biztosításáról .......................................................................... 295

2. Eredmény- es ,;::--

6. Veszélyes áru fuvarozása ....................................................................................................... 296

3. A vállalkozas -- -

7. A feladó további jogai .............................................................................................................. 297

,;_ A vallalkoz.as·

a) Az elállási jog ................................................................................................................... 297 b) A rendelkezési jog ........................................................................................................... 297 8. Felelősségi szabályok a fuvarozási szerződésben .................................................................. 299

. Tevéker.: SE

a) A fuvarozó felelőssége.................................................................................................... 299 b) A feladó felelőssége ........................................................................................................ 301 9. A fuvarozási szerződés alapján támasztható igények elévülése ............................................ 301

2. Ered e .... -

............................... 288 ······························· 290 :······················.........291 '................................291 ······························· 293

I. fejezet A tevékenységkifejtő kötelmek fajtái: eredmény- és gondossági kötelmek

•······························ 294 •······························ 294 ······························· 294

1. Tevékenységkifejtő kötelmek ..........................................................................................................133

······························· 295

2. Eredmény- és gondossági kötelmek ...............................................................................................133

!.............................. 296

3. A vállalkozási típusú szerződések mint eredménykötelmek ........................................................... 134

!.............................. 297

4. A vállalkozási típusú szerződések szabályozása a Ptk.-ban ........................................................... 137

: .............................. 297 ............................... 297 ►•················•··•········ 299 ······························ 299

1. Tevékenységkifejtő kötelmek

•····························· 301 ····························· 301

A tulajdonátruházó [27] és a használati típusú [1196] kötelmek mellett a tevékenységkifejtő szerződések képezik a szerződések harmadik nagy csoportját. A szerződéses föszolgáltatás ez esetben valamilyen tevékenység kifejtése.

l 294

2. Eredmény- és gondossági kötelmek A tevékenységkifejtő szerződések két nagy csoportra oszthatók. Különbséget teszünk - vállalkozási típusú szerződések, azaz eredménykötelmek és - megbízási típusú szerződések [890], azaz gondossági kötelmek között. A vállalkozási típusú és a megbízási típusú szerződések elhatárolása azért fontos, mert a szerződés minősítése dönti el, hogy mely szerződéstípus szabályait kell alkalmazni háttérszabályként a konkrét szerződésre (például egy azzal kapcsolatos jogvita eldöntése során) olyan kérdésekben, amelyeket a felek a szerződésben nem rendeztek.

E különbségtétel nem azt jelenti, hogy a gondossági kötelmek esetében a felek ne valamilyen tevékenység kifejtésével elérhető eredményre törekednének. A felek e törekvése ugyanis mindkét szerződéscsoportot jellemzi. A különbség abban áll, hogy - eredménykötelmek esetén az eredmény elérése, megvalósítása inkább garan­ tálható, kevésbé függ a szerződő feleken kívüli, s általuk nem befolyásolható körülményektől (például egy ház felépítése, autó megjavítása), ezért a szerződő fél

l 295 l 296 l 297 l 298

134

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK

szerződéses „ígérete" kiterjed az eredményre is, másként fogalmazva: az a szerző­ déses föszolgáltatás része. Ezzel szemben gondossági kötelmek esetén - a szolgáltatás jellegénél fogva a kötelezett nem tudja garantálni, hogy tevékenysége a kívánt eredményre vezet (például orvosi beavatkozás, ügyvédi pervitel, őrző-védő szolgáltatás), ezért az eredmény elérését nem is ígéri, nem teszi a szerződéses föszolgáltatás részévé (hanem csak azt, hogy a feladatot az elvárható legnagyobb gondossággal látja el, és e gondossággal törekszik az eredmény elérésére is).1 299

301

I

I

Az eredménykötelmi jellegű vállalkozási és a gondossági kötelmi jellegű megbízási típusú szerződések elhatárolása, egyes határesetek minősítése nem mindig egyértelmű és egyszerű. Mint látni fogjuk, az egészségügyi szolgáltató és a beteg közötti sajátos szerződést alapvetően gondossági kötelemnek, megbízási szerződésnek [892] tekint­ jük, mert az eredmény - a beteg gyógyulása - számos, az egészségügyi szolgáltató ellenőrzési és érdekkörén kívül eső körülménytől is függ, amely elérését ezért ered­ ménykötelemként garantálni nem lehet. Ennek ellenére vannak olyan egészségügyi szolgáltatások - így például a fogpótlást vagy a plasztikai sebészetet szokták e körbe sorolni-, amelyekre kevésbé igazak az itt elmondottak, s amelyek szerződéses ígéretét, szolgáltatását eredménykötelemnek, vállalkozási szerződésnek is lehet minősíteni. Hasonlóképpen: ha az ügyvéd peres képviseletet lát el, a lehető legnagyobb szakmai gondossággal kell törekednie arra, hogy előálljon az ügyfele szempontjából kívánatos eredmény, a pernyertesség; de a jogrendszer bizonytalanságai és a jogszabályok több­ féle értelmezésének lehetősége miatt - leggyakrabban - nem volna észszerű és élet­ szerű, ha ezt a tevékenységet eredménykötelemnek, vállalkozási szerződésnek tekinte­ nénk. Ha azonban az ügyvéd feladata arra korlátozódik, hogy egy egyszerű adásvételi ügylethez szerkesszen okiratot,2 és lássa el a jogi képviseletet az ingatlan-nyilvántar­ tási hatóság előtt, avagy egy gazdasági társaságot kell alapítania a jogszabály mellék­ leteként rögzített minta kitöltésével, akkor az ügyvéddel kötött szerződés nagy való­ színűséggel mégis vállalkozási szerződésnek, azaz eredménykötelemnek minősíthető.

a vállalkozó ((!\ • tására, a megre � (6:238. §).

ha a szerződé kötelmek zo - · míg ered · _ ződéses ellen ::o � radásáért felel ---e mény eléré én

ható gondos .,A megbízo kivéve, ha az e felróhatóan jár. Már mo th n melyest leegysz

3. A vállalkozási típusú szerződések mint eredménykötelmek

nemfelelős, hogy ennek E szem zabály am ha a leh tarthat igén) : ha a lehete a díj megilleti_ hetetlenné vá as időben másu ha a lehe e

A vállalkozási típusú szerződések tehát eredménykötelmek, ami a vállalkozási szerződés törvényi fogalma alapján is nyilvánvaló: ,,Vállalkozási szerződés alapján

illeti meg. A zabál_ a fentiek ala � ·

KEMENES István: A vállalkozási típusú szerződések. ln VÉKÁS Lajos - GÁRDOS Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz. Budapest, 2014. 1741. o. BARTAL Géza: Vállalkozási szerződés az új Ptk.-ban. Gazdaság és Jog, (2014) 1., 9. o.

A tevékenységkifejtó kötelmek fajtái: eredmény- és gondossági kötelmek 1

1azva: az a szerzőjellegénél fogva eredményre vezet gáltatás), ezért az mlgáltatás részévé >ssággal látja el, és 1i jellegű megbízási mindig egyértelmű teg közötti sajátos :lésnek (892] tekint1._,égügyi szolgáltató elérését ezért ered­ lyan egészségügyi etet szokták e körbe erződéses ígéretét, bet minősíteni. gnagyobb szakmai ntjából kívánatos ogszabályok több­ a észszerű és élet­ rződésnek tekinte­ gyszerű adásvételi · ngatlan-nyilvántar­ l Jogszabály mellék­ •Prződés nagy való­ ;mnek minősíthető. 1

�nykötelmek tni a vállalkozási -zerződés alapján •r (szerk.): Kommentár 9. o.

a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósí­ tására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles" (6:238. §). Az eredménykötelmi jelleg megmutatkozik továbbá abban is, hogy vajon megilleti-e a díj a kötelezettet - vállalkozási szerződés esetén a vállalkozót - akkor, ha a szerződéssel elérni kívánt eredmény elmarad. Az eredmény- és a gondossági kötelmek szokásos elhatárolása e szempontból a következő: - míg eredménykötelmeknél az eredmény elmaradása esetén a kötelezettet a szer­ ződéses ellenszolgáltatás nem illeti meg (függetlenül attól, hogy az eredmény elma­ radásáért felelős-e vagy sem); másként fogalmazva: a vállalkozó „viseli az ered­ mény elérésének kockázatát";3 - ezzel szemben gondossági kötelmek esetén csak akkor esik el a díjazástól a köte­ lezett (megbízott), ha az eredmény azért maradt el, mert nem tanúsította az elvár­ ható gondosságot. {Lásd ez utóbbihoz a megbízási szerződés következő szabályát: ,,A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el" (6:276. § (1) bek.] (913]}. Már most hozzátesszük: a fenti elhatárolás a részletszabályok ismeretében valamelyest leegyszerűsítő, mert előfordulhat, hogy a vállalkozót mégis megilleti a vállalkozói díj vagy annak egy része, annak ellenére, hogy nem következik be a felek által a szerződéssel elérni kívánt eredmény. Ha a vállalkozó az eredmény elmaradásáért nemfelelős, akkor ugyanis attól függően jár neki, vagy nem jár neki a vállalkozói díj, hogy ennek oka melyikfél érdekkörében merült föl. E szempontból a később részletesen tárgyalt 6:248. § (1) bek. az irányadó szabály, amely három esetet különböztet meg: - ha a lehetetlenné válás oka a vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt; - ha a lehetetlenné válás oka a megrendelő érdekkörében merült fel, a vállalkozót a díj megilleti, de a megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a vállalkozó a le­ hetetlenné válás folytán költségben megtakarított, továbbá amelyet a felszabadult időben másutt keresett vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna; - ha a lehetetlenné válás oka mindkét fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg. A szabály értelmezésére és jelentőségére még visszatérünk [452), azonban a fentiek alapján jól látszik, hogy az eredménykötelmi jelleg csak akkor érvényesül KEMENES: A vállalkozási típusú szerződések. 1737. o.; BARTA Judit: A vállalkozási típusú szerződések. ln OszTov1Ts András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogsza­ bályok nagykommentárja. Ill. köt., Budapest, 2014. 590. o.

135

1302

1303

1304

1305

136

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK

maradéktalanul; másként fogalmazva: csak akkor igaz, hogy az eredmény elma­ radása esetén a vállalkozót nem illeti meg a díj, ha ennek oka az ő érdekkörében merült fel. 3061

A vállalkozási típusú (inkább eredménykötelmi jellegű) és a megbízási típusú (inkább gondossági kötelmi jellegű) szerződések elhatárolását nehezíti, hogy megbízási típu­ sú szerződések esetében is lehet kikötni ún. sikerdíjat. Ebben az esetben a megbízot­ tat csak akkor illeti meg a díj, ha a szerződéssel elérni kívánt eredmény megvaló­ sul. Leggyakrabban ez történik például az ingatlan-közvetítői szerződések esetében, amelyek alapvetően megbízási szerződések, de a díjat az eredmény bekövetkezéséhez: az ingatlan sikeres értékesítéséhez kötik a felek (lásd például EBH 2005, 1333.). De van példa sikerdíjra más, alapvetően szintén megbízási jellegű szerződések esetében is, például az ügyvédi, ügynöki vagy követelésbehajtási szolgáltatások piacán. Az uralko­ dó álláspont szerint, annak ellenére, hogy a sikerdíj kikötése e szerződéseket a díjazás szempontjából az eredménykötelmekhez közelíti, ez önmagában még nem minősíti át ezeket a szerződéseket vállalkozási szerződéssé, vagyis továbbra is a megbízási szerző­ dés Ptk.-beli szabályait kell alkalmazni háttérszabályként a felek által a szerződésben nem rendezett kérdésekre.4

3071 Az eredménykötelmi jelleg nem jelenti azt, hogy a vállalkozó az eredmény elma­ radásáért automatikusan kártérítési felelősséggel, helytállással tartozna. Röviden: az eredménykötelmi jelleg nemjelent egyúttal eredményfelelősséget is. 5 Ha a felek által elérni kívánt eredmény nem valósul meg, az ugyan szerződésszegésnek minősül, hiszen a Ptk. 6:137. § szerint „a szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének elmaradása". Ugyanakkor a szerződésszegő kötele­ zett nem mindig tartozik kártérítési felelősséggel a szerződésszegésével a másik félnek okozott károkért. Mentesül a felelősség alól, ha ki tudja menteni magát, illet­ ve szerződésszegését. Visszterhes szerződés esetében kimentheti magát a felelősség alól, ,,ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa" (6:142. §). Ingyenes szerződés esetén pedig a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett kárért akkor felel, ha a jogosult bizonyítja, hogy a kötelezett a kárt szándékos szerződésszegéssel

KEMENES: A vállalkozási típusú szerzódések. 1760. o. Ugyanígy példákkal BARTAL Géza: A vállalkozási típusú szerzódések. ln WELLMANN György (szerk.): Az új Ptk. magyarázata VI/VI. Második, átdolg., bóv. kiad., Budapest, 2014. 82. o. KEMENES: A vállalkozási típusú szerzódések. 1742., 1760. o.

okozta, vag� l ról, amelyet a :: kár megtéríte­ felróható [6: 1--_

4. A vállalkoza

A vállalkozási tip nek harmadik ré z­ két fejezetből áll. _.\ mazza a valamenn lyokat, illetve az e� ket (tervezési szerz utazási szerződé [ tási szerződés [8 < a vállalkozási szen ben a különös za el azoktól.

A XXXVIII._

be tartozó fuvaro� eredménykötelem, szerződéstípus. 11 kozási szerződé : dés szabályai nerr rendelkezést. A fi a személyfuvaroz.í közlekedés keretét kozási szerződé n A vállalkozá i geit határozzák me zéssel eltérhetnek képezik a szerződ (4) bekezdése, am korlátozása semm

A tevékenységkifejtó kötelmek fajtái: eredmény- és gondossági kötelmek

z eredmény elma­ az ő érdekkörében

ízási típusú (inkább gy megbízási típuesetben a megbízot­ redmény megvaló­ rződések esetében, bekövetkezéséhez: 3H 2005, 1333.). De rzödések esetében is, - piacán. Az uralko­ odéseket a díjazás g nem minősíti át a megbízási szerző' Ital a szerződésben

eredmény elma­ artozna. Röviden: · et is. 5 Ha a felek egésnek minősül, ely kötelezettség ródésszegő kötele­ zegésével a másik meni magát, illet-

ha bizonyítja, hogy időpontjában előre -iményt elkerülje zett kárért akkor zerződésszegéssel

„ Géza: A vállalkozási .sodik, átdolg., bóv.

1 137

okozta, vagy elmulasztotta a tájékoztatást a szolgáltatás olyan lényeges tulajdonságá­ ról, amelyet a jogosult nem ismert [6: 147. § (l)]. A jogosult egyéb vagyonában okozott kár megtérítése alól pedig akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható [6: 147. § (2)].

4. A vállalkozási típusú szerződések szabályozása a Ptk.-ban A vállalkozási típusú szerződések szabályait a Ptk. hatodik (kötelmi jogi) könyvé- 1310 nek harmadik részében (egyes szerződések) található XV. Cím tartalmazza. A cím két fejezetből áll. A XXXVII. Fejezet címe a vállalkozási szerződés. E fejezet tartal­ mazza a valamennyi vállalkozási szerződésre vonatkozó általános (közös) szabá­ lyokat, illetve az egyes különös vállalkozási szerződésekre irányadó rendelkezéseket (tervezési szerződés (491), kivitelezési szerződés (519), kutatási szerződés (617), utazási szerződés (634), mezőgazdasági vállalkozási szerződés (781), közszolgáltatási szerződés [809)). A fejezetben felsorolt, nevesített a/típusokra természetesen a vállalkozási szerződés általános (közös) szabályai is vonatkoznak, ha és amennyiben a különös szabályok - akár a Ptk.-ban, akár azon kívül találhatók - nem térnek el azoktól. A XXXVIII. fejezet pedig a szintén a vállalkozási típusú szerződések köré- 1311 be tartozó fuvarozási szerződés szabályait tartalmazza (828), amely azonban (bár eredménykötelem), nem a vállalkozási szerződés egyik altípusa, hanem egy önálló szerződéstípus. Mindazonáltal a 6:271. § megfelelően alkalmazni rendeli a vállal­ kozási szerződés szabályait a fuvarozási szerződésre is, ha a fuvarozási szerződés szabályai nem tartalmaznak az adott kérdésre nézve (akár eltérő, speciális) rendelkezést. A fuvarozási szerződés azonban csak árufuvarozásra vonatkozik, a személyfuvarozás, személyszállítás (például a taxi-szolgáltatás vagy a közösségi közlekedés keretében nyújtott szolgáltatás) nem fuvarozási, hanem „tisztán" vállal­ kozási szerződésnek minősül. A vállalkozási típusú szerződések szabályai, mivel a felek jogait és kötelezettsé- 1312 geit határozzák meg, alapvetően diszpozitív szabályok, a felek tehát közös megegyezéssel eltérhetnek azoktól. Ha azonban nem élnek e lehetőséggel, úgy e szabályok képezik a szerződés tartalmát. Kivételt jelent a diszpozitivitás alól a Ptk. 6:253. § (4) bekezdése, amely szerint kutatási szerződésben a jogszavatosság kizárása vagy korlátozása semmis (627).

II. fejezet A vállalkozási szerződés és általános szabályai 1. A vállalkozási szerződés általános jellemzői .................................................................................... 140 2. A vállalkozási szerződés elhatárolása más szerződéstípusoktól .................................................... 141 a) Vállalkozási szerződés és megbízási szerződés elhatárolása .................................................. 141 b) Vállalkozási szerződés és adásvételi szerződés elhatárolása.................................................. 141 c) Vállalkozási szerződés és munkaszerződés elhatárolása ........................................................ 143 d) Vállalkozási szerződés és felhasználási szerződés elhatárolása ............................................. 145 3. A főszolgáltatás: tevékenységgel elérhető eredmény (mú) ............................................................ 146 a) A tevékenységgel elérhető eredmény (mú) ............................................................................ 146 b) A mú tárgya és tartalma, a többletmunka elvégzésének kötelezettsége .............................. 148 c) A szerződés tárgyának egyoldalú megrendelői módosítása: a pótmunka .............................. 148 4. A megrendelő főkötelezettségei (a mú átvétele és a vállalkozói díj megfizetése) ......................... 150 a) Vállalkozói díj - visszterhes és ingyenes szerződések ............................................................. 152 b) A vállalkozói díj esedékessége ................................................................................................. 152 c) A vállalkozói díj meghatározásának módja .............................................................................. 153 d) A vállalkozói díj biztosítéka: a vállalkozó törvényes zálogjoga ................................................ 159 e) A „késleltetett tulajdonátszállás" mint a vállalkozói díj sajátos biztosítéka............................ 161 5. A vállalkozó egyéb jogai és kötelezettségei .................................................................................... 162 a) A tevékenység megszervezése ............................................................................................... 162 b) Az anyagok beszerzése ........................................................................................................... 163 c) Figyelmeztetési kötelezettség ................................................................................................ 163 d) Egyes további jogok és kötelezettségek................................................................................. 166 6. A megrendelő egyéb jogai és kötelezettségei................................................................................. 167 a) Utasítási jog ............................................................................................................................. 167 b) Ellenőrzési jog .......................................................................................................................... 168 c) Tevékenység végzésének helye alkalmas állapotban való rendelkezésre bocsátása ............. 170 d) A gazdaságos és összehangolt munkavégzés feltételeinek megteremtése több vállalkozó munkavégzése esetén ......................................................................................................... 172 7. A szerződés teljesítése: átadás-átvételi eljárás............................................................................... 174 a) A vállalkozási szerződés teljesítése ......................................................................................... 174 b) Az átadás-átvételi eljárás fogalma és tartalma ...................................................................... 175 c) Az átadás-átvételi eljárás időtartama .................................................................................... 175 d) Az átadás-átvételi eljárás kimenetele ..................................................................................... 176 8. A szerződésszegés egyes kérdései a vállalkozási szerződés kapcsán ........................................... 17 7 a) Vállalkozási szerződések hibás teljesítése............................................................................... 177 b) Lehetetlenülés a vállalkozási szerződés szabályai szerint ...................................................... 180

140

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZÓDÉSEK

c) A vállalkozási szerződés esetében különösen releváns általános részi szabályok .................. 183 9. A vállalkozási szerződés megszűnésének speciális szabályai ......................................................... 185 a) A megrendelő objektív elállási (felmondási) joga .................................................................... 185 b) A vállalkozó speciális, szankciós jellegű elállási joga ............................................................... 189

3131 Ahogy a Ptk. 6:238. § rögzíti: ,,Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékeny­ séggel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles." A vállalkozási szerződés alanyait megrendelőnek és vállalkozónak nevezzük. A vállalkozó szerződéses fő­ kötelezettsége tehát a „mű" megvalósítása, a megrendelőé pedig annak átvétele és a vállalkozói díj megfizetése.

1. A vállalkozási szerződés általános jellemzői 314

I

A vállalkozási szerződések közös jellemzői az alábbiak szerint foglalhatók össze: - A vállalkozási szerződések a tevékenységkifejtő, azon belül pedig az ered­ ménykötelmek közé tartoznak. - A vállalkozási szerződések nagyon sokfélék, ahogy a „tevékenységgel elérhető eredmény (mű)" is nagyon sokféle lehet [334]. Egy egyszerű zipzárjavítástól a műkörömépítésen át ide tartozik jelentős építmények komplex megvalósítása is.

- E heterogenitás ellenére a vállalkozási szerződés közös szabályai inkább a nagy volumenű műszaki, építési-kivitelezési szerződésekre vannak modellezve. - Erre tekintettel a vállalkozási szerződések szabályainak kezelnie kell az ún. ,, időrés"-problémát, nevezetesen, hogy a szerződés megkötése és a teljesítés befe­ jezése (átadás-átvétel) között gyakran hosszabb idő telik el, így az időben elhúzódó teljesítés során bizonyos körülmények (például az ár-érték viszonyok, a megrende­ lő elképzelései) megváltozhatnak. Nagyon kevés olyan kivitelezési beruházás van, amely a szerződésben meghatározott határidőben és mindenben a szerződésnek megfelelően fejeződik be. - A vállalkozási szerződések - a nagy volumenű, kivitelezési jellegű szerződések esetében - gyakran szerződéses láncolatokká kapcsolódnak össze, tekintve, hogy egy-egy projektet különböző vertikális és horizontális szerződéses kapcsolatok útján több vállalkozó együtt valósít meg [526]. - A vállalkozási szerződések szinte mindig visszterhesek [347], de a Ptk. ismeri az ingyenes vállalkozási szerződést is [348].

Ez valósulhat meg végez javításoka

- A vállalkozási z., vagy egyéb meghatá tartással is meg leh formakényszert álla

2. A vállalkozás szerződéstípus

A vállalkozási szerz­ ben hasonló szerz -

a) Vállalkozási SZE

A megbízási szer::ő szintén tevékeny · = láttuk, vállalkozá i sát ígéri, 6 megbízá _ is, ha a feladat gor remélik.

b) Vállalkozási

SZE

Az adásvételi szer:: a vállalkozó a sa)á' ményt", akkor a vál" átruházás,7 hiszen � beszerezte vagy elő átruházás és az adá anyagot is a vállalk

BARTA: KOVÁCS

A vállalkozas: László: A

A vállalkozási szerződés és általános szabályai

tabályok..................183 •·······························185

1

141

Ez valósulhat meg például ha a víz- és gázszerelő szívességből, ellenszolgáltatás nélkül végez javításokat egy rokona, barátja lakásában.

·............................... 185 ;............................... 189

állalkozó tevékeny­ ' megrendelő annak alkozási szerződés eó szerződéses fő­ � annak átvétele és

- A vállalkozási szerződések sokféleségéből adódóan a Ptk. nem ír elő írásbeliséget vagy egyéb meghatározott formát, így a szerződést szóban, írásban és ráutaló maga­ tartással is meg lehet kötni. Mint látni fogjuk, számos speciális jogszabály azonban formakényszert állapít meg a hatálya alá tartozó vállalkozási szerződésekre [495].

2. A vállalkozási szerződés elhatárolása más szerződéstípusoktól A vállalkozási szerződést az alábbiak szerint lehet elhatárolni más, bizonyos elemeik- 1315 ben hasonló szerződéstípusoktól.

· glalhatók össze: lül pedig az erednységgel elérhető ·elentős építmények

yai inkább a nagy ellezve. :zelnie kell az ún. :s a teljesítés befe­ időben elhúzódó yok, a megrende­ . i beruházás van, !n a szerződésnek Hlegű szerződések e. tekintve, hogy éses kapcsolatok ] . de a Ptk. ismeri

a) Vállalkozási szerződés és megbízási szerződés elhatárolása

A megbízási szerződéstől [892] az határolja el, hogy a megbízási szerződés ugyan 1316 szintén tevékenységkifejtő, de nem eredmény-, hanem gondossági kötelem. Mint láttuk, vállalkozási szerződés esetén a vállalkozó valamilyen eredmény létrehozását ígéri,6 megbízási szerződés esetében csak a feladat gondos ellátását, még akkor is, ha a feladat gondos ellátásától a felek valamilyen eredmény bekövetkezését remélik. b) Vállalkozási szerződés és adásvételi szerződés elhatárolása

Az adásvételi szerződéstől [36] való elhatárolás kérdése azért merülhet fel, mert ha 1317 a vállalkozó a saját anyagából (az általa beszerzett anyagból) állítja elő az „ered­ ményt", akkor a vállalkozási szerződés teljesítése során is megvalósul egy tulajdon­ átruházás,7 hiszen a mű (mint megmunkált anyag) a vállalkozó tulajdonából (aki beszerezte vagy előállította az anyagot) a megrendelő tulajdonába kerül. A tulajdon­ átruházás és az adásvételi szerződéstől való elhatárolás tehát akkor releváns, ha az anyagot is a vállalkozó szerzi be, illetve állítja elő.

BARTA: A vállalkozási típusú szerződések. 592. o. KovÁcs László: A vállalkozási szerződés. Átdolg. kiad., Budapest, 2001. 15. o.

142

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZÓDÉSEK

3181

319

Ha ugyanis a vállalkozó a megrendelő által adott anyagot dolgozza fel, abból állítja elő a művet, illetve a megrendelő tulajdonát képező tárgyon végez például valamilyen javítást, akkor nem merül fel tulajdonátruházó elem.

Következzék ir.: rolásához: Ha például� ges agyagot. é pedig kivitelez·: Ha a bar -a� kifizetjük, az a"' nem különö e haladja meg az � - Ha az üze adásvételi szerz nem szerelték & egyedi turbiná szerel össze a ré Autóvásárlá csak akkor gyár1 Egyes márkák e zők és variáció · gyártanak le ( ·o re adásvételi é ügyletek is. Az a van megfelelő ; kihatásuk a jám mértékű és jelei minősíteni. A .. a részére történ elem kerülne elc

I

Ha tehát a vállalkozó szerzi be az anyagot (vagy akár azt is ő állítja elő), és abból hozza létre a művet, s ezért valóban tetten érhető a tulajdonátruházás, akkor első­ sorban az alapján lehet eldönteni, hogy adásvételi vagy vállalkozási szerződésről van-e szó, hogy a tulajdonátruházó, avagy a tevékenységkifejtő elem (a szerződés közvetett tárgyának az előállítása) tekinthető-e dominánsnak. Ennek megállapítása során további szempontokat kell figyelembe venni: 320 1 egyedi, avagy tömegügyletről van-e szó (ha ugyanis valamit sorozatban, előzete­ sen általánosan rögzített méretben, módon és paraméterek szerint állítanak elő - va­ gyis a szerződés közvetett tárgya helyettesíthető dolog -, majd utóbb ezen a kész dolgon valaki ellenérték fejében tulajdont szerez, akkor adásvételi szerződésről van szó; ha pedig valamit egyedi megrendelésre, egyedi méretben, illetve paraméterek szerint, a megrendelő igényeihez igazítottan állítanak elő - vagyis a szerződés közve­ tett tárgya nem helyettesíthető dolog-, akkor a tevékenységkifejtés válik hangsúlyos elemmé, és lesz egyúttal a szerződéses föszolgáltatás, vagyis az ügylet vállalkozási szerződésnek minősül);8 milyen mértékben növeli a vállalkozó tevékenysége az „anyag" értékét (ha az anyag megmunkálása jelentős hozzáadott értéket képvisel, így különösen, ha a munka hozzá­ adott értéke az anyag értékét jelentősen meghaladja, avagy a „holt anyag" éppen a kö­ telezett tevékenysége következtében lesz alkalmas a műtől elvárt és remélt funkció ellátására, akkor nagy valószínűséggel vállalkozási szerződésről van szó; míg, ha a tevékenységkifejtő elem csekély jelentőségű, például a készre gyártott szaunakabin­ nak az értékesítő csak az ajtaját fordítja meg, hogy az a másik irányba nyíljon, vagy a konfekcióöltönynek csak a derekát kell bevenni, akkor inkább adásvételi szerződés­ sel, esetleg vállalkozási elemet is tartalmazó s ekként vegyes adásvételi szerződéssel állunk szemben). 321 Végül: adásvételi szerződés esetén az eladó „tevékenységi szolgáltatást a vevő felé nem vállal"9, a szerződés a „dolog előállítását eredményező munkafolyamatra" 10 nem terjed ki.

I

A szerződés közvetett tárgyát, annak helyettesítő, avagy helyettesíthetetlen voltát a középpont­ ba állítva ugyanígy NocHTA Tibor: A vállalkozási típusú szerződések. ln KOVÁCS Bálint - NOCHTA Tibor - NEMESSÁNYI Zoltán: Magyar polgári jog, kötelmi jog, különös rész. Második, az új Ptk. tervezetére tekintettel átdolg. kiad., Budapest-Pécs, 2010. 39. o. 1°

e) Vállalkozási Sl

Tevékenységgel elé ti a vállalkozási ze A vállalkozá i rolni, hogy míg a vállalko: jogviszonyt hoz !é1 rendeltség, a muru

KEMENES: A vállalkozási típusú szerződések. 1739. o. KovÁcs: A vállalkozási szerződés. 14. o.

11

A bírói gyakorlat ö

A vállalkozási szerződés és általános szabályai 1 143

Következzék itt néhány további példa az adásvételi és a vállalkozási szerződés elhatá- 1322 rolásához: Ha például a kivitelező maga szerzi be a bevásárlóközpont előállításához szüksé­ ges agyagot, és maga építi fel a létesítményt, az bizonyosan vállalkozási, azon belül pedig kivitelezési szerződés lesz. Ha a barkácsáruházban méretre vágatjuk a faanyagot (ún „lapszabászat"), majd kifizetjük, az a méretre vágás ellenére adásvételi szerződés lesz, hiszen a méretre vágás nem különösebben egyedi művelet, és az e művelet által képviselt hozzáadott-érték nem haladja meg az anyag értékét. Ha az üzem működtetéséhez az üzemeltető egy szabvány-turbinát rendel meg, az adásvételi szerződés lesz akkor is, ha a szerződéskötés időpontjában a turbinát még nem szerelték össze az eladó gyártóhelyén. De ha speciális igényeihez terveztet egy egyedi turbinát, amelyet - akár ugyanaz a cég - ,,személyre szabottan" tervez meg és szerel össze a részére, akkor vállalkozási szerződésről van szó. Autóvásárlás kapcsán is ismert az a gyakorlat az üzletágban, hogy az autógyár csak akkor gyártja le a személygépjárművet, ha már érkezett arra konkrét megrendelés. Egyes márkák esetében arra is van lehetőség, hogy a különböző felszereltségi jellem­ zők és variációk alapján a vevő állítsa össze „saját autóját", amelyet ennek megfelelően gyártanak le (konfigurálnak). Úgy véljük, hogy mindezen sajátos körülmények ellené­ re adásvételi és nem vállalkozási szerződésnek minősülnek ezek a gépjárművásárlási ügyletek is. Az autó értéke ugyanis nem függ attól, hogy csak akkor gyártják le, ha már van megfelelő számú megrendelés. A felszereltségi-kényelmi variációknak ugyan van kihatásuk a jármű értékére, de ezek kialakítása annak összértékéhez képest nem olyan mértékű és jelentőségű, hogy emiatt a szerződést vállalkozási szerződésnek kellene minősíteni. A „konfiguráció" vevő általi összeállítása nem éri el az egyediségnek és a részére történő elkészítésnek azt az önállósági fokát, hogy a tevékenységkifejtési elem kerülne előtérbe a tulajdonátruházással szemben.

1zza fel, abból állítja ! például valamilyen

Uítja elő), és abból iliázás, akkor első­ zási szerződésről elem (a szerződés !mbe venni: rozatban, előzete­ állítanak elő - va­ utóbb ezen a kész i szerződésről van etve paraméterek a szerződés közve­ Yálik hangsúlyos ,:;/let vállalkozási

;s

• ékét (ha az anyag ha a munka hozzá­ Jag" éppen a kö ­ és remélt funkció ·. ai1 szó; míg, ha ott szaunakabin1yba nyíljon, vagy ·ételi szerződés­ ételi szerződéssel �:iltatást a vevő felé olyamatra" 10 nem

e,n voltát a középpont• :s aaJint - NOCHTA Tibor az új ?tk. tervezetére

e) Vállalkozási szerződés és munkaszerződés elhatárolása Tevékenységgel elérhető eredményt munkaviszony keretében is állítanak elő, ami fölve- 1323 ti a vállalkozási szerződések munkaszerződéstől való elhatárolásának szükségességét. A vállalkozási szerződést a munkaviszonytól elsősorban aszerint lehet elhatá - 1324 rolni , hogy míg a vállalkozási szerződés egy, a felek mellérendeltségén alapuló polgári jogi jogviszonyt hoz létre , a munkaszerződést, illetve a munkaviszonyt egyfajta alá-fölé rendeltség, a munkáltató munkaszervezetébe történő betagozódás jellemzi;' 1 11

A bírói gyakorlat összefoglalásával lásd

BARTAL:

A vállalkozási típusú szerződések. 82-83. o.

144

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZÓOÉSEK

míg vállalkozási szerződés esetén a megrendelő utasítási joga [408) korlátozott, hiszen nem terjed ki a tevékenység megszervezésére, addig a munkáltatónak széles körű utasítási joga van, amely természetesen kiterjed a tevékenység megszervezé­ sére.12 A munkaviszony hosszabb, jellemzően határozatlan időre jön létre, előre meg nem határozott számú munkaköri feladatok ellátására. Vállalkozási szerződést pedig általában egy-egy konkrét feladat, mű, projekt megvalósítására kötnek a felek. Munkaviszony keretében a munkavállaló általában a munkáltató eszközeit használja a feladat ellátása során. Vállalkozási szerződés esetében pedig a vállalko­ zó jellemzően a saját eszközeivel, felszerelésével fejti ki a szerződés tárgyát képező tevékenységet. Az elhatárolás során vizsgálni kell, hogy a felek akarata milyen jogviszony léte3251 sítésére irányult, s az eset összes körülményeit is, például hogy az a szerződő fél, aki részére az eredményt létre kell hozni, milyen módon fizeti a díjazást, milyen társadalombiztosítási bejelentést tett (vagy nem tett).13 Mivel a munkaviszony létesítése számos társadalombiztosítási kötelezettséggel és egyéb, jogszabályon alapuló, a munkavállaló védelmét garantálni hivatott kötöttséggel jár, előfordul, hogy a feladat elvégzésében, ellátásában érdekelt személy munkaviszony helyett vállalkozási, avagy megbízási szerződés megkötésére törekszik. Amennyiben leplezett munkaviszonyról van szó, a felek egyrészt hatósági ellenőrzéssel számolhat­ nak, a „megrendelőt" ezenfelül közjogi szankciók is fenyegetik; továbbá az ekként létrehozott és lényegében színlelt vállalkozási vagy megbízási szerződésre - a jogvi­ szony valós tartalmának megfelelően - a munkajog szabályait kell majd alkalmazni. A fenti elhatárolási szempontokat minden esetben gondosan vizsgálni kell. Elő­ fordulhat például, hogy a felek hosszabb távra kötnek szerződést, nem egyetlen konk­ rét feladatra, mégis vállalkozási szerződésről van szó (és az nem minősül „leplezett munkaviszonynak" sem). Például ha egy gyártó vállalat a karbantartást akként szer­ vezi ki, hogy e célból határozatlan időre vállalkozási szerződést köt egy egyéni vállal­ kozóval vagy gazdasági társasággal. Ha azonban a karbantartást mindig ugyanaz a természetes személy végzi, aki más részére nem is végez (ilyen) munkát, megint csak felmerülhet, hogy a felek valójában munkaviszonyt lepleznek. Az elhatárolást tovább nehezíti, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) is szabályoz olyan atipikus munkaviszonyokat, amelyek tartalmukat tekintve közel állnak a vállalkozási szerződésekhez, hiszen a munkavál­ laló nagyobb önállósággal, gyakran saját eszközeivel és nem a munkáltató telephelyén 12

13

végzi a tevéken (a munkáltató tt ség, amelyet inl eredményét elek (mely olyan öná rólag teljesítmér

d) Vállalkozási s;

Mivel a vállalkozá kai ábrák) előállítá mi alkotásokkal szerzői mű esetén Az elhatárolá lában felhasználá zásában. Ha pedi� szerződést kötnek egyrészt a mű másrészt pedi, nálásával kapcsol2 alkotásra vonatko:; akkor egy oly2 egyrészt az „ e másrészt a létr kezések: a „felhas: Az előbbi ren< szerződés szabál kapcsolatos törvér Nem szabad a

sokkal kapcsolata ben előállítandó a

a szerződés tárgyá (lásd: például a s;

Boóc Ádám: A vállalkozás. ln OszTov1Ts András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV.

14

A problémához lás

törvény magyarázata. Budapest, 2011. 1554. o.

15

A bírói gyakorlat e

BARTAL: A vállalkozási típusú szerződések. 83. o.

o. Hasonlóan NOC!'

A vállalkozási szerződés és általános szabályai 1 145

r [408] korlátozott, nkáltatónak széles rgosultjának, vagyis :síthessen a tervező -

;át, vagyis a terve­ ;akorlatban tipiku­ ·itelezési feladatot. apján megvalósítja Mivel kivitelezési Lat, aki, illetve ami �talatra vonatkozó) -vi::sgálja a rendel­ a megrendelőnek. :ként maga a Ptk. 1 megrendelő által '5álni és a megren­ Ha a terv valamely rerhetővé, a kivite-

lkozástól, szakem�teli arra a megren-

•cíthetők vele szem­ rítés i felelősséggel tés elmulasztásával

lásfoglalása is fog­ n, ha a létesítmény ögzíti: ,,A műszaki

tervnek megfelelően elkészített létesítmény hibájáért a kivitelező kártérítéssel tarto­ zik, ha a megrendelőtől kapott tervek hibáját felismerhette, a megrendelőt azon­ ban erre nem figyelmeztette, vagy a munkát a jogszabály tilalma ellenére elvégzi. A közös károkozásra vonatkozó szabályok [... ] szerint az így keletkezett kár a terve­ ző és a kivitelező között megosztható, de a megrendelővel szemben a felelősségük általában egyetemleges."

2. A kivitelezési szerződés A 6:252. § (1) bek. szerint: ,,Kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és az előállított mű átadására, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles."

a)

l st9

A kivitelezési szerződés szabályozása

Az 1959-es Ptk. külön szabályozta az építési és a szerelési szerződést. A Ptk. e szerződések szabályait egy és ugyanazon szakaszba vonta össze, és az altípust „kivitelezési szerződésnek " nevezte el.

l s20

Jogforrások

Megtévesztő lehet, hogy a Ptk. csak egyetlen §-ban ( három bekezdésben) szabályozza a kivitelezési szerződést. Valójában egy gazdasági-társadalmi szempontból kiemelkedő jelentőséggel bíró szerződéstípusról (altípusról) van szó, amelynek számos fontos aspektusát Ptk.-n kívüli jogszabályok rendezik. A kivitelezési szerződésre irányadó legfontosabb jogszabályokat az alábbiak szerint soroljuk fel: A Ptk. kivitelezési szerződésre, vállalkozási szerződésre vonatkozó, illetve a szer­ ződések és a kötelmek közös szabályai; - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.); - az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm . rendelet (Épkiv.); - a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm . rendelet, amely például a hatálya alá tartozó esetekben felelősségbiztosítás kötésére kötelezi a kivitelezőt;

l s21 l s22

;,

202

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZÓOÉSEK

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről; Mivel a nagy volumenű építési-kivitelezési projektek jelentős része közbeszerzés­ köteles, ezért nem hagyhatók figyelmen kívül a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvénynek (Kbt.) a közbeszerzés alapján létrejött szerződésekre vonatko­ zó rendelkezései, ahogy az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (építési) szerződésekre irányadó szabályai sem. A kivitelezés szabályait két kötelező jótállást előíró jogszabály is érinti, egyrészt a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról, másrészt pedig a 249/2004. (Vl l I. 27.) Korm. rendelet az egyes javító-karbantartó szol­ gáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról. Ma is hatályos az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkal­ massági idejéről szóló 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rende­ let, amely azt szabályozza, hogy a rendelet mellékletében felsorolt nyomvonal jellegű építményszerkezeteknek (például utak, vasutak, járdák, csővezetékek stb. és műtárgyaik szerkezete) legalább mennyi ideig kell megőrizniük alkalmasságukat. Az építési-kivitelezési szerződések kapcsán számos külföldi, illetve nemzetközi szakmai szervezet dolgozott ki mintaszerződéseket, elsősorban nagy volumenű, komp­ lex építési beruházásokra. Ezek nem jogi, jogforrási értelemben vett nemzetközi szer­ ződések, még csak nem is külföldi állam jogszabályai, hanem mintaszabályok, amelyek akkor válnak a szerződés részévé, ha a felek kikötik azok alkalmazását. Amennyiben a kivitelezési szerződésben az egyik fél külföldi, vagy a beruházást finanszírozó bank, állam, uniós intézmény ragaszkodik ehhez, hazai viszonylatban is előfordul e mintaszerződések kikötése, amelyek kapcsán arra kell figyelemmel lenni, hogy ha a felek szerződésére egyébként a magyar jogot kell alkalmazni, akkor a mintaszerződé­ seknek a magyar jog imperatív és kógens rendelkezéseibe ütköző elemei érvénytelenek lehetnek (például a fent említett Épkiv. kormányrendelet is kógens szabályokat tartal­ maz). A mintaszerződések egyéb rendelkezései természetesen még ebben az esetben is a szerződés részévé válhatnak. A legszélesebb körben ismert és elterjedt mintaszerződéseket a FIDIC (lnternational Federation of Consulting Engineers, a Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége)114 dolgozta ki. A FIDIC-mintaszerződések magyar nyelven is elérhetők. [Tervezés, építés és üzemeltetés projektek FIDIC szerződéses feltételei-Arany könyv; Üzemek, telepek és tervezés-építési projektek szerződéses feltételei elektromos és gépészeti létesítmények­ hez valamint vállalkozó által tervezett építési és mérnöki létesítményekhez - (új) Sárga könyv; Építési munkák szerződéses feltételei megrendelő által megtervezett magas- és mélyépítési munkákhoz -Piros könyv; Kulcsrakész létesítmények szerződéses feltételei 114

http://fidic.org

-Ezüst könyv: beruházások sze Német szer Vertragsbedingi kivitelezésének lőit tömörítő eg;

szabályozás ál ,

A kivitelezési szer: kapcsán elmondot

Az IDÓRÉS PROBLÉMA..lt nyomvonal jellegű ek stb. és műtárgyaik 1kat. i. illetve nemzetközi 1gy volumenű, komp­ ·ett nemzetközi szer­ taszabályok, amelyek 1azását. Amennyiben uházást finanszírozó ·latban is előfordul e nmel lenni, hogy ha or a mintaszerződé­ elemei érvénytelenek lS szabályokat tartal­ g ebben az esetben is

- Ezüst könyv; Rövid szerződéses Forma - Zöld könyv; Tervezés-építés és kulcsrakész beruházások szerződéses feltételei - Narancs könyv.] 115 - Német szerződő fél esetében előfordulhat az ún. VOBIB kikötése (Allgemeine Vertragsbedingungen für die Ausführung von Bauleistungen - Építési szolgáltatások kivitelezésének általános szerződési feltételei), amelyet a német építőipar csúcsszerep­ lőit tömörítő egyesület dolgozott ki. A szabályozás általános jellemzői A kivitelezési szerződésekre jórészt igazak a vállalkozási szerződés közös szabályai 1 524 kapcsán elmondottak (314), emellett önálló sajátosságokkal is bírnak. Az IDŐRÉS PROBLÉMÁJA A kivitelezési szerződésekre különösen jellemző az ún. ,,időrés"-probléma [314), 1525 azaz hogy a szerződés megkötése és a teljesítés befejezése (átadás-átvétel) között hosszabb idő telik el, amely időtartam alatt bizonyos körülmények ( például az ár­ érték-viszonyok, a megrendelő elképzelései) megváltozhatnak. VERTIKÁLIS ÉS HORIZONTÁLIS SZERZŐDÉSES KAPCSOLATOK

A vállalkozási szerződések - a nagy volumenű, kivitelezési jellegű szerződések 1526 esetében - gyakran szerződéses láncolatokká kapcsolódnak össze, azaz egy-egy projektet több vállalkozó együtt valósít meg különböző vertikális és horizontális szerződéses kapcsolatok útján. Vertikális kapcsolatról akkor beszélünk, ha a „generálkivitelező" (ez a jogszabályok 1527 által nem nevesített, ám a szakzsargonban elterjedt kifejezés azt az építési-kivitelezési vállalkozót jelenti, aki ugyan nem maga tervezte a kivitelezés tárgyát, vagyis a tervdo­ kumentációt a megrendelő készítette, avagy készíttette el, de minden más [azaz vala­ mennyi] kivitelezési munka elvégzését vállalta a szerződésben) alvállalkozókat vesz igénybe, s az egyes alvállalkozóknak gyakran szintén vannak további alvállalkozói. (Az is előfordul, hogy a megrendelő nem egyetlen generálkivitelezővel köt kivitelezési szerződést, hanem az egyes elkülöníthető részmunkákra külön-külön szerződéseket köt más-más, ezekre szakosodott vállalkozóval - például külön szerződést köt a mély­ építésre, magasépítésre, gépészeti szerelésre és burkolásra - akik szintén bevonhatnak alvállalkozókat.) Elképzelhető az is, hogy a vállalkozó nemcsak a kivitelezést, hanem a tervezést 1528 is vállalja, ebben az esetben lényegében egy kulcsrakész mű megvalósítására vállal szerződéses kötelezettséget. A tervezést is elvállaló generálkivitelezőt a szerződéses

FIDIC (lnternational zetközi Szövetsége)'1 4 tök. [Tervezés, építés Y: Üzemek, telepek és észeti létesítmények­ !nyekhez - (új) Sárga :gtervezett magas- és zerződéses feltételei 115

http://tmsz.org/hu/fidic _ kiadvanyok.html

204

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZÓDÉSEK

gyakorlatban gyakran fővállalkozónak nevezik. A fővállalkozó és a generálkivitele­ ző között tehát az a különbség, hogy a fővállalkozó szerződéses kötelezettségei közé tartozik a tervezés is, míg a generálkivitelező esetében nem.116 [E tekintetben azonban sajnos mégsem teljesen következetes a szakmai szóhasználat, ugyanis több jogszabály­ ban (például az Épkiv.-ben) és a szakirodalomban is gyakran szinonimaként kezelik a fővállalkozót és a generálkivitelezőt. Az Épkiv. 2. § l) pontja szerint ugyanis „fővál­ lalkozó kivitelező: az építtetővel kivitelezési szerződést kötő, építőipari kivitelezési tevékenységet végző vállalkozó kivitelező". Az Épkiv. fogalommeghatározása szerint tehát fővállalkozó az a vállalkozó, aki közvetlen szerződéses kapcsolatban van az építtető­ vel (mint megrendelővel), függetlenül attól, hogy a tervezés is az ő feladata és szerződéses kötelezettsége-e vagy sem. E tankönyvben mi is az Épkiv. kevésbé pontos terminológi­ áját követjük, vállalva annak következetlenségét.] Horizontális kapcsolatról akkor van szó, ha egyetlen vállalkozó önmaga nem tudja megvalósítani a projektet (vagy bármi okból nem kíván arra egyedül szerződni), ezért annak kivitelezését több vállalkozó együtt, társvállalkozóként vállalja. E konstrukciót a hazai gyakorlat társvállalkozásnak vagy konzorciumnak nevezi. Ebben az eset­ ben a kivitelezési szerződés vállalkozói oldalán több vállalkozó szerepel, akik egymás egyenrangú, mellérendelt (ún. konzorciumi) partnerei. Mindannyian szerződéses jogvi­ szonyban vannak a megrendelővel, s jellemzően egyetemleges felelősséget vállalnak a szerződésszerű teljesítésért. A társvállalkozók, avagy konzorciumi partnerek egymás között ún. konzorciumi szerződést kötnek, amelyet nem szabad összekeverni a kivite­ lezési szerződéssel magával, melyet a társvállalkozók a fentiek szerint a megrendelővel kötnek meg. A konzorciumi szerződés általában a következő kérdéseket szabályozza: Legfontosabb eleme a társvállalkozók egymás közötti belső munkamegosztása (melyik partner pontosan mely feladatokat, műveleteket végzi a kivitelezési szerződés teljesítése során); továbbá hogy ha a kapcsolatot a megrendelővel csak egyikőjük tartja, és adott eset­ ben a megrendelői fizetéseket is csak egyikőjük fogadja (őt a szaknyelv gesztornak vagy a konzorcium vezetőjének nevezi), akkor melyikőjük az. Ha a konzorciumi szerződést a felek még azt megelőzően megkötik, hogy megköt­ nék a kivitelezési szerződést a megrendelővel (ez a helyzet akkor, ha például közösen indulnak közbeszerzésen), akkor a konzorciumi szerződés általában tartalmaz rendel­ kezéseket az árképzésre is a kivitelezési szerződés megkötését megelőző, ajánlattételi szakaszban (például hogy valamennyi partner saját maga kalkulálja az önköltségi árat és a saját nyereségét, amelyek így összeadva képezik a konzorcium által ajánlott árat, s abból engedni csak akkor lehet, ha az érintett ebbe beleegyezik, vagy a többiek átvál­ lalják a „veszteségét"; avagy ún. ,,pool-árazás" történik, miszerint az egyes partnerek

116

KEMENES: A vállalkozási típusú szerződések. 1777. o.

ön

cégek ,eze o eket tb.

1

megos=tá ár --• - kockázati részt, az elore rányosan). A konzor rét esetben.•-\. polgári jogi sz s ennek szaba A horizo kal is, például azoknak to,á több konzorci LÁNCTARTOZÁS

A hazai építőipar körbetartozás vag_ delő valamilyen o­ kifizetné azt, de a fizeti meg alvállal a következménye. em fizeti ki a aj egy vagy több ah a lánctartozás jele tés a kivitelezé i Annak érdeké alvállalkozók fel (2) bek. b) pont_ értékhatárt elér megvalósítása A kivitelezési p len, harmadik

!S a generálkivitele­ kötelezettségei közé tekintetben azonban mis több jogszabály­ inonimaként kezelik :rint ugyanis „fővál­ >ítőipari kivitelezési eghatározása szerint 3tban van az építtető­ ladata és szerződéses pontos terminológi-

ó önmaga nem tudja dül szerződni), ezért !alja. E konstrukciót !Zi. Ebben az eset­ erepel, akik egymás n szerződéses jogvi­ :lelősséget vállalnak ai partnerek egymás '"zekeverni a kivite­ rint a megrendelővel :seket szabályozza: ; munkamegosztása vitelezési szerződés

tartja, és adott eset­ :aknyelv gesztornak

ötik, hogy megköt­ ha például közösen m tartalmaz rendel­ :gelőző, ajánlattételi ja az önköltségi árat . által ajánlott árat, s agy a többiek átvál­ - az egyes partnerek

A vállalkozási szerződés nevesített altípusai 1 205

önköltségi árához egy közös nyereséget kalkulálnak, amelyből engedményt tenni csak egyhangúan lehet). A konzorciumi szerződés általában szabályozza a partnerek közötti együttműkö­ dés szervezeti kereteit is: mely kérdésekben jogosultak dönteni a helyszínen tartózkodó műszaki vezetők, és mely kérdésekben kell összehívni az egyes konzorciumi partner cégek vezető tisztségviselőit; milyen gyakorisággal tartanak kooperációs megbeszélé­ seket stb. A konzorciumi szerződés jellemzően szabályozza a megrendelőtől érkezőfizetések megosztását is, például akként, hogy az egy elkülönített alszámlára kerül, s a gesztor - kockázati tartalék képzése mellett - onnan utalja tovább a többi partnert megillető részt, az előre meghatározott szabályok szerint (például részvétel- vagy teljesítménya­ rányosan). A konzorciumi szerződések tartalmát a gyakorlat alakította ki és alakítja a konk­ 1530 rét esetben. A szerződés tartalmától függően elképzelhető, hogy ez az együttműködés polgári jogi szempontból polgári jogi társaságnak (társasági szerződésnek) is minősül, s ennek szabályait (is) megfelelően alkalmazni kell rá (Ptk. 6:498-6:513. §). A horizontális kapcsolatok természetesen vegyülhetnek vertikális kapcsolatok­ 1531 kal is, például akként, hogy az egyes konzorciumi tagoknak is vannak alvállalkozói, s azoknak további „al-alvállalkozói". Előfordulhat, hogy egy-egy alvállalkozó egyszerre több konzorciumi tag fővállalkozó alvállalkozója is. A LÁNCTARTOZÁS PROBLÉMÁJA A hazai építőipar piaci sajátosságai miatt a kivitelezési szerződéseket gyakran az ún. 1532 körbetartozás vagy lánc tartozás problémája jellemzi. Ez azt jelenti, hogy a megrendelő valamilyen okból nem fizeti ki a vállalkozói díjat, avagy a megrendelő kifizeti, kifizetné azt, de a vele közvetlen szerződéses kapcsolatban álló fővállalkozó nem fizeti meg alvállalkozóinak az őket megillető vállalkozói díjat, aminek gyakran az a következménye, hogy a lánc valamely további szintjén elhelyezkedő alvállalkozó sem fizeti ki a saját alvállalkozóit, és a tartozás ekként gyűrűzik tovább, mígnem egy vagy több alvállalkozó fizetésképtelenné válik. A jogalkotó folyamatosan küzd a lánctartozás jelensége ellen, és számos ennek érdekében tett jogalkotói erőfeszítés a kivitelezési szerződések tartalmát is érinti. Annak érdekében, hogy a megrendelő a fővállalkozó felé, illetve a fővállalkozó az 1533 alvállalkozók felé ne tudja mondvacsinált okokkal megtagadni a fizetést, az Épkiv. 17. § (2) bek. b) pontja alapján „a Kbt. hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó [...] értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása esetén" ún. építtetői fedezetkezelő közreműködését kell igénybe venni. A kivitelezési projekt (anyagi-pénzügyi) fedezete így egy a szerződő felektől független, harmadik személy rendelkezése alá kerül. Az építtetői fedezetkezelő feladatait

--�

206

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZÓDÉSEK

vagy a Magyar Államkincstár vagy fizetési számla vezetésére jogosult pénzforgalmi szolgáltató láthatja el. Az építtetői fedezetkezelö - akivel a megrendelő, vagyis az építtető írásban fede­ zetkezelési szerződést köt - köteles ellenőrizni, hogy az általa vezetett fedezetkezelöi számlán álljon rendelkezésre a beruházás (ellenértékének) fedezete, amely csak „saját erő, hitel vagy pénzkölcsön, pályázati támogatás, valamint költségvetési előirányzat lehet" [Épkiv. 18. § (2) bek.]. Ha a fedezet nem áll rendelkezésre az Épkiv. által megha­ tározott időpontban, a kivitelező először a kivitelezési tevékenységet harminc napra felfüggesztheti [az Épkiv. 18. § (6) bek. alapján]. Ha az építtető a felfüggesztés időtar­ tama leteltéig sem biztosítja a (soron következő) kivitelezői teljesítés fedezetét, a fővál­ lalkozó kivitelező jogosult az építtetővel kötött kivitelezési szerződést felmondani vagy a teljesítési határidőt a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítani és a munkavég­ zés felfüggesztése miatt felmerült költségeinek megtérítését követelni az építtetőtől. Az építtetői fedezetkezelö rendelkezik a kivitelező által rendelkezésre bocsátott teljesítési biztosítékok [616] felett (Épkiv. 21. §), ö dönt ezek lehívásának, kifizetésének indokoltságáról. Fontos feladata az építtetői fedezetkezelönek, hogy amennyiben a fővállalkozó nem fizeti ki (az alvállalkozó szerint öt megillető) vállalkozói díj egészét vagy egy részét, s ezt az alvállalkozó megfelelően jelzi, akkor a vonatkozó összeg fővállalkozó részére történő kifizetését visszatartsa, és 30 napra felfüggessze. Ha az alvállalkozó e határidőn belül megindítja az Épkiv.-ben felsorolt eljárások valamelyikét (azaz közve­ títői, bírósági vagy választottbírósági eljárást indít), akkor az építtetői fedezetkezelö annak jogerős befejezéséig visszatartja a szóban forgó összeget, ellenkező esetben a 30 napos felfüggesztési időszak elteltével kifizeti a fővállalkozónak [Épkiv. 20. § (4)-(8) bek.]. Hasonlóan kell eljárnia, ha a teljesítésigazolás tartalmát a fővállalkozó vitatja (Épkiv. 20/A. §). Bár jó elgondolás, hogy egy független fedezetkezelö bekapcsolásával megakadá­ lyozható a fizetések indokolatlan visszatartása, az ún. közösségi közbeszerzési értékhatár 2017-ben építési beruházások esetén 5 225 OOO euró, melynek forintban kifejezett értéke: 1 603 395 750, tehát e kötelezettség csak azon - közbeszerzési kötelezettség alá nem tartozó - építési beruházásokra irányadó, amelyek értéke ezt az összeghatárt meghaladja. Az Étv. és a Kbt. is tartalmaz bizonyos kötelező szabályokat arra nézve, hogy a tárgyi hatályuk alá tartozó kivitelezési szerződések esetén a vállalkozói díjat hogyan és mikor kell megfizetni. E szabályok imperatív jellegűek, azoktól a felek még egyező akarattal sem térhetnek el. (Mindezekről alább, a vállalkozói díj megfizetésének szabá­ lyai körében [568] lesz részletesebben szó.) A jogalkotó külön törvénnyel (az építmények tervezésével és kivitelezésével kap­ csolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetések­ kel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvénnyel) létrehozta az ún.

Teljesítésigazo/c. a kivitelezési sz( te röviden a köY1 A TSZSZ el kivitelező, alvál: tésigazolást nerr fizetik ki. Kérhe a vállalkozó teljt ben ugyanis a t, a vállalkozói díj „A TSZSZ i maximum 30 na a szakértői elján= „A TSZSZs kumentumok é teljesítés a szerz mértékben kerü ményben a szerz a vállalkozót me. A TSZSZ z kerül sor, akkor gyorsított pert i1 szakértő szakvél, A TSZSZ biztosíték (zálog_ Az építésüg: mint az építésüg� (4) bek. szerint a jesztésének több, !etet az építtető r csak azt követőe1 delö tehát mindal amíg a válla/ko::, Az Étv. é a a fővállalkozó -

117

http://www.mkik.

118

http://www.mkik.

119

120

http://www.mkik. L http://www.mkik.

A vállalkozási szerződés nevesített altípusai

Teljesitésigazolási Szakértői Szervet117 (TSZSZ), amelynek az a célja, hogy felgyorsítsa a kivitelezési szerződésekkel kapcsolatos jogviták rendezését. Az eljárás célja és mene­ te röviden a következő: A TSZSZ eljárását - a TSZSZ honlapján szereplő információ szerint - ,,a tervező, kivitelező, alvállalkozó kérheti, ha a szerződés szerinti munkát elvégezte, de a teljesí­ tésigazolást nem kapta meg, vagy a teljesítésigazolást megkapta, de a számláját nem fizetik ki. Kérheti az eljárást a megrendelő is, ha a szerződés szerint járó díj kifizetését a vállalkozó teljesítése alapján nem tartja jogosnak". 118 Kivitelezési szerződések eseté­ ben ugyanis a teljesítési igazolás kiállítása előfeltétele a számla kiállításának, s így a vállalkozói díj kifizetésének. „A TSZSZ szakvélemény elkészítésének határideje 30 nap, ami indokolt esetben maximum 30 nappal meghosszabbítható, így 60 napon belül minden esetben lezárul a szakértői eljárás." 119

gosult pénzforgalmi

píttető írásban fede­ �etett fedezetkezelői e, amely csak „saját égvetési előirányzat Épkiv. által megha­ ,éget harminc napra :elfüggesztés időtar­ !S fedezetét, a fővál­ ést felmondani vagy :ani és a munkavég­ elni az építtetőtől. ielkezésre bocsátott ,ának, kifizetésének

,,A TSZSZ szakvéleményben a szakértői tanács tagjai a kérelmező által beadott do­ kumentumok és a helyszíni szemlén tapasztalak alapján megállapítják, hogy a vitatott teljesítés a szerződésben rögzítettnek megfelelően elvégzésre került-e, illetve milyen mértékben került elvégzésre. Ennek megfelelően kerül megállapításra a szakvéle­ ményben a szerződésszerűen elvégzett munkák ellenértéke, vagyis a szerződés szerint a vállalkozót megillető díjazás."120

iben a fővállalkozó íj egészét vagy egy összeg fővállalkozó fa az alvállalkozó e c:lyikét (azaz közve­ ttetői fedezetkezelő enkező esetben a 30 Épkiv. 20. § (4)-(8) fővállalkozó vitatja

A TSZSZ szakvéleménye alapján vagy megállapodnak a felek, ha pedig erre nem kerül sor, akkor a kérelmező egy speciális, a TSZSZ szakvéleményéhez kapcsolódó, gyorsított pert indíthat, amelyben a TSZSZ szakvéleménye a bíróság által kirendelt szakértő szakvéleményével azonos értékűnek minősül. A TSZSZ - erre irányuló kérelem esetén - állást foglal a szerződésben vállalt biztosíték (zálogjog, garancia, kezesség) érvényesíthetőségéről is. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, vala- 1537 mint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XL 8.) Korm. rendelet 39. § (4) bek. szerint az épületre vonatkozó használatbavételi engedély iránti kérelem előter­ jesztésének többek között az is előfeltétele, hogy a kivitelező visszaadja a munkaterületet az építtető részére. Az Épkiv. 33. § (5) bek. alapján a munkaterület visszaadására csak azt követően kerülhet sor, hogy az építtető kifizette a vállalkozói díjat. A megrendelő tehát mindaddig nem tudja benyújtani használatbavételi engedély iránti kérelmét, amíg a vállalkozói díjat meg nem fizette. Az Étv. és az Épkiv. súlyos közjogi szankciót helyez kilátásba arra az esetre, ha 1538 a fővállalkozó - anélkül, hogy erre észszerű indoka lenne, illetve, hogy a jogvita

olásával megakadá­ >eszerzési értékhatár Jan kifejezett értéke: >telezettség alá nem :ghatárt meghaladja. 1t arra nézve, hogy 1/kozói díjat hogyan a felek még egyező :gfizetésének szabá-

kivitelezésével kap­ egyes törvényeknek edelmes fizetések­ ,[) létrehozta az ún.

1 207

117

http://www.mkik.hu/hu/tszsz

118

http://www.mkik.hu/hu/tszsz/gyik-11844

119

http://www.mkik.hu/hu/tszsz

120

http://www.mkik.hu/hu/tszsz/gyik-11844

____

208

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZÓDÉSEK

Az építési jogs feltételeknek ke en) kíván folyú ség az építési be ge."] E feltétele a vállalkoz1 névjegyzékében a vállalkoz< részt kell vennie a munkát", ám , osztja, ,,kiszerv az adott éi: kivitelezési teve gi, munkavállal műszaki vezető, rendelkezni elegendő számí munkavállalói kással; - rendelkezni AzÉpkiv. 1 kivitelezői tevéi get, a szakmai s: A Kbt. pedi megjelölt szemé közre más a szer aránya pedig ne1 Viszonylag gya1 sére ún. projekti, sa ki személyes l társaság mögé. ajánlattevő vagy

eldöntéséhez szükséges eljárások valamelyikét elindítaná - nem fizeti meg a vele szer­ ződésben álló alvállalkozót megillető vállalkozói díjat. Az Étv. 58. § (11) bek. alap­ ján, ha bíróság építmény tervezésére vagy építőipari kivitelezési tevékenység végzé­ sére irányuló szerződéses főkötelezettséghez kapcsolódó díjfizetési kötelezettség nem teljesítése tárgyában jogerős marasztaló ítéletet hoz, akkor a nyilvántartó hatóság eljá­ rást indít, amely eljárás azzal is zárulhat, hogy a hatóság azt a vállalkozó kivitelezőt, aki jogellenesen nem fizette meg a vállalkozói díjat az alvállalkozója részére, avagy azt jogellenesen tartja vissza, és a jogvita eldöntése érdekében az erre alkalmas eljárást nem indítja meg, törli a névjegyzékből. A névjegyzékből törölt vállalkozó-kivitele­ ző nem folytathat jogszerűen építési-kivitelezési tevékenységet (Épkiv. 40/B. §). FORMAKÉNYSZER AZ ÉTV. ÉS AZ ÉPKIV. HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ KIVITELEZÉSI SZERZÓDÉSEK ESETÉBEN

5391 Az Étv. 39/A. § (6) bek. és az Épkiv. kormányrendelet 3. § alapján ha az építtető a vál­ lalkozó kivitelezővel (alvállalkozói szerződés esetén a vállalkozó kivitelező az al­ vállalkozó kivitelezővel) kivitelezési szerződést köt (és a kivitelező e tevékenységét üzletszerűen folytatja), akkor a szerződést írásba kellfoglalni.

b) A kivitelezési szerződés és az ahhoz kapcsolódó más típusú

szerződések alanyai A kivitelezési szerződés alanyai

5401 A kivitelezési szerződés alanya az egyik oldalon a megrendelő, a másik olda­ lon a kivitelező (vállalkozó). Ahogy az a szerződéses láncolatok és a lánctarto­ zás problémáinak ismertetéséből is kiderült [526, 532], ha az építési-kivitelezési projektet vertikálisan összekapcsolt szerződéses viszonyok segítségével valósítják meg, akkor egymás „alatt és fölött" több kivitelezési szerződés köttetik, és ugyan­ az a személy, vállalkozás más-más szerződéses pozícióban van az egyik, illetve másik szerződésben. Ha például a megrendelő (építtető) kivitelezési szerződést köt egy generálkivitelezővel, aki arra vállal kötelezettséget, hogy a megrendelő által rendelkezésére bocsátott tervek alapján megvalósítja a létesítményt, úgy ő ebben a szerződésben kivitelezői, vállalkozói pozícióban van. Ha azonban ő maga is közreműködőket, alvállalkozókat vesz igénybe (például alvállalkozót von be a színpadtechnika kivitelezésére), akkor az alvállalkozóival kötött szerződésekben ő megrendelői pozícióban köti meg a kivitelezési szerződést, és az alvállalkozók vannak e szerződés kivitelezői-vállalkozói pozíciójában. Ha pedig az alvállalkozók szintén közreműködőket vesznek igénybe szerződéses kötelezettségeik teljesítésé­ hez, akkor a „harmadik szintű" kivitelezési szerződésben már ők lesznek megren­ delői pozícióban és így tovább.

A kivitelezési szer. alanyai

A kivitelezési szer menü, komplex ép1 121

BARTA: Kereskedelm

A vállalkozási szerződés nevesített altípusai

izeti meg a vele szer58. § (11) bek. alaptevékenység végzé­ :si kötelezettség nem ·ántartó hatóság eljá­ íllalkozó kivitelezőt, ,ja részére, avagy azt rre alkalmas eljárást vállalkozó-kivitele­ pkiv. 40/B. §).

209

Az építési jogszabályok számos követelményt tartalmaznak arra nézve, hogy milyen 1541 feltételeknek kell megfelelnie annak, aki építési-kivitelezési tevékenységet (üzletszerűen) kíván folytatni. [Az Étv. 39. § (1) bek. szerint „Az építőipari kivitelezési tevékenység az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összessége."] E feltételeket az alábbiak szerint lehet röviden összefoglalni (Épkiv. 12. §): a vállalkozónak szerepelnie kell a vállalkozó kivitelezői tevékenységre jogosultak névjegyzékében, amely tartalmazza a vállalt tevékenysége(ke)t is; a vállalkozó kivitelezőnek a vállalt kivitelezői tevékenység végzésében közvetlenül részt kell vennie (azaz nem játszhat pusztán közvetítői szerepet akként, hogy „megszerzi a munkát", ám annak elvégzésében semmilyen módon nem vállal részt, hanem csak ki­ osztja, ,,kiszervezi" alvállalkozóknak, mert ezzel csak nőnek a kivitelezés költségei); 121 az adott építőipari tevékenység vonatkozásában rendelkeznie kell az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal rendelkező, vele tagsá­ gi, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló - felelős műszaki vezetővel; rendelkeznie kell a kivitelezési tevékenységnek megfelelő szakképesítéssel, vagy elegendő számú és a tevékenység jellegének megfelelő szakképesítésű, vele tagsági, munkavállalói vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló szakmun­ kással; rendelkeznie kell a jogszabályi előírásoknak megfelelő telephellyel. Az Épkiv. 12. § (6) bek. szerint saját részre vagy hozzátartozó részére a vállalkozó 1542 kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezhet ilyen tevékenységet, a szakmai szabályok betartása mellett. A Kbt. pedig részletes rendelkezéseket tartalmaz arra nézve, hogy az ajánlatban 1543 megjelölt személyek helyett (vagy mellett) milyen feltételekkel és esetekben működhet közre más a szerződés teljesítésében (138-139. §). Az alvállalkozói teljesítés összesített aránya pedig nem haladhatja meg a szerződés értékének 65%-át [Kbt. 138. § (1) bek.]. Viszonylag gyakori, hogy a közbeszerzésben nyertes ajánlattévő a szerződés teljesítésére ún. projekttársaságot hoz létre. Annak érdekében, hogy az ajánlattévő ne iktathassa ki személyes felelősségét az ajánlata szerinti teljesítésért, s ne „bújhasson" a projekt­ társaság mögé, a Kbt. 140. § (3) bek. rögzíti, hogy „A projekttársaság és a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen felelnek."

iZÓDÉSEK ESETÉBEN

ba az építtető a vál­ :ó kivitelező az al­ ző e tevékenységét

típusú

:lő, a másik olda­ ok és a lánctarto­ \pítési-kivitelezési tségével valósítják cöttetik, és ugyan1 az egyik, illetve elezési szerződést )gy a megrendelő tesítményt, úgy ő a azonban ő maga állalkozót von be tt szerződésekben ; az alvállalkozók g az alvállalkozók .�égeik teljesítésé­ c lesznek megren-

1

A kivitelezési szerződésekhez kapcsolódó más típusú szerződések és ezek alanyai

A kivitelezési szerződés megkötéséhez és teljesítéséhez, különösen a nagyvolumenü, komplex építési beruházások megvalósításához számos egyéb szerződés is 121

BARTA: Kereskedelmi szerződések alapvető szabályai. 157. o.

l s44

21 Ü

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZÓDÉSEK

kapcsolódhat. Ezek nem minősülnek kivitelezési szerződésnek, s vállalkozási (típu­ sú) szerződésnek sem. - Fent már említettük a társvállalkozási vagy konzorciumi szerződést, amely a kon­ zorciumi partnerek egymás közötti viszonyát szabályozza, és konkrét tartalmától függően akár polgári jogi társaságnak is minősülhet [530]. - Ha építtetői fedezetkezelőt kell igénybe venni [533], akkor az építtető köti meg vele afedezetkezelésre irányuló szerződést. - A kivitelezési szerződés megrendelője igénybe veheti építési műszaki ellenőr közreműködését. Ennek akkor van jelentősége, ha a megrendelő nem szakember, illetve nem rendelkezik a szükséges műszaki jártassággal rendelkező munka­ vállalóval stb. Minél nagyobb és összetettebb kivitelezésről van szó, annál in­ kább szükség van építési műszaki ellenőr bevonására. Az építési műszaki ellenőr a megrendelővel (írásban) kötött megbízási szerződés alapján a megrendelő meg­ bízottjaként (képviselőjeként) jár el, teljesíti a megrendelő kötelezettségeit és gya­ korolja jogait (például ő állítja ki a teljesítésigazolást, részt vesz az átadás-átvé­ teli eljárásban [592]), folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a kivitelezést. Az Épkiv. 16. § (2) bek. szerint „az építési műszaki ellenőr az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció be­ tartását". Építési műszaki ellenőr megbízását törvény és kormányrendelet kötelezővé is teheti. Az Épkiv. 16. § (!) bek. szerint kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni az építési napló vezetéshez kötött építési tevékenység esetén, ha - az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi; - az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik (azaz közbeszerzés-köteles); az építőipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelen­ tőségű ügy tárgyát képezi; - az építőipari kivitelezési tevékenység műemléki védelem alatt álló építményt érint, vagy - jogszabály alapján építtetői fedezetkezelő működik közre.

e) A szerződés tárgya: építési, szerelési munka Az építési, szerelési munka általában

546

I

A szerződés tárgyát építési, szerelési munka elvégzése képezi. Ennek részletes és pon­ tos leírása gyakran a szerződés mellékletét képező tervekben, műszaki mellékletek­ ben történik. E műszaki leírások jogi relevanciával is bírnak, hiszen a tényleges

ljesítést ezekkel 1 -ítés szerződésszer Az építési, ille számos példát e - Építési jellei újjáépítése, bövi épületlakatos-ipi személyfelvonó­ - Szerelésije/J tartály, tápházi 1 teli villamos ber híradás-technika kozó és üzemi t területen belüli vízvezetékek kö2 matot kiszolgáló a bármilyen anya jelző és vezérlő. szerelvényei, mű felvonó- és szállí1 Az építési, szerelés

Az építési, szerel· a vállalkozási szerz szerint az sem teszi kat határoznak meo abban foglalt össze Természetesen nítsák a szolgáltatást rész-átadás-átvételi alkalmazható a ré 2 szolgáltatás egy ré jogkövetkezményei részleges alkalmaz· ződésszegés szabál� 122 123

Felsorolt példák forral KEMENES:

A vállalkozas

A vállalkozási szerződés nevesített altípusai

; vállalkozási (típu-

ődést, amely a kon­ :onkrét tartalmától

Az építési, illetve szerelési munkák igen sokfélék lehetnek. Maguk a kommentárok is 1547 számos példát említenek. Építési jellegű munka az „új építmény létrehozása, meglévő építmény felújítása, újjáépítése, bővítése, átalakítása, karbantartása és javítása, lebontása; épületgépészeti, épületlakatos-ipari, könnyűszerkezetes építési móddal megvalósított épületszerelési, személyfelvonó-szerelési munka". - Szerelésijellegű munka a „vas- és acélszerkezeti, híd-, vas-, acél- és fémszerkezet, tartály, tápházi berendezés, vízlágyító berendezés, gép, gépi berendezések, erőátvi­ teli villamos berendezés, irányítás-, számítástechnikai és automatikai berendezések, híradás-technikai, hírközlő berendezések, kőolaj, kőolajtermék és vegyipari csatla­ kozó és üzemi területen belüli technológiai vezetékek, ipari gázcsatlakozó és üzemi területen belüli gázvezetékek, gőz-, forróvíz- és termálvízvezetékek, zagyvezetékek, vízvezetékek közül az üzemi területen belül bármilyen vezetésű, a technológiai folya­ matot kiszolgáló kohászati alapanyagot elosztó (ellátó) és bekötővezetékek, valamint a bármilyen anyagból készült technológiai belső csőhálózat, folyamatszabályozó mérő, jelző és vezérlő, elektromos, elektronikus, hidraulikus, pneumatikus vezetékek, ezek szerelvényei, műszerei, mérőköri elemei, ipari légtechnikai és klímaberendezések, felvonó- és szállítóberendezések szerelési munkái" stb. 122

si műszaki ellenőr

ő nem szakember, :ndelkező munka­ ;an szó, annál ini műszaki ellenőr megrendelő meg­ ezettségeit és gyaz az átadás-átvé­ örzi a kivitelezést. tőipari kivitelezési ozó jogszabályok, dokumentáció be-

:elező végzi; rzés-köteles); mtból kiemelt jelen-

illó építményt érint,

:k részletes és pon­ zaki mellékletek­ tiszen a tényleges

211

teljesítést ezekkel kell összevetni, s ekként lehet állást foglalni abban, hogy a telje­ sítés szerződésszerű volt-e vagy sem.

z építtető köti meg

'Ötelezővé is teheti. megbízni az építési

1

Az építési, szerelési munka mint oszthatatlan szolgáltatás Az építési, szerelési munka jellemzően oszthatatlan szolgáltatás (lásd ehhez 1548 a vállalkozási szerződés közös szabályainál írtakat is [351, 437)). A bírói gyakorlat szerint az sem teszi jogi értelemben véve oszthatóvá, ha a felek teljesítési szakaszokat határoznak meg, és ehhez fizetési ütemezéseket (részszámlák kiállítását és az abban foglalt összegek megfizetését) kapcsolnak. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a felek a szerződésben maguk nyilvá- 1549 nítsák a szolgáltatást jogi értelemben véve is oszthatónak, és az egyes részteljesítéseket rész-átadás-átvétellel zárják le. 123 Ennek az lesz a következménye, hogy például alkalmazható a részleges szerződésszegés szabálya (6:149. §), vagyis: ,,Osztható szolgáltatás egy részére vonatkozó szerződésszegés esetén a szerződésszegés jogkövetkezményei erre a részre következnek be, kivéve, ha a jogkövetkezmények részleges alkalmazása a jogosult lényeges jogi érdekét sértené." A részleges szer­ ződésszegés szabályának gyakorlati alkalmazása többek között azt jelenti, hogy 122 123

Felsorolt példák forrása KEMENES:

BARTAL:

A vállalkozási típusú szerzódések. 110. o.

A vállalkozási típusú szerzódések. 1784. o.;

KovÁcs:

A vállalkozási szerzódés. 150. o.

212

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZÓDÉSEK

a kellékszavatossági igények közül az árleszállítás mértékének meghatározása során a szerződésszegéssel érintett részhez rendelt ellenszolgáltatás összegéből kell kiindulni, továbbá ha a felek kötbért kötöttek ki, és a fizetendő kötbér összegét a szolgáltatás értékének egy meghatározott százalékában határozták meg, akkor azt (csak) az érintett rész értéke, illetve az ahhoz kapcsolt ellenszolgáltatás meghatáro­ zott százalékaként kell megállapítani. 124

A különbségeket éi 3. táblázat. A többle 1

1. Többletmunka fogalma 1

A többletmunka és a pótmunka kivitelezési szerződés esetén ;

1

A TÖBBLETMUNKA ÉS A PÓTMUNKA FOGALMA ÉS ELHATÁROLÁSA AZ ÉPKIV. ALAPJÁN

5501 Nehézséget okozhat a gyakorlatban, hogy a Ptk. és az Épkiv. többletmunka-, illetve pótmunka-fogalma (Ptk. kapcsán lásd [338] és [341]), és az ezekhez kapcsolódó elszámolási szabályok nem teljesen felelnek meg egymásnak, hovatovább részben kifejezetten eltérnek egymástól. Az ellentmondás(ok) feloldása már csak azért sem könnyű, mert a Ptk. mint törvény magasabb rendű jogszabály, amellyel az alacso ­ nyabb szintű jogszabály (kormányrendelet) nem lehet ellentétes; 125 ugyanakkor az Épkiv. speciális szabály a Ptk.-hoz képest, amely így az általa szabályozott körben lerontaná az utóbbit, szubszidiárius szerepre szorítva a Ptk.-t. Az Épkiv. többletmunka- és pótmunkafogalma nyilvánvalóan csak az Épkiv. 5511 tárgyi hatálya alá tartozó építési-kivitelezési szerződésekre irányadó, minden más vállalkozási (ezen belül az Épkiv. hatálya alá nem tartozó kivitelezési) szerződésre a Ptk. szabályait kell alkalmazni. E szempontból van jelentősége például annak, hogy az Épkiv. nem tesz különb5521 séget átalánydíjas és tételes elszámolású szerződés között, továbbá abból indult ki a jogalkotó, hogy ajánlati dokumentáció és annak részeként tételes költségvetés mindig készül, még ha maga a szerződés átalánydíjas is, különösen a közbeszer­ zésen alapuló kivitelezési szerződések esetében. (A jogalkotó feltehetően éppen a közbeszerzésen alapuló építési kivitelezési szerződések szabályaiból és gyakorla­ tából indult ki, amikor az Épkiv. többlet- és pótmunka szabályait rögzítette.) Mindezt tovább nehezíti, hogy az Épkiv. - noha szerződési tartalmi elemeket is 5531 tartalmaz - mégis inkább közigazgatási jellegű és szigorúan imperatív jogszabály, vagyis csak azokban a kérdésekben lehet eltérni attól, amelyek kapcsán az Épkiv. ezt kifejezetten lehetővé teszi. Mindennek a kezelése, értelmezése még a gyakorlott szakemberek számára is nehézséget fog okozni.

Értékelés, összevetés

1 j

l i i i

J

2. Pótmunka fogalma

I'

1

Értékelés, összevetés

é (

< t
Z olyan költségté11atálya alá tartozó zó - e költségté­ ha azok felmerül­ ti a megrendelőtől on felül). (3) bek. b) pontja

rulturális örökségi, etve „ az általa megbízott ín a vállalkozó kivi­ röl az építési napló­ enül telt el), s emiatt

A Ptk. a kivitelezési szerződés szabályai között nem tartalmaz különös rendelke- 1563 zéseket sem magára a vállalkozói díjra, sem annak összegére, sem annak fizetési határidejére nézve. Más jogszabályokban, így különösen az Étv.-ben és közbeszerzés alá eső építési beruházások esetén a Kbt.-ben és annak végrehajtási rendeleteiben azonban találunk erre vonatkozó kógens szabályokat. A vállalkozói dij mértéke

Mivel az építőiparban igen éles a verseny, egyes kivitelezők hajlamosak életszerűtlenül alacsony árakat kínálni annak érdekében, hogy egy-egy projekt kivitelezését ők (és ne versenytársai) nyerjék meg. Később azonban a vállalkozói díj emelésére tesznek kísérletet, illetve akként próbálják nyereségesbe fordítani a projektet, hogy a lehető legtöbb munkaműveletet pótmunkának próbálják meg elfogadtatni. E gyakorlat megelőzése érdekében, s hogy a kiszorító jellegű, irreális árazásnak minden lehetséges eszközzel elejét vegyék, a jogalkotó különös, imperatív (közjogi és ekként eltérést nem engedő) szabályokat rögzített az építési és a közbeszerzési jogszabályokban. Ezek között az Épkiv. 3. § (5) bek. rögzíti, hogy a vállalkozói díjnak mely tételeket kell magában foglalnia, mi mindenre kell fedezetet nyújtania. Eszerint magában kell foglalnia egyrészt az ún. közvetlen költséget (ennek keretében az anyagköltséget és a közvet­ len gépköltséget a fuvarozási és rakodási költséggel együtt, illetve az építőipari rezsi­ óradíj alapján számított munkadíjat), másrészt pedig a munka fedezetét (ennek keretében a közvetlen költségek között nem szereplő általános költségeket és a tervezett nyereséget, amennyiben azt a rezsió­ radíj nem tartalmazza). Az úgynevezett építőipari rezsióradíjat az építőiparért felelős miniszter évente hir­ deti ki az ún. Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján. 2017-ben ennek összege 2870 forint. Ha a kivitelezési projekt közbeszerzés-köteles, akkor arra alkalmazni kell a Kbt. szabályait is. Az ún. irreálisan alacsony árat a Kbt. is kiküszöbölni törekszik már az ajánlattétel fázisában. A Kbt. 72. § szerint az ajánlatkérő, ha az árat - esetünkben a vállalkozói díjat - irreálisan alacsonynak tartja, írásban indokolást kérhet az ajánlat­ tevőtől. ,,Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető." A vállalkozói díj mindenképpen aránytalanul alacsony, ha nem éri el a fent említett építőipari rezsióradíj összegét [lásd 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól 25. § (1) bek.].

1564

1565

1566

1567

218

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK

A vállalkozói d(j megfizetése

5681 Amellett, hogy a Ptk. is tartalmaz szabályokat a fizetési határidővel kapcsolatban, az Épkiv. 32. § (9) bek. kógens tartalommal rögzíti, hogy „az építtető az e-teljesítés­ igazolás alapján kiállított számla ellenértékét - eltérő törvényi rendelkezés hiányá­ ban - a számla kézhezvételének napját követő 30 napon belül fizeti ki a fővállalkozó kivitelezőnek". (Az e-teljesítésigazolás egy az elektronikus építési naplóba, az úgyne­ vezett e-naplóba tett bejegyzés, a számla kiállításának és a vállalkozói díj kifize­ tésének előfeltétele, amellyel a napló [585] és az átadás-átvétel [604] kapcsán is részletesen foglalkozunk.) Álláspontunk szerint a fizetési határidő e szabálya klau­ dikálóan kógens, vagyis nincs akadálya annak, hogy felek ennél rövidebb határidőt kössenek ki a szerződésben, mert ez a vállalkozóra nézve kedvezőbb. A szabály in­ doka ugyanis az, hogy a megrendelő a vállalkozóval, a vállalkozó pedig az alvállal­ kozóval kötött szerződésben rögzített túlzottan hosszú fizetési határidővel ne tudja ,,kivéreztetni" szerződő partnerét akként, hogy irreálisan hosszú időre „elhúzza" a fizetést. 5691 Annak érdekében, hogy a fővállalkozó e törvényes határidőn belül is az alvállalkozók mielőbbi és teljes körű kifizetésére törekedjék, az Étv. 39/A. § (6) bek. elő­ írja, hogy a fővállalkozó által az alvállalkozó felé vállalt fizetési határidő nem lehet hosszabb annál, mint amilyen határidőn belül a megrendelő vállalja a vállalkozói díj kifizetését a fővállalkozó felé. Hasonló célt szolgált az ugyanitt rögzített „csak akkor kapsz, ha te márfizettél" elve. Eszerint a fővállalkozó az ún. végszámla teljes körű kiegyenlítésére (vagyis a vállalkozói díjra) csak akkor jogosult, ha a kötele­ zettsége teljesítésében részt vevő alvállalkozó kivitelezők követelésének kiegyenlí­ tését hiánytalanul igazolja, függetlenül azok fizetési határidejétől. 129 5701

Speciális fizetési szabályokat alkalmaz a vállalkozói díj megfizetésére a Kbt. és annak az építési beruházásokra irányadó végrehajtási rendelete, amelyeket akkor kell alkal­ mazni, ha a kivitelezési szerződést közbeszerzést követően kötik meg. A jogalkotó annak érdekében, hogy az alvállalkozók mindenképpen hozzájussa­ nak az őket megillető vállalkozói díjhoz, egy sajátos lépcsőzetes fizetési mechaniz­ must vezetett be, amelyet mind a végszámlára, mind az egyes részszámlákra alkal­ mazni kell [lásd 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások, valamint 129

az építési beruhá2 zésének részletes sének időpontjáig bevont alvállalkoz s egyidejűleg felhí kiállítja a számlát. a megrendelő - 15 utalja át a kivitele; haladéktalanul kin összegét). Miután utóbbi az ezt köve részét, amely imrn megillető vállalko: A Kbt. 135. § ( nül tudja előfinans; ződés teljesítéséne lezési) szerződés (megrendelő vag megfelelő összeg. 1 gét biztosítani. Az ki kell fizetni [lásd az építési beruház zésének részletes s Végül a Kbt. t lehetővé teszi a ki időtartama a hat h A jogszabály állaJ attól függően, hog ben legalább hat). A vállalkozó akko te a szerződéses á a teljes szerződése az építési beruház mérnöki szolgáltat

Ez utóbbi szabályt nem kell alkalmazni, ha a szerződés a Kbt. hatálya alá tartozik. Alkalmazása prob­ lémát okozhat akkor, ha a fővállalkozó jogszerűen , megalapozottan tartja, tartaná vissza az alvál­ lalkozó(k) díjának egy részét, például az alvállalkozó késedelme vagy hibás teljesítése miatt. Lásd ehhez KEMENES: A vállalkozási típusú szerződések. 1785. o. Nyilvánvalóan nem alkalmazható a fent idézett szabály a vállalkozói díj azon részére, amelyet a megrendelői pozícióban lévő fővállalkozó az alvállalkozóval kötött szerződés alapján bizonyos ideig kifejezetten visszatartani jogosult (például ún. jólteljesítési visszatartás).

e) A megrendelő te

A Ptk. a kivitelezési : telezettségét rögzíti. i

A vállalkozási szerződés nevesített altípusai 1

219

az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszer­ zésének részletes szabályairól, 32/A. §]. A kivitelező legkésőbb a teljesítés elismeré­ sének időpontjáig köteles nyilatkozni a megrendelő felé, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, s egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki a számláikat; majd ő maga is kiállítja a számlát, s ebben feltünteti az alvállalkozói teljesítés mértékét; ezt követően a megrendelő - 15 napon belül - először a számlában foglalt összegnek csak azon részét utalja át a kivitelezőnek, amely az alvállalkozói teljesítésekre esik. A kivitelező ekkor haladéktalanul kifizeti az alvállalkozók vállalkozói díját (kivéve a jogszerű visszatartás összegét). Miután az átutalások igazolásainak másolatait bemutatta a megrendelőnek, utóbbi az ezt követő 15 napon belül utalja át a kivitelező részére a vállalkozói díj azon részét, amely immár őt illeti meg. Vagyis a kivitelező mindaddig nem jut hozzá az őt megillető vállalkozói díjhoz, amíg az alvállalkozókat ki nem fizette. A Kbt. 135. § (7) bek. abból a felismerésből indul ki, hogy a kivitelező nem feltétle­ nül tudja előfinanszírozni a projektet, jellemzően nincs abban a helyzetben, hogy a szer­ ződés teljesítésének költségeit előre teljes egészében előteremtse. Ezért, ha a (kivite­ lezési) szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, az ajánlatkérő (megrendelő vagy építtető) köteles a szerződésben foglalt ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb hetvenötmillió forint előleg igénybevételének lehetősé­ gét biztosítani. Az előleget a munkaterület átadását követően legkésőbb 15 napon belül ki kell fizetni [lásd 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszer­ zésének részletes szabályairól, 30. § (1) bek.]. Végül a Kbt. egyik, építési beruházásokkal kapcsolatos kormányrendelete azt is lehetővé teszi a kivitelező számára, hogy részszámlákat állítson ki, ha a kivitelezés időtartama a hat hónapot, a szerződéses ár pedig az ötvenmillió forintot meghaladja. A jogszabály állapítja meg, hogy hány részszámla kiállítására jogosult a kivitelező, attól függően, hogy a szerződéses ár meghaladja-e az egymilliárd forintot (ez eset­ ben legalább hat), vagy sem (ekkor legalább négy részszámla kiállítására jogosult). A vállalkozó akkor válik jogosulttá az első részszámla kiállítására, amikor teljesítet­ te a szerződéses ár 25%-ának megfelelő munkarészt. A részszámláknak együttesen a teljes szerződéses ár 70%-át el kell érniük. [Lásd 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól, 32. §.]

1ővel kapcsolatban, ttető az e-teljesítés­ ·endelkezés hiányá­ �ti ki a fővállalkozó . naplóba, az úgyne1lalkozói díj kifize­ !l [604] kapcsán is dő e szabálya klau­ rövidebb határidőt lőbb. A szabály in­ ó pedig az alvállal1atáridővel ne tudja lÚ időre „elhúzza"

n belül is az alvál9 A. § (6) bek. elő­ határidő nem lehet llalja a vállalkozói 1itt rögzített „ csak n. végszámla teljes osult, ha a kötele­ lésének kiegyenlí­ lY9

-ére a Kbt. és annak cet akkor kell alkal1eg. képpen hozzájussa­ i fizetési mechaniz­ iszszámlákra alkal­ uházások, valamint zik. Alkalmazása prob­

artaná vissza az alvál­ .eljesítése miatt. Lásd

n alkalmazható a fent

an lévő fővállalkozó az ni jogosult (például ún .

e)

A megrendelő további fontosabb kötelezettségei

A Ptk. a kivitelezési szerződés szabályai között a megrendelő két fontos mellékkö- 1571 telezettségét rögzíti. A 6:252. § (2) bek. szerint: ,,A munka elvégzéséhez szükséges

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZÓDÉSEK

220

tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő kötelezettsége." Ezek diszpozitív szabályok, így nincs akadálya annak, hogy a kivitelező a szer5721 ződésben magára vállalja e feladatok elvégzését is, és szükség szerint a megrendelő képviselőjeként járjon el, s végeredményében „kulcsrakész létesítményt" szolgál­ tasson a megrendelő számára, aki ezért nyilvánvalóan magasabb összegű ellenszol­ gáltatást fizet. 573 Megjegyzendő, hogy amennyiben a kivitelezés az építési jogszabályok alap­ ján nem kezdődhet meg a megfelelő tervdokumentáció s különösen engedély (vagy hatóság felé történő bejelentés) nélkül, akkor a megrendelő mulasztása ezek tekintetében olyan közbenső szerződésszegésnek minősül, amely kizárja a vállal­ kozó-kivitelező szerződésszegését abban a tekintetben, hogy nem tudja elkezdeni a munkát.

I

574

I

A bírói gyakorlat szerint ha a vállalkozó mégis megkezdi a munkát anélkül, hogy a tervek a rendelkezésére állnának, akkor az ebből eredő kockázatokat magára vállalja. (Lásd BDT 2008, 28., BDT 2008. 1747., BDT 2008, 1904.)130

5751 A vállalkozási szerződés közös szabályai is több olyan megrendelői kötelezettsé­ get tartalmaznak, amelyek valójában a kivitelezési szerződés teljesítése kapcsán merülhetnek fel (például a tevékenység kifejtése helyének rendelkezésre bocsátása [416], avagy több vállalkozó közreműködése esetén a munkavégzés koordinálá­ sa [426) stb.). 576 Kiemelendő még az Épkiv. 7. § (2) bek. d) pontja, amely szerint a megrende­ lő, miután a vállalkozó kivitelező az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésének lehetőségéről az építési naplóban tájékoztatta, az ettől számított legkésőbb három munkanapon belül köteles ellenőrizni az e/takarásra kerülő szerkezeteket. (A felek a szerződésben eltérő határidőt is rögzíthetnek.) Amennyiben az eltakarásra kerülő szerkezetek ellenőrzésekor kiderül, hogy az nem megfelelő, úgy a hibás szerkezet­ részhez kapcsolódó további munkarészek a hibák kijavításáig nem kezdhetők el. (E megrendelői kötelezettséget tartalmazó szabály kiemelése azért is indokolt, mert a vállalkozási szerződés közös szabályai alapján az ellenőrzés nem kötelezettsé­ ge, hanem joga, lehetősége a megrendelőnek. Lásd 6:242. § [410). Az itt elemzett különös szabály azonban - legalábbis a takart munkák vonatkozásában - kifejezet­ ten ellenőrzési kötelezettségről „beszél", s rögzíti e kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeit is, lásd ehhez a kapcsolódó speciális költségviselési szabályt a vállalkozói díjnál [562).)

I

130

Elemzéséhez lásd KEMENES: A vállalkozási típusú szerződések. 1779. o.

f) A vállalkozó to·

A tervdokumentác

hogy erre a terve2 sabb szerződéses m tott tervdokumentác hibát fedez fel. A 6:252. § (3) b, kötelezettségét: ,,A ót a szerződés meg] hibáira, hiányosság: ga a kivitelezés föl) köteles erről a megr A kivitelező fi� szabályai között írt, zi, hogy „a vállalko kumentáció olyan h elvárható szakmai ! megelőzően nem jel A terv megvizsg telező nem a tervezc átvegye, illetve magi ha elmulasztja a ter megvizsgálja ugyan. és ezért nem veszi é zőtől, hogy például zen (BH 1983, 207. hogy célszerű lenne „gyanút kelt" benm kötelezettsége köréb, felé.

Az anyag beszerzé�

A vállalkozási szerz, lezettségeket, amel) van: az anyag bes:::e1 131

Az esetek elemzésévi

A vállalkozási szerződés nevesített altípusai 1 221

e-zése a megrendelő

f)

, a kivitelező a szer­ rnrint a megrendelő esítményt" szolgál­ ) összegű ellenszol-

A tervdokumentáció megvizsgálása

jogszabályok alap­ ülönösen engedély ·lő mulasztása ezek :ly kizárja a vállal­ em tudja elkezdeni

unkát anélkül, hogy okat magára vállalja.

tdelői kötelezettsé­ teljesítése kapcsán lkezésre bocsátása ·égzés koordinálá-

(erint a megrende­ tek ellenőrzésének t legkésőbb három kezeteket. (A felek eltakarásra kerülő a hibás szerkezetm kezdhetők el. (E t is indokolt, mert nem kötelezettsé0]. Az itt elemzett :isában - kifejezet­ �g megszegésének :gviselési szabályt

A vállalkozó további fontosabb kötelezettségei

Ahogy erre a tervező felelőssége kapcsán már utaltunk [516], a kivitelező legfonto- 1577 sabb szerződéses mellékkötelezettsége a megrendelő által a rendelkezésére bocsátott tervdokumentáció megvizsgálása és a megrendelőfigyelmeztetése, ha a tervben hibát fedez fel. A 6:252. § (3) bek. ekként rögzíti a vállalkozó megvizsgálási és figyelmeztetési s78 kötelezettségét: ,,A kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni. Ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni." A kivitelező figyelmeztetési kötelezettségére a vállalkozási szerződés közös 1579 szabályai között írtak is irányadók [393). Ezeket az Épkiv. 3. § (1) bek. azzal tetézi, hogy „a vállalkozó kivitelező viseli annak jogkövetkezményét, amely a tervdo ­ kumentáció olyan hiányosságából adódik, melyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett". A terv megvizsgálása kapcsán nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kivi- 1580 telező nem a tervező, nem várható el tőle, hogy a tervező feladatait teljes mértékben átvegye, illetve magára vállalja. A kivitelező ezért csak akkor tartozik felelősséggel, ha elmulasztja a terv megvizsgálását, és ezért nem észleli annak hibáját, avagy ha megvizsgálja ugyan, de nem tanúsítja a legnagyobb elvárható szakmai gondosságot, és ezért nem veszi észre a tervhibát. Az azonban tényleg nem várható el a kivitelezőtől, hogy például a tervezői munka részét képező ellenőrző számításokat végezzen (BH 1983, 207., BDT 2013, 197.). 131 Ha az a szakmai meggyőződése alakul ki, hogy célszerű lenne ilyen számításokat végezni, mert a terv egyik vagy másik eleme „gyanút kelt" benne, akkor ezt természetesen figyelmeztetési és együttműködési kötelezettsége körében jeleznie kell a vele szerződéses kapcsolatban álló megrendelő felé.

l

Az anyag beszerzése

A vállalkozási szerződés közös szabályai között is találunk olyan vállalkozói köte- 1581 lezettségeket, amelyeknek kivitelezési szerződés esetében különös jelentőségük van: az anyag beszerzésére irányuló kötelezettség [392] említhető példaként. 131

Az esetek elemzésével KEMENES: A vállalkozási típusú szerződések. 1781. o.

222

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK

Az Épkiv. 24 . (1 ben kötelező építé - ha az építkez kötött; avagy - olyan építé i vagy sem-, amel� szerkezet tárna z · donságok vonatk - ha valamel) é ga, avagy a terepsz

Az eltakarásra kerülő munka befejezéséről történő tájékoztatás

582

I

Az Épkiv. a vállalkozó kötelezettségeként nevesíti továbbá a megrendelő értesítését arról, hogy e/takarásra kerülő munka elvégzése fejeződött be, így a megrendelő elle­ nőrizheti azt, mielőtt eltakarják. A vállalkozó kötelezettsége nem merül ki az értesítés­ ben, hanem ezen túlmenően az ellenőrzés során együtt kell működnie a megrendelővel, illetve a megrendelő által megbízott építési műszaki ellenőrrel (lásd ehhez még (576)). Felelősségbiztosítás

583

I

584

I

A hatályos szabályozás szerint a kivitelező két esetben is köteles felelősségbiztosí­ tást kötni. - Egyrészt ha a kivitelezés közbeszerzés keretében történik [322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcso­ lódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól, 26. §); - Másrészt pedig a megrendelővel szerződő kivitelező, ha a lakóépület kivitelezé­ se a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik. [Azaz az építéshez nincs szükség építési engedélyre, az egyszerű előzetes bejelentés elégséges, lásd a rendelet 6/A. § (1) bek. b) pontját. A jogalkotó célja a lakóépületek építésének egyszerűsítése, támogatása volt. A rendelet 1. § (1) bek. határozza meg, hogy mely tevékenységek tartoznak a tárgyi hatálya alá. Nevezetesen, a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos alapterületű lakóépületek építése, avagy meglévő lakóépület legfeljebb ekkora alapterületűre bővítése; továbbá az ezt meghaladó építés és bővítés is, ha a megrendelő olyan természetes személy, aki saját lakhatásának biztosítása céljá­ ból kívánja megépíttetni avagy bővíttetni az épületet. Szintén a rendelet hatálya alá tartozik az e műveletekhez szükséges tereprendezés, támfalépítés is.]

Az építési naplót ma elérhető - e-napló al ogy e dokumentum ék, mert a kivitelez · Sem az Épkiv. g akorlatban de fa iaplóban foglaltak nem rögzített valami nesen ahhoz szük é_ bejegyzésére, ké öbl Az építési napló, lezettségeit, toYá az Épkiv. 24-_ ségek az alábbiak - Az építési na a Lechner Lajo 1 Nonprofit Korlát kezdeményezé é - Az építtető rru és a rendszerhaszi a vele szerződé adatainak rögzíte" - Ezt köYetoe si munkaterülete miután a vállal ·

Az építési napló vezetése

5851 A vállalkozó egyik legfontosabb (mellék)kötelezettsége, és egyúttal joga is az épí­ tési napló vezetése. Az építési napló fogalmát az Épkiv. 24. § (2) bek. határozza meg, ekként: ,,Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható doku­ mentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivi­ telezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, továbbá a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (például tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket."

132

https://enaplo.e-e ·u

133

Ugyanígy KEMENES: ;..

A vállalkozási szerződés nevesített altípusai

Az Épkiv. 24. § (1) bek. alapján 22. § (1) és (la) bek. határozzák meg, hogy mely esetek- 1586 ben kötelező építési naplót vezetni. Építési napló vezetése kötelező, ha az építkezés hatósági engedélyhez vagy legalább ún. egyszerű bejelentéshez kötött; avagy olyan építési tevékenységről van szó - függetlenül attól, hogy engedélyköteles-e, vagy sem-, amely kimeríti az Épkiv.-ben foglalt műszaki paramétereket (például a tartó­ szerkezet támaszköre és anyaga, a szintek száma, a magasság, avagy a terhelési tulaj­ donságok vonatkozásában); ha valamely építmény bontását végzik, ha annak térfogata vagy homlokzatmagassá­ ga, avagy a terepszint alatti bontás mélysége meghaladja az Épkiv.-ben rögzített mértéket.

1tás

-grendelő értesítését

r a megrendelő elle­ nerül ki az értesítés­ rrie a megrendelővel, j ehhez még [576)).

:s felelősségbiztosí-

[322/2015. (X. 30.) 1ázásokhoz kapcso­ zletes szabályairól,

cóépület kivitelezé16. (VI. 13.) Korm.

ü előzetes bejelentés célja a lakóépületek bek. határozza meg, cen, a legfeljebb 300 meglévő lakóépület 1dó építés és bővítés 11ak biztosítása céljá­ re□delet hatálya alá is.]

Az építési naplót ma már - az ügyfélkapun keresztül történő bejelentkezést követően 1587 elérhető- e-napló alkalmazásban kell megnyitni és vezetni,132 ami nem változtat azon, hogy e dokumentum lesz a kivitelezési folyamathoz kapcsolódó legfontosabb bizonyíték, mert a kivitelezés folyamata anélkül utólag nem vagy alig rekonstruálható. Sem az Épkiv. sem más jogszabály kifejezetten nem rögzíti ezt, mégis: a bírói sss gyakorlatban de facto megdönthető vélelem kapcsolódik ahhoz, hogy az építési naplóban foglaltak megfelelnek a valóságnak. 133 Éppen ezért, ha valamelyik fél nem rögzített valamely, az álláspontjának alátámasztására alkalmas, sokszor egyenesen ahhoz szükséges tényt, vagy nem tett észrevételt a másik fel valamely napló­ bejegyzésére, később sokkal nehezebb lesz az állításait bizonyítania.

l

Az építési naplóval kapcsolatos tudnivalókat, a felek ezzel kapcsolatos jogait és köte- 1589 lezettségeit, továbbá hogy ki tekinthet bele és ki eszközölhet bejegyzést az e-naplóban, az Épkiv. 24-28. §-ai tartalmazzák. A legfontosabb ismérvek, jogok és kötelezettségek az alábbiak szerint foglalhatók össze: Az építési naplót az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) üzemeltetője, a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (LLTK) helyezi készenlétbe az építtető kezdeményezésére, és ahhoz az építtető számára hozzáférést biztosít [24/B. § (1) bek.]. Az építtető maga az e-építési naplót (e-fönapló) az építkezés adatainak megadásával és a rendszerhasználati díj befizetésével helyezi készenlétbe. [A fővállalkozó kivitelező, a vele szerződésben álló alvállalkozó kivitelező e-alnaplóját az alvállalkozói szerződés adatainak rögzítésével párhuzamosan állítja készenlétbe, lásd 24/B. § (3)-(4) bek.] Ezt követően az építtető az e-építési napló alkalmazási felületén az építé­ si munkaterületet átadja a vállalkozó kivitelezőnek. Az e-fönapló akkor nyílik meg, miután a vállalkozó kivitelező a munkaterület átadását elfogadta. Ezt követően lehet

itta! joga is az épí­ (2) bek. határozza

:ség megkezdésétől használható doku­ inti építőipari kivitovábbá a munka ajzi kiegészítések)

1 223

132 133

https://enaplo.e-epites.hu/enaplo/ Ugyanígy KEMENES: A vállalkozási típusú szerződések. 1783. o.

224

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK

-.-·•-------+-----------

a helyszínen elkezdeni az építési munkavégzést [5. § (5) bek.]. A napló majd az építőipa­ ri kivitelezési tevékenység befejezését követően az építési munkaterületről levonulás időpontjának rögzítésével zárul le [24/B. § (5) bek.]. - Az e-főnaplót a fővállalkozó kivitelező, az e-alnaplót pedig az alvállalkozó kivi­ telező vezeti, de azokba természetesen a megrendelő, avagy építési műszaki ellenő­ re is bejegyzést, észrevételt tehet, ehhez rendelkezésére áll a szükséges elektronikus hozzáférés. (A fővállalkozó kivitelező átvállalhatja az „alatta lévő" alvállalkozói lánc e-alnaplóinak vezetését, ha ebben egyezik meg a vele szerződéses kapcsolatban álló alvállalkozóval, és ez utóbbi is így tesz az „alatta lévő" alvállalkozóval és így tovább.) - Az építési naplónak a munkaterületen hozzáférhetőnek kell lennie a munkavégzés ideje alatt [24. § (4a) bek.]. - Az építési naplóba a munkavégzés napjain ún. napi bejegyzéseket kell tenni (24. § (4a) bek. - ennek jellemző tartalma: a kivitelező mettől meddig dolgozott, hány fős létszámmal, milyen munkaműveletet végzett]; emellett bejegyzést kell tenni az építé­ si tevékenységet érintő veszélyhelyzetekről, s mindazon tényekről, körülményekről, amelyek a kivitelezési szerződésen alapuló kötelezettségek szerződésszerű teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik (24/A. § (1) bek.]. A megrendelőnek az építési e-napló­ ban kell feltüntetnie a többletmunka-, illetve pótmunkaigényét (343], a vállalkozónak pedig a többletmunka, illetve pótmunka műszaki szükségességét [24/A. § (5) bek.].

a szerződésben és j, meghatározottak szc a teljesítés megf ményeknek és jeller

Az átadás-átvétel r

A kivitelezési szerz özött található) 6:2 tagadható meg az át a vagy pótlása nerr átvétel értelemszer-e pótlása akadályozza

A jogalkotó ezzel te be a Ptk.-ba, s vánvalóvá teszi, Ptk. szabályai sze a továbbiakban is veget magyarázz, Ptk. normaszö ei felhasználhatók:· példák iránymuta tás akadályozza a A GK48. I. p gét hangsúlyozza. gességét másképp sághoz fűződő eg1 ugyanis - bár az nem hiúsítja meg egészségügyi kö, s - az adott esetb( Ezt követően esetében mikor m gezi a Legfelsőbb a beköltözésre, la tésszerű használa együttes előfordu akadályozza. Ilye1

A munkaterület birtoklásához való jog és őrzési kötelezettség

Bár ez a birtoklás (Ptk. szerinti) szabályaiból és a kivitelezési szerződés sajátossá­ gaiból is következne, az Épkiv. 33. § (4) bek. kifejezetten rögzíti, hogy a kivitelező a munkaterület átvételétől annak átadásáig (ennek hiányában a használatbavételi engedély kiadásáig vagy a használatbavétel építésügyi hatóság általi tudomásul vételéig) jogosult a birtoklásra, és erre hivatkozhat az építtetővel, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával szemben is. Az Épkiv. 12. § (2) bek.j) pontja alapján a kivitelező feladata az építési munka­ 5911 terület „őrzésének biztosítása".

g) A szerződés teljesítése: átadás-átvétel Az átadás-átvétel fogalma

Az átadás-átvétel joghatásait illetően irányadóak a vállalkozási szerződés közös szabályai körében elmondottak [434). Az Épkiv. az átadás-átvételt műszaki átadás­ átvételnek nevezi. A 32. § (2) bek. szerint ezen eljárás célja ,,annak ellenőrzése, hogy az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti kivite­ lezési szerződés tárgya szerinti építési tevékenység vagy a technológiai szerelés

134

Ugyanígy BARTAL: A V

1apló majd az építőipa1katerületről levonulás

� az alvállalkozó kivi­ Jítési műszaki ellenő­ rukséges elektronikus vő" alvállalkozói lánc :ses kapcsolatban álló ozóval és így tovább.) lennie a munkavégzés

•seket kell tenni [24. § g dolgozott, hány fős t kell tenni az építé­ rről, körülményekről, (Ödésszerű teljesítését 11ek az építési e-napló343], a vállalkozónak [24/A. § (5) bek.].

A vállalkozási szerződés nevesített altípusai

a szerződésben és jogszabályban előírtak alapján, a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult-e, és a teljesítés megfelel-e az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követel­ ményeknek és jellemzőknek." Az átadás-átvétel megtagadása A kivitelezési szerződésekre is irányadó a (vállalkozási szerződés közös szabályai között található) 6:247. § (3) bekezdésének azon rendelkezése, amely szerint: ,,Nem tagadható meg az átvétel a mű olyan hibája miatt, amely, illetve amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot." Ezért az átadás­ átvétel értelemszerűen akkor tagadható meg, ha a hiba vagy hibák kijavítása vagy pótlása akadályozza a rendeltetésszerű használatot [443).

l s9 3

A jogalkotó ezzel lényegében a Legfelsőbb Bíróság GK 48. sz. állásfoglalását építet- 1594 te be a Ptk.-ba, s ahogy ezt az 1/2014. Polgári jogegységi határozat V.l. pontja nyil­ vánvalóvá teszi, ,,a beépültnek tekintett iránymutatások indokolásában foglalt - az új Ptk. szabályai szellemével nem ellentétes - jogi okfejtések, érvek, elvi megállapítások a továbbiakban is figyelembe vehetők, idézhetők, hiszen azok sok esetben a normaszöveget magyarázzák, kiegészítik, a rendelkezés tartalmát részletesen kibontják. Az új Ptk. normaszövegének értelmezésében, a jogi érvelés alátámasztásában ezek tehát felhasználhatók." Éppen ezért a GK 48. sz. áf. indokolásában szereplő értelmezés és példák iránymutatásul szolgálhatnak arra, hogy mely hibák, azok összessége, hibajavítás akadályozza a rendeltetésszerű használatot.134 A GK 48. I. pontja például a szerződésben meghatározott használati cél jelentősé- 1595 gét hangsúlyozza. ,,Így például a padló vagy falburkolat kismértékű javításának szüksé­ gességét másképpen kell figyelembe venni egy irodaépület és másképpen - a portalan­ sághoz fűződő egészségügyi érdek miatt- egy kórházi műtő tekintetében. Az előbbinél ugyanis - bár az csekély mértékig akadályozhatja a használatot - végeredményben nem hiúsítja meg annak munkahelyként való használatát. Az utóbbi esetben viszont az egészségügyi követelmények miatt ez a hiba a rendeltetésszerű használatot is kizárja, s - az adott esetben - a létesítmény átvételének megtagadásához vezethet." Ezt követően az áf. II. pontja és annak indokolása azt vizsgálja, hogy lakások 1596 esetében mikor merülhet föl az átadás-átvétel megtagadása. Az áf. II. pontjában leszögezi a Legfelsőbb Bíróság: ,,A lakóépületnek (lakásnak) a műszaki átadás-átvételkor a beköltözésre, lakhatásra alkalmas állapotban kell lennie. Nem tekinthető rendelte­ tésszerű használatra alkalmasnak az a lakás, amelyben több kisebb jelentőségű hiba együttes előfordulása vagy a hiba javítása (pótlása) a lakás zavartalan használatát akadályozza. Ilyen esetben az épület (lakás) átvételét meg lehet tagadni." Az indokolás

!9

izerződés sajátossá­ i. hogy a kivitelező a használatbavételi tg általi tudomásul el. illetve az építési ával szemben is. a az építési munka-

;i szerződés közös lt műszaki átadás-

ező közötti kivite­ hnológiai szerelés

1 225

134

Ugyanígy BARTAL: A vállalkozási típusú szerződések. 102. o.

226

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZÓDÉSEK

·---·-----+-------

135

----

ezt a tételt kísérli meg kibontani, többek között az alábbi szemléletes példák segítsé­ gével. Eszerint „egy lakásnak többféle funkciója van, mert annak lakóhelyiségei (szobák), egészségügyi helyiségei (fürdőszoba, WC), főzőhelyiségei (konyha), közlekedési és tároló helyiségei vannak". Ha ezek közül bármelyik hiányzik, vagy ahogy az indokolás fogalmaz, ,,nem valósult meg" (például egy konyhába nincs bevezetve a víz, a fürdő­ szobában a szennyvízelvezetés nem megoldott stb.), az az egész lakás rendeltetésszerű használhatóságát kizárja. A bírói esetjog is megerősíti ezeket az általános megálla­ pításokat. Ha például az épületben a szobák többsége „vakolathibás", azaz a vakolat omlása miatt az ott tartózkodás kifejezetten veszélyes, akkor az átvétel megtagadása megalapozott (BH 1982, 203.)_135 Előfordulhat továbbá, hogy több, önmagában jelentéktelen hiba együttesen okoz rendeltetésszerű használatra való alkalmatlanságot, ,,mégpedig függetlenül a javítások összértékének mértékétől, illetőleg a javítások összidőszükségletétől". (Például több he­ lyiségben tapétahibák, szerelvényhiányok, elektromos hibák stb. együttesen fordulnak elő.) Ebben az esetben - folytatódik az indokolás - ,,szakiparosok gyakori, különböző időpontokban ismételten végzett munkái arra kényszerítik a lakókat, hogy különböző idő­ pontokban napközben otthon maradjanak, várják a javítást végző szakembereket". Úgy véljük, hogy bár az indokolás nem függetleníthető attól a kortól, amelyben az állásfogla­ lás született, s ez a magyarázata annak, hogy a rendeltetésszerű használatra való alkal­ matlanságot a Legfelsőbb Bíróság összekapcsolta a munkából való (nem kívánatos) távolmaradással a szerelők folyamatos utómunkálatai miatt, mégis egyetértünk annak végkövetkeztetésével, amely szerint: ,,A lakások ilyen hibákkal történő átadása alkalmas a lakók olyan mértékű zavarására, amely már kizárja a lakás rendeltetésszerű használa­ tát, az abban történő zavartalan tartózkodást." Az indokolás kiemeli továbbá, hogy „lehetnek az épületnek is olyan hibái, például statikai hibák, amelyek miatt - a lakások egyébként kifogástalan minősége ellenére is a lakások rendeltetésszerű célra való alkalmatlansága megállapítható, azok átvétele megtagadható". Végül az indokolás azt is rögzíti, hogy a rendeltetésszerű használhatósághoz termé­ szetszerűleg hozzátartozik a birtokbavétel lehetősége is. Ezért ha „az épület egyes laká­ saiban a kivitelező még anyagokat tárol, valamelyik lakást a kivitelező dolgozója elfoglal­ ta, és azt nem ürítette még ki stb., az ilyen lakások nem alkalmasak az építési szerződés által elérni kívánt szükséglet kielégítésére, a rendeltetésszerű cél megvalósítására".

Az átadás-átvétel

KovÁcs: A vállalkozási szerződés. 159. o.

136

Az átadás-átvételJ ·ek tekintetében a2 lyokkal rögzíti. E Épkiv. hatálya alá 1 ,·onatkozó rendelk( '·ezetesen dokumer

Az átadás-átvéte Az átadás-á a megrendelő hh Az átadás-á zőkönyvet veszn helyszíni bejárás szerint [439] ezt Az átadás-át Elképzelheté ben azt rögzítik 1 Sokkal gyak rint nem tagadha ronikusformába, díjból (költségve1 határidejét. A me gi igényeit is (a h Ha pedig az, szerződés közös s kat [593]), akkor. Ha az átadás­ lalkozó-kivitelezé rendelő, illetve h építési műszaki e ban (,,e-teljesítése Ezt követően , Ezt az „e-teljesít6 műszaki ellenőrt, � teljesítés minőség, vállalkozó ezt köve BARTA: Kereskedelmi

A vállalkozási szerződés nevesített altípusai

1 227

1léletes példák segítsé-

Az átadás-átvétel folyamata az Épkiv. szerint

akóhelyiségei (szobák), myha), közlekedési és 1gy ahogy az indokolás vezetve a víz, a fürdő­ lakás rendeltetésszerű az általános megálla­ hibás", azaz a vakolat z átvétel megtagadása

Az átadás-átvétel folyamatát az Épkiv. a hatálya alá tartozó kivitelezési szerződé- 1597 sek tekintetében az Épkiv. a Ptk.-nál részletesebben és eltérést nem engedő szabá­ lyokkal rögzíti. E szabályok olyan különös szabályok, amelyek - legalábbis az Épkiv. hatálya alá tartozó szerződések esetében - lerontják a Ptk. átadás-átvételre vonatkozó rendelkezéseit. Az átadás-átvétel folyamatát, annak mozzanatait követ­ kezetesen dokumentálni kell az e-naplóban. Az átadás-átvétel folyamatát a következőképpen szabályozzák az Épkiv. 31-33. §-ai. Az átadás-átvételt a kivitelező kezdeményezi a megrendelőnél, ezt követően a megrendelő hívja meg a kivitelezőt az átadás-átvételre (az e-naplóban). Az átadás-átvételről elektronikus formában (az e-naplóhoz kapcsolódóan) jegyzőkönyvet vesznek fel a felek. Az átadás-átvétel folyamata minimum a létesítmény helyszíni bejárását jelenti, de a vállalkozási szerződés közös szabályainál elmondottak szerint [439) ezt egyéb próbák, próbaüzem is kiegészítheti. Az átadás-átvételi eljárás háromféle eredményt hozhat. Elképzelhető, hogy a felek semmilyen hibát, eltérést nem észlelnek, ebben az esetben azt rögzítik az e-jegyzőkönyvben (ez nagyon ritkán szokott előfordulni). Sokkal gyakoribb, hogy bár az átadás-átvétel a Ptk. erre vonatkozó szabályai sze­ rint nem tagadható meg, a felek észlelnek több-kevesebb hibát. Ebben az esetben elekt­ ronikus formában hibajegyzéket készítenek, amely tartalmazza a hibákat, a vállalkozói díjból (költségvetésből) ezekhez rendelt összegeket, a hiba kiküszöbölésének módját és határidejét. A megrendelő ebben az „e-hibajegyzékben" megjelöli jótállási/szavatossá­ gi igényeit is (a hibák kijavítását, avagy árleszállítást kér). - Ha pedig az átadás-átvételt a megrendelő megtagadhatja (lásd ehhez a vállalkozási szerződés közös szabályainál [443) és a kivitelezési szerződés vonatkozásában a fent írta­ kat [5931), akkor ez kerül a jegyzőkönyvbe, és a teljesítés meg nem történtnek minősül. Ha az átadás-átvétel megtörtént (vagy nem találtak hibát a felek, avagy azokat a vállalkozó-kivitelező kijavította), akkor a vállalkozó egy teljesítési összesítőt bocsát a meg­ rendelő, illetve ha a megrendelő építési műszaki ellenőrt [544) bízott meg, akkor az építési műszaki ellenőr rendelkezésére, elektronikus formában rögzítve azt az e-naplóban (,,e-teljesítésösszesítő"). Ezt követően a megrendelő vagy műszaki ellenőre kiállítja az ún. ,,e-műszaki igazolást". Ezt az „e-teljesítési igazolás" kiállítása követi, ami szintén a megrendelő, vagy ha megbízott műszaki ellenőrt, akkor ez utóbbinak a feladata. Az e-teljesítési igazolás tartalmazza az átvett teljesítés minőségére, mennyiségére vonatkozó információkat és a fizetendő összeget. (A vállalkozó ezt követően a teljesítési igazolásban foglalt mértékig tudja kiállítani a számlát.)136

hiba együttesen okoz uggetlenül a javítások :tői". (Például több heegyüttesen fordulnak 1k gyakori, különböző t. hogy különböző időzakembereket". Úgy melyben az állásfogla1asználatra való alkal­ Yaló (nem kívánatos) ;is egyetértünk annak ténő átadása alkalmas eltetésszerű használa-

olyan hibái, például ninősége ellenére is >ítható, azok átvétele

nálhatósághoz termé­ .az épület egyes laká­ ZŐ dolgozója elfoglalaz építési szerződés egva lósítására".

136

BARTA:

Kereskedelmi szerződések alapvető szabályai. 173. o.

1598

599

1600

1601

1602

1603

228

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK

Az e-teljesítésigazolás „birtokában" a vállalkozó-kivitelező kiállítja a számlát, és elküldi a megrendelőnek (avagy az építtetői fedezetkezelőnek, ha a megrendelő köte­ les volt igénybe venni fedezetkezelőt [533]), amelyet a megrendelő (ha közreműkö­ dik, akkor az építtetői fedezetkezelő) a számla kézhezvételét követő 30 napon belül kiegyenlíteni köteles. Ezt követi a hiányzó dokumentumok átadása a megrendelő részére, és az építé­ si munkaterület visszaadása (vagyis amikor a vállalkozó véglegesen visszaadja azt a megrendelő részére), amely utóbbi mozzanat a használatbavétel feltétele. Az átadás-átvétel szabályait „átszínezik" a közbeszerzési szabályok is, ha a kivi­ telezési szerződés közbeszerzést követően köttetett. A Kbt. 135. § (2) bek. szerint ha a kivitelező írásbeli értesítésére (készre jelentés) a megrendelő a szerződésben az átadás-átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben meghatározott határidőben nem fejezi be, a vállalkozó kérésére akkor is köteles kiadni a teljesítésigazolást. Az utó-felülvizsgálat

607

I

Bár e jogintézményt a Ptk. nem szabályozza, nem ritka az ún., utó-felülvizsgálati eljárás rögzítése a szerződésben. Ez azt jelenti, hogy a felek a szerződés teljesíté­ sét (az eredményes átadás-átvételt) követő meghatározott időn belül újból bejár­ ják a létesítményt, és rögzítik azokat a hibákat, amelyek az eredeti átadás-átvétel időpontjában még nem, hanem csak azt követően jelentkeztek. (S ha ez lehetséges, megegyeznek a hibák kiküszöbölésének módjában, határidejében is.) Az ekként előre eltervezett utó-felülvizsgálatnak többek között az az értelme, hogy a megren­ delő egyszerre tárja a vállalkozó elé az átadás-átvétel óta észlelt hibákat, és a felek egyszerre rendezik az esetleges hibák kijavításával kapcsolatos kérdéseket,137 miál­ tal időt és fáradságot takarítanak meg. Az utó-felülvizsgálatot érdemes egy olyan időtartam eltelte utáni időpontra kijelölni, amikor bizonyos hibák már „ki szoktak jönni" hasonló létesítmények esetén.

Egyéb (gyakrabban előforduló) rendelkezések a kivitelezési szerződésben

h)

6081 A kivitelezési szerződésben a felek számos más kérdést is szabályozni szoktak. Minél nagyobb volumenű, minél összetettebb létesítmény megvalósítására irányul a szerződés, annál részletesebb. 137

KEMENES:

A vállalkozási típusú szerződések. 1786. o.

Az alábbiakban r Érdemes rög lenül attól, hogy kozó viseli-e az e A megrendel akadályozza, ak1 kül, hogy emiatt A vállalkozónak kozó nyilván ezz ben tárgyalási p< kapcsolja a teljes1 A megrendel jog gyakorlásától nemfizetés esetér Az összetett déses együttműk (például ún. koo tak nyilatkozatot a szerződő felek , A felek meg.! nak vetik alá maf Ahogy azt a' szerződés esetén esetre, ha pótmu, ellenértéke már 1 szerződések eseti kötelező tartalmi A nagyvolur szinte mindig kik, - A megrendeli összeget a teljesít, tossági igények t E visszatartás joi minősül-e vagy s, Gyakori szer ,,kiválthatja" ezt teljes összeghez ti valamely szerződc nálja, akkor egysz mintha azt vissza

A vállalkozási szerződés nevesített altípusai

kiállítja a számlát, és 1a a megrendelő köte1delő (ha közreműkö­ övető 30 napon belül l részére, és az építé­ !gesen visszaadja azt 1 feltétele. 'Obályok is, ha a kivi­ (2) bek. szerint ha ö a szerződésben az övető tizenöt napon Ii. de a szerződésben kor is köteles kiadni

. utó-felülvizsgálati

zerződés teljesíté­ l belül újból bejár­ edeti átadás-átvétel (S ha ez lehetséges, ben is.) Az ekként e, hogy a megren­ t hibákat, és a felek kérdéseket,137 miál­ érdemes egy olyan ák már „ki szoktak

�lezési

abályozni szoktak. ralósítására irányul

1 229

Az alábbiakban néhány, többé-kevésbé szokásos elemet sorolunk fel. Érdemes rögzíteni, hogy az építkezés energiaellátása melyik fél feladata, függet­ lenül attól, hogy ez melyik fél költségére történik, azaz a megrendelő, avagy a vállal­ kozó viseli-e az energiaköltségeket. A megrendelő arra törekszik, hogy ha a kivitelezést valamilyen külső körülmény akadályozza, akkor azt meghatározott ideig/öl lehessen függeszteni, méghozzá anél­ kül, hogy emiatt a vállalkozót bármilyen költségtérítés vagy kompenzáció illetné meg. A vállalkozónak pedig folytatnia kell a teljesítést, ha az akadály megszűnik. A vállal­ kozó nyilván ezzel ellentétes megoldás szerződéses rögzítésében érdekelt, s amennyi­ ben tárgyalási pozíciója lehetővé teszi, valamiféle átalány-kártérítés megfizetéséhez kapcsolja a teljesítés felfüggesztését. A megrendelők szokásos törekvése, hogy megfosszák a vállalkozót a visszatartási jog gyakorlásától, azaz a szerződés tiltsa meg, hogy a vállalkozó - vita, így különösen nemfizetés esetén - félbeszakítsa a teljesítést, és levonuljon a munkaterületről. Az összetett kivitelezési szerződésekben a felek általában meghatározzák szerző­ déses együttműködésük szervezeti kereteit: kik és milyen gyakorisággal egyeztetnek (például ún. kooperációs megbeszélések formájában), mely munkavállalók jogosul­ tak nyilatkozatot tenni a felek képviseletében, mely kérdéskörökben szükséges ehhez a szerződő felek vezető tisztségviselőinek közreműködése. A felek megállapodhatnak abban is, hogy milyen szakértői testület állásfoglalásá­ nak vetik alá magukat, ha közöttük műszaki természetű véleménykülönbség támad. Ahogy azt a vállalkozási szerződés közös szabályai között említettük, átalánydíjas szerződés esetén is tanácsos rögzíteni az egyes munkaműveletek egységárait, arra az esetre, ha pótmunka merülne föl [362). Ha a felek ezt előre megteszik, a pótmunka ellenértéke már nem képezheti közöttük vita tárgyát. Az Épkiv. hatálya alá tartozó szerződések esetében a pótmunka díja elszámolásának módja a kivitelezési szerződés kötelező tartalmi eleme (3. § (2) bek.j) pont]. A nagyvolumenű, összetett műszaki kivitelezési szerződésekben a megrendelő szinte mindig kiköt szerződéses biztosítékokat, például gyakran kötbért vagy garanciát. A megrendelők általában ragaszkodnak ahhoz, hogy a részszámlából egy bizonyos összeget a teljesítés biztosítékaként; a végszámlából pedig az esetleges jótállási, szava­ tossági igények biztosítékaként a szerződésben meghatározott ideig visszatartsanak. E visszatartás jogi minősítése a bírói gyakorlatban vitatott (például hogy óvadéknak minősül-e vagy sem). Gyakori szerződéses megoldás, hogy a kivitelező megfelelő (bank)garanciával „kiválthatja" ezt a visszatartást. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozó a számlában foglalt teljes összeghez ténylegesen hozzájut, ám amikor a megrendelő számára - a vállalkozó valamely szerződésszegése miatt - megnyílna a lehetőség, hogy a visszatartást felhasz­ nálja, akkor egyszerűen lehívja a (bank)garanciát, s ekként ugyanúgy hozzájut a pénzhez, mintha azt visszatartotta volna. (A garantőr - aki általában a vállalkozó számlavezető

609 1 610 1611

1612 1613

1614

1615

1616

230

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZÓDÉSEK

·--�-------+------- - - --

bankja - és a vállalkozó között is van egy szerződéses jogviszony, így a garantőr, amint teljesítette a kifizetést a kedvezményezett - esetünkben a megrendelő - számára, e jogvi­ szony alapján azonnal „leemeli" a kifizetésnek megfelelő összeget a vállalkozó - nála vezetett - bankszámlájáról.) A szerződéses biztosítékok körében meg kell említeni, hogy a közbeszerzési szabá­ lyok korlátozzák, hogy a megrendelő milyen mértékig kérhet biztosítékot. A Kbt. 134. § (5) bek. rögzíti, hogy a megrendelő és a (fő)vállalkozó közötti szerződésben legfeljebb a szerződés szerinti ellenszolgáltatás 5%-át elérő biztosíték köthető ki. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 27. § (2) bek. mindezt azzal egészíti ki, hogy a fővállalkozó az alvállalkozóval szemben „az alvállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével kapcsolatos igényeinek biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 10-10%-át elérő biztosítékot köthet ki".

ogy minden által2 lérése érdekében), -etben - mint láttt zási szerződés [892

A kutatási szem valamely tudomá tált gazdasági sz1 A gazdasági szer jenek bármely ip2 ha bizonyos kuta infrastruktúrával Ha a kutatá tása során az err, lyokat is figyeler kutatásról, fejles, bek. szerint a „K1 sát elsődlegesen , NKFI Alap) bizt
en, ha a rendeletben . hanem csökkennek. :ekedése miatt kerül-

'orrás költségei; 1latos, a teljesítésben •ék és egyéb kötelező lleték), vagy nok.

1

251

Az utólagos díjemelés további, eljárási jellegű feltétele, hogy az utazásszervező erről az utazási csomag megkezdése előtt legkésőbb húsz nappal, tartós adathordozón, a díjemelés indoklásával, illetve a számítások feltüntetésével világos és közérthető módon tájékoztatja az utazót. Ha mindezen tartalmi és eljárási jellegű feltételek megvalósulnak, akkor a szerző- 1690 dés az emelt díjjal él tovább, az utazó hozzájárulása nélkül is. Ha azonban a díjemelés mértéke az utazó által fizetendő teljes díj nyolc százalékát 1691 meghaladja, akkor még a fenti feltételek teljesülése esetén sincs lehetőség az egyoldalú díjemelésre. Az utazót ebben az esetben ugyanazok a jogok illetik meg, amelyeket az utazásszervező lényeges szerződésmódosítási szándéka esetében gyakorolhatna (lásd fent [686)). Az UTAZÓ SZERZÓDÉSÁTRUHÁZÁSI JOGA Míg a fenti speciális módosítási esetek a szerződés tartalmára vonatkoztak, az utazó szerződésátruházási joga ezzel szemben alanyváltozást jelent, a szerződésben rögzített jogok és kötelezettségek tartalma nem változik. Az szerződés átruházását nemcsak a kormányrendelet, hanem a Ptk. is szabályozza [lásd 6:254. § (3)-(4) bek.]. A szerződések közös szabályai szerint (Ptk. 6:208-6:211. §) a szerződésátruházás háromoldalú megállapodás, tehát az alanyváltozáshoz mindhárom érintett (szer­ ződésben maradó fél, szerződésből kilépő fél, illetve oda belépő fél) hozzájárulására szükség van [6:208. § (1) bek.]. Az utazási szerződés szabályai között azonban speciális rendelkezést találunk arra az esetre, ha az utazó oldalán történne szerződé­ sátruházás. A 6:254. § (3) bek. alapján ugyanis a megrendelő „az utazás megkezdése előtt az utazási szerződésből fakadó jogait és kötelezettségeit átruházhatja olyan harmadik személyre, aki az utazási szerződésben foglalt feltételeknek megfelel". A szerződésből eredő jogok és kötelezettségek átruházáshoz tehát e szerződés esetében nincs szükség a szerződésben maradó fél, vagyis az utazásszervező vállalkozó hozzájárulására. A szerződésbe belépő fél azonban csak olyan személy lehet, aki megfelel az utazásí szerződésbenfoglalt feltételeknek (például nincs kitiltva a célországból; rendelkezik velük, illetve hajlandó megszerezni az adott célországban kötelező védőoltásokat; ha az utazás lényeges része valamilyen extrém sport, például vadvízi evezés, akkor eleget tesz az ehhez szükséges fizikai-egészségügyi követelményeknek, feltételeknek). A 6:254. § (4) bek. a vállalkozó érdekeit védi azzal összefüggésben, hogy ha már az alanyváltozáshoz nem is szükséges a hozzájárulása (az eddigi, számára ismert szerződő fél helyébe egy ismeretlen személy lép, akinek a fizetőképességéről és -készségéről például nem tud semmit), akkor se kerülhessen hátrányosabb helyzetbe, mint korábban volt. Eszerint - és a szerződésátruházás általános részi szabályaitól eltérően: ,,A jogok és kötelezettségek átruházását megelőzően keletkezett kötelezettségekért és az átru­ házásból eredő többletköltségek megfizetéséért a megrendelő és a harmadik személy

1692

1693

1694

1695

252

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK

1/'-------+------------

egyetemlegesen állnak helyt." Ha tehát a szerződésbe belépő fél, vagyis az „új utazó" nem fizeti meg a részvételi díj még meg nem fizetett részét, úgy az utazásszervező azt az egyetemleges helytállás szabályai szerint a szerződésből kilépett „egykori utazótól" is követelheti. [A kormányrendelet mindehhez hozzáteszi, hogy az egyetemleges helyt­ állás a részvételi díjra, valamint a szerződésátruházásból eredő további díjak, illetékek és egyéb költségek megfizetésére terjed ki, lásd 20. § (2) bek.] A szerződésátruházással kapcsolatos egyéb költségek lehetnek például, ha az utazásszervező alvállalkozója díjat számít fel az utazó nevének megváltoztatásáért vagy a közlekedési jegy törléséért és új jegy kiállításáért (lásd irányelv 30. preambu­ lumbekezdés). A Ptk. szabályait a kormányrendelet annyiban egészíti ki, hogy az utazónak a szerződésátruházásról az utazási csomag megkezdése előtt észszerű időn belül, tartós adathordozón értesítenie kell az utazásszervezőt. Az utazási csomag megkezdése előtt legalább hét nappal történő értesítést minden esetben észsze­ rű időn belüli értesítésnek kell tekinteni [lásd 20. § (1) bek.]; az utazásszervezőnek pedig a szerződésátruházás tényleges költségeiről kell tájékoztatnia az utazót, és a rendelkezésére kell bocsátania az ezzel okozott további illetékekre, díjakra és költségekre vonatkozó bizonylatokat; az utazásszervező részé­ re megtérítendő költségek ugyanis nem lehetnek aránytalanok, és nem haladhatják meg az utazásszervezőnél ténylegesen felmerült költségek összegét [lásd 20 . § (2)-(3) bek.]. A szerződés teUesítése, mellékkötelezettségek

698

I

6991

Noha az utazási csomag szolgáltatása mint főszolgáltatás annyira szerteágazó, hogy szinte nem is lehetséges olyan további mellékkötelezettségeket nevesíteni, amelyek ne volnának az utazási csomag részének tekinthetők, maga a kormányrendelet mégis nevesíti az utazásszervező két, viszonylag önálló kötelezettségét. A 17. § (7) bek. értelmében az utazásszervező köteles az utazási szolgáltatás megkezdése (igénybevétele) előtt megfelelő időben az utazó rendelkezésére bocsáta­ ni mindazon okmányokat, amelyek a szolgáltatás igénybevételéhez szükségesek (így nyugtákat, utalványokat, az utazó nevére szóló biztosítási kötvényt, menetjegyeket), s megadni minden még hiányzó tájékoztatást (az indulás tervezett időpontjára; az utasfelvétel időpontjára; a közbenső megállók, a csatlakozások és az érkezés tervezett időpontjára vonatkozóan). Határozottan az utazó védelmét szolgálja az utazásszervezőnek a 26. §-ban rögzí­ tett segítség nyújtási kötelezettsége, amely szerint késedelem nélkül köteles megfe­ lelő segítséget nyújtani a nehéz helyzetbe került utazónak. Ilyen „nehéz helyzetnek" minősül különösen, de nem kizárólagosan, ha az utazó hazaszállítása elháríthatatlan és

rendkívüli körül meghatározza a egyré zt az e_ égnyújtásról valc másré zt ped lyettesítő utazá i 1 Az utazá ze arányos díjra jog ból maga idézte e �eit.) A 26. (-) t az utazó nem ajá akkor az utazá z egítséget a saját - szerződésszegés -

AZÁSI CSOMAGRA

� utazási csomagra fogva a kormán) =�-ére is. Nyilvám'� csán például a ke m, vagy csak a szc A szerződésszeg, szerinti közös szabá pul, s az irányelY lyen értelemben natkozó rendelkezc Következésképp . ok lerontják a Ptk.­ elyektől eltérő ren é közös szabályai k A rendelet 22. ételével köteles ha!G alamelyikén - tájék .;:odésben meghatár02 szerződésszegésről. E =es, hogy a szerződéi 1Inaradása a szerződ reambulumbekezdé 3

rngyis az „új utazó" ( utazásszervező azt t „egykori utazótól" egyetemleges helyt­ ábbi díjak, illetékek

nek például, ha az megváltoztatásáért nyelv 30. preambu-

g megkezdése előtt :ervezőt. Az utazási den esetben észsze-

s költségeiről kell

zel okozott további zásszervező részé­ s nem haladhatják t [lásd 20. § (2)-(3)

szerteágazó, hogy evesíteni, amelyek tányrendelet mégis

tazási szolgáltatás lkezésére bocsáta­ '. szükségesek (így t, menetjegyeket), :tt időpontjára; az z érkezés tervezett

1

a 26. §-ban rögzí­ ül köteles megfe11ehéz helyzetnek" 1 elháríthatatlan és

A vállalkozási szerződés nevesített altípusai 1 253

rendkívüli körülmények miatt nem lehetséges. A kormányrendelet példálózó jelleggel meghatározza a segítségnyújtás két lehetséges módját, nevezetesen egyrészt az egészségügyi szolgáltatásokról, a helyi hatóságokról és a konzuli segít­ ségnyújtásról való megfelelő tájékoztatást, másrészt pedig a távközlési eszközökkel végzett kommunikációhoz, illetve a he­ lyettesítő utazási megoldás megtalálásához való segítségnyújtást. Az utazásszervező a segítségnyújtáshoz kapcsolódó szolgáltatások ellenértékeként arányos díjra jogosult, ha a nehéz helyzetet az utazó szándékosan vagy gondatlanságból maga idézte elő. (E díj azonban nem haladhatja meg ténylegesen felmerült költségeit.) A 26. § (2) bekezdésben rögzített szabályból a contrario az következik, hogy ha az utazó nem saját szándékos vagy gondatlan magatartása miatt került nehéz helyzetbe, akkor az utazásszervezőt nem illeti meg az arányos díj (költségei fejében), vagyis e segítséget a saját költségére köteles nyújtani.

l 701

A szerződésszegés szabályai

l

Az UTAZÁSI CSOMAGRA VONATKOZÓ SZERZÓDÉSEK MEGSZEGÉSÉNEK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 702 Az utazási csomagra vonatkozó szerződés tárgyát képező szolgáltatás sajátosságainál fogva a kormányrendelet különös szabályokat tartalmaz a szerződés megsze­ gésére is. Nyilvánvaló, hogy olyan irreverzibilis szolgáltatásról van szó, amely kapcsán például a kellékszavatossági igények egyike-másika (kijavítás, kicserélés) nem, vagy csak a szolgáltatás tárgyához igazított formában működhet. A szerződésszegés különös szabályai itt már csak azért is eltérnek annak Ptk. 703 szerinti közös szabályaitól, mert e szerződés szabályozása uniós jog átültetésén alapul, s az irányelv fogalomrendszere és szabályanyaga autonóm uniós joganyag, s ilyen értelemben független az egyes tagállami polgári jogok szerződésszegésre vonatkozó rendelkezéseitől. Következésképpen a szerződésszegés különös szabályai mint speciális szabá- 1704 lyok lerontják a Ptk.-ban található szerződésszegési szabályok közül mindazokat, amelyektől eltérő rendelkezést tartalmaznak, s ugyanez igaz a vállalkozási szerződés közös szabályai között fellelhető szerződésszegési szabályokra is. A rendelet 22. § (2) bek. szerint: ,,Az utazó az eset körülményeinek figyelembe- 705 vételével köteles haladéktalanul - az utazási szerződésben rögzített elérhetőségek valamelyikén - tájékoztatni az utazásszervezőt vagy az utazásközvetítőt" a szer­ ződésben meghatározott valamely utazási szolgáltatás nyújtása során általa észlelt szerződésszegésről. E tájékoztatási kötelezettség teljesítése azért fontos és szükséges, hogy a szerződésszegés mielőbb kiküszöbölhető legyen, illetve a tájékoztatás elmaradása a szerződésszegés későbbi bizonyítását is megnehezíti. Az irányelv 34. preambulumbekezdése arra hívja föl a figyelmet, hogy e tájékoztatási kötelezettség

l

l

254

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK

elmulasztása, késedelmes teljesítése akár a díjengedmény, illetve a kártérítés mértékének meghatározása során is figyelembe vehető, például ha a kár elhárítható, illetve mértéke csökkenthető lett volna, ha az utazó kellő időben értesíti az utazás­ szervezőt a szerződésszegésről és annak orvoslását kéri.

Ha a szerződés telj zerint alakulnak. l a szerződésszegés i akban a második s,

Abban az esetben, ha az utazó az utazási csomag vonatkozásában nem közvetlenül az utazásszervezővel, hanem az ő képviseletében eljáró utazásközvetítővel kötött szer­ ződést, akkor a rendelet 25. §-a alapján az utazó valamennyi tájékoztatási, bejelentési kötelezettségét akként is teljesítheti, illetve az utazási csomaggal kapcsolatos jogait akként is gyakorolhatja, hogy a szükséges nyilatkozatokat az utazásközvetítőnél teszi meg, akitől az „utazási csomagot megvásárolta". Ebben az esetben a közlés az utazás­ szervezővel való közlésnek minősül. Az utazásközvetítő pedig köteles haladéktalanul továbbítani a nyilatkozatot az utazásszervezőnek. A rendelet az utazási csomag kapcsán nem szabályozza annak következményét, ha az utazó nem tesz eleget haladéktalan tájékoztatási kötelezettségének. Az 1959-es Ptk. szerződési szabályainak általános részében a 316. § kimondta, hogy „ha a jogosult a telje­ sítést a szerződésszegésről tudva elfogadja, a szerződésszegésből igényt utóbb csak akkor támaszthat, ha erre irányuló jogait fenntartotta". Az 1959-es Ptk. és a korábbi kormányren­ delet együttes értelmezése alapján ezért levezethető volt, hogy az utas (hatályos termino­ lógia szerint: az utazó) az utazásszervező szerződésszegéséből eredő valamennyi jogát elveszítette, ha nem tett eleget a kormányrendeletben rögzített haladéktalan bejelentési kötelezettségének, mert e bejelentés minősül(t) a korábbi Ptk. 316. § szerinti jogfenntartó nyilatkozatnak. A Ptk. azonban már nem tartalmaz ilyen előírást, vagyis - úgy tűnik - nem veszíti el automatikusan a szerződésszegésből eredő jogait az, aki a teljesítést a szerző­ désszegésről tudva elfogadja (legalábbis nem található a Ptk.-ban ezt kifejezetten kimondó rendelkezés). Így többféle értelmezés is lehetséges abban a tekintetben, hogy mi a tájékoz­ tatási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye. Egyrészt a nem szerződésszerű teljesítés „zokszó nélküli" elfogadása minősülhet akár ráutaló magatartással történt szer­ ződésmódosításnak is, minek következtében a jogosult (az utazó) nem fog tudni fellépni az utazásszervezővel szemben. A másik értelmezés szerint az utazó ugyan érvényesíthe­ ti a szerződésszegésből eredő igényeit az utazásszervezővel szemben, de a bizonyítás terhe az ő vállán nyugszik, és jóval nehezebben tudja majd bizonyítani a szerződésszegést, ha nem tette meg haladéktalanul a bejelentést; továbbá nem követelhet díjengedményt, illetve kártérítést annyiban, amennyiben a saját - a rendelet alapján díjengedménnyel kompen­ zálható és kompenzálandó - érdeksérelmét, illetve kárát a haladéktalan tájékoztatással elháríthatta, csökkenthette volna. Az irányelv preambulumában foglaltakkal összhang­ ban inkább az utóbbi értelmezés tekinthető eurokonformnak. (Az utazási szolgáltatásra vonatkozó egyéb szerződések szabályai között, csak e szerződésekre vonatkozóan, ki is mondja a rendelet, hogy az utazó felelős a késedelemből - értsd a tájékoztatás, bejelentés késedelméből - eredő kárért, lásd 10. § (6) bek. [769].)

Az UTAZÓ JOGAI VALAMEJ Az utazó elsődlege éges és nem okoz 1 vatossági igények k zervező természett tesz, amelyek segít zolgáltatáshoz az a1 Kérheti például. 1 a szállodában; ha mégis kifizettetik valóban terjedjen Ha a szerződésszeg eleget tett tájékozta: észszerű határidőt k - ha az utazásszer - vagy azonnali b1 Ha pedig az észszerű hatá vagy az előbbi azonnali intézkedés akkor a szerződé kiadások megtérítés
9] az utazási csomag :n"), addig az utazási :ezések szerint ennek áltatás igénybe vétele

· az utazásszervező i segítséget nyújtani, 1 kárt, aki az utazási teljesítésével nincs elvárhatóság mellett atatlan és rendkívüli esetében a segítség­ "zabály, még ha csak

Miközben az utazási szolgáltatásra irányuló (egyéb) szerződések megszegésére vonat- 768 kozó szabályok részben a kormányrendelet hatálybalépése előtti szabályozásnak felelnek meg, a jogalkotó az (új) irányelv egyes rendelkezéseit is ezek közé illesztette. Az alábbiakban az utazási csomagra vonatkozó szerződések szabályaival azonos megoldásokat, illetve az azokhoz képest fennálló főbb különbségeket rögzítjük. Az utazási csomaghoz hasonlóan e szabályok is tartalmazzák, hogy az utazónak 1769 az észlelt szerződésszegést, így különösen kifogását haladéktalanul közölnie kell az utazásszervezővel [l 0. § (2) bek.]. Ha a szerződést utazásközvetítő útján kötötte, akkor e kötelezettségét az utazásközvetítő részére történt közléssel is teljesíti [10. § (3) bek.]. Ugyanakkor a bejelentés és kifogásközlés szabályai ezen túlmenően olyan további, technikai jellegű rendelkezéseket is tartalmaznak [10. § (6) bek.], amelyekkel az utazási csomag szabályozásánál nem vagy csak utalásszerűen találkozunk. [Az utazási csomag szabályai ugyanis pusztán azt mondják ki, hogy a szerződésnek tartalmaznia kell az utazásszervező helyi képviselőjének, egy kijelölt kapcsolattartó pontnak vagy egyéb szolgáltatónak az elérhetőségét arra az esetre, ha az utazó segítségnyújtásra szorul vagy panaszt kíván tenni, 17. § (2) bek. d) pont.]

268 A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZÓDÉSEK .­.------+--------- -

7701

7711

Az utazási szolgáltatásra vonatkozó (egyéb) szerződés fent hivatkozott részletes szabálya szerint a kifogást az utaskísérővel vagy annak hiányában a helyszíni szolgál­ tatóval kell közölni, és az utazó felelős a közlés késedelméből eredő kárért. Az utaskísérő pedig köteles az utazó bejelentését, illetve annak a helyszíni szolgáltatóval való közlésének tényét jegyzőkönyvbe foglalni. Az utaskísérő köteles továbbá a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni. E szabály értelmében az utazó az utazásszervezőt utaskísérő hiányában köteles értesíteni, illetve akkor is őt köteles értesíteni, ha a helyi szolgáltató (akinek az információt az utaskísérő továbbította) a kifogást nem orvosolta. [A 6. § (8) bek. határozza meg, hogy mikor köteles az utazásszervező utaskísérőt biztosítani.] Miközben az utazási csomag szabályai szerint a szerződésszegés természetbeni orvoslása bármilyen szerződésszegés esetén kérhető, addig az utazási szolgáltatásra vonatkozó (egyéb) szerződés az arányos dijleszállítást tekinti elsődlegesnek (a korábbi kormányrendeletnek megfelelően), a természetbeni orvoslást pedig a jelentős szerző­ désszegések esetére tartja fenn [továbbá a díjleszállítás sem illeti meg az utazót, ha az az utazási szolgáltatást vagy valamely részszolgáltatást saját elhatározásából vagy érdekkörében felmerült okból nem veszi igénybe, lásd 10. § (4) bek.]. Mindennek rész­ ben ellentmond ugyanakkor egy másik, az új irányelvből átemelt szabály, amely szerint ha az utazásszervező nem orvosolja a szerződésszegést az utazó által megállapított észszerű határidőn belül, akkor az utazó ezt maga is megteheti, és kérheti a szüksé­ ges kiadásai megtérítését. Az utazó határidő tűzése nélkül jogosult a szerződésszegés orvoslására, ha az utazásszervező az orvoslást megtagadja, vagy azonnali beavatko­ zásra van szükség [10. § (7) bek., lásd ennek értelmezését az utazási csomagnál [711)). A jogalkotó az utazási szolgáltatásra vonatkozó egyéb szerződések esetében is differenciál aszerint, hogy a szerződésszegés lényeges, jelentős-e, pontosabban az utób­ bi esetben, hogy „ az utazásszervező a szolgáltatásjelentős részét nem tudja-e teljesí­ teni", mert ha ez a helyzet, akkor az utazásszervező az „egyéb" szerződések jelentős megszegése esetén is köteles a szolgáltatást más megfelelő, hasonló minőségű részszol­ gáltatással pótolni. Ha pedig az utazásszervező ilyen helyettesítő részszolgáltatást nem tud nyújtani, vagy az utazó azt indokoltan nem fogadja el, akkor az utazásszervező - ha az utazó erre igényt tart - gondoskodik az utazónak az utazás kiinduló helyére vagy az utazó által elfogadható, a célországban található más visszaérkezési helyre történő szál­ lításáról, e költségek viseléséről és az igénybe vett részszolgáltatások értékével csök­ kentett befizetett díj visszafizetéséről [10. § (5) bek.]. E szabály - kisebb eltérésekkel - megegyezik az utazási csomagra vonatkozó szerződések körében található - azonos tárgyú - párhuzamos szabállyal [714), azzal az eltéréssel, hogy az „egyéb" szerződések szabályai nem nevesítik a felmondási jogot, miközben a hazaszállítás és a díjvisszafi­ zetés igénylése - tartalmát és jogkövetkezményét tekintve - ezt jelenti. (Az utazási csomagra vonatkozó párhuzamos szabály szerint hazaszállításra csak akkor köteles az utazásszervező, ha az utazó szállítása eleve a szerződéses szolgáltatás része volt.)

A kártérítés vonatkozó szerzi lényeges különb: kártérítési szabá: ző, utasjogokat r vonni egymásbó

A szerződés felmo

Az UTAZÓ FELMONDÁSI J Az utazási szolg utazó indokolási (1) bek.]. Az uta; észlelhetők: E szabályok en [739) - nem r csomagnál részle és nem tarta csomag esetében Ugyanakkor az utazó felmonc zik, hogy felmor E szempontból t ,,megfelelője"; ahogy a bán hogy az utazási e irányadó szabály, Ugyanakkor 1 i felmondása es szabályok céljáb< az utazásszervez, rítenie [21. § (5) l Az utazó bá1 zási csomagnál t szabályozás is ta sor, mert az utaz [743), vagy a díja találjuk meg azo1 eseteket [716).

hivatkozott részletes n a helyszíni szolgál­ ' kárért. Az utaskísérő atóval való közlésének kséges intézkedéseket tsszervezőt utaskísérő ha a helyi szolgáltató 1 osolta. [A 6. § (8) bek. iztosítani.] szegés természetbeni utazási szolgáltatásra ídlegesnek (a korábbi 1ig a jelentős szerző­ :ti meg az utazót, ha elhatározásából vagy :k.]. Mindennek rész­ izabály, amely szerint ió által megállapított és kérheti a szüksé­ ult a szerződésszegés azonnali beavatko­ ási csomagnál [711]]. rződések esetében is pontosabban az utób1t nem tudja-e teljesízerződések jelentős ó minőségű részszo/­ részszolgáltatást nem z utazásszervező - ha 1duló helyére vagy az sí helyre történő szál­ tások értékével csök­ - kisebb eltérésekkel en található - azonos .,egyéb" szerződések llítás és a díjvisszafi1 jelenti. (Az utazási csak akkor köteles az tatás része volt.)

i_ ----1-l-2_69_ ____r_. _ z_ ó _ d_ e_s_'ne_ _e v s _ í _ te__ t_t_a_/t--'íp'--u_ s _ a A __ _ a v ' _ _l al _lk_o_z_á_s_i _sz_e r

A kártérítés szabályai (11-12. §) szinte teljesen megegyeznek az utazási csomagra vonatkozó szerződés megszegéséhez kapcsolódó kártérítési szabályokkal. Az egyetlen lényeges különbség, hogy az utazási szolgáltatással kapcsolatos (egyéb) szerződések kártérítési szabályai nem rendelkeznek arról, hogy a kártérítési összeget és a különböző, utasjogokat rögzítő uniós szabályok alapján az utast megillető juttatásokat le kell vonni egymásból ( lásd az utazási csomagnál [7281).

l 773

A szerződés felmondása Az UTAZÓ FELMONDÁSI JOGA

l

Az utazási szolgáltatásra vonatkozó (egyéb) szerződések szabályai is tartalmazzák az 774 utazó indokolási kötelezettség nélküli felmondási jogát bánatpénz fizetése mellett [8. § (1) bek.]. Az utazási csomagra vonatkozó szabályokhoz képest az alábbi különbségek észlelhetők: E szabályok - az utazási csomagra vonatkozó szerződés rendelkezéseitől eltérő­ en [739) - nem rögzítik a bánatpénz összege meghatározásánál irányadó - az utazási csomagnál részletezett - szempontokat, kereteket, és nem tartalmazzák a bánatpénzzel csökkentett összegű díjvisszatérítés (utazási csomag esetében) 14 napos határidejét sem. Ugyanakkor - legalábbis a normaszöveg szerint - szélesebb körben teszik lehetővé az utazó felmondását, mert a tényállásból - az utazási csomaggal ellentétben - hiány­ zik, hogy felmondásra ez esetben csak a teljesítés megkezdése előtt lenne lehetőség. E szempontból tehát a szabályozás kedvezőbb, mint az utazási csomagra irányadó ,,megfelelője"; ahogy a bánatpénz mértékét illetően is kedvezőbb az utazóra nézve annyiban, hogy az utazási csomagra vonatkozó rendelkezések nem, míg az egyéb szerződésekre irányadó szabályok rögzítik: a bánatpénz a részvételi díj összegét nem haladhatja meg. Ugyanakkor ez feltehetően az utazási csomagra vonatkozó szerződés .utazó álta- 775 li felmondása esetén sem lehet másként, ami következik a bánatpénzre vonatkozó szabályok céljából és szempontrendszeréből, valamint abból, hogy a rendelet szerint az utazásszervezőnek ebben az esetben a bánatpénzzel csökkentett díjat kell visszatérítenie [21. § (5) bek.]. Az utazó bánatpénzfizetési kötelezettség nélküli felmondási jogát illetően az uta- 1776 zási csomagnál tárgyalt felmondási okok közül az (egyéb) szerződésekre vonatkozó szabályozás is tartalmazza azt az esetet, amikor az utazó felmondására amiatt kerül sor, mert az utazásszervező a szerződés lényeges elemén jelentősen változtatni kíván (743], vagy a díjat utólag nyolc százalékot meghaladóan emelni kívánja [691]. Itt nem találjuk meg azonban az utazásszervező szerződésszegéséhez kapcsolódó felmondási eseteket (716].

l

270 777

I

778

I

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZÓDÉSEK

Noha a szerződésszegés szabályai alapján nyilvánvaló: az „egyéb" szerződések megszegése esetén is előállhat olyan helyzet, hogy az utazó bizonyos joggyakorlása szükségképpen a szerződés megszűnését eredményezi, lásd a rendelet 10. § (5) bekez­ dését, amely szerint az utazó az ott szabályozott esetekben hazaszállítást és díjvissza­ térítést kérhet, ami tartalmilag a szerződés megszűnésének felel meg. Az utazási szolgáltatásra vonatkozó (egyéb) szerződés szabályai nem tartalmazzák, pontosabban nem az utazó, hanem az utazásszervező felmondási jogaként tartal­ mazzák (9. §) azt az esetet, amikor az úti cél vagy az ahhoz vezető útvonal olyan terü­ letet érint, amely - az utazási szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését követően - a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján az „utazásra nem javasolt" utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba felvételre került.

Az UTAZÁSSZERVEZÓ FELMONDÁSI JOGA 779 Az utazásszervező (ahogy korábban láttuk) utazási csomag esetén két esetben mond­ hatja fel a szerződést. Ezen okok egyike - ha a jelentkezők létszáma nem éri el a szer­ ződésben előre rögzített minimális létszámot [745] - nem található meg az utazási szolgáltatásra vonatkozó (egyéb) szerződések szabályai között. 1 780 A másik ok - kissé módosult tartalommal és az utazási csomaghoz képest részletesebben - viszont igen. A 9. § értelmében ugyanis ha az utazásszervező nem az utazó érdekkörében felmerült okból - így különösen, ha az úti cél vagy az ahhoz vezető útvonal olyan területet érint, amely a szerződés megkötését követően a külpolitiká­ ért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján az „utazásra nem javasolt" utazási célországokat és térségeket megjelölő felsorolásba felvételre kerül - felmond­ ja a szerződést, és megfelelő helyettesítő szolgáltatás nyújtására nem képes, vagy az utazó a felkínált helyettesítő szolgáltatást Uogszerűen) nem fogadja el, akkor az utazás­ szervező a teljes befizetett díj azonnali visszafizetésére köteles.

I

az adásvételi szer: nevelésű vagy hizl lezettséget (215). A kettő között hogy a saját t zerződés - ahog ezzel szemben irányuló szerződés. föszolgáltatás a terr További fonto: a termény vagy az donában van: saját termelésű· ben a termék, terme s a teljesítés időporn mezőgazdasági a megrendelő tulajt tulajdonát képező i alkotórésze, növed1 kerül), mind az áll lő tulajdonát képez összhangban, a sze1 A megrendelő a1 veli, hizlalja azt azok birtokát a 1 a vemhes állato1 gondozza és feh a termelő tevéke kozónak nincs e evidens, hogy a

5. Mezőgazdasági vállalkozási szerződés

a)

A mezőgazdasági vállalkozás fogalma, elhatárolások

7811 A mezőgazdasági vállalkozási szerződés fogalmát a 6:255. § (1) bek. határozza meg. Ez alapján „a vállalkozó a megrendelő tulajdonában álló állat nevelésére, vagy ter­

782

I

ménynek a megrendelő tulajdonában álló területen való megtermelésére, a megren­ delő díjfizetésére köteles".

Kihívást a mezőgazdasági vállalkozási szerződésnek a Ptk. 6:232-6:233. §-aiban szabályozott ún. saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adás­ vételi szerződéstől való elhatárolása jelent. Az utóbbiról akkor van szó, ha az eladó

A bírói gyakorlat fo gazdasági vállalko; megtermelésére a 1 szerint nem változti

151

MISKOLCZI-BODNÁR Péf

szóló 2013. évi V.



A vállalkozási szerződés nevesített altípusai

gyéb" szerződések 1yos joggyakorlása !let 10. § (5) bekez1llítást és díjvissza­ !g. yai nem tartalmaz­ lási jogaként tartal­ útvonal olyan terü1egkötését követően lapján az „utazásra sba felvételre került. két esetben mond­ a nem éri el a szer­ ató meg az utazási

1

1ghoz képest részle­ :n·ező nem az utazó _y az ahhoz vezető !tően a külpolitiká­ rásra nem javasolt"

·e kerül - felmond­ em képes, vagy az 1 el. akkor az utazás-

··. határozza meg. n·elésére, vagy ter­ ielésére, a megren_32-6:233. §-aiban · ára kötött adás­ n szó. ha az eladó

1

az adásvételi szerződésben maga termelte mezőgazdasági termény, termék, saját nevelésű vagy hizlalású állat későbbi időpontban történő szolgáltatására vállal köte­ lezettséget [215). A kettő között a szerződések típusa, minősítése szempontjából az a különbség, hogy a saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés - ahogy az elnevezése is mutatja - tulajdonátruházó ügylet, adásvétel; ezzel szemben a mezőgazdasági vállalkozási szerződés egy tevékenységkifejtésre irányuló szerződés, azon belül eredménykötelem, vállalkozási szerződés; a szerződéses föszolgáltatás a termény megtermelése, állat felnevelése, s nem a tulajdonátruházás. További fontos elhatárolási ismérv, hogy a szerződés közvetett tárgya (azaz a termény vagy az állat) a teljesítést megelőzően, illetve azt követően kinek a tulaj­ donában van: saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés eseté­ ben a termék, termény, állat a teljesítés (későbbi) időpontjáig az eladó tulajdonát képezi, s a teljesítés időpontjában ruházza át az eladó a vevőre ezek tulajdonát és birtokát; mezőgazdasági vállalkozási szerződés esetében, mivel a termény megtermelése a megrendelő tulajdonában álló területen történik, illetve a vállalkozó a megrendelő tulajdonát képező állatot neveli föl, úgy a termény (mely a tulajdonát képező terület alkotórésze, növedéke, így létrejöttével „automatikusan" a megrendelő tulajdonába kerül), mind az állat mindvégig, a teljesítés időpontját megelőzően is a megrende­ lő tulajdonát képezi, itt tehát nincs tulajdonátruházó elem (éppen ezért, a fentiekkel összhangban, a szerződéses föszolgáltatás maga a termelési, felnevelési tevékenység). A megrendelő adja tehát a naposcsibét, malacot stb. a vállalkozó birtokába, aki felneveli, hizlalja azt, majd amikor a haszonállatok elérik a vágásérett kort, visszaruházza azok birtokát a megrendelőre. A gyakorlatban elterjedt megoldás, hogy a megrendelő a vemhes állatot „helyezi ki" a vállalkozóhoz, aki a növendékállatok születése után gondozza és felneveli, hizlalja a szaporulatot. Termény esetében pedig (mint láttuk) a termelő tevékenység a megrendelő tulajdonát képező földterületen zajlik, és a vállal­ kozónak nincs olyan joga, amely alapján elválással tulajdont szerezne, ezért szintén evidens, hogy a megtermelt termény mindvégig a megrendelő tulajdonát képezi. 151

271

l 783

l 784

A bírói gyakorlat fogja megmutatni, hogy mennyire szigorúan kell értelmezni a mező- 1785 gazdasági vállalkozási szerződés fogalmának azon elemét, mely szerint a termény megtermelésére a megrendelő tulajdonában álló területen kerül sor. Álláspontunk szerint nem változtatna a szerződés minősítésén, ha a terület ugyan nem a megrendelő

151

MISKOLCZI-BODNÁR Péter: A mezőgazdasági vállalkozási szerződés. ln ÜSZTOVITS: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja. 650. o.

272 A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZÓDÉSEK .--------+---------tulajdona, de ő e terület haszonélvezője, avagy haszonbérlője [a vállalkozóhoz mint albirtokoshoz képest pedig föbirtokosa, lásd 5:1. § (2) bek.).152 A mezőgazdasági vállalkozási szerződést meglehetősen röviden szabályozza 7861 a Ptk., de eltérő különös szabályok hiányában arra a vállalkozási szerződések kö­ zös szabályait is alkalmazni kell. A bírói gyakorlat alapján megállapítható, hogy a mezőgazdasági tárgyú szerződések - így a mezőgazdasági vállalkozás - kapcsán kiemelkedő jelentőséggel bírnak a szakmai szokások, elvárások, amelyek külön megállapodás hiányában is a szerződés részévé válnak. [Lásd 6:63. § (5) bek. máso­ dik mondat, amely szerint: ,,A szerződés tartalmává válik [...] minden, az adott üzlet­ ágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás...".153] Ilyen szokás, szakmai gyakorlat lehet például a szerződés tárgyát képező termény öntözési szükségletének fokozott figyelembevétele. A vállalkozói díjat gyakran akként határozzák meg a felek, hogy az állat átvé­ 8 7 7 tel időpontjában irányadó piaci felvásárlási árából indulnak ki, és ebből vonják le a megrendelő által nyújtott szolgáltatások értékét (lásd lent, ideértve a növendék­ állat, például naposcsibe értékét is, mert azt is a megrendelő bocsátotta a vállalkozó birtokába, lásd ehhez BDT 2013, 847.). 154

I

b) A szerződés lehetetlenné válásának speciális szabálya

7881 Ahogy azt a vállalkozási szerződések közös szabályai között bemutattuk (6:248. §), ha a szerződés teljesítésének (végleges) lehetetlenné válásáért egyik fél sem felelős, akkor aszerint jár vagy nem jár a vállalkozónak a díj, hogy a lehetetlenné válás oka melyik fél érdekkörében merült fel [304]. Ehhez képest a 6:255. § (2) bek. egyrészt lényegében megismétli a (visszterhes) 789 szerződések megszegéséért való felelősség szabályát rögzítő 6:142. §-t akként, hogy „a vállalkozó a szerződésnek az állat vagy a termény betegsége miatti lehetetlenné válásáért nemfelelős, ha a megbetegedést az ellenőrzési körén kívüli elháríthatatlan ok idézte elő". (E rendelkezés tehát nem tesz hozzá érdemben ahhoz, amit a lehetet­ lenülésért való felelősségről a szerződési jog általános rész alapján is tudni lehetett.)

szükség esetén désnek; - gondatlanul okozza, vagy arn a fertőzéseknek· - avagy éppe a termést stb.155 A fent idézet lalkozónak kell elháríthatatlan ol Ugyanezen bekezd a termény vagy álli ríthatatlan ok miatt kezés „felülírja", a2 szabályai kapcsán l amely szerint ilyen] a betegség - melyik kell vizsgálni ezt a meg (feltéve, hogy rendelkezés méltán1 ben, ha a teljesítés t

E szabály észszer lépcsős megoldás hogy a betegség r - Egyrészt kép a megrendelő érd, sítés előtt, mind a - Másrészt azo körébe tartozik, h ződéses föszolgál1 - Végül pedig egyik fél érdekkö1

I

7901

A vállalkozó általában nem felelős a termény vagy állat betegségéért. Abban az esetben merülhet fel felelőssége, - ha nem teszi meg a szükséges óvintézkedéseket (például a járvány közeledtével nem oltatja be az állatokat, vagy nem különíti el megfelelően a fertőzött egyedeket, 155 152

153

1s4

156

Uo. 650. o. Erre hívja fel a figyelmet Uo.

KEMENES:

A vállalkozási típusú szerződések. 1798. o.

A példák forrása MtsK Ugyanígy MtSKOLCZt•Bc

típusú szerződések. 1 157

KEMENES:

A vállalkozá

A vállalkozási szerződés nevesített altípusai 1 273

szükség esetén nem pusztítja el azokat), nem tesz eleget a járványügyi intézke­ désnek; gondatlanul olyan permetezőanyagot használ, amely a növények megbetegedését okozza, vagy annyira elgyengíti az állományt, hogy az kevésbé vagy nem tud ellenállni a fertőzéseknek; avagy éppen hogy elmulasztja a permetezést, holott azzal megóvhatta volna a termést stb. 155 A fent idézett szabályt kimentési szabályként kell értelmezni, azaz vita esetén a vállalkozónak kell bizonyítania, hogy a megbetegedést az ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. 156

vállalkozóhoz mint lviden szabályozza isi szerződések kö­ egállapítható, hogy lalkozás - kapcsán )k, amelyek külön i3. § (5) bek. máso­ tden, az adott üzlet­ ert és rendszeresen éldául a szerződés bevétele. hogy az állat átvé­ és ebből vonják le !értve a növendék1átotta a vállalkozó

3

nutattuk (6:248. §), yik fél sem felelős, etetlenné válás oka

Ugyanezen bekezdés 2. mondata azt rögzíti, hogy ebben az esetben - vagyis ha a termény vagy állat betegsége a vállalkozó ellenőrzési körén kívül felmerült elhá­ ríthatatlan ok miatt következett be - a vállalkozót arányos díj illeti meg. E rendelkezés „felülírja", azaz különös szabályként lerontja a vállalkozási szerződés közös szabályai kapcsán tárgyalt háromlépcsős lehetetlenülési szabályt (6:248. § [453)), amely szerint ilyenkor azt kellene vizsgálni, hogy a lehetetlenné válás oka - jelesül a betegség - melyik fél érdekkörében merült föl. A különös szabály miatt tehát nem kell vizsgálni ezt a kérdést, hanem a vállalkozót minden esetben arányos díj illeti meg (feltéve, hogy nem állapítható meg felelőssége a lehetetlenülésért). E különös rendelkezés méltányos kockázatelosztást valósít meg a felek között abban az esetben, ha a teljesítés betegség miatt válik (részben) lehetetlenné.157

l 791 l 792

l

E szabály észszerű és egyszerűbb, mintha a 6:248. § (1) bek. érdekkörön alapuló három- 793 lépcsős megoldását [453] kellene alkalmaznunk ebben az esetben is. Azon ugyanis, hogy a betegség melyik fél érdekkörébe tartozik, hosszasan lehetne vitatkozni. Egyrészt képviselhető álláspont lenne, hogy a casus nocet domino elve miatt az a megrendelő érdekkörébe tartozik, hiszen ő a termény, állat tulajdonosa, mind a telje­ sítés előtt, mind annak folyamán. - Másrészt azonban amellett is lehetne érvelni, hogy a betegség a vállalkozó érdek­ körébe tartozik, hiszen a termény, illetve az állat az ő birtokában volt, azok az ő szer­ ződéses föszolgáltatásának teljesítése során estek a betegség áldozatául. - Végül pedig arra a következtetésre is lehetne jutni, hogy a betegség valójában 1794 egyik fél érdekkörébe sem, vagy mindkét fél érdekkörébe egyaránt tartozik.

11étli a (visszterhes) 12. §-t akként, hogy miatti lehetetlenné vüli elháríthatatlan hoz, amit a lehetet­ m is tudni lehetett.) rrt. Abban az esetben árvány közeledtével fertőzött egyedeket, 155 156

A példák forrása M1sK0Lcz1-BooNÁr: A mezőgazdasági vállalkozási szerződés. 652. o. Ugyanígy MISKOLCZI-BODNÁR: A mezőgazdasági vállalkozási szerződés. 654. o. és KEMENES: A vállalkozási típusú szerződések. 1797. o.

157

KEMENES: A vállalkozási típusú szerződések. 1798. o.

274

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK

--------+----------

E bizonytalanság helyett a jogalkotó úgy döntött, hogy a vállalkozót ebben a hely­ zetben arányos díj illeti meg. A bírói gyakorlatra vár annak kialakítása, hogy pontosan mit is jelent az arányos díjazás ebben az esetben. - A magunk részéről egy olyan számítási módot tartanánk jónak, hogy ha mondjuk a szerződéses baromfiállomány fele elpusztul a betegségben, vagyis a „túlélési arány", s így a szerződés teljesítésének aránya 50%, akkor a „túlélő állomány" vonatkozásában a vállalkozó megkapja a díjazás teljes összegét, az elpusztult állomány tekintetében pedig az arra eső díj felét, összességében tehát a szerződéses ellenérték 75%-át. - Nem zárható ki ugyanakkor olyan értelmezés sem (a bírói gyakorlatban van is rá példa), amely szerint arányos díj alatt az időarányos, vagyis a lehetetlenülés bekövetke­ zéséig (például az állatok elhullásáig) teljesített gondozás idejére eső arányos díjat kell megfizetni (BH 1998, 143.). 158

e) Elszámolásra vagy előlegként adott szolgáltatások (értékének) visszafizetése 7971 A 6:255. § (3) bek. egy olyan rendelkezést tartalmaz, amilyennel már a vevő közre­ működésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szer­ ződés szabályai között is találkozhattunk (6:233. § [220]). A mezőgazdasági vállal­ kozási szerződés kapcsán is rögzíti a Ptk.: ,,A megrendelő által elszámolásra vagy előlegként adott szolgáltatások visszafizetését a termelő nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy azok a termelés eredményéből nemfedezhetők." A mezőgazdasági tárgyú szerződések esetében - legyen szó akár adásvételről, akár vállalkozásról - nem mindig az a „felállás", hogy a vevő, avagy megrende­ lő a laikus, aki a magas szintű szakképzettséggel (és megfelelő infrastruktúrával) rendelkező eladóval vagy vállalkozóval áll szerződéses kapcsolatban. Mindkét eset­ ben előfordulhat, hogy az eladó, illetve vállalkozási szerződés esetében a vállalkozó valójában kistermelő, aki bizonyos felszereléssel és szakmai tájékozottsággal ugyan rendelkezik, de nem feltétlenül követi naprakészen a tudomány és a technika állá­ sát; miközben a megrendelő (adásvétel esetében a vevő) nem laikus, hanem éppen ellenkezőleg: olyan felvásárló vagy feldolgozó, mezőgazdasági nagyüzem, amely sokkal inkább képes a termények megtermelésének vagy az állatok felnevelésének a szakmai irányítására, ellenőrzésére. Ebben az esetben gyakran előfordul, hogy maga a megrendelő nyújt bizonyos közbenső szolgáltatásokat a vállalkozó részére annak érdekében, hogy szerző­ désszerű teljesítését elősegítse. Ilyen lehet például 15a

Uo.

- a mezőgazdasc - növény- és állc - a vállalkozó el műtrágyával stb. Ha a felek így szolgáltatások elsz kozót megillető díj Előfordulhat a:i a szerződés teljesít podnak meg, hog Amennyiben rr ződésben foglaltak s megszűnik birtol nak egymással. A A fenti szolgáltatás történik, hogy a m vagyis levonja abbt Természetesen a1 tatásokat a vállal tásokra tekintette e szolgáltatások útján, sem máské

A fent idézett szat a felek eltérően ne kat visszterhesen n a vállalkozó bármi ből, mert például � nem vagy csak jelei a közbenső szolgált kozói díj és a közbe Ugyanez a hely sítés elmaradása m ben illeti meg válla képpen annak össz 159

Ugyanígy BARTAL:

A1

160

Ugyanígy

A1

BARTAL:

kozásí szerződés. 6!

A vállalkozási szerződés nevesített altípusai 1

alkozót ebben a helyit is jelent az arányos ak, hogy ha mondjuk yis a „túlélési arány", ány" vonatkozásában llomány tekintetében nérték 75%-át. yakorlatban van is rá tetlenülés bekövetke­ eső arányos díjat kell

ékének)

275

-

a mezőgazdasági szaktanácsadás; növény- és állategészségügyi közreműködés; - a vállalkozó ellátása vetőmaggal, növényvédő szerekkel, megfelelő trágyával, műtrágyával stb. Ha a felek így állapodnak meg, akkor a szerződésükben általában rendezik e szolgáltatások elszámolásának módját, például akként, hogy ennek értékét a vállalkozót megillető díjból levonják. Előfordulhat az is, hogy a vállalkozó nincs abban a pénzügyi helyzetben, hogy a szerződés teljesítését teljes egészében előfinanszírozza, ezért a felek abban álla­ podnak meg, hogy a megrendelő előleget fizet a részére. Amennyiben minden rendeltetésszerűen alakul, úgy a vállalkozó teljesíti a szerződésben foglaltakat, azaz a megrendelő terményét megtermeli, állatait felneveli, s megszűnik birtokolni azokat. A felek legkésőbb a teljesítést követően elszámolnak egymással. A megrendelő megfizeti a vállalkozói díjat a vállalkozó részére. A fenti szolgáltatások, illetve a már megfizetett előleg elszámolása általában akként történik, hogy a megrendelő beszámítja ezek értékét a fizetendő vállalkozói díjba, vagyis levonja abból. 159

l soo l so1 l so2

1 már a vevő közre­ ött adásvételi szer­ zőgazdasági vállalelszámolásra vagy tgadhatja meg azon

Természetesen annak sincs akadálya, hogy a megrendelő ingyenesen bocsássa e szolgál- 1803 tatásokat a vállalkozó rendelkezésére, illetve a felek a vállalkozói díjat eleve e szolgálta­ tásokra tekintettel határozzák meg. Ha a felek szándéka bármely okból arra irányul, hogy e szolgáltatások értékét a megrendelő ne követelhesse a vállalkozótól sem beszámítás útján, sem másként, akkor ezt a szerződésben kifejezetten rögzíteniük kell. 160

ó akár adásvételről, 1. avagy megrendeinfrastruktúrával) 1tban. Mindkét eset­ ,etében a vállalkozó kozottsággal ugyan , és a technika állá­ ikus, hanem éppen i nagyüzem, amely atok felnevelésének

A fent idézett szabály [6:233. § (3) bek.] azt teszi egyértelművé, hogy - hacsak 1804 a felek eltérően nem állapodnak meg - a megrendelő e közbenső szolgáltatásokat visszterhesen nyújtja, és ezek ellenértéke akkor is megilleti a megrendelőt, ha a vállalkozó bármi oknál fogva nem tudja kigazdálkodni a termelés eredményéből, mert például a szerződés teljesítése akként lehetetlenült, hogy a vállalkozót nem vagy csak jelentősen csökkentett mértékben illeti meg vállalkozói díj, és ezért a közbenső szolgáltatások ellenértékét nincs miből levonni (azaz a fizetendő vállalkozói díj és a közbenső szolgáltatások ellenértékének egyenlege negatív). Ugyanez a helyzet, ha a megrendelő a vállalkozónak előleget fizetett, de a telje- sos sítés elmaradása miatt a vállalkozót nem vagy csak jelentősen csökkentett mértékben illeti meg vállalkozói díj, s ezért az előleget nincs miből levonni, következés­ képpen annak összegét visszafizetni köteles.

delő nyújt bizonyos :ben, hogy szerző-

l

159 160

Ugyanígy BARTAL: A vállalkozási típusú szerzódések. 115. o. Ugyanígy BARTAL: A vállalkozási típusú szerzódések. 115. o.; kozási szerzódés. 655. o.

MISKOLCZI-BODNÁR:

A mezógazdasági vállal­

.-,---

276 A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZÓDÉSEK ---, - f--- - - ------

8061

A vállalkozó egyik esetben sem hivatkozhat arra, hogy a közbenső szolgáltatások ellenértéke, avagy a visszafizetendő előleg nem gazdálkodható ki a termelés eredményéből. Ezeket meg kell fizetnie a megrendelő részére. A szabály indoka nem más, mint hogy a megrendelő a díjfizetés szempont8071 jából nem viseli a mezőgazdasági termelési tevékenység kockázatát (vagyis azt, hogy lesz-e termés és milyen; hogy problémamentesen felnevelhető-e a haszonállat vagy sem; s mindezek következtében: kigazdálkodható-e a közbenső szolgáltatá­ sok ellenértéke, avagy az előleg összege a mezőgazdasági tevékenység folytatásá­ val), a megrendelő és a vállalkozó között nincs kockázatközösség, mint például egy polgári jogi társaság esetében. 161 8081

Előfordulhat az is, hogy a megrendelő nem megfelelő vetőmagot, vegyszert, tápszert stb. bocsátott a vállalkozó rendelkezésére. Erre az esetre is irányadó a vállalkozó figyelmeztetési kötelezettsége [393). Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a vállal­ kozótól vajon elvárható-e e rendellenességek felismerése, különösen akkor, ha kettejük közül inkább a megrendelő rendelkezik nagyobb szakértelemmel. Ahogy erről a vállal­ kozási szerződés közös szabályai, különösen a figyelmeztetési kötelezettség kapcsán már volt szó [402): ha a vállalkozótól nem várható el, hogy felismerje e közbenső szol­ gáltatások hibáját, avagy felismeri, és eleget tesz figyelmeztetési kötelezettségének, akkor ő bizonyosan mentesül a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól, ha a közbenső szolgáltatások hibája miatt az ő teljesítése hibás lesz (a hibás vetőmag miatt csenevész lesz a termés, eleve beteg a vállalkozóhoz kihelyezett növendékállat stb.). Ezen túlme­ nően a vállalkozó egyéb, a megrendelő szerződésszegéséhez kapcsolódó igényeket is érvényesíthet, így különösen kártérítési igényt, ha a közbenső szolgáltatások nem megfelelő volta miatt károkat volt kénytelen elszenvedni. 162

6. Közszolgáltatási szerződések a)

szerződés alapján : ra, a felhasználó d további rendelkezé� amelyek a következ a szolgáltatót s2 a felhasználó a Mint látni fogju jelentős szerződése] ágazati törvények é A közszolgáltatási

A közszolgáltatási � tárgyát képező „álta lemben véve milyer Ez alapján megá tások között valóba1 kéményseprés), azol átruházó jellegűek szabályokat megfel� erőkre. Következés] gáz, villamos energ megfelelően alkalm távhő szolgáltatása tulajdonátruházó sz1 Hozzá kell tem szolgáltatást a kötel módjára történő tuh és „célba juttatása' tevékenységkifejtő 1

A közszolgáltatási szerződések fogalma, fajtái, szabályozása

Az egyes közszol 1997. évi CLV. tö törvény hatálya a szerint - az egye jük. Közszolgáltat

A közszolgáltatási szerződések fogalma

8091 A Ptk. a közszolgáltatási szerződést a vállalkozási szerződés egy nevesített altí­ pusaként szabályozza, és a következőképpen határozza meg: ,,Közszolgáltatási 161

Ugyanígy BARTAL: A vállalkozási típusú szerződések. 115. o.

162

A problémához lásd még M1sK0Lcz1-BooNÁR: A mezőgazdasági vállalkozási szerződés. 655. o.

163

E szerződéseket „váll

dések. ln KovÁcs-Noo-

A vállalkozási szerződés nevesített altípusai

közbenső szolgálta­ idható ki a termelés líjfizetés szempontázatát (vagyis azt, hető-e a haszonállat izbenső szolgáltatá­ tkenység folytatásá­ !g, mint például egy

1 277

szerződés alapján a szolgáltató általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtásá­ ra, a felhasználó díj fizetésére köteles" [6:256. § (1) bek.]. A Ptk. maga csak két további rendelkezést tartalmaz e szerteágazó szerződéstípus szabályozását illetően, amelyek a következők: a szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli - (2) bek., továbbá a felhasználó a díjat havonta, utólag köteles megfizetni - (3) bek. Mint látni fogjuk, tömegesen kötött, gazdasági és társadalmi szempontból igen jelentős szerződésekről van szó, amelyek szabályait lényegében nem a Ptk., hanem ágazati törvények és alacsonyabb szintű jogszabályok tartalmazzák.

l s10

A közszolgáltatási szerződések fajtái

1t, vegyszert, tápszert ányadó a vállalkozó 1 venni, hogy a vállal­ ;en akkor, ha kettejük Ahogy erről a vállalcötelezettség kapcsán terje e közbenső szol­ tsi kötelezettségének, ei alól, ha a közbenső ímag miatt csenevész llat stb.). Ezen túlme­ lapcsolódó igényeket ö szolgáltatások nem

A közszolgáltatási szerződések aszerint (is) csoportosíthatók, hogy mi a szerződés tárgyát képező „általános gazdasági érdekű szolgáltatás" lényege, polgári jogi érte­ lemben véve milyen típusú főszolgáltatásról van szó. Ez alapján megállapítható, hogy ugyan az egyes általánosan ismert közszolgáltatások között valóban vannak tevékenységkifejtő jellegűek (például szemétszállítás, kéményseprés), azok között azonban legalább akkora arányban találhatók tulajdon­ átruházó jellegűek is. A Ptk. 5:14. § (2) bek. alapján ugyanis a dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre. Következésképpen a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre (víz, gáz, villamos energia) a dolgok tulajdonának átruházására vonatkozó szabályok is megfelelően alkalmazhatóak és alkalmazandóak, így a víz, gáz, villamos energia, távhő szolgáltatása nem feltétlenül csak tevékenységkifejtő kötelemként, hanem tulajdonátruházó szerződésként is felfogható. Hozzá kell tennünk: ez utóbbi szerződések esetében is folyamatosan nyújt szolgáltatást a kötelezett, s e szolgáltatásnak nemcsak a „természeti erők" dolog módjára történő tulajdonba adása a tartalma, hanem e természeti erők „kezelése" és „célba juttatása" is. Így nem helytelen valamennyi közszolgáltatási szerződést tevékenységkifejtő kötelemnek tekinteni.163

1yozása

Az egyes közszolgáltatásokról átfogó képet kaphatunk a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § h) pontja alapján, amely tartalmazza a fogyasztóvédelmi törvény hatálya alá tartozó közszolgáltatások felsorolását. A felsorolást az alábbiak szerint - az egyes közszolgáltatásokra vonatkozó jogforrásokkal együtt - ismertetjük. Közszolgáltatásnak minősül tehát a külön törvény alapján termékértékesítési vagy

egy nevesített altí­ „Közszolgáltatási

:ődés. 655. o.

'63

E szerződéseket „vállalkozási jellegű eredménykötelem"-nek tekinti KovÁcs Bálint: A közüzemi szerző­ dések. ln KovÁCS-NOCHTA-NEMESSÁNYI: Magyar polgári jog, kötelmi jog, különös rész. 36. o.

l sn l s12

l st3

l st4

278

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK

szolgáltatásnyújtási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozás által e kötelezettség alapján nyújtott víziközmű-szolgáltatás [2011. évi CCIX. törvény a víziközmü-szolgáltatásról; 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezé­ seinek végrehajtásáról]; távhőszolgáltatás [2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról; 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról]; települési szilárd és folyékony hulladék rendszeres begyűjtésére, gyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló szolgáltatás [2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról; 445/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek­ ről; 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről; 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről; 442/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a csoma­ golásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenysé­ gekről; 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről; 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet a hulladékgaz­ dálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről]; elektronikus hírközlési szolgáltatás [2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről; 2/2015. (III. 30.) NMHH rende­ let az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól; 6/2015. (X. 26.) NMHH rendelet az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos részletes szabályokról]; - postai szolgáltatás [2012. évi CLIX. törvény a postai szolgáltatásokról; 335/2012. (XII. 4.) Korm. rende­ let a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szol­ gáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési felté­ teleiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről]; villamos energia egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére villamos­ energia-vásárlási szerződés vagy hálózathasználati szerződés alapján nyújtandó szol­ gáltatás [2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról; 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezései­ nek végrehajtásáról]; földgáz egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részéreföldgázkereskedelmi szerződés vagy elosztóhálózat-használati szerződés alapján nyújtandó szolgáltatás [2008. évi XL. törvény a földgázellátásról; 19/2009. (1. 30.) Korm. rendelet a föld­ gázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról].

A közszolgáltatási

A közszolgáltatási i zá az ágazati törvér szerződések részé < gáltatók általános s, támad valamely kö2 rendelkezéseket els kell keresnie. A közszolgáltatá törvény az árak rr szolgáltatásnak ll) szolgálatának műl

A közszolgáltatási i ket az alábbiak szer A szolgáltatót s zettség bizonyos sz is köti (lásd példáu szolgáltatást, amel Ahogy fent is e engedő, közjogi ter kötés folyamatát, a szüneteltetésének e: a szolgáltatási díj m Mivel olyan szo ki számára, ezért é tartalmaz (lásd pél ivóvíz-szolgáltatás t zetése elmulasztásá Mivel az uniós lizálni kellett, ezért 1 „szerződéshalmazal csatlakozásra és a h vételére, és a két szc lakossági fogyasztó

164

Ugyanígy BARTAL: A

A vállalkozási szerződés nevesített altípusai 1 279

; által e kötelezettség

2013. (II. 27.) Korm. ny egyes rendelkezé-

5. (VIII. 15.) Korm. grehajtásáról]; íijtésére, gyűjtésére, 19.) Korm. rendelet az dási tevékenységek­ rművekről; 197/2014. :zésekkel kapcsolatos . rendelet a csoma­ álkodási tevékenysé­ atos nyilvántartási és ndelet a hulladékgaz-

I. 30.) NMHH rende­ zabályairól; 6/2015. lgáltatás nyújtásával

lXII. 4.) Korm. rendecsolatos postai szol­ , nos szerződési felté­ tó küldeményekről]; áló részére villamos­ apján nyújtandó szol-

!007. (X. 19.) Korm. egyes rendelkezései1/öldgázkereskedelmi tandó szolgáltatás �orm. rendelet a föld­ :hajtásáról].

A közszolgáltatási szerződések szabályozása és jogforrásai

A közszolgáltatási szerződések számos elemét jogszabályok tartalmazzák, méghozzá az ágazati törvények és azok végrehajtási rendeletei (lásd fent). A közszolgáltatási szerződések részévé válnak még a közszolgáltatók üzletszabályzatai, amelyek a szol­ gáltatók általános szerződési feltételeinek minősülnek. Ha tehát valakinek Uog)vitája támad valamely közszolgáltatóval, a szerződéssel kapcsolatos, és a jogvitára irányadó rendelkezéseket elsősorban az ágazati jogszabályokban és az üzletszabályzatokban kell keresnie.

l sts

A közszolgáltatási szerződéseket érinti a még ma is hatályban lévő 1990. évi LXXXVII. 1816 törvény az árak megállapításáról, amely a távhőszolgáltatás csatlakozási diját hatósági áras szolgáltatásnak nyilvánítja. A fent hivatkozott Ftv. 17/B. §-a pedig a közszolgáltatók ügyfél­ szolgálatának működésére és a panaszok kivizsgálására vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A közszolgáltatási szerződés szabályainak azonban vannak közös elemei, amelyeket az alábbiak szerint lehet összefoglalni: - A szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli, s a szerződéskötési kötele­ zettség bizonyos szolgáltatások esetében kölcsönös: a szolgáltatás igénybe vevőjét is köti (lásd például bizonyos ingatlanok esetében a kéményellenőrzésre irányuló szolgáltatást, amelyet időközönként kötelező igénybe venni). 164 - Ahogy fent is említettük, a szerződés tartalmának jelentős részét eltérést nem engedő, közjogi természetű ágazati jogszabályok rögzítik (ideértve a szerződés­ kötés folyamatát, a szerződésszerű teljesítés kritériumait, a szolgáltatás jogszerű szüneteltetésének eseteit, s végül, de nem utolsósorban a felmondás szabályait és a szolgáltatási díj megfizetése elmulasztásának következményeit). - Mivel olyan szolgáltatásokról van szó, amelyek alapvető jelentőségűek minden­ ki számára, ezért a szabályozás bizonyos szociális, szociálpolitikai elemeket is tartalmaz (lásd például a védendő fogyasztókra vonatkozó szabályok, a szükséges ivóvíz-szolgáltatás biztosítása a díj nemfizetése ellenére is, a szolgáltatási díj megfi­ zetése elmulasztásán alapuló felmondási jog garanciális szabályai stb.). Mivel az uniós jog alapján az egyes közműhálózatokhoz való hozzáférést libera­ lizálni kellett, ezért egyes közszolgáltatások esetében (gáz, villamos energia) sajátos „szerződéshalmazat" jön létre, hiszen külön szerződést kell kötni a hálózathoz való csatlakozásra és a hálózat használatára, illetve magára a közszolgáltatás igénybe­ vételére, és a két szolgáltató nem feltétlenül ugyanaz a Uogi) személy. Ugyanakkor lakossági fogyasztók esetében és bizonyos igénybe vett mennyiség alatt lehetőség

164

Ugyanígy BARTAL: A vállalkozási típusú szerződések. 117. o.; KovÁcs: A közüzemi szerződések. 36. o.

l st7

280

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK

·-----+-----------

van ún. egyetemes szolgáltatás igénybevételére, amely esetben a szükséges megál­ lapodások egy lépcsőben, összevontan megköthetők. 165 Földgáz esetében például egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a lakossági fogyasztó és a 20 m 3/óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező egyéb felhasználó, valamint az önkormányzati bérlakásban élők felhasználási helyei ellátása biztosításának mértékéig a helyi önkormányzat. [Lásd 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról, 32. § (l) bek.]

A vezetéke Nem megfelelő sére köteles. [Lásd a 200 (f. 30.) Korm. n Lásd még a gá; a 19/2009. (I. 30 8. pontját, valam Ha a távhősz (2005. évi X

b) A közszolgáltatási szerződések egyes tartalmi sajátosságai Szerződéskötés

819

I

Ahogy fent írtuk, a közszolgáltatót mindig, a szolgáltatás igénybe vevőjét pedig bizo­ nyos közszolgáltatások esetében szerződéskötési kötelezettség terheli. Egyes ágazati jogszabályok előírhatják, hogy a szerződés a szolgáltatás igénybevételével is létrejöhet.

8201

821

I

A szolgáltatás igénybevétele ráutaló magatartásnak minősülhet. Ha a tulajdonos az épüle­ tet birtokba veszi, és a fűtést sem ő, sem a szolgáltató nem kapcsolja ki, a közüzemi szerző­ dés ráutaló magatartással a szolgáltatás igénybevételével is létrejöhet, lásd BH 2002, 436. Függetlenül attól, hogy az ágazati jogszabályok tartalmaznak-e formai követelmé­ nyeket, a közszolgáltatási szerződés megkötése- legalábbis a lakossági szektorban jellemzően írásban, formanyomtatványok kitöltése útján történik. Teijesítés

822

I

Az ágazati jogszabályok határozzák meg, hogy a közszolgáltatás mikor minősül előírás- és szerződésszerűnek, illetve milyen jogok illetik meg a szolgáltatás igény­ be vevőjét, ha a szolgáltatás nem felel meg e kritériumoknak. A víz hálózati nyomásának- eltérő megállapodás hiányában- 1,5 és 6 bar között kell lennie. [58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmü-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 77. § (1) bek.]

165

Lásd ehhez BERECZKY Sára: A közüzemi szerződés. ln Oszrnv1Ts: A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény magyarázata. 1532., 1534. o.

E jogszabályok azt meddig lehet korlá1 A szolgáltatJ mi okokból, avag szerint. Ha a kor nítás nélkül tűm (2008. évi ) cím alatt, lásd 9: 2007. évi LXXX közmű-szolgáltal A szolgáltatá például üzemzav (2008. évi X tásról 40. §; 200 Távhőszolgál a lakossági felha egyéb (például iJ szolgáltatás korlá [ 2005. évi X 1 - A szolgáltatá akkor a szünetell za. A közszolgáll között abban is U katasztrófa-elhár a víziközmű-szol felhasználó részé korlátozható vag) lás, a fogyasztóva

A vállalkozási szerződés nevesített altípusai 1 281

a szükséges megál-

használó a lakossági pacitással rendelkező e felhasználási helyei 008. évi XL. törvény

sságai

vevőjét pedig bizo­ rheli. Egyes ágazati ételével is létrejöhet. a tulajdonos az épüle­ i, a közüzemi szerző­ t. lásd BH 2002, 436.

formai követelmé­ ossági szektorban k.

ltás mikor minősül szolgáltatás igény- 1,5 és 6 bar között ,zóló 2011. évi CCIX.

rénykönyvről szóló 1959.

A vezetékes földgáz minőségét jogszabály, illetve szabvány határozza meg. Nem megfelelő minőségű földgáz szolgáltatása esetén a szolgáltató kötbér fizeté­ sére köteles. [Lásd a 2008. évi XL. törvényt a földgázellátásról, 63/C. §, valamint a 19/2009. (1. 30.) Korm. rendelet 11. számú mellékletét és MSZ 1648:2000. számú szabványt. Lásd még a gázszolgáltató szerződésszegésének eseteiről és jogkövetkezményeiről a 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 18. pontját, a 2. számú melléklet 8. pontját, valamint az egyetemes szolgáltató(k) üzletszabályzatát.] Ha a távhőszolgáltatás nem megfelelő, úgy díjvisszatérítés, illetve kötbér követelhető. (2005. évi XVIII. tv. a távhőszolgáltatásról 51. §.)

E jogszabályok azt is pontosan rögzítik, hogy milyen feltételek esetén, hogyan és 1823 meddig lehet korlátozni, avagy szüneteltetni a szolgáltatást. A szolgáltatás korlátozására közérdekből, közbiztonsági okokból, környezetvédel­ mi okokból, avagy természeti katasztrófa esetén kerülhet sor a jogszabályban foglaltak szerint. Ha a korlátozásra közérdekből kerül sor, úgy azt az igénybe vevőnek kártala­ nítás nélkül tűrnie kell. (2008. évi XL. tv. a földgázellátásról „Földgázellátási vészhelyzet, korlátozás" cím alatt, lásd 95/A-98/A. §-ok; 2005. évi XVIII. tv. a távhőszolgáltatásról 40-42. §; 2007. évi LXXXVI tv. a villamos energiáról 36. §, 139. §; 2011. évi CCIX. tv. a vízi­ közmű-szolgáltatásról 58. §.) A szolgáltatás korlátozását továbbá üzembiztonsági szempontok is indokolhatják, például üzemzavar elhárítása, előre tervezett karbantartás, felújítás. (2008. évi XL. tv. a földgázellátásról, 91. §; 2005. évi XVIII. tv. a távhőszolgálta­ tásról 40. §; 2007. évi LXXXVI. tv. a villamos energiáról 36. §, 138. §.) - Távhőszolgáltatás esetében például csak a legvégső esetben kerülhet sor arra, hogy a lakossági felhasználók részére nyújtott szolgáltatást is korlátozza a szolgáltató; az egyéb (például ipari, kereskedelmi, közintézményi stb.) felhasználók részére nyújtott szolgáltatás korlátozása mindenképpen megelőzi ezt. [2005. évi XVIII. tv. a távhőszolgáltatásról, 41. § (3) bek.] A szolgáltatás szüneteltetésére hasonló elvek és szabályok vonatkoznak, ugyan­ akkor a szüneteltetést a szolgáltatási díj megfizetésének elmulasztása is megalapoz­ za. A közszolgáltatási szerződések szabályozásának „szociális érzékenysége" többek között abban is tetten érhető, hogy például a létfenntartási ivóvíz-, közegészségügyi, katasztrófa-elhárítási vízigényeket a díj nemfizetése ellenére is ki kell elégíteni, illetve a víziközmű-szolgáltatás az egészségügyi és gyermekintézmények, továbbá lakossági felhasználó részére végzett közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében sem korlátozható vagy függeszthető fel; szüneteltetés tehát csak termelési célú felhaszná­ lás, a fogyasztóval kötött megállapodás (előre fizetős mérő felszerelése) esetén, továbbá

282 A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZÓDÉSEK ----------sítékadásra köteles, 2) bekezdését] [878], 1 a küldemény elhe­ rértelműen szorosan [adót és a címzettet jálya, hogy a feladó yt egy jogi személy üldemény csak ingó nem alkalmazhatók. natkozó szabályokat az alábbiak: � rendelet módosításá­ mácsi rendelet; ·vény; ításról szóló 176/2015. e jogainak védelméről EU rendeletben nem ességekre, az autóbu­ zúti személyszállítási lO.) Korm. rendelet; nélyszállítás részletes égzett vasúti személy1delet; :orm. rendelet; ióló 85/2007. (JV. 25.)

iykönyvról szóló 2013. évi

A fuvarozást a személyszállítás mellett a szállítmányozástól [1062] kell még elhatá- 1832 rolni. A fuvarozás mint vállalkozási típusú szerződés [301] eredménykötelem (298], tehát a fuvarozó arra vállal kötelezettséget, hogy a küldeményt a szerződésben meghatározott rendeltetési helyére továbbítja, és azt a címzettnek kiszolgáltatja. Ha ez elmarad, akkor szerződésszegést követ el. Ezzel szemben a szállítmányozás megbízási típusú szerződés [890], melynek lényege valamely küldemény továbbításának a megszervezése úgy, hogy a szállítmányozó a saját nevében a megbízó javára a küldemény továbbításával összefüggő szerződéseket köt, és jognyilatkozatokat tesz meg. Így a szállítmányozás a fuvarozással ellentétben alapvetően nem ered­ mény-, hanem gondossági kötelem (298], melynek az a következménye, hogy az eredmény (a küldemény szerződés szerinti továbbításának) elmaradása nem jelenti szükségszerűen a szerződés megszegését. Ha a fuvarozó közreműködőt vesz igénybe (6:129. §), és nem maga fuvaroz, az 1833 még önmagában nem jelent szállítmányozást, hanem továbbra is fuvarozási szer­ ződésnek minősül. Ugyanakkor a szállítmányozónak lehetősége van arra, hogy a fuvarozást maga lássa el (ez az ún. önszerződés vagy belépési jog, lásd a 6:304. §-t [1070]). Ilyenkor a szállítmányozó „tényleges fuvarozó" (performing carrier) lesz, és a felek között szükségszerűen létrejön egy fuvarozási szerződés is. Emellett a szállítmányozó megteheti azt is, hogy nem maga fuvarozza a küldeményt, de del credere helytállást vállal a tényleges fuvarozóért a szállítmányozás keretében. Az ilyen szállítmányozót „szerződéses fuvarozó"-nak (contracting carrier) hívjuk [1073). 173 Végül megjegyezzük, hogy a bírói gyakorlat úgy tekinti, hogy fuvarozó csak az lehet, aki egyébként maga is képes a fuvarozásra (BH 1997, 595.), tehát az a személy, aki nem rendelkezik a szükséges fuvareszközzel, legfeljebb szállítmá­ nyozási szerződést köthet. A két szerződéstípus közötti különbségeket az alábbi táblázat érzékelteti: 4. táblázat. A fuvarozási és a szállítmányozási szerződés elhatárolása Fuvarozási szerződés

Szállítmányozási szerződés

kötelem típusa

Eredménykötelem.

Gondossági kötelem.

közvetlen tárgya

A küldemény rendeltetési helyére történő továbbítása és a címzettnek történő kiszolgáltatása.

A megbízó javára küldemény továbbításával összefüggő szerződések megkötése és jognyilatkozatok megtétele.

alanya

Csak az lehet fuvarozó, aki maga is képes a fuvarozásra.

Nincs megkötés.

173

BÁN Dániel: A szállítmányozás. ln Oszrnv1Ts: A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény magyarázata. 1867-1868., 1877-1879. o.

1834 1835

288

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZÓDÉSEK

--1"'·-----+------------

Fuvarozási szerződés

Szállítmányozási szerződés

helytállás a küldemény szerződésszerű megérkezéséért

Az eredménykötelmi jellegből adódóan a fuvarozó köteles helytállni a küldemény szerződésszerű megérkezéséért.

A szállítmányozó csak akkor köteles helytállni a küldemény szerződésszerű megérkezéséért, ha a) él a belépési jogával, és így ő maga fuvarozza a küldeményt, vagy b) a szállítmányozási szerződésben kifejezetten del credere helytállási kötelezettséget vállal a fuvarozóért a megbízóval szemben, valamint a szállítmányozó fuvarozóként felel, ha a) a küldeményt mások küldeményeivel együtt, azonos fuvarozási eszközzel továbbíttatta (gyűjtőtovábbítás), b) a birtokában levő küldemény elvész vagy károsodik.

közreműködő igénybevétele

A megrendelő kifejezett hozzájárulása nélkül is igénybe vehet közreműködőként másik fuvarozót, akiért az általános szabályok szerint felel.

A fuvarozó nem minősül a szállítmányozó közreműködőjének, a fuvarozó teljesítéséért a szállítmányozó csak akkor áll helyt, ha ezt kifejezetten vállalja (del credere helytállási kötelezettség), vagy erről jogszabály így rendelkezik (például gyűjtőtovábbítás); a szállítmányozó más szállítmányozót is igénybe vehet a közreműködés általános szabályai szerint, erről viszont értesítenie kell a megbízót a megbízási szerződésre vonatkozó szabályok alapján.

mögöttes szabályok

Vállalkozási szerződés.

Bizományi szerződés (azon keresztül a megbízási szerződés), valamint a küldeménnyel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre, a küldemény kezelésére, megóvására, továbbítására, a szállítmányozót megillető zálogjogra, továbbá a fuvarozási szerződésből fakadó követelések elévülésére a fuvarozási szerződés.

2. A fuvarozási ágazatok és szabályozásuk 8361 A fuvarozás és szabályozása aszerint, hogy a küldemény továbbítása milyen módon, eszközzel valósul meg, különböző fuvarozási ágazatokra oszlik. A legfontosabb fuvarozási ágazatok az alábbiak: közútifuvarozás; vasúti fuvarozás; belvízi fuvarozás; tengerifuvarozás; légifuvarozás.

Gyakran előforc igénybevételével ju kombinált) fuvarozi lefedi: például a k behajózzák, és miut Pretoriába. Kiemeljük, hog keznek. Sőt aszerin1 nemzetközi fuvaron A belföldi fuvar a vasúti árufu 32/2009. (II. 19.) Ko a közúti árutová (KÁSZ); a légi árufuvarm a díj ellenében valamint az autóbw lás személyszállítási módosításáról szóló A Ptk. szabálya ágazatra. E jogszab: hogy melyek az ado mális tartalmi eleme felelősségét. A nemzetközi, a2 az alábbi, a magyar irányadóak: a „Nemzetközi l évi május hó 19. napj Bernben, az 198 Egyezmény (COTIF Árufuvarozásról szó a 2011. évi XXXVII. a hajóselismervé Brüsszelben kelt egy, a belvízi árufuva dette a 2005. évi CX] a Montrealban, 1 zó egyes jogszabályc kihirdette a 2005. é i

A fuvarozási szerződés 1 289

erződés

k akkor köteles helytállni lésszerü megérkezésé-

al, és így ö maga fuva­ vagy szerződésben kifeje­ ytállási kötelezettséget megbízóval szemben, yozó fuvarozóként felel,

Jk küldeményeivel >zási eszközzel továbbít­ ás), :üldemény elvész vagy

,sül a szállítmányozó , fuvarozó teljesítéséért akkor áll helyt, ha ezt fel credere helytállási •rról jogszabály így Jyújtőtovábbítás); szállítmányozót is imúködés általános 1 viszont értesítenie kell ísi szerződésre vonatko-

azon keresztül a megbí­ int a küldeménnyel :ási kötelezettségre, re, megóvására, mányozót megillető fuvarozási szerződésből ívülésére a fuvarozási

tása milyen módon, ik. A legfontosabb

Gyakran előfordul az, hogy a küldeményt több, különböző típusú fuvareszköz igénybevételével juttatják el a feladótól a címzetthez, ezt multimodális (máskor kombinált) fuvarozásnak nevezik. Ilyenkor a fuvarozás a küldemény teljes útját lefedi: például a küldeményt a feladótól (Győrből) eljuttatják Rotterdamig, ott behajózzák, és miután kirakodják Fokvárosban, közúton továbbítják a címzetthez Pretoriába. Kiemeljük, hogy az egyes fuvarozási ágazatok saját szabályozással rendelkeznek. Sőt aszerint is különböző szabályok alkalmazandóak, hogy belföldi vagy nemzetközi fuvarozásról van szó. A belföldi fuvarozásra vonatkozó külön jogszabályok közül ki kell emelni: - a vasúti árufuvarozási szerződésekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 32/2009. (II. 19.) Korm. rendeletet (VÁSZ); - a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 120/2016. (VI. 7.) Korm. rendeletet (KÁSZ); - a légi árufuvarozás szabályairól szóló 26/1999. (II. 12.) Korm. rendeletet (LÁSZ); - a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját szám­ lás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletet. A Ptk. szabályait e rendeletekkel együtt kell alkalmazni az adott fuvarozási ágazatra. E jogszabályok többek között olyan lényeges előírásokat tartalmaznak, hogy melyek az adott fuvarozási ágazatra vonatkozóan a fuvarozási szerződés minimális tartalmi elemei, valamint részleteiben szabályozzák a feladó és a fuvarozó felelősségét. A nemzetközi, azaz határokon átnyúló fuvarozásra nem a Ptk. szabályai, hanem az alábbi, a magyar jogba is átültetett nemzetközi egyezmények rendelkezései az irányadóak: - a „Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről" szóló, Genfben, az 1956. évi május hó 19. napján kelt Egyezmény (CMR, kihirdette az 1971. évi 3. tvr.); - Bernben, az 1980. évi május hó 9. napján kelt Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF és CIM, kihirdette az 1986. évi 2. tvr.) és a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz, egységes szerkezetben kihirdette a 2011. évi XXXVII. törvény); - a hajóselismervényekre vonatkozólag az 1924. évi augusztus hó 25. napján Brüsszelben kelt egyezmény (,,Hague Rules", kihirdette az 1931. évi VI. törvény); - a belvízi árufuvarozási szerződésről szóló Budapesti Egyezmény (CMNI, kihir­ dette a 2005. évi CXLI. törvény); - a Montrealban, 1999. május 28-án kelt, a nemzetközi légi fuvarozásra vonatko­ zó egyes jogszabályok egységesítéséről szóló Egyezmény (Montreali Egyezmény, kihirdette a 2005. évi VII. törvény).

l 837

1838 1839

1840

1841

290 A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZÓDÉSEK _-,,.,··-----1-------------

3. A fuvarlevél 842

I

a vasúti társaság a val elismerteti (fe1 hiányosság a for� társaság eláll a szt teni." A fenntartfu dése rögzíti: ,,ha\ bizonyításáig - e csomagolása, a va a fuvarozáshoz, iL tak". Tehát vasúti amellett is, hogy a Megjegyezzü tásnak minősül a; hogy a (2) bekez, nem volt lehetség, Egyébként az nak a fuvarlevél v, a VÁSZ 7. § (1) be köteles a fuvarlev of lading) értékpa

A fuvarlevél a fuvarozáshoz kapcsolódó legfontosabb dokumentum. A fuvarlevél egyre gyakrabban nem papíralapú, hanem elektronikus formátumú dokumen­ tum [lásd például VÁSZ 7. § (2) bekezdés]. A fuvarlevél kiállítása nem feltétele a fuvarozási szerződés érvényes létrejöttének, hanem egy bizonyítási eszköz, mely elsősorban a fuvarozási szerződés létrejöttének, valamint a tartalmának a bizonyí­ tására alkalmas (BDT 2005, 1152.). A fuvarlevélbe tett bejegyzések helyességé­ hez megdönthető vélelem fűződik, azaz a fuvarlevélbe tett bejegyzésekhez fűződő vélelmek ellenbizonyítással megdönthetőek (BH 1995, 529.). A fuvarlevél a Ptk. alapján nem tekinthető értékpapírnak: tehát nem testesíti meg a küldemény feletti tulajdonjogot, és általa nem is lehet rendelkezni a küldeménnyel. A fuvarozót a Ptk. nem kötelezi feltétlenül a fuvarlevél kiállítására. A fuvarozó a 6:258. § (1) bekezdése alapján „a feladó utasítása esetén köteles fuvarlevelet kiállítani és abból egy példányt a feladónak átadni; vagy a küldemény átvételéről elismervényt adni". Tehát a döntés a feladó kezében van, három lehetőség közül választhat: fuvarlevél kiállítását kéri; átvételi elismervényt kér; - vagy egyik dokumentum kiállítását sem kéri. Azt, hogy a fuvarlevél mit bizonyít, és hogy mit kell tartalmaznia, a 6:258. § (2) bekezdése tartalmazza. ,,A fuvarozó által kiállított fuvarlevél az ellenkező bizonyí­ tásáig bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét, a küldemény átvételét, valamint - a fuvarozó által a fuvarlevélbe tett fenntartás hiányában - azt, hogy a küldemény és csomagolása az átvételkor külsőleg jó állapotban volt, és hogy a küldemények száma a fuvarlevélben közölttel megegyezik, ha a fuvarlevelet a feladó és a fuvarozó is aláírta, és a fuvarlevél tartalmazza a) a küldemény átvételének helyét és időpontját; b) a feladó, a címzett és a fuvarozó nevét és címét; e) a kiszolgáltatás helyét; d) a küldemény megnevezését, csomagolási módját, veszélyességének az adott fuvarozási ág szerinti megjelölését, darabszámát, jelét, számát, tömegét vagy más módon kifejezett mennyiségét." A fuvarlevélbe a fuvarozó által tett fenntartás pontos fogalmát és megtételének vagy elmaradásának valamennyi jogkövetkezményét a Ptk. nem határozza meg, ezt az egyes ágazati jogszabályok teszik meg. Így a VÁSZ 10. § (3) bekezdése szerint „ha a vizsgá­ lat során a vasúti társaság az áru sérülését, a csomagolás, rakodás hiányosságát vagy szabálytalanságát, a fuvarlevélbe bejegyzett valamely adat pontatlanságát vagy valót­ lanságát állapítja meg, illetve a feladó szakszerűtlen nyilatkozatot tesz, vagy utasítást ad,

4. A főszolgáltc

A küldemény to i a fuvarozás ffi azt az időszak és a küldemér

a) A fuvarozás me

A fuvarozás megl kapcsolatos inforr szerint a „feladó k

174

BÁN Dániel: A fuvaroz.

ta. 1768. o.

A fuvarozási szerződés

a vasúti társaság a hiányosság, szabálytalanság tényét a fuvarlevélbe bejegyzi, és a feladó­ val elismerteti (fenntartás). Ha a feladó a fenntartást nem ismeri el, illetve a sérülés, hiba, hiányosság a forgalom biztonságát, mások személyét, vagyonát veszélyezteti, a vasúti társaság eláll a szerződéstől. A vasúti társaság ebből eredő kárát a feladó köteles megtérí­ teni." A fenntartás elmaradásának pontos következményeit pedig a VÁSZ 10. § (4) bekez­ dése rögzíti: ,,ha vasúti társaság a fuvarlevélbe nem jegyzett be fenntartást- az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell, hogy a küldemény felvételénél a küldemény és annak csomagolása, a vasúti kocsiban történő elhelyezése és rögzítése megfelelő volt, valamint a fuvarozáshoz, illetve az útközben történő hatósági kezeléshez szükséges iratok megvol­ tak". Tehát vasúti fuvarozás esetén a fenntartás elmaradása megdönthető vélelmet állít fel amellett is, hogy a fuvarozáshoz szükséges iratok is megvoltak. Megjegyezzük, hogy a 6:258. § (3) bekezdése alapján a „fuvarozó által tett fenntar- 846 tásnak minősül az is, ha a fuvarozó az ok megjelölésével azt jegyzi fel a fuvarlevélre, hogy a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott adatok ellenőrzése önhibáján kívül 847 nem volt lehetséges". Egyébként az ágazati szabályok jellemzően további rendelkezéseket is tartalmaz- 1848 nak a fuvarlevél vonatkozásában, amelyek gyakran eltérnek a Ptk. szabályaitól [például a VÁSZ 7. § (1) bekezdése alapján a fuvarozási szerződésről küldeményenként a feladó köteles a fuvarlevelet kiállítani; a nemzetközi tengeri fuvarozásban a hajóraklevél (bill of lading) értékpapírnak minősül 174 stb.].

entum. A fuvarlevél rmátumú dokumen­ tllítása nem feltétele myítási eszköz, mely talmának a bizonyí­ gyzések helyességé­ egyzésekhez fűződő fuvarlevél a Ptk. a küldemény feletti el.

l l

A fuvarozó a 6:258. § elet kiállítani és abból smervényt adni". Tehát

maznia, a 6:258. § (2) az ellenkező bizonyí­ □y átvételét, valamint hogy a küldemény és a küldemények száma "' a fuvarozó is aláírta,

:lyességének az adott 1t, tömegét vagy más

t és megtételének vagy ,zza meg, ezt az egyes : szerint „ha a vizsgá­ lás hiányosságát vagy atlanságát vagy valót­ tesz, vagy utasítást ad,

1291

4. A főszolgáltatás: a küldemény továbbítása A küldemény továbbítása kapcsán három szakaszt indokolt elkülöníteni: a fuvarozás megkezdését; azt az időszakot, amikor a küldemény mozgásban van; és a küldemény kiszolgáltatását.

a)

A fuvarozás megkezdése A fuvarozás megkezdése kapcsán a Ptk. 6:259. §-a a csomagolást és a küldeménnyel kapcsolatos információk, okmányok átadását, kezelését szabályozza. Az (1) bekezdés szerint a „feladó köteles

174

BÁN Dániel: A fuvarozás. ln Oszrnv1Ts: A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény magyaráza­ ta. 1768. o.

1849

l 8sO

292

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZÓDÉSEK

-..--·..-----+-----------

a) a küldeményt úgy csomagolni, hogy a csomagolás a küldeményt megóvja, és az mások személyét és vagyonát ne veszélyeztesse; b) a küldemény fuvarozás során történő kezeléséhez szükséges információkat a csomagoláson, ennek hiányában a küldeményen feltüntetni; és e) a fuvarozónak a küldemény továbbításához és kezeléséhez szükséges okiratokat átadni." A (4) bekezdésnek megfelelően pedig „a fuvarozó köteles az átadott okiratokat a feladó utasításai szerint felhasználni". Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a küldemény kezeléséhez szükséges információknak a csomagoláson vagy magán a küldeményen való feltüntetését címké­ zésnek nevezzük. A (2) bekezdés alapján, ha nyilvánvaló, hogy a csomagolás vagy a küldemény kezeléséhez szükséges információ nem megfelelő, vagy a feladó a külde­ mény továbbításához és kezeléséhez szükséges okiratokat nem adja át, a fuvarozó a küldemény átvételét megtagadhatja. Ha a feladó a hiányosságot késedelem nélkül nem pótolja, a fuvarozó elállhat a szerződéstől. A (3) bekezdés úgy rendelkezik, hogy ha a csomagolás vagy a küldemény kezelésé­ hez szükséges információ hiányossága a küldemény átvételét követően válik nyilván­ valóvá, a fuvarozó köteles erről a körülményről a feladót késedelem nélkül tájékoztat­ ni. A feladó továbbításra adott kifejezett utasítása hiányában a fuvarozó a küldemény továbbítására nem köteles. Ha a feladó a küldemény továbbítására ad utasítást, a fuva­ rozó megfelelő biztosítékot kérhet arra az esetre, ha a csomagolás vagy a küldemény kezeléséhez szükséges információ hiányosságából fakadóan kára keletkezhet, vagy más személlyel szembeni felelőssége merülhet fel. Ha a feladó nem ad utasítást vagy meg­ felelő biztosítékot, a fuvarozó a szerződést felmondhatja. A korábbi bírói gyakorlat megfelelően irányadó a Ptk. fenti szabályainak alkalma­ zása során is, ezek közül utalunk a legfontosabb megállapításokra: a csomagolás kapcsán a fuvarozó köteles azt kívülről megvizsgálni, és annak felismerhető hibájáról, hiányosságáról, mások személyét vagy vagyonát veszélyeztető jellegéről a feladót tájékoztatni; a konténer csomagolóeszköz, és nem fuvareszköz: bérelt szállítótartály (konténer) olyan hibája miatt, amelyet a feladó a berakás alkalmával gondos vizsgálattal nem tud megállapítani, a tartály bérbeadója tartozik kártérítési felelősséggel (BH 1977, 289.); ha a feladó által adott okiratok hibásak vagy hiányosak, és ezt a fuvarozónak fel kellett volna ismernie, de ennek ellenére nem tájékoztatta a feladót, akkor a hátrányos következményeket nem háríthatja teljesen a feladóra; a közúti fuvarozó az áru feladása és kiszolgáltatása között - a csomagolás sérült volta folytán - keletkezett kárért való felelőssége alól nem mentheti ki magát arra hivat­ kozva, hogy a feladáskor az áru csomagolásának külső állapotát nem tudta ellenőrizni (BH 1992, 597.); a fuvarozó az okmányok elvesztéséért úgy felel, mint a küldemény elvesztéséért;

a csomagolás a küldemény1 közi közúti árufu árudarabok a beb járó behatásokat ( az elmozdulá 1977, 455.). A fuvarozás 1 és a küldemény b1 a szerződésben m1 lítani, és a fuvarm akkor alkalmas a valamint ép és tis, berakására a felad nem szabályozza, dos, de intenzív m 1996, 490.). Végül a küldemény elhel a fuvarozó utasítái Az ágazati sz maznak különös a „fuvarozási szer, ha a vasúti társasá céljából átveszi". 1 kötik meg a fuvarc helyén, valamint a rozót előzetesen, k1 és felelőssége".

b) A fuvarozás idői

A Ptk. nem határoz nagyban függ a fw előírják, hogy a fu, hez. Így például a' lési idő, továbbá m. A határidőben fuvarozási akadál désszerű továbbítá�

A fuvarozási szerződés j

ményt megóvja, és az

a csomagolásnak a megdézsmálás ellen nem kell védenie (BH 1986, 290.); a küldeménynek a gépjárműre csomagolatlanul történt felrakása esetén a nemzet­ közi közúti árufuvarozó gépjárművezetője nem köteles vizsgálni azt, hogy az egyes árudarabok a belső összeillesztésük révén képesek-e elviselni a fuvarozással együtt járó behatásokat (BH 1985, 280.); az elmozdulás elleni köztesanyag alkalmazása nem minősül csomagolásnak (BH 1977, 455.). A fuvarozás megkezdése kapcsán a 6:261. § szabályozza fuvareszköz kiállítását sss és a küldemény berakását. Az (1) bekezdés szerint a „fuvarozó köteles a fuvareszközt a szerződésben meghatározott időben és helyen, fuvarozásra alkalmas állapotban kiállítani, és a fuvarozást késedelem nélkül megkezdeni". A gyakorlat alapján fuvareszköz akkor alkalmas a fuvarozásra, ha a szerződésben foglaltak megvalósítására alkalmas, valamint ép és tiszta. A (2) bekezdés 1. mondata úgy rendelkezik, hogy a „küldemény berakására a feladó köteles". A bírói gyakorlat szerint, ha jogszabály a rakodási időket nem szabályozza, a rakodását annyi idő alatt kell befejezni, amennyi megfelelő, gondos, de intenzív munkavégzés mellett az adott áruféleség rakodásához szükséges (BH 1996, 490.). Végül a (3) bekezdés alapján a „berakás és a kirakás körében a fuvarozót a küldemény elhelyezése tekintetében utasítási jog illeti meg". Ebben a körben körében a fuvarozó utasítási joga a küldemény elhelyezésére korlátozódik. Az ágazati szabályok természetesen a fuvarozás megkezdése kapcsán is tartal- 1856 maznak különös rendelkezéseket. Így például a VÁSZ 4. § (5) bekezdése alapján a „fuvarozási szerződés megrendelés, illetőleg annak elfogadása hiányában is létrejön, ha a vasúti társaság a küldeményt és a továbbításához szükséges okmányt fuvarozás céljából átveszi". Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a felek ráutaló magatartással kötik meg a fuvarozási szerződést. Vagy a KÁSZ 6. § (7) bekezdése szerint az „átvétel helyén, valamint a kiszolgáltatás helyén érvényben lévő biztonsági előírásokról a fuvarozót előzetesen, kellő időben, írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatás a feladó feladata és felelőssége".

kséges információkat szükséges okiratokat az átadott okiratokat

l

:zeléséhez szükséges 5 feltüntetését címké­ y a csomagolás vagy ·agy a feladó a külde­ t adja át, a fuvarozó �ot késedelem nélkül

küldemény kezelésé­ vetően válik nyilván­ em nélkül tájékoztat1varozó a küldemény a ad utasítást, a fuva­ is vagy a küldemény :eletkezhet, vagy más :1 utasítást vagy meg-

(abályainak alkalma­ t: �vizsgálni, és annak gyonát veszélyeztető

lítótartály ( konténer) vizsgálattal nem tud el (BH 1977, 289.); ·zt a fuvarozónak fel )t, akkor a hátrányos

a csomagolás sérült i ki magát arra hivat1em tudta ellenőrizni

mény elvesztéséért;

293

b)

A fuvarozás időbeli teljesítésére vonatkozó szabályok A Ptk. nem határozza meg, hogy a fuvarozást mennyi idő alatt kell teljesíteni, hiszen ez 1857 nagyban függ a fuvarozás módjától. Az ágazati szabályok azonban diszpozitív módon előírják, hogy a fuvarozónak mennyi idő alatt kell eljuttatnia a küldeményt a címzetthez. Így például a VÁSZ 14. § (1) bekezdése alapján a „fuvarozási határidő 1 nap kezelési idő, továbbá minden megkezdett 200 km-es fuvarozási távolság után 1 nap". A határidőben való teljesítést azonban számtalan körülmény akadályozhatja. Így sss fuvarozási akadálynak minősül minden olyan körülmény, amely a küldemény szerző­ désszerű továbbítását nem teszi lehetővé.

l

294

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK

.,...-..-----+------------

A fuvarozási akadály lehet abszolút (a küldemény továbbítása egyáltalán nem lehetséges: például ilyen a beviteli tilalom elrendelése) vagy relatív (a küldemény csak az eredeti szerződési tartalom szerint nem továbbítható: például a szerződés szerint vasúton kellene fuvarozni a küldeményt, de vasutassztrájk van; ettől függetlenül a küldemény például közúton eljuttatható a címzetthez). Emellett megkülönböztethe­ tő az átvételi akadály, a fuvarozás alatt felmerülő akadály és az átadási (kiszolgáltatási) akadály. Értelemszerűen az akadály lehet jogi ( például embargó) vagy fizikai (például extrém időjárási körülmények) jellegű. A 6:263. § (1) bekezdése alapján ha „a fuvarozás akadályba ütközik, a fuvaro­ zó köteles késedelem nélkül értesíteni a feladót és szükség esetén utasítást kérni". Megjegyezzük, hogy a fuvarozónak ez a kötelezettsége az általános tájékoztatási és együttműködési kötelezettségéből (6:62. §) is következik.

e)

A küldemény megérkezése A 6:265. § (1) bekezdése szerint a „fuvarozó a küldemény megérkezéséről a címzettet késedelem nélkül köteles értesíteni. Az értesítés megérkezését követően a küldemény­ nyel a címzett jogosult rendelkezni." A fuvarozó azonban nem köteles a küldeményt kirakni, az elsősorban a címzett kötelezettsége. Ugyanis a 6:261. § (2) bekezdésének 2. mondata szerint ha „a küldeményt a címzett nem rakja ki, a fuvarozó a kirakást a feladó költségére elvégezheti". Ráadásul a címzettet e tevékenysége során a fuvarozó utasít­ hatja is, mert a 6:261. § (3) bekezdése alapján a fuvarozót nemcsak a berakás, hanem a kirakás körében is utasítási jog illeti meg a küldemény elhelyezése tekintetében. Tehát a fuvarozó még akkor sem köteles kirakni a küldeményt, ha azt a címzett nem végzi el. Természetesen ezt előbb-utóbb meg fogja tenni a fuvarozó, hiszen minél hama­ rabb újra akarja használni a fuvareszközét, a kirakás költségeit pedig a feladóra háríthatja.

5. A fuvard(i a)

Gyakran előfordu díjban), hanem té megdönthető véle jegyzett adat ala1 bejegyzett adatot a fuvarlevélen oly Az sem ritka sül, és ezért a fm Ezzel kapcsolatba (2) bekezdése azt i dés teljesítését, és esetén követelhet nak az akadály fe fizetésével gazdag körén kívül eső, a és nem volt elvárh1 akadállyal kapcso fuvarozási akadál: nek az eredetileg n fizetendő összeg. J lansága folytán a objektív jogkövetk A fuvarozási lényeges körülméc elő a 6:266. § (2) b. semmisülése eseté, kivéve, ha bizonyíl körén kívül eső, a és nem volt elvárt hogy a 6:263. § (2) tés szabályát rende hogy a fuvardíjra ,

A fuvard(i és az állásd(i igényelhetőségéről

8631 Mint minden más szerződés esetében, a fuvarozásnál is elsősorban a felek szer­ ződése határozza meg a fuvarozónak járó díj mértékét. A fuvarozásra is vonat­ kozik a visszterhesség vélelme (6:61. §), de a 6:271. § utaló szabálya alapján alkalmazandó a 6:250. §, mely szerint akár ingyenes szerződésben is megál­ lapodhatnak a felek. Ha viszont díj ellenében történik a fuvarozás, a fuvardíj a teljesítéskor esedékes.

b) A fuvard(i és a �

A 6:267. § a vállalko biztosít a fuvarozóm sára zálogjog illeti r san birtokába kerülte

A fuvarozási szerződés 1 295

ítása egyáltalán nem tív (a küldemény csak 11 a szerződés szerint an; ettől függetlenül tt megkülönböztethe­ adási (kiszolgáltatási) vagy fizikai (például ,a ütközik, a fuvaro­ tén utasítást kérni", lános tájékoztatási és

kezéséről a címzettet ',yetően a küldemény­ öteles a küldeményt (2) bekezdésének 2, izó a kirakást a feladó -án a fuvarozó utasít­ .ak a berakás, hanem :se tekintetében. , ha azt a címzett nem f>. hiszen minél hama­ g a feladóra háríthatja.

orban a felek szer­ ,,arozásra is vonat­ > szabálya alapján 5désben is megál1arozás, a fuvardíj

Gyakran előfordul, hogy a fuvardíjat nem egy konkrét összegben (lényegében átalány- 1864 díjban), hanem tételes elszámolás alapján határozzák meg. Erre az esetre állít fel egy megdönthető vélelmet a 6:266. § (1) bekezdése. Eszerint ha „a díjat a fuvarlevélbe be­ jegyzett adat alapján kell megállapítani, az ellenkező bizonyításáig a fuvarlevélbe bejegyzett adatot pontosnak és megfelelőnek kell tekinteni akkor is, ha a fuvarozó a fuvarlevélen olyan fenntartással élt, hogy az adatok ellenőrzésére nem volt módja". Az sem ritka, hogy a fuvarozás végül nem a szerződésben foglaltak szerint telje- 1865 sül, és ezért a fuvarozó egyáltalán nem vagy csak részben lesz jogosult a fuvardíjra. Ezzel kapcsolatban utalunk a fuvarozási akadályra vonatkozó szabályokra: a 6:263. § (2) bekezdése azt szabályozza, hogy amikor a fuvarozási akadály meghiúsítja a szerződés teljesítését, és az lehetetlenülés miatt megszűnik, akkor mely feltételek fennállása esetén követelhet valamekkora ellenértéket a fuvarozó, Ilyenkor „a feladó a fuvardíjnak az akadály felmerültéig járó arányos részét köteles megfizetni, ha azok meg nem fizetésével gazdagodnék, vagy ha a fuvarozó bizonyítja, hogy az akadályt ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa". A fuvarozási akadállyal kapcsolatban kell megemlítenünk az állásdíjat is. Ez nem más, mint olyan fuvarozási akadály esetén, amely a fuvarozó érdekkörén kívül esik, a fuvareszköznek az eredetileg meghatározottat meghaladó igénybevétele esetén a fuvarozó számára fizetendő összeg. Az állásdíj funkciója az, hogy a fuvareszköz átmeneti hasznosíthatat­ lansága folytán a fuvarozót az így felmerülő veszteségekért kompenzálja. Az állásdíj objektív jogkövetkezmény, annak megfizetése alól a feladó nem mentheti ki magát. A fuvarozási akadály mellett a szerződésszerű teljesítést megakadályozó másik 1866 lényeges körülmény a küldemény elveszése vagy megsemmisülése, Erre az esetre írja elő a 6:266. § (2) bekezdése, hogy a „küldemény teljes vagy részleges elveszése és meg­ semmisülése esetén a fuvarozó fuvardíjra vagy annak arányos részére nem tarthat igényt, kivéve, ha bizonyítja, hogy a küldemény elveszését vagy megsemmisülését ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa". Látható, hogy a 6:263. § (2) bekezdéshez hasonlóan itt is a kontraktuális felelősség alóli kimentés szabályát rendező 6:142. §-ban meghatározott feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy a fuvardíjra vagy annak arányos részére igényt tarthasson.

b) A fuvardU és a költségek biztosításáról A 6:267. § a vállalkozási szerződéshez hasonlóan (6:246. §) törvényes zálogjogot 1867 biztosít a fuvarozónak. Eszerint a „fuvarozót a fuvardíj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg azokon a dolgokon, amelyek a fuvarozással kapcsolatosan birtokába kerültek, vagy amelyekkel okmányok útján rendelkezik. A zálogjog

_.,;

296

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK

a fuvarozónak a feladóval szemben fennálló, más fuvarozási szerződésből szár­ mazó lejárt és nem vitatott követelését is biztosítja." Ez utóbbi esetben beszélünk inkonnex zálogjogról. A fuvarozót megillető zálogjog kézizálog, azt semmilyen nyilvántartásban sem tüntetik fel. Az 5:88. § a) pontja alapján a kézizálog megalapításához arra van szük­ ség a zálogszerződés mellett (melyet jelen esetben a jogszabályi rendelkezés pótol az 5:92. § alapján), hogy a zálogtárgy birtokát a zálogjogosult részére átruházzák. Ehhez képest a fuvarozónak nemcsak azokon a dolgokon lesz zálogjoga, amelyek a birtokába kerülnek, hanem azokon is, amelyekkel okmányok útján rendelkezik. Végül kiemeljük, hogy a törvényes zálogjog csak a fuvardíj és a költségek irán­ ti követelést biztosítja (tehát például kártérítési követelést nem) függetlenül attól, hogy az adott szerződésből eredő követelést biztosítja, vagy inkonnex zálogjogról van szó. E két zálogjog abban viszont eltér egymástól, hogy az előbbi a le nem járt és a vitatott követeléseket is biztosítja, az utóbbi viszont csak a lejárt és nem vitatott követeléseket.

6. Veszélyes áru fuvarozása

8711

A 6:260. § a veszélyes áru fuvarozásával kapcsolatban csak az alábbiakat rögzíti: ,,Ha a küldemény veszélyes áru, a feladó köteles közölni a fuvarozóval az áru veszélyessé­ gének az adott fuvarozási ág szerinti megjelölését és a veszély elkerüléséhez szük­ séges információkat. Ennek hiányában a fuvarozó az áru átvételét megtagadhatja." A hibás tájékoztatásból vagy utasításból eredő károkért értelemszerűen a feladó felel. Ha a feladó hibás utasítást ad az áru veszélyessége vonatkozásában, ezzel kapcsolatban a fuvarozónak nincs figyelmeztetési kötelezettsége. Látható, hogy a Ptk. igen tömören szabályozza a veszélyes áruk fuvarozását, a további szabályokat ugyanis az ágazati jogszabályok tartalmazzák: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás ,,A" és „B" Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdé­ seiről szóló 2015. évi LXXXIX. törvény (ADR Egyezmény) Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 2015. évi LXXXIV. törvény (ADN Egyezmény) a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2015. évi LXXXIII. törvény (RID Egyezmény).

7. A feladó tovÉ Ptk. a feladó jogc külön is nevesít: az l tesen a vállalkozási (például általános w

a) Az elállási jog

A 6:262. § alapján a rendelkezés a \" megfelelője. A fel, delőt ugyanis nemi a teljesítésig felmo követően a feladó Egyebekben azon! tív elállási jogra '" sem kell indokolni a fuvarozónak a d1 nítást megfizetni, , részlegesen, valam kötelezettség a kár

b) A rendelkezési j1

A 6:264. § (1) bek( a címzett a külderr zési jog". E rendeB - a dolog elidegení1 az a küldemény h nem szükségszerűe annak a fuvarozás ennek megfelelőn j1 akkor a tulajdonátr' el, hogy mikor szál hatja az új tulajdou jogát. Jelen esetben

A fuvarozási szerződés

szerződésből szár­ i

esetben beszélünk

1yilvántartásban sem sához arra van szük­ rendelkezés pótol az re átruházzák. Ehhez . amelyek a birtokába :zik. j és a költségek irán­ n) függetlenül attól, nkonnex zálogjogról előbbi a le nem járt lejárt és nem vitatott

ábbiakat rögzíti: ,,Ha 1 az áru veszélyesséelkerüléséhez szük­ elét megtagadhatja." zerűen a feladó felel. 11, ezzel kapcsolatban

áruk fuvarozását, ák: Irópai Megállapodás iásának egyes kérdé-

!S

nemzetközi Belvízi ályzat kihirdetéséről ,� Egyezmény) ,sításáról Vilniusban íkönyv C Függeléke 1k egyes kérdéseiről

1297

7. A feladó további jogai A Ptk. a feladó jogosultságai közül kettőt a fuvarozási szerződés szabályai között 1872 külön is nevesít: az elállásijogot és rendelkezési jogot. Emellett azonban természetesen a vállalkozási szerződés szabályainál meghatározott különös jogosultságok (például általános utasítási jog [408]) szintén megilletik a feladót.

a)

Az elállási jog A 6:262. § alapján a „feladó a szerződéstől a fuvarozás megkezdése előtt állhat el". Ez 1873 a rendelkezés a vállalkozási szerződés megrendelőjét megillető objektív elállási jog megfelelője. A feladó joga azonban valamivel szűkebb, mint a megrendelöé: a megrendelőt ugyanis nemcsak elállási, hanem a szerződés teljesítésének megkezdését követően a teljesítésig felmondási jog is megilleti [473). Ezzel szemben a fuvarozás megkezdését követően a feladó sem objektív elállási, sem objektív felmondási joggal nem élhet. Egyebekben azonban a feladó objektív elállási jogára a megrendelőt megillető objektív elállási jogra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Így a feladónak sem kell indokolnia az elállást vagy az érdekmúlást bizonyítania, valamint ö is köteles a fuvarozónak a díj arányos részét és az esetlegesen okozott kárt kompenzáló kártalanítást megfizetni, amely a díjat nem haladhatja meg. Ugyanígy ez a jog is gyakorolható részlegesen, valamint nemcsak a vállalkozót, hanem a fuvarozót is terheli kárenyhítési kötelezettség a kártalanítás körében.

b)

A rendelkezési jog A 6:264. § (1) bekezdése alapján a „feladót a küldemény kiszolgáltatásáig vagy amíg 1874 a címzett a küldeménnyel nem rendelkezett, megilleti a küldeménnyel való rendelkezési jog". E rendelkezési jog alatt nem a dologi jogban szabályozott rendelkezési jogot - a dolog elidegenítésére és megterhelésére stb. vonatkozó jog (5:30. §) - értjük, hiszen az a küldemény kiszolgáltatásától független, a küldemény tulajdonosát illeti meg, aki nem szükségszerűen a feladó vagy a címzett, és nem is a fuvarozó, aki csak a birtokosa annak a fuvarozás ideje alatt. Ha a fuvarozás tulajdonátruházáshoz kapcsolódik, és ennek megfelelőn juttatják el a küldeményt a korábbi tulajdonostól az új tulajdonosnak, akkor a tulajdonátruházás jogcíme - ami jellemzően adásvételi szerződés - alapján döl el, hogy mikor száll át a tulajdonjog, és hogy milyen időponttól kezdődően gyakorolhatja az új tulajdonos (a fuvarozás tekintetében a címzett) a dologi jogi rendelkezési jogát. Jelen esetben azonban rendelkezés alatt csak azt értjük, hogy elsősorban a feladó

298

877

I

A VÁLLALKOZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK

határozza meg azt a helyet, ahova a küldeményt továbbítani kell és a címzett személyét, s ezeket a fuvarozás alatt megváltoztathatja. A címzett rendelkezése ugyan megszünteti a feladó rendelkezési jogát, de a címzett csak a küldemény megérkezéséről szóló értesítés hatályosulásától jogosult úgy rendel­ kezni, hogy az a feladó rendelkezését felülírja. Ugyanis - ahogyan arra már korábban is utaltunk - a 6:265. § (1) bekezdése szerint a „fuvarozó a küldemény megérkezésé­ ről a címzettet késedelem nélkül köteles értesíteni. Az értesítés megérkezését köve­ tően a küldeménnyel a címzett jogosult rendelkezni." A (2) bekezdés 1. mondata ezt annyival egészíti ki, hogy a „címzettnek az (1) bekezdés szerinti értesítés megérkezé­ sét megelőzően tett utasítását a fuvarozó annyiban veheti figyelembe, amennyiben az nem ellentétes a feladó utasításaival". Tehát a feladó addig változtathatja meg a címzett személyét, amíg a címzettet nem értesítik a küldemény megérkezéséről. Egyébként a fuvarozásra is alkalmazni kell a pótmunka/többletmunka szabályát [338], ami azt jelenti, hogy a fuvarozó akkor köteles teljesíteni az utólagos rendelkezésből eredő további feladatokat - például a küldemény kiszolgáltatási helyének megváltoztatása-, ha annak elvégzése nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé. És értelemszerűen a fu­ varozó ilyenkor a megnövekedett feladat elvégzéséért arányosan magasabb díjat köve­ telhet, amelyet az utólagosan rendelkező személy köteles megfizetni a számára. A Ptk. a vállalkozási szerződéshez képest különös rendelkezéseket is tartalmaz az utólagos rendelkezések vonatkozásában. A 6:264. § (2) bekezdése alapján a „fuvarozó a feladó fuvarozás megkezdését követően tett rendelkezésének teljesítését megfelelő bizto­ síték adásához kötheti, ha az a fuvarozás teljesítését terhesebbé tenné. Ha a feladó nem ad megfelelő biztosítékot, a fuvarozó a kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint, a feladó és a címzett érdekeit is figyelembe véve köteles eljárni. A fuvarozó ennek kereté­ ben a küldemény értékesítésére is jogosult." Ha a fuvarozó a Ptk. szabályai szerint értéke­ síti a küldeményt, akkor az adásvétel során a küldemény tulajdonosának törvényes képvi­ selőjeként jár el, mivel ő csak birtokosa a küldeménynek, de nem a tulajdonosa. Egyébként nemcsak értékesítheti, hanem fel is használhatja a küldeményt, ha az a kereskedelmi észszerűség szempontjából indokolt. A (4) bekezdés alapján viszont, akárhogyan is dönt a fuvarozó, ha „a küldeményt értékesíti vagy felhasználja, köteles erről a feladót értesíteni". A kereskedelmi észszerűség egyébként jelen szabály vonatkozásában az adott helyzetben általában elvárhatóságot pontosító, szigorító mérce, eszerint a fuvarozónak a ren­ delkezésre álló információk alapján olyan döntést kell hoznia, mely vélhetően a legke­ vesebb kárt okozza az érintett feleknek. A (3) bekezdés két esetben vélelmet állít fel a kereskedelmi észszerűség mellett. Eszerint az „ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a küldemény értékesítése a kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint történik, ha az értékesítésre a) tőzsdén, az értékesítés időpontjában érvényes áron; vagy b) a küldemény kereskedelmi forgalma során általában alkalmazott, az adott piacon szokásos módon kerül sor".

Hangsúlyo esetén kell alkalrr mazni kell, ha a utasítást kér, és a t tás teljesítését rn Emellett a 6:26-. által adott uta í tése a fuvarozó 'C utasításának telje tási jogával és a ki zett nem rakja k" a címzett a külde zettsége körében fl

8. Felelősségi Sj A Ptk. mind a fu ar nös rendelkezéseket 1 Megjegyezzük, h latos károk értékét a „Special Drawin Az SDR meghatár melyeket a nemzet így az SDR-nek sa·

a)

A fuvarozó felelc

A Ptk. először a felel kapcsán. Így a 6:268. lelően úgy rendelkezi] akkor is semmis, ha 1 vonatkozik". Megjegy teljesen szubjektív, vé igazodik, és nem „az Természetesen a felel a 6:152. §, mely szerin

A fuvarozási szerződés j 299

Hangsúlyozzuk, hogy a fenti szabályokat nemcsak a feladó utólagos rendelkezése 1878 esetén kell alkalmazni. Az (5) bekezdés szerint a ,,(2)-(4) bekezdést megfelelően alkalmazni kell, ha a fuvarozó a fuvarozás megkezdését követően a fuvarozás teljesítéséhez utasítást kér, és a feladó megfelelő időn belül nem ad utasítást, vagy a fuvarozó az utasítás teljesítését megfelelő biztosíték adásához köti, és a feladó ennek nem tesz eleget". Emellett a 6:265. § (2) bekezdésének 2. és 3. mondata alapján a „fuvarozó a címzett által adott utasítás teljesítését megfelelő biztosíték adásához kötheti, ha annak teljesítése a fuvarozó kötelezettségét terhesebbé tenné. A fuvarozó megtagadhatja a címzett utasításának teljesítését, ha a címzett nem ad megfelelő biztosítékot." A címzett utasítási jogával és a kirakodással kapcsolatban megjegyezzük, hogy ha a küldeményt a címzett nem rakja ki, a fuvarozó a kirakást a feladó költségére elvégezheti. Ha pedig a címzett a küldemény átvételét megtagadja, akkor a feladónak a kárenyhítési kötele­ zettsége körében rendelkeznie kell a küldemény felől (BH 1985, 273.).

s a címzett személyét,

\ési jogát, de a címzett >l jogosult úgy rendel­ an arra már korábban lemény megérkezésé­ s megérkezését köve­ :ezdés 1. mondata ezt i értesítés megérkezé­ !mbe, amennyiben az tathatja meg a címzett kezéséről. Egyébként bátyát [338), ami azt rendelkezésből eredő ek megváltoztatása -, értelemszerűen a fu­ magasabb dijat köve­ !tni a számára. éseket is tartalmaz az e alapján a „fuvarozó ;ítését megfelelő bizto­ nné. Ha a feladó nem izományos az elszá­ i szerződést a megbí­ gbízónak arra, hogy érültek-e esetleg az leti a bizományost, és ződést a megbízóval, azt a megbízó javára ,en ezért rendelkezik \rinti, ha a szerződést ise esetén a megbízó

1337

és a bizományos jogviszonyára az adásvételi szerződés szabályait kell alkalmazni." Természetesen abban az esetben, ha a bizományosnak a bizomány alapján nem adásvé­ teli, hanem más szerződést kell kötnie (964), akkor ennek a szabályait kell a megbízó és a bizományos jogviszonyára alkalmazni.

6. Eltérés a bizományi szerződés feltételeitől A bizományi szerződés jellemzően a megkötendő szerződés feltételeivel kapcsolat- 1999 ban csak magát a szerződés tárgyát (tehát azt, hogy pontosan mit akar értékesíteni vagy beszerezni a megbízó) és az ellenértéket rögzíti. A gyakorlatban gyakran limitárat alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a bizományos csak a meghatározottnál magasabb áron adhatja el a vagyontárgyat harmadik személynek, vagy csak annál ala­ csonyabb áron veheti meg a vagyontárgyat harmadik személytől. A 6:286. § (1) bekezdése alapján ha „a bizományos a megbízóra kedvezőbbfelté- 1000 telek mellett köti meg az adásvételi szerződést, mint amilyeneket a bizományi szer­ ződésben megállapítottak, az ebből eredő előny a megbízót illeti." E rendelkezés mögött az a megfontolás áll, hogy a bizományos azért kapja a díjat, hogy a jellemzően laikus megbízó érdekei szerint járjon el. Tehát ha az előzetesen meghatározott feltételeknél a megbízóra nézve kedvezőbben tudja megkötni a szerződést (azaz ha olcsóbban vesz, vagy drágábban ad el), akkor ezt az előnyt köteles kiadni a megbízónak. Ugyanakkor a felek természetesen úgy is rendelkezhetnek, hogy a bizományos által a meghatározottnál kedvezőbb feltételek mellett megkötött szerződésből származó előny a bizományost illesse meg, sőt akár úgyis meghatározhatják a dijat, hogy az csak a limitár és a tényleges ár különbözete legyen (BH 1993, 248.). Értelemszerűen olyan helyzet is előfordulhat, hogy a bizományos csak a megha- 1001 tározottnál kedvezőtlenebb feltételekkel tudja megkötni a szerződést. Ebben az esetben fő szabály szerint nem kötheti meg a szerződést, vagy ha megköti a szerződést, akkor az eltérés következményeit - az árkülönbözetet - neki kell viselnie. Az ez alóli kivételt eladási bizomány esetén a 6:286. § (2) bekezdése tartal- 1002 mazza. ,,Ha a bizományos a bizományi szerződésben megállapított áron alul ad el, köteles a megbízónak az árkülönbözetet megtéríteni, kivéve, ha bizonyítja, hogy az adásvételi szerződést a megállapított áron megkötni nem lehetett, az eladással a megbízót kártól óvta meg, és a megbízót idejében értesíteni nem tudta." A kivétel alkalmazására példaként szolgálhat egy a megbízó számára kedvezőtlen, hirtelen kezdődő piaci folyamat, amely várhatóan tartós változásokat eredményez. A bizo­ mányos természetesen a feltételektől való eltérésről utólag késedelem nélkül köteles a megbízót értesíteni.

l

l

l

338

1003

I

A MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK

A vételi bizomány vonatkozásában pedig a 6:286. § (3) bekezdése határozza meg a feltételektől való eltérés következményeit. ,,Ha a bizományos a bizományi szerződésben kikötöttfeltételektől lényegesen eltér, köteles az eltérésről a megbízót értesíteni. A megbízó az értesítést követően késedelem nélkül jogosult az adásvételi szerződést visszautasítani, kivéve, ha a bizományos a szerződésben meghatározott árnál drágábban vásárolt, de az értékkülönbözetet megtéríti."

IV. fejezet:

1.

.4

A közvetítői szerződé!

a) A közvetítés fog1

b) Az eseti és a tart

10osl

Hangsúlyozzuk, hogy az adásvételi szerződés visszautasításának joga a megbízót csak vételi bizomány esetén illeti meg, tehát eladási bizomány esetén nem. A megbízó általi visszautasítás egyébként nem hat ki a bizományos és a harmadik személy által kötött szerződésre, és magát a bizományi szerződést sem szünteti meg, csak a megbízó és a bizományos közötti elszámolásra hat ki. Ebben az esetben ugyanis a megbízó nem szerzi meg a megvásárolt dolog tulajdonjogát, a bizományos pedig köteles az erre eset­ legesen adott előleget visszaadni, és értelemszerűen díj sem illeti meg. Egyébként ha a megbízó az eltérő feltételekkel kötött szerződést visszautasítja, akkor a bizományos jellemzően az alábbi lehetőségek közül választhat: vagy teljesíti az adásvételi szerződést a harmadik személlyel szemben, és megtart­ ja magának a vásárolt dolgot (esetleg azt továbbértékesíti valaki másnak); vagy nem teljesíti az adásvételi szerződést a harmadik személlyel szemben, és felel e szerződés megszegéséért; vagy esetleg élhet a harmadik személlyel szemben az eladási jogával (167), ha ezt egyébként az adásvételi szerződésben kikötötték.

e) A közvetítői szer,

2. A közvetítői szerződéi

a) A közvetítő képvi

b) A közvetítő tájék,

e) A közvetítő düaü

3. A tartós közvetítői sze

a) A tartós közvetít,

b) Az okmánybafogl e) A közvetítő képvi

d) A közvetítő düaz�

e) A közvetítő és a r

f) A közvetítői szerz

g) A közvetítő kom.:

h) A szerződés megi

A Ptk. több olyan s: a gyártótól eljusson seknek [1835] is. Ez1 szerződés [1825) me a bizományi szerződ

1. A közvetítői ! a)

A közvetítés fo

A közvetítői szerző< megbízója és harma nyulótevékenységfo olyan gondossági kc a szerződés megbízó lelően a Ptk. meghat

:kezdése határozza ányos a bizományi térésről a megbízót gosult az adásvételi 1ben meghatározott

IV. fejezet: A közvetítői szerződés

1. A közvetítői szerződés fogalma, felosztása és szabályozása ........................................................ 339 a) A közvetítés fogalma, tartalma, alanyai ................................................................................ 339 b) Az eseti és a tartós közvetítői szerződés ...............................................................................341

joga a megbízót csak em. A megbízó általi . személy által kötött t• csak a megbízó és -anis a megbízó nem i köteles az erre eset­ meg. rödést visszautasítja, zthat: ;zemben, és megtart­ n létre a felek között :gállapodásoknak az 5zvetítő a közvetítői reteket vagy a kialaoz. Megjegyezzük, :n célszerű egyúttal ja bizonyítani, hogy ersenykorlátozásért zerű. za a versenykorláto­ angsúlyozzuk, hogy azni kell, amelyeket

követően a közvetítőt ,t írásba kell foglalni". 1át a versenykorlátozó 1 foglalni. : gyakorlásában korlá­ )tt két évre köthető ki; ikötés időbeli hatályát és mikor szűnik meg. zerződés megszűné­ lm végéig, ha a közve-

:n indokolt, amelyben korlátozás már vissza­ :ezik, hogy ,,[s]emmis !gállapodás annyiban, ·ajzi területtől, ügyfél-

V. fejezet A szállítmányozási szerződés 1. A szállítmányozási szerződés fogalma, szabályozása és elhatárolási kérdések ............................ 353 2. A megbízó igényeinek a szállítmányozó általi érvényesítése ......................................................... 354 3. Önszerződés ................................................................................................................................... 355 4. A szállítmányozó díjazása ............................................................................................................... 356 5. Felelősségi szabályok a szállítmányozási szerződésben ................................................................ 357 a) A szállítmányozó felelőssége .................................................................................................. 357 b) A megbízó felelőssége ............................................................................................................ 358 6. A szállítmányozási szerződésből fakadó igények elévülése ........................................................... 358

1. A szállítmányozási szerződés fogalma, szabályozása és elhatárolási kérdések A szállítmányozási szerződés fogalmát a 6:302. § határozza meg. Eszerint „a szállít- 11062 mányozó a saját nevében a megbízó javára küldemény továbbításával összefüggő szerződések megkötésére és jognyilatkozatok megtételére, a megbízó díj.fizetésére köteles". Így a szállítmányozás a bizomány [963] alapjaira épülő olyan gondossági kötelem [298), amelynek lényege valamely küldemény továbbításának a megszervezése. A szállítmányozás tehát az eredménykötelemnek minősülő (298) fuvarozással 11063 [828) ellentétben alapvetően gondossági kötelem. A szállítmányozás nem azt jelenti, hogy a szállítmányozó a teljesítéséhez pusztán további fuvarozókat vesz igénybe, mert: - a szállítmányozó nem kell, hogy részt vegyen magában a fuvarozásban; - a szállítmányozó fő kötelezettsége a fuvarozási folyamatok megszervezése és összehangolása (a fuvarozás és a szállítmányozás részletes elhatárolását lásd a vál­ lalkozási típusú szerződések között a fuvarozási szerződésnél [835)). A szállítmányozási szerződést a Ptk. a Hatodik Könyv XVI. Címe alatt, a meg- 11064 bízási típusú szerződések (891) között szabályozza. A szállítmányozás annyiban önálló szerződés, hogy nem a megbízás altípusa, hanem önálló fejezetben (XLII. Fejezet) áll. Ugyanakkor jelentős a mögöttes szabályozás szerepe a szállítmányozási szerződés vonatkozásában. A 6:309. § szerint eltérő rendelkezés hiányában „a szállítmányozó és a megbízó jogviszonyára a bizományi szerződés, a küldeménnyel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségre, a küldemény kezelésére, megóvására, továbbítására,

354

A MEGBÍZÁSI TÍPUSÚ SZERZŐDÉSEK

-------+------ - --

a szállítmányozót megillető zálogjogra, továbbá a fuvarozási szerződésből fakadó követelések elévülésére a fuvarozási szerződés szabályait kell megfelelően alkal­ mazni". Nem véletlen, hogy a szállítmányozást gyakran fuvarozási bizománynak is szokták nevezni. Emellett hangsúlyozzuk, hogy a 6:287. § alapján „a bizományi szerződésre a megbízási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni", ami azt jelenti, hogy a bizományi szerződésen keresztül a megbízási szerződés szabályai is mögöttesen irányadóak a szállítmányozási szerződésre. Ennek megfelelően például a szállítmányozás is lehet ingyenes szerződés, mert a megbízás szabályai azt lehetővé teszik (6:280. §), de a vélelem a visszterhesség mellett van [893]. A szállítmányozás szabályozásával kapcsolatban meg kell még említenünk 10651 azt, hogy a gyakorlatban lényeges szerepet játszik a „soft law", így különösen a modellszabályozások, azaz a nem kötelező, hanem mintaként szolgáló szabályozá­ sok. A nemzetközi szállítmányozás köréből a FIATA (Fédération Internationale des Associations de Transitaires et Assimilés, magyarul: Szállítmányozó Szövetségek Nemzetközi Föderációja) által kiadott Model Rules for Freight Forwarding Services-t (magyarul Szállítmányozási Modellszabályok), a hazaiból pedig a Magyar Szállít­ mányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége által kiadott Magyar Általános Szállítmányozási Feltételeket emelnénk ki. A szállítmányozás közvetlen tárgya a küldemény továbbításának a megszerve10661 zése: ez elsősorban azt jelenti, hogy a szállítmányozó a saját nevében, de a megbízó javára köti meg a küldemény továbbításához szükséges, jellemzően fuvarozási szer­ ződésnek minősülő szerződéseket. A küldemény átvétel és feladás közötti raktáro­ zása vagy annak megszervezése a szállítmányozás része (BH 1990, 111.), de önma­ gában a raktározás vagy annak megszervezése nem minősül szállítmányozásnak. 1067 A fuvarozáshoz hasonlóan a szállítmányozási szerződés közvetett tárgya is a küldemény [831]. Mivel a küldemény csak ingó dolog lehet, ezért személyek szál­ lításának, utaztatásának megszervezése nem minősül szállítmányozásnak, arra a szállítmányozás szabályai nem alkalmazhatók.

I

2. A megbízó igényeinek a szállítmányozó általi érvényesítése 1068

I

Mivel a szállítmányozás a bizomány [963] alapjaira épül, valamint a szállítmányozó a saját és nem a megbízó nevében köti meg a küldemény továbbításához szükséges - elsősorban fuvarozási - szerződéseket, ezért a megbízónak - a közvetlen szerző­ déses jogviszony hiányára tekintettel - a bizományhoz hasonlóan szállítmányozás esetén sincs közvetlen igényérvényesítésre lehetősége azokkal a szolgáltatókkal szemben, akikkel a szállítmányozó a küldemény továbbítása érdekében a saját nevé­ ben szerződést köt. Ennek megfelelően írja elő a 6:303. §, hogy a „szállítmányozó

a megbízó igényeil müködőkkel szemi yére köteles érvé, Jogainak megóvási A szállítmányoz ra is irányadó a 1 - a szállítmáo ződésszegéséért nyesítési kötelez - a szállítmán kor annak láthat a szállítmányozként. E szabályokat asak legyenek vala­ Jályozására, miköz­ rövid távú, időleges :k ki, más esetekben 1ak feltételeit megte-

füen „kiveszünk" egy a költözéshez mikro­ nunkagépet bérelünk, 1dés tárgya lehet lakás yiségé, gyártócsarno-

,rk.): Kommentár a Polgári

1405

2. A szerződő felek A Ptk. semmilyen alanyi megkötést nem tartalmaz, eszerint bérbeadó és bérlő bárki: természetes és jogi személy egyaránt lehet. A bérbeadó mindazonáltal csak olyan személy lehet, aki jogosult a dolog bérbeadására, azaz a birtoklás és a használat átengedésére (ha a szerződés tárgya jog: a jog gyakorlásának időleges átenge­ désére). Ilyen személy a dolog tulajdonosa, illetve haszonélvezője. Egyes sajátos bérleti szerződések és haszonbérleti szerződések esetében fogunk találkozni olyan - alapvetően jogpolitikai indíttatású - közjogi szabályokkal, amelyek meghatározzák, az adott vagyontárgy vonatkozásában csak milyen feltételeknek megfelelő személy lehet a bérlő, illetve a haszonbérlő.

l 1213

l 1214

3. A bérleti szerződés fogalma, tárgya, a bérbeadó szerződéses főkötelezettsége A Ptk. 6:331. § (1) bek. rögzíti a bérleti szerződés fogalmát. Eszerint „a bérbeadó

meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles." A (2) bek. ehhez hozzáteszi: ,,A jogok időleges gyakorlásának más személy részére ellenérték fejében történő átengedésére a dologbérlet szabályait kell megfelelően alkalmazni." A bérleti szerződés tárgya tehát nemcsak dolog használatának, hanem jog gyakorlásának időleges átengedése is lehet. (Ide tartozhat például földhasználat,

l 1215 l 1216

haszonélvezet vagy használat gyakorlásának - szigorúan a gyakorlásának és nem a jognak magának - az időleges átengedése. 2 A bérleti szerződés szabályait ugyanakkor a dolgok használatára modellezte a jogalkotó. 3) A bírói gyakorlat is szolgál érdekes példákkal a bérleti szerződés tárgyát illetően. A BH 2006, 332. sz. közzétett döntés alapjául szolgáló tényállás szerint például metró­ kocsikban kihelyezett reklámfelület bérbeadása volt a szerződés tárgya. Bérleti szerződés az is, amikor egy épület homlokzatán, tetején helyez el reklámhordozót a bérlő. Bérleti

HARSÁNYI

Gyöngyi: A használati szerződések. ln

ŰSZTOVITS

András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről

szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja. Ill. köt., Budapest, 2014.

814. o. MENYHÁRD:

A használati szerződések. 1902. o.

l 1217

406

1

A HASZNÁLATI SZERZÓDÉSEK

szerződésnek kell továbbá minősítenünk olyan ügyleteket is, amelyeket a köznyelv - szak­ szerűtlenül - másként nevez. Az autó, vízibicikli, utánfutó, szerszám (például dön­ gölőbéka) stb. ,,kölcsönzése" ellenérték fejében szintén bérleti szerződésnek, és nem kölcsönszerződésnek minősül.

1218

1219

I

I

A bérbeadó fökötelezettsége tehát nem más, minthogy a szerződés fennállása alatt biztosítsa a bérlő számára a szerződés tárgyát képező dolog szerződés- és rendelte­ tésszerű használatának lehetőségét, illetve a jog gyakorlását. A bírói gyakorlat szerint nemcsak az a bérbeadó kötelezettsége, hogy a szerződés tárgyát a rendeletetés- és szerződésszerű használatra alkalmas módon a bérlő rendelkezésére bocsássa, hanem az is, hogy harmadik személyek ezt akadályozó, zavaró magatartása ellen fellépjen. 4 Bérleti jellegű szolgáltatás megjelenhet ún. vegyes szerződések keretében is. Ha példá­ ul egy időskorú személy egy üzleti alapon működtetett idősek otthonába költözik, s itt bérel szobát, lakrészt, apartmant, de emellett az otthon más szolgáltatást is nyújt számára: például étkezést, szabadidős programokat, orvosi felülvizsgálatot, szükség esetén ápolást, akkor a szerződés - a használati elem mellett - vállalkozási, megbízási elemeket is tartalmaz. Hasonló a helyzet, ha a parkolóház nemcsak arra vállal kötele­ zettséget, hogy a bérlő elhelyezheti ott járművét, hanem a gépkocsi rendszeres karban­ tartását, mosását is vállalja (ebben az esetben a bérleti szerződés elemei vállalkozási szerződéssel „elegyednek"). 5 Az ilyen szerződésekkel kapcsolatos jogvitákban lehe­ tőség szerint annak a szerződéstípusnak a szabályait kell alkalmazni háttérszabályként, amelyhez kapcsolható a jogvita által érintett szerződéses kötelezettség.

4. A bérlő főkötelezettsége: a dolog átvétele és a bérleti dÜ megfizetése 12201 A bérlő fökötelezettsége a dolog birtokbavétele és a bérleti díj megfizetése. A bérle­ ti díjjal az alábbiakban részletesen foglalkozunk [1232]. Ami a birtokbavételt illeti: ha a bérlő a dolgot nem veszi át, akkor átvételi késedelembe esik (6:156. §). 6 Mint látni fogjuk: míg a birtokbavétel a bérlő kötelezettsége, a használat már „csak"

jogosultsága, kivéve jogszabály vagy a sz< Például kollégium ja, hogy a bérlő kö időtartamot megh, hogy a bérbeadó o a bérlemény haszn

a) A bérleti szerzői

A bérleti szerződésfo log használatának, ill i egy másik használati

A dolog használata joga a bérlőnek. H nálja, ez nem ment a bérlő csak akkor ség alól, ha és ami nálhatja. A bírói gyakori ben szerepel ugyan üzletpolitikai okokb ta esetén - el kell d déshez vagy a hasz< múlik, hogy a szem Az ellenszolgál tés útján történik, d mányzati ingatlanok a bérlő a leromlott ál fejében használhatja a szerződésben rögzí részére. Mivel e tevé ilyen esetekben célsí által végzett szolgált

Uo. 1905. o. KóRös András: A bérleti szerződés. ln WELLMANN György (szerk.): Az Új Ptk. magyarázata VI/VI. Második, átdolg., bőv. kiad. Budapest, 2014. 185. o. MENYHÁRD: A használati szerződések. 1903. o.

Uo. 1911. o.

A bérleti szerződés 1407

eket a köznyelv- szak­ '.erszám (például dön­ szerződésnek, és nem

ődés fennállása alatt

�rződés- és rendelte-

1írói gyakorlat szerint rát a rendeletetés- és ;ére bocsássa, hanem ·tása ellen fellépjen.4

reretében is. Ha példáotthonába költözik, s ; szolgáltatást is nyújt ülvizsgálatot, szükség állalkozási, megbízási ·sak arra vállal kötele­ csi rendszeres karban­ és elemei vállalkozási ltos jogvitákban lehe1zni háttérszabályként, '.ettség.

; a bérleti dij

negfizetése. A bérle­

birtokbavételt illeti: esik (6:156. §).6 Mint asználat már „csak"

jogosultsága, kivéve, ha a dolog természete vagy jogpolitikai célok miatt külön jogszabály vagy a szerződés maga a használatra (is) kötelezi a bérlőt. Például kollégiumi szoba, szolgálati lakás stb. bérlete esetén a bérbeadó gyakran előírja, hogy a bérlő köteles életvitelszerűen a bérleményben tartózkodni, és meghatározott időtartamot meghaladó távollétét a bérbeadónak bejelenteni. Ennek az a magyarázata, hogy a bérbeadó olyan személyekkel kíván szerződést kötni, akik valóban rászorulnak a bérlemény használatára, és azt valósan, szerződésszerűen használják is.

l 1221

a) A bérleti szerződés mint visszterhes szerződés

A bérleti szerződésfogalmilag visszterhes szerződés, ingyenes alakzata nincs. A dolog használatának, illetve a jog gyakorlásának ingyenes (ideiglenes) átengedése már egy másik használati szerződés: a haszonkölcsön [1597). A dolog használata, illetve ajog gyakorlása általában nem kötelezettsége, hanem csak joga a bérlőnek. Ha azonban a szerződés tárgyát a saját döntése alapján nem használja, ez nem mentesíti a bérleti díj fizetése alól. A 6:336. § (2) bek. szerint ugyanis a bérlő csak akkor és csak arra az időszakra mentesül a bérleti díjfizetési kötelezettség alól, ha és amikor a dolgot a saját érdekkörén kívül felmerült okból nem hasz­ nálhatja. A bírói gyakorlat ismeri az ún. bérlettel vegyes haszonkölcsön-szerződést, amelyben szerepel ugyan ellenérték, de az kívül esik a szokásos piaci alkusávon vagy az üzletpolitikai okokból adott kedvezményeken, árengedményeken. Ugyanakkor- jogvita esetén - el kell dönteni, hogy az ellenérték összege mégis inkább a bérleti szerződéshez vagy a haszonkölcsönhöz „viszi-e közelebb" a konkrét jogügyletet, mert ezen múlik, hogy a szerződésre melyik szerződéstípus szabályait kell alkalmazni. Az ellenszolgáltatás teljesítése a Ptk. fogalom-meghatározása szerint pénzfizetés útján történik, de meg lehet állapodni ettől eltérően is. Elsősorban állami, önkor­ mányzati ingatlanok bérbeadása kapcsán találkozhatunk azzal a megoldással, hogy a bérlő a leromlott állapotban lévő ingatlant annak helyreállítása, felújítása, fenntartása fejében használhatja (BH 1995, 718.); ha a bérlő nem végzi el ezeket a munkálatokat a szerződésben rögzített időben, akkor köteles megfizetni .ezek ellenértékét a bérbeadó részére. Mivel e tevékenységek, bérlői vállalások értéke nehezen állapítható meg, ezért ilyen esetekben célszerű a szerződésben rögzíteni a bérleti díj mértékét, majd a bérlő által végzett szolgáltatások pontos leírását és pénzbeni egyenértékét is.7

3gyarázata VI/VI. Második, Uo. 1911. o.

l 1222 l 1223

l 1224

l 1225

408

1

A HASZNÁLATI SZERZÓDÉSEK

12261 A bérleti díjfizetés főkötelezettség-jellege abban is megmutatkozik, hogy a 6:336. § (3) bek. szerint ,,[a] bérleti díj vagy a bérlőt terhelő költségek és terhek megfizeté­ sének elmulasztása esetén a bérbeadó jogosult a szerződést felmondani, ha a bérlőt megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fize­ tésre felszólította, és a bérlő e határidő elteltéig sem fizetett" [1312]. b) Mentesülés a bérleti dU megfizetése alól

1227

1228

I

I

12291

A 6:336. § (2) bek. alapján: ,,Arra az időre, amely alatt a bérlő a dolgot a saját érdek­ körén kívülfelmerült okból nem használhatja, bérleti díj nem jár." Mivel a használat lehetősége a szerződés lényegi eleme, a bérlőnek nem kell bérleti díjat fizetnie arra az időszakra, amikor érdekkörén kívüli okból nem tud élni e lehetőséggel. Ez lényegé­ ben egy kockázatelosztó szabály: arról rendelkezik, hogy melyik félnek kell viselnie annak kockázatát, ha a bérlő nem tudja használni a szerződés tárgyát. - Ha a bérlő maga dönt úgy, hogy egy bizonyos időszakban eltekint a használattól (például külföldi tanulmányútra indul, és ezért a bérelt gépjárművet hosszabb ideig nem használja), - avagy olyan okból nem él a használat lehetőségével, amely az ő érdekkörébe tartozik, akkor a bérleti díjat továbbra is fizetnie kell. Az„ érdekkör" kifejezés nem felelősségi szabályt jelent, nem arra utal, hogy vajon a bérlő „tehet-e" arról, ,,hibás-e" abban, hogy nem használja a szerződés tárgyát, hanem, ahogy fent is említettük: kockázatelosztási szempont. Arra fókuszál, hogy az akadályoztatás oka inkább a bérlő érdekéhez, körülményeihez, életeseményei­ hez kapcsolódik-e; mert ha igen, akkor a bérlő érdekkörébe tartozik. Ha például a bérlő önhibáján kívül ugyan, de olyan balesetet szenved (vagy tartósan beteg lesz), amely miatt hosszabb ideig nem tudja használni a bérelt gépkocsit, ez nem mentesíti a bérleti díj fizetése alól, mert az akadály az ő érdekkörébe tartozik. Ugyanez a helyzet, ha a bérlőt előzetes letartóztatásba helyezik, még akkor is, ha utóbb a bünte­ tőeljárást megszüntetik vagy a bérlőt a büntetőbíróság felmenti. ,,Nem tehet róla", hogy az előzetes letartóztatás idején nem tudta használni a bérelt gépjárművet, de az akadá­ lyoztatás az ő érdekkörébe tartozó - vagyis személyéhez, életkörülményeihez, életese­ ményeihez kapcsolódó - körülményeken alapult. 8

12301 A bérlő érdekkörén kívül eső ok (s ezért a bérlő az érintett időszakra mentesül a bérfizetési kötelezettség alól) például, Hasonlóan, KóRös: A bérleti szerződés. 190. o.

- ha a szerződés ti - vagy felújítás, k (kivéve természetes( javításra, felújításra : - avagy harmadik észlelte, illetve nem Ha a bérleményr felmerült okból, akk( arányos csökkentéséi

e) A bérleti dU esec

A 6:336. § (1) bek. afa Ha a bérleti szerződt ződés megkötésekor E kességi időpontot is bérfizetésben is, amü ni, miután az adott id,

d) A bérleti dU értél

Mivel a bérleti szerződ1 ran hosszabb (akár hat szerkesztési gyakorlati lehet hosszabb távon m - Előfordul, hogy a !árban) határozzák me

Ebben az esetben pon vó pénznem is. Ha ug meghatározzák), akkc teljesíteni, a 6:45. § (2 zott pénztartozást a t( árfolyam - ha ilyen n a felek úgy döntenek, MENYHÁRD:

A használati s;

A bérleti szerződés

,zik, hogy a 6:336. § �s terhek megfizeté1I1ondani, ha a bérlőt elmeztetéssel a fize­ l312}.

dolgot a saját érdek­ ír." Mivel a használat i díjat fizetnie arra az tőséggel. Ez lényegé­ ik félnek kell viselnie tárgyát. eltekint a használattól művet hosszabb ideig iely az ő érdekkörébe

ITT arra utal, hogy vajon a a szerződés tárgyát, t. Arra fókuszál, hogy reihez, életeseményei­ artozik. t szenved (vagy tartósan bérelt gépkocsit, ez nem cörébe tartozik. Ugyanez (kor is, ha utóbb a bünte­ ,i. ,,Nem tehet róla", hogy épjármüvet, de az akadá­ körülményeihez, életese-

ett időszakra mentesül

1409

- ha a szerződés tárgya például valamilyen természeti katasztrófa; - vagy felújítás, karbantartás miatt nem használható egy bizonyos időszakban (kivéve természetesen, ha a bérlő okozta azt a hibát, amely miatt a szerződés tárgya javításra, felújításra szorul); - avagy harmadik személy rongálta meg a szerződés tárgyát (s azt a bérlő nem észlelte, illetve nem tudta megakadályozni). Ha a bérleménynek csak egy része nem használható a bérlő érdekkörén kívül felmerült okból, akkor a fenti szabály megfelelő alkalmazásával a bérlő a bérleti dij arányos csökkentését követelheti.9

l 1231

e) A bérleti dij esedékessége A 6:336. § (1) bek. alapján: ,,A bérlő a bérleti díjat havonta előre köteles megfizetni. Ha a bérleti szerződés egy hónapnál rövidebb időre jön létre, a bérleti díj a szerződés megkötésekor esedékes." Mivel ez is diszpozitív szabály, a felek eltérő esedékességi időpontot is meghatározhatnak. (Így például megállapodhatnak utólagos bérfizetésben is, amikor is a bérlő a bérleti díjat azt követően köteles csak megfizetni, miután az adott időszakban már használata a szerződés tárgyát.)

d)

l 1232

A bérleti dij értékállandósága a szerződéses gyakorlatban

Mivel a bérleti szerződések - különösen a lakás- és helyiségbérleti szerződések - gyakran hosszabb (akár határozott, akár határozatlan) időtartamra köttetnek, a szerződés­ szerkesztési gyakorlatban többféle megoldás is ismeretes arra nézve, hogy hogyan lehet hosszabb távon megőrizni a bérleti díj értékét (értékállandósági klauzulák). - Előfordul, hogy a bérleti díjat külföldi pénznemben (gyakran euróban, US dol­ lárban) határozzák meg a felek, mert annak értékállandóságában jobban bíznak. Ebben az esetben pontosan rögzíteni kell, hogy csak a kirovó pénzben külföldi, vagy a lero­ vó pénznem is. Ha ugyanis csak a kirovó pénznem külföldi (amelyben a bérleti dij összegét meghatározzák), akkor - a felek eltérő rendelkezése hiányában - a fizetést forintban kell teljesíteni, a 6:45. § (2) bek. 1. mondata szerint ugyanis: ,,A más pénznemben meghatáro­ zott pénztartozást a teljesítés helye szerinti jegybank által a teljesítés idején meghatározott árfolyam - ha ilyen nincs, a pénzpiaci árfolyam - alapján kell átszámítani." Ha azonban a felek úgy döntenek, hogy a meghatározott külföldi pénznemben (például euróban) kell

MENYHÁRD:

A használati szerződések. 1911. o.

l 1233

410

1

A HASZNÁLATI SZERZÓDÉSEK

fizetni is, és ezt a szerződésben egyértelműen rögzítik, akkor a bérleti dij megfizetése euró­ ban esedékes, azaz a lerovó pénznem is euró lesz, így annak átváltására nem kerül sor.

rendes felmondásra 1 megszüntethető, akk folytán hátrányos hel új szerződést köt egy

Avagy: azt rögzítik a szerződésben, hogy a bérleti díj évente a közzétett inflá­ ciónak megfelelő mértékben automatikusan emelkedik (ún. indexálás). A szerző­ désszerkesztési gyakorlatban ez általában úgy jelenik meg, hogy a referenciaadat közzétételét követően a bérbeadó értesíti a bérlőt az indexált bérleti díj összegéről, s a bérlő az értesítés kézhezvételét követően a jövőre nézve már az indexált összeget köteles bérleti díj címén megfizetni. 1234

I

e) A bérleti d(j bizt

A 6:337. § (1) bek. sze ségek erejéig a bérlő, vényen alapuló, ingó a bérlemény (ideértv vannak, azaz amíg k tükrözi a (2) bek. is, a megakadályozhatja a a bérlő „ a zálogjogga megfelelő biztosítékot gén való visszaszállítl visszaszállításának kö ti. 14 Az 5:142. § (1) bek zálogjog jogosultja el birtokvédelmi eljárást dolgok elszállítása és , akkor éled fel újból, ar

A fenti két módszer kombinációja is ismert: ha a bérleti díjat külföldi pénznemben rögzítik, akkor értelemszerűen az indexálás is e pénznem piacának, használati öveze­ tének fogyasztói árindexéhez igazodik. Ha például a felek a bérleti díjat euróban kötik ki, akkor az EUROSTAT által az euróövezetre vonatkozóan rendszeresen közzétett fogyasztói árindex lesz az irányadó. 10

12351 A szerződésben kikötött értékállandósági klauzuláktól meg kell különböztetni a bírói szerződésmódosítás esetkörét, amely tartós jogviszonyok esetén szintén szolgálhatja az egyenértékűség helyreállítását. A 6:192. § szerint ugyanis „Bármelyik fél a szer­ ződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek közötti tartós jogviszonyban a szerző­ dés megkötését követően előállott körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és a körülmények megvál­ tozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható; a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata körébe." Mivel a bérleti szerződés gyakran tartós jogviszony, felmerülhet a bírói szerződésmódosítás lehetősége. 11 Erre tömegesen került sor például a rendszerváltás előtt megkötött bérleti szerződések esetében, amikor az akkori árszínvonalon kialkudott bérleti díjak az 1990-es évek gazdasági megrázkódtatásai és ehhez kapcsolódóan a megugró infláció miatt a rendszervál­ tás után már csak jelképes összeget jelentettek. Az ilyen és ehhez hasonló föld­ csuszamlásszerű makrogazdasági folyamatok biztosan kívül esnek a rendes üzleti kockázaton. Azt azonban látni kell, hogy a bírói szerződésmódosítás kivételes, csak igazán elemi erejű, ,,sorsszerű" változások esetén igénybevehető lehetőség; a bérle­ ti díj értékkövetésére, értékállandóságának folyamatos megőrzésére nem alkalmas. Végül hozzá kell tenni: a bírói szerződésmódosításnak elsősorban a hosszú távra, határozott időre kötött bérleti szerződések esetében van jelentősége, amikor is

A való életben gyak tet, vagy zálogjogár vagyontárgyaihoz h1 a jogos önhatalom r: lat szerint, ha a zálo1 meg (BDT 2008, 183 ják-e ezt a kérdést, s . úgy véli, a szerződés a dologi jogi szabály
zművesítettsége; e) fortfokozatba (össz­ :ó." (Az Ltv. 91/A. § :ensek, vagyis csak 1egengedi. Az egyes vonatkozó miniszte, hogy a lakásbérleti dés általános szabá­ ai nem tartalmaznak

ját lakásbérleti szabá­ a törvény vajon tény­ t a contrario értelme­ élú használatra bérbe !\ helyiség átadásával, a bérleti jog szünete1dásával kapcsolatban apodása az irányadó". ind ki általános jelleg­ ;állapodása, hanem fő

A lakásbérleti szerződés osztott, párhuzamosan több síkon „futó" szabályozásából 11333 a következő nehézségek adódnak, s ezekkel kapcsolatban az alábbi általános megál­ lapítások tehetők: - A Ptk. alapvetően diszpozitív szabályokat tartalmaz, és a szabályokat a piacgaz­ dasági lakásbérbeadás körülményei alapján modellezi; ezzel szemben az Ltv. lakás­ bérletre vonatkozó szabályai kógensek, és részben még mindig azt az „időállapotot tükrözik", amikor az Ltv.-t 1993-ban elfogadták. - A kilencvenes években még az állami és az önkormányzati bérlakások nagy tömege jellemezte a lakásbérleti szerződések gazdasági és társadalmi hátterét, ezért nem meglepő, hogy az Ltv. szabályai is ezekre az - akkoriban tömeges - ügyle­ tekre lettek modellezve, s ezért bizonyos tekintetben már elavultak, nem tükrözik a lakásbérleti piac mai valóságát. - A Ptk. kodifikációjával egyidejűleg nem történt meg a kódex és az Ltv. tartalmi összehangolása. Noha hatályon kívül helyezték az Ltv. azon rendelkezéseit, amelye­ ket a Ptk. is szabályoz a lakásbérleti szerződésnél annak érdekében, hogy ne legye­ nek ismétlődő, párhuzamos szabályok; ugyanakkor az is előfordul, hogy azonos szabályozási tárgykörök (mint például az igen érzékeny szankciós felmondás) egy része kógens tartalommal még mindig az Ltv.-ben szerepel, míg az ugyaner­ re vonatkozó további szabályokat már diszpozitív normaként a Ptk. lakásbérletre vonatkozó szabályai között találjuk meg. - A bírói gyakorlat sokszor nem tudott azonosulni az Ltv. lakásbérleti szabályai­ nak kógenciájával, ezért úgy foglalt állást, hogy e szabályok klaudikálóan kógen­ sek, vagyis a bérlő javára el lehet azoktól térni, de terhére nem. - A lakásbérleti szerződés szabályozása - mivel a magánszemélyek egyik alap­ vető szükségletét, a lakhatást érinti - politikai, szociálpolitikai szempontból is érzékeny kérdés. A szabályok a szerződéses szabadság alapelve és a jogalkotó által kiszolgáltatottnak tekintett bérlő érdekeit szolgáló bérlővédelmi szempontok komp­ romisszumát tükrözik.

2. A szerződő felek Ahogy a bérleti szerződés kapcsán említettük, állami és önkormányzati bérlakások esetében van arra példa, hogy miniszteri vagy önkormányzati rendelet határozza meg, milyen feltételekkel lehet valaki egy szolgálati lakás (például a minisztérium felügyelete alá tartozó szerv dolgozója) vagy egy önkormányzati bérlakás

l t334

440

1

A HASZNÁLATI SZERZÓDÉSEK

(különösen szociális bérlakás, amelyhez rászorultság alapján biztosít hozzáférést az önkormányzat) bérlője. 1 Emellett az Ltv. szabályozza az ún. bérlőtársi (4. §), valamint a társbérlői (5. §) 1335 szerződéskötést. - Bérlőtársakról akkor van szó, amikor több bérlő együttesen bérli a lakást, va­ gyis ugyanannak a bérleti szerződésnek többen alanyai a bérlői oldalon. ,,A bérlő­ társak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. Kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges." - A társbérlők ezzel szemben önálló bérlők, külön, önálló szerződést kötnek a bérbeadóval olyan tartalommal, hogy „a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közösen használják". Ha például több diák lakik egy bérleményben, akkor elképzelhető, hogy a bérbeadóval ekként kötnek - egyenként és önállóan - szerződést. Feltehetően elsősorban a társbér­ lői helyzetre irányadó az Ltv. 12. § (3) bekezdése, amely szerint: ,,A bérlőt és a vele együttlakó személyeket - a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelme nélkül - megil­ leti a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának a joga." A társ­ bérlet alternatívája lehet a példa szerinti élethelyzetben, ha a lakás bérlője - a bérbeadó hozzájárulásával - albérleti szerződéseket köt a többi diákkal.

lezettsége, az Ltv. 3 feltételeként meghat: köteles életvitelszen'. bérlakások esetében sen nem használja a rászoruló elől. Ha a2 bérlője életvitelszerű nő két hónapot megh a bérbeadó felé. Ami a bérbeadó < tosítása), az a bérlő o ság. Ezzel összhang!:: személyek a lakást re A felek a szerződé tésszerű használatr semmiképpen sem tárgyából is. A sza1 ul nem rendeltetés szerződésszerű ha1 si szabályzata is sz a bérlő ezeket megi

3. Formakényszer: írásbeliség 13361 Az Ltv. 2. § (5) bek. szerint: ,,A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges." Az írásba foglalt szerződésnek mindenképpen tartal­ maznia kell a felek nevét és szerződési pozícióját; a szerződés tárgyát (azaz egyér­ telműen meg kell jelölni a lakást és az ahhoz tartozó egyéb helyiségeket, például tároló, teremgarázs-beálló stb.) és az ellenszolgáltatást. Az írásbeliség követelmé­ nye egyúttal azt is jelenti, hogy annak módosítása és megszüntetése is csak írásban lehetséges [lásd ehhez Ptk. 6:6. § (2) bek.].

5. A bérlő szerzé megfizetése

a) A bérleti d(i mért

A bérleti díjban a fel bérlakás esetén annak

Az Ltv. 34. §-a rögz szempontok mentén hogy az szociális he

4. A bérbeadó szerződéses főkötelezettsége: a lakás használatának biztosítása 1337

I

A bérbeadó szerződéses főkötelezettsége a lakás céljaira szolgáló ingatlan hasz­ nálatának időleges átengedése. Bár a lakás használata a bérlő joga és nem köte-

54

Comp/ex Közjegyzői Jo vonatkozó egyes szabá

A lakásbérleti szerződés 1441

ztosít hozzáférést az int a társbérlői (5. §) �n bérli a lakást, va­ >i oldalon. ,,A bérlő­ fen gyakorolhatják. 6 szerződést kötnek zott lakószobáját és használják". tő, hogy a bérbeadóval n elsősorban a társbér­ nt: ,,A bérlőt és a vele �relme nélkül- megil­ atának a joga." A társ­ ás bérlője - a bérbeadó

sségéhez a szerződés indenképpen tartal­ ' tárgyát (azaz egyér­ elyiségeket, például ásbeliség követelmé­ tetése is csak írásban

lezettsége, az Ltv. 3. § (2) bek. szerint: ,,Az önkormányzati rendelet a bérbeadás feltételeként meghatározhatja, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni." E kikötés nyilvánvalóan a szociális célú bérlakások esetében releváns: ne fordulhasson elő, hogy a lakás bérlője ténylege­ sen nem használja a bérleményt, nem ott lakik, s ezáltal „foglalja a helyet" más rászoruló elől. Ha az önkormányzat él ezzel a lehetőséggel, s előírja, hogy a lakás bérlője életvitelszerűen a lakásban tartózkodjon, akkor a bérlőnek a lakásból törté­ nő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát írásban be kell jelentenie a bérbeadó felé. Ami a bérbeadó oldalán a szerződéses fökötelezettség (lakás használatának biztosítása), az a bérlő oldalán nyilván a szerződésből származó legfontosabb jogosultság. Ezzel összhangban az Ltv. 12. § (2) bek. rögzíti: ,,A bérlő és a vele együtt/akó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják." A felek a szerződésben meghatározhatják közelebbről, hogy mit tekintenek rendeltetésszerű használatnak, s mit nem (melyek azok a használati módok, amelyet a bérbeadó semmiképpen sem enged meg). A rendeltetésszerű használat következhet a szerződés tárgyából is. A szakirodalom szerint a lakás nem lakás céljára történő használata például nem rendeltetésszerű, s ezáltal nem jogszerű. 54 A bérlemény rendeltetésszerű és szerződésszerű használatát a társasház alapító okirata, illetve szervezeti és működési szabályzata is szabályozhatja. A lakásbérleti szerződésben érdemes rögzíteni, hogy a bérlő ezeket megismerte és tudomásul vette.

l t339

5. A bérlő szerződéses főkötelezettsége: bérleti d(j megfizetése a) A bérleti d(i mértéke A bérleti díjban a felek szabadon állapodhatnak meg. Állami és önkormányzati 11340 bérlakás esetén annak mértékét vagy legalábbis kereteit jogszabály határozza meg. Az Ltv. 34. §-a rögzíti, hogy az önkormányzati bérlakások bérleti díját milyen elvek és szempontok mentén kell meghatároznia a bérbeadó önkormányzatnak, attól függően, hogy az szociális helyzet alapján, költségelven vagy piaci alapon történik-e.

:i lakás

)!gáló ingatlan hasz­ lő joga és nem köte-

l t338

54

Complex Közjegyzői Jogtár Online - A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 12. §-hoz fűzött Kommentár.

l t341

442

1 A HASZNÁLATI SZERZÓDÉSEK

b)

1342

I

1344

I I

13451

d)

A bérleti szerződés általános szabályaihoz hasonlóan a felek a lakásbérleti szerző­ désben is szabadon állapodhatnak meg a bérleti díj esedékességében. Ha erre nem kerül sor, az Ltv. 12. § (1) bek. kisegítő szabálya szerint „a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni".

e)

1343

A bérleti dij esedékessége

A bérleti szerződés á zálogjogát illetően A lakásbérleti s2 meghatározott számú elnevezése szerint: ka követeléseik kielégíté sük a bérleti jogviszo1 zik, akkor a „kauciót'

Mentesülés a bérleti dij megfizetése alól

A szabályozás szerkezetéből eredően a lakásbérleti szerződés esetében is irány­ adó az - a bérleti szerződések általános szabályai között található - szabály, mely szerint „ arra az időre, amely alatt a bérlő a dolgot a saját érdekkörén kívül felme­ rült okból nem használhatja, bérleti díj nem jár" [1227). Ezt egészíti ki az Ltv. 18. §-a, amely szerint „Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása, vita esetén a bíróság állapítja meg." A szüne­ telés azt jelenti, hogy a szerződéses jogviszonyból eredő jogok és kötelezettségek átmenetileg nem gyakorolhatók, illetve teljesítendők. Ebből az is következik, hogy a szünetelés időszakában a bérlőnek eleve nem keletkezik bérletidíj-fizetési köte­ lezettsége; másként fogalmazva: az itt szabályozott munkálatok elvégzése a Ptk. értelmében olyan, a bérlő érdekkörén kívül felmerülő oknak minősül, amelyre tekintettel a bérletidíj-fizetési kötelezettség (átmenetileg) nem áll fenn. Az Ltv. 18. § (2)-(3) bekezdései - a kilencvenes évek bérlakáspiaci helyzetét tükröz­ ve - még ma is előírják, hogy a bérbeadó a fenti munkálatok idejére köteles csere­ lakást felajánlani a bérlő részére (és a bérbeadó köteles viselni a költözés, illetve a bérlő ingóságai elhelyezésének költségeit is), illetve rögzítik azt is, hogy a bérlő köteles alacsonyabb komfortfokozatú, alacsonyabb szobaszámú lakást is elfogadni cserelakás­ ként. Úgy véljük, hogy e szabályt csak az állami és önkormányzati bérlakásokra kell alkalmazni; a bérbeadó cserelakás-biztosítási kötelezettsége e körön kívül legfeljebb csak akkor értelmezhető, ha a bérbeadó olyan vállalkozás, netán magánszemély, aki üzletszerűen és rendszeresen foglalkozik lakások bérbeadásával, s ezért elvárható tőle, illetve elképzelhető, hogy megfelelő cserelakást tud a bérlő rendelkezésére bocsátani. Ha viszont a bérbeadó ténylegesen biztosít megfelelő cserelakást, akkor álláspontunk szerint nem szünetel a jogviszony, és a bérlő köteles megfizetni a bérleti díjat a munká­ latok ideje alatt is.

A bérleti dij bizt

Az Ltv. 3. § (1) bek bérlakás esetén ner. így szól: ,,Az önko1 adás esetén szabálJ lehetőségét és felté hogy „szociális hel; kikötni.

A biztosíték- így külö1 védelmi jellegű, garan dása alapján a bérlő e. ul a bérbeadó részére meghaladja a havi béri kérelmére a bíróság ml bérleti díj háromszorot szerint ugyanis a bírós csak lehetőség a szám egyéniesítést teszi leht magas összegű biztosít ben a bérbeadó racion� a szerződésben kikötöt értékes antik bútorok é a bérlő, annak megtérít� el fog tekinteni az össze

55

Hasonlóan MENYHÁRD: A ha

A lakásbérleti szerződés 1

d)

lakásbérleti szerző­ !gében. Ha erre nem ·lő a lakbért havonta �gfizetni ".

:s esetében is irány­ ható - szabály, mely 'ekkörén kívül /elmeet karbantartásával, 'tapcsolatos munkák 'cásbérleti jogviszony !S annak időtartamát .pítja meg." A szüne1k és kötelezettségek \ is következik, hogy Tletidíj-fizetési köte­ tok elvégzése a Ptk. tk minősül, amelyre áll fenn.

piaci helyzetét tükröz­ . idejére köteles csere­ költözés, illetve a bérlő , hogy a bérlő köteles s elfogadni cserelakás­ yzati bérlakásokra kell körön kívül legfeljebb :án magánszemély, aki 1, s ezért elvárható tőle, tdelkezésére bocsátani. 1st, akkor álláspontunk a bérleti díjat a munká-

443

A bérleti d(i biztosítéka

A bérleti szerződés általános szabályai között írtak - például a bérbeadó törvényes zálogjogát illetően - a lakásbérleti szerződés tekintetében is irányadók [1236). A lakásbérleti szerződések esetében elterjedt gyakorlat, hogy a bérbeadók meghatározott számú havi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot (köznyelvi elnevezése szerint: kauciót) kérnek biztosítékként, hogy a szerződéssel kapcsolatos követeléseik kielégítésére közvetlen fedezettel rendelkezzenek. Ha ilyen követelésük a bérleti jogviszony fennállása során, illetve megszűnése kapcsán nem keletkezik, akkor a „kauciót" vissza kell fizetni a bérlő részére.

l t346 l t347

Az Ltv. 3. § (1) bek. utolsó mondata alapján úgy tűnik, hogy önkormányzati szociális 11348 bérlakás esetén nem lehet óvadékot kikötni. A szóban forgó rendelkezés szó szerint így szól: ,,Az önkormányzati rendelet a nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén szabályozhatja a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő óvadék kikötésének lehetőségét és feltételeit." E normaszöveg a contrario értelmezéséből következik, hogy „szociális helyzet alapján történő bérbeadás" esetén nincs lehetőség óvadékot kikötni. A biztosíték- így különösen az óvadék- mértékét illetően a Ptk. 6:343. § egy bérlő- 11349 védelmi jellegű, garanciális szabályt tartalmaz. Eszerint: ,,Ha a felek megállapodása alapján a bérlő a bérleti szerződésből fakadó kötelezettségeinek biztosítékául a bérbeadó részére meghatározott pénzösszeget köteles fizetni, és ez az összeg meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát, a túlzott mértékű biztosítékot a bérlő kérelmére a bíróság mérsékelheti." A jogalkotó - ha a biztosíték meghaladja a havi bérleti díj háromszorosát - mérlegelési jogkört ad a bíróságnak; a normaszöveg szerint ugyanis a bíróság nem köteles mérsékelni a biztosíték összegét, hanem ez csak lehetőség a számára, ha azt túlzónak tartaná. A mérlegelés lényegében az egyéniesítést teszi lehetővé: ami az egyik bérleti szerződés esetén aránytalanul magas összegű biztosíték lehet, az a másiknál nem feltétlenül az. Ha és amennyiben a bérbeadó racionális érvekkel meg tudja indokolni, hogy miért ragaszkodik a szerződésben kikötött - magasabb összegű - biztosítékhoz (például a lakásban értékes antik bútorok és porcelángyűjtemény található, amelyekben ha kárt okoz a bérlő, annak megtérítése magasabb összegű biztosítékot indokol), akkor a bíróság el fog tekinteni az összeg mérséklésétől. 55

55

Hasonlóan

MENYHÁRD:

A használati szerződések. 1919. o.

"'

4441

A HASZNÁLATI SZERZÓDÉSEK

6. A bérbeadó további szerződéses kötelezettségei 13501 A bérbeadó további kötelezettségeit az Ltv. szabályozza részletesen. A bérbeadót terhelő mellékkötelezettségek a fökötelezettségéhez, azaz a lakás rendeltetésszerű használatának lehetővé tételéhez kapcsolódnak. a)

I

A bérlemény állapota a teijesítés megkezdésének időpontjában

A lakásnak már a teljesítés megkezdésének időpontjában alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt a bérlő rendeltetés- és szerződésszerűen használhassa. 1 1352 Az Ltv. 7. § (1) bek. ezt akként rögzíti, hogy „A bérbeadó a lakást - a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt - a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban - rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban - köteles a bérlőnek átadni." 1 1353 A (2) bek. szerint „A lakás rendeltetésszerű használatra akkor alkalmas, ha az épület központi berendezéseinek a lakásban lévő részei és a lakásberendezések üzemképesek." 1 Maga az Ltv. rögzíti: a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, ,,hogy a la1354 kást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el a konifortfo­ kozatának megfelelő lakásberendezésekkel. A megállapodásban a felmerülő költ­ ségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni" [9. § (1) bek.]. Ahogy a bérleti szerződés általános szabályai között már felhívtuk erre a figyelmet, a felek abban is megállapodhatnak, hogy a bérlő „lelakja" az átalakítás költségeit, vagyis mindaddig nem fizet bérleti díjat, míg felmerült költségei meg nem térülnek.

1351

b)

Az Ltv. 13. § (3) az épületben, az épü személyek magatartá vagy a kár megtéríté a hiba kijavítása, ha 1 e) A bérbeadót ter A bérbeadót terhelő

Az Ltv. 10. § (1) bek. - az épület karbanz - az épület közponl - a közös használa1 dezéseiben keletkezet - az épületfelújítás belül szükséges munk - a lakás burkolata sáról, cseréjéről, s az A közös használa a lakás burkolatainak, sával, felújításával, ill (1) bek.], illetve a tör, Ltv. és a Ptk. más sza tében a 10. § (2) és (3; azaz e körben a bérlő gét. Ha így történik, a mértékű lakbérmérséJ

A bérbeadó kellékszavatossága

13551 A bérbeadó kellékszavatossági helytállása kapcsán a bérleti szerződés általános szabályainál elmondottak [1243] a lakásbérleti szerződésre is irányadóak. 13561 Továbbá lakásbérlet esetében is figyelni kell a költségviselési szabályokra és a szerződéses, avagy jogszabályi feladatmegosztásra: nem érvényesíthet kellék­ szavatossági igényt a bérlő olyan „hibák miatt", amelyek elhárítására a jogszabály vagy a szerződés alapján ő köteles. Ezek technikai értelemben ugyan hibák, de jogi értelemben nem minősülnek hibás teljesítésnek (lásd ehhez a bérleti szerződés álta­ lános szabályainál írtakat [1248]).

A gyakorlat szerint épülethez kötődő fe munka- és költségr rendszer karbantart gek tisztántartása, n

56

HORVÁTH: Kommentár a/;;

bérleti szerződés esetér

A lakásbérleti szerződés 1445

;égei etesen. A bérbeadót kás rendeltetésszerű

:>pontjában ilmasnak kell lennie lhassa. ?Üti

akkor alkalmas, ha a lakásberendezések 1k abban, ,, hogy a la­ látja el a komfortfo1an a felmerülő költ9. § (1) bek.]. Ahogy ·e a figyelmet, a felek tás költségeit, vagyis nem térülnek.

szerződés általános irányadóak. ;elési szabályokra és érvényesíthet kellék­ .rítására a jogszabály ugyan hibák, de jogi ,érleti szerződés álta-

Az Ltv. 13. § (3) bek. rögzíti: ,,Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá 11357 az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti." Nyilvánvalóan nem a bérbeadó feladata tehát a hiba kijavítása, ha azt a bérlő vagy a vele együttlakó személyek okozták. e) A bérbeadót terhelő fenntartási, felújítási munkálatok elvégzése

A bérbeadót terhelő munkák Az Ltv. 10. § (1) bek. és 13. § (1) és (4) bek. szerint a bérbeadó köteles gondoskodni 11358 - az épület karbantartásáról; - az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról; - a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről; továbbá - az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről; végül - a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek pótlá­ sáról, cseréjéről, s az ezzel kapcsolatos költségeket neki kell viselnie. A közös használatra szolgáló helyiségekkel és területtel összefüggő; továbbá, 11359 a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos [lásd Ltv. 13. § (1) bek.], illetve a törvényi felsorolásban itt nem szereplő, de a szerződés, vagy az Ltv. és a Ptk. más szabálya alapján a bérbeadót terhelő egyéb munkálatok tekintetében a 10. § (2) és (3) bek. lehetővé teszi, hogy a felek eltérően állapodjanak meg, azaz e körben a bérlő átvállalja a bérbeadó fenntartási, karbantartási kötelezettségét. Ha így történik, akkor a feleknek abban is meg kell állapodniuk: a bérlő milyen mértékű lakbérmérséklésben részesül az átvállalt munkák fejében. A gyakorlat szerint „A bérlőkkel - lakbérmérséklés ellenében - kizárólag azoknak az épülethez kötődő feladatoknak az elvégzésében lehet megállapodni, amelyek kisebb munka- és költségráfordítással elvégezhetők (így például a kert gondozása, öntöző­ rendszer karbantartása, kerti bútorok javítása, az épület és a közös használatú helyiségek tisztántartása, megvilágítása, a háztartási szemét elszállítása stb.)."56

56

HoRvÁTH: Kommentár a Iakástörvényhez. 10. §. - ó azt az értelmezést preferálja, miszerint a 10. § lakás­ bérleti szerződés esetén is diszpozitív szabály.

l t360

446

1

A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK

a másik fél felszólí lezettsége. Egyetle a másik felet értesí előírás, az bármilyt Ha azonban az tás indokolt, de arr; nyel jár, hogy a béri keretében nem kövt

Mikor kell elvégezni ezeket a munkákat

1361

1362

I

A Ptk. 6:344. § a lakásbérleti szerződés speciális szabályai között rögzíti, hogy a bérbe­ adó mikor köteles elvégezni az őt terhelő munkákat. Eszerint: ,,A bérbeadó a karban­ tartási kötelezettségét - az életveszélyt okozó, az épület állagát veszélyeztető, továbbá a lakás vagy a szom­ szédos lakás rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó hibák esetén ké­ sedelem nélkül; egyéb esetben az épület karbantartásával vagy felújításával egyidejűleg köteles teljesíteni."

I

Mindehhez az Ltv. 14. § (1) bek. hozzáteszi: ,,A bérlő a szerződésben vállalt kötelezett­ ségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, illetőleg a lakás­ berendezések állapota szükségessé teszi." E szabály tehát arra az esetre vonatkozik, ha a bérlő bizonyos munkák elvégzését - lakbérmérséklés fejében - kifejezetten átvállalja a bérbeadótól a szerződésben.

13631 Álláspontunk szerint nem sérti a Ltv. kógenciáját, ha a felek a konkrét lakás konk­ rét állapotának ismeretében részletesebben ( határidőkre lebontva) szabályozzák a szer­ ződésben, hogy a késedelem nélkül elvégzendő hibajavítások körébe nem tartozó (tehát egyéb) karbantartási, fenntartási munkálatokat - akár a bérbeadó teljesíti e kötelezettségét, akár a bérlő átvállalt kötelezettségként - milyen ütemezésben, azaz mikor és hogyan kell elvégezni. 57 Bérlői „önsegély", ha a bérbeadó elmulasztja az őt terhelő munkálatok elvégzését

13641 A bérleti szerződés általános szabályai közül a 6:335. § (4) bek. feljogosítja a bérlőt, hogy a bérbeadót terhelő munkálatokat a bérbeadó helyett és költségére elvégezze, ha azokat a bérbeadó nem végzi el [1266). 13651 Ezt a szabályt konkretizálja az Ltv. 9. § (2) bek., amely szerint: ,,A bérlő a szavatossági hiba elhárításához szükséges munkát a bérbeadó helyett és költsé­ gére elvégezheti, ha a hiba elhárításáról a bérbeadó a bérlő írásbelifelszólításában megjelölt megfelelő határidőben nem gondoskodik." 13661

Ahogy erre már a bérleti szerződés közös szabályai között utaltunk [1266], lehet­ nek olyan élethelyzetek, amikor nem életszerű az írásbeli felszólítás. ,,Az életveszély elhárításához szükséges munkát akár a bérbeadó, akár a bérlő elvégezheti, mégpedig 57

Ugyanígy HORVÁTH: Kommentár a lakástörvényhez. 14.

§.

A bérlői „önsegély" a 11. § (4) bek. szerint l hibák esetén a kötele, idejűleg - a bérlő fels e munkálatokat a bérl úgy is, hogy pert indít Az Ltv. 11. § szab költségeihez, ha a bért valójában a bérbeadó l - Ha a bérlő azonna akkor „igazolt költség( tói", feltéve, ,,hogy az - A bérbeadó mindii költségeit, ha a szerzőc - Arról azonban ne1 megtérítését a bérlő, h, nali beavatkozást igén) Álláspontunk szerint h igénye már akkor ese1 itt is a haladéktalan és követelését a bérleti dí gezéséből azonban épJ minden esetben a költst bizonyára ezt tette voln rint, hogy milyen munl értelmezés felel meg a megszűnésének időpon keretében köteles megt 58

59

Uo. 16. Uo. 9.

§.

§.

A lakásbérleti szerződés

a másik fél felszólítása nélkül és függetlenül attól, hogy a munkavégzés kinek a köte­ lezettsége. Egyetlen követelmény, hogy a munkavégzés megkezdésével egyidejűleg a másik felet értesíteni kell. Az értesítés módjára vonatkozóan ebben az esetben sincs előírás, az bármilyen arra alkalmas módon történhet."58 Ha azonban az értesítés elmarad, vagy az adott élethelyzetben az írásbeli felszólítás indokolt, de arra mégsem kerül sor, úgy ezek elmulasztása azzal a következménynyel jár, hogy a bérlő költségeinek megtérítését sem díjleszállítási, sem kártérítési igény keretében nem követelheti. 59

rögzíti, hogy a bérbe­ /\ bérbeadó a karbaní a lakás vagy a szom1ozó hibák esetén kéal egyidejűleg :sben vállalt kötelezett­ lakás, illetőleg a lakás­ , az esetre vonatkozik, - kifejezetten átvállalja , konkrét lakás konk­ ) szabályozzák a szer­ . körébe nem tartozó :1 bérbeadó teljesíti e :n ütemezésben, azaz nunkálatok . feljogosítja a bérlőt, költségére elvégezze,

ly szerint: ,,A bérlő idó helyett és költsé­ ísbelifelszólításában utaltunk [1266), lehet­ ólítás. ,,Az életveszély elvégezheti, mégpedig

1447

l 1367 l

A bérlői „önsegély" azonban a bérlőnek nem kötelezettsége, hanem joga. Az Ltv. 1368 11. § (4) bek. szerint ugyanis, ha a bérbeadó az azonnali beavatkozást nem igénylő hibák esetén a kötelezettségét - az épület karbantartásával vagy felújításával egy­ idejűleg - a bérlő felszólítása ellenére sem teljesíti, akkor a bérlő - ahelyett, hogy e munkálatokat a bérbeadó helyett és költségére elvégezné, elvégeztetné - dönthet úgy is, hogy pert indít: a bíróság kötelezze a bérbeadót a hiba kijavítására. Az Ltv. 11. § szabályozza, hogy a bérlő hogyan és miként juthat hozzá igazolt 11369 költségeihez, ha a bérbeadó helyett végzett vagy végeztetett el olyan munkát, amely valójában a bérbeadó kötelezettsége lett volna. - Ha a bérlő azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett el a bérbeadó helyett, akkor „igazolt költségének egy összegben való megtérítését igényelheti a bérbeadó­ tól", feltéve, ,,hogy az a másik félnek méltánytalan megterhelést nem okoz". - A bérbeadó mindig haladéktalanul és egy összegben köteles megtéríteni a bérlő költségeit, ha a szerződés tárgya önkormányzati lakás. - Arról azonban nem szól a Ltv., hogy mikor és hogyan követelheti költségei megtérítését a bérlő, ha a szerződés tárgya nem önkormányzati lakás, és nem azon­ nali beavatkozást igénylő munkát végzett vagy végeztetett el a bérbeadó költségére. Álláspontunk szerint ha jogszerűen élt az önsegély eszközével, akkor költségtérítési igénye már akkor esedékes, amikor e költségeket megfizette. Következésképpen itt is a haladéktalan és egyösszegű megtérítés volna a méltányos, illetve ha a bérlő követelését a bérleti díjba történő beszámítással szüntethetné meg. Az Ltv. szöve­ gezéséből azonban éppen ezzel ellentétes értelmezés vezethető le: ha a jogalkotó minden esetben a költségek haladéktalan megtérítését kívánta volna rögzíteni, akkor bizonyára ezt tette volna, és nem tett volna különbséget az egyes esetek között asze­ rint, hogy milyen munkáról, illetve milyen lakásról volt szó. Ezért feltehetően az az értelmezés felel meg a jogalkotó akaratának, hogy a felek legkésőbb a jogviszony megszűnésének időpontjában kötelesek egymással elszámolni, s a bérbeadó ennek keretében köteles megtéríteni a bérlő költségeit. 5

8

59

Uo. 16. §. Uo. 9. §.

448

1

A HASZNÁLATI SZERZÓDÉSEK

A bérbeadót terhelő munkálatok elvégzésének módja, tájékoztatási

7. A bérlő tavát

kötelezettség

13701 Az Ltv. 16. § (1) bek. szerint „A bérbeadó, illetőleg a bérlő az őt terhelő munkát úgy köteles elvégezni, hogy a lakás, illetőleg más lakások rendeltetésszerű használatát - lehetőség szerint - ne akadályozza. A munka megkezdéséről és várható időtar­ tamáról az érdekelt bérlőket előzetesen értesíteni kell." Az Ltv. nem szabályozza, hogy az értesítésnek milyen módon (kommunikációs eszközzel) kell megtörténnie. (A későbbi viták elkerülése érdekében célszerű ezt bizonyítható módon megtenni.)

d)

Az energiahatékonysági tanúsítvány átadása

13711 Az Ltv. 11/A. § (1)-(2) bek. szerint „A bérbeadó az épületre, az abban lévő lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó, jogszabályban meghatározott energiahatékonysági tanúsítványt vagy annak másolatát" - a szerződés megkötését megelőzően köteles a bérlőnek bemutatni és - a szerződés megkötésével egyidejűleg a bérlő részére átadni. 13721 A bérlő „a bérbeadóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával ismeri el az energiahatékonysági tanúsítvány - bemutatását annak megtekintésekor, - átvételét a szerződés megkötésekor." e)

A bérbeadó ellenőrzési, belépési joga

13731 A bérleti szerződés általános szabályai kapcsán elmondottakkal összhangban [1255) természetesen a lakás bérbeadójának is joga van ahhoz, hogy ellenőrizze a lakás használatának szerződés- és rendeltetésszerűségét. E jogot az Ltv. 12. § (4) bek. kifejezetten rögzíti is: ,,A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szer­ ződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer vagy a szerző­ désben meghatározottak szerint évente több alkalommal - a bérlő szükségtelen háborítása nélkül - ellenőrzi." Ez azt jelenti, hogy a bérbeadó évente egyszer akkor is ellenőrizheti a használatot, ha a felek a szerződésben egyáltalán nem szabályoz­ ták ezt a kérdést. A bérlő pedig köteles arra alkalmas időben biztosítani a lakásba történő bejutást és tűrni az ellenőrzést.

A bérlőt szerződése szerződésszerű hasz szintén a lakás haszr

a)

Karbantartási é

Mint láttuk, a lakás f szabályként a bérbea ben azonban bizonyo - Ha a felek ebben gáló helyiségek állag megszüntetését [135� - A bérlő elvégezh a bérbeadó azokat/e/� - Az Ltv. 13. § (1) 1 eltérő rendelkezése hü ablakainak és a lakás költségek viselése (ha már a bérbeadó kötele mindezektől eltérően, és egyéb berendezése: - Lakásbérleti szen rendelkezései között ti lásával járó kisebb ki nak az elvégzése valój b)

A bérbeadói mun

Az Ltv. 12. § (4) bek. s ba, ha a bérbeadó a ellenőrizni kívánja a h bejutását, ha „rendkív a lakáson belül szüksé Az ellenőrzés és a nak megóvásához szüli

A lakásbérleti szerződés

,oztatási

'it terhelő munkát úgy itésszerű használatát ől és várható időtar­ tv. nem szabályozza, !!) kell megtörténnie. tó módon megtenni.)

tz abban lévő lakásra ílyban meghatározott nutatni és 'ni. meri el az energiaha-

11 összhangban (1255) y ellenőrizze a lakás 1z Ltv. 12. § (4) bek. latot, valamint a szer­ gyszer vagy a szerző­ a bérlő szükségtelen évente egyszer akkor [talán nem szabályozbiztosítani a lakásba

1449

7. A bérlő további jogai és kötelezettségei A bérlőt szerződéses főkötelezettségei (bérletidíj-fizetés, illetve a rendeltetés- és 11374 szerződésszerű használat) mellett számos mellékkötelezettség is terheli, amelyek szintén a lakás használatához kapcsolódnak.

a) Karbantartási és fenntartási munkálatok Mint láttuk, a lakás fenntartásához és karbantartásához szükséges munkálatokat fő szabályként a bérbeadónak kell elvégezni vagy elvégeztetnie (1358). Néhány esetben azonban bizonyos munkák elvégzése mégis a bérlő kötelezettsége. - Ha a felek ebben megállapodnak, a bérlő vállalhatja a közös használatra szol­ gáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetését [1359) [Ltv. 10. § (2)-(3) bek.]. - A bérlő elvégezheti vagy elvégeztetheti a bérbeadót terhelő munkálatokat, ha a bérbeadó azokatfelszólítás ellenére sem végzi el [1364) [Ltv. 9. § (2) bek. és 11. §]. - Az Ltv. 13. § (1) bek. - kivételesen diszpozitív - szabálya alapján (tehát a felek eltérő rendelkezése hiányában) a bérlő kötelezettsége a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával és felújításával kapcsolatos költségek viselése (ha azonban pótlásra vagy cserére szorulnak e berendezések, az már a bérbeadó kötelezettsége és a költségeket is ő viseli (1358)). A felek azonban mindezektől eltérően, komplexen szabályozhatják a burkolatokkal, nyílászárókkal és egyéb berendezésekkel kapcsolatos feladatokat és a költségviselés rendjét is. - Lakásbérleti szerződés esetében is irányadó az - a bérleti szerződés általános rendelkezései között található- szabály [1251, 1267), amely szerint a dologfenntar­ tásával járó kisebb költségeket a bérlő viseli, így ezeknek a fenntartási feladatok­ nak az elvégzése valójában a bérlő kötelezettsége.

l 1375

b) A bérbeadói munkavégzés tűrése, belépés biztosítása

Az Ltv. 12. § (4) bek. szerint a bérlő köteles biztosítani a bérbeadó bejutását a lakásba, ha a bérbeadó a jogszabályban és a szerződésben foglaltaknak megfelelően ellenőrizni kívánja a használatot. A bérlőnek akkor is biztosítania kell a bérbeadó bejutását, ha „rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás". Az ellenőrzés és a hibaelhárítás mellett a bérlőnek el kell tűrnie a lakás állagának megóvásához szükséges munkálatokat is [Ptk. 6:346. § (1) bek.].

l 1376 l 1377

450

1378

I

1 A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK

A lakás korszerűsítéséhez szükséges munkálatok elvégzésének tűrésére azon­ ban már nem köteles a bérlő a 6:346. § (2) bek. szerint, bár ezek kétségkívül az ő érdekeit is szolgálják (tekintve, hogy kedvezőbb lakhatási körülményeket teremt­ hetnek, és a fenntartási költségeket is csökkenthetik). 60 E szabály alóli kivétel, azaz a bérlő mégiscsak köteles tűrni a korszerűsítési munkálatokat, ,,ha azok - az elvégzendő munkára, az építészeti következményekre és a bérlő várható kiadásaira tekintettel - a lakás használatát jelentősen nem korlátozzák". A bérbeadó a (3) bek. szerint köteles a korszerűsítési munkálatok megkezdése előtt megfelelő időben írás­ ban tájékoztatni a bérlőt a tervezett munkálatokról és azok várható időtartamáról. A bérlő pedig „az értesítés kézhezvételét követő hónap utolsó napjáig felmondhat­ ja" a bérleti szerződést (függetlenül attól, hogy köteles lenne-e tűrni a korszerűsíté­ si munkálatokat, vagy sem).61

A bírói gyako1 bizonyos átalakítá építés (5:68. §), m1 bek. szerint: ,,Ha hozzáépít, és ezzel nosa eltérő megáll hozzáépítés)." Egy1 tudná, és nem is ke dés olyan, a tényáll a bérlő tulajdont s21 Ha a bérbeadó ségek viselésében szabályai szerint 1 költségeknek megf a bérbeadó, amelly
érlő úgy véli, hogy az

,.

1ló jogát e megszűnési t bérlő életvitelszerűen eadó a számára megfe­ tatározatlan időre jött-e , és a szerződés határo­ telj es, feltétlen és azon­ erűen, akkor a kártala­ !n maximálja. Egyrészt ontból kiemelt jelentő­ :lajánlási kötelezettség) á e jogintézményt, ami �hatását érinti.

Az Ltv. 23. § (1) bek. dJ pont szerint a bérlő halála megszünteti a lakásbérleti szerződést, kivéve, ha van a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy. Ez azt jelenti, hogy a lakásbérleti jog, a lakásbérleti szerződésen alapuló jogok és kötelezettségek nem képezik a hagyaték részét és így öröklés tárgyát sem. Nem szállnak át a bérlő örököseire annak halálával, hanem a jogviszony „sorsát" speciális polgári jogi jogszabály, az Ltv. 32. §-a határozza meg, amely a lakásbérleti jog folytatásának három különböző esetét rögzíti. Egyrészt, ha a lakásbérlő még életében (a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával) tartási szerződést kötött a lakásbérleti jog folytatása fejében (1392), akkor az eltartó folytathatja a lakásbérleti jogot [(1) bek.], ha - az eltartó a szerződésben vállalt tartási - vagy ha a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé átalakítja, e szerződés szerinti - kötelezettségét teljesítette, továbbá - a bérbeadói hozzájárulástól a bérlő haláláig legalább egy év eltelt. Az eltartó „folytatási joga" elsőbbséget élvez a következő esettel szemben, vagyis megelőzi a befogadottak „folytatási jogát" [lásd (6) bek., az eltartó és a befogadottak azonban egyező akarattal eltérhetnek ettől]. Másrészt, önkormányzati lakás esetén folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt az, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, feltéve, hogy

l t458

l t459

l t460

l t461 l t462

Z A _Tl_S _ZE_RZ_Ó_DÉ_SE_K A_HA_ S_N_Á_L , 47_Q-----1-_____

a bérlő a lakásba e személyt vagy személyeket ténylegesen befogadta és ő(k) a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott (laktak) [lásd (2) bek.]. 1463

I

1464

I

Ha több ilyen személy van, akkor eltérő megállapodásuk hiányában a lakásbérleti jogot a következő sorrend szerint folytatják: a bérlő házastársa, gyermeke, befogadott gyerme­ kének a gyermeke, továbbá a szülője. A lakásbérleti jogot az azonos sorrendben jogosul­ tak - eltérő megállapodásuk hiányában - bérlőtársként folytathatják. Lásd (3)-(4) bek. Végül, harmadrészt, önkormányzati, illetve műteremlakás esetében előfordulhat, hogy egy meghatározott szerv rendelkezik az ún. bérlőkijelölési joggal, azaz e szerv döntheti el, hogy ki kötheti meg a lakásbérleti szerződést bérlőként. Az ilyen lakás bérleti jogát a bérlőkijelölésre jogosult által meghatározott személy folytathat­ ja [Ltv. 3. § (3) és (6) bek., 32. § (5) bek.].

14651

Általános jelleggel, valamennyi esetre mondja ki a 32. § (7) bek.: ,,Aki a lakásbérle­ ti jogot folytatja, köteles a lakáshasználatot változatlan feltételek mellett továbbra is biztosítani azok részére, akik a bérlő halálakor jogszerűen laktak a lakásban."

A bérlő kiutasítása

14661 Az Ltv. 23. § (1) bek. j) pontja alapján megszűnik a lakásbérleti szerződés, ha a bérlőt Magyarország területéről kiutasították. A lakásbérleti jog bíróság általi megszüntetése a bérlőtárs vagy társbérlő kezdeményezésére

I

Ha a lakásban többen tartózkodnak, azaz - akár többen kötik meg a szerződést bérlői oldalon, azaz bérlőtársak [1335], - akár önálló szerződéseket kötnek a bérbeadóval akként, hogy a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiségét pedig közö­ sen használják (társbérlők) [1335], valamely bérlő szerződésszegő magatartása nemcsak a bérbeadó érdekeit sért­ heti, hanem a többi bérlő érdekeit is. Erre tekintettel az Ltv. 30. § jogi lehetőséget biztosít a bérlőtársnak, illetve a társbérlőnek arra, hogy kezdeményezze a bíróság­ nál a szerződés- vagy közösségellenes magatartást tanúsító bérlő lakásbérleti jogvi­ szonyának megszüntetését. 14681 Annak érdekében, hogy csak súlyos (a közfelfogás szerint is elítélendő) magatartás esetében, ultima ratióként kerülhessen erre sor, továbbá, hogy a bérlőtársak, illetve társbérlők ne gyakorolhassák-e jogukat visszaélésszerűen, az Ltv. a bérbeadói

1467

szankciós felmondá1 bástyázza körül a bé1 - a törvény - mi az eseteket, amikor megszüntetheti; - a kereset benyúj1 - a keresetet a fels időn belül meg kell a „renitens" bérlőtár1 zott lenne is. A bírói megszünt bek. alapján a követk - a lakással kapcsc - a közös használ a tisztántartásukra vc - a lakásban lakó s élés követelményeit d - a lakásrészbe a te Ami afelszólítást sat, illetőleg a társbér - a költség megfize - a kifogásolt maga Nincs szükség elő met szenvedett féltől várható el.

A bérbeadói felmou mely magatartás tei együttélés követelrr

A bérlőtársak, illetve , hogy e konfliktusok n janak. Továbbá, ha a n nem indítja meg a ken igazán súlyos érdeksé a bíróság jogvédelem!: ménytelen volt, a kere - a felhívásban a kö - a sérelmes magata - ha pedig a felszólí

A lakásbérleti

gadta és ő(k) a bérlő �k.].

,an a lakásbérleti jogot ce, befogadott gyerme­ os sorrendben jogosul­ ák. Lásd (3)-(4) bek.

etében előfordulhat, ölési joggal, azaz e t bérlőként. Az ilyen t személy folytathat-

:k.: ,,Aki a lakásbérle­ ek mellett továbbra is k a lakásban."

,érleti szerződés, ha

✓agy

társbérlő

:rlőtársak [1335], )gy a lakás meghatá­ !lyiségét pedig közö-

:rbeadó érdekeit sért30. § jogi lehetőséget :ményezze a bíróság­ rlő lakásbérleti jogvi-

t is elítélendő) maga­ L, hogy a bérlőtársak, n, az Ltv. a bérbeadói

szerződés j 471

szankciós felmondáshoz hasonlóan - bérlővédelmi okból - különféle garanciákkal bástyázza körül a bérlő szerződéses pozícióját. E garanciális szabályok a következők: - a törvény - mintha felmondási okokról lenne szó - meghatározza azokat az eseteket, amikor a bíróság a lakásbérleti jogviszonyt a többi bérlő kérelmére megszüntetheti; - a kereset benyújtását fő szabályként felszólításnak kell megelőznie; - a keresetet a felszólítást követően a törvényben meghatározott jogvesztő határidőn belül meg kell indítani, ellenkező esetben a bíróság nem fogja megszüntetni a „renitens" bérlőtárs vagy társbérlő jogviszonyát, még ha az egyébiránt megalapo­ zott lenne is. A bírói megszüntetés kezdeményezésére okot adó körülmények az Ltv. 30. § (1) bek. alapján a következőek: a „renitens" bérlő - a lakással kapcsolatos közös költségek őt terhelő részét nem fizeti meg; - a közös használatú helyiségeket szándékosan rongálja, beszennyezi, vagy a tisztántartásukra vonatkozó rendelkezéseket megszegi; - a lakásban lakó személyek nyugalmát zavarja, vagy velük szemben az együtt­ élés követelményeit durván sértő, botrányos magatartást tanúsít; - a lakásrészbe a törvény tiltó rendelkezése ellenére más személyt befogad. Ami afelszólítást illeti, a (3) bek. szerint a kereset megindítása előtt a bérlőtársat, illetőleg a társbérlőt fel kell hívni - a költség megfizetésére, illetőleg - a kifogásolt magatartás megszüntetésére. Nincs szükség előzetes felszólításra, ha a magatartás olyan súlyos, hogy a sérelmet szenvedett féltől a bérlőtársi (társbérleti) jogviszony további fenntartása nem várható el. A bérbeadói felmondásnál elmondottak a tekintetben is megfelelően irányadóak, hogy mely magatartás tekinthető a többi bérlő nyugalmát zavaró, avagy velük szemben az együttélés követelményeit durván sértő, botrányos magatartásnak [1434]. A bérlőtársak, illetve a társbérlők egymás közötti jogvitája szempontjából is fontos, hogy e konfliktusok mielőbb - ha szükséges, jogerős bírósági döntéssel - lezáruljanak. Továbbá, ha a másik bérlő magatartását sérelmező bérlő bizonyos időn belül nem indítja meg a keresetet, az arról árulkodik, hogy valójában nem is okozott neki igazán súlyos érdeksérelmet a másik bérlő magatartása, így nem indokolt, hogy őt a bíróság jogvédelemben részesítse. Ezért rögzíti a (4) bek.: ,,Ha a felszólítás ered­ ménytelen volt, a keresetet - a felhívásban a költség megfizetésére megszabott határidő elteltétől, illetőleg - a sérelmes magatartás folytatásától vagy megismétlődésétől, - ha pedig a felszólításra nincs szükség, a tudomásra jutástól

l 1469

l 1470 l 1471 l 1472 l 1473

1 ,,____4_7_2_

1474

I

_A_H_ A_sz_N_ÁL_A _T1_sz_E_Rz_ó_DE_' s_EK

lemond a birtokvé lommal is birtokba engedő, alapelvi ne nyesítésére a bírói 1 tokos viszonyban , időleges birtokára (albirtokos), birtok a birtokát származ jogcíme szerint réi hogy a szerződés é eldönteni: megillet A felek ezért szerz megoldásokat, ame a birtokvitától és a Nincs azonban jogi bérlője közjegyzői közvetlenül végreh: nül kikényszeríthet

számított harminc nap alatt kell megindítani. E határidő elmulasztása jogvesz­ téssel jár." Végül, az (5) bek. tartalmazza a lakásbérleti jogviszony bíróság általi megszün­ tetésének egy további esetét is, amely azonban kevésbé szankciós jellegű, mint a fentiek. Eszerint: ,,Ha valamelyik bérlőtárs a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, a bíróság - a visszamaradt bérlőtárs kérelmére - az eltávozott bérlőtárs

bérlőtársi jogviszonyát megszüntetheti,"

dJ A szerződés megszűnéséhez kapcsolódó további szabályok A lakás visszaadása

14751 Az Ltv. 17, § (1) bek. szerint: ,,A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást

14761

1477

I

és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni." A (2) bek. szerint a felek úgy is megállapodhatnak, hogy „a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendelte­ tésszerű használatra alkalmassá, Ebben az esetben az ezzel kapcsolatbanfelmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni."

Egyebekben a bérlemény visszaadása kapcsán a bérleti szerződés általános szabályai körében elmondottak irányadók [1317]. Még egyszer emlékeztetünk arra, hogy a Ptk. 6:341. § akként tartalmazza a bérlő vissza­ tartási jogát (a bérlő a dolgot a bérbeadóval szemben fennálló, a bérleti jogviszonyból kelet­ kezett követeléseinek kiegyenlítéséig annak használata nélkül visszatarthatja), hogy az 1959-es Ptk.-val ellentétben nem mondja ki: ingatlan bérlete esetén visszatartásnak helye nincs [1318]! Álláspontunk szerint az Ltv. 17, §-át kell akként értelmezni, hogy az a lakás visszaadásának minden kérdését kógensen és zártan szabályozza, így a Ltv. hatálya alá tartozó szerződések esetében a 6:341. §-t nem lehet alkalmazni, illetve csak annyiban lehet alkalmazni, hogy lakás (és más helyiség) esetében minden visszatartás eleve jogellenes, s így a bérlő felel minden kárért, amely e nélkül nem következett volna be, (Ennek elle­ nére az egyértelműség kedvéért célszerűnek mutatkozik rögzíteni a szerződésben, hogy a bérlőt a visszatartási jog nem illeti meg, mivel a szerződés tárgya ingatlan: lakás.)

14781 Ha a volt bérlő a dolgot (jelen esetben: a lakást)jogosulatlanul továbbra is birtokban tartja, a volt bérbeadó - amellett, hogy bérleti díjat követelhet a jogellenes használat idejére is - annak visszaszerzése érdekében birtokvédelmi eszközökkel léphet fel. 14791

A szerződésszerkesztési gyakorlatban elterjedt megoldás, hogy a bérlő erre az esetre -vagyis, ha a lakást „nem adná vissza önként" a szerződés megszűnésekor-előzetesen

Az elvitel joga

A bérleti szerződésel [Mindazt, amit a saj2 nélkül leszerelheti. U A lakásbérleti sze1 és a 6:345. § (1) beke

jogát, ha a bérbeadó az fel, és mindez (mármint l lényeges jogi érdekét ;

A szabály észszer felszerelt dolog állags életszerűbb, ha az a t pénzbeni kártalanítást szekrény vagy konyha de funkcióját mégiscs

81

MENYHÁRD:

A használati

A lakásbérleti szerződés 1

mulasztása jogvesz-

473

lemond a birtokvédelemről, s felhatalmazza a bérbeadót, hogy a lakást akár önhata­ lommal is birtokba vegye. A Ptk. 1:6. § bekezdésében foglalt rendelkezés eltérést nem engedő, alapelvi norma útján rögzíti, hogy a Ptk. rendelkezéseiből fakadó jogok érvé­ nyesítésére a bírói út szolgál. A bérbeadó és a lakás bérlője egymással föbirtokos-albir­ tokos viszonyban van. [Az 5:1. § (2) bek. szerint: ,,Olyan birtokos mellett, aki a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján tényleges hatalmában tartja a dolgot (albirtokos), birtokosnak kell tekinteni azt is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja (föbirtokos)."] Az 5:5. § (3) bek. szerint pedig: ,,Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a föbirtokossal szemben." Ez azt jelenti, hogy a szerződés és a szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján lehet eldönteni: megilleti-e a bérlőt a bérbeadóval szemben a birtokvédelem vagy fordítva. A felek ezért szerződésükben nem köthetnek ki érvényesen olyan érdekérvényesítési megoldásokat, amelyek a dolog birtokának visszaszerzése érdekében a (volt) bérbeadót a birtokvitától és annak okától függetlenül önhatalom gyakorlására jogosítanák fel. 81 Nincs azonban jogi akadálya annak, és a gyakorlatban is igen elterjedt, hogy a lakás bérlője közjegyzői okiratba foglaltan tesz ún. ,,kiköltözési nyilatkozatot", amely így közvetlenül végrehajtható, a bérlő távozása hosszadalmas pereskedés nélkül közvetle­ nül kikényszeríthető.

)Ság általi megszün1kciós jellegű, mint •rés szándéka nélkül eltávozott bérlőtárs

1bályok

érlő köteles a lakást /kalmas állapotban megállapodhatnak, Jeadó teszi rendelte­ ?csolatbanfelmerült szerződés általános

Az elvitel joga

tlmazza a bérlő vissza­ eti jogviszonyból kelet­ sszatarthatja), hogy az tl visszatartásnak helye mezni, hogy az a lakás , így a Ltv. hatálya alá tve csak annyiban lehet tartás eleve jogellenes, volna be. (Ennek ellei a szerződésben, hogy 1 ingatlan: lakás.)

ovábbra is birtokban 1 jogellenes használat :özökkel léphet fel. ' a bérlő erre az esetre zűnésekor - előzetesen

A bérleti szerződések közös szabályai szerint a bérlőt megilleti az elvitel joga. [Mindazt, amit a saját költségén a dologra felszerelt, a dolog épségének sérelme nélkül leszerelheti. Lásd 6:341. § (4) bek.]. [1323] A lakásbérleti szerződés szabályai között a Ptk. tovább finomítja az elvitel jogát, és a 6:345. § (1) bekezdésben rögzíti, hogy a bérlő nem gyakorolhatja az elviteli jogát, - ha a bérbeadó az elviteli jog megváltása fejében megfelelő kártalanítást ajánl fel, és - mindez (mármint az elvitel jogának gyakorlásától való „ megfosztatás ") a bérlő lényeges jogi érdekét nem sérti. A szabály észszerű, hiszen előfordulhat, hogy a bérlő által a saját költségén felszerelt dolog állagsérelem nélkül leszerelhető és elvihető ugyan, mégis sokkal életszerűbb, ha az a bérleményben marad, és ennek fejében a bérbeadó egyfajta pénzbeni kártalanítást fizet a bérlőnek. A bérleménybe méretre készíttetett beépített szekrény vagy konyhabútor is gyakran állagsérelem nélkül leszerelhető és elvihető, de funkcióját mégiscsak ott tudja legjobban betölteni, ahova csináltatták, s ekként 81

MENYHÁRD:

A használati szerződések. 1918. o.

l t480

l t481

l t482

,,

._____ 4_7_4_1

_ _ A _sz_NA_· L_AT_I s_z E_ R_zo_· D_ÉS_EK _ H A

képvisel nagyobb értéket. 82 A Ptk. alapján tehát joga van a bérbeadónak „ottfogni" a bérlő által felszerelt dolgokat, ha kész ezek helyett megfelelő kártalanítást fizetni. 14831 A szabály azonban diszpozitív, ami azt jelenti, hogy a felek a szerződésben ki is zárhatják a bérbeadó e „megváltási jogát", de azt is szabályozhatják, hogy mit jelent a bérlő lényeges érdeksérelme, illetve a megfelelő kártalanítás. A diszpozitivitást a 6:345. § (2) valamelyest szűkíti, amikor kimondja: ,,A bérlőt megillető elviteli jogot a felek a szerződésben az ezzel járó hátrány megfelelő kiegyenlítése mellett zárhatják ki vagy korlátozhatják. Ezt a szabályt kell alkalmazni a megtérítési igény kizárására vagy korlátozására is." Megfelelő kiegyenlítés lehet a bérleti díj alacso­ nyabb összegben való meghatározása, vagy egyéb kedvezmények a bérlő javára, például a törvényi szabálynál hosszabb felmondási idő arra az esetre, ha a szerző­ dést rendes felmondással a bérbeadó mondja fel. 83

IV. fejezet A helyiségbE 1. A helyiségbérleti szerzé 2. A felek jogai és kötelez, 3. A helyiségbérleti szerzé a) További nevesített b) A felmondási szab.

1. A helyiségbér Az Ltv. hatálya neme ségek bérletére is kite helyiség az, ,,amely . kereskedelmi, tárolási si, oktatási, kutatási, ( em lakás céljára sz a műhely, a raktár stb

Meggyőző az az áll képpen nem a helyü ni a földdel nem alkc például konténerek, kel is össze vannak Ugyanez igaz a vitr letnek. Ha a szóban szerint a használat e

A nem lakás céljára � második része szabály tős részét egy utaló sz lakás céljára szolgáló a felek jogaira és kök 82 83

Ugyanígy KóRös: A bérleti szerződés. 200. D. Hasonlóan MENYHÁRD: A használati szerződések. 1921. o.

04

HARSÁNYI Gyöngyi: A hely

tó szabályai. Második, á

rbeadónak „ottfogni" 1 kártalanítást fizetni. e a szerződésben ki is atják, hogy mit jelent ás. A diszpozitivitást a/őt megillető elviteli kiegyenlítése mellett rzi a megtérítési igény et a bérleti díj alacso­ �nyek a bérlő javára, z esetre, ha a szerző-

IV. fejezet A helyiségbérleti szerződés 1. A helyiségbérleti szerződés fogalma, szabályozása ....................................................................... 475 2. A felek jogai és kötelezettségei ..................................................................................................... 477 3. A helyiségbérleti szerződés megszűnése ....................................................................................... 477 a) További nevesített megszűnési okok ..................................................................................... 477 b) A felmondási szabályok eltérései............................................................................................ 477

1. A helyiségbérleti szerződés fogalma, szabályozása Az Ltv. hatálya nemcsak a lakások, hanem a nem lakás céljára szolgáló más helyiségek bérletére is kiterjed. A 91/A. § 12. pontja szerint a nem lakás céljára szolgáló helyiség az, ,,amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál". Nem lakás céljára szolgáló helyiség például az iroda, a gyártócsarnok, az üzlet, a műhely, a raktár stb. Meggyőző az az álláspont, amely szerint helyiség csak ingatlanban lehet. Következésképpen nem a helyiségbérlet, hanem a bérleti szerződés közös szabályait kell alkalmazni a földdel nem alkotórészi kapcsolatban lévő „objektumok" időleges használatára, mint például konténerek, pavilonok, bódék, még akkor is, ha ezek történetesen a közművekkel is össze vannak kapcsolva (lásd például egy lángossütő bódé bérletét a strandon). Ugyanez igaz a vitrinekre és a kirakatokra is: ezek bérlete sem minősül helyiségbérletnek. Ha a szóban forgó ingatlan lakás céljára van kialakítva, akkor a fenti definíció szerint a használat célja dönti el, hogy lakásbérletről vagy helyiségbérletről van szó. 84 A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó szabályokat az Ltv. második része szabályozza (36-44. §); azzal, hogy a szabályozás tartalmának jelentős részét egy utaló szabállyal oldja meg. A 36. § (1) bek. szerint ugyanis ,,[a] nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet 84

HARSÁNYI Gyöngyi: A helyiségbérleti szerződés. ln BARTA Judit Cet al.): Kereskedelmi szerződések alapve­ tő szabályai. Második, átdolg. kiad., Budapest, 2016. 191. o.

l t484

l t485

l t486

4761

A HASZNÁLATI SZERZÓDÉSEK

szabályait - e törvény Második részében foglalt eltérésekkel - megfelelően kell alkalmazni." Ez azt jelenti, hogy az Ltv. lakásbérletre vonatkozó szabályait a helyi­ ségbérleti szerződésre is alkalmazni kell, hacsak a helyiségbérlet speciális szabályai másként nem rendelkeznek. 1487

I

Kérdéses, hogy az utaló szabály csak az Ltv. lakásbérletre vonatkozó szabályait fedi-e le, avagy a Ptk. lakásbérletre vonatkozó szabályait is. Az Ltv. megalkotásakor az akkor hatályban lévő, azaz az 1959-es Ptk. nem tartalmazta a lakásbérlet részletes szabályait, így ez a kérdés nem merült fel. Az azonban bizonyos, hogy az Ltv.-ben nem szabályo­ zott kérdésekben alkalmazni kell a Ptk. bérleti szerződések általános (közös) szabályait a helyiségbérletre is.

14881 Az Ltv. lakásbérletre és helyiségbérletre vonatkozó szabályai között azonban van egy fontos különbség. Az Ltv. 37. § szerint ugyanis a helyiségbérlet szabályai „tema­ tikusan diszpozitívak". Ez az érdekes szabályozási módszer nem mondja ki általá­ nos jelleggel, hogy a szabályok kógensek, avagy diszpozitívak-e, hanem bizonyos átfogó témaköröket jelöl meg, amelyekben a felek közös megegyezéssel eltérhet­ nek az Ltv. szabályaitól, akár a helyiségbérletet közvetlenül rendező normákról van szó, akár az utaló szabály alapján alkalmazandó lakásbérleti szabályokról. A 37. § pontosan így fogalmaz: ,,A helyiség átadásával, rendeltetésszerű használatával, karbantartásával, felújításával, a bérleti jog szünetelésével, továbbá a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatban a bérbeadó és a bérlő joga­ ira és kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó." 1 Azokban a kérdésekben azonban, amelyek nem tartoznak ezen témakörök egyi1489 kéhez sem, eltérés csak akkor lehetséges, ha az Ltv. érintett szabálya ezt kifejezet­ ten megengedi. A gyakorlatban nehézséget okozhat annak eldöntése, hogy egy-egy kérdés, a felek valamely joga, kötelezettsége vajon a „pontszerűen diszpozitívként" megjelölt kérdéskörök egyikébe tartozik-e. 14901

A szabályok „kezelését" és a szerződésszerkesztést még inkább komplex feladattá teszi, hogy a bírói gyakorlat a Ltv. szabályait a helyiségbérlet vonatkozásában alapve­ tően diszpozitívnak tekinti (lásd EBH 2007, 1608.).

14911 Az alábbiakban nem ismételjük meg a Ptk., illetve az Ltv. bérletre, lakásbérlet­ re vonatkozó szabályait, hanem csak az Ltv.-ben rögzített legfontosabb speciális szabályokra, eltérésekre mutatunk rá.

2. A felekjogai

A felek jogai és köti amely szerint „A bér fogadhat be."

3. A helyiségbér a)

További nevesíti

Az Ltv. 39. § további megszűnik, ha - a gazdasági társa! személy bérlő jogutóc - a bérlőnek a helyi

A 40. § pedig arra 1 jogot a bérlő halála „a bérleti jogot csak értésével örököse jc folytatását az egyén b) A felmondási sza

Az Ltv. 43. § (1) bek rendelkezést, ha a szer előírja, hogy - a határozatlan időn ható, ha a felek máskér - a felmondási idő lehet. Az első eltérés nem ződések esetében, ha á megköveteli, hogy a szt ajánljon fel. Ilyen kötek bérlet esetében nincs.

A helyiségbérleti szerződés j

l - megfelelően kell ió szabályait a helyi­ et speciális szabályai

tkozó szabályait fedi-e !galkotásakor az akkor let részletes szabályait, ,tv.-ben nem szabályo­ ános (közös) szabályait

között azonban van �rlet szabályai „tema­ em mondja ki általá­ k-e, hanem bizonyos gegyezéssel eltérhet­ ndező normákról van szabályokról. A 37. § szerű használatával, továbbá a szerződés 1eadó és a bérlőjoga-

ezen témakörök egyi­ .zabálya ezt kifejezet­ öntése, hogy egy-egy rüen diszpozitívként"

�ább komplex feladattá vonatkozásában alapve-

bérletre, lakásbérlet­ egfontosabb speciális

477

2. A felek jogai és kötelezettségei A felek jogai és kötelezettségei kapcsán a 38. § (3) bekezdését érdemes kiemelni, amely szerint „A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be."

l 1492

3. A helyiségbérleti szerződés megszűnése a)

További nevesített megszűnési okok

Az Ltv. 39. § további megszűnési eseteket nevesít. Eszerint, ,,A szerződés akkor is megszűnik, ha - a gazdasági társaság, illetőleg a nem gazdasági társaság formában működő jogi személy bérlő jogutód nélkül megszűnik; a bérlőnek a helyiségben végzett egyéni vállalkozói tevékenysége megszűnt." A 40. § pedig arra nézve tartalmaz speciális szabályokat, hogy ki folytathatja a bérleti jogot a bérlő halála esetén akkor, ha bérlő egyéni vállalkozó volt. Ebben az esetben ,,a bérleti jogot csak az egyéni vállalkozó özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyet­ értésével örököse jogosult folytatni, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását az egyéni vállalkozóról szóló törvény rendelkezései szerint bejelentette."

b)

A felmondási szabályok eltérései

Az Ltv. 43. § (1) bek. a bérbeadói rendes felmondás esetére tartalmaz különös rendelkezést, ha a szerződés tárgya állami vagy önkormányzati helyiség. A szabály előírja, hogy - a határozatlan időre kötött szerződés cserehelyiség biztosítása nélkül is felmond­ ható, ha a felek másként nem állapodtak meg, továbbá, hogy - a felmondási idő - eltérő megállapodás hiányában - egy évnél rövidebb nem lehet. Az első eltérés nem kíván különösebb magyarázatot, az Ltv. a lakásbérleti szerződések esetében, ha állami vagy önkormányzati lakásról van szó, fö szabályként megköveteli, hogy a szerződés felmondása esetén a bérbeadó megfelelő cserelakást ajánljon fel. Ilyen kötelezettsége állami vagy önkormányzati bérbeadónak helyiségbérlet esetében nincs.

l 1493

l 1494

l 1495

l 1496

4781

1497

I

14981

A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK

A második eltérést tartalmazó szabály már nehezebben értelmezhető. Az ugyanis egyrészt kimondja, hogy a felmondási idő egy évnél rövidebb nem lehet, de rögtön hozzáteszi, hogy ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg. Vagyis a felek közös megegyezéssel kiköthetnek egy évnél rövidebb felmondási időt is; akkor viszont mi értelme van a szabálynak? Elképzelhető, hogy szabály az kívánja rögzíteni- diszpo­ zitív jelleggel-, hogy állami vagy önkormányzati helyiségre vonatkozó (határozat­ lan időre kötött) bérleti szerződés esetén a felmondási idő egy év, ha a felek másként nem állapodnak meg. Ennek ugyanis lenne értelme, hiszen az Ltv. kimond(ana) egy szabályt arra az esetre, ha a felek a felmondási időt a helyiségbérleti szerződésben egyáltalán nem szabályozták. Nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlete esetén az Ltv.-hez kapcsolódó felsőbírósá­ gi gyakorlat megengedi, hogy a felek további szankciós felmondási okokat foglaljanak a szerződésbe. (A szerződési gyakorlatban ilyen szokott lenni, ha például a bérlő csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alá kerül; ha valamely, a bérleti szerződésen alapuló követelését a bérbeadó hozzájárulása nélkül átruházza; avagy ha a bérlő tulajdo­ nosi szerkezete a szerződésben pontosan meghatározott mértékben megváltozik - change ofcontrol clause.) Ha a felek élnek ezzel a lehetőséggel, és a szerződés egyéb szankciós felmondási okokat is tartalmaz, akkor rögzíteni kell a „felmondási eljárás" szabályait is (felszólítás, határidők stb.), ellenkező esetben fennáll a kockázat, hogy a bíróság egy esetleges jogvitában ezek vonatkozásában már az Ltv. szigorú szabályainak betartását fogja vizsgálni.

V. fejezet

A haszonbér 1. A haszonbérleti szerződ 2. A haszonbérleti szerződ 3. A szerződő felek ........... 4. Szerződéskötés ............ 5. A haszonbérbeadó fókö1 biztosítása ............... . 6. A haszonbérlő főkötelez a) A haszonbérlet min b) A haszonbérleti dij , e) A haszonbér utólag, d) A haszonbérleti dij 1 7. A haszonbérbeadó továt a) Kellék- és jogszavat b) A rendkívüli felújítá! 8. A haszonbérlő további jo a) Költségviselés ....... b) Alhaszonbérbe adá�

e) Elővásárlási jog .......

9. A haszonbérleti szerződé

a) A szerződés megsz(

b) A szerződés megsz(

e) A szerződés megszC

1. A haszonbérlei

A 6:49. § (1) bek. szeri hajtó dolog időleges hc nak szedésére jogosult A törvényi fogalor egy fogalmilag visszter Az egyik legfontm hogy a tárgya

elmezhetö. Az ugyanis b nem lehet, de rögtön �- Vagyis a felek közös öt is; akkor viszont mi .nja rögzíteni - diszpo­ vonatkozó (határozat­ év, ha a felek másként : Ltv. kimond(ana) egy :gbérleti szerződésben

V. fejezet A haszonbérleti szerződés 1. A haszonbérleti szerződés fogalma, elhatárolása ...........................................................................479 2. A haszonbérleti szerződés szabályozása, jogforrások ................................................................... 482 3. A szerződő felek ............................................................................................................................. 483 4. Szerződéskötés .............................................................................................................................. 485 5. A haszonbérbeadó főkötelezettsége: rendeltetésszerű használat és hasznok szedésének biztosítása .................................................................................................................................. 486

kapcsolódó felsőbírósá­ ndási okokat foglaljanak ha például a bérlő csőd-, ly, a bérleti szerződésen avagy ha a bérlő tulajdo­ en megváltozik - change erződés egyéb szankciós ndási eljárás" szabályait ázat, hogy a bíróság egy szabályainak betartását

6. A haszonbérlő főkötelezettsége: a haszonbér megfizetése .......................................................... 487 a) A haszonbérlet mint visszterhes szerződés: haszonbérleti dij ............................................... 487 b) A haszonbérleti díj esedékessége........................................................................................... 487 e) A haszonbér utólagos megváltoztatása ................................................................................. 488 d) A haszonbérleti dij biztosítéka: a haszonbérbeadó törvényes zálogjoga ............................... 493 7. A haszonbérbeadó további jogai és kötelezettségei ...................................................................... 494 a) Kellék- és jogszavatosság....................................................................................................... 494 b) A rendkívüli felújítás és javítás költségeinek viselése ............................................................ 494 8. A haszonbérlő további jogai és kötelezettségei ............................................................................. 495 a) Költségviselés ........................................................................................................................ 495 b) Alhaszonbérbe adás ............................................................................................................... 496 e) Elővásárlási jog ....................................................................................................................... 497 9. A haszonbérleti szerződés megszűnése......................................................................................... 497 a) A szerződés megszüntetése jogügyleti úton ......................................................................... 497 b) A szerződés megszűnése objektív és egyéb okokból ............................................................ 503 e) A szerződés megszűnéséhez kapcsolódó további szabályok ................................................. 504

1. A haszonbérleti szerződés fogalma, elhatárolása A 6:49. § (1) bek. szerint: ,,Haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő hasznot hajtó dolog időleges használatára vagy hasznot hajtó jog gyakorlására és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében haszonbért fizetni." A törvényi fogalommeghatározásból kiderül, hogy a haszonbérleti szerződés egy fogalmilag visszterhes szerződés, ingyenes alakzata nincs. Az egyik legfontosabb eltérés a bérleti (lakásbérleti) szerződéshez képest az, hogy a tárgya

l t499 l tsoo l tSOl

.,,______4_8_0-+ 1-A_HA_sz_N_ÁL_A_TI_SZ_E_Rz _óD_É_SE K _

- csak tartós használatra alkalmas (amely a hosszabb távú használat és hasznosí­ tás ellenére sem veszít lényegesen állagából és gyümölcsözőképességéből,85 vagyis elhasználhatatlan), - jellemzően egyedileg meghatározott, - hasznot hajtó dolog. 86 1502

- Bérleti szerződ1 kiadásokat viseli [l'. ezzel szemben hasz annak fenntartásáv terheket is [1551); a ségeit [1548). (Ez ü ket, aki a dolog műl beépül a dolog hasz ségek.)

I

Ilyen például a mezőgazdasági földterület, de más - a fenti kritériumoknak megfe­ lelő - dolog vagy dolgok összessége is, például egy ingatlanban berendezett étterem (kávéház) annak valamennyi gépével és berendezési, felszerelési tárgyaival együtt (mint dologösszesség); egy működő gyártósor vagy egy akár teljes termelő üzem (szintén mint dologösszesség). Hasznot hajtó jog például a vadászati jog, halgazdál­ kodási jog.87 A másik legfontosabb különbség a bérleti (lakásbérleti) szerződéshez képest, 15031 hogy a haszonbérbeadó nemcsak a dolog használatát, illetve a jog gyakorlását engedi át időlegesen a haszonbérlőnek, hanem a hasznok szedésének jogát is (azaz a haszonbérlő például tulajdont szerez a dolog gyümölcsein: a terményen vagy a sza­ porulaton),88 vagyis a haszonbérlőhöz időlegesen a tulajdonjognak egy további rész­ jogosítványa kerül át. A dolog működésének (a jog gyakorlásának) haszna tehát a haszonbérlőnél 1504 csapódik le: a dolog működtetése, hasznosítása az ő (gazdasági) tevékenységének részévé válik. A haszonbérleti szerződés e sajátossága, karakteres ismérve, amely­ nek segítségével el tudjuk határolni a bérleti szerződéstől, ,,rányomja a bélyegét" a két szerződéstípus egyes részletszabályaira is; másként fogalmazva: az érintett részletszabályok közötti eltérések is ezzel az alapvető különbséggel magyarázha­ tók. Mivel a haszonbérlet szabályaival részletesen foglalkozunk ebben a fejezetben, itt csak egy rövid áttekintést adunk a legfontosabb különbségekről: Bérleti szerződés esetében a bérleti díjat időszakonként előre [1232), lakásbér­ leti szerződésnél havonta előre, legkésőbb a hónap 15. napjáig kell megfizetni [1342). Haszonbérleti szerződés esetében időszakonként utólag [1526). (Ennek a haszon­ bérleti szerződés eredeti koncepciója az oka: a jogalkotó azt feltételezte - s a szabály hosszú idő óta változatlan - hogy a haszonbérlő a hasznosítás eredményéből tudja kigazdálkodni a haszonbérleti díjat, például mezőgazdasági földterületet illetően az aratást, betakarítást követően a termésből, illetve annak értékesítését követően az értékéből, s ezért csak utólag tud fizetni.)

A mezőgazdasági részesművelés, arr 2013. évi CXXII. l ról szóló 2013. évi ben a haszonbérbe gazdálkodik, így k sításának, megmfü vetés, metszés, nö, vállalnak; a megte1 részesednek, illetv1 vagy más rendkívi a kárt; a föld haszr munkaeszközöket, jogosítanak fel han nyos, vagy „klassz művelés egyfajta ál között. A „klasszik1 kiemelni, noha arra - Részesművelés erről nincs szó, a m ez tükröződik az - Részesművelés művelők mindegyik használatára. Haszc szabályként nem is jében.

I

85 86

87 88

Kiss Tibor: A haszonbérleti szerződés, a mezőgazdasági haszonbérlet. Szerzői magánkiadás, 2014. 150. o.

A Ptk. csak a „hasznot hajtó" jelzőt tartalmazza, ettől függetlenül a többit is helyesen rögzíti HARSÁNYI:

A használati szerződések. 843. o.

Példák forrása részben Kiss: A haszonbérleti szerződés, a mezőgazdasági haszonbérlet. 151. o.

MENYHÁRD: A használati szerződések. 1924.

0.

89

Részletesebben lásd Kiss

A haszonbérleti szerződés j

1asználat és hasznosí­ épességéből,85 vagyis

·itériumoknak megfe­ n berendezett étterem lési tárgyaival együtt r teljes termelő üzem lászati jog, halgazdál-

Bérleti szerződés esetén a bérlő csak a dolog fenntartásával kapcsolatos kisebb kiadásokat viseli [1267), minden más költséget és a ( köz)terheket a bérbeadó [1253); ezzel szemben haszonbérletnél éppen fordítva van: a haszonbérlő visel a dologgal, annak fenntartásával kapcsolatos minden költséget és kiadást, valamint a (köz) terheket is [1551); a haszonbérbeadó csak az ún. rendkívüli felújítás és javítás költ­ ségeit [1548). (Ez is a fentiekre vezethető vissza: az viselje a fenntartási költsége­ ket, aki a dolog működésének a hasznát húzza, akinek a gazdasági tevékenységébe beépül a dolog használata és hasznosítása, és ekként akinél meg is térülnek e költ­ ségek.) A mezőgazdasági földterület haszonbérletének egy sajátos alfaja, variációja az ún. részesművelés, amelyet az ún. Fétv. (a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályok­ ról szóló 2013. évi CCXII. törvény) 67. §-a (lásd lent) szabályoz. Részesművelés eseté­ ben a haszonbérbeadó és a haszonbérlő lényegében kockázatközösséget alkotva közösen gazdálkodik, így közösen határozzák meg, hogy a földön mit termeljenek; a föld haszno­ sításának, megművelésének egyes feladataiból - így különösen talaj-előkészítés, szántás, vetés, metszés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás - a szerződő felek milyen részt vállalnak; a megtermelt terményből, a közös tevékenység nyereségéből milyen arányban részesednek, illetve a veszteség közöttük milyen arányban oszlik meg; az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okozta kár esetén egymás között milyen módon viselik a kárt; a föld használatához szükséges, a természetüknél fogva elhasználható dolgokat, munkaeszközöket, gazdasági felszerelési tárgyakat hogyan használják; maguk közül kit jogosítanak fel harmadik személlyel szembeni képviseletre. Ezzel szemben a hagyomá­ nyos, vagy „klasszikus" haszonbérlet nélkülözi a kockázatközösséget, ezért a részes­ művelés egyfajta átmeneti alakzat a haszonbérleti szerződés és a polgári jogi társaság között. A „klasszikus" haszonbérlethez képest tehát a következő különbségeket érdemes kiemelni, noha arra egyebekben a haszonbérleti szerződés szabályait kell alkalmazni:89 Részesművelés esetében a felek kockázatközösséget alkotnak. Haszonbérletnél erről nincs szó, a mezőgazdasági termelés kockázatát alapvetően a haszonbérlő viseli, ez tükröződik az - alább részletesen tárgyalt - költségviselési szabályokban is. Részesművelés esetében a föld a szerződő felek közös használatába kerül, a részes­ művelők mindegyike jogosult a föld teljes területének - használati megosztás nélküli használatára. Haszonbérletnél a haszonbérbeadó nem használja a földterületet, erre fő szabályként nem is jogosult, hacsak a felek nem állapodnak meg mégis az ellenkező­ jében.

szerződéshez képest, ve a jog gyakorlását iésének jogát is (azaz erményen vagy a sza­ nak egy további rész-

hát a haszonbérlőnél ági) tevékenységének teres ismérve, amely­ rányomja a bélyegét" galmazva: az érintett bséggel magyarázha1k ebben a fejezetben, ekről: :lőre [1232], lakásbér­ en írt kötelezettségeit teljesíti, és ezáltal a va­ lkodás, a mesterséges �keit súlyosan veszé-

,dási törvény 30. § (2) lási jogát: ,,A halgaz­ ést a miniszter azon­ mennyiben a haszon­ rület vonatkozásában ki a halgazdálkodási 1bérlő közjogi jellegű haszonbérleti szerző-

-l lévén szó - akkor !lpon belül a felmon-

, akkor a felmondást 1ított) 8 napon belül önösen abban, hogy !l szerződés valóban akkor a felmondás iés nem szűnik meg! )Z,

soS

E felmondási koreográfia „első ránézésre" ellentmondásosnak tűnik. A felmon- 11587 dás ugyanis egy egyoldalú alakító jog, amely - ha a jogszabályban rögzített feltételeknek megfelelően gyakorolják (valóban fennáll a felmondási ok; megelőzte felszólítás, ha ez szükséges; a jogszabályban rögzített határidőn belül közölték stb.)- amint hatályosul: kiváltja a célzott joghatást, azaz megszünteti a szerződést. Az egyoldalú jognyilatkozatot nem kell elfogadni. Itt mégis ezt követeli meg a jogszabály, s ha a felmondás elfogadására nem kerül sor, úgy bíróságra „kényszeríti" a felmondó felet, ellenkező esetben a felmondása hatályát veszti, vagyis alkalmatlanná válik arra, hogy joghatását kiváltsa, azaz a szerződést megszüntesse. A szabály jogpolitikai indoka világos: ha a felek között amúgy is vita van, vagy vita támadna abban, hogy a felmondás jogszerű volt-e, akkor célszerű ezt a vitát mielőbb „bíróságra terelni" annak érdekében, hogy a vita jogerős ítélettel mielőbb véglegesen lezáruljon, s ne okozzon fennakadást a szerződés tárgyának esetleges további haszonbérbe adásában. Ezért kötelezi a jogszabály a felmondó felet arra, hogy vagy szerezze be a másik fél elfogadó nyilatkozatát (ami egyben egyfajta joglemondás is; álláspontunk szerint, ha a fél elfogadó nyilatkozatot tesz, a felmondást utóbb már nem kifo­ gásolhatja, legfeljebb csak akkor, ha az akarathibákra vonatkozó érvénytelenségi szabályok szerint elfogadó nyilatkozatát sikeresen megtámadja), vagy pedig - ha ilyen nyilatkozatot nem tudott szerezni a felmondó fél - rövid, mindössze 8 napos határidőn belül forduljon bírósághoz. Ne legyen a felmondás körül bizonytalanság, ne alakuljon ki függő jogi helyzet, illetve, ha a felek között vita támad, azt mielőbb zárja le (jogerős) ítéletével a bíróság. A felmondás hatályvesztése (a másik fél elfogadó nyilatkozata hiányában) arra ösztönzi tehát a felmondó felet, hogy bírósághoz forduljon, ha a hatályvesztést el akarja kerülni, és a szerződés megszűnését mielőbb el akarja érni. A dolog visszaadása és elszámolási kérdések

l

A dolog visszaadása kapcsán a bérleti szerződés közös szabályai között elmon- 1588 dottak [1317) a haszonbérletre is megfelelően irányadóak, mindezt azzal egészíti ki a 6:355. §, hogy ,,[aj mezőgazdasági haszonbérlet megszűntével a termőföldet és a többi haszonbérelt dolgot olyan állapotban kell visszaadni, hogy a termelést folytatni lehessen". A termelés folytatása alapvető haszonbérbeadói és nemzetgazdasági érdek. A haszonbérlő akkor tesz eleget e kötelezettségének, ha a szerződés tárgya állagsérelmet nem szenvedett (vagy azt időközben a haszonbérlő kijavította), és a termőföld termőképessége, illetve a többi vagyontárgy termelékenysége sem romlott, illetve csökkent. Mivel a haszonbérleti szerződés tárgya mindenképpen hasznot hajtó dolog, ezért 11589 nemcsak mezőgazdasági haszonbérlet esetén megalapozott elvárás a haszonbérbeadó részéről, hogy a dolog (további) hasznosítása megszakítás nélkül,folyamatosan

506

1

A HASZNÁLATI SZERZÓDÉSEK

biztosítható legyen. Bármi is a szerződést tárgya, visszaadáskor a használatra és a hasznok szedésére alkalmasnak kell lennie.110 15901 Az egyes kiemelt jelentőségű vagyontárgyak esetében a speciális jogszabályok további részletszabályokat tartalmaznak a haszonbérleti szerződés megszűnése esetére. E részletszabályok arra vonatkoznak, hogy a haszonbérlő mely - általa a (haszon)bérleménybe hozott - vagyontárgyakat és milyen feltételekkel vihet magával (ha azokat állagsérelem nélkül le tudja szerelni), hogyan követelheti a haszonbérlő az el nem vihető (például beépített) berendezé­ sek (például vadászati jog haszonbérlete esetén egyes vadászati létesítmények, mint a magasles) és egyéb beruházások (például növénytelepítés, talajjavító intézkedések; vagy halgazdálkodási jog haszonbérlete esetében, például haltelepítés) költségeit. 15911

Annak érzékeltetésére, hogy miként alakította ki a jogalkotó ezeket az elviteli és az elszámolási szabályokat, következzék itt néhány - az egyes kiemelkedő jelentőségű vagyontárgyakhoz kapcsolódó - részletszabály. Ha a haszonbérleti szerződés tárgya mezőgazdasági földterület, akkor a szerző­ dés megszűnéséhez kapcsolódó elviteli és elszámolási kérdésekre a Fétv. 62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. A (2) bek. szerint a haszonbérleti szerződés megszűnése­ kor a felek eltérő megállapodása hiányában a haszonbérlő elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat, követelheti a baszonbérbeadó hozzájárulásával létesített, el nem vihető berendezé­ seknek, az általa telepített ültetvénynek, évelő kultúrának és növényzetnek, valamint a talaj minőségének megőrzését és javítását eredményező talajvédelmi, meliorációs és más beavatkozásoknak, létesítményeknek a szerződés megszűnésekor a mezei leltár­ ban szereplő, illetve egyéb dokumentumok alapján megállapítható tényleges értékét, és köteles az általa létesített építményt a saját költségén kártalanítási igény nélkül lebontani, illetve eltávolítani. Ha a szerződés tárgya halgazdálkodási jog haszonbérlete, akkor a halgazdálko­ dási tv. 31. § (1) bekezdésében találjuk a szerződés megszűnéséhez kapcsolódó elviteli és elszámolási szabályokat. Eszerint a szerződés megszűnésekor, eltérő megállapodás hiányában a haszonbérlő követelheti az általa létesített, el nem vihető halgazdálkodási berendezéseknek és engedélye­ zett halgazdálkodási létesítményeknek vagy a hal és élőhelyének javítását célzó vízjogi engedéllyel megvalósított beruházásoknak a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét, az okszerű gazdálkodás mértékéig a hasznos beruházásoknak a szerződés megszű­ nésekor megállapítható tényleges értékét,

15921

15931

110

HARSÁNv1:

A használati szerződések. 851. o.; ugyanígy Kiss: A haszonbérleti szerződés, a mezőgazdasági

haszonbérlet. 209. o.

a szerződés rr rendeletben megha A (2) bek. ehbe ten haszonbérbe ad haszonbérlő részén Vadászatijog b rendelkezéseket. fa nésekor - a felek e okszerű gazdálkodi tett vadgazdálkodás

A haszonbérleti szerződés j

;kor a használatra és

Jeciális jogszabályok erződés megszűnése

- vagyontárgyakat és kül le tudja szerelni), beépített) berendezé­ i létesítmények, mint 1jjavító intézkedések; !lepítés) költségeit.

ezeket az elviteli és az :iemelkedő jelentőségű

g lehet Uellemzően Ddés tárgya mindig

ő időlegesen hasz­ tetésszerű haszná­ intve) ugyanolyan �nyege és tartalma szerződés tárgyát t fel- és elhasznál­ risszaadnia (hiszen álta), hanem (lejá­ :gű és mennyiségű

a dolog tulajdonjo­ :ölcsönszerződésnél más helyettesíthető tárgyával szabadon 1iatt kölcsönszerző­ ' illetve visszaadja, ulajdonjogát ruház-

ingyenes szerződés, :rhes kölcsön kamat­ azonban nem.

iztosítása. Ez egyút58. § (1) bek. alapján

515

l t612

l t613

3. A kölcsönadó további jogai és kötelezettségei a) A teljesítés megtagadásának joga

Ahogy fent a haszonkölcsön ingyenessége kapcsán kifejtettük [1599): egyrészt az ingyenes szerződés jogosultját - mivel nem köteles ellenszolgáltatást nyújtani - eleve kevésbé védi a jog. Másrészt, mivel ingyenes szerződést senki nem köt „csak úgy, ok nélkül", azaz az ingyenes szerződés valamilyen altruista célt, segítő szándékot, illetve a másik szerződő féllel fennálló személyes, bizalmi kapcsolatot feltételez, ezért érthető, hogy a jogalkotó lehetővé teszi a szerződés teljesítésének megtagadását, ha e körülményekben vagy a kötelezett helyzetében valamilyen (negatív) változás áll be. Másként fogalmazva: a szerződés ingyenességére tekintettel a jogalkotó inkább teret enged a megváltozott körülmények figyelembevételének, azaz a clausula rebus sic stantibus elvének. A 6:357. § (2) bek. 1. mondata ennek megfelelően azt rögzíti, hogy a szerződés teljesítését a kölcsönadó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után (de még a teljesítés megkezdése előtt) - a saját vagy a kölcsönvevő körülményeiben vagy 113

Hasonló példákkal KóRös: A bérleti szerződés. 224. o.

l t614

l t615

516

1

A HASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK

a kölcsönvevőhözfűződő viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el. Ha a teljesítés már megkezdődött, akkor e szabályra már nem lehet hivatkozni, hanem a szerződés felmondása jöhet szóba [1642). 16161

16171

16181

1619

I

16201

A kölcsönadó körülményeinek megváltozását jelentheti, ha - például elveszíti a munkáját, és ezért anyagi helyzete jelentősen romlik: nem engedheti meg magának, hogy ingyenesen adja használatba például a gépkocsiját; vagy - gyermekét egy sportbaleset miatt gyógytornára kell hordania, s ezért mégis szük­ sége van a haszonkölcsönbe ígért személygépkocsira. A kölcsönvevő körülményeinek a Uellemzően, de nem feltétlenül negatív) megvál­ tozása is okot adhat a szerződés teljesítésének megtagadására: - például a kölcsönvevő szerelmi (?) kapcsolatot létesít egy összeférhetetlen, garázda egyénnel, aki dühében gyakran tör és zúz, s a kölcsönadó emiatt nem szívesen adná a szerződés tárgyát a kölcsönvevő birtokába; vagy a kölcsönvevő váratlanul nagyobb összeget örököl, s ezért nincs szüksége arra, hogy szívességi alapon használja a kölcsönadó lakását, nyaralóját. Alapot adhat a teljesítés megtagadására az is, ha a felek viszonya romlik meg. Például a szerződés megkötése (a nordic walking-botok haszonkölcsönbe ígérése) és a tel­ jesítés megkezdésének időpontja között a felek „szakítanak"; vagy a szomszéd, akinek jószomszédja a fűnyírót haszonkölcsönbe ígérte, egyik este egy szilaj mulatságból hazaérkezve részegen a jószomszéd házának falára hány és vizel, minek következtében elillan a jószomszédi viszony stb.

A 6:357. § (2) bek. 2. mondata hozzáteszi: megtagadhatja a kölcsönadó a szerződés teljesítését akkor is, ha a szerződés megkötése után (de még a teljesítés megkezdése előtt) olyan körülmények következtek be, amelyek miatt felmondásnak van helye. A kölcsönadói felmondási okok közül a 6:359. § (4) bek. a), e), és d) pontjai jönnek szóba, miszerint a haszonkölcsön meghatározott célja lehetetlenné vált (például a kölcsönvevő eltöri a lábát, ezért a sítúra, amelynek céljából a sífelszerelést „kölcsönkérte", meghiúsul); a felek között a viszony a kölcsönvevő magatartása következtében megromlott (lásd ehhez a fenti példákat, ez az esetkör ugyanis a fent idézett szabályból is levezethető); a szerződéskötéskor nem ismert oknál fogva a kölcsönadónak szüksége van a dologra (például az ügyvéd egy szakkönyvet ígér haszonkölcsönbe adni kollégájá­ nak, de mielőtt az átadásra sor kerülne, egy beadvány megírásához neki is szüksége lesz a könyvre; vagy a jószomszéd haszonkölcsönbe adni ígéri az elektronikus párael­ szívó készüléket, de annak átadása előtt beázik a garázsa, és ott kell használnia).

b)

A dolog hasznai

A 6:358. § (5) bek. s, nek lehetővé kell teru megóvásához szüksé1 azokat a kölcsönadó levezethetően magáb1 talanul jeleznie kell a

e)

A dologgal kapc�

Ugyan a Ptk. itt kife_ dés mivoltából egyen adó viseli. A kölcsöll' a contrario értelmezé tos (köz)terheket (pék Természetesen a felek alatt a kölcsönvevő mt

4. A kölcsönvevő A kölcsönvevő legfonl rendeltetésszerűen ha kapcsán [1611)). Emel a kölcsönvevő oldalán.

a)

A dolog harmadik

A dolog harmadik szen ti szerződésnél ismerte példák irányadók a hasi A haszonkölcsönnél a kölcsönadó hozzájá1 114

MENYHÁRD: A

használati SZI

A haszonkölcsön-szerződés

ise tőle nem várható !m lehet hivatkozni,

entősen romlik: nem iul a gépkocsiját; vagy a, s ezért mégis szük-

1 517

b) A dolog hasznainak szedése

A 6:358. § (5) bek. szerint a „dolog haszna a kölcsönadó! illeti". A kölcsönvevőnek lehetővé kell tennie a hasznok beszedését, hovatovább, ha az a dolog állagának megóvásához szükséges, neki magának kell beszednie a hasznokat, és ki kell adnia azokat a kölcsönadónak. (Mindez az általános együttműködési kötelezettségből levezethetően magában foglalja a kölcsönvevő értesítési kötelezettségét is: haladéktalanul jeleznie kell a kölcsönadó felé a hasznok „keletkezését". 114)

l 1621

enül negatív) megvál-

e) A dologgal kapcsolatos terhek és a kárveszély viselése

zeférhetetlen, garázda itt nem szívesen adná

Ugyan a Ptk. itt kifejezetten nem rögzíti, de a haszonkölcsön használati szerző- 11622 dés mivoltából egyenesen következik, hogy a kárveszélyt mindvégig a kölcsönadó viseli. A kölcsönvevőre vonatkozó költségviselési szabály (lásd alább [1626 )) a contrario értelmezésével vonható le a következtetés, hogy a dologgal kapcsolatos (köz)terheket (például építményadó, gépjárműadó) szintén a kölcsönadó viseli. Természetesen a felek a szerződésben rendelkezhetnek úgy, hogy annak fennállása alatt a kölcsönvevő megtéríti a kölcsönadó részére e terhek összegét.

nincs szüksége arra, t. ,iszonya romlik meg. ,önbe ígérése) és a tel­ �y 1be ígérte, egyik este zának falára hány és

:sönadó a szerződés ;ljesítés megkezdése rJásnak van helye. és d) pontjai jönnek 111 a kölcsönvevő eltöri kérte", meghiúsul); föen megromlott (lásd yból is levezethető); Ól, akkor az intézmény

73

PoMEISL: A letéti szerződések. 255. o. Ugyanígy GÁRDOS: A letéti szerződések. 1958. o.

l 1795 l 1796

l 1797

l 1798

V. fejezet Egyéb, a ptk.-n kívül szabályozott sajátos letéti szerződések 1. Ügyvédi letét .................................................................................................................................. 577 2. Múzeumi letét................................................................................................................................. 578 3. Levéltári letét ................................................................................................................................. 581 4. Közraktári szerződés...................................................................................................................... 581 a) A közraktározási szerződés fogalma és működése ............................................................... 581 b) A közraktári jegy .................................................................................................................... 581 e) A közraktár főszolgáltatása: tárolás és őrzés ........................................................................ 582 d) Ellenszolgáltatás: a közraktár d(ia .......................................................................................... 583 e) A közraktár esetleges további szolgáltatásai, kötelezettségei.............................................. 583 f) A közraktár felelőssége .......................................................................................................... 583

A jogrendszer több ágazati jogszabálya tartalmaz szabályokat bizonyos nevesített letéti szerződésekre. Az ágazati jogszabályban rögzített speciális rendelkezések által nem érintett kérdésekben álláspontunk szerint alkalmazni kell a Ptk. szabályait. Az alábbiakban néhány példa következik e sajátos - ágazati jogszabályokban rögzített- letéti szerződésekre. (A bírósági és közjegyzői letétről már esett szó, lásd ehhez az elhatárolásoknál (1677), illetve a szerződési jog általános részi tankönyvben írtakat, a Ptk. 6:53-6:56. §-hoz.)

l t799

1. Ügyvédi letét Az ügyvédi letétet az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 47-51. §-ai szabályozzák. E speciális szabályok az ügyfél védelmét és a transzparenciát szolgálják. A szabályozásból a következő elemeket emeljük ki: - Az ügyvédi letét célhoz kötött: az ügyvéd letétet csak a megbízás teljesítéseként vagy a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére vagy a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre fogadhat el (47. § (1) bek.]. - Az ügyvédi letét tárgya pénz, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, utalvány, értékpapír vagy más okirat lehet (47. § (1) bek.]. - A letéti szerződést írásba kell foglalni (47. § (2) bek.], és ha értéke a kötelező legki­ sebb munkabér havi összegének kétszeresét eléri, akkor a területi ügyvédi kamara

l tsoo

578

1 A LETÉTI SZERZÓDÉSEK

hogy a letétemé dés tárgyát kép a letevő őrzési tevékenységét i! Ide tartozik amikor a m1 szeretné tenni, 1 - de az is, arr a műtárgyakat e Eme összet a részletszabályt Mindezek a] kiemelni: - A múzeumi lehetnek. A múzeumi - A szerződés - A szerződésl erejű magánokir: a miniszter enge muzeális intézmc Mivel sérülél a felek a letéti szc szerződésszerű,h tartalmaznia kell és szöveges listáj mentációjával eg) követelményeket, őrzés feltételeit", , és „a múzeum ált2 A múzeum ja nyére történő utal (Ennyiben tehát e szerint a szerződéi umi letét mögött n - A letéti szerzé hatja fel, ha az ne1 (Eszerint tehát - ei

elektronikus letéti nyilvántartásában is rögzíteni kell (51. §). Ugyanakkor a letéti szer­ ződést nem kell külön okiratba foglalni, hanem bele lehet foglalni abba a - letétkezelő ügyvéd által ellenjegyzett - szerződésbe is, amelyet a letevő fél és az a személy köt, akinek a letét tárgyát ki kell adni. [Lásd 47. § (3) bek. Például, ha a felek ingatlan-adás­ vételi szerződést kötnek, s az ügyvéd letétbe veszi a bejegyzési engedélyt, illetve a vételárat.] - Az ügyvéd a letétet a letéti szerződés feltételei szerint, elkülönítetten, biztonságo­ san, a jogosulatlan hozzáférést megakadályozó módon köteles őrizni [48. § (1) bek.]. A törvény megerősíti a Ptk. fő szabályát: az ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, azt nem hasznosíthatja, továbbá azt más személy birtokába vagy őrizetébe nem adhatja. Ugyanakkor az ügyvéd a letett pénzt lekötheti [48. § (2) bek.]. A pénz és a dematerializált értékpapír letéti őrzésére további részletszabályok vonat­ koznak, az előbbit az ügyvédi letéti számlán, az utóbbit az ügyvéd értékpapírszámláján kell őrizni; az ügyfél kérésére elkülönített alszámlán, amely egyenlegéről az ügyfél közvetlen tájékoztatást kaphat a számlavezetőtől [49. § (l) bek.]. A papíralapú okirato­ kat széfszolgáltatás igénybevételével is lehet őrizni [49. § (4) bek.]. Az Üttv. nem teszi fő szabállyá sem a letét visszterhességét, sem ingyenességét, hanem mindössze annyit ír elő, hogy a szerződésben rögzíteni kell az egyiket vagy a másikat. Eltérő megállapodás hiányában azonban a letéti összeg utáni kamat a letevőt illeti meg, a letét költségeit pedig az ügyvéd viseli. Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a költségek a letevőt terhelik, azokat akkor sem lehet közvetlenül levonni a letét tárgyából [50. § (l)-(2) bek.]. - Az Üttv. speciális rendelkezéseket tartalmaz a letéteményes ügyvéd felelősségé­ re is. A letétkezeléssel kapcsolatos felelősség kizárása és korlátozása semmis [47. § (5) bek.]. Ugyanakkor az ügyvéd az ügyvédi letéti számla számlavezetőjének, illetve a széfszolgáltatás nyújtójának tevékenységéért nem felelős, ha kiválasztásával kapcso­ latosan felróhatóság nem terheli [50. § (4) bek.].

2. Múzeumi letét 1801

I

18021

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 49-49/A. §-ai szabályozzák az ún. múzeumi letétet. E szerződés célja, hogy a múzeum olyan műtárgyakat is kiállíthasson, amelyek nem képezik a tulajdonát; ugyanakkor e műtárgyak szakszerű őrzése, állagmegóvása (ami egyúttal közérdek) is gyakran csak múzeumi körülmények között lehetséges. Látható tehát, hogy a múzeumi letét esetében nem teljesen arról a „klasszikus letéti érdekállás­ ról" van szó,mint a letéti szerződés esetében általában: a letétbe helyezés nemcsak vagy éppen elsősorban nem a letevő érdekében történik, hanem gyakran abból a célból (is),

74

PoMEISL:

A letéti szerzé

Egyéb, a Ptk.-n kívül szabályozott sajátos letéti szerződések

makkor a letéti szer­ abba a - letétkezelő és az a személy köt, felek ingatlan-adás­ si engedélyt, illetve

hogy a letéteményes muzeális intézmény fel tudja dolgozni és ki tudja állítani a szerző­ dés tárgyát képező muzeális javakat. Másként fogalmazva: ,,a múzeumi letét nemcsak a letevő őrzési célját, hanem a letéteményes múzeum közművelődési és tudományos tevékenységét is szolgálja",74 miközben ez a letevő számára is hasznos lehet. Ide tartozik például az az eset, amikor a muzeális vagyontárgy tulajdonosa egy természetes személy, aki lehetővé szeretné tenni, hogy a tulajdonát képező műtárgyat kiállítsák; de az is, amikor a múzeumok lehetővé teszik egy másik múzeum számára, hogy a műtárgyakat egy-egy kiállítás erejéig, határozott időre elszállítsák, és ott állítsák ki. Eme összetett, a letét alapkonstrukciójához képest kissé módosult érdekállást a részletszabályok is tükrözik. Mindezek alapján a múzeumi letét szabályai közül az alábbiakat tartjuk fontosnak kiemelni: A múzeumi letét tárgyai csak a múzeum a gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak lehetnek. A múzeumi letét lehet ingyenes és visszterhes is. A szerződés legfeljebb ötéves határozott időre szólhat. A szerződést írásban kell megkötni, hovatovább közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. (Ha a letevő maga is muzeális intézmény, akkor a miniszter engedélye is szükséges a letétbe adáshoz akkor, ha a letéteményes nem muzeális intézmény vagy a letétbe helyezésre külföldön kerül sor.) Mivel sérülékeny javakról van szó, a törvény - érthetően - azt is megköveteli, hogy a felek a letéti szerződésben a következőket is rögzítsék, és az őrzés nyilván akkor lesz szerződésszerű, ha megfelel-e kritériumoknak. Erre való tekintettel tehát a szerződésnek tartalmaznia kell „a letett kulturális javak - egyértelmű azonosításra alkalmas - képi és szöveges listáját, az átvétel időpontjában fennálló, részletes szakmai állapotdoku­ mentációjával együtt", továbbá „a letett kulturális javakra vonatkozó állományvédelmi követelményeket, beleértve a klimatikus viszonyokat, a csomagolás, a szállítás és az őrzés feltételeit", valamint „a letett kulturális javak sérülése esetén követendő eljárást" és „a múzeum által vállalt vagyonbiztonsági feltételeket". A múzeum jogosult a letett kulturális javakat a letét időtartama alatt - a letét té­ nyére történő utalással - tudományos szempontból feldolgozni, kutatni és kiállítani. (Ennyiben tehát eltérés mutatkozik a letét Ptk. szerinti fő szabályához képest, amely szerint a szerződés tárgyát a letéteményes nem használhatja [1687). Ennek oka a múze­ umi letét mögött meghúzódó közérdek.) A letéti szerződést - annak eltérő rendelkezése hiányában - a letevő akkor mond­ hatja fel, ha az nem sérti a múzeum közművelődési vagy tudományos tevékenységét. (Eszerint tehát - egyezően a letéti szerződés Ptk. szerinti szabályaival [1721) - a letevő

aítetten, biztonságo­ ·izni [48. § (1) bek.]. �tét céljától eltérően nély birtokába vagy theti [48. § (2) bek.]. z:letszabályok vonat­ értékpapírszámláján renlegéről az ügyfél . papíralapú okirato-

sem ingyenességét, :ell az egyiket vagy 1táni kamat a letevőt ,an állapodnak meg, lenül levonni a letét

ügyvéd felelősségé­ )zása semmis [47. § 1vezetőjének, illetve ílasztásával kapcso-

a közművelődésről 1úzeumi letétet. asson, amelyek nem állagmegóvása (ami lehetséges. Látható :us letéti érdekállás­ yezés nemcsak vagy a abból a célból (is),

1 579

74

POMEISL: A letéti szerződések. 229. o.

l t803 l t804 l t805

580

1

A LETÉTI SZERZŐDÉSEK

a határozott idő eltelte előtt is felmondhatja a szerződést, de csak akkor, ha az itt rögzí­ tett többletfeltétel megvalósul, azaz a szerződés megszűnése nem jár a múzeum érdek­ sérelmével. A múzeum közművelődési vagy tudományos tevékenysége ugyanis mint közérdek élvez védelmet, amit a szerződés megszüntetése kapcsán is figyelembe kell venni.)

4. Közraktári A letéti szerződ szerződés, amel:

3. Levéltári letét 18061

18071

18081

Az ún. levéltári letétet a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény felhatalmazása alapján a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről szóló 27/2015. (V. 27.) EMMI rendelet 14-16. §-ai szabályozzák. A levéltári letét tárgya maradandó értékű magánirat őrzése lehet. A felek között egyfajta vegyes szerződés is létrejöhet akkor, ha a levéltár a leté­ ti őrzésbe vett magániratokon egyúttal konzerválási vagy restaurálási munkákat is végez. Ezek már ugyanis nem szorosan az őrzéshez kapcsolódnak, hanem tevékeny­ ségkifejtő (vállalkozási [313) vagy megbízási [892)) kötelmi elemek. A 16. § (6) bek. szerint, ha a felek szándéka e szolgáltatásokra is kiterjed, akkor ezeket, s a „költségek viselését" a szerződésben rögzíteni kell. A levéltári letét kapcsán a következő elemeket emeljük ki: A levéltári letétre vonatkozó szerződést is írásban kell megkötni, s a szerződés csak határozott időre szólhat. Az ún. közlevéltár nem köthet ki díjat az őrzés fejében, míg a nyilvános magánle­ véltár igen. - A szerződésben többek között rögzíteni kell a letétbe helyezett levéltári anyag fizi­ kai állapotának leírását; az őrzésre, kutatásra, reprodukálásra vonatkozó feltételeket; ha az átvett iratok állapota azt indokolja, az állapotot dokumentáló fotókat. A levéltár a letétbe helyezett iratokat a letéti szerződés eltérő rendelkezésé­ nek hiányában a levéltári anyagra vonatkozó általános szabályok szerint őrzi, keze­ li, bocsátja kutatásra, és teszi közzé. Ennek során a letétbe helyezett levéltári anyag rendjét - a levéltári rendszerezés szabályainak megfelelően - megváltoztathatja, a letét egészéről vagy egyes darabjairól saját használatára vagy térítés ellenében a kutatók részére reprodukciókat készíthet. A levéltári anyagban a letétbe helyezés előtt történt helytelen kezelés miatt kelet­ kezett károk súlyosbodásáért, és az időmúlás következtében beálló kedvezőtlen válto­ zásokért a levéltár nem tartozik felelősséggel.

a) A közraktárm A közraktározáJ 14. §-a: ,,Közra) és az értékpapí, ni és arról közn A közraktározás megkülönbözteti - speciális a/a közraktár köthet részletesen tartal a közraktár r csát (közraktári J A közraktárc - Egyrészt az e Másrészt azo azaz forgatható t átadása által lehel ható) legyen, s ek

b) A közraktári je1 A közraktári jegy tó (forgatmány útj ható részből, áruj, együttes birtoklás sére [25. § (1) bek. A közraktári j sére (25-27. §): - követelheti az átruházhatja a tal az áru fölötti re

Jcor, ha az itt rögzí­ ir a múzeum érdek­ fSége ugyanis mint 1 is figyelembe kell

tgánlevéltári anyag a közlevéltárak és i követelményekről evéltári letét tárgya

1a a levéltár a leté­ rálási munkákat is :, hanem tevékeny­ :k. A 16. § (6) bek. �ket, s a „költségek

i:itni, s a szerződés

tyilvános magánle-

levéltári anyag fizi­ atkozó feltételeket; fotókat. térő rendelkezésé­ szerint őrzi, keze­ '.ett levéltári anyag dtoztathatja, a letét llenében a kutatók

cezelés miatt kelet­ kedvezőtlen válto-

Egyéb, a Ptk.-n kívül szabályozott sajátos letéti szerződések

1

581

4. Közraktári szerződés A letéti szerződés egy meglehetősen sajátos altípusának is tekinthető az ún. közraktári szerződés, amelyet a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény szabályoz.

l t809

a) A közraktározási szerződés fogalma és működése A közraktározási szerződés fogalmát a következőképpen határozza meg a törvény 14. §-a: ,,Közraktári szerződés alapján a közraktár köteles a nála letett árut (pénz és az értékpapír kivételével minden forgalomképes ingó dolog) időlegesen megőrizni és arról közraktári jegyet kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári díjat fizetni." A közraktározási szerződést a következő elhatárolási szempontok segítségével lehet megkülönböztetni a „közönséges" letéttől: - speciális alany a kötelezetti oldalon: közraktározási szerződést kötelezettként csak közraktár köthet, amelynek személyi és tárgyi feltételeit, engedélyezését a törvény részletesen tartalmazza; a közraktár nemcsak az áru megőrzésére köteles, hanem arról értékpapírt is kibocsát (közraktári jegy), amely megtestesíti az áru fölötti rendelkezés jogát. A közraktározási szerződés célja kettős. Egyrészt az áru szakszerű tárolását és őrzését szolgálja. Másrészt azonban az áru fölötti rendelkezési jogot megtestesítő, rendeletre szóló, azaz forgatható értékpapír (közraktári jegy) kibocsátása és a letevő részére történő átadása által lehetővé teszi, hogy az áru feletti rendelkezési jog mobilizálható (átruház­ ható) legyen, s ekként például a letevő az áru fedezete mellett zálogkölcsönt vegyen fel.

l t810

b) A közraktári jegy A közraktári jegy- amely tehát az áru fölötti rendelkezési jogot megtestesítő, forgatható (forgatmány útján átruházható) értékpapír- két összefüggő, de egymástól elválasztható részből, árujegyből és zálogjegyből áll [24. § (1) bek.]. Az árujegy és a zálogjegy együttes birtoklása jogosít a közraktárban elhelyezett áru kiszolgáltatásának igénylésére [25. § (1) bek.]. A közraktári jegy birtokában a következő lehetőségek állnak a letevő rendelkezésére (25-27. §): - követelheti az áru kiadását a szerződés szerint; átruházhatja a közraktári jegyet valaki másra (a forgatás szabályai szerint), s ezál­ tal az áru fölötti rendelkezési jogot is;

l t811

l t812

582

18131

1

A LETÉTI SZERZŐDÉSEK

avagy a zálogjegyet elválaszthatja az árujegytől, s az áru fedezete mellett kölcsönt vehet fel; ekkor a zálogjegy a hitelezőhöz kerül, aki szintén jogosult a zálogjegyet harmadik személyre ruházni (a szabályosan forgatott zálogjegy az azon feltüntetett összeg iránti pénzkövetelést testesíti meg, és ennek fedezetéül birtokosának zálogjogot biztosít a közraktárban elhelyezett árun, aki a kölcsön lejáratát követően az áru értéke­ sítését követelheti, és a befolyt összegből kielégítheti a követelését); hozzá kell tenni, hogy bizonyos korlátok között a hitelező maga a közraktár is lehet, a közraktár is adhat kölcsönt a letevőnek az áru fedezete mellett, ebben az esetben a zálogjegy hozzá kerül (28. §). Ha az utolsó lehetőséget választotta, azaz kölcsönt vett fel, akkor a letevő vagy visszafizeti a kölcsönt, és ezáltal visszakapja a zálogjegyet, s így az árujegy és a zálogjegy együttes birtokában a teljes áru kiadását követelheti a közraktártól, avagy pusztán az árujeggyel keresi meg a közraktárat (s mivel az árujegy önma­ gában is átruházható, ezt nemcsak a letevő teheti meg, hanem az is, akire a letevő a zálogjegy nélküli, ,,csonka" közraktári jegyet átruházta), s a kölcsön összegét letétbe helyezi; ekkor szintén hozzájut a letétbe helyezett áruhoz;

e) A közraktár főszolgáltatása: tárolás és őrzés

18141

18151

18161

A letevő árujának őrzésére kétféleképpen kerülhet sor [16. § (3)-(4) bek.]: a többi árutól elkülönítve - ebben az esetben a közraktárnak a közraktári jegy alap­ ján a letevő által letett árut kell kiadni (vagyis „ugyanazt"), avagy a többi letevő vagy azonos letevő különböző szerződés alapján közraktározott, azonos fajú helyettesíthető áruival összekeverve - ebben az esetben a közraktári jegy birtokosa a közraktártól a letett áru alapján megállapított és közraktári jegyen megjelölt minőségnek és mennyiségnek megfelelő áru kiadására tarthat igényt (vagyis „ugyan­ abból ugyanannyit" követelhet). Az áru szavatosságának megőrzése érdekében a letevő és a közraktár megállapod­ hat abban, hogy a közraktározás ideje alatt a letevő az árut azonos fajtájú, mennyiségű, és minőségű áruval kicserélje [16. § (6) bek.]. Ettől eltekintve, a közraktár a nála elhe­ lyezett árut a szerződésben meghatározott módon köteles megóvni a mennyiségi és minőségi változásoktól. A letevő köteles tájékoztatni a közraktárat arról, hogy az áru milyen különleges kezelést igényel. (Az ennek elmulasztásából eredő károkért a közraktár nem tartozik felelősséggel a letevővel szemben, illetve követelheti a letevőtől az őt emiatt ért károk megtérítését, 19. §.)

d) Ellenszolgálta

A közraktározá ri jegyen az áru közraktári díj, v biztosítékául a k en - zálogjog ill

e) A közraktár e1 A közraktár a � egyéb szolgáltat az áru raktá1 fuvarozásál1 az áru csomi minőségi és értékbecslé vámkezelésé Ha a közrakl tárgya nem pusz1 ket is tartalmazó

f) A közraktár fel

A közraktározási lált, részletes szal a kiszolgáltatásig megromlásból va A közraktár f felelősség fő szab, nem hárítható ok) felelősségi alakza ség alól, ha bizon) lan ok miatt köve szabályát, hanem Ha azonban a l rejtett hiányosságá sából származott, a

Egyéb, a Ptk.-n kívül szabályozott sajátos letéti szerződések

ete mellett kölcsönt )Sult a zálogjegyet 1z azon feltüntetett kosának zálogjogot :tően az áru értéke­ ); hozzá kell tenni, t közraktár is adhat ogjegy hozzá kerül

d)

or a letevő et, s így az árujegy a közraktártól, 1 az árujegy önma­ i is, akire a letevő ,ön összegét letétbe

e)

raktár megállapod1jtájú, mennyiségű, iraktár a nála elhe­ ii a mennyiségi és milyen különleges aktár nem tartozik őt emiatt ért károk

Ellenszolgáltatás: a közraktár d(ia A közraktározási szerződés visszterhes szerződés. A szerződésben és a közraktári jegyen az áru értékén túl a közraktár díját is fel kell tüntetni. A meg nem fizetett közraktári díj, valamint a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díjai biztosítékául a közraktárat az árura - minden más esetleges zálogjogosultat megelőzően - zálogjog illeti meg [20. § (4)-(5) bek.].

A közraktár esetleges további szolgáltatásai, kötelezettségei A közraktár a közraktári szerződésben vállalhatja az áru általános kezelésén kívül egyéb szolgáltatások teljesítését is (21. §). Egyéb szolgáltatás lehet különösen: - az áru raktárban történő elhelyezésének, fuvarozásának a letevőtől történő átvállalása, az áru csomagolása, minőségi és mennyiségi meghatározása, értékbecslése, vámkezelésének és egyéb hatósági vizsgálatának elvégeztetése. Ha a közraktár a fenti szolgáltatások egyikét, másikát is vállalja, akkor a szerződés tárgya nem pusztán az őrzésre korlátozódik, hanem egy megbízási, vállalkozási elemeket is tartalmazó vegyes szerződés jön létre.

bek.]: izraktári jegy alapán közraktározott, a a közraktári jegy 1ri jegyen megjelölt yt (vagyis „ugyan-

1

f)

A közraktár felelőssége A közraktározási szerződés egyik sajátossága a közraktár felelősségére vonatkozó cizellált, részletes szabályrendszer, amely a közraktározásra elhelyezett áruban az átvételtől a kiszolgáltatásig - különösen a teljes vagy részleges elveszésből, megsemmisülésből, megromlásból vagy megsérülésből - keletkezett károkra vonatkozik (22. §). A közraktár felelőssége igen szigorú: a kimentés lehetősége szűkebb a kontraktuális felelősség fő szabályánál (ellenőrzési körön kívül eső, előre nem látható és lényegében el nem hárítható ok), ugyanis a fokozott veszéllyel járó tevékenység objektív (deliktuális) felelősségi alakzatához hasonlatos. Eszerint a közraktár csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár a közraktár tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt következett be. Árukár esetében tehát nem a 6:142. § általános felelősségi szabályát, hanem ezt az annál is szigorúbb felelősségi alakzatot kell alkalmazni. Ha azonban a kár az áru belső tulajdonságából (természetes minőségéből), a csomagolás rejtett hiányosságából, a letevő, illetve a képviseletében eljáró személy felróható magatartásából származott, a közraktár a kár összegének megtérítését a letevőtől követelheti.

583

l t817

l t818

l t819

l t820 l t821

l t822

s�p9zJazs (as14::>ueJJ.) 1iap�q6of e s� 1s�zew1e6J0J.

v

ZS3H }IJ03l.3H

1. fejezet: A forgalmazási szerződés ................................................................................................... 587 1. A forgalmazási szerződés alapkérdései .................................................................................. 587 a) A forgalmazási szerződés fogalma, elemei ..................................................................... 587 b) A forgalmazási szerződés elhatárolása más szerződéstípusoktól .................................. 589

I. fejezet A forgalmé

2. A szállító és a forgalmazó fókötelezettsége ...........................................................................591 3. A felek további jogai és kötelezettségei ................................................................................. 592

1. A forgalmazási szer.

a) Ajóhírnév megőrzése ..................................................................................................... 592

a) A forgalmazási

b) Az utasítási jog ................................................................................................................ 593

b) A forgalmazási

c) Az ellenőrzés ................................................................................................................... 594 II. fejezet: Ajogbérleti (franchise) szerződés ..................................................................................... 595 1. Ajogbérleti (franchise) szerződés alapkérdései ..................................................................... 596

2. A szállító és a forg 3. Afelek további joga' a) Ajóhírnév me

a) A franchise, franchising mint összetett üzleti modell .................................................... 596

b) Az utasítási jog

b) Ajogbérleti (franchise) szerződés fogalma, elemei ........................................................ 598

c) Az ellenőrzés ....

c) A jogbérleti (franchise) szerződés elhatárolása más szerződéstípusoktól ..................... 599 d) A jogbérleti (franchise) szerződések jogának forrásai ................................................... 602 e) A franchise-szerződés általános jellemzői a gyakorlatban ............................................. 603 2. Ajogbérletbe adó szerződéses főkötelezettsége: .. a franchise működtetéséhez szükséges

1. A forgalmai

felhasználási, hasznosítási és használatijogok" folyamatos és zavartalan gyakorlásának biztosítása ........................................................................................................................... 604 3. Az ellenszolgáltatás: dijfizetés ................................................................................................ 605 a) Belépési dij ...................................................................................................................... 605 b) Forgalmijutalék (royalty) ................................................................................................ 605 c) Marketing-hozzájárulás ................................................................................................... 606 4. Ajogbérletbe adó egyéb jogai és kötelezettségei .................................................................. 606 a) A hálózat, termékek, szolgáltatások jóhírnevének megóvása........................................ 606 b) Utasítási jog .................................................................................................................... 607

A Ptk. több olyan l tótól eljusson a fo Ezek számos sajá [963) és a közvetíté között szabályozza, cím alatt, a Hatodi a forgalmazási szer

c) Ellenőrzési jog ................................................................................................................. 607 d) Ellátási kötelezettség ..................................................................................................... 608 5. Ajogbérletbe vevő egyéb jogai és kötelezettségei ................................................................ 609 a) Termékek, illetve szolgáltatások előállítása, értékesítése a szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyaknak, illetve védett ismeretnek a felhasználásával........................................................................................................ 609 b) Az ismeretek megóvása.................................................................................................. 609 c) A hálózat, termékek, szolgáltatásokjóhírnevének megóvása ......................................... 610 d) Figyelmeztetési kötelezettség ......................................................................................... 610 6. Aszerződés megszűnése ........................................................................................................ 611 a) Határozott idő eltelte ....................................................................................................... 611 b) Felmondás ........................................................................................................................ 611 c) Aszerződés megszűnését követő eljárás ........................................................................ 613

a) A forgalmazás

Ahhoz, hogy meg l< galmazást kell meg] amikor egy termék 1 láncon megy keresi nak a személye. Pél1 a kiskereskedőnek, gaitól függ, hogy e, indokolt-e inkább rn A tömegtermékek es

,........................... 587 ............................ 587 ............................ 587 ............................ 589

I. fejezet

------------

A forgalmazási szerződés

.............................591 ............................ 592

1. A forgalmazási szerződés alapkérdései.......................................................................................... 587

............................ 592

a) A forgalmazási szerződés fogalma, elemei ............................................................................ 587

:·············.............. 593

b) A forgalmazási szerződés elhatárolása más szerzódéstípusoktól ......................................... 589

····························594

2. A szállító és a forgalmazó fókötelezettsége ..................................................................................591

............................ 595

3. A felek további jogai és kötelezettségei......................................................................................... 592

............................ 596

a) Ajóhírnév megérzése............................................................................................................. 592

............................ 596

b) Az utasítási jog ....................................................................................................................... 593

............................ 598

e) Az ellenérzés........................................................................................................................... 594

1któl. .................... 599 ............................ 602 ............................ 603

1. A forgalmazási szerződés alapkérdései

�séhez szükséges an gyakorlásának ............................ 604 ............................ 605 ............................ 605 ............................ 605 ............................ 606 ............................ 606 ,........................... 606

A Ptk. több olyan szerződést is szabályoz, amely arra irányul, hogy az áru a gyártótól eljusson a fogyasztóig. Ezeket nevezhetjük értékesítési szerződéseknek is. Ezek számos sajátosságban eltérnek egymástól [1835). Ezek közül a bizományi [963] és a közvetítői [1007) szerződést a Ptk. a megbízási típusú szerződések [891) között szabályozza, a forgalmazást és jogbérletet (franchise) [1849) viszont önálló cím alatt, a Hatodik Könyv XIX. Címében (ezen belül az L. Fejezetben található a forgalmazási szerződés).

l 1823

:........................... 607 ,........................... 607 ............................ 608

a) A forgalmazási szerződés fogalma, elemei

····························609 s i parjogvédelmi ............................ 609

............................ 609 ········.....................610

............................. 610

............................. 611

............................. 611

............................. 611

............................. 613

Ahhoz, hogy meg lehessen érteni a forgalmazási szerződés fogalmát, először a forgalmazást kell meghatározni. Forgalmazás alatt magánjogi értelemben azt értjük, amikor egy termék úgy jut el a gyártótól a végfelhasználóig, hogy egy értékesítési láncon megy keresztül, melynek során mindig megváltozik a termék tulajdonosának a személye. Például a gyártó eladja a terméket a nagykereskedőnek, az eladja a kiskereskedőnek, a végfelhasználó pedig azt tőle veszi meg. A termék sajátosságaitól függ, hogy ez az értékesítési modell mennyire alkalmazható rá, vagy nem indokolt-e inkább más formának (például bizomány, közvetítés stb.) a választása. A tömegtermékek esetén jellemzően hatékony értékesítési módszer a forgalmazás.

l 1824

588

A FORGALMAZÁSI ÉS A JOGBÉRLETI (FRANCHISE) SZERZÓDÉS

A forgalmazási szerződés fogalma

18251 A 6:372. § rögzíti, hogy ,,forgalmazási szerződés alapján a szállító meghatározott ingó dolognak (e fejezet alkalmazásában: termék) a forgalmazó részére történő eladására, a forgalmazó a terméknek a szállítótól történő megvételére és annak saját nevében és saját javára történő eladására köteles". Mivel a Ptk. fogalommeg­ határozása kifejezetten az eladás és megvétel szavakat tartalmazza, ebből is vilá­ gosan látszik, hogy aforgalmazási szerződés egy sajátos adásvételi szerződés [36). Ebből két dolog is következik. Egyrészt annak ellenére, hogy a Ptk. a forgalmazá­ si szerződést a többi tulajdonátruházási szerződéstől elkülönítve, külön cím alatt szabályozza, attól az még egy tulajdonátruházó szerződés [27). Másrészt a forgal­ mazási szerződésre megfelelően alkalmazni kell az adásvételi szerződés szabálya­ it. Így a forgalmazási szerződés annyiban sajátos a többi adásvételi szerződéshez képest, hogy annak keretében a terméket továbbértékesítési céllal adják el. 1826 Megjegyezzük, hogy a gyakorlatban jellemzően a felek keretszerződéseket kötnek a forgalmazás kapcsán, amelyben megállapodnak a későbbi szerződések egyes tartal­ mi elemeiről. Majd ezek után rendszeresen- annak megfelelően, hogy milyen ütemben tudja továbbértékesíteni a termékeket - küldi a megrendeléseit a forgalmazó a szállító felé. A tényleges szerződések akkor jönnek létre, amikor a szállító az egyes megren­ deléseket elfogadja.

I

A forgalmazási szerződés alanyai

1827

I

A forgalmazási szerződésben szereplő két fél elnevezése szállító (aki az eladó) és forgalmazó (aki a vevő). Szállító értelemszerűen nemcsak a termék előállítója (gyártó) lehet, hanem a termék értékesítésére irányuló forgalmazási lánc bármely olyan szereplője, aki a terméket nem a végfelhasználónak adja el. Megjegyezzük, hogy a Ptk. a szállító elnevezést vélhetően az 1959-es Ptk.-ban nevesített szállítási szerződés alapján - mely szerződéstípust a Ptk.-ban a fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele [202) váltotta fel - vette át. Forgalmazó pedig az értékesítési láncnak - a gyártón kívül - bármely szereplője lehet, aki a ter­ méket továbbeladási céllal veszi meg, tehát még az a személy is, aki azt végül a vég­ felhasználónak adja el. A forgalmazási szerződés közvetett tárgya: a termék

1828

I

A forgalmazási szerződés közvetett tárgya a termék (ingó dolog). A Ptk. nem határoz­ za meg közelebbről, hogy mi minősül terméknek. A termék fogalmát itt is ugyanolyan széles értelemben kell használni, mint termékszavatosság (6:168. §) vagy termékfe­ lelősség (6:550. §) esetén. Tehát termék lehet feldolgozott vagy feldolgozatlan ingó

dolog, lehet tömeg termény, lehet fen ződés szabályait , egyébként megfele forgalmazható szol lyenforgalomképeJ

b) A forgalmazái

A forgalmazási sze szerződéssel [1825 en az adásvételi s, tekinthető, amely a kesítési céllal adjál Emellett külörn értékesítési szerzőt az, hogy milyen sz1 ban, és ennek meg1 A skála egyik melynek keretében értékesítő (vagy ha sal), így egyáltalán náló között. Ráadás így létre: először „1 a felhasználók szán kesítő: először is vi tást egyáltalán tová helyt kell állnia a rn jellemzően a szolgá Középen helye2 szintén külön-külö, - megjegyezzük, h az értékesítendő vai nál, mert a megbízé a bizományos a me, házására-, de nem) időlegesen sem váli: vételi bizománynál átvenni a bizomán)

'lító meghatározott ,ó részére történő �vételére és annak Ptk. fogalommeg1zza, ebből is vilá­ teli szerződés [36). Ptk. a forgalmazá­ 'e, külön cím alatt Másrészt a forgal­ :erződés szabálya­ ételi szerződéshez lÍ adják el. erződéseket kötnek dések egyes tartal­ gy milyen ütemben rgalmazó a szállító 1 az egyes megren-

ító (aki az eladó) termék előállítója 1 zási lánc bármely �1. Megjegyezzük, tevesített szállítási mennyiség szerint te át. Forgalmazó '>je lehet, aki a ter­ ki azt végül a vég-

, Ptk. nem határoz­ át itt is ugyanolyan §) vagy termékfe­ ildolgozatlan ingó

A forgalmazási szerződés 1

589

dolog, lehet tömegtermék vagy akár egyedi gyártású termék, lehet mezőgazdasági termény, lehet természeti erőforrás stb. Sőt a 6:375. § alapján a forgalmazási szer­ ződés szabályait „megfelelően alkalmazni kell szolgáltatások nyújtása esetén". Ez egyébként megfelel a többi értékesítési szerződésre vonatkozó szabálynak. Ilyen forgalmazható szolgáltatás lehet például egy szoftver, egy adathalmaz vagy bármi­ lyen forgalomképes jog is.

b)

A forgalmazási szerződés elhatárolása más szerződéstípusoktól

l

A forgalmazási szerződést már a meghatározás kapcsán összevetettük az adásvételi 1829 szerződéssel [1825). Tehát a forgalmazási szerződés nem különül el egyértelműen az adásvételi szerződéstől, hanem inkább egy sajátos adásvételi szerződésnek tekinthető, amely amiatt különleges, hogy annak keretében a terméket továbbérté­ kesítési céllal adják el. Emellett különösen fontos, hogy a forgalmazási szerződést elhelyezzük a többi 1830 értékesítési szerződés között. Esetükben az egyik lényeges elhatárolási szempont az, hogy milyen szerződéses viszony alakul ki a felek között az ügylettel kapcsolatban, és ennek megfelelően az értékesítő mekkora kockázatot vállal. A skála egyik végén található a forgalmazási és jogbérleti szerződés [1858), 11831 melynek keretében a szolgáltatóval és a felhasználóval is külön-külön szerződik az értékesítő (vagy hosszabb lánc esetén az egyes értékesítők is szerződnek egymással), így egyáltalán nem alakul ki szerződéses jogviszony a szolgáltató és a felhasználó között. Ráadásul egymástól teljesen független szerződéses jogviszonyok jönnek így létre: először „beszerzi" az értékesítő a szolgáltatást a szolgáltatótól, majd azt a felhasználók számára továbbértékesíti. Itt viseli a legnagyobb kockázatot az értékesítő: először is viseli annak a kockázatát, hogy a korábban beszerzett szolgáltatást egyáltalán tovább tudja-e értékesíteni, másodszor ha ez sikerül is neki, akkor helyt kell állnia a nem általa előállított szolgáltatásért a felhasználó felé (igaz, hogy jellemzően a szolgáltatóra továbbháríthatja az így érvényesített igényeket). Középen helyezkedik el a bizományi szerződés (963). Ennek keretében ugyan 1832 szintén külön-külön szerződik a felhasználóval és a szolgáltatóval az értékesítő - megjegyezzük, hogy a megbízó (eladó) és a bizományos között nem jön létre az értékesítendő vagyontárgy átruházására vonatkozó szerződés eladási bizománynál, mert a megbízóval (eladóval) kötött adásvételi szerződés hiányában is jogosult a bizományos a megbízó tulajdonjogában álló ingó dolog tulajdonjogának az átru­ házására-, de nem függetlenek egymástól ezek a szerződéses jogviszonyok. Így még időlegesen sem válik a szolgáltatás jogosultjává a bizományos eladási bizománynál, vételi bizománynál pedig köteles a megbízó az ő érdekében beszerzett szolgáltatást átvenni a bizományostól, ennek megfelelően egyáltalán nem viseli a bizományos

l

l

59Q

A

FORGALMAZÁSI ÉS A JOGBÉRLETI (FRANCHISE) SZERZÓDÉS

a továbbértékesítés kockázatát. A helytállási kötelezettsége is sajátosan alakul a bizományosnak. Egyfelől csak kifejezett vállalása esetén áll helyt azoknak a köte­ lezettségeknek a teljesítéséért, amelyek a szerződés folytán terhelik a vele szerződő felet (ezt nevezzük del credere helytállási kötelezettségnek [980)). Másfelől a bizo­ mányosnak ugyan a vele szerződő féllel szemben helyt kell állnia a köztük létrejött szerződésben vállalt kötelezettségeiért, de azokat a megbízóra továbbháríthatja egy esetleges igényérvényesítés esetén, mert a bizományost a harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesítenie kell a megbízónak a bizományi szer­ ződésre is alkalmazandó 6:276. § (4) bekezdése alapján [923]. 18331 A közvetítői szerződés [1007] a skála másik végén található, mert sem a megbízóval, sem a harmadik személlyel nem köt szerződést a közvetítő a közvetített szol­ gáltatás vonatkozásában, hanem a harmadik személy rábírásával csak elősegíti azt, hogy az kösse meg a megbízóval a közvetített szerződést. Így a közvetítő nem viseli a továbbértékesítés kockázatát, valamint sem a megbízóval, sem a harmadik személlyel szemben nincs helytállási kötelezettsége sem a közvetített szolgáltatás, sem annak ellenértékének teljesítése vonatkozásában az arra vonatkozó közvetlen szerződéses jogviszony hiányára tekintettel. 1 1834 Az értékesítési szerződések elhatárolásának szempontjait az alábbi táblázat tartalmazza. 18351

8. táblázat. Az értékesítési szerződések elhatárolása Elhatárolási szempontok

Forgalmazási szerződés

Bizományi szerződés

Közvetítői szerződés

Az értékesítő kockázata összességében

Magas.

Közepes.

Alacsony.

Szerződéses kapcsolat a szolgáltató és a végfelhasználó között

Soha, az értékesítő Elvileg nincs, de egymástól független a bizományos által kötött szerződések nem szerződéseket köt a szolgáltatóval és a vég- függetlenek egymástól. felhasználóval.

Mindig, a közvetítő sem a szolgáltatóval, sem a végfelhasználóval nem köt szerződést a közvetített szolgáltatás vonatkozásában.

Helytállási kötelezettség a szolgáltatásért

Van, de továbbháríthatja Van, de továbbháríthatja a szolgáltatóra. a szolgáltatóra.

Nincs.

Végfelhasználó nemteljesítésének következménye

Ennek kockázatát az értékesítő viseli.

Ennek kockázatát az értékesítő csak akkor viseli, ha kifejezetten vállalja.

Ennek kockázatát a szolgáltató viseli.

Továbbértékesítési kockázat

Az értékesítő viseli, viszont ő jogosult a teljes árrésre a beszerzési ár és a továbbértékesítési ár között.

Az értékesítő nem viseli, de nem is jogosult az árrésre, csak a díjra.

A szolgáltató viseli, ezért az értékesítő jellemzően csak jutalékra jogosult.

A fenti elhatáro szokták saját szi nemcsak a saját

2. A szállító és A szállító főkötelez megfelelően e köte vonatkozó szabályc A forgalmazó fi mint azt a saját nevt lően a kötelezettség, vételi szerződés vev Az azonban nem (a harmadik szer hogy mi a követ re - mégsem érte a szállítónak, hog tékesítés kockáza a termékeit, akko ról. Másrészt a fo ket. Ö ezt csak ak A fenti dilemJ zót valójában nert hogy ő a terméket üdvös bírói gyako1 a forgalmazási sze lezettsége mindösi szerint a Ptk. szöve san fogalmaz: a ÍOI DARÁZS Lénárd:

A for�

Ptk. magyarázata V/ MISKOLCZI-BoONÁr Péter

szóló 2013. évi V. törV1 GÁRDOS Péter: (szerk.):

A forg

Kommentár

A forgalmazási szerződés 1591

s sajátosan alakul lyt azoknak a köte­ :lik a vele szerződő ]). Másfelől a bizo­ a a köztük létrejött vábbháríthatja egy adik személyekkel k a bizományi szer-

mert sem a megbí­ 'f a közvetített szo/­ ával csak elősegíti gy a közvetítő nem

il, sem a harmadik

etített szolgáltatás, matkozó közvetlen az alábbi táblázat

özvetítöi szerződés

lacsony.

!indig, a közvetítő sem szolgáltatóval, im a végfelhasználóval em köt szerződést közvetített szolgáltatás :>natkozásában. incs.

nnek kockázatát a szol­ áltató viseli.

szolgáltató viseli, ezért z értékesítő jellemzően ;ak jutalékra jogosult.

A fenti elhatárolással kapcsolatban megjegyezzük, hogy a forgalmazási szerződést szokták saját számlás szerződésnek is nevezni. Ez azt érzékelteti, hogy a forgalmazó nemcsak a saját nevében köti meg a szerződéseket, hanem a saját kockázatára is.

l t836

2. A szállító és a forgalmazó főkötelezettsége A szállító főkötelezettsége az, hogy a terméket a forgalmazó részére elacija. Ennek megfelelően e kötelezettségre az adásvételi szerződés eladójának kötelezettségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A forgalmazó főkötelezettsége az, hogy a terméket a szállítótól megvegye, valamint azt a saját nevében és saját javára harmadik személynek elacija. Ennek megfelelően a kötelezettségének az első részére (a termék szállítótól való megvétele) az adásvételi szerződés vevőjének kötelezettségére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az azonban nem egyértelmű, hogyan kell értelmezni a kötelezettség második részét (a harmadik személynek való eladást). Ezzel kapcsolatban az a legfontosabb kérdés, hogy mi a következménye annak, ha a forgalmazó - az őt terhelő kötelezettség ellenére - mégsem értékesíti tovább a terméket. Ugyanis egyrészt egyáltalán nem mindegy a szállítónak, hogy a forgalmazó eladja-e a terméket, függetlenül attól, hogy a továbbér­ tékesítés kockázatát a forgalmazó viseli. Hiszen ha a forgalmazó nem értékesíti tovább a termékeit, akkor a szállító nem kap újabb megrendeléseket, és így kiszorulhat a piacról. Másrészt a forgalmazó nem tudja garantálni, hogy továbbértékesíti majd a terméket. Ö ezt csak akkor tudja megtenni, ha lesz olyan vevő, aki hajlandó megvenni. A fenti dilemmával kapcsolatban több álláspont is ismert. Az első szerint a forgalmazót valójában nem terheli továbbértékesítési kötelezettség, legfeljebb csak arról van szó, hogy ő a terméket továbbértékesítési céllal vásárolja meg.' A második szerint az lenne az üdvös bírói gyakorlat, amelyik legfeljebb e kötelezettség felróható megszegését minősítené a forgalmazási szerződés megszegésének. 2 A harmadik szerint pedig a forgalmazó köte­ lezettsége mindössze addig terjed, hogy kísérelje meg a továbbértékesítést.3 Álláspontunk szerint a Ptk. szövegéből egyik értelmezés sem vezethető le, hiszen a törvényszöveg világosan fogalmaz: a forgalmazó a termék saját nevében és saját javára történő eladására köteles. DARÁZS Lénárd: A forgalmazási és a jogbérleti (franchise) szerződés. ln WELLMANN György (szerk.): Az új Ptk. magyarázata VI/VI. Második, átdolg., bőv. kiad., Budapest, 2014. 256. o. MISKOLCZI-BODNÁr Péter: A forgalmazási szerződés. ln ÜSZTOVITS András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja. Ill. köt., Budapest, 2014. 885. o. GÁRDOS Péter: A forgalmazási és a jogbérleti (franchise) szerződés. ln VÉKÁS Lajos - GÁRDOS Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz. Budapest, 2014. 1964.

l t837 l t838

l t839

l t840

592

A FORGALMAZÁSI ÉS A JOGBÉRLETI (FRANCHISE) SZERZÓDÉS

Ugyanis a bizománnyal (963] ellentétben a forgalmazási szerződés nem gondossági köte­ lem (298], a forgalmazó nem hivatkozhat arra, hogy ő egyébként kellő gondossággal járt el, hanem köteles a szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesíteni. Ebből az következik, hogy ha a forgalmazó a terméket nem értékesíti, akkor szerződésszegést követ el. Itt egyből felmerül az a kérdés, hogy a továbbértékesítésre mennyi idő áll a rendelkezésére. Mivel a Ptk. ezzel kapcsolatban nem határoz meg időpontot, ebből az következik, hogy a terméket észszerű időn belül kell értékesítenie. A másik kérdés pedig az, hogy mi lesz az esetle­ ges szerződésszegés következménye. Itt elsősorban a kártérítés merülhet fel. Hogy jár-e a forgalmazónak kártérítés, azt az általános kontraktuális felelősségi szabályok alapján kell megítélni. E jogkövetkezmény alkalmazására azonban a gyakorlatban vélhetően igen ritkán kerül majd sor, hiszen a szállító a továbbértékesítésből további bevételre közvet­ lenül nem számíthat, a termék ellenértékét ő attól függetlenül kapja meg a forgalmazó­ tól, hogy azt végül továbbértékesítik-e vagy sem. Így jellemzően a szállító nem szenved kárt a továbbértékesítés elmaradása miatt. Természetesen lehetnek olyan kivételes esetek, amikor a továbbértékesítés hiánya már tényleges károkat okoz a szállítónak (például kiszo­ rul a piacról): ebben az esetben, ha fennáll az okozati összefüggés, és a forgalmazó nem tudja kimenteni magát (a kimentésre szintén jó esélye van a forgalmazónak, mert az értéke­ sítés elsősorban az ellenőrzési körén kívül eső körülményeken múlik), akkor a szállító akár megalapozottan követelhet kártérítést a forgalmazótól. Ilyen esetben a termék eladhatatlan­ ságát a károsulti közrehatás mérlegelésekor feltétlenül figyelembe kell venni.

3. A felek további jogai és kötelezettségei 1841

I

Afelek további jogai és kötelezettségei közül háromra ad különös szabályokat a Ptk.: a jóhírnév megőrzésére, az utasításra és az ellenőrzésre.

a) A jóhírnév megőrzése

1842

I

A6:373. § (1) bekezdése alapján a „felek kötelesek a termék jó hírnevét megóvni". Ajó­ hírnév kapcsán először is azt kell kiemelni, hogy itt nyilvánvalóan nem a személyiségi jogi értelemben vett jóhírnévről van szó, hanem a termékhez kapcsolódó goodwill­ ről.4 A jóhírnév megóvása a felek kölcsönös kötelezettsége, hiszen ez elengedhetet-

lenül szükséges ni lehessen. A tt passzív (például a terméket) magi tótól (gyártótól) a forgalmazót e olyan magatartás A temék jóhi a szállító (gyártó) lek a reklámozás a szabálya, mely l kozó reklámokró mokat a forgalmi elő a szállító szá1 hogy a reklámo:d hoz szükséges re (szórólap, prospel A Ptk. a rekl reklámtevékenysé törvény 3. § d) pc ve megjelenítési r forgalomképes in, valamint a dolog 1 gyoni értékű jog 1 dítására vagy e c1 népszerűsítésére , Megjegyezzül terhelik a szállítói láncban a forgalm

b) Az utasítási jog

A 6:374. § (1) bel kapcsolatban utasí mazza fel a szállít Ez az utasítási jog (408] esetén a foQ

M1sK0Lcz1-BoDNÁR Péter: Kereskedelmi jogi elemek a Ptk.-ban, különös tekintettel az újonnan szabályo­ zott szerződésekre. Gazdaság és Jog, (2013) 1., 8. o.

GÁRDOS: A forgalmazás

nem gondossági köte­ cellő gondossággal járt . Ebből az következik, gést követ el. Itt egyből rendelkezésére. Mivel kezik, hogy a terméket 1ogy mi lesz az esetle­ erülhet fel. Hogy jár-e ,égi szabályok alapján >rlatban vélhetően igen ábbi bevételre közvet­ ija meg a forgalmazó­ i szállító nem szenved olyan kivételes esetek, Iítónak (például kiszo­ , és a forgalmazó nem 1zónak, mert az értéke­ ,), akkor a szállító akár a termék eladhatatlan­ !ll venni.

s szabályokat a Ptk.:

11evét megóvni". A jó­ n nem a személyiségi rnpcsolódó goodwill­ :zen ez elengedhetet-

A forgalmazási szerződés

1593

lenül szükséges ahhoz, hogy a terméket a piacon hosszú távon sikeresen értékesíte­ ni lehessen. A termék jóhíre elvileg aktív (például a termék alaptalan kritizálása) és passzív (például a fellépés elmulasztása, ha harmadik személy alaptalanul kritizálja a terméket) magatartással is rontható. A felek helyzetéből adódóan elsősorban a szállí­ tótól (gyártótól) várható el aktív magatartás a termék jóhírének megóvása érdekében, a forgalmazót e kötelezettség elsősorban úgy terheli, hogy ne tanúsítson semmilyen olyan magatartást, ami árthat a termék jóhírének. A temék jóhírének megőrzéséséhez hasonlóan a termék reklámozása is elsősorban a szállító (gyártó) feladata. A termék forgalmazása viszont csak akkor lesz sikeres, ha a felek a reklámozás területén is együttműködnek. Ezt segíti elő a 6:373. § (2) bekezdésének a szabálya, mely szerint a „szállító köteles tájékoztatni a forgalmazót a termékre vonatkozó reklámokról, és köteles díj ellenében a dolog forgalmazásához szükséges reklámokat a forgalmazónak átadni". A reklámozás kötelezettségét a Ptk. ugyan nem írja elő a szállító számára, de annak megszervezése alapvető érdeke. Ebből is következik, hogy a reklámozás költségét elsősorban a szállítónak kell viselnie, így a forgalmazáshoz szükséges reklámokért fizetendő díj a forgalmazónak ténylegesen átadott reklámok (szórólap, prospektus) előállítási költségének ellenértéke lehet csak. A Ptk. a reklám fogalmát nem határozza meg. Ebben a tekintetben a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja lehet irányadó, mely szerint az olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód minősül gazdasági reklámnak, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket-, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul. Megjegyezzük, hogy a reklámozással kapcsolatos kötelezettségek nemcsak akkor terhelik a szállítót, ha ő maga a termék gyártója, hanem akkor is, ha az értékesítési láncban a forgalmazóhoz képest a végfelhasználótól távolabbi helyet foglal el.

l t843

l t844

l t845

b) Az utasítási jog A 6:374. § (1) bekezdése alapján a „szállítót a termék megfelelő forgalmazásával kapcsolatban utasítási jog illeti meg". Utasítási joggal a Ptk. elsősorban azért hatalmazza fel a szállítót, hogy biztosíthassa a termék jóhírnevét, egységes arculatát stb. 5 Ez az utasítási jog egyébként sokkal szűkebb, mint megbízás [929) vagy vállalkozás [408) esetén a forgalmazás jellegéből adódóan. Értelemszerűen a szállító nem adhat

ttel az újonnan szabályaGÁRoos: A forgalmazási és a jogbérleti (franchise) szerződés. 1968. o.

l t846

594

A FORGALMAZÁSI ÉS A JOGBÉRLETI (FRANCHISE) SZERZÓDÉS olyan utasítást, amely a forgalmazó által forgalmazott, de más szállítótól beszerzett termékek értékesítésére kihatna. A vállalkozási és a megbízási típusú szerződésekhez hasonlóan a forgalmazási szerződés esetén is kitér a Ptk. a célszerűtlen, a szakszerűtlen és a jogellenes utasításra. A 6:374. § (2) bekezdése szerint ha „a szállító célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a forgalmazó köteles őt figyelmeztetni. Ha a szállító a figyelmeztetés ellenére fenntartja az utasítását, a forgalmazó köteles az utasítást teljesíteni; az utasítás teljesíté­ séből eredő kárért a szállító felel. A forgalmazó köteles megtagadni az utasítás teljesí­ tését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát." A jogkövetkezmények annyiban térnek el a vállalkozás és a megbízás vonatkozó szabályaitól [398, 934), hogy a forgalma­ zónak nem biztosítja az elállás vagy felmondás jogát. Ennek az az oka, hogy a forgal­ mazás a vállalkozással és a megbízással szemben nem tevékenységkifejtő (294), hanem alapvetően tulajdonátruházó szerződés (27).

II. fejezet A jogbérleti 1. Ajogbérleti (franchise a) A franchise, fran b) Ajogbérleti (fran c) A jogbérleti (fran d) Ajogbérleti (fran e) A franchise-szen 2. Ajogbérletbe adó szei felhasználási, haszn biztosítása ............ . 3. Az ellenszolgáltatás: o a) Belépési dij .........

e) Az ellenőrzés

b) Forgalmijutalék ( c) Marketing-hozzá·

18481

A 6:374. § (3) bekezdése alapján a „szállító jogosult a szerződésben és az utasításaiban foglaltak teljesítését ellenőrizni". Tehát a szállító nemcsak az utasítások, hanem a szer­ ződésbe foglalt egyéb rendelkezések teljesítését is - a forgalmazó tevékenységének szükségtelen zavarása nélkül - ellenőrizheti. Az ellenőrzésre a szállító azonban csak jogosult, de nem köteles.

4. A jogbérletbe adó egyi a) A hálózat, termé b) Utasításijog ........ c) Ellenőrzésijog ..... d) Ellátási kötelezeti 5. Ajogbérletbe vevő e9) a) Termékek, illetve által védett olté b) Az ismeretek m� c) A hálózat, termék d) Figyelmeztetési � 6. A szerződés megszúné a) Határozott idő elt b) Felmondás .......... , c) A szerződés megs

A jogalkotó a Ptk. t mazási szerződést (l (franchise) szerződé� gazdasági együttműl déses konstrukció a r

szállítótól beszerzett

II. fejezet

1lóan a forgalmazási jogellenes utasításra. akszerűtlen utasítást yelmeztetés ellenére ; az utasítás teljesíté­ ni az utasítás teljesí­ :gsértéséhez vezetne, i bérlőtől [1317). ís a kamat. A Hpt. az adós által a köl­ énybe vett kölcsön szeg százalékában � vagy egyéb hoza­ lcsönnek nevezzük 1/ fizetésére is köte­ t a Fhtv. tartalmaz1atározása is utal g a hitelező pénzét itott ellenszolgálta­ ós a kölcsönössze­ gát az is jelentősen értékű biztosítékot dni az adós, annál lő kamat is. telyeket a hitelhez 1tézmény adhat, és 1emcsak a kamatot iltségeket (például ;ének költsége stb.) rja le a THM, azaz asztói hitelfelvétel séget, jutalékot és

A kölcsönszerződés 1 629

adót), melynek számítási módját és használatát a teljes hiteldíjmutató meghatározá­ sáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet írja elő. A THM bevezetésének az volt a célja, hogy az ügyfelek össze tudják hasonlítani a különböző pénzügyi intézmények termékeit, és így világosan lássák, hogy egy adott kölcsön után összesen mekkora összeget kell visszafizetniük. Megjegyezzük, hogy a hitelező fogyasztónak nem nyújthat olyan hitelt, amelynek teljes hiteldíjmutatója (THM) meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal (hitel­ kártya-szerződéshez vagy fizetési számlához kapcsolódó, továbbá kézizálog fedezete mellett nyújtott hitelek, valamint egyes áruhitelek esetében 39 százalékponttal) növelt mértékét (Fhtv. 17/A. §). Az adós a fizetési kötelezettségeit jellemzően nem egy összegben, hanem folyamatosan teljesíti. Éppen ezért a 6:46. § alapján a futamidő elején a törlesztőrészletek alapvetően a költségeket és a kamatot fedezik, és csak kis részben a tőke visszafizetését. Az idő előrehaladtával azonban az egyes törlesztőrészletek egyre nagyobb hányada fordítódik a tőke visszafizetésére. Megjegyezzük, hogy ha az adós az egyes törlesztőrészletek megfizetésével késedelembe esik, akkor az ügyleti kamaton felül késedelmi kamatot is fizetnie kell. Fogyasztói kölcsön esetén azonban a fogyasztó késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamára a hitelező legfeljebb olyan mértékű késedelmi kamatot számíthat fel a fogyasztóval szemben, amely nem haladja meg a hitelszerződésben kikötött ügyleti kamat másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt mértékét, és nem lehet magasabb, mint a hitelszerződésekre a meghatározott teljes hiteldíjmutató [1942) maximális mértéke (Fhtv. 17/F. §).

l 1943

l 1944

l 1945

l

A kölcsönszerződésben mindig egyértelműen meg kell határozni a pénzkölcsön 1946 összegét. Ez a szerződés lényeges tartalmi eleme, ennek hiányában a szerződés nem jön létre. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy minden esetben egy konkrét összegben kell meghatározni a kölcsön összegét, mert elegendő az is, ha a felek megál­ lapodása alapján a kölcsön összege egyértelműen meghatározható. Így kölcsön­ szerződés úgy is köthető, hogy a felek a kölcsön összegét valamely munkálatok elvégzésének majdani költségében határozzák meg (BH 2013, 341.). Ezzel szemben akkor is létrejön a szerződés, ha a felek a kölcsön visszafizeté- 11947 sének határidejét nem határozzák meg. Ebben a ritka esetben arról van szó, hogy határozatlan idejű kölcsönszerződés jön létre, amikor az adós nem folyamatosan törleszti a tartozását, hanem csak a szerződés megszűnésekor egy összegben fizeti azt vissza. A határozatlan idejű kölcsönszerződés bármelyik fél rendes felmon­ dásával megszűnhet. Ha a felek nem határoznak meg felmondási időt, akkor az

I - _E_ T_EL _Á_M_LA_sz_E_Rz_óo_É_SE_K · s_A_sz 6_30___,_A_H_I -.••_____

1948

I

azonnali hatályú, és az adós fizetési kötelezettsége a felmondás hatályosulásával egyidejűleg esedékessé válik. A fentiekből is látszódik, hogy az egyes kölcsönszerződések meglehetősen sokfélék, éppen ezért több szempontból is csoportosíthatóak:6 - az adós személye alapján (például fogyasztói és nem fogyasztói kölcsön); - a lejárat alapján (rövid, közép- és hosszú távú kölcsön); és a célja alapján (például lakáskölcsön, fogyasztási kölcsön stb.).

2. A kölcsönszerződés mint tartós jogviszony 19491 A gyakorlatban a kölcsönszerződések hosszú, több évre, akár évtizedekre szóló, tartós jogviszonyok, amelyek során a releváns körülmények gyakran változnak. Így elvileg a bírói szerződésmódosítás (6:192. §) szabályait is lehet rájuk alkalmazni a vonatkozó feltételek fennállása esetén. Ezen jogintézmény alkalmazása azonban a mindennapi gyakorlatban nem nyújt megoldást, hiszen igencsak hosszadalmas és drága eszköz. Éppen ezért terjedt el a referencia-kamatlábak alkalmazása. A referencia-kamatláb egy olyan, bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvá­ nosság számára hozzáférhető kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása. Ilyen referencia-kamatláb a jegybanki alapkamat vagy a bankközi kamat­ lábak. Ez utóbbiak azok a kamatlábak, amelyeket a bankok az egymás közötti kölcsönnyújtások során alkalmaznak (ez forint esetén a BUBOR, euró esetén az EURJBOR). Tehát a hitelező a kamat mértékét nem egy konkrét értékben határozza meg, hanem egy referencia-kamatlábhoz köti (például BUBOR + 3%). Így abban az esetben, ha változnak a körülmények, és ez jellemzően megjelenik a referencia-ka­ matlábak mértékében is, akkor a szerződésben meghatározott kamat mértéke is auto­ matikusan változik a szerződés kifejezett módosítása nélkül is. 1 Ha viszont a hitelezőt feljogosítaná a szerződés az egyoldalú szerződésmódosí­ 1950 tásra, azzal könnyen vissza lehetne élni (lásd például a 2000-es években az akko­ ri szabályozás alapján kötött devizakölcsönökkel kapcsolatos problémákat). Éppen ezért az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó hatályos rendelkezések az ügy­ felek védelmében meglehetősen szigorúak, azokat nem fogyasztói kölcsönök tekin­ tetében a Hpt., fogyasztói kölcsönök vonatkozásában pedig az Fhtv. tartalmazza. 19511

Így a Hpt. 279. § (13) bekezdése alapján eltérő rendelkezés hiányában a kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára ked­ vezőtlenül módosítani, ha ezt a szerződés a pénzügyi intézmény számára - külön KÁROLYI: A bank- és hitelviszonyok. 1908. 0.

pontban - egyér teszi. Ezt egészí módosíthatók új elemek szerződt kedvezőtlenül s, számára nem kt (15) bekezdés]. Az Fhtv.-na az alábbiakat err - a fogyasztó hitelkamat, kam ezt kifejezetten egyéb feltétel, ic a fogyasztó szán - az egyoldalú zott követelmén) semmis az a szer an e törvényben 1 - ha a hitelsze mat, a kamatfelá a szerződéses kö (4) bekezdés]; - a legfeljebb t ben meghatározo a) fix kamatc b) a MNB ho és fix kamatfelán san egyoldalúan 1 - a három évet a) a MNB ho és annak teljes f1 kamatfelárral, b) legalább h, e) fix kamata - a hitelező a k és módosíthat - 2 amelyet a szerzőc tése, módosítása 1 érdekében, harmi ható módon merü

A kölcsönszerződés 1

ís hatályosulásával

ések meglehetősen ztói kölcsön);

::>.).

:edekre szóló, tartós ltoznak. Így elvileg lmazni a vonatkozó nban a mindennapi as és drága eszköz. ·eferencia-kamatláb szolgáló, a nyilvá1 hitelezőnek nincs a bankközi kamat­ az egymás közötti )R, euró esetén az értékben határozza - 3%). Így abban az lik a referencia-ka­ aat mértéke is auto-

í szerződésmódosí­ ; években az akko­ ·oblémákat). Éppen delkezések az ügy­ ói kölcsönök tekin1tv. tartalmazza.

iban a kamatot, díjat ügyfél számára ked­ ny számára - külön

pontban - egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. Ezt egészíti a 279. § (14) bekezdése, mely szerint e szerződések egyoldalúan nem módosíthatók új díj vagy költség bevezetésével; az egyes kamat-, díj- vagy költség­ elemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül szintén nem módosítható. Ugyanakkor a pénzügyi intézmény az ügyfél számára nem kedvezőtlenül egyoldalúan módosíthatja a szerződés feltételeit [279. § (15) bekezdés]. Az Fhtv.-nak a szerződés egyoldalú módosítására vonatkozó rendelke�ései közül az alábbiakat emeljük ki: a fogyasztó számára hátrányosan kizárólag a hitelszerződésben megállapított hitelkamat, kamatfelár, költség és díj módosítható egyoldalúan, feltéve, hogy a törvény ezt kifejezetten lehetővé teszi, és a felek ezt a szerződésben kifejezetten kikötötték; egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra vonatkozó kikötést is, egyoldalúan, a fogyasztó számára hátrányosan nem módosítható [17/B. § (1) bekezdés]; az egyoldalú módosítás jogát a hitelező a szerződésben - a törvényben meghatáro­ zott követelményeknek megfelelően - rögzített feltételek szerint jogosult gyakorolni; semmis az a szerződéses kikötés, amely a szerződés egyoldalú módosítására vonatkozó­ an e törvényben meghatározott követelményeknek nem felel meg [17/B. § (3) bekezdés]; - ha a hitelszerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelka­ mat, a kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a hitelezőnek ezt a szerződéses kötelezettsége részeként a fogyasztó javára érvényesítenie kell [17/B. § (4) bekezdés]; a legfeljebb hároméves futamidejű hitel annak teljes futamidejére a hitelszerződés­ ben meghatározott a) fix kamatozással, vagy b) a MNB honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és fix kamatfelárral nyújtható, és e hitel kamatfeltételei a fogyasztó számára hátrányo­ san egyoldalúan nem módosíthatók [17/C. § (1) bekezdés]; a három évet meghaladó futamidejű hitel a szerződésben meghatározott, a) a MNB honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és annak teljes futamidejére vagy legalább hároméves kamatperiódusokban rögzített kamatfelárral, b) legalább hároméves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal, vagy e) fix kamatozással nyújtható [17/C. § (2) bekezdés]; a hitelező a kamaton kívül a fogyasztó terhére csak olyan költséget állapíthat meg és módosíthat - annak növekedésével arányosan - a fogyasztó számára hátrányosan, amelyet a szerződésben tételesen meghatározott, és amely költség a szerződés megkö­ tése, módosítása és a fogyasztóval való kapcsolattartás során közvetlenül a fogyasztó érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a fogyasztóra áthárít­ ható módon merült fel [17/E. § (1) bekezdés].

631

l 19s2

1 s _ Ez R_ Z _ s Ó_DE K E _' � ··-___6_3_2--+ -A_HI_TE_L-_É_S_A _SZA_-_M_LA__

3. A kölcsön folyósítása vagy annak elmaradása 19531

19541

19551

Az 1959-es Ptk. előtti jogi helyzettel szemben a kölcsön nem reálszerződés, hanem - mint az összes többi szerződés is - konszenzuálszerződés. Ez azt jelenti, hogy a kölcsönszer­ ződés nem a kölcsön átadásával (a kölcsönösszeg folyósításával), hanem a felek megál­ lapodásával jön létre. Így a kölcsönszerződés megkötése nem jelenti azt automatikusan, hogy a hitelező ténylegesen át is adja a kölcsönt az adósnak. Egyfelől a hitelező a 6:384. § alapján „a kölcsönösszeg kifizetését megtagadhatja, ha a szerződés megkötése után az adós körülményeiben vagy a biztosíték értékében vagy érvényesíthetőségében olyan lényeges változás állt be, amely miatt a szerződés teljesítése többé nem elvárható, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő bizto­ sítékot". Ez a szabály a clausula rebus sic stantibus elvének egyik megnyilvánulá­ sa (ugyanúgy, mint a hitel- és kölcsönszerződés felmondásának ehhez hasonló okai (1959)). Ilyen jellegű teljesítésmegtagadási szabályt a Ptk. egyébként még például az ajándékozási szerződésnél (6:236. §) (241] tartalmaz, csak a teljesítésmegtagadási okok eltérőek a két szerződés jellegéből adódóan. A rendelkezés jogosultságát egyébként első­ sorban az adja, hogy a fenti okok fennállása esetén a hitelező a szerződést egyébként felmondhatná (1959), így semmi értelme nem lenne annak, hogy ha a hitelezőnek folyósítania kellene a kölcsönt, de egyúttal fel is mondhatná a szerződést, vagyis az adósnak egyből vissza kellene fizetnie azt. Megjegyezzük, hogy a biztosítékadásra vo­ natkozó felszólítás formáját és az abban megjelölendő teljesítési határidőt a Ptk. itt sem határozza meg. Kiemeljük azonban, hogy a teljesítés megtagadása a szerződést automatikusan nem szünteti meg, de az tűnik észszerűnek, ha ilyen esetben a hitelező egyúttal él a felmondási jogával is. Másfelől a 6:385. § (l) bekezdése alapján az „adós a kölcsönösszeg igénybevételére nem köteles". A (2) bekezdés szerint pedig ha „az adós nem veszi igénybe a kölcsönt, köteles megtéríteni a hitelezőnek a szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült költségeit". Ezzel kapcsolatban kiemeljük, hogy ez a rendelkezés nem mossa össze a kölcsönt a hitelszerződéssel, mert a folyósítás elmaradása esetén a hitelező nem díjra, hanem csak a szerződésmegkötésével kapcsolatban felmerült költségeire, azaz a nega­ tív interesszére jogosult. Ehhez képest egy különös esetet szabályoz a 6:386. §. Ennek (1) bekezdése alapján ugyanis ha „a szerződés szerint a kölcsönösszeg megfizetésére a szerződéskötést köve­ tő meghatározott időn belül vagy meghatározott feltételek teljesítése esetén kerül sor, a hitelező köteles a kölcsön összegét a szerződésben meghatározott idő elteltéig vagy feltétel bekövetkeztéig az adós rendelkezésére tartani". A (2) bekezdés szerint pedig az „adós köteles a hitelezőnek a rendelkezésre tartott kölcsönösszeg után, a kölcsön­ összeg rendelkezésre tartásának időtartamára díjat fizetni". Ilyenkor valójában arról van szó, hogy a felek egy különös hitelszerződést kötnek, vagy lényegében egyszerre

kötnek egy hite. hitelszerződéstő pontosan meghé sütésekor az ad< lódó szerződés. megkötésekor m kölcsönként serr folyósítja a kölc.

4. A kölcsön rr A kölcsön megszű1 dási jogát szabálya, mazni. Az adós fe - a kölcsönszerződ< részleges teljesítése tozás esetén a joga (6:43. §), de ennek J A kölcsönszerz tartalmában azonb1 gáltatása (a pénzm irreverzibilis. Enne elállásra a kölcsö1 ugyanebből az okbc ként a kölcsönszerzi

a)

A hitelező rend A 6:387. § (1) beki felmondással élhf az adós körül tás ellenére nem a a kölcsönnek vagy az adós a kö DARÁZS

GARDDS

Lénárd: A pér István: A kölc

-z:ődés, hanem-mint hogy a kölcsönszer­ ,anem a felek megál­ i azt automatikusan,

:ését megtagadhatja, biztosíték értékében ly miatt a szerződés ad megfelelő bizto­ yik megnyilvánulá­ ehhez hasonló okai ként még például az ésmegtagadási okok :ágát egyébként első­ lerződést egyébként �y ha a hitelezőnek '.erződést, vagyis az biztosítékadásra vohatáridőt a Ptk. itt gadása a szerződést :n esetben a hitelező

A kölcsönszerződés

1633

kötnek egy hitel- és egy kölcsönszerződést. Ez az eset abban tér el egy „klasszikus" hitelszerződéstől [1921), hogy a felek nemcsak egy hitelkeretet állapítanak meg, hanem pontosan meghatározzák a hitel összegét, másrészt a meghatározott feltételek telje­ sülésekor az adósnak nem kell külön felhívnia a hitelezőt a hitelművelethez kapcso­ lódó szerződés, azaz a kölcsönszerződés megkötésére, mert azt már a hitelszerződés megkötésekor megkötötték. Ugyanakkor a felek megállapodása nem írható le egyszerű kölcsönként sem, mert az adós akkor is köteles díjat fizetni, ha a hitelező végül nem folyósítja a kölcsönt.

4. A kölcsön megszűnése

1

;zeg igénybevételére igénybe a kölcsönt, solatban felmerült nem mossa össze a hitelező nem díjra, égeire, azaz a nega-

,, bekezdése alapján erződéskötést köve­ :se esetén kerül sor, tt idő elteltéig vagy ezdés szerint pedig '.eg után, a kölcsön­ kor valójában arról nyegében egyszerre

l

A kölcsön megszűnésével kapcsolatban a Ptk. csak a hitelező rendkívüli felmon- 1957 dási jogát szabályozza, ezért az egyéb esetekre az általános szabályokat kell alkalmazni. Az adós felmondása kapcsán utalunk a Ptk. által biztosított előtörlesztés - a kölcsönszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges teljesítése - lehetőségére, hiszen az általános szabályok szerint pénztartozás esetén a jogosult a teljesítési idő előtt felajánlott teljesítést köteles elfogadni (6:43. §), de ennek költségét a kötelezett viseli. A kölcsönszerződés formálisan dare típusú tulajdonátruházó szerződés [27), 11958 tartalmában azonban használati szerződés [1196), ezért a kölcsönszerződés szol­ gáltatása (a pénznek formálisan az átruházása, ténylegesen a használatba adása) irreverzibilis. Ennek megfelelően nincs lehetőség a szerződés felbontására vagy elállásra a kölcsön folyósítása után. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy ugyanebből az okból kifolyólag az eredeti állapot helyreállítása jogkövetkezményként a kölcsönszerződés érvénytelensége esetén nem alkalmazható.7

a) A hitelező rendkívüli felmondására vonatkozó szabályok A 6:387. § (1) bekezdése rögzíti azokat az okokat, amelyek alapján a hitelező rendkívüli 11959 felmondással élhet, ezek a következők: az adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és az adós felszólí­ tás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot; a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra való fordítása lehetetlenné vált, vagy az adós a kölcsönösszeget nem erre a célra használta fel; DARÁZS Lénárd: A pénzkölcsönszerzódés magánjogi természete. Gazdaság és Jog, (2016) 6., 15. o. és GÁRDOS István: A kölcsönszerződés sajátos vonásai (II. rész). Gazdaság és Jog, (2017) 2., 9. o.

634

1

A HITEL- ÉS A SZÁMLASZERZÓDÉSEK

-

19601 19611

az adós a hitelezőt megtévesztette, és ez a szerződés megkötését vagy annak tartal­ mát befolyásolta; az adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosíté­ kával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza; - az adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafi­ zetésének lehetőségét; a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki; vagy az adós a kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik, és mulasztását felszólításra sem pótolja. A (2) bekezdés alapján sem az első, sem a hatodik esetben nem kell a hitelezőnek az adóst megfelelő biztosíték adására vagy kiegészítésére előzetesen felszólítania, ha nyilvánvaló, hogy az adós megfelelő biztosíték nyújtására nem képes. Az első, a harmadik és az ötödik felmondási ok megegyezik a hitelszerződésnél szabályozott felmondási okokkal [1931]. A második felmondási okkal kapcsolatban megjegyezzük, hogy ha a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra való fordí­ tása lehetetlenné vált, ez nem jelenti azt, hogy a szerződés lehetetlenült, mert maga a kölcsönnyújtás továbbra is lehetséges, csak a pénznek az eredeti célra való felhasz­ nálása nem lehetséges. Az e pontban meghatározott okok egyébként azért adnak indo­ kot a hitelezői felmondásra, mert veszélyeztetik a kölcsön visszafizetését. A negyedik felmondási okból pedig az következik, hogy a Ptk. külön felhatalmazása hiányának ellenére is a hitelező jogosult az adós fizetőképességét, a kölcsön fedezetét és a biztosí­ tékokat rendszeresen megvizsgálni (ez következik egyébként az általános együttműkö­ dési kötelezettségből is). A hatodik felmondási ok szorosan összefügg az elsővel, első­ sorban akkor lehet jelentősége, ha nem az adós nyújtja a biztosítékot. Végül a hetedik felmondási ok valójában nem tekinthető különös szabálynak, mert lényegében egyéb­ ként is következik az általános szabályokból (6:154. §).

b) A fogyasztói kölcsön megszűnésére vonatkozó szabályok

19621

Az Fhtv. számos részletes szabályt tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy a fogyasztó miként szüntetheti meg a kölcsönjogviszonyt. Egyrészt a fogyasztó a hitelszerződéstől (kölcsönszerződéstől) a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indo­ kolás nélkül elállhat, ha a hitel (kölcsön) folyósítására még nem került sor; a fogyasztó a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül díjmentesen felmondhatja a hitelszerződést (kölcsönszerződést), ha a hitelt (kölcsönt) már folyósították [21. § (1) bekezdés]. Emellett a fogyasztó a határozatlan idejű hitelszerződést (kölcsönszerző­ dést) bármikor felmondhatja a szerződésben meghatározott felmondási idővel (eltérő törvényi rendelkezés hiányában az egy hónapnál hosszabb felmondási idő kikötése

semmis) [20. § (! szerződés) a hitel idejű hitelszerzöc adathordozón, le1 dés]. Ugyanakkor lehetősége a fog) keresztül. Ugyan szerződésben sen amely a fogyaszt terhet ró (6: 131. minden esetben é járó költségek mé csökkenti a hitel eredeti lejárata kamaton kívüli r a hitelező jogosul objektíve indokol amikor a hitelkan

5. A szívességi A kölcsönnek a t nevezzük. A 6:3 1 a felek kifejezette ből ez következik kell alkalmazni, b a) a hitelező megtagadhatja a k összeget; b) az adós ne1 Mivel a szíq esetén az ingyene alkalmazni (6:14 hiánya csak az üg szívességi kölcsöt A Ptk.-nak a , gyenes szerződést

A kölcsönszerződés 1 635

�t vagy annak tartaldezetével, biztosíté­ dályozza; ,i a kölcsön visszafijelentősen csökkent, ettsége teljesítésével m kell a hitelezőnek sen felszólítania, ha pes. : a hitelszerződésnél okkal kapcsolatban mtt célra való fordí­ tetlenült, mert maga ti célra való felhasz­ nt azért adnak indo­ izetését. A negyedik almazása hiányának edezetét és a biztosí­ talános együttműkö­ 'ügg az elsővel, első­ kot. Végül a hetedik -t lényegében egyéb-

ryok

n, hogy a fogyasztó IÓ a hitelszerződéstől gy napon belül indo­ :rült sor; a fogyasztó ntesen felmondhatja >lyósították [21. § (1) dést (kölcsönszerző­ ondási idővel (eltérő 10ndási idő kikötése

semmis) [20. § (1) bekezdés]. Valamint ha a határozatlan idejű hitelszerződés (kölcsön­ szerződés) a hitelező rendes felmondási jogát lehetővé teszi, a hitelező a határozatlan idejű hitelszerződést (kölcsönszerződést) rendes felmondással papíron vagy más tartós adathordozón, legalább két hónapos felmondási idővel felmondhatja [20. § (2) bekez­ dés]. Ugyanakkor kiemeljük, hogy határozott idejű kölcsönszerződés esetén is van lehetősége a fogyasztónak a szerződés megszüntetésére az előtörlesztés intézményén keresztül. Ugyanis a Ptk. 6:131. §-a rögzíti, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a pénztartozás idő előtti teljesítését kizáró és az olyan kikötés, amely a fogyasztóra az idő előtti teljesítésből közvetlenül fakadó költségeken kívüli terhet ró (6:131. §). Ezt erősíti meg az Fhtv. 23. § (1) bekezdése mely szerint a fogyasztó minden esetben élhet a hitel részleges vagy teljes előtörlesztésével. Az előtörlesztéssel járó költségek mértékével kapcsolatban kiemeljük, hogy előtörlesztés esetén a hitelező csökkenti a hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó hitelkamattal és hitel­ kamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással [23. § (2) bekezdés], ugyanakkor a hitelező jogosult az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, esetleges, méltányos és objektíve indokolt költségeinek megtérítésére, ha az előtörlesztés olyan időszakra esik, amikor a hitelkamat rögzített [24. § (1) bekezdés].

l t963

5. A szívességi kölcsön A kölcsönnek a hitellel ellentétben van ingyenes formája, ezt szívességi kölcsönnek nevezzük. A 6:388. § szerint az „adós nem köteles kamat és egyéb díj fizetésére, ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez következik. Ebben az esetben a kölcsönszerződés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) a hitelező a saját körülményeiben bekövetkezett lényeges változás miatt is megtagadhatja a kölcsönösszeg kifizetését és visszakövetelheti a már kifizetett kölcsön­ összeget; b) az adós nem köteles a kölcsönösszeg rendelkezésre tartásáért dijat fizetni". Mivel a szívességi kölcsön ingyenes szerződés, ezért a szerződés megszegése esetén az ingyenes szerződések megszegésére vonatkozó felelősségi szabályokat kell alkalmazni (6:147. §). Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy a kamatfizetési kötelezettség hiánya csak az ügyleti kamatra vonatkozik. Tehát ha az adós késedelembe esik, akkor szívességi kölcsön esetén is köteles késedelmi kamatot fizetni. A Ptk.-nak a szívességi kölcsönre vonatkozó különös szabályai pedig - a többi ingyenes szerződéshez hasonlóan - arra vannak tekintettel, hogy a hitelezővel szembeni

l t964

l t965 l t966

636

1

A HITEL- ÉS A SZÁMLASZERZÓDÉSEK

elvárások nem lehetnek ugyanolyan szigorúak, mint egy visszterhes jogviszony esetén, azaz hogy ne riassza el a hitelezőket az ingyenes szerződések megkötésétől. Ezért van lehetősége arra a hitelezőnek - az ajándékozási szerződéshez hasonlóan (6:237238. §-ok) (256) -, hogy a saját körülményeiben bekövetkezett lényeges változás miatt is megtagadja a kölcsönösszeg kifizetését, vagy visszakövetelje a már megfize­ tett kölcsönt. Ez a rendelkezés azonban meglehetősen nagy kockázatot tesz az adósra, hiszen így - eltérő megállapodás hiányában - a hitelező azonnali hatállyal követel­ heti a már kifizetett kölcsön visszafizetését olyan körülmények megváltozása miatt, amelyekre az adósnak egyáltalán nincs ráhatása.

6. A kölcsönszerződés szabályainak további alkalmazásai a)

19681

Pénztől eltérő helyettesíthető dolgok kölcsöne A Ptk. alapján a kölcsön szabályait megfelelően alkalmazni kell arra az esetre, ha a megállapodás tárgya nem pénz, hanem más helyettesíthető dolog. A 6:389. § (1) bekezdése szerint a „kölcsönszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a hitelező nem pénzt fizet, hanem más helyettesíthető dolgot az adós tulajdonába ad úgy, hogy az adós a szerződésben meghatározott későbbi időpontban ugyanolyan fajtá­ jú, minőségű és mennyiségű dolognak a hitelező tulajdonába adására köteles. Ebben az esetben kamaton a kölcsönadott dolog átadáskori piaci értékének alapulvételével, a kamatszámítás szabályai szerint kiszámított díjat kell érteni." Tehát a kölcsön szabá­ lyait megfelelően kell alkalmazni többek között különböző helyettesíthető áruk (példá­ ul mezőgazdasági termékek), valamint értékpapírok kölcsönbe adására is. Ilyen esetek­ ben a feleknek nem kell kifejezetten rendelkezniük arról, hogy ezek tulajdonátruházó ügyletek, hanem ez az ügylet tárgyából egyértelműen adódik. Ha a felek megállapodá­ sából kifejezetten az következik, hogy az adósnak ugyanazt a dolgot kell visszaadnia, amit a hitelezőtől kapott, akkor az az ügylet bérletnek (1215) minősül. A Ptk. szabályából egyértelműen adódik, hogy helyettesíthető dolog kölcsöne esetén az adósnak - eltérő kikötés hiányában - nem többet kell visszaadnia a dologból, hanem ugyanannyit, és emellett meg pénzbeni díjat kell fizetnie (természetesen ennek a kölcsönnek is létezik ingyenes, azaz szívességi formája). A fizetendő díj mértéke a Ptk. szabályai szerint a kamathoz hasonló módon állapítandó meg. A feleknek elegen­ dő meghatározniuk a kamatlábat, és ezután úgy számítandó ki a díj, hogy meg kell határozni a kölcsönadott dolog átadáskori piaci értékét, és úgy kell tekinteni, mintha a hitelező az ennek az értéknek megfelelő pénzösszeget adta volna kölcsön az adós­ nak a meghatározott kamatláb szerinti kamatra. Természetesen annak sincs akadálya, hogy a felek a Ptk. szabályától eltérően egy összegben határozzák meg a díjat.

A kölcsön sza megelőző pénzsi

b)

A 6:389. § (2) be mazni minden e zi a másik fél ált: a főszolgáltatás t teljesítenek. A jel a főszolgáltatás (174), amikor az i is, amikor a pém ra szolgál példak megelőzően több zetésével ruházzi eladó lenne az ad A Ptk. szabá előrehozott fizeti tot is kellene fiz, a vételárat a „hit ték a vételárba. tot fizetnie, csak a megállapodáso kozó szabályokat

7. A kölcsön- éi A hitel- és a kölcsön zat tartalmazza. 9. táblázat. A köles elhatárolási szempont< szolgáltatás jellege hitelezői kötelezettségevállalás

GÁRDOS István: A kö Törvénykönyvhöz. BL

!S jogviszony esetén, megkötésétől. Ezért z hasonlóan (6:237rt lényeges változás telje a már megfize­ izatot tesz az adósra, ili hatállyal követel­ megváltozása miatt,

3.lmazásai

ll arra az esetre, ha lolog. A 6:389. § (1) alkalmazni akkor is, : adós tulajdonába ad ,an ugyanolyan fajtá­ ására köteles. Ebben �nek alapulvételével, �hát a kölcsön szabá­ esíthető áruk (példá­ ására is. Ilyen esetek­ lek tulajdonátruházó a felek megállapodá­ lgot kell visszaadnia, ősül. hető dolog kölcsöne zaadnia a dologból, természetesen ennek Jdő díj mértéke a Ptk. A feleknek elegen­ a díj, hogy meg kell :ell tekinteni, mintha ,lna kölcsön az adós­ nnak sincs akadálya, : meg a díjat.

A kölcsönszerződés

1637

A kölcsön szabályainak alkalmazása a főszolgáltatást követő vagy megelőző pénzszolgáltatásra (ellenérték-fizetésre)

b)

A 6:389. § (2) bekezdése alapján a „kölcsönszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni minden olyan esetben, amikor az egyik fél által nyújtott szolgáltatás megelőzi a másik fél által nyújtandó pénzszolgáltatást, vagy az ellenérték megfizetése megelőzi a föszolgáltatás teljesítését". Gyakran előfordul az az eset, hogy a felek nem egy időben teljesítenek. A jelen rendelkezést egyrészt azokra az esetekre kellene alkalmazni, amikor a föszolgáltatás nyújtása megelőzi a pénzszolgáltatás teljesítését (például részletvétel [174], amikor az eladó lenne a hitelező, a vevő pedig az adós), másrészt azokra az esetekre is, amikor a pénzszolgáltatás nyújtása előzi meg a föszolgáltatás teljesítését. Ez utóbbira szolgál példaként egy olyan adásvételi szerződés, amikor a vevő az eladó teljesítését megelőzően több részletben fizeti meg a vételárat, és az eladó csak a teljes vételár megfi­ zetésével ruházza át az ingatlan birtokát, és adja ki a bejegyzési engedélyt. Ilyenkor az eladó lenne az adós, a vevő pedig a hitelező. A Ptk. szabályából azonban nem következik az, hogy minden ilyen halasztott vagy előrehozott fizetési kötelezettséget tartalmazó szerződés esetén a kötelezettnek kamatot is kellene fizetnie, ugyanis éppen az a jellemző ezekre az esetekre, hogy a felek a vételárat a „hitelelemre" való tekintettel határozták meg, azaz a kamatot beépítették a vételárba. Az a kérdés, hogy az adósnak a vételáron felül kell-e külön kamatot fizetnie, csak az adott szerződés értelmezésével dönthető el. Ugyanakkor ezekre a megállapodásokra a kölcsön kifizetésének megtagadására és a felmondására vonatkozó szabályokat [1954, 1959] megfelelően alkalmazni kell. 8

l 1969

l 1970

7. A kölcsön- és a hitelszerződés összehasonlítása A hitel- és a kölcsönszerződés elhatárolási szempontjait és ismérveit az alábbi táblázat tartalmazza.

11972

9. táblázat. A kölcsön- és a hitelszerződés összehasonlítása elhatárolási szempontok

hitelszerződés

szolgáltatás jellege

Praestare.

kölcsönszerződés Formailag dare, tartalmilag

non facere. hitelezői kötelezettségevállalás

Nemcsak pénzösszeg késöbbi fizeté- Csak valamilyen helyettesíthető se lehet, hanem egyéb hitelművelet dolog használatának ideiglenes is (például kezesség vagy garancia). átengedésére vonatkozhat.

GÁRDOS István: A kölcsönszerződés. ln VÉKÁS Lajos - GÁRDOS Péter (szerk.):

Törvénykönyvhöz. Budapest, 2014. 2003-2004. o.

l 1971

Kommentár a Polgári

638

1

A

HITEL- ÉS A SZÁMLASZERZÓDÉSEK

elhatárolási szempontok

hitelszerződés

kölcsönszerződés

közvetett tárgya

Csak pénz.

Alapvetően pénz, de lehet más helyettesíthető dolog is.

a szolgáltatási érték meghatározása

A hitelkeretet kell meghatározni, de ennél alacsonyabb összegű is lehet majd a tényleges szolgáltatás.

A kölcsönösszeget mindig egyértelműen meg kell határozni.

az adós ellenszolgáltatása

Mindig van, tehát csak visszterhes lehet.

Lehet visszterhes vagy ingyenes.

a tényleges hitelezői szolgáltatás igénybevétele

Az adósnak nem kell igénybe vennie a tényleges szolgáltatást, de a díjat ettől függetlenül meg kell fizetnie.

Az adós nem köteles lehívni a kölcsön összegét, és a folyósítás elmaradásakor díjat sem kell fizetnie, csak a hitelező költségeit kell megtérítenie.

8. Használati jellegű kötelmek elhatárolása 1973

I

1974

I

A kölcsönszerződés kapcsán az alábbi táblázatban a legfontosabb használati jellegű kötelmek egymástól való elhatárolását mutatjuk be. 10- táblázat. Használati jellegű kötelmek elhatárolása elhatárolási szempontok

bérlet (lakásbérlet)

haszonkölcsön (szívességi lakáshasználat)

kölcsön

szívességi kölcsön

közvetett tárgya

nem helyettesíthető dolog (lakás)

nem helyettesíthető dolog (lakás)

helyettesíthető dolog

helyettesíthető dolog

szolgáltatás jellege

non facere

non facere

dare

dare

ellenszolgáltatás

visszterhes

ingyenes

visszterhes

ingyenes

IV. fejezet

A betétszer

1. A betétszerződés min

2. A határozott idejű bet

3. A határozatlan idejű b

4. A takarékbetét-szem

A betétszerződés a 1 szerint a betét és má tése nem más, mint tői történő gyűjtése het, de köteles azt -1

1. A betétszerz

A 6:390. § (1) bekez számára meghatáro: !ott pénzösszeget e/fi zetni, valamint kamc A Ptk. fenti meg egy sajátos kölcsöns nes átengedését jelen dés [27] (azaz a beté: A betétszerződé� ben kell keresni. g jogosult betétgyűjtés hitelintézet az ügyfe ge a hitelintézetnek, nek hitelt, illetve köl1 a betétes és a bank a bank nemcsak a nál, leinek, hanem a ban. CSEHI Zoltán:

A hitel- és

2013. évi V. törvény és

rződés pénz, de lehet más etó dolog is.

szeget mindig egyér­ ig kell határozni.

erhes vagy ingyenes.

n köteles lehívni ;szegét, és a folyósí­ ásakor díjat sem kell a hitelező költségeit tenie.

használati jellegű

szívességi kölcsön helyettesíthető dolog dare ingyenes

IV. fejezet A betétszerződés 1. A betétszerződés mint sajátos k ölcs önszerződés .......................................................................... 639 2. A határozott idejű betétszerződés ................................................................................................. 640 3. A határozatlan idejű betétszerződés...............................................................................................641 4. A takarékbetét-szerződés ...............................................................................................................641

A betétszerződés a banki betétgyűjtésre épül. A Hpt. 6. § (1) bekezdésének 9. pontja szerint a betét és más, a nyilvánosságtól származó visszafizetendő pénzeszköz gyűjtése nem más, mint „pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt - kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül - visszafizetni".

l 1975

1. A betétszerződés mint sajátos kölcsönszerződés A 6:390. § (1) bekezdése szerint „ betétszerződés alapján a betétes jogosult a bank 11976 számára meghatározott pénzösszegetfizetni, a bank köteles a betétes által felajánlott pénzösszeget elfogadni, ugyanakkora pénzösszeget későbbi időpontban visszafizetni, valamint kamatotfizetni". A Ptk. fenti meghatározásából is következik, hogy a betétszerződés valójában 1977 egy sajátos kölcsönszerződés [1937]. Tehát tartalmilag pénz használatának ideiglenes átengedését jelenti kamat ellenében, formailag viszont tulajdonátruházó szerződés [27] (azaz a betétes csak kötelmi alapon követelheti vissza a betétet). A betétszerződésnek a kölcsönszerződések közüli kiemelését a felek személyé- 1978 ben kell keresni. Ugyanis a Hpt. 8. § (2) bekezdése alapján kizárólag hitelintézet jogosult betétgyűjtésre. Tehát a betétgyűjtés tulajdonképpen azt írja le, amikor egy hitelintézet az ügyfelektől „kölcsönt vesz fel". Erre egyébként azért van szüksége a hitelintézetnek, hogy kellő forrással rendelkezzen ahhoz, hogy más ügyfeleinek hitelt, illetve kölcsönt adjon. Tehát a betétügyletnek a bankok működése során a betétes és a bank közötti jogviszonyt meghaladó jelentősége van.9 Ugyanakkor a bank nemcsak a nála elhelyezett betétek erejéig jogosult kölcsönt nyújtani az ügyfeleinek, hanem a bank maga is jogosult pénzt létrehozni azzal, hogy számlapénzt

l

l

CSEHI Zoltán:

A hitel- és számlaszerződések. ln OszTov1Ts András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló

2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja. Ill. köt., Budapest, 2014. 943. o.

640

1

A HITEL- ÉS A SZÁMLASZERZÓDÉSEK

teremt. Hiszen a bankbetét gyakran nem a betétes készpénzének bankban történő elhelyezéséből, hanem a bank által az ügyfelének nyújtott kölcsön jóváírásából ke­ letkezik.10 19791 A fentiekből kifolyólag azért indokolt a betétgyűjtésre a hagyományos hitelezéstől eltérő szabályokat adni, mert a hitelezők teljesen más - a szokásosnál sokkal kisebb - kockázatot vállalnak arra tekintettel, hogy az adós egy tőkeerős hitelinté­ zet. Ráadásul a kockázatukat még tovább csökkenti az a tény, hogy a bankrendszer iránti bizalom erősítése érdekében a jogszabályi előírások alapján az elsősorban a hitelintézetek által finanszírozott Országos Betétbiztosítási Alap százezer eurónak megfelelő összegig kártalanítja azokat az ügyfeleket, akik a betétjüket a hitelinté­ zettől nem kapnák v issza (Hpt. 209-240. §-ok). Könnyen belátható, hogy a kölcsönszerződés szabályainak jelentős része így 19801 nem releváns erre a sajátos hitelügyletre (például fel sem merül biztosíték adása vagy a kölcsönösszeg igénybevételének elmaradása stb. ), ezért indokolt ezt a jogvi­ szonyt egy elkülönített szerződéstípuson keresztül szabályozni. 19811

Megjegyezzük, hogy a Hpt. 280. §-a alapján a „nem természetes személlyel kötött betét­ szerződésben - a Ptk. 6:390. § (1) bekezdésének rendelkezéseitől eltérően - a betét össze­ ge után 0%-os vagy negatív előjelű kamat is kiköthető. Negatív előjelű kamat alkalmazása esetén a visszafizetendő pénzösszeg a negatív előjelű kamatlábnak megfelelő mértékben csökken." Ha a betéti kamat negatív, akkor lényegében már rendhagyó letétről [1752) van szó, mert ekkor már a betétes, azaz a letevő fizet a banknak, azaz a letéteményesnek azért, hogy őrzi a pénzét. A betétszerződés kapcsán még egy fogalmat kell kiemelnünk, ez pedig az EBKM, azaz az egységesített betéti kamatlábmutató. Az EBKM számítási módját és használatát a betéti kamat és az értékpapírok hozama számításáról és közzétételéről szóló 82/2010. (III. 25.) Korm. rendelet írja elő. Az EBKM alkalmazásának a célja az, hogy a bankok egységes módszert követve tegyék közzé, hogy az adott betétnek mennyi a tényleges hozama (azaz mennyit fizet a bank végül a betét elhelyezése után a betétesnek), és így a betétesek össze tudják hasonlítani a különböző banki termékeket.

19821

2. A határozott idejű betétszerződés 19831

A Ptk. eltérő szabályokat ad a határozott és a határozatlan idejű betétszerződésre. A 6:390. § (2) bekezdése szerint „határozott időre szóló betét esetén a bank a betét összegét lejá­ ratkor vagy a betétes rendelkezése szerint köteles visszafizetni". Ezt azzal egészíti ki 10

GÁRDOS:

Kié a pénzem? 50-52.

o.

a (3) bekezdés, b, tározott idő lejárt désben meghatár A határozot a bank jellemző mikor kell majd nem jelenti azt. [1957) lehetőség, ben meghatározc csak minimális (; A betétes eg fel a betétet. Ebb rozatlan idejűvé ,

3. A határozati

A határozatlan id bármikor rendelk tud előre számoli írja elő a 6:390. l a betét összegét a Ebből a gyakorla1 sára sem jogosult

4. A takarékbe

A betétekkel kapc szabályozás vonal (a továbbiakban szerződés alapján összeg" [Tbtvr. 1. A betéttől a t 4. §-a alapján: - a takarékbetét takarékbetétet

�k bankban történő ön jóváírásából ke-

1gyományos hitele­ szokásosnál sokkal · tőkeerős hitelinté­ )gy a bankrendszer pján az elsősorban rp százezer eurónak tétjüket a hitelinté-

: jelentős része így ül biztosíték adása ndokolt ezt a jogvi-

:eméllyel kötött betét­ érően - a betét össze­ lű kamat alkalmazása megfelelő mértékben hagyó letétről (1752) :az a letéteményesnek

, ez pedig az EBKM, módját és használatát teléről szóló 82/2010. ija az, hogy a bankok e mennyi a tényleges a betétesnek), és így �t.

zerződésre. A 6:390. § a betét összegét lejá­ Ezt azzal egészíti ki

A betétszerződés 1641

a (3) bekezdés, hogy a „betétes a betét összegének visszafizetését a szerződésben megha­ tározott idő lejárta előtt is jogosult kérni. A betétes felszólítása hiányában a bank a szerző­ désben meghatározott idő lejárta előtt nem jogosult a betét összegének visszafizetésére." A határozott idejű betétet más néven lekötött betétnek hívják. Ennek keretében a bank jellemzően magasabb kamatot kínál, mert előre tud azzal kalkulálni, hogy mikor kell majd újra a betétes rendelkezésére bocsátania a betét összegét. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a betétes - a bankkal szemben, aki nem élhet az előtörlesztés (1957] lehetőségével - ne lenne jogosult a betét összegének visszafizetését a szerződésben meghatározott idő lejárta előtt kérni. Ekkor azonban a betétes a kamatra nem vagy csak minimális (a látra szóló betétnek megfelelő) mértékben lesz jogosult. A betétes egyébként arra sem kötelezhető, hogy a határozott idő leteltével vegye fel a betétet. Ebben az esetben a 6:390. § (4) bekezdése alapján a betétszerződés határozatlan idejűvé válik.

l t984

l t985

3. A határozatlan idejű betétszerződés A határozatlan idejű betétet hívják látra szóló betétnek. Ez azt jelenti, hogy a betétes bármikor rendelkezhet vele, de ezért utána csak alacsony kamat jár, hiszen a bank nem tud előre számolni azzal, hogy meddig rendelkezhet ő a betéttel. Ennek megfelelően írja elő a 6:390. § (5) bekezdése, hogy „határozatlan időtartamú betét esetén a bank a betét összegét a betétes rendelkezése szerint, késedelem nélkül köteles visszafizetni". Ebből a gyakorlatban az következik, hogy a bank a határozatlan idejű betét felmondására sem jogosult.

l t986

4. A takarékbetét-szerződés A betétekkel kapcsolatban meg kell említenünk a takarékbetéteket, amelyekre különös szabályozás vonatkozik, ezt a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet (a továbbiakban Tbtvr.) tartalmazza. A „takarékbetét: hitelintézetnél takarékbetét­ szerződés alapján takarékbetétkönyv vagy más okirat (...) ellenében elhelyezett pénzösszeg" [Tbtvr. 1. § (1) bekezdés]. A betéttől a takarékbetétet az alábbiak szerint lehet elkülöníteni a Tbtvr. 1. és 4. §-a alapján: a takarékbetétről mindig takarékbetétkönyvet vagy más okiratot kell kiállítani; takarékbetétet csak természetes személy helyezhet el;

l t987

l 19ss

z_ÁM_LA_s_z_rn_z_óo_ É_s _E K _-s_A _s_ ._.___ 6_4_2__,I_A_H_IT_EL_É

19891

19901

a betétes a takarékbetétre tőle eltérő természetes személyt is megnevezhet kedvez­ ményezettnek; a takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat kifizetésére vonatkozó köve­ telés nem évül el. A takarékbetétekre vonatkozó szabályok közül - az öröklési jogi vonatkozásai miatt - külön kiemelendő az, hogy „nagykorú betétes a takarékbetét elhelyezésekor úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvez­ ményezett részére kell visszafizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, a kedvezményezett a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet" (Tbtvr. 10. §). Egyébként a Tbtvr. 5. § (6) bekezdése alapján a természetes személyek fizeté­ siszámla-szerződés (2004] és betétszerződés (1976] keretében hitelintézetnél elhelye­ zett pénzeszközeire megfelelően alkalmazni kell a takarékbetét-szerződés szabályait a zálogjogszerzés tilalmát előíró rendelkezés kivételével.

V. fejezet A folyószá1 1. A folyószámla•szerzc 2. A folyószámla egyen

1. A folyószárr

A folyószámla-sze1 szerződés alapján 1 veteléseiknek egysl Ez azt jelenti, hog} között legyen egy helyzetet teremt. A a felek közötti els::., szembeni követelés ezek egyenlegét [19 a következő elszám A folyószámla elő, hogy a követe Kiemeljük, hogy a J alkalmaz a Ptk., íg vezethető. A folyói egymással rendszer tulajdonostársainak ségszerűen jelent eg már fizetési számlá elvileg bármilyen j annál jelentősebb s; az egyes követelése meg az egyenlegbe elszámolási időszak

11

SzENTIVÁNVI Iván: A fo Második, átdolg., bő

negnevezhet kedvez0

ére vonatkozó köve-

fsi jogi vonatkozásai lbetét elhelyezésekor ala megjelölt kedvez­ ikbetét nem tartozik tét felett a hagyatéki es személyek fizeté­ telintézetnél elhelye­ .,zerződés szabályait

V. fejezet A folyószámla-szerződés 1. A folyószámla-szerződés fogalma .................................................................................................. 643 2. A folyószámla egyenlege ................................................................................................................ 644

1. A folyószámla-szerződés fogalma A folyószámla-szerződés fogalmát a 6:391. § határozza meg. Eszerint ,,folyószámla- 11991 szerződés alapján a felek meghatározott jogviszonyból származó, beszámítható kö­ veteléseiknek egységes számlán való nyilvántartására és elszámolására kötelesek". Ez azt jelenti, hogy folyószámla-szerződés szükségszerűen feltételezi, hogy a felek között legyen egy mögöttes jogviszony,11 amely a felek között egy elszámolási helyzetet teremt. A folyószámla vezetésének az a funkciója, hogy leegyszerűsítse a felek közötti elszámolást. Tehát a felek nem érvényesítik azonnal az egymással szembeni követeléseiket, hanem ezeket összevezetik, rendszeresen meghatározzák ezek egyenlegét [1995], és ezt vagy kiegyenlíti a tartozó fél, vagy azt továbbgörgetik a következő elszámolási időszakra. A folyószámla számos helyzetben alkalmazható, a Ptk. mindössze annyit ír 11992 elő, hogy a követelések legyenek beszámíthatóak, azaz egyneműek és lejártak. Kiemeljük, hogy a folyószámla formájával kapcsolatban semmilyen megkötést sem alkalmaz a Ptk., így a nyilvántartás bármilyen technikai módszert igénybe véve vezethető. A folyószámla-szerződések alkalmazásához példaként említhetjük az egymással rendszeresen ügyleteket kötő kereskedelmi partnerek vagy egy társasház tulajdonostársainak egymás közötti elszámolását. Tehát a folyószámla nem szük­ ségszerüen jelent egy pénzügyi intézmény által kezelt számlát (sőt ebben az esetben már fizetési számláról van szó [2003)), a felek közötti elszámolási nyilvántartás elvileg bármilyen formában vezethető. Minél hosszabb az elszámolási időszak, annál jelentősebb szerepe van a hitelezési elemnek [1914): hiszen hiába válnának az egyes követelések önmagukban esedékessé (csak a lejárt követelések jelennek meg az egyenlegben), ezeket nem kell külön-külön kiegyenlíteni, hanem csak az elszámolási időszak végén az egyenleget (vagy még később, ha azt továbbgörgetik).

11

SzENTIVÁNYI Iván: A folyószámla-szerződés. ln WELLMANN György (szerk.): Az Új Ptk. magyarázata VI/VI. Második, átdolg., bóv. kiad., Budapest, 2014. 306. o.

S 6_4_4_Jf--_A H_IT_ E_L-_ÉS_ A_sz_Á M_ L_A_sz_ER_z_óo_É_E_K ________

kellően részlete síthassák, és az Az egyenlei szerint a „folyói számla-egyenlei a) kifogás h b) ha a kifo! e) ha a kifof Ez tulajdon� násával azok a k szemben nem ál jogvesztő határi, mert valamelyik Ha viszont az eli az általános elé, a bíróság végül ll fizetni, mint ami Megemlítjü! ség az egyenleg az akarathibákra a követelések fal nyeinek alkalma; A 6:393. § r� Az (1) bekezdés; a folyószámlán lt delkezhetnek". P rendelkezhetnek egyébként folyós; ményezésekor az heti a követelés k A (2) bekezd elévülése az egy� szerint évül el." egyből esedékess folyószámla-elszá Az egyenleg a (3) bekezdésbe

Így az a fél, aki az egyenleg szerinti összeget követelheti majd, folyamatosan hitelezi a másik felet. 12 19931 A folyószámla-szerződéshez - ahogyan arra már korábban is utaltunk- értelemszerűen szükséges egy mögöttes jogviszony, amelyből kifolyólag a felek között fo­ lyamatosan követelések és tartozások keletkeznek. Ugyanakkor a mögöttes jogvi­ szony létezése nem feltétele a folyószámla megnyitásának, mert a folyószámla már megnyitható az elszámolandó követeléseket keletkeztető jogviszony létrejötte előtt is. Egyébként a Ptk. alapján - a II. világháború előtti magánjoggal egyezően 13 olyan jogviszony esetén is lehet folyószámla-szerződést kötni, amely jogviszony­ ból kifolyólag jellemzően csak az egyik félnek keletkeznek követelései a másikkal szemben. Erre szolgálhat például az, amikor egy bárban egy törzsvendégnek külön számlát vezetnek, amelyet ő meghatározott időszakonként egyenlít ki. Ebben az esetben még nagyobb jelentősége van a hitelezési elemnek. 19941

Végül megjegyezzük, hogy a Ptk. a folyószámla kapcsán alapvetően abból a modell­ ből indul ki, hogy az egy kétszereplős jogviszony, tehát a felek közül az egyik vezeti a folyószámlát, amin a köztük lévő követelések egyenlegét nyilvántartja. Emellett az is lehetséges, hogy a felek közösen vagy párhuzamosan vezetik a folyószámlát. Sőt, olyan álláspont is ismert, amely szerint az is elképzelhető, hogy magát a folyószámlát egy harmadik fél vezesse, 14 bár ez a megoldás a gyakorlatra nem jellemző, és a Ptk.-nak a folyószámla-szerződésre vonatkozó definíciójának sem felel meg, mert az egyértel­ műen a felek kötelezettségeként rögzíti a számla vezetését. Így álláspontunk szerint az ilyen sajátos megállapodásokra a folyószámla-szerződés szabályai nem alkalmazhatóak.

2. A folyószámla egyenlege 6:392. § (1) bekezdése diszpozitív szabályként előírja, hogy „folyószámla egyenlegét évente meg kell állapítani". A (2) bekezdés szerint az „egyenleget a folyószámlát vezető fél annak levezetésével együtt írásban közli a másik féllel. A másik fél az egyenleget és az annak alapjául szolgáló követeléseket és tartozásokat az írásbeli közléstől számí­ tott harmincnapos jogvesztő határidőn belül írásban kifogásolhatja." A levezetésnek

19951

12

13 14

GÁRDOS István: A folyószámla-szerződés. ln VÉKÁS Lajos - GÁRDOS Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz. Budapest, 2014. 2008-2010. o. CoTTELY István: A bankügyletek joga. Budapest, é.n., 74. o. SzENTIVÁNv1: A folyószámla-szerződés. 305-306. o.

15 16

GÁRDos: A folyószám! Uo. 2014-2015. o.

A folyószámla-szerződés 1 645

vamatosan hitelezi

kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy a felek az abban szereplő tételeket azono­ síthassák, és az eredményt ellenőrizhessék. Az egyenleg megvonásának legfontosabb joghatását a (3) bekezdés adja meg, mely szerint a „folyószámlán szereplő egyes követelések megszűnnek, és helyükbe a folyó­ számla-egyenleg lép a) kifogás hiányában; b) ha a kifogásolt tételekben a felek megegyeztek; vagy e) ha a kifogás tárgyában a bíróság határozatot hozott". Ez tulajdonképpen a beszámítás sajátos esete, de természetesen az egyenleg megvonásával azok a követelések is elvesztik egyedi jellegüket, és megszűnnek, amelyekkel szemben nem áll ellenkövetelés. Elvileg az egyenleg a közlését követő harmincnapos jogvesztő határidőn túl nem vitatható (tehát például számítási hiba miatt, vagy azért, mert valamelyik követelés olyan teljesítésen alapul, amely utólag hibásnak bizonyult). Ha viszont az elszámolást kapó fél a határidő lejárta előtt vitatja az elszámolást, akkor az általános elévülési időn belül van lehetősége a feleknek a bírósághoz fordulni. Ha a bíróság végül megállapítja az egyenleget, akkor utána a kamatot onnantól kezdve kell fizetni, mint amikor kifogás hiányában esedékessé vált volna. Megemlítjük, hogy az egyenleg kifogásolásának elmaradása esetén van lehetőség az egyenleg megállapítását eredményező nyilatkozatok utólagos megtámadására az akarathibákra vonatkozó szabályok szerint, valamint az alapügylet - tehát amiből a követelések fakadnak - érvénytelensége esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során az egyenleg is felülvizsgálható.15 A 6:393. § rendezi a folyószámla egyenlegéhez kapcsolódó további joghatásokat. Az (1) bekezdés alapján a „folyószámla egyenlegének megállapítását követően a felek a folyószámlán lévő egyes követeléseikkel nem, csak a folyószámla egyenlegével ren­ delkezhetnek". Az egyenleg megállapítását megelőzően azonban a felek szabadon rendelkezhetnek a követeléseikkel, azt nem akadályozza az a tény, hogy a követelés egyébként folyószámla-szerződés hatálya alá tartozik. Ugyanakkor a követelés enged­ ményezésekor az engedményes (vagy zálogba adásakor a zálogjogosult) nem követelheti a követelés külön teljesítését a folyószámla-szerződésre tekintettel.16 A (2) bekezdés szerint a „folyószámla-szerződés hatálya alá tartozó követelések elévülése az egyenleg megállapításáig nyugszik. Az egyenleg az általános szabályok szerint évül el." Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyenleg a megállapításával egyből esedékessé is válik, mert a felek úgy is rendelkezhetnek, hogy azt a következő folyószámla-elszámolásba veszik fel. Az egyenlegnek az egyes követeléseket megszüntető hatásából következik a (3) bekezdésben található norma, miszerint „végrehajtás alá a folyószámlának

1taltunk- értelem­ a felek között fo­ a mögöttes jogvi1 folyószámla már )ny létrejötte előtt ggal egyezően13 1mely jogviszony­ telései a másikkal vendégnek külön !nlít ki. Ebben az

Jen abból a modell­ >zül az egyik vezeti tartja. Emellett az is 5számlát. Sőt, olyan a folyószámlát egy :mző, és a Ptk.-nak g. mert az egyértelpontunk szerint az em alkalmazhatóak.

ószámla egyenlegét folyószámlát vezető ik fél az egyenleget ,eli közléstől számí­ ja." A levezetésnek

): Kommentár a Polgári 15

GÁRoos: A folyószámla-szerződés. 2013. o.

16

Uo. 2014-2015. o.

11996

11997

11998

11999

l 2000 l 2001

1 E _L-_É_S A_SZ_Á_ML_A_sz_rn_z_óo_ É_SE_K ,,_. ____ 6_4_6-+- -A_H_IT_

20021

a végrehajtáskor fennálló egyenlege vonható. A végrehajtás megkezdését követően a folyó­ számlára olyan egyenleget csökkentő követelés vehető fel, amelynek jogalapja már a végrehajtást megelőzően keletkezett." Értelemszerűen annak a félnek a hitelezője tud végrehajtást kérni a folyószámlára, aki számára az egyenleg pozitív. Ezzel kapcsolat­ ban megjegyezzük, hogy a végrehajtás egyáltalán nem akadályozza azt, hogy a folyó­ számlára olyan tételek kerüljenek, amelyek növelik az egyenleget. Ugyanakkor nem tűnik valószínűnek, hogy a folyószámlára további pozitív tételek érkezzenek a végrehajtás elrendelése után, mert ez nem áll annak a félnek az érdekében, aki ellen végrehajtást in­ dított a hitelezője. A (4) bekezdés pedig azt a kérdést rendezi, hogy mi lesz a folyószámlára felvett követeléshez kapcsolódó biztosítékok sorsa. Ugyanis a biztosított követelés megszű­ nésével a járulékos biztosítékok (zálog, kezesség) jellemzően megszűnnek. Mivel az egyenleg megvonása az egyes követeléseket megszünteti, ezért az azokat biztosító követelések megszűnnének. Ebben az esetben viszont nem lennének a felek érdekeltek folyószámla nyitására, mert ezzel azt kockáztatnák, hogy a követeléseikhez kapcsolódó biztosítékok megszűnnek. Ennek elkerülése érdekében mondja ki a (4) bekezdés, hogy a „folyószámla-szerződés hatálya alá tartozó követelés biztosítéka a számla egyenlegét biztosítja". Mivel a biztosíték kötelezettjét sem érintheti hátrányosan az, hogy a bizto­ sított követelés folyószámlára került, ezért a biztosíték csak addig az értékig biztosítja az egyenleget, amekkora a biztosított követelés értéke az egyenleg megvonásakor volt.

VI. fejezet A fizetésis 1. A fizetési számla és 2. A számlavezető kö 3. A fizetési számla fel 4. Törvényes zálogjog.

1. A fizetési s; Afizetési számla, hogy az ügyfél ré ket végezhessen. J­ a fizetési számláko nösen az átutalást kibocsátását és be, szabályok vonatkm (VIII. 6.) MNB re, a Pft. 2. § 8. pontja ú forgalmi szolgáltat, A fentieknek rr fogalmát, mely „a1, mának lebonyolítás sára és vezetésére, is látszik, hogy a P ezért rendelkezik Úf rő rendelkezés hián is. Ezzel kapcsolatb dések száma jelenté A Ptk. meghatárrn latulajdonos. Azt, pontja alapján hi Központot műkö '7

SZENTIVÁNYI: A folyósz

ét követően a folyó­ ynek jogalapja már nek a hitelezője tud ív. Ezzel kapcsolat­ a azt, hogy a folyó­ yanakkor nem tűnik ienek a végrehajtás ·llen végrehajtást ín-

>lyószámlára felvett követelés megszű5szűnnek. Mivel az az azokat biztosító :k a felek érdekeltek 1ceikhez kapcsolódó 1 (4) bekezdés, hogy a számla egyenlegét an az, hogy a bizto­ az értékig biztosítja megvonásakor volt.

VI. fejezet A fizetésiszámla-szerződés 1. A fizetési számla és a fizetésiszámla-szerződés ............................................................................ 647 2. A számlavezető kötelezettségei .................................................................................................... 648 3. A fizetési számla feletti rendelkezés .............................................................................................. 649 4. Törvényes zálogjog ......................................................................................................................... 650

1. A fizetési számla és a fizetésiszámla-szerződés A.fizetési számla, vagy köznyelvi elnevezésén bankszámla egy arra szolgáló eszköz, hogy az ügyfél részt vehessen a pénzforgalomban, különböző fizetési műveleteket végezhessen. Hogy pontosan milyen pénzforgalmi szolgáltatások végezhetőek a fizetési számlákon keresztül (lásd például a különböző fizetési módokat, így különösen az átutalást, a beszedést, az akkreditívet, a készpénzfizetésre szóló csekk kibocsátását és beváltását stb.), és hogy ezekre a pénzforgalmi műveletekre milyen szabályok vonatkoznak, azt a Pft. és a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet rendelkezései tartalmazzák. A fizetési számlát egyébként a Pft. 2 . § 8. pontja úgy definiálja, hogy „fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénz­ forgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számla". A fentieknek megfelelően határozza meg a 6:394. § a fizetésiszámla-szerződés fogalmát, mely „alapján a számlavezető a számlatulajdonos számára, pénzforgalmának lebonyolítása érdekében folyószámla (a továbbiakban: fizetési számla) nyitására és vezetésére, a számlatulajdonos díj fizetésére köteles". Ebből a definícióból is látszik, hogy a Ptk. a fizetési számlát egy sajátos folyószámlának tekinti, éppen ezért rendelkezik úgy a 6:399. §, hogy a folyószámla-szerződés [1991] szabályait eltérő rendelkezés hiányában megfelelően alkalmazni kell a fizetésiszámla-szerződésre is. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a gyakorlatban a fizetésiszámla-szerződések száma jelentősen meghaladja a folyószámla-szerződések számát.17

l 2003

l 2004

A Ptk. meghatározása alapján a fizetésiszámla-szerződés alanyai a számlavezető és a szám- 12005 latulajdonos. Azt, hogy ki lehet számlavezető, a közjogi szabályok rendezik, a Pft. 2. § 22. pontja alapján hitelintézet, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, Posta Elszámoló Központot működtető intézmény, pénzforgalmi intézmény, a Magyar Nemzeti Bank 17

SzENTIVÁNv1: A folyószámla-szerződés. 306. o.

648

20061

20011

2oosl

1

A HITEL- ÉS A SZÁMLASZERZÓDÉSEK

és a kincstár lehet számlavezető. A Hpt. 3. §-a alapján egyébként ezt a tevékenységet is csak az MNB engedélyével lehet végezni (a nem üzletszerű [1917) tevékenység itt fel sem merülhet), és a kapcsolódó szerződést, tehát a fizetésiszámla-szerződést írásban kell megkötni. A Ptk. a szolgáltatást igénybe vevő felet számlatulajdonosnak nevezi. Az elneve­ zés annyiban megtévesztő, hogy ha valamilyen pénzösszeg jóváírásra kerül a fizetési számlán, akkor azzal dolognak nem minősülő bankszámla-követelés keletkezik, tehát a számlatulajdonos a fizetési számlán nyilvántartott pénzt csak kötelmi alapon köve­ telheti. Ezért ő ebből a szempontból valójában nem is tulajdonos, hanem csak jogosult. Megjegyezzük, hogy a 6:398. § alapján a „fizetésiszámla-szerződésre vonatkozó szabályokat az értékpapírszámlára és az értékpapír-letéti számlára azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ezekben az esetekben a számlán értékpapírra vonatkozó tulajdo­ ni igény kerül elszámolásra". Tehát az értékpapírszámla és az értékpapír-letéti számla esetén a fizetési számlával ellentétben a jogosultnak megmarad a tulajdoni igénye (az értékpapír még dematerializált formában is dolognak minősül az 5:14. § alapján), így ő ténylegesen is tulajdonosnak tekinthető. Ahogyan arra már korábban is utaltunk, a fizetésiszámla-szerződéssel kapcsolatban további jogszabályok is tartalmaznak magánjogi normákat. Így a Pft.-ben találhatóak meg egyes, a fizetési számla megnyitását szabályozó keretszerződés formájára, tartalmá­ ra, módosítására és megszüntetésére vonatkozó szabályok [például a Pft. 17. § (1) bekez­ dése alapján az ügyfél a keretszerződést bármikor, azonnali hatállyal felmondhatja (e rendelkezés diszpozitív, de az egy hónapnál hosszabb felmondási idő kikötése semmis)].

2. A számlavezető kötelezettségei 20091

A 6:395. § tartalmazza a számlavezetőnek a fizetési számlára vonatkozó kötelezettsé­ geit. Így az (1) bekezdés alapján a „számlavezető köteles a számlatulajdonosnak a fize­ tés kedvezményezettjét és összegét egyértelműen meghatározó, szabályszerű fizetési és beszedési megbízásait befogadni. A fizetési megbízás befogadása megtagadható, ha a számlatulajdonos nem bocsátja rendelkezésre a teljesítéshez szükséges fedeze­ tet." A teljesítéshez szükséges fedezet biztosítható például látra szóló betéttel [1986) (ez a pénzösszeg érkezhet a fizetési számlára például a számlatulajdonos munkabérének havi rendszerességgel történő átutalásával) vagy a számlavezetővel kötött hitelmegál­ lapodással [1921). A fizetési megbízást [2021] egyébként a Ptk. külön szerződéstípus­ ként definiálja, a beszedés fogalmát pedig a Pft. 2. § 2. pontja rögzíti. Eszerint a besze­ dés „a kedvezményezett rendelkezése alapján végzett olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során a fizető fél fizetési számlájának a kedvezményezett javára történő megterhelése a fizető fél által a kedvezményezettnek, a kedvezményezett pénzforgalmi

szolgáltatójána1 alapján történik fél, hanem a ke (természetesen l A gyakorlal akkor, ha ninc kor azt még ré , Mivel a szá dési megbízáso latulajdonostól nevében elfoga ' kező pénz hián) szükséges fedez [1975) a beérke2 egyébként csak 1 A fentiekből követelése terhé1 valamint az eg számla egyenleg sen tudomást sze tő köteles számh javára és terhére kivonathoz nem megfelelően elté a folyószámla-eg sokkal kapcsolat, tekért való felelö1 Megjegyezzi egyre kisebb a jel donosoknak igénJ számlájukat a szá megállapítása folJ

3. A fizetési sz A 6:396. § hatám kezni. Így az (1) 1 nos, illetve az ált

,t a tevékenységet is ] tevékenység itt fel -szerződést írásban

nevezi. Az elneve­ ásra kerül a fizetési lés keletkezik, tehát 'itelmi alapon köve­ anem csak jogosult. rződésre vonatkozó 1 azzal az eltéréssel 1 vonatkozó tulajdo­ kpapír-letéti számla tulajdoni igénye (az :14. § alapján), így ő

,déssel kapcsolatban Pft.-ben találhatóak formájára, tartalmá­ t Pft. 17. § (1) bekez­ lyal felmondhatja (e 5 kikötése semmis)].

atkozó kötelezettsé­ ulajdonosnak a fize­ zabályszerű fizetési jása megtagadható, , szükséges fedeze­ ó betéttel (1986) (ez mos munkabérének :l kötött hitelmegál­ ilön szerződéstípus­ ti. Eszerint a besze­ ,rgalmi szolgáltatás, !zett javára történő yezett pénzforgalmi

A fizetésiszámla-szerzódés

1649

szolgáltatójának vagy a fizető fél saját pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulás alapján történik". Tehát a fizetési megbízással ellentétben a beszedés során nem a fizető fél, hanem a kedvezményezett kezdeményezi a fizetési számlák közötti pénzmozgást (természetesen a fizető fél előzetes hozzájárulásával). A gyakorlatban egyébként a számlavezető nem szokta mérlegelni, hogy mit tegyen 2010 akkor, ha nincs kellő fedezet a fizetési számlán a fizetési megbízás teljesítésére: ilyenkor azt még részlegesen sem hajtja végre. Ez igaz a beszedésre is. Mivel a számlavezető csak megfelelő fedezet mellett teljesíti a fizetési és besze- 2011 dési megbízásokat, ezért a (2) bekezdés előírja, hogy a „számlavezető köteles a szám­ latulajdonostól vagy a számlatulajdonos javára érkező fizetéseket a számlatulajdonos nevében elfogadni, és látra szóló betétként vagy letétként kezelni". A számlára beérkező pénz hiányában ugyanis hosszú távon nem lehetne biztosítani a kifizetésekhez szükséges fedezetet. A számlavezető értelemszerűen csak akkor kezelheti betétként [1975) a beérkező összegeket, ha betétgyűjtésre jogosult, azaz hitelintézetnek minősül, egyébként csak letétként (1656] kezelheti azt. A fentiekből következik az, hogy „a számlavezető által a számlatulajdonos számla- 2012 követelése terhére teljesített fizetések csökkentik, a számlatulajdonos javára beszedett, valamint az egyébként a számlatulajdonos javára érkezett fizetések növelik a fizetési számla egyenlegét" [6:395. § (3) bekezdés]. Ahhoz, hogy a számlatulajdonos rendszeresen tudomást szerezhessen az egyenlegéről, a (4) bekezdés előírja, hogy a „számlavezető köteles számlakivonat útján a számlatulajdonost havonta értesíteni a fizetési számla javára és terhére írt összegekről, valamint a fizetési számla egyenlegéről. A számla­ kivonathoz nem fűződnek a folyószámla-egyenleghez kapcsolódó joghatások." Ennek megfelelően eltérő rendelkezés hiányában csak az éves egyenlegközléshez fűződnek a folyószámla-egyenleghez [1995] kapcsolódó joghatások. Egyébként a számlamozgásokkal kapcsolatos kifogásolási szabályokat, a vonatkozó határidőket és a hibás műveletekért való felelősségre vonatkozó előírásokat a Pft. 42-55. §-ai tartalmazzák. Megjegyezzük, hogy a számlavezető havi értesítési kötelezettségének a gyakorlatban 12013 egyre kisebb a jelentősége az internetes szolgáltatások terjedésével, hiszen a számlatulaj­ donosoknak igény esetén arra is van lehetőségük, hogy a nap 24 órájában elérjék a fizetési számlájukat a számlavezető internetes felületén keresztül. Tehát a valóságban az egyenleg megállapítása folyamatosan történik, minden egyes fizetési művelet végrehajtása után.

l

l

l

3. A fizetési számla feletti rendelkezés A 6:396. § határozza meg azt, hogy ki és hogyan jogosult a fizetési számla felett rendelkezni. Így az ( l ) bekezdés alapján a „fizetési számla egyenlege felett a számlatulajdonos, illetve az általa meghatalmazott és a számlavezető részére bejelentett személyek

l 2014

650

1

A HITEL- ÉS A SZÁMLASZERZÓDÉSEK

jogosultak rendelkezni. Ha a fizetési számlának több számlatulajdonosa van, a fizeté­ si számla felett a számlatulajdonosok közösen jogosultak rendelkezni." Itt is utalunk a Tbtvr. 10. §-ában foglalt szabályra, miszerint „nagykorú betétes a takarékbetét elhelyezésekor úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett részére kell visszafizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, a kedvezményezett a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet." A fizetési számlával való rendelkezés alatt egyébként a különböző fizetési műve­ letek végrehajtására vonatkozó utasítások kiadását értjük, nem pedig a dologi jogban szabályozott (5:30. §) rendelkezési jogot (hasonlóan sajátos jelentése van a rendelkezési jognak a fuvarozási szerződések [874] körében is). Tehát a számlatulajdonoson kívüli személyek jellemzően nem jogosultak például a fizetési számla elzálogosítására. A Pft. 19. §-a tartalmazza a rendelkezési jogosultsággal kapcsolatos további részlet­ szabályokat (például a jog korlátozása, visszavonása, jogi személy rendelkezési jogának gyakorlása stb.). Így a Pft. egyértelműsíti azt, hogy mit jelent a Ptk.-nak az a szabálya, miszerint több számlatulajdonos közösen jogosult rendelkezni a számla felett: ,,fizetési számla felett természetes személy számlatulajdonos a fizetési számlaszerződésben megha­ tározott módon, önállóan vagy más személlyel együttesen vagy külön-külön rendelkez­ het" [Pft. 19. § (l) bek.]. Emellett itt találhatóak a számlavezetőnek a jogosultság ellenőrzé­ sére vonatkozó kötelezettségét rendező szabályok is. Ebből kifolyólag, ha a fizetési számla egyenlegével kapcsolatban hamis megbízás alapján teljesít a számlavezető rendelkezést, ennek kockázatát elsősorban a számlavezető viseli, mert az erre vonatkozó jogosultságot neki kell ellenőriznie, és a jogosulatlan rendelkezést nem hajthatja végre. 18 A 6:396. § (2) bekezdése pedig azt a kérdést rendezi, hogy a számlavezető mikor jogosult a fizetési számlát a rendelkezésre jogosult utasítása hiányában is megterhelni: ,,a számlavezető a fizetési számlán történt téves jóváírás helyesbítése és a számlaveze­ tés körében a számlatulajdonossal szemben keletkezett esedékes követelése érvényesítése céljából jogosult a fizetési számlát megterhelni". Emellett természetesen végrehajtás is vezethető a fizetési számlára a Vht. szabályai alapján.

201sl

20161

20111

4. Törvényes zálogjog 20181

A Ptk. a vállalkozás [376), a megbízás [926), a bérlet [1236] stb. szabályaihoz hasonlóan törvényes zálogjogot hoz létre a számlavezető javára. A 6:397. § alapján a „számlaveze­ tőt a számlavezetési szolgáltatással összefüggésben keletkezett követelései biztosítékául 18

GÁRDOS István: A fizetésiszámla-szerződés. ln VÉKÁS Lajos - GÁRDOS Péter (szerk.): Kommentár a Polgári

Törvénykönyvhöz. Budapest, 2014. 2025. o.

zálogjog illeti m vezető jogosult csökkenteni a fü tésével, a zálogji Ez a zálogjc tekinthető kéziz az esetben viszo ró! van szó, bár lezett birtokábó Mindenesetre a ki nyilvántartás aránytalanul kö alapján jelzálog_ ez a törvényes 2 alapvető jellegz1 Másrészt eí abban, hogy kö2 a számlavezető, csak a számlave - ebben egyébk< lajdonosnak a Sí tartozását sem b

A fizetésiszámla-szerzódés

lonosa van, a fizeté­ ezni." Itt is utalunk étes a takarékbetét trékbetétet az általa lyezett takarékbetét a takarékbetét felett

iböző fizetési műve­ 'dig a dologi jogban e van a rendelkezési tulajdonoson kívüli álogosítására. latos további részletndelkezési jogának :.-nak az a szabálya, ámla felett: ,,fizetési zerződésben megha­ ön-külön rendelkez­ >gosultság ellenőrzé1, ha a fizetési számla ;vezető rendelkezést, atkozó jogosultságot gre_,s ;zámlavezető mikor iban is megterhelni: e és a számlaveze­ !telése érvényesítése :tesen végrehajtás is

ályaihoz hasonlóan pján a „számlaveze­ :telései biztosítékául .): Kommentár a Polgári

1651

zálogjog illeti meg a számlatulajdonos számlakövetelése felett. Ennek alapján a számla­ vezető jogosult a számlavezetéssel összefüggésben keletkezett követelései összegével csökkenteni a fizetési számla egyenlegét. A zálogjog a fizetésiszámla-szerződés megkö­ tésével, a zálogjognak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzése nélkül létrejön." Ez a zálogjog számos tekintetben eltér a többi törvényes zálogjogtól. Egyrészt nem tekinthető kézizálognak, mert az csak ingó dolgon alapítható [5:101. § (2) bek.], ebben az esetben viszont egy követelés lesz a zálogtárgy. Ebből az következne, hogy jelzálogról van szó, bár annak lényege éppen az, hogy a zálogtárgy nem kerül ki a zálogkötelezett birtokából vagy felügyelete alól, de ez jelen zálogtárgy esetén nem értelmezhető. Mindenesetre a Ptk. kifejezetten rendelkezik arról, hogy a zálogjog a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzése nélkül létrejön (ez egyébként is indokolatlan és aránytalanul költséges lenne). Erre a rendelkezésre azért van szükség, mert az 5:88. § alapján jelzálogjog csak a megfelelő nyilvántartásba való bejegyzéssel jöhet létre. Így ez a törvényes zálogjog egy olyan sajátos jelzálogjog, ami nem rendelkezik a jelzálog alapvető jellegzetességeivel. Másrészt ez a zálogjog az érvényesítése kapcsán az óvadékra (5:95. §) hasonlít abban, hogy közvetlen kielégítésre ad lehetőséget. Ezzel kapcsolatban kiemeljük, hogy a számlavezetőnek nem valamennyi a számlatulajdonossal szemben fennálló, hanem csak a számlavezetési szolgáltatással összefüggésben keletkezett követeléseit biztosítja - ebben egyébként hasonlít a többi törvényes zálogjogra. Így többek között a számlatu­ lajdonosnak a számlavezetővel szemben fennálló, külön szerződésből fakadó kölcsön­ tartozását sem biztosítja.

l 2019

l 2020

VII. fejezet

--------

A fizetési megbízási szerződés

A 6:400. § határozza meg a fizetési megbízási szerződés fogalmát, mely szerint „fizetési megbízási szerződés alapján a megbízott meghatározott pénzösszegnek a megbízó utasítása szerint, a kedvezményezett részére történőfizetésére, a megbízó díjfizetésére köteles". A fizetési megbízás ugyan szorosan kapcsolódik a fizetésiszámla-szerződéshez [2004], ugyanakkor a Ptk. meghatározása alapján ezeket a szabályokat a fizetési számlákon kívüli, hétköznapi fizetési megbízásokra is (például valaki megkéri egy barátját, hogy fizesse be helyette egy postai csekkét) alkalmazni kell.19 Kissé meglepő, hogy ezt a jogviszonyt a Ptk. megbízásnak [890] minősíti, mert a tartalma alapján inkább az eredménykötelmekhez [298] tartozna, hiszen a „megbízottól" nemcsak gondos eljárást várnánk, hanem azt, hogy a pénzt ténylegesen juttassa el a kedvezményezetthez, azaz érje el az eredményt. Ennek ellenére a 6:404. § szerint eltérő rendelkezés hiányában a fizetési megbízásra nem a vállalkozási [313], hanem a megbízási szerződés [892] szabályait kell megfelelően alkalmazni. A fizetési megbízással kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés az, hogy azt meddig kell a megbízottnak teljesítenie. A Ptk. azonban ezt a kérdést nem rendezi, mert a fizetési megbízási szerződés szabályait nagyon különböző jogvi­ szonyokra kell alkalmazni. Így vagy külön jogszabály rendezi a kérdést az adott fizetési megbízás vonatkozásában [lásd a fizetési számlákhoz kötődő megbízások kapcsán a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet 16-24. §-ait], vagy a szerződésnek, illetve az utasításnak kell meghatároznia a teljesítési határidőt. Végső esetben a Ptk. általános szabályait kell alkalmazni.

l 2021

l 2022

A fizetési megbízás teljesítéséhez a fedezetet értelemszerűen a megbízónak kell biz- 12023 tosítania. Ezzel kapcsolatban - ugyan az általános szabályokból is következne, de a 6:401. § kifejezetten kimondja, hogy a „megbízott a fizetési megbízás teljesítését mindaddig megtagadhatja, ameddig a megbízó nem nyújt a fizetési megbízás teljesítésére fedezetet". Ez azt jelenti, hogy a megbízott nem is eshet késedelembe a fedezet biztosításáig. 20 Ez a rendelkezés egyébként összecseng a fizetésiszámla-szerződéshez (2009) kapcsolódó 6:395. § (1) bekezdésével, mely szerint a „fizetési megbízás befogadása megtagadható, ha a számlatulajdonos nem bocsátja rendelkezésre a teljesítéshez

19

GÁRoos István: A fizetési megbízási szerződés. ln VÉKÁS Lajos - GÁRDOS Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz. Budapest, 2014. 2029. o.

20

SzENTIVÁNYI Iván: A fizetési megbízási szerződés. ln WELLMANN György (szerk.): Az Új Ptk. magyarázata Vl/Vl. Második, átdolg., bőv. kiad., Budapest, 2014. 312. o.

-,,, _

_

1 _ --+-A_H_ITE _ L _ - _ÉS_ A_ s_zÁ _ M_ _ _6_ 54

_LA _sz_E_Rz_ó_DEs_EK _'

szükséges fedezetet", Tehát abban az esetben, ha a fizetési megbízás fizetési számlá­ hoz kapcsolódik, akkor a számlavezető fedezet hiányában nemcsak a fizetési megbízás befogadását, hanem befogadás esetén a teljesítést is megtagadhatja, A fizetési számlá­ hoz kapcsolódó fizetési megbízás visszautasításának részletszabályait a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009, (VIII, 6,) MNB rendelet 8-9, §-ai tartalmazzák. 21 A 6:402. § rendezi azt a kérdést, hogy a megbízott milyen esetben jogosult díjra. Három diszjunktív feltételt ír elő a Ptk,: a pénzösszeg kedvezményezettnek való átadása (ez a nem fizetési számlákhoz kapcsolódó fizetési megbízásoknál releváns); a pénzösszegnek a kedvezményezett számláján való jóváírása (ez akkor releváns, ha a kedvezményezett fizetési számláját a megbízott vezeti); vagy a pénzösszegnek a kedvezményezett számlavezető bankjának rendelkezésére bocsá­ tása (ez akkor releváns, ha a kedvezményezett fizetési számláját nem a megbízott vezeti). Megjegyezzük, hogy a megbízott dijra való jogosultságát rendező szabályokból is inkább az következik, hogy itt valójában inkább eredménykötelemről [298) van szó, mivel a megbízott a díjat csak a meghatározott eredmény bekövetkezésekor követelhe­ ti, az eredmény elmaradása pedig szerződésszegésnek minősül. Szintén az eredménykötelmekhez közelíti a fizetési megbízást az, hogy a 6:403. § korlátozza a megbízó felmondási jogát: ,,a megbízó a szerződést addig az időpontig jogosult felmondani, ameddig a megbízott a megbízás teljesítését meg nem kezdte". Ilyen jellegű korlátozott felmondási jogot az eredménykötelemnek minősülő vállalkozá­ si szerződés [313) szabályai tartalmaznak [6:249. § (1) bekezdés], ami eltér a megbízási szerződés szabályaitól, mert ez utóbbi szerződést a felek fő szabály szerint bármikor, azonnali hatállyal, indokolási kötelezettség nélkül felmondhatják [948). Ugyanakkor fizetési megbízás felmondása esetén a megbízót kompenzáció csak akkor illeti meg a 6:278. § (3) bekezdése alapján, ha a megbízott felmondása alkalmatlan időre esik [950). A korlátozásnak egyébként alapvetően a fizetési számlához kapcsolódó megbí­ zásoknál van jelentősége, mert a teljesítés megkezdése után már csak igen nehezen lehetne beavatkozni a különböző fizetési műveletek folyamatába. Éppen ezért írja elő a Pft. 38. § (1) bekezdése, hogy a „fizetési megbízásnak a fizető fél pénzforgalmi szol­ gáltatója által történt átvételét követően az ügyfél a fizetési megbízást nem vonhatja vissza".

20241

202sl

20261

21

GÁRoos: A

VIII. fejeze

A faktorini

1, A faktorálás (faktor

2. A faktoringhoz kapc

3, A faktoring szerződ,

a) A Ptk, szerinti -

b) A Ptk, szerinti ·

1. A faktorálá:

Mind a faktoráh jelentik. A Hpt. ( ,,követelésnek szerzése, megelc mítolása, függet lévőségek besw (1) bekezdésénei 3. § (3) bekezdé: szerződést a 279 A forfetíroz egyik módja, Jel ratnál jelentősen annak a kockáza megfelelően ez , a követelés érték kor azt biztosan A forfetírozt a faktor megvesz álló követelését, számos fajtája v: a faktorálás. Ezei nítési ismérvek fi 22

fizetési megbízási szerződés. 2030-2031. o.

PAPP

Tekla: Atipikus

kapcsolatos elmélet

zás fizetési számlá­ : a fizetési megbízás 1. A fizetési számlá­ >·ait a pénzforgalom artalmazzák. 21 :tben jogosult díjra.

lizetési számlákhoz

VIII. fejezet A faktoring szerződés 1. A faktorálás (faktoring) és a forfetírozás ...................................................................................... 655 2. A faktoringhoz kapcsolódó szerződésesjogviszonyokról .............................................................. 656 3. A faktoring szerződés a Ptk.-ban ................................................................................................... 657 a) A Ptk. szerinti faktoring mint fiduciárius hitelbiztosíték ........................................................ 659

(ez akkor releváns,

ndelkezésére bocsá­ a megbízott vezeti). lező szabályokból is mről [298] van szó, ezésekor követelhe-

b) A Ptk. szerinti faktoring mint hiteljogviszony ........................................................................ 660

1. A faktorálás (faktoring) és a forfetírozás

l

Mind a faktorálás, mind a forfetírozás a követelésvételhez kapcsolódó tevékenységeket 2027 jelentik. A Hpt. 6. § (1) bekezdésének 60. pontja szerint a követelésvásárlási tevékenység ,,követelésnek - a kötelezett kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - meg­ szerzése, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszá­ mítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kint­ lévőségek beszedését ki végzi". E tevékenységek üzletszerű végzése [1916] a Hpt. 3. § (1) bekezdésének l) pontja szerint pénzügyi tevékenységnek minősül, amelyet a Hpt. 3. § (3) bekezdése alapján csak az MNB engedélyével lehet végezni, és a kapcsolódó szerződést a 279. § (1) bekezdése szerint írásban kell megkötni. A forfetírozás a gazdasági szereplők finanszírozásának, azaz forráshoz jutásának 12028 egyik módja. Jellemzően a hosszabb lejáratú követelések megvásárlását jelenti a lejáratnál jelentősen korábbi időpontban. Ilyenkor a követelés megvásárlója (a forfetőr) még annak a kockázatát is átvállalja, hogy később a követelést az adós nem teljesíti. Ennek megfelelően ez a követelés eladója számára egy költséges finanszírozási forma, tehát a követelés értékénél egy jelentősen alacsonyabb összeget kap a forfetőrtől, ugyanakkor azt biztosan megkapja, és a követelés esedékességénél jóval hamarabb. A forfetírozáshoz hasonlóan a faktoring is egy olyan tevékenységet ír el, amelyben 2029 a faktor megveszi a faktorálónak egy harmadik személlyel (a kötelezett) szemben fennálló követelését, de a faktoring rövidebb lejáratú követelések megvásárlását jelenti, és számos fajtája van. 22 Ennek megfelelően több gazdasági funkció betöltésére is képes a faktorálás. Ezeket a különböző típusú faktoring tevékenységeket a vonatkozó elkülönítési ismérvek feltüntetésével egy táblázat segítségével mutatjuk be.

az, hogy a 6:403. § addig az időpontig t meg nem kezdte". 1inősülő vállalkozá­ mi eltér a megbízási y szerint bármikor, [948]. Ugyanakkor ak akkor illeti meg almatlan időre esik kapcsolódó megbí­ csak igen nehezen Éppen ezért írja elő 1 pénzforgalmi szol­ >Ízást nem vonhatja

l

22

PAPP

Tekla: Atipikus szerződések. Szeged, 2009. 177-178. o. és

NAGY

Zoltán: A faktoring tipizálásával

kapcsolatos elméleti alapvetések. Pénzügyi Szemle, (2008) 1., 135-138. o.

, - _ÉS _ _A _S_ZA_' M_L_A_sz_ER_z_ó_DÉ_S_EK + -.·_,. _ _ _ 6_5_6 _ - -A_H_IT_EL

20301

20311

20321

11. táblázat. A különböző típusú faktoring tevékenységek elkülönítése az adós nemteljesítésének kockázatát ki vállalja

Visszterhes faktoring (nem valódi) faktoring esetén a kötelezett nemteljesítésekor a faktornak visszkereseti joga van, azaz lényegében a faktorálóval szemben is érvényesítheti a követelést, így a kötelezett nemteljesítésének kockázatát a faktoráló viseli.

Visszteher nélküli (valódi) faktoringnál a faktoráló nem vállal del credere helytállást (980], azaz a faktor viseli a kötelezett nemfizetésének kockázatát, így a faktoráló csak a követelés tényleges fennállásáért, nem pedig a kötelezett fizetőképességéért felel (áll helyt).

mikor fizet a faktor a követelésért

Finanszírozási (advance) faktoring esetén a faktor az engedményezett követelés esedékességétől függetlenül, a követelést átruházó szerződésben meghatározott időpontban fizet a faktorálónak.

A határidős, lejárati vagy esedékességi (maturity) faktoring esetén az engedményezett követelés esedékességéhez kapcsolódóan előre megállapított lejárati napon kell fizetnie a faktornak a faktoráló részére.

a kötelezett értesül-e a fakotorálásról

Nyílt faktoring esetén értesítik a kötelezettet.

Csendes faktoring esetén nem értesítik a kötelezettet.

milyen követelés lehet a faktorálás tárgya

Színlelt faktoring esetén már lejárt esedékességű követelést faktorálnak, azaz itt a faktor lényegében arra vállalkozik, hogy megpróbálja behajtani a követelést a kötelezettől.

Nem színlelt faktoring esetén még le nem járt esedékességű követelést faktorálnak.

3. A faktoring

A Ptk. kodifiká különböző jogYi szabályozni. Ajo ződéstípusként szerződés mint � gedményezés mi kölcsön). A fakt szempontjából a joga. Ha nincs, a az önálló jogcím telés átruházásá1 kerül sor, akkor egyéb szerződést

A gyakorlatban a fenti ismérvek alapján a faktoring típusú tevékenységek rendkívül színes palettájával találkozhatunk, amelyek keretében az egyes jellemzők legkü­ lönfélébb kombinációi jöhetnek létre. Így azt állapíthatjuk meg, hogy a valódi, finanszírozási, nem színlelt faktoring hasonlít a legjobban a forfetírozáshoz. Ennél a faktoráló a követelés összegénél alacsonyabb ellenértéket kap, mert a követelés még nem vált esedékessé, és azért sem kell helytállnia, hogy a kötelezett majd telje­ sít. Ez neki azért éri meg, mert ehhez az alacsonyabb összeghez viszont hamarabb és biztosabban hozzájut. Tehát ez alapvetően egy, a faktoráló finanszírozását szol­ gáló tevékenység. Ezzel szemben a színlelt faktoring inkább a követelésbehajtáshoz áll közel, amelynél jellemzően a nemteljesítés kockázatát a faktor viseli. A nem valódi (vissz­ terhes) faktoring pedig a Ptk. által szabályozott faktoringnak [2037] felel meg.

2. A faktoringhoz kapcsolódó szerződéses jogviszonyokról 20331

a faktoring kapcsá ráló a faktorra, g; tartalmazza, mely zásra alkalmazni l Mivel a fakto1 zásának, azaz az 1 éppen milyen típu Kiemeljük, ho, tői abban különü! a faktoring szer=ő, az adásvételhez n hogy milyen típust afaktorálófinans::.

Az a faktoring tevékenység típusától függ, hogy a felek ehhez kapcsolódóan milyen típusú szerződést vagy szerződéseket kötnek egymással, és hogy ezek hogyan határozzák meg a felek jogait és kötelezettségeit. Mivel a gyakorlatban jellemzően

A Ptk. által szabály< játos kölcsönszer::.Öi visszterhes (nem va szerződés szabályai tását szolgálja.

23

PAPP: Atipikus szerző

A faktoring szerződés

lönítése

1élküli (valódi) 1 a faktoráló nem idere helytállást (9801, r viseli a kötelezett ének kockázatát, így csak a követelés tény1llásáért, nem pedig t fizetőképességéért �). , lejárati vagy gi (maturity) faktor­ iz engedményezett sedékességéhez 1an előre megállapí­ napon kell fizetnie a faktoráló részére.

1657

a faktoring kapcsán nem egy, hanem jelentős mennyiségű követelést ruház át a fakto­ ráló a faktorra, gyakran keretszerződést kötnek a felek, s ez azokat a szabályokat tartalmazza, melyeket valamennyi későbbi, a felek között létrejövő követelésátruhá­ zásra alkalmazni kell. Mivel a faktoring részét képezi egy követelés átruházása, a követelés átruházásának, azaz az engedményezésnek a jogcímét (6: 193. §) az határozza meg, hogy éppen milyen típusú faktoring tevékenységről van szó. Kiemeljük, hogy az egyszerű adásvétel jogcímén megvalósuló engedményezéstői abban különül el a faktoring jogcímén megvalósuló engedményezés, hogy afaktoring szerződéshez olyan további szolgáltatási elemek is tartoznak, amelyek az adásvételhez nem. Hogy melyek ezek a további szolgáltatások, az attól függ, hogy milyen típusú faktoringról van szó. Ilyen kiegészítő szolgáltatás lehet például ajaktorálófinanszírozása, a nemteljesítés kockázatának átvállalása stb. 23

l 2034 l 2035

0t helyreállítására), dó nem foglalkozik a lízingtárgy kivá­ zavatossági jogai7 lízingbeadót nem deti tulajdonosával úgy rendezi, hogy :ettjével szemben �·evő a lízingbeadó >eadó köteles érvé-

Ezt a (4) bekezdés azzal egészíti ki, hogy a „lízingbevevő köteles értesíteni a lízingbeadót, ha a kellékszavatosság kötelezettje a kijavításra vagy kicserélésre vonatkozó kötelezettségnek nem tesz eleget, vagy ha a hiba miatt árleszállításnak vagy elállásnak van helye". Tehát a Ptk. csak az elsődleges szavatossági igények tekintetében biztosít törvényes képviseleti jogot a lízingbevevőnek, hogy a lízingtárgy tulajdonosa, azaz a lízingbeadó nevében eljárjon. A másodlagos igények esetében viszont nem, mert annak még a sikeres érvényesítése is kihat a lízingbeadó és a lízingbevevő viszonyára is (például módosítani kell a lízingdíjat vagy a futamidőt). Ezzel szemben, ha a lízingbevevő sikeresen érvényesíti a kijavítási vagy kicserélési igényt, akkor annak következtében a pénzügyi lízing jellemzően ugyanúgy folytatódik, mintha a teljesítés eredetileg is hibátlan lett volna (a lízingdíj és a futamidő változatlan marad). Ezzel kapcsolatban azonban itt is utalunk a 6:414. § (2) bekezdésére - mely rendelkezés megegyezik a bérlet szabályával is [1227] -, miszerint „arra az időre, amely alatt a lízingbevevő a lízingtárgyat a saját érdekkörén kívül felmerült okból nem használhatja, lízingdíj nem jár". Tehát arra az időszakra, amíg a lízingtárgy például szavatossági kijavítás miatt nincs a lízingbevevőnél, nem kell lízingdíjat fizetnie, de a futamidő ilyenkor változatlan marad. Ha viszont olyan okból kell kijavítani a lízingtárgyat, amelyet a lízingbevevő idézett elő, akkor ugyanúgy kell fizetnie a lízingdíjat, mintha a lízingtárgy nála lenne, és használná.

l 2080 l 2081

b) A hasznok, terhek, költségek és a kárveszély

A hasznok, terhek, költségek és a kárveszély tekintetében van az egyik legfontosabb különbség a pénzügyi lízing és a használati kötelmek között, ugyanis e szabályokban is megjelenik az, hogy a lízingtárgy gazdasági tulajdonosa nem a jogi tulajdonosnak minősülő lízingbeadó, hanem a lízingbevevő. Így a 6:412. § (1) bekezdése alapján a „ lízingbevevő a szerződés megkötésétől, dolog esetén a birtokátruházástól szedi a lízingtárgy hasznait, viseli a lízingtárggyal járó terheket, költségeket és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni". Tehát a hasznok, terhek, költségek és a kárveszély tekintetében a lízingbevevő minősül tulajdonosnak. Ahogyan arra a Legfelsőbb Bíróság is felhívta a figyelmet az egyik eseti döntésében, pénzügyi lízing esetén a lízingbeadó nem a saját szükségletének kielégítése végett szerzi be a lízing tárgyát, hanem a lízingbevevő igényei szerint azzal, hogy az a futamidő végén a lízingbevevő tulajdonába fog kerülni. E szerződéstípus sajá­ tosságából fakad, hogy a lízing időtartama alatt a kárveszély nem a lízingbeadót, hanem a lízingbevevőt terheli (BH 1998, 496.).

l 2082

672

1

A HITEL- ÉS A SZÁMLASZERZÓDÉSEK

e) A használat és a használat átengedése 20831

20841

208sl

20861

A 6:412. § (2) bekezdése alapján a „lízingtárgy használatára és átruházására a bérle­ ti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni". Így a lízingbevevő a lízingtár­ gyat rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja, a lízingbeadó pedig a lízingbevevő szükségtelen háborítása nélkül jogosult ellenőrizni a használatot. Ha pedig a lízingbeadó a lízingtárgy tulajdonjogát harmadik személyre átruházná, akkor a tulajdonos személyében bekövetkezett változással a pénzügyi lízingszerződésből fakadó jogok és kötelezettségek tekintetében az új tulajdonos lép a lízingbeadó helyébe a bérleti szerződésre vonatkozó szabályoknak [1313) megfelelően. A használat átengedését a 6:413. §rendezi.Az (1) bekezdés szerint a „lízingbeve­ vő a lízingtárgy használatának átengedésére a lízingbeadó hozzájárulásával jogosult". Ezzel kapcsolatban a (2) bekezdés előírja, hogy ha „a lízingbevevő a lízingtárgyat a lízingbeadó engedélyével más használatába adta, a használó magatartásáért úgy felel, mintha a lízingtárgyat maga használta volna". A (3) bekezdés alapján pedig, ha „a lízingbevevő a lízingtárgyat a lízingbeadó engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felelős azért a kárért is, amely e nélkül nem következett volna be". E szabályok szintén megegyeznek a Ptk.-nak a bérletre vonatkozó rendelkezéseivel [1278, 1280). A használat átengedésétől el kell különíteni azt az esetet, amikor a lízingbevevő nemcsak a lízingtárgy használatát engedi át, hanem azt lízingbeadóként újabb lízingbe adja harmadik személynek. Ezt viszontlízingnek vagy allízingnek hívjuk, és értelem­ szerűen csak akkor jogosult erre a lízingbevevő, ha ahhoz a lízingbeadó hozzájárul. A lízingbevevői jogok átengedésének különös variációja még a vevőkijelölési jog. Ennek gyakorlására a 6:413. § (4) bekezdése jogosítja fel szintén diszpozitív szabály­ ként a lízingbevevőt: ,,ha a lízingbevevő jogosult a lízingbe vett dolog tulajdonjogá­ nak vagy jognak a megszerzésére, e jogát a lízingbeadó hozzájárulása nélkül jogosult harmadik személyre átruházni".

5. A pénzügyi lízing megszűnése 20871

A pénzügyi lízing fogalmilag csak határozott idejű lehet, legfeljebb a futamidő [2059) végéig tart. Ebből kifolyólag az rendes felmondással nem szüntethető meg. A bérlet­ tel [1285) szemben a lízingtárgy elpusztulása sem szünteti meg a pénzügyi lízinget, hiszen a 6:412. § (1) bekezdése alapján a kárveszélyt a lízingbevevő viseli [2082). Ez azt jelenti, hogy a pénzügyi lízing egy meglehetősen kockázatos ügylet a lízingbeve­ vő számára, mert a lízingtárgy elpusztulása nem befolyásolja a lízingbevevő kötele­ zettségeit, tehát a pénzügyi lízing ugyanúgy folytatódik ilyenkor is a futamidő végéig

a lízingdíj fizet' egyébként a !ízi A fentiekre megillető rendk sorban a pénzüi egyeznek a kölc• bekezdése alapj; a) a fizetők b) vagyoni t tartása veszélye e) a lízingb désnek egyébké1 d) szavatos nére nem tesz el e) az őt terhi beadó a lízingbe meztetéssel a fiz A fenti a) 1 6:387. §(1) beke2 a fenti d) pont a t bekezdés g) ponl a kölcsönszerzőc ból relevánsnak esetén. Így ha lé1 az általános szal lyozása, hogy kc tania az adóst to• szabályozott fak ilyen kötelezett 1 képest a hitelező a szerződést, ha , nak a nem rendel Ez a szabály eg} gaiból következi] másrészt a nem r nek a veszélyezte A szavatoss, nemcsak a lízing sági jogainak - k felhívás ellenére

1truházására a bérle­ gbevevő a lízingtár­ a lízingbeadó pedig ni a használatot. Ha re átruházná, akkor i lízingszerződésből lízingbeadó helyébe

zerint a „lízingbeve­ árulásával jogosult". 1·evő a lízingtárgyat magatartásáért úgy :zdés alapján pedig, ül engedi át másnak tkezett volna be". E 1zó rendelkezéseivel

aikor a lízingbevevő óként újabb lízingbe k hívjuk, és értelem­ beadó hozzájárul. a vevőkijelölési jog. diszpozitív szabály­ dolog tulajdonjogáLilása nélkül jogosult

Jb a futamidő [2059] thető meg. A bérlet­ a pénzügyi lízinget, �vő viseli [2082). Ez ügylet a lízingbeve­ lízingbevevő kötele­ is a futamidő végéig

A pénzügyi lízingszerződés j

673

a lízingdíj fizetésére vonatkozó kötelezettséggel együtt. Az ezzel kapcsolatos kockázat egyébként a lízingtárgyra kötött kárbiztosítással [2279] kezelhető. A fentiekre tekintettel a Ptk. a pénzügyi lízing megszűnése kapcsán csak a feleket 2088 megillető rendkívüli felmondási okokat rögzíti. Ezekben a felmondási okokban elsősorban a pénzügyi lízing kölcsön-jellege [1937) mutatkozik meg, hiszen azok részben egyeznek a kölcsönszerződésre vonatkozó felmondási okokkal [1959]. Így a 6:415. § (1) bekezdése alapján a „lízingbeadó jogosult a szerződést felmondani, ha a lízingbevevő a) a fizetőképességére vonatkozó vizsgálatot akadályozza; b) vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló maga­ tartása veszélyezteti kötelezettségének a teljesítését; e) a lízingbeadó felhívása ellenére folytatja a nem rendeltetésszerű vagy a szerző­ désnek egyébként nem megfelelő használatot; d) szavatossági jogainak érvényesítésére irányuló kötelezettségének felhívás elle­ nére nem tesz eleget; e) az őt terhelő lízingdíj, költség vagy teher megfizetését elmulasztotta, és a lízing­ beadó a lízingbevevőt megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyel­ meztetéssel a fizetésre felszólította, és a lízingbevevő e határidő elteltéig sem fizetett". A fenti a) pont a kölcsönszerződésre vonatkozó felmondási okokat tartalmazó 12089 6:387. § (!) bekezdésd) pontjának, a fenti b) pont a6:387. § (l) bekezdés a) ése) pontjának, a fenti d) pont a 6:387. § (l) bekezdés}) pontjának, a fenti e) pont pedig pont a 6:387. § (l) bekezdés g) pontjának felel meg. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a 6:387. §-ban foglalt, a kölcsönszerződés felmondását megalapozó további és a pénzügyi lízing szempontjából relevánsnak tűnő ok miatt ne léphetne fel a lízingbeadó pénzügyi lízingszerződés esetén. Így ha lényeges kérdésben megtévesztik, akkor ő is megtámadhatja a szerződést az általános szabályok alapján [1933). Abban sem teljesen következetes a Ptk. szabályozása, hogy kölcsön esetén felmondás előtt a releváns esetekben még fel kell szólítania az adóst további biztosíték adására vagy annak kiegészítésére [1960), a Ptk. által szabályozott faktoringhoz [2050) hasonlóan azonban pénzügyi lízingnél sem terheli ilyen kötelezettség a lízingbeadót. Ezek mellett abban is eltér a kölcsönszerződéshez képest a hitelezői pozíciót betöltő lízingbeadó helyzete, hogy ő akkor is felmondhatja a szerződést, ha a lízingbevevő a lízingbeadó felhívása ellenére folytatja a lízingtárgynak a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használatát. Ez a szabály egyrészt a pénzügyi lízingnek a használati kötelmekkel rokon sajátosságaiból következik (a bérleti szerződésekre a Ptk. 6:333. §-a hasonló szabályt ad [1312)), másrészt a nem rendeltetésszerű használat a biztosítéknak minősülő lízingtárgy értékének a veszélyeztetését is jelenti. A szavatossági igények érvényesítésének elmulasztásával kapcsolatban azonban 2090 nemcsak a lízingbeadó jogosult felmondani a szerződést, ha a lízingbevevő a szavatossági jogainak - kijavítás vagy kicserélés - érvényesítésére irányuló kötelezettségének felhívás ellenére nem tesz eleget, hanem a 6:415. § (3) bekezdése alapján a lízingbevevő

l

l

6741

A HITEL- ÉS A SZÁMLASZERZÓDÉSEK

is „jogosult a szerződést felmondani, ha a lízingbeadó szavatossági elállási jogának érvényesítésére vonatkozó kötelezettségének felhívás ellenére nem tesz eleget". E felmondási okok biztosításának az az indoka, hogy a szavatossági igények érvényesíté­ sének elmulasztása súlyos hátrányt okoz a másik félnek: a lízingbeadó szempontjából a biztosítéka érhet sokkal kevesebbet, a lízingbevevő szempontjából pedig ellehetetle­ níti számára azt, hogy a lízingtárgyat a rendeltetésének megfelelően a továbbiakban használja. Ha a pénzügyi lízingszerződés bármilyen okból a futamidő előtt megszűnik, akkor a feleknek el kell számolniuk egymással. Ezzel kapcsolatban a 6:415. § (2) bekezdése azt írja elő, hogy ha a lízingszerződést a lízingbeadó felmondja, a lízingbeadó köte­ les a lízingbevevővel a zálogjog érvényesítésére vonatkozó szabályok (5:135. §) szerint elszámolni. Ez azt jelenti, hogy a lízingbeadó a lízingtárgyat vagy értékesítheti, vagy megtarthatja (az, hogy pontosan milyen lehetőségei vannak a lízingbeadónak, és hogy azokkal milyen formában élhet, nagyban függ attól, hogy a lízingbevevő fogyasztó-e). Bármilyen lehetőséget is választ a lízingbeadó, az esetleges értékesítés során befolyt bevételt a saját követelésének kielégítésére fordíthatja, az esetleges maradék összeget pedig az elszámolás keretében a lízingbevevőnek ki kell adnia. Hasonló szempontok szerint kell elszámolni akkor is, ha a lízingbeadó végül úgy dönt, hogy véglegesen megtartja a lízingtárgyat. Ezek a szabályok egyébként akkor is irányadóak, ha a lízingbevevő mondja fel a szerződést.28 Ilyenkor azonban arra is tekintettel kell lenni, hogy a szerződés meg­ szűnéséhez a lízingbeadó szerződésszegése vezetett, tehát az elszámolás keretében a lízingbevevőt az őt esetlegesen ért károkért is kompenzálni kell.

20911

20921

28

Uo. 2057. o.

A

sági elállási jogának tlem tesz eleget". E igények érvényesíté­ eadó szempontjából [)Ól pedig ellehetetle­ löen a továbbiakban 6tt megszűnik, akkor :-H5. § (2) bekezdése a lízingbeadó köte­ _·ok (5:135. §) szerint . értékesítheti, vagy gbeadónak,és hogy \·evő fogyasztó-e). esítés során befolyt �s maradék összeget fasonló szempontok nt. hogy véglegesen -=bevevő mondja fel ,: a szerződés meg­ -zámolás keretében

KILENCEDIK RESZ A biztosítási szerződések

1. fejezet: A biztosítási szerződések és a biztosítási szerződés általános szabályai .......................... 679

2. A kárbiztosítási

1. A biztosítás és a biztosítási szerződés általános jellemzői ..................................................... 680

a) Túlbiztosít

a) A biztosítás alapfogalmai................................................................................................ 680

b) A biztosíto

b) A biztosítások felosztása, csoportosítása ...................................................................... 687

c) A fedezett,

c) A biztosítás szabályozása ............................................................................................... 690

d) A szerződé

d) A biztosítási jogviszony és a szabályozásának sajátosságai ...........................................691

e) A biztosíto

e) A biztosítás alanyai ......................................................................................................... 694

f) Rendes felr

f) A biztosítási szerződés fogalma a Ptk.-ban .................................................................... 696

g) Részleges

g) A biztosítási szerződések szabályozása a Ptk.-ban ........................................................ 699

h) Megtérítés

2. A biztosítási érdek .................................................................................................................. 700

i) A biztosítot

3. Az együttbiztosítás, a viszontbiztosítás és a többszörös biztosítás ..................................... 702

3. A felelősségbizt

a) Az együttbiztosítás ........................................................................................................ 702

a) A kötelező

b) A viszontbiztosítás .......................................................................................................... 703

b) A biztosíto

c) A többszörös biztosítás................................................................................................... 704

c) A járulékos

4. A csoportos biztosítás ............................................................................................................ 706

d) A biztosítá

5. A biztosítási szerződés megkötése és a kockázatviselés kezdete ........................................ 708

e) A biztosít�

a) Kezdő időpontok a biztosítási jogviszonyban ................................................................. 708

f) A károsult i

b) A biztosításközvetítők szerepe a biztosítási szerződés megkötésében......................... 708

g) A biztosíto1

c) A szerződéskötés menete................................................................................................ 710

szemben

d) Fogyasztói biztosítási szerződések megkötése............................................................... 712

h) A kötelező

e) A kockázatviselés kezdete .............................................................................................. 714

4. A jogvédelmi biz

f) Belépés a szerződésbe ..................................................................................................... 716

Ill. fejezet: Az összegbil

6. A biztosítási kockázat jelentős növekedése ............................................................................ 717

1. Az összegbiztos

a) A különös kockázat megnövekedése .............................................................................. 717

2. Az összegbiztos

b) Az általános kockázat jelentős megnövekedése ............................................................. 718

a) Biztosítási

7. A biztosítási du ......................................................................................................................... 719

b) Biztosítási ,

a) A biztosítási du esedékessége ......................................................................................... 719

3. Az életbiztosítá!

b) A biztosítási időszak........................................................................................................ 720

a) Az életbiztc

c) A biztosító díjigénye a szerződés megszűnésekor .......................................................... 721

b) Az életbiztc

d) A dufizetési kötelezettség elmulasztásának következményei ....................................... 721

c) A kedvezmE

8. Az ügyféli oldal sajátos kötelezettségei ................................................................................. 723

d) A szerződéi

a) A szerződő fél tájékoztatási kötelezettsége a biztosított felé ....................................... 723

e) A várakoz�

b) Közlési és változásbejelentési kötelezettség .................................................................. 724

f) A dufizetés

c) A biztosítási eseménnyel kapcsolatos kötelezettségek ................................................. 725

g) A közlési és

dl A bizonyítási teher .......................................................................................................... 727

kockázat

9. A biztosítási szerződés megszűnése ...................................................................................... 728

h) Felmondás.

II. fejezet: A kárbiztosítási szerződés .................................................................................................. 731

i) A visszavás.:

1. A kárbiztosítások fajtái ........................................................................................................... 732

4. A balesetbiztosít

'ii .......................... 679

2. A kárbiztosítási szerződés általános szabályai....................................................................... 732

·····························680

a) Túlbiztosítás és alul biztosítás ......................................................................................... 733

............................. 680

b) A biztosító teljesítése ...................................................................................................... 735

............................. 687

c) A fedezetfeltöltés ............................................................................................................ 736

............................. 690

d) A szerződő fél és a biztosított sajátos kötelezettségei .................................................. 737

······························691

e) A biztosító mentesülése .................................................................................................. 739

............................. 694

f) Rendes felmondás ............................................................................................................741

····························· 696

g) Részleges d(jfizetés .........................................................................................................742

............................. 699

h) Megtérítési igény .............................................................................................................742

............................. 700

i) A biztosított vagyontárgy megkerülése ...........................................................................744

............................. 702

3. A felelősségbiztosítás ..............................................................................................................744

····························· 702

a) A kötelező felelősségbiztosítások ....................................................................................745

····························· 703

b) A biztosító mentesülése és megtérítési igénye felelősségbiztosítás esetén ...................746

····························· 704

c) A járulékos költségek felelősségbiztosítás általi fedezete...............................................747

............................ 706

d) A biztosítási esemény és bejelentése a felelősségbiztosításban .....................................747

............................. 708

e) A biztosítás által fedezett kockázat és a biztosító szolgáltatása ...................................748

............................. 708

f) A károsult igényének érvényesítése.................................................................................749

en ......................... 708

g) A biztosított általi elismerés, teljesítés és egyezség hatálya a biztosítóval

..............................710

szemben ...................................................................................................................... 750

..............................712

h) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb.) ...........................................................751

..............................714

4. A jogvédelmi biztosítás ........................................................................................................... 752

······························716

Ill. fejezet: Az összegbiztosítási szerződés ......................................................................................... 755

..............................717

1. Az összegbiztosítások fogalma, elhatárolása a kárbiztosításoktól ........................................ 755

..............................717

2. Az összegbiztosítási szerződés általános szabályai ............................................................... 756

..............................718

a) Biztosítási érdek egyéni összegbiztosítások esetén ...................................................... 757

..............................719

b) Biztosítási érdek csoportos összegbiztosítások esetén ................................................. 758

······························719

3. Az életbiztosítás ..................................................................................................................... 758

............................. 720

a) Az életbiztosítás fogalma és formái ............................................................................... 758

............................. 721

b) Az életbiztosítási alapfogalmak ...................................................................................... 760

............................. 721

c) A kedvezményezett .........................................................................................................761

............................. 723

d) A szerződéskötés különös szabályai ...............................................................................762

····························· 723

e) A várakozási idő .............................................................................................................. 763

····························· 724

f) A díjfizetés elmulasztásának következménye................................................................. 764

····························· 725

g) A közlési és változásbejelentési kötelezettség megszegésének, valamint a biztosítási

............................. 727

kockázat jelentős megnövekedésének következményei............................................. 765

............................. 728

h) Felmondás ....................................................................................................................... 766

······························731

i) A visszavásárlási összeg (érték) .......................................................................................767

····························· 732

4. A balesetbiztosítás ................................................................................................................. 768

IV. fejezet: További biztosítások..........................................................................................................771 1. Az egészségbiztosítás .............................................................................................................771 a) Az egészségbiztosítási szerződések fogalma..................................................................771 b) Az egészségbiztosítások felosztása ............................................................................... 772 c) Az egészségbiztosítások sajátosságai............................................................................ 773

I. fejezet A biztosítá szerződés

d) Az egészségbiztosítási szerződésre alkalmazandó élet- és kárbiztosítási szabályok.... 775 e) A várakozási idő.............................................................................................................. 776 f) Különös szabályok az egészségbiztosítási szerződés módosítására és megszűnésére. 777 2. Az utazási biztosítás............................................................................................................... 777

1. A biztosítás és a bizt

a) A biztosítás ala;

b) A biztosítások f,

c) A biztosítás sza

d) A biztosítási jog

e) A biztosítás alar

f) A biztosítási sze

g) A biztosítási sze 2. A biztosítási érdek... 3. Az együttbiztosítás,

a) Az együttbiztos

b) A viszontbiztosr

c) A többszörös bi,

4. A csoportos biztosíté

5. A biztosítási szerzód1

a) Kezdő idópomo!

b) A biztosításköz'II

c) A szerződésköte

d) Fogyasztói bizto

e) A kockázatviselE

f) Belépés a szerzé

6. A biztosítási kockáza

a) A különös kocka

b) Az általános koc 7. A biztosítási díj..........

a) A biztosítási díj e

b) A biztosítási idő�

c) A biztosító díjigéi

dl A díjfizetési köte

8. Az ügyféli oldal sajátc

a) A szerződő fél ta

b) Közlési és változ.

..............................771 ..............................771 ..............................771 ............................. 772 ............................. 773

I. fejezet A biztosítási szerződések és a biztosítási szerződés általános szabályai

srtási szabályok .... 775 ............................. 776 es megszűnésére. 777

1. A biztosítás és a biztosítási szerződés általános jellemzői............................................................. 680

····························· 777

a) A biztosítás alapfogalmai ....................................................................................................... 680 b) A biztosítások felosztása, csoportosítása.............................................................................. 687 c) A biztosítás szabályozása ....................................................................................................... 690 d) A biztosítási jogviszony és a szabályozásának sajátosságai ..................................................691 e) A biztosítás alanyai................................................................................................................. 694 f) A biztosítási szerződés fogalma a Ptk.-ban ............................................................................ 696 g) A biztosítási szerződések szabályozása a Ptk.-ban ............................................................... 699 2. A biztosítási érdek .......................................................................................................................... 700 3. Az együttbiztosítás, a viszontbiztosítás és a többszörös biztosítás ............................................. 702 a) Az együttbiztosítás ................................................................................................................ 702 b) A viszontbiztosítás ................................................................................................................. 703 c) A többszörös biztosítás .......................................................................................................... 704 4. A csoportos biztosítás.................................................................................................................... 706 5. A biztosítási szerződés megkötése és a kockázatviselés kezdete................................................ 708 a) Kezdő időpontok a biztosítási jogviszonyban ......................................................................... 708 b) A biztosításközvetítők szerepe a biztosítási szerződés megkötésében ................................ 708 c) A szerződéskötés menete .......................................................................................................710 d) Fogyasztói biztosítási szerződések megkötése ......................................................................712 e) A kockázatviselés kezdete ......................................................................................................714 f) Belépés a szerződésbe.............................................................................................................716 6. A biztosítási kockázat jelentős növekedése....................................................................................717 a) A különös kockázat megnövekedése ......................................................................................717 b) Az általános kockázat jelentős megnövekedése.....................................................................718 7. A biztosítási d(i .................................................................................................................................719 a) A biztosítási d(j esedékessége .................................................................................................719 b) A biztosítási időszak ............................................................................................................... 720 c) A biztosító d(iigénye a szerződés megszűnésekor.................................................................. 721 d) A d(ifizetési kötelezettség elmulasztásának következményei ............................................... 721 8. Az ügyféli oldal sajátos kötelezettségei......................................................................................... 723 a) A szerződő fél tájékoztatási kötelezettsége a biztosított felé............................................... 723 b) Közlési és változásbejelentési kötelezettség ......................................................................... 724

680

A BIZTOSÍTÁSI SZERZÓDÉSEK

e) A biztosítási eseménnyel kapcsolatos kötelezettségek ......................................................... 725

A biztosítási tevé�

d) A bizonyítási teher .................................................................................................................. 727 9. A biztosítási szerződés megszűnése .............................................................................................. 728

20931 A biztosítás az azonos kockázatoknak kitett biztosítottak meghatározott és biztosítható kockázataira vonatkozó fedezet megteremtése kockázatközösség (veszélyközösség) megszervezésével és kockázatarányos díjfizetési kötelezettség előírásával. Biztosítások nélkül a mai gazdaság működése elképzelhetetlen lenne, hiszen a gazdasági szereplők számos jelentős veszéllyel járó tevékenységet folytatnak: ha nem tudnák a működésük kockázatát az azonos kockázatoknak kitett személyek alkotta veszélyközösségen belü­ li „szétporlasztásával" vállalhatóvá és kezelhetővé tenni, akkor jellemzően bele sem kezdenének ezeknek a társadalom működése szempontjából nélkülözhetetlen tevé­ kenységeknek (például közlekedés, egészségügy stb.) a végzésébe.

1. A biztosítás és a biztosítási szerződés általános jellemzői 2094

I

A biztosítás egy rendkívül sajátos, ún. praestare jellegű szolgáltatás [2], mely a biz­ tosító folyamatos kockázatban állásával jellemezhető, és amely a biztosítási esemény bekövetkezéséhez képest fordul át pénzbeli vagy természetbeni szolgáltatás nyúj­ tásába. A biztosító tehát a praestare szolgáltatáson felül nem feltétlenül nyújt más szolgáltatást a szerződés tartama alatt, hanem csak arra vállal kötelezettséget, hogy rendelkezésre áll, és további - dare vagyfacere jellegű [2] - szolgáltatást csak akkor teljesít, ha bekövetkezik a biztosítási esemény [2102]. A biztosító azonban akkor is szerződésszerűen teljesít, ha a szerződés időtartama alatt nem következik be a bizto­ sítási esemény, mert a díjfizetés ellenében vállalt folyamatos kockázatban állással eleget tesz fökötelezettségének. A biztosító praestare jellegű szolgáltatása ez okból ún. irreverzibilis szolgáltatás, melynek esetében az eredeti állapot helyreállítására nem is kerülhet sor, hiszen a kockázatban állás meg nem történtté nem tehető. Hogy ezt a sajátos jogviszonyt jobban megérthessük, először néhány kapcsolódó alapfogal­ mat kell áttekintenünk.

a)

A biztosítás alapfogalmai

20951 Fent már megadtuk a biztosítás általános fogalmát. A biztosításhoz kapcsolódó két legfontosabb alapfogalom a biztosítási tevékenység és a biztosítási szerződés [2152] fogalma. Az előbbi közjogi, az utóbbi magánjogi szempontból ragadja meg a bizto­ sítást.

A biztosítási tevéi ban: Bit.) 4. § (1) t si szerződésen ala, megszervezi az a::, (veszélyközösség), kockázatokat, meg meghatározott tar/e falja és teljesíti a s� tatás nyújtására irc vállalás ellenértéki formájában valósu nem egy egyszerű � pusztán a szerencs tó matematikai és i ennek megfelelően sítást a klasszikus az életjáradéki szer nem előzi meg a ko csén múlik, hogy v a szerencseelem a2 múlik az, hogy mel: Ha nagyon le akar: annak a biztosított bekövetkezett a bi2 jellemzően lényege neki a biztosítási e sem, hogy annak s tartama alatt nem k tából abban a helyz kellett aggódnia, m ha bekövetkezik a t

A másik lényegei zésre vonatkozó a tevékenységét. szabályok kidolg, sen a biztosítási sáról (Szolvencia

A biztosítási szerződések és a biztosítási szerződés általános szabályai 1 681

,........................... 725

A biztosítási tevékenység

(························· 727 ; ........................... 728

:ott és biztosítható (veszélyközösség) ,ával. Biztosítások izdasági szereplők foák a működésük közösségen belü­ �lemzően bele sem :ülözhetetlen tevé-

,s jellemzői :ás [2], mely a biz­ iiztosítási esemény s:::olgáltatás nyúj­ tétlenül nyújt más telezettséget, hogy íltatást csak akkor azonban akkor is tkezik be a bizto­ kázatban állással lgáltatása ez okból t helyreállítására nem tehető. Hogy solódó alapfogal-

1oz kapcsolódó két ri szerződés [2152) gadja meg a bizto-

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 4. § (1) bekezdés 11. pontja alapján a biztosítási tevékenység „biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat, ideértve az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenységet is, függetlenül attól, hogy a kötelezettség­ vállalás ellenértéke meghatározott pénz fizetése (díj) vagy egyéb ellenszolgáltatás formájában valósul meg". Ebből a meghatározásból jól látható, hogy a biztosítás nem egy egyszerű aleatorikus jogviszony (magyarul szerencseszerződés), azaz nem pusztán a szerencsén múlik a felek sorsa a jogviszonyon belül. Hanem a biztosító matematikai és statisztikai eszközökkel méri fel a biztosítható kockázatokat, és ennek megfelelően állapítja meg a díjat. Ez az az elem, amely elválasztja a biztosítást a klasszikus aleatorikus, azaz szerencseszerződésektől ( például a tartási és az életjáradéki szerződéstől). Ugyanis ez utóbbi jogviszonyoknál a szerződéskötést nem előzi meg a kockázatok felmérése és mérlegelése, és alapvetően csak a szerencsén múlik, hogy végül melyik fél jár jól a szerződés megkötésével. Természetesen a szerencseelem azért a biztosításban is megtalálható, hiszen végül a véletlenen múlik az, hogy melyik biztosított esetén következik be a biztosítási esemény (2152). Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a helyzetet, akkor azt lehet mondani, hogy annak a biztosítottnak [2146) érte meg igazán a biztosítás, akinek az esetében bekövetkezett a biztosítási esemény, mert ő a díjakon keresztül fizetett összegnél jellemzően lényegesen nagyobb összeget kap vissza a biztosítótól, amikor az fizet neki a biztosítási esemény bekövetkezése után. Ugyanakkor nem mondhatjuk azt sem, hogy annak sem érte meg biztosítást kötni, akinek az esetében a biztosítás tartama alatt nem következett be a biztosítási esemény: hiszen ő a biztosítás jóvoltából abban a helyzetben volt, hogy a biztosított kockázat [2098] tekintetében nem kellett aggódnia, mert a biztosító rendelkezésre állt. Azaz a biztosított tudta, hogy ha bekövetkezik a biztosítási esemény, akkor a biztosító teljesíteni fog. A másik lényeges eleme a biztosítási tevékenység fogalmának a biztosító tartalékképzésre vonatkozó kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy a biztosítónak úgy kell végeznie a tevékenységét, hogy mindig megőrizze a fizetőképességét. A kapcsolódó részletes szabályok kidolgozásával a magyar jogalkotó a vonatkozó uniós jogot [lásd különösen a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és

l 2096

l 2097

682

A BIZTOSÍTÁSI SZERZÓDÉSEK

tanácsi irányelvet] ültette át. Itt kell azonban megjegyeznünk azt is, hogy a fizetőképes­ ség megőrzése a biztosításnak nemcsak a közjogi, hanem a magánjogi szabályozásá­ ban is megjelenik. Hiszen a biztosítónak nemcsak joga van arra, hogy megtagadja az indokolatlan kifizetéseket (például mert nem közölték vele a releváns kockázat jelentős megnövekedését [2229), vagy a biztosított maga okozta a kárt [2314)), hanem ez tulaj­ donképpen a kötelezettsége is, mert csak így tudja megőrizni hosszú távon a fizető­ képességét. És ez nemcsak a biztosító érdeke, hanem valamennyi biztosítotté, azaz a teljes veszélyközösségé. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 12. §-a például úgy rendelkezik, hogy a biztosí­ tás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak. A jogszabály korábbi szövege kifejezetten utalt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosí­ tás ún. jogvédelmi funkciójára is, melynek értelmében a biztosító szolgáltatása kiter­ jedt a biztosítottakkal szemben támasztott megalapozatlan kárigények elhárítására is.

A (biztosított) kockázat

20981 A fenti törvényi fogalommeghatározás arra is utal, hogy a biztosítási tevékeny­ ség csak a biztosítható kockázatok biztosítására terjedhet ki. A kockázat nem más,

mint a jellemzően negatív hatással fenyegető események (lehetséges következmé­ nyek) bekövetkeztének a lehetősége, esélye. A kockázat egyébként nem feltétlenül

tisztán negatív hatású esemény bekövetkezéséhez kapcsolódhat: például a házas­ ság megkötése, valamely életkor elérése, vagy egy gyermek megszületése is lehet olyan esemény (a biztosító szempontjából kockázat), mely kiválthatja a biztosító fizetési kötelezettségét. Ugyan ezek pozitív események, de bekövetkezésük hordoz annyi bizonytalanságot, és olyan költségek kapcsolódnak hozzájuk, amelyek miatt e kockázatok is fedezhetőek biztosítással. 20991

Ha a jogviszonyból hiányzik a kockázati elem, nem lehet szó biztosításról. De nem minden kockázatot lehet biztosítani. A biztosíthatóság egyik feltétele az, hogy a kocká­ zat matematikai-statisztikai módszerekkel felmérhető legyen, tehát ki lehessen azt számolni, hogy a kockázathoz kapcsolódó következmény bekövetkezésének mekkora az esélye. Ennek hiányában ugyanis nem lehet kockázatközösséget építeni, nem lehet a vonatkozó biztosítási díjat meghatározni. A másik feltétel pedig az, hogy a fentiek szerint kalkulálható kockázat legyen biztosítási szempontból kezelhető. Ez egyfelől azt jelenti, hogy kockázat bekövetkezésének az esélye a biztosítás időtartama alatt ne legyen se túlságosan alacsony, se túlságosan magas. Például önmagában nem bizto­ sítható kockázat férfiak esetén a mellrák kialakulása, mert ennek a férfiak körében

túlságosan kies szervezni. Más1 zösség által befi got elpusztító a ként értelmezh( Vannak további való fedezésük Szervezetek Áll Bank jogelődje) tését az egyik t ütköznek, és kii A biztosítható kocl

kulatív kockázatot.

tett akaratától, dö1 (például természet tett akaratától, dön­ harmadik személyi se) kimenetelűek. A fenti szempc pontjából is csopo1 negatív esemény b a relatív kockázat pozitív esemény bt

A biztosítási eserr

A biztosított kock, viszont sem a Ptk. nem más, mint a b

dó hátránynak a k kiváltja a biztosító

si jogi szempontbé ténylegesen teljesí1 si esemény példáu életkor elérése vag: A biztosítási s::. ményt pontosan m tárolhatónak kell le eseménynek lennie

hogy a fizetőképes­ njogi szabályozásá10gy megtagadja az ns kockázat jelentős 41), hanem ez tulaj­ szú távon a fizetőri biztosítotté, azaz .sról szóló 2009. évi :zik, hogy a biztosí­ alapozott kártérítési remben a biztosítási : miatt támasztanak. 1ű-felelősségbiztosízolgáltatása kiter1yek elhárítására is.

ctosítási tevékeny­ :ockázat nem más, ,éges következmé­ :nt nem feltétlenül : például a házas­ gszületése is lehet ilthatja a biztosító ·etkezésük hordoz uk, amelyek miatt

ztosításról. De nem :le az, hogy a kocká­ :hát ki lehessen azt :kezésének mekkora !t építeni, nem lehet g az, hogy a fentiek lelhető. Ez egyfelől ; időtartama alatt ne nagában nem bizto­ :k a férfiak körében

A biztosítási szerződések és

a biztosítási szerződés általános szabályai 1 683

túlságosan kicsi az esélye ahhoz, hogy e vonatkozásban kockázatközösséget lehessen szervezni. Másfelől a biztosításnak fedeznie kell a biztosított kockázatot a veszélykö­ zösség által befizetett díjakból: így szintén nem biztosítható kockázat egy teljes orszá­ got elpusztító atomtámadás. Megjegyezzük, hogy a biztosíthatóság további feltétele­ ként értelmezhető az, hogy fennálljon a biztosított részéről a biztosítási érdek [2166). Vannak továbbá olyan kockázatok, amelyek azért nem biztosíthatók, mert biztosítással való fedezésük közrendbe ütközik. Ilyen kockázatnak tekintette például a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a biztosítási tevékenységet felügyelő Magyar Nemzeti Bank jogelődje) a gyorshajtást, és megtiltotta a „gyorshajtás-biztosítási" termék terjesz­ tését az egyik hazai biztosítónak, mondván, hogy az ilyen szerződések a jóerkölcsbe ütköznek, és kiüresítik a közlekedési bírság prevenciós jellegét.

A biztosítható kockázatokat között egyrészt elkülönítik a tiszta kockázatot és a spekulatív kockázatot. Az előbbi azokat a kockázatokat jelöli, amelyek a veszélyeztetett akaratától, döntésétől függetlenül fennállnak, és mindig negatív kimenetelűek (például természeti csapások). Az utóbbi olyan eseteket jelöl, amelyek a veszélyeztetett akaratától, döntésétől is függnek, ezek lehetnek negatív (például a biztosított által harmadik személynek okozott kár) vagy pozitív (például házasság, gyermek születése) kimenetelűek. A fenti szemponton túl a biztosítható kockázatokat még a bizonytalanság szempontjából is csoportosítják. Abszolút kockázatról akkor beszélünk, ha a kapcsolódó negatív esemény bekövetkezése biztos, csak időpontja bizonytalan (például halál), a relatív kockázat pedig azt jelenti, hogy a kockázatot megtestesítő negatív vagy pozitív esemény bekövetkezése bizonytalan (például lopás vagy házasság).

l 2100

l 2101

A biztosítási esemény

A biztosított kockázathoz kapcsolódó alapfogalom a biztosítási esemény, amelyet viszont sem a Ptk., sem a Bit. nem határoz meg. A biztosítási esemény egyébként nem más, mint a biztosított kockázat realizálódása: a biztosított kockázatból fakadó hátránynak a kockázatviselés kezdetét követően történő bekövetkezése, amely kiváltja a biztosító szolgáltatási kötelezettségét. A biztosítási esemény szerződési jogi szempontból egy felfüggesztő feltétel (6:116. §): a biztosító csak akkor fog ténylegesen teljesíteni, ha a biztosítási esemény bekövetkezik. Tipikus biztosítási esemény például valamilyen kár bekövetkezése, halál, baleset, egészségromlás, életkor elérése vagy egyéb életesemény. A biztosítási szerződések elengedhetetlen eleme, hogy a felek a biztosítási eseményt pontosan meghatározzák. A biztosítási eseménynek időben pontosan beha­ tárolhatónak kell lennie. Nem kell feltétlenül egy pillanatnyi vagy rövid ideig tartó eseménynek lennie (például egy személy azonnali halála egy autóbalesetben), tehát

l 2102

l 2103

684

2104

I

A BIZTOSÍTÁSI SZERZÓDÉSEK

lehet időben elhúzódó is (például egy többnapos kórházi kezelés), de egyértelműen meg kell tudnunk határozni a kezdetét és a végét. Ez azért elengedhetetlenül szüksé­ ges, mert a biztosítási eseménynek a kockázatviselés időszaka alatt kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a biztosító tényleges szolgáltatási kötelezettségét kiváltsa. Ha a biztosítási esemény kapcsán nem tudnánk pontosan megállapítani, hogy az mikor kezdődik, és mikor fejeződik be, nehézséget okozhatna annak eldöntése, hogy kiterjed-e rá a bizto­ sítási védelem, ez a helyzet azonban feltétlenül elkerülendő. A biztosítási eseményt még a biztosított kár vagy hátrány fogalmától kell elha­ tárolni. Ugyanis a biztosítási esemény bekövetkezése önmagában nem alapozza meg a biztosító teljesítési kötelezettségét egy kárbiztosítás [2279) esetén. Ahhoz arra is szükség van, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésével egy időben vagy annak következményeként a biztosítottat ténylegesen is hátrány érje, amely a bizto­ sított kár vagy hátrány formájában jelenik meg. Egy példával világítanánk meg a két fogalom közötti különbséget: ha egy casco biztosítással rendelkező biztosí­ tott totálkárosra összetört autójának még a kerekét is kiszúrják, akkor ez utóbbi cselekmény is biztosítási eseménynek minősülhet, a biztosítottat azonban így már nem éri további tényleges hátrány, ezért a biztosítónak sem áll be további teljesítési kötelezettsége.

mind az ügyfél va szegéséhez kapcs - kizárás eseté1 a kizárt esemény süléskor viszont a állnak; - a kizárás es( ge, a mentesülés hátrány a mentest A mentesülés hogy ez is jellemz vetkezményt hárc zettség megsértés vonatkozó kötele� zettség megsértés1 a biztosító kötele: dő: a kötelezettsé! így a biztosítási e� alakul a bizonyítá

A kizárás, a mentesülés és a biztosító kötelezettségének be nem állása

21051 A fenti distinkció át is vezet minket azokhoz a fogalmakhoz, amelyek azokat az eseteket írják le, melyek a biztosító tényleges szolgáltatásának akadályát, ,,negatív korlátját" jelentik. Ezek a fogalmak a kizárás, a mentesülés és biztosító kötelezett­ ségének be nem állása. 21061 A kizárás a biztosított kockázat- és ahhoz kapcsolódóan a biztosítási eseménymeghatározásának negatív módja. A kizárás alkalmazásakor a biztosító tételesen meghatározza azokat az eseteket, amelyek nem tartoznak bele a biztosított kocká­ zatba [2098), így bekövetkezésük nem minősül biztosítási eseménynek [2102), ezért a biztosító szolgáltatást sem nyújt. Ezzel szemben mentesülésről [2314] akkor van szó, ha biztosítási esemény 21071 következik be, de az olyan okra vezethető vissza, amely miatt nem várható el a biztosítótól, hogy teljesítsen. A mentesülést és a kizárást különösen a következő szempontok alapján lehet 21081 egymástól elhatárolni: - az érintett esemény kizárás esetén nem is minősül biztosítási eseménynek; mentesülésnél azonban igen; - a biztosított kockázatból kizárt eseményeket a felek lényegében szabadon hatá­ rozzák meg a biztosítási szerződésben; a mentesülési okokat viszont elsősorban - fo­ gyasztói biztosítási szerződés esetén kizárólag - jogszabály határozza meg, és azok

Mentesülés ese sülési ok, és ez A biztosító köt< tási teher: a kö; bizonyítania, hc zatvállalására. a biztosítónak t hogy az elhallgi ismerte, vagy a biztosított jogai

A nemkívánatos 1 (kimazsolázás)

Végül néhány oly: a jelenségeket írjá működésében szer (adverse selection. személyek felülre1

A biztosítási szerződések és

. de egyértelműen föetetlenül szüksé­ kell bekövetkeznie tsa. Ha a biztosítási mikor kezdődik, és iterjed-e rá a bizto-

galmától kell elha­ ban nem alapozza 79] esetén. Ahhoz el egy időben vagy !rje, amely a biztovilágítanánk meg ·endelkező biztosí­ k. akkor ez utóbbi 1t azonban így már e további teljesítési

'1em állása

amelyek azokat az 1kadályát, ,,negatív 1iztosító kötelezett-

itosítási esemény biztosító tételesen t biztosított kocká­ nynek [2102], ezért

a biztosítási szerződés általános szabályai 1 685

mind az ügyfél vagy az ő érdekkörébe tartozó személyek magatartásához, szerződés­ szegéséhez kapcsolódnak [2315]; - kizárás esetén az ügyfél [2141] bizonyíthatja, hogy az adott esemény nem esik a kizárt események közé, és a biztosító köteles a szolgáltatását teljesíteni; mente­ süléskor viszont a biztosítónak kell bizonyítania, hogy a mentesülés feltételei fenn­ állnak; - a kizárás esetén a biztosítónak egyáltalán nincs szolgáltatási kötelezettsé­ ge, a mentesülés azonban olyan arányú, amilyen arányban a biztosított kár vagy hátrány a mentesüléshez vezető magatartással összefügg. A mentesüléshez hasonlít a biztosító kötelezettségének be nem állása abban, hogy ez is jellemzően az ügyfél szerződésszegésének a következménye. Ezt a jogkö­ vetkezményt három esetben írja elő a Ptk.: a közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése [2257], a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség megsértése [2262], valamint az állapotmegőrzési kötelezettség megsértése [2310] esetén. A mentesüléstől abból a szempontból viszont eltér a biztosító kötelezettségének be nem állása, hogy ez utóbbi esetén úgy tekintendő: a kötelezettségszegés következtében a biztosító nemfedezte az adott kockázatot, így a biztosítási esemény nem is következett be. Ebből következik az, hogy másként alakul a bizonyítási teher. Mentesülés esetén ugyanis a biztosítónak kell bizonyítania azt, hogy fennáll a mentesülési ok, és ezért mentesül a szolgáltatás teljesítésére vonatkozó kötelezettsége alól. A biztosító kötelezettségének be nem állása esetén viszont az ügyfélre esik a bizonyítási teher: a közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése kapcsán neki kell bizonyítania, hogy a kötelezettség megszegésének nem volt kihatása a biztosító kocká­ zatvállalására, így valóban olyan biztosítási esemény következett be, amely alapján a biztosítónak teljesítenie kell a szolgáltatását. Az ügyfél emellett azt is bizonyíthatja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy a körülmény megváltozásáról tudomása volt, mégsem élt az ilyen esetre biztosított jogaival.

l 2109

l 2110

1i::.tosítási esemény ,u nem várható el A nemkívánatos kiválasztás, az erkölcsi kockázat és a lefölözés

mtok alapján lehet

(kimazsolázás)

;ítási eseménynek;

Végül néhány olyan biztosítási fogalomra kell röviden utalnunk, amelyek azokat a jelenségeket írják le, melyek a biztosítási kockázatközösségek kialakulásában és működésében szerepet játszanak. Az első ilyen fogalom a nemkívánatos kiválasztás (adverse selection). Ez azt a jelenséget írja le, mely szerint a nagyobb kockázatú személyek felülreprezentáltak a kockázatközösségben a biztosítás iránti fokozott

ben szabadon hatá­ mt elsősorban - fo­ rozza meg, és azok

l 2111

686

A BIZTOSÍTÁSI SZERZÓDÉSEK

igényük miatt, de ezt a biztosító az árképzés során nem, vagy csak nehezen tudja figyelembe venni. 21121

2113

I

2114

I

A nemkívánatos kiválasztásnak két esetét szokták megkülönböztetni: - antiszelekció (ellenkiválasztás): egyes biztosítottak a biztosan vagy nagy való­ színűséggel bekövetkező kockázataikra - azok eltitkolásával - keresnek biztosítási fedezetet, amely jellemzően a közlési kötelezettség megsértésével [2257] jár együtt; - autoszelekció (önkiválasztás): egyes személyek azon törekvése, hogy fokozott veszélyeztetettségük esetén minél teljesebb biztosítási védelmet teremtsenek maguk­ nak (ez az antiszelekcióval szemben méltányolható igény).

Emellett szólnunk kell még az erkölcsi kockázat (mora/ hazard) veszélyéről a bizto­ sítások kapcsán. Ez azt jelenti, hogy a biztosított kockázatok bekövetkezésének véletlenszerűségét egyes biztosítotti magatartások csorbíthatják. Tehát egy kocká­ zati közösségben az egyének nem feltétlenül úgy viselkednek, mintha maguk visel­ nék a bekövetkező kár terheit (ezt nevezik a „harmadik fél fizet, nem én" elvének). Éppen ezért a biztosítások több olyan eszközt is alkalmaznak, amelyek az erkölcsi kockázatot próbálják csökkenteni, lásd például a kárbiztosítások körében a túlbiz­ tosítás tilalmát [2286] vagy az önrész alkalmazását [22981). Az erkölcsi kockázatnak két formáját szokták megkülönböztetni: - ex ante: a biztosított viselkedésében még a biztosítási esemény bekövetkezése előtt egyre több kockázati elem jelenik meg, ami alapján a biztosító számára is nőhet a nega­ tív következmények, káresemények száma, amelyeket viselni köteles (például a bizto­ sított túl gyorsan vezethet, ha egy esetleges karambol következményeit nem maga vise­ li, bár itt meg kell jegyeznünk, hogy az ex ante erkölcsi kockázatok tényleges létezése vitatott, mert már egy nem kötelező biztosítás megkötése arra utalhat, hogy a biztosí­ tott az átlagosnál felelősebb magatartást tanúsít); - ex post: a biztosított magatartása a káresemény bekövetkezte után változik meg azzal, hogy többet vesz igénybe a szolgáltatásokból, mint amennyit a biztosítás megléte nélkül használna (például kisebb gépjárműfényezési hiba esetén is újrafényezteti a gépjárművet).

21151 Végül meg kell említenünk még a lefölözés vagy kimazsolázás (cherry picking) veszélyének fogalmát. E kifejezések azt a jelenséget írják le, hogy a biztosítók a profitmaximalizálás végett érdekeltek a biztosított kockázatok közül minél több­ nek a kiválogatásában, kizárásában, valamint csak a legkedvezőbb kockázatú bizto­ sítottak megszerzésében és a kedvezőtlen kockázatú biztosítottak kizárásában. Erre szolgálhat példaként az, hogy a magyar gyakorlatban 65 éves korban az egészség­ biztosítások jellemzően megszűnnek, tehát éppen a leginkább rászoruló korosztály esik ki a biztosítási védelemből.

b) A biztosítása

A biztosításokat s2 zül a legfontosabb akarat szabadságt tosítói oldal és a b

A biztosítások csc

és a személybiztc

Első csoportosítás elkülöníthetőek a , zatokat fedező bizi A vagyonbi:::to tárgy, vagyoncsop különösen a lakást A személybi:::tc olyan biztosítások testi épsége vagy E a balesetbiztosítás sítás [2456] is.

A biztosítások csc összegbiztosításo

A biztosító szolgál ugyanis a biztosfü elveinek (Principle, megfelelően a biztc Egyébként az 1875 akban: Kt.) is hasm Kárbiztosítás e kár meghatározott tását nem feltétleni sével teljesítheti, h: san természetbeni i utazási biztosításrn jogi tanácsadás jog,. biztosításnál). Meg_ sításnak is minősül

A biztosítási szerződések és a biztosítási szerződés általános szabályai 1 687

:sak nehezen tudja

;tni: an vagy nagy való­ keresnek biztosítási (2257) jár együtt; vése, hogy fokozott teremtsenek maguk-

,·eszélyéről a bizto­ bekövetkezésének . Tehát egy kocká­ intha maguk visel1 nem én" elvének). melyek az erkölcsi körében a túlbiz-

r bekövetkezése előtt mára is nőhet a nega­ !les (például a bizto­ ;1yeit nem maga vise­ )k tényleges létezése 1lhat, hogy a biztosíváltozik meg azzal, osítás megléte nélkül !zteti a gépjárművet). lD

ís (cherry picking) hogy a biztosítók : közül minél több­ >b kockázatú bizto­ ' kizárásában. Erre orban az egészség­ íszoruló korosztály

b)

A biztosítások felosztása, csoportosítása

A biztosításokat számos szempontból lehet felosztani vagy csoportosítani. Ezek közül a legfontosabbak: a biztosítási érdek, a biztosító szolgáltatása, szerződéskötési akarat szabadsága, a veszélyközösség szervezési módja, a biztosítotti oldal, a biztosítói oldal és a biztosítási jogviszony forrása.

l 2116

A biztosítások csoportosítása a biztosítási érdek alapján: a vagyonbiztosítások és a személybiztosítások (humán kockázatokat fedező biztosítások)

Első csoportosítási szempontként a biztosítási érdeket [2166] említjük. Ez alapján elkülöníthetőek a vagyonbiztosítások és a személybiztosítások vagy humán kocká­ zatokat fedező biztosítások. E felosztási elvet követte az 1959-es Ptk. A vagyonbiztosítások olyan biztosítások, melyek tárgya valamilyen vagyontárgy, vagyoncsoport vagy egyéb vagyoni érdek (például felelősség). Ide tartozik különösen a lakásbiztosítás, a tűzbiztosítás, a casco biztosítás stb. A személybiztosítások vagy humán kockázatokat fedező biztosítások viszont olyan biztosítások, melyek tárgya biztosított személy élete, halála, egészsége, testi épsége vagy egyéb életeseménye. Ezek közé tartozik az életbiztosítás [2382], a balesetbiztosítás [2420], az egészségbiztosítás [2431] és részben az utazási biztosítás [2456] is.

l 2117 l 2118 l 2119

A biztosítások csoportosítása a biztosító szolgáltatása alapján: a kár- és az összegbiztosítások

A biztosító szolgáltatásán alapuló felosztás tekinthető a legfontosabbnak. A Ptk. ugyanis a biztosítási szerződéseket az Európai Biztosítási Szerződési Jog Alap­ elveinek (Principles of European Insurance Contract Law, a továbbiakban: PEICL) megfelelően a biztosító szolgáltatása alapján osztja fel kár- és összegbiztosításokra. Egyébként az 1875. évi XXXVII. törvénycikk (a kereskedelmi törvény, a további­ akban: Kt.) is hasonló megoldást tartalmazott. Kárbiztosítás esetén a biztosító szolgáltatása a biztosítottat [2146] ért vagyoni kár meghatározott módon és mértékben való megtérítése. A biztosító a szolgálta­ tását nem feltétlenül csak a kárnak vagy egy részének megfelelő összeg kifizeté­ sével teljesítheti, hanem a felmerült kárral vagy annak megelőzésével kapcsolato­ san természetbeni szolgáltatásokat is nyújthat (például asszisztansz-szolgáltatások utazási biztosításnál [2456] vagy betegútszervezés [2438] egészségbiztosításnál, jogi tanácsadás jogvédelmi biztosításoknál, szakipari szolgáltatások közvetítése lakás­ biztosításnál). Megjegyezzük, hogy valamennyi vagyonbiztosítás egyben kárbizto­ sításnak is minősül.

l 2120 l 2121

688

2122

I

A BIZTOSÍTÁSI SZERZÓDÉSEK

Összegbiztositásnál a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkeztekor az előre meghatározott vagy előre meghatározott számítási mód szerint meghatároz­ ható összeget kell megfizetnie, függetlenül attól, hogy a biztosítási eseménynek mi­ lyen hatása van az ügyfél vagyoni helyzetére. Az összegbiztosítások csak humán kockázatok biztosítására köthetőek: a biztosítási esemény elsősorban a biztosított személyét érinti. Az összegbiztosításokra is az a jellemző, hogy a biztosítási ese­ mény [2102] hátrányos következményekkel jár, valamint a biztosított vagyonára is negatívan hat ki, de kivételesen az is lehetséges, hogy még hátránnyal sem jár a biztosított számára, sőt a biztosított által óhajtott esemény is lehet (például életkor elérése vagy házasságkötés egyes életbiztosítások [2383] esetén). Mivel a személyi­ séget is érintő humán kockázatok pénzben nem fejezhetőek ki, ezért a biztosítási összeget a felek szabadon határozhatják meg. A személybiztosítások vagy humán kockázatokat fedező biztosítások között azonban olyanok is vannak, amelyek nem összegbiztosítások: például az egészségbiztosítások vagy a humán kockázatokat is fedező utazási biztosítások kárbiztosításként is megköthetők (például ha a biztosí­ tás az egészségügyi ellátás költségeit fedezi). A biztosítások csoportosítása a szerződéskötési akarat szabadsága alapján: az önkéntes és a kötelező biztosítások

2123

I

A szerződéskötési akarat szabadsága alapján különíthetőek el az önkéntes és a köte­ lező biztosítások. A biztosítások többsége önkéntes, tehát az ügyfél [2141] szabadon döntheti el, hogy köt-e biztosítást. A magyar jogban kivételesnek tekinthető a köte­ lező biztosítás. E fogalom azt jelöli, amikor a jogalkotó az ügyfél részére biztosí­ táskötési kötelezettséget ír elő. E biztosítások jellemzően felelősségbiztosításnak minősülnek [2332], de a közraktárak esetében ismert a vagyonbiztosítási kötele­ zettség is, illetve számos szakma, tevékenység esetén a kötelező vagyoni biztosíték kiváltható ún. kezesi biztosítás alapján kiállított kötelezvénnyel is. A biztosítások csoportosítása a veszélyközösség szervezési módja szerint: az üzleti és a kölcsönös biztosítások

2124

I

A veszély- vagy kockázatközösség [2096] szervezési módja szerint az üzleti biztosítá­ sokat és a kölcsönös biztosításokat különböztetjük meg. Az előbbieknél élesen elválik egymástól a biztosítói és az ügyféli oldal. Az egyik póluson találjuk a biztosítót [2142], a másikon pedig az ügyfelet [2141], a két oldal teljesen független egymástól. A biztosí­ tó a tevékenységét elsődlegesen profitszerzési célból végzi, a működés feltételeit maga teremti meg, az ügyfeleknek a biztosító tevékenységébe nincs beleszólásuk. Ez tekint­ hető a tipikus biztosítási formának.

Ezzel szerr oldal között: a pedig az ügyfe sító legfőbb sze gyoni hozzájár biztosító egyes1 ideiglenes eset1 dést (lásd a Bit. inkább érvénye A biztosítások cs

a csoportos biztc

A következő fel tosításról, ameli határozott. Ez r [2146] lehet. Pél dő fél [2147] mf kek] is szól. E bi meghatározott, 1 Ezzel szem zártan és pontos minősül biztosí1 tak és a szerződ,

A biztosítások csc

az együttbiztosíté

A biztosítói oldi tosítás, a viszm a biztosítás hag ügyfél vagy üg) több biztosító is tási szolgáltatási szerződésben m1 sága, hogy anna viszontbiztosítái tokat viszontbizt a direktbiztosító

·következtekor az •rint meghatároz­

i eseménynek mi­ ások csak humán rban a biztosított a biztosítási ese­ osított vagyonára ítránnyal sem jár :t (például életkor Mivel a személyi­ :zért a biztosítási isok vagy humán tak, amelyek nem n kockázatokat is dául ha a biztosí-

isága alapján:

nkéntes és a köte­ :1 [2141] szabadon tekinthető a köte­ j/ részére biztosí­ sségbiztosításnak oiztosítási kötele­ "agyoni biztosíték

,.

iádja szerint:

az üzleti biztosítá­ :knél élesen elválik : a biztosítót [2142], ymástól. A biztosí­ dés feltételeit maga ,zólásuk. Ez tekint-

A biztosítási szerződések és a biztosítási szerződés általános szabályai 1 689

Ezzel szemben a kölcsönös biztosítások körében nincs ilyen éles határvonal a két oldal között: a biztosító jellemzően egyesületi formában működik, az egyesület tagjai pedig az ügyfelek. Ennek megfelelően az ügyfelek mint tagok részt vehetnek a biztosító legfőbb szervének működésében, a működési feltételeket (szintén mint tagok) a vagyoni hozzájárulásukkal maguk teremtik elő. A hazai szabályozás szerint kölcsönös biztosító egyesület csak a tagjaival köthet biztosítási szerződést, és néhány kivételes és ideiglenes esettől eltekintve nem lehet olyan tagja, akivel ne kötne biztosítási szerződést (lásd a Bit. 179. §-át). A tevékenységét elsődlegesen nem profitszerzési célból végzi, inkább érvényesül a tagok közötti szolidaritási elv.

A biztosítások csoportosítási a biztosítotti oldal alapján: az egyéni és a csoportos biztosítások A következő felosztási szempont a biztosítotti oldal. Eszerint beszélhetünk egyéni biztosításról, amelyekben a biztosítottak köre előre, zártan és pontosan (név szerint) meg­ határozott. Ez nem jelenti azt, hogy a biztosítási szerződésnek csak egy biztosítottja (2146) lehet. Például léteznek családi biztosítások, amikor a biztosítást megkötő szerződő fél (2147) mellett annak egész családjára [házastárs, ( bejegyzett) élettárs és gyermekek] is szól. E biztosítások is egyéni biztosítások, mert a biztosítottak személye pontosan meghatározott, és számuk időben is állandónak tekinthető, Ezzel szemben a csoportos biztosításoknál (2187] nem határozzák meg előre zártan és pontosan (név szerint) a biztosítotti kört, hanem annak megállapítása, hogy ki minősül biztosítottnak, valamely csoporthoz (szervezethez) való tartozás, a biztosítottak és a szerződő fél között fennálló jogviszony vagy egyéb kapcsolat alapján történik.

A biztosítások csoportosítása a biztosítói oldal alapján: a direkt-, a viszont- és az együttbiztosítás A biztosítói oldal alapján három biztosítási formát kell kiemelnünk, ezek a direktbiztosítás, a viszontbiztosítás és az együttbiztosítás, A direktbiztosítások tekinthetők a biztosítás hagyományos formájának, amikor egy biztosító nyújt szolgáltatást az ügyfél vagy ügyfelek egy része számára. Ezzel szemben együttbiztosításnál (2174] több biztosító is szerepel a biztosítási jogviszonyban, mégpedig úgy, hogy a biztosítási szolgáltatásért együttesen (de nem egyetemlegesen) felelnek, az együttbiztosítási szerződésben meghatározott arányok szerint. A viszontbiztosítási jogviszony sajátossága, hogy annak szereplői egyaránt biztosítók: az ügyfelektől átvállalt kockázatokat viszontbiztosításba adó direktbiztosító a viszontbiztosított (cedens), a cedált kockázatokat viszontbiztosításba vevő biztosító pedig a viszontbiztosító. A viszontbiztosító és a direktbiztosító ügyfelei egymással nem kerülnek szerződéses jogviszonyba.

l 2125

l 2126

l 2127

l 2128

690

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK

A biztosítások csoportosítása a jogviszony forrása szempontjából: a szerződésen, a tagsági jogviszonyon és a jogszabályon alapuló biztosítás 21291

Végül a biztosítások abból a szempontból is csoportosíthatók, hogy mi tekinthető a biz­ tosítási jogviszony forrásának: szerződés, tagsági jogviszony vagy jogszabály. A leg­ gyakoribb eset természetesen az, hogy a felek közötti szerződés hozza létre a bizto­ sítási jogviszonyt. Kölcsönös biztosítások esetén fordulhat az elő, hogy a biztosítási jogviszony már magán a biztosítási egyesületi tagságon alapul. Ezzel kapcsolatban két megjegyzést kell tennünk. Egyrészt a Ptk. 6:457. §-a alapján a biztosítási szerződési szabályokat akkor is alkalmazni kell, ha a biztosítási jogviszony egyesületi tagsági viszonyon alapul. Másrészt a Bit. 17. § (2) bekezdése szerint a kölcsönös biztosító egye­ sületbe történő belépés feltétele a biztosítási szerződés létrejötte. Tehát annak ellené­ re, hogy a biztosítás elvileg a tagságon alapulna, biztosítási szerződésnek is létre kell jönnie ebben az esetben. Emellett még megemlítjük, hogy a jelenlegi hazai szabályo­ zásban nincs olyan eset, hogy a biztosítási jogviszonyt maga a jogszabály hozza létre. Korábban azonban volt erre példa, mégpedig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosí­ tás (a továbbiakban: kgfb.) korábbi, a rendszerváltás előtti szabályozása. Tehát a kgfb. [2360) magán a jogszabályon alapult, a biztosítási díjat pedig a benzin árába építették be. További példa az egyes tömegközlekedési vállalatok utasainak kötelező baleset- és poggyászbiztosítása, mely abból a szempontból is jelentős a hazai biztosítástörténet­ ben, hogy a piacgazdaság kiépülését követően az Alkotmánybíróság 16/1995. (III. 13.) AB határozatával megsemmisítette az egyes tömegközlekedési vállalatok utasainak kötelező baleset- és poggyászbiztosításáról szóló 14/1980. (V. 17.) MT rendeletet, mert az a vállalkozás jogát, a szerződési szabadságot és a gazdasági versenyt - alkotmányos indok nélkül - korlátozta azáltal, hogy kijelölte a biztosítási jogviszony biztosítói pozí­ cióját a jogszabály erejénél fogva kizárólagosan elfoglaló egyik szerződő fél személyét, az Állami Biztosító személyében.

e) A biztosítás szabályozása

21301 A biztosítás szabályozásán belül megkülönböztetjük a közjogi és a magánjogi szabá­ lyozást. A közjogi (a II. világháború előtti jog szóhasználatában ún. közrendészeti jogi) szabályozás középpontjában a biztosítási tevékenység [2096] áll, a vonatkozó

rendelkezések elsősorban azt határozzák meg, hogy ki és milyen feltételek mellett nyújthat biztosítási szolgáltatást (a biztosítók alapítása, működése, megszűnése, felügyelete stb.). E szabályokat elsősorban a Bit. tartalmazza, a rendelkezések jelen­ tős része a vonatkozó uniós jogot ülteti át (lásd a Bit. 453. §-át). Közjogi szempont­ ból egyébként a biztosításokat a kockázati ismérvek alapján két biztosítási ágra, életbiztosítási és nem-életbiztosí tási ágakra osztják fel, amelyekre részben eltérő

szabályok vonatko esetekben van leht meg, hogy megsér szankciók, például zően nem okozza , A magánjogi tehát azt a kérdést jogok illetik, és mi: szabályokat a Ptk. ti azt, hogy a Ptk. szabályt. Ugyanis ul az életbiztosítá: 122. §-ában találh, tó külön törvénybe tartalmaz (lásd a C

d) A biztosítási jc

A biztosítási jogvii olyan sajátosságga kell lennie. Ennek 1 tosságokat úgy emi sokra is kitérjünk. Elsőként azt em sító számos ügyfelt számban. Ebből kif ÁSZF-nek, azaz álta emellett az is igaz. az adott biztosítási (gondolunk itt egy tosítás [2332] eseti kívül tőkeigényes. nézve a biztosítási felügyelet alatt áll, ségét, másrészt a n vonatkozó szabályc Második sajátos

vül eltérő helyzetbei

fogyasztó áll szemb

iliól:

uO biztosítás

mi tekinthető a bizjogszabály. A leg­ :iozza létre a bizto­ . hogy a biztosítási '.el kapcsolatban két ztosítási szerződési egyesületi tagsági '>nös biztosító egye­ febát annak ellené­ xlésnek is létre kell egi hazai szabályo­ -zabály hozza létre. ü-felelősségbiztosí­ >zása. Tehát a kgfb. :izin árába építették ,ötelező baleset- és i biztosítástörténet­ g 16/1995. (III. 13.) állalatok utasainak n rendeletet, mert enyt - alkotmányos :ony biztosítói pozí­ rzödő fél személyét,

magánjogi szabá­ ún. közrendészeti í] áll, a vonatkozó t feltételek mellett lése, megszűnése, 11delkezések jelen­ :özjogi szempont­ t biztosítási ágra, irre részben eltérő

A biztosítási szerződések és a biztosítási szerződés általános szabályai

1

szabályok vonatkoznak, és a két biztosítási ág együttes művelésére csak kivételes esetekben van lehetőség. A közjogi szabályokkal kapcsolatban még azt jegyezzük meg, hogy megsértésüknek sajátos, közjogi szankciója van (elsősorban felügyeleti szankciók, például bírságok), a biztosítási szerződésnek a Bit.-be ütközése jellem­ zően nem okozza annak érvénytelenségét (6:95. §). A magánjogi szabályozás középpontjában a biztosítási szerződés [2152] áll, tehát azt a kérdést rendezi, hogy a biztosítási jogviszony keretében a feleket milyen jogok illetik, és milyen kötelezettségek terhelik. A biztosítási szerződésre vonatkozó szabályokat a Ptk. VI. Könyvének XXII. Címe tartalmazza. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Ptk.-ban megtalálhatnánk valamennyi magánjogi jellegű biztosítási szabályt. Ugyanis egyrészt maga a Bit. is tartalmaz magánjogi szabályokat (például az életbiztosítási szerződés különös felmondására vonatkozó szabályok a Bit. 122. §-ában találhatók), másrészt vannak olyan biztosítások, amelyeket a jogalkotó külön törvényben szabályoz, amely mind közjogi, mind magánjogi normákat is tartalmaz (lásd a Gfbt.-t).

691

l 2131

d) A biztosítási jogviszony és a szabályozásának sajátosságai

A biztosítási jogviszony a többi különös szerződéses jogviszonyhoz képest számos 12132 olyan sajátossággal rendelkezik, amelyre a vonatkozó szabályozásnak is tekintettel kell lennie. Ennek megfelelően az alábbiakban arra törekszünk, hogy az egyes sajá­ tosságokat úgy emeljük ki, hogy az azokból fakadó különös szabályozási megoldásokra is kitérjünk. Elsőként azt emelnénk ki, hogy a biztosítás alapvetően tömegtermék, tehát a bizto- 2133 sító számos ügyfelével nagyon hasonló tartalmú szerződést köt meglehetősen nagy számban. Ebből kifolyólag a biztosítási szerződések gyakran szinte teljes egészükben ÁSZF-nek, azaz általános szerződési feltételnek (6:77. §) minősülnek. A biztosításokra emellett az is igaz, hogy gyakran alapvető gazdasági szükségleteket elégítenek ki, az adott biztosítási jogviszony saját alanyain kívül további személyekre is kihatnak (gondolunk itt egyrészt az egész veszélyközösségre [2096], de egy felelősségbiztosítás [2332) esetében a károsultra is), ráadásul a biztosítási tevékenység rendkívül tőkeigényes. E körülmények indokolják azt, hogy egyrészt közjogi oldalról nézve a biztosítási tevékenység [2096) csak engedéllyel végezhető, fokozott állami felügyelet alatt áll, valamint a biztosítónak mindig meg kell őriznie a fizetőképességét, másrészt a magánjogi szabályozásban kiemelt jelentősége van a díjfizetésre vonatkozó szabályoknak [2233). Második sajátosságként arra utalnánk, hogy a biztosítási szerződés alanyai rendkí- 21341 vül eltérő helyzetben vannak, hiszen egy tőkeerős gazdasági társasággal gyakran egy fogyasztó áll szemben. Ezt a sajátos helyzetet egészíti ki az információs aszimmetria,

l

692

A BIZTOSÍTÁSI SZERZÓDÉSEK

amely egyrészt abban testesül meg, hogy a biztosító csak korlátozottan ismeri a bizto­ sított (2146] kockázatait, másrészt az ügyfél (2141] gyakran laikus, aki nem ismeri meg a szükséges mértékben az általa kötött szerződés feltételeit. Éppen ezen okokból van kiemelt jelentősége a biztosítások körében a tájékoztatási és együttműködési köte­ lezettségnek (6:62. §). Ezzel kapcsolatban csak utalnánk a biztosítónak a szerződés megkötése előtti és a szerződés tartama alatti tájékoztatási kötelezettségére, valamint az ügyfél adatszolgáltatási és (változás)bejelentési kötelezettségére (2253]. 2135 1 A fent említettekből következik az, hogy a szerződési szabadság (6:59. §) korlátozására számos példát találhatunk a biztosítási jogban: - a szerződéskötési akarat szabadságának korlátozását jelenti az, hogy bizonyos tevékenységek csak felelősségbiztosítás (2332] megkötésével végezhetők, tehát az adott tevékenységet folytató személy nem döntheti el szabadon, hogy kíván-e felelős­ ségbiztosítást kötni, legfeljebb azt döntheti el, hogy azt melyik biztosítóval köti meg; - a szerződéses partner megválasztására sincs mindig lehetősége a biztosítónak (például kgf b. (2361] esetén a biztosító fő szabály szerint valamennyi jelentkező ügyféllel köteles megkötni a szerződést, lásd: ajánlat elfogadási kötelezettség a biz­ tosító oldalán); - biztosítási tevékenység végzése keretében nem érvényesül a szerződés típusának megválasztására vonatkozó szabadság sem, mert a Bit. 4. § (1) bekezdés 11. pontja alapján biztosítási tevékenység csak biztosítási szerződésen alapuló kötelezettség­ vállalás lehet; - a szerződés tartalmát sem alakíthatják ki mindig szabadon a felek, mert például a Ptk. a fogyasztói biztosítási szerződések vonatkozásában a biztosítási szerződési szabályok jelentős részét egyoldalúan kógensnek minősíti (2163], a Bit. pedig meg­ határozza a biztosítási szerződések kötelező tartalmi elemeit [lásd Bit. 121. § (1) be­ kezdés]; - valamint a szerződés megkötésének formája sem választható meg szabadon, azt vagy írásba kellfoglalni, vagyfedezetet igazoló dokumentumot kell kiállítani (2204]. 21361 Ahogyan korábban már utaltunk rá, a biztosítások egy további fontos sajátossága, hogy a biztosító praestare jellegű szolgáltatást [2] nyújt. Azaz a biztosító szolgál­ tatása alapvetően abban testesül meg, hogy rendelkezésre áll. A tényleges telje­ sítési kötelezettségének pedig az a feltétele fő szabály szerint, hogy a biztosítási esemény (2102] bekövetkezzen. A biztosítási esemény bekövetkezése jellemzően a véletlenen múlik, a biztosítás ennyiben aleatorikus, azaz szerencseelemet tartal­ mazó szerződés. Az viszont nagyon lényeges, hogy a biztosítási esemény bekö­ vetkezésének valószínűségét ne torzítsák egyéb, nem kalkulálható tényezők, mert akkor nem lehet fenntarthatóan működő veszélyközösségét (2096] kialakítani, sem az ehhez szükséges biztosítási dijat kiszámolni. Éppen ezért a biztosítási szerződési jog részletesen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mikor és milyen mértékben kell

teljesítenie a biztrn megjegyezzük, ha sítói teljesítést gát idegen, teljesen sz ság és súlyos gond sal való visszaélés: A következő ki (például életbizto tosítás időtartama tozhatnak. Ez indc tére vonatkozó szal érhető tetten.

Nem mehetünk ( tosítók az egye a biztosítottak k< nak mi lesz a ta1 lesz a díja), és hc oldalon viszont , zödés kötésére a számára nyitva á ró! és az esélyeg akban: Ebktv.) 5 követelményét, í ügyfeleikkel sze1 ló dolgokat nem problémás annak vagy figyelmen 1 nagy megütközé a C-236/09. sz., T. fiak közötti egye férés, valamint a szóló 2004. dece1 telennek találta .. pontos statisztika tegyenek a bizto ban az Európai l a biztosításokat , sokan - többek k1 sítottak összessé1

tan ismeri a bizto­ lS, aki nem ismeri Jpen ezen okokból űttműködési köte­ tónak a szerződés :ttségére, valamint [2253]. ág (6:59. §) korlá-

hogy bizonyos �ezhetők, tehát az 51 kíván-e felelős­ osítóval köti meg; �ge a biztosítónak nennyi jelentkező ötelezettség a biz-

:tz,

erződés típusának !kezdés 11. pontja ,ufó kötelezettség-

elek, mert például osítási szerződési a Bit. pedig meg­ . Bit. 121. § (1) be-

neg szabadon, azt l kiállítani (2204].

ontos sajátossága, biztosító szolgál­ ,\ tényleges telje11ogy a biztosítási �ezése jellemzően rzcseelemet tartal­ si esemény bekö­ tó tényezők, mert 1) kialakítani, sem tosítási szerződési en mértékben kell

A biztosítási szerződések és a biztosítási szerződés általános szabályai 1 693

teljesítenie a biztosítónak, mikor tagadhatja meg a teljesítést stb. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a mentesülés (2314] - amely az egyik legfontosabb a bizto­ sítói teljesítést gátló tényezők közül - kapcsán a Ptk. a polgári jogtól egyébként idegen, teljesen szubjektív, vétkességi alapuló felelősségi kategóriákat (szándékos­ ság és súlyos gondatlanság) alkalmaz, hogy egyfelől ne tegye lehetővé a biztosítás­ sal való visszaélést, másfelől viszont a biztosító kockázatvállalását se üresítse ki. A következő kiemelendő sajátosság az, hogy számos biztosítás tartósjogviszony (például életbiztosítás), és a jogalkotónak tekintettel kell lennie arra, hogy a biztosítás időtartama alatt a biztosítás szempontjából lényeges körülmények megvál­ tozhatnak. Ez indokolja például a biztosítási kockázat jelentős növekedésének esetére vonatkozó szabályozás (2229] létét, amelyben a clausula rebus sic stantibus elve érhető tetten. Nem mehetünk el amellett sem szó nélkül, hogy a biztosítások jellegéből fakadóan a biztosítók az egyes ügyfelek között szükségszerűen különbséget tesznek: elsősorban a biztosítottak kockázata alapján döntik el, hogy valakire kötnek-e biztosítást, hogy annak mi lesz a tartalma (pontosan milyen kockázatot fedez a biztosítás, annak mekkora lesz a díja), és hogy meddig tartható fenn a biztosítási szerződéses jogviszony. A másik oldalon viszont a biztosítók mint az előre meg nem határozott személyek számára szerződés kötésére ajánlatot tevő vagy ajánlattételre felhívó, valamint az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújtó személyek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) 5. § a) és b) pontja alapján kötelesek betartani az egyenlő bánásmód követelményét, így különösen nem alkalmazhatnak hátrányos megkülönböztetést az ügyfeleikkel szemben. A hátrányos megkülönböztetés tilalma azt jelenti, hogy a hasonló dolgokat nem lehet eltérően, az eltérőeket pedig hasonlóan kezelni. Meglehetősen problémás annak a megítélése, hogy a különböző kockázati tényezők figyelembevétele vagy figyelmen kívül hagyása mikor és mennyiben felel meg e követelménynek. Igen nagy megütközést keltett a biztosítási szakmán belül az Európai Unió Bíróságának a C-236/09. sz., Test-Achats-ügyben, 2011. március l -jén hozott ítélete, mely a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2004. december 13-i 2004/113/EK tanácsi irányelv 5. cikk (2) bekezdését érvény­ telennek találta. Az eredeti 5. cikk (2) bekezdése lehetővé tette a biztosítóknak, hogy pontos statisztikai adatokra alapozva a nemi hovatartozás alapján arányos különbséget tegyenek a biztosítások juttatásaiban és a díjazásban. Az ítélet következtében azonban az Európai Unióban ma már csak uniszex biztosítási termékeket lehet kínálni, így a biztosításokat a nők és férfiak számára azonos feltételekkel kell nyújtani. Nagyon sokan - többek között - azért vitatják ezt a döntést, mert ennek következtében a biztosítottak összességében rosszul járnak: ugyanis több alacsonyabb kockázatú személy

l 2137

l 2138

.·�

694

A BIZTOSÍTÁSI SZERZÓDÉSEK

a jövőben nem fog biztosítást kötni (hiszen neki a valódi kockázatához képest magasabb díjat kellene fizetnie), így a fennmaradó kockázatközösségek átlagos kockázata nőni fog e személyek kiválásával, ami szükségszerűen az átlagos díjak növekedésével jár együtt.

biztosítóhoz inti idővel - felmonc házásra vonatko

21391 Végül itt csak utalunk arra, hogy a biztosítások gyakran sokszemélyes kötelmek, tehát nem csak két alanyuk van. A többalanyúság leginkább az ügyféli oldalra jellemző.

A biztosítási jogvi: mélyes kötelmek. 1 is szerepel, akkor 1 A biztosítások személy szerepelh1 Az ügyfelek k, fedezi, akihez kap érdeket elsődleges A biztosítóval azt megkötheti saj, dés megkötése mir Az alapesetnel egyezik, azaz ha a ződést. Ha azonba egyes ügyféli kötel Csoportos bizi( rűen elválik egymá személye nem egyt szó. A szerződő fél jellemzően élet- [23 szerződő félként úg Az ügyféli old akinek a biztosító mélye megegyezik személy is. Ha két , hen a jogosultat ke sítás esetén a hizto dését]. A kedvezm alapján nemcsak jo

e)

A biztosítás alanyai

21401 A biztosítási szerződés alanyai közül a szerződés egyik pólusán találjuk a biztosítót, a másik póluson az ügyfeleket. A biztosító az a személy, amely a biztosítás keretében megszervezi a hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét, és az ő kockáza­ tukat díjfizetés ellenében átvállalja. A Bit. 4. § (1) bekezdésének 18. pontja alapján az a szervezet minősül biztosítónak, amely a hatályos magyar jogi szabályozás vagy vala­ mely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási tevékenység végzésére jogosult. 2141 Ügyfelek alatt pedig azokat a személyeket értjük, akik a biztosítóval a biztosítási jogviszony részeként szerződésesjogviszonyba kerülnek. A Ptk. nem, csak a Bit. hasz­ nálja az ügyfél kifejezést. A Bit. 4. § (1) bekezdésének 101. pontja alapján - a Bit. alkalmazásában - ügyfél a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy. A továbbiakban a Bit. fogalommeghatározásától eltérően egy magánjogi ügyfélfogalmat fogunk használni, és a kifejezést csak azokra a személyekre alkal­ mazzuk, akik biztosítási szerződéses jogviszonyba kerülnek a biztosítóval. 2142 A biztosítói oldal karakterét elsősorban az határozza meg, hogy a biztosítás keretében a kockázatközösséget milyen módon szervezik meg. E szempontot figye­ lembe véve elkülöníthetőek az üzleti és a kölcsönös biztosítások [2125]. A Bit. 6. § (1) bekezdése alapján „Magyarország területén biztosító részvénytársaság, európai részvénytársaság, szövetkezet, egyesület, másik tagállamban székhellyel rendelke­ ző biztosító magyarországi fióktelepe vagy harmadik országbeli biztosító magyar­ országi fióktelepe formájában létesíthető".

I

I

21431

Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a biztosító személye megváltozhat az ügyfelek hozzájárulása nélkül is. Erre szolgál példaként az állományátruházás, amikor a biztosító a biztosítási állományát (tehát az ügyfeleivel fennálló biztosítási jogviszonyait) a bizto­ sítási szerződések feltételeinek változatlanul hagyása mellett, részben vagy egészben átruházza egy másik biztosítóra. Ehhez a Bit. 118. § (6) bekezdése alapján nem szük­ séges a biztosítottak, szerződő felek hozzájárulása, de a (7) bekezdés szerint az állo­ mányátruházásról az ügyfeleket írásban értesíteni kell, a (8) bekezdés alapján pedig a „szerződő fél az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül az átvevő

Megjegyezzük, ződő fél, a bizto: a szerződő fél a úgy köt a gyern kárbiztosítások t a biztosítottal, d,

A biztosítási szerződések és a biztosítási szerződés általános szabályai 1 695

oz képest magasabb ; kockázata nőni fog :edésével jár együtt.

biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését - harmincnapos felmondási idővel - felmondhatja". E szabályok tehát kivételt jelentenek a Ptk.-nak a szerződésátru­ házásra vonatkozó szabályai (6:208. §) alól.

es kötelmek, tehát >ldalra jellemző.

A biztosítási jogviszonyok - ahogyan azt korábban is említettük - gyakran többszemélyes kötelmek. Ha egy biztosítási szerződésben a biztosítói oldalon több biztosító is szerepel, akkor együttbiztosításról (2174) lehet szó. A biztosítások többszemélyes jellegéből adódóan az ügyféli oldalon is számos személy szerepelhet. Az ügyfelek közül azt a személyt, akinek a kockázatát a biztosítási szerződés fedezi, akihez kapcsolódóan bekövetkezik a biztosítási esemény, aki a biztosítási érdeket elsődlegesen hordozza, biztosítottnak hívjuk. A biztosítóval a biztosítási szerződést megkötő személy pedig a szerződőfél, aki azt megkötheti saját vagy más személy kockázatának a biztosítására is, de a szerződés megkötése mindig valamilyen oknál fogva az ő érdekében is áll. Az alapesetnek az tekinthető, ha a szerződő fél és a biztosított személye megegyezik, azaz ha a szerződő fél a saját kockázatának biztosítására köti meg a szerződést. Ha azonban a szerződő fél és a biztosított személye eltér egymástól, akkor egyes ügyféli kötelezettségek a biztosított személyét is terhelik. Csoportos biztosítások esetén a szerződő fél és a biztosított személye szükségszerűen elválik egymástól, de önmagában az a tény, hogy a szerződő fél és a biztosított személye nem egyezik meg, nem jelenti azt, hogy csoportos biztosításról [2187] van szó. A szerződő fél és a biztosított személyének elválására egyéni biztosítások esetén jellemzően élet- [2382) és balesetbiztosítás [2420) keretében kerül sor (például valaki szerződő félként úgy köt balesetbiztosítást, hogy a gyermeke lesz a biztosított). Az ügyféli oldalon újabb félként felmerülhet még a jogosult is: az a személy, akinek a biztosító a tényleges szolgáltatását nyújtja. Fő szabályként a jogosult személye megegyezik a biztosítottéval, de egyes esetekben lehet önálló, elkülönült személy is. Ha két elkülönült személyről van szó, akkor az összegbiztosítások körében a jogosultat kedvezményezettnek nevezzük: ő az a személy, akinek összegbiztosítás esetén a biztosítási összeg kifizethető [lásd a PEICL 1:202 cikkének (2) bekezdését]. A kedvezményezett a biztosítási szerződés alanya, a biztosítási szerződés alapján nemcsak jogok illetik meg, hanem kötelezettségek is terhelik.

tláljuk a biztosítót, i::tosítás keretében , és az ő kockáza­ . pontja alapján az ályozás vagy vala­ ,·égzésére jogosult. itóval a biztosítási n, csak a Bit. hasz­ ja alapján - a Bit. yezett, a károsult, ;ására jogosult más en egy magánjogi zemélyekre alkal­ tosítóval. hogy a biztosítás zempontot figye[2125). A Bit. 6. § rtársaság, európai khellyel rendelke­ biztosító magyar-

áltozhat az ügyfelek s. amikor a biztosító :viszonyait) a bizto­ :ben vagy egészben : alapján nem szük­ dés szerint az állo­ :zdés alapján pedig >on belül az átvevő

Megjegyezzük, hogy van lehetőség olyan biztosítási konstrukcióra is, amikor a szerződő fél, a biztosított és a kedvezményezett személye úgy különül el egymástól, hogy a szerződő fél a kedvezményezett, és van egy különálló biztosított (például a szülő úgy köt a gyermekére életbiztosítást, hogy ő maga a kedvezményezett). Egyébként kárbiztosítások esetén is elképzelhető az, hogy a jogosult személye nem egyezik meg a biztosítottal, de ezekben az esetekben a jogosultat nem helyes kedvezményezettnek

l 2144 l 2145 l 2146 l 2147 l 2148 l 2149

l 2150

l 2151

696

A BIZTOSÍTÁSI SZERZÓDÉSEK

nevezni. 1 Ugyanis összegbiztosítás esetén elvileg bárki lehet a kedvezményezett, akinek a személyét a biztosított elfogadja [ ...], kárbiztosítás jogosultja viszont csak az a személy lehet, aki a biztosítási esemény kapcsán - szintén - kárt szenved. A legtipi­ kusabb példa a kárbiztosítások körében a biztosított és a jogosult személyének szétvá­ lására a felelősségbiztosítás, amelynél a tényleges szolgáltatás jogosultja a biztosított helyett a károsult lesz, de megemlíthetők a kárbiztosításnak minősülő hitelfedezeti biztosítások [2281) is, amelyeknél a hitelező lesz a jogosult, a biztosított viszont az adós. Ezzel szemben a hitelbiztosításoknál [2281) az adós nem fél a biztosítási jogvi­ szonyban, a hitelező a biztosított és a biztosító szolgáltatásának jogosultja is. Ezzel kapcsolatban még kiemeljük, hogy az összegbiztosításokkal ellentétben, ha egy kárbiz­ tosítás körében különül el a jogosult és a biztosított személye, akkor a jogosult nem minősül szükségszerűen a biztosítási szerződés alanyának. Ezekben az esetekben az adott biztosítási szerződés és az általa választott megoldás függvényében alakul az, hogy milyen módon, mértékben, jogcímen válik jogosulttá ez a harmadik személy. Például a felelősségbiztosítások körében a károsult [ő az a személy, akinek a biztosított kárt okoz] nem válik a biztosítási szerződés alanyává, nem valódi alanya a szerződés­ nek, és eredetileg nem is részese a biztosítási jogviszonynak, hanem csak a károko­ zás következtében közvetetten válik a jogviszony részesévé, annyiban, amennyiben a biztosító a szolgáltatását csak a károsultnak teljesítheti, kivéve, ha a felelősségbizto­ sított a károsult kárát már megtérítette - lásd 6:472. § (1) bekezdés.

f)

A biztosítási szerződés fogalma a Ptk.-ban

21521 A Ptk. - a többi szerződéstípusnál is alkalmazott módszernek megfelelően - a fele­ ket terhelő kötelezettségeken keresztül határozza meg a biztosítási szerződés fogal­ mát is. A 6:439. § (1) bekezdése definiálja a biztosítási szerződést, mely szerint „a biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatrafedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni; a biztosítóval szerző­ dőfél díjfizetésére kötelez". A biztosító kötelezettségeiből egyértelműen kiderül a biztosítás praestare jelle21531 ge [2]: a biztosítónak elsősorban az a kötelezettsége, hogy rendelkezésre álljon, ami abban nyilvánul meg, hogy a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújt. És pénzbeli vagy természetbeni teljesítésre csak akkor köteles, ha a kockázat­ viselés kezdetét követően következik be biztosítási esemény, mely a preastare szol­ gáltatást dare vagyfacere típusú szolgáltatássá fordítja át [2]. A Ptk. definíciójából is egyértelműen következik, hogy a biztosító akkor is teljesít, ha nem következik be

biztosítási esemér fogalommeghatán számos formában részét képezhetik csökkentését célzc biztosított rendsze a kockázatot első, lehet szó biztosítáj azok egyikének sz a szerződésben mt egyébként a Bit. 1: mi követelményeit feltételeknek kötel

A Ptk. ugyanis mindössze ann) selés kezdetét k feltétlenül jövőt előtt is. Így a P olyan múltbeli e az ügyfélnek a 1 kor nincs tudom nek minden esel az ügyfélnek m tevékenységével van szó, akkor t ben legalább az a kockázati élett

A biztosítóval szer� zetésére köteles. ellentétben (példát maznak különös re a díjfizetési kötele2 dést csak visszterht A 6:439. § (2) t galma kapcsán, ho,

TAKÁTS Péter: A bi:ct Veiga CoPo, José Abel B.: Tratado del Contrato de Seguro. Cizur Menor, Navarra, 2009. 73-75. o.

Második, átdolg., bé

kedvezményezett, 1ltja viszont csak az szenved. A legtipi­ ,zemélyének szétvá­ ;osultja a biztosított nősülő hitelfedezeti lztosított viszont az 1 a biztosítási jogvi­ jogosultja is. Ezzel tben, ha egy kárbiz­ ékor a jogosult nem >en az esetekben az :ényében alakul az, harmadik személy. akinek a biztosított alanya a szerződés­ aem csak a károko1yiban, amennyiben ia a felelősségbizto-

1

:gfelelően - a felei szerződés fogal­ dést, mely szerint le:::etet nyújtani, és ény bekövetkezése ,iztosítóval szerző-

tás praestare jelle­ kezésre álljon, ami ckázatra fedezetet :les, ha a kockázat­ y a preastare szol­ Ptk. definíciójából nem következik be

3, 2009. 73-75. o.

A biztosítási szerződések és a biztosítási szerződés általános szabályai

1

697

biztosítási esemény, és további szolgáltatást nem nyújt a biztosított részére. A Ptk. fogalommeghatározásából két további következtetés is adódik. Egyrészt a biztosító számos formában nyújthat fedezetet a kockázatra: például a biztosítási szerződés részét képezhetik a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül nyújtott, a kockázat csökkentését célzó mellékszolgáltatások is (például az egészségbiztosítás keretében biztosított rendszeres szűrővizsgálat). Másrészt viszont, ha hiányzik a szerződésből a kockázatot elsődlegesen fedező, biztosítási eseménytől függő szolgáltatás, nem lehet szó biztosításról. Tehát a biztosító a kockázatot számos formában fedezheti, de azok egyikének szükségszerűen a biztosítási esemény bekövetkezése esetére szóló, a szerződésben meghatározott szolgáltatás teljesítésének kell lennie. Ez következik egyébként a Bit. 121. §-ból, mely a biztosítási szerződési feltételek minimális tartal­ mi követelményeit határozza meg, és az (1) bekezdés a) pontja szerint a biztosítási feltételeknek kötelezően tartalmazniuk kell a biztosítási esemény meghatározását. A Ptk. ugyanis a biztosítási esemény fogalmát csak használja, de nem határozza meg, mindössze annyi megkötést tartalmaz, hogy a biztosítási eseménynek a kockázatviselés kezdetét követően kell bekövetkeznie. A biztosítási eseménynek tehát nem kell feltétlenül jövőbeninek lennie, azaz bekövetkezhet a biztosítási szerződés megkötése előtt is. Így a Ptk. egyértelműen lehetőséget ad a retroaktív fedezetvállalásra. Ezzel olyan múltbeli esemény is lehet biztosítási esemény, amelynek később lehet hatása, de az ügyfélnek a korábbi esemény bekövetkezéséről a biztosítási szerződés megkötésekor nincs tudomása. 2 Ezzel kapcsolatban hangsúlyozzuk, hogy a biztosítási eseménynek minden esetben bizonytalan eseménynek kel! lennie: ha múltbeli esemény, akkor az ügyfélnek nem lehet tudomása róla, hogy megtörtént-e (például hogy az ügyfél tevékenységével harmadik személynek kárt okozott-e). Ha pedig jövőbeni eseményről van szó, akkor ugyan lehet akár biztosan bekövetkező esemény is, de ebben az esetben legalább az időpontjának kell bizonytalannak lennie (például a biztosított halála a kockázati életbiztosítások körében).

A biztosítóval szerződőfél kötelezettsége jóval egyszerűbb, ő a biztosítási díj megfizetésére köteles. Mivel a biztosítási szerződés szabályai más szerződéstípusokkal ellentétben (például vállalkozás [348], megbízás (906], letét [1701]) nem tartal­ maznak különös rendelkezéseket az ingyenes szerződési formára, amely felülírná a díjfizetési kötelezettségre vonatkozó kógens szabályt, ezért a biztosítási szerződést csak visszterhes formában lehet kötni, az ingyenes alakzata fogalmilag kizárt. A 6:439. § (2) bekezdése határozza meg közelebbről a biztosítási szerződés fogalma kapcsán, hogy mi lehet a biztosító szolgáltatása. Ez „a biztosított kárának TAKÁTS

Péter: A biztosítási szerzódések. ln

WELLMANN

Második, átdolg., bóv. kiad., Budapest, 2014. 337. o.

György (szerk.): Az Új Ptk. magyarázata V/VI.

l 2154

l 2155

l 2156

698

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK

a szerződésben meghatározott módon és mértékben történő megtérítésében, a bizto­ sított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében (a továbbiakban: kárbiztosítás) vagy a szerződésben meghatározott összeg megfizetésében (a továbbiakban: összeg­ biztosítás) áll". Ennek megfelelően a Ptk. a biztosítási szerződéseket kár- [2279) és összegbiztosításokra [2370] osztja. E felosztás hátránya, hogy az egészségbiztosítá­ sok [2431] mind kár-, mind összegbiztosítások is lehetnek, ezért a jogalkotó kény­ telen volt azokat a kár- és összegbiztosítások szabályozása után külön fejezetben elhelyezni. Megjegyezzük, hogy a Ptk. a kárbiztosításokkal kapcsolatban kifejezetten úgy 21571 rendelkezik, hogy a biztosító szolgáltatása a kár megtérítése mellett a biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében is állhat, és ezzel egyértelműen arra utal, hogy a biztosító a szolgáltatását nem feltétlenül csak a kárnak vagy egy részének megfelelő összeg kifizetésével teljesítheti, hanem a felmerült kárral vagy annak megelőzésével kapcsolatosan természetbeni szolgáltatásokat is nyújthat (lásd a korábban is hivatkozott példákat: asszisztansz szolgáltatások utazási biztosításnál (2456) vagy betegútszervezés [2438) egészségbiztosításnál, jogi tanácsadás jogvé­ delmi biztosításnál, szakipari munka közvetítése lakásbiztosításnál). 21581 Mint fent már utaltunk rá, a biztosítás közjogi megközelítésének középpontjában a biztosítási tevékenység, a magánjogi megközelítés középpontjában a biztosítá­ si szerződés áll. Ez a kétfogalom nem esik egybe, például a kockázat biztosításmate­ matikai (aktuáriusi) eszközökkel való kiszámítása nem része a biztosítási szerződés fogalmának, de része a biztosítási tevékenység fogalmának. Ebből kifolyólag, ha egy bicikliszerviz olyan szolgáltatást nyújt, hogy előre meghatározott éves díj elle­ nében mindig megjavítja az ügyfél biciklijét, ha az elromlana az adott évben, és a felek szerződést kötnek, akkor biztosítási szerződés jön létre. Mert a bicikliszer­ viz fedezetet nyújt az ügyfél kockázatára (a biciklije meghibásodhat), és vállalja, hogy a biztosítási esemény (elromlik a bicikli) bekövetkezésekor a szerződésben meghatározott szolgáltatást nyújtja (természetbeni szolgáltatásként megjavítja a biciklit). Így látható, hogy a bicikliszerviz szolgáltatása kapcsán ugyan biztosí­ tási szerződéseket köt, de a Bit. alapján nem végez biztosítási tevékenységet, mert semmilyen kockázatfelmérést nem végez a veszélyközösség vonatkozásában, és így értelemszerűen a kockázat meghatározására biztosításmatematikai (aktuáriusi) eszközök használata se merül fel. Ez azért nem jelent problémát ebben az esetben, mert a bicikliszerviz nem pénzben, hanem természetben nyújt szolgáltatást, így nem merül fel annak a veszélye, hogy a vártnál több káresemény bekövetkezésekor ne tudna valamennyi ügyfél részére teljesíteni.

g) A biztosítási

A Ptk.-ban a biztm Ptk. szabályozását1 bályozás kötelező j A Ptk. a biztrn - A biztosítási - A kárbiztosítá szabályai és 2. A f - Az összegbiz1 dések általános sz szerződés; - Az egészségbi Ahogyan arra érdek (2117), ham a biztosításokat. f, kár-, mind összegt A szabályozá képest, hogy már r térhet el a felek sze a fogyasztói bizto. Külön kiemeljük. 1 ződő fél minősül fi fogyasztó(k), de a i lyik vagy valamen biztosítás.

A Ptk. 6:455-45 ügyfél hátrányá1 - a biztosító n - a biztosítási - a díjfizetés� - a fedezetfelt - a kármegelő - a közlésre, a lentésére vonatk - a biztosított - a szerződés - a biztosító s; és a 6:467. § (2) 1

A biztosítási szerzodések és a biztosítási szerzodés általános szabályai 1 699

•rítésében, a bizto­ 'Jan: kárbiztosítás) 'ihbiakban: összeg­ :ket kár- [2279] és egészségbiztosítá­ a jogalkotó kény• külön fejezetben

n kifejezetten úgy .ellett a biztosított r.zel egyértelműen 1 kárnak vagy egy nerült kárral vagy at is nyújthat (lásd azási biztosításnál tanácsadás jogvé­ iál). ének középpontjá­ .1tjában a biztosítá­ rnt biztosításmate­ ztosítási szerződés ,bői kifolyólag, ha ozott éves díj elle­ az adott évben, és Mert a bicikliszer­ odhat), és vállalja, pr a szerződésben ásként megjavítja -án ugyan biztosí­ i\'ékenységet, mert onatkozásában, és rntikai (aktuáriusi) . ebben az esetben, t szolgáltatást, így ·bekövetkezésekor

g) A biztosítási szerződések szabályozása a Ptk.-ban

A Ptk.-ban a biztosítási szerződések szabályozása több szempontból is eltér az 1959-es Ptk. szabályozásától. Egyrészt megváltozott a szabályozási struktúra, másrészt a sza­ bályozás kötelező jellege is. A Ptk. a biztosítási szerződéseket az alábbi felépítés mentén szabályozza: - A biztosítási szerződés általános szabályai; - A kárbiztosítási szerződés, ezen belül 1. A kárbiztosítási szerződés általános szabályai és 2. A felelősségbiztosítási szerződés; - Az összegbiztosítási szerződések, ezen belül 1. Az összegbiztosítási szerző­ dések általános szabályai, 2. Az életbiztosítási szerződés és 3. A balesetbiztosítási szerződés; - Az egészségbiztosítási szerződés. Ahogyan arra korábban is utaltunk, a szabályozás során a Ptk. nem a biztosítási érdek [2117], hanem a biztosító szolgáltatása [2120] szerint különíti el egymástól a biztosításokat. Az egészségbiztosítás azért került külön fejezetbe, mert az mind kár-, mind összegbiztosításként megköthető. A szabályozás tekintetében abban is újat hozott a Ptk. a korábbi szabályozáshoz képest, hogy már nem a teljes biztosítási szerződési szabályanyag tekintetében nem térhet el a felek szerződése az ügyfél hátrányára, hanem a klaudikáló kógencia csak a fogyasztói biztosítási szerződésekre vonatkozik, és azokra se teljes egészében. Külön kiemeljük, hogy fogyasztói biztosításról csak akkor beszélhetünk, ha a szerződő fél minősül fogyasztónak. Tehát abban az esetben, ha a biztosított(ak) ugyan fogyasztó(k), de a szerződő fél nem az (például a munkáltató köt biztosítást valame lyik vagy valamennyi munkavállalójára), akkor az a biztosítás nem lesz fogyasztói biztosítás. A Ptk. 6:455-456. §-ai alapján az alábbi rendelkezésektől nem térhetnek el a felek az ügyfél hátrányára fogyasztói biztosítás esetén: - a biztosító ráutaló magatartásával történő szerződéskötésre (6:444. §); - a biztosítási kockázat jelentős növekedésére (6:446. §); - a díjfizetés elmaradásának következményeire (6:449. §); - a fedezetfeltöltésre (6:461. §); - a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettségre (6:463. §); - a közlésre, a változásbejelentésre és a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségre (6:452- 453. §-ok és a 6:471. §); - a biztosított és a károsult egyezségére [6:474. § (1) és (2) bekezdése]; - a szerződés megszűnése esetén fennálló díjfizetési kötelezettségre (6:448. §); - a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alóli mentesülésére [a 6:466. § (4) bekezdése és a 6:467. § (2) bekezdése];

l 2159 l 2160

l 2161 l 2162

l 2163

700

21641

21651

A BIZTOSÍTÁSI SZERZÓOÉSEK

a megtérítési igényre (6:468. §); az összeg- és az egészségbiztosítási szerződésre vonatkozó rendelkezések (6:47 5490. §-ok). Ez egyben azt jelenti, hogy fogyasztói biztosítási szerződés esetén a fentieken túli rendelkezésektől a felek akár az ügyfél hátrányára is eltérhetnek, nem fogyasztói bizto­ sítás esetén pedig elvileg a Ptk. valamennyi biztosítási szerződési szabályától eltérhet­ nek a felek az ügyfél hátrányára, ha a Ptk. az adott rendelkezést egyébként nem minősíti kifejezetten kógensnek - tehát nem rendelkezik úgy, hogy az adott szabálytól való elté­ rés semmis (ilyen kivétel például a 6:440. § vagy a 6:480. §). Hangsúlyozzuk azonban, hogy a Ptk.-nak az általános szerződési feltételekre (6:7 7. §) és azok tisztességtelensé­ gére (6:102. §) vonatkozó szabályai továbbra is lényegesen korlátozzák a biztosítókat abban, hogy a Ptk. szabályaitól az ügyfél hátrányára lényegesen eltérjenek. Végül megjegyezzük, hogy ha fogyasztó lép be egy eredetileg nem fogyasztói biztosítási szerződésbe, akkor a szerződésnek azon rendelkezéseit, amelyek a 6:455456. §-okban meghatározott rendelkezésektől az ügyfél hátrányára tértek el, felváltják a Ptk. szabályai.

2. A biztosítási érdek 2166

I

21671

A biztosítási érdek emeli ki a biztosítást a szerencseszerződések közül: a biztosító tényleges szolgáltatásának nemcsak az a lényeges fogalmi eleme, hogy egy bizony­ talan esemény bekövetkezésétől függ, hanem az is, hogy a biztosítottal kapcsolatos kockázatot fedezi. A biztosítási érdek ezt a kockázati elemet, az ügyfél és a bizto­ sítási esemény közötti kapcsolatot írja le: az ügyfélnek valamely vagyoni vagy személyiségi jogi jogviszony alapján érdekeltnek kell lennie a biztosítási esemény elkerülésében. Kivételesen az ügyfél érdekelt is lehet a biztosítási esemény bekö­ vetkezésében, három ilyen jellegű életbiztosítást [2382) kifejezetten meg is nevez a Ptk. 6:477. §-a, ezek: az életkor elérésére, a születésre vagy a házasságkötés­ re szóló életbiztosítás (ezekben az esetekben az adja az értelmét a biztosításnak, hogy ezek az események jelentős költségekkel járhatnak, és a biztosítási összeget a kedvezményezett akár e költségeire fordíthatja). Megkülönböztethetjük a közvetlen és a közvetett biztosítási érdeket: biztosítási szerző­ dést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyiségi jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében (közvetlen biztosítási érdek) érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (közvetett biztosítási érdek). Ez utóbbi esetén elvá­ lik a biztosított személye és a szerződő fél, a biztosítás elsősorban a biztosított javára szól. De ez nem jelenti azt, hogy a szerződő fél a biztosítási esemény bekövetkezése

szempontjából t ti jogviszony te a munkáltató a 1 A 6:440. § egyérte ményét: a biztosíti tosítási szerződés l Megjegyezzük. hiányát a Ptk. e esetén nehezen nyezett javára té nem terjeszti ki hogy a szerződ1 szükséges (2374 a biztosítási érd tosításokra a Ptl ződés megköté 1 miatt lehet sem akkor a szerződ< lesz. E különbsé fűződő viszonya nya. Ilyenkor a t A gyakorlatban a l rében szokott előfo tott vagyontárgy, a1 2000, 13.). Ezekbe1 nek tekinti, mert a érdek. A fenti példáva a lízingbevevő is nére, hogy nem , mányosa. Ettől f mint tulajdonos, sorban a lízingtá

Uo. 338. o.

ndelkezések (6:475-

;etén a fentieken túli em fogyasztói bizto­ szabályától eltérhet­ ébként nem minősíti szabálytól való elté­ :súlyozzuk azonban, )k tisztességtelensé­ ozzák a biztosítókat térjenek. ileg nem fogyasztói it. amelyek a 6:4551 tértek el, felváltják

: közül: a biztosító . hogy egy bizony­ ;ítottal kapcsolatos ügyfél és a bizto­ tely vagyoni vagy iztosítási esemény ási esemény bekö­ :tten meg is nevez a házasságkötés­ ét a biztosításnak, 1iztosítási összeget

-t: biztosítási szerző­ alapján a biztosítási aki a szerződést az : utóbbi esetén elvá1 a biztosított javára nény bekövetkezése

A biztosítási szerződések és a biztosítási szerződés általános szabályai 1

701

szempontjából teljesen érdektelen lehet: ilyenkor a biztosított és a szerződő fél közöt­ ti jogviszony teremti meg a szerződő fél tekintetében a biztosítási érdeket (például a munkáltató a munkavállaló javára vagy szülő a gyermeke javára köt biztosítást). A 6:440. § egyértelműen meghatározza a biztosítási érdek hiányának jogkövetkezményét: a biztosítási érdek hiányában kötött kárbiztosítási és csoportos összegbiztosítási szerződés semmis. Megjegyezzük, hogy egyéni összegbiztosítási szerződések esetén a biztosítási érdek hiányát a Ptk. elvileg nem szankcionálja. Ennek oka az lehet, hogy összegbiztosítás esetén nehezen lenne vizsgálható, hogy miért áll a biztosított érdekében a kedvezményezett javára történő teljesítés, ezért a Ptk. az egyéni összegbiztosítási szerződésekre nem terjeszti ki a semmisség jogkövetkezményét. Ezt egyébként részben az pótolja, hogy a szerződés létrejöttéhez és megkötéséhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges [2374). A Ptk. ezáltal vélelmezi azt is, hogy a szerződő fél részéről is fennáll a biztosítási érdek. Az egyéni összegbiztosításokkal szemben a csoportos összegbiz­ tosításokra a Ptk. ezt a vélelmet nem terjeszti ki: hiába járul hozzá a biztosított a szerződés megkötéséhez, attól még a csoportos összegbiztosítás a biztosítási érdek hiánya miatt lehet semmis. Tehát ha a szerződő fél oldalán nem igazolható a biztosítási érdek, akkor a szerződés a biztosított szerződéshez való hozzájárulásától függetlenül semmis lesz. E különbségtételnek az lehet az oka, hogy a szerződő félnek az egész csoporthoz fűződő viszonya könnyebben vizsgálható, mint egy adott biztosítotthoz fűződő viszonya. Ilyenkor a biztosítási érdeket maga a felek közötti jogviszony adja. 3 A gyakorlatban a biztosítási érdek hiánya azonban elsősorban kárbiztosítások körében szokott előfordulni: például valaki úgy köt biztosítást, hogy az általa biztosított vagyontárgy, amelyről azt hiszi, hogy az övé, valójában nem az ő tulajdona (BH 2000, 13.). Ezekben az esetekben a biztosítási szerződést a bírói gyakorlat semmisnek tekinti, mert a szerződő fél tekintetében egyértelműen hiányzik a biztosítási érdek. A fenti példával kapcsolatban megjegyezzük, hogy pénzügyi lízing [2056] esetén a lízingbevevő is rendelkezik biztosítási érdekkel a lízingtárgy biztosításakor- annak ellenére, hogy nem ő a lízingtárgy tulajdonosa-, mert ő a lízingtárgy tulajdonának váro­ mányosa. Ettől függetlenül a biztosítási összeg jogosultja elsősorban a lízingbeadó lesz mint tulajdonos, bár a felek közötti jogviszonyból fakadóan a biztosítási összeget elsősorban a lízingtárgy helyreállítására kell fordítani.

Uo. 338. o.

l 2168 l 2169

l 2170

l 2171

702

A BIZTOSÍTÁSI SZERZÓDÉSEK

3. Az együttbiztosítás, a viszontbiztosítás és a többszörös biztosítás 2112

I

Azzal kapcsolatban, ha egy adott biztosítási érdekkel kapcsolatos biztosítási jogvi­ szony több biztosítót is érint, három fogalmat kell elhatárolnunk egymástól. Ezek az együttbiztosítás, a viszontbiztosítás és a többszörös biztosítás. Az együttbiztosítás azt jelenti, hogy a biztosított kockázatot több biztosító 21731 egymás között felosztva közösen viseli. Ezzel szemben viszontbiztosítás esetén arról van szó, hogy a biztosító ügyfélként köt biztosítást más biztosítókkal annak érde­ kében, hogy az ügyfele(i) kockázatait a viszontbiztosítókkal megossza. Többszörös biztosításról pedig akkor beszélünk, ha ugyanazt a biztosítási érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja.

a) Az együttbiztosítás 2174

2175

I

I

21761

Az együttbiztosítás lényege az, hogy a biztosított kockázatot több biztosító egymás között felosztva fedezi. Ezt a konstrukciót nagykockázatok biztosítása esetén szok­ ták alkalmazni (például nukleáris létesítmények biztosítása). Valódi együttbizto­ sítás esetén a biztosítottal szemben több biztosító vállalja a biztosítási szolgálta­ tás teljesítését egyetlen szerződésben, de a biztosítási gyakorlatban létezik olyan megoldás is, ahol egymás mellett több biztosítási jogviszony jön létre ugyanazon ügyfél és a különböző biztosítók között.4 Meg szokták különböztetni egymástól a csendes és a nyílt együttbiztosítást is. Nyílt együttbiztosítás esetén valamennyi biztosító közvetlenül szerződik az ügyféllel egy közös megállapodásban, és ebben egymás között felosztják a kockázatot. A csendes együttbiztosítás annyiban a viszontbiztosításhoz hasonlít, hogy a szerződő fél a bizto­ sítási szerződést csak egy biztosítóval köti meg, és ez a biztosító köt további szerződéseket más biztosítókkal, amelyekben felosztják egymás között a kockázatot és a díjat.. A Ptk. a 6:441. §-ban a nyílt együttbiztosítást szabályozza. Az (1) bekezdés szerint: „Abban az esetben, ha - előre rögzített arányok szerint - a biztosítási kockázatokat több biztosító közösen viseli, és a biztosítási szolgáltatást közösen teljesíti, a szerző­ désben az együttbiztosításban részt vevő valamennyi biztosítót és kockázatvállalásuk mértékét is fel kell tüntetni. Együttbiztosítás esetén a biztosítók szolgáltatási kötelezettsége saját kockázatvállalásuk mértékéig terjed." Dirk: Schadenversicherung. Allgemeine Vorschriften. ln LANGHEID, Theo - WANDT, Manfred (szerk.): Münchener Kommentar zum Versicherungsvertragsgesetz. München, 2010. § 77 Rn. 7.

HALBACH,

A (2) bekezc nem határozza m mértékét. Ez a joi nyos az ügyfél v, a szolgáltatás tel. Méltányosabbnah hiányában a bizto egymás között fel a 6:115. § (2) bek, tási eseményhez mértékét nem ha felosztási arány r Az együttbi:z mát. Ö nem mái amelyik az együ biztosító képvise a 6:441. § (3) beh tosítónak joghatá jelenti, hogy ilyer tesen a biztosítók nyilatkozatot teg:

b) A viszontbizto�

A viszontbiztosítást 1 szontbiztosítási tev< a „ viszontbiztosítás

vagy egészének sze1 történő átvállalása

porlasztás, hiszen i kenységének kocká Sőt a kockázatok to a saját tevékenységsítási időszakhoz

'.etik meg), illetve

e/heti, ha a bizto­ ge keletkezik. Ez

A d(jfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei

összegbe a bizto-

d)

ikai kezdete, tehát

A 6:449. § (1) bekezdése tartalmazza a díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményeit. Eszerint ha „az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti." A fentiekből következően a díjfizetési

a további biztosí­ folytatólagos díj)

tési kötelezettségen :tosítási időszakhoz

721

l 2243

l 2244

722

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK

kötelezettség elmulasztása - ellentétben az 1959-es Ptk. sokat vitatott szabályozá­ sával - nem jár automatikusan a szerződés megszűnésével. A szerződés megszűné­ séhez az alábbi feltételeknek kell teljesülniük: a biztosítónak írásbeli, 30 napos póthatáridőt tűző felszólítást kell küldenie, amelyben a következményekre figyelmezteti az ügyfelet; a póthatáridőnek eredménytelenül el kell telnie; és a biztosító a díjkövetelést nem érvényesíti késedelem nélkül bírósági úton. 2245

I

22461

22471 22481 22491

Ha a fenti feltételek bármelyike nem teljesül (például nem 30 napos határidőt tűz a biztosító, nem írásbeli a felszólítás, elmarad a következményekre való figyel­ meztetés stb.), akkor a szerződés nem szűnik meg. Abban az esetben, ha a fenti feltételek teljesülnek, és a biztosítás visszamenő hatállyal megszűnik, akkor ezál­ tal a biztosító díjkövetelés iránti igénye is megszűnik, mert a meg nem fizetett díj olyan időszakra vonatkozna, amelyre a biztosító kockázatviselése már nem terjed ki. A Ptk. igen sajátosan határozza meg a fizetési felszólításban a póthatáridő tűzését: a 30 napos határidő kivételesen nem a fizetési felszólítás hatályosulásától (tehát annak megérkezésétől), hanem annak elküldésétől számítandó. Ha a biztosító a felszólítást postai úton küldi, akkor az elküldés napjának a postára adás napja számít. Mivel a határidő számítási módja kivételes, a biztosító viszont pontosan tudja, hogy mikor küldte el a felszólítást, ezért elvárható tőle, hogy erre tekintettel a fizetési felszólí­ tásában napra pontosan jelölje meg a fizetési határidőt. Ugyanis magából a felszó­ lításból egyértelműen ki kell derülnie a szerződő fél számára, hogy mi a fizetési póthatáridő. A Ptk. nem határozza meg, hogy a fizetési felszólítást a biztosító meddig küldheti el. Ezért arra lényegében bármikor, akár egy későbbi biztosítási időszak alatt is sor kerülhet (a szerződő fél legfeljebb elévülési kifogással élhet). A biztosítónak a felhívásban pontosan meg kell jelölnie, hogy mekkora összeget követel (például késedelmi kamatot is követel-e), mert a szerződés akkor is megszűnik, ha a felszólítás után csak részlegesen teljesít a szerződő fél. A biztosítási gyakorlatban reaktiválási jognak nevezik az ügyfélnek az arra vonatkozó lehetőségét, hogy a folytatólagos díj megfizetésének elmulasztása miatt megszűnt biztosításhoz kapcsolódó kockázatviselést a korábban esedékessé vált bizto­ sítási díj megfizetésével helyreállítsa. Kifejezett erre vonatkozó megállapodás hiá­ nyában azonban a szerződés megszűnése után a biztosítási díj puszta átutalása nem hozza létre a biztosítási szerződést (BH 1997, 288.). A Ptk. 6:449. § (2) bekezdése alap­ ján ilyen esetben „a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve,

hogy a korább: rendelkezése n lyen kötelezetti kötelezettséggt megegyezésén lyaitól eltérő e hoznak létre, a a biztosító terh

8. Az ügyféli (

Az ügyféli oldal (í zetése. Emellett a a továbbiakban ez

a)

A szerződő fE

6:450. § alapján vetkezéséig ag ró! és a szerződ Ettől függetlent amelyek a biztc tást, mert a bizi nését). A biztosi tájékoztatási kö A szerződő alapján. Ezek k, után azért nem válik szerződő tájékoztatási kö zés értelemszen vetkezésével a s további tájékoz! vagy pedig mag gáltatására jogo az igényt a sze1 kedvezményeze

A biztosítási szerződések és a biztosítási szerződés általános szabályai

tatott szabályozá­

r::,ődés megszűné-

ást kell küldenie,

írósági úton.

1pos határidőt tűz ekre való figyel­ setben, ha a fenti '.Űnik, akkor ezál­ meg nem fizetett viselése már nem

1óthatáridő tűzését: lásától (tehát annak ,tosító a felszólítást 1apja számít. Mivel 1 tudja, hogy mikor 1 a fizetési felszólí­ ; magából a felszó­ hogy mi a fizetési ító meddig küldheti időszak alatt is sor

y mekkora összeget akkor is megszűnik,

ügyfélnek az arra elmulasztása miatt ;edékessé vált bizto­ ' megállapodás hiá­ uszta átutalása nem i (2) bekezdése alap­ ott százhúsz napon tására. A biztosító 'reállíthatja, feltéve,

1

723

hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik." Látható, hogy a Ptk. rendelkezése nem valódi reaktiválási jog, mert a biztosító számára nem ír elő semmi­ lyen kötelezettségét. A Ptk. szabályának nem nagyon van értelme, mert az semmilyen kötelezettséggel nem jár a felekre nézve, a reaktiválás és annak feltételei a felek megegyezésén múlik. Ugyanakkor a felek szabadon meghatározhatnak a Ptk. szabá­ lyaitól eltérő olyan reaktiválási szabályokat is, amelyek valódi reaktiválási jogot hoznak létre, azaz valamilyen kötelezettséget is keletkeztetnek ezzel kapcsolatban a biztosító terhére.

8. Az ügyféli oldal sajátos kötelezettségei Az ügyféli oldal (azon belül a szerződő fél) főkötelezettsége a biztosítási díj megfizetése. Emellett azonban számos egyéb kötelezettsége is van az ügyféli oldalnak, a továbbiakban ezeket vesszük sorra.

l 2250

a) A szerződő fél tájékoztatási kötelezettsége a biztosított felé

6:450. § alapján, ha „a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni". Ettől függetlenül a biztosítónak a biztosítottal is közölnie kell azokat a nyilatkozatokat, amelyek a biztosított helyzetét érintik (például a díjfizetés elmaradása miatti felszólítást, mert a biztosított ilyenkor a belépésével megakadályozhatja a szerződés megszűnését). A biztosító egy esetben mentesül egyértelműen a biztosítottal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettség alól: csoportos biztosítások esetén (213]. A szerződő fél tájékoztatási kötelezettségének két időbeli korlátja is van a 6:450. § alapján. Ezek közül az egyik magától érthető: a biztosított szerződésbe való belépése után azért nem köteles őt a szerződő fél külön tájékoztatni, mert a biztosított maga válik szerződő féllé. A másik korlátozás kisebb magyarázatot kíván: a szerződő fél tájékoztatási kötelezettsége a biztosítási esemény bekövetkezéséig tart. Ez a rendelkezés értelemszerűen csak olyan esetekre vonatkozik, amikor a biztosítási esemény bekö­ vetkezésével a szerződés is megszűnik. Ilyenkor vagy azért nincs szükség a biztosított további tájékoztatására, mert már nincs életben (lásd a kockázati életbiztosításokat), vagy pedig maga a biztosított (adott esetben a kedvezményezett) mint a biztosító szol­ gáltatására jogosult személy közvetlenül léphet fel a biztosítóval szemben. Ha azonban az igényt a szerződő fél érvényesíti, akkor őt továbbra is terheli a biztosítottal vagy kedvezményezettel szemben a tájékoztatási kötelezettség.

l 2251

l 2252

724

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK

b) Közlési és változásbejelentési kötelezettség

22531 Az ügyféli oldalt terhelő közlési kötelezettség indoka a felek között fennálló infor­ mációs aszimmetria. Általánosnak tekinthető, hogy a biztosítónál az ügyfél jobban ismeri a biztosítás szempontjából releváns kockázatokat és azok mértékét. Ezért az ügyfélnek ezekről a körülményekről a biztosítót a szerződés megkötése előtt olyan mértékben tájékoztatnia kell, hogy a biztosító ezeknek az információknak a birto­ kában a kockázattal arányos díjat határozhasson meg, vagy indokolt esetben bizo­ nyos kockázatokat kizárhasson a biztosítási védelemből. A közlési kötelezettséget a szerződő fél jellemzően úgy teljesíti, hogy a szerződés megkötése előtt az ajánla­ ti lapon (vagy esetleg külön nyomtatványon) megválaszolja a biztosító által előre meghatározott kérdéseket. Ennek megfelelően írja elő a 6:452. § (1) bekezdése, hogy a „szerződőfél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempont­ jából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megvá­ laszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését." 22541

22551

Ezzel kapcsolatban azt kell kiemelnünk, hogy a biztosító kérdéseinek kellően célzot­ taknak kell lenniük, hogy azokra az ügyfél egyértelműen válaszolni tudjon. Például elvárható az, hogy ne általánosan kérdezzen rá a biztosító arra egy élet- vagy egészség­ biztosítás esetén, hogy a biztosítottnak milyen korábbi betegségei voltak, hanem lega­ lább az egyes betegségcsoportokra külön kérdezzen rá, elősegítve ezzel azt, hogy az ügyfél a valóságnak megfelelő válaszokat adhasson. Valamint az is elvárható a biztosí­ tótól, hogy csak releváns, a biztosított kockázattal egyértelműen összefüggő kérdéseket tegyen fel, és az ügyfél vagy harmadik személyek személyes vagy különleges adataira vonatkozóan csak akkor tegyen fel kérdéseket, ha ez feltétlenül indokolt. Megjegyezzük , hogy az ügyfél közlési kötelezettségének azért is van különös jelen­ tősége, mert a kockázat egyéb úton történő felmérése aránytalanul drága lehet. Például csak a különösen nagy értékű élet-vagy egészségbiztosítások esetén merül fel az, hogy a biztosító egészségügyi vizsgálat keretében mérje fel az ügyfél releváns kockázatait.

22561 Az ügyféli oldalt terhelő változásbejelentési kötelezettség indoka az, hogy a lénye­ ges körülmények megváltozása kihathat a biztosítási kockázatra. Ha a kockázat jelentősen megnő, akkor a biztosító a szerződés módosítását kezdeményezheti vagy a szerződést felmondhatja [2229]. Ezeket a jogait viszont csak akkor tudja gyako­ rolni, ha a lényeges körülmények megváltozásáról tudomást szerez, ezért kell őt erről az ügyfélnek értesítenie. Ennek megfelelően írja elő a 6:452. § (2) bekezdé­ se, hogy a „szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak írásban bejelenteni". A változásbejelentési kötelezettség ugyan csak a lényeges

körülményekre YI a változás bekövet lezettség teljesíté általános teljesítéi elő az ÁSZF-ben érvénytelen kiköti A közlési és , bekezdése tartal kötelezettség megs, ződő fél bizonyítja, a szerződéskötéskc vetkeztében". A bi: megváltozását ism rolható jogaival [2: ilyen esetekben ne1 kötelezettségét nen

Mivel a közlési 1 (5) bekezdése k kötelezettség eg hat olyan körülr arról tudnia kell A kötelezet bekezdése úgy r vonatkozik, és a csak egyesekkel lentésére irányu nem hivatkozhai Jelezzük, hc gésükre vonatko désre és megtévi tőségű körülmé1 szerződéskötési vagy megtévesz

e) A biztosítási e

A biztosítási esem( li az ügyféli oldalt.

A biztosítási szerződések és a biztosítási szerződés általános szabályai

:ött fennálló infor­ .1 az ügyfél jobban mértékét. Ezért az �kötése előtt olyan 1ációknak a birto1kolt esetben bizo­ ési kötelezettséget fse előtt az ajánla­

i::.tosító által előre (1) bekezdése,

íllalása szempont­ nelyet ismert vagy

Jságnak megfelelő l kérdések megváég megsértését."

inek kellően célzot­ )lni tudjon. Például �let- vagy egészség­ ··oltak, hanem lega­ , ezzel azt, hogy az elvárható a biztosí­ ;zefüggő kérdéseket különleges adataira okolt. van különös jelen­ drága lehet. Például 1 merül fel az, hogy eváns kockázatait.

az, hogy a lénye­ ·a. Ha a kockázat eményezheti vagy idcor tudja gyako­ �rez, ezért kell őt -2. § (2) bekezdé­

sát a biztosítónak

1

csak a lényeges

1

körülményekre vonatkozik, viszont attól függetlenül terheli az ügyfelet, hogy a változás bekövetkezése az ő magatartásának következménye-e, vagy sem. E köte­ lezettség teljesítésének határidejére- ha azt a szerződés nem határozza meg- a Ptk. általános teljesítési szabályai az irányadók. Természetesen a biztosító nem írhat elő az ÁSZF-ben indokolatlanul rövid határidőt, mert az tisztességtelenség miatt érvénytelen kikötés lenne (6:102. §). A közlési és változásbejelentési kötelezettség jogkövetkezményeit a 6:452. § (3) bekezdése tartalmazza. Eszerint a „közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló

725

l 2257

kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö­ vetkeztében". A biztosító kötelezettsége akkor sem áll be, ha a biztosító a körülmény

megváltozását ismerte, de nem élt a kockázat jelentős megnövekedése esetén gyakorolható jogaival [2229] az ott megszabott határidőn belül. Ebből az következik, hogy ilyen esetekben nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy az ügyfél a változásbejelentési kötelezettségét nem a megfelelő formában teljesítette. Mivel a közlési és a változásbejelentési kötelezettség az ügyféli oldalt terheli, a 6:452. § (5) bekezdése kifejezetten előírja, hogy a „közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna". A kötelezettségszegés szankciójának arányosnak kell lennie. Ezért a 6:452. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha „a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás beje­ lentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat". Jelezzük, hogy a közlési és változásbejelentési kötelezettségre, valamint a megszegésükre vonatkozó szabályok olyan speciális rendelkezések, amelyek megelőzik a tévedésre és megtévesztésre vonatkozó általános szabályok alkalmazását. De ha olyan jelentőségű körülményre vonatkozik a közlési kötelezettség megszegése, amely a biztosító szerződéskötési akaratára is kihatott, akkor a biztosító a biztosítási szerződést tévedés vagy megtévesztés alapján megtámadhatja (BDT 2013, 2894.).

e) A biztosítási eseménnyel kapcsolatos kötelezettségek A biztosítási eseménnyel kapcsolatosan elsősorban a bejelentési kötelezettség terheli az ügyféli oldalt. A biztosítás szempontjából nagyon lényeges az, hogy a biztosító

l 2258

l 2259

l 2260

l 2261

726

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK

minél hamarabb értesüljön a biztosítási eseményről, azért, hogy meg tudja állapíta­ ni azt, valóban teljesítenie kell-e ebben az esetben (ellenőrizhesse a körülményeket, megvizsgálhassa, hogy nem áll-e fent olyan ok, amely a szolgáltatásnyújtás megta­ gadására - például mentesülésre [2314) - ad lehetőséget stb.). 22621

22631

22641

E kötelezettség megszegésének következményeit a 6.453. § rendezi. Így a „biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőr­ zését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik". A biztosítási esemény bejelentésére vonatkozó kötelezettség formájára- a változás­ bejelentési kötelezettséggel szemben - nem tartalmaz előírást a Ptk., ezért a biztosítók­ nak tartózkodniuk kell attól, hogy a bejelentési kötelezettség teljesítésével kapcsolatban az ügyfelek helyzetét nehezítő formai megkötéseket alkalmazzanak. E bejelentési köte­ lezettség határidejét a Ptk. szerint magának a szerződésnek kell tartalmaznia. A válto­ zásbejelentési kötelezettséghez hasonlóan itt is megállapíthatjuk, hogy az indokolatlanul rövid határidő ÁSZF-ben való kikötése könnyen tisztességtelen feltételnek minősülhet. A Fővárosi Törvényszék- közérdekű kereset alapján- a 24.G.44.032/2016/6. számú jog­ erős ítéletében egyes utasbiztosítási szerződések részévé vált általános szerződési felté­ telek tisztességtelenségét állapította meg, valamint a szerződési feltételek érvénytelen­ ségét mondta ki, az azokat alkalmazó biztosítóval szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal. A Fővárosi Törvényszék jogerős ítélete alapján - egyebek mellett - az aláb­ bi szerződési feltétel fogyasztóval kötött szerződésben történő alkalmazása minősül tisztességtelennek: az egészségügyi ellátás miatt felmerülő szolgáltatást - kizárólag sürgős szükség esetén - a biztosító abban az esetben köteles nyújtani, amennyiben az asszisztansz-szolgálatnál a biztosítási eseményt haladéktalanul telefonon bejelentik, vagy ha erre nincs lehetőség, akkor a lehető legrövidebb időn belül a biztosítót vagy az asszisztansz-szolgálatot értesítik, és az a szolgáltatások igénybevételét engedélye­ zi; amennyiben a biztosítót vagy az asszisztansz-szolgálatot a fentiek szerint 24 órán belül nem értesítették, akkor a biztosító a felmerült költségeket 1000 EUR vagy 1000 USD összeghatárig vállalja. Az ítélet indokolása szerint a szerződési feltételek idézett rendelkezései azért minősülnek tisztességtelennek, mert a biztosítóval szerződést kötő fél hátrányára indokolatlanul és egyoldalúan térnek el a biztosítási esemény bekövetke­ zésére vonatkozó bejelentési kötelezettség szabályaitól, a határidő észszerűtlenül rövid, ezáltal sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét. Ha a szerződés nem tartalmazza a bejelentésre vonatkozó határidőt, akkor a Ptk. általános teljesítési szabályai az irányadók. A határidő elmulasztása, azaz a késedel­ mes bejelentés értelemszerűen közbenső szerződésszegésnek minősül (6:150. §), ezért a biztosító a biztosítási összeg megfizetésével addig nem eshet késedelembe.

Gyakran � a teljesítés felté kiemelni, hog1 feltételekben k, milyen szolgált A (2) bekezdé csak olyan okir zésének igazoh szükséges, a bi si esemény teki hez nem köthet kereskedelmi g 27. pontja, ame sítási szerződé: bemutatásának szempontjából írásbeli megke1 visszatartsa a fi A 6:453. , túl további két : felvilágosítás mi sító ellenőrizhes a kötelezettségs kideríthetetlenn

d) A bizonyítási

Az ügyféli olda tásával kapcsol., teher. Az ügyfé a biztosító 1 [2102] bekövet1 azt, hogy a déskötéskor isrr (2257); és azt, hogy (például felvilá! pontjából valaffi

A biztosítási szerződések és a biztosítási szerződés általános szabályai 1 727

eg tudja állapíta­ a körülményeket, tásnyújtás megta-

zi. Így a „biztosító · iztosítási esemény onak nem jelenti be, artalmának ellenőr1pontjából lényeges

májára - a változás­ .. ezért a biztosítók­ ésével kapcsolatban E bejelentési köte­ -ralmaznia. A válto­ =: az indokolatlanul ételnek minősülhet. :'2016/6. számú jogos szerződési felté­ etelek érvénytelen­ !nnyi félre kiterjedő ,t· mellett - az aláb­ ·almazása minősül .:iltatást - kizárólag ijtani, amennyiben :elefonon bejelentik, ül a biztosítót vagy Yételét engedélye­ '�iek szerint 24 órán 0 EUR vagy 1000 ési feltételek idézett órnl szerződést kötő esemény bekövetke­ :szszerűtlenül rövid,

táridőt, akkor a Ptk. ása, azaz a késedel­ ösül (6: 150. §), ezért iedelembe.

Gyakran előfordul, hogy a biztosító a biztosítási esemény bejelentésén kívül a teljesítés feltételeként további okiratok benyújtását írja elő. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a Bit. 124. § (1) bekezdése alapján a „biztosító a biztosítási szerződési feltételekben köteles meghatározni, hogy a biztosítási esemény bekövetkezése esetén milyen szolgáltatásokat és költségeket milyen okiratok bemutatása ellenében teljesít". A (2) bekezdés szerint pedig a „biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges, a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti". Emellett releváns e körben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) mellékletének 27. pontja, amely szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül a „biztosítási szerződésen alapuló követelést érvényesíteni kívánó fogyasztótól olyan iratok bemutatásának megkövetelése, amelyek a követelés megalapozottságának megítélése szempontjából ésszerűen nem tekinthetők lényegesnek, vagy a fogyasztó vonatkozó írásbeli megkeresésére a válaszadás rendszeres elmulasztása azzal a céllal, hogy ez visszatartsa a fogyasztót szerződéses jogainak gyakorlásától". A 6:453. § a biztosítási esemény bekövetkezésének határidőben történő bejelentésén túl további két kötelezettséget ír elő: a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szükséges felvilágosítás megadása és annak lehetővé tétele, hogy a felvilágosítások tartalmát a biztosító ellenőrizhesse. E kötelezettségek megsértése csak abban az esetben jár szankcióval, ha a kötelezettségszegés miatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

l 2265

l 2266

d) A bizonyítási teher

Az ügyféli oldal kötelezettségeként értékelhető az is, hogy a biztosító szolgáltatásnyújtásával kapcsolatban mely körülmények tekintetében nyugszik az ügyfélen a bizonyítási teher. Az ügyfélnek kell bizonyítania: a biztosító szolgáltatása feltételeinek fennállását (különösen a biztosítási esemény [2102) bekövetkezését); azt, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerző­ déskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében [2257]; és azt, hogy a biztosítási esemény bejelentésével kapcsolatos kötelezettségeinek (például felvilágosítás megadása) megszegése ellenére a biztosító kötelezettsége szem­ pontjából valamennyi lényeges körülmény kideríthető [2262).

l 2267

728

l 2268 22691

1

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK

Ezzel szemben a biztosítónak kell bizonyítania: a szolgáltatási kötelezettségét kizáró tényeket, körülményeket; a mentesüléshez (2314) vezető okokat; és a fogyasztó jogszabály által előírt tájékoztatásának teljesítését. Megjegyezzük, hogy a biztosító által előírt kizárólagos bizonyítási lehetőségek gyakran tisztességtelenek, mivel indokolatlanul elnehezítik a biztosított helyzetét, meg­ hosszabbítják a kárrendezést.

9. A biztosítási szerződés megszűnése 22701 A biztosítási szerződés megszűnésének az alábbiak a legfontosabb esetei: a felek közös megállapodása; felmondás [2321]; határozott idejű szerződés esetén a határozott időtartam letelte (ha a szerződés a biztosítás időtartamáról nem rendelkezik, akkor az határozatlan időtartamra jön létre); a díjfizetés elmaradása [2244]; a biztosítási esemény bekövetkezése, ha az a kockázatviselés kezdete előtt következik be [2271], vagy az további biztosítási esemény bekövetkezését kizárja (például kockázati életbiztosítás esetén az egyedüli biztosított halála); a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenülése [2271]; a biztosítási érdek megszűnése [2271]; a szerződő fél hallgatása, ha a biztosítási kockázat jelentős növekedése miatt a biztosító módosító javaslatára nem válaszol [2230]. 2211

I

A fentiek közül a Ptk. a lehetetlenülést és az érdekmúlást kiemelten szabályozza. A lehe­ tetlenülés és az érdekmúlás szabályozását aszerint választja ketté a Ptk., hogy az a kocká­ zatviselés megkezdése előtt vagy után következik-e be. Az érdekmúlás vagy a lehetetlenülés kapcsán a jogkövetkezmények tekintetében az a mérvadó, hogy addig a kockázatviselés megkezdődött-e, azaz a biztosító nyújtott-e legalább olyan formában szolgáltatást, hogy rendelkezésre állt. Ennek megfelelően a 6:454. § (1) bekezdése szerint ha „a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik". A (2) bekezdés alapján pedig ha „a biztosító kockázatviselésének tarta­ ma alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik". A szerződés természete­ sen nem megszűnik az adott kockázat tekintetében, hanem hatályba sem lép akkor, amikor a lehetetlenülés vagy az érdekmúlás úgy következik be, hogy a szerződés még egyáltalán

nem lépett hatá radása részlegei mértékű kocká, kell hatnia.5 A szerződé legesen a biztrn vel ez az általá1 szolgáltatást, ei ződés csak ré , akkor az szinté mértékének me A lehetetle1 lésért vagy az . hanem a biztosító 'l megtérítési igény. k 558. § (1) bekez­ biztosítók törvényi ngedményről, mert 1 a biztosítási szer­ llemzően meg sem az időpontja (ezzel tja.

tz, hogy a károkozó ilalmából kifolyólag

a károsult a károkozóval szemben csak a biztosító által kifizetett összeget meghaladó kárát érvényesítheti.8 Ugyanakkor a károkozó kedvezőtlenebb helyzetbe sem kerül­ het azzal, hogy a károsult biztosítással rendelkezett. Ezért a biztosító nem érvényesíthet megtérítési igényt olyan károk tekintetében, amelyeket ugyan megtérített, és a károko­ zó magatartásnak a következményei, de azokért a károkozó egyébként nem felelne a károsulttal szemben. Például ha a károkozónak azért nem kellene kártérítést fizetnie, mert a kárt nem látta előre, és nem is kellett volna előre látnia (lásd a 6:521. §-t), akkor ezzel kapcsolatban a biztosító sem érvényesíthet vele szemben megtérítési igényt. Ennek megfelelően írja elő azt a 6:468. § (1) bekezdése, hogy a „biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják." Ha a károkozó a biz­ tosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó, akkor azért nem illeti meg a biztosítót regressz igény, mert ellenkező esetben a közös háztartás következtében a regressz igény érvényesítésével a kifizetett összeget gyakran - legalább részben - a biztosítottól követelné vissza, ez viszont nem lenne összeegyeztethető a biztosítás funkciójával.9

l 2329

A Ptk. rendezi azt a kérdést is, hogy hogyan érvényesítheti az igényét a biztosító 12330 a károkozóval szemben, ha egyébként még a biztosítottnak is van igénye vele szemben. A 6:468. § (2) bekezdése szerint, ha „a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni." Az ilyen károkozóval szembeni „közös per" valójában a perbizomány egyik kivételes esete a magyar jogban, mert a biztosító nem a biztosított képviselőjeként érvényesíti a biztosítási szerződés alapján meg nem térült igényt, hanem kifejezetten saját nevében, későbbi elszámolási kötelezettséggel. Megjegyezzük, hogy a károkozó marasztalása után a biztosítottat csak akkor illeti meg kielégítési elsőbbség a biztosítóval szemben, ha az igényt ugyanabban az eljárásban érvényesítették.

ZAvooNv1K: A biztosítási szerződés. 156. o. FÉZER Tamás: A biztosítás. ln Oszrnv1Ts András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény magyarázata. Budapest, 2011. 1959. o.

7441

A BIZTOSÍTÁSI SZERZÓDÉSEK

i) A biztosított vagyontárgy megkerülése 23311

A 6:469. § alapján ha „a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni". Ezzel kapcsolatban az szokott problémát jelenti, hogy mi lesz a megkerült vagyontárgy sorsa, ha arra a biztosított nem tart igényt. Ugyanis a biztosító nem szerez a megtérí­ tési igény alapján tulajdonjogot vagy tulajdoni igényt a biztosított vagyontárgy felett (BH 2005, 390.): ha az ellopott vagyontárgy megkerül, de a biztosított arra nem tart igényt, annak kiadását a biztosító a jogalap nélküli birtokostól csak akkor követelheti, ha a biztosított vagyontárgy tulajdonjogát a biztosított a biztosítóra átruházza. Erre az lehet a megoldás, ha a biztosítási szerződés kifejezetten rögzíti, hogy a biztosított vagyontárgy megkerülése esetén a biztosított csak olyan esetben nem köteles visszaté­ ríteni a biztosító szolgáltatását, ha a biztosított vagyontárgy tulajdonjogát egyidejűleg a biztosítóra ruházza át. Ennek ellenére a biztosító vagyontárgy kiadása iránti igényér­ vényesítésének az is gátat szabhat, ha a birtokos időközben megszerezte a vagyontárgy tulajdonjogát [például a vagyontárgyat ő maga vagy jogelődje jóhiszeműen és ellenér­ ték fejében, kereskedelmi forgalomban szerezte: 5:39.§ (2) bekezdés].

3. A felelősségbiztosítás 23321 A felelősségbiztosítás sajátos helyet foglal el a kárbiztosítások között, mert passzív kárbiztosításnak [2280) minősül. Azaz az egész vagyont érintő kötelezettségek­ kel szemben biztosít védelmet. A felelősségbiztosítás lényege az, hogy a biztosító vállalja az ügyfelet ért olyan károk megtérítését, amelyek őt annak folytán érik, hogy ő (azaz az ügyfél) valamely esemény folytán (ez jellemzően károkozás) köteles valamely harmadik személyt (a károsultat) ért károkat megtéríteni. 10 23331 A felelősségbiztosítások egyszerre szolgálják a biztosítottak és a károsultak érdekét is. A biztosítottakat úgy védik, hogy ha olyan jellegű tevékenységet végez­ nek, amellyel nagy értékű károkat lehet okozni (például autóvezetés), és ennek során kárt okoznak, akkor nem nekik kell ezt a kárt megtéríteni (amelynek értéke akár többszörösen is meghaladhatja a teljes vagyonukat), hanem ezt a kötelezettsé­ get a biztosító fogja teljesíteni. A károsultnak pedig azért jó megoldás a felelősség­ biztosítás, mert a biztosító a károkozó biztosítottal szemben szinte biztosan rendel­ kezik a szükséges fedezettel a kár megtérítéséhez. 10

Lásd például KuNcz Ödön: A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata. Ill. rész 1. fele: A biztosítás. Budapest, 1933. 340. o.

A Ptk. 6:470. biztosítást: ,, Feleló a biztosító a szer::l kár megtérítése, ill, köteles." A felelősi a kárbiztosítási sze A fenti megha a vagyoni károkrl fedezetet nyújt. Ug a szerződésükben : si védelem. Így fel, hogy az nem fedezi iránti igényeket, va A felelősségbiz kívül a károsultra eredetileg nem is n közvetetten ő is a j1 ségbiztosítási rende nek minősül, mert , dik személy (a káro

a)

A kötelező fel1

A jogalkotó mind a károsultak védelmé végezhetők: példáu nyújtása [Eütv. 108. kenység [a közjegy;

E jogszabályok t tős eltérést mut, Például az egés; tás megkötésére mű üzemelteté jogviszonyról. .E sítás megkötésé1 ul hogy mekk:01 biztosítási idősz zárható károk stl

A kárbiztosítási szerződés

1 745

l

�osított arra igényt eles visszatéríteni". .,;került vagyontárgy !m szerez a megtérírngyontárgy felett -ított arra nem tart � akkor követelheti, óra átruházza. Erre ·. hogy a biztosított ern köteles visszaté­ onjogát egyidejűleg dása iránti igényérerezte a vagyontárgy szeműen és ellenér�].

-zött, mert passzív ó kötelezettségek­ �- hogy a biztosító fpinak folytán érik, ·árokozás) köteles 'mi.10

és a károsultak .·ékenységet végez­ ;ezetés), és ennek .i (amelynek értéke ezt a kötelezettsé­ goldás a felelősség1te biztosan rendel-

esz 1. fele: A biztosítás.

A Ptk. 6:470. § (1) bekezdése a következőképpen határozza meg a felelősség- 2334 biztosítást: ,,Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdij megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles." A felelősségbiztosítás a Ptk. alapján egy különös kárbiztosítás, amelyre a kárbiztosítási szerződés általános szabályai megfelelően alkalmazandóak. A fenti meghatározásból is következik, hogy a felelősségbiztosítás nemcsak 2335 a vagyoni károkra, hanem a nemvagyoni sérelmekkel kapcsolatos igényekre is fedezetet nyújt. Ugyanakkor - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a felek a szerződésükben szabadon határozhatják meg azt, hogy mire terjed ki a biztosítási védelem. Így felelősségbiztosítás megkötésére olyan formában is van lehetőség, hogy az nem fedezi mind a kár megtérítése, valamint mind a sérelemdíj megfizetése iránti igényeket, vagy ezek valamelyikét csak részben fedezi. A felelősségbiztosítás sajátos jogviszony abból a szempontból, hogy az afeleken 12336 kívül a károsultra is kihat. A károsult ugyan nem valódi alanya a szerződésnek, és eredetileg nem is részese a biztosítási jogviszonynak, de a károkozás következtében közvetetten ő is a jogviszony részesévé válik. Éppen ezért valamennyi olyan felelős­ ségbiztosítási rendelkezés, amely a károsultnak a helyzetét érinti, kógens rendelkezésnek minősül, mert a felek a Ptk. szabályaitól nem térhetnek el úgy, hogy azzal harmadik személy (a károsult) jogait sértsék meg, vagy számára kötelezettséget teremtsenek.

l

a) A kötelező felelősségbiztosítások

A jogalkotó mind a nagyobb kockázattal járó tevékenységet végzők, mind a potenciális károsultak védelmében előírja, hogy ezek csak felelősségbiztosítás megkötése esetén végezhetők: például gépjármű üzemeltetése (Gfbt.) [2360), egészségügyi szolgáltatás nyújtása [Eütv. 108. § (2) bekezdés], ügyvédi tevékenység (Üttv. 14. §), közjegyzői tevé­ kenység [a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 10. § (2) bekezdés] stb.

l 2337

E jogszabályok különös rendelkezései gyakran felülírják a Ptk. szabályait, és igen jelen- 12338 tős eltérést mutatnak abban, hogy mennyire részletesen szabályozzák a jogviszonyt. Például az egészségügyi szolgáltatás nyújtása kapcsán mindössze a felelősségbiztosítás megkötésére vonatkozó kötelezettséget írja elő az Eütv., ezzel szemben a gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban egy teljes törvény, a Gfbt. rendelkezik a kgfb.-i jogviszonyról. Ezzel is összefügg az a probléma, hogy önmagában a felelősségbiztosítás megkötésére vonatkozó kötelezettség előírása további megkötések nélkül (például hogy mekkora legyen a minimális fedezet biztosítási eseményenként, illetve egy biztosítási időszakon belül, mekkora lehet az önrész maximális mértéke, mik a ki nem zárható károk stb.) nem nyújt elégséges védelmet. Ugyanis semmit sem ér az a kötelező

746

23391

A BIZTOSÍTÁSI SZERZÓDÉSEK

felelősségbiztosítás, aminél a biztosító szolgáltatásának felső határa meg sem köze­ líti egy átlagos károkozás mértékét (márpedig ez igencsak jellemző az egészségügyi szolgáltatók felelősségbiztosításaira: a biztosító gyakran legfeljebb 5-10 millió forintig teljesít egy biztosítási időszakban, ezzel szemben a kárigények összértéke éves szinten ennek többszöröse, melyből következően az orvosi műhiba esetek kárkövetkezményei az állami egészségügyben valójában az államháztartást terhelik). Megjegyezzük, hogy az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan felelősségbiztosítás megkötésére vonatkozó kötelezettség jogszabályi előírása az egyik példa arra, amikor a szer­ ződés megkötésének szabadsága ugyan korlátozott, de a szerződéses partner megválasztásá­ nak szabadsága nem. Hiszen a jogszabály ugyan előírja az ügyfél számára, hogy a választott tevékenység végzéséhez kapcsolódóan köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, azt viszont az ügyfél szabadon eldöntheti, hogy melyik biztosítóval köti meg a szerződést.

pedig az alkalm megtérítési igén nyesíthetné, me felelősségbizto

e) A járulékos ké

A 6:470. § (2) é tos járulékos köl ján a „biztosítá alapján vagy elé nak a költségekt sorban a biztosl a károsult azért szolgáltatását a nek a költségét J hogy a biztosító gét, amelyek elei mégis eredmén A (3) bekezt ségeit és a kama a biztosítási össi gíteni azt, hogy hogy a károsult i Megjegyezz ségbiztosítás kü (2309) költségeil

b) A biztosító mentesülése és megtérítési igénye felelősségbiztosítás

esetén

23401 A Ptk. a korábbi szabályozással ellentétben nem tartalmaz különös szabályozást azzal kapcsolatban, hogy a biztosító mikor mentesülhet (2314) a teljesítési kötele­ zettsége alól, és teljesítése esetén mikor élhet megtérítési igénnyel [2327). Különös szabály hiányában a felelősségbiztosításokra e kérdéskörben a kárbiztosítási szer­ ződés általános szabályai az irányadóak. 2341 Ez azt jelenti, hogy a biztosító hivatkozhat a mentesülésre a 6:464. §-ban [2314) meghatározott feltételek fennállása esetén. Tehát ha a kárt (vagy nem vagyoni sérel­ met) az ügyfél vagy az ő érdekkörébe tartozó személy jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozta a károsultnak, akkor a biztosító a teljesítését a károsult felé megtagadhatja. Például ha az egészségügyi szolgáltatás során súlyosan gondatlanul okozzák a kárt a betegnek, akkor a biztosító hivatkozhat a mentesülésre. 2342 Ha a biztosító teljesít a károsult felé, akkor a biztosítottal mint károkozóval szemben a 6:468. § alapján elvileg megtérítési igényt érvényesíthetne. A megté­ rítési igénynek a biztosítottal mint károkozóval szembeni érvényesítése azonban végeredményben ahhoz vezet, hogy az érvényesített igény mértékéig a biztosító nem nyújt szolgáltatást a biztosított felé, mert azt utólag tőle visszaköveteli. Ez ebben a körben gyakorlatilag közvetetten és utólag a biztosító mentesülését jelenti. Ezért a megtérítési igénynek a biztosítottal szembeni érvényesítésére csak akkor van lehetőség, ha a biztosító egyébként a saját mentesülésére is hivatkozhatott volna a 6:464. § alapján.

I I

23431

Így ha a biztosított jogszabályi előírás alapján felelne a károsulttal szemben a tényleges károkozó által okozott kárért ( például a munkáltató a biztosított, a tényleges károkozó

d) A biztosítási e

A felelősségbiztosí mi tekinthető bizt1 eset" nem a káro1

11

Uo. 337. o. Ezzel me

volt, lásd például

u.

A kárbiztosítási szerződés

1tára meg sem köze­ nzö az egészségügyi J 5-10 millió forintig �zértéke éves szinten e kárkövetkezményei

felelősségbiztosítás da arra, amikor a szer­ artner megválasztásá1ára, hogy a választott szerződést kötni, azt aeg a szerződést.

lil

pedig az alkalmazott), akkor a biztosító csak akkor és olyan mértékben érvényesíthet megtérítési igényt a tényleges károkozóval szemben, ahogyan azt a biztosított érvé­ nyesíthetné, mert a tényleges károkozót nem érheti hátrány azért, mert a biztosított felelősségbiztosítást kötött. e)

!önös szabályozást a teljesítési kötele­ ·el (2327]. Különös i,.árbiztosítási szer-

i

zemben a tényleges tényleges károkozó

A járulékos költségek felelősségbiztosítás általi fedezete

l

A 6:470. § (2) és (3) bekezdése rendezi azt a kérdést, hogy a károkozással kapcsola- 2344 tos járulékos költségeket a felelősségbiztosítás mennyiben fedezi. A (2) bekezdés alapján a „biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosított kérésére a biztosítónak a költségeket meg kell előlegeznie." Ennek a szabálynak az indoka az, hogy elsősorban a biztosító magatartására vezethető vissza az eljárási költségek felmerülése: a károsult azért perli be a biztosítottat (és a biztosítót), mert a biztosító nem teljesíti szolgáltatását a károsultnak. A biztosító azonban az általa ellenzett eljárási cselekménynek a költségét fő szabály szerint nem köteles előlegezni és fedezni: ennek az az oka, hogy a biztosítónak ne kelljen viselnie azoknak az eljárási cselekményeknek a költségét, amelyek eleve értelmetlennek mutatkoznak. Ha viszont ezek a cselekmények utólag mégis eredményesnek bizonyulnak, akkor azokat utólag köteles megtéríteni a biztosító. A (3) bekezdés alapján a „biztosítónak a károkozó biztosított jogi képviseleti költ- 2345 ségeit és a kamatokat akkor is meg kell térítenie, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják". A Ptk. ezzel a diszpozitív szabállyal akarja elősegíteni azt, hogy a biztosítottat ne tántorítsák el a várhatóan magas perköltségek attól, hogy a károsult által érvényesített igénnyel szemben akár peres úton is védekezhessen. Megjegyezzük, hogy az eljárási költségekkel és a kamatokkal szemben a felelős- 12346 ségbiztosítás külön kikötés hiányában a kármegelőzés, a kárelhárítás és a kárenyhítés (2309) költségeit nem fedezi.

ségbiztosítás

6:464. §-ban (2314] nem vagyoni sérel­ en. szándékos vagy iztosító a teljesítését atás során súlyosan iat a mentesülésre. mint károkozóval -írhetne. A megté­ :nyesítése azonban Ttékéig a biztosító ,·isszaköveteli. Ez 1entesülését jelenti. ítésére csak akkor '! is hivatkozhatott

1 747

l

d)

A biztosítási esemény és bejelentése a felelősségbiztosításban

A felelősségbiztosításokkal kapcsolatosan mindig is vita tárgyát képezte az, hogy mi tekinthető biztosítási eseménynek [2307]. Kuncz Ödön szerint a „biztosítási eset" nem a károkozó esemény, hanem a károsult jogérvényesítése." A korábbi

11

Uo. 337. o. Ezzel megegyező álláspont az 1959-es Ptk.-hoz kapcsolódó jogirodalomban is megtalálható volt, lásd például ZAVODNYIK: A biztosítási szerződés. 165. o.

l 2347

748

2348

2349

I

A BIZTOSÍTÁSI SZERZÓDÉSEK

bírói gyakorlat szerint ugyanakkor a biztosított szerződésen kívüli károkozása a biztosítási esemény (BH 2005, 324.). 12 A Ptk. szándékoltan nem határozza meg azt, hogy mi minősülhet biztosítási eseménynek, az a szerződéstől függően lehet akár a kár okozása, a kár bekövet­ kezése vagy a kárigény érvényesítése, sőt ezek kombinációja is. 13 Így a Ptk. csak a biztosítási eseményre vonatkozó bejelentési kötelezettségre ír elő különös szabá­ lyokat.

I

A 6:471. § alapján a „biztosított a szerződésben megállapított határidőn belül - a beje­ lentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatá­ rozott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. A biztosítási esemény bejelenté­ sére legalább harminc napos bejelentési határidőt kell biztosítani." Ezzel a Ptk. valójá­ ban a biztosítási esemény meghatározásától független bejelentési kötelezettséget ír elő, hiszen abban az esetben, ha a szerződés biztosítási eseményként a kárigény érvényesí­ tését határozza meg, akkor az ügyfelet már a biztosítási esemény bekövetkezése előtt is bejelentési kötelezettség terheli, ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen igényre alapot adhat. Egyébként a „kártérítési igényre alapot adó körülményről való tudomásszerzés" fogalmába elsősorban azok az esetek tartoznának bele, amikor az ügyfél felismeri, hogy olyan jellegű kárt (vagy nem vagyoni sérelmet) okozott, amelynek a megtérítésére a felelősségbiztosítás fedezetet nyújt. A bejelentési kötelezettségre a Ptk. szerint a szerződésnek legalább harmincnapos határidőt kell biztosítania. E határidő értelemszerűen a kárigénynek az ügyféllel való közlésétől, illetve az igényérvényesítésre alapot adó körülményről való tudomásszer­ zéstől számítandó. A harminc napnál rövidebb határidő kikötése semmis. A bejelentési kötelezettség megszegésére a 6:453. §-ban meghatározott jogkövet­ kezményeket kell alkalmazni [2266). Ennek megfelelően a biztosító kötelezettsége nem áll be [2109], ha e kötelezettség megszegése miatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

23501

23511

járhat. E vagyoni , tesíti a biztosító a A biztosítónak (elméleti) kárt kell

gáltatását a káros1 neki teljesítsen, Ju

érdekeit veszi fi.gy tási összeget esetle rítése helyett másr

A 6:472. § (2) b tfsi igények mi fiyilvánvalóan n Az alaptalan ta viselte, a bizto 1 hogy visszatam vitassák. Ha a b ja, akkor a biztc

f) A károsult igé

A 6:473. § (1) bekt

kezik- nem érvén;

sult az igényét ne: az oka, hogy köZ\ hogy a biztosított i végső soron úgyis követelheti a telje1 ján követelheti a b

A Ptk.-tól eltéré a károsultakat a sék. Emellett te1 abban, hogy a k (BH 1986, 146..

e) A biztosítás által fedezett kockázat és a biztosító szolgáltatása 23521 A felelősségbiztosítás annak kockázatát fedezi, hogy a biztosított harmadik személy­ nek kárt okoz, és ha neki ezért felelnie kell, akkor ez számára vagyoni veszteséggel 12

Az ezzel megegyező álláspont is megtalálható volt az 1959-es ptk.-hoz kapcsolódó jogirodalomban, lásd például FÉZER: A biztosítás. 1962. o.

13

TAKÁTS:

A biztosítási szerződések. 370. o.

14

ZOLTÁN

Ödön: A bír

Budapest, 1981. 2=

A kárbiztosítási szerződés 1749

·vüli károkozása

járhat. E vagyoni veszteség (a károsulttal szembeni fizetési kötelezettség) alól men­ tesíti a biztosító a károkozó biztosítottat. A biztosítónak a szolgáltatásnyújtása keretében a tényleges, és nem a lehetséges (elméleti) kárt kell megtérítenie. A 6:472. § (1) bekezdése alapján a „biztosító szol­

ülhet biztosítási . a kár bekövet13 Így a Ptk. csak lő különös szabá-

gáltatását a károsultnak teljesítheti. A biztosított akkor követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki." E szabály a károsult

érdekeit veszi figyelembe: elhárítja annak lehetőségét, hogy a biztosított a biztosítási összeget esetlegesen a károsult kárának (vagy nem vagyoni sérelmének) megtérítése helyett másra fordítsa.

"dön belül - a beje­ :zmények mellett iödésben meghatá:an körülményről emény bejelentéEzzel a Ptk. valójá­ elezettséget ír elő, rigény érvényesí­ vövetkezése előtt �mást, amely ilyen Körülményről való · bele, amikor az et, okozott, amelyb harmincnapos �1' az ügyféllel való 1 ,·aló tudomásszer­ �mis. tarozott jogkövet­ Jitó kötelezettsége elezettsége szem-

A 6:472. § (2) bekezdése szerint ha „a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik." E rendelkezéseknek az a célja, hogy visszatartsa attól a feleket, hogy a károsult követelését nyilvánvalóan alaptalanul vitassák. Ha a biztosított a károsult követelését nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, akkor a biztosító nemcsak jogosult, hanem köteles is a károsultnak teljesíteni.

l 2354

f) A károsult igényének érvényesítése

\

A 6:473. § (1) bekezdése alapján a „károsult - ha jogszabály eltérően nem rendel- 12355 kezik- nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a biztosítóval szemben". A károsult az igényét nem érvényesítheti közvetlenül a biztosítóval szemben. Ennek az a z oka, hogy közvetlen igényérvényesítés esetén „fennáll a reális veszélye annak, hogy a biztosított kevésbé megfontoltan, könnyelműen jár el annak tudatában, hogy végső soron úgyis a biztosítónak kell majd helytállnia". 14 A károsult a biztosítottól követelheti a teljesítést, a biztosított pedig a felelősségbiztosítási jogviszony alapján követelheti a biztosítótól, hogy a szolgáltatást teljesítse a károsult számára. A Ptk.-tól eltérő rendelkezést tartalmaz a Gfbt. 28. § (1) bekezdése, mely feljogosítja 12356 a károsultakat arra, hogy kárigényüket közvetlenül a biztosítóval szemben érvényesítsék. Emellett természetesen a felek a biztosítási szerződésükben is megállapodhatnak abban, hogy a károsult az igényét a biztosítóval szemben közvetlenül is érvényesítheti (BH 1986, 146.).

gattatása iarmadik személy­ ::,_;oni veszteséggel solodó jogirodalomban,

l 2353

14

ZOLTÁN Ödön: A biztosítás. ln EöRs1 Gyula - GELLÉRT György: A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal. Budapest, 1981.2560.o.

750

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK

23571

A károsult biztosítóval szembeni közvetlen igényérvényesítési lehetőségének hiánya a 6:473. § (2) bekezdése alapján „nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított fele­ lősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e". Mivel a megállapítási kereset előterjeszthetőségét itt a Ptk. különös szabálya biztosítja, ezért ebben az esetben a megállapítási kereset előterjeszthetősége Pp.-ben rögzített feltéte­ leinek a fennállását nem kell vizsgálni. Ha pedig a megállapítási kereset alapos, akkor a biztosított marasztalását követően az önként nem.teljesítő biztosító ellen a károsult is előterjeszthet marasztalási keresetet (BH 2005, 175.).

A biztosított általi elismerés, teUesítés és egyezség hatálya a biztosítóval szemben

g)

23581

Tekintettel arra, hogy a károsultnak végül a biztosító fog teljesíteni, a biztosítónak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a biztosított és a károsult között hogyan folyik le a kárrendezés.'5 A „harmadik fél fizet, nem én" elve [2113] érvényesülésének ugyan­ is olyan következménye lehet, hogy a biztosított indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben vállalja magára (és ezáltal a biztosítóra) a károsult igényének a teljesítését. Ezért a 6:474. § (1) bekezdése alapján a „károsult kártérítési igényének a biztosí­ tott által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette". A (2) bekezdés szerint pedig „nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megala­ pozott". Ez utóbbi rendelkezés a 6:472. § (2) bekezdésének a párja [2354]. Az utóbbi a biztosítottat, az előbbi a biztosítót akadályozza abban, hogy a károsult követelését nyilvánvalóan megalapozatlanul vitassa, és ezzel a másik félnek, valamint a károsult­ nak további költségeket okozzon. Végül e szabályokat egészíti ki a 6:474. § (3) bekez­ dése, mely szerint a „biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott". Így biztosítható az, hogy a biztosítónak ne kelljen helyt állnia olyan károsulti igényekért, amelyek nem kellően megalapozottak, és megfelelő pervi­ tellel a bírósági megítélésük elkerülhető lett volna.

23591

15

ZAVODNYIK:

A biztosítási szerződés. 173-174.

o.

h)

\

A kötelező



A felelősségbiz1 jelentősége a kg ként uniós szini és a biztosítási európai parlamf az egész Európ, A gépjárm1 ő viszont a bizt, mennyi jelenfö a megszűnést k szerződés a biZ1 illeti meg a szer A kgf b.-re lyai [2300], teh; kifizetett összei vonatkozásában seményenként személyi sérülé megfelelő forin1 a káresemény k vényesítés költ időpontjáig elte a biztosító nem A biztosítá! bonus-malus re: mentes időszak a biztosító teljes (malus) fizetésé A biztosító igénnyel [2327] a jogosítvá1 a vezetővel ve bármely bizt 5 millió forinti� A károsulta re szerződéssel az ismeretlen g( se a károsult. il

etöségének hiánya -osult a biztosítóval �· a biztosított fele­ a fennállt-e". Mivel lya biztosítja, ezért en rögzített feltéte­ :reset alapos, akkor ó ellen a károsult is

:alya

eni. a biztosítónak n hogyan folyik le . esülésének ugyan·agy indokolatlan ének a teljesítését. gényének a biztosí­ zsége a biztosítóval lt vagy azt utólag iztosító arra, hogy .;·ése vagy az azzal '.'ánvalóan megala1. [2354]. Az utóbbi .árosult követelését alamint a károsult­ . 6:-+74. § (3) bekez­ ,•al szemben akkor :réröl gondoskodott : kelljen helyt állnia és megfelelő pervi-

A kárbiztosítási szerződés

1751

h) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb.)

l

A felelősségbiztosítások körében már csak a szerződések száma miatt is a legnagyobb 2360 jelentősége a kgfb.-nek van, amelyet külön törvény, a Gfbt. szabályoz. A kgfb. egyébként uniós szinten is szabályozott (lásd különösen a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvet), ezért például a biztosítások területi hatálya az egész Európai Unióra kiterjed. A gépjármű üzembentartóját szerződéskötési kötelezettség terheli (Gfbt. 4. §), 2361 ő viszont a biztosítók között szabadon választhat. A biztosítót fő szabály szerint valamennyi jelentkező ügyféllel szemben terheli a szerződéskötési kötelezettség (kivéve a megszűnést közvetlenül követő biztosítási időszakra azzal szemben, akivel kötött szerződés a biztosító felmondása miatt szűnt meg), tehát őt az ügyféllel szemben nem illeti meg a szerződéses partner megválasztásának szabadsága [2135] (Gfbt. 5. §). A kgfb.-re nem alkalmazandók a fedezetfeltöltésnek a Ptk.-ban található szabá- 2362 lyai [2300], tehát az adott biztosítási időszakban az egyes biztosítási események után kifizetett összegek a biztosítási összeget nem csökkentik. ,,Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káre­ seményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényér­ vényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat" [Gfbt. 13. § (1) bekezdés]. Önrészt [2298] a biztosító nem alkalmazhat. A biztosítási díjakat a biztosítók a biztosított kockázat nagyságának megfelelően, 2363 bonus-malus rendszer alkalmazásával állapítják meg. Vagyis az „üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles" [Gfbt. 25. § (1) bekezdés]. A biztosító nem hivatkozhat mentesülésre [2314], de regressz, azaz megtérítési 2364 igénnyel [2327] élhet különösen (Gfbt. 34. §): a jogosítvánnyal nem rendelkező, kárt okozó vezetővel szemben; a vezetővel szemben, ha a gépjárművet alkoholos befolyásoltság alatt vezette, illet­ ve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át (legfeljebb 5 millió forintig). A károsultak védelmében a Gfbt. biztosítja, hogy a biztosítási kötelezettség ellené- 12365 re szerződéssel nem rendelkező, vagy ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által vagy az ismeretlen gépjárművel okozott kárának megtérítése iránti igényét is érvényesíthesse a károsult, ilyen esetben a kötelezett a Kártalanítási Számla kezelője [ez a Magyar

l

l

l l

752

A BIZTOSÍTÁSI SZERZÓDÉSEK

Biztosítók Szövetsége (MABISZ)] lesz (Gfbt. 35. §). Ennek költségét az fedezi, hogy a „biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó tárgyévi díjbe­ vételük arányában a MABISZ elkülönített szervezeti egysége - mint a Kártalanítási Számla kezelője - részére befizetést teljesítenek olyan mértékben, hogy azok fedezetet nyújtsanak e szervezeti egységet terhelő kötelezettségek teljesítésére" [Gfbt. 25. § (1) bekezdés].

4. A jogvédelmi biztosítás 23661

23671

23681

A jogvédelmi biztosítást a Ptk. nem szabályozza. Ezzel a kár biztosítással kapcsolatban a Bit. tartalmaz több speciális rendelkezést, a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv jogvédelmi biztosításokra vonat­ kozó szabályainak megfelelően. A Bit. 4. § (1) bekezdésének 48. pontja alapján ,jogvédelmi biztosítás: a jogi eljárá­ si költségek viselésére és a biztosítási fedezetből fakadó más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettség díj ellenében történő elvállalása, így különösen a) a biztosított által elszenvedett kár és a részére járó sérelemdíj peren kívüli egyez­ séggel vagy polgári, illetve büntetőeljárás során történő megtérülésének biztosítása, b) a biztosított polgári, büntető-, közigazgatási hatósági vagy egyéb eljárásban, illetve a biztosítottal szemben támasztott kártérítési és sérelemdíj iránti igény esetében való védelme vagy képviselete". Emellett a Bit. 165. § (1) bekezdése azt is előírja, hogy „jogvédelmi biztosítás esetén a biztosítási szerződési feltételeknek a 121. §-ban foglaltakon túlmenően tartal­ mazniuk kell a) a biztosított jogát arra, hogy bármely bírósági vagy közigazgatási hatósági eljá­ rásban, vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét, amennyiben az érdekeinek védelme, illetve képviselete céljából szükséges, b) egy pártatlanságot biztosító egyeztető eljárás meghatározását, amelyet a biztosí­ tó és a biztosított között a biztosító szolgáltatásával kapcsolatban keletkezett vélemény­ eltérés esetén a feleknek követniük kell, e) a biztosított jogát arra, hogy amennyiben a b) pontban jelzett eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szaba­ don megválaszthatja jogi képviselőjét, d) a biztosított írásban vagy más bizonyítható módon történő tájékoztatását arról, hogy a biztosítóval keletkezett véleményeltérés esetén megilletik a b) és e) pontban meghatározott jogok,

J

e) azon eljá szolgáltatási kc ellenérdekű fél tosítási szerződ j) az arról tevékenység s01 A Bit. 165. rás eredménye ző esetben a bi eltérő rendelke tott ügyvédhez köteles ennek n

�ét az fedezi, hogy zó tárgyévi díjbe­ int a Kártalanítási ogy azok fedezetet re" [Gfbt. 25. § (1)

lással kapcsolatban 1ntbiztosítási üzleti 009. november 25-i ztosításokra vonat-

osítás: a jogi eljárá­ Jtatások nyújtására ösen peren kívüli egyez­ ének biztosítása, , egyéb eljárásban, ánti igény esetében

;védelmi biztosítás □ túlmenően tartal-

. , . hatosag1 ' ' e1./ �atas1 Jalkerülését elősegítő iben az érdekeinek

t, amelyet a biztosí­ letkezett vélemény-

rt eljárás nem vezet védelmében szaba-

:ájékoztatását arról, a b) és e) pontban

A kárbiztosítási szerződés 1 753

e) azon eljárás szabályait, amelyet abban az esetben követnek a felek, ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, vagy felelősségbiz­ tosítási szerződéssel, j) az arról való tájékoztatást, hogy az a)-c) pont közül a jogvédelmi biztosítási tevékenység során mely feltétel áll fenn". A Bit. 165. § (2) bekezdése szerint pedig ha a fent „meghatározott egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli, ellenkező esetben a biztosított és a biztosító a saját költségét viseli. A biztosítási szerződés eltérő rendelkelése hiányában véleményeltérés esetén a biztosított egy általa választott ügyvédhez fordulhat. Ha az ügyvéd a biztosított álláspontját fogadja el, a biztosító köteles ennek megfelelően eljárni."

l 2369

III. fejezet Az összegbiztosítási szerződés 1. Az összegbiztosítások fogalma, elhatárolása a kárbiztosításoktól. ............................................... 755 2. Az összegbiztosítási szerződés általános szabályai....................................................................... 756 a) Biztosítási érdek egyéni összegbiztosítások esetén .............................................................. 757 b) Biztosítási érdek csoportos összegbiztosítások esetén ........................................................ 758 3. Az életbiztosítás ............................................................................................................................. 758 a) Az életbiztosítás fogalma és formái. ...................................................................................... 758 b) Az életbiztosítási alapfogalmak.............................................................................................. 760 e) A kedvezményezett ................................................................................................................. 761 d) A szerződéskötés különös szabályai ....................................................................................... 762 e) A várakozási idő...................................................................................................................... 763 f) A dijfizetés elmulasztásának következménye ........................................................................ 764 g) A közlési és változásbejelentési kötelezettség megszegésének, valamint a biztosítási kockázat jelentős megnövekedésének következményei .................................................... 765 h) Felmondás .............................................................................................................................. 766 i) A visszavásárlási összeg (érték) ..............................................................................................767 4. A balesetbiztosítás ......................................................................................................................... 768

1. Az összegbiztosítások fogalma, elhatárolása a kárbiztosításoktól

(

A Ptk. 6:439. § (2) bekezdése alapján az összegbiztosítás egy olyan biztosítás, amelyné! a biztosító szolgáltatása a szerződésben meghatározott összeg megfizetésében áll. Ugyanis összegbiztosításnál a biztosítónak a biztosítási esemény bekövetkeztekor az előre meghatározott vagy előre meghatározott számítási mód szerint meghatá­ rozható összeget kell megfizetnie, függetlenül attól, hogy a biztosítási eseménynek milyen hatása van az ügyfél vagyoni helyzetére. Ennek megfelelően az összegbiz­ tosítások elsősorban olyan humán kockázatok biztosítására [2119] köthetőek, amelyeknél a biztosítási esemény a biztosított személyét érinti. Az összegbiztosításokra is az a jellemző, hogy a biztosítási esemény hátrányos következményekkel jár, valamint a biztosított vagyonára is negatívan hat ki (ekkor azonban a hátrányok legalább részben nem vagyoni jellegűek, így pénzben nem fejezhetőek ki: például a biztosítottat ért baleset, amely vagyoni és nem vagyoni sérelmeket is okoz). Sőt kivételesen az is lehetséges, hogy a biztosítási esemény még kifejezett hátránnyal sem jár

l 2370

756

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK

a biztosított számára, így az lehet akár a biztosított által óhajtott esemény is (például életkor elérése vagy házasságkötés egyes életbiztosítások esetén) [2383], de ezek olyan események, amelyek bekövetkezése nem pusztán a biztosított akaratától függ, és gyakran jelentős anyagi kiadásokkal is járnak. Mivel a személyiséget is érintő humán kockázatok pénzben nem fejezhetőek ki, ezért a biztosítási összeget a felek szabadon határozhatják meg, nem vonatkozik rájuk a túlbiztosítás tilalma [2286]. 1 Ennek megfelelően az összegbiztosítások lényege az, hogy a biztosító a bizto2371 sítási esemény bekövetkezésekor egy előre meghatározott biztosítási összeget fizet, illetve élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra járadékot folyósít, és a bizto­ sítási esemény a biztosított személyét úgy érinti, hogy az pénzben teljes egészében nem mérhető. Így a klasszikus összegbiztosítások esetén nem merülhet fel a szol­ gáltatás és az ellenszolgáltatás feltűnő értékaránytalansága (6:98. §), hiszen a bizto­ sítási esemény hatásai pénzben nem teljesen fejezhetők ki. 23721 Arra azonban nincs lehetőség, hogy a felek a biztosítási eseményt teljesen szabadon határozzák meg összegbiztosítás esetén. Egyrészt itt is fent kell állnia a bizto­ sítási érdeknek [2166], másrészt ha a biztosítási esemény kifejezetten káresemény (hiányzik belőle a személyi sérelem), akkor az a biztosítás csak kárbiztosításként [2279] köthető meg.

2. Az összegbiztosítási szerződés általános szabályai 2373

I

A Ptk. az összegbiztosítási szerződés általános szabályai között két kérdéssel foglal­ kozik: a biztosítási érdekkel és a többszörös biztosítással. Ez utóbbival kapcsolat­ ban ismét utalunk arra, hogy az összegbiztosításokra nem vonatkozik a túlbizto­ sítás tilalma [2286], és a biztosítói szolgáltatások teljesen szabadon halmozhatóak (6:476. §): az ügyfél az adott összegbiztosítási érdekre és kockázatra bármennyi összegbiztosítást köthet, és mindegyik alapján követelheti a teljes biztosítási össze­ get a biztosítási esemény bekövetkezésekor. 2374 A biztosítási érdeket pedig a 6:475. § szabályozza az összegbiztosítások vonatkozásában, mely előírja, hogy „összegbiztosítás esetén a szerződés létrejötté­ hez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben kedvezmé­ nyezettnek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki - a csoportos biztosítás esetét kivéve - a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket." 23751 E rendelkezést azonban össze kell vetnünk a 6:440. §-sal, mely szerint a biztosítási érdek hiánya csak csoportos összegbiztosítás esetén vezet semmisséghez,

I

egyéni összegbizt tekintetében az eg� lönítve vizsgálni.

a)

Biztosítási érc

Az egyéni összeg létrejöttéhez és m a szerződést nem ö tősége, hogyha ne ha a biztosított a az érdekében áll. J a biztosítottnak mi írásban hozzájárul toti hozzájárulása, nek tekinteni, mert megkötése, ha az a

A biztosított vai zetett biztosítá szűnik meg, ho: sított vagy anm az esetben, ha 2 nincs alapja am egyébként sem zik a kedvezmé már nem áll fen a körülmény ne nek minősülő sz szolgáltatásért f megtérítését. Megjegyezz a biztosított mint A vizsgált esetbe megfossza a cél nevezéshez nem a részleges semn

Az összegbiztosítási szerződés 1 757

egyéni összegbiztosításnál nem [2168). Ennek megfelelően a biztosítási érdek tekintetében az egyéni és a csoportos összegbiztosításokat indokolt egymástól elkü­ lönítve vizsgálni.

emény is (például [2383), de ezek akaratától függ, �yiséget is érintő 11 összeget a felek rilalma [2286). biztosító a bizto· i összeget fizet, lyósít, és a biztoteljes egészében :rülhet fel a szol1• hiszen a bizto· nyt teljesen szaell állnia a biztoenen káresemény ..:_árbiztosításként

a) Biztosítási érdek egyéni összegbiztosítások esetén

�·

1





kat az alábbiak jellemzően (röga szerződésben fajdonátszállásra öröklési szerző­ árgy(ak) tulajdo­ örökösévé neve­ álával jut hozzá , A két szerződés 1s:::0/gáltatásként 1 a jogosult halá­ 'már) a kötelezet-

ét esetben annak 11/enszolgáltatás­ s:::erződés eseté­ >en megtörténik) isi jog bejegyez­ t kötöttek, akkor :lidegenítse vagy iödéssel a kötele­ rződéses örökös­ • elidegenítési és

,Ji formát követel ás ingatlan tulaj­ ében az ingatlan­ ' is meg kell felel­ ,eleket támasztott snek mindig meg keinek, azaz tipi-

1yújt (életjáradékot vagyontárgyainak

\

b) Elhatárolás a (professzionális) gondozási szerződéstől

A gyakorlatban kialakult ún. (professzionális) gondozási szerződés pusztán annyiban hasonlít a tartási (életjáradéki) szerződésre, hogy mindkettő összefügg idős emberek életvezetésével, létfenntartásával, de a két szerződéstípus egyebekben mind a szükséglet (amely életre hívta), mind pedig a jogi konstrukció szempontjából alapvetően különbözik egymástól. Ehhez elsőként azt kell rögzíteni, hogy mit értünk a gyakorlatban gondozási szerződés alatt. Gondozási szerződés alapján jellemzően professzionális szolgáltató által működtetett bentlakásos otthon nyújt összetett szolgáltatást a jogosultnak. - A föszolgáltatás így (általában) kiterjed a jogosult lakhatására és a közösségi helyiségek használatára (bérleti, lakásbérleti elem), étkeztetésére, szabadidős prog­ ramok szervezésére (vállalkozási szerződési elem) és orvosi ellátására (megbízási szerződési elem). - Az ellenszolgáltatás pedig pénzbeli ellenérték fizetése a jogosult részéről, amely gyakran két részből áll: egy nagyobb összeg egyszeri befizetéséből a szer­ ződés megkötésének időpontjában; majd időszakonként visszatérően rendszeresen teljesítendő fizetésből (például tételes vagy a jogosult nyugdíjának bizonyos száza­ lékában meghatározott havi díj megfizetésével). 19 Mint említettük, a gondozási szerződés és a tartási (életjáradéki) szerződés között alapvető különbség van abból a szempontból, hogy milyen igény hívta életre az adott szerződéstípust, milyen szükségletet elégít ki. - Tartási (életjáradéki) szerződés esetében a jogosult leggyakrabban nem rendelke­ zik a (bizonyos életszínvonalon történő) létfenntartásához szükséges anyagi háttérrel, ezért köti meg a szerződést, s ellenszolgáltatásként azt kínálja, amivel rendelkezik: ingatlanát és/vagy esetleg értékesebb ingó vagyontárgyait. Gondozási szerződést ellenben olyan idős és/vagy egészségügyi problémákkal küzdő, avagy fogyatékosság­ gal élő személyek kötnek, akiknek a vagyonában rendelkezésére áll az ellenszolgál­ tatás fedezete, pusztán életvezetésük megkönnyítése érdekében egy helyen, komplex módon kívánják igénybe venni mindazt a szolgáltatást, amire szükségük van. - A gondozási szerződés kötelezettje jellemzően professzionális szolgáltató, jogi személy, amely üzletszerűen (gazdasági tevékenysége körében, rendszeres 18 19

A tartási és az életjáradéki szerződés. 2100-2101. o. A tartási szerződés. .,Otthonházban nyújtott gondozás".

KECSKÉS: R1aA1:

l 2468

l 2469

l 2470

790

A TARTÁSI ÉS AZ ÉLETJÁRADÉKI SZERZÓDÉS

haszonszerzés végett) nyújtja a szolgáltatást; ezzel szemben a tartási szerződés kötelezettje(i) tipikusan olyan természetes személy(ek), aki(k) tud(nak) gondos­ kodni a jogosult tartásáról, de lakáshoz jutni más módon, mint tartási szerződés ellenszolgáltatásaként, nem tud(nak) vagy nem kíván(nak). Professzionális gazda­ sági szereplők ugyan az életjáradéki piacon is jelen vannak, de azok életjáradékot fizetnek, míg a gondozási szerződés kötelezettje alapvetően természetben nyújtja a fent említett szolgáltatásokat. 2471

I

II. fejezet A tartási É 1. A szerződő felek··2. A szerződéskötes 3. A szerződéses fós:2

Ami ajogi konstrukciót illeti, szintén van különbség: - Gondozási szerződés esetében a kötelezett összetett szolgáltatást nyújt (lakhatás, közösségi helyiségek használata, étkeztetés, orvosi ellátás), s ennek fejében pénzben kap ellenszolgáltatást, de konkrét vagyontárgy tulajdonának átruházására nem kerül sor: sem a kötelezett nem adja a lakrészt a jogosult tulajdonába (noha elképzelhető ilyen konstrukció is, de nem ez a tipikus), sem pedig a jogosult nem ruházza át vala­ mely ingó vagy ingatlan vagyontárgya tulajdonát a kötelezettre. - Tartási szerződés esetében a kötelezett alapvetően természetben (dologszolgálta­ tás, tevékenység kifejtése) nyújt tartást; életjáradéki szerződés esetében pedig pénz­ ben vagy más helyettesíthető dologgal életjáradékot teljesít; ennek fejében a jogo­ sult azonban nem pénzt fizet, hanem valamely vagyontárgyának tulajdonát ruházza át a kötelezettre, s a tulajdon a szerződéskötést követően rögtön átszáll, miközben a jogosult leggyakrabban továbbra is (immár a kötelezettre átruházott) korábbi ingatlanában marad (oly módon, hogy gyakran használati vagy haszonélvezeti jogot jegyeznek be a javára az ingatlan-nyilvántartásba; ennek hiányában „csak" a tartási, illetve életjáradéki szerződésen alapuló kötelmi jogosultsága van arra, hogy a köte­ lezett a lakhatásáról a szerződésben rögzített helyen gondoskodjon).

24721

A gondozás ugyanakkor a tartási szerződés főszolgáltatásának egyik nevesített eleme is [2480). Ha a felek akként kötnek tartási szerződést, hogy annak legfontosabb, hang­ súlyos eleme éppen a gondozás; netán további részszolgáltatások teljesítését nem is teszik a főszolgáltatás részévé a konkrét szerződésben, attól még a szerződést tartási szerződésnek kell tekintenünk, és nem szabad átminősítenünk gondozási szerződéssé. Ugyanez a helyzet a bírói gyakorlat szerint, ha a szerződés ugyan nem korlátozódik egyik vagy másik nevesített részszolgáltatásra, de a kötelezett csak egyes részkötele­ zettségeket teljesít, vagy bizonyos kötelezettségeinek csak részben tesz eleget, és azt a tartásra jogosult megelégedéssel elfogadja (BH 2000, 14.; BDT 2013, 2997.).20

20

JóJÁRT:

A tartási és az életjáradéki szerződés. 6:491. §, 1. pont.

a) A tartás ...... b) Az életjáraae e) A fószolgá1tac1 4. Az ellenszolgálta= a) Az ellenszoJgb) Ellenszolgaita: 5. A szerződés módos a) A szerződes b) A tartási szen 6. A szerződés megSZI a) A jogosult ha.a b) A kötelezett . e) A szerződes b

1. A szerződő

A szerződő felek a járadékszolgálta dés). Mindkét érdt házaspár (vagy t egy másik (időset tartalmaz az osz1 a jogosulti oldaloc Mivel mindké ezért jogosult csa azonban gyakran jogi személy (246'.

Noha a szakiro jellegét, van oly,

tartási szerződés 1 rud(nak) gondostartási szerződés esszionális gazda­ azok életjáradékot :mészetben nyújtja

II. fejezet A tartási és az életjáradéki szerződés szabályai 1. A szerződő felek ..............................................................................................................................791 2. A szerződéskötés ........................................................................................................................... 793 3. A szerződéses főszolgáltatás ......................................................................................................... 794 a) A tartás .................................................................................................................................. 794

nyújt (lakhatás, �k fejében pénzben ázására nem kerül :noha elképzelhető ruházza át vala-

b) Az életjáradék......................................................................................................................... 796 e) A főszolgáltatás biztosítéka - tartási jog ............................................................................... 797 4. Az ellenszolgáltatás ........................................................................................................................ 800 a) Az ellenszolgáltatás visszterhes szerződés esetében .......................................................... 800 b) Ellenszolgáltatás hiánya - az ingyenes tartási (életjáradéki) szerződés ................................ 801 5. A szerződés módosítása................................................................................................................. 802

n I dologszolgálta­ !tében pedig pénz­ . fejében a jogo­ ·lajdonát ruházza záll, miközben ázott) korábbi lSZonélvezeti jogot .. csak" a tartási, 1.irra. hogy a köte-

ik nevesített eleme egfontosabb, hang­ : teljesítését nem is zerződést tartási ozási szerződéssé. nem korlátozódik · egyes részkötele­ tesz eleget, és azt 13, 2997.). 20

a) A szerződés bírósági módosítása ........................................................................................... 803 b) A tartási szerződés életjáradéki szerződéssé alakítása ......................................................... 806 6. A szerződés megszűnése, megszüntetése .................................................................................... 808 a) A jogosult halála ......................................................................................................................810 b) A kötelezett halála ................................................................................................................... 811 e) A szerződés bírósági megszüntetése ...................................................................................... 813

1. A szerződő felek A szerződő felek a tartásra jogosult, tartásra kötelezett (tartási szerződés), illetve a járadékszolgáltatásra jogosult és ajáradékadásra kötelezett (életjáradéki szerződés). Mindkét érdekállásban lehet a szerződésnek több alanya is, például egy (fiatal) házaspár (vagy testvérek) vállal(nak) szerződéses kötelezettséget tartás nyújtására egy másik (idősebb) házaspár (vagy testvérpár) részére. A Ptk. speciális szabályt tartalmaz az osztható és az oszthatatlan szolgáltatások további nyújtására, ha a jogosulti oldalon több személy szerepel, s az egyik jogosult meghal [2525]. Mivel mindkét szerződéstípus a személyes létfenntartást, megélhetést szolgálja, ezért jogosult csak természetes személy lehet, életjáradéki szerződés kötelezettje azonban gyakran e szolgáltatást üzletszerű gazdasági tevékenysége körében nyújtó jogi személy [2462]. Noha a szakirodalom hangsúlyozza a tartási, illetve életjáradéki szerződés személyes jellegét, van olyan álláspont, amely szerint tartási szerződést harmadik személy (például

l 2473

l 2474 l 2475

792

A TARTÁSI ÉS AZ ÉLETJÁRADÉKI SZERZŐDÉS

fogyatékossága miatt cselekvőképtelen hozzátartozó) javára is lehet kötni.21 Ez az állás­ pont nemcsak a személyes jelleg miatt vitatható, hanem amiatt is, hogy az öröklési szer­ ződés esetében a Ptk. kifejezetten tartalmazza ezt a lehetőséget (7:48. §); így, ha a jogal­ kotónak ez lett volna a szándéka a tartási (életjáradéki) szerződés esetében is, akkor azt az öröklési szerződéshez hasonlóan kifejezetten rögzíthette volna a Ptk.-ban. A Ptk. szer­ ződési szabályainak diszpozitív jellege ugyanakkor szintén inkább amellett szól, hogy a tartási, illetve életjáradéki szerződést is meg lehet kötni harmadik személy javára. A szerződő felek személyével összefüggésben a bírói gyakorlatban felmerült né­ hány „problémás esetcsoport", amely esetek különböző okokból a szerződés semmissé­ gét vetik fel. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet 6. § 10 ( bek.) megtiltja, hogy a személyes gondoskodást nyújtó intézménybenfoglalkoztatott személy, valamint közeli hozzátartozója az ellátásban részesülő személlyel az ellátás időtartama alatt, illetve annak megszűnésétől számított egy évig tartási, életjáradéki vagy öröklési szer­ ződést kössön. A rendelkezés célja világos: annak megakadályozása, hogy a személyes gondoskodásra szoruló személy olyan személlyel kössön tartási (életjáradéki) szerző­ dést, akivel szemben kiszolgáltatott helyzetben van, amely kiszolgáltatott helyzet eset­ leg befolyásolná őt abban, hogy valóban szabad akaratából kíván-e ilyen szerződést kötni. Ha a felek a szerződést mégis megkötik, akkor az a Ptk. 6:95. § alapján Uogsza­ bályba ütköző és ezért tilos szerződés) semmis lesz. A bírói gyakorlat a tilalmat kiter­ jesztően alkalmazza, és akkor is semmisnek tekinti a szerződést, ha a jogosult nem a személyes gondoskodást nyújtó intézményben lakik, hanem házi segítségnyújtásban részesül, s a szerződést az őt látogató szociális gondozóval köti meg.22 Ugyan nem jogszabály, hanem „csak" a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexének II.2.2. pont (15) bekezdése rögzíti: ,,Az orvos soha nem használhatja ki a beteggel való kapcsolatát vagy szakmai pozícióját arra, hogy személyes vagy üzleti kapcsolatot létesít­ sen a betegével, vagy annak közeli hozzátartozójával, különösen, ha az a beteg kiszolgál­ tatott helyzetének kihasználására vagy az orvos tisztességtelen előnyszerzésére irányul." Következésképpen nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütközőnek (6:96. §), s ezért semmisnek minősülhet az orvosnak a betegével vagy annak közeli hozzátartozójával kötött tartá­ si, illetve életjáradéki szerződése. 23 Különösen, ha a szerződéskötés olyan látszatot kelt, mintha az orvos a megfelelő ellátás nyújtását vagyoni előny juttatásától tenné függővé.24 Kérdésként merült fel a bírói gyakorlatban, hogy köthetnek-e visszterhes tartá­ si, életjáradéki szerződést olyan személyek (például házastársak egymás között), akik

egymással s::en pusztán emiatt sem pedig szín különvagyona r szabályok alapJ szerződés, ha ci tására irányul.: sítés. [A tartási alapjába, mert akkor eszerinr szolgáltatáskéll' számítani, lásd

2. A szerződé

A tartási szerződ6 utaló szabálya alar a szerződés formai tulajdonjogának án teljesítés útján törté közokiratba vagy t dés ingatlan tulajl mellőzése miatti é ingatlan tulajdonjo, formában kell elké:. A szigorú forn vetkezők: 26 Különösen a jo: során mindvégig � milyen jellegű (mi kötelezett, azaz por milyen összegű az 25

Valamennyi eset:kii

21

KöRös: A tartási és az életjáradéki szerződés. 424-425. o.

az életjáradéki sze.:

22

Lásd ehhez uo. 426. o.

A tartási és az éle

23

KöRös: A tartási és az életjáradéki szerződés. 427. o.; R1sA1: A tartási szerződés. ,.Megtámadhatóság és semmisség".

24

KEcsKÉs: A tartási és az életjáradéki szerződés. 2097-2098. o.

2013. évi V. törvem 26

JóJÁRT: Javaslat a t,;

Az alimentációs s:u

A tartási és az életjáradéki szerződés szabályai

"ötni.21 Ez az állás­ gy az öröklési szer­ . :i): így, ha a jogal­ !tében is, akkor azt k.-ban. A Ptk. szer­ amellett szól, hogy zemély javára. 1tban felmerült né­ erződés semmissé-

mai feladatairól és 0 (bek.) megtiltja, r s::emély, valamint , időtartama alatt, mgy öröklési szer­ . hogy a személyes etjáradéki) szerző ­ Itatott helyzet eset­ -e ilyen szerződést alapján Uogsza­ lat a tilalmat kiter­ ha a jogosult nem -egítségnyújtásban

. Etikai Kódexének ki a beteggel való ·npcsolatot létesít­ :: a beteg kiszolgál­ ::er=ésére irányul." � ezért semmisnek ójával kötött tartá­ :>lyan látszatot kelt, ól tenné függővé.24 visszterhes tartá­ �-más között), akik

1 793

egymással szemben jogszabály alapján is tartásra kötelezettek. Az ilyen szerződések pusztán emiatt nem minősülnek sem nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközőnek (6:96. §), sem pedig színleltnek [6:92. § (2) bek.], feltéve, hogy a házastárs a tartás nyújtását különvagyona terhére vállalta, és annak mértéke (színvonala) meghaladja a családjogi szabályok alapján megkövetelt mértéket. Színlelt ugyanakkor a tartási (életjáradéki) szerződés, ha csak a kötelesrészre jogosult hozzátartozók kötelesrésztől való megfosz­ tására irányul, s valójában nincs mögötte sem valós szerződési akarat, sem valós telje­ sítés. [A tartási szerződéssel átruházott vagyon ugyanis nem számít bele a kötelesrész alapjába, mert visszterhes juttatásról van szó; ha azonban ingyenes juttatást leplez, akkor eszerint kell megítélni, és e színlelt tartási, életjáradéki szerződéssel ellen ­ szolgáltatásként átruházott vagyontárgyak értékét a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani, lásd 7:80. § (1) bek.] 25

2. A szerződéskötés A tartási szerződést a 6:491. § (2) bek. alapján írásba kellfoglalni, s a 6:497. § (3) bek. utaló szabálya alapján ugyanez igaz az életjáradéki szerződésre is, ellenkező esetben a szerződés formai hiba miatt semmis [6:94. § (1) bek.]. Ha az ellenszolgáltatás ingatlan tulajdonjogának átruházása, akkor nem beszélhetünk a formai hiba miatti semmisség teljesítés útján történő orvoslásáról sem, lásd 6:94. § (1) bek. 2. mondat: ,,Ha jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul, a teljesítés a kötelező alakiság mellőzése miatti érvénytelenséget nem orvosolja." Továbbá, ha az ellenszolgáltatás ingatlan tulajdonjogának átruházása, akkor a szerződést bejegyzésre alkalmas okirati formában kell elkészíteni, az ingatlan-nyilvántartási szabályoknak megfelelően. A szigorú formai követelmény (írásbeliség) törvényi előírásának indokai a következők: 26 Különösen a jogviszony bizalmi és sérülékeny jellege miatt fontos, hogy fennállása során mindvégig egyértelműen rekonstruálható legyen: a szerződés alapján pontosan milyen jellegű (minőségű és mennyiségű) szolgáltatás nyújtására köteles a tartásra kötelezett, azaz pontosan miből áll a tartás (életjáradéki szerződés esetében: pontosan milyen összegű az életjáradék, alkalmaznak-e a felek valamiféle inflációkövetést stb.). 25

Valamennyi esetkörhöz lásd KóRös: A tartási és az életjáradéki szerződés. 427. o.; 0Rosz: A tartási és az életjáradéki szerződés. 2181. o.; SóTHNÉ: A tartási és az életjáradéki szerződés. 734. o.; Zs1Ros Gábor: A tartási és az életjáradéki szerződés. ln Oszrov1rs András (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló

2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja. Ill. köt., Budapest, 2014. 1273. o.

egtámadhatóság és 26

JóJÁRr: Javaslat a tartási és életjáradéki szerződés jogi szabályozásának változtatására. 22. o.; KovÁcs: Az alimentációs szerződések. 206. o.

l 2477

l 2478

794

A TARTÁSI ÉS AZ ÉLETJÁRADÉKI SZERZŐDÉS

Mivel a felek ez latra hárul a no1 leteinek megfel, tás ügyben. A • a következőek.: A tartás mi gyakran olyan tővé teszi, tenné ződéskötéssel é a jogosult a lé szoruljon egész! - A társadai

Mindez már csak azért is indokolt, mert a szerződéses föszolgáltatás gyakran életkoruk, egészségi állapotuk miatt kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek elemi szükségleteinek kielégítését szolgálja, s erre tekintettel különösen fontos a jogviták megelőzése. A tartási (életjáradéki) szerződéssel ellenértékként átruházott vagyontárgy érté­ ke-különösen, ha ingatlanról van szó- általában magas.

3. A szerződéses főszolgáltatás 24791 A Ptk. a tartási és az életjáradéki szerződést két önálló szerződéstípusnak tekinti, miközben az életjáradéki szerződés utaló szabálya a tartási szerződésre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írja elő az életjáradéki szerződésre is. 27 Annak sincs akadálya, hogy a felek kombinálják a két fajta föszolgáltatást: a kötelezett a tartás nyújtása mellett meghatározott összegben, rendszeresen, időszakonként visszatérő­ en életjáradékot is fizet a jogosultnak.

pen elvárharó. 1

A megfelel reit a következc e kérdést kellő 1

állapota, anyag Agondo::.á:

en köteles meg foglalja a fűté r és gyógyszerkö Az illő elteme11 kezés (halotti t