Kertészet, borászat, különleges haszonnövények 9638702257

Citation preview

kerteszet_bor.qxd

06/1/12

22:12

Page 1

1. füzet

2. füzet

3. füzet

4. füzet

T

E

5. füzet

L

L

6. füzet

U

S

Kertészet, borászat, különleges haszonnövények

Conseil Européen des Jeunes Agriculteurs 23-25 Rue de la science Bte 11 • B-1040 Bruxelles • tel : + 32.2.230.42.10 • fax : + 32.2.280.18.05 Email : [email protected] • http://www.ceja.org

A magyar nyelvû változat A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA gondozásában, az Európai Unió Phare Access Programjának támogatásával készült. Cím: 1138 Budapest, Váci út 134/C. • Telefon/fax: 06 1 3200 429 e-mail: [email protected] • web: www.agrya.hu

Készítette a Fiatal Gazdák Európai Szövetsége

Az Európai Bizottság támogatásával

A magyar nyelvû változat az Európai Unió Phare Access Programjának támogatásával készült

kerteszet_bor.qxd

06/1/12

22:12

Page 2

A CEJA köszönetet mond mindazon partnereinek, akik segítettek a TELLUS csomag megalkotásában: Európai Bizottság: Mezôgazdasági és Halászati Fôigazgatóság Oktatásügyi és Kulturális Fôigazgatóság Európai szervezetek: CIBE Cukorrépatermesztôk Nemzetközi Szövetsége EFMA Európai Mûtrágyagyártók Szövetsége ECPA Európai Növényvédelmi Szövetség ESA Európai Ûrügynökség Europabio Európai Biotechnológiai Szövetség EUFIC Európai Élelmiszerinformációs Bizottság FEDESA Európai Állategészségügyi Szövetség FEFAC Európai Takarmánygyártók Szövetsége Minisztériumok: Ausztria Belgium Vallon Régió Finnország Németország Görögország Írország Luxemburg Hollandia Mások:

Szövetségi Mezôgazdasági, Erdôgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium Agriinfo Mezôgazdasági Minisztérium Mezôgazdasági és Erdôgazdálkodási Minisztérium Oktatási Minisztérium Szövetségi Fogyasztóvédelmi, Élelmezésügyi és Mezôgazdasági Minisztérium Földmûvelésügyi Minisztérium Demetra (mezôgazdasági oktatásra és képzésre szakosodott szervezet) Oktatási és Tudományügyi Minisztérium Oktatási Minisztérium Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezôgazdasági, Környezetgazdálkodási és Halászati Minisztérium Syngenta (vetômagok és növényvédelem)

Fôszerkesztô: Elisabeth Vallet Szerkesztôbizottság: Rémy Battinger Illusztrálta: Jean-Marc Dubois Külön köszönet Miguel Garcia-nak, Georg Häusler-nek, Jean-Claude Parot-nak az értékes közremûködésükért. A CEJA oktató csomag kidolgozásában részt vettek a francia Gazdaképzô Felügyelôség (Mezôgazdasági és Halászati Minisztérium, Oktatási és Kutatási Fôigazgatóság) szakértôi. Külön köszönet Jean-Claude Tussaint-nek, a mezôgazdasági és kertészeti oktatási szakfelügyelônek a füzet lektorálásáért. Copyright © CEJA – February 2002 D/2002/9406/2 A fenti forrásmegjelölést minden fénymásolaton fel kell tüntetni. ISBN 963 87022 5 7 Fényképek: © Copyright – Cover: MAP. P4: Spanish Ministry - MAFF. P5: MAP/Silvana Reggiardo - INRA/J.Weber. P6: MAP.René Brassart - INRA/L.Damour. P7: MAP/René Brassart - Spanish Ministry - MAP/R.Petronio. P8: INRA/J.Gambier. P9: INRA/N.Hawlitzky, JP.Onillon, J.Gambier. P10: CEDUS. AID/Peter Meyer. P11: MAP - O.Barbaroux/IFREMER. P12: MAP – INRA - ISMEA. P13: INRA/R.Vogel, Blondel. P14: MAFF - INRA. P15: MAP. P16: INRA/A.Beguey. P17: MAP/L.Gueneau, F.Nocivelli. P18: MAFF - MAP/N.Brokensha - INRA/J.Nioré. P19: INRA/M.Pitoch, R.Marocke. P20: C.Recatala. P21: Ministry of Agriculture(Portugal) - INRA/G.Paillard. P22: C.Recatala. P23: C.Recatala. P24: MAP. P25: AID/Peter Meyer - MAP/Pascal Baudry. P26: Demetra(G) - ISMEA. P27: INRA/H.Laterrot, Y.Debon. P29: AID/Peter Meyer. P30: ONF. P31: INRA/C.Slagmulder. P32: ONF. P33: E.Vallet. P34: MAP/R.Petronio. AID/Peter Meyer. P35: MAP. P36: MAP/N.Brokensha. Spanish Ministry of agriculture - AID/Peter Meyer. P37: MAP/N.Brokensha, R.Petronio. P38:MAP/R.Petronio. P39: MAP/Brokensha. P40-41: Oli-ifolie. P42: INRA/J.Guimberteau. P43: INRA/J.Weber, JM.Olivier, J.Laborde. P44: MAP/Silvana Reggiardo. P45: INRA/G.Paillard, G.Gilly. MAP: P.Xicluna, P.Baudry. Madrid. P46-47: AGPL - MAP/Brokensha. P48: Demetra INRA/J.Nioré. P49: Demetra. ISMEA. P50: INRA/G.Paillard. P51: INRA/M.Adrian. ANITTA.

Ezt a dokumentumot a CEJA adja ki. Az Európai Bizottság semminemû felelôsséget nem vállal a kötetben található információk felhasználásával kapcsolatosan.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:14

Harmadik füzet

Készítette a Fiatal Gazdák Európai Szövetsége

Page 1

Kertészet, borászat, különleges haszonnövények

Az Európai Bizottság támogatásával

A magyar nyelvû változat az Európai Unió Phare Access Programjának támogatásával készült

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:14

Page 2

Kertészet

oldal

A kertészet, mint szakma

4

Idôszakos termesztés és idénymunkák

6

Növényvédelem a kertészetekben

8

Zöldségek és gyümölcsök tartósítása

10

Gyümölcsök Gyümölcsök

12

Almafa termesztése

14

Az alma

16

Bogyós és erdei gyümölcsök

18

Citrusfélék

20

Narancsot termesztek

22

Zöldségek Zöldségek: az ehetô részek listája

24

A paradicsom

26

A saláta

28

Virágtermesztés

30

Dísznövények

32

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:14

Page 3

Szôlészet

Különleges haszonnövények

A szôlôtôke – asztali és borszôlôk

34

Olajfa

40

A szôlész a szôlôsben

36

Gombák

42

Borászat

38

Fûszernövények

44

Len és kender

46

Gyapot

48

Komló

50

Dohány

51

Térképek

52

Szószedet

60

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:14

Page 4

4

Ker

t észet

A kertészet, mint szakma Régen a kertészet a kert mûvelését jelentette. Manapság a kerteket felváltották az üvegházak és a szabadföldi növénytermesztés – a kertészkedés a szakértôk birodalmává vált.

Meghatározás A kertészek termelik a zöldségeket, gyümölcsöket, virágokat, cserjéket és dísznövényeket. Kertészetek mindig is olyan régiókban jöttek létre, ahol jó volt a talaj – mint amilyen az allúviumi síkságokon is –, és ahol a mérsékelt éghajlat hatására a talaj a tél végén gyorsabban átmelegszik, így a növények fejlôdése még a szokásos termesztési idôszak elôtt megindulhat. Az üvegházak megjelenése határozottan megnövelte a kertészetek termelékenységét. Azonban akár szabad földön, akár üvegházban termel, a kertésznek rendszeresen öntöznie kell. A kertészeket különbözô elnevezésekkel illetjük attól függôen, hogy mit termesztenek. A gyümölcskertészek gyümölcsöt termesztenek gyümölcsöseikben. A zöldségkertészek földjeiken, vagy üvegházaikban zöldséget termesztenek. A virágkertészek cserepes virágokat, virágágyásba ültetett virágpalántákat és vágott virágokat termesztenek, legtöbbször üvegházban. A gabonatermesztôkkel ellentétben a kertészek az elejétôl a végéig részt vesznek a növényekkel kapcsolatos valamennyi mûveletben. Ôk vetik, takarítják be, válogatják, osztályozzák, csomagolják és adják el a terményeiket.

Üvegházas termesztés Az üvegházak tökéletes életfeltételeket biztosítanak a növények számára. Akár üvegbôl, akár mûanyagból készültek, képesek magukba zárni a naptól érkezô hôt. A talaj benn melegebb, mint az üvegházon kívül, így az elvetett magok hamarabb kicsíráznak. A termés sikere tehát nem az idôjárás viszontagságain, sem a helyre jellemzô talajviszonyokon múlik. Az üvegházban termesztô kertészek meg tudják elôzni az évszakokat, mivel virágaik, zöldségeik, gyümölcseik gyorsabban növekszenek, így hamarabb kerülnek a piacra, mint a kertekben fejlôdô társaik. Az évszaktól függetlenül bármit tudnak egész éven át termeszteni. Sok kertész használ speciális fûtô- és légkondicionáló berendezéssel ellátott, teljesen automatizált üvegházakat. Hômérôk és hidrométerek ellenôrzik folyamatosan a levegô hômérsékletét és páratartalmát. Az összes berendezés egy központi számítógéphez van kapcsolva, ez irányítja az öntözést, és ez állítja be a hômérsékletet. Ha az automata érzékeli, hogy a vízmennyiség nem elegendô, azonnal bekapcsol. Ha túl meleg van, a tetôablakok automatikusan kinyílnak. Minden úgy van beállítva, hogy a növények a lehetô legjobban fejlôdjenek.

Üvegház

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:14

Page 5

5

Ker

t észet

Szabadföldi növénytermesztés Ahhoz, hogy szabad földön is lehessen növényeket termeszteni, olyan talajra van szükség, ami gyorsan felmelegszik. A kertészek a növényeiket átlátszó, perforált mûanyag fóliával szokták beborítani, ami megfogja a meleget és ezzel elôsegíti a csírázást, viszont átengedi a fényt és a levegôt. Egyes kertészek fekete fóliát terítenek a talajra. A fóliába lyukakat kell vágni, hogy a palántákat el lehessen ültetni. Ez a fajta fólia megakadályozza a gyomok növekedését, mivel nem engedi át a napfényt.

Szabadföldi epertermesztés

Közel a fogyasztókhoz Sok kertész a saját üvegházánál, vagy a piacon adja el a termékeit. Itt ti is találkozhattok velük, és kérdezhetitek ôket a munkájukról.

Piac Új termôhelyek Vannak területek, például a Spanyolország déli részén fekvô Costa del Sol, ahol nem sokkal ezelôtt még nyoma sem volt a kertészeteknek, ma pedig ameddig a szem ellát, üvegházak vannak. Az üvegházak révén az Európai Unió egész területén folytatnak kertészeti termesztést, még az olyan északi országokban is, mint Norvégia és Svédország. Itt az üvegházakat vagy fával, vagy gázzal fûtik. Természetes elônye ezeknek az országoknak, hogy a hosszú hideg tél alatt sok kártékony rovar elpusztul. Ezért itt igen kevés élôsködôvel kell megközdeni, és jóval kevesebb vegyszert is kell felhasználniuk.

Talajmentes földmûvelés Zöldségeket akár föld nélkül is lehet termeszteni! Az uborka- és a paradicsompalánták például tökéletesen fejlôdnek lombikban is, egy szakemberek által kifejlesztett különleges, nitrogéntartalmú oldatban. Az így nevelt növények maradéktalanul megkapják a fejlôdésükhöz szükséges ásványi anyagokat és vizet. És ha ráadásul meleg helyen is tartják ôket, még gyorsabban fejlôdnek. Ezt a termesztési eljárást nevezik idroponikus eljárásnak.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:14

Page 6

6

Ker

t észet

Idôszakos termesztés és idénymunkák A zöldségeket, gyümölcsöket, virágokat az évnek csak meghatározott szakaszában lehet szedni, szüretelni. Ehhez a munkához pedig sok segítségre van szükség. Csak akkor marad friss a termény, ha a kertész gyorsan piacra juttatja.

Még ma is leginkább kétkezi munka Sok zöldséget és gyümölcsöt kézzel szednek. Nagyon sérülékenyek, ezért óvatosan kell bánni velük. Ha frissen szeretnék eladni, akkor a lehetô legkevesebbet kell, hogy rakosgassák, hiszen minél kevesebbet mozgatják ôket, annál jobb állapotban maradnak. A dinnye, az uborka, a paradicsom, a málna, az áfonya, a cseresznye és a meggy túl sérülékenyek ahhoz, hogy géppel lehessen kezelni ôket. Sok ember kell tehát ezeknek a növényeknek a betakarításához. Sok munkát kell elvégezni, rövid idô alatt. Ezért a gazdák idénymunkásokat, napszámosokat alkalmaznak az év ezen idôszakában. Barackszüret

Palántázógépek A gépek egyre inkább átveszik az emberek munkáját a kertészetekben is. Például a póréhagymát, a karfiolt és a salátát már olyan palántázógéppel ültetik el, ami mechanikus körmökkel helyezi a palántákat a földbe. Ezután egy takarólap segítségével visszahúzza köréjük a földet.

Babszedés

Betakarítógépek Bizonyos zöldségeket, például a póréhagymát és a cikóriát olyan speciális felszedô gépekkel takarítanak be, amiben különlegesen kialakított tárcsák emelik ki a növényeket a földbôl. Ezután szállítószalag továbbítja ôket az utánfutóra. Vannak gyümölcsök, például a szilva, amit speciális farázó gépekkel szednek. Egy hatalmas karba fogják be a fát, majd vibrációs motort használva rázzák le róla a termést. Így a szilvaszemek egy szállítószalagra esnek, ami rekeszekbe továbbítja ôket. Az ilyen gyümölcsbôl általában lekvár készül. A gépet nagyon körültekintôen kell beállítani, nehogy a fa károsodjon a rázás során. Hasonló gépek takarítják be az olívabogyót és a diót is.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:14

Page 7

7

Ker

t észet

Szállítás: a sebesség jelentôsége Régen a kertészek a nagyobb városok mellett termesztették növényeiket, ahol frissen el is adhatták. Ma a gyors közutak és a légi szállítás fejlôdésének köszönhetôen már szinte mindegy, hol található a kertészet. A reggel Hollandiában levágott virágok ugyanaznap este már az Egyesült Államokban lehetnek. A Spanyolországban szedett epret még a szedés napján elszállíthatják az Európai Unió bármely másik országába. Persze a gyümölcsök, zöldségek, virágok gondos bánásmódot igényelnek szállítás közben, frissen kell ôket tartani. Ezzel szemben például a gabonafélék sokkal kevésbé kényesek – ömlesztve is szállíthatók, vonattal vagy uszályokban. (lásd 2. füzet). Kamionok szállítják a friss terményt oda, ahol eladják illetve elfogyasztják ôket

Aratás – ünnepi alkalom Nagyon sok helyen rendeznek ünnepséget az aratás végén. Hagyománynak számít, hogy ilyenkor az összes munkás összejön egy finom lakomára. Gyakran az egész falu részt vesz az aratóünnepen. Egyes helyeken az aratóünnepet vallási ünneppel kötik egybe, hogy hálát adjanak az egész évi munka gyümölcséért. Az év ezen szakaszában a gazdáknak is van egy kis szabadidejük, mielôtt a munka új hulláma megkezdôdne. Egy-egy ilyen ünnep egész régiók lakosságát összehozza. Sôt gyakran még az épp arra járó turisták is részt vesznek rajta.

Hagyományos ünnepség Spanyolországban

Körutazás Európában Ha meg akartok ismerni más európai országokat, a legjobb módszer, ha nyáron elmentek szôlôt szüretelni. Kezdjétek mondjuk Spanyolországban vagy Olaszországban, augusztusban, vagy talán inkább már július végén, a finom asztali szôlô szedésével. Aztán szeptember elején irány Franciaország. Utána kicsit északabbra eltöltötök néhány napot Burgundiában vagy Champagne-ban, ahol az összes szôlôt szeptember közepe táján szedik le. Ugyanebben az idôben lehettek mondjuk Portugália Douro tartományában is, ahol a portói borok alapanyagául szolgáló szôlôket szüretelik. Októberben a Rajna-völgyben jön el a szüret ideje, azaz Elzászban, Luxemburg Moselle tartományában és a német Rajna-vidéken. Aztán akár itt is maradhattok Németországban novemberig, amikor a „jégbort” készítik.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:14

Page 8

8

Ker

t észet

Növényvédelem a kertészetekben A termesztôk egy része igyekszik a növényeit vegyszerek nélkül védeni. Nézzük meg, milyen alternatív módszereket használnak.

Biológiai kontroll A biológiai kontroll azokat a módszereket jelenti, amikor élô szervezeteket, vagy legalábbis azok természetes viselkedését használjuk fel, hogy megelôzzük, vagy csökkentsük a kártevôk által okozott károkat. Ez azt jelenti, hogy az élôsködôket a saját természetes ragadozóikkal* vadásztatjuk le. Ehhez persze alaposan kell ismernünk a rovarok életét és biológiáját. A katicabogár például a levéltetvek ragadozója*. A katica lárvája ugyanis levéltetvekkel táplálkozik. Ezért a katicabogár igyekszik olyan helyet keresni a petéinek, ahova már levéltetvek is petéztek, hiszen így a kikelô lárvát terített asztal fogja várni.

Katicabogár levéltetvekkel fertôzött levélre rakja a petéit

Mielôtt a petéit lerakná, a katica ellenôrzi, más katica nem rakta-e a tojásait ugyanarra a helyre. Ha megérzi más katica „szagát”, akkor másik növényt választ. Ez azért van így, mert az elsôként kikelô lárvák nagyon agresszívak, és könnyen felfalhatják a késôbb kikelô petéket.

A lárvák remek éléskamrához jutnak

Szexuális megtévesztés A szôlômoly hernyója a fiatal szôlôt károsítja. Petéit a fiatal szôlôkre rakja, amikbôl aztán kikelve a hernyó elrágja a növényt. A kifejlett szôlômoly ellen rovarirtóval lehet védekezni, de a kertészetek igyekszenek csökkenteni a felhasznált vegyszerek mennyiségét. Ezek a kis molyok az illatanyagaik segítségével kommunikálnak. A nôivarú rovar olyan speciális illatanyagokat választ ki, amit a hímek kilométerekrôl megéreznek. Ma már ezeket az illatanyagokat mesterségesen is elô lehet állítani. Ha ebbôl kellô mennyiséget juttatunk a levegôbe, a hímek nem találják meg a nôstényeket. Tökéletesen eltévednek! És ha nem párzanak, akkor nincs pete, és nincs hernyó sem. A szôlôk tehát megmenekülnek.

Gazégetés A gyomokat meg lehet semmisíteni hôvel. Azokban a gyümölcskertészetekben, ahol biotermesztést folytatnak, nem lehet vegyszereket használni. Ezért a kertészek egy speciális gázégô segítségével egyszerûen leégetik a gyomok föld feletti részét. Ez a fajta technika egyre elterjedtebb, használják már például városok parkjainak tisztántartására is.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:14

Page 9

9

Ker

t észet

Integrált növényvédelem Az integrált növényvédelem célja, hogy a kártevôk számát a minimumon tartsa. Vegyszereket csak akkor használnak, ha ez a szám a maximumhoz közelít. A gyümölcstermesztôk például rendszeresen ellenôrzik a fáikat, különleges betegségek és élôsködôk után kutatva. Csapdákat helyeznek ki, amelyek elkapják az almamolyokat, ami az almában és körtében élôsködô kis rovar. Ha kevés a fennakadt lepke, vagy egyáltalán nincs, akkor nincs szükség a fák kezelésére. Ha viszont nagy számban akadnak a csapdákba, akkor a termelônek vegyszeres védekezést kell alkalmaznia a fáinak védelmére. A fehér légy egy a paradicsomon élô parazita*. A kertészek, akik üvegházakban termesztenek paradicsomot, egy kis méhfajt is tenyésztenek benn, amely a petéit a fehér légy lárváiba rakja. Így tartják a minimumon a fehér legyek számát.

A csapdák lehetôvé teszik a gyümölcsösben élô paraziták megszámlálását

Fehér légy

A ragadozó rovar petéjét a fehér légy lárvájába rakja

A zöldségek védelme Néhány növénybetegséget nem lehet vegyszerekkel kezelni. Ide tartoznak a vírusok által terjesztett betegségek. Egy burgonyafajtát, a „Belle de Fontenay”-t például sikerült megmenteni a vírustámadástól. A kertészek felfigyeltek rá, hogy erre a fajtára nincs hatással a betegség. Mindig volt egykét egyed ugyanis, ami túlélte a vírust. Ezeket az egészséges burgonyákat használták tovább szaporítóanyagként. De a krumpli az ültetés évében még csak kb. 20 szemet terem. Ezért a „lombiktermesztés”-technikát alkalmazzák, aminek az a lényege, hogy egy kis darab burgonyából egy egész növényt hajtatnak. Ezzel az eljárással kétmillió tövet tudnak létrehozni egyetlen krumpliból, és mindezt kevesebb, mint egy év alatt. Ezt a technikát széles körben alkalmazzák a kertészetekben, ahol az in vitro termesztés néven ismert. A vitro latin szó, jelentése: üveg.

In vitro burgonyakultúra

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:14

Page 10

10

Ker

t észet

Zöldségek és gyümölcsök tartósítása A zöldségek és gyümölcsök étrendünk fontos részét képezik. Frissen szeretjük ôket fogyasztani, de akkor is megkívánjuk, amikor épp nincs szezonjuk. Hogyan tartósítjuk hát a nyár ízeit?

Kipróbált és ellenôrzött módszerek Aszalt gyümölcsök Vannak gyümölcsfajták, amiket könnyen lehet szárítani szabad levegôn, vagy sütôben. Az aszalás egyszerû, igen elterjedt módszer. Almát, körtét, szilvát, sárgabarackot és fügét remekül lehet aszalni. Sok országban szokás a téli süteményeket aszalt gyümölcsökkel készíteni.

Lekvárok Lekvárkészítéskor a gyümölcsökbôl kifôzik a vizet és cukrot adnak hozzá, hogy tartósítsák. A cukor mennyisége általában megegyezik a gyümölcs súlyával. A gyümölcs pektint termel, ettôl válik lekvárrá. Néha még adnak is hozzá pektint, hogy segítsék a folyamatot. Természetesen az így tartósított gyümölcsöt már nem nevezhetjük frissnek.

Zöldségek télre Egyes országokban a zöldségeket hónapokra vermekbe teszik. A verem egy egyszerû gödör a földben, szalmával letakarva. Ez a módszer tavaszig frissen tartja a répát, gyökeret, zellert és a céklát.

Baktériumok* bevonása Még baktériumok* segítségével is lehet tartósítani néhány növényt. Ezt nevezzük fermentációnak. Klasszikus példa erre a savanyú káposzta, ami nagyon népszerû Németországban és az északi országokban. A káposztát lereszelik és besózzák. Amikor a sóval érintkezik, a káposzta vizet ereszt ki magából. A természetben a káposzta levelein élô baktérium* megtalálja ezt a sós vizet, és ezen táplálkozva savat kezd termelni. Egy idô után a lé túl savas lesz a baktériumnak*, és más baktériumok* sem tudnak fennmaradni. A zöldség így hónapokig eltartható. Mielôtt a savanyú káposztát megfôzzük, csak le kell csorgatni a levét, hogy a savat eltávolítsuk. Ráadásul ez a módszer megkíméli a káposztában lévô vitaminokat. – fôleg a C-vitamint.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:15

Page 11

11

Ker

t észet

Vízelvonás A dehidratáció azt jelenti, hogy vizet vonunk ki a növénybôl. Ez a legjobb módja például az erdei gombák tartósításának. Sütôben egyszerûen csak meg kell szárítani a gombát – utána hónapokig megôrzi minôségét, és felhasználható. Ahhoz, hogy krumplipüréport vagy szárított leveszöldséget készítsünk, el kell vonnunk az összes vizet. Ezt a technikát liofilizálásnak nevezzük. Több, mint egyszerû szárítás: a vizet alacsony hômérsékleten vákuum alatt vonják ki. Bonyolult eljárás, de nagyon jól mûködik. Az utolsó vízelvonásos módszer a sûrítés. Bizonyos zöldségeket, például a paradicsomot sûrítve tartósítanak. Elôször is eltávolítják a héját és a csumáját. Így csak a húsa marad. Ezután a paradicsomot felmelegítik, így a benne lévô víz egy része elpárolog. A paradicsomsûrítmény már készen is áll a felhasználásra. A sûrített paradicsomot sok mediterrán ország konyhája alkalmazza elôszeretettel.

Konzerválás Egy francia tudós volt az elsô, aki 1795-ben élelmiszereket zárt tárolóedényekbe. Zöldségeket és húst sikerült hónapokra tartósítania, úgy, hogy az edényben felforralta, majd légmentesen lezárta ôket. A konzervdobozok ekkor még öt rétegû parafából készültek. Az elsô fém konzervdobozt néhány év múlva készítették, 1812-ben Nagy-Britanniában. Ma is hasonló módszerrel tartósítanak zöldséget és gyümölcsöt otthon a konyhában, ahol saját terméseinket tesszük el, és az élelmiszeriparban is. Az élelmiszereket felforralják, hogy a mikroorganizmusok elpusztuljanak bennük, utána pedig a konzervet, befôttesüveget lezárják. Így akár több évig is tartósítható az élelem. De ez a módszer elpusztít sok vitamint is. Ezért jobb, ha vegyesen fogyasztunk friss és tartósított termékeket.

Gyümölcskonzerválás

Hûtés Az alacsony hômérséklet lelassítja a baktériumok* fejlôdését. A hûtôben néhány napig friss marad az étel, de ha hosszabb ideig szeretnénk tartósítani, akkor le kell fagyasztanunk: 18°C fokon a baktériumok* nem szaporodnak tovább. Ennek az eljárásnak a hátulütôje, hogy az ételben lévô víz nagy kristályokba áll össze és amikor felolvasztjuk, az étel veszít a víztartalmából, ráadásul nem is hasonlít már régi önmagára. Emiatt a gyárak egy másik módszert, az ún. mélyfagyasztást alkalmazzák. Az ételt sokkal gyorsabban fagyasztják le, sokkal alacsonyabb hômérsékletre – körülbelül -80 fokosra. Némely új módszerrel pedig akár a -160° C is elérhetô. Minél gyorsabban fagy meg az étel, annál kisebbek a benne kialakuló jégkristályok. Ezért az étel frissebbnek látszik felolvasztás után. Mindegyik módszer elônye, hogy az étel gyorsabban elkészíthetô.

A savanyú káposzta megmentette a tengerészek bôrét. Amikor hajók indultak az Újvilág felfedezésére, a tengerészek hosszú hónapokat töltöttek a tengeren friss gyümölcs és zöldség nélkül. Sokan szenvedtek skorbuttól, ami a C-vitamin hiánya által kiváltott betegség. De mihelyst felfedezték a savanyú káposzta elônyeit, ez a betegség teljesen eltûnt.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:15

Page 12

12

Gy

ümölcsök

Gyümölcsök Választhatunk az alábbiak közül: - magvas gyümölcsök: alma, szôlô, körte, stb. A magvas gyümölcsöket tudományos néven almaféléknek is hívják. Ezen gyümölcsök magvai a növény magvai is egyben. A magok a magházban helyezkednek el. - csonthéjasok: meggy, ôszibarack, sárgabarack, szilva, stb. Ezeknek a magva kemény héjban található, mandulaszerû mag.

- erdei gyümölcsök és bogyók: feketeáfonya, egres, feketeribizli, stb.

- citrusfélék: mandarin, narancs, citrom, stb.

- diófélék: mandula, mogyoró, pisztácia, stb. Itt magát a növény magját eszzük meg. A mag zöld burokban fejlôdik, ami fokozatosan eltûnik, ahogy a gyümölcs beérik. A mag kemény héjba van zárva. A pisztáciát meg is kell pirítani, hogy ez a héj felnyíljon.

- egzotikus gyümölcsök: kiwi, banán, stb.

- a boltokban, piacokon olyan egzotikus gyümölcsöket is vehetünk, ami Európában nem terem: mangót, licsit, papayát, stb.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:15

Page 13

13

Gy

ümölcsök

Mi is a gyümölcs? A fákon és bokrokon növô gyümölcsöket legtöbbször desszertként fogyasztjuk. A kertészek gyümölcsösökben termesztik ôket. Ehetjük ôket például frissen vagy feldolgozva, lekvárként vagy befôttként. A gyümölcsfák évelôk, azaz több évig élnek.

Gyümölcsfák A gyümölcsfák különböznek a többi fafajtól, mivel itt két különbözô növényfajt növesztenek össze. Ez a technika – amit oltásnak hívnak – nagyon régi, már a középkorban is használták. A fa alsó részét, azaz a tönköt és a gyökereket hívjuk vad alanynak. Ez általában vad gyümölcsfa része, szárazságtûrô képessége és a gyökerek vastagsága alapján választjuk. Azt a részt, amit a tönkhöz illesztünk, nevezzük nemes alanynak vagy oltványnak. Ez egy nemes gyümölcsfa ága. Ez a rész fog majd termést hozni. A nemes alanyt fajtája és termésmennyisége alapján választják ki. Egy tuskóra akár két különbözô alanyt is ráolthatunk, például egyik oldalára sárga, másik oldalára piros almafajtát. De nem lehet például meggyet oltani alma mellé. A magvas gyümölcsöket csak magvasok, a csonthéjasokat csak csonthéjasok mellé lehet oltani.

A vad alanyhoz hozzáillesztik a nemes alanyt

Oltott gyümölcsfa

Déltôl észak felé Az Európai Unió déli országaiban, Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban és Portugáliában majdnem minden gyümölcsfajta* megtalálható a melegkedvelô citrusféléktôl kezdve a csonthéjasokon és a magvasokon keresztül a dió- és erdeigyümölcs-félékig. Egyes csonthéjasok, például az ôszibarack megtalálható Dél-Franciaországban is. Északabbra az idôjárás túl hideggé válik a gyümölcsök számára – csak néhány gyümölcs, pl. a szilva, a sárgabarack és az alma érzik magukat otthonosan errefelé. Az alma az egyike azon kevés gyümölcsfajtának, ami az északi országokban is megterem. Ezen túl, az Európai Unió legészakibb részén már csak néhány szederfaj terem meg.

A gyümölcsök természetes fehérje-*, vitamin-, ásványianyagés energiaforrásaink.

A természet meglepetései Ismeretlen okokból néhány növény képes hirtelen megváltoztatni a küllemét. Így született a nektarin is. Egy gazda egyszer észrevette, hogy a barackfáin olyan gyümölcs terem, ami ugyanolyan lédús, mint a barack, de a héja szôrtelen, sima. A gyümölcsök a következô évben is így néztek ki, és így a természet egy balesetébôl új gyümölcs született: a nektarin.

Természetes festékanyag A diófélék zöld burkának megváltozik a színe és állaga, ahogy a gyümölcs beérik. Amikor fekete lesz, egy különleges festékanyag a dióolaj vonható ki belôle. Ezt az anyagot a bútoriparban használják a bútorok pácolására. Így a diófa nemcsak faanyaggal, de pácanyaggal is ellát minket.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:15

Page 14

14

Gy

ümölcsök

Almafatermesztés Egy almafatermesztô munkáját fáinak fejlôdési ciklusa határozza meg.

Almafatermesztés Egy almatermesztô élete a fák életciklusa köré épül. A különbözô fejlôdési fokozatok határozzák meg, épp milyen feladatot kell végezni, mikor kell metszeni, trágyát* kijuttatni, leszüretelni a termést, vagy öntözni. A kertésznek ugyanakkor folyamatosan készen kell állnia, hogy bármikor meg tudja védeni a növényeit a legalattomosabb rovarokkal és betegségekkel szemben is.

Az almafák életciklusa Az almafa életciklusa ôsszel, a szüretet követôen kezdôdik. A fa lehullatja a leveleit, és hibernálódik a télre. A fa nedvei a fa törzsében koncentrálódnak: a fa tartalékokat halmoz fel a következô tavaszra. Ez a metszés idôszaka is. A fa életciklusának az egyik legfontosabb része a metszés, mivel ettôl függ, mennyi termés lesz a következô évben.

Almáskert

Metszés A metszés azt jelenti, hogy levágják a fáról a fölösleges ágakat. A kertészeknek nagy gondossággal kell kiválasztani, melyik ágakat hagyja meg, mivel ezek fogják hozni jövôre a termést.

Almafák metszés után

Váltakozó termés Ha egy almafa sokat terem egy évben, a következô évben keveset fog. Ez természetes jelenség, amit váltakozó termésnek neveznek.

A metszést télen végzik, mikor a növény alszik. A hideg idô megállítja a fa nedveinek keringését és ha a metszést helyesen végzik el, akkor a fa nem sérül meg. Az ágak gyorsan beforrnak, mivel a vágási felületek apróak. Mihelyst megint eljön a tavasz, a nap elkezdi felmelegíteni a földet és az almafa nedvei újra keringeni kezdenek. A fa már nem a tartalékaiból él, hanem újra a talajból veszi fel a vizet és az ásványokat. A fa rügyei is megjelennek és hamarosan láthatóvá válnak az elsô levelek.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:15

Page 15

15

Gy

ümölcsök

Virágzás A virágzási idôszak nagyon fontos idôszak. Az észak-európai országokban mindig fennáll a tavaszi fagyok veszélye. Noha a tavaszi fagyok nem túl hidegek, a hômérséklet mégis néhány fokkal 0º C alá esik és ez épp elég ahhoz, hogy megsemmisítse az almafa virágait. Az almatermesztô ezért folyamatosan figyeli a hômérôt és az idôjárásjelentést. Ha tavaszi fagy fenyeget, speciális fûtôrendszert kell alkalmaznia, hogy a hômérsékletet fagypont felett tartsa. Ez hatalmas gázégôkbôl áll, amiket a fák közt helyeznek el. Vannak helyek, ahol vízzel permetezik le a fákat, hogy a keletkezô jég óvja meg ôket a fagytól.

Almavirágok

A virágtól a gyümölcsig A virágzási idôszak végén a szirmok lehullnak és megjelennek a gyümölcsök. Kezdetben az almácskák még egészen picik. Az almafa levelei a napsugarak energiáját felhasználva cukrot termelnek. Ez a cukor az almákban raktározódik el éjszakánként, mindig egy kicsit nagyobbra növelve a gyümölcsöket. A fákat folyamatosan figyelni kell, elég vizet kapnak-e és ha nem, a kertésznek meg kell öntöznie ôket. De azt sem szabad elfelejtenie, hogy a fák levelein és gyümölcsein bármikor megjelenhet valamilyen betegség.

Kórokozók ellen permetezik a fákat

Az almák leszüretelése A termôhelytôl és az alma fajtájától – korai vagy késôi érésû – függôen az almát ôsszel szedik. Az evésre szánt gyümölcsöt frissen fogyasztjuk – az ilyen almát kézzel szedik: Amibôl viszont almalé, vagy befôtt lesz, azt géppel takarítják be. Az almaszüretben napszámosok is részt vesznek. Az almát általában szövetkezeten* keresztül értékesítik, illetve sok gazda maga adja el a gyümölcsösében, vagy a piacon.

Almaszedés

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:15

Page 16

16

Gy

ümölcsök

Az alma A kertésznek jól kell ismernie a fáit, egészen az almafák telepítésétôl a gyümölcs beéréséig. Most egy szakember osztja meg velünk az almatermesztés titkait.

Az almafák Régen a termesztôk által nevelt fák törzse nagyon magas volt, maguk a fák pedig hatalmasra nôttek. Hagyták, hadd nôjenek, ahogy akarnak. Az almaszedéshez létrára volt szükség. Ma már sokkal kisebb almafákat tartanak, így a kertész dolga is sokkal könnyebb. A modern technológiáknak köszönhetôen is egyszerûsödött a munka, megelôzhetôvé vált a hullás és más károk, és optimalizálható lett a termésátlag is.

Almáskert

A hideg tartósítja a gyümölcsöt Az almát nyár végén szedik le, de még a tél közepén is találhatunk a boltok polcain friss gyümölcsöket, amiket mintha akkor szedtek volna. A kertészek almáikat hideg, 1-5ºC-os helyiségekben tárolják. Minden fajtának megvannak azonban a maga különleges igényei. A reinette fajtát például 4ºC-on kell tárolni, mert ha ennél hûvösebb helyre kerül, a héja csúnyán megbarnul, ami nem túl étvágygerjesztô. Az almák élô gyümölcsök, tehát lélegeznek is. Ahhoz, hogy tartósíthassuk ôket, ezt meg kell gátolnunk. Ezt úgy érjük el, hogy a hideg termekben lecsökkentik az oxigén és széndioxid mennyiségét és nitrogént adagolnak a levegôbe. A nitrogén, ami természetes körülmények közt is jelen van, „elaltatja” az almákat, így azok jó állapotban, sokáig elállnak. De az esetleges rothadt almát gondosan el kell távolítani, mert egyetlen szem is képes elrontani az összes többit.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:15

Page 17

17

Gy

ümölcsök

Az alma színe A különbözô almafajták változatos színûek: lehetnek pirosak, sárgák, zöldek, és egyéb színûek. A szín függ a fajtától, és attól is, hogy milyen körülmények közt fejlôdött a növény. Ahhoz, hogy az almák megváltoztassák színüket, meleg nappalokra és hideg éjszakákra van szükségük. Ha a nappali és éjszakai hômérséklet közti különbség nem elég nagy, az almák zöldek maradnak. Egyetlen kivétel van ez alól a szabály alól. A Granny Smith fajta*, ezt ugyanis zölden szedik. Az almák igen gyorsan megváltoztatják a színüket ahogy ôsszel a hômérséklet csökkenni kezd.

A különbözô fajták eredete Néhány fajta* vadon alakult ki, és a kertészek finom ízük miatt kezdték el termeszteni ôket – ami persze azóta sokat változott. Ilyen például a golden delicious nevû fajta, amit véletlenül fedeztek fel az USA egyik erdejében. Más fajtákat* az emberek maguk hoztak létre a már meglévôkre alapozva. Például a jonagold a szüleirôl kapta a nevét, ez a fajta* ugyanis a jonatán és a golden delicious keresztezésének* az eredménye. Több ezer almafajta létezik, de csak alig több mint húsz fajtát* alkalmaznak nagybani termelésre.

Betegségek és kártevôk Az almák nagyon kényesek. Ha nem ellenôrzik ôket kellôképpen, könnyen eshetnek áldozatául különbözô kártevôknek vagy betegségeknek. Az almamoly lárvája például az almákban él. Ezért aztán bármilyen védekezést, kezelést is akarunk alkalmazni, azt még az elôtt kell megtenni, hogy a kukac a növénybe kerül. Ha ugyanis már benne van, akkor már semmilyen módszer nem segít.

Almabor Számos területet ismerünk almaboráról. Az eljárás, amivel az almabor készül, nagyon hasonló a sima bor készítéséhez, csak itt a kiinduló gyümölcs az alma. Az erjedés után enyhén szénsavas italt kapunk, amit fôzéshez is használhatunk.

Almaborhoz való alma betakarítása

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:15

Page 18

18

Gy

ümölcsök

Bogyós és erdei gyümölcsök Szamóca, málna, feketeribizli, feketeáfonya – mind az erdei gyümölcsök és bogyósok kategóriájába tartoznak. Az Európai Unió valamennyi országában megteremnek.

Földieper Európa minden országában termesztenek földiepret. A növény maga fûszerû, 20-30 centiméter magasra nô. Mindenhol jól terem, de üvegházakban, fólia alatt termelve hamarabb megérik. Az elsô eprek a mediterrán országokban szedik márciusban. Spanyolország és Olaszország a két legnagyobb epertermelô ország. Alighogy ezekben az országokban befejezôdik az eperszüret, folytatódik északabbra. A legvégsô idôpont július vége. Néhány kétszer termô fajtát késôbb, a nyár legvégén is lehet szedni.

Epertermesztés fóliában

Málna A málna bokrokon nô. A szüret idején a bokrokat naponta szedni kell. Mivel a málna rendkívül sérülékeny, a szüretet – ami természetesen mindig kézzel történik – gonddal kell végezni. A málnát egybôl kis kartontartókba rakják. Málnaszedéskor sok napszámost alkalmaznak.

Az Európai Unió évente 840 000 tonna epret termel. Spanyolország a vezetô termesztô, a teljes mennyiség 38%-át itt termesztik.

Gyümölcs vagy zöldség? A növényvilág sokszor igencsak bonyolult. Az epret például édességként fogyasztjuk, és az erdei gyümölcsök közé soroljuk. Márpedig az epret is ugyanazok a kertészek termesztik, akik a zöldségeket, ráadásul ugyanolyan módszerekkel. Valójában az eper nem igazi gyümölcs. Amit megeszünk az a növény szárának legfelsô része. Az igazi gyümölcsök az eper bôrén látható pici magocskák.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:15

Page 19

19

Gy

ümölcsök

Feketeribizli A feketeribizli is bokron terem. A levele, szára és a gyümölcse is édeskés illatot bocsát ki, amit már néhány levél leszakítása után érezhetünk. A gyümölcsét nem frissen esszük és ha beleharapunk nagyon fanyar és kiszárítja a szánkat. Fôzve viszont sok sütemény kitûnô hozzávalója és likôrnek sem utolsó!

Áfonya: a szépséges kékség A vadonban a feketeáfonya egy hegyekben, erdôkben és közepes magasságú területeken élô cserjén nô. De az áfonyát termesztik is. Az amerikai áfonya az Európában is termesztett fajta, kétszer-háromszor akkora, mint a vadon élô társa. Júniustól lehet szedni az áfonyát Németország, Franciaország, Belgium és Portugália Caranulo és Agueda tartományainak hegyvidékein, csakúgy, mint az északi országokban. Az áfonyaszedés igencsak fárasztó munka, mivel szinte a földrôl kell a gyümölcsöt szedni. Az összes bogyó közül az áfonya a legkevésbé savas. Ez teszi alkalmassá lekvárok, sütemények és áfonya lé készítésére. Mindenre lehet használni, még köhögéscsillapítót is készítenek belôle. És aranyos kék bajszot hagy azon, aki egyszerre túl sokat eszik belôle.

Az északi országok bogyói Az északi országokban a nyári napok elég hosszúak. Az Északi Sark közelében a nap le se megy egész nyáron. Sok cserje és bokor nô ezekben a régiókban, és a bogyóik egész nyáron érnek. Több mint húsz fajta található meg itt. Nônek erdôkben, lápokon, sziklákon. Valamennyi nagyon ízletes és tele van vitaminnal. Ilyenek például a vörösáfonya, a kékáfonya, a törpemálna. A törpemálna már egészen északon, Lappföldön terem. Ezeket a bogyókat mind felhasználják lekvárok és gyümölcskocsonya készítéséhez, valamint a tejtermékeik ízesítésére is. Néhányat közülük, például a törpemálnát, csak az elsô fagyok után szedik le. A hideg ugyanis enyhíti savanyú ízüket. Másokat, például a berkenyét meg kell fôzni fogyasztás elôtt. A bogyós gyümölcsök nagyon fontos szerepet játszanak Finnország és Svédország konyhájában. Bár ez nem számít igazán hagyományos mezôgazdasági munkának – hagyományos gyümölcsszedésnek annál inkább! – évente mintegy 40 000 tonna bogyós gyümölcsöt szednek le Finnországban. Még erjesztett italok készítésére is használják ôket.

A borókabogyó az egyetlen fán növô bogyó, amit megeszünk. Apró bogyó, amit a téli fagyok után takarítunk be. Leginkább egy erôs holland ital készítéséhez használják.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:15

Page 20

20

Gy

ümölcsök

Citrusfélék Narancs, mandarin, grapefruit... A citrusfélék gusztusos húsú, finom levû gyümölcsök. Tele vannak C-vitaminnal és még a héjukat is meg lehet enni cukrozva. Micsoda rendkívüli gyümölcscsalád!

Gyümölcsök meleg éghajlatról A citrusfélék közepes méretû fákon nônek. Ezek fejlôdéséhez magas hômérsékletre és sok napfényre van szükség. Európában leginkább Spanyolországban, Olaszországban, Portugáliában és Görögországban találkozhatunk ilyen fákkal. Gyümölcsük lédús húsból és vékony bôrbôl áll. A mûtrágyák, új növényvédelmi módszerek, de mindenekelôtt az öntözés elterjedésének köszönhetôen a citrusfélék terméshozama az utóbbi években jelentôsen megnôtt. Egy hektár* narancsliget egy évben akár 15-20 tonna termést is hozhat.

Narancsliget

Nagy gyümölcscsalád A citrusféléknek igen sok fajtája van, mint a narancs, a citrom, a grapefruit, a mandarin és így tovább.

A narancs A narancs eredetileg Közép-Ázsiából származik, az arabok hozták be az Ibériai-félszigetre (Spanyolország és Portugália). A narancsot fogyaszthatjuk frissen, vagy a levét kifacsarva gyümölcsléként is. Az elsô Európában termesztett narancsok október közepén jelennek meg a boltok polcain, és a termelés folyamatos egészen júniusig. Az év hátralévô részében a narancsot a délebbi országokból importáljuk. Az egyik legfinomabb fajta az ún. köldökös narancs. Ennek a nem túl gyakori fajtának a belsejében egy kisebb narancs fejlôdik ki. Ez jól látható a narancson kívülrôl is, és innen kapta a köldökös elnevezést is. A narancs héját is meg lehet enni, kandírozva. Ehhez a héjat cukorszirupban lassan meg kell fôzni. Sok régióban használják ezt a kiegészítôt karácsonyi süteményekhez. Mindezeken túl a szárított narancsvirágot is fel lehet használni ízletes gyógytea készítéséhez. Az ágakon hagyott narancsvirágok pedig esküvôi csokrok kedvelt alkotórészei.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:15

Page 21

21

Gy

ümölcsök

A citrom A citrom leginkább levérôl ismert, amit használnak fôzéshez, sütéshez, de mindenek elôtt szomjoltó italok készítésére is. Citromot gyakran szolgálnak fel halételek mellé, ahol dekorációs szerepük mellett extra ízt is adnak az ételnek. A citromhéj olyan esszenciát* tartalmaz, amit kölni készítéséhez használnak. Ha kandírozott citromhéjat vásárolunk a fôzéshez, az nagy valószínûség szerint cédrát héja – ezt a hatalmas citromfélét ugyanis kifejezetten a héja miatt termesztik.

A grapefruit Megkülönböztetünk sárga, rózsaszín és piros grapefruitot attól függôen, hogy a gyümölcs húsa fehér, vagy rózsaszínû. A grapefruitot más gyümölcsökkel együtt eszük, vagy kifacsarjuk a levét..

Más kedvelt gyümölcsök A sevillai narancsot lekvárok, például az angol narancslekvár készítéséhez használják. A mandarin a legillatosabb citrusféle, a XIX. században került Európába Kínából. Ennek a héja is tartalmaz egy illatesszenciát*, ami széles körben használatos a parfümkészítéshez, ételízesítésben, a cukrászatban és gyógyászati szerek elôállításában. Az Észak-Olaszországban, fôleg Szicíliában termô bergamot fa gyümölcseit nem lehet megenni, de ebbôl állítják elô a bergamotolajt. Ezt sütemények és torták készítésénél használják.

Hibrid gyümölcsök A citrusfélék családján belül a különbözô fajok könnyen keresztezôdhetnek egymással: az egyik faj virágpora rákerül egy másik faj bibéjére és a megporzás után máris egy új fajjal van dolgunk. A keresztezéssel* elôállított növényeket nevezzük hibrideknek. A magtalan mandarin, a clementine az egyik legjobb példa erre. A sevillai narancs és a mandarin „házasságának” eredményeként jött létre. A clementine kedvelt gyümölccsé vált, és a mandarineladások is megsínylették a megjelenését.

Micsoda egy fa! A citromfa az egyetlen gyümölcsfa, amelyen egyszerre találhatóak meg a virágok, az éretlen és az érett gyümölcsök. Ez azonban csak akkor figyelhetô meg, ha rendes körülmények közt, meleg helyen tartják a növényt, azaz leginkább a mediterrán országokban.

A citrusfélék virágai rendkívül illatosak. Egy séta a narancsligetben az orrunknak is kellemes élményt nyújt.

Clementine virágja

Spanyolország évente 5 millió tonna citrusfélét termel. Citromfák

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:15

Page 22

22

Gy

ümölcsök

Narancsot termesztek Célestino Recatala Rico Spanyolországban narancsot termeszt. A munkájáról mesél.

- Célestino, mesélj magadról és a munkádról.

- Mit termesztesz?

„Spanyol gazda vagyok. Valencia tartományban termesztek citrusféléket. 36 éves vagyok, nôs, két lányom van, hat és tíz évesek.

„Többfajta mandarint és narancsot termesztek: marisolt, orovalt, a clemenule-t és navelt, évszaktól függôen. A különbözô fajtákat különbözô idôpontokban kell betakarítani szeptembertôl júniusig.”

Faurában élünk, ez egy 2000 lakosú falu. A régiónk a citrusfélék termesztésére specializálódott. Akkor kezdett érdekelni a gazdálkodás, amikor 17 évesen befejeztem a középiskolát. Mielôtt dolgozni kezdtem volna, gazdaképzésen vettem részt.”

- Hogy néz ki a gazdaságod? „A gazdaság 14 hektár*. A bátyáim társtulajdonosok, de dolgozni egyedül én dolgozom a gazdaságban. Egész évben három embert alkalmazok, akik segítenek a munkákban. A gazdaság sok kisebb, elszórtan elhelyezkedô földdarabból áll, ez a mediterrán gazdaságok jellegzetessége. A darabok kicsik, és távol vannak egymástól, ez megnehezíti a munkát és megemeli a költségeket is.” Teraszos gyümölcsös

- Mibôl áll a munkád? „Januárban, és februárban megmetsszük a fákat. Utána mûtrágyát szórok ki a földekre. Március és augusztus között ellenôrzöm a fákat, és a kártevôk ellen kezelem ôket, mint más gazdaságok is. A betakarítás szeptemberben kezdôdik. Felénk a legnagyobb gond a szárazság. Ezért a narancsligetekben mindenfelé csepegtetô öntözôrendszereket látni. Ezek kilyuggatott csövek, amelyek a vizet pontosan a fák tövéhez vezetik. Ez nagyon gazdaságos öntözôrendszer, a mediterrán területekre igen jellemzô.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:15

Page 23

23

Gy

ümölcsök

– Mással is foglalkozol? „Én vagyok az elnöke a Spanyolországi Citrustermesztôk Szövetségének, az Intercitrusnak, és az alelnöke a Valenciai Gazdaszövetségnek. Ez betekintést ad a környék és az ország termelésébe is.” ■

Eladásra szánt narancsokat csomagolnak Csepegtetô öntözés

Minden munkát kézzel végzünk, hiszen lehetetlen is lenne a sok kis területet gépesíteni. Emiatt a munkánk költségei igen magasak. Az Európai Unión kívüli, kisebb költségekkel dolgozó citrustermelô országokkal szembeni verseny pedig igen kemény.”

Gyümölcsszedés

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:15

Page 24

24

Zöl

dségek

Zöldségek: az ehetô részek listája A zöldségek napi étrendünk alapvetô összetevôi, frissen tartósítva és fagyasztva is. Tekintsétek át Európa kertjeit és állítsatok össze egy listát a kedvenc zöldségeitekbôl.

Itt van néhány kategória, amelyekbe ehetô részeik alapján besorolhatjuk a zöldségeket: - gyökérzöldségek: répa, zeller, cékla stb.

- leveles zöldségek: káposzta, spenót, saláta stb.

- húsos zöldségek: paradicsom, bab, uborka, tök, görögdinnye stb.

- virágos zöldségek: karfiol, articsóka stb.

- hagymás zöldségek: vöröshagyma, fokhagyma, gyöngyhagyma stb.

És eszünk még: - rügyeket: kelbimbó

- hajtásokat: spárga

- gumókat: burgonya

- magokat: lencse, csicseriborsó

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:15

Page 25

25

Zöl

dségek

Meghatározás A zöldségek leveles növények. A különbözô növényeknek különbözô részeit fogyasztjuk. Néhánynak rövid a kifejlôdési ideje, a reteknek egy hónap, a salátának 2 hónap, a krumplinak pedig 6 hónap. Mások évelôk, mint az articsóka és a spárga – ezek évekig élnek. A zöldségeket frissen, vagy különbözô módszerekkel tartósítva fogyasztjuk. Minden zöldség ki van téve az idôjárás viszontagságainak, s ez lényegesen befolyásolhatja eladási árukat is.

Zöldségtermesztés A magok vagy hagymák elültetése után a termesztônek ki kell ültetnie a palántákat, amint elég erôsek lesznek. Ez a munka azt jelenti, hogy a kertész a cserépbôl óvatosan eltávolítja a növényt, és kiülteti. A cukkíni és az uborka élete cserepekben kezdôdik, míg a salátapalántáké egy földlabdában. Ezeket a növényeket azzal a földlabdával együtt ültetik ki, amelyben a gyökereik fejlôdnek. Ahogy a növény növekszik, a termesztô öntözi, kapálja, trágyázza*, hogy a növény folyamatosan fejlôdjön. A kártevôk és betegségek ellen is kezelnie kell.

Téli zöldségek Néhány zöldség jól tûri a hideget. A póréhagyma jó példa erre. Még tavasszal üvegházakba ültetik el, késôbb pedig kiültetik a növényeket. A répával ellentétben a póréhagymát nem befolyásolja a talaj keménysége. A póréhagyma a termesztôk jó barátja, hiszen az egész telet képes átvészelni. Ez azt jelenti, hogy mindig friss marad. Csak egy bökkenô van: ha a föld megfagy, nem lehet kihúzni. Emiatt a póréhagyma ritkább a boltokban, ezért az ára is magasabb.

Melyik évszakban milyen zöldségeket tudtok megvásárolni a piacon? Gyûjtsetek információt, és állítsatok össze egy téli és egy nyári menüt az osztálytársaitokkal!

Tanácsok kezdô kertészeknek Hogy biztosan kikeljenek a magok, egy éjszakára áztassátok be ôket. Ez a technika különösen a babnál és borsónál hasznos. A petrezselyem lusta növény – 4-6 hétig is eltart, míg kikel. Mindig öntözzétek a földeket, és takarjátok le ôket zsákkal. Ez benntartja a nedvességet és segíti a csírázást. Póréhagymaföld

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:15

Page 26

26

Zöl

dségek

A paradicsom A paradicsom eredetileg a meleg éghajlatú országokból származik, de ma már egész Európában termesztik üvegházakban. A paradicsom sokoldalúan használható fel, rengeteg receptben megtalálhatjuk.

Bemutatás

Paradicsom termesztés

A paradicsom eredetileg Mexikóból származik, és több más növényhez hasonlóan az elsô felfedezôk hozták át Európába. A burgonyafélék családjába tartozik. Ez elsôre talán egy kicsit furcsán hangzik, de ha összehasonlítjátok a leveleiket, vagy még inkább a virágukat, akkor már kétségtelenül felismerhetitek a közös családi jegyeket. Több mint 1700 paradicsomfaj ismert, de ezek nem mind termesztett fajok. A paradicsom az egyik legtöbb helyen termesztett zöldség a világon.

A paradicsom az egyetlen zöldség, amit az Európai Unió valamennyi országában termesztenek. A legnagyobb paradicsomtermesztô Olaszország, utána Spanyolország, Görögország és Portugália következik. A paradicsomot szabadföldön és üvegházakban is termesztik: - A szósz, paradicsompüré és sûrített paradicsom alapanyagául szolgáló növényt szabadföldön termesztik, és speciális betakarítógépekkel szedik le a termést. - Az üvegházakban termesztik a friss fogyasztásra szánt paradicsomot. Ezzel sokkal óvatosabban kell bánni, és persze kézzel szedik. Dél-Európa egyes területein az étkezési paradicsomot is szabadföldön termesztik.

Karóra felkúszó paradicsom

Szabadföldi paradicsomültetvény

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:15

Page 27

27

Zöl

dségek

Alak és szín A paradicsomra általában úgy gondolunk, mint gömbölyû zöldségre. De vannak hosszúkásabb és vaskosabb, húsosabb fajták is, mint például a lucullus paradicsom. Van még ezen kívül a cseresznyeparadicsom, ami alig nagyobb, mint a meggy, és körteparadicsom, ami miniatûr körtére hasonlít. A paradicsomoknak sok napfényre van szükségük, hogy szép piros színük legyen. Még ha le is szedsz egy sárga paradicsomot, az tovább érik és pirosodik. Minden kertész tudja, hogy ha leszedi az utolsó paradicsomokat ôsszel és kiteszi az ablakba, nemsokára megpirosodnak.

Vetés és kiültetés

Paradicsompalánták

Mindenféle alak és méret A paradicsom nyári növény, nagyon étvágygerjesztô, mind frissen, mind salátákban, mind készételekben. Spanyolországban a paradicsom a gazpacho, egy frissítô hideg paradicsomleves nélkülözhetetlen hozzávalója. Hogy a paradicsomokat télen is élvezhessük, meghámozzák és konzervbe teszik ôket püré, vagy sûrítmény formájában. Paradicsomszószt is készítenek belôle, ami az olasz specialitások alapanyaga. A paradicsomot meg lehet szárítani a napon vagy tartósítani olívaolajban.

A zöldségkertészek vethetik a paradicsomot meleg földbe kinn, vagy kis cserepekbe üvegházakban. Néhány nap múlva kikelnek a magok Aztán a növényeket ki kell ültetni: a kis növénykéket óvatosan kiemelik a cserepekbôl, és elpalántálják ôket a földeken vagy az üvegházakban. A növénynek így már nagyobb helye van a fejlôdésre. Az üvegházakban nevelt paradicsomok növekedését úgy segítik, hogy egy karót raknak melléjük. A termesztôk gondosan eltávolítják a feltûnôen agresszívan növekvô növényeket, amelyek a leveleik alól újabb indákat növesztenek.

Paradicsom és mozarella pesto szósszal Itt egy tökéletes nyári recept négy fô részére. Hozzávalók: 4 szép, érett paradicsom, 30 dkg mozarella sajt, bazsalikomlevél, egy gerezd fokhagyma, 5 dkg fenyômag, 3 dkg parmezán sajt, 4 evôkanál olívaolaj, valamint só és bors. Szeleteljük fel a paradicsomot, a mozarellát vágjuk fel vékonyra. Tegyük két rétegben egy tálba. A pesto szószhoz aprítsuk fel a bazsalikomot a fenyômaggal és a fokhagymával, majd alaposan keverjük össze az olajjal, a reszelt parmezán sajttal, a sóval és a borssal egy tálban. Ezután öntsük a szószt a paradicsomra és a sajtra. Jó étvágyat!

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:15

Page 28

28

Zöl

dségek

Saláta A saláta lehet zöld, vörös, édes, keserû, foltos, és így tovább. De nem számít, melyiket választjuk, a saláta levelei mindig frissek és ropogósak.

Nagy család Mintegy 1600 salátafajta létezik. Ez egy nagy család, amit három fô csoportra oszthatunk: - tépôsaláták, - fejes saláták, - leveles saláták.

Egy réges-régi történet A több mint 4000 éves egyiptomi hieroglifák tanúsága szerint a saláta a mediterrán országokból származik. A saláta gyakori szereplôje a nagy flamand festômûvészek csendéleteinek is. De a ma fogyasztott salátafajták legtöbbjét a XIX. században nemesítették ki kertészek, akik a növényeiket ízük, alakjuk és színük alapján termesztették. Ma már mindenhol lehet salátát kapni. Ez a növény bejárta az egész világot az Európából Amerikába és Ausztráliába vándorlók tömegeivel.

A legismertebbek A tépôsaláták a fehér, gumiszerû anyagról ismerhetôk fel, amit a leveleik levágásakor eresztenek magukból. A tépôsaláták legismertebb változatai a Batávia saláta, a római saláta, a tölgylevelû saláta, a Lollo Rossa, és sok más is. A fejet képzô – vagy fejes – saláták a legnagyobb kategória. Néhány jól ismert fajta, például a fodroslevelû saláta, a széleslevelû cikória, a vöröslevelû radicchio és más salátafajták, mint az endívia, más néven cikória, ami télen, sötétben nô. A leveles salátáknak is több tucat különbözô fajtája van. A legjobban ismert a galambbegy, de mindnek megvannak a különleges ismertetôjegyeik, sajátos levélcsokruk, vagy többé-kevésbé puha szöveteik.

Tépôsaláta

Széleslevelû cikória

Cikória

Galambbegy saláta

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:15

Page 29

29

Zöl

dségek

A magtól a növényig A saláta egynyári növény. Rövid életciklusa van, ami a magok elvetésével kezdôdik. Néhány nap múlva megjelenik a palánta. A saláta nagyon gyorsan gyökeret ereszt. Ezután elkezd formálódni a saláta szíve. Ettôl kezdve a salátát körülbelül 45 napig hagyjuk növekedni, hogy ínycsiklandozó salátafej legyen belôle. Télen ez a folyamat hónapokig is eltart. Ez alatt az idô alatt folyamatosan kell ellenôrizni a növényeket. A kertésznek biztosítania kell, hogy a tövek elegendô vízhez jussanak a zavartalan fejlôdés érdekében. Amikor a saláta szíve kifejlôdött, a kertész felszedi és eladja a növényeket A kezdô kertészek, akik salátát termesztenek a kertjükben, néhány növényt meghagynak, hogy felmagozzon, így termelik meg a vetômagot a következô évre.

Lefedve, vagy kint a szabadban A salátát könnyû szabadföldön termeszteni. A kertész folyamatosan öntözi és trágyázza* növényeit, és rendszeresen ellenôrzi a kórokozómentességét. Szem elôtt tartja a következô problémákat is: - Van olyan gomba, amely megtámadja a fiatal növénykéket a csírázást követô néhány napon belül, és tönkreteszi a veteményt. - Ha a salátát túllocsolják, szürke rothadás indul meg, ami elpusztítja a növény szívét. - Esô után giliszták és csigák tucatjai jelennek meg. - Egyes levéltetûfajok a saláták levelén, mások a gyökér közelében, a száron élôsködnek. A télen termesztett salátákat védett helyen, legtöbbször alig, vagy egyáltalán nem fûtött fóliasátrakban nevelik. A kertész legkényesebb feladata, hogy biztosítsa a fóliákban a páratartalom megfelelô szintjét – a túl magas páratartalom ugyanis a gombás fertôzések melegágya lehet. A kertészek igyekeznek olyan fajtákat választani, amik nem igényelnek túl sok meleget, vagy fényt.

Szabadföldi salátatermesztés

Saláta, ami a sötétben nô Fogyasztásra készen Hogy a salátát minél kelendôbbé tegyék, a zöldségesek elôre elkészítve, frissen tartó csomagolásban, megmosva és felaprítva adják el. A vásárlónak mindössze annyit kell tennie, hogy kinyitja a zacskót és ízesíti a tartalmát.

Iható saláta? A cikória egyik fajtáját a gyökeréért termesztik. Arra használják, hogy a kávéhoz hasonló forró italt állítsanak elô belôle. Régen valódi kávépótlékként használták – a kávé igazi luxuscikknek számított.

A witloof cikória úgy néz ki, mint egy nagy sárga-fehér sarjú. A fejessaláták közé tartozik, és két szakaszban fejlôdik. - A magokat tavasszal vetik el, mint az átlagos salátáknál. A nyár folyamán is hasonlóan fejlôdik, és tartalékokat halmoz fel a gyökerében. Ôsszel a leveleket leszedik. A bimbó, ami majd fejlôdni fog, ezek alatt a levelek alatt van elrejtve. - A witloof cikória fejlôdésének második szakasza tökéletes sötétségben kezdôdik. A gyökereket nedves homokkal teli zsákokba, vagy csak vízbe rakják. Néhány héten belül a hajtás megnô a gyökérben elraktározott tápanyagoknak köszönhetôen. A levelek fehérek maradnak, mivel nem érte ôket fény.

Spanyolország az Európai Unió legnagyobb salátatermelô országa, megelôzi Olaszországot és Franciaországot. A spanyolok az elsôk a salátafogyasztásban is: egy átlagos spanyol kb. 20 kiló salátát eszik meg, míg a franciák csak 7,5 kg-ot. A salátatermesztés egész évben folyik, de novembertôl áprilisig holtszezon van. A gazdák kevesebbet termesztenek nyáron, mivel tudják, hogy a hobbikertészek is ilyenkor termesztenek salátát a saját kertjeikben családi fogyasztásra.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:15

Page 30

V

ir

s

30

ágt

ermesz

té

Virágok A virágok felvidítják életünket, otthonunkban és a szabadban is.

Különbözô szaporítási módszerek • Hagymás növények A hagymás növények speciálisan tavaszi növények. Ilyen a tulipán, a nárcisz, vagy a krókusz. A hagymás növények a föld alatti hagymájukban raktároznak el tápanyagokat évrôl évre. Átalusszák a telet és utána tavasszal kivirágoznak. Amikor elvirágoznak és a leveleik is elszáradnak, kiszedik és megszárítják a hagymáikat. (Egyes zöldségek, például a vöröshagyma és fokhagyma hagymáját meg is esszük.)

A nárcisz gumós növény

• Magról szaporodó növények A magról szaporodó virágok nyári virágok. Mihelyt a talaj eléggé felmelegedett, azonnal elvetik ôket. Az ôszirózsa, a szalmavirág és a cinnia csak néhány a sok közül. A magról szaporodó növények egynyáriak. Nyáron virágoznak, ôsszel elszáradnak. De mielôtt teljesen elpusztulnának, magvakat termelnek, amik a következô tavasszal újra kikelnek majd. Minél kisebb a mag, annál finomabb földbe és annál sekélyebbre kell vetni azt. A termesztôk különleges gépek segítségével vetik a magokat dobozokba és tápkockákba. Néhány nap – vagy a lustábbak esetében néhány hét – múlva kiválogatják a kikelt növénykéket, és csak a legjobbakat hagyják meg. Ezek a hajtások nemsokára akkorára nônek, hogy ki lehet ôket ültetni, azaz palántálni az állandó helyükre a kertbe vagy a virágföldre. (Az uborka és a paradicsom is magról szaporított növény.)

• Dugványozás Egy egész növényt lehet létrehozni egy levél-, vagy szárdarabka felhasználásával! Sok növény tud így fejlôdni. Ezt hívják dugványozásnak. Megfelelô nedvességtartalmú és hômérsékletû talajba helyezve a dugvány hamar hajtásokat növeszt, amikbôl az új növény lesz. Szárdugványról szaporítják a muskátlit és a rózsaféléket; a begóniát és a Saint Pauliát levelek dugványozásával. A dugványozás egyszerû szaporítási módszer. Az új növény, ami tökéletes mása az eredeti növénynek, néhány hónapon belül kifejlôdik.

A hollandok a világ vezetô tulipántermelôi.

Ha rengeteg különbözô színû, alakú és méretû hagymás növényt szeretnétek látni, látogassatok el májusban a hollandiai Keukenhof parkba. Ez a virágpark ebben az idôszakban világméretû turistalátványosságnak számít.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 31

V

ir

s

31

ágt

ermesz

té

Virágtermesztés • Ismert példák Hollandia mintaországnak számít a kertészet szempontjából. A hollandok már több mint két évszázada foglalkoznak dísznövénytermesztéssel. És mióta felépült az elsô üvegházuk a XIX. század végén, a termelés csak fokozódott. Ma a világ vezetô hagymásnövény-termelôjének számítanak. A tulipán is ebbe a kategóriába tartozik. Olaszország és Spanyolország a vágott virág termesztésében áll az élen. Egy másik jelentôs kertészeti hagyományokkal rendelkezô ország Nagy-Britannia, ahol Kent, Hampshire és West Sussex tartományok járnak élen ebben az ágazatban. Kentben – amit ma csak Anglia kertjeként emlegetnek – egyébként holland bevándorlók honosították meg a hagymás növények termesztését.

Tulipántermesztés Hollandiában

• Vágott virágok a csokrokba Egyes kertészek a csokrokhoz való virágok termesztésére specializálódtak. A virágboltban, vagy a virágárusnál kapható virágok nagy részben a kertész saját üvegházában termettek, a sokféle színû rózsák csakúgy, mint az illatos liliomok, és így tovább. Sok Európában termesztett vágott virágot a hollandiai Alsmeer aukción adnak el. Naponta 1 500 000 virág kerül itt kalapács alá.

• Cserepes növények - Virágok A kankalin, ciklámen, hanga (vagy erika) és begónia a cserépben nevelt virágos növények ismert példái. Üvegházakban nevelik ôket. A száruk túl rövid ahhoz, hogy vágott virágként el lehessen adni ôket. Néhány virágos növény, mint az azálea például, kis cserjeként fejlôdik. - Leveles növények Ezeknek a növényeknek általában gyönyörû levélzetük van, ami állhat kicsi vagy hatalmas, ép vagy tagolt szélû, világoszöld vagy foltos levelekbôl, lehetnek egynyáriak vagy évelôek. A leveles növények legtöbbje nem hoz virágot. Sok ilyen növényt hoztak Európába a nagy felfedezések idôszakában.

Rózsatermesztôk Van olyan kertész, aki csak rózsákat termel, cserjék, bokrok vagy akár méteres kúszónövények formájában. Mások olyan rózsafajt termesztenek, amelyeket már évszázadok óta ismerünk. Errôl tanúskodnak a XVII. századi németalföldi mesterek festményei is. Ezek ôsi rózsáknak számítanak, illatuk miatt kedveljük ôket. De a rózsatermesztôk új, modern fajtákat is létrehoznak. Ehhez az egyik rózsafajta virágporával termékenyítik meg egy másik rózsa virágát. A megtermékenyülés után apró magok jönnek létre. Ezeket elvetik a következô tavasszal. Senki sem tudja, hogy fog kinézni az új növény. Lehet, hogy új szín, vagy új illat fog felbukkanni. Egy-egy új rózsafajta kineveléséhez tíz évre van szükség.

Gerberatermesztés

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 32

32

Dí

sznö

vény

ek

Dísznövények Legyenek bár fák vagy bokrok, egynyáriak, vagy évelôk, virágosak vagy nem virágosak – a dísznövények kellemesebbé teszik mindennapi életünket.

Mi az a dísznövény? A dísznövényeket dekorációs céllal termesztik. Találkozhatunk velük házakban, kertekben és belvárosi parkokban is. Egyeseknek szép virágai vannak, mint a petúniának, a rózsának, a muskátlinak, vagy a gólyahírnek, mások szép színükkel vagy csodás illatukkal gyönyörködtetnek minket. Megint másoknak mutatós lombozata van, mint a bukszus, ami egész évben zöld, vagy a repkény, ami ôsszel százféle színben pompázik. Néhány dísznövénynek olyan speciális formája van, ami tökéletesen beleillik a parkok és kertek képébe. A ciprus például magas és sudár, a babérfát szép gömbölyûre lehet nyírni, a futórózsa magasra tud kúszni, a hanga pedig teljesen beteríti a talajt.

Karácsonyfák A karácsonyfák termesztése eltart egy darabig, de a termesztônek biztosnak kell lennie, hogy a fái készen állnak az eladásra az ünnepekre. A karácsonyfákat faiskolákban ültetik és nevelik. Az elsô két évben még szigorúan figyelik ôket, mivel nagyon lassan nônek – ennek a periódusnak a végére még csak 15 cm-esek. Ezután szétültetik ôket, de továbbra is a faiskolában maradnak. Két év múlva, amikor a fenyôk elérik a 4 éves kort, erdôkbe, vagy kifejezetten fatermelésre kijelölt területekre ültetik ki ôket. Itt szabadon növekedhetnek természetes igényeiknek megfelelôen, és mikor elérik a tíz éves kort, eladják ôket karácsonykor. Ekkorra már elérik a két méteres magasságot.

Lucfenyô ültetvény

Minôségi fák Két fafajt szoktak karácsonyfának eladni: az erdei fenyôt és a lucfenyôt. Minden eladott fának komoly minôségi követelményeknek kell megfelelnie. Például bokorszerûen sûrûnek kell lenniük, és nem hullajthatják le túl gyorsan a leveleiket. A faiskola dolgozói minden növényt kiirtanak a fa töve körül, hogy az alsó ágakon lévô tûlevelek is sûrûk, zöldek és szépek legyenek. A fákat csak eladás elôtt vágják ki, így a tûlevelek a lehetô leghosszabb ideig maradhatnak a fán. Az erdei fenyô általában kedveltebb, mint a lucfenyô, mivel ez utóbbi gyorsabban lehullajtja leveleit. Az erdei fenyô tûlevelei még akkor is az ágon maradnak, ha már teljesen elszáradtak. Az Európai Unió legnagyobb karácsonyfa-termesztôi az északi országok, amelyek a a fenyôk természetes élôhelyei.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 33

33

Dí

sznö

vény

ek

A leánder A leánder eredetileg a mediterrán országokból származik. Más országokban is megterem, ha elég meleg a nyár, de mindig cserepekben, és télen be kell vinni, mivel a fagy erôsen károsítja. A leánder ritka növény, mert egész nyáron virágzik. Lehetnek egyes vagy dupla, fehér, rózsaszín és piros virágai, amik igen sokáig virulnak. Új növényeket dugványozással hajtatunk; ekkor egy pár leveles kis hajtást helyezünk jó minôségû földbe. Ha a körülmények megfelelôek, egy-két hónapon belül gyökereket ereszt. Ekkor elérkezett az ideje, hogy az új növényt átültessük egy cserépbe, vagy ki a kertünkbe. Ezeket a növényeket elsôsorban a mediterrán országokban termesztik.

Fontos! A leánder erôsen mérgezô növény, amit nem szabad összetéveszteni a testvérével, a babérfával, aminek a leveleit gyakran használjuk levesek és más ételek ízesítésére. Egy leánderlevél elfogyasztása komoly szívproblémákhoz vezethet.

A leánder

Gyerünk, kis kertészek! Nyár végén vágjatok le néhány hajtást a növényrôl. Vigyázzatok, hogy ne virágos hajtások legyenek, inkább a nyáron fejlôdött fiatal hajtások. Ez azért fontos, mert a virágos ágak nem fognak hajtást hozni. Ezután vágjátok le a két legalsó levelet, és az összes többi levél felét. Így megakadályozzátok a túlzott párolgást, és megóvjátok a hajtást a kiszáradástól. A dugványotok kész az ültetésre. Tegyétek a dugványt egy vizesüvegbe. Ügyeljetek rá, hogy az alsó vége mindig víz alatt legyen. Most rakjátok az üveget világos szobába, de vigyázzatok, hogy ne érje közvetlen napfény a növényt. Két hónapon belül megjelennek az elsô gyökerek. Ezután mindössze annyit kell tennetek, hogy a növényt elültetitek egy cserépbe vagy a kertben. A leánder

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 34

34

Szô

lészet

A szôlô – asztali és borszôlôk A borászat már több mint ezer éves múltra tekint vissza. Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Görögország és Portugália mind bortermelô országok.

Egy kúszónövény A szôlô kúszónövény. Nedves talajon terem. Vadon élô fajtái kevés gyümölcsöt, viszont sok hajtást és levelet növesztenek. Néhány még a Római Birodalom idejébôl ránk maradt dokumentumban ez áll: „a szôlôskert tulajdonosa nem felelôs a szüretelôket ért sérülésekért.” Felmerülhet a kérdés, hogyan lehet szôlôszedés közben megsérülni. Akkoriban meg lehetett! Fákat használtak a szôlôtôkék megtámasztására, amikre a szüretelôknek fel kellett mászniuk, hogy elérjék a gyümölcsöt.

A szôlô kúszónövény

A termesztési technikák változása A korai szôlôtermesztôk igazi zsenik voltak. Olyan területekre ültették a növényeiket, amelyek sok napfénynek voltak kitéve, de a talaj száraz volt. Ilyen körülmények közt a növény sok gyümölcsöt hoz. Ha pedig metszik is, akkor még többet terem. Manapság a szôlôskertek nagy része olyan domboldalakon fekszik, amelyek folyamatosan ki vannak téve a napfénynek. Spanyolországban Rioja, Portugáliában Douro, Olaszországban Toszkana, Franciaországban Burgundia, Németországban a Rajna-völgye, Luxemburgban a Moselle-völgye, vagy Bécs környéke Ausztriában mind a szôlôtermesztéshez megfelelô talajtulajdonságokkal és napfénymennyiséggel rendelkezô terület. De ezek a környezeti viszonyok területenként jelentôsen eltérôek – ennek megfelelôen a megtermelt borok is teljesen különbözôek. Ezért vannak annyira változatos boraink Európában.

Szôlô a Rajna mentén.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 35

35

Szô

lészet

Hidegérzékeny növény Mivel mediterrán területekrôl származik, a szôlô nem tûri jól a hideget. A görögök, krétaiak és egyiptomiak termesztették, és a rómaiak hozták vissza Európába hódításaik során. Néhány szôlôsben, mint például a francia Elzászban, vagy Luxemburgban és Németországban a szôlôk magasak. A földtôl akár egy méter magasra is felnyúlnak, ezért védettebbek a tavaszi fagyokkal szemben. A másik elônye ezeknek a növényeknek, hogy könnyebb leszüretelni a szôlôt, mivel nem kell olyan mélyre hajolni.

Asztali szôlôk Így hívjuk azokat a szôlôket, amit megeszünk. Ezek a szôlôfajták, mint a chasselas vagy a muskotály vékony héjúak és nagyon édesek, ha megérnek. Az összes ilyen szôlôt Dél-Európában termesztik, azaz Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban, és Franciaország déli részén.

Magas szôlô

Mazsola Borszôlôk A legtöbb termesztett szôlô nem alkalmas fogyasztásra. A bôrük túl vastag és aprók a magvaik. Amellett, hogy nem is túl jó ízûek, ezek a szôlôk tökéletesen megfelelôek borkészítésre. Az összes Európában termelt szôlônek 90 %át borkészítésre használják. A különbözô fajta szôlôket változatoknak nevezik. A legismertebb a cabernet és a merlot vörösborokhoz, valamint a chardonnay és a riesling fehérborokhoz. Ezek mind francia változatok. De más országoknak is megvannak a saját változataik: Spanyolországban a tepranillo, Olaszországban a Sanjovese, Németországban és Luxemburgban a rizling, Ausztriában a zöld veltelini, Görögországban a roditi és az agiorgitiko (szent György), Portugáliában az arinto és a touriga nacional.

Amikor a szôlô megérik, meg lehet szárítani. A gyümölcsök szárítása kedvelt tartósítási módszer (lásd 10. oldal). A legjobb példa erre a sokféle görög mazsola, amit számtalan desszertben használnak. Ezeknek a szôlôfajoknak külön elônye, hogy nincs magjuk, ezért még inkább alkalmasak a fogyasztásra.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 36

36

Szô

lészet

A szôlész a szôlôben A szôlô igényes növény. Sok napfényre, törôdésre és figyelemre van szüksége. Nézzük, mibôl is áll egy szôlész évi munkája.

A szôlôtôke és a talaj kombinációi Valamikor szôlôt telepítettek mindenhol, ahol ehhez a talaj megfelelô volt. Apránként rájöttek arra, hogy bizonyos fajták bizonyos területeken jobb termést hoznak. Elkezdték keresni a legjobb talaj és szôlôfajta kombinációkat. Ma már szabályozva vannak ezek a párosítások, például: - vörösborhoz Spanyolországban legjobb grenache fajtát ültetni, míg Franciaországban, Burgundiában a pinot noir a legmegfelelôbb. - Fehérborhoz Luxemburgban, a Moselle folyó völgyében, a franciaországi Elzászban és a német Frankóniában rizlinget ültetnek, de például Burgundiában inkább chardonnayt használnak. Bordeaux területein a szôlészek a sziklás talajokon sauvignont ültetnek, míg Spanyolországban a malvasia, a verdejo vagy az albarino fajokra esküsznek.

A szôlô telepítése A szôlô évelô növény. Ez azt jelenti, hogy akár 30-40 évig, sôt néha még tovább is élhet. Az ültetés nagyon komoly munka: a soroknak párhuzamosnak kell lenniük, a növények közti távolságnak pedig egyformának minden sorban. Ezt a munkát egyébként verôfényes tavaszi napokon végzik. Spanyolországban, Olaszországban és Dél- Franciaországban a szôlôk szabadon bokrosodhatnak. Máshol viszont, ahol a tavaszi fagyok fenyegetnek, a tôkének magasra kell nôniük, ezért drót köré vezetik ôket karók segítségével. Ma ezt az eljárást alkalmazzák Dél-Franciaországban is, ahol ezzel könnyítik meg a szôlészek munkáját és a gépesítést. Három évig tart, míg az elsô fürtök megjelennek, de a szüretet csak négy év múlva lehet elkezdeni.

Spanyol bokros szôlôtôkék

Németországi magas szôlôk

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 37

37

Szô

lészet

A szôlô metszése Télen, amikor a levelek lehullottak a növényrôl, csak az ágak látszanak. Ez a metszés ideje. Metszôollók segítségével a szôlészek lemetszik a szükségtelen szôlôvesszôket*, hogy csak egy vagy két szem maradjon meg a vesszôkön. Ezek fognak jövôre teremni.

Metszés után a szôlész elégeti a venyigét

A levelek gondozása A szôlônek sok napfényre van szüksége, hogy a leveleiben cukrot termelhessen. Ez a cukor minden nap a szôlô nedveivel a bogyókba kerül, ahogy azok nônek. Ezért a szôlész mindent megtesz a szôlô leveleinek épségéért, és biztosítja, hogy a lehetô legtöbb napfényhez jussanak.

A szôlész a szôlôt karó köré növeszti, így a levelek minél több napfényhez jutnak.

Megvizsgálja a leveleket, hogy nem találja-e rajtuk betegség nyomát, amilyen pl. a peronoszpóra és az oidium, két agresszív gombafaj, amik ellen csak vegyszerekkel lehet védekezni.

Érik a szôlô Ahogy a szôlô növekszik, megváltozik a színe és az állaga: elôször zöld és kemény, aztán puhul és sárga, fekete vagy lila lesz, fajtától függôen. A szôlô elôször savanyú, késôbb egyre édesebbé válik. A szôlész a szüret elôtt ellenôrzi a szôlô cukortartalmát.

Szôlôszüret A szürethez sok ember kell. A szôlészek gyakran alkalmaznak napszámosokat ehhez a munkához. Néha szôlôszedô géppel végzik a munkát, de ehhez elég távol kell lenniük egymástól a soroknak, és a talaj sem lehet túl meredek. Gépek azonban nem mindig alkalmazhatók, mivel egyes boroknál a szôlôlé nem érintkezhet a levegôvel.

Két fajta bort különböztetünk meg: • a minôségi borok meghatározott területeken készülnek specifikus fajtákból, • az asztali boroknál nincs ilyen kikötés.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 38

38

Szô

lészet

Borászat A sötét és csendes pincék mélyén a szôlôlé borrá alakul.

Vörös vagy fehér? A fehérborhoz használt szôlôfajok bôre és húsa világos színû. A bor is ezt a színt veszi fel. Alapjában véve fehér szôlôbôl fehérbor lesz. A vörösbornál ez már nem ilyen egyszerû. Sok szôlônek van ugyanis színes héja, de fehér húsa, mint például a pinot noirnak, vagy a gamaynak, amibôl fehér szôlôlé lesz. A szôlô héját ezért néhány napig a szôlôlében hagyják, amíg el nem színezi azt. Ha kevés a színezôanyag, vagy rövid ideig hagyjuk csak benne a héját, rosé bort kapunk. Néhány fajnak, mint például a grenachénak a héja és a húsa is színes.

Az élesztô szerepe Mikroszkopikus penészgombákat használnak a szôlészek. Ezek felhasználva a szôlôlé cukortartalmát, osztódni kezdenek. Eközben csökkentik a cukortartalmat és alkoholt termelnek. Ezt a folyamatot nevezik alkoholos erjedésnek. Miközben a cukorból alkohol lesz, szén-dioxid képzôdik. Ha ezt a gázt nem vezetik el, a borospince veszélyessé válhat.

A szôlôlevet medencékbe töltik a borrá alakuláshoz

Munka a borospincében Borászatnak nevezzük azt a folyamatot, amikor a szôlôlébôl bort készítenek. A bor nem szereti az alacsony, vagy magas hômérsékletet. Ezért folyik a borkészítés hûvös, sötét pincékben vagy raktárakban. Manapság már az erjedés* hômérsékletét légkondicionáló rendszereken keresztül szabályozzák. Sok munkát kell végezni a következô szüretig: ellenôrizni a bor érését, feltölteni a hordókat, palackozni a bort, és megtisztítani az eszközöket és a hordókat.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 39

39

Szô

lészet

Pihenés tölgyfahordókban Amikor az erjedés befejezôdik, a borász még nem palackozza rögtön a bort. Elôtte néhány hónapig pihenni hagyja hordókban. Néhány vörösbort tölgyfahordókban kell érlelni. Ez a fafajta különleges aromát ad a bornak. A tölgyfában található anyagok, például a tannin vagy csersav, a borral érintkezve felszabadulnak. A tannin tartósítja a bort. Ezért a bor 10, 20, sôt akár 30 évig is iható marad, feltéve, hogy tudunk vele addig várni.

És a pezsgô? A habzóbor egy másik kedvelt termék. Az asti borokban, a spanyol cavaban, a német sektben a francia crémantsban és természetesen a champagne-ban is vannak buborékok. De ez nem azt jelenti, hogy ugyanúgy készülnek. Honnan is jönnek ezek a buborékok? Amikor a bort bepalackozzák, a borász egy kis cukrot ad hozzá. Az élesztôgombák ismét mûködni kezdenek, és megint széndioxid szabadul fel, de ez már benne marad az üvegben, amit tökéletesen lezár a dugója. Ez a folyamat újfajta zamatot is ad a bornak. Hacsak nem akarunk csúnya meglepetést, a borosüvegeknek erôsnek kell lenniük, és a dugót is megfelelô dróttal kell rögzíteni.

A borkóstolás nem ugyanaz, mint a borivás! Ahhoz, hogy a bor minôségét ellenôrizzék, a borásznak és az önológusnak* meg kell kóstolnia. Ez azonban nem egyenlô az ivással. A borkóstolás azzal kezdôdik, hogy megnézzük a bort, meghatározzuk a színét, és megvizsgáljuk, hogy tiszta-e. A vizuális elemzés az elsô lépés. Másodszor meg kell szagolni, hogy megállapítsuk, milyen illatokat ad a bor magából. A beaujolais például banánillatot, míg a burgundi borok málna és erdei gyümölcs illatúak. Az idôsebb borok bôrszagúak is lehetnek. Ez a szagteszt. Most lehet megkóstolni a bort. A szájpadlásunkon is sok aromát érzékelhetünk, ha például pirított mandula ízt érzünk, mondhatjuk, hogy könnyû a bor. De persze ismerni kell a szakzsargont! És ezután kiköpjük. Összejöveteleken és vacsorákon természetesen isszuk a bort. De csak felnôttek ihatnak belôle, és ôk is csak módjával, mivel alkoholt tartalmaz. Az alkohol pedig veszélyes lehet.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 40

nle

ye

Kü

lö

k

40

ges

h a s z o nnö

vé

n

Olajfa Az olajfa fontos természetes anyag a mediterrán országokban. Az olajág a béke szimbóluma. Ma kitûnô minôségének köszönhetôen az olajbogyó és olaja minden európai asztalon megtalálható.

Száz éves fa Az olajfák lassan nônek. 7-10 évbe is beletelhet, míg egy fiatal fa elôször gyümölcsöt hoz. Ezután viszont hosszú kort megérhet. A száz éves fák igen gyakoriak, de van olyan, amelyikrôl azt tartják, már ezer éves. Ha egy olajfa elhal, a tövén új hajtások sarjadnak. Több mint 30 fajta olajfát ismerünk. Minden fajtának megvan a sajátos mérete, színe és íze. Olajfák Spanyolországban, Görögországban, Olaszországban, Portugáliában és DélFranciaország egyes területein nônek. Az öt országban összesen mintegy 500 millió olajfa van.

Olajfa liget

Fekete vagy zöld? Az olajbogyónak – más néven olívának – két fajtája van, a zöld és a fekete. De a szín csak az érettség kérdése. Ahogy érnek, a zöld olajbogyók feketévé válnak. Akár zöldek, akár feketék, a fán található olajbogyók túl keserûek ahhoz, hogy megegyük ôket. Az ehetôség érdekében sós pácban* kell ôket áztatni. A zöld olívát októbertôl szedik. De ha a fán hagyják, akkor megváltozik a színük. Feketévé vállnak, kevesebb vizet és több olajat tartalmaznak. A fekete olívát decembertôl takarítják be. Ahol nem túl kedvezôek a körülmények az olajfák számára, ott 5 kg olíva takarítható be fánként. De a dél-olaszországi hatalmas olajfákon akár 400 kg is teremhet évente.

Olívaszedés

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 41

l

ön

ye

Kü

k

41

leg

e s h as zo n nö v

én

Olívaolaj Ez az olaj tette gazdaggá a görög, krétai és római kereskedôket. Az olajkereskedelem igen fejlett volt a római korban: az olajat messzire tudták szállítani, mivel jól tartotta magát a hatalmas agyagedényekben. Az olívaolaj régóta alapvetô összetevô a mediterrán országok lakóinak étrendjében: minden receptben feltûnik. Szeretik az íze miatt, de az orvosok szerint is ez az egyik legegészségesebb olaj, amit csak fogyaszthatunk.

Toszkánában az étkezések elsô fogása mindig egy szelet olívaolajos kenyér, Spanyolországban ez hagyományosan a reggeli része.

Az olaj kisajtolása Az olajat általában zöld olívából készítik. Régiótól és ízléstôl függôen fekete olívából is sajtolnak olajat. Vannak gazdák, akik megvárják, hogy a bogyók maguktól lehulljanak a fáról, és csak ezután gyûjtik össze ôket, de ez hatással lehet az olaj minôségére. Már kb. 2000 éve sajtolunk olajat az olívából. Az olívát elôször olajos masszává morzsolják össze. Ezután centrifugában vonják ki az olajat a masszából, majd hûvös, sötét helyen tárolják a felhasználásáig.

Régen malomkövekkel zúzták össze az olívát, majd prés alá helyezték, és az összes folyadékot kisajtolták belôle. Az olajat ezután hagyták a folyadék aljára ülepedni, és így el lehetett választani az olívalétôl. Még ma is használják ezt a technikát.

Olíva délen – vaj északon Európa északi és déli részein más-más zsírforrást használnak. A mediterrán országokban az olívaolaj a legelterjedtebb. Északabbra az állati eredetû zsírok gyakoribbak: a vaj és a zsír – általában disznózsír, de egyes helyeken még libazsírt is használnak. De más növényi olajokat is használnak, például napraforgó-, repce-, vagy szójaolajat. Manapság az olívaolaj egyre népszerûbbé válik az északi országokban is.

A legújabb öntözési módszerek segítségével az olajfát már 3-5 éves korában termôre tudják fordítani.

Az olaj színe az olíva fajtájától függ

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 42

nle

ye

Kü

lö

k

42

ges

h a s z o nnö

vé

n

Gombák: furcsa társaság Az alakjuk furcsa, a színük különös. Ezek a szokatlan zöldségek szinte primitívnek látszanak, ám termesztésük nagyon nehéz.

Csak egy növény? A gombák rendszertanilag a valódi gombák törzsébe tartoznak. A gombákról általában mint növényekrôl beszélünk. És valóban sokban hasonlítanak is a növényekre – például a talajon nônek. De más növényekkel ellentétben nincs szükségük fényre a növekedéshez. Egyes gombák az erdôk mélyén élnek, teljes sötétségben. Általában olyan helyen találkozhatunk velük, ahol sok az elhalt szerves anyag, például elkorhadt fatörzseken vagy trágyadombokon. A gomba a bomló anyagokkal táplálkozik. Tehát a gombák növények, de nagyon különleges növények.

A termesztett csiperke

Mibôl lesz a gomba? A gombáknak nincs gyökere, szára és levele. Akármilyen alakúak is, fonalakból állnak, amelyek fajtától függôen sûrûek vagy kevésbé tömöttek. Ezek a fonalak alkotják a micelliumot. A gyümölcsökön és lekvár tetején növô penész is micellium. A penész is a gombák családjához tartozik. A gombák szára és kalapja ugyanolyan fonalakból épül fel. A szár nem gyökér, hanem az is micellium.

Gombatermesztés Csak két gombafajt lehet termeszteni: a termesztett csiperkét és a pleurotus. Noha egyszerû felépítésû növények, termesztésük nehéz. Még ma sem tudjuk, hogyan lehetne reprodukálni más gombafajták életterét és fejlôdésük körülményeit.

A pleurotus

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 43

nle

ye

Kü

lö

k

43

ges

h a s z o nnö

vé

n

A szakemberek együtt dolgoznak A gombatermesztéshez elôször is meg kell találni a megfelelô alapanyagot. Ez lehet szalma*, vagy lótrágya*. Ezután „gombamagok” kellenek. Valójában ez összezúzott gombából nyert micellium, amit szétszórnak a szalmán, vagy a trágyán. A gombatermesztôk legtöbbször elôre elkészített és bevetett anyagot vesznek erre szakosodott cégektôl.

A termesztett csiperke Ez a rövid szárú, fehér kalapos fajta a legismertebb. Sötétben nô rothadó lótrágyán. A sötét megakadályozza más növények kifejlôdését, a többi gombafaj pedig nem kedveli a lótrágyát. A gomba termôhelyének nyirkosnak is kell lennie. Ha minden megfelelôen alakul, egy hónapon belül lehet szedni a termést. Hollandia ma Európa legnagyobb csiperketermesztô országa.

Csiperkék termesztése zsákokban

A pleurotus A pleurotus a természetben fák törzsén nô. Több fajtáját is termesztik, de különleges igényei vannak: rothadó szalmán kell nevelni, nem pedig trágyán, és a csiperkével ellentétben neki váltakozó fényre és sötétre van szüksége, csakúgy, mint a természetben. Ha sötétben tartják, a tönkje megnyúlik, de nem nô meg rendesen. Ez pedig nem valami étvágygerjesztô. Ez a gombafajta egyszerû kamrában, gazdasági épületben termeszthetô, de a hômérsékletet és a nedvességtartalmat nagyon pontosan kell beállítani. A pleurotus 4-6 hét alatt fejlôdik ki teljesen.

Pleurotus termesztése

A szarvasgomba A szarvasgomba fekete, labdaszerû gomba, ízéért rajonganak az ínyencek. Általában bizonyos tölgyfák tövében nô Spanyolország, Olaszország és Dél-Franciaország erdôiben. Nem lehet termeszteni, magadnak kell felkutatni, és szakértônek kell lenned, hogy tudd, merre keresd. A szarvasgombaszedôk kutyákat és sertéseket használnak a felkutatására. A fekete szarvasgomba

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 44

nle

ye

Kü

lö

k

44

ges

h a s z o nnö

vé

n

Fûszernövények Egyetlen étel sem teljes fûszerek nélkül. Sokan a természetben gyûjtenek, vagy saját kertjükben nevelnek fûszereket, de vannak gazdák, akik kifejezetten fûszertermesztéssel foglalkoznak.

A kertben Minden kertész hagy egy kis helyet a kertjében, ahol fûszereket – petrezselymet, snidlinget, turbolyát, lestyánt vagy koriandert – termeszt. Használjuk ôket frissen és szárítva is. De miért kezdték az emberek fûszerezni az ételt? A fûszereket eredetileg arra használták, hogy a romlott ételek kellemetlen szagát és ízét leplezzék. Ez persze még ma is megtehetô, de ma már az ízükért használjuk a fûszereket.

Fûszernövények

Nem csak a konyhába!

Levendulaaratás

Vannak fûszernövények, amiket nem fôzési célokra termesztenek. Egyes növények, mint a levendula vagy a rozmaring esszenciát* is szolgáltat. A levendulát Európa déli országaiban termesztik, Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban. Amikor a levendula virágzik, a mezô élénk kékbe borul. A virágokat összeszedik és lepárolják, azaz forró gôz fölött melegítik, amíg apró „illattartályaik” felrepednek és az illatanyag kinyerhetô. A levendula esszenciáját* parfümök készítésére használják fel. Néhány cseppje távol tartja a molyokat a ruhásszekrénytôl.

Gyógynövények A gyógyszeripar egyes növényeket kapszulák és gyógyteák készítéséhez használ fel. Sok gyógynövényt az Európai Unión kívülrôl importálnak, de vannak európai gazdák, akik kamillát, hársfavirágot, verbenát és más gyógynövényeket termesztenek. Ez a fajta termelés nagy mértékben függ a fogyasztói kereslettôl.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 45

nle

ye

Kü

lö

k

45

ges

h a s z o nnö

vé

n

Ízesítô növények Vannak termékek, amelyeket azért adunk az ételeinkhez, hogy azoknak valamilyen különleges ízt adjanak. A legismertebb a mustár. Ezt egy repcéhez hasonló növénybôl csinálják. Hogy mustárt kapjunk, a mustármagokat össze kell törni, és össze kell keverni ecettel és fûszerekkel. Amikor friss, olyan csípôs, hogy könnyezik tôle a szemünk. A francia Dijon városa a mustárjáról híres. Németországban a tormát kedvelik. Ez egy mélyen a föld alatt növekedô gyökérbôl készül. Reszelve és fûszerezve sajátos ízt kölcsönöz a német ételspecialitásoknak. Mustárvirág

Fûszerek A fûszerek az Egyenlítô vidékérôl származnak. Némelyik, mint a fahéj és a szerecsendió a francia Martinique és Guadeloupe szigeteken is terem. A fahéjat egy fa kérgébôl készítik. Németországban és Ausztriában nincs karácsonyi asztal fahéjas, vaníliás, csillagánizsos vagy ánizsmagos aprósütemény nélkül. Spanyolországban kedvelt növény a sáfrány. Ez egy apró virág, aminek a porzószálait kézzel szedik le. Megszárítják ôket, azután óvatosan felmelegítik. Ebbôl lesz az egész vagy ôrölt sáfrány.

Sáfrányszedés Spanyolországban

A sáfrány porzószálait kézzel távolítják el

A Földközi-tenger melletti országokban találkozhatunk még többféle paprikával is; az egyik fajta az apró, erôs chilipaprika, a másik az édes fûszerpaprika, ami megszárított és megôrölt pirospaprika.

Európa támogatja ezeket a ritka gazdálkodási formákat. Az elmúlt években sok gazda hagyott fel a fûszertermesztéssel, mert egyre kevésbé nyereséges ez az üzletág. De a levendula például reneszánszát éli a franciaországi Provance tartományban, ahol a növényt mind az illatszeripar, mind a gyógyszeripar igényli. Chilipaprika

Paprika

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 46

nle

ye

Kü

lö

k

46

ges

h a s z o nnö

vé

n

Len és kender Ezek a növények létfontosságúak voltak az ember számára a gyapot és a mûszál megjelenése elôtt. Még ma is divatosak.

Közös történelem A lennek és a kendernek közös a történelme: ôk a legrégebbi rostnövényeink. Sok helyen termesztették ôket a gyapot megjelenéséig. Kettôs céllal termelték ôket: textilkészítésre és olajpréselésre. A szár tartalmazza a rostokat, az olajat pedig a magokból, vagy a virágból nyerték. Ma az Európai Unió támogatja ezeknek a hagyományos anyagoknak a termesztését.

Virágzó lenföldek

Len termesztés A lennek két fajtáját termesztik, az olajlent és a rostlent. Mindkettô a meleg, de nedves idôjárást kedveli, ezért Franciaország észak-nyugati részén, valamint Belgiumban és Hollandiában a legelterjedtebbek. A termesztés ugyanúgy történik, mint a többi növény esetében: vetés, gyomlálás és így tovább, de vegyszeresen nem szokták kezelni, mivel a len nagyon szívós* fajta. Aratáskor a növényt nem kaszálják le, hanem kihúzzák a földbôl, hogy minél hosszabb rostokat tudjanak majd elôállítani. Ahogy a mezôgazdaság más ágazataiban is, itt is vannak gazdák, akik csak magot terelnek, és vannak, akik a növény termesztésével foglalkoznak.

Lenaratás

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 47

nle

ye

Kü

lö

k

47

ges

h a s z o nnö

vé

n

Áztatás A kender és len szárában lévô rostokat kezelni kell, mielôtt felhasználják ôket. Ezt hívják áztatásnak. A rostokat szétválasztják, és eltávolítják az ôket összetartó „ragasztóanyagot”. Régen ezt erjesztéssel* érték el: a szárakat vízbe tették és hagyták összerohadni, majd néhány héttel késôbb összegyûjtötték a szövésre kész rostokat. Ma az áztatást másképp végzik: aratás után a növényeket a földön hagyják – az esô és a napsütés elvégzi a munkát. Ezután a rostokat meg kell tilolni, hogy eltávolítsák az esetleges szármaradványokat.

A len áztatása

A len felhasználási területei A lenbôl nyert olaj ipari olaj, amit festékek és lakkok elôállításához használnak. Miután az olajat kivonták a lenbôl, a megmaradt növényi masszából marhapogácsa* készül, szarvasmarha takarmányozása céljából. A lenrostok nagyon erôsek, de nehezen fehéríthetôk és festhetôk. Nagyon kényelmes ruhaanyagot lehet belôle elôállítani. Az Európai Unió kiváló minôségû lenvásznat állít elô, amit a világ minden részére exportálnak.

A lenszálak tilolása

Kender A kendert kötelek, halászhálók és vitorlák készítésére használják, mert még a tengervíz sem tud kárt tenni benne. Régen cipôtalpat is csináltak kenderbôl. Bár a kender kevésbé ellenálló, mint a bôr, olcsóbb és elterjedtebb volt. Régen Spanyolország nagy kendertermesztônek számított. Egy hektár* kender 250 liter olajat, 750 kg marhatakarmányt és 3 tonna rostot terem. Még vonzóbbá teszi, hogy nincs szükség vegyszerre a termesztéséhez. Leginkább Franciaországban termesztik, de más országok, például Ausztria, Finnország és Portugália is kezdik újra felfedezni. A kendert nemcsak vászoncipôk gyártására használják, hanem szônyegek és ipari szigetelôanyagok elôállítására is. Kender öltözteti nemcsak az otthonainkat, de még az autóinkat is!

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 48

nle

ye

Kü

lö

k

48

ges

h a s z o nnö

vé

n

Gyapot Ez a trópusi rostnövény csak Dél-Európában terem. Jó minôségû rostjainak köszönhetôen gyorsan felváltotta a ruhák készítéséhez addig használt növényeket.

Egy kis történelem A gyapot bokros növény, hazája India. Az arabok hozták Európába. Sok nyelvben – például az angolban és a franciában – a gyapot szó az arab el kutun szóból származik. Az elsô európai gyapotföldeket Szicíliában ültették. A középkortól kezdve a megtermelt gyapotot Belgiumban dolgozták fel. Évszázadokig luxuscikknek számított, annak ellenére, hogy számos elônye volt a lennel és a kenderrel szemben. A gyapotszálakat például nem kell semmilyen eljárásnak alávetni, hogy textilt szôhessenek belôle – nem úgy, mint a lent és a kendert (lásd 47. old.).

Gyapotföld

Egy igényes növény A gyapotnak sok napfényre és vízre van szüksége, amíg növekszik. Ám Európában az elég napos helyeken sosincs túl sok víz. Hogy ezt a problémát áthidalják, a gyapotot öntözni kell. Ráadásul a gyapotot a kártevôvel és betegségekkel szemben is védeni kell. Ezért rendszeresen kell kezelni. És noha sok vizet igényel a növekedése során, a betakarításkor száraz idôre van szükség.

Gyapotvirág

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 49

nle

ye

Kü

lö

k

49

ges

h a s z o nnö

vé

n

Meleg vidékek növénye Európában leginkább Görögországban és Spanyolország déli részén jellemzô a gyapottermesztés. Noha az ültetvények nem nagyok, mégis jelentôs szerepet játszanak ezeknek a tartományoknak a gazdaságában. Francia gyapottermesztôk természetesen színezett gyapottal kísérleteznek. Európában kevés gyapotot termesztenek, de fejlett textiliparunk nagyon sokat használ fel. Ezért nagy mennyiséget importálunk az Egyesült Államokból, Oroszországból és Szíriából.

A gyapot feldolgozása külön üzemekben történik

Ipari növény A gyapot ugyanúgy rostokat és olajat termel, mint a len és a kender. Az olaja ehetô, de mi Európában nem fogyasztjuk, mert nem része a kultúránknak. A gyapotszálak a növény gyümölcsében képzôdnek. Amikor a növény beérik, a tasakok kinyílnak, és kieresztik a magokat, amik köré 2-6 centiméteres fehér szálak tekerednek. Ezek a gyapotszálak, amiket összegyûjtenek.

A gyapotszálak a növény magja körül vannak

Jó minôségû rost A gyapot rostjának sok hasznos tulajdonsága van: • elég erôs a szövéshez, • természetes fehér színû és könnyen festhetô, • kitûnô nedvszívó. Ezen a tulajdonsága miatt sebkötözésre használják. Ahhoz, hogy a gyapot egészségügyi felhasználásra alkalmas legyen, minden szennyezôdést gondosan el kell távolítani a szálakról.

A rosttól a fonalig Mielôtt a gyapotot fel tudnánk használni, fonalat kell belôle készíteni. Amikor a szálakat összegyûjtik, azok összevissza állnak. Ki kell ôket kártolni, azaz ki kell fésülni, hogy a szálak párhuzamosan fussanak. Ez a mûvelet egyben a túlságosan rövid szálakat is eltávolítja a gyapotból. Amikor a szálakat kikártolták, fonallá sodorják ôket, ami már készen áll a szövésre.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 50

nle

ye

Kü

lö

k

50

ges

h a s z o nnö

vé

n

Komló A komlót a virágjáért termesztik, ami a sör ízét adja.

Óriás kúszónövény A komló kúszónövény. A termesztett fajták magas fák, oszlopok köré nônek, és komlóföldeket alkotnak. 20 vagy több évig nônek. Németország a világ vezetô komlótermesztôje, de megtalálható más európai országokban is, például Nagy-Britanniában, Belgiumban, Ausztriában, Portugáliában, Franciaországban.

Nôivarú virágok A komlónövények közül van, amelynek virága porzós – hímivarú –, míg másoké termôs – nôivarú. Csak az utóbbiakat termesztik és aratják. Kúp alakú, savanyú folyadékban, lupulinban gazdag virágai vannak. Ez az az anyag, amire a sörfôzôknek szüksége van a sör ízesítéséhez.

Komlóföld

Ôsi hagyomány A virágokat ôsszel szedik le. Megszárítják, majd naptól és friss levegôtôl védve tárolják. Ezután kivonják belôlük a lupulint. Csak nagyon kis mennyiség, 100-200 gramm szükséges egy hektoliter sörbe. A komlóval történô sörízesítés hagyománya a XV. századra nyúlik vissza.

Komlóvirág

A komló nyugtató hatású anyagokat is tartalmaz. Ezért a komlót a gyógyászatban az álmatlanság kezelésére használják. Nagyapáink idejében még divat volt, hogy egy marék komlót és citromfavirágot tettek a párnáikba. Valószínûleg ezért horkoltak annyit!

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 51

nle

ye

Kü

lö

k

51

ges

v h a s z o nnö

én

Dohány

A dohány Amerikából származik. Európába Kolumbusz Kristóf hozta magával. A növény leveleit használjuk fel.

A növény A dohány a paradicsommal és a burgonyával egy családba tartozik. Nagyjából két méteresre nô. Különbözô dohányfajták vannak: a barna dohány, a szôke dohány és a keleti dohány. Néhány fajtáját kertekben is termesztik szép virága miatt.

Virágzó dohányföld

Leveléért termesztjük A dohányt üvegházakban vetik el. Amikor a növény elég nagyra nôtt, és már hajtott levelet is, a gazda kiülteti a földekre. A növény fejlôdése során a gazda folyamatosan ellenôrzi, hogy a levele sértetlenek-e. A növénynek ugyanis jó néhány ellensége van: a levéltetû kiszívja a levelek nedvét, így azok deformálódnak, a szöcske megrágja a növényt, így a gombák könnyen megtelepednek rajta. De a legrosszabb a jégesô, ami teljesen elpusztíthatja a növényt. A gazdák visszavágják a virágokat, hogy a levelek nyugodtan, egészségesen erôsödhessenek. Dohányt termesztenek Görögország, Olaszország, Spanyolország, Portugália és Franciaország egyes területein. Van, ahol a dohány az egyetlen megélhetési forrás a helyi lakosok számára, mivel a talaj alkalmatlan más növények termesztésére.

Dohányvetemény üvegházban

Betakarítás és szárítás A szár legalján lévô leveleket szedik le elôször. Ezután a gazda minden alkalommal, amikor kimegy a földre, egyre feljebb halad a száron a szedésben. A betakarítás után a dohánylevelek a szárítóba kerülnek; a barna dohány nyílt levegôre, a szôke dohány kemencékbe. Ha a levelek megszáradtak, a dohánygyárakba küldik ôket, ahol dohányáru lesz belôlük. Dohánylevelek szárítása

A dohány veszélyei A dohányzás káros az egészségre. A dohányzás közben felszabadulnak a dohányban lévô természetes anyagok, de más, mérgezô anyagok is vannak a füstben, például kátrány és szén-monoxid. Ezek az anyagok súlyos légúti betegségeket okozhatnak, például krónikus hörghurutot vagy tüdôrákot. A veszély csak halmozódik, ha az ember fiatalon kezd dohányozni. A dohányban lévô nikotin függôsséget okoz a dohányosoknál. A dohányzás a dohányzó kismama magzatára is hatással van. Azok a gyerekek, akiknek édesanyja dohányzik, általában kisebbek és vékonyabbak társaiknál.

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 52

52

Térk pek é

Zöldségek

Friss zöldség ezer tonnában Ausztria

530

Franciaország

6 300

Németország

2 850

Belgium

1 530

Görögország

3 980

Olaszország

15 150

Hollandia

3 700

Portugália

Dánia Egyesült Királyság Finnország Forrás: Eurostat 1999.

220 2 900 240

Írország Luxemburg

245 2

Spanyolország Svédország Európai Unió

2 700 12 130 250 52 700

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 53

53

Térk pek é

Magvas gyümölcsök

Magvas gyümölcs (alma és körte) ezer tonnában Ausztria

520

Franciaország

2 940

Belgium

700

Görögország

40 260

Dánia Egyesült Királyság Finnország Eurostat 1999.

2

Németország

1 090

400

Olaszország

3 150

Hollandia

710

Portugália

Írország

13

Spanyolország

Luxemburg

13

Svédország Európai Unió

430 1 650 19 11 940

kerteszet_beliv.qxd

06/1/12

22:16

Page 54

54

Térk pek é

Nyári csonthéjasok

Nyári csonthéjasok ezer tonnában Ausztria

95

Franciaország

662

Németország

Belgium

5

Görögország

558

Olaszország

Dánia

4

Hollandia

Egyesült Királyság

7

Írország