A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. Kongresszusa

Table of contents :
Front Cover
nem PRETR - be ...
Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! ...
KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS ...
A MAGYAR ...
A MAGYAR ...
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ...
A PÁRTBIZOTTSÁGOK ...
A PÁRT ÚJ VEZETŐ SZERVEI ...
TARTALOM ...
Felelős kiadó a Kossuth Könyvkiadó igazgatója. A borító Szántó ...

Citation preview

JN

2191 .S92 A45 1966

A 451276

SPEEDY INDER Syracuse, N. Y. Stockton, Calif.

LIBRARIES' T THE

H E

.

S

R

E

V

I

N

U

H

. AN HIG MIC

AN HIG

I

F M I O C F O

MIC

UN

VE

TY Y IT S R

A

MAGYAR

SZOCIALISTA

MUNKÁS

PÁRT

IX .

KONGRESSZUSA

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT IX. KONGRESSZUSA

A MAGYAR

SZOCIALISTA MUNKASPART. IX .

KONGRESSZUSA

1966. NOVEMBER 28 - DECEMBER 3

KOSSUTH KÖNYVKIADO 1966

JN

2191

542

A45

1966

657600 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA

ELŐADÓ : KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS

Tisztelt kongresszus ! Kedves elvtársak ! Az elmúlt négy esztendőben pártunk a VIII . kongresszus határozatai alapján és azok szellemében tevékenykedett, és történelmi küldetésének megfelelően vezette a magyar nép országépítő munkáját. A párt politikája, a tömegek támogatása, a kommunisták irányt mutató és szervező munkája, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek céltudatos erőfeszítése nagy eredményeket hozott : anyagilag gyarapodott az ország, javultak a dolgozók életkörülményei, erősödött a szocialista társadalmi rend, növekedett hazánk, a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye . Pártunk megfelelően készült a IX. kongresszusra. A Központi Bizottság az irányelveket és a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatait kellő időben a pártszervezetek rendelkezésére bocsátotta. A taggyűléseken és a pártértekezleteken, amelyeken a kongresszusi okmányokat tárgyalták, és újjáválasztották a vezetőségeket, a párttagságnak több mint 90 százaléka vett részt, és mintegy 160 000 hozzászólás hangzott el. A tagság egyetértését fejezte ki a párt politikájával s annak folytatását, következetesebb megvalósítását igényelte . Felhívásunkra az irányelveket megtárgyalta és véleményezte à Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége , a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Magyar Nők Országos Tanácsának Végrehajtó Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége. E testületek átiratukban közölték, hogy egyetértenek a párt politikájával, az irányelvekben körvona5

lazott célokkal, és készek közreműködni azok megvalósításában. A párttagságtól és a társadalmi testületektől nagyszámú javaslat érkezett a Központi Bizottsághoz. Ezeket megvizsgáltuk, s a megfelelő javaslatokat a kongresszusi határozattervezetben és a Szervezeti Szabályzatra vonatkozó előterjesztésben figyelembe vettük. Másokat a napi munkában kell hasznosítanunk. A párt IX. kongresszusának tiszteletére országos méretű szocialista munkaverseny bontakozott ki. A dolgozók százezrei — élükön a szocialista brigádok tagjaival ― a népgazdaság, az alkotó munka minden területén az ország szükségleteinek megfelelő felajánlásokat tettek, s ezek teljesítésével nagyszerű munkasikereket értek el. A kongresszus fórumáról köszöntöm a szocialista munkaverseny kezdeményezőit és részvevőit, mindazokat, akik alkotó munkával, tettekkel támogatják pártunk politikáját. (Taps.) Kedves elvtársak ! Megvannak a feltételek ahhoz, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa eredményesen végezze munkáját a nép, az ország javára. A Központi Bizottság azt kéri a kongresszustól, hogy értékelje a végzett munkát, a marxizmus-leninizmus elmélete alapján elemezze, összegezze és hasznosítsa pártunk gyakorlatának tapasztalatait. Javasoljuk : a kongresszus hagyja jóvá, fejlessze tovább pártunk munkájában mindazt, ami állandóságát és erejét adja, s változtassa meg azt, amit az idő, a változó helyzet új követelményeinek megfelelően meg kell változtatni . Párttagságunk, munkásosztályunk, dolgozó népünk azt várja a kongresszustól, hogy határozza meg az előttünk álló időszakra szocialista építőmunkánk céljait, a céljainkhoz vezető utat, feladataink megoldásának módjât. Tisztelt elvtársak !

Mielőtt rátérnék a Központi Bizottság beszámolójának részletes ismertetésére, én is szívből köszöntöm kedves vendégeinket, a testvérpártok küldötteit. Köszöntöm a magyar forradalmi munkásmozgalom veteránjait és a Hazafias Népfront körünkben megjelent párton kívüli képviselőit . Személyük6

ben Központi Bizottságunk köszönti nemzetközi osztálytestvéreit, a kommunista eszme hazai úttörőit és a mindennapi munkában velünk együtt dolgozó párton kívüli szövetségeseit. Üdvözlöm a kongresszus küldötteit, a meghívottakat és a közreműködő elvtársakat. Személyükben a Központi Bizottság köszönti egész párttagságunkat, a kommunistákat, azokat, akik önmagukat nem kímélve, önzetlenül és fáradhatatlanul dolgoznak a közösségért, rendszerünkért, népünk szocialista jövőjéért, és mindenkor megadják munkánkhoz azt a támogatást, amelynek a párt minden eredményét köszönheti .

I A NEMZETKÖZI HELYZET ÉS KÜLPOLITIKÁNK

Tisztelt kongresszus ! Kedves elvtársak ! A Központi Bizottság nagy figyelmet fordított a magyar nép szocialista építőmunkája szempontjából meghatározó jelentőségű nemzetközi kérdésekre . A külpolitikai helyzet az utóbbi négy évben ellentmondásosan fejlődött. A kongreszszus bonyolult nemzetközi viszonyok között tanácskozik . A helyzet bonyolultságát a beszámolási időszak olyan kritikus eseményei mutatják, mint a karib-tengeri válság, az amerikaiak dominikai agressziója, a Kongó népe elleni folyamatos imperialista támadás, az indonéziai reakciós terror, a ghanai jobboldali államcsíny és más események, jelenleg pedig legkiélezettebb formában az Egyesült Államok Vietnam elleni barbár, gyarmatosító célzatú háborúja. Pártunk, kormányunk politikájának legfőbb eredménye, hogy hatalmas szövetségeseinkkel együttműködve, a bonyolult nemzetközi viszonyok közepette is sikerült népünk békéjét és az építőmunkához szükséges nemzetközi feltételeket biztosítani, meghiúsítva az imperialisták minden olyan szándékát, amely ezt veszélyezteti A világban ma az alapvető ellentét először a kapitalizmus 7

és a szocializmus , a nemzetközi burzsoázia és a nemzetközi munkásosztály; másodszor az imperializmus és a gyarmati rendszer megsemmisítéséért küzdő népek ; harmadszor a fegyverkező és háborús terveket kovácsoló monopoltőkés -militarista körök és a békéért küzdők közötti ellentét. Ezeknek az erőknek a harca határozza meg a nemzetközi helyzet alakulását. Pártunk VIII . kongresszusa óta tovább növekedtek a szocializmus és a béke erői. Közöttük döntő jelentősége van a szocialista országoknak . A szocialista országok gazdasági fejlődésének jellemzői : 1950 és 1965 között a Szovjetunió ipari termelése négyszeresére növekedett. Ugyanebben az időszakban a szocialista országok ipari termelése 510 százalékra növekedett, miközben az összes nem szocialista ország ipari termelése 225 százalékra. Az ütem tekintetében álljuk a versenyt a legfejlettebb tőkésországokkal is, mert amíg 1950-től a Közös Piac országaiban az ipari termelés évi növekedése 7,2 százalék volt, addig a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezetében tömörült szocialista országok ipari termelése évenként 10,9 százalékkal növekedett. A világ területének 26 százalékán szocialista országok vannak, amelyek 1965 -ben a világ ipari termelésének már 38 százalékát adták. Mint látható, a szocialista világrendszer 14 országának gazdasági és természetesen katonai — ereje nemcsak abszolút mértékben, hanem a tőkésországokhoz viszonyítva is hatalmasabb lett. E tények teljes mértékben alátámasztják az 1957-es és 1960 -as moszkvai tanácskozásnak azt a nagy fontosságú megállapítását, hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. A nemzetközi helyzet megítélésénél ez a legfontosabb ---és a szocializmus, a béke számára kedvező ― tényező. Nem hallgathatjuk el azonban azt sem, hogy jelenleg a szocialista világrendszer megnövekedett és legyőzhetetlen erejét megosztja és teljes érvényesülését gátolja az egység hiánya. A kí- bármi legyen nai vezetők jelenlegi , egységbontó politikája — is szándékuk —— gyakorlatilag az imperialistákat segíti . A szocialista országok egységének időleges megbomlása az impe-

8

rialistákat taktikai lehetőséghez juttatta, de ez nem változtat azon, hogy történelmileg korunk a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet korszaka . A haladás és a reakció erői között folyó világméretű harc fontos területei Ázsia, Afrika, Latin-Amerika. A Szovjetunió, majd a szocialista világrendszer létrejöttével megszületett a világon az az erő, amelyre támaszkodva a gyarmati elnyomás alatt sínylődő népek megindíthatták győzelmes szabadságharcukat imperialista leigázóik ellen. Az imperialisták elkeseredetten védelmezték gyarmati birodalmaikat, de a gyarmati˝ rendszer szétzúzásáért felkelt népek harca feltartóztathatatlan . A második világháborút követően az egykori gyarmati területek helyén hatvan új független állam született. Ötven évvel ezelőtt a föld területének 77 százalékán az imperialisták gyarmati elnyomása alatt élt a föld lakosságának 66 százaléka, ma a föld területének 4 százalékán állnak fenn még ,, klaszszikus" gyarmatok, s lakosságuk a föld lakosságának 1 százaléka. A leplezetlen gyarmati uralom és a nyílt elnyomás országaiban, a portugál gyarmatokon, továbbá Rhodesiában, a Dél-afrikai Köztársaságban s másutt erősödik az elnyomottak harca. A függetlenné vált országok erősítik önálló nemzetgazdaságukat és függetlenségük más biztosítékait. Ebben a helyzetben az imperialisták új, leplezett ,,neokolonialista" módszerekkel, a gazdasági befolyás és zsarolás eszközeivel akarják továbbra is kizsákmányolni a politikai függetlenségüket nemrég kivívott országokat. Az utóbbi években az imperialisták a volt gyarmatokon a ,,titkos háború" eszközeivel, merényletekkel, összeesküvésekkel, puccsokkal ellentámadásokat szerveztek; helyenként, mint Ghana esetében, sikerrel. Az imperialisták ellentámadásaihoz bizonyos lehetőséget nyújtott és nyújt a függetlenné vált, volt gyarmati országok gazdasági kifosztottsága és elmaradottsága, a munkásosztály fejletlensége . Az új önálló országok ellenállóképességét gyengíti a gyakran mesterségesen kialakított és szított törzsi, nyelvi, felekezeti és területi megosztottság, a belső és az egymás közötti ellentétek . Mint ismeretes, ilyen, a gyarmatosítók által tudatosan és szándékosan teremtett és örökül hagyott el-

9

lentétek okozták a Pakisztán és India között kirobbant fegy veres összeütközést is . Az újonnan függetlenné vált országokban napirendre kerül a társadalmi fejlődés további útja, az, hogy a kapitalista vagy a nem kapitalista utat választják-e ? A belső feudális, burzsoá és militarista elemek és az imperialisták nem egy helyen szövetkeztek a társadalmi fejlődés megakadályozására, és ahol a haladó erők nem voltak elég szervezettek vagy éberek, ott nem tudták megakadályozni a reakció ideiglenes felülkerekedését. Ennek szembetűnő példája Indonéziában a múlt év szeptemberében kirobbant válság, a kommunisták és más haladó emberek tömeges lemészárlása, az imperialistákkal szemben korábban egyesült indonéz nép megosztása, a példátlan nemzeti tragédia . Mély fájdalommal tölt el bennünket indonéz elvtársaink, a legjobb hazafiak sorsa. Meggyőződésünk, hogy az indonéz nép forradalmi erői újra rendezik soraikat, és ismét fontos tényezői lesznek a nemzeti felemelkedésért és a nemzetközi munkásosztály ügyéért vívott imperialista-ellenes küzdelemnek. Az imperialisták gyarmati rendszere és új , álcázottabb leigázó törekvései ellen küzdő népeknek és vezetőiknek, az újonnan felszabadult országoknak számolniuk kell azzal, hogy szabadságuk csak akkor lesz teljes és szilárd, ha tovább fejlesztik a forradalmi erők egységét, együttműködését ; ha a belső és a nemzetközi problémák megoldásánál az imperializmus elleni közös harc érdekeiből indulnak ki ; ha országukban a néptömegekre, nemzetközileg pedig igaz és önzetlen barátaikra, a szocialista világrendszer országaira támaszkodnak. Minél mélyebb lesz a történelmi egymásrautaltságnak ez a felismerése, annál hamarabb válik kilátástalanná az imperialisták minden ellentámadása, s annál hamarabb semmisül meg teljesen a gyarmati rendszer minden formája. Tisztelt elvtársak ! A tőkés világon belül jelentős változások mentek végbe. Bár a vezető tőkésországok gazdasági és katonai ereje növekedett, tovább mélyült a kapitalizmus általános válsága. Az egyes tőkésországok egyenlőtlen fejlődése következtében gyengült az Amerikai Egyesült Államok vezető szerepe az 10

imperialista táborban . Éleződtek az egyes tőkésországok egymás közötti ellentétei, és mélyreható politikai válságba kerültek az amerikai vezetés alatt álló katonai és politikai szövetségek. Széthullott a bagdadi paktum, meggyengült a távol-keleti imperialista szövetségi tákolmány, a SEATO. A ciprusi válság kapcsán a görög- török ellentétek feltárták az imperialisták Földközi-tenger menti katonai rendszerének gyengeségét. Megbomlott a NATO katonai szervezete és általában az amerikaiak által az európai szocialista országok ellen szervezett hidegháborús imperialista front . Egyes európai kapitalista államok, közöttük NATO-államok, kezdik az amerikai háborús tervek szolgálatánál és kockázatánál hasznosabbnak, találni a normális kapcsolatokat, a békés egymás mellett élést a szocialista országokkal . A vezető tőkésállamokban is növekednek a gazdasági nehézségek. Az Egyesült Államok költségvetésének mind nagyobb részét emésztik fel a fegyverkezési kiadások. Növekszik az államadósság . Csökkennek az aranykészletek és a dollártartalékok. Az egész gazdasági életre inflációs nyomás nehezedik. Valutáris és gazdasági válsággal küzd Anglia . Megtorpant a konjunktúra a nyugat-európai országokban. Növekszik a munkanélküliség az Egyesült Államokban, Angliában, Olaszországban, Franciaországban . Általános jelenség a tőkésországokban, hogy a növekvő terheket teljes mértékben áthárítják a munkások, általában a dolgozók vállára . Ennek nyomán élesedik az osztályharc, fokozódik a sztrájkmozgalom. 1965 -ben csupán az Egyesült Államokban mintegy 4000 sztrájk volt, amelyben másfél millió ember vett részt . Ezek a megmozdulások egyre gyakrabban párosulnak a monopóliumok hatalma elleni politikai fellépéssel, és jelentős hatást gyakorolnak a tőkésállamok belpolitikai életére. Az imperializmus lehetőségeinek korlátozódás és mélyülő válsága egyrészt kapcsolatok keresésére, egyben az úgynevezett „,fellazítási” taktika kísérleteire, másrészt kalandor lépésekre sarkallta a legagresszívabb monopoltőkés köröket. A vezető tőkés hatalom , az Egyesült Államok kormánya militarizálja országát, lábbal tiporja a nemzetközi kapcsolatok törvényeit,

11

S R E V I N

THE T

U

OF M I C O H F

1811

' LIBRARIES '

SPEE Yes , N. Y. Stuction, Call

E H

CH MI IGAN

E

IV

MICH

TY SI TY I RS

A

MAGYAR

SZOCIALISTA

MUNKÁS

PÁRT

IX .

KONGRESSZUSA

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT IX. KONGRESSZUSA

A

MAGYAR

SZOCIALISTA IX .

MUNKASPÅRT.

KONGRESSZUSA

1966. NOVEMBER 28 - DECEMBER 3

KOSSUTH KÖNYVKIADÓ 1966

JN 2191

.542

A45 1966

5 657600A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA

ELŐADÓ :

KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS

Tisztelt kongresszus ! Kedves elvtársak ! Az elmúlt négy esztendőben pártunk a VIII . kongresszus határozatai alapján és azok szellemében tevékenykedett, és történelmi 'küldetésének megfelelően vezette a magyar nép országépítő munkáját. A párt politikája, a tömegek támogatása, a kommunisták irányt mutató és szervező munkája, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek céltudatos erőfeszítése nagy eredményeket hozott : anyagilag gyarapodott az ország, javultak a dolgozók életkörülményei, erősödött a szocialista társadalmi rend, növekedett hazánk, a Magyar Népköztársaság nemzetközi tekintélye . Pártunk megfelelően készült a IX. kongresszusra. A Központi Bizottság az irányelveket és a Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatait kellő időben a pártszervezetek rendelkezésére bocsátotta. A taggyűléseken és a pártértekezleteken, amelyeken a kongresszusi okmányokat tárgyalták, és újjáválasztották a vezetőségeket, a párttagságnak több mint 90 százaléka vett részt, és mintegy 160 000 hozzászólás hangzott el. A tagság egyetértését fejezte ki a párt politikájával s annak folytatását, következetesebb megvalósítását igényelte. Felhívásunkra az irányelveket megtárgyalta és véleményezte à Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Magyar Nők Országos Tanácsának Végrehajtó Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége. E testületek átiratukban közölték, hogy egyetértenek a párt politikájával, az irányelvekben körvona-

5

nem

PRETR

-

be

. ‫ނ‬ fe

# Pere

were buru solo a ze pe

& vocalsa Korka" errey Kendemenyed : es

-PROTIK BILAL TEMATEmpata Prazset 7 SEC POSTRICTS Hry & Bog TOTLR 200WVgg erum ko

és a pés, az ország java. A Imper . Bizorsag att kem a

sa amedeussy

eat melde

sare

, 91/97,

ħ for gobas/ s hagyja jóvá, fejlessze rabo partunk munkajyren thindaz , ami kandóságat és erepet adja , s változtassa meg azt, amit az idő, a változó helyzet uj követelményeinek thegfelel to theg kell változtami. Pärttagsagunk, munkasoszthewa meg az elősünk álló idészakra szocialista épitámunwing of put, fjainkhoz vezető utat, feladataink megoldásánor monjat. Dezit elvtársak!

‑py Adog TransTissaucy & Plea ze wunday quitipp " sand sna

Mielit ránék a Központi Bizottság beszámolójának részJute jane testre, én is szívből köszöntöm kedves vendéminket, a testvérpártok küldötteit. Köszöntöm a magyar forradalmi munkásmozgalom veteránjait és a Hazafias Népfront körinkben megjelent párton kívüli képviselőit. Személyük-

6

ben Központi Bizottságunk köszönti nemzetközi osztálytestvéreit, a kommunista eszme hazai úttörőit és a mindennapi munkában velünk együtt dolgozó párton kívüli szövetségeseit. Üdvözlöm a kongresszus küldötteit, a meghívottakat és a közreműködő elvtársakat. Személyükben a Központi Bizottság köszönti egész párttagságunkat, a kommunistákat, azokat, akik önmagukat nem kímélve, önzetlenül és fáradhatatlanul dolgoznak a közösségért, rendszerünkért, népünk szocialista jövőjéért, és mindenkor megadják munkánkhoz azt a támogatást, amelynek a párt minden eredményét köszönheti .

I A NEMZETKÖZI HELYZET ÉS KÜLPOLITIKÁNK

Tisztelt kongresszus ! Kedves elvtársak ! A Központi Bizottság nagy figyelmet fordított a magyar nép szocialista építőmunkája szempontjából meghatározó jelentőségű nemzetközi kérdésekre. A külpolitikai helyzet az utóbbi négy évben ellentmondásosan fejlődött . A kongreszszus bonyolult nemzetközi viszonyok között tanácskozik. A helyzet bonyolultságát a beszámolási időszak olyan kritikus eseményei mutatják, mint a karib-tengeri válság, az amerikaiak dominikai agressziója, a Kongó népe elleni folyamatos imperialista támadás, az indonéziai reakciós terror, a ghanai jobboldali államcsíny és más események, jelenleg pedig legkiélezettebb formában az Egyesült Államok Vietnam elleni barbár, gyarmatosító célzatú háborúja. Pártunk, kormányunk politikájának legfőbb eredménye, hogy hatalmas szövetségeseinkkel együttműködve, a bonyolult nemzetközi viszonyok közepette is sikerült népünk békéjét és az építőmunkához szükséges nemzetközi feltételeket biztosítani , meghiúsítva az imperialisták minden olyan szándékát, amely ezt veszélyezteti A világban ma az alapvető ellentét először a kapitalizmus 7

és a szocializmus, a nemzetközi burzsoázia és a nemzetközi munkásosztály ; másodszor az imperializmus és a gyarmati rendszer megsemmisítéséért küzdő népek ; harmadszor a fegyverkező és háborús terveket kovácsoló monopoltőkés-militarista körök és a békéért küzdők közötti ellentét. Ezeknek az erőknek a harca határozza meg a nemzetközi helyzet alakulását. Pártunk VIII . kongresszusa óta tovább növekedtek a szocializmus és a béke erői. Közöttük döntő jelentősége van a szocialista országoknak. A szocialista országok gazdasági fejlődésének jellemzői : 1950 és 1965 között a Szovjetunió ipari termelése négyszeresére növekedett. Ugyanebben az időszakban a szocialista országok ipari termelése 510 százalékra növekedett, miközben az összes nem szocialista ország ipari termelése 225 százalékra. Az ütem tekintetében álljuk a versenyt a legfejlettebb tőkésországokkal is, mert amíg 1950 -től a Közös Piac országaiban az ipari termelés évi növekedése 7,2 százalék volt, addig a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezetében tömörült szocialista országok ipari termelése évenként 10,9 százalékkal növekedett. A világ területének 26 százalékán szocialista országok vannak, amelyek 1965 -ben a világ ipari termelésének már 38 százalékát adták. Mint látható, a szocialista világrendszer 14 országának gazdasági és természetesen katonai — ereje nemcsak abszolút mértékben, hanem a tőkésországokhoz viszonyítva is hatalmasabb lett. E tények teljes mértékben alátámasztják az 1957 -es és 1960 -as moszkvai tanácskozásnak azt a nagy fontosságú megállapítását, hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésének döntő tényezőjévé válik. A nemzetközi helyzet megítélésénél ez a legfontosabb és a szocializmus, a béke számára kedvező tényező. Nem hallgathatjuk el azonban azt sem, hogy jelenleg a szocialista világrendszer megnövekedett és legyőzhetetlen erejét megosztja és teljes érvényesülését gátolja az egység hiánya. A kínai vezetők jelenlegi, egységbontó politikája — bármi legyen gyakorlatilag az imperialistákat segíti. A szois szándékuk cialista országok egységének időleges megbomlása az impe-

8

rialistákat taktikai lehetőséghez juttatta, de ez nem változtat azon, hogy történelmileg korunk a kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet korszaka . A haladás és a reakció erői között folyó világméretű harc fontos területei Ázsia, Afrika, Latin-Amerika. A Szovjetunió , majd a szocialista világrendszer létrejöttével megszületett a világon az az erő, amelyre támaszkodva a gyarmati elnyomás alatt sínylődő népek megindíthatták győzelmes szabadságharcukat imperialista leigázóik ellen. Az imperialisták elkeseredetten védelmezték gyarmati birodalmaikat, de a gyarmati rendszer szétzúzásáért felkelt népek harca feltartóztathatatlan. A második világháborút követően az egykori gyarmati területek helyén hatvan új független állam született. Ötven évvel ezelőtt a föld területének 77 százalékán az imperialisták gyarmati elnyomása alatt élt a föld lakosságának 66 százaléka, ma a föld területének 4 százalékán állnak fenn még ,, klaszszikus" gyarmatok, s lakosságuk a föld lakosságának 1 százaléka. A leplezetlen gyarmati uralom és a nyílt elnyomás országaiban, a portugál gyarmatokon, továbbá Rhodesiában, a Dél-afrikai Köztársaságban s másutt erősödik az elnyomottak harca. A függetlenné vált országok erősítik önálló nemzetgazdaságukat és függetlenségük más biztosítékait. Ebben a helyzetben az imperialisták új , leplezett ,, neokolonialista" módszerekkel, a gazdasági befolyás és zsarolás eszközeivel akarják továbbra is kizsákmányolni a politikai függetlenségüket nemrég kivívott országokat. Az utóbbi években az imperialisták a volt gyarmatokon a ,,titkos háború" eszközeivel, merényletekkel, összeesküvésekkel, puccsokkal ellentámadásokat szerveztek; helyenként, mint Ghana esetében, sikerrel. Az imperialisták ellentámadásaihoz bizonyos lehetőséget nyújtott és nyújt a függetlenné vált, volt gyarmati országok gazdasági kifosztottsága és elmaradottsága, a munkásosztály fejletlensége . Az új önálló országok ellenállóképességét gyengíti a gyakran mesterségesen kialakított és szított törzsi , nyelvi, felekezeti és területi megosztottság, a belső és az egymás közötti ellentétek. Mint ismeretes, ilyen, a gyarmatosítók által tudatosan és szándékosan teremtett és örökül hagyott el-

9

lentétek okozták a Pakisztán és India között kirobbant fegy→ veres összeütközést is . Az újonnan függetlenné vált országokban napirendre kerül a társadalmi fejlődés további útja, az, hogy a kapitalista vagy a nem kapitalista utat választják-e ? A belső feudális, burzsoá és militarista elemek és az imperialisták nem egy helyen szövetkeztek a társadalmi fejlődés megakadályozására, és ahol a haladó erők nem voltak elég szervezettek vagy éberek, ott nem tudták megakadályozni a reakció ideiglenes felülkerekedését. Ennek szembetűnő példája Indonéziában a múlt év szeptemberében kirobbant válság, a kommunisták és más haladó emberek tömeges lemészárlása, az imperialistákkal szemben korábban egyesült indonéz nép megosztása, a példátlan nemzeti tragédia. Mély fájdalommal tölt el bennünket indonéz elvtársaink, a legjobb hazafiak sorsa. Meggyőződésünk, hogy az indonéz nép forradalmi erői újra rendezik soraikat, és ismét fontos tényezői lesznek a nemzeti felemelkedésért és a nemzetközi munkásosztály ügyéért vívott imperialista-ellenes küzdelemnek. Az imperialisták gyarmati rendszere és új , álcázottabb leigázó törekvései ellen küzdő népeknek és vezetőiknek, az újonnan felszabadult országoknak számolniuk kell azzal, hogy szabadságuk csak akkor lesz teljes és szilárd, ha tovább fejlesztik a forradalmi erők egységét, együttműködését ; ha a belső és a nemzetközi problémák megoldásánál az imperializmus elleni közös harc érdekeiből indulnak ki ; ha országukban a néptömegekre, nemzetközileg pedig igaz és önzetlen barátaikra, a szocialista világrendszer országaira támaszkodnak. Minél mélyebb lesz a történelmi egymásrautaltságnak ez a felismerése, annál hamarabb válik kilátástalanná az imperialisták minden ellentámadása, s annál hamarabb semmisül meg teljesen a gyarmati rendszer minden formája. Tisztelt elvtársak! A tőkés világon belül jelentős változások mentek végbe. Bár a vezető tőkésországok gazdasági és katonai ereje növekedett, tovább mélyült a kapitalizmus általános válsága. Az egyes tőkésországok egyenlőtlen fejlődése következtében gyengült az Amerikai Egyesült Államok vezető szerepe az 10

imperialista táborban. Éleződtek az egyes tőkésországok egymás közötti ellentétei, és mélyreható politikai válságba kerültek az amerikai vezetés alatt álló katonai és politikai szövetségek. Széthullott a bagdadi paktum, meggyengült a távol-keleti imperialista szövetségi tákolmány, a SEATO . A ciprusi válság kapcsán a görög- török ellentétek feltárták az imperialisták Földközi -tenger menti katonai rendszerének gyengeségét. Megbomlott a NATO katonai szervezete és általában az amerikaiak által az európai szocialista országok ellen szervezett hidegháborús imperialista front. Egyes európai kapitalista államok, közöttük NATO-államok, kezdik az amerikai háborús tervek szolgálatánál és kockázatánál hasznosabbnak, találni a normális kapcsolatokat, a békés egymás mellett élést a szocialista országokkal . A vezető tőkésállamokban is növekednek a gazdasági nehézségek. Az Egyesült Államok költségvetésének mind nagyobb részét emésztik fel a fegyverkezési kiadások. Növekszik az államadósság. Csökkennek az aranykészletek és a dollártartalékok. Az egész gazdasági életre inflációs nyomás nehezedik. Valutáris és gazdasági válsággal küzd Anglia. Megtorpant a konjunktúra a nyugat-európai országokban. Növekszik a munkanélküliség az Egyesült Államokban, Angliában, Olaszországban, Franciaországban. Általános jelenség a tőkésországokban, hogy a növekvő terheket teljes mértékben áthárítják a munkások, általában a dolgozók vállára. Ennek nyomán élesedik az osztályharc, fokozódik a sztrájkmozgalom . 1965 -ben csupán az Egyesült Államokban mintegy 4000 sztrájk volt, amelyben másfél millió ember vett részt . Ezek a megmozdulások egyre gyakrabban párosulnak a monopóliumok hatalma elleni politikai fellépéssel, és jelentős hatást gyakorolnak a tőkésállamok belpolitikai életére. Az imperializmus lehetőségeinek korlátozódás és mélyülő válsága egyrészt kapcsolatok keresésére, egyben az úgynevezett ,,fellazítási " taktika kísérleteire, másrészt kalandor lépésekre sarkallta a legagresszívabb monopoltőkés köröket. A vezető tőkés hatalom , az Egyesült Államok kormánya militarizálja országát, lábbal tiporja a nemzetközi kapcsolatok törvényeit,

11

nyílt agressziókat követ el. Ennek legsúlyosabb formája a Dél-Vietnam népe elleni háború és a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni agressziók sorozata. Az amerikaiak vietnami agressziója korunk egyik legszégyenteljesebb háborúja, amellyel az amerikai kormány a népirtás nemzetközi bűntettét követi el. Az amerikaiak, saját bevallásuk szerint, csupán az idén több bombát dobtak Vietnamra, mint a második világháború alatt az egész csendes-óceáni hadszíntérre. Az amerikai imperialisták vietnami agressziója mélységesen felháborítja a világ népeit. Még a tőkésországok, sőt az Egyesült Államokkal szövetséges országok kormányai is igye‐ keznek elhatárolni magukat attól a közvélemény előtt. Az Egyesült Államok kormányának elszigetelődésén nem változtatnak sem képmutató békefrázisai, sem az a manőver, hogy - a Manilában ,, tanácskozott" az egész világon jól ismert dél-vietnami Ky-kormányhoz hasonló - kreatúráival, csatlósaival. Mind szélesebben bontakozik ki a hős vietnami népet támogató világméretű mozgalom , amelynek soraiban ott vannak az amerikai nép haladó és békeszerető emberei is. Népünk a szolidaritás érzésétől áthatva egységesen áll a megtámadott és hősiesen harcoló vietnami testvéreink oldalán. Támogatjuk a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front igazságos követeléseit és harcát. Politikai, diplomáciai, gazdasági és védelmi eszközökkel segítjük az agresszió ellen küzdő vietnami népet. Azt tartjuk, hogy minden népnek erkölcsi kötelessége Vietnam megsegítése, és mindazoknak, akik felelősséget éreznek népükért és a békéért, össze kell fogniuk az amerikai agreszszorok megfékezésére, a háború tüzének eloltására. A szocialista országok élen járnak az amerikaiak vietnami agressziója elleni harcban, segítik és segíteni fogják Vietnam népét. De ez még nem minden, amit megtehetünk. A kínai vezetők ellenzik, mi pedig azt valljuk, hogy feltétlenül szükség van a Vietnamnak nyújtott közös segítségre, a szocialista országok összehangolt fellépésére, az amerikai agresszió elleni akcióegység létrehozására. (Nagy taps.) Az Egyesült Államok kormányának szóvivői azzal kérkednek, hogy Vietnamban nem tudják legyőzni az Egvesült Álla12

mokat. A vietnami hazafiak kemény csapásokat mérnek az ellenségre, és kijelentették, hogy sohasem adják meg magukat a hódítóknak, az amerikai imperialisták sohasem fogják legyőzni őket. Ki fogják űzni a betolakodókat, megvédik nemzeti függetlenségüket, kivívják azt a jogukat, hogy Dél- Vietnam népe szabadon rendelkezzék sorsáról. Az amerikaiak minden haditechnikai fölényük ellenére eddig is képtelenek voltak legyőzni a szabadságszerető hős vietnami népet, erre ezután sem lesznek képesek. A vietnami föld és a vietnami nép szabad lesz, mert igazságos és hősi harcában támogatja őt minden szocialista ország, a haladás minden ereje, minden tisztességes és békeszerető ember az egész világon. (Taps .) Az amerikai kormány, miközben folytatja és fokozza vietnami agresszióját, képmutatóan gyakran beszél a békéről éṣ a háború politikai megoldásáról. Ennek az útja azonban csak egy lehet : az 1954-es genfi egyezmény tiszteletben tartása, a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának feltétel nélküli megszüntetése, az amerikai csapatok kivonása DélVietnamból, a dél-vietnami nép ama jogának biztosítása, hogy maga döntsön sorsáról. Az Egyesült Államok kormánya csak ennek, a nemzetközi egyezményeken, a nemzetközi jog tiszteletben tartásán alapuló rendezésnek az elfogadásával bizonyíthatja, hogy valóban békét akar, s minél előbb teszi ezt, annál jobb az Egyesült Államoknak is. Elvtársak ! A történelmi tapasztalatokat szem előtt tartva és országunk helyzetéből kiindulva, a Központi Bizottság nagy figyelmet fordít földrészünk, Európa helyzetére és problémáira. A szocialista világ erőfeszítései és az államközi kapcsolatokban bekövetkezett bizonyos mértékű javulás ellenére, továbbra is állandósítja az európai feszültséget a Német Szövetségi Köztársaságban hatalmon levő monopoltőkés csoportok revansista, militarista politikája. Az európai békét súlyosan veszélyezteti az Atlanti -óceán két partján elhelyezkedő két legagresszívabb monopoltőkés csoport az észak-amerikai és a nyugatnémet - politikai, gazdasági és katonai ölelkezése. S ez nem csupán az európai szocialista országok, de valamenynyi európai ország biztonságát fenyegeti .

13

A béke és az európai biztonság jelentős tényezője az erős német munkás -paraszt állam, a szocializmust építő Német Demokratikus Köztársaság, amelynek eredményei s aktív bé kepolitikája nagy nemzetközi elismerést váltott ki. Bonnban újabban olyan nyilatkozatok hangzanak el, hogy rendezni óhajtják kapcsolataikat a diplomáciai kapcsolatokat is az európai szocialista országokkal. Ezt a törekvést értékeljük. A szocialista országokban azonban jelenleg jogos bizalmatlanság él Nyugat-Németországgal szemben. A bizalmatlanság eloszlatásának feltétele, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya ismerje el a második világháború után kialakult nemzeti határokat, hagyjon fel a két német állam létének anakronisztikus tagadásával. A Német Szövetségi Köztársaságban ma üldözik a haladó erőket, viszont szabadon működnek a revansista és újfasiszta erők, amelyek a legutóbbi tartományi választásokon már képviselethez is jutottak. A Német Szövetségi Köztársaságban a szocialista országok elleni diverzáns, kém- és terrorista szervezetek, emigráns-ügynökségek, uszító rádióállomások működnek és mérgezik az európai légkört, zavarják az országok normális kapcsolatait. E jelenségek felszámolása nélkül a bonni politika felelősei nem várhatják, hogy a szocialista országok őszintének tekintsék a kapcsolatok normalizálására és fejlesztésére vonatkozó kijelentéseiket. A bonni kormánynak el kell döntenie, hogy tovább folytatja-e veszélyes - a német érdekeket is sértő —, zsákutcába vezető politikáját, amely elszigeteli nemcsak a szocialista Európától, hanem az európai országok többségétől, vagy hajlandó konstruktív módon hozzájárulni az európai béke biztosításához. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti értekezletén közös álláspontot alakítottunk ki, s azt nyilatkozatban rögzítettük. A Központi Bizottság úgy véli, hogy fokozni kell erőfeszítéseinket a bukaresti nyilatkozatban megfogalmazott program, az európai béke és biztonság megvalósításáért. A Magyar Népköztársaság a beszámolási idő alatt sok államközi tárgyaláson és találkozón tettekkel is bizonyította, hogy kész előmozdítani az európai államok közötti megértést, a gazdasági és kulturális együttműködést mind a 14

kétoldalú kapcsolatok, mind az államcsoportok kapcsolatainak vonalán. Valljuk, hogy noha különböző társadalmi rendszerű államok léteznek, a béke megszilárdítása érdekében lehet és szükséges lépéseket tenni Európa népeinek, országainak kollektiv biztonságáért. Tisztelt kongresszus ! Az utóbbi négy évben fokozódott a magyar külpolitika aktivitása és hatékonysága . Növekvő külpolitikai tevékenységünk, s még inkább rendszerünk szilárdsága, az , hogy a hatalmas szocialista közösség tagjaként léphetünk fel, tovább növelte a Magyar Népköztársaság nemzetközi súlyát . Ez megnyilvánul az ország növekvő kétoldalú kapcsolataiban, a nemzetközi szervezetekben - az ENSZ-ben, az UNESCO-ban és más területeken végzett munkában. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében, mint ismeretes, a beszámolási időszakban kimúlt az úgynevezett ,, magyar kérdés", s tavaly az egyik főbizottság elnöki, az idén a közgyűlés egyik alelnöki tisztségére hazánk képviselőjét választották meg. Külpolitikai kapcsolataink közül különösen jelentős számunkra a legszorosabb együttműködés ápolása és fejlesztése a Szovjetunióval, valamint a Varsói Szerződéshez és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához csatlakozott szocialista országokkal, közvetlen szövetségeseinkkel . A Szovjetunió, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülötte és hazája, a lenini eszmei örökség leghűbb letéteményese. Éppen ezért a nemzetközi munkásosztálynak, a szocialista világrendszer országainak és népeinek, minden imperialista-ellenes erőnek és békeszerető embernek leghatalmasabb és legbiztosabb támasza . A Szovjetunióhoz való viszony mindig próbakő volt. Az elmúlt ötven évben az imperialistáknak nem volt a Szovjetuniónál gyűlöltebb ellenségük, mindazoknak pedig, akik a szocialista forradalomért, a népek szabadságáért, a békéért síkraszálltak, nem volt a Szovjetuniónál igazabb barátjuk és támogatójuk. A magyar nép a szocialista társadalmat építi, békét kíván Ez népünk boldogulásának egyetlen és biztos útja. Ezen az úton járva a legjobb segítőként és önzetlen barátként mindig maga mellett tudja a hatalmas Szovjetuniót . A Magyar Nép18

köztársaság és a Szovjetunió kapcsolatai bensőségesek és valóban testvériesek. A magyar-szovjet barátság és együttműködés világnézetünkből következik, internacionalista elveinknek és nemzeti érdekeinknek egyaránt megfelel, ezért ápoljuk és erősítjük szüntelenül tovább az élet minden területén. (Nagy taps.) Erőfeszítéseket tettünk és kell tennünk tovább is, hogy erősítsük a szocialista országokkal közös politikai, gazdasági és katonai szervezeteinket. A Varsói Szerződés jelentősége a nemzetközi béke és biztonság szempontjából felbecsülhetetlen. Mindaddig, amíg az imperialisták folytatják a fegyverkezési hajszát, s fenntartják agresszív katonai blokkjaikat, a világ békéjének biztosítéka az az erő, amelyet a Varsói Szerződés képvisel . A nemzetközi feszültség, az imperialista hatalmak nyílt agressziós politikája arra kényszerít bennünket, hogy fokozott figyelmet fordítsunk országunk védelmi képességére. A szocialista haza védelme mindennél előbbre való. Néphadseregünk erős, jól képzett és modern fegyverekkel felszerelt hadsereg, amelynek fejlesztésére jelentős eszközöket forditottunk, és ezután is készek vagyunk áldozni arra, hogy hazánk biztonságán megfelelő erő őrködjék. A Varsói Szerződés keretében hazánk védelmi ereje szüntelenül fejlődik, s hozzájárul a szocialista világ közös védelméhez. A szocialista országok gazdasági feladatainak megoldásában, köztük a Magyar Népköztársaság gazdasági fejlődésében is pozitív szerepet játszik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának országai közötti hatékony együttműködés . Központi Bizottságunk, kormányunk eddig is arra törekedett, hogy hozzájáruljon a KGST munkájának fejlesztéséhez. Az eredmények ismertek: a szocialista országok hosszú lejáratú szerződéseken alapuló, biztonságot adó és növekvő áruforgalma népgazdaságunk fejlődésének nélkülözhetetlen eleme. Ezenkívül van közös olajvezetékünk, energiarendszerünk, vagonparkunk, működik a Közös Bank. Mi , figyelembe véve gazdasági kapcsolataink politikai jelentőségét és szocialista jellegét, támogattuk, részben kezdeményeztük az érdekeltségüket bejelentő tagállamok két- és többoldalú közös vállalkozásainak mint például az eredményesen működő Interme16

tallnak létrehozását is. Szocialista együttműködésünk fejlesztéséért, s azért, mert közösen sok feladatot oldhatunk meg kevesebb ráfordítással, a Magyar Népköztársaság a jövőben is támogatja a KGST-együttműködést, annak továbbfejlesztését. A Szovjetunióhoz, a Varsói Szerződés- és a KGST- tagországokhoz fűződő kapcsolataink erősítésén túl politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink szüntelen fejlesztésére törekedtünk valamennyi szocialista országgal. E törekvésünk eredményeként az utóbbi években szorosabbá vált politikai együttműködésünk, szélesedtek és fejlődtek gazdasági és kulturális kapcsolataink csaknem minden szocialista országgal. A szocialista országokkal fennálló és fejlődő kapcsolataink és testvéri együttműködésünk segítettek bennünket külpolitikai törekvéseinkben és hazai feladataink megoldásában. A jövőben is minden erőnkkel azon leszünk, hogy tovább erősödjenek hazánk és valamennyi szocialista ország kapcsolatai, ideértve Kínát és Albániát is , amely országokkal kapcsolataink ma nem kielégítőek. Kapcsolataink szocialista elveink és céljaink azonosságára, az önállóság és a szuvenitás tiszteletben tartására, a kölcsönös előny biztosítására és a kölcsönös elvtársi segítség elvére épülnek, ezek alapján fejlődnek népeink javára. Fejlődnek kapcsolataink az úgynevezett harmadik világ országaival is. A szocialista országok politikájának elvi alapja a nemzeti függetlenségért és önálló fejlődésért küzdő népek és országok kapcsolatában az a lenini tanítás, amely a társadalmi felszabadulásért küzdő nemzetközi munkásosztály és a nemzeti függetlenségért küzdő gyarmati népek egymásra utaltságát és szövetségét hirdeti . Ez az elv ma gyakorlatilag a szocialista országok által a gyarmati rendszer, az imperializmus ellen küzdő népeknek, az újonnan felszabadult országoknak nyújtott önzetlen segítségben, és az irántuk tanúsított igaz barátságban realizálódik, nyilvánul meg . Pártunk ezen elvek alapján fejleszti kapcsolatait Azsia, Afrika, Latin-Amerika haladó erőivel. A Magyar Népköztársaság kormánya az állami politika síkján széles körű diplomáciai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat létesített az újonnan felszabadult 17

és más fejlődő országokkal. Tiszteletben tartva ezen országok önállóságát, támogatva nemzeti törekvéseiket, hazánk a kölcsönös előnyök biztosításán túl a technika, a tudomány és a szakemberképzés területén is baráti segítséget nyújt saját erőik kifejlesztéséhez. A szocialista és újonnan függetlenné vált országok irányában folytatott politikánk mellett röviden és elvileg ki szeretnék térni a fejlett kapitalista országokkal folytatott politikánkra. Az utóbbi négy évben kormányunk nagy számban bonyolított le tőkésországok képviselőivel hivatalos, diplomáciai látogatásokat, tárgyalásokat. Kölcsönös előnyökkel járó gazdasági megállapodásokat, kulturális megállapodásokat kötöttünk és hajtottunk végre. Fejlesztettük idegenforgalmunkat, és jelentős személyforgalmat valósítottunk meg nyugati tőkésországokkal is, hogy ily módon is előmozdítsuk a népek kölcsönös , jobb megismerését, barátságát, a béke ügyét. A különböző társadalmi rendszerű országokkal fennálló kapcsolatainkban a nemzetközi kommunista mozgalom nagy moszkvai tanácskozásain közösen kialakított elveknek megfelelően , a VIII . kongresszus határozatait követve, a békés egymás mellett élés elvének megvalósítására törekedtünk. A jelenlegi világhelyzetben a forradalmi marxista-leninista elmélet és gyakorlat megköveteli, hogy határozottan visszautasítsunk minden imperialista agressziót, aknamunkát és a „,fellazítási❞ tevékenységet, a szocialista országok megosztására irányuló minden kísérletet. Pártunk, kormányunk ezt teszi. De ugyanilyen forradalmi feladat küzdeni a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósulásáért. A Központi Bizottság, a kormány ennek megfelelően és eredménnyel dolgozott. A kongresszus erősítse meg ezt a teljességében marxista, szocialista külpolitikai irányzatot és gyakorlatot . Tisztelt elvtársak ! A haladás erőivel együtt küzdünk az imperialisták agreszszióinak visszaveréséért ― most mindenekelőtt az agresszió

ellen hősiesen küzdő Vietnam testvéri népének hatékony megsegítéséért. Küzdünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének, a népek barátságának 18

megvalósulásáért, a tartós és egyetemes békéért. Támogatunk minden kezdeményezést, amely ezeket szolgálja : az általános leszerelésre, az atommentes övezetek megteremtésére, az atomfegyver elterjedésének megakadályozására, az atomfegyverek betiltására és megsemmisítésére irányuló javaslatokat. Mindezt bonyolult politikai helyzetben tesszük. De a legbonyolultabb külpolitikai helyzetben is van megbízható iránytűnk, amely a jó utat mutatja : az összehangolt magyar nemzeti és osztályérdekek, a marxista- leninista elmélet, a proletár internacionalizmus, melyek alapján kidolgoztuk külpolitikánkat. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának céljai változatlanok. E tevékenység alapjául szolgáló elvek a következők : 1. Minden imperialista törekvéssel szemben védjük nemzeti függetlenségünket, a Magyar Népköztársaság szuverenitását. 2. Küzdünk a szocialista országok egységének és összeforrottságának erősítéséért, politikai, gazdasági és katonai súlyának növeléséért. 3. Szolidárisak vagyunk a tőkésországokban élő munkástestvéreinknek a demokratikus szabadságjogokért, a békéért és a társadalmi haladásért vívott küzdelmeivel. 4. Támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmak harcait a régi és új gyarmatosítás, az imperialista elnyomás és agresszió ellen . 5. Fejlesztjük az együttműködést Azsia, Amerika független országaival.

Afrika,

Latin-

6. Küzdünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósításáért. 7. Egész nemzetközi tevékenységünk középpontjában változatlanul a világháború kirobbantásának elhárítása áll, az egész békeszerető emberiség erejének összefogásával . Ezeket az elveket követve, külpolitikai tevékenységünkkel védelmezzük népünk békés építőmunkáját, szocialista vívmányait, egyúttal becsülettel hozzájárulunk a haladás és a béke győzelméért világméretekben folyó küzdelemhez. Bármenynyire is bonyolult és veszélyekkel terhes a nemzetközi helyzet, harcunk reményteljes, mert végső óráit éli a gyarmati

19

rendszer, válságban van a kapitalista világ, erős a szocialista világrendszer, és a leghaladóbb erők között ott van független, szabad, szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság is.

II TÁRSADALMUNK FEJLŐDÉSE, AZ OSZTÁLYVISZONYOKBAN VÉGBEMENT VÁLTOZÁSOK, A PÁRT SZÖVETSÉGI POLITIKÁJA

Tisztelt kongresszus ! Kedves elvtársak ! Áttérek társadalmi fejlődésünk és az osztályviszonyok alakulásának tárgyalására, a belpolitikában elért eredményeink ismertetésére. A társadalmi fejlődés fő kérdésében a VIII. kongresszus megállapította, hogy hazánkban befejeződött a szocialista társadalom alapjainak lerakása, s ezzel a fejlődés új szakaszába : a szocialista társadalom teljes felépítésének időszakába léptünk. A kongresszus azt is megállapította, hogy hazánkban lezárult a nagy osztály-összeütközések korszaka. Létrejöttek a feltételei annak, hogy a szocialista társadalom teljes felépítésének programja alapján a munkásosztály vezetésével, a munkás-paraszt szövetség erősítésével megvalósuljon és erősödjék a nép és a nemzet minden alkotó erejének egysége. A Központi Bizottság megítélése szerint az utóbbi négy esztendőben a társadalmi viszonyok a VIII . kongresszus által kijelölt úton és irányban fejlődtek . Erősödött a szocialista ipar, a közlekedés, fejlődött a kereskedelem , megizmosodtak az akkor még fiatal mezőgazdasági termelőszövetkezetek. Fejlődtek a szocialista termelési viszonyok, a termelőerők, erősödött a szocialista tudat és mindezek folytán megszilárdultak hazánkban a szocialista társadalmi rend alapjai. A társadalmunk osztályszerkezetében végbement mélyreható változás számszerűen is mérhető. Az 1949- es állapothoz képest 1966-ig a következőképpen alakult a helyzet : A szocialista iparban dolgozók száma 521 000 -ről 1 480 000re, csaknem a háromszorosára növekedett. A munkások és 20

alkalmazottak összlétszáma 1 630 000-ről kereken 3 400 000-re, több mint kétszeresére nőtt. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak száma 10 000 -ről 1 050 000 -re, a kisipari termelőszövetkezetek taglétszáma 8000 - ről 192 000-re emelkedett. A kisárutermelők száma viszont 2 322 000 - ről 142 000re csökkent. Az ország gyors ütemű és nagyarányú iparosodásának megfelelően 1949 óta a mezőgazdaságban dolgozók részaránya az összes dolgozók 52 százalékáról 31 százalékra csökkent. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy nálunk a földbirtokosok és kapitalisták kisajátításával a kizsákmányolás megszűnt, társadalmunkban csak dolgozó osztályok vannak. Később pedig, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek létrehozásával a szocialista átalakulás a népgazdaság minden területén végbement. Az adatok arra is rámutatnak, hogy az ország iparosításával a munkásosztály létszáma hatalmasan megnövekedett, összetétele megváltozott. A munkások és alkalmazottak összlétszáma ugyancsak nagymértékben nőtt, a mezőgazdaságban dolgozók száma viszont jelentősen csökkent. Az osztályviszonyokban beállott jelentős változások a társadalom fejlődésének eredményei, s egyben további átalakulásának, a szocialista társadalom teljes felépítésének új alapjai és feltételei. Munkásosztályunk az utóbbi négy évben odaadó munkájával nagymértékben hozzájárult a népgazdaság fejlesztéséhez, a döntő folyamat, a társadalom szocialista átalakításának élén haladt, helytállt mint társadalmunk vezető osztálya. A mai munkásosztály zöme koránál vagy egyéb okoknál fogva a felszabadulás előtt nem volt munkás. Ez a korábbi években a politikai iskolázottság bizonyos hiányát is jelentette. Ma már megszűnt a nagyarányú beáramlás, ezért az utóbbi években megszilárdult a munkásosztály. A mai munkások jelentős hányada már népi demokratikus rendszerünk viszonyai között nevelkedett, a szocializmus felépítéséért folyó munkában és harcban edződött. Alapiskolázottsága magasabb, mint a kapitalizmus proletárjaié volt ; százezrek szereznek munkájuk mellett politikai és szakmai ismereteket. A munkásosztály egészében és összetételében is alkalmas ar-

21 .

ra, hogy a társadalom vezető erejeként teljesítse történelmi hivatását. A munkásosztály vezető szerepe mind hatékonyabb módon érvényesül, mégpedig elsősorban abban, hogy a párt útján a munkásosztály kormányoz, gyakorolja a hatalmat ; másodszor, hogy ma már a társadalom nagy többsége magáévá tette a munkásosztály forradalmi célját, a szocializmust, s ennek felépítésén dolgozik ; végül harmadszor, hogy az állami és társadalmi életben a munkásosztály mintegy negyedmillió emberével közvetlenül tölti be a vezető funkciókat. A munkásosztály , történelmi küldetését átérezve , felelősen és önzetlenül harcolt a hatalom kivívásáért és megvédéséért, az egész nép felemelkedéséért. Harcolt és dolgozott a szocialista népgazdaság alapjainak lerakásáért és fejlesztéséért, a kulturális forradalom győzelméért. A párt 1958-ban - tízezrek bevonásával - átfogóan megvizsgálta a munkásosztály helyzetét és megfelelő határozatot hozott. A határozat végrehajtásának eredményeként növekedett a munkások politikai , társadalmi szerepe , javult anyagi és kulturális helyzete. A beszámolási időszakban a Központi Bizottság ellenőrizte ennek a ma is érvényes határozatnak a végrehajtását, és a gyakorlatot ahol erre szükség volt - kijavította és továbbfejlesztette. A párt — az egész társadalom érdekében - mindenkor elsőrangú feladatának tekinti a munkások helyzetének, életkörülményeinek a lehetőségek szerinti rendszeres javítását. Tisztelt elvtársak ! Népi államunk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, azzal, hogy a magyar parasztság a szocializmus útjára lépett, céljaiban, tartalmában, tehát minőségileg erősödött a munkás- paraszt szövetség, következésképpen az utóbbi években tovább erősödött államunk politikai alapja. A munkás-paraszt szövetség állandó erősítése pártunk mindenkori feladata. Ehhez most új , minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel rendelkezünk. Tudnunk kell azonban, hogy a munkás-paraszt szövetség erősítése nemcsak a szándékon és a politikai kijelentéseken múlik, hanem mindenekelőtt népgazdaságunk arányos 22

fejlesztésének megfelelő gazdaságpolitikát is kíván, és a két alapvető dolgozó osztály érdekeinek helyes összehangolását követeli meg. Hazánkban a mezőgazdaság szocialista átszervezése a két dolgozó osztály, a munkások és parasztok közös érdekeinek megfelelően, és a kettős feladatnak : az átszervezésnek és a termelés egyidejű emelésének sikeres megoldásával ment végbe. A legmesszebbmenőkig igyekeztünk parasztságunknak megkönnyíteni az elhatározó lépést : demokratikus megoldást biztosítottunk a termelőszövetkezetek létrehozásában, vezetésében, bevezettük a földjáradékot, az öregségi járadékot, a társadalombiztosítást, elterjesztettük azt a részesedési rendszert, amely a tudást és a szorgalmat díjazza. Mindezek eredményeként megszilárdultak a szocializmus alapjai a magyar falun. Parasztságunk megtalálta helyét a közös gazdaságokban, becsülettel dolgozik, és jobban él, mint korábban. Mivel a munka falun is új és minden másnál előbbre való becsületet nyert, megkezdődött az a folyamat, amely az egységes , szocialista termelőszövetkezeti parasztság kialakulásához vezet . A szocialista viszonyok között parasztságunk is munkája révén boldogul. Pártunk, népi államunk eddig is mindent megtett, hogy a mezőgazdaságot megfelelő számú géppel, gazdasági épülettel, a szükséges kémiai anyagokkal, más termelési eszközökkel erősítse , s ez ezután is így lesz . Ugyanezen okból mindent meg kell tennünk, hogy a termelés és a munka termelékenysége a mezőgazdaságban tovább növekedjék, és csökkenjen a termékek önköltsége . A jövőben az ipari és a mezőgazdasági termelőiár- rendszert úgy kell alakítanunk és összehangolnunk , hogy fejlődjék a szocialista mezőgazdasági üzemek jövedelmezősége . Ezenkívül bizonyos feldolgozóipari tevékenységet is létre kell hozni a termelőszövetkezetekben . Tovább kell emelni a következő években a termelőszövetkezeti parasztság életszínvonalát is - részben a nyugdíj- és a társadalombiztosítási ellátás további fejlesztésével . A gazdaságirányítási rendszer reformjának keretében erősítenünk és fejlesztenünk kell a mezőgazdaságban a szervezettséget és a szerződések rendszerét. A Központi Bizottság 23

javasolja, hogy a jövő év folyamán üljön össze a termelőszövetkezetek országos kongresszusa, amely megtárgyalja a termelőszövetkezetek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos fő kérdéseket. A termelőszövetkezetek kongresszusa válassza meg az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsot és foglaljon állást a területi termelőszövetkezeti szövetségek létrehozásának kérdésében. Az Országos Termelőszövetkezeti Tanács megalakulása után az állami szervek egyeztessék a tanáccsal a termelőszövetkezetek összességét érintő alapvető gazdaságpolitikai kérdések és jogszabályok kidolgozásával kapcsolatos álláspontjukat. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek további megszilárdításának, gazdálkodási biztonságának, a parasztságnak és a társadalomnak az érdekeiből kiindulva javasoljuk : megfelelő jogszabállyal teremtsük meg a termelőszövetkezetek földtulajdonának törvényes alapjait. A termelőszövetkezetek birtokában levő mezőgazdasági rendeltetésű földek közül sok ma nem a faluban élő ember tulajdonában van, más földek öröklés révén folyamatosan városban lakók tulajdonába kerülnek, és jogbizonytalanság van a termelőszövetkezetek által ma használt más földek birtoklásában is. Szükségesnek látszik egy olyan törvény kidolgozása, amely elvileg lehetővé teszi, hogy a termelőszövetkezetek birtokában levő föld megfelelő megváltási ár ellenében a termelőszövetkezetek tulajdonába menjen át. Az elgondolás szerint a jelenleg városban élő földtulajdonosnak kellő időt bizto― sítva magának kellene elhatároznia, hogy a termelőszövetkezetbe megy-e dolgozni, vagy megváltási ár ellenében felajánlja földjét . Ugyanezt a jogot biztosítani kell a nem termelőszövetkezeti tag örökös számára is. A földtulajdonnal rendelkező termelőszövetkezeti tag számára biztosítani kell azt a jogot, hogy időhatár nélkül, bármikor maga válasszon : földjáradékot élvez-e élete végéig, vagy megváltási ár ellenében a termelőszövetkezet tulajdonába adja a földet. Ezenkívül lehetővé kell tenni a termelőszövetkezetnek, hogy az általa jelenleg hasznosított állami tulajdonban levő földet saját tulajdonába vegye át. A rendezést a terha igényli

24

melőszövetkezetek és a föld név szerinti tulajdonosai szabad és önkéntes megállapodására és elhatározására bízzuk. A magyar falu és a parasztság a felszabadulás óta óriási változáson ment keresztül. Új fejlődés indult meg a mezőgazdaság szocialista átalakulásával. Pártunk vallja, hogy a magyar szocialista mezőgazdaság további megszilárdítása és felvirágoztatása az egész nép, a társadalom érdeke . Pártunk és a népi állam ennek megfelelő figyelmet és gondoskodást tanúsít a mezőgazdaság és a parasztság, a falu jövője iránt és ezt fogjuk tenni ezután is . Tisztelt elvtársak! Társadalmunkban a két alapvető osztályon, a munkásosztályon és a parasztságon kívül mint szövetségeseink más dolgozó osztályok és rétegek, így az értelmiség, valamint a kispolgárság is részt vesznek a szocialista társadalom építésében . A párt kellő figyelmet fordít a velük való szövetség ápolására és sajátos kérdéseire . A tudományok, a technika, valamint a kultúra szerepének növekedésével együtt növekszik az értelmiség száma és társadalmi jelentősége is. A magyar értelmiség a munkásokkal és parasztokkal, a néppel együtt dolgozik a közös célért, a szocializmusért. A politikailag leghaladóbb értelmiségiek nagy számban a párt tagjaiként dolgoznak, harcolnak céljainkért. A párt és a kormány politikájával, a szocializmus hazai gyakorlatával az értelmiség túlnyomó többsége egyetért — ezt munkájával igazolja . Munkájuk eredménye része a nép újabb alkotásainak, magasabb képzettségének, kultúrájának, műveltségének. Az utóbbi négy évben a magyar értelmiség kiemelkedő tudományos, technikai , irodalmi és művészeti alkotásokkal növelte hazánk nemzetközi hírnevét. A pártnak azonban figyelembe kell vennie, hogy az értelmiség egyes csoportjai érzékenyebben reagálnak a felmerült nehézségekre, a burzsoá ideológia és politika hatásaira. Ezért soraikban fáradhatatlanul kell terjeszteni a marxista-leninista elméletet, meghonosítani, erősíteni a közösségi gondolkodást, a forradalmi állhatatosság és helytállás szellemét. Társadalmunk megbecsült tagjai azok a kisemberek, kispolgárok is, akik mint kisiparosok, kiskereskedők végzik 25

tevékenységüket . Nem szüntetve meg a harcot a jelentkező élősdiség szelleme és esetei ellen mindenkinek meg kell értenie, hogy a szocializmus építésének időszakában bizonyos számú önálló kisiparos és kiskereskedő társadalmilag hasznos munkájára szükség vans miután társadalmi szükségletet elégít ki, ezután is szükség lesz . Az utóbbi évek gyakorlati tapasztalatai igazolták a volt uralkodó osztályok tagjaival szemben alkalmazott politikánkat is . Mindazok, akik leszámoltak a múlttal és becsületesen dolgoznak, megtalálják helyüket a szocializmust építő társadalomban . Tisztelt elvtársak ! A párt különös figyelmet fordít a nők és a fiatalok sokrétű problémáira. Hazánkban a nők egyenjogúsága törvény, és társadalmi szerepük állandóan növekszik. A népgazdaságban dolgozó nők száma az országban 1949 óta összesen több mint 900 000-rel növekedett. Ugyanezen idő alatt a foglalkoztatottak között 30 százalékról 39 százalékra, emelkedett a nők aránya. A létszám növekedése nagyrészt az addig háztartásban foglalkoztatott nők munkába állásából adódott. Örvendetes, hogy a múlttal szemben a női dolgozók között növekszik a képzett dolgozók, a szakmunkások, a tanítók, a tanárok, az ápolók, az orvosok száma és részaránya. A pártnak a jövőben is állhatatosan kell dolgoznia azért, hogy a nők egyenjogúsága mind valóságosabb legyen, s a társadalomban ténylegesen és teljesen érvényesüljön. Részben ezért is szükségesek további intézkedések, amelyek a nőt, mint anyát és a háztartásban nagyobb terhet viselő családtagot segítik és védelmezik. Az utóbbi években is sok vita folyt ifjúságunk gondolkodásmódjáról, magatartásáról. A vita során találkoztunk szélsőséges nézetekkel is. Egyesek megpróbálták nemzedéki vita szításával szembeállítani ifjúságunkat a felnőttekkel, mások sötét képet festettek fiatalságunk erkölcsi, politikai arculatáról A Központi Bizottság elítéli ezeket a szélsőséges nézeteket és hamis általánosításokat. Milyenek a mai fiatalok? Természetesen nem egyformák - különbözőek, akár a felnőttek . A fia-

26

talok többsége elítéli a kapitalizmust, az embernek ember által való kizsákmányolását, a gyarmati rendszert. Ennek megfelelően szolidaritást és megbecsülést érez az új , szocialista társadalomért és a népek szabadságáért küzdők iránt. Az ifjúság, ha erről nem is nyilatkozik óránként, értékeli a felnőtt nemzedékek harcát, amely elsöpörte a régi világot és megnyitotta az egész nép és ezen belül az ifjúság előtt is a szabad, szocialista fejlődés útját. A fiatalok túlnyomó többsége becsületesen tanul, dolgozik, teljesíti a haza iránti kötelességét ; gondolkodását a szocialista társadalom formálja. A Kommunista Ifjúsági Szövetség aktivistái és tagjai, a szocialista brigádokban dolgozók , hadseregünk ifjú katonái közt, s az élet minden területén nagy számban találhatunk olyan fiatalokat, akikre nyugodtan mondhatjuk, hogy ilyennek kell lennie a szocialista ifjúságnak . Figye‐ lembe kell vennünk azonban, hogy társadalmunk állapota még átmeneti , a fiatalokat is különféle hatások érik, s az a körülmény, hogy a rendszer szocialista, még önmagában nem teszi őket automatikusan szocialistává. Ifjúságunkra különösen hatnak társadalmunk életének még meglevő fogyatékosságai, és ezekből, kellő élettapasztalat hiányában, nem mindig vonnak le helyes következtetéseket. A fiatalság szocialista nevelése pártunk elsőrendű politikai feladata. Dolgoznunk kell azért, hogy a fiatalok céljukat az emberhez egyedül méltó, tartalmas életben, a szocialista haza építésében és szolgálatában leljék meg. Kedves elvtársak! Társadalmi rendszerünk szilárd alapokon nyugszik, hazánkban rend és jogbiztonság van. Alaptörvényeink jók, megfelelően érvényesül a szocialista törvényesség. A törvénytisztelő állampolgár teljes védelemben részesül, ugyanakkor éberen őrködünk szocialista vívmányaink felett, és senkinek sem engedjük meg, hogy bármilyen formában is veszélyeztesse társadalmi rendünket. Ez így van ma, és így lesz a jövőben is . Ellenségeink hiába számítottak és számítanak arra, hogy a nemzetközi helyzet bonyolultsága, fellazító taktikájuk vagy a belső építőmunka során jelentkező nehézségek megbontják társadalmunk, népünk egységét. A párt a helyén van, mun-

27

kásosztályunk, népünk a külső, imperialista agressziók láttán jobban tömörül, s a nehézségek leküzdésén keresztül acélosodik szocialista egységünk . Népünk szocialista összefogását az utóbbi években is jól szolgálta pártunk belpolitikája, amely hirdeti és megvalósítja a dolgozó osztályok szövetségét, a kommunisták és pártonkívüliek összefogását és együttműködését, államunk, társadalmunk szocialista jellegének és demokratizmusának erősítését, fejlesztését. Társadalmunk minden nagy feladatának megoldásában cselekvően vett és vesz részt a Hazafias Népfront . Sikerrel valósítja meg a kommunisták és a pártonkívüliek politikai együttműködését, és tömöríti mindazokat a hazafiakat, akik készek tettekkel szolgálni a szocializmus felépítésének nagy nemzeti célját. Amint a nemzetközi tapasztalat bizonyítja, a szocializmus elvileg több párt működését is lehetővé teszi . Nálunk történelmileg úgy alakult a helyzet, hogy egy párt, a munkásosztály forradalmi pártja működik, az vezeti a társadalmat. Ez a helyzet nem csökkenti, hanem növeli a párt felelősségét a tekintetben, hogy a tömegekkel összeforrva dolgozzék, és megnyerje közérdekű céljainak megvalósításához a társadalom különböző osztályainak és rétegeinek képviselőit, azokat is, akiknek egyik vagy másik politikai kérdésben még fenntartásaik vannak, s akik világnézetünket nem fogadják még el egészében. A párt a Hazafias Népfront vezető erejeként, e mozgalom keretében valósítja meg a különböző foglalkozású és hivatású emberek, a nem hivők és a különböző felekezetekhez tartozó hivők , mindazok összefogását, akik felismerve társadalmunk alapvető és közös érdekeit, ma készek együttműködni a haza felvirágoztatásában. A fontos közjogi funkciókkal is felruházott Hazafias Népfront működésére szükség lesz mindaddig, amíg különböző társadalmi osztályok lesznek, amíg társadalmunk egésze nem válik politikailag és világnézetileg teljesen egységessé . A Magyar Népköztársaság jogrendje biztosítja az állampolgárok teljes egyenjogúságát. Államunk az egész nép érdekeit képviseli és szolgálja. Saját történelmünk és a nemzet28

közi tapasztalatok egyaránt azt bizonyítják, hogy a munkásosztály hatalmát megvalósító állam funkciójára a kapitalizmusból a kommunizmusba való hosszú történelmi átmenet egész időszakában szükség van. Ebben az időszakban, ha a helyzet valamely oknál fogva nem éleződik, az állam működésében az elnyomó funkciók mindinkább csökkennek, és nagyobb szerepet kap az egyszerű dologi igazgatás , a gazdasági és kulturális szervezés alkotó munkája, az emberek mindennapi gondjaival való foglalkozás. A párt - az állam szerepének ebből a felfogásából kiinszükségesnek tartja az államnak és különböző szerdulva

veinek erősítését, demokratikus továbbfejlesztését. Tovább kell fejleszteni a legfőbb törvényhozó szerv, az országgyűlés szerepét. Fokozni kell törvényalkotó tevékenységét, az alapvető társadalmi kérdésekben szélesíteni kell hatáskörét, ellenőrző szerepét. Az országgyűlés munkájával összefüggésben fontosnak tartjuk az új választójogi törvényt, amely az egyéni képviselői választókerületek bevezetésével szorosabb és közvetlenebb kapcsolatot teremt a képviselő és választói között, s ez is kedvezően hat majd az országgyűlés munkájára. Egész népi államunk, kormányszerveink, az állami gazdasági és kulturális irányító szervek, valamint a helyi néphatalmi és igazgatási szervek : a tanácsok működése is eredményes, és mivel a nép alapvető érdekeit szolgálja, demokratikus. Az alapvető jó mellett állami munkánkban nemkívánatos bürokratikus vonások is vannak, s részben ennek folyományaként a ,,kijárás", az úgynevezett ,, szocialista összeköttetés" és más egészségtelen befolyások is hatnak, sőt megvesztegetés és korrupció is előfordul. A párt feladata az állami szervekben, a tanácsokban dolgozó elvtársak, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek és más tömegszervezetek s az egész társadalom segítségével erősíteni és fejleszteni állami, tanácsi szerveink munkájának demokratizmusát, hatékonyságát. Támogatni kell, ami abban jó, és leküzdeni a bürokratizmust, a megengedhetetlen befolyásolást, mindazt, ami a jelenlegi gyakorlatban rossz . Államéletünk demokratizmusának, az állami és tanácsi munka hatékonyságának további erősítése , a munka helytelen

29

vonásainak és gyengeségeinek megszüntetése mindenekelőtt irányítási rendszerünk és vezetési módszereink megjavítását és fejlesztését, a szorosan vett hatósági munkában pedig igazgatási rendszerünk egyszerűsítését kívánja meg . A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a gazdasági vezetés reformjának alapelvei hatékony fegyvert adnak kezünkbe ahhoz, hogy az államigazgatás minden szintjén világosabban és jobban körülhatárolt, önállóbb, egyben nagyobb felelősséggel járó feladatköröket állapítsunk meg. A bürokratizmust és a többi visszásságot csak akkor számolhatjuk fel, ha a gazdasági eszközök feletti döntés joga ott lesz, ahol a politikai felelősség, és így nem szükséges minden érdemi döntéshez a hozzájárulást vagy egyeztetést igazoló aláírások tömege. Rendszerünk demokratizmusának erősítése egyértelmű azzal, hogy a dolgozók, a lakosság közvetlenül vagy képviselői útján mind nagyobb mértékben hozzászólhasson érdemileg azokhoz a kérdésekhez, amelyekben érdekelt . Hogy ez a jelenleginél hatékonyabb legyen, a gazdasági, kulturális és szociális ügyekben, de még az államigazgatás sok kérdésében is nagyobb hatáskört kell kapniuk az üzemeknek és intézményeknek, a megyei, a járási, a városi és a községi tanácsoknak. Ez állami munkánk továbbfejlesztésének útja. Mint társadalmunk minden döntő kérdésének megoldásában, az állami, a tanácsi munka további javításában is a pártnak, a párt szervezeteinek, a kommunistáknak példát kell mutatniuk a helyes intézkedések kidolgozásában, azok végrehajtásának ellenőrzésében és segítésében. Amikor a Központi Bizottság az állami, a tanácsi munka hatékonyságának és ― a lényegét tekintve rendszerünk demokratizmusának intézményes továbbfejlesztéséről szól, szükségesnek tartja felhívni a figyelmet eddigi gyakorlatunk bizonyos tapasztalataira . Megítélésünk szerint társadalmunk a demokratizmus kellő érvényesítésében és a különböző viszszásságok leküzdésében nem tudott teljes mértékben élni azokkal a lehetőségekkel sem, amelyeket jelenlegi alapintézményeink és irányítási rendszerünk eddig is biztosítottak. Rendszerünk őszinte híveinek magatartásában is gyakran tapasztaljuk azt a téves szemléletet, mintha társadalmi törek-

30

véseink teljes érvényesítése , törvényeink betartása és betartatása , a visszásságok leküzdése, az igazságtalanságok megszüntetése kizárólag a vezetés feladata lenne . A Központi Bizottságnak és a kormánynak természetesen megvan a maga feladata e tekintetben, azonban e kérdésben a vezetés és a tömegek csak egyidejűleg és együtt tudnak hatékonyan fellépni. Szocialista törekvéseink, rendszerünk demokratizmusa csak akkor érvényesülhet teljes mértékben , a visszásságok és azok előfordulásának lehetősége csak akkor irtható ki gyökeresen, ha a szocializmus és a demokrácia központi és helyi erői egyaránt megalkuvás nélkül és határozottan lépnek fel. Intézményeink, vezetési módszereink fejlesztése , a hatáskörök jobb rendezése mellett ez a kulcsa az igazi megoldásnak. Szocialista céljaink mielőbbi és jobb megközelítése, rendszerünk további megszilárdítása és fejlesztése annál eredményesebb lesz, minél inkább erősödik a szocializmus, a demokratizmus híveinek gondolkodásában és magatartásában a jogok és kötelességek egységének tudata. Ha minden állampolgárunk mindenütt szocialista vívmányaink birtokosaként védi rendszerünket és eredményeit, szembeszáll rosszindulatú bírálóival és csorbítóival, a visszaélőkkel, ha mindenki saját példás magatartásával és munkájával bizonyítja, hogy nálunk a hatalom és minden jog a dolgozó népé, de a jog és az igazság a helytállás és a kötelességteljesítés révén valósul meg akkor ez hatalmas lendületet ad a demokrácia fejlődésének. Társadalmi kérdéseink közül meg kívánom még említeni a népesedés alakulását. Mint ismeretes, az utóbbi években hazánkban különböző okok következtében erősen csökkent a születési arányszám. Sok túlzó megállapítás is elhangzik erről . Bár mintegy két éve a csökkenés megállt, és nagyon kis mértékű javulás mutatkozik, mégis úgy tartjuk, hogy államunknak és társadalmunknak is jelentős kérdéséről van szó, amellyel foglalkozni kell. Sokan a születési arányszám növelését leszűkítik a kérdés anyagi (bölcsődei, óvodai férőhelyek, lakáshiány, családi pótlék) oldalára. Kétségtelen, hogy itt többről társadalmi, szemléleti, egészségügyi és anyagi vonatkozású van szó . dologról 31

A Központi Bizottság azt tartja, hogy nagyon sokrétű, a társadalom, az emberek életének sok vonatkozását komolyan érintő kérdésről lévén szó, csak rendkívül körültekintő vizsgálatok, az érdekeltekkel való beható tanácskozás alapján lehet olyan intézkedéseket kidolgozni , amelyek célszerűek a születési arányszám növekedésének elősegítéséhez . Szükségesnek látszik, hogy az illetékes kormányzati szervek foglalkozzanak a népesedés alakulásával , és a társadalmi szervek bevonásával dolgozzák ki mindazokat az intézkedéseket, amelyek a nők, az anyák, a család, a társadalom érdekének megfelelnek, és a kérdés társadalmi , etikai, közegészségügyi és anyagi oldalát egyaránt átfogják. Kedves elvtársak ! Az utóbbi négy év fejlődését számba véve, a kongresszus megállapíthatja, hogy belpolitikai törekvéseink sikerrel jártak : minden alkotóerő tömörítésével és mozgósításával sikerült a szocializmus alapjait megszilárdítani és előrehaladni a szocialista társadalom teljes felépítésében. Az előttünk álló időszakban a társadalmi fejlődés fő feladata a szocialista társadalom teljes felépítésére irányuló munka folytatása. Politikánk fő irányvonalát megtartva, e munka szélesebb kibontakoztatása és lendületes folytatása a feladatunk. Népünk a már eddig megvalósult szocialista vívmányaival is minden területen messze túlhaladta mindazt, amit a kapitalista rend hazánkban felmutathatott. Egyes területeken már elértük és elhagytuk azt a szintet is, amelyet a legfejlettebb tőkésországok elértek. Eddigi eredményeinkre támaszkodva folytatnunk kell a munkát, mert a felépült szocialista társadalom magasabb szintet jelent annál is, amit eddig elértünk. Pártunknak az utóbbi időben hozott minden fontosabb határozata a szocialista társadalom teljes felépítését célozza, s ezt szolgálják a kongresszus előtt levő újabb javaslatok is . Nagy célunk megvalósításáért, a szocialista társadalom teljes felépítéséért : 1. Erősíteni és tovább kell fejleszteni a munkásosztály, a nép hatalmát. 2. Tovább kell szilárdítani és fejleszteni a szocialista tulajdonviszonyokat .

32

3. Növelni kell a termelőerőket, és meg kell szervezni azok ésszerűbb felhasználását. 4. Uralkodóvá kell tenni a marxista világnézetet, erősí teni a szocialista társadalmi tudatot, a közösségi szellemet. 5. A magasabb szinthez közelítve , tovább kell csökkenteni a fizikai és szellemi munka, a város és falu közötti különbséget. 6. Növelni kell a munka termelékenységét, döntően a műszaki színvonal emelésével és a munka magasabb fokú szervezettségével . 7. Növelni kell a gazdaságos termelést az ipar, a mezőgazdaság, a népgazdaság minden főbb területén. 8. Tovább kell emelni népünk, a dolgozók szakismereteinek, általános műveltségének, kultúrájának színvonalát. 9. Meg kell javítani elosztási rendszerünket, tovább kell emelni a fogyasztást, a dolgozók életszínvonalát. Az eredményes munkához az országon belül a feltételek megvannak, és a nemzetközi feltételek is adottak, illet e szakadatlan helytállással biztosíthatók. A szocialista társadalom teljes felépítéséhez hazánkban még hosszú évek munkája szükséges, de annak gyümölcseit már a ma élő generációk is élvezni fogják.

III A SZOCIALIZMUS TELJES FELÉPÍTÉSÉNEK FELADATAI. A NÉPGAZDASÁG IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉNEK REFORMJA. GAZDASÁGI ÉPÍTŐMUNKÁNK KÉRDÉSEI

Tisztelt kongresszus ! Kedves elvtársak! A szocialista társadalom felépítésének időszakában pártunk tevékenységének legfontosabb területe a gazdasági munka. A vezető pártszervek feladata a helyes gazdaságpolitika kidolgo zása, s az egész párt mozgósítja és szervezi a dolgozó tömegeket a gazdasági feladatok megoldására. A gazdasági munkában tevékenységünket a VIII. kongreszszus által meghatározott gazdaságpolitikai célok vezérelték. 2. IX. kongresszus

33

A kongresszus — a népgazdaság intenzív fejlesztésének köve-telményeiből kiindulva a gazdasági tevékenység vezérlő elvéül a gazdaságosság fokozását, a termelékenység emelését, az önköltség csökkentését, a minőség javítását jelölte meg . Ezeket a célokat követte és konkretizálta a Központi Bizottság 1964 decemberi és 1965 decemberi elvi jelentőségű gazdasági határozata is . A párthatározatoknak megfelelően fokoztuk erőfeszítéseinket, hogy gyorsabban növekedjék a munka termelékenysége , s a munka minden területén érvényesüljön a gazdaságosság. Határozataink helyesnek bizonyultak, és alapjában elértük azokat a célokat, amelyeket a második ötéves tervben magunk elé állítottunk. Tovább növekedett országunk gazdasági ereje, gyarapodott a nemzeti vagyon. Öt év alatt az ipari termelés 47 százalékkal, az építőipar és a közlekedés teljesítménye 35 százalékkal, a mezőgazdasági termelés az előző öt év átlagához képest - 10 százalékkal növekedett. A nemzeti jövedelem 25 százalékos növekedése , a népgazdasági állóalap 31 százalékos, a fogyasztási alap 22 százalékos növelését tette lehetővé. Emelkedett a lakosság életszínvonala, általánossá vált a társadalombiztosítás, javult a lakáshelyzet. Az életszínvonal emelkedése főként a keresők számának növekedése és a társadalmi juttatások nagymértékű fokozása révén történt. A lakosság betétállománya öt év alatt megnégyszereződött. Ugyanezen időszakban a népgazdaságban a termelő állóeszközök értéke 37 százalékkal növekedett. Korszerűbbé vált a termelési apparátus, javult a munka technikai felszereltsége és termelékenysége . Az egy munkásra jutó villamosenergiafelhasználás öt év alatt az iparban 21 százalékkal növekedett. A második ötéves terv teljesítése során az ipari termelés emelkedésének kétharmadát a munka termelékenységének növekedése adta. A termelőerők jobb összpontosítása, a termelés ésszerűbb szakosítása, gazdaságosságának növelése céljából megtörtént az iparvállalatok jelentős részének szervezeti összevonása . Figyelemre méltó eredményeket értünk el a műszaki fejlesztés területén is.

34

Iparunk fejlettsége, az ennek előfeltételét képező magas színvonalú szellemi bázis lehetővé teszi mind több korszerű termék - például a nagy megmunkálási pontosságú szerszámgépek egyes új, korszerű típusai, villamos, elektronikus és orvosi műszerek - gyártását, és a legfejlettebb techno-

lógiák alkalmazását például a gyógyszeriparban. A mezőgazdasági össztermelés öt év alatti 10 százalékos növekedése - figyelembe véve a kedvezőtlen időjárást és a nagyüzemi gazdálkodás kezdeti időszakának nehézségeit - a szocialista fejlődés jelentős eredménye. Annál inkább igaz ez, mert a termelőszövetkezetek termelése 1965 - ben 27 százalékkal volt magasabb, mint 1961 -ben, a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejezésének évében. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek oszthatatlan alapja , a közös vagyon a második ötéves terv időszakában több mint kétszeresére növekedett. A traktorok száma egységben számolva ugyanezen időszakban majdnem megkétszereződött. A VIII. kongresszus külön feladatként jelölte meg a vidék fokozottabb iparosítását. A második ötéves tervben ennek megfelelően az ipari beruházások mintegy háromnegyed része vidéken, elsősorban nagyobb városokban - Győrött, Székesfehérvárott, Miskolcon, Szegeden, Debrecenben, Pécsett került felhasználásra. A termelőerők ilyen irányú fejlesztésének eredményeként az iparban foglalkoztatottak számának növekedési üteme a korábban iparilag fejletlen megyékben csaknem kétszerese volt az országos átlagnak, és négyszerese a budapestinek. Az utóbbi öt évben az iparban foglalkoztatottak száma az Alföldön 38 százalékkal, Dél-Dunántúlon 29 százalékkal, Budapesten 7 százalékkal növekedett. A vidéki ipar fejlesztése továbbra is feladat, hiszen az ország összes ipari dolgozóinak 41 százalékát jelenleg is a Budapesten települt ipar foglalkoztatja. Hazánkban - mivel a nemzeti jövedelemnek több mint egyharmada a külkereskedelmi áruforgalomban realizálódik - a gazdasági munka fontos része a nemzetközi gazdasági kapcsolatok lehetőségeinek hasznosítása és fejlesztése . Az utóbbi években, ennek megfelelően , különös figyelmet fordítottunk az import takarékos felhasználására, az export foko-

35

zására, a külkereskedelmi egyenleg javítására. Nemzetközi kereskedelmi és fizetési kötelezettségeinket teljesítettük. Ugyanakkor nagy és nehéz feladat elé állított bennünket külkereskedelmi mérlegünk nem kielégítő alakulása. Népgazdaságunk és a többi szocialista ország fejlődésének eredményei igazolják a gazdasági összefogásra irányuló politikánk helyességét. Pártunk aktívan támogatta és kezdeményezéseivel elősegítette a KGST-be tömörült szocialista országok gazdasági együttműködésének további erősödését . Hazánk nemzetközi tekintélyének növekedésével és politikai kapcsolataink javulásával eredményesen fejlődtek gazdasági kapcsolataink a nem szocialista országokkal is. Tisztelt elvtársak ! A gazdaságpolitika , munkásosztályunk, parasztságunk, népünk munkája a második ötéves terv időszakában az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a népgazdaság egész területén mérhető és időálló eredményeket hozott, olyan eredményeket, amelyek megfelelő alapokat képeznek a további feladatok megoldásához. A Központi Bizottság a beszámolási időszakban átfogóan és kritikailag elemezte gazdasági fejlődésünket. Ez a vizsgálat is megmutatta népgazdaságunk életerős alapjait, az elért nagyarányú fejlődést, ugyanakkor jelentős fogyatékosságokat is feltárt. A gazdasági munka főbb fogyatékosságai abban foglalhatók össze, hogy az ország rendelkezésére álló erőforrások kihasználásának hatékonysága elmaradt a lehetőségektől . Gazdasági növekedésünk üteme a korábbi évekhez képest lassúbbodott. A termelési eszközök kihasználása az ipari és a mezőgazdasági üzemekben nem volt kielégítő . Fontos gazdasági ágazatok fejlődését gátolta, hogy a termelés növekedésével nem tartott lépést a tárolás , a feldolgozás és a szállítás. Ennek következtében jelentős károk keletkeztek. Ez rámutatott tervezőmunkánk fogyatékosságaira . A nemzeti jövedelem a tervezettnél kisebb volt, a fogyasztási alap a terv szerint, a felhalmozási alap a tervezettnél nagyobb mértékben növekedett. Mindez azzal a következménnyel járt, hogy a fogyasztás és a felhalmozás együttes

36

összege meghaladta a nemzeti jövedelmet, s kedvezőtlenül alakult a külkereskedelmi mérleg . A Központi Bizottság e káros tendenciák láttán 1964 decemberi határozatával a pártszervezetekhez , a párttagsághoz, az állami és gazdasági vezetőkhöz, a munkásokhoz, a dolgozókhoz fordult. Napirendre került a gazdasági vezetés javítása, a rend megkövetelése, az általános munkafegyelem erősítése, a munkateljesítmények fokozása, a létszámgazdálkodás szigorítása. Ezeknek az intézkedéseknek nyomán már 1965-ben a javulás sok jele mutatkozott és az 1966. évi adatok azt mutatják, hogy a javulás folytatódott. Elvtársak ! A népgazdaság és ennek alapján az életszínvonal növekedési üteme elsősorban nem az ipari termelés mennyiségi emel• kedésétől, hanem attól függ, mennyire sikerül olcsóbban, kevesebb anyaggal és munkával, belföldön és külföldön egyaránt keresett termékeket gyártani, és attól, miképpen lehet munkánk hatásfokát a beruházásoknál, valamint az áruforgalomban, vagyis minden népgazdasági eszköz felhasználásával javítani . Gazdasági téren alapvető és közvetlen feladat a harmadik ötéves terv céljainak megvalósítása . A terv kidolgozásánál figyelembe vettük a szocializmus építését szolgáló időszerű es távlati tennivalókat. A terv célja : a fejlett szocialista társadalom további építése , az ország erőforrásainak gyarapítása, a nemzeti jövedelem emelése azért, hogy rendszeresen tovább növekedjék a lakosság anyagi fogyasztása, tovább javuljanak életkörülményei, kulturális és szociális ellátottsága. A harmadik ötéves terv előírásai szerint a nemzeti jövedelem 19-21 százalékkal , a bérből élők reáljövedelme 14 -16 százalékkal, a parasztság reálfogyasztása pedig 18 százalékkal emelkedik. Népgazdasági terveinket az ipar és a mezogazdaság egyidejű, arányos fejlesztésére alapozzuk. Az ipar gyors fejlesztése, súlyának növelése a gazdaság ös ...termelésében a jövőben is szükséges. A terv szerint öt év alatt 32-36 százalékkal nő az ipari termelés . A fogyasztási cikkek termelésének üteme összhangban a lakosság megfelelő ellátásával és 37

az exportkövetelményekkel megközelíti a termelési eszközök termelésének növekedési ütemét. Az ipari termelés fejlesztésének kialakításakor abból indultunk ki , hogy a VIII. kongresszuson elfogadott alapvető iparfejlesztési elvek változatlanul helyesek. Továbbra is fel-

adat a termelési és gyártmánystruktúra olyan irányú fejlesztése, amely növeli a termelés hatékonyságát , a külkereskedelem eredményességét , jobb összhangot teremt a piac igényei és gazdasági adottságaink között , az eddigieknél is jobban számol a nemzetközi együttműködés lehetőségeivel és követelményeivel . Az ipar növekedése hazánkban reálisan csak a mezőgazdaság egyidejű fejlesztése mellett lehetséges. Azt tűztük ki célul, hogy a mezőgazdasági termelés öt év alatt legalább 13-15 százalékkal emelkedjék. A fejlesztési arányok megállapításá- . nál számításba kell venni a mezőgazdaság eddigi, viszonylagos elmaradását, az ipar és a mezőgazdaság kölcsönhatását. A harmadik ötéves terv fontos vonása a munka hatékonyságának növelése. A terv azt tűzi ki célul, hogy a munka termelékenységének növelése útján biztosítsuk a termelés emelkedésének 80 százalékát. A gazdasági munka eredményességét nem csupán à növekvő termeléssel, hanem mindinkább a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulással, a nyereség növelésével, a termékek minőségének és műszaki színvonalának javulásával, a devizahozamok alakulásával kell mérnünk. Jól meg kell értenünk, hogy a népgazdaságot önmagában nem elégíti ki az, ha az ipari termelés csak úgy általában növekszik még akkor sem, ha a számok tetszetősek. A népgazdaság szempontjából az a fontos, hogy az iparból mi jut a társadalomnak végső felhasználásra, és mennyi felosztható jövedelmet biztosít a termelőmunka. Az exportban biztosítani kell a nagyobb alkalmazkodóképességet és rugalmasságot a sokirányú, gyorsan változó és előre fel nem mérhető exportkövetelményekhez. Az ipari termelés jelenleginél nagyobb rugalmassága a hazai piacnak is érdeke.

Ami a mezőgazdaságot illeti : szükséges, hogy termelése a megerősödött nagyüzemi gazdálkodás és a jelentősen megnö38

velt anyagi-technikai ellátás, valamint a háztáji gazdaságokkal kapcsolatban folytatott ésszerű politika eredményeként az előző öt évnél gyorsabban emelkedjék. Az ötéves terv időszakában terveink szerint beruházásokra 250-260 milliárd forintot fordítunk. Beruházáspolitikánkban erősebben kell érvényre juttatni a termelőberendezések fokozott korszerűsítésére irányuló tevékenységet. A beruházási feladatok megoldásánál komplex, az egész népgazdaságot áttekintő szemléletet kell érvényesíteni az eddig gyakorta amely elmaratapasztalt ágazati szemlélettel szemben dásokra vezetett az előkészítő, kapcsolódó és járulékos beruházásoknál . A termelőerők területi elhelyezésében a jövőben is arra kell törekednünk, hogy folytatódjék a gazdasági és kulturális kiegyenlítődés az ország egyes területei között. A tudomány és a termelés kapcsolata a termelőerők fejlesztésének mind fontosabb tényezője . Ezért nagyobb összhangot kell teremtenünk gazdaságpolitikai céljaink, a tudományos kutatás programja, valamint a kutatások anyagi szük‐ ségleteinek megalapozása között. A külkereskedelemben tovább erősítjük kapcsolatainkat a szocialista országokkal , elsősorban a Szovjetunióval és a KGST-országokkal. Ez meghatározó jelentőségű mind nyersanyagellátásunkban, mind feldolgozott termékeink elhelyezésében. A Szovjetunióval folytatott állandóan bővülő kereskedelmünk és gazdasági együttműködésünk jelentékeny tényezője külkereskedelmünknek. A kölcsönös előnyök mellett a jövőben is törekszünk a nem szocialista országokkal történő kereskedelem fejlesztésére. 1966 első három negyedévének tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a gazdasági fejlődés fő vonalaiban megfelelt a harmadik ötéves terv céljainak. Az ipari termelés a tervezettnél gyorsabban emelkedett. A termelés színvonala várhatóan 6-6,5 százalékkal haladja meg az 1965. évit. Javult a termelés és a szükségletek összhangja. A termelés általános emelkedési üteménél gyorsabban nőttek az áruátadások a bel- és a külkereskedelem részére, és eredményes lépéseket tettünk a felesleges készletek növekedésének megakadályozására. Az iparban 5 százalékkal emelkedett a termelékenység.

39

Kedvező, hogy a termelés növekedését a tervezettnél alacsonyabb létszámnöveléssel tudtuk elérni . Az egy keresőre jutó átiagkereset 3,3 százalékkal nőtt. Az 1966-os év kedvező mezőgazdasági eredményeket hozott. Az egész mezőgazdasági termelés 5-6 százalékkal magasabb az 1965. évinél. A legfontosabb növények közül a kenyér- és takarmánygabona hozama, a burgonya és a zöldségfélék terméseredménye a tervezettnél is magasabb. Az idén is sikerült saját termésből fedezni az ország kenyérszükségletét a jövő aratásig. Továbbra is nagy probléma, hogy a beruházásoknál nincs megfelelő összhang a beruházási igények és a beruházást előkészítő, illetve kivitelező kapacitások között. Bár az építőipar egészében túlteljesíti tervét, tetemes mértékű elmaradással kell számolnunk a beruházási építkezéseknél, ezen belül főként az ipari beruházásoknál . Külkereskedelmi forgalmunk az idén alapvetően a tervezettnek megfelelően alakult. A nemzetközi piacon valamivel versenyképesebbek vagyunk, de a fejlődés nem kielégítő . Tisztelt kongresszus ! Pártunk már az 1957-es pártértekezleten, majd a VIII. kongresszuson foglalkozott a gazdaságirányítás tökéletesítésével és fontos kérdésekben meghatározta a tennivalókat. Azóta gazdaságirányítási rendszerünk sok új elemmel gazdagodott. A Központi Bizottság 1966 májusában határozatot hozott a gazdasági mechanizmus átfogó reformjára. A reform célja erőforrásaink jobb kihasználása, a fejlődés ütemének, az életkörülmények javításának meggyorsítása . A reform lehetővé teszi, hogy a döntési jogkörök jelentős része a kormány és a minisztériumok hatásköréből a vállalatok és a tanácsok hatáskörébe kerüljön. Azzal, hogy a gazdasági kérdések nagy tömegének eldöntése vállalati és tanácsi hatáskörbe kerül, a kormányzati szervek számára biztosítható, hogy figyelmüket az ellenőrzésre, a népgazdaság fő arányainak tudományosabb kialakítására, hosszabb távú tervek kidolgozására fordítsák. A központi tervezésnek a jövőben is elsőrendű szerepe lesz.. A központi tervben kell dönteni a fogyasztás és felhalmozás 40

arányáról, a beruházások fő arányairól, a népgazdasági ágak műszaki fejlesztéséről, a fogyasztási struktúra befolyásolásáról, a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk fejlődésének kérdéseiről, a termelőerők elhelyezésének változtatásairól és a legfontosabb szociális-kulturális és életszínvonalbeli tényezőkről. Az árutermelés és a piac mechanizmusától várjuk viszont, hogy egyes termékek termelése, kínálata rugalmasabban alkalmazkodjék a kereslethez, hogy a vállalatok igyekezzenek a legcélszerűbben felhasználni gazdasági erőforrásaikat.

Nem arról van tehát szó, hogy a jövőben a központi tervezés, illetve a piac törvényei egymástól függetlenül funkcionálnak a gazdaságban, hanem e kettő olyan egységéről van szó, amelyben a központi tervezés játssza az uralkodó szerepet, mivel az a feladata, hogy szabályozza a népgazdasági fő folyamatokat és magát a piaci mechanizmust is . A tervezési rendszer átalakításakor tudatában vagyunk annak, hogy az változásokat követel a tervezés tartalmában, a terv kidolgozásának rendszerében. A mechanizmus reformja révén a tervező szervek nagyobb figyelmet fordíthatnak az alapvető gazdasági folyamatok tanulmányozására, kölcsönhatásuk sokoldalú elemzésére . Ezzel összefüggésben szükségszerűen megnő a távlati tervezés fontossága, a hosszabb távú szabályozás szükségessége. A jóváhagyott terv a kormány és valamennyi központi szerv számára kötelezően előírja a cselekvés irányát. A vállalatok helye és szerepe elvileg megváltozik a szocialista tervgazdálkodás továbbfejlesztett új rendszerében. A szocialista vállalatok eddig lényegében a népgazdasági tervből rájuk kirótt feladatok mechanikus végrehajtói, a végrehajtás megszervezői voltak . Az új irányítási rendszerben az állami terv fő céljaival összhangban a vállalatok pénzeszközökkel, beruházási alappal és ösztönzési alappal rendelkeznek. Maguk is végeznek piackutatást, közvetlenül tárgyalnak szállítóikkal és építik kapcsolataikat megrendelőikkel. Mindinkább általánossá kell hogy váljék a vállalatok közötti közvetlen kapcsolat a termelési eszközök kereskedelmi forgalomban történő beszerzésében és értékesítésében is. 41

Az új gazdasági mechanizmusban a vállalatok számára az állam általában nem ír elő kötelező tervmutatókat. A vállalatok maguk dolgozzák ki terveiket a központi szervektől kapott információ és piaci ismereteik alapján. Az állam mint tulajdonos, a vállalatok működését szabályozza, de a szabályozás módja, formája megváltozik. Az állam általában nem közvetlen utasításokkal biztosítja a tervcélok megvalósítását, hanem gazdasági és közgazdasági eszközökkel, megfelelő hitelpolitikával, a vállalati tiszta jövedelem felhasználásának szabályozásával és más eszközökkel. A szocialista tervgazdálkodás célja a szükségletek kielégítése. A vállalati gazdálkodás akkor szolgálja a társadalom érdekeit, ha tevékenysége a lehető leggazdaságosabban a fizetőképes kereslet kielégítésére irányul, ha azt termel, amire a társadalomnak szüksége van . A vállalati nyereség — eszköz . Az új gazdasági mechanizmusra való áttérés után a nyereség alakulása nem az egyedüli, de a legfőbb mutatója lesz á ter melés hatékonyságának, a gazdasági tevékenység minőségének a vállalatoknál. A gazdasági mechanizmus reformja a tényleges értékekkel, az előállításhoz szükséges társadalmi munkával összhangban levő termelői árakat kíván. A termelői árakat 1968. január elsejével általánosan rendezni kell, s magát az árképzés módját is meg kell változtatni . A következő években egyes cikkek termelői árát emelni, másokét csökkenteni kell. A termelői árak változása bizonyos esetekben és mértékben a fogyasztói árakat is érintheti. A fogyasztói árak változása azonban nem járhat a lakosság életszínvonalának csökkenésével, annak a tervben meghatározott mértékben emelkednie kell. Árpolitikánk fontos vonása marad a jövőben is — bizonyos rugalmasság mellett az árszínvonal stabilitására való törekvés . A reform kiterjed a szocialista építés más fontos kérdéseire is, így az anyagi ösztönzésre és a munka szerinti elosztás szo-

cialista elvének következetesebb alkalmazására. A jövőben arra kell törekednünk, hogy elsősorban a dolgozók munkabérét növeljük, viszont mindenki fizesse meg annak értékét, amit fogyaszt. A munkabér jobban tükrözze a dolgozók tényleges teljesítményét, ez a szocialista munka szerinti elosztás 42

A gazdasági mechanizmus reformja során lehetővé kell tenni, hogy az eredményesen dolgozó vállalat meghatározott mértékű, de az eddigi nyereségrészesedésen túlmenő többletkeresetben részesíthesse jól dolgozó munkásait és alkalmazottait. Ily módon is erősödik jó munka ösztönzése. A munka szerinti elosztás következetesebb érvényesítése, a tényleges egyéni és vállalati eredményekhez való alkalmazkodás növeli a munka becsületét. Szocialista tervgazdálkodásunk révén a jövőben is biztosítani tudjuk a társadalmi foglalkoztatottság megfelelő színvonalát és növekedését, a reáljövedelmek emelkedését és az életviszonyok javulását. De más gazdasági eszközökkel kívánjuk e célokat elérni, oly módon, hogy a jelenleginél világosabban megkülönböztethető legyen vállalati és egyéni szinten is a jó és a rossz munka, a szakértelemnek és a szakértelem hiányának, a szorgalomnak vagy a szorgalom hiányának ą következménye . A szocialista termelési viszonyok között a szakemberek, a dolgozók kezdeményezésének, alkotó munkájának hatalmas lehetőségei bontakoztak ki. A kezdeményezés, a dinamikus munka, a konzervatív, az elavult elvetése a szocialista munka egyik legfontosabb vonása. Szocialista építőmunkánknak ezt a jellegzetességét tovább kell erősítenünk, segíteni kell a jó kezdeményezések gyorsabb megvalósítását és elterjesztését. Mélyebben vizsgálva jelenlegi gazdálkodási és vezetési módszereinket, megállapíthatjuk, hogy eddigi munkánk minden eredménye ellenére vannak ezekben olyan kötöttségek, túlzottan központosított engedélyezési szabályok, amelyek már késleltetik az új eljárások bevezetését. Az új gazdasági mechanizmustól joggal várjuk, hogy növekszik az állami irányító szervek tekintélye . Új tartalmat kap az állami fegyelem, megszűnik a felelősség áthárítása, a kicsinyes civódás részkérdésekben, de megerősödik a tényleges irányítás. Most mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a gazdasági vezetés reformjának részintézkedései összhangban legyenek a jóváhagyott alapelvekkel, és a reform

43

UBRANES MICHIDA OF UNIVERSITY THE

elvének következetesebb alkalmazása . Ezért bátrabban kell haladnunk a bérek és a keresetek differenciálásában is .

1968 januárjával teljes hatékonyságában életbe léptethető legyen. Tisztelt elvtársak ! A két kongresszus közötti időszakban a dolgozók életszínvonala a reálbér 9 százalékos, a reáljövedelem 18 százalékos, a társadalmi juttatások 38 százalékos növekedésével — jelentékenyen emelkedett. Az életszínvonal emelésének megfelelő előirányzatai — a reálbér 9-10 százalékos, a reáljövedelem 14-16 százalékos emelkedése szerepelnek a har madik ötéves terv számaiban. A munkások, a dolgozók életkörülményeinek további javításával a pártnak és a kormányzatnak mindenképpen és sok vonatkozásban foglalkoznia kell. A Központi Bizottság az utóbbi időben néhány ilyen kérdéssel behatóan foglalkozott, abban a meggyőződésben, hogy az anyagi fedezet megteremtésére irányuló céltudatos munkával a legközelebbi években megoldhatunk egyes, arra érett kérdéseket. A munkások és alkalmazottak életkörülményeinek lényeges része a munkaidő, amely nálunk az iparban heti 48 óra. A Központi Bizottság a munkaidővel kapcsolatban javasolja a kongresszusnak, mondja ki határozatként : 1. Az eddigi teljesítményt és munkabért biztosítva - 1968ban megkezdve - vállalatonként, üzemenként, 1970 végéig fokozatosan az összes ipari dolgozó munkaidejét 48 óráról átlagosan heti 44 órára kell csökkenteni . 2. Az egészségre ártalmas és különösen a nehéz fizikai munkát igénylő munkakörökben eddig 170 000 dolgozó munkaidejét csökkentették heti 36-42 órára. Ezt a munkát folytatni kell és 1970 végéig fokozatosan azonos mérvű munkaidőcsökkentést kell végrehajtani az összes, még hátralevő hasonló munkakörben, mintegy 60-70 000 dolgozónál . Pártunk és kormányzatunk a dolgozó nők, anyák, a gyermekeket nevelő szülők helyzetének könnyítésére eddig is szorgalmazta a családi pótlék rendszerének fejlesztését, és ezt az anyagi fedezet megteremtésétől függően a jövőben is szorgalmazza. Az eddigi intézkedésen túl további , most bevezethető intézkedéseket is javasol a Központi Bizottság. 1. Javasoljuk, tegyük lehetővé, hogy a dolgozó kisgyerme-

44

kes anya, munkaviszonyából eredő jogait biztosítva, gyermeke gondozása céljából a gyermek két és fél éves koráig két éven át otthon maradhasson és havi 600 Ft gyermekgondozási segélyt kapjon . 2. A gyermekgondozási segély rendszerét azokra a termelőszövetkezetekben dolgozó nőkre is ki kell terjeszteni , akik eleget tesznek tagsági kötelezettségüknek. 3. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy ne csak az egyedülálló anya, hanem az olyan apa is kapjon családi pótlékot, aki egyetlen kiskorú gyermekét egyedül neveli . A Központi Bizottság, eddigi politikánkhoz híven, annak érdekében, hogy a falusi dolgozók életkörülményei közelebb kerüljenek a városi dolgozókéhoz, javasolja : 1. A termelőszövetkezeti tagok szociális és egészségügyi ellátásának rendszere — a nyugdíj- és a táppénzellátásban a szövetkezeti sajátosságot megtartva a harmadik ötéves terv időszakában kerüljön a bérből és fizetésből élők színvonalára. 2. Javasoljuk, hogy 1970 végéig a termelőszövetkezeti tagok családi pótléka érje el a bérből és fizetésből élőkét. Fontos társadalmi kérdés a lakáshelyzet további javítása. Ismeretes, hogy kidolgozásra került egy 15 éves terv, amely 1975-ig egymillió lakás építését irányozza elő. A második ötéves tervben eredetileg 250 000 lakás építése szerepelt, ezt a számot a VIII. kongresszus felemelte 300 000- re , ténylegesen 282 000 lakást sikerült felépíteni . A harmadik ötéves tervben 300 000 lakás építését irányozzuk elő. Ez az előirányzat alapjában megfelel a 15 éves terv időarányos részének . A Központi Bizottság úgy véli, hogy a terv végrehajtása mellett ismét meg kell vizsgálni a lakáskérdést, mégpedig az építést, az elosztási rendszert és az igénylés rendszerét egyaránt. Az építésnél azt, hogy a tervet mi módon lehetne túlteljesíteni, továbbá, hogy a lakásépítő ipari kapacitást hogyan bővíthetnénk a kisipari termelőszövetkezetek bevoná- . sával. A gazdasági reformmal összefüggésben meg kell vizsgálni , hogy az üzemek létesíthessenek saját pénzügyi alapot, és saját kivitelezésben is építhessenek dolgozóiknak bizonyos számú lakást. Az elosztási rendszert is javítani kell oly mó-

45

don, hogy abban a tanácsok fő szerephez jussanak és az elosztás a nyilvánosság ellenőrzésével történjék. Az elosztás igazságosabbá csak akkor tehető, ha módosítjuk az igénylés rendszerét. Akinek módja van, az csak megfelelő anyagi hozzájárulással ígényelhessen, bizonyos jövedelemhatáron felül keresők pedig ne igényelhessenek és ne is kaphassanak állami bérlakást . Tisztelt elvtársak ! Jelenlegi viszonyaink között a párt, a forradalmárok számára a gazdasági építőmunka az osztályharc központi kérdése. E munka sikerétől függ szocialista céljaink elérése, a munkásosztály, a dolgozó nép életszínvonalának további emelkedése. Feladataink a következők : 1. Minden erővel dolgozni a harmadik ötéves terv sikeres teljesítéséért és túlteljesítéséért. 2. A gazdasági mechanizmus reformjának előkészítő munkáját a párthatározat elveinek betartásával a megadott határidőre befejezni . 3. A gazdasági mechanizmus reformjának életbe léptetését és hatékonyságát biztosítani . 4. A feladatok helyes meghatározásával, a felesleges kettősségek felszámolásával biztosítani , hogy egyrészről a párt és a tömegszervezetek, másrészről az állami-gazdasági szervek, illetve a tanácsok eredményesen és a leghatékonyabban tudjanak dolgozni és együttműködni a népgazdasági feladatok megoldásán. 5. A pártnak a gazdasági munka terén is be kell töltenie vezető szerepét, a központi és területi pártszerveknek, a párt alapszervezeteinek kell országosan és helyileg is biztosítani gazdaságpolitikánk érvényesítését , az országos és helyi érdekek megfelelő összehangolását .

46

IV A PÁRT IDEOLÓGIAI MUNKÁJA, EREDMÉNYEK ÉS FELADATOK A SZOCIALISTA TUDAT KIALAKÍTÁSÁBAN

Tisztelt kongresszus ! Kedves elvtársak ! Pártunkat, társadalmunk eszmei-politikai vezetőjét tevékenységében a munkásosztály forradalmi elmélete : a marxizmus-leninizmus vezérli . A marxizmus-leninizmus mint minden igazi tudomány a gyakorlattal kölcsönhatásban szüntelenül fejlődik. Pártunk alapvető feladata a sokoldalúan kifejtett ideológiai munka : a) alkotó módon alkalmazza és fejleszti a marxista elméletet és választ ad a fejlődés új kérdéseire ; b) propagálja és terjeszti a marxista- leninista elméletet, a kommunista világnézetet, harcot folytat az ellenséges szemléletek ellen ; c) a tömegek céltudatos aktivizálásával az elméletet a társadalom anyagi erejévé változtatja . A párt az éles osztályharc viszonyai között, a szocialista társadalom alapjainak lerakása időszakában sok elméleti jelentőségű kérdéssel találkozott, és azokra a gyakorlat bizonysága szerint helyes, marxista- leninista választ adott. Ennek eredménye megmutatkozott egyebek között a legfontosabb kérdésekben : a hatalomért folytatott harcban, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Jelenleg pártunk az elméleti munkában kiemelten foglalkozik a szocializmus közgazdasági problémáinak vizsgálatával . Az ideológiai munkában fejlődik a párt, fejlődnek a káderek. Az ideológiai munka megélénkülését jelzik a párt elméleti vonatkozású határozatai, az ideológiai munkát tárgyaló országos konferencia, a marxista történészek, közgazdászok és más tudományágak marxista művelőinek tanácskozásai . Élénk vita indult nemzeti múltunk helyes értelmezéséről, a szocializmus közgazdasági kérdéseiről, a szocialista demokráciáról, az etikáról, a munkaerkölcsről, a szociológiáról, a népesedésről, a családról és más kérdésekről. A Központi Bizottság részben kezdeményezte, részben bátorította ezeket a vitákat. Igaz, még ezekben a vitákban is 47

tükröződtek az átmeneti társadalmunkban létező és ható különböző ideológiai nézetek, jelentkeztek helytelen álláspontok is, de ez a kérdések tisztázásának velejárója. Kiderült, hogy a mindent leegyszerűsítő sémáktól megszabadult marxista kutatók képesek a dolgok lényegébe hatolni , és a vitát helyes mederbe terelni . A fejlődés jelenlegi szakaszában a szocialista társadalom teljes felépítésének, a nemzetközi helyzetnek, a nemzetközi munkásmozgalom fejlődésének új kérdései pártunktól intenzív elméleti munkát, állásfoglalást, a vitatott kérdések tisztázásában való részvételt igényelnek. Az ideológiai területnek csupán néhány kérdését kívánom röviden érinteni elsőként a szocialista tudat, az anyagi érdekeltség és az anyagiasság összefüggéseit. Nálunk az utóbbi időben többen aggodalmuknak adtak kifejezést, hogy egyrészt az életszínvonal emelkedése, másrészt különböző negatív hatások következtében csökken a forradalmi szellem, és teret nyer az önző anyagiasság, társadalmunkat az ,, elpolgáriasodás " veszélye fenyegeti. A párt a szocialista tudat, közgondolkodás erősítése mellett sokszor szól az anyagi érdekeltségről, sőt a gazdasági mechanizmus reformja kapcsán még növelni is kívánja azt. Véleményünk szerint itt különböző kérdésekről van szó , közöttük két olyan jelenségről, amelyek közül az egyik káros és leküzdendő, a másik pedig teljes összhangban van a szocialista elmélettel és gyakorlattal. Az ismert korábbi hibák és az ellenforradalmi demagógia a szocializmus ingadozó híveinél átmenetileg kiábrándulásra és a szocialista eszmétől való eltávolodásra, nemegyszer valamiféle ,, éljünk a mának” hangulatra vezetett. Az életszínvonal 1957 -ben bekövetkezett jelentős emelkedése , a kisipar. a kiskereskedelem bizonyos méretű fellendülése , a telekvásárlás , a családiház-építés, a személygépkocsi -vásárlás , a külföldre utazás tömegessé válása, a nyugati tőkésországokkal létrejött széles felületű érintkezés kétségtelenül a kispolgári gondolkodás, az önző anyagiasság szemléletének bizonyos . fokú megerősödéséhez vezetett . A kispolgári gondolkozás a többi között a kispolgárság létéből is fakad. De mai viszonyaink között lehetővé kell tenni

48

mindazt a magánkezdeményezést, ami segíti a szocialista célok megvalósítását. Azokat a torzulásokat pedig, amelyek ezt hátráltatják, le kell küzdeni . Ez lenini politika. Az eredmény a szocialista állam és rendszer megerősödése, a szocialista forradalom továbbfejlődése . Más kérdés a kispolgári gondolkodás, a haszonlesés , az önző anyagiasság szelleme. Ez idegen a szocializmustól, ez ellen megalkuvás nélküli, elvi harcot kell folytatni. Megint más kérdés a dolgozók anyagi érdekeltsége a szocializmus építésében, amely a szocialista eszmével és gyakorlattal teljes összhangban van, ezért erősíteni kívánjuk. Valljuk és hirdetjük, hogy a szocialista társadalom építése megkívánja a tömegek tudatos cselekvését , áldozatkészségét, önzetlenségét, közösségi szellemének erősítését. A kettő azonban nincs ellentétben egymással, hanem kiegészíti egymást. A párt a szocialista eszme terjesztésén és elmélyítésén munkálkodik, és egyidejűleg hirdeti, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével . Sőt jelenleg a szocialista bérezési elv hatékonyabb érvényesítése a feladatunk, más szóval növelni akarjuk a dolgozók anyagi érdekeltségét, azt, hogy aki munkájával többet ad a társadalomnak, az a javakból is jobban részesedjék. A gyakorlat ebben a kérdésben is bizonyítja a párt álláspontjának helyességét. Azokban az években, amelyekben a dolgozó tömegek : a munkások, parasztok, alkalmazottak életszínvonala jelentősen emelkedett, sok százezerrel nőtt azoknak a kommunistáknak és pártonkívülieknek - a száma, akik a párt-, a tömegszervezetek, a tanácsok, a Hazafias Népfront-mozgalom aktív tagjaiként anyagi ellenszolgáltatás nélkül, minden szabad idejüket, sokszor egészségüket feláldozva, a szocializmus tudatos építőiként vették ki részüket legnagyobb társadalmi feladataink megoldásából . Ezekben az években jött létre és vált erős szervezetté például a munkásőrség, amelynek tagjai önzetlenül, öntudatból, hivatásbeli munkájuk példás ellátásán túl, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül vállalták és vállalják belső rendünk, a nép hatalmának, szocialista vívmányainak fegyveres védelmét. Ezekben az években született és vált tömegessé a szocialista brigádmoz-

3. IX. kongresszus

49

galom, a szocializmus tudatos építőinek, élenjáróinak újabb nagyszerű mozgalma. Tisztelt elvtársak ! Ideológiai munkánkban kiemelkedő fontosságú a szocialista hazafiság elmélyítése, a nacionalizmus elleni harc, az internacionalizmus erősítése. Népünkben erős a hazaszeretet érzése , történelmi múltunk, nemzeti kultúránk értékes hagyományainak őrzése , ápolása. A múltban az uralkodó osztályok, a nemesség és példájukat követve a burzsoázia az alkotmányon kivül helyezte, jogtalanná tette a dolgozó népet. De még akkor is a mostoha sorsra kárhoztatott dolgozó nép volt a haza igazi védelmezője , a nemzet fenntartó ereje . A nép akkor is szerette a szülőföldet, a hazát. Százszor inkább szereti ma, amikor a szülőföld a nép saját, igazi, édes hazájává vált, amikor a haza fogalma azonos a független országban szabadon élő néppel és a társadalmi haladással, az emberiség jövőjét jelentő szocialista társadalom emelkedő, hatalmas művével . A nacionalizmus polgári eszme, amely ma is pozitív szerepet tölt be a világnak azokon a helyein, ahol a népek még az önálló nemzet megteremtéséért és a függetlenségükért harcolnak az imperializmus, a reakciós feudális vagy törzsi erők ellen. Európában azonban a nacionalizmus már betöltötte pozitív szerepét az önálló nemzeti államok kialakulása idején. Még ma is léteznek olyan polgári erők nyugat-európai országokban, amelyek nemzeti érdekeiket védelmezve, szembekerülnek az amerikai imperialista s a nyugatnémet revansista törekvésekkel. Az ilyen erőkkel lehetséges és szükséges is együttműködni . Azonban Európa országaiban a nemzeti érdekeket következetesen már régen a munkásosztály képviseli. A reakciós burzsoázia pedig az osztályharcban a nacionalizmust a modern ipari proletariátus megjelenése óta az osztályellentétek ködösítésére, más népek elleni uszításra használja fel . Ezért pártunk, mint minden forradalmi párt, következetesen harcol a burzsoá nacionalizmus ellen. Újabban az imperialisták és a reakció honi maradványai szeretnék felszítani a nacionalizmus eszméjét a szocialista országokban, éppen azzal a céllal, hogy népeinket a régi recept

50

delkeznek, népeik között szocialista, testvéri barátság épül, alapvető érdekeik közösek, és a burzsoá nacionalizmus nem fog éket verni közéjük. Pártunk a szocialista hazafiság lényeges elemének tekinti a munkás nemzetköziséget. Ezért ideológiai munkájában az internacionalizmus, a más népek iránti barátság szellemében neveli a magyar népet. A proletár internacionalizmus eszméjében egyesül a szocialista haza, a nemzetközi munkásosztály, a szocialista világrendszer érdekeinek azonossága és az ezekhez való hűség . Pártunk a leninizmus tanításaihoz híven hű a proletár internacionalizmus eszméjéhez. Fő feladatunk a szocialista társadalom felépítése hazánkban. Ebből kiindulva hozzuk döntéseinket, de azok nem lehetnek ellentétesek a szocialista világrendszer országainak, a nemzetközi munkásosztálynak közös érdekeivel. Közös frontban, egységesen kell harcolnunk közös ellenségünk, az imperializmus ellen. Ezért mi elítéljük a kínai vezetők jelenlegi irányvonalát, amely a világforradalomról sűrűn hangoztatott szavak ellenére mind láthatóbban nacionalista, nagyhatalmi, hegemon törekvéseket mutat. Elvtársak ! Az ideológiai kérdések közül érinteni szeretném még a vallásos világnézethez, a vallásos emberekhez, az egyházakhoz való viszonyunkat. Pártunk álláspontja e kérdésben alapjá-

ban mindvégig helyes volt. Pártunk világnézete szemben áll minden idealista világnézettel, így a vallásos világnézettel is. Ez eszmei harcot jelent. Hazánkban vallásszabadság van, pártunk kerül mindent, ami a vallásos emberek érzéseit sértené, de nem mond le arról, hogy küzdjön a felvilágosultságért, a tudományos világnézet elterjesztéséért. Az osztályharc frontja szerintünk nem a hivők és a nem hívők között hú-

51

MICHIGAN OF UNIVERSITY THE LIBRARIES

szerint megosszák és egymás ellen kijátsszák. Szocialista országokban is akadnak egyes emberek, akik rövidlátó módon kacérkodnak a nacionalizmussal, és ezzel ártanak a szocialista ügynek - bár azt vélik szolgálni. Az imperialisták azonban hiába reménykednek ! A szocialista országokat vezető marxista-leninista pártok nagy forradalmi tapasztalatokkal ren-

zódott, és ma sem ott húzódik. A hivők -

bármely fele-

szabadon gyakorolhatják vallásukezethez tartozzanak is kat, hátrányos megkülönböztetésben nincs részük, egyenjogú állampolgárai a hazának. A felszabadulást követően voltak éles politikai harcaink különböző egyházak vezetőivel, de nem egyházi , hanem világi és hatalmi kérdésekben. Amikor egyes egyházi vezetők még a Habsburg királyi házhoz való hűség s a földbirtokos és kapitalista osztály érdekeinek védelmében léptek fel, és imperialista ellenségeinkkel szövetkeztek, akkor éles volt a harc. De ez ebben a formában már a múlté. Jelenleg a Magyarországon működő egyházak és az állam viszonyát mindkét fél számára elfogadható egyezmények kielégítően szabályozzák. Amióta az egyházak vezetői a szocialista társadalmi rend megszületését és fennállását tudomásul vették, és a helyzetet e reális valóság alapján ítélik meg, nem egy társadalmi kérdésben is közelíteni tudtuk álláspontunkat. Az állam és az egyház számára elfogadható és a nép érdekeinek, szocialista építőmunkájának megfelelő helyzet kialakításában a párt és az állam helyes politikája mellett szerepe van a hivő tömegek demokratikus állásfoglalásának. Szerepük van az egyházak vezető testületeiben reálisan gondolkodó embereknek és a különböző egyházak haladó papjainak is , akikkel a Hazafias Népfront keretében a kölcsönös tisztelet alapján, egyetértésben dolgozunk népünk javára. Üdvözöljük a marxisták és keresztények között a nyugati országokban megkezdődött párbeszédet, amelynek célja, hogy a haladás és a béke érdekében megtalálják a közös fellépés alapjait és módozatait. Tisztelt elvtársak ! A szocializmus építésének jelenlegi szakaszában nagy ideológiai, társadalmi és gazdasági feladatokat kell megoldanunk. Ezért a szellemi életben és a termelés területén egyaránt növekszik a tudomány szerepe ; társadalmunk fokozottabb mértékben kívánja felhasználni a tudományos eredményeket.

Pártunk megkülönböztetett figyelmet fordít a tudományos kutatás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítására, az erők 52

is, amelyek segítették a hazai tudományos munka fejlesztését, a hazai erőforrásokkal nem biztosítható feladatok megoldását, és öregbítették a magyar tudomány nemzetközi tekintéközöttük hazánk lyét. Valamennyi szocialista ország igen erősen érdekelt abban, hogy nemzetközi együttműködésünk a tudomány és a műszaki fejlesztés területén tovább fokozódjék. Erre különösen kedvező feltételek vannak a KGST közös szerveiben és a KGST-országok kétoldalú kapcsolatainak keretében . A tudományos alkotó munka, a társadalomtudományok, a természet- és műszaki tudományok az elmúlt években fejlődtek, közelebb kerültek az élet követelményeihez. Tudósaink erőfeszítései és a tudomány dolgozóinak szorgalmas munkája az iparban és a mezőgazdaságban sok kutatási és fejlesztési sikerben realizálódik. Vannak ezek között nagy mennyiségben korszerű gyártmányokat eredményező híradástechnikai berendezések, műszerek és szerszámgépek, új építkezési módok, gyártási technológiák és számos alapkutatási eredmény. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében fontos feladatokat jelöltünk ki a növénytermesztés területén . Ezek megoldását a mezőgazdasági kutatás jelentős tudományos eredményekkel alapozta meg. A növénynemesítés az utóbbi öt évben 149 új , államilag hivatalosan elismert növényfajtát bocsátott a termelés rendelkezésére. A társadalomtudományi kutatások is közelebb kerültek a

társadalmi igényekhez . A közgazdaságtudomány művelői nagy számban vettek részt a gazdasági mechanizmus reformjának előkészítésében. Eredményesen fejlődtek a mai életünk prob53

UNIVERSITY THE LIBRARIES MICHION OF

és eszközök céltudatos felhasználására, a tudományos élet szabad légkörének fenntartására. 1965 -ben mintegy kétszer annyit költöttünk kutatásokra, mint 1960 - ban. Létszámban és felkészültségben gyorsan fejlődtek tudományos kádereink is. A tudományosan minősített kutatóknak több mint egyharmada az utóbbi négy évben szerzett tudományos fokozatot. Különösen gyorsan fejlődtek a nagy népgazdasági jelentőségű kutatások - így például a vegyipari , a híradástechnikai és az automatizálási kutatások feltételei. Jelentősen bővültek nemzetközi tudományos kapcsolataink

lémáival foglalkozó filozófiai és a legújabb kori történeti kutatások is. Az irodalomtudomány az utóbbi években hozta létre a magyar irodalom marxista igényű történetét. A pedagógiai kutatások segítették az iskolareform feladatainak megoldását. Kibontakozóban vannak és kezdeti eredményeket érnek el a szociológiai és a pszichológiai kutatások is. Bár a tudományos kutatómunka egészében véve eredményesen fejlődött, mind ez ideig mégsem használjuk fel elég hatékonyan a kutatás rendelkezésére álló igen jelentős anyagi eszközöket és szellemi erőket. A kutatások és a népgazdasági , társadalmi igények összehangolását még most is több körülmény lassítja. Kutatóink túl sok témán dolgoznak, s ezért a rendelkezésre álló erők szétaprózódnak. Sok kutatási eredmény gyakorlati felhasználása vontatottan halad. Nem találtuk még meg a kutatások irányításának, szervezésének és összehangolásának legcélszerűbb formáit. Ezért a következő években arra kell törekednünk, hogy az ipar, a mezőgazdaság, a kulturális élet igényelje a tudomány fokozottabb segítségét, s határozzon meg konkrét, időszerű feladatokat, amelyeket a tudomány eszközeivel kell megoldani. Kutatóink, a tudományos élet vezetői építsék és erősítsék a kapcsolatot az ipar, a népgazdaság termelőmunkájának irányítóival, az üzemekkel, s olyan tudományos témák kidolgozását állítsák előtérbe, melyek társadalmunk céljait a legeredményesebben szolgálják. A tudományos eredmények megalkotói és felhasználói közös erővel munkálkodjanak a tudomány kincseinek eddiginél gyorsabb hasznosításán . A kutatói kollektívák munkájának eredményességét nagymértékben befolyásolja tudományos közéletünk légkörének javulása. Nem hagyhatjuk azonban szó nélkül, hogy a tudományos nézetkülönbségek elvi vitái mellett néha a személyi és csoportérdekek túlzott szerepet játszanak. Olyan igazán demokratikus tudományos közélet megteremtésére törekszünk, amelyben az elfogulatlan tudományos érveké a döntő szó . A mi tudósideálunkat a korábbi nemzedékek nagy magyar tudósainak áldozatkész, igaz, haladó társadalmi célokért érzett lelkesedése jellemzi, ez pedig korunkban egyértelmű a szocializmus iránti elkötelezettséggel .

54

Az utóbbi négy évben népünk műveltsége tovább gyarapodott. Minden 100 általános iskolát végzett tanuló közül 42 középiskolában, 41 pedig szakmunkás tanuló -intézetben folytatja tanulmányait. Ma évenként másfélszer annyi szakembert bocsátanak ki egyetemeink, főiskoláink, mint amennyi az egyetemi, főiskolai hallgatók száma 1937/38-ban összesen volt. A tízezer lakosra jutó nappali tagozatos egyetemi és főiskolai hallgatók száma és aránya tekintetében olyan fejlett európai kapitalista országokat előztünk meg, mint Anglia, Franciaország, Olaszország, Svédország. E tények szocialista építésünk legszebb eredményei közé sorolhatók. A VIII. kongresszus egyik jelentős döntése a származási kategóriák eltörlése és az új egyetemi-főiskolai felvételi rendszer bevezetése volt. A döntés helyességét a gyakorlat igazolta. A felvételi rendszer követelményei : a felkészültség, a tehetség, a rátermettség és a magatartás fokozottabb helytállásra serkent és jobb tanulásra, a képességek fejlesztésére ösztönöz. Az 1966. évi egyetemi felvételi vizsgákon a korábbinál jobban figyelembe vettük a felkészültség mellett a tehetséget, a rátermettséget és a magatartást. Nem számolva a ma más munkakörben dolgozó korábbi munkások és parasztok gyermekeit, a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya országosan nem csökkent : a hallgatók 44-45 százaléka közülük való. Nem mehetünk el azonban szó nélkül amellett, hogy egyetemeken arányuk még egyes - különösen budapesti alacsony . 1961 óta közoktatásunk egészét átfogó reform megvalósításán dolgozunk. Az oktatási reform eddigi tapasztalatai iga. zolták a lefektetett alapelvek helyességét . Az iskolareformmal a Központi Bizottság behatóan foglalkozott. A gyakorlati végrehajtás néhány torzulását és hibás értelmezését kijavítottuk. Folytatnunk kell azonban erőfeszítéseinket, hogy a eredeti célnak megfelelően csökkentsük a tanulók megterhelését, ugyanakkor minden iskolatípusban korszerű műveltséget nyújtsunk, tegyük hatékonyabbá a tudományos szocialista világnézeti nevelést, s készítsük fel tanulóinkat a tudatos szakmaválasztásra és választott élethivatásukra. 55

THE UNIVERS ITY MICHIGA OF N LIBRARIE S

Kedves elvtársak!

A mi társadalmunkban a műveltség, a szakmai ismeretek, a tudás megszerzésének különböző útjai vannak. Vannak, akik iskolai keretben sajátítják el, mások pedig egyénileg képezik magukat. Olyan gyakorlatot javasolunk - és elkezdtük ennek bevezetését , mely mindenkinek lehetővé teszi , hogy bármely oktatási intézményben vizsgázhasson, és megfelelő tudás esetén erről bizonyítványt is kaphasson . A tanulás célja megfogalmazható a társadalom és az egyén szemszögéből is . A szocialista építés körülményei között társadalmi szempontból ez a cél a gazdasági , társadalmi, kulturális feladatok ellátásához szükséges szakemberek kiképzése. Egyéni szempontból pedig annak felismerése, hogy hazánkban az emberek sorsa általában attól függ, hogy milyen a felkészültségük és a munkájuk. A társadalomnak az az érdeke, hogy minden poszton művelt, szocialista, hazáját szerető, feladatát értő szakember legyen. Társadalmunk becsületet szerzett minden munkának. Megbecsülést biztosít a fizikai munkának, amely mind több szaktudást, elméleti ismeretet és szeilemi erőfeszítést követel. Az ipar, a mezőgazdaság a szakmunkások tízezreit igényli. Ez az igény a technika fejlődésével nem csökken, hanem állandóan növekszik. Ezért olyan iskolarendszert, iskoláztatást, pályaválasztást és nem utolsósorban olyan közhangulatot kell kialakítanunk, amely megfelel ennek az igénynek. Az ifjúság nevelésében, oktatásában alapvető szerepük van a pedagógusoknak . Nevelőink többsége hivatását átérezve, munkájával , magatartásával igazolja, hogy a pártnak, rendszerünknek hűséges harcostársa. Most is azt kérjük tőlük : soha el ne felejtsék, hogy népünk legféltettebb kincsét, a jövő nemzedéket bízza rájuk. Tisztelt elvtársak ! Kulturális, művészeti életünk az ideológiai harc egyik fontos, egyben legbonyolultabb frontja. Fejődése és ellentmondásai egész társadalmunk ellentmondásait tükrözik. Befolyásolása ezért végső soron a társadalmi valóság megváltoztatásával, átformálásával történik, közvetlen irányítása pedig mindenekelőtt következetes, eszmei harcon alapszik.

Kulturális politikánk eredményességét bizonyítja, hogy a 56

vesszük, hogy az ismeretterjesztő előadásokat másfél millióval többen hallgatták, mint öt évvel ezelőtt, hogy a napilapok kulturális rovatainak tartalma és terjedelme , a kulturális lapok, folyóiratok választéka lényegesen gazdagabb lett, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy eredményesen terjesztettük a szocialista kultúrát. A könyvforgalom az utóbbi öt évben 554 millió forintról 778 millióra, a tanácsi és üzemi közművelődési könyvtárakba beiratkozott olvasók száma több mint 2 millióra, a kölcsönzött kötetek száma pedig 30 millióról 49,5 millióra emelkedett. Az is figyelemre méltó, hogy a múzeum- és tárlatlátogatók száma az utóbbi években kétmillióval nőtt, hogy a múlt év hangversenyeinek és esztrádműsorainak 1,2 milliós közönsége felerészben komoly zenét hallgatott, hogy a mozilátogatók 65-70 százaléka szocialista országokban készült filmeket tekintett meg. Talán még fontosabb, hogy a közvélemény az utóbbi időben az alkotásokat, a kulturális és művészeti élet jelenségeit, eseményeit mint közéleti kérdéseket - érthetően kritikusan és széles körben ― vitatja. Kultúrforradalmunk legjelentősebb új eredménye, hogy a közvélemény nemcsak paszszív befogadója, hanem mindinkább aktív részese is a kulturális életnek. De a nagyarányú fejlődés felszínre hozott új problémákat is. Az életszínvonal emelkedése, a mezőgazdaság szocialista átalakulása , a technika fejlődése új rétegek bekapcsolódását tette lehetővé a kulturális életbe . Társadalmunk különböző rétegeiben azonban még jelentős bázisa van a kispolgári ízlésnek, a giccsnek, érzelgősségnek. Széles körben terjesztjük a külföldi klasszikusok műveit, s minden eddiginél teljesebben tartjuk számon nemzeti kultúránk, ezen belül szocialista hagyományaink gazdag örökségét. Örvendetes, hogy szocialista társadalmunkban a helyi hagyományok őrzésének mind több helyen jó formái alakultak ki. Kitágult kulturális, művészeti életünk látóhatára. Kö-

57

THE UNIVERS ITY OF MICHIGA N L LIBRARIES

szocialista közművelődés az utóbbi négy esztendőben népünk újabb, még szélesebb tömegeit fogta át. Nagy szerepe volt ebben a korszerű technikai lehetőségek kihasználásának, a rádió, a televízió széles körű elterjedésének. Ha figyelembe

zönségünk nemcsak az európai kultúrát, hanem Ázsia, Afrika, Dél-Amerika népeinek kultúráját is jobban megismerhette, és sokoldalúbban tájékozódhatott a XX. század irodalmának, művészetének szocialista és értékes polgári alkotásainak világában. A kulturális életnek elsősorban eszmei eszközökkel történő

irányítása, decentralizált és demokratikus felépítése, az, hogy a stíluskérdésekbe hatalmi szóval nem szólunk bele, és bizaz alkotói légkör jetosítottuk a kísérletezés szabadságát ennek köszönhető, Nagyrészt vezetett. javulásához lentős hogy az utóbbi időben eszmeileg, művészileg magas színvonalú művek születtek, amelyek nagy része szocialista művé– szetünk nemzetközi tekintélyét is erősítette. A legjelentősebb szocialista és humanista elkötelezettségű alkotások politikai és világnézeti hitelét az adta meg, hogy a valóságot összetetten és mélyen átérzett társadalmi felelősséggel ábrázolták. Irodalmunk közvetlenül is hozzájárult a szocialista tudat, erkölcs és életforma kialakításához : a nemzeti-történelmi önismeret elmélyítéséhez. A paraszti világban végbement átalakulás a szociográfiai irodalom újjászületésével járt, regénybeli ábrázolása pedig történelmi értékű áttekintésekhez vezetett. Az sem véletlen, hogy líránk szocialista elkötelezettségű ága, a közéleti líra tett szert a legnagyobb népszerűségre . Művészi erejű filmjeink azért adhattak újat, azért arathattak jelentős nemzetközi sikereket, mert a magyar valóságról, népünk múltjáról és társadalmunk jelenéről pártos közéleti szenvedéllyel szóltak. Ha drámairodalmunk nem is dicsekedhet ilyen újabb eredményekkel, színházi kultúránk az elmúlt időben sok kiemelkedő produkcióval gazdagodott, s külön elismerésre méltó az az erőfeszítés , amivel a vidéki színházak a mai magyar dráma ügyét szolgálták. Zenei életünkben méltó helyre került a Bartók-hagyomány és a XX. század zenéje ; zeneművészetünk több új magyar opera sikerével dicsekedhet. Képző- és iparművészetünk különösen a monumentális szobrászatban, a képgrafikában és az iparművészet több ágában ért el jelentős eredményeket. Kultúránk, művészetünk fejlődése azonban ellentmondá-

58

polgári társadalom vitatható értékű alkotásai mellett művé szeti életünkbe a nyugati dekadencia termékei is beszürenkedtek. Nálunk is születnek -- sokszor kísérletezés ürügyén - olyan irodalmi, képzőművészeti, zenei alkotások, amelyek önzést, kételyt vagy cinizmust sugallnak. Annak ellenére, hogy ezek a negatív jelenségek egy alapjában egészségcs fejlődésen belül jelentkeztek, a közvélemény - s ezen belül a egy része nemegyszer egész kulturális pártközvélemény életünket szűkkeblűen ítéli meg. A kulturális életünket ért bírálatoknak azonban objektív alapjai is vannak. Az utóbbi években a polgári, kispolgári ideológia és ízlés helyenként erőteljesebben ütötte fel a fejét. Az ezt kiszolgáló művek megjelentetésében, bemutatásában a kulturális intézmények felelős vezetői következetlenséget, bizonytalanságot is tanúsítottak. Mindehhez hozzátartozik, hogy a művészetkritika sok esetben óvakodik az ideológiai vitáktól, megkerüli a határozott állásfoglalást , vagy esetenként éppenséggel a marxizmustól idegen nézetek igazolására vállalkozik. Kulturális politikánknak elvileg és gyakorlatilag egyaránt világosabbá kell tennie, hogy mi amellett állunk ki : szocializmust építő népünknek szocialista kultúra kell. Továbbra is minden erőnkkel támogatjuk a széles tömegekhez szóló , szocialista szellemű, humanista alkotásokat. A televízió, a rádió, a sajtó, az ismeretterjesztés és a népművelés munkájában ezek terjesztésének és propagálásának az eddigieknél határozottabban kell érvényt szerezni. Támogatjuk azokat az útkereséseket, kísérletezéseket is, amelyek a szocializmus eszmekörén belül keresik az újat. Kiinduló szempontu..k ebben az esetben is elsősorban a mondanivaló, az eszmeiség, és nem a megszokott formákhoz való ragaszkodás lesz. Az eddigieknél

59

THE UNIVERS ITY OF MICHIGA HIBRARIE S

sos folyamat. A nemzetközi helyzet, a munkásmozgalom, a szocializmus hazai építésének nehézségei nyomán az irodalomban, a művészetekben tükröződik egyes rétegek távlatvesztése, pesszimizmusa is. Sok alkotónk vallja magáénak a szocializmus céljait, de nem fogadja el vagy csak fenntartásokkal - az azok megvalósításához vezető utat. A mai

határozottabban kell visszautasítani a politikailag ellenséges, antihumanista és a közerkölcsöt sértő alkotásokat. A párt feladata, hogy eszmei irányítással erősítse kultúránk szocialista vonásait, biztosítsa további fejlődését. Az állami és tömegszervezeti kulturális irányító szervek útján oda kell hatni, hogy kulturális intézményeinket, a rendelkezésre álló anyagi eszközöket társadalmunk szocialista céljainak és igényeinek megfelelően használják fel. A kultúra pártirányítása nemcsak a központi szervek feladata, részt kell benne venniük a területi és üzemi pártbizottságoknak is. A párt feladata továbbá, hogy tagjainak megfelelő tájékoztatásával alakítsa, nevelje a szocialista közvéleményt, gondoskodjék arról, hogy hallassa hangját, érzékeltesse befolyását a kulturális életben. Az egységes, aktív, vitakész közvélemény kialakításában különösen nagy azoknak a pártszervezeteknek a felelőssége, amelyek közvetlenül kulturális területen fejtik ki tevékenységüket.

A PÁRTMUNKA TOVÁBBFEJLESZTÉSE

Tisztelt kongresszus ! Kedves elvtársak ! Attérek a párt, a párt életének, fejlődésének közvetlen kérdéseire. Pártunk a VIII. kongresszus óta eltelt idő bonyolult körülményei között is sikerrel oldotta meg feladatait. A párt szervezeteinek és tagjainak tevékenységét népünk önzetlen szolgálata vezérelte . A párttagság, erejét nem kímélve, fegyelmezetten és odaadóan , a tömegekkel összeforrva dolgozott, harcolt népünk boldogulását szolgáló politikánk valóra váltásáért.

Az utóbbi négy évben a párt egészségesen fejlődött, a taglétszám évenként 3,5 százalékkal, a négy év alatt 73 000 fővel növekedett, és jelenleg a párttagok és tagjelöltek száma 584 849 fő. A párttagság összetétele alapjában megfelelő. A tagság 42,5 százaléka fizikai , 37,3 százaléka szellemi dolgozó , 7,9 százaléka a fegyveres erőknél teljesít szolgálatot, 3 száza60

lék egyéb foglalkozású és tanuló, 9,3 százalék nyugdíjas. A párttagság 22,9 százaléka nő. A párt ereje nemcsak létszámában, hanem elsősorban tagjainak öntudatában, felkészültségében, aktív munkájában, a párt egységében és összeforrottságában van. Ezért továbbra sem célunk a taglétszám nagyarányú növelése . Arra kell törekednünk, hogy új tagokat elsősorban a termelő- és társadalmi munkában kitűnt munkások, termelőszövetkezeti tagok, a nők és a fiatalok soraiból vegyünk fel. A Központi Bizottság jelentheti a longresszusnak, hogy pártunkban a lenini normák a pártélet meghatározói ; a kollektív vezetés elve érvényesül. A pártmunkában azonban az utóbbi években bizonyos mértékig elhalványult a személyes felelősség. Kívánatos, hogy az elhatározások és döntések meghozatalánál továbbra is szigorúan betartsuk a kollektív vezetés elvét, de a határozatok végrehajtásában jobban érvényesítsük az egyszemélyi felelősség elvét a pártmunkában is . Pártunk a demokratikus centralizmus elvei alapján működik : a felsőbb pártszervek valóban irányítanak, az alsóbb pártszervek önállóan, megfelelő hatáskörrel dolgoznak, a párt élete demokratikus légkörben és keretek között folyik. A pártdemokrácia tovább fejlődött és erősödött kongresszusunk előkészítő munkája során . A jelölő bizottságok előzetes megválasztása bevált, a párttagság hatékonyan közreműködött a jelöltek kiválasztásában . A választás titkosságának kiter jesztése a pártbizottság tisztségviselőinek, az alapszervezetek titkárainak megválasztására tovább erősítette a pártélet de · mokratizmusát . A pártdemokrácia ezen új vonásait a jövőben is tovább kell erősíteni és fejleszteni. A következő időszakban tovább kell erősítenünk a demokratikus centralizmus elvének mindkét oldalát. Erősíteni kell

a centralizmust is. Ha szórványosan is, de előfordul, hogy egyes tagok élnek a bírálat jogával, de nem veszik ki részüket a határozatok megvalósításából, a feladatok megoldásából. A gyakorlatban kell biztosítani, és minden párttagnál érvényesíteni igazságos rendünket, azt, hogy pártunkban nem választhatók el egymástól a jogok és a kötelességek. Az elmélet és gyakorlat terén egyaránt fokozzuk erőfe-

61

szítéseinket a pártdemokrácia fejlesztéséért, kutassuk a módját, miként lehet a párttagságot jobban bekapcsolni a párt politikájának alakításába . Mindent meg kell tenni, hogy a továbbiakban is hiánytalanul érvényesüljön a pártszervekben és pártszervezetekben a viták és nézetek kifejtésének szabad légköre. Ez pártunk erejének egyik forrása és nem formális, hanem valóságos egységének fontos biztosítéka. Pártunkban élénk a kritikai szellem. A kritika ezen szabad légkörében még jobban szembetűnik, hogy vannak, akik önmaguktól eltelve, mindennel elégedettek. Még mindig elég sok olyan funkcionáriusunk van, aki mindent meg tud magyarázni , aki a kritikát megköszöni - de nem felejti el. Pártunknak becsületet szerez, hogy jól él a hatalommal, nem uralkodik, hanem vezet, és a népet szolgálja. Ez a magatartás kötelező a párt minden funkcionáriusára és tagjára. Az egyszerű emberek véleménye a pártról nem kis részben azoknak a kommunistáknak munkájától és magatartásától függ, akiket személyesen ismernek. Funkcionáriusaink, párttagjaink zöme kommunistához méltóan él és dolgozik. A leghatározottabban felléptünk azokban a szórványos esetekben, amikor valaki a rábízott hatalommal visszaélt, és így járunk el a jövőben is . Azt is tapasztaljuk, hogy a kispolgári életmód és erkölcs az anyagiasság, a jogtalan előnyök kijárása és elfogadása, a szerénytelenség, az erkölcstelen életmód - hatást gyakorol egyes párttagokra is. Elsőrendű pártérdek, hogy párt- és közéletünket erélyesen és hatékonyan óvjuk minden olyan jelenséggel szemben, ami sérti pártunk tisztaságát, becsületét. Elvtársak !

Pártunk eszmeileg, politikailag egységes : a párt tagsága helyesli és követi a Központi Bizottság politikai irányvonalát. Az egységet pártunk hűsége á marxizmus- leninizmushoz, az a harc formálta, amelyet a jobb- és „, baloldali ” nézetek ellen folytatott. Ez pártunk nagy ereje, sikereinek forrása. A taggyűléseken felszólaló százezernyi párttag kifejezte egyetértését politikai irányvonalunkkal, és eltökéltségét annak végrehajtására .

62

zetközi kommunista mozgalom vitái, a fejlődés ellentmondásai nem maradnak hatástalanok pártunk tagságára sem. Az utóbbi időkben megelevenedtek különböző balos , szektás és jobboldali, revizionista nézetek is, és bizonyos körökben ezek is hatnak. Meg nem értés mutatkozott párttagjaink egy részénél egyes kérdéseknek a fejlődésnek, mai viszonyainknak megfelelő új megoldását illetően. Így a származás szerinti kategorizálás megszüntetése, az állampolgári egyenjogúság, egyházpolitikánk értelmezése, más vonatkozásban a gazdasági helyzet, az életszínvonal fejlődésének megítélésében is jelentkeztek véleményeltérések. Az egyes részkérdések különböző megítélése alapjában korszakunk és helyzetünk bonyolultságából, társadalmunk, gazdaságunk jelenlegi állapotából fakad. Összefügg gyakran azzal, hogy sok párttag is illúziókat táplál és a szocializmusba való átmenet korszakát rövidnek, konfliktus nélkülinek véli . Ezért értetlenül állnak életünk sok - gyakran ellentmondásos - jelenségével szemben. Ebben a korszakban fokozottan igaz az a lenini tétel, hogy az eszmei-poltikai egységet minden új következtetés és lépés kapcsán őszinte, nyílt eszmecserében kell nap mint nap újra megteremteni. Azokkal szemben, akik nem értik a párt politikájának egyes részleteit, a türelmes meggyőzés a helyes és célravezető módszer. Voltak azonban a beszámolási időszakban elenyésző számban olyanok is, akik tudatosan szembeálltak a párt politikájával és a frakciózás útjára léptek. Az ilyen párttagokkal a Szervezeti Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően határozottan jártunk el, pártbüntetést kaptak vagy súlyosabb esetekben eltávolítottuk őket a párttagság soraiból.

63

THIL UNIVERSITY OF MICHIQA T LIBRARIE S

A pártdemokrácia lehetővé teszi a vitákat, amelyek során helytelen nézetek is felszínre kerülnek. Ez nem csorbítja a pártegységet az alapvető kérdésekben, sőt lehetővé teszi a helytelen nézetek leküzdését és ezzel a pártegység még további erősítését. A viták és a nézeteltérések különböző okokra vezethetők vissza. Az élesebb nemzetközi helyzet, a nem-

Kedves elvtársak! Pártunk az ország vezető pártja. Kidolgozza és irányítja hazánk kül- és belpolitikáját, honvédelmét, belső rendjének védelmét . Vezeti a munkásosztály és a dolgozó nép harcát a szocialista társadalom felépítéséért. Az utóbbi évtized nagy társadalomformáló eredményei az ellenforradalom leverése, a munkáshatalom megszilárdítása, a törvényes rend helyreállítása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a termelőerők jelentős fejlődése, a nemzeti egység erősítése - mind a párt vezetésével valósultak meg. Ez megszerezte a párt számára a tömegek bizalmát és megbecsülését. Mindez vitathatatlan tény ! Mégis elhangzanak a pártéletben a párt vezető szerepének gyengüléséről szóló vélemények is. Az e kérdésben folytatott viták részben a párt vezető szerepének különböző értelmezéséből fakadnak. Vannak, akik a vezető szerepet úgy értelmezik, hogy a legapróbb részkérdésekben is a pártszerveknek kell dönteniük és az állami, társadalmi szervek szerepe csupán a végrehajtás. Ez helytelen nézet. A párt vezető szerepének ez a felfogása oda vezetne, hogy elsorvadna az állami és tömegszervezetek önállósága, felelőssége . Mások a vezető szerepet azonosítják az erőszak, a hatalmi eszközök alkalmazásával . Ez - különösen a szocializmus építésének mostani időszakában - ellentmond a pártvezetés lenini alapelveinek. Nem kevés párttag a párt vezető szerepét egyes pártszervezetek szerepével és hatáskörével azonosítja. Mások abban látják a párt vezető szerepének feltételét, hogy minden vezető beosztást párttagok foglaljanak el. A párt vezető szerepe mindenütt érvényesül, ahol megvalósul politikája. A párt határozatai esetenként és helyenként nem valósulnak meg elég következetesen, sőt néha el is torzítják azokat. Ahol nem a párt politikáját valósítják meg, ott nem lehet a párt vezető szerepéről beszélni. Ebben az értelemben és helyileg előfordul - és nem is egy-két esetben , hogy nem érvényesül a párt vezető szerepe . De egyes kivételes esetekből általánosítani hiba. A helyi problémákat meg lehet és meg is kell oldani . De ezt nem lehet összetéveszteni az alapkér-

64

olyan nézetekről, amelyek a centralizmus elvének szükségességét vitatják a munkásosztály forradalmi pártjában. Másutt a párt funkcióját megfoghatatlan eszmei irányításként kezdik értelmezni . Arról a torzulásról nem beszélve, ahol ,, kulturális forradalom " címen iskolás gyermekeket vezetnek rohamra pártszervek és pártszervezetek ellen, úgymond ,,megtisztítási" célzattal . Mi a pártok közötti tapasztalatcsere szükségességét és helyességét elismerve, és az egyes pártok önálló véleményét tiszteletben tartva, hangsúlyozni szeretnénk saját pártunk álláspontját a párt vezető szerepét érintő nézetekkel kapcsolatban. A magyar munkásosztály és a dolgozó nép történelmi tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy a kapitalizmus elleni következetes harc, a szocialista építés csak marxista-leninista, a demokratikus centralizmus elve alapján felépített és működő kommunista párt vezetésével folyhat sikeresen. Pártunk nehéz harcokban szerzett tapasztalatai bizonyítják, hogy azok az erők, amelyek a párt szervezetei helyett vagy azokkal szemben valami más erőre támaszkodva akarják — úgymond erősíteni a munkásosztály hatalmát és annak vezetését, valójában veszélyeztetik a munkáshatalmat, a szocialista építést. A dolgozó népnek, a munkásosztálynak a szocialista építés egész időszakában szüksége van a pártra, annak vezető és szervező tevékenységére. Minden olyan nézet, amely a párt vezető szerepét korlátozza, irányító erejétől fosztja meg a munkásosztályt, a dolgozó népet. Minket, magyar kommunistákat nehéz, sokszor jelentős áldozatokkal járó harcunk tanulságai arra tanítanak, hogy a párt vezető szerepével és belső életével kapcsolatos lenini elvek következetes érvényesítése szent kötelességünk. (Nagy taps.) Elvtársak ! A Központi Bizottság meggyőződése , hogy az elkövetkező évek egyik legfontosabb feladata, előrehaladásunk gyorsításának kulcskérdése a párt vezető szerepének érvényesítése 65

UNIVERSITY THE LIBRARIES MICHIGAN OF

déssel, azzal, hogy az országban a párt vezet és meg is valósítja politikáját. Az utóbbi időben. hallottunk a nemzetközi hírek között

és továbbfejlesztése . A szocialista társadalom teljes felépítése mind bonyolultabb feladatokat állít elénk a gazdasági és kulturális építőmunkában, ideológiai téren, a szocialista társadalmi viszonyok, a szocialista demokrácia fejlesztésében . Központi Bizottságunk 1966 májusában fogadta el a gazdasági irányítás rendszerének reformját, ami önmagában is indokolttá teszi a párt vezető szerepének továbbfejlesztését. A bonyolult folyamatokat áttekinteni és tudományosan elemezni, az ellentmondásokat feltárni és megoldani , a fejlődést továbbra is a szocializmus irányába vezetni csak a pártnak az eddiginél is hatékonyabb vezetésével lehet. A jövő nagy feladatai megkövetelik a párt vezető szerepének fejlesztését, a pártvezetés módszereinek, formáinak, a szervező munkának a társadalmi fejlődéssel összhangban álló tökéletesítését . A munkásosztály és egész népünk előtt általában a párt felelős a szocialista építésért, társadalmunk állapotáért. Ez nem jelentheti azonban azt, hogy minden részkérdésben a pártnak kell döntenie. Továbbfejlődésünk határozott igénye, hogy növekedjék az állami és tömegszervezeti szervek szerepe, felelőssége a gyakorlati döntésekben és azok végrehajtásában. A politikai, gazdasági és kulturális élet fő tennivalóit — a párttagsággal tanácskozva - a párt vezető szervei dolgozzák ki. A pártnak kell feltárnia a társadalmi, gazdasági élet ellentmondásait és kidolgozni megoldásuk módját. A párt figyelmét a tudományos elemzésre, az elvi-politikai irányítás és ellenőrzés erősítésére kell fordítani . A pártnak minden fokon a fő feladatokkal kell foglalkoznia. A párt munkájában minden szinten erőteljes szerepet kell kapnia a végrehajtás ellenőrzésének. Ez párttagságunk leghatározottabb kívánsága. Minden párttagnak bármilyen területen vagy beosztásban dolgozik is legfőbb kötelessége, hogy teljes odaadással küzdjön a párt politikájának elfogadtatásáért, megvalósításáért. A kommunisták álljanak ki minden fórumon a párt politikája, a szocialista rendszer védelmében. A pártnak joga és kötelessége bírálni mindazon szerveket és személyeket, amelyek, illetve akik nem a párt politikájának szellemében és nem a szocializmus építésének meg66

Növelni kell a pártszervek, a pártszervezetek szerepét, felelősségét a vezető káderek kiválasztásában és nevelésében. Különös nyomatékot kap ez a gazdasági irányítás új rendszerében. A párt céljai csak úgy válnak valósággá, ha a vezető posztokon a párt politikáját értő, azt végrehajtani képes párttag és párton kívüli vezetők dolgoznak. A párt vezető szerepének növelése szükségessé teszi az állami munka pártirányításának és a kormányzati munkának további fejlesztését . A jelenlegi gyakorlat lassítja a döntéseket, az ügyintézést, és sokszor elmossa a felelősséget. Ezért a párt- és állami szerveknél felsőbb és alsóbb szinten meg kell szüntetni a párhuzamosságokat, a szervezeti felépítésben mutatkozó összefonódást, a munkában jelentkező átfedéseket. Növelni kell az állami szervek vezetőinek személyi felelősségét az általuk irányított terület munkájáért. Az eredményesebb munka, a felelősség érvényesítése és fokozása megkívánja, hogy kellő munkamegosztással hangolják össze és határozzák meg a párt és a gazdasági szervek feladatait a gazdasági építőmunkában . A gazdasági szervek, a vállalatok önállóságával együtt nő a helyi pártszervek szerepe, felelőssége a párt gazdaságpolitikájával összhangban álló helyi döntések biztosításában és a káderek kiválasztásában. A pártszervezetek a gazdaságpolitika végrehajtását elsősorban politikai eszközökkel támogassák. Tisztelt elvtársak ! A párt vezető szerepe érvényesülésének fontos láncszemei a dolgozók tömegszervezetei és tömegmozgalmai , melyek a párt politikája kialakításának, céljai megvalósításának, a párt és a tömegek közötti kapcsolat erősítésének tevékeny részesei. Egyben a népi , nemzeti összefogásnak olyan szervezett keretei, amelyekben a dolgozó tömegek sokoldalú tevékenységet folytatnak a szocializmus felépítéséért. Pártunk a lenini elveknek megfelelően kialakította a tömegszervezetek és mozgalmak pártirányításának elveit. A pártirányítás eszmei67

UNIVERS THE MICHIGA OF ITY HIBRARIE N S

felelően dolgoznak. Erre annál is inkább szükség van, mert helyenként és esetenként bátortalanság, elbizonytalanodás tapasztalható még párttagoknál is, húzódozás a párt politikája melletti határozott kiállástól.

politikai eszközökkel történik, tiszteletben tartjuk a szervezeti önállóságot. A párthatározatoknak nem a tömegszervezetekre, hanem az ott dolgozó kommunistákra kötelező érvénye öntevékenyebb és hatékonyabb munkát eredményezhet. A tömegszervezetekben és -mozgalmakban rejlő erőt a párt az ott dolgozó kommunisták segítségével mozgósítja népünk, a szocializmus érdekében. Ezt a megtisztelő kötelességet és felelősséget a tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak mindig érezniük kell. Kötelesek a párt politikáját ismertetni , megmagyarázni. Felelősek azért, hogy működési területükön a meggyőző munka eredményeként a párt politikája megvalósuljon, hogy a dolgozók körében szerzett tapasztalatokat közvetítsék és képviseljék a párt szervei előtt. Ez a pártmunka szerves része, más pártmunkával egyenlő értékű tevékenység. Legfontosabb tömegszervezeteink a munkásosztályt, a bérből és fizetésből élők döntő többségét átfogó szakszervezetek. Szükségessé vált jogkörük rendezése és kiterjesztése, ugyanakkor felelősségük növelése is . Növekszik a szakszervezetek felelőssége és szerepe a dolgozók anyagi, szociális és kulturális helyzetét érintő határozatok , meghozatalában, végrehajtásában és ellenőrzésében. Közreműködnek abban, hogy az államigazgatási, gazdasági és szakszervezeti szervek között a közös célért folyó munka során jelentkező ellentmondások, nézeteltérések megoldódjanak. A szakszervezetek segítségével kell biztosítani a dolgozók bevonását a vállalatok egész tevékenységébe és irányításába , hogy felelősnek érezzék magukat a vállalat eredményes munkájáért. A dolgozók képviseletében szerepet kapnak az üzemi vezetők megítélésében, megerősítésében vagy felmentésében . A Központi Bizottság megkülönböztetett figyelmet fordít a párt ifjúsági szervezetére , a mintegy 750 000 tagot számláló Kommunista Ifjúsági Szövetségre és a csaknem 1 200 000 tagú úttörőmozgalomra. Munkájuk jelentőségét meghatározza, hogy azt a nemzedéket nevelik, amely az idősebbek nyomdokába lép. A KISZ tömegszervezeti jellegének erősítése energikusabban folytassa az ifjúság eszmei-politimellett kai nevelését, forradalmi megedzését, kommunista jellem68

Tisztelt kongresszus ! A VIII . kongresszus óta fejlődött a párt ideológiai munkája is. Pártunk nagy figyelmet fordít az elméleti munka további fejlesztésére és segíti az elméleti erők hatékony koncentrálását a párt előtt álló legfontosabb politikai, gazdasági és ideológiai feladatok elméleti -tudományos megalapozására. Ezt a célt szolgálta többek között a Központi Bizottság mellett működő Társadalomtudományi Intézet létrehozása is. Az utóbbi években jelentősen fejlődött a pártpropaganda. 1962 óta 600 000-ről csaknem 800 000 -re nőtt a pártoktatásban részt vevők száma. Különösen örvendetes, hogy magasabb fokon, a marxista-leninista esti egyetemeken több mint 27 000-en, a két évvel ezelőtt létrehozott és bevált marxizmus -leninizmus esti középfokú iskolán pedig 17 500-an tanulmányozzák a marxizmus alapvető tanításait. Javult az állami egyetemeken, főiskolákon folyó marxista -leninista oktatás, ami lemérhető a tantárgyak tematikájának és programjainak fejlődésében, a tananyagok, jegyzetek színvonalának emelkedésében . Mindezek ellenére a marxizmus propagandája lényegesen elmarad az élet által diktált követelményektől . A pártoktatás és az egyetemeken a marxizmus oktatása még nem szabadult meg az elvontságtól és a vulgarizálástól. Előfordul bátortalanság, bizonytalankodás a „, baloldali " és jobboldali jelenségek elleni harcban. Lassú az előrehaladás az oktatás módszereinek fejlesztésében és a szemléltetés eszközeinek nagyobb arányú felhasználásában, a tananyagok korszerűsítésében . A marxizmus propagandájában korunk fő kérdéseire, a szocialista építőmunka követelményeire kell összpontosítani a figyelmet. Égető szükségesség a marxista közgazdasági szemlélet erősítése, a gazdasági propaganda fejlesztése, a gazdasági és az ideológiai munka kölcsönhatásának megértetése. Nem kevésbé fontos korunk fő kérdéseinek, a nemzetközi

69

LIBRARIES MIUBIGA1 OF UNDERSHY TOL

vonásainak fejlesztését. Hatékonyabbá válik munkája, ha törekvéseit összhangba hozza az ifjúság életkori és rétegsajátosságaival. A KISZ befolyásának, eszmei -politikai tevékenységének fejlesztése nem nélkülözheti az ifjúság érdekeinek fokozottabb védelmét.

helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseinek meggyőző erejű oktatása . Az elkövetkező évek feladata, hogy javítsuk, tökéletesítsük a pártoktatás tananyagait, tematikáit, bátran alkalmazzunk új formákat, fejlesszük az oktatás módszerét. Az agitáció régi és új formáinak alkalmazásával az utóbbi időben eredményeket értünk el. Az agitáció elevenebb, meggyözőbb, mozgósítóbb ; eszközei változatosabbak és általuk szinte az egész társadalomhoz eljut a párt szava. Helyesnek bizonyult a pártnapok rendszerének újbóli bevezetése. Esetenként egy-egy pártnapi ciklusban - az agitáció leghatásosabb eszközével --- az élőszó erejével, több százezer emberhez szólhatnak a párt- és az állami, a gazdasági és társadalmi élet vezetői, aktivistái. A párttagság jó tájékoztatása elengedhetetlen feltétele a pártszervezetek eredményes munkájának - a párttagság jogos igénye az eddiginél gyorsabb és szélesebb körű tájékoztatás . A sajtó, a rádió és a televízió munkája is fejlődött a két kongresszus között. A napilapok példányszáma jóval több mint negyedmillióval emelkedett. Négy hetilap 400 000 -nél, további hat hetilap 100 000-nél nagyobb példányszámban jelenik meg. A lapoknak és a folyóiratoknak több mint 5 millió előfizetője van, majdnem 1 millióval több, mint a VIII. kongresszus idején. És meg kell mondani, hogy a további példányszámemelésnek egyetlen korlátja a papír hiánya. A rádió előfizetőinek száma megközelíti a 2,5 milliót. A televízió előfizetőinek száma négy év alatt háromszorosára, 1 millióra emelkedett. Az újságírók munkáját mindinkább a szocializmus ügye iránti közéleti felelősségtudat hatja át. A sajtó, a rádió és a televízió tevékenysége világnézetileg és politikailag tisztultabb és egyértelműbb lett. Napirenden tartják és magyarázzák a szocialista építés és a nemzetközi élet legidőszerűbb, legfontosabb kérdéseit, mozgósítanak és tájékoztatnak, művelnek és nevelnek, vitatkoznak és állást foglalnak. Az alapvetően pozitív fejlődés ellenére időnként találkozunk ideológiai bizonytalansággal, a polgári és kispolgári életfelfogás-

70

A párt továbbra is számít a sajtó munkásaira, elvárja, hogy ne tegyenek engedményt a polgári és kispolgári életfelfogásnak, ízlésnek, legyenek az imperialisták, a kapitalista társadalom határozott bírálói, szenvedélyesen védjék a szocializmus igazságát és mozgósítsák a lakosságot nagy ügyünk : a szocializmus építésére . Kongresszusra készülve, a Központi Bizottság elemezte a párt káderpolitikájának megvalósulását. Megállapítható, hogy a VIII. kongresszuson elfogadott elvek helyesnek bizonyultak. Pártunkban felnövekedtek olyan vezetők, akik képesek önál-

A VIII. kongresszuson nagy hangsúlyt kapott a feladatokra való alkalmasság. Ezt félreértelmezve, egyes helyeken állami és gazdasági vezető tisztségek betöltésénél egyoldalúan előtérbe helyezik a szakmai felkészültséget, elválasztva az eszmei szilárdság és a vezetőkészség követelményétől. A párt ezt a szemléletet és gyakorlatot nem fogadhatja el. A társadalomnak nem apolitikus ,, szakemberekre" és nem szakmailag hozzá nem értő „,politikusokra", hanem megfelelő vezetőkre van szüksége. A feladatokra való alkalmasság társadalmunk minden vezető tisztségében a szocializmus iránti odaadást, a szakmai felkészültséget és a vezetőkészséget egyaránt és együttesen követeli. A káderek kiválasztásának alapelve marad, hogy vezető tisztségekbe a népi demokráciához hű, kellő politikai és szakmai felkészültségű, szervezőképes és irányítani tudó embereket kell helyezni. A személyi kérdések eldöntésénél a párt e követelmények betartását, mindenféle statisztikai szemlélet elvetését, à szigorúan egyéni elbírálást kívánja mindenkitől, minden szervezettől és intézkedő fórumtól.

71

WANDATOT JA TOUBRIKUT 101

lóan megítélni és bonyolult körülmények között is végrehajtani a párt politikáját. A beszámolási időszakban jelentősen emelkedett kádereink elméleti felkészültsége , vezetőkészsége. A VIII. kongresszus irányelvei a kádermunkában mégsem valósultak meg elég következetesen ; számos hibával és félreértéssel találkoztunk.

LIBRARIES

nak, ízlésnek, erkölcsnek tett engedményekkel, a kapitalista társadalommal szembeni kritikátlansággal is.

Kedves elvtársak ! A Központi Bizottság így értékeli a párt helyzetét és így ítéli meg a pártmunka fejlesztésének feladatait. Meggyőződésünk, hogy az értékelés és a tennivalók meghatározása találkozik a kongresszus és a párttagság egyetértésével. A Szervezeti Szabályzat módosítására vonatkozó előterjesztés a kongresszus napirendjén önálló pontként szerepel, A módosítás indokolását külön előadói beszéd ismerteti majd. Ezért én ezekkel részletesen nem foglalkozom. A programszerű részek elhagyása a Szervezeti Szabályzatból és a többi javaslat azt célozza : a kongresszus segítsen abban, hogy a felesleges formaságokat elhagyva, tartalmilag, érdemileg erősítsük a pártmunkát. Itt, a Központi Bizottság beszámolójában csak három módosító javaslattal kívánok foglalkozni. A legnagyobb horderejű változás, a tagjelöltség megszüntetése. A javaslatnál a Központi Bizottságot az vezeti, hogy felszabadulásunk után több mint huszonegy évvel a pártba felvételre jelentkező ember nem ismeretlen a párt előtt, hiszen hosszú ideje itt él a párt szeme előtt, dolgozik a szocializmus építésén, s a párthoz, rendszerünkhöz való viszonyát felelősen el lehet bírálni . Amit az eddigi gyakorlat szerint kétszer a tagjelölt- és tagfelvételnél -kellett végigcsinálni --- a pártnak is, a felvételre jelentkezettnek is —, most a kellő alapossággal, de egyszerre végezzük el. A javaslatok között szerepel, hogy a kongresszus ne válaszszon Revíziós Bizottságot. A feltételezés szerint a Központi Ellenőrző Bizottság feladatkörét bővítve, eddigi munkája mellett biztosítani tudja a Központi Bizottság pénzgazdálkodásának ellenőrzését is. A pártszervek és pártszervezetek ügykezelési rendjének betartását pedig ellenőrizhetik a munka menetében a felsőbb szervek, végső fokon a Központi Bizottság, vagyis azok a szervek, amelyek a munka általános felügyeletét egyébként is végzik. A párt irányító és ellenőrző szerepének erősítését célozza az a javaslat, amely valamennyi hivatali pártszervezetnek megadja azt a jogot, hogy a vezetőt beszámoltathassa és a hivatali munkát ellenőrizhesse azzal a céllal, hogy az eddiginél hatékonyabban segíthessék a hivatal, az állami szerv,

72

Cal !

az intézmény rendeltetésszerű munkájának eredményes elvégzését, Abban a meggyőződésben terjesztettük a pártkongresszus elé a Szervezeti Szabályzat módosításának tervezetét , hogy ezzel tovább erősítsük pártunk összeforrottságát, cselekvőkészségét, népünk, a szocializmus ügye javára. A Szervezeti Szabályzat a pártélet törvénye, szervezett fellépésünk biztosítéka, munkánk előmozdítója. Párttagságunk becsületbeli kötelességének tartja annak biztosítását, hogy a párt tőle telhetően a legjobban megfeleljen történelmi küldetésének.

VI

amelynek pártunk cselekvő részese, így bizonyos mértékig felelős tényezője is. A kommunista világmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje. A világ kommunista pártjainak száma ma megközelíti a kilencvenet. Kommunista pártok tevékenykednek a föld országainak majd mindegyikében , a marxizmus- leninizmus eszméi pedig mindenütt éreztetik hatásukat. Erősödött a szocialista országok kommunista pártjainak vezető szerepe . Tovább nőtt a tőkésországokban a kommunista pártok tekintélye és tömegbefolyása. Ennek kétségtelen bizonysága a széles tömegharcok kibontakozása , az, hogy több 73

TERGUBQUA MI

Tisztelt kongresszus ! Kedves elvtársak ! Rátérek a nemzetközi munkásmozgalom kérdésére. A Magyar Szocialista Munkáspárt internacionalista párt, amelynek múltja, jelene összeforrt a nemzetközi kommunista mozgalommal és jövője is elválaszthatatlanul ahhoz kapcsolódik. Pártunk a marxizmus-leninizmus elvei alapján, az internacionalizmus szellemétől áthatva tudja csak híven és eredményesen szolgálni a magyar munkásosztályt, a népet, a nemzetet, amelynek szülötte . Ezért mindenkor nagy figyelmet szentelünk a nemzetközi munkásmozgalomnak ,

WANDATOT JA

PÁRTUNK A NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM EGYSÉGÉÉRT

nyugat-európai, észak-európai kommunista párt a legutóbbi választásokon növelte szavazóinak számát. Nőtt a kommunista pártok száma és befolyása a fejlődő országokban is, bár az imperializmus aknamunkája, az eltérő osztályviszonyok és más sajátos körülmények ezt megnehezítik. A kommunista pártok tömegbefolyásának növekedése egyik eredményeként számos országban kibontakozóban van a kommunisták és a szociáldemokraták, más haladó pártok közötti párbeszéd, az akcióegység iránti érdeklődés , kialakulóban van a munkásosztály, a széles dolgozó tömegek monopoltőke-ellenes frontja. Sok országban élesedik az osztályharc. A burzsoázia e harcban a munkásosztályt, annak marxista- leninista pártját tekinti legfőbb ellenfelének, attól fél a legjobban, s ahol teheti, arra méri a legkegyetlenebb csapásokat. Ez magyarázza, hogy Európában a Német Szövetségi Köztársaságban, Spanyolországban, Portugáliában, Görögországban, Törökországban és másutt, így Iránban is betiltották, illegális harcra kényszerítették a kommunista pártot, kegyetlenül üldözik tagjait, s egyes országokban, ha elfogják, megölik vezetőit. A világ más országaiban, Indonéziában, egyes dél-amerikai országokban a kommunistákat és más haladó embereket sújtó kíméletlen üldöztetéssel, tömegterrorral akarják a dolgozó osztályok, a népek szabadságtörekvéseit vérbe fojtani. A kommunistákra mért csapás az imperialistákat segíti, és a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség legkövetkezetesebb, legáldozatkészebb harcosait és velük együtt magát a haladás és nemzeti függetlenség ügyét sújtja. De a hóhérok elfelejtik, hogy amióta az emberiség osztálytársadalomban él, mindig folyt a harc a haladás és a reakció erői között, de a reakció sem fegyverrel, sem más módon nem tudta megállítani a történelmet. Most sem fog sikerülni. Az emberiség elhagyta a rabszolgaság, a feudalizmus korát, és ma egyharmada már túl van a kapitalizmus korszakán is. A kapitalizmus pusztulását éppen úgy nem lehet megakadályozni, mint ahogy nem lehetett a rabszolgaságét vagy a feudalizmusét sem, A történelem feltartóztathatatlanul előrehalad, a kommunizmus eszméje hódít, s ma már a szocialista világrendszer

74

a nemzetközi kommunista mozgalom ereje gátat vet az imperializmusnak, szembeszáll az agresszióval. A kommunista világmozgalom erejét meghatványozza, hogy egységes világnézet, a marxizmus-leninizmus vezérli, és fáradhatatlanul küzd minden haladó erő tömörítéséért.

tárgyalásokat kívánunk folytatni a jövőben is, szorgalmazzuk a testvérpártok két- vagy többoldalú találkozóit, tanácskozásait . A találkozók gyakoriságát szükségessé tette az a sajnálatos körülmény is, hogy ma-vannak a nemzetközi forradalmi munkásmozgalomban olyan nézetek is, amelyek ellentmondanak a marxizmus-leninizmus elveinek. Ezek a nézetek figyelmen kívül hagyják a proletár internacionalizmust, a szocialista országok érdekközösségét, tévesen ítélik meg a szocialista forradalom lehetőségeit, félremagyarázzák a szocialista forradalom különböző útjairól, a szocializmus építésének sajátosságairól szóló marxista megállapításokat. Zavaróan hat a nemzetközi munkásmozgalom egységére, hogy a kérdések marxista- leninista felfogását és kezelését helyenként a mi világnézetünktől idegen, nacionalista tendenciák szövik át. Ha e téveszmék jellegzetességeit nézzük, a nemzeti érdekek félreértését vagy félremagyarázását látjuk. Mérlegelés tárgyává teszik helyenként, hogy a nemzeti érdeket alá vagy fölé kell-e rendelni a közös érdekeknek, holott teljesen világos, hogy ezeket egyeztetni kell és lehet. A nemzetközi munkásmozgalomban minden álbaloldali és 75

• WANDATRE JA THeumena Mi *

képviselőivel, a legtöbb nyugat-európai kommunista párttal és más világrészek kommunista pártjainak egész sorával. E tárgyalások mindegyike eredményes és hasznos volt. Hasonló

canal!

Rendkívül jelentős, hogy a kommunista és munkáspártok között eleven kapcsolatok legyenek, hogy a testvérpártok kicseréljék tapasztalatukat s egyeztessék fellépésüket nemzetközi síkon a közös ellenség, az imperializmus elleni harcban. E megfontolás vezette pártunkat, amikor a beszámolási időszakban találkozott és tárgyalásokat folytatott a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számos pártjával. Ismételten találkoztunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának és csaknem minden szocialista ország kommunista pártjának

jobboldali elhajlás közös ismertetőjele volt mindenkor és az ma is a szovjetellenesség . A nemzetközi imperializmus, a burzsoázia mindig a Szovjetuniót tekintette és ma is azt tekinti legfőbb ellenségének. A jobb- és „, baloldali ” elhajlók, legyen szándékuk bármi , szovjetellenességükkel akarva, akaratlanul az imperialisták kezére játszanak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát és tagságát erősen foglalkoztatják mindazok a kérdések, amelyek körül ma viták és nézeteltérések vannak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. Azt tartjuk, hogy az ál- . lamok közötti viszonyban egy adott kérdésben lehet semlegesnek maradni, de a marxizmus-leninizmus, a nemzetközi kommunista mozgalom legfontosabb kérdéseiben állást. kell foglalni. Pártunk képviselői minden adandó alkalommal világosan kifejtették álláspontunkat a vitás kérdésekről, ezt teszszük most, saját kongresszusunkon is. A Magyar Szocialista Munkáspárt a szocialista országok és kommunista pártok elvi alapon nyugvó szoros együttműködésének tántoríthatatlan híve . Az a nézetünk, hogy az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatok helyesen foglaltak állást korunk legfontosabb kérdéseiben, és megállapításaikat az élet azóta minden tekintetben igazolta. Az e nyilatkozatokban foglaltakat ma is magunkénak valljuk és követjük. Elítélünk minden olyan fellépést, amely a forradalmi munkásmozgalom sorainak egységét rombolja. Jelenleg a kínai vezetők hegemón törekvései, szovjetellenességük és szakadár tevékenységük okozza a legnagyobb kárt. A legutóbbi hónapokban helytelen nézeteik ellenzékének letörésére megindították az úgynevezett „ proletár kulturális forradalmat" , s e mozgalom rohamcsapataként létrehoztak tanulókból szervezett ,,vörösgárdista" osztagokat. Nem lehet mindezt egyszerűen a kínai párt, illetve a központi bizottság belső ügyének tekinteni. Lin Piao, az államtanács elnökhelyettese, honvédelmi miniszter, maga jelentette ki a katonai akadémia hallgatói előtt, hogy „ Mao elnök sokkal magasabban áll Marxnál, Engelsnél, Leninnél, Sztálinnál ” . A kínai vezetők maguk hangoztatják, hogy a ,, proletár kulturális forradalom " nemcsak belső használatra szól, hanem ,,példamutatás minden or76

szág számára". S valamelyik pekingi utcában már tábla hirdeti, hogy ott működik a „ vörös gárda világbizottsága" . Mindez ilyenformán reánk is tartozik. Mi elutasítjuk ezeket a marxizmus-leninizmustól idegen nézeteket, elhatároljuk magunkat tőlük. Mi mint internacionalisták, a leghatározottabban elutasítjuk a szovjetellenességet, ezt az antikommunista eszmét; a nacionalizmust, annak minden szocialistaellenes megnyilvánulását. A nacionalizmus és sovinizmus nem ismeretlen Magyarországon. Hazánk és népünk századokon át idegenek elnyomottja, a magyar uralkodó osztály pedig az ország területén élő nemzetiségek elnyomója volt . Az első világháború utáni imperialista trianoni diktátum ürügyül szolgált arra, hogy az uralkodó osztályok a végletekig csigázzák a nacionalista, soviniszta szenvedélyeket, a szomszéd népek elleni gyűlölködést. Ma a föld jelentékeny területén szocialista országok élnek egymás mellett. A szocialista társadalmi rend létrejöttével megteremtődött a lehetősége annak, hogy végérvényesen kiküszöböljük a népek kapcsolatából a nemzeti gyűlölködést, ami hosszú századokon át oly mérhetetlen kárt okozott minden ország elnyomott és kizsákmányolt dolgozóinak. A kommunista pártok ki kell hogy tépjék a nacionalizmus gyökereit is. Csak a szocializmus képes megoldani a múlt kérdéseit, mert olyan rendet teremt, amelyben kialakul a népek, a nemzetek egyenlőségén és közös érdekein nyugvó együttműködés, testvériség. Marx, Engels, Lenin eszméi vezetnek minket, ők tárták fel a tőkés elnyomás nemzetköziségét, és mutatták meg a nemzetközi munkásosztály érdekeinek azonosságát. Ők tanították meg a munkásságot, hogy saját osztályérdekeinek megfelelően nézze a világot, ők nevelték a munkásosztályt internacionalistává. Pártunk önálló politikájának kidolgozásakor népünk, országunk történelmi, társadalmi és gazdasági adottságaiból indul ki, de mint internacionalista párt, mindig figyelembe veszi a proletárforradalom és a szocialista építés nemzetközi tapasztalatait. Pártunk figyelembe veszi a szocialista világrendszer 77

közös érdekeit, és számol a kapitalista országokban működő és nehéz körülmények között harcoló testvérpártok érdekeivel is. Azt tartjuk, hogy egy forradalmi párt nemcsak saját munkásosztályának és népének, hanem a nemzetközi munkásosztálynak és az emberiségnek is felelős munkájáért. A nemzetközi kommunista mozgalomban az utóbbi két esztendőben nagymértékben fokozódott a szakadárok elszigetelődése és megerősödtek az egységtörekvések. Érlelődnek a kommunista és munkáspártok nagy tanácskozásának feltételei is. A Magyar Szocialista Munkáspárt híve a nagy tanácskozás eszméjének, nem a tanácskozásért önmagáért, hanem azért, hogy erősödjön, szélesedjen egységünk, összefogásunk. Akcióegységet kívánunk elsősorban és azonnal Vietnam megsegítésében, és általában közös ellenségünk, az imperializmus elleni harcban. (Viharos, hosszan tartó taps. ) Semmiféle kiátkozásra nincs szükség, mi tanácskozni és az imperializmus elleni harcban egyesülni akarunk minden forradalmi párttal, minden haladó erővel, így természetesen a Kínai Kommunista Párttal és az Albán Munkapárttal is . De ha az ő vezetőik ma ez élől mindenképpen elzárkóznak, a nemzetközi munkásmozgalom emiatt nem rekedhet meg, s egy szélesebb tanácskozással sem várhatunk az idők végezetéig. (Taps .) A nemzetközi kommunista mozgalom és az emberiség érdeke mindennél előbbre való . Dolgozni kell annak érdekében, hogy a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom mindazon pártjainak képviselői találkozzanak és tanácskozzanak, amely pártok időszerűnek tartják, hogy elvtársi módon, együtt, marxista-leninista elemzés alá vegyük a kialakult helyzetet, és egyetértésben megállapítsuk, az adott helyzetben mi a közös tennivalónk. A marxista- leninista elmélet, s az azzal felfegyverzett nemzetközi kommunista mozgalom, a kommunizmus eszméje feltartóztathatatlan, s halad előre a maga történelmi útján. A nemzetközi munkásosztályt, a szocialista világrendszert, a világ kommunista és munkáspártjainak hatalmas mozgalmát az internacionalizmus tette mindenkor legyőzhetetlenné és teszi ma is azzá. A magyar munkásosztály forradalmi pártja,

78

híven a marxizmus- leninizmus tanításaihoz, mindenkor hű volt az internacionalizmus eszméjéhez, az egység gondolatához, s ez így lesz a jövőben is. (Nagy taps.)

Tisztelt kongresszus ! Kedves elvtársak ! A beszámoló végére értem. Kérem a tisztelt kongresszust, hogy a Központi Bizottság beszámolóját és a benyújtott határozati javaslatot vitassa meg és fogadja el. A Központi Bizottság a beszámolási időszakban az előző kongresszusunk által meghatározott politika megvalósítására törekedett. A munkának vannak eredményei és fogyatékosságai, a politika azonban jó. A IX . kongresszus erősítse meg pártunk eddig követett politikájának fő irányvonalát. E politikában bízik a munkásosztály, a nép, s ez a pártnak megbecsülést, az országnak, a népnek jó eredményeket fog hozni a jövőben is. Éljen a párt, a magyar munkásosztály, dolgozó népünk, szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság ! (Taps.) Éljen a proletár nemzetköziség, a népek szabadsága ! (Taps.) Éljen a kommunizmus és a béke ! (Nagy taps.)

KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS VITAZÁRÓ BESZÉDE

Tisztelt kongresszus ! Kedves elvtársak ! Elvtársnők ! Kongresszusunk munkájának, tanácskozásának híre elterjedt az országban, sőt határainkon túl is, és részben ismerjük már a visszhangot is. Szinte egyöntetű az a vélemény, hogy kongresszusunk egy önmagában bízó, politikájában szilárd, céljait ismerő párt tanácskozása, amely munkáját minden látványosság nélkül, a nagy szavakat kerülve végzi , reálisan elemzi a helyzetet, és ugyanígy tárgyalja a jövő feladatait. Örülünk ennek a véleménynek, s annak is, ha kongresszusunk ezt tükrözte . A vitában 48 küldött szólalt fel , és a felszólalók nagy felelősséggel, a kérdés ismeretében és sokoldalúan szóltak a legfontosabbról : pártunk bel- és külpolitikájáról, a nemzetközi munkásmozgalomról, a gazdasági és kulturális építőmunkáról, a párt életének leglényegesebb kérdéseiről . A felszólalások általában alátámasztották és megerősítették mindazt, amit a Központi Bizottság a helyzetről, a megtett útról, a feladatokról összegezett . Jó dolog , hogy a felszólalók jelentős része tulajdonképpen már azzal foglalkozott, hogyan és miképpen képzelik a kongresszus határozatainak végrehajtását. A vitát a kongresszus által tárgyalt nagy fontosságú kérdésekhez méltónak tartom. E terem falain túl szinte aktív részese volt a kongresszus munkájának az egész párttagság, a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép. Ennek nagyon sok jele van , de csak 80

egyre utalok : a kongresszus több mint ezer táviratot és levelet kapott. Kaptunk például üdvözlő táviratot Csepelről . Ezt a táviratot a Csepel Vas- és Fémművek 20 000 dolgozója röpgyüléseken targyalta meg és hagyta jóvá. Az üdvözlő táviratokat, az üzeneteket és a leveleket általában nagy dolgozókollektívák küldték. Ezek mindegyikét megemlíteni persze lehetetlen, de elmondhatom, hogy kivétel nélkül összefüggnek a kongresszus tiszteletére indított szocialista munkaversennyel és többségük már a vállalt felajánlások teljesítését jelenti be. -A Központi Bizottság nevében és bizonyára egyetértenek ezzel kongresszusunk nevében megköszönöm a szolidaritást, a táviratokat és a leveleket, azt, hogy így emlékeztek meg kongresszusunkról, tettekkel bizonyítva, hogy követik a párt szavát, és szívvel-lélekkel vesznek részt a szocialista társadalom építésében. (Nagy taps.) Pártunk IX. kongresszusára a szocialista országok kommunista pártjait és a kapitalista elnyomás ellen harcoló európai testvérpártokat hívtuk meg. Nagy jelentőségű számunkra a testvérpártok küldöttségeinek jelenléte és vélekedése . Számunkra fontos az, hogyan ítélik meg a testvérpártok pártunk politikáját és törekvéseit. A testvérpártok küldöttei üdvözölték pártunk törekvéseit, szolidaritásukról biztosítottak és sikert kívántak munkánkhoz . Kongresszusunkon a választott vezető pártszervek munkájáról adtunk számot. Munkájukat párttagságunk, hazai közvéleményünk és testvérpártjaink hivatottak megítélni. Most, a kongresszus vitája után, joggal állapíthatjuk meg ismét, hogy pártunk híven követi a marxista--leninista elveket, politikája kommunista politika, megfelel a munkásosztály nagy történelmi céljainak, megfelel a magyar dolgozó nép, a nemzetközi munkásosztály és a szabadságukért harcoló népek érdekeinek. (Nagy taps .) Nyugodtan mondhatjuk, hogy pártunk eszmeileg és politikailag egységes , és képes az egységes cselekvésre. Joggal állapíthatjuk meg azt is , hogy pártunk munkáját a munkásosztály, a nép legszélesebb rétegeivel együtt, velük összeforrva végzi . Ez pártunk erejének legfontosabb forrása .

4. IX. kongresszus

81

1 !

* 1

A Magyar Szocialista Munkáspárt folytatja eddigi bel- és külpolitikaját. Feladatunk az elottünk allo időszakban is a szocialista tarsadalom teljes felépítése. A Magyar Szocialista Munkaspárt minden erejével azon lesz, és minden lehetőséget megraged, hogy hozzájáruljon a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom öszszeforrottságához, egységéhez, legjobb együttműködéséhez. Ez a törekves vezette pártunkat eddig is, és ugyanezért akarunk dolgozni ezután is — jobban , mint eddig. (Nagy taps.) Mi a viszonyunk a nem szocialista országokhoz ? Mi ápoljuk a népek barátságát, mert van jó és rossz társadalmi rendszer, de rossz népek nincsenek. A népek mindenütt jót akarnak. Jelenleg azonban vannak a világon kapitalista országok, s velük az állami politika sikján elveinknek, világnézetünknek, a magyar nép érdekeinek, a nemzetközi munkásosztály érdekeinek megfelelően kell szabályozni viszonyunkat. A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság mindenkor és mindenhol szembeszáll mindenféle imperialista agresszióval. Ez most mindenekelőtt azt jelenti , hogy harcolunk az amerikaiak vietnami agressziója ellen, és mindaddig segítjük vietnami testvéreinket, amíg ügyük végső győzelmet nem arat. (Hosszan tartó, nagy taps.) Ugyanakkor azonban, híven a forradalmi , lenini elvekhez, a kapitalista államokkal való viszonyunkban a békés egymás mellett élés elvét követjük, és kölcsönös előnyökkel járó kapcsolatokra törekszünk. Ennyiben tudom összegezni a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának fő jellemvonásait. A vitával kapcsolatban ezeket kívántam általában megemlíteni, s gondolom, hogy a tisztelt kongresszus, értenek .

a küldött elvtársak mindezzel egyet-

Ezek után szeretnék foglalkozni részben a vitában felmerült egyes kérdésekkel, részben olyan eseményekkel, amelyek időközben történtek.

Kongresszusunk november 28-án, hétfőn nyílt meg, és én megbízatásomnak megfelelően ismertettem a Központi Bizottság beszámolóját. A külpolitikai részben megfelelő terjedelemben és gondolom megfelelő módon szóltam kapcso82

latunkról az Egyesült Államokkal. Ugyanaznap este tették közzé a hírt. Budapesten és Washingtonban, hogy Magyarország és az Egyesült Államok követi szintről nagyköveti szintre emelték diplomáciai kapcsolatukat. Bennünket ez nem zavart. (Derültség. ) Ha egy elvileg helyes alapokon nyugvó kommunista politika rendben van csütörtökön, rendben kell lennie hétfőn is . (Taps .) Mi az Egyesült Államokkal szemben is azt az elvi politikát folytatjuk, amelyet a testvérpártokkal együtt 1957-ben és 1960 -ban Moszkvában kialakítottunk. Elítéljük az Egyesült Államok vietnami agresszióját. Visszautasítottuk és a jövőben is visszautasítjuk az Egyesült Államok kormányának minden beavatkozási kísérletét a Magyar Népköztársaság belügyeibe. Ez elvi politika, és nem taktika. Ugyanilyen elvi politika az is , hogy békés egymás mellett élésre törekszünk. A viszonyok normalizálását kívánjuk , politikai, gazdasági , tudományos és egyéb kapcsolatokat kívánunk létesíteni az Egyesült Államokkal is. Ha ugyanilyen készséget tapasztalunk részükről, akkor kapcsolataink normálisak lehetnek. Pártunk meggyőződése szerint ez marxista -leninista, forradalmi politika. (Taps.) Egy másik külpolitikai kérdés, amit meg akarok említeni, a Német Szövetségi Köztársasággal kapcsolatos álláspontunk. A Német Szövetségi Köztársaságban most új kormány alakult. A szociáldemokrata párt bevonásával úgynevezett nagykoalíció jött létre. Ez természetesen elsősorban a Német Szövetségi Köztársaság népének az ügye, de közvetlenül érinti valamennyi németet. Pártunk és kormányunk úgy véli, hogy nekünk nem kell változtatnunk a Német Szövetségi Köztársaság irányában folytatott politikánk alapelvein és gyakorlatán. Azt ez a kormányváltozás nem érinti. Európa valamennyi forradalmi pártjával, minden ország haladó elemeivel együtt harcolunk a nyugatnémet revansista törekvések ellen, és az ellen az újfasiszta hullám ellen, amely ott most a két legutóbbi tartományi választáson jelentkezett . Harcolunk és dolgozunk Európa biztonságáért. Működjön Bonnban bármilyen összetételű kormány, bármiféle koalíció, meg kell hallania Európa szocialista részének- és aki a poli83

TINIVERS THE MICHIGA OF ITY HIDDADI N EG

tikával intenzíven foglalkozik, tudja, hogy nemcsak szocialista részének azt a követelését, hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak is tudomásul kell vennie a második világháború következményeként kialakult európai határokat, és azt, hogy azokat soha semmiféle úton-módon megváltoztatni nem tudja. (Nagy taps.) Legyen bármilyen kormány Bonnban, ha reálpolitikát akar folytatni, el kell jutnia annak elismeréséig, ami a mai Európa megváltoztathatatlan jellemvonása, hogy két német állam van. A két állam közül az egyik, a Német Demokratikus Köztársaság már eddig is felbecsülhetetlen értékű szolgálatot tett nemcsak nekünk, magyaroknak, s a Varsói Szerződés Szervezetében egyesült országoknak, hanem Európa minden népének. Azzal tett szolgálatot, hogy Európa szívében, német földön megalapozta a jövendőt, és kiépítette a szocializmus és a béke erős támaszát. ( Nagy taps.) A Német Szövetségi Köztársasággal valóban jó viszony csak úgy képzelhető el, ha tudomásul veszik, hogy nálunk nem lehet alku tárgya a Német Demokratikus Köztársasághoz fűződő forradalmi, elvtársi, szocialista kapcsolatunk. Azt ezután is erősíteni fogjuk. (Nagy taps.) A Magyar Népköztársaság az előbb elmondottak figyelembevételével a kölcsönös előnyök alapján kész fejleszteni gazdasági, politikai és diplomáciai kapcsolatait a Német Szövetségi Köztársasággal. Kész a kulturális kapcsolatok és a turisztika fejlesztésére is. Az előbb szólottam az Egyesült Államokhoz, most a Német Szövetségi Köztársasághoz fűződő viszonyunkról. Az a politika, amit mi képviselünk, meggyőződésünk szerint nemcsak a saját népünk érdekeinek felel meg, hanem az amerikai nép és a német nép érdekeinek is a legjobban megfelel. Én, mint kommunista, hozzátehetem, hogy mi az amerikai népnek is, a német népnek is a lehető legjobbat , a békét és a boldogulást kívánjuk és velük barátságot akarunk. (Nagy taps.) Kongresszusunkon jelen volt és szólott hozzánk a Német Szocialista Egységpárt, a Német Kommunista Párt és a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt képviselője . Köszönjük, hogy

84

eljöttek hozzánk,

és

nagyon

örülünk,

hogy közöt-

egység, internacionalista testvériség van. Meggyőződésünk, hogy ők igazi marxista-leninisták, kommunisták, és egyben a legjobb német hazafiak, akik a német nép jövőjét képviselik. Annál hamarabb lesz boldog és szabad a német nép, annál hamarabb fejlesztheti ki nem csekély lehetünk elvi

tőségeit és képességeit a termelés, a tudomány és a kultúra területén, minél hamarabb követi elvtársainknak, a német kommunistáknak a szavát. Ők az egész német népnek a legjobbat akarják. (Nagy taps.) Néhány szót a belpolitikai törekvéseinkről . A kongresszus állásfoglalásai megmutatták, hogy pártunk tovább folytatja, fejleszti és erősíti a szövetségi politikát, köznyelven a népfrontpolitikát. Megismétlem, amit a beszámolóban mondottam : ezt a szövetséget a munkásosztály vezeti . Menet közben persze hibák is adódtak. A Központi Bizottság óvta az elvtársakat a mechanikus statisztikai szemlélettől. Mégis előfordult, hogy a munkásosztály vezető szerepét ,, védve ", pártonkívülit nem engedtek megfelelő funkcióba helyezni . Az is megtörtént, hogy valamilyen funkcióra jobb kommunista jelölt volt, mint pártonkívüli, mégis valamilyen statisztikai szemlélet alapján úgy határoztak, hogy pártonkívülit bíznak meg, hadd lássa az a központ, hogy értik és végrehajtják a politikát. (Derültség.) De az egyik nagyobb kárt csinált, mint a másik . A kongresszus kezdetén Cservenka elvtársnő elmondotta, hogy Pest megyében például a tanácsfunkcionáriusok között bizony csak imitt-amott, hírmondónak van pártonkívüli . De a valóság nemcsak ebből áll . Meg tudnám nevezni a társadalmi élet olyan területeit is, ahol a kommunista közfunkcionárius, vezető megy ritkaságszámba . Ahogy az előbbi nincs rendjén , úgy nincs rendjén ez utóbbi sem . Az egyiken is, a másikon is igazítani kell. Jobban kell eleget tenni a VIII . kongresszuson meghatározott követelményeknek, mint eddig . Ha egy funkció betöltéséről döntenek, nem statisztikai normákból kell kiindulni, hanem abból a szempontból kell mérlegelni az összes szóba jöhető embereket, készek-e részt venni az építőmunkában, hű fiai-e a hazának, van-e rátermettségük, megfelelő szakképzettségük, tudnak-e vezetni a mi viszonyaink között. A mű-

85

1 F

veltséget és a szakmai hozzáértést meg kell követelnünk a parttagoktól is, mert egy forradalmár az igaz ügyet nálunk enélkül már nem tudja jól szolgálni . És a pártonkívülitől is meg kell követelni a népi hazához és népünk közös céljához, a szocialista társadalom felépítéséhez való becsületes viszonyt. Parttagnak nem kell lennie, de ez elemi norma, amit mindenkitől meg lehet és meg is kell követelni . Hogyan is alakul tehát a párttagok és a pártonkívüliek viszonya? Nagyon egyszerűen kifejezve : nem szabad hátránynak lennie annak, ha valaki pártonkívüli . Mindjárt hozzáteszem, hogy persze ez előny sem lehet . Nem lehet előny az, ha valaki párttag, de hátrány sem lehet, mint ahogy ez szórványosan előfordul. Minthogy a párt vezeti a társadalom életét, természetes , hogy a társadalmi életben a párttagok, a kommunisták játszszák a főszerepet. Ez a kommunisták dicső küldetése , büszkesége, s egyben terhe. Kicsit monopólium ez a mi társadalmunkban, de ezt a monopóliumot bárki megtörheti. Ha egy pártonkívüli annyi erőt és energiát, annyi buzgalmat és harcosságot szentel szocialista törekvéseink megvalósításának, mint egy párttag , biztosíthatom, semmivel nem lesz kisebb a tekintélye , és ott lesz a legmagasabb tisztségekben , a legmagasabb poszton. A politikai életben szükségszerű és elkerülhetetlen , hogy a vezető államhatalmi testületekben többségben legyenek a kommunisták . A jogokat illetően viszont a párttagoknak és a pártonkívülieknek most is és a jövőben is teljesen egyenlöcknek kell lenniük, és teljesen azonos elbírálásban kell részesülniük.

Nem félünk attól sem, ha valahol a párttagok kisebbségben vannak, ha a szocialista célokért szívvel-lélekkel dolgozó pártonkívüliek alkotják a többséget egy-egy testületen belül. Egyébként ilyen létezik is. Helyi államhatalmi és államigazgatási szerveinkben a kommunisták évek óta tartósan abszolút kisebbségben vannak a számarányt illetően, és mégis érvényesül a párt politikája, vezető szerepe . Ez így helyes, mert ez a társadalom az egész népnek épül, természetszerű tehát, hogy a kommunisták nem építhetik önmaguk .

86

Két kérdésre visszatérek. A beszámolóban kitértünk a párt számszerű növekedésére is, megállapítva, hogy továbbra sem az a törekvésünk, hogy tömegesen és nagy arányban növeljük a párttagság létszámát . Meg is mondtuk : főleg hol, milyen területeken lenne kívánatos a párttagok számát növelni. Ehhez hozzáteszem, hogy én azt szeretném, ha minél kevesebb olyan ember lenne a pártban, akit szívesebben látnék a párton kívül, és ha nagyon sok olyan ember lenne a párton kívül, akit párttagnak is szívesen üdvözölnék. (Nagy taps.) A másik az, hogy ki van velünk és ki van ellenünk ? Véleményem szerint a mi társadalmi viszonyaink között, a mi államrendünkben, ahol az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem szocialista - még a bankárok is szocialisták nálunk (derültség) , pártállásra, fajra, nemzetiségre, felekezetre való tekintet nélkül velünk van mindenki , aki becsületes munkával vagy alkotással keresi a kenyerét, mert mint ilyen, részese a nagy munkának, amely a szocialista társadalom felépítéséért folyik. Velünk van, és úgy is kell vele együtt dolgoznunk, mint becsületes, tisztességes emberrel és segítőtársunkkal. Elvtársak ! A kongresszusi anyagokban és a tanácskozásokon fontos kérdésként szerepelt a demokratizálás továbbfejlesztése . Ez különösen nagy erővel jelentkezik majd a gazdasági reform végrehajtásakor. De jelentkezik más területen, a kulturális életben is igyekeznek decentralizálni és demokratizálni a vezetést, s a pártéletben is erre törekszünk. Van ennek a demokratizálási törekvésnek osztálycélja is, és ha jól csináljuk, eredményes lesz. Arra törekszünk, hogy tanácskozás, konzultáció formájában vagy egyéb módon lehetőleg már a kérdések eldöntésébe minél nagyobb számban vonjuk be az érdekelteket, a dolgozókat. Ismerve a nálunk ma meglevő osztályokat, azok öntudatát, ez bizonyosan azt fogja jelenteni, hogy a munkásosztály és annak fiai ennek a folyamatnak eredményeként még jobban és még nagyobb számban kerülnek be a hatalom gyakorlásába. Egy további nagyon fontos, a beszámolóban is érintett kérdés, hogy nagyobb hatásfokkal és jobban érvényre kell jut-

tatni a szocialista bérezés elvét . A jelszó köztudott : aki többet ad a társadalomnak, nagyobb mértékben részesüljön az anyagi 87

javakból. Ennek az elvnek következetesebb érvényesítése azt is jelenti, hogy aki kevesebbet ad a társadalomnak, az kevesebbet is kapjon . Azért is mondom ezt, mert nálunk is vannak, akik összeköttetések révén, meg isten tudja milyen címen és módon, sokkal többet kapnak a társadalomtól, mint amenynyire becsületes munkával rászolgáltak . Harcoljunk az ilyen élősdiség ellen, hiszen a szocialista társadalom a munka társadalma. Ugyanakkor biztosítsuk, hogy a nép javára végzett munkája révén mindenki boldogulhasson, még azt is merem mondani idézőjelben és szocialista értelemben , hogy karriert is csinálhasson . Ehhez még egy dolgot szeretnék megjegyezni : sokszor olyan nagy keresetű emberek is kapnak nálunk ingyen állami lakást, akiknek gépkocsijuk, házuk; nyaralójuk van. Hát ha igazság van , akkor legyen igazság . Munkájával keresse meg az ilyen ember, amit a mi viszonyaink közt lehet, de ha például lakásra van szüksége, vegye meg magának, vagy épitse meg saját erejéből, és ne az állam támogatásával. (Nagy taps.) Szeretnék szólni a munkaidőre vonatkozó előterjesztésünkről. A Központi Bizottság javaslata az, hogy az iparban 1970 végéig fokozatosan 48 óráról 44 órára szállítsuk le a heti átlagos munkaidőt. Méghozzá úgy akarjuk ezt megvalósítani , hogy ugyanazt a teljesítményt, amit eddig 48 óra alatt értek . el, most 44 óra alatt érjék el, s ugyanazt a bért is kapják az emberek 44 óráért, amit eddig 48 óráért kaptak. Általános törekvésünk a napi munkaidő csökkentése . Ezen belül az iparágak speciális jellegétől függően egyes területeken lehetővé válik, hogy kéthetenként kettős szünnap legyen, másutt más megoldást találnak . Ha majd egy kicsit előbbre leszünk, ha jobban mennek a dolgok, majd többre is vállalkozhatunk. De ha többet ígérnénk, mint amit be tudunk váltani, akkor becsapnánk a népet, a munkásosztályt, és erre nem vállalkozunk. A magam egyéni elképzelését arról, hogy mit kellene csinálni és hogyan kellene kihasználni a munkaidőt ahhoz, hogy még ennél is rövidebb legyen, csak ritkán merem emlegetni . (Derültség .) Azon törjék a fejüket a gyárak vezetői , hogy ne lézengjünk a munkahelyen naponta egy álló órát, hanem ha 88

már betesszük a lábunkat, akkor dolgozzunk is igazában . Akkor majd kevesebb munkaidő kell. Négyen, öten is szóvá tették a bányászok jövőjét . Egyik elvtárs azt is mondta, hogy a bányászoknak történelmi érdemeik vannak a politikai harcokban , a népi rendszer kivívásában, és hogy ezt majd bizonyára figyelembe is veszik. Itt a következőkről van szó . Népgazdasági érdek, hogy az alacsony kalóriájú vagy a nagy költséggel kitermelt fűtőanyagokról más fűtőanyagok használatára térjünk át . Ezzel nehéz fizikai munkától is mentesítjük az embereket. Épp ezért az alacsony kalóriaértékű barnaszén termelését nem fejlesztjük, sőt bizonyos mértékig csökkentjük. Hogy milyen mértékben, ez a lehetőségektől függ . Minél inkább lehet elektromos árammal, gázzal s olajjal fűteni, annál gyorsabb lehet ez a folyamat . A bányászság a munkásosztály egyik kiváló osztaga, amely a legutóbbi húsz évben is valóban hősiesen helytállt, és mi ezt nem felejtjük és nem is felejthetjük el. A Központi Bizottság és a kormány figyelembe veszi a bányászok osztályharcos, forradalmi érdemeit. Dolgozzunk azon, hogy ezeknek az embereknek jobbára idősebb bányászokról van szó problémáját tisztességesen és becsületesen, az emberiesség követelményeinek megfelelően oldjuk meg. Kedves elvtársak ! A IX. kongresszuson a parasztsággal kapcsolatban is több kérdés került napirendre . A szocialista társadalom teljes felépítése többek között megkívánja a tulajdonviszonyok olyan fejlesztését, hogy azok megfeleljenek a szocialista társadalomnak, amelyben a termelési eszközök köztulajdonban vannak. Mi úgy gondoljuk, hogy a földbirtokviszonyokat és tulajdonviszonyokat érintő törvényt körülbelül a jövő év folyamán ki kell dolgozni . Igaza van azt ugyanis Szabó elvtársnak, a nádudvari tsz elnökének hiszem, ő említette , hogy a birtokviszonyoknak is szilárdaknak kell lenniük, mert különben nem lehet dolgozni a termelőszövetkezetben. Országunk kicsiny, a föld kevés , minden földet ki kell használni, akár város, akár falu hatá-

89

rában van. Ez a nemzet érdeke . És a földdel való gazdálko dást erőteljesen befolyásolni kell. ( Nagy taps.) Az elképzelés szerint az erről szóló törvény végleges kidolgozását valószínűleg megelőzi a Termelőszövetkezeti Tanács létrejötte , amely egyebek mellett a termelőszövetkezeti parasztság pozitív értelemben vett érdekképviseleti szerve is

lesz . Nehogy félreértés essék, nem a munkás - paraszt állammal szemben, hanem az egyes állami vállalatokkal szemben. A Termelőszövetkezeti Tanács nagyon fontos intézmény lesz, mert a vezető állami , kormányzati irányító szerveknek rendszeresen meg kell beszélniük e testülettel azokat az intézkedéseket, amelyek a mezőgazdaságot érintik, hogy azok egyaránt megfeleljenek az országos és a termelőszövetkezeti érdekeknek. Visszatérek a földtulajdon kérdésére . Mint már mondottam, nyugodt gondolkodási időt kell hagyni a falutól távol élő földtulajdonosoknak - ehhez is kell egy-két esztendő-, hadd gondolkozzanak mint szabad emberek, bemennek-e a tsz-be, és akkor ugyanabban a helyzetben lesznek, mint a tsz-tagok, vagy méltányos térítésért felajánlják földjüket. Ami pedig a termelőszövetkezeti parasztot illeti , ő határidő nélkül bármikor eldöntheti, megtartja-e tulajdonjogát, és akkor földjáradékot kell kapnia ezután is, vagy felajánlja, és akkor pár év alatt megkapja a megváltási árat. A Központi Bizottságban senki sem képzelte el úgy, hogy a földtulajdon rendezése két- , négy- vagy ötéves ügy. Nincs szükség semmiféle határidőre, semmiféle kampányra. A parasztembereknek megvan a magukhoz való eszük, tudnak mérlegelni, majd ők meghányják-vetik, tudják, mikor kell ezt elrendezni . A mi feladatunk: megteremteni a rendezés törvényes és szociális alapjait. Megtehettük volna persze azt is, hogy még hallgatunk róla nyolc hónapig. De azt hiszem, pártunkban éppen azért bíznak a dolgozó tömegek - a parasztság is -, mert nem tartunk a hátsó zsebünkben titkos dolgokat, hanem egyenesen és felelősen megmondjuk a parasztságnak : ez az ország érdeke, ehhez fűződik az ő érdeke is, ez segíti egyéni boldogulását. Akkor is az összefüggéseket kell nézni, ha a szociális kér90

désekről, a családi pótlékról, a gyógyszerellátásról és egyebekről van szó. Lássa az összefüggéseket a kispesti traktorgyárban dolgozó munkás is, a parasztember is, mert ha csak az egyik oldalát nézi, nem helyes következtetésre jut. A múlt esztendőben Nógrád megyében voltam egy termelőszövetkezetben, ahol régebbről, 1945-1946 -ból személyesen ismertem az emberek egy részét. Beszélgettünk a termelőszövetkezetről. Jó termelőszövetkezet, jó eredményeik vannak. Nyíltan és őszintén beszélgettünk. Felállt az egyik brigád vezetője --- egyébként régen, valamikor a harmincas években 14 holdas középparaszt volt ; országos díjakat nyert növényés azt kérdezte : mikor leszünk mi már termesztésben egyenlő állampolgárok a biztosításban, a táppénzben, a nyugdijban? Hirtelenében nem tudtam, mit válaszoljak neki . Aztán azt mondtam : Elvtársak, emlékezzenek vissza mondjuk 1948 -1949 -re . Mennyit agitáltuk akkor magukat, hogy csináljuk meg a termelőszövetkezetet, mert az jó dolog. Akkor maguk azt felelték : igen, mi nem vagyunk a szocializmus ellen, értjük is és biztos , hogy jó is lesz , de ne siessünk annyira, várjunk még egy kicsit. Az a célunk, hogy végső fokon ne legyen különbség a város és a falu között és akár ipari üzemben dolgozik valaki , akár termelőszövetkezetben azonos joggal rendelkezzék a táppénzben is, a nyugdíjban is, a családi pótlékban is. Csakhogy ennek most van egy akadálya : nincs rá anyagi fedezet. Előbb ezt meg kell teremteni . Most én mondom, hogy : egyetértek ugyan magával, mint annak idején maga velem, csak most én mondom azt, hogy ne siessünk annyira, várjunk egy kicsit, (Nagy taps. ) Meg fogjuk, meg akarjuk csinálni. A munkásembernek is meg kell értenie, hogy ez végső fokon társadalmi célunk, s a parasztembernek is tudnia kell, hogy ehhez bizonyos feltételek kellenek. Amit most a Központi Bizottság javasol, az nagy lépés ebben az irányban. Végül a termelőszövetkezeti tanácsokkal kapesolatban megemlítek még egy kérdést. Nehogy azt higgyék, hogy én uszitani akarom a termelőszövetkezeteket, de a jelenlegi gyakorlatunknak van egy nagy baja, amit mindnyájan ismerünk : az, hogy a mezőgazdaságban a szó igazi értelmében nem tud-

91

juk betartani a szerződéses kötelezettségeket. A következő a baj : mezőgazdasági termelésünk még nagyon nagy mértékben függ az időjárási viszonyoktól, még nem elég magas fokú a gépesítés, a technika stb. Ennélfogva az egyik évben rossz, a másikban meg jó a termés. Ha rossz a termés, az ár emelkedik, és akkor a termelőszövetkezet kezdi el a cselezést, a huzavonát, hogy ne a szerződéses áron adja át az árut, hanem drágábban (derültség), ha viszont beüt egy jó termés, akkor a kereskedelem ránéz az első osztályú árura, s azt monja : ez csak negyedosztályú . (Derültség .) Azt hiszem, hogy az országnak az lenne a legjobb, ha mindenki becsületesen betartaná a szerződést : a termelőszövetkezetek is, az állami vállalatok is. Ha jó a termés, ha rossz. Ebből mindig kevesebb kára van az államnak is meg a termelőszövetkezetnek is. Ha nem veszik át a bő termést, akkor jövőre nem vetnek. És megfordítva. Ez hullámzást, aritmiát visz mezőgazdasági termelésünkbe . A tsz-tanácsok segítségékicsit javítjuk ezt a és megfelelő jogszabályokkal vel ág sokkal a mezőgazdas működik, ust. ez majd Ha mechanizm több termést ad az országnak, olcsóbban és jobb minőségben. Elvtársak! A harmadik ötéves tervet az országgyűlés jóváahogyan Lenin mondta - tulajdonképpen hagyta. S a terv a párt második programja . Megvalósítása a párt elsőrendű politikai feladata . E munka nagyon fontos része a gazdasági mechanizmus reformjának gondos előkészítése és jó bevezetése. Mindnyájan végighallgattuk Szviridov elvtársnőnek, az ófehértói termelőszövetkezet elnökének beszédét. Nehéz beszéd volt, azt hiszem, mindnyájunk számára. Lehetett azon nevetni is, de akár sírhattunk volna is rajta. Nem kívánok itt most a gazdasági reform részleteiről szólni, de ha csak valamennyire is jól csináljuk és rendezzük el a dolgokat, az elvtársnő által felrótt fonák jelenségek megszűnnek. Még egy érvet szeretnék felhozni . A nyáron jártam egy mohácsi termelőszövetkezetben . Hasonlóan gyenge volt valaha az is, mint amilyenről itt a szabolcsi elvtársnó szólt. Azok is 12 forintos munkaegységgel indultak, aztán felmen-

92

tek vagy 60 forintra. Értelmes vezetés, dolgos tagok, nagyon sok nő, fiatal van ott, és még az is sajátossága ennek a termelőszövetkezetnek, hogy három olyan nemzetiség él és dolgozik benne együtt, amely évszázadokon át nem tudott közös nevezőre jutni. Ma a magyarok, délszlávok és németek szinte egy családba forrtak össze. Csak egyféle megkülönböztetés van közöttük, ki dolgozik jól, becsületesen és ki nem. Eldicsekedtek országos rekordokat döngető terméseredményeikkel, aztán a főagronómus hozzám fordult és közölte : mi is nagyon várjuk a gazdasági mechanizmus reformját, és azt is megmondom, hogy miért. A reform nélkül megvagyunk, látja, Kádár elvtárs, milyen eredményeink vannak, az emberek meg vannak elégedve, ostromolnak minket még a gyá rakból is, hogy belépjenek. De van egy nagyon nyomós okunk : szeretnénk egyenes úton járni. Magyarázatként hozzátette : mindenki tudja, hogy ilyen búza-, kukoricaátlagot, ilyen hizlalási átlagot nem lehet elérni , ha mi csak a központi norma szerinti műtrágyát tesszük a talajba, vagy a központi norma szerinti koncentrátumot adjuk. Ennél többet kell adni , és mi többet is használunk fel. Hogyan ? Ezt most nem részletezem - mondta , de a törvényesség határát súrolva . (Derültség .) Nagyon jól tudjuk, hogy amennyivel több műtrágyát teszünk mi egy hold földbe, azt a többi baranyai termelőszövetkezetéből csípjük el . Mert hát honnan kapnánk többet? Most, miközben hallottam Szviridov elvtársnő elképesztő példáit, erre gondoltam, és arra, hogy az általa elmondottakkal tulajdonképpen minden tsz -elnök küzd, hiszen ugyanazok a jogszabályok érvényesek mindenhol. Mi a különbség ? Az, hogy az ófehértói termelőszövetkezet az isten háta mögött van, kicsi, szegény termelőszövetkezet,

és az ilyenekkel szemben alkalmazzák a paragrafusokat. De ha egy erősebb termelőszövetkezet - most hirtelen nem jut más eszembe, mint a kongresszuson ugyancsak szerepelt nádelnöke , aki központi bizottsági tag, képviselő, koudvari pogtat, már az ajtót is másképp nyitják ki neki, és másképp megy kifelé is. (Nagy taps. ) Akinek nagyobb az ereje , vagy a tekintélye , befolyása, az valahogy átvágja magát a különféle paragrafusokon, akinek 93

kevesebb ereje van ilyesmihez, kevesebb befolyást vagy erőt tud maga mögött, azzal szinte labdáznak. Mindez ---- valljuk - idegen a szocializmustól. Mi nem így akarjuk a szocializmust építeni . Mai gazdasági mechanizmusunkkal nagy feladatokat oldottunk meg, de ma már betöltötte történelmi szerepét. A követelmények mások, tovább kell mennünk, hogy a szocialista életnek szabad utat és fejlődést biztosítsunk minden területen . Ezért is kell nekünk a gazdasági mechanizmus reformja. Szóba került a tanácskozáson a tudomány és a közoktatás kérdése is. Azért említem ezt, mert nagyon figyelemre méltónak tartom mindazt, amit Tigyi elvtárs mondott, hogy tudniillik gondoskodjunk arról, hogy a tudósképzést megfelelő sinekre helyezzük . Itt a sablon nem segít. Valóban, valahogyan külön kell foglalkoznunk azokkal, akik valamiben tehetséget árulnak el a középiskolában, például a matematikában, valamelyik korszerű tudományban vagy más tárgyban. Egyengessük az ilyen fiatalok útját, hogy valóban tudományos káderekké váljanak. Még egy dolgot szeretnék megemlíteni . Nem ide tartozik, nem is túl komoly kérdés, de azért szólok róla. Mostanában eléggé megszaporodott hazánkban azoknak az embereknek a száma, akik elérték, sőt meghaladták az átlagsúlyt . (Derültség.) Van ennek persze komoly oka is. A mi népünk a múltban éhezett, és a felszabadulás után először jóllakott. Munkanélküliség, nyomor, éhség pusztította ezt a népet, s amikor munkája révén hozzájutott, elsősorban enni akart . Néha nekem az éhséggel kapcsolatban az jut eszembe, hogy a nép nemcsak fizikailag volt éhes , hanem a kultúrára, a műveltségre is, és most, hogy hozzájut, a gyerekének még többet akar. Néha úgy érzem, hogy a prédikációval nem jutunk semmire, mert általában mindenki megérti, egyetért azzal, hogy nem mehet minden gyerek egyetemre. De ha a saját gyerekéről van szó, akkor ő is az egyetemre szeretné beíratni (derültség), nem lakatosnak a Vörös Csillagba . Ezt részben politikai meggyőzéssel, részben felvilágosítással, de sokkal inkább intézményesen kell szabályozni . Mert különben előállhat olyan helyzet, hogy a szülő pillanatnyilag és látszólag

94

jót tesz a gyereknek, az állam is jót tesz, de ha sokkal több ember szerez magasabb kvalifikációt, mint amennyi a társadalomban reálisan elhelyezhető, akkor emberéletek tíz- és százezreit teheti tönkre intézményesen a szülő és az állam egyesült erővel. Ez nagy probléma, amit tanulmányozni és vizsgálni kell. Több elvtárs beszélt a kultúráról úgy, hogy csak egyetérteni lehet velük. Keres elvtárs, Garai elvtárs szólt e kérdésekről, én csak meg akarom erősíteni azt, amit mondtak. A kultúra kérdéseiben, a beszámolóban foglalt pozitívumokat a Központi Bizottság nem udvariasságból mondta, hanem mert ez a véleményünk. Van ugyan még sok negatívum a kultúrában, de az életerős szocialista kultúra csírái fejlődnek. Keres elvtárs tette szóvá, hogy a hitvallás a művészembereknél kicsit nehezen megy. Ez valóban így van. A művészés íróembertől nem is nyilvános hitvallást, nem valamiféle nyilatkozatot, hanem művet, művészi alkotást várunk. Bármilyen művészről van szó, mindenekelőtt alkotómunkájával valljon a néppel és a szocializmussal való egyetértéséről. Évről évre gyarapszik, újakkal, fiatalokkal s a velünk együtt annyi mindent látott régiekkel bővül azoknak az íróknak, művészeknek a száma, akik a népi haza és a szocializmus mellé állnak, és akik a maguk módján közéleti felelősséggel segítenek. Egy családba tartozunk mi, pártmunkások, ,,pártbürokraták" — vagy ahogy akarják - és írók, művészek, szeplősök és nem szeplősök, egy család vagyunk . (Derültség.) Idáig is együtt jöttünk és ezután is együtt megyünk, méghozzá mind jobb légkörben és mind jobb egyetértésben. Konformizmust senkitől sem követelünk, még a kommunistáktól sem. Ők sem konformisták. Mi azt mondjuk, hogy az egyéniség is fejlődjék és nyújtsa a társadalomnak azt, amire képes. A következő kérdés a kultúra és a gazdasági reform . Megértve azt, amit Garai elvtárs szóvá tett, szeretném megmondani : a Központi Bizottság tisztában van azzal, hogy a szocialista tudat, a közéleti felelősség, a közgondolkodás fejlesztése, elmélyítése és ebben a kultúrának döntő szerepe van

a népi állam számára nem kereskedelmi , hanem 95

LIBRARIES MICHIGAN OF UNIVERSITY THE

politikai, társadalmi kérdés. Természetesen ebben is van kötelező norma, takarékosság, de a népi állam számára, a párt számára a kultúra mégsem kereskedelmi kérdés . Erre mindig gondolni kell. Szóba került az írók sajátos adója is. Tulajdonképpen jogos a kérdés felvetése . Nemcsak az írókkal, hanem általában a magyar szellemi elittel kapcsolatban megemlítem, gondolkoznunk kell azon, hogy nagyobb legyen a különbség a segédmunkás és a magasan kvalifikált tudósok, művészek keresete között. Teljes meggyőződéssel vallhatjuk, hogy ez a társadalom és a munkás osztály érdeke is. A pártélet kérdéseiről. A IX. kongresszuson szocialista céljaink még jobb megvilágításba kerültek, s részben újakkal gyarapodtak. A kongresszus - úgy tűnik, egyetértésben megállapította, hogy szükség van a párt munkájának fejlesztésére, a párt eszmei -politikai vezető szerepének erősítésére. Fő törekvésünk, hogy a párt érdemi munkát végezzen és ne formait. Hányszor döntenek például valamely testületben a döntést hozók előtt ismeretlen emberek sorsa felett. A pártiskolákra javasoltak közül azokat, akiket nem ismer senki, minden további nélkül elfogadják, de akit ismernek , azt opponálják, mert ismerik a jó és a rossz oldalát is. Szóba került a kongresszuson a pártegység és a párton belüli vita kérdése . Mi azt gondoljuk, hogy a lenini normákhoz hozzátartozik a párton belüli véleményszabadság, a vita, a kérdések érdemi megvilágítása és eldöntése . Erre szükség van, ezt erősíteni akarjuk, mert az igazi eszmei, politikai és szervezeti egység a tisztázott nézetek eredménye . Ugyanakkor a centralizmust is erősíteni kell. A döntés előtt helye van a vitának, a konzultációnak, méghozzá a párthelyiség-

ben, a taggyűlésen meg a bizottsági ülésen. De a döntés után a határozat mindenkire kötelező, és végre kell hajtania annak is, aki azzal nem ért egyet. Meg akarom említeni a néppel való összeforrottság kérdését . A nép szigorú munkaadó . Sok munkát ad , sok feje van, mindent lát és mindent követel. Régen szidta az ember a tőkést, harcolt ellene a dolog egyszerű volt. Most szembe jön az utcán egy ember és megkérdezi : hát maguk ezt miért 96

csinálják így ? Még jó, ha megkérdezhetem : kihez van szerencsém ? Olyan a mandátumunk, hogy a nép számon kéri tőlünk tetteinket. Az emberek kérdéseire türelemmel válaszolni kell. Most jó a párt kapcsolata a néppel, és úgy akarunk dolgozni, hogy még jobb legyen . Az emberek a jövőben is a pártnak vessék fel a problémáikat, és azokra, amennyiben lehetséges, kapjanak érdemi választ . Elvtársak ! Kongresszusunk bizonyítja, hogy pártunk internacionalista párt, s internacionalista kötelességének tőle telhetően ezután is eleget fog tenni . Mindenki hallotta párttagságunk képviselőinek felszólalásait, ahogyan mondhatjuk, az egész nép nevében hitet tettek a vietnami testvéreinkkel való szolidaritás mellett. Pártunk és népünk kiáll az imperialisták ellen harcoló haladó emberek egységéért . Azt tartjuk, hogy valamennyi forradalmi párt közös internacionalista feladata őrizni a marxizmus- leninizmus elveinek tisztaságát. Ez valamennyi pártnak közös feladata, a mi pártunk is ki akarja venni belőle a részét . Ugyanígy első és legfontosabb feladatunk a harc a kommunista világmozgalom egységéért. A Központi Bizottság beszámolója és a kongresszuson részt vevő testvérpártok képviselőinek nagy többsége ezért hangsúlyozta, hogy létre kell hozni a kommunista és munkáspártok széles körű tanácskozását azok részvételével, akik ezt óhajtják, ezzel egyetértenek . Pártunk emellett van, ezért fog dolgozni. Ha pedig hibát követtünk el, bármilyen relációban, készek vagyunk kiigazítani , mert egyetlen törekvésünk van : minden szocialista ország egysége, minden kommunista párt egysége, közös harca . (Nagy taps.) Elvtársak ! Zárszavamat befejeztem , és a négy napirendi pont előadói nevében azt kérem a tisztelt kongresszustól, hogy fogadja el a Központi Bizottság beszámolóját, az új Szervezeti Szabályzatot, a Központi Revíziós Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését, valamint a beterjesztett határozati javaslatot. (Hosszan tartó taps, a küldöttek helyükről felállva tapsolnak.)

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT X. KONGRESSZUSÁNAK NYILATKOZATA

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VIETNAMI AGRESSZIÓJÁRÓL

A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa, kifejezve a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép érzéseit és akaratát, a leghatározottabban elítéli az Amerikai Egyesült Államok Vietnam elleni bűnös háborúját, s testvéri, internacionalista szolidaritásáról biztosítja az agresszió ellen védekező hős vietnami népet . Az amerikai imperialisták vietnami agressziója korunk egyik legszégyenteljesebb háborúja . Az Egyesült Államok kormánya, felrúgva az 1954. évi genfi egyezményeket, sárba tiporva a nemzetközi jog elemi normáit, fegyveres erőszakkal avatkozik be a vietnami nép belső ügyeibe . A kommunista terjeszkedés megfékezésének hazug ürügyén több százezres haderővel megszállta és pusztítja a tőle sok ezer kilométer távolságra eső Dél- Vietnamot, eifojtja a dél-vietnami nép szabadságharcát, bombázza a Vietnami Demokratikus Köztársaság területét. Az amerikai szoldateszka barbár vietnami tettei, ártatlan emberek ezreinek és tízezreinek brutális legyilkolása kimeríti a népirtás nemzetközi büntettét. Az amerikai imperialisták agresszióját megvetéssel ítéli el az egész haladó világ .

A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa úgy véli, hogy a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1966 júliusi bukaresti nyilatkozata jogosan mutatott rá a Vietnamban folyó agressziós háború egyre veszélyesebb jellegére. Az utóbbi hónapok eseményei teljes mértékben igazolták e nyilatkozat megállapításait . Az Egyesült Államok kor98

mánya nem törekszik a vietnami kérdés békés és igazságos megoldására, ellenkezőleg, miközben békeszólamokat hangretat, szélesíti a vietnami agressziót. Az Egyesült Államok kalandor vietnami politikája nemcsak Délkelet -Ázsia békéjét veszélyezteti , hanem a világbékét is. A világ békeszerető százmillióit csodálattal tölti el a vietnami nép hősies harca, amelyet az amerikai agresszorok ellen, szabadságáért, hazája egyesítéséért, a haladásért folytat. Ezt a küzdelmet támogatják a szocialista országok, minden haladó, a béke ügyét szívén viselő ember. Világszerte mind szélesebbé és erőteljesebbé válik a vietnami nép harcát segítő mozgalom . A Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság népe egységesen áll a megtámadott vietnami nép oldalán. Pártunk és népünk lehetőségeinkhez mérten támogatja a vietnami nép harcát, politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai jellegű segítséget ad számára, és bízik abban, hogy a hős vietnami nép igazságos harcát teljes siker koronázza . A magyar nép határozottan támogatja a Vietnami Demckratikus Köztársaság négy- és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front ötpontos követelését, és Ho Si Minh elnök 1966. július 17 - i felhívását. Az Egyesült Államoknak haladéktalanul és feltétel nélkül meg kell szüntetnie a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását, ki kell vonnia saját és csatlósai fegyveres erejét Dél-Vietnam területéről, a dél-vietnami nép egyetlen törvényes képviselőjének kell elismernie a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Frontot, meg kell szüntetnie mindennemű beavatkozást Vietnam belügyeibe és hiánytalanul be kell tartania az 1954. évi genfi egyezményeket. A vietnami kérdést csakis ezeknek a követeléseknek a teljesítése alapján lehet megoldani .

A Magyar Szocialista Munkáspárt IX . kongresszusa szükségesnek tartja erősíteni a harcot az amerikai imperialisták vietnami agressziója ellen. Mindazoknak, akik felelősséget éreznek népük és a béke sorsáért, össze kell fogniuk az ame99

rikai agresszorok megfékezésére, az agressziós háború terjed és mindjobban fenyegető tüzének eloltására. A szocialista országok, a kommunista és munkáspártok akcióegységének megteremtésével, a világ minden békeszerető, haladó erejének tömörítésével le kell fogni az imperialista agresszorok kezét ! Ez napjaink legfontosabb feladata. Vietnam népe igaz ügyért harcol, a magyar nép hisz abban, hogy gyözni fog!

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT

IX. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA

A Magyar Szocialista Munkáspárt 1966. november 28. és december 3. között megtartott IX. kongresszusa felmérte az ország négyéves fejlődését, megvizsgálta, miben értünk célt, miben maradtunk el, elemezte párttagságunk, a dolgozó tömegek munkában, harcban szerzett tapasztalatait. A IX . kongresszus a helyzet reális felmérése alapján meghatározta a következő évek legfontosabb politikai, társadalmi, gazdasági és ideológiai feladatait. A kongresszus a Központi Bizottság beszámolóját jóváhagyta és megállapította : Visszatekintve az elmúlt évekre, a kongresszus azt a fő következtetést vonta le, hogy a párt és az ország a VIII . kongresszuson megjelölt úton haladt, politikánk eredményesnek bizonyult. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikai irányító tevékenysége, a kommunisták és pártonkívüliek összefogása, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek hazaszeretete , küzdelmes munkája, tudása és lelkesedése, szorgalma és alkotó energiája nagy eredményeket hozott : A két kongresszus közötti időszakban tovább erősödött szocialista rendszerünk, államhatalmunk, a proletárdiktatúra állama . Az ország gazdasága gyarapodott, az emberek életviszonyai javultak. Dolgczó népünk eredményei, elvi engedmények nélküli, következetesen szocialista kül- és belpolitikánk növelte hazánk tekintélyét a világban. 101

A bonyolult nemzetközi viszonyok között pártunk érvényesítette a VIII . kongresszuson elfogadott irányvonalat, védte és fejlesztette a nép szocialista vívmányait, támogatta a szocializmus és a béke nemzetközi erőit . Ebben a sokirányú harcba , alkotó munkában megerősödött, edzettebb és egységesebb lett pártunk is. A párt VIII . kongresszusa megállapította, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait, és célul tűzte ki a szocialista társadalom teljes felépítését. Az azóta eltelt időszakban előreléptünk ennek megvalósításában . A legközelebbi négy esztendőben is a szocializmus teljes felépítése marad pártunk és népünk történelmi feladata.

I A NEMZETKÖZI HELYZET ÉS KÜLPOLITIKÁNK

A legutóbbi négy év alatt világméretekben növekedtek a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a béke eröi. Az imperialisták mindenekelőtt az Egyesült Államok kétségbeesett erőfeszítéssel, fegyveres fellépésekben is megnyilvánuló növekvő agresszivitással igyekeznek feltartóztatni a szocializmus és a haladás erőinek történelmileg szükségszerű előrenyomulását. Ez kiélezte és bonyolultabbá tette a nemzetközi helyzetet. i . Korunk legfőbb forradalmi ereje a szocialista világrendszer. Minden forradalmi és haladó erő, a kommunista és munkáspártok, a haladó és demokratikus mozgalmak, a nemzeti függetlenségükért harcoló nemzetek, az egész emberiség békéje számára elsőrendű érdek a szocialista világrendszer léte és erősödése .

A szocialista országok ipari termelése eléri a világtermelés 38 százalékát. A Szovjetunió és a szocialista országok katonai ereje a világbéke fenntartásának, a szocialista országok védelmének, nemzeti függetlenségének biztos támasza. A szélesedő és formáiban is gazdagodó politikai, kulturális, gazdasági és katonai együttműködés fokozza a szocialista világrendszer erejét és befolyását. Az egyes szocialista országok

102

között keletkezett átmeneti ellentmondások és nézeteltérések alapvetően nem változtatnak a nemzetközi erőviszonyok alakulásán, de nehezítik az imperializmus agressziójával szembeni egységes fellépést . A szocialista világ mind nagyobb befolyást gyakorol az emberi társadalom fejlődésére és a világesemények menetére. 2. A szocialista országok nagy történelmi feladata a béke védelme. Ebben fontos szerepet játszik a Varsói Szerződés politikai ereje és katonai szervezete . Napjainkban az Egyesült Államok irányításával több agresszív katonai szövetség és csoportosulás működik, közülük legfontosabb a NATO. Amíg az imperialisták támadó jellegű katonai tömbjei fennállnak, mi a Varsói Szerződés katonai szervezetének fenntartása és erősítése mellett vagyunk. A magyar néphadsereg szoros fegyverbarátságban és elvtársi szövetségben működik együtt a szovjet hadsereggel és más szocialista országok hadseregeivel, biztosítja hazánk védelmét, békés építőmunkánkat. 3. A szocialista országok közötti szélesedő gazdasági együttműködés alapja a szocialista nemzetköziség, a termelési viszonyok, a társadalmi célok és az alapvető gazdasági érdekek azonossága. A Magyar Szocialista Munkáspárt elvi álláspontja, hogy az egyes szocialista országok érdekeit összhangba lehet és kell hozni az egész szocialista világrendszer közös érdekeivel. A gazdasági együttműködés gyorsabb ütemű fejlesztése a kölcsönös előnyök és kölcsönös segítség elvei alapján, a KGSTben folyó, illetve a két vagy több ország közötti együttműködés kiszélesítése és az ennek útjában álló nehézségek leküzdése az egész szocialista világközösségnek, valamennyi szocialista országnak külön-külön is érdeke. 4. Az utóbbi években új jelek mutatják, hogy tovább súlyosbodik az imperialista világ általános válsága. A fejlett tőkésországokban hatalmas sztrájkok és politikai harcok bizonyítják, hogy éleződik a tőkés világ legfőbb belső ellentéte, a munka és a töke közötti ellentét. A harcok béremelésekért, s mind gyakrabban átfogó gazdasági és politikai követelések teljesítéséért folynak. Hatalmas megmozdulások zajlanak le a béke védelmében, az imperialisták háborús kalandjai ellen. A tőkés gazdaság egyenlőtlen fejlődése következtében ki103

éleződtek egyes kapitalista hatalmak ellentétei . Ennek egyik legfőbb jele a NATO válsága. Az európai tőkésállamok a második világháború után különböző mértékben amerikai függőségbe kerültek. Az ötvenes években azonban ismét erőre kaptak, növekedett súlyuk a tökés világgazdaságban. Ennek nyomán egyre inkább felszínre kerültek nemzeti , függetlenségi törekvések az Egyesült Államok monopoltőkés befolyásával szemben. Az imperialisták a növekvő válságból agresszivitásuk fokozásával keresnek kiutat. Erőszakot alkalmaznak a világ különböző térségeiben feltörő forradalmi mozgalmakkal szemben, kalandor módon provokálják a szocialista országokat, felújítják fenyegetéseiket a szocialista Kuba ellen . A fokozódó agresszivitás legdurvább megnyilvánulása az amerikai kormány szennyes gyarmati háborúja Dél-Vietnamban. Az Egyesült Államok a nemzetközi jogot megsértve sorozatos durva agressziót követ el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ez nemcsak Délkelet-Ázsia, hanem az egész világ békéjét veszélyezteti . Elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok, köztük a Magyar Népköztársaság is , segítséget nyújtanak a hősiesen harcoló vietnami népnek. A segítség hatékonysága az összes szocialista ország közös összehangolt fellépésével növekedne. Ezért a szocialista országok akcióegységének létrehozására törckszünk. Európa békéjét és biztonságát a nyugat -németországi imperialisták politikája fenyegeti. A szocializmus és a béke erőinck fokozott éberségét követeli a sajátos kétoldalú katonai szövetség az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság vezető körei között. Az amerikai és a német monopoltőke Nyugat-Németországot a Szovjetunió, a szocialista országok, Európa minden népe békéjét, biztonságát veszélyeztető támaszponttá építi ki . A bonni állam nem hajlandó számolni azzal a nyilvánvaló realitással, hogy létezik a szocializmust sikeresen építő, békeszerető Német Demokratikus Köztársaság. Az európai biztonság megköveteli Európa összes haladó erőinek összefogását, a nyugatnémet monopóliumok revánstörekvéseinek, atomfegyverigényeinek visszautasítását. A je-

104

lenlegi helyzetben az európai béke és biztonság megőrzése Európa minden népétől, minden békeszerető erőtől még nagyobb eltökéltséget és aktivitást kíván. 5. A nemzeti felszabadító mozgalom feltartóztathatatlanul halad előre . A még meglevő gyarmatok népei elkeseredett harcot folytatnak jogaikért. Egyes felszabadult országok az igazi nemzeti függetlenség kivivásáért a társadalmi haladás , a nem kapitalista fejlődés útjára léptek. Társadalmi reformokat hajtanak végre, imperialista -ellenes külpolitikát folytatnak. Az imperialisták nem tudják régi formájában visszaállítani az összeomlott gyarmati rendszert. Ezért az újonnan függetlenné vált országokat igyekeznek a kapitalista fejlődés útjára terelni és az ottani reakciós erőkkel összefonódva próbálják megvalósítani az új gyarmatosítást. Erőszakos beavatkozással, katonai puccsokkal, diverzióval, a belső reakciós erőket támogatva igyekeznek a haladó kormányokat megdönteni , amint ezt Indonézia, Ghana, Dominika és más országok példája mutatja . A szocialista országok, közöttük a Magyar Népköztársaság, szolidárisak a függetlenné vált és az imperializmus ellen harcoló országokkal, megadnak nekik minden tőlük telhető erkölcsi, politikai, gazdasági segítséget, egészen a fegyveres harc támogatásáig. A szocialista országok és a fejlődő országok között új típusú kapcsolatok alakultak ki , amelyek a teljes szuverenitáson, az érdekek kölcsönös figyelembevételén és a baráti segítségen alapulnak. 6. A Magyar Népköztársaság külpolitikája a magyar dolgozó népet, a szocializmust, valamennyi nép békéjét és függetlenségét szolgálja. A Magyar Népköztársaság külpolitikája az elmúlt években aktívabb, kezdeményező és eredményes volt. Harcolunk az imperializmus agresszív erői ellen, a világháború megakadályozásáért. Nemzetközi kapcsolatainkban elsőrendű célunk az , hogy erősítsük a szocialista világrendszer országainak egységét és összeforrottságát, növeljük politikai, gazdasági és katonai súlyát. Szolidárisak vagyunk a tőkésországokban élő, harcoló asztálytestvéreinkkel, támogatjuk a kapitalista országok munkás105

osztályának harcát a demokratikus jogokért, a békéért, a kizsákmányolás ellen, a szocializmusért. Segítjük a nemzeti felszabadító mozgalmakat ; fejlesztjük az együttműködést és a szolidaritást Ázsia, Afrika és LatinAmerika független országaival ; törekszünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósítására. Az elmúlt években még szorosabbra fűztük kapcsolatainkat a szocialista világrendszer országaival. A párt- és kormányküldöttségek cseréje, a több szocialista országgal folytatott két- és többoldalú tanácskozás, új megállapodások és egyezmények megkötése elmélyítette a barátságot és szorosabbra fúzte az internacionalista együttműködést . Évről évre erősödnek és mind bensőségesebbé, barátibbá válnak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatai . Országaink és pártjaink teljesen egyetértenek mind a nemzetközi helyzet, mind a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseinek megítélésében . Pártunk elvi álláspontja, hogy az internacionalizmusnak napjainkban is próbaköve a világ első és leghatalmasabb szocialista országához, a Szovjetunióhoz fűződő viszony. Több magas szintű kölcsönös látogatás, több új egyezmény és az országunk által nyújtott támogatás különböző formái javították és szorosabbra fűzték a Magyar Népköztársaság kapcsolatait a harmadik világ országaival. 7. Valljuk, hogy korunkban a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen. Ezért az imperialista agresszió ellenére és az ellen harcolva, továbbra is időszerű történelmi feladatnak tartjuk a küzdelmet a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Meggyőződésünk, hogy a békés gazdasági versenyben legyőzzük a kapitalizmust. Célunk, hogy a békés egymás mellett élés ne egyszerűen háború nélküli állapot legyen . Hivei vagyunk a különböző rendszerű államok kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos együttműködésének, a népek barátságát szolgáló kulturális cserének és személyi forgalomnak. A békés egymás mellett élés feltételezi és megköveteli az agresszió elleni elszánt harcot a világ minden térségében .

106

II BELPOLITIKA ÉS TÁRSADALMI VISZONYAINK

8. Pártunk VIII . kongresszusa 1962 -ben teljes joggal állapította meg, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szocializmus alapjainak lerakása dolgozó népünk történelmi jelentőségű győzelme volt, amely kihatott egész politikai , társadalmi és gazdasági életünkre. Az elmúlt négy évben már a szocializmus teljes felépítésén dolgoztunk. A munka eredményeként szocialista vívmányaink megszilárdultak, politikai , társadalmi, gazdasági, kulturális életünk tovább fejlődött. Az előttünk álló években feladatunk a szocializmus teljes felépítésének erőteljes folytatása. A beszámolási időszakban tovább nőtt a munkásosztály társadalmi és politikai befolyása, megkezdődött az egységes paraszti osztály kialakulása. Értelmiségünk magáévá tette és munkájával segítette a munkásosztály politikáját, a szocializmus építését. Erősödött a munkás-paraszt szövetség, amely népi államunknak, mind homogénebbé váló társadalmunknak, népünk kialakulóban levő szocialista nemzeti egységének legfőbb politikai alapja. 9. Társadalmunk legnagyobb, legszervezettebb és politikailag legöntudatosabb osztálya a munkásosztály. Társadalmi életünk minden fontos területén érvényesül a munkáscsztály vezető szerepe . Ez abban nyilvánul meg, hogy a munkásosztály forradalmi, marxista-leninista pártja vezeti és irányítja egész társadalmi életünket, erősödik a munkásosztály hatalmát gyakorló és megtestesítő állam, megvalósul a munkásosztály nagy forradalmi célja : épül a szocializmus. Állami és társadalmi életünkben a legfontosabb posztokat a munkásosztály képviselői töltik be. A munkásosztály nagy tömegei magasabb szakmai és politikai képzettséget szereznek. Elsajátítják a vezetéshez szükséges ismereteket, egyes tagjai meghódítják a tudomány és a kultúra magaslatait. A munkásósztály egyre nagyobb tömegei átérzik és vállalják a felelősséget az ország sorsáért ; élen

107

THE LIBRARIES MICHIGAN OF UNIVERSITY

járnak az építőmunkában, cselekvően részt vesznek a közéletben, példát mutatnak a fegyelmezettségben, az áldozatkészségben. A szocialista brigádmozgalom szép eredményei a munkásosztály fokozódó aktivitását, növekvő öntudatát bizonyítják. A munkásosztály fokozatosan a maga képére formálja a társadalom más rétegeit is. 10. A magyar faluban végbement fejlődés gyökeres fordulatot hozott a parasztság életében és szemléletében. A hatalmas társadalmi átalakulás előnyösen változtatta meg az egész falusi életformát. A szövetkezetek, a falusi társadalmi szervezetek élére több tízezer paraszti vezető került. A parasztság a maga soraiból ki tudta emelni vezetőit, akik egy-egy szocialista nagyüzem vagy község élén jól szolgálják a közös érdeket. A gépek, a vegyszerek elterjedése a mezőgazdaságban, a közép- és felsőfokú iskolákban végzett agrárszakemberek, az ifjúság iskolázási lehetősége, a társadalombiztosítás kiterjesztése a falura, a villany, a korszerű házak tízezrei, a televízió és más változások közelítették a paraszti életet a munkásokéhoz, a városlakókéhoz. Megkezdődött a termelőszövetkezeti parasztság egységes szocialista osztállyá alakulása. A korábbi falusi társadalmi rétegeződés gazdasági alapjai megszűntek. A falu mai ellentmondásai között a régi osztályrétegeződés maradványai már nem játszanak elsőrendű szerepet, de léteznek nem osztályjellegűek : ilyenek a tagok és az alkalmazottak, a jobb és roszszabb természeti körülmények között dolgozó gazdaságok közötti jövedelemeltérések, a földtulajdon és a földhasználat elkülönülése a föld öröklése és a faluról elvándorlás következtében , a munkaerő egyenlőtlen megoszlása . Az elmúlt években erőteljesen nőtt a faluról városba áramlás. 1960 és 1963 között a városok lakossága 235 000-rel nőtt, a községeké viszont 124 000 -rel csökkent. A csökkenés elsősorban a mezőgazdaság dolgozóinak elvándorlásából adódik. Az elvándorlás a fejlődés velejárója, elsősorban az ország iparosításának következménye. Ez az alapjában véve szükségszerű folyamat az indokoltnál nagyobb méreteket öltött és különböző nehézségeket okozott. Ebben szerepet játszik az is, hogy a városi életkörülmények általában jobbak a fa108

lusiaknál. Ez, elsősorban a fiatalokat, a kívánatosnál jobban . vonzza a varospa. Arra törekszünk, hogy végső fokon megszűnjön a különbség a munkásosztály és a szövetkezeti parasztság életszínvonala között. A következő években jelentékeny lépéseket teszünk azért, hogy a parasztság életszínvonalát és ellátottságát tovább közelítsük a munkásosztályéhoz . Alapvető politikai és gazdasági érdekek fűződnek a földtulajdon olyan rendezéséhez, amely megvalósítja a nagyüzemi földhasználat és földtulajdon egységét, a szövetkezeti földtulajdont. Meg kell teremteni az elvi és törvényes lehetőségeit annak, hogy a termelőszövetkezetek használatában levő

földek megfelelő megváltási ár ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerülhessenek. A termelőszövetkezeti tulajdon hosszabb folyamat eredménye , melynek nélkülözhetetlen követelménye a termelőszövetkezetek és a földtulajdonos termelőszövetkezeti tagok közös elhatározása. 11. Az MSZMP VIII . kongresszusa a szocialista nemzeti egység erősítését tűzte ki célul. Sikerrel járt a pártnak az a törekvése, hogy fokozódjék a társadalom aktivitása és a nemzet összes alkotóerőit mozgósítsa a szocialista építőmunka feladataira. A parasztemberek, az értelmiségi dolgozók, a kisiparosok és más dolgozó kisemberek — a munkásosztály szövetségesei ― szorgalmas munkával vették ki részüket a szocializmus építéséből . A törvény előtti teljes állampolgári egyenlőség, a törvényesség szigorú megtartása, a párt türelmes és humánus politikája társadalmunk egységének erősödését, a szocializmus javát szolgálta. Bevált az a gyakorlat, hogy párttisztségeken kívül minden funkciót pártonkívüli is betölthet, helyesnek bizonyult, hogy az emberek megítélésének alapvető mércéjévé a társadalom érdekében végzett munkát és a magatartást tettük, s az iskolai felvételeknél eltöröltük a származási megkülönböztetéseket. Megtalálta helyét a társadalomban, bekapcsolódott az építőmunkába a volt uralkodó osztályok sok tagja és gyermekeik többsége. Szövetségi politikánk fő célja a jövőben is a nemzeti egység erősítése , gyakorlatban

109

kipróbált elveink következetes érvényesítése és megvédése minden torzítástól. A társadalom valamennyi rétegének alapvető érdekei azonosak, s ezért a legfontosabb politikai kérdésekben , a szocializmus építésében, a béke védelmében széles nemzeti egység alakult ki. Ezen belül azonban objektív és szubjektív okokból egyes esetekben átmeneti, sőt bizonyos kérdésekben hosszabb ideig tartó ellentétek léphetnek fel egyes társadalmi rétegek, csoportok, illetve a helyi és össznépi érdekek között. Az érdekellentétek és nézeteltérések vitákban is kifejezésre jutnak. A párt gondosan tanulmányozza és politikája kialakításánál figyelembe veszi ezeket. A közgondolkodásra hat a szocializmus és a kapitalizmus, az imperializmus és az antiimperializmus közötti világméretekben folyó harc és a nemzetközi kommunista mozgalomban folyó vita is. 12. A szocialista nemzeti egység kiszélesedése tovább erősítette és szilárdította a szocialista államhatalmat. Hazánkban felszámoltuk a kapitalizmust, nincsenek a szocializmussal szemben álló osztályok, a szocialista állam fő funkciója a gazdasági és kulturális építőmunka szervezése és irányítása az egész dolgozó nép érdekében . Az osztályharc ma elsősorban a gazdasági építés feladatainak megoldásáért, az emberek tudatának fokozatos átalakításáért, az imperializmus behatolási kísérletei, a belső ellenséges erők ellen folyik. Ezzel szolgáljuk osztálycéljainkat, szocialistává váló nemzetünk ügyét. Népi államunk a társadalom valamennyi becsületes tagja számára biztosítja a szilárd jogvédelmet, a demokratikus jogok gyakorlásának széles körű lehetőségeit, de elnyom minden szocialista vívmányaink, a népi hatalom, a törvényes rend ellen irányuló restaurációs törekvést. Szocialista vívmányaink fejlesztése és az ellenséges törekvések elnyomása szocialista államunk két egymáshoz szorosan kapcsolódó feladata ; a külső és a belső ellenség elleni harc leghatásosabb fegyvere a szocializmus erősödése. A kisajátítók kisajátításával, a szocialista társadalom alapjainak lerakásával hazánkban eldőlt a hatalomért folyó harc, a nagy osztály-összeütközések korszaka lezárult, társadalmi ren110

dünk

és államhatalmunk szilárd.

Ez lehetővé tette, hogy

általános közkegyelem gyakorlásával törvényesen és politikailao lezárjuk azoknak az ügyét, akik a fejlődés különböző szakaszaiban, különböző okokból szembekerültek a haladással, a szocializmussal. Az általános közkegyelem gyakorlása az osztályharcban alkalmazott szocialista humanista politikánk szerves folytatását jelentette : határozott harcot folytattunk mindazok ellen, akik a szocializmus ellen támadtak s a közrend felforgatására törtek, de emberiességtől áthatva megbocsátottunk azoknak, akik letették a fegyvert, s lehetőséget adtunk számukra, hogy becsületes munkával beilleszkedjenek a társadalomba. 13. A legutóbbi években tovább erősödött a szocialista demokrácia, megélénkült a közélet. A korábbi időszakhoz mérve fokozódott a dolgozók aktivitása a közügyek tárgyalásában, s jelentős rétegek vitatták meg a gazdasági építés kérdéseit, a nemzetközi , társadalmi, kulturális problémákat . E viták segítséget nyújtottak a fejlődés során felvetődő új kérdések marxista kidolgozásához, ezért nagy többségük kívánatos és hasznos volt, a demokrácia fejlesztését, a nemzeti egység erősítését szolgálta. A dolgozók részvétele az állami, a társadalmi, a helyi ügyek intézésében mégsem fejlődött kielégítően. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének fontos eleme a helyi szervek jogkörének kiszélesítése . Biztosítani kell a tanácsok számára az önálló pénzügyi gazdálkodás lehetőségét a kommunális fejlesztés területén, a kulturális , valamint a szociálpolitikai igények kielégítésében. Szükséges a tanácsok szerepének, hatáskörének pontosabb meghatározása egy új tanácstörvényben . Az új gazdasági mechanizmus bevezetésével nagyobb lehetőség nyílik a demokrácia fejlesztésére az üzemekben. A kérdések többségében a vállalatok, az üzemek vezetői maguk döntenek, és számukra is fontossá válik, hogy kollektívájuk tapasztalataira, véleményére támaszkodjanak. Ugyanebbe az irányba hat a fokozódó anyagi érdekeltség . A dolgozók anyagilag is érdekeltté válnak abban, hogy a vezetők figyelmét idejekorán felhívják a gazdálkodás hiányosságaira, s velük együtt közreműködjenek a hibák kijavításában .

111

A szocialista demokrácia kiterjesztésében alapvető a dolgozó tömegek politikai tudatának fejlesztése, a rendszeres, sokoldalú tájékoztatás és olyan politikai légkör megteremtése, amelyben kötelességüknek érzik , hogy mint az orszá gazdái, részt vegyenek minden fontos kérdés eldöntéséber . Ebben fontos szerepük van a szakszervezeteknek, a Hazafias Népfrontnak, a KISZ -nek , a nőmozgalomnak és általában a tömegszervezeteknek, -mózgalmaknak, amelyeknek feladata kiszélesül, gazdagabb tartalommal telik meg. Az új választójogi törvény, az egyéni választókerületek bevezetése további lépés a szocialista demokrácia fejlesztésének útján. Növelni kell az országgyűlés szerepét a törvényalkotó tevékenységben és az Elnöki Tanács, valamint a kormány munkájának ellenőrzésében. Népköztársaságunk alkotmányát 1949-ben fogadták el. Azóta befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását és megkezdtük a szocializmus teljes felépítését . A végbement változásokat időszerű az alkotmányban is megfogalmazni. 14. Államunk mindenki számára biztosítja a lelkiismereti szabadságot. Húszéves gyakorlat bizonyítja, hogy a vallásos dolgozók túlnyomó többsége támogatja nagy társadalmi - politikai céljaink megvalósítását . Hazánkban nem a hivők és a nem vallásos emberek állnak egymással szemben, hanem a szocializmus hívei és ellenségei. Az állam és az egyház közötti viszony normális, megfelel az állam, az állampolgárok összessége és a szocializmus érdekeinek. Az egyházak hivatalos vezetése és a papság többsége elismeri a szocialista államrendet, lehetségesnek és szükségesnek tartja az együttműködést a szocialista állammal, az állam biztosítja az egyházak hitéleti tevékenységét. A magyar állam és az egyház normális viszonya nemzetközi hatásában is segíti a haladó erők összefogását és a reakciós egyházi körök háttérbe szorulását. Társadalmi és politikai rendszerünk szilárdsága, a vallásos dolgozók túlnyomó többségének egyetértése és aktív közreműködése a szocializmus építésében, az állam és az egyház közti viszony megfelelő alakulása lehetővé tette, hogy részleges megállapodás jöjjön létre a Vatikánnal is. Ezzel a Va-

112

tikán elismerte szocialista államunkat, valamint annak beleszólási jogát az államot s az egyházat közösen érintő ügyekbe. 15. Hazánk lakossága az 1961–1965 .- években csak 154 000 fővel, mintegy másfél százalékkal nőtt. 1962 óta 1000 lakosra évente 13 élve születés jut, s ez a szám nemzetközi méretekben is rendkívül alacsony. Ugyanakkor jelentősen kitolódott az életkor felső határa. Öt év alatt a nyugdíjas korúak aránya 17 százalékról 19 százalékra nőtt, a 14 évnél fiatalabbaké pedig 24 százalékról 21 százalékra csökkent. Ha ez az irányzat nem változik, néhány év múlva érezhetően nőni fog az eltartott lakosság száma a munkaképes dolgozókéhoz viszonyítva. Az egész nép érdeke, nemzeti gondunk, hogy ennek okait sokoldalúan vizsgálva és feltárva megfordítsuk a népességszaporulat jelenlegi irányát. Pártunk javaslatára az elmúlt években több ízben megemeltük a családi pótlékot, erőnkhöz mérten bővítettük az óvodai, bölcsődei férőhelyeket, javítottuk a gyermekek felnevelését elősegítő egészségügyi hálózatot. Eddigi erőfeszítéseink nem tudták megoldani a problémákat ; továbbra is nagy a különbség a többgyermekes és a gyermektelen családok életszínvonala között. Indokoltnak tartjuk, hogy a családi pótlék 1966 -ban végrehajtott emelését, ahogyan azt anyagi erőnk megengedi , a későbbi években további lépések kövessék. Azt tervezzük, hogy a termelőszövetkezeti tagok családi pótléka 1970-ig érje el a bérből és fizetésből élőkének szintjét. Gondoskodni kell arról, hogy az anyákat, és különösen a sokgyermekes családokat, nagyobb társadalmi megbecsülés övezze. A kongresszus javasolja megvizsgálni , hogyan lehetne növelni a gyermekes családok anyagi biztonságát és milyen további könnyítéseket nyújthatna a társadalom a dolgozni és tanulni akaró gyermekes anyáknak. Javasoljuk, hogy 1967ben gyermekgondozási segélyt vezessenek be . Jóval nagyobb mértékben kell lehetővé tenni a gyermekes anyák számára a napi 4-6 órás munkát és a bedolgozást. Következetesen kell érvényesíteni azt az elvet, hogy a lakásépítés állami támogatásánál és a lakások elosztásánál a gyermekes családok előnyben részesüljenek. Indokolt a KISZ lakásépítési akció további kiszélesítése is.

5. IX. kongresszus

113

Atgondolt és széles körű gazdasági, szociális , egészségügyi intézkedésekkel egyidejűleg, a jövőben nagyobb figyelmet kell szentelni a családvédelem, a gyermeknevelés kérdéseinek, és harcolni kell a társadalmi felelőtlenség jelenségei ellon. III A NÉPGAZDASÁG FEJLŐDÉSE

A legutóbbi öt évben tovább növekedett országunk gazdasági ereje, gyarapodott a nemzeti vagyon, javult a termelés technikai felszereltsége és korszerűsége . 16. Az ipar a VIII . kongresszuson kijelölt irányban fejlődött, ennek megfelelően alakult szerkezete . A második ötéves terv idejében az ipar termelése 47 százalékkal növekedett. Az ipari termelés növekedésének megközelítőleg kétharmad része származott a termelékenység emelkedéséből. A vegyipar és a gépipar termelése az ipari termelés átlagánál gyorsabban nőtt. Népgazdasági szükségleteinknek megfelelően emelkedett a vegyiparon belül a műtrágya- és a gyógyszeripar, a gépiparban a híradástechnikai, a műszer- és a szerszámgépipar, a textiliparban a kötszövőipar, az élelmiszeriparban a konzervipar részaránya . Kedvezőbbé vált a népgazdaság energiahordozóinak összetétele, a földgáz és a kőolaj részaránya öt év alatt 23 százalékról 29 százalékra növekedett. Több új és magas műszaki színvonalú ipari üzem lépett termelésbe , előrehaladtunk az ipari termelés koncentrációjában. Helyesnek bizonyult az iparvállalatok összevonása , a középirányító szervek számának csökkentése . Az összevonások célja : a műszaki -szellemi erők gazdaságosabb felhasználása . Ennek kezdeti eredményei vannak. A termelőerők erőteljesebb koncentrációja azonban még hosszabb időt igényel. A két kongresszus közötti időben folytattuk a vasút dieselesítését, villamosítását, növeltük közúti közlekedési gépparkunkat, bővítettük és javítottuk úthálózatunkat. Öt év alatt kb. kétharmadával nőtt az építőipar gépállománya, növekedett a korszerűbb, a nagyelemes építkezések rész-

114

aránya, az előre gyártott beton- és vasbeton szerkezetek felhasználása. 17. A mezőgazdaság termelése 10 százalékkal haladta meg az előző öt évit, ez a kedvezőtlen időjárást és a szocialista nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés kezdeti időszakának nehézségeit figyelembe véve - nagy eredmény. A tervidőszak végén a kenyérgabona-szükségletet hazai termésből fedeztük . A felvásárolt mezőgazdasági termékek értéke 1960 -hoz képest 29 százalékkal nőtt. Már tapasztalhatók a mezőgazdaság belterjes irányú fejlesztésének eredményei. Öt év alatt 82 000 holdon telepítettünk szőlőt és 103 000 holdon gyümölcsöst, elterjedtek a nagyobb hozamú növényfajták. Javult a mezőgazdaság technikai ellátottsága, több mint másfélszeresére nőtt a 100 holdra jutó traktorok száma és két és félszeresére az öntözhető terület. 18. A mind szélesebb és gyors ütemű munkamegosztás mélyrehatóan megváltoztatta az ipar és a mezőgazdaság kölcsönös viszonyát, valamint a termelés területi , ágazati és üzemi megoszlását . A mezőgazdaság gyors ütemben válik egyrészt nagymértékű ipari fogyasztóvá, másrészt az ipar jelentős szállítójává. A gazdasági fejlődés kísérő jelensége a népesség gyors és nagyarányú társadalmi, szakmai átrétegeződése . Több százezer ember változtatott ebben az időszakban foglalkozást és lakóhelyet. A szocialista iparosítás munkaerőforrását főleg a mezőgazdaság jelentette. A mezőgazdaságban dolgozók aránya az összes keresőkön belül az 1949 - es 55 százalékról 31 százalékra csökkent. Az ipari beruházásoknak háromnegyed részét vidéken használták fel . Az iparilag fejletlen megyékben az ipari foglalkoztatottak számának növekedési üteme csaknem kétszerese volt az országos és négyszerese a budapesti növekedésnek. Az iparban dolgozók száma öt év alatt az Alföldön 38 százalékkal, Dél-Dunántúlon 29 százalékkal , míg Budapesten csak 7 százalékkal növekedett. Ennek ellenére a budapesti ipar 1965-ben még az ország összes ipari dolgozóinak 41 százalékát foglalkoztatta. Feladatunk, hogy folytassuk a vidék iparosítását .

115

19. Bővültek az ország nemzetközi gazdasági kapcsolatai. Népgazuasagunk és a toobi szocialista ország fejlődésének eredményei igazolják a gazdasági összefogásra irányuló politikánk helyességét. A második ötéves terv éveiben külkereskedelmi forgalmunk a KGST- országokkal 70 százalékkal, ezen belül a Szovjetunióval 93 százalékkal növekedett. Fejlődésünket biztonságossá teszi , hogy a szocialista orszá-

gek, mindenekelőtt a Szovjetunió szállításaival megoldottnak tekintheto a harmadik ötéves terv teljesítéséhez szükséges energiahordozók és a villamos energia importja, vaskohászatunk alapanyag-ellátása. Külkereskedelmi forgalmunk tovább bővült a nem szocialista országokkal. Uj és hasznos termelési és kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki. Az elért eredmények ellenére a megvalósult nemzetközi munkamegosztás egyes fontos iparágakban még nem kielégítő. Arra van szükség, hogy a szakosítás szélesedjék az érdekelt KGST- országok között, a kooperáció jobban működjön . Együttműködésre törekszünk minden szocialista országgal, de készek vagyunk szélesebb körű munkamegosztásra is. Az utóbbi időben nálunk is megnőtt az idegenforgalom, a nemzetközi kapcsolatok e sajátos megnyilvánulása. Sokszorosára nőtt a hazánkba látogatók és a külföldre utazók száma. Ez politikailag és gazdaságilag is előnyös . 20. Gazdasági fejlődésünk elemzése az egészében pozitív képen belül azt is mutatja, hogy a magunk elé tűzött kongresszusi célokat nem tudtuk teljes egészében elérni. A nemzeti jövedelem növekedése elmaradt a tervezettől. A mezőgazdasági termelés emelkedése a tervezettnél alacso‐ nyabb volt, a termelési költségek az iparban az előirányzottnál kisebb mértékben csökkentek és a mezőgazdaságban főleg a növekvő anyagköltségek miatt nőttek. Fogyasztásra és felhalmozásra együttesen - beleértve a készletek növekedését is többet fordítottunk, mint a megtermelt nemzeti jövedelem , vagyis többet osztottunk el, mint . amennyit megtermeltünk és ez terhelte külkereskedelmi mérlegünket. Fontos népgazdasági ágakban az állóeszközök kihasználása elégtelen volt, viszonylag sok új beruházást kezdtünk meg.

116

A munka szervezettsége nem felelt meg a követelményeknek, s ez szerepet játszott abban, hogy a munka termelékenysége nem a kívánt mértékben emelkedett. Az ötéves tervszakasz második felében a népgazdaság fejlődésének üteme lassult. A Központi Bizottság 1964 decemberi határozatában felléptünk a kedvezőtlen tendenciák ellen , ennek hatása 1965- ben már érvényesült. Kidolgoztuk a harmadik ötéves tervet és a gazdasági mechanizmus reformját. 21. Gazdasági feladataink a következő időszakban alapvetően a harmadik ötéves terv céljainak megvalósítására és ezzel egyidejűleg a gazdasági irányítás új mechanizmusának kidolgozására és bevezetésére irányulnak. A harmadik ötéves terv célja : folytatjuk hazánkban a szocialista társadalom teljes felépítését, tovább gyarapítjuk az ország erőforrásait, emeljük a nemzeti jövedelmet és rendszeresen javítjuk a lakosság életkörülményeit, kulturális és szociális ellátását. El kell érnünk az ipari termelés évi 6 százalékos növekedését, ennek 80 százalékát a termelékenység emelkedésével kell fedeznünk. A mezőgazdasági termelés a megelőző öt év átlagához képest 13-15 százalékkal emelkedjék. A beruházások összege öt év alatt érje el a 250-260 milliárd forintot. A dolgozók reáljövedelme 14-16 százalékkal legyen magasabb. Harmadik ötéves tervünk végrehajtásával a következő fő feladatokat kell megoldanunk : A népgazdaság fejlődését tegyük kiegyensúlyozottabbá. Fenntartjuk a felhalmozás és az elosztás eddigi arányát. A beruházások növelésével megalapozzuk a népgazdaság továbbfejlődését, s egyidejűleg biztosítjuk a lakosság életszínvonalának további emelését. A terv nagy figyelmet fordít a népgazdaság két fő ága : az ipar és a mezőgazdaság összehangoltabb fejlesztésére. Figyelembe veszi, hogy a jövőben is szükséges az ipar súlyának további növelése, ezért a beruházások 46-50 százalékát az ipar fejlesztésére irányozza elő.

117

Kedvező irányú, további szerkezeti változás megy végbe az. energiahordozók felhasználásában. 1970 -ben a kőolaj és a földgáz részaránya eléri a 37-39 százalékot. A terv gép- és vegyiparunk gyors ütemű fejlesztésével, bauxit-, földgázvagyonunk nagyobb mértékű hasznosításával számol. Míg a következő öt év alatt az ipari termelés 32-36 százalékkal emelkedik, a vegyipar termelése 55-60 százalékkal, a gépiparé 40-45 százalékkal növekszik. Gépiparunk nagy feladata a közúti közlekedési eszközök gyártásának jelentős arányú fejlesztése. A program szerint új motorgyárat építünk. A harmadik ötéves tervben kezdődik meg a szovjet-ma-

gyar timföld-alumínium-egyezmény végrehajtása. Timföldtermelésünk öt év alatt csaknem kétszeresére, mintegy 460 000 tonnára emelkedik . Ebben az időszakban befejeződik a százhalombattai kőolajkombinát hárommillió tonnás feldolgozó kapacitásának kiépítése és kezdetét veszi e kombinát kétszeresére történő bővítése . Körülbelül 1000 megawatt erőművi kapacitást építünk : Százhalombattán, a Bánhidai Erőmű bővítésével, a gyöngyösi új erőmű részleges üzembe helyezésével . Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a műszaki fejlesztés gyorsítására, a korszerű műszaki színvonalú új konstrukciók és termelési eljárások meghonosítására . Hazánkban az ipar növekedése csak a mezőgazdaság egy-

idejű fejlesztésével együtt lehetséges. A harmadik ötéves tervben a mezőgazdaság fejlődése az eddiginél gyorsabb lesz . Ezt figyelembe véve növeljük a mezőgazdasági beruházások mértékét. Folytatjuk a mezőgazdaság korszerűsítését, belterjes irányú fejlesztését. 1966 és 1970 között kereken kétszeresére növeljük a műtrágya felhasználását. A mezőgazdaság többek között - 38 000-40 000 traktort, 35 000-36 000 pótkocsit, 6000-7000 gabonakombájnt kap . A mezőgazdasági üzemeknél fokozatosan olyan helyzetet alakítunk ki, amely túlnyomó többségük számára lehetővé teszi, hogy bevételeikből fedezzék a termelés növeléséhez szükséges eszközöket és személyi kiadásaikat. Lehetővé kell tennünk, hogy a termelőszövetkezetek rátérjenek a valameny118

nyi üzemágra kiterjesztett, garantált havonkénti munkadíjazásra. A közös gazdaságok erőteljes fejlesztése mellett a jövőben is fokozott gondot kell fordítani a háztáji gazdaságokban rejlő lehetőségek minél nagyobb mértékű kiaknázására. A mezőgazdaság kívánatos ütemű fejlódésének biztosítása a tervidőszakban szükségessé teszi, hogy kidolgozzuk az új gazdálkodási rendszernek megfelelő termelőszövetkezeti hitel-, beruházási, állami támogatási és adórendszert. Javasoljuk, hogy a jövő év folyamán üljön össze a termelőszövetkezetek első országos kongresszusa, tárgyalja meg a termelőszövetkezetek működésével és gazdálkodásával kapcsolatos főbb kérdéseket, válassza meg az Országos Termelőszövetkezeti Tanácsot és foglaljon állást a területi termelőszövetkezeti szövetségek létrehozásának és működésének kérdésében. A harmadik ötéves tervben nagy erőt fordítunk a közlekedés fejlesztésére, elsősorban a villamos- és Diesel-vontatás részarányának növelésére. A lakásépítés meggyorsítására a tervidőszakban 4-5 korszerű házgyár építését tervezzük. 22. A gyorsan fejlődő termelés növekvő anyagszükségletének és a fejlett technika átvételének fedczeteként egyre nagyobb mértékű exportra van szükségünk. Az iparcikkek exportjának 50 százalékos növelését tervezzük. Az export növelésében nagy szerep hárul a vegyiparra, a könnyűiparra, a mezőgazdaságra, az élelmiszeriparra és az alumíniumiparra. Ipari kivitelünkben alapvetően a KGST-országokkal történő gazdasági együttműködés keretében - változatlanul vezető szerep jut a gépiparnak. A korábbinál nagyobb figyelmet fordítunk az eddig importforrásokból kielégített igények hazai forrásból történő gazdaságos kielégítésére . Ezt a célt szolgálja harmadik ötéves tervünkben a vegyipari, a papíripari és a faipari kapacitások nagyobb mértékű fejlesztése . 23. A fejlődés okozta új körülmények napirendre tűzték a gazdasági mechanizmus reformját. Gazdálkodásunk jelenlegi módszerei már a mai helyzetnek sem felelnek meg teljesen . Társadalmi, gazdasági fejlődésünk adott fokán lehetővé

119

és szükségessé vált a tervgazdálkodás továbbfejlesztése. A jövőben a tervszerű központi irányítást nem az úgynevezett tervlebontás módszerével, hanem közgazdasági eszközökkel érvényesítjük és a szocialista piac aktív szerepére építünk, a tervgazdálkodás keretében nagyobb szerepet juttatunk az áru- és pénzviszonyoknak. A reform fő célja, hogy erősítse szocialista rendszerünket, segítse a szocialista társadalom teljes felépítését, kibontakoztassa a szocialista tervgazdálkodás előnyeit, lehetővé tegye gazdaságpolitikánk következetesebb megvalósítását. A gazdasági reform legfontosabb célkitűzései : a népgazdaság dinamikusabb, kiegyensúlyozottabb fejlődése : — a termelés és a fogyasztás szerkezetének olyan változása, amely megegyezik a népgazdaság szükségleteivel és kielégíti azokat:

1

- a nemzetközi munkamegosztásba való intenzívebb bekapcsolódás, külkereskedelmünk gazdaságosságának javulása ; - a tudomány és a technika eredményeinek gyorsabb behatolása a termelésbe és fogyasztásba; - a dolgozók tevékeny és hatékony részvétele vállalatuknál a gazdasági folyamatok irányításában és ellenőrzésében ; --- összességében : eredményesebb gazdálkodás az életszínvonal-emelés további bázisainak megteremtéséhez. A reform megvalósítása mélyreható politikai folyamat is, amely egész társadalmunkat érinti. A gazdasági döntések decentralizálása, a nagyobb helyi, vállalati önállóság a legfőbb feltétele a szélesebb üzemi demokráciának. A vállalati ügyek zöme a dolgozók részére áttekinthetőbbé, válik.

ellenőrizhetőbbé

Az egyéni, vállalati és társadalmi érdek jobb összehangolásával a reform jelentősen hozzájárul az alkotó munka, a kezdeményezések kibontakoztatásához . A munka szerinti elosztás következetesebb érvényesítése növeli a munka becsületét. A gazdasági reform a gazdasági vezetőket a korábbinál nagyobb feladatok elé állítja . Tömegméretekben biztosítja a dol-

120

gozók, a vezetők fejlődését, tágabb teret ad a tehetségek felismeréséhez és hasznosításukhoz megfelelő munkahelyen. Az új rendszer növeli az állami irányító szervek kötelességeit és felelősségét, erősödik a központi vezetés hatékonysága. Az ötéves terv megvalósításáért, a gazdasági reform bevezetéséért és alkalmazásáért folytatott tevékenység növeli az egész társadalom aktivitását, az alkotó munka jobb kibontakozását.

IV AZ ÉLETSZÍNVONAL ALAKULÁSA

24. A két kongresszus közötti időszakban a népgazdaság fejlődésének megfelelően javultak a lakosság életkörülményei. Lényegében teljessé vált a felnőtt férfi lakosság foglalkoztatottsága. Általánossá vált a társadalombiztosítás, javult a lakáshelyzet. A második ötéves terv időszakában 282 000 lakás épült. A munkások és az alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó reáljövedelme 1965 -ben 18 százalékkal haladta meg az 1960. évit. A reáljövedelem azonban egyenetlenül, az egyes években változóan növekedett. Az egy főre jutó jövedelemnövekedésnek kisebb részét tette ki a reálbérek emelkedése, a nagyobb rész a foglalkoztatottság és a béren kívüli jövedelmek - elsősorban a nyugdíj emelkedéséből származott. A szocialista állam hatalmas összegeket költött a társadalmi gondoskodás céljaira. Csak nyugdíjak címén 1965 -ben 7,7 milliárd forintot fizettek ki, 3 milliárddal többet, mint öt évvel ezelőtt. Az életszínvonal emelését szolgáló beruházások eredményeként bővült a kereskedelmi hálózat, javultak a szolgáltatások, fejlődött az iskolahálózat, kórházi helyek ezrei , orvosi rendelők százai létesültek.

Népünk jobban táplálkozik, szebben öltözködik, kulturáltabban él, mint valaha. Öt év alatt az egy főre jutó fogyasztás

121

cukorból 13, húsból 8 , vajból 14, tojásból 17, csokoládéból pedig 80 százalékkal növekedett. A lakosság iparcikkvásárlása 25 százalékkal nőtt. Az életmód átalakulását mutatja , hogy a háztartások villamosenergia-fogyasztása 81 százalékkal , gázfogyasztása 55 százalékkal nőtt. Ma már minden harmadik családra jut egy televíziókészülék. 25. Az alapvető gazdaságpolitikai elvnek megfelelően , a lakosság életszínvonala a népgazdaság fejlődésében elért eredmények alapján a jövőben is rendszeresen emelkedik. A harmadik ötéves terv időszakában az egy főre jutó reáljövedelmet 14-16 százalékkal növeljük. Az egy keresőre jutó reálbér 9-10 százalékkal emelkedik. Az életszínvonal emelésében az eddiginél nagyobb szerep

jut a reálbérek növelésének. Új gazdálkodási rendszerünkben arra törekszünk, hogy az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedjék a jól dolgozó, az átlagosnál többet nyújtó munkások és alkalmazottak keresete. Megértek a feltételei annak, hogy bérrendszerünket tovább javítsuk. A bérkategóriákat úgy kell szabályozni , hogy azokban jobban kifejeződjék a nehéz fizikai, a kvalifikált és a nagyobb felelősséggel járó munka megbecsülése. A vállalat dolgozói egyéni és kollektív erőfeszítéssel emeljék a vállalati jövedelmezőséget, s ehhez az eddiginél jobban kapcsolódjék saját személyi jövedelmük, egyszersmind meg kell teremtenünk a növekvő és differenciáltabb igények kielégítésének feltételeit. A társadalmi gondoskodás körébe tartozó szociális juttatások nyugdíj , családi pótlék, betegbiztosítás, oktatás rendszerét továbbra is fenntartjuk és a lehetőségekhez mérten továbbfejlesztjük. 1970-ben a pénzbeni szociális juttatások mintegy 5 milliárd forinttal haladják meg az 1965. évi szintet. A béren kívüli juttatások másik részének (üdültetés, üzemi étkezés stb.) bővítését vagy személyi jövedelemmé való átalakítását célszerű a vállalatok hatáskörébe utalni . A lakosság ellátását áruval és szolgáltatásokkal tovább javítjuk. Előmozdítjuk, hogy a lakosság megtakarításai tovább

122

növekedjenek, elsősorban a beruházás jellegű építőanyagok, a tartós fogyasztási cikkek, a fogyasztási javak megszerzésére . Tovább kell folytatni a már eddig 170 000 munkást érintő munkaidő- csökkentést, 1970 végére az egészségre ártalmas és különösen nehéz fizikai munkát igénylő összes munkakörben be kell vezetni a munkaidő eddigi mértékű csökkentését. Vállalatonként, üzemenként az eddigi teljesítményt és munkabért biztosítva 1968 -tól kezdődően 1970 végéig fokozatosan az összes ipari dolgozó munkaidejét átlagosan heti 44 órára kell csökkenteni . A kongresszus felkéri a kormányt és a szakszervezeteket, hogy a munkaidő -csökkentés bevezetésének részletes rendjét szabályozzák. A termelőszövetkezeti tagok családi pótlékának emelése mellett 1967. január 1 -vel új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszert vezetünk be . Az új nyugdíjrendszer alapelvei a bérből élőkével azonosak. A nyugdíj összege a tagok tényleges, a közös gazdaságban végzett munka utáni jövedelméhez és a nyugdíjévekhez igazodik . 26. Társadalmunk egyik legnagyobb politikai , gazdasági és jóléti problémája a lakáskérdés . 1960-tól 1965-ig a népesség 1,5 százalékkal, a lakásállomány 8 százalékkal növekedett . A lebontásra került lakásokat korszerűbbekkel helyettesítettük. Csökkent a száz lakásra jutó lakók száma . Különösen jelentős, hogy 1962 óta több lakás épült a városokban , mint a községekben. Mindez azt jelenti, hogy évtizedekig tartó — ellenkező irányú ---- folyamatot fordítottunk kedvező irányba . Ez a fejlődés még nem tudja kielégíteni a társadalom változatlanul nyomasztó lakásigényét. Ennek enyhítésére a következő öt év alatt 300 000 lakást építünk. A lakáshiány fokozatos enyhítéséhez és jövőbeni megszüntetéséhez mindenekelőtt az építőipar termelékenységének és kapacitásának növelésére van szükség . Az új gazdaságirányítási rendszerben a termelővállalatok jövedelmezőségüktől

függően - viszonylag jelentős összegeket használhatnak fel lakásépítésre . Ezek ésszerű felhasználása pótlólagos eszközöket szabadíthat fel a lakáskérdés megoldására. A párt ismeri népünk lakásgondjait, s legfontosabb feladatai között tartja számon, hogy gondos gazdasági elemző mun123

kával új tartalékokat tárjon fel, és a lakáselosztási rendszer igazságosabbá tételével is minél előbb javítsa a legjobban rászorulók helyzetét.

AZ IDEOLÓGIAI ÉS KULTURALIS ÉPÍTŐMUNKÁRÓL

27. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában alapvető feladatunk népünk szocialista erkölcsi és világnézeti egységének megteremtése, a szocialista világnézetünkkel szemben álló nézetek 'leküzdése . A legutóbbi években erősödtek népünk tudatának szocialista jellemvonásai . Ezekre építve , az eddiginél hatékonyabban kell segítenünk a szocialista erkölcs , s ezen belül is a szocialista hazafiság, a munkához való új viszony és a közösségi szellem elmélyítését . A szocialista hazafiság fontos szerepet játszik a nemzeti egység megteremtésében, a világnézetileg ma még eltérő felfogást valló, de az új társadalom célkitűzéseit elfogadó emberek törekvéseinek összefogásában . Magában foglal minden igazi értéket, melyet évszázadok során a magyar nép teremtett, de nem táplálkozhat kizárólag a múlt forrásaiból. Szocialista vívmányaink joggal tölthetnek el bennünket nemzeti büszkeséggel. Több mint 21 éves harc és munka nagyszerű eredménye és a cél, a szocialista magyar nemzet felvirágoztatása adja mai hazafiságunk igazi tartalmát. A szocialista hazafiság szerves része a nemzetköziség, a világ munkásosztályával, kommunista és munkáspártjaival való együttműködés és szolidaritás. Magyarország a proletár internacionalizmus érvényesülése alapján került a nemzetközi haladás élvonalába, és ezzel tudja megvalósítani nemzeti céljait. Elítéljük a nemzeti közömbösséget. Nem értünk egyet a sovinizmus megnyilatkozásaival, s tartjuk magunkat a marxizmusnak ahhoz a tanításához, amely szerint minden kommunistának elsősorban saját nemzete nacionalizmusa ellen

124

kell harcolnia, s népe körében kell erősítenie a proletár nemzetköziség érzését . A szocialista társadalomban a dolgozók növekvő öntudatának és érdekeinek egyaránt érvényesülniük kell. A munka szerinti elosztás elvének tényleges megvalósulása, az anyagi ösztönzés helyes érvényesülése a gondolkozást átformáló nagy nevelőerő. A jó munkával érvényesített egyéni érdektől senkit sem kell óvni , de őrködni kell azon , hogy csak a végzett munka arányában lehessen szert tenni javakra és jogokra. Az anyagi ösztönzés jobb érvényesülése önmagában nem biztosítja a munkához való új viszony kialakulását. Folytatnunk kell a harcot az anyagiasság, a kapzsiság és az önzés ellen, és a jó munka megbecsülését kifejező társadalmi elismeréssel erősítenünk kell a dolgozók szocialista tudatát. A szocialista erkölcs jellemzője a közösségi szellem. A közösségi magatartás megköveteli, hogy megszilárduljon az állampolgári fegyelem, és a VIII . kongresszuson megfogalmazott szocialista erkölcsi normák érvényesüljenek a magán- és közéletben egyaránt. 28. Korunk nagy kérdéseire csak a marxizmus-leninizmus képes tudományos választ adni . Ezt a felismerést igazolja a kommunisták világnézetének egyre növekvő tekintélye a világ minden részében, s ezt bizonyítják hazai tapasztalataink is. A marxizmus térhódítása nem feledtetheti, hogy társadalmunkban jelen vannak más ideológiák , és eszmei áramlatok is. Ezek közül széles tömegeket befolyásol a kispolgári szemlélet, erkölcs és ízlés, valamint a vallásos világnézet . Szűkebb rétegekben az imperialista propaganda hatására terjednek azok a polgári eszmei áramlatok, amelyek a modern kapitalizmust védelmezik, a világ általános válságának hangulatát sugallják, hitetlenséget keltenek, árasztják a pesszimizmus szellemét. A szocialista célokat követő nemzeti egységgel, az egyre erősbödő közösségi szellemmel nem fér össze a polgári -kispolgári nézetek konzerválása. A nem marxista eszmékkel szemben felvilágosító, meggyőző tevékenységet kell kifejteni. Különös türelemmel - az érzelmek megsértése folytassuk nélkül és a tudományok eredményeire építve 125

a nevelőmunkát a vallásos tömegek körében. A marxizmus hatékonyabb terjesztésével és oktatásával el kell érni, hogy a munkásosztály világnézete uralkodó legyen társadalmunkban. 29. A VIII. kongresszus óta eltelt négy év alatt újabb lehetőségeket biztosítottunk tudományos életünk fejlődéséhez . A kutatásnak jelentős anyagi és szellemi bázisai — intézetek · több ezer kutatóval - épültek ki. Ebben az időszakban a műszaki és mezőgazdasági tudományok segítették iparunk előrehaladását, új agrotechnikai eljárások bevezetését. A természettudományok és a matematika több alapvető ágában kutatóink újabb eredményeket értek el, új kutatási irányokat fejlesztettek ki és tovább növelték a magyar tudomány nemzetközi hírnevét. A társadalomtudományok közelebb kerültek mai életünk problémáihoz és jobban részt vettek az eszmei harcban. Az orvostudomány eredményesen szolgálta egészségügyünk fejlesztését. A tudomány fejlődését, nagyobb társadalmi hatékonyságát akadályozza, hogy nincs meg a szükséges összhang társadalmi, népgazdasági céljaink és a kutatómunka között , s nem fejlődik kielégítően az irányítás és a tervezés módszere és gyakorlata. A műszaki és mezőgazdasági kutatást fokozottabb mértékben kell a népgazdasági tervekben meghatározott célok megvalósítására összpontosítani . A párt gazdaságpolitikája, a gazdasági mechanizmus reformja, a népgazdasági tervek sok közgazdasági, jogi, szociológiai, tervezéselméleti kérdés feldolgozását követelik meg . Emellett a társadalomtudományok fejlődésünk elemzésével, a mai helyzet felmérésével, a szocialista építés törvényszerűségeinek feltárásával és elméleti megalapozásával is elősegíthetik az építőmunkát. A tudományos és technikai forradalomnak jelentős politikai és társadalmi következményei vannak, s e kérdések vizsgálata is aktuális feladat. A tudományos kutatómunka fejlesztése igényli a társadalom- és természettudományok ideológiai kérdéseinek tisztázását. 30. Hazánkban a művelődés valóságos népmozgalom lett. Ma minden ötödik állampolgár iskolarendszerű oktatásban 126

vesz részt . A felnövő korosztályoknak háromnegyede szakmunkásképző-iskolákban, illetve középiskolákban tanul tovább. A VIII. kongresszus után elkezdtük az oktatási reform bevezetését, megteremtettük a korszerű alapismeretek tanításának, a tudományos világnézeti nevelésnek alapjait . Az oktatási reform végrehajtása további erőfeszítéseket kíván meg különösen az oktató- nevelőmunka tartalmának és módszereinek megjavításában. A társadalom és a népgazdaság szakemberszükséglete megköveteli, hogy nagy gonddal fejlesszük a szakmunkásképzést, a közép- és felsőfokú szakoktatást. A szakközépiskola fokozatos kialakításával, a jelenlegi középiskolai tanulólétszám fenntartása mellett biztosítjuk, hogy több fiatal szerezzen középfokú műszaki szakmai tudást. A származás szerinti megkülönböztetés megszüntetésének és az új egyetemi, főiskolai felvételi rendszer bevezetésének helyességét az élet igazolta . A munkás- és parasztszülők gyermekeinek arányszáma a felsőoktatási intézményekben országosan nem csökkent, s az új rendszer ösztönzően hatott a tanulásra. A jövőben még gondosabban kell vigyáznunk a felvétel követelményeinek : a felkészültségnek, a tehetségnek, a rátermettségnek és a magatartásnak együttes érvényesítésére . További feladatunk, hogy különösen a pedagógusok közreműködésével segítsük a kétkezi dolgozók gyermekeit, akik a szülői házban kevesebb támogatást kaphatnak tanulásukhoz. Oktatásügyünk központi feladata az ifjúság szocialista emberré nevelése . Pedagógusaink egyre jobban megértik és átérzik e feladat fontosságát. Ifjúságunk egészségesen fejlődik, szocialista szelleme erősödik, egy részére azonban hatnak az ellenséges ideológiák, elsősorban azért, mert nem értik fejlődésünk ellentmondásait és az építőmunka problémáit. Nagyobb gonddal foglalkozzunk, különösen az egyetemeken, a marxizmus oktatásának korszerűsítésével. Szocialista jövőnk megkívánja, hogy a társadalom fokozottabb felelősséget vállaljon az ifjúság neveléséért. 31. A kulturális forradalom eredményeként tovább nőtt a 1

127

tömegek érdeklődése az irodalom és a művészetek iránt. Íróink és művészeink sok értékes, jórészt szocialista szellemű alkotással gazdagították kultúránkat. A művek témái korszerűbbek, stílusuk sokszínűbb lett. A VIII. kongresszus határozatainak megfelelően támogatunk minden olyan törekvést, amely a valóságot jellemző vonásaiban ragadja meg, s igyekszik méltó művészi színvo◄ nalon kifejezni . A múlt kulturális örökségét gazdagabban és szélesebb körűen ismertettük, megteremtettük a teljesebb tájékozódás lehetőségét a külföldi irodalomban és művészetben. A kialakult szabadabb légkörben viták folytak az irodalom és a művészetek, a szocialista realizmus és a népművelés kérdéseiről. Erősödött és elméletileg igényesebbé vált a marxista kritika. Növeltük a különböző alkotóműhelyek, kiadók, színházak, filmstúdiók, szerkesztőségek önállóságát. Az irányítás fő eszköze az eszmei meggyőzés volt. Az eredmények azonban nem feledtetik el, hogy írói-mű-vészi körökben jelentkeznek a szocializmustól idegen irányzatok, amelyek elszakítják az irodalmat és a művészetet a társadalomtól, és hangot adnak a társadalom törekvéseivel ellentétes nézeteknek. Ezekkel szembeállítjuk a pártosság elvét, amely elsősorban azt jelenti, hogy az irodalomnak és a művészetnek tudatosan kell állást foglalnia a jelenkor alapvető kérdéseiben : a szocializmus, a béke, a népek szabadsága és a haladás mellett. Az irányításnak továbbra is elsősorban politikai, eszmei ráhatásokkal kell élnie és világosabban meg határoznia, hogy mit támogatunk, mi az, aminek helyt adunk és amit elutasítunk. Támogatásban részesítjük a nagy tömegekhez szóló szocialista és egyéb humanista alkotásokat , helyt adunk a politikailag, eszmeileg nem ellenséges törekvéseknek, viszont kirekesztjük kulturális életünkből a politikailag ellenséges, antihumanista vagy a közerkölcsöt sértő megnyilvánulásokat. Pedagógusok és népművelők, tudósok, írók és művészek, az egész értelmiség előtt az a feladat áll, hogy szocialista szellemben neveljék népünket, erősítsék eszmei és erkölcsi egységét a marxista világnézet hatékony terjesztésével, a szo- .

128

cialista erkölcs normáinak népszerűsítésével. Értelmiségünk alkotó, termelőmunkája mellett - elsősorban népnevelő feladatának teljesítésével járulhat hozzá a szocializmus teljes felépítéséhez. VI A PĀRT VEZETŐ SZEREPÉNEK TOVÁBBI ERŐSÍTÉSE

32. Pártunk forradalmi hivatásának megfelelően vezeti és szervezi hazánkban a szocializmus építését. Eszmeileg, politikailag egységes, töretlenül érvényesíti azt a politikai irányvonalat, amelyet a legutóbbi évtizedben a jobboldali opportunizmus, a revizionizmus és a dogmatizmus, a szektarianizmus elleni kétfrontos harcban kovácsolt ki. A két kongresszus között a politikai , gazdasági és kulturális téren elért eredmények meggyőzően bizonyítják, hogy pártunk a munkásosztály akaratát kifejező , hazánk és népünk érdekeit szolgáló politikát folytat. Ez a marxista- leninista alapokon nyugvó politika összhangban van a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom, a haladó világ érdekeivel. 33. A szocializmus építésének jelenlegi időszakában a gazdasági és kulturális építőmunka bonyolult feladatai egyre nagyobb tudatosságot, következetességet és szervezettséget igényelnek. A következő évek egyik legfontosabb feladata, előrehaladásunk gyorsításának kulcskérdése a párt vezető szerepének továbbfejlesztése, a pártvezetés módszereinek, formáinak a társadalmi fejlődéssel összhangban álló tökéletesítése . Ennek biztosítására le kell küzdeni azokat a helytelen nézeteket és gyakorlatot, amelyek torzítják a párt vezető szerepét. A párt vezető szerepe úgy érvényesül, hogy a párt a marxizmus-leninizmus eszméi alapján a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit szolgáló politikát folytat és e politika megvalósítását biztosítja. A párt legfontosabb feladata, hogy vezető szervei a párttagság és a dolgozó tömegek bevonásával kidolgozzák a politikai , gazdasági és kulturális élet fő cél-

6. IX. kongresszus

129

kitűzéseit. A pártnak figyelmét a tudományos elemzésre , az elvi, politikai irányítás erősítésére és arra kell fordítania, hogy a helyesen kidolgozott politika megvalósítására szervezze és mozgósítsa a tömegeket. A párt munkájában minden szinten kapjon erőteljesebb szerepet a politika végrehajtásának biztosítása és ellenőrzese. Határozott igény, hogy növekedjék az állami szervek és a tömegszervezetek szerepe, felelőssége a gyakorlati döntésekben és azok végrehajtásában. A legutóbbi években erősödtek az államhatalom és az államigazgatás szervei, s ezek mentesíteni tudják a pártot olyan operatív jellegű gazdasági, kulturális és egyéb feladatoktól, amelyekkel a háború, az ellenforradalom utáni időkben szükségszerűen kellett foglalkoznia, de amelyek elvonták ereje egy részét a tudományos elemző, elvi-politikai irányító munkától.

Időszerű változtatni azon a gyakorlaton , hogy azonos gazdasági és kulturális kérdésekkel párhuzamosan és lényegében azonos módon foglalkozzanak a párt- és az állami, szakigazgatási szervek. A feladatok helyes megosztása erősíti a párt irányító tevékenységét, növeli az államhatalmi és államigazgatási szervek önállóságát és felelősségét. Küzdeni kell a tömegek igényeivel szembeni közönyből, a lélektelenségből es a rossz szervezésből származó bürokrácia ellen . 34. Pártunk a szocializmus felépítését az egész társadalom ügyének tekinti . Társadalmi fejlődésünk, a szocialista építés mindennapi feladatainak végrehajtása fokozott mértékben igényli a dolgozó tömegek sokoldalú, aktív közösségi tevékenységét. Ezért a párt nagy figyelmet fordít a dolgozó tömegeket tömörítő szervezetek és mozgalmak, különösen a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront, a nőmozgalom munkájára, és úgy véli, hogy növelni kell a tömegszervezetek és -mozgalmak önállóságát is. A tömegszervezetek magasabb fokú önállósága azt is jelenti, hogy ebben a viszonylatban is megszűnik a pártszervezetek mindennapos operatív gyámkodása és a párhuzamosság . A szakszervezetek mint a demokrácia fontos szervei alkalmasak arra, hogy széles dolgozó tömegeket vonjanak be az 130

őket érintő legfontosabb döntések meghozatalába. A bérből és fizetésből élők azt várják a szakszervezetektől, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket igényeik kielégítésére és őrizzék törvényben biztosított jogaikat. A tömegszervezeteknek és -mozgalmaknak a szocialista építőmunka feladatainak megoldásában önállóbban, bátrabban kell kezdeményezniük. Segítsék a pártot a társadalmi, gazdasági és kulturális életünkben keletkezett ellentmondások feltárásában és feloldásában, vegyenek részt a párt politikájának alakításában a dolgozók körében összegyűjtött tapasztalatok és igények tolmácsolásával és azok helyes képviseletével. A tömegszervezetek szervezeti önállóságát elősegíti annak az elvnek a következetes valóra váltása, hogy a párthatározatok csak a párttagságra és a KISZ szervezeteire vonatkəznak. A párt a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták útján is erősíti kapcsolatait a tömegekkel. Ezért szorgalmazni kell, hogy minél több párttag folytasson aktív tevékenységet a tömegszervezetekben és -mozgalmakban. A párttagoknak ezt a tevékenységét a párt a pártmunka szerves részének, más párt-

munkával egyenlő értékűnek ismeri el. Az itt dolgozó kommunisták, különösen a vezető beosztásúak, felelősek azért, hogy szervezetük tagjai a párt politikájának szellemében, annak megvalósításán munkálkodjanak.. 35. A népgazdaságban elért eredményeink a pártszervek és a pártszervezetek tevékeny közreműködésével születtek. A párt vezető szerepe a gazdaság területén a politikai irányításban, a koordinálásban , az erők összefogásában, mozgósításában és az ellenőrzésben nyilvánul meg. A központi vezető szervek feladata elsősorban a gazdaságpolitikai irányelvek és célkitűzések kidolgozása, és megvalósításának biztosítása. Az alsóbb pártszervek és a pártszervezetek munkájának súlypontja a központi irányelvek megvalósulásának, a helyi problémák megoldásának elősegítése, anélkül azonban, hogy átvennék a gazdasági szervek közvetlen vezetését. A pártszervek és a pártszervezetek ellenőrző tevékenysége elsősorban a gazdasági egység összmunkájának vizsgálatára 131

irányul. Nagy gondot kell fordítanunk a dolgozók véleményének, javaslatainak összegyűjtésére és elemzésére. A pártmunka erősítse a gazdasági vezetés önállóságát, egyszemélyi felelősségét, mellőzze az aprólékos beavatkozást a gazdaság gyakorlati irányításába. A párt gazdaságpolitikai céljainak megvalósítása nagymér– tékben függ a gazdasági vezetők , káderek munkájától. A pártszerveknek és pártszervezeteknek aktív, kezdeményező szerepet kell vállalniuk a gazdasági vezetők kiválasztásában, nevelésében, munkájuk segítésében, szükség esetén a gyengének mutatkozók lecserélésében. Következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a funkciók bizonyos körében mind a kinevezésnél, mind a leváltásnál az illetékes pártszerv jóváhagyását, illetve véleményét kell kérni . A vállalatok önállóságának és felelősségének növelése szükségképpen együtt jár a pártszervezetek önállóságának és felelősségének növekedésével. Az új gazdasági mechanizmus kedvező feltételeket teremt a szocialista demokrácia érvényesüléséhez az üzemekben, s ily módon szélesebb teret nyit a pártszervezetek politikai tevékenységének. 36. A VIII. kongresszus óta fejlődött a párt ideológiai munkája, segítette a szocializmus építésében a párt előtt álló feladatok megoldását, a szocialista tudatformálást. A Központi Bizottság által elfogadott ideológiai irányelvek hosszabb időre megszabták a párt ideológiai tevékenységének irányát. Hatásuk már érezhető : ráirányították a figyelmet a politikai -eszmei munkára, segítették leküzdeni a gazdasági szervező feladatok elválasztását a politikai munkától , azt a prakticista szemléletet, amely helyenként a pártélet és a párttagság aktivitásának csökkenésére vezetett. Ideológiai munkánk fejlődése mégsem mondható kielégítőnek. A párt gyakorlati tapasztalatainak elemzése és általánosítása az elméleti munkának még eddig eléggé ki nem használt nagy erőforrása és ösztönzője. A elmúlt években széles körben folytak alkotó viták a párt

politikájának talaján. Ezek nagy segítséget adtak a helyes álláspont kialakításához, az eszmei egység erősítéséhez. A viták és a nézetek kifejtésének szabad légköre a párt egészsé132

ges belső életének, a pártegység további szilárdításának fontos követelménye . Az élet által felvetett kérdésekre adott helyes válasz hatékony fegyvert ad a különböző ellenséges , antimarxista nézetek elleni harchoz, a harcosabb propagandamunkához. A nemzetközi kommunista mozgalom vitái, a világpolitika feszültségei és a gazdasági építőmunkában időnként elkerülhetetlenül jelentkező nehézségek újra meg újra aktivizálják a párt politikai irányvonalától eltérő jobboldali, revizionista, szektás, dogmatikus nézetek képviselőit is. A legutóbbi tíz év tapasztalata tanúsítja : az elhajlások és a torzítások leküzdése elengedhetetlen feltétele a párt eszmei és cselekvési egységének, a párt politikája hatékonyabb érvényesülésének, az eredményes építőmunkának. Határozottabb fellépés szükséges a párton belül - s egész társadalmi életünkben ―― a kispolgári erkölcs, szemlélet, életmód megnyilvánulása, a szerénytelenség, az anyagiasság, a jogtalan előnyök kijárása és elfogadása, az erkölcstelen életmód ellen. A párt és a kommunisták erkölcsi tisztaságának védelme minden párttag kötelessége . A következő időszakban fokozott szerepet kap az a követelmény, hogy a különböző beosztásban dolgozó gazdasági vezetők a magas fokú politikai fejlettséggel együtt megfelelő közgazdasági ismereteket is sajátítsanak el. Széles körű és eleven gazdaságpolitikai propagandamunkára van szükség, amely kellő információt nyújt a gazdasági élet menetéről, a jelenségek mélyebb összefüggéseiről, fontos és közérdekű kérdésekről. A legutóbbi négy esztendőben sokat fejlődött a pártszervezetek propaganda- és agitációs tevékenysége, a sajtó, a televízió és a rádió munkája . A jelenlegi bonyolult helyzet a pártszervezetektől és a kommunistáktól több politizálást, erőteljesebb politikai tevékenységet követel. Ezt mozdítsa elő a pártpropaganda azzal, hogy hatékonyabban segíti a párt előtt álló politikai feladatok megértését. Az agitáció és a sajtó legyen meggyőzőbb, elevenebb, ötletesebb eszméink és politikánk hirdetésében, aktívabb az imperialista fellazítási propaganda visszaverésében. Minden kommunistától meg kell követelni, hogy képviselje és hirdesse

133

a párt politikáját a tömegek között, vegye ki részét az agitációs felvilágosító tevékenységből. A sajtó, a rádió és a televízió világnézetileg tisztultabb lett és politikai állásfoglalása egyértelműbb. Ennek ellenére időnként találkozunk ideológiai bizonytalansággal, a polgári és kispolgári életfelfogásnak, erkölcsnek, ízlésnek tett engedményekkel, a kapitalista társadalommal szembeni kritikátlansággal is. Ezért az e területen dolgozó kommunisták törekedjenek arra, hogy a sajtó világnézeti és politikai állásfoglalása még tisztább és egyértelműbb legyen, kerüljön még közelebb a dolgozó tömegek életéhez, problémáihoz. 37. A káderek kiválasztásának és nevelésének a VIII . kongresszuson megerősített alapelvei helyesnek bizonyultak. Ennek tudható be, hogy az azóta vezető beosztásba került káderek nagy többsége megállta a helyét. Nött a káderek elméleti felkészültsége, vezetői képessége, a tömegek iránti figyelmessége. A káderek megítélésének alapja továbbra is a politikai megbízhatóság, a képzettség, a szakmai felkészültség, a végzett munka és magatartás legyen . Helytelen mechanikusan szembeállítani a politikai rátermettséget és a szakmai felkészültséget. Következetesebben kell fellépni a kádermunka elveit sértő szemlélettel és gyakorlattal szemben, amely gyakran a politikai felkészültség lebecsülésében , a szakmai hozzáértés és az iskolai végzettség egyoldalú előtérbe helyezésében fejeződik ki, de helyenként ennek ellenkezőjét is tapasztaljuk. Bár némi haladást értünk el, továbbra is törekednünk kell arra, hogy az egész társadalom életében növekedjék a nők és az ifjúság szerepe. Fordítsunk nagyobb gondot a nők funkcióba állítására. A tapasztalt káderek mellett bátrabban léptessük elő a szocialista szemléletű, felkészült, a párt politikáját értő, s annak megvalósításáért küzdeni kész fiatalokat. 38. A VIII . kongresszus óta újabb tagokkal gyarapodott a párt, növekedett a tagság eszmei-politikai felkészültsége . Rendszeresebbé vált a szervezeti élet, érvényesülnek a pártélet lenini normái . Továbbra is törekednünk kell arra, hogy a pártéletből kiküszöböljük a formális elemeket, az „, üresjáratokat". 134

A párttagság létszáma a VIII. kongresszus óta 73 000-rel nőtt. A párt ereje nemcsak tagjai számától, hanem politikájának hatékonyságától, a kommunisták öntudatának fokától és munkájuktól függ. Ezért a jövőben sem törekszünk a párt taglétszámának gyors növelésére. Az elméleti tevékenységben és a gyakorlati pártmunkában egyaránt kutatni kell a pártdemokrácia fejlesztésének útjait, és a centralizmus jobb érvényesülésének módját. A párton belüli demokrácia fejlődését, különösen a hiányosságok kiküszöbölésére irányuló építő bírálat kifejtését sokszor fékezi a párttagok vagy funkcionáriusok egzisztenciális függősége . Meg kell teremtenünk annak a biztosítékait, hogy kritikai fellépés , munkával kapcsolatos nézeteltérés, egyes kérdések másfajta megítélése miatt ne lehessen senkit hátrányosabb helyzetbe 4 hozni. Pártunkban érvényesül a kollektív vezetés elve. A pártmunka hatékonyságát azonban csökkentette, hogy gyakran elsikkadt az egyszemélyi felelősség . A kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség a pártmunkának egymást kiegészítő elemei. Ezért a kollektív vezetés elvének további tiszteletben tartása mellett a jövőben különösen a mindennapi pártmunkában a határozatok végrehajtása során — erősíteni kell a személyi felelősség elvét is. A pártban ébren kell tartani a kritikai szellemet. Fokozni kell a küzdelmet a gondolati restség, az önteltség ellen. Erősíteni kell - különösen a vezetőknél ― a tettekben kifejezésre jutó készséget a jogos bírálat elfogadására, az önbírálatra. A párttagság véleménynyilvánítása és bírálata a párt egészséges belső életének elengedhetetlen feltétele . 39. Figyelembe véve a pártban és a társadalomban végbement fejlődést, valamint a jövő követelményeit, a kongreszszus jóváhagyta a Szervezeti Szabályzatnak a Központi Bizottság által javasolt módosítását. Ezzel erősödik pártunk öszszeforrottsága, cselekvőkészsége, még alkalmasabbá válik hivatásának, vezető szerepének betöltésére . A tagjelöltség megszűnik, ugyanakkor növekednek a követelmények a párttagsággal, a belépni szándékozókkal és az ajánlókkal szemben, a politikai meggyőződés, a munkában

135

való helytállás, a szocialista erkölcs és az aktív társadalmi tevékenyseg teren. Ovjuk a pártot a karrierista és a pártba nem való elemektől. A kongresszus a Központi Bizottság javaslatát elfogadva akik rendes úgy határoz, hogy az eddigi tagjelölt elvtársak párttagságát a IX. kongresszus idejétől tagokká lesznek számitsuk. A revíziós bizottságok működése megszűnik, feladataikat a Központi Ellenőrző Bizottság, illetve a pártbizottságok veszik át. Valamennyi pártszervezet jogot kap a területén folyó munka ellenőrzésére és a vezetők beszámoltatására. A fegyveres erőknél működő pártszervezetek jogkörére külön szabályok érvényesek .

VII PÁRTUNK ÉS A NEMZETKÖZI MUNKÁSMOZGALOM Pártunkat nemzetközi tevékenységében a legutóbbi négy évben is a magyar munkásosztály , népünk, nemzetünk érdekei, s azzal teljes összhangban a proletár internacionalizmus elvei vezérelték. Ezen az úton kívánunk haladni a következő időszakban is. 40. A nemzetközi kommunista mozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje . A világ kommunista pártjai mintegy 50 millió tagot számlálnak. Nincs egyetlen ország sem , ahol a szocializmus, a kommunizmus eszméi ne éreztetnék forradalmasító hatásukat.

A 14 szocialista országban a kommunista és munkáspártok országaik és népeik vezetőivé váltak, irányítják a szocializmus, illetve a kommunizmus építését. A fejlett tőkésországok kommunista pártjai folytatják következetes harcukat a monopóliumok ellen, a demokratikus jogokért, a békéért, a szocializmusért. Küzdenek a munkásmozgalom megosztottságának felszámolásáért, a munkásosztály egységéért, 136

A fejlődő országok kommunistái küzdenek a neokolonializmus ellen, azért, hogy országuk gazdaságilag is függetlenné váljék, s a nem kapitalista útra lépjen. 41. A legutóbbi években éles nézeteltérés támadt a nemzetközi kommunista mozgalom soraiban : a kínai vezetők ismert dogmatikus politikájukkal megbontották a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. Az egységbontással szemben az utóbbi időben a szocialista országokban és a nemzetközi kommunista mozgalomban erősödtek az egységtörekvések. Minden kommunista pártnak magának kell kidolgoznia saját politikáját úgy, ahogyan ezt országának történelmi , társadalmi és gazdasági feltételei előírják. Ez a politika a marxizmus-leninizmus elvein kell hogy alapuljon, és csak akkor hatékony, ha egyidejűleg szolgálja az illető ország munkásosztályának, dolgozó népének, nemzetének valódi érdekeit és a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály közös, általános érdekeit. Ez lehetséges és szükséges . Ebben van a marxista-leninista elmélet, a világot átformáló kommunizmus mérhetetlen ereje, legyőzhetetlensége. Minden népnek maximálisan mozgósítania kell erőforrásait a szocialista építésben. Lehetőségeink azonban nem korlátozódnak a nemzeti erőforrásokra, mert hatalmas előnyök és erőforrások vannak a szocialista országok nemzetközi összefogásában is. A tapasztalatok nyomán az akcióegység eszméje tért hódít, az egységbontók pedig mindinkább elszigetelődnek. Utat tör magának a felismerés, hogy fő feladataink közösek, együttes cselekvést követelnek, és megkívánják, hogy minden nézeteltérést alárendeljünk az imperializmus elleni harcnak. Folytatjuk a harcot az összes haladó erők imperializmus elleni akcióegységének megteremtéséért. Hasznosnak bizonyulnak a kommunista pártok két- és többoldalú vagy olyan regionális találkozói, amelyek egy térség égető problémáit vitatják meg. A két- és többoldalú találkozásoknak jelentős szerepük van az együttműködés erősítésében, de ezekkel nem pótolható a kommunista és munkáspártok nagy nemzetközi tanácskozása, amelynek létrejöttéért a Magyar Szocialista Munkáspárt kész minden erőfeszítésre. 137

42. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenysége alapjának a testvérpártok 1957. és 1960. évi moszkvai tanácskozásain kidolgozott fő irányvonalat tekinti. Mint az 1965 márciusában megtartott moszkvai konzultatív találkozó részvevője, teljes mértékben osztja a 19 testvérpárt ott egyeztetett álláspontját. Pártunk küzdött és küzd a nemzetközi kommunista mozgalom egységének helyreállításáért, mindenféle jobboldali opportunizmus és ,,baloldali" kalandorság ellen. Pártunk széles körű, bensőséges kapcsolatokat tart fenn a kommunista és munkáspártok túlnyomó többségével. E pártok képviselőivel folytatott eszmecseréink hozzájárulnak a nézetek kölcsönös megismeréséhez, egymás jobb megértéséhez, az együttműködés erősítéséhez. Pártunk jó kapcsolatok kiépítésére törekedett és törekszik a haladó, demokratikus pártokkal, mindenekelőtt az afrikai és ázsiai demokratikus pártokkal és felszabadító mozgalmakkal, a baloldali szocialista pártokkal, valamint az együttműködésre hajlandó szociáldemokrata pártokkal. A nemzetközi kommunista mozgalom egységére irányuló tevékenységünket lankadatlan erővel folytatjuk. * A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa újabb évekre szóló programot javasol a magyar népnek. E program megvalósításában a kommunisták a jövőben is élen fognak járni odaadásban, áldozatkészségben, munkában. Harcoljon, építsen velünk szoros egységben minden hazáját szerető ember! A cél, amely felé eredményesen törünk : népünk, nemzetünk további felemelkedése, hazánk felvirágoztatása, békénk biztosítása.

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZERVEZETI SZABÁLYZATA

A Magyar Szocialista Munkáspárt kommunista párt, a munkásosztály forradalmi élcsapata, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom része, amelyet tevékenységében a marxizmus -leninizmus világnézete, a proletár internacionalizmus vezérel. A párt végső célja a kommunista társadalom felépítése . Önkéntes harci szövetség, amely tömöríti soraiban a magyar nép leghaladóbb erőit, mindazokat, akik a munkásosztály szocialista eszméit és céljait magukévá teszik, megvalósításukért hatékonyan küzdenek. ·

A Magyar Szocialista Munkáspárt szervezi és vezeti a nép harcát a szocialista társadalom felépítéséért, a Magyar Népköztársaság felvirágoztatásáért, a nemzet felemelkedéséért.

I A PÁRT TAGJAL A PÁRTTAGOK KÖTELESSÉGE ÉS JOGA

1. A Magyar Szocialista Munkáspárt tagja lehet az, aki 21 . életévét betöltötte ; - magáévá teszi a marxista-leninista eszméket, elfogadja a párt politikáját, irányvonalát, Szervezeti Szabályzatát, és önzetlenül küzd azok valóra váltásáért ; -rendszeresen részt vesz a párt valamelyik alapszervezetének munkájában, fizeti a tagsági díjat.

139

2. A párttag kötelessége, hogy a) sajátítsa el a marxizmus-leninizmust, fejlessze politikai tudását, gazdagítsa műveltségét. Őrködjék a párt eszmei -politikai , szervezeti egységén , küzdjön a frakciós törekvések, a burzsoá ideológia és erkölcs maradványai ellen ; b) mutasson példát a munkában, védje a szocialista tulajdont ; c) tartsa be a minden párttagra kötelező párt- és állami fegyelmet. Fegyelmezetten hajtsa végre a párt határozatait és megbízatásait ; d) legyen őszinte és becsületes . Személyre való tekintet nélkül tárja fel a munkában észlelt fogyatékosságokat, harcoljon a bírálat elfojtása és az önelégültség ellen. Éljen a szocialista erkölcs szabályai szerint ; e) erősítse és szélesítse a pártnak a tömegekhez fűződő kapcsolatait, cselekvően vegyen részt a társadalmi életben. 3. A párttag jogai: a) részt vehet a párt elméleti , politikai és szervezeti kérdéseinek pártfórumokon történő megvitatásában és a határozatok meghozatalában . Ellentétes véleményét kifejtheti a taggyűlésen vagy felsőbb pártszerv előtt, a határozatot azonban akkor is köteles pártszerűen végrehajtani, ha azzal nem ért egyet ; b) pártfórumokon pártszerűen bírálhatja a párt bármely tagjának vagy szervének a munkáját. Kéréssel, javaslattal, beadvánnyal fordulhat a felsőbb pártszervekhez egészen a kongresszusig; észrevételeire, beadványaira érdemi választ kell kapnia; c) részt vehet a párt vezető szerveinek megválasztásában, mint választó és választható; d) munkáját vagy személyét érintő döntés előtt az eljáró pártszerv köteles a párttag véleményét megismerni.

II A PÁRTTAGOK FELVÉTELE, A TAGSÁG MEGSZŰNÉSE 4. A pártba való belépés önkéntes . A felvétel egyéni elbírálás alapján történik. A jelentkezőnek felvételét írásban kell kér-

140

nie. Kérelméhez két olyan párttag írásbeli ajánlását kell csatoinia, akik legalább három éve tagjai a pártnak és közös tevékenység alapján két éve ismerik. Az ajánlók felelősek az ajánlott politikai és emberi magatartásáról adott véleményükért. Ha a pártba KISZ - tagot vesznek fel, egyik ajánló a KISZ -alapszervezet taggyűlése lehet. A pártba való felvételről a taggyülés határoz . E határozat a járási, városi, kerületi - illetőleg a Központi Bizottság által e joggal felruházott --- pártbizottság jóváhagyása után lép életbe. A párttagság kelte a taggyülés napjától számít. 5. Minden párttag a munkahelye, vagy ha nem áll alkalmazásban, a lakóterülete szerint illetékes pártszervezet tagja. Munkahelyét vagy lakóhelyét változtató párttagnak harminc napon belül át kell jelentkeznie új pártszervezetéb、. 6. A párttag a pártból kiléphet, ha az adott időpontban fegyelmi eljárás nem folyik ellene. Kilépését a taggyűlésen be kell jelenteni. 7. A taggyűlésnek törölni kell a párttagok sorából azokat, akik felszólítás ellenére három hónapig saját hibájukból nem vesznek részt az alapszervezet munkájában, vagy nem fizetik a tagsági díjat. 8. A Szervezeti Szabályzatban előírt kötelességüket nem teljesítő párttagokat az alapszervezet, a felsőbb pártszerv vagy a Központi Ellenőrző Bizottság fegyelmi vizsgálat alapján pártbüntetésben részesítheti . A pártbüntetés az eset súlyosságának megfelelően dorgálás, megrovás, szigorú megrovás, szigorú megrovás végső figyelmeztetéssel, és a pártból való kizárás lehet. Indokolt esetekben a pártbüntetésben részesülő tag, a büntetés kiegészítéseként, meghatározott időre eltiltható párttisztségtől, visszahívható a párt képviseletében betöltött közfunkcióból . A pártfegyelmi vizsgálat megindításáról értesíteni kell a

párttagot és a vizsgálat során személyesen meg kell hallgatni. Pártfegyelmi döntéseket általában csak a párttag jelenlétében lehet hozni . Ha a párttag saját hibájából nem jelenik meg a fegyelmi tárgyaláson, ügyében akkor is dönteni lehet. A határozatot írásban kell közölni. A pártbüntetés az elsőfokú döntéssel hatályba lép. A kizárt 141

személy párttagsági könyvét be kell vonni . Pártbüntetés ellen a határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül fellebbezni lehet a felsőbb pártszervekhez. A fellebbezések ügyében az illetékes pártszervnek hatvan napon belül határoznia kell. Pártfegyelmi határozatot a budapesti, a megyei párt-végrehajtóbizottság, illetve a Központi Ellenőrző Bizottság engedélyével lehet nyilvánosságra hozni. 9. Az alapszervezet taggyűlése által elfogadott törléseket, kizárásokat az illetékes felsőbb pártszerv hagyja jóvá. 10. A felsőbb választott pártszerv tagjai ellen fegyelmi eljárást alapszervezetének taggyűlése is javasolhat, de ügyében határozatot csak az a vezető testület hozhat, amelynek tagja, vagy annak felettes szerve . A fegyelmi határozatról jóváhagyás után tájékoztatást kell adni az illetékes alapszervezet taggyűlésén . 11. A pártbüntetés törlését az illetékes pártszervezet egy, az illető párttag két év múlva kérheti. III A PÁRT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

12. A Magyar Szocialista Munkáspárt a demokratikus centralizmus elvén épül fel : a) A párt minden vezető szervét és azok tagjait demokratikusan és titkosan választják. A Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság és a pártbizottságok tagjainak megüresedett helyeit indokolt esetekben behívással (kooptálással) lehet betölteni . A behívott tagok száma a megválasztott tagoknak legfeljebb 15 százaléka lehet. A pártban a kollektív vezetés elve érvényesül. A vezető szervek tagjai egyenjogúak . A vezető szervek bármely tagja, ha párttisztségére alkalmatlannak bizonyul, vagy arra méltatlanná vált, tisztsége alól felmenthető, illetve kizárható a testület tagjai sorából ; b) az alsóbb pártszervek és szervezetek a felsőbb pártszerveknek vannak alárendelve . A felsőbb szervek határozatai az

142

alsóbb szervekre kötelezők. A pártszervezetek önállóan döntenek helyi kérdésekben, határozataik azonban nem állhatnak elientétben a felsőbb pártszervek határozataival, a párt politikájával ; c) a vezető szerveknek tevékenységükről rendszeresen be kell számolniuk pártszervezeteiknek és a felsőbb szerveknek ; d) a párttaggyűlés és a vezető szervek ülései akkor határozatképesek, ha tagjaiknak legalább kétharmada jelen van. A határozathozatal általában szótöbbséggel történik. A személyi kérdések eldöntéséhez a jelenlevők kétharmadának szavazata szükséges. 13. A párt területi, illetve üzemi elv szerint épül fel. Az ettől való eltérést csak a Központi Bizottság engedélyezheti. 14. Ha valamely pártszervezet vagy pártbizottság a Szervezeti Szabályzattól eltérő működést fejt ki, a Központi Bizottság feloszlathatja. IV A PÁRT LEGFELSŐBB SZERVEI

15. A Magyar Szocialista Munkáspárt legfelsőbb szerve a kongresszus, amelyet a Központi Bizottság legalább négyévenként összehív. Időpontját a kongresszus előtt legalább három hónappal nyilvánosságra kell hozni. A pártkongresszus küldötteit a budapesti és megyei pártértekezleteken választják. A tagság létszámának megfelelően a Központi Bizottság állapítja meg a szavazati és tanácskozási jogú küldöttek számát. A kongresszus : a) megtárgyalja a Központi Bizottság és a Központi Ellen-

őrző Bizottság beszámolóját ; b) meghatározza a párt általános irányvonalát, kijelöli a szocializmus építésében és a nemzetközi kapcsolatokban az adott időszak legfontosabb feladatait ; c) jóváhagyja a párt Szervezeti Szabályzatát ; d) megválasztja a Központi Bizottságot és a Központi Ellenőrző Bizottságot ; 143

e) dönt a kongresszus elé terjesztett javaslatokról és fellebbezésekről. 16. A Központi Bizottság a két kongresszus között irányítja a pártot, illetve képviseli a tömegszervezetek, az állami intézmények előtt és a nemzetközi kapcsolatok terén. A Központi Bizottság szükség szerint, de legalább háromhavonként ülést tart. A Központi Bizottság tagjainak minden fontos kérdésről

tájékoztatást kell kapniuk. A párt Központi Bizottsága a két kongresszus között országos pártértekezletet hívhat össze . A pártbizottságoknak az országos pártértekezleten való képviseleti rendjét a Központi Bizottság külön szabályozza. 17. A Központi Bizottság saját tagjai közül megválasztja : a) a Politikai Bizottságot, amely a Központi Bizottság két. ülése között vezeti a pártot ; b) a Központi Bizottság első titkárát és a titkárság tagjait. A Titkárság biztosítja és ellenőrzi a vezető pártszervek határozatainak végrehajtását, irányítja a Központi Bizottság apparátusát. 18. A Központi Bizottság irányítja a párt központi lapját és folyóiratait, kijelöli a szerkesztő bizottságok felelős vezetőit. 19. A Központi Ellenőrző Bizottság tevékenységével segíti a párt eszmei, politikai és szervezeti egységének erősödését ; a párttagság nevelését, őrködik a párttagság politikai magatartása, párthűsége és erkölcsi tisztasága felett; következetesen harcol a pártellenes frakciós tevékenység minden fajtája ellen. Saját hatáskörében felelősségre vonja azokat, akik a párttagok számára kötelező elveket megsértik, illetve felülbírálja az alsóbb szervek fegyelmi határozata ellen benyújtott fellebbezéseket . Ellenőrzi a Központi Bizottság pénzgazdálkodását, s arról jelentést ad a kongresszusnak.

144

A PÁRTBIZOTTSÁGOK

20. Minden olyan városban, községben, üzemben, összevont vállalatnál, hivatalban, intézményben, a fegyveres erők és fegyveres testületek egységeinél, ahol a párttagok száma kétszáz főnél több, pártbizottságot kell választani . 21. A pártbizottságok felsőbb szerve a pártértekezlet, amit a pártbizottság legalább négyévenként összehív. A pártértekezlet elbírálja a pártbizottság beszámolóját, megválasztja a pártbizottság tagjait. A pártbizottság szükség szerint, de legalább háromhavonként ülésezik. 22. A két pártértekezlet között a terület pártszervezeteinek munkáját a pártbizottság irányítja. 23. Megyei jogú pártbizottság működik a néphadseregben, a határőrségnél, a BM karhatalomnál ; ezek magasabb egységeinél, valamint az ennek megfelelő szerveknél járási jogú pártbizottságok, a csapatoknál és intézeteknél pártbizottságok, illetve pártvezetőségek, alapszervezetek működnek. A fegyveres erőknél működő politikai szervek munkájukat a Központi Bizottság határozatai szerint végzik. 24. A pártbizottságok a gyakorlati munka irányítására tagjaik közül végrehajtó bizottságot választanak, megválasztják a pártbizottság első titkárát és titkárait. A végrehajtó bizottság két pártbizottsági ülés között irányítja a pártszervezetek és az apparátus munkáját, ellenőrzi a határozatok végrehajtását. 25. A budapesti, a megyei, a járási , a Budapest-kerületi, továbbá a tagfelvételi joggal felruházott városi, üzemi pártbizottságok fegyelmi bizottságot választanak. A fegyelmi bizottság tagjai - az elnök személyét kivéve - lehetnek olyan párttagok is , akik nem tagjai a pártbizottságnak. A fegyelmi bizottság megvizsgálja a fegyelmi ügyeket, a fellebbezéseket, és javaslatot tesz a párt végrehajtó bizottságának.

145

VI A PÁRT ALAPSZERVEZETEI

26. Felsőbb pártszerv jóváhagyásával minden termelési, hivatali vagy lakóterületi egységben, ahol legalább három párttag van, alapszervezet alakítható. Az alapszervezet legfőbb szerve a taggyűlés, amelyet legalább kéthavonként egyszer össze kell hívni . 27. Az alapszervezet taggyűlése a pártmunka irányítására, az ügyek intézésére kétévenként vezetőséget és titkárt választ. Az olyan alapszervezetekben, ahol a tagság száma nem éri el a tíz főt, a taggyűlés csak titkárt és titkárhelyettest választ. 28. Azokban a termelési, hivatali, intézményi vagy közigazgatási egységekben, ahol több alapszervezet van, de kétszáznál kevesebb a párttagok száma, összevont taggyűléseken kétévenként csúcsvezetőséget és titkárt választanak. A csúcsvezetőség feladata a pártszervezetek munkájának irányítása, öszszehangolása, főbb kérdésekben az egységes álláspont kialakítása, közös akciók, rendezvények szervezése, a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták munkájának irányítása . A csúcsvezetőségnek évenként legalább egyszer az összevont taggyűlés előtt be kell számolnia munkájáról. 29. Az alapszervezetekben pártcsoportokat létesítenek. A pártcsoportok munkáját a pártcsoport-gyűlésen kétévenként megválasztott bizalmiak irányítják. 30. A pártszervezetek joga és kötelessége a területükön folyó munka átfogó ellenőrzése, a vezetők beszámoltatása.

VII A PÁRT IRÁNYÍTÓ MUNKÁJA AZ ÁLLAMI ÉS TÖMEGSZERVEZETEKBEN

31. A párt eszmei, politikai irányításával biztosítja a szocialista állam és annak szervei tevékenységében a munkásosztály célkitűzéseinek megvalósításât. Politikájának, határo146

zatainak az államhatalmi szervekben dolgozó tagjai útján sze rez érvényt, akik hivatali tevékenységükért, a törvények és rendeletek végrehajtásáért mind a párt, mind az állami szervek előtt felelősek. Irányításukról és ellenőrzésükről az illetékes párt- és állami szervek gondoskodnak. 32. A munkáshatalmat, a szocialista állam belső törvényes rendjét, szuverenitását és területének sérthetetlenségét biztosító fegyveres erők és fegyveres testületek soraiban szolgálatot teljesítő párttagok és az ott működő pártszervezetek hatékony tevékenységet folytatnak azért, hogy a fegyveres erők és fegyveres testületek feladataikat minél magasabb fokon és minden helyzetben teljes mértékben megoldják. 33. A párt a tömegszervezeteket és tömegmozgalmakat eszmeileg, politikailag az ezekben a szervekben dolgozó párttagok tevékenységével irányítja. A pártszervek és szervezetek a tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban dolgozó kommunistákra kötelező érvényű határozatokat hoznak. A szakszervezetekben és más tömegszervezetekben, tömegmozgalmakban dolgozó kommunisták felelősek a párt politikájának a tömegek meggyőzése útján történő megvalósításáért, a tömegek körében szerzett tapasztalatok hasznosításáért, valamint azok reális igényeinek kielégítéséért . 34. Az állami szervekben, tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban dolgozó kommunisták egységes fellépésének elősegítésére a pártszervek pártcsoportokat hozhatnak létre . 35. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a párt ifjúsági szervezete, egyben a magyar ifjúság egységes tömegszervezete. A párt határozatai kötelező érvényűek a Kommunista Ifjúsági Szövetségre és szervezeteire. A KISZ-szervek és szervezetek a pártszervek és szervezetek irányításával és hatékony támogatásával végzik munkájukat.

147

VIII A PÁRTTAGSÁGI DÍJ

36. A párttagok az alábbiak szerint fizetik tagsági díjukat :

800 Ft havi keresetig

2 Ft

801-1200 Ft havi keresetig

3 Ft

1201-1500 Ft havi keresetig

10 Ft

1501-1800 Ft havi keresetig

20 Ft

1801-2100 Ft havi keresetig

30 Ft

2101-2500 Ft havi keresetig

45 Ft

2501-3000 Ft havi keresetig

60 Ft

3001-4000 Ft havi keresetig

90 Ft

4001-5000 Ft havi keresetig

120 Ft

5000-6000 Ft havi keresetig

200 Ft

6000 Ft-on felül

300 Ft

A Magyar Szocialista Munkáspárt Szervezeti Szabályzata a párt alkotmánya, minden párttag és pártszervezet törvénye.

A PÁRT ÚJ VEZETŐ SZERVEI

A KÖZPONTI BIZOTTSÁG TAGJAI :

ACZÉL GYÖRGY munkás, a művelődésügyi miniszter első helyettese; AJTAI MIKLÓS mérnök, az Országos Tervhivatal elnöke; APRÓ ANTAL munkás, a Minisztertanács elnökhelyettese ; BECKL SÁNDOR munkás, a SZOT titkára ; BENKE VALÉRIA tanítónő, a-„ Társadalmi Szemle" szerkesztő bizottságának vezetője ; BENKEI ANDRÁS munkás, belügyminiszter; BODNÁR FERENC mezőgazdasági munkás, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának első titkára ; BÍRÓ JÓZSEF munkás, külkereskedelmi miniszter; BISZKU BÉLA munkás, az MSZMP Központi Bizottsága titkára ; BUGÁR JÁNOSNÉ munkás, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese ; BURGERT RÓBERT agronómus, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatója ; CSÁKI ISTVÁN tanár, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára; CSERGŐ JÁNOS munkás, a Ganz-MÁVAG vezérigazgatója ;

149

CSERVENKA FERENCNÉ munkás, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára ; CSETERKI LAJOS tanító, az MSZMP Központi Bizottsága titkára ; CSÉMI KÁROLY munkás, a honvédelmi miniszter első helyettese ; CZINEGE LAJOS munkás, honvédelmi miniszter ; DABRÓNAKI GYULA munkás, az élelmezésügyi miniszter első helyettese ; DIMÉNY IMRE agronómus, köztisztviselő ; DOBI ISTVÁN mezőgazdasági munkás, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke ; EGRI GYULA munkás, az MTS elnöke ; ERDEI LÁSZLÓNÉ munkás, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke ; ERDÉLYI KÁROLY tanár, külügyminiszter-helyettes ; FEHÉR LAJOS tanár, a Minisztertanács elnökhelyettese ; FOCK JENŐ munkás, a Minisztertanács elnökhelyettese ; FODOR GYULA munkás, a SZOT Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának vezetője ; FÖLDES LÁSZLÓ munkás, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője ; FRISS ISTVÁN közgazdász, a Közgazdaságtudományi Intézet igazgatója ; GALAMBOS JÓZSEF munkás, belügyminiszter - helyettes ; GARAI GÁBOR költő ; GÁSPÁR SÁNDOR munkás, a SZOT főtitkára ; GOSZTONYI JÁNOS tanár, a „ Népszabadság" szerkesztő bizottságának vezetője ; GYŐRI IMRE munkás, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának első titkára ; HÁY LÁSZLÓ közgazdász, nyugdíjas ; 150

HAVASI FERENC munkás, az MSZMP Komárom megyei Bizottságának első titkára ; HERCZEG KÁROLY munkás, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára ; HEVESI GYULA mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke ; HORVÁTH ANDRÁS munkás, köztisztviselő ; ILKU PÁL tanító, művelődésügyi miniszter; JAKAB SÁNDOR tisztviselő, a belügyminiszter első helyettese ; JÁNOSSY LAJOS fizikus, a Központi Fizikai Kutató Intézet igazgatója ; KARAKAS LÁSZLÓ munkás, az MSZMP Hajdú megyei Bizottságának első titkára ; KATONA IMRE munkás, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára; KÁDÁR JÁNOS munkás, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára ; KÁLLAI GYULA újságíró, a Minisztertanács elnöke ; KERES EMIL színművész, színigazgató ; KISS ÁRPÁD mérnök, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke; KISS KÁROLY munkás, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára ; KISHÁZI ÖDÖN munkás, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke ; KLAUKÓ MÁTYÁS mezőgazdasági munkás, a Békés megyei Tanács vb-elnöke ; KOMÓCSIN ZOLTÁN kereskedelmi alkalmazott, az MSZMP Központi Bizottságának titkára ; DR. KOROM MIHÁLY mezőgazdasági munkás, jogász ; LOSONCZI PÁL mezőgazdasági munkás, földművelésügyi miniszter; MARTIN JÁNOS munkás, vasöntő, a szocialista munka hõse ;

151

MÉHES LAJOS munkás, a KISZ Központi Bizottsága első titkára ; MOLNÁR ERNŐ munkás, a Csepel Vas- és Fémművek Pártbizottságának első titkára ; MOLNÁR FRIGYES tanító, az MSZMP Bács -Kiskun megyei Bizottságának első titkára ; DR. MÜNNICH FERENC jogász, nyugdíjas ; NAGY JÓZSEFNÉ munkás, a Pamutnyomóipari Vállalat kelenföldi gyárának igazgatója ; NAGY SÁNDOR kertész, a Földművelésügyi Minisztérium Szövetkezetpolitikai Főosztályának vezetője ; NEMES DEZSŐ történész, a Párttörténeti Intézet főigazgatója ; NEMESLAKI TIVADAR munkás, a Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára ; NÉMETH FERENC mezőgazdasági munkás, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára ; NÉMETH KÁROLY munkás, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára ; NÓGRÁDI SÁNDOR munkás, nyugdíjas ; NOVOBÁTZKY KÁROLY akadémikus ; NYERS REZSŐ munkás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára ; OLÁH GYÖRGY mezőgazdasági munkás, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára ; DR. ORBÁN LÁSZLÓ jogász, az MSZMP Központi Bizottsága agit. - prop. osztályának vezetője ; ÓVÁRI MIKLÓS tanár, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője ; PALKÓ SÁNDOR munkás, a Baranya megyei Tanács vb - elnöke ; PAP JÁNOS technikus, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára; PAPP ÁRPÁD munkás, a Munkásőrség országos parancsnoka ;

152

PATAKI LÁSZLÓ munkás, az MSZMP Győr megyei Bizottságának első titkára ; PÁRDI IMRE munkás, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője ; PÉTER JÁNOS köztisztviselő, külügyminiszter ; POTHORNYIK JÓZSEF munkás, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatója ; PUJA FRIGYES munkás, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője ; PULLAI ÁRPÁD munkás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára ; RAPAI GYULA mezőgazdasági munkás, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára ; RÉVÉSZ GÉZA mérnök, nyugdíjas ; SARLÓS ISTVÁN tanár, a Fővárosi Tanács vb-elnöke; SÁNDOR JÓZSEF munkás, az MSZMP Központi Bizottsága irodavezetője ; SEBES SÁNDOR tisztviselő, a belkereskedelmi miniszter első helyettese ; DR. SÍK ENDRE jogász, az Országos Béketanács elnöke, nyugdíjas ; SOMOGYI MIKLÓS munkás,, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke, nyugdíjas ; SOMOSKŐI GÁBOR munkás, a SZOT titkára ; SZABÓ ISTVÁN földműves, a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke ; DR. SZABÓ ZOLTÁN orvos, egészségügyi miniszter ; SZEKÉR GYULA mérnök, a nehézipari miniszter első helyettese ; DR. SZÉNÁSI GÉZA jogász, legfőbb ügyész ; SZIPKA JÓZSEF munkás, moszkvai nagykövet; SZIRMAI ISTVÁN újságíró ; SZIRMAI JENŐ munkás, a SZÖVOSZ elnöke ; 153

SZURDI ISTVÁN technikus, köztisztviselő ; TAPOLCZAI JENŐ tisztviselő, a Dunaújvárosi Tanács vb-elnöke ; TAUSZ JÁNOS alkalmazott, belkereskedelmi miniszter; TÍMÁR MÁTYÁS munkás, pénzügyminiszter; TÖMPE ISTVÁN munkás, a Magyar Rádió és Televízió elnöke ; VARGA GYULA munkás, az MSZMP Zala megyei Bizottságának első titkára ; VERES JÓZSEF munkás, munkaügyi miniszter.

A KÖZPONTI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG TAGJAI :

BARINKAI OSZKÁR munkás, a KEB titkára ; BRUTYÓ JÁNOS munkás, a KEB elnöke ; DEÁK LÍVIA munkás, az MSZMP V. kerületi Bizottságának titkára ; GÁCS LÁSZLÓ munkás, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója ; GÁL LÁSZLÓ munkás, a SZOT titkára; HART JÁNOSNÉ munkás, a Május 1. Ruhagyár MSZMP Pártbizottságának titkára ; KASZÁS FERENC munkás, a honvédelmi miniszter helyettese; KIMMEL EMIL munkás, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozół Szakszervezetének főtitkára ; KRUZSLAK BÉLA munkás, nyugdíjas; NOHRER ÁRPÁD munkás, nyugdíjas ; K. PAPP JÓZSEF kubikos, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára ; 154

PAPP LAJOS munkás, az Építésügyi Minisztérium főosztályvezetője ; PAPP LAJOS közgazdász, a Borsod megyei Tanács vb - elnöke ; SUHAJDA JÓZSEF munkás, a VIII. kerületi Tanács vb - elnöke ; SZILÁGYI DEZSŐ munkás, nyugdíjas ; USZTA GYULA munkás, az MHS elnöke ; VENÉCZI JÁNOS munkás, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára.

A POLITIKAI BIZOTTSÁG TAGJAI :

APRÓ ANTAL KÁDÁR JÁNOS KÁLLAI GYULA BISZKU BÉLA FEHÉR LAJOS KOMÓCSIN ZOLTÁN NEMES DEZSŐ FOCK JENŐ GÁSPÁR SÁNDOR NYERS REZSŐ SZIRMAI ISTVÁN

A POLITIKAI BIZOTTSÁG PÓTTAGJAI : AJTAI MIKLÓS CZINEGE LAJOS

ILKU PÁL NÉMETH KÁROLY

A KÖZPONTI BIZOTTSÁG TITKÁRAI :

·

KÁDÁR JÁNOS (első titkár) KOMÓCSIN ZOLTÁN NYERS REZSŐ BISZKU BÉLA PULLAI ÁRPÁD CSETERKI LAJOS

H

·

TARTALOM

A

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA. ELŐADÓ : KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS

5

7

I. A nemzetközi helyzet és külpolitikánk

IV. A párt ideológiai munkája, eredmények és feladatok a szocialista tudat kialakításában V. A pártmunka továbbfejlesztése VI. Pártunk a nemzetközi munkásmozgalom egységéért

20

2835 3333

III. A szocializmus teljes felépítésének feladatai . A népgazdaság irányítási rendszerének reformja. Gazdasági építőmunkánk kérdései

20

II. Társadalmunk fejlődése, az osztályviszonyokban végbement változások. A párt szövetségi politikája

47

60 73

KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS VITAZÁRÓ BESZÉDE

80

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT IX . KONGRESZSZUSÁNAK NYILATKOZATA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK VIETNAMI AGRESSZIÓJÁRÓL

98

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT IX. KONGRESZSZUSÁNAK HATÁROZATA

101

I. A nemzetközi helyzet és külpolitikánk II. Belpolitika és társadalmi viszonyaink III. A népgazdaság fejlődése IV. Az életszínvonal alakulása

102

107 114 121 157

V. Az ideológiai és kulturális építőmunkáról

124

VI. A párt vezető szerepének további erősítése

129

VII . Pártunk és a nemzetközi munkásmozgalom

136

A MAGYAR SZOCIALISTA SZABÁLYZATA A PÁRT ÚJ VEZETŐ SZERVEI

MUNKÁSPÁRT

SZERVEZETI

139 149

Felelős kiadó a Kossuth Könyvkiadó igazgatója. A borító Szántó Műszaki szerTibor munkája. Műszaki vezető : Szécsi Andor. kesztő : Gyenes L. György. A szedést 1966. XI . 30 -án kezdték meg. Megjelent 1966. XII . 20 -án, 500 000 példányban . Terjedelme 10 (A/5) ív. PL -209 K — 6668 66-4051 . Szikra Lapnyomda, Budapest

UNIVERSITY OF MICHIGAN

3 9015 06233 9950