A magyar nyelv mint útikönyv az élet nevű túrához... 9630834081, 9789630834087

Ez az a könyv a magyar nyelvről, amely teljesen új megvilágításba helyezi nyelvünket és a szorosan hozzá kapcsolódó írás

427 129 1MB

Hungarian Pages 240 [234]

Report DMCA / Copyright

DOWNLOAD FILE

Polecaj historie

A magyar nyelv mint útikönyv az élet nevű túrához...
 9630834081, 9789630834087

Citation preview

A Magyar nyelv mint

Útikönyv az élet nevű túrához...

A magyar nyelv mint útikönyv az élet nevű túrához...

Juhász Zsolt © 2012

Nyelvi konzultáns és lektor: Zajácz D. Zoltán Védikus konzultáns: Tasi István Borító: Juhász Zsolt

Szerzői kiadás, 2012

ISBN 978-963-08-3408-7

Nyomdai munka: Premier nyomda Kft.

A szerző előszava Vajon mi az élet? Teljesen soha meg nem fejthető fantasztikus titkok hömpölygő tengere, vagy megoldásra váró problémák száraz és kietlen sivataga? Lehetőségek fénylő, mérhetetlen és izgalmas tárháza, vagy fenyegetések és félelmek kietlen sötét odúja? Valószínűleg sokan észrevettük már, hogy lehet ez is, meg az is. Hisz az élet már csak ilyen. Itt minden nézőpont kérdése. Lehet valami félig tele, és ugyanaz más nézőpontból félig üres is. Itt van a minden, de itt van a semmi is. Ami persze ha semmi, akkor nem is lehet itt, de mégis itt van - ha másként nem, a tudat játékaként. Mint ahogyan mindannyian a tudat játékai vagyunk: egyszer minden - egyszer semmi. Lehet róla filozofálgatni, a gondolatokkal játszani. Mint ahogyan játszunk is, és játszik több millió ember évezredek óta. Voltak korok, amikor szabadon lehetett játszani, és volt, amikor az életével is játszott az, aki szabadon akart gondolkodni. S mivel ez az idő elmúlt, manapság a szabad világban nem kell ilyesmitől tartania senkinek, játékra hívja e könyv a kedves olvasót. Tartson velünk ebben a varázslatos játékban! Tegyük szebbé, tágasabbá, élhetőbbé a világot! Élvezzük a szabad szólás és gondolkodás eszményét, gondolkodjunk nyitottan, élesre fent figyelemmel, mert amire bukkantunk, az kincs - még ha nem is rögtön kenyérre, jólétre váltható. Aki foglalkozik vele nap mint nap, bizton gazdagabb lesz.

7

Letűnt korok és ami megmarad Mit ér a hagyomány, ha magyar? Nos, nyelvészeink és történészeink szerint egyelőre nem sokat. Ugyanis mint oly sok minden másban, ősi hagyományaink megkérdőjelezésében is világrekorderek vagyunk. Egyetlen európai nép sem áll olyan kérlelhetetlen tiszteletlenséggel ősi mondavilágához, világképéhez, mint a magyar. Nyelvünk saját ősi írásáról és kultúrájáról ne is beszéljünk, mert arról nem beszélnek az iskoláinkban sem, Egyszerűen hallgatnak róla. Mintha nem is létezett volna. De lehet, hogy jobb is így. Mert így legalább nem járt úgy, mint a nyelvtanunk, amit már nagyon sok újkori nyelvész szerint is, most már másfél évszázada egy elhibázott német minta alapján felépített rendszer szerint tanítanak. Ráadásul egy fáradságos munkával felépített, nagyon bonyolult rendszer szerint. Erre tanú minden kisiskolás és persze nagy is. Hogy persze van másik nyelvtani koncepció is, ami szerint hihetetlen kuszának látszó nyelvtanunk csak egyszerű szó-rak-o-zás, és amit magyarok készítettek, arról sajnos kevesen tudnak. „Tévedni emberi dolog" Mondja egy nagyon bölcs és toleráns régi mondás. De akkor már inkább a csönd és a remény, hogy: "Ami ícesifc, az nem múlik". A modern embernek ugyanis van egy nagyon tiszteletreméltó tulajdonsága! Mégpedig az, hogy előbb érteni akar, s csak azután hisz!

8

így nagyon sok dogmát fel lehet számolni, amit amúgy a hatalomvágy, féltékenység, üzleti érdek vagy csak az egyszerű tudatlanság hozott létre, vagy ragasztott hozzá az egyébként tiszta forrásból származó információkhoz. Mert hihetetlen sok, a mai ember számára is döbbenetes ismeret maradt fenn régebbi korokból. Van persze olyan is, (ezt melyik tudós ember ne ismerné el, hisz mint tudjuk: „Az igazán bölcs emberek mindig szerények, mert ők tudják csak igazán, hogy mennyi mindent nem tudnák") aminek az összegyűjtésére, osztályozására még nem volt idő valamilyen okból kifolyólag. Ezen leletek begyűjtése, rendszerezése a modern tudomány egyik legnagyobb érdeme, legösszetettebb feladata. S ha tényleg így tesz, mély hála érte. Ez azért is fontos, mert a modern ember nagybetűs TUDOMÁNYA, napjainkra az új idők egyik fő világvallásává vált. No persze, ez így inkább csak a világ nyugatinak mondott felére igaz, de már keleten is gyűlnek híveik szép számmal. Ezt a feltevést néhány tudós ember valószínűleg sértőnek érzi, de mégis nagyon sok ember él úgy, hogy az ő felfedezéseikre alapítja világnézetét. Tehát az életfilozófiája, életvezetése szorosan kapcsolódik a tudomány aktuális állásához. Ez bárhonnan is nézzük, nagyon hasonló, sőt ugyanaz a viselkedésminta, amit a vallások vártak el nem is olyan régen a hívőiktől. Röviden: Amit nem tudunk, ami nem szerepel a tanaink között, az légből kapott botorság. A vallásokra jellemző elavult dogmák sulykolását elhagyták, de ebben a tekintetben is érezhetjük úgy, hogy a vízzel együtt a gyereket is kiöntötték, mert például a szeretet egyelőre nem számít tudományos tételnek. Bár a szeretetről csak beszélni, és nem megélni azt - valóban lehet üres fecsegés. (Hogy miért annyira fontos ez, majd a későbbiekből kiderül.)

9

Ami viszont így kimarad, az teszi a mai kort és vele a modern embert egyedülállóvá a világtörténelemben. Mert valljuk be: némileg kietlen és zord egy szeretet nélküli, csak a számításokon alapuló világ! Olyan, amilyen a mi modern világunk!!! De visszatérve a tudomány szerepvállalására napjainkban: a tudósok a racionalitást helyezik előtérbe. A szeretetnek az anyagra gyakorolt esetleges hatásaival nem foglalkoznak, a modern ember ezért jogosan gondolja azt, hogy ilyen hatás nincs is.* A tudomány csak az anyag, anyagra gyakorolt hatásával van elfoglalva, ez a központi elem kutatásaik folyamán, így vált a modern tudomány napjainkra - bármennyire is nem szeretné - modern szellemtelen egyházzá, értelmet és száraz racionális vigaszt nyújtva jó néhány a tanításaiban hívő embernek - másfelől elűzve soraiból a dogmáit támadó, s a tekintélyét ezzel aláásó elemeket. A Modern Tudományban hívő emberek sámánjai, papjai az orvosok és pszichológusok. Ők a modern élet vitéz védelmezői, akik vitézségüket bizonyítván a modern életért folytatott küzdelemben, vegyi anyagokkal, műtétekkel, tanácsokkal látják el híveiket, hogy enyhítsék szenvedéseiket. Püspökeik és pápáik, a professzoraik és kutatóik, kiknek a hatalma és befolyása néha már vetekszik egyházi kollégáikkal, A modern tudomány legjelentősebb előrelépése közvetlen elődei ellenében az, hogy elég gyakran képes megújulni. Tehát időről időre képes rugalmasan felülbírálni nézeteit a világ dolgairól, a legbegyepesedettebb dogmáit is feladva, ha kell, szinte pillanatok alatt.

10

A szegény nyomdászok és tanáremberek, az ilyen reformok után könnyen köpönyegforgatással is vádolhatnák őket, hiszen a tanításaik publikációinál néha akkor is képesek tényként közölni a felfedezéseiket, ha azt vajmi kevés dolog támasztja alá. De mivel nem akarják azt, hogy a hívőik zavarba jöjjenek a határozatlanságuk láttán, ezért inkább maradnak eredményeik tényszerű közlésénél. Ezért gyakran előfordul, hogy több száz oldalas tudományos munkák ténybeli háttere néhány sorban összefoglalható. A többi a szerző következtetése az adott témáról, a tudomány aktuális állása szerint. A tudomány vívmányaiban feltétlenül hívő emberek figyelmét ezzel csak arra szerettem volna felhívni, hogy a tudomány mindig aktuális álláspontot képvisel. Tehát az újabb felfedezések akár teljesen felboríthatják az eddigi nézeteit. Arról nem is beszélve, hogy a világot sohasem a dogmákat vakon védelmezők vitték előre, hanem azok, akik elég bátrak voltak ahhoz, hogy szembeszálljanak velük. * A gyorsan változó világunkhoz hozzátartozik, hogy egy japán kutató, dr. Masaru Emoto a vízzel foglalkozó kísérletei közben, fizikai bizonyítékokat talált többek között a szeretet anyagra gyakorolt hatásáról is. Munkájáról könyvet is írt: "A víz üzenete" címmel, amely azóta több folytatást is megélt. A kutató ezekben azt állítja, hogy a vízre hatással vannak a különböző gondolati és érzelmi környezetek Bár állítását számos, a víz kristályairól készült fényképpel támasztotta alá, Emotót az évek során mégis többen kritizálták. De ha nem fizikusokat, hanem pszichológusokat kérdezünk, a dologgal kapcsolatban sokan alátámasztják, hogy a szeretet anyagra gyakorolt hatása, az emberi fejlődésen keresztül a leglátványosabb. Hiszen az a gyermek, aki harmonikus, szeretetteljes környezetben no fel, sokkal nyitottabb toleránsabb, pszichikai és fizikai betegségekkel szemben ellenállóbb lesz, mint a gyűlölettel teli közegben felnőtt társai.

11

Lineáris fejlődés vagy cikluselmélet? A modern tudomány álláspontja például a kultúra és a szellemiség fejlődéséről ma még az, hogy ezen dolgok és vele az emberiség fejlődése lineáris. Évezredek alatt jutott el a nyelv a makogástól a mai értelmes beszédig, ahogy az építészet a barlang használatbavételétől a modern felhőkarcolókig. Ez a fejlődés szerintük egyenletes és töretlen volt. Végeredménye és egyben csúcsa ennek a fejlődésnek a mai modern ember és fejlett, kulturált civilizációja. De nem szabadna elfelejtenie a tudományos életnek azt, hogy az ő éltető elemük nem más, mint az új ismeretek folyamatos áramlása. Az ő intézményük annak idején pont azért jött létre, mert kellett valami a dogmákhoz való ragaszkodás, és az evvel járó betokosodás ellen. Egy friss fuvallat az áporodott levegőben, Mert a világon egyre több emberben fogalmazódik meg ezzel kapcsolatban egy új elmélet. Ez a gondolatsor a hivatalos tudomány számára még új, de vannak kultúrák, melyek több ezer éve hordozzák az erre vonatkozó utalásokat. A források regék, régi feljegyzések, mondák, melyek kultúrák elsüllyedéséről, megsemmisüléséről és persze nagy újrakezdésekről szólnak. Gondolom, már mindenki hallott ilyenekről. A dolog ott kezd érdekes lenni, amikor az ősi leletek olyan összetettek, hogy egy történész egymagában simán mesének nyilvánítja, amíg nem beszélt róla egy csillagásszal, vagy egy fizikussal.

12

Ráadásul, ha egy lelet olyan dolgot tárgyal, amit a tudomány éppen napjainkban fedezett fel, vagy felfedezésének még éppen csak a kapujában áll, reflexből jó fantáziájú kitalációnak minősítik. Ez persze természetes, ha az emberiség fejlődése lineáris! De van itt egy elmélet, ami pont ilyen lecke elé állítja a modern tudományt! Indiából származik, a neve: védikus cikluselmélet. Ez a több ezer éves lelet arról szól, hogy az emberiség fejlődésében nagy szerepet játszanak bizonyos asztrológiai események. Ezek képesek évezredekre „sötétséget", alacsony rezgésszintet* (*Egy későbbi fejezetben, a logikai érthetőség szempontjából fontosabb helyen taglaljuk majd, hogy miért is van a rezgéseknek nagy szerepe a föld történetében) okozni és visszavetni a fejlődést - majd megszűnésükkel a bolygón ismét értelem, fény és világosság támad. Ez az egész régi történet a mi emberöltőnyi léptékünkkel mérve tényleg elég hihetetlennek és légből kapottnak tűnne, ha ez a feljegyzésekben kb. 6000 évig tartó sötét korszak nem most volna éppen elvonulóban. S ennek hihetetlenül látványos hatásait nem éppen mi tapasztalnák meg a saját eszeveszetten felgyorsult, és ezzel nonlineárissá vált fejlődésünkkeL *„A modernnek mondott nyugati civilizációnak 600 év kellett ahhoz, hogy „a fold lapos és minden körülötte kering" című dogmától eljusson az űrutazásig. Az első lépés ötszáz évig tartott Aztán elég volt 50 évf a következő lépéshez 10 év kellett, majd 5f majd ma már 2 év elég ahhoz, hogy a világunk dolgairól rendelkezésünkre álló információhalmaz megduplázódjon."

*(Ezek az adatok a NASA honlapjáról származnak)

13

Mi ehhez csak annyit tehetünk hozzá, hogy a fejlődés pont abban az ütemben gyorsul, ahogyan közeledünk a Védikus cikluselmélet szerinti alacsony rezgésszintű korszak végéhez. Ráadásul, mint ma már tudjuk, az igazi sötétség az a méltán sötét középkornak nevezett időszak volt, ami nagyon jelentős visszalépés egy-két 4-5000 évvel ezelőtti civilizációhoz képest És ez a visszafejlődés korról korra fokozatosan egyre látványosabb lett. Például úgy 4500 évvel ezelőtt még senkinek sem kellett máglyára mennie azért, ha azt merte mondani, hogy a föld kerek. Akkoriban a tudós emberek között ez még mindenkinek természetes volt. A sumerok vagy az egyiptomiak pedig még fejlettebb csillagászati megfigyeléssekkel rendelkeztek, mint az 1920-30-as évek modern tudománya. Az akkori modern ember először mosolygott az ott megtalált csillagászati feljegyzéseken, majd az idő és a későbbi felfedezések a több ezer éves agyagtáblákat igazolták:

( l - e s kép) Mint ezen a sumer naprendszer-ábrázoláson jól látszik, ők már kb. 4000 évvel ezelőtt tudták, hogy a föld kerek és a nap körül kering! 14

Ráadásul az ábrázolásukon a nap körül tíz bolygó kering! Tippnek túl pontos. Főleg ha tudjuk, hogy a modern tudomány ezt csak az 1930-as években fedezte fel. Jobban mondva látni még a mai napig nem látta senki a tizedik bolygót, egyelőre csak a többi bolygó pályagörbületéből, szabálytalan keringéséből következtetnek arra, hogy kell ott lenni valaminek, aminek a gravitációs tere okozza a pályamódosulásokat! Az Egyiptom területén található, még a mai tudomány számára is megdöbbentő pontossággal felépített több ezer éves monumentális építményekről (2.-es kép) nem is szólva.

Illusztráció a méretarányok körülbelüli megértéséhez. (2-es kép)

15

Ha, nem a történészeket, hanem az építészeket kérdezzük a piramisokról, ők azt mondják róluk: ez a piramiskomplexum a mai napig a világ legnagyobb tömegű és ezáltal legnagyobb méretű beruházása, melyet több, a mai ember számára érthetetlen dolog vesz körül, mint azt gondolnánk, Mert nem csak az a probléma, hogy hogyan munkálták meg és hordták fel a köveket a helyükre a nekik tulajdonított technikai eszközökkel. Van még néhány mérnöki probléma is, amit el sem tudunk képzelni, hogy hogyan oldottak meg. Például a piramisok észak-déli tájolású épületek. És mint ilyenek, a mai napig a világ legpontosabban betájolt épületei! A mai ésszel felfoghatatlan az, hogy miért volt szükségük ekkora pontosságra, Hiszen ez a mai technikai berendezésekkel is hihetetlenül belassítaná az építkezést. Zárójelben jegyezzük meg: egyetlen mai, modern cég sem vállal ekkora pontosságot, főleg ilyen méretű beruházásnál. Ugyanis, ha ezt a pontosságot tartam akarjuk, minden egyes kő letétele előtt műholdas tájolókkal kell meghatározni a kövek helyét, akár századmilliméter pontossággal! Ráadásul a három piramis úgy van az alaprajzon egymáshoz képest elhelyezve - ezzel is nehezítve az amúgy sem egyszerű műveletet - ,hogy nem lehetséges a már kész épületekhez hozzátájolni a többieket. Kell, hogy legyen valami rendszer abban, ahogy a három piramis egymáshoz képest elhelyezkedik. De mivel az alaprajz elkészítésénél - az építkezés szempontjából mai szemmel az egyik legnagyobb probléma - a tájolás pontossága láthatóan huszadrangú kérdés volt, ezért a rendszert biztosan nem az határozta meg, hogy az építkezést leegyszerűsítsék. Ezt az egészet mégis hogyan csinálták meg az állítólagos rézkorban? Ez több mint rejtély. De elkészült! A bizonyíték ott áll a modern tudomány szerint is legalább 4500 éve. 16

Az ilyen kérdőjelek után azért felmerül az emberben, hogy vagy korlátlan idő- és pénzmilliomosok voltak a korabeli beruházók, vagy ismerniük kellett néhány eljárást, amiről nekünk, modern embereknek fogalmunk sincs, és amivel a mi módszerünknél lényegesen egyszerűbben lehet ilyen pontosan a helyükre illesztem az építőelemeket A pontosságról még annyit: nem használtak kötőanyagot, Egyszerűen nem volt rá szükség! Olyan pontos minden illesztés, hogy nincs légrés sem?!?! A „tudósok" szerint, mindezt rézszerszámokkal hozták létre!?!? Hogy mit mondanak erre a mérnökök? - Valószínűtlen! (Aki bővebben szeretne erről a témáról olvasni, annak ajánljuk a figyelmébe Róbert Bauval, Adrián Gilbert, és Graham Hancock Az Orion rejtély, és A Szfinx üzenete című könyveit. Melyek részben a piramis építkezés mai szemmel érthetetlen mérnöki problémáival foglalkoznak.) Ezeket a több évezredes bizonyítékokat figyelembe véve, az emberiség visszafejlődése ugyanolyan lineárisnak tűnik, mint a megindult fejlődés - a majd a későbbiekben tárgyalt - védikus feljegyzések szerinti ciklus utolsó néhány száz évében. Hiszen a modern tudomány a mai napig nem tudja, hogy hogyan tudtak az őscsülagászok ilyen pontos megfigyelési adatokhoz jutni megfelelő technikai berendezések nélkül. Vagy, hogy hogyan tudtak 6000-4500 évvel ezelőtt épületeket ilyen pontosan betájolni és felépíteni, műholdak és megfelelő szerszámok, gépezetek nélkül És van még itt a földön jó néhány titok, amire csak egy magyarázat lehet.

17

Mégpedig az, hogy volt már a földön egy, a miénk fejlettségével vetekedő civilizáció, ami lehet, hogy nem technikai fejlettségben, de a fejlettség más irányaiban talán túl is szárnyalta a miénket, és akiknek a nyomai szinte teljesen eltűntek a történelem és a föld viharaiban. Mert a mai napig itt vannak ezek az épületek, agyagtáblákra rótt feljegyzések, (s mint később majd láthatjuk a ma magyarnak mondott nyelv is ezen „feljegyzések" közé tartozik), melyek forrásai nem származhatnak máshonnan, csak a - védikus cikluselmélet szerinti - körülbelül 8-10.000 évvel ezelőtt elkezdődött nagy hanyatlás, és az azt követő, körülbelül 6000 éve kezdődött sötét korszak előttről. Mint ahogy maradt még jó néhány bizonyíték erre az egykor volt magasan fejlett civilizációra, civilizációkra, amik napjainkra már nem akármekkora kérdőjelet rajzolnak a lineáris fejlődéselmélet mögé. (Miért pont 4500 évesek a piramisok? Egy átlagember azt gondolná, hogy jól átgondolt tudományos koncepció állapította meg a korukat, A valóság viszont az, hogy nagyon sok geológus vizsgálta a köveiket, és mindegyik azt mondja, róluk, hogy legalább 10 000 évesek, de inkább régebbiek. Az egyiptológusok szerint viszont mindez badarsági Mi a valóság? A mai valóság az az, hogy Egyiptom iszlám ország. Ott még nem a tudomány, hanem a vallás határozza meg dolgok irányvonalát. Az iszlám szent könyvek szerint viszont - amik nagy részben megegyeznek a zsidó-keresztény kultúrkör ide vonatkozó könyveivel, a világ összesen maximum 6000 éves. Hogyan lehetnének akkor a piramisok tízen-ezer évesek? Kerestek hát a világ 6000 éves történelmében egy olyan időszakot, ami elég régen volt, és összeegyeztethető az ő időszámításaikkal. Az az egyiptológus, aki nem fogadja el a hivatalos egyiptomi álláspontot, nem egyiptológus többé. Ha sokat hangoskodik, még vízumot sem kap Egyiptomba, nem hogy kutatási engedélyt,.. Csoda, hogy mindenki egyetért a hivatalos állásponttal?)

18

A föld lapos és minden körülötte kering, valamint a Védikus Cikluselmélet

A címben említett két világmodellt szó szerint egy világ választja el egymástól, Mert nem csak a piramisépítő egyiptomiak, vagy a sumerok voltak figyelemre méltó csillagászok. Az indiai védikus civilizációban is hihetetlen mély gyökerei vannak az asztrológiának, a csillagállások tanulmányozásának. Ráadásul a térségben egy olyan az előbbiekhez képest mérhetetlenül előnyösebb helyzet áll fenn, hogy ott egy a mai napig élő és működő hagyománnyal találkozhat a szerencsés érdeklődő. Nos, ha lineáris az emberiség fejlődése, hogyan lehetséges az, hogy míg Európában a sötét középkorban még azt gondolták, hogy a föld lapos, és minden körülötte kering, egy kontinenssel arrébb, Indiában viszont olyan világmodell volt elfogadott, aminek az említéséért európai kortársaik még máglyán végezték. A XVIII. század tudósai hahotáztak rajta, a XIX. század tudósai már csak mosolyogtak, majd a XX. századi tudósok ha szembesültek vele, már vakargatták a fejüket. Napjainkban a XXI. század modern tudománya már néhol felvállalja azt, hogy több mint feltűnő a felfedezéseik és a védikus feljegyzések közötti összefüggés.

19

Nézzük meg például a mai tudomány egyik legfontosabb felfedezését, az ősrobbanás-elméletet. Ez az elmélet arról szól, hogy az egész világegyetem valaha, a kezdet kezdetén, egy pontból indult ki. Az ősrobbanás, vagy másképpen a megnyilvánulás előtt, még szó szerint minden egy volt. Majd jött a „Big-Bang", a nagy robbanás és a létrejött részecskék elkezdtek távolodni egymástól létrehozva az időt, a teret, és az anyagi világot a bolygókkal és naprendszerekkel. Dióhéjban erről még annyit, hogy tudósaink szerint azóta is tart a tágulás, aminek valami módon - erről még parázs viták folynak végsőkig tágulás a teljes megsemmisülésig lesz a vége, vagy egy pulzáció, ami lassan megáll, azután a részecskék ismét elkezdenek közeledni egymáshoz, és a végén megint minden visszazuhan ugyan abba a pontba. Egy ilyen ciklusnak az időtartama a kutatók szerint több milliárd év. Néhányan a modern tudomány legjelentősebb újkori felfedezésének tartják ezeket a dolgokat, büszkén mutatva rá arra, hogy milyen millió és milliárd éves összefüggéseket képes feltárni a modern emberi elme!

20

A Védák és a modern fizika Érdekes módon a védikus írások a lényeget tekintve nagyon hasonló dolgokat mesélnek el az anyagi világ teremtéséről, létrejöttéről, mint amit a fizikusok felvázoltak róla, A nyelvezet, a szellemiség persze más, de a lényeg abszolúte fedésben áll a XX, századi felfedezésekkel A megnyilvánult világ a Védák szerint is egy pontból, az ős okból lép ki. Minden ami létrejött, ebből az ősegységből induló energiák egymásból kibontakozása, rétegződése, keveredése. A kiindulópontot ők Brahmannak hívják, aki a megnyilvánulás alapritmusának megadása után háttérbe, a megnyilvánulatlanba vonul vissza. A teremtés további, a tevékeny világban játszódó részét már a kiterjedései, energiái végzik, de a legfontosabb, a kiindulópont előtti egység, már szerepel a több ezer éves tanokban is. S ha már idáig eljutottunk, ne álljunk meg, mert egy hihetetlenül árnyalt és átgondolt világképet tár elénk a védikus filozófia, amit több szempontból is érdekes lehet egybevetni mai világképünkkel. Hiszen ezen ősi feljegyzések nem csak a teremtéselméletükkel okozhatnak meglepetést a gyanútlan érdeklődőnek, a „világ végéről" ugyanilyen konkrét leírást találhatunk bennük. Ráadásul, ha tovább kutakodunk, azt látjuk, hogy hihetetlenül merészen, nem csak egy teremtésben gondolkodnak! Nem átallják azt mondani, hogy a teremtés is egy ciklikusan ismétlődő dologi

21

(Az, hogy ez a kijelentés túlmutat a mi mai modern világképünkön, az enyhe kifejezési Pedig így van. Nem csak hogy képben vannak olyan dolgokkal kapcsolatban, amiről idáig azt hittük, hogy mi fedeztük fel, hogy csak a modern ember juthat ilyen nagyívű következtetésekre, hanem lazán ránk is licitálnak. S higgyék el, nem ez az egyetlen pont, ahol megteszik mindezt!) Kalpa. így nevezik a védikus írások azt a világciklust, ami az ő leírásaik szerint egy világnap. Egy világnapba, azaz Kalpába, az Istenség legfelsőbb személyének egy megnyilvánulása, kiáradása, a teremtés művének beteljesítése, bizonyos időre való fenntartása tartozik bele, majd j ö n a máha-pralajat a Brahmá éjszakája, ami az univerzum részleges pusztulásával jár. Egy-egy ilyen ciklus szerintük 8.640.000.000 évig tart. Brahmá teljes élettartalma hozzávetőleg háromszáztizenegybillió-negyvenmilliárd év, aminek az ő feljegyzéseik szerint körülbelül a felénél járunk. Hm... Nem kis léptékben gondolkoznak... S hogy mit tudnak még ehhez hozzátenni? Még annyit, miszerint ezek a ciklusok - ősrobbanás, regnálás, majd széthullás-összeolvadás kinek hogyan tetszik jobban nem csak ismétlődnek, hanem szerintük apró ráadásként, egyszerre több világegyetem teszi ugyanezt párhuzamosan! Vajon honnan ez a laza, hihetetlenül tág gondolkodás? És hová tűnt az a hihetetlenül szárnyaló szellem, ami lefektette az alapját ezeknek a tanoknak? Hiszen nézzünk vissza a mi európai, primitív és szűk látókörű középkori világmodelljeinkre: a fold lapos és minden körülötte kering - mondogatták ennek a kornak a „tudós" emberei. - Majd 600 év alatt eljutottunk oda, hogy nagyrészben igazoljuk a védikus tanokat. De vajon a Védák szerzői, lejegyzői honnan szerezték az információikat? Vajon mennyi az esély arra, hogy a csillagos ég alatt ülő bölcsek minden műszer vagy technikai segédeszköz nélkül ilyen hihetetlenül nagy léptékű következtetésekre 22

jussanak? Valljuk be, a mai nyugati gondolkodásmódunkkal erre nincs válasz. Ha fantáziálásnak gondolnánk az egészet, akkor hogy került ennyire egy vonalba a valósággal, napjaink felfedezéseivel? Hogy erre a kérdésre választ kapjunk, kanyarodjunk vissza a védikus feljegyzésekhez! Mert a világmodell, amit a Védák felvázolnak nekünk, teljesen logikus magyarázatot tartalmaz arra vonatkozólag, hogy az évmilliárdok tengerében hová tűnhetett egy olyan fejlett civilizáció, ami eljuthatott arra a szintre, hogy ilyen léptékű felfedezéseket tegyen - majd felfedezéseit mondákba, eposzokba rejtve hagyományozza azt akár több sötét évezreden keresztül. A választ, a legfőbb bizonyítékot az eltűnt intelligenciára, egy másik cikluselmélet adja meg, ami a világ fennállásának évmilliárdjait osztja további ciklusokra. Ez egy összetett és zárt elmélet, aminek ráadásul a csattanóját, mint már említettük, a mai korunk történései, a mi non-lineárissá vált fejlődésünk adja meg.

23

Mi az a védikus cikluselmélet? A hindu szent iratok, vagyis a Védák szerint a megnyilvánulás, vagy teremtés, Brahma kiáradásával kezdődött. Ami más szavakkal ugyan, de a modern tudomány által is igazolt tény: lásd a táguló világegyetemet. De ezekben a több évezredes feljegyzésekben van még néhány ezzel kapcsolatos - ráadásul az emberiség fejlődése szempontjából igen lényeges - megfigyelés, amiket a modern tudomány egyelőre még nem vizsgált meg, Mondhatjuk úgy is, hogy a Védák ezen több ezer éves állításai ezen a ponton ismét rendesen feszegetik a mai tudományos élet korlátait! Ha lineáris a fejlődés, ez elképzelhetetlen, igaz? Tehát teljesen logikusan: ha az ősrobbanás egy pontból indult ki, akkor a világegyetemnek a mai napig van egy centruma, amihez képes a tágulás érzékelhető. Ami ebből gyakorlat - és itt szintén kapcsolódnak a hindu szent könyvek a fizikához. - A Védák több ezer éve állítják, hogy „a világ kozmikus frekvenciák, rezgéshullámok erőtere, összességeEzt is vajon honnan szedték? A magasabb rezgésekhez többek között „a teremtés, kiáradás, szeretet, a fény és a törvény" kapcsolódnak, Az alacsonyabb rezgésekhez pedig ezeknek a dolgoknak az ellentétei: „a pusztítás, megkövesedés, ellenállás, gyűlölet, sötétség, törvénytelenségÚjra mondom többek között, Hogy mi köze van mindennek a ciklusokhoz?

24

A Védák szerint naprendszerünk, s vele a föld, kozmikus száguldása közepette, egy ellipszis alakú pályán néha közelebb, néha távolabb kerül a világmindenség centrumához. Ezt a mozgást osztották ciklusokra a Védák szerzői. (3-as kép) A kiindulópontot nevezhetjük mai magyar nevén Mindenhatónak, ugyanis, ha minden belőle áradt ki, egyértelmű, hogy mindenre hatással van, mindenre hat. Ennél találóbb nevet aligha adhat neki bárki. elsötétülő korszak

(3-as kép) Mindenre való hatását a Védák szerzői úgy szemléltették, hogy a pályán való mozgást, úgynevezett yuga ciklusokra osztották, aszerint, hogy a föld és vele a naprendszer milyen távolságra található a mindenre hatótól. Ha éppen közelebb vagyunk hozzá, az úgynevezett kozmikus ébredést hoz minden teremtménynek, erősítve bennük a teremtés, a kiáradás, a szeretet, a törvény magasabb rezgéseit. Ha távolabb kerülünk tőle, jön a sötét korszak, a Rali yuga. Az alacsony rezgések túltengése, a vaskor. Azt hiszem, erről nem kell bővebben mesélni senkinek, hiszen elég, ha belenézünk a hírekbe, vagy elemezzük az emberiség nem túl távoli történelmét. Ám ha napjainkra tekintünk, majd a 300 évvel ezelőtti emberiségre, akkor azt is láthatjuk, hogy a változás hajmeresztő! A ciklustérképet, Sry Yukteswar az 1800-as évek végén készített yuga diagramja (4-es kép) alapján készítette 25

egy tanítványa. Sry Yukteswar szintén egy forradalmár volt a védikus ciklusszámítás területén, de elmélete helytálóságát nem csak napjaink történései, hanem a NASA fejlődésgyorsulásról szóló adatai is igazolják (lásd A tudomány és vallás c. fejezet első felét).

(4-es kép) Forrás: Internet

26

Manapság néhány csillagász Sry Yukteswar elméletén fellelkesülve, a napéjegyenlőség precessziójában látja a ciklusok földre gyakorolt fizikai kivetülését, melyet eddig csak egy bizonyos föld-hold kapcsolattal magyaráztak. Ha a csillagászoknak igazuk van, akkor Sry Yukteswar számításai sem teljesen pontosak, de legalábbis nagyon közel állnak a valósághoz. A napéjegyenlőség precessziójának összes időtartalma hozzávetőlegesen - mert itt is többféle számítás és persze végeredmény létezik - 25.900 év. Ezt az időt osztották a védikus cikluselmélet szerzői négy részre. (3-4-es kép) Sajnos a modern tudósok egy jelentős része ezek fölött a megmagyarázhatatlan leletek fölött úgy siklik el, mintha nem is léteznének. Persze nem mindenki, például Einstein is a Védák nagy rajongója volt. De ha hivatalos körökben valaki szóba meri hozni ezeket a dolgokat, azt ma még egyszerűen tudománytalannak minősítik! Szerencsére ez nem egy tudományos folyóirat! így a jelen dolgozat keretében nyugodtan utána eredhetünk ezeknek az érdekes nyomoknak. Évezredekkel megyünk vissza az időben, amikor megvizsgáljuk az emberi kultúra kialakulásának lehetőségeit. Utazásra sarkall minket az emberben lévő ősi vágy, az igazságszeretet, amely azt súgja, hogy még mindig nagyon sok nagyképűségtől, hatalomvágytól és az anyagi érdekektől átitatott dogma nyomasztja az emberiség lelkét, mérgezi a szellemiségét. Ezen dogmák fo védelmezői magatartásukra nézve sok hasonlóságot mutatnak a középkori inkvizítorokkal, de szerencsére a lehetőségeik egyre szűkösebbek arra nézve, hogy megvédjék álláspontjukat. A gondolati túránkon előtűnő számtalan kulturális emlék mind azt sugallja, hogy volt a földön egy a mainál magasabb szellemi szinten lévő kultúra, melynek a tevékeny részvétele nélkül ezek a furcsa visszásságok nem jöhettek volna létre.

27

Ebből persze nem következik egyértelműen, hogy technikailag is volt már fejlettebb civilizáció mint a mai. De ki tudja? Talán ez újabb döfés lesz a modern kor emberének kissé túlméretezett egojába, de a fejlődés iránya, amint azt j ó l láthatjuk magunk körül, mindig az adott kor társadalmának érdeklődési körétől függ. A modern világ középpontjában pedig ma még nem éppen a fantasztikus szellemiségtől áthatott dolgok állnak. Ezen a dolgon keresztül is jól látszik, hogy a modern emberiség története a legfőbb példa arra, hogy a technikai és a szellemi fejlődés nem mindig járnak törvényszerűen együtt. Hiszen, ha tárgyilagosan nézzük a világot, nyilvánvalóan látszik, hogy a mai ember technikailag sokkal fejlettebb mint szellemileg. A modern embert, nagyon sok nagy jelentőségű dolog veszi körül, amiről tudomást sem vesz, és közben hatalmas jelentőséget tulajdonít dolgoknak, amiket csak és kifejezetten az emberi butaság és a minden esetben vele kézen fogva járó irigység emelhetett fel a fontossági sorrendnek arra a szintjére, ahol éppen most tartózkodik. Ezzel kapcsolatban idézzünk fel egy nem is olyan régi mondást, amit el kell ismernünk, hogy a modern embernél minden bizonnyal magasabb szellemi szinten lévő civilizáció embere fogalmazott meg - egy amerikai őslakos indián amikor megismerkedett a modern nyugati ember vezéreszméivel: „Ha a fehér ember kivágja az utolsó fát, és megmérgezi az utolsó folyót is, akkor majd rájön, hogy a pénzt nem lehet megenni

28

A magyar nyelv mint útikönyv „A magyar tudósok, ha majd a szanszkrit irodalom bővebb ismereteire tettek szert, csodálkozni fognak azon, hogy mekkora rokonság van e régi nyelv és a mi anyanyelvünk között" (Körösi Csorna Sándor) Körösi Csorna Sándor a mai napig az egyik legelismertebb magyar tudós a világon. Azt viszont kevesen tudják róla, hogy halála előtt nem sokkal összekészített egy láda szanszkrit nyelvű könyvet, és a fent idézett ajánlással elküldte azt a Magyar Tudományos Akadémiának. Ha egy ilyen szaktekintély ajánlásával a világ bármely akadémiája csak egyetlen könyvet kap, valószínűleg évekig esszék tömkelege elemezte volna a nagy nyelvtudós megállapításait, Magyarországon ez a mai napig teljesen elmaradt. (Hogy miért? Ez majd Az igazi magyar nyelvtan című részéből kiderül! Ott részletesen elemezzük majd, hogy kinek, és milyen törekvéseknek volt az útjában minden olyan elmélet, ami szemben áll, vagy esetleg más irányt mutat, mint a hivatalos finnugor rokonítás.) De addig is térjünk vissza az eredeti mederbe, mert sok meglepetés vár még ránk! Az egyik például az lehet, hogy a fentebb többször idézett Védák eredeti nyelve a szanszkrit. Ez így magában még nem biztos, hogy elég a döbbenethez, de...

29

Innentől kezdve többször fogunk még hivatkozni az emberiség hajnaláról itt-maradt indiai bölcseletre, de már nem csak egyszerűen azért, hogy elámuljunk, vagy hogy a lineáris fejlődéselméletet megcáfoljuk, Hanem azért is, mert a magyar nyelv útikönyv-szerű látomásainak nagy része a védikus bölcselet magyarázatai nélkül egyszerűen érthetetlen maradna! Hogyan lehetséges ez? Egyelőre nem tudhatjuk, de elindulunk és magyarázatokat fogunk keresni a miértekre! Például elsőként arra, hogy vajon egyszerű véletlene, hogy a magyaráz szavunk szó szerinti jelentése az, hogy magyar-áz! Tehát ha azt szeretnénk, hogy valaki mondja el, hogy a dolgok miért ilyenek, miért így történnek, tehát magyarázatot kérünk valakitől - nyelvünk mintha válaszolna! Az első furcsa miért, tehát ez: vajon véletlen, hogy nyelvünk néhány szavában a kérdő módra a kijelentő mód olyan, mintha válasz lenne? Vajon hiteles ez a magyarázat? S ha hiteles, hogyan lehetséges, hogy maga a nyelv magyaráz? Ráadásul néha pont úgy, mint egy igazi útikönyv?

30

A szanszkrit nyelv legendája Ha választ akarunk kapni az előző fejezet végén feltett kérdésre, ismét vissza kell térnünk a szanszkrit ttyelvhez. Ez az ősi nyelv a legendák szerint megszerkesztett, készített nyelv, amit papok hoztak létre. A monda szerint az alkotók bizonyos szakrális szempontokat f^yelem előtt tartva alakították ki a szavakat úgy, hogy már maga a nyelv is tanításokat hordozzon! - Hogyan lehetséges ez? - ők ezt úgy csinálták, hogy a kimondott szavakat réteges jelentésekkel látták el. Ez azt jelenti, hogy egy-egy kifejezésnek, többféle értelmet adtak. Alapból kapott egy hétköznapi, a következő rétegben pedig egy szó szerinti tanító, magyarázó jelentést, amit néha csak bizonyos szakrális ismeretek birtokában lehet felismerni. Például a háborúra használt kifejezés szó szerinti jelentése a szanszkritban az, hogy több tehénre vágyom. Tehát van egy hétköznapi jelentés, és egy szó szerinti jelentés, ami már megnevezi az okot. Ami magyarázatot ad a filozófiai háttérre, a miértre! Mert ha tárgyilagosan megnézzük, miért índít bárki háborút a másik ellen? Azért, mert szereti és adni szeretne neki valamit? - Nem! Azért, mert el akar venni attól a másiktól valamit! Az indítóok tehát háború kitörése mögött mindig ez: több dologra vágyom, mint amim van!

31

De vajon miért kellett ezeknek az embereknek létrehozniuk egy mesterséges nyelvet, ha már tudtak beszélni? Mi okuk volt rá? Az első ok, a mai embernek szinte hihetetlen lehet: azért, mert szerették Istent! Ezért szerettek volna egy olyan nyelvet létrehozni, ami már magán a megszólaláson keresztül is közelebb viszi őket Istenhez. Ráadásul volt egy kész filozófiai rendszerük, aminek az egyik alaptanítása az ok és okozat volt. - Ezért ha van ok, lesznek okozatok is! - gondolták jogosan, - Előbb jön a hatás, az ok. Aztán a kölcsönhatás, az okozat. Ok-okozati viszony az is, hogy létrejönnek kérdések, és magyarázatokra várnak. Ezért emberek létrehoznak egy nyelvet, amiben megpróbálnak válaszokat, magyarázatokat adni felmerülő kérdésekre. Hogy megmagyarázzák, mi miért történik! S itt újra visszakanyarodhatunk a magyaráz szavunk furcsa réteges jelentéseihez. Aminek első rétegben van egy hétköznapi jelentése, azután második rétegben,,, egy tanító, magyarázó jelentése... Mert ha kíváncsi vagy, miért történik ez vagy az a dolog, csak annyit kell tenned, hogy elmondod magyarul, s máris ott lesz a magyarázati Ami megmagyarázza az okot! Furcsa és véletlen egybeesés a szanszkrit nyelv előbb ismertetett szabályaival... Jöjjön hát egy újabb kérdés: Vajon, ha egy nyelv a makogásból alakul ki, hordozhat egy igen kifinomult filozófiai rendet a háttérben?

32

Vagy hihetünk a legendáknak, és voltak olyan korok, hihetetlenül intelligens emberekkel, akik azzal töltötték az Idejüket, hogy létrehozzanak nyelveket, és persze hozzájuk tartozó írásokat, amik szakrális utalásaikkal utat mutathatnak az arra nyitott, tanításaikat értő embereknek? Ha ez lehetséges - márpedig szerintünk az akkor megpróbáljuk bebizonyítani azt, hogy a magyar is egy ilyen mesterségesen létrehozott szakrális nyelv, ugyanolyan szabályoknak megfelelve, amit az előbbiekben a szanszkrit nyelvel kapcsolatban bemutatunk. S ha már itt tartunk, a későbbiekből kiderül még az is, hogy nem csak maga a nyelv rejtvénye varázslatos. Hiszen valami hihetetlen csoda folytán, a nyugati egyház és leányvállalata, a Szent Inkvizíció szorgalmas és gigászi erőfeszítései ellenére fennmaradt az ősi Magyar írás is. Mely a nyelvvel karöltve bizonyítékok tömkelegét hordozza arra nézve, hogy akik kitalálták, használatba helyezték, nem mondtak és nem is írtak le semmit véletlenül. Szinte minden szavuk szó szerinti magyarázat a világ ma még titokzatos történéseire!

33

A magyar nyelv mint filozófiai rendszer

A magyar nyelv - attól függetlenül, hogy napjainkban csak a kommunikációra használjuk, és hogy néhány tudósnak mondott ember azt állítja róla, hogy csak kétezer éves - mégis önmagán, a saját logikáján keresztül bebizonyítja bárkinek, akit érdekel azt, hogy nem csak egy nyelv. Hanem egy nyelvnek is használható, vagy mondhatjuk inkább úgy is, hogy nyelvnek álcázott filozófiai rendszer. Akiknek nincs szükségük filozófiára, azok nyugodtan beszélgethetnek a segítségével, hiszen kifejezően és formailag is szépen el lehet rajta mondani bármit, ami a modern élethez kell, A kifejezoségét hatalmas szókincse teszi lehetővé, a formai szépsége mögött pedig egyedi szabályai állnak - melyek kizárják a rosszul hangzó és nyelvtörő mássalhangzó-torlódásokat - a magánhangzók árnyalati gazdagsága, hosszá és rövid változataik éles megkülönböztetése pedig nagyon szép egyedi ritmust és dallamvilágot ad ennek a nyelvnek. így beszélgethet, énekelhet, szavalhat, vagy regélhet rajta a nép, amelyik még manapság is használja - nem lehet rá panasza senkinek. Hiszen híven, mondhatjuk veretesen szolgálja őket.

34

De útmutatásai, mondhatjuk úgy is, hogy filozófiája, mely szintén páratlanul magas fokú, a legutóbbi ezer évben a háttérbe szorult. Nem magától vonult vissza, ilyet Önszántából nem is tehetett volna. Erőszakkal, tűzzel és vassal szorították háttérbe, megpróbálva eltüntetni mindent, ami erre a filozófiára emlékeztet, Hogy miért nyilvánították károsnak ezt a fajta életszemléletet, azt mindenkinek a saját értékítéletére bízhatjuk, akinek van türelme ahhoz, hogy átrágja magát ezen tanulmányon. De a szellemiség, amely létrehozta ezt a rendszert, itt lebeg körülöttünk azóta is szinte rezzenéstelenül. Mert az ősök kitörölhetetlenül beleszőtték nyelvükbe a nyelvtani szabályokkal együtt a világnézetüket is. Aki pedig kíváncsi rá, annak nem kell mást tennie, csak meg kell vizsgálnia a szavak réteges jelentése mögötti útmutatásokat, s máris rátalált az ős nyelvalkotók eme károsnak bélyegzett életfilozófiájára, ami jó ezer évig pihent, rejtőzködött, bujkált a szavak között. Arra várt, hogy eljöjjön az idő, amikor az őt fojtogató szellemiség végre enged a szorításából és ő felébredhet Csipkerózsikaálmából. Várt, csak várt, hogy mint egy herceg eljöjjön az új nemzedék, s felébressze, véget vetve a gonosz varázslatnak. Hogy ki és mikor lehelte bele ezt a felettébb rejtélyes és a mai ember számára is hihetetlenül fejlettnek látszó szellemiséget ebbe a nyelvbe, még tisztázásra vár. De aki erre a titokra fényt derít, az valószínűleg az egész történelemtudományt gyökerestül átíró és megreformáló felfedezést tesz. Mí egyelőre annyit tehetünk, hogy nyomába eredünk az ősök szellemének, s megpróbáljuk még jobban láttatni a nyilvánvalót. Leporolva ezt az ezer éve tétlenségre ítélt szellemiséget, aminek a bölcsességei egyes esetekben a modern huszonegyedik századi tudomány felfedezéseivel vetekszenek. Sőt, néha túl is lépik azt.

35

A kezdet kezdetén „Saját nemzetének pedig a szerző büszkeséggel jelentheti, hogy a szanszkrit tanulmányozása sokkal hasznosabb a magyarokra, mint bármely más európai nemzetre nézve.*' (Körösi Csorna Sándor) Ahhoz hogy a magyar nyelv és írás mögött rejtőző szellemiségét megidézhessük, szükség van egy filozófiai háttérre. Mivel a saját, a nyelvhez tartozó értékrendet, Ősvallásunkát, politikai okokból törölték, ez nem jöhet szóba. A nyugat filozófiai rendszereit ismerjük, ezek ezer év alatt sem adtak okot, hogy rokonítsuk őket elődeinkkel. így ez a háttér - az eddigieket olvasva nem meglepő módon - a szanszkrit nyelvű védikus filozófia lesz. Nézzünk végre a mélyére annak, hogy mi volt az, ami KŐrösi Csorna Sándort, a nagy kelet-kutatónkat is olyannyira megragadta, hogy híres visszafogottsága ellenére is szinte már lelkesen tudott beszélni, írni a Védák és a magyarság, a szanszkrit és a magyar nyelv kapcsolatáról. Mert ezek szerint ez a kapcsolat létezik! A hun nép, akikhez a modern tudomány egyes képviselői szerint egyébként semmi közünk - regéink mondáink mind hazugságok, és csak „véletlenül" hív HUNgarok-nak minket szinte az egész világ szóval a hunok hétköznapi szereplői a védikus történelmi feljegyzéseknek.

36

De mint a későbbiekből kiderül, nem ez a legfontosabb kapcsolat. Ez csak egy ok, hogy a kapcsolatot keresnünk kell! Itt az idő, öntsünk végre tiszta vizet a pohárba kerékbe tört, és kényszeredett magyarázatok helyetti Hogy teljesen képben legyünk, menjünk vissza egészen a kezdet kezdetéhez! Nem Európa, vagy az írott történelem kezdetéhez, hanem a világ teremtésének pillanatához! Hiszen, ha tényleg a dolgok mélyére szeretnénk nézni, nem érhetjük be kevesebbel! Mint az már elhangzott, a védikus tanok szerint az anyagi világ Brahma ki áradás a, az ő energiája. Nézzünk egy szó szerinti idézetet a védikus írásokból ezzel kapcsolatban: „Az Istenség Személyisége tökéletes és teljes; és mivel maradéktalanul tökéletesr mindabban, ami Belőle kiárad így ebben a mulandó világban is minden megvan ahhoz, hogy hiánytalanul teljes legyen. (Sri Isopanisad: Inkováció) Hogy némileg még árnyaljuk a képet, a Védák szerint: Az anyagi világ nem más, mint rezgések és energiák, ismeretek és impulzusok áramlásának a helyszíne, ami egészében tökéletes, részleteiben pedig törekszik erre a tökéletességre. E törekvése közben - az egyes emberre levetítve az események sodrát folyamatosan tükröződik benne minden gondolatunk és cselekedetünk^ létrehozva az okok és okozatok mérhetetlen óceánját így ha nem látjuk a világ tökéletességét, az csak azért van, mert csak a saját tökéletlenségünk visszatükröződését, okozatát vagyunk képesek belőle felfogni.

37

Hogy létrejöjjön maga a felfogás, az érzékelés, ahhoz pont három dolog szükséges. Az érzékelő, az érzékelt, és az érzékelőben létrejött érzés, felismerés. Ez már kapcsolódik ahhoz, ahogy létrejön a hármas világ. Az anyagnak, amiből a formavilág áll7 látszólagos bonyolultsága ellenére, a Védák szerint összesen három alaptulajdonsága van:

1. Az első Szattva, a harmónia a teremtés.

2. A második Radzsaszj a mozgás, az oh

3. A harmadik Tamasz, a tehetetlenség, az okozat.

Minden létező anyagi tulajdonság e három dolog valamelyikéhez köthető, vagy e három dolog bizonyos szintű keveredése. 1. A harmónia, a Szattva az anyagi világ alaptulajdonsága. A szeretet tdáradása, a teremtés ritmusa, minden dolog kezdete, alaphelyzete, Az öntudatot, a nyugalmat, a békét, a tisztaságot, az egyensúlyt testesíti meg.

2. A mozgás, a Radzsasz, a szenvedély, a tevékenység, a kiterjedés, az ok,

3. A tehetetlenség, a Tamasz a létezőben az öntudatlanság, a sötétség, az összehúzódás, az okozat alapeleme.

38

Az emberi természetet cselekvésre késztető erők is az anyag három alapvető tulajdonságához köthetők. Ezek: tudatlanság, (3) szenvedély, (2) és jóság (l), A Védák szerint ezek befolyása köti az anyaghoz a tudatot. Ezért ezt a hármast az anyagi világ három kötőerejének ís hívják. Vegytisztán, keveredések nélkül a Kali Yugában, nagyon nehéz egy átlagembernek megtapasztalni bármelyik tulajdonságot. Ezért nekünk, mai embereknek biztosan furcsán hat, hogy a teremtett világ alaptulajdonsága a szeretet. De attól még, hogy valami furcsa, vagy mi nem hallottunk róla, lehet igaz. Ha még nem értjük teljesen tisztán ezt a világképet, ne rémüljünk meg! Hagyjuk egy kicsit ülepedni, mert ha ráérzünk, nyilvánvalóvá válik, hogy látszólagos egyszerűsége ellenére nagyon nehéz fogást találni rajta, Könyvünk további részében fogjuk még tovább árnyalni a védikus világképet, a lényeg egyelőre az, hogy az alap megvan. Keressük meg ugyanezt a kiindulópontot a magyar nyelv és ősi írás viszonylataiban!

39

Mi kell a kezdethez?

Vajon mit tennénk, ha létre akarnánk hozni egy írott ABC-t és van egy üres papírunk? Ha húznánk egy egyenes vonalat, az megfelelő kiindulási alapnak tűnne, igaz? S ha ezt megtettük, készen is van az első írott jelünk, amely így néz ki:

A kezdet, a kiindulópont. Ha hiszünk a szemünknek, akkor pontosan így tettek az ősi magyar ABC létrehozói is. Ma elterjedten rovás ABCnek hívjuk ezt a fajta írásmódot, bár ez a mi hiteles, eredeti, a magyar nyelvhez teljes mértékben simuló jelkészletünk, sokat - valljuk be - nem tudhatunk róla, így nézzük, ami nyilvánvaló! Az pedig nyilvánvaló, hogy ez az első létrehozott jel, ami amúgy egy SZ betűt takar. Rögtön egy olyan jel, aminek a lejegyzéséhez, mai írásmódunk szerint egy jel nem is elég. Rögtön kettő kell hozzá. Az egy jel - egy hang, ami ősi írásunkat jellemezte, valljuk be, praktikusabbnak tűnik, bár mint tudjuk, mai ábécénket nagy részben a kényszer szülte.

40

Szó szerint és a szó átvitt értelmében is! Hisz ha tárgyilagosan nézzük a dolgokat, mi szüksége van egy népnek, akinek van saját teljesen kifejlett írása, egy másik összetákolt, alapállapotban a beszélt nyelv lejegyzésére szinte teljesen alkalmatlan új jelkészletre? De pillanatnyilag lépjünk tovább! Ha még hinni lehet fennmaradt legendáknak, akkor a régi rovás jeleknek, nem csak betű, hanem fogalomértékük is volt. Ennek a jelnek a fogalom értéke például: SZER. De vajon miért ez a kiindulópont? A nyilvánvalóan elsőként létrehozott jel az ősi írásunkban?

41

A szeretet vallása régebbi lehet, mint gondolnánk

Az első jel! Egy darab egyenes vonal! Olyan mint egy ösvény. Kövessük hát, s meglátjuk tényleg olyan e az egész mint egy útikönyv az élet nevű túrához! Mert a sz_erT ha figyelünk rá, őseink szerint ott van minden dologban, ami körülvesz minket. Az egész világot áthatja és értelmezi. Figyelemreméltó, hogy szerepe ugyanaz, mint a szattvá-nak a védikus feljegyzésekben. Hiszen lehet akár gyógyszer, élelmiszer, rendszer, vagy szerelem, de mindig a természetes rendhez, az életet adáshoz, a teremtéshez vezet minket. A mértékadó, iránymutató voltát bizonyítja az, hogy azokat a papírokat, amiken az emberek biztosítják egymást arról, hogy betartják ígéreteiket, tehát rendben, szervezetten, a szer szerint, fognak eljárni, a mai napig szerződésnek hívják, Fontosságát bizonyítja az is, hogy a szerződésszegés, a mai napig a legcsúnyább dolgok közé tartozik. Ékes bizonyítéka, hogy őseinknek a szer mennyire fontos volt az, hogy honfoglaló eleink, a legendás vérszerződést is az akkor még Szernek hívott településen kötötték meg, (Ezt a települést, ma Ópusztaszernek hívják,) És ha majd a végére értünk ennek a fejezetnek, akkor belátjuk majd, hogy a mi életünk is egy szerződés szerint zajlik.

42

Amit ha figyelembe veszünk, ha nem, akkor is a szer törvényei szerint kell élnünk, és ha nem tartjuk be a szer intelmeit, mértékadását, akkor azért járunk pórul, mert szó szerint szerződésszegők vagyunk. A szer alaptulajdonságaira következtethetünk az egyszerű, észszerű kifejezésekből is, melyek segíthetik az alkotóembereket is, akiket szintén nem véletlenül nevezünk magyarul szerzőnek. Ez a szó, nyilvánvalóan utal arra, hogy ők is a szer kegyelméből jutnak hozzá ahhoz az esszenciához, amiből a szerzeményeiket létrehozzák. És ha figyelembe vesszük azt, hogy a szer a magyarban a hatványozás, azaz a többszörözés, sokszorozás szava is, láthatjuk, hogy a szerző sem más mint teremtő sokszorozó! Szó szerint szerező! Az útmutatás szerint, így a szer nem más, mint valamiféle mindenben jelen levő nagyszerű csodaszer, ami folyamatosan teremti, hatványozza, szerezi a világot. Egyértelmű hát, hogy a vele való viszony az, ami mint egy szerződés, mindent meghatároz az életünkben. Ezen kívül láthatjuk, hogyha valaki olyan dolgot alkot, ami szinte természetfeletti gyógyulásokat eredményez, azt mindjárt csodaszernek nevezzük. Ha valaki pedig rendkívüli, csodás dolgokat tesz, arra azt mondjuk, hogy nagyszerű. Vagy azt, hogy szer felett csodás. így nyilvánvaló, hogy a szer volt az ősöknél az Isteni minőség, minden élet értelmezője, az isteni teremtőerő. Minden élet atyja. A mindenek felett álló, ami a szeretet formájában szer, ami etet, mint azt a Védák is alátámasztják a hármas világ alaptulajdonsága. A földön valaha feltételezhetően létezett egyetemes tanhoz való kapcsolódását mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a világ vallásainak a nagy részében még mindig a szereteten keresztül kapcsolódhatunk az Istenség legfelsőbb személyiségéhez. A szeretet, az, az éltető energia, ami élővé, élhetővé teszi az életet. Legelemibb megnyilvánulási formája a szer-elem, ami maga az életet adó szer, az érz-elemek legnemesebbike, 43

Hiszen a szerelem beteljesülésén keresztül, ő az őshatványozó, az élet és világsokszorozó, szerező, szorozó, szőröző, ami maga, az ősteni akarat, a megnyilvánulás ős oka, A szer, az isteni szikra, a világteremtő impulzus. Az a szer, ami a megnyilvánulás előtti őstenből, bele plántálódott, mintegy isteni szikraként minden teremtménybe, ha így jobban tetszik, megnyilvánulásba. így értelmezve azt, hogy minden belőle származik. Erre utal, rovásírásunkban a szer fogalomjele is: I, ami mint már tudjuk, a régi írásunk sz betűjele. És ami egyben, a szer és többek között a szár fogalomjele. Hiszen ahogy a szavainknak van réteges jelentése, úgy a fogalomértékeknél is fennáll ez a réteges jelentésekből álló rendszer. Itt a következő réteg a szár, ami a növények tartópillére, az életfa szimbólum törzse, és ezen keresztül szimbolikusan az egész világot átható szeretet tartópillére. És mint láthatjuk és nyilvánvaló, az ős egység fogalomjele, ami áthat mindent ebben a világban. A létezésnek értelmet adó, a világ logikus rendjét biztosító szerezet, (ami ma már a nyelvújításnak köszönhetően inkább szervezet,) ami megszerkeszti és értelmet ad az életünknek, és amihez a szereteten keresztül lehet kapcsolódni, hiszen ezen keresztül etet minket halandókat. Az emberi értelemhez, mely az embert a földi élet többi megnyilvánulásától megkülönbözteti, a szerkezet. szerszám szavainkon keresztül kapcsolódik, mely a szerszám szóban már arra is utal, hogy ha a számítóan használják, akkor veszélyes is lehet. Az egyszerűség, ami a nyelvújításnak köszönhetően szerénységgé változott, talán a dolgos lszerű hétköznapok közepén elhelyezkedő szerdai nap elnevezésével állhat összefüggésben, - mely a szer igazi ünnepnapja, - s mely jól szimbolizálja a dolgos, szerény, egyszerű hétköznapok teremtőerejét, és azt, hogy a szert nem csak a hozsannák és a nagy ünneplések idején kell keresni. 44

A szerzet szavunk, pedig talán azokra az anyagi javakra utal, amit az isten, vagyis a szer juttatott nekünk ahhoz, hogy az életünket kényelmesebbé, gondok nélkülivé tehessük. De a szerzet szó, a mai napig megmaradt utalás azokra az ismeretlen emberekre is, akiket valószínűleg a mindent átható szer sodort az utunkba, hogy a szeretet tanácsai szerint közeledjünk hozzájuk. S ha mindez így van, és ennyire fontos volt az ősöknek ez a dolog, akkor kell, hogy legyen egy köszönés is, mellyel köszöntjük a többi embert, hogyha találkozunk velük. Mondjuk, valami olyasmi, mint a szer legyen veled, vagy valami hasonló. Például jószerencsét. Aztán elváláskor a sok szerencsét, még ma is élő jókívánságok. Mert hogy mi hogyan történik az életünkben, az nagyon nagy részben a szerencse dolga is. Ennek a régies megfelelője valószínűleg a szer öntse, vagy a szer ontsa. Amikor a szerhez, a nyelvünk adta jó tanácsok szerint közeledünk, ez előbb vagy utóbb bekövetkezik. De a szer, a nyelvalkotó ősök döntése alapján int is minket. S ha valaki így kezdi a mondatot, hogy szerintem, akkor vigyázzon, mert szó szerint a formavilág alaptulajdonságát idézi meg. Ezért a szer tanításai szerint kellene, hogy szóljon, Az inkvizítorok és térítők, pedig bárhogyan is szerettek volna eltüntetni mindent, ami a régi pogány vallásunkra utal, itt az istentiszteletet a mai napig szertartásnak hívják, azokat az embereket pedig, akik isten tiszteletének szentelik az életüket, szerzetesnek nevezik. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a szeretet vallása jóval régebbi lehet, mint gondolnánk, s ez egyben magyarázat arra, hogy őseink miért is fogadták be aránylag könnyen a keresztény térítőket. Akik sajnos, miután nyeregben érezték magukat, messze nem voltak olyan toleránsak mint őseink, akik nyílt szívvel, a szer intelmei szerint befogadták őket.

45

De ez már egy másik történet, ami viszont itt újra kapcsolódik őseink hátrahagyott hitvilágához. A szer-nek. ami etet, ugyanis a megnyilvánult anyagi világban, természetesen kell, hogy legyen egy ellentétpárja is. Mert bár ő maga a létezés alapritmusa, a formavilágban az ellentét párja nélkül értelmezhetetlen lenne. Ez a pár, a gyűlölet. Már nem lehet meglepetés a réteges jelentés, ami itt sem véletlen! A szer etet, teremt, ad, a gyűl pedig ölet. Pusztít, elvesz. Az anyagi világban a létezés így egész. Érdekes módon, ezen a ponton, nyelvünk szó szerinti utalásai napjaink felfedezéseihez is kapcsolódnak. Ugyanis ezzel foglalkozó tudósok egy csoportja, néhány évvel ezelőtt felfedezte azt, hogy amikor valaki mérges lesz - és mivel mással kezdődne a gyűlölködés ha nem azzal, hogy mérgesek leszünk valakire -, akkor több milligramm méreg áramlik be a véráramunkba. Tehát a magyar nyelv itt újra, szó szerinti magyaráz. Mert amikor valaki másnak akarunk ártani, mert elönt minket a méreg, elsősorban saját magunknak ártunk. Érthetetlen elsőre, de nyelvünk, sőt már tudósaink szerint is így van. A szervezetünk abban a pillanatban leképezve gondolatainkat, átmegy egy öreg méregkeverőbe, és a kevert mérget befecskendezi a véráramunkba. A modern tudomány tehát ebben az esetben egy olyan dolgot bizonyít, amit mi a legtermészetesebben úgy mondunk ki, mint ahogyan történik. Amikor mérgesek leszünk, méreg kerül a véráramunkba. A méreg egészségtelen, ártalmas, életellenes dolog.

46

A gyűl tehát nem csak arra veszélyes Ölet, akire irányul, hanem arra is, akinek a szívében megtelepszik. Hiszen nem csak másoknak, de saját magunknak is ártunk, ha ezt az érzést neveigetjük! Ezzel őseink megint nyilvánvalóan tisztában voltak. Mert ha elkezdünk figyelni ezekre a dolgokra, megláthatjuk, hogy még mi, saját magunkat az evolúció csúcsára helyező emberek is sokat tanulhatunk a magyar nyelvtől. Rögtön az elején azt, hogy a szer etet, a gyűl viszont ölet. Örök bölcsességek ezek, ha mélyebben belegondolunk az anyagi világ alaptörvényei. Hogy mennyire? Nézzünk meg erről egy ok-okozati táblázatot: Ok: szer-etet

Ok: gyűl-ölet

Okozat: Adni készség El-befogadás Nyitottság Kiáramlás Önzetlenség Egyensúly Teremtés

Okozat: Csak kapni, v. elvenni Elhárítás Zárkózottság Bezárkózás Önzés Labilitás Pusztítás

Az első lépések ezek az őseink által hátrahagyott ösvényen. De az ösvény kitaposottnak és szélesnek tűnik. Hiszen az összefüggések teljesen világosak, érthetőek. Erőltetett belemagvarázásról szó sem lehet. Vajon miért vált iildözendővé, el-törlendővé az az életfilozófia, aminek ez volt az alapja? És vajon miért van az, hogy nyelvünk filozófiai mélységeiről a magyar iskolákban egy szót sem ejtenek? Hiszen a megértéséhez nem kell más, csak ismerni, érteni kell a nyelvet!

47

S vajon mért van az, hogy az ezzel a témával foglalkozó néhány tudósunk nem csak hogy hallgat az Imént leírtakról, de inkább azt bizonygatja, hogy őseink kulturálatlanok voltak. Hogy nem lehet közük fényes, nagy múltú népekhez. Inkább csak átvevői lehetünk a művelt népek magas kultúrájának!? Pedig mint azt ez a fejezet is megmutatta, a szer szógyökünk és a mögötte körvonalazódó filozófiai háttér a mai, önmagát a fejlődés csúcsaként ünneplő embernek is leckét adhat olyan dolgokból, amikre valljuk be, jelentőségükhöz képest a modern társadalom elég kevés hangsúlyt fektet. Ha ezen a szemüvegen keresztül nézzük a tényeket, inkább a mai ember tűnik primitívnek. Ráadásul ha a filozófiai mélységekről van szó, láthatjuk, hogy Őseink utalásai nem csak hogy tagadhatatlan fedésben állnak, de még tovább árnyalják és élesítik a védikus Szattvá-ról, (szeretet) és Tamasz-ról (gyűlölet) kialakulóban lévő képünket. 5 ahogy haladunk ezen a gondolati túrán, látni fogjuk, ez még csak a kezdet. A stabil és erős alap már megvan! Keressük meg, mi lehet a következő lépcsői

(A nyelvújítók is észrevették a szer szógyök kiterjedt jelentéshálózatát. Bár filozófiai jelentőségét nem teljesen ismerték fel, mégis nagyon sok szót hoztak létre, amik a szer filozófiájába szorosan belesimulnak, fgy a nyelvújításnak köszönhetjük azt is, hogy egészségünk lehetséges hordozóját sem hívjuk másnak mint a régies szerezet helyett szervezetünknek. Ebből következik, hogy az embert, aki megszervezi a dolgainkat és vigyáz, hogy azok rendben folyjanak le, azokat egyértelmű, hogy szervezőknek hívjuk. Ezeket a kifejezéseket, már létező szavakkal rokon értelemmel hozták létre, észrevéve a szer szógyök többek közötti mód, mérték és társul, kapcsolódik jelentését ís.)

48

Az igen és a nem ismerete Igen és nem. Mintha csak azért lennének, hogy egymást bosszantsák, egymásnak feleseljenek. Különböznek, egymás nélkül mégis értelmezhetetlenek. Mint a szeretet és gyűlölet. Fura egy kapcsolat, de azt hiszem, mégis ismerős mindenkinek. Hiszen ez nem csak olyan - ez maga az élet. Hogy a következő lépcsőre fel tudjunk lépni, vissza kell térnünk a jelek világába. Mint már láthattuk, őseink nem csak hogy nem mondtak, de nem is írtak le semmit véletlenül. Mert a jelek náluk szó szerint útmutatásra szolgáltak. Csak meg kell tanulnunk olvasni belőlük, és olyan lesz az egész mint egy útikönyv az élet nevű túrához! Az első jel ősi írásunkban mint nyilvánvaló az sz, a szer:

Ez a jel egyértelműen egyenes, egységes, és egyszerű. A létezés alaphelyzetét, kiindulópontját szimbolizálja. A fogalomértéke szer. Ami a formavilág alapritmusaként belé plántálódott minden létezőbe.

49

Például a következő jelbe is, de már egy kicsit másképp, némiképp módosulva:

Ennek a jelnek a neve, N. Fogalom értéke az első rétegben: Nem, A következőkben én és ön. Egy apró, de annál fontosabb változás látható benne az előző jelhez képest. A jel nem egyenes, így nem is olyan egyértelmű! Ahogyan a fogalomérték is a nem, a tagadás, és ezzel egyidejűleg a szétválasztás szava. A nemeket férfi, illetve női oldalra választja szét. Azután elválasztja a nemeseket a köznéptől, a különböző nemzeteket és nemzetségeket egymástól. A szétválasztás eredménye az én. Az öntudat, - vagyis éntudat. Ez a következő réteg, így jön létre az én vagyok. Ami leválaszt minket az egységről, megadva a különállóság illúzióját, A létezésben ez fokozatosan alakult ki a totális Isteni egységtudatból. Ezt jól szimbolizálják az emberek között ma is létező csoport-tudatok, ilyen a nemzettudat, aztán a nemzetségtudat ami egy nemzethez, következő lépcsőben családhoz, csoporthoz való tartozást fejez ki, a nemi öntudat, férfi és női, és végül az éntudat. Ez a tudati tagozódás megvan a mai napig a létezésben. A különböző létrejött lények különbözőképpen élik meg éntudatukat. Vannak olyanok, melyek egyáltalán nem rendelkeznek individuális éntudattal. Mi különálló egységnek látjuk őket, ők mégis csak egy csoporttudat részeként élik meg önmagukat,

50

Az öntudat létrejötte, kifejlődése, beszűkülése az égóra, az éntudatra, majd újra kiterjedése a minden dolog egységének az újbóli felismeréséig - ez a tudat útja a létezésben. Ez a nem esed és. De amíg mindezt felismerjük, láthatjuk, hogy a nemeknek nagyon fontos szerepük van a világegyetemben. Az ő feladatuk a szétválasztás, az egység megbontása, tagadása a világban. Minden kimondott nem egy apró halál. De nélkülük nem lenne sokszínűség, sokféleség sem. És persze vannak nagyon fontos nemek is, amiket minden bizonnyal ki kell mondani! Mert a nemek segítenek összetartani az anyagi világot. Hiszen az ő lényegük, esszenciájuk a tagadás, az ellenállás. Ami nélkül nem tudna besűrűsödni, megszilárdulni semmi. Minél nagyobb az ellenállás, annál szilárdabb, keményebb, áthatolhatatlanabb a létrejött anyag. így a nemek szó szerint az anyagi világ építőkövei. Ugyanakkor a fejlődés, a nemesedés letéteményesei is. Ez mint láthatjuk már maga a létrejött, nemződött duális anyagi világ! Ahol már mindennek két oldala van. Hiszen ha maradunk az átvitt értelmeknél - a dolgoknak a filozófiai értelmezésénél - nyilvánvaló, hogy minél keményebb valami vagy valaki, annál szívtelenebb. Talán nem véletlen az sem, hogy modern civilizációnkban a gyémánt a legszilárdabb és a legnépszerűbb, a legdrágább anyag. Ez ad a legszembetűnőbb kórképet arról, hogy civilizációnk éppen merre halad. A gyémántban jelen lévő szintén hihetetlen kettősség, nagyon jól mutatja a mi világunk kettősségét is. Hiszen a gyémánt a legkeményebb, az egyik legellenállóbb anyag a földön. De az ad értéket neki, hogy minél csiszoltabb, annál áttetszőbb, csillogóbb, A tökéletes kettősség. Vagy a kettősségben ilyen a tökéletesség?

51

Visszatérve a lényeghez: Létrejött a nemzett duális világi Ahol vannak igenek, és vannak nemek. De mivel a nem a negatív pólus az anyagi világot szervező erők összességében, így nem egészséges túlzott teret engedni a befolyásának. Ezért ajánlatos inkább valamiért, mint valami ellen küzdeni. Valamiért tenni, lelkesedni, mint valami ellen. De ez már a hétköznapok mágiája. Mi maradjunk még az ősi mindenségnél! Mert a rovás n láthatólag egy körcikk. Amiből ha többet rakunk egymás mellé, előbb utóbb egy egész kört kapunk. Ami mintha azt szimbolizálná, hogy férfi nem egyedül csak egy rész, - amihez kell a női nem is. - A nemzetség sem igazi ha egy emberből áll, hisz mindannyian nagy nemzetségek részei, szeletei vagyunk. Mint a körcikk a köré. Maga a tagadószó, a nem sem ér semmit az igen nélkül. De vele együtt már érthető egész. A sok kis körcikkből álló kör, így maga a mind-n^ség. Hiszen a formavilágban mind-n kis részletek összessége, amiből végül Összeáll a nagy egész:

A mind-n-ség így jön létre a következő jel, az M. Fogalomértéke: minden

52

Ez a jel már összevonás, összerajzolás eredménye. Egy egyenes szer vonal mellé két n van rajzolva egymás alá. Ez hozza létre az m-et, a mind-n-t, a mindenség fogalomértékét. A nemek létrehozták a megnyilvánult, nemekre osztott világot. így jön létre mind-N. A megosztás eredményeként a mind-N-ség részeként. Ahol mind-n, az egy megosztásának eredménye. Az egy, ugyan úgy létezik sértetlenül és tökéletesen. Ezt szimbolizálja az sz, { l ) a szervonal. A tökéletesség ott van benne, hisz itt mind-n az ő kiterjedése. Ha nem látjuk a mindenség tökéletességét, az csak azért van, mert mi itt mindennek csak az egyik oldalát vagyunk képesek felfogni, - ahogy a jel is mutatja: l> Ez a mi megnyilvánult mind-n-ségünk. De ahogy van megnyilvánult, úgy van megnyilvánulatlan oldal is. Ami együtt már a nagy egész! A mag szimbolikájából érthetjük meg a legegyszerűbben azt, hogy mit jelent ez az egység. És azt, ahogy ebből az egységből kifejlődik, szétterjed, elágazik valami formailag teljesen új és más, de lényegileg azonos dolog. Ezért nem véletlen, hogy a mag fogalomérték is elterjedt ezzel a jellel kapcsolatban. De a rétegek itt sem hazudtolják meg egymást. Hiszen a mag nagyon jól modellezi a mindenséget. Ahogy megvan benne minden információ, ami ahhoz a teljes élethez kell, ami vár rá. Ráadásul így a mag származásra utaló szó is egyben. Utalás az előzményre, amiből az élet, a növény maga szárba szökken, kikel. Sokan például a magas, magasságos, sőt a magyar szót is a magból eredeztetik!

53

A mag urai Például a XVII. Századi nyelvtudomány, még azt tanította a magyar népnévről, hogy az a magor. magúr szóból származik, Ez egyik értelemben utalás arra, hogy a mag urai, a magosok (magasságosok), akik a tudás őrzői, védelmezői. Tévedtek? Vagy túloztak? Vagy ők még emlékeztek valamire a múltból, ami mára teljesen homályba veszett? Mert az eddig leírtak fényében, itt az egész történet kezd olyanná válni, mint egy elcsépelt hollywoodi kalandfilm forgatókönyve. Ahol a tudás őrzői, vagyis a mag urai (mert mint tudjuk, a magban ott van az egész teremtmény esszenciája) már rég nem emlékeznek arra, hogy mit védelmeznek és őriznek, vagy hogy miért. Ők csak élik az életüket, és atyáról fiúra, anyáról leányra teszik a dolgukat. Adják tovább atyáik nagyanyáinak az ükapáik, dédanyáinak nyelvét, ezzel védelmezve az ősi tudást. Amiben a mag, vagyis a tudás, a nyelv maga. Amiben ott van minden bölcsesség, minden hasznos tudnivaló, minden értelem, ami egy egészséges, szép és boldog élethez kell, - mint ahogy a magban a növényről való minden tudás megtalálható.

54

Hiszen mindannyian a részei vagyunk valami nagy egésznek, ami folyamatosan szereződik, teremtődik, a szer törvényei szerint, és amihez a szereteten keresztül bármikor kapcsolódhatunk, rajta keresztül szerezhetünk tapasztalatot az egységről: I - Aztán itt vannak a nemek, a szétválasztás, de a szilárdság, az ellenállás letéteményesei: ( - így

jön

létre,

a

mind-n-ség:

B

A rendszer létezése egyre nyilvánvalóbb. Megvan a kiindulópont, az alapritmus, a mag, a kapcsolat. S ha mindez megvan, létrejön a választás lehetősége is!

55

Az isteni ige igenlő. Igaz? Vagy gaz? A megnyilvánulás előtt csak egység, egészség volt. Ez most is megvan, de mi már nem vagyunk tudatában. - Azért beszélhetünk róla, - elmondhatjuk, hogy volt egy megnyilvánulás, (teremtés) ami az egységből jött létre. Az első tett* a tő. Az első ág a teremtés fáján, a természet és a tettek töve, így fest:

A rovás t. Fogalomértéke tő, m a j d tett. Teljesen nyilvánvalóan láttatja a jel, hogy ez a tő, az elágazás szimbóluma. Amikor az Ős -ten-ből vagyis az ős_ tőből, az egyenes szer vonalból, az első tett, a megnyilvánulás elindítja, a kétségek tettre kész világát. Amiből aztán létrejön Isten, és létrejönnek a megnyilvánulásai. Ahol Isten és a megnyilvánulásai lényegileg még nem különböznek egymástól, hisz a természetük azonos, egy tőről való. Erre mutatnak rá az Is-Ten szavunk tövei is. Mert gyakorlatilag az is és a ten, azonos jelentést sugalló szavak - csak az ellenkező irányban. Mind a két szótő arra utal, hogy ez ugyanaz, hozzám tartozik, vagyis egy veleml

56

Az ís, - a mindent mindenhez hozzárendelő, ami arról szól, hogy ez is, az is, amaz is velem van, hozzám tartozik, a részem, Ez a mellérendelés kívülről befelé halad. A ten is hozzád tartozik, de az már belülről kifelé haladva. Azt mondja, hogy a ten-magad szintén veled van. De ő már belülről kifelé haladva rendel hozzád dolgokat, Együtt a két ősi szótő azt üzeni nekünk, akik értjük, hogy ez is ten, meg az is tenmagad, akikkel és amikkel még mindig egyek vagyunk, mert ők ís tőle, belőle származnak, az ős mind-n-ség nagy nemzetségének részeként. És ha elmúlik majd egyszer ez a nagy sürgés-forgás - amiben részt vesznek galaxisok, bolygók, sejtek, atomok és elektronok -, a végén megint mind egyek leszünk. Hasonlóan, mint a „porból lettünk s porrá leszünk", ami egy képi megfogalmazása a hasonlatnak, de mégis micsoda különbség! Bár metafora ez is, az is, az is-ten, és az ős-ten mégis sokkal messzebbre, és merészebben mutat. Mert megmutatja az egész rendszer mögött a szellemi egységet! Ami ezek szerint él és létezik a mai napig, még ha oly sokan próbálunk tudomást sem venni róla, Ami plusz érdekesség az az, hogy manapság már a modern tudomány is alátámasztja, hogy valaha tényleg létezett egy ős-ten. A még megnyilvánulatlan ős egész, aki és ami később, a megnyilvánulás után ezért természetes, hogy is-ten lett. Hiszen minden tőle, belőle származik. Óseink fogalom- és jelrendszere szó szerint mutatja az utat. Nézzük meg ezért a betűt is, amivel Is-Ten-t jelölték. - Vajon mire akartak rámutatni vele az utókornak?

/ A rovás i. Fogalomértéke Is-Ten.

57

Nagyon érdekes, mondhatnánk úgy is, i-n-tő ez jel. Nekünk, nyugati embereknek ráadásul több mint ismerős, hiszen nagyon hasonlít a kereszténység egyik központi szimbólumára. Ha őseinknek ez a jel Is-Ten-t jelentette, az megint egy érdekes párhuzam a szeretet vallásával. Hiszen adott egy ma is élő hagyomány, melynek a tanításait; (szeretet), szimbólumait: (t) megtalálhatjuk már az őseink örökségében is. (Talán ez is közrejátszott abban, hogy a kultúrkörhöz tartozó hatalmasságok úgy döntöttek, hogy jobb, ha semmit nem tudunk a múltunkról? Hiszen, zárójelben tegyük hozzá, az azért elég érdekes, hogy a magyar történelem úgy van megírva, mintha lett volna az ősmagyar horda, akikből a kereszténység felvételével egyik pillanatról a másikra európai mintaállam lett. Ráadásul a rovás i (t) értelmezése kapcsán mindjárt meglátjuk, nyilvánvaló szakadék tátong a keresztény és az Ősmagyar értelmezés között! Egy olyan dogmákat vakon védő szervezet számára, amilyen a középkori római egyház volt, ez valószínűleg az eretnekség kategóriájába tartozott. Pedig nyugati térítőkkel találkozott őseink nem tehettek róla, hogy az igazi, eredeti magyar írásban, az i betű így nézett ki: t Arról sem, hogy náluk a fogalomértéke ennek a jelnek: Is-Ten volt; de parázs vitára inkább az adhatott okot, amire őseink szerint ez a jel rámutatott! Hogy érthetővé váljon a vélhető feszültség valódi oka, nézzük meg a jel ősmagyar értelmezését: Első rétegben ez egy egyenes szer vonal, amin a felső felén, ott is nagyjából a felénél, keresztben van egy metszéspont. Ha a szívünkre tesszük a kezünket, és valóban feltételezzük, hogy írásunk alkotói egy vonalat sem húztak véletlenül, fel kell tennünk a kérdést: Vajon mire akartak szuper-tudatos őseink ezzel a metszésponttal rámutatni?

58

A fogalomérték: Is-Ten. 5 ha valamit meg akar mutatni nekünk ez a jel, akkor az nem más, mint az a hely, ahol Is-Ten megérinthet minket az anyagi lét forgatagában.

- Mert ha a jelet rávetítjük egy emberi alakra, ez a metszéspont körülbelül a szív tájékára esik. Itt, az anyagi világ útvesztőjében pedig hol van az egyetlen hely, ahol igazán hitelesen felvehetjük a kapcsolatot Is-Ten-nel, ahol megbizonyosodhatunk a létezéséről? Talán a fejünkben? Erre határozott nem a válasz! Intellektuálisan elfogadhatjuk, de ha ismereteink nem elég részletesek, ugyanolyan logikusan el is utasíthatjuk egy mindenható Isten létezését. A logika itt nem segít! Ha ebben a világban valódi kapcsolatba szeretnénk kerülni Is-Ten-nel, a szívünk az egyetlen hely, ahol ezt igaziból megtehetjük.

59

*Hiszen egyik oldalról logikus, hogy magától csak úgy véletlenül nem jöhet létre egy olyan bonyolult rendszer, mint mondjuk egy cserebogár. Amit ha megnézünk egy elektronmikroszkóp alatt, láthatjuk, hogy több ezerszer bonyolultabb és árnyaltabb szerkezet, mint az ember által létrehozott legbonyolultabb repülőgép. Ilyen alapon logikusan azt is gondolhatnánk, hogy a természet jókedvében néhány évezred alatt, egyszer csak létrehoz egy szuperszámítógépet. (Amit létre is hozott, ott az emberi agy.) De mennyi arra az esély logikusan, hogy egy szuperszámítógép, ami sokkalta egyszerűbb szerkezet a cserebogárnál, vagy az emberi agynál, véletlenül létrejöjjön? Ráadásul, ha képesek vagyunk túllépni a szerkezeti bonyolultságukon, ami a mi, emberi technológiánkhoz képest is ámulatba ejtő, akkor is marad még egy kérdés, aminek a megválaszolásához egyelőre azt sem tudjuk, merre induljunk el. Ez pedig a szabad akarat. A cserebogár vagy az emberei agy ugyanis olyan rettenetesen bonyolult szerkezetek, amiknek van szabad akaratuk. Ha logikusan belegondolunk, hogyan jöhetne létre véletlenül, minden külső tervezés, kivitelezés, beavatkozás nélkül olyan technológiai bonyolultságú működő szerkezet, mint azok a sejthalmazok, amik azután, mikor összeállnak egy élő szervezetté, elkezdenek önállóan dönteni dolgokról - sőt, mint az emberi agy esetében, akár saját maguk is teremtőként lépnek fel? Megterveznek, létrehoznak dolgokat. Ha ezeket a dolgokat is figyelembe vesszük, mindenképpen feltételeznünk kell egy intelligens tervezést a teremtésben. Mert véletlenül vagy csoda nélkül nulla az esély arra, hogy pont úgy rendeződjenek azok az amúgy is megmagyarázhatatlan sebességgel száguldozó elemi részecskék, hogy közben ilyen rettenetesen bonyolult élőiénveket hozzanak létre.

60

*Erről a témáról többet az Intelligens tervezés nevű szervezet kiadványaiból, honlapjáról tudhatnak meg. Ezt a szervezetet olyan fizikusok, természettudósok és velük karöltve vaüdsi vezetők hozták létre, akik átlátják ugyan a modern tudomány határain belül az összefüggéseket, de ismereteik bővülésével a megválaszolatlan kérdéseik száma csak meghatványozódott. www..ertem.hu Másik oldalról viszont teljesen logikus, hogy elméleti szinten, a modern átlagember mai ismeretei birtokában nem hisz istenben. Hiszen ki látta Istent? Mert az elmének kézzelfogható vagy látható bizonyítékra van szüksége. És itt le is zárhatjuk a vitát. Az elme tehát nem alkalmas arra, hogy eldöntse, létezik e Is-Ten, vagy sem. Az elme arra alkalmas, hogy pro és kontra érveket alkosson. Erre hitelesen egy hely adhatja csak meg a választ. Ez a hely pedig ott van, ahová a rovás i metszéspontja mutat, ha rávetítjük egy emberi alakra. A szívünk! Ott van az a hely, ahol megtapasztalhatjuk, megélhetjük a teremtő impulzussal, vagyis a szeretettel való kapcsolatunkat. Ha tényleg érdekel bennünket, hogy igazából van e Is-Ten, a választ csak ott kaphatjuk meg rá. Az elménkkel elhihetjük, de el is vethetjük Is-Ten létezését, akár naponta többször is változtatva a véleményünkön az érvek és ellenérvek hatására. Mert aki még nem érezte ezt a kapcsolatot, annak természetes, hogy kétségei vannak. A világ így kerek- Hiszen ez a modern ember ismérve: csak annak hihetünk, amiről tapasztalatunk van, amit megéltünk. Higgyék el, kedves Istentagadók és szkeptikusok, valóban jobban teszik, ha nem csak hisznek, hanem megpróbálnak önök is tapasztalatot szerezni! Mert ez a kapcsolat létrehozható, reprodukálható. De nem az elmével, hanem a szívvel,

61

S ez az a pont, ahol, ha visszatérünk a j e l nyugati és magyar értelmezésére, szembetűnővé válik a két világmodell ütközése. Hiszen a jelkép a magyarul gondolkodóknak az Is-Ten-i kapcsolat helyét mutatta meg. A római értelmezés pedig azt, hogy ezért a kapcsolatért, magára a jelre, felfeszítettek egy embert! Valljuk be, kissé ijesztő perspektíva lehetett ez őseinknek - s a lehetséges félelmeik később sajnos be is igazolódtak. Elég ránézni napjaink emberének kapcsolatára őskultúránkkal, ahogyan a modern oktatás szinte mint ellenségére, úgy tekint a kereszténység felvétele előtti önmagára. De talán semmi nem mutatja meg hitelesebben a Kali korszakban az emberek Is-Ten-nel való kapcsolatát, mint ez a Római Egyház által választott szimbólum. Hiszen hol volt a szív szava a tűzzel és vassal terjesztett „szeretet" világában? Megfeszítve fenn a kereszten! De mint ismerjük az üzenet további részét, a harmadik napon feltámadott. Ámen! Legyen ez a mi reménységünk isi S ha valóban eszünkbe jutna keresni a kapcsolatot Is-Ten-nel, jusson eszünkbe őseink útmutatása! Mert ezt a kapcsolatot csak az elménkkel megérteni, valóban nagyon nehéz. De ha ott van a szív szava - ha már éreztük legalább egyszer az elménk is hajlani fog arra, hogy az Is-Ten létezése mellet szóló érveknek higgyen. Az elme már csak ilyen. Ha találkozik a szívvel, nem tud nem hallgatni rá!

62

Az égi ige igen i-gaz-i S ha már az érzéseknél tartunk, maradjunk egy kicsit ott, és próbáljunk hallgatni az intuíciónkra, a megérzéseinkre, amikor válaszolunk a következő kérdésre! Vajon véletlen lehet, hogy az ige, az igéző, igaz, és az igen szavainknak ugyanaz az i és g a szótöve, vagy már ez is útmutatás? Mert ha ránézünk a G ősi jelére, ami így néz ki:

Fogalomértéke: Ég; következő rétegben már a kétségek jegyében gaz; Akkor látható, hogy mint szimbólum mintha azt mutatná: ltAhogy fent úgy lent" De ha már van fent és lent, létrejött az egyenlőtlenség is. A gazság! Mert a j e l egyik része kicsi, a másik meg nagy! Láthatjuk benne az egyesülés szimbolikáját is, az égés közben soha el nem vesző, csak átalakuló kémiai elemek egyesülését, aztán láthatunk benne útmutatást is: irány az ég f - de ott van benne egy másik réteg, a gazság is. A különbözés, a látszólagos másság, és az ebből fakadó egyenlőtlenség! Különbség csak a nézetben van, de ebből fakad maga a kettősség is: hogy honnan nézzük a dolgokat! Mert ha lentről nézzük a hatalmasokat, gazságnak tűnik minden. Vajon ők miért olyan nagyok - mi pedig miért 63

vagyunk olyan kicsik? Gazság! Kiáltjuk bele a világba! Hogy megértsük, hogy ez az egész egyenlőtlenség csak látszólagos, ehhez kell az i: (t), az Is Ten-i látásmód! Hogy a szívünkkel tudjuk ne csak nézni, hanem látni is a dolgokat!

Is-Ten és a gaz, ami együtt igazi Ha a valódi igazságot keressük, az irány csak a szívünkön keresztül érinthet meg minket. Mert igéző, igenlő és igaz. -I és G. Ez az az irány, amit az igének sugallnia kellene: A Mert az Is-Teni i nélkül még az ég sem biztos hogy igaz tud maradni. Ha gyengének bizonyul és elvész az igazság, marad a gazság. A g nevű jel másik nézete: A A Ami egyenlőtlen, és igazságtalan! Nem igaz, hanem gazí Ezért intő ez a jel: T Aminek a fogalomértéke Isten. A dualitásban a megnyilvánult szeretet ereje - ami példát kell hogy mutasson, intenie kell, szemben a nemekkei, a tagadó, taszító és tévedő erőkkel. Amikkel egy tőről valók, ten-ek, mégis különböznek. A jel, ami rámutat az Igazság és a gazság közötti különbség igazi helyére. Ami nem a pro és kontra érveket gyártó elmében van, hanem az önzetlen és nyitott, szeretettel teli szívbenl

64

De amíg nem vagyunk képesek megérezni, a szívünkkel meglátni a dolgoknak ezt az oldalát, addig marad az elme mérlegelő, különválasztó, osztályozó, értelmező, kettősségekre épülő racionális világa. Az ok és az okozat, vagyis a radzsasz és a tamasz szigorú duális világa. Modern világunk legfőbb alakítói Ők. Egy olyan világé, amiben a szeretet csak egy szó, amit főleg akkor használunk, ha arról kesergünk, hogy mások vajon miért nem szeretnek minket. Pedig, ha a szeretettel keressük a kapcsolatot, azt először saját magunkban kell megtalálni. Mert ha már mi sem találunk semmit, amikor a szeretetről merengünk, akkor vajon milyen jogon várjuk el másoktól, hogy ők megtalálják a mi szeretetünket? A szeretet egy mélyen személyes ügy. Ha van van. Ha nincs, akkor marad az ok és okozat! Ahogyan a Védák nevezik a Radzsasz, és Tamasz Szattvától, (szeretettől, harmóniától) egyre távolodó világa... Éppen ezért nézzük meg a következő fejezetekben azt, hogy őseink milyen képet hagytak ránk a kettősségek, az okságok világáról!

65

A karma törvénye, mint a duális világ alapja „Ha tudni akarod a jövőt, kutass a múltban. Keresd az okokat, és rálelsz az okozatokra.," (Tóth) Ha az emberiség fejlődése lineáris, akkor hogyan lehetséges például az, hogy ezt az idézetet több ezer éve még szinte minden közintézmény, templom falára fölvésték, a mai ember pedig még hisz a véletlenekben. A modern fizika egyik alaptörvénye így szól: „Minden hatásra jön a kölcsönhatás". Ezt fizika órán elmondják, majd a tanulók abban a hitben távoznak az óráról, hogy ez csak mozgó tárgyakra vagy részecskékre vonatkozik. Az emberekkel az események, meg mindig csak úgy véletlenül történnek. Pedig a még ma is élő Védikus tanítások szerint, már maga a gondolat is mozgás! Már ez ís egy finom-anyagi tevékenység, S ha reálisan figyeljük az események oksági viszonyát, a gondolatot követi a tett. így ő a mozgás elindítója, oka. Maga a létezés pedig így válik az okok és okozatok óceánjává. Mint láthatjuk a fejezet elején az idézetet, - amit ebben a formában Egyiptomban használtak előszeretettel kb. 3-4000 éve nem csak a Védák karma törvénye sulykolta az ok és okozat fontosságát.

66

Néhány ezer évvel ezelőtt ez a tanítás szerves része volt a hétöznapoknak a világ számos pontján. Minden gondólat és tett egy-egy elvetett mag. Mely ha kihajtf elhozza eljövendő életed történéseit Ez már a védikus verzió, de lényegi különbség nincs. Amikor háttérbe szorul a szer (a szattva), a szív együttérző, de halk, harmonikus szava, - az ok és okozat (a radzsasz és tamasz) felerősödik. Egy olyan elme számára, amely az ege ja felhői mögül szemléli a világot, ez valóban követhetetlen és hihetetlen is, de valljuk be, logikus. Ha igazak a legendák és a szer szógyökünk kiterjedt jelentéshálózata sem véletlen, akkor az ok-okozati Összefüggésekre is utalniuk kellet nyelvalkotó őseinknek! -Igaz? -Akkor Okoskodjunk együtt!

67

Kik az okosok? A magyarban azt az embert, aki jobban tudja a többieknél a dolgokat, úgy hívják, hogy okos! Ez a szó hétköznapi jelentése. Bontsuk le ezt is szót gyökökre mint a szer etet, vagy a szer elem szavaknál: OK-OS. Ez így szó szerint azt jelenti, hogy & az okokkal ügyködik. Ezek szerint azért tud többet mint a többiek; mert ő okosabb, azaz, o tudatában van az okoknak, 6 az okokat keresi! Ha van ok, azt követi az okozat. Aki mindennek tudatában van, az pedig okos. Ha pedig véletlenül történik valami, az csak azért van, mert nem ismerjük az okokat. Véletlenül, azaz szó szerint gondol-atlanul jönnek az események. Úgy, hogy nem vélekedünk, gondolkodunk az okokról. A szógyökök itt is árulkodnak. A réteges jelentések ismét mutatják az utat! Micsoda véletlen! Mert: „Minden gondolat és tett egy-egy elvetett mag"\ Magyarul: „Ki mint vet, úgy arat". „Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát", Ezek a régi magyar közmondások is igazolják, hogy eleink ismerték a karma szó szerint okos törvényét. Az ilyen törvények ismerete pedig nem vall kulturálatlanságra. A Védikus tanítások szerint például „A legnagyobb bűn a tudatlanságA modern világ mégsem tesz semmit azért, hogy megismertesse lakóit az ok és okozat törvényével.

68

Inkább hagyják, hogy az emberek tudatlanságtól sújtva nagyobbnál nagyobb butaságokat kövessenek el, félelmetesebbnél félelmetesebb karmát, okozatot vonzva a lejükre. Ez aztán a szabad világ! Rászabadítottunk szegény földbolygóra egy csomó magát okosnak gondoló embert és kiderül, hogy az okokról semmit nem tudnak. Talán ha legalább ezen az egy dolgon változtatnánk, és az oktatás valamilyen szintjén mesélnék nekik erről - ha már maga az íjktatás szavunk is ezt sugallja, hogy az okításnak erről kellene szólnia, hogy felhívjuk a figyelmet az ok-okozat okos törvényére lassan az emberek is változnának. Több felelősséget vállalva a tetteikért. Mert figyelem! A vél+etlen+ség szó szerint azt jelenti: tud+atlan+ság. - Á, ez csak véletlen leheti Igaz? Mert karma törvényét logikus elmével felfogni tényleg nehéz! Ez azért lehetséges, mert a karma, - a keleti bölcsek szerint - időben és térben egyáltalán nem lineáris. Kígyóhoz szokták hasonlítani, amiben a csúszómászó feje szimbolizálja az okot. Ami halad, tekereg, de egyszer mindenképpen odaér a farokhoz. Ami aztán elhozza az okozatot. A keleti közgondolkodásban ráadásul hétköznapi dolog a reinkarnáció. Védák nagyon sok tanmesét tartalmaznak a karma több életen átívelő hatásáról meggondolatlan fogadalmak, nagy szerelmek, vagy a vak gyűlölet kapcsán. De nem kell messzire menni ahhoz, hogy néhány régi magyar mondás segítségével megidézzük az ősök szellemét, akik nyilvánvalóan szintén hittek abban, hogy a test halála után az emberi tudat nem szűnik meg azonnal. Például, ha valaki vagy valami - lehet az állat is - meghal, a magyar emberek azt mondják: „kilehelte a lelkét" Ezen a ponton a Védák több évezredes tanításai ismét véletlen szerűen fedésbe kerültek a magyar nyelvben fennmaradt rétegesjelentésekkeL

69

Hiszen a Védák azt tanítják követőiknek, hogy a levegő és az élet, az életerő között nagyon szoros összefüggések vannak, És hosszú évekig gyakorolják azt, hogy helyesen tudjanak lélekzení. Őseink vajon szintén tisztában voltak azzal, hogy ezen dolgok összefüggenek? Úgy tűnik, igen. Hiszen hogyan lenne enélkül lehetséges az, hogy mi a mai napig lélekzésnek nevezzük azt, amikor beszívjuk és kifújjuk az éltető levegőt? Hiszen ez a szavunk sem áll meg ott, hogy csak egy egyszerű hangcsoport legyen egy adott tevékenység elnevezésére. Hanem ott áll benne a filozófiai háttér. Ami biztonsággal állítja, hogy aki lélek(g)zik, az nem csak egyszerűen levegőt vesz a túlélés érdekében, hanem ezen természetesnek gondolt életfunkció közben van lehetősége arra, hogy a lelkével is szorosabb kapcsolatba kerüljön. A keleti vallásoknak (hinduizmus, buddhizmus) kiterjedt irodalma van ebben a témában, és ez a szavunk is bizonyítja, hogy kapcsolatunk á kelet Védikus vallásfilozófiára alapuló világával sokkal erősebb, mint gondolnánk. De térjünk vissza az ok és okozat világába! Keressük a nyomokat, utalásokat az ősi rovás ABC betűi között! Mert ha megnézzük például az O-betűt, ami így festett: C láthatjuk, hogy olyan ez a jel, mintha egy kapcsolatot akarna szimbolizálni:

Hiszen nem egy szabályos félkör, hanem vélhetően szándékosan annál egy kicsit több. Ok. a következő rétegben pedig oldal volt a fogalomértéke.

70

De mint láthatjuk, nem olyan egyszerű fáloldal. hanem egy olyan okosított, ami az alsó száránál már kapcsolódik a másik oldalhoz is. Felülről indul, aztán amikor leér, elindul visszafelé. Ahogyan a Védák szerint a tudat lemerül az anyagba, hogy azután élményeivel, tapasztalataival gazdagodva, mint egy tékozló fiú visszatérjen kiindulópontjához. De amikor visszatér, az a teljességnek már egy új minősége. Az már az egyéni lélek teljessége. Ennek egyik része a felismerés, hogy az ok mindig kapcsolódik az okozathoz. Ha a szimbólumot nézzük, az egyik oldal mutatja az okot, a másik pedig az okozatot. A kettő együtt egy egész. De mivel mi itt ebben a formavilágban külön érzékeljük őket, így tesz ez a jel is: (C) Megmutatja, hogy itt van az egyik oldal készen. Azután utal a kapcsolatra is* A duális világ alapjára, miszerint a fent nélkül nincsen lent, a rossz nélkül nincsen jó, a kezdet nélkül nincs vég, ok nélkül nincs okozat! De attól még, hogy a világ duális, vagyis a kettősségekre épül, mégis, kell, hogy legyen benne egyensúly. Az arányszám az egyensúly létrejöttéhez pedig mint látható, nem a kettő, hanem az egy!

71

A káosz és rend. Mind egy? Főleg ott, ahol rend a lelke mindennek?

Haladjunk tovább mentális kapcsolatkereső túránkon! A következő állomás: a számok és vágyak világa. Ahol a számok a racionalitáshoz, a vágyak pedig az érzésekhez vezetnek minket. De ahol még az is lehetséges, hogy a vágyak tesznek rendet a számok világában. Ez lehet, hogy egy vágyaiba gabalyodott ember számára lehetetlen küldetésnek tűnik, de ahogy a régi szólás mondja: Rend a lelke mindennek. Keressük hát meg ezt az áldott lelket, ami őseink szerint igenis létezett, és ami minden rend alapjai Mint azt már tárgyaltuk, a Védák több ezer éve, a modern tudomány, a fizikusok néhány évtizede állítják, hogy kezdetben minden egy volt. Tehát a világegyetem valaha egy pontból indult ki, és az ősrobbanás vagy másképpen szólva, a megnyilvánulás után jött létre az anyagi világ. A Védikus tanítások ezen kívül még azt is állítják, hogy: „Minden létrejött lény a tökéletesség elérésére törekszikEgy újabb érdekes egyezés! Hiszen mintha ez lenne a modern tudomány által elfogadott darwini evolúció elmélet alapja ís! A darwinizmus hívei ezt törzsfejlődésnek hívják, és valamilyen okból ezt csak az élőlények fizikai tulajdonságaira vetítik rá. Valószínűleg azért, mert sajnos a modern tudomány mindent csak az anyag szemszögéből vizsgál. Ráadásul néha azt is felületesen.

72

így aztán az anyagban beálló nagyon finom és apró változásokat - amit például az érzések tudnak okozni - még nem tudja igazán j ó l mérni és értékelni. Pedig a több millió kilométeres utazás is apró, pici lépésekből áll! Mi pedig már tudjuk a darwini elméletről, hogy soksok generációnak kell felnőnie és utána eltűnnie ahhoz, hogy a változás észlelhető legyen. A Védák szerzőire, lejegyzőire pedig, mint már tudjuk, sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy csak az orrukig látnának. Mert a tökéletesedés szerintük sem megy egyik napról a másikra. De az ő elméletük szerint a lényeknek nem csak testük, hanem lelkük is van! Ezt a tételt modern tudománynak ugyan még nem sikerült befogadnia, de ami késik, nem múlik. Talán egyszer sikerül valahogy ezt is megmérnünk. Lehet, hogy azért van annyi lelketlen ember a modern világban, mert a tudósainknak még nem sikerült levenniük méretet? Bár ezt cáfolja az, hogy jól látszik, hogy attól még senki nem lesz jó ember, hogy kijelenti: hiszek a lélek létezésében! Ráadásul számtalan nagy jellem volt és van a világban, aki ateista. Szóval a lélekkel kapcsolatban maradnunk kell az érzéseinknél, vagy ha azokban nem bízunk, olyan iratok leírásánál, amik valamiféle pluszt tudnak adni nekünk a témában. Éppen ezért térjünk is vissza a Védákhoz! Az ő leírásaik szerint a test, amit hordunk a formavilágban, csak a lélek leképezése, okozata. S mivel szerintük a létezés nagyobb része inkább lelki síkon található, az anyagi sík csak egy vékony szelete a teremtésnek, ezért a létrejött lény legfontosabb feladata a lelki tökéletesedés. Ez az ember feladata is az élet iskolájának útvesztőiben. Ha a lélek eljut az itt elérhető tökéletesség csúcsára, elhagyhatja az anyagi világot.

73

Mivel tényként kezelik a reinkarnációt, azt mondják, hogy ehhez több ezer testet öltésre van szükség, de mint minden, ez is változó. Van olyan lélek, akinek csak néhányra. A Védikus tanok által felvázolt lelki evolúciónak a vége és beteljesedése, a teljes megtisztulás az anyagi vágyaktól. Szerintük, ha az ember ezt a szintet elérte, akkor képes lesz arra, hogy megszabadulva minden ragaszkodástól feladja hamis egoját, s így módosítva én-tudatát hagyja el az anyagi világot. Magasabb szellemi síkra, a fejlődésnek egy magasabb fokára lépve. A Védikus tanítások szerint: „Az az ember egyik legnagyobb tévedése, hogy a lelki, érzelmi síkokat figyelmen kívül hagyva, csak az anyagi testével azonosítja magát" De vajon van köze ennek a lelki evolúciónak magyar nyelvhez? Vajon van kapcsolat ebben a minden földhözragadtságot nélkülöző, kissé már levitáló, éteri témában ís? Ha rend a lelke mindennek, és nyelvalkotó őseinknek voltak fogalmai ebben a témában is, akkor valószínűleg megtaláljuk a réteges jelentésű, többértelmű szavaink közötti

74

A vágy, és a vagy Ha nem teszel semmit a világban, akkor magyarul: csak vagy. Aztán azt az érzést ami elkap, és cselekvésre késztet, azt úgy hívjuk, hogy vágy. Ha nem akarsz semmit, ha nem kell semmi akkor nincsenek benned vágyak, akkor elég, ha csak vagy. Ahhoz, hogy akarj valamit, kell a vágy! Vágy és vagy. Ok és okozat. Azért vagy, mert volt valaha egy vágy! Ugyanaz a v á g y vonzott be az anyagi létezésbe, ami elindította a kapcsolatot, aminek az eredményeként, az okozataként megszülettél! Ha nem lenne vágy, nem lenne semmi! Nem lenne vagy! A háttér azonossága egyértelmű! A nyelvalkotók itt sem hagytak kétségeket. Most pedig nézzük újra, mi a Védák szerint az anyagi világban elérhető legnagyobb tökéletesség: „Az anyagi vágyaktól való megtisztulás/' Ami nem az jelenti, hogy elnyomjuk a vágyainkat, és azt sem, hogy mindenkinek azt mondjuk, hogy nekünk nincsenek vágyaink, közben pedig majd szét feszítenek minket. Ez azt jelenti, hogy el kell tudnunk engedni őket! De mivel a létezésünk alappilléréről beszélünk, ezért fogalmazzunk inkább úgy, hogy az irányát kell hitelesen megváltoztatnunk. Az anyagi dolgok felől a lelki síkok felé fordítva vágyainkat. Hiszen azért vagy, mert van benned vágy.

75

A vágyaink iránya pedig, kő keményen meghatározzák létezésünk alaphelyzetét, kiindulópontját. Az elfojtott anyagi vágy például, amiről még magunknak is megpróbáljuk azt hazudni, hogy nincs, nagyon veszélyes fegyver önmagunk elleni És nagyon jó példa arra, hogy a Védák miért is állítják azt, hogy már maga a gondolat is mozgás (Tamasz). Mert a vágyak csak addig élnek, amíg a rezgéseink, érzéseink, gondolataink hozzájuk vezetnek minket. Amíg ezzel a tudomány által még egyelőre nem mérhető módon energiával látjuk el őket. A gonosz gondolatok rossz tetteket szülnek majd. A jó gondolatokat pedig jó tettek követik. De a közös bennük a vágy! Amit nevelgetnünk, dédelgetünk kell, hogy a gondolatokat előbb vagy utóbb kövessék a tettek, mint okot az okozat. így fordulhat elő az az irracionális helyzet, hogy maga a gondolat a mozgás, (Tamasz), a tett pedig már csak a tehetetlenség, (Radzsasz). Például egy egyszerű papból, aki „elvileg" úgy indul el, hogy Isten szolgálatának szenteli az életét, így lehet emberek ezreinek lelkét felemelő szent, vagy pedofíl bűnöző, akit mindenki megvet A vágy ott van mindannyiunk lelkében, ez vonz minket ide az anyagi világba. De hogy ezt a vágyat mi aztán merre fordítjuk, melyik oldalát erősítjük, ez már csak rajtunk múlik. Az ebből fakadó rezgéseinken, az érzéseinken. A keleti tanok szerint például, minél jobban kitesszük magunkat anyagi vágyaink kényének kedvének, annál több vágy fog minket körülvenni. -,,Mí a jobb: ezer vágyat beteljesíteni, vagy egyet elengedni?" -„Mert a vágy vágyat szül" - mondják a keleti emberek.

76

Ráadásul minél több beteljesítetlen vágy mardossa a lelkünket, annál frusztráltabbak, kétségbeesettek leszünk. Hogy ezt észrevegyük, elég csak körülnézni a modern világban. Ahol az üzleti élet az eladás érdekében, a vágykeltés művészeit alkalmazva, csak úgy melléktermékként tömeges méretben hozza el nekünk a kétségbeesést és frusztrációt, ami már a modern világ új népbetegsége lett. Ezért kellene tudatosabban fordulni a vágyak felé. Nem letagadni vagy elfojtani kell őket, hanem tudatosan figyelni arra, hogyha értük teszünk, mit kapunk cserébe. Örömet, vagy ürességet? Boldogságot vagy csömört és szenvedést? Mert a mohóság és az önzés nagyon hatásos tud lenni a tudatosság elhomályosításában. A vágy, meg az hogy végy, serkent arra, hogy testet ölts az anyagi világban. Azért vagy itt, mert az okot követte az okozat. Tehát, amíg vágyaid az anyag felé vonzanak, addig az anyagban vagy. De ha megszűnik a vágy, az á lassan kílágyul, egy a-ra nem marad más csak a vagy. Mintha ezt a nyelvi fordulatot is a Védák filozófiájának az igazolására hozták volna létre. Döbbenetes egyezés!

A rovás V betű, a vágy fogalomértéke, szimbóluma. Mint látható, mintha két kapocs, az ok és az okozat tartaná oldalról a lefelé mutató nyilat. A jel megmutatja azt is, hogy a vágyak merre irányítanak bennünket. A jelet használták még vas, vés, vesz, vész fogalomértékkel ís. Erre később még kitérünk. Vágy és vagy. A vágy az ok, a vagy az okozat. Aztán 77

ha eltűnik, - vagy legalábbis átalakul a vágy, nem marad más megint csak a vagy. Ami az alap állapot volt valaha. Ez egy kétirányú mozgás. Először föntről le, az Is-Ten-i vágy létrehozza az én vagyok érzetét, ami a vágyakat a nemzett világ felé irányítja. Azután ha ezek a vágyak beteljesítik küldetésüket, ismét kiürülnek. „A tudat visszatér természetéhez

az

i-gaz-i,

eredet-i

üresség

Ezek már Buddha szavai, de mint látható, magyarul leírva új, de a régit megerősítő értelmet kapnak a több ezer éves tanítások, Mint látható, a magyar nyelv hihetetlenül pontosan mutat rá a sok ezer éves tanítások hátterének azonosságára. De ha ilyen egyszerű a létezés alapja (vágy és vagy), vajon miért van az, hogy mégis olyan bonyolultnak tűnik itt minden?

78

Egység vagy mindenség?

A legnagyobb lépések egyike a tökéletesedés útján a Védikus tanok szerint - minden dolog egységének a felismerése, Erről Ők azt tanítják - mint már szó volt róla hogy: „Minden, az anyagi világban létrejött lény Brahmá kiáradásOj az ő energiája

Ezáltal - még ha nem is vesz róla tudomást mindenki a nagy egység része. Minőségben és mennyiségben persze, a nézőpont miatt sok minden lehet más. De lényegileg senki nem különbözik tőle. Olyan ez, mint a csepp és a tenger kapcsolata: A csepp ugyanaz, mint a tengeri A tenger ugyanazf mint a csepp, csak részleteiben mérhetetlenebb, határtalanabb, tökéletesebb.

Ez a Védák tanítása az egységről, ami felfoghatatlan, mégis magyarázható, értelmezhető. Ha viszont ennyire fontos ez a tézis, akkor ez nyelvalkotó őseinket is biztosan foglalkoztatta!

79

Nézzünk körül a magyar nyelv rendszerében! Vajon hogyan magyarázták ezt? Mivel utalhattak a minden dolog mögött meghúzódó ősi egységre? Például azzal, hogy a nép emlékezetéből ugyan már kiveszett olyan régóta, de azt mondjuk mégis nap mint nap, ha valami nem baj, nem kell miatta aggódni, hogy: mindegy. Vagy azt mondjuk: nem számít. Mert ha valami mind egy, azt nem kell számítgatni. Az I az elég egyértelmű ehhez. Figyelemre méltó, hogy a szó szerinti jelentés nem az, hogy: nem baj. Meg hogy: semmi probléma, nem haragszom. Mi viszont mégis ebben az értelemben használjuk ezeket a kifejezéseket! Ha a szó szerinti jelentést fordítjuk le más nyelvekre,* akkor lszerűen meg sem értik, hogy mi miért mondunk ilyeneket. Mi mégis behelyettesítjük. Nem azt mondjuk, hogy: nem baj, nem lényeg, nem haragszom, ne aggódj, ne rágd magad rajta, hanem azt hogy: mind egy! Nem számít!

*(A modern nyelv- és történettudomány azt állítja, hogy a magyar nyelv kultúrszavak tömegét vette át a szláv nyelvekből. A kultúra terjedésének az irányát egyszerűen ténynek veszi, és a szláv kultúrát minden alaposabb indok nélkül a magyar fülé helyezik. Ezáltal a kifejezések átvételének az irányát is egyértelműnek veszik, és azt mondják, hogy csak a magyar nyelv vehetett át a szláv, és a „művek nyugat" nyelveiből. Pedig példázd a „mindegy", „nem számít" szállóigék pont ennek az ellenkezőjét bizonyítják Ugyanis a szláv népek ugyanúgy használják ezeket a szállóigéket! de már a saját nyelvükön, ahogyan a magyarok A különbség csak annyi, hogy a magyar nyelvben megmaradt az indok is; hogy miért mind egy a mind egy, amit Ű most következő fejezetekben fogunk ismertetni. És ez az, ami a magyar nyelvet egy egységes filozófiai rendszerré teszi, az egyszerűen a jól hangzó kifejezések, vagy a nyelvből hiányzó szavak átvételéből származó szóhasználatokkal szemben.) 80

Mind-1, vagy ősegek és l/2-elem-ek Mindez csak véletlenül alakult így, vagy őseink tisztában voltak avval, hogy valaha minden egy volt, és majd ha eljön az ideje, megint minden mindegy lesz? A Védikus tanításokban már le van írva a fizikusok által napjainkban felfedezett világteremtés-elmélet A magyar nyelv - ami szintén nem modern találmány - szóképző logikai rendszere is mintha logikusan és érthetően utalna arra, hogy megalkotói a világnak ezekkel az egyetemes törvényszerűségeivel már tisztában voltak. És úgy is alakították, találták ki, helyezték használatba ezt a nyelvet, hogy az, aki ezen a nyelven tanul meg gondolkodni, nem csak kommunikációs eszközt kap a környezetétől, hanem tudtán kívül filozófiai rendszert is. Mert nem csak az egységre, az egészségre, de a kétségekre és félelmekre is utalunk beszéd közben. És mindegyikre a maga filozófiai, és ma már tudományos jelentésének a helyén. Pontosan és szépen meghatározva, a számokkal tükröt tartva az adott szavak jelentésének. Hiszen kezdetben mind egy volt. Ez maga volt az ős egészség, az Ős-Ten. Ami egyszer csak elkezdte szerezni, szorozni, szer-etetni. létrehozni a világot. Aztán a teremtett, nemzett sokszínű világ behálózta, elhomályosította a benne élő lények tudatosságát, A Védikus leírás szerint: 81

Májá (az illúziók álmodója) fátylat borított a tudatosságunkra, elhomályosítva azt, egy új én-központút a ragaszkodáson alapuló tudatosságra cserélte a mindenben jelen lévő egyetemes tudatosságot. így történhetett meg, hogy a teremtett, (létrejött) lények távolodva, majd kiesve az egyetemes egységtudatból, egyszer csak kétségbe estek. És amikor kétségbe estek, elkezdtek félni! A magyarul kimondott szavak, minden kétséget kizáróan vezetnek minket'. A mind egytől, az egészségtől a kétségekig, a kétségektől a félelemig. Mert itt van ez a szó: mindegy! Amit mi oly természetesen használunk, észre sem véve a jelentőségét. Pedig ez a szó elég látványosan mutatja az utat! S mert néha logikailag bizonyíthatatlan helyeken használjuk, itt lép előtérbe a filozófia. Az, hogy mi filozófiaként használjuk ezt a nyelvet. Mert néha nekünk a sok egyenlő a kevéssel, vagy a sötét a világossal, a távoli a közelivel, a szép a csúnyával. Nem egyenlők, de ha olyan hangulatban vagyunk, mindegy, Ha nincs bennünk vágy, hogy ráerőltessük a másikra a véleményünket, akkor a vita lezárásának kulcsszava is ez: hát nem mindegy! Mert itt vannak egyértelmű dolgok, és vannak a számítóak. A szeretet például egy egyértelmű dolog - ha van! Ha nincs, akkor viszont lehet vitázni róla, csavargatni a dolgokat, hogy szükség van-e rá? Mire jó? De ez már a számító emberek világa. A kétségek és félelmek sok mindennel számoló logikus és illogikus világa.

82

A rovás gy-befcű. Fogalomértéke: egy Egy szervonalon keresztben egymás alatt két egyenes vonal. A szervonal mindig az Isteni minőség jele. Keresztben a másik két vonal az anyagi világ kettősségét szimbolizálja. A fogalomérték mégis az: Egy. Mert az egység, az egészség, a formavilágban csak akkor jöhet létre, ha mind a három alaptulajdonság a helyére kerül. Szattva, Radzsasz, Tamasz. Harmónia, mozgás, tehetetlenség. Mint már tudjuk, itt az anyagban minden e három alaptulajdonságból eredeztethető. Itt csak akkor lehet egység a kétségek között, ha a harmadik alaptulajdonság is a helyére kerül. Ez a hármas világ alaptörvénye!

Hogy mennyire volt fontos őseinknek a mind egy? Nézzük meg a leggyakrabban használt rovás ligatúrát, és fejtsük meg a jelentését együtt! Alul háromll! lefelé néző rovás n betű vagyis: (0 Aminek a jelentése így (mind n), azaz minden. Felül pedig az egy fogalomjele, vagyis: (*). És együtt: Minden egy Mint központi szimbólum, persze több réteges jelentés van még beépítve, „elrejtve" benne. A ligatúra rajzolás hagyományaira későbbi fejezetekben még visszatérünk.

83

Ahol nem mind egy, avagy a számítok világa A számítás nyelvünk értékítélete szerint, - és eddigi ismereteink birtokában nem véletlenül - az esetek túlnyomó részében a rossz emberi tulajdonságok közé tartozik. Nem csak azért, mert amikor számítunk, akkor legfeljebb csak érdekből, számítások után segítünk, vagy nem segítünk a másikon - ez pedig nem szépí - De ha valakit felelősségre akarunk vonni valami gonosz cselekedetéért, annak is a mai napig azt mondjuk: Várj csak, ezért még számolunk. Ez pedig, valljuk be, sok jót nem ígér arra nézve, akivel számolni akarnak, Azután ott van a karrieristák világa. Ahová a legritkább esetekben jutnak be olyan emberek akiknek mind egy! - Nem véletlen, hogy ott is elterjedt szállóige, hogy azzal az emberrel, aki elkezd felkúszni a ranglétrán, elkezdenek rögtön számolni. Ez még hagyján lenne, de aztán, ha valakinek nem természetes halállal szakad meg a karrierje - mert elteszik láb alól -, arra meg azt mondják: leszámoltak vele. A számítók világában, ha elég nagy a tét, ez bizony elég gyakori befejezése a karriereknek. Mert a számítók világa sok mindennel számol, de az Is-Ten-nel a Mind-Egy-cI. a szer-etet-tel nem. A számítók a legritkább esetben mondják azt, hogy mind egy. Egyszerűen azért, mert ebben a világban már nem olyanok az emberek, mint a teremtő, aki Is-Ten. vagyis másokkal isten-magad.

84

„Csak olyat kívánj másoknak, amit magadnak is kívánnál." Mondta egykor Jézus. És vajon miért? - kérdi jogosan a mai ember. Hiszen a mai társadalom teljesen leválasztotta magát erről a sző szerint egységes világnézetről. Vajon fejlettebb gondolkodásra vall, az egyén szabadságát és az ego-t ünnepelni, úgy, hogy a létezés alaptörvényeit teljesen figyelmen kívül hagyjuk, az oktatásban említést sem teszünk róla? Az eredmény a számító, és ezért kétségbeesett, félelmek között őrlődő modern ember, és az általa létrehozott szó szerint tudat hasadt világ. Pedig mint az eddigiekből kiderült, őseink szerint az Is-Ten nem más, mint áradó szeretet. Az anyagi világ ok és okozat, a mind e g y pedig egy varázsszói A tolerancia, és türelem varázsszava!

85

A mások, akik különböznek Nyelvalkotó őseinket az egység tartotta bűvöletében. Egész filozófiai rendszerük világosan e köré csoportosul. Elindul az egészségtől majd eljut a kétségeken keresztül a félelemig. S ha figyelünk rá, utat mutat. Pont mint egy útikönyv. Amíg egészség van, addig minden rendben van. Hiszen az egészség az egyensúly letéteményese. Az Is-Ten, maga az egyensúly. De a létezésben vannak mások is. Akik lehet, hogy mások, de valahol mélyen mégis egyek vele, hiszen az Ő kiáradásai, megnyilvánulásai. Ezt próbálja megmutatni a más szó réteges jelentése is. Aki más, nem más, mint egy-más, egy másolat. És gondolhatunk egymásról bármit, például azt ís, hogy különbözünk, akkor is csak egy-más vagyunk. Másolatok, kép-más-ok. Vannak persze másolatok, akik olyannyira különbözni próbálnak, hogy képesek ebből már szinte sportot űzni. Úgy érzik, nekik több jár a többi embernél, mert szebbek, jobbak, okosabbak, gazdagabbak, előkelőbbek, érdekesebbek, vagyis különbek náluk. Vannak, akik kiválasztottnak gondolják, majd mondják is magukat. Ebből is törvényszerűen következik, hogy különbnek érzik magukat a többi embernél. Nézzünk hát a mélyére a különböző szavainknak! Nyelvalkotó őseink vajon mit üzennek réteges jelentésein keresztül? Hátha nyilvánvalóvá válik a másolatok különbözési vágyainak háttere.

86

De ehhez előtte térjünk néhány pillanatra vissza az anyagi világ három alaptulajdonságához. Mert ha a világ ok és okozat, akkor minden gondolat és cselekedet valami felé visz, terel minket: 1. SzattvcL, a szeretet, a harmónia;

az egységtudat felé

2. Radzsasz, mozgás, azok.

• = a kétségek, félelmek felé

3. Tamasz, tehetetlenség, az okozat.

Egy fenékkel két lovat nem lehet megülni"

(Jézus Krisztus)

87

Kinél lehetsz különb? A különbözőségre való törekvés már nevéből adódóan is terel minket. Szó szerint elterel a mindegy, az egészség, a szeretet világától. Amikor a különbözés és a másság világa elkezd vonzani bennünket kamaszkorunk hajnalán, az szinte mindig azért alakul így, mert addigra érik meg bennünk teljesen a gondolata annak, hogy valami nincs rendben a környezetünkben. Van itt valami a világban, ami félrecsúszott, amit mi másképpen csinálnánk. Aztán ebből a szépen induló nemes lázadásból sajnos általában nem marad más, csak az a ködös, de addigra már alapjait veszített érzés, hogy mi különbek vagyunk a többi embernél. Aztán a legtöbb esetben sajnos a kamaszkori lázadás el is tűnik, felszívódik teljesen. Belesimulunk mi is a képmutató, különbözést ünneplő társadalomba, és a rejtett egykori lázadóból csak a különb vagyok érzést visszük tovább. Lehet, hogy kínos ezt nyilvánosan bevallani, de vajon kinél lehetünk különbek? Hiszen mások vagyunk, másolatok. De mégis valahol mélyen okosabbak, szebbek mindenkinél. - Hiszen ha azért éreznénk másnak magunkat, mint a többiek, mert úgy gondolnánk, hogy alábbvalók vagyunk - akkor megtiszteltetésnek vennénk, hogy közöttük lehetünk. Akkor inkább lesütnénk a szemünket és hallgatnánk. Továbblépve ezen, ha egynek éreznénk magunkat velük, akkor meg mindegy lenne.

88

Mi viszont, ha úgy alakul, méltónak érezzük magunkat arra, hogy előreálljunk, és verjük a mellünket; Nem olyanok vagyunk mint a többiek, nem vagyunk egyek velük. Mi különbözünk tőlük. A szavak szó szerinti jelentései úgy vezetnek minket nyelvünk filozófiai rendszerében, mint aggódó anya a tipegő gyermekét. Mert van itt egység, vagyis egészség, és vannak kétségek és félelmek, amik nem egységesek. Sőt! Pont az ellentétei az egészségnek. És itt vagyunk mi mind, a különbözők, akiknek a törekvéseit siker koronázta, - mi leváltunk az egységről. S amikor ez sikerült, várt minket a jutalom. Ez a jutalom pedig nem más, mint a kétségbeesés és a félelem. Kétségek közé kerültünk, mert nekünk nem mind egy, mert különbek vagyunk. És félünk, mert a lelkük mélyén valami tudja, hogy ez nem igaz. Hm... a lelkük mélyén. Gyönyörű magyar szófordulat. De azért nagyon szeretnénk bizonyítani a különbségünket. És hogy kiknek kell bizonyítanunk? Szerencsére csak a többi kétségbeesett embernek, akikkel mellesleg versenyzünk, hogy ki a még különb, és ki az, aki még jobban tud különbözni a többiektől.

Az egyik rovás k, az ak Vajon véletlen, hogy olyan kusza, és kanyargós lett ez a jel? A különbözni vágyás jelképe! További fogalomértéke még az akarat. Az emberi akarat hihetetlenül pontos szimbóluma. Amikor szó szerint, az akarat. Az egyik pillanatban még ezt akarjuk, a másik pillanatban eltelve az akaratunk beteljesedésével már megunjuk a dolgokat, és más akarni való dolog után nézünk, Szemben az isteni akarattal ami egyszerű egységes és egyértelmű mint a szeretet; I

89

A másik rovás k, a ker, kor, szimbóluma. Az anyagi világ körforgásában tartó akarattal, mintha kiegészítenék egymást. Az egyik k, az akarat, ami itt tart minket a másik maga a kör (0). Aminek a körforgásában nap mint nap részt veszünk. Döbbenet, de talán nem is a kiejtés miatt volt szükség két k-ra, mint ahogyan a rovásírás kutatók gondolják, hanem az szimbólumok jelentése miatt. Az újabb döbbenet az lehet, ha felismerjük, hogy az akarat, ami itt tart minket az anyagi lét körforgásában, nem Isten akarata, hanem a saját kacskaringós, anyagi létbe gabalyodott, vágyaktól tüzelt emberi akaratunk. Mert merre visz minket ez az akarat nap mint nap? Nézzük meg egy példabeszéd értelmezésén keresztül! Miért jobb nekünk külön? „Hamarabb jut át egy teve a tu fokán, mint gazdag ember a mennyeknek országába,n (Jézus Krisztus) De vajon miért? - kérdi jogosan a modern ember. A választ a magyar nyelvben rejlő filozófiai rendszer adja meg: Csak az a gazdag ember jut be nehezen a mennyek országába, aki a gazdagsága okán, különbnek érzi magát mint a többi ember. Aki félti a gazdagságát, aki kétségbe esik, ha arra gondol, hogy elvesztheti. Mert ez igazolja az ő különbségét. Vajon van olyan gazdag ember, aki nem ilyen?

90

Mert amíg a különbözőségre törekszünk, a különbségeket hangsúlyozzuk, addig a szeretettől, az egységtől, az egészségtől, ami a mennyeknek országában van, ahol az IS+TEN lakozik, csak egyre távolabb kerülünk. A különbségek útja egyszerűen nem oda vezet. Ez a példa is nagyon szépen rávilágít arra, hogy a vallási dogmák környezetükből kiragadva, a hátteret nem ismerő, de magát mégis különbnek gondoló elme számára csak buta közhelyek ismételgetésének tűnnek. De ha egységes filozófiai rendszerként tekintünk rájuk, lépésről lépésre követve a kijelölt ösvényt, megérthetjük logikus elmével is a mélységeit és nem marad más, csak a döbbenet. Nyelvalkotó őseink tudása világunk dolgairól, bizonyos irányokban minden bizonnyal meghaladta a miénket. Hiszen a modern embernek nyilvánvalóan a különbségek a fontosak, hiszen ők kapják a hangsúlyt, feléjük irányít minket a modern társadalom felépítése. A létező egységről, és a hozzá vezető ajtóról amit szer-etet-nek hívnak, hivatalosan szó sem esik. A mai embert szinte csak a versengésre, ezáltal a különbségek hangsúlyozására hangolják, így nem csoda, hogy az akaratunk fc£) is e felé irányul. De amíg ezt az irány választjuk, addig kénytelenek leszünk a kétségek és félelmek körforgásában maradni (0). De vajon miért kell ezt tennünk? Mi az, ami meghatározza a helyünket a világban, és szinte odaragaszt minket azokhoz a dolgokhoz, amik jogosan vagy jogtalanul nap mint nap körülvesznek minket? Amire, ha tárgyilagosan tudjuk néhány pillanatig nézni a dolgokat, csak annyit mondunk: ja, kérem, ilyen az élet!

91

A rezgések és érzések Az értelemtől az érzelemig és a vérszerződésig

Értelem és érzelem. Néhány modern író és filozófus szerint ezek teljesen összeegyezhetetlen dolgok. Pedig mi más határozná meg a helyünket a létezésben, mint az, hogy mit értünk meg belőle és mit érzünk ezzel kapcsolatban, A kedves olvasó pedig kapaszkodjon meg, mert egy olyan részhez érkeztünk, ahol a Védák és a Magyar nyelvben fellelhető filozófiai rendszer tanításai, utalásai egyelőre bőven túllépnek a modern tudomány vívmányain! Ha az emberiség lineáris fejlődéselmélete helytálló, akkor ugye ez lehetetlen! A modern fizika legújabb kori kutatásai szerint, az anyagi világ nem más, mint rezgések összessége. Ha az anyagot a mai tudásunk szerinti legkisebb alkotóelemeire bontjuk, majd ezt felnagyítjuk, akkor azt látjuk, hogy borsszem méretű részecskék egymástól futballpályányi távolságra száguldoznak, így töltve ki a rendelkezésükre álló teret. Az, hogy mi az anyagot egybefüggőnek és néha szilárdnak látjuk, csak a felfogóképességünk lassúsága miatt van. Emiatt néhány fizikus egyenesen azt állítja, hogy az anyag nem is létezik, csak hajlamot mutat a létezésre! Tehát az ok a modern fizika szerint, ami miatt nem a hatalmas űrt és benne néhány molekulát látunk egymástól elképesztő távolságra, az a mozgás! Az apró molekulák méretükhöz 92

képest elképesztő távolságokat tesznek meg hihetetlen sebességgel, hogy kitöltsék a rendelkezésükre álló teret. Ezt a mozgást a fizikusok általában különböző hullámformákban próbálják ábrázolni. S ha ismét visszatérünk a Védákhoz, látni fogjuk, hogy van még néhány nagyon meglepő egyezés az ő világleírásuk és a modern fizika legújabb kori felfedezései között. A tiszta Lét (Brahma) a forrás. Az egész teremtés belőle bontakozik ki fokozatosan, meghatározott sorrendben ismétlődő minták szerint. Az energia és az intelligencia e mintázatai, hullámai pedig nem mások, mint a risik (megvilágosodott látók) által félfogott, a Védákban is rögzített mantrák (hangok). E rezgések azok, melyek egyre sűrűbbé válva végül anyagként nyilvánulnak meg. Amit mi testeknek, dolgoknak, embereknek, fáknak, növényeknek, állatoknak észlelünk, azok a valóság legmélyebb szintjén a Véda hangjainak rezgései. Ez a leírás szinte tökéletesen megfelel annak, ahogyan a modern fizika az Egyesített Mező tulajdonságait próbálja szemléltetni. De a Védák ősi tanításai nem maradnak meg a száraz ténymegállapításnál, ami szerint a világ olyan rezgések összessége, amik végül létrehozzák az anyagot, a teret és az időt. Mint a Védikus cikluselmélet esetében is láthattuk, ők ezeknek a rezgéseknek sokkal mélyebb jelentőséget tulajdonítanak, hiszen az ő leírásuk szerint minden ok-okozati hatás-kölcsönhatásban van mindennel. Ők az anyag eme tulajdonságait nem csak az érzékeléssel kapcsolják össze: miszerint csak azokat a dolgokat látjuk és halljuk, aminek a rezgéstartománya belül van az érzékszerveink felfogóképességének a határán - és pont. A modern fizika itt megáll!

93

A Védák magyarázatai viszont tovább mennek. Azt mondják, hogy a rezgések nem csak azt határozzák meg, hogy mit látunk vagy hallunk a világban, hanem azt is, hogy mi érdekel minket, mi tetszik nekünk, vagy mi nem. Ha valami nekünk tetsző dologgal találkozunk, az a Védák leírása szerint azért van, mert annak a dolognak a rezgésszintje hasonló a miénkhez. így az élőlények helyzetét, érdeklődési körét, értelmét, érzelmeit vagy azt, hogy egyáltalán mit vesznek észre, mit hallanak meg igazán a világból, az határozza meg, hogy milyen a rezgésszintjük. A rezgésszintet egyébként még rengeteg dolog befolyásolja. Ezek közül a leghatásosabbak a teremtő impulzust már tárgyaltuk a Védikus cikluselmélet című fejezetben. Most nézzük a közvetlen környezeti hatásokat!

94

Nyelvújítók és nyelvalkotók rezgései a magyar nyelvben Tetszők a dolgok, vagy rokonszenvesek?

A modern kor magyar nyelvészei néha úgy beszélnek a nyelvújítás koráról és az akkor történt magyar nyelvvel kapcsolatos eseményekről, mintha a nyelvújítás előtti magyar nyelv még nem lett volna igazán alkalmas az árnyalt kifejezésmódra, Egyszóval azt sugallják, hogy a magyar a nyelvújítás előtt még nem volt igazán kultúrnyelv. Hogy az volt-e vagy sem, azt hiszem, az itt leírtak majd nagyban segítenek eldönteni. Hiszen jó néhány példát bemutattunk már, amin keresztül jól látható, hogy nem csak a nyelvújítóknak voltak mély szellemiséggel megáldott törekvéseik, amikor a magyar nyelvhez kapcsolható dolgokat hoztak létre. Hogy a nyelvújítás nem volt hiábavaló, azt nagyon jól mutatja, hogy van jó néhány akkor létrehozott szavunk, melyek olyan sikeresek lettek, hogy a mai napig használjuk őket De valljuk be, így utólag ezek nem minden esetben voltak a nyelvből hiányzó teljesen új szavak. Sőt, mint a következő példa mutatja, olyan is előfordult, hogy az eredeti szavak - amiknek helyettesítésére az újakat létrehozták sokkal több szellemiséget hordoztak, mint a nagyon mély igyekezettel létrehozott újak.

95

- Még ha a nyelvújítók ennek tökéletesen az ellenkezőjéről voltak is meggyőződve, a tudomány akkori szerény és szellemtelen állása miatt. Erre példa az ellenszenv és a rokonszenv szavak, melyeket - észrevéve az összefüggéseket - az ősi kikövetkeztetett szenv szótőből hoztak létre, mely például a szenvedély szavunkban azt fejezi ki, ha valami felé csak a felerősödött érzéseinkkel fordulunk. Majd ehhez a már létező szenv szótőhöz, hozzárendelték a „rokon", másik esetben az „ellen" szintén létező szavakat. így jött létre a rokonszenv és az ellenszenv. Az azonos jelentésű ősi magyar szavaink, a tetsző és a nem tetsző. Most nézzük meg, mi az alapvető jelentésbeli különbség a két szó-pár között! A rokonszenv és az ellenszenv azt jelenti, hogy valakivel szemben milyen érzéseket táplálunk. Gyakorlatilag ez volt létrehozásának az oka. Hiszen a görög eredetű pathoszban rejlő értelmi kettősség ihlette meg e két szó létrehozóját. A tetsző és nem tetsző ősi kifejezéseink ezekre a dolgokra; szintén kijelentenek valamit a szavak valódi értelmével, igazi jelentésével kapcsolatban. Ezek értelmi kettősségéről azonban egyelőre nem beszél senki. A nyelvújítás korában természetes, hogy nem vette észre senki ezt az összefüggést, hiszen ezen szavak eredeti jelentését csak bizonyos filozófiai ismeretek birtokában lehet felismerni. Ezen filozófiai ismeretekkel viszont a művelt nyugat akkoriban nem rendelkezett. S mivel már mi is elvesztettük a kapcsolatot az őskultúránkkal, ezek a szavak már nekünk sem jelentettek semmit. Persze később nem csak a jelentésük, de alakjuk is csorbult. Az alap szóból amikor írásba foglalták eltűnt egy t. Pedig ez a té egy valódi tő:r

96

Ez úgy történt, hogy egy bölcs uralkodónk olyan ezer esztendővel ezelőtt a művelt nyugathoz kötötte életünket egy nem igazán a toleranciájáról elhíresült vallási közösség révén, - ámen. Az ő filozófiai fejlettségük néhány évszázad kitartó inkvizítorainak a munkája eredményeként a miénk is lett. így a tetsző, és nem tetsző szavaink eredeti jelentésének a felismerése a filozófiai háttér törlése miatt lehetetlenné vált. Röpke egy évezred múltán, a keleti kultúra gyöngyszemei, a Védák magyarra lefordítva elérhetővé váltak és kiderült, hogy közös gyökér köré fonódik tanításaik nagy része a magyar őskultúra tanításaival. Erre nagyon jó példa filozófiájuk egyik alappillére, a karma törvénye. Magyarul úgy lehet ezt a legegyszerűbben megfogalmazni, hogy a tett sző. Kicsit bővebben ez azt jelenti, hogy a tetteink szőtte ok okozati háló az életterünk nap, mint nap. Ez az életünk! Ennyi jutott nekünk! A hivatalos nyelvtani koncepció szerint itt az alapszó a tet(t)szik, A szik szintén ősmagyar szó, az éppen csírázó, zsenge levelekre szokták használni, ami így utalhat a tettszik-ére, arra hogy ennek a dolognak a tett a csírájára, az oka. így a réteges jelentés a koncepcióba belesimuló filozófiai háttérrel itt is megvan. A tet(t)sző, a mai hivatalos álláspont szerint csak egy képződmény. De hogy mennyire tudatos képződmény, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy van még néhány hasonló szavunk, aminek ez a látszólagos képződmény alakja több utalást és bölcsességet hordoz, mint azt véletlenül (gondolatlanul) elbírna. Itt van például a látszik és a látszó. Vagy a játszik és a iát szó. Ha a manapság iskolában tanított tananyagnak igaza van, és ezek csak sima tudatosság nélküli képződmények, akkor ezek szerint ismét csak véletlenség, hogy a magyar nyelv szó szerint képekben, réteges jelentésekben beszél. Tehát láttatja a szavakkal, ami 97

mögöttük van: Ez a lát szó. Ha van szemed, látod, hogy mit mond a szó. Arról nem is beszélve, hogyha a régi írásunkra is rápillantunk, ez a tétel kétszeresen igaz lesz. Aztán itt van a ját-szó. A mai tudománynak ez megint véletlennek tűnik, de ha jól megnézzük, ez is jól kigondolt alapszónak látszik; mert ismételten képekben és rétegesen értelmezhető. Hiszen mi ebben a könyvben nem is teszünk mást, csak játszunk a szavakkal. Mert ez egy ilyen játékos, játszó nyelv. Mi magyarok, amikor beszélünk, szó szerint szó-rakoz-unk. Rakosgatjuk a szótöveinket egymás után. És higgyék el! Ennyi egyezés már nem lehet véletlen. Legfeljebb gondolatlan. Szóval olyasmi, amire idáig nem gondoltunk. És itt jöhet újra a tett-sző. Mert aki nyitott szemmel éli az életét, az előbb vagy utóbb kénytelen lesz észrevenni, hogy a tett sző. Vagyis, a tetteink szövik az életünket. Hiszen a cselekvés, vagyis a tett az, ami megszüli az ok, okozati láncolatot, vagyis a karmát. Ettől függ, hogy mi tett-szővé, vagy nem tettszővé válunk a többi ember szemében. Mert a gondolataink, majd a gondolataink kivetülései a tetteink azok, amik alapvetően meghatározzák a rezgésszintünket. És a rezgésszint különbözősége vagy egyezősége az, ami tett-sző-vé teheti számunkra a dolgokat. Ha olyan helyzet elé kerülünk, hogy tett-sző-legesen választhatunk, akkor legesen a tetteink szövedékét, vagyis a karmánkhoz legjobban illeszkedő dolgot fogjuk választani, hiszen tudjuk: a világ ok és okozat. Tehát nem véletlen az sem, hogy a tetteink mit szőttek, tehát mit tesznek a számunkra tett-szőnek, méghozzá legesen. Azaz tett-sző-legesen. Ebből is látszik őseink filozófiájának a borotvaéles logikája, amivel a szavak eredeti jelentésével rámutatnak a dolgok valódi értelmére.

98

A modern emberek ehhez viszonyított primitívségét pedig jól mutatja az, hogy mi még mindig véletlenekről beszélünk, ha rosszul döntünk bizonyos dolgokkal kapcsolatban, Mert ezek a véletlenek nem mások, csak az ego, az egoista emberek elhárításai. Hiszen a mai emberre abszolúte jellemző, hogy minden rossz dolgot, ami történik, azonnal próbál elhárítani, másokra kenni, Ahelyett, hogy magukba néznénk és elfogadnánk azt, hogy tettsző, vagy nem tettsző, de az egész életünk a tetteink szövedéke. Mi pedig nap mint nap tettszőlegesen döntünk és cselekszünk, A régi keleti bölcsesség azt mondja; „Semmi nincs az életedben, amit ne te magad vontál volna bele." Aztán az, hogy ebből mit ismersz fel a szenvedélyek viharában sodródva, az már csak a te értelmeden, higgadtságodon, szerénységeden és élelmességeden múlik. Ezek Összessége a rezgésszintünk. Amiről a modern tudomány rezgésszintünk összetettsége miatt még vajmi keveset tud, bár néhány betegségekkel foglalkozó diagnoszta már készített olyan, az ember rezgéseit figyelő berendezést, ami betegségeket azonosít be az emberben lévő frekvenciák analizálása után. Azután készítettek már olyan biorezonanciás berendezéseket, amik betegségeket gyógyítanak ugyanezen elvek szerint. De a saját rezgéseinket tartósan, ha hisszük, ha nem, csak saját magunk lehetünk képesek befolyásolni tett-sző-legesen! Mert a gondolataink és tetteink szövik körénk az okok és okozatok finom hálóját, ami meghatározza rezgésszintünket, érdeklődési körünket. Amilyen érzéseket, rezgéseket idézünk meg, gyűjtünk magunk köré, olyan érzések, rezgések fognak minket körülvenni, kísérni nap mint nap, megadva szó szerint az alaphangját életünk történéseinek.

99

Vérszerződés és az ért-elem

A kapcsolat a Védák, az ősmagyar kultúra, és a tudomány legújabb kori vívmányai között egyre nyilvánvalóbb, bár most ismét olyan terepre igyekszünk, ahová a modern tudomány egyelőre nem tud követni minket. Bár fejlődésünk lehengerlő mivolta a legutóbbi száz esztendőben (a védikus cikluselmélet ismerete nélkül) zavarba ejtően megmagyarázhatatlan, de tény. így lehet, hogy mire e könyv az ön kezébe kerül, tudósaink már rég túl is léptek azon a néhány problémán, amiről az elkövetkezőkben szó lesz. A Védák szerint ugyanis: a rezgések, érzések legfőbb hordozója a vér, mely az emberi test központjából, a szívből hordja szét az életet, az életenergiát és az életélményt a test többi részének. így válik a vér az energiaáramlás és a rezgések fő hordozójává, A rezgéseké, melyek tudósaink szerint is meghatározzák azt, hogy érzékszerveinkkel mit fogunk fel a világból. De ezek a rezgések sokkal Összetettebbek, árnyaltabbak, mint azt el tudjuk képzelni. Hiszen nem csak a formát, a tapintást, az ízt, a szagokat, a hangok magasságát, milyenségét határozzák meg, ezen kívül is minden alapjául szolgálnak, ami a világban felfogható.

100

Az érzések, az érdeklődési kör, az értelem, minden ezen rezgések fennhatósága alá tartozik, Ha a befolyása alá tartozik az, hogy mit érzünk, akkor az is, hogy milyen az érdeklődési körünk- Ok és okozat. Az érdeklődéssel pedig, mint tudjuk, szoros kapcsolatban áll az, hogy mit értünk meg, mit fogunk feL Hisz régi tapasztalata az az emberiségnek, hogy sokkal hamarabb megértjük a számunkra érdekes dolgokat, mint az érdekteleneket. Az üzenet szótöveinken keresztül pedig világos: ér-telem, ér-deklődés, ér-zés, mint a rezgéseink meghatározói. Fő hordozója a v-ér. Ami arra folyik a testben, ahol van ér. Hiszen az ér, a vér útjának vezetője. Ő biztosítja az akadálytalan haladást, hogy az életélmény eljusson testünk legtávolabbi zugaiba is. Honnan? A szívből! Csak a poén kedvéért nézzük, mit üzentek őseink a szív szóval nekünk! Nézzük meg betűinek a fogalomértékét egyesével!

SZ = I = szer I = t = Isten V = M = vágy

Furcsa és hátborzongató véletlenek sokaságával találkozhattunk már idáig is. De hogy kételyeinket tovább oszlassuk, nézzünk meg egy példát arra vonatkozólag, hogy őseink hogyan egyeztették az érdekeiket: Például úgy, hogy vérszerződést kötöttek, Egy apró sebet ejtettek a karjukon lévő egyik éren, majd az onnan kiserkenő vért belecsöppentették egy kupába, majd a szerződő felek mindegyike ivott a kupából.

101

Ez szimbolizálta és bizonyította, hogy azonosak az érdekeik, mindannyian megértették és érzik, a szerződés létrejött, nekik innentől azonosak az érdekeik, tehát azonos a rezgésszintjük.* A tett szövi az ok okozat hálóját, ami okozatként meghatározza érzéseinket, érdeklődésünket, értelmünket, és hogy számukra mi tettsző és mi nem. Ezt az életélményt, amit így nevezhetünk az általános rezgésszintünknek, a v é r és az ér, az ereink szállítják a szívből, az emberi élet központjából szét a testünk különböző részeibe, bevonva őket is az általános élménybe, amit életnek hívunk. Nem egyszerű felfogni, megérteni az ebben a fejezetben leírtakat, hisz ebben a témában még a modern tudománynak is nagyon kevés a tapasztalata. De a Védák és a Magyar nyelvben fellehető filozófiai rendszer összefonódása itt áthidal minden idő és térbeli korlátot, és egyezést mutat egy olyan témában, amihez a modern embernek is minden fantáziájára szüksége van, hogy megértse azt!!?? Mit mondhatunk erre mást? Érdekes!

A rovás R, az ér, az ér-deklődés, az ér-tele m, és az ero szimbóluma A két szervonal a kétségek között lévő hiteles kapcsolatot szimbolizálja. A vonal mintha a fejről a szívre irányulna. Rámutatva, hogy az értelem és a szív kapcsolata hozhat létre csak egészséges, szeretetteljes kapcsolatot. Ebből meríthetünk aztán igazi erőt.

102

*Az érdekesség kedvéért a vérszerződés témájához még annyit tennék hozzá, hogy elsőre vaídban buta és barbár szokásnak tűnik az egész. De ha ismerjük a filozófiai hátteret, láthatjuk, hogy egy ilyen szerződésnél a felek valóban az érdekeiket, és persze a rezgéseiket egyeztették. Amit ennél hitelesebben, átgondoltabban nem is tehettek volna meg, Mert ráadásul a legendák szerint az ilyen egyeztetések alkalmával természetesen a Fősámánnak ís jelen kellett lennie, és neki is innia kellett a szerződést megpecsételd, a felek vérét

tartalmazó italból. Neki azért, mert a szerződést ő szentesitette. S persze mindezt csak akkor tehette meg, ha érezte, hogy az összes szerződő fél komolyan gondolja a dolgot, a szerződés mellett kiáll minden erejével. Ezt neki egyszerűen éreznie kellett, mint egy élő

bíorezonancía-méternek, abban a pillanatban, ahogy magához vette és megízlelte az italt. Ezért óvakodott minden csaló attól, hogy színleljen, ha vérszerződéssel pecsételtek meg egy megállapodást. Még ha a szkeptikusok szerint ez az egész csak badarság is. Hisz nem tudják elképzelni, hogy néhány csepp vérből megmondja valaki, hogy tulajdonosa mit is gondol valójában - azért a csalástól visszatartó hatása elég erős kellett, hogy legyen. 5 noha bár ez csak legenda, néha jó hinni abban, hogy voltak vagy vannak emberek, akiknek magasabb a rezgésszintje a nagy átlagnál, s így képesek egy magasabb tudatossági szinten létezni, és kormányozni saját és embertársaik sorsát.

103

Az igazi szenvedély Amint az már az előbbiekből is kiderült, s nyelvújítóink is felhívták rá a figyelmet, a szenvedély az egy olyan tudatállapotot tükröz, amikor csak a felerősödött érzéseinkkel közeledünk a világ dolgai felé. Valószínűleg már nem meglepő, de ez a szavunk is egy útmutatás része. Plusz érdekességet a dolognak talán az adhat, hogy a szenv szótő és toldalékai témájában a modern tudomány napjainkban erőteljes kutatásokat végez (persze nem a magyar nyelv sugalmazásának hatására) és olyan következtetéseket von le, amikre nyelvalkotó őseink is rámutattak az adott szótő és toldalékai megalkotásakor. A nyelvújítás korában, amikor létrehozták a rokonszenves. vagy ellenszenves szavakat, még értelmetlennek tűnhettek ezek az összefüggések több okból is. Az első, mint már foglalkoztunk vele, hogy a Védikus hagyomány, aminek a tanításaiból szintén ki lehet következtetni ezeket a dolgokat, abban az időben még nem volt magyarul elérhető. A második pedig az, hogy a modern tudomány csak napjainkban kezdett intenzívebben érdeklődni a témával kapcsolatban. De közelítsünk először a Védikus tanítások felől. Ott ugyanis nem csak a problémára, de a megoldásra is rámutatnak.

104

A Védák szerint a hármas világ, ha nem vagyunk eléggé tudatosak, a kétségeken nyugszik: Ahogyan van fent és lent, szeretet és gyűlölet, ok és okozat, úgy van tudatos, és szenvedélyes cselekedet is. Mint tudjuk a Védák szerint: „A legnagyobb bún a tudatlanság " A tudatos cselekedeteket tudatosan hajtjuk végre. Úgy, hogy tudatában vagyunk a világ törvényszerűségeinek, így velük harmóniában cselekszünk. A tudatunkban ilyenkor Szattva, vagyis a harmónia honol. így tudunk vele, rajta keresztül cselekedni Az így végrehajtott cselekedetek aztán előbb-utóbb kaput nyitnak nekünk, amin keresztül kiléphetünk az ok-okozat kettősségekre épülő világából A szenvedélyes cselekedetek ellenben nem tudatosak. Illetve egy másfajta tudatosság vezérli őket: ez a fajta tudatosság a szenvedélyeink rabságában vergődő majomelme tudatossága. Ezeket a cselekedeteket nem az igazi tudatosság, azaz a harmónia vezérli, hanem az ok-okozat világában vergődő, mindent a felerősödött, de összezavart érzéseivel közelítő számító és önző érdek-elme. Amikor ezek a dolgok vezérlik a cselekedeteinket, azt magyarul szenvedélyes életnek hívjuk. A szenvedélyes életnek pedig, amikor a szenvedély egyre jobban elborítja minden gondolatunkat és cselekedetünket, a vége, az okozata természetesen mi más lehetne, mint az elszenvesedésl Ez így ok és okozat, igaz?

105

Bár, ha jobban megnézzük, van egy másik régi magyar szavunk, amit ha értelmezzük, látjuk, hogy ugyan így kifejezi azt az állapotot, ami egy szenvedélyes élet után vár ránk, csak még pontosabban. Ez a szó pedig nem az általunk kikövetkeztetett szenv-esedés, hanem egyszerűen: a szenvedés! Az ok: a szenvedélyek viharában tudatosságtól, harmóniától, szeretettől távol szenvedélyes életi

őrlődő kerülő

Okozat: elszenvesedés, azaz szenvedés! Mint egyre j óbban nyilvánvaló, nyelvünk hihetetlenül pontosan támaszba alá a Védikus filozófia megállapításait. De ha tovább kutakodunk, látni fogjuk, hogy a szenvedés témájában a mai ember is egyre több ismeretre tesz szert, így ma már a modern tudomány is alá tud támasztani jó néhány, az előbbiekben felvetett megállapítást. Ha jobban belegondolunk, az itt közölt elméletet a nyugati ember száz éve még szamárságnak titulálta volna. A mai korban pedig a tudomány egyik új ágának, a pszichológiának a kedvenc témája. Tényleg komoly a lineáris fejlődés? Akkor nézzük meg a modern ember kapcsolatát a szenvedéssel!

106

A modern tudomány és a szenvedés Ha elég naprakészek vagyunk a modern tudomány felfedezéseiben, akkor biztosan találkoztunk már egy vadonatúj, napjainkban felfedezett betegség említésével. A neve: szenvedélybetegség. Az ebben a kórban szenvedő betegek kórleírásában szinte mindig szerepel egy rögeszmévé merevedett cselekvés, ami annyira befonja a tudatukat, hogy ezáltal elveszítik eredeti tudatosságukat a világra. így a helyett, hogy élnék mindennapi normális életüket, ők egy rögeszme áldozataként tévelyegnek kényszercselekvésük rabságában. Bár tudják, hogy mi az, amit nem kellene tenniük: szerencsejáték, kábítószer, alkohol, gyűjtőszenvedély stb..., de szenvedélyük tárgya rabságban tartja tudatukat, és amint egy pillanatra elvesztik a kontrollt, már ott is vannak és próbálják szenvedélyüket kielégíteni. De mi az, ami miatt ez a cselekvéssor a modern tudomány szerint betegség lett? Hát a cselekvéssor eredményei Ami minden esetben ugyan az. Az, hogy a szenvedélybetegek előbb utóbb fizikai és mentális roncsokká válnak. Szenvedélyük rabságában tengődve tönkreteszik saját és a legtöbb esetben környezetük életét is. Beteggé nyilvánításuk mégis csak akkor történik meg, amikor már az egész életük egy merő szenvedéssé változik! És mi az, ami egy átlagembert megkülönböztet egy szenvedélybetegtől? Gyakorlatilag csak annyi, hogy az ő szenvedélyei lassabban változtatják az életet szenvedéssé!

107

Mert egy átlagember élete természetesen sokkal kiegyensúlyozottabb, mint egy szenvedélybetegé. De valljuk be, a Védák tanításai szerinti igazi tudatosság, a harmónia, a Szattva, a szer elérése és megtartása egy mai átlagember életében sem játszik igazi központi szerepet. Inkább a látszólag ártatlan, apróbb szenvedélyek irányítják a mi életünket is. Ezek vége pedig ugyanúgy a szenvedés, még ha ez lassabban, a szenvedélybetegekhez képest később következik is be. A modern tudomány az 1900-as évek vége felé tehát megállapította, hogy a szenvedély túlzásba vitele betegség, Ezek szerint: aki tetítlszőlegesen, de szenvedélyesen belelovalja magát abba, hogy egy adott dolog tet(t)sző neki, és hagyja, hogy ezen a dolgon keresztül a tettei teljesen beszőjék, majd miután teljesen beleszőtte magát ebbe a dologba és mégis egy idő után csak csömört és szenvedést kapott tőle - nem tetszővé nyilvánítja és szeretne kikeveredni a szövedékeiből, akkor az a modern tudomány által is elfogadottan beteg ember, és mint ilyen, gyógykezelésre jogosult! Tehát a szenvedély túlzásba vitele - mely a tudatosság, a harmónia elhanyagolásával jár, és ami a magyar nyelv rag képző rendszere szerint sem más, niint a szenvedés*. (*más példák: élesedés édesedés élemedés merevedés) - végre a modern tudomány által is elfogadott, hivatalos betegség lett, Hivatalos neve: szenvedélybetegség. A szenvedés tehát modern tudósaink szerint is gyakorlatilag betegség. Ugyan ez következik, a magyar nyelv szavainak réteges jelentéséből is. Két irány, ugyanaz az eredmény. Ezek szerint a világ működésének egy olyan egyetemes törvényével van dolgunk, ami mit sem változott az évezredek alatt. De nem ez az egyetlen dolog, ami nem változott...

108

Szövés és fonás! A szövés és fonás az emberiség ismert történetének talán legrégebbi foglalkozásai. Az ie. 11.000 és ie. 9,000 közötti időből több lelet is előkerült már, de van olyan lelet is, aminek a keletkezését ie, 25,000-re datálják a régészek. Nem tegnap készült szőttesek ezek. Majd volt egy olyan időszaka a föld történetének, amikor emberek rájöttek arra, hogy a tett is sző, (A mai ember bármilyen büszke technikai vívmányaira, eddig a felismerésig még nem jutott el. Legalábbis nem tartja annyira fontosnak az életnek ezt az aspektusát, hogy akadémiai szinten foglalkozzon vele.) Szóval őseink valamikor régen tudatára ébredtek annak, hogy a tett is sző. Bele is szőtték ezt egy akkor létrehozott nyelvbe. Fontosnak érezték még jó néhány észrevételüket a világ dolgaival kapcsolatban, ezért időt és energiát nem sajnálva létrehoztak egy nyelvet és egy írást, amibe bele szőtték és fonták észrevételeiket. Majd hogy, hogy nem, sikerült mindezt egy élő beszélt nyelvé és írássá tenniük. Valljuk be, a tudatosságnak és a szellemiségnek egy olyan szintje ez, amitől mi, mai emberek is fényévnyi távolságra vagyunk! Fontosnak éreztek dolgokat, és tettek érte. Fontos! Mi az a fontossági sorrend? Mi szerint állítják fel az emberek az életükben a fontossági sorrendet. Mitől lesz valami fontos, és kevésbé fontos. Mert ha nyitott szemmel nézünk körbe a világon, akkor az rögtön szembetűnik, hogy a fontosság igencsak szubjektív fogalom.

109

Az egyik embernek ez a fontos, a másiknak meg az. Nincs az az egyetemes értékrend, ami a modern világra ráhúzható általánosság lenne. Hogy mi a fontos és mi nem, azt nagy részben a fontossághoz gyártott ideológiák döntik el. És persze mi, akik ezeket az ideológiákat a magunkévá tesszük. Talán éppen ezért, az emberiség az idejének nagy részében azzal van elfoglalva, hogy ideológiákat gyártson, A modern világban erről szólnak a reklámok, a politikusok szózatai, a papok prédikációi, az emberek egymás közti beszélgetései - a magyar nyelvben pedig, ahogy mondjuk, már ott is a szótő jelentése: A FQN-tos dolog, az egy olyan cselekvésre késztető ideológia, ami először be kell, hogy fonja az elménket elhomályosítva az esetleg benne lévő eredeti tudatos értékítéleteinket. A fontos dolgok azért fontosak, mert körbe fonnak minket, hogy meggyőzhessenek arról, hogy igazunk van, amikor értük cselekszünk. Ez és semmi más, ami fontossá tesz dolgokat az életünkben, Valaha valószínűleg úgy mondták, hogy fonatos ez a dolog. Csak a jelentésvesztés és az idő csiszolt, faragott, és maradt a rövidebb változat: fontos. Mert mi más késztetne embereket például arra, hogy futballszurkolóként beverjék az ellenfél szurkolóinak a buta arcát? Mert ez például senki másnak nem fontos, csak egy kis embercsoportnak. Még csak nem is az összes szurkolónak, hanem csak egy kis részüknek. Nekik viszont annyira, hogy néha képesek akár megölni is egymást azért, ha valakin nekik nem tetsző színű trikó van, Annyira befonta az elméjüket ennek a dolognak a fonatossága. A nyelvünkből pedig teljesen érthetően árad ennek a dolognak is az ideológiája.

110

Miért fontos nekünk ez vagy az a dolog? Azért, mert fonatos. Mert hagyjuk, hogy körbefonja a rezgéseinket, érzéseinket, elménket. És ha körbefont, akkor már késő. Akkor már csapdában vagyunk. És minél tovább fonjuk a hálót magunk köré, annál szorosabb lesz, és annál nehezebb lesz kitörni belőle. Mert a gondolataink és tetteink nap mint nap szövik és fonják körülöttünk az okok és okozatok rezgésekből és érzésekből álló karmikus hálóját, - mi pedig ezzel a napról napra változó, tetteinkből szőtt hálóval fogjuk be életünk elkövetkező eseményeit! Ez a szenvedélyes élet. Aminek a végén, mint nyelvünk filozófiai rendszere rámutat, mi várhatna minket más, mint szenvedés! Csak fonunk és fonat-oskodunk. közben észre sem vesszük, és úgy körbefonjuk magunkat a kívülállók számára értelmetlen és felesleges, - nekünk persze őrülten fonatos - dolgokkal, hogy életünk végéig nem tudunk kikecmeregni belőle. Talán, ha az ember életének az igazságra még fogékonyabb korai szakaszában - amikor még nem szőtte súlyosan körbe magát mindenféle mohóságból és önzésből fakadó rezgésekkel hitelesen szembesülne azzal, hogy ki milyen okokat termel, olyan okozatokban lesz része az elkövetkező időkben, az talán tudatosabb cselekedetekre sarkallna minket. Ez persze az oktatás mai szellemtelen és csak az anyag irányába mozduló keretei között sajnos szinte elképzelhetetlen. Hiszen hiába tud a modern tudomány az egységről, ami valaha volt, és ami egyszer mindenképp be fog következni újra, - ahogy nyelvünk szintén sugallja -, hiába tudjuk, hogy egyszer el fog jönni a pillanat, amikor megboldogulunk. Mi halljuk ezeket a dolgokat, értjük ezt a nyelvet, de mégis félünk! Ez pedig azért van, mert körbefont minket ez a világ és a szellemiség nélküli ideológiai rendszere, ami a kétségeken és a félelmeken alapul.

111

Ezek a dolgok logikusan egymásból következnek. Mi mégis beletörődünk, hogy az életterünket képezzék nap mint nap. De ha azt gondoljuk, hogy ez az egyetlen út, mert csak ezt ismerjük, persze tévedünk! Ha már elég ideje őrlődünk a mókuskerékben, megérthetjük, átláthatjuk a helyzetet. S ha ez megvan, egy idő után eljuthatunk arra a pontra, amikor elkezdhetjük a régi fonatokat magunkról lassan lefejteni, kibogozni, hogy elindulhassunk egy egészségesebb, szeretet-teljesebb élet felé. De ha nem így teszünk, mert az okozataink mást diktálnak, az sem baj! Hiszen az anyagi világ a Védák leírása szerint a tanulás, a tapasztalatgyűjtés helyszíne. Ahol folyamatosan gyűlnek, egyre gyűlnek a tapasztalatok, egészen halálunk pillanatáig. De ez az egész hiábavaló vesződség lenne? Valóban a halál véglegesen és visszavonhatatlanul elvisz majd mindent? Érdekes kérdés. Az anyagi hasznot mindenképpen! A másik oldalról viszont, a föld összes egymással rivalizáló, néha veszekedő, háborúzó hitrendszere - legyen az kicsi vagy nagy, követői legyenek toleránsak vagy erőszakosak mind, mind megegyezik abban, hogy a halál nem végleges állapot! Csak egy állomás a lélek útján - egy választóvonal. A tudomány egyelőre nem tudta igazolni ezt a tényt. Követői, ha át is léptek ezen az Is-Ten által húzott határon, visszatérni még nem tudtak hiteles kézzelfogható adatokkal a kezükben. A szkeptikus, magát tárgyilagosnak tartó felük szerint az erről szóló beszámolók képzelgések, az a legendás huszonegy gramm pedig mérési hibahatár. De vajon mit mondanak erről hihetetlenül tájékozottnak tűnő őseink? Vajon szerintük mire jó egyáltalán halál?

112

A hatalom hazugság és halál hatásai

Ha, A ha a magyar nyelvben feltételes mód. Olyan valami, ami nincs igazából, tehát nem igazi dolog. Csak feltételezés, feltevés, egy lehetőség.

A rovás h. Két egymásba fonódott nyílhegy. A ha, a lehetőségek és a hatások szimbóluma. Azt hiszem, nem szorul bővebb magyarázatra, de egy lehetőség az is, hogy a hatásra mindig jön az ellenhatás. Hat. Aki foglalkozott már számmisztikával, az tudja, hogy a hat magyar elnevezése szintén úgy simul az okkult tudományokhoz, mintha őket is egyenesen magyarul találták volna ki. Mert a hat a hatás, sőt a hathatás és persze a hatalom száma. A hatalomé, ahol a hat az alomban van, s melynek rendelkezésére áll a hatóság, aki a hatalmat igazán hathatóssá teszi.

113

Most pedig nézzünk meg egy nagyon érdekes ok okozati láncolatot: 1* Hatalom, 2. Hazugság, 3. Harag. 4. Harc, 5. Halál. Ha ebben a sorrendben nézzük őket, egymásból logikusan következő dolgokat látunk, a modern földi élet mindennapos velejáróit. Vajon véletlen, hogy feltételes módot sugallnak mindannyian? Vagy egy ősi, tudatos filozófia hordozóival van ismét dolgunk; és ez a sugallt feltételes mód nem más, mint figyelmeztetés? A figyelem, felkeltésére van ott, hogy ezek csak lehetőségek! Mert a ha csak feltételes mód. Egy elméleti lehetőség. Az élet viszont hatások és kölcsönhatások sűrű, áthatolhatatlan szövevénye. Hatni benne az tud igazán, akié a hatalom. Hatalomvágyás közben viszont az ember könnyen eltévesztheti az irányt. Mert a hatalom felé vezető út rögös és bukkanós. A borulás ott kezdődhet, ha elkezdenek hazudni a hatalom érdekében. Mert a hazugságból harag lesz, a haragból harc, a harcból pedig halál. Ok és okozat! A haladási irány, az útmutatás ismét világos. Pont mint egy útikönyvben! De vajon hogyan lehetséges az, hogy a modern ember számára rémületes és visszavonhatatlan halál feltételes módban van?

114

A halál, ami megboldogulás és a feltételes mód?

Nincs a földön olyan vallásfilozófia, amelyben a halál végleges dolog volna, Sőt, inkább mindig valami újnak a kezdete. A magyar emberek szállóigéikben meg egyenesen megboldogulásnak mondják. Az ateista embert pont a halál visszavonhatatlansága, feltétel-nélkülisége riasztja a legjobban. Nincs kiskapu, alkudozás, visszaút. A halál végleges és visszavonhatatlan. - A magyar nyelvben viszont feltételes mód és megboldogulás! Ellentmondás a javából! A keleti vallásfilozófiákban, ahol tisztelettel fordultak az ősi bölcsességek felé, nagyon sok mindent megőriztek a halál stádiumairól - az átmenetről az életből a halálba, majd arról, hogy mi történik a velünk a halál után. Hihetetlen sokáig tanulmányozhatták, hiszen nyugati szemmel nézve szinte egy egész tudományág alakult ki körülötte, ami nem kis részletességgel taglalja a témát. Lehet, hogy pont emiatt a szemléletmód miatt, ők a halálra, mint az élet természetes velejárójára tekintenek. Először is, szerintük a halál nem véglegesen vonja ki a lelket az anyagi világból, de részletes leírást adnak a tudat halál utáni útjáról is! Néha mint egy barátról, úgy beszélnek róla, s koncepciózusán állítják, ugyanolyan átmeneti állapot, mint az élet! Néhány szóban az álom és valóság közötti körforgásra emlékeztet az egész általuk lejegyzett rendszer:

115

Az alapvető különbség álom és valóság közötti az, hogy amikor ébren vagyunk, akkor a döntések és a cselekvés fonala a mi kezünkben van. Amikor viszont álmodunk, akkor csak peregnek az események és nincs igazán hatalmunk felettük. A halálunk pillanatában ugyanígy veszíthetjük el tudatosságunkat. Ha ez bekövetkezik, akkor már csak nézzük és érezzük azt, ahogy történnek velünk a dolgok. Úgy megyünk át a halál különböző fázisain, hogy közben csak tehetetlen szemlélődök vagyunk, akiknek nincs ráhatása az események sodrára. Szenvedés és öröm váltják egymást - mint az életben, csak felerősödve -, kinek-kinek okozatai szerint. Úgy húznak minket az történések, mint egy örvény. Ebben a stádiumban már fel sem merül a szabad akarat lehetősége. Ez a keleti tanok szerint egyébként is a földi megnyilvánulások közül egyedül az embernek adatik meg. Ezért fokozottan nem mindegy, hogy mit kezdünk vele. Ráadásul a földi létforgatagot 8.400.000 faj alkotja. Nem nehéz rájönni, hogy mindezekből embernek leszületni egyáltalán nem egyszerű dolog! Azért ajánlják, hogy a tudatosságra törekedjünk egész életünkön át, mert így van remény arra, hogy a halálunk pillanatában is meg tudjuk őrizni tudatunk éberségét. Ez szerintük nehéz, de nem lehetetlen! Visszatérve a halál stádiumaira: Amikor túljutunk életünk összegzésén - hozzáteszem, egész könyveket megtöltő irodalmat próbálunk pár szóban összefoglalni, ezért túlzott részletességet senki ne várjon - tehát miután szembesültünk valódi helyzetünkkel, újra halvány lehetőségünk nyüík a tudatos döntések meghozatalára. Ennek a tudatosságnak viszont már semmi köze régi egoista énünkhöz. Ez már a gúnák, a kötőerők tudatossága, amik fejlettségi szintünkhöz méltó újjászületést biztosítanak a számunkra.

116

Csak emlékeztetőül a hármas világ kötőerői: A jóság, a szenvedély és a tudatlanság. Ezek az kötőerők segítenek mindig megtalálni igazi helyünket a világban! (Csak halkan jegyzem meg, ez nem csak a halál utáni stádiumban van így.) Míg a kor be nem zárul újra, így masírozik az anyagi világ valamennyi megnyilvánulása. Mindaddig részt veszünk a körforgásban, míg elvarázsol minket az agyag hatása. (B) a hazugságok, a harag és a hatalmi harc szenvedélyt és szenvedést csiholó tüze, az emberi akarat lángja, {•£) a vágyak (M) amik lefelé, a nemek, (